Biztonságos erdőgazdálkodás
Mátrafüred, 2013
A fakitermelési munka veszélyforrásai A)
■ Szabadban végzett nehéz fizikai munka. ■ Időjárási körülmények jelentős hatással bírnak. ■ Terepadottságok befolyása. ■ A munka szerteágazóságából adódóan viszonylag sokféle munkaeszközzel kell dolgozni. B) ■ A gyakorló fakitermelők többsége iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzi meg képesítését. ■ Szakmai továbbképzés nincs.
A fahasználat az erdő faanyagának kitermelése, mozgatása és a termékeknek az értékesítése. A fahasználat munkafolyamatai: a fakitermelés és az anyagmozgatás munkaműveleteiből áll. A fakitermelés munkaműveletei (technológiai munkaműveletek) a fa alakját megváltoztatják, és értékét növelik – 7 alap munkaművelet: döntés (DÖ), gallyazás (GA), választékolás (VÁL), darabolás (DA), felkészítés (FELK), készletezés (KÉSZL), és a számbavétel (SZÁ).
1. Döntés: A fa tőtől történő elválasztása (motorfűrésszel vagy többcélú fakitermelő géppel). 2. Gallyazás: A fa 5 cm-nél vékonyabb (gallyfa) részének levágása, a gallyaitól megtisztított teljes vagy fekvő fát ágas fának nevezzük. A gyakorlatban a gallyazás művelet során az 5 cm-nél vastagabb ágrészt (ágfa) is levágják ekkor alakul ki a szálfa. 3. Választékolás: A darabolás helyének kijelölése. A legfontosabb műveletek egyike. A választékolást úgy kell végrehajtani, hogy a piaci viszonyokat figyelembe véve a legértékesebb erdei választékokat alakítsuk ki. 4. Darabo1ás: A faanyag választék méretre vágása. 5. Felkészítés (művelt csoport): A darabolással előállított választékokat alkalmassá kell tenni a számbavételre, a készletezésre, és az értékesítésre. A felkészítés helye határozza meg majd a munkarendszerek típusait. (Történhet tő mellett, felső-, közbenső-, alsó rakodón - kérgezés, hasítás, kapcsozás, göcsözés, aprítékolás) 6. Készletezés: Az erdei választékokat a számbavételezés céljából is úgy kell összerakni, tárolni, hogy azok minőségileg ne romoljanak, mennyiségük bármikor ellenőrizhető legyen, továbbmozgatáskor pedig a rakodási és mozgatási munka a legegyszerűbben és leggyorsabban legyen végrehajtható. Történhet tő mellett és felkészítőhelyen, rakodón. Máglyázás: Ászokfára több rétegben egymásra helyezett, két szélen rézsűsen kialakított ipari választékok tárolási módja. Sarangolás: A papírfát, forgácsfát, tűzifát sarangokba rakjuk. A sarang 2 db földbe ütött és kitámasztott karó közé kerül. 7. Számbavétel (készletbe vétel): faanyag választékok szerinti mennyiségi feljegyzése. A faanyagmozgatás munkaműveletei a fa helyét változtatják, és értékét is növelik: előközelítés (EKÖZ), közelítés (KÖZ), kiszállítás (KISZÁLL), szállítás (SZÁLL); rakodás (RAK), máglyázás (MÁ), és a sarangolás (SA). A mellékhasználat az erdőből, a faanyagon kívül kikerülő egyéb termékekkel foglalkozik. Minden olyan terméket, ami a fán kívül az erdőből kikerül, mellékterméknek nevezzük. Az erdei melléktermékek, feldolgozásával és értékesítésével járó tevékenységet mellékhasználatnak (mellékhaszonvételnek) nevezzük: Ásványi eredetű, növényi eredetű, állati eredetű.
A fadöntés munkarendje A fadöntés műveleteinek sorrendje: 1. A döntendő fatörzs felkeresése. 2. A húzási irány megállapítása. 3. A döntési irány megválasztása (egészségi állapot). 4. A munkaakadályok eltávolítása (területtisztítás, tőkérgezés, terpeszlevágás) és a biztonsági terület kialakítása. Meggyőződés arról, hogy két fahosszon belül nem tartózkodik senki, kivétel a fadöntést végrehajtók és az ellenőrzést végzők.) 5. Tőátmérő megállapítása. 6. Hajkkészítése. 7. Döntőfűrészvágás. 8. A fa dőlésének irányítása, a fűrész kiemelése és a dőlő fától való eltávolodás. 9. A szakáll levágása. A fa húzási irányát a súlyvonal helyzete, illetve súlyvonal döféspontja, valamint a vágáslap középpontjának a távolsága adja meg. Ha a súlyvonal metszi a vágáslapot, akkor a fa központos súlyvonalú, vagyis egyenes állású. Ha a súlyvonal a vágáslapon kívül éri el a talajt, akkor a fa külpontos súlyvonalú. Ha ez kis távolságban történik, akkor kis húzású fáról, ha távolabb történik, akkor nagy húzású fáról beszélünk. A fa súlypontjának meghatározása jó megfigyelőképességet igényel. A súlypont a famagasság alsó harmadától feléig terjedő részére esik. Az erőteljesebben vékonyodó fáké mélyebben, a hengereseké magasabban helyezkedik el. A gyakorlatban általában könnyen eldönthető, hogy a fa egyenes állású, kis húzású vagy nagy húzású. A húzott fáról pedig az is megállapítható, hogy milyen irányban külpontos. Központos súlyvonalhelyzetű fa: Ha a súlyvonal metszi a vágáslapot, akkor a fa központos súlyvonalú, vagyis egyenes állású. Kishúzású fa fogalma: Ha a súlyvonal a vágáslapon kívül éri el a talajt, akkor a fa külpontos súlyvonalú. Ha ez kis távolságban történik, akkor kishúzású a fa. Nagyhúzású fa fogalma: Ha a súlyvonal a vágáslapon kívül éri el a talajt, akkor a fa külpontos súlyvonalú. Ha ez távolabb történik, akkor nagyhúzású a fa.
A fennakadt fák biztonságos levételének módja A 15 cm-es tőátmérőnél vékonyabb fennakadt fát a döntésre kiképzett dolgozók ledarabolással is levehetik. A 25 cm-es tőátmérőnél vékonyabb fennakadt fát a döntésre kiképzett dolgozók kézi eszközökkel is levehetik. • Lehúzás: Ha a fa egy másik fa villájába esett, vagy ha a dőlő fa villája akadt bele egy másik fa koronájába. • Lefordítás: Ha csak egy ág akadt bele egy másik fa koronájába. Amennyiben 25 cm-nél nagyobb tőátmérőjű a fa, vagy kézi eszközökkel nem vehető le, akkor a vágásvezető jelenlétében kell a fennakadt fa levételét megkezdeni. A levétel történhet lóval, traktorral és csörlővel „A levételig csak a fennakadt, illetve a tartó fa magasságának a kétszeresét elérő sugárral vont körnek megfelelő veszélyes körzeten kívül végezhető bármilyen tevékenység - kivéve a levétellel kapcsolatos munkát. A levétellel foglalkozók is csak a fa fennakadt tőrészénél tartózkodhatnak.” „A fennakadt és a tartó fa alá nem szabad menni.”
Jogszabályi környezet a munkavédelmet érintően: 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet egységes szerkezetben. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről. 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. 17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól. 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról (hatályba lép 2009. december 29-én, egyidejűleg hatályát veszti a 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról). 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról. 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról. 22/1991.(XI.15) NM rendelet a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról.
Az aktuális jogszabályokról tájékozódjon a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál, a http://www.ommf.gov.hu vagy a Magyarország.hu portálokon.
Az alábbi honlapokon tájékoztatást kaphatunk az Erdészeti Biztonsági Szabályzatról, az EBSZ-ről: A net.jogtar-ban olvasható a teljes EBSZ – a 15/1989 (X.8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról, amelynek melléklete az Erdészeti Biztonsági Szabályzat: net.jogtar.hu/ jr/gen/hjegy_doc.cgi Az EBSZ-t érintő jogszabályok: 17/1991. (VII. 22.) FM rendelet az Erdészeti Biztonsági szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet módosításáról gtr.uw.hu/17per1991.htm 83/2003 (VII.16.) FVM rendelet a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól: gtr2.uw.hu/83per2003.htm További honlapok: nebih.hu; forestpress.hu; oee.hu; fataj.hu; megosz.hu; erdo.hu; erti.hu Irodalom: – 15/1989 (X.8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat – Dől a fa – munkavédelem és munkaügy az erdőgazdálkodásban, Kézírt, 2007, – Dr. Firbás Oszkár (2007): Erdőhasználat I, FVM KSzI, Bp. – Dr. Gólya János NYME EMKI ERDŐHASZNÁLATI TANSZÉK, Kézírat, 2007 – Kockázatértékelés a fakitermelésben, Kézírat – http://www.kerek-erdo.hu/folap.php?p=erdogazd&hir=25
Köszönjük a figyelmet! Jó szerencsét!
Hajdú-Bihar Megyei Magánerdő Tulajdonosok Egyesülete e-mail:
[email protected] Telefon: 06/30/51-59-218 www.kerek-erdo.hu 2013
Készült a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által a munkavédelmi bírságok felhasználása keretében nyújtott támogatásból.
