BIZTONSÁGI JELENTÉS NYILVÁNOS VÁLTOZAT
- 2009. –
Tartalomjegyzék: 1. Általános adatok................................................................................................................... 4 2. Az üzem környezetének bemutatása .................................................................................. 4 2.1 A veszélyes ipari üzem és környezete ............................................................................... 4 2.1.1 A lakott terület jellemzése......................................................................................... 4 2.2 Az Üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek ismertetése............................................................................................................................ 10 2.3 A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk: .................................... 10 2.3.1 A területre jellemző, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai jellemzők .......................................................................................................................... 10 2.3.2 A helyszínt jellemző, a veszélyes ipari üzem biztonságos tevékenységére hatást gyakorló geológiai és hidrológiai jellemzők. ................................................................... 14 3. A veszélyes ipari üzem bemutatása................................................................................... 15 3.1 A veszélyes ipari üzemnek a biztonság szempontjából fontos - az általános tevékenységre, a termékekre, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó - információit.................................................... 15 3.1.1 A veszélyes ipari üzem rendeltetése, tevékenységének bemutatása ....................... 15 3.1.2 Dolgozók létszáma, munkaidő ................................................................................ 15 3.2 A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltára ............................................................. 16 3.2.1 A Zoltek Zrt. mint veszélyes ipari üzem azonosítása.............................................. 16 3.2.2 A veszélyes anyagokat jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító hatásai................................................................................................................. 17 4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése .................................................................................................................................................. 21 4.1 A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelésének módszere ................................ 21 4.2 Gyakoriságelemzés......................................................................................................... 22 4.3 Következmények elemzése .............................................................................................. 23 4.4 Kockázatelemzés............................................................................................................. 24 4.4.1 Társadalmi kockázat................................................................................................ 27 4.4.2 Környezeti kockázat................................................................................................ 28 4.4.3 A kockázatok értékelése.......................................................................................... 30 4.4.4 Integrált sérülés egyéni kockázat ............................................................................ 30
-2-
4.5 Kockázatcsökkentő intézkedés........................................................................................ 31 4.5.1 Halálozás egyéni kockázat ...................................................................................... 32 4.5.2 Társadalmi kockázat................................................................................................ 35 4.5.3 Integrált sérülés egyéni kockázat ............................................................................ 36 4.5.4 A kockázatok értékelése a kockázatcsökkentő intézkedés után.............................. 37 5. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere .................................................................................................................................................. 38 5.1 Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények............................................................................ 38 5.2 Vezetőállomány, üzemi dolgozók veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszer, veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei ..................................................................... 38 5.3 Távérzékelő-, helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek............................................................................................................................. 39 5.4 Riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek .............................................................................................................................................. 40 5.5 Rendszeresített egyéni védőeszközök.............................................................................. 41 5.6 Rendszeresített szaktechnikai eszközök .......................................................................... 42 5.7 Oltóanyag számítás bemutatása..................................................................................... 43 6. A biztonsági irányítási rendszer bemutatása................................................................... 44 6.1 A súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elvei ................. 44 6.2 A társaság főbb adatai ................................................................................................... 44 6.3 A társaság célja.............................................................................................................. 45 6.4 A Zoltek Zrt. szervezeti felépítése és irányítási rendszere.............................................. 47 6.5 A biztonsági normák kialakítása .................................................................................... 48 6.6 A biztonsági irányítási rendszer megfelelőségének vizsgálata, teljesítménymérés........ 49 6.6.1 Aktív monitoring ..................................................................................................... 49 6.6.2 A reaktív monitoring ............................................................................................... 51 6.6.3 Felülvizsgálat .......................................................................................................... 52 7. Biztonsági jelentés készítői ................................................................................................ 53 8. Irodalomjegyzék ................................................................................................................. 53
-3-
1. Általános adatok A Zoltek Vegyipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság az amerikai, St. Louis-i székhelyű Zoltek Comp., Inc. vállalatcsoport magyarországi vállalata. A Társaság jogelődje 1941-ben alakult, és Magyarország vezető vegyiszál-gyártó iparvállalatává vált. Termékszerkezete folyamatosan bővült, így ma már a textilipari célokat szolgáló vegyiszálakon kívül számos egyéb vegyipari termék gyártója. A Zoltek Zrt a hagyományos termékei piacán elsősorban a speciális vevőigények kielégítését tűzte ki célul. 1995-től a Zoltek vállalatcsoport tagjaként bekapcsolódott a XXI. század egyik legfontosabb konstrukciós anyagának, a szénszálnak a gyártásába, mely a Társaság hosszú távú stratégiájának meghatározó része.
2. Az üzem környezetének bemutatása 2.1 A veszélyes ipari üzem és környezete A ZOLTEK Zrt. telephelye Komárom-Esztergom megyében, Nyergesújfalu városban található (Nyergesújfalu, Varga József. tér 1.). A telephelyet északon a Duna folyó (30 m-re a Crumeron polimer üzemi tartályparktól, 130 m-re a Perkurzor polimer üzemi tartályparktól), keleten a Sándor patak (320 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 300 m-re a Prekurzor tartályparktól), délen és dél-nyugaton a 10 sz. Dorog-Budapest közút részeként a Szent-Györgyi Albert út (500 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 400 m-re a Prekurzor tartályparktól) és az út túloldalán, a vele párhuzamos Komárom-Esztergom vasútvonal határolja (540 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 440 m-re a Prekurzor tartályparktól). 2.1.1 A lakott terület jellemzése Nyergesújfalu bemutatása Nyergesújfalu 1989. március 01-e óta város Komárom-Esztergom megyében. Területe 3950 hektár, azaz 39,51 km2. A Dunántúl északi részén, a szlovák országhatár mellett fekszik. Itt a Duna sodorvonala az országhatár. Földrajzi helye: É-i sz. 47o45' K-i h. 18o30'.
-4-
Területének nagy részét a Gerecse hegység foglalja el. Délen a Gerecse fő csúcsáig (Nagy Gerecse: 634m) húzódik, északon a Duna a határa. Keleten hosszú szakaszon a Bajóti-patak (Luka-patak) völgye a határa, de északi részén kiszélesedik a Dunával párhuzamosan. Nyugaton a határa megközelítőleg a Pisznice, az ménkes és a Berzsek-hegy rögeinek külső peremén fut. A Központi Gerecse K-i és Ny-i rögsorának számos tagja tartozik a területéhez. A város közigazgatási területe Tát, Mogyorós, Bajót, Nagysáp, Bajna, Héreg, Süttő és Lábatlan községek közigazgatási területével határos. A város belterülete a Duna magasságában fekvő teraszaira települt. Külterületi lakott helyként hozzátartozott: Cservölgymajor, Eternit-lakótelep, Eternit-legényszállás, Eternit-telep, József-puszta, Kecskekőbánya, MÁV vasútállomás, Pusztamarót, Rozsnyai-villa, Táti-depó. Ezek egy részét azóta belterületté nyílvánították, más része elnéptelenedett (Cservölgy, Pusztamarót, József-puszta, Kecskekőbánya, Táti-depó). Fejlett iparvidék központjában fekszik. A 10-es főközlekedési útvonal és a Budapest – Esztergom – Komárom vasútvonal Kapcsolja be az országos közúti és vasúthálózatba.
-5-
-6-
A Zoltek Zrt. Crumeron tartálypark 650 méteres körzetében a hivatalos (BM 2007. évi) lakossági nyilvántartás alapján lakosság nem él. Az első lakott létesítmények a Crumeron tartályparktól 700 méterre találhatók, ahol mintegy 275 fő él. A lakott terület házszámszerinti eloszlását az alábbi táblázat tartalmazza. Utca név
Házszám
Lakosok száma
Május 1 tér
1
83
Május 1 tér
6
99
Május 1 tér
7
93
A Zoltek Zrt. Crumeron tartálypark 800 méteres körzetében a hivatalos (BM 2007. évi) lakossági nyilvántartás alapján 785 fő él. A lakott terület utcaszerinti eloszlását az alábbi táblázat tartalmazza. Utca név
Házszám
Lakosok száma
19 – 20
6
1–6
12
173 – 258 1–8
38 628
2-3
54
Rózsa Ferenc utca
1
13
Tó utca
2
34
Ady Endre utca Akácfa utca Kossuth Lajos utca Május 1 tér Munkás utca
-7-
A Zoltek Zrt. Crumeron tartálypark 1000 méteres körzetében a hivatalos (BM 2007. évi) lakossági nyilvántartás alapján 2271 fő él. A lakott terület utcaszerinti eloszlását az alábbi táblázat tartalmazza. Utca név
Házszám
Lakosok száma
Ady Endre utca
5-20
45
Akácfa utca
3-20
48
Beloiannisz utca
1-10
30
Duna utca
1-3
232
Erkel Ferenc utca
1-18
90
Esze Tamás utca
1-8
159
Frankel Leo utca
1-2
27
Honvéd utca
1-8
14
Kálmán Imre tér
2-3
8
149-258
92
Kun Béla tér
1-4
57
Máju 1 tér
1-8
628
Móricz Zsigmond utca
1-11
29
Munkás utca
2-3
54
Rózsa Ferenc utca
1-18
158
Tó utca
1-8
574
Tölgyfa utca
1
12
Zöldfa utca
1-5
14
Kossuth Lajos utca
-8-
Intézmények − Nyergesújfalu Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 104-106. Telefon: 06/33-455-299; 455-053; 455-754; 455-114; 455-241 Fax: 06/33-455-508 Polgármester: Miskolczi József Jegyző: Adolf Józsefné Aljegyző: Dr. Molnár Lívia − Rendőrség 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos utca − Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Nyergesújfalu 2536 Nyergesújfalu, Szentgyörgyi A. u. 1. − Ady Endre Művelődési Ház És Könyvtár 2536. Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Telefon: 33/504-330 − Kernstok Károly Általános Iskola Felszabadulás téri iskola épület: 2536 Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 1. Telefon/Fax: 06/33/504-270 Kossuth Lajos utcai épület: 2536 Nyergesújfalu, Kossut Lajos utca 92. Telefon/Fax: 06/33/455-956 Eterniti iskola épület: 2536 Nyergesújfalu, Babits M. utca 13. Telefon/Fax: 06/33/455-085 − Szalézi-Irinyi Középiskola 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos utca 63. Tel: (33) 504-210, fax: (33) 504-381, − Benedek Elek Óvoda 2536 Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 3. Tel/fax.:06-33-455-206 − Bóbita Óvoda 2536 Nyergesújfalu, Május 1 tér Tel/fax: 33/355-850 − Napsugár Óvoda 2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 57. − Szabolcsi Bence Zeneiskola 2536. Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 65. 33-455-405, 33-356-041 − Irinyi János Gimnázium és Vegyipari Szakközépiskola 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos utca 63 − Pedagógiai Szakszolgálat − Városi Önkormányzat Rendelőintézete 2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 146. − Gyógyszertári ügyeleti szolgálat: 1. Kék Irisz Gyógyszertár Nyfergesújfalu, tompa M. u. 5. 2. Szent Miklós Gyógyszertár Lábatlan, Zalka M. ltp. 33. 3. Kígyó Gyógyszertár Bajót, Kossuth L. u. 122/a. 4. Borostyán Gyógyszertár Tát, Kossuth L. u. 1. − Ászok Vendéglő: 2536 Nyergesújfalu, Esze Tamás utca 21. − Bon Caffe: 2536 Nyergesújfalu, Május 1. tér 1/a
-9-
− Eternit Étterem: 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos utca 1446/hrsz Az Üzem közvetlen környezete A Üzemtől nyugatra városias lakó övezet, lakótelep és munkásszállók találhatók (650 m-re a Crumeron polimer üzemi tartályparktól, 750 m-re a Prekurzor üzemi tartályparktól). Az üzemtől délre eső területen kisvárosias lakó övezet épült. A lakosság által leginkább látogatott létesítmények: − Autóbusz-pályaudvar (D-re): 400 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 300 m-re a Prekurzor tartályparktól; − Vasútállomás (DNY-ra): 870 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 900 m-re a Prekurzor tartályparktól; − Iroda épület (D-re) és motel a Szent-Györgyi Albert úton: 650 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 580 m-re a Prekurzor tartályparktól; − Kultúrház (Ny-ra): 750 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 800 m-re a Prekurzor tartályparktól; − Sétahajó-kikötő (ÉNY-ra): 690 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 820 m-re a Prekurzor tartályparktól. − Általános Iskola (D-DNY-ra): 900 m-re a Crumeron polimer tartályparktól és 1000 m-re a Prekurzor tartályparktól. Műemlékek és turisztikai nevezetességek nincsenek a hatások által érintett veszélyességi övezetben. 2.2 Az Üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek ismertetése Az Üzem környezetében nem található, olyan más vállalkozás, amely biztonságtechnikai szempontból hatást gyakorolna. 2.3 A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk: 2.3.1 A területre jellemző, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai jellemzők Hőmérsékleti viszonyok A levegő hőmérsékletének nagy térségű eloszlását befolyásoló legfontosabb tényezők a földrajzi elhelyezkedés, a tengerszint feletti magasság valamint a tengertávolság. Magyarországon a kis meridionális kiterjedés miatt kevésbé figyelhető meg a hőmérséklet délről északra csökkenő tendenciája, hazánkban a domborzat jelentősebb befolyásoló tényező.
- 10 -
Az évi átlagos középhőmérséklet Magyarországon Magyarországon az évi középhőmérséklet országos átlagban 10 °C, 8 °C alá csak a magasabb területeken, a Bakony és az Alpokalja egyes vidékein illetve az Északi-középhegységben süllyed. A legmelegebb területek a Duna medencéjének Budapest alatti része és Szeged környéke. Leghidegebb hónapunk a január, de középhőmérséklete, és általában tél középhőmérséklete évről évre változékonyan alakul. A nyár időjárása kiegyenlítettebb, a nyári hónapok hőmérsékletének évről évre való változékonysága általában kisebb, mint a téli hónapoké. Legmelegebb hónapunk a július.
Országos havi középhőmérsékletek az 1961-1990 közötti időszak adatai alapján Lőrinci térségében az évi napsütéses órák száma eléri az 1910 órát, az évi átlagos középhőmérséklet 9-9,3 °C körül alakul, az országos évi átlag 9,7°C. A legmelegebb hónap a július, átlaghőmérséklete 20,0°C, a leghidegebb pedig a január, átlaghőmérséklete -0,9°C. Csapadék Magyarországon az évi átlagos csapadék 600 - 650 mm, de tájaink között jelentős eltérések vannak az éves csapadékmennyiségében.
- 11 -
Átlagos éves csapadékösszeg az 1961-1990 közötti időszak adatai alapján Az éves csapadékösszeg területi eloszlásában kettős hatás tükröződik, egyrészt a magasság másrészt pedig a tengertávolság hatása. 100 m-es magasságnövekedés nagyjából 35 mm-nyi évi csapadékhozam növekedést eredményez, a kontinentalitás fokozódása pedig a csapadékösszeg csökkenésében mutatkozik meg. A legcsapadékosabb délnyugat-dunántúli területek (ahol a Földközi-tenger hatása számottevő) és a magas hegyek csaknem kétszer annyi csapadékot kapnak, mint az Alföld közepe. A legtöbb csapadék május és június hónapokban hullik, a legkevesebb pedig januárban és februárban. Az ősz folyamán az ország jelentős részén kialakul egy másodlagos csapadékmaximum is - ez a Dunántúl déli felén különösen jellemző. A csapadék meglehetősen változékony időjárási elemünk, mennyisége évről évre nagyon szeszélyesen ingadozik. Bizonytalanságára jellemző, hogy legcsapadékosabb éveinkben háromszor annyi eshet, mint a legszárazabb éveink során, és minden hónapban előfordulhat teljes csapadékhiány. Az éves csapadékösszeg az elmúlt évszázadban változékonysága mellett is csökkenő tendenciát mutatott.
- 12 -
Országos csapadékösszegek és lineáris trend az 1901-2000 közötti időszakban Lőrinci térségében az évi csapadék mennyisége az országos átlagnál valamivel alacsonyabb, a csapadék évi összege 560-570 mm. Szélviszonyok Magyarország szélviszonyainak kialakításában két lényeges tényező játszik szerepet, az általános cirkuláció által meghatározott alapáramlás, valamint a domborzat módosító hatása. A szélnek irányát és sebességét szoktuk megkülönböztetni. A szél irányán mindig azt az égtájat értjük, amerről fúj.
Az uralkodó szélirányok és évi átlagos szélsebességek [m/s] Magyarországon Magyarország területén az uralkodó szél, más szóval leggyakoribb szélirány jellemzően északias. Az általános cirkuláció északnyugatias irányú fő áramlása a Dunántúl keleti felén és a Duna-Tisza közén érvényesül legjobban, míg a Tiszántúlon északkeleti az uralkodó szélirány. A mérsékelt öv szelei azonban a cirkuláció különböző fázisai következtében nem állandók, nálunk a leggyakoribb szélirány relatív gyakorisága általában csak 15-35% között ingadozik. Az esetek 65-85%-ában tehát nem az uralkodó irányból fúj a szél. Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat a mérsékleten szeles vidékek közé sorolhatjuk, a szélsebesség évi átlagai Magyarországon 2-4 m/s között változnak. A szélsebességnek jellegzetes évi menete van, legszelesebb időszakunk a tavasz első fele, míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók.
- 13 -
Hazánkban évente átlagosan 6-70 nap viharos (amikor a szél legerősebb lökésének sebessége meghaladja a 15 m/s-t), az erősebb viharok (20m/s) száma pedig évi 25-26. 2.3.2 A helyszínt jellemző, a veszélyes ipari üzem biztonságos tevékenységére hatást gyakorló geológiai és hidrológiai jellemzők. - Geológiai jellemzők: A vizsgált terület legidősebb képződmény a felső-triász dolomit és mészkő. A triász képződményekre a felső oligocén homokos-agyagos képződmények települnek. A quarter üledékek teknőjét a felső oligocénre települő alsó miocén kavics, homokos kavics, agyagos homok és ritkán agyag adja. Az eggeburgi összlett felett középső miocén partszegélyi zátony fáciesü, szélsőségesen változékony kőzetek vannak. Ezeket azonban a rajtuk túlterjedő felső miocén képződmények csaknem teljesen elfedik.(kavics, kavicsos homok, durvamészkő. A gyár telephelye gyakorlatilag teljes egészében mesterségesen átalakított, elsősorban az üzemek létesítése és működése révén. A talajrétegek összefoglalása: Talajfeltöltés − A feltöltés jellemzően változó összetételben homok, kavics, építési sitt, − A talaj feltöltés vastagsága 0 – 5,8 m között változik. A természetes altalaj: − A természetes altalaj sárga, finomtól a közepes szemcse méretű üledékes homok. − A homokkal együtt vékony töredezett agyagrétegek vannak beágyazódva. Ezek maximális vastagsága2 m, de általában 0,5 m-nél vékonyabbak. A felszín alatt végig húzódó talajvíz szintje az év egyes időszakaiban és a folyó vízszintjének függvényében változik. A közelmúltban elvégzett mérések azt mutatták, hogy a vízszint 5 – 9 méterrel a földfelszín alatt található és a talajvíz általában a folyó irányába folyik. A talajt képező anyagok vízáteresztő képességének mutatója: K = 1,9-től 4,1x10-3cm/ses. - Hidrológiai jellemzők A helyszín a Duna folyó mellett terül el, közvetlenül folyóparttal rendelkezik. A nagy vizek és árvizek A Duna Esztergom és Pozsony közötti szakaszán a mértékadó árvízszintet nem a jégmentes maximum, hanem az 1956. évi jeges maximumok határozzák meg. Az utóbbi évtizedekben a Duna Budapest és az északnyugati határ közötti folyamszakaszokon, számottevő töltés fejlesztési munkálatokat végeztek. A gyártelep a mértékadó legmagasabb vízszint felett helyezkedik el mintegy 5 – 6 m-rel. Még tartós magas vízállás esetén sem kell töltés vagy partfal átázással vagy alámosással számolni.
- 14 -
3. A veszélyes ipari üzem bemutatása 3.1 A veszélyes ipari üzemnek a biztonság szempontjából fontos - az általános tevékenységre, a termékekre, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó - információit. 3.1.1 A veszélyes ipari üzem rendeltetése, tevékenységének bemutatása A Zoltek Zrt-t eredetileg 1941. április 7-én alapították Magyar Viscosa Rt. néven Nyergesújfalun, Komárom-Esztergom megyében, Magyarországon. Főbb események: − 1943 Megkezdődik a viszkóz rayon gyártása. − 1948 A gyárat államosítják és Magyar Viscosagyár néven folytatja működését. − 1958 Megkezdik a CMC (karboxi-metil-cellulóz) gyártása saját szabadalom alapján és a viszkóz rayon termelést leállítják. − 1958 Megkezdik a poliamid 6 alapú vágottszál gyártása Danamid márkanév alatt. − 1965 Megkezdik a poliamid 6 szálgyártás szintén Danamid márkanév alatt − 1973 Megkezdik az akrilszál gyártás Crumeron márkanév alatt. − 1981 Megkezdik a műanyag hálók és rácsok gyártását. − 1982 Megkezdődik a müszaki felhasználású műanyag termékek gyártása és a poliamid kompaundok gyártása Danamid márkanév alatt. − 1991 Elindul a második nagyszabású, Du Pont által szabadalmazott technológiájú akrilszál termelése Mavilon márkanév alatt. − 1993 A vállalat ismét részvénytársasággá alakul és az eredeti Magyar Viscosa Rt. néven működik tovább. − 1995 December 8- a vállalatot teljes egészében megvásárolja a Zoltek Companies, Inc. vállalat melynek székhelye St. Louis-ban található, Missouri állam (USA), és folytatja működését, mint Magyar Viscosa Rt. − 1997 A vállalat neve Zoltek Zrt-re változik. − 1997 óta a módosított akrilszálon kívüli termékek gyártását leállították. A Zoltek stratégiája: a szénszál kereskedelmi célú felhasználásának elterjesztése, a kompozitok alacsony költségű, de nagy teljesítményű erősítő anyagaként, melyeket mindennapi termékek elsődleges építőanyagaként használnak fel. Magyarországon a szénszál termelés jelentős beruházást igényelve 1997-ben kezdődött. Ugyanebben az időben a szénszál textilek feldolgozása is elindult. 3.1.2 Dolgozók létszáma, munkaidő Létszám adatok:/ 2008.12.31/: A foglalkoztatottak száma 976 fő az alábbi megosztás szerint 2008. december 31.-i műszakmegosztás Műszakszám Fizikai Szellemi Összesen 1 82 150 232 2 6 0 6 3 2 0 2 4 617 35 652 5 37 5 42 6 28 0 28 8 14 0 14 összesen 786 190 976
- 15 -
Megyjegyzés
ugrós folytonos két műszak folytonos egy műszak
3.2 A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltára 3.2.1 A Zoltek Zrt. mint veszélyes ipari üzem azonosítása Jelen lévő maximális mennyiség (tonna)
Alsó küszöbérték (tonna)
Felső küszöbérték (tonna)
Acetilén
4
5
50
Hidrogén
4
5
50
Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz
4,2
50
200
Kőolaj termékek
60
2500
25000
2976,4
50
200
3
50
200
2783,4
5000
50000
2
100
200
2882,4
200
500
Seveso Kategória
2. osztály: mérgezőek 3. osztály: oxidáló anyagok és készítmények 7. b) osztály: tűzveszélyes folyadékok 9. I. osztály: környezetre veszélyes anyagok és készítmények R50: nagyon mérgező a vízi szervezetekre (beleértve az R50/53) 9. II. osztály: környezetre veszélyes anyagok és készítmények R51/53: mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat
Tekintettel arra, hogy a Zoltek Zrt. területén jelenlévő 2. osztályba (mérgezőek) és 9. II. osztályba (környezetre veszélyes anyagok és készítmények R51/53: mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat) tartozó veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a felső küszöbértéket a
Zoltek Zrt. felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem.
- 16 -
3.2.2 A veszélyes anyagokat jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító hatásai A legfontosabb adatok az alábbiak: 1. Acetilén Fizikai tulajdonságok:
Fontos adatok:
2. Akril-nitril Fizikai tulajdonságok:
Fontos adatok:
- 17 -
3. Ammónium-hidroxid Fizikai tulajdonságok:
Fontos adatok:
4. Ammónium-perszulfát Fizikai tulajdonságok:
Fontos adatok:
- 18 -
5. Hidrogén Fizikai tulajdonságok:
Fontos adatok:
6. Metilakrilát Fizikai tulajdonságok:
Fontos adatok:
7. Földgáz - Metán
- 19 -
1. Fizikai tulajdonságok: Forráspont: -161 °C Olvadáspont: -183 °C Oldékonyság vízben, ml/100 ml 20 °C-on: 3,3 Relatív gõz sûrûség (levegõ = 1): 0.6 Lobbanáspont: Gyúlékony gáz Öngyulladási hõmérséklet: 537 °C Robbanási határok, térf% levegõben: 5-15 Oktanol/víz megoszlási koefficiens log Pow: 1.09 2. Fizikai állapot, megjelenés: Színtelen, szagtalan, sűrített vagy cseppfolyósított gáz. 3. Veszélyei: Belégzés: Fulladás. Bőr: A folyadékkal érintkezve: fagyás. Szem: A folyadékkal érintkezve fagyási sérülés. Tűz: Fokozottan tűzveszélyes. Robbanás: A gáz/levegő keverékek robbanásveszélyesek. 4. Foglalkozási expozíciós határértékek: TLV: (Alifás szénhidrogén gázok, Alkán C1-C4) 1 000 ppm MAK nincs megállapítva. A folyadék gyors párolgása fagyási sérülést okozhat. 8. Transzformátorolaj Ásványi olajszerű folyadék. Stabil. Kerülni kell az erős oxidáló szerekkel való érintkezését. Magas hőmérsékleten szerves alkotóelemekre bomlik. Tökéletlen égésekor CO2 és más veszélyes gázok képződnek. LD 50 (patkány szájon át) 20 000 mg/kg. A víz felszínén filmet képez, így elzárja az oxigént az élőlényektől.
- 20 -
4. A veszélyes anyagokkal veszélyeztetés értékelése
kapcsolatos
súlyos
baleset
által
való
4.1 A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelésének módszere A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelésének módszerét az alábbi ábrán foglaljuk össze: 1. A veszélyes anyagok illetve azok előfordulási helyeinek meghatározása, a veszélyek feltérképezése létesítményekre (alrendszerekre való osztása). Módszer: Helyszíni szemle, karbantartási, hiba bejelentési dokumentációk megtekintése, konzultáció az üzemi szakemberekkel
3. A létesítmények részletes elemzése, hibalehetőségek feltárása, eseménysor gyakoriságának meghatározása Módszer: Hibafa elemzés, Relex szoftver segítségével, szakirodalmi adatok
4. Következmények elemzése. Módszer: A 3. pont alapján a DNV Phast 6.5 szoftverrel 5. Dominóhatás elemzés Módszer: A 4következményelemzés eredményei alapján, a hibafa is módosulhat
6/A. Halálozás egyéni kockázat meghatározása Módszer: A 3 és 4. pontok alapján a SAVE II. szoftverrel 6/B. Társadalmi kockázat meghatározása Módszer: A 3 és 4. pontok és a lakossági adatok alapján a SAVE II. szoftverrel
6/C. Sérülés egyéni kockázat meghatározása Módszer: A 3 és 4. pontok és a hatósági útmutató alapján a SAVE II szoftverrel
7. Eredmények összevetése a jogszabályi kritériumokkal, indokolt esetben kockázat csökkentő javaslatok megtétele
- 21 -
4.2 Gyakoriságelemzés A 17. veszélyes létesítmény: Crumeron tartálypark 01-BB-1/I és a 18. veszélyes létesítmény: Crumeron tartálypark 01-BB-1/II. halálozás egyéni kockázat számítás adatai: Közvetlen gyújtás
Késleltetet gyújtás
Mérgező felhő terjedése
Katasztrofális törés:
1,89E-3
6,62E-3
9,46E-4
10 perces kiáramlás:
1E-6
3,5E-6
5E-7
Legnagyobb átmérőn történő kiáramlás:
8,68E-4
3,04E-3
4,34E-4
Kármentő sérülés
2,76E-8
9,66E-8
1,38E-8
A 11. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő, a 12. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő, a 19. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő és a 20. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő halálozás egyéni kockázat számítás adatai: Közvetlen gyújtás
Késleltetet gyújtás
Mérgező felhő terjedése
Katasztrofális törés:
4,4E-4
1,54E-3
2,2E-4
10 perces kiáramlás
1E-6
3,5E-6
5E-7
Legnagyobb átmérőn történő kiáramlás
5,82 E-3
2,04E-2
2,91E-3
- 22 -
4.3 Következmények elemzése Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az elemezni kívánt baleseti eseménysorokat: SZÁM
HELY
ALSZÁM
ESEMÉNYSOR Katasztrofális törés
A
1
Prekurzor regeneráló tartálypark 01-BB-1/I és 01-BB-1/II 1500 m3-es akrilnitril tartályok
B
10 perc alatti teljes anyagvesztés
C
100 mm-es lyukadás a kármentőn belül
D
Katasztrofális törés sérül a miközben kármentő Katasztrofális törés
A
2
Az akrilnitrilt tartalmazó vasúti vagon sérülése
B
10 perc alatti teljes anyagvesztés
C
100 mm-es lyukadás a kármentőn belül
D
2 db lefejtés alatt álló vasúti tartálykocsi egyidőben történő sérülése
- 23 -
HATÁSOK Mérgezés, tűz, robbanás, környezetszennyezés Mérgezés, tűz, robbanás, környezetszennyezés Mérgezés, tűz, robbanás, környezetszennyezés Mérgezés, tűz, robbanás, környezetszennyezés Mérgezés, tűz, robbanás, környezetszennyezés Mérgezés, tűz, robbanás, környezetszennyezés Mérgezés, tűz, robbanás, környezetszennyezés Mérgezés, tűz, robbanás, környezetszennyezés
4.4 Kockázatelemzés 1. INTEGRÁLT EGYÉNI HALÁLOZÁS KOCKÁZATA a) TOXIKUS HATÁS
b) TŰZVESZÉLYES HATÁS
- 24 -
c) MÉRGEZŐ ÉS A TŰZVESZÉLYES HATÁS ÖSSZEGZÉSE
- 25 -
d) TÉRKÉPEN ÁBRÁZOLVA
- 26 -
4.4.1 Társadalmi kockázat
- 27 -
4.4.2 Környezeti kockázat A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. Kormányrendelet, nem definiálja a környezeti kockázatot, mint fogalmat, nem tartalmaz a környezeti kockázatelemzésre vonatkozó eljárást és nem fogalmaz meg kritériumrendszert. A környezeti kockázatelemzés elvégzésére, ezért az alábbi gondolatmenetet, eljárást alkalmazzuk: A kockázata (R=risk) általánosságban definiálható a káresemény bekövetkezési valószínűségének (P(x)) és a bekövetkezett esemény okozta kárnak (D(x)) a függvényeként. Matematikai formulával kifejezve: R(x) = P(x) x D(x) A káresemény bekövetkezési valószínűségének meghatározása A káresemény bekövetkezési valószínűsége nem más, mint a II. Hiányosságok c. részben elvégzett gyakoriságelemzés eredménye. A környezetszennyezés gyakorisága megegyezik a vizsgált létesítmény sérülésének –mint csúcsesemény – gyakoriságával, azaz − A 2 db tartálysérülés gyakorisága: 2 x 1,37 E-2 =2,74 E-2. − Vasúti kocsi sérülése a lefejtés során:4 x 3,04 E-2 = 1,2E-1 . A bekövetkezett esemény okozta károk (D(x)) elemzése A halálozás egyéni- és a társadalmi kockázatok megállapításához a 18/2006. Kormányrendelet az esemény okozta kárt az emberi elhalálozásként definiálja. A károk meghatározásának első lépése az emberre hatást gyakorló következmények – mérgezés, tűz, robbanás – által veszélyeztetett terület meghatározása, majd az ott lévő emberek tartózkodásának számbavétele. A bekövetkezett esemény okozta kárt a kialakuló talaj- és talajvízszennyezés megszüntetéséhez szükséges költségként definiáljuk. Az általunk megkérdezett szakértő cégek elmondása alapján a talaj- és talajvízszennyezés megszüntetéséhez szükséges pontos költségek nagyon nehezen határozhatóak meg, a meghatározásban nagy a bizonytalanság. A szakértő cégek talaj- és talajvízszennyezés megszüntetéséhez szükséges költségeket nagyságrendileg becsülték. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze: A környezetszennyezés megszüntetésének költség
Esemény
Tartálysérülés Vasúti kocsi sérülés
Nincs kárelhárítás, a szabadba került ACN jelentős mennyisége kerül a talajba
Van kárelhárítás, a szabadba ACN minimális került mennyisége kerül a talajba
2,74 E-2
milliárdos nagyságrendű
0,1 -100 M Ft
1,2E-1
10 – 100 M Ft
0,1 – 10 M Ft
Gyakoriság
- 28 -
A fenti táblázat eredményeit diagramban ábrázolva: Kárelhárítás nem történik:
Kárelhárítás történik:
Tekintettel arra, hogy a Zoltek Zrt. rendelkezik vízkár-elhárítási tervvel értékelés céljából a „kárelhárítás” történik c. diagramot kell elemezni. - 29 -
A 18/2006. Kormányrendelet nem tartalmaz a környezeti kockázatokra vonatkozó kritériumot. Az üzemeltető – tekintettel arra, hogy rendelkezik a Környezetvédelmi hatóság által elfogadott vízkár-elhárítási tervvel, a kárelhárításhoz szükséges eszközökkel – a környezeti kockázat elfogadhatónak tarja, kockázatcsökkentő intézkedés megtételét nem tartja szükségesnek. 4.4.3 A kockázatok értékelése A fenti térkép alapján megállapítható, hogy a Zoltek Zrt. a 18/2006. (I.26.) Korm.rendelet 5.sz. melléklet 1.6 pontja szerint elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, mivel a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem haladja meg a 10-6 esemény/év értéket. A társadalmi kockázat alapján megállapítható, hogy – Korm.rendelet 5.sz. melléklet 1.7 pontja szerinti értékelés alapján – a Zoltek Zrt. a lakott területre elfogadható kockázatot jelent. A hatóság által kiadott útmutatás alapján – probit értékek változtatása – meghatároztuk a sérülés egyéni kockázat alapján a belső-, középső- és külső zóna határait, melyet az alábbi térképen tüntetünk fel. 4.4.4 Integrált sérülés egyéni kockázat
- 30 -
4.5 Kockázatcsökkentő intézkedés A 4.6.1 és a 4.6.2 alfejezetben bemutatottak szerint a Zoltek Zrt. elfogadható szintű kockázatot jelent a környezetére illetve a lakott területekre. Ugyanakkor javasolt volt költség-hatékony intézkedés megtétele, az ACN tartályok és a vasúti lefejtő esetében az ACN párolgás és tűz megakadályozása. Az üzemeltető részére a korábbi biztonsági jelentésben vízpajzs rendszer kiépítését javasoltuk. Az üzemeltető ACN tartályok és a vasúti lefejtő ACN párolgás és tűz megakadályozása érdekében – a vízpajzs rendszernél egy jóval magasabb hatásfokú, és jóval költségesebb – habágyú rendszert telepített. Az ACN tócsa habbal való lefedése megakadályozza a párolgást, így a mérgező anyag terjedését. A kockázatcsökkentés az alábbi módon értelmezhető: 1. Amennyiben a habágyú működik és a tócsa lefedésre kerül a mérgezés valószínűsége 0. 2. A habágyú működtetésének hibája csupán emberi hibára vezethető vissza - Generál rate/high stress/dangerous activity: 0,3.
így a mérgezés és a tűz bekövetkezésének gyakorisága 0,3 szorosára csökkenthető, így a 17. veszélyes létesítmény: Crumeron tartálypark 01-BB-1/I, a 18. veszélyes létesítmény: Crumeron tartálypark 01-BB-1/II., Közvetlen gyújtás
Késleltetet gyújtás
Mérgező felhő terjedése
Katasztrofális törés:
5,67E-04
1,99E-03
2,84E-04
10 perces kiáramlás:
3,00E-07
1,05E-06
1,50E-07
Legnagyobb átmérőn történő kiáramlás:
2,60E-04
9,12E-04
1,30E-04
Kármentő sérülés
8,28E-09
2,90E-08
4,14E-09
a 11. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő, a 12. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő, a 19. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő és a 20. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő halálozás egyéni kockázat számítás adatai:
Közvetlen gyújtás
- 31 -
Késleltetet gyújtás
Mérgező felhő terjedése
Katasztrofális törés:
1,32E-04
4,62E-04
6,6E-05
10 perces kiáramlás
3,00E-07
1,05E-06
1,50E-07
Legnagyobb átmérőn történő kiáramlás
1,75E-03
6,12E-03
8,73E-04
4.5.1 Halálozás egyéni kockázat 2. INTEGRÁLT EGYÉNI HALÁLOZÁS KOCKÁZATA a) TOXIKUS HATÁS
b) TŰZVESZÉLYES HATÁS
- 32 -
c) MÉRGEZŐ ÉS A TŰZVESZÉLYES HATÁS ÖSSZEGZÉSE
- 33 -
d) TÉRKÉPEN ÁBRÁZOLVA
- 34 -
4.5.2 Társadalmi kockázat
- 35 -
4.5.3 Integrált sérülés egyéni kockázat
- 36 -
4.5.4 A kockázatok értékelése a kockázatcsökkentő intézkedés után A fenti térkép alapján megállapítható, hogy a Zoltek Zrt. a 18/2006. (I.26.) Korm.rendelet 5.sz. melléklet 1.6 pontja szerint elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, mivel a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem haladja meg a 10-6 esemény/év értéket. A társadalmi kockázat alapján megállapítható, hogy – Korm.rendelet 5.sz. melléklet 1.7 pontja szerinti értékelés alapján – a Zoltek Zrt. a lakott területre elfogadható kockázatot jelent. Megállapítható továbbá, hogy a habágyú rendszer kiépítése és a kockázatcsökkentő tényezőként való figyelembe vétele a kockázatok mértékét jelentősen csökkentette.
- 37 -
5. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere 5.1 Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények Vezetési pontként elsődlegesen a biológiai szennyvíztisztító telep diszpécser központja-, van kijelölve. Amennyiben a szélirány lehetővé teszi akkor a vezetési pontként a Prekurzor regeneráló üzem gyülekezési helykén a telephely kerítésen kívüli parkolója van kijelölve. A vezetési ponton találhatók az alábbi eszközök: − a Belső Védelmi terv egy példánya; − a szükséges kommunikációs rendszer (üzemi és külső összeköttetés); − az együttműködők és a tájékoztatandó szervek telefonszámai; − a szomszédos üzem(ek) telefonszámai. − Az irányító törzs tagjai részére 15 db sűrített levegős légzésvédő készülék 5.2 Vezetőállomány,
üzemi
dolgozók
veszélyhelyzeti
értesítésének
eszközrendszer,
veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei A Zoltek Zrt területén kialakult súlyos veszélyhelyzet esetén haladéktalanul telefonon értesíteni kell a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságot az 6111-es, valamint a főportát a 6040-es vagy a 1031-es telefonszámon A tűzoltóság riasztható még a vagy a tűzjelző betörésével. A műszakban lévő létesítményi tűzoltók URH rádió telefonon , a behívandó munkahelyi vezetők mobil telefonon értesíthetők ki. A műszakban benn lévő üzemek munkahelyi vezetői vonalas telefon készüléken érhetők el. A főporta dolgozói ezután az URH készülékeken keresztül riasztják a műszakban lévő létesítményi tűzoltókat, valamint délután, éjjel, munkaszüneti napokon, vagy hétvégén mobil telefonon értesítik az irányító törzs vezetőjét, a műszaki vezetők készenlétben lévő tagjait, valamint, amennyiben az esemény súlyossága szükségessé teszi a behívandó vezetőket. - Létesítményi és szolgáltatási szervezet igazgató - Prekurzor termelési vezető - Központi karbantartási vezető - Létesítményi Tűzoltó parancsnok - Villamos szolgáltató üzem vezető - Energiaszolgáltató üzem vezető - Vasút üzem vezető - Munkavédelmi és tűzvédelmi vezető A vezető állomány riasztása (értesítése) a belső védelmi tervben közölt riasztási sémának megfelelően történik. Erre a célra vezetékes és mobil telefont használnak. Munkaidőben történő riasztáskor az üzemi telefonhálózat is igénybe vehető. Az üzemi dolgozók (és az üzem környezetében élő lakosság) munkaidőben való riasztását (figyelmeztetését) a ZOLTEK Rt. területén lévő két sűrített levegős szirénával biztosítjuk. A szirénajeleket az üzemi dolgozók részére kiadott magatartási szabályok leírása tartalmazza. Az üzemi dolgozók a riasztás vételét követően e szerint tevékenykednek. A magatartási szabályok a dolgozók általános felkészítésének részét képezik.
- 38 -
Az üzemben elhelyezett szirénák alkalmasak az üzem környezetében élő lakosságnak az elzárkózás végrehajtására vonatkozó figyelmeztetésére is. A veszélyhelyzeti híradáshoz mobil rádió-távbeszélő eszközök állnak rendelkezésre. Ekkor is igénybe vehető az üzemi távbeszélő hálózat. 5.3 Távérzékelő-, helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek Tűzérzékelés. A tűzvédelmi szempontból előírt rendszer kialakításának feltételeit az MSZ 9785 szabvány határozza meg. A felügyelet a potenciális veszélyforrású helyekre koncentrálódik, a menekülési útvonalba eső kézi jelzésadó rendszer a hangjelzés riasztja a bent tartózkodókat. A rendszer két tűzjelző számítógépből álló hálózatként van kialakítva, mely tovább bővíthető. Minden kézi jelzésadó egyedi címmel rendelkezik, így tűz, vagy hibajelzés esetén, a központ kijelzőjén annak a helyiségnek a neve jelenik meg, amelyben a jelzésadó fel van szerelve. A központok a jelzésadók teljes körű tűzvédelmi hatósági engedéllyel rendelkeznek. A tűzjelző központ beépített nyomtatóval rendelkezik, amely folyamatosan rögzíti a tűzjelző központ jelzéseit, vezérléseit és egyéb eseményeket. A központ magyar nyelvű szoftverrel és feliratozással rendelkezik, így kezelése és jelzései közérthetők. A rendszer rugalmasan és egyszerűen bővíthető és átalakítható. Két független áramforrásról van megtáplálva, így hálózati feszültség kimaradás esetén akkumulátorról szünetmentesen 72 órán keresztül képes 100 %-osan tovább működni. A kézi jelzésadó manuális tűzjelzésre szolgál. Tűzriasztásnál a kézi kioldáshoz be kell nyomni az átlátszó műanyag mögött lévő gombot az ablak betörésével. A szabadtereken időjárás ellen védett kivitelben, míg a robbanásveszélyes területeken robbanás-biztos kivitelben van telepítve. Szakaszolók biztosítják a hálózat működőképességét rövidzárlat esetén is. Csak két szakaszoló közötti rész esik ki az érzékelésből. A szakaszolók az aljzatokba és a kézi jelzésadókba vannak beépítve. A jelzőhálózat egyéni vezetékei árnyékolt vezetékek, melyek más rendeltetésű vezetékektől elválasztva, külön védőcsőben, vezetékcsatornában, kábeltálcán vannak elhelyezve. A tűzjelző központ mikroprocesszor vezérlésű címezhető, intelligens rendszer. Összevont tűz, hiba és riasztás kimenetekkel rendelkezik. Közvetlen átjelzést valósít meg másodkijelzővel a tűzoltóságra. Rövidzár és szakadásvétett csillagponti leágazási lehetőséggel rendelkezik. Folyamatos hurok és érzékelő ellenőrzést hajt végre és azonnal jelzi a hibákat, a földzárlatot, esetleges szakadást. Vonal szakadása esetén a vezeték valamennyi jelzésadója működőképes marad. Két egymástól független áramforrásról van megtáplálva. Hálózat kimaradás esetén a rendszer az akkumulátorról legalább 72 óráig üzemképes. A tűzjelzés, adatszolgáltatás helyét a jelzőközpont pontosan behatárolja. Vezérlések: -
Riasztási hangjelzés indítása (A szirénák abban az épületben szólnak, ahonnan a tűzjelzés jött.) Átjelzés a tűzoltóságra. A gázérzékelés monitoring rendszerét a későbbiekben részletezzük.
- 39 -
5.4 Riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek Az üzemi szervezet struktúrája Létesítményi és szolgáltatási szervezet igazgató
Irányító törzs
Végrehajtó szervezetek
Létesítményi tűzoltóság
Felderítő
Mentesítő
Riasztó
Egészségügyi
a) Az irányító szervezet A súlyos balesetek elleni védekezés üzemi vezetője, az üzemeltető képviselője, a létesítményi főmérnök. A vezérigazgató viseli az általános felelősséget a súlyos balesetek elleni védekezési fő célkitűzések megvalósításáért, a megelőzéséért, a káros hatások elleni védekezésre való felkészülésért, illetőleg a már bekövetkezett súlyos balesetek káros hatásainak az elhárításáért. A már bekövetkezett súlyos balesetek káros hatásainak az elhárítását a vezérigazgató az irányító törzs útján hajtja végre. Az irányító törzs állománya: - Létesítményi és szolgáltatási szervezet igazgató - Prekurzor termelési vezető - Központi karbantartási vezető - Létesítményi Tűzoltó parancsnok - Villamos szolgáltató üzem vezető - Energiaszolgáltató üzem vezető - Vasút üzem vezető - Munkavédelmi és tűzvédelmi vezető Az irányító törzs vezetője a Munkavédelmi és tűzvédelmi vezető. Ő irányítja a súlyos balesetek megelőzésének, a káros hatások elleni védekezésre való felkészülésének, illetőleg a már bekövetkezett súlyos balesetek elhárításának a napi, operatív feladatait, irányítja az ezekkel kapcsolatos szervezési, ellátási, felkészítési és más feladatokat. Az irányító törzs tagjai a munkakörüknek megfelelő területen irányítják a súlyos balesetek megelőzésének, a káros hatások elleni védekezésre való felkészülésének, illetőleg a már bekövetkezett súlyos balesetek elhárításának a feladatait. Az irányító törzs a káros hatások elhárításának feladataiba – munkakörük, felkészültségük, felszereltségük függvényében – bevonhatja a ZOLTEK ZRT bármely dolgozóját Az irányító törzs tagjai rendelkeznek gázálarc készlettel, könnyű, szigetelő típusú védőruházattal, továbbá mobil telefonnal. A súlyos balesetet követően – miután a riasztásukat követően kiérkezett – a hivatásos önkormányzati tűzoltó szervezet parancsnoka átveszi a tűz oltásának a vezetését. Ez
- 40 -
ugyanakkor nem jelenti azt, hogy megszűnne az üzemeltető felelőssége a belső védelmi tervben megjelölt védelmi tevékenységek végrehajtásáért. Az irányító törzs vezetője – miután értékelte a baleseti helyzetet – tájékoztatást ad a polgármesternek a kialakult helyzetről, várható időtartamáról, a tett intézkedésekről, és a lakosság felé elővigyázatosságból kiadott szirénajelzésről. b) A végrehajtó szervezetek A súlyos balesetek következményeinek elhárításával kapcsolatos, a normálidőszaki feladatokkal össze nem függő tevékenységet, speciális végrehajtó alegységek végzik. A végrehajtó szervezetbe beosztott személyeket úgy kell (akár többszörös túlbiztosítással is) kiválasztani, hogy az üzem területén jelen legyen a kárelhárítási feladat ellátásához szükséges minimális létszám. A következő végrehajtó szervezetek kerültek felállításra: - Létesítményi tűzoltók, - Felderítő szervezet, - Riasztó szervezet, - Egészségügyi szervezet. A létesítményi tűzoltó szervezet állományát, feladatait és felszerelését a balesetelhárítási tevékenység leírásában részletezzük. A felderítő szervezet alaprendeltetése a jelen tervben megjelölt mintavételi, mobil kimutatási és meteorológiai adat-meghatározási feladatok elvégzése. Állománya 4 fő (vezető + 3 fő felderítő). Felszerelése: Emelt szintű légzés és bőrvédő eszközök, Dräger csöves kimutató eszköz, meteorológiai felszerelés, mintavevő készlet, mobil telefon. A riasztó szervezet alaprendeltetése az üzemben elhelyezett gőz (sűrített levegős) szirénák működtetése. Állománya 4 fő (vezető + 3 fő riasztó). Felszerelésük gázálarc készlet, 2 db mobil telefon. Az egészségügyi szervezet alaprendeltetése a súlyos baleset következtében megsérült személyek felkutatása, elsősegélyben részesítése, a kárhelyről történő kiürítése, első orvosi ellátása, kórházba juttatásuk szervezése. Állománya az üzemegészségügy dolgozóiból áll. Felszerelésük: gázálarc, könnyű, szigetelő típusú védőruha, hordágyak, a szükséges szakfelszerelés, antidotumok, mobil telefonok. A súlyos következmények elhárításával kapcsolatos összes többi feladatot az irányító törzs kijelölése alapján, a helyzet függvényében – munkakörük, felkészültségük, felszereltségük függvényében kijelölt dolgozók hajtják végre. 5.5 Rendszeresített egyéni védőeszközök A Prekurzor regeneráló üzem dolgozói részére: - arcvédő - védősisak - szűrőbetétes félálarc - szűrőbetétes teljes álarc - sűrített levegős légzésvédő eszköz - részecske szűrő - vegyszerálló védőkesztyű - mechanikai ártalom elleni védőkesztyű - kétrészes védőruha A létesítményi tűzoltók részére : - tűzoltó védősisak - sűrített levegős készülékek - szűrőbetétes gázálarc - tűzoltó bevetési ruha - tűzoltó védőkesztyű
- 41 -
- nehéz gázvédő ruha - tűzoltó védőlábbeli Behívandó vezetők részére: - sűrített levegő légzésvédő készülék - szűrőbetétes gázálarc A veszélyhelyzeti feladatokra a következő eszközök állnak rendelkezésre: Az együttműködési megállapodásban tevékenykedő hivatásos önkormányzati tűzoltók a rendszeresített egyéni védőeszközeiket (hő-védő ruházat, nehéz gázvédő ruházat, zárt rendszerű légzésvédő készülék, kiegészítő felszerelések) maguk biztosítják. Az üzemi beavatkozóknak ezen felül a következő egyéni védőeszközök állnak rendelkezésre: a) Zárt rendszerű légzésvédő eszközök: Típus Dräger AGA AT-4M Dräger OXB-6 AM-2 PA-54 Spiromatic sűrített PA-80 sűrített sűrített levegős sűrített levegős levegős levegős Készlet 32 32 6 8 2 2 b) Gázálarcok: (3M 7500 fél-álarc) 26 klt. c) Szűrőbetétek: (3M 6059 ABEK1) 52 db. d) Bőrvédő eszközök: - könnyű, védőruha: 10 db vegyszerálló overall - nehéz gázvédő ruha 6 db Chempion Elite S tip. e) Hő-védő ruházat: hő-védő kabát: 11 db 5.6 Rendszeresített szaktechnikai eszközök A létesítmény tűzvédelmi berendezései és eszközei: − Tűzjelző központtal ellenőrzött tűzjelző hálózat (kézi jelzésadókkal) − Gázérzékelő rendszer − kézi tűzoltó készülékek; − tűzoltó készülék; − Tüzivíz hálózat nyomásfokozó szivattyúval, földfeletti tűzcsapokkal; − Fali tűzcsapok; − Félstabil habbal oltó rendszer az „új” és a „régi”tartályparkban lévő, valamint a szűrt Akril-nitril tartályokhoz. − Habágyú rendszer az akrilnitril tartályok és a vasúti lefejtő környezetében; − Palást- és tetőhűtő vízhálózat az Akrilnitril és a Dimetilformamid tartályhoz; - Hordozható gázmérő műszerek - Hordozható hab-víz ágyúk A veszélyes anyagok kimutatására három rendszer áll rendelkezésre: - Üzemi gázjelző monitoring rendszer (Notifire G-100-R-12) - Hordozható kimutató eszközök, - Üzemi laboratórium. Üzemi gázjelző monitoring rendszer (Notifire G-100-R-12) A rendszer kétfokozatú riasztási szintnek megfelelő szignált ad: - az ARH 20%-a elérésekor sárga villogás + hangjelzés - az ARH 40 %-a elérésekor piros villogás + hangjelzés Kézi tűzoltó készülékek Prekuzor regenerűló üzem: ¾ polimer + tartálypark: 49 db por, 3 db CO2, 2 db hab, ¾ lefejtő: 6db, ¾ garázs: 4 db 50 kg hab, 1 db por, - 42 -
Prekurzor tartálypark: 2 db 12 kg por, Oltóközpont: 1 db CO2, 1db 50 kg por, Föld feletti tűzcsapok száma: Prekuzor tartályparkban 25 db, Mavilon tartályparkban 9 db, A korábbi olajlefejtőnél 10 db. Magasnyomású hálózat: Olajlefejtő: 21 db tűzcsap. Hordozható kimutató eszközök A Dräger hordozható légátszívásos rendszerű csöves kimutató eszközök lehetővé teszik az ACN, DMF, MA és a HCN levegőből történő minőségi meghatározását. A mentesítés céljaira az alábbi eszközök állnak rendelkezésre: Eszköz Homok Vasszulfát Kalciumhidroxid Szerszámkészlet Gyűjtőkonténer Fóliakészlet
Mennyiség igény szerint 50 kg 50 kg igény szerint igény szerint igény szerint
Megjegyzés többszöröse biztosítva
többszöröse biztosítva többszöröse biztosítva többszöröse biztosítva
5.7 Oltóanyag számítás bemutatása A súlyos balesetek során jelentkező tűzoltási feladatokat az üzemeltető a helyi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó Parancsnoksággal kötött együttműködési megállapodás alapján hajtja végre. A Tűzoltó Parancsnokság elhelyezési körlete az üzem közvetlen szomszédságában van, ezért a riasztás vételét követő 10 percen belül be tudnak avatkozni a súlyos baleset következményeinek elhárításába. A hivatásos tűzoltók e célra alkalmazott anyagainak egy részét az üzemeltető biztosítja.
- 43 -
6. A biztonsági irányítási rendszer bemutatása 6.1 A súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elvei A ZOLTEK Rt. legfelsőbb vezetősége a súlyos balesetek megelőzése érdekében: 1. Biztosítja a megfelelő műszaki és biztonságtechnikai szabványokban, jogszabályokban meghatározott követelmények megtartását, és azon túl törekszik az ismert jó gyakorlatnak való megfelelésre is; 2. Saját hatáskörében kidolgozta: − A létesítmények, berendezések tervezésének, illetőleg a tervek módosításának, − Az új létesítmények, berendezések üzembe helyezés előtti ellenőrzésének, illetve a leállítások utáni üzembe helyezés ellenőrzésének szabályait; 3. Kiadta a technológiai, műveleti és kezelési utasításokat a normális és rendkívüli, üzemzavari működés esetére, az időszakos normál, és vész leállásokra; 4. Beszerzési eljárási utasításokat ad ki, mindazon anyagokra (veszélyes anyagok) eszközökre, és berendezésekre, amelyek jelentőséggel bírnak a súlyos balesetek megelőzésben, illetve az esetleg bekövetkező események esetén a károk enyhítésében, felszámolásában; 5. Olyan karbantartási módszert működtet, amely a megelőzését segíti elő, és nem a hibák utólagos orvoslását szolgálja; 6. Megfelelő munkavégzési engedélyezési eljárásokat alkalmaz; 7. Biztosítja a vezetőség és az alkalmazottak megfelelő felkészítését, képzését és tovább képzését; 8. Megfelelő ellenőrzési és monitoring rendszert a működtet. − A veszélyes berendezések időszakos felülvizsgálatára, − A bekövetkező események, eltérések, balesetek kivizsgálására, és dokumentálására, − A biztonsági belső auditra, − A munkafolyamatok biztonságos kézbentartására; 9. A jogszabályok, műszaki előírások, a technológiai, szervezeti egyéb változásokat nyomon követi és gondoskodik azok átvezetéséről a dokumentációkban, illetve a megelőzési rendszerben; 10. A célkitűzések végrehajtásában együttműködik a munkavállalókkal, illetve azok képviselőivel; 11. Gondoskodik a belső felülvizsgálatok, auditok, alapján megelőzési és biztonsági irányítási rendszer folyamatos fejlesztéséről; 12. Biztosítja a célkitűzések végrehajtásához szükséges emberi, technikai, pénzügyi erőforrásokat, megfelelő szervezeti és irányítási rendszert. 6.2 A társaság főbb adatai A társaság neve: ZOLTEK VEGYIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNY TÁRSASÁG Rövidített név: ZOLTEK ZRT. Székhelye: 2537 Nyergesújfalu Varga József tér 1.sz Társaság telephelye: u.a. Telefon száma/központi/ 33-536-000 Telefax száma /központi/ 33-536-150 Alapító okirat kelte: / bejegyezve/:1993/09/22 Cégbejegyzés száma: 11-10-001447 - 44 -
Statisztikai számjele: 11186542-2399-114-11 A társaság törvényességi felügyeletét ellátja: Komárom – Esztergom Megyei Bíróság mint Cégbíróság Társaság időtartama: határozatlan időre alakult A társaság főbb tevékenységi köre: - Máshova nem sorolt egyéb ásványi termék gyártás-szénszálgyártás- mint főtevékenység (TEÁOR sz: 2399) - Vegyiszál gyártás ( TEÁOR sz.:2060) - Szennyvíz, Hulladékkezelés 8 TEÁOR sz.: 3700) 6.3 A társaság célja A menedzsment erősen és őszintén hisz abban, hogy megfelelő vezetés, emberek, irányítási rendszerek alkalmazásával és aktív közreműködés révén minden sérülés és baleset megelőzhető, elkerülhető. Az üzem menedzsmentje törekszik azon cél elérésére, mely a „0” baleseti szint fenntartásán alapszik. Ehhez az alábbiak következetes betartása szükséges: A vezetés elkötelezte magát arra, hogy -
-
-
-
-
-
saját céljának tekinti a súlyos balesetek megelőzését; betartja a vonatkozó jogszabályokat, és az önként vállalt normákat; kivizsgálja a bekövetkezett baleseteket és „majdnem-baleseteket”, feltárja ezek okait, és ezekről jelentést készít; hatékonyan támogatja a biztonság eléréséhez történő „legjobb gyakorlat” bevezetését; alapvető fontosságú üzleti szempontként kezeli a súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos kérdéseket, amit azzal is bizonyít, hogy munkatársaink minősítésekor mindezeket figyelembe veszi; bátorítja a dolgozókat a biztonság növelésével kapcsolatos kötelezettség vállalására, továbbá arra, hogy érdemben foglalkozzanak az embereket érdeklő biztonsági kérdésekkel, figyeljenek oda a felmerülő biztonsági problémákra. Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében a menedzsment: Olyan irányítási rendszert alakít ki, amellyel hatékonyan irányítható a biztonság növelésére irányuló tevékenység. A vezetők személyes példával járnak elöl az irányítási célok egyértelmű meghatározásában. A munkatársakat gondosan választják meg, készítik fel, és rendszeresen értékelik a biztonsággal kapcsolatos szakértelmüket. Értékelik továbbá mindazok biztonsággal kapcsolatos felkészültségét is, akik a menedzsment nevében tevékenykednek, legyenek ők alvállalkozók, beszállítók, üzlettársak vagy egyéb harmadik felek. Rendszeresen értékelik a tevékenységgel együtt járó veszélyeket. Megfelelő intézkedéseket tesznek az esetleges váratlan üzemzavari események vagy balesetek hatásainak megelőzésére, illetve csökkentésére azáltal, hogy a biztonsági irányítási rendszerben a megfelelő szabványokat, részletesen kidolgozott utasításokat alkalmazzák. A biztonsággal kapcsolatos tájékoztatás mindig naprakész. Tevékenységünket pontosan meghatározott feltételek között végezzük. Megfelelően kezeljük a normálüzemi technológiától eltérő nem szokványos műveletekből eredő kockázatokat. A folyamatok, a berendezések és a munkacsoportok átalakítását, továbbá a személyügyi változtatásokat rendszeresen a biztonság szempontjából is értékeljük, amivel a kockázatok elfogadható szinten tarthatók. A váratlan üzemzavari eseményeket, a „majdnem-baleseteket” és következményeiket dokumentáljuk, és azokat kivizsgáljuk. Ezzel – meggyőződésünk szerint – a biztonsági
- 45 -
irányítási tevékenység színvonala javulni fog. Az ilyen eseményekből nyert tapasztalatokat másokkal is megosztjuk, és ezekről a hatósági szervezeteket is tájékoztatjuk. Az így megszerzett tapasztalatokat felhasználjuk a biztonsági színvonalat javító intézkedések kidolgozására is. Ezzel vélhetően a hasonló események bekövetkezésének megelőzését érhetjük el. Rendszeresen mérjük a biztonság növelésére irányuló tevékenységünk hatásfokát. Megfelelő belső védelmi tervet készítettünk, és biztosítottuk annak végrehajtási feltételeit: a megfelelő védőfelszerelést, és a végrehajtó szervezetekbe beosztott állományt felkészítettük e feladatokra. És ezeket alkalmazzuk a súlyos balesetek megelőzése, vagy következményeinek csökkentése érdekében.
- 46 -
6.4 A Zoltek Zrt. szervezeti felépítése és irányítási rendszere A ZOLTEK Rt.-él jelenleg működik az MSZ ISO EN 9001:2000 szerinti minőségbiztosítási rendszer. Mindezek mellett a jelenleg működő biztonsági irányítási rendszer összhangban a Társaság általános vállaltirányítási rendszerével a következő elemeket foglalja magában: Zsolt Rumy President / CEO
K. Bomba COO (USA)
Nancy Haas VP HR (USA)
M. Westcott VP QC (USA)
M. Ehrhardt IT Mgr. (USA)
A. Whippple CAO (USA)
Process Engineer A. Németh
Peter A. Kiss VP. of Engineering
IT Mgr B. Bona
A. Lazar Scientific Advisor (MEX)
Sz. Hermann Manager of Engineering
T. Ledvenyi CF Plant Mgr
G. Nemeth Facility & Service Mgr.
S. Maraz Textile/Pyron Prod. Mgr.
A. Jaszai Purshasing & Logistic Mgr.
G. Varga Financial & Mgr.
... Mgr R&D
Gy. Bakos
Mgr. Assistant O. Retfalvi
Quality Assurance & Control G. Molnar
T. McCarthy VP of Sales (USA)
.... Global Suply Chain Mgr. (USA)
S. Horváth VP Hungary
HR Z. Rózsahegyi
G. Husman CTO (USA)
M. Tarai Account Mgr & Inside Sales
L. Solymos GM Precursor Manufacturing
A biztonsági irányítási rendszeren belül a ügyvezető vezérigazgató teljes körűen irányítja a vállalat munka, tűz és katasztrófavédelmi és rendészeti tevékenységét. Feladatát és felelőségét a Tűzvédelmi szabályzat és a Környezet és Munkavédelmi szabályzat rögzíti: „1.1. Felelős az Rt. tűzvédelméért. 1.2. A tűzvédelmi feladatok ellátására megfelelő jog és hatáskörrel rendelkező tűzvédelmi szervezetet köteles működtetni. 1.3. Elkészítteti a Rt. Tűzvédelmi szabályzatát, aláírásával az érdekelteknek kiadja, végrehajtását ellenőrzi és ellenőrizteti. 1.4. Kinevezi, illetve felmenti a létesítményi tűzoltóság parancsnokát. 1.5. a létesítményi tűzoltóság fejlesztésével, fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek fedezetéről gondoskodik. 1.6. Egyszemélyi felelőségének változatlanul hagyása mellett az RT. tűzvédelmi tevékenységének operatív irányításával a létesítményi és szolgáltatási igazgatót bízza meg.” Hasonlóképpen meghatározott a vezérigazgató környezetvédelmi és munkavédelmi feladata, aki: − „Gondoskodik a Társaság területén a környezetvédelem, az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeinek megvalósításáról és fejlesztéséről. − Egyszemélyi felelőségének változatlanul hagyása mellett a környezetvédelem, az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatót terhelő feladatok ellátásával a műszaki vezérigazgató helyettest bízza meg. − A környezetvédelmi és munkavédelmi feladatok operatív végrehajtására megfelelő jog és hatáskörrel rendelkező szervezetet köteles létrehozni, illetve vezetőt kinevezni.
- 47 -
− A Munkavédelmi Bizottsággal egyetértésben a KMSZ-ben határozza meg a környezetvédelem, és az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményeit, módját, a vonatkozó előírások figyelembevételével. − Gondoskodik a munkaügyi miniszter rendeletében megjelölt időtartamra és képesítései feltételekkel foglalkoztatott munkavédelmi szakképesítésű személyek részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információ megadásáról és a szükséges tárgyi feltételek biztosításáról. − Évenként beszámoltatja a létesítményi és szolgáltatási igazgatót a Táraság környezetvédelmi és munkavédelmi helyzetéről, a KMSZ-ben meghatározott feladatok végrehajtásáról, értékeli a tevékenységet.” A Tűzvédelmi Szabályzat és a Környezet-és Munkavédelmi szabályzat részletesen meghatározza a Műszaki vezérigazgató-helyettes, Környezet, Munkavédelmi és Tűzvédelmi osztályvezető, a beszerzési vezérigazgató-helyettes, a Pénzügyi vezérigazgató-helyettes, feladatait és kötelezettségeit. A szabályzatok meghatározzák továbbá az üzletág igazgatók, profit központ, költség központ vezetők feladatait, a termelő és szolgáltató üzem- és osztályvezetők műszaki vezetők, művezetők, és laborvezetők feladatait és kötelezettségeit. A szabályzatokban rögzítettek a rendészetvezető a rendészek, és a KKSZ vezető, ez irányú feladatai. A biztonság közvetlen irányítását és ellenőrzését a Munkavédelmi és Tűzvédelmi Osztály látja el. Az osztály közvetlenül a vezérigazgatóhoz tartozik. Az osztály irányítja az üzemek tűzvédelmi és munkavédelmi megbízottait, valamint szakmailag támogatja a munkavédelmi képviselőket, együttműködik velük, intézkedik, illetve intézkedést kér az általuk kezdeményezett hiányosságok felszámolására. Az Rt.-nél a munkavédelmi képviselőkből alakult Munkavédelmi Bizottság is működik. A létesítményi tűzoltóság a Társaság tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok ellátására létrehozott szervezet. A létesítményi tűzoltóság létszáma figyelembe véve a ZOLTEK Rt. tűzoltási tervét valamint a négy műszakot 30 fő. A Munkavédelmi és Tűzvédelmi osztályvezető irányítása alá tartozik a létesítményi tűzoltóság. A létesítményi tűzoltóság parancsnokát a vezérigazgató nevezi ki. A biztonsági irányítás szakmai támogatója a ZOLTEK Rt.-vel szerződésben működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat, annak orvosa, és asszisztensei, akik rész vesznek a vezetés munkájában a szemléken és ellenőrzéseken, kiképzik, és tovább képzik az elsősegélynyújtó hálózat tagjait, rész vesznek az üzemvész elhárítási – a belső elhárítási – feladatok ellátásában. Az irányítási szervezet tagjai, vezetők és beosztottak rendelkeznek a területükhöz tartózó képesítéssel és képzettséggel, szakmai gyakorlattal és tapasztalattal, amely megfelelő a súlyos baleseti veszélyekkel kapcsolatos feladataik ellátásához. Az ez irányú ismereteikről időnként vizsgáztatás keretében, a vezetőség meggyőződik A belső és külső információ rendszer megfelelően biztosítja a szervezet számára jogszabályok, a műszaki előírások változásainak követését, az irányítási rendszerek fejlődésének nyomon követését. 6.5 A biztonsági normák kialakítása Az Zoltek Zrt. a jogszabályokban előírtaknak megfelelően belső szabályzatokban eljárási és munkautasításokban határozták meg az egyes érintett személyek – vezetők, és munkatársak feladatait, és hatáskörét. A környezet és munkavédelmi szabályzatban valamint a Tűzvédelmi szabályzatban határozzák meg különösen: - A létesítés, üzembe helyezés, használatba vétel és újra indítás követelményeit
- 48 -
-
Az időszakos biztonsági felülvizsgálatok rendjét, (tűzveszélyes folyadékok és olvadékok tartályira, a nyomástartó edényekre, a darukra és emelőgépekre, a villamos berendezésekre, a hegesztő berendezésekre, stb.), - Az egyes vizsgálatok elvégzéséhez szakértők igénybevételét, - Az ellenőrzési feladatokat a szemlék rendjét annak gyakoriságát, a szemlebizottság összetételét, - A közvetlen munkairányítók, munkavédelmi szervezet ellenőrzési követelményeit - Az alkoholos állapot ellenőrzésének rendjét, - A munkaköri alkalmasság egészségügyi feltételeit, - A munkaköri alkalmasság szakmai feltételeit: o az előzetes munkavédelmi és tűzvédelmi oktatások o az áthelyezett munkavállalók munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásának o ismétlődő munkavédelmi és tűzvédelmi oktatások o valamint a munkavédelmi és tűzvédelmi vizsgáztatások rendjét, - A balesetek, majdnem-balesetek, üzemzavari események bejelentésének és kivizsgálásának rendjét, a rendkívüli események kezelését, a foglalkozási megbetegedések kivizsgálását, - Az alvállalkozók foglalkoztatásának biztonsági szabályait, - A munkavédelmi képviselők tevékenységének feltétel rendszerét, képzését és tovább képzését, - A munkahelyekre vonatkozó egészségügyi követelmények műszeres vizsgálatát. Szabályozottak a technológiai eljárások és műveletek, amelyek tartalmazzák az adott folyamat, művelet biztonságos elvégzésének feltételeit, a folyamatok során fellépő veszélyeket és ártalmakat. Az ellenűk való védekezés módját, az esetleges üzemzavarokat és azok elhárítására teendő intézkedéseket. Valamennyi biztonságot érintő szabályzat, előírás munkautasítás az érintettek, a végrehajtásért felelősek részére igazolható módon elosztási lista alapján kerül átadásra. 6.6 A biztonsági irányítási rendszer megfelelőségének vizsgálata, teljesítménymérés A belső szabályzatokban rögzített ellenőrzési módszerek elsődleges célja, hogy összevesse a meglévő helyzetet a normatív követelményekkel ezen belül az ellenőrzések a rendszerre, a folyamatokra és az állapotokra terjednek ki: 6.6.1 Aktív monitoring A munkavédelmi szemlék legfontosabb szempontjait a KMVSZ és a tűzvédelmi szabályzatok határozzák meg így különösen: Az előző ellenőrzésen meghatározott intézkedések végrehajtását, Az elmúlt időszak baleseteinek, eseményeinek áttekintését, Az oktatások végrehajtását, Az orvosi vizsgálatok meglétét, A technológiai fegyelem betartását A berendezések, készülékek, létesítmények, épületek állapotát, Az anyagmozgatás, raktározás, közlekedés feltételeit, A nyomásalatti berendezések, centrifugák, vegyipari készülékek, emelő-berendezések, csővezetékek, szerelvények, targoncák állapotát, - A biztonsági berendezéseket, védőburkolatokat, reteszeket, stb. - A munkahelyi légállapotokat, a veszélyes anyagok felhasználását, kezelését, Az aktív monitoring eljárások az egyes veszélyes berendezések, eszközök időszakos – szakértői – felülvizsgálata, melyek a következők: -
- 49 -
Sorsz ám 1 2 3 4
A vizsgálat megnevezés
Gyakorisá ga/év
A dokumentációt megőrzi MT osztály Emelőgép ügyintéző Emelőgép ügyintéző Emelőgép ügyintéző
Illetékes üzemvezető Illetékes üzemvezető
Illetékes üzemvezető MT osztály
Illetékes üzemvezető MT osztály
Illetékes üzemvezető MT osztály
MT osztály
MT osztály
13
Légzésvédő eszközök Munkaöv Biztonsági hevederzet Emelőgépek - Szerkezeti - Fővizsgálat Függesztő eszközök Robbanásgátló szekrények Hegesztő berendezések Kazánok „B” felügyeleti osztályú Kisveszélyességű nyomástartó edények Villamos kéziszerszámok Villamos berendezések érintésvédelmi vizsgálata Marópárás Egyéb Kommunális és lakóépületi helyiségek Villamos berendezések RB szabványossági felülvizsgálata „A” és „B” „C” „D” Villámvédelem „A” és „B” „C” „D” Tűzcsapok
3 6 9 1/2
MT osztály
MT osztály
14
Tűzoltó készülékek
1/2
MT osztály
MT osztály
15
Pneumatikus kéziszerszámok Mentőkötél Kötéllétrák Raktári állványok Gépjárműemelő
Gépköny v sz. 1 1 1
Illetékes üzemvezető
Illetékes üzemvezető
Illetékes üzemvezető Illetékes üzemvezető Illetékes üzemvezető Gépjármű műszaki felelős Illetékes üzemvezető Illetékes üzemvezető
Illetékes üzemvezető Illetékes üzemvezető Illetékes üzemvezető Emelőgép ügyintéző Illetékes üzemvezető Emelőgép ügyintéző
Illetékes üzemvezető
Illetékes üzemvezető
5 6 6 7 8 9 10
11
12
16 17 18 19 20 21 22
1/2 5 5 5 1-4 hó 0,5-3
A vizsgálatok elvégeztetéséért felelős Illetékes üzemvezető Emelőgép ügyintéző Emelőgép ügyintéző Illetékes üzemvezető
Illetékes üzemvezető Illetékes üzemvezető A területileg illetékes A területileg illetékes üzemvezető üzemvezető 1,5 3 6 A területileg illetékes A területileg illetékes üzemvezető üzemvezető 3 6 9
Szögbelövők Mobil és egyéb személyemelők Gépihajtású targoncák 5
A területileg illetékes A területileg illetékes üzemvezető üzemvezető
- 50 -
23
24
25
26 27 28
- Szerkezeti - fővizsgálat Robbanásveszélyes térben alkalmazott munkaeszközök Éghető folyadéktárolók - Tömörségi vizsgálat - Szerkezeti vizsgálat Ipari centrifugák - Összeszerelt - Szétszerelt Labor centrifugák
6hó 18 hó 5
A területileg illetékes A területileg illetékes üzemvezető üzemvezető A területileg illetékes MT osztály üzemvezető
5 10
A területileg illetékes MT osztály üzemvezető
1 2
A területileg illetékes MT osztály üzemvezető Műszaki vezető Műszaki vezető Illetékes üzemvezető Illetékes üzemvezető
Fröccsöntő-gép 5 Vészlétrák, vészkijárati 5 kilépők, hágcsók
A hatósági felügyelet alá vont eszközök és berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálata: Sorsz A vizsgálat Vizsgáló Gyakori A vizsgálatok A dokumentációt ám megnevezés hatóság ság/év elvégeztetéséért megőrzi felelős 1 Felvonók ÉMI 1 Illetékes Műszaki előkészítő üzemvezető ellenőr 2 Gépjárművek KF 1-3 Gépjármű Gépkocsivezető műszaki felelős 3
5
„A” felügyeleti TMBF osztályú gőzkazán - Szerkezeti - Nyomáspróba Nyomástartó edények TMBF középveszélyességű - Szerkezeti - Nyomáspróba
Energiaszolgáltat Energiaszolgáltató üzemvezető ó üzemvezető 3 6 Illetékes üzemvezető
MT osztály
6 6
Az aktív monitoring körébe tartozik a művezetők, műszakvezetők, napi munkahelyi ellenőrzési kötelezettsége, amely a szabályzatokban, a munkautasításokban, illetve a munkaköri leírásokba Az aktív monitoring körébe tartózóan a Társaság folyamatosan végzi a munkavédelemről szóló 1993 évi XCIII. törvény 54§ (2) bekezdésében előírt munkahelyi kockázatok értékelését, amelyet a törvényben meghatározottak szerint határidőre teljesít. 6.6.2 A reaktív monitoring A balesetek, tűzesetek, üzemzavarok, majdnem balesetek, események kivizsgálása, bejelentése, szabályozott körülmények között történik, amelyek tanulságait, tapasztalatait a megelőző intézkedések kidolgozásához figyelembe vesszük.
- 51 -
6.6.3 Felülvizsgálat Az MT osztály vezetője évente egy alkalommal beszámol a vezérigazgatónak a Társaság munkavédelmi és tűzvédelmi helyzetéről, a szabályzatokban foglaltak végrehajtásáról, aki értékeli a tevékenységet.
- 52 -
7. Biztonsági jelentés készítői A ZOLTEK Rt. biztonsági jelentését Dr. Szakál Béla készítette. A biztonsági jelentés következmény- és kockázatelemzés fejezeteiben az Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet működött közre. A biztonsági jelentés készítésében továbbá részt vettek a Zoltek Zrt. szakemberei, a projekt koordinátora Bara Ferenc.
8. Irodalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Lees, P.: Loss Prevention in the Process Industries I-III, London, Methods for the calculation of physical effects („Yellow Book”), Hága, 1997 Methods for the determination of possible damage, („Green Book”), Hága, 1992 Methods for determining and processing probabilities („Red Book”), Hága, 1997 Guidelines for quantitative risk assesment („Purple Book”), Hága, 1999 Balogh I.: Külföldi és hazai tűzkatasztrófák, tüzek, robbanások és mérgezések, Bp, 1987 PHARE HU03/IB/EN03-TL számú továbbképzés és szakmai anyaga: „A veszélyes anyagok tárolására vonatkozó baleseti eseménysorok” (2007. február 29.) c. dokumentáció
- 53 -
