BIOSTATISZTIKA Mátyus László Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet 2012. szeptember 10.
http://biophys.med.unideb.hu/ login: hallgatok password: geta5
[email protected] Tanulmányi felelős: Dr. Fazekas Zsolt - fogadóóra
1/10
Az oktatási felelős (Dr. Fazekas Zsolt) fogadó órái: • Hetente három alkalom az Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet szemináriumi termében. Élettudományi Épület, földszint, F.102-es terem. • Magyar és külföldi hallgatóknak egy időben.
Kedd
10:00-11:45
Szerda (csak páratlan heteken!)
12:00-12:45
Péntek
11:00-11:45
Élettudományi Épület Földszint
• Kivétel: az 1. héten nem lesz fogadó óra pénteken • Esetleges eltérő időpontokat és változásokat a honlap Hírek rovatában közlünk.
Az oktatási felelős (Dr. Fazekas Zsolt) fogadó órái: • Az oktatási felelőssel való kapcsolattartás elsődleges eszköze az e-mail:
[email protected] (vagy
[email protected])
• Ha a kérdés e-mailben megválaszolható, nem is kell elmenni a fogadó órára.
Oktatási web oldal: biophys.med.unideb.hu Felhasználói név: hallgatok Jelszó: geta5
Biostatisztika Kötelező irodalom Dinya Elek: Biometria az orvosi gyakorlatban (Medicina) Tantárgyi követelmények 1. Összevont szemináriumok: Ha a hallgató minden alkalommal jelen van az összevont szemináriumokon, 10 bónuszpontot kap, amely az 5. pontokban leírtaknak megfelelően a kollokvium és a jegymegajánló dolgozat eredményéhez hozzáadódik. Az összevont szemináriumokon a jelenlétet az előadó szúrópróbaszerűen ellenőrzi. A hallgató már egy hiányzás esetében is elveszti az összevont szemináriumok látogatásáért kapható 10 bónuszpontot. A hiányzások esetében semmilyen igazolást nem fogadunk el. 2. Szemináriumok: A szemináriumok csoportonként kerülnek megtartásra, ahol az összevont szemináriumokon leadott anyag kerül részletesebb feldolgozásra. A csoportszintű szemináriumok látogatása kötelező. 3. Felmentések: A biostatisztika kurzus alól való felmentési kérelmeket a Kreditátviteli Bizottsághoz kell benyújtani. Ilyen kérelmeket közvetlenül a Biomatematika Tanszékhez, ill. a Biofizikai és Sejtbiológia Intézethez nem lehet beadni. 4. Index aláírásának feltételei: A csoportszintű szemináriumokon max. 2 hiányzás megengedett, ennél több hiányzás esetén az indexet nem írjuk alá.
5/10
5. Évközi (jegymegajánló dolgozat) és kollokvium: A hallgatók a 14. héten írásbeli, jegymegajánló dolgozatot írnak, melynek szerkezete és értékelése megegyezik a kollokviuméval. A vizsgaidőszakban általában heti egy alkalommal tartunk biostatisztika vizsgát, mely szintén írásban történik. A jegymegajánló dolgozat és a kollokvium • felépítése: o A rész: biostatisztika minimumkérdések és egyszerű számítási feladatok (átlag, medián, módusz, adatábrázolás, SD, SEM, normális eloszlás standardizálása, stb.). Az „A” rész össz. pontszáma: 40 pont. o B rész: tesztkérdések, esszékérdések, számítások. A „B” rész össz. pontszáma: 60 pont. • eredménye elégtelen, ha a teszt „A” részében a hallgató nem ér el 75%-os eredményt. Ebbe nem számít bele az összevont szemináriumok látogatásáért kapható 10 bónuszpont. • osztályozása: amennyiben az „A” rész eredménye a bónuszpontok nélkül legalább 75%, az „A” és „B” részek összesített pontszámához hozzáadjuk a bónuszpontokat, és az így kialakult össz. pontszám (Ö.P.) alapján a jegyhatárok a következők: Össz. pontszám (Ö.P.) Ö.P. < 60 60 ≤ Ö.P. < 70 70 ≤ Ö.P. < 80 80 ≤ Ö.P. < 90 90 ≤ Ö.P.
•
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
A jegymegajánló dolgozat legalább elégséges eredménye a kollokviumra is érvényes és a tantárgyi követelmények teljesítését jelenti.
6/10
Számológép-használatra vonatkozó szabályok A tesztek igazságos értékelése, a tesztek írása során történő esetleges zavaró tényezők elkerülése és a tesztek anyagának védelme érdekében a következő típusú számológépek használata NEM megengedett: -beépített algebrai képességgel rendelkező számológépek (pl. amelyek képesek szimbolikus egyenletmegoldásra) -számítógépek, laptopok, kézi számítógépek -szöveg tárolására alkalmas készülékek. Olyan számológépek, melyeknek írógépszerű (ún. QWERTY) billentyűzete van vagy azok, amelyek képernyőjére tollal írni lehet szinten nem engedélyezettek. Azok a számológépek, melyek billentyűin betűk vannak (pl. hexadecimális számok beírásához) használhatók, amennyiben azok nem QWERTY formában vannak elrendezve. -Olyan számológépek vagy más készülékek, amelyek egymással kommunikálni képesek. -Mobiltelefonokba épített számológépek. -Papírra nyomtató számológépek. Általánosságban a hallgatók használhatnak mindenféle tudományos és grafikus számológépet, amennyiben az nem tartozik a fentebb leírt nem engedélyezett készülékek közé. Számológépek egymásnak való átadása nem megengedett, és a teszten a felügyelő tanárok nem adnak a hallgatóknak számológépet.
7/10
BIOSTATISZTIKA 1 Miért szükséges a statisztika a biológiában és az orvostudományban?
Mindenki tudja, hogy a systolés vérnyomás 120 Hgmm. Mit jelent ez?
ÖRÖKLETES TÉNYEZŐK: • öröklött gének alléljei • a gének öröklött (imprinted) aktivációs mintázata vizsgált paraméter (pl. vérnyomás)
Azt jelenti, hogy egy egészséges ember systolés vérnyomásának értéke legnagyobb valószínűséggel 120 Hgmm.
A fenti tényezők legtöbbje • teljesen ismeretlen • nem ismert, amikor egy egyén vérnyomását vizsgáljuk.
(PATO)-FIZIOLÓGIÁS REGULÁCIÓ: • a génexpresszió aktivációja vagy szupressziója • hormonális és idegi szabályozás
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK: • hangulat • étrend • időjárás • … Egy adott egyén vérnyomásával kapcsolatban lehetetlen biztos jóslatot tenni. Azonban valószínűségi kijelentéseket lehet tenni. 8/10
Miért szükséges a statisztika a biológiában és az orvostudományban?
minta
Populáció
Az egész populáció vizsgálata
emberiség
praktikusan lehetetlen
emlőrákos betegek
praktikusan lehetetlen
az egyetem összes hallgatója
nehéz
lányok az I/2-es csoportban
kivitelezhető
Mivel a biostatisztika általában nagy populációkkal foglalkozik, az egész populáció vizsgálata praktikusan lehetetlen a legtöbb esetben. egyén populáció: azon egyedek/egyének összessége, amik/akik az adott vizsgálat során érdekelnek bennünket.
A populációból egy random mintát vesznek, amely reprezentálja az egész populációt. A statisztika eszközeit kell használni ahhoz, hogy a minta alapján következtetni lehessen az egész populáció tulajdonságaira. 9/10
Mintavétel
A minta legyen: • reprezentatív: a populáció minden egyede ugyanakkora valószínűséggel kerüljön a mintába. Ez véletlen mintavétellel érhető el.
174 184 180
183
• nagy elemszámú, hogy a következtetések megbízhatóak legyenek.
177
170 162
183
193
minta 172
179
185 165
egyén
Egy 1 elemű minta is lehet reprezentatív, de nyilván az 1 elemű minta alapján számolt statisztikák nem megbízhatóak!!!
populáció
10/10
Mi a valószínűség? Klasszikus definíció:
• egy kísérletnek N egyenlően valószínű, egymást kölcsönösen kizáró kimenetele van • egy eseményt úgy definiálunk, hogy azon kimeneteleket foglalja magába, melyek egy bizonyos tulajdonsággal rendelkeznek (pl. páratlan számok)
N=6 k=3 P=3/6=0.5
• ezen kimenetelek száma k • az adott esemény valószínűsége egyenlő k/N-nel
P=
a szülők genitípusa
Aa
N (kedvező eset ) N (összes eset )
Aa
ivarsejtek
A
a
az utódok genetípusa
AA
Aa
A
a
Aa
aa
valószínűségek 25% 25% 25% 25%
Annak a valószínűsége, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott utódban legalább egy A allél található 75%. 11/10
Mi a valószínűség? A relatív gyakoriságon alapuló definíció: Mi a páratlan szám dobásának valószínűsége? A kockát feldobjuk N-szer. A páratlan szám dobásának relatív gyakoriságát (RGY) kiszámítjuk:
RGY ( páratlan ) =
Ha a kísérletet elég nagy számban hajtjuk végre, a relatív gyakoriság (RGY) egy számhoz közelít, amit az esemény valószínűségének (P) hívunk.
1
RGY(páratlan)
0.8
lim RGY = P
N →∞
0.6
• A relatív gyakoriság segítségével a valószínűséget csak közelíteni lehet ↔ a klasszikus értelmezés a valószínűség pontos értékét adja, de alkalmazhatósága korlátolt.
0.4 0.2 0 0
n( páratlan ) N
50
100
N
150
200
• Még a klasszikus definíció alapján számolt valószínűséget sem lehet arra használni, hogy egy adott esemény kimenetelét megjósoljuk. 12/10
Valószínűségi változó A valószínűség matematika tárgyalásához számadatok kellenek. A véletlen eseményhez rendelt változót valószínűségi változónak hívjuk. Valószínűségi változó:
174 184 180
183
177
170 162
183
172
193 179
185 165
az ember neme: 1 – férfi 2 – nő diszkrét valószínűségi változó (csak meghatározott értékei lehetnek)
az ember magassága: végtelenszámú lehet
folytonos valószínűségi változó (végtelenül sok értéke lehet)
férfi, 185 cm magas
13/10
