BIONÖVÉNYVÉDELEM A növényvédelem sokak számára egyenlő a különböző méreganyagok kipermetezésével, holott ez a tevékenység ettől sokrétűbb és „természetbarát” módon is végezhető. Talán a legfontosabb alapvetés, hogy kertünket egy ökológiai rendszerként kellene értelmeznünk, s ha ez működőképesen funkcionál, ott szinte nincs is szükség beavatkozásra, mert a megtelepedett kártevőket kordában tudják tartani a hasznos szervezetek (pl. a katicabogarak ott érzik jól magukat, ahol van elég levéltetű, vagyis elég táplálék számukra. Ha a rózsabokrot ellepték a levéltetvek, rövid időn belül megjelennek a katicák, akiknek ez a fő táplálékuk, és a természet máris helyettünk végzi el a kártevők irtását.) A türelmetlenebb kertészek persze nem biztos, hogy megvárják a katicákat. Szelídebb, vagy erősebb mérgekkel igyekszenek a „rontó” szervezeteket pusztítani, vagy távol tartani a haszonnövényektől. A használt vegyszerek azonban hatásosak lehetnek ugyan a kártevők és kórokozók ellen, de velük együtt számtalan hasznos élőlény pusztulását is okozhatják, és mindenképpen ellehetetlenítik a kert ökológiai egyensúlyának kialakulását. Ráadásul egy vegyes-kultúrás kertben szinte kivitelezhetetlen a célzott permetezés: a vegyszeres permetlé arra a növényre is ráhullik, ami már fogyasztásra érett, s annak szöveteibe is felszívódhat, onnan pedig már nem mosható ki. Ha „csak” annyit teszünk, hogy növényeinket vetésforgóban és váltogatott területen, egészséges talajon termeljük, védekezőképességüket pedig különböző növénytápláló és védő természetes szerekkel segítjük, már sokat tehetünk a környezetünk és a családunk egészsége érdekében. A védekezési eljárásokat célszerű társítani, hogy munkánk eredményesebb legyen. A következőkben ahhoz szeretnénk tanácsokat adni, hogy kertünk növényeinek fejlődését hogyan segítsük úgy, hogy a természeti környezetünkre is figyelmezzünk, egyúttal ép, egészséges gyümölcsöt, zöldséget szüretelhessünk. „Mellesleg” gazdagabb beltartalmi értékkel bíró, így ízletesebb termést takaríthatunk be, ráadásul a termesztési folyamat is biztonságosabb, mint az ipari gazdálkodás esetében. MEGELŐZŐ TERMESZTÉSTECHNIKAI ELJÁRÁSOK Egészséges talaj biztosítása Az egyoldalú termesztés (egy növényfaj termesztése nagy kiterjedésű területen), a nagymértékű talajművelés, öntözés és műtrágyázás súlyosan károsítja a talajt, a növényeket pedig gyengévé és vegyszerfüggővé teszi. A műtrágyákkal túltáplált, szöveteiben meggyengült növények monokultúrája a kártevők és kórokozók számára terített asztal, a károsodott és tápanyagszegény talaj pedig a gyomok számára biztosít gyors felszaporodási lehetőségeket. Ezzel szemben az egészségesen tartott talajban fejlődött növények egészségesek és ellenállóbbak, terméseik hosszabban eltarthatóak. Hogy milyen is az egészséges talaj? Mindenképpen eleven, élettel teli közeg, amelyet nem csupán a gyökerek kapaszkodási lehetőségeként használunk, hanem tudomásul vesszük, hogy élő szervezetek közössége, melyek együttesen biztosítják a „talajéletet”. A kiváló minőségű kerti talaj vagy komposzt egy-egy grammjában a talajlakó mikroorganizmusok - baktériumok, penészgombák, sugárgombák, amőbák, algák stb. - millióit lehet kimutatni. A parányi élőlények szorosan együttműködnek, szimbiózisban élnek a növény legfinomabb hajszálgyökereivel. Az általuk biztosított talajélet gondoskodik arról, hogy a talaj érett, morzsás szerkezetében a növények természetes állapotukban növekedhessenek, elegendő levegő-, nedvesség- és
humusz-tartalom, valamint ásványi makro-és mikroelemek felvehető formában álljanak rendelkezésre. Kedvező életteret jelent fontos talajlakó (lebontó, átalakító) élőlények számára, melyek „mellesleg” a károsító mikroszervezetek szaporodását gátolják, a növények számára pedig védő és gyógyító anyagokat termelnek. A talajalkotó mikroorganizmusok között jelentős szerepük van azoknak is, melyek megkötik a levegő nitrogénjét és a növények számára felvehető formában tárolják. Hogy ezek a segítő szervezetek a lehető legjobban működjenek, szükséges a talaj szervesanyag-tartalmának a pótlása, melyet a kertbarátok a háztartásban és a ház körül termelődő szerves anyagok komposztálásával, a komposzt talajba történő visszaforgatásával, vagy más érett szervestrágya használatával biztosíthatnak. Komposzttal vagy más szerves trágyával a korábban erősen kemizált, csupán termesztőközeggé degradált talajok is élővé tehetők. Minden természetes eljárás, amely a talajt termékenyen tartja, a növények és állatok egészségét, és végül a saját egészségünket szolgálja. Hogy ne a növényeket, az állatokat és az embereket kelljen gyógyítanunk, vissza kell adni az anyaföldnek a humuszt és vele a talajéletet, de sajnos az utóbbi években a művelt területeken riasztó méretekben csökkent a talaj humusztartalma, és vele együtt romlott a talajélet is. (http://www.szon.hu) A trágyázás mellett a talajéletre igen jelentős hatással van a mulcsozás. Az erdők tápanyagban, élőlényekben gazdag talaját senki sem vegyszerezi, műtrágyázza, mégis burjánzik benne az élet. Ennek oka a lebomló szerves maradványok által biztosított folyamatos tápanyag utánpótlás; illetve az állandó talajtakarás, árnyékolás, ami nem engedi kiszáradni a talajt. Kertünkben is gazdag termőföldet kapunk, ha sosem hagyunk fedetlenül területet, s még a sorközöket is árnyékot adó köztesveteménnyel (pl. mustár, spenót) vetjük be, vagy mulccsal (lebomló anyagokkal pl. fűnyesedék, ágdarálék, szalma, trágya) takarjuk. Ez a réteg visszaszorítja a gyomok növekedését, kevesebb öntözést tesz szükségessé, és folyamatos bomlásával tápanyagot ad a növényeknek. A fedőréteg alatt a talajélet sokkal aktívabb, mint a csupasz felszíneken. Különösen a földigiliszták kedvelik az ilyen tápdús és laza közeget. Ha bizonyos tápanyagok pótlása mégis szükségessé válik, lehetőség szerint természetes anyagokat használjunk (pl. kalcium és magnézium pótlására dolomitőrleményt, kalcium pótlására gipszet is lehet, kálium pótlására fahamut). Nagyon jó hatásúak a különböző agyagásványok és kőzetlisztek is, mint pl. a bentonit, alginit, zeolit, kvarcliszt, stb. Öntözés Lehetőség szerint igyekezzünk a talajt és ne a növények levelét öntözni. Az esőztető módszernél hatékonyabb és barátságosabb is a csepegtető öntözés, mert így a nedvesség közvetlenül a gyökérzónába kerül, kisebb a párolgási veszteség, és nincsenek a talajfelszínről felcsapódó vízcsöppek, melyek a talajról fertőző gombákat juttathatnak a levelekre. Fertőzésmentesség biztosítása Egészséges, élettel teli talajunkba csak egészséges, erős, szépen fejlett növények kerüljenek. Ne ültessünk beteg növényeket, ne vessünk láthatóan fertőzött magokat. A kórokozókkal, kártevőkkel szemben ellenálló fajtákat részesítsük előnyben, de ne alkalmazzunk génmódosított (GMO) változatokat. Legjobb, ha helyi tájfajták szaporítóanyagát tudjuk beszerezni, hiszen ezek alkalmazkodtak az adott termőtáj sajátosságaihoz leginkább. A termőterület rendszeres ellenőrzésével idejekorán észlelhetjük valamely betegség vagy károsító megjelenését, s a beteg, károsított növényi részeket azonnal meg tudjuk semmisíteni.
Ez azért is fontos, mert a sérült növények illata újabb kártevőket vonz a kertbe és a beteg növényi részek újabb fertőzési forrást jelentenek. Növénytársítás Egyes növények bizonyos más, termesztett növényekre kedvező hatással vannak, mások szomszédsága pedig zavaró lehet számukra. Erre a „szeretem”-nem szeretem” viszonyra mindenképpen érdemes figyelnünk, ha kertünkben szép, egészséges növényeket szeretnénk termeszteni. Mellesleg sok növény rendelkezik közvetlen kártevő riasztó hatással is, amit érdemes kihasználnunk. Praktikus a haszonnövények köré vagy közé olyan növényeket ültetni, amelyek illatukkal elriasztják a káros rovarokat, így megakadályozzák pl. a peték lerakását, de a közvetlen rágcsálást vagy szívogatást is. Ilyen lehet a levendula, büdöske, metélőhagyma, fokhagyma, vagy vöröshagyma. Ha ezekkel szegélyezzük a zöldségágyásokat, máris sokat tettünk annak érdekében, hogy csökkentsük a kártevők pusztítását kertünkben. Termesztett növény Alma Paradicsom Burgonya Burgonya Burgonya Káposztafélék Káposztafélék Káposztafélék Káposztafélék Uborka Uborka Vöröshagyma
Egymással „rokonszenvező” növények Jó Társnövény hatás Metélőhagyma Varasodás ellen Bazsalikom Ízjavító Torma Növeli az ellenálló képességet Zöldbab Hat a burgonyabogár ellen Bársonyvirág Fonálféreg gyérítő Kakukkfű, menta, zsálya Riasztják a káposztalepkét Sarkantyúka Gyéríti a levéltetvet Zsálya Káposztalégy ellen Paradicsom Riasztja a kártevőket Metélőhegyma Lisztharmat ellen jó Sarkantyúka Riasztja a levéltetveket és más kártevőket Káposztafélék Gombák ellen
(Forrás:Roszik Péter: Biokert a ház körül)
Vetésforgó Ha évekig ugyanarra a helyre ugyanazt a növényt vetjük, akkor tápanyaghiány lép fel, s elszaporodnak a fajspecifikus kártevők is. Ugyanarra a területre tehát csak több év elteltével ültessük vissza ugyanazt a fajt. A kerti növények időben egymást követő sorrendje a vetésforgó. Alkalmazásával megelőzhető a talajuntság, elkerülhető, hogy egyes kártevők tömegesen felszaporodjanak, mert egy adott helyen csak több év múlva terem ugyanaz a tápnövény. Tervezése során számításba kell venni az ültetendő fajok tápanyagigényét, de azt is, hogy életük során mennyire zsarolják ki a talajt, s lekerülésük után milyen fajok tenyészthetők, s kell-e tápanyagot visszapótolni, vagy sem. Szintén fontos, hogy az egymás után következő növények ne legyenek rossz hatással egymásra. A kertekbe ültetett haszonnövények legkorábbi visszakerülési ideje általában 4 év. Ez azt jelenti, hogy minimálisan 4 évig ne ültessünk ugyanarra a helyre azonos, vagy rokon növényt. E szabály alól kivétel a fejes saláta, mák, retek, melyeknél 3 év és a csemegekukorica, melynél 2 év a minimálisan betartandó „türelmi” idő. Talajművelés
A talajművelésnek az kell legyen a célja, hogy jó szerkezetben és életben tartsa a talajt, hogy a benne fejlődő növények egészségesek és ellenállók legyenek. Fontos, hogy feleslegesen ne bolygassuk a talajt (a szén-dioxid légkörbe kerülése, talaj kiszáradása, talajélet veszélyeztetése miatt). A rendszeresen alkalmazott talajtakarás, komposztterítés, zöldtrágyázás segít a morzsalékos, jó szerkezetű és tápanyagban gazdag termőréteg kialakításában. Vetésidő A vetés időpontjának megválasztása is segíthet abban, hogy egyes kártevőket „kijátszunk”, vagyis pl. az előnevelt növények szöveteit már kevésbé szívogatják a levéltetvek, a csírás burgonya gyorsabban fejlődik és megelőzi a burgonyabogarak rajzását, s mikorra azok támadnának, a hajtások már nem olyan frissek és zamatosak. Az évelő növények védelménél is fontos az időtényező figyelembe vétele. Például a korai cseresznyefajtákat nem károsítja a cseresznyelégy, mert a rajzás idejére a korai cseresznye már megerősödik, így a kártevő már nem tudja megszúrni a gyümölcsöt. A későbbi érésű fajták védelmére is van esély: mulcsozzuk be a fák alját 40 cm vastagon, egészen a korona csurgóig, és már megerősödik a cseresznye, mire a cseresznyelégy felébred és átvergődik rajta. Ennek az a magyarázata, hogy a cseresznyelégy kb. 20 ºC talajhőmérséklet körül jön elő a földből és ezt, a vastag mulcs réteggel 2-3 héttel lehet késleltetni. Állománysűrűség Minél jobban éri a fény és járja a levegő a növénysorokat, annál kevésbé tudnak elhatalmasodni a gombafertőzések. Ha az azonos fajok egyedeit védő társnövényekkel vegyesen ültetjük a sorokba, a főnövények elég messze kerülnek egymástól, így az átfertőzés veszélye is kisebb lesz, „mellesleg” élvezhetik a társnövények védő hatását. Gyomok elleni védelem A gyomok nem egyértelműen irtani való növények. Egyesek jól hasznosíthatók a talaj takarásában, védik azt az eróziótól, bizonyos tápelemeket a mélyebb rétegekből a felszín közelébe emelnek a gyökereikkel, jónéhányan közülük gyógyító hatásúak (katáng, pásztortáska, tyúkhúr). Az elburjánzó gyomok viszont elszívják a nedvességet és a tápanyagokat a haszonnövények elől, árnyékolásukkal csökkentik a fényt, viszont növelik a betegítő gombák számára „üdvös” páratartalmat, sőt betegséggazdák is lehetnek. Érdemes tehát fontolóra venni, mikor hol és mennyire irtjuk ki a gyomokat, de arra ügyelni kell, hogy azok nem nőjenek a haszonnövényeinken túl, illetve szabályozni kell a maghozásukat is! Mulcsozással, talajtakarással elejét lehet venni a gyomok terjedésének. A napraforgó, a rozs, a cirok szármaradványaiból olyan anyagok szabadulnak fel, melyek segítik megfékezni a gyomokat. Ősszel ezeket a maradványokat szét lehet teríteni a talajon, majd tavasszal sekélyen be kell őket kapálni. Tévhit, hogy a gyomokat forrásban lévő vízzel irtani nagyon környezettudatos tevékenység. Egyrészt a talajflóra felső rétege is elpusztul, másrészt a gyom nem biztos, hogy megadja magát, harmadrészt mert ez felesleges pazarlása a forró víznek. Legjobb megoldás tehát a kihúzásuk, vagy kikapálásuk, ha már megjelentek és valóban nemkívánatosak a kertünkben. SZELÍD NÖVÉNYVÉDELEM
A kertészek számára úgy tűnik, évről évre egyre több kártevő és kórokozó dézsmálja a kerti terményeket. Mit tehetünk ellenük egy biokertben, ha a megelőző beavatkozások már nem biztosítanak kellő védelmet? A legjobb módszer a kártevőkkel szemben a megelőzés (egészséges talaj, egészséges növények, növénytársítás, stb.), melyről az előbbiekben már szóltunk. Ha a megelőző eljárásaink ellenére mégis megjelenik egy kártevő vagy betegség a kertben, azonnal kezdjük el a védekezést, hogy az elszaporodást megakadályozhassuk. Ne legyen célunk minden kártevő elpusztítása, hiszen a biokertben minden élőlénynek van helye és szerepe, de jelenlétük aránya persze nem mindegy. A védekezésben kerülni kell a szintetikus vegyszereket, azonban növényi leveket, kenőszappant, denaturált szeszt, tejet, savót, vagy elemi kén és réz tartalmú anyagokat használhatunk, de egyéb „csalafintaságokat” is segítségül hívhatunk, mint pl. a kártevők elriasztása, begyűjtése, stb. Fizikai védekezések Összegyűjtés A legegyszerűbb eljárás, de sajnos nem alkalmazható mindig és minden ellen. Talán a leggyakoribb ilyen jellegű védekezés a krumplibogarak, vagy a tojáscsomókat tartalmazó levelek összegyűjtése, a gyümölcsfák törzsére erősített enyves övek általi hernyógyűjtés, a monília-fertőzött hajtások levágása, stb. Fontos, hogy a gyűjtés után a kártevőket meg kell semmisíteni (pl. elégetni). A biodinamikus gazdálkodók véleménye szerint az elégetett krumplibogarak hamva kipermetezve csökkenti az újabb nemzedékek kártételét, mert riasztó hatású. Csalogatás Ragacsos színes lapokkal bizonyos kártevők jelentősen gyéríthetők. A cseresznyelégy és a gyümölcsmolyok szívesen repülnek a sárga lapokra, a tripszek inkább a kék színt kedvelik. Érdemes a színcsapdákat a korona keleti és déli oldalára kihelyezni, s 5-6 db már jelentős mértékben tudja gyéríteni pl. a cseresznyelegyek állományát. Hogy ne az érő gyümölcsből lakmározzanak, gyakran látni darázscsapdákat a kertekben. Ezek kivágott műanyagflakonok, melyek aljára ecetes, sörös vagy éppen mézes vizet és egy pár csepp mosogatószert öntenek. A sör illata csalogatja a csigákat is a csapdába, melyet a föld színéig süllyesztünk a talajba. Használhatunk olyan csapdákat is, melyek búvóhelyül szolgálnak a kártevőknek: pl. földre terített nedves rongy, vagy nedves deszka, mely alá a meztelencsigák elbújhatnak, és onnan nappal egyszerűen összegyűjthetők. Riasztás Többféleképpen is alkalmazhatjuk ezt az eljárást. Lehet riasztó növényeket ültetni és ezzel védeni a hasznos növényeinket (a növénytársításnál már érintettük ezt a témát). Lehet pl. a seregélyek ellen fóliacsíkokat erősíteni a fákra, vagy éppen ragadozómadár sziluettet kifeszíteni a szőlősorok fölött. Talajtakarás, növénytakarás A zöldségnövények védelme érdekében a biokertészetekben gyakori, bár nem olcsó eljárás a fátyolfóliával való takarás. Használatával azonban megvédhető a légykártevőktől a sárgarépa, a hagyma, a földibolháktól és a káposztalepkétől pedig a káposztafélék.
A talaj takarása nemcsak a közvetlen védekezésben játszik fontos szerepet (pl. gyommentes felszín biztosítása, a fenyőtűmulcs erősíti a földiepret a gombabetegségekkel szemben) hanem a talaj nedvességállapotának megőrzésében és szervesanyaggal való folyamatos utánpótlásában is. Talajtakarónak különböző mulcsanyagokat használhatunk a vegyszermaradéktól mentes zöld növényi részektől a faforgácsig. Biológiai eljárások Természetes ellenségek „alkalmazása” A biokertekben a társításon és a különböző fizikai védekezési módokon kívül a kártevők és ellenségeik arányában megteremtett biológiai egyensúly is nagyon fontos segítőnk. Ezáltal a károsítók megfelelően kordában tarthatók. Ezen eljárás során a számunkra hasznos szervezeteket becsalogathatjuk a kertünkbe, de be is telepíthetjük őket, hiszen már több fajuk megvásárolható és hasznosítható. Fontos, hogy a hasznos fajok elegendő táplálékot, pihenő- és búvóhelyet találjanak a kertben. A rovarok elleni védekezésben a legkisebb segítő a Bacillus thuringiensis, amelynek a spórái a kártevő hernyókat, levélbogarakat és szúnyogokat fertőzik és pusztítják. A DIPEL nevű készítményben kerül forgalmazásra. A zöldségeskertek hernyói ellen a kapszulában beszerezhető Trichoplus fürkészdarázs alkalmazható. A fülbemászók jelentős pusztítói a levéltetveknek, lepkehernyóknak, de nyáron a túlérett gyümölcsöt is megrágcsálhatják. A forgáccsal, szénával megtömött és fejjel lefelé, a faágakra akasztott kis cserepek kitűnő búvóhelyül szolgálnak számukra. A fátyolkák levéltetűpusztítók. Korán virágzó bokrokkal a kertbe csábíthatjuk őket, téli maradásukat pedig egy pirosra festett ládikával is elősegíthetjük. A katicák köztudottan a levéltetvek ellenségei. A kertbe a virágzó növények csábítják, a telelésüket pedig segíthetjük, ha lomb-vagy szalmakupacokat hagyunk a talajon. Hasonlóképpen hasznos segítők még a különféle zengőlegyek, ragadozó atkák is. A kétéltűek (legközismertebb képviselői a békák) – Magyarországon minden fajuk védett – bogarakat, meztelen csigákat fogyasztanak. A települések körül a leggyakoribbak talán a zöld varangyok. Mini vizes biotópok (kerti tavacskák) kialakításával segíteni tudjuk megtelepedésüket. A gyíkok lárvákat, rovarokat, csigákat vadásznak, a siklók a pocok elleni védelemben is segítők lehetnek. A kertben kisebb kőrakásokkal segíthetjük megjelenésüket. A növényvédelmi munka jelentős részét a madarakra is bízhatjuk, ha fészkelő és búvóhellyel a kertbe csalogattuk és ott megtelepítettük őket. Télen az etetésükre, nyáron az itatásukra kell odafigyelni. A mesterséges oduk a Magyar Madártani Egyesület Természetbarát boltjában megvásárolhatók, de barkácsolni tudók maguk is elkészíthetik azokat.
A rovarevő emlősök (sün, denevér, cickány) szívesen megtelepszenek a kertekben, melyet segíthetünk, ha meghagyunk egy-egy odvas fatörzset, vagy bolygatatlan kis halomba rakjuk az ágnyesedék egy részét, vagy félreeső helyen kőkupacokat alakítunk ki. A vakondot sokan nem szeretik, pedig kizárólag rovarokkal táplálkozik. A káros lótücsök mellett azonban elfogyasztja a komposztálásban hasznos gilisztákat, és földtúrásaival kiborítja az elültetett növényeket is. Mindezek ellenére, és azért sem, mert védett faj (!), ne pusztítsuk el. A földbe ásott üres üvegben a szél keltette búgás elriasztja a területről, de a gyalog bodza szagát, a ricinus magját és a nagy sárfű petróleumra emlékeztető szagú gyökérnedvét sem kedveli. Permetezés és szerhasználat Időnként a biokertben is szükségessé válhat a permetezés, s bár nem a hagyományos mérgeket alkalmazzuk, ennek ellenére is vannak olyan alapvető szabályok, melyeket a biztonságunk érdekében be kell tartani. Ilyenek pl.: -Olyan permetezőt használjunk, melyben korábban nem volt méreg! -A permetezőt minden használat után ki kell mosni! -A permetlevet szűrőn keresztül öntsük a tartályba, hogy megelőzzük a fúvóka eltömődését. -Permetezéskor a levelek fonákát is igyekezzünk lespriccelni, mert sok kórokozó és kártevő nem a levelek színén, hanem a fonákán telepszik meg. -Permetezéskor védőfelszerelést kell viselni (védőszemüveg, védőkalap, kesztyű, csizma), különösen akkor, ha kén, vagy réztartalmú szereket használunk. -A gyári szereket tartsuk eredeti csomagolásban és zárjuk el, nehogy gyerekek hozzáférhessenek! Fagymentes helyen tároljuk. -Használat során be kell tartani az ajánlott koncentrációt, figyelni kell a keverhetőségre. -Be kell tartani a csomagoláson feltüntetett élelmezés-egészségügyi és munka-egészségügyi várakozási időket! -Mindig csak annyi permetlevet készítsünk elő, amit ki is permetezünk! Ha a réztartalmú szerekből mégis fölösleg adódna, azt soha ne a talajra permetezzük (gomba és baktériumölő hatása miatt a talajflóra is pusztul), hanem a levelekre. A növényi permetleveket azonban gond nélkül ráfújhatjuk a talajra is, hiszen azok éppenhogy serkentik a talajéletet. A szermaradékokat semmi esetre se öntsük a csatornahálózatba, a gyári csomagolóanyagot pedig veszélyeshulladékként kell kezelni. -Ne permetezzünk, ha esőre áll, ha száraz, forró az idő, ha fúj a szél! -Permetezés közben ne együnk és ne igyunk! -Célszerű permetezési naplót vezetni, melyben rögzítjük, mikor milyen és mennyi szerrel mit permeteztünk. (forrás: Rasztik, 2003) A növényvédőszerek káros hatásai A növényvédő szernek nevezett méreganyagok a növényeket, az azt elfogyasztó szervezeteket, így az embert is terhelik. Nem véletlen hát, hogy ezek a szerek a biokertben a saját jól felfogott érdekünkben is tiltó listán kell, hogy szerepeljenek. Ha önmagában ez az intés nem elegendő, íme néhány ijesztő hatás és tünet: - Az alkilfoszfát a leggyakoribb hatóanyag a mai permetszerekben. A bőrről, kötőhártyáról is jól felszívódik. Hatására a pupillák szűkülnek, hányinger, hányás, fejfájás, nyálfolyás, hasfájás, vérnyomásesés, szédülés, nehézlégzés, izomgyengeség, izomgörcsök lépnek fel. - Dikumarolt tartalmazó mérgek, ha a szervezetbe kerülnek, véres lesz a széklet és a vizelet
- Dinitrofenol tartalmúaknál - melyek gyorsan felszívódnak a testfelszínről is - nő a testhőmérséklet, a légzés- és pulzusszám, a fülek, az ajak elkékül, nyugtalanság, nehézlégzés, szívritmuszavar léphet föl. - A ditiokarbamátos gombaölő-szerek a szem nyálkahártyáját és a légutakat ingerlik, heves köhögési rohamot, öklendezést, könnyezést, a bőr viszketését váltva ki. - A klórtartalmú rovarölő szerek (mint például a már betiltott DDT) az idegrendszert izgatják, görcsöket, izomrángást hoznak létre. Lenyelve károsíthatják a vesét, májat és szívet. A klórtartalmú szerek a forrásai a dioxinnak, mely a jelenleg ismert legmérgezőbb vegyület a Földön. Keverési arányok (töménység) Kívánt töménység Szer mennyisége 0,1% 1 gr por vagy granulált szer 0,1% 10 gr por vagy granulált szer 0,1% 1 ml folyadék 0,1% 10 ml folyadék (1 kg=1000gr; 1 liter=1000milliliter)
Víz mennyisége 1 liter 10 liter 1 liter 10 liter
A kiméréshez gyógyszertárakban vásárolható műanyag orvosi fecskendő eredményesen használható, kis mennyiségű oldat (pl a szobanövényekhez) is előállítható. Ha sem mérőhenger, sem fecskendő nem áll rendelkezésre, kis mennyiségű permetléhez cseppentővel is kimérhetjük a folyadékot. Hozzávetőleg 1 csepp oldat 20 mikrolitert jelent. 100 ml 0,1 %-os permetlé oldat készítéséhez 5 csepp elegendő a szerből. A szükséges permetlé mennyisége (meghatározása általában tapasztalati úton lehetséges) Általában elmondható, hogy - bokrokhoz 1-2 liter, - fiatal fákhoz 2-4 liter, - míg kifejlett lombozatú fákhoz 5-10 liter permetlé szükséges. A háti permetező tisztítása: 1. Nyomja meg a kézi szelepet a permetező fogantyún, hogy a nyomást a permetező csövön át leeressze. 2. A tartály tetejét csavarja le és külső szennyeződés esetén a menetet, annak környékét és az O-gyűrűt gondosan takarítsa le. 3. A bemeneti szűrőt és a fedelet tiszta vízzel tisztítsa meg. 4. Ürítse ki a tartályt és tiszta (esetleg mosogatószeres) vízzel töltse fel. 5. Permetezze ki a tartályban lévő folyadékot, ezáltal a szelepek és a fúvóka megtisztulnak 6. Hagyja nyitott állapotban száradni a háti permetezőt. Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható vegyszerek Rézkészítmények A réztartalmú szerek jó hatással alkalmazhatók a baktériumos és gombás fertőzések esetén (lisztharmat ellen azonban nem). A permetszerek csomagolásán fel van tüntetve, hogy mennyi az adott szerben található fémréz, ami azért fontos, mert az általános irányelv szerint 8kg/ ha/év fölötti adagot nem szabad kijuttatni. Ez azt is jelenti, hogy 1m2-re évente nem juthat
több réz, mint 0,8gr! E számítás alapján egy 0,5l-es „Bordói lé” nevű szerrel , melynek 35%-a réz, kb 200m2 évi permetezését végezhetjük el. A „Rézkén” nevű szer 1 literében 200 gr fémréz található, ezzel 250m2 éves permetezése oldható meg a határérték betartásával. Tél végi lemosáshoz az olajos „Vegesol” is alkalmazható. Kéntartalmú szerek A kén elemi formában a természetben is előfordul. Lisztharmat, levéllikasztó gombák és levélatkák ellen egyaránt hatásos, de a töményebb permetlevek már a ragadozóatkákat és a katicákat is károsíthatják! Nyári melegben, 28°C fölött perzselő hatású lehet. Gyakran alkalmazott kéntartalmú szerek pl. a „Rézkén”, a „Thiovit S”, a „Kumulus S”. Ként tartalmaznak a „Nevikén”, „Thiosol”, vagy éppen a „Tio-Biola” nevű olajos lemosó permetszerek is Kenőszappan Oldata (3%) levéltetvek és atkák ellen használható. Eltömíti a lágytestű rovarok légzőszerveit, valamint megtámadja külső bőrfelületüket. Hatása egy napig tart. Permetszerekhez adagolva jobb keveredést és erősebb tapadást biztosít. Egyéb anyagok Denaturált szesz 1-3%-os oldata gyéríti a levéltetveket. Égetett mész Kiszórva a palántadőlés gombái, valamint a meztelencsigák ellen hatásos. Faszén Fertőtlenítő anyag. A gyümölcsfák ültetésekor használt agyagpépbe (ebbe mártják a gyökereket) keverve is jó hatású, de a metszési felületek kezelésére is alkalmas. Fahamu Vegyszerrel nem kezelt fából készülhet. A talajra szórva káposztabolhák és csigák ellen jó védőszer, de használják fekete bablevéltetű és hernyók ellen is. Hipermangán Maximun 0,3%-os töménységben vetőmag csávázásra, illetve lisztharmat és szürkepenész elleni permetezésre használható. Növekedésserkentő és fertőtlenítő hatása is van. Komposzttea A talajéletet fokozza, így közvetve a növények ellenálló képességét is növeli. 1 rész komposztot és 4 rész vizet néhány kanál cukorral kell naponta többször átkeverni 1héten át, hogy minél több oxigénhez jussanak és ezáltal felszaporodjanak a komposzt mikroszervezetei, majd a leszűrt levet 1:20 arányú hígított formában lehet felhasználni. Méhviasz Kenhető állagúra olvasztott állapotban a fasebek kezelésére alkalmas. Oltott mész
1 liter vízben 20 gr oltott meszet feloldva a permetszerünk gyérítheti a moníliás, valamint a tűzelhalás okozta fertőzéseket. Alkalmas a varasodás és a szürkepenész ellen is. Használata során, maró hatása miatt szükséges a védőfelszerelés használata. A mészlével való permetezést mindig az esti órákban, a méhek visszahúzódása után végezzük. Szódabikarbóna 2%-os töménységben jó hatású a lisztharmat ellen. Tej Rendszeresen hetente egyszer, vízzel hígított tejjel (2 l tej/10 l víz) permetezve a paradicsom és a burgonya rothadását okozó gomba ellen védekezhetünk Az uborka és cukkini lisztharmata ellen is hatásos. Tejsavó Vírusok, baktériumok és gombás fertőzések gyérítésére alkalmas az 1:4-1:10 arányú, vízzel készített keveréke. Növényi permetlevek Ha fontosnak gondoljuk, hogy a kertünket vegyszermentesen védjük, bátran használjunk növényi főzeteket és leveket, amelyek óvják növényeinket a kártevőktől. A növényi levek már régóta bebizonyították, hogy igen is hatásosak a védekezésben, de növényeinkre erősítő és szépítő hatással is vannak. Saját kezűleg, otthoni körülmények között számtalan növényi lé készíthető. A biolevek további előnye, hogy felhasználásuk során nem mérgezzük sem a környezetünket, sem önmagunkat. Tudnunk kell azonban, hogy a kezelt haszonnövények kezelés után fejlődő hajtásain a levek hatása nem érződik, ezért hetente, kéthetente érdemes újra permetezni, hogy a védelem folyamatos legyen. Készíthetünk erjesztett levet (trágyalé), főzetet, vagy forrázatot, de akár hideg vizes kivonatot is. Hatásos bio permetlevet csinálhatunk csalánból, macskagyökérből, kamillából, fokhagymából, körömvirágból és számtalan más gyógynövényből is. Erjesztett lé Friss vagy szárított növényeket aprítsunk fel, majd egy fa- vagy cserépedénybe szórjuk bele és öntsük fel esővízzel. (A csapvíz növényi levek készítéséhez nem alkalmas.) 1 kg friss növényre vagy 200 gr szárítmányra öntsünk 10 liter vizet. Az erjedés egy két nap múlva beindul, és kb. két hét szükséges a teljes erjedéshez. Hideg időben a folyamat természetesen lassabban zajlik. Naponta kétszer át kell keverni az edény tartalmát, hogy oxigént juttassunk a folyadékba, és mivel az erjedés során erős szagok képződnek, célszerű hozzá zeolitot vagy bazaltlisztet is adagolni, ami megköti a kellemetlen szagokat. A trágyaléhez a legjobb a fahordó, de ha ez nincs, a kerámia vagy zománc edény is megteszi. Az elkészült levet, ha a talajra kívánjuk permetezni, hígítani kell 1:20 arányban, vagyis egy rész permetéhez 20 rész esővizet keverjünk. A permetlevet, ha levéltrágyaként szeretnénk alkalmazni, akkor 1:50 arányban hígítsuk! Kijuttatni legcélszerűbb kora reggel. Főzet A főzeteknél aprítsuk fel a növényeket, majd áztassuk be őket 24 órára hideg esővízbe, és csak ezután kezdjük el a főzést (ha lehet, zománcos edényben). A főzési idő kb. 20-30 perc,
majd kihűlés után szűrjük le az edény tartalmát, és hígítsuk fel. A visszamaradt növényi anyag mehet a komposztba, a lével pedig öntözzük meg a növényeinket. Forrázat A növényeket leforrázzuk, majd hagyjuk állni kb. 10 percig és utána szűrve és lehűtve használjuk fel. Hideg vizes kivonat A növényeket 24 órára hideg esővízbe áztatjuk, vagy ha szükséges, 3 napig is állni hagyjuk, majd mielőtt erjedésnek indul, leszűrjük és felhasználjuk. Védő növény
Növényvédő növények Mi ellen?
bársonyvirág borsmenta csalán
fonálféreg cseresznyelégy levéltetű, hangya
csombor (borsikafű) erdei pajzsika
fekete levéltetű pajzstetvek, viaszos pajzstetvek, vértetvek, szamóca eszelény burgonyabogár atka, földibolha, hernyó, almamoly, sárgarépalégy káposztalepke csiga, hangya, levéltetű, atka, szürke penész baktériumos betegségek, lisztharmat, rozsda, atka, málnabogár, szamóca bimbólikasztó levéltetű, káposztalepke fonálféreg lisztharmat, varasodás gombás betegségek atka, levéltetű, káposztalepke csiga hagymalégy, fekete levéltetű levéltetű, vértetű palántadőlés, paradicsom baktériumos betegsége káposztalepke
fehér árvacsalán fehér üröm fekete bodza fokhagyma gilisztaűző varádics
kakukkfű körömvirág metélőhagyma mezei zsurló paradicsom paszternák rebarbara sarkantyúka torma zsálya
Milyen formában? társnövény társnövény társnövény, trágyalé, hideg vizes kivonat társnövény hideg vizes kivonat, higítatlan formában társnövény forrázat tea társnövény, erjesztett lé lemosópermetnek forrázat, vegetációs időben hideg vizes kivonat társnövény társnövény, mulcs társnövény, forrázat főzet, higítás nélkül főzet társnövény erjesztett lé társnövény, mulcs, tea forrázat társnövény, mulcs
Receptek Begónialé: Egy maréknyi begónia levelet áztassunk 1 napig 10 liter vízben. Ezután permetezzük be növényeinket ezzel a lével. Hatása: Riasztja a meztelencsigákat. Bodza főzet: egy jó marék friss bodzahajtást 10 liter vízben főzzük kb. fél óráig. Ezután hagyjuk kihűlni, majd szűrjük le és 10 liter vízzel higítva permetezzük ki. Hatása: Általános erősítő a növényekre, és elűzi a káposztalepkét. Csalánlé: 1 kg friss csalánt aprítsunk fel, majd 10liter esővízbe áztassuk be kb. 2 hétre. Ezután szűrjük le és 20-szoros higításban permetezzük ki. (Ha a csalánt necchálóba tesszük, megspórolhatjuk a szűréssel járó munkát.)
Hatása: levéltetvek és más kártevők ellen, de általános erősítő is. Más recept szerint viszont a levéltetvek ellen csak a 24 órán át áztatott lé a hatásos, az erjeszett lé trágyázásra használható. Fokhagymalé: 3 kg fokhagyma és vöröshagyma külső héját szedjük le, majd áztassuk be 10 liter vízbe. Érleljük így 10 napig, majd szűrjük le és 10-szeres higításban permetezzük ki. Hatása: Baktériumos és gombás fertőzések ellen, de a bogarakat is elűzi. Gilisztaűző varádicslé: 30 dekagramm friss gilisztaűző varádics növényt 10 liter vízzel fel kell forralni, majd a kihűlt levet le kell szűrni és háromszorosára hígítva lehet kipermetezni. Hatása:Lemosószerként vértetű és levéltetű ellen is jó. Gyermekláncfű lé: 2 kg friss gyermekláncfüvet áztassunk be 10 liter vízbe és hagyjuk ott 2 hétig. Majd szűrjük le és 5-szörös higításban permetezzük ki tavasszal és ősszel a növényekre és a talajra is. Hatása: Növekedésserkentő. Kamillalé: 0,5 kg friss vagy szárított kamillát áztassuk be 3 liter vízbe 3-4 napig. Szűrjük le és 10-szeres higításban permetezzük ki. Hatása: A zöld levéltetveket riasztja. Káposztalé: 3 kg káposzta levelet áztassuk be annyi vízbe, hogy ellepje. Erjesszük így 2 hétig, majd szűrjük le és 10-szeres higításban permetezzük ki a zöldség ágyásba. Hatása: A legtöbb zöldségre növekedés serkentő hatással bír. Nikotin: 20 dkg dohányt főzzünk lassan, 2 órán keresztül 10 liter vízben. Ezután hagyjuk még állni 12 óráig, majd adjunk hozzá 10 dkg káliszappant, és 5-szörös higításban permetezzük ki. Hatása: Levéltetvek, pajzstetvek, hernyók, molyok és szívó kártevők ellen való. Vigyázat!!! A nikotin mérgező, még a bőrön keresztül is, ezért védőkesztyű használata kötelező! Paradicsomlé: 2 kg paradicsom szár-hajtás-levélmaradványt (sőt a termése is lehet) főzzük fél óráig vízben. Szűrjük le, adjunk hozzá 10 dkg káliszappant és higítsuk fel 10 liter vízzel, majd permetezzük ki. Hatása: A káposztalepke, a levéltetvek és más kártevők ellen is jó. Zsurlólé: 30 dkg szárított vagy friss zsurlót főzzünk meg 3 liter vízben kb. fél órán keresztül, majd ha kihűlt, higítsuk fel 5-szörös mennyiségű vízzel. Hatása: A gombabetegségek ellen jó. Növényi trágyalevek A legtöbb biolé általános roboráló hatású, így közvetetten járul hozzá növényeink védelméhez, hiszen az erős szövetű, egészséges növényeket nehezebben támadják meg a betegségek és a különböző kártevők. Egyes növényi levek a talajéletet is erősítik. A növényi trágyalevek leginkább erjesztett lé formájában készülnek. Nagyon jó hatású a csalánlé (levélsárgulás kezelésére-vaspótló), a fekete nadálytő leve (kálium, nitrogén és nyomelemek pótlása), azon kívül nagyon hasznos az édesköménylé (erősítés), kamillalé (a komposzt érését is gyorsítja), fejeskáposzta-lé (vitaminbomba a
növényeknek is), pitypanglé (növekedésserkentés, kálium és vaspótlás), körömviráglé (különösen a paradicsomra, káposztára van jó hatással). Kedvező kombinációjú trágyalé- keverékek (ajánlott hígításuk: 1 rész lé:5 rész víz): - csalán-zsurló - hagymahéj-zsurló - paradicsomhajtás- hagymahulladék-nyírfalevél-csalán - cickafark-kamilla-zsurló - fekete nadálytő-kamilla-zsurló - káposzta-zsurló-kamilla - csalán-káposzta GYAKORI NÖVÉNYI BETEGSÉGEK ÉS TANÁCSOK A VÉDEKEZÉSRE Fontos általános tanács, hogy mindig egészséges növényeket ültessünk, és lehetőleg olyan fajtákat válasszunk, melyek ellenállóak, vagy toleránsak a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Folyamatosan figyeljük a kertünket, s ha valahol fertőzést tapasztalunk, a fertőzés mértékétől függően gyűjtsük össze a kártevőt, vagy távolítsuk el a fertőzött növényi részt, vagy éppen a teljes fertőzött növényt. A beteg növényi részeket lehetőség szerint égessük el, s csak a keletkezett hamut tegyük a komposztra. Vírusok A fertőzés jele lehet a növények torz növekedése, gyűrűsfoltossága, mozaikos foltossága, a fejlődés leállása. Terjesztésükben a levéltetvek játsszák a fő szerepet. Védekezés: Ellenálló fajtákat, illetve vírussal nem fertőzött szaporítóanyagot kell használnunk. A védekezésben segíthet a sovány tejjel vagy a tejsavóval, illetve a propoliszkivonattal (15 gr propolisz kivonat 10 liter vízben elkeverve) való permetezés, illetve a vírusvektorok (levéltetvek, tripszek, atkák, bogarak, stb.) elleni levek kijuttatása. Lisztharmat A leveleken – általában a levél színén-, illetve a fiatal hajtásokon szürkésfehér bevonat jellemzi. A fertőzött részek idő előtt elszáradnak. Védekezés: Erősítsük a növényeket növényi levekkel (pl. csalánlé). Társnövénynek válasszuk a metélőhagymát, vagy a fokhagymát. Permetezésre hatásos a szódabikarbóna 2%-os vizes oldata, vagy a zsályalé, illetve a zsurlófőzet. Az almára és az uborkára hatásos a lósóskalé. Erős fertőzés esetén kéntartalmú szerrel is permetezhetünk. Monília Több faja is károsíthat a gyümölcsösünkben. Hajtás- és virágpusztulást, valamint gyümölcsrothadást okoz. Főként sebeken keresztül fertőz, de tavasszal a meggyet és a kajszit a virágok bibéjén keresztül támadja (jellegzetes hajtásszáradást okozva). A gyümölcsökön koncentrikus körökben szürke penészpárnákat képez, és a fertőzött gyümölcs idejekorán lehullik, vagy ráaszalódik (gyümölcsmúmiák) a fára. Védekezés:
A gyümölcsmúmiákat és a fertőzött hajtásrészeket rendszeresen össze kell gyűjteni. Jó társnövény a torma, illetve a fokhagyma. A torma leveléből készült főzet gátolja a gomba fejlődését, így a heti gyakorisággal végzett permetezés jó hatású lehet. Hasonlóan hatásos a zsurlólé is. Lombhullás után, illetve a tavaszi metszést követően réz tartalmú permetlével végzett lemosópermetezéssel jelentősen csökkenthetjük a fertőzés esélyét. Palántadőlés Több talajlakó gombafaj (fuzárium, alternária, szklerotínia, stb.) fertőzése révén a palánták a gyökérnyaki résznél elvékonyodnak, majd eltörnek, elrothadnak, a palánta pusztulását okozva. A fertőzésnek kedvez a levegőtlen, túl nedves, savanyú talaj, a csírázás idején fennálló alacsony hőmérséklet, a mély vetés. Védekezés: Magvetéshez hasznos lehet a csalánföld (1 púpozott evőkanálnyi porrá őrölt csalánlevelet 5 l komposztfölddel kell elkeverni, beöntözni és egy hétig érni hagyni, majg utána használni). A magágy talaját nem szabad túltrágyázni, mert a kikelő növény szövetei lazák lesznek és betegségre jobban hajlamosak. A vetőmagot érdemes pl. zsurlófőzettel csávázni (áztatni). A magvetést célszerű homokkal takarni, így a kikelő csíranövényeket védeni tudjuk a túlnedvesedéstől. A növényeket komposztlével erősíthetjük. Ültetés előtt a talajt zsurlóforrázattal érdemes beöntözni. Ültetés után a palántákat erjesztett cickafarklével, vagy cickafarkteával, kamilla, illetve tormalével is belocsolhatjuk. Peronoszpóra A peronoszpórával fertőzött növényi részek kisebbek, merevek, törékenyek, sárgulók, a levelek fonákán nemezes bevonat képződik, a színükön pedig ugyanott olajszerű folt látható. Védekezés: Ne tartsuk sűrűn a növényeket. A növények erősítésére használjunk csalánlevet és a komposztlevet. Permetezésre a zsurlóforrázat alkalmas, de erős fertőzés esetén réztartalmú szert is „bevethetünk”. Szürkepenész Csapadékos, nedves-párás időben gyorsan terjed. A gyümölcsön, de a leveleken és a hajtásokon is szürke penészréteget képez, s a fertőzések helyén elrohadnak a szövetek. Védekezés: A szellősen tartott növényállomány alapvető fontosságú! A szamóca károsodását a szalmamulcs csökkentheti. A szürkepenész elleni védekezésnél a fokhagyma jó társnövény, de a fák koronája alá ültetett torma is hatékony. A növényi permetlevek közül a tormalé és a zsurlófőzet a legalkalmasabb (különösen a virágzás idején), egyéb szerek közül pedig hatékony a kálium-permanganát és a káliszappan is. Rozsdagombák Jellegzetes tünetük, hogy a leveleken sárguló foltok keletkeznek, a fonákon pedig sárganarancssárga spóratelepek jelennek meg. Védekezés: Enyhe fertőzésnél a zsurlófőzet vagy a varádicsforrázat alkalmazható, míg erősebb fertőzés esetén réztartalmú szerrel való permetezés ajánlott.
Szár-, gumó- és bogyórothadást okozó gombák A leggyakoribb ilyen tüneteket okozó gombák a fitoftóra és az alternária. Különösen csapadékos idő esetén fertőznek gyorsan, de a rossz öntözéstechnika (esőztető, nagy cseppekkel történő locsolás, aminek következtében a talajon lévő spórákat a visszacsapódó vízcseppek a növényre juttatják) is segítheti a terjedésüket. A levélen és a hajtáson barna, vizenyős, később beszáradó foltok jelennek meg, a paradicsombogyókon és a burgonyagumókon barnásfekete rothadás keletkezik. Védekezés: Védőnövényként koriandert ültethetünk, de jó hatású az is, ha a talajt mulcsozzuk, mert így a locsoláskor felcsapódó vízcseppekhez nem tapadhatnak a gombaspórák. A betegség megelőzése érdekében higított tejjel, zsurlófőzettel, vagy csalánfőzettel permetezzünk, vagy öntözzünk. A már megjelent betegség mértékét csökkenthetjük fokhagymaforrázattal, de erős fertőzés esetén szükség lehet a réztartalmú készítményekre is. GYAKORI NÖVÉNYI KÁRTEVŐK ÉS TANÁCSOK A VÉDEKEZÉSRE Fonálférgek Apró, mikroszkóppal látható lények, melyek a gyökerekbe, vagy azokon keresztül a hajtásrendszerbe hatolnak és ott élősködnek. Hatásukra a károsított szövetek elhalnak, de közvetlen kártételükön kívül rovásukra írható az is, hogy vírusokat terjeszthetnek, illetve az általuk okozott sebzéseken más kórokozóknak is utat nyitnak. Védekezés: A bársonyvirág, a körömvirág és a fokhagyma jó fonálféreg-riasztó védőnövények, érdemes a sorközökbe, vagy az ágyások szegélyébe ültetni őket. A mézontófű, mint a talajba forgatott zöldtrágyanövény, ugyancsak védelmet biztosít a fonálférgek ellen. Kert meztelen csiga A tojás alakban áttelelő, éjjel táplálkozó állat szinte minden zöldségfélét megdézsmál. Védekezés: A meztelen csigák természetes ellenségei a cickányok, sünök, békák, gyíkok. Védőnövényként hasznos lehet a borágó, citromfű, borostyán, kakukkfű, körömvirág, menta, mezei zsálya, sarkantyúka, mustár. Talajtakarásra használjunk fenyőtűt, paradicsomhajtást. Szegélyezzük az ágyásokat fahamuval, mészporral. Riasztólevet készíthetünk begóniából, fekete ribiszke hajtásából, vagy paradicsomhajtásból. Nedves deszkát kihelyezve az alá gyűlt egyedeket könnyen összegyűjthetjük. Lótücsök (lótetű) A lótetű mindenevő. A felszín alatt futó járatait készítve átrágja a növényeket is. Gyakran fordul elő trágyában, melegágyban. Védekezés: Természetes ellenségei a cickány, seregély, rigó, vakond, sün. Riasztónövényként ültessünk császárkoronát, fehér ürmöt, fokhagymát. Ássuk ki a járatait és gyűjtsük össze őket. Levéltetvek A leggyakoribb kártevők. A leveleket és a friss hajtásokat szívogatják, így gyengítik a növényt, „mellesleg” vírusokkal is fertőzhetnek.
Több fajukkal is találkozhatunk a kertekben (fekete répalevéltetű, zöld őszibaracklevéltetű, rózsalevéltetű, lisztes káposztalevéltetű, stb.) Védekezés: Természetes ellenségeik a katicabogarak, fátyolkák, lebegőlegyek, virágpoloskák, fürkészdarazsak. Riasztónövényként ültessünk csombort, kakukkfüvet, körömvirágot, sarkantyúkát. Riasztólének használjunk csalánlevet, fehér üröm főzetet, fokhagymalevet, varádicsfőzetet, zsurlófőzetet. Hatásosan gyérít a káliszappanos permet is. A levéltetvek elleni közvetett védekezési mód, ha a hangyák ellen védekezünk pl. hernyófogó övvel, vagy a törzset dörzsöljük be fokhagymával. A hangyák segítik a levéltetvek szárnyatlan egyedeit egyik növényről a másikra jutni, hiszen a hangyák a levéltetvek által kiválasztott mézharmattal táplálkoznak. Lombkárosító hernyók Ebbe a csoportba is több faj tartozik, ennek megfelelően kártételük is más-más, illetve a gazdanövények is változatosak. Közös tulajdonságuk, hogy mindannyian lepkelárvák, és hogy a leveleket és hajtásvégeket rágcsálják. Védekezés: Természetes ellenségeik a fürkészdarazsak, s néhány madár. Amennyiben hernyókat látunk a növényeken, az első lépés a védekezésben a gyűjtés. A lepkék gyérítésével, csapdázásával (szín és illatcsapdák) is csökkenthető a kártétel. Riasztónövénynek alkalmasak a körömvirág és a sarkantyúka. Permetezésre varádicsforrázatot, ürömteát használjunk, de jó még a káliszappan, a denaturált szesz és a timsóoldat is. A növényeken lakmározó hernyókat fahamuval is porozhatjuk. Pajor, mocskospajor A cserebogár és néhány lepke talajban fejlődő lárvája, melyek a gyökereket rágják. Védekezés: Természetes ellenségeik a madarak, sünök, vakond. A fokhagyma riasztja a pajorokat, csakúgy mint a muskátli és a pohánka. A palántákat varádicslével és ürömteával célszerű beöntözni. A gyakori felszíni talajlazítást nem szeretik. Atkák A leveleket szívogatják, s fajtól függően azok fonákán szövedéket is képezhetnek ezek a pókszabású állatkák. Évente több nemzedékük is fejlődik. Elterjedésüket segíti a száraz időjárás. A túltrágyázott növényeket hamarabb megtámadják, mint az erős szöveti felépítésűeket. Védekezés: Természetes ellenségeik a fátyolkák, fürkészdarazsak, katicabogarak, pókok, ragadozó atkák. Nagymértékben csökkenthető a kártételük, ha tél végén gondosan letisztogatjuk a gyümölcsfák törzsét-kérgét. Olajos permetszerekkel végezzük el a tél végi lemosópermetezést. A növények erősítésére használjunk csalánlevet, komposztlevet, zsurlófőzetet. A növényi permetlevek közül leghatásosabbak a zsurló-, varádics-, fehérürömfőzet, vagy a fokhagymaforrázat. A kéntartalmú szerek akadályozzák az atkák fejlődését. Pocok (mezei pocok, kósza pocok)
Megrágja a fiatal fák gyökerét, gyökér- és gumószöldségeket, hagymás növényeket (pl. tulipánt). Védekezés: Nem szereti, ha a környezetét bolygatják (kaszálás, talajművelés). Riasztónövénynek alkalmasak a gyalogbodza, császárkorona, fokhagyma, somkóró. Mulcsozásra használjunk diólevelet, tujanyesedéket, fokhagymahulladékot. Erjesztett gyalogbodza levét a járatokba öntve elriasztható a területről. Zárszó Kiadványunkban remélhetőleg sikerült néhány olyan hasznos tanácsot adnunk, melyek alkalmazásával szebb és egészségesebb növényeket termesztenek majd a kertekben, anélkül, hogy környezetünket és egyben magunkat tovább mérgeznénk. Mielőtt tehát a drága és mesterséges vegyszerek vásárlására gondolnánk, először ültessünk el minél több hagymafélét, körömvirágot, sarkantyúkát, büdöskét, mentát, levendulát, kaprot a kertünkbe, permetezzünk és öntözzünk növényi levekkel, és vessük be a régi, jól bevált bio védekezési módszereket- a többit elintézi maga a természet! FELHASZNÁLT IRODALOM Rasztik Viktória (2003) Az ökokertek növényvédelme, Mezőgazda Kiadó, Budapest Roszik Péter (2009) Biokert a ház körül, Magyar Biokultúra Szövetség, Budapest http://www.szon.hu kiskert.mindenkilapja.hu
