Bemutatjuk a NAT 2012 és a hozzá kapcsolódó új kerettantervek alapján készült
BIOLÓGIA tankönyvcsaládjainkat
Mindennapok tudománya
MINDENNAPOK TUDOMÁNYA SOROZAT
Csigér István − Juhász Katalin − Vargáné Lengyel Adrien
Csigér István − Juhász Katalin − Vargáné Lengyel Adrien
ÚT A TUDÁSHOZ SOROZAT
Mindennapok tudománya
er
Ke
re
v
NAT
ttant
Mindennapok tudománya
Mindennapok tudománya
BIOLÓGIA
A SOROZAT KÖTETEI A KÖVETKEZŐ KERETTANTERVEK ALAPJÁN KÉSZÜLNEK ͶǦȋ͵ǤʹǤͲǤͳǤȌ ǦȋͶǤʹǤͲͺǤͳǤȌ ͺǦȋͷǤʹǤͳʹǤͳǤȌ ͳ×Ú±ȋǤ͵Ǥ͵ǤͳǤȌ Ú±ȋǤʹǤͲǤȌ
Mindennapok tudománya
Mindennapok tudománya
A SOROZAT KONCEPCIÓJA l±ö±Ǧï±ǡ±Ǧ Úǡ±Ý±òǤÚ±ÝǦ ±ǡ±Ýò±ïòÚ±ǡ
××
ï±ǡ òǤ±ÝÝòǡÚǦ òÝ×Ú±±ò±ǤÚǦ ±± Ý ǡ Ú±± ǡ ±ǡ × ± Ú±À±±Ǥ
EGYÉB FONTOS INFORMÁCIÓK ïͳͲǤǦǦͲͳ××ïÚ±±òǤ
A KÖTETEK ELKÉSZÍTÉSÉNEK FONTOSABB ALAPELVEI 1. Ý×±ÝÝ×±òǤ 2. ±Ú
×ݱ±Ýǡ±Ǧ 3. 4. 5. 6.
×±Ǥ ïöǦÀö×ݱȋÀǡ±Ǧ
±ÝöÀ±ǡ±±ǤȌǤ ï Ú ± ±± Àǡ ×±òÚÚ±±Ǥ Ú×
×Ǥ ××Ǥ
DIGITÁLIS TANANYAGOK Ú
ïǡ±ÀÝòǤǦ ±Úï
×ǡ×±À ÀǡÀ×ÚǤ
1 2
A KÖTETEKBEN FELLELHETŐ DIDAKTIKAI ESZKÖZTÁR 1.
±
Ǧ ϐÝ× Ǧ
×±Ǥ
2.
±±Ǧ öǡ ±ÝÀ±Ǧ Ǥ
3
3.
4
4.
òǦ ×
Ǥ
ÚǦ ǡÀ×ǡöǦ ݱ ±À× Ǥ
FORMAI JELLEMZŐK ȈȀͶǦ± ȈͳͶͲǦͳͷͲ Ȉ±×ǡ± ȈÚ±±± 2
3
BIOLÓGIA
1 2
A KÖTETEKBEN FELLELHETŐ DIDAKTIKAI ESZKÖZTÁR 1.
Csigér István − Juhász Katalin − Vargáné Lengyel Adrien
re
v
NAT
Ke
ͶǦȋ͵ǤʹǤͲǤʹǤȌ ǦȋͶǤʹǤͲͺǤʹǤȌ ͺǦȋͷǤʹǤͳʹǤʹǤȌ ͳ×Ú±ȋǤ͵Ǥ͵ǤʹǤȌ Ú±ȋǤʹǤͲǤȌ
Csigér István − Juhász Katalin − Vargáné Lengyel Adrien
er
A SOROZAT KÖTETEI A KÖVETKEZŐ KERETTANTERVEK ALAPJÁN KÉSZÜLNEK
ttant
2.
A SOROZAT KONCEPCIÓJA ±ǡÚÀïÚ±±ǡÀǦ ǡÀ±Ǥ±ÀǡÚÚ± òöÚǡ×±Ú±Úï±ÀǦ Ǥ×±ÝÝÚÝǡݱòÚò±Ǧ ݱ±
×Ǥ
EGYÉB FONTOS INFORMÁCIÓK ͳͲǤǦǦʹʹ××ïÚ±±òǤͳͲǤǦǦʹʹǡͳͳǤǦǦ ʹ͵±ͳʹǤǦǦʹͶ××ïÚÚ±Ǥ
A KÖTETEK ELKÉSZÍTÉSÉNEK FONTOSABB ALAPELVEI 1. ×±ÝÝǡ±±òÝ×Ǥ 2. ÚǤ 3. Ú±ö±±Ú±Ǥ 4. ö±±Ú±±±ÀòÚÚǡÀö±±
ÝÀǤ 5. ݱ±ÝǤ 6. ±Ýï±ÝÀǤ 7. Ú×ǡ±±ǡÀ×ÚǦ Ǥ
er
re
v
NAT
Ke
Ú
±ÀÝòǤǦ ±Úï
×ǡ×±ÀǦ ÀǡÀ×ÚǤ
ttant
4
4.
Ǧ ö±×±ÝǤ
Ú±±Ǧ ±Ǧ ±±±Ǥ
ÚÚÀ ϐǦ ×Ǥ
Gyermekkorom egyik legkedvesebb népmeséje volt Az égig érĘ paszuly. Izgalmasnak találtam, hogy a picinyke babmagból ilyen magas növény nĘhet ki. Azután a nagyi veteményeskertjében én is vetettem babot, és megfigyeltem a szár növekedését. Ma már tudom, hogy a bab lágy szárú növény, és az ilyen típusú szár nem tudná megtartani a mesében szereplĘ magas növény súlyát.
A térkitöltĘ alapszövet valóban nem sok funkciót lát el. Mindazonáltal a gyökérben például szállító szerepe is lehet, hiszen rajta keresztül áramlik a talajoldat a gyökér bĘrszövetébĘl a központi elhelyezkedésĦ szállítószövetbe. Az evolúció során azonban számos növényben alakult ki olyan feladat, amelynek teljesítéséért a módosult alapszövet felelĘs. Ennek alapján szokás táplálékkészítĘ, raktározó, víztartó, kiválasztó, illetve szilárdító alapszövetrĘl is beszélni. A táplálékkészítĘ alapszövet a zöld növényi részekre, elsĘsorban a levelekre jellemzĘ (5.18. ábra). A növény leveleinek nagyobb részét az oszlopokba rendezĘdött vagy lazán álló sejtekbĘl felépülĘ, fotoszintézisre képes alapszövet teszi ki. A mĦködésbĘl az is nyilvánvaló, hogy e szövetek legjellemzĘbb sejtalkotója a zöld színtest.
Theodorr Schwann (1810 –1882) német anatómus elsĘsorban állatokkal foglalkozott (2.7. ábra). ė fedezte fel például az idegrendszerben szigetelĘ feladatot ellátó támasztósejtet, amelyet késĘbb róla neveztek el. Mindazonáltal növényi sejteket is vizsgált, így általános tapasztalata volt az élet sejtes alapjáról. Matthias Jakob Schleiden (1804 –1881) német természettudós, elsĘsorban botanikus volt (2.8. ábra). Számos növényfaj leíróját tisztelhetjük benne. Munkásságában kiemelkedĘ szerepet játszottak mikroszkópos vizsgálatai, amelyek a Schwannal folytatott egyeztetések során a sejtelmélet megfogalmazásához vezettek.
oszlopos táplálékkészítĘ alapszövet l
szivacsos i táplálékkészítĘ á lálékké í Ę alapszövet
5.18. TáplálékkészítĘ alapszövet levél metszeti képén
2.7. Theodor Schwann (1810 – 1882)
DIGITÁLIS TANANYAGOK
3
3.
±
±
±ÚǦ ±±ÚÝÝ ö±Ǧ ÝǤ
A levél a hajtás korlátolt növekedésĦ függelékszerve. FĘ feladata a légzési gázok cseréje és a fotoszintézis. A levelek felépítésében fĘként a bĘrszövet és a táplálékkészítĘ alapszövet vesz részt, emellett a levélerekben szállítószövetet is találunk. A levél fontos részei a levélalap, a levélnyél és a levéllemez, amelynek alakja, széle és erezete fajra jellemzĘ. A módosult levelek szolgálhatnak védekezésre, kapaszkodásra, illetve a rovarfogó növények különleges szerveiként. A gázcserenyílások mĦködése a zárósejtek víztartalmának változásán alapul. A levelek a fotoszintézis során nappal elĘállított szĘlĘcukor egy részét folyamatosan továbbítják, másik részét keményítĘ formájában idĘlegesen raktározzák, és ezt bontják le éjszaka a szĘlĘcukor-ellátás folyamatosságának biztosítására.
FORMAI JELLEMZŐK
4
ȈȀͷǦÚ± ȈʹʹͲǦʹͶͲ Ȉ±×ǡ± ȈÚ±±×òÚÀǦ ǡ
± ÚÚòǤ
5
Mindennapok tudománya
BIOLÓGIA 10. - TARTALOM
TARTALOMJEGYZÉK
Ý×ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 5 ǫǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 8
I. ÉLET A MIKROSZKÓP ALATT – MIKROBIOLÓGIA
ͳǤ±±ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ±Ý±±Ǥݱ ʹǤǷï±ÝdzǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ±±À±± ͵Ǥò±
ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ±
±±Ý±ò ͶǤ±±ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ±±±± ͷǤ×ǷÝdzǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ À± Ǥ±ò
ǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ݱ
10 12 14
20
6
6
26 28 30 32 34
IV. KAPCSOLATOK AZ ÉLŐ ÉS ÉLETTELEN KÖZÖTT
ʹͲǤǷ×dz±À±ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ݱǤö ʹͳǤÚÚǡ
ÀǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ
ǡ
× ʹʹǤ±ö±
ÚÝ ÚǡÚÝǦ±×Ú ʹ͵Ǥl
ǡǷòòdz ÚǡÚ ʹͶǤǡȂ±ǡǨǤǤ ±±öÚ± Ǥ ʹͷǤ±ÀÝǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ±±öÚ± Ǥ ʹǤ ×ǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ±±öÚ± Ǥ ʹǤǷ
dz±òǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ±
ʹͺǤÝÚ±ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ö ʹͻǤ ï
±±ÚÚÝ ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ Àïǣǡ×ï ͵ͲǤ
ÚÚòÚÚǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ Àïǣ
ͶͶǤ ×Ȃ±ï±±ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 104 ±Ý± ͶͷǤò±±±ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 106 ÚÚÚ± ͶǤ±ǥǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 108 Ȃ±± ͶǤòÀÝǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 110 ±×ݱ±À ͶͺǤǫǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 112 ±
× ͶͻǤòÚòǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 114
À±Ý± ͷͲǤïǡǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 116 ±±±
VI. MÁSFÉLMILLIÓ LÉPÉS MAGYARORSZÁGON
18
24
͵ͳǤ±ï
±òǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 74 ò±ÝöǤÝǦ±
ï ͵ʹǤòï×±Ƿ×dzǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 76
ǣǡ±±ö ͵͵ǤÝǣïǡǫǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 78
ǣòÝǡ ͵ͶǤÝÚȂ
ÝÚǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 80
ǣÝÚǤݱ
III. A FÖLD BENÉPESÍTŐI: AZ ÁLLATOK
16
II. A FÖLD BENÉPESÍTŐI: A NÖVÉNYEK ÉS A GOMBÁK
ǤòǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ±±Ý± ͺǤ±±±À±ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ݱ±Ý ͻǤ±ÀǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ǡ ͳͲǤ±öÚòǫǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ××Ú±ÝÚ ͳͳǤ±öÚòǫǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ À×Ú±Ú ͳʹǤݱ×ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ ±öÚ±òǣÚ±±
ͳ͵Ǥ±
±ǷdzǤǤǤ 36 ±öÚ±òǣ±ǡ± ± ͳͶǤ±±±ÚݱǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 38 ǡÝ ͳͷǤ±Ƿ±ÝdzǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 40 Ý Ǥ ͳǤ ÝǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 42 Ý Ǥ ͳǤǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 44 ±À±±±öÚ± ͳͺǤ±òǡòǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 46 ݱǤ× ͳͻǤÚ±±ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 48 ±Ý±±
52 54 56 58 60 62
͵ͷǤǡÚǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 84 Ú±öݱ±Ǥ
× ͵ǤǷdz±±ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 86
×± ͵Ǥ±òǫǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 88 Ú
Ú
×ÚÚ ͵ͺǤÚÚÚȂ±±Ǧ ǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 90 ±ÚÚ±À± ͵ͻǤÚ
ïǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 92 ݱÀ ͶͲǤǡǨǤǤ 94
±ÚÚ± ͶͳǤÚǡǥǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 96 ǣ±±ÀÚ ͶʹǤǥ2
ÚǦÚǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 98 ±±Ú Ͷ͵Ǥ ×±Ȃ±±ǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 100 ±ÚÚ±
64 66 68
V. ÉRTHETJÜK ŐKET? AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE
ͷͳǤÚÝǥǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 120
ÝǣÀÝ ͷʹǤÚÝǥïǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 122
ÝǣÝ ͷ͵Ǥ±òòǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 124
Ýǣ ͷͶǤ ×ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 126 ͷͷǤ ǥǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 128 Ǧ
±±±Ǧ ͷǤVòÚÚ±±ǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 130 ±±Ý± ͷǤòǡÚǨǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 132 ±± ±ǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤǤ 135
70 72
7
7
BIOLÓGIA 10. - TARTALOM
I. BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
11
1. Miről szól a biológia? A biológia tudománya
12
2. Az élet egységei és a mikroszkóp A sejtek vizsgálati módszerei
17
II. ÁLLATOK VILÁGA
67
1. Több sejt többre megy A hámszövetek
68
2. Egy erős kötelék $N|WĘV]|YHWHN
70
3. Csupa erő, csupa izom, reggel este tejet iszom 72 Az izomszövetek
13. A tollas hüllők: a levegő urai A madarak
131
7. Elsôkbôl is lehetnek utolsók 194 $]iUYDWHUPĘQ|YpQ\HNV]DSRURGiVD
14. Végül, de nem utolsósorban $]HPOĘV|N
136
8. Beszéljünk nyiltan a zárvatermőkről! $]iUYDWHUPĘN,,
15. Másolni vagy tanulni? Melyik a nyerő? 143 9LVHONHGpVWXGRPiQ\LDODSIRJDOPDN Öröklött és tanult magatartás
197
9. Kapaszkodom, tehát vagyok… A magvak és a csírázás
199
10. Az égig ér paszuly A szár
206
4. A csalánozókba nem üt a mennykő? 11. A növények gazdasági központja 212 A levél
74 A csalánozók 3. Ami él és mozog 20 $]pOĘpVpOHWWHOHQV]HUYH]ĘGpVLIRUPiN 4. Veszélyes betolakodók A vírusok
23
5. Kicsi a baktérium, de erôs… $EDNWpULXPRNIHOpStWpVH
30
6. A baktériumok sokszínű élete A baktériumok életmódja
35
5. A kétoldali szimmetria első képviselői $IpUJHNFVRSRUWMDL
16. Van, aki eszik, és van akit megesznek /pWIHQQWDUWiVLYLVHONHGpVHN
8. Egyéni vállalkozásból részvénytársaság $]HJ\V]HUĦHXNDULyWiN
147
6. Az állatvilág „keményfi úi” $SXKDWHVWĦHN
90
17. Önző gének, önzetlen szülők )DMIHQQWDUWiVLV]DSRURGiVL viselkedések
7. Az ízeltlábúak sikere Az ízeltlábúak
97
18. Állati (jó) közösségi oldalak 155 A társas viselkedés és a kommunikáció
8. Az élő helikopterek világa A rovarok 7. Harcban a baktériumokkal Kórokozó baktériumok
78
104
145
12. Aki a virágot szereti… A virág és a termés
217
13. Mibôl lesz a kukorica? A termés és a mag
223
14. Beszélget növényi sejtek (emelt szintû tananyag) 231 A növényi hormonok és mozgások
19. Élj emberül! 161 $]HPEHUYLVHONHGpVpQHNIĘEEMHOOHP ]ĘL
39
45
9. A belső váz sikere (emelt szintű tananyag) $]ĘVL~MV]iM~DNW|U]VHL 10. A vizek urai A halak
9. Már ezek is állatok? 46 Az állatszerûHJ\VHMWĦ eukarióták 10. Ne maszatoljuk el a moszatokat! 49 A növényszerûHNWHVWV]HUYH]ĘGpVHpV FVRSRUWMDLNRYDEDUQDpVY|U|VPR szatok
11. A szárazföld harmadik meghódítása $NpWpOWĦHN
111 115
III. NÖVÉNYEK VILÁGA
163
1. Mitől növény a növény? 164 A növények általános tulajdonságai 2. Nemcsak a méret számít A mohák
169
121 3. A sejtek együttműködési szerződése 2V]WyGyV]|YHWHNEĘUV]|YHWHN
IV. FÜGGELÉK 174
11. A gombákról általában $JRPEiNiOWDOiQRVMHOOHP]ĘL
53
4. A sejtek szállítási szerződése 6]iOOtWyV]|YHWHNDODSV]|YHWHN
179
57
5. A munkamegosztás elônyei A harasztok
184
12. A gombák sokszínű világa $JRPEiNJ\DNRUODWLMHOHQWĘVpJH
63
6. A virágzó karácsonyfa $Q\LWYDWHUPĘN
189
13. Kísérletek és kísértetek A szivacsok
12. A középidő lovagjai $KOOĘN
127
238
Mindennapok tudománya
Tudománytörténeti érdekesség
II. A FÖLD BENÉPESÍTŐI: A NÖVÉNYEK ÉS GOMBÁK
ö±
7.
A LEGKISEBB „NAGYA TÚLÉLŐK” TEGYÜNK RENDET SOKASÁGBAN! csoportosításra BAKTÉRIUMOK FELÉPÍTÉSE SZAPORODÁSA AA RENDSZEREZÉS ALAPJAI ÉSÉS LEHETOSÉGEI
Észrevetted? Szinte mindent csoportosítunk, valamilyen szempont szerint rendszerezünk. ÝÚÚǡǦ rabok, tisztítószerek, vagy éppen ±ǡȋÚǦ ǡÀ×ÚÚȌǡǡ
Ǧ òȋ
ǡ×ǡǡǦ ݱö
ǤȌǤ
±ǫ±Ǧ Úòòȋ× Ǥͳǡ×ǨȌǡ ÚǦ Ǥ±±Ǧ zonyítottan velünk születik.
EGY MÁSIK CSOPORTOSÍTÁSI \2 ±Ý±származásǦǡevolúciós
ϐ±Ǥ az alapja a természetesȋݱÚǦ ±Ȍrendszer±ǡ ×Ǥ
GONDOLKODJ! A rendszertan megalapítójának Carl von Linné ȋͳͲȂͳͺȌ±Ǧȋ ±ȌǤ±Ý± Ýǡ
Àǡ Ý rendszertani kategóriákat. Mesterséges rendszerezésének eredményeit Kitaibel PálȋͳͷȂͳͺͳȌǡ± Ǧ Ú±Ǥ ÝǦ ±ÚÚ±Ǥ A természetes rendszerezés alapját Charles R. DarwinȋͳͺͲͻȂͳͺͺʹȌ±ÝǦ ±ǡï
×Ǧ ȋ±ȌǤ Elgondolásai – kisebb változtatásokkal, ÝÀ±Ȃ×Ǥ
A FAJOKAT TUDOMÁNYOSAN la-
ݱÚǡ Gazdag illusztrációk GONDOLKODJ!
ÀǦ ×ǫ
Ú±Ǧ ǫȋ
ÀȌǫ
ÀÝ
±ǫ
HALLOTTAD MÁR? ±Ý Minden tudomány rendszerezi az ismereteit. A biológia (biosz élet; logosz Ȍ az ±Ý±kel ×Ǥ±Ý±À±ǣÚ±ǡǡǤǦ Ýò±ïÚ×±ǡÀ±À±
ǡöÚ±±ǡ a kémiai felépítéssel és reakciókkal a biokémia foglalkozik. Milyen más tudományágakat ismersz? Nézz utána, mivel ǡ×ǡÚ×ǡ
×ǤǨ 2\222ǧ òÚǡǦ Ǥ±Ǧ ±ǡÚÚǦ ïǡ
òÝ±Ý ±À±ö, szaporodásra alkalmas ×±±Ǧ Ú±Ǥ±±ÝǦ
×Ǥ
GONDOLKODJ! ÚÚǡ
ǡ±±± ǷdzÝǤ±Ƿdz Ƿ±ïdz±ǫ 2\2A ±×±ÝǡÝòÝ ǤǦ Ýǡ pl. a virágok színe, porzóinak száma, ±±ÀǤAǦ ÀïǤ±Ǧ Ǥǡ mint pl. Godet Európa virágai
Àö ÚǡÝÚ±Ǧ À
ÀǦ ǡöÝǤ
20
Ýnemȋ±ȌǦǡ GONDOLKODJ! a faj±ǤݱǦ ±Ǧ
×ǨǦ nevezésben is gyakran megjelenik, ǡ× fordított sorrendben. Pl. Colchicum ×ǫ ±Ǧ hungaricum – magyar kikerics. lataid alapján! A fajokat mindkét rendszerezésben Ȃ±Ǧ EGY FAJ EGYEDEI IS KÜLÖNBÖZNEKǤǦ 1. ±òÝȂrendszertani kaÀ×ǤǦ tegóriákȋ
ȌǤ egy alfaj±ÚÚ± Tekintsük pl. a házi veréb (Passer ±ÀÝ ±òòòÚÚÚǦ domesticus) faj modern rendszertani táblázatok ±ÝǤ ±±ïȋͳǤ±Ȍ± besorolását! ȋʹǤ±ȌǤváltozatoknak nincs saját ±òǡÚÚÝòÚÚǦ ország állatok ×ǡ
Ú
±ǡ± törzs (altörzs)
ï ±×ÀïǤformaȋ±±ȌÚ ȋ
Ȍ ï osztály ȋȌ egyed a fajon belül, rend ±ï Ǥ
ö ȋȌ ±ÝǦ család verébfélék ±ÝÚÚǡ ȋȌ òòòÝǤ nem(zetség) ±ȋȌ A fajta±Ǧ Úò
Ǥ 2. FAJ ȋ
Ȍ
A LÉNYEG Az élőlények csoportosításával foglalkozó biológiai tudományág a rendszertan. A rendszerezés alapegysége a faj. A mesterséges és a természetes rendszerezésben is rendszertani kategóriákba sorolják a fajokat.
OLDD MEG! 1. Sorolj fel a biológián belüli tudományágakat! Melyik mivel foglalkozik? 2. Arisztotelész a vérük színe szerint osztotta két csoportba az állatokat. Melyik rendszerezéstípus ez? Indokold! 3. Nézz utána az éti csiga, a veteményborsó és a tőkés réce rendszertani besorolásának!
21
Praktikus szempont a csoportosításra
10
11
Mindennapok tudománya
II. A FÖLD BENÉPESÍTŐI: A NÖVÉNYEK ÉS GOMBÁK
17.
SOHASEM VESZTIK EL A FONALAT! A GOMBÁK FELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSE ±Ý±Ǥǡ mikor szólal meg kalapos baráǡÝÚòÚ ǡÚÝÚÚ tündérlány, vagy egy elcsatangolt ±Úï×ÝǤ Alighanem a világ egyik legismertebb ±Ý±±ÚÝ×
, hiszen rajzϐǡ±± sokan már gyermekkorban megismerik. Bájos megjelenítése és impozáns látványa ellenére életveszélyesen ±ÝǤǡ sokáig növénynek tartott csoport tagja, százezernyi más fajjal együtt.
EMLÉKSZEL? ױݱǤö ××ǡÚ±Ǧ±Ǥ ±ǫ
Àǫ ±±ǫ±ǫ
Ú±
±ÀÝ
fotoautotróf
heterotróf
heterotróf
Sejtfal
van
nincs
van
Ý anyaga
cellulóz
ȋǣ±ǡÀǦ ï±Ý± kitines)
kitin
teleptest (= álszövetes), szövetes
sejtfonal, teleptest
ÝǦ sejtfonal, teleptest, ݱ szövetes Tartalék tápanyagok
±ÀÝǡ
glikogén, zsír
glikogén, olaj
Ivartalan szaporodás
spóra, vegetatív szerv
bimbózás (RITKA!)
spóra, bimbózás, telepdarab
Ivaros szaporodás
ivarsejtek
ivarsejtek
fonalak egyesülése
tönk
® ¯
kalap
® ¯
44
12
termőtest
tenyésztest
Tekintsd át alaposan a három eukarióta ország összehasonlító táblázatát! Milyen következtetésre jutsz? Mi lehet az oka, hogy a gombáknak van a másik két csoportra jellemző tulajdonsága? Ne csak nézd!
× életmódra áttért öÝ jöhettek létre. Fotoszintézisre alkalmas színanyagaik nincsenek, környezetük szerves anyagait fogyasztják. Kitines uk és ݱòǡ × szaporodásuk, valamint helyhez kötöttségük miatt – Linné besorolása alapján – sokáig „furcsa” növényeknek tartották fajaikat. Penészedő ételmaradékon jól látható a gombák fonalhálózata. Helyezd el a testszerveződés rendszerébe a gombák felépítését!
öǡȋǤ±ÝǦ ȌöȋǤǡ vagy más néven penészek). Az utóbbi esetben a testfelépítési egység a (= gombák Ǧ la), melyek Ú±±Ýȋ
±) alakul ki a . Ennek két megjelenési formája van. A ±öǡÀݱÝǡ Ú±ÚÝÚ±ǤǦ szakaszban egyes fonalkötegek a tömörebb, fajra Ýïǡ×À×Ý hozzák ±ǤǷdzÝöǤ
Ne csak nézd!
HALLOTTAD MÁR? A tudomány kb. 100 ezer gombafajt tart számon. A legismertebb a spórás szaporodásuk, de életciklusuk hasonlít a növényekére. A spórákból kialakult egyes òȋȌǡÝ×Ǧ ÝÝÚ±Ǥ òݱ±ǫ Sokan szenvednek tól, amely gyakran a házi ×ǡÝÝǡÝǡǦ ják, hogy ×ïòǦ ǡÝǡ±±ǡ±Ǥ±
±ö ݱÝǦ lítani.
Sporuláció (spóraszószás)
gombafonalak (hifák) Spórák osztódása
kalap termőtestté válás
2. bazídium A gombák ul szaporodnak, egyesek ×sal, mások tömlő ×Ǥ×ȋȌ±ÝÝǡ „anyasejt” felületén kitüremkedés keletkezik, amely egyre nagyobb lesz, majd rendszerint leválik róla (1. kép). A fonalvégek spóra alakítják ki jellegzetes osztódással a ×at, melyek szétszóródnak, vagy átmenetileg benne ma1. radnak a külön×ݱǦ 3. spóra ݱǤ gombafonal ÚÝ és a À, melyek mindegyike EMLÉKSZEL? nyolc, illetve négy spórát hoz létre (2. kép). A valódi A baktériumoknál már ±Ý
òÚÀǣÚǦ szó esett a heterotróf életmód Ý, À ǤÚÝ À×Ǥǫ Ú±ǤǣÚ±Ý, lisztharmat, kucsmagomba, ×±×ïǨ ecsetpenészȋ͵Ǥ±ȌǢÀǤǣkukoricaüszög (4. kép), gyilkos \ kibocsátott katalizátorokkal galóca, mezei csiperke stb. (a 4. (enzimekkel) bontják a környezetük szerves anyagait, kalapos gombák nagy része). ±±Ǥ részük ×ȋȌǡǤ±Ýǡ
Ǧ 5. ±Ǥ±ò±ÝÚÝ, a növényeknek, az állatoknak, de még az embernek is megvannak a maga parazita gombái, pl. monília, Candida-fajok („szájpenész” ×ȌǡÝǦ±ÚÚ××Ǥ
Ý gombák, mint pl. a növények ÚÚÝȋÝ, gyilkos galóca, ízletes vargánya stb.), amelyek t hoznak létgombafonalak re (miko = gomba; rhiza = gyökér) (5. kép). Gombák és más mikroogranizmusok szimbiózisával alakultak ki a tápanyagfelvételi zóna zuzmók is. A LÉNYEG A gombák heterotróf élőlények, növényi és állati jellegzetességekkel. Egysejtűek és telepes szerveződésűek, ennek alapja a gombafonal. Spórával szaporodnak, de életciklusuk bonyolult. Két fő csoportjuk: tömlős- és bazídiumos gombák. Lebontók, élősködők és szimbionták.
OLDD MEG! 1. Miért nem sorolhatók a gombák sem a növények, sem az állatok közé? 2. Vázold fel a leckében levő ábra segítségével a gombák kétszakaszos fejlődését! Mi a lényeges különbség a növényekétől? 3. Gyűjts az internetről különböző életmódú gombákat, ismertesd jelentőségüket!
45
13
Mindennapok tudománya
III. A FÖLD BENÉPESÍTŐI: AZ ÁLLATOK
28.
NEKIK ELŐNYÖS A MESZESEDÉS A PUHATESTŰEK
ÚÚ±ǡ Ý
± ×±ǫò ±±×Ǧ ÝÀǤïȋöȌ ±
Ǥ ±±À ÝÚ±Ǥǡ ò±×ÀǦ Ýǡ±Ȃ ±±Ȃ±Ǥ Ǧ
±±ÝǦ ǡ×Ǧ ǤʹͲͲͺ×ǡȂ
±òȂÚ Ǥ ZSIGERZACSKÓ véredény módosult vesécske
HALLOTTAD MÁR? öÚÀï ï
ǤǤͻ͵±ǡ±Ͳ ï
×Ǥ±ò±ǦÝÚÀǦǡÚò Ǧ×ͶͲͲǦǤ±±Ǥ
„tüdő”
FEJ
EMLÉKSZEL? Ǧ À±Ǧ ö
ǣcsigákǡ kagylókǡïǤ±Ǧ ò±ÝòǦ ÚÚǤòÚ ±Ýò±Ǧ ×ǫ
TápcsatornáǡÝÚǦ òÀǤNyálmirigyük és középbéli mirigyük ±À±±Ǥ×À±Ǧ Ǥ±ÝòÚöǡ À±ïǡÚ
±ǷòÝdzǤ ±±±ȋ
Ȍ ÚǤÀÚnyílt
14
középbéli mirigy
sVAs Ý ±ÝǤ± LÁB idegdúc òǣȋ×±ȌǡǡǦ
×ǤfejÀ±±± ȋ×ǡǡ±±±ÝȌ×ǡ×Ǧ ÝÚÝǡÝzsigerzacskóÝ Ú±ǤKültakarójuk±öǡhámǡ± kutikulaǤÝòköpenyǡǦ ±ǡ±ÝòÝÀ ÝǡÚòﱱݱǤ
HALLOTTAD MÁR? A
Ú±ÝragadozóǤòòÝ ȋradulaȌ×ǡݱǤkagylók öÚݱ×Ǧ ïǡcsillós szájvitorláòòǤï ragadozóǡÝòÝǡ
Ýöszájszerv±ÝÚǡǦ
±Ǥ
68
tápcsatorna
nyelőcső
GONDOLKODJ! ±Ǧ ݱïǦ ×±
×ǡ ××ǫ
A CSIGÁK EGY RÉSZE ÀÝǡÚöïǤ ï±ïǤÚò ÀǡkagylókòÀòÀǡòÝǦ ±À±öǡátalakulásÝǤ
Úò±Ú×òǡÀï ȋǷ×dzȌÀǦï
ݱÚǦ ò±ǡ±
ݱÀ±öǤ× Ý±közvetlenǤ
s IDEGRENDSZERE± ï
×±Ýò×idegkötegekÝǤï 1. szaruhártya ±Ú lencse ideghártya ï
Ú× agyÚ±ǡ ò×Ǧ ±ö
Ú±Ǥ Ǧ
× hólyagszemò××ȋͳǤ±ȌǤ
2.
±±Ý±
Ǧ sugárizom látóideg ǡÀ±
×±Ǧ ïǤÚ±Ýéticsiga és szivárványhártya pannon csiga ȋʹǤ±ȌǡǷ±dz× tritonkürtȋ͵Ǥ±ȌǤ ×±Ú±±Ýǡ×ïÚǦ Ǥ2tavikagylóȋͶǤ±Ȍ±folyami kagylóǡÚǦ ±ö×ȋͷǤ±Ȍ±éti osztrigaǤ 4. ïÚòcsigáspolipnakݱ ȋǤ±ȌǡÚȂközönséges tintahal ȋǤ±Ȍ±közönséges polipȂ
Ú±±Ǧ ±ȋǷ±
dzȌÚǤ
3.
GONDOLKODJ! ± ±ǫ Úï ±Ý× ×ǡ×± Ú×ǫ
7. 5.
6.
reszelőnyelv szájnyílás
izmok
keringési rendszer×ǡÚÀǤ A ïzárt keringés±ǡ ±ïÀÀǤKiválasztás vesécskeÀï±ǡ±ÚòǦ òòÀ±±Ǥ
A LÉNYEG A puhatestűek testtájai: fej, láb, zsigerzacskó. Fontos képződményük a köpeny. Többségüknek külső, meszes védőváza van. Növényevők és ragadozók; kopoltyúval, illetve tüdővel lélegeznek. A fejlábúak mozgása és agya jóval fejlettebb a többinél.
OLDD MEG! 1. Mely tulajdonságok igazolják a puhatestűek férgekkel közös származását? 2. Miért előnyös a fejlábúak zárt keringése? 3. Készíts összehasonlító táblázatot a három puhatestű csoportról!
69
15
Mindennapok tudománya
V. ÉRTHETJÜK ŐKET? AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE
44.
JÓ MAGATARTÁS – HATÉKONY TÚLÉLÉS A VISELKEDÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS VIZSGÁLATA Ƿ±ǨdzȂ ±±×ǡ ±×ÀÝÝǦ±Ý ݱ±±±ò ±Ǥ×Àöǡ × ×±òǤÀ ×
±
±±Ǧ ǫ×ϐǦ Ǩ±ÝǦ ݱǡ±± ±ǡ
±À±Ǧ ±
ǡǷ±±Ǧ dzǣǤ2 ÚòȂ
±±Ǩ
HALLOTTAD MÁR? òݱÝڱݱǤÀÝǡ ×Úò±Ǥ
×ȂǦ ÚÚÝȂ±Ǥï
× ±ï
×ǡ±±ȋ
×Ȍ±Ǥ AZ ÁLLATOK ÉS AZ EMBERÚǦ
Ý òviselkedésǡ ±magatartásǤǦ Ú×ǡviselkedéstudomány (etológiaǡ ×ȌǤ ××ϐ±ǡ Ȃ ÚòȂ±Ǧ ±± öǤ× kísérletǡ ϐݱǦ À
±Ǥ
104
16
HALLOTTAD MÁR? Ý ×ǤDarwin ±ÀͳͺʹǦǤʹͲǤǦ ±±× ±Ǧ ÀǤ ǤPavlov± ±À ±±±Ǥ ×ǷǦ À×dzǡǤLorenzï
× ± ݱ±ǡ±òÚÚǦ ÚÚÚ±Ǧ ǤǤFrisch± öݱǷ
dzǡ Ǧ
×Ǧ Ǧ ±Ǥ ǤTinbergen ÚÚÚ Ǧ Ǧ Ǥ
±±±ǡȋȌ± érzékelÚȂingerȂǡ±Ǧ ÝválaszǤ
×±idegrendszerǡ ±±Ýò±bonyolultságǤöǦ ö±±ÚÚÚǦ ǡÚÚÀÝ
×ȋǷ dzȌÝÚǤ öröklöttkulcsingerÀǤ±±± Ý×òȋïǡ±±ǡȌǡÝ ÝÝkésztetésǡmotivációǤݱ
ÝǤ HALLOTTAD MÁR? Ǧ ±ǡ ±
± ȋȌǡ ±ȋ
×ȌǤ ±À×Ǧ ±×ǡÀ Ú
×±ÝǦ ÀÝȋǦ Ȍ±Ǥ ±Ý±± ±
×Ǧ À±ǡ
òÀ
×±
× ȋ
ȌÀǤ
GONDOLKODJ! Ǧ ±öǦ Ú±±±±ǫ±ǫ À±ǡÝ ±ǡǡ± ǫ
A VÁLTOZÓ KÖRNYEZETHEZ× rugalmasÀ tanultòÚÚÝÀǦ Ǥ±Ǧ ǡ ±± ǡ± Ǥ± ò±òÝÝörököltǦ ǡ±Ǧ ×ǡegyéni tapasztalat ×À±ȋǷÀǦ dzȌǤlÚ ±ïÝòǡ±±Ǧ Ȃ±±ȋÝÀ±ȌȂǤ ±ϐ±±ÚÚÚ±Ǧ ±ǡ±À
±Ú× ±±Ǥ létfenntartó±
± ±±Ǥ ±×ǡǦ
ǡ ×Ú±À±Ǧ ±±Ǥ szaporodási±Ǧ ݱ±ȋ±ǡ
Ȍ±× ±±±Ǧ ݱȋ×ȌǤ Társasȋ
Ȍ
±Ý
× ±±À
Ǧ òǡÚòǦ Ǥ
A LÉNYEG Az ingerekre adott választevékenységek együttese a viselkedés. A viselkedés kutatható megfigyeléssel és kísérlettel is. A legfontosabb magatartásformák: öröklött, tanult; létfenntartó, szaporodási; társas.
OLDD MEG! 1. Készíts ppt-t az általad legérdekesebbnek gondolt „Nobel-díjas” kísérletekből! 2. Milyen összefüggés van a kulcsinger és a motiváció hatása között? 3. Mutass be egy szabadon választott állati viselkedést, elemezd különböző szempontok alapján!
105
17
Bevezetés a biológiába
Ráhangoló ±±
9iUWDP PiU D WDQpY NH]GHWpW $EEDQ UHPpQ\NHGHP KRJ\pUGHNHVyUiLQNOHV]QHN(EEHQDWDQpYEHQNH]GMN HO~MUDDELROyJLiWWDQXOQL$]iOWDOiQRVLVNROiEDQLVV]H A képekhez kapcsolódóUHWWHPH]WDWDQWiUJ\DWPHUWQDJ\RQVRNV]tQĦD]pOĘOpQ\HNYLOiJD ±±ǡ iEUD $]LVpUGHNHVYROWDPLNRUDUUyOWDQXOWXQNKRJ\DQPĦ N|GLN D V]HUYH]HWQN pV KRJ\DQ NHOO HJpV]VpJHVHQ pOQL$UUD LV 1.1.1\iUDOLJHWHUGĘEHQ NtYiQFVLYDJ\RNPLO\HQ~MGRQViJRNYiUQDNUiQNDN|]pSLVNRODL Ne csak nézd! ELROyJLDyUiNRQ 0LO\HQKD]DLJDERQDQ|YpQ\H NHWLVPHUV]"
1.2. /HJIRQWRVDEEpVOHJĘVLEEpOHO PLV]HUQ|YpQ\QN D E~]D DUDWiV HOĘWW
1.3.)|OGLJLOLV]WiN
1.4. $YLOiJOHJQDJ\REEN|]HOHJ\ PpWHUHV YLUiJJDOUHQGHONH]ĘQ|Yp Q\HDRafflesia6]XPiWUDpV%RUQHy V]LJHWpQpO$]HXUySDLHPEHUFVDN D;;V]i]DGEDQLVPHUWHPHJ
1.5. 7DMJDHUGĘHJ\VYpGRUV]iJLWy SDUWMiQ
12
18
$WHUPpV]HWLLVPHUHWHNJ\ĦMWpVHHJ\LGĘVD]HPEHULVpJJHO$]HPEHUL IDMpSSHQDQQDNN|V]|QKHWLHOWHUMHGpVpWpVPHJPDUDGiViWKRJ\LJ\H NH]HWWPLQpOW|EEGROJRWPHJpUWHQLDWHUPpV]HWEHQ.O|Q|VHQLJD]H] D]pOĘWHUPpV]HWUH$WiSOiOpNXOV]ROJiOypOĘOpQ\HNPHJLVPHUpVHNH] GHWWĘOIRJYDOpWIRQWRVViJ~YROWD]HPEHULWiUVDGDORPIHQQPDUDGiViEDQ iEUD (]HNHQD]LVPHUHWHNHQDODSXOXJ\DQLVD]pOHOPLV]HUHOĘiO OtWiVKDWpNRQ\PyGV]HUHLQHNNLGROJR]iVD$ELROyJLDHUHGPpQ\HLWWHKiW DPH]ĘJD]GDViJWXGRPiQ\DN|]YHWOHQOKDV]QRVtWMD )RQWRVYROWD]LVKRJ\PHJLVPHUMND]RNDWD]pOĘOpQ\HNHWDPH O\HNN|UOYHV]QHNEHQQQNHW(KKH]V]NVpJYROWDUUDKRJ\IHOLVPHU A lényeg kiemelése MNEL]RQ\RVpOĘOpQ\HNMHOHQWĘVHQNO|QE|]QHNHJ\PiVWyOPtJPiVRN KDVRQOyViJDIHOWĦQĘ (J\ IDMED WDUWR]QDN D]RN D] pOĘOpQ\HN DPHO\HN N|]|V V]iU PD]iV~DNOpQ\HJHVNOVĘpVEHOVĘWXODMGRQViJDLNEDQKDVRQOtWDQDN HJ\PiVUD$IDMHJ\HGHLN|]OD]HJ\LGĘEHQpOĘNNpSHVHNHJ\PiV VDOV]DSRURGQLpVWHUPpNHQ\XWyGRNDWKR]QDNOpWUHiEUD 6RN Q|YpQ\IDM SpOGiXO QHPFVDN HJ\V]HUĦ WiSOiOpNIRUUiV KDQHP HOIRJ\DV]WiVD J\yJ\KDWiV~ LV .H]GHWEHQ ± pUWKHWĘ PyGRQ ± FVDN D] pOHWKH]QpONO|]KHWHWOHQOHJIRQWRVDEEIDMRNDWLVPHUWN.pVĘEEDQDJ\ I|OGUDM]LIHOIHGH]pVHNQ\RPiQD]HXUySDLHPEHUiOWDOLVPHUWIDMRNV]i PDJ\RUVDQQĘWWiEUD (]DV]iPPiUDPHJN|]HOtWLDNpWPLOOLyW 0iUD;9,,,V]i]DGEDQLVRO\DQVRNIDMWLVPHUWQNKRJ\V]NVpJYROW YDODPLIpOHFVRSRUWRVtWiVUDKRJ\N|QQ\HEEHQHOLJD]RGKDVVXQNN|]WN (]YH]HWHWWDELROyJLDLUHQGV]HUWDQNLDODNXOiViKR] $ ;; V]i]DGEDQ D] LV Q\LOYiQYDOyYi OHWW KRJ\ D] LSDURVRGiV pV DPpUWpNWHOHQIRJ\DV]WiVN|YHWNH]PpQ\HLNiURVDNOHKHWQHNDWHUPpV]HWUH (]SHGLJDVRNIpOHVpJPHJĘU]pVpQHN|U|NpUWpNHPHOOHWWD]pUWLVYHV]pO\HV PHUWD]HPEHUPDJDLVDN|UQ\H]HWpQHNUpV]H$WHUPpV]HWURPEROiVDWH KiWD]HPEHULWiUVDGDORPUDLVNHGYH]ĘWOHQKDWiVVDOYDQPLQGHQHVHWEHQ $]pOĘWHUPpV]HWVRNV]tQĦYLOiJiQDNPHJĘU]pVpEHQIRQWRVQDNEL]RQ\XO WDND]RNDNXWDWiVRNDPHO\HND]pOĘOpQ\HNN|]|VVpJHLWWHWWpNYL]VJiODWXN FpOSRQWMiYiiEUD $]pOĘOpQ\HNN|]|VVpJHLYHOIRJODONR]y|NROyJLD H]pUWPDDELROyJLDHJ\LNOHJGLQDPLNXVDEEDQIHMOĘGĘiJD
$] HPEHU LV pOĘOpQ\ H]pUW VDMiW V]HUYH]HWQN PĦN|GpVpQHN HJ\ UHDODSRVDEEPHJLVPHUpVHKR]]iVHJtWEHQQQNHWKRJ\MREEOHJ\HQD] pOHWPLQĘVpJQN(]HJ\V]HUUHMHOHQWLDEHWHJVpJHNHJ\UHKDWpNRQ\DEE J\yJ\tWiViQDNNpSHVVpJpWpVD]HJpV]VpJPHJĘU]pV~MPyGV]HUHLQHNNL DODNtWiViW0LQGH]D]RUYRVWXGRPiQ\WiUJ\N|UpEHWDUWR]LNiEUD $]HPEHULV]HUYH]HWPĦN|GpVpQHNPHJpUWpVpKH]V]NVpJYROWDEHOVĘ V]HUYHNOHtUiViUDLV(]D]LJpQ\WHWWHV]NVpJHVVpD]pOĘOpQ\HNtJ\D] HPEHUV]HUYH]HWpQHNIHOpStWpVpWYL]VJiOyV]HUYH]HWWDQDQDWyPLD NL DODNXOiViW$V]HUYH]HWWDQLLVPHUHWHNSHGLJPHJDODSR]WiND]pOĘOpQ\HN PĦN|GpVpWIHOGHUtWĘpOHWWDQIL]LROyJLD IHMOĘGpVpW $ ;,; V]i]DG yWD WXGMXN KRJ\ VRN EHOVĘ V]HUYQN D] iOODWR 1.6. $PRGHUQRUYRVWXGRPiQ\VRN NpKR] KDVRQOy PyGRQ PĦN|GLN (] D WXGiV HOĘVHJtWHWWH D] iOODWWDQ IpOHPyGV]HUWKDV]QiO IHMOĘGpVpW LV .O|Q|VHQ L]JDOPDV NpUGpV KRJ\ PLO\HQ PyGRQ DOD NXOWNLHJ\HJ\pOĘOpQ\FVRSRUWD]pYPLOOLyNDODWW(]]HODSUREOpPiYDO IRJODONR]LNDW|U]VIHMOĘGpVWDQYDJ\LVD]HYRO~FLyELROyJLD$]yWDD] LVNLGHUOWKRJ\D]iOODWRNIHOpStWpVpQHNpVV]HUYHLNPĦN|GpVpQHNLV PHUHWHD]pOĘOpQ\HNW|U]VIHMOĘGpVpYHOIRJODONR]yHYRO~FLyELROyJXVRN V]iPiUDLVOpQ\HJHV (J\ HJ\HWHPLVWD EDUiWRP ELROyJLDWDQN|Q\YpEHQ ROYDV WDPKRJ\DPDLELROyJLDPiUQHPFVDNH]HNNHODÄNODV] V]LNXV´ LVPHUHWHNNHO IRJODONR]LN $] Ę WDQN|Q\YpEHQ VRNV]RUV]HUHSHOWD]|U|NtWĘDQ\DJ
1. Miről szól a biológia? A biológia tudománya
Y×
$PRGHUQELROyJLDWXGRPiQ\FpOMDD]RQRVDNRUiEELNRURNpYDOD]HPEHU V]iPiUDRO\DQKDV]QRVLVPHUHWHNHWNtYiQQ\~MWDQLDPHO\HNPHJN|QQ\t WLNDPLQGHQQDSLpOHWpW$PyGV]HUHND]RQEDQMHOHQWĘVHQNO|QE|]QHND] HOĘ]ĘV]i]DGRNpWyO$]|U|NOpVWDQJHQHWLND DPROHNXOiULVELROyJLDpV a ELRNpPLDIHMOĘGpVHOHKHWĘVpJHWDGDUUDKRJ\HJ\UHW|EEIRO\DPDWRWpUW VQNPHJDPROHNXOiNV]LQWMpQLV(]DWXGiVQDJ\RQSRQWRVEHDYDWNR]iVL Egy 1.7. kis$'16PROHNXODV]HUNH]HWH OHKHWĘVpJHWQ\~MWV]iPXQNUDD]pOHWPLQGHQWHUOHWpQ$JHQHWLNDD]RNNDO tudománytörténet DW|UYpQ\V]HUĦVpJHNNHOIRJODONR]LNDPHO\HNPHJKDWiUR]]iNKRJ\HJ\ HJ\pOĘOpQ\PLO\HQWXODMGRQViJRNDW|U|N|OWV]OHLWĘO$JHQHWLNXVRNHJ\ UpV]HD]|U|N|OWWXODMGRQViJRNNLIHMH]ĘGpVpWWDQXOPiQ\R]]D$PROHNXOi ULVELROyJLDD]|U|NtWĘDQ\DJD'16PROHNXOD NpPLDLV]HUNH]HWpWPĦN| GpVpWpVEHIRO\iVROiViWNXWDWMDiEUD $ELRNpPLNXVRND]pOĘOpQ\HNHW IHOpStWĘDQ\DJRN|VV]HWpWHOpWpVV]HUHSpWYL]VJiOMiN $]HOĘ]ĘpYHNEHQWDQXOWDNDODSMiQQHPLVJRQGROWDPKRJ\ DELROyJLDLO\HQV]HUWHiJD]yLVPHUHWKDOPD]WMHOHQW'HYD MRQ KRJ\DQ NXWDW HJ\ ELROyJXV" 0HO\HN D OHJIRQWRVDEE DODSHOYHNDELROyJLDLPHJLVPHUpVVRUiQ"+DVRQOtWH]DWXGRPiQ\D NpPLiKR]pVDIL]LNiKR]"
$ELROyJLDNLIHMH]pVW-HDQ%DSWLVWH/DPDUFNIUDQFLDWXGyViEUD 1.8. -HDQ%DSWLVWH/DPDUFN ± WHUMHV]WHWWH HO (XUySiEDQ D ;,; V]i]DG HOHMpQ$ ELROyJLD V]y J|U|J IUDQFLDWHUPpV]HWWXGyV 13
19