BIOLÓGIA. Munkafüzet. emelt szintű érettségi. Nánainé Kozári Erika A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX TÁMOP-3.1

„A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX MEGÚJÍTÁSA A RÉVAI MIKLÓS GIMNÁZIUMBAN ÉS KOLLÉGIUMBAN”

Munkafüzet

BIOLÓGIA emelt szintű érettségi

Nánainé Kozári Erika

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOMJEGYZÉK Előszó ............................................................................................. 3 A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 4 1. A fehérjék kimutatása ............................................................. 11 2. A fehérjék szerkezetváltozásának vizsgálata .............................. 15 3. Az amiláz enzim működésének vizsgálata .................................. 20 4. A fehérjéket bontó enzimek működésének vizsgálata .................. 24 5. A szövetek vizsgálata .............................................................. 28 6. Eukarióta egysejtűek vizsgálata ............................................... 33 7. Az erjedés típusainak tanulmányozása ...................................... 37 8. Biogén elemek és szervetlen vegyületek az élő szervezetekben .... 41 9. A lipidek tulajdonságai ............................................................ 45 10. Kísérletezzünk szénhidrátokkal! ................................................ 49 11. A fotoszintézis vizsgálata ......................................................... 54 12. Kolloidok ............................................................................... 58 13. Diffúzió és ozmózis ................................................................. 61 14. Az emberi vizelet vizsgálata ..................................................... 65 15. Anyagszállítás a növényekben .................................................. 69 16. A növények párologtatásának vizsgálata ................................... 72 17. A csírázás feltételeinek vizsgálata ............................................. 75 18. A látás vizsgálata ................................................................... 80 19. Hogyan érzékelünk?................................................................ 86 20. A vér vizsgálata...................................................................... 91

Fogalomtár .................................................................................... 97 Források ...................................................................................... 100

Munkafüzet – Biológia, emelt szintű érettségi

ELŐSZÓ Kedves Diákok! A körülöttünk lévő élővilág megismerése elképzelhetetlen az alapos megfigyelés, a kísérletezés nélkül. Az érzékszerveinkkel észlelhető világon túl ott a mikrovilág, amelynek felfedezése elengedhetetlen a természet megértése során. A biológia csodálatos tudomány, megismerése egyszerre követeli meg a fogalmi és tárgyi ismereteket, a megfigyelést és a kísérletek során megszerzett személyes tapasztalatokat. A kezetekben lévő munkafüzet ennek megfelelően elméleti kérdéseket és kísérleteket is tartalmaz. Minden fejezet egy-egy témakört dolgoz fel egy vagy több gyakorlati feladaton, kísérleten keresztül. Az egyes feladatok külön-külön is használhatóak. A laboratóriumban folyó izgalmas munka, a felfedezés öröme maradandó élményt nyújt. A munkafüzet segít a biológia tananyagának elsajátításában, de e közben nemcsak a tanórai tudás mélyíthető el, hanem feltárul a természet csodálatos világa is. Ezen világ felfedezéséhez kívánok az eredményes munka mellett élvezetes megfigyeléseket, kísérleteket, a felfedezés örömét. A szerző

-3-


A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet csak engedéllyel hagyhatja el! 2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az eszközöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekintéssel szabad használni! 3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz! 4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha többféle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gázokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni! 6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A maradékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad összecserélni! 7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kémcsőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk felé! 8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő vízzel mossuk le! 9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hozzányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani! 10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarással vagy poroltóval)! 11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill. a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e! 12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos!

-4-


13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos! 14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a laboratórium dolgozóinak!

Néhány fontos laboratóriumi eszköz

Bunsen-égő meggyújtása 1. 2. 3. 4.

levegőnyílás elzárása gyufagyújtás gázcsap megnyitása gáz meggyújtása

1. ábra

-5-

2. ábra


A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok, jelzések és jelentésük:

Tűzveszélyes anyagok

Robbanó anyagok

Oxidáló anyagok

Nyomás alatt álló gázok

Irritáló anyagok

Mérgek

Maró hatású anyagok

Emberre ártalmas

Veszélyes a vízi környezetre

A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat találunk. Például a hypo esetében:

R 31, R 36/38, R 52 S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50

Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági tanácsokat jelzi. A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez, amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található! -6-


A hypo esetében: R 31

Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású R 52

Ártalmas a vízi szervezetekre

S 1/2

Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó!

S 20

Használat közben enni, inni nem szabad!

S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást! S 26

Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvoshoz kell fordulni!

S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni! S 46

Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni!

S 50

Savval nem kezelhető!

Egyéb munkavédelmi szimbólumok:

Védőszemüveg használata kötelező

Védőkesztyű használata kötelező

-7-


Általános laboratóriumi felszerelések a)

Laboratóriumi edények

kémcsövek

főzőpoharak

gömblombikok

üvegtölcsérek

Erlenmeyer-lombikok

állólombikok

porüveg

cseppentős üvegek

folyadéküvegek

bepárlócsészék és óraüveg

mérőhengerek

pipetták

-8-

Petri-csészék

rázótölcsér

porcelántégelyek

büretták


b)

c)

Laboratóriumi eszközök

kémcsőtartó

kémcsőfogó

vegyszeres kanál

szűrőállvány szűrőkarikával

vasháromláb

Bunsen-állvány, fogó, dió

kémcsőmosó-kefe

analitikai mérleg

Melegítőeszközök

Bunsen-égő

Teclu-égő

borszeszégő

elektromos főzőlap

elektromos merülőforraló

vízfürdő

szárítószekrény

termoszok

-9-


d) Aprításhoz és elválasztáshoz használható eszközök

dörzsmozsár

ülepítés

a)

konyhai reszelő

elektromos turmixgép

szűrés

elektromos daráló

laboratóriumi centrifuga

Boncoláshoz szükséges eszközök

anatómiai csipesz

szövettani olló

preparáló tűk

bonctál

nagyító

anatómiai szike

- 10 -


A FEHÉRJÉK KIMUTATÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Milyen elemek vesznek részt a fehérjék felépítésében?

2. Foglald össze a fehérjéket felépítő aminosavak legfontosabb szerkezeti jellemzőit!

3. Mutasd be a peptidkötés kialakulását a diglicin képződése példáján!

4. Mi jellemző az esszenciális aminosavakra? Nevezz meg az aminosavak közül három ilyet!

5. Milyen funkciókat látnak el a fehérjék az élő szervezetben?

- 11 -


Vizsgálatok 1. Fehérjék kimutatása xantoprotein-reakcióval Szükséges anyagok:

Szükséges eszközök:

tojásfehérje oldat tömény salétromsav (cc.HNO3)

kémcsövek savpipetta főzőpohár mérőhenger

A kísérlet leírása: a) Desztillált vízzel hígítsuk tízszeresre a tojásfehérjét! Az így elkészített tojásfehérje–oldatból 2 cm3-t tegyünk kémcsőbe, majd az aljára savpipettával óvatosan rétegezzünk tömény salétromsavat!

Tapasztalat

Magyarázat:

b) Az előző kísérlet elvégzése után a kémcsövet óvatosan rázzuk össze és kémcsőfogó segítségével enyhén melegítsük! Vigyázat! A tömény salétromsavval óvatosan dolgozzunk!

Tapasztalat

Magyarázat:

- 12 -


2. Fehérjék reakcióval

peptidkötéseinek

kimutatása

biuret-

Szükséges anyagok:

Szükséges eszközök:

hígított tojásfehérje

kémcsövek

nátrium-hidroxid (NaOH)

kémcsőfogó

réz(II)–szulfát-oldat

mérőhenger főzőpohár hőforrás

A kísérlet leírása: Készíts kolloid oldatot tojásfehérjéből vizes hígítással! Az elkészült tojásfehérje-oldatból 2 cm3 öntsünk kémcsőbe, majd adjunk hozzá 1 cm3 2mol/dm3 töménységű nátrium–hidroxidoldatot! A lúgosított oldathoz óvatosan adjunk pár csepp 1m/m%-os réz(II)-szulfát-oldatot!

Tapasztalat

Magyarázat:

3. Fehérjék kéntartalmának kimutatása Szükséges anyagok: hígított tojásfehérje zselatin nátrium-hidroxid (NaOH) ólom(II)–nitrát-oldat ( Pb(NO3)2 )

Szükséges eszközök: kémcsövek (2db) főzőpohár hőforrás kémcsőfogó

A kísérlet leírása: Az egyik kémcsőbe tegyünk ujjnyi ólom(II)–nitrát-oldat és addig adagoljunk hozzá nátrium-hidroxid–oldatot, amíg a kiváló fehér csa-

- 13 -


padék fel nem oldódik. Az így kapott oldatot osszuk két kémcsőbe! Az egyik kémcsőbe a tojásfehérje–oldatot, a másik kémcsőbe a zselatint tegyük. (A zselatint előzőleg vízben melegítsük.) Forraljuk fel mind a két kémcső tartalmát!

Tapasztalat

Magyarázat: 1. számú kémcső:

2. számú kémcső:

Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért?

3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

- 14 -


A FEHÉRJÉK SZERKEZETVÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA

Bevezető/ismétlő kérdések 1. Mit jelent az aminosavak szekvenciája? Mit határoz meg?

2. A fehérjék másodlagos szerkezetének milyen formái vannak? Milyen kötések stabilizálják?

3. Mit értünk a fehérjék harmadlagos szerkezetén? Milyen kötések rögzítik?

- 15 -


4. Mely fehérjéknek van negyedleges szerkezete? Mit értünk a fehérjék negyedleges szerkezetén? Írj példát ilyen szerkezetű fehérjére!

5. Milyen módon tudjuk megváltoztatni a fehérjék természetes lánckonformációját? Milyen következményei lehetnek?

Vizsgálatok 1. kísérlet – A hőmérséklet hatása a denaturációra Szükséges anyagok: tojásfehérje-oldat

Szükséges eszközök: kémcsövek (12 db) mércés főzőpohár 400 cm3-es vízfürdő kémcsőfogó fa kémcsőálvány

A kísérlet leírása: 10 cm3 tízszeresre hígított tojásfehérjét 3cm3–ként mérjük kémcsövekbe, és jelöljük meg az egyes kémcsöveket! Az így előkészített kémcsövekkel kétféle megfigyelést végzünk. a) A hőmérséklet hatása a denaturáció mértékére Állítsunk be vízfürdőt, amelynek hőmérsékletét a kísérlet folyamán szakaszosan emeljük! Az előkészített kémcsöveket 3–3 percre tegyük 45, 50, 55, 60, 65, 70 és 80oC-os vízfürdőbe! Szemmel becsüljük meg a kicsapódás mértékét!

- 16 -


b) A denaturáció időbeli lefolyása Állítsunk be vízfürdőt 55oC-ra. Egy-egy kémcsövet tartsunk benne 1, 2, 5, 10 és 30 percig. Figyeljük meg a csövekben a kicsapódás mértékét az idő függvényében, adott hőmérsékleten.

Tapasztalat

Magyarázat:

Húsleves készítése

Sült hús készítése

2. kísérlet –Könnyűfémsók hatása a fehérjékre Szükséges anyagok: hígított tojásfehérje-oldat konyhasó (NaCl) szilárd ammónium–szulfát /(NH4)2SO4/ szilárd magnézium-szulfát /MgSO4/ desztillált víz

Szükséges eszközök: kémcsövek (3 db) kémcsőfogó mércés főzőpohár, 250 cm3-es vegyszeres kanál fa kémcsőállvány - 17 -


A kísérlet leírása: Vegyünk három kémcsövet, és számozzuk be! Mindegyikbe öntsünk 5–5cm3 hígított tojásfehérje-oldatot! Az 1. számú kémcsőbe szórjunk vegyszeres kanálnyi konyhasót (NaCl), a 2. számú kémcsőbe szilárd ammónium–szulfátot /(NH4)2SO4/, a 3. számú kémcsőbe szilárd magnézium-szulfátot /MgSO4/! Rázzuk össze a kémcsövek tartalmát! A csapadékképződés megfigyelése után adjunk mindegyik oldathoz 10-15cm3 desztillált vizet!

Tapasztalat

Magyarázat:

3. Nehézfémsók hatása a fehérjékre Szükséges anyagok: hígított tojásfehérje-oldat tej 1m/m%-os réz–szulfát–oldat /CuSO4/ 1m/m%-os ólom-nitrát–oldat /(Pb(NO3)2/ 1m/m%-os ezüst-nitrát–oldat /(AgNO3)

Szükséges eszközök: kémcsövek (6 db) kémcsőfogó mércés főzőpohár, 250 cm3-es desztillált víz fa kémcsőállvány

- 18 -


A kísérlet leírása: Vegyünk négy kémcsövet, és számozzuk be! Az első, a második és a harmadik kémcsőbe öntsünk 5–5cm3 hígított tojásfehérje-oldatot, a negyedik, az ötödik és a hatodik kémcsőbe 5–5cm3 tejet! Ezután csepegtessünk az első és a negyedik kémcsőbe 2–2cm3 réz–szulfát– oldatot, a második és az ötödik kémcsőbe 2–2cm3 ólom-nitrát– oldatot, a harmadik és hatodik kémcsőbe 2–2cm3 ezüst-nitrát– oldatot! Próbáljuk meg desztillált vízzel feloldani a keletkezett csapadékot.

Tapasztalat

Magyarázat:



- 19 -


AZ AMILÁZ ENZIM MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Határozd meg a következő fogalmakat! a) aktiválási energia

b)

katalizátorok

c)

szubsztrát

3. ábra

2. Milyen tényezők befolyásolhatják az enzimek működését? Sorold fel!

3. Mi jellemző az enzimek felépítésére?

- 20 -


4. Foglald össze az enzimhatás lényegét!

Vizsgálatok 1. A hőmérséklet hatása az amiláz működésére 1.

2. 3

3. 3

1. 1 cm nyáloldat

1. 1 cm nyáloldat

3 cm3 keményítőoldat

3 cm3 keményítőoldat

4. 3

1. 3 cm keményítőoldat o

1. 1 cm3 nyáloldat 37oC-os vízfürdő

37 C-os vízfürdő

o

jeges víz

37 C-os vízfürdő

2. 10-15 perc várakozás




3. A mintából kiveszünk 1-2 cseppet, majd vízzel felhígítjuk és 1-2 csepp jódoldat cseppentünk hozzá.

3. A mintából kiveszünk 1-2 cseppet, majd vízzel felhígítjuk és 1-2 csepp jódoldat cseppentünk hozzá.

3. a mintából kiveszünk 1-2 cseppet, majd vízzel felhígítjuk és 1-2 csepp jódoldat cseppentünk hozzá

3. A mintából kiveszünk 1-2 cseppet, majd vízzel felhígítjuk és 1-2 csepp jódoldat cseppentünk hozzá

Tapasztalat

Tapasztalat

Tapasztalat

Tapasztalat

Magyarázat: 1. kémcső:

2. kémcső:

- 21 -


3. kémcső:

4. kémcső:

2. A közeg kémhatása az amiláz működésére 1.

2.

3.

1. 3 cm3 keményítőoldat 3%-os 1 cm3 sósavoldat 2. 1 cm3 nyáloldat

1. 3 cm3 keményítőoldat 3%-os 1 cm3 nátriumkarbonát-oldat 2. 1 cm3 nyáloldat

1. 3 cm3 keményítőoldat

3. 37oC-os vízfürdőbe vagy vizet tartalmazó pohárba helyezzük a kémcsöveket. 4. Kétpercenként 2 csepp mintával elvégezzük a jódreakciót.

3. 37oC-os vízfürdő vagy vizet tartalmazó pohárba helyezzük a kémcsöveket. 4. Kétpercenként 2 csepp mintával elvégezzük a jódreakciót.

3. 37oC-os vízfürdő vagy vizet tartalmazó pohárba helyezzük a kémcsöveket. 4. Kétpercenként 2 csepp mintával elvégezzük a jódreakciót.

Tapasztalat

Tapasztalat

Tapasztalat


2. kémcső:

3. kémcső:

- 22 -

2. 1 cm3 nyáloldat


3. Ionok hatása az amiláz aktivitására 1.

2.

3.

1. 3 cm3 keményítőoldat mákszemnyi konyhasó (NaCl)

1. 3 cm3 keményítőoldat mákszemnyi réz-szulfát (CuSO4)

1. 3 cm3 keményítőoldat

2. 1 cm3 nyáloldat 3. 37oC-os vízfürdőbe vagy vizet tartalmazó pohárba helyezzük a kémcsöveket.

2. 1 cm3 nyáloldat 3. 37oC-os vízfürdő vagy vizet tartalmazó pohárba helyezzük a kémcsöveket.

2. 1 cm3 nyáloldat 3. 37oC-os vízfürdő vagy vizet tartalmazó pohárba helyezzük a kémcsöveket.

4. Kétpercenként 2 csepp mintával elvégezzük a jódreakciót. Tapasztalat




2. kémcső:

3. kémcső:



- 23 -


A FEHÉRJÉKET BONTÓ ENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Hogyan nevezzük azokat az anyagokat, amelyek gátolhatják az enzimek működését? Miben áll működésük?

2. Mi a különbség a kompetitív és az alloszterikus gátlás között? kompetitív gátlás:

alloszterikus gátlás:

3. Bizonyos enzimeknek aktivátorokra van szüksége a működéshez. Nevezz meg legalább két aktivátort!

4. Miért biokatalizátorok az élő szervezet enzimjei?

5. Mi következik az enzimek fajlagosságából? Mi határozza meg ezt a tulajdonságukat?

- 24 -


6. Miért fontos, hogy betartsuk az enzimes mosóporokon található használati utasítást?

A kísérletekhez szükséges anyagok elkészítése: 1%-os pepszinoldat Mérőlombikba öntsünk 50 cm3 desztillált vizet, és tegyünk bele fél gramm pepszint. 0,3%-os sósavoldat 38%-os tömény sósavból 0,8 cm3-t öntsünk mérőlombikba, majd egészítsük ki desztillált vízzel 100 cm3-re. 10%-os sósavoldat 38%-os tömény sósavból 8 cm3-t öntsünk mérőlombikba, majd egészítsük ki desztillált vízzel 100 cm3-re. 3%-os nátrium-karbonát-oldat Oldjunk fel kevés vízzel 3 gramm nátrium-karbonátot (NaCO3). Öntsük mérőlombikba, majd egészítsük ki desztillált vízzel 100 cm3-re. Tojásfehérje-szivacs készítése Verjük kemény habbá a tojásfehérjét, és szaggassuk ki kanállal forró vízbe. A hab néhány perc alatt a forró víz hatására megkeményedik (a fehérje kicsapódik). Lyukacsos kanállal kiemeljük, majd szűrőpapíron megszárítjuk. Pankreatint vagy Kotazimot gyógyszertárban szerezhetünk be.

- 25 -


Vizsgálatok 1. A pepszin emésztőhatásának vizsgálata 1.

2. 3

3. 3

4. 3

1. 1cm 1%-os pepszinoldat vékony főtt tojásfehérjeszeletkék/borsónyi tojásfehérjeszivacs 15 cm3 víz

1. 1cm 1%-os pepszinoldat vékony főtt tojásfehérjeszeletkék/borsónyi tojásfehérjeszivacs 1cm3 0,3%-os sósavoldat

1. 1cm 1%-os pepszinoldat vékony főtt tojásfehérjeszeletkék/borsónyi tojásfehérjeszivacs 1cm3 10%-os sósavoldat

1. 1cm3 1%-os pepszinoldat 15cm3 3%-os nátrium-karbonátoldat vékony főtt tojásfehérjeszeletkék/borsónyi tojásfehérjeszivacs

2. 37oC-os vízfürdő




Tapasztalat

Tapasztalat

Tapasztalat

Tapasztalat


2. kémcső:

3. kémcső:

4. kémcső

2. A tripszin emésztőhatásának vizsgálata Pankreatinból vagy Kotazim nevű gyógyszerből tegyünk egy keveset főzőpohárba, majd híg nátrium-karbonát-oldatban (szódaoldat) oldjuk fel. Ha a Kotazim nevű gyógyszerrel dolgozunk és a gyógyszer nem oldódott fel teljesen, szűrjük át. Az így elkészült oldatból öntsünk két kémcsőbe. Az egyik kémcsőbe tegyünk kék lakmuszpapírt - 26 -


és addig adjunk hozzá 0,3%-os sósavoldatot, amíg a lakmuszpapír piros színűre változik. Ezután tegyünk mindkét kémcsőbe vékony főtt tojásfehérje-szeletkéket/borsónyi tojásfehérje-szivacsot, és tegyük 37oC-os vízfürdőbe. Időnként rázzuk össze az oldatokat, majd figyeljük meg 30 perc múlva a változást.

Tapasztalat 1. kémcső:

2. kémcső:


2. kémcső:


3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát? - 27 -


A SZÖVETEK VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Miben hasonlítanak, és miben különböznek a kötőszövetek és a támasztószövetek? Hasonlóságok:

Különbségek:

2. Hasonlítsd össze a porcszövetet a csontszövettel! Összehasonlítási szempontok

Támasztószövetek Porcszövet

Csontszövet

A szövet részei Sejtjeinek neve, alakja és elhelyezkedése Ereket tartalmaz-e? Sejt közötti állománya Előfordulása 3. Melyek az izomszövetek legjellemzőbb tulajdonságai?

4. A táblázat üres celláinak kitöltésével a szervezetünkben előforduló izomszövetek felépítésére és működésére vonatkozó ismereteket gyűjtheted össze. Töltsd ki a táblázat hiányzó részeit!

- 28 -


Izomszövet neve Sejtek alakja

hosszában megnyúlt, két végükön elhegyesedő, orsó alakú sejtek

Sejtmag alakja, elhelyezkedése

ovális, megnyúlt sejtmagok

Működésének jellemzői

akaratunktól függően működik, gyorsan húzódik össze, nagy erőkifejtésre képes, hamar elfárad

ovális sejtmagok az izomsejtek közepén

Előfordulása a szervezetben

Vizsgálatok 1. Többrétegű elszarusodó laphám vizsgálata Anyagok, eszközök: Emberi tenyér vagy talp bőréből készített metszet, mikroszkóp a) Tedd a vizsgálandó metszetet a mikroszkóp tárgyasztalára! Vizsgáld meg a sejteket először 200-szoros nagyításban! Tanulmányozd a hám felépítését! b) Fokozd a nagyítást! Figyeld meg a hámés az irha határát! c) Az alaphártyától kiindulva vizsgáld meg a hám rétegeit! d) Rajzold le a mikroszkópban látottakat! Megfigyelés:

- 29 -


A hám rétegei az alaphártyától kiindulva:

2. Többmagsoros csillószőrős hengerhám vizsgálata Anyagok, eszközök: Emlős (macska) légcsövéből vagy orrnyálkahártyájáról készült metszet, mikroszkóp a) Tedd a vizsgálandó metszetet a mikroszkóp tárgyasztalára! Vizsgáld meg a sejteket először 200-szoros nagyításban! Figyeld meg a sejtek alakját és csillózatát! Figyeld meg a sejtmagok alakját és elhelyezkedését! b) Fokozd a nagyítást 400 és-1000szeresre! c) Rajzold le a mikroszkópban látottakat! Megfigyelés:

3. Harántcsíkolt izomszövet/vázizomszövet vizsgálata Anyagok, eszközök: harántcsíkolt izomszövetből készített preparátum, mikroszkóp Figyeld meg először 200-szoros nagyításban az izomrostokat! a) Fokozd a nagyítást! Figyeld meg a sejtmagok elhelyezkedését 900-1200-szoros nagyításban! b) Rajzold le a mikroszkópban látottakat! c) Jellemezd a harántcsíkolt izomszövet működését!

- 30 -


4. Csontszövet vizsgálata Anyagok, eszközök: csontcsiszolat/dekalcinált csontból készített keresztmetszeti készítmény, mikroszkóp a) Figyeld meg a csontcsiszolaton a csontsejtek alakját, elhelyezkedését 1000-1200szoros nagyításban!

b) c)

Rajzold le a látottakat! Hol fordul elő ez a szövet, és mi a szerepe?

5. Porcszövet vizsgálata Anyagok, eszközök: bordaporc keresztmetszet, mikroszkóp a) Vizsgálj bordaporcból készült metszetet először 200-400szoros, majd 1000-1200-szoros nagyításban! b) Figyeld meg a sejtek alakját, a sejtmagot!

c)

Rajzold le a látottakat!

- 31 -


d)

A porcszövet melyik típusát ismered fel?

6. Idegszövet vizsgálata Anyagok, eszközök: nagyagykéreg metszet, mikroszkóp a) Vizsgálj nagyagykéreg keresztmetszeti képét 900-1200-szoros nagyításban! b) Figyeld meg a különböző idegsejt típusokat!



- 32 -


EUKARIÓTA EGYSEJTŰEK VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1, Hasonlítsd össze a zöld szemesostorost, a közönséges papucsállatkát és az óriás amőbát az alábbi szempontok szerint! Összehasonlítási szempontok

Zöld szemesostoros

Közönséges papucsállatka

Óriás amőba

Rendszertani besorolás Sejtmag Mozgás Zöld színanyag Táplálékfelvétel és emésztés szervecskéje Kiválasztás szervecskéje Anyagcsere típusa Szaporodás

2. Írj példát az emberi szervezetben található a fenti három faj valamelyikére jellemző a mozgásban közreműködő sejtalkotóra! Milyen szerepet töltenek be?

- 33 -


Vizsgálatok 1. A lüktető űröcske ozmoregulációs szerepe a papucsállatkában Az édesvízi egysejtűek jellemző szervecskéi a lüktető űröcskék (kontraktilis vakuólumok). E szervecskéknek ozmoregulációs szerepük van; egyrészt szabályozzák a sejt víztartalmát, másrészt kiválasztószervként részt vesznek a bomlástermékek eltávolításában. Vigyél 10 cm3-es centrifugacsőbe kb. 2 cm3 papucsállatkatenyészetet, majd adj hozzá kb. 2 cm3 desztillált vizet, és centrifugáld kis fordulatszámmal (1500 fordulat/perc, 10 perc). Óvatosan öntsd le a felülúszót, majd a centrifugacső alsó részén lévő egysejtűekhez pipettázz 1-1,5 cm3 desztillált vizet! (A munkádat nagyban meggyorsítja, ha ezt a munkafolyamatot tanárod/laboráns elvégzi.) Ezután számozz meg öt óraüveget! Mindegyikre pipettával tégy 0,1 cm3 papucsállatka–szuszpenziót, majd az első óraüvegre 0,1 cm3 desztillált vizet, a másodikra 0,1 cm3 0,5%-os, a harmadikra 0,1 cm3 1%-os, a negyedikre 0,1 cm3 1,5%-os, az ötödikre 0,1 cm3 2%os nátrium–klorid–oldatot. Keverd össze vékony üvegbottal a cseppeket, és várj 15 percig! A papucsállatkákat függőcsepp– készítményben tanulmányozd! A függőcsepp–készítményhez vájt tárgylemezre lesz szükséged. Az óraüvegeken lévő mintából egy cseppet vigyél először fedőlemezre, majd gyors mozdulattal fordítsd meg, és helyezd vájt tárgylemezre! Az állat mozgását korlátozhatod, ha 1 csepp 0,3%-os nikkel– ammónia–szulfát–oldatot viszel a papucsállatkára. (A vizsgálathoz fáziskontraszt mikroszkópot célszerű használod 600-szoros nagyításban.)

Kérdések, feladatok: Stopperóra segítségével mérd meg a két lüktető űröcske két egymást követő összehúzódása között eltelt időt a sókoncentrációk függvényében! Foglald megfigyelésed eredményeit össze az alábbi táblázatba! Adj magyarázatot megfigyelésedre!

Tapasztalat NaCl–koncentráció (%)

0

0,5

1

Az egymást követő összehúzódások között eltelt idő (s)

- 34 -

1,5

2


Magyarázat:

2. Az amőba táplálékfelvételének és emésztésének megfigyelése Amőbatenyészetből szemcseppentővel tégy 1-2 cseppet tárgylemezre. Etess amőbával kongóvörös indikátorral megfestett élesztőgombát! Fedd le fedőlemezzel, és vizsgáld mikroszkópban először kis, majd nagy nagyítással! Mivel és hogyan táplálkozik az amőba? Rajzold le a részecskék bekebelezésének egymás utáni mozzanatait!

Magyarázd a látottakat!

Magyarázat:

- 35 -


Hogyan változik az emésztő űröcske kémhatása? Bizonyítsd állításodat!

3. Zöld szemesostorosok táplálkozása Zöld szemesostorosok egy csoportját tedd kellően megvilágított üvegkádba, melybe adagolj növényi tápoldatot! Zöld szemesostorosok másik csoportját olyan üvegkádba tedd, amelynek vize bomló szerves anyagot tartalmaz, és sötétben van. Néhány nap múlva figyeld meg mikroszkópban a zöld szemesostorosokat!

Kérdések: Mit tapasztalsz? Magyarázd a látottakat!

Hogyan nevezzük az ilyen táplálkozást?



- 36 -


AZ ERJEDÉS TÍPUSAINAK TANULMÁNYOZÁSA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Az anyagcsere–folyamatok melyik típusába tartozik az erjedés? Milyen feltételek szükségesek hozzá?

2. Milyen típusai vannak az erjedésnek? Írd le reakcióegyenlettel a különböző erjedési folyamatok lényegét! a) alkoholos erjedés

b) tejsavas erjedés

3. Miért helytelen az ecetsavas erjedést az erjedéshez sorolni? A gyakorlatban mire használják?

- 37 -


Vizsgálatok Szükséges anyagok és eszközök: 100 cm3 szőlőcukor–oldat, 5 g sütőélesztő, 10 cm3, 3 cm3 kénsav, K2Cr2O7–oldat, 100 cm3 tej, AgNO3–oldat borkősav, meszes víz, dörzsmozsár, Erlenmeyer– lombik, hajlított üvegcső, dugó, főzőpohár, 40oC–os vízfürdő, redős szűrő, pipetta, vattadugó, kémcső, kémcsőállvány, kémcsőfogó, Bunsen égő

1. Hogyan működnek az alkohol szondák? Mérj le 100 cm3 szőlőcukor–oldatot! Dörzsmozsárban szőlőcukor– oldattal dörzsölj szét 5 gramm sütőélesztőt, majd ugyancsak szőlőcukor–oldattal hígítsd fel! A kapott szuszpenziót töltsd át Erlenmeyer–lombikba. Adj hozzá 10 cm3 borkősavat. A lombikot hajlított üvegcsővel ellátott dugóval dugd be, és állítsd 40oC–os vízfürdőbe! Vezesd az üvegcsövet a lombik mellett elhelyezett meszes vizet tartalmazó főzőpohárba! Kb. 20 perc elteltével figyeld meg a változást! Kb. 30 perc elteltével szedd szét a készüléket és a szuszpenzióból 5 cm3-t szűrj le redős szűrőn egy kémcsőbe! Az így kapott szűrlethez nagyon óvatosan hűtés és rázogatás közben pipettázz 3 cm3 kénsavat Ehhez az elegyhez addig adj K2Cr2O7–oldatot, amíg színváltozást nem tapasztalsz! a)

Írd le tapasztalataidat!

b)

Magyarázd a látottakat!

c)

Írd le a folyamatot reakcióegyenlettel!

- 38 -


2. A tejsavas erjedés Előzetes feladat: (Tanárod vagy az iskola laboránsa készíti elő.) Erlenmeyer lombikba önts 100 cm3 tejet, majd zárd le a lombik száját vattadugóval! Hagyjuk állni 40oC-os vízfürdőben 5-6 órán keresztül!

Feladat: Redős szűrőn a fenti módon elkészített anyagból 10 cm3-t szűrj kémcsőbe! Adj a szűrlethez 1 cm3 kénsavat, majd melegítsd fel, és a meleg oldathoz csepegtess KMnO4–oldatot! A kémcső száját fedd be AgNO3–oldattal átitatott szűrőpapírral! Melegítsd óvatosan tovább addig az oldatot, míg változást nem tapasztalsz! Jegyezd le, mit tapasztaltál!

Tapasztalat

a)

Magyarázd meg a látottakat!

Magyarázat:

b)

Írd le a folyamatot egyenlettel!

c)

Minek a jelenlétét igazoltuk ezüsttükör próbával?

- 39 -


d) A gyakorlatban hol használják fel a tejsavas erjedést? Írj három példát!

e)

Az emberi szervezetben hol és mikor, miből keletkezik tejsav?



- 40 -


BIOGÉN ELEMEK ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEKBEN Bevezető/ismétlő kérdések 1. Miket nevezünk biogén elemeknek?

2. Csoportosítsd a biogén elemeket! Foglald ismereteidet táblázatba!

3. Miért jódozzák a sót?

4. Milyen szerepet töltenek be az alábbi ionok az élő szervezetben? a) Na+-ion

b)

K+-ion

- 41 -


c)

Cl—ion

d)

PO43--ion

Vizsgálatok Szükséges anyagok és eszközök: különböző növényi részek (pl. levél, alma, faág), égetett mész, meszes víz, (Ca(OH)2), kobaltpapír, növényi hamu (pl. cigarettahamu), salétromsav–oldat, KSCN–oldat K4Fe(CN)6–oldat, olló/zsilett, üveglap/dörzsmozsár, kémcsövek, kémcsőfogó, borszeszégő, gyufa, kémcsőállvány, táramérleg, vegyszeres kanál, redős szűrőpapír, tölcsér, mérőhenger, főzőpohár

1. A víz kimutatása Frissen szedett növényi részeket darabolj fel és tedd kémcsőbe! A kémcsövet ferdén tartva enyhén melegítsd! Kobalt papírral mutasd ki a keletkező vízgőzt!

Tapasztalat

Magyarázat:

2. Szén-dioxid kimutatása meszes vízzel Töltsél meg egy kémcsövet háromnegyed részig meszes vízzel (Ca(OH)2), majd üvegcsövön keresztül fújj bele! Figyeld meg a változást és magyarázd meg az okait!

Tapasztalat

- 42 -


Magyarázat:

3. Ammónia kimutatása a) Adj 5 cm3-vizelethez 1-2 csepp szódát (Na2CO3)! Melegítés után egy üvegbotot márts háztartási sósavba, és közelítsd a kémcső nyílásához! Magyarázd a látottakat!

Tapasztalat

Magyarázat:

4. Foszfor kimutatása Tégy egy Önts rá 5 melegítsd got, majd

vegyszeres kanálnyi hamut (cigarettahamu) kémcsőbe! cm3 2M-os salétromsav–oldatot! Kémcsőfogó segítségével néhány percig! Hagyd leülepedni a fel nem oldott anyaadj hozzá 2-3 cm3 ammónium-molibdenát–oldatot!

Tapasztalat

Magyarázat:

- 43 -


4. Vas kimutatása Tégy egy kémcsőbe egy vegyszeres kanálnyi növényi hamut (pl. cigarettahamut)! Adj hozzá 5cm3 salétromsav–oldatot, majd néhány percig melegítsd a kémcső tartalmát! Ezután redős szűrőpapíron szűrd le a lehűtött elegyet! Felezd meg a szűrletet! A kémcsöveket számozd meg! A szűrlet egyik feléhez csepegtess néhány csepp KSCN–oldatot (kálium-rodanidot)!

Tapasztalat

Magyarázat:



- 44 -


A LIPIDEK TULAJDONSÁGAI Bevezető/ismétlő kérdések 1.Mi a közös a lipidekben?

2. Mi a különbség a neutrális zsírok és a foszfatidok között?

3. Milyen szerepet töltenek be a zsírok és olajok az élő szervezetben?

4. Mi a foszfatidok biológiai jelentősége?

- 45 -


5. Az élő szervezetek milyen fontos vegyületei tartoznak a szteroidok közé?

Vizsgálat Szükséges anyagok és eszközök: étolaj, sertészsír, szudán(III) festék, desztillált víz, csirke epe, etanol, benzin, aceton, kloroform, pipetta, kémcsövek, kémcsőállvány, üvegbot, főzőpohár

1. Zsírok kimutatása Tégy kémcsőbe 1 cm3 étolajat és 1 cm3 vizet! Csepegtess hozzá 2–3 csepp Szudán(III) festéket! Rázd össze a kémcső tartalmát! Figyeld meg a változást!

Tapasztalat

Magyarázat:

2. A lipidek oldhatóságának vizsgálata a) Készíts elő kémcsövet! Az egyikbe üvegbottal tégy sertészsírt, a másikba étolajat! Tölts mindkét kémcsőhöz desztillált vizet! Figyeld meg a zsiradék és a víz elhelyezkedését! Rázd össze a kémcsövek tartalmát és figyeld meg a változást!

- 46 -


Tapasztalat

Magyarázat:

b) Tégy négy kémcsőbe 1-1 cm3 étolajat! Az első kémcsőhöz tölts 5 cm3 benzint, a másodikhoz cm3 etil-alkoholt, a harmadikhoz 5 cm3 kloroformot, a negyedikhez 5 cm3 acetont! Vigyázz, az aceton és a benzin tűzveszélyes anyag, nyílt láng ne legyen a közeledben!

Tapasztalat

Magyarázat:

3. Az epe szerepe a zsírok és olajok emulgeálásában Két kémcsőbe önts 1-1 cm3 étolajat. Az egyik kémcsőbe 4 cm3 desztillált vizet és 1 cm3 csirke epét, a másikba 5 cm3 desztillált vizet pipettázz! Fogd be a kémcsöveket ujjaiddal és erősen rázd néhány percig! Figyeld meg a fázishatár kialakulásának sebességét mindkét kémcsőben!

- 47 -


Tapasztalat

Magyarázat:



- 48 -


KÍSÉRLETEZZÜNK SZÉNHIDRÁTOKKAL! Bevezető/ismétlő kérdések 1. Miért fontos vegyületei a szénhidrátok az élő szervezeteknek?

2. Milyen folyamat során keletkeznek? Írd le a folyamat egyszerűsített egyenletét!

3. Töltsd ki a táblázatot! A szénhidrátok melyik Szénhidrát neve csoportjába tartozik

Ezüsttükör– próba eredménye

glükóz/szőlőcukor fruktóz/gyümölcscukor maltóz/malátacukor szacharóz/répacukor cellobióz laktóz/tejcukor keményítő

- 49 -

Fehling– próba eredménye

Redukáló képesség


4. Határozd meg a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát! Hidrolízis:

Kondenzáció:

5. Miért édes a sokáig megrágott kenyér?

Vizsgálat Szükséges anyagok és eszközök: szőlőcukor, répacukor, malátacukor, desztillált víz, ezüst–nitrát, tömény ammónium–hidroxid– oldat, formalin, CuSO4 • 5H2O, KNa–tartarát, NaOH, háztartási keményítő, víz, Lugol–oldat, táramérleg, kémcsövek, kémcsőfogó, kémcsőállvány, főzőpohár, mérőhenger, Bunsen égő, vízfürdő, borszeszégő indikátorpapír vegyszeres kanál, mérőhenger, borszeszégő, Erlenmeyer–lombik, üvegbot, szike, tárgylemez, fedőlemez, szűrőpapírcsík, mikroszkóp

1. Ezüsttükör–próba Egy zsírtalanított kémcsőbe kb. háromnegyed részéig tölts ezüst– nitrát–oldatot, majd csepegtess hozzá annyi ammónium–hidroxid– oldatot, amíg a kezdetben kiváló sárgás-barna csapadék fel nem oldódik! A kapott reagenst oszd négy kémcsőbe, és számozd meg a kémcsöveket! Önts az 1. sz. kémcsőbe lévő reagenshez egy cm3 formalint, a 2. sz. kémcsőbe lévő reagenshez egy cm3 10%-os szőlőcukoroldatot, a 3. kémcsőbe egy cm3 10%-os malátacukor-oldatot, a 4. egy cm3 10%-os répacukor-oldatot! Állítsd mindkét kémcsövet kb. 80o–os vízfürdőbe! Megfigyelésedet mind a négy reakció esetében pontosan jegyezd fel! Észleléseidet rögzítsd rajz formájában füzetedben!

Tapasztalat

- 50 -


Magyarázat:

2. Fehling–próba Önts egy kémcsőbe Fehling(I)–oldatot, majd adagolj hozzá annyi Fehling(II)–oldatot, amíg a kezdetben leváló csapadék fel nem oldódik, és a reagens színe sötétkék nem lesz! Oszd szét négy kémcsőbe a reagenst. Számozd meg a kémcsöveket! Önts az 1. sz. kémcsőbe lévő reagenshez formalint, a 2. sz. kémcsőbe lévő reagenshez 10%os szőlőcukoroldatot, a 3. kémcsőbe 10%-os malátacukor-oldatot, a 4. kémcsőbe 10%-os répacukor-oldatot! Forrald enyhén a kémcsövek tartalmát! Megfigyelésedet mind a négy reakció esetében pontosan jegyezd fel! Észleléseidet rögzítsd rajz formájában füzetedben!

Tapasztalat

- 51 -


Magyarázat:

3. A keményítő kimutatása jódreakcióval Keverj össze késhegynyi keményítőt 1/3 kémcsőnyi desztillált vízzel, majd óvatos melegítéssel főzd fel! A kapott kolloid oldatból 1 cm3–t önts át egy másik kémcsőbe, és hígítsd fel tízszeresére! Csepegtess ebbe az oldatba 2-3 csepp Lugol–oldatot vagy jód–tinkturát! Melegítsd fel a kapott oldatot, míg színe megváltozik! Ezután hűtsd le hideg vízzel!

Tapasztalat

- 52 -


Magyarázat:

4. A keményítő hisztokémiai kimutatása Burgonya gumójának kis darabkájából készíts szikével kaparékot! Kend tárgylemezre és cseppents rá egy csepp vizet, majd fedd le fedőlemezzel! Ezután közvetlenül a fedőlemez egyik szélére cseppents egy csepp Lugol–oldatot, és szűrőpapírcsík segítségével szívasd át a fedőlemez másik szélére! Vizsgáld meg készítményedet mikroszkóp alatt 200-szoros nagyításban! Milyen alakúak a keményítőszemcsék? Megfigyelésedet rajzold és írd le!

Tapasztalat


3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát

- 53 -


A FOTOSZINTÉZIS VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Miért nagy a jelentősége a fotoszintézisnek az egész élővilág számára?

2. Sorold fel a fotoszintézishez szükséges tényezőket!

3. Sorold fel, hogy milyen tényezők befolyásolják a fotoszintézis intenzitását!

4. Röviden ismertesd a fotoszintézis fényszakaszának lépéseit! Hol mennek végbe ezek a lépések? Milyen végtermékek keletkeznek?

- 54 -


Vizsgálat 1. A zöld színtestekben lévő színanyagok vizsgálata táblakrétával a) Önts kb. 5 cm3 nyers klorofill–oldatot főzőpohárba! Helyezz bele egy táblakrétát, úgy, hogy a kihegyezett vége legyen az oldatban! Kb. fél óra elteltével vedd ki a krétát és vizsgáld meg! Megfigyelésedet rögzítsd rajzban!

Tapasztalat

Magyarázat:

b) Önts nyers klorofill–oldatból egy keveset kémcsőbe, és csepegtess hozzá 10 csepp 20%-os ételecetet! Figyeld meg a változást! Miért barnulnak meg ősszel a falevelek?

Tapasztalat

Magyarázat:

- 55 -


2. A fotoszintézishez szén–dioxid szükséges Oldd fel 1 liter (1 dm3) csapvízben mákszemnyi fenolftalein port, majd adj hozzá annyi szódát (Na2CO3), hogy az oldat éppen rózsaszínű legyen! Ezután buborékoltass lassan szódaszifonból szén– dioxidot az oldaton keresztül, amíg a rózsaszín el nem tűnik! Az így kapott oldatot öntsd két főzőpohárba! Mindkét pohárba tégy egyegy sértetlen levelet, úgy hogy a levélnyél álljon ki a vízből! Rétegezz vékonyan az oldat felszínére étolajat, hogy a rendszert elzárd a levegőtől! Az egyik főzőpoharat tedd sötét helyre, a másikat helyezd napfényre! Ha a fényen álló növényt tartalmazó főzőpohárban színváltozást tapasztalsz, fejezd be a vizsgálatot! Milyen változás mutatta ki a szén–dioxid felhasználását? Hol használódik fel a növényben felvett szén–dioxid? Melyik főzőpohárban nem változott meg az oldat kémhatása? Miért? Tapasztalataidat összegezve magyarázd meg a látott változásokat!

Tapasztalat

Magyarázat:

3. A fotoszintézis oxigéntermelése Két kémcsőben 10–12cm3 1%–os nátrium–hidrogén–karbonát– oldathoz tégy 1cm3 pirogallololdatot és 1 ml 20%–os nátrium– hidroxid–oldatot! Akváriumi növényt (Elodeát) szárának vágási felületével felfelé tartva helyezd az egyik kémcsőbe lévő folyadék szintje alá 2–3cm-re! Ezután mindkét kémcső tartalmát zárd le 1cm–es étolajréteggel! Tedd kémcsőtartóba, és világítsd meg 100 wattos izzóval! Jegyezd le megfigyeléseidet! Ábrázold a változásokat színes rajzzal! Hasonlítsd össze a két kémcső tartalmát! Magyarázd meg a különbség okát!

- 56 -


Tapasztalat

Magyarázat:



- 57 -


KOLLOIDOK Bevezető/ismétlő kérdések 1. Foglald össze a kolloidok biológiai jelentőségét!

2. Milyen állapotú s sejtplazma? Miért fontos ez az állapot?

3. Milyen folyamatok játszódnak le csírázáskor?

Vizsgálatok Szükséges anyagok és eszközök: híg cékla lé/vöröskáposzta lé/fukszinoldat, víz, műanyag festékoldat, tojásfehérje, ezüst−nitrát (AgNO3)−oldat, réz−szulfát (CuSO4)−oldat, főzőpohár, tárgylemez, fedőlemez, mikroszkóp, kémcsövek, üvegpoharak, kémcsőtartó, kémcsőfogó, zseblámpa, szűrőpapír, üvegbot, dörzsmozsár törővel, Erlenmeyer−lombik, 4 db széntabletta, üvegtölcsér, szűrőkarika, szűrőállvány, olló - 58 -


1. Kolloid oldatok készítése Készíts elő négy főzőpoharat! Mindegyikbe önts vizet! Az elsőbe tégy műanyag festékoldatot, majd keverd fel! A másodikba tojásfehérjét, a harmadikba csepegtess néhány csepp ezüst−nitrát (AgNO3)−oldatot, a negyedikbe réz−szulfát (CuSO4)−oldatot! Hogyan tudod ezekről az oldatokról eldönteni, hogy kolloidok-e? Végezd el mindegyik oldattal a bizonyítást!

Tapasztalat

Magyarázat:

2. Fotoszintetikus pigmentek vizsgálata Önts előzetesen elkészített klorofill−oldatot főzőpohárba! Erősíts keskeny szűrőpapírcsíkot hurkapálcára, és lógasd úgy a klorofill−oldatba, hogy ne érjen a főzőpohár oldalához! Figyeld meg a változást! Magyarázd el a kromatográfia elvi alapját! Készíts kromatogramot!

Tapasztalat

- 59 -


Magyarázat:

3. Az orvosi szén felületi megkötő képességének vizsgálata Önts Erlenmeyer–lombikba kb. 200 cm3 híg cékla vagy vöröskáposzta levét vagy 5−6 csepp fuxinoldattal megfestett vizet! Törd össze dörzsmozsárban a széntablettákat, majd jól rázd össze! Készíts redős szűrőt! Tedd üvegtölcsérbe, nedvesítsd be vízzel, és szűrd át rajta a kapott oldatot!

Tapasztalat

Magyarázat:

Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? 3. A kísérlet segített a téma megértésében? Értékeld 1-5-ig terjedő skálán, ahol az 1-es jelentése: a legkevésbé segített! 4. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

- 60 -


DIFFÚZIÓ ÉS OZMÓZIS Bevezető/ismétlő kérdések 1. Energetikai szempontból milyen szállítófolyamat az ozmózis?

2. Mi a szerepe az ozmózisnak a szövetnedv képződésében és áramlásában?

Vizsgálat Szükséges anyagok és eszközök: vöröshagyma, desztillált, víz, 10%-os konyhasó, víz, (NaCl)−oldat, 10%−os kalcium−klorid (CaCl2)−oldat, 5%− és 10%−os szőlőcukoroldat , cérna, szike, csipesz, szövettani olló, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, óraüveg, fénymikroszkóp, kémcső, kémcsőfogó, kémcsőtartó, tölcsér, üvegedény, celofán,

1. A diffúzió Főzőpohárnyi víz aljára rétegezz málnaszörpöt! Kis idő eltelte után figyeld meg a változást, rajzold le!

Tapasztalat

- 61 -


Magyarázat:

2. Az ozmózis Egy tölcsér szájára erősíts féligáteresztő hártyát! A felfordított tölcsért töltsd meg 5%−os szőlőcukoroldattal, és merítsd desztillált vízzel megtöltött edénybe! Figyeld meg, mi történik! Hogyan bizonyosodsz meg róla, hogy nem kerültek-e cukormolekulák a tölcsért körülvevő vízbe? (Ezt most nem kell elvégezned!)

Miután megbizonyosodtál róla, hogy nem került a tölcsérből cukormolekula a környező vízbe, folytasd tovább megfigyelésedet! Milyen változást észlelsz rövid idő múlva a tölcsérben? Meddig tart ez a változás?

Tapasztalat

Magyarázat:

b) Ismételd meg újból a kísérletet, de most már két féligáteresztő hártyával ellátott tölcsérrel! Mindkét tölcsért azonos magasságig töltsd fel cukoroldattal! Az egyikbe 5%−os, a másikba 10%−os töménységű cukoroldatot önts, majd egyszerre merítsd vízbe a tölcséreket! Tíz perc elteltével vizsgáld meg a két tölcsérben a folyadék szintjét! Mire következtetsz? - 62 -


Tapasztalat

Magyarázat:

c) Add meg mólkoncentrációban kifejezve, hogy milyen töménységű az 5%−os cukoroldat!

3. Plazmolízis vizsgálata vöröshagyma allevélben Készíts 3 db bőrszöveti nyúzatot vöröshagyma húsos alleveléből! Az egyik nyúzatot helyezd öt percre 10%-os konyhasó (NaCl)−oldatba, másik nyúzatot cseppentsd le vízzel, harmadik nyúzatot tedd öt percre 10%−os kalcium−klorid (CaCl2)−oldatba, majd helyezd mindegyik nyúzatot tárgylemezre, fedd le fedőlemezzel! Vizsgáld meg a készítményeket mikroszkóp alatt! Készíts rajzot a látottakról! Add meg a nagyítás mértékét! Milyen különbséget látsz a NaCl-oldattal kezelt, a kezeletlen és a CaCl2−oldattal kezelt nyúzat sejtjei között?

Tapasztalat

- 63 -


Magyarázat: NaCl-oldattal kezelt

CaCl2−oldattal kezelt

kezeletlen



- 64 -


AZ EMBERI VIZELET VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Sorold fel a vizelet-kiválasztó rendszer részeit, és ismertesd röviden az egyes részek feladatait!

2. Mely hormonok , befolyásolják a vizelet összetételét, és milyen módon?

Vizsgálat Szükséges anyagok és eszközök: vizelet, tömény sósav, 2n salétromsavval (HNO3), 0,1n ezüst−nitrátot (AgNO3), ammónium−hidroxidot (NH4OH), lakmuszpapír, ecetsav (CH3COOH), nFeCl3−oldat, 30%−os kálium−hidroxid−oldat, nátrium−hidroxid−oldat, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, fénymikroszkóp, kémcső, kémcsőfogó, kémcsőtartó, tölcsér, 100 cm3−es főzőpohár

- 65 -


1. Húgysav kimutatása vizeletből Tégy 100 cm3−es főzőpohárba 50 cm3 hígítatlan vizeletet, és 15 cm3 tömény sósavat (HCl). Tedd hideg helyre, és hagyd 24 óráig állni. A keletkezett kristályokat vidd tárgylemezre, és vizsgáld meg azokat! Rajzold le a látottakat!

Tapasztalat

Magyarázat:

2. A vizelet kémhatásának vizsgálata Tégy 4-5 cm3 vizeletet egy kémcsőbe! Márts bele lakmuszpapírt! Mit tapasztalsz? Rajzolj!

Tapasztalat

Magyarázat:

3. A kloridok kimutatása Savanyíts meg 2cm3 vizeletet néhány csepp 2n salétromsavval (HNO3) és néhány csepp 0,1n ezüst−nitrátot (AgNO3) adj hozzá! Mit tapasztalsz? Tegyél hozzá egy kevés ammónium−hidroxidot (NH4OH)!

- 66 -


Tapasztalat

Magyarázat:

4. A foszfátok kimutatása Savanyítsd meg a vizeletet ecetsavval (CH3COOH), majd adj hozzá néhány csepp nFeCl3−oldatot! Figyeld meg, mi történik!

Tapasztalat

Magyarázat:

5. Fehérje kimutatása vizeletből Mérj kémcsőbe 5 cm3 vizeletet, cseppents hozzá egy csepp ecetsavat! Forrald fel az oldatot, és figyeld meg a változást! Rajzolj!

Tapasztalat

Magyarázat:

- 67 -


6. Genny kimutatása vizeletből (Donne−féle próba) Mérj 5 cm3 vizeletet kémcsőbe, és adj hozzá 2−3 cm3 30%−os kálium−hidroxid−oldatot (KOH)! Rázd össze a kémcső tartalmát! Figyeld meg a változást!

Tapasztalat

Magyarázat:

7. Vér kimutatása vizeletből (Haller−féle próba) Mérj 3 cm3 vizeletet kémcsőbe, és adj hozzá 1 cm3 nátrium−hidroxid−oldatot (NaOH)! Forrald fel az oldatot és figyeld meg a változást! Rajzold le a látottakat!

Tapasztalat

Magyarázat:



- 68 -


ANYAGSZÁLLÍTÁS A NÖVÉNYEKBEN Bevezető/ismétlő kérdések 1. Mely hatások juttatják a gyökér által felvett vizet a levelekbe?

Vizsgálat Szükséges anyagok és eszközök: víz, tus, eozinoldat, fehér szegfű, 30 cm hosszú és kb. 5 mm átmérőjű üvegcső, injekciós fecskendő a kalibráláshoz, szike, olló, főzőpohár, szűrőállvány, bürettafogó, filctoll, gyurma,

1. A levelek szívóhatása Egy főzőpohárba készíts híg piros tust! Ezután egy 30 cm hosszú és kb. 5 mm átmérőjű üvegcsőbe frissen vágott leveles hajtást helyezz, úgy hogy ferde legyen a metszési felület! Az üvegcső fala és a szár között szabadon maradó részt egy kis gyurmával zárd el, hogy a víz csak a levélen keresztül távozhasson! A csövet az alsó végétől számított 4−5 cm távolságig előzetesen milliméteres beosztással kalibráld! Majd ezen a csővégen keresztül töltsd meg a csövet vízzel, a végét fogd be és merítsd a főzőpohárba lévő tusba! Az üvegcsövet a hajtással függőleges helyzetbe rögzítsd a szűrőállvány és a bürettafogó segítségével! Jelöld meg a vizsgálat indulásakor az alsó folyadékszint állását!

- 69 -


Feladatok: a) Figyeld meg a folyadékszint elmozdulását! Mérd meg, hogy mennyi idő szükséges a folyadékszintnek egy cm-es út megtételéhez! b) Számítsd ki a mérésekből, hogy hány milliméter folyadékot képes megemelni a levelek párologtatásának szívóhatása 1 óra alatt! c) Vágd le az összes levelet a hajtásról! Mit tapasztalsz?

Tapasztalat és Magyarázat:

2. A víz útjának nyomon követése fehér virágú növényben Készíts a szegfű szárán a bőrszövet óvatos eltávolításával egymástól néhány centiméterre lévő két-három milliméter széles gyűrűket! Ezután vágj új metszési felületet a szegfű szárának alján, és azonnal állítsd bele a szegfűt Erlenmeyer-lombikban lévő eozinoldatba! Szűrőállványhoz rögzítve a hajtást, vizsgáld meg a színes folyadék felszívódását a szárba 5-20-30 perc elteltével! Pontosan mérd meg a kísérlet idejét, majd a festék által megtett utat! Számítsd ki a vízszállítás sebességét! Hogyan tudnád bizonyítani/alátámasztani, hogy a vizes oldatok a szár melyik részén áramlanak felfelé?

Tapasztalat

- 70 -


Magyarázat:



- 71 -


A NÖVÉNYEK PÁROLOGTATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Sorold fel a levél funkcióit!

2. Vázlatosan ismertesd a lomblevél szövettani felépítését!

3. Mi a gázcserenyílások funkciója a növény életében?

- 72 -


Vizsgálat Szükséges anyagok és eszközök: szobai ciklámen levele vagy nőszirom levele, vadgesztenye-hajtás / bármilyen hajtás (10-12 levél) vizes glicerin, víz, kobalt−klorid (CoCl2) vizes oldata, mikroszkóp, zsilett, csipesz, tárgylemezek, fedőlemezek, cseppentő, U-alakú üvegcső, kifúrt gumidugó, derékszögű, vékony üvegcső, szűrőpapírcsík, borszeszégő, gyufa, csipesz, üveglapok

1. A növény párologtatásának vizsgálata Frissen levágott vadgesztenyehajtást állítsunk kifúrt gumidugó közbeiktatásával egy U-alakú üvegcsőbe! Ennek másik végét ugyancsak dugaszoljuk le, egy meghajlított üvegcsövet illesztve a gumidugó furatába! Az egész rendszert töltsük fel úgy vízzel, hogy a derékszögű, vékony csőben is legyen víz!

Tapasztalat

Magyarázat:

2. Gázcserenyílás vizsgálata Készíts bőrszöveti nyúzatot szobai ciklámen levelének fonákjáról vagy nőszirom leveléről! Vizes glicerinoldatban lefedve vizsgáld mikroszkóp alatt! Kérdések: a) Mekkora volt a nagyítás? b) Rajzold le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! c) Miért a levél fonákjáról kellett a nyúzatot elkészítened?

- 73 -


d) A gázcserenyílások mely részeit ismered fel?

e) Miben különböznek a gázcserenyílás zárósejtjei a bőrszövet többi sejtjétől?

3. Párologtatás intenzitásának vizsgálata Áztass szűrőpapírcsíkot kobalt−klorid (CoCl2) vizes oldatába!. Szárítsd meg a szűrőpapírcsíkokat láng felett! Majd tedd a vizsgálandó levél fonákját és színét két szárított kobalt−kloridos papír közé, és rögzítsd az egészet két üveglap közé! Figyeld meg a reagenspapír színváltozását!

Tapasztalat

Magyarázat:


3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát? - 74 -


A CSÍRÁZÁS FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Mi a csírázás lényege?

2. Milyen feltételek szükségesek a csírázáshoz?

3. Miért van szükség az előbb felsorolt külső feltételekre?

Vizsgálat Szükséges anyagok és eszközök: bab csíranövény, csírázó mustármag, borsó, 10%−os ecetsav (CH3COOH)−oldatot, víz, 10%−os nátrium−hidroxid (NaOH)− oldatot, 10%−os nátrium−klorid (NaCl)−oldat, meszes víz, 10 szem borsómag, 8-10 szem almamag, mustármag, kémcsövek, filc, szűrőpapír, olló, virágcserép földdel, egyfuratú gumidugó, Petri−csésze, vatta, alufólia, 100 cm3-es mérőhenger, táramérleg Tanárod által előzetesen összeállított kísérleteket vizsgálsz a mai foglalkozáson. - 75 -


1. A csírázás vizsgálata különböző kémhatású közegben A kísérlethez négy kémcsőre lesz szükséged. Számozd meg a kémcsöveket! Mindegyikbe helyezz kétrétegű megnedvesített szűrőpapírt, amelyre szórj mustármagot! Az 1. sz. kémcsőbe 10%−os ecetsav (CH3COOH)−oldatot, a 2. sz. kémcsőbe 10%−os nátrium−hidroxid (NaOH)−oldatot, a 3. sz. kémcsőbe 10%−os nátrium−klorid (NaCl)−oldatot, a 4. sz. kémcsőbe tiszta vizet tölts! Figyeld meg a mustármagok csírázását különböző közegben!

Tapasztalat

Magyarázat:

2. A csírázás hőmérsékletigénye Csíráztass borsókat különböző hőmérsékleten! Áztass vízbe borsót, majd hármasával ültesd el három kis cserépbe! Az egyik cserepet tedd hűtőszekrénybe, a másikat hagyd szobahőmérsékleten, a harmadikat melegítsd infralámpával! Mit tapasztalsz?

Tapasztalat

Magyarázat:

3.Csírázáskor képződő szén−dioxid vizsgálata Tölts meg egy kémcsövet csírázó mustármagvakkal! Önts meszes vizet egy másik kémcső kétharmad részéig, és dugd be egyfuratú gumidugóval! Ezután húzd rá a mustármagvakkal megtöltött kémcsövet a gumidugó felső szabad végére! Figyeld meg a meszes víz változását!

- 76 -


Tapasztalat

Magyarázat:

4. A fény hatása a csírázásra A tök belsejéből szedd ki a magvakat, jól mosd meg, majd tedd Petri−csészébe lévő vattára! Önts néhány cm3 vizet rá! Az egyiket fedd le alufóliával, úgy hogy a magvak levegőzhessenek, a másikat tedd világos helyre! Mit tapasztalsz?

Tapasztalat

Magyarázat:

5. Almamag csírázásgátló hatásának vizsgálata Petri-csészébe helyezz két rétegben nedves szűrőpapírt vagy vattát, és szórj a közepébe 8-10 szem almamagot! Az almamagok köré koncentrikus körökben rakj mustármagot, úgy hogy az első kör közel legyen az almamaghoz, a további köröket 1-2 cm válassza el egymástól! Kísérd figyelemmel a mustármagok csírázását! Mit tapasztalsz, rajzolj!

- 77 -


Tapasztalat

Magyarázat:

6. A csírázó borsómagvak duzzadásának vizsgálata Táramérlegen mérj le 10 szem borsómagot! 100 cm3-es mérőhengerbe önts 50 cm3 vizet! Tedd bele az előbb lemért borsómagokat! Olvasd le a víz térfogatváltozását! Hagyd a magvakat 24 órán keresztül a vízben! Olvasd le 24 óra elteltével újból a térfogatot! Vedd ki a borsómagokat a vízből, szűrőpapírral óvatosan töröld szárazra felületüket, és mérd meg tömegüket táramérlegen!

Feladatok: a) Jegyezd fel a mérési adatokat! Mi különbség volt a mérhető száraz és a duzzadt állapotú magvak között? Számítsd ki az eredeti száraz állapotra vonatkoztatva a százalékos változást!

- 78 -


b) Számítsd ki mérési eredményedet egy magra vonatkoztatva!

c) Miért létfontosságú a víz a csírázáshoz?



- 79 -


A LÁTÁS VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Rajzold le az ember szemét, és nevezd meg részeit!

2. Mi a különbség a szürke hályog és a zöld hályog között? Szürke hályog:

Zöld hályog (glaukóma):

- 80 -


Vizsgálat 1. A látásélesség vizsgálata Anyagok és eszközök: Snellen-féle betűtábla Ültesd le osztálytársadat a falra felfüggesztett Snellen-féle betűtáblától 5 méter távolságra, és felülről lefelé haladva olvastasd el vele a betűket! Számold ki az alábbi képlet segítségével társad látásélességét!

V= A számláló (d) az a távolság, amelyről a leolvasás történt (5m), nevezője (D) pedig az a távolság, amelyről a felismert betű 5 perces látószöget ad.

Tapasztalat

Magyarázat:

2. A színtévesztés vizsgálata Anyagok és eszközök: piros, zöld, sárga és kék színű pamutfonalak, olló a) Vágj össze 15-20 cm hosszúságúra piros, zöld, sárga és kék színű pamutfonalakat, majd emeld ki a piros pamutfonalat a kupacból! Kérd meg osztálytársadat, hogy válogassa ki a hasonló színű fonalszálakat! Ismételd meg a kísérletet a többi színnel is! Írd le tapasztalatodat!

- 81 -


Tapasztalat

Magyarázat:

b) Anyagok és eszközök: Csereszíntábla Társaddal figyeltesd meg a képet!

Feladat: Melyik szám van elrejtve a képen?

4. ábra

C

s

Mit nevezünk daltonizmusnak? Hogyan öröklődik?

3. A vakfolt kimutatása Anyagok és eszközök: Mariotte-féle ábra Tartsd jobb kezeddel a szemed elé a Mariotte-féle ábrát! Bal szemedet behunyva, a jobb szemeddel fixáld a baloldali keresztet! Közben mozgasd az ábrát a szem felé és attól távolodó irányban!

- 82 -

5. ábra


Feladatok: a) Hány cm-nél találtál olyan távolságot, amikor a kör képe eltűnik? Magyarázd meg a jelenséget!

Magyarázat:

b) Honnan kapta nevét, a retinán lévő vakfolt,?

4. A térbeli tájékozódás vizsgálata Anyagok és eszközök: szűrőállvány, szűrőkarika, kulcskarika/gyűrű, fonal/zsinór, ceruza Köss kb. 20 cm hosszúságú fonal egyik végére kulcskarikát, a fonal másik végét pedig a szűrőállványra erősített szűrőkarikára! Takard el az egyik szemedet, és próbáld gyorsan átdugni a ceruzát a kulcskarikán! Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy egyik szemedet sem takarod le! Mit tapasztalsz? Adj magyarázatot!

Tapasztalat

Magyarázat:

- 83 -


5. A pupillareflex vizsgálata Anyagok és eszközök: zseblámpa a) Fordítsd társadat a zseblámpa fénye felé, és figyeld meg mindkét szeme pupillájának tágasságát!

b) Ezután takard le az egyik szemét, és figyeld meg a szabadon maradt pupillájának működését!

c) Ismét tedd szabaddá társad mindkét szemét, és figyeld meg mindkét pupilla tágasságát!

d) Hol helyezkedik el a pupilla és mi a szerepe?

6. A szem alkalmazkodása a távolsághoz Anyagok és eszközök: szék a) Nézz a tanterem egyik végében álló székre! Hunyd be az egyik szemedet! Tartsd az ujjadat kb. 35 cm-nyire a szemed elé! Összpontosítsd a figyelmedet a székre! Hogyan látszik az ujjad?

- 84 -


b) Ezután az ujjadra összpontosíts! Mit tapasztalsz?

c) Hogyan alkalmazkodik szemünk a közeli és a távoli tárgyakhoz?



- 85 -


HOGYAN ÉRZÉKELÜNK? Bevezető/ismétlő kérdések 1. Add meg a hanginger átalakulását a fül nagyobb szerkezeti egységeiben!

2. Nevezd meg a fül betűkkel jelölt részeit!

A.__________________ B.__________________ C.__________________ D.__________________ E.__________________ F.__________________ G.__________________ H.__________________ I.__________________ J.__________________

6. ábra

Vizsgálat 1. A hangirány érzékelésének vizsgálata Anyagok és eszközök: szék, kendő Kérd meg osztálytársadat, hogy üljön le egy székre! Kösd be a szemét! A többiek helyezkedjenek el körülötte, valaki közülük tapsoljon egyet. A széken ülőnek a hang irányába kell mutatnia.

- 86 -


Tapasztalat és Magyarázat:

2. Az egyensúly-érzékelés Anyagok és eszközök: víz, levesestányér Önts kevés vizet levesestányérba! Vedd kezedbe és tartsd egyenesen és nyugodtan, amíg a víz mozgása le nem csillapodik. Ezután egész testeddel fordul jobbra! Végezd el a kísérletet úgyis, hogy a tér minden irányában elmozdítod a tányért! Mit bizonyítanak a fenti kísérletek? Magyarázd meg!

Tapasztalat

Magyarázat:

3. Szaglásunk Anyagok és eszközök: parfümös üveg Tartsd vissza lélegzetedet, és tartsd orrod alá a parfümös üveget! Szívd be orrodon át a levegőt! Szakítsd meg hirtelen a levegő beszívását, és figyeld meg, mikor érzed a parfüm illatát!

- 87 -


Kérdések a) Mikor keletkezik szagérzés?

b) Hol helyezkednek el a szaglás érzéksejtjei?

c) Mire érzékenyek a szaglóreceptorok?

4. Ízérzékelés Anyagok, eszközök: cukor, konyhasó, citromlé, őrölt kávé, fogvájó, pohár víz Végezd el az alábbi kísérleteket! Mártsd bele a szívószálat a cukorba és érintsd meg társad nyelvének csúcsát! Kérd meg, hogy öblítse le egy korty vízzel ezt az ízt! Ezután kend a cukrot a nyelv oldalára. Újra adj neki egy korty vizet, majd kend rá a cukrot a nyelv tövére! Ugyanezekben a lépésekben végezd el a kísérletet konyhasóval, citromlével és őrölt kávéval.

- 88 -


Kérdés, feladat a) Hol érzékeljük nyelvünkön a különböző ízeket?

b) Rajzolj íztérképet!

Magyarázat:

5. A kifáradt ízlelés Anyagok és eszközök: cukor, tea, dzsem, pohár, teáskanál Tégy cukrot a teádba, és kóstold meg, hogy édes-e! Ezután egyél egy púpozott teáskanálnyi dzsemet! Majd újból igyál egy korty teát! A dzsem evése után is édesnek érzed a cukrot? Válaszodat indokold!

Tapasztalat

Magyarázat:

- 89 -


6. A szaglás szerepe az ízérzékelésben Anyagok és eszközök: alma, sárgarépa, burgonya, zeller, kendő, reszelő, tálka Reszelj egyformán finomra almát, sárgarépát, burgonyát és zellert! Kösd be társad szemét, és fogasd be orrát! Kérdezd meg, hogy mikor milyen ételt evett! Végezd el úgy is a kísérletet, hogy nem fogatod be társad orrát, de a szemét bekötöd! Ismét kérdezd meg, milyen ételt kapott! Mit bizonyítanak a fenti kísérletek?

Magyarázat:



- 90 -


A VÉR VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Vázold fel folyamatábra segítségével a véralvadás folyamatát!

2. Milyen betegségek vezethetők vissza véralvadási zavarra? Röviden ismertesd ezeket!

- 91 -


Vizsgálat 1. Emberi vér mikroszkópos vizsgálata Anyagok, eszközök: emberi vérkenet, fénymikroszkóp Nagyítás:

Vizsgálj emberi vérkenetet mikroszkópban! Rajzold le mikroszkópban a látott kép jellemző részletét! a)

Milyen vérsejttípusok láthatók?

b)

Mi a különbség az embervér két látott vérsejtje között?

2. A vörösvértestek ozmotikus viszonyainak vizsgálata Anyagok és eszközök: fiziológiás sóoldat, desztillált víz, 0,4%-os konyhasóoldat, 3%-os konyhasóoldat, éter/benzol/kloroform, tárgylemez, fedőlemez, mikroszkóp, emlősvér Végezd el az alábbi egyszerű kísérleteket! Tegyél egy csepp vért vagy vörösvérsejt-szuszpenziót az alábbi oldatokba: 1. 2. 3. 4. 5.

kémcső 5 cm3 fiziológiás sóoldat (0,9%-os NaCl-oldat) kémcső 5 cm3 desztillált víz kémcső 5 cm3 0,4%-os konyhasóoldat kémcső 5 cm3 3%-os konyhasóoldat kémcső 5 cm3 fiziológiás konyhasóoldat 5 éter/benzol/kloroform.

csepp

Vizsgáld meg az oldatok színét, majd cseppents belőlük tárgylemezre, fedd le fedőlemezzel és ellenőrizd le a vörösvértestek állapotát!

- 92 -


Tapasztalat:

Magyarázat:

3. A vér alvadási idejének meghatározása Anyagok és eszközök: egyszer használatos steril injekciós tű, sebbenzin, vatta, tárgylemez, stopperóra, cseppentő, kampóba kihúzott üvegpálca, vér Cseppents tárgylemezre ujjbegyedből vért az előbbi kísérletben leírtak szerint! Indítsd el a stopperórát! Finom kampóba kihúzott üvegpálcát félpercenként meríts bele, és néhány mm-re kiemelve vizsgáld meg, hogy van-e rajta fibrinszál! Amikor az első fibrinszál megjelenik, állítsd le a stopperórát! Olvasd le ekkor az eltelt időt, ez lesz a vér alvadási ideje. Mennyi idő múlva következett be az alvadás? Jegyezd fel az alvadási időt! Ha többen elvégeztétek a kísérletet, akkor számolj átlagot!

Tapasztalat

- 93 -


4. Alvadásgátlás vizsgálata Anyagok és eszközök: egyszer használatos steril injekciós tű, sebbenzin, vatta, tárgylemez, stopperóra, cseppentő, vér, 0,4%-os nátrium-citrát-oldat Ujjbegyedből steril körülmények között vegyél vért, és egy cseppet cseppents tárgylemezre, majd cseppents hozzá egy csepp 0,4%-os nátrium-citrát-oldatot! a) Mit tapasztalsz?

b) Hogyan tudnád megszüntetni az alvadásgátló anyag hatását?

c) Milyen természetes és mesterséges alvadásgátlók vannak? Írj mindegyikre példát!

d) Mi a gyakorlati jelentősége a véralvadás mesterséges gátlásának?

5. A vérfesték kimutatása Készíts friss benzidin-oldatot az alábbiak szerint: Oldj fel késhegynyi benzidinport 1cm3 jégecetben, s adj hozzá 1-2 cm3 hidrogén-peroxid (H2O2) –oldatot!

- 94 -


Mérj Petri-csészébe 3cm3 erősen higított vért! Csepegtess hozzá 3cm3 benzidin-oldatot! Mit tapasztalsz? Adj rá magyarázatot!

Tapasztalat:

benzidin

Magyarázat:

A lejátszódó reakció annyira érzékeny, hogy a vér jelenlétét 200000-szeres hígításban is kimutatja. Hol van ennek a gyakorlatban nagy jelentősége?

- 95 -




- 96 -


FOGALOMTÁR Abszorpció: elnyelődés. Adszorpció: felületi megkötődés. Aktivált állapot: a molekuláknak olyan, gerjesztés hatására létrehozott energiadús állapota, amelyben reakcióképesek lesznek. Aktiválási energia: a reakcióképes állapotot létrehozó olyan energiamennyiség, amely a reakciók megindításához és fenntartásához szükséges. Az aktivált állapot és a kiindulási állapot energiaszintje közötti különbség. Biogén elemek: az élő szervezet anyagait felépítő és az életfontosságú biokémiai folyamatokban szerepet játszó elemek. Diffúzió: külső nyugalomban lévő közegben az anyagi részecskék elkeveredése. Oka a hőmozgás, iránya a nagyobb koncentrációjú hely felől a kisebb felé. Végeredménye a koncentráció kiegyenlítődés. Féligáteresztő hártya: olyan mesterséges vagy természetes hártyák, amelyek csak bizonyos méretű anyagokat képesek átengedni (például oldószer kisebb részecskéit), míg a nagyobb (például kolloid vagy annál nagyobb) oldott részecskéket nem. Eukarióták: valódi sejtmagvasok. Erjedés: az élő szervezetben – baktériumokban, izomban – többnyire oxigénmentes körülmények között végbemenő lebontó anyagcsere-folyamat. Etanolos erjedés: a szénhidrátok (szőlőcukor) anaerob lebontásának az a típusa, amelyben a piroszőlősav szén-dioxid vesztéssel és redukcióval etanollá alakul. Hámszövetek: a szervezet külső vagy belső felszínét borító, szorosan egymás mellett elhelyezkedő, sejtekből álló, összefüggő szövetrendszer. Sejt közötti állomány nincs, ereket nem tartalmaz. Sejtjei mindig egy vékony kötőszöveti hártyán, az alaphártyán helyezkednek el, mely a hámot más szövetekhez kapcsolja. A sejtek ozmózissal jutnak tápanyaghoz. Hidrátburok: oldott molekulák, ionok, makromolekulák felszínén a dipólusos vízmolekulák alkotta réteg, amely megakadályozza azok ismételt egyesülését. Hidrofil: vízkedvelő Hidrofób: víztaszító

- 97 -


Hidrolízis: Vízzel való kémiai reakció során bekövetkező bomlás. Idegszövet: idegsejtekből és gliasejtekből felépülő szövettípus. Működésére jellemző az ingerület vezetése és feldolgozása. Kötő- és támasztószövetek: olyan szövetek csoportja, melyek a szervezet sejtjeinek összekapcsolódását, belső szilárdítását és támasztását végzik. Sejtekből és sejt közötti állományból állnak. Gazdag sejt közötti állományuk kötőszöveti rostokból és folyékony, kocsonyás vagy szilárd alapállományból épül fel. Kötőszövetek: laza rostos, tömött rostos kötőszövet, zsírszövet és vérszövet. Támasztószövetek: porcszövet, csontszövet. Látószerv (szem): a látás szerve, mely a fényingerek felfogására szolgáló érzékszerv. Lipofil: apoláros közeget kedvelő Lipofób: poláros közeget kedvelő Mikrométer: 10-6 méter (a méter milliomod része). Növényi színanyagok (fotoszintetikus pigmentek): olyan színes, szerves (delokalizált elektronokat tartalmazó) vegyületek, amelyek képesek a napfény látható fénysugarainak energiáját megkötni. Ozmózis: féligáteresztő hártyán történő anyagáramlás (általában oldószer) a hígabból a töményebb felé. Koncentráció kiegyenlítődésre törekvés jellemzi. Ozmózisnyomás: ozmózis során a töményebb oldat felé áramló oldószer által kifejtett nyomás. Reakciósebesség: a kémiai reakciókban időegység alatt bekövetkező koncentrációváltozás. Retina: ideghártya Sárgafolt: az éleslátás helye az ideghártyán. Itt találhatók a csapok a legnagyobb sűrűségben. Szaruhártya: az ínhártya elülső átlátszó része, fénytörő közeg. Szivárványhártya (írisz): az érhártya, illetve a sugártest folytatása a szemlencse előtt. Festékanyaga határozza meg a szem színét. Szubsztrát: az a vegyület, amely az enzimhatásra átalakul. Tejsavas erjedés: a szénhidrátok (szőlőcukor) anaerob lebontásának az a típusa, amelyben a piroszőlősav redukcióval tejsavvá alakul. Tripszin és kimotripszin: a hasnyál egyik fehérjebontó enzimje. Lúgos közegben a fehérjéket oligopeptidekre bontja.

- 98 -


Vakfolt: a látóideg kilépési helye a szemből. Területén nincsenek receptorok, így itt kép nem keletkezik. Vér: speciális kötőszövet, mely folyékony sejt közötti állományból és vérsejtekből áll. Véralvadás: a vérplazmában lejátszódó olyan folyamatsor, melynek során a vérplazmában fehérjefonalak csapódnak ki. Ezeknek a hálójában fennakadnak a vérsejtes elemei, és kocsonyás állapotú véralvadék keletkezik. Vérszérum (vérsavó): véralvadáskor a vérlepényből kiszivárgó sárgás, áttetsző folyadék, fehérjementes (valójában fibrinmentes) vérplazma. Vizelet: a vese kiválasztó működésének végterméke. Napi mennyisége kb. 1,5 liter.

- 99 -


FORRÁSOK Irodalom Dr. Lénárd Gábor (1987): Biológiai laboratóriumi Vizsgálat. Budapest: Tankönyvkiadó. Perendy Mária (1980): Biológiai gyakorlatok kézikönyve. Budapest: Gondolat Könyvkiadó. Rózsahegyi Márta ─Wajand Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Budapest: Tankönyvkiadó. Balázs Lórántné (1986): Kémiai kísérletek. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest. Janice VanCleave (1993): Kémia, 101 könnyű és látványos kísérlet a kémia játékos tanulásához. Springer Hungarica Kiadó Kft. Kiszely György (1975): Biológiai gyakorlatok. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Dr. Szerényi Gábor (2011): Biológia érettségizőknek 1. kötet. Szeged: Mozaik Kiadó. Zátonyi Szilárd (2006): Biológia a 10. évfolyam számára. Celldömölk: Apáczai Kiadó. Zátonyi Szilárd (2008): Biológia a 11. évfolyam számára. Celldömölk: Apáczai Kiadó. Berend Mihály─Dr. Szerényi Gábor: Biológia I. Budapest: Műszaki Kiadó. Berend Mihály─Gömöry András─Dr. Szerényi Gábor: Biológia IV. Budapest: Műszaki Kiadó.

Képek, rajzok forrásai: 

http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html (1. ábra)



http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)



http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Enzimm% C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s.jpg&filetimestamp=200806152104 45&



http://patikapedia.hu/szemfenek



http://klunicsvilaga.ewk.hu/biologia-tetelek (4. ábra, csereszíntábla)

- 100 -




http://www.mozaweb.hu/Lecke-Biologia-Biologia_11A_verlemezkek_es_a_feherversejtek-102544



Nánainé Kozári Erika (2013): Az emberi test csodái 8. Celldömölk: Apáczai Kiadó.



http://anatomia.elte.hu/Anatgyak/B-gyakorlatok/IV-B/201112/KotoTamaszto%202011.pdf



http://www.kfg.hu/biologia/Vizsga/Kozepgyakorlat/gyakorlatok_k epekkel_2.pdf

- 101 -

BIOLÓGIA. Munkafüzet. emelt szintű érettségi. Nánainé Kozári Erika A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX TÁMOP-3.1

Recommend Documents