BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 7. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe

Órakeret

A forró éghajlati övezet élővilága

13 óra

A mérsékelt éghajlati övezet élővilága

11 óra

A hideg éghajlati övezet, a hegyvidékek és a tengerek élővilága

12 óra

Az élőlény környezete és az életközösségek

11 óra

Az élőlények rendszerezése

25 óra

Az éves óraszám

72 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan határozzák meg az élettelen környezetei tényezők az élőket, az élők az élőket, az élettelen az élőket, az élettelen az élettelent? A környezeti tényezők (fény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj) hatása a növényzet kialakulására. Miért elképzelhetetlen az ÉLET víz nélkül? A víz szerepe a földi élet szempontjából (testalkotó, élettér, oldószer).

Fejlesztési követelmények

Példák a növények környezethez való alkalmazkodására (szárazságtűrő, fénykedvelő, árnyéktűrő).

Példák a víz fontosságára.

Kapcsolódási pontok

Kémia: a víz szerkezete és jellegzetes tulajdonságai.

Szobanövényeink egy része trópusi eredetű. Milyen ápolási igényben nyilvánul ez meg (pl. orchideák, broméliák, kaktuszok, filodendron)? Példák az élőlényeknek a magas hőmérséklethez való alkalmazkodásra. Az életközösségek vízszintes és függőleges rendeződése, mint a környezeti feltételek optimális kihasználásának eredménye. A forró éghajlati öv jellegzetes biomjainak jellemzése (területi elhelyezkedés, kialakulásuk okai, főbb növény- és állattani jellemzői). Fajok közötti jellegzetes kölcsönhatások (együttélés, versengés, élősködés, táplálkozási kapcsolat) a trópusi éghajlati öv életközösségeiben.

A magas hőmérséklet mellett a csapadék mennyiségéhez, illetve eloszlásához való alkalmazkodási stratégiák (testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés) bemutatása néhány jellegzetes forró éghajlati Földrajz: A Föld gömb növény és állat példáján alakja és a földrajzi keresztül. övezetesség, a forró éghajlati öv. Az élővilággal kapcsolatos Tájékozódás térképen. térbeli és időbeli mintázatok magyarázata a forró éghajlati öv biomjaiban. A kedvezőtlen környezet és a túlélési stratégiákban megnyilvánuló alkalmazkodás felismerése. Matematika: modellezés; Táplálkozási lánc összeállítása a összefüggések forró éghajlati öv biomjainak megjelenítése. jellegzetes élőlényeiből.

Milyen következményekkel jár az erdők kiirtása? Milyen forrásból tudjuk C-vitamin szükségletünket kielégíteni a téli hónapokban? A trópusi éghajlati öv fontosabb haszonnövényei, szerepük a A trópusokról származó táplálkozásban. gyümölcsökkel és fűszerekkel kapcsolatos fogyasztási Mi befolyásolja az élőlények szokások elemzése; kapcsolatuk ismétlődő, ritmusos aktivitását? a környezetszennyezéssel. A biológiai óra. Milyen következményekkel jár az erdők kiirtása? Az élőhelyek pusztulásának, azon belül az elsivatagosodásnak az okai és következményei.

Projektmunka lehetősége: a forró éghajlati övben megvalósuló emberi tevékenység (az ültetvényes gazdálkodás, a

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A tengeren túli kereskedelem jelentősége (Kolumbusz Kristóf)

fakitermelés, a vándorló-égető földművelés, a vándorló állattenyésztés, túllegeltetés, az emlősállatok túlzott vadászata) és a gyors népességgyarapodás hatása a természeti folyamatokra; cselekvési lehetőségek felmérése. Az elsivatagosodás megakadályozásának lehetőségei. Környezeti tényező, életfeltétel, tűrőképesség, környezethez való Kulcsfogalmak/ alkalmazkodás; trópusi esőerdő, erdős és füves szavanna, trópusi sivatag, fogalmak elsivatagosodás; versengés, együttélés, táplálkozási lánc; gerinces, hüllő, madár, emlős.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mely környezeti tényezőknek van elsődleges szerepük a növényzeti övek kialakulásában a mérsékelt övezetben? A természetes növénytakaró változása a tengerszint feletti magasság, illetve az egyenlítőtől való távolság függvényében. A mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői. Hogyan változik egy rét, vagy a park füve a nyári szárazságban, illetve eső után? A mérsékelt éghajlati övezet biomjainak (keménylombú erdők, lombhullató erdőségek, füves puszták jellemzői) jellemzése (földrajzi helye, legjellemzőbb előfordulása, környezeti feltételei, térbeli szerkezete, jellegzetes növény- és


A környezeti tényezők és az élővilág kapcsolatának bemutatása a mérsékelt övi biomok néhány jellegzetes élőlényének példáján.


Földrajz: Mérsékelt övezet, mediterrán éghajlat, óceáni éghajlat, kontinentális éghajlat, tajgaéghajlat, függőleges földrajzi övezetesség. A környezeti tényezők élővilágra Időjárási jelenségek, a földfelszín és az tett hatásának értelmezése a időjárás kapcsolata, mérsékelt övi (mediterrán, légköri és tengeri kontinentális, tajga, magashegységi övezetek, déli és áramlatok (Golfáramlat, északi lejtők) fás társulások szélrendszerek). összehasonlításával. Csapadékfajták.

állatfajok). Honnan „tudja” egy növény, hogy mikor kell virágoznia? Honnan „tudja” a rigó, hogy mikor van tavasz? A mérsékelt öv biomjainak jellegzetes növényei és állatai.

Vizuális kultúra: formakarakterek, formaarányok.

A megismert állatok és növények jellemzése (testfelépítés, életmód, szaporodás) Magyar nyelv és csoportosítása különböző irodalom: szempontok szerint. Szövegértés - a szöveg egységei közötti Fajok közötti kölcsönhatások tartalmi megfelelés néhány jellegzetes hazai Példák az állatok közötti felismerése; a szöveg társulásban (erdő, rét, vízkölcsönhatásokra a jellegzetes elemei közötti okvízpart). hazai életközösségekben. okozati, általánosegyes vagy kategóriaAz ember természetátalakító elem viszony munkájaként létrejött néhány A lakóhely közelében jellegzetes magyarázata. tipikus mesterséges természetes és mesterséges Petőfi: Az Alföld. (mezőgazdasági terület, ipari életközösségek összehasonlítása. terület, település) életközösség a Matematika: Kárpát-medencében. Algoritmus követése, értelmezése, készítése. Hogyan alakulnak ki a savas Változó helyzetek esők és hogyan hatnak a Az ember és a természet sokféle megfigyelése; a természetre? kapcsolatának elemzése változás kiemelése A környezetszennyezés jellemző csoportmunkában: (analízis). Adatok esetei és következményei – A természetes élőhelyek gyűjtése, rendezése, (levegő, víz, talajszennyezés). pusztulásának okai (pl. savas ábrázolása. eső, fakitermelés, az emlősállatok túlzott vadászata, felszántás, legeltetés, turizmus) és veszélyei; a fenntartás lehetőségei. Invazív és allergén növények – Aktuális (parlagfű). környezetszennyezési probléma vizsgálata. – Az invazív növények és állatok betelepítésének következményei. – Gyógy- és allergén növények megismerése. Gyógy növények felhasználásának, az allergén növények ellen való védekezés formáinak

ismerete és jelentőségének felismerése. A lakókörnyezet közelében lévő életközösség megfigyelése: a levegő-, a víz- és a talajszennyezés forrásainak, a szennyező anyagok típusainak és konkrét példáinak megismerése, vizsgálata. Lehetséges projektmunka: helyi környezeti probléma felismerése, a védelemre vonatkozó javaslat kidolgozása. Kulcsfogalmak/ Keménylombú erdő, lombhullató erdő, füves puszta, tajga, nyitvatermő, fogalmak zárvatermő, gerinces, hüllő, madár, emlős; táplálkozási hálózat.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miben hasonlít a sivatagi, illetve a hideg égövi állatok túlélési stratégiája? A hideg éghajlati övezet biomjainak jellemzése az extrém környezeti feltételekhez való alkalmazkodás szempontjából. Miben mások a szárazföldi és a vízi élőhelyek környezeti feltételei? A világtenger, mint élőhely: környezeti feltételei, tagolódása. A világtengerek jellegzetes élőlényei, mint a vízi környezeti feltételekhez való alkalmazkodás példái. Mi kapcsolja össze a közös élőhelyen élő fajokat? Az életközösségek belső kapcsolatai, a fajok közötti kölcsönhatások konkrét típusai.



Az extrém környezeti feltételekhez (magas és alacsony hőmérséklet, szárazság) való alkalmazkodás eredményeként kialakuló testfelépítés és életmód összehasonlítása a hideg és a trópusi övben élő élőlények példáin.

Földrajz: hideg övezet, sarkköri öv, sarkvidéki öv.

Önálló kutatómunka: a világtengerek szennyezésével kapcsolatos problémák. A megismert élőlények csoportosítása különböző szempontok szerint.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite

Matematika: táblázatok, rajzos modellek, diagramok, grafikonok leolvasása, megértése.

Anyag- és energiaáramlás a tengeri életközösségekben.

megfogalmazott Táplálkozási lánc és táplálékozási információk piramis összeállítása a tengeri azonosítása, élőlényekből. összekapcsolása, Az élőhelyek pusztulásának okai: Példák a fajok közötti rendezése. a prémes állatok vadászata, a kölcsönhatásokra a tengeri túlzott halászat, a bálnavadászat, életközösségekben. a szennyvíz, a kőolaj, a radioaktív hulladék, a turizmus Kutatómunka: nemzetközi következményei. törekvések a környezetszennyezés megakadályozására, illetve a környezeti terhelés Fizika: Az energiaMilyen veszélyekkel jár a globális csökkentésére. Az ember megmaradás elvének fölmelegedés a sarkvidékek és az természeti folyamatokban játszott alkalmazása. egész Föld élővilágára? szerepének kritikus vizsgálata Az energiatermelés A Föld globális problémái: példák alapján. módjai, kockázatai. túlnépesedés - a világ élelmezése, A Nap fogyasztási szokások – anyag- és Az életközösségek, a bioszféra energiatermelése. energiaválság, stabil állapotait megzavaró Időjárási jelenségek, a környezetszennyezés – a hatások és a lehetséges földfelszín és az környezet leromlása. következmények azonosítása. időjárás kapcsolata. A környezeti kár, az ipari és Csapadékfajták. Konkrét példák a biológiának és természeti, időjárási katasztrófák Természeti az orvostudománynak a okainak elemzése, elkerülésük katasztrófák. Viharok, mezőgazdaságra, az lehetőségeinek bemutatása. árvizek, földrengések, élelmiszeriparra, a népesedésre cunamik. gyakorolt hatására. Az energia-átalakító folyamatok A fenntarthatóság fogalma, az környezeti hatásának elemzése, egyéni és közösségi cselekvés alternatív energiaátalakítási lehetőségei a fenntarthatóság módok összehasonlítása. érdekében. Az energiatakarékos magatartás Az éghajlat hatása az épített módszereinek és ezek környezetre (pl. hőszigetelés). fontosságának megismerése önálló forráskeresés és feldolgozás alapján. Az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása, mások eredményeinek értelmezése, egyéni vélemények megfogalmazása.

Kulcsfogalmak/ Tundra, plankton, egysejtű, moszat, szivacs, csalánozó, gerinces, hal, madár, emlős; környezeti tényező, tűrőképesség, táplálkozási hálózat, fogalmak táplálkozási piramis, fenntartható fejlődés, táplálkozási piramis.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Az élőlény környezete és életfeltételei.



A vízi, szárazföldi élőhely összehasonlítása.

Élettelen környezeti tényezők a vízben és a szárazföldön. Jelentőségük az élőlény életében. A környezeti tényezők csoportosítása. Életközösségek Kölcsön-hatások az Az életközösségek életközösségben hasonlóságainak, különbségeinek feltárása. Táplálkozási szintek Anyag-áramlás az életközösségekben Mi lesz veled emberiség? Kulcsfogalmak/ Élőhely, környezeti tényezők, környezet, életfeltétel, életközösség fogalmak (társulás), tűrőképesség, tágtűrésű, szűktűrésű. együttélés, versengés, táplálkozási kapcsolatok, növényevő, mindenevő, élősködő táplálkozási lánc, táplálékhálózat, termelők, fogyasztók, elsődleges, másodlagos, harmadlagos fogyasztók, csúcsragadozók, lebontók, táplálkozási piramis. anyagforgalom, természetes és mesterséges életközösség, üvegházhatás.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



Mire jó a dolgok (könyvek, zenék, A rendszerezés és a csoportosítás Magyar nyelv és ruhák, gyűjtemények) közti különbség megértése. irodalom: Egy csoportosítása és rendszerezése a Irányított adatgyűjtés, majd vita a hétköznapi kifejezés hétköznapi életben?

Az élőlények csoportosításának lehetőségei.

darwinizmussal és az evolúcióval (rendszerezés) alkalmi kapcsolatos hitekről és jelentésének tévhitekről. felismerése; a szöveg Milyen szempontok szerint lehet egységei közötti csoportosítani az élőlényeket? tartalmi megfelelés Igaz-e, hogy az ember a felismerése. Kulturált majomtól származik? könyvtárhasználat. A tudományos rendszerezés Rendszertani kategóriák (ország, alapelvei a leszármazás elve, és törzs, osztály, faj) megnevezése, Matematika: néhány jellegzetes bizonyítéka. a közöttük lévő kapcsolat Halmazok ábrázolása. eszközjellegű Az élővilág törzsfejlődésének használata. időskálája. A földtörténeti, az evolúciós és a Fogalmak egymáshoz történelmi idő viszonyának való viszonya: alá- és bemutatása, az egyes változások fölérendeltségi egymáshoz való viszonyának viszony; Baktériumok, egyszerű érzékelése. mellérendeltség. eukarióták, gombák, növények és Rendszerezést segítő állatok A hazai életközösségek eszközök és általános jellemzői. jellegzetes fajainak rendszertani algoritmusok. A növények és állatok országa besorolása (ország, törzs). jellegzetes törzseinek általános A főbb rendszertani csoportok Földrajz: a jellemzői. jellemzőinek felismerése 1-1 természetföldrajzi tipikus képviselőjének példáján. folyamatok és a Egy magyar múzeumban, történelmi események nemzeti parkban, időnagyságrendi és természettudományi időtartambeli gyűjteményben stb. tett látogatás különbségei. során látott, korábban ismeretlen Történelem, fajok elhelyezése – a testfelépítés társadalmi és jellegzetességei alapján - a fő állampolgári rendszertani kategóriákban. ismeretek: tájékozódás a térben és időben. Kulcsfogalmak/ Rendszerezés, rendszertani kategória; ország, törzs, osztály. fogalmak

8. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 54 Heti óraszám: 1.5 óra Témák Száma

Neve

Óraszámok felhasználása Új ismeret

s Év eleji ismétlés 1. Az emberi test felépítése 2. A bőr és a mozgás 3. A szervezet anyagforgalma 4. Az életfolyamatok szabályozása 5. A szaporodás és egyedfejlődés Év végi ismétlés

Helyi felhasználás: kiegészítő anyag, gyakorlás

Összóraszám

Ismétlés, ellenőrzés

54

– 4

– 1

2 –

2 5

5

1

2

8

10

2

2

14

9

1

2

12

8

1

2

11

–

–

3

2

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az emberi test felépítése a sejttől az Alkalmaztatni a tanulók meglévő ismereteit. egységes egészig. Összehasonlítani az állatok és az ember testszerveződését. A hámszövetek testbeni helye, jellemzői és szerepe. Hámszövetek összehasonlítása. Módosult hámok. Tudatosítani a hámszövetek védelmének fontosságát. Kötő-, és támasztószövetek: laza rostos kötőszövet, ín-, zsír-, porc- és Példákkal illusztrálni a szövetek felépítése, működése és csontszövet. testbeni helye közti oksági kapcsolatokat. Az izomszövetek fajtái, működésük és testbeni helyük. Sejtek, szövetek mikroszkópi vizsgálata.

Tartalom Bőr szervrendszerének felépítése,

Az izomszövetek összehasonlítása. A megismert szövetek csoportosítása. Mikroszkóp használata. Írásos, rajzos feljegyzések készítése a vizsgálódás tapasztalatairól.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tudatosítani a bőr szerepét és védelmének fontosságát.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek működése. A bőr kamaszkori Egészséges bőrápolási szokások kialakítása. változásainak okai, következményei. Bőr- és szépségápolás. A serdülőkori Kozmetikai bemutató szervezése. kozmetika természetes anyagai. A mozgásszervrendszer szervei, csontkapcsolatok. A testtájak főbb csontjai.

A rész és az egész helyes értelmezése a szervrendszerben.

A csont és a vázizmok szerkezete, működése, kamaszkori jellemzői.

Elmélyíteni a szerkezet-működés összefüggéseit. A legismertebb sportágak mozgásszervekre gyakorolt hatásának összegyűjtése, ismertetése. Egyéni mozgásterv készítése

A mozgás élettani szerepe. Veszélyhelyzetek. Bőr- és mozgásszervi sérülések, elváltozások.

Elsősegélynyújtási gyakorlatok.

Tartalom Táplálékok, tápanyagok. Élelmiszerek, ételek tápanyagtartalma és az egészséges táplálkozás.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Kalóriatáblázatok használata. Helyes és egészséges vásárlói magatartás, szokásrendszer összegyűjtése, megbeszélése. Egészséges heti étrend összeállítása. Kiselőadás készítése Szent-Györgyi Albertről.

A tápcsatorna felépítése, működése. Tápanyagok emésztése, Helytelen étkezési szokások és kiküszöbölésük felszívódása. Kamaszkori megbeszélése. problémák, elváltozások. A tanulók fizikai ismereteinek alkalmaztatása. A légutak és a gázcsere. A légúti Az egészséges légzés ismérveinek megbeszélése. szerveket károsító környezeti Légzőgyakorlatok bemutatása, gyakoroltatása. tényezők. Légzőszervi elváltozások, betegségek megelőzése. Tudatosítani a véradás életmentő szerepét. A vér és alkotóinak szerepe az Vérzéscsillapítási gyakorlatok. anyagszállításban, és a szervezet védelmében. A szív és az érrendszeri elváltozások kockázati tényezőinek összegyűjtése, elemzése. A szív. A vér és a nyirokkeringés. A dohányzás, alkoholfogyasztás okainak összegyűjtése, A szív és az érrendszeri betegségek következményeinek megbeszélése. megelőzése. Az alkohol nyomában. Nikotin-stop! Megláttatni a kiválasztás szerepét a szervezet anyagforgalmában. A kiválasztásban résztvevő szervrendszerek. A vizeletkiválasztás. A vízháztartás egyensúlya. Tudatosítani az építő és lebontó anyagcsere elválaszthatatlanságát, egyensúlya megváltozásának A szervezet anyag- és energiaforkövetkezményeit. galma. Az építő és lebontó anyagcsere. Tanulói vizsgálódások, kísérletek. Jegyzőkönyv készítése. Az anyagforgalommal kapcsolatos

Tartalom vizsgálódások, kísérletek.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az idegrendszer szerveződése. Megláttatni az idegrendszer felépítésében és Az idegsejt részei, típusai, ingerületi működésében a rész és egész viszonyát. és nyugalmi állapota. Az ingerület Idegrendszeri alapfogalmak kialakítása. átadása, vezetése. Az idegszövet. A szem és a látás.

Tudatosítani a szem szerkezete és a fény terjedése közti összefüggést.

A hallás és egyensúly érzékelés. A nyelv, az orr és a bőr mint érzékszerv. Az akaratlagos (szomatikus) és a vegetatív idegrendszer felépítése és működése.

Érzékszervekkel kapcsolatos tanulói vizsgálódások. Kiselőadás Békésy Györgyről. Tudatosítani az idegrendszer egységét, szerepét az életfolyamatok szabályozásában és a környezethez való alkalmazkodásban.

Velünk született és a “tanult” reflexek. Pavlov munkássága. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti szerek és drogok hatása. Mondj nemet a drogokra!

Megláttatni a feltétlen- és feltételes reflex hasonlóságait, különbségeit és a két reflex kapcsolatát. Kiselőadás készítése. Szituációs játékok a drogok kipróbálásának és használatának elutasítására. Felismertetni a szabályozó szervrendszerek hierarchiáját.

A hormonrendszer felépítése és működése. Az ideg- és a hormonrendszer kapcsolata.

Tartalom A férfi és nő ivarszerveinek felépítése, működése. Másodlagos nemi jellegek, lelki tulajdonságok. Az ember nemi élete. A nemi úton terjedő betegségek és megelőzésük. A fogamzásgátlás módjai, következményei. Az abortusz egészségi, erkölcsi és társadalmi kérdései. A fogamzás, terhesség és a szülés. Semmelweis Ignác élete és munkássága Örökletes betegségek

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A nemek másodlagos nemi jellegének összehasonlítása. A kamasz fiúk és lányok lelki sajátosságainak összegyűjtése. A nemi szervek egészségét biztosító személyi higiéné anyagainak és eszközeinek megismertetése. Vélemények, tapasztalatok gyűjtése az abortusz erkölcsi és társadalmi megítéléséről. Felhívni a figyelmet az anya terhesség alatti életmódja, és a születendő gyermek egészségi állapota közti összefüggésre. Kiselőadás készítése. Megláttatni a genetikai tanácsadás fontosságát az

Tartalom (gyermekvállalás, családtervezés), genetikai tanácsadás. Az ember egyedfejlődési szakaszai a születéstől a halálig.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek örökletes betegségek elkerülésében. Tudatosítani, hogy az ember egyedfejlődési szakaszaiban tapasztalható egyéni különbségek a fejlődés természetes velejárói. Serdülőkori problémák, rendellenességek megbeszélése.

9. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv

Alapfogalmak, vírusok, prokarioták Az alacsonyabbrendű eukarióták Az állatok teste és életműködései Az állatok viselkedése A növények teste és életműködései A gombák teste és életműködései Év végi összefoglalás Összesen:

Összes óra 9

Gyakorlati óra

Összefoglaló óra 1

Ellenőrző óra 1

9 20 8 17

1 2

1 1 1 1

1 1 1 1

7 2 72

2

1 2 8

1

Tananyag Alapfogalmak, vírusok, prokarióták (9 óra) Alapfogalmak – rendszerezés, szerveződés. A biológia kutatása – gyakorlati óra/kiselőadások. A vírusok. A vírusok életciklusa és jelentősége. A prokarióta élőlények. A prokarióta sejtek felépítése. Autotróf és heterotróf baktériumok. A kékbaktériumok. A baktériumok és a kékbaktériumok jelentősége. Alacsonyabbrendű eukarióták (9 óra) Az alacsonyabbrendű eukarióták kialakulása, általános jellemzői. Vázuk, mozgásuk, táplálkozásuk, kiválasztásuk, szaporodásuk legfontosabb jellemzői. Rendszerezésük. Az alacsonyabbrendű eukarióták jelentősége.

1

6

6

Fejlesztési feladatok A biológia nyelvezetének alapvető fogalmainak kialakítása. A felépítés és a működés összefüggése. Az anyagcsere szerepe az elterjedésben. A biológiai vizsgálatok menetének megismertetése.

Feltárni a sejtes szerveződés jelentőségét az élővilágban. Láttatni az alacsonyabbrendű eukarióták elkülönítésének szükségességét. Megismertetni a biológiai szerveződés típusait. Megértetni az állati és a növényi jellegek közötti különbségeket. A mikroszkóp használata a szövetek Az állatok testének felépítése, életműködései és a vizsgálata, felismerése során. Meglegfontosabb törzsei (20 óra) Az állatok szerveződési szintjei. Az állati sejt. Az állatok és felismertetni a típusállatok szövetei. Az állatok, mint heterotróf élőlények. Az legfontosabb képviselőit. Elsajátítani önfenntartó életműködések összefüggése. A fajfenntartás az állatok legfontosabb szerveinek és az egyedfejlődés az állatvilágban. A szivacsok és a felépítését és azok működését. csalánozók. A férgek törzsei, a gyűrűsférgek. A Megértetni az állatban kialakuló puhatestűek törzse: a csigák, a kagylók és a fejlábúak szervek megjelenésének és az állat osztálya. Az ízeltlábúak törzse: a rovarok, a rákok és a életkörülményeinek összefüggését.

Tananyag pókszabásúak osztálya. A gerincesek törzsének általános jellemzői. A porcos és a csontos halak, a kétéltűek, a hüllők, madarak és az emlősök A szövetek vizsgálata. Állatismeret. Az állatok viselkedése (8 óra) Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböző formái.

Fejlesztési feladatok A rendszerezőképesség fejlesztése.

Egyéni megfigyelések, tapasztalatok felhasználásával megismerni az állati viselkedés alapjait. Azonosságok és különbségek keresése az állati és az emberi viselkedés között. A mikroszkóp használatának A növények teste és életműködései (17 óra) Az autotróf anyagcsere. Az autotróf és heterotróf fejlesztése. Az élővilág anyagcsere összehasonlítása. Telepes növények. A szerveződésének azonosságának mohák teste és anyagforgalma. A növényi szövetek bemutatása a növények és az állatok típusai, jellemzői, funkciói. A szövetes növények felépítésének összehasonlításán testfelépítése, a növények szervei. A növények keresztül. Megláttatni a növényi táplálkozása: a gyökér és a hajtás szerepe. Gázcsere és szervezet felépítésének a működésre párologtatás. A növényi légzés. Anyagszállítás: a gyakorolt következményét. A szállítónyalábok felépítése és működése. A raktározásra természettudományos megismerés módosult szervek különféle formái. A növényi egyes lépéseinek megismertetése a kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növények élettani jellegzetességein növényi hormonok. A szövetes növények szaporodása. A keresztül. Megértetni a szaporodási zárvatermők szaporítószervének felépítése. Az ivaros és típusok szerepét az fajok ivartalan szaporodási módok, ezek jellemzői. A fennmaradásában. A jellegzetes zárvatermők egyedfejlődése. növénytípusok megismerése. Növényhatározás. A gombák és a zuzmók A gombák teste és életműködései (7 óra) A gombák jellemzői. A gombák testfelépítésének sajátságainak megismertetése, a sajátosságai. A gombák életműködésének sajátosságai, bioszférában betöltött szerepük életmódja. A gombák gyakorlati jelentősége, hangsúlyozása. kölcsönhatások növényekkel és állatokkal. Feltárni az élőhely, az életmód és a A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. szervezet közötti oksági összefüggéseket. A gombafogyasztás szabályai. Összefoglalni a tanultakat, értékelni Év végi összefoglalás (2 óra) a teljesítményeket.

10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Tananyag A bőr és a mozgás (24 óra) A bőr felépítése. A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában. A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. Az izmok felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgási szervrendszer működésének szabályozása. Egészségügyi ismeretek. A bőr egészsége. A mindennapos testmozgás jelentősége. A táplálkozás (22 óra) Az előbél szakaszai és ezek funkciói. Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. A máj és a hasnyálmirigy. Az utóbél funkciói. A táplálkozással kapcsolatos mindennapi egészségügyi ismeretek. A légzés (18 óra) A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. A tüdő felépítése, a gázcsere folyamata. A légzőmozgások. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Év végi összefoglalás (8 óra)

Fejlesztési feladatok Érzékeltetni a bőr szerepét a szervezet homeosztázisának megőrzésében. Felhívni a figyelmet a megfelelő testtartás és a rendszeres testmozgás jelentőségére a váz- és izomrendszer felépítésének és működésének tükrében. A tápcsatorna működésén keresztül láttatni a korszerű táplálkozás alapjait. Megismertetni a májnak a szervezetszintű anyagcserében betöltött szerepét. Megmutatni a légzés szerepét a szervezet működésében. A légzőszerv felépítésén keresztül felhívni a figyelmet az egészséget károsító hatásokra. Összefoglalni a tanultakat, értékelni a teljesítményeket.

11. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra

Tananyag A keringési rendszer és az immunitás (20 óra) A vér összetétele, alkotói. A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója. Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek működése. A szív szerkezete és működése, a nagy és a kis vérkör funkciója. A nyirokrendszer. A szívés érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése. Az immunrendszer funkciója. A fehérvérsejtek típusai, a sejtes és az antitestes immunitás lényege. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek. A kiválasztás (8 óra) A vese felépítése és működése. A húgyutak. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás (12 óra) Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása. Szabályozás és vezérlés. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai és ezek hatása. Az ideg- és hormonrendszer betegségei (a tananyag megadott helyén is).

Fejlesztési feladatok A testfolyadékok összetételének megismertetése a szervezetben betöltött szerepe szempontjából. Bemutatni a szív és az érrendszer felépítésének, és kórós elváltozásainak működést módosító hatását. Bemutatni a fizika törvényeinek megjelenését a keringési rendszerben. Láttatni a fehérvérsejtek szerepét a szervezet védekezésében. Kialakítani az allergének terjedésének csökkentésének igényét. Bemutatni, miért nélkülözhetetlen a kiválasztás az élet számára.

Megismertetni az ember szabályozó rendszerének felépítésének és működésének sejt- és szervezetszintű alapjait. Érzékeltetni a receptorok szerepét az élőlény fennmaradásában. Megértetni a szabályozó rendszerek szerepét az egyes működések összerendezésében. Ismertetni a leggyakoribb hibák következményeit. Felhívni a figyelmet az e rendszerek működését hátrányosan befolyásoló tényezők veszélyeire. Ismertetni az ivarszervek felépítésén Az ember szaporodása (20 óra) A hím ivarszerv-rendszer felépítése és működése, és működésén keresztül az ember hormonális szabályozása. A női ivarszerv-rendszer életében a nemiség szerepét, felépítése és működése. A ciklus hormonális jelentőségét, egyúttal az ezzel járó szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás felelősséget. Felhívni a figyelmet az módjai. Az ember egyedfejlődése. Az egyedfejlődés testi egyedfejlődés egyes szakaszainak és pszichés jellemzői. élettani és pszichikai Egészségügyi ismeretek (a tananyag megadott helyén). jellegzetességére, különös tekintettel az ember viselkedésére.

Fejlesztési feladatok Megismertetni az ember szabályozó A érzékelés (6 óra) Az ember önfenntartó életműködései és ezek rendszerének felépítésének és szabályozása. Szabályozás és vezérlés. A külső és a belső működésének sejt- és környezet változásainak érzékelése. Az íz- és szervezetszintű alapjait. Érzékeltetni szagérzékelés. A szem felépítése és működése. A a receptorok szerepét az élőlény hallószerv felépítése és működése. Az egyensúly fennmaradásában. Megértetni érzékelése. A bőr érző működése. Az érzékszervek a szabályozó rendszerek szerepét az védelme és betegségei. egyes működések összerendezésében. Ismertetni a leggyakoribb hibák következményeit. Felhívni a figyelmet az e rendszerek működését hátrányosan befolyásoló tényezők veszélyeire. Láttatni az ember szervezetét Egészségügyi ismeretek (4 óra) Egészségügyi alapismeretek, elsősegélynyújtás, az orvosi veszélyeztető hatásokat, felhívni a ellátás igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs figyelmet a tudatos magatartásra. ártalmak, szenvedélybetegségek. A lelki egészség. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. Összefoglalni a tanultakat, értékelni Év végi összefoglalás (2 óra) a teljesítményeket. Tananyag

EMELT KÉPZÉS 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 144 Heti óraszám: 4 óra A tematikai egységek áttekintő táblázata

10. évfolyam – EMELT (heti 4 óra)

Gya- ÖsszeElméle Számo Összes korlati foglalá ti óra n-kérés óra óra s

Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei

3

1

0

0

5

Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek

3

1

0

1

5

Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában

5

2

0

1

8

Az egyszerű eukarióták általános jellemzői

5

2

1

1

9

Többsejtűség. Sejtfonalak és teleptest: gombák

5

2

1

1

9

Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői

7

2

1

1

11

Szerkezet és működés az állatok világában. Szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak

12

2

1

2

17

Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A gerincesek nagy csoportjai

12

3

1

2

18

Az állatok viselkedése

13

0

1

2

16

A növényi sejt. Szerveződési formák

2

2

0

0

4

A növények országa. Valódi növények

15

4

2

2

23

A növények élete

14

2

1

1

18

Év végi összefoglalás

0

0

2

0

2

Összesen

96

23

11

14

144

Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei

Tematikai egység

Órakeret 4 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

3

1

0

0

Előzetes tudás

Fénymikroszkóp használata. Kísérletek tervezése, elemzése.

Tudománytörténeti kutatásokra késztetés. A vizsgált természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek megismerése, használata. Az anyagok vizsgálatában leggyakrabban használt állapotleírások, állapotjelzők alkalmazása, A tematikai egység mérése, a mértékegységek szakszerű és következetes használata. Az nevelési-fejlesztési élő szervezet mechanikai és kibernetikai szemléletű leírása. Az információs és kommunikációs rendszerek felépítésének megismerése, céljai jelentőségük értékelése. A legfontosabb biológiai vizsgálati módszerek megismerése, alkalmazása - az iskola lehetőségeihez mérten. A mai kutatási eszközök használati területekhez rendelése, jelentőségük megértése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mivel foglalkozik a növénytan (botanika), az állattan (zoológia), az embertan (antropológia) tudománya?

Ismeretek


Az ismert tudományágak és néhány biológiához tartozó társtudomány vizsgálati területeinek ismerete.

A biológiai kutatási módszerek alkalmazása iskolai keretek között.


Fizika: fénytan, mértékegységek.

Matematika: mértékegységek, számítások.

Kémia: kísérletezés,

Tudományágak, társtudományok (pl. anatómia, élettan, lélektan, etológia, ökológia, genetika, rendszertan, őslénytan; orvostudomány). A biológiai kutatás főbb módszerei: a megfigyelés, leírás, összehasonlítás, kísérlet, modellkészítés, szimuláció és ezek feldolgozására szolgáló értelmezés, elemzés, kiértékelés. Az orvostudományban és a biológia más társtudományában ma is használatos vizsgálati eszközök, módszerek.

kísérleti eszközök. A fénymikroszkóp használata.

Az élővilággal kapcsolatos méret- és időskála elemzése.

Természeti jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának leírása függvényekkel; grafikonok elemzése, értelmezése.

A fénymikroszkóp szerkezete. Elektronmikroszkópi és különböző kromatográfiai vizsgálatok menete, jelentősége, alkalmazási területe. Kulcsfogalmak/ Botanika, zoológia, antropológia, etológia, pszichológia, szisztematika, paleontológia in vivo, in vitro, röntgensugár, ultrahang, fogalmak komputertomográf (CT).

Tematikai egység

Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek

Órakeret 5 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

3

1

0

1

Előzetes tudás

Vírusok általános jellemzése, az általuk okozott emberi betegségek.

A tematikai egység Analógiák felismerése, általánosítás és differenciálás, történetiség nevelési-fejlesztési követése, halmazba sorolás, IKT-alkalmazás lehetőségei. A nemi élettel, az élet kezdetével és végével, a kezelések elutasításával vagy céljai vállalásával kapcsolatos személyes felelősség biológiai hátterének

megismerése. A rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatoknak, valamint az önvizsgálatoknak a betegségek megelőzésben játszott szerepének felismerése. Az élő szervezetek működő rendszerként való értelmezése. Informatikai és a biológiai vírusok összehasonlítása. A vírusok élő és élettelen határán álló helyzetének felismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



Önálló internetes vizsgálódás: a legfontosabb magyarországi előfordulású ismertebb emberi vírusbetegségek neve, jellemző adatai.

Matematika: geometria, poliéderek, mennyiségi összehasonlítás, mértékegységek.

Az élő rendszerek általános tulajdonságai: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, növekedés, szaporodás, öröklődés.

Alapvető járványtani fogalmak ismerete. A helyi és világjárvány fogalma, a megelőzés és elhárítás lehetőségei.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a járványok történeti jelentősége.

A vírusok jellemzése, csoportosítása a bakteriofágok és jelentőségük (nagy méretüknek, valamint a gazdasejt könnyű vizsgálhatóságának köszönhetően a legkönnyebben tanulmányozhatók.

A háziállatok és növények vírusbetegségeinek azonnali jelentése a közegészségügyi szerveknél.

Magyar nyelv és irodalom: járványok irodalmi ábrázolása.

Ismeretek Az egyed szerveződési szintjei: nem sejtes rendszerek, önálló sejtek, többsejtű rendszerek.

A növényeket, illetve az állatokat fertőző legismertebb vírusok (a dohány mozaikbetegségét, illetve a baromfipestist, a száj- és körömfájást és a veszettséget okozók). Az embereket fertőző vírusok. A vírusok és szubvirális kórokozók (prion, viroid)

felépítése, csoportosítása, sokszorozódási folyamata, hatásmechanizmusa.

Fertőzés, higiénia (személyi és környezeti), járvány. Védőoltások, megelőzés. Kulcsfogalmak/ Homeosztázis, helikális, kubikális, binális vírus, prion, viroid. Bakteriofág. Sejtes és nem sejtes szerveződés. fogalmak

Tematikai egység

Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában

Órakeret 8 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

5

2

0

1

Előzetes tudás

A baktériumok általános jellemzése, a fénymikroszkóp használata. A baktériumok környezeti jelentőségének felismerése. A baktériumsejt felépítése és működése közötti ok-okozati összefüggés felismerése. A földi élet kezdete és a földön kívüli lét tudományos felvetése, internetes kutatás során a kritikai gondolkodás fejlesztése.

A tematikai egység Az energiatípusok (kémiai, nap, elektromos) egymásba alakítását nevelési-fejlesztési jelentő folyamatok megismerése. Az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet fejlesztése. A természeti körfolyamatok céljai felismerése, megfigyelése, természeti jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának leírása függvényekkel. A rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének felismerése. A fontosabb biogeokémiai körforgalmak (szén, oxigén, nitrogén) elemzése egy szabályozott rendszer részeként. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Ismeretek


A baktériumok


Fizika:

Kitekintés az ősbaktériumokra, a anyagcseretípusok szerinti 3,5 milliárd évvel ezelőtti csoportosítása. A prokarióta sejt megjelenésükre. felépítésének mikroszkópos vizsgálata, megfigyelése. A valódi baktériumsejt (mérete, alakja, sejtfelépítése). Állandó és Kutatás az interneten (tanári járulékos sejtalkotók. Aktív és irányítással, otthoni feladat): A passzív mozgásuk. prokarióták jelentősége: a földi Csoportosításuk anyagcseréjük anyagforgalomban betöltött és energiahasznosításuk szerint szerepük, hasznosításuk az [autotróf, foto- és élelmiszeriparban, kemoszintetizáló (aerob és gyógyszeriparban, anaerob), heterotróf – paraziták, mezőgazdaságban. szimbionták, szaprofiták], szaporodásuk. Az emberi és állati szervezetben élő szimbionták gyakorlati haszna. Az emberi szervezet parazita baktériumai, kórokozásuk. Baktériumok által okozott betegségek. Védekezés, megelőzés. Ajánlott és kötelező védőoltások.

mértékegységek, energia, a fénymikroszkóp optikai rendszere.

Kémia: oxidációredukció, ionok, levegő, szén-dioxid, oxigén, szerves, szervetlen, fertőtlenítőszerek.

Tanulói vizsgálat: aludttej savójából tejsavbaktériumok kimutatása, vizsgálatuk fénymikroszkóppal (vagy szénabacilus, kékbaktériumok vizsgálata).

Kulcsfogalmak/ Prokariota, autotróf, heterotróf, bakteriospóra, antibiotikum, kozmopolita faj, plankton, coccus, bacillus, spirillum, vibrió, reprodukció. fogalmak

Tematikai egység

Órakeret 9 óra

Az egyszerű eukarióták általános jellemzői

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

5

2

1

1

Előzetes tudás

Egysejtű eukarióták néhány képviselőjének felismerése, jellemzése.

A tematikai egység Az eukarióta sejt kialakulásáról szóló elméletek, feltevések nevelési-fejlesztési megismerése, összevetése céljai A körülhatárolt sejtmag és a belső membránok megjelenése

jelentőségének megértése. Szerkezet és működés kapcsolata az egysejtű eukarióták világában - táplálkozás, kiválasztás, szaporodás. A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása az alacsonyabb rendű eukarióták testszerveződésének példáján. Az anyagi világ egymásba épülő szerveződési szintjeinek tudatos kezelése, a halmazstruktúrák magyarázata összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Ismeretek


A témával kapcsolatos tanulmányok keresése az interneten.

Az élőlények kialakulásának vázlata, törzsfaelemzés, kihangsúlyozva az ősi ostorosok szerepét. Autogén elmélet, A tanult fajok felismerése endoszimbionta elmélet. fénymikroszkópban, az Az aktív helyváltoztató egysejtűek életmódjával egysejtűek mozgástípusai: kapcsolatos kísérletek elemzése. ostoros, csillós, amőboid (állábas) mozgás. Az óriás amőba, a papucsállatka, a zöld szemesostoros példáján keresztül az egysejtű élőlények változatos testszerveződésének és a felépítő anyagcserének a megismerése. Az állati egysejtűek közül ostorosként a parazita álomkór ostoros és a hüvelyostoros, az amőbák közül az óriás amőba és a vérhasamőba, a csillósok közül a közönséges papucsállatka, a harang- és kürtállatkát, valamint a bendőcsillósok, a héjas gyökérlábúak, a napállatocska és a sugárállatocska ismerete.

A színanyagok, színtestek megjelenése szerepének megértése a fotoautotróf folyamatokban.

Fonalas zöldmoszatok vizsgálata (testfelépítés, táplálékfelvétel) fénymikroszkóppal, a látottak lerajzolása és jellemzése.

A fonalas és a teleptestes szerveződés megismerése konkrét példákon (egyes vörösés barnamoszatok, zöldmoszatok,


Kémia: a sziliciumdioxid szerkezete.

Önálló mozgásra képtelen alacsonyabbrendű eukarióták (kovamoszatok, barnamoszatok, vörösmoszatok) megismerése, csoportosítása. Differenciálódás, sejttársulás (harmonikamoszatok, fogaskerékmoszatok, gömbmoszatok), telepes (álszövetes), szövet, egyirányú osztódás: fonalas testfelépítés (békanyálmoszatok), két irányban: lemez (tengeri saláta), több irány: teleptest (csillárkamoszat). A moszatok fejlődése nemzedékváltakozással

pl. csillárkamoszat).

A prokarióta és az egysejtű eukarióta élőlények összehasonlítása (sejtfelépítés és életműködések, azonos és az eltérő tulajdonságok). Az alacsonyabb rendű eukarióták szerveződési típusainak megfigyelése a zöldmoszatok szerveződési típusain keresztül: egysejtű: ernyősmoszat; sejttársulásos: harmonikamoszat; fonalas: békanyál; lemezes: tengeri saláta; teleptestű: csillárkamoszat. Természetes vizekből vett vízminták vizsgálata (különböző zöldalgák keresése, a kloroplasztiszok alakjának vizsgálata). A mikroszkópi megfigyelések lerajzolása és magyarázó szöveggel való ellátása.

Határozókönyvek használata. Szilícium- és mészváz, sejtszáj, sejtgarat, lüktető- és emésztő űröcske, Kulcsfogalmak/ sejtközpont, ostor, csilló, álláb, szól-, gélállapot, mixotróf táplálkozás, fogalmak kopuláció, konjugáció, spóra, ivarsejt.

Tematikai egység

Többsejtűség. Sejtfonalak és teleptest: gombák

Órakeret 9 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

5

2

1

1

Előzetes tudás

A biológiai szerveződés szintjei. Ehető és mérgező gombák. A többsejtűség felé vezető út egyes állomásainak megismerése az élőlények világában.

Energiatípusok egymásba alakítását jelentő folyamatok megismerése A tematikai egység során az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet fejlesztése. A nevelési-fejlesztési környezeti állapot és az ember egészsége közötti összefüggés céljai felismerése. Az emberi épített élőhelyek pusztulása okainak, következményeinek megismerése, megértése. Növényi és állati sajátságok felismerése a gombák testfelépítésében és életműködésében. Egészségtudatosságra nevelés. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Ismeretek A gombák sajátos testfelépítése és életműködése. [Evolúciós fejlődésük folytán egy részük az alacsonyabbrendű eukarióták közé tartozik, mint pl. a moszatgombák (peronoszpóra), fejespenész.] A heterotróf gombák életmód szerinti megkülönböztetése, biológiai jelentősége. Mindkét élőlény számára előnyös együttélés, pl. zuzmók. Ismeretek Sir Alexander Fleming munkássága.



A fonalas testfelépítésű gombák Kémia: mész, kova, nagyobb csoportjainak szaru, cellulóz. [Rajzóspórás gombák (pl. a burgonyarák kórokozója), járomspórás gombák (pl. Fizika: energia. fejespenész), tömlősgombák (pl. dérgomba, ehető kucsmagomba, redős papsapkagomba (mérgező), nyári szarvasgomba), egysejtű tömlősgombák (a sarjadzással szaporodó élesztők, anyarozs, kenyérpenész, almafalisztharmat), bazidiumos gombák (pl. korallgomba, rókagomba, laskagomba, ízletes vargánya, farkastinórú (mérgező), pereszke, csiperke, tintagomba, gyilkos galóca (mérgező), nagy őzlábgomba, susulyka (mérgező)] határozókönyvek segítségével

való megismerése.

A gombák táplálkozás-élettani szerepének, a gombaszedés és tárolás szabályainak megismerése.

A zuzmótelep testfelépítése és életfolyamatai közötti összefüggés felismerése. Hifa (gombafonal), micélium, teleptest, tenyésztest, termőtest, alkaloid, Kulcsfogalmak/ antibiotikum, rajzóspóra, járomspóra, tömlős és bazidiumos spóra, fogalmak bimbózás, gyöngysarjképzés, himnős.

Tematikai egység

Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői

Órakeret 11 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

7

2

1

1

Előzetes tudás

Állati és növényi egysejtűek, moszatok mohák mikroszkópi vizsgálata. Fonalas, telepes, álszövetes szerveződés.

A tematikai egység Szövetmetszetek fénymikroszkópos vizsgálata, megfigyelése során a nevelési-fejlesztési felépítés és a működés összekapcsolása. A különböző sejttípusok méretkülönbségeinek megítélése. Összehasonlítás: az állati egysejtű és céljai a többsejtű egyetlen sejtje. Az álszövet és a szövet definiálása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



Az állati sejtalkotók felismerése, Fizika: az megnevezése elektronmikroszkóp. Az állati sejt sejtalkotói: sejtmag elektronmikroszkópos felvételen (maghártya, örökítőanyag), Ismeretek

Golgi-készülék, endoplazmatikus és modellen. hálózat, mitokondrium, sejtközpont, lizoszóma, sejtplazma, sejthártya. A Mikroszkópi metszetek és ábrák, sejtszervecskék feladata. mikroszkópos felvételek vizsgálata. Összehasonlítás: a simaizom, vázizom és szívizom A főbb szövettípusok jellemzői szerkezeti és funkcionális és működési sajátságai: összefüggéseinek elemzése, előfordulása és működési hámszövetek-fedőhámok, jellemzői a szervekben. mirigyhámok, felszívóhám, érzékhám. pigmenthám egyenkénti feladatai, típusai és Rajzos ábra készítése a előfordulása a szervekben. soknyúlványú idegsejtről. Az A kötő- és idegsejt (neuron) részeinek támasztószövetek - lazarostos, megnevezése. tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet és a vér, valamint a chordaszövet, csontszövet és porcszövet felépítése, feladata és előfordulása.

Vizuális kultúra: arányok megállapítása az ábrakészítéshez.

Informatika: szövegés képszerkesztés.

Az idegsejtek típusai a sejt alakja, a nyúlványok elrendeződése, a sejt működése alapján. A gliasejt.

Szövet- és szervátültetés (transzplantáció); beültetés (implantáció). Kulcsfogalmak/ Organellum, transzplantáció, implantáció, inger, ingerület, sejttest, dendrit, axon, gliasejt, végfácska, velőshüvely. fogalmak

Tematikai egység

Szerkezet és működés az állatok világában. Szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak

Órakeret 17 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

12

2

1

2

Előzetes tudás

Szövet, álszövet, medúzák, hidrák, férgek, kagylók, csigák, fejlábúak és ízeltlábúak főbb jellemzői.

Álszövet, szivacsok. Az „állat” fogalom értelmezése. Az álszövetes és szövetes szerveződés összehasonlítása. A törzsfejlődés során kialakult állatcsoportok jellemző képviselőinek tanulmányozása. A testfelépítés, A tematikai egység testalkat és az életmód kapcsolatának megértése. Az állatcsoportok nevelési-fejlesztési szervezeti differenciálódásának megismerése. A differenciálódás céljai fokától függő sajátosságok vizsgálata ok-okozati összefüggések keresése közben. A mindenkori környezet változásaihoz való alkalmazkodás szerepének megértése az állatcsoportok jellemző tulajdonságainak kialakulásában. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


A sejtek működésbeli elkülönülésének, a szövetetek Szivacsok kialakulásának eredménye a Miért nehéz a szivacsok helyét az különböző állatcsoportoknál. élőlények rendszerében megtalálni? Ábraelemzés: a csalánozók Szivacsok álszövetes testfalának felépítése, a szerveződése. A szivacsok sejtcsoportok funkciói. különböző formái, a külső és belső sejtréteg jellemző sejtjei, azok működése. Ivartalan A csalánozók megismerése. szaporodási formájuk: (Ajánlott: Hidraállatok: kettéosztódás, bimbózás közönséges hidra, zöldhidra, (gyöngysarjképzés). Ivaros édesvízi meduza. Kehelyállatok: szaporodásuk. füles meduza. Virágállatok: viaszrózsa, vörös tollkorall, nemes korall, gombakorall, Csalánozók testfelépítése. A bíborrózsa. Bordásmedúzák: testfal jellemző sejtjei: Vénusz öve.) csalánsejtek, a diffúz idegrendszert alkotó idegsejtek, a Ismeretek


Kémia: felületi feszültség, a mészváz összetétele, a kitin, diffúzió, ozmózis.

Fizika: rakétaelv, emelőelv, a lebegés feltétele.

Földrajz: korallzátonyok (atollok), a mészkő, a kőolaj és a földgáz képződése; földtörténeti korok.

hámizomsejtek, valamint a belső réteg emésztőnedveket termelő A szaprofita férgek mirigysejtjei. Önfenntartás, biogeográfiai, gazdasági önreprodukció, önszabályozás. hasznának, a parazita férgek állat- (ember-) egészségügyi szerepének tanulmányozása. A férgek nagyobb csoportjai (fonálférgek, laposférgek, Tanulói vizsgálódás: A gyűrűsférgek) testszerveződése, gyűrűsférgek mozgása és belső önfenntartó, önreprodukáló és szervei. A puhatestűek három önszabályozó működése, főcsoportjának összehasonlítása: életmódja. a morfológiai különbségek, belső szervi azonosságok A puhatestűek nagyobb csoportjai (kagylók, csigák, fejlábúak) testszerveződése, külső, belső szimmetriája, önfenntartó, önreprodukáló, önszabályozó működése. Az élőhely, életmód és az életfolyamatok összefüggései. Főbb képviselők az egyes csoportokban: éti-, kerti- és ligeti csiga; tavi- és folyami kagyló; tintahalak, nyolclábú polip.

Az ízeltlábúak csoportjaira jellemző testfelépítés, önfenntartó, önreprodukciós és önszabályozó működés. Származási bizonyíték a szelvényezett test. A törzsfejlődés során kialakult evolúciós „újdonságok”(valódi külső váz kitinből, ízelt lábak kiegyénült harántcsíkolt izmokkal). A csáprágósok, ill. pókszabásúak fontosabb csoportjai: a skorpiók, atkák és pókok.

Tablókészítés elhalt állatok külső vázaiból. A fajok beazonosítása határozók segítségével. A hazánkban is nagy fajszámban előforduló rovarrendek, illetve példafajok keresése határozó könyvek segítségével (csoportos feladat könyvtári óra keretében). A szájszerv, a szárny, a posztembrionális fejlődési típusok alakulásának összehasonlítása. Ok-okozati összefüggés keresése az életmód és a szájszervek alakulása között. A tengeri/édesvízi puhatestűek és ízeltlábúak szerepe az egészséges táplálkozásban. Receptverseny és önálló kiselőadások.

A rovarok legfontosabb – hazánkban is nagy fajszámmal élő – rendjei: szitakötők, egyenesszárnyúak, poloskák, kabócák, bogarak, lepkék hártyásszárnyúak, kétszárnyúak Sugaras és kétoldali szimmetria; béledényrendszer és háromszakaszos bélcsatorna; sejten belüli, sejten és testen kívüli emésztés; diffúz légzés, Kulcsfogalmak/ kültakaró eredetű légzőszerv, zárt és nyílt keringés, kiválasztás sejtenként, fogalmak vesécske típusú kiválasztószerv; diffúz és központosult dúcidegrendszer; hámizomsejt, bőrizomtömlő, átváltozás, kifejlés, teljes átalakulás, vedlés, hormonális/kémiai szabályozás.

Tematikai egység

Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A gerincesek nagy csoportjai

Órakeret 18 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

12

3

1

2

Előzetes tudás

A gerincesek nagyobb csoportjai, a háziállatok.

Az állatok törzsfája oldalági képviselőjének (tüskésbőrűek) A tematikai egység összehasonlítása a gerincesek „egyenesági” elődeivel és a gerincesek nevelési-fejlesztési nagyobb csoportjaival. Az állatvédelmi törvény megismerése. Önálló kísérletezés, megfigyelés során a természettudományi megismerési céljai módszerek gyakorlása. A gerincesek evolúciós újításai, azon belül a belső váz jelentőségének megértése az életterek tartós meghódításában. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Ismeretek A tüskésbőrűek testfelépítése és életmódja. A gerinchúr, a


A tüskésbőrűeknek a gerinchúrosokkal és gerincesekkel való


Fizika: nyomás, hőmérséklet, hidraulika, optika,

csőidegrendszer és kopoltyúbél megjelenésének evolúciós jelentősége. Az előgerinhúrosok testfelépítése, evolúciós jelentősége. Fő képviselőik: a tengerben élő, átalakulással fejlődő zsákállatok.

összehasonlítása.

hang, ultrahang.

Szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok olvasmányainak, ábráinak segítségével a probléma lényegének feltárása.

Informatika: szövegszerkesztés, adattárolás, előhívás.

A fejgerinchúrosok testfelépítése Gyakorlati feladat: a kialakult gerinces szervek, és életmódja, evolúciós szervrendszerek életfolyamatbeli jelentősége (pl. a lándzsahal). (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, keringés, kiválasztás, A gerincesek általános jellemzői, szaporodás, hormonális és evolúciós újításai (Porcos, majd idegrendszeri szabályozás) csontos belső váz, melynek eltéréseinek leírása a gerincesek központja a gerincoszlop. A alábbi nagyobb csoportjaiban: kültakaró többrétegű hám, amely Halak: pl. tükörponty, csuka. bőrré alakul, csoportonként Kétéltűek: pl. zöld levelibéka, elkülöníthető függelékekkel. A kecskebéka. tápcsatorna elő-, közép- és utóbeléhez mirigyek Hüllők: pl. zöld gyík, erdei sikló. csatlakoznak. A légzőszerv Madarak: pl. házi galamb, házi előbél eredetű kopoltyú vagy tüdő. A keringési rendszer zárt, tyúk. központja a szív. Az erekben vér Emlősök: pl. házi nyúl. (plazma és alakos elemek) kering. Kiválasztó szervük a vese, a vérből szűr és kiválaszt. Ponty, csirke vagy házi nyúl Ivarszervei a váltivarúságnak megfelelőek. Többnyire jellemző boncolása megfigyelési szempontok szerint. A az ivari kétalakúság és a megfigyelések rajza, közvetlen fejlődés. megfogalmazása, leírása. A neuro-endokrin rendszer szabályozza a működéseket (melynek idegrendszeri Fajismeret bővítése központja az agy)). határozókönyvek, internet segítségével.

Kémia: kollagén, hemoglobin, tengerek és édesvizek sókoncentrációja.

Földrajz: a kontinensek élővilága, övezetesség.

Kulcsfogalmak/ Újszájú, gerinchúr, csőidegrendszer, kopoltyúbél, hüllő- és madártojás, magzatburok, porcos és csontos hal, kopoltyú, ikra, haltej, ötujjú végtag, fogalmak tolóláb, ugróláb, járóláb, madár- és denevérszárny; kettős légzés, változó

és állandó testhőmérséklet, fészeklakó, fészekhagyó.

Tematikai egység

Az állatok viselkedése

Órakeret 16 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

13

0

1

2

Előzetes tudás

Állatismeret, az állatok idegrendszere és érzékszerveik, szaporodásuk.

A tematikai egység Saját megfigyelések, tapasztalatok felhasználásával az állati viselkedés nevelési-fejlesztési alapjainak megismerése. Az állati viselkedés mint alkalmazkodási folyamat bemutatása. Azonosságok és különbségek keresése az állati céljai és emberi viselkedés között. Az érvelés, a vitakultúra fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miben különböznek az öröklött és tanult viselkedési elemek? Melyek a legfontosabb magatartásforma-csoportok? Melyek az állatok kommunikációjának fajtái?


Különböző magatartásformák megfigyelése, azonosítása és elemzése filmeken (pl. Az élet erőpróbái; A magatartáskutatás története).


Magyar nyelv és irodalom: verbális és nem verbális kommunikáció.

Történelem, társadalmi Kiselőadások tartása, viták során és állampolgári saját vélemény megvédése. ismeretek: a csoportos agresszió példái.

Ismeretek A magatartáskutatás története: Darwin, Pavlov, Watson, Lorenz, Tinbergen, von Frisch, Csányi (a kutatók módszerei, tapasztalatai, magyarázatai).

Fizika: hang, ultrahang.

Öröklött magatartásformák (feltétlen reflex, irányított mozgás, mozgásmintázatok). Tanult magatartásformák (bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns tanulás, belátásos tanulás). Önfenntartással kapcsolatos viselkedések (tájékozódás, komfortmozgások, táplálkozási magatartás, zsákmányszerzés). Fajfenntartással kapcsolatos viselkedések (udvarlás, párzás, ivadékgondozás). A társas viselkedés; a társas kapcsolatok típusai (időleges tömörülés, család, kolónia).

Az emberi természet. A tanulás és a gének szerepe az emberi viselkedésben. Az emberi viselkedési komplexum, az ember és a legfejlettebb állatok viselkedése közötti különbségek, személyes és csoportos agresszió, az emberi közösség, rangsor, szabálykövetés, az emberi nyelv kialakulása, az emberi hiedelmek, az ember konstrukciós és szinkronizációs képességének megnyilvánulása a társadalomban. A gyermek fejlődése és szocializációja a családi közösségben. Humánetológia: sztereotípiák, babonák kialakulása, a csoportos agresszió és a háború, szocializáció, szublimáció,

személyes tér, testbeszéd, szabálykövetés, nyelvi kommunikáció. Kulcsfogalmak/ Viselkedés (magatartás), kulcsinger, motiváció, ösztön, reflex, társítás, tanulás és memória, agresszió, altruizmus, szocializáció, kommunikáció, fogalmak tanulás, adaptáció, magatartáselem, magatartásegység.

Tematikai egység

Órakeret 4 óra

A növényi sejt. Szerveződési formák

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

2

2

0

0

Előzetes tudás

Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin), eukarióta sejt, növényismeret. Az állati sejt, állati szövetek.

A fénymikroszkóp használatának fejlesztése. A látómezőben lévő kép A tematikai egység leírása, értelmezése. A sejtek vizsgálati módszereinek elsajátítása. nevelési-fejlesztési Szerveződési formák bemutatása, feladatmegosztás és térbeli céljai elrendeződés alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen jellemzők alapján különítjük el az állatokat és a növényeket? A moszatok testszerveződésének milyen típusait tudjuk megkülönbözteni? Merre mutat a fejlődés? Mi a moszatok biológiai jelentősége?


A testszerveződés és az anyagcsere folyamatok alapján annak magyarázata, hogy az élőlények természetes rendszerében miért alkotnak külön országot a növények, a gombák és az állatok.

A sejtek működésbeli különbségei és a differenciálódás


Fizika: lencserendszerek, mikroszkóp.

Ismeretek

kapcsolatának megértése.

A fénymikroszkóp részei és szakszerű használata.

Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusainak bemutatása a zöldmoszat példáján (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

A növényi sejtalkotók [sejtplazma, sejthártya, sejtmag, mitokondrium, belső membránrendszer, sejtfal, színtest, zárvány, sejtüreg (vakuólum)].

Anyagcseretípusok összehasonlítása.

Prokarióta és eukarióta sejt, állati és növényi sejt összehasonlítása. Kísérletek az ozmózis kimutatására (plazmolízis). Anyagcseretípusok. A mikroszkópban látott kép nagyításának kiszámolása. Differenciálódás, sejttársulás (harmonikamoszatok, fogaskerékmoszatok, gömbmoszatok), telepes (álszövetes), szövet, egyirányú osztódás: fonalas testfelépítés (békanyálmoszatok), két irányban: lemez (tengeri saláta), több irány: teleptest (csillárkamoszat).

Különböző zárványok, sejtüregek és a színtestek megfigyelése mikroszkópban különféle sejtfestési módszerekkel. Növényi színanyagok szétválasztása kromatográfiás módszerrel.

Kulcsfogalmak/ Növényi sejt, szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, differenciálódás, féligáteresztő hártya, ozmózis, plazmolízis, parazita, fogalmak szaprofita, autotróf anyagcsere, heterotróf anyagcsere, fotoszintézis.

Tematikai egység

A növények országa. Valódi növények

Órakeret 23 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

15

4

2

2

Előzetes tudás

Növényismeret, felépítés és működés kapcsolata az állatvilágban.

A tematikai egység Szerkezet és működés közötti kapcsolat bemutatása. nevelési-fejlesztési Az élőlény és környezete közötti kapcsolat bemutatása. céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak a növények? Miért nem nőhetnek embermagasságúra a mohák?


A határozókönyvek felépítése logikájának megértése és használatuk gyakorlása.

A fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való Hogyan alkalmazkodott a szaporodás lehetőségének harasztok testfelépítése a összefüggésbe hozása a növényi szárazföldi életmódhoz? Miben szervek megjelenésével, különböznek a nyitvatermők és a felépítésével. zárvatermők?

Ismeretek Endoszimbionta elmélet. A fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetőségének kapcsolata a növényvilág fejlődésével.

(Kékeszöld moszatok), vörösmoszatok, zöldmoszatok (járommoszatok), csillárkák embriós növények = szárazföldi növények. A mohák, a harasztok a nyitvatermők és a zárvatermők kialakulása, testfelépítése, életmódja (alkalmazkodás a

Szerkezet és működés kapcsolatának bemutatása a növényi szövetek példáján.

A különböző törzseknél megjelenő evolúciós „újítások” összefüggésbe hozása a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással.

Növényi szövetpreparátum és önállóan készített nyúzat vizsgálata fénymikroszkóppal, a látottak értelmezése.


Filozófia: logika és kategóriák.

Matematika: halmazba rendezés, csoportosítás.

szárazföldi életmódhoz) és szaporodása. Fajismeret: májmoha, tőzegmoha, háztetőmoha, lucfenyő, jegenyefenyő, erdei fenyő, feketefenyő, vörösfenyő, páfrányfenyő, ciprusfélék, boróka, tiszafa, csikófark. A növényi szövetek csoportosítása és jellemzése. Moha, meiózis, mitózis spóra, ivarsejt, haploid sejt, diploid sejt, Kulcsfogalmak/ kétszakaszos egyedfejlődés, haraszt, kemotaxis, hajtásos növény, fogalmak nyitvatermő, zárvatermő, hajtás, virág, termés, kettős megtermékenytés, osztódó szövet, állandósult szövet, kambium.

Tematikai egység

Órakeret 18 óra

A növények élete

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

14

2

1

1

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Növényismeret, a növények szervei. Az életműködések közös vonásainak felismerése. A növényi szervezet felépítésének a működésre gyakorolt következményének felismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mi a víz jelentősége a növények életében? Mi a fotoszintézis jelentősége? Milyen formában


A folyadékszállítás hajtóerőinek összefüggésbe hozása a szervek felépítésével.


Fizika: adhézió, kohézió, diffúzió.

A gyökér hossz- és keresztmetszetének, a fás szár és Földrajz: a földrajzi

választanak ki anyagokat a növények? Milyen tendenciák valósultak meg a növényvilág szaporodásának evolúciója során? Hogyan mozognak, hogyan növekednek a növények?

a kétszikű levél övezetesség. keresztmetszetének ismertetése sematikus rajz alapján, a látottak magyarázata. Kémia: etén, ozmózis. A fás szár kialakulásának és az évgyűrűk keletkezésének magyarázata.

Ismeretek A növényi létfenntartó szervek (gyökér, szár levél) felépítése, működése, módosulásai.

A levegőből felvett szén-dioxidmolekula útjának nyomon követése a növényben.

A gyökér, a szár és a levél Gázcserenyílás megfigyelése felépítése, szövettani szerkezetük mikroszkópban és a látottak típusaik, módosulásaik. értelmezése. A felsorolt szervek működése és A víz útjának megfigyelése szerepük a növény életében. festett vízbe állított fehér virágú növényeken. A Liebig-féle minimumtörvény. Csírázási kísérletek végzése, A gázcserenyílás szerkezete és gyűrűzési kísérlet értelmezése. működése (összefüggés a zárósejtek felépítésével, Paál Árpádnak az auxin hatására turgorával és az ozmózissal). vonatkozó kísérletének értelmezése. A virág részei és biológiai szerepe. Kapcsolat a virág és a Az ivaros és az ivartalan termés között. szaporodás/szaporítás összehasonlítása, előnyeik és A virágos növények reproduktív hátrányaik összevetése. működései, az ivaros és az ivartalan szaporodás/szaporítás. Példák a virágzás és a nappalokéjszakák hosszának arányának A termés és a mag. A mag összefüggésére. szerkezete. A csírázás folyamata és típusai. Filmelemzés (Attenborough: A növények magánélete). A hormonok (auxin citokinin, gibberellin, etilén abszcizinsav) Projektmunka vagy házi dolgozat szerepe a növények életében. önálló témakutatással az élőlények szervezeti felépítésének Paál Árpád kísérletei. és működésének összefüggéseiről. A növények mozgása.

Gyökérszőr, diffúzió, ozmózis, passzív és aktív transzport, gyökérnyomás, Kulcsfogalmak/ szaporítóhajtás, hiányos virág, egylaki növény, kétlaki növény, ivartalan szaporodás, regeneráció, kétszakaszos egyedfejlődés, növényi hormon, fogalmak vízszállítás, párologtatás, csírázás, légzési hányados, ivartalan szaporodás és szaporítás, taxis, nasztia, tropizmus, koleoptil csúcs.

A tanuló tudja használni a fénymikroszkóp különböző fajtáit; tud nyúzatot, kaparékot és metszeteket készíteni, azokat elemezni. Felismeri a tanult mikroszkopikus fajokat, melyeket természetes környezetükből vagy saját készítésű tenyészetekből nyert. Vizsgálatait tudja rajzban kifejezni és verbálisan is magyarázni. Tud az egysejtűek életmódjával kapcsolatos kísérleteket elemezni. Ismeri a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét, tud példát hozni vírus által okozott emberi, állati és növényi betegségekre. Tudja ismertetni a baktériumok evolúciós, környezeti, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét, látja ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Ismer baktérium által okozott emberi betegségeket, ismeri ezek megelőzésének lehetőségeit és a védekezés formáit. Meg tudja magyarázni, hogy a felelőtlen antibiotikum szedés miért vezet a kórokozók ellenállóbb fajainak kialakulásához.

A fejlesztés várt Ismeri a féregfertőzéseket és azok megelőzési feltételeit, a kullancscsípés eredményei a megelőzését, a csípés esetleges következményeit. ciklus végén A tanult nagyobb élőlénycsoportokat el tudja helyezni a törzsfán. Tudja, milyen szervei, szervrendszerei vannak ezeknek az élőlényeknek, és példákon keresztül be is tudja mutatni. Ismeri a határozókönyvek logikáját és a gyakorlatban – terepen is – tudja eredményesen használni növény-, állatfajok és társulások felismerésére, rendszerezésére. Ismer védett növényeket és állatokat, Magyarország nemzeti parkjait. Ismeri az állatok különféle magatartásformáit, illetve ezeket felismeri példákból. Tudja, hogy viselkedéskombináció is lehet evolúciósan stabil stratégia. Képes értelmezni a növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítését az anyagcsere-folyamatok alapján. Felismeri az állati és növényi jellegek közötti különbségeket.

Megismeri a jellegzetes növénytípusokat. Ismeri a legfontosabb csoportokra jellemző testszerveződési formákat. Felismeri az élőlények életműködéseinek közös vonásait.

11. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 180 Heti óraszám: 5 óra A tematikai egységek áttekintő táblázata



Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése

12

6

1

2

21

Sejtbiológia: a sejt felépítése

12

2

1

2

17

Sejtbiológia: a sejtek anyagcseréje

15

2

1

2

20

Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai

16

0

1

2

19

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén

14

0

1

2

17

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén

5

0

0

1

6

Az emberi szervezet szabályozó működése. Az idegrendszer felépítése és működése

19

0

1

2

22

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás

8

1

0

1

10

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés

18

3

1

2

24

Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

10

0

1

1

12

Immunológiai szabályozás. Az immunválasz molekuláris alapjai

7

0

1

1

9

Év végi összefoglalás

0

0

3

0

3

136

14

12

18

180

Összesen

Tematikai egység

Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése

Órakeret 21 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

12

6

1

2

Előzetes tudás

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miért nem helyes a fontos – kevésbé fontos megjelölés használata az élő szervezetben előforduló elemeknél? Miért lassítja a bőr öregedését a hidratáló krémek használata? Hogyan válik lehetővé 20 féle aminosavból az élővilágban előforduló sokféle, különböző felépítésű fehérjemolekula kialakulása?

Diffúzió, ozmózis.



A szerkezet és a biológiai funkció kapcsolatának bemutatása az élő szervezet szerves molekuláinak példáján.

Kémia: fémek, nemfémek, kötéstípusok, szervetlen és szerves anyagok, oldatok, kolloid rendszerek, delokalizált elektronrendszer, kondenzáció, hidrolízis, konformáció, konfiguráció, kiralitás, lipidek, szénhidrátok, fehérjék és nukleinsavak.

A biogén elemek kimutatása kísérletekkel. Kolloid rendszerek vizsgálata. Az ozmózis vizsgálata. Kísérletek az ozmózis kimutatására (plazmolízis).

Mi az oka, hogy a növény táplálék nem fedezheti az emberi Az élő szervezetben előforduló szerves molekulák (lipidek, szervezet fehérje igényét? szénhidrátok és fehérjék) Mi tartalmaz több koleszterint: biokémiai vizsgálata, kimutatása. egységnyi vaj, disznózsír vagy A kromatográfia alapjainak margarin? megismerése. Növényi Miért ideális tartaléktápanyag a színanyagok szétválasztása keményítő és a glikogén? kromatográfiás módszerrel. Hogyan tárol és nyer energiát az élő szervezet?

Fizika: hőmozgás, hidrosztatikai nyomás.

Informatika: táblázat készítése.

Ismeretek Az élő szervezetben előforduló legfontosabb biogén elemek, szervetlen és szerves molekulák. A lipidek (neutrális zsírok, foszfatidok, karotinoidok, szteroidok), a szénhidrátok, (glükóz, fruktóz, cellubióz, maltóz, laktóz, szacharóz, a cellulóz, a keményítő és a glikogén), az egyszerű és az összetett fehérjék, a nukleotid származékok és a nukleinsavak szerkezete, tulajdonságai és biológiai szerepük. A stresszfehérjék és a sejt öngyógyító folyamata. Biogén elem, kolloid rendszer, szol állapot, gél állapot, féligáteresztő hártya, diffúzió, ozmózis, plazmolízis, lipid, neutrális zsír, foszfatid, Kulcsfogalmak/ karotinoid, szteroid, esszenciális zsírsav, monoszacharid, diszacharid, poliszaharid, aminosav, peptidkötés, esszenciális aminosav, egyszerű fogalmak fehérje, összetett fehérje, stresszfehérje, ATP, cAMP, NAD+, NADP+, koenzim-A, DNS, RNS.

Tematikai egység

Órakeret 17 óra

Sejtbiológia: a sejt felépítése

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

12

2

1

2

Előzetes tudás

Az állati és növényi a sejt fénymikroszkópos szerkezete. A sejt felépítésében részt vevő molekulák.

A fénymikroszkóppal látható sejtalkotók vizsgálata. A nagyságrendek értelmezése a sejtek, a sejtalkotó részek és a biomolekulák méretének összehasonlítása által. A tematikai egység A pro- és eukarióta sejt összehasonlítása (a belső membránok szerepe). nevelési-fejlesztési A növényi, a gomba- és az állati sejt szerkezete közötti különbségek céljai megértése. A sejt rendszerként való működésének belátása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mely sejtalkotók membránjai tekinthetők energiafejlesztő membránnak? Melyek a saját genetikai állománnyal rendelkező sejtalkotók? Mennyivel összetettebb szerkezetet mutat az elektronmikroszkópos kép a fénymikroszkóposénál?

Fejlesztési követelmények A sejtalkotók (sejthártya, sejtfal, citoplazma, ostor, csilló, endoplazmatikus hálózat (DER, SER), a Golgi-készülék, lizoszóma, mitokondrium, színtest, sejtmag, kromoszóma) felismerése vázlatrajzon és elektronmikroszkópos képen.

A biológiai egységmembránok szerepének értelmezése.

A passzív és aktív, a szabad és összetett transzport Mi a feltétele a membránáramlás összehasonlítása. jelenségének? A sejtek osztódóképessége Hogyan valósul meg a sejtben a változásának bemutatása membránáramlás? példákon keresztül. Miért lehetséges, hogy két testvér A sejtek működésbeli nagyon hasonlít egymásra, vagy különbségei és a differenciálódás teljesen különbözőek is lehetnek? kapcsolatának megértése.

Ismeretek

Különböző zárványok, sejtüregek

Kapcsolódási pontok Fizika: fénymikroszkóp és elektronmikroszkóp.

Vizuális kultúra: térbeli szerkezetek, hossz- és keresztmetszeti ábrák.

Informatika: képszerkesztés.

A sejt szerkezete és alkotói, az egyes sejtalkotók szerepe a sejt életében.

és a színtestek megfigyelése mikroszkópban különféle sejtfestési módszerekkel.

A növényi sejtalkotók [sejtplazma, sejthártya, sejtmag, mitokondrium, belső membránrendszer, sejtfal, színtest, zárvány, sejtüreg (vakuólum)].

Látogatás egy elektronmikroszkópos laboratóriumban.

Prokarióta és eukarióta sejt, állati A sejtről és a sejtalkotókról és növényi sejt összehasonlítása. készült mikroszkópos képek, modellek keresése a neten, a képek szerkesztése és bemutatása A sejtmembrán és a határoló digitális előadásokon. membránok (sejthártya, sejtfal) felépítése. Anyagszállítás a membránon keresztül (szabad és közvetített, ill. passzív és aktív transzport, exo- és endocitózis). Az endoszimbióta elmélet. A sejtmozgások. A sejtosztódás típusai és folyamatai, programozott és nem programozott sejthalál. A sejtek osztódó képessége, őssejt kutatás. Citoplazma, sejtváz, sejtközpont, csilló, ostor, membrán, endoplazmatikus hálózat, riboszóma, Golgi-készülék lizoszóma, mitokondrium, színtest, Kulcsfogalmak/ sejtmag, sejtmagvacska, kromoszóma, kromatin, kromatida, centromer, fogalmak telomer kromoszómaszerelvény, mitózis, meiózis, rekombináció, crossing-over

Tematikai egység

Sejtbiológia: a sejtek anyagcseréje

Órakeret 20 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

15

2

1

2

Előzetes tudás

A sejtek kémiai felépítése. Az anyagcsere-folyamatok leírása, magyarázata és a folyamatok közötti összefüggések felismerése megfelelő algoritmusok kiválasztásával és alkalmazásával. Annak belátása, hogy az élő rendszer anyaggazdálkodására a maximális takarékosság jellemző.

Tantárgyi fejlesztési célok

Annak belátása, hogy az élő rendszer egy kémiai folyamatok sorát felhasználó „gép”, melynek „motorja” és „hajtóanyaga” is ugyanazon molekulákból épül fel. Az egyirányú, a megfordítható és a körfolyamatok hátterének megértése, a körfolyamat szabályozó lépéseinek felismerése. Szent-Györgyi Albert munkásságának megismerése által a nemzettudat erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások


A felépítő és lebontó folyamatok Fizika: hullámhossz, összehasonlítása (kiindulási színek és energia; anyagok, végtermékek, a kémiai körfolyamatok. reakció típusa, energia).

Az erjedés az energianyerés szempontjából kevésbé hatékony folyamat, mint a biológiai Az élő rendszer felépítő és a oxidáció. Miért él vele mégis az lebontó folyamatai emberi szervezet? egyensúlyának bemutatása. Miért hal az ember előbb szomjan, mint éhen? Szükséges-e a víz a táplálék lebontásához? Melyek a fotoszintézis és a biológiai oxidáció közös


Kémia: oxidáció, redukció, redoxpotenciál, Az anyagátalakítások aktiválási energia, energiaviszonyainak elemzése. katalizátor, lipidek, szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak, Kísérletek az enzimek működési karbonsavak, alkoholok, klorofill. feltételeinek, a lebontó és a felépítő folyamatoknak a

jellemzői? Mit jelent az anyagcserében a közös intermedier elve?

vizsgálatára.

Az enzimműködés mechanizmusának értelmezése.

Informatika: táblázat és grafikon szerkesztése.

Ismeretek Az anyagcsere sajátosságai és típusai energiaforrás és szénforrás alapján. Az enzimek felépítése és működése.

Diagramok, grafikonok szerkesztése.

Egyszerű számítások végzése.

A szénhidrátok lebontása a sejtben (glikolízis, az acetilkoenzim-A képződése, a citrátkör, terminális oxidáció). A zsírok, a fehérjék és a nukleinsavak lebontása; kapcsolódásuk a szénhidrátanyagcseréhez. Erjedés és biológiai oxidáció. Az erjedés előfordulása a biológiai rendszerekben és felhasználása a mindennapokban. A szénhidrátok és a lipidek felépítő folyamata. A fotoszintézis fény- és sötétszakasza. A sejtek energiaforgalma, elektronszállító rendszerek. Szent-Györgyi Albert munkássága. Kulcsfogalmak/ Enzim, glikolízis, citrát-kör, terminális oxidáció, erjedés, biológiai oxidáció, fotoszintézis, fotolízis, elektronszállító rendszer. fogalmak

Tematikai egység

Órakeret 19 óra

Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

16

0

1

2

Előzetes tudás

A sejtek felépítése és működése. A genetikai kód általános érvényességének felismerése.

A molekuláris genetika alapjaival, szemléletmódjával kapcsolatos A tematikai egység ismeretek alapján a molekuláris genetika eredményeinek, alkalmazása nevelési-fejlesztési szerepének megértése a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában. céljai A molekuláris genetika hatásának belátása az élelmiszer- és gyógyszeriparra, a mezőgazdaságra és az emberre.




Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások

A DNS örökítő szerepét Kémia: nukleinsavak, bizonyító kísérletek értelmezése. fehérjék.

Milyen kísérletekkel bizonyítható a DNS örökítő szerepe?

A gén-, a kromoszóma- és genommutációk és a mutagén hatások összehasonlítása.

Miért bonyolult a DNS információtartalmának a megfejtése?

A kodonszótár használata a pontmutációk következményeinek levezetéséhez.

Miért nincs kihagyás a DNS bázishármasai között? Hogyan reagál egy működő lac operon arra, hogy a táptalajból elfogy a tejcukor? Melyek a legismertebb génátviteli eljárások?

Kísérletek végzése a DNS kinyerésére és a sejtosztódás vizsgálatára.

Érvelés a géntechnológia alkalmazása mellett és ellen.

Informatika: az információtárolás és -előhívás módjai.

Etika: a tudományos eredmények alkalmazásával kapcsolatos kérdések.

Miért használható a bűnüldözésben a DNS-chip? Hogyan „készült” a Dolly nevű bárány? Mit jelent a génterápia?

Ismeretek A DNS örökítőanyag-szerepe és ennek igazolása. Szemikonzervatív megkettőződés.

A hétköznapi életben is elterjedten használt fogalmak (GMO, klón, gén stb.) jelentésének ismerete, szakszerű használata. A biotechnológia gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek bemutatása példákon keresztül. A molekuláris genetika korlátainak és az ezzel kapcsolatos etikai megfontolásoknak a bemutatása.

A kizárólag idegen nyelven rendelkezésre álló szakszövegek RNS-szintézis és -érés. olvasása, a hétköznapi A genetikai kód és tulajdonságai. nyelvhasználatban elterjedten alkalmazott idegen szavak helyes A fehérjeszintézis folyamata használata. (transzkripciós faktorok, mikroRNS, lánckezdés, láncnövekedés, lánczáródás) és szabályozása, helye a sejtben. A génműködés szabályozásának alapjai (lac-operon modell), enzimindukció (gátlás és serkentés), a gén szabályozó része (promoter, szabályozó fehérjék kapcsolódási helyei), a gén kódoló része (m-RNS, indítókodon, kodonok, stop kodon, exon, intron). Mobilis genetikai elemek, ugráló gének.

A mutáció és típusai, valamint következményei (Down-kór, Klinefelter- és a Turnerszindróma, rák). A genetikai információ tárolása,

megváltozása, kifejeződése, átadása, mesterséges megváltoztatása (rekombináns DNS-technológia, restrikciós enzimek, a génátvitel, génsebészet). Nukleotid szekvencia leolvasása (szekvenálás). Plazmidok és az antibiotikumrezisztencia, transzgenikus élőlény.

DNS-chip (DNS microarray), reproduktív klónozás (Dolly), GMO-növények és állatok, mitokondriális DNS.

Humángenom-programok, génterápia. A környezet és az epigenetikai hatások. Mutagén hatások. Szemikonzervatív megkettőződés, replikáció, transzkripció, transzláció triplet, a genetikai kód, kodon, antikodon genom, genomika, gén, allél lacKulcsfogalmak/ operon, mobilis genetikai elem, mutáció, mutagén, rekombináns DNSfogalmak technológia, restrikciós enzim, transzgenikus élőlény, GMO-élőlény, genomprogram.

Tematikai egység Elméleti óra

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén Gyakorlati óra

Összefoglalás

Órakeret 17 óra Számonkérés

14 Előzetes tudás

0

1

2

Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme, sejtbiológia: fehérjék, szteroidok. A belső elválasztású mirigyek szerepének megértése a homeosztázis, a belső környezet dinamikus állandóságának kialakításában.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési Hálózatok bemutatása a hormonális szabályozás rendszerében. céljai Testképzavarok, az izomfejlődést elősegítő doppinghatású anyagok káros hatásainak hangsúlyozása.



A hormonok kémiai összetétele Kémia: szerves kémia, és hatásmechanizmusa közötti s-mező elemei. kapcsolat megértése.

Miért van szükség a szervezetben a sejtek kommunikációjára? Annak elemzése, hogyan befolyásolják a belső Milyen kapcsolat van az idegi és a elválasztású mirigyek hormonális szabályozás között? hormonjai a szénhidrát- és Ca2+-anyagcserét, a só- és Miért nagyobb a pajzsmirigyünk vízháztartást. télen, mint nyáron? Miért nő meg egyes fogságban tartott emlősök mellékveséje? Milyen veszélyekkel jár a hormontartalmú doppingszerek alkalmazása?

Mikroszkópi vizsgálatok a belső elválasztású mirigyek szövettanának megismerésére.

Mely betegségek vezethetők vissza A latin szakkifejezések pontos a hormonrendszer zavarára? jelentésüknek megfelelő használata. Ismeretek A belső elválasztású mirigyek (agyalapi mirigyi, pajzsmirigy,


A vezéreltség és a szabályozottság, a negatív és a pozitív visszacsatolás általános

Informatika: a szabályozás alapjai

Testnevelés és sport: a teljesítményfokozó szerek veszélyei

mellékpajzsmirigy, hasnyálmirigy

mechanizmusának a megértése.

mellékvese, ivarmirigyek) hormonjai és azok hatásai. A szövetekben termelődő hormonok (gasztrin, szerotonin, renin, melatonin), és hatásuk.

Számítógépi eszközökkel támogatott előadások készítése.

Az elsődleges és másodlagos hírvivők szerepe. A vércukorszint hormonális szabályozása. A hormontartalmú doppingszerek hatásai és veszélyei. A hormonrendszer betegségei: cukorbetegség (1-es és 2-es típus), Basedow-kór, golyva, törpenövés, óriásnövés, anabolikus szteroidok és veszélyeik. A hormonok hatása a viselkedésre. Az anabolikus szteroidok veszélyei. Az egészséget befolyásoló rizikófaktorok. Kulcsfogalmak/ Neuroendokrin rendszer, vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, pozitív visszacsatolás, elsődleges és másodlagos hírvivő, receptor, célsejt, fogalmak

Tematikai egység

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén

Órakeret 6 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

5

0

0

1

Előzetes tudás

Az életfolyamatok szabályozása, sejtbiológia: a sejt felépítése és működése.

A tematikai egység A szerkezet és a működés közötti kapcsolat felismerése és alkalmazása

nevelési-fejlesztési az idegsejt példáján. céljai Az idegi kapcsolatok térbeli és időbeli hálózatként való értelmezése. Annak megértése, hogy az idegsejten belül a jelterjedés elektromos, az idegsejtek között pedig döntően kémiai jellegű. A nemkívánatos médiatartalmak elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiák fejlesztése. A narkotikumhasználat kockázatainak megismerése és tudatos kerülése. Nemzeti öntudat fejlesztése Szentágothai János, Somogyi Péter, Freund Tamás, Hámori József és Buzsáki György munkásságának megismerése által.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen szerepet játszik a Na+/K+ pumpa a membránpotenciál kialakításában?

Fejlesztési követelmények A nyugalmi, az akciós és a posztszinaptikus potenciálok kialakulásának magyarázata.

Az idegsejtek közötti Miért gyorsabb az idegrost ingerületátvitel időbeli ingerületvezetése, mint a csupasz változásának kapcsolatba hozása membráné? a tanulással és a felejtéssel, a jelátvivő anyagok Hogyan okoz bénulást és halált a hatásmechanizmusának nyílbéka mérge? kapcsolatba hozása a narkotikumok hatásával. Hogyan fogják fel, és hogyan továbbítják az idegsejtek a külvilág jeleit? Az idegsejtek közötti kommunikáció alapjainak, az idegi szabályozás molekuláris Ismeretek alapjainak leírása és részbeni Az idegsejt felépítése és magyarázata. működése (nyugalmi potenciál,

Kapcsolódási pontok Kémia: elektrokémiai alapismeretek, Daniellelem, elektródpotenciál.

Fizika: az áramvezetés feltételei.

Informatika: a szabályozás alapjai, jelátvitel.

akciós potenciál). Ingerületvezetés csupasz és velőshüvelyes axonon. A szinaptikus jelátvitel mechanizmusa és típusai (serkentő, gátló). A szinapszisok összegződése és időzítése, a visszaterjedő akciós potenciál és szabályozó szerepe. Függőségek: narkotikumok, ópiátok, stimulánsok. Inger, ingerküszöb, neuron, dendrit, axon, axondomb, velőshüvely, glia, Kulcsfogalmak/ nyugalmi potenciál, akciós potenciál, Na+/K+ pumpa, depolarizáció, fogalmak repolarizáció, refrakter szakasz, szinapszis.

Tematikai egység

Az emberi szervezet szabályozó működése. Az idegrendszer felépítése és működése

Órakeret 22 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

19

0

1

2

Előzetes tudás

Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme. Az idegrendszer működéséhez kapcsolódó leggyakoribb betegségek, a kialakulásukban leggyakoribb kockázati tényezők megismerése és gyógyításuk lehetséges módjai.

A tematikai egység Személyes felelősség felismerése a veszélyes viselkedések és nevelési-fejlesztési függőségek elkerülésében. céljai A tudatos cselekvés és az érzelmek biológiájának megismerése. Az egészségre káros élvezeti szerek kockázatának megismerésére alapozva a használatuktól való tartózkodás megalapozása.



Az agykéreg működésének és az Fizika: optika, lencsék alvás biológiai szerepének fénytörés, képalkotás, értelmezése. hullámtan, hangtan.

Mi a gerincvelő és az agy szerepe az idegi szabályozásban? Tanulói vizsgálatok az alapvető reflexek, érzékelés-élettani Melyek az agykéreg kísérletek köréből. legfontosabb szerkezeti és működési jellemzői? Emlősszem boncolása. Fokozott izommunka alatt milyen szabályozás hatására változik a vázizmok és a bőr vérellátása? Milyen közös, és egyedi jellemzői vannak érzékszerveinknek? Miért egészségtelen evés közben olvasással lekötni a figyelmünket? Hogyan érik el a borkóstolók, hogy az egymás után vizsgált borok zamatát azonos eséllyel tudják minősíteni? Milyen közegek vesznek részt a hang terjedésében és érzékelésében? Miért nem látunk színeket gyenge fényben? Hol érte az agyvérzés azt a beteget, aki nem tudja mozgatni a bal karját? Mit jelent a bal féleteke dominanciája? Mit tehetünk az idegrendszerünket érintő rendellenességek megelőzése


Magyar nyelv és irodalom: hangtan, Karinthy Frigyes.

Vizuális kultúra: térbeli szerkezetek metszetei.

érdekében?

Ismeretek A gerincvelő felépítése és működése. A reflexív felépítése (izom- és bőr eredetű, szomatikus és vegetatív reflexek). Az agy felépítése (agytörzs, agytörzsi hálózatos állomány, köztiagy [talamusz, hipotalamusz], kisagy, nagyagy, agykérgi sejtoszlop, limbikus rendszer), működése és vérellátása. Az érzékszervek felépítése és működése; hibáik és a korrigálás lehetőségei. Az idegrendszer érző működése (idegek, pályák, központok). Az idegrendszer mozgató működése (központok, extrapiramidális és piramis-pályarendszer, gerincvelő, végrehajtó szervek). A vegetatív idegrendszer (Cannon-féle vészreakció, stressz). Az idegrendszer betegségei (Parkinson-kór, Alzheimer-kór, depresszió). Selye János és Békésy György munkássága. Kulcsfogalmak/ Reflexív, mag, dúc, pálya, ideg, idegrost, szomatikus, vegetatív, gerincvelői reflex, érzékszerv, receptor, rodopszin, Chorti-féle szerv, fogalmak extrapiramidális és piramis-pályarendszer, vegetatív idegrendszer,

szimpatikus, paraszimpatikus hatás.

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás

Tematikai egység

Órakeret 10 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

8

1

0

1

Előzetes tudás

Az ember kültakarója, mozgása és egészségvédelme. Szövettani alapismeretek. A sejt felépítése és működése. A korosztályos személyi higiénia problémáinak és kezelésük lehetséges módjainak megismerése.

A tematikai egység A reális és az idealizált énkép közötti különbségek felismerésének és nevelési-fejlesztési elfogadásának elősegítése. céljai A természettudományos ismereteknek a hétköznapi élet problémáinak megoldásában való alkalmazása. Egészségügyi ismeretek bővítése.




Mi a jelentősége a bőrben levő verejték és faggyúmirigyeknek?

Az izomláz kialakulásának és megszűnésének értelmezése a sejtek és szervek anyagcseréjének összekapcsolásával.

Fizika: gravitáció, munkavégzés, forgatónyomaték.

Milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal járhat a napozás?

A láz lehetséges okainak magyarázata.

Kémia: kalciumvegyületek.


Hogyan alakulnak ki az emberi A testépítés során alkalmazott fajra jellemző bőrszínváltozatok? táplálék-kiegészítők káros Hogyan használhatók a biológiai hatásainak elemzése.

Testnevelés és sport: az edzettség növelése,

ismeretek a helyes bőrápolásban? A női és férfi váz- és izomrendszer összehasonlítása. Hogyan alakul ki és előzhető meg a csontritkulás? A vázizmok reflexes és akaratlagos szabályozásának Mi az oka annak, hogy a láb összehasonlítása. nagyujja nem fordítható szembe a többivel? Grafikonelemzés, egyszerű számítási feladatok. Milyen összefüggés van a csigolyák felépítése és sokrétű A médiában megjelenő funkciója között? áltudományos és kereskedelmi célú közlemények, hírek kritikai Milyen anyagok és folyamatok elemzése. szolgáltatják az izom működéséhez szükséges energiát? Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi betegségek?

Ismeretek Az emberi bőr felépítése, biológiai szerepe és működése. A bőr rétegei, szöveti szerkezete, mirigyei (emlő is), a benne található receptorok. A neuroendokrin hőszabályozás. A bőr betegségei. A mozgás szervrendszer felépítése és működése: a csont- és izomrendszer anatómiai felépítése, szöveti szerkezete, kémiai összetétele, a mozgás idegi szabályozása. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa A mozgásszegény és a sportos életmód következményei, a váz-

a megfelelő testalkat kialakítása.

és izomrendszer betegségei. Hipotermia, ergoszterin, csonthártya, csöves csont, lapos csont, ízület, Kulcsfogalmak/ miofibrillum, izompólya, izomnyaláb, rángás, tartós izom-összehúzódás, izomtónus, miozin, aktin, ionpumpa, fehér izom, vörösizom, kreatinfogalmak foszfát, mioglobin, Cori-kör.

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés

Tematikai egység

Órakeret 24 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

18

3

1

2

Előzetes tudás

Az anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme, szövettani ismeretek A szervrendszerek összehangolt működésének megértése a sejt, a szerv és a rendszerek szintjén. A tematikai egységhez kapcsolódó civilizációs betegségek és kockázati tényezőik megismerése.

A tematikai egység Az egészséges életmód és a tudatos táplálkozás fontosságának nevelési-fejlesztési felismerése, az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi céljai hátrányainak belátása. Analizáló- és szintetizálókészség fejlesztése. A kísérletezőkészség fejlesztése (tervezés, végrehajtás, rendezett dokumentálás és értékelés).


Fejlesztési követelmények A tápcsatorna reflexes folyamatainak és az éhségérzet

Kapcsolódási pontok Fizika: nyomás, gáztörvények.

Hogyan emésztődik meg a szalonnás tojásrántotta a szervezetünkben?

kialakulásának magyarázata. Ének-zene: hangképzés.

Mi a bélbaktériumok élettani működése?

Az emésztőmirigyek az emésztőnedvek és az emésztőenzimek közötti kapcsolat megértése.

Hogyan függ össze a testsúly megőrzése a helyes táplálkozással?

A vér, a nyirok és a szövetnedv áramlási mechanizmusának magyarázata.

Változik-e a be- és kilégzés az űrkabinban, ha a levegő összetétele és nyomása megegyezik a tengerszinti légkörével?

Számítási feladatok a légző szervrendszer, a szív és a keringés teljesítményadataival.

Kémia: kémiai számítások, pH, szerves kémia, savbázis reakciók, pH, szerves kémia: makromolekulák hidrolízise, karbamid, húgysav.

Miért alkalmas a kilélegzett levegő mesterséges lélegeztetésre?

Kísérletek a tápanyag, a légzés és az emberi vizelet vizsgálatára. Vizuális kultúra: metszetek.

Milyen környezeti hatások és káros szokások veszélyeztetik légző szerv rendszerünk egészségét?

Emlősgége, emlősszív és emlősvese boncolása. A szervrendszerek egészséges állapotát jelző adatok elemzése.

Miért lehet a cukorbetegek vizeletében jelentős mennyiségű A szén-monoxid és szén-dioxid okozta mérgezés tüneteinek cukor és leheletükben aceton? felismerése és a tennivalók Hogyan változik a vizelet ismerete. mennyisége és összetétele, ha sok vizet iszunk, vagy erősen sós Oszlop- és kördiagramok, grafikonok elemzése, egyszerű ételt fogyasztunk? számítási feladatok megoldása. Milyen lebontó folyamat terméke a karbamid, és hogyan változik koncentrációja a nefron Az angol és a latin szakaszaiban? szakkifejezések értő alkalmazása, helyes kiejtése és írása. Mi a vérdopping? Milyen káros következményekkel jár a vér albumin tartalmának a csökkenése, és ez mikor fordulhat elő?

Az IKT lehetőségeinek felhasználása gyakorlati problémák megoldásában.

Hogyan hat a vérnyomásra az erek összkeresztmetszetének szűkülése, ill. tágulása? Hogyan változik a keringési perctérfogat az edzetlen és a rendszeresen sportoló ember szervezetében? Hogyan módosulhat a légzés és a vérkeringés feleléskor? Melyek a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek, és ezek hogyan előzhetők meg?

Ismeretek A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a vérkeringés szervrendszerének felépítése, működése, különös tekintettel az anyagcserében és a homeosztázis kialakításában betöltött szerepükre. A vese hármas működése (szűrés, visszaszívás, kiválasztás) a vizelet kiválasztás folyamatában. A táplálkozás, a légzés, a vérkeringés és a kiválasztás szabályozása. A szív ingerületkeltő és vezető rendszere. A vér fizikai, kémiai és biológiai jellemzői, és szerepe az élő szervezet belső egyensúlyának kialakításában. A véralvadás folyamata. A táplálkozáshoz, a

kiválasztáshoz, a légzéshez és a vérkeringéshez kapcsolódó civilizációs betegségek. Alapanyagcsere, perisztaltikus mozgás, emésztőmirigy, emésztőnedv, emésztőenzim, amiláz, pepszin, tripszin, lipáz, nukleáz, minőségi és mennyiségi éhezés, sejtlégzés, belső gázcsere, külső gázcsere, légcsere, Kulcsfogalmak/ tüdőalveolus, hasi légzés, mellkasi légzés, vitálkapacitás, légzési perctérfogat, légmell, nefron, , szűrlet, vizelet, vérplazma, limfocita, fogalmak granulocita, monocita, protrombin, trombin, fibrinogén, fibrin, kolloidozmózisnyomás, artéria-véna kapilláris, valódi kapilláris, pulzustérfogat, keringési perctérfogat, nyugalmi perctérfogat.

Tematikai egység

Órakeret 12 óra

Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

10

0

1

1

Az ember szaporodása, egyedfejlődése és egészségvédelme. Előzetes tudás

Sejtosztódás: mitózis, meiózis. Hormonrendszer. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A tudatos családtervezés, a várandós anya egészséges életmódja melletti érvek megismerése és elfogadtatása.

A tematikai egység Az alkalmazott technikák előnyei mellett azok korlátainak és nevelési-fejlesztési kockázatainak a felismerése, ehhez kapcsolódóan a mérlegelésen céljai alapuló véleményalkotás fejlesztése. Különböző szexuális kultúrájú társadalmi csoportok, közösségek etikai elveinek megismerése, összevetése. Az egyén, a család és a társadalom felelősségének megértése az utódvállalásban.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miért van a férfiak kilövellt ondójában 300-400 millió spermium? Hogyan szabályozza a hormonrendszer a méh és a petefészek ciklusos működését? Hogyan képződnek a hímivarsejtek és a petesejtek?

Fejlesztési követelmények A női nemi ciklus során a petefészekben, a méh nyálkahártyában, a testhőmérsékletben és a hormonrendszerben végbemenő változások összefüggéseinek magyarázata. A meddőséget korrigáló lehetséges orvosi beavatkozások megismerése és a kapcsolódó etikai problémák elemzése.

Hogyan mutatható ki a vizeletből a korai terhesség? Az anyai és a magzati vérkeringés kapcsolatának Miért veszélyes a művi bemutatása, összefüggésének terhesség-megszakítás? igazolása az egészséges Hogyan történik a magzat életmóddal. táplálása? A here és petefészek szövettani felépítésének mikroszkópi vizsgálata. Ismeretek Az ember nemének meghatározásának különböző szintjei (kromoszomális, ivarszervi és pszichoszexuális nem). A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, és a működés szabályozása. A spermium és a petesejt érése. A meddőség okai. A hormonális fogamzásgátlás alapjai.

A szexuális tartalmú adathalászat lehetséges veszélyeinek elemzése.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: a nőideál változása a festészetben és szobrászatban a civilizáció kezdeteitől napjainkig.

A megtermékenyítés sejtbiológiai alapjai. A terhesség és a szülés hormonális szabályozása. Az ember egyedfejlődése, a méhen belüli és a posztembrionális fejlődés fő szakaszai. Kulcsfogalmak/ Kromoszómális, ivarszervi és pszichoszexuális nem, erekció és ejakuláció, fogalmak oocita, sarkitest, Graaf-tüsző, ovuláció, sárgatest, megtermékenyítés, beágyazódás, lombikbébi, koriongonadotropin, vetélés, abortusz, embriócsomó, amnionüreg, szikhólyag, külső és belső magzatburok, embriópajzs, embrió, méhlepény, köldökzsinór, akceleráció.

Tematikai egység

Immunológiai szabályozás. Az immunválasz molekuláris alapjai

Órakeret 9 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

7

0

1

1

Előzetes tudás

A sejt felépítése és működése, molekuláris genetikai ismeretek Az immunválasz élettani, molekuláris és genetikai alapjainak, szemléletmódjának, az egészségügyre, a betegségek gyors felismerésére, a megelőzésére és a társadalom higiéniai kultúrájára való hatásának a megismerése. A védőoltás és az egészségügyi politika kapcsolatának megértése.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az immunrendszer és a gyógyszerhasználat (pl. antibiotikumok) kapcsolatának megértése. Megalapozott szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás és vitakészség fejlesztése. Annak felismerése, hogy az immunológia eredményeinek, alkalmazásának milyen szerepe van a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában.

Annak megértése, hogy hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák (pl. fertőzések, járványok, higiéniai problémák) kialakulásához, ezek kockázatának és az ezzel kapcsolatos felelősségnek a belátása.




Az immunrendszer azon képességének bemutatása, amely nemcsak a „saját – nem saját”, Miért duzzadnak meg fertőzések hanem a „veszélyes – nem hatására a nyirokcsomók? veszélyes” között is különbséget tud tenni, Milyen kapcsolat van az immunrendszer sejtjei között? A veleszületett és az egyedi élet Hogyan képes az emberi szervezet 1010 1011 különböző specifitású immunoglobulint előállítani?

során szerzett immunválasz kapcsolatának elemzése. Példák gyűjtése a higiénia, a gyógyszer- és táplálkozási allergiák első tüneteiről.

Miért nincs RHösszeférhetetlenség annál a A fertőzések és az életmód házaspárnál, ahol a feleség RH+? szerepének magyarázata az immunválaszban. Miért alakulhat ki pollen allergia?

Az elmúlt időben jelentkezett Hogyan győzi le szervezetünk a influenzajárványok vírus- és baktériumfertőzéseket? tapasztalatainak elemzése. Hogyan védekezik szervezetünk a daganatsejtek ellen?

A vérátömlesztés és a szervátültetés során fellépő immunproblémák elemzése.

A kizárólag idegen nyelven Ismeretek rendelkezésre álló szakszövegek megértése, a hétköznapi Az immunrendszer résztvevői, nyelvhasználatban elterjedt sejtes és oldékony komponensei, idegen szavak (pl. AIDS) helyes főbb feladatai. használata. T és B nyiroksejtek (limfociták),

Kapcsolódási pontok Kémia: szénhidrátok, nukleinsavak, fehérjék.

Informatika: információtárolás és előhívás.

falósejtek, nyúlványos (dendritikus) sejtek szerepe. Veleszületett és az egyedi élet során szerzett immunválasz.

Internetes hálópontok és animációk felkutatása és használata.

Az antigén-felismerő receptorok keletkezése (génátrendeződéssel és mutációkkal). A vércsoportok, vérátömlesztés, szervátültetés. Az allergia, autoimmun betegségek, a szerzett (pl. AIDS) és örökölt immunhiányok, valamint a rák és a fertőzések elleni immunválasz főbb mechanizmusai. A védőoltások szerepe a betegségek megelőzésében. Védekezés a vírus- és baktériumfertőzések és a daganatsejtek ellen. Egyéni és etnikai genetikai eltérések az immunválaszban. Biológiai (immun-)terápiák és perspektívájuk. Kulcsfogalmak/ Immunrendszer-hálózat, antigén, antigénreceptor, T és B nyiroksejt (limfocita), falósejt, nyúlványos (dendritikus) sejt, fogalmak antitest, antigén felismerés, a veleszületett (természetes) immunválasz, szerzett immunválasz, immunmemória, allergia, szerzett és örökölt immunhiány, autoimmunhiány, védőoltás.

12. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 155 Heti óraszám: 5 óra A tematikai egységek áttekintő táblázata



Genetika: az öröklődés

20

8

2

2

32

Ökológia. Az élőlények környezete

20

0

2

2

24

Ökoszisztéma

12

0

1

2

15

Életközösségek

20

0

2

2

24

Evolúció. Biológiai evolúció, mikroevolúció

8

3

0

1

12

Evolúció. Biológiai evolúció. Speciáció.

12

0

1

1

14

Rendszerbiológia és evolúció

1

3

0

0

4

A biológia-tananyag szintézise biológiából érettségizők számára

0

15

0

15

30

Összesen

93

29

8

25

155

Tematikai egység

Genetika: az öröklődés

Órakeret 24 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

20

0

2

2

Előzetes tudás

Az öröklődés molekuláris alapjai. Sejtbiológia.

A tematikai egység A mendeli genetika szemléletmódja és kibontakozása fő lépéseinek nevelési-fejlesztési (tudománytörténeti vonatkozások is) megismerése.

céljai

Az ember megismerése és egészségének fejlesztése az emberi öröklődés példáin. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése genetikai feladatok megoldásával. A genetikai tanácsadás gyakorlati hasznának belátása. Analizáló- és szintetizáló képesség fejlesztése, a matematika eszközrendszerének használata a biológiában.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen hasonlóságok és különbségek ismerhetők fel a domináns-recesszív és az intermedier öröklődésben? Mi okozza a gének közötti kölcsönhatást?

Fejlesztési követelmények Az öröklődés folyamatainak leírása és magyarázata, az összefüggések felismerése.

A genetikai tanácsadás szerepének belátása az utódvállalásban. Családfaelemzés.

Miért nevezzük a nemhez kapcsolt gének öröklődését cikk- Példák gyűjtése családi halmozódású, genetikai eredetű cakk öröklődésnek? betegségekre. Miért tiltott a világ legtöbb A környezeti hatásoknak az országában a vérrokonok öröklődésben betöltött házassága? szerepének magyarázata. Milyen mértékben Minőségi és mennyiségi jellegek befolyásolhatja a környezet az megfigyelése, eloszlásukból öröklött jellegek következtetés az öröklődés megnyilvánulását? menetére. Miért kell a hibrid kukorica vetőmagját évente újra előállítani? Mendel és Morgan kutatási módszerének és eredményeinek

Kapcsolódási pontok Kémia: nukleinsavak, fehérjék.

Matematika: a valószínűség-számítás és a statisztika alapjai.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A vérzékenység öröklődése az európai királyi családokban. Rokonházasság a fáraók dinasztiáiban. A kommunista diktatúra ideológiai alapú tudományirányítása (Micsurin).

Ismeretek

értelmezése.

Domináns-recesszív, intermedier A mendeli következtetések és kodomináns öröklődés. korlátainak értelmezése. A három Mendel-törvény.

Genetikai feladatok megoldása.

Egygénes, kétgénes és poligénes Családfa alapján következtetés öröklődés. egy jelleg öröklődésmenetére. Génkölcsönhatások, random keresztezés, letális hatások. A nemi kromoszómához kötött öröklődés. A humángenetika vizsgálati módszerei (családfaelemzés, ikerkutatás). Géntérképezés kapcsolódási csoportok. A Drosophila (ecetmuslica) mint a genetika modellszervezete (életciklus, kromoszómaszám, kapcsolódási csoportok, gének elhelyezkedése a kromoszómán). A mennyiségi jellegek öröklődése. Környezeti hatások, örökölhetőség, hajlamosító gének, küszöbmodell, penetrancia, expesszivitás, heterózishatás (pl. hibridkukorica, brojlercsirke), anyai öröklődés. Genetikai eredetű betegségek (albinizmus, színtévesztés, vérzékenység, sarlósejtes vérszegénység, Down-kór, csípőficam, magas vérnyomás, velőcső-záródási rendellenességek stb.).

A genetikai tanácsadás alapelvei. Genotípus, fenotípus, homozigóta, heterozigóta, ivari és testi Kulcsfogalmak/ kromoszóma, hemizigóta, minőségi jelleg, mennyiségi jelleg, fogalmak gamétatisztaság elve, tesztelő keresztezés, reciprok keresztezés.

Tematikai egység

Ökológia. Az élőlények környezete

Órakeret 24 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

20

0

2

2

Előzetes tudás

Biomok, éghajlat, csapadék, talaj. Életközösségek. Indikátorok.

A környezet fogalmának, időbeli és térbeli változásának megismerése. A tematikai egység Annak megértése, hogy az egyénnek felelőssége van a közösség nevelési-fejlesztési fenntartásában és a normakövetésben. Annak felismerése, hogy környezetünk is hatással van egészségünkre. Annak megértése, hogy céljai hogyan vezetett az ember tevékenysége környezeti problémák kialakulásához.




Tűrőképességi görbék Matematika: normál értelmezése (minimum, eloszlás, grafikonos maximum, optimum, szűk és tág ábrázolás. tűrés), összefüggés felismerése az indikátor-szervezetekkel.

Mi a környezet? Milyen módon hathat egymásra két populáció? Mi az összefüggés a testtömeg, a A niche fogalom értelmezése. testhossz és a testfelület között? Miért nem nő korlátlanul a populációk létszáma az idő Víz, talaj és levegő vizsgálata. függvényében?

Informatika: prezentációkészítés, internethasználat.

Földrajz: korfa,

demográfiai mutatók. A testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérséklete összefüggésének elemzése.

Ismeretek Egyed feletti szerveződési szintek.

Kémia: indikátor.

Esettanulmány alapján összefüggések felismerése a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Élettelen környezeti tényezők. Az élőlények alkalmazkodása az Projektmunka a környezeti élettelen környezeti tényezőkhöz; tényezők, az életfeltételek és az generalista, specialista, indikátor élőlények életmódja, elterjedése közötti összefüggésről. fajok. Szünbiológia: szünfenobiológia és ökológia.

Az élőlények tűrőképessége. A populációk szerkezete, jellemzői.

Egyszerű ökológiai grafikonok készítése. A populációk ökológiai (és genetikai) értelmezése.

A populációk változása (populációdinamika): szaporodóképesség, termékenység, korlátolt és korlátlan növekedés, r- és Kstratégia, Lotka–Volterra-modell.

Az egyes élőlény-populációk közti kölcsönhatások sokrétűségének példákkal történő igazolása.

Az élő ökológiai tényezők – populációs kölcsönhatások. Környezetszennyezés, környezetvédelem. Kulcsfogalmak Populáció, környék, miliő, környezet, tűrőképesség, rövidnappalos és hosszúnappalos növény, indikátorfaj, niche, Gauze-elv, szimbiózis, / fogalmak kompetíció, kommenzalizmus, antibiózis, parazitizmus, predáció.

Tematikai egység Elméleti óra

Ökoszisztéma Gyakorlati óra

Összefoglalás

Órakeret 15 óra Számonkérés

12 Előzetes tudás

0

1

2

Tápláléklánc, termelők és fogyasztók, szénhidrogén- és kőszénképződés, lebontó szervezetek, foszfátüledék, populációs kölcsönhatások. Az ökológiai egyensúly értelmezése.

A tematikai egység Egyes globális problémák és a lokális cselekvések közötti kapcsolat nevelési-fejlesztési fokozatos megértése és értelmezése. céljai A lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyenek az ökoszisztéma energiaviszonyai? Mi hajtja az anyag körforgását az ökoszisztémában? Ökológiai alapon magyarázzuk meg, miért drágább a hús, mint a liszt?

Ismeretek Az ökoszisztéma fogalma, az életközösség ökoszisztémaként való értelmezése. Anyagforgalom: termelők, fogyasztók és lebontók szerepe, táplálkozási lánc és hálózat különbsége. A szén, az oxigén, a víz, a


A biomassza, a produkció és egyedszám fogalmának összehasonlító értelmezése. „Ökológiai produkció és energia piramis”értelmezése. Táplálékhálózatok értelmezése. Az életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása. A biomassza és a produkció globális éghajlati tényezőktől való függésének értelmezése. A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”) következményeinek


Kémia: műtrágyák, növényvédőszerek, rovarölőszerek.

Matematika: mérés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Kárpátmedence történeti ökológiája (pl. fokos gazdálkodás, lecsapolás, vízrendezés, szikesek, erdőirtás és telepítés, bányászat, nagyüzemi gazdálkodás).

nitrogén és a foszfor körforgása – az élőlények szerepe e folyamatokban.

megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata.

Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése, mennyiségi viszonyai az életközösségekben.

Problémafeladatok megoldása, számítások.

Biológiai sokféleség a faj (faj/egyed diverzitás) és az ökoszisztéma szintjén (pl. élőhelyek sokfélesége, a tápláléklánc szintjeinek száma). Tápláléklánc, termelő (producens), fogyasztó (konzumens), lebontó Kulcsfogalmak (reducens), csúcsragadozó, táplálékhálózat, biogeokémiai ciklus, biológiai fogalmak produkció, biomassza.

Tematikai egység

Életközösségek

Órakeret 24 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

20

0

2

2

Előzetes tudás

Életközösségek. Biomok.

A mintázat és szintezettség kialakulásának és az életközösségek időbeli A tematikai egység változásának értelmezése. A terepen végzett vizsgálatok során a nevelési-fejlesztési természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata. Magyarország gazdag élővilágának, természeti csodáinak tudatosítása céljai (nagyvadak, madárvilág, ritka növények, Gemenci erdő, Őrség, KisBalaton, Hortobágy, Tiszahát, Tiszató).

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,



ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miért és hogyan változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei a magyarság 1000 éves történelme során? Milyen klímazonális és intrazonális társulások élnek Magyarországon? Milyen ezeknek a növény- és állatvilága?

A társulások életében bekövetkező változások természetes és ember által befolyásolt folyamatának értelmezése. Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül az életközösségek előrehaladó változásainak bemutatása.

Hol találunk természeteshez A Kárpát-medence egykori és közeli társulásokat? Milyen következményekkel jár az emberi mai élővilágának összehasonlítása. tevékenység? Mi jellemzi a közvetlen környezetem élővilágát? Mit védjünk?

Az életközösségek sajátosságainak önálló ismertetése rajzok, ábrák segítségével.

Terepgyakorlat: egynapos Ismeretek: kirándulások a lakóhelyi környezet tipikus társulásainak A társulatok szintezettsége és megismerésére és a fajismeret mintázata, kialakulásának okai. bővítésére (növényhatározás és A legfontosabb hazai klímazoná- TWR-értékek használata). lis és intrazonális fás társulások Vegetációtípusok megismerése. (tatárjuharos-lösztölgyes, cserestölgyes, gyertyános-tölgyes, Természetességmérés bükkös; ligeterdők, láperdő, kidolgozott feladatlapokkal. karsztbokorerdő, hársas-kőrises). Terepen vagy épített A legfontosabb hazai fátlan környezetben végzett ökológiai társulások (sziklagyepek, szikes vizsgálat során az életközösségek puszták, gyomtársulások). állapotának leírására szolgáló adatok gyűjtése, rögzítése, a A homoki és a sziklai fajismeret bővítése. szukcesszió folyamata. Magyarország nemzeti parkjai. Néhány jellemző hazai társulás

Egy helyi környezeti probléma felismerése és tanulmányozása:

Földrajz: hazánk nagy tájai, talajtípusok.

Fizika: hossz-, területfelszín-, térfogatszámítás; mértékegységek, átváltások; nagyságrendek; halmazok használata, osztályokba sorolás, rendezés.

Kémia: műtrágyák, eutrofizáció.

(táj, életközösség) és állapotuk. A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái.

okok feltárása, megoldási lehetőségek keresése. A lokális és globális megközelítési módok alkalmazása egy hazai ökológiai rendszer tanulmányozása során.

A természetvédelem hazai lehetőségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai. Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetettség formái és a védelem lehetőségei. Társulás, mintázat, szintezettség, diverzitás, szukcesszió, pionír társulás, Kulcsfogalmak/ klimaxtársulás, degradáció, aszpektus, szukcesszió, klímazonális társulás, fogalmak intrazonális társulás, extrazonális társulás, invazív faj, reliktumfaj, endemizmus, biocönozis, biotóp, karakterfaj, vikarizmus.

Tematikai egység

Evolúció. Biológiai evolúció. Bevezetés, mikroevolúció

Órakeret 12 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

8

3

0

1

Előzetes tudás

Állattan és növénytan, genetika. A biológiai evolúciónak mint a világegyetem legbonyolultabb folyamategyüttesének az értelmezése.

A tematikai egység Az összetett rendszerek elemzése, a nehézségek felismerése. nevelési-fejlesztési A mikroevolúció populációgenetikai modellekkel való közelítése. céljai Tudománytörténeti folyamatok értelmezése. A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása.

A matematikai modell és a biológiai folyamatok összefüggésének megértése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Hogyan bizonyítható, hogy egy recesszív letális allél sohasem tűnik el egy nagy egyedszámú populációból? Melyek az ideális populáció jellemzői?

Fejlesztési követelmények A legfontosabb hungarikumok ismeretében példák gyűjtése a háziasításra és a mesterséges szelekcióra.

Számítások végzése a Hardy– Weinberg-összefüggés alapján.

Mi az oka annak, hogy az Számítógépes modellek emberiség génállományában fokozódik a hibás allélek száma? alkalmazása a mutáció, a szelekció, a génáramlás és a Milyen evolúciós jelenség a genetikai sodródás hatásának a Darwin-pintyek megjelenése és bemutatására. változataik kialakulása a Galapagos-szigeteken? Miben különbözik a természetes és a mesterséges szelekció? Mi lehet az oka annak, hogy az észak-amerikai indiánok körében a B vércsoport nem fordul elő?

Ismeretek Az evolúció, a biológiai evolúció, evolúciós egységek, az egyed biológiai értelmezésének problémái (pl. zuzmó). Mikro- és makroevolúció

A sarlósejtes vérszegénység és malária közötti összefüggés elemzése.

Kapcsolódási pontok Informatika: számítógépes modellek.

Matematika: valószínűség, gyakoriság, eloszlás, másodfokú egyenlet, sorozatok.

Etika: genetikával kapcsolatos kérdések.

fogalmának értelmezése.

Az ideális populáció modellje. A Hardy–Weinberg-egyensúly. A mutációk, a szelekció és a génáramlás szerepe a populációk genetikai átalakulásában. Darwin munkássága. Mesterséges szelekció, háziasítás, nemesítés (a legfontosabb kiindulási fajok és hungarikumok ismerete),

Transzgenikus élőlények és felhasználásuk (gyógyszer/fermentációs ipar, alapanyag-termelés). A GMO hátterű növények, élelmiszerek (BT, kukorica stb.,), a GMO-vita lényege. Evolúció, biológiai evolúció, evolúciós egység, mikro- és Kulcsfogalmak/ makroevolúció, ideális populáció, reális populáció, szelekció, fitnesz, génáramlás, genetikai sodródás, alapító elv, háziasítás, nemesítés, fogalmak heterózishatás, kihalási küszöb, beltenyésztés.

Tematikai egység

Evolúció. Biológiai evolúció. Speciáció

Órakeret 14 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

12

0

1

1

Előzetes tudás

Növények, állatok, emberfajták, az állatok differenciálódása, a növények differenciálódása, endoszimbióta-elmélet, eukarióta sejt.

A tematikai egység Az élő szervezetek felépítésében és működésében megfigyelhető közös

nevelési-fejlesztési sajátosságok összegzése. céljai Az evolúciós gondolkodás alkalmazása a növény- és állatfajok földrajzi elterjedésével kapcsolatos következtetésekben. A faj fogalma és a fajok rendszerezése nehézségeinek felismerése. A biológiai evolúció időskálájának megismerése és értelmezése. Az evolúciót értelmező, tantárgyon belüli és a tantárgyak közötti ismeretek komplex szemlélete. Az evolúciós szemlélet formálása.




Különböző kormeghatározási módszerek összehasonlítása.

Mi történik, ha a földrajzi elszigetelődés csak néhány generáció elteltével vagy évezredek múlva szűnik meg?

A mikro- és makroevolúció összehasonlítása.

Miért használhatók a radioaktív izotópok a kormeghatározásra?

Érvek gyűjtése az eukarióta sejt kialakulásának evolúciós jelentőségéről.

Milyen kísérletekkel próbálták a tudósok igazolni a szerves biomolekulák abiogén Az érvek láncolatának követése keletkezését? és értékelése.

Kapcsolódási pontok Földrajz: kozmológia, földtörténeti korok, állat- és növényföldrajzi ismeretek.

Fizika: az Univerzum kialakulása, csillagfejlődés.

Kémia: izotópok, radioaktivitás.

Milyen érvek szólnak az endoszimbionta-elmélet mellett? Milyen jelentősége van a kb. 50 m2 felületű belső membránrendszer kialakulásának az eukarióta sejtekben?

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ősközösség.

Milyen magyarországi emberleleteket ismerünk?

Vizuális kultúra: barlangrajzok.

Ismeretek A földrajzi, ökológiai és genetikai izoláció szerepe a populációk átalakulásában. A radioaktív kormeghatározás, relatív és abszolút kormeghatározás. A koevolúció, a kooperációs evolúció alapjai. A kémiai evolúció (Millerkísérlet). Az élet kialakulásának elméletei. Prokariótából eukriótává válás. A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett kulcslépése. Az ember evolúciója. Speciáció, hibridizáció, izoláció, horizontális géntranszfer, relatív és Kulcsfogalmak/ abszolút kormeghatározás, „élő kövület”, lenyomat, kövület, koevolúció, fogalmak kémiai evolúció, emberi rassz, atavizmus.

Tematikai egység

Órakeret 4 óra

Rendszerbiológia és evolúció

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

1

3

0

0

Előzetes tudás

Sejtbiológia, genetika, immunológia, ökológia.

A tematikai egység A biológia tárgya, a teljes élővilág egységben látása. A környezet és az nevelési-fejlesztési ember, az emberi közösség komplex kapcsolatának megértése. A rendszerelvű biológiai gondolkodás hatásának megértése az emberi céljai együttélésre, a környezet megóvására és az egészségügyre. A fizikai és

mentálhigiéniai kultúra összefüggéseinek megértése. A modern biológia és a bioinformatika egyre szorosabb kapcsolatának felismerése. A biológiai és környezettudományok rohamos fejlődése által felvetődő új kérdések, konfliktusok és lehetséges megoldások bemutatása, azok (bio)etikai, jogi és világnézeti vonatkozásaival. A biológiai és a társadalmi törvények jellegének és kapcsolódásuk bemutatása. Az evolúció bemutatása mint a biológiai rendszerek változásainak alaptörvénye. A felvetődő ideológiai viták hátterének feltárása és feloldhatóságuk megvitatása. A megalapozott szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás és vitakészség fejlesztése. A rendszerelvű biológia és orvoslás jelentőségének felismerése, az eredmények alkalmazásával kapcsolatos véleményalkotás, érvelés fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen gazdálkodási, gondolkodási és életmódbeli formák lehetnek az emberiség fennmaradásának feltételei? Melyek az élet biológiai jellegzetességei? Milyen általános és sajátos törvényszerűségek jellemzik az egyes biológiai rendszereket? Melyek azok a biológiában megismert új technikák, amelyek elősegíthetik az emberiség fejlődését?



Érvelés a bioetika fő Kémia: a komplex kihívásainak a joggal és a folyamatok kémiája. világnézettel való kapcsolatáról.

Az emberi és egyéb élő rendszerek minőségi és mennyiségi összefüggéseinek elemzése a rendszerelvű biológiai gondolkodás alapján.

Informatika: információtárolás és előhívás, a biológiai jelenségek informatikai megközelítése.

Etika: környezetetika. Betegségtérképek keresése az interneten, értelmezésük.

A nemzetközileg elfogadott bioetikai alapelvek és törvények értékelése.

Ismeretek A biológiai rendszerekben működő általános (hasonló és eltérő) törvényszerűségek.

A hálózatos evolúciós kép kialakítása.

Az élet alapvető (biológiai) jellegzetességei. A bioszféra hierarchikus rendszerei. Bioinformatikai alapfogalmak. A biológiai hálózatok általános és sajátos törvényszerűségei, dinamikai jellegzetességei. A legfontosabb hálózati modellek. Molekuláris (gén és fehérje), sejtes, szervezetszintű és társadalmi hálózatok működése ép és kóros körülmények között, A jövő kilátásai és várható új kihívásai a biológia várható fejlődésének tükrében. Az evolúcióelmélet és az evolúciós modell mai bizonyítékai. A bioetika alapjai. Az ökológia és az evolúcióbiológia kapcsolata. Kulcsfogalmak/ Biológiai hálózat (táplálkozási, farmakogenomikai, immungenomikai, onkobiológiai), betegségtérkép, bioetika, személyiségi jog, bioszociális fogalmak háló, hálózatos evolúció.

Tematikai egység A biológia-tananyag szintézise biológiából érettségizők Órakeret számára. A tananyag ismétlése az érettségi

követelményrendszerében meghatározott tényanyag alapján

30 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

0

15

0

15

Előzetes tudás

A 7–12. évfolyamos biológia-tananyag. A biológia-tananyag átismétlése, rendszerezése.

Komplex ismeretek és szemlélet kialakítása. A tematikai egység nevelési-fejlesztési A jelenségek közti logikai kapcsolatok felismerése. céljai Biológiai megfigyelések és kísérletek önálló végrehajtása és értelmezése. Szakmai szövegek, ábrák, táblázatok, grafikonok értelmezése. Probléma-, feladat- és példamegoldás. Érvelés.


Fejlesztési követelmények A biológia fogalmi rendszerének ismerete és használata. Két vagy több önálló ismerethalmaz meghatározott szempontok alapján történő leírása, az összevetés eredményének megfogalmazása. Tényekre alapozott érvelés egy választott álláspont mellett. Vizsgálatok végzése. Tantárgyon belüli és tantárgyak közötti ismeretek komplex alkalmazása. Szóban és írásban a magyar nyelv helyes használata és a mondanivaló szabatos


megfogalmazása. A tervezett szakmához, hivatáshoz szükséges középiskolai ismeretek és készségek reális felmérése és elsajátítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tanulók összekapcsolják a molekuláris, a mendeli és a populációgenetika szemléletmódját. Helyesen értelmezik az evolúciós modellt. A rendszerelvű gondolkodás alapján megértik az emberi és egyéb élő rendszerek minőségi és mennyiségi összefüggéseit. Felismerik a biológia és a társadalmi gondolkodás közötti kapcsolatot.

A fejlesztés várt eredményei a két Egyéni vagy csoportos munkában képessé válnak kísérletek évfolyamos ciklus megvalósítására a tervezés, végrehajtás, dokumentálás logikája mentén, és nyitottá válnak az interdiszciplináris gondolkodásra. végén Ennek eredményeként sikeres érettségi vizsgát tesznek, megszerzik a felsőfokú tanuláshoz szükséges biztos alapokat. A saját életükben felismerik a biológiai eredetű problémákat, életmódjuk helyes megválasztásával, megbízható szakmai ismereteik alapján felelős egyéni és társadalmi döntéseket képesek hozni.

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

Recommend Documents