Biológia 7-8.évfolyam. Tartalomjegyzék:

Biológia 7-8.évfolyam

Tartalomjegyzék:


Biológia 7-8.osztály Célok és feladatok A biológia tantárgy tartalmában, szemléletében az 1-6. évfolyam természetismeret tantárgyra épül, azzal egységet alkot. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók olyan képességekre tegyenek szert, amellyel önállóan új ismeretekhez juthatnak és bővíthetik az élő természetről megszerzett tudásukat. A tudományos megismerés iránti igényük fejlődését segíti a híres magyar tudósok életének, munkásságának bemutatása. További feladatunk, hogy a tantárgy ismeretanyagával olyan természetszemléletet, biológiai tudást alakítsunk ki, amellyel a tanulók megismerik a földi élet sokféleségét, változatosságát és a természet szépségét. Felismerik az életközösségek tagjainak egymásra hatását, a természeti tényezők dominanciáját és a biológiai egyensúly jelentőségét, a növény- és állatvilág védelmének fontosságát, a genetikai örökség, és a biológiai információ védelmét. Megismerik továbbá a rendszerezés elveit, a rendszertani egységeket, el tudják helyezni a növény- és állatvilág tagjait rokonsági, fejlődéstörténeti alapon a rendszerben. Látják a természet egységét, az anyag körforgalmát a bioszférában, különös tekintettel a szennyeződésekre. Ismerik az evolúció tudományának fejlődését, a földi élet kialakulását. Értik és elfogadják az ember fejlődésének bemutatásával a külső megjelenésükben különböző emberek - emberfajták - azonos értékét. Ismerjék az egészséges életmód elemeit, tudják ezeket alkalmazni saját életvitelükben. Továbbá ismerjék az egészségkárosító életvitel és a kábítószerek hatásának következményeit. A megszerzett tudás biztosítsa az egészséges életvezetést, a normális emberi kapcsolatokat és az egészséges környezet kialakítására való igényüket. A tanulók ismerjék a környezetvédelmi problémákat és Magyarország szerepét, lehetőségeit a hazai és a nemzetközi természetvédelemben. Tudatosítsa, hogy a biológia tudomány eredményei segítik a Földünk globális problémáinak megoldását. Alakítson ki a tanulókban anyag- és energiatakarékos szemléletet a hétköznapi életben. Követelmények 1. Tájékozódás a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről. A tanuló tudja összekapcsolni a tudományos eredményeket az adott társadalmi kérdésekkel. Ismerje meg a természet egységét kifejező, átfogó tudásrendszereket, általános fogalmakat és törvényeket. Tudja elhelyezni a tudományt a megismerési folyamatban. Legyen ismerete a világról alkotott tudományos és nem tudományos modellekről, és lássa a tudományos fejlődést, a tudományos vizsgálódások hatékonyságát, fontosságát. Ismerje meg a természettudomány néhány jeles képviselőjének életét és munkásságát. 2. Természettudományos megismerés Alakuljon ki benne a tudományos ismeretszerzés iránti igény. Tudjon önállóan és csoportmunkában megfigyeléseket végezni.

Biológia 7-8.évfolyam Tudja használni tantárgyi ismeretszerzésre a számítógépet, illetve multimédiás eszközöket. Legyen képes adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerint információkat kigyűjteni. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Energia Ismerje az élő szervezetek energia átalakító folyamatait részletes biokémiai folyamatok ismertetése nélkül. Információ Ismerje meg a biológiai információt és annak jelentőségét. Ismerje meg elemi szinten az öröklődés törvényszerűségeit. A tér Használja a különböző mérőeszközöket. Idő és a mozgás. Ismerjen meg a „biológiai órával” kapcsolatos néhány érdekes jelenséget. Ismerje a Föld történetét és az evolúciós folyamatok időbeliségét. Rendszer Ismerje az ökológiai rendszereket. Ismerje meg az életközösség felépítését, az élőlények kapcsolatait, a földi életközösségek jellemző növényeinek és állatainak testfelépítését és annak működését. Tudjon összeállítani egyszerű táplálékláncokat, táplálékhálózatokat, és legyen képes az életközösségekben szerepet játszó szabályozási folyamatok elemzésére, az ökológiai rendszerek vizsgálatára. Ismerje az egyensúlyra vezető biológiai folyamatokat, és az élő szervezetekben lejátszódó szabályozási folyamatokat. Értse meg a hormonális és idegi szabályozást. Tudja az idegrendszer főbb részeit felsorolni és ismerje a hormontermelő mirigyek nevét, elhelyezkedését. Ismerje az érzékszervek felépítését, működését és az érzékelés folyamatát. Tudja az érzékszervi fogyatékosság korrigálhatóságának lehetőségét. Az élet Ismerje az életjelenségek mélyebb alapjait, az élő szervezetben lezajló folyamatokat, valamint a növények és a fotoszintézis földi élet folyamatában játszott szerepét. Ismerje az evolúciós gondolatokat és annak kapcsolatát az élővilág rendszerezesében. Ismerje meg az élővilág szerveződési szintjei közötti funkciónális kapcsolatokat, az élővilág országait, a hierarchikus rendszerezés elveit, a fejlődéstörténeti rendszerezés alapjait. Legyen képes az élőlényeket a megfigyelt és egymással összehasonlított jellemzők alapján felismerni, csoportosítani, rendszerezni, a tudományos rendszertan főbb kategóriáiba elhelyezni. Ismerje a szexualitás szerepét az evolúciós folyamatokban. Ismerje meg az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatásait, az alkohol, a drogok, a gyógyszerek (kábítószerként történő fogyasztásuk esetén), a dohányzás egészségkárosító hatásait. Legyen tisztában az egészség fő kritériumaival, s tudja használni az egészséges életmóddal foglalkozó ismeretterjesztő szakirodalmat! Ismerje fel az öröklődés és az egészség közti kapcsolatot, az öröklött kockázatokat.

Biológia 7-8.évfolyam Tudja azonosítani környezete leggyakoribb szennyező anyagait és szennyezőforrásait. Ismerje fel a szennyezéshez vezető emberi tevékenységeket. Alakuljon ki benne a környezetvédelmi tevékenységek iránti igény. Tudatosuljon benne saját egyéni felelőssége környezetének jővőbeni alakulásáért.


Témakörök 7. évfolyam

8. évfolyam

Témák

Témák

1.

Ökologia

1.

Az evolúció

2.

Távoli tájak természetes élővilága

2.

Örökléstan - Genetika

3.

Az ember felelőssége a Földért

3.

Szabályozás

4.

Az élőlények rendszerezése

4.

A káros szenvedélyek, a család és a kapcsolatok

A kapcsolódást a műveltségi terület fejlesztési feladataihoz az alábbi számok jelölik: 1. Tájékozódás a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudományról és a tudomány megismerésének természetéről 2. A természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és az élettelen természetről 3.1. Az anyag 3.2. Energia 3.3. Információ 3.4. A tér 3.5. Idő és mozgás 3.6. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum 3.7. Rendszer 3.8. Az élet


Tartalmak 7. évfolyam Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok

Témakörök és altémák

Tudományos megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan)

A tartalom kulcselemei

Rendszeres megfigyelés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldáshoz kötötten. Az eszközök balesetmentes használata. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata önállóan és csoportmunkában A tapasztalatok eredményeinek elemzése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Az eltéréseknek a magyarázata.

Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó

1. Ökológia

Környezeti nevelés

Kommunikációs Szabály-

2. Távoli tájak természetes

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódások

Tapasztalatszerzés megfigyeléssel, méréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédelmi szabályok betartása. Szemelvényekből meghatározott szempontok szerint új ismeretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett megfigyelések eredményeinek értelmezése. Az eredmények összevetése a tanuló meglevő tapasztalataival, majd a szükséges megerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok megfogalmazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban. Vázlatkészítés a lényeg kiemelésével.

Az egyed feletti szerveződési szintek főbb jellemzőinek megismerése. A faj, populáció, társulás, biom, bioszféra fogalma, jellemzőik. A populáció kölcsönhatásai. Szimbiózis, élősködés. A társulások változásai. Az élőlények napi ritmusa, évszakos ritmusa.

A fogalmak gyakorlása és példák gyűjtése az egyes fogalmakra.

Földünk élővilága, az éghajlat és az élővilág övezetessége.

Az éghajlati és növényzeti övek helyzetének

Példák gyűjtése hazánk életközösségiből a populációk kölcsönhatásaira, a társulások változásaira.

Természetismeret 5. évfolyam: Életközösségek általános jellemzői. Hazánk életközösségei. 2, 3.7, 3.8

Földünk és környezetünk 5. évfolyam:

Biológia 7-8.évfolyam követő Lényegkiemelő Problémamegoldó Döntési Kritikai

élő-világa 2.1 A forró övezet

Környezeti nevelés Népismeret Egyetemes kultúra Tanulás

Kommunikáció Lényegkiemelő Együttműködési Problé-

A Dél-amerikai esőerdők előfordulása és környezeti adottságai. Jellemző növényeinek és állatainak testfelépítése, életmódja. Liánok, fán lakó növények, trópusi fák. Az esőerdők jelentősége, pusztulásuk okai és védelmük. Ültetvények növényei. Az afrikai szavannák előfordulása, környezeti adottságai. Jellegzetes növényei és állatai. A szavannák területének csökkenése, az elsivatagosodás problémája. A sivatagok környezeti adottságai, előfordulásuk és jellemző élőlényei.

meghatározása a Föld domborzati térképén. A trópusi életközösségek élőlényeinek felismerése kép, leírás alapján. Az élőlények lényeges tulajdonságainak kiemelése. Táplálékláncok összeállítása. Az esőerdők területcsökkenésének, a sivatag terület növekedésének okainak feltárása. Az éghajlat, az élőhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolatok felismerése. A megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása. Éhségzónák kialakulása az elsivatagosodás miatt. Táplálékláncok összeállítása.

2.2 Szubtrópusi övezet

A mediterrán területek földrajzi helye, környezeti adottságai és jellemző élőlényei. Babérlombú erdők.

Termesztett trópusi és mediterrán növények vizsgálata.

2.3 A mérsékelt övezet

A füves területek előfordulása, környezeti adottságai. Élőlényeinek testfelépítése, életmódja. A füves területek pusztulásának okai és védelmük. A lombhullató erdők elterjedése, környezeti adottságai, jellegzetes növényei és állatai. A tajgaerdő elterjedése, természeti adottságai, jellemző növényeinek és állatainak testfelépítése, életmódja. A lombhullató erdők és a tajgaerdők pusztulása és védelmük.

A rét életközösségéről tanultak (életmód és az élőhely közti kapcsolat) felidézése. Táplálékláncok összeállítása.

A tundra és a sarkvidékek földrajzi helye, életfeltételei, jellemző élőlényei. Élet a tundrán és a sarkvidéken. Madárvonulás. A magas hegyek

Példák gyűjtése a madárvonulásokra, a pihenőhelyek védelme Magyarországon.

2.4 A hideg övezet 2.5 Hegyvidékek 2.6.Tengerek

A hazai erdőkről tanultak felidézése. A megismert növények és állatok megkülönböztető jegyeinek kiemelése. Táplálékláncok összeállítása. A megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, azonosságok és különbségek felismerése.

Az övezetesség megfigyelése képeken,

Az időjárás és az éghajlat elemei. 6. évfolyam: A Föld éghajlati övezetessége. Az éghajlatok jellemzése. Az éghajlat, a talaj hatása a kialakuló növényzetre és az ott élő állatokra. 7. évfolyam: Európán kívüli kontinensek tipikus tájai.

Természetismeret 5. évfolyam: Hazánk életközösségei (az erdők, rétek, vizek és vízpartok életközösségei). Magyar nyelv és irodalom Híres utazók, felfedezők leírásai

Fizika 7. évfolyam: Nyomás, hőtan Kémia 7. évfolyam: Változások

Biológia 7-8.évfolyam mamegoldó Döntési Kritikai Tanulás Környezeti nevelés Egyetemes kultúra

Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Kritikai Döntési Környezeti nevelés Tanulás

és tengerpartok 3. Ember felelőssége a Földért

4. Az élőlények rendszerezése

élővilága. Az övezetesség. Az óceánok és a tengerek élővilága. A földrajzi helyzet, környezeti adottságok. A tengerben élő legfontosabb élőlények jellemzői. A tengerek vándorai. A tengerek és az óceánok szennyeződései. A termelés és a technológiai fejlődés hatásai a természetes környezetünkre. A folyamatos fejlődés fenntarthatóságának feltételei. A bioszférát károsító hatások, veszélyeztetett fajok, nemzetközi és hazai környezetvédelem. Anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben az iskolai lét során.

ábrákon. A biológiai órával kapcsolatos néhány érdekes jelenség tanulmányozása. Pl. a tengeri halak és a tengeri emlősök vándorlása.

A rendszerezés elvei. A tudományos és a mesterséges rendszerek. A legfontosabb rendszertani kategóriák. A rendszertannal foglalkozó híres kutatók életének, munkásságának megismerése. A baktériumok és a kékbaktériumok jelentősége, a növényi és állati életmódú egysejtűek általános jellemzői, egészségkárosító hatásuk és ökológiai jelentőségük. A gombák általános jellemzői, jelentőségük. A moszatok, a zuzmók, a mohák, a harasztok törzse. A nyitvatermők és a zárvatermők törzse. A kétszikűek és az egyszikűek osztályának jellemzése. A szivacsok és a csalánozók testfelépítése. A gyűrűsférgek, a puhatestűek és az ízeltlábúak törzse. A kagylók, a csigák és a

Beszélgetés a lamarcki fejlődéstani elveknek megfelelő naiv elképzelésekről.

Beszélgetés az ember megjelenése óta bekövetkezett bioszféra változásról. A változás kedvező és kedvezőtlen hatásairól. (pl. globális felmelegedés, ózonlyuk, savas eső, talajerózió, vízvirágzás). A környezetvédelem területei. Az anyagok újrahasznosítása, a szelektív hulladékgyűjtés. Anyag- és energiatakarékos magatartás kialakítása a mindennapok gyakorlatában.

Természetismeret 5-6. évfolyam: Környezetszennyezés Természetvédelem A fenntartható fejlődés mint stratégiai elv az 1992. évi ENSZ egyezmény alapján. Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelméről, 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről, Nemzeti Környezetvédelmi Program, települési és iskolai környezetvédelmi programok összhangja. 2, 3.7, 3.8

Természet és társadalomismeret 2-4. évfolyam: A megismert A sejtmagnélküliek és a élőlények sejtmagvas egysejtűek megadott összehasonlítása, szempontok hasonlóságok és szerinti különbségek kiemelése. csoportosítása. 5. évfolyam: A megismert Hazánk növénytörzsek főbb megismert jellemzőinek élőlényeinek bemutatása, a megismert osztályokba növények felismerése, sorolása. testfelépítésüknek Hazánk ismertetése. életközösségei Vázlatos rajzkészítés a növényi szervekről, a Matematika részek megnevezése. Halmazok A kétszikűek és az egyszikűek osztályának 3.7 összehasonlítása. A megismert növények felismerése és 3.7, 3.8 rendszerbe sorolása. A megismert állattörzsek főbb jellemzőinek bemutatása, a megismert állatok felismerése,

Biológia 7-8.évfolyam fejlábúak osztályainak jellemzői. A rovarok, pókszabásúak és a rákok osztályainak megismerése. A gerincesek törzsének főbb jellemzői. A halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök osztályainak megismerése.

testfelépítésük ismertetése. A gerinctelenek, a gerincesek osztályainak összehasonlítása, a különbségek és az azonosságok kiemelése. A tanult állatok felismerésének és rendszerbe sorolásának gyakorlása.

A továbbhaladás feltételei

A tanulók ismerjék az egyed feletti szerveződési szintek neveit, főbb jellemzőit. Ismerjék a távoli tájak életközösségeinek legjellemzőbb fajait, testfelépítésüket, életmódjukat. Tudjanak táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert fajaiból. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Lássa az élőlény testfelépítése, életmódja és a környezete közötti összefüggéseket, kölcsönhatásokat. Tudjanak példákat mondani az erdők, szavannák, füves területek károsodásának módjára, a tengerek szennyezésére és azok megakadályozására.

Ismerjék a termelés és a technológiai fejlődés természetes környezetünkre gyakorolt hatásait. A tanulókban alakuljon ki energiatakarékos szemlélet gyakorlata a hétköznapi életben.

Ismerjék a tudományos rendszerezés elveit, a rendszertan főbb kategóriáit. A megismert élőlényeket tudják a rendszertan kategóriáiba sorolni.

Tudjon önállóan és csoportmunkában megfigyeléseket, méréseket, vizsgálatokat, kísérleteket tervezni és végezni, a kapott eredményeket a feladatnak megfelelően értelmezni, rögzíteni. 8. évfolyam Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok




Rendszeres megfigyelés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldáshoz kötötten. Az eszközök balesetmentes használata. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata önállóan és csoportmunkában. A tapasztalatok eredményeinek elemzése, értékelése. Az előzetes elképzelések,


Tapasztalatszerzés megfigyeléssel, méréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédelmi szabályok betartása. Az ismerethordozók használata tanórán önállóan és csoportmunkában. Szemelvényekből meghatározott szempontok szerint új ismeretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett megfigyelések eredményeinek értelmezése. Az

Kapcsolódások


Kommunikáció Lényegkiemelő Együttműködési Problémamegoldó Szabálykövető Döntési Kritikai

1. Evolúció 1.1 Evolúció története az élet kialakulása

a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Az eltéréseknek a magyarázata.

eredmények összevetése a tanuló meglevő tapasztalataival, majd a szükséges megerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok megfogalmazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kiemelésével.

Az evolúciókutatás története. Lamarc, Cuvier, Darwin munkásságának jelentősége. A fajok kialakulása. A változatosság, változékonyság, a létért folyó küzdelem, a természetes szelekció megismerése példákon.

Beszélgetés az evolúciókutatás történetéről.

A fotoszintézis kialakulásának jelentőségének megismerése

A növényvilág fejlődése során kialakult szerveződési szintek közötti funkcionális kapcsolatok felismerése, elemzése. A megismert növényfajok fejlettségbeli sorrendjének felállítása.

Földünk és környezetünk 6. évfolyam: A Föld kialakulása, fejlődése.

Beszélgetés a fajok kialakulásának folyamatáról. Példák gyűjtése az élőlények Természetlétért folyó küzdelméről. ismeret 6. évfolyam: Szerveződési Földünk történetét szintek. A Földünk története és az bemutató egyszerű A növények és élet kialakulása. táblázat készítése. állatok Ismerkedés néhány szervezetének Élet az ősóceánban, az kormeghatározó felépítése. Az első élőlények. módszerrel. anyagcsere. A sejtmagnélküliek és a Filmnézés vagy sejtmagvas egysejtűek, szemelvények az élet Biológia többsejtűek kialakulása. kialakulásáról, az 7. évfolyam élővilág evolúciójáról. Az élőlények A szexualitás szerepe az Az ivartalan és az ivaros rendszerezése. evolúció folyamatában. Az szaporodás ivaros szaporodás összehasonlítása. Művészet jelentősége. Az életet A növények és a ábrázoló fotoszintézis földi élet műalkotások. folyamatában játszott kritikus szerepének elemzése.

Tanulás Környezeti nevelés Tudományos világkép Egyetemes kultúra

1.2 A növényvilág fejlődése

A szárazföldi telepes és szövetes növények kialakulása. Moszatok, gombák, lombosmohák. Ősharasztok. A virágos növények törzseinek kifejlődése.

Magyar nyelv és irodalom Az élet bemutatása irodalmi szemelvényekkel. Kémia A víz, a széndioxid, oxigén, nitrogén, ammónia, szén-monoxid,

Biológia 7-8.évfolyam metán.

Nyitvatermők, zárvatermők. 1.3 Az állatvilág fejlődése

A soksejtű telepes, az első szövetes állatok kialakulása a tengerekben. A férgek, puhatestűek és az ízeltlábúak fejlődése. A szárazföldi élethez alkalmazkodás. A gerincesek kialakulása, a levegő meghódítása. A belső váz, tüdő, belső megtermékenyítés, elszarusodott bőr, állandó testhőmérséklet. Az őshüllők világa.

Az állatvilág fejlődése 2, 3.5, 3.8 során kialakult szerveződési szintek közötti funkcionális kapcsolatok felismerése, elemzése. Szervkészítmények és metszetek tanulmányozása. A megismert állatfajok fejlettségbeli sorrendjének felállítása.

Képek gyűjtése a Az ember származása, a nagyrasszokról. A nagyrasszok tulajdonságai. nagyrasszok felismerése tulajdonságaik alapján. Az evolúciós gondolatok A nagyrasszok, mint az kapcsolata az élővilág egységes emberi faj rendszerezéséhez. részei. Az élőlények rendszerbe sorolásának gyakorlása. Kommunikáció Lényegkiemelő Együttműködési Problémamegoldó Szabálykövető Döntési Tanulás Önismeret Felkészülés a felnőtt lét szerepére Testi nevelés Lelki egészség

Kommunikáció Lényeg-

2. Öröklődés Genetika 2.1.A sejtek felépítése

2.2.Öröklődés

A sejtek felépítésének és anyagcseréjének megismerése. Sejtalkotók, anyagcsere, felépítő folyamatok, lebontó folyamatok, sejtlégzés, enzimek. A sejtmag szerkezete. A kromoszómák, gének, a DNS. Az öröklés tudományának története. Mendel munkássága. A testi sejtek és ivarsejtek osztódása és biológiai jelentősége. Az öröklődés törvényszerűségei Keresztezés, köztes öröklődés, uralkodó lappangó öröklődés. A nemek öröklése, a nemhez kötött örökletes betegségek. A mutáció típusa és következménye. Génmutáció, kromoszómamutáció. A mutáció mezőgazdasági alkalmazása. A génsebészet, génklónozás.

3. A szabályozás 3.1.

A növények és állatok életműködésének alkalmazkodása a

Az emberi sejt részeinek megfigyelése tablón, modellen. A lebontó és a felépítő anyagcsere-folyamatok kapcsolata.

Természetismeret 6. évfolyam: A növényi, az állati és az emberi sejtek.

Watson, Crick munkásságának jelentősége. Lexikonból információgyűjtés.

Kémia 7. évfolyam: Kémiai reakciók. Katalizátorok. Molekulák, atomok

A testi sejtek és az ivarsejtek osztódásának összehasonlítása. Mendel csodatölcsérrel és borsónövénnyel végzett keresztezései.

1, 2,3.3

Példák gyűjtése a sikeres mutációkra a növénynemesítők, állattenyésztők, dísznövénytermesztők munkáiból. Magyar növénynemesítők.

Az élőlényekre ható élő és élettelen környezeti tényezők összegyűjtése.

Természet- és társadalomismeret

Biológia 7-8.évfolyam kiemelő Együttműködési Problémamegoldó Szabálykövető Döntési

Alkalmazkodás

3.2 A hormonrendsze r

Tanulás Énkép Önismeret Felkészülés a felnőtt lét szerepére Testi nevelés Lelki egészség

környezet változásához. Az élő és élettelen környezeti tényezők. Az emberi szervezet alkalmazkodása. Külső környezet, belső környezet. Az alkalmazkodás, a szervek, szervrendszerek működéséről tanult ismeretek alkalmazása. A növényi hormonok. Serkentő és gátló hormonok. Az állati hormonok. A növényi és állati hormonok gazdasági jelentősége. Az ember hormonrendszere. Belső elválasztású mirigyek megismerése és működése. A nemi hormonok. Elsődleges, és másodlagos nemi jellegek, a menstruáció, a terhesség. A fogamzásgátlás leggyakoribb módjai.

3.3 Idegi szabályozás

Az idegrendszer fejlődése. Hálózatos idegrendszer, központi idegrendszer. Az ember idegrendszerének felépítése. Idegsejt, ingerlékenység, inger, ingerület, a központi- és környéki idegrendszer. Az idegrendszer működése, a reflexek. Az idegrendszer kutatásának története.

3.4 Érzékelés

A külső és belső környezet változásának érzékelése. Az érzékszervek és az érzékelés folyamata. A hallás és a látás fogyatékosság korrigálásának módjai.

1-2. évfolyam: Az anyagok vizsgálata érzékszervekkel. Példák gyűjtése a szervezetünk alkalmazkodására. (Pl. napozás - barnulás, meleg - verejtékezés, hideg - didergés, futás szapora légzésszám, pulzusszám.)

Természetismeret 5. évfolyam: A halak légzése. 6. évfolyam: A növények légzése, gázcserenyílás. A növények A fény hatása a fejlődése. növények növekedésére, Az ember megfigyelés. szervezete és működése. A mirigyek. A bőr, mozgás, A külső és belső táplálkozás, elválasztású mirigyek kiválasztás jellemzőinek szervrendszer. összehasonlítsa, Az idegsejt, hasonlóságok és idegszövet. különbségek kiemelése. Biológia Elsődleges- és 7. évfolyam: másodlagos nemi Esőerdő jellegek csoportosítása. növényei, liánok, fánlakó növények, küzdelem a fényért. Az idegrendszer fejlődési szakaszainak megfigyelése.

1, 2, 3.8

Az idegsejt vázlatrajzán a részek megnevezése. Tanult reflexek megfigyelése. A térdreflex működésének megtapasztalása. Pavlov, Skinner munkássága. Az érzékszervek felépítésének tanulmányozása modelleken, egyéb szemléltető eszközökön.

Az idegrendszer és a hormonrendszer együttes szabályozása. Kommunikáció Lényeg-

4. A káros szenvedélyek, az emberi

Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt

A szenvedélybetegségek Természet- és megismerése. társadalomismeret

Biológia 7-8.évfolyam kiemelő Együttműködési Problémamegoldó Szabálykövető Döntési Kritikai

kapcsolatok 4.1 Szenvedélybetegségek

Tanulás Környezeti nevelés Önismeret Énkép Testi egészség Lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

4.2 Az életmód 4.3 Az emberi kapcsolatok

fontosabb hatásainak megismerése. A drogok hatása a szervezetre, a megszokás, a fizikai és a lelki függőség kialakulása. Az elvonási tünetek kialakulása a drogok megvonása esetén. Kábító, nyugtató hatású gyógyszerekkel való visszaélés. Az alkohol hatása az ember tudatára. Az alkoholbetegség kialakulása. Az alkohol magzatkárosító hatása. Szerves oldószerek és a serkentők. A szenvedélybetegség megelőzése, kialakulása esetén a gyógyítása A dohányzás szokásának rövid története. Aktív és passzív dohányzás, a dohányfüst magzatkárosító hatása. A dohányfüst szervezetet károsító hatásai. Az idült hörghurut, tüdőtágulat, tüdőrák, érelmeszesedés, szívinfarktus. Játék-, vásárlásszenvedély, Internetfüggőség.

Drogprevenciós oktatófilmek feldolgozása.

Az öröklés és egészség közti kapcsolat felismerése, öröklött kockázatok. Népbetegségek. A betegségek és a helytelen életmód közötti összefüggések. Eltérő fejlődésű emberek. Egészséges életmód, helyes szokások.

Egészségügyi statisztikai adatok feldolgozása. A „népbetegségek”-re hajlamosító tényezők, rizikófaktorok összegyűjtése.

Az emberi kapcsolatok. Barátság, szerelem, családalapítás, gyermekvállalás.

Az alkohol és a kábítószerek fogyasztásának anyagi hatásai a család, az egyén és a társadalom életére, közös és egyéni árkalkuláció.

Játék-, vásárlásszenvedély, internetfüggőség életmódra gyakorolt káros hatásának megismerése.

4. évfolyam: A testünket károsító anyagok, a dohányzás és a szeszes ital. A barátság. Összhangban az osztályfőnöki órák (5-8. évfolyamok) tematikával. Életvezetési ismeretek és készségek egészségfejlesztő, drogmegelőzési program, DADA program.

Belső koncentráció: A nemhez kötött örökletes betegségek. 2, 3.8

Eltérő fejlődésű emberek elfogadása. A megismert helyes tisztálkodási, táplálkozási, testmozgási szokásaink ismereteinek rendezése, csoportosítása. Beszélgetés az emberi kapcsolatokról, a gyermekvállalás felelősségéről.


Ismerjék a Föld történetének főbb szakaszait, és az élővilág evolúciós folyamatainak időbeliségét és a növények és a fotoszintézis földi élet folyamataiban játszott szerepét. Lássák az evolúció és az élővilág természetes rendszerének kapcsolatát.


Ismerjék a biológiai információ jelentőségét, az örökítő anyag elhelyezkedését, az öröklésmenet törvényszerűségeit.

Ismerjék az élőlények szervezetében lejátszódó szabályozási folyamatokat, a hormontermelő mirigyek nevét, az idegrendszer főbb részeit és elhelyezkedésüket. Tudjanak egy-egy példát mondani az idegi és hormonális szabályozásra.

Ismerjék az alkohol, a dohányzás, a kábítószer élettani hatását. Ismerjék az öröklődés és az egészség közti kapcsolatokat. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Legyenek empatikusak és toleránsak az eltérő fejlődésű emberekkel.

Legyenek képesek vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a kapott eredményeket a feladatnak megfelelően értelmezni, rögzíteni.

Kémia 7-8.évfolyam

Kémia 7-8.évfolyam Célok és feladatok A kémia önállóságát - még a műveltségi területen vagy az integrált oktatáson belül is fennmaradó önállóságát leginkább az indokolja, hogy a kémia lényegét képviselő törvényekre (a vegyülés aránytörvényeire) nem tart igényt egyik társtudomány sem. A kémiai átalakulás kvantummechanikai háttere ráadásul az elektronok legszokatlanabb - a makroszkopikus szemlélet számára legérthetetlenebb - tulajdonságain alapul, melyek nem jelennek, nem jelenhetnek meg a közoktatás szintjén (hullámsajátság, a kötő és nemkötő elektronpárok képződése a töltésből adódó taszítás ellenére is). Ezért nem igaz, hogy a kémia klasszikus törvényei, fogalmai - mint az állandó és a többszörös súlyviszonyok törvénye, a vegyülő gázok térfogati törvénye, vegyérték - elavultak, ellenben célszerű a „modern” kémia szemléletében ezeket újrafogalmazni (a klasszikus és a modern kémia szintézise). A kémia ma már önmagában is „sokoldalúvá”, többszörösen interdiszciplinárissá vált. Hiszen az anyagszerkezeti háttér, továbbá az (elektronszerkezeti) átalakulást megelőző és kísérő jelenségek valójában a fizikához tartoznak (elektromos, elektromágneses kölcsönhatás, atomszerkezet, a reakciókat kísérő energiaváltozás, az energia átalakításának lehetőségei). A kémiai ismeretek egyik legfontosabb alkalmazási területe pedig a molekuláris biológia (szervezetünket felépítő anyagok minősége, szerkezete, tulajdonságai, funkciói, és az élettani folyamatok kémiai háttere). A kémia ma már éppúgy alapjául szolgál a biológiának - sőt, a neurobiológián keresztül a lélektannak -, mint a fizika a kémiának. A Föld őstörténete és szerkezete, a légkör összetétele, az anyagok ásványok, ásványkincsek, energiahordozók - előfordulása, a globálissá váló környezetszennyezés, a klímaváltozás kapcsolatot teremt a földrajzzal. Az anyagok előállítása, felhasználása a technológia és a technika világán keresztül kapcsolódik az ipar, a gazdaság fejlődési üteméhez és az okozott környezeti ártalmakhoz. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megszerezzék a természettudományos világkép kialakulásához szükséges kémiai alapokat; valamint hogy olyan képességekre tegyenek szert, amellyel önállóan új ismeretekhez juthatnak. A tudományos megismerés iránti igényük kialakulását segíti az elméletek fejlődésének bemutatása. Életvezetési, tudománytörténeti szempontból is fontos a híres magyar tudósok életének, munkásságának megismerése. A kémiatanítás feladata, hogy a tanulók megismerjék a környezetvédelmi problémákat és Magyarország szerepét, lehetőségeit a hazai és a nemzetközi környezetvédelemben. Tudatosítsák, hogy a kémiatudomány eredményei segítik a Földünk globális problémáinak megoldását. Alakuljon ki a tanulókban az anyag- és energiatakarékos szemléletet a hétköznapi életben. Az oktatás feladata az anyagok részecsketermészetének, az átalakulások energetikai viszonyainak, valamint a kémiai jelrendszernek a megismerése, az anyagismeret kiterjesztése. Szükséges a korábban tanult ismeretek alkalmazásszintű begyakorlása, elsajátítása, valamint a tanult ismeretek felfedezése és alkalmazása a mindennapokban. A tantervben szereplő tananyagok fontosak, a minimális óraszám mellett is meg kell tanítani. A maximális óraszám esetén több idő jut az ismeretek elmélyítésére, a képességek fejlesztésére. Követelmények A tanuló tudja a tanult ismereteket felfedezni a mindennapokban. Legyen képes a környezetvédelmi problémák, a kémia és a vegyipar szerepének tárgyilagos megítélésére. A megismerés folyamán domináljon az előzetes ismeretek feltárása, felülbírálása, az alkalmazható tudás kialakítása. A módszerek változatos alkalmazásának a célja az, hogy az ismeretek aktív tudássá váljanak. Az ismeretanyaghoz hasonlóan a követelmény is differenciált, „testre szabott”: a minimális ismeret nem bizonyos számú fogalmak, törvények halmazát jelenti, hanem a differenciált tudásszint mellett is a rendszerezett tudás (tudásrendszer, világkép) kialakítását, kialakulását. 1. Tájékozódás a tudomány, a technika és a társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről A tanuló tudja összekapcsolni a tudományos eredményeket az adott társadalmi kérdésekkel. Ismerje meg a természet egységét kifejező, átfogó tudásrendszereket, általános fogalmakat és törvényeket.

Kémia 7-8.évfolyam Tudja elhelyezni a tudományt a megismerési folyamatban. Legyen ismerete a világról alkotott tudományos és nem tudományos modellekről, és lássa a tudományos fejlődést, a tudományos vizsgálódások hatékonyságát, fontosságát. Ismerje meg a természettudomány néhány jeles képviselőjének életét és munkásságát. 2. Természettudományos megismerés Alakuljon ki benne a tudományos ismeretszerzés iránti igény. Tudjon önállóan és csoportmunkában megfigyeléseket, méréseket, vizsgálatokat, kísérleteket tervezni és végezni. Ismerje és balesetmentesen tudja használni a mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket. Tudja önállóan és csoportmunkában használni tantárgyi ismeretszerzésre a számítógépet, illetve multimédiás eszközöket. Legyen képes adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerint információkat kigyűjteni. Kapcsolódjon be a kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok által megszerzett ismereteket tudja szóban vagy írásban nyelvtanilag helyesen megfogalmazni, vázlatrajzban, ábrán, grafikonon, táblázatban rögzíteni. Legyen képes a különféle módon megszerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, elemezni. Legyen képes az előzetes elképzelések, az előrejelzések és a mért értékek közötti eltérések felismerésére, ismeretei alapján esetleg magyarázatára is. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag A részecskeszemlélet továbbfejlesztése. A kémiai alapfogalmak (elem, vegyület) atomszerkezeti hátterének megismerése. A szerkezet és tulajdonság között fennálló ok-okozati (logikai) kapcsolat felfedezése. A vegyülési arányok atomszerkezeti értelmezése, meghatározása. A kémiai változás lényegének felfedezése, a reakciók anyagszerkezeti hátterének megértése. Energia Ismerje a természet energiaátalakító folyamatainak kémiai hátterét. Ismerje fel a kémiai reakció során felszabaduló energia különböző típusait. Információ Ismerje meg, hogy a molekulákban az atomok sorrendje információt hordozhat. Tér Használja a különböző mérőeszközöket. Ismerje a kémiai részecskék és a makroszkópos részecskék méretviszonyát. Idő és a mozgás Ismerjen meg lassú és gyors kémiai reakciókat, a reakciósebesség befolyásolásának néhány módját. Rendszer Ismerje meg a periódusos rendszer felépítését és lényegét. Tudja az anyagokat és a kémiai reakciókat ismert és új szempontok szerint csoportosítani.

Témakörök

Kémia 7-8.évfolyam 7. évfolyam

8. évfolyam

Témák

Témák

1.

Mindennapi anyagaink

1.

Ismétlő rendszerezés

2.

Atomok és elemek

2.

A nemfémes elemek és vegyületeik

3.

Az atomok kapcsolódása

3.

A fémes elemek és vegyületeik

4.

Kémiai reakciók

4.

Hétköznapi kémia

A kapcsolódást a műveltségi terület fejlesztési feladataihoz az alábbi számok jelölik: 1. Tájékozódás a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudományról és a tudomány megismerésének természetéről 2. A természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és az élettelen természetről 3.1. Az anyag 3.2. Energia 3.3. Információ 3.4. A tér 3.5. Idő és mozgás 3.6. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum 3.7. Rendszer 3.8. Élet

Kémia 7-8.évfolyam Tartalmak 7. évfolyam Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok




Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata önállóan és csoportmunkában A tapasztalatok eredményeinek elemzése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Az eltéréseknek a magyarázata.

Kommunikációs Lényegkiemelő Problémamegoldó Döntési Tanulási Környezeti

1. Mindennapi anyagaink 1.1 Tulajdonságok

Egy-egy anyag (egyetlen komponens) sokféle tulajdonságának összegyűjtése, anyagi minőség mint a tulajdonságok összessége (rendszere)

1.2

A halmazállapot és a hőmérséklet közötti


Kapcsolódások

Tapasztalatszerzés megfigyeléssel, méréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédelmi szabályok betartása. A számítógép, illetve multimédiás eszközök információforrásként való felhasználása. Az ismerethordozók használata tanórán önállóan és csoportmunkában. Szemelvényekből meghatározott szempontok szerint új ismeretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, mérések, megfigyelések eredményeinek értelmezése. Az eredmények összevetése a tanuló meglevő tapasztalataival, majd a szükséges megerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok megfogalmazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kiemelésével. Összehasonlítás, azonosság, hasonlóság, különbözőség felfedezése, rendszerezés. Modellezés. A részecske szintű történések lerajzolása, leírása, elmesélése.

„Sokoldalúság” a természetben, a technikában vagy az ember képességeiben.

Kémia 7-8.évfolyam nevelés

Energiaváltozás 1.3 Keverékek, oldatok

összefüggés feltárása, a halmazállapot-változások értelmezése a részecskékkel. A hőmérséklet és az energiatartalom (belsőenergia), a hőmérséklet-változás és az energiaváltozás kapcsolata. Előzetes tudás: az égés mint hőtermelő folyamat

Hőmérsékletmérés. Értelmezés, energiadiagram készítése. Kísérletezés: égés zárt térben, vízzárral. Az elképzelés, a tapasztalat, az előzetes tudás szembesítése a valósággal. Gyűjtőmunka a levegő- és a vízszennyezésről.

Több anyag keveréke, az elkeveredés mértéke, a tulajdonságok megmaradásának értelmezése a részecskék változatlanságával, „megmaradásával”. A zárt terű égés értelmezése, a levegő összetett voltának igazolása Mennyire tiszta az ivóvíz? A természetes vizek összetett voltának kiderítése.

1.4 Oldódás

1.5 Egyesülés, bomlás

Kísérletezés: égés zárt térben, vízzárral. Hipotézis (Miért emelkedik fel a víz?) Adatok, képek, cikkek gyűjtése a levegőszennyezésről, a tapasztalatok elmesélése. Mennyire tiszta az ivóvíz? Az elképzelés, tapasztalat, előzetes tudás szembesítése a valósággal; Gyűjtőmunka.

Az olvadást és az oldódást kísérő energiaváltozás összehasonlítása, a hasonlóság és a különbözőség kiemelése.

Elképzelések az oldódásról (az előzetes tudás megismerése), energiadiagram készítése.

A keverékek, oldatok összetételi arányának jellemzése. Az oldódás mértéke, korlátozottsága.

Italkészítés különböző arányokkal, ellenőrzés ízleléssel.

Elválasztás az alkotók (részecskék) valamelyik megkülönböztető tulajdonsága alapján. Az elkeveredés mértékéhez illeszkedő elválasztási módszerek.

Csoportmunka: különböző típusú keverékek elválasztásának kitalálása. Elképzelés: a történések értelmezése a részecskék szintjén.

Egy jól ismert anyag teljes

A víz megjelenési formái a Földön. A víz évszakokhoz kötött halmazállapotváltozása. Tapasztalatok gyűjtése.

A halmazállapot-változások, az elválasztási műveletek és a vízbontás

A hőmérséklet hatása az oldódásra. Receptek (italok, szirupok, salátaöntetek, savanyítás). Konyhai elválasztási műveletek, mosás, szárítás. „Sófőzés”, kristályosítás, konyhasó kinyerése tengervízből.

Kémia 7-8.évfolyam megváltozásának bemutatása: a vízbontás, a víz bontható. Az összes tulajdonság megváltozásával az anyagi minőség megváltozása. A hidrogén égése: a tulajdonságok megváltozásával az anyagi minőség megváltozása. A vegyülési arányok megfigyelése, A keveredési és a vegyülési arányok különbözőségének felfedezése, a fizikai és a kémiai változás közötti különbség megértése.

összehasonlítása, elképzelés (hipotézis) részecskeszinten. Elképzelés (hipotézis), modellezés.

Hasonló élmények felidézése. A gyertya égése: az anyag „megsemmisülése”.

A keveredési, oldódási és vegyülési arányok összehasonlítása. A lecsapódás és az egyesülés, ill. a párolgás és a bomlás összehasonlítása.

A természetben felfedezhető kémiai változások. 2. 3.1,3.2,3.5,

Energiadiagram készítése.

Az egyesülés és a bomlás tömeg- és energiaváltozása. Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Kritikai Környezeti nevelés

2. Atomok elemek 2.1 Atomok 2.2 Elemek

A részecskék építőkövei az atomok. Azonos atomok vegyülése: elemek. Különböző atomok vegyülése: vegyületek. Az elemek elnevezése, jelölése. Az atomok száma, az elemek mennyisége, az anyagmennyiség (kémiai) fogalma. A vegyjel jelentése.

Gyűjtőmunka. Csoportmunka: Miből mennyit veszünk? Szerepjáték: alkimisták titkosírása. Gyűjtőmunka, Szövegértelmezés Gyűjtőmunka, szövegértelmezés.

2.3 Atomszerkezet

2.4 Elektronburok 2.5 Külső (vegyérték-) héj

2.6 Periódusos rendszer

Az atom összetett voltának szükségszerűsége. Az atommag, ami a kémiai reakció során nem változik. Az elektronburok, a változás helye. Héjszerkezet. Az anyagi minőséget és a tulajdonságokat meghatározó atomszerkezeti tényezők azonosítása. Az elektronszerkezet és a tulajdonság közötti összefüggés felfedezése: a legkülső héj hasonlósága a tulajdonságok hasonlósága. Az elemek atomszerkezeti jellemzése.

Tudománytörténet: a vegyülés aránytörvényei.

Modell készítése, egyéni ötletek alapján, „leltározás”: az atomokat felépítő részecskék számbavétele, elhelyezkedése az atommagban és az elektronburokban. Modell készítése egyéni ötletek alapján, modellezés („leltározás”). Az első tizennyolc elem modelljének rendszerezése az elektronszerkezet hasonlósága alapján. Csoportmunka: a periódusos rendszer tanulmányozása.

Tudománytörténet: aranycsinálás és az elemek felfedezése. Tudománytörténet: az alkimisták sikertelensége. Boyle: az elemek fogalma. Az atommag megváltozása nem kémiai változás. Radioaktivitás, izotópok. Mengyelejev munkássága 1., 2., 3., 1,3., 2,3., 3.5.,

Kémia 7-8.évfolyam Tájékozódás az elemek „térképén” a rendszám és a héjak szerint. A külső héj elektronjainak száma, a magányos (párosítatlan) elektronok és az elektronpárok száma. Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Egyetemes kultúra

3. Az atomok kapcsolódása

A hélium és neon nemesgáz tulajdonságának értelmezése.

Milyen kölcsönhatás tarthatja össze az atomokat?

A nemesgázok felfedezése.

3.1 Atomok kölcsönhatása

A hidrogén lehetőségeinek megismerése, a hidrogén előfordulása, a hidrogénatomok stabilizálódása. A magányos (párosítatlan) elektron szerepe a molekulaképződésben.

Kísérlet: a hidrogéngáz és a képződő (naszcens) hidrogén reakcióképességének összehasonlítása, és értelmezése

Avogadro és a molekulák Őskor, ókor: termésfémek, a pattinthatatlan „kövek”.

3.2 Atomos gázok, Molekulák, Elemmolekulák 3.3 Kristályos elemek

Az atomok közötti kapcsolat kialakításáért a külső héj elektronjai a felelősek. Az atom által kialakított kapcsolat (kötés) számát a magányos (párosítatlan) elektronok száma határozza meg (oxigénés nitrogénmolekulák). Fémek.. Nemfémes kristályok: gyémánt, grafit, szilícium (atomkristály, atomrács).

Lényegkiemelő Problémamegoldó Döntési Kritikai

3.7.

3.4 Vegyületmolekula, kristályos vegyületek

Azonos molekulák kölcsönhatására történő következtetés a halmazállapotból: hidrogén-klorid, víz, jég, ammónia, metán, szén-dioxid. A molekulák közötti kölcsönhatás megjelenése, erősség szerinti besorolása: a halmazállapot, keménység, halmazállapot-változás, elegyedés, oldódás. A képlet és jelentése. A moláris tömeg és kiszámítása.

Modellezés: Hány hidrogént köthet meg a klór-, az oxigén-, a nitrogén- és a szénatom? Verseny: atomarányok, képletírás, moláris tömeg kiszámítása. Előzetes elképzelés, felmérése a molekulák kölcsönhatásáról. Elképzelés, hipotézis: hányféleképpen kapcsolódhatnak az atomok két, három vagy négy elektronnal?

Tudománytörténet: Vegyülő gázok törvénye. Dalton és Avogadro elképzelése.

Az I. és II. főcsoportbeli elemek elektronszerkezetének és halmazállapotának összehasonlítása a hidrogénével, ill. a héliuméval.

A fémes szerkezet tulajdonságai: keménység, keményégi skála, ásványi anyagok keménysége, teherbírása.

A jég, a homok, a csiszolópapír (korund) keménységének összehasonlítása. Elképzelések a keménység különbözőségéről. A tiszta (desztillált) víz és a sós víz elektromos vezetésének összehasonlítása.

Másodlagos kötőerők.

Modellezés, „leltár”: a képződő ionok töltésének meghatározása a proton és a

A homok és a homokkő építészeti alkalmazása. Elektrosztatikus

Kémia 7-8.évfolyam Atomkristály, atomrács, szilícium-dioxid, homok. Az ionok képződése mint a megmaradás és a megváltozás egyszerre teljesülő lehetősége: az atommag változatlansága ellenére is képződhetnek töltéssel rendelkező részecskék a külső héjon lévő elektronok átadásával és átvételével. Összefüggés az átadott és átvett elektronok száma, az ionok töltése és a kapcsolódó ionok száma között. A vegyülési arány kifejezése a kapcsolódó ionok arányával: az ionos vegyületek képlete. Az ionok között ható vonzóerő, ionrács, ionkristály. Halmazállapot, olvadás, oldódás. Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Környezeti nevelés

4. Kémiai reakciók 4.1 Reakcióegyenlet. A reakcióegyenlet haszna 4.2 Oxidáció. Redukció 4.3 Oxidáció és redukció 4.4 Redoxireakciók

cserélt elektronok számából. Modellezés (síkon, térben): a kristályépítés „szabályai”, olvadás és oldódás. Csoportmunka: különböző rácstípusú anyagok összehasonlítása.

2., 3.1, 3.2, 3.5.

Az atommagok (elemek) változatlanok, csak a közöttük kialakuló kapcsolat (az elektronszerkezet) változik.

Csoportmunka: „szintézis”. Mi az ami megváltozik, és mi az ami megmarad a kémiai reakciók során?

A matematikai műveletek és jelek kémiai tartalmának megfejtése, megértése, a kémiai sajátosság kifejezése. A vegyülési arányok alkalmazása: a kémiai számítások, kiszámíthatóság. A vegyülési arányok függetlenek az atomok tömegétől, de tömegaránnyal is kifejezhetők.

A matematikai és a kémiai egyenlet összehasonlítása, a hasonlóságok és a különbségek tudatosítása. Projekt: Az alkimisták titkosírásától a reakcióegyenletekig. Tervezés, kiszámíthatóság. Irodalmazás.

A reakció (az égés) értelmezése az elemek (atomok) szintjén: reakció az elemi oxigénnel, egyesülés, oxigénfelvétel. Reakció a kötött oxigénnel. Fémek ókori előállítása a fém szempontjából: oxigénelvonás, oxigénleadás.

jelenségek. Elektronvonzóképesség. Kristályok alakja, szimmetriája.

Kísérlet: a magnézium égése levegőn. Kísérlet: a magnézium égése széndioxidban. A magnézium égésének és a nátrium klórral történő reakciójának

A kémia megmaradási törvényei. A tulajdonságok és ezzel az anyagi minőség megváltozása. Matematika: egyenletek. Kémiatörténet: „súlyviszonyok”. Kémiatörténet: az égés megfejtése, Lavoisier. Fémek előállítása az ókorban. Oxidáló- és redukálószerek.



4.5 Savak

A fémek előállítása a szén szempontjából: az oxigén „helycseréje”, az átadás-átvétel elválaszthatatlansága. A jelenség értelmezése az elektronok szintjén. Reakció nem csak oxigénnel.

összehasonlítása.

Fertőtlenítő hatás.

A savak felismerése, megkülönböztetése érzékeléssel és indikátorral (színváltozással).

Előzetes tudás felmérése: savanyú, savas. Kísérlet: oldatok, levek kémhatásának vizsgálata.

Savak és indikátorok a konyhában. Természetes vizek, testnedvek, gyümölcslevek kémhatása, savas esők. A mosás, tisztítás története. Szóda, trisó, lúgkő, szalmiákszesz. A szappan és a mosószerek bőrre gyakorolt hatása..

4.6 Bázisok, lúgok 4.7 Kémhatás. A kémhatás. változása

4.8 Az ionok keletkezésének másik módja: a sav-bázis reakció

A lúgok felismerése érzékeléssel és indikátorral. Viszonyítás a vízhez. A savas és bázikus tulajdonság anyagszerkezeti háttere. A hidrogén-klorid és az ammónia vízben történő oldódásának összehasonlítása a kémhatás kimutatásával. Sav és lúg reakciója. Két reakció egy időben: közömbösítés és sóképződés. A kémhatás és a vizes oldatban megjelenő részecske (ion) megfeleltetése (oxóniumion, hidroxidion). A savas, lúgos és sós oldat elektromos vezetésének értelmezése: ionos oldatok. Ionok képződése a pozitív töltésű elemi részecske, a hidrogénion (proton) átadásával, ill. átvételével. A közömbösítés és a sav-bázis reakciók lényege (összefoglalás, zintézis).

Előzetes tudás felmérése: mosás, zsírbontás, szappanfőzés. Kísérlet: szökőkútkísérletek. A hidrogén-klorid és az ammónia oldódását kísérő kémhatásváltozás értelmezése. Kísérlet: a kémhatás változása sav és lúg (sósav és nátrium-hidroxid) kölcsönhatásakor.

A sav, a lúg és a keletkező sóoldat elektromos vezetésének kimutatása. Modell készítése, modellezés: ionok képződése protonátlépéssel, a pozitív és negatív töltések számbavétele. Összehasonlítás: a redoxireakció és a savbázis reakció hasonlósága és különbözősége.

Gyomorsavközömbö-sítés, „lúgélesítés”: szóda és meszes víz reakciója. Ionok, kationok, anionok. A vegyületmolekulák dipólus jellege, vegyületmolekulák kölcsönhatása. Elektronvonzó képesség. 1., 2.., 3.1, 3.2, 3.5, 3.7.



Az anyag sokféleségének és sokoldalúságának felismerése, az anyagok tulajdonságaik és összetételük szerinti biztonságos rendszerezése. Egy-egy folyamatban megjelenő sokféle változás felismerése, a folyamatok típusának megkülönböztetése. A halmazállapotok, a tulajdonságok és a fontos reakciótípusok életkori sajátosságoknak megfelelő szintű anyagszerkezeti értelmezése. A megmaradás és a megváltozás együttes megjelenésének atomszerkezeti értelmezése a kémiai reakciók során. A kémiai jelrendszer használatának megismerése, a tanult elemek vegyülési arányának meghatározása, képletekkel történő kifejezése, egyszerű sztöchiometriai számítások megértése.


8. évfolyam Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok




Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata önállóan és csoportmunkában A tapasztalatok eredményeinek elemzése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Az eltéréseknek a magyarázata.

Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Környezeti

1. Ismétlő rendszerezés

Ismeretek (magasabb szintű) rendszerré fejlesztése. Az elemi részektől a kristályokig. Az anyagi világ egységes felépítése. Elemek, vegyületek, keverékek. Tájékozódás a sokféleség világában,


Kapcsolódások

Tapasztalatszerzés megfigyeléssel, méréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédelmi szabályok betartása. A számítógép, illetve multimédiás eszközök információforrásként való felhasználása. Az ismerethordozók használata tanórán önállóan és csoportmunkában. Szemelvényekből meghatározott szempontok szerint új ismeretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, mérések, megfigyelések eredményeinek értelmezése. Az eredmények összevetése a tanuló meglevő tapasztalataival, majd a szükséges megerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok megfogalmazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kiemelésével. Információk gyűjtése a földön kívüli anyagról.

Az anyag szerveződése.

Rendszerezés különböző szempontok szerint.

A természetben és a konyhában előforduló

Kémia 7-8.évfolyam rendszerezése sokféle szempont szerint. Az atomi- molekuláris szerkezetet nem érintő és érintő változások, kémiai reakciótípusok.

nevelés

A fizikai és a kémiai változás összehasonlítása.

anyagok rendszerezése. A tanult folyamatok felismerése a természetben lejátszódó jelenségekben és a háztartásban megjelenő műveletekben. 1. 2. 3.1, 3.2, 3.7,

Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Környezeti nevelés Kritikai

2. A nemfémes elemek és vegyületeik

Új anyagok megismerése: az előfordulással, előállítással, fizikai és kémiai tulajdonságaival, felhasználásával, élettani szerepével, egészségügyi és környezetvédelmi hatásával kapcsolatos ismeretek alkalmazás szintű elsajátítása. A szerkezet, a tulajdonság és a felhasználás közötti összefüggések feltárása.

Döntési Kritikai

2.1 Hidrogén

A hidrogén kitüntetett szerepe. Tulajdonságaiból következő felhasználási területek.

Ismeretek gyűjtése a hidrogén felhasználásáról.

A víz tulajdonságai (halmazállapot, hőkapacitás, polaritás, sav-bázis sajátság). A tulajdonságaiból következő kitüntetett szerepe természetes és technikai környezetünkben. Az erélyes oxidáló tulajdonság atomszerkezeti háttere.

Gyűjtőmunka. A természetes folyamatok modellezése. Frontális kísérletek megfigyelése, értelmezése.

2.2 Víz 2.3 Klór, halogének, hidrogén-klorid, sósav 2.4 Oxigén, ózon

Hasonlóság és különbség a klórhoz viszonyítva. Gyakorlati jelentőségük. A vízoldhatóság, a vizes oldat kémhatásának értelmezése, sóképzés, sók.. A sósav reakciói.

Gyűjtőmunka a klórról. A tulajdonságok összehasonlítása, a hasonlóságok és a különbségek értelmezése. Frontális kísérletek megfigyelése, értelmezése.

Kozmikus előfordulás, fiatal csillagok energiatermelése, hidrogénbomba, energiahordozó. Kémhatás, savbázis tulajdonság, dipólus jelleg, ásványi anyagok migrációja, meteorológiai és élettani szerepe. Élettani, környezeti hatás.

Kémia 7-8.évfolyam Az oxigénfelvétel elektronszerkezeti következménye (elektronleadás). Oxidálószer: az égésben és a biológiai energiatermelésben betöltött szerepe. Az oxigén vízoldhatósága és szerepe.

Az égés feltételeinek felidézése, frontális kísérletek megfigyelése, értelmezése. Poszter készítése.

PVC. Élettani szerepük. Kémiatörténet: Glauber munkássága. Az oxidáció fogalma. Allotrópia. Az oxigén körforgása. Az ózon előfordulása és szerepe.

Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Környezeti nevelés

2.5 Kén, kénvegyületek, kénsav 2.6 Nitrogén, ammónia, salétromsav 2.7 Foszfor és vegyületei

A kén tulajdonságai és halmazállapotváltozása. A kén-hidrogén, a szulfidok, a kén-dioxid, a kén-trioxid tulajdonságai, felhasználása. A kénsav gyakorlati szerepe. A saverősségből következő tulajdonságok. A tanult elemek összehasonlítása. A levegő eltérő tulajdonságú alkotói. A nitrogén mint a bázikus sajátság hordozója, az ammóniaoldat kémhatásának értelmezése. A nitrogén mint savképző elem. A foszfor módosulatai, reakciói. A foszfor mint savképző elem.

Csoportmunka: a kén halmazállapotváltozásának és kristályosításának megfigyelése, értelmezése. Gyűjtőmunka a kén előfordulásáról, kinyeréséről. Frontális kísérletek egyéni és/vagy csoportos feldolgozása. Frontális kísérletek a kénsavval; csoportmunka: a víz és a kénsav összehasonlítása. Csoportos munka: a zárt terű égés újbóli megfigyelése, a nitrogén összehasonlítása az oxigénnel. A víz és az ammónia összehasonlítása, a salétromsav és a nitrátok tulajdonságainak megfigyelése. A kén ás a foszfor összehasonlítása.

Allotrópia. A kénvegyületek természetes előfordulása, a környezetre gyakorolt hatása. Kémiatörténet: a kénsav előállítása, saverőssége. A nitrogén körforgása, az oxigénétől eltérő szerep megismerése (szervezetünk nitrogén-tartalmú vegyületei). A bázis fogalma, a sav-bázis reakció lényege. A salétrom, a puskapor. A salétromsav előállítása.

Kémia 7-8.évfolyam A világító foszfor. A gyufa és gyártása. Élettani szerep. Lényegkiemelő Problémamegoldó Döntési Kritikai Egyetemes kultúra

2.8 Szén, ásványi szenek, szénmonoxid, széndioxid

2.9 Szerves vegyületek 2.10 Szilícium, szilíciumvegyületek

A szén módosulatai, a szerkezet és a tulajdonságok összehasonlítása. A szén reakciói. Elem? Vegyület? Keverék? Az ásványi szenek gyakorlati jelentősége. A nyomás, a hőmérséklet és a keverés hatása a szén-dioxid vízben történő oldódására. Ellentétes irányú folyamatok egyensúlya. A szerves vegyületeket felépítő elemek. A legismertebb szénvegyületek és jelentőségük. A szilícium és a szén (gyémánt) összehasonlítása. A szilícium gyakorlati jelentősége. A szén-dioxid és a szilíciumdioxid összehasonlítása. A szilíciumdioxid előfordulása, tulajdonságai.

A gyémánt és a jég összehasonlítása (pl. képek alapján). Gyűjtőmunka. Csoportos kísérlet: a fa lepárlásának megfigyelése, a fa és a faszén égésének összehasonlítása. A szén-monoxid és a szén-dioxid vízoldhatóságának összehasonlítása. A szénsav keletkezése és bomlása. Gyűjtőmunka, tablókészítés a szilícium alkalmazásáról. Csoportos munka: agyag formázása, kiszárítása, (kiégetése). Gyűjtőmunka, tablókészítés, üveg olvasztása, zománc készítése. Csoportos és egyéni munka: összefoglaló táblázat készítése.

Az ismeretek rendszerezése (rendszerré szervezése). A jellegzetes nemfémes tulajdonságok kigyűjtése. Savképzés, oxosavak.

Kommunikációs

3. A fémes elemek

A fémes és nemfémes elemek

Fémes és nemfémes szerkezeti anyagok

Relatív atomtömeg (C-12), kormeghatározás. Az ásványi szenek keletkezése. Lepárlás, A természetes vizek savassága, karsztjelenségek. A szén-dioxid körforgása. A légzés lényege Az ásványi szenek, a kőolaj és a földgáz keletkezése. Félfémek, félvezetők, számítógép, mikroelektronika. Történelem: kőkorszak. A kvarc és alkalmazásai. A földkéreg leggyakoribb ásványi a szilikátok. Szilikátok az építészetben és a képzőművészetben (üveg, máz, tűzzománc). 1. 2. 3.1, 3.2 A fémek

Kémia 7-8.évfolyam Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Környezeti nevelés

és vegyületeik 3.1 Fizikai tulajdonságok 3.2 Kémiai tulajdonságok 3.3 Nátrium, a nátrium vegyületei 3.4 Kalcium, a kalcium vegyületei, vízkeménység

tulajdonságainak felismerése, értelmezése.

funkcióinak összehasonlítása.

A fémek gyakorlati jelentőségének megismerése; a fémes rácsból következő fizikai tulajdonságok.

Az előzetes tudás felelevenítése és alkalmazása.

Redukálóképesség, redukálósor. A megfigyelhető és az elektronszerkezet alapján várható tulajdonságok megfeleltetése.

Csoportos kísérlet: réz, higany, ezüst kiválasztása fémekre. Elképzelések (hipotézis): a tulajdonságok értelmezése az előzetes tudás alapján.

A nátriumvegyületek gyakorlati fontossága és tulajdonságaik. A megfigyelhető és az elektronszerkezet alapján várható tulajdonságok megfeleltetése.

Kísérlet: szappanfőzés. Elképzelések (hipotézis): a tulajdonságok értelmezése az előzetes tudás alapján.

A kalciumvegyületek gyakorlati fontossága és tulajdonságaik. A természetes vizek szén-dioxidtartalmának következményei. Az oldhatóság és a szerkezet közötti összefüggés elemzése. A kedvező tulajdonságok és a sokoldalú felhasználás kapcsolata.


3.5 Alumínium és a vas, alumíniumgyártás, vasgyártás A fémek előállítása és korróziója 3.6 Arany, színes-

A vas nélkülözhetetlenségének kémiai háttere (az acél elem, vegyület vagy keverék?). A vas, a nyersvas tulajdonságainak módosítása. A redoxireakciók gyakorlati alkalmazása és haszna. A szén és a szén-monoxid redukáló tulajdonságának felismerése. Az elektromos áram kémiai hatásának

Kísérlet: mész (tojáshéj) égetése, a termék tulajdonságainak vizsgálata, a változás kikövetkeztetése. A szénsav és a mészkő reakciójának megfigyelése, a reakció jelentőségének és következményeinek feltárása.

Összehasonlítás: a vas és az alumínium tulajdonságainak összehasonlítása. Összehasonlítás: az alumínium reakcióinak összehasonlítása a nátriuméval és a kalciuméval. Az öntöttvas, az acél és az ötvözetek összehasonlítása. Az előzetes ismeretek ismétlése, rendszerezése.

szerkezete: technikatörténet: szerkezeti anyagok. Kémiatörténet: alkímia, az anyag átalakítása. Kálium, alkálifémek. A nátrium előfordulása. Nátriumvegyületek a konyhában, a konyhasó élettani fontossága. Bázis, lúg, savbázis reakció, lúgos kémhatás. Alkáliföldfémek, rádium radioaktivitás. Mészkőképződés, karsztjelenségek, mészégetés, építészet, gipszszobrászat. Csapadékos reakciók. A fémek technikai és társadalmi jelentősége. Történelem: vaskor, az alumínium térhódítása. Mágnesség, mágnesezhetőség. Ásványkincseink

Kémia 7-8.évfolyam és nemesfémek

elemzése, az elektrolízis ipari alkalmazása. A levegő, a vizek oxigéntartalmának következménye. Az alkímia sikertelensége és az elem fogalmának kialakulása. A fémek redukálósora. Az arany tulajdonságai és a tulajdonságok módosítása. A fémes szerkezet és tulajdonság közötti összefüggések összefoglalása.

Kísérlet: pl. réz elektrolízise oldatból Elképzelés (hipotézis): a jelenség értelmezése. Gyűjtőmunka, tablókészítés. Ötletbörze: Hogyan védjük meg? Gyűjtőmunka, tablókészítés. Gyűjtőmunka: a felhasználási területek mögött rejlő tulajdonságok feltárása. Az ismeretek rendszerezése.

az ércek. Az alumíniumgyártás technológiai folyamatai. Történelem: a vasgyártás fejlődéstörténete. A korrózióvédelem felfedezése a mindennapokban. Az arany jelentősége az emberiség történetében és a kémiatörténetben. Történelem: rézés bronzkor. Építészet, szobrászat, hangszer- és ékszerkészítés. 1. 2. 3.1, 3.2, 3.5

Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Környezeti nevelés Együttműködési Kritikai Döntési

4. Hétköznapi kémia 4.1 Energiaforrásaink 4.2 Tápanyagaink

Milyen változások alkalmasak „energiatermelésre”? Technikai és biológiai energiaforrások.

Energiadiagaramok készítése, értelmezése.

A tápanyagok szerepének tudatosítása

Ismeretfelmérés: Mi mire kell? Mit miért eszünk? Gyűjtőmunka, kiselőadások, poszterkészítés.

A sárkunyhóktól a felhőkarcolókig (keverékek építőipari alkalmazásai)

Az energia megmaradásának törvénye, megújuló energiaforrások. Biológiai funkciók.

4.3 Építőanyagok 4.4 Üveg, porcelán, finomkerámia

A napon szárított agyagtól a porcelánig (optimális arányú keverékek: formázható agyag, mázak, üveg).

Gyűjtőmunka, kiselőadások, poszterkészítés.

Az építészet fejlődéstörténete a szerkezeti anyagok szempontjából.

Kémia 7-8.évfolyam 4.5 Műanyagok

Természetes anyagok módosítása Mesterséges műanyagok Természetes vagy mesterséges?

Csoportos kísérletezés: tejfehérje átalakítása. Csoportmunka: a forgalomban lévő műanyagok azonosítása, felismerése

Hasznos kémia a ház körül (javítások, festés, növényvédelem, rovarirtás, műtrágyázás). Biokertészet.


4.6 Háztartási, ház körüli vegyszerek

Praktikus eljárások kémiai háttere (fizikai és kémiai folyamatok alkalmazása a háztartásban).

4.7 Egészség 4.8 Szépség

A kémia szerepe egészségünk védelmében és helyreállításában (a vitaminoktól a gyógyszerekig). Konyhakémia: műveletek, változások a konyhában.

4.9 Kockázat és haszon A kémia mint a test- és szépségápolás eszköze. Lehet-e káros a tudomány, a kémia? Az egészségkárosítás és a környezetszennyezés okai. A kémia jelentősége az emberiség történetében.

A szilárd szemcsék mérettartománya (kolloidok). Történelem: a kémia korai alkalmazásai. Történelem: népszaporodás, új anyagok, szerkezeti anyagok iránti kereslet; szokások felelevenítése.

Kísérletezés: oltott mész készítése, meszelés, színezés földfestékkel. Kísérletezés: praktikus eljárások (zsíroldás, mosás, tisztítás, fehérítés, vízkőoldás, folteltávolítás, színezés, textilfestés, oldás) kipróbálása.

Balesetvédelmi rendszabályok. A vegyszerek és a „vegyipar” okozta környezeti ártalmak.

Vitafórum: Ki a felelős? Csoportos kísérletezés: a C-vitamin hatásának kimutatása. Gyógyteák és kivonatok készítése. A tanult változások (jelenségek, folyamatok) felfedezése az ételkészítés folyamatában.

A gyógyhatású anyagok készítésének története. Hatóanyagok kioldása (extrakció).

A kozmetikumok összetevőinek megismerése, előállításuk értelmezése, fogkrém készítése. Vitafórum: Van-e lehetőség a választásra? Szintézis.

A kozmetikumok készítésének története, a kenőcsök, krémek, gélek kémiája (kolloidika). Kémiai katasztrófák, élvezeti szerek.


1., 2., 3.1

Kémia 7-8.évfolyam A továbbhaladás feltételei:

A környezetünkben előforduló anyagok és folyamatok felismerése, rendszerezése. A tanult elemek, vegyületek előfordulásával, előállításval, fizikai és kémiai tulajdonságaival, felhasználásával, élettani szerepével, egészségügyi és környezetvédelmi hatásával kapcsolatos ismeretek alkalmazás szintű ismerete, a szerkezet, a tulajdonság és a felhasználás közötti kapcsolatok felismerése.

A megismert anyagszerkezeti fogalmak alkalmazása a halmazállapotok, a tulajdonságok és a reakciók értelmezésére. A kémiai jelrendszer használatának megismerése, a tanult elemek vegyülési arányának meghatározása, képletekkel történő kifejezése, egyszerű sztöchiometriai számítások elvégzése.

Földünk és környezetünk 6-8.évfolyam

Földünk és környezetünk 6-8. osztály Célok és feladatok A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a szűkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat szolgálja. Elősegíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Kialakítja, majd fokozatosan fejleszti a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ez megköveteli, hogy a tanítás során a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések felfedeztetése, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Ennek érdekében minden jelenséget és folyamatot változásaiban, kölcsönhatásaiban, fejlődésében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is. A földrajz tantárgy a ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. Kialakítja a tanulókban a mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett előtérbe kell kerülniük az ismeretszerző módszereknek. A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat a földrajzi ismeretek fontos szerepére napjaink környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította a környezetét, amellyel már saját életfeltételeit is veszélyezteti. Ezzel és a környezet értékeinek megismertetésével segítse elő a környezettudatos életmód kialakulását. Láttassa meg a tanulókkal a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait, összefüggéseit. A jövőben az emberiségnek sokféle kihívással kell szembenéznie, amelyek alapvetően földrajzi problémákból indulnak ki. A földrajz tantárgy feladata, hogy az ismeretek átadásával és a világban való eligazodáshoz szükséges képességek kialakításával felkészítse a tanulókat ezen problémák kezelésére. A tantárgy a hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésén keresztül járuljon hozzá a hazához való kötődés, a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakulásához. Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását. Az alapfokú földrajzoktatás megfogalmazott célkitűzéseinek, fejlesztési feladatainak megfelelő tartalmak és képességek elsajátítása a Nemzeti alaptanterv bevezetésével az 5. évfolyamon kezdődik. Az 5-6. évfolyamon folyó természettudományos oktatás azonban továbbra is megőrzi alapozó szerepét és feladatát, ezért itt nem a szaktudományos ismeretek elkülönítésén van a hangsúly, hanem a természettudományi kapcsolatok érzékeltetésén. Így a földrajzoktatás tartalmi és képességfejlesztési alapozása a többi természettudományos tantárggyal együtt a természetismeret- oktatás keretei között is megvalósulhat, amely szervesen épül az alsó tagozat környezetismeretoktatására. A földrajzoktatás tartalma, ismeretrendszere azonban megkívánja, hogy az alapozó oktatási szakaszban ne csak az elemi természettudományi ismeretek és képességek elsajátítása történjen meg, hanem a társadalmigazdasági földrajz oktatását segítő alapvető társadalmi-gazdasági ismeretek és az ezek feldolgozásához szükséges képességeké is. A természet- és a társadalomtudomány oldaláról történő megalapozás hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók felismerjék a földrajzi tartalmak integrált jellegét. Megértsék a földrajzi ismeretek és képességek szerepét a természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok összefüggéseinek felismerésében. Éppen ezért célszerű a földrajztanítás alapozását a természetismeret tartalmi rendszerébe beépíteni, és azzal összekapcsolva megszervezni. Így az össszóraszám a 6. évfolyamon heti 2,5 óra lehet, amely lehetővé teszi a hatékonyabb tanári és tanulói munkát.

Földünk és környezetünk 6-8.évfolyam Az 5-6. évfolyamra épülő földrajzoktatás a 7-8. évfolyamon az életkori sajátosságoknak megfelelő korszerű regionális földrajzi ismeretek átadásával, a földrajzi szemlélet-és gondolkodás valamint a sajátos vizsgálati módszerek alkalmazásával magasabb szinten fejleszti tovább, mélyíti el és differenciálja a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Vegyék észre a természetföldrajzi és a regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát és időbeli fejlődését. Értelmezzék, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi-gazdasági életét, és ismerjék fel a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait. A tanulók ismerjék fel a kontinensek, a tipikus tájak, az országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait. Értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére. Ismerjék meg példákon keresztül, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak érdekében, hogy kialakuljon a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és a társadalmi értékeinkhez való kötődés, ismerjék meg természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezők hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. A tantárgynak azt is el kell érnie, hogy a tanulók összefüggéseikben ismerjék a környezetet veszélyeztető folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszűntetésük lehetséges módjait is. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükség. A földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók az alapozó képzés befejezésekor legyenek képesek önállóan a szemléleti, tanári irányítással az okfejtő térképolvasásra különböző tartalmú és méretarányú földrajzi térképeken. Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről. Alakuljon ki a megfelelő földrajzi-környezeti információhordozók kiválasztására és azok tartalmának felhasználására való képesség, igazodjanak el ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtári és múzeumi anyagokban) is tanári segítséggel. A tanulók legyenek képesek pontos megfigyelésekre, tudjanak vizsgálódni a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint kezdetben tanári irányítással, majd egyre önállóbban. Megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezően tudják elmondani, írásban és rajzban rögzíteni, tudják egyszerű térképeken ábrázolni. Használják a szakkifejezéseket életkori sajátosságaiknak megfelelően. Tudják elemezni és értékelni tapasztalataikat, megfigyeléseik és vizsgálataik alapján alkossanak véleményt. Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására. Értékelés Az értékelés a tanulók tényismeretére és képességeik szintjére terjedjen ki a résztémák lezárásakor, és havonta legalább egy alkalommal érdemjeggyel történjen. Alapját a tanulói tevékenységek és egyéni ellenőrzések adják. Az értékelés az ellenőrzéshez szorosan kapcsolódik. Az értékelés terjedjen ki az oktatási folyamat egészére. Legyen sokoldalú, objektív és mindig motiváljon. Követeljük meg a tanulóktól az ismeretek alkalmazását. A témák lezárásakor (feladatlapos ellenőrzés) célszerű külön értékelni a tanulók tényismereti tudását, földrajzi gondolkodását és tudásának gyakorlati alkalmazási szintjét. A szóbeli, írásbeli, gyakorlati, és rajzos ellenőrzést, illetve az egyéni és kollektív ellenőrzést a tanulók életkori sajátosságainak és tudásszintjének megfelelően kell alkalmazni. Mindenkor érvényesüljön a megerősítés és a hibákra való figyelemfelhívás funkciója. A 7 – 8 évfolyamon a tanulók életkorából adódóan elvárhatjuk az összefüggő szóbeli feleleteket, amelyeket fokozatosan alkalmazzunk. A tanulók értékelésének főbb szempontjai: önálló megfigyelési, kísérletezési, feldolgozási képességük szintjei eszközhasználatuk szintje

Földünk és környezetünk 6-8.évfolyam tényismeretük és annak kifejezési képessége problémafelismerő, feladatmegértő és feladatmegoldó képességük szintje ismeretek alkalmazásának szintje összehasonlító és rendszerező képességük szintje kommunikációs és társadalmi képességeik szintje környezethez való viszonyuk, cselekvőképességük Az értékelés valamennyi szempontjánál azt az alapelvet kell szem előtt tartani, hogy az adott tanuló hogyan fejlődött önmagához, előző teljesítményéhez képest. Az értékelés alapja a kerettanterv fejlesztési követelménye, ami a magasabb évfolyamba lépés feltétele. Az értékelés – ellenőrzés formái feltétele: frontális kérdésekre adandó rövid, szakmailag pontos válaszok egy – egy téma összefüggő, szabatos kifejtése fogalommagyarázat (definíció és példa) topográfiai felelet (név, hely, jellemzők) szóbeli felelet értékelése, kiegészítése ábra, kép, földrajzi tartalmának elemzése, leírása kiselőadás tartása önálló búvárkodás alapján (könyv és lexikonhasználat) szóbeli magyarázat fűzése videofilm képanyagához tematikus térképek összehasonlító elemzése grafikonok, diagramok készítése és értékelése rajzos feladatmegoldás tábla, vagy írásvetítő alkalmazásával kontúr és munkatérképek kitöltése (név, hely, információ hozzárendelése.)

6. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák Információk leolvasása hazánk közigazgatási és közlekedési térképéről. Földrajzi tartalmak leolvasása különböző társadalmi-gazdasági információkat ábrázoló tematikus térképekről. Egyszerű kontúrtérképes feladatok megoldása tanári irányítással. Gyűjtőmunka nyomtatott információhordozókból hazánk gazdasági- és településföldrajzi sajátosságairól, az életmód és a fogyasztási szokások átalakulásáról Információk gyűjtése különböző jellegű információforrásokból a közlekedés és az idegenforgalom hazai sajátosságaival kapcsolatosan. Tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, rajzon, diagramon, terepasztali modellen, tablón).Szemelvények és példák gyűjtése a szűkebb és tágabb természeti környezetet veszélyeztető társadalmi-gazdasági folyamatokról, a környezeti problémák megelőzéséről és megoldásáról. Egyszerű időszalag készítése, természeti és társadalmi-gazdasági események elhelyezése az időszalagon. Tájékozódás a településtípusokat és a gazdálkodás jellegzetességeit bemutató térképvázlatokon, fényképeken tanári irányítással.Társadalmi-gazdasági jellemzőket bemutató alapvető adatok, adatsorok és különböző típusú diagramok összehasonlító elemzése. Egyszerű számítási feladatok megoldása. Példák gyűjtése különböző időtartamú és periodikus természeti illetve társadalmi-gazdasági eseményekre, folyamatokra. A különböző településtípusok megadott szempontok szerinti bemutatása.Az egyes közlekedési ágak jellemzése megadott szempontok alapján. Példák gyűjtése az egyes gazdasági ágak szerepéről a mindennapi életben.

Földünk és környezetünk 6-8.évfolyam Terméklisták összeállítása az egyes gazdasági ágak jellemző termékeiből. Egyszerű gyűjtemény, tabló összeállítása tanári irányítással (pl. településtípusokat, gazdasági tevékenységeket, nyersanyagokat és a belőlük előállított késztermékeket ábrázoló képekből, termékekből, terményekből) Útiterv összeállítása menetrendek segítségével. Rövid, irányított tanulói kiselőadás, pl. egy kiválasztott településről/típusról, az ott élők jellemző tevékenységéről, szokásairól; üdülési szokásainkról, kedvelt hazai idegenforgalmi központokról. A család, mint a legkisebb gazdasági egység működésének bemutatása helyzetgyakorlatokban, illetve egyszerű modellen. Történet írása és elmondása, pl. utazásról, vásárlási szokásainkról, a falusi illetve a városi életmódról, környezetszennyező tevékenységről és annak következményeiről. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Gazdaság gazdálkodás

A gazdaság legfontosabb ágazatainak - mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás szerepe, jelentősége mindennapi életünkben. A hazai gazdaságban leggyakrabban használt nyersanyagok (ásványok, kőzetek, nyersanyagok és energiahordozók). A háztartásban használt energiahordozók és nyersanyagok. Energia- és nyersanyag-takarékosság. A technikai fejlődés szerepe a termelés átalakulásában. A magyar gazdaság legismertebb termékei Közlekedési hálózat, a közlekedés szerepe a mindennapi életben. Utazás - idegenforgalom. Vásárlási, fogyasztási szokásaink, a család gazdálkodása - bevétel, kiadás A társadalmi-gazdasági tevékenység környezet átalakító hatása a lakóhely szűkebb és tágabb környezetében valamint hazánkban.

A településtípusok sajátosságai

A tanya, a falu és a város jellemzői, eltérő szerepük a munkamegosztásban. Az életmód és a jellemző gazdasági tevékenység változásainak bemutatása. A technikai fejlődés szerepe az életmód átalakulásában. Hazánk közigazgatási térképe.

Tájékozódás a földtörténeti időben. A természetföldrajzi folyamatok és a A földrajzi történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek folyamatok, jelenségek időbelisége érzékeltetése. A környezetben lezajló folyamatok időrendisége, periodikussága. A rövidebb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok bemutatása hazai példák alapján. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes egyszerű társadalmi-gazdasági jelenségek megfigyelésére a tapasztalatok szóbeli megfogalmazására, feljegyzésére és értékelésére. Tudjon biztonsággal tájékozódni a térképen. Olvasson le egyszerű információkat különböző térképekről. Legyen képes tanári irányítással tájékozódni a különféle földrajzi-környezeti tartalmú információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben. Tudjon alapvető földrajzi tartalmú adatokat, információkat értelmezni, összehasonlítani és azokból következtetéseket levonni. Legyen képes földrajzi tartalmú adatok, információk ábrázolására. Ismerje fel és nevezze meg térképen a közvetlen földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Ismerje fel a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi, társadalmi-gazdasági események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeit. Tudja bemutatni példák alapján a legfontosabb gazdasági ágazatok, illetve tevékenységek szerepét, jellemzőit. Ismerje fel az egyes településtípusok sajátos vonásait. Ismerje fel a földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások következményeit, bizonyítsa példákkal az egyéni felelősség fontosságát a környezetkárosító folyamatok mérséklésében.

Földünk és környezetünk 6-8.évfolyam 7. évfolyam Évi óraszám: 55,5 Belépő tevékenységformák A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez.Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása.Gyűjtőmunka könyvekből a nagy földrajzi felfedezésekről és ezeknek a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásairól.Információk gyűjtése különböző jellegű információhordozókból az egyes népek életéről, szokásairól, kultúrájáról és hagyományairól. Szemelvények és példák gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról, a környezeti problémák megelőzéséről és megoldásáról, természeti és civilizációs katasztrófákról. A kontinensek felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját és gazdaságának jellemzőit bemutató képek, ábrák elemzése, az elemek közötti összefüggések bemutatása.Tájékozódás légifotókon és műholdfelvételeken tanári irányítással.Adatok, adatsorok és különböző típusú diagramok összehasonlító elemzése. Egyszerű számítási feladatok megoldása. Tipikus tájak modellezése homokasztalon. A tipikus tájak különböző, megadott szempontok szerinti önálló bemutatása.Példák keresése a természeti és a társadalmi tényezők kölcsönhatásaira kontinensek, kontinensrészek, országcsoportok jellemzői alapján. Terméklisták összeállítása az egyes országok jellemző termékeiről. A témákhoz kapcsolódó tablók készítése.Irányított tanulói kiselőadás az egyes országok természeti és kulturális értékeiről, népeinek szokásairól, életmódjáról.Tanulói beszámoló a magyar utazók, földrajzi felfedezők szerepéről a Föld és népeinek megismerésében. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természet- és társadalomföldrajza

Afrika A kontinens általános természet- és társadalomföldrajzi képe, eltérő társadalmigazdasági fejlettségű térségei. A sivatagok és az oázisok, mint tipikus tájak, az „éhségövezet”. Trópusi-Afrika természeti képe, társadalmi-gazdasági problémái. Ausztrália és Óceánia Ausztrália és Óceánia természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői. Amerika Amerika fő részeinek eltérő természet- és társadalomföldrajzi képe. Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna, mint tipikus táj. Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalomföldrajzi jellemzői: Dél-Amerikában Brazília; Közép-Amerikában Mexikó; Észak-Amerikában az Amerika Egyesült Államok. Ázsia Ázsia általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Eltérő adottságok és sajátos társadalmi-gazdasági fejlődési utak a kontinensen. A tajga, a „monszunvidékek”, a magashegység és az öntözéses gazdálkodás területei mint tipikus tájak. A földrész jellemző országai és térségei: Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia.

Európa országainak természet- és társadalomföldrajza

Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Az Európai Unió országainak általános társadalmi és gazdasági jellemzői. Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel. Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak megjelenése.

Földünk és környezetünk 6-8.évfolyam Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság. Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kikötő- és az üdülőövezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmi-gazdasági képe. Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia és Montenegró. Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalomföldrajzi vonásainak bemutatása. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna. A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak Afrika Atlanti-óceán, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Indiai-óceán, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyikató, Viktória-tó, Vörös-tenger; Afrikai-árokrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongómedence, Madagaszkár, Szahara, Szudán; Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria; Kairó. Ausztrália és Óceánia Csendes-óceán, Murray; Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliaiősföld, Új-Guinea; Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Sydney. Sarkvidékek Antarktika, Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék Amerika Alaszka, Amazonas, Colorado, Jeges-tenger, Kanadai-ősföld, Karib (Antilla)-tenger, Mississippi, Mexikói-öböl, Nagy-tavak, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache, Brazil-felföld, Floridai-félsziget, Guyanai-hegyvidék, Hawaiiszigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-félsziget, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Paraná-alföld, Préri, Sziklás-hegység; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela; Brazíliaváros, Buenos Aires, Chicago, Los Angeles, Mexikóváros, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Washington. Ázsia Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia;

Földünk és környezetünk 6-8.évfolyam Arab-félsziget, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínaialföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien-san; Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi. Európa Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Pó, Rajna, Rhőne, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga; Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Donyec-medence, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Grönland, Hollandmélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Lotaringia, Mont Blanc, Párizsimedence, Pennine, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv; Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldávia, Moldova, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Montenegro, Ukrajna; Kárpátalja; Amszterdam, Athén, Barcelona, Belgrád, Birmingham, Brüsszel, Chişinắu, Dublin, Genova, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Velence, Volgográd, Zágráb. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. 8. évfolyam Évi óraszám: 55,5 Belépő tevékenységek A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez.Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Az időjárási jelenségek felismerése időjárási térképek alapján. Az éghajlat jellemzőinek felismerése diagramokon, és következtetések levonása az adatokból. Folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejlődés és következményeik feltárásához.

Földünk és környezetünk 6-8.évfolyam A gazdasági élet ágazatainak, ágainak szerepe és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai adatok feldolgozásával, forráselemzéssel, esetmegbeszéléssel. A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak, a tájak eltérő földrajzi jellemzőinek bemutatása szemelvények alapján. Információk gyűjtése egyéni és csoportmunkában társadalmi-gazdasági jelenségekről, folyamatokról statisztikák, tömegkommunikációs források, Internet felhasználásával. Tanulói beszámoló önállóan gyűjtött információk alapján hazánk és az Európai Unió kapcsolatáról. Tanulói kiselőadás a különböző tájak népszokásairól, hagyományairól könyvtári kutatómunka alapján. Terméklisták összeállítása Magyarország legfontosabb termékeiből és kiviteli cikkeiből. Tabló, illetve riport készítése hazánk védett természeti és kulturális értékeivel, idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza

Közép-Európa általános földrajzi képe. A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. A középhegységek és a feltöltött alföldek, mint tipikus tájak. Németország szerepe az európai gazdaságban. Csehország és Lengyelország földrajzi sajátosságai. Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jellemzése.

A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza

A Kárpát-medence földtani szerkezete és természetföldrajzi képe. A magyarság a Kárpát-medencében. A társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai.

Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain

Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. Magyarország felszíne, domborzata. Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink. Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai. A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre és az életmódra. A gazdaság telepítő tényezői, általános vonásai, területi különbségei, szerkezeti átalakulása. Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi jellemzése. A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmigazdasági jellemzőik. Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. Hazánk nemzetközi kapcsolatai. Budapest földrajza. Régiónk földrajza.

A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak Balaton, Bodrog, Dráva, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Rába, Rajna-MajnaDuna vízi út, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velencei-tó, Visztula, Zagyva, Zala; Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang, Baranyai-dombság, Bécsi-medence, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csallóköz, Csehmedence, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Déli-Kárpátok, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna-Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Dunazug-hegység, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északi-középhegység, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Gerecse, Germán-alföld, Győri-medence, Hajdúság, Hargita, Hegyalja, Hortobágy, Jászság, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Kékes,

Földünk és környezetünk 6-8.évfolyam Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Marcal-medence, Maros-Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Morvamedence, Nagykunság, Német-középhegység, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugati-Alpok, Nyugat-magyarországiperemvidék, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Román-alföld, Ruhr-vidék, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Székelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Szilézia, Szudéták, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj-Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Vajdaság, Velencei-hegység, Vereckei-hágó, Vértes, Villányihegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Burgenland, Ajka, Algyő, Arad, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Beregszász, Bécs, Békéscsaba, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Budapest, Bukarest, Bük, Cegléd, Constanţa, Debrecen, Dorog, Drezda, Dunaújváros, Eger, Eszék, Esztergom, Frankfurt, Gdańsk, Genf, Graz, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Halle, Hamburg, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Keszthely, Kolozsvár, Komárom, Köln, Kőszeg, Komló, Krakkó, Lábatlan, Linz, Lipcse, Makó, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, München, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Révkomárom, Salgótarján, Salzburg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Stuttgart, Százhalombatta, Szeged, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros; Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park, DunaIpoly Nemzeti Park, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, KörösMaros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park; Magyarország megyéi, Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió, Budapesti agglomeráció. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Legyen képes önálló információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különböző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A kerettanterv nem ad listát a tanulóktól elvárható követelményekről, csupán azt fogalmazza meg, hogy melyek a továbbhaladás feltételei az évfolyamok végén. Benne főként képességekkel összefüggő tevékenységek olvashatók, amelyeket a tanulóknak a megadott szinten kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A továbbhaladási feltételek teljesítése érdekében a helyi tantárgyi program kidolgozásakor a szaktanároknak kell összegyűjteniük az egyes témákhoz, résztémákhoz kapcsolódó újonnan elsajátítandó fogalmakat, folyamatokat, összefüggéseket és tevékenységeket. Az eredményes szaktanári munkához nélkülözhetetlen a követelményrendszer ezen kategóriáiban való biztonságos eligazodás. Minden egyes tanórán világos legyen a cél, hogy az adott tevékenység alkalmazásakor vagy egy fogalom megtanításakor mire támaszkodhatunk és hová kell majd eljutni a földrajzi tanulmányok befejezésekor. Javasoljuk, hogy az iskolai szakmai munkaközösségekben közösen dolgozzák ki a képességfejlesztési tevékenységek egymásra épülő rendszerét, a tanulók tudásának ellenőrzési módszereit és az értékelés alapelveit. Fontos, hogy ne csak a tanulók ismereteinek, hanem képességeik szintjéről is tájékozódjunk. Ezért az ellenőrzési módszerek között ne csupán a hagyományos szóbeli és írásbeli formákra gondoljunk, hanem gyakorlati tevékenységekre is (pl. modellezés homokasztalon, applikációs vagy kártyás feladatok). Arról is folyamatosan szerezzünk visszajelzést, hogy milyenek a tanulók földrajzi-környezeti képzetei (pl. rajzoltassunk le velük tipikus tájakat, fogalmakat, fogalmaztassuk meg velük gondolataikat egy-egy kép vagy hír kapcsán). Ellenőrzéskor is alkalmaztassuk az információszerzés különféle módszereit (pl. kerestessünk ki adatokat a

Földünk és környezetünk 6-8.évfolyam függelékből valamely szempont szerint, és értelmeztessük azokat). Ugyancsak a munkaközösségekben célszerű megállapodni arról, hogy a tanórai aktivitás és munkafegyelem, valamint a tanórán kívüli tevékenységek (pl. gyűjtőmunka, kiselőadás vagy beszámoló készítése, terepi munka) milyen mértékben számítanak be a tanulói munka értékelésébe.

Ének-zene 5-8.évfolyam

Ének-zene 5-8. évfolyam A zenei nevelés célja: muzsikáló közösség és zeneszerető/értő közönségnevelés. Ehhez a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, a művészi kifejezőkészség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása. Az előadott, énekelt és meghallgatott zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják a zenei esztétikai érzéket és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke. A zenei élmények és az ismeretszerzés eredményeként a zenei tudat állandóan alakul, formálódik az egyszerűtől az összetettig, a magyartól a nemzetköziig, az empirikustól a tudatosig. Fontos azonban, hogy a fejlettség bármely szintjén átfogó, teljes képbe rendeződjön a zenei valóság. Az iskolai énektanítás zenei anyaga többségében énekes zene. Így a zenei nevelés a dalok szövege révén jelentősen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez is. Az éneklés és a hangszerjáték a zenei nevelés alaptevékenységei, mivel a zene megértésére, a zeneművek befogadására elsősorban az válik képessé, aki valamilyen mértékben részt tud venni zenei alkotótevékenységben. Az aktív muzsikálás a zenei önkifejezés lehetőségével segít kialakítani a zenéhez fűződő pozitív attitűdöket. Az ismeretszerzés forrásai bővülnek ebben az életkori szakaszban: az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre, és egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. A zenekultúrák sajátosságainak megismerése és elfogadása, a hazai zeneművészet alkotásai iránti érdeklődés fontos része a tanulók zenei világképének. A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei olvasás – írás tevékenységeiben nem öncélú: a zenei tartalmak, ismeretek fejlesztik a zenei fantáziát, segítik a zeneértővé válást. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkar, hangversenylátogatás) való bekapcsolódást.

Fejlesztések követelmények Éneklés Az éneklési készség fejlesztése az 5-8. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálására - mint a zenei önkifejezés egyik alapvető formájának kialakítására és az ismeretszerzés eszközének továbbfejlesztésére - irányul. Ezért követelménye az egyéni és közös éneklés természetes, szép hangzással, az arzis - tézis akusztikus kifejezésével. Oldottabb metrikájú parlando, szabadabb rubato és feszes giusto lüktetéssel történő éneklés. Magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a szomszéd és más népek dalainak éneklése. Kétszólamú művek csoportos éneklése tisztán, kifejezően, a zenei kifejezőeszközöket a zenei mondanivaló közvetítésére felhasználva. Zenei hallás A zenei hallás fejlesztése lényegében a dallamhallás és tonalitásérzék, a hangszínhallás, a ritmus- és tempóérzék, a dinamika- és formaérzék fejlesztése. Dúr és moll tonalitás megfigyeltetése dallamokban. A belső hallás és a többszólamúság fejlesztése a műzene többszólamúságával, annak megfigyelésével. Zenei memória fejlesztése dalok és témák gyakorlásával és előadásával.


Éves óraszám: 37, heti: 1 óra Zenei olvasás- írás A zenei olvasás- írási készség fejlesztésének eredményeképpen a tanuló iránt támasztható követelmény az öt- és hétfokú dalok hangnemének megállapítása (2# és 2b előjegyzésig). A tanult hangközök felismerése kottából, kottakép ritmusának megszólaltatása, ritmushangoztatás egy- és többszólamban. Rövid, könnyebb dallamok kottaolvasása közösen. Zeneértés

A zeneértő és –érző képesség fejlesztése: a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerése, ill. megkülönböztetése, továbbá a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök – tempók, dinamika, tonalitás, karakterek, hangszerelés – átélési és értelmezési képességének fejlesztése. A meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség.


5. évfolyam

Belépő tevékenységek Éneklés Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban Műzenei szemelvények éneklése az előadási jeleknek megfelelően Gregorián dallamok éneklése Reneszánsz és barokk zeneművek témáinak/ részleteinek éneklése Egyszerű többszólamúság (csoportos éneklés)

Zenehallgatás Népi zenekar, népi hangszerek Népzenei felvételek Magyar népdalfeldolgozások Kodály, Bartók, Bárdos művein keresztül. Improvizáció Régi stílusú kvintváltó népdalforma rögtönzése (megadott kezdősorral). Zenei olvasás- írás, zenei ismeret Új ritmusértékek és szüneteik olvasása-írása Új dallami elemek olvasása-írása Abc-s hangok jelölése G-kulcsban (C’-C”). A tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése.

Tartalom Újabb magyar népdalok (régi – új stílus) és más népek dalai Ünnepkörök új dalai Régi magyar dallamok a középkorból Középkori gregorián dallamok Quodlibetek (kánonok, bicíniumok) Szózat (Himnusz). Népdalfeldolgozások, népszokások zenéje (magyar, kisebbségi és nemzetiségi népzene) Gregorián dallamok

Dallammodellként: kvintváltó népdalok (A5 A5v A Av és A5 B5 A B). Megtanult dalok Olvasógyakorlatok A zenehallgatás énekelt szemelvényei

Zenei ismeretek

Dalismeret

Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények (gregorián, reneszánsz, barokk).

Műismeret Népzene

Népzenei és műzenei alkotások (gregorián, reneszánsz, barokk) A magyar népdal stílusrétegződése: régi stílus: sorszerkezet, ereszkedő dallamvonal, kvintválasz új stílus: visszatérő sorszerkezet, - kupolás dallamvonal; dudanóta; népi zenekar; kanásztáncok Népi hangszerek: duda, tekerő, cimbalom, citera. Népszokások, jeles napok (karácsony, húsvét)


Zeneelmélet

Ritmikai fogalmak-ismeretek: Az alkalmazkodó ritmus; a tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus; Dallami ismeretek: A felső ré és mi hangok Hangközök: egész- és félhang távolság; a tiszta hangközök: 1, 4, 5, 8 Hangsorok: hétfokúság. Előadási jelek: tempó és dinamikai jelek, a tanult dalokhoz és a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva Szerkesztés: imitációs szerkesztés.

Zeneirodalom

Zenetörténeti korok: középkor Zeneszerzők: Lassus, Palestrina; Műfajok: Énekes – világi: madrigál; kantáta Együttesek: Barokk zenekar Hangszerek: Oboa, trombita.


Éneklés további 15 – az éneklés tartalmánál felsorolt – szemelvény csoportos éneklése (emlékezetből) a Szózat éneklése emlékezetből, új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal.

Zenehallgatás többször hallgatott reneszánsz művek felismerése részleteik alapján, a népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után reneszánsz stílusba besoroló megnevezése


6. évfolyam Belépő tevékenységek Éneklés A műzenei feldolgozásokban meghallgatott népdalok éneklése Történeti énekek előadása Klasszikus műdalok és témák énekes megszólaltatása kottaképből Klasszikus kánonok csoportos éneklése Az új hangközök/módosított hangok tanult dallamokban történő tiszta intonálása

Zenehallgatás A reneszánsz és barokk műfajainak és formáinak szóbeli ismertetése Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése Dúr-moll színezet különbségének megfigyelése

Improvizáció Ritmusvariációk rögtönzése 3/8-os és 6/8-os ütemformákban Dallamalkotás adott témára: nyitás – zárás

Tartalom Újabb magyar népdalok és népszokások dalai Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai Ünnepek dalai Más népek dalai (újabb európai országból) Történeti énekek (válogatva): - históriás énekek, virágénekek, kuruc dalok Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási szemelvények) Többszólamú szemelvények: könnyű kórusművek (a már tanult zenetörténeti korokból) és népdalfeldolgozások Népzenei és népzenei ihletésű művek (szülőföld és más földrész népzenéjéből) Szemelvények a XVI.-XVIII.század magyar történelmi zenéjéből Reneszánsz, barokk zenei szemelvények

Dallammodellként: tanult dalok és olvasógyakorlatok ( ritmikai, dallami, formai elemeik) kérdés-felelet elvű dallamok.

Zenei olvasás – írás Énekes tananyag Olvasógyakorlatok Zenehallgatási anyag szemelvényei Zenei ismeretek – fogalmak

Dalismeret

Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények (barokk).

Műismeret

Népzenei, népdalfeldolgozások Zeneirodalmi alkotások (barokk).

Népzenei ismeret Zeneelmélet

Új stílusú magyar népdal és sorszerkezetei, kvintváltás Ritmika: Felütés, csonka ütem; triola.


Új dallami elemek: Abc-s hangok a kis és egyvonalas oktávban; módosító jelek (#, b, feloldójel) és jelentésük; módosított hangok szolmizált (fi, szi, ta, ri) és abc-s nevei, kézjeleik. Hangközök: K2, n2, k3, n3.

Hangsorok: Dúr és moll Tonalitás: Dúr-moll hangnemek 1#-1b-ig Forma: Periódus, szimmetria Előadásmód: A tanult zenei anyaghoz kapcsolódóan

Zeneirodalom

Magyar történeti műfajok: Históriás ének. Zenetörténeti kor: Reneszánsz, barokk; stílusjegyek Zeneszerzők: Reneszánsz: Palestrina, Lassus, Monteverdi. Barokk: Bach, Vivaldi, Händel Műfajok - válogatva (legalább 5 - csak a hallásélményhez köthetőekből): Énekes – világi: opera, oratórium Énekes – egyházi: mise, gyászmise (requiem), kantáta Hangszeres: fúga, szvit Együttesek: A barokk zenekar Hangszerek: Harsona; lant (magyar történeti)


A továbbhaladás feltételei Éneklés

további 10, az énekes tananyag felsorolt új rétegeiből választott szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből Zenehallgatás

énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése, témáik alapján a szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése a reneszánsz és barokk zeneszerzők és műveik felosztása Zenei olvasás- írás ismeret

dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1#-1b-ig tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján


7. évfolyam Belépő tevékenységek

Tartalom

Éneklés

Más földrész dalainak éneklése; Bécsi klasszicizmus Romantikus dalok énekes előadása Többszólamú kórusművek bemutatása

Zenehallgatás A bécsi klasszicista és romantikus zene stílusjegyeinek és műfajainak megismerése európai zeneszerzők alkotásaiból A bécsi klasszicista és romantikus nagyzenekar hangzásának elemzése (hangszerek felismerése) Más földrész népzenéjének meghallgatása autentikus előadásmódban

Magyar népdalok (pl. Kodály Zoltán daljátékaiból, Nemzetiségi és etnikai kisebbség újabb népdalai Ünnepkörök újabb dalai, más földrészek dalai A verbunkos dallamok Romantikus dalok és zeneművek könnyebb énekelhető témái, részletei Kánonok, bicíniumok, könnyű kórusművek (az évfolyam népzenei és műzenei anyagához és a korábban tanult stílusokhoz kapcsolódó anyagból) Népdalfeldolgozások (meghallgatott kórus művekből) Ünnepek zenéje A nemzeti romantika Európában (pl. nemzeti operák) A XIX.sz. magyar klasszicista zenéje, A XIX.sz. európai zeneművészetének alkotásai

Dallammodellek. kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok: A A5 A5V AV; A A5 B A ; A A B A; A B B A. Zenei olvasás-írás Előadási és dinamikai jelek értelmezése 2#-2b-s hangnemekben való tájékozódás.

Énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, melodikai, szerkezeti stb. anyagához kapcsolódó tartalmak

Zenei ismeretek Dalismeret

Népdalok, műdalok, énekelt témák, könnyű kórusművek (bécsi klasszicizmus, romantika).

Népzene

Meghallgatott más földrészről származó és énekelt európai / magyar népzenei anyaghoz kötődő fogalmak (parlando – rubato – tempo giusto).

Zeneelmélet

Hangsorok: dúr-moll hangnemek Előadási jelek, zenei szakkifejezések:


Dinamikai jelek: pp, p, mp, mf, f, ff, crescendo < , decrescendo >, Tempójelzések: andante, moderato, allegro, vivace Műismeret

Zeneirodalom/ zenetörténet

Zeneművek és részletek a zenehallgatási anyagból (a bécsi klasszicizmus, XIX. századi romantika – a virtuozitás korából). Zenetörténeti kor: Bécsi klasszicizmus Romantika Zeneszerzők - válogatva (legalább 5 - csak a meghallgatott művekhez köthetőekből): Haydn, Mozart, Beethoven, Erkel, Liszt, Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Smetana, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi, Wagner Műfajok - válogatva (legalább 5 - csak a hallásélményhez köthetőekből): Népies műdal, verbunkos; rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, a romantikus dal, nemzeti opera, versenymű, klasszikus dal, opera, szimfónia, szonáta és szonátaforma, szerenád, divertimento Zenekar: A klasszicista zenekar, a romantikus nagyzenekar

A továbbhaladás feltételei Éneklés további 13, az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből, köztük: verbunkos dallam éneklése stílushű előadásban népies műdal éneklése szöveggel, emlékezetből

Zenehallgatás a bécsi klasszicizmus és a magyar nemzeti romantika az évfolyamon tanult zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése a XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján a klasszicizmus stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása a klasszicizmus jellegzetes műfajainak felsorolása a romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása a romantika jellegzetes műfajainak felsorolása

Improvizáció dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján (megadott kezdősorokkal)

Zenei olvasás-írás


dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #- 2b-ig


8. évfolyam Tevékenységek

Tartalom

Éneklés Egy választott témakörhöz (pl. nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, ballagás stb.) Az osztály által összeállított énekes műsor előadása. Zenei könyvtárhasználat : a tanult dalok földrajzi, korrajzi, néprajzi vonatkozásainak gyűjtése; zenei műszavak, régies- népies szavak jelentésének önálló megismerése.

Magyar népdalok (minden stílusrétegből válogatva) Más földrészek újabb dalai Egyházi énekek Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szemelvényei A századforduló és a XX.század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei Többszólamú szemelvények

Zenehallgatás Rendszerező ismétlés (a magyar és európai zeneművészet századainak és műfajainak áttekintése jellemző zenei szemelvények segítségével) Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján A XX.század zenei irányzatainak felismerése meghallgatott zeneművek részletei alapján. A zenei műfajok áttekintése és összefüggések keresése a társművészetek és a zene között (tánc az ismert történeti tánczenékhez) A dzsessz műfaji ismereteinek kapcsolása a meghallgatott műzenei anyaghoz Tájékozódás a könnyű műfaj megjelenési formáiban, módjaiban (mindennapi hangzó zenei környezetünk jelenségeinek megismerése, értelmezése)

Ismétlés anyaga: A magyar és európai zeneművészet századai, A zenei műfajok, A XX.század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet, A dzsessz és jellegzetes műfajai A zene szórakoztató funkciói: táncok a zenetörténetben (a szvittől a rock and rollig)

Dallammodellként: a tanult zenei anyag tartalmai. A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyaga

Zenei olvasás-írás Minden eddigi feladattípus gyakorlása (összegzés). Zenei ismeretek Dalismeret Műismeret

Dalok, énekes szemelvények (XX. Század). Zeneművek, témák a zenehallgatási anyagból (XX.század).


Népzene Zeneelmélet Zeneirodalom/ zenetörténet

Autentikus előadásmód a magyar, európai és világzenében. Atonalitás, poliritmia. A XX.század: Zeneszerzők - válogatva (legalább 5 - csak a meghallgatott művek/műrészletek szerzőiből): Bartók, Bárdos, Kodály, Weiner és más kortárs szerzők Gershwin; Debussy, Ravel, Stravinsky, Honegger, Prokofjev, Hacsaturján, Britten, Penderecki. Irányzatok - válogatva (csak a hangzási élményhez köthetőekből): Impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene Könnyűzene: a Beatles; Presley, Webber, Szörényi A dzsessz és a könnyűzene műfajai A mai könnyűzene (aktualitások)

A továbbhaladás feltételei Éneklés Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban dalanyag bővítése 13 énekes szemelvénnyel. Zenehallgatás Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban Zenei olvasás- írás

A leggyakoribb tempo- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során a 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása


Javasolt közös zenei anyag (válogatva): (5-8. évfolyam)

Népdalok A citrusfa levelestől A csitári hegyek alatt A jó lovas katonának A Vidrócki híres nyája Ablakomba, ablakomba Által mennék Csillagok, csillagok Erdő, erdő de magas Erdő, erdő, erdő, marosszéki… Érik a szőlő Felülről fúj Hull a szilva Két tyúkom tavali Madárka, madárka Megyen már a hajnalcsillag Nagyváradi kikötőben Ősszel érik babám Sárgul már a … Sej, Nagyabonyban Szépen úszik a … Énekes anyag a magyar zenetörténetből Erkel –Kölcsey: Himnusz Egressy – Vörösmarty: Szózat Tinódi: Egri históriának summája Csínom Palkó Tyukodi nóta Ellopták szívemet – Pálóczi Horváth Ádám gyűjtéséből Kossuth Lajos azt üzente Esik eső karikára Most szép lenni katonának Kecskemét is kiállítja Szerdahelyi: Magasan repül a daru Énekes műzenei szemelvények Bach: Már nyugosznak a völgyek (korál) Bach: Üdv rád és házad népére (Paraszt-kantáta) Haydn: Erdő mélyén (kánon) Mozart: Jöjj, drága május (dal) Beethoven: Marmotte (dal)


Kodály: Háry (daljáték) – részletek Bárdos: Rétre-hívó (kánon) Erkel: Keserű bordal (Bánk Bán c. opera)

Zenehallgatási anyag Vivaldi: A négy évszak – É-dúr hegedűverseny (Tavasz) f-moll hegedűverseny (Tél) Bach: Már nyugosznak a völgyek ( korálfeldolgozás vegyeskarra) Händel: Halleluja - kórus a Messiás c. oratóriumból Händel: Győzelmi dal - a Judás Makkabeus c. oratóriumból Haydn: G-dúr (Üstdob) szimfónia Mozart: Egy kis éji zene Mozart: Varázsfuvola Beethoven: D-dúr hegedűverseny Schubert: A pisztráng (dal) Schubert: A-dúr zongoraötös - IV. tétel Schumann: „Álmodozás” - a Gyermekjelenetek c. zongorasorozatból Chopin: g-moll mazurka (Op. 24. No. 1.) Chopin: Grande Valse brillante Liszt: XV. magyar rapszódia Verdi: Rabszolgák kórusa - a Nabucco c. operából Verdi: Radames románca - az Aida c. opera I. felvonásából Bevonulási induló - az Aida c. opera II. felvonásából Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Smetana: Moldva Dvořák: e-moll (Újvilág) szimfónia Erkel: Keserű bordal - a Bánk bán c. opera I. felvonásából Bánk áriája - a II. felvonásból Erkel: Meghalt a cselszövő – zárókórus a Hunyadi László c. operából (I. felvonás) Palotás – a Hunyadi László c. operából

Debussy: Children’s corner Bartók-Kodály: Magyar népdalok (énekhangra, zongorakísérettel) Kodály. Mátrai képek Kodály: Székelyfonó Kodály: Háry (daljáték) Kodály: Kállai kettős Kodály: Fölszállott a páva Kodály: Esti dal Bartók: Magyar képek Bartók: Gyermekeknek – I/18, II/31. Bartók: Divertimento Gershwin: Klára bölcsődala és Porgy dala - a Porgy és Bess c. operából (A szegény ember gazdagságáról)

Rajz és vizuális kultúra 5-8.évfolyam

Rajz 5-8. osztály Óraszámok

Évfolyam

Heti óraszám

Éves óraszám

5. osztály

1,5 óra

55 óra

6. osztály

1 óra

37 óra

7. osztály

1 óra

37 óra

8. osztály

0,5 óra

18 óra

Általános nevelési célok és feladatok A művészeti nevelés személyiségformáló szerepet tölt be, hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. Céljai: kreativitás, problémafelismerő-, és megoldó képesség, képzelet, képi gondolkodás, ízlés, nyitottság, empátia, érzelmi élet fejlesztése. Feladatai: - a vizuális megismerő képesség fejlesztése - az általános vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása - befogadóképesség fejlesztése - alkotóképesség fejlesztése

Fejlesztési követelmények A tantárgy sajátossága, hogy a fő tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak de műveleti szintjük évfolyamonként emelkedik. Sík- és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb a kifejező használat. - alkotótevékenységek: síkbeli és térbeli kifejezőeszközök, térábrázolási konvenciók, színtani ismeretek, tervezési és elemi konstruálási szabályok elsajátítása a szükséges technikák megismerése A tanulók egy része képes produktív alkotások létrehozásában, míg mások reproduktív műveket alkotnak. - befogadó- és megismerő képességek egyre tudatosabb megfigyelések, belső képek felidézése, vizuális memória alapján művészeti képzetekben való gondolkodás, adott szempontok szerinti műelemzés


5.osztály (évi óraszám:55) Belépő tevékenységformák A tantárgy sajátossága, hogy a fő tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám műveleti szintjük évfolyamonként emelkedik! Síkbeli és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb kifejezőeszközhasználat. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok megismerése a művészettörténet nyomvonalán haladva. Közvetlen megfigyelésen alapuló, nézőpontnak megfelelő téri, formai, színbeli tanulmányok. Ábrázolási módok szemléleti megismerése. Színtapasztalatok rendezése. Alkalmazott grafikai tervezés. A közvetlen és rögzített kommunikáció és a tömegtájékoztatás formáinak megkülönböztetése. Használati tárgy tervezése. Igény és stílus közötti kapcsolat feltárása. Témakörök, tartalmak: TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK Vizuális nyelv, fogalmak

Képzőművészet

A sík- és térbeli kifejezés, közlés, vizuális nyelvi elemek (vonal, sík, forma, szín) használata. Textúra, faktúra. A vonal térkifejező, formahatároló, figyelemvezető, kiemelő szerepe. Vonalfajták. A színek hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege. A mozgás kifejezése (formaismétlés, mozgásfázisok, ritmus).

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK kreativitás, alkotás Felületképzés különböző anyagokkal. Faktúra. A véletlen hatások kreatív beépítése a térbeli és síkbeli kompozíciókba. A forma jellegzetes felülete. Kompozíció tervezése a különböző léptékű mintákkal. Rekonstrukciós feladatok a műalkotáselemzéshez kapcsolódóan. Műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése: könyvtárhasználat, múzeumok. Szabad asszociációs játékok a színek tulajdonságaiból kiindulva. Hang és kép együttes alkalmazása. Mozgásélmények megjelenítése a témának megfelelő grafikai, plasztikai eszközökkel. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. Irodalmi, zenei, filmes vagy személyes élmények megjelenítése. Illusztráció. Látványok, műalkotások képi, plasztikai átírása, egyszerűsítése, átalakítása. Különböző festőtechnikák kipróbálása.

megismerés, befogadás Ismerkedés a műalkotásokkal. Elemző beszélgetés műalkotásokról a különféle feladatokhoz és stíluskorszakokhoz kapcsolódva. A képzőművészeti ágak (építészet, szobrászat, festészet, grafika, iparművészet, népművészet) és a műfajok (dombormű, körplasztika) főbb jellemzői. A megfigyelt műalkotások technikájának megismerése (akvarell, olaj, mintázás, faragás), és egyes technikák alkalmazása. Művészettörténeti ismeretek: őskori művészet, Egyiptom művészete, Mezopotámia művészete, Görög művészet, Római művészet. Népművészeti alkotások néhány jellegzetes példája (szerszám, fafaragás, bútorok, tojásfestés). Helytörténeti múzeumok látogatása és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének megismerése (egyiptomi, görög és római emlékek).

Rajz és vizuális kultúra 5-8.évfolyam Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése szabadkézi rajzban. Látvány utáni és képzeletbeli rajzok készítése. Modellek térbeli helyzetének, arányainak és színviszonyainak megfigyelése és a nézőpontnak megfelelő grafikus és színes nézeti ábrázolása. Formák származtatása egyszerű geometrikus alakzatokból. Változatos felületképzés különböző faktúrák alkalmazásával. Forma- és színredukciók alkalmazása a tervezésben. Forma és szövegfolt harmonikus egysége különböző közlésekben. Képi utasítások létrehozása. Tervvázlatok készítése. Színkeverési feladatok: – térhatás elérése semleges és tiszta színek árnyalataival; – tulajdonságok kifejezése derített és tompított színárnyalatokkal; – monokróm képek; – a színek hangulati hatásának alkalmazása egy fantasztikus történet illusztrálásában.

Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján a célirányos figyelem fejlesztése céljából. Térbeli helyzetek meghatározása viszonyítással. Térjelölési lehetőségek síkon (lejjebbfeljebb helyezés, takarás, elöl-, oldal- és felülnézetek). Térkifejező ábrázolás. A nagy rálátás. Síkszerűség, testesség. A részformák kapcsolódása. A testesség megjelenítése tónusokkal. Sötét-világos kontraszt. A közvetlen kommunikáció (testbeszéd, gesztus) és a rögzített (írás, képírás, ábrázolás) vizuális közlés köznapi és művészi formái. A tónus és színkontrasztok figyelemfelhívó szerepe. A képi közlések szabályai. Rajzos és írásos válasz szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.

A vizuális nyelvi elemek funkcionális és díszítő szerepe. A látványtól a jelig. Formaredukció.

Egyszerű kéziszerszámok használata. Egy saját használatra készülő egyszerű tárgy (pl. ruha, ékszer, álarc, társasjáték, taneszköz) létrehozása. Természeti “előképek” alkalmazása a tárgytervezői feladatokban. Tervvázlatok készítése. Saját elképzelések megvalósítása.

Tárgyakkal kapcsolatos információk gyűjtése. A tárgy stílusa és a felhasználói igény közti kapcsolat felismerése. A tárgyalkotó művészet területei: formatervezés, iparművészet, népművészet. Ismerkedés egyszerű tárgykészítő technikákkal.

Tárgy-és környezetkultúra

Vizuális kommunikáció

A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, tájékoztató, felhívó szerepe. Vázoló és formakövető vonalak, tónusfokozatok. Ön- és vetett árnyék, bevetett árnyék. Előtér, háttér, takarások. Anyagszerű felület. Textúra, faktúra. A színek tulajdonságai. Színkompozíció. A színkör. Fő- és mellékszínek. A színek jellemzői (színezet, tónus, telítettség). Hideg és meleg színek. Semleges és tarka színek. A színek hangulati hatása, tulajdonságokhoz, érzelmekhez kötődő színek.

Megismerésre, elemzésre ajánlott műalkotások: Őskor: a Stonehenge-i megalit építmény; barlangfestmények: Altamira, Lascaux; a Willendorfi Vénusz. Egyiptom: az egyiptomi sírépítmények (Dzsószer lépcsős piramisa és a gizai piramisegyüttes – Kheopsz, Khephrén, Mükerinosz); Királyok Völgye (Tutanhamon sziklasírja; Tutanhamon koporsói – hatalmi jelképek és amulettek); Karnaki nagytemplom; II. Ramszesz sziklatemploma (Abu-Szimbel); falfestmények (a Halastó, A fáraó vadászata); szobrok (az Írnok, Rahotep és Nofret, Nofertiti királyné mellszobra). Mezopotámia: Zikkurat; Gudea szobra; vadászjelenet Asszurbanipal ninivei palotájából; kapuőrző lény II. Asszurnaszirpal nimrúdi palotájából; Hammurapi törvénykönyve; Babilon (Istar-kapu).

Rajz és vizuális kultúra 5-8.évfolyam Görög művészet: Knósszoszi palota (Kréta); az Oroszlán-kapu; Atreusz kincsesháza (Mükéné); Az athéni Akropolisz; Polükleitosz: Lándzsavivő; Müron: Diszkoszvető; Laokoón-csoport; kerámiaedények (geometrikus, feketealakos, vörösalakos). Római művészet: etruszk falfestmény (Tarquinia); Terrakotta szarkofág (Cerveteri); Római lakóház; Pompeji; Colosseum; Pantheon; Constantinus császár diadalíve; Marcus Aurelius császár lovas szobra. Technikák, anyagok: – Vázolás ceruzával, filctollal, ecsettel. – Felületképzés ponthalmazzal, vonalráccsal, ecsettel, kollázzsal. – Szabadkézi tónusos rajzok, grafitceruzával, színes ceruzával és golyóstollal. – Grafikák: tus, diófapác, monotípia, papírmetszet. – Festés akvarellel, temperával, kevert eljárással (kréta + festék, festék + tus). – Színes munkák kollázzsal (grafikai kiegészítés), frottázzsal, nyomhagyással. Egyszerű levonatok (monotípia). – Mintázás. Fazekas munkák a korong nélküliősi eljárások alapján. – Modellezés szabásmintával, papírtárgyak készítése hajtogatással. Papírmasé. – Egyszerű szerkesztés körzővel, vonalzóval. Betűk kivágása. A szerkesztés ésszerű lépéseinek megismerése és betartása. Kimeneti követelmény: Ismeri és megkülönbözteti a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, kérdések segítségével véleményt alkot a műalkotásokról, ismeri a műelemzés néhány módszerét. Ismeri a tanult művészettörténeti korok fő stílusjegyeit. Felismer és megnevez koronként legalább három-három alkotást. Természet utáni tanulmányokban képes megfigyelni és megörökíteni az egyszerű látványt formailag, színben és tónusban. Képes élményeit, emlékeit megörökíteni, a történet legjellegzetesebb részleteit a kompozícióban kiemelni. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Ismeri a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Ismeri a 12 tagú színkör színeinek nevét és a színek keletkezési jellemzőit. A tanult ábrázolási technikákat többnyire önállóan alkalmazza.


6. osztály (évi óraszám:37) Belépő tevékenységformák A kifejező alkotásokban a szín, a textúra és a faktúra, a komponálás tudatosabb alkalmazása. Növekvő önállóság az élmények, témák feldolgozásában. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok, műfajok megismerése a művészettörténeti korokat követve. Tanulmányokhoz kötődő formaelemzések és grafikai, festői, plasztikai megjelenítő munkák. A nézőpont jelentőségének megértése, a vetületi ábrázolás alapjai. Színismeretek. Információk képi rögzítése, értelmezése. A képi, az írott közlés szabályainak, az információhordozók szerepének megértése. Adott funkciójú tárgy tervezése.

Témakörök, tartalmak: TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK

Képzőművészet

Vizuális nyelv, fogalmak A plasztikai kifejezés eszközei (térbeliség, tömeg, anyag, forma, felület). Építészeti hatáselemek (tömeg, szerkezet, centrális és hossztengelyes térelrendezés). A térlefedés. Felületképzés (vonalháló, folt-és tónusvariációk, faktúrák). Jellegzetes kompozíciós megoldások (egyensúly, kiemelés, ritmus, szimmetria, aszimmetria). Színkontrasztok (hőfok, mennyiségi, minőségi színezet, Tónus, szimultán komplementer). A betű. Tipográfia.

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK Kreativitás, alkotás A térélmény. A statikus és a dinamikus elrendezés kifejező hatása a síkbeli és térbeli alkotásokban. Egyszerű téri helyezetek leírása és megjelenítése szabadkézi rajzban. Mindennapi élmények, mozgalmas történelmi jelenetek képi-, plasztikai feldolgozása. Egy híres történet főszereplőjének megjelenítése. Néhány alkotás (grafika, festmény, szobor, épület, tárgy) rajzos és szóbeli elemzése, és a műalkotás továbbgondolása (képfolytatás, behelyettesítés, átalakítás, átszínezés, stílusváltoztatás). Irodalmi, zenei és saját élmények kifejezése színekkel. Képi információk gyűjtése, elemzése, és tervezése. Betűtervezés (iniciálé, monogram, szóképek, egyedi betűk tervezése).

Megismerés, befogadás Elemző beszélgetés a műalkotásokról. Műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése (könyvtárhasználati óra, múzeumlátogatás, a Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Történeti Múzeum). Műalkotások csoportosítása adott szempont szerint: téma, kompozíció, anyagtechnika. Azonosságok és különbségek keresése. A képzőművészeti ágak (grafika, festészet, szobrászat, építészet), műfajok (táblakép, szárnyasoltár, freskó, mozaik, kisplasztika, emlékmű, magán- és középület), műtípusok (tájkép, portré, csendélet) példái. Művészettörténet: A honfoglaló magyarok művészeti emlékei. Az ókeresztény művészet. Bizánci művészet. A román stílus. Gótikus stílus. A reneszánsz művészet. (A népművészet néhány példája: szövés, hímzés.) A képi közlések szabályainak megismerése (ábrák, közismert jelek, szimbólumok, betű- és szövegképek, egyszerű Mozgóképi példák elemzése).A színkontrasztok hatásának megfigyelése festményeken. A festett könyv művészete.




A megformálás és a közlés tartalma és célja közötti összefüggés. A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése (mimika, gesztus). Formakarakter, formakontraszt, fázisrajzok. Elmozdulás, mozgás. Képsorozat. Pillanatkép. Holtpont. Távol-közel, mozgásváltozás. A vonal, a folt és a színek értelmező, jelentést hordozó szerepe a magyarázó rajzokban, közlő ábrákban. Képi utasítások. Rajzos jel (piktogram, címer, olimpiai emblémák.)

A tárgyak használati és jelképes funkciójának kifejező elemei: anyag, forma, szín, felület, díszítés. A tervezés képnyelvi formái: tömegvázlat, részletrajzok, szabásrajzok.

Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése szabadkézi rajzban. Ismert útvonal rajzának elkészítése. Tagoltabb, testes formák (tárgy, emberalak, növény) ábrázolása rajzbeli, színbeli, plasztikai tanulmányokban (arányok, belső szerkezet, tónus, szín). Valós forma módosítása megszemélyesítéssel (pl.: kéz-fa, kéz-madár). Különböző mozgások vizuális rögzítése, síkbeli, térbeli megjelenítése. Rajzos vagy plasztikai tanulmány alak, tárgy mozgásáról. Mozgássor ábrázolása egy téma feldolgozása kapcsán. Eseménysor megjelenítése. Reklámgrafikai feladatok (pl. bélyeg, plakát, csomagolóanyagok, dobozok, sporteszközök tervezése). Tervezés: képi sűrítés, redukált formák, színek alkalmazása. A szóbeli információ átalakítása képi üzenetté. Egy tárgy rajzos, írásos felmérése, dokumentálása a felhasználó megjelölésével. Egyszerű használati tárgy tervezése és létrehozása egy ismerős számára. Természeti előképek alkalmazása a tárgytervezői feladatokban (a forma módosítása, egyszerűsítése). Felületek dekoratív kialakítása.

A térélmény. A statikus és dinamikus elrendezés kifejező hatása a síkbeli és térbeli alkotásokban. Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján. A cél: a figyelem fejlesztése. Érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek észrevételezése. Egyszerű téri helyzetek megfigyelése, az azonosságok és különbségek keresése és megbeszélése vagy leírása. A nézőpont szerepe a téri helyzetek megítélésében (rálátás, szemmagasság, alálátás) és ábrázolásában. A sokszorosított információ (sajtó, rádió, televízió, könyv, reprodukció, plakát, fotó film, videó) egy-egy példájának megismerése és jellemzése. A képi tartalom (információ) feltárása.

Különböző tárgyak képének gyűjtése és csoportosítása. A tárgyakról leolvasható információk (jelentés, funkció, forma, anyag, szerkezet, technika). Kézműves és sorozatgyártásban készült tárgyak közti különbség. Összefüggés keresése a tárgy rendeltetése és formája között. Önálló kérdések és észrevételek megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.

Megismerésre, elemzésre ajánlott műalkotások: Ókeresztény művészet: San Apollinare in Classe-bazilika Bizánci művészet: Hagia Szophia; Justinianus mozaik (Ravenna). A honfoglaló magyarok művészeti emlékei: Galgóci és bezdédi tarsolylemezek. Román stílus: Pisai dóm, keresztelőkápolna és harangtorony; a Jáki templom; a bélapátfalvi apátsági templom; az Apostolok csoportja; oltárkép; a bayeux-i szőnyeg; a magyar koronázási jelvények (korona, jo-gar, országalma, kard); I. István király palástja.

Rajz és vizuális kultúra 5-8.évfolyam Gótikus művészet: Notre Dame (Párizs); a chartres-i székesegyház; a reims-i dóm; Limbourg fivérek: Január hónapja Berry herceg hóráskönyvéből; a toporci Madonna, (festett szobor hársfából); Kolozsvári Márton: Szent László-herma; M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása; Lőcsey Pál főoltára a lőcsei Szt. Jakab-templomból; Kolozsvári testvérek: Szent György szobra. Reneszánsz művészet: ifj. Hans Holbein: VIII. Henrik arcképe; Pitti palota, Firenze; Bakócz-kápolna; Andrea Mantegna: Piétá; Giotto: Szent Ferenc kiűzi az ördögöket Arezzóból; Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár; Botticelli: Vénusz születése; Leonardo: Mona Lisa, Szent Anna harmadmagával; Raffaello: Athéni iskola; Dürer: Az apokalipszis lovasai; Michelangelo: a Sixtus-kápolna freskói, Dávid, Mózes; id. Pieter Bruegel: Parasztlakodalom. Technikák, anyagok: Az alapvető technikák leírása az 5. évfolyamnál találhatók. Továbbá: lavírozás, faktúraképzés, szerkesztés körzővel, vonalzóval. Szövegírás. Szöveg- és képösszeállítás (gyűjtött reprodukciókkal, képekkel, betűkkel). Vegyes technikák (fénymásolat, rajz, fotó és fénymásolás). Kézműves technikák (pl. testfestés a törzsi művészetben, agyagmunkák, dombormű, falfestés) kipróbálása. Kimeneti követelmény: Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit. Felismer és megnevez stílusonként legalább három-három műalkotást. Segítséggel alkalmazza a műelemzési módszereket, észreveszi a méretben, színben, tónusban, felületi különbözőségben rejlő kiemelési lehetőségeket. Ismeri a természet utáni tanulmányok készítésének folyamatát, a tér illúzióját keltő módszereket (megfigyelés, vázolás, viszonyító vonalak, a tónusozás többféle módszere, ön- és vetett árnyékok). Törekszik az anyagszerű felületképzésre. Textúra, faktúra. Ismeri és alkalmazza az absztrahálás módjait. Egyéni megoldásokat, ötleteket alkalmaz a dekoratív felületek tervezésekor. Ismeri és érti a színkontrasztok alkalmazásának jelentőségét. Érti a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben, ismeri a készítés menetét a tervezéstől a sokszorosításig (pl. bélyeg).


7. osztály (évi óraszám:37) Belépő tevékenységformák Az önkifejezési érzék további kibontakoztatása A művészeti alkotások és a kor, a kultúra leglényegesebb összefüggéseinek vizsgálata. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a művészettörténet szerint haladva. Vizuális - asszociatív analízisek, téri, formai és színtanulmányok, alkotó alkalmazások. A Monge-vetület, a Kavalieri axonometria megismerése. Színrendszerezés. Nyomtatott információk hatásrendszerének vizsgálata. Használati tárgy tervezése. Funkció- és formaelemzések .A tárgykultúra társadalmi, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata. Témakörök, tartalmak:


Képzőművészet

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

Vizuális nyelv, fogalmak

kreativitás, alkotás

megismerés, befogadás

Jellegzetes kompozíciós megoldások: szimmetrikus, aszimmetrikus, centrális, horizontális, vertikális. Építészeti hatáselemek (tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, kiemelések, ritmusok). A plasztikai kifejezés eszközei (térbeli, a kiterjedés mértéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület). A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy sík jelleg, redukált, átírt formák, színek). Átírás, fokozás, átalakítás. Érzelemábrázolás (mimika és a színek). A karikatúra. A mozaikkép.

Gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a művészet képi, plasztikai műfajaiból a tanult kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával Pl. Időutazás: divattervek készítése régi korok stílusában; a képzeletbeli riport készítése a festmény egyik szereplőjével. Ember- vagy állatfigurákról tanulmányrajzok vagy plasztikák készítése a jellegzetes karakter hangsúlyozásával. Mozgások megfigyelése és megjelenítése. Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni színvilág érvényesítésével és a plasztika műfajaiból tanult kifejezőeszközök, módszerek alkalmazásával. Elképzelt forma megrajzolása leírás alapján.

A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata. A barokk, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, az impresszionizmus, a posztimpresszionizmus. A Magyar Nemzeti Galéria képés szoborgyűjteményének megismerése. A Magyar Néprajzi Múzeum népművészeti tárgyai. A vizuális művészetek szerepe a megismert korokban és kultúrákban. Műelemzés a formai jegyek alapján. Formák helyes arányviszonyainak elemzése, megítélése. Látványok, jelenségek kapcsán a célirányos megfigyelés szempontjainak önálló kiválasztása. Mozgások megfigyelése, jellemzése.

Geometrikus alapformák. A nézőpont. A fényárnyék, a tónusok és színek szerepe a térhatás kifejezésében. Ábrázolási rendszerek: a Mongeféle vetületi ábrázolás. Képsíkrendszer. Egy- és kétméretű axonometrikus ábrázolás. Az érthető, pontos rajz, az egyértelmű rendezettség és a közmegegyezés (konvenció) szerepe a képi közlőnyelvben.

Megfigyelt és elképzelt térbeli helyzetek ábrázolása. Szabadkézi rajzvázlatok készítése mesterséges formákról. Szögletes formák távlati ábrázolása. A megismert formák átalakítása csonkolással vagy a részek összevonásával, nagyítással stb. Axonometrikus ábrák szerkesztése térbeli látvány alapján.

Tárgyak megadott szempontok alapján történő rajzos felmérése, elemzése, értelmezése. A szabadkézi rajz és a szerkesztett geometrikus ábrázolás összehasonlítása. Időbeni folyamatok képi tagolása, értelmezhető megjelenítése. Műszaki rajzok alkalmazási területei, szükségességének indoklása.



Rajz és vizuális kultúra 5-8.évfolyam Látványok, képek jellemzése, elemzése rajzban, szóban, írásban. A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása.

Térbeli helyzet olvasása vetületi vázlatokról. Rekonstrukciós vázlatok készítése vetület alapján (szabadkézi vázlatok és szerkesztések). A kifejezés, közlés különböző rajzi technikáinak használata. A többértelmű térábrázolás értelmezése színekkel.

A műszaki ábrák készítésének hagyományos és új megoldásai (a számítógépes rajzolás jelentősége). Reklámok képi eszközeinek elemzése. Lehetetlen ábrák, többértelműség, optikai csalódás.

A tervezés vizuális nyelvi eszközei: – vázlatok, – részletrajzok, – megjelenítő ábrák, tömegvázlatok, – szabásrajzok, – makettkészítés. A használati tárgyak stílusa és az egyéni ízlés.

Használati tárgy (pl. öltözék, öv) tervezése adott funkcióra és stílusban. A tervezési folyamat bemutatása látszati és vetületi rajzban szín- és anyagmintával. Bútortervek készítése egy elképzelt személy számára. Egy tárgy más funkcióra történő átalakítása: különleges ülőbútorok tervezése. Kézműves technikák munkafolyamatainak kipróbálása. Napjaink tárgyainak megjelenítése régi művészeti korszakok stílusában (pl. barokk vasaló, gótikus kávédaráló).

A forma és a funkció kapcsolatának vizsgálata régi, ismeretlen, érdekes tárgyak megfigyelésével. A használati tárgyak és az életmód közti összefüggés vizsgálata. Tárgyak gyűjtése: funkció és formaelemzés (pl.: az ülőbútorok különböző változatai, anyaga, a felhasználás területei). Faragott, festett népművészeti bútorok tanulmányozása.

Megismerésre, elemzésre ajánlott műalkotások: Barokk stílus: a Vignola: Il Gesu, a Versailles-i palota, a fertődi Esterházy-kastély, a Szent Péter-templom és tér (Róma); Bernini: Szent Teréz extázisa; Andrea Pozzo: A római Szent Ignác- templom mennyezet - freskója; Velazquez: Breda átadása; Rembrandt: Éjjeli őrjárat; Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja. Klasszicizmus: Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum; Hild József: Főszékesegyház (Esztergom); Ferenczy István: Pásztorlányka; L. David: Horatiusok esküje; id. Markó Károly: Visegrád.

Romantika: J. Paxton: Kristálypalota; Steindl Imre: Parla-ment; Delacroix: A szabadság géniusza diadalra viszi a népet; Székely Bertalan: Egri nők; Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja; Madarász Viktor: Hunyadi László siratása; Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása; Rude: Marseillaise; Izsó Miklós: Táncoló paraszt. Realizmus: Corot: Mortefontaine-i emlékek; Millet: Kalászszedők; Goya: 1808. május 3.; Daumier: A mosónő; Munkácsy Mihály: Köpülő asszony; Munkácsy Mihály: Siralomház. Impresszionizmus: C. Monet: A roueni székesegyház; Szinyei Merse Pál: Majális; Degas: A tánc csillaga. Posztimpresszionizmus: Cézanne: A Saint Victoire-hegy; Gauguin: Tahiti nők; Vincent van Gogh: Az auvers-i templom. Önarcképek.

Rajz és vizuális kultúra 5-8.évfolyam Technikák, anyagok: Az előző évfolyamokon megismert technikákból válogatva, valamint: síkbeli kompozíciók, festmények készítése, körplasztikák mintázása, a megismert grafikai eljárások alkalmazása. Grafikus megoldások (vázolás, tónusmegjelenítés vonallal). Szerkesztés körzővel, vonalzókkal, vonalkezelési pontosság. Képi közlések, ábrák, reprodukciók gyűjtése és felhasználása a különböző ábrázolásmódok elemzéséhez. Papírmakettek és modellek készítése. Kimeneti követelmény Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit. Felismer és megnevez stílusonként legalább három-három műalkotást. Alkalmazza a megismert elemzési módszereket, ismeri a művészi kiemelés módjait és kérdések, adott szempontok segítségével képes műalkotásokat összehasonlítani, le tudja olvasni a műalkotások tartalmi és formai jegyeit. Ismeri a különböző korok térábrázolási konvencióit. Képes néhány jellegzetes műalkotás kompozíciós vázlatának elkészítésére. Érti a tanuló a természeti formák és a mesterséges tárgyak törvényszerűségeit, a forma – szerkezet – funkció összefüggéseit. Felismeri a célszerű és az esztétikus, ízléses formákat környezetük tárgyaiban. Alkalmazza a tónusfokozatokat a térmélység kifejezésében. Önárnyék, vetett árnyék, reflex, telefény, ellenfény. Ismeri a főszíneket, a mellékszíneket, a kiegészítő színeket, a színreflex fogalmát, a színkontrasztokat. Ismeri a kivonó színkeverés lényegét. Képes mozdulatsort néhány fázisban megörökíteni. Ismeri és alkalmazni tudja a geometriai testek természet utáni ábrázolása során a befoglaló formát, a nem látható éleket, az irány- és arányméréseket. Ismeri a Monge - vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait és a szerkesztés lépéseit. Ismeri a tárgykészítés útját a tervezéstől a sokszorosításig, ismeri néhány egyszerű anyagból készíthető tárgy előállítási módját. Alkalmazza a tárgytervezés elemi szabályait. Képes eligazodni vizuális információkban. Igényli az esztétikai minőség jelenlétét, munkájában igényes. Fontos az önálló munkavégzés és az önellenőrzés képességének kialakítása.


8. osztály (évi óraszám:18) Belépő tevékenységformák A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a XX. század első felének irányzataiban. Tér-, forma- színviszonyok tanulmányozása, az analízisből kiinduló absztrakciókra épülő átalakítások. A forma és funkció elemzése. Perspektív szerkesztések. Színismeretek összegzése. A tudományos és műszaki közlésmódoknak, a tömegkommunikáció műfajainak, a médiumok képnyelvi sajátságainak megismerése. A külső és belső építészeti tér elemzése. Tértervezési feladat megoldása. Témakörök, tartalmak: TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK

Képzőművészet

Vizuális nyelv, fogalmak A szórt, vonalas, sűrített, ritkított elrendezés térben és síkban. Jellegzetes kompozíciós Megoldások: – szimmetrikus, – aszimmetrikus, – centrális, – horizontális, – vertikális, – diagonális. Egyensúly, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, a figyelem vezetése (formák, színek, Kontrasztok, vonalritmusok, fény-árnyék, tömegek). Építészeti hatáselemek (tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, kiemelések, ritmusok). Pl.: a funkcionalizmus és az organikus építészet jellemzői. A plasztikai kifejezés eszközei (térbeli, a kiterjedés értéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület). A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy sík jelleg, redukált, átírt formák, színek). Átírás, fokozás, átalakítás.

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK kreativitás, alkotás Adott témákhoz kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkban és térben. Például a mai kor Ádámjának és Évájának megjelenítése színes technikával. Színek és érzelmek összefüggései (önjelek tervezése festéssel). Személyes témák, érzelmek, gondolatok plasztikai vagy síkbeli kifejezése választott mérettel, technikával álomképek festése. Beszédes képkeretek (gondolatok, érzelmek képpé formálása). Festés zenére. A Kapcsolat című kép megjelenítése. Tanulmány festése, színbeli bontása, rajzolása. Például drapériatanulmányok rajzolása, festése. Redukálás a látvány analízise alapján (pl.: állatformák redukálása, a forma jellé egyszerűsítése).Emberábrázol ás (rajzos, illetve plasztikus formában). Vizuális illúziókra, érzéki csalódásokra épülő feladatok megoldása művészeti példák nyomán.

Megismerés, befogadás A képzőművészeti alkotások leírása, a legfontosabb vizuális, nyelvi, kompozíciós, tematikai és a mű típusaiból adódó hatás értelmezése. Az alkotások szerzője, címe, műfaja, technikája. Műelemzések a feladatokhoz és történelmi korokhoz kapcsolva. A művészet funkciói, a korstílus és az egyéni stílus (kompozíció, vizuális nyelvi megoldások anyag-forma-tartalom összefüggései) különböző korokból származó alkotásokon. A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata. A szecesszió, a fauvizmus, a kubizmus, a kubizmus magyarországi hatása, a futurizmus, az expresszionizmus, a konstruktivizmus, az absztrakt expresszionizmus, a magyar avantgard kezdetei, a dadaizmus, a szürrealizmus, az op-art. A modern építészet és szobrászat jellegzetességei. Tájékozódás a Magyar Nemzeti Galéria anyagáról. A népművészet kiemelkedő példáinak megismerése (pl. a népi szőttesek). Egy közeli művészeti gyűjtemény, kiállítás meglátogatása. Műelemzés a formai jegyek alapján, összehasonlító

Rajz és vizuális kultúra 5-8.évfolyam műelemzés (pl. Medgyessy Ferenc Anyaság, ill. Borsos Miklós


Anyaság című szobrainak összehasonlítása). A mozgás és az idő megjelenítése állóés mozgóképen. Az értelmező ábrák nyelvi elemei: geometrikus formák, vonalminőségek, értelmező színek, formaelemek térbeli összefüggései, arányviszonyok, faktúrák. Az eddig tanult ábrázolási rendszerek (Monge – féle vetületi ábrázolás, egyés kétméretű axonometrikus ábrázolás) kialakulásának története, rendszere. Az érthető, pontos rajz, az egyértelmű rendezettség és a közmegegyezés (konvenció) szerepe a képi közlőnyelvben. A vázoló és a szerkesztett vonal. Látványok, képek jellemzése, elemzése rajzban, szóban, írásban. A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása.

Megfigyelt és elképzelt térbeli helyzetek ábrázolása. Rekonstrukciók vetületi és axonometrikus rajzok alapján. Épített téri egység (épület, utcarészlet) megfigyelése, vázlatos tapasztalati perspektív ábrázolása. A perspektivikus kép szerkesztési szabályai. Összetett mértani test vagy épület ábrázolása. A perspektivikus ábrázolás fajtái. Egy vagy két iránypontos perspektív kép szerkesztése. Tanulmány: összetettebb természeti forma részletesebb analízise (pl.: értelmező vázlat, részekre bontás, kiegészítés vagy fázisrajzok, szintvonalak, hossz- és keresztmetszetek) felhasználása szemléltető ábrák készítéséhez. Fotómontázs, képes történet összeállítása (esetleg animációs filmvázlat készítése). Grafikonok, diagramok és feliratok tervezése. A többértelmű térábrázolás értelmezése.

A tér illúzióját keltő ábrázolás tapasztalati alapon: látszati rövidülések, méretváltozások, nézőpont. Vonaltávlat, színtávlat. Térábrázolási módok, kevert nézőpontú ábrázolásmód a különböző korokban, kultúrákban. A szabadkézi rajz és a szerkesztett geometrikus ábrázolás összehasonlítása. Színismeretek: színritmus, színharmónia, kontrasztok. A valódi épületet kicsinyítve megjelenítő makett tömegviszonyai, részarányai, redukált formái. Újabb médiumok képírási formái (pl.: fotó, film, televízió, videó, digitális kép, fiktív terek, térillúzió a mai számítógépes játékokban, filmekben). A középületek tájékoztató rendszere (feliratok, logotípiák, emblémák, jelek). Szöveg és ábra kommunikációs egysége. Lehetetlen ábrák, többértelműség, optikai csalódás.

Egy valódi épületet kicsinyítve megjelenítő makett tömegviszonyai, részarányai, redukált formái. A tervezés vizuális nyelvi eszközei: – vázlatok; – részletrajzok, – megjelenítő ábrák, tömegvázlatok; – szabásrajzok;

Rajzos-írásos dokumentáció készítése különböző korosztályok életmódot reprezentáló környezetéről (lakószobák, lakberendezési tárgyak). Adott méretű tér megtervezése megbeszélt stílusban. Tárgytervezési feladatok szabadon választott funkcióra és stílusban

Az épület és a környezet formai kapcsolata (pl.: külső tér, a kert). Az építészeti tér és stílus, az épület, az életmód és a hely összefüggése. A természeti környezet védelme, gazdagítása: a környezettudatosság. Az anyag, a forma és a funkció összefüggéseinek


Rajz és vizuális kultúra 5-8.évfolyam – makettkészítés. A használati tárgyak stílusa és az egyéni ízlés.

(pl. ékszerek tervezése, a terv három dimenziós kivitelezése). Papírmasé álarc készítése. Ajándékdobozok készítése. Modellezés geometrikus formákból. Szobabelső berendezésének Megtervezése konkrét személy számára.

Vizsgálata. A használati tárgyak és az életmód közti összefüggés vizsgálata.

Megismerésre, elemzésre ajánlott műalkotások: Gustave Eiffel: Eiffel-torony; Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum, Posta Takarékpénztár; Rippl-Rónai József: Cserépváza, a Japán kávéház üvegablaka, Lazanne és Anella, Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett; Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus; Antoni Gaudí: Sagrada Familia templom, Griell-park padjai, épületei, Casa Batlló, Casa Milá villa; Gustav Klimt: A csók; Toulouse-Lautrec: Moulin Rouge, Divan Japonais; Deim Pál: Ádám és Éva; Hollósy Simon: Rákóczi-induló (vázlat); Barcsay Jenő: Dombos táj, Festőállvány; Kondor Béla: Emberpár, Darázskirály; André Derain: Estague, Henri Matisse archipe; Maurice de Vlaminck: Bargival; Ziffer Sándor: Tájrészlet kerítéssel; Henri Matisse: Madame Matisse, Önarckép, A kék ablak, Kreol táncosnő, Ölelés; Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok, Gyümölcsöstál és kenyér, Guernica, Bika-sorozat, Női akt, Gitár, Las Meninás, Vasaló nő, Síró nő; George Braque: Gyertyatartó, Gitáros csendélet; Robert Delaunay: Az Eiffeltorony; Juan Gris: A majom ánizsos üvege; Marcel Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, Szökőkút, Palackszárító; Tihanyi Lajos: Tristan Tzara arcképe, Fülep Lajos arcképe; Giacomo Balla: Kutya pórázon, Erkélyen szaladó kislány; Umberto Boccioni: Rugalmasság, Az utca erői, Izmok sebességben; Gino Severini: Formák dinamizmusa, fény a térben; Ernst Ludwig Kirchner: Utcai jelenet, Franzi faragott szék előtt, Híd a Rajnán; Janes Ensor: Intrika; Edvard Munch: A sikoly; Emil Nolde: Tánc az aranyborjú előtt; Franz Marc: Kis sárga tavak, Kék ló, Harcoló formák; Mattis Teutsch János: Tájkép; Vaszilij kandinszkij: Festmény No. 199, Vonal, Sárga, vörös és kék; Paul Klee: Fiatal erdő, Táncoló úr; Piet Mondrian: Kompozíció vörössel, sárgával és kékkel, Rombuszfestmény; Moholy Nagy László: Kompozíció Z VIII.; Walter Gropius: A Bauhaus épülete; Le Corbusier: Nagy lakóház, Rochampi kápolna; Frank Lloyd Wright: Guggenheim Múzeum; Auguste Rodin: Isten keze, Gondolkodó, Csók; Constantin Brancusí: Alvó múzsa, Női fej; Medgyessy Ferenc: Anyaság; Borsos Miklós: Anyaság; Vilt Tibor: Anatómia; Kazimir Malevics: Fekete Négyzet, Fehér a fehéren, Szuprematista kompozíció; Vlagyimir Tatlin: III. Internacionálé emlékmű-terve; Jackson Pol-lack: Nyáridő No. 9 A; perspektivikus ábrák, szerkesztések; William Hogart: Abszurd Perspektíva; M. C. Escher: Másik világ II., Fent és lent; Salva-dor Dali: Szellemarc és gyümölcskehely a tengerparton, A gyöngy, A vágy rejtélye, Az emlékezet állandósága, Emberpár felhővel teli fejjel, Az égő zsiráf, Álom egy gránátalmafa körül…, Homártelefon, A fiókos milói Vénusz, A polgárháború előérzete; Francis Picabia: Szerelmi parádé; Kurt Schwitters: Forgás, Cím nélkül; Bálint Endre: Vonattal ki a világból; Otto Dix: Kártyázó hadirokkantak; George Grossz: A társadalom oszlopai; Joan Miró: Segítsetek Spanyolországnak, Holland belső II., Hajnalcsillag; Andy Warhol: Marilyn Monroe; Giorge de Chirico: Hektor és Andromakhé, Múzsák; Meret Oppenheim: Az én házvezetőnőm, Reggeli bőrben; Marc Chagall: Én és a falu, A kakast hallgatva, A zöld hegedűs, Önarckép 7 ujjal; Korniss Dezső: Tücsöklakodalom; Victor Vasarely: Boo, Toroni-Nagy, Zebrák, Alakzat III.; Bridget Riely: Zuhanás; Egry József: Visszhang, Napfelkelte; Szőnyi István: Zebegény, Zebegényi temetés Technikák, anyagok: A megismert grafikai, festői, szobrászati és egyéb technikák önálló megválasztása, igényes kivitelezés. Sza badkézi rajzok és szerkesztések. Szerkesztőeszközök (körző, vonalzó) alkalmazása. Grafitceruza, színes ceruza, filctoll, olajpasztell, tus, viaszkarc. Vízfestés temperával, akvarellel. Nyomatkészítés (frottázs). Kollázs, papír és fotómontázs készítése. Technikai kísérletek. Makettezés papírból. Origami technika alkalmazása. Vegyes technikák: kréta és festék, filctoll és színes ceruza. Mintázás agyagból és plasztikból. Papírmasé készítése Kimeneti követelmény

Rajz és vizuális kultúra 5-8.évfolyam Az általános iskola befejezésekor a tanuló – a tantárgyi munkára fordítható idő függvényében - személyiségének megfelelő szinten rendelkezzen a vizuális intelligencia és ítélőképesség alapjaival, többékevésbé önálló ábrázoló és kifejező alapképesség birtokában legyen! Alkotó képzeletét érvényesítse a szabad alakító, tervező feladatokban! Befogadóképességének intuitív megnyilvánulása mellett törekedjen esztétikai élményei tudatos átélésére! Adott szempontokat követve alkalmazza a tanult tapasztalati és összehasonlító műelemzési módszerek valamelyikét! Ismerje a tanult művészettörténeti korszakok jellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább háromhárom műalkotást, alkotót ismerjen fel és nevezzen meg! Legyen jártas a téri, formai, színbeli tanulmányok készítésében, értse, hogy ezek a látható jelenségek megértésének az eszközei! A megértés és közlés céljával alkalmazza a téri, formai, színbeli analízis és redukció tanult eljárásait! Rendelkezzen az ábrázolási konvenciókhoz szükséges térszemléleti alapokkal, legyen képes egyszerű vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrákat szerkeszteni! Tudja, hogy a vizuális kommunikáció a dolgok elvont jeleit, képeit, szimbólumait használó vizuális nyelv által működik, értse a közhasznú, a tudományos, a műszaki és a művészi, a tömegkommunikáció funkcióját, ismerje fel különbségeiket! Legyenek ismeretei a tárgy- és térformálás, az építészet tanult alapkérdéseiről, törekedjen betartani a kulturált, környezettudatos, az emberi alkotást és művészetet tiszteletben tartó magatartás szabályait! Legyen tájékozott a vizuális megjelenítés hagyományosabb és újabb (technikai) formáiban!

Mozgókép- és médiaismeret 8.évfolyam

Mozgőkép és médiaismeret 8. évfolyam Heti óraszám: 1 óra, évi óraszám: 36 óra

1. Célok, feladatok: Önálló művészeti ágazat, melynek azonban számos rokon vonása van a “Művészetek”-hez tartozó többi műveltségi részterülettel (az ének-zenével, a vizuális kultúrával és a dráma és tánccal), bár kialakulásuk, kifejezésmódjuk s az adott korban betöltött szerepük rendkívül különböző. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során a tanulók felkészültséget szereznek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és olyan módszereket sajátítanak el, amelyek segítik őket abban, hogy nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Az ismeretszerzésben az írott szöveg dominanciája megszűnt. Kutatások kimutatták, hogy a médium nagy hatással van a társadalom működésére, a társadalom tagjainak befolyásolására. Nem véletlen tehát, hogy az iskolai tantárgyak közé is bekerült a mozgóképi ismeretszerzés. A Mozgóképkultúra és médiaismeret a mozgóképi szövegértés fejlesztését és a média társadalmi szerepének, valamint működésmódjának a feltárását célozza. Ez az audiovizuális írás-, olvasástudás alapjainak az elsajátítását és a kritikai médiatudatosság fejlesztését jelenti. A médianevelés olyan képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy az állampolgárok az információrobbanás és a modern piacgazdaság korában ténylegesen tudjanak tájékozódni és választani. Mivel a média erősen meghatározza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, s hatása vetekszik a hagyományos szocializáció ágenseivel – a családéval és az iskoláéval –, a mozgókép- és médiaoktatás a demokráciára nevelésnek és olyan értékek elsajátításának az iskolája, mint a másság elfogadása, a kritikai gondolkodás vagy a tudatos választás képességének a fejlesztése. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során a tanulók felkészültséget szereznek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és olyan módszereket sajátítanak el, amelyek segítik őket abban, hogy nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Fő cél kiválogattatni a tanulókkal azokat az információkat, melyeket – megértenek, gondolkodásukban felhasználnak; – szükségük van rá; – gazdagítja érzelemvilágukat; – fejleszti esztétikai igényüket; – fejleszti kritikai érzéküket; – minimálisra szorítja a káros befolyásolást. A tantárgy oktatásának elsődleges célja tehát, hogy a tanulók felkészültséget szerezzenek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Ehhez azonban alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottságra, a naív fogyasztói szemlélet bizonyos fokú átértékelésére van szükség. Az ehhez szükséges képességek a nyolcadikos korosztálynál az élményekkel telített helyzetekben, művek és műsorok feldolgozásával, önálló és csoportosan végezhető kreatív gyakorlatok sorozatában, a tematika tevékenységközpontú feldolgozásával fejleszthetőek, hogy a gyerekek nézőként meg tudják különböztetni a hírt a kommentártól, a szerzői művet a műfaji alkotástól, felismerjék az audiovizuális művek-műsorok megformálásában megjelenő tulajdonosi vagy politikai szempontokat. Ehhez szükséges feladatok: – a közvetlen emberi kommunikáció megértése, változatos formáinak ismertetése;

Mozgókép- és médiaismeret 8.évfolyam – a különböző médiumok által közvetített tartalmak megértetése; – a tömegkommunikáció hatásainak elemzése – a képekbe kódolt adatok, tartalmak, érzelmek megértetése; – film, televízió, videó, komputerjáték, web által közvetített anyagok kritikai elemzése.

2. Követelmények: A tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére. Tudatosítni kell: – mozgóképi közlésmód miért és miképpen alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására és egyúttal a személyes közlésre; – szórakoztatóipar miért és miképpen veszélyezteti az értelmes kultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját. Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során törekedni kell: – hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat; – médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték- és érdekrendszerének megértésére; – a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára.

Mozgókép- és médiaismeret 8.évfolyam 3. Az értékelés eljárásai: Az értékelés a kezdeményezések meglétére, önálló véleményalkotásra épül fel. Ügyeljünk arra, hogy a munkában minden tanuló valamiképpen vegyen részt, és ez már elégséges feltétele legyen a továbbhaladásnak, az elégséges szintnek. Több téma feldolgozása munkacsoportok szervezését igényli. Itt értékeljük az együttműködő készséget, egymás segítését. Érdemjeggyel is értékelhetjük az alábbi feladatokat: – kiselőadás tartása; – beszámoló készítése; – rajz, újság, látványtervezés; – interjúkészítés; – videózás. A lezáró érdemjegy kialakításakor a meglevő érdemjegyeket és az év közben adott szöveges értékeléseket vegyük figyelembe.

4. Fejlesztési követelmények: A célokból és a feladatokból adódóan a sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a mozgóképi közlésmód miért és miképpen alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására és egyúttal a személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikáció (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen veszélyezteti a magaskultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás), de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték-és érdekrendszerének felismerését jelenti. Ezért a tárgy oktatása során az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára. A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék mozgóképi kifejező képességüket és kifejezőkedvüket, ezzel segítve őket személyes és árnyalt audiovizuális mondandójuk megfogalmazásában.

5. Belépő tevékenységformák: 

Művek, műsorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a mozgóképi szövegek (film, televízió, videó, komputerjáték, web) terjedelméből adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhető, a műveket a kötött időkereteken kívül kell megtekinteni)

 Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában:  kreatív gyakorlati feladatokkal (pl: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése)  megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés)  Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képek csoportosítása, kollázs-készítés, szöveg-kiegészítés, story-board /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, élőkép /pillanatra

Mozgókép- és médiaismeret 8.évfolyam



megdermedő szituáció/ kialakítása, árnyjáték, főcím-készítés /pl. egy tévéműsor bejelentkező képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés) Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció (pl. művelődéstörténeti, technikatörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján, optikai eszközök készítése, bemutatása)

 Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása  sajtóanyagokra, moziműsorokra, rádió és televízió műsorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, önportré, fotó ill. videoetűd készítése, forgatókönyv készítése, interjú készítése, filmelőzetes megtervezése ill. elkészítése, logó ill. címlaptervezés, munkanapló készítése) 6. A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni pl. a dokumenumfilm és a játékfilm között. Az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja.

7. TARTALMAK TÉMAKÖRÖK Mozgóképnyelv A mozgókép előzményei, a film és a mozi felfedezése

A mozgóképi közlés előzményei (valósághű kép, fény és árnyjátékok, történetmesélés képekkel, képsorozatok, képregény). A technikai képrögzítés és érzékelés alapjai, eszközei. Sokszorosítás, távközlés, tömegkommunikáció.

A mozgókép alaptulajdonságai

A mozgókép kettős természete (reprodukció és ábrázolás). A folyamatos tér és idő felbontása és újraszerkesztése (jelenet, képsor, beállítás). Közelkép, megvilágítás, ismétlés, hossz és tempó.

A nézői figyelem irányítása, a kiemelés A mozgóképi elbeszélés A montázs szerepe a tér és az idő mozgóképi ábrázolásában

Az események időbeli és oksági rendje. Expozíció és lezárás. Fordulat és epizód. Cselekmény, történet, elbeszélés. Filmtér és filmidő (folyamatos, párhuzamos és a korábbi időben játszódó cselekvés ábrázolása).

Mozgóképi szövegek rendszerezése

Mozgókép- és médiaismeret 8.évfolyam A mozgóképi szövegek rendszerezésének alapjai

Az eltérő hordozók alapján (a celluloidtól a digitális adathordozóig).A megjelenés helye szerint (a mozitól a televízión át a komputerjátékig és az Internetig).A valóság ábrázolásához való viszony szerint (dokumentum–fikció).Tematikai és ábrázolási rokonságok mentén (műfajiság).

A média társadalmi szerepe A médiumok és a tömegkommunikáció

A könyvnyomtatástól az internetig: a közvetítő közeg jelentősége, a társadalmi nyilvánosság

A média saját és átvett funkciói A mediatizált közlésmód néhány jellemző tulajdonsága

Az informálás és dokumentálás, szórakoztatás, szolgáltatás, illetve az üzleti-gazdasági funkció. Ki üzen, kinek és miért: a média intézményei, tulajdonosai, közösége.A műsoridő mint tulajdon. A közszolgálati és a kereskedelmi média. A közönség mint vevő és áru. Amiről a műsorfüzet árulkodik: műsorok és a műsorrend. Hol és mikor villog a képernyő: médiafogyasztási szokások megfigyelése. A befolyásolás technikái: műsorrend, tematizáció, csatorna-image kialakítása, a nézettség maximalizálásának elve, a sorozatelv. A valóság A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek, stb. tapasztalati valóságtól eltérő médiareprezentációja megjelenítése a médiában. Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok A nyomtatott médium néhány jellegzetes szövegtípusa

Újság, képregény, fotóregény.

A nyomtatott médium jellegzetes ábrázolási eszközei

Cím, címlap, kép, képaláírás, rovatszerkezet.

A reklám

A reklám szerepe a demokratikus tömegtársadalmakban (a választás lehetősége és kényszere). A célcsoport. Amitől a hír hírré válik. Hír és kommentár megkülönböztetése.

A hírműsor

Technika 5-8.évfolyam

Technika és életvitel 5-8.évfolyam A Kormány elfogadta A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendeletet. Ennek alapulvételével: A helyi tanterv főbb alapelvei – A tanterv a NAT modernizációját megfogalmazó Életvitel és gyakorlati ismeretek c. műveltségterületet teljes egészében feldolgozza. – A tanterv az 5., 6. és a 7. osztályokra heti egy, a 8. osztályokra vonatkozóan heti 0,5 óra tervezésével készült, mely a lehetőségeknek megfelelő optimális programot tartalmaz. – A tanterv összehangolja a modernizált NAT alapelveit és az iskola (várható) cél- és értékrendszerét. A témacsoportok az épített környezetre, a tanulói közvetlen környezetre támaszkodva dolgozzák fel a modernizált NAT főbb témaköreit, melyek: Munkakultúra Közlekedéskultúra Háztartáskultúra Egészségkultúra Szabadidő-kultúra Fogyasztói kultúra Környezetkultúra Információs kultúra Az általános feladatok – Nemzeti és európai értékek közvetítése. – Az interdiszciplinitás elvének megvalósítása. – A tanulás, a játék és a munka harmonikus kapcsolatának biztosítása. – A nemzeti kultúra értékeinek ismerete (feltalálók, ...) a hagyományok megismerése és folytatása. – Az egyetemes emberi civilizáció értékeinek megismerése és megbecsülése. – A kommunikációs és informatikai kultúra elemeinek elsajátítása. – Az egészséges életmód igényének kialakítása (háztartás, közlekedés, stb.). – A komplex foglalkozások szervezése: projekt-oktatás, kiállításokhoz, múzeumokhoz kapcsolódó foglalkozás, üzemek-intézmények látogatása. – Speciális tanórai foglalkozások szervezése: érdeklődés, projekt, helyi lehetőségek szerint. Módszertani elvek – a problémacentrikus oktatás; – a modellezés elveinek alkalmazása; – a technikatörténet felhasználása; – a rendszerszemléletű tevékenység; –a környezetgazdálkodási szemléletű tanulás; – környezetkímélő rendszerek alkalmazása (intelligens konyha/ház/ stb.); – holisztikus elvek alkalmazása a technikai környezet alakításában (egész–rész; hatások összegzése; összefüggések); – speciális eszközök megismerése (egészségügyi, technikai), hatásrendszerük, elfogadásuk (pace maker, hallókészülék stb.); – a használati-fogyasztói, esztétikai, formai és etikai szempontok érvényesítése; – a műszaki kommunikáció eljárásainak alkalmazása; – a kreativitás fejlesztése (kéz, gondolkodás stb.); – az alkotó és cselekvő munkára ösztönzés, a pályaválasztás segítése, életpályák megismerése, elemzése. A környezettel való harmonikus kapcsolat, a technikai környezettel való együttélés megvalósítása lehetséges alternatíva.

Célok Rendszerszemléletű gondolkodásmód kialakítása.

Technika 5-8.évfolyam A technikai környezet és kapcsolatrendszerének megismerése. Olyan képességek, készségek, beállítódások kialakítása, melyek segítik a technikai környezetben való eligazodást; a személyiség komplex fejlesztése. A környezeti problémák bemutatása, technikai megelőzési lehetőségek feltárása, a környezet-gazdálkodás elveinek megismerése. A lakókörnyezet, a háztartás megismerése. Az egészséges életmód felismerése. A közlekedésben való önálló részvétel kifejlesztése. A technikai és életviteli problémák megismerése, tervező, modellező, kivitelező és értékelő tevékenységek végzése. Feladatok A technikai rendszer fogalomkörének megismerése. A technikai fejlesztés folyamatának jellemzése; a fejlesztésben szerepet játszó egyéniségek és munkáik megismerése technikatörténeti érdekességeken keresztül. Az anyag, az energia és az információ átalakítás jellemzőinek és összefüggéseinek ismerete. A technika társadalmi és természeti környezetre és rendszerekre kifejtett hatásainak vizsgálata konkrét esetekben; az innováció szerepe. Az építészet és lakberendezés jellegzetességeinek elemzése. Közlekedési rendszer megismerése, a fontosabb közlekedési szabályok elsajátítása; helyes közlekedési magatartás kialakítása. A nemzeti és egyetemes kultúra fontos életmódbeli és technikai elemeinek elsajátítása; a városi és falusi élet, valamint azok feltételeinek megismerése. Az egészséges életmód jellemzőinek megismerése, az öltözködés, a táplálkozás, a háztartás-gazdálkodás tudatos szervezése, a lakás és a tágabb lakókörnyezet fejlesztése. A kreativitás, a kézügyesség fejlesztése. Önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. Kooperációs készség fejlesztése. Saját és mások munkájának felelősségteljes értékelése. Speciális feladatok Egészségfejlesztést segítő életmód kialakítása. A fogyasztói társadalom jellemzőinek megismerése, fogyasztóvédelmi elvek megismerése. Környezettudatos életmód és életvitel kialakítása. Követelmények A technika, a gazdaság világában, a környezetben kreatív módon tudjanak élni. Problémamegoldó, elemző és rendszerező képességük a technikai tevékenység során fejlődjön.

Technika 5-8.évfolyam Térszemléletük, képolvasási-rajzolási, tervezési, szervezési, modellezési, kivitelezési, esztétikai érzékük, döntési képességük, kézügyességük fejlődjön. Értékelő és elemző készségük, beszéd- és kifejezőkészségük fejlődjön a tervező és kivitelező munka során. Az elemi munkaszokásokat, algoritmusokat, a kulturált magatartást és életvitelt sajátítsák el. Tartalom Üzem és múzeumi látogatásokkal és tanulmányi sétákkal is segíthetjük a képzést. Az órai munkák jellemző módszere a kiscsoportos vagy párokban végzett munka. A „technikaórákat” az elmélet és a gyakorlat egysége jellemzi. Értékelés Az ismeretek, a tapasztalatok, a tevékenységek és a munkafolyamatok rendszerezése, az eredményeinek folyamatos és záró értékelése alapvető fontosságú. Az értékelés és az ellenőrzés mindenkor előre megadott szempontok alapján történik.

Technika 5-8.évfolyam 5. ÉVFOLYAM Jellemzők Időkeret:

37 hét 1 óra/hét

Cél: A tanulók 1–4. osztályban tanult technikai és háztartástani ismereteinek felelevenítése. A technika főbb ismeretköreinek: az anyagátalakítás, a tervezés-építés, a modellezés, a közlekedés és a háztartástan ismeretanyagának bővítése. A háztartástan főbb ismeretköreinek – az egészség, a táplálkozás, a gazdálkodás, a ruházkodás és a lakáslakókörnyezet – bővítése. Tudjanak otthonosan tájékozódni közvetlen környezetük technikai világában, kreatív módon gondolkodjanak környezetükről. Kézügyességük, térszemléletük, esztétikai érzékük fejlődjön. Tudjanak önállóan és biztonságosan közlekedni. Ismerjék a háztartási munkamegosztásban.

tevékenységeket

és

eszközöket,

legyenek

képesek

részt

venni

a

családi

Követelmény Ismerjék a mesterséges környezet egyszerű rendszereinek funkcióit, szerkezetét és működését. Képesek legyenek ok és okozati összefüggések felismerésére. Tudják az alapvető tervezési ismereteket – képzelet, lényegkiemelés, térérzékelés, méretbecslés, rajzolvasás –, és legyenek képesek ezeket tudatosan alkalmazni. Legyenek képesek egyszerű tárgyak, modellek megtervezésére, szakszerű kivitelezésére. Sajátítsák el az elemi munkafolyamatokat és algoritmusokat. Ismerjék a legfontosabb közlekedési szabályokat és a helyes magatartás formák szerint közlekedjenek. Ismerjék fel a munkamegosztás jelentőségét, és e szerint tevékenykedjenek a családban. Ismerjék és alkalmazzák a kommunikáció eszközeit.

Speciális feladatok Eszközök, szerszámok balesetmentes használata; kezelési utasítások megismerése és figyelembe vétele; tiszta környezet kialakítása. Felhasznált anyagok szavatosságának ellenőrzése, összetételek, hatóanyagok megismerése. Tevékenységünk környezeti hatásainak megfigyelése, törekvés a kedvezőtlen hatások mérséklésére, illetve kiküszöbölésére. Tartalom 1. Az ember átalakítja környezetét. 2. Anyagok és alkalmazásuk. 3. Települések kialakítása és fejlesztése. 4. Kommunikáció és technika. 5. Megmunkálás és eszközei,(különböző technológiák)

Technika 5-8.évfolyam 6. Élet a településeken. Értékelés Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése; tervek, modellek, munkadarabok stb. szóbeli értékelése előre megadott szempontok alapján; szóbeli felelet; tervek, rajzok, modellek osztályzása; feladatlapok kiértékelése. 1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT Cél A környezet bemutatása, a természeti, társadalmi és technikai környezet történeti elemzése. Az életfeltételt jelentő szükségletek áttekintése. Követelmény A környezet alapfogalmainak megismerése. Tájékozódás a környezetben. A mesterséges környezetben való helyes viselkedés. A rendszerfogalom megértése. Az ember legfontosabb szükségleteinek ismerete. Mértékegységek, mérési módok ismerete. Tartalom A természeti környezet kialakulása. Az ember megjelenése és hatása a környezetre. Eszközhasználat. A mesterséges (technikai) környezet. Az ember alapvető szükségletei. Az ember környezetátalakító tevékenysége a szükségletek kielégítése érdekében. A szakképzettség szerepének és jelentőségének felismerése.

2. ANYAGOK ÉS ALKALMAZÁSUK Cél A természetes és feldolgozott anyagok megmunkálhatóságának és tulajdonságainak ismerete. A tervezés és a modellezés szerepének felismerése. A lakás kialakulás történetiségének megismerése. Az anyag, forma, funkció, esztétikum és gazdaságosság összefüggéseinek felismerése az öltözködéskultúrában. A ruházkodás történetének feldolgozásán keresztül megismerni a ruházat jelentőségét, a vele szemben támasztott követelményeket, a divat szerepét. Az egyes korok, ill. országok étkezéskultúrájának (a magyar konyhának) áttekintése. Tápanyagok és az egészséges táplálkozás kapcsolata, étrendkészítés, ételkészítési eljárások megismerése. Követelmény Ismerje a lakás és részeinek funkcióit, szerkezeti felépítését. Igazodjon el a hagyományos építőanyagok között.. Kreatív módon modellezzen. Ismerje a természetes és mesterséges szálas anyagok közti különbségeket. Szerezzen jártasságot egyszerű öltözködési tervek összeállításában és a ruhaneműk tisztításában. Ismerje az egészséges tápanyagokat, az értékmegőrző konyhatechnikai eljárásokat. Tudjon egyszerűbb ételeket készíteni, tárolni és esztétikusan teríteni.

Technika 5-8.évfolyam

Tartalom 2.1. Lakás és anyagai Lakás funkciói, szerkezete. Hagyományos építőanyagok forrásai, szerkezetei, tulajdonságai és alkalmazásuk. Épített lakószerkezetek viselkedése külső behatásokra. Lakószerkezeti modellek. 2.2. Ruházkodás és anyagai Az éghajlat változása és a ruházkodás; a divat. Ruházattal szemben támasztott követelmények. Öltözködési tervek készítése. Ruházati alapanyagok. Szerkezeti és tulajdonságvizsgálatok. Egyszerű fonal és textilmunkák tervezése, kivitelezése. 2.3. Táplálkozás anyagai Táplálkozás különböző korokban. Magyar táplálkozási szokások. Élelmiszerek összetétele, szerkezete és tulajdonságai. A konyha. Ételfeldolgozó eljárások. Az ételkészítés szabályai. Egyszerű ételek készítése receptek alapján. Étrendek. A családi asztal. Értékelés A végzett tevékenység értékelő megbeszélése. Makettek, modellek, munkadarabok értékelése megadott szempontok szerint.

3. TELEPÜLÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE Cél A település kialakulás történetiségének megismerése. A városiasodás folyamatának felisme-rése, a településen aló eligazodás alapjainak elsajátítása. A lakókörnyezet esztétikus kialakítási igényeinek felismerése. A zöldnövényzet szerepének, a növényápolás alapjainak megismerése. A közlekedéstörténet megismerése. Készítsenek járműmodellt, fejlődjék tervezői készségük, munkakultúrájuk. A gyalogos és a kerékpáros közlekedés alapszabályainak ismerete. A tömegközlekedés főbb sajátosságainak, jellegzetes közlekedési eszközeinek bemutatása. A járműhasználattal járó veszélyhelyzetek felismerése, a balesetek megelőzési lehetőségeinek megismerése. Követelmény Ismerje a települések kialakulásának történetét, a legfontosabb településtípusokat. Legyen képes településrészletről egyszerűsített helyszínrajzokat és maketteket készíteni. Ismerje a zöld növények szerepét, a haszonkertek és a díszkertek közötti különbségeket. Tudja a környezetében található növényeket szakszerűen gondozni. Legyen jártas a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedésben, a legbiztonságosabb közlekedési útvonal kiválasztásában. Legyen tájékozott a városi közlekedés, a tömegközlekedés történetében, főbb sajátosságaiban. Ismerje a tervezés, kivitelezés folyamatát. A munkadarab-, a makett- és a modellkészítés szerszámait, munkafogásait és a kapcsolódó műveleteket. Tervbemutatás

Technika 5-8.évfolyam Tartalom 3.1. Településtípusok és -szerkezetek

Településtörténet. A városiasodás. Településfunkciók és -szerkezetek. Települési modellek. 3.2. Zöldterületek

A zöldnövényzet szerepe környezetünkben. Növények ápolása. 3.3. Közlekedés a településeken

A közlekedés történetéből. Közlekedési eszközök modellezése. A közlekedés rendszere. Gyalogosan – kerékpárral. Tömegközlekedés. Kerékpáros közlekedés. Értékelés Az elkészített tervek és modellek osztályzattal való értékelése. Rendszerezés, elemzés szóbeli értékelése. 4. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TECHNIKA Cél A kommunikáció és az információ életünkben betöltött szerepének felismerése. Egyszerű informatikai eszközök tudatos használatára törekvés kialakítása. A műszaki kommunikáció fontosságának megismerése. Műszaki rajzi alapok elsajátítása. Térszemlélet fejlesztése. Követelmény Biztosan használja az egyszerű információhordozókat. Legyen tájékozott az informatikai fejlődés irányairól.

Egyszerű testekről tudjon vetületi képeket készíteni. Ismerje a vonalvastagságok és a vonal-fajták jelentését, a

Technika 5-8.évfolyam méretarányt tudja értelmezni. Ismerje és használja a méretezés szabályait. Összetett testek és vetületei között ismerje fel a kapcsolatot. Tartalom A kommunikáció. Az információ technikai eszközei. Műszaki kommunikáció. Érdekességek az információtechnika történetéből. Értékelés Egyszerű műszaki rajzok szóbeli értékelése. Elemzések szóbeli értékelése. 5. TECHNOLÓGIAI MŰVELETEK ÉS ESZKÖZEI Cél Az eszközök balesetmentes és szakszerű használatának kialakítása. A gazdálkodás és az életmód összefüggéseinek felismerése. Követelmény A háztartásban megtalálható egyszerű szerszámok és eszközök funkciója és biztonságos használata. Az alkotás örömének átélése. Tartalom Szerszámok és műveletek. Értékelés Elemzések szóbeli értékelése.

6. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN Cél Az egészséges életmód feltételeinek megismerése. A gazdálkodás és az életmód összefüggéseinek felismerése. Követelmény Tudja önmagát és környezetét az igényeknek megfelelő szinten tartani. Képes legyen környezetét tudatosan alakítani. Legyen tájékozott a szakképzettség szerepéről, jelentőségéről, jövedelmekről és a felhasználásukról. Értse a gazdaságosság és a takarékosság követelményét.

Technika 5-8.évfolyam Tartalom Egészségünk fejlesztése. Gazdálkodási teendőink. Értékelés Elemzések szóbeli értékelése.


37 hét: 1óra/hét

Cél: A tanulók 5. osztályban tanult, technikával és életvitellel kapcsolatos ismereteinek felelevenítése és rendszerezése. A fogyasztás és a fejlődés összefüggéseinek felismerése. A korszerű anyagok tudatos alkalmazása. A lakáskialakítás és -fejlesztés összefüggéseinek megismerése. Ismerjék az egészséges életvitel feltételeit, az egyéni sajátosságok szerepét. A gazdálkodói, vállalkozói szemlélet megértése. A gazdaságosság fontosságának elismerése. Tudják a közlekedés főbb szabályait, és képesek legyenek alkalmazni azokat. Követelmény Ismerjék a környezetalakítás irányait és következményeit. Képesek legyenek a problémák felismerésére és a feladatok megtervezésére, kivitelezésére. Tudják terveiket szakszerűen, balesetmentesen kivitelezni, produktumukat reálisan értékelni. Ismerjék az anyag összetételének, szerkezetének, tulajdonságainak és felhasználási funkcióinak összefüggéseit. Tudjanak tájékozódni a szakmai dokumentumokban, szakirodalmakban. Ismerjék a gazdaságos és hatékony munkavégzés jellemzőit. Tanúsítsanak felelős alkotói és befogadói magatartást. Tartalom 1. Az ember átalakítja környezetét. 2. Épített tér és alakítása. 3. Mindennapjaink. 4. Kommunikáció és technika. 5. Technikai rendszerek. 6. Közlekedés új módon. Értékelés Tevékenység, modell, produktum szóbeli megbeszélése és értékelése előre rögzített szempontok alapján.

Szóbeli felelet. Gyűjtőmunka szóbeli értékelése. 1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT Cél A fejlődés értelmezése. A környezetalakítás elveinek megismerése. A növekedés és határainak értelmezése. A fogyasztói társadalom jellegzetességeinek megértése.

Technika 5-8.évfolyam Követelmény A fejlődés és fogyasztás alapfogalmainak megismerése. Tájékozódás a jelen és jövő környezeti problémáiban. Környezetünk gazdasági fejlődésének ismerete. Az új életmód jellemzőinek ismerete: reklám, fogyasztás stb., ezek kölcsönhatása. Tartalom A fejlődés irányai. A környezetalakítás elvei. Növekvő és változó emberi szükségletek. Értékelés Anyaggyűjtés szóbeli elemzése. Reklámgyűjtemény értékelése előre megadott szempontok alapján. 2. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA Cél A lakások és lakóházak építési eljárásainak és anyagainak megismerése. A lakóépületek tervrajzainak értelmezése, a kivitelezés folyamatának megértése. A lakás anyag-, energia- és információáramainak megismerése. A kellemes közérzet fontosságának felismerése. A lakberendezés esztétikai szerepének tudatosítása. A berendezési tárgyak funkcionális és formai szempontok szerinti megválasztása. A háztartási textíliák kiválasztási szempontjainak, karbantartásának, kezelésének elemzése. A lakásokban elhelyezhető dísznövények megismerése, néhány jellegzetes növény felismerése. A növények talaj- és tápanyagigényeinek és fontos ökológiai tényezőinek ismerete. Követelmény Ismerje a lakásépítés menetét. Értelmezni tudja a házak és lakások alap- és homlokzati rajzait. Ismerje a kellemes közérzet tényezőit, a komfortfokozatok jellemzőit. Legyen tájékozott a lakás berendezésének alapelveiben. Képes legyen egy helyiség alaprajza alapján berendezési tervet készíteni. Ismerje a bútorok funkcióit, a népművészeti bútorok kialakulásának körülményeit. Ismerje a díszítő textíliák alkalmazásait, kezelésüket. Sajátítson el néhány textilkészítési módot, ismerje a megmunkálás eszközeit. Ismerje a lakás tájolásának kérdéseit a növények elhelyezése szempontjából. Növénytartó edények tulajdonságainak ismerete. Önálló elképzelés alapján díszítsen virágtartó edényeket. Ismerje a lakásépítéshez és lakberendezéshez kapcsolódó foglalkozásokat. FONTOS Az anyagok főbb tulajdonságainak ismerete. A lakáshelyiségek funkcióinak ismerete. A tárgyak síkbeli leképzésének ismerete. A fény, a levegő szerepének figyelembevétele a növények elhelyezésénél. Tartalom 2.1. Lakások és lakóházak építése ) Építkezés hagyományos és korszerű anyagokkal. Tervezéstől a kivitelezésig. A lakás tervrajzai.

Technika 5-8.évfolyam Szakipari munkák a lakásban. 2.2. A lakás, mint technikai rendszer Közérzet és komfort a lakásban, illetve ennek feltételei. 2.3. Lakberendezés A lakás beosztása, berendezése. Funkciószemlélet a lakás berendezésében. Bútortörténet. Rendezzük be a szobánkat. Textil a lakásban. Egy kis népművészet. 2.4. Növények a lakásban Szobai dísznövények a lakásban. Növénytartó edények. Értékelés Lakberendezési terv szóbeli értékelése. Munkadarabok értékelése megadott szempontok alapján; önértékelés.

3. MINDENNAPJAINK Cél A konyha és a konyhatechnikai berendezések változásának történeti elemzésén keresztül a mai konyha és eszközeinek bemutatása. A higiénia fontosságának elemzése. A rendszeres étkezés igényének kialakítása. Az egyéni higiénia és a környezet tisztántartása iránti igény, szokások elmélyítése, hibák javítása, fertőzési lehetőségek kiemelése. A fogyasztási cikkek beszerzésével kapcsolatos ismeretek felelevenítése, bevásárlási szokások és élelmiszerekkel kapcsolatos higiéniai követelmények összegyűjtése. Követelmény Ismerje a tanuló a konyha és eszközeinek funkcióját, balesetmentes kezelését. Képes legyen a konyhában higiénikus munkavégzésre, egyszerűbb étel készítésére, ízléses terítésre, tálalására. Képes legyen a tanuló önmaga és környezete tisztántartására, ismerje a tisztálkodás módjait és korszerű eszközeit. Legyen jártas a tanuló az élelmiszerek bevásárlásában, ismerje a gyakoribb fertőzési lehetőségeket, és tudjon egyszerű vásárlási naplót készíteni. A konyhai munka alapvető szabályainak ismerete. Bevásárlási tapasztalatok. Tartalom 3.1. A korszerű konyha

Otthoni munkahelyeink.

Technika 5-8.évfolyam Konyha története. A konyha, mint munkahely. Egyszerű ételek gyorsan, ízletesen. Asztalok terítése. Konyha és ételhigiénia követelményei. Élelmiszereink és egészségünk. 3.2. Egészségünk fejlesztése

A megjelenés előfeltételei.

3.3. Gazdálkodási teendőink Szolgáltatások igénybevétele. Értékelés A gyakran fogyasztott élelmiszerek tulajdonságainak ismerete. Elkészített ételek kóstolás utáni szóbeli értékelése. 4. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TECHNIKA Cél Betekintés az információátadás történetébe. Az információátadás folyamatának ismerete. Az elektromosság technikai alapfogalmainak megismerése. Logikai áramkörök működésének megismerése. Alapáramkörök szakszerű és balesetmentes szerelése. Számítógép főbb egységeinek megismerése. Kommunikáció a számítógéppel. Szabványok szerepének felismerése. Fontosabb műszaki rajz szabványok ismerete. Műszaki rajz készítési algoritmus begyakorlása. Követelmény Ismerje az információ átadásának történetét (beszéd, füstjel, rovásírás, fényjel, könyv, telefon, távíró, telex, rádió, televízió, telefax, mobiltelefon, számítógép, fénymásolók, internet hálózat). Legyen tájékozott az információátadás folyamatában. Ismerje a számítógép fő egységeit. Egyszerű és logikai áramköröket tudjon építeni és elemezni. Tudjon önállóan egyszerű axonometrikus és vetületi rajzokat készíteni és olvasni. Informatikai eszközök ismerete és használata. Számítógép használati lehetőségeinek ismerete. Tartalom Az információ átadásának története. A számítógép fejlesztésének története. Kommunikáció a számítógéppel.

Logikai áramköri modellek.

Technika 5-8.évfolyam Műszaki kommunikáció. Értékelés Egyszerű és logikai áramköri kapcsolások kivitelének osztályozása. 5. TECHNIKAI RENDSZEREK Cél A technikai rendszerek elemzéséhez szükséges alapok elsajátítása. Anyagtechnológiák megismerése. Az anyagok tulajdonságainak megismerése vizsgálatokkal. A gépek funkciójának, működésének és kialakításának felismerése. A gépek beillesztése a technikai rendszerek körébe. Követelmény Tudja egyszerű technikai rendszerek funkcióit, szerkezetét, folyamatait elemezni. Ismerje fel a gépek funkcióit, és tájékozódni tudjon a főbb szerkezeti egységek között. Tudjon tájékozódni egyszerű gépek részfolyamataiban. Ismerje a jelentős találmányokat. Ismerje az anyagkiválasztás szempontjait. Tartalom Környezetünk rendszerei. Anyagtechnológiákról. Gépesítés. A gép és anyagfejlődés kölcsönhatásai. Anyagvizsgálat és biztonság. Értékelés Szerelési munka szóbeli értékelése.

6. KÖZLEKEDÉS Cél A tömegközlekedés eszközeinek, sajátosságainak, igénybevételének bemutatása. A korszerű kerékpárok szolgáltatásainak megismerése és tudatos alkalmazása. Követelmény Ismerje a tömegközlekedés (költség, környezetvédelem, gyorsaság, kényelem) sajátosságait. Ismerje a kerékpár biztonsági berendezéseit és követelményeit, vizsgálatát, karbantartását. Váljon készséggé a kerékpározás, a rá vonatkozó szabályismeret, a döntéshozatal. A balesetmegelőző magatartás ismerete.

Technika 5-8.évfolyam A tömegközlekedés eszközeinek ismerete. Biztos kerékpározási tudás. Tartalom Tömegközlekedésről. Utazás gépjárművel. A kerékpár reneszánsza. Értékelés A kerékpáros közlekedési szabályok betartásának elemzése.


37 hét: 1 óra/hét

Cél: A környezetbarát technika jelentőségének megértetése. A környezet átalakításába való aktív, felelős bekapcsolódás. Tudjanak lakókörnyezetük rendszereiben megfogalmazására és megoldására.

otthonosan

tájékozódni,

legyenek

képesek

a

problémák

Tervezési képességeik fejlődjenek. Legyenek képesek a közlekedési helyzetek helyes és gyors felmérésére. Testüket, ruházatukat igényesen ápolják. Tudatosan és helyesen táplálkozzanak. Követelmény Ismerjék a technikatörténet főbb korszakait, a lényeges találmányokat. Ismerjék fel a szükségletek és a lehetőségek közötti összefüggéseket. Ismerjék fel az információs rendszerek egységeit. Legyenek gyakorlottak a műszaki ábrázolás alapjaiban. Tudjanak egyszerű technológiai folyamatokat elemezni. Ismerjék az energiaforrások főbb jellemzőit. Tudják az egyszerű szerszámokat és eszközöket kiválasztani, szakszerűen és balesetmentesen használni, karbantartani. A közlekedésben kulturált magatartást tanúsítsanak. Összefüggések keresésének képessége. Tartalom 1. A környezet szerepe az anyagi javak előállításában. 2. Korszerű rendszerek. (Energiahordozók és átalakításuk.) 3. Lakókörnyezetünk rendszerei. 4. Élet a településeken. 5. Növénykedvelőknek, kertészkedőknek. Értékelés Tervezési, rajzolási feladat értékelése. Modellek, munkadarabok osztályozása. Szóbeli felelet. Feladatlapok értékelése.

Technika 5-8.évfolyam A munkavégzés algoritmusának elemzése.

1. ANYAGI JAVAK ELŐÁLLÍTÁSA Cél A fogyasztás és a termelés jellemzőinek megismerése. Környezetünk gazdasági egységeinek megismerése. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakítása. Környezettudatos magatartás és gazdasági szemlélet fejlesztése. A hulladékprobléma megértése. A technika szerepének felismerése a természeti környezet rehabilitációjában.

Követelmény Ismerje a fogyasztás és a termelés jellemzőit (ráfordítás, eredmény, haszon stb.). Legyen tájékozott a fontosabb technológiai vertikumokban. Ismerje a szakmacsoportokat. Képes legyen a környezet tárgyait, jelenségeit különböző szempontok szerint rendszerezni. Ismerje a technológiák környezettel való kapcsolatát, a hulladékprobléma különböző megoldásait. Tudjon egyszerű esettanulmányt készíteni. Egy átlagos család reális igényeinek ismerete. Jártasság a különböző tárgyak tulajdonságainak felismerésében. Tartalom Fogyasztás és termelés. Termelési centrumok környezetünkben. Hulladékok környezetünkben. Újrahasznosítás. Értékelés Esettanulmány megbeszélése. 2. KORSZERŰ RENDSZEREK

Cél Az energia jelentőségének felismerése. Az energiaforrások ismerete. A takarékos energia-felhasználás ismérveinek elsajátítása. Az információátadás folyamatának ismerete. A folyamat főbb alkotóinak elkülönítése. A technikai környezetünkben használt anyagok csoportosításának és a famegmunkáló technológiáknak a megismertetése. Műanyagok és kompozit anyagok alkalmazásainak felismerése. Tájékozódás az anyag vizsgálatában, egyszerű használati tárgyak tervezésében és kivitelezésében. A géprendszerek szerkezetének (erőgép - közlőmű - munkagép) és a részrendszerek funkciójának megismerése. Az egyszerűbb gépelemek vetületi ábrázolásának ismerete. A rajzok olvasása. A metszeti ábrázolás értelmezése.

Követelmény Ismerje az energia átalakításának problémáit. Legyen tájékozott az energiaátalakítások környezeti hatásaiban. Ismerje az energiafelhasználás új útjait, a megújuló energiaforrások használatának előnyeit és korlátait. Legyen jól tájékozott az információátadás folyamatában. Legyen jártas az egyszerű famegmunkálás folyamatában (vágás, fűrészelés,stb.). Biztos ismeretei legyenek az elemi anyagvizsgálatok elvégzésében. Legyen jártas a méretek pontos leolvasásában, rajzi méretmegadásból a méretek rekonstruálásában. Ismerje egy egyszerű géprendszerek szerkezetét. Legyen jártas egyszerűbb alkatrészek vetületi, nézeti, metszeti ábrázolásában.

Technika 5-8.évfolyam Természettudományi, történelmi előismereteik összehasonlítására, párhuzamba állítására.

alapján

legyenek

képesek

különböző

folyamatok

Tartalom 2.1. Energia előállítása és felhasználása (3) Energiafelhasználás különböző korokban. Ásványi energiahordozók. Megújuló energiaforrások. 2.2. Informatikai rendszerek Az információátadás folyamata. A számítógép mint információtovábbító és -átalakító rendszer. 2.3. Korszerű anyagokat előállító rendszerek (3) Az anyagok csoportosítása. Fafajták és felhasználásuk. Fémes anyagok és megmunkálásuk. Műanyagok és kompozit anyagok. Egyszerű használati tárgyak tervezése és kivitelezése. 2.4. A gép Géprendszerek szerkezete. Gépelemek és ábrázolásuk. Egyszerű mechanizmusok modellezése. Belső égésű motorok. Értékelés Energiafelhasználási fénykép értékelése előre megadott szempontok szerint. Technikatörténeti gyűjtemény értékelő megbeszélése. Elkészített munkadarabok és modellek önértékelése megadott szempontok alapján.

3. LAKÓKÖRNYEZETÜNK RENDSZEREI Cél A növények szerepének felismerése. Parkok kialakításának és típusainak megismerése. A növények és tereptárgyak harmonikus elhelyezése. A kellemes közérzet feltételeinek megismerése. Az energiatakarékos fűtési és szellőzési rendszerek működésének és szerkezetének ismerete. Alternatív energiaforrások ismerete. A napházak alkalmazásának felismerése. A konyhatechnikai eszközök működésének vizsgálata, takarékossági lehetőségek kiemelése. Az eszközhasználatot előtérbe helyező gyakorló feladatok végzése. Követelmény Tudja a kerti (vagy szoba-) növényeket gondozni. Tudja, hogyan kell valamilyen energiarendszert energiatakarékosan és környezetkímélő módon üzemeltetni. Ismerje a korszerű fűtési és szellőzési rendszerek alapelveit. Jártas legyen a konyhatechnikai eszközök balesetmentes használatában. Képes legyen az egyszerű

Technika 5-8.évfolyam ételkészítési eljárásokat alkalmazni, napi étrendet készíteni. Ismerje az alapvető kerti munkákat. Legyen előismerete a hagyományos fűtésekről. Legyen tisztában a szellőzés egészségügyi szerepével. Legyen tájékozott a konyhai berendezések körében. Tartalom 3.1. Növények lakókörnyezetünkben Szobai dísznövényeinkről. A hagyományos díszkert jellegzetes növényei. Haszonkerti termelés. Környezetbarát kertművelés. 3.2. Lakóházak és lakások fűtési-szellőzési rendszerei A kellemes közérzet biztosítása. Fűtés és szellőzés. 3.3. Konyhatechnikai rendszerek és működtetésük Korszerű konyhatechnikai rendszerek. Konyhatechnikai kisgépek. A hűtőgép és helyes használata. Takarékosság a konyhában. Egyszerű konyhatechnikai eszközök készítése. Mélyhűtött félkész ételek a konyhában. Értékelés Parktervek szóbeli elemzése. Energiafelhasználási számítások megbeszélése. Alkalmazott konyhai technológiák összehasonlító elemzése, a különbségek értékelése előre megadott szempontok szerint. 4. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN Cél Az ízléses és higiénikus öltözködés igényének kialakítása. Az egyéniségnek megfelelő, korszerű, ízléses ruházat megválasztására, karbantartására, egyszerűbb javítások elvégzésére vonatkozó ismeretek elsajátíttatása. A különböző foglalkozások megismerése és a munka megbecsülése. A vasúti, vízi, légi közlekedés technikai eszközeinek, a feltalálók munkásságának megismerése. A segédmotoros kerékpár sajátosságainak, főbb szerkezeti egységeinek, üzemeltetésének és a használat szabályainak megismerése. Közlekedés és a környezet kapcsolatának megismerése. Követelmény Legyen jártas ruházatának ízléses, praktikus, alkalomhoz illő kiválasztásában, tisztántartásában. Meg tudja határozni ruházkodásának időszakos, illetve alkalmi költségeit. Ismerje a munkahelyek feltételrendszereit, jellegzetességeit. Legyen tájékozott a foglalkozások körében. Legyenek pályaválasztási elképzelései.

Legyen ismerete a vasúti, vízi, légi, közúti közlekedés eszközeinek történetéről, a feltalálókról, kiemelve a hazai

Technika 5-8.évfolyam mérnököket. Ismerje a segédmotoros kerékpár működését, szerkezeti egységeit, üzemeltetési sajátosságait. Ismerje a gépjárművek üzemanyagait, az üzemelés környezeti hatásait. Tudjon udvariasan viselkedni gyalogosként, járművezetőként, utasként egyaránt. Rendelkezzen ismeretekkel a segédmotoros kerékpár vezetésére vonatkozó KRESZ-szabályokról. Önállóan, balesetmentesen és szabályosan közlekedjen. Tartalom 4.1. Egészségünk fejlesztése

Kellemes

megjelenés,

ízléses

öltözet.

Divat.

Ruházatunk,

ruházati

üzletek

és

szolgáltatások.

4.2. Közlekedés járművel

Gépjárművek típusai, jellemzői. A személygépkocsi üzeme. A kulturált közlekedés.

4.3. A munkahely

Munka és munkahelyek. Foglalkozások és jellemzőik. Pályaválasztás. Értékelés A mindennapi ruházatok elemzése előre megadott szempontok szerint. A pályaválasztással kapcsolatos elképzelések értékelő elemzése az egészséges önkritika szerepének figyelembevételével. 5. NÖVÉNYKEDVELŐKNEK Időkeret: 3 óra Kiegészítő ismeretanyagot sajátítsanak el a gyerekek. Ismerjék a kertek történetét és a fejlesztések irányait. Követelmény Tudjon a forma és színharmónia figyelembevételével növényeket, kerti bútorokat és dísztárgyakat kiválasztani, elhelyezni. Legyen képes önállóan átültetni és gondozni a dísznövényeket. Dísznövények ismerete. Tartalom

Technika 5-8.évfolyam A kertek története. Játszópark tervezése. Kerti bútorok és térelválasztók tervezése,elhelyezése. Kertművelés eszközei. Értékelés Elemzések szóbeli értékelése. Ápolási munkák elemzése, osztályozása.

Technika 5-8.évfolyam 8.ÉVFOLYAM Jellemzők Időkeret:

18óra/év 0,5óra/hét

Cél A kulturáltan használt technika előnyeinek és szükségességének felismerése. A modellezés fontosságának megértése. Tudja a környezet tárgyait egyértelműen ábrázolni. Tudja a szakmai könyvtárakat tudatosan használni. Ismerje a közlekedés szabályait, és jól alkalmazza a gyakorlatban. Tudja a ruházatát gondozni, javítani. Legyen tisztában a megjelenés és az életmód közötti összefüggéssel.

Követelmény Képesek legyenek környezetbarát rendszerekben gondolkodni. Legyenek képesek a technikai újdonságok befogadására. Tudják a rendszerek irányításának alapjait. Ismerjék a számítógépek fejlődéstörténetét és felépítését. Elektromos alapáramkörök ismerete. Tartalom Az ember átalakítja környezetét. Korszerű rendszerek. Élet a településeken. A megjelenés higiéniája. Értékelés Tevékenységek megfigyelése és szóbeli megbeszélése. Modellek, munkadarabok, gyűjtemények, szerelések, kísérletek stb. értékelése előre megadott szempontok alapján. 1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT Cél A környezetbarát rendszer fogalomkörének bemutatása. A víz körforgásának ismerete. A szelektív hulladékgyűjtés fontosságának megértése, az újrahasznosítási törekvések ismerete. A rendszerek irányítási problémáinak felismerése. Az irányítástechnikai folyamatok és műveletek ismerete. A környezetünkben működő információ-technikai és irányítástechnikai eszközök felismerése és alkalmazása. A számítógéppel való kommunikáció eszközeinek alkalmazása. Követelmény Ismerje a modern építészet szerkezeti megoldásait, jellegzetes anyagait. Ismerje a víz útját a forrástól a befogadóig. Ismerje a hulladék fogalmát, típusait, a háztartási hulladék gyűjtésének és feldolgozásának módjait.

Technika 5-8.évfolyam Tájékozott legyen az energiaféleségek között. Képes legyen energiatakarékosságra javaslatokat megfogalmazni. Ismerje a villamos energia felhasználásának főbb jellemzőit. Ismerje a fontosabb informatikai rendszerek történetét. Tudja a vezérlés és a szabályozás közötti különbséget, a visszacsatolás fogalmát. Legyen előismerete a számítógép felhasználási területeiről.

Tartalom 1.1. Környezetbarát építkezés Hagyományos és modern irányzatok az építészetben. Épületek és építmények környezeti kapcsolatai. 1.2. Közműrendszerek létrehozása és működtetése A víz útja. Korszerű vízellátás-csatornázás. Vízellátó rendszer. A háztartási hulladék kezelése korszerű módon, az újrahasznosítás lehetőségei. 1.3. Energiaellátó rendszerek Elsődleges és átalakított energiák. Villamos energia előállítása és hasznosítása. A világítás fejlődése. Környezetbarát energiarendszerek. 1.4. Kommunikációs rendszerek Információtechnikai rendszerek környezetünkben, otthoni intrnet. Műszaki kommunikáció. 1.5. Rendszerek irányítása Irányítási problémák és feladatok. Vezérléstől a szabályozásig. Számítógép a technikai folyamatok irányításában. Értékelés Vízfelhasználási számítások szóbeli elemzése. Irányítási vázlatok elemzése.

2. KORSZERŰ RENDSZEREK Cél A gépjárműrendszer, részrendszer ismerete. A járműfékezés folyamatának, a hatásos fékezés feltételeinek ismerete. A gyorshajtás mint veszélyforrás áttekintése. A gépjármű közlekedés környezeti hatásainak megismerése. Konyhatechnikai eljárások alkalmazása a modern konyhában. Követelmény Rendelkezzen biztos ismeretekkel a géprendszerek szerkezetéről, jártassággal egyszerűbb alkatrészek vetületi, nézeti, metszeti ábrázolásában. Ismerje a féktávolságot befolyásoló tényezőket. Ismerje a gyorshajtás és a figyelmet-

Technika 5-8.évfolyam len közlekedés veszélyeit, a gépjármű-közlekedés környezeti hatásait. Tudjon a környezetkímélő gépjárműüzemeltetés technikájáról. Jártas legyen a lakásban és az iskolában megtalálható informatikai eszközök használatában. Tudja a konyhát szakszerűen berendezni, és a legfontosabb konyhatechnikai eszközöket balesetmentesen üzemeltetni. Ismerje a főbb konyhatechnikai eljárásokat, különös tekintettel a tápértéket megtartó módokra.

Tartalom 2.1. A gépjármű mint rendszer

A gépjármű üzeme. Gépjármű és környezet. Új irányzatok a gépjárműtechnikában. 2.2. Informatikai rendszerek környezetünkben

Logikai áramköri modellek. Korszerű informatikai rendszerek. Számítógép a lakásban.

2.3. A modern konyha (2) Csúcstechnika a konyhában. Értékmegőrző ételkészítés. Értékelés Munka értékelése előre megadott szempontok szerint. Adatgyűjtemény megbeszélése. Egyszerű ételkészítési feladatok elemzése, kivitelezésének értékelése. 3. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN Cél A környezetszennyezés formáinak és hatásainak felismerése. A megelőzés tudatosítása. A termelés és a fogyasztás kapcsolatának megértése. A karbantartás jelentőségének felismerése. A közlekedési szabályok (gyalogos, kerékpáros, segédmotoros kerék pár) ismerete, a kulturált közlekedési magatartás kialakítása. Követelmény

Technika 5-8.évfolyam Ismerje a levegő-, a víz- és a talajszennyeződések egészségre való hatásait. Legyen tájékozott a járványok, az ételmérgezések, a fertőzések megelőzésében. Ismerje a családi gazdálkodás főbb szempontjait, vegyen részt a családi munkamegosztásban. Tudja a gyalogos, kerékpáros közlekedési szabályokat, tájékozott legyen a segédmotor-kerékpáros KRESZ-ről. Kulturáltan, udvariasan közlekedjen. Tartalom 3.1. Környezetszennyezés és egészségünk A környezet hatása egészségünkre I.

Technika 5-8.évfolyam 3.2. Munkahelyek környezetünkben A gazdasági élet szereplői. Termelés és fogyasztás. 3.3. Közlekedés járművel Karbantartás és baleset-megelőzés. Útitervek összeállítása. Térinformatika környezetünkben. Értékelés Irodalomban való tájékozódás szóbeli értékelése. Foglalkozási tesztek kitöltése és elemzése. Útitervek elemzése. 4. A MEGJELENÉS HIGIÉNIÁJA Cél A ruházat és kiegészítőinek alkalomhoz, időjárási viszonyokhoz, egyéniséghez illő megválasztása az alapanyag tulajdonságainak figyelembevételével. A textil anyagától függő tisztítási eljárások, eszközök helyes megválasztása. Tisztítási eljárások és módszerek fejlődéstörténetének megismerése. Követelmény Tudja megválasztani, ápolni, tisztán tartani ruházatát. Ismerje a textíliák karbantartásának eszközeit, balesetmentes kezelésüket. Ismerje a személyi higiénia be nem tartásának következményeit, a környezetkímélő mosószerek alkalmazásának fontosságát. Az életmódnak a megjelenésre gyakorolt hatását építse be a mindennapjaiba.

Tartalom Egyéni ruhatervek. Ruhanemű tisztántartása. Kozmetikumok használata. Értékelés Technikatörténeti kutatómunka szóbeli értékelése. Egyéni ruhatervek elemzése és értékelése előre megadott szempontok alapján.

102

Testnevelés és sport 5-8.évfolyam

Testnevelés és sport 5-8.évfolyam Célok és feladatok Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik azt. Megbecsülik társaik teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik. A testnevelés célja továbbá az 5–8. évfolyamon, hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik – támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapvető (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: A testi fejlődés-érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. A mozgáskultúra fejlesztése: Az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játék-sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai - biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése, mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás.

Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése

103


A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. A mozgáskultúra fejlesztése Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat. Továbbfejleszthető szinten tudják két úszásnem alaptechnikáját. Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó sémákat. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai-, torna-, sportjáték-, úszás- és küzdősportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartás Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás.

Értékelés Az értékelés, osztályozás összetevői: Tanórán kívüli komponensek: - Tanórán kívül egyéb sportos tevékenységek (reakciók stb.) - Sportági eredmények (igazolt sportolók) - Tanórán kívüli iskolai testnevelés (iskolai sportkör). Tanórai komponensek: - Játék-, versenyszabály-, sportszer-és létesítményismeret. - Szervezési ismeretek, aktivitás. - Taktika (játékban, versengésben). - Technikai ismeretek. - Egészséges sport-és versenyszellem. - Aktivitás az órán (hozzáállás). - Effektív teljesítmény - Önmagához viszonyított fejlődés.

104


5. osztály

Évi óraszám: 92 Belépő tevékenységformák A rendgyakorlatoknál a kijelölt hely késlekedés nélküli megtalálása, az együttes mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása. Bemelegítésre és a testtartási rendellenességek megelőzésére is alkalmas gimnasztikai gyakorlatok ismerete és a pedagógus utasításainak megfelelő végzése. Gyorsfutások versenyszerűen. Kötetlen tartós futás 8-10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten. Az ugrások legfontosabb mozzanatainak (fázisainak) – elugrás, légmunka, talajra érkezés – ismerete, a felugrás hangsúlyosabbá tétele. A hajítás legjellegzetesebb mozdulatának, az ívképzésnek az elsajátítása. A tanult talajgyakorlatelemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos végrehajtása; a saját testtömeg feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes összekapcsolása. A labdatovábbítás és -birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. Sportszerű test-test elleni küzdelem. A vízbiztonság továbbfejlesztése, legalább egy úszásnem technikájának elmélyült ismerete (amennyiben az úszásoktatásban az alapképzés az 1–4. évfolyamon megtörtént). A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

4 óra 8 óra

Előkészítés, alapozás és preven-ció

Rendgyakorlatok

Témak örök

Tartalom

Cél

Követelmény

- sorakozzanak egyes és kettes oszlopban, vonalban, hármas, négyes oszlop, - igazodás, takarás, oszolj, - vigyázz-, pihenjállás, térköz, távköz, - jelentésadás, - testfordulatok, - nyitódás és záródás, fejlődés, - megindulás, megállás, menet lépéstartással, - vonulások zárt rendben.

A rendszergyakorlatok minden osztály visszatérő anyagát képezik, ezért elsajátítása nevelőoktatómunkánk alapvető célja. Ennek érdekében feladatunk: - a tanulók szabályhoz és alakzathoz kötött mozgásának kialakítása - az alaki formaságok megismertetése, begyakorlása. Minden órán következetesen (minden osztályban) használjuk és alkalmazzuk az egységes vezényszavakat.

- ismerjék meg az alaki formaságokat, s a többszöri előfordulás alapján gyakorolják be, a végrehajtást elrendelő vezényszóval együtt cselekedjenek, - a rendgyakorlatok szolgálják és járuljanak hozzá fegyelmük kialakításához. Gimnasztikai gyakorlatok végzésénél törekedjenek a pontos, szép kivitelezés Legyenek képesek 10-12 percen át folyamatosan (állandó mozgással) gimnasztikai gyakorlatot végezni.

Gimnasztika: önállóan szabadon végezhető vagy játékos és határozott formájú szabad-, páros-, társasgyakorlatok. Kéziszergyakorlatok - Kézisúlyzó-gyakorlat. - Labda-és nagylabdagyakorlatok. - Ugrókötél-gyakorlatok.

Gimnasztikai feladatok végeztetésével célunk a kitartó, figyelemösszpontosításra nevelés, illetve a pontos végrehajtás. Páros, társas gyakorlatok végzésekor az együttműködés, segítőkészség érzésének formálása.

- ismerjék meg az alaki formaságokat, s a többszöri előfordulás alapján gyakorolják be, a végrehajtást elrendelő vezényszóval együtt cselekedjenek, - a rendgyakorlatok szolgálják és járuljanak hozzá fegyelmük kialakításához.

- Karikagyakorlatok.

105

Értékelés

Értékeljük a fegyelmezett , pontos, szép kivitelezést a tanult mozgásokfeladatoknál.

Torna jellegű feladatmegoldások 10 óra

Atlétikai jellegű feladat megoldá-sok 15 óra

Előkészítés, alapozás és preven-ció

Testnevelés és sport 5-8.évfolyam Gimnasztikai gyakorlatok végzésénél töreked-jenek a pontos, szép kivitelezésre.

Valamint értékeljük a tanulók a gyakorlatok önálló Tudjanak 6-8 gyakorlatot összeállításá (4 ütemű) önállóan ban nyújtott összeállítani és bemutatni. teljesítmény Legyenek képesek 10-12 ét percen át folyamatosan (állandó mozgással) gimnasztikai gyakorlatot végezni. - rajtok (indulások jelre - Motorikus, ezen belül Sajátítsa el: A különböző kiindulóelsősorban atlétikus - a magas-és távolugrás teljesítmény helyzetből megkötés nélkül; mozgáskészségek alapvető fázisainak, a próbákban állórajt) alapjainak elsajátítása. nekifutásnak és az az egyéni - gyorsfutás, - A munkabíró-képesség ugrásnak lényeges teljesítmény - iramfutás, kialakítása. elemeit. javulása - kitartó futás, A futó-, ugró-, - a hajítás alapján, - váltófutás, futás Dobókészség legjellegzetesebb továbbá a feladatokkal, fejlesztésében a sokoldalú mozzanatát, az ívképzést. mozgás-, - helyből távol, , ötös ugrás képzés biztosítása. Tudják megválasztani a mozdulat- szökdelések feladatokkal, - A helyes futótechnika futás távjának megfelelő ügyességben - távolugrás (guggoló kialakítása. iramot. mutatott technika) - Ismertessük meg az Ismerjék a légmunka fejlődés - magasugrás megkötés állórajtból indulást, az legelemibb szabályait. alapján. nélkül és átlépő technikával elöl és hátul lévő láb Sajátítsák el a hajításnál a - hajítások, lökések, vetések indulásával. kar és a váll mozgásának célba és távolba, helyből és 3- - Rövid nekifutással összhangját. 4 lépéssel, lendületből egy és jussanak át a tanulók a két kézzel különféle akadályok - kislabdahajítás helyből, fölött. nekifutással, - Erőteljes láblendítés és - testnevelési játékok futással, felugrás a magasugrásnál. szökdeléssel és dobással - A dobás helyes kombinálva. technikáját. Célgimnasztikai-, rávezető-, képességfejlesztő gyakorlatok. Támaszgyakorlatok: Kúszással, átbújással kapcsolatos feladatok talajon, pad és társ alatt. Talicskázás. Sorozatgurulások elõre, hátra. Hátsó guggolótámaszból (bordásfal, fal elõtt) járás lábbal kézzállás felé és vissza.

Győződjünk meg a tanulók tornászos előképzettségéről.(A fejlettebbek akár több oktatási fokozatot is átléphetnek.) Az oktatás során biztosítsuk a differenciált haladást. A torna mozgásanyaga járuljon hozzá a tanulók helyes testtartásának kialakításához. Ismertessük meg és gyakoroltassuk a kúszással, mászással, csúszással járó feladatokat talajon, szereken.

106

Alakítsa helyesen részmozdulataiban az egyes talajelemeket. Érezze támaszhelyzetét biztonságosnak nem szokványos testhelyzetben, átfordulásokban. Támaszugrásoknál a nekifutás, elugrás, támaszvétel legyen lendületes, folyamatos. Függésben tudja végrehajtani az egyes tanultelemeket. Alakuljon ki biztonságérzete függéshelyzetben.

A tanulónak a tornagyakorl atokban nyújtott (testtartás, hajlékonyság , erő, bátorság, ügyesség) teljesítmény e, fejlődése alapján.

Testnevelési és sportjátékok: kézilabda 12 óra

Torna jellegű feladatmegoldások

Testnevelés és sport 5-8.évfolyam Támaszugrások: Gyertyaugrás, bátorugrás, Függésgyakorlatok.- bordásfalon lendületek oldalra, vándormászás Nyújtott és hajlítottkarú függésben térd- és sarokemelések. Gurulóátfordulások előre, hátra, Tarkóállás (nyújtott testtel) feladatokkal, Mérlegállás, híd, zsugorfejállás (fejállás), Fellendülés kézállásba segítséggel (önállóan) Összefüggő talajgyakorlat, Kúszás, mászás, egyensúly gyakorlatok gerendán, vízszintes és ferde padon, járások előre, hátra, oldalra, haladások térdelőtámaszban hason Kötél-és rúdmászás Aerobic: - alapjárás, karemelések és lendítések (csak lányoknak) lábemelések-és lendítések érintőjárás.

Ismertessük meg és fejlesszük: - az előkészítő célgimnasztikai feladatokat, - a rávezető gyakorlatokat, - a mászást, függeszkedést, - fekvőtámaszban a karhajlítást és nyújtást, - a gurulóátfordulásokat, - a tarkóállást, a mérlegállást,(segítséggel) a kézállást, - a mérleget, a hidat - szereken a tartalomban felsorolt gyakorlatokat

Tudjon bemutatni három tanult talajelemből önállóan összeállított gyakorlatot.

- alapállás, alapmozgás, indulás, megállás, irányváltoztatás labda nélkül, - a labda fogása, - különböző magasságból érkező labda elfogása, - egykezes felső átadás, labda átvétel helyben, majd tovahaladással, - labdavezetés, - felugrásos dobás, - kapura lövés, - kapus játék (kapus kiválasztása), - a védő mozgása, - szabályok ismerete.

Képezzük és fejlesszük tanulóink: - sokoldalú mozgásismereteit, - koordinációs képességeit, - labda és gondolkodási ügyességét. A mozgásrendszerből adódó feladatokkal a terhelés, munkabíró képesség, az erő, a gyorsaság és az állóképesség fejlesztése. Segítse a kreatív gondolkodást, önmegvalósítást.

- tegyen szert fogásbiztonságra a fej-és térd-magasság között, a szemből és oldalról érkező labdák helyben történő megfogásában és a labdaátadásban, - tudjon 3-5 m-es távolságra pontos átadásokat végrehajtani, - labdavételre való helyezkedésben törekedjen a védőtől elszakadni.

107

A labda nélküli mozgásokba n (taktikai elemek, Védő, támadó) valamint a labdával végzett feladatoknál: a fogásbiztons ág, labdaátvétel, dobásbiztons ág, valamint az átadásban mutatott tanulói szorgalmat, teljesítményt értékeljük.

Röplabda 10 óra

Labdarúgás 10 óra

Kosárlabda 10 óra

Testnevelés és sport 5-8.évfolyam - alapállás, sarkazás, indulás (hosszú és rövid indulás), megállás labda nélkül és labdával, - kétkezes labdafogás mellmagasságban, - kétkezes mellső átadás, - labdavezetés állásban, járás és futás közben, - kosárra dobás helyből, fektetett dobás, - labda nélküli játékos helyezkedése, - egyéni védekezés, - szabályok ismerete, játék egyszerűsített szabályokkal

A kosárlabdázás sokoldalú megalapozása a futó-, ugró-és dobókészség kialakításával, - a koordinált együttes tevékenység fejlesztése, - a csapattárs és az ellenfél teljesítményének, eredményeinek tisztelete, - a megállás, irányváltoztatás, sarkazás ismerete, - a védekezés alapjainak elsajátítása, - a könnyített szabályokkal történő játék. - belsővel, belső csüddel való A motorikus, az ügyesség rúgások, fejlesztését célzó - a labda megállítása, játékelemek oktatása - labdaátvétel, (taktikai jellegű feladatok - labdavezetés belsővel, megvalósításához - átadás mozgás közben, elengedhetetlen). - kapura lövés belsővel, Technikai tudás - szabadulás a labdától gyarapítása terén: (lábbal), - belsővel való rúgások (a - a támadó lefogása, támasztó-és rúgó láb - üres helyre helyezkedés. helyzete), - a labda megállítása, Labdás testnevelési - labdavezetés belsővel, játékok.

Alapállás, kiinduló helyzet. Alap kosárérintés Labdatovábbítás kosárérintéssel Zsinórlabda

Szabadidős sporttevékenységek 4 óra

A téli sportok (korcsolyázás, szánkózás, hógolyócsaták) T

Változatos akadálypályák. Tollaslabda, asztalitenisz, minitenisz, floorball

Rendelkezzen fogás-és dobásbiztonsággal, mozgás közben a társakkal végzett labdaadogatásban, - labdaátvételre való helyezkedésben törekedjen a védőtől elszakadni, üres helyre futni.

- szerezzen biztonságot az álló és szemből lassan guruló labda rúgásában, eltalálásában, a labda megállításában, labdavezetésben - védekezésben, a támadó fedezésében, - támadásban a védőtől való elszakadásban, üres helyre helyezkedésben.

-

- átadás mozgás közben. A tanulók alapszinten Tudjanak alap ismerkedjenek a kosárérintést játékkal, pályával végrehajtani

Elsődleges cél és feladat, hogy a gyerekek a szabad levegőn tartózkodva szokják azt, váljanak ellenállóbbá az időjárással szemben, növekedjen edzettségi szintjük. Az időjárás változásainak megfelelően, (a lazább keretek ellenére) aprólékosan szervezzük meg a foglalkozásokat (sérülés, télen megfázás elkerülése érdekében). A szabadban végzett mozgásokra készítsük fel tanítványainkat (öltözet, felszerelés).

108

- megfelelő öltözékkel felszereléssel készüljenek a szabadban végzett mozgásokra. - ismerjék meg a téli foglalkozások örömét és veszélyeit, - vállalják a szabadtéri tevékenységet, - alkalmazkodjanak a növekvő terhelés elviseléséhez, - a szabadban végzett futás váljék számukra tudatos, örömöt adó tevékenységgé.

A szabadtéri órákra való felkészülés, az ott eltöltött idő hatékonyság a, aktív, intenzív hozzáállás alapján értékeljük tanítványain k munkavégzé sét.

Úszás 5 óra

Önvédelmi sportok, küzdőjátékok 4óra

Testnevelés és sport 5-8.évfolyam Húzások- tolások párokban,(húzd át a határon - told át a határon, kéz lábvívás) - csoportban (kötélhúzás-, ki a legény a csárdában) - mögékerülések, kiemelési kísérletek - gurulóesés előre, hátra. A "judo" egyszerû gurulás és esés gyakorlatai:

Legyen képes a legegyszerûbb gurulásokat és eséseket ütõdést, fájdalmat nem okozó végrehajtására.

 guruló esés elõre,  zuhanó esés elõre,  guruló esés hátra,  zuhanó esés hátra. - játék a vízben, - a választott úszásnem technikájának tökéletesítése, teljesítménynövelés.

A továbbhaladás feltételei A tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően. Aktív részvétel a sok-oldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. Alapvető jártasság az atlétikai és tornamozgásokban, a saját test feletti uralom a támasz-és függésgyakorlatokban. Aktív be-kapcsolódás a választott sportjátékba. A test-test elleni küzdelem vállalása. A vízbiztonság megszerzése.

109


6. évfolyam Évi óraszám: 92 Belépő tevékenységformák

A rendgyakorlatoknál az alakzatok változtatásának biztonságos végrehajtása, közlekedés zárt alakzatban. A gyakorlási rend betartása, egyszerűbb szervezési feladatok vállalása. Gimnasztikai gyakorlatok, valamint a sokoldalú előkészítő feladatok egyéni és együttes végzése, azok szakkifejezéseinek ismerete. Gyors megindulások és futások jelre. Állóképességi futás 10-12 percig egyéni iramban, a futósebességnek a távhoz igazítása. Ugrások a kar- és lábmunka összhangjának megteremtésével. Kislabdahajítás a dobás hátulról történő indításával, a labda minél hosszabb úton történő gyorsításával. A talajon, valamint a függőszeren tanult gyakorlatoknak, illetve ezek kapcsolatainak végzése. Támaszugrások erőteljes elugrással, növekvő első ívvel, egyensúlyvesztés nélküli talajra érkezéssel. Labdakezelés mozgás közben. Támadásban labdaátvételre (üres helyre) helyezkedés, illetve labdatovábbítás a szabadon lévő társnak, védekezésben a labdát birtokló zavarása. Röplabdában helyezkedés és hozzáállás a labda fogadásához; az alkarérintéssel történő továbbítás és az alsó egyenes nyitás ismerete. Néhány önvédelmi fogás elsajátítása. Az előző évfolyamon tanultakra építve: a körülményekhez igazodóan egy meghatározott távolság úszása egy vagy két úszásnemben. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

4 óra

Előkészítés, alapozás és prevenció 10 óra

Rendgyakorlatok

Témak örök

Tartalom

Cél

Követelmény

Az 5. osztály anyaga szerint (rendgyakorlatok). Táv-és térköz felvételének pontos végrehajtása. Megindulás, vonulás és megállás.

Az alábbi formaságok szabályainak elsajátítása mind kötelékben, mind egyénileg végrehajtva.

Gyakorlattal hajtsanak végre: - igazodást, takarást, - fordulatokat, - nyitódást, zárkózást, - a menet megindítását, megállítását,

Általános és sokoldalúan fejlesztő, a nagyobb izomcsoportokra, illetve testrészekre erősítő, nyújtó hatású egyszerű: - szabadgyakorlati alapformájú páros-társas gyakorlat,(egyénileg vagy együttesen végezve), - kéziszergyakorlat, - szergyakorlatok, (pad, bordásfal, zsámoly), - tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, - egyszerű relaxációs eljárások, - játékos előkészítő feladatmegoldások.

Gimnasztikában az 5. osztályban megismertek szerint, továbbá: - általános és sokoldalú képességfejlesztés, - koordinációs képességek (térérzékelés, végtaghelyzet érzése, testhelyzet érzése, izomérzékelés) fejlesztése, - kéziszer gyakorlatokkal a szimmetrikus terhelés biztosítása, - a különféle támaszgyakorlatok előkészítése.

Tudjanak Az 5. osztályban gyakorlatokat leírtak a zenére, vezényszóra mérvadók. végezni. Tudjanak 6-8 (4 ütemű) gyakorlatot (önállóan) összeállítani (esetleg saját zenére). Legyenek képesek 12-15 percen át folyamatosan gimnasztikai gyakorlatot végezni.

110

Értékelés


Atlétikai jellegű feladatmegoldások 14 óra

Testnevelés és sport 5-8.évfolyam Futások, szökdelések, ugrások, dobások - speciálisan előkészítő és célgyakorlatok a feldolgozandó anyag hatékonyabb elsajátítása érdelében (futó-, ugró-és dobóiskolák), - gyorsfutás, iramfutás, tartósfutás, fokozó futás, - rajt (rajtversenyek), váltófutás, akadályfutás, (álló-, guggoló-, térdelőrajt) - fel-, át-, leugrások szekrényre, - ugrások helyből, - sorozatugrások, szökdelő versenyek (egy-, váltott-, páros lábon), - magasugrás (verseny), - magasugrás (átlépő technika),, - 1-2 kg-os tömött labdával hajítás, lökés, dobás, egy-és két kézzel helyből, nekifutásból, - célba dobások (verseny), - kislabdahajítás távolba nekifutással, vízszintes, függőleges célba.

Az atlétikai feladatok változó feltételek közötti végrehajtásával a sokoldalúság fokozása: - iramfutásnál fokozatosan érjük el a 250 - 300 m-es távot, - térdelőrajtnál a rajthelyzet felvétele (atlétikai szabályok), - a váltófutásnál váltás az átadó bevárása; a bot bevárása lassú mozgás közben (kétkezes váltás), - magasugrás: lépő-, ill. flopp technikával a meredek felugrásra törekvés, - kislabda hajítás távolba, nekifutással, minél hosszabb úton történő gyorsítással. . A különböző sebességgel végzett futások alkalmával hagyjuk érvényesülni a futómozgás egyéni jegyeit.

Mint az 5. osztályban, továbbá: - sajátítsák el váltófutásnál, lassú mozgás közben az egy-, és kétkezes váltást, - tudatosuljon bennük tapasztalataik alapján az energikus kar-és láblendítés a felugrásban, - váljon ez a mozzanat kifejezetté ugrásaikban, - javuljon egyéni teljesítményük, - tudatosuljon a dobószer minél hosszabb úton való gyorsításának módja, - alkalmazzák az egyéni teljesítményük javítására a távolba történő dobásokban.

A teljesítményprób ákban az egyéni teljesítmény javulása alapján, továbbá a mozdulat-, mozgásügyesség ben mutatott fejlődés alapján.

Támaszhelyzetek, támaszugrások, függőhelyzetek, egyensúly gyakorlatok. megnövelt nehézségi fokkal: Rávezető; célgimnasztikai; képességfejlesztő gyakorlatok, - magas gurulóátfordulás előre helyből, nekifutással, - fejállás, - bátorugrás, - kézállás kísérletek falnál, szabadon, támlázás oldalirányba, padon, gerendán, - összefüggő talajgyakorlatok,

Fejlesszük a tanulók koordinációs képességét új tornagyakorlati elemek megtanításával, gyakorlásával, összetett feladatok gördülékeny összekapcsolásával. Fejlesszük biztonságérzetüket a különféle: - támaszhelyzetekben, - fordított testhelyzetekben, - függésgyakorlatok végzése során. Fokozzuk és fejlesszük tanulóink segítségadó tudását, képességét.

- ismerje a tanult gyakorlatelemek helyes technikájának végrehajtását, - javuljon fordított testhelyzetekben végzett mozgása, - törekedjen az ugrás során támaszhelyzeteket követően második ívet létrehozni, - alakuljon ki a helyes ugródeszka használata, - támaszugrások esetében az elugrása és a kéz támaszból az ellökés legyen erőteljes, energikus,

A tanulónak a tornagyakorlato kban nyújtott (testtartás, hajlékonyság, erő, bátorság, ügyesség) teljesítménye, fejlődése alapján.

111

- szekrényugrás: széltében 3-4 rész, ugrószekrény hosszában 3-4 rész, felbukfenc; felguggolás, gurulóátfordulás előre,

- relatív ereje érje el azt a szintet, ami képessé teszi őt a felsorolt feladatok végrehajtására, - lendületes és törésmentes legyen a feladat végrehajtása a függésgyakorlatokba n, mászás kísérlet, - mutasson be 3 gyakorlatelemből álló gyakorlatot.

- sarkazás, megállás labda nélkül és labdával - irányváltoztatás, - egykezes felső átadás, kétkezes átadás, - labdavezetés a futás ritmusának változtatásával, - állásban, különböző testhelyzetekben, Kosárra dobás helyből 2-3 m-ről egy –és kétkezes felső dobással, - büntetődobás fektetett dobással, - a védekező mozgás-és lábmunkája, - támadásban és védekezésben az egyéni szerep vállalása. Szabályok. Kétszer indulás, szabálytalan indulás, sarkazás. Kosárlabda játék

- labda nélküli mozgások fejlesztése, - indulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás technikájának készségszintű elsajátíttatása (labdával, labda nélkül), - labdavezetés önindítás, kosárra dobás technikájának csiszolása, - támadásban és védekezésben a jó helyezkedés megismerése, - a szabályok betartásán keresztül az önfegyelem sajátos, speciális megnyilvánulásainak elsajátítása. - a játék jellegéből fakadó, jó szórakozási és tartalmas szabadidő eltöltés igényének kialakítása.

Tudjanak: - járás és futás közben mindkét kézzel, irányváltoztatással labdát vezetni, - egy leütés után fektetett dobást végrehajtani.

Kosárlabda 12 óra

- bordásfalon a szer jellegétől függően lendületek előre, hátra, oldalra, haladás oldalirányban, R.S.G. (csak lányoknak): - járások talajra rajzolt vonalon, vízszintes és ferde padon, gerendán előre, hátra, oldalra, térdelő és négykézláb támaszban - kúszás hason és hanyattfekvésben.

Röplabda 12 óra

Torna jellegű feladatmegoldások


Alkarérintés Kosárérintés mozgás közben, az oldalról érkező labda továbbítása. Alsó egyenes nyitás. Játék egyszerűsített szabályokkal.

Az alapérintések elsajátítása. A játéktér ismerete. Folyamatos játék könnyített szabályokkal.

Tudják az alapérintéseket helyes technikai kivitelezéssel végrehajtani. Ismerjék a helyezkedés, forgás szabályait.

112

Ismerjék a sarkazás gyakorlati jelentőségét. Induljanak azonnal tovább, amint helyzetük a labdaátvételre, vagy kosárra dobáshoz kedvezőtlenné vált. Védekezésben tudja a labdát birtokló ellenfélhez legközelebb álló védő a támadó játékost kizárni. Sajátítsák el: - kosárra dobás egy leütéssel, - labdával indulást, megállást, - irányváltoztatást, büntetődobást.

Úszás 5 óra

Önvédelmi sportok, küzdőjátékok 4 óra


Testnevelés és sport 5-8.évfolyam A téli sportok megvalósítható formái és téli játékok

Asztalitenisz, tollaslabda,

Elsődleges cél és feladat, hogy a gyerekek a szabad levegőn tartózkodva, váljanak ellenállóbbá az időjárással szemben, növekedjen edzettségi szintjük. A szabadban eltöltött képességfejlesztő órákon (játékok, futások, versenyek) biztosítsuk a fokozatosan növekvő terhelést.

A megfelelő öltözékkel, felszereléssel készüljenek a szabadban végzett mozgásokra, Ismerjék meg a téli foglalkozások örömét és veszélyeit, Vállalják a szabadtéri tevékenységet, Alkalmazkodjanak a növekvő terhelés elviseléséhez,

A dzsúdó elemi guruló-és esésgyakorlatai gurulóesés előre, hátra, csúsztatott esés oldalra, zuhanó esés előre és hátra. Húzások és tolások párokban és csoportokban. A továbbhaladás feltétele: Néhány önvédelmi fogás ismerete. Játékok és gimnasztika a vízben. A választott úszásnem technikájának csiszolása. A teljesítmény növelése. A továbbhaladás feltétele: Egy meghatározott távolság leúszása.

A továbbhaladás feltételei: Rendgyakorlatok végzése az óraszervezés megkívánta formában. Jártasság a bemelegítésre és a képességfejlesztésre egyaránt alkalmas gyakorlatok végzésében. A tanult tornagyakorlatokban a tanult technikai elemek alkalmazása. Néhány önvédelmi fogás ismerete. Egy meghatározott távolság átúszása.

113


7. osztály Évi óraszám: 92 Belépő tevékenységformák A rendgyakorlatok pontos és egyöntetű végrehajtása. Hasznosítható ismeretszerzés a játékok és versenyek szervezésében, lebonyolításában. A bemelegítést, a sokoldalú előkészítést és a testtartási rendellenességek megelőzését szolgáló gyakorlatok végzése, ezek hatásának növelését eredményező megoldások (formák) ismerete. Atlétikában az egyéni adottságoknak és a feladat jellegének megfelelő feladatmegoldások: laza, könnyű, gyors (vágta) futás, valamint 10-12 percig kitartó futás, növekvő intenzitással; ugrásoknál optimális sebességű nekifutás, a kar- és láblendítés jelentőségének ismerete; a hajító és lökő mozdulat csiszolása. Legalább 3-4 elemből álló összetett talajgyakorlat bemutatása, az összekötő elemek szerepének ismerete és azok alkalmazása. Függőszeren 2-3 gyakorlatelem végzése. Lendületes támaszugrások. Labdajátékokban a társakhoz és a labdához való igazodás, emberfogásos védekezés. A tanult technikai elemek passzív majd aktív védővel szembeni végrehajtása. Röplabdában a labda továbbítása alkar-, illetve kosárérintéssel a társhoz, valamint az ellenfél térfelére. Sportszerű testtest elleni küzdelem. Az előző évfolyamokon tanultakra építve: teljesítményképes úszástechnika kialakítása egy vagy két úszásnemben. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

2 óra

Rendgyakorlatok

Témakörök

Tartalom

Cél

Követelmény

A rendgyakorlatok, gimnasztika 5 -6. osztályos anyaga, továbbá a fejlődés, szakadozások a nyitott oszlopok sorainak többszörösére növelésével, - menetsebesség és lépéshossz változtatása, - a menet irányának megváltoztatása egyes oszlopban, járás közben, egyszerű ellenvonulások, fejlődések, szakadozások ellenvonulásban,

A rendgyakorlatok alaki formaságaiban előtérbe kerülnek a menet közben történő alakzatváltozások, fejlődések, szakadozások. Ezen alakzatváltozásoknak a megtanítása fontos mind zárt, mind a nyitott oszlopok sorainak többszörösére növelésével az órát előkészítő gimnasztikai anyaghoz, illetve a sportnapon, sportünnepélyek alakzatainak kialakításához.

- Igényeljék a külső rendet, tudatosuljon ennek hasznossága és a rend szépsége. Értsék meg az alaki formaságok fontosságát, az együttes mozgásban rejlő harmóniát, rendet.

114

Értékelés


Előkészítés, alapozás és prevenció 8 óra

Testnevelés és sport 5-8.évfolyam -2-4-8 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszeres és egyszerű szabadgyakorlatok. Tartásjavító, a gerincoszlop, izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok.

Gyakorlatsorok, gyakorlatfüzérek összeállítása tanári segédlettel (zenére is).

Követeljük meg tanulóinktól befejező helyzeteket, a mozgások kiterjedésének csorbítatlan megvalósítását, a törekvést az esztétikus, pontos végrehajtásra a gimnasztikai gyakorlatok végzésénél.

A tanuló mozgáskultúrájá ban, higiéniai szokásainak változásában, fegyelmezett, kitartó feladat végzésé-ben történt pozitív vagy negatívváltozás alapján.

Futások, ugrások, szökdelések, dobások Futásokat, ugrásokat, dobásokat speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Állórajt, indulás elöl és hátul lévő lábbal. Térdelőrajt helyes technikai végrehajtás, vezényszavak ismerete. Gyorsfutások 60, 100 m-em. vágtafutások. Iramfutás 1000 m-es. Tartós futás iramnehezítéssel. Kitartó futás 10-12 percig. Futás akadályok felett. Váltófutás két-kezes váltással. Magasugrás átlépő, vagy flopp technikával. Kislabda hajítás távolságra, célra. Súlylökés helyből (3kg). Lökések tömött labdával helyből egy és két kézzel. Játékok: egyéni, páros, csapat, sor-, és váltóversenyek futó, ugró és dobó feladatokkal.

6. osztály szerint. Továbbá: Célgimnasztikai, valamint rávezető gyakorlatokkal, feladathelyzetekkel készítsük elő az atlétikai mozgások oktatását: Futás egyéni ütemre a táv növelésével, Akadályfutás 3-4 akadállyal, 100-110 cmes sáv átugrásával, Térdelőrajtnál: indulás fokozatosan növekvő, és gyorsuló lépésekkel, Váltófutásnál a váltóhatárt kisegítő vonal alkalmazásával, szökdelések, ugrások változatosan összeállított szereken, A dobásnál hátulról történő indítások tudatosítása.

Fokozzák teljesítményüket a kitartó, iram, fokozó és akadályfutásban, Mutassanak saját teljesítményükhöz képest fejlődést a gyorsfutásban, 3060-100 m-en, Rendelkezzenek a nekifutás sebessége, a kitámasztás-és a lendítés közötti összefüggésre vonatkozó tapasztalatokkal az ugrásokban, Ismerjék meg a számukra optimális nekifutási sebességet a magasugrásban, Legyen kifejezetten gyorsuló a kidobás mozdulata súlylökésben és kislabda hajításban.

Az atlétikai számokban az egyéni stílus kialakítása, s ebben eredményességr e törekvés, valamint a kitartó munkavégzésbe n nyújtott teljesítmény alapján.

115

Testnevelési és sportjátékok: 12 óra


Testnevelés és sport 5-8.évfolyam Támaszhelyzetek, támaszugrások, függéshelyzetek, felfordított tornapadon gyakorlatok. A feldolgozandó témát előkészítő: - célgimnasztikai, rávezető, képességfejlesztő gyakorlatok, - repülő gurulóátfordulás nekifutással, - fejállás különböző kiinduló helyzetekből, - kézenátfordulás oldalt, - fellendülés kézállásba (kísérletek), - mérlegállás, - összefüggő talajgyakorlat, - Kismacska ugrás ugrószekrényen (3-4 rész) hosszában, - felfordított tornapadon futólépés, érintőjárás, hármas lépés, karkörzések,

A torna mozgásanyagának hatékony, intenzív feldolgozásához vegyük figyelembe: - azonos szerigényű anyagok oktatásának, a különböző osztályokban azonos időszakra ütemezését, - a foglalkoztatási formák helyes megválasztását (együttes osztály stb.), a fokozott tanulói segítségadás bevonását, - a minél jobb bemutatás érdekében a tanulók aktív részvételével minél több versenyszerű helyzet kialakítását, a haladás ütemének fokozása érdekében a feladatoknak a tanulók képességeihez történő igazítását.

A támasz-és függőszereken tanult gyakorlatelemek. jellegzetes kulcsmozzanatait hajtsák végre helyesen, készség szinten: - talajon az alapelemeket, - támaszugrásoknál az alapugrást, ellökést, - felfordított padon a hely-és helyzetváltoztatások at. Tudjanak bemutatni összekötő elemeket is tartalmazó 2-3 (34) elemből álló önálló talajgyakorlatot. Legyen jellemző mozgásukra a határozottság, könnyedség. Biztonsággal tudjanak mászni (függeszkedni).

A követelmények között felsorolt tevékenységekb en, továbbá a teljesítménypróbak-ban nyújtott eredményesség alapján a tanulók fejlődését értékeljük.

Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. - egyéni védekezés, - a gólveszélyes terület védelme, - támadásból védekezésbe való gyors visszarendeződés, - résekre helyezkedés, - labda átvétele helyből indulva, gyors átadások, bejátszások, - esések, bevetődések, - védekezés egy zavaró játékossal (5+1), - támadás felállt védelem (5+1) ellen.

A gyermek fejlődési sajátosságaiból fakadóan előtérbe, kerül: - az értelmi képességek, - a felelősség, csapatszellem, - az ésszerűségen alapuló helyzetfelismerés képessége, - a sportszerűség betartása, - az önfegyelem sajátosságainak formálása.

Készség szinten végezze - a rövid és változó irányú adogatást - élénk ritmusban adogasson - a védők helyezkedésének megzavarása, Tudjanak a védekezés során a kapu előtérvonal előtt szétszórtan, de egymáshoz igazodva, helyezkedni úgy, hogy a támadó betörését megakadályozzák.

A tanulót az egyes labdajátékok labda nélküli és labdás feladatokban mutatott alapmozgásokba n, technikában, valamint a játékban a taktikai megoldásokban nyújtott teljesítmény alapján értékeljük, osztályozzuk (a tanév során mutatott fejlődése legyen az irányadó).

116

Kosárlabda 16 óra

Testnevelés és sport 5-8.évfolyam Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. Átadás futás közben párokban, - labdavezetés irányváltoztatással, - fektetett dobás labdavezetéssel, - összetett technikai feladatok: sarkazás-meginduláslabdavezetés- megállás-sarkazás: Előredobott labdával megállás, sarkazás, egy leütés után fektetett dobás, - büntetődobás, - egyéni védekezés, lábmunka, - bejátszás befutó játékosnak,

Az 5 -6. osztályban kitűzött célok itt is követendők magasabb szintű megfogalmazással. A kosárlabdázás továbbra is képezze és fejlessze a tanulóink: - sokoldalú mozgásismeretét, - koordinatív és kombinatív képességeit, - labdás ügyességét és kreatív gondolkodását,

Röplabda 14 óra

Kosárlabda

- szerelés, emberfogásos védekezés a labdát birtokló játékos helyzetének megfelelően, - ötletjáték könnyített szabályokkal.

Hozzáállás előre, hátra, oldalt. Nyitás, nyitásfogadás. Játék a forgásszabály alkalmazásával.

Támadás és védekezés alapvető megoldásainak elsajátítása.

117

- a tanulók támadásban állandó mozgással szakadjanak el védőiktől a labdaátvételre, a kosárra dobáshoz, - kellő időben adja át a játékos a labdát a legkedvezőbb helyzetben lévő társnak, - tudjon futás közben labdát kezelni, egy leütés után fektetett dobást végrehajtani, sarkazni,

A tanuló szereplésének a mérése: 1. Megállás futásból, labda nélkül. 2. Irányváltoztatás, cselezés labda nélkül. 3. Az egyéni védekezés lábmunkája. 4. Megállás két leütéssel, megállás labdavezetéssel.

- tudjon egy lépés után megállni két ütemben, páros lábról felugrani a lehető legmagasabbra, az ugrás "holtpontján " labdával célba dobni. Védekezésben tudja a labdát birtokló ellenfélhez legközelebb álló védő a támadó játékost kizárni.

5. Kétkezes mellső átadás futás közben 6. Támadás kettő egy ellen

Tudják a játék közben a tanult technikai elemeket helyes végrehajtással alkalmazni.

Úszás 3 óra



Testnevelés és sport 5-8.évfolyam - túrázási formák, gyalog-, kerékpártúra - téli sportok: szánkózás, síelés, korcsolyázás, - asztalitenisz tollaslabda, minitenisz, floorball A testnevelési órán a legalapvetőbb technikai elemek, elsősorban a sportág megismertetése lehetséges, de főleg az órán kívüli keretekben végezhető.

Az iskolai környezet és az időjárást figyelembe véve a tanórákat lehetőleg a szabad téren valósítsuk meg! A változó hőmérséklethez igazodva fokozzuk tanítványaink tűrőképességét, edzettségét, fizikai teljesítményüket. A szabadidő-sportágakat nagyobb arányban ismertessük meg tanulóinkkal, mert ha megszeretik valamelyiket, valószínű meghatározóvá válik a szabadidejük eltöltésében.

A szabadban végzett testedzés (az évszaktól függetlenül) váljék számára megszokott tevékenységgé. Ismerje a szabadtéri testedzés legfontosabb egészségi és balesetvédelmi rendszabályait. Rendszeresen végezzen szabadtéri sporttevékenységet. Egy szabadtéri sportágban nyújtson elfogadható (jó) teljesítményt.

Tanórán kívüli egyéb "sportos "tevékenység (rekreáció). Tanórán kívüli iskolai testnevelés (iskolai sportkör). Munkamorál, munkafegyelem.

1. Speciális előkészítő gyakorlatok: - alap kézgyakorlatok, - húzó-taszító kézgyakorlatok, - hajító-feszítő kézgyakorlatok, - lenyomó-emelő kézgyakorlatok, - forgató-csavaró kézgyakorlatok. 2. Esések, zuhanás

Tudatosítsuk tanítványainkban: az önvédelmi sporttól túlzott elvárást ne tanúsítsanak (a sportág ismerete nem teszi őket legyőzhetetlenné). - A speciális előkészítő gyakorlatok megismertetése, az esések, zuhanások, gurulások leghétköznapibb, leginkább alkalmazható fajtáinak megtanítása, - fogások, lefogások ismerete, - a fej védelme, - a kéz leérkezést tompító hatásainak kiiktatása, - a helyes gördüléssel a gerincoszlop védelmének biztosítása, - a tömeges izmokon való átgördülés (esés) elsajátítása, - számtalan esésből eredő sérülés megelőzése

Eséseknél tanulja meg a helyes eséstechnikát: - a nagy izomcsoportokra érkezzen, - a fej sohasem érintheti a talajt, - óvja a kezét, könyökét, térdét. Gurulásoknál a háton átlós vonalú gördüléssel védje gerincoszlopát. Váljon szokássá az óvatosság, a bátor kiállás, a józan helyzetmegítélés. Küzdje le önmagában az elbizakodottságot, vigyázatlanságot, félelmet. Ha van elég kitartása, becsvágya, űzze ezt a sportot.

Értékeljük a küzdősportban elsajátított alaptechnikák végrehajtását, tanítványaink maga-tartásbeli megnyilvánulás ait.

3. Szabadulás a fogságból, lefogásból. Küzdő játékok: "Ne lépj ki a körből " A birkózás egyszerűbb elemei (grundbirkózás).

A választott úszásnem gyakorlása, fokozódó edzésadagok fejlesztése.


118


A rendgyakorlatoknál törekvés a társakhoz igazodó, egyöntetű végrehajtásra. Néhány alapvető gimnasztikai gyakorlat végzése. Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés. Küzdeni tudás és sportszerűség. Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)ben.

119


8. osztály Évi óraszám: 92 Belépő tevékenységformák Az előző évfolyamokon tanult rendgyakorlatok pontos és gyors végrehajtása, az utasítások fegyelmezett követése. Versenyek, mérkőzések szervezői és rendezői feladatainak ellátása. A sokoldalú előkészítésre és a prevencióra alkalmas gyakorlatok (részben) önálló végzése, az ismétlésszám és az intenzitás növelésével azok hatásfokának emelése, az alapvető fizikai képességek önmagukhoz mért optimális fejlesztése. Az atlétikai mozgások helyes technikai végrehajtása, görcsös erőlködés nélküli vágtafutás, valamint kitartó futás 10-12 percig, a futás távját fokozatosan növelve. Energikus elugrás, térnyerő légmunka az ugrásoknál. A hajításnál és a lökésnél a lendületszerzés és a kidobás harmonikus összekapcsolása. Tornában a talajon, illetve a támasz- és függőszeren a tanult mozgáselemekből összeállított gyakorlatok, valamint lendületesen, biztonságos talajra érkezéssel végrehajtott támaszugrások végzése. Leányoknál a sportgimnasztikai gyakorlatoknak a ritmushoz igazodó végzése. Labdajátékokban a legáltalánosabb támadási és védekezési megoldások ismeretének birtokában a választott játék (ok) aktív és élményszerű játszása. Sportszerű küzdelem az oktatott sportág (önvédelmi, illetve küzdősport) szabályainak betartásával. Az előző évfolyamokon tanultakra építve: két úszásnemben teljesítményképes technika kialakítása. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

2 óra

Rendgyakorlatok

Témakörök

Tartalom

Cél

Követelmény

A testnevelésben alkalmazott rendgyakorlatok köre, elsősorban: - testfordulatokat helyben, - menet megindítása, megállítása, - menetből átmenet futásba, futásból átmenet lépésbe.

Fontos szempont minden évfolyam számára a vezényszavak egységes alkalmazása. A rendgyakorlatoknál a célkitűzés az előző osztályokéhoz hasonlóan a 8. osztályban is, továbbra is aktuális, továbbá: - nemcsak osztályközösségben, hanem nagyobb egységben (iskolaközösségben) felsorakoztatáshoz, felvonuláshoz az alakzatok mozgatása; szabadtéri tanévnyitó, tanévzáró

Ismerje az alaki formaságok elrendelő vezényszó végrehajtásával kapcsolatos mozgást, azt vonakodás nélkül, komolyan teljesítse.

120

Értékelés

6 óra


Előkészítés, alapozás és prevenció

Testnevelés és sport 5-8.évfolyam Gimnasztikai gyakorlatok 2-4-816 ütemű 2-3 alapformát tartalmazó: - szabadgyakorlatok, - kéziszergyakorlatok, Tartásjavító a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző ellensúlyozó gyakorlatok.

Gimnasztikai gyakorlatoknál: - játékos szabadgyakorlati alapformájú, - határozott formájú szabadgyakorlat, - kéziszer, illetve szergyakorlatok végeztetése.

Tudjanak - önállóan összeállítani 8-6 ütemű gyakorlatot, - zenére bemutatni 32 ütemű gyakorlatfűzést, társának levezényelni 4-5 gyakorlatelemet tartalmazó szabad, kéziszer gyakorlatot.

A 7. osztályban leírtak figyelembe vételével.

Eredményes végrehajtás feladathelyzetben. - Gyorsfutás 30-60-100-200 men. Iramfutás a táv fokozatos növelésével. Fokozó futás. Álló-, térdelőrajt a törésmentes indulásra, továbbá a célba futás helyes végrehajtására törekvés. Futás, nehezítésekkel (terep, akadály). Váltófutások. Magasugrás Kislabda hajítás (10-15 lépés) nekifutással. Súlylökés helyből, becsúszással. vetések tömött labdával mindkét oldalra (két kézzel). Játékok: versengések az atlétika egyes számaiban.

A munkabíró-képesség növelése. Sokoldalúság az oktatásban: atlétikai feladatok változó feltételek közötti végrehajtásával - a többi sportágban jelentkező mozgáskészségek összekapcsolásával. Törekednünk kell annak megvalósítására, hogy az atlétikai oktatási anyag keretén belül fizikai és koordinációs képességek a korábbinál még inkább harmonikusan fejlődjenek. Fokozzuk a tanulók érdeklődését az atlétikai mozgásformák iránt. Az oktatás során az egyénre szabott technikák kialakítása, csiszolása, javítása, gyakoroltatása kerül előtérbe.

Fokozza állóképességét a különböző kitartó mozgást követelő feladatokkal, - javuljon reagálási-, reakciós-, és futógyorsasága, - javuljon teljesítménye a rövid-, közép-, hosszú távú futásokban, - javuljon az ugrásoknál, dobásoknál az ugró-, dobótechnika összhangja, - az elugrás gazdaságossága váljon kifejezetté,

A versenyeken való részvétel, közreműködés, illetve eredményesség alapján. A tanulóknak a teljesítményben, a technikai végrehajtásban önmagához mért fejlődése. A versenyeken elért eredmények alapján.

121

- a dobásoknál a lendületszerzés és a kidobás kapcsolódása legyen törésmentes.

Testnevelési és sportjátékok 10óra


Testnevelés és sport 5-8.évfolyam Támaszhelyzetek, támaszugrások, függéshelyzetek, sportgimnasztika - gurulóátfordulások előre, hátra, sorozatban is, - repülő gurulóátfordulás fekvő társon át, - fejállás feladatokkal, - fellendülés kézállásba, kézenátfordulás oldalra, - összefüggő talajgyakorlatok a tanult elemekből, - felfordított padon különböző testhelyzetek, járásmódok, állások, - támaszugrás: kismacska, nagymacska zsugorkanyarulat ugrás(ball jobb oldalra) keresztbe állított 3-4 részes szekrényen. Mászás, kötélen, függeszkedési kísérletek.

Alakítsuk ki (aktív közreműködésükkel) a tanulókban: - a mozgások fizikai törvényszerűségeinek megértését, az értelmes mozgástanulás igényét, - az egyes elemkapcsolatok önálló módon történő feldolgozását, - a mozgásuk állandó tökéletesítésének fontosságát, - a segítségnyújtás magas szintű készségét.

- biztonságosan A 7. osztály tudjanak mászni előírása alapján. (függeszkedni), - támaszban, függésben karhajlítást és nyújtást végezni, - egyensúlyozva járni talajon, szereken, - egyéni adottságukhoz viszonyított hajlékonyságukat, lazaságukat, rugalmasságukat a szereken történő feladatvégzés közben biztonságukat fejleszteni, - az 5 -8. osztályban tanult tornaelemeket bemutatni talajon, szereken, - 3-4 (5) elemből önállóan összeállított talaj-, (illetve szer-) gyakorlatokat bemutatni.

A7. osztály megfogalmazása szerint, továbbá célunk az, hogy: tanítványaink technikai, taktikai ismeretanyagból a védekező, támadójátékból a sportoláshoz legszükségesebb tudásanyagot alapszinten, az ügyesebbek magasabb szinten sajátítsák el.

Védekezésben: - tudják tartani helyüket a számukra kijelölt helyen, alkalmazzák a testtel való feltartást, Támadásban: - a folyamatos játék biztosítása - a társ helyzetbe hozása, - taktikai fegyelem kialakítása.

Sportgimnasztika: gurulással és gördüléssel kombinált testnevelési játékok

- átadások járás, futás közben, - különböző magasságból érkező labda elfogása, - a védőjátékos mozgása, a védők helyezkedése - a kapus mozgása: védés kézzel, lábbal,

122

Röplabda 12 óra

Labdarúgás 14 óra

Kosárlabda 12 óra

Testnevelés és sport 5-8.évfolyam - fektetett dobás oldalról kapott labdával, - kosárra dobások állóhelyből egy és két kézzel, - büntetődobások az egyéni adottságoknak megfelelő technikával, - labdavezetés irányváltoztatással, aktív védő mellett, - támadás 3: 2 ellen, - gyors indulás, - támadás emberfogás ellen, - egyszerű elzárások, - elszakadás a védőtől, - ötletjáték

Az 5 -7. osztály megfogalmazása szerint, továbbá: - koordinált, egymáshoz igazodó feladatvégrehajtás, - önzetlenségben előbbre jutás, - az ellenfél és csapattárs, a játékban résztvevők tevékenységének tisztelete, a durvaságtólmentes játék, - a kombinatív lehetőségek felismerésével fejlesszük a tanulók kreatív logikus gondolkodását, - a célszerűséget az eredmény elérésében.

Taktika: - emberfogásos védekezés során tudjon a védő a támadó és a kosár között maradni, - a támadásban ismerje a védőtől való elszakadás egyéni módját, Technikai: Sajátítsa el készség szinten: - a fektetett dobást oldalról kapott labdával, - tempódobást páros lábról felugrás után az ugrás "holtpontján " végrehajtva, - büntetődobás egyvagy kétkezes dobással, - labdavezetés irányváltoztatással, Feladathelyzetben tudja alkalmazni: - a gyors indulást, - a gyors irányváltozást.

A tanulók szereplésének mérése: 1 Az egyéni védekezés karés lábmunkája. 2. Megállás szemből kapott labdával. 3. Fektetett dobás oldalról kapott labdával. 4. Büntetődobás. 5. Labdavezetés irányváltoztatáss al. 6. Átadásvariációk. 7. Támadás emberfogás ellen, helycserével.

A tanulók szereplésének mérése: 1. Álló-és mozgó labda rúgása belsővel. 2. Labdavezetés belsővel. 3. Fejelés párokban. 4. Dekázás váltott lábbal. 5. Labdalevétel lábbal, mellel, fejjel. 6. Kapura lövés kézilabdakapura

- pattanó és guruló labda rúgása teljes csüddel állóhelyben és mozgás közben, álló és mozgó célra, - fejelés felugrással páros lábról előre és oldalt, - szlalom labdavezetés belső és külső csüddel, - rálépős csel, - szerelés, - kapus: öklözés, - támadás: összjátékgyakorlat, játékhelyzet megoldások, - védekezés: emberfogás posztok szerint, védő taktikai megoldások, - szabályismeret, - kispályás, labdarúgás.

- a technikai ismeretekben a tudáskülönbség kiegyenlítése páros és egyéni labdás feladatok végzésével, - a posztonkénti feladatok elsajátítása, - a támadójáték csiszolása, - az emberfogásos védekezés alkalmazása, - a kapus technikai, taktikai tudásának bővítése, - a játékrendszer ismerete.

Csiszolják a tanulók a technikájukat: - külső, belső és teljes csüddel történő rúgásnál, belsővel történő rúgásnál mozgás közben, - az ügyetlenebb lábbal történő rúgásnál, - fejelésnél Taktika: - támadásnál pontos összjáték, - védekezésnél helyezkedés, emberfogás. Szabályok ismerete.

Felső egyenes nyitás Összetett technikai feladatsor végrehajtása Szabályismeret Játék.

Főbb támadási és védekezési megoldások elsajátítása.

Legyenek képesek egyszerű taktikai utasítások fegyelmezett végrehajtására.

123

8. Egyéni védekezés betörő, befutó játékosok

Úszás 3 óra

Önvédelmi sportok, küzdőjátékok



Testnevelés és sport 5-8.évfolyam Kötélhúzás. Túrázási formák: gyalog-, kerékpártúra Téli sportok: szánkózás, síelés, korcsolyázás, Asztalitenisz, tollaslabda, floorblll (a testnevelési órán a legalapvetőbb technikai elemek, elsősorban a sportág megismertetése lehetséges, főleg az órán kívüli keretben végezhető).

1. Speciális előkészítő gyakorlatok: - alap kézgyakorlatok, - húzó-taszító kézgyakorlatok, - hajító-felkészítő kézgyakorlatok, - lenyomó-emelő kézgyakorlatok, 2. Esések, zuhanások

Az iskolai környezetet és az időjárást figyelembe véve a tanórákat lehetőleg a szabad téren valósítsuk meg A szabadidő-sportágakat nagyobb arányban ismertessük meg tanulóinkkal, mert ha megszeretik valamelyiket, valószínű meghatározóvá válik a szabadidejük eltöltésében.

A szabadban végzett Tanórán kívüli testedzés (az egyéb "sportos évszaktól "tevékenység függetlenül) váljék (rekreáció). számára megszokott Tanórán tevékenységgé. kívüli iskolai Rendszeresen végezzen szabadtéri testnevelés sporttevékenységet. (iskolai Egy szabadtéri sportkör). sportágban nyújtson, Munkaelfogadható (jó) morál, teljesítményt.

Tudatosítsuk tanítványainkban: az önvédelmi sportról túlzott elvárást ne tanúsítsanak (a sportág ismerete nem teszi őket legyőzhetetlenné). - A speciális előkészítő gyakorlatok megismertetése, - az esések, zuhanások, gurulások leghétköznapibb, leginkább alkalmazható fajtáinak megtanítása, - fogások, lefogások ismerete, - a fej védelme,

Eséseknél tanulják meg a helyes eséstechnikát: - a nagy izomcsoportokra érkezzenek, - a fej sohasem érintheti a talajt, - óvja a kezet, könyökét, térdet. Gurulásoknál a háton átlós vonalú gördüléssel védje gerincoszlopát. Váljon szokássá az óvatosság, a bátor kiállás, a józan helyzetmegítélés.

6. Szabadulás a fogságból (fojtófogás hárítással) Küzdő játékok:" Ne lépj ki a körből " ”Told ki a körből” „Húzd ki a körből”

munkafegyel em

Értékeljük a küzdősportban elsajátított alaptechnikák végrehajtását, tanítványaink magatartásbeli megnyilvánulás ait.

Küzdje le önmagában az elbizakodottságot, a vigyázatlanságot, a félelmet. Ha van elég kitartása, becsvágya, űzze ezt a sportot.

Az úszás távolságának növelése a választott úszásnemben.

A továbbhaladás feltételei Rendgyakorlatoknál a kapott utasítások fegyelmezett végrehajtása. A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak életkoruknak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása. Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása. A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel. Alapvető labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. Önvédelem, sportszerű küzdeni tudás. Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)ben.

124


125

Ember- és társadalalomismeret 7-8.évfolyam

Ember- és társadalomismeret, etika 7-8. évfolyam A hetedik évfolyamon belépő új tantárgy az első félévben az emberi természet, a második félévben a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözi a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. Fejlesztési követelmények A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák, készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. Belépő tevékenységformák Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése). A játék (szerepjáték, szociodráma). Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). Kiegészíthetik bibliográfia készítése, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és eseménynapló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és megsegítése, művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen. Évi óraszám: 18,5 (a 7. és a 8. évfolyamon) Témakörök 7.osztály

Tartalmak Az emberi természet

Az ember egyedfejlődése

A születés előtti időszak és a születés. Életszakaszok: csecsemőkor, kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor.

Test és lélek

A test és a lélek egysége. Egészség, betegség, fogyatékosság, egészség és egészség.

Pszichikus működésünk és mozgatóink

Érzékelés és cselekvés. Ösztönök, indulatok, érzések, érzelmek, értékelés. Megismerés, gondolkodás. Szükségleteink és érdekeink. Előítéleteink. Nyitottság, empátia és tolerancia. Egyén és személy

Kommunikáció, nyelv, gondolkodás

Nyelv és kommunikáció. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés és tudás. Képesség, tehetség. Problémamegoldás, tanulás.

Emberi szellem,

Hit és tudás. Önmegvalósítás, önszeretet, önzés. Siker és boldogság. Öröm és

126

Ember- és társadalalomismeret 7-8.évfolyam emberi kiteljesedés

szenvedés.

Az ember mint értékelő és erkölcsi lény

Értékek és normák. Az értékelés és nehézségei. Illendőség, helyesség, igazságosság. Jó és rossz. Szokások és erkölcsök. Választás és döntés. Szándék és tett. A lelkiismeret. Az erények. A helyes életvezetés alapelvei.

8.osztály

Társas kapcsolatok

Társaink

Szülő és gyermek, testvérek, házastársak. Barátság. Munkatársak, diáktársak. etikai, nemzetiségi és nemzeti hovatartozás. Identitás, identitások

Kapcsolatok

A kapcsolatok szimmetriája. Rokonszenv és ellenszenv Őszinteség és hazugság. Hűség. Előítéletesség és nyitottság. Alkalmazkodás és önállóság. Gyávaság és bátorság. Bizalom. Erőszak, jogos önvédelem.

Nemiség, szerelem, házasság

Férfi és női szerepek. A nemi érettség. Szerelem és házasság. A házasság, mint szövetség, mint otthonteremtés, mint biológia, érzelmi, gazdasági, jogi, erkölcsi szövetség, mint szeretetkapcsolat és életadás. Konfliktusok a házasságban és megoldásuk.

Az emberi társadalom

Egyén és közösség. Magánélet és közélet a társadalomban.

Munka, gazdaság, alkotás

Fizikai és szellemi munka. A munka, mint szaktudás, az alkotás, mint jog és kötelesség. Megélhetés, gazdálkodás, jólét. Tulajdon. Vállalkozás.

Kultúra és művelődés Társadalom, kultúra, vallás. Kultúra és civilizáció. Műveltség és képzettség. Életszínvonal, életmód és életminőség

Jólét és jól-lét. Munkaidő, szabadidő, szórakozás. Otthonteremtés. Ünnep és ünneplés. Az élet értelme az értelmes élet.

Ember és természet

Beavatkozás, uralom, felelősség.

Hit, világszemlélet, vallás

Megismerés, hit, meggyőződés. Természetkép, világkép, világszemlélet. Istenhitek és vallások. A vallás, mint hit, ismeret, élmény, szertartás, rítus és közösség. A vallás, mint világmagyarázat.

Egyéni és közösségi értékek

A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, igazságosság, a polgári állam értékei. többség, kisebbség.

A továbbhaladás feltételei Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és -feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között.

127

Ember- és társadalalomismeret 7-8.évfolyam Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok ismerete és reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, értekezés, átkódolás, transzformációs képességek. - Alkalmazás ismert vagy új szituációban. - Önálló véleményalkotás, értékelés: magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis, értékelés-kreativitás. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet: - Szóbeli, írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. - Témazáró dolgozatok. - Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, önálló gyűjtés alapján. - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli). - Szituációs játékok (történetek, népszokások eljátszása), vitaszituációk, kézműves tevékenységek stb. írásbeli, szóbeli értékelése.

128

Egészségtan 6.osztály

Egészségtan 6. osztály Tanmenet javaslat: 18 órára Témakörök: Mozgás és személyes higiéné: A táplálkozás A biztonság megőrzése Veszélyes anyagok

3 óra 2 óra 3 óra 2 óra

Az emberi szexualitás, a kamaszkor

4 óra

Családi élet és kapcsolatok A környezet Összesen:

2 óra 2 óra 18 óra

Cél: a tanulók életkorának megfelelő szinten  Rendelkezzenek a tanulók korszerű ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel egészségük védelmének érdekében,  Ismerjék fel az életmód, a viselkedés és az egészségi állapotuk közötti kapcsolatot, összefüggést.  A modul ösztönözze a tanulókat arra, hogy önmagukkal szemben alakuljon ki egyfajta felelősségérzet.  Ismerjék meg az egyéni döntések, helyzetmegoldási és megküzdési technikák ismeretének, módjának fontosságát.  Ismerkedjenek meg az egészségi állapotukkal kapcsolatos helyes viselkedési formákkal, helyes szokások kialakításának feltételeivel, az azokat befolyásoló tényezőkkel.  A tananyag adjon megfelelő tudásalapot a tantervben megfogalmazott célok eléréséhez, magatartásformák kialakításához. Követelmény:  A tananyag feldolgozása épüljön a tanulók nagyfokú aktivitásán.  A modul témaköre az életkori sajátosságokat figyelembe véve, az ismeretek egymásra épülésével és kapcsolatával, összhangjával kerüljön feldolgozásra.  Tudják, hogy az egészség nemcsak testi egészséget jelent, hanem elválaszthatatlan a lelki, szellemi egészséggel is. Ehhez fontos a megfelelő közösségi, baráti, családi kapcsolat, és a helyes életmód.  Tudatosuljon bennük, hogy a káros szenvedélyek és a szervezetre ható káros anyagok, milyen következményekkel járnak egyéni és társas életükre.  Tudatosuljon benne, az egészséges és kevésbé egészséges tevékenységformák, táplálkozási módok, szokások közötti megkülönböztetés.  Ismerjék meg a nemek közti különbségeket, azok biológiai magyarázatát, a nemek közti kapcsolatok és különböző értékeken alapuló egyenrangúságot, tiszteletet.


   

Tudatosuljon a tanulókban, hogy az egészséges életmód sokféle lehet, a különböző társadalmi, kulturális, etnikai csoportokban más és más lehet. Ismerjék a serdülőkori problémák megoldásának lehetőségét. A modul témaköreinek feldolgozásánál fontos a tanár és a tanulók részéről a kellő tapintat, őszinteség, és a kölcsönös bizalom. Ismerjék környezeti ártalmakat okozó tevékenységeket, azok forrását, a megszűntetésük lehetőségét. Ismerjék a veszélyhelyzetek elhárításának, megoldásának alapvető követelményeit.

Tevékenységformák:  Szerep- és szituációs játékok  Személyes és más példák gyűjtése, kiértékelése, megbeszélése.  Értékkategóriák felállítása: táplálkozás, emberi kapcsolatok, helyes viselkedésformák, szokások.  Gyűjtőmunka, annak elemzése.  Konkrét ismeretek szerzése az egészség megértéséhez szükséges embertani, anatómiai ismeretekből. Ne ez kapjon hangsúlyt.  Tanulják meg a kellő önismeret megszerzésének lehetőségét a serdülőkori problémák megoldásához.  Végezzenek kísérletet a környezetük tisztaságának vizsgálatára.

Értékelés: keltsük fel a tanulókban az érdeklődést a témák iránt és építsünk nagyfokú aktivitásukra. Sikeres a tananyag elsajátítása: ha olyan tanár tanítja, aki szakmai tudásán kívül tekintélyt és nagyfokú bizalmat élvez a tanulók körében, életmódjával példát mutat. Az értékelés tanulók órai aktivitásán, gyűjtőmunkáján, vélemény nyilvánításán alapul. Az elsajátítandó tananyagot főleg szóban, tevékenységben értékeljük. Törekedjünk a tanulók motiválására, lehetőség szerint pozitív értékelésükre.

130


ÓRA- TANANYAG SZÁ M 1.

Bevezető óra Az ember élete és egészsége

OKTATÁSI CÉL, TANTERVI KONCENTRÁCIÓ TANANYAGON SZEMLÉLTETÉS, KÖVETELMÉNY BELÜL, ÉS MÁS IRODALOM TANTÁRGYAKKAL, JAVASOLT MUNKAFORMÁK, MÓDSZEREK Tankönyv, munkafüzet képei, Az ember helye az élőlények világában

Alsó tagozatban tanult tananyag felelevenítése. feladatai.

Emberi torzó

Testünk felépítése és működése: Az emberi test részei Az emberi test felépítése: sejtek – szövetek – szervek szervrendszerek. A mozgás Az emberi csontváz és izomzat testünk szerepe a mozgásban, testünk szobrásza felépítésében, működésében. A csontváz és az A mozgás szerepe, fontossága izomzat életünkben, egészségünk megőrzésében. A bőr A bőr felépítése, működése. szervezetünk A cím magyarázata, indoklása. legsokoldalúbb Bőrápolás, tisztálkodási kultúra, szerve szokások megbeszélése, helytelen ismeretek korrekciója.

Motiváció: a modul keretében elsajátítandó ismeretek címszerű megismertetése. Miért fontos ezt a tananyagot tudnunk?

4.

A táplálkozás folyamata

A szervek

5.

Nem mindegy, A tanóra szempontjai: hogy mit eszünk!  A táplálékunk minősége és

 

2.

3.

A táplálkozás szervrendszere. A táplálkozás folyamata. Tápanyagok szerepe életműködéseinknél.

A tananyagnak nem elsősorban lexikális, anatómiai ismeretek elsajátítása a célja, hanem a helyes életmódra nevelés. Ehhez bizonyos biológiai, anatómiai ismeret szükséges.

Tankönyv, munkafüzet képei, feladatai. Kiegészítő képanyagok Emberi csontváz, torzó, faliképek.

Adjunk lehetőséget a tanulók kérdéseinek megválaszolására.

Tankönyv, munkafüzet feladatai, ábrái, kérdései. Bőrmodell km. Bőrápolással kapcsolatos, és a tanulók életkorának megfelelő bőrápoló szerek bemutatása. Tankönyv, munkafüzet képei, ábrái, kérdései. Falitérkép: Európa domborzata és vizei. Tanulói atlasz. Transzparens 5. o.

A munkafüzet feladatai segítségével irányított

131

Táplálékpiramis, szakácskönyvek, reformétrend,

MEGJ


    6.

Leggyakoribb gyermekbalesetek és megelőzésük Segítség a bajban

7.

Leggyakoribb gyermekbetegségek és megelőzésük

8.

mennyisége Hányszor együnk naponta Hogyan táplálkozzunk? A helytelen táplálkozás következményei: elhízás és fogyókúra problémája Fogápolás A gyermekbalesetek és általában a balesetek okai: tapasztalatlanság, figyelmetlenség, kapkodás, vagánykodás, szófogadatlanság, biztonsági eszközök használatának mellőzése. Balesetforrások és megelőzésüknek lehetőségei. Hogyan segíthetünk a bajban? Hogyan kell orvost, mentőt hívni?

Kórokozók fogalma, néhány példa. A fertőzés fogalma, védőoltások szerepe. Leggyakoribb gyermekbetegségek és megelőzésük: Légutak betegségei: megfázás és influenza réteges öltözködés, zsebkendő, fertőző beteget ne látogass. Tápcsatorna betegségei: fogszuvasodás, gyomorrontás, székrekedés – tisztaság, fogápolás, helyes étrend Mozgásszervek betegségei: gerincferdülés helyes testtartás, sportolás, iskolatáska. A baleseteknél Gyakoribb balesetek alapvető leggyakrabban segítségnyújtásának ismerete: előforduló  eszméletvesztés

önmegfigyelés, megbeszélés, a helyes életmódra való rávezetés. A tanóra szempontjainak tudatosítása a tanulókban. Technika, életvitel tantárgy tananyagai kapcsolódhatnak ehhez a témakörhöz.

konyhakultúra, lakáskultúra – terített asztal képei, ízlésesen, ötletesen tálalt ételek.

A tanóra az új ismeretek elsajátítása mellett a tanulók személyes tapasztalatainak Tankönyv, munkafüzet képei, megvitatására is alkalmat adhat. ábrái, kérdései. Helyes döntések bajban – helyzetgyakorlatok munkafüzet feladatainak példái alapján készíthetnek hasonlókat. Iskolai munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat tananyaghoz kapcsolódó részeinek megbeszélése.

Tankönyv, munkafüzet képei, Munkafüzet feladatainak megbeszélése, ábrái, kérdései feladatai. megoldása további tanulói aktivitásra motiválás. Fogmodell: fogápolás

A tankönyv képeinek, szövegének elemzése. Egyszerű gyakorlatok elvégzése.

132

Tankönyv, munkafüzet képei, ábrái, kérdései.


9.

10.

11.

sérülések  ájulás elsősegély-  mesterséges légzés nyújtása  vérző sebek ellátása Kiegészítő anyag égési sérülés ellátása  csonttörés  ficam  rándulás  fuldoklás  vegyszer okozta sérülés Amit a Káros szenvedélyek: felnőtteknek sem  dohányzás szabad: káros  mértéktelen szenvedélyek alkoholfogyasztás  kábítószer-fogyasztás  élvezeti szerek, élénkítő szerek  nyugtató szerek Hatásuk főleg az idegrendszeren keresztül más szerveket is károsíthat. Szenvedélybetegség, függőség. Hogyan válhat az A szenvedélybetegség kialakulásának ember forrási: szenvedélybeteg  tudatlanság, gé? befolyásolhatóság  menekülés a gondok, problémák elől  rossz társaság, utánzás  közösségi, társadalmi gondok, problémák  szokások, hagyományok  gyógyítás  stressz, álmatlanság  étkezési, munkahelyi szokások  reklámok hatása Fiúk, lányok A nemi különbségek kialakulása:

Mit tennél a különböző baleseti helyzetekben? Helytelen, téves ismeretek megbeszélése: pl. végtagtörés, égési sérülés, seb ellátásánál.

Elsősegély kézikönyve Elsősegély láda, eszközök

A tananyag feldolgozásánál vegyük figyelembe Tankönyv, munkafüzet ábrái, a tanulók közvetlen környezetének állapotát, feladatai. mely részt tartunk fontosnak alaposabban megbeszélni.

Tankönyv, munkafüzet ábrái, feladatai. A tananyag feldolgozásánál vegyük figyelembe a tanulók közvetlen környezetének állapotát, mely részt tartunk fontosnak alaposabban megbeszélni. Hogyan utasítsuk el csábítást? Döntésgyakorlatok szituációs játékok segítségével.

A nemek közti különbség szerepe, az értékek

133

Tankönyv, munkafüzet ábrái,


  



születéskor az utód neme elsődleges és másodlagos nemi jellegek serdülőkorban a nemi hormonok hatására a külső és belső nemi jellegek megkülönböztetik a két nemet egymástól a nemek közti különbség, viselkedésben is megnyilvánul.

kiemelése. Kölcsönös tisztelet szerepe. Beszélgetés: hogyan viselkednek különböző szituációkban a lányok és a fiúk?

feladatai.

A serdülőkor: „második születés” nemi hormonok hatása az ivarszervek működésére a menstruációs ciklus a hímivarsejtek érése másodlagos nemi jellegek fiúknál és a lányoknál a serdülőkori változások hatása a serdülő szervezetére — serdülőkori jelenségek

A serdülőkori változások tudatosítása. Önmegfigyelésre, önvizsgálatra nevelés. Ebben a tananyagban főleg a serdülés egészségügyi vonatkozásaira érdemes hangsúlyt fektetni.

Tankönyv, munkafüzet ábrái, feladatai. Menstruációs ciklus modellje: falikép, könyvekből stb.

12. A felnőttkor küszöbén: serdülőkori változások

     

13.

Megváltozott a világ körülöttem?!  Kamaszokról  kamaszoknak    

A serdülőkori változások egyéni és közösségi kihatásai: testi és lelki változás testarányok változnak hangulatváltozás – álmodozás saját nemük társasága nemi és szellemi fejlettség nem egyforma önállóság keresése

Serdülőknek való folyóiratok. Következő órára kérdéseket lehet gyűjteni. A kérdéseket név nélkül adhatják be. Serdülőknek való folyóiratokból néhány cikkek kiválasztása.

Serdülőknek való folyóiratokból néhány cikk megbeszélése. Serdülők divatja: frizura, ruha. A „kioktatás” helyett beszélgetés, tanácsadás, ötletek közös keresése a problémák megoldására.

134




14.

15.

16.

egyéb konfliktusok gyűjtése A serdülőkori problémák megoldása:  példakép szerepe  öltözködés, divat  sport szerepe — harmonikus mozgás  bőrápolás, hajápolás  napirend  jó tanácsok, ötletek Hogyan A füzet kérdései a mindennapi életünk őrizheted meg megszokottá vált tevékenységeire hívja egészséged? fel a figyelmünket. Helyes-e mindaz, Kiegészítő anyag ami szokásunkká vált? A tanórának figyelemfelkeltő célja van: saját életformánk összehasonlítása az egészséges életmóddal. A családalapítás A családalapítás, párkapcsolat. Hogyan Az ember fejlődése a petesejt születtél? megtermékenyítésével kezdődik. Az ember fejlődési szakaszai, azok rövid jellemzése. A család szerepe az gyermek fejlődésében, az ember életében. Családi élet és kapcsolatok          

A családnak: érzelmi biológiai gazdasági védelmi funkciója van. A család, mint közösség: érzelmek kifejezése családi ünnepek egyéni és közösségi érdekek konfliktusok megoldása tisztelet és felelősségérzet barátság

Ezen az órán személyekre vonatkozó véleménynyilvánítást kerüljük. Tapintatosság, segítőkészség jellemezze a tanár óraszervezését. A tananyag a gyermek születésére, a gyermekkori életszakaszokra fekteti a hangsúlyt. Fontos még az idős emberek iránti tisztelet, gondoskodás tudatosítása.

Leggyakrabban előforduló problémák megbeszélése. A tananyag feldolgozásánál az osztály szociális, családi helyzete alapján keressük ki a hangsúlyosabb témákat. Tapintatosság, segítőkészség jellemezze a tanár óraszervezését.

135

Tankönyv, munkafüzet ábrái, feladatai. Következő órára, újszülött-kori, csecsemőkori és egyéb családi fotókat hozhatnak. Tankönyv, munkafüzet ábrái, feladatai. Családi fotók Falikép: az ember fejlődése

Következő óra előkészítése: képgyűjtemény szép kertek, udvarok, lakás, iskola, lakóhely. Ami nem tetszik: képgyűjtemény.


 

titkok kezelése veszélyek a családon kívül

17. Felelősek vagyunk egymásért, környezetünkért!

18.

19.

Természetes és mesterséges Közvetlen környezetünk összehasonlítása a környezet. tankönyvben lévő tananyaggal. Fogalmak: szmog, savas eső, üvegházhatás Közvetlen környezetünk és a természet kapcsolata:  lakás  zaj  ivóvíz  hulladéktárolás, válogató hulladékgyűjtés  természetes anyagok használata  növények telepítése, gondozása tevékenységformák környezetünk védelme érdekében. Élettelen Munkafüzet kísérleteinek elvégzésével természetünk közvetlen környezetünk állapotáról védelme kapunk képet. Ötletbörze: mit tehetsz környezetedért? A tanult A rendszerezésnél elsősorban arra ismeretek év végi fektessünk hangsúlyt, ami lehetővé összefoglalása teszi, hogy tudatosabban

136

Tankönyv, munkafüzet ábrái, feladatai. Kísérleti eszközök a munkafüzet alapján. Képek Következő óra előkészítése: a kísérletezéshez szükséges anyagok, eszközök előkészítése, a tanulók számára a feladatok kiosztása. (Ki, mit hozzon?)

Osztályfőnöki 5-8. osztály

Osztályfőnöki 5-8.osztály Órakeret: Évfolyam

5.

6.

7.

Tantárgy

Heti

Évi

Heti

Évi Heti

Évi Heti

Évi

Osztályfőnöki

1

37

1

37

18

18

0,5

8.

0,5

Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret, Hon- és népismeret, Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, Környezeti nevelés, Információs és kommunikációs kultúra, Tanulás, Testi és lelki egészség, Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Célok és feladatok A Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A Kerettanterv a gyermekek, a serdülők és ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának: ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Az osztályfőnök nevelő munkája A NAT alapján készült Kerettanterv tehát olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban; figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Az ismeretek, a készségek, a képességek elmélyítése során sokféle nevelő hatás éri a tanulókat. Bármilyen színes és tartalmas is a tanítási órák tananyaga, a szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamatokat, az osztályban érvényesülő nevelési hatásokat az osztályfőnöknek kell összehangolnia. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki:

137

Osztályfőnöki 5-8. osztály A, ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása, B, szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása, C, közvetlen nevelőmunka. A Kerettanterv által biztosított osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a gyerekek fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök – akinek célja a gyerek sokoldalú megismerése és fejlesztése – élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hisz élettapasztalatukat, társadalmi – emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekednünk kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a „kényes” témákban is. A feloldódáshoz más környezet kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó gyerekekkel. Klubszobát célszerű berendezni, ami témától függően átrendezhető: puffokkal, ülőpárnákkal, vitrinekkel, polcokkal, meseszőnyeggel. A falon legyen lehetőség „területeket” kialakítani saját osztály-, faliújságra, akár falfirkára is. Ki lehessen alakítani osztálykuckókat. Legyen a teremben hagyományos és modern audiovizuális eszköz, fényképezőgép, üres magnókazetták. Hangszerek: furulyák, dobok, szintetizátor. Kartonok, színes papírok, ollók, ragasztó, színes ceruzák, zsírkréta, festékek, folyóiratok, könyvek. Művészeti alkotások reprodukciói, bábok. Nem szükséges minden órát ebben a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház, vagy éppen a természet. Az osztályfőnöki tevékenység jellemzői:  Az 5–8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.  Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.  A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről,az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.  Az „Ember-, és társadalomismeret, etika” 7. osztályos modul ismeretanyagához számos ponton kapcsolódnak az osztályfőnöki órák témái. Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartáskultúra, erkölcsismeret, vallásismeret)  Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát,

 természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését.  Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására.  Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt. Elengedhetetlen a tanulók aktív részvétele mind az óra előkészítésében, mind a nevelési téma feldolgozásában!

Kiemelésre javasolt fejlesztési követelmények  A tanuló legyen képes az embert, mint összetett biológiai, szellemi, társadalmi és erkölcsi lényt értelmezni.  Ismerje a pszichikus működés fő törvényszerűségeit, a személyiség komponenseit.  Felelősen szabályozza szükségleteit, értékrendjét és kapcsolatrendszerét.  Dialektikus összefüggéseiben értelmezze saját létét, céljait és tudatosan alakítsa / alapozza konstruktív életvezetését.  A tanulók ismerjék meg önmagukat és egymást, legyenek közösségük és saját személyiségük tudatos formálói.

138

Osztályfőnöki 5-8. osztály  Helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteik, választásaik, személyközi kapcsolataik minőségének függvénye.  Alakuljon ki bennük az egészséges életvezetés igénye és gyakorlata.  Ismerjék hazánk kiemelkedő államfőit, tudósait, feltalálóit, művészeit, íróit, költőit és sportolóit, akiknek kulturális örökségünket köszönhetjük.  Alkalmazzák a társadalmi normáknak megfelelő tanult és ismert magatartási formákat és szabályokat a mindennapi életben.  Gyakorolják a társas érintkezési formák szabályait konkrét élethelyzetekben: köszönés, bemutatkozás, kérés, meghívás, tájékoztatás, ajándékozás, megfelelő módon való visszautasítás bemutatkozás.  Készüljenek fel a sikeres pályaválasztásra, s az egészséges és konstruktív életvezetésre!  Érezzenek felelősséget a természeti, társadalmi és emberi környezetükért, legyenek annak aktív alakítói, formálói!

5. évfolyam KÖZÖSSÉG ÉS SZEMÉLYISÉG

 A közösség céljai, feladatai a felső tagozatba lépve (a Házirend áttekintése, változások az alsó tagozathoz képest).  Tartalmas, vonzó élet a közösségben (a felelősi rendszer kialakítása, a felelősök munkájának értékelési rendszere.  Az együttműködő közösség felé (a közös célok elérésének akadályozói: rongálók, rendbontók, passzívak, stb., a fegyelem fontossága, a helyzetképből adódó újabb feladatok meghatározása).  Személyes kapcsolatok az osztályban (szociometriai felmérés)  A tanulmányi és magatartási helyzet értékelése (a közösség fejlődésének értékelése: eredmények és feladatok).  Ismerem-e önmagamat? (tulajdonságaink megismerésének módjai: rendszeres önvizsgálat; mások véleményének meghallgatása, tulajdonságtáblázat készítése alapvető jellemzőinkről (alkat, vérmérséklet, érzelmi világ, stb.).  Milyen szeretnék lenni? (önismereti teszt alapján a kívánt tulajdonságok meghatározása, megközelítésének módjai).  Eszményképeim (ki a személyiség és az egyéniség? Mi a jellem? Eszménykép-életcél, a pozitív példa serkentő ereje).  Társas kapcsolatok az osztályban (a kapcsolatok kialakulása feltétele, változásai (tisztelet, szeretet, barátság).  Őszinteség, titoktartás, segítőkészség (az igaz barátság ismérvei az őszinteség, a titoktartás, segítőkészség, cinkosság).  Én és az önfegyelem (az önfegyelem mozgatórugói: szeretet, félelem, stb. az önfegyelem különböző színterei és fokai).  A társas kapcsolatok illemtana (megszólítás, üdvözlések, bemutatkozások, bemutatások).  Hogyan viselkedjem? (mi a viselkedés és tanulható-e?, utánzás, azonosulás, önfegyelem, alapvető illemszabályok). TANULÁS ÉS MUNKA  Tanulás és tudás (a tanulás és tudás közti különbség és összefüggés).  Hogyan tanuljunk eredményesen? (tanulási stratégiák: mélyreható, szervezett, mechanikus; tanulási technikák: szöveg hangos olvasása, néma olvasás, elmondás más személynek, önmagunknak, ismétlés, lényegkiemelés stb.).  Munka az iskolában (a házirendben szereplő feladatok megbeszélése, a hetes és az ügyeletesek feladatai,

139

Osztályfőnöki 5-8. osztály a házifeladat-felelős teendői, minden gyerek feladata az iskolában).  Hogyan írjunk pályázatot? (lépései: témaválasztás, anyaggyűjtés, vázlatkészítés, első fogalmazvány megírása, a dolgozat újraírása, a dolgozat dokumentálása, a végleges változat elkészítése; egyéni és csoportmunka összehangolása).  A tanulás akadályai (a tömeg hiánya, túl meredek grádiens, a meg nem értett szó).  A figyelem mérése és fejlesztése (figyelemkoncentrációt javító gyakorlatok, játékok beiktatása).  Hogyan tanuljunk humán és reál tantárgyat? (a módszertani különbségek, megoldási javaslatok).  Munkám a családban (mindennapi megbízatások, szünidei illetve hétvégi tevékenységek, állandó feladatok, napi illetve heti programok).  A tanulás és munka értékelése (önértékelés, külső–tanári, osztálytársi, szülői–értékelés, ennek szerepe a mentális egészség szempontjából).  Munkafegyelem–tervszerű munka (az előre elfogadott rendhez való alkalmazkodás, a munkafegyelem betartása, munkarend készítése és érvényesítése). EMBER ÉS TÁRSADALOM

 A család (fogalma, típusai, tagjai, feladatai, családfa; demokrácia a családban; generációk együttélése; családi munkamegosztás; a pénz értéke, megbecsülése a család életében; gazdálkodás a családban–zsebpénz).  A legmeghittebb közösség a család (a család és annak szerepe az egyén egészséges, harmonikus fejlődésében; a család feladatai: szeretet, érzelmi biztonság, lelki támasz nyújtása, anyagi gondoskodás, idős / beteg családtagokkal való törődés; ami a családi életet meghitté teszi; az én családom – jövőkép; munkamegosztás a családban; mikor és hogyan ünnepelünk a családban: születésnap, névnap, házassági évforduló, karácsony, húsvét, anyák napja, nőnap, gyermeknap, stb.; illemtan az ünnepekkel kapcsolatban).  Életem az iskolában (az iskolai közösség hatása a gyermekre; alkalmazkodás az iskola rendjéhez, társaihoz, tanáraihoz; az iskola törvénye: a Házirend; az iskola hagyományainak megismerése; az iskolai és otthoni élet összehasonlítása; az adott iskola szokásai, hagyományai; mit teszek én, hogy tovább öregbítsem iskolám jó hírét? – hogyan tehetem széppé, otthonosabbá az iskolámat, tantermemet?  Életem színtere: az otthon, az iskola, a lakóhely (otthonom – iskolám – lakóhelyem környezetének rendben tartása; miért szeretek/nem szeretek itt élni?; virággondozás, parkgondozás, faültetés (pl.: minden tanuló hoz virágot az iskola szebbét tételéhez; tisztasági őrjárat az iskola környékén, a lakóhelyén; tiszta környezet–egészséges ember; a lakóhely értékeinek védelme). EMBERISMERET

 Ember és állat I. (az ember egy biológiai folyamat része; az emberré válás néhány kérdése; az ember biológiai és társadalmi jellegű tulajdonságai; állat az emberben, ember az állatban; közöttük levő kapcsolat tükröződése a nyelvben, hasonlóságok a csoportosulás módjában; állatok erkölcse; különbözőség: testi sajátosságok, agyműködés, ösztönösség, tudatosság, kommunikációs formák, társas magatartás).  Ember és állat II. (szelídítés, idomítás, elvadítás; az állatok védelme, állatok „jogai”; agresszió állatoknál, embereknél; felelősség az állatvilágért).  Életünk különböző szakaszai (csecsemő és kisgyermekkor (0-3 év); óvodáskor (3-6 év); az iskolába lépés kora (6-7 év); kisiskoláskor (8-10 év); serdülőkor (11-14 év); ifjúkor (15-18 év); felnőtt és öregkor; életmód, kapcsolat, szokások, értékek, örömök, vágyak alakulása az egyes szakaszokban). ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK



Az egészség érték: testi jólléti állapot (elemi higiéniai követelmények) –testápolási vetélkedő; alkalomnak, időjárásnak megfelelő öltözködés; egészséges táplálkozás, az elhízás veszélyei) teljesítmény és táplálkozás).

140

Osztályfőnöki 5-8. osztály  Kísértésnek kitéve: a dohányzás (élettani kísérletek, a cigaretta összetevői; közvetlen hatása az emberre; betegségek okozója, következményei az utódokra; hogyan lehet leszokni?, hogyan tudok visszautasítani?).  Szabadidő: olvasás, hobbi (a műveltség iránti igény megalapozása; a könyv tanít, nevel, szórakoztat; a könyvtár jelentőssége, a helyes könyv-, és könyvtárhasználat; hogyan befolyásolhatja későbbi pályaválasztásomat?).  Szabályok vagy korlátok: illik, nem illik (iskolában hogyan viselkedjünk?; étkezés az iskolai ebédlőben; telefonálás). PÁLYAORIENTÁCIÓ

 Ami érdekel, amit szívesen csinálok (érdeklődésem, képességeim, életpálya-elképzelés). A szülők, ismerősök foglalkozása, mennyit kell ahhoz tanulni, nehézségek, munkakörülmények, fizetés).

141

Osztályfőnöki 5-8. osztály 6. évfolyam KÖZÖSSÉG ÉS SZEMÉLYISÉG

 A közösség céljai, feladatai a tanévben (a helyzet értékelése, újabb feladatok megjelölése)  A köz-, és magántulajdon tisztelete (közös terület, öltöző, tantermek, stb. megbecsülése, rendben tartása, megóvása, a károkozás megelőzése és büntetése, a megrongált tárgyak mint lehetséges veszélyforrások, személyi tulajdon)  Együtt–egymással (feladatvállalás a közös tevékenységben, a vállalt feladatok pontos, lelkiismeretes ellátása a tanuló képességeinek megfelelően; legmagasabb rendű emberi tevékenység: az együttműködés)  Testre szabott feladatok kiválasztása az egyes tanulók számára tulajdonságainak ismeretében  Felelős vagy önmagadért és másokért (a felelősségtudat kialakítása önmagunk, barátaink, családtagjaink, embertársaink iránt; barátság vagy haverság? – különbségtétel a fogalmak között; lelkiismeretességre nemcsak a munkához, de társainkhoz fűződő viszonyunkban is szükség van, a lelkiismeretesség hiánya lelkifurdaláshoz, s így rossz közérzethez, súlyosabb esetben betegséghez is vezethet)  „Tükröm, tükröm mondd meg nékem!” (a testi–lelki harmónia alapja az önismeret, beképzeltség és önhittség vagy kishitűség? – a torzult énképek)  Önzés–önzetlenség (különbségtétel az egészséges önszeretet és a túlzott önimádat, az önzés között; lemondás a másik ember javára; önzetlen cselekedeteink pozitívan hatnak közérzetünkre)  Őszinteség–hazugság (társas kapcsolataink, őszinte és igaz barátság, családi életünk alapköve az őszinteség; az őszinteség hiánya mindig konfliktust okoz; a tények különböző okok miatt és különböző mértékben eltorzulhatnak: betyárbecsület, kegyes hazugság, elhallgatás, füllentés, rágalmazás)  Tolerancia a másság iránt (más népek, nemzetiségek, különféle embercsoportok (cigányság, zsidók, fogyatékosok, stb.) elfogadása, értékeinek megismerése, elismerése, a velük való helyes bánásmód)  Milyen az én osztályom? (az osztály feladata törődni minden egyes tagjával, egyidejűleg szem előtt tartani a közösség érdekét; az együttes tevékenységben való részvétel képességének kialakítása)  Hogyan küzdjem le rossz szokásaimat? (rossz szokásaim – egészségkárosító hatása, reális énkép kialakítása bírálat, önbírálat által; reális célok kitűzése a személyiség pozitív megváltoztatására a fokozatosság érvényesítésével)  Helyem az osztályközösségben (az egyes egyének meghatározó szerepe a közösségben, annak megítélésében; az alkalmazkodási képesség, a viselkedési kultúra fejlesztése, helyes önismeret, mások véleményének fontossága)  Baráti kapcsolatok az osztályban (baráti kapcsolatok megtartása, erősítése; újabb lehetséges barátságok kezdeményezése; szociometriai felmérés) TANULÁS ÉS MUNKA  Tanulási stílusok – tanulási stílusom (auditív, vizuális, mozgásos, társas, egyéni, impulzív, reflektív)  Munka és alkotás (a fizikai és szellemi munka közötti különbségek, munka és alkotás kapcsolata)  A tanulás motívumai (miért tanulunk?, érdeklődés – tudásvágy kapcsolata, környezetünk elvárásai; reális célok kitűzése, célok és a realitás)  Nemcsak az iskolában tanulunk (a tanulás tág értelmezése, iskolán kívüli tanulás lehetőségei, az etikus magatartás)  A munka létünk alapja (az emberi szükségletek kielégítésének forrása, igényszint, kedvelt és kevésbé kedvelt tanulási és munkalehetőségek)  Munka és személyiség (munkasiker – örömforrás – személyiség, kudarc hatása a személyiségre) EMBER ÉS TÁRSADALOM

142

Osztályfőnöki 5-8. osztály  Nemzeti ünnepeink: március 15.; augusztus 20.; október 23. (a haza iránti szeretet és a magyar nemzethez tartozás érzésének kialakítása az ünnepek helyi aktualitásának segítségével; az ünnepek történelmi hátterének rövid megismertetése; hogyan ünnepeltünk? – hogyan ünnepelünk? – helytörténeti vonatkozások, történelmi emlékhelyek megismertetése)  Szokások – hagyományok (csak az szeretheti igazán szülőföldjét, lakóhelyét, aki ismeri történelmét, az itt élő emberek szokásait, hagyományait; ismerje meg szűkebb környezetének (lakóhely, környező történelmi emlékhely, megye) történetét, az emberek hitében fellelhető szokásokat, hagyományokat, ezen keresztül a szűkebb pátria szeretetének, értékei megóvásának kialakítása a tanulókban; a hagyományok ismerete nélkül nem létezik teljes emberi élet)  Hazánk természeti kincsei és ezek védelme (a világörökség részévé nyilvánított értékek bemutatása: Hollókő, Budai várnegyed, Aggteleki cseppkőbarlang; hogyan védjük, óvjuk ezeket?; tanulmányi kirándulás viselkedési szabályai) EMBERISMERET

 Segítség! – megváltoztam!? (a serdülőkor korai szakaszának – 11-14 éves kor – állomásai és ennek hatása a serdülőre, a családra. „Lázadásaim”)  Építem önmagam I. (egészséges életrend, napirend összeállítása, annak betartása, hogy távlati célkitűzéseimet megvalósíthassam; szellemi, fizikai munka, a feltöltődés helyes aránya; igényes szórakozás; a „saját idő” fontossága)  Építem önmagam II. (a test és a lélek egyensúlya; rendszeres mozgással, sporttal építem a testem és lelkem; testi és lelki tulajdonságok gyűjtése, amit a sport megváltoztat)  Önismeret (Ismerd meg önmagad! Te is felelsz önmagad alakításáért. Hit önmagunkban vagy önhittség. Ki legyen a példaképem? Mi legyek, ha nagy leszek? ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK

 Az egészség érték: szociális jólléti állapot (milyen a családunk időbeosztása?; nagyító alatt a napirendem; a tevékenységünk sorrendjét, valamint a hozzá szükséges időbeosztást tervezni kell!)  A család: konfliktusok mindenütt (kommunikációs zavarok a családban; az összeütközések feloldása; véleményalkotás, ítéletformálás; kritikus gondolkodás; a megfelelő szülő-gyerek kapcsolat)  Kísértésnek kitéve: az alkohol (élettani kísérletek, egészségkárosító hatása, italozás következményei, az alkoholizmus, mint betegség, a családi élet ellensége, vigyázz: osztálykirándulás, házibuli, diszkó)  Szabadidő: társakkal a szabadidőben (játék, sport, vetélkedés, babazsúr v. házibuli, társas – baráti együttlét)  Szabályok vagy korlátok: egy kis illemtan (köszönés, bemutatkozás, megszólítás, levél üdvözlőlap) PÁLYAORIENTÁCIÓ

 A fizikai és a szellemi munka (a szülők és ismerősök szakmája; ismert szakmák rendszerezése fizikai és szellemi munkacsoportba; melyek a két szakmacsoport lényegi különbségei és hasonlóságai; mennyit kell az egyes szakmákhoz tanulni, milyen iskolatípusban?; milyen a kétfajta munkacsoport társadalmi megítélése és anyagi elismerése?; a fizikai és szellemi munka egyaránt fontos, nem létezhet egymás nélkül)  Munkahely-látogatás (más életterek, foglalkozások, életformák megismerése; a munkahelyen „helyszínen” ismerjenek meg néhány szakmát, foglalkozást a valós környezetben; a szellemi és fizikai munka megfigyelése; figyeljék meg a használt anyagokat, szerszámokat, munkakörülményeket, tevékenységeket; kérjenek munkaköri leírásokat)  Pályaválasztási elképzelések (a gyerek és a szülők pályaválasztási elképzelései; ezek egybevetése; azonossági pontok és lényeges eltérések keresése; mi motiválta a két „oldal” választását?; kik és hogyan hassanak a gyerekre a döntés előtt?; ki döntsön?)

143


 A közösség céljai, feladatai a tanévben (a közösség további fejlesztése; a helyesen kialakult értékek, magatartási normák megerősítése; az egyéni és a körérdek érvényre jutását szolgáló tevékenységekre való rávilágítás)  Társakkal a közös munkában (felelősségvállalás a feladatok megfelelő végrehajtásáért; a közösséggel való együttműködés az egyén számára is védelmet és előnyt jelent; egymás segítése az iskolai élet különböző színterein biztosítja a sikert)  A kultúrált magatartás szabályai a lányok és fiúk kapcsolatában (legyenek udvariasak, tapintatosak egymással és a kívülállókkal szemben is; tartózkodjanak a kirívó magatartástól!)  Milyen vagyok? (a helyes önértékelés kialakítása bírálat, önbírálat alapján)  Milyen legyek, milyen lehetek? (az ideális „én” elérésére tett erőfeszítések fejlesztik a jellemet; elvárásaim magammal szemben, mások elvárásai velem szemben)  Azt gondolod, amit mondasz? (a kommunikáció, metakommunikáció szerepe, fejlesztése; a testnyelv fontossága a mindennapi érintkezésben)  Mi motiválja cselekvéseinket? (ösztönök és tudatos cselekvések; szükségleteink hierarchiája a fizikai szükségletektől az önmegvalósításig)  Az emberi együttélés írott és íratlan szabályai (a szabályok szintjei és egymásra épülésük: szokás, erkölcs, jog; a szabályok megszegésének büntetése)  A család, mint a nevelés legfőbb színtere (nevelés, érzelmi védettség; generációk együttélése, munkamegosztás; családi szokások és ünnepek; egymás tiszteletben tartása; demokrácia a családban)  Konfliktusok a családban (a türelem, megértés, odafigyelés szerepe a konfliktus kezelésében, feloldásában; a válás káros hatása a családtagokra, a gyermek fejlődésére)  Vitában formálódik a közvélemény (a közös ügyek nyílt, kulturált vitában való megtárgyalása alakítja a helyes közvéleményt; a jó vita jellemzői: fontos kérdésről folyik; őszinte, előítéletektől mentes; következményei láthatóak) TANULÁS ÉS MUNKA  A magatartás, a szorgalom és a tanulmányi helyzet értékelése (helyzetelemzés, összehasonlítás a korábbi állapottal; a közösség és az egyén céljainak felelevenítése a helyes továbbhaladási irány megtartásáért.  A tanulás mentálhigiénés feltételei (a lelki tényezők szerepe a tanulásban, a teljes nyugalom, megfelelő testi erőnlét, képességünk – terhelhetőségünk, hit az elvégzett munka sikerében, önellenőrzés szerepe a megszilárdításban, sikereim és kudarcaim a tanulásban, tanulás a céljaim elérése érdekében)  Ki miben jobb? Önellenőrzés, önértékelés EMBER ÉS TÁRSADALOM

 „Akikre büszkék lehetünk” (kiemelkedő államfők, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságán keresztül bővítsék ismereteiket kulturális örökségünkről; helyezzék el ezen keresztül hazánkat Európában és a világban – helytörténeti vonatkozások is)  Politika, politizálás (a tévé, rádió, sajtó segítségével kapjanak képet a hazánkban folyó politikai eseményekről, fejlődő demokráciánkról, politikai kultúránkról; ismerje meg, hogy a különféle társadalmi csoportok érdekeit a pártok képviselik, s ezért a pártok sokfélék lehetnek; a politizálás szerepe a mindennapi életben)  Életünk a „megsebzett bolygón” (a környezetvédelem szükségességének megértése; a környezeti ártalmak számbavétele (gépjármű–közlekedés, energiatermelés; a környezetszennyezés elleni védekezés lehetőségei; a környezetvédelem általában és közvetlen környezetünkben; mit tehetek én környezetem védelmében?) EMBERISMERET

 Önismeret (reális – ideális énkép, önfejlesztő stratégiák, példakép)  A serdülőkor biológiai és higiéniai problémái (a serdülődéssel járó biológiai és pszichológiai változások; a változások biológiai gyökerei; a természet rendjének elfogadása; én–képed új fényképe)

144

Osztályfőnöki 5-8. osztály  Testkultúra a serdülőkorban (hogyan és miért törődöm a testemmel?; ki a szép ember?; divat, ízlés, ízléstelenség; az én egyéni stílusom; a serdülőkor kozmetikai problémái; mindenki szép valamiben)  Ismerkedés – kapcsolatteremtés (kikkel vagyok kapcsolatban? –kortárssal, felnőttel, „idegennel”, más neművel-; a kapcsolat mozgatórugói: azonos érdeklődés, érdek, szeretet; a kapcsolatteremtés feltétele: ön- és másik ismerete vagy megismerésének vágya; mi a jó kapcsolat „receptje”?; az ismerkedés illemtana; emberi kapcsolatok alakulása: átalakulása pl. szerelemmé vagy véget érése) ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK  Az egészség érték: lelki jólléti állapot (a jó lelki állapot fogalma, a gyilkos stressz, a stresszkezelés és szabályozás)  A család: miről vallanak otthonunk tárgyai? (esztétikus környezet, kényelem vagy luxus, a giccs, célok vagy álmok)  Kísértésnek kitéve: a drog (első lépések a kábítószer–fogyasztás felé, a kábítószerek fajtái és a fogyasztás formái, drogok idegrendszeri hatása, a kábítószer okozta élmény, vigyázat: koncert, házibuli, diszkó, barátok, nem élek vele)  Szabadidő: a tömegkommunikáció hatása életmódunkra (színház, mozi, videó, tv., reklám, virtuális valóság)  Szabályok vagy korlátok (a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, az utca illemtana) PÁLYAORIENTÁCIÓ

 Érdeklődés, jellem, motiváció a pályaválasztásban (kiindulási pont az 5. Osztályban elkészített fogalmazás, kérdőív az érdeklődésről; az érdeklődés változékonyságának felismerése; érdeklődési terület ismerete; a jellem ismerete; érdeklődési területek és pályaelképzelések közötti összefüggés; jellemed hogyan befolyásolhatja pályaválasztási szándékodat?; mi motiválhatja a pályaválasztást?)  Egy érdekes életpálya (vendégek fogadása, vagy riportok készítése; az életpályája milyen tanulmányok, erőfeszítések mentén alakult olyanná amilyen?; Voltak-e korrekciók, bukások?; Hogyan tudott újból „építkezni”?; Lezártnak tekinti-e az életpályáját?)  Pályaválasztási elképzelések (gyerek – szülő, motivációk, döntés joga)  Pályaválasztási vetélkedő (ismeretek, helyzetfelismerés, kreativitás, magatartási kultúra, kommunikáció)

145


 Céljaink, feladataink a 8. osztályban (a továbbtanulás megalapozása; elvárás velük szemben a példamutatás tanulmányi, magatartási, stb. téren)  Csoportok az osztályban (klikkek és barátok; sztárok és magányosok)  Egyéni képességek a közösség szolgálatában (a kapcsolatteremtés a kooperáció fontossága a közösségben; empátia, tolerancia, konfliktus-, és kudarctűrő képesség)  Harcban önmagunkkal (sajátos ellentmondása ennek az életkornak, hogy a vágyak és igények nincsenek összhangban a lehetőséggel; az én-ideál megközelítését segítik a helyes önismeret (önkritika), az egészséges ambíció és akarat a gátlások és negatívumok leküzdésére)  A felnőtté válás jellemző viselkedési normái (a felnőttkor jellemzői már gyermekkorban jelentkeznek; a szó és a tett, a vágy és az értelem viszonya)  Barátság, szerelem, szexualitás (a barátság és szerelem azonos és eltérő elemei, értékeik; a serdülőkorban a szexuális élet kerülendő, mert a fiatalok biológiai, szellemi és társadalmi érettsége, helyzete nem alkalmas a felelősségteljes kapcsolat létesítésére)  Mi dolgunk a világon? (életünk értelmét mi adjuk céljainkkal, cselekedeteinkkel, hitünkkel; az élet értelme az értelmes élet!)  Generációk együttélése a családban (a tisztelet korra való tekintet nélkül mindenkinek kijár; a család szokásaihoz alkalmazkodni kell; az alkalmazkodás gyakorlással fejleszthető)  Az önkormányzat működése az osztályban és az iskolában (a vállalt feladatok elvégzése kötelesség, melyet önzetlenül, lelkiismeretesen, pontosan kell végezni; a dicséret, elismerés új erőt ad a további munkához)  Közéletiség, demokrácia (az igazi demokrácia gyakorlásához szükséges a saját, a csoport és a közösségi érdek felismerése; az osztályfőnöki óra a demokrácia gyakorlásának színtere)  Isten, hit, vallásosság (a hit világa, a vallásos ember, minden ember kizárólagos joga) TANULÁS ÉS MUNKA

 A tanulmányi és magatartási helyzet értékelése (helyzetelemzés és célmeghatározás a tanulók önértékelése alapján)  Aki mer, az nyer (kezdeményezőkészség, kockázatvállalás, vállalkozói bátorság)  Én és a nyári munka  Versengés és együttműködés EMBER ÉS TÁRSADALOM

 Én is hazám polgára vagyok (az állampolgárok alapvető jogainak és kötelességeinek megismerésén keresztül egyensúly kialakítása a joggyakorlás és a kötelesség–végrehajtás között)  „Magyarországról jövök” (a leggyakrabban látogatott idegenforgalmi nevezetességek, földrajzi helyek bemutatásán keresztül érezzék szükségét ezek védelmének, erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt (pl.: nemzeti parkjaink, Balaton, Velencei- tó, Tisza- tó bemutatása – felhasználhatók a tanulmányi kirándulások tapasztalatai is, illetve ezek előkészítésére is! EMBERISMERET

 Kamaszszerelem (az élet természetes ajándéka: szeretet, szerelem, imádat; vonzalomtól a szerelemig; a szerelmes állapot; hogyan fejezzem ki a szerelmem? – a szerelmesek illemtana; a szerelemtől más lettem? hogyan lehet szerelmeket megszakítani anélkül, hogy a másik ember önbizalmát megsérteném; tudjon különbséget tenni a szerelem és a nemi vágy megnyilvánulása között)  Szexualitás (a testi szerelem, mint az emberiség közös titka; a szex, a szexualitás; mi a különbség a szerelem és a szexualitás között?; miért káros a szexuális élet túl korai megkezdése?; szemérmes, szemérmetlen, pornográf; a tömegkommunikáció és a szex; uralom a nemi ösztönök felett) 146

Osztályfőnöki 5-8. osztály  Boldogság és szomorúságforrások (mit jelent: boldogság, szomorúság?; a boldogság összetevői, szintjei: szerencsejavak, örömérzet, megelégedettség, értelemmel telített élet; a boldogság kellékei: nyitottság, lendület, életkedv, szeretet, helyes önértékelés, tettek; szomorúságforrás: félelem, önbizalom hiánya; állandó szomorúság következménye: depresszió, magány, öngyilkosság; nyújts kezet!)

 Élet és halál (az emberi lét értelme, a véges és végtelen összefüggései, a folytatásra vonatkozó legfontosabb elképzelések, a különböző „túlélési” elképzelések, a vallások válaszai a halállal kapcsolatban, a célok, perspektívák és a vég összefüggései, a lét küzdelem az önmegvalósításért, az ember alkotásaiban és utódaiban "él tovább", mi dolgunk a világon?) ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK  Az egészség érték: megtörtént a baj (háztartási és idénybalesetek, elsősegélynyújtás, betegápolás, beteglátogatás)  A család: önkiszolgálás otthon (háztartási eszközök használata, konyhatechnika, korszerű táplálkozás)  Kísértésnek kitéve: az AIDS (fogalma, fertőző források, tünetei, védekezés ellene, szűrés és tanácsadás)  Szabadidő: elhatározástól a megvalósításig (kirándulás szervezése, ruhatár, programkészítés, viselkedési szabályok)  Szabályok vagy korlátok: kerékpárral a közúton (kerékpáros közlekedés, KRESZ-ismeret, közlekedési morál) PÁLYAORIENTÁCIÓ  Jövőnkre készülünk (pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség, pályakép)  ÉN-KÉPEM – személyiségleltár (képességeim, erősségek – gyengeségek – lehetőségek – veszélyek)  Középfokú iskoláztatás (iskolaszerkezet, felvételi követelmények, pályaalkalmasság, iskolaváltás, helytállás)  Pályaválasztási döntés (elképzelések, döntés, alternatívák, érvek–ellenérvek)  „Próbafelvételi” (felkészülés, feszültségoldás, megjelenés, bemutatkozó beszélgetés, kommunikációs stratégiák, taktikák, siker –kudarc)  A munkanélküliség állapota, folyamata (munkaerő kereslet és kínálat, esélyteremtés)

147

Biológia 7-8.évfolyam. Tartalomjegyzék:

Recommend Documents