DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
BIO-PARAFFINOK IZOMERIZÁCIÓJA
Készítette: KASZA TAMÁS okleveles vegyészmérnök
Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola keretében
Témavezető: Prof. Dr. habil. Hancsók Jenő okl. vegyészmérnök, Eur. Ing., D.Sc. egyetemi tanár
Pannon Egyetem Mérnöki kar Vegyészmérnöki- és Folyamatmérnöki intézet MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék
Veszprém 2012
BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK Az elmúlt néhány évtizedben a világ népességében bekövetkező ugrásszerű növekedés, és a fejlődő országokban végbemenő életszínvonal emelkedés jelentősen megnövelte a világ energiaigényét. Ennek megfelelően a motorhajtóanyagok iránti igény is folyamatosan nő. A környezet védelme és a gazdaság élénkítése miatt különböző környezetvédelmi intézkedések hatására, illetve környezetvédelmi előnyeik miatt a különböző biomassza-eredetű motorhajtóanyagok szerepe is egyre nagyobb. A jelenleg felhasznált bio-motorhajtóanyagok és azok előállítási technológiának számos hátránya, valamint az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és a világ más részein megfogalmazott igények és ösztönzések miatt előtérbe került a második vagy újgenerációs bio-motorhajtóanyagok kutatása-fejlesztése és piaci bevezetése. Ennek értelmében új szerkezetű termékeknek, részben vagy teljes egészében új alapanyagokból és új technológiákkal való előállítására van szükség. Az utóbbi évtizedben intenzív kutató-fejlesztő tevékenység kezdődött Diesel-motorokban alkalmazható hajtóanyagok természetes trigliceridekből főleg katalitikus úton történő előállítására és azok felhasználására. A tématerület újdonsága és a kutatási eredmények bizalmas kezelése miatt a rendelkezésre álló közleményekben csak kevés információt adnak meg, különösen a biogázolajok előállításának második lépése, azaz a paraffindús elegyek izomerizálása területén. Az előzőek értelmében PhD cselekményem kutatási tevékenységének fő célkitűzése természetes
trigliceridekből
előállított
normál-paraffindús
elegyek
Diesel-motorok
működtetésére alkalmas motorhajtóanyag(okk)á és/vagy keverőkomponens(ekk)é történő átalakítása volt, amely(ek)nek a minősége jobb a jelenleg biokomponensként alkalmazott biodízeleknél (zsírsav-metil-észterek), és minden tekintetben versenyképes a kőolajalapú dízelgázolajokkal. Ennek keretében kiemelt célom a természetes trigliceridekből katalitikus hidrogénezéssel előállított gázolaj forráspont-tartományába eső, paraffinokban dús elegyek (hidro)izomerizációjának vizsgálata volt. Ennek során tanulmányoztam – többek között – a céltermékek hozamának és összetételének változását nagy n-paraffin-tartalmú közbenső termékelegyeknek különböző platinatartalmú katalizátorokon történő átalakítását, továbbá a katalizátorok izomerizáló és krakkoló aktivitásának változását a felhasznált katalizátorok típusának (összetételének), az alkalmazott műveleti paramétereknek és az alapanyagok összetételének függvényében.
1
KÍSÉRLETI TEVÉKENYSÉG
Kutatási munkám célja különböző napraforgó- és repceolajokból, mint természetes trigliceridekből különböző hidrogénező katalizátorokon (szulfidált NiMo/ Al2O3, nem szulfidált CoMo/ Al2O3 és nem pirofóros Raney Nickel) eltérő paraméterek mellett előállított paraffin elegyeknek, illetve ezek modellvegyületekkel [olajsav (Priolene 6928, Uniqema), nagy kéntartalmú (6500 mgS/kg) desztillációs gázolaj] módosított összetételű elegyeinek átalakíthatóságának vizsgálata volt. Ezen elegyeket részben a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék Kísérleti csarnokában, részben a MOL NyRt. DS Development laboratóriumában állították elő 5-50 literes mennyiségekben. A nagy n-paraffin-tartalmú elegyek izomerizálását különböző mikro- és mezopórusos katalizátorokon (Pt/SAPO-11, Pt/Al-MCM-41, Pt/MCM-22 és Pt/γ-Al2O3) vizsgáltam. Az előnyösnek talált SAPO-11 katalizátorhordozó esetén különböző Pt-tartalmú (0,2-1,0%) katalizátorokat tanulmányoztam. A kísérletek a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszéken levő nagynyomású ikerreaktor-rendszerrel folyamatos üzemmód történtek. Ez a berendezés tartalmazott minden olyan készülékeket és gépegységet, amelyek az iparban egy heteroatomeltávolító, illetőleg egy izomerizáló üzem reaktorkörében is megtalálhatóak. Az alapanyagok és a heterogénkatalitikus kísérletek során nyert termékek összetételét különböző gázkromatográfiás módszerekkel, míg azok főbb minőségi jellemzőit szabványos vizsgálati módszerekkel határoztam meg, illetőleg számítottam ki.
2
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
1.
Megállapítottam, hogy a vizsgált különböző összetételű Pt/mikro- és/vagy mezpórusos katalizátorok
közül
a
0,4-0,5%
platinatartalmú
SAPO-11/Al2O3
katalizátorok
alkalmazása a legkedvezőbb bio-paraffinok izomerizálására, mert ezek nagy céltermékhozam biztosítása mellett megfelelő hidrogénező-dehidrogénező és izomerizáló aktivitással is rendelkeznek a szükséges izoparaffin-tartalom eléréséhez, így a kívánt folyási tulajdonságok kielégítéséhez [1.1.1., 1.3.2., 1.4.1., 1.4.2., 1.5.1.]. 2.
Meghatároztam a 0,5% Pt/SAPO-11 katalizátoron a bioparaffin elegyek izomerizációja során az n-oktadekán izomerizációjának különböző hőmérsékleten mért reakciósebességi állandóit, illetve az aktiválási energia értékét, amely 143 ± 3 kJ/mol volt [1.1.4.].
2.1. Megállapítottam, hogy a bio-paraffin elegy zsírsav-tartalmának növelése növekvő mértékben csökkenti az oktadekán izomerizációjának reakciósebességi állandóit. Ennek oka az lehetett, hogy a zsírsav a fémes és savas helyeken történő reakciókat különböző mértékben gátolhatta, így az izomerizációs reakciók számára kedvező fémes–savas helyek arányát is megváltoztathatta. 2.2. Bebizonyítottam, hogy az alapanyag zsírsav-tartalma nem befolyásolja az n-paraffinok izomerizációja során az aktiválási energia értékét. 3.
A különböző olajsavtartalmú alapanyagelegyekkel Pt/SAPO-11 katalizátoron végzett tartamkísérletek eredményei alapján felismertem, hogy az oxigéneltávolítás során a reakcióparaméterektől (különösen a hőmérséklettől) függő mértékben keletkező víz csökkenti a katalizátor savasságát, továbbá a keletkező CO és CO2, a katalizátor fémes helyein adszorbeálódva csökkentik a hidrogénezés-dehidrogénezés mértékét [1.1.3., 1.3.3., 1.5.2].
3
3.1. Megállapítottam,
hogy
tartósan
nagy
izoparaffin-tartalmat
0,5%-nál
kisebb
karbonsav(olajsav)-tartalmú alapanyag esetén lehet elérni, továbbá legfeljebb kb. 2% karbonsav-tartalomig a katalizátor aktivitása állandósul, de az elérhető izoparaffin koncentráció egyértelműen kisebb. 3.2. Igazoltam, hogy a karbonsavtartalmú alapanyagok esetén a katalizátor aktivitáscsökkenése részben reverzibilis, részben pedig irreverzibilis; a reverzibilis aktivitáscsökkenésért az olajsav hidrogéneződése és képződő CO és CO2 fémes helyeken való adszorpciója felelős, melyek gátolták a hidrogénezés/dehidrogénezés aktív helyeinek hozzáférhetőségét; az irreverzibilis aktivitáscsökkenést pedig a víznek a katalizátor savas helyeivel történő reakcióba lépése, illetve a csökkent hidrogénező aktivitás miatti kokszképződés okozta. 4.
A bio-paraffin elegyek kéntartalmának hatását vizsgálva megállapítottam, hogy a vizsgált 0,5%Pt/SAPO-11 katalizátoron célszerűen 25 mg/kg-nál, még kedvezőbben 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú alapanyag alkalmazása szükséges a tartósan nagy (>60%) izoparaffintartalom eléréséhez. Igazoltam, hogy a kéntartalmú alapanyagok hatására a katalizátor aktív helyeihez kapcsolódó szulfidok és fluidumban lévő szulfidok dinamikus egyensúlya alakult ki, és csak részben történt irreverzibilis mérgezés [1.3.3.].
5.
Megállapítottam, hogy a nagyobb szénatomszámú n-paraffinok (C16-C20) látszólagos konverziója [(cn-paraffin, alapanyag – cn-paraffin, termék) / cn-paraffin, alapanyag] jóval nagyobb mértékű, mint a kisebb szénatomszámúaké. Ennek oka részben a kisebb szénatomszámú n-paraffinok kisebb reaktivitása, részben pedig az, hogy a C15-C18 paraffinok krakkolódásával kisebb szénatomszú n-paraffinok is keletkeznek [1.2.3.].
6.
Felismertem, hogy vizsgált, különböző trigliceridek felhasználásával különböző hidrogénező katalizátorokon előállított alapanyag elegyekből – melyek az eltérő zsírsavösszetétel, illetve a különböző mértékben lejátszódó dekarboxilező/dekarbonilező és
hidrogénező
oxigéneltávolító
reakciók
hatására
eltérő
szénatomszámú
szénhidrogéneket tartalmaztak – nagy izoparaffin-tartalmú elegyeket lehet előállítani függetlenül az alapanyag szénhidrogén-összetételétől, azaz a triglicerid eredetétől és hidrogénező katalizátor típusától [1.2.4., 1.5.3.].
4
6.1. Kimutattam, hogy a különböző hidrogénező katalizátorokon különböző mértékben hidrogénezett paraffin elegyek oxigéntartalma jelentősen befolyásolta az izomerizáló katalizátor aktivitását, és a termékek izoparaffin koncentrációját. 6.2. Megállapítottam, hogy a vizsgált bio-paraffin elegyek viszonylag kis aromás-tartalma (0,1-2,3%) gyakorlatilag nem gátolta az izomerizációs folyamatokat. Ennek oka a vizsgált 0,5%Pt/SAPO-11 katalizátor nagy hidrogénező aktivitása volt. 7.
Felismertem, hogy a vizsgált katalitikus rendszerben előállított termékek CFPP értéke nem csak a mérsékelt égövre érvényes -20°C téli CFPP előírást képes kielégíteni, hanem a sarkvidéki területekre érvényes értékeket is (-20°C; -26°C; -32°C és -38°C). Az ilyen minőségű termékek előállításakor azonban figyelembe kell venni az egyre jelentősebb hozam- és cetánszámcsökkenést, illetve az értékes melléktermékként keletkező, izoparaffinokban dús Jet- és motorbenzin frakciók felhasználhatóságát is [1.2.5., 1.5.4.].
5
AZ EREDMÉNYEK IPARI ALKALMAZHATÓSÁGA A különböző természetes trigliceridek gázolaj forráspont-tartományú termékké történő katalitikus átalakításának második lépésről, a bio-paraffinok izomerizálásáról kevés ipari tapasztalat áll rendelkezésre. Ezért minden egyes új kutatási eredmény, amely gazdaságosan alkalmazható ezen technológia során, illetőleg beépíthető a technológiába, nagy jelentőségű lehet hazánkban és azon kívül is. A biogázolajok ipari méretű előállításával nemcsak – a gázolajokban jelenleg használt és kedvezőtlen minőségi jellemzőkkel rendelkező biodízellel ellentétben (legfeljebb 7,0 v/v%; MSZ EN 590:2009+A1:2010) – az EU által 2020-ra elvárt 10% (energiatartalomra vonatkoztatva) bio-komponens részarány teljesíthető, hanem a gázolajok minőségi jellemzőinek várható további szigorítása (összes aromástartalom < 15-20%, poliaromástartalom < 1-4%) is könnyen kielégíthető. A nagy n-paraffin-tartalmú, kedvezőtlen hidegfolyási tulajdonságokkal rendelkező bioparaffin elegyekkel Pt/SAPO-11/Al2O3, Pt/Al-MCM-41, Pt/MCM-22 és Pt/γ-Al2O3 katalizátorokon elvégzett izomerizációs kísérletei igazolták, hogy a katalizátor célirányos kiválasztásával a termékek szénhidrogén összetétele és alkalmazástechnikai tulajdonságai kedvezően befolyásolhatók. A meghatározott reakciókinetikai adatok hozzájárulnak az ipari üzem tervezéséhez is. A Pt/SAPO-11/Al2O3 katalizátoron végzett izomerizálási kísérletek eredményeivel bizonyítottam, hogy az alapanyag (oxigéntartalmú köztitermékek < 0,5%; kéntartalom < 10 mg/kg) megfelelő megválasztásával nagy hozammal, illetve kedvező összetétellel (nagy, főként egyszeresen elágazó izoparaffin-tartalom) és jó alkalmazástechnikai tulajdonságokkal (nagy cetánszám, alacsony CFPP) állíthatók elő a biogázolajok. A műveleti paraméterek (T, P, LHSV) változtatásával a folyási tulajdonságok az igényeknek megfelelően széles tartományban változtathatók (CFPP +5°C és akár -40°C között). Ezen eredmények hozzájárulhatnak nagy izoparaffin-tartalmú biogázolajok költséghatékony előállításának ipari megvalósításához. Az előállított biogázolajok cetánszáma jelentősen meghaladja a gázolajokra érvényes magyar és európai szabvány (MSZ EN 590:2009 + 2010:A1) által előírt legalább 51 értéket. Ez lehetővé teszi ezen termékelegy kis cetánszámú (<51), ezáltal keverőkomponensként kevésbé értékes gázolajfrakcióval való együttes felhasználását is, ami jelentős nyereség forrása is lehet.
6
KÖZLEMÉNYEK, ELŐADÁSOK JEGYZÉKE 1. A DOLGOZAT TÉMATERÜLETÉHEZ TARTOZÓ KÖZLEMÉNYEK, ELŐADÁSOK 1.1. Idegen nyelvű, külföldi folyóiratban megjelent közlemény: 1.1.1.
Kasza, T., Holló, A., Thernesz, A., Hancsók, J.: „Production of bio gas oil from bioparaffins over Pt/SAPO-11”, 2010, Chemical Engineering Transactions, 21, 1225-1230.
1.1.2.
Kasza, T., Solymosi, P., Varga, Z., Whál Horáth, I., Hancsók, J.: „Investigation of isoparaffin rich alternative fuel production”, 2011, Chemical Engineering Transactions, 24, 1519-1524.
1.1.3.
Hancsók, J., Kovács, S., Pölczmann, Gy., Kasza, T.: „Investigation the effect of oxygenic compounds on the isomerization of bioparaffins over Pt/SAPO-11”, 2011, Topics in Catalysis, 54, 1094–1101. (IF: 2,624)
1.1.4.
Kasza, T., Kalló, D., Hancsók, J.: „Isomerization of bio-paraffin mixtures”, Catalysis Communications, közlésre beküldve
1.2. Idegen nyelvű, hazai folyóiratban megjelent közlemény: 1.2.1.
Kasza, T., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Production of bio-isoparaffins by hydroisomerisation of bioparaffins”, 2009, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 37(2), 95-99.
1.2.2.
Kasza, T., Hancsók, J.: „Production of depressed freezing point bio gas oil from slaughter house waste lard”, 2010, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 38(1) 41-45.
1.2.3.
Kasza, T., Hancsók, J.: "Investigation of fuel components produced by the isomerization of bio-paraffin mixtures", 2011, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 39(1), 121-126.
1.2.4.
Kasza, T., Hancsók, J.: „Isomerization of paraffin mixtures produced from sunflower oil”, 2011, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 39(3), 363-368.
1.2.5.
Kasza, T., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Application of improved bio-paraffins in Diesel Fuels”, 2011, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, közlésre elfogadva
1.3. Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: 1.3.1.
Kasza, T., Hancsók, J.: „Production of high isoparaffin containing diesel blending component from renewable sources”, International Symposium on Motor Fuel 2010, Szlovákia, Tatranské Matliare, 2010. június 14-17. In CD Proceedings (ISBN 97880-969710-5-3), MF-2534, 13 oldal
7
1.3.2.
Kasza, T., Holló, A., Thernesz, A., Hancsók, J.: „Production of Bio Gas Oil from Bioparaffins over Pt/SAPO-11”, 13th PRES Conference, Csehország, Prága, 2010. augusztus 28. – szeptember 1., In CD Proceedings, 6 oldal
1.3.3.
Kasza, T., Hancsók, J.: „Effects of the process parameters and the composition of the feedstock on the catalyst activity during the isomerisation of bioparaffins”, 8th International Colloquium Fuels 2011, Németország, Stuttgart/Ostfildern, 2011. január 19-20., In Proceedings (ISBN 3-924813-75-2), 351-357.
1.3.4.
Kasza, T., Solymosi, P., Varga, Z., Whál Horáth, I., Hancsók, J.: „Investigation of isoparaffin rich alternative fuel production”, 10th International Conference on Chemical and Process Engineering, Olaszország, Firenze, 2011. május 8-11., In CD Proceedings, 6 oldal
1.4. Hazai konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: 1.4.1.
Kasza, T., Hancsók, J.: "Bioeredetű paraffin elegyek izomerizációja különböző katalizátorokon", Műszaki Kémiai Napok 2010, Veszprém, 2010. április 27-29., Kiadvány (ISBN 978-963-9696-93-8), 234-238.
1.4.2.
Kasza, T., Hancsók, J.: „Bioparaffinok izomerizációja platina-tartalmú SAPO-11 és AlMCM-41 katalizátorokon”, Műszaki Kémiai Napok 2011, Veszprém, 2011. április 27-29., Kiadvány (ISBN 978-615-5044-07-6), 220-225.
1.5. Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás kivonatos megjelenéssel: 1.5.1.
Kasza, T., Hancsók, J.: „Isomerization of bioparaffins over Pt/Al-MCM-41 catalyst”, 16th International Zeolite Conference - 7th International Mesostructured Materials Symposium, Olaszország, Sorrento, 2010. július 4-9., Book of extended abstracts 1744-1745.
1.5.2.
Hancsók, J., Kovács, S., Pölczmann, Gy., Kasza, T.: „Investigation of the effect of oxygenic compounds on the isomerization of bioparaffins over Pt/SAPO-11 catalyst”, 14th Nordic Symposium on Catalysis, Dánia, Helsingør, 2010. augusztus 29-31., Book of Abstracts P26
1.5.3.
Kasza, T., Wáhlné-Horváth, I., Hancsók, J.: „Investigation of isomerisation of bioparaffin mixtures”, 2nd International Symposium on Air Pollution Abatement Catalysis, Lengyelország, Krakkó, 2010. szeptember 8-11. Book of Extended Abstracts, 523-525.
1.5.4.
Kasza, T., Hancsók, J.: „Investigation of isoparaffin rich fuel production: effect of contact time on Pt/SAPO-11 catalyst”, Interfaces’11, Sopron, 2011. szeptember 2830. pp. 6.
1.6. Hazai konferencia előadás kivonatos megjelenéssel: 1.6.1.
Kasza, T., Hancsók, J.: „Bioparaffin elegyek izomerizációjának vizsgálata”, „Mobilitás és Környezet 2011 - A járműipar kihívásai az energetika, a szerkezeti anyagok és környezeti kutatások területén”, Veszprém, 2011. augusztus 29 – szeptember 1., Konferencia CD, 1 oldalas kivonat.
8
1.7. Egyéb előadás: 1.7.1.
2.
Kasza, T., Hancsók, J.: „Csökkentett olvadáspontú biogázolaj előállítása vágóhídi zsiradékból”, „MOBILITÁS és KÖRNYEZET: a járműipar kihívásai az energetika, a szerkezeti anyagok és környezeti kutatások területén” konferencia, Pannon Egyetem, Veszprém, 2010. augusztus 23-25.
A TÉMATERÜLETHEZ NEM KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ KÖZLEMÉNYEK, ELŐADÁSOK
2.1. Idegen nyelvű könyvrészlet: Krár, M., Thernesz, A., Tóth, Cs., Kasza, T., Hancsók, J.: „Investigation of catalytic conversion of vegetable oil/gas oil mixtures”, in Halász, I. (Editor) Silica and Silicates in Modern Catalysis, Transworld Research Network, India, Kerala, 2010, (ISBN 978-817895-455-4), 435-455. 2.2. Idegen nyelvű, külföldi folyóiratban megjelent közlemény: Krár, M., Kasza, T., Kovács, S., Kalló, D., Hancsók, J.: „Bio gas oils with improved low temperature properties”, 2011, Fuel Processing Technology, 92(5) 886-892. (IF: 2,945) Hancsók, J., Krár, M., Kasza, T., Kovács, S., Tóth, Cs., Varga, Z.: „Investigation of hydrotreating of vegetable oil-gas oil mixtures”, 2011, Journal of Environmental Science and Engineering, 5, 500-507. Hancsók, J., Kasza, T., Kovács, S., Solymosi, P., Holló, A.: „Production of bioparaffins from natural triglycerides”, 2011, Chemical Engineering Transaction, 25, 821-826. Kovács, S., Kasza, T., Thernesz, A., Wálhné Horváth, I., Hancsók, J.: „Fuel production by hydrotreating of triglycerides on NiMo/Al2O3/F catalyst”, 2011, Chemical Engineering Journal, 176-177, 237-243. (IF: 3,461) Hancsók, J., Baladincz, P., Kasza, T., Kovács, S., Tóth, Cs., Varga, Z., „Bio gas oil production fromwaste lard”, Journal of Biomedicine and Biotechnology, 2011, Article ID 384184, 9 pages (IF : 2,436) Hancsók, J., Kasza, T., Kovács, S., Solymosi, P., Holló, A.: „Production of bioparaffins by the catalytic hydrogenation of natural triglycerides”, 2012, Journal of Cleaner Production, 34, 76-81. (IF: 2,727) 2.3. Idegen nyelvű, hazai folyóiratban megjelent közlemény: Krár, M., Kasza, T., Tóth, Cs., Hancsók J.: „Investigation of the heterogeneous catalytic transformation of vegetable oil/gas oil blends”, 2008, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 36(1-2), 71-76. Solymosi, P., Kasza, T., Hancsók, J.: „Investigation of conventional and high oleic acid content rapeseed or sunflower oils”, 2011, Hungarian Journal of Industrial Chemsitry, Veszprém, 39(1), 85-90.
9
2.4. Magyar nyelvű közlemény: Kasza, T., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Bio-motorhajtóanyagok agrártermékekből”, 2010, Mezőgazdasági Technika, LI, Különszám, 22-26. 2.5. Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: Krár, M., Kasza, T., Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Hydrotreating of trygliceride containing gasoils”, 4th International Bioenergy Conference, Finnország, Jyväskylä, 2009. augusztus 31. - szeptember 4., In Proceedings (ISBN 978-952-5135-44-2), 629-638. Kasza, T., Tóth, Cs., Baladincz, P., Kovács, S., Hancsók, J.: ”Investigation of upgrading of natural triglyceride containing gas oil”, 44th International Petroleum Conference, Szlovákia, Pozsony, 2009. szeptember 21-22., In CD Proceedings (ISBN 978-80-9697921-9), 12 oldal Tóth, Cs., Kasza, T., Kovács, S., Baladincz, P., Hancsók, J.: ”Investigation of catalytic conversion of vegetable oil/gas oil mixtures”, 44th International Petroleum Conference, Szlovákia, Pozsony, 2009. szeptember 21-22., In CD Proceedings (ISBN 978-80-9697921-9), 15 oldal Hancsók, J., Kasza, T.: „The Importance of Isoparaffins at the Modern Engine Fuel Production”, 8th International Colloquium Fuels 2011, Németország, Stuttgart/Ostfildern, 2011. január 19-20., In Proceedings (ISBN 3-924813-75-2), 361-373. Hancsók, J., Kasza, T., Kovács, S., Solymosi, P., Holló, A.: „Production of bioparaffins from natural triglycerides”, 14th International Conference on Process Integration, Modelling and Optimisation for Energy Saving and Pollution Reduction, Olaszország, Firenze, 2011. május 8-11., In CD Proceedings, 6 oldal Hancsók, J., Varga, Z., Kovács, S., Kasza, T.: „Comparing the biodiesel and biogasoil production from different natural triglycerides”, 2nd European Conference of Chemical Engineering (ECCE’11), 2011. december 10-12., Puerto de La Cruz, Tenerife, Spanyolország, Proceedings (ISBN 978-1-61804-057-2), 156-165. Eller, Z., Solymosi, P., Kasza, T., Varga, Z., Hancsók, J.: „Production of biocomponent containing jet fuels”, 2nd Eurpoean Conference of Chemical Engineering (ECCE’11), 2011. december 10-12., Puerto de La Cruz, Tenerife, Spanyolország, Proceedings (ISBN 978-1-61804-057-2), 166-174. 2.6. Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás kivonatos megjelenéssel: Hancsók, J., Krár, M., Kasza, T., Tóth, Cs.: „Investigation of hydrotreating of vegetable oil-gas oil mixtures”, 5th International Conference on Environmental Catalysis, Belfast, 2008. augusztus 31. – szeptember 3., In Proceedings 427. Krár, M., Kasza, T., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Conversion of sunflower oil containing gas oil fractions to fuel blending components via catalytic hydrogenation”, 13th Nordic Symposium on Catalysis, Svédország, Göteborg, 2008. október 5-7., In Book of Abstracts P28, 103-104. Tóth, Cs., Kasza, T., Hancsók, J.: „Production of diesel fuel by hydroisomerization of co-processed vegetable oil – gas oil mixtures”, 15th Nordic Symposium on Catalysis, Mariehamn, Aland, 2012. június 10-12, Book of abstracts, ISBN 978-952-12-2745-5, P48
10
Hancsók, J., Szoboszlai, Zs., Eller, Z., Kasza, T.: „Hydrogenation and isomerization of aromatic, cycloparaffin and oxygen containing bio-derived paraffin mixtures in one catalytic step”, CCESC2012, Alcobendas, Madrid (Spain), 2012. június 27-29, In proceedings P-66 2.7. Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás: Kasza, T., Hancsók, J.: „Comparision of biodiesel and biogasoil”, 65th Students’ Scientific Conference - “New approaches, best practices and innovative technologies in oil and gas sector”, Oroszország, Moszkva, 2011. április 12-14. Solymosi, P., Kasza, T., Hancsók, J.: „Investigation fuel purpose hydrogenation of unconventional vegetable oils”, 20th Biomass Conference and Exhibition, 2012. június 18-22., Milánó, Olaszország Hancsók, J., Tóth, Cs., Kasza, T.: „Quality improving of bioparaffin containing hydrocarbon mixtures” 20th Biomass Conference and Exhibition, 2012. június 18-22., Milánó, Olaszország 2.8. Hazai konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: Krár, M., Hancsók, J., Kasza, T., Tóth, Cs.: „Növényolaj-tartalmú gázolajok heterogénkatalitikus átalakításának vizsgálata”, Műszaki Kémiai Napok’08, Veszprém, 2008. április 22-24., Kiadvány (ISBN 978-963-9696-36-5), 37-42. Tóth, Cs., Kasza, T., Kovács, S., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Motorhajtóanyagok előállítása triglicerid-tartalmú gázolajokból”, Műszaki Kémiai Napok’09, Veszprém, 2009. április 21-23., Kiadvány (ISBN 978-963-9696-68-6), 208-214. Tóth, Cs., Kasza, T., Cseh, B., Sági, D., Hancsók, J.: „Biogázolaj-tartalmú gázolaj hidegfolyási tulajdonságainak javítása hidroizomerizációval”, Műszaki Kémiai Napok, Veszprém, 2012. április 24-26., (ISBN 978-615-5044-54-0), 274-281.
3. EGYÉB IDEGEN NYELVŰ, KÜLFÖLDI FOLYÓIRATBAN MEGJELENT KÖZLEMÉNY: Hancsók, J., Marsi, G., Kasza, T., Kalló, D.: „Hydrogenation of the aromatics and olefins in FCC gasoline during deep desulphurisation”, 2011, Topics in Catalysis, 54, 1102– 1109. (IF: 2,624) Hancsók, J., Szoboszlai, Zs., Kasza, T., Holló, A., Thernesz, A., Kalló, D.: „Selective desulphurization and denitrogenation of hydrocarbon mixtures rich in olefins”, 2011, Catalysis Today, 176(1), 177-181. (IF: 3,407)
4. TALÁLMÁNYI BEJELENTÉS Eller, Z., Hancsók, J., Kasza, T., Pölczmann, Gy., Rosenbergné Mihályi, M., Szegedi, Á., Szoboszlai, Zs., Valyon, J., Varga, Z.: „Katalizátor és eljárás paraffin szénhidrogének szelektív hidroizomerizálására és eljárás a katalizátor előállítására”, szabadalmi bejelentés, 2012
11
ÖSSZESÍTETT PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG
Publikációk
Összesen
Az értekezés témájához közvetlenül kapcsolódó közlemények Folyóiratcikkek Idegen nyelvű, külföldi folyóiratban megjelent lektorált közlemény
3 +1*
Idegen nyelvű, hazai folyóiratban megjelent lektorált közlemény
4+1*
Konferencia kiadványokban megjelent közlemény Nemzetközi konferenciakiadványban megjelent teljes szövegű, lektorált közlemény
4
Hazai konferenciakiadványban megjelent lektorált idegen nyelvű, teljes szövegű, közlemény
2
Idegen nyelvű lektorált könyvrészlet
1
Összes közlemény
55 + 2*
Közlemények összes hatástényezője
20,224
Független hivatkozások száma
6
Bejelentett szabadalom kidolgozásában való részvétel
1
*Közlésre 1-1 beküldve
Veszprém, 2012. december
12
