Böhönye Község Szociális Szolgálattervezési Koncepciója
Készítette:
Böhönye Község Önkormányzat Képviselı-testületének felkérésére Böhönye Község Szociális és Gyermekjóléti Szociális Központja
Készült: 2008. április
1
Tartalomjegyzék BEVEZETİ I. Böhönye község bemutatása II. Jövıkép 1.1. Helyzetkép 1.1.1 Helyi tömegközlekedés 1.1.2. Lakóépületek száma, komfortfokozata 1.1.3. Távolsági közlekedés szervezettsége 1.1.4. Közmőves vízellátásba bevont lakások száma 1.1.5. Szennyvízelvezetésbe bekapcsolt lakások száma 1.1.6. Középületek száma, elérhetısége 1.1.7. Egészségügyi intézmények 1.1.8. Oktatási intézmények 1.1.9. Mővelıdési intézmények, szabadidı eltöltésére szolgáló intézmények,létesítmények 1.2. Szociális intézmények típusa, száma, befogadóképessége, területi elhelyezkedése 1.2.1. Hitélet gyakorlásának színterei 1.2.2. Közbiztonsági szervek 1.2.3. Rendelkezésre álló munkalehetıségek 2.2. Demográfiai adatok 2.2.1. Az állandó lakosok száma, nemenként, korcsoportonként Kisebbségi önkormányzat mőködése 2.2.2. Kisebbségi Önkormányzat 2.2.3. Hajléktalanok száma 2.2.4. Családok száma nagyság szerint 2.2.5. Egyedül élık száma 2.2.6. Házasságkötések száma 2.2.7. Születések száma 2.2.8. Halálozások száma 2.2.9. Fogyatékosok száma, nemenként, korcsoportonként, típusonként, súlyosság szerint 2.2.10. Pszichiátriai- és a szenvedélybetegek száma 2.3. Szociális ellátás jellemzıi, aktuális adatok 2.3.1. Ellátási kötelezettség (Szt. szerint), tartalma, módja 2.3.2. Ellátási kötelezettségen felüli vállalás 2.4. Pénzbeli ellátások 2.4.1. Idıskorúak járadéka 2.4.2. Rendszeres szociális segély 2.4.3. Átmeneti segély 2.5. Természetbeni ellátások 2.5.1. Alkalmazásuk 2.6. Szociális szolgáltatások 2.6.1. Étkeztetés nemenként, korösszetétel 2.6.2. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 2.6.3. Alapellátás kapacitása 2.6.4. Családsegítést igénybe vevık száma 2.6.5. Nappali ellátás 2.6.6. A gyermekjóléti szolgáltatás 3. Feladatok, fejlesztési irányok és szolgáltatás biztosításának egyes Szintjein 3.1. Az önkormányzat szabályozási körében 3.2. Az önkormányzat ellátási szintjein 3.3. Idıtábla (Gantt-diagram) 3.4. Költségelemzés (közvetett és közvetlen kiadás és költség, csökkenés, növekedés) 3.5. Közremőködık
3. 4. 6. 8. 8. 8. 9. 9. 9. 9. 9. 10. 11. 12. 13. 13. 13. 14. 14. 15. 15. 15. 16. 16. 16. 16. 17. 17. 18. 18. 20. 20. 20. 21. 22. 23. 23. 24. 24. 26. 27. 27. 29. 29. 31. 31. 32. 35. 36. 37.
2
BEVEZETİ A modern szociálpolitika alapgondolata, hogy társadalmunk alrendszereinek mőködése során úgy az egyén, mint annak kisebb – nagyobb közösségei, különbözı módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, problémák, amelyekben ideiglenesen vagy véglegesen nem tudnak magukról elfogadható szinten gondoskodni. A társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség, megváltozott munkaképesség, fogyatékosság, munkanélküliség, a család hiánya, családi körülményekben történt változás, hajléktalanság, stb.) beilleszkedési zavarokkal küzdenek. Normális életvitelük, megélhetésük mások közremőködése, külsı segítsége nélkül nem biztosítható. A szociális gondoskodás feladata nem kevesebb, mint, hogy az egyénileg jelentkezı élethelyzetet feltárja, s azokra- a jog által biztosított keretek között reagáljon. Nagyon fontos azoknak az eszközöknek a biztosítása, amelyekkel a felmerülı problémák a leghatékonyabban kezelhetık, úgy, hogy az egyén szabadságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsa, ugyanakkor, a közösség védelme is megvalósuljon. A szolgálattervezési koncepció elsıdleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének módjait, a más (nem állami, egyházi) fenntartókkal történı kapcsolattartás feladatait határozzák meg. A szakmai munka teljes körő újraértelmezését és átalakítását kell az intézményeknek és a fenntartóknak elvégezni annak érdekében, hogy a megváltozott szociális szükségletekhez igazodóan a szociális törvényben és a végrehajtási rendeleten megfogalmazott tárgyi-személyi, valamint szakmai elıírásoknak megfelelı mőködés valósuljon meg.
3
I. Böhönye község bemutatása
Böhönye község Somogy megyében, a Marcali kistérségben a környék kis gazdasági, kereskedelmi központja. Fekvése:
Böhönye Somogy megye nyugati felének Közepén a Belsı-Somogyi dombság peremén fekszik. A településen keresztezik egymást a 61-es, és a 68-as fıútvonalak, valamint áthalad rajta a Balatonszentgyörgy –Somogyszob vasútvonal. Általános tudnivalók A Marcali kistérségen belül Böhönye 10 egységbıl álló mikrotérségi központ. Három település körjegyzıségi székhelye. Körjegyzıséghez két község, Nemeskisfalud, Szenyér és egy külterületi hely, Terbezdpuszta tartozik. Története Böhönye honfoglalás kori település, a Bı nemzetség területeként ırzik a krónikák. Nevét, Byhenye alakban elıször az 1536-os adólajstrom említette a zágrábi püspök birtokaként. A térség késıbb a Festetics család tulajdonába került, s évszázadokon keresztül ık voltak a földesurai. A település szépen fejlıdött a következı századokban, lakói 1730-ban református iskolát, majd harminc évvel késıbb katolikus iskolát alapítottak, amelyek egészen a XX század közepén végrehajtott államosításig mőködtek. 1794-ben olyan kiváltságot kapott a település, melynek köszönhetıen évente négy országos vásárt tarthattak itt. A fejlıdés a XIX. Században sem állt meg. Második évtizedében, 182ben mezıváros lett Böhönye, s a földesúr akkoriban telepítette ide a cseh épület iparosokat, akik kéményes házakat építettek. A huszadik század elején a lakosság száma meghaladta a háromezret, háromnegyed részük a katolikust, a többiek a református vallást gyakorolták.
4
Napjainkban Böhönye sokvallású település. A XX század elején a kulturális és vallási élet mellett az ipar is megélénkült: a település akkor már rendelkezett vasútállomással, postával és távíróval. A két világháború között már a lakók 25 %-a iparos mesterként dolgozott, akik közül 140-en megalakították a Böhönye és Környéke ipartestületet. Az 1920-as évektıl téglagyár és malom is volt a településen. Az állami téglagyárak elıretörése a hetvenes években a kis üzem végét jelentette. A cementgyár mellett pedig még egy gızmalom látta el a környéket. Utóbbit késıbb fonodának használták, ma raktárépület. A környék szilvafáinak gazdag termését dolgozta fel a hajdani aszalóüzem és szeszfızde, ez utóbbit 1994- ben zárta be a tulajdonos önkormányzat, miután fenntartása veszteséges volt. Böhönye környéke kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. A lankás somogyi dombok növénytársulásai gyönyörőek, sok túrázót vonzanak a térségbe. Böhönyét minden irányból erdı veszi körül, a Dávodpuszta környéki erdıket természetvédelmi területté nyilvánították, a Boronka tájvédelmi körzet pedig ritka madárállományáról híres. A környék a vadászok elıtt sem ismeretlen, a hazai és külföldi vadászok elıszeretettel keresik fel nemes vadjai miatt.
5
II. Jövıkép A településen élık számára a minıségi élet biztosítása a hagyományos értékek megırzése mellett. A szociálisan hátrányos helyzető családok felzárkóztatása a szociális háló erısítésével és az ágazatok közti szoros együttmőködéssel. Egyéni igényeknek megfelelı, a lakosság elvárásait maximálisan figyelembe vevı, magas szakmai színvonalú szociális szolgáltatási rendszer megteremtése. - Küldetés • Középpontban az ember • A szociális minimum (emberhez méltó élet) biztosítása minden lakos számára • A szociális jogok érvényesülésének biztosítása • A szociális intézmények támogató szerepének hangsúlyozása • Hátrányos megkülönböztetés, elıítélet elutasítása • Az egyén, családok védelme, a helyi közösség zavartalan együttélése • A szociális ellátásért felelıs szervek szerepének tisztázása, kompetenciák meghatározása - Értékek • Egyénre szabott, differenciált ellátások • Szociális biztonság (a szükséget szenvedık kapják meg a megfelelı ellátást) • Az ellátások és szolgáltatások alapvetıen a megbomlott szociális egyensúly korrekciójára hivatottak • Társadalmi integráció erısítése • Szektorsemlegesség • Minél magasabb szintő szolgáltatás biztosítása • Innováció • Gyors, hatékony feladatellátás - Koncepció célja, feladata Cél: • a küldetés és az értékek mentén meghatározni azokat az irányokat, amelyeket a település a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követni tud • átfogó képet adni a település ellátási kötelezettségének helyzetérıl, a jelenlegi szociális szükségletekrıl és a rendelkezésre álló lehetıségekrıl, a fejlesztési irányokról és a feladatokról az
6
önkormányzati szabályozás, az ellátási kötelezettség és intézményi szinteken • megszüntetni a hiányosságokat, a lakosság számára hozzáférhetıvé tenni a helyben nem mőködı szociális szolgáltatásokat • minıségi szakmai munkát végzı, differenciált, egyénre szabottan mőködı szociális szolgáltató rendszer létrehozása, amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket Feladat: • a településen mőködı szociális ellátórendszer hiányosságainak feltárása • a résmentes szociális védıháló kialakításához szükséges irányok meghatározása • egységes szociális szolgáltató politika kialakításának elısegítése • információk biztosítása egyéb fejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozásához
- Célterületek • A szociális szolgáltatások és ellátások mőködésének helyi szabályozásai • Fenntartói mőködtetési szabályok és eljárások • Intézményi szabályozás, a struktúrák felülvizsgálata, fejlesztése • Integrációs lehetıségek • Humán- és pénzügyi erıforrás fejlesztése a helyi szociális szolgáltatásokban • Információkezelés – és áramlás, kapcsolatok a lakossággal, más intézményekkel, együttmőködés más ágazatokkal - Célcsoportok - Gyermekek → a családi védelmi funkciók erısítése, a családi nevelés alapvetı feltételeinek biztosítása - Szociálisan hátrányos helyzető családok→ a szülıi gondoskodáshoz szükséges feltételek megerısítése, alapvetı létfeltételek biztosítása, korrekció a krízishelyzetekben - Munkából kikerülık→ a szociális helyzet romlásának megakadályozása, korrekció a krízishelyzetekben, munkába való visszakerülés elısegítése - Tartós munkanélküliek→ alapvetı létfeltételek biztosítása, korrekció a krízishelyzetekben, munkába való visszatérés segítése - Segítségre szoruló, egyedül élı idıskorúak→ alapvetı megélhetési, gondozási feltételek és körülmények biztosítása 7
- Fogyatékkal élık → társadalmi integráció elısegítése, akadálymentes környezet biztosítása, a személyi segítés feltételeinek kialakítása
1.1. Helyzetkép Ország Régió Megye: Kistérség: Rang Irányítószám Körzethívószám: Népsőrőség Terület:
Magyarország Dél-Dunántúl Somogy Marcali község 8719 85 39,29 fı/km2 64,17 km2
Személyautóval könnyen megközelíthetı, a településen átmegy több távolsági autóbusz járat és a vasútvonal. A településen belül gyalog, kerékpárral, motorkerékpárral és személyautóval közlekedik a lakosság. 1.1.1. Helyi tömegközlekedés Nincs szükség a helyi tömegközlekedésre, mert a település nagysága ezt nem indokolja. A külsı területeken lakókat segíti a falugondnoki szolgálat kisbusza. A faluba jutásba. 1.1.2. Lakóépületek száma, komfortfokozata A 2007. évi adatok szerint a településen épített lakások száma: 890 db. A házak állaga változó. Többségében a falusias környezetnek megfelelıen épített családi házak, de található tetıtér-beépítéses, illetve kétszintes épület is. A lakások nagysága, komfortfokozata tükrözi a fejlıdı igényeket. . Az újabbak téglából készültek, komfortosak, de az utóbbi idıben kezd tért hódítani a könnyő szerkezetes, komfortos gyorslakóház. A szociálpolitikai kedvezményt sokan szeretnék felhasználni, hogy igényeiknek megfelelı lakáshoz jussanak.
8
1.1.3. Távolsági közlekedés szervezettsége Közlekedési szempontból nagyon jól megközelíthetı, hiszen a 61-es és a 68-as közút itt keresztezi egymást. A megyeszékhely – Kaposvár – 36 km-re fekszik a településtıl, míg a kistérség központja – Marcali, Nagyatád – 25 km-re található. Az autóbusz közlekedés sőrő, sorozatos egyeztetés tárgyát képezi a Volán és az önkormányzat között annak érdekében, hogy az ingázó munkavállalóknak megfelelı bejárási lehetıséget nyújtson. Böhönye község a Somogyszob - Balatonszentgyörgy vasútvonal mentén fekszik, amely egyike a megszüntetni tervezett vasútvonalaknak. Jelenlegi léte az érintett önkormányzatok megszüntetés elleni tiltakozásának köszönhetı. 1.1.4. Közmőves vízellátásba bevont lakások száma A 2005. évi adatok szerint 815 lakásban van vezetékes vízellátás.
1.1.5. Szennyvízelvezetésbe bekapcsolt lakások száma: 362. 1.1.6. Középületek száma, elérhetısége Polgármesteri Hivatal Mővelıdési ház és Könyvtár Iskola Óvoda Rendırség Tőzoltóság
Böhönye Fı u. 26. Tel: 85/ 522 – 004 Böhönye Fı u.47. Tel: 85/ 322 – 590 Böhönye Fı u.2. Tel: 85/ 522.- 012 Böhönye Ady u 21 Tel : 85/ 322 -021 Kossuth u. Tel : 85/ 322 -155 Böhönye Kossuth u. 8 Tel: 85/ 322 -102 Böhönye Fı u.45. Tel: 85/ 322 – 217
1.1.7. Egészségügyi intézmények - 2 háziorvosi rendelı, - 2 fogorvosi rendelı - 1 egészségház (2 védınıi körzet)
9
1.1.8. Oktatási intézmények Böhönye község középfokú oktatási intézménnyel nem rendelkezik. Az általános iskola tanulólétszáma 296 fı, amely évek óta stagnál. Az iskola 2005tıl
rendelkezik
tagintézménnyel,
a
Somogyfajszi
Általános
Iskola
tanulólétszáma 88 fı. Az iskola mővészeti tagozattal rendelkezik, melynek keretében grafika, társastánc, néptánc, zene (zongoraoktatás) folyik. A mővészeti képzések a gyermekek igényeihez igazodnak. Mintegy 140 diák jár a mővészeti tagozatra. Az iskolában tanuló gyermekek közül 128 hátrányos helyzető. Ez az összlétszám 43,2%-a. Tehát ezen gyermekek olyan családból jöttek, ahol a megélhetés nehéz, vagy kifejezetten szegény rétegbıl származnak. Ez pedig összefüggésben van a munkanélküliséggel, a megélhetéssel, azzal, hogy a családban dolgozik-e valamelyik szülı, vagy esetleg szociális segélybıl és a családi pótlékból élnek. A család szerepe ezeknek a gyerekeknek az életében, a továbbtanulásra gyakorolt hatásában nagyon fontos, hiszen a családban látott modellt a gyermekek magukkal viszik. Fontos tényezıként szerepel az, hogy a szülık hogyan viszonyulnak az iskolai feladatokhoz. Mennyiben követik a gyermekeik tanulmányait. A fentiek a társadalmi változásokat tükrözik, hiszen a magyar társadalomban is egyre nagyobb a leszakadók aránya. A szociokulturális háttér egyre romlik. Az iskola továbbtanulási mutatóit tekintve a hátrányos helyzető tanulók elsısorban
a
szakiskolai
szakközépiskolai képzést.
képzést
választják,
másodsorban
pedig
a
A gimnáziumi képzés a jelentkezettek létszámát
figyelembe véve háttérbe szorul.1
1
Az általános iskola adatai alapján.
10
Létszámadatok alakulása:
2005.
Böhönye iskola 2006.
2007.
314 fı
296 fı
296 fı
2005.
Böhönye óvoda 2006.
2007.
111 fı
108 fı
100 fı
2005.
Somogyfajsz iskola 2006.
2007.
88 fı
88 fı
91 fı
2005.
Somogyfajsz óvoda 2006.
2007.
32 fı
36 fı
33 fı
1.1.9. Mővelıdési intézmények, intézmények, létesítmények
szabadidı
eltöltésére
szolgáló
A Mővelıdési ház és Községi Könyvtár változatos programokkal látja el a lakosságot. A sportöltözı és sportpálya a mozgás szerelmeseit várja. Az iskolai tornatermet igénybe vehetik mindazok, akik a versenysport mellett némi szabad mozgásra vagy szervezett testedzésre vágynak. Építészeti ritkaság a település Faluháza.(talpas ház). Igazából kis múzeumként mőködik, az udvara szabadidı parkként funkcionál. Óvodások, iskolások gyakran kirándulnak oda, a Családi Nap is ott került megrendezésre.
11
1.2. Szociális intézmények típusa, száma, befogadóképessége, területi elhelyezkedése Böhönye Községi Önkormányzat Szociális-és Gyermekjóléti Szociális Központja a település személyes gondoskodást nyújtó felnıtt- és gyermekvédelmi, valamint egyes egészségügyi alapfeladatait ellátó integrált szociális intézménye. (Szt.85/B. §., illetve 85/C. §. (1) bek. d) pontja szerinttöbb ellátási típus egy intézményi keretein belül történı megszervezése). Az intézmény megalakulását követıen számos változáson esett át. Fontosabb mérföldkövek: 2001. december 31.-ig családsegítı és gyermekvédelmi ellátások (gyermekjóléti szolgálat, gyermekek átmeneti gondozása) a marcali Családgondozási Központ keretében kerültek megszervezésre, önkormányzati társulási formában. Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás böhönyei önkormányzati fenntartásban, önálló gondozási központként került megszervezésre. Böhönye képviselı – testület 123/2001.( XII.29.) számú határozatának értelmében a Marcali Családsegítı és Gyermekjóléti Önkormányzati Társulásból 2002. január 1.-i hatállyal Böhönye kilépett, és a feladatot önálló intézmény létrehozásával kívánta megoldani, Böhönye, Szenyér, Nemeskisfalud, Vése, Varászló, Nemesdéd területén, egy újabb önkormányzati társulás létrehozásával. 2005. január 1-tıl a képviselıtestület 14/ 2005. (01.26) számú határozatával rendelkezett a továbbiakban a családsegítı-, gyermekjóléti feladatok, és az Alapszolgáltatási Központ intézményi integrációjáról. A határozatnak megfelelıen az intézmény Böhönye Községi Önkormányzat Szociális- és Gyermekjóléti Szociális Központja néven átszervezıdött, és ugyanekkor Nemesvid, Somogysimonyi és Tapsony községek csatlakoztak a társuláshoz. Az intézmény feladatai ennek megfelelıen a Böhönye területén kiegészültek a házi segítségnyújtás, étkeztetéssel. 2006. január 1-tıl feladatellátás tekintetében a társuláshoz Nemesvid, Nemesdéd, Tapsony és Vése község csatlakozott. 2006 január 1-tıl a 117/2005. (XI 30 ) számú testületi határozatban foglaltak szerint a nappali ellátás területe a böhönyei mikrotérség valamennyi települési önkormányzata területére kiterjedt (Böhönye, Nemeskisfalud, Szenyér, Tapsony, Nemesvid, Somogysimonyi, Nemesdéd, Varászló, Vése). Ettıl kezdve az e településeken élı idıs korúak valamennyien igénybe vehetik a Böhönye Község területén mőködı Idısek Klubja által nyújtott szolgáltatásokat.
12
Ellátási formák I. Szociális szolgáltatások: Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások Étkeztetés 45 fıre van engedély, jelenleg 43 étkeztetettünk van. Házi segítségnyújtás 16 fı a gondozotti létszám Családsegítés (rendszeres szociális segélyezettek) Nappali ellátás (Idısek klubja 25 fıre van engedélyünk, (jelenleg az ellátottak száma: 23 fı) II.
Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások
Gyermekjóléti szolgáltatás
1.2.1. Hitélet gyakorlásának színterei Katolikus és református templom. A felekezeti megoszlás a következıképpen alakult ( 2001.évi KSH adatai alapján): - katolikus 1966 fı, - református 195 fı, - evangélikus 19 fı - izraelita 1 fı 1.2.2. Közbiztonsági szervek A Böhönyei Rendırırs 1992- ben jött létre a Marcali Rendırkapitányság Közrendvédelmi Osztálya alatt mőködik, alosztályi jogállással. 9 fı hivatásos rendır látja el a napi teendıket. A területen leggyakrabban elıforduló bőncselekmények: lopások, lakásbetörések. A polgárırség megalakítása jelenleg folyamatban van, az igény ugyan felmerült a község lakossága részérıl, de vállalkozó szellemő személy kevés, aki a feladatot el is látná. 1.2.3. Rendelkezésre álló munkalehetıségek - Halm Elektrotechnika Bt. mintegy 120 fıt foglalkoztató elektrotechnikai alkatrészeket gyártó üzem, - Böh-Bau Építıipari és Szolgáltató kft. 14 fıt alkalmaz, - Feketesár Zrt. 46 fıt alkalmaz, - Szabadság Mg.Tsz Böhönye 48 fıt alkalmaz,
13
- A közszférában a legnagyobb foglalkoztató a helyi önkormányzat 120 fıt alkalmaz, Az önkormányzat ezentúl 1988 óta közhasznú, közcélú munkára is alkalmaz embereket, évente mintegy 12-14 fıt. 2.2.
Demográfiai adatok
2.2.1. Az állandó lakosok száma, nemenként, korcsoportonként 1. táblázat (2005-2007 között)
Évek 2005 összesen
0-3 ffi nı 60 49 109
4-8 9-14 ffi Nı ffi nı 62 64 95 92 126 187
19-62 63ffi nı Ffi Nı 762 719 181 275 1481 456
2006
51
48 99
70
58 128
746 727 177 265 1473 442
összesen 2007
48
41 89
74
63 137
összesen
15-18 ffi nı 60 58 118 2477 90 90 62 59 180 121 2443 90 89 65 57 179 122 2449
758 726 174 264 1484 438
A demográfiai adatokból világosan kitőnik, hogy évrıl évre kevesebb gyermek születik, hiszen a 2005 évi születéshez képest már 2007-ben csak 89 gyermek látta meg a napvilágot községünkben. A csökkenés mintegy 20 %, sajnos tükrözi az országos átlagot. Tovább elemezve az adatokat, azt látjuk, hogy a 4-8 éves korosztály kismértékő létszámnövekedést mutat a 2005 évhez képest, ez esetlegesen magyarázható a községbe betelepült gyermekes családokkal. İk elsısorban más településekrıl, városból érkeznek, ahol az eladott lakásuk árából jóval szerényebb lakáskörülmények közé jönnek. Sajnos, fıleg szociálisan nehéz helyzető családokról van szó, ahol az anya a gyerekekkel otthon van (GYES, GYED, GYET), az apa pedig vagy munkanélküli, vagy rokkantnyugdíjas, vagy alkalmi munkákat vállal. Ritka, hogy az egyik, vagy mindkét szülı munkahellyel rendelkezik. Ez azt is elıre vetíti, hogy a gyermekek, és a szülık segítése elıtérbe kerül. Az idıs, elöregedı ember általános jelenséggé vált. Megfigyelhetı, hogy a 60 év felettiek körében 1,5 - 2-szeres a nık aránya a férfiakéhoz képest. A férfiak száma minden évben magasabb, mint a nıké. Ebbıl arra is következtethetünk, hogy az idıskorukra magukra maradók között sokkal több a nı, és bár ık többségében tudnak magukról gondoskodni, ennek ellenére az idısek gondozási igénye is várhatóan emelkedik a jövıben.
14
A többi korosztályokat tekintve jelentıs eltérést nem tapasztalhatunk, stagnálást figyelhetünk meg.
A lakosságszám csökkenését az elvándorlás is befolyásolja. Böhönye község belföldi vándorlási különbözete az utóbbi években negatív, amelybıl kiemelést érdemel a 2003-as magas vándorlási különbözet (-26, helyi népesség nyilvántartás adatai alapján). Az elvándoroltak között sok a diplomás fiatal, akik a vidéki nagyvárosokban, vagy Budapesten tanulva felismerik azt, hogy a nagyobb városokban sokkal több lehetıség adódik, valamint a keresetek is magasabbak, ezért sok esetben abban a városban maradnak, ahol a tanulmányaikat folytatták, és családot is ott alapítanak. 2.2.2. Kisebbségi önkormányzat mőködése A kisebbségi önkormányzat 2006 októberében alakult meg, jelenleg 5 fıvel mőködik. Különféle programokat szerveznek: Nınap, Télapó ünnepség. 2.2.3. Hajléktalanok száma A településen 3 fı hajléktalan van. Ellátásukat az idısek klubja illetve egy szociálisan érzékeny család oldja meg 2.2.4. Családok száma nagyság szerint Sok családban él 1-2 gyermek, illetve több olyan nagycsalád van, amelyben a gyermekek egy része már felnıtt, de még a szülıkkel élnek. A nagycsaládosok helyzete nagyon nehéz, hiszen a gyermekvállalás szinte szinonim az elszegényedéssel. Következésképpen, akinek több a gyermeke, sokkal többet nélkülöz. Problémát jelent, ha a szülık nincsenek tisztában a gyermekvállalás felelısségével, és a gyermek válik a család fenntartójává. Ekkor elsısorban a gyermek az, akinek nélkülöznie kell: szeretetet, biztonságot, meleget, ételt, ruhát stb. Ebben az esetben kell fellépnie a jelzırendszernek és a Gyermekjóléti szolgálatnak, hogy a szülıt kötelességeire figyelmeztesse, és biztosítsa a gyermekek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlıdését, személyiségük kibontakozását, saját családjukban történı nevelkedését, amennyiben ez nem áll a gyermek érdekével ellentétben.
15
2.2.5. Egyedül élık száma Pontos adat nem áll rendelkezésre, de elsısorban azok az idısek élnek egyedül, akiknek a gyereke(i) vagy a falun belül másik helyre, vagy másik településre költöztek, és társuk elhunyt. Mint a lakosságszám alakulása mutatja, fıképpen a 63 év feletti nıket érinti ez a probléma, hiszen létszámuk közel kétszerese a velük egykorú férfiakénál. Gondot jelent, hogy a rászorulók eléggé bizalmatlanok az idegenekkel szemben, keveset mozdulnak ki a faluba. Sok segítséget jelentene számukra is, ha a háziorvosok tájékoztatnák ıket a lehetıségekrıl. 2.2.6. Házasságkötések száma Egyre ritkábban kötnek házasságot a fiatalok, divat lett az élettársi kapcsolat. A válások számáról nincs adat, de a gyermekjóléti szolgálatnál az egyre több igény jelentkezik az elvált szülık és gyermekeik közti kapcsolattartás segítésére. Házasságkötések éves megoszlása: 2005 évben 8 2006 évben 6 2007évben 7
2.2.7. Születések száma Évek 2005 2006 2007
Születések száma Összesen Férfi 25 11 21 11 17 6
nı 14 10 11
2.2.8. Halálozások száma Év Férfi Nı Összesen 24 20 44 2005 19 19 38 2006 16 18 34 2007 Az öregedési index (a 14 év alattiak száma osztva a 63 éven felüliek számával) megmutatja a lakosság elöregedésének tendenciáit. Ennek alapján lassú elöregedés prognosztizálható
16
2.2.9. Fogyatékosok száma, nemenként, típusonként, súlyosság szerint
korcsoportonként,
Fogyatékosok száma összesen: 82 fı. életkor Típus
0-18
19-35
36-59
60-
ffi
Nı
ffi
nı
ffi
nı
ffi
nı
-1
1 1 -
2 -
2 3 1 3
7 3 4 4
5 6 4 3
10 4 13 6
14 6 7 4
1 Mozgás Súlyos Forrás: egy háziorvosi körzet adatai
-
10 2
6 -
20 1
44 4
Látási Súlyos Hallási Súlyos
2.2.10.
Pszichiátriai- és a szenvedélybetegek száma
Nincs pontos adat, de a játékszenvedély és az alkoholfüggıség egyre nagyobb mértékő, ez összefüggésben van az elszegényedéssel és a munkalehetıségek csökkenésével, a létbizonytalanság növekedésével. (A betegségben szenvedık 124-en lehetnek- becsült adat) Szegénységi mutatók Böhönyén 2006-2007 között 4. táblázat Évszám
Gyermekszegénység
Felnıttek
Teljes szegénységi
(%)
szegénysége (%)
mutató (%)
2006
29,21
7,66
11,29
2007
35,14
8,32
12,75
A: gyermekvédelmi támogatásban részesítettek számának aránya a 0-18 évesekéhez képest = gyermekszegénység % B: a szociális támogatásban részesítettek aránya az aktív korú népességhez viszonyítva, felnıttek szegénységi %-a C: az összes támogatott aránya a teljes lakossághoz viszonyítva, teljes szegénységi %
Az elszegényedés mellett egyre nı a problémás gyermekek száma. A szülık és az iskola nem tudják a megfelelı ellátást biztosítani. Nagy szükség lenne 17
alternatív felügyeletre, ahol a nehezen kezelhetı gyerekek is elsajátíthatnák a tudásszintjüknek megfelelı anyagot.
A szülık és az iskola nem tudják a megfelelı ellátást biztosítani. Nagy szükség lenne alternatív felügyeletre, ahol a nehezen kezelhetı gyerekek is elsajátíthatnák a tudásszintjüknek megfelelı anyagot. 2.3.
Szociális ellátás jellemzıi, aktuális adatok
2.3.1. Ellátási kötelezettség (Szt. szerint), tartalma, módja Figyelembe véve, hogy a szociális ellátásokra vonatkozó törvényt most (2008.január) módosították a koncepcióban a tervezett változtatások szerint vizsgáljuk a területet. Az Szt. 57. § (1) Szociális alapszolgáltatások a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatások b) c) az étkeztetés d) a házi segítségnyújtás e) a családsegítés f) a jelzırendszeres házi segítségnyújtás g) a közösségi ellátások h) támogató szolgáltatás i) utcai szociális munka j) a nappali ellátás
Az Szt.86.§ (1) A települési önkormányzat szociális alapellátási feladataként köteles biztosítani a) szociális információs szolgáltatást b) étkeztetést c) házi segítségnyújtást d) állandó lakosainak számától függıen a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz való hozzá férést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer fınél több állandó lakos él, családsegítést; b) háromezer fınél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást, valamint nappali ellátást és c) tízezer fınél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, valamint jelzırendszeres házi segítségnyújtást, közösségi ellátásokat és az idısek átmeneti elhelyezését;
18
d) harmincezernél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti alapszolgáltatásokat, az utcai szociális munkát és az átmeneti elhelyezési formákat; e)ötvenezernél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, valamint rehabilitációs szolgáltatást köteles biztosítani. Az Szt.86.§ (1) A települési önkormányzat szociális alapellátási feladataként köteles biztosítani f) étkeztetést g) házi segítségnyújtást h) állandó lakosainak számától függıen a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat i) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz való hozzá férést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer fınél több állandó lakos él, családsegítést; b) háromezer fınél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást, valamint nappali ellátást és c) tízezer fınél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, valamint jelzırendszeres házi segítségnyújtást, közösségi ellátásokat és az idısek átmeneti elhelyezését; d) harmincezernél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti alapszolgáltatásokat, az utcai szociális munkát és az átmeneti elhelyezési formákat; e)ötvenezernél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, valamint rehabilitációs szolgáltatást köteles biztosítani. (3) A települési önkormányzatok a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat társulás – különösen a külön törvényben meghatározott többcélú kistérségi társulás – útján is biztosíthatják.
Mivel Böhönye lakossága 2449 fı, ellátási kötelezettségünk a fenti szövegben vastagon kiemelt szolgáltatások területén van. A Szociális Alapszolgáltatási Központ alkalmas és képes ezen feladatok ellátására, sıt évek óta végzi a komplex gondozást.
19
2.3.2. Ellátási kötelezettségen felüli vállalás A község lakosságszáma nem éri el a háromezer fıt, idısek nappali ellátására ennek ellenére igény van. Mintegy 40. éve mőködı intézmény, mivel ilyen régóta mőködik, teljesen beépült a község életébe. Hajléktalan és szenvedélybetegek problémái megoldásában segítı szerepet nyújtó ellátás. Problémát jelent, hogy az épület rendkívül elavult, „romos”, felújításra, átépítésre, ill. valami más féle megoldásra lenne szükség. Érdemes lenne elgondolkodni az egészségügyi intézményekkel való integráción, hiszen azok az épületek is rendkívül rossz állapotban vannak, valamint gazdaságosabb lenne, hiszen a fenntartás költségeit csökkentené. Az új épület létrehozása, vagy egy régi megfelelıképpen történı felújítása hatalmas terhet jelentene az Önkormányzatnak, így ennek megvalósulása csak pályázat segítségével lehetséges. A falugondnoki szolgáltatás is már beépült az ellátási rendszerbe, a külterületek lakóinak létfontosságú, nagymértékben segíti a községben az idısek, családok, gyermekek életét. 2.4. Pénzbeli ellátások 2.4.1. Idıskorúak járadéka A települési önkormányzat, 2007 január 1-tıl a jegyzı idıskorúak járadékában részesíti azt, aki - a 62 .életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, - az egyedülálló 62. életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%át, - az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%át. A településen 1 fı részesült ebben az ellátási formában.
20
2.4.2. Rendszeres szociális segély 37/A. § (1) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá aa) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy ab) vakok személyi járadékában részesül, illetıleg ac) fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, c) feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. Egyre nı azok száma, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek, mert megélhetésük más módon nem biztosítható, és egyre magasabb összegeket kénytelen erre a célra fordítani az önkormányzat. Nagyon sok a csökkent munkaképességő, rokkant nyugdíjas, egyre nı a munkából kikerülık száma, a munkalehetıségek csökkennek. Az önkormányzat a segélyezettek számára a közmunka-programban való részvétel lehetıségét nyújtja, ezzel segítve a családok sorsának javulását. Az önkormányzat költségvetésében nagy arányú a szociális kiadásokra fordított összeg. Fontos lenne megvizsgálni, mekkora része „veszik kárba” ennek, hiszen sokszor elıfordul, hogy az önkormányzattól kapott pénzzel a szülık nem megfelelıen bánnak (pl. cigarettára, alkoholra költik). Rendszeres szociális segélyezettek számának alakulása: Év Segélyezettek száma Kifizetett összeg
2005 102 fı
2006 114 fı
2007 122 fı
20.390 eFt
22.062eFt
43.990eFt
Forrás: Böhönye Községi Önkormányzat KSH statisztikája
21
2.4.3. Átmeneti segély 45. § (1) A települési önkormányzat képviselı-testülete a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minısülı kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A családok egyre nehezebb életét, gyakori veszélyhelyzet létrejöttét mutatja az alábbi táblázat. Sokan kerülnek átmenetileg olyan kellemetlen helyzetbe, hogy egyedül nem képesek úrrá lenni pénzügyi gondjaikon. Ekkor folyamodnak az Önkormányzathoz átmeneti segélyért. Gyakran elıfordul, hogy az emberek szégyellik a kialakult állapotot, és nem szívesen kérnek támogatást. Ilyen esetekben a Családsegítı Szolgálat családgondozói, akik figyelemmel kísérik a nehéz
sorsú
családok
körülményeit,
közremőködnek
a
segélykérelem
beadásában. Sajnos a háztartások rossz anyagi viszonyai a gyermekek sorsát is nagymértékben befolyásolják. Az átmeneti segélyben részesítettek száma (fı) és a segélyekre évente felhasznált pénzösszeg (ezer Ft) Böhönyén 2004-2007 között 6. táblázat Évszám
Segélyezettek száma
Segélyekre adott éves összeg
(fı)
(ezer Ft)
2004
83
517
2005
102
623
2006
106
759
2007
106
876
Forrás: Böhönye Községi Önkormányzat KSH statisztikája
A gyermekszegénység folyamatosan nı. Hátrányaik csökkentésére, a megfelelı ellátás biztosítására az önkormányzat támogatást biztosít a rászorulóknak.
22
Ebbıl a támogatási formából is egyre többen kirostálódnak, mert ahol a családban az egy fıre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíjminimumot akár csak pár forinttal, már nem adható. Így folyamatosan nı azoknak a gyermekeknek a száma, akik segítségre szorulnak, bár szüleik az anyagi támogatásokat nem vehetik igénybe. 2.5.
Természetbeni ellátások
47. § (1) A képviselı-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a) a lakásfenntartási támogatás, ) az átmeneti segély, c) a temetési segély. (2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelı segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítı támogatás. - Köztemetés - Közgyógyellátás - Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 2.5.1. Alkalmazásuk A településen a képviselı - testület határozata alapján, a Polgármester dönt a kérelmek elbírálásáról. Adósságkezelési szolgáltatás bevezetésére eddig nem került sor, de megfontolandó lenne, mert a felmérések szerint igény lenne rá. Amennyiben a bevezetés mellett dönt a képviselı-testület, fel kell mérni: - kik lennének jogosultak az igénylık közül, - hányan vannak pontosan az érintettek, - milyen típusú adósságok jelentkeznek - a közmővek szolgáltatóival (víz-, gáz-, villany) kapcsolat felvétele, a tartozások elemzése, - rendelet megalkotása - adósságkezelési tanácsadás mőködtetése 23
2.6. Szociális szolgáltatások 2.6.1. Étkeztetés nemenként, korösszetétel Életkor
férfi
nı
18-62
5
7
63-75
6
10
75-
8
7
Az étkeztetés keretében Böhönyén, saját otthonukban élı, elsısorban nyugdíjkorhatárt betöltött beteg, fogyatékos, mozgásában és önellátásában korlátozott személyeknek a napi egyszeri meleg élelemmel történı ellátásáról gondoskodunk, akik azt önmaguknak tartósan, vagy átmeneti jelleggel biztosítani nem képesek. Szükség esetén gondoskodunk a szenvedélybetegekrıl, valamint azokról, akik 18. évüket betöltötték, de egészségi állapotuk miatt ellátásra szorulnak. A jövedelemmel, lakóhellyel nem rendelkezı, Böhönye területén tartózkodó hajléktalanok számára, az Idısek Klubjában lehetıséget biztosítunk az étel helyben történı elfogyasztására, tisztálkodásra, pihenésre. Igénybevevık számának alkulása az öregségi nyugdíjminimum százalékában 100 91 50
Fı 37
7
0 <150%
150-300 %
300 %<
Megállapítható, hogy az étkeztetést az alacsony jövedelmőek kevesebben veszik igénybe, mint az öregségi nyugdíjminimum 150-300 %-a közötti jövedelemmel rendelkezık, akik 67,4 %-ot képviselnek. Valószínő, hogy a lakásfenntartás mellett - a méltányosság ellenére - számukra még így is nehezen megfizethetı a szolgáltatás. Az igénybevevık 38 %-a, az ételt helyben fogyasztja, vagy elviszi, 62 %-a számára az ételt kiszállítással biztosítjuk.
24
Azon igénybevevık számára, akik az önálló életvitelük fenntartásához az étkeztetés mellett további segítséget igényelnek, házi segítségnyújtást is biztosítunk. Arányuk az összes étkeztetésben részesítetthez viszonyítva 13%. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani, az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Amennyiben házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végzı személy kezdeményezi a háziorvosnál az otthonápolási szolgálat keretében történı ellátást. Házi segítségnyújtás azon igénylı ellátását biztosítja, akiknek a gondozási szükséglete a szakértıi bizottság szakvéleménye alapján a napi 4 órát nem haladja meg. Amennyiben a szolgáltatást igénylı személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegő vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezetı döntése alapján legfeljebb három hónapos idıtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Ha a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükségletet vizsgálni kell. A házi segítségnyújtás vezetıje a szolgáltatás iránti kérelmet elıkészíti, és az intézményvezetı a szakértıi bizottságnál kezdeményezi annak vizsgálatát. Házi segítségnyújtásban részesülık jövedelem szerinti felosztása Böhönyén 15 15 10 Fı
5 1
1
0 <150%
150-300 %
300 %<
A 2007. évi adatok birtokában megállapítható, hogy a lakosság 21%-a 60 éven felüli (1.388Fı), és ennek 4,5% -át teszi ki az igénybevevık aránya. Az ellátottak 21 %-a egyedül élı, 95%-a 60 évesnél idısebb, és ezen belül 86 % a nık aránya. A jövedelmi besorolás alapján az ellátottak 89 %-a az öregségi nyugdíjminimum 150%-300%-a közötti jövedelemmel rendelkezik Böhönyén.
25
A társult településeken nem ismertek a jövedelmi viszonyok, mert nem vizsgálták a jövedelmet, mivel térítésmentesen nyújtották a szolgáltatást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a házi segítségnyújtást sem az alacsony jövedelmőek veszik igénybe. Valószínő, hogy a lakásfenntartás mellett - a méltányosság ellenére - számukra még így is nehezen megfizethetı a szolgáltatás
2.6.2. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Jelenleg nincs igény erre a szolgáltatásra.
2.6.3. Alapellátás kapacitása Szakmai létszámnormák hatályos rendeletek szerint
Feladat
Elıírt létszám
Gyermekjóléti szolgálat (700 gyermekre) Étkeztetés (150 adag) Házi segítségnyújtás (800 fıs körzet) Családsegítés a) Idısek klubja
1fı 0,5 fı 1 fı
1 fı 1 fı szociális gondozó 1 fı ellátásvezetı b) Idısek klubja fı gondozási Gondozási központ (6 1 vagy több fıállású központvezetı 1 fı szociális segítı alkalmazott esetén) Heti 4 órás mentálhigiénés munkatárs vagy mozgásterapeuta
9. táblázat Ellátandók száma 45 gyermek vagy 25 család 5-6 gondozott 2500-4000 fı 30 fıig 30 fı felett Minden lakos
Forrás: 15/1998.(IV.30.) NM rendelet, 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet.
Ellátandó népesség száma (lakosságszámok a 2003 évi statisztika alapján): Az elıbbi rendeletek és az ellátandó népességszám alapján meghatározhatjuk a Szociális Alapszolgáltatási Központra kötelezıen elıírt létszámokat. 26
Gyermekjóléti szolgálat esetében 700 gyermekre jelöl meg 1 fı családgondozót (max.: 45 fı gondozott gyermek), az általunk ellátott területen 1396 gyermek él. Ehhez 3 fı dolgozót kell biztosítani. Családsegítésnél 2500-4000 fıre kell egy családgondozó, mivel a mi körzetünkben élık száma meghaladja a négyezret (2 fı családgondozónak kellene ellátni. Étkeztetésben részt vevık számára 150 fıig kellene 0,5 fıs létszámot biztosítani. Házi segítségnyújtás ellátását a 4,5 meghatározott körzetben 4,5 fıvel kötelezı megoldani. Idısek klubja szolgáltatásait a jelenlegi 25 fıs gondozott mellé 2 fı munkatársat kellene adni. Tehát összesen 15 fınek kellene ellátni azt, amit jelenleg 13 fıállású és egy tiszteletdíjas dolgozóval biztosítunk.
Az alapellátás szervezeti átalakítására vonatkozó legújabb ajánlás szerint a
következı létszámok lennének ideálisak (50 fıre): Étkeztetés: 1 fı Házi segítségnyújtás: 6 fı Családsegítés: 3 fı Gyerekjólét: 4 fı Idısek nappali ellátása: 3 fı A szakmai elvárások azonban nem minden esetben felelnek meg a helyi társadalmi elvárásoknak, igényeknek 2.6.4. Családsegítést igénybe vevık száma A családsegítés célja az, hogy a segítı és a hozzáforduló közös munkálkodása során, a szakember, segítı támogatással áll a kliens mellett, a gyakorlott támogató alapelvek mentén (képessé tevés, empátia, erıvel felruházás, autonómia, stb.). A kliensek problémái mögött az rejlik, hogy bizonyos személyek, családok egyedül nem elég erısek ahhoz, hogy megbirkózzanak az élet nehézségeivel. Amennyiben a természetes támogató rendszerek nem mőködnek, ebben a végsı esetben van szükség arra, hogy egy külsı segítség felé forduljon. Ez a kapcsolat lehet a családsegítı. Elengedhetetlen a segítı kapcsolatban a kölcsönös bizalom.
27
A családsegítı szolgálat nyitott intézmény, minden hozzáfordulóval megkülönböztetés nélkül törıdik. Nem veszi figyelembe a kort, vallásfelekezetet, fajt, nemet, politikai hitvallást. Az ellátottak demográfiai mutatói (2007. évi adatok szerint) Gondozottak létszáma: 401 fı Életkor szerinti megoszlás: 19-59 éves korig: 400 fı 60 éves kor felett: 1fı
Nemenkénti megoszlás: férfi: 234 fı nı: 167 fı
Ellátottak nemenkénti megoszlása
250 200
234 Férfi
150 167
100
Nı
50 0
Forrás: intézményi statisztika Gazdasági aktivitás szerinti megoszlás: aktív: 3 fı inaktív: 398 fı Probléma szerinti megoszlás 11%
Foglalkoztatással, ügyintézéssel, információkéréssel kapcsolatban
3%
Anyagi és egyéb problémákkal kapcsolatban
86% Életviteli, családi-kapcsolati, lelkimentális problémák
28
2.6.5. Nappali ellátás 11. táblázat
életkor
férfi
nı
18-62
6
6
63-75
6
5
A nappali ellátás nyújtotta társas kapcsolatokra, elsısorban az idısebb nıknek van igényük, idejük és kedvük. A nyugodt környezet, a beszélgetések, programok, mősorokra való készülıdés az ünnepek alkalmával, jó hatással van a „szépkorúak” lelki békéjére, szellemi frissességének megırzésére. A nappali ellátás feladata, hogy a hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, tizennyolcadik évüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, valamint alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. Igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülıje vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. Az intézmény az ellátást igénybe vevık részére szociális, egészségügyi, mentális állapotuknak megfelelı, napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, a helyi igényeknek megfelelı közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezéső programoknak, csoportoknak. Biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhetı módon mőködjön. Ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzıi A nappali ellátást hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, tizennyolcadik évüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosítjuk. 2.6.6. A gyermekjóléti szolgáltatás A gyermek érdekeit védı speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, a családban történı nevelésének elısegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. 29
a.) A
gyermek
családban
történı
nevelése
érdekében
Szervezés - Szabadidıs programok szervezése Gondozás - tájékoztatás a gyermeki jogokról, szülıi kötelességekrıl - tájékoztatás a gyermek fejlıdését biztosító támogatásokról, ezekhez való hozzájutás elısegítése - a szociális válsághelyzetben lévı várandós anya tájékoztatása a támogatásokról, segítése, tanácsokkal való ellátása - hivatalos ügyek intézésében való segítségnyújtás - a Gyermekjóléti Szolgálatra vonatkozó nyilvántartások vezetése a hatályos jogszabályok szerint Szolgáltatás - nevelési, pszichológiai, egészségügyi, mentálhigiénés, családtervezési és káros szenvedélyek megelızését célzó tanácsadás, vagy ezekhez való hozzájutás segítése. b.) A gyermek veszélyeztetettségének megelızése érdekében Szervezés - a településen élı gyermekek életkörülményeinek és szociális helyzetének figyelemmel kísérése, - a veszélyeztetettségek észlelı- és jelzırendszer mőködtetése, a gyermekvédelmi feladat ellátásában a nevelési-oktatási intézményeknek való segítségnyújtás, - a veszélyeztetettség okainak feltárása és a család szükségleteihez igazodó megoldási javaslat készítése, - az 1997. évi XXXI. tv. 17.§(1) bekezdésében meghatározott személyekkel, intézményekkel való együttmőködés, tevékenységük összehangolása, - nem állami szervek és magánszemélyek bevonása a megelızı rendszerbe. c.) A gyermek veszélyeztetettségének megszőntetése érdekében Szervezés -helyettes szülıi hálózat szervezése
30
Gondozás - a családban jelentkezı mőködési zavarok ellensúlyozására családgondozás, - válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás és más egyéb családi konfliktus megoldásának elısegítése, - hatósági beavatkozás kezdeményezése, valamint egészségügyi és szociális ellátás, - javaslat készítése a gyermek családjából történı kiemelésre, a leendı gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, - a jegyzı felé javaslattétel a védelembe vételre, illetve a gyermek ideiglenes vagy átmeneti nevelésbe vételére a Gyámhivatal felé, - kérésre illetve hivatalból félévente helyzetértékelést készít, melyet a jegyzı, vagy a Gyámhivatal felé közvetít, - a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervének készítése. d.) A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében Gondozás - családgondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzı intézménnyel együttmőködve – - az utógondozó szociális munka biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzı intézménnyel együttmőködve – a gyermek családjába történı visszailleszkedéséhez. A gyermekjóléti szolgálat – összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez.
3. Feladatok, fejlesztési irányok s szolgáltatás biztosításának egyes szintjein 3.1.
Az önkormányzat szabályozási körében • • • • •
Szociális rendelet újraszabályozása Fenntartói, irányítói feladatok meghatározása Tervezési, ellenırzési, értékelési eljárások Ágazati és intézményközi együttmőködési eljárások Ágazati szintő adatkezelési és adminisztrációs szabályok, információszolgáltatási szabályok
31
• Nem önkormányzati szereplık részvételének szabályozása az ágazati együttmőködésben, az ellátások biztosításában • Az ágazaton belüli humán erıforrás-fejlesztés szabályai • Lakossági tájékoztatás rendszerének és eszközének kialakítása • Intézményi alapfeltételek megteremtésére és fejlesztésre pályázati céltartalék létrehozása 3.2.
Az önkormányzat ellátási szintjein • Meglévı ellátások körében ♦ Étkeztetés: Meg kell határozni egy keretet a jövedelemmel nem rendelkezık részére ♦ Házi segítségnyújtás: A tájékoztatást szélesebb körben kell megtenni A laikus segítık bevonása a gondozás egyes folyamataiba ♦ Idısek nappali ellátása (klub): Meg kell fontolni a napi többszöri étkezés biztosítását Épület felújítása ♦ Családsegítés: Munkaerı-piaci reintegrációt illetve jövedelemhez jutást elısegítı szolgáltatások kialakítása, bevezetése A szolgáltatások igénybevételét szerzıdésszerővé kell tenni A családok igényeihez igazodó alternatív programok szervezése • Létrehozandó ellátási formák körében ♦ Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Széleskörő tájékoztatás és igényfelmérés szükséges ♦ Adósságkezelési szolgáltatás Igényfelmérés Rendeletalkotás Anyagi fedezet biztosítása Személyi és tárgyi feltételek biztosítása
32
Intézményi szintő feladatok A tényleges dolgozói létszám- szükséglet Feladat
Ellátottak
Jelenlegi
Szükséges dolgozói
létszáma (fı)
dolgozói
létszám (fı)
létszám (fı) Gyermekjóléti
1396 v.
szolgálat (700
49
gyermekre v. 45
ellátott/gondozó
3
3
ellátott) Családsegítés
401
2
3
Étkeztetés
43
1
1
Házi
56
6
6
Idısek klubja
23
2
2
Összesen
---
13+1
15
segítségnyújtás
Ahhoz, hogy mindezeket megvalósíthassuk, szükség van egy jól képzett, elkötelezett teamre, akik tisztában vannak a problémákkal, tudják, hogy a gondozottak érdekében esetleg több feladatot kell ellátni, és felvállalják azt. Az önkormányzat felelıssége, hogy a pénzügyi szükségleteket biztosítsa a menedzsment számára, hiszen a vezetı az, aki a legpontosabban tudja, mikor, mennyi anyagi eszköz kell, és fıleg azt kell tudnia, mikor melyik részfeladat, képzés, technikai fejlesztés a legszükségesebb.
33
A FEJLESZTÉS SWOT ANALÍZISE
ERİSSÉGEK
GYENGESÉGEK
- szakképzett vezetı
- elhelyezési viszonyok
- képzett munkatársak
az intézmény épülete elavult,
- elkötelezettség a kitőzött célok
átépítésre van szükség!
iránt
- pénzforgalom figyelemmel
- innovatív menedzsment
kísérése
- igényfelmérés
- új munkatársak fogadása - belsı ellentétek - marketing és PR tevékenység
LEHETİSÉGEK
VESZÉLYEK
- ellátatlan célcsoportok
- költségvetés módosítása
- képzésekben való részvétel
- szociális törvény módosítása
- a szervezeti forma és a szervezeti - új szolgáltatók belépése felépítés módosítása önálló szervezet létrehozásával - a pénzügyi bevételek és kiadások
- új szolgáltatásoktól való idegenkedés a célcsoportok részérıl
folyamatos figyelemmel kísérése - a szolgáltatások ára - jól együttmőködı teamek kialakítása
- alacsony bérek - pályázati önrész biztosítása
- technikai fejlesztés - pályázatok beadása A SWOT analízis során feltárt gyengeségek kiküszöbölése a cél a lehetıségek és az erısségek felhasználásával és a veszélyek elkerülésével.
34
3.3.
Idıtábla (Gantt-diagram)
Az idıtábla megmutatja az elvégzendı feladatok sorrendjét, ennek segítségével jól láthatóvá válnak az egyidejőleg elvégezhetı teendık Feladat 2008. év 2009. év I. n. II. n. III. IV. n. év I. n. II. n. III. n. IV. n. év év n. év év év év év Önkormányzat szabályozási hatáskörében Szociális rendelet újraszabályozása Fenntartói irányítási feladat
Végrehajtás
Elıkészítés
Ellenırzés Végre- Ellenhajtás ırzés
Elıkészítés
Önkormányzati ellátási szintő feladatok Meglévı ellátások körében Ellátandó feladatok körében
Elıkészítés
Végrehajtás
Ellenırzés
Elıkészítés
Végre- Ellenhajtás ırzés
Intézményi szintő feladatok Létszámminimum ElıVégrehajtás biztosítása készítés Béremeléshez VégreElıkészítés szükséges fedezet hajtás Információs rendszer technikai Elıkészítés fejlesztése
Ellenırzés Ellenırzés Végrehajtás
Ellenırzés
35
3.4.
Költségelemzés (közvetett és közvetlen kiadás és költség, csökkenés, növekedés)
Közvetlen kiadás- és költségcsökkenés - térítési díjak növekedése - egyéb szolgáltatások díjának megállapítása (pl. mosás, fürdetés, takarítás stb.) - laikus segítık bevonása a gondozásba
Közvetlen kiadás- és költségnövekedés - pályázati céltartalék - térítési díjfizetés alól mentesülık körének bıvítése
- információs rendszer technikai feltételei - béremelés Közvetett kiadás- és Közvetett kiadás- és költségcsökkenés költségnövekedés - szociális rendelet újraszabályozása - lakossági tájékoztatók - mőködési és mőködtetési szabályzók - szakmai továbbképzések, képzések meghatározása támogatása - szociális szakmai programok - szakmai kapcsolatok ápolása, tapasztalatcserék - új szolgáltatások, integráció - információs rendszer technikai feltételei
36
3.5.
Közremőködık Közremőködık Végrehajtás
Feladat Elıkészítés
Ellenırzés
Önkormányzat szabályozási hatáskörében Szociális rendelet újraszabályozása Fenntartói irányítási feladat
- Jegyzı
Képviselı-testület
- Jegyzı
Önkormányzati ellátási szintő feladatok Meglévı ellátások Ellátandó feladatok
- Szoc.alapsz. központ - pénzügyi csoport -Alapsz. Központ - pénzügyi csoport
Alapszolg. Központ
- Jegyzı
Alapszolg. Központ
- Jegyzı
Intézményi szintő feladatok Létszám
- intézményvezetı - pénzügyi csoport
- képviselı-testület - Jegyzı - pénzügyi csoport - intézményvezetı
Béremeléshez szükséges fedezet Technikai fejlesztés
- intézményvezetı - pénzügyi csoport - intézményvezetı - pénzügyi csoport
- képviselı-testület - Jegyzı - pénzügyi csoport - képviselı-testület - Jegyzı - pénzügyi csoport - intézményvezetı
37
