Bezuhant Magyarország versenyképessége

2013-09-09

MAGEOSZ Hírek – 37.hét / 2013

1./8

Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

Bezuhant Magyarország versenyképessége Három helyet rontott Magyarország a Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában. 2013-ban hazánk a vizsgált 148 ország közül a 63. helyet foglalja el, ezzel az Európai Unió 28 országa közül a 24. A legkevésbé versenyképes EU tagállam Görögország (91.), Szlovákia (78.) Románia (76.) és Magyarország (63.). Az élen nem történt változás, továbbra is Svájc számít az intézet szerint a világ legversenyképesebb országának, amit Szingapúr és Finnország követ. Németország két helyet javítva, idén a negyedik. A Visegrádi országok közül Csehország a 46. (7 helyet rontva), míg Lengyelország a 42., ezzel pedig a régió legversenyképesebb államává vált, helyet cserélve Csehországgal. A legtöbb helyet javító ország az EU-ban Málta (47-ről 41-re), valamint Horvátország (81-ről 75-re), míg a legtöbb helyet Csehország után Szlovákia (71-ről 78-ra), és Olaszország (42-ről 49-re) rontotta. Az új tagállamok közül Észtország számít a legjobbnak (32.). Ami a Visegrádi országokat illeti, egyedül Lengyelország versenyképessége nem romlott nagyot, egyébként a régióban szembeötlő a versenyképesség romlása. Szlovákia például a válság előtti években még a 41-46. helyen mozgott, mostanra a 78. helyre esett vissza, Magyarország versenyképességi index szerint 2011-ben állt a legjobb helyen, 48. volt akkor, majd mostanra 63. helyre esett vissza, hasonló szintre, mint 2007-ben volt. (Részletek: http://www.portfolio.hu/gazdasag/bezuhant_magyarorszag_versenykepessege.4.188637.html)

*

Lanyha a gazdasági növekedés Az előzetes adatokkal összhangban negyedéves alapon 0,1%-kal, míg éves szinten (naptárhatással kiigazítva) 0,5%-kal bővült a magyar GDP a második negyedévben. Az előzetes adatokhoz képest minimális változás, hogy a KSH a szezonálisan és naptárhatással kiigazított éves növekedési adatot 0,2%-ról 0,1%-ra módosította. A magyar GDP-növekedés szerkezetét nagy vonalakban vizsgálva termelési oldalról elmondható, hogy a fő húzóerő a második negyedévben a mezőgazdaság és az építőipar volt. Felhasználási oldalról a vállalati beruházások jobban, a háztartások fogyasztása kevésbé számított húzóerőnek, de a belföldi felhasználás összességében így is szépen emelkedett – írja a portfolio.hu.

2013-09-09


2./8


A részletes ágazati bontásban külön érdekesség, hogy a mezőgazdaság igen dinamikus (igaz becslésen alapuló) első negyedévi 22,4%-os ugrása után negyedéves alapon 2,6%-os csökkenés alakult ki a második negyedévben. Közben viszont kis örömre ad okot, hogy az ipar második negyedévi növekedésén belül a feldolgozóipar "jeleskedett" (0,4%-os növekedés), illetve az is, hogy az építőipar két egymást követő negyedévben is képes volt a növekedésre. Ezzel valóban egyre inkább úgy tűnik, hogy az utóbbi ágazat a hosszú szűk esztendők után a növekedés útjára lépett. A gazdasági növekedés „robosztussága” szempontjából fontos figyelmeztető jel, hogy a szállítás-raktározás alág intenzív csökkenést mutatott a második negyedévben (még az e-útdíj bevezetése előtt), közben pedig a kereskedelem és vendéglátás alág már sorozatban a sokadik egymást követő negyedévben zsugorodott – elemzi a portál az adatokat. Az évek óta lefelé menő trendben lévő GDP-arányos beruházási ráta a második negyedévben minimálisan (16,9%-ról 17,1%-ra) emelkedett. A tartós és dinamikus emelkedéshez a hitelezési (keresleti és kínálati) gátak oldódásának, illetve annak az üzleti környezetnek a jelentős javulása is bizonyára szükséges – hívja fel a figyelmet az elmezés.

* Araszolgat az ipar Júliusban – előzetes adatok alapján – az ipari termelés 4,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanaphatástól megtisztított index 2,5%-kal emelkedett. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index júliusban 0,3%-kal nőtt. A termelés az év első hét hónapjában 0,7%-kal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A statisztikai hivatal a részletes adatokat 13-án teszi közzé. *

Dinamikusabban nőtt a behozatal a kivitelnél Júliusban az export euróban számított értéke 4,4, az importé 4,0%-kal nőtt a tavaly júliushoz képest. Ugyanakkor az első hét hónapban dinamikusabban bővült a behozatal, mint a kivitel.

2013-09-09


3./8


A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint az export értéke 6,7 milliárd eurót (1981 milliárd forintot), a behozatalé 6,3 milliárd eurót (1857 milliárd forintot) tett ki. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az év hetedik hónapjában 422 millió euró (124 milliárd forint) volt, ami 42 millió eurós (16 milliárd forintos) javulás az előző év azonos hónapjához képest. A júliusi kivitel 77, a behozatal 73%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az első hét hónapban a kivitel 47,1 milliárd euró (13 929 milliárd forint), a behozatalé 43,2 milliárd euró (12 758 milliárd forint) volt. A kivitel euróban számított értéke 1,5, a behozatalé 1,8%-kal nőtt. A külkereskedelmi mérleg 81 millió euróval romlott (3 milliárd forintos) romlott.

*

Négyéves mélypontra zuhantak a nemzetközi tartalékok Az IMF-től kapott állami és jegybanki hitelek augusztusi „végtörlesztése” miatt a hónap végére 3,2 milliárddal 30,55 milliárd euróra, csaknem négyéves mélypontra zuhantak Magyarország nemzetközi tartalékai – tette közzé a Magyar Nemzeti Bank. A nagymértékű tartalék-esést nem tartja meglepőnek a portfolio.hu, amely azonban megjegyzi, hogy a kétfajta IMF-hitel „végtörlesztése” együttesen csak mintegy 2,87 milliárd eurót magyaráz a tartalék-zuhanásból (2,15 milliárd eurónyi visszafizetés az állam által és 0,72 milliárdnyi az MNB által). A fennmaradó tétel egy része feltehetően a Növekedési Hitelprogram III. pillérének keretében kiosztott euróforrásokkal függ össze. Az MNB adatai szerint a különböző tendereken összesen 100 millió eurónyi új forrást osztott ki (amelyen felül 250 millió eurónyi olyan forrást ítélt oda újra, amelyet öthéttel korábban kértek tőle, de augusztusban lejárt.)

2013-09-09


4./8


*

Valóban vége lett az eurózóna recessziójának A végleges eredmények is alátámasztják a korábban mért 0,3 százalékos negyedéves eurózónás GDP-növekedési ütemet. Az első negyedéves (felülvizsgált) 0,3 százalékos zsugorodást követően ebben a negyedévben volt először bővülés, amivel a régió leghosszabb recessziója ért véget.

Az eurózóna két jelentősebb gazdaságában látott, konszenzust felülmúló növekedés járulhatott hozzá ahhoz, hogy a vártnál magasabb eurózónás növekedéssel állunk most szemben – írta az Eurostat jelentése kapcsán a portfolio.hu. Míg Németország 0,7 százalékkal bővült, addig Franciaország a vártat (0,2) jelentősen felülmúlva 0,5 százalékkal tudott növekedni negyedéves alapon. A régió 17 eurót használó országának hét negyedévre volt szüksége, hogy visszatérjen a növekedéshez. Ugyanakkor továbbra is vegyes a kép: Spanyolország esetében például továbbra is 0,1 százalékos a recesszió, sőt, az olaszok és a hollandok gazdasága is zsugorodott, méghozzá 0,2 százalékkal. Az éves változást tekintve ugyanakkor még továbbra is negatív a növekedés az eurózónában (-0,5 százalék), ugyanakkor az Európai Unió 0,4 százalékos negyedéves számával már elérte a „dicsőséges” nulla százalékos éves növekedési ütemet.

2013-09-09


5./8


* Javuló képet mutat a feldolgozóipar Egyre lendületesebb feldolgozóipari növekedésre utalnak Közép-Európa felzárkózó gazdaságainak múlt havi beszerzésimenedzser-indexei, bár a kilengésre hajlamos magyar jelzőszám a tényleges teljesítménynél valószínűleg jobbat mutat - vélekedtek az augusztusról szóló BMI-adatok hétfői ismertetése után londoni pénzügyi elemzők. Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai közölték, hogy a cég által Magyarországra, Csehországra, Lengyelországra, Oroszországra és Törökországra kiszámolt, súlyozva átlagolt térségi feldolgozóipari BMI-mutató az egy hónappal korábban mért 50-es teoretikus határszintről – amely éppen a növekedés és a visszaesés mezsgyéje – 50,9-re emelkedett augusztusban. A ház szakértői által a magyar, a cseh és a lengyel gyáriparra külön kiszámított múlt havi súlyozott BMI-átlag azonban 51,0-ről meredek ívben 52,8-re ugrott, ami 2011 júliusa óta a legmagasabb átlagérték e három gazdaság esetében – jelentette az MTI. A Capital Economics elemzői közölték, hogy számításaik szerint a három országra általuk kimutatott átlagos augusztusi BMI-szint 5 százalék körüli éves összevetésű ipari termelésnövekedésnek felel meg. A cég szakértői hangsúlyozták, hogy a három közép-európai gazdaság feldolgozószektorának éves átlagos növekedési üteme az idei második negyedévben mindössze 0,4 százalék volt. A magyar gyáripari BMI-mutatóval kapcsolatban – amely 49,0ről 51,7-re emelkedett augusztusban – a ház megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarország esetében ez a teljesítményjelző „hajlamos a jelentős volatilitásra”. *

A helyzet nem javult a régiónkban Közép-Európát továbbra is a gazdasági visszaesés jellemzi - derül a hetedik Deloitte Közép-európai Top 500 felmérésből. Az egy évvel korábbihoz képest jelentősen alacsonyabb, csak 3,3 százalékos átlagos árbevétel-növekedést ért

2013-09-09


6./8


el Közép-Európa 500 legnagyobb vállalata 2012-ben. 166 lengyel vállalat van az 500-ban, magyar pedig 62. Az ötszáz legnagyobb vállalat átlagos árbevétel-növekedésének üteme az előző évi, egészséges 9,8 százalékról 3,3 százalékra csökkent 2012-ben. A rendelkezésre álló adatok alapján ez a tendencia folytatódik 2013-ban is, ugyanis az idei első negyedévben átlagosan fél százalékkal esett a listában szereplő vállalatok árbevétele. A régió 500 legnagyobb vállalata összesen 724 milliárd eurós konszolidált árbevételt ért el 2012-ben, ami 3,8 százalékkal több, mint az egy évvel korábban regisztrált érték. A régió kétsebességű: a lengyel, cseh és szlovák gazdaság a stabil bankrendszernek, a lassan, de érezhetően bővülő fogyasztásnak, és a növekvő ipari termelésnek köszönhetően egészségesebb növekedést mutat. Ezzel szemben a régió déli országaiban, köztük Romániában, Horvátországban, Szlovéniában, és mellettük Magyarországon is olyan strukturális és gazdasági gyengeségek figyelhetők meg, melyek meglátszottak az itteni nagyvállalatok eredménynövekedésén is, lassabb, inkább elhúzódó kilábalást vetítve előre. A Deloitte Közép-európai Top 500 listában szereplő cégek nagy része, 166 vállalat lengyel, míg 87 cseh volt, azonban fejlődést mutatott Ukrajna is: 48-ról 51-re nőtt ranglistás vállalatainak száma. Az ukrán siker a nagyon csekély, 0,2 százalékos 2012-es GDPnövekedés ellenére következett be. A Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Szerbiában, Szlovéniában és Horvátországban csökkent a GDP, míg a lengyel és szlovák cégek által teljesített 2 százalékos növekedés alatta volt az előző évinek (4,5%-os, ill. 3,3%). Míg 2011-ben 115, addig 2012-ben már a lista 202 vállalatának csökkentek a bevételei. Iparágak szerint nézve a legnagyobb, több mint 10 százalékos bevétel-visszaesés az építőiparban volt tapasztalható, ezzel szemben a fogyasztási és közlekedési szektor mutatta a legnagyobb, 4,8 százalékos növekedést. A Deloitte TOP 500-as listájára idén 62 magyar vállalatnak sikerült felkerülnie, összesen 93 milliárd euró konszolidált árbevétellel. A listán szereplő magyar vállalatok közel egyharmada (27%) az energiaszektorból került ki, 24 százalékos arányt képviselnek a fogyasztói ágazat vállalatai, 18 százalékukat pedig az autóipari cégek adták.

2013-09-09


7./8


A legjobb tíz közé két gépipari vállalat került még be, a Skoda Auto és a Metinvest. Hasonlóan az előző évekhez, a PKN Orlen, a MOL és a Skoda bizonyultak a legerősebbnek a régióban, ők végeztek a rangsor első három helyén. Jelentős fejlődést mutatott a szlovén GEN-I Csoport (92 hellyel feljebb, a 112. helyre jutott), a cseh Energetický a průmyslový holding, a.s. (71 hellyel feljebb, a 126. helyen végzett), és az ukrán kiskereskedőcég, az ATBMarket LLC (a 61 hellyel jobb 73. helyre jutott). *

Magyar-szerb kamarai vegyesvállalat Újvidéken Közös kamarai vegyesvállalatot alapított az újvidéki, a szabadkai és a zombori regionális kamara, valamint a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A közlemény szerint a 14 millió forint jegyzett tőkével megalapított cégben a magyar tulajdoni hányad részaránya 33,5 százalék. A vállalat célja a Bács-Kiskun megyei iparvállalatok európai uniós tapasztalatainak átadása a kamarák közreműködésével a szerb iparvállalatoknak, továbbá magyar technológiatranszfer megvalósítása a Vajdaság területén. Kiemelt cél a gépipari, a mezőgazdasági feldolgozóipari és a logisztikai kapacitások modernizációja, különös tekintettel Szerbia közelgő csatlakozási felkészülésére. A cég a Vajdaság területén „leszállópályát” épít ki a magyar tudás és tapasztalat felhasználásával az európai uniós előcsatlakozási források korszerű és hatékony felhasználásához a következő években. A gazdasági társaság központja Újvidék, míg telephelyekkel rendelkezik minden alapítói székhelyen, így Kecskeméten is. *

Nagykanizsa is csatlakozott

2013-09-09


8./8


Az alapító Szombathely, Szentgotthárd és Zalaegerszeg mellé, negyedik városként Nagykanizsa is csatlakozott a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központhoz. A kormány tavaly év végén kiemelt gazdasági régióként jelölte meg a térséget, ahol tavaly jött létre a vasi-zalai városok alkotta járműipari központ, Győr és Kecskemét mellett az ország harmadik ilyen régiója. A központ tíz év alatt egymilliárd euró tőkebefektetést és legalább 25 ezer új munkahelyet remél a gépipar, a járműipar és az elektronikai ipar területén. *

Saját forrásból új telephely A fémalkatrészeket gyártó HIX Kft. Almásfüzitőn létesített 320 millió forintos beruházással egy új telephelyet, amelyet a vállalkozás saját forrásaiból valósított meg. Korábban megvásároltak egy 12 ezer négyzetméteres elhanyagolt iparterületet, melyen 1800 négyzetméteres csarnok állt. A területet rendbe hozták, a csarnok energia-megtakarítást eredményező felújításon esett át, s egy különálló 340 négyzetméteres raktárt építettek – mondta el Horváth Zoltán ügyvezető az MTI-nek. A meglévő berendezések mellé egy olyan számítógép vezérelt plazmavágót vásárolnak, mely 15 centiméter vastag anyag vágására képes, hatszor két méteres méretben. A HIX Kft. a szivattyúkat gyártó Grundfos stratégiai beszállítója. A dán társaságnak közel húszféle alkatrészt készítenek, többek között szivattyútalpakat, melyeket a gyárban azonnal szerelni lehet. A társaság korábban a Ganz Transelektro Közlekedési Rt-nek készített trolibusz szekrényeket és alkatrészeket, illetve az IKR Rt-nek kukoricaszárító berendezéseket gyártott. A jelenlegi bővítéssel a munkavállalói létszámot 22-ről várhatóan 30-ra bővítik, és jelentős árbevétel emelkedéssel számolnak. A HIX Kft árbevétele 2012-ben elérte az 500 millió forintot, a nyereség túlnyomó részét minden évben fejlesztésekre fordítanak. *

Bezuhant Magyarország versenyképessége

Recommend Documents