Bevezetés. ITDT elnöke

Bevezetés

A felsőoktatási tehetséggondozás egyik legnemesebb munkája a tudományos diákköri (TDK) tevékenység. Nincs szebb dolog egy oktató munkássága során, amikor a kíváncsiság vezette hallgatók felkeresik, mert egy –egy tudományos téma iránt ők is érdeklődnek és egy csapatként együtt dolgoznak, hogy valamilyen érdekes feltevésre, hipotézisre, kérdésre választ kaphassanak. Ez a feladat felelősségteljes és egyben nagy kihívást is jelent a kutatódiák és a témavezető között. Kihívás a diákok számára, mert nem mindig olyan eredmények születnek, amelyeket várunk és sokszor hosszú ideig tart, mire eredményesek lehetünk. Ismerni kell a magyar és nemzetközi szakirodalmat, hogy eredményeinket megfelelő módon tudjuk értékelni, elemezni, összehasonlítani. Összhangban kell élnünk a kutatási feladattal, folyamatosan gondolkodunk, elemzünk, új ötleteken kell töprengenünk. Meg kell tanulni a vizsgálati és elemző módszereket és szükség esetén azok fejlesztését. Szinte a kreatív gondolkodás, szemléletmód elengedhetetlen. Mindemellett a diákoknak a tanulmányi feladatokat, a témavezetőknek az oktatási feladataikat is el kell látniuk. De megéri, mert nincs nagyobb öröm annál, amikor témavezetésünkkel megszületik egy alkotás, megjelenik egy publikáció, együtt vehetünk részt hazai és nemzetközi konferenciákon, közösen dolgozunk a pályázatokon, és megszületnek azok a prezentációk, amelyekben mindannyian sikeresnek érezhetjük magunkat. Ezekhez a sikerekhez azonban sokat kell tanulni és dolgozni. Nem elég a laborban vagy a műteremben vagy a hangversenyteremben elemezni, kutatni, kísérletezni, hanem azt is meg kell tanulni, hogy az eredményeinket hogyan írjuk meg, hogyan kell egy tudományos kéziratot elkészíteni, melyek a publikálás lépései, mi jellemzi a jó előadást és a kifejező publikációt. Hogyan adjuk át másoknak a tapasztalatainkat, vizsgálati eredményeinket úgy, hogy azt mindenki megértse? Ennek segítése, mentorálása a témavezetőt is próbára teszi. Azonban minden fáradozást feledtetnek a könnyed hangvételű műhelyviták, a laboratóriumi közös munkák örömei és azok a visszajelzések, amelyek a diákkörös hallgatók fejlődését jelzik. Mert fejlődés történik nemcsak a diákköri munka területén, hanem az élet területén is. A diákkörös hallgatók meg tanulnak kérdezni, kommunikálni, magabiztosabbakká válnak és sikeresebbek az élet sok területén, mint azok a hallgatók, akik nem végeznek kutató munkát. A műhelymunka során barátságok kötődnek, kapcsolatok épülnek, amelyek életre szólnak. Jó érzés a versenyek, vagy a munka hevében készült fotókat megnézni és a zsűri értékelése után a versenyeredményeket elemezni. Minden házi versenyzőnek gratulálok, mert elértek valami hasznosat a kutatásuk során, amit érdemesnek tartanak bemutatni a TDK konferencián. A hallgatóknak jó versenyzést, sok sikert a zsűrinek pedig jó döntést, építő jellegű véleményezést, türelmet és kitartást kívánok! Köszönjük a zsűri elnököknek és zsűritagoknak, hogy elfogadták felkérésünket és megtisztelték jelenlétükkel és munkájukkal a XXXII. OTDK házi versenyét a Nyíregyházi Főiskolán.

Nyíregyháza, 2013. november 21.

Dobróné Dr. Tóth Márta ITDT elnöke

AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Zsűri: Elnök: Tagok:

Dr. Lenti István, főiskolai tanár Dr. Kalmárné Dr. Vass Eszter, főiskolai tanár Dr. Vincze György, főiskolai docens

Szekció titkár:

Kovács Zsuzsanna, MM II.

1

A TÁMRENDSZERES UBORKATERMESZTÉS TECHNOLÓGIÁI ÉS ÖKONÓMIAI JELLEMZŐI SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

Szerző:

Hülvely Sándor Mátyás MM. IV. évfolyam NYF MATI, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék

Témavezető: Dr. Vágvölgyi Sándor, főiskolai tanár, tanszékvezető Az uborka (Cucumis sativus L.) az egyik legrégebbi kultúrnövényünk. Őshazája valószínűleg a mai India, ahol több ezer esztendeje termesztik. Dél-Európában i. e. 500–300 között honosodott meg. Az ókori görögök és rómaiak már jól ismerték és fogyasztották. LIPPAI (1664) Posoni kert c. könyvében már, mint jól ismert zöldségfajt említi. Hazánkban az uborkatermesztés 750-1000 ha között stabilizálódott. Ennek döntő részét a tartósítóipar dolgozza fel, másik részét friss áruként exportálják. Két fő termesztő körzet alakult ki az utóbbi években, Győr-Moson-Sopron megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térségében. Az összes szabadföldi terület 80%-án intenzív támrendszeres termesztést folytatnak. A jellegzetes üzemi méret az 1-2 ezer m2-es családi művelésű területek. Nagy kézimunkaerő igénye miatt az uborkatermesztésnek fontos szerepe van a kézi munkaerő kihasználásában. Az idénymunka megfelelő jövedelmet biztosít a munkanélküliek számára. A gazdagabb európai országokban tovább növekedett a egészséges táplálkozás iránti igény, és egyre több zöldségfélét fogyasztanak. Az uborka táplálkozási értékét tekintve nem tartozik a legjelentősebb növények közé, de kiváló étrendi hatása, magas kálium tartalma és azonnali fogyaszthatósága miatt a csemege- és konzervuborka az élelmiszerpiac egyik állandó terméke. Egyes fajták keseredésre hajlamosak, amit a cucurbitacin nevű keserű ízű glükozid okoz. A korszerű fajták genetikailag keseredés mentesek. Az árú piaci értéke részben a termésszedés gyakoriságától függ. A napi egyszeri vagy kéthárom naponkénti szedéssel változtatható az árú mérete „finomsága”. Ez a sajátossága gyors piaci alkalmazkodást, egyben értékesítési biztonságot jelent a termelőnek. A termesztés feladatai tehát: - a lakosság ellátása frissfogyasztásra kerülő uborkával, - a feldolgozó ipar igényeinek kielégítése, - az exportlehetőségek kihasználásához szükséges mennyiségű és minőségű uborka termelése. Munkám során a támrendszer kialakításával, növényvédelmi problémákkal, tápanyag utánpótlással és az uborkatermesztés ökonómiájával foglalkoztam.

2

ÖKOLÓGIAI ALMATERMESZTÉS GAZDASÁGBAN

Szerző:

TAPASZTALATAI

EGY

NAGYKÁLLÓI

Kádár Ildikó, MM IV. évfolyam NYF MATI, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék

Témavezető: Dr. Uri Zsuzsanna (belső konzulens); Donka György (külső konzulens Ha az ökológiai gazdálkodásra, vagy biogazdálkodásra gondolunk, valamiféle egyensúlyt és természetességet kapunk vissza. Manapság egyre népszerűbb a fogyasztók körében a biotermékek, élelmiszerek fogyasztása itt hazánkban, de egész világviszonylatban is. Talán szeretnénk egy kicsit egészségesebben élni ebben a felgyorsult világban. Mint tudjuk, az alma fontos szerepet tölt be a hazai gyümölcstermesztésben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termesztési technológiájának feltételei igen kedvezőek, így nem csak a megszokott hagyományos termesztésben, hanem bio termesztésben, sőt egyre több átállási időszakban lévő gazda választja ezt a nem hétköznapi életformát, mely egyfajta elhivatottságot is jelent egyben. Ezért is nevezhetjük a biotermesztőket és magát az ágazatot „újítóknak”. Remélhetőleg a ma élő, önmaga vesztébe rohanó civilizációs betegségekkel terhelt ember rádöbben, hogy az önpusztítás és az önmérgezés nem járható út. Dolgozatom célja Donka György biotermesztő nagykállói gazdaságának bemutatása, aki alma, meggy és szilva termesztésével foglalkozik. A választott témám középpontjában az ökológiai almatermesztés áll. Eredményeimben ismertetem, hogy a Biokontroll Hungária Kht. szigorú szabályai által ellenőrzött terület megfelel-e az ökológiai almatermesztés feltételeinek. Munkám során arra a kérdésekre keresem a választ, hogy milyen almafajtákat érdemes választanunk a biogazdálkodásban, a sikeres termesztéshez milyen speciális növényvédelemi eljárásokat kell alkalmaznunk, valamint hogyan alakultak a 2013-as évben a gyümölcs minőségi és mennyiségi paraméterei. A betakarítás után feldolgozott különféle biotermékek meghatározzák a gazdaság fő bevételét, ezáltal a piacot és az áru keresletét hogyan szükséges felmérni, valamint érdemes-e továbbra is az ökológiai gazdálkodás mellett dönteni.

3

VERSENYLÓ TARTÁS ÉS TENYÉSZTÉS A NEMESERDŐ FARMON Szerző:

Kőrizs András László MGM. IV. évfolyam NYF MATI, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék

Témavezető: Dr. Járos Ildikó Dolgozatomban a Nemeserdő gazdaságban lévő tenyészetet szeretném bemutatni. A gazdaságban kizárólagosan angol telivér tenyésztés folyik. Munkám során szeretném bemutatni a tenyésztés genetikai jelentőségét, a lótartás fontosságát, pároztatást, tréningezést, és anyagi jelentőségét, valamint a lóversenyzés hagyományait és működését napjainkban. A dolgozatom fő témája a tenyésztési állományban lévő genetikai variancia vizsgálata a teljesítmények, és a versenyeredmények tükrében. Az angol telivér (angolul: thoroughbred) a világ talán legelterjedtebb lófajtája, leginkább versenylóként ismert. Melegvérű fajta, gyorsaságáról és temperamentumáról ismert. Az angol méneskönyv regisztrációjában 18 600 kanca szerepel, a különböző nemzetek méneskönyveiben összességében megközelíti az egymilliót. A hazai állomány hozzávetőlegesen 800 kancát számlál, és 400 ló áll galopptréningben, vagyis versenyez. Elsődleges hasznosításuk a lóversenyzés. A galopp-pályákon szinte kivétel nélkül angol telivérek versenyeznek, de a Militaryban és más lovassportokban is jellemzően magas a részvételi arányuk. Mivel fejlődése gyors, így a kétéveseket már versenyeztetik. A tenyésztés fogalma: A tenyésztés fajtanemesítés, átgondolt, tervszerű munka, melynek során értékes tulajdonságokat megőrzünk, vagy erősítünk, nem kívánatos testi és lelki tulajdonságokat pedig „törlünk”. A tenyésztés célja nem lehet anyagi haszonszerzés! A komoly tenyésztői munka általában veszteséges hobby, jó esetben önfenntartóvá fejlődő 24 órás szolgálat. A lótenyésztés komoly költségekkel jár, még akkor is, ha csak egyetlen kanca egyetlen csikójáról van szó. Tudnunk kell, hogy a tenyésztés nem klónozás: bár a csikó lehet, hogy nagyon hasonlít majd az anyjára, nem lesz az ő pontos mása. Több éven keresztül elkötelezettséget, időt és pénzt igényelő folyamat ez. Éppen ezért az első lépés, hogy gondoljuk át saját helyzetünket, utána kezdődhet a kancánk kiértékelése, annak érdekében, hogy megfelelő társat találjunk neki. A versenylótenyésztés tehát szenvedély, ami sajnos nem mindig eredményez anyagi nyereséget. A lóversenyekre különböző fajtájú lovakat tenyésztenek. Galopp versenyre, rövidtávú sprintversenyekre kizárólagosan Angol telivért használnak.

4

KUKORICAFAJTÁK TERMÉSELEMEINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Szerző:

Körmöndi Nikoletta NYF- MATI Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Tanszék

Konzulens:

Dr. Szabó Béla

A kiforrott intenzív termesztéstechnológiában a fejlődés folyamatos amit a növekvő termésátlagok is jeleznek. Ahhoz azonban, hogy a termésátlagok változásában ilyen mérvű legyen a növekedés elsősorban a fajtahasználat járul hozzá. Ha a kukorica költségeit vesszük alapul a legnagyobb kockázatot és egyben a jövedelmezőségben a legnagyobb eltérést a helyes fajtaválasztás jelenti. Mivel a fajták eltérő termőhelyen eltérő eredményeket mutatnak fontosnak tartjuk, hogy az általunk a jövőben nagyobb területen termesztett fajtákat a saját gazdaságunkban is kipróbáljuk. Hasznos támpontot nyújtanak a hivatalosan és a cégek által beállított kísérletek, de a leginkább használható eredményt a saját területen végzett megfigyelések adnak. Mivel saját gazdaságunkban is az egyik fő növény a kukorica, fontosnak tartom ismereteim bővítését e növény termesztéstechnológiája, fajtahasználata terén. Dolgozatom célja Euralis cég által forgalmazott kukoricafajták és fajtajelöltek terméselemeinek vizsgálata volt a a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Agrártudományi Intézetének Tangazdaságában beállított fajtaösszehasonlító kísérletein keresztül. A kísérlet helyszínéül a tangazdaság nyírteleki területén található 0154- es tábla szolgált. A talajtípus homokos vályog, 27,63 AK minőségű, 32 KA, 5,65-ös pH-, és 2,43 % humusztartalommal rendelkező talaj. Az elővetemény kukorica volt. Betakarításkor fajtánkét 6 sor 100 m- en megtermett termésmennyiségét mértük le, úgy, hogy a kombájn levágta az adott fajtát, majd a tábla végén felállított mobil- mérőállomáson álló pótkocsira ürített. A nedvesség tartalmat három alkalommal mértük. Az első mérés szeptember 27.-én, a második október 3.-án, a harmadik betakarításkor október 22.- én. Elemeztük a terméseredményeket, a vízleadás dinamikáját, és a betakarításkori nedvességtartalmat. Ökonómiai elemzésünk a fajták jövedelmezőségének vizsgálatára irányult. Kimagasló terméseredményt produkált az ES 049-es fajtajelölt 9,14 t/ha-os eredménnyel. A fajtasorban a lényegesen alacsonyabb FAO számú ígéretes fajtajölt ES Capone hozta a második legnagyobb termésátlagot 8,72 t/ha-t. A többi fajta és fajtajelölt az ES Antonetti kivételével nagyságrendileg 8 t/ha-os terméseredményt produkált. A fajták által produkált terméseredmények a 2013-as év

időjárási viszonyait

figyelembe véve

összességében jónak mondhatók. Ha figyelembe vesszük a betakarításkori nedvességtartalmat gazdaságossági szempontból az ES Capone fajtajelölt vizsgázott a legjobban. 5

EREDETVÉDELEM AZ EGRI BORVIDÉKEN Szerző:

Nagy Norbert, MM. IV. évfolyam NYF MATI, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék

Témavezető:

Dr. Szabó Miklós, főiskolai adjunktus

A Bükk hegység délnyugati oldalán húzódó dombvonulatokon terül el hazánk nagy múltú, nevezetes Egri borvidéke. Éghajlatára jellemző, hogy viszonylag későn tavaszodik, száraz jellegű. Talaja változatos. Legjellemzőbbek a riolittufán kialakult mészben szegény, agyagbemosódásos barna erdőtalajok. A borvidék hagyományos elismertsége vörösboraihoz kötődik, de adottságai fehérborok készítéséhez is kedvezőek. A borvidék két körzete az Egri illetve Debrői körzet. Borai közül leghíresebb és nemzetközi viszonylatban is hazánk egyik legismertebb bormárkája az Egri Bikavér. Jellemzője, hogy mély rubinvörös színű, a borvidék északi elterülésénél fogva viszonylag nagyobb savtartalmú, bársonyosságának kialakulásához hosszabb fahordós érlelést igénylő bor. A márka védelmét szolgáló törvényes előírás szerint palackozva csakis állami ellenőrző jeggyel szabad forgalomba hozni. Az Egri Bikavért több kékszőlőfajta házasításából állítják elő. A bor annál zamatgazdagabb, minél több kékszőlőfajtából tevődik össze. A fajták aránya az évjáratra jellemző időjárási viszonyoktól, illetve a szőlő érettségétől, színgazdagságától függ. A dolgozat a borvidék történelmének és az eredetvédelmi szabályozás fejlődésének bemutatását követően elemzi az Egri borvidék eredetvédelmi szabályozásnak jelenlegi helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. Az egri borok eredetvédelmével a 102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet (az Egri borvidék védett eredetű borairól) foglalkozik. A jogszabály három bort határoz meg védett eredetűként: az Egri Bikavér, a Debrői Hárslevelű és az Egerszóláti Olaszrizling. Ezek mellett két klasszifikációs szintet határoz meg, ami a borokat védett eredetű klasszikus bor és védett eredetű superior bor kategóriába sorolja. A forgalomba kerülő védett eredetű egri borok palackján kötelező elhelyezni a hologrammal ellátott védjegyet, ami lehet szalag vagy címke. A borvidék eredetvédelmi helyzetének vizsgálata alapján megállapítható, hogy jelentős lépések történtek a fogyasztói bizalom és termelők védelme érdekében. A megfelelő szabályozás mindenképpen szükséges a kiemelt fontosságú borvidékek és borféleségek hírnevének fenntartásához és további fejlesztéséhez, mert a kiváló minőségű termékekhez biztosítani kell az előállítás során alkalmazandó szőlőtermesztés és borászat szabályozását.

6

A SZÜRKE MARHA TARTÁSTECHNOLÓGIAI ÉS ÖKOLÓGIAI JELLEMZÉSE A BEREGBEN Szerző:

Pallay Ferenc MG IV. évfolyam NYF MMK Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék

Témavezető: Dr. Vágvölgyi Sándor, főiskolai tanár, tanszékvezető A máig ismeretlen eredetű Magyar szürke marha egykoron naggyá tette mezőgazdaságunkat. A magyar puszta szürke királya egyedülálló húsminőségével, szívósságával, a betegségekkel szembeni páratlan toleranciájával hamar hírnevet szerzett magának egész Európában. Kiváló exportcikkünk volt, melyet lábon hajtva vittek mind a hazai, mind a környező országok városaiba, többek között Bécsbe, Nürnbergbe, Strasbourgba és Velencébe is, melyek a legfontosabb piacaink voltak. Egyes források szerint Nürnbergben, amikor a magyar szürke került feldolgozásra, minden más marha feldolgozását le kellett állítani, ezzel elkerülendő az eredeti minőség más, kevésbé jellegzetes ízzel való keveredését. A szóban forgó városban a mai napig is megtalálható a fajta tiszteletéül állított emlékmű – mely szintén a korabeli jelentőségét bizonyítja. A fajta virágzása, mely a XVII. századra csúcsosodott ki, az országos 100.000 db-os állományával jelentős bevételhez juttatta hazánkat. Az idő előrehaladtával, a felvilágosodás korának beköszöntével, a mezőgazdaság korszerűsödésével a magyar szürke látszólag rendíthetetlen piaci helyzete jelentős károkat szenvedett. Az árutermelő szántóföldi növénytermesztés fellendülése, a legelők méreteinek csökkenése felvetette más, magasabb húsproduktumra képes állattok tenyésztését. A nemesítési folyamatok során létrejövő intenzív termelésű húsmarhákkal szemben a magyar szürke már nem tudta felvenni a versenyt, a kihalás fenyegette, mely az eltökélt állattenyésztőknek, gulyás szakembereknek és lelkes amatőröknek köszönhetően nem következett be. Napjainkban, az egészségtudatos táplálkozás előtérbe helyezésével a magyar szürke reneszánszát éli. A fentiekben felsorolt történelmi adatok, események önmagában is szükségessé teszik ennek a fajtának a megismerését. Dolgozatom során célul tűztem ki a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében lévő szürke marha tenyészetek tartásának és tenyésztésének bemutatását, a fajtát övező veszélyek ismertetését, valamint a benne rejlő lehetőségeket és a piacon történő értékesítését.

7

KÜLÖNBÖZŐ NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIÁK VIZSGÁLATA ALMAÜLTETVÉNYEKBEN

ÖSSZEHASONLÍTÓ

Szerző:

Szökő Krisztina, MM. IV. évfolyam NYF MATI, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék

Témavezető:

Dr. Szabó Miklós, főiskolai adjunktus

Az alma a legjelentősebb, legnagyobb mennyiségben termesztett, fogyasztott, tartósított illetve forgalmazott gyümölcse Magyarországnak. Igen nagy hagyománya van az almatermesztésnek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egész területén. Régebben a Jonathán alma nagy részét Szovjet exportra termelték, de a rendszerváltást követően a keleti export lehetősége jelentősen beszűkült. Dolgozatomban a nyírbátori területen lévő ,,Törpe” táblajelzésű hagyományos üzemi almaültetvényt és a Tornyospálca külterületén Mező István tulajdonában lévő intenzív almaültetvény növényvédelmének összehasonlításával foglalkoztam. A fő hangsúlyt az almamoly, almailonca, aknázómolyokra fordítottam. A két területen szex-feromon csapdával figyeltem a rajzásokat 3-5 naponta. Az intenzív integrált technológiával kezelt gyümölcsösben a kártevők és kórokozók megjelenése csak mezővédő-erdősáv mellett nyomokban észlelhetőek. Összehasonlító vizsgálatot végeztem a hagyományos és az intenzív technológiával kezelt ültetvényekben a felhasznált növényvédő szerek vonatkozásában. A hagyományos technológiával a piretroidok és szerves foszfor-sav-észterek használata mellett jelentősen felszaporodtak az almakártevők. Megállapítottam, hogy a hagyományos technológiában növényvédelmi szempontból a legnagyobb gondot az almalevél-fonákaknázómoly (Lithocolletis corylifoliella) és a lombosfa-fehérmoly (Leucoptera scitella) okozta. A 2013-as évben végzett tavaszi felvételezéseim alapján kiderült, hogy a nagy áttelelő egyedszám a rossz alkalmazás technikának és nem megfelelően megválasztott lémennyiségnek volt köszönhető. Az intenzív integrált permetezés elveit alkalmazva az újszerű kitinszintézisgátló rovarölőszerek nyomán az almakártevők megjelenését nyomokban észleltem. A hagyományos technológiával kezelt ültetvényben a betegségek felvételezéséről kiderült, hogy az almalisztharmat ellen alkalmazott növényvédő szerek nem adtak kielégítő eredményt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a kijuttatás technikának és növényvédőszer választásnak jelentős hatása volt a növényvédelmi technológiák hatékonyságára.

8

AZ ŐSZIBARACK FAJTÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Szerző:

Valent Szabina, MM. IV. évfolyam NYF MATI, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Tanszék

Témavezető:

Dr. Szabó Miklós, főiskolai adjunktus

Az őszibarack nem alapvető táplálék, nem kalóriahordozó, hanem magas táplálkozásfiziológiai értékű kellemes kiegészítője kulturált étkezésünknek. A kedvező étrendi hatás kiváltásában és magas táplálkozási értékének kialakításában a kedvező sav- és cukorösszetétel mellett ásványi anyagok, vitaminok és rostok szerepelnek. A világ gyümölcstermelésének ranglistáján az őszibarack a narancs, a banán, a szőlő, alma és a körte után a 6. helyen áll. A mérsékelt övi gyümölcsök között a szőlő, az alma és a körte után a 4. helyet foglalja el. Előkelő helyét kiváló minősége mellett hosszú, több hónapos fogyasztási idényének, sokoldalú feldolgozhatóságának köszönheti. Hazánk az őszibarack előfordulásának északi határán található, tradicionális termőhelyei a Balaton-felvidéken, a Budai hegyvidéken, a Mátraalján és a Mecsekalján alakultak ki. Őszibarack-termesztésünkben kiemelkedő fontosságú a Szatymazi termőtáj, amely a rendszerváltás óta a legjobban prosperál. Az itt élő kertészek a gyenge termőképességű homoktalajokon több évtizedes tapasztalatok alapján speciális technológiával virágzó őszibarack-termesztést alakítottak ki, csökkentve a gyakori utófagyok okozta terméskiesés kockázatát. A legnagyobb üzemi ültetvényterület Pest megyében található, a legnagyobb felvevőpiac közelében. Dolgozatomban egy Nyíregyháza mellett lévő őszibarack ültetvény fajtáit hasonlítottam össze termőképesség, termesztési tulajdonságok és piaci értékesíthetőség szempontjából. A gazdaság - hasonlóan a térség termesztőihez - a helyi piacokra állít elő őszibarackot. A közel 1 hektáros ültetvényben, így egy olyan fajtasort kellett összeállítani, ami biztosítja a termelő számára a folyamatos értékesítést. Az ültetvényben a folyamatos felújításnak köszönhetően, a termelő vizsgálja az újabb fajtákat, hogy mennyire alkalmazhatóak a nyírségi termőtájon. A fajták értékelése mellett javaslatot teszek új fajták kipróbálására, melyeket még nem termesztett a gazdaság és tulajdonságai alapján jól illeszthető a fajtasorba. A vizsgálat alapján egyértelműen látszott, hogy jelentős szerepe van a fajtaválasztásnak az őszibarack termesztésben. A folyamatos árualap biztosítása miatt egy termelőnek 8-10 fajtát is kell termeszteni ahhoz, hogy június végétől szeptember közepéig folyamatosan jelen tudjon lenni a piacon minőségi áruval.

9

BIOLÓGIA SZEKCIÓ

Zsűri: Elnök:

Csóka Zsuzsa, Senior Microbiology Specialist, Coloplast Hungary Ltd.

Tagok:

Tarekné Dr. Tilistyák Judit, ügyvivő szakértő

Dr. Halász Judit, főiskolai adjunktus

10

A MIKROORGANIZMUSOK REZISZTENCIÁJÁNAK VÁLTOZÁSA ÉS SZEREPE A NOSOCOMIÁLIS FERTŐZÉSEK KIALAKULÁSÁBAN Szerző:

Bálint Pál Csaba, Biológia BSc, II. évfolyam

Témavezetők:

Dr. Kósa Zsigmond Ph.D., tanszékvezető, főiskolai docens, Debreceni Egyetem, Egészségtudományi Kar Dóbróné Dr. Tóth Márta Ph.D. ,főiskolai docens Nyíregyházi Főiskola, Környezettudományi Intézet

Dolgozatomban a vizeletből kitenyészett E. coli antibiotikum rezisztenciáját vizsgáltam meg és hasonlítottam össze a, Székelyudvarhelyi kórház (Románia), valamint a, Felső Szabolcsi kórház (Magyarország) 2011- es adataival. Adataimat összevetettem az ANTSZ (Magyarország) országos adataival is, illetve a nemzetközi eredményekkel. A minták urocultúrákból származtak. Az E. coli félszintetikus penicillin származékokra, cefalosporin és carbapenem típusú antibiotikumokra elsődlegesen érzékeny. Az érzékenysége megfigyelhető egyéb széles spektrumú antibiotikumokkal szemben is. A félszintetikus penicillin származékok, thrimethopim-sulfonamid kombinációk, vizeletfertőtlenítő kezelés Nitrofurantoin, a nalidixin sav, Norfloxacin vagy aminoglikozidok az irodalmi adatok szerint húgyúti fertőzések kezelésére alkalmazhatók. Összehasonlítva az alkalmazott antibiotikumokat megállapítható, hogy a cefotaxim, a ceftriaxon, a cefuroxim, az ofloxacin, a pipracillin hatása mindhárom mintahely tekintetében gátolta az E. coli növekedését. Az érzékenység és a rezisztencia százalékos különbségei szignifikánsak. A mintaszámok megfelelő mennyiségét figyelembe véve az amoxicillin, a cefixim, a ceftazidim és a gentamicin esetében a magyarországi és a székelyudvarhelyi minták E. coli érzékenysége különbözött. Míg a magyarországi mintákban az E.coli érzékenynek bizonyult, addig a székelyudvarhelyi minták E. coli törzsei rezisztensek voltak az esetek nagy százalékában. A különbségek szignifikánsak. A fehérjeszintézist gátló antibiotikumok csoportjában a székelyudvarhelyi minták kivételével az antibiotikumok többségére érzékenyen reagáltak a kitenyésztett E.coli törzsek. Ehhez hasonló eredményeket kaptunk az ampicillin kivételével. A III generációs cefalosporinokkal és fluorokinolonokkal szemben minden mintavételi helyről izolált E. coli törzs érzkenyen reagált, csak a cefiximmel szemben mutattak kisebb mértékű rezisztenciát a székelyudvarhelyi minták. Hasonló eredményeket kaptunk a DNS szintézis gátláson alapuló antibiotikumokkal szemben. Az invazív mintákból izolált E. coli három generációs cephalosprinokkal szembeni rezisztenciája 2010-ben és 2011-ben 10-25%-os volt Magyarországon, Csehországban, Olaszországban, Szicíliában, Spanyolországban, Portugáliában, Romániában, Bulgáriában, Görögországban, Lettországban (ECDC, 2012). Ehhez hasonló eredményeket kaptunk az ANTSZ országos mintáit, a Felső-Szabolcsi mintákat és a székelyudvarhelyi mintákat tekintve.

11

AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ÉS A BÉLBIÓTA KAPCSOLATA Szerző:

Liba Zsuzsanna, Biológia BSc, II. évfolyam NYF, Környezettudományi Intézet

Témavezető:

Dobróné dr. Tóth Márta, főiskolai docens

Az egészséges táplálkozás gondolata már évtizedek óta foglalkoztatja az emberiséget. Sajnos a mai időkben egyre gyakoribbak az ún. „modernkori járványok” kialakulása. (Ilyen pl. a diabétesz, szív- és érrendszeri panaszok, daganatos megbetegedések stb.) Több olyan kutatás is bizonyította, hogy a nem megfelelő és nem változatos táplálkozás számos akár súlyos problémákhoz is vezethet. A nem megfelelő vagy egyoldalú táplálkozás során a szervezetünkbe nem jutnak be a szükséges vitaminok, rostok és tápanyagok így a patogén baktériumok és vírusok megtapadása és szaporodása ezáltal szervezetünk legyengítése, megbetegítése sokkal könnyebb. A gyomor-béltraktust egy rendkívül nagy komplexibilítás jellemzi. A felszíne bélbolyhokkal van kiegészülve, amely nem csak a felületét növeli, hanem számos feladatot is ellát. A kutatások bizonyítják, hogy az anyatejjel táplált csecsemők, sokkal nehezebben kapnak el betegségeket és nincs vagy csak nagyon kevésszer van gyomor fájdalmuk. Ez annak köszönhető, hogy az anyatejben levő glükoproteinek és oligoszacharidok a bifidobaktériumok számára megfelelő tapadást biztosítanak, amelyek segítik a megfelelő tápanyag felszívódást. A probiotikumok olyan mikroorganizmusok vagy mikrobiális sejtalkotók, amely igen jótékony hatással rendelkezik az emberi- (vagyis gazdaszervezet) számára. Emellett segíti a K és B vitamin termelődését. Ezen probiotikumok tejsavbaktériumok, amelyek nem rendszertani kategória, hanem a Lactic Acid Bacteria gyűjtőnevű csoportba tartoznak azonos anyagcsere és élettani sajátosságaik miatt. Az ide tartozó baktériumok Gram-pozitív, spórát nem képző, kataláz- és oxidáz negatív pálcák vagy coccusok, melyek szénhidrátokból szigorúan fermentatív módon nyernek energiát, melynek fő végterméke a tejsav. Kutatásunk során a probiotikus törzsek szaporodását vizsgáltuk különböző növényi kivonatok hatására. Alkalmazott törzsek: Lactobacillus acidophilus (NCAIM B 01075), Lactobacillus casei (NCAIM B 01147), Lactobacillus plantarum (NCAIM B 01074), Bifidobacterium longum (NCAIM B 01819), Bifidobacterium bifidum (NCAIM B 02021). (Corvinus Egyetem Törzsgyűjteménye). Felhasznált gyümölcs és zöldség kivonatok: alma, cékla, sárgarépa, uborka, paprika, paradicsom, szőlő, körte, szilva, narancs. Alkalmazott módszer: telepképző egységek meghatározása (CFU) meghatározása tenyésztéses módszerrel, PC táptalaj alkalmazásával (pepton, élesztő, D-glükóz, Agar-agar, (Merck)). Az eredményeink alapján a probiotikus baktériumok növekedését fokozták az uborka-, a cékla- és az almakivonatok. A többi tesztelt zöldség és gyümölcs hatása a kontroll mintához (nem tartalmazott növényi kivonatot) hasonló volt. Vizsgálatainkban megfigyeltük a növényi kivonatok mellett a növények rostjainak hatását is. Ezen vizsgálatok során a Lactobacillus acidophilus-t és a Lactobacillus plantarum törzsekhez alma-, szőlő-, szilva- és körterostot adtunk. Az eredmények szerint az almarost a L. acidophilus, míg a körterost a L. plantarum szaporodását növelte. Eredményeink szerint vannak kiemelt jelentőségű zöldségek és gyümölcsök, amelyek segítik a vastagbél probiotikus baktériumainak egészséges mennyiségét fenntartani.

12

OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LÉGKÖRMIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ALLERGÉNHATÁSÚ BAKTÉRIUMOKRA ÉS GOMBÁKRA Szerző:

Bakosi Viktória, Hadzsi Henrietta, Biológia BSc III. évfolyam NYF, Környezettudományi Intézet

Témavezető:

Dobróné dr. Tóth Márta, főiskolai docens

A mikroorganizmusok légköri megoszlása igen eltérő lehet. Terjedésükben nagy szerepe van a levegőnek. A levegő segítségével akár több száz kilométerre is eljuthatnak, és telepképző egységeket hozhatnak létre. Rengeteg olyan befolyásoló tényező van, ami előnyt jelenthet a számukra, illetve gátolhatja terjedésüket és szaporodásukat. pl. a levegő relatív páratartalma, a levegő hőmérséklete, az időjárás (kültéri környezetben), mikroorganizmus jelenléte lehet szezonális, napi és napszaki jelenség is. A bioaeroszolok a levegőben lévő élő vagy élettelen szervezeteket és/vagy szerves molekulákat 0,5-100 µm nagyságrendben foglalják magukba. A bel és kültéri levegő mikroorganizmusai igen eltérőek, akár teljesen is különbözhetnek. A legtöbb esetben a két tér levegőjében lévő mikrobák koncentrációja és faji megoszlása is igen eltérő. Ezek közül munkánk során a oktatási intézmények levegőjének baktériumait és mikroszkópikus gombáit vizsgáltuk néhány mintavételi ponton. Vizsgálatunk során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: - Milyen mikroorganizmusok és milyen számban vannak jelen az oktatási intézményekben? - Ezen mikroorganizmusok meghaladják- e a megengedett határértékeket? - Mely baktérium és gombatípus a legjellemzőbbek és azoknak milyen az egészségügyi jelentőségük? Legfontosabb következtetéseink: • A baktériumok mennyisége megközelítette, néhány mintavételi ponton meghaladta a levegőtisztaságra vonatkozó határértékeket. Az izolált mikroorganizmusok nagy mennyiségű jelenléte felsőlégúti megbetegedéseket illetve allergia kialakulását eredményezheti. • A baktériumok többsége: Gram +, gömb • Ezek a Micrococcaceae bektérium nemzetséghez tartoznak. • A gombák közül az Aspergillus nemzetséghez tartozók voltak a leggyakoribbak, amelyek allergén hatásúak. Vizsgálati eredményeink figyelemfelhívóak, mert a nagy CFU/m3 mikrobaszámú helyeken időnként szükséges a fertőtlenítés és a gyakoribb szellőztetés.

13

A PECSÉTVIASZGOMBA - GANODERMA LUCIDUM ( FR.) KARST - IN VITRO HATÁSA HT-29 HUMÁN VASTAGBÉL ADENOKARCINÓMA SEJTEK ÉLETKÉPESSÉGÉRE ÉS PROLIFERÁCIÓJÁRA Szerző:

Merkoszki Sándor Biológia BSc, III. évfolyam NyF, Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet

Témavezető:

Czapár Mária, biológus

A vastagbél daganat hazánkban az egyik vezető megbetegedési forma. A pecsétviaszgomba keleten ókortól ismert népi gyógyír, és a nyugati országokban egyre elterjedtebb ennek a gombának a használata, mint táplálék kiegészítő. Ezért vizsgáltam a pecsétviaszgomba vastagbél rákos sejtekre gyakorolt hatását. Módszer: Passzálás: A sejteket 2-3 naponta új tápoldatba kell átvinni. Ezt a tevékenységet nevezzük passzálásnak. A sejtek számlálása: Azon célból, hogy megtudjuk hány mikro litert kell kimérnünk a well plate-be, ahhoz, hogy az MTT reakció menjen. MTT reakció: A módszer elve: egy standard kolorimetriás eljárás (kolorimetria=a színbeli változást méri) a sejtek növekedésének mérésére, illetve bizonyos anyagok citotoxicitásának meghatározására. Szerves oldószeres kivonat készítése: 10g gombaőrleményt 400ml 80%-os etilalkoholban oldottunk és 24 órán át rázógépen rázattuk 40 Co-on. Ezután a kapott oldatot 10percig 5ezer/perc fordulaton lecentrifugáltuk, majd szűrőpapíron átszűrtük és rotációs vákuumbepárlón az oldószert elpárologtattuk. A lombikban visszamaradt szerves kivonatunk lesz a törzsoldatunk, ebből készítjük el a kísérlet során felhasznált koncentrációkat mely koncentrációjú oldatokkal a sejteket kezeljük. Eredmények: A kísérletünket kétszer megismételve, és az adatokat Excel-táblázatban oszlop diagramon ábrázolva, azt az eredményt kaptuk, hogy a kontrollhoz képest a 10,15,20,25 és 30 %-os koncentrációjú oldataink szignifikáns gátlást mutatnak a rákos sejtek proliferációjára nézve, az 5%-os oldatunk nem mutatott szignifikáns gátlást.

14

ZÖLDSÉGGEL GAZDAGÍTOTT TÚRÓ ALAPÚ DESSZERTEK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA Szerzők:

Horváth Piroska, Szilágyi Anett Biológia BSc, III. évfolyam NyF, Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet

Témavezető:

Tarek Mohamed, ügyvivő szakértő

Az optimális és kiegyensúlyozott táplálkozásban fontos a mennyiségi és minőségi igények kielégítése, ezáltal az egészség fenntartása. Bőséges fogyasztásra javasolt: elsősorban gyümölcsök és zöldségek. Magyarországon a zöldségfogyasztás mennyiségi szempontból közepesnek mondható, más európai országokéhoz hasonlítva. Célunk az volt, hogy egyes zöldség-szárítmányokat újszerűen használjunk fel, ezekkel szokásos megjelenésű túródesszertet állítsunk elő, amely az egészséges táplálkozásba illeszthető és emellett megfelelő élvezeti értékkel is rendelkezik. Kísérletünk során többféle liofilizált zöldséget használtunk, úgy mint céklát, zellert, karfiolt, brokkolit, kelkáposztát, fejes káposztát és vöröskáposztát. Megvizsgáltuk a liofilizált zöldségporok beltartalmát, mikrobiológiai szennyezettségét, az élettani hatását T47D rákos (emlőrákos) sejteken. A zöldségporokkal túródesszerteket állítottunk elő, és érzékszervi bírálatot végeztünk. A bírálók által legjobbnak ítélt 4 termék prototípus fizikai jellemzőit (keménység, szín) meghatároztuk. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a zöldségporok alkalmasak rostanyaggal való dúsításra, mikrobiológiai állapota nem gátolta annak biztonságos felhasználását a termékben, az általunk előállított, zöldséggel gazdagított túró desszert feltételezhetően egészségvédő hatással bír, és a fogyasztó szemszögéből innovatív és ízletes termék hozható létre. A teljes termékfejlesztési folyamat kivitelezése érdekében a tudományos munkánk a prototípusok minőség-megőrzési időtartamának meghatározását, valamint a zöldség-összetevő in vitro élettani hatásvizsgálatának ismétlését fogjuk elvégezni.

15

CSICSÓKAPOR ALKALMAZHATÓSÁGA TÚRÓDESSZERTBEN

Szerző:

Kovács Gábor, Biológia BSc, III. évfolyam NyF, Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet

Témavezető:

Tarek Mohamed, ügyvivő szakértő

A megfelelő minőségű élelmiszerekkel szemben támasztott egyik fogyasztói követelmény, hogy protektív anyagokat tartalmazzanak. A csicsóka számos kedvező élettani hatását kimutatták, melyet a benne lévő inulin prebiotikus, emészthetetlen rostanyag, vércukorszint-csökkentő hatású. Célom az volt, hogy a csicsókát egyszerű és újszerű módon használjam fel. Liofillezett csicsóka, azaz a csicsókagumó kíméletesen szárított formáját túródesszert dúsításra alkalmaztam. Meghatároztam a csicsókapor szemcseméret eloszlását, színét, vízaktivitását, valamint makroösszetételét és mikrobiológiai állapotát. A csicsókaport 3-féle adagolási arányban használtam a túródesszert prototípusának előállításához. Vizsgáltam a csicsókapor a termék színére, állományára és vízaktivitására kifejtett hatását. A termék prototípusok érzékszervi bírálatát 11 tagú bíráló bizottsággal végeztettem el, pontozásos és rangsorolásos módszert alkalmazva. Az érzékszervi bírálatban a csicsókapor inulintartalma révén elérhető zsírhelyettesítő szerepre is rákérdeztem. Eredmények értékeléséhez egyszerű statisztikai mutatókat használtam. Eredményeim alapján megállapítottam, hogy a vizsgált csicsókapor kis vízaktivitású, kiváló rostforrás és mikrobiológiai szempontból nem jelent veszélyt a termék prototípus előállítására. A termék érzékszervi vizsgálatok eredménye alapján megállapítottam, hogy minden alkalmazott adagolási arányban kedvező fogadtatású volt, valamint a csicsókapor mennyiségének növelésével a zsírhelyettesítés növelhető. A teljes termékfejlesztési folyamat kivitelezése érdekében a tudományos munkához a prototípusok minőség-megőrzési időtartamának meghatározását, valamint a csicsókapor in vitro élettani hatásvizsgálatát fogom elvégezni.

16

GAZDASÁGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

Zsűri: Elnök:

Dr. habil Duleba Szabolcs, intézetigazgató, főiskolai docens

Tagok:

Bosánszky Péter, ügyvezető igazgató Raiffeisen Bank Dr. habil Pakurár Miklós, egyetemi docens, Debreceni Egyetem

17

A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGOK MŰKÖDÉSI SAJÁTOSSÁGAI, VÁLTOZÁSAI ÉS ADÓZÁSUK JELLEMZŐI AZ ELMÚLT NÉHÁNY ÉV TÜKRÉBEN Szerző:

Balogh Éva Gazdálkodás és menedzsment szak, III. évfolyam NYF. Gazdálkodástudományi Intézet

Témavezető:

Dr. Fodorné Zagyi Orsolya, főiskolai adjunktus

Dolgozatom elsősorban a közhasznú és nonprofit szervezetek működési sajátosságaival és adózási kérdéseivel foglalkozik. Az elmúlt pár év során változások történtek a szervezet struktúrájában. A jogszabályok évről évre egyre mélyebben és részletesebben foglalkoznak ezekkel a szervezetekkel. Bemutatom a közhasznú szervezeteket érintő jogszabályokat, amik alapján végezhetik tevékenységüket, valamint internetes adatbázis segítségével elemzem ezeket. Dolgozatom első részében leírom a közhasznú szervezet fogalmát, és működési sajátosságait. Célom bemutatni a társaságok adózásának sajátosságait. Kitérek az általános forgalmi adóra, a társasági adóra, valamint az iparűzési adóra. Ezt követően rátérek a közhasznú szervezetek számviteli sajátosságainak bemutatására. Végezetül pedig a NYÍRVV Nonprofit Kft.-t mutatom be, elsősorban adózási és számviteli szempontból. Dolgozatom során, irodalomjegyzék alapján összehasonlítást, törvényelemzés során hatásvizsgálatot, valamint internetes adatbázis segítségével alapstatisztikai elemzést végzek. Elmondhatjuk, hogy a közhasznú szervezetek száma évről-évre kis mértékben növekszik, ami talán betudható a növekvő támogatásoknak, kedvezményeknek, amik megilletik őket. Közfeladat ellátására leginkább a nonprofit szervezetek a legalkalmasabbak, mivel ezek tudnak legjobban érvényesülni. Viszont legtöbb szervezet alapítványként és egyesültként működik. A legnagyobb mértékben a szabadidő, az oktatás, a kultúra és sport tevékenykednek ezek a szervezetek. A NYÍRVV Nonprofit Kft. városüzemeltetési tevékenységet folytat. 2011-hez képest 2012ben nőttek a bevételei, a ráfordításai is. Valamint több támogatásban is részesült, mint 2011ben. Az adózott eredménye és a mérleg szerinti eredménye is kevesebb volt 2012-ben, mint a 2011. évben. Ez köszönhető annak, hogy a bevételei kisebb mértékben nőttek, mint a ráfordításai. Célomat nem tudtam teljesen elérni, hiszen ki szerettem volna térni a 2012. január 1-én hatályba lépett új közhasznú szervezetekről szóló törvény utáni helyzetelemzésre, de nem volt rá lehetőségem, mivel 2012. évi adatok még nem hozzáférhetőek.

18

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI ALAKULÁSA ÉS AZOK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON

FORRÁSAINAK

Szerző:

Antal Andrea Gazdálkodási és menedzsment szak, III. évfolyam NyF. Gazdálkodástudományi Intézet

Témavezető:

Dr. Fodorné Zagyi Orsolya, főiskolai adjunktus

A rendszerváltást követően Magyarországon jelentős mértében megnőtt az újonnan alapított vállalatok száma. Az átalakuló gazdasági környezetnek és jogszabályi változásoknak köszönhetően gazdasági szervezetek százai jöttek létre. A kis- és középvállalkozások számának növekedése, gazdasági szerepük és fontosságuk felismerése és elismerése nem kizárólag magyar jelenség, hanem mindenütt bekövetkezett, előtérbe állítva a kis-és középvállalkozás-fejlesztési politikákat. A dolgozatom témája a magyarországi kis-és középvállalkozások finanszírozási forrásainak alakulása és változása, amit azért választottam, mert fontosnak tartom kiemelni ezen vállalkozások gazdasági jelentőségét, valamint azért, mert kevés kisvállalkozás tudja kihasználni a számára legkedvezőbb, a fejlődését elősegítő forrásszerzési lehetőségeket. Célom az, hogy megvizsgáljam a KKV-k által leginkább igénybe vett külső finanszírozási forrásokat és azt, hogyan változtak ezek értékei az elmúlt években, figyelembe véve a 2008ban bekövetkezett pénzügyi válságot. Dolgozatomban bemutatom a hitelpiac, a lízingpiac, a faktoring piac, valamint az állami által nyújtott finanszírozási lehetőségeket. Kutatásomhoz az irodalomelemzésen túl, a hivatalos adatforrások, a szakmai szövetségek és egyes állami intézmények adatforrásainak elemzését használtam fel. A kis- és középvállalkozások külső finanszírozásának vizsgálatával megállapíthatjuk, hogy az elsődleges finanszírozási forrás számukra a banki hitelek, ezen belül is legfőképpen a mindennapi működést elősegítő éven belüli források. A válság előtti időszakban a lízingnek jelentős szerepe volt a vállalatok finanszírozásában, azonban mára a lízingcégek által finanszírozott összeg nagymértékben visszaesett. A faktoring esetében nem volt ilyen nagymértékű a csökkenés. A válság következtében a faktoringnak nagyobb szerepe lett a KKV-k finanszírozásában, mint a lízingnek. Magyarországon a kockázati- és magántőke szerepe nem jelentős a kis- és középvállalkozások életében, hiszen a befektetők érdeklődése általában nem a KKV szektor felé irányul. Bár az állami támogatások a vizsgált időszakban folyamatos bővülést és növekedést mutattak, az egyes források abszolút összege csekély. A KKV szektor finanszírozási forrásai tekintetében az állami támogatások kis szerepet játszanak.

19

JELZÁLOGHITELEZÉS ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI, ÉS A JELZÁLOGLEVÉL ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT ÉVEKBEN Szerző:

Ignácz Eszter, Gazdálkodási- és menedzsment szak, III. évfolyam. NYF. Gazdálkodástudományi Intézet

Témavezető:

Dr. Fodorné Zagyi Orsolya, főiskolai adjunktus

Évekkel ezelőtt Magyarországon a jelzáloghitelezés az egyik legsikeresebb szegmense volt a bankszektornak. Mint leendő közgazdász, érdekelt vagyok abban, hogy mélyebben megismerkedjek a pénzügyi világ rejtélyeivel, ezen belül is a bankszektorral. Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy hogyan alakult a jelzáloghitelezés és a jelzáloglevél kibocsátása és forgalmazása a 2008-as gazdasági válság hatására. Kutatásomból kiderült, melyek a jelzáloglevél kibocsátás kockázatai, és az, hogy miért előnyös a befektetők számára jelzáloglevelet vásárolni. Továbbá összehasonlításra kerül a Magyarországon működő jelzálogbankok tevékenysége az adott időszakban, amelyek jelzáloglevél kibocsátásra jogosultak. Dolgozatom további célja volt bemutatni, statisztikai módszereken keresztül a Magyarországon lévő jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott jelzáloghitelek és jelzáloglevelek tőkeállományának alakulását, valamint, azt, hogy a törvénymódosítás hogyan befolyásolja jelzáloglevelek forgalmazását. A statisztikai adatok elemzésében a Magyarországon működő jelzálogbankok éves jelentései voltak a segítségemre. A célkitűzésem úgy érzem sikerült, ugyanis szemléltetni tudtam, statisztikai adatok felhasználásával a kibocsátások alakulását, és az állományváltozás lehetséges okait. Irodalomkutatásom alapján beigazolódott, hogy számos olyan külső gazdasági tényező, esemény van, ami befolyásolhatja a jelzáloghitel állomány nagyságát, valamint a forgalomba kihelyezett jelzáloglevelek árfolyamát. Bemutatásra került továbbá, hogy milyen kockázatai vannak a jelzáloglevél kibocsátásnak illetve, hogy kiknek, és hogy miért előnyös jelzáloglevelet vásárolni. Véleményem szerint, előreláthatólag a jelzáloghitel és jelzáloglevél állomány kibocsátásában jelentős változás nem fog bekövetkezni a jelzálogpiacon. A befektetők nem bíznak a gazdaság tartós stabilitásában. Ugyanakkor, mégis biztosítva vannak a bankok a kockázati tényezők hatása alól, ugyanis a fedezettel ellátott jelzáloghitelek biztosítékot adnak arra az esetre, ha az ügyfél nem tudja kötelezettségeit teljesíteni.

20

GUMIABRONCSBAN AZ ÉLEN. TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE.

Szerző:

A

MARSO

KFT.

GAZDASÁGI

Márkus Dávid, Gazdálkodási és menedzsment, II. évfolyam NYF. Gazdálkodástudományi Intézet

Témavezető: Dr. Mohácsi Márta, főiskolai adjunktus

Tudományos dolgozatomban bemutatom és elemzem, a járműipar területén hazánk egyik legnagyobb, gumiabroncs értékesítő cégét. A gazdaságban bekövetkező változások előtérbe helyezik a piaci igényeket. Ezeknek az igényeknek szeretne megfelelni a több mint 200 főt foglalkoztató Marso Kft. Dolgozatom első részében az Európai Unió innovációs és versenyképességi mutatóit, az EU 2020 stratégia három kihívását és a 2007-2013 közötti fejlesztési elképzeléseket mutatom be. A téma fontosságára utal a régiók versenyképességét befolyásoló tényezők. A járműipari hálózatok bemutatása és a hazai járműipari hálózatok SWOT analízise vezeti fel a Marso Kft. gazdasági tevékenységének elemzését. Dolgozatom második részében részletesen bemutatom a cég alapítását, profilját és fejlesztési stratégiáját. A harmadik és egyben fő fejezet a Marso Kft. gazdasági tevékenységét részletesen elemzi. A fejezet kitér a cég külső környezeti tényezőire, bemutatja a társadalmi és kulturális, a technológiai, a gazdaságpolitikai és természeti hatásokat.

21

MŰSZAKI TUDOMÁNYOK

Zsűri: Elnök:

Prof. Dr. Kerekes Benedek, egyetemi tanár

Tagok:

Dr. Kiss Zsolt Péter, főiskolai tanár Szegedi Attila, főiskolai adjunktus Százvai Attila, műszaki oktató

Szekció titkár:

Plósz Gréta, MG III.

22

BOLYGÓLAPÁTOS OLAJSZIVATTYÚ TENGELYÉNEK GYÁRTÁSTERVEZÉSE SZÁMÍTÓGÉPES TECHNOLÓGIAI TERVEZŐRENDSZEREKKEL Szerző:

Balogh Tamás GM V. NYF MATI, Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Intézeti Tanszék

Témavezető:

Bodzás Sándor, főiskolai adjunktus

Mára a legelterjedtebb gépészeti megmunkáló módszerek a forgácsolási eljárások, ahol a munkadarab előírt alakra, illetve méretre formálása a megmunkálandó anyag és egy célszerűen megválasztott szerszám egymáshoz képest történő elmozdulása során, a felesleges anyagrészek forgács formájában történő leválasztásával történik. Különböző forgácsolási eljárásoknál a munkadarab és a szerszám egymáshoz képest történő elmozdulását a szerszámgép biztosítja. Ezek szimulálására és modellezésére szolgáló szoftverek az utóbbi években során nagy fejlődésen menetek keresztül, melyek segítségével kiküszöbölhetőek a tervezés során felmerülő hibák, valamit a selejtes, felesleges alkatrészek legyártását. Tudományos diákköri munkám során az M62-es mozdonyban található bolygólapátos olajszivattyú tengelyének gyártástervezését végzem el, számítógépes technológiai tervezőrendszerek felhasználásával. Dolgozatomat a mozdonyba beépített alkatrész szerepének ismertetésével, funkcionális és technológiai helyességének elemzésével kezdem. Majd számítást végzek a gyártás tömegszerűségének és szervezési típusának meghatározásához. Ezután tervezőprogram segítségével megrajzolom alkatrész 3D-s CAD modelljét. Kiválasztom az előgyártmány anyagminőségét, kiszámolom annak méretét és szabványos méretet választok. Kiválasztom a gyártás során alkalmazott gépeket, valamit a keletkező méretekhez megfelelő mérőeszközt választok. Az alkatrész megmunkálásának 3 dimenziós szimulációját az EdgeCAM nevű gyártástechnológia és programkészítő szoftver segítségével készítem el. Háromdimenziós összeállítási rajzot készítek az alkatrészről és az őt körülvevő szerkezeti egységekről a SolidWorks nevű számítógépes tervezőszoftver segítségével. A szivattyú tengely szereléséhez elkészítem a szerelési dokumentációkat, szerelési műveleti utasítást, a szerelési darabjegyzéket, illetve a szerelési családfát. Dolgozatom utolsó részében egy homlokfogazatú radiális körkést tervezek, mivel a gyártmányon található egy alakos gömbfelület R5-s lekerekítéssel. Ennek tervezése közben a következőket hajtom végre: profilkiegészítés kiválasztása, szerszám külméreteinek megállapítása, késprofil számítása, a szerszám 2D-s és 3D rajzának elkészítése. Dolgozatom végén minőségbiztosítási módszert ajánlok, a gyártás során bekövetkező hibák megelőzésére és selejtek csökkentésére.

23

MVE-280-AS ESZTERGAGÉP KUPLUNGTENGELYÉNEK GYÁRTÁSTERVEZÉSE SZÁMÍTÓGÉPES TECHNOLÓGIAI TERVEZŐRENDSZEREK FELHASZNÁLÁSÁVAL, MEGMUNKÁLÁST SEGÍTŐ BEFOGÓKÉSZÜLÉK TERVEZÉSE. Szerző:

Deák Róbert GM V. NYF MATI, Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Intézeti Tanszék

Témavezető: Bodzás Sándor, főiskolai adjunktus A mai felgyorsult világunkban a vállalatok nagy hangsúlyt fektetnek a rendelkezésre álló idő maximális kihasználására, ami a gyártástechnológiában a pontosság és költséghatékonyság mellett nagyon fontos, hogy minél termelékenyebb, ezáltal piacképes legyen a termék. A tudományos diákköri dolgozatomban egy MVE-280-as esztergagép kuplungtengelyének gyártástechnológiájának kidolgozását a tengelyen lévő borda és a hornyok nagysorozatbeli megmunkálását elősegítő befogókészüléket mutatok be. Ismertetem a tengely funkcióját, működését. A helyesbített műhelyrajz készítésekor figyelembe vettem a méretláncok és bázisok alapelvi szabályait az alkatrészrajz összes nézet, metszet és rajzjelet megvizsgáltam annak érdekében, hogy a mai rajzszabályoknak megfeleljen. Az előgyártmány meghatározásához ráhagyásszámítást végeztem átmérőre és hosszra egyaránt, kiválasztottam az előgyártmány szabványos és kereskedelmi fogalomban kapható anyagát, típusát, méretét. Meghatároztam a gyártás tömegszerűségét és a szervezés típusát annak érdekében, hogy a gyártás tömegessége alapján mekkora a gyártandó sorozat nagysága. Számítással meghatároztam a technológiai paramétereket: esztergálást, fúrást, marást, köszörülést és a gépi főidőket, tehát a kapott adatok alapján kiválasztottam a legalkalmasabb szabványos gyártóeszközöket. Szabványos mérőeszközöket választottam ki az alkatrész méreteinek pontos mérésre és ellenőrzésére. Meghatároztam a technológiai folyamatot alkotó műveletek sorrendjét és tartalmát. Megvizsgáltam a gyártási folyamatot, elkészítettem az alkatrész gyártási művelet irányítását, műveleti utasítását, ábrás műveleti sorrendtervét. Számítógépes gyártástervező szoftver alkalmazásával elvégeztem a munkadarab megmunkálását, háromdimenziós szimulációját, továbbá a program segítségével CNC kódot generáltattam. A műhelyrajz alapján kuplugtengely háromdimenziós rajzát abszolváltam. Minőségbiztosítási eljárások révén hibaellenőrzést és gépképesség vizsgálatot végeztem. A bordástengely marási művelet elvégzésére egy PLC-vezérelt léptetőmotorral és egy pneumatikus munkahengerrel ellátott befogókészüléket terveztem ezáltal megkönnyítve a megmunkálást, korszerűsítve a gyártást. Megterveztem a készülék háromdimenziós modelljét és szereléstechnológiáját.

24

MŰANYAG SZERKEZETI ANYAGOK ÖREGEDÉSVIZSGÁLATA

Szerző:

Horváth Bence, Szutor Attila KM II évfolyam. NYF, MATI, Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Intézeti Tanszék

Témavezető:

Dr. Horváth Róbert , főiskolai tanár

Napjainkban is gyorsuló ütemben zajlik a műanyagok szerkezeti anyagként való hasznosítása. Számos előnye mellett a fémekkel szemben nagy hátránya az ilyen anyagokból készült elemeknek az, hogy a különböző fizikai és kémiai behatások nyomán a mechanikai, és szilárdsági tulajdonságai az időben jelentősen megváltoznak (öregednek). A szerzők a hazai gyakorlatban nagy mennyiségben használt PVC alapanyagú szerkezeti anyagok mesterséges (UV fénnyel) öregítés hatására bekövetkező viselkedését vizsgálják. PVC szálakat UV fénnyel gyorsított módon mesterségesen öregítettek, és a szálakon állandó húzóerő behatására bekövetkező kúszási és relaxációs vizsgálatokat végeztek. Ebben a dolgozatban szerzők a kúszási és relaxációs vizsgálatok eredményeiről számolnak be.

25

AZ E2N-750 ESZTERGAGÉP FŐORSÓTENGELYÉNEK KORSZERŰ GYÁRTÁSTERVEZÉSE ÉS A FŐHAJTÓMŰ CAD MODELLEZÉSE ÉS SZERELÉSTECHNOLÓGIÁJA A CAVITATION ENERGY SYSTEM COMPANYNÉL Szerző:

Koleszár László Péter GM V. NYF MATI, Műszaki Alapozó , Fizika és Gépgyártástechnológiai Intézeti Tanszék

Témavezető:

Bodzás Sándor főiskolai adjunktus

A dolgozatomban egy E2N -750 típusu egyetemes kiseszterga főhajtómű főorsójának a korszerű gyártástechnológiáját készítem el, amit a Cavitation Energy System Company-nél gyártanak. Az ott rendelkezésre álló technológiai feltételeket vettem alapul a gyártásszervezéshez. Meghatározom, hogy a munkadarabom milyen előgyártmányból és anyagból készüljön , szem előtt tartva a gazdaságosságot. Ráhagyásszámítást készítek az egyes műveletek közti méretek meghatározásához. Elvégzem a technológiai folyamat elvi vázlatának kidolgozását , ábrás műveleti sorrendtervet dolgozok ki és kiválasztom a megfelelő megmunkáló gépeket , szerszámokat. A technológiai folyamatot alkotó műveleteket részletesen megtervezem. A technológiai folyamatot CNC gépre is elkészítem, amelyhez GTIPROG és EdgeCAM programot használok fel. Az alkatrész 3 dimenziós megmunkálását EdgeCAM szoftver segítségével készítem el. A SolidWorks programmal végeselem analízist végzek az alkatrészről. A főhajtómű szerelése érdekében kombinált szerelési családfát dolgozok ki, szerelési műveleti sorrendtervet, szerelési művelettervet illetve szerelési műveleti utasítást. A hajtóművet Cad program segítségével lemodellezem. Javaslatot teszek az alkatrész gyártástechnológiájának fejlesztésére. Végül tervezek egy készüléket, ami a tengely végén található furatok gyors és pontos megmunkálását teszi lehetővé. A dolgozat célja, hogy a főorsó korszerű gyártástervezéssel készüljön el, felhasználva korszerű számítógépes technológia tervező programokat.

26

ÜZEMI ANYAGMOZGATÁS GÉPEINEK VIZSGÁLATA ADOTT TERMELŐ CÉGNÉL Szerző:

Knapp Zoltán NYF-MATI, Jármű és Mezőgazdasági Géptani Intézeti Tanszék

Témavezető: Dr. Szőllősi István , főiskolai tanár

A Nemesacél Hengermű termelési rendszerében az acélműben legyártott különböző szelvényméretű bugaféltermékeket két üzemcsarnokba telepített négy hengersoron dolgozzák fel hengerelt késztermékké. A hengerlési fázis a következő hengersorokat és műveleteket foglalja magába: féltermék előkészítő, bugasor, gerendasor, finomsor, középsor, termék kikészítés, hőkezelés. A legyártott anyagokat a gyártósor végéről el kell juttatni a kikészítési helyére. Mivel a szállítandó anyag rendkívül forró és nehéz, erre az átszállításra a legalkalmasabb megoldás egy kötött pályás acél szerkezet. A gyártósor 10,5 m/s-mal gyártja a Ø10-es betonacélokat, így a kikészítésnek és a raktárba való szállításnak is zökkenőmentesnek kell lennie. Mivel az üzem két végében egy-egy daru tud csak mozogni és ezek végzik a hosszirányú mozgást több, mint 200 méteren, nyilvánvaló, hogy nem mindig tudja azonnal elvégezni a lepakolást az áthúzó kocsiról. Ilyen esetekben az áthúzó kocsinak várnia kell, ami gyakran hosszú perceket, meghibásodás esetén akár órákat is igénybe vehet. A meglévő információk alapján kiderült, hogy az állásidő pusztán az áthúzókocsi kábelszakadása miatt elérhette a 20 óra/hónap -ot, az egyéb leállások pedig a 15 óra/hónap-ot. Dolgozatom célja a problémára olyan megoldást találni az üzem számára, amellyel hatékonyabbá, gazdaságosabbá és folyamatossá tehetem a kikészítő helyre való szállítást. Azt gondolom, hogy némi anyagi ráfordítással az áthúzó kocsi átépítésével elkerlhetünk jónéhány órányi várakozást, vagy termeléskiesést. A megoldás egy olyan áthúzó kocsi, amely automatizált mind mozgását, mind a lerakodást figyelembe véve. Az átalakításhoz szüksége van egy új rakfelületre (tálcára), melynek alján található egy ferde fogazású fogasléc. Ennek segítségével az áthúzó kocsi automatikusan letolja magáról a tálcát a termékekkel együtt, majd egy üres tálca felvétele után azonnal visszatérhet a megrakási helyére.

27

RÖNKFOGÓ HIDRAULIKUS ELEMEINEK GYÁRTÁSTERVEZÉSE Szerző:

Kosik Zoltán GM NYF MATI, Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Intézeti Tanszék

Témavezető:

Dr. Szigeti Ferenc, főiskolai tanár, tanszékvezető

A mezőgazdaságban és egyéb munkagépekben ma már pótolhatatlan helyet foglalnak el a hidraulikus munkahengerek. A hidraulikus munkahenger az áramló folyadék nyomási energiáját alakítja át lineáris mozgássá. A nyomás alatt lévő folyadék hengerekbe préselve óriási erőt képes kifejteni. A dolgozatom témája egy rönkfogóba beépített hidraulikus munkahenger elemeinek a tervezése, főbb hangsúlyt fektetve a munkahenger dugattyújának, dugattyúrúdjának és a hengerfejének gyártástervezésére. A kidolgozás során törekednem kell olyan technológiai tervek kidolgozására, amely a Nyír-Dinamika Kft. meglévő gépeivel, gyártóeszközeivel megvalósíthatók. Szükség esetén műszaki, technológiai fejlesztések valamint más cégekkel való kooperáció is lehetséges, amennyiben ez gyorsítja vagy olcsóbbá teszi a gyártást, mindamellett hogy az előírt minőségi követelményeknek és műszaki feltételeknek még eleget tesz. A technológiai folyamat előkészítése során megvizsgálom az alkatrészek funkcionális és technológiai helyességét, meghatározom a gyártás tömegszerűségét, majd ezek ismerete alapján megválasztom az előgyártmány fajtáját, meghatározom a méreteit a szükséges ráhagyások figyelembevételével. Végeselem vizsgálatot végzek, amiben megállapítom a szerkezet kritikus pontját, majd elemzem, hogy a gyártandó alkatrészek megfelelőek leszneke az általuk betöltött funkció elvégzésére, bírni fogják-e a terhelést. A feladatmegoldásom során korszerű számítógépes tervezőprogramokat használok 2 és 3 dimenziós modellezésre, CNC programok megírására és egyéb szimulációkra. A szerkezet összeszereléséhez elkészítem a szereléstechnológiát, beleértve a szerelési családfát, szerelési műveleti sorrendtervet és a szerelési művelettervet. A dolgozat további részében a gyártás elvégzéséhez szükséges befogókészülékeket tervezek, amelyek hozzájárulnak a gyártás gyorsaságának és pontosságának növeléséhez. A befogókészülékekhez szintén elkészítem a szereléstechnológiát. Végezetül javaslatot teszek a gyártás technológiai fejlesztésére.

28

SIEMENS MOTOR EGYEDI TENGELYÉNEK GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁJA Szerző:

Tóth Ottó GML, IV. évfolyam NYF MATi, Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Intézeti Tanszék

Témavezető: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár, tanszékvezető

........

Dolgozatom témája a Borsodi Fémmű Kft-nél egy Siemens gyártmányú elektromos motorhoz egyedi tengely gyártástechnológiájának kidolgozása, figyelembe véve az adott üzemben rendelkezésre álló technológiai feltételeket. Első feladatom volt a gyártás tömegszerűségének meghatározása. Ez lényeges, hiszen ennek függvényében dönthetünk gazdaságossági kérdésekről. Milyen szintű automatizálás és készülék illetve szerszámozottság indokolt? Az alkatrész funkcióelemzését követően a technológiai helyességet is figyelembe véve kiválasztottam a megfelelő előgyártmányt. Az előgyártmány méretének meghatározásához ráhagyásszámítást végeztem majd elkészítettem a technológiai folyamat elvi vázlatát, valamint kidolgoztam az ábrás műveleti sorrendtervet és műveleti utasítást. A technológia tervezésben segítségemre voltak az erre a célra létrehozott számítógépes programok (GLEDA-FT, GTIPROG, TAUPROG). A hegesztés technológiára elkészítettem a szükséges számításokat, és rajzokat. Továbbá kidolgoztam a ventillátor szereléstechnológiai dokumentációját, amelynek ismeretében és betartásával az üzem szerelői egységesen, hatékonyabban és nem utolsó sorban balesetmentesen dolgozhatnak. Végül dolgozatom befejező részében a gyártás megfelelő minőségének biztosítása érdekében az FMEA módszer segítségével rávilágítok a potenciális hibaforrásokra.

29

KERÉKFELFÜGGESZTÉSEK SZEMÉLYGÉPKOCSIKNÁL

Szerző:

MOZGÁSÁNAK

DINAMIKAI

VIZSGÁLATA

Varga István, GM III. évfolyam NYF, MATI, Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Intézeti Tanszék

Témavezető: Dr. Dezső Gergely, főiskolai tanár A gépjárművek futóművének mechanikai modellezése egy olyan összetett feladat, amely jelentősen segítheti egy járműipari termék fejlesztését. Ezzel együtt hozzájárulhat egy cég versenyképességéhez. A felfüggesztés kapcsolata az abronccsal és az úttal sok szempontból speciális, talán sokkal inkább, mint azt elsőre gondolnánk. A szerkezet elmozdulása ugyan meghatározott keretek között valósul meg, mértéke előre mégis megjósolhatatlan, hiszen az út minősége folyamatosan változik. A gépjármű és az út kölcsönhatása következtében a jármű több dimenziós gerjesztett és csillapított rezgőmozgást végez. Ez a mozgás dinamikai szempontból determinisztikus, ugyanakkor általában erősen érzékeny a kezdőfeltételekre, ezért hosszú távon nem jelezhető előre. Az ilyen típusú mozgásokat a kaotikus dinamika módszereivel írjuk le. Dolgozatomban több kerék-felfüggesztési típus egyszerűsített modelljét vizsgáltam. Megadtam azok stroboszkópikus leképezését, és numerikus szimulációval meghatároztam a természetes eloszlásukat. A kapott megoldásokat összehasonlítottam és elemeztem.

30

SZEMÉLYGÉPJÁRMŰ VIZSGÁLATA

FÉKRENDSZER

HŐMÉRSÉKLET-VÁLTOZÁSAINAK

Szerző:

Demkó Gergő Mihály GML IV. évfolyam NYF, MATI, Jármű- és Mezőgazdasági Géptani Intézeti Tanszék

Témavezető:

Krajnyik Károly, műszaki oktató

Nap mint nap közlekedünk különböző járművekkel, és minden jármű esetén szükség van a biztonságos lassulást, és megállást biztosító berendezésekre. Személygépjárművek esetén elsődlegesen ezt a feladatot a különböző kialakítású fékrendszerekkel oldják meg, melyek a jármű biztonságos megállításán kívül más feladatokat (jármű rögzítése, menetstabilitás biztosítása) is elláthatnak. Az első tárcsafék 1902-es szabadalmaztatását követően közel fél évszázadot kellett várni, hogy szériaszerűen alkalmazzák gépjárművek fékberendezéseként. A folyamatos átalakítások és fejlesztések következtében napjainkban szinte egyed-uralkodóan alkalmazzák személygépjárművek kerékfékrendszereinek ezeket a rendszereket. Kialakítását tekintve több lehetőséget is alkalmaznak, melyet a gyártók tapasztalatai, és a jármű felhasználási jellegétől változik. A kialakításon kívül a felhasznált anyagok és anyagpárok is jelentős mértékben befolyásolják a rendszer működési hatékonyságát. Különböző tárcsafék-rendszerek más-, és más módon melegedhetnek, de a melegedés minden rendszernél ugyanazokat a hatásokat eredményezik. Ezek a hatások lehetnek hasznosak, illetve károsak is a fékezési folyamatra, valamint a féktárcsák és a fékbetétek élettartamára egyaránt. Dolgozatom célja, hogy bemutathassam egy minden nap használt biztonsági rendszer működését. Munkám során egy egyedileg készített próbapadon vizsgáltam a féktárcsa és a fékbetétek hőmérsékleteinek eloszlását, valamint a változó hőmérséklet által kiváltott hatásokat. Az ismert szakirodalom, és a rögzített mérési eredmények elegendő információt biztosítottak a kiértékeléshez, és a rendszer részletesebb megismeréséhez.

31

MŰVÉSZETI SZEKCIÓ

A zsűri: Elnök:

Dr. Szepessy Béla DLA intézetvezető

Tagok:

Dr. Gaul Emil egyetemi tanár Dr. Szabó Attila DLA Dr. Orosz Csaba DLA Dr. Ferenczy Zsolt DLA

32

VV TÁSKACSALÁD Szerző:

Dalanics Katalin 1 évfolyam Képi ábrázolás NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Témavezető:

Aranyosi Zsuzsánna, textilművész főiskolai docens

Az újrahasznosítás jegyében készítettem viaszosvászonból és nylonból egy táskacsaládot, ami egy kézitáskából egy hátizsákból és egy pénztárcából áll. Azért választottam ezeket az alapanyagokat, mert különleges kihívásnak éreztem, hogy egy teljesen másra használt anyagot új köntösbe bújtatva új rendeltetéssel felruházva alkossak meg. És meg szeretném az embereknek mutatni, hogy hulladékból, amire nem is gondolnánk, új funkcióval ellátott használati tárgyat készíthetünk, így egyúttal környezetünket is védhetjük.

33

SZIVACSRUHA Szerző:

Galambos Vivien, Menyért Anna, III. évfolyam Környezetkultúra NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Témavezető:

Orosz Csaba, főiskolai adjuntus

A tanszék által meghirdetett nyári alkotótáborban Miskolcon voltunk Orosz Csaba tanár úrral. Ott készültünk a Múzeumok Éjszakájára ahol egy performanszot adtunk elő. Erre készítettük el a szivacs ruhákat.

A feladat lényege az volt hogy a szivacsot újrahasznosítsuk, nem a megfelelő rendeltetésére használtuk fel. Mindenki ruhája különböző formájú volt, egyedi tervezés. Koncepció egy szoknya és egy fejdísz létrehozása. Elkészítése: a szivacs matracot csíkokra szabtuk fel és ezeket dróttal erősítettük össze. Vivien szoknyája hátul hosszított elől nyitott, övrésszel lezárva. A csiga vonalból inspirálódott, a fejdísz később készült hozzá de követi a koncepciót. Anna ruhája bokáig és körbe ér, afrikai törzsi ruhát, fejdíszt utánoz. A performanszot a Múzeumok Éjszakáján a miskolci Rákóczi Udvarban adtuk elő. A Netegess Garriü zenekar játszott a színpadon és mi ez alatt a szivacs ruhákban felvonultunk. A koreográfia nem volt előre betanulva, amikor a zenekar összes tagja elkezdett már játszani akkor kezdtük felvenni a ruháinkat, majd mikor éreztük hogy a zene már teljesen kaotikus akkor pedig összecserélgettük a ruha darabokat. A végén újból levettük és a halkuló zenére egyesével elsétáltunk.

Azért akartuk ezeket az installációkat kiállítani mert látványos egyedi és szubjektív. Ebből bármire lehet asszociálni és bárhogyan lehet még alakítani. A fotókat azért tartottuk fontosnak mert így a néző jobban eltudja képzelni hogy nézhet ki valakin mint ha csak önmagában látja.

34

CSOPORTOS FORMAKAPCSOLATOK Szerző:

Csernok Tibor, Tanári mester NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Támavezető:

Szepessy Béla, DLA

Teljes értékű szobrászati anyag-e a papír? Elsőként, amikor elkezdtem gondolkozni a papírban, mint formálható anyagban rá kellett jönnöm, hogy sok pozitív tulajdonsága van. Ezek: olcsó, könnyű, jól alakítható, erős, szilárdsága megfelelő, törékenységét illetően rugalmas. Anyagbeli kísérletezés is volt. Elsőkben-lassabban ment a munkafolyamat, de későbbiekben nagyon gyorsan alakítható anyagnak minősült és megfelelt az elvárásaimnak. Egy hátránya van csupán az, hogy lassan szárad, ami természetesen eltolja a munka időintervallumát. Rétegenkénti felrakást igényel, ami azért fontos, hogy megfelelő vastagságot érjünk el a kellő anyagerősség érdekében. A rétegenként felrakáskor a száradás folyamata fontos, hiszen nedves állapotában könnyen a réteg beszakad, vagy áthidalt formáknál leszakad. Ezeket a technikai malőröket csak tapasztalat útján tudtam tapasztalni. A mű gondolata első ízben a formák alakulásán alapszik. Fontosnak tartottam ugyan azt a szemléletfolyamatot, ami kimondja a formák alakulásának rendszerét, ami a szobrászat értéke a körbejárhatóság. A nézőben késztetést kell kelteni, hogy érezze a formák motorikus változását, haladva a térben. A szobor formái tudatosan alakulnak, amelyek szobrászati szabályokon alapszik. Próbálkoztam szimultán formai megjelenítéseket alkalmazni, ami a szem és a testünk mozgását befolyásolja, oly módon, hogy érdekel a szobor egésze. A szobor, mint térbeli objektum a körbejárásra késztet. Érdekel a „mögöttes tartalom”. Kapcsolat, ami a szobrászat értelmében fontos, hiszen a formák is valamiféleképen kapcsolódik egymáshoz. Ezt a kapcsolatot szerettem volna kifejezni, két forma kapcsolatával. Formai kohézió mintha egy lenne az adott forma. Természetesen gondolhatjuk azt is, hogy egy formáról van szó, ami igaz is, de a formán belüli mozgás mégis különállósítja. Szoros kapcsolat, ami intim közelséget ad a két formának. A kortárs művészetben megszűntek a műfaji határok, a jelenségek csak viszonylatokban szemlélhetők és értelmezhetők. Ilyen szempontból teljesen lényegtelennek és szinte lehetetlennek tűnik, hogy egy ma készült műtárgyról megállapítsuk, hogy szobor-e vagy sem. A szobor egy kapcsolatot próbál kifejezni, ami egy vízió a világegyetemben. Olyan tehetetlenség, ami a gravitáció megléte nélkül jöhetett létre. Ezért is függő a szobor. Formák kapcsolata. Olyan kapcsolat, amit a szobrászat szemközéből is, ha megvizsgálunk, formaalakítási problémakörrel. A horizontvonal értelmében meghatározott szemkontaktus, amire figyelnem kellet. A térbeli elhelyezés méterei nagyban függnek a formai értelmezéstől. Itt arra gondolok, hogy a formák értelmezését befolyásolja a szem belátható köre. A formai frontalítás elkerülése is fontos szempont volt számomra, mint szobrászati érték. Kell egy kíváncsiságot kelteni a nézőben. Formai játék mondhatni. A forma szorosan kapcsolható a formák arányos és meggondolt tervszerű felépítéséhez, ami kellően megalapozott. 35

SPIRÁL Szerző:

Jakab Ferenc, I. évfolyam Képi ábrázolás NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Témavezető:

Balogh Zsolt, DLA, formai iparművész, főiskolai adjunktus

A Spirál függő lámpa a fenntartható fejlődés alapvető téziseinek szem előtt tartásával készült. Az ovális alapelemből felépülő forma lehetővé teszi a gyors gyárthatóságot és sorolást. A polipropilént azért választottam, mert könnyen és gyorsan formázható, kellőképp átereszti a fényt és a termék életciklusa végén újrahasznosítható. A LED fényforrás az energiafogyatást a minimálisra csökkenti, áramellátását régi mobiltelefon töltő biztosítja.

36

CIKK-CAKK Szerző:

Jakab Ferenc, I. évfolyam Képi ábrázolás NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Témavezető:

Balogh Zsolt, DLA, formai iparművész, főiskolai adjunktus

Az íróasztalra szánt lámpa tervezésénél a variálhatóság volt a fő szempont, azért, hogy a különböző igényeket kielégítse. A lámpa több elemből épül fel, így személyre szabhatjuk méretét és formáját. A balsafa tulajdonságának köszönhetően az egységek könnyűek és kellően szilárdak. A világítást Led-sor adja, ami telefon töltő lát el árammal.

37

TESTÉKSZER

Szerző: Juhász Emese, NYF, Vizuális Kultúra Intézet Környezetkultúra szak 3. évfolyam Témavezető: Aranyosi Zsuzsánna,textilművész, főiskolai docens

A munkámat egy előző féléves feladatból gondoltam tovább Aranyosi tanárnő mentorálásával. A feladat lényege az volt ,hogy egy olyan ékszert kellett terveznünk papírból ami a test több részét is összeköti. Az alap ötletem a papír rétegezése volt. Ebből egyértelműen következett számomra, hogy az egymásra rétegezett papírokat felvágjam és kihajtsam valamilyen módon. Az alap ékszerem egyszerű barna csomagolópapírból készült és ezt dobtam fel alá rétegezett színes pergamenpapírokkal. Később nagy fejtörést okozott, hogy milyen anyagból is valósíthatnám meg az ékszeremet. Aranyosi tanárnővel egyértelműen valamiféle textilre gondoltunk. Próbálkoztam többféle merevebb anyaggal például bőrrel, de ezek nem tartották meg úgy a formájukat, mint ahogy a papírnál kitaláltam. Így jutottam el a filchez, mint alaphoz ami hasonló volt az elképzeléseimhez. A színösszeállítást főleg a mostani divat szerint választottam. A borvörös alaphoz valami figyelemfelkeltő színt szerettem volna társítani, így választottam hozzá a metál fényű organzát és a neon színű tüllt. Az ékszert úgy terveztem, hogy a kontyba fogott haj köré tekeredjen, majd előre jön körbe öleli a nyakat, visszatér hátra ,végig fut a gerinc vonalán, majd a mell alatt visszatér előre. Így az ékszert izgalmassá teszi, hogy nem csak a két oldala más, de a testen viselve minden nézőpontból más. Az ékszerem azoknak a fiatal 30-as nőknek szól akik izgalmasságot akarnak csempészni a mindennapi ruhatárukba. Stílust tekintve úgy próbáltam kialakítani, hogy épp úgy be lehet illeszteni egy letisztultabb ruhatárba, mint egy bohém stílusúba.

38

95 MEGAWATT I-II. Szerző:

Karácsonyi Krisztina, II. évfolyam Tanári Mester NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Témavezető:

Ferenczy Zsolt, DLA, főiskolai docens

A Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Magyarországon az első olyan erőmű, amely a megtermelt villamos energiát nem a Magyar Villamos Műveknek, hanem közvetlenül a regionális áramszolgáltatónak értékesíti, amely a Tiszántúlt látja el villamos energiával. Az alkalmazott csúcstechnológia 80%-os hatásfok feletti értéket tesz lehetővé, szemben a hagyományos erőművek 35% körüli teljesítményével. Az erőmű villamosenergiateljesítménye 95, hőenergia-teljesítménye pedig 90 megawattot tesz ki. Tehát ez az erőmű látja el a térséget energiával, amely mindennek az alapja, ugyanis energia nélkül nem működik semmi. Debrecenben található a térség és a régió energiaközpontja, innen indulnak ki a vezetékek és hálózzák be a megyét, ezzel összekötve a kis településeket, városokat és tulajdonképpen mindent és mindenkit. A város a saját életemben is kiemelkedő szerepet játszott és játszik a mai napig, itt születtem ide jártam gimnáziumban. Manapság is minden héten megfordulok itt. Viszont nem Debrecen az otthonom, hiszen én egy közeli kis községben lakom, Tépén, amit szintén az erőmű lát el elektromos árammal. Munkáimon a kiindulási pont, az erőmű, és a végpont, a falumban található trafó jelenik meg. Ezzel összekötve azt a két helyszínt, amely fontos szerepet játszik az életemben, ugyanakkor ezt a kapcsolatot úgy kívántam megjeleníteni, hogy az egy mindenki számára értelmezhető egyszerű ténnyé redukálódjon, és könnyen értelmezhetővé váljon mindenféle személyes vonatkozás nélkül.

39

SZÍNESZTÉZIA Szerző:

Kertész Viktória, III. évfolyam Környezetkultúra NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Témavezető:

Tarnóczi József, festőművész, főiskolai tanársegéd

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia versenyére beadott munkám egy három festményből álló sorozat. A sorozat a Szinesztézia címet kapta, mivel a szinesztézia az érzékek összecsengését jelenti. A három képem mindegyikén a fakturalitást, és a színek harsányságának dús érzetét állt célomban visszaadni. Ezáltal két érzékelést, a tapintás és a látás együttes hatását akartam elérni. Így a képek valamiféle kettős érzés élményét keltik a nézőbe.

A képek egy folyamatot ábrázolnak, amelynek központi lényege maga a természet. Azt a jelenséget ábrázolják, ahogyan a tavasz kibontakozik téli köntöséből.

Színeiben a megszokottól távol álló színeket alkalmaztam, valamint az eseményt, ami megvalósításra került a valódiságtól elvonatkoztatva mutatom be. A faktúrális megoldások a képeken látható formai világ kihangsúlyozására jöttek létre.

A téma ihletése a változás, hiszen minden változik körülöttünk. Mi magunk is változunk, időnként új külsőt kölcsönzünk maguknak. A természet csodálatos elemei, és a benne élő emberek is folyamatos körforgásban vannak. Cseperedünk, majd felnövünk, a régi ruháinkat kinőve ledobjuk, újakra váltunk, és még a minket körülvevő társadalom is folyamatos változásban van. Ezt tartom a témám üzenetértékének.

40

KARTON FOTEL Szerző:

Koncz Gergő, III. évfolyam Környezetkultúra NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Témavezető:

Balogh Zsolt, DLA, formai iparművész, főiskolai adjunktus

A fotelt a 2013-as szakmai gyakorlat alatt készítettem. A feladat az volt hogy kartonból tervezzünk egy bútor darabot. Mindenképen olyat akartam csinálni aminek hasznát is vehetem. A tervek szerint egy három darabból álló fotel szettet csináltam volna amit ha össze illesztek egy kanapét kapok de az anyag hiány miatt csak az egyik alkotó elemét tudtam elkészíteni ami fotelként remekül megállja a helyét. Szeptember óta pedig aktívan is használom a kollégiumi szobámban. A karton adottságait kihasználva nem lett gyengébb mint ha fából készült volna. Abból a szempontból is jobb hogy ebből az anyagból lett össze rakva mert a súlya is jelentősen csökken plusz a karton egy igen olcsó alapanyag.

41

AZ ÉGIG ÉRŐ PASZULY FELÉ Szerző:

Koncz Gergő, III. évfolyam Környezetkultúra NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Témavezető:

Aranyosi Zsuzsánna, textil művész, főiskolai docens

A fotó egy őszi reggelen készült mikor Tiszaújvárosból busszal tartottam Nyíregyháza felé. Nagy köd volt és az erőmű felé menet észre vettem ezt a nagyszerű pillanatot. Az erőmű kéménye úgy magasodik az égbe mint ha csak a jól ismert nép mesét idézné meg. Az emberek által készített ipai komplexum mint ha két világot kapcsolna össze. Azt a hatást kelti mint ha a kéménynek soha nem lenne vége ezért hasonlítom az égig érő paszulyhoz. Ezért vettem elő a fényképezőgépem és örökítettem meg eme nagyszerű és elgondolkodtató pillanatot

42

ILLUSZTRÁCIÓ SOROZAT MESÉKHEZ SOKSZOROSÍTÓ GRAFIKAI TECHNIKÁVAL Szerző:

Kovács Anikó, IV. évfolyam Képi ábrázolás NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Témavezető:

Szepessy Béla, DLA, grafikusművész főiskolai docens, intézetigazgató

Az illusztráció nyomtatott szöveg szemléltetését, kiegészítését szolgáló kép, rajz, fénykép, ábra. Ez a műfaj évezredek óta jelen van a művészetben és napjainkig hatalmas fejlődésen ment keresztül. . A könyvillusztráció, mely az alkalmazott grafika egyik speciális formája maga a könyv világát jeleníti meg, ábrázolja a szöveg tartalmát, kifejezésmódban mindig alárendelve a szövegkörnyezetnek és képileg támogatva azt. A könyvillusztrációnak ma is fontos szerepe van az olyan képi megjelenítésekben, amelyek igénylik a művészi intuíció kifejezésmódját, tehát verseskötetek, képregények, gyermekkönyvek, ifjúsági regények és a tankönyvek sem nélkülözhetik ezt a kifejezésformát. Az illusztráció leginkább a gyermek és ifjúsági irodalomban van jelen, s ezért a minőségét is rendkívül fontosnak tartom. A munkáim elkészítéséhez olyan technikát választottam, amiben leginkább otthon érzem magam, ez pedig a linóleummetszet. Az illusztráció a költői alkotások, a klasszikus és mai irodalom karaktereit, cselekményeit, tájait, gondolatait, az emberi élet teljességét jelenítheti meg a képzőművészet legőszintébb eszközével: a rajzzal. Az illusztrátor az egyéniségén átszűrődve vizuálisan is elénk tárhatja a költői, az irodalmi alkotásnak a nyelv és a nyomtatott betű absztrakt eszközeivel érzékeltette világát. Seregnyi kiváló képzőművészünk kötelezte el magát e műfajjal, és vált művészi tevékenységével a költők, az írók társszerzőivé. A magyar kultúra számára különösen fontos volt a könyvillusztráció műfaja a 19.-20. században. Az ötvenes-hatvanas években éppenséggel olyan alkotók újították meg a magyar grafika illusztráció művészetét, mint például: Csernus Tibor, Kondor Béla, Lenkey Zoltán, Gross Arnold, Würtz Ádám, Gyulai Líviusz és Rékassy Csaba. Az illusztrációim elkészítéséhez a linóleummetszést választottam, mivel a linóleum könnyen megmunkálható, sajátsága hogy egyszerű, stilizált ábrázolást kíván, lehetőleg sima vonalakkal, nagyobb foltszerű felületekkel, a rézmetszettel ellentétben kevésbé részletező. Alig százéves történetével a linóleumnyomat az egyik legújabban felfedezett, mégis vitathatatlanul a legelterjedtebb grafikai technika. Nem tudni pontosan, ki kísérletezhetett elsőként a linóleum nyomódúcként való felhasználásával, de feltehetően Németországban használták először plakátok és más alkalmazott grafikai alkotások nyomtatásához 1890 körül. Az illusztrált mű végül a népmese lett, mégpedig 10 mese Benedek Elek gyűjtéséből. A népmese gazdag és tartalmas, gyermeket és felnőttet egyaránt kielégítő olvasmány. Az olvasókat minőségi élményekhez igyekezett juttatni, műveiben jelentős szerepe van a folklórnak, ezért is választottam az ő műveiből, illusztrációk készítéséhez. Benedek Elek meséinek a világa hasonló, a szereplők sem annyira változatosak, a legtöbb történetben sárkányok, tündérek, királyfik, királylányok, lovak szerepelnek, mégis megpróbáltam úgy kiválasztani a történeteket, hogy minél változatosabb karaktereket és képi világot tudjak megjeleníteni.

43

MYSPACE Szerző:

Menyhért Anna, III. évfolyam Környezetkultúra NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Témavezető:

Aranyosi Zsuzsánna, főiskolai docens

A saját helyünk, számomra ez az az út amit minden hétvégén megteszek Nyíregyháza és Alsózsolca között. A feladatomban ezt a két várost hasonlítottam össze.

Mindkét helyen különböző a talaj a növényzet és az állatvilág. Ezt mintákkal mutatom be amiket petri csészékbe tettem. A latin feliratokkal együtt olyan mintha egy laboratóriumi minta lenne. Ezt oldja fel a levelekről készített fekete fehér grafikai nyomat. A térképen is azt mutatom be hogy a két város különbözik, a petri csésze miatt a körök itt is visszatérnek és ezekben azok az adatok vannak amiben eltérők, a lakosság száma, irányítószám, földrajzi koordináták. A különbségek a felületekben is megjelennek, Nyíregyházán ahol járok minden levan burkolva különböző anyagokkal, a főiskola területén a buszmegálló a vasútállomás. De Alsózsolcán kevesebb a burkolat, itt inkább természetes a közeg, a folyópart, erdő, füves terület ezeken sétálunk át míg hazaérünk. A vasút a közös pont, az köti össze a két helyet, ez az ami mindenhol ott van. A montázs ezeket a felületeket mutatja be, a burkolati anyagok mellett a természetesség, és a vasút ami összeköti a két helyiséget. Fekete fehérben készítettem mert így sematikus és arra figyelünk milyen anyagú nem arra milyen színű az a felület.

Ezzel a feladattal arra voltunk késztetve hogy megismerjük több féle szempontból azt a helyet ahol élünk vagy azt az útvonalat amin sokszor járunk. Nem elsiklani a dolgok felett hanem beleásni magunkat és megfigyelni pontosan mélyen. Szinte mintha kutatók lennék úgy kellett hozzá álli majd ezekből a dokumentumokból már a saját világunkat létrehozni ami vagy egy kitalált hely vagy egy utazás amin elmélyülhetünk.

44

„MUMUS” SOROZAT Szerző:

Miklós Gábor, V. évfolyam Képi ábrázolás NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Témavezető:

Orosz Csaba, DLA, főiskolai adjunktus

A mumus a magyar néphiedelemben szereplő irreális alak, aki a kisgyermekek ijesztgetésére szolgált. Ez a rémalak ott lapulhatott a szekrényben, az ágy alatt, vagy akár a függöny mögött is. Senki se szeretett volna gyerekkorában találkozni vele, én azonban szándékosan idéztem meg. Munkám ihletője egy, a múlt félévben kiadott feladat volt. Egy drapériával letakart csendéletről kellett tanulmányrajzokat készíteni. Vagyis számunkra egy nem kézzel fogható, ugyanakkor mégis valóságos látvány megörökítésére kellett törekednünk. A drapériával való elfedés, kitakarás idézte fel bennem azt a gyermekkori élményt, amikor a nagyszülőknél töltött vasárnapi ebédek után nővéremmel bújócskáztunk, illetve a függöny mögött a felnőttek szeme elől elrejtőzve játszottunk. A sorozatom kiinduló pontja ez a gyermeki játék volt. Érdekes volt számomra, hogy szinte felnőtt fejjel, immár több mint egy évtizedes távolságból hogyan kaphat új jelentéstartalmakat ez az ártalmatlan játszadozás. Először fotográfiai technikával készítettem dokumentációt, miként elevenednek meg a játékos mozdulatok, grimaszok a függöny mögött. Később a fényképek felhasználásával késztettem el a végleges szénrajz sorozatot. Azért választottam a szenet, mert jól alkalmazható az erőteljes fény-árnyék kontrasztok hangsúlyozására, és a grafikusabb felületkezelés mellett a festőiség sem szorul háttérbe. Nem szeretném konkrét értelmezésekkel felruházni munkámat, inkább az egyes emberek tudatalattijában megjelenő, a régmúlt gyermekkor intelmeit szerettem volna a felszínre hozni. A gyermekkori álmaink, várakozásaink a felnőtté válással kapcsolatban nem biztos hogy várt eredményeket hozták, ezért ezeket tekinthetjük a szubjektum egyfajta segélykiáltásának a valóságtól elzárt, az álom és létezés határán jelen levő vágyaink felé. Igyekeztem a figurák arcvonásait végletesen redukálni. Ugyanakkor az anatómiai pontosság sem volt elhanyagolható szempont, mivel a személytelenítés mellett a „létező” formák felismerhetősége is fontos volt.

45

TESTÉKSZER – COLUMNA VERTEBRALIS Szerző:

Sándor Lilla, V. évfolyam KÖrnyezetkultúra NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Témavezető:

Aranyosi Zsuzsánna, főiskolai docens

Az emberek ősidők óta díszítik ékszerekkel testüket, hogy azt kívánatosabbá, látványosabbá tegyék önmaguk és mások számára. Az ékszer alapvetően esztétikai funkciót tölt be, lényege a gyönyörködtetés, a figyelemfelhívás, hogy széppé tegye viselőjét. Az én testékszerem ellentétes funkcióval rendelkezik, formai kialakításának köszönhetően mintegy mesterséges deformitással ruházom fel a testet. Az ékszerem a gerinc vonalát követve fekszik fel a testre, így eggyé válik viselőjével, ugyanakkor a háton végigfutó hullám „kinövések” púpszerű hatást keltve kerülnek ellentétbe a gerinc finom S vonalával. Az alkotás során különböző anyagokkal kísérleteztem, melyek nem rugalmasak, vagy éppen nincs tartásuk, tehát elsőre alkalmatlannak látszanak a gerincforma felvételére. Az alapdarabom papírból készült, ezt fejlesztettem tovább különféle anyagkísérletekkel, például szalaggal, fémmel, vetexszel.

46

„HARMONIKA” TÁROLÓK TÁSKÁK Szerző:

Spitzmüller Szandra Tímea, I. évfolyam Tanári Mester NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Témavezető:

Aranyosi Zsuzsánna, főiskolai docens

Pályázati munkámat az általam tervezett harmonika tárolók és táskák képezik.

A tervezésem alapgondolata a magyar népviselet különleges pliszírozási technikájából indult ki. Ezen eljárási mód alapján kezdődött el a tervezési folyamatom. A munkáimhoz alapanyagaként a dekorkartont választottam. Elgondolásom szerint ez az anyag sok lehetőséget rejt magában, ezért is döntöttem mellette. Továbbiakban felhasználtam még fonalat, selyemszalagot és gyöngyöket is. Munkám során igyekeztem a pliszírozás technikai lehetőségeit a legjobban körüljárni és kipróbálni. Több variációt is készítettem mire a végleges koncepciót összeállítottam. Próbáltam vastag és vékony csíkokat egyaránt hajtani illetve ezek variálásával új formát kihozni. Az anyagkísérletem során próbáltam felmérni a papír terhelhetőségi és szerkezeti adottságait. A tárolók és táskák megalkotási folyamatában természetesen mérlegeltem a funkcióbeli szerepüket. Munkáimat elsősorban cégek promóciós termékeként készítettem. Elképzelésem alapján az alkotásaim egy része összeállított, másik része nem összerakott formában állna a megrendelő részére. A nem összerakott forma különlegességét adja, hogy az aktuális helyzetben a cég egy dolgozója vagy akár látogató is összeállíthatja a maga ízlése és igénye szerint. Olyan tárgyakat próbáltam tervezni, amelyek egyrészt reklámozzák a céget, másrész képesek különböző anyagok és tárgyak tárolására. Koncepciómat egy öblös forma kialakítása képezte, amely felfelé szétterülő irányvonalat mutat. Előnye, hogy asztali tárolóként, válltáskaként és kézitáskaként egyaránt használható. A pliszírozott technika mellett igyekeztem a fűzés adta lehetőségeket is szem előtt tartani. Alkotói folyamatom során felmerült bennem, hogy a ragasztó alkalmazása helyett szalag segítségével is összeilleszthetem a részeket, amely funkcionális és esztétikai szerepet is betölthet.

47

BELSŐ UTAKON Szerző:

Stefán Renáta, II. évfolyam Tanári Mester NYF, Vizuális Kultúra Intézet

Témavezető:

Tarnóczi József, festőművész, főiskolai tanársegéd

„Az a kísértés, hogy önmagunkból felfakasszuk a világ szemében akár idomtalan, megzavaró jeleket, a legtitkosabb benső mozdulatok sebhelyeit, ez, amióta csak festészet van a festő tulajdonképpeni létalapja.” /Jean Bazaine/

A festészet egy belső utazás, a világ- és önismeret szintetizált folyamata. Ezért is választottam ezt a címet, hiszen Molnár Sándor szavaival élve „a művészet belső utazás a létezés centruma – a valóság – felé”. Egy keresési folyamat, a megélt valóság, a benső struktúrák ütköztetéséből, konfrontációjából teremti magát újra és újra. A művészet a valóságról szól, de az ember benső, személyes valóságáról és egyben tudati struktúráiról. A művészet reflexió, ön- és világreflexió. Beépíti magába a külvilág jelenségeit, és egy új realitást épít fel a képi struktúrában. A lelki tartalmak realitása talán még nem volt olyan égető - véleményem szerint-, mint napjainkban. A személytelenség lélekromboló hatása megbetegíti, kisoványítja a lelkeket. Ahogy Hamvas Béla és felesége Kemény Katalin is írják a Forradalom a művészetben című közös művükben, az absztrakt kép kapcsán a yantra és a pratima - két keleti képtípus – különbözőségeit. A egyik a pratima-típusú kép volt, amely, mint a mai úgynevezett szentkép, vagy ikon, vagy oltárkép, vagy templomi szobor a még mitológiával átszőtt vallásos érzületű embernek volt dialogikus társa. „A másik kultikus kép, a yantra, tiszta és merő absztrakt festmény, geometrikus rajz vagy szobor volt, néha egészen egyszerű ábrával, háromszöggel vagy körrel vagy négyszöggel. „absztrakt művészet megteszi az elhatározó lépést arra, hogy yantra legyen, olyan mű, amely magától értetődően leveti minden érzéki világhoz fűződő vonatkozását, csak a végső ábrát mutatja fel, az utolsó jelet, a láthatóság legeslegutolsó mozzanatát.“ A kiválasztott címemmel ezeknek a belső folyamatoknak az útját, megvalósulását kívánom elérni. A formákat, az expresszív színeket mind ennek a folyamatnak az eszközévé válnak, Azt a festői látásmódot kívánom vizsgálni, ahol a művész a kép struktúrájában él, azzal együtt hullámzik, a valóság és a belső út harmóniáját keresi, és ezáltal válik a kép önálló lénnyé, Kandinszkij is írja A szellemiség a művészetben című könyvében: „Az igazi műalkotás rejtélyes misztikus módon jön létre a „művészből”. A művészből elszakadva önálló életre kel, személyiséggé, önálló, szellemileg lélegző szubjektummá válik, amely anyagi szempontból is reális életet él; a műalkotás létezik.”

48

PEDAGÓGIA SZEKCIÓ

Zsűri: Elnök:

Dr. Mándy Tihamér, főiskolai docens

Tagok:

Sitkuné Görömbei Cecília, főiskolai docens Szikszainé Dobronyi Erzsébet, főiskolai adjunktus

49

EMLÉKEZÉS HORVÁTH JÁNOSRA, A FELEDHETETLEN TANÍTÓRA ÉS A TANÍTÓK PÉLDAKÉPÉRE

Szerző: Kocsis Zsófia, NYF, Tanítóképző Intézet,Tanító szak III. évfolyam Témavezető: Dr. Jenei Teréz PhD intézetvezető, főiskolai tanár

Dolgozatomban Horváth Jánosnak, a feledhetetlen gyakorló iskolai tanítónak a pályáját mutatom be. A forráselemzés módszerét használtam, majd interjúkat készítettem Horváth János tanító egykori növendékeivel, köztük Bilku Tiborral, Bartha Dénessel; valamint dr. Kiss Árpád is érdekes információkkal és dokumentumokkal támogatta kutatásomat. A munka első részében a nyíregyházi állami tanítóképző intézet történetének, átalakulásának áttekintése után feldolgoztam az intézmény évenkénti változását is. A továbbiakban Horváth János tanítói tevékenységét részleteztem. A második részben Horváth János közéleti tevékenységére helyeztem a hangsúlyt. A közéleti munkásságát különböző folyóiratokban megjelent cikkei alapján térképeztem fel. Publikációi a következő témákat érintik: hazaszeretet, vallásosság. A közéleti szerepléseivel kapcsolatos dokumentumok alapján betekintést nyerhetünk a tanító gondolati világába, az akkori tanítóság helyzetébe, illetve a pedagógusok nevelési elveibe. Egy nagyszerű pedagógus életpályája bontakozik ki előttünk, aki az élet minden területen helyt állt, legyen szó a tanításról, a közéleti szereplésekről, a publikálásokról vagy éppen tankönyvek szerkesztéséről.

50

KIEMELKEDŐ TANÁREGYÉNISÉG SZABOLCS MEGYÉBEN Szerző: Nagy Krisztina, NYF, Tanítóképző Intézet,Tanító, II. évfolyam Témavezető: Kissné Rusvai Julianna, PhD, főiskolai docens

Dolgozatomban dr. Szász Ferenc tevékenységét mutatom be, aki Szamosújlakon több generáción keresztül oktatta az általános iskolásokat. Interjúkat készítettem vele és tanítványaival, a településen élő ismerőseivel. Felhasználtam az iskola dokumentumait is. Szász Ferenc Szatmárnémetiben született 1923. augusztus 28-án. Románul, németül, franciául, beszél, valamint tud latinul. Már gyermekkorában felhívta magára a figyelmet, amikor térképeket készített az iskolában. 1942. június 24-én érettségizett. Kolozsvárott a Ferenc József Tudományegyetem jogtudományi karára iratkozott be, ezzel megkezdve a jogi és államtudományi ismeretek az elsajátítását. A háborús idő miatt Debrecenben tette le a doktori szigorlatot. 1945. március 14-én házasságot kötött, felesége már tanítónőként dolgozott. Így kapott ő is kedvet a tanításhoz. 1947 áprilisában kezdte meg Nyíregyházán tanulmányait, 1948 júliusában már meg is kapta a hitelesítő oklevelet. A kis faluban mindig igyekezett eredményesen végezni a munkáját, 1-4. osztályra, és 5-8. osztályra osztották a csoportot.Kezdetben ő az 5-8. osztályt tanította. Egy időben két osztállyal foglalkozott, míg az egyik osztály feladatot oldott, a másik osztálynak magyarázott. Mindig ellenőrizte, dicsérte diákjait, ezzel is ösztönözve a tanulókat az eredményesebb tanulásra. Szamosújlak számos újítást köszönhet Szász Ferencnek. Könyvtárat alapított, tartott fenn, tudományos ismeretterjesztő társulati előadásokat szervezett, tanácstag volt, megszervezte a villany és víz bevezetését a községbe. Kiemelkedő munkásságáért díjakat, elismeréseket kapott. A tanító házaspár foglalkozott az előkészítőbe járó gyerekekkel is, ez pótolta az óvodát. Bár Szász Ferencet többször is hívták számos magasabb beosztású munkára, nem hagyta el a szeretett Szamosújlakot.

51

A MÉDIA SZEREPE AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁSBAN Szerző: Kovács Orsolya, NYF, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet, Szociálpedagógia IV. évfolyam Témavezető:Dr. Dráviczki Sándor PhD, főiskolai tanár

Az információs társadalom tudásátadása nem zárul le a formális oktatás befejeztével. Az emberiség történetében a tudásnak még soha nem volt ilyen jelentős szerepe, mint napjainkban, a hozzáadott érték ma egy nemzet versenyképességének alapvető fokmérője, a tudástermelésben és újratermelésben résztvevő intézmények a társadalom és gazdaság központi szereplőivé váltak. A nevelési intézmények célja a gyermekek érdeklődésének fenntartása, kielégítése, olyan inger gazdag környezet biztosítása, amely sokirányú tapasztalatszerzést tesz lehetővé. Az oktatási rendszerben a ténytudást a különféle kompetenciák fejlesztésének kell felváltania, mint például a tudás, ismeret, hozzáállás, készségek, képességek, attitűdök, a kognitív, érzelmi komponensek. Az iskolából kikerülő pályakezdő az addig megszerzett tudásával még nem áll készen a munkára. A munkahelyén újabb tanulási folyamat elé néz, gyakorlatot kell szerezni az adott területen, majd tovább kell fejlesztenie magát, hogy versenyképes munkaerő maradhasson. Nem csak egy munkahely megőrzése vagy előrelépés miatt szükséges a képzés, a munkanélküliség csökkentéséhez is hozzájárulhat azzal, hogy a munkanélküliek és más hátrányos helyzetbe szorultak speciális képzésére és képességfejlesztésére is hangsúlyt helyez. A felnőttkori továbbképzések vagy átképzések tartalma a felnőtt személyiség fejlődése, gazdagodása, differenciálódása új ismeretek, képességek, cselekvési módok, pszichikus sajátosságok öntevékeny elsajátítása révén. A felnőttek tanulása formális keretek között nehezebbé vált a család ellátása és a munkavégzés miatt, ezért egy új oktatási forma jött létre. A számítógép és internet megjelenésével megteremtődtek a feltételei az új oktatási forma kialakulásának. Ez az új forma az e-learning. Az IKT eszközökkel és szolgáltatásokkal támogatott e-learning új lehetőséget biztosít a térben és időben rugalmasan és jó minőségben terjeszthető tananyaghoz, az oktatási költségek csökkentésének igényére, valamint az egyre több ember számára szükségessé váló továbbképzés biztosítására. A technika fejlődésével párhuzamosan az oktatóknak is fejlődniük kell, hogy képesek legyenek az eszközök használatára. Olyan képzett tanítókra van szükség, akik nem idegenkednek az új technikai eszközöktől, akik számára természetes a digitális írástudás, és amelynek jó példáit éppen ők közvetítik a diákok számára. Hiszen akár elfogadjuk, akár nem, az IKT már az őket körülvevő világ nélkülözhetetlen része. Összegezve, tehát a digitális technológia ismeretét és az élethosszig tartó tanulás fontosságát egyre többen ismerik fel a gazdaság versenyképessége szempontjából.

52

AZ ISKOLA VILÁGÁNAK ÁBRÁZOLÁSA VÉGH ANTAL MŰVEIBEN

Szerző: Sándor Éva Fanni , NYF, Tanítóképző Intézet, Tanító szak, IV. évfolyam Témavezető: Kissné dr. Rusvai Julianna PhD, főiskolai docens

Irodalmunkban régóta kedvelt téma az iskola, a pedagógusi pálya ábrázolása. Miért tölt be életünkben ilyen fontos szerepet egy-egy pedagógus vagy iskolai élmény? Mindenki gyermekkorának meghatározó élménye az iskola, egy-egy tanító vagy tanár személyisége. A tanári szerep kiemelkedő, egyszerre hasonlít a mester, a pap és a színész szerepéhez. A tanár nyitja meg a gyermekek értelmét a világ ismereteire, segíti őket képességeik kifejlesztésében, tehetségük kibontakoztatásában, értelmük fejlődésében. A szerep azért magasrendű, mert állandó megújulásra kényszerít, nyitottságra, odaadásra, figyelemre, értelmi fejlődésre, érzelmi kötődésre és nagylelkű lemondásra. A szülők legféltettebb kincsüket, gyermekeiket bízzák az iskolákra akkor, amikor a legtöbb életre szóló hatás éri őket, s erre az intézményrendszerre, amely az életben való érvényesülésre neveli a következő generációkat. Végh Antal iskolával, a tanító személyiségével foglalkozó művei közül a következőket választottam: Színvallatás – A tékozló lány, Színvallatás – Boldogságkeresők, Egyedül a kastélyban, Még májusban esett a hó. Dolgozatomban olyan alkotásokat mutatok be, amelyek a XX. század 1950-70-es éveinek körülményeire irányítják az olvasó figyelmét. A Még májusban esett a hó című mű kivételével mindegyik regényének főszereplője fiatal, lelkes pályakezdő tanítónő. Valamennyien a városi tanítóképzőt befejezve kerülnek a tanyasi környezetbe. Hatalmas tervekkel, nagy lelkesedéssel, felkészülten vágtak neki az új életüknek. Számoltak azzal, hogy több nehézséggel kell megküzdeniük, el kell magukat fogadtatni az egyszerű emberekkel, de egyikük sem gondolta, hogy a változtatni akarásuk egy bizonyos idő után szembeállítja őket az ott lakókkal. A történetek olvasása során azzal a ténnyel kellett szembesülnöm, hogy aktuális problémákat is a szemem elé vetít Végh Antal. Felvetődött bennem, hogyha Végh Antal ma is élne, s regényt írna egy fiatal pedagógus életéről, aki egyedül kezdi pályáját egy kis falusi iskolában, milyen kérdéseket vetne fel művében? Mi az oka a kis falvak elnéptelenedésének? Hogyan találja meg párját, helyét egy fiatal értelmiségi az elöregedő faluközösségben? Mi módon tud hidat építeni a munkanélküli, kilátástalan helyzetben lévő szülők, és a saját törekvő énje között? Mit kezd a javában halmozottan hátrányos helyzetű, rossz körülmények között élő, nehezen kezelhető első tanítványaival? Végh Antal műveit minden gyakorló pedagógusnak és pedagógusnak készülőnek ajánlanám, mert elkalauzolják az olvasót a múltba, közvetett módon a jelenbe és valószínűleg a jövőbe is.

53

SPORTTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

Zsűri: Elnök:

Pásztorné dr. Batta Klára

Tagok:

Hegedűs Ferenc Dr. Pucsok József Dr. Vajda Ildikó

54

MOTOROS KÉPESSÉGEK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS FIÚ TORNÁSZOK KÖRÉBEN Szerző:

Szabó Sándor, Testnevelő-edző, III. évfolyam NYF, Testnevelés és Sporttudományi Intézet

Témavezető: Regős József, főiskolai docens A dolgozat témája a középiskolás fiú tornászok motoros képességeinek vizsgálata, amelynek célja, hogy megtudjuk, melyek azok a képességek, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek. Emellett kutatásom során megvizsgáltam a testsúly és testmagasság tornában betöltött szerepét az adott mintán belül. Hipotéziseim a következők voltak: Feltételeztem, hogy a testalkati sajátosságok és a motoros próbák eredménye között van összefüggés, továbbá, hogy a testalkatra vonatkozó tulajdonságok és a tornaszereken elért pontszámok között kapcsolat mutatható ki. Emellett vizsgáltam még a motoros képességek eredményei és a tornaszereken elért pontszámok közötti kapcsolatot, a felgyorsulási képesség és a talajon, illetve szekrényugrásnál elért pontszámok közötti összefüggést, valamint azt, hogy az adott tornaszeren végrehajtott gyakorlat mozgásanyagában az egyes motoros képességek milyen arányban játszanak szerepet.

55

MOTORIKUS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE A SAJÁTSÚLYÚ ÉS MEDICINLABDÁS EDZÉSEKEN KERESZTÜL AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁS KORBAN Szerző:

Nagy Zsolt III. Testnevelő- edző BSc NYF, Testnevelés és Sporttudományi Intézet

Témavezető: Dr. Pucsok József, főiskolai docens

Bevezetés A motorikus képességek a mindennapi életben és kivétel nélkül minden sportban jelentős szerepet töltenek be. Ezen képességek fejlettsége adja meg az alapját a sportoló sikereinek. A témához kapcsolódó szakirodalom tanulmányozása és kutatásom elvégzése után választ keresek, hogy a szabadsúlyú edzés illetve a medicinlabda bizonyul-e hatásosabb fejlesztő módszernek. Anyag és módszerek A vizsgálatra önként jelentkező illetve általam és az iskola által választott legalább 20 általános iskolás gyermeket szeretnék bevonni. Előreláthatólag lakókörnyezetemben (Tokaj) vagy annak közelében lévő általános iskolában/iskolákban hajtanám végre a kutatást. Első alkalommal a motorikus képességeket illetve az antropometriai adatokat mérném fel. melyeket az Eurofit rendszerből választottam: -

Állóképesség (2000m) Vállízületi mozgékonyság Medicin labdahajítás (lökés melltől előre) Helyből távolugrás Felülés (30 mp alatt) magasság, testsúly

Ezután két egyenlő csoportra osztanám a gyerekeket („A” és „B”) és heti legalább 2 alkalommal 3 vagy 6 hónapon keresztül fejleszteném őket. A 2 csoportot eltérő módszerekkel fejleszteném. „A” csoportot medicinlabdás gyakorlatokkal „B” csoportot sajátsúlyú gyakorlatokkal. A kutatás közben és végén újra elvégezném a motorikus képességek és antropometriai adatok mérését. Az eredményeket összevetném és kielemezném. Hipotézis Azt gondolom a sajátsúlyú edzéssel magasabb fejlettségi szintet tudnék elérni, mivel a gyermek ebben az esetben nagyobb tömeg megmozgatására kényszerül, amit a saját súlya képez.

56

A GYORSASÁGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI 6-10 ÉVES KOROSZTÁLYBAN A SHOTOKAN KARATE SPORTÁGBAN Szerző:

Németh Szabolcs, II. Testnevelő-edző BSc NYF, Testnevelés és Sporttudományi Intézet

Témavezető: Veress Gyula

Érdeklődésem középpontjában gyermekkorom óta a küzdősportok állnak. 18. éve, hogy ennek a mozgáskultúrának „hódolok”, ezen belül a Shotokan-Karate-nak. Személyes véleményem, hogy a küzdősportok közül a karate az egyik legösszetettebb stílus, mozgásforma. Azok az értékek, amik a többi küzdősportból kiemelhetőek, a karate mozgásanyagában együtt megtalálhatóak. Dolgozatomban szeretném érzékeltetni, hogy mennyire fontos a kondicionális képességek életkornak megfelelő fejlesztése, azon belül is a gyorsaság fontosságának szerepe a küzdősportok harcterén.

Úgy gondolom, hogy a magyar harcművészeti klubokban, edzőtermekben nem fektetnek kiemelkedő hangsúlyt a gyorsaság életkornak megfelelő fejlesztésére. Másrészről a gyorsaság genetikailag erősen meghatározott, a sportági teljesítményekhez szükséges tulajdonságok közül az egyik legnehezebben fejleszthető, viszont saját elképzeléseim alapján egy megfelelő edzői hozzáállással és oktatási tematikával ez a feladat teljesíthető.

Felméréseim során 3 csoportot (karatésok, kézilabdások, nem sportolók) vizsgáltam. Gyorsasági kondíciójuk állapotára (mozdulatgyorsaság, reakcióidő), és a két felmérés (6 hónap telt el az első és második mérés közt) adatainak változására voltam kíváncsi (lesz-e fejlődés, avagy sem). A mérési adatok arra engednek következtetni, hogy kiemelkedő értékek és fejlődések csak a karatésoknál voltak észrevehetőek. Ezekben bizonyára szerepet játszott az, hogy a küzdősportokkal foglalkozó szakemberek, edzők nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyorsaságra. Úgy gondolom, hogy a kapott eredmények megfelelnek az országos átlagos teljesítménynek, de egy jó edzői magatartással és egy alaposan kidolgozott edzés programmal tovább fejleszthetőek. A jövőmben is szeretnék nagy hangsúlyt fektetni a küzdősportokon belüli vizsgálatokra, későbbi célomul tűztem ki további személyek bevonását mérésimbe. Ennek érdekében igyekszem minél magasabb szintre emelni mind sportolói, mind edzői tudásomat.

57

MOTOROS KÉPESSÉGEK VIZSGÁLATA NÉPTÁNCBAN

Szerző:

Györki Zsolt Sándor, Testnevelő- edző NYF, Testnevelési és Sporttudományi Intézet

BSc,

III.

évfolyam

Témavezető: Dr. Pucsok József, főiskolai docens

Bevezetés Gyerek korom óta rendszeresen és folyamatos foglalkozom tánccal. Volt lehetőségem kipróbálni többféle táncformát(pl: klasszikus balett, moderntánc, jazz balett), és számomra a legközelebb állót, a néptáncot, melyet a mai napig is nagy szorgalommal folytatok. A Tudományos Diákköri munkám támája: Motorikus képességek vizsgálata a magyar néptáncban.

Anyag és módszerek A vizsgálatra önként jelentkező 40 fiatal középiskolás felmérésére a Művészeti Középiskola és Kollégiumában kertült sor. A vizsgálati mintát a Művészeti Középiskola és Kollégium negyed, illetve ötöd éves néptáncos diákjai alkották. A vizsgálatban részt vevőkkel ismertettük a vizsgálat menetét és lehetőséget biztosítottunk az eszközök egyszeri kipróbálására. Így a vizsgálat azonos feltételek mellett zajlott.

Feltételezés Személyes véleményeim szerint a felmérni kívánt táncosok közül az „idősebbek” fognak jobban teljesíteni.

58

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

Zsűri: Elnök:

Dr. Kerülő Judit, intézetigazgató, főiskolai tanár

Tagok:

Dr. habil Onder Csaba, főiskolai tanár Vitál Attila, főiskolai tanársegéd

59

DOLGOZÓI ELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLAT A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁRI SZAKIGAZGATÁSI SZERVÉNEK PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Szerző:

Haklik Fanni, Gazdálkodási- és menedzsment szak, III.évfolyam

Konzulens:

Dr. Magyar Zoltán, főiskolai adjunktus

Az emberi erőforrás a közszférában is legalább olyan stratégiai fontosságú elem, mint a versenyszektorban. A magas színvonalon teljesítő, a változásokhoz gyorsan alkalmazkodó, hatékony közszféra és elkötelezett személyzete, az ország fejlődésének fontos tényezője. Ezért minden vezető meghatározó célja kell, hogy legyen a munkavállalók elégedettségére való törekvés. Az elégedett dolgozó stabil, a szervezet céljaival azonosulni képes, hatékony munkavégzésre alkalmas, teljesítményét maximalizálja, munkatársaira viselkedésével pozitív hatást gyakorló munkaerő-állományt jelent. Az elégedetlen dolgozó ezzel szemben nem, vagy torzult formában rendelkezik a szükséges információkkal, ettől bizonytalan, feszült, így motiváltsága nem megfelelő, hisz nem tud azonosulni a szervezeti célokkal. Dolgozatom témaválasztásában az motivált, hogy választ kapjak azon kérdésemre, hogy milyen hatással van a napjainkban zajló közigazgatási reform szervezeti változásai az érintett szervezetek dolgozóira? A szakmai vagy az anyagi elismerés fontosabb a munkavállalók számára? Vizsgálatomat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal egyik szakigazgatási szervénél, az Egészségbiztosítási Pénztárnál végeztem. A dolgozók véleményét kérdőív kitöltésének segítségével ismertem meg. A vizsgálat érintette a szervezeten belüli kommunikáció, a vezetőség, a fizikai környezet, a motiváltság, a teljesítményértékelés, és az elismerés területeit. Vizsgálatom során megállapítottam, hogy a közigazgatási reform eredményeként a közigazgatás egyre hatékonyabban reagál az új kihívásokra, és mind az irodai környezetet, mind a dolgozókat felkészültség, precizitás, szakszerűség, gyorsaság, elkötelezettség, segítőkészség és innováció jellemzi. Az újra gondolt közigazgatás a közszolgálatban dolgozók számára is számtalan pozitív változást jelent. Az egységes közigazgatási személyzetpolitika alapvető irányelve, hogy a képességeiben és összetettségében is átalakuló személyzeti állomány számára létrejövő új életpályamodellbe belépő személyek a hivatásukat magas színvonalon ellátni képes közszolgálati tisztviselőkké váljanak. A kutatásom alapján igazolódott, hogy a legfontosabb ösztönzési tényező, az anyagi elismerés. Javaslatom ezért, hogy a teljesítményértékelésnek az erkölcsi elismerés mellett anyagi vonzata is legyen. Véleményem szerint a teljesítményalapú bérezés, és az új életpályamodell bevezetése mind a dolgozók elégedettségére, mind a szervezet hatékonyságára pozitívan hatást gyakorolna. „Ha tudod mi hajtja az embereket, mindent el tudsz érni.”(Machiavelli)

60

A NŐK A TÁVMUNKA VILÁGÁBAN Szerző:

Csajbók Éva, Gazdálkodás és menedzsment szak, III. évfolyam

Konzulens:

Barabásné Dr. Kárpáti Dóra, főiskolai adjunktus

Napjainkban egyre többet találkozunk a nők és férfiak egyenjogúságának problémáival, így emellett a nők és férfiak közötti munkaerő-piaci esélyegyenlőség megteremtésével is foglalkoznunk kell. Mivel a nők szerepköre a társadalomban és a családban évszázadokon keresztül sokat változott. Évszázados tradíció, hogy a nő feladata a szülés és a gyereknevelés, a háztartás vezetése. Ezt a hagyományos családmodellt a nők tömeges munkavállalásának köszönhetően felváltotta a kétkeresős családmodell. Ezáltal a nők szerepköre még tovább bővült. A nőknek igazán nehéz a családot és a karriert összeegyeztetni. Eközben választás elé kerülnek. A nőknek hogyan oldható meg a család és a munka harmonizálása? A téma abból a szempontból is aktuális, hogy Magyarországon súlyos problémát jelent az elöregedő társadalom. A nők nehezen tudják összehangolni a családi és munkahelyi feladataikat, ezért a nők egyre később és egyre kevesebb gyereket vállalnak. Úgy vélem, hogy nem elég a szakirodalom tanulmányozása ezért, hogy teljesebb képet kapjak a nőket érintő legfontosabb dilemmáról, szeretem volna megtudni hogy mit gondolnak maguk az érintettek. Annak érdekében, hogy teljesebb eredményt kapjak a nőket egyre inkább foglalkoztató kérdésekről a empirikus kutatást alkalmazom. Véleményem szerint a nőknek a rész- és távmunkás foglalkoztatás által nagyobb lehetőségük van a különböző szerepeknek megfelelni. Különböző szakirodalmak, és statisztikai adatok segítségével sikerült alátámasztani azt a feltételezésemet, hogy a nők körében egyre népszerűbb a távmunka végzés. A kérdőívem segítségével pedig sikerült részben bebizonyítanom azt a hipotézisemet miszerint a távmunka lehetőséget ad a család és a munka közötti összhang megteremtésében.

61

PÁLYAKEZDŐ FIATALOK MUNKAERŐPIACI ÉRVÉNYESÜLHETÜNK-E KAPCSOLATOK NÉLKÜL

ESÉLYEI,

Szerző:

Hargitai Döniz, Gazdálkodási és menedzsment szak, III. évfolyam

Konzulens:

Barabásné Dr. Kárpáti Dóra, főiskolai adjunktus

AVAGY

Dolgozatom célja, hogy betekintést kapjak, illetve nyújtsak én s korombeliek, mint leendő fiatal pályakezdők milyen esélyekkel indulunk el a magyarországi munkaerőpiacon. Továbbá, szándékom, hogy feltérképezzem a karrierkezdők elhelyezkedési nehézségeinek főbb okait, illetve azon projekteket, melyekkel az Állam próbálja megoldani ezen nehézségeket. Sőt, célom tisztább képet adni a hiányszakmákról is. Ezenfelül, tervem bemutatni a kapcsolati tőkét, mint az állástaláláshoz szükséges nélkülözhetetlen erőforrást. Kérdőíves kutatómunkámban többek között arra keresem a választ, hogy a Szabolcs-SzatmárBereg megyei fiataloknak mennyei időt vesz igénybe a sikeres elhelyezkedés; melyek azon kompetenciák, melyek negatív irányba befolyásolták az álláskeresésüket; képesek voltak-e egyáltalán ismeretségi körük segítségének igénybevétele nélkül elhelyezkedni; segítette-e őket az Állam bármely támogató projektje illetve vállalnák-e akár a külső, akár a belső migrációt egy jobb munkalehetőség érdekében. Irodalmi áttekintésem s kérdőíves felmérésem eredményeként megállapítható, hogy az alapfelvetésem, mely szerint szinte lehetetlen érvényesülnünk kapcsolatok nélkül, beigazolódott. Továbbá, egyre több fiatal kénytelen pályaelhagyóvá válni, s a legtöbben akár a belső migrációt is vállalnák egy jól fizető állás esetén. Mindezeken túl, bár az Állam próbál szerepet vállalni a nehézségek helyreállításában, a munkaerőpiac s az oktatási rendszer összhangjának hiánya az egyik fő probléma napjainkban. Illetve, a fiatalok elhelyezkedési esélyeit nagyban rontja a tapasztalat és a nyelvvizsga hiánya.

62

MAGYAR-UKRÁN KÖZÖS PROJEKTEK „HATÁSA” A HATÁRMENTI RÉGIÓK GAZDASÁGÁRA Szerző:

Nagy Anett, Gazdálkodási és menedzsment szak, III. évfolyam

Konzulens:

Fodorné Zagyi Orsolya

A témaválasztásom a magyar-ukrán együttműködések vizsgálatára esett, pontosabban megfogalmazva a magyar-ukrán közös projekteknek milyen „hatása” van a határmenti régiók gazdaságára. A két határmenti régió pedig nem más, mint az Észak-Alföldi régió és Kárpátalja régió. Dolgozatom témájának kiválasztásánál fontosnak tartottam, hogy olyan témát válasszak, amely aktuális témával foglalkozik. Ukrajna helyzete napjainkban is különös figyelmet érdemel, mivel közel áll az Európai Unióba való csatlakozáshoz. Dolgozatom célja, hogy átláthatóbbá tegyem a magyar-ukrán közös projekteket és ezeknek a „hatását”. A hatás szó idézőjeles írása utal arra, hogy tényleges hatásvizsgálatot nem állt módomban lefolytatni, mivel konkrét adatok, statisztikai mutatók nem álltak rendelkezésemre, de a régiók és az országok gazdasági helyzetét figyelembe véve néhány gazdasági teljesítményre vonatkozó mutató összehasonlításával következtethetünk a térség fejlődésére. A választott vizsgálati módszer a szakirodalmi összehasonlításon túl, az egyszerű statisztikai leíró módszer, amellyel regionális és időbeli összehasonlításokat végeztem. Elsősorban áttekintsük a magyar-ukrán együttműködéseket, illetve programokat amelyeken belül lehet a projekteket megvalósítani: Kárpátok Eurorégió, INTERREG IIIA program, Európai Területi Együttműködési Csoportosulás, Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (ENPI), Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program, Közép-Európai Transznacionális Együttműködési Program, TACIS program és végül de nem utolsó sorban a Norvég Finanszírozási Mechanizmus. Szerintem ez a téma aktuális, mivel mindenkit foglalkoztat a fejlődés, fejlesztés kérdése és mivel Magyarország és Ukrajna is periférikus helyzetű országok az együttműködések csak pozitív hatással lehetnek rájuk. Magyarország és Ukrajna szempontjából tehát arra következtethetünk, hogy az együttműködések és közös projektek „hatása” nagyon fontos a fejlődés és fejlesztés érdekében. A gazdasági mutatók is ezt támasztják alá, mivel a bruttó hazai termék alakulása növekvő tendenciát mutat, a munkanélküliek száma folyamatosan ingadozik, a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma is növekvő tendenciát mutat, az export és import is évről évre növekszik. Szerintem mindenképpen fontos az együttműködések megléte, tehát ezeknek fent kell maradniuk az országok fejlődése érdekében.

63

MOTIVÁCIÓ ÉS RENDSZERBEN

ÖSZTÖNZÉSMENEDZSMENT

BEMUTATÁSA

Szerző:

Makara Szilvia, Gazdálkodási és menedzsment szak, III. évfolyam

Konzulens:

Kósáné Dr. Bilanics Ágnes, főiskolai docens

AZ

MLM

A dolgozat irodalmi áttekintés során bemutattam az emberi erőforrás menedzsment fogalmát, majd az egyik részterületét, az ösztönzésmenedzsmentet vizsgáltam. Bemutattam néhány tartalom és- folyamatelméletet. A vizsgálat célja, hogy felmérje, hogy a hallgatók körében mennyire ismert a Multi-Level Marketing fogalma és mi a véleményük erről az értékesítési formáról. Továbbá, hogy a pályakezdés előtt álló hallgatókat mi motiválja. Külön vizsgáltam a nőknél és a férfiaknál, valamint a munkatapasztalattal rendelkezők és nem rendelkezők között a motivációt, mivel azt feltételeztem, hogy eltérő tényezők motiválják. A vizsgálat során kérdőíves megkérdezést alkalmaztam, a felvétele véletlenen alapuló mintavétellel, személyes megkérdezéssel történt. Az első hipotézissel azt fogalmaztam meg, hogy a nők és a férfiak között eltérő lesz a motivációs tényező. Az empirikus kutatásom során ez a feltételezés beigazolódott, mivel a női hallgatók csak mellékállásként, munkanélküliség esetén és a rugalmas munkaidő miatt csatlakozna, míg a férfi hallgatók a továbbképzés miatt, mellékállásként, és munkanélküliség esetén. Továbbá megállapítottam, hogy a nőknél és a férfiaknál is elsődleges ösztönző eszköz a pénzjutalom. De a nők ezt követőn az extra szabadságot és a dicséretet, míg a férfiak az utazást preferálják. A minta 92% a 19-25 éves, ezért azt a következtetést lehet levonni, hogy a vizsgált korosztály még nem anyagilag független, még nem rendelkezik rendszeres jövedelemmell. A kutatásom és az irodalmi áttekintés eredményeként továbbá megállapíthatom, hogy a hallgatók nem a termék minősége miatt, hanem az anyagi javak miatt csatlakoznának a rendszerhez. De ilyen esetben, amikor nem rendelkeznek kellő belső motivációval, ha az üzlet nem megy, akkor feladják, ezért a motivációt el kell tolni.

Összességében megállapíthatom, hogy az MLM rendszerhez még változni kell, az emberek túl sok sztereotípiával rendelkeznek.

64

„LEHET CUKRÁSZDÁM BÉCSBEN” AVAGY A VÁLLALKOZÁSALAPÍTÁS LEHETŐSÉGEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN Szerző:

Tóth Szabina,, Gazdálkodási és menedzsment szak, III. évfolyam

Konzulens:

Kósáné Dr. Bilanics Ágnes, főiskolai docens

Valószínűleg sokak úgy érzik, hogy már valahol találkoztak dolgozatom címével. Igazuk van, ez a még ma is aktuális gondolat az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor hangzott el. Saját vállalkozás indítása – lehet nagyon izgalmas, ugyanakkor kihívásokkal és nehézségekkel teli feladat is. Ahhoz, hogy a vállalkozás sikeres legyen, fontos, hogy átgondoljuk – mibe is vágunk bele. Elengedhetetlen az alapos felkészülés, az átgondolt tervezés ahhoz, hogy egy jó ötletet aztán jövedelmező vállalkozássá tegyünk. Témaválasztásom oka, hogy az adott gazdasági helyzetben, sokakat foglalkoztat a gondolat, hogy függetlenedni, önállósulni kellene és többen vannak, akik úgy gondolják, hogy külföldön lenne érdemes ezt megpróbálni. Az EU által biztosított tőke és munkaerő szabad áramlása révén ez ma viszonylag könnyebben megvalósítható, mint a csatlakozást megelőző időszakban. Ugyanakkor valamely tagállamban való munkavállalás vagy vállalatalapítás révén felvetődik a kérdés, hogy az itthon megszerzett szakképesítés mennyit ér külföldön. Ehhez szükséges, hogy megfelelő információval rendelkezünk arról, hogy milyen oktatási és képzési politikát valamint foglalkoztatáspolitikát alkalmaz az EU, kik vehetnek részt benne, és milyen eredményeik vannak. Dolgozatom első részében szeretném tisztázni, hogy mi a vállalkozás és ki lehet vállalkozó? Milyen külső és belső tényezőket kell figyelembe venni a vállalkozás alapításakor, milyen módszerrel lehet ezeket elemezni és milyen finanszírozási lehetőségei vannak a vállalkozásoknak. A dolgozat elkészítésekor azt feltételeztem, hogy az EU-s jogharmonizáció révén hasonló feltételekkel lehet vállalkozást alapítani minden tagállamban. Vizsgálataimban az alábbi kérdésekre kerestem a válaszokat: o Milyen szintű a keresetek differenciáltsága a tagállamokban? Hogyan alakulnak a minimálbérek az Európai Unióban? o Milyen az alapításhoz minimálisan szükséges tőkeigény a Kft és az Rt esetében az EU tagállamokban? o Milyen munkaerőköltségekkel kell számolni a különböző országokban? o Az EU milyen munka-erőpiaci politikát folytat, illetve mennyire fogadja el a más országokban szerzett szakképesítéseket? A vizsgálataim során elsősorban az Eurostat által nyilvántartott statisztikák adtainak elemzésére támaszkodtam, melyek az Unió által végzett kutatások, illetve a tagállamok által kötelező adatszolgáltatások eredményei alapján lettek összeállítva. Dolgozatomban igyekszem a fent megfogalmazott kérdésekre választ adni, hiszen 8 évvel csatlakozásunkat követően, azt kell tapasztalnunk, hogy az akkori „dilemma” még mindig fennáll. Sokan mai napig nincsenek tisztában azzal, hogy milyen lehetőségeket nyújt számukra az EU, annak ellenére, hogy az általa hozott döntések közvetett vagy közvetlen módon, de hatással vannak életükre. 65