Bevezetés, előzmények

1

1 / 10

http://old.mako.hu/files/040324_14_1.htm

1. Bevezetés, előzmények Az Európai Tanács a 2000. március 23-24-én tartott lisszaboni gyűlésén azt az ambiciózus célt jelölte ki Európának, azt, hogy az a legversenyképesebb és a legütőképesebb gazdasági közösséggé váljon a világon. A csúcs szükségesnek látta, hogy Európa mielőbb kiaknázza az új gazdaság, illetve az Internet adta lehetőségeket. Ennek érdekében az állam- és kormányfők felkérték a Tanácsot és a Bizottságot, hogy készítsenek el: “egy átfogó eEurope Akciótervet”. A eEurope (eEurope 2002, eEurope+, eEurope 2005) akciók egyértelműen leszögezik, hogy e cél elérésének az információs, tudás alapú társadalom a legfontosabb záloga. Az Unió az elektronikus közszolgáltatások, az elektronikus ügyintézés vonatkozásában is fogalmaz meg elvárásokat. A közszolgáltatások végzésére vonatkozó Európai Uniós ajánlás, a "Common List of Basic Public Services" a tagállamok számára elvárásokat határoz meg az állampolgároknak, ill. az üzleti élet szereplőinek elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére, és azok interneten keresztül történő igénybevételének szintjeire vonatkozóan. Az ajánlás négy elektronikus szolgáltatási fejlettségi szintet különböztet meg: 1. szint: információ On-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról („ügyleírások”). 2. szint: egyirányú interaktivitás Az ügyleírások által nyújtott információkon túl az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok is letölthetők, kinyomtathatók. 3. szint: kétirányú interaktivitás Az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok on-line kitölthetők, elektronikusan (elektronikus aláírás segítségével) hitelesíthetők, s ugyancsak on-line továbbíthatók. 4. szint: teljes kör; elektronikus ügyintézés: A teljes ügyintézés, ügymenet elektronikus; űrlap, nyomtatvány kitöltése, hitelesítés, továbbítás, döntés, kézbesítés, illeték lerovása (természetesen elektronikus aláírás felhasználásával). Az EU ajánlásban szereplő közigazgatási szolgáltatások közül Magyarországon az alábbiak érintik elsősorban az önkormányzatokat: - az állampolgárok vonatkozásában: - személyi okmányok (személyi igazolvány útlevél, gépjármű vezetői engedély) - hatósági igazolások (születési, házassági, halálozási anyakönyvi kivonatok) - lakcímváltozás bejelentése - gépjármű-regisztráció, súlyadófizetés, - építési engedélyezés, - szociális juttatások, támogatás fizetése, - helyi adózás, - az egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások (interaktív tanácsadás, az egyes intézményekben elérhető szolgáltatások, bejelentkezés stb.) - az üzleti szféra szervezetei vonatkozásában: - iparűzési adó, gépjármű-súlyadó, - engedélyek (pl. iparengedély, telephely-engedély) kiadása stb. További elvárásként jelentkezik a magyar közigazgatás szempontjából az uniós csatlakozással: - a magyar közigazgatás EU tagállami közigazgatásként történő működtetése, ennek megfelelő közszolgáltatások nyújtása – így a megfelelő intézményi kapacitások kiépítése, - az Unióban alkalmazott gazdaságstatisztikai rendszer bevezetése, - az elektronikus közbeszerzési rendszer kiépítése, - a NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) rendszer követelményeinek megfelelő hierarchikus terület-beosztási rendszer kiépítése – ez egy ötfokozatú hierarchikus, egymásra épülő rendszer, amelynek első három szintje a regionális (ország, régió, megye és főváros), további két szintje a lokális fokozatokat (kistérség, település) jelenti. Természetesen az informatikai fejlődés felértékelődése nem csak és nem elsősorban az uniós elvárások miatt fontos: egy kis, nyitott gazdaság – mint hazánké – nem engedheti meg magának azt a versenyhátrányt, amit az informatikai lemaradás okoz. Az informatikai fejlesztések irányát az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) által készített a Magyar Információs Társadalom Stratégiája (MITS) hivatott kijelölni (korábban hasonló céllal a MEH IKB által készített Nemzeti Információs Társadalom Stratégiája funkcionált). Ez a nemzeti stratégia azokat a teendőket fogalmazza meg víziók, tervek és akciók szintjén, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország új fejlődési és modernizációs útra léphessen. A MITS azt kívánja elérni, hogy Magyarországon tíz éven belül tudás-alapú gazdaság, modern információs társadalom, állam és önkormányzat alakuljon ki. A MITS megalkotásának hat célja: - első célja mindenki előtt világossá tenni, hogy Magyarország számára nincs más alternatíva, mint belépni az információs korba annyira intenzíven és innovatívan, amennyire erőnkből telik, - a második cél az, hogy a stratégiakészítés szabályai szerint a tudásalapú gazdaság és információs társadalom építésére átfogó víziót, ennek megfelelő összetett és

1

2 / 10


összehangolt terveket és a tervek megvalósításához operatív programokat adjon, - a harmadik cél az, hogy a hazai információs társadalom stratégiája a magyar gazdaság versenyképesebbé és eredményesebbé válását szolgálja, - negyedik célja, hogy megvalósuló stratégiaként bebizonyítsa: az informatika, az információs és kommunikációs technológia nem pusztán lehetőség, hanem hatékony eszköz - ötödik célja, hogy Magyarországnak legyen a Kormány által elfogadott – az európai értékek elfogadását is tükröző –, az információs társadalom fejlesztésére vonatkozó távlati terve és programja, - a stratégia hatodik célja, hogy alaptervként szolgáljon. A MITS célkitűzései és a célkitűzéseket megvalósítani szándékozó programjai illeszkednek az Európai Unió stratégiájához, és stratégiai programjaihoz, az eEurope+ illetve az eEurope 2005 akciótervekhez (lásd fent). Ez egyúttal lehetőséget ad arra, hogy kapcsolódjon a közösségnek az eEurope-ot támogató programjaihoz (pl. IST, eContent, eSafety, IDA stb.). Ugyanez teszi lehetővé, hogy az EU strukturális alapjai forrásként felhasználásra kerülhessenek az információs társadalom építéséhez. Ezt a lehetőséget a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között kívánja a MITS kihasználni azzal, hogy egyes programjait az NFT operatív programjaiba – elsősorban a gazdasági versenyképesség 4. prioritásába – illeszkedően alakítja ki. A MITS e-önkormányzati céljai: - elektronikus szolgáltatások területén történjen meg az eEurope 2005 által megfogalmazott nyilvános alapszolgáltatások adaptálása 2006 elejéig úgy, hogy ezek közül legalább 70% integrált tranzakciós szolgáltatással rendelkezzen, - közös önkormányzati portál(rendszer) jöjjön létre 2004 folyamán, - komplex (integrált) elektronikus közigazgatási rendszerek, alkalmazások (lehetőleg üzleti alapú) implementálása valósuljon meg 2006 elejéig, legalább az önkormányzatok 30%-a tekintetében, - az önkormányzati információs infrastruktúra-menedzsment korszerűsítése 2006 elejéig fejeződjön be, - az emberi erőforrás modernizációja folyamatos feladatot jelentsen. A MITS hatodik céljának megfelelően (miszerint a MITS alapterv) az abban kitűzött célokat al- és részstratégiák, programok bontják tovább – ilyen részstratégia az ugyancsak az IHM által kimunkált e-önkormányzat stratégia (Magyar Információs Társadalom Stratégia elektronikus önkormányzati részstratégiája) is (szintén fontos részstratégia a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központja által készített E-kormányzat stratégia). A stratégia e-önkormányzat jövőképének alapvetése: „A szolgáltató-típusú helyi közigazgatás, önkormányzat megteremtése, az önkormányzatok szervek belső, működési hatékonyságának fokozása, a költségek optimalizálása megköveteli a feladatok legszélesebb körét átfogó, integrált, önkormányzati információs rendszert, valamint a korszerű, megbízható, költség-hatékony infokommunikációs infrastruktúrát.” A stratégia az e-önkormányzat jövőképét az alábbi megoldástérképben vázolja (a teljes modellnek 2012 és 2015 között kell realizálódni):

1

3 / 10


1. e-Ügyintézés (elektronikus ügyintézési szolgáltatások) 2. e-Ügyfélkezelés

On-line információk a közigazgatási szolgáltatásokról (ügyleírások) Call Center

3. Közérdekű, közhasznú információk; település-marketing 4. e-önkormányzás 5. Belső „ügyfelek” kezelése 6. Közigazgatási alkalmazások

Közérdekű, közhasznú információk megjelenítése

7. Hatósági alkalmazások 8. Adminisztratív (költségvetési) alkalmazások

9. Irodaautomatizálás, kommunikáció 10. Vezetői információk és döntéstámogatás. Tudásmenedzsment

Nyomtatványok, űrlapok letöltése (az ügyintézéshez)

Nyomtatványok, űrlapok on-line kitöltése, hitelesítése, továbbítása

Teljes elektronizált Függőben lévő ügyek ügyintézés, (döntés, elektronikus követése kézbesítés, illeték stb.) „Önkiszolgáló” alkalmazások interneten keresztül (partnerek CRM részére) Ügyfél – fórum, ügyfél-levelezés Település-marketing Elektronikus közbeszerzés

A képviselő testület és a bizottságok ülései támogatása On-line információk (intraneten, ill. extraneten keresztül)

A helyi elektronikus népszavazás infrastruktúrája biztosítása Önkiszolgáló alkalmazások (intraneten, ill. extraneten keresztül) Adók és Vagyonkezelés, TelepülésTelepülésüzemeltetése Közterület- Ipari, keres- Művelődési, Szociális- Egyéb önkoregyéb vagyongazdálkodás fejlesztés, felügyelet kedelmi oktatási, és egész- mányzati bevételek beruházások igazgatási sport ségfeladatok feladatok feladatok ügyek Okmányirodai Gyámhivatali Anyakönyvi hivatali feladatok Építéshatósági Egyéb területi Közigazgatási feladatok feladatok feladatok igazgatási felada- térinformatika (üzemeltetés) tok Humánpolitika, Anyag-, tárgyieszközProjektek és Elektronikus Jogszabályi Számvitel, pénzügy, humánerőforrás-gazdálkodás, gazdálkodás, programok iktatás, ügyirat-, információk kontrolling (beruházások, dokumentum-, szolgáltatása fejlesztések) munkafolyamat – (jogtárak) kezelés Szövegszerkesztés, Táblázatos és grafikus kimuElektronikus levelezés Prezentáció-készítés Feladatkezelés, dokumentáció-készítés, tatás-készítés, (belső, külső), -ütemezés stb. Stratégiai tervezés és kontroll

Önkorm. intelligencia (döntéstámogatás, adattárház, adatbányászat )

Dokumentáció-menedzsment

Csoportmunkaszoftverek (groupeware),

Internet, intranet, extranet (mint információforrás)

Mesterséges intelligencia

A megoldás-térkép egy jövőmodell koncepció: nem célozza egy egységes önkormányzati alkalmazásrendszer kiépítését; keretként ill. útmutatásként kíván szolgálni. Fenti elvárásoknak, céloknak – valamint elsősorban a helyi gazdaság és társadalom jogos elvárásainak - Makó Város Önkormányzata is csak úgy tud eleget tenni, ha egységes szemléletű (az eEurope program, a MITS és a fentebb idézett e-önkormányzat részstratégia cél- és megoldásrendszerével azonosuló), a meglévő helyzet felmérésen alapuló, reális célokat kitűző, a megvalósulás mérését is előirányzó stratégiába foglalja az információs technológiák alkalmazásáról való elképzeléseit. Összegezve: jelen stratégia célja az eMakó vízió megalkotása, majd a források (különös tekintettel a fentebb jelzett pályázati lehetőségekre) tudatos, tervszerű felhasználása ezen vízió mind teljesebb megvalósítása érdekében. (Az eMakó stratégia mellett szükséges a kistérség informatikai stratégiájának megalkotása is, hiszen a kistérségi szerepkör növekedésével - különös tekintettel a Makói Kistérség mintatérség mivoltára – egyes feladatok, valamint egyes támogatások közvetlen címzettje lesz, így szükségszerű, hogy kialakítsa az azok ellátásához ill. fogadásához szükséges információs hátteret.)

2. Helyzetértékelés és következtetések Az e-ügyintézésre vonatkozó uniós elvárások teljesítése nem öncélú feladat: tényleges igények kiszolgálása a tét. Az állampolgárok az önkormányzatokkal, a polgármesteri hivatalokkal elsősorban ügyeik intézésekor kerülnek kapcsolatba. Munkájukról alkotott lakossági véleményt elsősorban az határozza meg, hogy milyennek ítélik meg a konkrét ügyeik elintézését. Az állampolgárok mellett az önkormányzati ügyfelek körébe beletartoznak a vállalkozások is. Egy felmérés szerint egy állampolgár 1,35 ügyet intézett egy év alatt. A tíz leggyakrabban intézett ügy közül hét köthető részben vagy egészben az önkormányzatokhoz. Évente a lakosság 18 millió órát tölt ügyintézéssel, egy ügy elintézéséhez legalább 5,5 km-t legfeljebb 34,4 km-t utazik az ügyfél, amely 18, illetve 56 percet vesz igénybe. Ezen adatok ismeretében nem meglepő, hogy az állampolgárok egyre nagyobb szerepet szánnak az ügyintézésben az informatikai alkalmazásoknak, a távközlésnek. Jelenleg Magyarországon igen alacsony az e-ügyintézést igénybevevő polgárok aránya: kb. a teljes lakosság 15%-a, míg a fejlett világ átlaga ennek a dupláját is meghaladja, az élenjáró skandináv államokban pedig 60% felett van ugyanez az arány. Az alacsony igénybevétel okai: egyfelől az igen alacsony internet-penetráció, másfelől az e-ügyintézési lehetőségek szűk köre. Az on-line ügyintézés csak egy teljes körű e-kormányzati reform keretében valósítható meg, ahol az egyes ügyek intézhetősége integrált módon jelenik meg. Természetes az on-line alkalmazások mellett a hagyományos közigazgatási szolgáltatásokhoz szükséges informatikai háttér sem elégséges, illetve az egyes alkalmazások szigetszerűen, kevéssé felhasználóbarát módon működnek, lehetetlenné téve a rendszerek integrációját. (Tipikusan az együttműködő szervek, hatóságok által fejlesztett ill. támogatott, olcsó, elavult platformon lévő, csak egyes részfeladatok ellátására alkalmas programokról van szó.) Ezen együtt nem működő alkalmazásokra értelemszerűen lehetetlen elektronikus szolgáltatásokat alapozni. Az önkormányzati informatika egyik legfontosabb, kiemelten kezelendő problémája az informatikára fordítható, illetve fordított pénzügyi források szűkössége. A 22 megyei jogú város például a 2000. évi költségvetésének átlagosan alig több mint 0,5%-át fordította informatikai fejlesztésre, illetve fenntartására, ami a kívánatos aránynak csak a töredéke (Makón ez az összeg 2003-ban 39,5 mFt, ami a teljes költségvetéshez viszonyítva 0,9%, 2004-re a képviselő-testület mFt-ot biztosított informatikai fejlesztésre). Lényegében a források szűkösségére vezethető vissza a humán erőforrások problematikája is: ami jelenti egyrészt az informatikusok

1

4 / 10


továbbképzésének hiányát, így fokozatos lemaradásukat a legfrissebb technológiák, alkalmazások területén, másrészt a felhasználók (ügyintézők, vezetők) gyakorta alapvető ismerethiányát. Fentiek fényében az önkormányzat informatikai állapotának felmérése az alábbiak szerint tehető meg (2004. március 1-jei állapot): Jelmagyarázat: I – igen/működik/van B – bevezetés alatt T – tervezett N – nincs INFORMATIKAI STRATÉGIA TARTALOM Jóváhagyott stratégia

T

Önkormányzati projekt szervezet

N

Források (saját, pályázati forrás, vállalkozói tőke)

Költségvetési és pályázati

Vállalkozói részvétel szabályozottsága

N

Regionális/kistérségi kapcsolat

N

INFRASTRUKTÚRA TARTALOM Városi/települési intranet megléte

I

A városi/települési intranet alkalmas-e az intézményhálózat egy fizikai rendszerbe kötésére

I

Internet elérésre alkalmas gépek száma az Önkormányzatnál

97

1 GHz-nél kisebb órajelű processzorral rendelkező asztali gépek száma az önkormányzatnál

81

1 GHz-nél nagyobb órajelű processzorral rendelkező asztali gépek száma az önkormányzatnál

10

1 GHz-nél kisebb órajelű processzorral rendelkező laptopok száma az önkormányzatnál

4

1 GHz-nél nagyobb órajelű processzorral rendelkező laptopok száma az önkormányzatnál

2

Kéziszámítógépek száma az önkormányzatnál

1

Belső hálózat minősége, sebessége

közepes, 10 mbit/sec

Szerver operációs rendszere

Linux Samba

Hálózati operációs rendszer típusa

Microsoft Windows

Felhasználó azonosítás, hitelesítés a rendszerek használatában

I

Jogtiszta szoftver használata

I

Egységes szoftver verzióhasználat

N

Számítógépes hálózatos jogtár

I

Számítógépes hálózatos határozatok tára

I

Üzemeltetés (külső cég vagy belső szervezeti egység)

Belső szervezeti egység

Üzemeltetés fizikai biztonsága

I

Karbantartás megoldása: ki végzi, milyen gyakorisággal

Belső szervezeti egység, probléma esetén

Rendszerhasználat naplózása

I

Mentés, archiválás

I

Vírusvédelem

I

Logikai támadások/behatolások kivédése

I

Munkaállomások Internet használatának mérése, kontrollja

I

Munkahelyek ergonómiai követelményeinek figyelembe vétele

B

Intelligens telefonközpont (mellékre lebontott vezérléssel: hívható / hívott számok, költségek)

I

Mágneskártyás munkaidő nyilvántartó és beléptető rendszer

N

Dolgozói e-mail címek

I

Belső ügyfelek kiszolgálása (on-line információk, csoportmunka)

N

Vezetői döntéstámogatás

N

Informatikusok száma

2

E-ÜGYINTÉZÉS SZINTJE TARTALOM 1. szint: on-line információk nyújtása

I

2. szint: űrlapok letölthetősége

B

3. szint: kétirányú interaktivitás

N

4. szint: teljes körű elektronikus ügyintézés

N

ELEKTRONIKUS ÜGYFÉLSZOLGÁLAT, ÜGYVITEL, ÜGYINTÉZÉS

1

5 / 10


TARTALOM Automatikus ügyfélhívó rendszer

N

Intelligens ügyfélterminál

N

WEB-en elérhető szolgáltatások

N

Az ügyfélfogadásra történő bejelentkezés biztosított e az interneten keresztül

N

WEB-en elérhető nyomtatványok

B

Telefonos ügyfélszolgálat / Call Center / – „generális” tájékoztató szolgáltatás

N

Ingyenes e-mail a lakosoknak

N

Komputeres ügyfél törzsadatbázis

N

Komputeres ügy törzsadatbázis

N

Integrált komputeres ügyintézés

N

Komputeres iktatás

I

Komputeres ügyiratkezelés

N

Komputeres népjóléti és szociális rendszer

N

Komputeres adónyilvántartás

I

Komputeres dokumentum archiválás

N

Chat fórum – Internetes vélemény nyilvánítás

N

Lakosság oktatása

N

VÁROSFEJLESZTÉS, TÉRINFORMATIKA TARTALOM Térinformatikai szoftver rendszer megléte

N

Digitális alaptérképek megléte

N

Közmű térkép megléte

N

Légi felvételek megléte

N

Szintvonal térkép megléte

N

Adatkarbantartás jellemzője (ki végzi, milyen gyakorisággal)

N

ADAT- ÉS INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS TARTALOM Adatrendelet, adatközlési előírások

N

Használati Egyezmény / Charta Adatvagyon létrehozása meta-adatbázis)

(adatmodell,

N adatkatalógus,

adatszótár,

N

Megoldás az adatvagyon karbantartására, hasznosítására

N

Lakossági hozzáférés

N

GAZDÁLKODÁS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA TARTALOM PÉNZÜGY, SZÁMVITEL Szerződések, jogügyletek nyilvántartása

I

Pénzügyi rendszer

I

Számviteli rendszer

I

Költségvetés készítés, kimutatások

I

Tárgyi eszköz nyilvántartása

I

Vezetői információs rendszer

I

Kontrolling rendszer

N

Elektronikus beszerzés

N

Bérszámfejtési rendszer

I

Személyi- és Munkaügyi nyilvántartó rendszer

I

BERUHÁZÁSOK Nyilvántartó rendszer

N

Kontrolling rendszer

N

Források felkutatása

N

Pályázatok nyilvántartása

N

VAGYONGAZDÁLKODÁS Vagyonkataszteri rendszer Önkormányzati bérlakás nyilvántartás

I N

HATÓSÁGI TERÜLETEK INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA

1

6 / 10


TARTALOM Település üzemeltetés

N

Építési hatóság

N

Környezetvédelem

N

Népesség nyilvántartás

I

Szociális ügyek

N

Adóügyek

I

Oktatási ügyek

N

Közművelődési ügyek

N

Okmányiroda

I

E-DEMOKRÁCIA TARTALOM A honlapon elérhetőek-e a képviselők és tisztségviselők nevei, elérhetőségük

I

A honlapon elérhetőek-e a képviselő testületi ülések anyagai, az ülésekről készült jegyzőkönyvek

I

A honlapon elérhető-e a képviselő-testület SZMSZ-e és munkaterve

I

A honlapon elérhetőek-e a helyi rendeletek és a képviselő-testület határozatai

I

A honlapról megismerhetőek-e az önkormányzatot érintő programok, tervek

I

A honlapról megismerhető-e a hivatal szerkezete, vezetése, köztisztviselői, utóbbiak elérhetősége

I

A honlapon szerepel-e a hivatal ügyfélfogadási rendje

I

KÉPVISELŐ TESTÜLET, BIZOTTSÁGOK TARTALOM Képviselő testületi információs rendszer

N

Bizottsági információs rendszer

N

Képviselők számítógépes ellátása

N

Képviselők Internet előfizetése

N

Képviselők e-mail címe

I

Számítógépes szavazatszámláló

I

Virtuális fogadóóra postafiók

–

polgármesteri,

képviselői

I

TELEPÜLÉS MARKETING TARTALOM Önkormányzati Honlap megléte, karbantartásának jellemzője (ki végzi, milyen rendszerességgel) – honlap címe

A frissítést napi rendszerességgel, főállású, webmester végzi, belső szervezeti egység tagjaként – a honlap címe www.mako.hu, a www.makó.hu cím bejegyzés alatt

Honlap tartalmának jellemzői

Részletes települési információk, fotók, képeslapküldő a kistérség bemutatása, a polgármesteri hivatal és a képviselő-testület bemutatása, a képviselő-testületi anyagok megtekinthetőségének biztosítása, önkormányzati rendeletek,

Települési CD: a ismertetője azoknak, hozzáférése

település jellemzőinek akiknek nincs Internet

N

Ügyfél terminálok Rendszeres híreivel

újság

N az

önkormányzat

aktuális

I

Rendszeres elektronikus hírlevél az önkormányzat aktuális híreivel

N

Információtartalom frissítéséért felelős „gazda”

I

Lakosság tájékoztatása

I

INTERNET-PENETRÁCIÓ 1. ORSZÁG Finnország Dánia Svédország USA Hollandia Norvégia Svájc Ausztria Németország Szlovénia

SZÁZALÉK - 2003 TAVASZ 68 67 67 69 53 61 57 50 50 40

2003 - ŐSZ 72 71 70 69 65 64 60 53 53 50

1

7 / 10


Belgium Nagy-Britannia Franciaország Írország Észtország Olaszország Csehország Spanyolország Szlovákia Litvánia Görögország Horvátország Portugália Lettország Lengyelország Magyarország Románia Szerbia/Montenegro Bulgária Oroszország

41 39 33 36 39 33 31 22 22 20 24 16 24 19 16 15 14 13 12 9

44 41 41 40 39 33 33 27 27 27 26 25 24 23 20 18 17 16 13 9

INTERNET-PENETRÁCIÓ 2. FELHASZNÁLÓK, TÍPUSONKÉNTI CSOPORTOSÍTÁSBAN Intézmény Önkormányzat Iskola Vállalkozások Lakossági Otthoni Teleház/telekunyhó

SZÁMUK A TÉRSÉGBEN 2003.

SZÁZALÉK A TÉRSÉGBEN 2003.

SZÁMUK MAKÓN 2003.

SZÁZALÉK MAKÓN 2003.

1348 168 980 200 6711 6201 510

12% -

1106 60 846 200 6100 6000 100

23% -

A fentebb rögzített helyzetértékelés az alábbi következtetések levonását indukálja: 1. Megállapítható, hogy az önkormányzati informatikai infrastruktúra működőképes, a mindennapi feladatok ellátására – kisebb-nagyobb problémákkal – alkalmas, korszerűnek azonban nem nevezhető. A csak Windows’98 verzió futtatására alkalmas gépek magas aránya (erkölcsi avulás) nem teszi lehetővé az egységes verzióhasználatot (a mai kor szintjének megfelelő WindowsXP futtatására csak a gépek kisebb része alkalmas), ráadásul ezek (azon túl, hogy a Windows’98 vírusok elleni védelme alacsony színvonalú) a gépek műszaki avulása az informatikusoktól napi szintű karbantartási, javítási feladatok ellátását követeli meg, gyakorta teljes szervezeti egységek munkáját is hátráltatva. A laptopok és kéziszámítógépek alacsony száma és műszaki avultságuk nem teszik lehetővé a dolgozók mobil (a hivatalon kívüli) munkavégzésének támogatását. Az internet elérésére valamennyi gép alkalmas (egyes gépek biztonsági okból nem csatlakozhatnak a világhálóhoz), a helyi hálózat az azt kiszolgáló szerver ill. a kiszolgáló szoftver megfelelő, az internetelérés gyorsasága elmarad azonban a kor színvonalától. A szoftverek jogtisztasága a megkötött ún. OSL szerződésnek köszönhetően biztosított, a szerződés ezúttal elvben a verziókövetést is biztosítja, azonban erre a gépek többsége nem alkalmas. A hálózat használata, az internethasználat szabályozott és adminisztrált. 2. A humánerőforrás oldalát tekintve kifejezetten alacsony az igazolt informatikai képesítéssel rendelkező felhasználók száma. Az informatikusok a városi rendszergazda segítségével alkalmasak a napi feladatok ellátására. 3. Az e-ügyintézést illetően az integrált alkalmazások (részletesen lásd fentebb) hiánya nem teszi lehetővé az ún. 2. szint meghaladását, a 2. szinthez tartozó letölthető űrlapok, nyomtatványok teljes körűvé tétele folyamatban van, azok, valamint az 1. szinthez tartozó ügyleírások aktualizálása folyamatos feladat. Az elektronikus ügyintézés az előzőek szerint még igen kezdetleges, de az ügyvitelt támogató elektronikus rendszerek is csak a legszükségesebb területen kerültek bevezetésre és jobbára elavult, integrált működésre alkalmatlan programok formájában. (Jellemző példa a legnagyobb informatikai háttérrel bíró pénzügyi ágazat, ahol kényszerűségből évtizedes programok fejlesztése történik, azonban az adatok mozgatása még ma is kézi úton folyik.) A térinformatika hiánya folyamatosan nehezíti az önkormányzati tervezést és az ügyfelek építéshatóság előtti ügyeinek vitelét. Az egyes ügycsoportok adatbázisai így vagy igen hiányosak, vagy ha folyamatosan működnek is, alkalmatlanok arra, hogy „back-office”-ként támogassák a „front-office” szolgáltatásokat. (Kivételt jelent a központilag fejlesztett okmányirodai rendszer, ami a ténylegesen elektronikus szolgáltató közigazgatás működő modellje, továbbá a helyi fejlesztésű választási tájékoztató rendszer, amely az interneten keresztül nyújt gyors információkat a választásnapi eseményekről.) 4. A már meglévő adatbázisokkal kapcsolatos használói szokások is felvetnek egy további problémát: az adatbázisokban rögzített adatok papíron való „megörökítésének kényszerét”, annak ellenére, hogy az önkormányzat már 1998-as ciklusprogramjában is elérendő célként fogalmazta meg a papírnélküli iroda megvalósítását. Jellemző példa erre a bármely számítógépről folyamatosan elérhető CD Jogtárról való nyomtatások magas száma, ill. az e-mailen érkező levelek hagyományos ügyiratként való kezelési kötelezettsége az irattári szabályzat alapján. 5. A régi beidegződések levetkőzésén túl további lépések csak megfelelő csoportmunkát támogató szoftverek alkalmazásával lennének megtehetők. 6. Az integrált adatbázisok hiánya értelemszerűen a vezetői döntéshozatalt is nehezíti, hiszen a döntéseket megalapozó elemzések, adatgyűjtések továbbra is papíralapon, kézi munkával történnek. 7. Makó Város Önkormányzata rendeletben intézményesítette az e-demokrácia alapvető feltételeit: így a honlap a képviselő-testület valamennyi publikus (nem zárt ülési) adatát, dokumentumát tartalmazza. Ennek köszönhetően a makói honlap az Eötvös Károly Közpolitikai

1

8 / 10


Intézet 2003-as kutatása nyomán megállapított kritériumok közül mindnek megfelel. 8. A képviselő-testület és a bizottságok informatikai támogatása meglehetősen kezdetleges: az új SzMSz által biztosított e-mailes anyagküldés lehetőségével csak egy bizottsági kültag élt. A „papír nélküli” testületi munka vízióját a megvalósíthatóságra (laptopok, szoftverek, hálózat kialakítása) és megtérülésre vonatkozó szakértői számítások (a jelenlegi nyomtatási és szállítási költségekkel való szembeállítás) egyelőre a jövőbe helyezik. 9. Makó város honlapja a képviselő-testület munkája transzparenciájának biztosítása mellett önkormányzati, városi információk, adatok nyújtására „szakosodott” – aminek sikerességét (különösen a napi frissítésű Makói Hírek Online bevezetése óta) a látogatottsági mutatók, valamint az eljuttatott értékelések is alátámasztják. Sajnálatos módon Makóról csak magyar nyelven lehet információhoz jutni a weblapon. 10. Az internet-penetráció adatait tekintve megállapítható, hogy hazánk nem csak az élenjáró európai országokkal szemben van súlyos lemaradásban (70 ill. 18%), de a hasonló gazdasági fejlettségű államokhoz viszonyítva is gyengén áll (30 ill. 18%). Az internetezés alacsony elterjedtsége két okra vezethető vissza: az internetezésre alkalmas eszközök jövedelmekhez viszonyítottan magas ára és az internethasználat nemzetközi viszonylatban is magas költségei. Makó és a makói kistérség tekintetében látható, hogy a makói adatok meghaladják az országos arányt, míg a teljes kistérség lemaradást mutat az országos trendhez képest. A hazai internetezést illetően a használók alacsony aránya mellett a széles sávú eléréssel rendelkezők aránya is lényegesen alacsonyabb az uniós internetezőkhöz képest (mintegy 50%-a). Vélhetőleg az átlagos makói internetező is modemes (dial-up) eléréssel rendelkezik, bár egyre nő városunkban is az ADSL előfizetők száma és örvendetesen terjed a nagy távközlési szolgáltatók mellett, elérhetőbb árú és gyors internetet kínáló rádiós szolgáltatók által ellátott háztartások aránya is.

3. Jövőkép, célok kijelölése, prioritások meghatározása Az eMakó 2004. jövőképének fókuszában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) preambulumában foglalt azon elv áll, miszerint: „A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit.” A helyi közügy fogalmát az Ötv. 1. § (2) bekezdése az alábbiak szerint definiálja: „A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.” Ebben a viszonylatban (az e-önkormányzat részstratégia szerint): „Az informatika feladata az önkormányzatok támogatása küldetésük teljesítésében, céljaik elérésében, stratégiáik megvalósításában, napi feladataik megoldásában, beleértve a gyors, bürokráciamentes, ügyfélbarát közigazgatási szolgáltatások nyújtását, az ügyintézés tér- és időkorlátai áthidalását, az ügyintézési folyamat átláthatóvá tételét és további feladatokat.” Az eMakó 2004. víziója szerint Makó Város Önkormányzata egy olyan szolgáltató típusú önkormányzat, mely az informatikai alkalmazásokat céljai megvalósítása érdekében alkalmazza: korszerű közigazgatási szolgáltatásokat nyújt (e-ügyfélkezelés) és biztosítja a demokratikus típusú hatalomgyakorlás jellegzetességeinek megfelelően a választott képviselő-testület munkájának választók általi mind teljesebb megismerhetőségét, továbbá a választók szándékai, véleménye megismerésének korszerű formáit (e-önkormányzás). Az eMakó 2004. jövőképe szerint mind az e-ügyfélkezelés, mind az e-önkormányzás a lakosság minél szélesebb körét éri el és vonja be a korszerű alkalmazások felhasználásába. Éppen ezért az eMakó 2004. épít a partnerség elvére: céljai megvalósítása érdekében partneri kapcsolatot kínál fel az együttműködő hatóságoknak, a régió és a kistérség településeinek és szervezeteinek, a makói civil és üzleti szféra szereplőinek (e-partnerség). Az eMakó 2004. jövőképe (az e-önkormányzati stratégia jövőképével párhuzamosan) az informatikai alkalmazások széles körét vonja látókörébe: - támogatja az elektronikus ügyfélkezelést, az on-line, interaktív közigazgatási alkalmazásokat (az e-ügyintézés 4. szintjének elérése), az ügyintézés hatékonyságának, gyorsításának érdekében, - az internetet elérők alacsony arányára valamint azokra tekintettel, akiknek az internet elérése egészségügyi vagy egyéb okok miatt problémát okoz, támogatja a telefonos közigazgatási szolgáltatások fejlesztését, - a közhasznú információk leggyorsabb, egyúttal legolcsóbb megjelenési formája az internet – így az önkormányzat továbbra is hatékony információközlő és településmarketing eszközként tekint Makó város hivatalos weboldalára, - a képviselő-testületi és bizottsági munka informatikai támogatása gyorsabb, kétirányú adatcserére ad módot, így a képviselők hatékonyabban tudják választott funkciójukat betölteni, - a fentiekben felsorolt jövőkép-elemek megvalósítására a közigazgatási alkalmazások (adatbázisok, integrált informatikai rendszerek, döntéstámogatás, irodaautomatizálás) korszerűsítése. A eMakó jövőkép megvalósulása (a kormányzati célkitűzések alapján) 2012. és 2015. között valószínűsíthető. Az eMakó 2004. víziója az alábbi célok kitűzésével realizálható: Jel

A cél

Prioritás

eM 1.

Hatékony, szolgáltató közigazgatás - e-ügyfélkezelés

eM 2.

Nyitott,

átlátható

önkormányzás

és

közszféra

Kiemelt -

Kiemelt

A hozzáférés támogatása (gyors internet, hátrányos helyzetű

Magas

e-önkormányzás eM 3.

csoportok támogatása, közösségi elérésű gépek biztosítása, felnőttoktatás, közoktatás)

1

9 / 10


eM 4.

Informatikai, információs partnerség regionális, kistérségi és

Magas

városi szinten a hatósági-, civil- és üzleti élet szereplőivel (zárt vonalú projektfejlesztés, feladatmegosztás, partnerkapcsolat) – e-partnerség

online

A célok közül kiemelt prioritással bírnak azok, melyek az önkormányzat küldetésével közvetlen kapcsolatban vannak (e-ügyfélkezelés és e-önkormányzás), míg magas prioritást kap az eMakó szolgáltatást igénybevevő lakossági, intézményi, civil szféra – az önkormányzati célokkal közvetett kapcsolatban álló felhasználók – támogatása, valamint az e-partnerség kiépítése.

5. Feladatok meghatározása A – jövőkép elérése érdekében – kitűzött célok megvalósításának feladatai (a feladathoz rendelt határidő, valamint a tervezett forráshely megjelölésével): eM 1. Hatékony, szolgáltató közigazgatás Jel eM 1.1

eM 1.2 eM 1.3 eM 1.4 eM 1.5 eM 1.6 eM 1.7 eM 1.8 eM 1.9

Feladat A meglévő informatikai infrastruktúra fejlesztése: korszerű számítógépek használatának-, mobil munkavégzés feltételeinek- és az egységes szoftververzió használatának biztosítása érdekében Integrált informatikai alkalmazások vizsgálata az e-ügyfélkezelés érdekében Irodaautomatizálás: a kézi munka arányának csökkentése Humánerőforrás-fejlesztés: döntéshozók, informatikusok és e-ügyintézők képzése A papír nélküli Polgármesteri Hivatal koncepciójának kidolgozása Az e-ügyintézés 1. és 2. szintjének való megfelelés Az e-ügyintézés 3. és 4. szintjének való megfelelés Kistérségi közigazgatási informatikai mintaprojekt kidolgozása Makó város hivatalos weblapja közigazgatási szolgáltató jellegének fejlesztése

Határidő folyamatos

Forrás Költségvetés+pályázat

2004. december Költségvetés 31. Folyamatos Költségvetés+pályázat Folyamatos

Költségvetés+pályázat

2004. december Költségvetés 31. 2004. június 30. Költségvetés Folyamatos


2004. december Költségvetés 31. Folyamatos Költségvetés

eM 2. Nyitott, átlátható, hatékony önkormányzás és közszféra Jel eM 2.1

eM 2.2 eM 2.3 eM 2.4 eM 2.5

Feladat Határidő Folyamatos Makó város hivatalos weblapjának folyamatos karbantartása a Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság 19. számú ajánlása (A központi államigazgatás szervezeteinek internet-tevékenységére, valamint az általuk működtetett honlapok tartalmi és formai követelményeire) alapján Többnyelvű honlap készítése 2005. június 30. Önkormányzati webszerver beszerzése, gyors 2005. június 30. internet biztosítása A papír nélküli képviselő-testület 2004. december koncepciójának kidolgozása 31. Elektronikus beszerzési rendszer kiépítése 2004. december 31.

Forrás Költségvetés

Költségvetés+pályázat Költségvetés+pályázat Költségvetés Költségvetés

eM 3. A hozzáférés támogatása (gyors internet, hátrányos helyzetű csoportok támogatása, közösségi elérésű gépek biztosítása) Jel eM 3.1 eM 3.2 eM 3.3 eM 3.4 eM 3.5

Feladat Az intézményi informatikai pályázatok önerős támogatása Gyors internet biztosítása az intézmények számára Oktatási és felnőttképzési informatikai részstratégia kidolgozása Nyilvános és közösségi internetelérés biztosítása Megfizethető és gyors internet biztosítása a lakosság számára

Határidő Folyamatos


2005. június 30.


2004. december 31. 2005. december 31. folyamatos

Költségvetés Költségvetés+pályázat Vállalkozói tőke

1

10 / 10


eM 4. Informatikai, információs partnerség regionális, kistérségi és városi szinten a hatósági-, civil- és üzleti élet szereplőivel (zárt vonalú projektfejlesztés, feladatmegosztás, online partnerkapcsolat) – e-partnerség Jel eM 4.1. eM 4.2 eM 4.3

eM 4.4

Feladat Az e-partnerséget szolgáló informatikai pályázatok önerős támogatása Civil és üzleti levelezőlisták indítása, -adatbázisok létrehozása Kölcsönösen elérhető adatbázisok, alkalmazások létrehozása a társ közigazgatási szervekkel Kistérségi informatikai stratégia kidolgozása

Határidő Folyamatos


2005. június 30.


2005. december 31.


2004. december 31.

Társulási költségvetés+pályázat

Források: - eEurope akcióterv: ftp://ftp.oki.hu/eu/eEurope.pdf - Magyar Információs Társadalom Stratégiája: http://www.ihm.hu/strategia/mits_2003.pdf

- Magyar Információs Társadalom Stratégia elektronikus önkormányzati részstratégiája:

http://193.6.108.12/anyagok/stea/Mits/e-onkormanyzat/MITS_e-%f6nkorm%e1nyzat_r%e9szstrat%e9gia_v7.0.pdf

- Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság 19. számú ajánlása (A központi államigazgatás szervezeteinek internettevékenységére, valamint az általuk működtetett honlapok tartalmi és formai követelményeire): http://misc.magyarorszag.hu/binary/5453_kitb19.pdf

- Eötvös Károly Közpolitikai Intézet felmérése a megyei jogú városok hivatalos honlapjairól: http://www.ekint.org/tanulmanyok/elektronikus_adatnyilvanossag.html - e-Kormányzat stratégia és programterv: http://misc.magyarorszag.hu/binary/5361_mits_egov_2003.nov.13..pdf http://misc.magyarorszag.hu/binary/5317_ekkstrat_melleklet0952a.pdf

Bevezetés, előzmények

Recommend Documents