Bevezetés Az erőszakról szóló tudósítások egyre nagyobb teret kapnak a híradókban. A műsorszolgáltatók mind gyakrabban mutatnak be olyan képeket, melyeken fedetlen holttestek, súlyosan sérült, haldokló emberek láthatók. A megdöbbentő képek bemutatásának oka, hogy a hírszerkesztők a nézettségért vívott harcban az erőszak prezentálását hatékony fegyvernek tartják. A főműsoridőben sugárzott híradók a műsorszolgáltatók legnézettebb műsorainak számítanak, nézőinek jelentős hányada a legfiatalabbak közül kerül ki. Kérdés, hogy van-e határa a “vér, gyötrelem, könny és verejték” hírműsorokban történő bemutatásának? A műsorszerkesztőket meg lehet-e állítani a nézőkért folytatott küzdelmükben? Minden hírműsor elsődleges feladata az ország és világ aktuális politikai, gazdasági, kulturális eseményeiről való sokoldalú, objektív tudósítás, a világban való tájékozódás elősegítése, nem pedig az országban és a világban történt borzalmas események csokorba gyűjtése és a lehető legvulgárisabb prezentálása. A televíziós híradók szerkesztői egyre sajátságosabban értelmezik a közszolgálati hírműsor fogalmát. Az általuk készített műsorok igen egyoldalúan ábrázolják a világot. Egyre inkább egyenlőségjelet tesznek a hír és az erőszak, az információ és a borzalom, a tájékoztatás és a sokkolás közé. Kockáztatva azt, hogy a nézők – különösen a kis élettapasztalattal rendelkező fiatal korosztály - világról alkotott képe erőszakossá torzul, a nézettségért vívott harc, a piac szabályainak engedelmeskedve. Ha ez a folyamat így folytatódik, a televíziók hírműsorai esetében kérdésessé válhat a közszolgálatiság alapelve, miszerint a társadalmat érintő kérdésekben átfogóan, objektíven és tényszerűen kell tájékoztatni. Felmérésünk célkitűzése a hírműsorokban bemutatott megrázó erejű híradások vizsgálata. Megrázónak tekintünk minden olyan eseményt, mely az emberek fizikai szenvedését, halálát ábrázolja, függetlenül attól, hogy annak ki vagy mi volt az okozója. Elemzésünk így kiterjedt a természeti katasztrófáktól kezdve, a baleseteken és bűncselekményeken át, a háborús eseményekig minden ilyen témájú tudósításra. A hírműsorok erőszakot tartalmazó híreinek vizsgálata azt a célt szolgálja, hogy teljesebb képet kapjunk az ugyanabból a valóságból kiinduló szerkesztőségek preferenciáinak különbségeiről, illetve meghatározzuk a különböző hírműsorokban jelenlevő erőszak, brutalitás, mértékét.
Alaptézisek Mint a tájékoztatás etalonjának tekintett BBC etikai kódexe is rögzíti: “A televíziós szerkesztőségek gyakran kapnak erőszakos jelenetekről olyan képanyagokat, amelyek a bemutathatósághoz képest túlságosan rémisztőek vagy megdöbbentőek” (…) ugyanakkor “vannak olyan pillanatok, amikor a szörnyű események átgondolatlan részletes bemutatása is indokolt lehet (például avégett, hogy egy terrorista gaztettről nehogy túlságosan steril tudósítást adjunk)” (BBC Guidelines for Factual Programmes 4.5). Az ilyen események bemutatásának minden kétséget kizárólag figyelemfelkeltő hatása van. Ha elfogadjuk azt a hipotézist, miszerint a megrázó képsorok bemutatása akár indokolt is lehet, akkor már csupán azt kell tisztázni, hol húzódnak a döbbenetes képek bemutatásának határai. A nap végén, az esti vacsora családias hangulatú elfogyasztása közben mely eseményekkel és milyen mélységben kell szembesülnünk a nap legfontosabb történéseit összefoglaló, kimagaslóan nagy nézettségű híradókban. (Idén novemberben a 4-17 évesek több mint egytizede volt az esti hírműsorok nézője az AGB adatai szerint). Ismét a BBC etikai kódexét idézzük, amely rámutat: “A híradók, aktuális műsorok szerkesztői tartsák szem előtt, hogy este kilenc óráig sok gyermek ül a televízió előtt, s közülük nagy lehet azoknak a száma, akik 2100 óra után is ott maradnak, különösen péntek és szombat esténként. Ezért a szerkesztők vigyázzanak az erőszakkal (…)” (BBC Guidelines for Factual Programmes 14.3). Vizsgálatunk öt csatornára az MTV1 (1930), a Duna Televízió (2100), a TV2 (1900), az RTL Klub (1900 majd 1845) és a TV3 (1830) 1998. november 1. és november 30. között sugárzott hírműsoraira terjedt ki. Elvégeztük a műsorok tartalmának kvantitatív és kvalitatív vizsgálatát, amelyhez a tartalomelemzés módszerét használtuk. A vizsgált hírműsorokban 427 erőszakkal kapcsolatos hírt regisztráltunk és elemeztünk. 1. A megrázó hírek gyakorisága és hossza 1998 novembere az árvizek hónapja volt. Ez a tény jelentősen megváltoztatta a megdöbbentő híradások
arányait a híradók között, ezért is feltüntetjük az arányokat az árvizekről szóló tudósításokkal együtt, illetve azok nélkül (1. ábra). A közszolgálati televíziókban megduplázódott a megrázó hírek nagysága a magyarországi és a kárpátaljai árvíz hatására. Az “árvizes híradásokkal” együtt a Duna TV és az MTV híreinek 16, illetve 18 százalékát tették ki a drámai eseményekről szóló beszámolók. A közszolgálataikkal szinte azonos arányban tudósított ilyen történésekről a TV3 (17%). A TV2 novemberi híreinek több mint egyötöde, az RTL Klubnak pedig egyharmada szólt mellbevágó történésekről. A “tiszai tudósítások” nélkül a Duna TV híreinek csak 7 százaléka, az MTV híreinek egytizede szólt valamilyen tragédiáról. A TV2-nek egyötödét, az RTL Klub híreinek egynegyedét tették ki a döbbenetes tudósítások árvíz nélkül. A TV3-é maradt a középút novemberben is (1. ábra). A megrázó eseményekről szóló hírek aránya a vizsgált hírműsorokban (százalékban)
/forrás: ORTT/ Az RTL Klub tragédiákról szóló tudósításai 154 percet tettek ki az árvízi tudósításokkal együtt. Az árvízi híradások következtében második helyre került az MTV, 131 perccel. A TV2 126, a Duna TV 109, a TV3 104 perce szólt erőszakról, tragédiáról és árvízről novemberben (2. ábra). A megrázó eseményekkel foglalkozó hírek hossza hírműsoronként összesen (perc)
/forrás: ORTT/ Mások az arányok, ha az árvízről szóló tudósítások nélkül nézzük a tragikus hírek hosszát a hírműsorokban. Az RTL Klub majdnem kétórányi időben tudósított különböző erőszakos eseményekről novemberben (115 perc). Ez pontosan háromszor annyi, mint amennyi időt a Duna TV szentelt az ilyen hírek taglalására (37). A TV2 és a TV3 ugyanakkora terjedelemben foglalkozott erőszakkal (71, illetve 72 perc). Az MTV megdöbbentő híreinek hossza több mint 80 perccel csökkent azáltal, hogy kivettük a magyarországi és a kárpátaljai árvízzel kapcsolatos híradásokat (49 perc) (3. ábra). A megrázó eseményekkel foglalkozó hírek hossza
hírműsoronként, az árvízi tudósítások nélkül (percben)
/forrás: ORTT/ Az MTV és a Duna Tv híradója tudósított a leghosszabban az árvízzel kapcsolatos eseményekről (82 illetve 72 perc). Több mint kétszer annyi időben taglalták ezeket az történéseket, mint a TV3 vagy az RTL Klub (33, illetve 39). A kereskedelmi televíziók közül a TV2 foglalkozott legbővebben a Magyarországon és Kárpátalján történtekkel (4. ábra). A novemberi árvizekről szóló tudósítások hossza hírműsoronként (percben)
/forrás: ORTT/
2. A megrázó hírek típusai Vizsgálatunk következő lépésében a megrázó események összetételét keletkezésük okai szerint tipologizáltuk.
1. 2. 3. 4. 5.
társadalmi konfliktuson alapuló események (terrortámadások, zavargások, háborúk), balesetek, bűncselekmények, természeti katasztrófák, egyéb események, mint pl. öngyilkosságok, sport-huliganizmus.
Lényeges eltérést mutattak a megrázó események egyes típusainak megjelenési arányai a vizsgált hónapban.
Az MTV1 Híradó által bemutatott megdöbbentő események 62 százaléka természeti katasztrófákról – 51 százaléka az árvízről - szólt. A két nagy kereskedelmi televízió után ez a híradó tudósított a legnagyobb arányban balesetekről (13%). Itt volt a legalacsonyabb a bűncselekményekről (5%), illetve a - Duna híradó után - a társadalmi vonatkozású erőszakos eseményekről szóló tudósítások arányszáma (11%). A Duna TV által bemutatott tragikus események majdnem kétharmada foglalkozott az árvízzel (62%). Novemberben rendkívül alacsony volt a társadalmi problémákon és a baleseteken alapuló tragikus hírek eloszlása ebben a műsorban (5-5%). A TV2 a bűncselekményekről és az árvizekhez hasonlóan nagy súllyal tudósított (22, illetve 21%). Magasabb arányban számolt be balesetekről, mint társadalmi méretű konfrontációkról (16-13%). Az “egyéb” kategóriába tartozó tragikus hírek aránya a balesetekével volt azonos (16%). Az RTL Klub tragikus híreinek 22 százaléka társadalmi jelentőségű eseményről, 21 százaléka balesetről, 16 százaléka pedig bűncselekményről szólt. Megrázó híreinek 18 százalékát tették ki az árvízről szóló tudósítások. A TV3 híradójában a bűncselekményekről, társadalmi összeütközésekről és az “egyéb” természeti katasztrófákról szóló tudósítások arányszáma szinte azonos volt a magyarországi és a kárpátaljai árvízről szóló híradások mutatójával (1. táblázat). A megrázó események típusainak megoszlása a vizsgált híradókban (százalékban)
1. Táblázat /forrás: ORTT/
A megrázó események típusainak megoszlása a vizsgált híradók között Az RTL Klub novemberben (is) szinte valamennyi kategóriában felülmúlta vetélytársait, kizárólag az árvizekről, természeti katasztrófákról szóló tudósítások esetében “előzték” meg. Az RTL kétszer olyan “alaposan” tudósított a világban zajlott társadalmi vonatkozású erőszakos eseményekről, mint a másik két kereskedelmi csatorna. A fiatalok televíziója rendkívül fontosnak tartotta a balesetekről való sokoldalú tájékoztatást is. Novemberben a híradók által bemutatott balesetek több mint kétötöde ehhez a hírműsorhoz kapcsolódott. Majdnem hasonló intenzitással voltak jelen a bűncselekmények helyszínein a RTL és a TV2 fiatal tudósítói. (Az RTL által bemutatott bűncselekmények 60, a Tények által prezentált bűnügyek 80 százaléka volt magyar vonatkozású). A híradó nézői az RTL segítségével tájékozódhattak a legalaposabban az egyéb kategóriába sorolt erőszakos, tragikus eseményekről is. Bár a “család televíziója” majdnem “megszorította” az efféle híradások közlésében a “fiatalok televízióját”. A megrázó események típusainak megoszlása a vizsgált híradók között (százalékban)
2. Táblázat /forrás: ORTT/ Adataink alapján továbbra is úgy tűnik, hogy az emberi szenvedés megjelenítése, a sokkoló hatás elérése továbbra is elsőrendű szempont a kereskedelmi televíziók – s különösen az RTL Klub – híradóinak szerkesztési gyakorlatában. A novemberben bemutatott társadalmi konfliktuson alapuló erőszakos események 14 százalékát az MTV1, 5 százalékát a Duna TV, 23 százalékát a TV2, 20 százalékát pedig a TV3 hírműsora jegyezte. Az RTL Klub mutatta be a társadalmi konfrontáción alapuló erőszak 43 százalékát (4. ábra). Ez véleményünk szerint azért lehetséges, mert míg az árvízről szóló tudósítások a többi hírműsornál kiszorították a társadalmi összecsapásokat bemutató hírek jelentős részét, az RTL Klub esetében nem (5. ábra). A társadalmi konfliktuson alapuló erőszakos események eloszlása a híradókban (százalékban)
/forrás: ORTT/ A balesetek megjelenítése is az RTL Klub Híradóban volt a leggyakoribb, aránya 43 százalékot tett ki. Azaz rendkívül nagy a Magyarországon balesetet szenvedett polgároknak az esélye arra, hogy – élve vagy halva, de - bekerüljenek az RTL által készített híradókba. (Fiatal tudósítóik “mindenhol ott vannak”, segítségükkel mindenki vethet egy utolsó pillantást valakinek a hozzátartozójára.) Az öt hírműsor által képernyőre vitt balesetek majd’ egynegyede a TV2-höz, 18 százaléka az MTV-hez, 11 százaléka a TV3-hoz, 5 százaléka pedig a Duna TV-hez kötődött (6. ábra). A novemberben bemutatott balesetek eloszlása a hírműsorok között (százalékban)
/forrás: ORTT/ A két közszolgálati csatorna az átlagnál jóval többet tudósított a magyarországi és kárpátaljai árvizekről, míg a kereskedelmi csatornák az átlag alatt. Az MTV Híradója foglalkozott leggyakrabban az árvízzel (31%), megelőzve a Duna TV-t (27%). Az árvízzel kapcsolatos hírek 18 százaléka az RTL Klubhoz, 14 százaléka a TV2-höz kötődött, s csak 10 százaléka a TV3 híradójához. (7. ábra). Az árvizekről beszámoló tudósítások eloszlása a hírműsorok között (százalékban)
/forrás: ORTT/ A híradókban bemutatott bűncselekmények hatvan százalékát novemberben az RTL Klub és a TV2 tárta a nézők elé (32, illetve 30%), majdnem egynegyedét a TV3 (23%). A két közszolgálati csatorna részesedése a bűncselekményekből 10 százalék alatt maradt (Duna TV 6, MTV 9 százalék) (8. ábra). A novemberben bemutatott bűncselekmények eloszlása a híradók között (százalékban)
/forrás: ORTT/
Az események prezentálása Elemzésünk következő lépésében a megrázó események képi prezentálását vizsgáltuk, azaz azt, hogy a híradókban bemutattak–e, és ha igen, milyen hosszan megrázó erejű képeket: fedetlen vagy letakart holttesteket, sebesült, haldokló embereket, nyílt sebeket, sérüléseket, véres tárgyakat vagy sokkos állapotban lévő áldozatokat. A kereskedelmi televíziók közönsége összességében jóval több véres képet láthatott a világ eseményeiről. Az RTL Klub több mint hatszor annyi “vulgáris másodperc” segítségével tudósított az ország és a világ eseményeiről, mint a Duna TV, s négyszer annyival, mint az MTV1, több mint kétszer annyival, mint a TV2. Novemberben a TV3-nak “sikerült megelőznie” a TV2-őt a vulgáris képek bemutatásában (9. ábra). A novemberben bemutatott “vulgáris” képek hossza hírműsoronként (másodpercben)
/forrás: ORTT/ Ha a megrázó események típusai szerint vizsgáljuk az egyes híradók által bemutatott “vulgáris képeket”, kitűnik, hogy az RTL Klub komolyan gondolja a sokkolás és nézettség közötti “pozitív” összefüggéseket. Társadalmi vonatkozású, erőszakos eseményekről való tudósításhoz az RTL Klub 116 másodpercnyi véres képet használt fel. A másik négy csatorna összesen nem mutatott be ennyi ilyen jellegű képet. A TV3 55, a Duna 18, a TV2 14, az MTV 6 másodpercnyi sokkoló képpel illusztrálta a világ társadalmi problémáit, konfliktusait. A balesetek szörnyűségeit is az RTL Klub jelenítette meg a legérzékletesebben. A többi csatornát mintegy
100 másodperccel meghaladva mutatott be fedetlen vagy letakart holttesteket, sokkos áldozatokat, vért (161 másodperc). Ebből 128 másodpercet magyarországi balesetek helyszínein vették fel az RTL Klub munkatársai. A TV2 62, a TV3 49, az MTV 50, míg a Duna TV 23 másodpercnyi sokkoló képpel tudósított balesetekről. Bűncselekményekről a TV3 számolt be a legtöbb véres felvétellel (131 mp). (Ebből 84 másodpercnyi sokkoló kép kötődött magyarországi bűncselekményekhez.) Az RTL Klub megelőzte a TV2-t tíz másodperccel (116 illetve 106 mp). A Duna TV - a maga részéről - a legtöbb véres képet bűncselekményekkel kapcsolatban mutatta be, mintegy fél perces terjedelemben. Az MTV híradó esetében nem találtunk bűnügyi tudósításokkal kapcsolatos sokkoló képeket novemberben. Az árvízről szóló tudósításokban összesen 117 másodpercnyi “vulgáris képet” láthattak a híradók nézői. Ebből 77-et az RTL mutatott be. (52 másodpercnyit Kárpátaljáról.) Az MTV valamennyi árvízzel kapcsolatos megrázó felvétele Kárpátaljához kötődik (16 mp). Az MTV1 híradó a legtöbb “sokkoló képe” természeti katasztrófákkal van összefüggésben (80 másodperc). Több mint egy percnyi időben láthattak a nézők ilyen képeket az RTL Klubbon, 58 másodpercben a TV3 tudósításaiban. Az “egyéb” kategóriában az MTV és a Duna Tv nem képviseltette magát véres felvételekkel. Míg a TV3 58, a TV2 64, az RTL Klub 103 másodpercnyi “egyéb” véres felvételt osztott meg a nézőkkel (3. Táblázat). A novemberben bemutatott “vulgáris” képek hossza a megrázó események típusai szerint (másodpercben)
3. Táblázat /forrás: ORTT/ Adataink arra engednek következtetni, hogy a horror a híradókban korlátlanul és büntetlenül fokozható mind mennyiségileg, mind minőségileg. Még soha nem látott vulgáris és megdöbbentő képek bemutatásával, eredeti hang- és képfelvételekkel (például a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának segítségével). Nem kell ecsetelni mennyire etikátlan akár a tűzoltóság, akár a rendőrség részéről, ha kereskedelmi vagy közszolgálati televízióknak szolgáltat ki bajba jutott embereket a nézettség növelésének céljából. I. Melléklet A megrázó eseményekről szóló hírek aránya a vizsgált híradókban (százalékban)(szeptember, október, november)
1998
Duna TV
MTV
TV3
TV2
RTL
Szeptember
10
9
13
17
16
Október
11
13
17
19
22
November
7
10
13
18
26
II. Melléklet A bemutatott erőszakos hírek százalékos megoszlása a csatornák között (százalékban) (szeptember, október,november)
1998
DUNA TV
MTV
TV3
TV2
RTL
Szeptember
13
14
19
25
28
Október
8
13
17
24
37
November
8
14
18
24
36
