Bevezetés Az erőszakról szóló tudósítások egyre nagyobb teret kapnak a híradókban. A műsorszolgáltatók mind gyakrabban mutatnak be olyan képeket, melyeken fedetlen holttestek, súlyosan sérült, haldokló emberek láthatók. A megdöbbentő képek bemutatásának oka az lehet, hogy a hírszerkesztők a nézettségért vívott harcban az erőszak prezentálását hatékony fegyvernek tartják. A főműsoridőben sugárzott híradók a műsorszolgáltatók legnézettebb műsorainak számítanak, nézőinek jelentős hányada a legfiatalabbak közül kerül ki. Kérdés, hogy van-e határa a “vér, gyötrelem, könny és verejték” hírműsorokban történő bemutatásának? A műsorszerkesztőket meg lehet-e állítani a nézőkért folytatott küzdelmükben? Bár ORTT-s műsorelemzőként nem feladatunk az erőszak nézőkre gyakorolt hatásának minősítése, de a felnövekvő generációk érdekében igenis határt kell szabni a véres képsorok további korlátlan térhódításának a hírműsorokban. Minden hírműsor elsődleges feladata az ország és világ aktuális politikai, gazdasági, kulturális eseményeiről való sokoldalú, objektív tudósítás, a világban való tájékozódás elősegítése, nem pedig az országban és a világban történt borzalmas események csokorba gyűjtése és a lehető legvulgárisabb prezentálása. A televíziós híradók szerkesztői egyre sajátságosabban értelmezik a közszolgálati hírműsor fogalmát. Az általuk készített műsorok igen egyoldalúan ábrázolják a világot. Egyre inkább egyenlőségjelet tesznek a hír és az erőszak, az információ és a borzalom, a tájékoztatás és a sokkolás közé. A nézők – különösen a kis élettapasztalattal rendelkezők – információra éhes fiatal korosztály világról alkotott képe pedig erőszakossá torzul, a nézettségért vívott harc, a piac szabályainak engedelmeskedve. Ha ez a folyamat így folytatódik a televíziók hírműsorai esetében, kérdésessé válhat alapelve, miszerint közszolgálatiság alapelve, miszerint a társadalmat érintő kérdésekben átfogóan, objektíven és szakszerűen kell tájékoztatni. Kutatásunk célkitűzése a hírműsorokban bemutatott megrázó erejű híradások vizsgálata. Megrázónak tekintünk minden olyan eseményt, mely az emberek fizikai szenvedését, halálát ábrázolja, függetlenül attól, hogy annak ki vagy mi volt az okozója. Elemzésünk így kiterjedt a természeti katasztrófáktól kezdve, a baleseteken és bűncselekményeken át, a háborús eseményekig minden ilyen témájú tudósításra. A hírműsorok erőszakot tartalmazó híreinek vizsgálata azt a célt szolgálja, hogy teljesebb képet kapjunk az ugyanabból a valóságból kiinduló szerkesztőségek preferenciáinak különbségeiről, illetve meghatározzuk a különböző hírműsorokban jelenlevő erőszak, brutalitás, mértékét. Alaptézisek Mint a tájékoztatás etalonjának tekintett BBC etikai kódexe is rögzíti: “A televíziós szerkesztőségek gyakran kapnak erőszakos jelenetekről olyan képanyagokat, amelyek a bemutathatósághoz képest túlságosan rémisztőek vagy megdöbbentőek” (…) ugyanakkor “vannak olyan pillanatok, amikor a szörnyű események átgondolatlan részletes bemutatása is indokolt lehet (például avégett, hogy egy terrorista gaztettről nehogy túlságosan steril tudósítást adjunk)” (BBC Guidelines for Factual Programmes 4.5). Az ilyen események bemutatásának minden kétséget kizárólag figyelemfelkeltő hatása van. Ha elfogadjuk azt a hipotézist, miszerint a megrázó képsorok bemutatása akár indokolt is lehet, akkor már csupán azt kell tisztázni, hol húzódnak a döbbenetes képek bemutatásának határai. A nap végén, az esti vacsora családias hangulatú elfogyasztása közben mely eseményekkel és milyen mélységben kell szembesülnünk a nap legfontosabb történéseit összefoglaló, kimagaslóan nagy nézettségű híradókban. (Idén októberben a 4-17 évesek több mint egytizede volt az esti hírműsorok nézője az AGB adatai szerint). Ismét a BBC etikai kódexét idézzük, amely rámutat: “A híradók, aktuális műsorok szerkesztői tartsák szem előtt, hogy este kilenc óráig sok gyermek ül a televízió előtt, s közülük nagy lehet azoknak a száma, akik 2100 óra után is ott maradnak, különösen péntek és szombat esténként. Ezért a szerkesztők vigyázzanak az erőszakkal (…)” (BBC Guidelines for Factual Programmes 14.3).
Vizsgálatunk öt csatornára az MTV1 (1930), a Duna Televízió (2100), a TV2 (1900), az RTL Klub (1900 majd 1845) és a TV3 (1830) 1998. október 1. és október 31. között sugárzott hírműsoraira terjedt ki. Elvégeztük a műsorok tartalmának kvantitatív és kvalitatív vizsgálatát, amelyhez a tartalomelemzés módszerét használtuk. A vizsgált hírműsorokban 277 erőszakkal kapcsolatos hírt regisztráltunk és elemeztünk.
1. A megrázó hírek gyakorisága és hossza 1998 októberében az MTV Híradójában 13, a Duna Televízióban 11 százalék volt a véres hírek gyakorisága. Ugyanebben a hónapban a TV3 híreinek 17, a TV2 Tények című hírműsorának 19 százaléka tartalmazott ilyen híreket. Az RTL Klub tudósításainak több mint egyötöde (22 százaléka) kötődött borzalmakhoz (1. ábra). Októberben valamennyi hírműsorban nőtt az erőszakos hírek aránya az előző hónaphoz képest (lásd melléklet). A megrázó eseményekről szóló hírek aránya a vizsgált hírműsorokban (százalékban)
forrás: ORTT Októberben az öt hírműsorban összesen bemutatott véres események több mint egyharmadát az RTL Klub Híradója, azaz “fiatalok televíziója” adta: az ilyen hírek 37 százaléka (103) ehhez a csatornához kötődött (2. ábra). Ez a hírműsor jelentősen – 13 százalékkal - megelőzte nagy vetélytársát, a TV2 Tényeket. A “családok televíziójának” hírei 24 százalékban (67 db) tudósítottak a világban bekövetkezett tragikus eseményekről. A két közszolgálati televízió közül az MTV1 volt az erőszakosabb, de meg sem közelítette meg a két nagy kereskedelmi csatorna “erőszak fokát” MTV1 Híradó 13% (37), Duna TV Híradó 8% (22). A Hír3 továbbra is a két véglet között helyezkedik el. Az általa bemutatott erőszakhoz, tragédiához kötődő 48 hír az októberi “dózis” 17 százalékát tette ki. Az októberben bemutatott megrázó események eloszlása hírműsoronként(százalékban)
forrás: ORTT Az RTL KLUB 103 tragédiáról szóló tudósítása 82 percet tett ki adásidejéből. A TV3 69, a TV2 53 perc hosszan foglalkozott ilyen témákkal. A két közszolgálati csatorna együtt sem szentelt ennyi időt világban zajló borzalmak taglalásának, mint az előbbiek. (MTV1 Híradó 26 perc, Duna TV Híradó 25 perc) (3. ábra). A megrázó eseményekkel foglalkozó hírek
hossza hírműsoronként összesen(perc)
forrás: ORTT A Tv3 bár kevesebb megdöbbentő hírről tudósított októberben (48), mégis az erőszakos hírekről szóló tudósítás de hossza nagyobb volt (69 perc), mint a nála jóval több (67) tragédiát prezentáló TV2-é (53 perc). Ez azért lehetséges, mert a Hír3 a többi hírforráshoz képest kevesebb hírrel dolgozik (a TV2 és az RTL klub műsoronként átlagosan 16, az MTV1 15, a Duna TV 14 hírről tudósít, addig a TV3 híradója átlagban csak 12 különböző eseményről számol be), viszont a tudósítások átlagos hossza ennél a csatornánál a legmagasabb (90 másodperc). A Duna TV átlagosan 70, az MTV1 Híradó 55, a Tények és az RTL Klub Híradó átlagosan 50 másodpercet fordít egy-egy hír taglalására. 2. A megrázó hírek típusai Vizsgálatunk következő lépésében a megrázó események összetételét keletkezésük okai szerint tipologizáltuk.
1. 2. 3. 4. 5.
társadalmi konfliktuson alapuló események (terrortámadások, zavargások, háborúk), balesetek, bűncselekmények, természeti katasztrófák, egyéb események, mint pl. öngyilkosságok, sport-huliganizmus.
Lényeges eltérést mutattak a megrázó események egyes típusainak megjelenési arányai a vizsgált hónapban. Az MTV1 Híradó által bemutatott erőszakos események 35 százaléka társadalmi konfliktuson alapult. A két nagy kereskedelmi televízió után ez a híradó tudósított a legnagyobb arányban balesetekről (22%). Itt volt a legalacsonyabb a bűncselekményekről (8%) illetve a legmagasabb a természeti katasztrófákról szóló híradások arányszáma (27%). A Duna TV által bemutatott tragikus események majdnem fele valamilyen politikai, társadalmi problémán alapult. (46%). Ez a szerkesztőség egyenlő arányban prezentálta a bűncselekményeket, a baleseteket és a természeti katasztrófákat (valamennyi 18%). A TV2 a “közösségi konfrontációkról” és a balesetekről hasonlóan nagy súllyal tudósított (32%). Közel azonos arányban, de jelentősen ritkábban számolt be bűncselekményekről és földrajzi katasztrófákról (14, illetve 12%). Az RTL Klub bűncselekményekről való tájékoztatást tartotta különösen fontosnak (30%). Balesetekről szólt híreinek 24 százaléka. Az erőszakos hírek 28 százalékát a társadalmi konfrontációk, 24 százalékát a balesetek, 6 százalékát pedig a természeti katasztrófák tették ki a “fiatalok televíziójának hírműsorában. A TV3 Híradójának erőszakkal, vérrel kapcsolatos tudósításainak majdnem kétharmada volt társadalmi
összeütközésen alapuló (60%). Ez arány, ha az esetek számát vesszük figyelembe, megegyezik az RTL Klub Híradójának 28 százalékával. Mindkét csatorna hírműsoránál 29 ilyen jellegű hírrel találkoztunk. A Tv3 híradója esetében a közösségi összecsapásokon alapuló hírek rendkívül magas arányszáma részben azzal magyarázható, hogy e csatorna lényegesen gyakrabban és alaposabban foglalkozott (34%) az izraeli palesztin-zsidó konfliktussal, mint a többi hírműsor (MTV1 13, Duna TV 9, TV2 22, RTL 22%). A balesetek, a bűncselekmények és a természeti csapások közel azonos súlyt képviseltek a Hír3 lesújtó híreiben (13, illetve 10-10 %) (1. táblázat). A megrázó események típusainak megoszlása a vizsgált híradókban (százalékban)
1. Táblázat
A megrázó események típusainak megoszlása a vizsgált híradók között Az RTL Klub szinte valamennyi kategóriában felülmúlta vetélytársait. Kizárólag a természeti katasztrófákról szóló tudósítások esetében előzték meg (MTV1 és TV2). A megrázó események típusainak megoszlása a vizsgált híradók között (százalékban)
2. Táblázat A vizsgált hírműsorokban bemutatott társadalmi konfliktuson alapuló erőszakos események 13 százalékát az MTV1, 10 százalékát a Duna TV, 21 százalékát a TV2 hírműsora jegyezte. A megmaradt százalékokon az RTL Klub és a TV3 osztozott fele-fele arányban (28-28%). Azonban míg ez a szám a Hír3 által ismertetett összes erőszakos esemény 60 százalékát tette ki, addig az RTL Klub Híradójában esetében csak a 28 százalékát. (4. ábra) A társadalmi konfliktuson alapuló erőszakos események eloszlása a híradókban (százalékban)
forrás: ORTT A balesetek megjelenítése is az RTL Klub Híradóban volt a leggyakoribb (38%). Októberben az öt hírműsor által képernyőre vitt balesetek egyharmada a TV2-höz, 13 százaléka az MTV1-hez, 10 százaléka a TV3-hoz, 6 százaléka pedig a Duna TV-hez kötődött (5. ábra). Az Októberben bemutatott balesetek eloszlása a hírműsorok között (százalékban)
forrás: ORTT Az MTV Híradó mutatott be leggyakrabban képeket természeti katasztrófákról (31%), megelőzve a TV2 és az RTL híradóját (24, illetve 18%) (6. ábra). A természeti katasztrófákról beszámoló tudósítások eloszlása a hírműsorok között (százalékban)
forrás: ORTT A híradókban bemutatott bűncselekmények hatvan százalékát az RTL Klub tárta a nézők elé. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált hónapban az RTL által prezentált bűncselekmények nagysága tízszer akkora volt, mint az MTV1-en, nyolcszor akkora, mint a Duna Híradóban, hatszor akkora, mint a Hír3-ban és ötször akkora, mint a Tényekben közhírré tett bűncselekmények száma (7. ábra). Az októberben bemutatott bűncselekmények eloszlása a híradók között (százalékban)
forrás: ORTT Adataink alapján úgy tűnik, hogy az erőszak túlreprezentálta magát az RTL Klub hírműsorában hiszen nem csupán a társadalmi konfliktusokból fakadó erőszak, illetve a balesetek prezentálásában járt az élen, de hírszerkesztői az átlagnál jóval gyakrabban tartották fontosnak a bűnügyi tudósítások közlését is. 3. Az események prezentálása Elemzésünk következő lépésében a megrázó események képi prezentálását vizsgáltuk, azaz azt, hogy a híradókban bemutattak–e, és ha igen, milyen hosszan megrázó erejű képeket: fedetlen vagy letakart holttesteket, sebesült, haldokló embereket, nyílt sebeket, sérüléseket, véres tárgyakat vagy sokkos állapotban lévő áldozatokat. A képi megjelenítést vizsgálva továbbra sem tudtunk jelentős különbségeket felfedezni a különböző csatornák között. A kereskedelmi televíziók közönsége összességében jóval több véres képet láthatott a világ eseményeiről. Az RTL Klub Híradója több mint négyszer annyi “vulgáris másodperc” segítségével tudósított az ország és a világ eseményeiről, mint a Duna TV, s majdnem négyszer annyival, mint az MTV1, háromszor annyival, mint a Tv3. De a véres, sokkoló képek bemutatását szintén túlhangsúlyozó Tényekre is “rávert” majdnem száz másodpercet. A televíziós híradó nézők a legtöbb tragikus hírt, s arról vulgáris képi tudósítást az RTL Klubtól kapják (8. ábra)
Az októberben bemutatott “vulgáris” képek hossza hírműsoronként (másodpercben)
forrás: ORTT Melléklet 1. A megrázó eseményekről szóló hírek aránya a vizsgált híradókban (százalékban) (szeptember, október)
1998
Duna TV
MTV
TV3
TV2
RTL
Szeptember
10
9
13
17
16
Október
11
13
17
19
22
II. Melléklet A bemutatott erőszakos hírek százalékos megoszlása a csatornák között (százalékban) (szeptember, október)
1998
DUNA TV
MTV
TV3
TV2
RTL
Szeptember
13
14
19
25
28
Október
8
13
17
24
37
