Bevezetés a nyelvtudományba 4. Morfológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
Morfológia Alaktan, szóalaktan Tárgya: a szavak szerkezetének, belsı felépítésének és létrehozásuk szabályainak a vizsgálata • a szóelemek osztályozása tımorféma: labda-, kértoldalékok: -gat, -k, -ról • a szóelemek tulajdonságai képzı: vált-e szófajt gyep fn.→ gyepes mn. szófajtartó-e olvas i. → olvasgat i. rag: szóalakzáró könyv-bılø hajó-tø
Morfológia • a szóelemek kapcsolódási szabályainak a leírása sorrend: írások -at tı képzı jel rag típus: -ne módjel kér ige -t idıjel -eget képzı (deverbális verbum) • az egyes szófajok toldalékolásának, ragozási sorainak a leírása pl. szóképzés, ragozás
Morfológia A morfológia sajátos helye a nyelvleírásban minden nyelvnek vannak hangtani és mondattani tulajdonságai nem minden nyelvnek van morfológiája – nem kötelezı tulajdonsága a nyelvnek pl. ún. izoláló nyelvek pekingi kínai Wô mǎi júzi chī. Én venni narancs enni. angol
The A
boy fiú
saw látmúlt
a egy
man. férfitárgyeset
The A
man férfi
saw látmúlt
a egy
boy. fiútárgyeset
Morfológia morfofonológia: a toldalékolás hangtani (fonológiai) következményei morfoszintaxis só fn. – A , Á, T, H ↓ -z igeképzı: sóz ige – Á ház – nyitva bármely toldalék elıtt -k többesjel: házak – már csak rag állhat utána
Morfológia „Tisztán” belsı alaktani kérdések: • a szóalakok felbontásának problémái • az egyes toldalékok eloszlása • ragozási paradigmák felépítése • olyan toldalékolás, ahol nincsenek hangtani v. mondattani következmények pl. ház-ig, hajó-ig A könyvet olvasom. A könyvecskét olvasom. Nincs mindent átfogó morfológiai elmélet.
Mi a szó? Amibıl a mondatok állnak… Barátom barátjának nagy háza nagyobb, mint a szomszédék nagy háza. Szóelıfordulás: 10 – a mondat minden külön hangsora (betősora) [Szóalak: 8 – azonos hangalakok; barát 2x, ház 2x, nagy 3x] Szótári szó (lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak – 6 barát, nagy, ház, mint, a, szomszéd
Mi a szó? Nincs saját definíció: a szó összefoglaló terminus szóelıfordulás – a beszéd egysége lexéma – a nyelv (langue) egyége ↓ • a nyelv elemkészletének része • a mentális szótárban (lexikonban) tároljuk – morfológiai, szintaktikai és szemantikai információk • jelentése elsısorban fogalmi, de grammatikai, modális, logikai is lehet • hordozza a toldalékolhatóság lehetıségét, típusát bejátszás ’a bejátszik igével kifejezett cselekvés’ A kérdéssel két bejátszás is foglalkozott. ’rádió- v. tévémősorba elızetesen felvett, a mősorba beillesztett anyag’ fınévi grammatikai jelentése van: A, T, H, Jbirt lehet fınévi toldalékolása van
Az alaktan fı kategóriái Morféma (szóelem) a nyelvi rendszer alapegysége: a legkisebb nyelvi jel (a szóalak alapvetı ↓ alkatrésze) forma + jelentés elsısorban alaki egység kér+és+ek+et kér-: fogalmi tartalom -és: nomen acti (cselekvés eredménye – elvont) -ek: általános többesség -et: tárgyeset morfémánként egy jelentésmozzanat
De! kocsi + tok fogalmi tartalom birtoklás ténye T/3. ad + od E/2. 3. személyő határozott tárgy -tok, -od: egyetlen morféma! (kumulatív v. szintetikus jelentéshordozók)
disztribúció (elemkörnyezet): egy adott nyelvi elem összes lehetséges környezete az adott nyelvi szinten könyv│ könyv-re könyv-é könyv-es könyv-el Eredmény: elemi jelek
-ben kéz-ben erdı-ben kicsi-ben levegı-ben
Produktivitás produktív morfémák: termékeny, aktív részvétel morfológiai szerkezetek létrehozásában • teljes produktivitás (kategorikus produktivitás) olvas- igetı -ni fn. igenévképzı • teljes improduktivitás -omás: áldomás hallomás látomás vallomás De! *hozomás, *iromás stb.
Morfémaosztályok tımorfémák és toldalékok (affixumok) tımorféma: a szóalak kötelezı része tı cipıkér-
+
toldalék(ok) -s, -m, -k, -é, -re -et, -em, -t, -het. –ne
toldalék: fakultatív; többnyire grammatikai jelentést hordoz autó- zókat dalolgattunk képzı jel rag
A morfémaosztályok jellemzése 1. Nyitott és zárt rendszer tövek: általában nyitott rendszer egyalakúak – nyitott bróker, teló ’telefon’, hardver, anyázik, pogi, nevesít stb. tıvégi idıtartamot váltakoztatók – nyitott eurokrata, pizza, pláza stb. v-t tartalmazók – zárt tesz, vesz; ló, tı stb. affixumok: viszonylag (erısen) zárt csoport papírféle, jófajta, madárszerő: képzıszerő utótagok ezerszám(ra), gombamód(ra): ragszerő utótagok [nyelvtörténet: hat ige → -hat képzı; né ’nı’ → -né asszonynévképzı]
A morfémák jelentése tövek: tartalmas fogalmi (lexikális) jelentés ház-, fut-, nagy- stb. affixumok: járulékos v. nyelvtani jelentés jelentésalkotó v. jelentésváltoztató: képzı (gomb)-(o)s jelentésmódosító: jel (kocsi)-k szintaktikai viszonyítást hordozó: rag (ház)-ban komplex jelentés ír ige: erre jellemzı toldalékok rag ír-om ír-nak jel ír-na ír-t képzı ír-ogat ír-ás
A morfémák jelentése viszonyjelentéső tövek hátra, tüstént – (többnyire) nem toldalékolhatók [kint-rıl, de *kint-ig] hogy – más morfémához nincs kötve ház mellett, asztal alá – analitikus szerkezetek része talán, esetleg, bár – pragmatikai v. modális jelentés Vagyis: lexikális (tartalmas v. nem tartalmas) jelentés tı pragmatikai/modális jelentés járulékos grammatikai viszonyjelentés affixum – mindig járulékos, különféle grammatikai viszonyjelentés
Alakváltozatok (alternáció) hó-ban ~ hav-as jó-vá ~ beteg-gé ~ édes-sé kocsi-k ~ ház-ak ~ szék-ek ~ darab-ok ~ gyöngy-ök Egyalakú (egyváltozatú) tı v. toldalék ’betősorok értelmét megfejti’: olvas
: -ig toldalékmorféma Többalakú (többváltozatú) tı v. toldalék tipikus, elvont állandó változat – invariáns: az adott morfológiai kategória reprezentánsa beszédbeli realizáció: variáns v. allomorf alternánsok
Alakváltozatok (alternáció) az ’árok’ fogalmi jelentés tövét az árok- képviseli – invariáns allomorfok: árok-, árk invariáns: -iallomorfok: -i-, -ai-/-ei-, -jai-/-jeiegyváltozatú tövek esetén szék-: invariáns szék-: variáns (allomorf) egyváltozatú toldalékok esetén -ként: invariáns -ként: variáns (allomorf)
Alakváltozatok (alternáció) – összefoglalás Forrás: Keszler Borbála (szerk.), Magyar grammatika, 42. l.
A váltakozás típusai A) Funkciótlan szabad alternáció szabadon felcserélhetı allomorfok (nem kontrasztív disztribúció) veder- ~ vödörvederben ~ vödörben szabad váltakozás azonos toldalék elıtt -óz(ik) ~ -ódz(ik) vakarózik ~ vakaródzik
szabad váltakozás azonos tı elıtt
A váltakozás típusai B) Funkciótlan kötött alternáció a változó környezet más-más allomorfokat kíván – az adott morféma allomorfjai kizárják egymást (komplementáris disztribúció)
De!
kı-re köv-es
nem *köv-re nem *kı-s
a legtöbb toldalékmorféma ilyen: ház-ban ~ kéz-ben hoz-tok, kér-tek, gyız-tök
A váltakozás típusai C) Funkciós alternáció (kötött) (részleges) alaki eltéréshez társuló jelentésbeli (a grammatikai értéket érintı) különbség ún. flektáló nyelvek ném. geben ’adni’ fn. igen. – gab múlt idı Mutter ’anya’ esz. – Mütter tsz. ang. (to) come ’jönni’ fn. igen. – tooth ’fog’ (fn.) esz. – magyar – elvétve van E/3. – vagy E/2.
came múlt idı teeth tsz.
-na felt. m. E/3. ált. – -ná felt. m. E/3. határozott
A szóelemek alaki önállósága (szabad és kötött morfémák)
A) Szabad morfémák önmagukban, más szóelem nélkül is állhatnak mondatban – csak tımorfémák visz-, három-, ad-, bent-, ház-, már-, talánszükségszerően szabad morfémák: nem toldalékolhatók csak, már, talán „relatív” szabadság: ø morféma kell! fut-: futø E/3. ház-: házø alanyeset
A szóelemek alaki önállósága B) Kötött morfémák csak más testes (!) morfémával együtt: szükségszerő kötöttség • minden affixum (toldalék) • a tövek kisebb része – kötött tıalternánsok többváltozatú (többalakú) tövek – fıváltozat: szótári tı (szabad tı; invariáns) – mellékváltozat(ok) ’vhová helyez; vmit cselekszik’ tesz-: igetı; invariáns; fıváltozat; szótári tı; lehet szabad morféma; lehet allomorf (variáns) kötött mellékváltozatok (allomorfok, variánsok) te-(het), té-(t), tev-(ı) [mitév-(ı) (?)]
A szóelemek alaki önállósága ’az a fölsı végtag, amellyel az ember vmit meg tud fogni’ kéz-: kéz-be kez-et ’a sötétséget kifejezı jellemzı szín’ fekete-: feketeø A fekete macska a párkányon ül. feketé-n
A szóelemek alaki önállósága C) Passzív tövek (fantomtı) csak képzıt tartalmazó szavakban fordulnak elı disztribúciós módszer – tövek csör-dül for- dul csör-dít kon- dít csör-ög patt- og csör-get csen-get kielemezhetı a csör- szóelem (for-, kon-, patt-, csen-): csak képzıs szóalakban passzív – nem vesz részt új szóalakok létrehozásában: *csör-ni, *csör-tünk, *csör-és lexikalizálódás
Ragozási sorok (paradigmák) inflexiós toldalékok (jelek, ragok) rendszere pl. ige: személy- és számjelölés; fınév: birtoklás jelölése szembeállítható szóalakok ad-ok ad-unk ad-sz ad-tok jelentı mód, jelen idı, általános ragozás ad-ø ad-nak ház-am ház-ad ház-a
ház-unk ház-atok birtokos személyjelezés, egy birtok ház-uk
Ragozási sorok (paradigmák) német sagen ’mond’ ich sag-e du sag-st er/sie sag-t
wir sag-en ihr sag-t sie sag-en
határozott névelı hn nn Nom. der die Akk. den die Gen. des der Dat. dem der
sn das das des dem
orosz говорить [govority] ’beszél’ ja govor-ju mü govor-im tü govor-is vü govor-itye on govor-it onyi govor-it
A morfológiai mőveletek formai szempontból 1. Szuffixáció – toldalék a tı után m. kér-t-em; ház-ak-ban ném. schreiben ’írni’ → ich schreib-e ’írok’ das Kind ’gyerek’ → die Kind-er tsz. alanye. és tárgye. den Kind-ern tsz. részese. orosz мальчик [mal’csik] ’fiú’ → mal’csik-u esz. részese. mal’csik-ov tsz. birtokos e.
A morfológiai mőveletek formai szempontból 2. Prefixáció – toldalék a tı elıtt m. leg-nagyobb legesleg-nagyobb ném. führen ’vezet, irányít’ → ent-führen ’elrabol; eltérít’ halten ’tart, fog’ → er-halten ’(meg)kap; megıriz’ cseh nej-lepši ’leg-jobb’ 3. Infixáció – toldalék beékelése a tıbe lat. rup- ’tör’ → rumpo ’török’ tagalog (Fülöp-szk.) sulat ’írni’ → s-um-ulat ’írt’
A morfológiai mőveletek formai szempontból 4. Reduplikáció – a tı egyszeres v. többszörös megismétlése jávai ratu ’ vezetı’ → raturatu ’vezetık’ szomáli fen ’rág vmit’ → fen-fen ’minden oldalon megrág vmit’ szuahéli tafuta ’keres’ → tafutatafuta ’sokáig keres’
A morfológiai mőveletek formai szempontból 5. Összetétel – két szótári szó összekapcsolása szerves (endocentrikus): az alkotóelemek között grammatikai viszony van dércsípte, napsütötte; nagyothall, favágó, szájtátva; jóváhagy, városlakó, partraszállás; könnyőzene, sárgaláz, lenmag, bıkező jelentéssőrítı: mondatrészletekre lehet visszavezetni (különbözı átalakítások) szélmalom ’széllel mőködı malom’ papírbolt ’papírt eladó üzlet’ cukorbeteg ’magas vércukorszinttıl beteg’ [szervetlen (exocentrikus): nem grammatikai eljárás eredménye] ábécé, egyszeregy, miatyánk, üdvözlégy
A morfológiai mőveletek funkcionális felosztása 1. Képzés – új szótári szó létrehozása • termékenység (produktivitás) -z és -l igeképzı: internetez, klónoz; doppingol, printel -s melléknévképzı, -ság/-ség fınévképzı • gyakoriság kap-dos, ver-des: gyakori, improduktív kér-etik, enged-tetik: ritka, produktív • szófajtartás, szófajváltás üt-öget, olvas-tat ↔ ad-ás, város-i • fonológiai változatosság -kodik/-kedik/-ködik; -tlan/-tlen, -talan/-telen
A morfológiai mőveletek funkcionális felosztása 2. Ragozás – a szavak mondatbeli funkcióját határozza meg szóalakzárás: ad-ogat-t-unk; üveg-es-ek-nél produktivitás [! öröm-est; Pécs-ett, Kolozsvár-t; tett-leg, vég-leg; DE: jogi-lag, zenei-leg] fonológiai változatosság: -hoz/-hez/-höz
Irodalom Morfológia
É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Bp., 1998 (és késıbb). Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2000. Keszler Borbála–Lengyel Klára: Kis magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2002. Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Bp., 2000.
