2
Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok
5
1. BEVEZETÉS 1.1. Az intézmény önmeghatározása 1.2. Az iskola története és bemutatása 1.3. Személyi, tárgyi feltételek 1.4. Jövőkép 1.5. Küldetésnyilatkozat 1.6. A pedagógia program szerkesztésének elvei
7 8 9 10 11 12
2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka általános pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai 2.2. A kompetencia alapú oktatás alapelvei, céljai, feladatai, módszerei, eszközei 2.3. A kompetencia alapú oktatás keretében alkalmazott módszerek 2.4. A személyiségfejlesztés feladatai 2.5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.6. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.7. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos alapelvek, célok, feladatok, módszerek, eszközök kompetencia alapú értelmezése 2.8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 2.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2.10. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai 2.11. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 2.12. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei 2.13. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 2.17. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
14 17 21 26 33 41 50 55 56 70 71 76 79 80
3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSE, SZERVEZETI EGYSÉGEK 3.1. Óvodai csoportok 3.2. Az enyhén értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulók 3.3. Középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) tanulók 3.4. A súlyos és halmozottan sérült tanulók (rehabilitációs program) 3.4. Az autisztikus spektrumban élő tanulók 3.6. Utazó Tanári Intézményegység
3
84 88 93 103 109 117
4. HELYI TANTERV 4.1. Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete 4.2. A kerettantervek kiegészítése 4.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 4.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 4.5. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja 4.6. Választható tantárgyak, foglalkozások 4.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 4.8. A tanulók ellenőrzése, mérése, értékelése, feladatainak és beszámoltatásának meghatározása 4.9. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléshez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 4.10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 4.11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 4.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló elvek
123 124 133 135 135 135 136 138 147 152 153 157
5. SZAKMAI PROGRAM 5.1. A készségfejlesztő iskolai képzés sajátosságai 5.2. A készségfejlesztő iskolai képzés felépítése 5.3. A beszámoltatás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről
159 161 163
6. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 6.1. A Pedagógiai Program hatályba lépése 6.2. A Pedagógiai Program nyilvánossága 6.3. ZÁRADÉK
165 165 165
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet – Óvodai Nevelési Program (2017.) 2. számú melléklet - Az enyhén értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott 1-10. évfolyam) tanulók helyi tanterve (2010.) 3. számú melléklet - Középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmi akadályozott 1-8. évfolyam) tanulók helyi tanterve (2010.) 4. számú melléklet - A súlyos és halmozottan sérült tanulók helyi tanterve (2010.) 5. számú melléklet - Az autista tanulók helyi tanterve (2010.) 6. számú melléklet - A készségfejlesztő speciális szakiskola helyi tanterve (2014.) 7. számú melléklet - Az enyhén értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott 1-8. évfolyam) tanulók helyi tanterve (2014.) 8. számú melléklet - Középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmi akadályozott 1-8. évfolyam) tanulók helyi tanterve (2014.)
4
Bevezető gondolatok A Liget Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola többcélú közoktatási intézmény, amely a gyógypedagógiai ellátásra szoruló gyermekek, tanulók nevelését-oktatását látja el és utazó tanári szolgáltatást működtet. Pedagógiai Programunkat az érvényes jogszabályok alapján, a tanulók, szülők igényeit szem előtt tartva állítottuk össze. Törekedtünk arra, hogy bemutassuk iskolánk múltját, jelenét, s megismertessük a jövőre vonatkozó elképzeléseinket. Legfontosabb szempontunk a program összeállításánál az volt, hogy a legjobb pedagógiai módszerekre alapozva, segítsük gyermekeink sokoldalú fejlődését, környezetük befogadóvá válását, előtérbe helyezze a minőségi követelményeket, folyamatosan megújítva önmagunkat.
„Száz év múlva mindegy lesz, milyen házban laktál, milyen autód volt, hány forint volt a bankszámládon, de egy picivel jobb lehet a világ, mert ott voltál, amikor egy gyermeknek szüksége volt rád.” (Paul Newman)
5
1. Bevezetés
6
1.1. Az intézmény önmeghatározása Az intézmény hivatalos elnevezése: Liget Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola OM azonosító:
038405
Az intézmény címe:
5000 Szolnok, Liget utca 10.
Az intézmény telefonszáma:
56/421–103, 56/514–190
Az intézmény e-mail címe:
[email protected]
Az intézmény honlap címe:
http:/www.ligetutiiskola.hu Az intézmény emblémája
Iskolánk dala Aranyfényű napsugárban összefognak a kezek. Szeretetben együtt dalol minden felnőtt és gyerek. Nem baj, hogyha másmilyen vagy, lehet tiéd a világ. Hidd el azt, hogy értékes vagy, s csodák ezre vár még rád. Úgy érezzük, kezeinkkel elérhetjük a napot. Szeretetről, barátságról szólnak most e dallamok. Közösen mi így zenélünk, És a nap mosolyog ránk. Lépj be te is velünk együtt a szeretetnek ajtaján!
7
1.2. Az iskola története és bemutatása Múlt-jelen A Liget Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola Szolnok városában egyedülálló, bejáró jellegű, gyógypedagógiai intézmény. Iskolánk történetének legfontosabb eseményei: Szolnokon az értelmi fogyatékosok oktatása 1947 őszén a Sípos téri Általános Iskolában kezdődött, az általános iskola mellett önálló gyógypedagógiai osztályok beindításával. 1961-ben a Szolnok Városi Tanács a gyógypedagógiai osztályokból kisegítő iskolát hozott létre. A tanulólétszám növekedése, és az épület folyamatosan romló állapota megkívánta, hogy az iskola végleges épületet kapjon. 1979 őszére megépült egy modern, a gyógypedagógiai nevelés-oktatás célját kiszolgáló, egyemeletes iskola – a Liget úti Általános Iskola. A bejáró jellegű intézmény az enyhe fokban sérült gyermekek nevelését-oktatását látta el. 1980-1998-ig az iskola alapfeladatai közé tartozott a város logopédiai ellátása is. 1987-től – a szülők igényéhez igazodva – bejáró jelleggel foglalkoztató tagozatot indítottunk a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére. 1996-tól 10 osztályos iskolaként működünk. Iskolánkban a tanulók egyéni szükségleteihez és a családok igényeihez igazodva a 2000/2001. tanévben beindítottuk az autisztikus spektrumban élő tanulók ellátását szolgáló csoportot. A 2004/2005-ös tanévtől kezdve felmenő rendszerben bevezetésre került az iskolaotthonos oktatás a tanulásban akadályozott tagozat 1-4. évfolyamán. A 2007/2008-as tanévtől az értelmileg akadályozott tagozat a 11-12. évfolyammal bővült. A 2008/2009-as tanévtől intézményünk EGYMI-ként működik. A 2009/2010-es tanévben elkezdődött a fejlesztő iskolai oktatás. A 2009/2010-es tanévben bevezettük a kompetencia alapú oktatást. A 2011/2012-es tanévben ünnepélyes programsorozattal emlékeztünk meg iskolánk 50 éves évfordulójáról. 2013. január 01-től intézményünk állami fenntartásba került. 2014. január 01-től az utazó tanári szolgáltatás intézményegységként működik. A 2014/2015-ös tanévtől kifutó rendszerben megszűnik a tanulásban akadályozott tanulók előkészítő speciális szakiskolai oktatása. A 2016/2017-es tanévben 55 programmal ünnepeltük meg iskolánk 55. évfordulóját. 2017. szeptember 01-től alapfeladatunk óvodai ellátással bővült.
8
1.3. Személyi, tárgyi feltételek Személyi feltételek Iskolánkban az oktató-nevelői munkát gyógypedagógusok, illetve az ő szakmai segítségükkel, olyan pedagógiai végzettségű szakemberek végzik, akiknek a gyógypedagógiai diploma megszerzése folyamatban van. A nevelőtestület tagjai jól képzett, magas empátiás készséggel rendelkező szakemberek, akik képesek tudással és szeretettel a kitűzött célok megvalósítására, az intézmény hírnevének megőrzésére. A pedagógusok az iskolai oktató-nevelő munkán túl bekapcsolódnak a város és a környező települések sajátos nevelési igényű tanulóinak ellátásába, vezetik a gyógypedagógiai hallgatók szakmai gyakorlatát. Szakmai tudásuk korszerűsítése érdekében rendszeresen továbbképzéseken, tanfolyamokon vesznek részt. A pedagógusok munkáját pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek segítik.
Tárgyi feltételek Iskolánk épületét 1979-ben adták át. Az intézményben 21 tanterem található, melyek 12-15 fő befogadására alkalmasak. A tantermek berendezése nagyobb részben korszerű, alkalmazkodik a tanulók sérüléseihez, életkori sajátosságaihoz. A tantermek egy része a délutáni foglalkozások színtere is. Az intézményben oktatási és egyéb célra használt helyiségek: fejlesztő szobák, logopédia szoba, tornaszoba, gyógytornaszobák, informatika terem, életvitel oktatáshoz szaktantermek, könyvtár, olvasószoba szertárak, öltözők, aula. Az esztétikus, biztonságos környezet kialakítására nagy hangsúlyt fektetünk. Folyamatosan törekszünk arra, hogy pályázati lehetőségeket is kihasználva, olyan eszközöket szerezzünk be, amelyek a leghatékonyabban segítik oktató-nevelő munkánkat, biztosítják a korszerű oktatás feltételeit. Az iskola udvarán megszervezhető a mindennapos testedzés, a szabadidős, szabadtéri programok, és a játékos foglalkozások. Az ebédlő a menzás, iskolaotthonos és napközis tanulók számára kultúrált körülményeket biztosít az étkezéshez.
9
1.4. Jövőkép Iskolánk a jövőben is meg kívánja őrizni a város oktatási intézményei között elfoglalt sajátos helyzetét. Olyan iskolát szeretnénk ...., ahol
tanulóink
számára
használható
tudást
biztosítunk,
melynek
birtokában képessé válnak a társadalomba való beilleszkedésre, ahol a gyógypedagógiai nevelés korszerű gyakorló terepet, követendő mintát, szemléletet nyújt a gyógypedagógus jelölteknek, továbbképzésen résztvevő pedagógusoknak, pedagógiai segítőknek. A jövőben is kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a következő területekre: A habilitációs, rehabilitációs feladatok olyan széleskörű értelmezésére, amely az egész intézmény működését áthatja. Esélyteremtésre a súlyosan és halmozottan sérült tanulók és családjaik számára. A kompetencia alapú oktatás beépítésére az oktató-nevelő munkába. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók megsegítésére a többségi általános és középiskolákban. Arra
törekszünk,
hogy
intézményünk
továbbra
is
családias,
gyermekközpontú, jó hangulatú iskola legyen. Mindehhez olyan iskolai légkört teremtünk, ahol az emberi, társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a különösségét, a másságát is elfogadva.
10
1.4. Küldetésnyilatkozat
11
1.6. A pedagógia program szerkesztésének elvei A Pedagógiai Program az első két fejezetében azokat az elveket rögzíti, amelyek a teljes intézmény működését átfogják. Az ezt követő fejezetekben az intézmény működési egységeinek speciális sajátosságait, céljait, feladatait ismertetjük. Ezekben a részekben már nem ismételjük meg az általános fejezetekben meghatározottakat. A pedagógiai program magában foglalja: a nevelési programot a helyi tantervet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztését, a szervezeti egységeket az óvoda nevelési programját a készségfejlesztő iskola szakmai programját
A többcélú közös igazgatású intézménynek a fogyatékosság típusához és súlyosságához igazodó helyi tanterveit a pedagógiai program mellékletei tartalmazzák. Iskolánk szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatokat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
12
"... az élet egyszerű, de gyönyörű paradoxonja, ha úgy érezzük, hogy valaki őszintén elfogad olyannak, amilyen vagyok. Akkor máris hajlandó vagyok elmozdulni e pontról: elgondolkozni, hogyan szeretnék megváltozni, fejlődni, mássá válni, még inkább azzá, amivé válnom csak lehetséges." (Thomas Gordon)
2. Nevelési program
13
2.1. Az iskolában folyó nevelő–oktató munka általános pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai Iskolánk által kiemelten fontosnak tartott értékek
humanizmus
esélyegyenlőség
személyiségfejlesztés
értékorientált, konstruktív életvezetés
differenciált fejlesztés
felzárkóztatás
gyermek- és ifjúságvédelem
egészség- és környezetvédelem
lokálpatriotizmus
partnerközpontúság
folyamatos szakmai fejlődés
Az intézmény általános célkitűzéseit meghatározza a fogyatékos gyermekek különleges gondozási és nevelési-oktatási igénye, a biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságok együttese, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan a gyermekek nevelhetőségének, oktathatóságának jellegzetes különbségeit fejezi ki.
14
Célok
Alapelvek A kor követelményeinek megfelelő általános műveltség, tudás, kompetencia és előkészítő, speciális szakmai ismeretek biztosítása.
Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek differenciált, egyénre szabott fejlesztése.
Értékorientált, konstruktív életvezetés
Gyermekközpontúság.
Humánus, pozitív magatartási minták, emberi kapcsolatok kialakítása, fenntartása.
A nevelő-oktató munka középpontjában a sajátos nevelési igényű tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll, az alapkompetenciákat érintve. Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási és értelmi akadályozottság, a fejlettségi szint figyelembevételével. A tanulók képességeinek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. A sérült funkciók javítása.
Önálló vagy minél kevesebb segítséget igénylő, egészséges életmód kialakítására nevelés. Szakmai együttműködés biztosítása tagozatonként, a harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatainak befogadása és követése. A gyermek életkori sajátosságainak megfelelő gyógypedagógiai (gyermekközpontú, elfogadó, elfogadtató) bánásmód alkalmazása a nevelés-oktatás valamennyi mozzanatánál. A tanuló autonómiájának tiszteletben tartása. Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem, az érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek.
Az intézmény nyitottságának elve.
Fő célkitűzésünk a szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás erősítése. A pedagógiai tevékenység alapja legyen a tanuló, nevelő, szülő együttműködése. Az iskola legyen a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is. Módszertani központként az elért eredményeink, módszereink közvetítése partnereink, óvodai, általános iskolai és középiskolai pedagógusok, valamint gyógypedagógusok felé. A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek a megteremtése, a hálózati tanulásban való aktív szerepvállalás.
Lokálpatriotizmus
A természeti és társadalmi környezet ismerete, ápolása.
Feladatok
Sikerkritérium
Az egyéni adottsághoz mért ismeretközvetítés, minden gyermeknél a saját fejlődési ütem figyelembevételével. Minden tanulónak a sérülésspecifikusság szerint, őt megillető fejlesztés, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása.
Eredményes, sikeres ismeret elsajátítás önmaga képességeihez mérten. Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás, törekvés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók legalább 90 %-a továbbtanuljon. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók legalább 70 %-a képes legyen a társadalmilag hasznos, elemi szintű munkavégzésre. Az iskola befejezésére tanulóink hasznosítható tudással rendelkezzenek. A felmérések eredményei folyamatos fejlődést mutassanak.
Valamennyi tanuló képességeinek megismerése. Differenciált képességfejlesztés tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, egyéni fejlesztési tervek alapján habilitációs órákon. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük, sérülésspecifikus szempontú támogatása. A hátrányos szociokulturális környezetből érkezett tanulók felzárkóztatása, beilleszkedési, magatartási, és tanulási nehézségeiknek a leküzdése. Kitartó munka vállalása, illetve a monotónia tűrésének kialakítása. Állóképesség, kitartás, akaraterő fejlesztése. Intézményünk környezetésben végzett önkéntes munkavégzés, a támogatásra szoruló tanulók fokozott megsegítése.
A mindennapi élethez, munkához szükséges önállóság, erőfeszítések, monotónia tűrés meglapozása. A rendszeres és állandó munkavégzés iránti igény felébresztése. Évente legalább egy alkalommal végzett önkéntes tevékenység.
Tanulóink számára minél több, színes szabadidős tevékenység, ünnepi megemlékezés biztosítása. A mindennapokban is megteremteni a gyermekek komfortérzetét, az öröm, a boldogság, a megelégedettség és a biztonság érzetét.
A sajátos nevelési igényű tanulóink pozitív vélemény alkotása iskolájukról. A partnerei elégedettségmérések eredménye minimum 80 %-os legyen.
A tanulók személyiségének fejlesztésével az önelfogadás, mások elfogadása, a toleráns magatartás kialakítása, az általános emberi értékek elsajátítása. A szokások, hagyományok megismertetése, elfogadtatása a tanulókkal, más értékek tiszteletére nevelés, az erkölcsös viselkedés, önzetlenség, szeretet, segítőkészség, szorgalom megkövetelése. A nevelési célok megvalósítása érdekében együttműködés a szülőkkel, gondviselőkkel. Szülői főrumok, tanácsadások tartása. A szülők, az intézmények bevonása az iskola pedagógiai tevékenységébe. Partnereink elvárásainak, véleményeinek beépítése pedagógiai munkánkba. Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése. Intézmények közötti szakmai együttműködések, műhelymunkák megvalósítása.
Harmonikus személyiségű felnőtté válás. Reális önismeret, a másság elfogadása.
A tanulók értelmi képességeik és életkoruk függvényében ismerjék meg a város természeti, kulturális értékeit. Olyan esztétikus iskolai tanulási környezet kialakítása, amely tükrözi a város értékeit.
Iskolánk esztétikus környezetének, tisztaságának megőrzése. Minden osztály legalább egyszer vegyen részt városismereti programon. Minden osztály fogadjon örökbe egy-egy udvarrészt, melyet folyamatosan gondoz.
Széles körű szakmai kapcsolat, együttműködés partnereinkkel, társintézményekkel, szervezetekkel, a fenntartóval.
Az itt megjelölt célok és feladatok a nevelőtestületnek azt a törekvését mutatják, hogy minden gyermeknek a lehetőségeihez mért legteljesebb fejlődését kívánja biztosítani. Az általános célok megvalósítását lehetővé tevő feladatrendszer a sajátosságokat tekintve különbözik a fogyatékosságok
típusa,
súlyossága
szerint.
A
sajátos
intézményegységekre lebontva a helyi tantervekben találhatók.
15
célkitűzések
feladatai
A nevelés-oktatás eszköz- és eljárásrendszere A nevelés-oktatás eszköz- és eljárásrendszerét a sajátos nevelési igényű tanulók képességeinek, életkori sajátosságainak megfelelően, a humánus emberi viszonyok elvének szellemében alkalmazzák az intézmény pedagógusai. Iskolánkban a nevelés-oktatás eszköz- és eljárásrendszerét az alábbi tényezők befolyásolják:
a nevelőtestület elhivatottsága, szellemisége
a nevelőtestület magas szintű szakmai felkészültsége
a folyamatos szakmai megújulás igénye
korszerű készség és képességfejlesztő eszközök alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban
a nevelőközösség, a tanulók valamint a szülők közössége érdekérvényesítő tevékenységének harmonizálása az iskolai célkitűzések megvalósulása érdekében
A felsorolt tényezők hatása folyamatosan érvényesül és keretet ad az alkalmazott eszközöknek, eljárásoknak. A nevelő-oktató munka céljainak megvalósulását szolgálják az alapelvek figyelembevételével megfogalmazott általánosan és széles körben alkalmazott módszerek, eszközök és szervezési módok.
16
2.2. A kompetencia alapú oktatás alapelvei, céljai, feladatai, módszerei, eszközei A kulcskompetenciák fejlesztésének területei a szervezeti egységek helyi tantervében találhatók, a NAT által meghatározottak szerint, az irányelvekben szabályozottak beépítésével.
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat.
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint
Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!
Iskolánk a tanulók képességeihez igazodva felkészíti a tanulókat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a tanulási képességek és alapkészségek kialakítása.
A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!
Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.
A kiemelkedően jó adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.
A kulcskompetenciák NAT és irányelvek által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.
MÓDSZEREK A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
ESZKÖZÖK Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják Minden kolléga helyezzen Differenciált nehézségű kiemelt hangsúlyt a feladatokkal, testreszabott kreativitás fejlesztésére és egyéni és csoportos a (belső) tanulási foglalkoztatással motiváció erősítésére! lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.
A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségirányítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a méréseket.
A mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el
Gazdagító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..
A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban
A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben történő felkészítéssel, szerepléssel.
Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (internet, interaktív tábla, SDT, iskolai könyvtár, digitális tananyagok, CD/DVD.) segítjük az egyéni haladási ütem követését, differenciálást. Kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.
A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.
17
CÉLOK
FELADATOK
Iskolánkban egy idegen Az idegen nyelvek nyelvet (angol) oktatunk a tanulása iránti igény tanulók képességeihez felkeltése. nagymértékben igazodva, az irányelvekben megfelelően a tanulók képességétől függően.
Minél több tanuló legyen képes egyszerű információkat kérni és adni.
ALAPELVEK
MÓDSZEREK
Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni képességek figyelembevételével. Alkotó pedagógiai klímát Jellemezze munkánkat Demokratikus alapokon Növeljük a tanulók aktív teremtünk az eredményes egyfelől a álló, integratív tanár – részvételét igénylő munka érdekében. következetesség és diák viszonyt alakítunk ki. ismeretszerzési módok igényesség, másrészt a A tanítási órák légköre, arányát (megfigyelés, tanulók jogainak, emberi hangulata oldott, a kísérlet, új információs és méltóságának tiszteletben tanulók sikerorientált kommunikációs tartása, a velük szemben beállítódással dolgoznak. technikákat alkalmazó megnyilvánuló pedagógiai anyaggyűjtés, szerepjáték, tapintat, bizalom, drámapedagógia stb.). megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! Támogatást adunk a Akadályozzuk meg azt, A rászoruló gyermekeket Differenciált szociokulturális hátrányok hogy a szociokulturális hatékony felzárkóztató foglalkoztatással, az leküzdéséhez. hátrányok tanulási munkával, napközi és egyéni haladási ütemhez esélyegyenlőtlenséget iskolaotthonos ellátással igazított fejlesztő eredményezzenek! segítjük. terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikák és módszerek közül azokat, amelyek a tanulóink képességeihez igazodnak! Az általános társadalmi Minden pedagógus tanulja Tanórai keretben és azon A fejlesztő programok modernizációt követve meg és alkalmazza a kívül megtanítjuk alkalmazásával lehetővé lépést kell tartanunk az modern gyermekeinknek a tesszük minden tanulónak informatika fejlődésével. infokommunikációs számítástechnika alapjait. az egyéni tanulási utak A kompetencia alapú technikákat, a érvényesítését. oktatás fokozatos számítástechnikai kiépítésével alkalmazzuk informatikai eszközöket a az SDT – programokat. saját tantárgya oktatása során!
Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek szeretete hatja át.
A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének.
Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!
Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk jó komfortérzésű fiatalokat!
A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek.
Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.
A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.
18
ESZKÖZÖK A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, digitális taneszköz, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.
Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.
Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.
Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és a 9-10 osztályban az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.
Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával.
CÉLOK
FELADATOK
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitűntetett kötelességének tekinti
A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.
Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi területen belül a történelem a társadalomismeret a honés népismeret a környezetismeret tantárgyakban valósítjuk meg.
Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!
ALAPELVEK
Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét.
Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását.
Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!
Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a Tanuljanak meg a fiatalok demokratikus globálisan gondolkodni és intézményrendszer lokálisan felelősséggel használatához, az egyenlő cselekedni! bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. A kommunikációs - és Tudatosítjuk a viselkedéskultúra gyermekben a szűkebb és elsajátíttatásával alakítsuk a tágabb környezetből ki tanítványainkban a megismerhető erkölcsi tárgyi és személyes értékeket, erősítjük a világukban való pozitív szokásokat és a eligazodás képességét! humánus Tudják helyesen megítélni magatartásmintákat. az emberi kapcsolatok Választási /döntési jelentőségét és minőségét! helyzetekben felelősen cselekedni. Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban.
MÓDSZEREK Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés
A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulástanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok.
Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalomismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módszerekkel (kooperatív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.
A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A pedagógusok sajátítsák A tanuló-megismerési el és adekvát módon technikák és eljárások alkalmazzák a tanulóelsajátítása és szükség megismerési eljárásokat szerinti alkalmazása az és módszereket! iskola belső mérésiAlakítsuk ki ellenőrzésitanítványainkban az minőségbiztosítási önmegismerés és programjának önkontroll; az önmagukért megfelelően. vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét!
19
ESZKÖZÖK
Digitális tananyagok, SDT-anyagok, programcsomagok.
Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez.
Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges tudás megszerzése.
ALAPELVEK A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.
A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport; A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematika-specifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.
CÉLOK
FELADATOK
Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat. Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat.
Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.
Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés.
Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.
Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre
A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.
A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.
A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!
Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése
Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.
Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.
Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!
Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.
A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.
Differenciálás Kooperatív technikák Projektek
Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál.
Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása
Ajánlott nyelvi tevékenységek: - vázlatkészítés - életrajz írása - élménybeszámoló - üzenet - feljegyzés írása - történet tömörítése Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. - hírműsor - filmrészlet - interjú - történetek, mesék, - versek Szabad interakció: - feladatfelmérés - tervezés - követés - értékelés - megvitatás
Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás
A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban!
A kompetencia alapú anyanyelvi nevelés szempontjából kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.
A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció - összefüggő beszéd
A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni.
Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban
Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.
Tudjon írni: - üzeneteket - feljegyzéseket - életrajzot - magánlevelet - egyszerű történéseket
A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.
A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják,a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhasználatot erősíti.
A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse.
A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás.
A tanulók képesek: - egy adott modellt követve saját szöveget alkotni - saját munkájukat bemutatni - követni tudja a projektkészítés lépéseit - megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt
20
MÓDSZEREK
ESZKÖZÖK
A párban és csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.
Autentikus olvasott és hallható anyagok.
Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.
2.3. A kompetencia alapú oktatás keretében alkalmazott módszerek Cselekvés- és tevékenység-központúság Az ismeretek átadására mindig valamilyen tevékenység végzésekor, illetve tevékenység által kerül sor. Vagyis az elmélet a tevékenység során realizálódik. Lépéseire bontott cselekvéssor Az apró lépésekre, algoritmusokra bontva tanítjuk meg a műveletet. Ahhoz, hogy ez automatikussá váljon, sok gyakorlás szükséges. Ehhez időt kell biztosítanunk. Az automatikussá vált lépést, mozzanatot csak ezután szintetizálhatjuk. A végeredmény egy tudatos, jól kivitelezett munkafolyamat. Gyermekre szabott, adekvát feladatok Minden gyermek önmaga képességstruktúrájának megfelelően kapja meg a feladatot mennyiségileg és minőségileg. A pedagógusnak ismernie kell a gyermekek pszichikus funkcióit, képességeit, különösen megfigyelő, tervező, ellenőrző, utánzó és teherbíró képességüket, manuális készségüket, monotónia tűrésüket, kreativitásukat stb. Személyiség-adekvát feladatokat kell adnunk minden gyermek számára. Olyan feladatot, amely kis erőfeszítéssel eredményhez vezet, hiszen ez adja a sikerélményt, amely a legfontosabb motivátor. A sikeres produktum létrehozását még folyamatos ellenőrzéssel, segítségadással biztosíthatjuk. A munka örömének megélésére való lehetőség biztosítása Ennek mozzanatai:
A nyugodt munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek biztosítása. A foglalkozásokat úgy kell terveznünk, szerveznünk, hogy a gyermekek rendelkezésére álljanak a megfelelő eszközök és munkaanyagok.
A biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése.
21
A tantervi tananyag elsajátítása során különféle szervezeti formákat alkalmazhatunk. Ezek a tanulásszervezési módok a csoportmunka, a páros munka és az individuális tevékenység.
Jó, oldott, nyugodt légkör megteremtése.
Fontos a munka esztétikumára és higiénéjére szoktatás, nevelés.
A legjobb példa maga a pedagógus, aki átéli az alkotás örömét, és a gyermek ezt modellálja. Legfőbb célunk a készség-, képességfejlesztés mellett, hogy a gyermek szeresse meg a tanult tevékenységeket, és az örömteli tevékenységek során sikeres, hasznos és esztétikus produktumok szülessenek. Kooperatív tanulás A kooperatív tanulásszervezés alapelvei:
építő egymásrautaltság
egyéni felelősség
egyenlő részvétel
párhuzamos interakció
A pedagógus – ugyanúgy, mint a projekt alapú tanításnál – támaszkodhat a gyermekek előzetes ismereteire és az együttműködésükre, miközben tevékenykedteti őket. A tanulók ezáltal aktív befogadóvá válnak, érdeklődőek az órán, jobban elfogadják egymást órán kívül is. A közvetlen valóság megtapasztalása, megfigyelése A tapasztalatszerzés során szükséges, hogy a tanulók keressenek meg, fogalmazzanak meg olyan szempontokat, amelyek irányítják a figyelmet. Lépések:
a megfigyelés ráirányítása a megismerendő dologra (minél több érzékeléssel és észleléssel)
megfigyelési
szempontok
keresése,
megfogalmazása,
kiemelése
kérdésekkel:
tanár/gyermekek részéről egyaránt
a figyelem tartósságának, intenzitásának javítása a kérdések megválaszolásával
a megfigyelési eredmények pontos megfogalmazása
egymás megfigyelési eredményeinek összehasonlítása
22
A lényegkiemelés technikáinak gyakorlása Vázlatírás, jegyzetelés, lényegkiemelés Minden tanulási folyamatnak, témakörnek, problémának vannak olyan mozzanatai, elemei, részei, amelyek a megértés, a bevésés, a későbbi alkalmazás szempontjából jelentőségük folytán kiemelkednek az „egész”-ből. Ezt a kiemelkedést – a lényeget – gondolkodással lehet felismerni. Ezért törekedni is kell a lényeges mozzanatoknak, a lényegkiemelés technikáinak megtanítására. Ez a tanulási idővel való alapvető gazdálkodást teszi lehetővé. Gyakorlati technikák A szövegben lényeges szavak, gondolatok megkeresése (aláhúzása); történetekből a legfontosabb mondanivaló kigyűjtése, sűrített megfogalmazása (tömörítéses gyakorlattal: „Foglald össze egy mondatban!”), vázlatok készítése (bővítéses gyakorlattal: „Bővítsd a kérdések alapján!” típusú feladatok), megfigyelések, feladatvégzési tapasztalatok tömörítése szabályokban; tanórák, témaegységek végén összefoglalás. A rögzítési módszerek kiválasztása Kiemelt jelentősége van a tanulásban akadályozott tanulóknál a rövid és hosszú távú emlékezet fejlesztésének. Nélkülözhetetlen számukra, mert nem szeretnek mindenben a tankönyvre és az írásbeliségre támaszkodni. Az emlékezet komplex fejlesztését többféle tanulási módszer összekapcsolásával, a különböző rögzítési módok (vizuális, hallásos, mozgásos, tapintásos, szaglásos) együttes alkalmazásával
érjük
el.
Ily módon
egymást
kiegészítve,
erősítve
hatékonyabb,
eredményesebb tanulást tudunk elérni. Tanítványainknál dolgoztassuk a képi megjelenítő gondolkodást, a reprodukciós és az alkotó képzeletet. Gyakorlati technikák:
memoritertanulás (pl. versek, szabályok, szövegrészek megtanulása)
a memoritertanulás gyakorlása (a szövegösszefüggések megértése, a szavak jelentésének ismerete, a szöveg tagolása kisebb értelmes egységekre)
23
egyes szavak, nevek, adatok megtanulása (pl. szókincsbővítés, idegen szavak, történelmi személyiségek neve, évszámok)
egyes szavak, nevek, adatok megtanulása, gyakorlása: az írott alak bemutatása, majd leírása, megkeresése a nyomtatott szövegben, elhelyezése saját fogalmazású szövegkörnyezetben
megerősítés rajzzal: megfigyelt dolgok, jelenségek, események ábrázolása (pl. téli fa lerajzolása,
illusztráció
készítése
egy
történethez,
különböző
háromszögek
szerkesztése), lerajzolás előtt a részletek felidézése, megnevezése, rajztechnikai tanácsok kérése
eszközök használata a bevéséshez (a szorzótábla megtanulásához, a mértékegységek átváltásának gyakorlásához, a földrajzi ismeretek elmélyítéséhez stb. táblázatok, térképek, ábrák szükségesek; ezek használatát meg kell tanítani/tanulni)
Játékos gyakorlatok, játékok A játékos gyakorlatok és a játékok beépítésének a nevelő-oktató munkába a gyógypedagógia körében nagy hagyományai vannak. A játékos gyakorlatok, játékok a feldolgozás alappillérei. Minden más módszer, eljárás, tevékenység a játékhoz kapcsolódjon. Ez a helyzet a felszabadult,
a
spontaneitást,
az
ötletközlési,
önkifejezési,
kapcsolatalakítási,
helyzetmegoldási bátorságot és a lelkes részvételt támogatja. Oldott, elfogadott, megítélésmentes és minősítésmenetes klímát teremt. A nyílt, őszinte, a visszautasítástól és a kudarctól megkímélő légkörben könnyebben kialakul a gyermeki aktivitás, a kölcsönös támogatás és támogatottság, valamint a csoportszabályok betartása és az elvárásoknak való megfelelés. A játékok vezetésében a pedagógusnak ki kell lépnie hagyományos szerepéből. Új szerepe:
Operátorként: tervezi, szervezi, vezeti a játékokat, műveleteket és a feladatokat.
Facilitátorként: serkenti a részvételt, a történéseket, a megnyilatkozásokat.
Interpretátorként: értelmezi és segít értelmezni a megfigyeléseket, a jelenségek, történések üzenetét, hátterét, összefüggéseit, fogalmait, a tapasztalatok lényegi elemeit, interiorizálandó tartalmait.
24
A sajátos vezetői szerep megkívánja, illetve megkívánhatja a pedagógustól, hogy:
együtt dolgozzon a csoporttal;
előkészítse, bemutassa a játékokat, gyakorlatokat, helyzeteket;
aktív részesként mintát nyújtson;
szembesítsen, megfigyeljen, tükrözzön;
javítson, segítsen, támogasson;
aktivizáljon, jutalmazzon, dicsérjen;
belépjen, beavatkozzon;
elősegítse a csoport norma- és rítusképző munkáját;
újranevelő pszichopedagógiai tevékenységet folytasson;
szabályozza az előrehaladást a fejlődés céljával.
25
2.4. A személyiségfejlesztés feladatai A tanulói személyiség életkori és egyéni jellemzőinek megismerését és fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített tartalmakkal valósíthatjuk meg. Az iskola célja a nevelés, a személyiségfejlődés segítése szervezett, tervszerű fejlesztéssel. A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához és különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Az életkori sajátosságoknak a fogyatékosság által okozott részleges körű módosulása szükségessé teszi a személyiségfejlesztés folyamatában a sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását. A sérült személyiség egészének figyelembevételével kell kijelölnie az iskolai pedagógiai programnak azon nevelési területeit, amelyeknek kitüntetett helye és szerepe van a tanulók személyiségfejlesztésében, a sérült, a hiányos funkciók alakításában. Célok
A gyermeki személyiség megismerése.
A sérült pszichikus funkciók, a tanuláshoz szükséges képességek, a gondolkodási műveletek terápiás fejlesztése.
A kommunikációs hátrányok csökkentése.
Pozitív viszony kialakítása a társakhoz, a környezethez.
Az egészséges életmód fontosságának megismerése, és alkalmazása.
Az együttműködésre való nyitottság kialakítása, a konfliktuskezelési technikák és a megfelelő kommunikációs készség fejlesztése.
Feladatok
Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és a gondolkodási műveletek fejlesztése.
Tanulási technikák megtanítása: a közvetlen valóság megtapasztalása, a legalkalmasabb eszközök használata, rögzítési módszerek kiválasztása, az információkeresés megtanulása, a lényegkiemelés technikájának elsajátítása, a kooperatív tanulási technika megismerése, változatos beépítésük a tanítási órákba, foglalkozásokba.
26
Segítségadás a reális önértékelés kialakításához. A tanuló azon tulajdonságainak megerősítése, melyekkel felelősségteljes döntést tud hozni. A családból hozott értékek beépítése, a negatív nevelési minták, szokások ellensúlyozása.
A család, a környezet és az iskola nevelő, ható tényezőinek összehangolása a gyermek egészségének megőrzése érdekében.
A tanulói magatartását meghatározó okok megkeresése, a motiváltság és az akarati tulajdonságok vizsgálata.
Konstruktív konfliktuskezelési technikák átadása tanulóinknak, melynek módszerei a személyi fejlődést segítő, önismerettel kapcsolatos beszélgetések, a pozitívumokra való támaszkodás, a mintanyújtás és az élménybeszámolók meghallgatása.
E feladatok nem köthetők konkrét időpontokhoz, tanévekhez. Nevelési szempontból csak a gyermekek (1-6 évfolyam) és a serdülők (7-12 évfolyam) között célszerű különbséget tenni. A személyiségfejlesztés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, valamennyi tantárgyban érvényesítendők.
Célok, feladatok az 1-6 évfolyamon Az óvodás korból, illetve a családi életből való zökkenőmentes átvezetés az iskolai életformára. Szilárd szokásrendszer kialakítása. Megfelelő feladat- és szabálytudat kialakítása és fejlesztése. Igény kialakítása a tevékenység, a rendszeres munka iránt, felkészítés a terhelés növekedésére. A pszichés funkciók, mint az érzékelés, észlelés, figyelem, koncentráció, gondolkodás fejlesztése tervszerű gyakorlatokkal. A játék megszerettetése élmények nyújtásával. A kortársak felfedeztetése, barátságok kialakulásának elősegítése. Reális énkép megalapozása, az önismeret fejlesztése. A közösségi tudat fejlesztése, az érzelmi élet gazdagítása élményadással. A kommunikáció fejlesztése - hangsúlyt helyezve a beszédre, a rajzra, a viselkedésre, mint a kommunikáció eszközére.
27
Élmények nyújtása az ismeretszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a személyiség fejlesztéséhez. A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának fejlesztése, a személyiségben rejlő pozitív tulajdonságok kiaknázása. A szociokulturális hátrányok csökkentése, felzárkóztatás. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál a szakasz végére a kulturtechnikák (írás, olvasás, matematikai alapműveletek) eszközszintű elsajátíttatása. A mind önállóbb feladatvégzésre, majd a tanulási technikák megismertetésével az önálló tanulásra való felkészítés. Célok, feladatok a 7-12 évfolyamon Az előző korosztály számára megfogalmazott célok és feladatok továbbra is áthatják az iskolai tevékenységet, de tartalomban és mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, fejlettségét, a terhelhetőséget, az elvárható tudást.
A személyiségfejlesztés tekintetében kiemelt területként kezeljük:
a szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítését,
az egészségmegőrző, óvó attitűd kialakítását,
a tanulást az egész személyiség fejlődése, fejlesztése érdekében,
a kommunikációs nevelést és kultúrát.
a természet- és környezettudatos magatartásformákat,
Az egyes tanuló sikeres szocializációjának, a tudásának gyarapítását szolgáló rendszer gondozását is kiemelten építjük be a személyiségfejlesztés területei közé. A személyiség alakulása, alakítása nem független az adott közösségtől. Az egyén a maga tulajdonságaival hatással van a közösségre. Ez az együttes hatás még erőteljesebb a sérült tanulóink esetében. A szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítése A szocializáltság fontos mutatója az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak megértése és alkalmazása, az egyéni a közösségi érdekérvényesítés ön- és mások elfogadása. Az életkort és a fejlettséget vesszük figyelembe a tartalom, az elvárható szint és a tevékenységek meghatározásánál.
28
Feladatok, tevékenységek 1-6 évfolyamon
az iskolai hagyomány és szokásrend értelmezése, megértése - együttműködés a társakkal, a pedagógussal - például a teremrend, a tanszerek rendje, saját felszerelés elhelyezésének rendje, sorakozások, a tanórai megnyilvánulások, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidős foglalkozások terén,
a pozitív szokásrend megerősítése az önellátásban, az öltözködésben, az elemi tisztálkodásban (kézmosás, fogmosás), a WC. használatának elemi szabályai, következetes betartása, működtetése,
a felelősi rend értelmeztetése, a felelősi munka elvégzése, a saját, a társak tulajdonának, felszerelésének óvása, tiszteletben tartása.
Az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása a tanulók formálásának fontos eszköze. A gyakorlást összekötjük az egyén képességeinek legmegfelelőbb feladattal, tevékenységgel. A nagyobb önállóság, a visszajelzések, a korrigálások, a megerősítések dominanciája jellemzi ezt a szakaszt. Feladatok, tevékenységek a 7-12 évfolyamon Ebben a szakaszban már az alkalmazási szintig juttatjuk el a tanulókat. Célunk, hogy az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már belsővé vált szinten működjenek.
A szituációk széles körét felkínálva kívánjuk eljuttatni a tanulókat az együttélési normák, az írott és íratlan szabályok megismeréséig, értelmezéséig és azok elfogadásáig, alkalmazásáig.
A serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a barátságokra, tartós kapcsolatra, az egymás problémáinak kezelésére, a közösségi atmoszféra megteremtésére. A normaelfogadás mindenkor együtt jár a másság, a más kultúrából hozott értékek megerősítésével, tolerálásával.
29
Fontosnak tartjuk, hogy: a tanulás személyes tapasztalaton alapuljon a program vegye figyelembe a gyermekek érdeklődését, fejlődési szükségleteit aktívan vegyenek részt a saját tanulási folyamatuk alakításában a tanulókat a közösség ügyeiben való aktív részvételre, a közösségért felelősséget érző polgárrá neveljük legyenek széleskörűen tájékozottak, legyenek képesek - ha kell, ehhez segítséget kérve - felelőséggel dönteni, együttműködni rendelkezzenek a problémamegoldás és a konfliktuskezelés képességével-az önmagukhoz képest elvárható módon. Olyan feladatokra helyezünk hangsúlyt, amelyek lehetőség szerint önálló gondolkodásra, értékelésre,
döntéshozatalra,
saját
tapasztalatok
felhasználására,
kezdeményezésre,
találékonyságra, önfegyelemre és együttműködésre serkentik a gyermekeket. Alapértékként tekintjük az alábbiakat:
a másság elfogadása (másságon a különböző szociális hátterű, kultúrájú, képességű embereket értjük)
a bizalom megerősítése
az erős szolidaritásra való képessége
Ennek érdekében érzékenyítő tréningeket szervezünk a többségi iskolák pedagógusai, tanulói számára, ezzel példát mutatva az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák formai kereteinek és tevékenységeinek a kialakítására, ápolására. Célunk: Az emberek személyiségi jogainak tisztelete, előítéletektől mentes szemlélet formálása A sérült emberrel való együttműködésre való nyitottság kialakítása Megfelelő kommunikációs és együttműködési készség jelentőségére a figyelem felkeltése A kölcsönös egymásra figyelés fontosságának a megértetése Az emberi, társas kapcsolatok erősítése, új kapcsolatok kialakításának elősegítése A szülők bevonásával a partnerközpontúság erősítése Hatása: Az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak megértése és felhasználása, az egyéni a közösségi érdekérvényesítés ön- és mások elfogadása. A sérült emberek mindennapi nehézségeinek megtapasztalása, jobb megértése Szemléletváltozás Pozitív viszony kialakítása a sérült emberekhez Együttműködésre való nyitottság
30
A személyes motívumrendszer általunk előtérbe helyezni kívánt elemei:
Önellátási motívumok: biológiai-, komfort-, mozgás-, élményszükséglet;
Önvédelmi
motívumok:
egészségvédő,
identitásvédő
motívumok,
szabadságvágy,
önállósulási, öntevékenységi vágy, A szociális aktivitás pszichikus rendszerének elemei:
Kommunikatív képességek: érzelmi és verbális szociális kommunikáció (azaz az ember nem magában, hanem társas helyzetben beszél), beszélgető kör fontossága
Együttélési
képességek:
kötődési-,
kapcsolatkezelési-,
csoportkezelő
képesség,
utódgondozó, nevelő képesség
Érdekérvényesítő képességek: proszociális (a szociális kompetencia fejlesztésének képessége) versengési, vezetési képesség.
Az intézmény az eredményeit csak valamennyi pedagógusnak, pedagógiai segítőnek, munkatársának egységes elvek szerinti együttműködésével érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó a családi háttér megnyerése, támogató megerősítése (szülőcsoport, SZMK, kerekasztal beszélgetések, nyílt napok, közös programok a szülők bevonásával, részvételével). A személyiségfejlesztés színterei A feladatokat a nevelés szokásos színtereire értelmezzük: a tanórai, a tanórán kívüli iskolai és az iskolán kívüli területekre. Tanítási óra; Tanórán kívüli tevékenységek; Nyitott iskola: többszöri találkozás, közös programok ép kortársakkal; Mozgásterápián keresztül történő komplex személyiségfejlesztés: alapozó terápia; Iskolai ünnepélyeken való részvétel; Iskolapszichológus által vezetett önismereti, szorongásoldó, önelfogadást segítő csoportban való részvétel; Egyéni, ill. csoportos segítő beszélgetések, esetkonferenciák; Alkalmanként és igény szerint probléma-megbeszélő támogató csoport szervezése szülőknek; Cirkusz, színház, bábszínház látogatás; Tanulmányi és kulturális versenyeken való részvétel; A „jó gyakorlat” bemutatók;
31
A személyiségfejlesztő program sikerkritériuma A gyerekek sérüléséből adódó speciális szükségleteiből/állapotából indul ki és az integratív hatásrendszer előnyeire épül. pozitív hatást fejt ki a tanulmányi munkára a humán értékek átadására törekszik az életre készíti fel a tanulókat segíti a kommunikációs nevelést segíti az egészségmegőrző szemlélet kialakítását elősegíti a természet- és környezettudatos magatartásformák kialakulását közösségépítő hatású Kiemelt feladata az egyéni bánásmód, az egyénre szabott eljárások alkalmazása, amelyeknek a csoportban végzett foglalkozásokon belül is érvényesülnie kell.
32
2.5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.5.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségfejlesztés és ennek egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése. Az iskolai egészségnevelés célja: A tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő, és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. A fenti célok a következő feladatokon keresztül valósulnak meg:
Segítségnyújtás annak érdekében, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése illetve annak esetleges elvesztése az egyéni tetteken és választásokon múlik.
Az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakítása és az ezeket befolyásoló tényezők ismertetése.
Támpontok adása az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák megjelenjenek a tanulók mindennapjaiban.
Segítségnyújtás a tanulóknak abban, hogy készségszinten alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, melyek segítségével megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát.
Pozitív beállítódások, motivációk kiépítése az egészségmegőrzéssel kapcsolatban.
Az egészségi állapotot javító, fejlesztő magatartás és szokásrendszer kialakítása.
Törekvés a tiszta, egészséges környezet megteremtésére.
Felismertetni a helyes döntések szerepét a felnőtt életre, önálló életvezetésre vonatkozóan, a döntési kompetenciák kialakítása.
33
Önmaga megismerése, sérülésével való együttélés elfogadása, törekvés a teljes életre. A másság elfogadása, tolerancia, segítőkészség.
Képesség az életet, az egészséget veszélyeztető anyagok, helyzetek felismerésére, azok elutasítására.
Képesség az örömteli párkapcsolatra, a felelős családi életre, a harmonikus életvitelre.
Képesség a folyamatos testmozgásra, a testfejlesztésre, az erőnlét, állóképesség karbantartására.
Képesség a szűkebb és tágabb környezettel való konfliktusmentes együttélésre, a konfliktusok kezelésére, a közösségi lét ápolására.
A veleszületetten, vagy korai élet szakaszban szerzett krónikus megbetegedésekkel élő tanulók esetében közreműködés a gondozásukban és az esetleges másodlagos pszichés sérülések megakadályozásában.
Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola: Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók egészségének védelmét, az egészségfejlesztést és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel, és hasonló programjaival. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Az egészségnevelési célok megvalósulásának pedagógiai feltételei:
A fejlesztési folyamat vegye figyelembe a tanuló sajátos fejlődési ütemét, sérülésének típusát és súlyosságát, életlehetőségeit.
A nevelési folyamat minden elemében alkalmazza a sérülés specifikus eljárásokat, terápiákat, szociális tréningeket.
Teremtsen
folyamatosan
élet
közeli
társas
helyzeteket,
amelyekben
tapasztalatokat szerezhet, szokásrendeket sajátíthat el, hatékonyabban tanulhat.
34
konkrét
Valamennyi nevelési folyamatban építsen a tanulók előzetes tudására - az elsajátított ismeretek megőrzésére, beillesztésére és fordítson kiemelt figyelmet alkalmazására.
A fejlesztés a kívánt magatartás, és a konstruktív életvezetés elérése érdekében szövetkezzen a szülőkkel, építsen a gyermek természetes nevelő környezetére.
Az értékelés, a nevelés legyen jelen az egészségnevelés egész folyamatában: - Indirekt formában, óvakodva az ítélkezéstől - A másságot, a szociokulturális különbségeket maximálisan vegye figyelembe, építsen a tanulók értékeire. - Alakítsa ki a rendszeres testmozgást, az egészséges táplálkozás igényeit.
Az egészségnevelési program megvalósulásának színterei A tanórák, valamennyi tantárgy bekapcsolásával, de meghatározó jellegűek az osztályfőnöki órák, a természetismeret, a kommunikáció, környezetismeret, társadalmi ismeretek, önkiszolgálás, életviteli és gyakorlat, mozgásnevelés, testnevelés tantárgyak. A tanórákon kívüli szabadidős tevékenységek, önismereti foglalkozások, szakkörök, könyvtári órák, a szabadban végzett tevékenységek. Az iskolán kívüli programok: tanulmányi kirándulások, túrák, célséták, táborok, és egyéb rendezvények. Tanórai tevékenységek
Testnevelés, mozgásnevelés és gyógytestnevelés órák Ezek az órák teljes egészében szolgálják az egészségneveléssel kapcsolatos célokat. Legfontosabb feladatok: -
A mozgás megszerettetése.
-
Minden testnevelés órán érvényesüljön a sport személyiségfejlesztő hatása.
-
A testmozgás örömöt és sikerélményt nyújtson még az eltérő adottságú tanulóknak.
-
A mozgás, a sport legyen mindennapos, melyet egy életen át lehet (kell) folytatni az életminőség megőrzése, javítása érdekében.
35
-
A TÁMOP 3.4.2.A-1/2-2012-0009 „Mozdulj! - Gyógyulj!”- Láb-és tartásjavító játékos mozgások az iskolában c. adaptált „Jó gyakorlat”elemeinek beépítése az értelmileg
akadályozott
tagozat
és
a
tanulásban
akadályozott
tagozat
mozgásnevelés és testnevelés óráinak tananyagába. Osztályfőnöki órák Az egészségvédelmi, egészségfejlesztő ismeretanyag, valamint az attitűd – alakító tanácsadás, gyakorlat az osztályfőnöki órák szerves része. Az egészségvédelmi egészségnevelési
feladatok
több „csatornán”
kapcsolódnak az
osztályfőnöki
munkához. Az egyes évfolyamok témakörei egymásra épülnek, a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve készültek. Az eredményesség fokozása érdekében külső segítséget, hiteles szakembereket kérünk fel rendhagyó osztályfőnöki órák tartására. Kiemelt témakörök - Egészséges ember – személyes egészségvédelem - Egészséges környezet – közösségi egészségvédelem - Életbiztonság megőrzése - életvédelem - Serdülőkori változások – lelki egészségvédelem - Szexuális nevelés- egészséges párkapcsolat - A változás kézben tartása – mentálhigiéné Környezetismeret – természetismeret – biológia – órákon az enyhe értelmi fogyatékos tanulók osztályaiban A tantárgyak valamelyike által – a tantervi követelményeknek megfelelve – az egészség fogalomköréhez kapcsolódóan számtalan esetben egymást kiegészítve, erősítve, lehetőség van az egészségnevelésre. A tanuló - Megismeri az életműködések (mozgás, táplálkozás, légzés stb.) főbb jellemzőit, élettani sajátosságait (pihenés, hőháztartás, tápanyagok stb.) és a leggyakoribb betegségeket. - Megérti a serdülés folyamatát és megnyilvánulásait (bőr változásai, hangmagasság, másodlagos nemi jellegek stb.) - Megtanulja a személyi higiénia fontosságát. - Megfigyeli saját testének élettani jellemzőit.
36
- Felismeri az életműködései változásait, az egészségestől eltérő állapotát, a serdülő szervezet egészséges működését befolyásoló környezeti hatásait, a mozgás fontosságát. - Tudja legfőbb testméreteit (magasság, tömeg, mellbőség, stb.) és életműködésének jellemző értékeit (légzésszám, pulzusszám, testhőmérséklet). Önálló témakörként jelenik meg a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók következő tantárgyaiban Kommunikáció 1- 8. évfolyam -
Testrészeink és azok működése, védelmük.
-
Érzékszerveink és azok működése, védelmük
-
Tisztálkodás eszközei, rendje
-
Étkezés eszközei, rendje
-
Öltözködés rendje
-
Együttműködés a szociális kapcsolatokban.
-
Helyes –és helytelen viselkedés
Környezetismeret 5–8. évfolyam -
A testrészek nevének, funkciójának ismerete
-
A belső szervek (szív, tüdő, máj, vese) működése.
-
Érzékszervek működése, védelme (a károsodás megelőzése, javításának módjai).
-
Segédeszközök használatának fontossága, védelme, kezelése.
-
Tisztálkodás eszközei, rendje.
-
A test tisztán tartása.
-
A vitaminok szerepének megismerései
-
A napozószerek, bőrvédő- és bőrápoló szerek önálló, szükség szerinti használata.
-
Egészséggel kapcsolatos panaszok tömören, lényegre törően megfogalmazása.
-
Egészségügyi szolgáltatások alapformái.
-
Az orvos utasításainak, tanácsainak követése.
-
Betegségmegelőzés, védőoltások szükségessége.
-
Az elsősegélynyújtás elemeinek gyakorlása.
-
A káros szokásokkal kapcsolatos betegségek, kóros állapotok megelőzésének fontosságát.
-
Szexualitással kapcsolatos ismeretek.
37
Társadalmi ismeretek 5–8. évfolyam -
Saját tulajdonságok megismerése, törekvés a hibák javítására.
-
A helyes viselkedés formáinak, fordulatainak ismerete, érzelmeinek kezelése
-
Egészségügyi szolgáltatások alapformái és igénybe vételük.
Önkiszolgálás 1 - 2. évfolyam -
Alapvető tisztálkodási szokások (test, haj, köröm, száj).
-
Az elvárásoknak megfelelő, tiszta öltözködés, gondozott megjelenés.
-
Étkezés során az evőeszközök használata.
-
A táplálkozás higiéniai, esztétikai szabályai.
-
Helyes táplálkozási szokások.
-
Szűkebb és tágabb környezet rendje.
-
A tárgyak rendeltetésszerű használatának és megóvásának megismerése.
Életvitel és gyakorlat 3–8. évfolyam -
Alkalomnak és az időjárásnak megfelelő öltözködés.
-
A rendszeres tisztálkodást rendje, eszközei.
-
A rendszeres, kulturált étkezés.
-
Egészséges egyszerű ételek, italok és elkészítésük.
-
A tárgyak rendeltetésszerű használatának és megóvásának megismerése.
Mozgásnevelés 1–6. évfolyam, testnevelés 7–8. évfolyam -
Váljon szükségletükké a rendszeres testmozgás.
-
Rendelkezzenek életkoruknak megfelelő állóképességgel és terhelhetőséggel.
-
Alakuljon ki pozitív szemléletük, amely megteremti a további élet folyamán az életmódszerű mozgás igényét.
Tanórán kívüli tevékenységek
Tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások
A tanórákat és a tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervező pedagógusok közötti jó kapcsolat, együttműködés a biztosítéka annak, hogy kiegészítik, teljessé teszik a feladatok teljesítését. Figyelmet fordítanak: - Az étkezések előtti, utáni alapos kézmosásra. 38
-
A rendszeres étkezések utáni fogápolásra.
-
A kulturált étkezési szokások kialakítására, a szalvéta, az evőeszközök helyes használatára.
-
Az ebédlő, a tanterem rendjére, tisztaságára.
-
A megfelelően ápolt külsőre, öltözködésre.
Időt biztosítanak: -
A rendszeres mozgásra
-
Játékokra (kiütő, sorverseny, foci, asztalitenisz, szánkózás)
-
Sétákra, kirándulásokra
Tudatosítják, hogy környezetük tisztasága, védelme egészségük megőrzése érdekében történik. Törekednek a helyes napirend kialakítására. Délutáni szabadidős programok - Iskolán belüli sport programok: o Szakkörök o Sportkör, sportági foglalkozások -
Iskolán kívüli sport programok: o Társintézmények,
civil
szervezetek,
más
iskolák
által
szervezett
versenyeken való részvétel o Megyei, regionális, országos versenyek (Diákolimpiák) atlétika, terematlétika kispályás labdarúgás, labdarúgás asztali tenisz, tenisz sorverseny zsinórlabda tenisz bowling o Városi sportrendezvények -
Vetélkedők, versenyek, „jeles” napok
-
Önismereti foglalkozások, fogadóórák, segítő beszélgetés
-
Környezetvédelmi napok
-
Egészségvédelmi napok
-
Kiállítások, vetélkedők, rendhagyó órák, pályázatok – külön program szerint
-
Kirándulások
39
2.5.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon valósul meg. Ezt a feladatot az iskolai védőnő, vagy olyan pedagógus látja el, aki védőnői diplomával rendelkezik. Az iskolai elsősegély oktatásának legfőbb célja megismertetni a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére, fejleszteni a beteg, sérült ember iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
40
2.6. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amely a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A szocializáció pedagógiai megvalósulása az iskolai közösségbe való beilleszkedés. A közösségben erős, ösztönző hatás, cselekvésre indító szuggesztív erő rejlik, amelynek személyiség formáló hatása van. Az egyén a közösségben erősebbnek, boldogabbnak érzi magát. Ha a tanuló átéli az együttes élmény erőt sugárzó érzéseit, egyre inkább szocializálódik, olyan érzelmi biztonságot szerez, amely segíti őt a nehezebb feladatok megoldásában. A közösségi nevelés általános célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek biztosítását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: család iskola iskolán kívüli közösségek társadalom Az iskola vezetőinek, a tantestület tagjainak nemcsak a tanítás, hanem a közösségteremtés is feladatuk. A közösség létrehozása, majd vezetése nem könnyű, de a közösségi létforma megélése a tanuló szempontjából terápiás jelentőségű is lehet. A közösség megtartó erejű. A közösségben megélhető a valahová tartozás érzése, a megértés és az elfogadás. Megtanulható az alkalmazkodás, a segítőkészség. Érdemes tehát odafigyelnünk arra, hogy az iskolánk tanulóit közösségi élményhez, tapasztalathoz juttassuk és ezzel is felkészítsük őket a felnőtt életre.
41
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt céljaink: Az emberi, társas kapcsolatok erősítése, új kapcsolatok kialakításának elősegítése.
A kortárscsoportok befolyásoló szerepének tisztázása, hangsúlyozása.
Az emberek személyiségi jogainak tisztelete, előítéletektől mentes szemlélet kialakítása.
Megfelelő kommunikációs és együttműködési készség és képesség kialakítása. A kölcsönös egymásra figyelés fontosságának megértése.
Saját vélemény kifejezésre juttatása, érdekek ütköztetésének helyes módjai konfliktuskezelési technikák kialakítása, fejlesztése.
A szociális és életvitel kompetencia fejlesztése.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt feladataink:
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű, nevelői fejlesztése.
A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe kapcsolódjanak be, azokban aktívan vegyenek részt, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartás és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtsenek. Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
42
Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei:
Tanítási órák
Tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások
Szabadidős tevékenységek
Diák-önkormányzati munka
A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben csak azonos korú tanulók csoportja. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. Célunk ebből a csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására és képes az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egyegy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. Feladatok: a tanulás támogatása: -
kölcsönös segítségnyújtással,
-
közösségi ellenőrzéssel,
-
tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével
a tanulók kezdeményezéseinek segítése -
a közvetlen tapasztalatszerzés segítése
-
a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével)
a tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése a tanulók jogainak érvényesítése mellett, a közösség iránti kötelességtudat kialakítása a folyamatosság biztosítása, a már elért eredmények továbbfejlesztése változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
43
a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása jutalmazás és büntetés alkalmazása a másság elfogadása váljon érzékennyé környezete állapota iránt ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módját Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Az egyéb foglalkozások során szerveződött iskolai csoportok kerete túlmutat az osztály keretén. Azonos illetve különböző életkorú tanulók- gyakran alkalmi szerveződésű- csoportja. Az így kialakult heterogén összetételű csoportok közösséggé formálása mindig az adott foglalkozást szervezők és vezetők aktuális feladata. Célunk az adott csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására és képes az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni.
Feladatok: Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítani, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A tanórák közti szünetekben folyamatosan gyakoroltatni kell egymás elfogadtatását, segítését (öltöztetés, vetkőzés), a másság megítélését, így alakítva az iskolai közösség teljességét Az iskolai könyvtár használatával a tanulók életre szóló tanulási igényének a megalapozása. Közös étkezéseknél az együttétkezési szokások etikájának megismertetése és gyakoroltatása. Tanulóink megtanítása az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Sokoldalú és változatos szakköri fogalakozások (sport, aerobic, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) szervezésével a közösségi magatartás erősítése. 44
A séták, a kirándulások által a természetszeretetet és a környezet iránti felelősség elmélyítése.
Ösztönözés a hagyományok (családi, iskolai, lakóhelyi, népi) feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.
A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai Diákönkormányzatunk célja, hogy iskolánkban a diákok összetartó közösséget alkossanak, programjaik jó hangulatban teljenek úgy, hogy közben tanulóink segítsék egymás és tanáraik munkáját. A diákönkormányzat munkájának, rendezvényeinek segítése minden pedagógus, de különösen az osztályfőnökök feladata. A fokozott felnőtt segítségre minden estben szükség van.
Feladatok: A közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése Harmonikus emberi kapcsolatok megteremtése A tanulók bevonása az őket érintő döntésekbe Testvérosztályi kapcsolatok ápolása, erősítése A régi hagyományok mellett új hagyományok teremtése Tartalmas szabadidős programok szervezése, lebonyolítása (DÖK-nap, Gyereknap, Ki Mit Tud?) Bekapcsolódás az iskolai rendezvényekbe Házi versenyek kiírása, koordinálása, kihirdetése Papírgyűjtés szervezése Diákok bevonása a városi programokba DÖK - gyűlések létszámának növelése DÖK küldöttek szerepének erősítése Külsős segítők (középiskolások) bevonása az iskola programjaiba
45
A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. E tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladatok: Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő szakemberekkel. Olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem a tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket. A csoporton belüli kapcsolatok erősítése. A csoportokban végzett közös munka során az önismeret és az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése. Olyan csoportok kialakításának ösztönzése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos intézményi feladatok Az iskola szereplőinek: a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek a hatékony együttműködése különböző pedagógiai feladatok összehangolása és megvalósítása során érhető el. Ennek keretében: a tanulók egyéni problémáikkal megkereshetik tanáraikat jogaik érvényesítéséhez, kötelességeik teljesítéséhez segítséget kapnak; megismerhetik és gyakorolhatják a demokrácia elemeit; gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élés szabályait, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez;
46
Az intézmény feladata ennek megvalósítása érdekében: az osztályközösségek és a diákképviselői fórumok tevékenységének segítése és koordinálása; az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása; az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása. A pedagógusok: a kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal folyamatos kapcsolatot tartanak, feltárják a problémákat, meghallgatják a véleményeket, javaslatokat; alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel rendelkeznek a hatékony és eredményes kapcsolattartás érdekében. Az intézmény feladata: a kapcsolattartás kommunikációs csatornáinak kialakítása és azok hatékony működtetése; a szakmai műhelymunkák, a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeinek megteremtése az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével; a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusainak konzultációs lehetőségek biztosítása; a pedagógusok, a tanulók és a szülők közötti igény szerinti érintkezési lehetőségek megszervezése; A szülők (gondviselők): mindenkor
bizalommal
fordulhatnak
véleményeikkel,
javaslataikkal
vagy
problémáikkal a pedagógusokhoz; támogatást kapnak az iskolától problémáik megoldásához; Az intézmény feladata: a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával; igazgatói tájékoztatás a különböző szülői összejöveteleken a szülőkkel való találkozás alkalmával a gyermek pozitívumainak erősítése, a felmerülő problémák őszinte megbeszélése, különböző alternatívák nyújtása a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba. 47
Hagyományos intézményi szintű rendezvényeink
Tanévnyitó ünnepély – első osztályosok fogadása
Őszi kirándulás – DÖK nap
Mikulás
Karácsony
Farsang
Anyák napja
Gyermeknap
Osztálykirándulás
Föld napja – végzős diákok faültetése
Tanévzáró ünnepély – ballagás
Nyári tábor
Projekt - témahetek
Tantárgyakhoz kapcsolód versenyek, vetélkedők
Komplex tanulmányi verseny (megyei, országos)
Koncz Dezső tanulmányi verseny (megyei, országos)
Kárpát-medencei mesemondó verseny
Felfénylő szavak versmondó verseny (regionális, országos)
KI-MIT-TUD (iskolai, megyei, országos)
Matematika verseny (iskolai)
Olvasási verseny (iskolai)
Egészségnevelési vetélkedő (iskolai, regionális)
Közlekedésbiztonsági vetélkedő (iskolai)
Állatok világnapja vetélkedő
Környezetvédelmi vetélkedő
Sportrendezvények, versenyek (megyei, országos)
atlétika
labdarúgás
asztalitenisz
sorversenyek
bowling
tollaslabda
úszás
tenisz
zsinórlabda
48
Az inklúziót szolgáló közös rendezvények játékos délután kézműves foglalkozások játszóház Cél: SNI- s és ép gyermekek nevelői segítséggel közösen tudjanak egy adott cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elért eredményt értékelni tudják. társaik iránti kötelességtudat kialakítása önfegyelem fejlesztése az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Hatása: épek részéről a másság megismerése és elfogadása a sérült gyermekek részéről a megértés és elfogadás megtapasztalása az alkalmazkodásban és segítőkészségben rejlő öröm átélése pozitív viszonyulás kialakítása a sérült társakhoz közös cselekvés öröme
49
2.7. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos alapelvek, célok, feladatok, módszerek, eszközök kompetencia alapú értelmezése ALAPELVEK
CÉLOK
Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése.
Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!
Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.
A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!
A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).
A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.
Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel!
Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!
FELADATOK
MÓDSZEREK
Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében!
Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.
Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében..
Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot!
Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.
Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. A pedagógus szerezze meg azokat a professzionális szakmaimódszertani tudás elemeit, amely a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.
Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülőkorban már a produktív gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását.
A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.
A szociális befolyásolás folyamataiban interiorizációra törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.
A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..
Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe.
A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.
50
ESZKÖZÖK
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát. A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.
A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.
Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.
MÓDSZEREK
Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok). A személyes kompetencia Személyes képességek A tanuló tudatosan Az önellátó és fejlesztésével az fejlesztése: önkiszolgálás, alakítsa egészséges identitásvédő képesség, egészséges és kulturált önellátás, önkifejezés, életmódját, tevékenységformáinak életmódra nevelést önvédelmi (egészségvédő, szokásrendszerét! gyakoroltatása az életkori szolgáljuk. A identitásvédő, önreflexív A tanuló személyiségébe sajátosságoknak harmonikusan fejlett képességek (önértékelő, építsük be a jóléti modell megfelelően a SZÉK személyiség szükségleteit önmegismerő, önfejlesztő központi kategóriáit. program szerint. meghatározó életfilozófia képesség). - egészség, A személyiség egészséges részévé válik. Kiépítjük és A tanuló legyen tisztában - önmegvalósítás –alkotás, önérvényesítéséhez, az egyéni életélési kultúra a személyiséget - minőség mindenben, ugyanakkor a függőségi részévé tesszük a pozitív veszélyeztető negatív - egyéni életélés kultúrája, relációk tartalmú viszonyulásokat, hatásokkal (negatív hatású megtapasztalására is szükségleteket, társas viszonyok, káros alkalmas szituációk motívumokat, szokásokat. szenvedélyek - drog, teremtése. alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód. Az iskola szakmai Az értelmi és érzelmi Az önfejlesztő képesség Minden korosztály jusson profiljának megfelelő intelligencia fejlesztése alapozásával, a saját hozzá az életkornak speciális - szakmai mellett a pozitív tartalmú adottságok, képességek és megfelelő művészeti: kompetenciák fejlesztését, jellem és akarati tehetségük felmérésével zenei, vizuális esztétikai az alkotó képesség tulajdonságok segítsük tanulóinkat befogadás és megismerés kibontakoztatását személyiségbe ágyazása. megtalálni erősségeiket! lehetőségéhez, és kapjon vállaljuk. Az önkifejezés gazdag és Indirekt módon segítsük a inspirációkat a művészi igényes tárházának saját önfejlesztő önkifejezésre. bemutatása, befogadó- és stratégiáik kialakítását! Az iskola esztétikus külső alkotó képesség, és belső környezete improvizációs képesség, fejleszti ízlésüket, verbális és nem verbális, igényességüket. valamint vizuális kifejező képesség. Frusztrációs nevelési A nevelő A verbális és nonverbális A kortársi interakciókat szituációkban adekvát személyiségének fontos kommunikációs indirekt módon irányítjuk, konfliktus-megoldási eleme a hitelesség, az képességek változatos s a pozitív tartalmú stratégiákat alkalmazunk: elfogadás és az empátia, formáinak megtanítása. csoportnyomás eszközét a problémamegoldó önmaga állandó A problémamegoldás kívánt nevelési hatások (győztes-győztes), fejlesztésére, lépéseit tudatosan elérésének szolgálatába alkalmazkodó, elkerülő, interperszonális betartjuk. állítjuk. A szempontváltás kompromisszumkereső, készségeinek javítására képességét gyakorlással versengő (győzteskell törekednie! sajátíttatjuk el. vesztes). Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében! A pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra alapozzuk.
Korlátozottan tekintélyelvű és magas szintű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz!
A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő)és interiorizáció (alapja a hitelesség).
51
Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.
ESZKÖZÖK Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, dramatizálás, kiállítások, vetélkedők, irodalmi zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok.
A testi - lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. Legyen
A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell.
CÉLOK
FELADATOK
MÓDSZEREK
ESZKÖZÖK
Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése
A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociál-integratív!
Az ember és társadalomismeret keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal.
Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.
A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.
A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében.
Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelőhatások összehangolása.
A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása
Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberitermészeti-társadalmi környezet alakításának képességét.
A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.
Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.
A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra
Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.
A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.
Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei. A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.
Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatívjátékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása.
ALAPELVEK
52
A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.
2.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját a személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: a tanítási órákra való felkészülés a tanulók dolgozatainak javítása a tanulók munkájának rendszeres értékelése a megtartott és helyettesített tanítási órák dokumentálása osztályozó, javító és különbözeti vizsgák lebonyolítása dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése a tanulók fejlesztésével, felzárkóztatásával és tehetséggondozásával kapcsolatos feladatok felügyelet a vizsgákon, versenyeken, iskolai szabadidős programokon iskolai kulturális és sportprogramok szervezése osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása szülői értekezletek, fogadóórák megtartása részvétel a nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken a tanulók felügyelete a tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények szervezése iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása Az osztályfőnököt- a vezetőséggel egyeztetve- az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
53
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximálisan tekintettel van a személyiségfejlődés sérülésspecifikus jegyeire. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart a tanulók szüleivel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatszolgáltatás, bizonyítványok, törzslapok megírása, szakértői vélemények rendben tartása, felülvizsgálati javaslatok elkészítése, hiányzások igazolása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására, azokban való részvételre mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Óralátogatásokat végez az osztályban tanító pedagógusok tanóráin, a napközis foglalkozásokon. Szükség esetén esetmegbeszéléseket szervez.
54
2.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2.9.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás alapja a tanuló, szülő, pedagógusok, szakemberek közötti bizalmon alapuló együttműködés. A tehetséggondozás az esélybiztosítás fontos területe, amely középpontjában a tehetség felismerése, azonosítása, a tehetséggondozás, a tehetségek segítése áll. Pedagógusaink
elkötelezettek
annak
érdekében,
hogy
egyenlő
esélyű
hozzáférést
biztosítsanak tanulóinknak a tehetséggondozás területén is, hiszen a sajátos nevelési igényű tanulók körében is sok a tehetséges gyermek. Iskolánk tanulói a különböző művészeti kategóriákban, mozgás, és sporttevékenységekben nyújtanak kiemelkedő teljesítményt. A tehetséges gyerekek fejlesztéséhez megfelelő programokra nagy szükség van. Az ő felkarolásuk mind a humánum, mind a tehetségek megbecsülésének és hasznosításának szükségessége indokolja. Meggyőződésünk, hogy a tehetséges tanulókat nem kell a többiektől külön választani, de alkalmat kell adni nekik arra, hogy időnként önállóan kis csoportban dolgozzanak. Főbb céljaink
A korlátok és lehetőségek szinkronjának megteremtésével hozzásegíteni a tanulókat egyéniségük kibontakoztatásához, személyiségük teljessé tételéhez.
Minden gyermekben az értékek megtalálása és kibontakoztatása.
Erősíteni a tanulókban az összetartozás érzését.
Olyan készségek, stratégiák kialakítása, amelyek révén gyermekeink képesek lesznek kreatívan,
önállóan,
a
maguk
megelégedésére
tevékenységet
kézművességgel, rajzzal, tánccal, praktikus tevékenységekkel).
Élménynyújtás, örömszerzés, érzelmi hatások biztosítása.
55
folytatni
(főként
Feladataink
Felismerni a tehetséget és megjelenési formáit.
Segíteni a tehetséges tanulókat abban, hogy felismerhessék és fejleszthessék képességeiket.
Kielégíteni a gyerekek (megismerési, alkotási, biztonsági, elfogadottsági) szükségleteit.
Az alkotó csend és figyelem megteremtésére való képesség gyakoroltatása.
Megtanítani tanulóinkat látni, érezni, alkotni.
Ösztönözni intellektusukat és a kreativitásukat.
Biztosítani tanulóinknak a városi, megyei, regionális, országos versenyeken való részvételt.
A képességek kibontakoztatását célzó tevékenységek szinterei A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés
csoportbontás
kooperatív tanulási módok
az iskolai könyvtár csoportos használata
továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal
személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazása megfelelő formáinak alkalmazása
az IKT eszközök alkalmazásával történő egyéni fejlesztések.
A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül
szabadidős foglalkozások (színház- és múzeumlátogatás, játszóház)
versenyek, vetélkedők, bemutatók
az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanulóprogramok)
tehetséggondozó szakkörök
projekthetek
56
Szakkörök A különböző szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Tehetséggondozó, fejlesztő szakköri foglalkozásaink a következő területeken működnek A tantárgyi rendszerhez kapcsolódóan: - informatika - tanulmányi versenyre való felkészítő szakkörök - kompetencia alapú oktatásra épülő tevékenységek, szakkörök
Sportszakkörök: - atlétika - labdarúgás - tömegsport foglalkozások - aerobik - asztalitenisz - bowling - tollaslabda - tenisz - floorball
Képző- és előadó művészet területén érintően: - rajz - kézműves - színjátszó, kommunikáció, mese - tánc- és mozgásművészet
Zenei képességfejlesztés területén: - énekkar - hangszeres ritmusfejlesztés
Egyéb, a kultúra más területeit érintő foglalkozások: - Jeles napok – népszokások - Természet- és egészségvédelem - Drámapedagógia – önismeret
Kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó szakkörök, melynek célja a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése.
57
2.9.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A gyerekek személyiségfejlődése szempontjából rendkívül fontos elkerülni a gyakori tanulói kudarcot. A sorozatos kudarcnak egyenes következménye a frusztráció, amely regresszióhoz, szorongáshoz, vagy agresszióhoz vezet. Az ezekkel együtt járó kóros pótcselekvések, pszichoszomatikus tünetek, esetleg pszichogén funkciózavarok kialakulása is megelőzhető, ha a tanulók segítségünkkel elkerülhetik a túl gyakori sikertelenséget. A tanulási kudarcok bonyolult, összetett problémák miatt alakulhatnak ki. A kudarcok okai lehetnek: Pszichikai okok: viselkedési és pszichoszomatikus rendellenességek, figyelemkoncentrációs nehézségek, magatartási rendellenességek, szorongás, motivációs gyengeség, önértékelési zavarok Szomatikus okok: genetikai károsodások, veleszületett károsodások, szülés körüli sérülések, idegrendszeri funkciózavarok, érzékszervi sérülések, motoros sérülések, különböző betegségek Szociális okok: a környezet szociális státusza, különböző nevelési szokások, nyelvi nehézségek, tanulási késztetések, indítékok, életperspektívák a családban, családtagok egészségi állapota Iskolai okok: túlzóan teljesítményorientált iskola, a tananyag túlzott mennyisége, a felfokozott tanulási tempó, metodikai, didaktikai hibák, a gyermek igényeit figyelembe nem vevő szervezés Az iskolai kudarcoknak az oka rendszerint a genetikus és környezeti hatások együttesében rejlik. A felzárkózást segítő program célja: A speciális tanulás feltételeinek megteremtése, amely a tanulóink különleges gondozási igényeire épül és az egyedi képességek, tulajdonságok fokozatos kibontakozását biztosítja.
58
Feladatok: Az oktatás középpontjában ne a tanterv, hanem a gyermek álljon. Az ismeretanyag feldolgozásánál, gyakorlásánál, a módszerek megválasztásánál tekintettel kell lenni a gyermek pszichés állapotára. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Ingergazdag környezet kialakítása. Tónusfokozás, vagyis a tanulást segítő belső állapot, a fizikai felfrissülés biztosítása mozgással. Jó közérzet, pozitív alaphangulat megteremtése a tanuláshoz (relaxáció). A figyelem fenntartása érdekes, személyre szóló feladatok adásával. A bevésés segítése kiemeléssel, kulcsszavakkal, vázlatírással, folyamatos ismétléssel. A gyerekek tanórán kívüli tanulási szokásainak felmérése, hatékony tanulási szokások kialakítása elemi tanulási technikák megismertetésével. Egyéni fejlesztési terv készítése a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszközhasználat fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul. A tanulói kudarc elkerülése, a tanulmányi teljesítmény javítása érdekében az osztály keretében differenciálnunk kell. Differenciálás a tanulásszervezési folyamatban A tanulók fejlesztését, elsősorban a tanulás differenciáló irányításával oldhatjuk meg. A pedagógus elsősorban alapos, részletekbe menő megfigyelésekkel informálódhat a tanulók közötti különbségekről, amelyek az előzetes tudás, a képességek, az érdeklődés, a késztetések és motiváció, a tanulási cél, a tanulási stílus, szokások és tempó, a társas kapcsolatok, valamint az aktuális fizikai és pszichés állapot területén megmutatkoznak. A tanulók egyéni sajátosságainak ismeretében kerülhet sor a differenciálás különböző módjainak alkalmazására. Differenciálás a segítségadásban
a feladat megismétlése a tanulónak megfelelő nyelvi szinten;
a feladat kis lépésekre bontása;
minden mozzanat után az eredményes végrehajtás ellenőrzése;
példa bemutatása;
analógiák felhasználása;
mintaadás;
a tanulók konkrét élettapasztalataihoz kapcsolódás. 59
Differenciálás a feladatok szintjén A differenciálás jelentkezhet a feladatok mennyiségében. A lassúbb munkatempójú gyermek ugyanannyi idő alatt kevesebb információ feldolgozására, kevesebb feladat elvégzésére képes, mint társai. Eleve reménytelen helyzetet teremt számukra, ha ugyanannyi feladat elvégzését várjuk tőlük is. Differenciálni lehet a feladatokban a technikai kivitelezés, a visszajelzés módját tekintve is. Az írás területén nehézségeket mutató gyermekek tudásukat eredményesebben alkalmazhatják összekötést, színezést, egyeztetést stb. igénylő feladatokban, mint munkafüzetek vagy munkalapok kitöltésében. Ugyancsak ajánlatos különbséget tenni a feladatok úgynevezett exteriorizációs, külsővé válási szintjében. Differenciálás a tevékenységek szintjén A tanulók tevékenysége különböző szinten folyhat aszerint, hogy használnak-e eszközt, és ha igen, milyet az adott feladat során, vagy elvont, verbális síkon oldják azt meg. A tanulásban akadályozott gyermekek általában hosszabb ideig igénylik az eszközhasználatot, a cselekvések tényleges elvégzését, mint átlagos fejlődésű társaik. A tevékenységeket illetően a differenciálás abban is megmutatkozhat, hogy kötött vagy választott tevékenységet végeznek-e a gyermekek. A választási lehetőségek biztosítása segítheti a tanulásban akadályozott gyermekek tanulási önismeretének fejlesztését, felelősségérzetük, feladattudatuk, motivált részvételük fokozását. Differenciálás a szociális keretek szintjén A tanulók egy része szívesen tanul egyedül, míg mások eredményesebbek a párban vagy kiscsoportban történő tanulás során. A tanulásban akadályozott gyermekek esetében általában hasznos, ha társsal vagy társakkal tanulnak. A párban vagy kiscsoportban végzett munka arra is alkalmas lehet, hogy oldja a tanulásban akadályozott gyermekek esetleges elszigetelődését. Differenciálás a tanulási stílus szerint Egy-egy osztály tanulói általában igen változatos képet mutatnak aszerint, hogy milyen változatos csatornát/csatornákat használnak a legeredményesebben a tanulás során. Vannak gyermekek, akik vizuális, mások az auditív vagy a motoros területre támaszkodnak elsősorban, illetve ezek kombinációi is előfordulnak. Érdemes tájékozódni arról, hogy a tanulócsoportban melyik stílus dominál és milyen kombinációk fordulnak elő, ennek tudatában szervezni az ismeretek közvetítését. Azt is figyelembe kell venni, hogy míg a tanulók többségénél félrevezető lehet egyszerre több bemeneti csatorna használata, addig a szenzoros integrációs zavarral küszködő gyermekek esetében a különböző ingerek egyidejű alkalmazása megnehezíti a tanulást. Differenciálás a célok szintjén A tanulók eltérő képességei, előzetes tudása, fejlődési tempója ismeretében gyakran irreálisnak tűnik, hogy azonos célokat tűzzünk ki mindenki számára. A tanulásban akadályozott gyermekek esetében érdemes mérlegelni, mi az a minimális, de működőképes és szilárd tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érniük, amelyre a további tudás épülhet, és a tanítási-tanulási folyamat során elsősorban ezeket kell kialakítani. 60
2.9.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskola, mint a társadalmi elvárások és normák közvetítője - szocializációs funkciót tölt be. A mi iskolatípusunkba kerülő tanulók jelentős része valamilyen beilleszkedési nehézséggel küzd. Ennek oka az értelmi fogyatékosság miatt nehezített, illetve sérült szocializációs folyamat. Mindebből következik, hogy a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységünket,
mint
az
intézmény kiemelt
szocializációs
feladatát
fogalmazzuk meg, ami átfogja valamennyi pedagógiai tevékenységünket. Célunk a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulóinknál, az egyéni bánásmód fokozott alkalmazásán túl, sajátos pedagógiai módszerek, tevékenységformák alkalmazása.
Feladataink:
Helyi tantervünkben differenciált követelményrendszer felállítása
Színes, változatos szabadidős tevékenységek megszervezése
Fejlesztő programok megvalósítása (habilitáció, rehabilitáció)
Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek
Minden lehetőség kihasználása a pozitív megerősítésre, a jutalmazásra, dicséretre
Tevékenységformák:
Differenciál tanulásszervezés
Kooperatív technikák alkalmazása
Projekt-módszer elterjesztése
Tevékenységközpontú pedagógiák
Individuális tanulás előtérbe helyezése
Az alapozó időszak elnyújtása
Fejlesztő értékelés bevezetése
A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal
Rendhagyó osztályfőnöki órák szervezése
61
Pedagógusainkkal szemben a következő elvárásainkat fogalmaztuk meg:
ismerje: a tanulási nehézség, tanulási zavar, tanulási akadály, értelmi akadály tünet együttesét;
ismerje és alkalmazza a korszerű tanulásszervezési eljárásokat, az IKT eszközök használatának lehetőségeit a fejlesztésben;
tudjon differenciáltan oktatni, nevelni;
semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót;
az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit;
a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést;
a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló ki emelkedési lehetőségeit;
nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására;
a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon;
szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében;
kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét;
A helyes magatartás kialakításában többféle eljárás vezet a normatartó viselkedéshez. A nevelési módszerek kiválasztásakor, az alábbi törekvések érvényesítése szükséges:
Okkeresés - a közvetlen vagy a távolabbi ok, háttér feltárása.
A konstruktív kivezető út megtalálása - a gyerek eredeti szükségleteivel, indítékaival összhangban.
A pedagógus és a gyerek közös tevékenységére épülő eljárás - a nevelési szituáció kialakítása a nevelő és a gyermek együttműködésével.
A társak, az osztály bevonása a megoldásba - a közös megvitatást követően a társakkal végzett együttes tevékenység szervezése.
A gyerek saját aktivitásának ösztönzése cselekvéses vagy verbális formában – az életkor függvényében.
A gyermek szükségleteinek kielégítése, indítékainak figyelembevétele.
Az egyéni értékek pozitív megerősítése.
Elmarasztalás barátságos, segítő formában - a nevelő őszinte érzelemnyilvánítása; a negatív megnyilvánulás hatásának, következményeinek a gyerek által történő észlelése, tapasztalása.
62
Önkritikus magatartás, a pedagógiai tevékenység megváltoztatása - iskolai, pedagógiai ártalmak lehetőségének végiggondolása.
A pedagógus kollégák bevonása a megoldásba.
A szülők bevonása a megoldásba.
Pszichológus, gyermekvédelmi felelős, szükség esetén iskolaorvos bevonása a megoldásba.
Viselkedéskorrekciós módszereink akkor lesznek sikeresek, ha sohasem a bíró, az ítélkező, hanem mindig a segítő nevelő szerepét alakítjuk. A normalizálás irányába ható magatartás-korrekció a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt kiemelten fontos gyógypedagógiai feladat.
2.9.4. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelmen egy adott ország azon komplex tevékenységrendszerét értjük, melyet a gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesíthetősége érdekében alakítanak ki, problémamegelőző- és problémakezelő céllal. A gyermekvédelem fajtái
preventív/megelőző (mindenkire kiterjed)
problémakezelő (minden rászorultra kiterjed), a rászoruló gyermeknépesség speciális szükségleteire való reagálás, amely azt célozza meg, hogy a problémát megszűntessük, vagy legalább enyhítsük
pénzbeli és természetbeli ellátások
személyes gondoskodást nyújtó alapellátás, illetve szakellátás
hatósági intézkedések
Az iskola ebben a rendszerben a preventív gyermekvédelem körébe tartozó feladatokat látja el pedagógiai eszközökkel és módszerekkel. A prevenció szorosan kapcsolódik az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a szülőkkel való kapcsolattartáshoz. Az iskola légköre, a tanuló fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása, a napközis foglalkozások, a változatos szabadidős programok, az osztályfőnöki órák, együttesen segítik a tanulók optimális fejlődését. Amennyiben az iskolai lehetőségek alkalmazása nem vezet eredményre, jelzéssel élünk a Gyermekjóléti Központ felé.
63
A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai más eszközök, és módszerek alkalmazásával próbálják meg az iskolával együttműködve segíteni a családot, a gyermeket. Intézményünkben az átlagnál több a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermek, ezért a gyermekvédelmi feladatokra nagy hangsúlyt kell fektetni. Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték – normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák emelik a feszültségszintet és csökkentik a feszültségtűrő képességet, ami egyre gyakrabban a gyereken vezetődik le, otthon és az iskolában. A fentiek káros hatása megjelenik az iskolában a gyerek viselkedés-, teljesítmény- és kapcsolatzavarainak formájában. Cél: a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség enyhítéséhez segítségnyújtás, együttműködés a szakemberekkel.
Feladatok:
probléma esetén jelezni kell az iskola gyermekvédelmi felelősének az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka segítése a tanulók fejlődését veszélyeztető helyzetek feltárása, megoldási módok keresése a tanulókat érintő problémák felismerése, az okok keresése, és segítségnyújtás biztosítani kell a tanulók egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkört és testi épségének megóvását figyelemmel kell kísérni a tanuló egészségi állapotát, rendszeres ellátását, biztosítani az iskolaorvosi szolgálaton keresztül (iskolafogászat, szakorvosi ellátás, segédeszközök hozzáférhetősége) biztosítani kell a tanuló intézményes ellátását, az iskola valamennyi szolgáltatását (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatást, stb…) a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez segítségnyújtás a kulturált szabadidőtöltéshez, az életkornak, fejlettségnek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez nyári napközis tábor, üdülés biztosítása – ehhez anyagi erőforrás keresése a tanuló eredményeinek, a rendszeres iskolába járásnak folyamatos ellenőrzése - szükség esetén eljárás kezdeményezése segítségnyújtás a fokozottan hátrányos helyzetű, a cigány etnikumból érkező gyermekeknek a kulturális, szociális hátrányaik csökkentése érdekében, a szabályok, normák elfogadásáért
64
a tanulók életmódjának figyelemmel kísérése, különös tekintettel a káros szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére drog- és bűnmegelőzési programok a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányok befejezése, a pályaválasztás, az eredményes beiskolázás érdekében az arra rászorulókat bekapcsolni az iskolai tevékenységekbe, felzárkóztatásba, tehetséggondozásba, a sportköri munkába, az iskolán kívüli kortárscsoportok tevékenységébe életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő kulturális programokra való mozgósítás, az igazolatlan hiányzások csökkentése érdekében tett adminisztratív és egyéb intézkedések
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
önismereti, konfliktuskezelő tréningek (iskolapszichológus)
fejlesztő foglalkozások
tehetséggondozó foglalkozások
differenciált oktatás és képességfejlesztés
pályaválasztás segítése
személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése
családi életre történő nevelés
napközis foglalkozások
iskolai étkezési lehetőségek (tízórai, ebéd, uzsonna, alma, tej)
egészségügyi szűrővizsgálatok
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)
a szülőkkel való együttműködés
tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról
65
Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai Az intézmény valamennyi gyermekére vonatkozóan
általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében
a mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása
a diákönkormányzattal való kapcsolattartás
szociális ellátások számbavétele
minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak
családlátogatásokon való részvétel szükség szerint
tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak
tájékoztatás a tanulóknak szervezett szabadidős programokról
A hátrányos és veszélyeztetett gyermekekre vonatkozóan
A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével.
Szociális ellátások számbavétele, a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatásokhoz való hozzájutás lehetősége (ingyenes étkeztetés, térítési díjtámogatás, közlekedési támogatás, reggeli ügyelet stb...).
Az eredményes gyermek- és ifjúságvédelmi munka érdekében fontos az együttműködés az alábbi intézményekkel, hivatalokkal, szervezetekkel:
A Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatával
Az iskolarendőrrel, a Megyei Kormányhivatal Pártfogó-Felügyeleti Szolgálatával
A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóival, vezetőjével
A Megyei Kormányhivatal Gyámügyi Osztályával és a Szociális Támogatások Osztályával
Iskolaorvosi hálózat
Védőnői hálózat
SZMJV PH Szociális Támogatások Osztálya, Humán Igazgatóság, Oktatási, Kulturális és Sport Osztály
Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat – Nevelési Tanácsadó
66
JNSZM-i Pedagógiai Szakszolgálat
JNSZM-i Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Családok átmeneti Otthona
JNSZM-i Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon
JNSZM-i Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala Szabálysértési Hatóság
67
2.9.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézmény életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. Főbb céljaink
A pedagógiai, fejlesztő, felzárkóztató, kompenzáló tevékenységek körének bővítése.
A szolgáltatások minőségének javítása.
A gyermekvédelmi munka kiterjesztése egy többszintű segítségnyújtás szociálpedagógiai szolgáltatással.
Pedagógusaink pszichológiai ismeretinek gazdagítása.
Szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó iskolai feladatok, pedagógiai tevékenységek
A szociális hátrányok feltérképezése.
Problémák feltárása és a stratégiák kidolgozása az egyéni megsegítésre.
Iskolaotthon és napközi biztosítása.
Szakkörök működtetése a képességfejlesztés, a kulturális hátrányok enyhítésére, a tehetségesebb tanulók differenciált megsegítésére.
Sportkör működtetése.
Eredményeik, fejlődésük nyomon követése.
Tájékoztató, felvilágosító programok szervezése.
Felkészítés iskolánk kívüli tanulmányi, kulturális, művészeti versenyekre.
Kedvezményes táborozások, kirándulások szervezése.
Pályaválasztási tevékenységek, munkába állás megsegítése.
Pályázati lehetőségek kihasználása.
Pedagógusaink számára továbbképzések biztosítása.
Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire
A gyermekvédelmi tevékenysége hatékonyságának növelése.
Drog- és bűnmegelőzési program.
Cigány tanulók felzárkóztató oktatásának – nevelésének programja.
A szociokulturális hátrányok enyhítésére: -
a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása
-
tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek, stb... 68
-
pályaorientációs tevékenységek szervezése
-
felvilágosítása nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről
-
kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel
-
pályázatok figyelése
-
a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (projekt, csoport, páros, individuális munkaforma)
-
az érintett tanuló érdek- és esélyérvényesülésének elősegítése
A segítségnyújtásba bevont szervezetek
„AZ ÉRTELMES ÉLETÉRT” Alapítvány
A Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatával
Az iskolarendőrrel, a Megyei Kormányhivatal Pártfogó-Felügyeleti Szolgálatával
A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóival, vezetőjével
A Megyei Kormányhivatal Gyámügyi Osztályával és a Szociális Támogatások Osztályával
Iskolaorvosi hálózat
Védőnői hálózat
SZMJV PH Szociális Támogatások Osztálya, Humán Igazgatóság, Oktatási, Kulturális és Sport Osztály
Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat – Nevelési Tanácsadó
JNSZM-i Pedagógiai Szakszolgálat
JNSZM-i Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Családok átmeneti Otthona
JNSZM-i Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon
JNSZM-i Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala Szabálysértési Hatóság
A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó feladatok végrehajtását éves program, illetve igény szerint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával, az intézmény pedagógusainak közreműködésével látjuk el.
2.9.6. A sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos intézményi feladatokat a Pedagógiai Program 3. fejezete tartalmazza. 69
2.10. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézményvezető hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti
rendjének kialakítására korlátozódik
a jogszabályok által
meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak a lehetőségét, hogy a tanulók- a diákönkormányzat szervezeti keretei közöttkifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai
program
elkészítésekor.
Ennek
érdekében
az
osztályfőnökök
a
diákönkormányzatot patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak és az értelmi képességeknek megfelelő szinten és tartalommal ismertetik a dokumentumok tartalmát, biztosítják az egyes tanulók és osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok véleményezése a diákönkormányzat hatásköre.
70
2.11. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 2.11.1. A szülők közösségét érintő együttműködési formák Intézményünk minden területén alapelv a gyermekközpontúság. Alapvető elvárás minden alkalmazottól, hogy a szülőt partnerként kezelje. Erre az alapelvre épülő pedagógiai tevékenység csak a gyermek családjával együttműködve végezhető. Ezért elsődleges fontosságú a megfelelő kapcsolat kialakítása a szülőkkel. Fontos, hogy olyan légkör alakuljon ki az iskolában, hogy a szülők bátran elmondhassák kéréseiket, véleményüket. Erősítenünk kell a családból hozott pozitívumokat, gyengítenünk a negatív mintákat. Ez csak összehangolt, tudatos munkával lehetséges. Az együttműködés formái: Családlátogatás Feladata:
a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése,
tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet
Feladata
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
a szülők tájékoztatása, -
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
-
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
-
a helyi tanterv követelményeiről,
-
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
-
a gyermekének tanulmányi előmeneteléről, az iskolai magatartásáról,
-
a gyermek osztályának tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
-
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
-
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról.
71
A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
Ideje
osztály szülői értekezlet: év elején és félévkor
iskolai és rétegszintű szülői értekezlet szükség szerint Fogadó óra
Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb...) Ideje
évente két alkalommal, illetve szükség szerint. Nyílt tanítási napok
Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Ideje
az éves munkatervben meghatározott alapján. Írásbeli tájékoztató
Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Esetmegbeszélés Adódó problémahelyzet esetén igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, társintézmények szakemberei, szülő bevonásával megoldási terv készítése a gyermek ügyében. SZMK értekezlet Találkozó a szülői munkaközösség tagjaival. Témája az oktatási-nevelési teendők, problémák megbeszélése, feladatok egyeztetése. Ideje
évente legalább 2 alkalom 72
Fórum szülőknek Feladata a szülők pedagógiai pszichológiai kultúrájának fejlesztése, otthoni nevelői munkájuk, érdekképviseletük, önérvényesítésük megsegítése. Ideje
az éves munkatervben meghatározott alapján. Igazgatói fogadóóra
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával
2.11.2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató- nevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái
tanórai munka
osztályfőnöki óra
közösségi programok
egyéni beszélgetések
diákönkormányzat
kérdőívek, vizsgálatok
iskolai weblap
2.11.3. Kapcsolattartás az iskola partnereivel Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a tankerületi igazgatósággal, a tankerület, az Önkormányzat és Intézményszolgálat vezetőivel, munkatársaival. Nagyon fontos a jó kapcsolattartás a megyében működő társintézményekkel, a városi köznevelési intézményekkel, a gyógypedagógus képző felsőoktatási intézményekkel, és a gyakorlatukat teljesítő hallgatókkal. A hatékony kapcsolattartás érdekében a referencia-intézményi szolgáltatások keretében „jó gyakorlat” bemutatókat, szakmai napokat, fejlesztő műhelyeket, módszertani rendezvényeket szervezünk.
73
Az integráló intézményekben tanuló sajátos nevelési igényű tanulók pedagógusai, és szüleik számára olyan programokat szervezünk, amelyek irányt mutatnak, és konkrét segítséget jelentenek a sikeres együttnevelés megvalósításához. Tervezett programok: Kerekasztal beszélgetések, szülői fórumok Műhelymunkák Bemutató órák és azt követő konzultációk Hospitálási lehetőségek biztosítása Tanulást segítő eszközök bemutatása Szakmai kapcsolatot tartunk továbbá az alábbi szervezetekkel Az oktató-nevelő munka SNI tanulók Szakmai munka ellátása
ELTE Bárczi Gusztáv
Gyógyped. Főiskolai Kar
Járási Gyámhivatal
Verseghy Ferenc Könyvtár
Óvodák
Járási Gyámhatóság
Aba-Novák Kulturális
ÉRTELMES
Városi
SZKTT Humán
Központ
ÉLETÉRT”
Általános Iskolák
Autista Kutató Csoport
Szolgáltató Központ
Városi Középiskolák
A város egészségügyi
intézményei
Támogató Szolgálat
Impulzus Egyesület
Kádas György Ált. Isk.
SZMJV Roma
Kisújszállás, Karcag
Nemzetiségi
Városi
Önkormányzat
Csüllög és Társa Kft.
Gyógypedagógiai
Magyar
Szolnoki Pedagógiai
Vöröskereszt
Oktatási Központ –
Városi
Oktatási Hivatala
Szervezete
Szolnoki Városi
Együtt
Pedagógiai
Egymásért
Szakszolgálat –
Egyesület
Nevelési Tanácsadó
FODISZ
Önkéntes Centrum
(Fogy.Diák Szöv.)
Munkaközösségek
Damjanich J. Múzeum MSOSZ (Magyar Spec.
„AZ
Alapítvány
Olimpiai Szövetség)
Révay György Óvoda,
Munkaközösségek
Csomóponti Művelődési Központ, Könyvtár
Otthon
GYIVI Befogadó
Általános Isk. Homok
Támogató szervezetek
Tan.sz. Főiskola Nyugat-M. Egy. Győr
Szabadidő, sport, művelődés
Városi
SZTE Juhász Gyula
Budapest
Gyermekvédelem
JNSZM-i Pedagógiai Szakszolgálat
74
Egyházak
„Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk.” [Márai Sándor]
- Egészségügyi és szociális ellátás - Reggeli és délutáni ügyelet - Napközi otthonos, iskolaotthonos foglalkozások - Képességfejlesztő programok - Tehetséggondozás - Szakkörök - Iskolai rendezvények, hagyományok - Versenyek - Kirándulások - Projekthetek - Táborozások - Könyvtár használata - Iskolai weblap
- Továbbképzések - Tréningek - Szakmai beszélgetések - Kirándulások, tapasztalatcserék - Iskolai weblap - Alapítványi bál
Pedagógusoknak
Tanulóinknak
Közvetett partnereknek
Szülőknek
- Szülői értekezlet - Fogadóórák - Nyílt nap - Esetmegbeszélések - Kirándulás - Iskolai rendezvények - Fórumok - Találkozók - Iskolai weblap
- Az EGYMI szolgáltatásai - Nyílt nap - Bemutató órák - Esetmegbeszélések - Beszámolók, visszacsatolások mérési eredményekről - Iskolai weblap
75
2.12. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei 2.12.1.A vizsgaszabályzat hatálya Ez a vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik: az osztályozó vizsgára a különbözeti vizsgára a javító vizsgára pótló vizsgára Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára aki osztályozó vizsgára jelentkezik akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít akit a nevelőtestület határozatával javító vizsgára utasít akinek az igazgató különbözeti vizsga letételét írja elő aki igazgatói engedéllyel pótló vizsgát tehet
2.12.2. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban lehet tenni. Indokolt esetben az igazgató ettől eltérő időpontot is meghatározhat. A vizsga konkrét időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a faliújságon, valamint az intézmény honlapján közzétesz. A vizsga időpontjáról és helyszínéről a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 5 nappal postai értesítést kap Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg.
76
A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.
2.12.3. A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai
Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként maximum 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc.
Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.
A szóbeli vizsgát az iskola pedagógusaiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította.
Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.
A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie.
A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt.
A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc.
Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen.
Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát sikertelennek kell tekinteni. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére.
A vizsga a vizsgázó számára díjtalan
A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.
A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.
A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel.
A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. 77
A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja. Az írásbeli feladatlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni.
A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni.
Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el.
A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni.
Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.
2.12.4. A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgatárgyak részeit és követelményeit az iskola helyi tanterve tartalmazza.
78
2.13. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Intézményünkbe a tanulók a Tanulási Képességet Vizsgáló és Szakértői Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján nyernek felvételt. Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre. Döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek véleményét. Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezetésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. Az átvételnél figyelembe kell venni az adott osztály létszámát, az átvétel indokoltságát, a tanuló magatartását, szorgalmát. A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, ha a szülő munkahelye az intézmény székhelyén van.
79
2.14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. A sérülteknek szakszerű ellátása megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van osztályfőnöki-, természetismeret-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
tudják
a
leggyakrabban
előforduló
sérülések
élettani
hátterét,
várható
következményeit;
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;
80
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
Az
elsősegély-nyújtási
alapismeretek
elsajátítását
elsősorban
a
következő
tevékenységformák szolgálják:
a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
Biológia: -
rovarcsípések
-
légúti akadály
-
artériás és ütőeres vérzés
-
komplex újraélesztés
Kémia: -
mérgezések
-
vegyszer okozta sérülések
-
savmarás
-
égési sérülések
-
szénmonoxid mérgezés
-
fagyási sérülések
Fizika: -
égési sérülések
-
áramütés-szívmegállás
Testnevelés: -
csonttörések, ficam, rándulás
Életvitel: -
égési sérülések
-
sebek ellátása 81
Az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek:
-
Teendők közlekedési baleset esetén,
-
segítségnyújtás baleseteknél,
-
a mentőszolgálat felépítése és működése,
-
a mentők hívásának helyes módja,
-
az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele,
-
évente
egy-egy
osztályfőnöki
óra
megtartása
az
elsősegély-nyújtási
alapismeretekkel kapcsolatosan az iskola védőnőjének közreműködésével. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
két évenként megyei szintű Egészségnevelési verseny szervezése a Szolnoki Iskolavédőnők Egyesülete támogatásával.
82
3. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók intézményi fejlesztése (szervezeti egységek, fejlesztési programok)
83
3.1. Óvodai csoportok Óvodakép, gyermekkép „A gyógypedagógiai tevékenység bármely formájáról is legyen szó, a tevékenység, valamilyen közvetlen, vagy közvetett módon hatást kíván gyakorolni a gyermekre annak érdekében, hogy a gyermek testi állapota, idegrendszeri működései, pszichológiai funkciói módosuljanak, tapasztalata, tudása gyarapodjon és ennek nyomán a gyermek teljesítményei, viselkedése is valamilyen kedvező irányba induljon el”(Mesterházy Zsuzsanna) A gyermek fizikai (testi), pszichikai (lelki), mentális (értelmi) fejlettsége eltérő. A fogyatékos gyermek
joga,
gyógypedagógiai
hogy
a
ellátásban
különleges
gondozás
keretében,
állapotának
megfelelő
attól
pillanattól
kezdődően,
ahogy
részesüljön
a
a
fogyatékosságát megállapították. (1998. évi XXVI. évi törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról) Intézményünk óvodai nevelés keretében biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlődését, családi nevelésének segítését. Alkalmazott gyakorlatunk komplex szemléletű, fejlesztő eljárásunk módszerei olyan hatásegyüttesek, amelyek a gyermekek testi állapotát, idegrendszeri folyamatait, viselkedését kívánják befolyásolni. A kompetencia alapú óvodai nevelés, a fogyatékos gyermekeknél a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítása mellett a kulcskompetenciák fejlesztésére törekszik, ezért a sérülés arányában ki kell alakulni az alkalmazkodás képességének, az akaraterőnek, az önállóságnak, az együttműködésnek. A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasz nyújtásával hozzájárulunk az érzelmi biztonság kialakulásához. Az egész napos tevékenységünk is a speciális nevelési szükségletű gyermek igényeit szolgálja. A sérülésspecifikus módszerek, a multiszenzoriális fejlesztés egyéni, kiscsoportos és csoportos formában jól alkalmazkodik a fejlődés egyéni üteméhez. A fejlesztés alapja a szakvélemény, majd az azt követő felülvizsgálatok, melynek során a fejlődés minden változása nyomon követhető. A diagnózist követően a gyermekek fejlesztésére terápiás terveket dolgozunk ki, amit a szülővel megbeszélünk.
84
A
fejlesztés
alkalmazkodik
a
gyermekek
életkori
sajátosságaihoz,
sokoldalú
tapasztalatszerzésen alapul és játékos. A fejlesztéshez ingergazdag környezetet biztosítunk. A nevelőtestület magas szintű gyógypedagógiai tudása, szakvégzettsége szükséges ahhoz, hogy a fogyatékos gyermekekből kibontakoztathassunk minden olyan képességet, amely az önálló életvitelhez, társadalmi beilleszkedéshez szükséges. A szülők kívánságát és elégedettségét figyelembe véve, a családi nevelést kiegészítve, a gyermek érdekeit mérlegelve alakítjuk ki az óvodai életet. Ebben a folyamatban a gondjainkra bízott gyermekekkel empátiával, törődéssel és sok türelemmel bánunk.
Az óvodai nevelés célja, feladatai Az óvodai nevelés célja A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentésével teljes értékű embert neveljünk tudással és szeretettel, így biztosítva a gondjainkra bízott gyermekek számára az esélyegyenlőséget, a társadalmi integrációt. Célunk megvalósítása érdekében Speciális módszerek, terápiák alkalmazásával, az alapkompetenciák fejlesztésével segítjük az egyre pontosabb észlelést, a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezet, a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását. Az érzelmi biztonság megteremtésével támogatjuk az interperszonális kapcsolatok, új attitűdök, normák megalapozását, az énkép, az önismeret fejlődését. A
tanulási
képességeket
meghatározó
ismeretek
nyújtásával
a
mozgásos
tapasztalatszerzésre alapozunk. Támogatjuk a szülői kezdeményezéseket, a szülőkkel együttműködve szolgáljuk a gyermek fejlődését. Feladatunk a gyermekvédelmi munka erősítése, együttműködés kialakítása a gyermekvédelmi hálózattal. Felkészítjük az arra alkalmas gyermekeket a többségi intézményes nevelésre (integrációra). Részt veszünk a befogadó pedagógusok képzésében az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Felkutatunk olyan erőforrásokat (szponzorokat), melynek segítségével javíthatjuk a tárgyi feltételeket.
85
Együttműködést
alakítunk
ki
a
fogyatékos
gyermekek
ellátását
támogató
alapítványokkal, egyesületekkel, szakszolgálatokkal. A gyermekek szakszerű, eredményes fejlesztése érdekében fontosnak tartjuk a szakma legújabb eredményeinek megismerését, a szakmai ismeretek állandó gyarapítását. Az óvodai nevelés feladatrendszere „A nevelés viselkedésformálás, ösztönszabályozás, szabadság adás és önbizalom erősítés mindezekkel együtt értékközvetítés.” (Pálhegyi) A kompetencia alapú óvodai nevelési szemlélet megvalósítása a lehető legmagasabb szintű társadalmi integráció érdekében. A speciális nevelési szükségletű, sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyermekek harmonikus
személyiségfejlődésének
elősegítése
szükségleteik,
lehetőségeik
figyelembevételével.
A gyógypedagógus, pszichológus és a pedagógiai munkát segítők együttműködése a fogyatékos gyermeket nevelő családokkal annak érdekében, hogy a családok életét meghatározó elkeseredettség helyett az együttműködés eredményeképpen kialakuljon a gyermek fejlődését előmozdító fejlesztő beállítódás.
A pedagógus tiszteletben tartja a család érdekeit, szükség esetén segítséget nyújt, mint szakember. Segít megérteni az eltérően fejlődő gyermek viselkedését, reálisan feltárja a gyermek lehetőségeit, a fejlesztés korlátait.
A speciális nevelési szükségletű gyermekek esetében alkalmazott egyénre szabott terápiás módszerek nehezítik a közösség kialakulását, a szocializációs folyamatot. A gyermekkel foglalkozó szakembereknek fokozott a felelőssége, hogy a gyermekek jól szervezett, harmonikus közösségben, érzelmi biztonságban sajátítsák el a társas viselkedés szabályait.
A hagyományos ünnepek közös megtartása az iskolával és a szülőkkel (Évnyitó, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák Napja, Gyermeknap, Évzáró), amelyek elősegítik a bizalmon alapuló családias légkör és az együttműködés kialakulását.
A gyermeki tevékenységformák közül a játék kiemelt fontosságú az együttműködés kialakítása, a szabálytudat elősegítése, a kommunikáció fejlesztése érdekében.
86
Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik nyitottak, szeretettel fordulnak a felnőttek és társaik felé, természetes módon együtt tudnak élni a különbözőségekkel, koruknak, sérülésüknek megfelelő mértékben empatikusak, szolidáris játszótársak, csoporttársak sikeres együttműködésre képesek, tapasztalatokat szereznek, amelyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz, tisztelik, óvják környezetüket, ismeri és szeretik gyökereiket saját és társaik kultúráját és büszkék magyarságukra.
87
3.2. Az enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulók Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött, vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Fejlődésük igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési rendellenességeket mutatnak.
Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének céljai és kiemelt feladatai Az életkor a tanulásban akadályozottság és fejlettségi szint figyelembevételével a pszichés funkciók célzott fejlesztése, mely alapot ad a későbbi ismeretszerzésre, kialakítja, erősíti a tanuláshoz szükséges alapkészségeket, amely lehetővé teszi az alkalmazkodni tudás kialakítását biztosítva ezzel az élethosszig tartó tanulás megalapozását. Ennek érdekében szükséges:
Alapvető pszichés funkciók fejlesztése: mozgás, tájékozódás, figyelem, észlelés, emlékezet, gondolkodás, beszéd.
Az alapképzésben az írás, olvasás számolási képességek jártasságok megszerzése, s az alapvető tanulási képességek fejlesztése.
A
A kiemelkedő képességek, készségek (tehetség) felfedezése, fejlesztése.
tanulók
szociális
képességének,
viselkedésének,
magatartásának
formálása
a
konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében. Kiemelt feladataink így a következők:
Az általános emberi értékek és a kulturált érintkezési formák, illemszabályok megismertetése, elfogadtatása. Konfliktuskezelő technikák birtoklása.
Az alapvető kommunikációs és metakommunikációs képességek elsajátítása (jó modor, halk beszéd).
Kötődés a társakhoz, felnőttekhez. Az idősek tisztelete. Büszkeség az iskolai hovatartozást illetően, részvétel az iskola közösségének életében.
Szokások, hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, a rongálás megfékezése, elítélése.
Ön- és környezetellátó védőtechnikák kialakítása, a környezettel való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából. Ennek érdekében a lelki és testi egészség megóvását elősegítő pedagógiai eljárások tervszerű, tudatos alkalmazása.
88
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: Alsó tagozat 1-4. osztály. Felső tagozat 5-8. osztály.
Nevelési-oktatási és képzési feladatok életkori szakaszokhoz rendelten 1-4. évfolyam
Az iskolai életbe, az iskolai életformába történő zökkenőmentes bekapcsolódás.
A társas kapcsolatok, szokásrendszerek pontos elsajátítása.
A feladat- és szabálytudat erősítése.
Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása.
Saját fejlődési ütem figyelembevétele, önismeret alapozása.
Az érzelmi élet gazdagítása, a közösségi tudat kialakítása, erősítése.
A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése.
Gazdag
élményanyag
biztosítása
az
ismeretszerzéshez,
a
képesség-
és
készségfejlesztéshez, IKT használat.
Az alapvető kulturtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése.
A játék öröme, szabályok megismertetése, elfogadtatása és betartása.
A szociális hátrányok kompenzálása, egyéni képességek fejlesztése.
A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása.
5-8. évfolyam
Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, megerősítése.
Az önálló tanulási technikák elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek gyakorlott alkalmazása.
A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása.
Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségiről, korlátairól.
A kultúrált és adekvát megnyilatkozás és véleménynyilvánítás elsajátítása.
Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása.
Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra.
Egészségmegőrző, környezetvédő attitűd kialakítása. 89
A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása.
A folyamatos munkavégzéshez szükséges kitartás erősítése.
Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, a pályaválasztásról.
A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon 1-4. évfolyam Az 1-4. évfolyamon a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a pszichés funkciók fejlesztése. A tanulók közötti eltérések szükségessé teszik a differenciáló eljárások, tartalmak, eltérő oktatásszervezés és különböző terápiák alkalmazását. A képesség fejlesztésben hangsúlyos szerepük van:
mozgás
észlelés, érzékelés
tájékozódás,
figyelem,
emlékezet,
gondolkodás,
beszéd
fejlesztésének.
Mindezek fejlesztése konkrét érzékelési tapasztalások, cselekvésbe ágyazott tevékenységek formájában valósul meg. A tanuláshoz szükséges készségek, képességek kiemelt fejlesztésével lehetővé válik a kulturtechnikák eszközszintű elsajátítása. Az állandó, aktív ismétlődő tanulási folyamatában a tanulóink egyre közelebb kerülnek az önálló tanulási tevékenységekhez. Alkalmazott módszerek, terápiák
Gyógypedagógiai módszerek,
Diszlexia, diszgráfia megelőző módszerek,
Diszlexia, diszgráfia reedukációs módszerek,
Diszkalkulia megelőző módszerek,
Diszkalkulia terápia,
Gósy beszédészlelés, beszédértés terápia,
Alapozó terápia,
Sindelar terápia 90
NILD terápia
Neurofeedback terápia
Snoezelen terápia
Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére és oldására
„Félfigyelemből a teljes figyelembe,, Kokas Klára zenéből indított módszere a személyiség harmonikus fejlesztésére
Mozgásfejlesztés A nagymozgások fejlesztésének célja a testtudat, testérzékelés, a vesztibuláris, egyensúlyozó rendszer, mozgáskoordináció, a téri tájékozódás fejlesztése, a két testfél mozgásának összerendezése, a célirányos mozgásformák kialakítása. A finommotorika fejlesztésének célja, a mindennapi helyzetekhez, taneszközökhöz, játékszituációkhoz, alkotótevékenységekhez, írásmozgáshoz és egyéb finommozgáshoz kapcsolódó mozgások fejlesztése (kar, kéz, ujjak, ajakmozgások fejlesztése). Szem-kéz koordináció, grafomotoros készség fejlesztése. E szakaszban fontos az alapvető tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. 5-8. évfolyam Az 5-8. évfolyamon a tanulóink megismerő, pszichés funkcióinak fejlesztése továbbra is fontos feladat. Az 1-4. évfolyamon szemléletes, képi gondolkodás nyomán kialakult képzetekre, ismeretekre alapozva fokozatosan igyekszünk eljuttatni tanulóinkat az elvontabb, logikusabb gondolkodás szintjére. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül az önálló tanulási tevékenysége és a verbális szint, de a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodva differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is, illetve a tantárgyi tudásban való elmaradások felzárkóztatása. Fontos a tanulási képességek fejlesztése.
91
Gondolkodási képességek fejlesztése Az újonnan szerzett és már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális
szint
megerősítése,
gyakorlása
feladatokon,
műveleteken, feladat-
és
műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás). Tanulási képességek fejlesztése A szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején, a zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés. Kommunikációs képességek fejlesztése Az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi – formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, okfeltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer.
92
3.3. Középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) tanulók A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének céljai és feladatai A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló személyiségfejlődését jelentősen módosítja a kommunikáció, a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassú tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsony fokú terhelhetőség. Mindezek konkrétan megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő egyéni adottságok miatt fejlesztésükben egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek.
Az oktató-nevelő munka céljai, feladatai
Egyéni képességeik figyelembevételével bővüljenek tanulóink ismeretei, kiemelten a NAT és a kerettanterv által meghatározott ismereti területeken
Egyéni képességeik figyelembevételével bővüljenek a tanulók ismeretei a tantervi szabályozáson túl, a napi tevékenységekhez, a környezethez való alkalmazkodáshoz szükséges ismeretek területén.
Egyéni képességeikhez mérten jussanak magasabb szintű ismeretekhez a tanulók a társadalmi integrációban, az alkalmazkodásban.
Alakuljon ki, és kerüljön az egyéni adottság alapján elérhető lehető legmagasabb szintre a tanulók munkához, önkiszolgáláshoz való viszonya.
Ismerjék meg a szabadidő eltöltésének hasznos módjait és szeressék meg azokat, lehetőségeik szerint illesszék be életvezetésükbe.
Tanulják meg és alkalmazzák a társadalmi érintkezés alapvető szabályait.
Vegyék ki részüket saját ellátásukban önmaguk és környezetük rendben tartásában, gondozásában, egyéni képességeiknek megfelelő mértékben.
Ismerjék meg önmagukat és igyekezzenek egészségesen élni, testüket gondozni, karban tartani, ápolni.
Ismerjék meg környezetüket, és kerüljék el a veszélyeket.
Tanulmányaik befejezése után, egyéni adottságaik és állapotuk figyelembevételével, a lehető legkisebb külső segítséget és gondozást igényeljék, illetve könnyítsék meg ápolójuk, gondozójuk feladatát.
93
Védett munkahelyen, részben felügyelet mellett legyenek képesek egyszerű betanított munkát végezni.
Legyenek képesek környezetükkel kultúrált kommunikációra. Értsék a környezet fontosabb közléseit és jelzéseit, és tudjanak erre megfelelően reagálni.
Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely törekszik képességeik maximumának elérésére. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötődéseik gazdagságára. A képességelőnyök folyamatos fejlesztésének, aktivizálásának valamennyi nevelési helyzetben érvényesülnie kell.
A nevelés, oktatás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra.
Az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra
van
szükség.
A
szenzorikus
és
mozgásos
közlések
befogadására
fogékonyabbak a tanulók, ezért képi szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb a fejlesztés.
Tanulásukban, ismeretszerzésük tervezésénél számolni kell a rövid idejű odafordulással, tevékenységi
kedvvel,
a
figyelemkoncentráció
zavarával,
a
verbális
tanulás
nehezítettségével.
A tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a sok – és eltérő helyzetekben végzett – gyakorlást.
A szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara, kooperatív készségek hiánya, a kritikátlanság, az önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok) korrekcióját a fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem előtt kell tartani.
94
A fejlesztést nehezítő külső tényezők (helytelen szülői magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre.
Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia) jelentős mértékben befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A pedagógiai folyamat során tág teret kell biztosítani a hátrányok kezelésére, az egyéni bánásmódra.
A nagymértékű egyéni különbségek miatt a tanulócsoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési
programokkal,
pedagógiai
többletszolgáltatásokkal
(habilitációs,
rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna logopédia, különféle terápiák) oldható meg optimálisan. Eljárások a célok elérésére
Differenciált csoportszervezés
Egyéni fejlesztés
Csoportmunka kiscsoportban
Differenciálás feladatokban
Csoportbontás
Terápiás foglalkozások
Rehabilitációs eljárások
Gyógypedagógiai szakmai rehabilitáció
Rehabilitációs sportfoglalkozások
Művészeti foglalkozások
Dramatikus programok, intézményen kívüli szereplés
Rehabilitációs munkafoglalkozás
Kirándulások
95
Az iskolai fejlesztés szakaszai és feladatai Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: Alsó tagozat 1-4. osztály. Az 1-2. évfolyamon a pszichés funkciók fejlesztése képesség- és szokásrendszerek kialakítása, a játékos fejlesztési formák dominanciájával valósul meg. A 3-4. évfolyamon a valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása történik, kiemelve a napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítést, készségfejlesztést. Felső tagozat 5-8. osztály. Az 5-6. évfolyam a környezet megismerésének, a környezet problémáinak megoldásaihoz alkalmazkodás szakasza. A 7-8. évfolyamon előtérbe kerül az ismeretek bővítése, alapvető kulturtechnikai ismeretek differenciált alkalmazása, a munkaképességek kialakítása és a normakövetés egyszerű szociális kapcsolatokban. A középfokú nevelés-oktatás szakasza: 9-12. osztály. A 9-10. évfolyam az eddig szerzett ismeretek megszilárdítását a munka és a mindennapi élet során való adekvát alkalmazását szolgálja. A 11-12. évfolyamon elsajátítják a munka világában való részvételhez szükséges alapvető készségeket, bizonyos munkafolyamatokat, munkatevékenységeket.
Képesség szerint differenciált csoportok szervezése a kulturtechnikai és egyéb foglalkozásokon A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek különböző fejlődési lehetőségei miatt a tanulók képesség szerinti differenciált foglalkoztatása váljon az egyéni képességek fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé.
96
A kulturtechnikai foglalkozások előkészítésére megfelelő időt kell biztosítani. Amennyiben a tanuló az 5. évfolyam befejezésekor, ezeken a fejlesztési részterületeken a csoport nagy többségével nem tud együtt haladni, egyéni és kiscsoportos formában vagy a csoportos differenciált foglalkoztatás keretében kell megkapnia a számára szükséges fejlesztést. Hasonlóan kell eljárnunk egyéb ismeretek elsajátításának akadályoztatása esetén. Az adott foglalkozási keretben, a korábbi ismeretek szinten tartása mellett a praktikus tevékenységek végzésére, életviteli és gyakorlati ismeretek elsajátítására kell törekedni. Amennyiben a tanuló képességfejlődésében, terhelhetőségében pozitív irányú változás figyelhető meg, az egyéni fejlesztése során arra kell törekedni, hogy csatlakozhasson a többiekhez. A tanulók értékelését, minősítését, az egyes évfolyamoknál való továbbhaladás feltételeit ennek alapján szabályoztuk. Így lehetővé válik, hogy a súlyosabban sérült, gyengébb képességű tanulók magasabb évfolyamba lépése automatikus legyen. Ebben az esetben, a meghatározott követelmények teljesítésére képtelen tanuló számára a pedagógus új, csak az ő számára érvényes, elérhető követelményeket tűz ki, és ezek teljesítésére programot készít. Ezeket a követelményeket, illetve az eltérő fejlődésű tanuló számára készített programokat írásban, a tanmenetek mellékleteként kell rögzíteni. A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A középsúlyosan értelmi fogyatékosokkal végzett pedagógiai munka teljes tartalmában rehabilitációs foglalkozásnak minősül. Ezen túlmenően szükség van arra, hogy lehetőleg egyéni, vagy kiscsoportos formában tudatos speciális egyéni fejlesztést is alkalmazzunk tanulóink oktatása során. Ezt a célt szolgálják az órarendi rehabilitációs foglalkozások. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók habilitációs és rehabilitációs foglalkozásainak célja, hogy az iskolai fejlesztéshez, tanórai foglalkozásokhoz szervesen kapcsolódva jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő, szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. A habilitációs és rehabilitációs tevékenységek tervezését előzze meg pedagógiai diagnózis elkészítése. A folyamatos diagnosztizálás segítse a fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálását, az egyéni fejlesztési program kidolgozását. A habilitáció és rehabilitáció kijelölt szakaszai iránymutatók, a szakaszhatárok a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően átjárhatóak. Ezeknek a foglalkozásoknak a feladatai ajánlások a tevékenységi formák megszervezéséhez.
97
1-2. évfolyam
Ebben az időszakban a habilitációs foglalkozások kiemelt feladata a kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés útján.
Bazális stimuláció.
Ennek az időszaknak fontos habilitációs feladata a vizuomotoros koordináció és a grafomotoros ügyesség fejlesztése.
Feladat a beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot javítása, a szókincs fejlesztése.
3-4. évfolyam
Az egyéni fejlődési sajátosságokat alapul véve az előkészítő időszak habilitációs és rehabilitációs fejlesztése, megerősítése történik.
Az értelmi képességek, a figyelem az emlékezet a gondolkodás fejlesztésére irányuló tevékenységek csökkentik a nagyfokú egyéni eltéréseket.
Az orientációs képességek (tér, idő) fejlesztése, az ismeretek gazdagítása, a cselekvőképesség alakítása segíti a tájékozódó képesség kialakulását.
A verbális és nem verbális kommunikációs technikák alkalmazásával gazdagodik érzelmi élete, társas kapcsolata, szociális érzékenysége.
A helyi sajátosságokhoz, szükségletekhez igazított különféle terápiák alkalmazása csökkenti a lemaradást az egész személyiség fejlődésében.
5-6. évfolyam
Ebben az időszakban a habilitációs és rehabilitációs tevékenységek közül kiemelt jelentősége van az eddig hasznosított terápiáknak, a kommunikációs technikák alkalmazásának.
7-10. évfolyam
Ebben az időszakban a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés és a cselekedtetés, munkáltatás képezi a rehabilitációs tevékenység alapját.
98
A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció: A fejlesztés fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció megértésének sérülése. Minden autizmussal élő gyermeknél függetlenül verbális képességeik színvonalától - elsődleges cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. A cél eléréséhez szükséges lehet alternatív kommunikációs eszközrendszerek alkalmazására. A fejlesztés alapvető területei egyéni felmérés és tervezés alapján: Beszéd előtti csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása. - Szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása. - Beszéd vagy - beszéd kialakulásának hiányában - alternatív vizuális eszközzel történő kommunikáció használatának tanítása. - Tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása. - Augmentatív kommunikációs eszközök használatának tanítása napi rutinokban. Idegen nyelvi kommunikáció: Valamennyi tanulónál megjelenik egyénre szabottan, a mindennapi életben előforduló idegen szavak megértésének fejlesztése (pl. számítógép használata kapcsán felmerülő kifejezések). Az élő idegen nyelv oktatását azoknál a tanulóknál lehetséges megkezdeni, akik már kommunikatív módon, változatos kontextusokban és funkciókban használják anyanyelvüket. Matematikai kompetencia: Kiemelkedő jelentőségű a megismerési képességek fejlesztése, a problémamegoldás menetének tanítása. Különös hangsúlyt kap az oktatás szemléletes és konkrét jellege, a cselekvéses tanulás alkalmazása. Természettudományos kompetencia: Sajátos speciális ismeretszerzési nehézségei miatt a tanítás során nem számíthatunk a gyermekek előzetes megfigyeléseire, élményeire, ezért a közvetlen tapasztalásra nagy hangsúlyt kell fektetni. Digitális tanulási kompetencia: Tanulóinknál a szabadidő hasznos eltöltését és motivációját szolgálja egy esély, az esélyegyenlőségre.
99
Hatékony, önálló tanulás: Minden esetben egyénileg azonosítjuk a hatékony és önálló tanuláshoz szükséges feltételek meglétét, majd a felmérés alapján egyéni fejlesztési célokat tűzünk ki. A szükséges feltételek közül a sérülés természete miatt általában számolni kell a gyenge, vagy sérült a motivációval, az általánosítás és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás sérülésével, valamint azzal, hogy a tanulás társas aspektusai különösen nagy nehézséget jelenthetnek. Az önállóság és hatékonyság tanításának egyik fontos módszertani eszköze az élő nyelv, amire tanulóink csak korlátozottan képesek. Az informatikai eszközök egyénre szabott alkalmazása szintén elősegíti e kompetencia fejlődését. Szociális és állampolgári kompetencia: Előtérbe kerül az önismeret és a közvetlen szociális környezet megismerése, a társas viselkedés elemi szabályainak ismerete, betartása. A történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint az elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent. Tanulóink felnőtt életükben is intenzív pedagógiai támogatásra és segítségnyújtásra szorulnak. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Valamennyi tantárgy, fejlesztő program kiemelten foglalkozik fejlesztésükkel, ill. a hiányok kompenzálásával. Tanulóink sérülésükből adódóan felnőtt életükben is intenzív pedagógiai támogatásra és segítségnyújtásra szorulnak. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A műveltségi területen megjelenő valamennyi fejlesztési feladat fontos terápiás lehetőséget jelent. A művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas eltöltésében is jelentős szerepet játszanak, valamint az önkifejezésnek és az egészséges személyiségfejlesztésnek fontos eszköze. Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép önismeret: A tanulók fejlesztésében hangsúlyos szerepet kap a saját személyiség, a külső és belső tulajdonságok megismertetése, a saját viselkedés kontrolljának, a kooperációnak, szociális normáknak direkt tanítása, mivel azok intuitív megértésére, spontán elsajátítására korlátozottan számíthatunk. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motivációját fenntartó oktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a reális önértékelés és pozitív énkép kialakításában.
100
Hon-és népismeret: Kiemelkedően fontos a közvetlen társadalmi és természeti környezet ismerete, az azokkal való harmonikus kapcsolat. A tanulók elsősorban saját, közvetlen élményeiken keresztül, esetleg speciális érdeklődési körüknek megfelelően ismerhetik meg nemzeti kultúránk értékeit. Ezen a területen rendkívül nagy egyéni különbségekre számíthatunk. A történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában rendkívüli nehézséget jelent. Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra: A tanulók számára közvetlen, látható, megtapasztalható élmények (pl. művészi alkotások, ismeretterjesztő filmek) segítségével nyújthatunk ismereteket e téren. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: A tanulók nevelésének-oktatásának alapvető célja, hogy olyan gondolkodási, szociális-kommunikációs készségeket alakítsunk ki, melyek lehetővé teszik az egyén részvételét szűkebb és tágabb társas környezetében. A részvétel módja és mértéke nagy egyéni eltéréseket mutat: a tanulók egész életen át tartó támogatást igényel abban, hogy jogait gyakorolja, társadalmilag elfogadott viselkedésmódokat tanúsítson, alkalmazkodjon a társadalom írott és íratlan szabályaihoz. Gazdasági nevelés: E területen a tanulók esetében a pénz értékével és a takarékossággal kapcsolatos alapvető ismeretek megszerzése kulcsfontosságú, ezért ezek az ismeretek több tantárgyban, különböző évfolyamokon visszatérően, fokozatosan bővülő tartalommal jelennek meg. Az alapvető gazdasági összefüggések megértése, illetve azok kamatoztatásának lehetősége, sérülésük miatt nagy nehézséget jelent. Környezettudatosságra nevelés: A környezet célzott megfigyelése, felfedezése a pedagógus aktív közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A fejlesztés a közvetlen, mindennapi élettel kapcsolatos tapasztalatokon alapul. Elsődleges a helyes szokásrend és a személyes biztonságra való törekvés kialakítása. A tanulás tanítása: Az értelmi sérülés számos speciális kognitív nehézséggel és a kommunikáció sérülésével jár együtt. Az egyén motivációs lehetőségeinek ismerete kulcsfontosságú a tanulás szempontjából. A tanítási és tanulási folyamatot igen tágan kell tudni értelmezni a pedagógusnak. 101
Testi-lelki egészség: Ez a feladat kiemelt helyet foglal el az értelmileg akadályozott tanulók oktatásában, nevelésében és átszövi az iskolai élet minden aspektusát. Lelki egészség: Az énkép, önismeret fejlesztése. A siker és kompetencia élmény megéléséhez szükséges feltételek megteremtése. Az értelmi akadályozottsághoz kapcsolódó járulékos problémák megelőzése, kezelése, megküzdési stratégiák tanítása. (pl. idegesség, szorongás, depresszió). Pozitív, reális önértékelés kialakulásának elősegítése. Testi egészség: A helyes étkezési, alvási, önápolási szokások, a rendszeres mozgás iránti igény kialakítása elsődleges fontosságú. A megfelelő szexuális viselkedés kialakításában a családok számára hatékony segítséget kell nyújtania az iskolának. A viselkedésproblémák megelőzése és hatékony kezelése kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést, ami igen fontos az egészség megőrzése szempontjából. A testi egészség megóvása, az erőnlét, az állóképesség és az ügyesség egyénre szabott fejlesztése mellett a legfontosabb fejlesztési feladatok általában a következők: - A testséma ismeretének kialakítása. - A testmozgások célszerű összehangolásának tanítása különféle terekben és aktivitásokban. - A különböző társas helyzetekben való megfelelő mozgásformák kialakítása. - Annak tanítása, hogy a gyermek saját ellenőrzése alatt tudja tartani mozgásos sztereotípiáit. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Az egyén által elérhető legnagyobb fokú önállóság és a megfelelő életminőség megteremtése minden esetben kiemelkedően fontos. További fontos cél, hogy a tanuló lehetőség szerint a speciális érdeklődési köréhez kapcsolódó szakmát választhasson. Az értelmi akadályozott tanulók egész életen át tartó intenzív, aktív pedagógiai támogatásra szorulnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás megjelenése: A tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás. Sérülés-specifikus tanulásszervezési módok. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elveinek megjelenése: Egyéni felmérés és fejlesztés, adaptív tanulásszervezési eljárások. Egyénre szabott követelmények. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók helyi tantervét a Pedagógiai Program 3. számú melléklete tartalmazza. 102
3.4. A súlyos és halmozottan sérült tanulók (rehabilitációs program) A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók jellemzői A komplex károsodás következményeként rendkívül változatos formában megjelenő, összetett tünet-együttes alakul ki, ami a személyiség fejlődésében jelentős eltéréseket, az aktivitásban súlyos akadályozottságot és a társadalmi részvételben súlyos hátrányokat okoz. A fejlődés eltérése
és
a
tevékenység
akadályozottsága
a
motoros
(komplex
mozgásminták
koordinációjának zavarai, beszédszervek funkciózavarai), a kommunikációs funkciók és a kettővel szoros kapcsolatban álló értelmi funkciók területén a legszembetűnőbb. A motoros funkciózavarok következtében minden mozgásaktivitást feltételező tevékenység területén akadályozottság figyelhető meg. A kommunikációs funkciók területén a kifejező beszéd hiánya, a jelzések alkalmazásának bizonytalanságai a kölcsönös kommunikációs megértés zavarát okozzák. Ebből következően a környezettel való kapcsolatfelvétel és az együttműködés nehezített, ami a társadalmi beilleszkedés szempontjából jelent hátrányt. Mivel a halmozódó károsodások miatt a súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek aktivitásukban a fejlődés kezdeti szintjét mutatják, az értelmi funkciók eltéréseit a szenzoros (érzékelés-észlelési) és az emocionális-szociális funkciók területén észlelhetjük. A szenzoros funkciók területén az érzékelés-észlelés organikus és pszichés kiesései okozhatnak nehézséget. Az emocionális-szociális funkciók területén megfogalmazást nyer a több feltűnő magatartásforma, így agresszivitás, túlérzékenység, hangulati labilitás, érzelmi kitörések. Mindezekhez az eltérésekhez társulhatnak még különböző krónikus betegségek, fokozott görcskészség (epilepszia), tartós gyógyszerszedés és egészségügyi terápiás szükséglet, megnövekedett
balesetveszély
és
halálozási
rizikó.
Ezek
további
súlyosbító,
személyiségfejlődést nehezítő feltételeket teremthetnek.” A súlyos, halmozott fogyatékosság pedagógiai következményei meghatározzák a fejlesztő iskolai oktatás célját, feladatait, s az alkalmazott alapelveket is.
103
Célok A rehabilitációs pedagógiai program iskolai körülmények között olyan fejlesztést nyújt, mely törekszik képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő megismerésére, saját életük mindennapi élményeinek megélésére, és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre, továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek.
Feladatok
A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsajátított tudásanyag feltérképezése és az iskolai életbe való lehetőség szerinti beépítése és fejlesztése.
A súlyosan-halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott tanulók épen maradt funkcióira alapozva a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetőségeik szerint a kidolgozott fejlesztési program, egyéni fejlesztési tervek alapján.
Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről.
A kommunikáció egyénenként változó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó ösztönzése
a
számukra
lehetséges
önkifejezési
módok
tudatos
alkalmazására,
gyakorlására.
A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglevő funkciók állandó fejlesztése, az önállóan kivitelezhető mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása.
A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése.
A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése.
Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő-gyerek kapcsolat segítése érdekében.
Alapelvek A Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai oktatásának irányelve részletesen ismerteti a gyógypedagógiai nevelés, fejlesztés során alkalmazott alapelveket: Komplexitás és személyiségközpontúság elve Interakció és kommunikáció elve Kooperáció elve Differenciálás és individualizáció elve Normalizáció és participáció elve
104
A mindennapi fejlesztés során szem előtt tartandó pedagógiai elvek, melyek az intézmény helyi sajátosságainak megfelelően módosulhatnak:
A fejlesztés minden esetben játékosan, konkrét tapasztalatok, valósághű szemléltetés útján történjen.
Az egyéni adottságok figyelembevétele, ennek megfelelően: - egyénre szabott fejlesztési terv szerint történő fejlesztés biztosítása - egyéni foglalkozások keretében és - csoportban differenciáltan.
Tanulásszervezési alapelv, hogy a csoportban a különböző fejlesztést végző pedagógusuk száma a lehető legkevesebb legyen, mivel a személyes kötődések és a szoros team-munka (amely nagyobb létszám esetén nehezített) fokozzák az eredményességet. Ugyancsak tanulásszervezési alapelv, s egyben az eredményesség feltétele, hogy a csoportos foglalkozások időtartama alatt az optimális fejlesztéshez szükséges számú pedagógus és asszisztens biztosítása elengedhetetlen (legalább 2 fő). Bizonyos esetekben (mozgásnevelés órán, étkezéskor, kirándulásokon) ennél több, akár a tanulók létszámával megegyező felnőtt jelenléte szükséges. A team-munka rendszeres és hatékony legyen. A szülőkkel való kapcsolattartás lehetőleg napi kapcsolatot, állandó információcserét jelentsen.
A tanulói jogviszony A bekerülés feltételei A fejlesztő iskolai oktatásban azok a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek részesülnek, akiket a szakértői bizottságok erre a képzési formára javasolnak. Azok a tanulók, akik értelmi képességeik súlyos, tartós akadályozottsága miatt a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében leírtaknak, illetve a kerettantervben megfogalmazott követelményeknek a különböző egyéni megsegítő stratégiák ellenére sem képesek minden téren megfelelni, s eredményes fejlesztésük elsősorban különféle egyénre szabott terápiás fejlesztő eljárások segítségével valósítható meg.
105
A továbbhaladás A programban rögzített témakörök szerint történik a tanulók fejlesztése. Az ismeretek évről évre koncentrikusan vagy spirálisan bővülnek, melyek elsajátításában a tanulók egyéni tempójuk szerint haladnak. Az évfolyamok közötti átmenethez nincs szükség megadott teljesítmények elérésére, követelmények teljesítésére, az évfolyamok között a továbbhaladás automatikus. Átjárhatóság az iskola többi osztályába Ha a fejlesztő iskolai csoportba járó tanulók közül valaki a személyre szabott fejlesztés hatására olyan szintre jut, hogy a középsúlyos tanulókkal együtt eredményesen oktatható, meg lehet kísérelni az áthelyezését a szintjének megfelelő csoportba. Képességeihez igazodva részleges integrációban részesülhet. Csoportlétszám A fejlesztő iskolai csoport létszáma a 22/2006. (V. 22) OM rendelet alapján legfeljebb 6 fő lehet. Háromnál kevesebb gyermek esetében a csoportos foglalkoztatás előnyei azonban már nem valósulnak meg, ideális csoportlétszámnak öt fő tekinthető. A tanulói jogviszony megszűnése A fejlesztő iskolai csoportból a gyermekek csak szakértői bizottsági javaslatra, intézményi vagy szülői kezdeményezésre kerülhetnek más intézménybe. A tanulói jogviszony egyéb esetekben a közoktatási törvényben meghatározott tankötelezettségi korhatár elérésével szűnik meg.
Az értékelés rendszere a fejlesztő nevelés-oktatásban Értékelni kell
a tanulók tudásának mennyiségi gyarapodását
tudásuk minőségbeli jellemzőinek változását
önmagukhoz mért fejlődésüket
a tanulók attitűdjét az ismeretszerzés területén.
Folyamatosan értékelni kell a tanulók munkáját szóban és szimbólumokkal. A szöveges értékelés félévkor és a tanév végén írásban történik.
106
A fejlesztő nevelés-oktatás feltételei „A legfontosabb feladat olyan személyközpontú, szükséglet-orientált, komplex szolgáltatások kialakítása a súlyosan fogyatékos emberek számára, ahol az a meghatározó, hogy kinek mire van szüksége, és nem az, hogy melyik ellátórendszeren belül, milyen intézmény „lakója, tanulója, gondozottja, neveltje, ápoltja, kliense”, és az adott intézménytípus milyen szolgáltatásokat tud nyújtani. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeknek minden ellátási területen emelt szintű szolgáltatásokat kell biztosítani, a többletszolgáltatások teszik lehetővé az egyenlőbb esélyeket az érintettek és családjuk részére egyaránt. Bár a súlyos-halmozott fogyatékosság korán felismerhető, az érintett gyermekek, fiatalok, felnőttek jelentős késéssel jutnak a különböző szolgáltatásokhoz, különösen igaz ez a közoktatási szolgáltatásokra. Ennek hátterében az áll, hogy az egészségügyi alap- és szakellátási hálózat felkészületlen, gyakran késlekedik, nem tud mit kezdeni a súlyoshalmozott fogyatékossággal élő gyermekekkel, fiatalokkal felnőttekkel, illetve a közoktatási és szociális intézményrendszer sem észleli kellőképpen ennek a népességnek a szükségleteit és igényeit. A szolgáltatásokhoz időben történő hozzáférés előfeltétele a megfelelő differenciáldiagnosztika, mely alaposan feltérképezi a súlyos-halmozott fogyatékosság minden (egészségügyi, gyógypedagógiai, pszichológiai) aspektusát. Az állapot megítéléséhez és nyomon követéséhez nem elegendő az egyszeri, vagy a két – háromévente kontrollált vizsgálat. A halmozott fogyatékosság miatt, ahol szinte minden esetben megtalálható a súlyos kommunikációs akadályozottság is, elengedhetetlen a folyamatdiagnosztika alkalmazása. A folyamatdiagnosztika teszi lehetővé a szolgáltatás rugalmas alkalmazkodását a fogyatékos személy aktuális állapotához, hiszen nagyon fontos, hogy a gondozás, nevelés, fejlesztés, képzés érzékenyen reagáljon a legkisebb előrelépésre vagy esetleges visszaesésre. A megsegítés folyamatosságának biztosításához olyan ellátási rendszer kialakítására kell törekedni, ahol az egészségügyi, a szociális, a gyermekvédelmi és a közoktatási feladatok megvalósítása együttesen lehetővé válik.
107
A komplex rehabilitációs intézményrendszer hatékonyabb működtetése érdekében szem előtt kell tartani a multidimenzionális, inter- és transzdiszciplináris team-munka három legfőbb jellemzőjét. -
Párhuzamosság: az egyes szolgáltatások azonos időben, egymás mellett zajlanak, a szakemberek folyamatos kapcsolattartás útján tapasztalatot cserélnek, és közösen alakítják ki az optimális rehabilitációs programot.
-
Kontinuitás: a rehabilitációs szolgáltatások egymásra épülve valósulnak meg, ehhez a szakembereknek megfelelő információkkal kell rendelkezniük azokról a szakterületekről, melyekkel együtt dolgoznak. Ha egy szakterület eléri kompetenciája határát, csak úgy „adhatja tovább” a megsegített személyt, ha megtalálta számára a rehabilitáció újabb szakaszában belépő szereplőket, szakembereket, intézményeket, szolgáltatásokat.
Komplementaritás: a szolgáltatások nemcsak időben épülnek egymásra, de azonos időpontban is egyszerre többfajta, egymást kiegészítő tevékenység lehet szükséges, ehhez szintén elengedhetetlen a megfelelő együttműködés.”
A fejlesztési területek
Kommunikáció (megértés, önkifejezés, interakció)
Mozgásnevelés
A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése (érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele).
A konkrét műveletek és formális műveletek konstrukciójának elősegítése, a cselekvések logikai struktúrájának kialakítása, a tér, az idő és a tartam, a sorozatok, halmazok elemi fogalmainak elsajátítása.
Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés
Érzelmi, szociális nevelés
Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés (önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükséglet-kielégítés kultúrájának megismerése).
A súlyos és halmozottan sérült tanulók helyi tantervét a Pedagógiai Program 4. számú melléklete tartalmazza.
108
3.5. Az autisztikus spektrumban élő tanulók Az autisztikus spektrumban élő tanulók nevelésének céljai és feladatai Az autisztikus spektrumban élő tanulók nevelési során meghatározónak kell tekinteni azt a tényt, hogy az autisztikus spektrumban élő tanulók minden más gyermekhez hasonlóan fejlődő és sajátos személyiségek. Személyiségfejlődésüket azonban genetikai adottságok, a normál érés törvényszerűségei és a környezeti hatások mellett nagyban befolyásolja az autizmus, mely az egész személyiséget átható fejlődési zavar, és az egész életen át tartó sérülés. Az autizmus súlyossága, a tünetek sokfélesége és kombinációja, a gyermek értelmi szintje és egyéb képességei, a gyermek személyisége, a spontán érés folyamata: alapvetően ezek a tényezők határozzák meg milyen is valójában és összefüggésében a gyermek. Nevelésük – oktatásuk során elsődleges célnak tekintjük – a lehetőségek maximumát kihasználva
a
személyiség
minél
harmonikusabb,
sokoldalúbb
támogatását,
kibontakoztatását. Cél A nevelési-oktatási célokat a tanulók szükségletei és a helyi igények határozzák meg.
A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettségek mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek a megteremtése.
Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs, normalizációs célú fejlesztése, a másodlagos sérülések megelőzése és/vagy kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek és az adaptált tananyag speciális módszerek segítésével való tanítása.
A testi egészség megóvása, az erőnlét, állóképesség, ügyesség egyénre szabott fejlesztése.
Általános emberi értékek, társadalmi elvásások, szülőföldünk kultúrája, hagyományai, képességszintnek megfelelő ismeretével a felnőttkori szociális adaptáció segítése.
Fontos, hogy a tanuló élvezze az iskolában töltött időt, érezze jól magát.
109
Az autisztikus spektrumban élő tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a szociális adaptáció kialakításához (az egyén fejlettségi szintjén). Kiemelt cél annak elérése, hogy a tanuló képessé váljon a család életébe való beilleszkedésre.
Feladatai
A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása a következő területeken: -
elemi pszichoszomatikus funkciók
-
szenzomotoros készségek
-
szociális készségek
-
kommunikációs készségek
-
kognitív készségek
A sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése.
A biztonságérzet kialakítása a tanuló szükségletének megfelelően és a család igényének messzemenő figyelembevételével.
Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a tanuló szükségletének megfelelően és a család igényének messzemenő figyelembevételével.
A deviáns fejlődés menetből következő zavaró vagy veszélyes viselkedési formák megelőzése és kezelése.
A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása a családi, iskolai és iskolánk kívüli környezetben.
Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szintentartása, általánosítása.
A felnőttkori adaptációt elősegítve munkára felkészítés.
A nevelés-oktatás szervezési feltételei Formái
Speciális csoportban: egyéni és kiscsoportos formában
110
A speciális csoport sajátosságai
Gyermeklétszám: optimálisan 4-6, maximálisan 8 tanuló.
Szakember létszám: függ a csoport létszámától, a homogenitástól, az egyéni fejlesztési szükséglettől (átlagos mentális korral is összefügg), de elsősorban a viselkedésproblémák súlyosságától, gyakoriságától.
A csoport beindításakor a gyermekeket egyenként fokozatosan növelt időben kell beszoktatni.
A csoport homogenitására a felvett tanulók mért képességei, értelmi képességük fejlettségi szintje és testi-fizikai adottságai figyelembevételével kell törekedni. A fejlődésük során mutatott szórás csoportbontást tehet szükségesség az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedésproblémák jellege szerint egyénileg mérlegelve.
Képzési sajátosságok Az autisztikus spektrumban élő tanulók sérüléséből fakadó sajátos vezetési igény indokolttá teszi az 1:2 szakember – tanuló arányát a csoportokon belül. A szakemberek legyenek az autizmus irányába képzettek. Szakemberek megosztása csoporton belül
1 fő csoportvezető – gyógypedagógus
1 fő fejlesztőpedagógus – az egyéni fejlesztés biztosításához
Minimum 1 fő gyermekfelügyelő – létszáma a csoport létszáma és a csoporton belül a tanulók viselkedési zavarától és önellátási készségeitől függ.
A protetikus környezet kialakítása Az autisztikus spektrumban élő tanulók fogyatékosságából eredően csak korlátozottan képesek arra, hogy megtanuljanak térben, időben és szociális környezetben tájékozódni. Fejlesztésük során számolni kell a percepciós és szervezési sorrendiség felidézésében, saját viselkedésük
megtervezésében,
figyelmük
összpontosításában,
személyes
emlékeik
felidézésében meglévő sérüléseikre. Éppen ezért a környezet kaotikus, értelmezhetetlen és félelmetes lehet számukra. A fogyatékosság követelményeit önállóan nem képesek kompenzálni, a kaotetikusnak megélt környezetükhöz nem tudnak alkalmazkodni.
111
A protetikus környezet kialakítása a környezet adaptálását jelenti a gyermek speciális igényeihez, hogy mintegy segédeszközként /protézisként/ működjön a fogyatékos készségek kompenzálásához, illetve a fejlesztéséhez.
Fejlesztés területei
A szociális készségek
A kommunikációs készségek fejlesztése
Kognitív készségek fejlesztése
A szenzomotoros készségek fejlesztése
Elemi pszichoszomatikus funkciók
A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció: A fejlesztés fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció megértésének sérülése. Minden autizmussal élő gyermeknél függetlenül verbális képességeik színvonalától - elsődleges cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. A cél eléréséhez szükséges lehet alternatív kommunikációs eszközrendszerek alkalmazására. A fejlesztés alapvető területei egyéni felmérés és tervezés alapján: Beszéd előtti csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása. - Szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása. - Beszéd vagy - beszéd kialakulásának hiányában - alternatív vizuális eszközzel történő kommunikáció használatának tanítása. - Tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása. - Augmentatív kommunikációs eszközök használatának tanítása napi rutinokban. Idegen nyelvi kommunikáció: Valamennyi tanulónál megjelenik egyénre szabottan, a mindennapi életben előforduló idegen szavak megértésének fejlesztése (pl. számítógép használata kapcsán felmerülő kifejezések). Az élő idegen nyelv oktatását azoknál a tanulóknál lehetséges megkezdeni, akik már kommunikatív módon, változatos kontextusokban és funkciókban használják anyanyelvüket.
112
Matematikai kompetencia: Kiemelkedő jelentőségű a megismerési képességek fejlesztése, az önellenőrzés tanítása, az ismeretek önálló, gyakorlati alkalmazásának segítése, a problémamegoldás menetének tanítása. Különös hangsúlyt kap az oktatás szemléletes és konkrét jellege, a cselekvéses tanulás alkalmazása. Természettudományos kompetencia: Az autisztikus tanulók jellegzetesen sajátos speciális ismeretszerzési nehézségei miatt a tanítás során nem számíthatunk a gyermekek előzetes megfigyeléseire, élményeire, ezért a közvetlen tapasztalásra nagy hangsúlyt kell fektetni. Digitális kompetencia: Az informatikai eszközök lehetőséget nyújtanak az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló ismeretszerzésre. A későbbi munkavállalás szempontjából is szerepe lehet az informatikának, mivel számos autisztikus tanuló mutat érdeklődést e terület iránt. Hatékony, önálló tanulás: Az autizmussal élő tanulók esetében minden esetben egyénileg azonosítjuk a hatékony és önálló tanuláshoz szükséges feltételek meglétét, majd a felmérés alapján egyéni fejlesztési célokat tűzünk ki. A szükséges feltételek közül a sérülés természete miatt általában számolni kell a gyenge, vagy sérült a motivációval, az általánosítás és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás sérülésével, valamint azzal, hogy a tanulás társas aspektusai különösen nagy nehézséget jelenthetnek autizmusban. Az önállóság és hatékonyság tanításának egyik fontos módszertani eszköze az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítése, kiegészítése egyénre szabott vizuális környezeti támpontokkal. Az informatikai eszközök egyénre szabott alkalmazása szintén elősegíti e kompetencia fejlődését. Szociális és állampolgári kompetencia: Előtérbe kerül az önismeret és a közvetlen szociális környezet megismerése, a társas viselkedés elemi szabályainak ismerete, betartása. A történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint az elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Az autizmusban azonosított kognitív sérülések jellege miatt (végrehajtó működések zavara, naiv tudatelméleti sérülés) e kompetencia fejlesztésekor általában nagyon sokféle képesség, készség célzott, egyénre szabott, intenzív fejlesztésére van szükség. A szükséges képességek többsége (pl. tervezés, szervezés, irányítás, hatékony kommunikáció, csapatmunka, kreativitás) az autizmussal élő tanulók esetében sérült, illetve hiányozhat, ezért a valamennyi tantárgy, fejlesztő program kiemelten foglalkozik fejlesztésükkel, ill. a hiányok kompenzálásával.
113
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A műveltségi területen megjelenő valamennyi fejlesztési feladat fontos terápiás lehetőséget jelent. A művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas eltöltésében is jelentős szerepet játszanak. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép önismeret: Az autizmussal élő tanulók fejlesztésében hangsúlyos szerepet kap a saját személyiség, a külső és belső tulajdonságok megismertetése, a saját viselkedés kontrolljának, a kooperációnak, szociális normáknak direkt tanítása, mivel azok intuitív megértésére, spontán elsajátítására korlátozottan számíthatunk. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motivációját fenntartó oktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a reális önértékelés és pozitív énkép kialakításában. Hon-és népismeret: Kiemelkedően fontos a közvetlen társadalmi és természeti környezet ismerete, az azokkal való harmonikus kapcsolat. Az autizmussal élő tanulók elsősorban saját, közvetlen élményeiken keresztül, esetleg speciális érdeklődési körüknek megfelelően ismerhetik meg nemzeti kultúránk értékeit. Ezen a területen rendkívül nagy egyéni különbségekre számíthatunk. A történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent. Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra: Az autizmussal élő tanulók számára közvetlen, látható, megtapasztalható élmények (pl. művészi alkotások, ismeretterjesztő filmek) segítségével nyújthatunk ismereteket e téren. A sajátos érdeklődési körök (pl. térképek, közlekedési eszközök, különféle adatok, tények gyűjtése) számos tanulót közelebb visznek a terület ismeretanyagához. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az autizmussal élő tanulók nevelésénekoktatásának alapvető célja, hogy olyan gondolkodási, szociális-kommunikációs készségeket alakítsunk ki, melyek lehetővé teszik az egyén részvételét szűkebb és tágabb társas környezetében. A részvétel módja és mértéke nagy egyéni eltéréseket mutat: a tanulók túlnyomó többsége jelentős támogatást igényel abban, hogy jogait gyakorolja, társadalmilag elfogadott viselkedésmódokat tanúsítson, alkalmazkodjon a társadalom írott és íratlan szabályaihoz.
114
Gazdasági nevelés: E területen az autizmussal élő tanulók esetében a pénz értékével és a takarékossággal kapcsolatos alapvető ismeretek megszerzése kulcsfontosságú, ezért ezek az ismeretek több tantárgyban, különböző évfolyamokon visszatérően, fokozatosan bővülő tartalommal jelennek meg. Az alapvető gazdasági összefüggések megértése, illetve azok kamatoztatásának lehetősége az egyén mindennapi életében nagy egyéni eltéréseket mutat. Környezettudatosságra nevelés: A környezet célzott megfigyelése, felfedezése a pedagógus aktív közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A fejlesztés a közvetlen, mindennapi élettel kapcsolatos tapasztalatokon alapul. Elsődleges a helyes szokásrend és a személyes biztonságra való törekvés kialakítása. A tanulás tanítása: Az autizmus számos speciális kognitív nehézséggel és a kommunikáció sérülésével jár együtt. A tanulási folyamatban az élő nyelv és a szociális közvetítés megnehezíti, míg a vizuális információhordozók alkalmazása segíti a világ megismerését. Az állandósághoz való ragaszkodás oldása, valamint az egyén motivációs lehetőségeinek ismerete kulcsfontosságú a tanulás szempontjából. Testi-lelki egészség: Ez a feladat kiemelt helyet foglal el az autizmussal élő tanulók oktatásában, nevelésében és átszövi az iskolai élet minden aspektusát. Lelki egészség: Az énkép, önismeret fejlesztése. A siker és kompetencia élmény megéléséhez szükséges feltételek megteremtése. Az autizmushoz gyakran kapcsolódó járulékos problémák megelőzése, kezelése, megküzdési stratégiák tanítása. (pl. idegesség, szorongás, depresszió). Pozitív, reális önértékelés kialakulásának elősegítése. Testi egészség: A helyes étkezési, alvási, önápolási szokások, a rendszeres mozgás iránti igény kialakítása elsődleges fontosságú. A helyes szokásrend kialakításakor alapozhatunk a tanulók merev, szabálytartó viselkedésére. A megfelelő szexuális viselkedés kialakításában a családok számára hatékony segítséget kell nyújtania az iskolának. A viselkedésproblémák megelőzése és hatékony kezelése kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést, ami igen fontos az egészség megőrzése szempontjából.
115
A testi egészség megóvása, az erőnlét, az állóképesség és az ügyesség egyénre szabott fejlesztése mellett a legfontosabb fejlesztési feladatok általában a következők: - A testséma ismeretének kialakítása. - A testmozgások célszerű összehangolásának tanítása különféle terekben és aktivitásokban. - A különböző társas helyzetekben való megfelelő mozgásformák kialakítása. - Annak tanítása, hogy a gyermek saját ellenőrzése alatt tudja tartani mozgásos sztereotípiáit. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Az egyén által elérhető legnagyobb fokú önállóság és a megfelelő életminőség megteremtése minden esetben kiemelkedően fontos. Ennek szintje nagy egyéni eltéréseket mutat. A pályaorientáció során a munkaképességek mellett a szociális-kommunikációs fejlettséget és a munkaviselkedés színvonalát is figyelembe kell venni. Fontos cél, hogy a tanuló lehetőség szerint a speciális érdeklődési köréhez kapcsolódó szakmát választhasson. Az egységes alapokra épülő differenciálás megjelenése: A tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás. Autizmus-specifikus tanulásszervezési módok. Számítógép kiemelt szerepe az oktatásban. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elveinek megjelenése: Egyéni felmérés és fejlesztés, adaptív tanulásszervezési eljárások. Egyénre szabott követelmények.
Az autista tanulók helyi tantervét a Pedagógiai Program 5. számú melléklete tartalmazza.
116
3.6. Utazó Tanári Intézményegység „Tolerancia:megadni másoknak mindazoknak a jogokat, amelyekre Te magad is számítasz.” (Robert Green Ingersoll) Intézményünk 2008-tól Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé alakult, s ez nem csupán névváltozást jelentett, de szükségszerűen mutatja az évek során egyre szélesebb körű, az igények szerint folyamatosan bővülő feladatok változásait is. A város általános iskoláiban egyre több sajátos nevelési igényű (SNI) tanulót fogadnak be, látnak el. Az integrációs tendenciát tekintve szükségszerűvé vált, hogy egyre nagyobb részt vállaljunk ebben az igen fontos és összetett munkában. Intézményünk utazó pedagógusai – igény szerint – ellátják a város általános és középiskoláiban tanuló sajátos nevelési igényű tanulókat. 2014.-től az utazó tanári szolgáltatást külön intézményegység működteti. Az oktatási rendszer folyamatos változásai során három éven keresztül Jászberény, Jászapáti és Szolnok járásokban láttunk el utazó tanári feladatokat. A 2017/2018-as tanévtől Szolnok járás köznevelési intézményeiben fejlesztjük az integrált keretek között oktatott sajátos nevelési igényű tanulókat. Az iskolánk fő erőforrása a szellemi tőke, melyet a tantestület képvisel. Jellemzője a hagyományokra épülő folyamatos megújulás, a gyermekek minél többoldalú fejlesztése, megsegítése a saját és a többségi iskolákban. A 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet 138/A.§ szerint: Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat az egységes szakmai eljárás érdekében munkaközösséget működtet, amelynek tagjai az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működési körzetében foglalkoztatott együttnevelést segítő pedagógusok. A 2016. évi LXXX. törvény 138/A 40. Együttnevelést segítő pedagógus: az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat által foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló - közös vagy részben közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola által, a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása érdekében foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor. A törvények értelmében, iskolánkban is működtetünk utazó tanári munkaközösséget, mely hatékonyabb szakmai együttműködést tesz lehetővé.
117
Az EGYMI céljai A hatékony utazó tanári ellátás megvalósítása. A gyógypedagógia és a pedagógia között szakmai kooperáció kiépítése és a folyamatos kapcsolat fenntartása az integráltan nevelt, oktatott SNI tanulók érdekében. Segítséget nyújtson gyógypedagógiai szakmai tudásával, eszköztárával a SNI tanulók életében meghatározó jelentőségű embereknek: pedagógusaiknak és szüleiknek. SNI tanulók esélyegyenlőségének és társadalmi beilleszkedésének elősegítése.
Az EGYMI feladata Az utazó szakember hálózat megszervezése, működtetése Közvetlen szolgáltatásaink
Az utazó tanár segítséget nyújt az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez egyéni és kiscsoportos formában.
Az egyéni és kiscsoportos foglalkozásokat az egyéni fejlesztési terv alapján végzi.
Az EGYMI eszközkölcsönzőjéből fejlesztő eszközöket visz a foglalkozáshoz.
Szükség esetén fejlesztő eszközöket készít.
Az utazó tanár óráinak többségét a mindenkori törvény által meghatározott keretben a gyermekkel való közvetlen foglalkozásra fordítja.
Egészségügyi pedagógiai rehabilitáció.
Közvetett szolgáltatásaink
A vizsgálatok elvégzése után kiértékeli azokat, az eredményeket rögzíti.
Feltárja a problémákat, feltérképezi a képességeket.
Segíti a többségi pedagógust, a diagnózis értelmezésében.
Kölcsönösségen alapuló együttműködést alakít ki a gyermek pedagógusával.
Javaslatot tesz a tanuló egyéni igényeihez szükséges tanulási környezet kialakítására.
118
Egyéni fejlesztési tervet készít, mely tartalmazza a gyermek fejlesztéséhez szükséges feladattípusokat, fejlesztési területeket, esetleg konkrét feladatokat, gyakorlatokat, eszközöket.
Az egyéni fejlesztési terv megvalósítása érdekében megbeszélést folytat a gyermek pedagógusaival.
A gyermek pedagógusaival egyezteti a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi követelményeket.
Segít az értékelésben.
A tanuló pedagógusaival rendszeresen egyeztet.
Szakmai tanácsokat ad a hozzá forduló pedagógusoknak.
Szakirodalmat, eszközöket ajánl a fejlesztő munkához.
Intézményünk utazó gyógypedagógusai a sajátos nevelési igényű tanulók szüleinek és a velük foglalkozó pedagógusoknak kívánnak szakmai segítséget nyújtani a következő módon: Tanácsadás, konzultáció A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók nevelésével kapcsolatban a szülők is szembesülnek nehézségekkel és problémákkal. Elengedhetetlen, hogy fórumot teremtsünk számunkra, ahol szakember segítségével közösen találhatnak válaszokat, megoldási javaslatokat.
Esetmegbeszélés, kerekasztal megbeszélése
Az SNI gyermek nevelése, oktatása nem történhet úgy, hogy a velük foglalkozó szakemberek, szülők között ne legyen párbeszéd. Fontos, hogy a pedagógusok az oktatás, nevelés során felhasználják a szülők gyermekekkel kapcsolatos tudását és tapasztalatát, a pedagógusok, gyógypedagógusok pedig felkínálják szaktudásukat, ismereteiket. Ehhez teremt fórumot az esetmegbeszélés, kerekasztal beszélgetés, melynek keretében (igény szerint) egy gyermekkel, vagy egy problémás helyzettel kapcsolatban oszthatják meg véleményüket az érintettek egymással, s jelölhetik ki a megoldást hozó mindenki által felvállalandó lépéseket, teendőket.
119
Fogadóóra
Az utazó tanár egyéni megbeszélés keretében tájékoztatja az általa fejlesztett gyermek szüleivel a képességfelmérés eredményeit, a fejlesztendő területeket, feladatokat. A szülő és a pedagógus megosztja egymással a gyermekkel kapcsolatos ismereteit, megbeszélik a problémákat és keresik a megoldásokat.
Előadás szervezése, tartása pedagógusok, gyógypedagógusok részére
A szakmai megújulás, felfrissülés minden szakmában elengedhetetlen. Az integrált nevelés gyakorlati része, számtalan kérdést vet fel. Az eddig szerzett tapasztalatok átadása, nagyban segít(het)i az együttnevelés-együttoktatás elterjedését, minél sikeresebb megvalósítását. Működtetjük a városi Gyógypedagógiai Műhelyt, melynek keretében az éves munkaterv alapján szakmai, módszertani előadásokat, konzultációkat tartunk a többségi iskolák és az EGYMI pedagógusai részére. Évek óta hagyományszerűen bemutatkozik a „Kincsesláda” programunk, mely során különböző terápiákat, képességek fejlesztését, utazó tanári fejlesztéseket mutatunk be. Az
Hospitálás óralátogatások
lehetőséget
biztosítanak
a
pedagógusoknak,
hogy kölcsönösen
betekinthessenek a másik szakmai gyakorlatába, módszertanába, ami a párbeszédek, a szakmák közötti együttműködést erősít(het)i. Hagyománnyá vált intézményünkben a nyílt tanítási napok megszervezése, melyen nemcsak a város, hanem a környező települések pedagógusai is igen nagy számban vesznek részt. Itt a szülőnek is lehetősége nyílik arra, hogy betekintsen az iskolai életbe, megfigyelhesse gyermeke tevékenységét a tanítási órán, illetve a szabadidős programokban.
Információ átadás
Igyekszünk naprakész információkkal segíteni a többségi intézmények pedagógusait, az SNI tanulók
szüleit
(érdekérvényesítés,
törvényi
elérhetősége, programok, stb.)
120
szabályozók,
ellátások,
szakemberek
Szakkönyvár működtetése
Intézményünk szakkönyvellátottsága városi szinten is jónak mondható. Folyamatosan bővítjük állományunkat, a gyógypedagógiai szakirodalom elérhetőségét minden érdeklődő (szülő és szakember) számára biztosítjuk.
Eszközkölcsönző működtetése
Pályázati forrásból az intézményünk eszközkölcsönzőt hozott létre. Az itt található játékokat az utazó tanárok rendszeresen alkalmazzák az óráikon biztosítva, ezáltal a játszva tanulást és a változatosságot. A fejlesztőjátékokat más pedagógusok, szakemberek és szülők is kölcsönözhetnek. Iskolánk honlapján megtalálható a kölcsönző fejlesztő játékainak a katalógusa, leírással együtt, amely lehetővé teszi, hogy előre kiválaszthassák az érintettek a megfelelő eszközöket.
Gyakorlóhely biztosítása
Főiskolai hallgatóknak klinikai diagnosztika szakterületen gyakorlóhelyet biztosítunk az elméleti ismeretek gyakorlatban történő megerősítésére.
121
4. Helyi tanterv
122
4.1. Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete A 2011. évi CXC. törvény alapján.
1
A
B
C
évfolyam
gyermek, tanuló heti óraszáma
osztályok heti időkerete
BA testnevelés nélkül
2
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16
óvoda első évfolyam második évfolyam harmadik évfolyam negyedik évfolyam ötödik évfolyam hatodik évfolyam hetedik évfolyam nyolcadik évfolyam Nyelvi előkészítő és Hídévfolyamok kilencedik évfolyam tizedik évfolyam tizenegyedik évfolyam tizenkettedik évfolyam
BB testnevelés
BC órák testneveléssel
CA engedélyezett
CB a hittan többlet órakerete egyházi intézményekben
CC 6 és 8 évf. gimnázium többletórái
D nemzetiségi iskolai nevelésoktatás többlet tanórai foglalkozásainak száma DA nemzetiség
E
sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma
EA értelmi fogyatékos
EB gyengénlátó
EC vak, nagyothalló, mozgásés beszédfogyatékos
EE siket és autista
EF egyéb
61 20 20
5 5
61 25 25
61 52 52
2 1 1
2 2
3 3
7 7
8 8
10 10
3 3
20
5
25
52
1
2
3
7
8
10
3
22
5
27
55
1
2
3
7
8
11
3
23
5
28
51
1
2
2
3
8
9
11
3
23
5
28
51
1
2
2
3
8
9
11
3
26
5
31
56
1
2
2
4
8
10
12
4
26
5
31
56
1
2
2
4
8
10
12
4
25
5
30
56
2
3
4
9
10
13
4
30
5
35
57
2
2
3
4
9
10
13
4
31
5
36
57
2
2
3
4
9
11
14
4
30
5
35
58
2
2
3
5
11
12
15
5
30
5
35
58
2
2
3
5
11
12
15
5
123
4.2. A kerettantervek kiegészítése TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK 2013. évi KETA alapján Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Etika Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évfolyam 7 4+1* 1 2 2 1 1+1* 5 2 25
2. évfolyam 7 4+1* 1 2 1 2 1+1* 5 2 25
3. évfolyam 6+0,5* 3+0,5* 1 2 2 2 1 1+1* 5 2 25
4. évfolyam 7 4+1* 1 2 2 2 1 1+1* 5 2 27
*A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Az órákat a tantervi tananyag elmélyítésére, készségek megerősítésére használjuk fel, az óraszámok megnövelésével, a tananyag mennyiségének megtartása mellett. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.
124
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évfolyam 4 4 1 2
6. évfolyam 4 4 1 2
7. évfolyam 4 2 4 1 2
8. évfolyam 4 2 4 1 2
1 2 2 2 1+1* 1+1* 5 1 2 28
2 1 2 2 1+1* 1+1* 5 1 2 28
4 1 1 1 1+1* 2+1* 5 1 2 31
4 2 1 1 1+1* 1+1* 5 1 2 31
*A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Az órákat a tantervi tananyag elmélyítésére, készségek megerősítésére használjuk fel, az óraszámok megnövelésével, a tananyag mennyiségének megtartása mellett. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.
125
Készségfejlesztő Iskola 9-10 osztályban elkészült az új kerettanterv, melynek jóváhagyása folyamatban van, de az OFI honlapján közzétették. A fenntartóval egyeztetve az új tanterv szerint folyik a képzés.
Készségfejlesztő iskolai óraterv Fejlesztési terület
Tantárgy
9.
10.
Kommunikáció
4
4
Számolás - mérés
3
3
3
3
Környezet és egészségvédelem
3
3
Életvitel és gondozási ismeretek
4
5
Információs eszközök használata
2
2
Ábrázolás-alakítás
3
3
Ének-zene
1
1
Tánc-dráma
1
1
Testnevelés és sport
Testnevelés
5
5
Szakmai tantárgy
Szakmai előkészítő ismeretek
6
6
Tanóra összesen
35
36
Fennmaradó finanszírozott
22
21
Habilitációs rehabilitációs órakeret
4
4
Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok
Természeti környezet Életvitel és gyakorlati ismeretek Informatika Művészetek
A Szakképzési évfolyamokon (11-12) az NMHSZFI honlapján közzétett szakmai modulokat alkalmazzuk a következő óraszámkerettel:
126
A képzés óraszáma Heti óraszám
Heti óraszám
11. évfolyam
12. évfolyam
Anyanyelv és kommunikáció
1
1
Számolás és mérési gyakorlatok
1
1
Társadalmi ismeretek
1
1
Életvitel és egészséges életmódra nevelés
1
1
Testnevelés - sporttevékenység
5
5
Ének-zene
1
1
Tánc-dráma
1
1
Információs eszközök használata
1
1
Osztályfőnöki
1
1
Szakmai elméleti ismeretek
3
3
Szakmai gyakorlat
20
20
Kötelező óraszám összesen
36
36
Tantárgy megnevezése Közismereti tantárgyak
Szabadon tervezhető órák
Szakmai elméleti tantárgyak
A tananyag elsajátításához szükséges ismeretek elsajátítása, és a fiatalok felnőtt életre történő felkészítésének eredményes magvalósítása érdekében a szabadon tervezhető órakeretet (rehabilitációs órák, stb.…) is beépítettük az órakeretbe. Az eredeti tervezett óraszámokat még emeli a mindennapos testnevelés bevezetése is.
127
A 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 1. mellékletében elfogadásra került a KERETTANTERV A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLÁK SZÁMÁRA Bevezetése felmenő rendszerben történik a 2017-2018-as tanévben a 9. és a 11 évfolyamokon. A készségfejlesztő iskola 9-10. közismereti évfolyamai az általános iskolai nevelés-oktatás koncepcionális folytatása. A nevelés-oktatás célja az általános iskolában elsajátított életkezdéshez, pályaválasztáshoz kapcsolódó ismeretek megerősítése, a gyengébb vagy sérült funkciók fejlesztése, kompenzálása, a felnőtt életben elérhető munkatevékenységek iránti motiváció felkeltése, a gyakorlati tevékenységek elsajátításához szükséges kompetenciák, magatartásformák kialakítása, a gyakorlati képzés sikerének megalapozása. A tanuló megismeri a gyakorlati évfolyamok munkatevékenységeit, felkészül a gyakorlati ismeretek és tevékenységek elsajátításának megkezdésére. A képzés során a tanuló megismeri, fokozatosan magáévá teszi és elfogadja a reális, képességeit, érdeklődését, lehetőségeit figyelembe vevő, számára elérhető életperspektívát, kialakítja életcéljait. Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok A nevelés - oktatás Tantárgy 9 - 10. évfolyam fejlesztés területei 9. évfolyam 10. évfolyam Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Kommunikáció
5
5
Számolás-mérés
5
5
Társadalmi ismeretek Etika
1
1
1
1
Osztályfőnöki óra
1
1
Életvitel és gyakorlat Gyakorlati képzés előkészítése Környezet- és egészségvédelem Ének-zene
4
4
2+3*
2+4*
2
2
1,5+0,5*
2
Ábrázolás-alakítás
2
2
Informatika
Információs eszközök használata
2
2
Testnevelés
Testnevelés
5
5
3,5
4
35
36
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Természeti környezet Művészetek
Szabad időkeret Összesen
*- a szabad órakeret felhasználása
128
Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 4 óra/hét Egységesség és differenciálás A készségfejlesztő iskolában az egységesség és differenciálás elve az azonos életkori csoportokban történő oktatási rendszerben is biztosítja az egyéni haladási ütemnek, az eltérő képességeknek, a reális életlehetőségeknek a figyelembe vételét, az adaptív oktatás alkalmazását. Az adaptív oktatás lehetőséget ad az eltérő képességű, másodlagos sérülésekkel is küzdő tanulók számára egyéni tanulási utak kijelölésére, a habilitációs és rehabilitációs foglalkozások támogató jellegének tervezésére. A fejlesztésben a fő hangsúly nem a műveltségtartalmak elsajátításán, hanem a meglévő képességelőnyökre építve az alapvető kompetenciák kialakításán van. Az évfolyamokon a tanulók felkészülnek az eltérő érdeklődés és kompetenciastruktúra szerint a gyakorlati tevékenységek kiválasztására. A 9-10. évfolyamok során a differenciálást legfőképpen az egyéni életlehetőségek, képességek felismertetésén keresztül az eltérő felnőtt életkori tevékenységek és a különböző életcélok kitűzésével kell elérni. Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok A nevelés - oktatás fejlesztésterületei
Tantárgy
11
12
Heti
Heti
Kommunikáció
2
2
Számolás-mérés
1,5
1,5
Etika
1
1
Osztályfőnöki
1
1
Természeti környezet
Környezet és egészségvédelem
1
1
Testnevelés
Testnevelés
5
5
Szabadon választott
1,5
1,5
Közismeret összesen
13
13
Anyanyelv és kommunikáció
Társadalmi környezet
Gyakorlati tevékenység
Készségfejlesztő kerettantervek
20 óra/hét 20 óra/hét
Szabad készségfejlesztő időkeret
2
2
Készségfejlesztő időkeret összesen
22
22
Összesen
35
35
129
Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 5 óra/hét Lehetséges képzési modul-összeállítás, ahol a gyakorlati órák száma 20 óra/hét A modulok összeállításánál minden évben figyelembe vesszük a tanulók érdeklődését, képességeit és az tárgyi személyi feltételeket. 1 modul
2 modul
3 modul
4 modul
1 modul
2 modul
3 modul
6 modul
1 modul
2 modul
7 modul
1 modul
6 modul
6 modul
5 modul
8 modul 7 modul
Heti 4 órás modulok: Irodatechnikai eszközök használata Udvaros Árufeltöltő
Habilitációs célú munkavégzés integrált munkavégzésre képes tanulók részére (MHGY) Habilitációs célú munkavégzés integrált munkavégzésre nem képes tanulók részére
Heti 8 órás modulok: Textil- és fonalmentő
Szövött-tárgy készítő
Háztartástan-életvitel
Agyagtárgy készítő
Mézeskalács sütő
Mosodai kisegítő
Heti 12 órás modulok: Kisegítő takarító
Palántanevelő
Konyhai kisegítő
Kisegítő állatgondozó
Kert- és parkápoló
Papírtermék készítő
Autómosó
130
Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok ért. ak. 1-8. A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek
Tantárgy Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
4 2 2 2
4 2 2 2
4 3 2 2
4 3 2 2
4 4 3
4 4 3
5 2 3
5 2 3
1
1
2
2
2+2 * 1
2+2 * 1
3+2* 2
3+2 * 2
2+2 *
2+2*
Életvitel és gyakorlat Környezetismeret Ének-zene
Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen
2+2 *
2+1 * 3
2+2*
2+1*
2
2
2
2
2
2
3
2+1 *
2+1*
2+1 * 1*
2+1*
1*
2+1 * 1*
2+1 * 1+1 *
5
5
5
5
5
5
3 25
3 25
3 25
4 26
4 28
4 28
1+1*
5 4 31
5 4 31
*A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Az órákat a tantervi tananyag elmélyítésére, készségek megerősítésére használjuk fel, az óraszámok megnövelésével, a tananyag mennyiségének megtartása mellett. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.
131
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A SÚLYOS ÉS HALMOZOTTAN SÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA Tantárgyak
Óraszámok
Szűkebb és tágabb környezet
5 óra
Reggeli és búcsúkör
5 x 25 perc
Játék és szórakozás
5 óra
Mozgásnevelés
5 óra
Testi higiénia
5 x 20 perc
132
4.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket
(tankönyv,
munkafüzet,
térkép,
stb...)
használnak
a
tananyag
feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket (minden tanév előtt a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk.
A tankönyvválasztás joga az adott tárgyat tanító pedagógusé a szakmai munkaközösséggel való egyeztetést követően. A választhatóság elve csak akkor érvényesül, ha erre lehetőség mutatkozik az országos tankönyvjegyzék kínálatában.
Ennek megfelelően olyan tankönyveket kívánunk választani, mely külalakjában vonzó, esztétikus, magán hordozza, illetve magába foglalja azoknak a gyermekeknek életkori sajátosságait, akik abból tanulnak.
Nem választhat a pedagógus olyan tankönyvet, amely nem biztosítható minden tanulónak.
A helyi tanterv tartalmához, felépítéséhez leginkább illeszkedő taneszközöket, tankönyveket alkalmazunk.
A tankönyv feleljen meg tanítványaink fejlettségi szintjének és szolgálják a követelményekben rögzített ismeretek, készségek, képességek fejlesztését.
A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű, áttekinthető és időtálló.
Tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a tanuló szükségleteihez.
133
Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez lehetőség szerint munkafüzet is tartozzon a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudásellenőrzés végett.
A kiválasztás feltételeinek szempontjai
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak, tartósak.
A feldolgozandó tananyag szisztematikusan felépítve, egyértelmű információkat hordozva, lényegre törő ábrákkal kerüljön a tankönyvbe.
Vegye figyelembe a tanulók absztrakt gondolkodásának fejlettség szintjét, megfelelően fejlessze a kognitív képességeiket.
Fokozatosan fejlessze a tanulók öntevékenységét.
Adjon lehetőséget a differenciált oktatásra.
Az ismeretanyag jól olvashatóan, jól áttekinthetően legyen elrendezve.
Példái a mindennapi életből táplálkozzanak, ne legyenek idealizáltak.
Tudáspróbái, felmérései a tananyag minimumkövetelményeire épüljenek, lényegre törőek legyenek.
A taneszközök legyenek figyelemfelkeltőek, könnyen kezelhetők.
Adjon lehetőséget változatos munkáltatásra.
Az ismeretszint több fokán használható legyen.
Az IKT eszközök minél szélesebb körű alkalmazása.
134
4.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A pedagógiai feladatok megvalósításának szabályait a Pedagógiai Program 3. fejezete tartalmazza.
4.5. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja A mindennapos testnevelési órákat a kötelező tanórai foglalkozások keretében valósítjuk meg.
4.6. Választható tantárgyak, foglalkozások 2013. szeptember 1-től a tanulásban akadályozott tanulók szülei nyilatkoznak arról, hogy gyermekük etika, vagy hittan foglalkozáson vesz részt.
135
4.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1.
A tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket a tanév végére minden tantárgyból sikeresen teljesítette.
2.
Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az első évfolyam megismétlését akkor is, ha a tanuló az előír tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a tanuló a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt.
3.
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkájára kapott érdemjegyek alapján bírálják el. A magasabb évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
4.
A tanuló javítóvizsgát tehet, ha -
a tanév végén legfeljebb három tárgyból elégtelen osztályzatot kapott
-
az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik.
5.
A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak a meghatározott tantárgyakból az osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
-
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,
-
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, vagy egy adott tantárgyból az egész évre előírt óraszám 30 %-át meghaladja,
-
magántanuló volt.
Autisztikus spektrumzavarral élő tanulók A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamon előírt minimális teljesítményeket elérte. Önállónak tekintendő a gyermek teljesítménye akkor, is, ha valamely vizuális segédeszköz alkalmazásával éri azt el. Ahhoz, hogy ez biztosítható legyen, a pedagógusnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az egyéni fejlesztési terveket és az eredményesség érdekében, módosítania kell a célkatalógusokat.
136
Az első évfolyamot - megismerő, felzárkóztató jellegénél fogva - tanulóink két év alatt végezhetik el. Amennyiben az első évfolyamot tanulóink 2 év alatt végzik el, az első évfolyam végén csak szöveges értékelést adunk és nem minősítünk. Az autisztikus spektrumban élő értelmileg akadályozott tanulóknál az első évfolyamon az „A” (verbális kommunikációt használó) és a „B” (verbális kommunikációt nem használó) változat tartalma ugyanaz és az itt nyújtott teljesítmény alapján dönthető el, hogy a gyermek melyik változat alapján halad tovább. Ezt a tanulócsoportok heterogenitása, a sajátos oktatási tartalom és az egyéni fejlesztési program teszi szükségessé.
137
4.8. A tanulók ellenőrzése, mérése, értékelése, feladatainak és beszámoltatásának meghatározása Az egyes tantárgyak sajátos ellenőrzési, értékelési módot igényelnek, amelyeket részletesen tartalmaz az enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos, halmozottan sérült és az autisztikus spektrumban élő tanulók helyi tanterve a követelmények meghatározásával együtt. Értékelési alapelvek Objektív Fejlődésorientált Önmagához mért fejlődés elve Az enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulók iskolai beszámoltatása, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók folyamatos tanulását, tantárgyi teljesítményeit rendszeres ellenőrzés kíséri intézményünkben. Az ellenőrzésben a következő szempontokat tartjuk irányadónak:
az ellenőrzés legyen tényszerű és objektív,
legyen folyamatos és tervezett,
tartsa tiszteletben a pedagógiai önállóságot,
kövesse az iskolai nevelés sajátos menetét,
legyen nyílt és demokratikus,
írásban rögzített legyen az érintettek tudomásával.
Területei:
a helyi tantervben előírt követelmények teljesítési szintje
a tanuló osztályközösségben végzett tevékenysége
a tanuló viselkedése, magatartása, fegyelmezettsége.
Az ellenőrzés folyamatosan történik az éves ellenőrzési terv alapján.
138
A tanév folyamán végzett mérések Mit mérünk?
Milyen céllal?
Mikor?
Melyik évfolyamon?
Ki méri?
Hogyan dokumentáljuk?
Képességet, készséget
Az iskolai fejlesztés alapjainak vizsgálata
Év elején
1.o.
Osztályfőnök, Szaktanár
Fejlesztési napló
Magyar nyelv és irodalom
Az előző osztályfok minimum követelményei alapján milyen tantárgyi tudással rendelkezik a tanuló
Év elején
2-8.osztály
Osztályfőnök, Szaktanár
Fejlesztési napló
Milyen tantárgyi tudással rendelkezik a tanuló a haladási ütemnek megfelelően
Félévkor
1- 8.osztály
Osztályfőnök, Szaktanár
Fejlesztési napló
- Tantárgyi mérések - Képesség mérések - Neveltségi szint mérések
Az éves munkatervben megfogalmazott szempontok alapján meghatározott cél érdekében
Félévkor vagy Különböző év végén évfolyamokon
Mk.vezető
Felmérő lapok Félévi beszámoló
Magyar Matematika
A tanulói Év végén tudásszint meghatározása a tantervi követelményeknek megfelelően
1., 3., 5., 7. osztály
Osztályfőnök, Szaktanár
Fejlesztési napló
Magyar Matematika
A szakaszhatár minimum követelményeinek teljesítése
Év végén
2. osztály
Mk.vezető
Felmérő lapok Év végi beszámoló Fejlesztési napló
Magyarszövegértés Matematika
A kompetencia alapú oktatás eredményességének vizsgálata
Év végén
4., 6., 8.osztály
Mk. vezető
Felmérő lapok Év végi beszámoló Fejlesztési napló
Magyarnyelvtan
A szakaszhatár minimum követelményeinek teljesítése
Év végén
4., 6., 8. osztály
Mk. vezető
Felmérő lapok Év végi beszámoló Fejlesztési napló
Matematika
Magyar nyelv és irodalom Matematika
139
A számonkérés formái
szóbeli felelet: A sajátos nevelési igényű gyermekeknél a szóbeli feleltetés is nagyon fontos, arányában közelítse meg az írásbeli számonkérések arányát. A szóbeli feleletekkel fejlesztjük tanulóink kommunikációs készségét, lehetőséget adunk az írásbeli nehézségekkel küzdő gyermekeknek is, hogy beszámoljanak ismereteikről.
írásbeli:
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Témazáró dolgozat
Röpdolgozat
Írásbeli felelet
Időtartam
1 vagy 2 óra
max. 45 perc
10-20 perc
Tartalom
egy téma lezárása
résztéma vagy 1-3 óra
1-2 konkrét kérdés,
anyaga
feladat
kék
kék
Érdemjegy színe -
piros
a nagyobb témakörök lezárásakor témazáró dolgozatot íratunk, félévente minimum egyet
-
a témazáró dolgozatot legalább egy héttel a megírás előtt be kell jelenteni
-
a tanuló egynél több témazárót ne írjon egy nap
-
a témazáró dolgozatot hiányzás esetén pótolni kell
-
a dolgozatot a tanárnak egy héten belül ki kell javítania
-
szorgalmi feladatért, esztétikus füzetvezetésért zöld érdemjegy adható
gyakorlati számonkérés: testnevelésből, énekből, rajzból, életvitel és gyakorlati, szakmai alapozó – előkészítő ismeretekből, informatika tantárgyakból, valamint projekt, témahét megvalósítása során történik.
Az iskolai beszámoltatások szerepe és súlya a tanulók tudásának értékelésében
segít a tanulókat rendszeres munkára nevelni
visszajelzést ad a végzett munkáról, a teljesítményről a tanulónak, tanárnak, szülőnek egyaránt
alapját képezi a félévi és év végi osztályzatok kialakításának
a témazáró dolgozatok érdemjegye nagyobb súllyal kerül beszámolásra. 140
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
Az otthoni illetve napközis felkészülés segíti az ismeretek rögzítését, a tananyag elsajátításának, begyakorlásának fontos eszköze.
Az írásbeli és szóbeli házi feladat számon kérhető.
A házi feladatok megtervezésénél figyelembe kell venni a tanuló terhelhetőségét, egyéni képességét.
Az írásbeli feladatok mennyisége alkalmazkodjon a tanuló egyéni üteméhez.
Szükség esetén differenciált feladatokat kapjanak a tanulók.
A szünetekre kötelező házi feladatot ne kapjanak a tanulók. Szorgalmi feladat adható.
Az enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos és autista tanulók teljesítményének értékelése Az értékelés alapfunkciója a tevékenységbe nyújtott teljesítmények és a tevékenységhez való viszonyulás megítélése, minősítése, a tájékozódás és a tájékoztatás. Az értékelés alapelvei:
terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre és közösségekre is)
legyen folyamatba ágyazott, kiszámítható, megalapozott
törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra
személyre, közösségre szólóan ösztönözzön, fejlesztő szándékú legyen
az iskolában elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítva a követelmények nyilvánosságát (SZMSZ, Házirend, munkaköri leírások, tantervi követelmények)
A tanulók teljesítményének szóbeli értékelése Személyes szóbeli értékelés történik:
a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad
tanórán kívüli tevékenységek során
projekt, témahét zárásakor
a fogadóórákon
a szülői értekezleteken
az osztályfőnök által a naplók, ellenőrzők havi átnézésekor
az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, vagy fegyelmi vétségek kapcsán)
141
A tanulók szöveges értékelése tantárgyanként 1-2. osztály félévig A tanulók havonta szöveges minősítést, félévkor és évvégén szöveges minősítést és részletes szöveges értékelést kapnak minden tantárgyból. A tanulók az alábbi szöveges minősítéseket kapják:
kiválóan teljesített
jól teljesített
megfelelően teljesített
felzárkóztatásra szorul
A minősítés félévkor a tájékoztató füzetben, év végén a bizonyítványban történik. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az iskolának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a negyedik évfolyam végére a meghatározott követelményeknek a tanuló eleget tudjon tenni. Az iskola köteles külön felkészítést biztosítani a tanuló részére, melyhez szükséges időkeret az egyéni foglalkozások időkeretének biztosításával rendelkezésre áll az iskolában. A tanulók értékelése érdemjeggyel, osztályzattal 2. osztály év végétől 12. osztály év végéig A tanuló teljesítményének értékelése évközben érdemjeggyel, illetve félévkor, évvégén osztályzattal történik. A félévi és év végi osztályzatok mellé az autista tanulók esetében részletes szöveges értékelés készül.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
Magyar nyelv és irodalom tantárgyból külön érdemjegyet, osztályzatot kap a tanuló magyar nyelvből és irodalomból.
Félévenként adandó érdemjegyek száma: -
heti egy órás tárgy esetében legalább három jegy
-
heti két órás tárgy esetében legalább négy jegy
-
heti 3-4 órás tárgy esetében legalább öt jegy
-
magasabb heti óraszámú tárgy esetében legalább hat jegy
A félévi és év végi osztályzat kialakításánál a tanév során szerzett összes érdemjegy átlagát kell kiindulópontként számolni. 142
Szaktanári mérlegelés esetén a következő szempontokat kell figyelembe venni: -
A témazáró dolgozat érdemjegye súlyozottabban legyen beszámolva, mert nagyobb időszak anyagát dolgozza fel.
-
A félév során megfigyelhető romló vagy javuló tendencia.
-
A szorgalom javulása
-
Órai aktivitás
-
A tanuló önmagához viszonyított fejlődése
A szülő értesítése az érdemjegyekről: a tanuló a tájékoztató füzetbe az érdemjegyét azonnal írja be, a tanár lássa el kézjegyével, s a naplóba is vezesse be. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök negyedévente ellenőrizze, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírásra kérje meg a szaktanárt.
A középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) tanulók ismereteinek ellenőrzése, mérése Ellenőrzés, mérés A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelésében sajátosan jelenik meg az ellenőrzés funkciója, jellege. Feladattudatuk, feladattartásuk eltér kortársaiktól, így az ellenőrzésnek folyamatosnak, kevéssé számonkérőnek, inkább segítőnek és gondoskodónak kell lennie. Javasolt ellenőrzési formák:
Folyamatos megfigyelés: játékban, tanulásban, munkatevékenységben és mindennapi élethelyzetekben.
Értékelő feladatlapok megoldása: egy-egy témakör lezárásakor.
A mérések (PAC felmérés év elején és év végén) elsősorban diagnosztikus jellegűek. Tájékoztatnak
a
gyermek
állapotáról,
mérik
a
fejlesztés
eredményességét,
meghatározzák annak további irányát.
Év elején és évvégén képességmérés, ami tartalmazza a kognitív funkciók, a kommunikációs és motoros képességek, illetve az önkiszolgálás és praktikus ismeretek mérését.
143
A súlyos és halmozottan sérült tanulók mérése, értékelése Mérés: - a TARC módszer és Walter Straszmeyer által kidolgozott készségszint-felmérő lapok eredményesen alkalmazhatóak. A méréseket tanév elején és végén kell elvégezni.
-
A mérések a gyógypedagógus által egyedileg kidolgozható feladatsorokkal is megtörténhetnek. Ezt az alkalmazás előtt a nevelőtestülettel véleményeztetni kell.
Értékelés: Félévkor és év végén írásos értékelést kell készíteni a tanuló haladásáról: -
Az értékelés tartalmazza a tanuló minden egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit
-
Kerüljön bele javaslat az újabb fejlesztési terv elkészítésére vagy a meglévő kiegészítésére, módosítására
A tanév végi értékelés egyben a tanuló bizonyítványaként is szolgál, melynek egy példányát a haladási naplóhoz kell csatolni, a második példányt pedig át kell adni a szülőnek. Az értékelést erre központilag kiadott nyomtatványon kell elvégezni.
Az autisztikus spektrumban élő tanulók ellenőrzése, mérése Az autisztikus spektrumban élő tanulók ellenőrzésének, mérésének alapfunkciója eltérő attól, amely az oktatásban megszokott. Az ellenőrzés, mérés célja kettős:
a tanulók személyiségének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjének folyamatos alakulását
adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődését
144
A tanulók ellenőrzésének, mérésének alapelvei:
helyi pedagógiai programra épül
folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciáló
egyénre szabott, konkrét, és az egész személyiséget figyelembe veszi
a személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére irányul
pontosan feltárja a pozitívumokat, és hiányosságokat a képességek és készségek területén
megoldási módokat ad
A nevelés oktatás egész folyamatát végigkíséri az ellenőrzés, mérés. A mérések A mérések elsősorban diagnosztikus értékűek. Tájékoztatnak: a tanulók állapotáról, a fejlesztés eredményességéről, meghatározzák annak további irányát. A mérések ideje: tanév eleje, évvége. A tanév folyamán bármikor a helyzetfeltárás céljából, új tanuló érkezésekor, illetve eredménytelen fejlesztés esetén. A mérések formái:
a tanuló személyiségfejlődésének, szocializációjának, attitűdjének mérése -
a tanuló megfigyelése fejlesztések alatt, strukturált és strukturálatlan szabadidőben
a családdal folytatott megbeszélések
a tanulók tantárgyi tudásának mérése Szempontjai: -
a feladatok begyakorolt, megerősített ismeretanyagra épüljenek
-
a feladatok az ismereteken túl mérjék a tanulók önállóságát, tevékenységének szintjét, viszonyulását, attitűdjét, munkatempóját
-
a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat, tanulási módokat, és eszközhasználatot kérje számon
-
minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget.
Eszköze: Az Autista Kutatócsoport fejlesztési kérdőívének adaptációja. A mérések idejét, körülményeit, eredményeit dokumentálni kell, és ezekről mérési jegyzőkönyvet kell vezetni.
145
A magántanulók értékelése A magántanulók munkáját évente két alkalommal osztályozó vizsgán kell értékelni. Ezek időpontjai az első és a második félév vége. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. Szorgalmi időben folyamatosan értékeljük munkájukat, szöveges értékelés/érdemjegy alapján.
146
4.9. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók jutalmazásának elvei és formái
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, vagy példamutató magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.
Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó munkát végez.
Az iskolában elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret (az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, sorozatos gyűjtőmunkáért, kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri munkaért) - osztályfőnöki dicséret (odaítéléséről az osztályfőnök dönt, kiemelkedő munka alapján) - igazgatói dicséret (városi, megyei, országos versenyeken elért kiemelkedő teljesítményért) - nevelőtestületi dicséret (a testület szavazata alapján, a tanév végén adható) Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről az osztályfőnökök, és a pedagógusok javaslata alapján az igazgató dönt. Az a tanuló, akinek kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Csoportos jutalmazási forma lehet: kirándulás, színház, mozi, stb... A Diákönkormányzat saját szabályai szerint is jutalmazhat. A magatartás, szorgalom értékelése a félévi illetve év végi osztályozó értekezleten történik. Módja, formája Az osztályozó értekezleten az osztályfőnök terjeszti elő a javaslatát (a szaktanárokkal és a napközis nevelővel történt előzetes egyeztetés után), a tantestület tagjai fogadják el, illetve vitás esetekben szótöbbséggel döntenek.
147
Az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos (tanulásban és értelmileg akadályozott) tanulók
Alapelvek Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és szorgalom értékelésén belül kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat:
Segítse az iskola oktatási és nevelési céljainak elérését
Segítse a tanulók önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is
Az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon
Mindig egyénre szabott legyen
Vegye figyelembe a sérüléseket, az önmagához mért fejlődést.
A magatartás értékelésének szempontjai
Példás -
Az a tanuló aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi.
-
Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti.
-
A Házirendet betartja és ezzel társainak jó példát mutat.
-
Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú.
-
Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes.
-
Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben.
-
Megnyilvánulása őszinte.
-
Igazolatlan hiányzás esetében a tantestület dönt.
Bukott tanuló magatartása nem lehet példás.
Jó -
Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalható, de törekszik kijavítására.
-
Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi.
-
A Házirendet igyekszik betartani.
148
-
Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő – ezek kismértékűek.
-
Fegyelmi fokozata legfeljebb írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, vagy szaktanári figyelmeztetés.
Igazolatlan hiányzás esetében a tantestület dönt.
Változó -
Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása.
-
Viselkedésével szemben kifogás merül fel.
-
Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen.
-
Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész.
-
Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó.
-
Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés.
Rossz -
Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek.
-
A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja.
-
A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik.
-
Igazgatói intése van.
-
Egyszeri, súlyos cselekedet miatt is adható.
A szorgalom értékelésének szempontjai
Példás -
Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik.
-
Munkája pontos, megbízható, precíz, képességeihez képest törekszik a hibátlan munkavégzésre.
-
Többletfeladatokat vállal, feladatait megbízhatóan végzi el.
149
-
Kötelességtudó,
munkatempója
állandó,
folyamatosan
készül,
figyel,
érdeklődő.
-
Érdeklődése sokirányú.
-
Szabadidős foglalkozásokon, rendezvényeken részt vesz.
-
A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra
Jó
képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. -
Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját.
-
Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű.
-
Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.
-
Tantestület dönthet az osztályzatról bukás esetén.
Változó -
Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást.
-
Önállóan, csak utasításra kezd a munkához, azt nem ellenőrzi.
-
Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt.
-
Bukás 1-2 tantárgyból
Hanyag -
A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el.
-
Képességeihez, a körülményekhez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan.
-
Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz.
-
Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.
-
Bukás 3 vagy több tantárgyból.
150
Autisztikus spektrumban élő tanulók Az autisztikus spektrumban élő tanulók számára az iskolai normák, elvárások felismerése és alkalmazása – a sérülésből fakadóan – akadályozott. A magatartás és szorgalom értékelésének törvénybeli kötelezettsége csak sajátos tartalommal valósulhat meg. Magatartás alatt értjük a gyermek adaptív viselkedésének, környezetéhez való alkalmazkodó képességének szintjét, önkontrolljának mértékét. Magatartás értékelésének formái
Példás - A tanult viselkedési szabályokat betartja.
Jó - A viselkedési szabályokat felnőtt segítségével betartja.
Változó - A viselkedési szabályokat alkalmanként és segítséggel tartja be.
Rossz - A tanult viselkedési szabályokat segítséggel sem tartja be.
A szorgalom fogalmával jellemezzük, értékeljük a tanulók motiváltságát, aktivitásának, aktivizálhatóságának mértékét. Szorgalom értékelésének formái
Példás - Tanult aktivitásokat önként, külső motiváció nélkül is elvégez, teljesítménye egyenletes.
Jó - Bizonyos motivációs bázissal rendelkezik, teljesítménye egyenletes
Változó - Bizonyos körülmények között aktivizálható
Hanyag - Nem aktív, nem motivált, csak teljes irányítással képes elvégezni aktivitásait.
A súlyos és halmozottan sérült tanulók Felmentést kapnak a minősítés alól.
151
4.10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei A csoportbontások megszervezésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: a csoport létszámát, a képességbeli különbségeket, a tantárgy sajátosságait. Iskolánkban csoportbontásban tanítható órák: idegen nyelv, informatika, szakmai előkészítő és szakmai alapozó ismeretek, életvitel- és gyakorlati ismeretek, szakmai gyakorlatok.
152
4.11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 4.11.1. Az iskola egészségnevelési elvei
Alapelvek: Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Hatékony együttnevelés kialakítása a pedagógusok, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a tanulók között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészségnevelés és egészségügyi szolgáltatások biztosítása tanulóink számára. Az intézmény olyan nevelési-oktatási gyakorlatot folytat, amely figyelembe veszi a gyermek jól-létét és méltóságát. Törekszünk arra, hogy segítsük diákjainkat egészségük megőrzésében. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:
Az egészséges táplálkozás: A tanulók megismerik a táplálkozás élettani optimumát, a korszerű táplálkozást, a káros táplálkozási szokások következményeit.
Rendszeres testmozgás: A tanulók szükségletévé válik a rendszeres testmozgás; az életkoruknak megfelelő állóképességgel, terhelhetőséggel rendelkeznek; olyan pozitív szemléletük alakul ki, amely megteremti a további életük során az életmódszerű mozgás igényét. Higiénés magatartás: A tanulók mindennapi életében kialakul a személyi higiénia iránti igény, és a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szükséglet. Tartózkodás az egészségkárosító anyagoktól: A folyamatos felvilágosítás a drogok káros hatásairól formálja tanulóink életszemléletét, növeli problémaérzékenységüket.
153
4.11.2. Környezeti nevelési elvek Alapelvek, amelyeket a környezeti nevelés megvalósítása során figyelembe kell vennünk: az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése; érzelmi és értelmi környezeti nevelés; tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés; a környezettudatos magatartás és életvitel segítése; az egészség és a környezet összefüggései; a helyzetfelismerés és felelősség felébresztése; a problémamegoldó gondolkodás kialakításának segítése. Célok
Feladatok
Várható eredmények
A környezeti nevelés jelenjen meg az oktatás és nevelés valamennyi területén.
A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.
A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői. Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése.
Képzések, továbbképzések és előadások tartása.
Takarékoskodás a vízzel, a villannyal, a gázzal és az adminisztrációhoz szükséges eszközökkel.
Rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések. Mérések, számítások, következtetések.
Észrevehetően csökken az iskola víz-, gáz- és villanyszámláján szereplő összeg.
A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat.
Tanulmányi kirándulások és nyári táborok kapcsán végzett szemlélődés, vizsgálódás. Kiállítások, vetélkedők szervezése.
Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja.
A tanulók védelmezzék környezetüket, szülőföldjüket.
„Örökbefogadási” akciók: egy-egy fát, területet, amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák. Fák és más növények ültetése, gondozása, madáretetés. Környezettel kapcsolatos szakkönyvek, folyóiratok, videó- anyag és CD-k beszerzése, a könyvtárban való hozzáférési lehetőség biztosítása. Az iskolarádió lehetőségének kihasználása.
A tanuló kötődik a környezete egy darabjához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát.
Fejlesszük a tanulók önálló ismeretszerzési képességét, a problémamegoldó gondolkodás módját.
Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: - átdolgozott tanmenetek. - változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek.
A felnőttek mintaként szolgáljanak a környezettudatosság alakítása során. Egyre többen vegyenek részt ezeken a programokon. Tisztasági verseny szervezése. Szelektív Javul az iskola tisztasága, megvalósul a hulladékgyűjtés (papír és műanyag) szelektív hulladékgyűjtés, csökken az folyamatos gyűjtése, tárolásának és elszállított szemét mennyisége. elszállításának megszervezése.
154
Az eredmények megmutatkoznak az iskolai versenyeken. Bővül az érdeklődő gyermekek száma.
Módszerek, tanulásszervezési formák Környezeti nevelési tevékenységeink során a következő módszereket és tanulásszervezési formákat alkalmazzuk: a tanítási órák klasszikus módszerei kooperatív tanulási technikák erdei iskola osztálykirándulások csoportszintű előadás napközis szabadidős időszakban csoportszintű gyakorlati foglalkozás napközis szabadidős időszakban múzeumi óra szakköri foglalkozás verseny témanap a város által szervezett akciók tábor
A környezeti nevelés színterei A környezeti nevelés a tantárgyi keretek közt 1-4. évfolyam A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és „környezetbarát” szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. A környezeti nevelés tantervbe illesztésének egyik megvalósítási módja a „beleoldás”. Beleoldásnak vagy tematikus tanításnak nevezzük azt a módszert, amikor a környezeti nevelési fogalmakat, feladatokat és példákat a már meglévő tantervi célkitűzésekbe építik be. Ezt a módszert alkalmazhatjuk egyetlen téma tanításánál, vagy úgy is, hogy az egész tantervet áthatja a környezeti nevelés szemlélete. A megszokott tananyag kiegészítését és kibővítését adják a környezeti nevelési témák.
155
5-8. évfolyamon, az előkészítő és készségfejlesztő iskolában A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk.
Környezetünk
élővilágának
ismerete
nemcsak
tananyag,
hanem
a
szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A TÁMOP 3.4.2.A-1/2-2012-0017 pályázat keretében vásárolt „Világra-szóló”- Külső világ tevékeny megismerésének tervezése c. adaptált „jó gyakorlat” elemeit beépítjük az értelmileg akadályozott felső tagozat és a tanulásban akadályozott tagozat alsó tagozat környezetismeret tantárgyába. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. „Szépítsük meg a sulit!” tisztasági verseny „Zöld Csapatok” tevékenysége A szobanövények folyamatos gondozása „Madárbarát kert” program Természetismereti terepgyakorlatok Városismereti séták Hagyományőrző foglalkozások Kézműves foglakozások Jeles napok A környezetvédelem jeles napjai A tanév során az alábbi napokon szervezünk programokat (előadás, vetélkedő, beszélgetés): Március 22.
Víz Világnapja
Május 18.
Múzeumi Világnap
Április 22.
Föld Napja
Június 5.
Környezetvédelmi Világnap
Május 10.
Madarak és Fák Napja
Október 4.
Állatok Világnapja
156
A TÁMOP 3.1.7. projektben vállalt egyéb környezeti nevelési feladataink: A kulturált, tiszta környezet fenntartásának segítése önkéntes gondnoksággal; A partnerek (szülők, tanulók) számára szervezett környezettudatos neveléshez kapcsolódó esemény szervezése.
4.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló elvek Alapvető célunk, hogy biztosítsuk az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása. A hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálása az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, az intézmény minden tevékenysége során:
a beiratkozásnál,
tanításban, ismeretközvetítésben, korszerű oktatási módszerekkel,
tanulók egyéni fejlesztésében, egyéni fejlesztési terv kidolgozásával,
az értékelés gyakorlatában,
tanulói előmenetelben, egyénre szabott számonkéréssel, előmenetel követéssel,
a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a szülőkkel való szoros együttműködéssel,
a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában,
a továbbtanulásban, pályaorientációban,
a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, módszertani továbbképzésekkel,
a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.
Intézményünkben nagyszámú egyéni fejlesztő foglalkozást biztosítunk a hátrányok, elmaradások kompenzálására. A képességek és készségek fejlesztését a tanórába is beépítjük. A hátránnyal küzdő tanulókat képességeiknek megfelelően differenciáljuk. A 2004/2005-ös tanévtől az 1-4. osztályban iskolaotthonos rendszerben tanulnak a gyerekek, így aki nehéz körülmények között él, annak is lehetősége van a házi feladat elkészítésére, tanári segítségnyújtásra. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott szakvélemény alapján történik meg a tanuló osztályba sorolása. A tanulók fejlődését folyamatosan figyeljük. Szükség esetén fejlesztő órákat, felzárkóztató foglalkozásokat biztosítunk számukra, illetve órákon differenciáltan foglalkoztatjuk őket.
157
5. Szakmai program
158
5.1. A készségfejlesztő iskolai képzés sajátosságai Az intézmény szakmai képzése gyakorlati programokat tartalmaz, alkalmazkodik a középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok testi és lelki sajátosságaihoz. A képzés során a fejlesztést úgy kell megvalósítani, hogy biztosítva legyen a tevékenységek változatos, egymásra épülő folyamata, lehetőséget biztosítson a megfelelő gyakorlásra, figyelembe vegye az egyéni haladási képesség ütemét és legyen lehetőség a sikerélmény elérésére, amely a további tevékenységek és gyakorlás alapvető motivációját biztosítja. A képzés célja A készségfejlesztő iskola olyan életvezetési ismeretek kialakítását tűzi ki célul, amely a mindennapi élet gyakorlati ismereteinek felhasználásával képessé teszik a tanulókat kiscsoportos
lakóotthonokban,
családban,
napközbeni
foglalkoztatással,
illetve
védőmunkahelyi vagy integrált munkahelyi munkával, viszonylag önálló életet élni. Megismerteti a tanulókat minden olyan munkaformával, tevékenységgel, amelyek a felnőtt fogyatékosokat foglalkoztató intézményekben előfordulnak. Széles kínálatot kell nyújtani, hiszen a tanulók iskola utáni elhelyezése szinte minden esetben egyéni lehetőségek figyelembe vételével történik, ki kell választani, a tanuló mely tevékenységformában tud a legjobban teljesíteni. A képzés célja, hogy legyenek alkalmasak szűkebb környezetük egyéni szükségletük szerint differenciált támogatással az életkezdéshez szükséges személyiségjegyek, ismeretek és gyakorlat megszerzésére és a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítására. Szolgálja
a
tanulók
személyiségének
formálását,
munkaszocializációs
képességeik
kialakítását, valamint alkalmassá válásukat a lakókörnyezetük életébe való integrálódásra. A készségfejlesztő iskolai képzés általános feladatai Elsődleges, hogy alakítsa ki azokat a kompetenciákat, amelyek alapvetően befolyásolják a felnőtt élet minőségét, biztosítják a minél teljesebb önállóságot az életvitel során. Fejlessze és javítsa a tanulók kommunikációs szintjét az elemi szimbólumok, jelzések felfogásában, a munkautasítások megértésében, a társalgásban.
159
Fejlessze a szociális kapcsolatalakítást, a kulturált magatartási szokásokat, az önellenőrzés képességét,
a
társakkal,
műhelyvezetőkkel,
családtagokkal
és
idegenekkel
való
kapcsolatokban a helyes magatartást. Gazdagítsa élményeiket a szűkebb emberi környezet történéseiben, a munkaörömök befogadásában, a természet élvezetében, segítse elő, hogy élményeiket ki tudják fejezni szóban, képekben. Fejlessze akaratukat az előre átgondolt cselekvésekben, a magatartás és cselekvés önkritikus végrehajtásában. Erősítse testi fejlődésüket, higiénés kultúrájukat, alakuljon ki az egészséges életmód, környezet tudatos magatartás igénye. Ismertesse meg a tanulókkal a munkafolyamatokat, a munkahelyet, a baleset megelőzésének legfontosabb módjait, szokásait, törekedjen a rend, a tisztaság szokásainak kialakítására. Nyújtson alapvető ismereteket a munkával és a társadalmi együttéléssel kapcsolatos jogokról és kötelességekről, segítse elő azok megértését és betartását. Alakítsa ki a monotónia tűrést, hiszen az általuk végezhető munkák általában egyhangúak. A szakmai programok kiválasztásának alapelvei
Közel álljon a fiatalok érdeklődéséhez, motiválhatóságához.
Adjon lehetőséget sikerélményük, kreativitásuk kibontakozásához.
Biztosítsa az egyszerű betanulást igénylő munkafolyamat elsajátításának képességét.
Készítsen fel az önálló életkezdésre az egyéni lehetőségek figyelembe vételével.
Igazodjon a tanulók egyéni képességeihez, és a családok igényeihez.
A tanulók felvételének feltételei
A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság érvényes szakvéleménye, melynek alapján intézményünk kijelölése megtörtént.
A betöltött 16. életév.
A készségfejlesztő iskola 9 – 10. osztályának eredményes elvégzése.
Egészségügyi alkalmasság.
160
5.2. A készségfejlesztő iskolai képzés felépítése Megszilárdító szakasz (9-10. évfolyam) Iskolánkban a szakmai képzés 9. évfolyamtól indul. A 9. és 10. évfolyamon az általános ismeretet megalapozó nevelés-oktatás, továbbá szakmaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása folyik. A szakmai előkészítő ismeretek oktatásánál lényeges szempont, hogy a tanuló megkedvelje a képességeihez
mért,
választott
szakmát,
fizikálisan
erősödjön,
állóképessége,
koncentrálóképessége növekedjen. Különösen hangsúlyozni kell a tanulók testedzését, manuális képességeinek fejlesztését. Ennek érdekében a testedzés óraszámának emelésével és tanórán kívüli elfoglaltságokkal megvalósítjuk a mindennapos testedzést. A készségtárgyak témaköreiben azokra a területekre fektetünk súlyt, ahol a manuális készségfejlesztés a cél. A szakmai előkészítő ismeretek tanításával a gyermek lehetőséget kap arra, hogy betekintsen a szakmák rendszerébe és kedvet kapjon a későbbi szakmai tevékenységek elsajátításához. A szakmai előkészítő oktatást csoportbontásban kell megtartani, és az elsajátítandó ismereteknek illeszkednie kell a választható szakma alapjaihoz. Ennek tartalma, így minden tanév elején a tanulók képességeihez és a szülői házzal való egyeztetés alapján kerül meghatározásra. Készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamok: Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz (11-12. évfolyam) A Készségfejlesztő Iskolában a következő, OM által elfogadott szakképzési modulok alapján folyik a képzés. A képzés modul megnevezése
Jóváhagyási száma
Papírtermék készítő
24112/2001
Parkápoló
11049/22/2004.
Számítástechnikai alapismeretek
19068-3/2009
Szövött tárgy készítő
18246-5/2009
Háztartástan
18246-7/2009. (10.16.)
Mézeskalács-sütő
18246-4/2009. (10.16.)
Udvaros
19068-4/2009. (11.04.)
161
A képzés két évfolyama alatt lehetőség nyílik a fiatalok tanulási tempójához igazodó oktatási formák megvalósítására. Kis lépésenként sajátítják el a szakmában és a gyakorlati életben használható fogásokat. A tanulóknak két év alatt egy modult kell elvégeznie. A modulok kiválasztása függ a tanulók képességeitől, érdeklődéseitől és a szülői ház igényeitől. A szakmai oktatás során az elméleti ismeretek tanításának mélysége minden esetben igazodik a tanulók egyéni befogadóképességéhez. A gyakorlati oktatási foglalkozásokon minden esetben törekszünk a kiscsoportos formához, hiszen az egyéni bánásmód és a differenciált felkészítés elvét így tudjuk a legjobban megvalósítani. A készségfejlesztő iskolai képzés folyamán nagy hangsúlyt fektetünk a munkaképesség kialakítására és megőrzésére. Valamennyi szakma esetén a képzés struktúrája Évfolyamok száma:
2
Évfolyamok jelölése:
11 és 12
162
5.3. A beszámoltatás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről
A szakképzés befejezésével a tanulók gyakorlati munkavégzés közben adnak számot felkészültségükről, egyéni vagy kiscsoportos formában.
A minősítést a szakmai követelmények megvalósulásáról az oktató team végzi, beszámítva a képzési folyamat során elért eredményeket is.
Írásbeli és szóbeli vizsgára a képzés befejezésével nem kerül sor, mert a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók korlátai ezt nem teszik lehetővé.
A képzés befejezésekor elvárt teljesítmény Az értékelés szempontjai:
a feladatmegértés pontossága
a kivitelezés színvonala
az anyagválasztás helyessége
a higiénés és munkavédelmi szabályok betartása
A tanuló minden évfolyam végén bizonyítványt kap. A képzés befejezésekor az elkészített munkadarabok, a gyakorlatok során a tevékenységek elsajátításának mértéke alapján a programban előírt követelmények teljesítéséről tanúsítványt kapnak a tanulók. A képzésről kiadott bizonyítvány A Készségfejlesztő Iskola befejezésekor a Bizonyítvány mellé Tanúsítványt adunk a tanulók fejlődéséről, valamint részletes javaslatot arról, hogy milyen munkatevékenységben milyen önállósági fokon foglalkoztatható életvitele során. A Tanúsítványban bejegyzésre kerülnek
a tanuló azonosító adatai,
a képző intézmény azonosító adatai, illetve az, hogy a tanuló ismereteit a készségfejlesztő iskolában szerezte,
a képzési szakterület, a képzési idő és a képzés engedélyezésének száma,
A tanúsítványnak tartalmaznia kell a tanuló munkaszocializációs szintjét és az egyes modulok elsajátításában való jártasságát
163
A Tanúsítvány minősítése
kiválóan megfelelt,
jól megfelelt,
megfelelt,
a képzésben részt vett* lehet.
*A képzésben részt vett minősítés a követelmények teljesítésének képtelensége esetén kerül bejegyzésre a képzésben aktívan részt vevő, de a követelményeket teljesíteni nem képes középsúlyos értelmi fogyatékos fiatal tanúsítványába.
164
165
