Bevezetı A koncepció Bácsalmás Város Önkormányzata által nyújtott szociális szolgáltatások átfogó áttekintését tartalmazza. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92.§ (3-8) bekezdése rendelkezik a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének kötelezettségérıl. A koncepció elsıdleges célja, hogy meghatározza az ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének módjait, a más (nem állami) fenntartókkal történı kapcsolattartás feladatait. A koncepció elkészítését megelızte Bácsalmás és térsége 3 éves szociális felzárkóztató programjának kidolgozása, melynek célja a város és a kistérségbe tartozó 7 község szociális ellátórendszerének kialakítása, fejlesztése. E fejlesztési program 2003. év végére készült el, így e koncepció vonatkozásában a szolgáltatások helyzetének elemzéséhez felhasználtuk az abban szereplı adatokat, továbbá a Munkaügyi Központ és a KSH által rendelkezésünkre bocsátott adatokat és a helyi szakemberektıl győjtött tapasztalati adatokat. A koncepció elkészítésénél szem elıtt tartottuk az Szt. 92.§. (5) bekezdésében foglaltakat, mely szerint a települési önkormányzat koncepciójának illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A megyei koncepciónak nem volt tárgya a gyermekvédelmi ellátások elemzése, azonban a települési önkormányzatok által készítendı koncepciók esetében –különösen az együtt szervezett szolgáltatások esetén – nem kerülhetık meg a gyermekvédelmi feladatok. A koncepció célja, feladata l. Átfogó jövıkép: Tradicionális értékek megırzésével a településen élık számára a minıségi élet feltételeinek biztosítása. 2. A koncepció célja: -Meghatározni azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket a település a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ, -a döntéshozók részére készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a település ellátási kötelezettségének helyzetérıl, a szociális szükségletekrıl és a rendelkezésre álló lehetıségekrıl, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól és a feladatokról az önkormányzat szabályozási hatáskörében, az ellátási kötelezettség szintjén és az intézményi szinteken, - Megszüntetni azokat a hiányokat, melyet a szociális szolgáltató rendszer a településen jelenleg kezelni nem képes, -elısegíteni a szociális törvény által bevezetésre kerülı új típusú intézmények /pl. támogató szolgálat/ létesítését. -a településen olyan szolgáltató rendszer jöjjön létre, amely összehangoltan, koordináltan mőködik.-a településen a szociális szolgáltatásoknak olyan rendszere jöjjön létre, amely minıségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában az egyén áll.
3. A koncepció feladata: -Világítson rá a településen mőködı szociális ellátórendszer hiányosságaira, -jelölje ki az irányokat egy jól mőködı szociális védıháló kialakításához a településen, -segítse elı egy egységes szociális szolgáltató politika kialakítását a településen, -biztosítson információkat egyéb fejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozásához, megvalósításához, -segítse információkkal a döntéshozókat, illetıleg a szolgáltatások biztosításában részt vevıket, adjon kellı alapot a szociális szolgáltatások fejlesztésének operatív programjaihoz. 4./Alapelvek: - Jog az emberhez méltó életre és ennek elidegeníthetetlensége – a szociális minimum biztosítása -Biztosítani a szociális jogok érvényesíthetıségének lehetıségét, -Középpontban az ember, ez egyének és a családok, -Mindennemő hátrányos megkülönböztetés, elıítélet elutasítása, - A szociális intézmények támogató szerepének hangsúlyozása, - Nyitott szociálpolitika (az önkormányzat csak egyik szereplı, aki felelı, de koordinatív a szolgáltatások biztosításában szerepet vállaló nonprofit, egyházi és piaci szervezetek tekintetében). Az ENSZ l99l-ben öt alapelvet fogalmazott meg az idıs emberek problémájának kezelésére, melyek a következık: -függetlenség -részvétel -gondoskodás -önmegvalósítás -méltóság. Ezek ma is érvényes alapelvek értendık a szociális gondoskodás minden formájára. A segítségre szorulók emberi méltóságának megırzése, sorsukba való beleszólásuk lehetıvé tétele, aktivitásuk megtartása jelenti az életük jobbra fordítását, tartalmasabbá tételét. Az rászorulók emberi jogait figyelembe vevı kiemelt segítségnyújtás Európai Uniós norma. Általános feladatként jelöljük meg a szolidáris társadalmi törekvések támogatását, ezen belül a hátrányos helyzető csoportok felzárkóztatását, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet. Bácsalmás Város Önkormányzatának kötelezı feladatai az Szt. és a Gyvt. alapján: szociális és gyermekjóléti alapellátások személyes gondoskodást nyújtó szakosított nappali ellátás /Idısek Klubja/
Bácsalmás helyzetképe
A település területi jellemzıi: Bácsalmás Magyarország déli részén, Bács-Kiskun megyében, a az észak-bácskai tájegység geometriai középpontjában, a Szerbia-Montenegró határ mentén, 125 m tengerszint feletti magasságon helyezkedik el. . Területe: 108,32 km2, népsőrősége: 7l fı/km2. A térség éghajlatilag az északi mérsékelt övben, annak átmeneti zónájában fekszik. Az un. „hıségnapok” száma itt a legmagasabb az országban. Az évi középhımérséklet ll,34 oC . Az utóbbi 10 év átlagában a napfényes órák
száma: 2098. Az évi csapadék mennyisége az országos átlag alatti, az utolsó tíz évben 564,8 mm körül határozható meg. Az uralkodó szélirány északi, északnyugati, tavasszal délkeleti. Bácsalmás a Tisza vízgyőjtı területéhez tartozik: száraz, vízhiányos terület. A folyóvizek közül meghatározó a Kígyós-fıcsatornarendszer. A Kígyós bácsalmási fıágának magyarországi vízgyőjtı területe 440 négyzetkilométer, vízhozama azonban nem jelentıs. A településre talajviszonyai: a löszön képzıdött, igen jó minıségő, mészlepedékes csernozjom talaj a jellemzı, de a területen löszös-vályog, homokos lösz, futóhomok és szik is elıfordul. A természetes növényzet jellemzı társulásai a borókás fehér nyárasak, pusztai tölgyesek, sziki tölgyesek. A mélyebb területeken szikes puszták, rétlápok, láperdık foltjai található. Bácsalmás védett természeti értékei közül kiemelkedik a Sós-tó mintegy 4 hektárnyi területő tómedre, mely megyei védettséget élvez. Országos védettségő viszont tó nyugati oldalán elhelyezkedı, trópusi szépségő gyapjas győszővirág, mely l5000 egyedével Európa legnagyobb összefüggı populációja. A védett természeti értékek közül meg kell említeni a város központjában fekvı Kossuth-parkban fellelhetı kisebb kocsányos tölgy állományt, mely az l980-as évek végén kapott megyei védettséget. Gazdasági élet és foglalkoztatás: Bácsalmás a felsı-bácskai termelési övezetben helyezkedik el, amely hagyományos elmaradottsággal küzdı, falusias jellegő terület. A mezıgazdasági tevékenységek dominálnak, de található néhány ipari-elsısorban könnyő és fémipari – üzem is. A mezıgazdaságra szakosodott lakosság elsısorban a helyi gazdaságban keres munkalehetıséget. A földmővelıdésbıl és állattenyésztésbıl kikerülı termékek feldolgozására nem épült ki megfelelı ipar. A rendszerváltást követıen a mezıgazdaság szerkezeti átalakulása során a mezıgazdasági szövetkezet átalakult. Itt is jellemzı az az országos tendencia, miszerint a birtokszerkezet elaprózott, így alig vannak olyan összefüggı területek, amelyek el tudnának tartani egy egész családot. További problémát jelent a termékek értékesítése, hiszen Bácsalmáson és térségében nincs termelı értékesítı szövetkezet. Nagy, egybefüggı földterület is maradt, mely a bácsalmási Agráripari Rt. Kezelésében áll. Az Rt. jelenleg privatizáció elıtt áll. A fennálló bizonytalan helyzet természetesen nem kedvez sem a munkavállalóknak, sem a munkáltatónak, annál is inkább, mivel ez a gazdaság a fı munkaadó a településen. Feldolgozó ipar csupán néhány könnyő és faipari vállalkozással képviselteti magát. A pamutfonálgyártás /Hun-Garn fonó Kft./, a konfekciókészítés /UNICON Ruházati és Szolgáltatóipari Kft./ az épületasztalos termékek /Bácska-Modul Kft./ elıállítása zajlik néhány üzemben. A legjelentısebb külföldi beruházó a Bácsalmás Backnang testvérvárosok közötti hossyú évtizedes kapcsolat gyümölcseként ide telepített Khany Kft., mely szerszámgép gyártásával foglalkozik.
A szolgáltatási szektorban fıként olyan gazdasági társaságok, vállalkozások találhatók, melyek kevés foglalkoztatottal, szerény anyagi juttatás biztosításával mőködnek. A település fı foglalkoztatói: önkormányzat, közintézmények, Agráripari Rt. A foglalkoztatottság helyzete: 1. táblázat: Foglalkoztatottság helyzete Település
Aktív keresık
Min.bér fogl. száma aránya száma (%) Bácsalmás 2326 30,4 698
Inaktív lakosok Aktív korú
Köz- Közhasz- munnú ka száma aránya Reg. Nem fogl. (%) reg. 2908 38 396 100 16 20
A munkanélküliségi ráta alakulása Körzet 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.június ……………………………………………………………………………….. Bácsalmás 13,3 l2,4 10,2 13,1 16,2 Bács-Kiskun Megye 9,5 9,2 8,3 8,8 9,2 A fenti adatok jól mutatják, hogy a településen a foglalkoztatás helyzete rendkívül kedvezıtlenül alakult, a munkanélküliségi ráta 2004 évre ugrásszerően emelkedett, 6 %ponttal magasabb mint két évvel korábban. A minimálbéren foglalkoztatottak aránya az aktív keresık számához viszonyítva 30 %. Új munkahelyek nem igen létesülnek, a szakképzett munkaerı elvándorlása tapasztalható. A magas munkanélküliség enyhítésére az önkormányzat folyamatosan pályázik foglalkoztatási programokra, ilyenek a közmunkaprogramok, és a közhasznú foglalkoztatás. A település infrastrukturális ellátottsága: Közlekedés: Bácsalmást alsóbbrendő utak kapcsolják az 55-ös fıúthoz. A települése vasútállomással rendelkezik a Kiskunhalas-Jánoshalma-Baja szárnyvonal mentén. Az országhatár átjárhatóságát javította az l993. szeptember l-tıl megnyitott Bácsalmás – Bajmok közötti kishatárforgalmi átkelıhely, amely azonban csak nappal mőködik. A távolsági közlekedést buszjáratok biztosítják. A buszjáratok sőrősége aránylag megfelelı színvonalú Bácsalmás –mint körzetközpont – és a térségébe tartozó 7 település között. Ugyanez nem mondható el a Baja és Kiskunhalas távolságát meghaladó nagyvárosokba irányuló közlekedésrıl. Infrastruktúrát bemutató alapadatok: Lakónépesség: 7650 fı Lakásállomány 3255 Lakásállomány ezer fıre vetítve: 424,2 Szilárd burkolatú utak aránya (%) 97 Közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások (%) 85,9 Közüzemi szennyvízcsatornába kapcsolt lakások aránya (%) 13, l
A lakásállomány bemutatása a szobák száma és komfortfokozat szerint l szobás 133 összkomfortos 25,2 % 2 szobás 875 komfortos 48,9 % 3 szobás 1548 komfort nélküli 25,9 % A villamos energia ellátottság területén szinte 100 %-os lefedettségrıl beszélhetünk. /belterület 100 %, külterület 80 %/ Vezetékes gázhálózatnál belterületen a kialakított közmővesítettség l00 %-os. Egészségügyi ellátás: Bácsalmáson a háziorvosi alapellátást 2 házi gyermekorvosi és 4 felnıtt háziorvosi szolgálat biztosítja. Hét közben Bácsalmás területére hét végén, munkaszüneti és ünnepnapokon központi háziorvosi ügyelet mőködik. A fogorvosi ellátásról az önkormányzat 3 szakorvos útján gondoskodik. Az egészségügyi alapellátás területén a védınıi szolgálatok száma 4, az iskola-egészségügyi ellátás is biztosított. Jelenleg l felnıtt háziorvosi praxist helyettesítéssel látnak el. Az alapellátás tekintetében jelentıs problémát jelent a megüresedı praxisok betöltése az ország más területein is érzékelhetı orvoshiány miatt. További problémát okoz az ügyelet fenntartása a feladat ellátás kedvezıtlen finanszírozása miatt. Felnıtt háziorvosi praxisok esetében a praxishoz tartozó ellátottak átlagszáma: 1668 fı, házi gyermekorvosok esetében ez a szám: 560 fı. A településen két gyógyszertár mőködik. Az önkormányzat (nem kötelezı feladatként) járó-beteg szakellátásokról is gondoskodik. 1998. január l-tıl a járó-beteg szakellátás mőködtetését gazdasági társaság: a BESZ. Kft. vette át. A Kft. jelenleg l8 szakellátást biztosít nemcsak a bácsalmási, hanem a térséghez tartozó 7 település, valamint Mélykút lakosai részére is. A leggyakrabban elıforduló fıbb betegségcsoportok a háziorvosi praxisok adatai alapján Szív és érrendszeri betegség, hipertónia, ízületi betegség, emésztıszervi betegségek, daganatos betegségek. A településen kórház nem mőködik, a legközelebbi kórházak Baján illetve Kiskunhalason érhetık el. Oktatás, nevelés helyzete: A településen a napközi otthonos óvodai ellátás 4 óvodában vehetı igénybe. Két iskola biztosítja az általános iskolai oktatást. Középfokú oktatási intézményként mőködik a Hunyadi János Gimnázium és Szakmunkásképzı Intézet. A vidéki gyermekek kollégiumi elhelyezést vehetnek igénybe. A gimnázium 4 és 6 osztályos képzést nyújt. A nappali képzés mellett esti tagozatos oktatás is folyik. Az intézmény –saját személyzettel mőködı konyha segítségével- a teljeskörő diákétkeztetést is ellátja. A szakmunkásképzıben fémforgácsoló, géplakatos, nıi konfekció-árukészítési szakmákat oktatnak. Az önkormányzat gazdasági okok, valamint a munkanélküliségbıl fakadó igényhiány miatt bölcsıdét nem tart fenn.
2. táblázat: A településen nappali oktatásban részesülık száma intézmény szerinti megoszlásban Intézmény 1985 1990 1995 2000 2004 típus Óvoda 305 327 328 238 214 Ált. iskola 1006 886 789 792 634 Spec.tag. 72 48 47 72 79 Szakm.képz. 127 90 99 Gimnázium 228 254 247 270 275 1995 és 2004 között az óvodás és általános iskolás korú gyermekek száma jelentısen csökkent.
Demográfiai adatok: 3. táblázat: Demográfiai helyzet alakulásának mutatói. Év Lakónépesség Születések száma Halálozások száma Házasságkötések Válások száma
1990 7856 92 102 51 23
2000 7827 65 91 28 21
2002 7650 63 91 29 21
A lakosság száma folyamatosan csökken, ez a tendencia különösen felerısödött az utóbbi néhány évben, mely elsısorban a munkalehetıségek hiányából eredı elvándorlással magyarázható. A demográfiai helyzetet kedvezıtlenül befolyásolta a születések, házasságkötések számának visszaesése, valamint az elhalálozások magas száma.
4. táblázat: Összehasonlító adatok. Bácsalmás % Gyermekkorúak aránya (0-14 éves) Középkorúak aránya (l5-59) Idıskorúak aránya (60 év felettiek) Nık aránya
16,6
Bács-Kiskun megye % 17,6
Országos %
59,9
62,3
63,2
23,4
20,1
19,7
52,9
52,3
52,3
Férfiak aránya
47,1
47,7
47,7
17,1
A gyermekkorúak valamint a középkorúak aránya alacsonyabb a megyei és országos értékeknél, míg az idıskorúak aránya a megyei mutatótól 3,4 százalékponttal, az országos mutatótól pedig 3,7 százalékponttal magasabb. A nık és férfiak arányát tekintve megállapítható, hogy nincs jelentısebb eltérés a megyei és országos adatokhoz viszonyítva. A saját jogú nyugdíjasok száma l611 fı az összlakosság 21 %-a. Ez az arány elmarad a megyei (23,4 %) és az országos (24,5 % ) mutatóitól. A szociális szolgáltatások alanyai : A szociális szolgáltatások alanyai a kedvezıtlen szociális körülmények között élı lakosok, különösen az idıskorúak, betegek, fogyatékkal élık, gyermekes családok. A településen az idıskorúak aránya évrıl évre növekszik. A munkanélküliséggel érintett családok egyre nehezebb anyagi körülmények közé kerülnek, helyzetüket kilátástalannak érzik. Mindez kedvezıtlenül hat a lakosság mentális állapotára is, nı a halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett helyzetbe kerülı gyermekek száma. 5. táblázat: az önkormányzat illetékességi területén élı állandó és ideiglenesen bejelentett lakosok száma és nemenkénti, valamint korcsoportonkénti megoszlása: Korcsoport (év) 0-14 15-39 40-59 60-79 80Összesen
Állandó lakos Férfi Nı 657 615 1163 1150 1108 1163 594 949 77 174 3599 4051
Összesen 1272 2313 2271 1543 251 7650
Ideiglenesen bejelentkezett lakos Férfi Nı Összesen 3 2 5 16 11 27 12 9 21 21 16 37 4 7 11 56 45 101
A 60 év felettiek aránya 23,4 % lakosság számához viszonyítva. A 60 év feletti korcsoportnál a nemek között nagy az aránykülönbség figyelhetı meg : férfiak aránya 37 %, míg a nıké 63 % az lakosság számán belül, mely a 60 év feletti férfiak korai elhalálozására mutat rá. Az öregedési index : 1.4l. 4,6 %-a mozgás és testi fogyatékos 3,5 %-a látásfogyatékos l,8 %-a értelmi fogyatékos l,7 %-a hallásfogyatékos 6.táblázat A fogyatékkal élık száma /2003/
fogyatékosság látásfogyatékos Hallásfogyaté- Mozgásfogya- Értelmi Kos tékos fogyatékos Enyhe Középsúlyos Súlyos
462 481 29
263 213 82
1183 959 735
358 220 103
A szenvedélybetegek számának meghatározásához pontos adatok nem álltak rendelkezésre. A nyilvántartott alkoholbetegek száma: 25, ebbıl férfiak száma l9, a nıké 7.A ténylegesen alkoholizmusban szenvedık számról nincsenek sem helyi, sem országos pontos adatok, mert a rendszeres italozók csak egy része kerül elvonókúrára, orvosi kezelésre. Magas számuk azonban becsülhetı a májbetegségben szenvedık magas száma alapján, tekintettel arra, hogy e betegségek kialakulásának egyik fı okozója az alkoholizmus. A pszichiátriai betegek száma: 248. Ebbıl a férfiak száma 102, a nıké l46. Korcsoportok szerint a l8-60 év közötti betegek száma l78, a 60 év felettieké 70 fı. A lakosság 3,2 %-a (248 fı) részesül pszichiátriai gondozásban. A gondozásra szorulók 58,8 %-a (146 fı) nıi beteg. 7. táblázat: Egyedülélık száma nemenként és korcsoportonként.
Korcsoport (év) 18-39 40-59 60-79 80< Összesen:
Egyedül élık száma Férfi Nı Összesen 739 615 1354 243 338 581 134 534 668 35 133 168 1151 1620 2771
A lakosság 36,2 %-a egyedülélı. Ezen belül magas a 60 év feletti egyedülélı nık aránya (24%) míg ugyanebben a korcsoportban a férfiak aránya 6 %, mely a 60 év feletti özvegy nık magas számával magyarázható. Megváltozott munkaképességük miatt 221 fı részesül szociális járadékban, a nık száma több mint kétszerese a férfiak számának. (férfiak: 70 fı, nık l5l fı). Rokkantnyugdíjban részesülık száma: 434 fı melybıl a férfiak száma: 240 fı, a nıké194 fı. E számok alapján megállapítható, hogy a lakosság 8,5 %-a egészségromlása miatt csökkent munkaképességő, alacsony jövedelmő. A településen élı kiskorúak száma: 1626 fı 8. táblázat: Családok száma és nagyság szerinti összetétele a gyermekek száma alapján. /a bácsalmási oktatási-nevelési intézmények adatszolgáltatása alapján/ Családtípus Gyermekek száma (fı) Összesen 1 2 3 4 5 5< Egyszülıs 194 64 23 1 0 0 282 Kétszülıs 516 396 94 8 2 3 1019 Összesen 710 460 117 9 2 3 1301 A családok 21,7 %-a un. „csonka család”. A családok 55 %-a egy gyermekes, 35 %-a két gyermekes és 10 %-a három vagy több gyermekes. A nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma évrıl évre nı, számuk: 1980-ban 27 fı, 1990-ben 36 fı, 2000-ben 65 fı volt. A veszélyeztetettség kialakulásának legjellemzıbb okai: életvezetési készség hiánya, szenvedélybetegség, alacsony jövedelmi viszonyok miatt kialakult anyagi problémák.
2003. év decemberében 718 gyermek, a kiskorúak 44 %-a részesült rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Ez egyben azt is jelenti, hogy e támogatásban részesülı gyermekek családjában (368 család) az l fıre jutó havi jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét.
A szociális szolgáltató rendszer bemutatása Pénzbeli és természetbeni ellátások Az 1990-es évektıl a segélyezési rendszer alapjait az alábbi jogszabályok alkotják: - A z l993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról ( a továbbiakban: Szt.), - Az l997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelmérıl és a - gyámügyi igazgatásról (továbbiakban Gyvt.), - A fenti két törvénybıl, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénybıl adódóan az önkormányzatok képviselı-testületeinek rendeletei. A szociális segélyek formáit tekintve pénzbeli vagy természetben nyújtott támogatások. E támogatások alapvetı célja, hogy a szociálisan rászorultak részére a személy vagy a család egy fıre jutó jövedelmének alacsony szintjét ellensúlyozza. Az Szt. szerinti pénzbeli ellátások típusai: Rendszeres szociális segély, idıskorúak járadéka, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély. Önkormányzatunk nem kötelezı pénzbeli ellátásként bevezette a méltányosság jogcímén igényelhetı ápolási díjat. Néhány pénzbeli ellátás természetben is nyújtható. /pl. átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás/. Az Szt. szerinti és önkormányzatunk által nyújtott természetbeni juttatások: Köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása. A Gyvt. Szerinti pénzbeli ellátások: rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, melyek adhatók természetbeni ellátásként is. /pl. tankönyv- és tanszerellátás támogatása. / 9. táblázat: Egyes szociális ellátások igénybevételének alakulása Ellátási forma 1990 1995 2000 év Rendszeres 58 31 49 szociális segély Idıskorúak 14 járadéka Lakásfenntartási 56 378 támogatás Ápolási díj 12 26
2003 102 14 334 30
Átmeneti segély
44
86
359
279
Közgyógyellátás
200
356
346
379
Köztemetés
1
1
5
5
A rendszeres szociális segélyre jogosultakat két csoport alkotja. A jogosultságot részben azok a l8. életévet betöltött aktív korú személyek kaphatják meg, akik munkaképességüket legalább 67 %-ban elvesztették, vagy vakok személyi járadékában, illetıleg fogyatékossági támogatásban részesülnek, a jogosultak másik nagy csoportja az aktív korú nem foglalkoztatott személyek. 10. táblázat: Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma kor és nem szerint a 2003. decemberi adatok alapján. Megevezés
-29
Férfi Nı Összesen Ebbıl : megv.munkaképességő Aktív korú nem foglalk.
8 9 17 0 17
30-44 Éves 22 15 37 2 35
45-61
ısszesen
27 21 48 11 37
57 45 102 13 89
A táblázat adatai rámutatnak arra, hogy különösen a 30 év felettiek, ezen belül is a 45-61 év kor közöttiek körében magas a tartósan munkanélküliek száma. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltsége, valamint az önkormányzat által szervezett/biztosított közhasznú foglalkoztatásban 8 fı, közmunkán 2 fı, közcélú foglalkoztatásban 50 fı vett részt. A munka végzés idıtartama szerint l6 fı 30 munkanapot, l9 fı 31-90 napot, 40 fı 91 napot meghaladóan végzett munkát. 11. táblázat: Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma nem és kor szerint 2003 évben: Neme -29 30-44 45-61 ısszesen Éves Férfi 3 17 12 32 Nı 3 9 6 18 Összesen 6 26 18 50 A közcélú foglalkoztatásban jelentısebb súly helyezıdött az erısebb fizikai erınlétet igénylı feladatok elvégzésére, így e lehetıséget igénybevevık között jóval több a férfi mint a nı. Az idıskorúak járadéka 1998-tól lépett hatályba az Szt. keretein belül. A járadékot a törvényben meghatározott egyéb feltételek mellett a 62. életévet, illetve a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltı személyek kaphatják. 2002-ben l6 fı, 2003. december hónapban l4 fı részesült idıskorúak járadékában, kor szerinti megoszlásuk: 62-70 éves 6 fı 71-80 éves 5 fı 80 év feletti 1 fı Az ápolási díj a tartós gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére nyújtott támogatás. Az Szt. alapján jogosultsággal az a személy rendelkezhet, aki önellátásra nem képes állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyosan beteg, vagy l8 éven aluli tartósan beteg személy ápolását végzi.(un.alanyi áp.díj) Önkormányzatunk
helyi rendeletében –mint vállalt feladatot – szabályozta az un. méltányos ápolási díj jogosultsági feltételeit, mely meghatározott feltételek esetén a l8 éven felüli tartós beteg ápolása esetén is igénybe vehetı. A településre jellemzı demográfiai adatok ismeretében, valamint annak az alapelvnek az érvényesítésére, mely szerint a rászoruló megfelelı ellátását elsısorban saját környezetében kell biztosítani az un. méltányos ápolási díj minél szélesebb körő alkalmazása válik szükségessé a jövıben. Sajnálatos módon e támogatás teljeskörő finanszírozása az önkormányzatra hárul, így fenntartását meghatározza az önkormányzat mindenkori pénzügyi-gazdasági helyzete. 2003-ban december 31-én 30-an részesültek ápolási díjban, melybıl l5 fı alanyi jogon, l5 fı pedig méltányossági alapon kapott támogatást. A lakásfenntartási támogatás kiadáskompenzáló segélytípus, az törvényi szabályozás többször is módosult. Részben a lakásrezsi költségek emelkedése miatt, részben a kedvezıbb jogi szabályozás és finanszírozási feltételek hatására l995 óta mintegy hatszorosára emelkedett e támogatásban részesülık száma. 2003-ban 334 háztartás részesült lakásfenntartási támogatásban, 2003. decemberében a jogosultak száma: 26l fı volt, akik közül 29 év alatti 32 fı 30-44 éves 70 fı 45-61 éves 98 fı 62 év feletti 61 fı Átmeneti segély nyújtható alkalmi vagy havi rendszerességgel azoknak a személyeknek, akik létfenntartásukat veszélyeztetı, rendkívüli élethelyzetbe kerültek, illetve létfenntartási gonddal küzdenek. Önkormányzatunk helyi rendelete szabályozza az ellátás jogosultsági feltételeit. 1995 évrıl 2000 évre a jogosultak száma többszörösére nıtt, 2003-van számuk csökkent, mely részben a rendszeres ellátások igénybevételi lehetıségeinek szélesedésével, részben az átmeneti segélyezés helyi szintő szabályozásának szigorításával magyarázható.l Önkormányzatunk a temetési segélyezést, mint önálló támogatási formát nem vezette be, rászorultság esetén átmeneti segélyt nyújt a temetés költségeihez történı hozzájárulásként. A közgyógyellátás szintén a kiadáskompenzáló segély nemek körébe tartozik, a jogosult egészségi állapotának megırzéséhez, illetve visszaállításához szükséges kiadásainak fedezetére irányul. Az Szt. meghatározza az alanyi jogosultak körét, valamint meghatározza a normatív /jegyzıi hatáskör/ jogosultság feltételeit. E két típuson kívül az önkormányzatunktól az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén is igényelhetı a támogatás. A közgyógyellátásra jogosultak számában 1990 és 1995 év év között jelentıs növekedés állt be, azóta a jogosultak száma viszonylag stagnáló. 2003. december 3l-én a nyilvántartott jogosultak száma: 379 fı, ebbıl: Alanyi jogon 225 fı, Normatív alapon 67 fı, Méltányossági alapon 87 fı részesült az ellátásban. Haláleset bekövetkezésekor az elhunyt lakóhelye szerinti település polgármesterének a halálesetrıl való tudomásszerzést követıen 30 napon belül gondoskodnia kell az elhunyt személy eltemettetésérıl, ha nem található vagy nincs erre köteles személy, vagy az illetékes az eltemettetésrıl nem gondoskodott. A település lakosságának egyre rosszabb szociális jellemzıi valamint a temetési költségek emelkedése következtében míg 2000-ig évente 1-l köztemetés vált szükségessé, 2000-tıl ez a szám évi 5-6-ra emelkedett.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 1997-tıl a Gyvt. hatálybalépésével egyidejőleg került bevezetésre. A jogosultság alapja a család egy fıre jutó havi jövedelme, amely nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, e mellett további feltétele, hogy a gyermeknek érdekében álljon a családban maradás. 1997.novemberétıl 1998. év végére több mint 800 gyermekre igényelték a törvényes képviselık az ellátást. A támogatásban részesülık száma a településen élı gyermekkorúak számának kedvezıtlen alakulása miatt csökken. 2003. január l. –én a jogosultak száma 772 fı volt, 2003. decemberben 7l8 gyermek részesült a támogatásban, ebbıl: 6 év alatti 216 fı 7-14 éves 317 fı 15-18 éves 143 fı 19 év feletti 42 fı 2003. december hó folyamán redszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülı családok száma: 368, ebbıl: egy gyermekes 151 család két gyermekes 128 család három gyermekes 61 család négy vagy öt gyermekes 25 család 6 vagy több gyermekes 3 család A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás átmeneti segélyforma. A támogatás akkor nyújtható, ha a családban ideiglenesen létfenntartási gondok merülnek fel, vagy létfenntartást veszélyeztetı helyzet alakult ki, de a jogosultság esetei közé tartozik pl. a szociálisan rászoruló várandó anya támogatása is. 2003-ban 200 gyermek részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, az esetszám: 279 volt. 12. táblázat:2003. december hó folyamán ellátásban részesítettek egy fıre jutó családi jövedelme a jogosultság megállapításakor: 1 fıre jutó jövedelem Megnevezés Nyugdmin. Nyugdíjmin. Nyugdíjmin. Összesen fele alatti 50%-a felett meghaladja de a nym-ot nem éri el Rendszeres szoc. segély 51 49 2 102 Idıskorrúak járadéka 0 14 0 14 Lakásfenntartási támogatás 43 137 81 261 Rendszeres gy.védelmi tám.. 160 516 45 721 Rendkívüli gy.védelmi tám. 33 21 0 54 Összesen: 287 737 128 1152 A támogatásokra jogosultak rendkívül rossz szociális helyzetét mutatja be a fenti táblázat: 1154 jogosult közül 24,92 %-a esetében az l fıre jutó családi jövedelem nem érte el a nyugdíjminimum 50 %-át sem, 63,98 %-a esetében az egy fıre jutó jövedelem magasabb mint a nyugdíjminimum 50%-a, de nem éri el a nyugdíjminimumot. Mindössze 11,12 % esetében magasabb az l fıre jutó jövedelem mint a nyugdíjminimum./ de nem haladja meg annak 150 %-át/.
A támogatások összegét tekintve: A rendszeres ellátások esetében a havonként járó összegek a nyugdíjminimum évenkénti emelésével, vagy a központi jogszabályok módosításait követve szerény mértékben emelkedtek. Az átmeneti segélyek alkalmanként adott összegei azonban évek óta változatlanok, krízishelyzetekben már nem nyújtható alkalmazásukkal megfelelıen hatékony támogatás a jogosultaknak.
Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások
A magyarországi jogrendszer külön jogszabályban szabályozza a felnıttek által igénybe vehetı személyes gondoskodás formáit és gyermekeknek nyújtható személyes gondoskodás rendszerét. Ezen ellátásokat szabályozó törvények az alábbiak: -1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról ( Szt.) - 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról (Gyvt.) A települési önkormányzatok a törvények értelmében a lakosságszám függvényében különbözı szintő szociális szolgáltatási formákat kötelesek létrehozni és mőködtetni, de valamennyi önkormányzatnak biztosítania kell az alapellátásokat. Önkormányzatunk ellátási kötelezettsége: Az Szt. alapján: biztosítani kell a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést, Idısek Klubja mőködtetését. A települési önkormányzatoknak biztosítania kell továbbá az un. speciális alapellátási szolgáltatásokat: Fogyatékos személyek esetében házi gondozás, személyi segítés Pszichiátriai és szenvedélybetegek esetében közösségi gondozás Fogyatékos személyek esetében a hangsúly a személyi segítésre helyezıdik, melynek célja, a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítségével, valamint a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A közösségi gondozás keretében a kliensek részére lakókörnyezetükben komplex segítséget kell nyújtani mindennapi életvitelében, szoros együttmőködésben egészségügyi szakemberekkel és a gondozott családjával, hozzátartozóival. A Gyvt. alapján: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátását (lehetséges formái: bölcsıde, óvoda, általános iskolai napközi, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) gyermekek átmeneti gondozásához történı hozzájutást ( lehetséges formái: helyettes szülı, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona ). Városunkban az Öregek Napközi Otthona (késıbb Idısek Klubja) 1970-ben kezdte meg mőködését, mint az idısellátás intézménye. Késıbb a fenntartó a Klubhoz telepítette a szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás feladatainak ellátását. Az intézmény tevékenységi körének bıvülése alapján Gondozási Központtá alakult és funkcionál jelenleg is. A központ tevékenységi köre az Szt. és a Gyvt. hatálybalépését követıen tovább bıvült. A Gondozási Központ tevékenységi köre és az szakdolgozói létszám az alábbiak szerint Tevékenység Házi segítségnyújtás Étkeztetés
szakdolgozói létszám 5 fı gondozó, l fı szociális segítı l fı gépkocsivezetı, l fı tiszteletdíjas
Családsegítés 2 fı családgondozó Tanyagondnoki szolgálat l fı tanyagondnok, 3 fı segítı Idısek Klubja 3 fı gondozó, heti 2 órában gyógytornász Gyermekjóléti szolgáltatás 3 családgondozó Az intézmény teljes szakmai létszáma intézményvezetıvel és gazdasági vezetıvel együtt: 18 fı. A hatályos jogszabályok alapján megfelelı, szakirányú végzettséggel rendelkezik: l5 fı, 2 alkalmazott jelenleg tanulmányokat folytat. A szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás az alapellátás legrégebbi elemei. Az ellátások eredeti célja: az otthonukban élı, idıs emberek mindennapi ellátásának segítése. A szociális törvény évi módosítását követıen az ellátottak köre bıvült az idıseken kívül további 4 ellátotti csoporttal: fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalanok). 13. táblázat: Szociális étkezést igénybevevık száma nemenként és korösszetétel szerint: /elemzése/ Szociális étkeztetést igénybevevık
1999 2000 2001 2002
Férfi Korcsoport 1839 8 7 12 2
4059 23 24 24 20
6079 2 4 4 14
Nı Korcsoport
férfi Össz. 79 felett 0 0 0 2
33 35 40 38
1839 1 1 4 1
4059 10 9 9 15
6079 8 8 8 12
Össz. nı Össz. 79 felett 0 0 0 5
19 18 21 33
52 53 61 71
Az étkeztetést igénylık száma 2003-ban 80 fıre emelkedett. Míg 2001-ig fıként az egyedülálló férfiak igényelték az ellátást (ezen belül is a 40-59 éves korosztály), 2002-ben már egyre jobban kiegyenlítıdik a két nem közti arány. Az étkeztetés kiszállítással valamint vendéglátó-ipari egységbıl történı elvitellel vagy helyben fogyasztással ebédjegy biztosításával történik. 14. táblázat: Házi segítségnyújtást igénybevevık száma nemenként és korösszetétel szerint: Házi Segítségnyújtást igénybevevık
1999 2000 2001 2002
Férfi Korcsoport 1839 22 20 12 0
4059 6 4 5 9
6079 14 10 13 30
Nı Korcsoport
férfi Össz. 79 felett 0 0 0 5
42 34 30 44
1839 1 2 2 0
4059 7 3 11 13
6079 66 67 59 45
Össz. nı Össz. 79 felett 16 14 4 16
90 86 76 74
132 120 106 118
1999 évtıl kezdıdıen házi segítségnyújtást igénybevevık száma csökkenı, 2003 éven az ellátást igénybevevık száma 94 fıre csökkent. Mindkét nem esetében az igénybevevık legmagasabb száma a 60-79 korosztályon belüli.
Az étkeztetést és házi segítségnyújtást lehet kérni külön-külön és együtt is. A tapasztalataink azt mutatják, hogy egyre többen kérik csak az étkeztetést. Ennek alapvetı oka a házi segítségnyújtásért fizetendı, az ellátott által magasnak tartott térítési díj.
A családsegítés célja hogy az önkormányzat mőködési területén élı szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett illetıleg krízishelyzetbe került családok életvezetési képességének megırzését ,a krízishelyzetek megszüntetését a rendelkezésére álló eszközökkel biztosítsa. A Gondozási Központban egymás mellett, de egymással együttmőködve mőködtetett a családsegítı és gyermekjóléti szolgálati tevékenység. Maga a tevékenység, tartalmában igen sok hasonló jellemzıt tartalmaz, azonban alapvetı különbség, hogy míg a családsegítés alanya a család, addig a gyermekjóléti szolgálat kliense elsısorban a gyermek. A családsegítı szolgáltatást 2003 évben 62 család vette igénybe, az esetükben történt intézkedések száma: 456 volt. A családsegítést kérık többnyire a nık. A kérelmezı által megnevezett problémák legnagyobb arányban anyagi jellegőek: a megélhetés, a lakhatáshoz kapcsolódó költségek, a betegségek, gyógyszer költségek enyhítésére szolgáló intézkedésekre irányultak, vagy ügyintézéshez, információkéréshez kapcsolódtak. A szolgálat feladatai ellátása során közremőködik a családi-kapcsolati, a lelki-mentális, életviteli problémák kezelésében. A tanyagondnoki szolgálat létrehozását a külterületen lakók szociális ellátási szükséglete indokolta. A fıállású tanyagondnok 3 tiszteletdíjas segítıvel látja el tevékenységét. Közremőködik a külterületen élı lakosok étkeztetésében, házi segítségnyújtásában. Feladatköre másik nagy részét a külterületi gyermekek belterületi intézményekbe való napi/heti szállítása tölti ki., amely jelentısen leköti a tanyagondnok naponkénti reggeli és délutáni munkavégzési idıtartamát. A tanyagondnok jelentıs szerepet tölt be a külterületi lakosok tájékoztatásában, napi információs szolgáltatás területén, valamint a külterületi lakosok ügyintézéseiben. A külterületi lakosok száma valamivel meghaladja a 300 fıt. A 60 év feletti lakosok száma 73 fı, ami önmagában is jelentıs mutatószám a szolgálat létrehozása és fenntartásának indokolására. A tanyás térségeknek a belterületi térség körüli szórtsága tette szükségessé 3 tiszteletdíjas segítı alkalmazását. Az idısek klubja, - mint nappali ellátást nyújtó intézmény az önmaguk ellátására részben képes idıskorúak napközbeni gondozására szolgál. A Gondozási Központ határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkezik Az Idısek Klubja mőködési engedély szerinti férıhelyeinek száma: 30. 15. táblázat: Az Idısek Klubja által nyújtott ellátást igénybevevık száma 2003-ban nemenkénti és korcsoportonkénti megoszlásban: Korcsoport(év) 60 év alatti 61-70 71-80 80 felett Összesen
férfi 3 0 4 2 9
Az ellátást igénybevevık száma nı Összesen 4 7 5 5 7 11 9 11 25 34
Az ellátást igénybevevık 73,6 %-a nı, közülük is magas a 71 felettiek száma, ami az idıskorú, egyedülélı nık arányával magyarázható. Egyre jelentısebb problémaként jelentkezik a rászorulók bentlakásos intézményi elhelyezése. Bács-Kiskun megye intézményeiben a szükségletekhez viszonyítva kevés a férıhely, 2003 év elején a megyében összesen 1052 fı várt valamilyen típusú bentlakásos intézménybe történı elhelyezésre. Bácsalmáson a várakozók száma: 30 fı. Az önkormányzat által fenntartott bentlakásos szociális intézmény a településen nincs, ezért elsısorban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által fenntartott intézményekbe kérik felvételüket a rászorulók. Az igénylık és hozzátartozóik fontos szempontnak tartják az elhelyezés Bácsalmáshoz földrajzilag közel esı településen lévı intézménybe történjen. Az esetek túlnyomó részében az elhelyezést a Bács-Kiskun Megyei önkormányzat „İszi Napfény” Idıskorúak Otthona Módszertani Intézménye biztosítja. Az intézmény alapfeladatai közé tartoznak: : idıskorúak, mozgásfogyatékosok, alkoholbetegek ápolása, gondozása Az intézmény bácsborsódi székhelyő, de Bácsalmáson is van telephelye. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona /Kiskunhalas/ alaptevékenysége a pszichiátriai betegek és fogyatékos személyek ápolása, gondozása. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szakosított Szociális Otthona /Katymár/ alapfeladata a s súlyos értelmi és egyéb fogyatékosságban szenvedı betegek teljes körő ellátásának biztosítása. Az átmeneti ellátást nyújtó intézmények ideiglenes jelleggel, legfeljebb egyévi idıtartamra teljes körő ellátást biztosítanak. Az Szt. szerint ellátási kötelezettség ellenére a megyében kevés az átmeneti ellátást nyújtó intézmény. Tapasztalatunk szerint az átmeneti ellátást nyújtó intézmények nem vagy csak ritkán töltik be eredetileg tervezett funkciójukat: rászoruló ideiglenes elhelyezését. A legtöbb esetben az igénybevevı valójában tartós bentlakásos elhelyezést kér, s a hosszú várakozási idı miatt kényszerül az átmeneti elhelyezés elfogadására. A Gyvt. alapján 1997-ben létrehozott Gyermekjóléti szolgálat a Gondozási Központhoz integráltan, az intézmény önálló szakmai egységeként mőködik. A szolgáltatás a gyermek érdekeit védı szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történı nevelésének elısegítését. Feladata: a gyermek veszélyeztetettségének megelızése, a kialakult veszélyhelyzet megszüntetése, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezésének segítése. A szolgálat családgondozói szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végeznek. A szolgálat jelzırendszert mőködtet, e rendszer tagjai védınık, a rendırség gyermekvédelmi felelıse, az oktatási-nevelési intézmények gyermek és ifjúságvédelmi felelısei. A jelzırendszer tagjai havi rendszerességgel tartanak un. eset megbeszéléseket, melyek biztosítják az egymásközti információáramlást, a szükséges intézkedések koordinációját, a közös javaslatok kidolgozásának lehetıségét. Az 1997-ben újként megjelent intézmény és szolgáltatás mára már kellıképpen beépült a lakosság tudatába, egyre többen keresik fel a gyermekjóléti szolgálatot különbözı problémáikkal. A szolgáltatásokat igénybevevık egy részének kiszolgálása az un. alapellátás keretében történik, a szolgáltatás igénybevétele önkéntes, a kliens és az intézmény között kötött megállapodás alapján történik. A családgondozás egyik domináns területe a jegyzı hatósági intézkedésével védelembe vett gyermekek gondozása. A védelembe vett gyermekek jelenlegi száma: 44 gyermek. Esetükben a családgondozó rendszeres kapcsolatot tart a családdal, gondozói tevékenységi köre széleskörő, megteszi mindazokat az intézkedéseket
amelyek a súlyosan veszélyeztetett gyermek érdekei kívánnak. Figyelemmel kíséri az egyéni gondozási-nevelési tervek teljesülését, módosítás szükségessége esetén karbantartja azokat. A Gyvt. szabályai szerint a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok szélesebb körőek, mint amit a szolgálat jelenlegi keretei között nyújtani tud, hiszen egyes feladatok nem csak a veszélyeztetett gyermekekre irányulnak, hanem a teljes gyermekkorú lakosságra. pl. az intézmények gyermekeket érintı szabadidıs programjainak koordinálása, közösségi programok szervezése. Bár e feladatok teljesítése során történtek elırelépések, a családgondozók kapacitását hangsúlyosan a veszélyeztetett gyermekek helyzetének rendezése köti le. Ennek oka, hogy a településen magas a hátrányos helyzető gyermekek száma, melynek sajnálatos alapja a családok túlnyomó részének kedvezıtlen szociális helyzete. A gyermekjóléti szolgálat esetszáma 2003-ban: 608 volt. A gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat az óvodai ellátás és az iskolai napközi keretében biztosítja. A Gyvt. szabályai szerint nyújtott étkezési térítési díj kedvezmények kedvezıen hatnak a megjelölt ellátásokat igénybevevık számának alakulására és jelentısen segítik a családok szociális gondjainak enyhítését. Bölcsıde a településen nem mőködik, korábbi felmérések alapján az igénylık alacsony száma miatt gazdaságosan az önkormányzat nem tudná az intézményt mőködtetni. Az igénylık alacsony száma fıként a munkanélküliek magas számával, a munkahelyek hiányával magyarázható. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek teljes körő ellátásáról kell gondoskodni ideiglenes jelleggel, ha a szülı indokolt akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. Formái: helyettes szülı (az átmeneti gondozást saját háztartásában biztosítja), gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona ( otthontalanná vált szülı kérelmére együttesen helyezhetı el a gyermek és a szülı). Tapasztalatunk szerint az átmenti gondozás egyik formájára sem merült fel különösebben igény településünkön a Gyvt. hatályba lépése óta. A szülı akadályoztatása esetén szívesebben bízza gyermeke ideiglenes nevelését, ellátását rokonra, helyben lakó ismerısre, mint helyettes szülıre. Az intézményi keretekben történı ellátás meghaladja az önkormányzat anyagi teherbírását. Az intézményi keretek között biztosított átmeneti gondozás igénybevételére az elmúlt évek során l esetben merült fel igény, ekkor az önkormányzat az ellátás hozzájutásának megszervezésével nyújtott segítséget a szülı és gyermeke részére. Összegezve: Bácsalmás város önkormányzata a felnıtt lakosság és a gyermekkorú lakosság szociális ellátásokat érintı ellátási kötelezettségét- figyelemmel a valós lakossági szükségletekre- teljesíti. Alapellátásra irányuló kielégítetlen igény nem merült fel. Az alapellátásokat tartalmukban azonban javítani és az alapellátások körét bıvíteni kell, különös tekintettel az újszerő ellátások szükségességére /közösségi gondozás, fogyatékos személyek személyi segítése./ Bácsalmás Város Önkormányzatának szociális stratégiája A stratégia alapelve, hogy a település valamennyi szociális segítséget igénylı állampolgára számra saját otthonukban, illetve lakókörnyezetükben , lehetıleg önálló életvitelük fenntartásával elérhetık legyenek a szolgáltatások A szociális szolgáltatások fejlesztése – tekintettel az önkormányzat törvényekben meghatározott ellátási kötelezettségére- elsısorban az alapellátásokra irányul. Az alapellátások megfelelı színvonalú kialakítása lehetıvé teszi a bentlakásos intézményekbe várakozók számának csökkenését. Fontos a hatékony, lakossági szükségletekre épülı alapellátási formák minél szélesebb körő kiépítése a speciális alapellátási formák létrehozásával (támogató szolgálat, közösségi gondozás). A támogató
szolgálat létrehozása és mőködtetése a bácsalmási kistérség településeinek összefogásával valósítható meg. Meg kell szervezni a lakosság információkhoz jutását, mely biztosítja számukra az egyes támogatások elérhetıségét. Javítani szükséges a Gondozási Központ mőködésének feltételeit egyre bıvülı feladatainak jó színvonalú ellátásához, az intézmény jelenlegi épületének átalakításával, a családsegítı szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat más épületbe történı áthelyezésével. A Gondozási Központ mőködési feltételeinek javításával új lehetıségek nyílnak a térségi kapcsolatok megfelelı kialakítására, a Központ a Bácsalmási kistérség szakmai bázisintézményévé válhat. A Gondozási Központ szakemberei folyamatosan kísérjék figyelemmel a lakosság szociális ellátások iránti szükségleteit, új típusú ellátás iránti igény megjelenése esetén jelezzék azt a fenntartó felé. Törekedni kell az rászorulók minél komplexebb segítésére, ennek egyik fontos feltétele a helyi szociális ellátórendszeren kívüli kapcsolatok erısítése. ( háziorvosokkal, szakorvosokkal, egészségügyi intézményekkel, településen kívüli szociális intézményekkel, rendırséggel, munakügyi központtal, otthonápolási szolgálattal stb.erısítése).
A Bácsalmási kistérség 3 éves szociális felzárkóztató programjának bemutatása A Bácsalmási kistérség települései 2003-ban elkészítették a térség három évre vonatkozó szociális felzárkóztató programját. A program megvalósításának célja, hogy a térség településeinek önkormányzatai eleget tudjanak tenni a törvényekben elıírt szociális ellátási kötelezettségeiknek. A program a felnıttek és gyermekkorúak szociális alapellátásának biztosítására irányul. Az elkészített program tartalmazza a térség szociális helyzetképét, az egyes települések fejlesztési elképzeléseit és az egyes projekteket. E programmal eredményesen részt vettünk az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium valamint a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács által közösen meghirdetett pályázaton. A szükséges fejlesztésekre a térség települései együttesen l50 M Ft támogatást nyertek. A pályázati forrás évenkénti ütemezése 50-50 M Ft. Az egyes projekteket érintı pályázati forrásokra a települések önállóan pályáznak, Bácsalmás önkormányzata vállalta a koordinálás feladatait. Bácsalmás Város Önkormányzata 3 projekttel vesz részt a programban: l./ A családsegítı és gyermekjóléti szolgálatok mőködési feltételeinek fejlesztése, önálló épületben történı elhelyezése. 2./ A Gondozási Központ épületének átalakításával, bıvítésével az Idısek Klubja mőködési feltételeinek javítása, akadálymentesítése, továbbá a támogató szolgálat mőködési feltételeinek kialakítása. 3./ Gyermekétkeztetést biztosító fızıkonyha kialakítása. Az l-2 projekt szükségességét az indokolja, hogy a Gondozási Központ tevékenységi körének bıvülésével különösen a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítı szolgálat körülményei zsúfoltak, a kulturált kliensfogadásra alkalmatlanok, az elhelyezésük a szakmai követelményeknek nem megfelelı. A megoldást a két szolgálat más épületbe történı elhelyezési jelentheti. A két szolgálat áthelyezése után a Központ jelenlegi épületének átalakításával, bıvítésével a már jelenleg is ellátott feladatok körülményei javulnak, és új ellátások bevezetésére is alkalmassá válik az intézmény. A 2.projekt tartalmazza a támogató szolgálat létrehozásához szükséges mőködési feltételek biztosítását is.
A 3. projekttel a szociális étkeztetés feltételeit kívánja az önkormányzat javítani, mert a jelenleg mőködı napközi otthonos óvodák konyhájának épülete állagában elavult, konyhatechnikája korszerőtlen. A koncepciót érintı jogszabályi változások
Az egyes szociális tárgyú tövények módosításáról szóló 2004. CXXX törvény elfogadásáva módosításra kerültek az Szt. és a Gyvt. egyes rendelkezései: A módosított rendelkezések különbözı idıpontokban lépnek hatályba: 2005. január l-tıl: az Szt. módosítása újra szabályozta a szociális alapellátások körét. Szociális alapszolgáltatások: falugondnok/tanyagondnoki szolgáltatás, szociális információs szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzırendszeres házi segítségnyújtás /mint önálló alapszolgáltatás/, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, a nappali ellátás /eddig az Idısek Klubja szakosított ellátásnak minısült/. Alapszolgáltatási központ az aszociális intézmény, amely étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést, nappali ellátást és gyermekjóléti szolgáltatást biztosít. E rendelkezés szerint a Gondozási Központnak 2005-ben át kell alakulnia alapszolgáltatási központtá. Valamennyi települési önkormányzatnak 2005. július 31-ig biztosítania kell az szociális információs szolgáltatást. A települések lakosságszáma alapján meghatározott önkormányzati ellátási kötelezettség az Szt. szerint a bácsalmási önkormányzatra az alábbiakban határozza meg a kötelezı alapszolgáltatási feladatokat: szociális információs szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás.
2006. január l.-tıl a./ jegyzıi hatáskörbe kerülnek: idıskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, alanyi jogon nyújtott ápolási díj. rendszeres gyermekvédelmi támogatás A jegyzı által hozott I. fokú döntés ellen fellebbezést lehet benyújtani megyei szociális és gyámhivatalhoz. Módosulnak egyes pénzbeli támogatások jogosultsági feltételei, összegei. /idıskorúak járadék, alanyi jogon nyújtott ápolási díj, rendszeres gyermekvédelmi támogatás/ A jegyzıi hatáskörbe tartozó ellátások teljes összegét a központi költségvetés megtéríti. 2005. ıszén hatályba lép a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL törvény, amelynek alapos ismerete a szakszerő hatósági ügyintézéshez nem nélkülözhetı.
Feladatok, fejlesztési irányok
Az önkormányzat képviselı-testülete: l./ szabályozási hatáskörében gondoskodik a szociális tárgyú önkormányzati rendeletek módosításáról követve a központi jogszabályok módosításait, valamint lakosság részérıl megjelenı igényeket. 2./ szociális intézmény fenntartójaként -biztosítja az szociális feladatok ellátásához szükséges építészeti, tárgyi, személyi feltételeket - biztosítja a három éves felzárkóztató program végrehajtásához szükséges önkormányzati anyagi forrásokat. -Évenkénti értékeli a település szociális és gyermekjóléti/védelmi ellátását, kijelöli az aktuális feladatokat. . -Jóváhagyja a szociális intézmény alapító okiratát, SzMSz-ét, szakmai programját. - Szociális alapellátások fejlesztésére irányuló pályázatokhoz –azok szükségességének elızetes vizsgálata eredményének függvényében – önkormányzati önerırészt biztosít. Önkormányzati ellátási szintő feladatok: l./2005. július 31-ig a Gondozási Központ tevékenységi körét bıvíteni kell a szociális információs szolgáltatással. Az intézményvezetı mérje fel a szolgálat feladatainak ismeretében jelenleg rendelkezésére álló humán erıforrásokat. A szolgáltatás telepítésének javasolt területe: családsegítés. A feladatot ellátó szakdolgozót fel kell készíteni a feladat ellátására tekintettel arra, hogy a jó színvonalú feladatellátás széleskörő jogi ismereteket igényel. Készüljön adatbázis, ismertetı anyag arra vonatkozóan, hogy mely szervtıl, milyen szolgáltatások, milyen feltételek mellett igényelhetı. Feladatellátás: 2005. június l-folyamatos 2./ 2005. szeptember l-tıl az aktív korú munkanélküliek esetében az együttmőködési kötelezettség bıvül: a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele, hogy a nem foglalkoztatott személy köteles beilleszkedést segítı programban részt venni. Az önkormányzat az általa fenntartott intézmény vagy más szerv útján gondoskodik az együttmőködés intézményi hátterérıl. Bácsalmáson az intézményi háttér biztosítása két szerv útján lehetséges: Gondozási Központ, azon belül a családsegítés, illetve a munkaügyi központ helyi kirendeltsége útján. A Gondozási Központ vezetıjének fel kell mérni az intézményben a feladatellátásához és tartalmához illeszthetı lehetıségeket, és ugyanakkor fel kell venni a munkaügyi központ helyi kirendeltségével is a kapcsolatot azzal, hogy a jogszabály ismeretében terveznek-e feladatvállalást az együttmüködési kötelezettség teljesíthetısége érdekében. Feladatellátás: 2005. szeptember l-tıl folyamatos 3./ 2005. évben a Gondozási Központnak át kell alakulnia alapszolgáltatási központtá, az intézmény alapító okiratát, SzMSZ-ét, szakmai programját aktualizálni kell idıben úgy, hogy az intézmény még 2005-ben mőködési engedélyt szerezhessen. Határidı: 2005. szeptember 30. A feladatellátás folyamatos. 4./ A feladatok közül kiemelt prioritású a három éves felzárkóztató program végrehajtása, a fejlesztések ütemezését és költségvetését a koncepció külön lapon tartalmazza.
A program végrehajtása szoros együttmőködést igényel az önkormányzat és bizottságai, a polgármesteri hivatal különbözı szakmai osztályain dolgozók és gondozási központ vezetıje között. A program várható befejezésének idıszaka: 2007. nyara. Fokozott figyelmet igényel a program valamennyi résztvevıjétıl, hogy a családsegítı és gyermekjóléti szolgálatok Bácsalmás Dob u. l2. szám. alatt történı elhelyezése után a Gondozási Központ átalakítását, bıvítését úgy kell megoldani, hogy azok az intézmény mőködésében a legkisebb fennakadást okozzák. Idıben el kell kezdeni a támogató szolgálat kistérségi társulásban történı mőködtetésének elıkészületeit. /szervezeti keretek meghatározása, létszámszükséglet kérdése, társulási megállapodás, stb./ A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás elhelyezési körülményeinek biztosítása után el kell kezdeni e két területen a térségi kapcsolatok erısítését. Pl. esetmegbeszélések, szakmai konzultációk közös megtartása, szakmai segítségnyújtás a településeken dolgozó önálló családgondozók részére. Feladatellátás: folyamatos a program teljes végrehajtásáig : 2007. 5./ Az intézményi keretek között biztosított átmeneti gondozás igénybevételének lehetısége érdekében fel kell venni a kapcsolatot megyében lévı más szociális intézményekkel, és meg kell ismerni az általuk felkínálható lehetıségeket, milyen feltételekkel köthetı ellátási szerzıdés ezen intézményekkel . határidı: 2005. június 30-ig és azt követıen folyamatos. 6./ A hivatal szociális területen dolgozói részére 2005-ben kiemelt feladat, hogy a hatósági munka jó színvonalának megtartása érdekében minél elıbb, ismerjék meg az központi jogszabályok módosításait, és a feladatellátáshoz szükséges új jogszabályokat, különös tekintettel a hatósági eljárás szabályaira vonatkozó törvény hatálybalépésére. Feladatellátás: folyamatos. 7./ A Gondozási Központ által nyújtott szolgáltatások tekintetében -az étkeztetés, házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, nappali ellátás jelentıs átalakítása nem szükséges, - a családsegítés l létszámmal történı bıvítése azonban 2005 évben indokolttá válik. A fentiek ellenére folyamatosan figyelemmel kell kísérni a pályázati lehetıségeket a térségi társulásban gazdaságosan mőködtethetı ellátások bevezetésének lehetısége miatt. /jelzırendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, átmeneti gondozás /. Feladatellátás: folyamatos
Bácsalmás, 2005. február.
Zalántai Endre polgármester
l. sz. melléklet:
Bácsalmás három éves szociális felzárkóztató programja szerinti fejlesztések Ütemterve 2004-2006
Projekt megnevezése Családsegítı és gyermekjóléti szolgálatok mőködési feltételeinek kialakítása, önálló épületben történı elhelyezéssel Gondozási Kp. épületének átalakítása, idısek klubja mőködési feltételeinek javítása, akadálymentesítése, Támogató szolg. mők. feltételeinek kialakítása. Gyermekétkeztetést biztosító fızıkonyha kialakítása Összesen:
ütemezés 2004
2005
23.000.000 -
8.750.000
2006 -
10.875.000 13.875.000 14.250.000
31.750.000 10.875.000 28.125.000
Bácsalmás Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója
/2005-2008 év/
