BETON BETON. MC-TechniFlow. Beton - tõlünk függ, mit alkotunk belõle JÚL.-AUG. XIX. ÉVF SZÁM

”Beton - tõlünk függ, mit alkotunk belõle”

SZAKMAI HAVILAP

2011. JÚL.-AUG. XIX. ÉVF. 7-8. SZÁM

BETON

MC-TechniFlow Robusztus folyósítószer család Megbízható teljesítmény az ingadozó beton összetevõktõl függetlenül

BETON

KLUBTAGJAINK

TARTALOMJEGYZÉK

N

ATILLÁS BT. N AVERS KFT.

N

BASF HUNGÁRIA KFT. N BETONPARTNER

MAGYARORSZÁG KFT. N CEMKUT KFT.

3 A repedéstágasság változása vasbeton elemek betonfedésén belül DR. BOROSNYÓI ADORJÁN - SNÓBLI IVÁN

N

DUNA-DRÁVA CEMENT KFT.

N

ÉMI NONPROFIT KFT. N FRISSBETON KFT.

N

HÍDÉPÍTÕ ZRT. N HOLCIM HUNGÁRIA

ZRT. N „JÓPARTNER-2008” KFT. N

7 MC-TechniFlow termékcsalád PETHÕ CSABA

8 Betonburkolattal összefüggõ új magyar szabályozások és azok alkalmazása. 2. rész DR. KARSAINÉ LUKÁCS KATALIN - SZÁNTÓ ÉVA - VÖRÖS ZOLTÁN

11 Kipárolgásgátlók a Murexintõl 12 A tartósság 100 éve A Sika-1-tõl a Sika ViscoCrete technológiáig ASZTALOS ISTVÁN

14 Vakrepülés - avagy a Nitra-Selenec R1 autóút SO 209 mûtárgyának építése VERES GYÖRGY

16 IMER keverõ és szállító eszközök

N

MC-BAUCHEMIE KFT. N MUREXIN KFT.

N

SEMMELROCK STEIN+DESIGN KFT.

N

SIKA HUNGÁRIA KFT.

N

SKALÁR TERV KFT. N SW UMWELT-

TECHNIK MAGYARORSZÁG KFT. N

TBG HUNGÁRIA-BETON KFT.

N

VERBIS KFT. N WOLF SYSTEM KFT.

ÁRLISTA Az árak az ÁFA - t nem tartalmazzák. Klubtagság díja (fekete-fehér) 1 évre 1/4, 1/2, 1/1 oldal felületen: 133 800, 267 000, 534 900 Ft és 5, 10, 20 újság szétküldése megadott címre Hirdetési díjak klubtag részére Színes: B I borító 1 oldal 162 900 Ft; B II borító 1 oldal 146 400 Ft; B III borító 1 oldal 131 600 Ft; B IV borító 1/2 oldal 78 600 Ft; B IV borító 1 oldal 146 400 Ft Nem klubtag részére a fenti hirdetési díjak duplán értendõk. Hirdetési díjak nem klubtag részére Fekete-fehér: 1/4 oldal 32 200 Ft; 1/2 oldal 62 500 Ft; 1 oldal 121 600 Ft

18 Betontechnológiai képzés a TBG Hungária-Beton Kft.-nél

Elõfizetés Egy évre 5500 Ft. Egy példány ára: 550 Ft.

KISKOVÁCS ETELKA

20 FÕ-TÉR-KÕ Fórum: visszhangok a Pest Budáról

BETON szakmai havilap 2011. júl.-aug.., XIX. évf. 7-8. szám Kiadó és szerkesztõség: Magyar Cementipari Szövetség, www.mcsz.hu 1034 Budapest, Bécsi út 120. telefon: 250-1629, fax: 368-7628 Felelõs kiadó: Szarkándi János Alapította: Asztalos István Fõszerkesztõ: Kiskovács Etelka telefon: 30/267-8544 Tördelõ szerkesztõ: Tóth-Asztalos Réka

23 A Magyar Betonszövetség hírei SZILVÁSI ANDRÁS

11, 23 Hírek, információk 13 Könyvjelzõ

HIRDETÉSEK, REKLÁMOK N ATILLÁS BT. (22.) N BASF HUNGÁRIA KFT. (21.) N BETONPARTNER KFT. (22.) N CEMKUT KFT. (13.) N KTI NONPROFIT KFT. (22.) N MC BAUCHEMIE KFT. (1., 7.) N MUREXIN KFT. (11.) N SEMMELROCK STEIN+DESIGN KFT. (20.)

A Szerkesztõ Bizottság vezetõje: Asztalos István (tel.: 20/943-3620) Tagjai: Dr. Hilger Miklós, Dr. Kausay Tibor, Kiskovács Etelka, Dr. Kovács Károly, Német Ferdinánd, Polgár László, Dr. Révay Miklós, Dr. Szegõ József, Szilvási András, Szilvási Zsuzsanna, Dr. Tamás Ferenc, Dr. Ujhelyi János Nyomdai munkák: Sz & Sz Kft. Nyilvántartási szám: B/SZI/1618/1992, ISSN 1218 - 4837 Honlap: www.betonujsag.hu A lap a Magyar Betonszövetség (www.beton.hu) hivatalos információinak megjelenési helye.

N SIKA HUNGÁRIA KFT. (12., 13.) N VERBIS KFT. (16.) N WOLF SYSTEM KFT. (17.)

2

KTI NONPROFIT KFT. N MAGYAR BETON-

SZÖVETSÉG N MAPEI KFT.

b

2011. JÚLIUS-AUGUSZTUS

(

XIX. ÉVF. 7-8. SZÁM

(

BETON

Kutatás-fejlesztés

DR. BOROSNYÓI ADORJÁN – SNÓBLI IVÁN BME Építõanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

Húzott vasbeton elemek laboratóriumi vizsgálata során a kialakuló repedéstágasságok változását tanulmányoztuk a betonfedésen belül. Eredményeink felhívják a figyelmet, hogy a repedéstágasságok a beton külsõ felületén illetve a betonbetonacél határfelületen számottevõ mértékben eltérhetnek egymástól, és a betonfedés nagysága a repedéstágasságot elsõdlegesen befolyásoló paraméter lehet. Tervezési elõírások ezt a jelenséget korábban nem kezelték. A fib Model Code 2010 First Complete Draft dokumentum 2010. márciusában megjelent kiadásában található erre vonatkozóan egy javaslat, amelynek létjogosultságát vizsgálati eredményeink alátámasztják.

1. Bevezetés A vasbeton szerkezetekben húzás, illetve hajlítás hatására kialakuló repedések nagy hatást gyakorolnak a szerkezeti viselkedésre. Ez kihat a szerkezetek tartósságára, de a használhatósági és teherbírási határállapotokra is hatással lehet. Ha a használhatósági határállapotot (SLS) vizsgáljuk, akkor ki kell emelnünk a deformációk növekedését, amelyet a repedések kialakulása miatt bekövetkező merevség csökkenés okoz, illetve a repedéseken át bejutó víz és oxigén jelentőségét, amely a betonacélok korrózióját elősegítheti. A repedéseken esetlegesen átszivárgó víz szintén okozhat funkcionális és esztétikai problémákat. A repedések kialakulásának következményei a szerkezetek élettartamát csökkentik, ezért a vasbeton szerkezetek tervezési eljárásai a repedéstágasságok korlátozását kiemelt feladatként tartalmazzák. Sok tanulmány foglalkozik kiemelten a repedéstágasságnak a bebetonozott betonacélok korróziójára gyakorolt hatásával is [1, 2, 3, 4, 5, 6]. E tanulmányok közös megállapítása azonban mindössze annyi, hogy a bebetonozott betonacélok korróziójának mértéke látszólag független a beton külső felületén mérhető repedéstágasságtól, viszont a korróziós folyamat jelentősen felgyorsul klorid-ionok jelenlétében. A repedéstágasság és a repedéskép a betonfedésen belül általában különbözik a beton külső felületén megfigyel-

hetőtől, azonban ezzel a jelenséggel kevés kutató foglalkozott mélyrehatóan. 2. Célkitűzések Az esztétikai vagy funkcionális okokból meg nem engedhető repedések javítására számos módszer létezik. A módszerek attól függően változnak, hogy a szerkezet milyen funkciót lát el, a repedések mennyire befolyásolják a szerkezet várható élettartamát, illetve, hogy milyen típusú repedésről van szó (aktív-e a repedés, vagy tágassága nem változik). A javítási módszerek többnyire műgyantás injektálási eljárásokat alkalmaznak gravitációs elven vagy túlnyomással. Gyakorlati tapasztalataink és a szakirodalmi adatok alapján kijelenthető, hogy 0,05 mm-nél nagyobb repedéstágassággal rendelkező, nem aktív repedéseket epoxi bázisú injektálással sikeresen javíthatunk [7]. Dinamikus terhelésű szerkezeti repedések esetén nem feltétlenül biztosítható a javítás sikere, mert a viszonylag rideg epoxi bázisú gyanták többnyire nem képesek felvenni azt a deformációt, amelyre szükség lenne. Elasztomer vagy poliuretán gyanták alkalmazásával találkozhatunk aktív repedések javításánál. Egy repedés biztonságos lezáráshoz azonban mindig szükséges, hogy a gyanta megfelelő vastagsággal rendelkezzen. Jelen laboratóriumi vizsgálataink alacsony viszkozitású poliuretán gyantával való injektálási vizsgálatok elő-

BETON ( XIX. ÉVF. 7-8. SZÁM ( 2011. JÚLIUS-AUGUSZTUS

3. Szakirodalmi eredmények A szakirodalmi adatok szerint a felszíni repedéstágasságok lényegesen nagyobbak lehetnek a betonacélok felületén kialakuló repedéstágasságoknál. A publikált eredmények szerint a felszíni repedéstágasságok 2-10-szer nagyobbak lehetnek a betonacélokhoz közeli repedéstágasságoknál [2, 8, 9, 10, 11]. Azt is megfigyelték, hogy a betonacélokhoz közeli repedéstágasság esetenként akár nulla közeli is lehet. Az 1. ábrán láthatjuk Beeby (1978) vizsgálati eredményeit, amely érzékelteti a betonfelszíni és a betonacéloknál tapasztalt repedéstágasságok közötti különbséget [2]. Husain és Ferguson (1968) szintén megállapították, hogy a repedéstágasság a betonacél felületén teljes mértékben független a betonfedés vastagságától, viszont a felszíni repedéstágasságok a betonfedés vastagságának függvényébetonfelület 0.26 mm betonfedés = 38 mm

A repedéstágasság változása vasbeton elemek betonfedésén belül

készítését szolgálták, a gyakorlatban előforduló szerkezeti repedéstágasságok esetére (0,05 mm-től 0,50 mm-ig). A tanulmány fő célja az volt, hogy a repedéstágasságok változását a betonfedés belsejében feltérképezzük annak érdekében, hogy a későbbi vizsgálatok során az injektáló anyagok térfogatára, illetve az injektálás hatékonyságára következtetni lehessen. Jelen cikkben ezeknek (az epoxi gyantával végzett injektálási) vizsgálatoknak az eredményeit ismertetjük.

0.16 mm 0.16 mm

0.10 mm 0.008 mm

0.038 mm

0.019 mm

0.02 mm

25 mm acélbetét

1. ábra Repedéstágasság értékek egy 38 mm-es betonfedésen belül [2]

3

ben változnak [8]. Broms (1965) eredményei megerősítették a fenti megállapításokat és demonstrálták, hogy a felszíni repedéstágasságok közel egyenesen arányosak a betonacélban ébredő húzófeszültséggel, azonban a betonacélok közvetlen környezetében ez az összefüggés nem áll fenn [9]. Hasonló megállapításokat találunk Tammo és Thelandersson (2006) cikkében [11]. 4. Saját vizsgálataink Vizsgálati próbatesteink 900 mm hosszú és 120×120 mm keresztmetszetű vasbeton rudak voltak. A vasalás 1 db 20 mm átmérőjű betonacélból állt, amelyet vagy középpontosan, vagy pedig aszimmetrikusan helyeztünk el a beton keresztmetszetben. A kialakuló betonfedés 20, 40, 60, 80 mm volt az aszimmetrikus betonacél elhelyezésű próbatestekben, míg 50 mm a központos betonacél elhelyezésű próbatestekben. A próbatestek öntömörödő betonból készültek, átlagos nyomószilárdságuk 150 mm-es kockán mérve fcm = 82,6 N/mm2 volt. A rudakat egyenletes terhelési sebességgel, alak-

2. ábra

3. ábra

4

változás vezérelten (0,5 mm/perc) terheltük, egy 600 kN terhelő kapacitású univerzális vizsgáló berendezéssel (Instron 1197). A terhelést addig folytattuk, amíg több repedés kialakulását követően a repedések a külső felületen körbe nem értek. Igyekeztünk legalább egy repedésnél elérni a minimum 0,30 mm-es felszíni repedéstágasságot. Egy jellegzetes, vizsgálat közbeni felvétel látható a 2. ábrán. Az erő-elmozdulás összefüg gést digitálisan, HBM Spider8 többcsatornás hordozható adatgyűjtővel rögzítettük, és HBM Catman szoftverrel értékeltük. A terhelés legnagyobb értékét 150 kN alatt tartottuk annak érdekében, hogy a betonacélban a feszültség ne érje el a folyási határt. A ténylegesen alkalmazott terhet 12 – 18 órán át állandó értéken tartottuk a próbatestekben, ezalatt az injektáló gyanta térhálósodott, és képes volt felvenni a tehermentesítésből adódó erőket. A repedéseket a műanyag injektáló csonkok közötti szakaszokon kétkomponensű gyorsan kötő gyantával (MC-Quicksolid®) zártuk le a beton felületén. A repedések kitöltéséhez alacsony viszkozitású (95 mPa⋅s), nagy szilárdságú (85 N/mm2) epoxi gyantát használtunk (MC-DUR 1264 FK®). A repedéseket az eredeti, terhelt pozícióban tartottuk mindaddig, amíg az injektálás, illetve a gyanta térhálósodása le nem zajlott. Tehermentesítést követően a próbatesteket gyémánt tárcsás vágóberendezéssel felvágtuk a repedések mentén. Az így láthatóvá váló repedéstágasságokat kézi mikroszkóppal (pontossága: 0,01 mm) olvastuk le 2 mm-enként a repedések teljes hosszában. Egy

jellegzetes leolvasás, illetve a kézi mikroszkóp képe látható a 3. ábrán. Ezzel a módszerrel minden egyes repedésről 8 vágott felület mentén tudtunk leolvasást elvégezni. A felhasznált beton szilárdsági adatainak meghatározása érdekében rugalmassági modulus és nyomószilárdság vizsgálatokat végeztük el az injektálás napján. 5. Eredmények A felszíni repedéstágasságokat leolvastuk az injektálást megelőzően, illetve az injektáló gyanta térhálósodása és a próbatestek tehermentesítése után is. A repedéstágasságokban változást nem tapasztaltunk. Ebből arra következtethetünk, hogy az injektáló anyag a tehermentesítéskor fellépő nyomás alatt nem károsodott, így élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy a repedések minden pontja a terhelés alatti pozícióban maradt. A próbatestek felvágásával az is megfigyelhetővé vált, hogy az injektáló anyag a repedéseket minden pontján kitöltötte (várakozáson felül a 0,05 mm-nél kisebb repedéstágasságú szakaszokat is) egészen a betonacélig, minden egyes esetben. A gyantával kitöltött repedések a környező betontól jól megkülönböztethetővé váltak, így a repedéstágasságok pontos leolvasása nem okozott nehézséget. Egy jellemző eredményt láthatunk a 4. ábrán (50 mm-es betonfedéssel, központos betonacél elhelyezésű próbatestnél). Az aszimmetrikus betonacél elhelyezés (betonfedés: 20, 40, 60, 80 mm) esetére az 5. ábra nyújt információt a repedéskép alakulásáról. Megfigyelhető, hogy a repedéstágasság változása számottevő, és nem lineárisan változó

Vizsgálati elrendezés

Repedéstágasság leolvasás mikroszkóppal

4. ábra

Repedéstágasság változása a betonfedésben (c = 50 mm) 2011. JÚLIUS-AUGUSZTUS

(


(

BETON

5. ábra

Repedéstágasság változása a betonfedésben (c = 20, 40, 60, 80 mm)

a betonfedésen belül. Az eredmények arra is utalnak, hogy a különböző betonfedésekből származó különböző betonfelszíni repedéstágasságok magyarázata a betonfedések merevségének különbségében kereshető. Nagyobb betonfedések nagyobb merevsége miatt nagyobb repedéstágasságokat tapasztaltunk a betonacéltól számított egyenlő távolságokban. Ha az 5. ábrán példaként összehasonlítjuk a repedéstágasságokat 20 mm távolságban a betonacéltól, akkor 0,11 mm, 0,15 mm, 0,20 mm, 0,32 mm repedéstágasságokat találunk (20 mm, 40 mm, 60 mm, 80 mm-es betonfedések esetén). Vizsgálataink során úgy találtuk, hogy a repedéstágasság mértéke a betonacél felületén független a betonfedés nagyságától. Ez megerősíti a szakirodalmi adatokat is. Egy további jelenség is érzékelhető az 5. ábrán: a repedéstágasságok változásának tendenciája más a betonacél 10-15 mm-es környezetében, mint attól távolabb (a látszólagos töréspontok a diagramokon nyíllal jelölve). A jelenség a betonfedés mértékétől függetlenül minden repedés esetén megjelent. Megfigyeléseink felhívják a figyelmet a betonacélok közvetlen környezetében kialakuló mikrorepedések jelenlétére, amelyeket elsőként Goto (1971) ismertetett tanulmányaiban (6. ábra [12]). Vizsgálati eredményeink arra utalnak, hogy a mikrorepedések jelentős hatást gyakorolnak a betonacél közvetlen környezetében lévő beton deformációira, és így közvetett módon hatással vannak a beton felületén kialakuló repedéstágasságra is.

2010. márciusában jelent meg, és ennek 7.6. fejezete napjainkban az egyetlen tervezési segédlet, amely útmutatást ad a repedéstágasság és betonfedés összefüggésére, a következő alakban [13]: wd* = wd + ∆wd

6. ábra A Goto-féle mikrorepedések sematikus ábrázolása [12] Ezt a hatást a vasbeton szerkezetek repedéstágasságának számítására felállított elméleti modellek egyike sem veszi figyelembe. 6. A betonfedés szerepe A tervezési szabványok, illetve a szakirodalomban fellelhető tanulmányok általában nem adnak javaslatot arra, hogy a repedéstágasság hogyan változik a betonfedésen belül. Mindössze olyan modelleket találhatunk, amelyek a beton felszíni repedéstágasságának számítása során a betonfedés mértékét empirikus módon figyelembe veszik, de ezzel egy időben a repedéstágasság nagysága a betonacélok felületén nincs megadva. A modellek egy része egyenesen azt feltételezi, hogy a repedéstágasság nagysága mind a betonacél felületén, mind a betonfedésben, mind pedig a beton felszínén ugyanakkora, ezzel teljes mértékben elhanyagolva a betonfedés többlet deformációit, amely a valóságban a repedéstágasság változását eredményezi a betonfedésen belül. A fib Model Code 2010 First Complete Draft dokumentum


amelyben wd* jelenti a repedéstágasságot a beton külső felületén, wd a repedéstágasság mértéke a betonacél és a beton érintkezési felületén (ez valójában a két anyag közötti relatív elmozdulás, amelynek matematikai modellezésével korábban számos kutató foglalkozott hazánkban is), míg ∆wd a betonfedés többlet deformációja eredményeként kialakuló repedéstágasság növekmény. A fib Model Code 2010 First Complete Draft dokumentum a repedéstágasság betonfedésen belüli változására hatványfüggvényt javasol, a következő alakban: ∆wd = A⋅cβ ahol: A = a beton nyomószilárdságának és a hatékony vashányadnak a függvénye β = empirikus konstans (0 < β < 1) c = a betonfedés mértéke Jelen vizsgálataink eredményei is alátámasztják azt a feltételezést, hogy a fib Model Code 2010 First Complete Draft dokumentumban javasolt hatványfüggvénnyel közelíthető a repedéstágasság változása a betonfedésen belül. A 7. ábrán feltüntettük ezt a közelítést, amely az 5. ábra adatait egészíti ki a javasolt alakú függvénnyel. Vizsgálataink elsődleges célja

5

7. ábra

Repedéstágasság változása a betonfedésben; regressziós görbék (c = 20, 40, 60, 80 mm)

nem a fib Model Code 2010 First Complete Draft dokumentum javaslatának vizsgálata volt, így a függvények paramétereinek meghatározását nem tekintjük célunknak. A függvénykapcsolatok hatványkitevőinek értéke azonban jellegzetesen a β = 0,4 – 0,7 tartományba esett, amely megerősíti a modellben megadott peremfeltételeket. A paraméterek értékeinek pontosítása jövőbeli kutatások tárgyát kell, hogy képezze. 7. Összefoglalás Injektáló anyagok használhatóságának vizsgálata során elvégeztük húzott vasbeton elemekben létrejövő, majd epoxi anyagú injektáló gyantával kitöltött repedések repedéstágasságának vizsgálatát, különböző nagyságú betonfedésekben, azok teljes vastagsága mentén. Vizsgálataink megerősítették azokat, a szakirodalomban nagyon kevés alkalommal bemutatott eredményeket, amelyek arra utalnak, hogy a repedéstágasságok a beton külső felületén illetve a betonbetonacél határfelületen számottevő mértékben eltérhetnek egymástól, és a betonfedés nagysága a repedéstágasságot elsődlegesen befolyásoló paraméter lehet. Tervezési előírások ezt a jelenséget elméleti modellekkel nem kezelik, csupán empirikus közelítéseket találhatunk. A fib Model Code 2010 First Complete Draft dokumentum 2010. márciusában megjelent kiadásában található a szakirodalomban az egyetlen olyan javaslat, amely részletesebb instrukciót ad a repedéstágasság betonfedésen belüli változá-

6

sának figyelembe vételére. Vizsgálati eredményeink alátámasztották az ott bemutatott modell létjogosultságát és rámutatnak a terület további kutatásának szükségességére is. 8. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetüket fejezik ki Pethő Csabának, Kávai Péternek, Kirinovics Péternek, és Minkovits Józsefnek a kísérletek előkészítésében és a próbatestek legyártásában nyújtott segítségükért, Hégely Lászlónak és az MC-Bauchemie Kft.-nek a vizsgálati anyagok rendelkezésre bocsátásáért és a technikai segítségért, Hatala Márknak, Kácsor Enikőnek, Szilágyi Katalinnak, Tisza Péternek és Daniel Aldousnak a laboratóriumi vizsgálatok végrehajtásában és az eredmények értékelésében nyújtott segítségükért. Felhasznált irodalom [1] Schiessl, P.: Zur Frage der zulässigen Rissbreite und der erforderlichen Betondeckung im Stahlbetonbau unter besonderer Berücksichtigung der Karbonatisierung des Betons, Deutscher Ausschuss für Stahlbeton, Heft 255, Berlin, 1976 [2] Beeby. A. W.: Corrosion of reinforcing steel in concrete and its relation to cracking, The Structural Engineer, March 1978, pp. 77-81. [3] Rehm, G., Frey, R., Nürnberger, U.: Versuche zur Ermittlung der Korrosionsempfindlichkeit von Bewehrungsstählen, insbesondere aber von Spannstählen bei teilweise vorgespannten Bauwerken, Forschung Strassenbau und Strassenverkehrstechnik, Heft 309, 1989 [4] Kellner, T., Menn, C.: Der Einfluss von Rissen auf die Bewehrungskorrosion,

Beton- und Stahlbetonbau, Heft 2, 1993, pp. 47-51. [5] Otsuki, N., Miyazato, S., Diola, N. B., Suzuki, H.: Influences of Bending Crack and Water-Cement Ratio on Chloride-Induced Corrosion of Main Reinforcing Bars and Stirrups, ACI Materials Journal, Vol. 97, Issue 4, July 2000, pp. 454-464. [6] Darwin, D., Lindquist, W., Browning, J., Miller, G.: Effect of Cracking on Chloride Content in Concrete Bridge Decks, ACI Materials Journal, Vol. 103, Issue 6, July 2006, pp. 467-473. [7] ACI (American Concrete Institute): Causes, Evaluation, and Repair of Cracks in Concrete Structures, ACI 224.1R-07, 2007, 22 p. [8] Husain, S. I., Ferguson, P. M.: Flexural Crack Widths at the Bars in Reinforced Concrete Beams. Center for Highway Research, The University of Texas at Austin, Research Report No. 102,1F, 1968. [9] Broms, B.: Crack width and crack spacing in reinforced concrete members, ACI Journal October 1965, pp. 1237-1256. [10]Yannopoulos, P. J.: Variation of concrete crack widths through the concrete cover to reinforcement. Magazine of Concrete Research, 1989, 41, No. 147, pp. 63-68. [11]Tammo, K., Thelandersson, S.: Crack opening near reinforcement bars in concrete structures. Structural Concrete, 2006, 7, No. 4, pp. 137-143. [12]Goto, Y.: Cracks formed in concrete around deformed tension bars, ACI Journal, April 1971, pp. 244-251. [13]fib (fédération internationale du béton): Model Code 2010 First complete draft, Vol. 2., fib Bulletin No. 56, 2010, 288. p.


(


(

BETON

Termékismertetõ

MC-TechniFlow termékcsalád PETHÕ CSABA értékesítési vezetõ [email protected] A betonjellemzõk optimalizálását és a gyorsabb helyszíni bedolgozhatóságot célzó, évtizedek óta tartó fejlesztéseknek köszönhetõen eljutottunk a hagyományos módon képlékenyített betontól a folyós konzisztencián át egészen az öntömörödõ betonig. Számos új nyersanyag és nyersanyag-kombináció tette lehetõvé ezt a fejlõdést, amelynek legutolsó állomását a polikarboxilát-éterek (PCE) alkalmazása jelenti. Mindeközben fokozott igény mutatkozik a PCE rendkívül nagy teljesítõképességének a különbözõ cementfajtákkal és kiegészítõ anyagokkal történõ összehangolására. A folyamatosan változó betonösszetevõk (adalékanyag, cement, kiegészítõ anyag), valamint az alkalmazási követelmények komoly kihívásokkal szembesítik a transzportbeton-gyártókat. A PCE alapú folyósítószerek igen érzékenyen reagálnak a betonadalékok változásaira, ezért rendkívüli fontos volt olyan adalékszer kombinációk kifejlesztése, melyek stabilak és könnyen kezelhetõek még az állandóan változó betonüzemi körülmények között is.

MC-TechniFlow Robusztus alkalmazhatóság és nagy teljesítőképesség változó cement és kiegészítőanyagok esetén is. Évek óta folyamatosan nő az igény a betongyártók részéről nagy teljesítőképességű folyósítószerek iránt, amelyek robusztusan alkalmazhatók és

stabilan viselkednek más betonösszetevőkel való együttes használatuk során. Az MC-TechniFlow-val az MC Bauchemie a folyósítószerek innovatív hatóanyag-kombinációjú, a fenti követelményeknek megfelelő új generációját fejlesztette ki, figyelembe véve azt a

3. ábra Betonozásra váró szerkezet körülményt is, hogy egyre elterjedtebb a CEM II és CEM III cementek alkalmazása, amelyeknél bizonyos tartományokon belül változó a kiegészítő anyagként használt őrlemények részaránya. Az MC-TechniFlow adalékszerek egyesítik magukban a klasszikus képlékenyítő adalékszerek robusztus alkalmazhatóságát és a PCE alapú nagy teljesítőképességű folyósítószerek javított konzisztencia-jellemzőit. Az MC-TechniFlow termékek az alkalmazott adalékoktól függetlenül ideális megoldást jelentenek a transzportbeton előállítása során. MC-TechniFlow • újszerű hatóanyag-kombináció, • robusztus alkalmazhatóság és stabil viselkedés más betonadalékokkal (cement, kohósalak, pernye stb.) való együttes alkalmazás során.

1. ábra A TechniFlow robusztus adalékszer család a hagyományos bevált képlékenyítő és folyósítószerek, valamint a kiemelkedő hatású (de sokszor túl érzékeny) koncentrált PCE folyósítószerek közötti űrt tölti ki

2. ábra A TechniFlow termék családban mind a vízmegtakarításra, mind a hosszú eltarthatóságra optimalizált folyósítószerek is megtalálhatók


MC-TechniFlow - robusztus megoldás a transzportbeton-gyártás igényeire szabva Az MC-TechniFlow-val az MCBauchemie megbízható megoldást kínál a transzportbeton-gyártóknak a folyamatosan változó nyersanyagok biztonságos feldolgozásához: a folyósítószerek innovatív generációját a transzportbeton gazdaságos előállításához. Jellemzői: • újszerű hatóanyag-kombináció, • robusztus alkalmazhatóság és hatásmechanizmus, • enyhe késleltető hatás, • a transzportbeton-gyártás valamennyi követelményének megfelel, • rendkívül gazdaságos.

7

Közlekedésépítés, szabályozás

Betonburkolattal összefüggõ új magyar szabályozások és azok alkalmazása 2. rész

be. A 16 mm átmérőjű, 60-80 cm hosszúságú hosszhézag vasakra 20 cm hosszúságban speciális korrózió elleni védőréteg került felhordásra még a beragasztás előtt. A hosszhézag vasak 1 méterenként kerültek elhelyezésre, 0,5 m-re a kereszthézagtól kezdődően.

DR. KARSAINÉ LUKÁCS KATALIN - KTI Nonprofit Kft., [email protected] SZÁNTÓ ÉVA - Nemzeti Infrastrukúra Fejlesztõ Zrt., [email protected] VÖRÖS ZOLTÁN - UTIBER Kft., [email protected] Az elsõ magyarországi betonburkolat terítõládás ABG finiserrel épült az M7 autópályán Budapest és a Balaton között. 30 év múlva ismét épült betonburkolatú autópálya a Budapestet körbevevõ M0 körgyûrûn. Napjainkban az aszfaltburkolatok teljesítõ képességének kimerülése különösen a nagy nehézjármû forgalommal rendelkezõ autópályákon szükségessé tette a betonburkolat ismételt bevezetését a hazai gyorsforgalmi úthálózaton. Az eltelt 30 év alatt világszerte tapasztalt fejlõdést mind a betonburkolattervezés, mind a technológia, mind pedig a szabályozás terén követni kellett. Amikor Magyarország tagja lett az Európai Uniónak, aktualizálnia kellett a szabályozást és meg kellett újítania a betonburkolatokra vonatkozó technológiát is. A betonburkolatok építését megelõzõen sor került tapasztalatgyûjtésre különbözõ felületérdesítéssel készült próbaszakaszokon, és ez képezte az alapját az Építõipari Mûszaki Engedély kiadásának (ÉME 1/2004). Ez a szabályozási dokumentum rögzítette a betonburkolat tervezési elõírásait, az építés legfontosabb minõségi követelményeit, a vizsgálati módszereket és a minõsítési kritériumokat is. Az új Útügyi Mûszaki Elõírás (ÚT 2-3.201 Beton pályaburkolatok építése. Építési elõírások, követelmények) kidolgozására és bevezetésére 2006-ban került sor, ennek alapján készült el 28 km-nyi betonburkolatú autópálya az M0-s autópálya M5-M3-as autópályák közötti új építésû szakaszán. 2008-ban az ún. mosott felületképzésû betonburkolatokra vonatkozó Útügyi Mûszaki Elõírás (ÚT 2-3.213 Hézagaiban vasalt, kétrétegû, mosott felületképzésû betonburkolatú merev útpályaszerkezet építése) is bevezetésre került. Az M0-s autópálya M1-M5 autópálya közötti szakasz 2x3 sávra történõ bõvítése ezzel a korszerû felületképzési technológiával fog megvalósulni.

7. A betonburkolat építése 7.1. Pályaszerkezet Az M0 autópálya forgalmi terhelés szempontjából a legmagasabb R forgalmi kategóriába tartozik (>3·107 egységjármű). A pályaszerkezet ennek megfelelően az alábbi: • 26 cm CP 4/2,7-32 betonburkolat, • bitumenemulzió, mint közbenső elválasztó réteg, • 20 cm Ckt-4 hidraulikus kötőanyagú alapréteg. 7.2. Keresztszelvény, forgalmi sáv szélesség Az M5 és M31 autópálya közötti szakasz betonburkolatának mintakeresztszelvénye 2×2 sávos, 3,75 m sávszélességgel és 3 m széles leálló sávval. Az M31 és M3 autópálya közötti szakaszon a forgalmi sáv szélessége 3,5 m, a csomóponti ágaké 6 m, míg a gyűjtőelosztó pályáké 7,5 m. A beépítési

8

sávszélességek és építési ütemek csökkentése érdekében a főpálya geometriáját újratervezték. 7.3. Kereszthézag vasak és hosszhézag vasak A 25 mm átmérőjű és 50 cm hoszszúságú, kör keresztmetszetű, teflon védőbevonatú kereszthézag vasakat a hézagokba a főpályán a betonfiniserre szerelt speciális hézagvas elhelyező berendezés helyezte el. Minden más esetben a kereszthézag vasakat ún. kosarakra erősítették és ezeket Hilti szegekkel rögzítették az alaprétegre elmozdulás ellen. A kereszthézag vasakat 25 cm-ként helyezték el a burkolatvastagság felében. A hosszhézag vasakat a főpályán szintén a betonfiniserre szerelt speciális berendezés vibrálta be a friss betonba, de a leálló sávon és az egyéb felületeken, mivel ezek külön betonozási ütemben készültek, fúrt lyukakba ragasztották

4. ábra A kereszt- és a hosszhézag vasakat automatikusan elhelyező berendezés 8. Betonkeverék 8.1. Keveréktervezés A betonkeveréket eltérő, ún. tavaszi és őszi időjárási körülményekre kellett megtervezni. A keverékekhez CEM II/A-S 42,5N és CEM II/B-S 32,5R típusú cementeket használtak. A nyári időszakban a CEM II/B-S 32,5R, a hideg időszakban a CEM II/A-S 42,5N típusú cementtel történt a keverékgyártás. Mindkét cement típussal az építés megkezdése előtt elkészültek a laboratóriumi alkalmassági vizsgálatok. Bazalt vagy andezit zúzottkő került felhasználásra 32 és 22 mm legnagyobb szemnagysággal. Légbuborékképző és folyósító adalékszert is adagoltak a megfelelő konzisztencia, a tömöríthetőség biztosítása érdekében, valamint a fagyásolvadás és az olvasztó só károsító hatása ellen. A Dmax-tól függően a friss beton levegőtartalmának 4,5-6% ± 1,5% között kellett lennie. A minimális légtartalom a Dmax-tól függően 3,5 ill. 4,5% lehetett. A 18 cm vastagságú alsó és a 8 cmes felső betonréteg keverék-összetétele azonos volt. Az adalékszerek adagolását a léghőmérséklethez és az adalékanyag frakciók nedvességtartalmához kellett igazítani. Az adagolt víz mennyiségét szintén az adalékanyag, ezen belül is elsősorban a homokfrakció nedvességtartalmának függvényében kellett változtatni annak érdekében, hogy a v/c-tényező ±0,02 megengedett tűrését tartani lehessen.


(


(

BETON

Természetesen a helyszínen pl. kézzel betonozott táblák esetében a konzisztenciát az alkalmazott beépítési technológiához kellett igazítani, a szokásosnál nagyobb mennyiségű folyósító adalékszer hozzáadásával. Nagy kihívást jelentett a megfelelő konzisztenciájú betonkeverék előállítása a hídon átvezetendő betonburkolat megépítése során. Pumpálhatónak, könnyen tömöríthetőnek kellett lennie, és ki kellett elégítenie a szilárdsági és felületi követelményeket is. 8.2. Betongyártás A betonkeverékek gyártását olyan szakcégek végezték, akik megfelelő berendezésekkel rendelkeztek és megfelelően tudták ezeket működtetni. Két szakaszos üzemű betonkeverő gép, egyenként 3 m3-es keverőteknő kapacitással került felállításra az építési szakaszok közelében. Csak az M0-M6 autópálya csomópont térségének építése idején haladta meg a beton szállítási távolsága a 10 km-t. A keverőgépek a homokfrakció nedvességtartalmát folyamatosan mérő szondával voltak felszerelve és az adagolandó víz mennyisége ez alapján korrigálásra került. A keverést a keverőteknőben 2 db vízszintes elrendezésű keverőtengelyre szerelt lapát végezte. A keverőtelepet a burkolatépítő géplánc 1 m/perc beépítési sebességére méretezték, + 20% tartalék kapacitás-ráhagyással. Ez alapján 200 m3/óra friss beton kiadási teljesítmény adódott. A homogén keverék előállítása érdekében 1 perc keverési idő volt meghatározva (azt követően, hogy minden összetevő bekerült a keverőteknőbe). A jóváhagyott receptura megfelelőségéről próbakeveréssel győződtek meg az érintettek, és az eredményeket a Mérnök hagyta jóvá.

5. ábra

Keverőtelep

9. A betonburkolat építése 9.1. Főpálya leálló sáv építése A beépítés megkezdése előtt a kivitelezőnek próbaszakaszt kellett építenie, és a beépítési folyamatot keverékgyártás, szállítás, beépítés, felületképzés, utókezelés stb. - össze kellett hangolnia. A próbaszakaszok eredményeit kiértékelték, a kiértékelést a Mérnök jóváhagyta, mielőtt az üzemszerű beépítés megkezdődhetett. A főpályát és a gyűjtő-elosztó pályákat 2 db Wirtgen SP 1600 típusú betonfiniser építette „friss a frissre” technológiával. Az alsó 18 cm vastagságú rétegre került a 8 cm vastagságú felső réteg. Az ellentétes oldalesésű leálló sávok, csomóponti ágak Wirtgen SP 500-as finiserrel épültek teljes rétegvastagságban. A főpályán és a gyűjtő-elosztó pályákon a kereszt- és hosszhézag vasakat a finiser speciális adaptere vibrálta be a burkolatba. A hosszsimító után 200 g/m2 mennyiségben párazáró szer került kiszórásra a felületre a kiszáradás, felmelegedés és a vadrepedések kialakulásának megakadályozása érdekében. A felületi hibákat és a széleket a kivitelezők kijavították.

6. ábra

A főpálya építése

9.2. Betonburkolat építése hidakon A hidakon a betonburkolat építése a vasalás pozíciója miatt (acélháló) különleges technológiát és keverék összetételt igényelt. A hidakon a betonburkolatot legalább két fázisban kellett építeni, mivel az építési forgalom számára a híd másik felét szabadon kellett hagyni. A betont mixerek szállították a beépítés helyére, és betonpumpával juttatták közvetlenül a finiser elé. A betonburkolat vastagsága a hidakon kezdetben 21 cm volt, majd a későbbiekben 26 cm-re módosították. A betonozást megelőzően 10 mmes átmérőjű betonacélból készített, 10×10 cm osztású háló került elhelyezésre speciális alátámasztásokon, 7 cm-rel


a beton felső síkja alá. A vasalást a hézagok felett megszakították. Speciális terjeszkedési hézagszerkezetek kerültek kialakításra és beépítésre. A teljes vastagság egyben épült meg. A felületkezelés és az utókezelés azonos volt a főpályáéval.

7. ábra

Betonacél háló - a hézagokban kereszthézag vasakkal

9.3. Felületképzés Az eddig elkészült M0-ás autópálya-szakaszokon különböző felületképzési technológiák kerültek alkalmazásra. A felületképzési technológia a próbaszakaszon szerzett tapasztalatok, mérési eredmények alapján került kiválasztásra. Az érdesítés mindig hoszszirányban történt. Az első szakaszon műfüves, a továbbiakon acélseprűs érdesítést alkalmaztak. A műfüves technológia megfelelőnek bizonyult, az előírt felületi paraméterek követelményeit a burkolat teljesítette (homokmélység, SFC érték). Azonban bizonyos időjárási és beépítési körülmények között a felület homogenitása megváltozott, kisebb felületi hibák jelentek meg. Különösen meleg időben a habarcs beleragadt a műfűbe, megkötött és megsértette a friss beton felületét. A műfű-szőnyeget súlya miatt napközben nem lehetett megfelelően leszerelni, kitisztítani és újból felszerelni. Minden műszak végén cseréje vagy tisztítása vált szükségessé. A csomóponti ágakon acélseprűs érdesítést alkalmaztak, keresztirányban. A későbbi szakaszokon ugyancsak acélseprűt alkalmaztak a felületképzéshez a jobb és egyenletesebb felületi érdesség érdekében. Az acélseprűt, amely a beépítési szélességhez igazodva kisebb darabokból állt össze, jól lehetett igazítani a beépítési szélességhez. Az acélseprű tisztítása könnyű volt, a beépítést megszakítás nélkül lehetett folytatni és azonnal igazítani a friss beton konzisztenciájához. Mivel az új előírás a mosott felületképzésű betonburkolatokra már

9

érvényben van, a Megrendelő ezt a felületképzési technológiát írta elő az M0-ás autópálya déli szektorában, a 2×3 sávos szakaszon az M1-M5-ös autópálya között. Ennek a projektnek a sikeres befejezését követően elmondhatjuk, hogy Magyarország is elérte a betonburkolat építés jelenlegi nemzetközi műszaki színvonalát. 9.4. Utókezelés A friss beton kiszáradása, azaz a víznek a felületről történő elpárolgása, a burkolatfelület túlmelegedése ellen fehér színű utókezelő párazáró réteget permeteztek ki a felületre és a betonburkolat oldalára, azonnal a felületképzés befejezését követően.

8. ábra

Felületképzés acélseprűvel

9.5. Hézagvágás és hézagzárás A kereszthézagok vágását megelőzően próbavágással kellett ellenőrizni, hogy a zúzalékszemek kiperegnek-e a burkolatból vágás közben vagy sem. A kereszthézagok távolsága 5 m. Az első vágás a burkolatvastagság 25-33 %-áig történt annak érdekében, hogy a repedések a hézagokban alakuljanak ki. Ezt követően a hosszhézagokat vágták meg, a burkolatvastagság 33-45 %-áig. Az első vágás szélessége 3-3,5 mm szélességű volt. A második fázisban a hézagokat 10-12 mm-re kiszélesítették 25-35 mm mélységig. Ezt követően a hézag éleket 45°-ban lecsiszolták. Ezután következett a hézagok tisztítása forgó acéldrótszálas kefével, majd a hézag alján elhelyezésre került a hézagzsinór, amely ellenáll a magas hőmérsékletnek. A hézagrés oldalfelületeire tapadóhidat hordtak fel. A hézagokat végezetül forró bitumenes hézagkiöntő anyaggal töltötték ki, nem egészen a burkolat felső síkjáig. Néhány esetben tapasztalatszerzés céljából hézagprofilok kerültek beépí-

10

folyamatos megfigyelésére kell összpontosítania annak érdekében, hogy kellő tapasztalat és információ álljon rendelkezésre az ilyen jellegű jövőbeli projektekhez, valamint a már elkészült betonburkolatok üzemeltetéséhez és fenntartásához. 9. ábra

Hézagvágó gép vágóiszap felszívó berendezéssel

tésre a kereszt- és hosszhézagokba. Terjeszkedési hézagokat (általában 3 db-t) építettek be a hidak pályalemezének végeitől meghatározott távolságokban. 3%-nál nagyobb hosszesésű szakaszokon csak 1 db terjeszkedési hézag készült, méghozzá az alacsonyabbik oldalon. Az úszólemez után 46 cm magasságú terjeszkedési hézagszerkezetet terveztek és építettek be. A betonburkolat vastagságát a hidraulikus kötőanyagú alapréteg vastagságával megnöveltük, lehorgonyozva a hidak előtt a betonburkolatot annak érdekében, hogy a vízszintes irányú erők ne adódjanak át a felszerkezetre a hosszirányú táblamozgásokból és a termikus igénybevételekből adódóan. A terjeszkedési hézagok acéllemezei közé összenyomható polisztirol habot tettek, mivel ennek rendkívül alacsony a vízfelvétele. A terjeszkedési hézagokat szintén bitumenes kiöntő anyaggal zárták le. 10. Összefoglaló Az elmúlt 6 évben sikerült Magyarországon a korszerű betonburkolat építési technológiákat alkalmazni, és az előírásokat a legújabb európai előírásoknak megfelelően átdolgozni. A vonatkozó előírások és szabványok előkészítése majdnem párhuzamosan haladt a pályáztatásokkal, valamint azok gyakorlati alkalmazásával. Az M0-ás autópálya megépült szakaszait tapasztalt európai kivitelezők közreműködésével sikerült megvalósítani. A pályázati kiírások elkészítése és a megvalósítás között eltelt hosszú idő, továbbá az uniós finanszírozási eljárás meghatározta a szerződéses feltételeket. Mindazonáltal a betonburkolatok az aszfaltburkolatok valódi alternatíváivá váltak, különösen a nagy forgalmú és elsősorban főként nehézgépjárművek által használt autópályákon, autóutakon. A jövőben Magyarországnak elsősorban a meglévő betonburkolatok

Felhasznált irodalom [1] Dr. Keleti Imre (MAUT Betonbizottság) vezetésével: • Műszaki Szállítási Feltételek kidolgozása a hézagaiban vasalt betonburkolatok építésére, • az ÚT 2-3.201 Útügyi Műszaki Előírás átdolgozása • az ÚT 2-3.211 Útügyi Műszaki Előírás átdolgozása • az ÚT 2-3.213 Útügyi Műszaki Előírás kidolgozása • az ÚT 2-3. Útügyi Műszaki Előírás kidolgozása [2] Dr. Liptay András: Útbetonok új előírásai és fejlődésük iránya. Közúti és Mélyépítéstudományi Szemle. 50. évfolyam 12. szám [3] Dr. Habil. Gáspár László - Görgényi Ágnes - Dr. Keleti Imre: Javaslat a hazai útügyi minőségszabályozási rendszer korszerűsítésére. Közúti és Mélyépítéstudományi Szemle. 55. évfolyam 3. szám [4] Dr. Keleti Imre: Egy újabb évtized eredményei a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésében, I. A hálózat fejlesztése. Közúti és Mélyépítéstudományi Szemle. 56. évfolyam 4. szám [5] Dr. Gáspár László: Hosszú távon gazdaságos pályaszerkezet-változatokra adott javaslat a hazai rendkívül nehéz forgalmi terhelésű autópályákra. Közúti és Mélyépítéstudományi Szemle. 53. évfolyam 12. szám [6] Gáspár Csongor: A 44-es főút Békéscsaba és Gyula közötti próbaszakaszok építésének előkészítése. Közúti és Mélyépítéstudományi Szemle. 53. évfolyam 12. szám [7] Dr. Erdélyi Attila - Dr. Liptay András - Vörös Zoltán: Az A1 autópálya betonburkolatának felújítása Ausztriában. Közúti közlekedés- és Mélyépítéstudományi Szemle. XLVIII. évfolyam 3. szám [8] Dr. Liptay András - Dr. Karsainé Lukács Katalin: A betonburkolatú pályaszerkezetek alkalmazási lehetőségei Magyarországon. Közúti és Mélyépítéstudományi Szemle. 50. évfolyam 9. szám


(


(

BETON

Termékismertetõ

Kipárolgásgátlók a Murexintõl A betonozási munkálatok elkezdésekor többször ütközünk olyan problémába, hogy miként tudjuk az elkészült betonunkat a gyors, idõ elõtti kiszáradástól, a káros viszontagságoktól megvédeni. A Murexin kipárolgásgátlók ebben nyújtanak segítséget. Közvetlenül a betonfelület elkészítése, lesimítása vagy lehúzása után a Murexin kipárolgásgátlók felszórhatóak, illetve közvetlenül a kizsaluzás után a matt-nedves betonfelületre felvihetõek. Az esetleges víztócsák felszáradását meg kell várni. Kül- és beltéri felhasználásra is alkalmazhatók. A Murexin kipárolgásgátlók vékony filmréteget képeznek a felületen, mely az idõ múlásával lebomlik. A rákövetkezõ réteg felhordása elõtt a tapadást vizsgálni kell, és adott esetben csiszolással el kell távolítani a felületrõl. A beton utókezelésre vonatkozó általános szabályokat be kell tartani!

BA 2 kipárolgásgátló

Színtelen, oldószeres, szórható utókezelő anyag frissbetonokhoz. Védi a frissen előállított betonfelületeket az idő előtti kiszáradástól, a napsugárzás és a szél hatásától. A filmszerű védőréteg később eltávolítható. Szórva vagy hengerelve hordható fel. Javasolt szerszám Pneumatikus vagy ex-védett elektromos Airless készülék, vagy nyomás alatt álló tartály szórópisztollyal. Kézipumpás szórópisztoly 7 bar nyomástól. Vízvisszatartás Közvetlenül a beton előállítása után szórva 70% fölötti, a betonfelület matt-nedvessé válása után szórva 80% fölötti.

LF 3 kipárolgásgátló

Oldószermentes, szórható, kiadós utókezelő szer, mely erőteljes záróhatást biztosít az idő előtti vízelpárolgás ellen. Kül- és beltérben egyaránt alkalmazható. Megvédi a frissen előállított betonfelületeket a napsütés és a szél hatására bekövetkező kiszáradás ellen. Javasolt szerszám Elektromos Airless gép, szórópisztoly, kézi pumpás szórógép 7 bar nyomástól. Vízvisszatartás Szórás utáni beton matt-nedvességi érték 85%.

Repol CS 1 kipárolgásgátló

Oldószertartalmú, szórható, gyorsan ható, kiadós, filmképző utókezelő szer, mely erőteljes záróhatást biztosít (különösen betonjavításnál) a beton víztartalmának túl korai elvesztése ellen. Kötőanyaga akril-vinil polimerizált keverék. Csökkenti a zsugorodási repedések kialakulását és javítja a felület szilárdságát. Kül- és beltéri felhasználásra, a friss beton és cementhabarcs védelmére a korai kiszáradás ellen napsütés és szél esetén, ugyanakkor alapozó rétegként szolgál a későbbi festéshez. Amennyiben szilárdsági vizsgálat után a tapadószilárdsági értékek elérik az 1,50 N/mm2-es értéket, a kipárolgásgátló tiszta akrilátfestékekkel átfesthető. Javasolt szerszám Airless szórógép, permetezőkészülék. Vízvisszatartás (RVS 11.064 / 2. rész) Közvetlenül a beton elkészülte után felhordva 87%, mattnedves betonra történő felhordáskor 91%.

HÍREK, INFORMÁCIÓK Egy osztrák projekt újszerű szálláslehetőséget kínál azok számára, akik szeretnek sátrazni, de nem akarnak elázni/megfázni. Esetleg szívesen olvasnának könyvet elalvás előtt, vagy felnéznének a csillagokra, mielőtt lehunyják a szemüket, továbbá nyugodtabbak lennének, ha értékeiket egy biztos helyen hagyhatnák, míg kirándulnak. Erre nyújt megoldást a „dasparkhotel” a Duna partján fekvő Ottensheim városában. Az ötlet nagyszerű: a jól ismert, csatornázáshoz használt nagy átmérőjű betoncsöveket elhelyezték egy kellemes környezetben, majd önálló bungalókká

alakították őket, végezetül kiépítették a kiszolgáló infrastruktúrát (WC, zuhanyzó, kávézó stb.).


A kívülről rendkívül puritánnak ható csövek kényelmes belső teret rejtenek, melyet felszereltek franciaággyal, tárolási lehetőséggel, elektromos világítással, meleg takarókkal és hálózsákokkal is. Minden vendég kap egy saját kódot, ami a bungaló ajtaját nyitja, így az éjszakai szállás nappal értékmegérzőként funkcionál. A klausztrofóbia elkerülése végett pedig minden betoncsövön nyitottak egy tetőablakot, melyen keresztül mindenki kedvére pásztázhatja az égbolt egy szeletét. forrás: MCSZ Hírlevél

11

Céghírek

A tartósság 100 éve A Sika-1-tõl a Sika ViscoCrete technológiáig ASZTALOS ISTVÁN Sika Hungária Kft.

Az 1910-ben Kaspar Winkler által létrehozott Sika márkanév napjainkra összeforrott a vízzárósággal és a tartós megoldásokkal. Kezdetben vakolóhabarcs fejlesztésével foglalkozott, amelynek első alkalmazására a régi Gotthard vasúti alagút vízzáróvá tételénél került sor. A Sika-1 habarcs adalékszerrel készített habarcs tartós

lyek a gyakorlatban alkalmazhatók és tartós védelmet nyújtanak. Egy teljes szerkezet számára ez azt jelenti, hogy mind a homlokzati tömítéseknek, mind a tetőknek, továbbá az alapozás földbe kerülő falainak is vízzárást kell biztosítaniuk. Mindez azt is jelenti, hogy a munkahézagok és mozgási hézagok vízzárását is biztosítani kell.

1. ábra Vízzáró habarcs felhordása a Gotthard alagút falára vízzáróságot biztosít a bejutó vízzel szemben. Széleskörű felhasználási területeken alkalmazható, melyet az is bizonyít, hogy napjainkban is dolgoznak vele az új épülő Gotthard alagútnál, amely a világ leghosszabb nagy sebességű vasúti alagútja lesz. A Sika termékek jelentős hányadában segítik a teljes építési folyamatot. A tartós tömítés másfelől biztosítja a szivárgó vizek elleni védelmet is. E jelentős kihívásnak megfelelve egyidejűleg a habarcs azonnali védelmet is biztosít a teljes felületen. Egy tökéletesen vízzáró épület tervezése során az alapozástól a tetőig biztosítani kell azoknak a fejlesztési eredményeknek a széles körét, ame-

12

Ráadásul a vízzáró megoldásokkal szemben a látható felületeken igen komoly esztétikai követelményeket is támasztanak. A szerkezetek teljes hosszában jelentkező víz széleskörű hatást és terhelést jelent, kezdve a mechanikai hatásokból származó feszültségektől, amelyek a szerkezet típusától függően jelentkeznek, egészen a kívülről ható különféle egyéb támadásokig. A szélsőségesen meleg vagy hideg időjárási körülmények, az agresszív talajvizek vagy egyéb vegyi hatások, a folyamatos forgalom, a koptató vagy rezgő behatások a felületeken vagy végső esetben a tűz hatása roppant mértékű igénybevételt okoznak a teljes szerkezetnek és az építőanyagoknak. A beton, az évszázad szerkezetépítési anyaga kritikus szerepet tölt be mindezen alkalmazásoknál és követelmények között. Ma a világban a beton használata a szerkezetépítésben mindenütt jelen van, építeni nélküle elképzelhetetlen. Helyesen fogalmazva, egy szakszerűen megtervezett, iparilag gyártott, az alapanyagok követelményeit figyelembevevő, majd szakszerűen beépített és utókezelt beton tartós építőanyaggá válik. Ebben az esetben valóban tartósan ellenáll minden hatásnak, amely éri. A Sika fejlesztéseivel megformált beton tartósan ellenáll a környezeti hatásoknak és 1910 óta a Sika jelentősen hozzájárult a beton fejlesztéséhez.

2. ábra Völgyzárógát Sika ViscoCrete technológiával megépített betonszerkezete 2011. JÚLIUS-AUGUSZTUS

(


(

BETON

KÖNYVJELZÕ A. Terranova - G. Spirito - S. Leone - L. Spita: ÖKOÉPÍTÉSZET Az album a környezettudatos építészeti lehetőségekről szól. Az alkotások, amelyeket bemutat, a fenntartható építészet példái. A legmodernebb környezetbarát épületek, valamint a bennük alkalmazott, e minőségüket adó technológiák, konstrukciós megoldások, anyagok sorakoznak benne. Még csak prototípusok, de minden bizonnyal ezeket az új megoldásokat rendszerbe állítják a mindennapok építészetében is. A nagy tömegben, gyorsan és a lehető legolcsóbban megépített lakótelepek és egyéb épületek környezettudatos rehabilitációja mindinkább égető feladattá válik. Más területeken is súlyos problémát jelent minden olyan elavuló építmény, amelynek anyaga nem enyészik el önmagától. Ezeknél a legjobb stratégia, hogy „ha túl nehéz megszabadulni tőle, keltsük új életre a korszerű igények szolgálatában”. A környezettudatos építészetnek mindinkább alapkövetelménye lesz, hogy az építmények kialakítása segítse az energiafelhasználás erőteljes csökkentését. Ha nem azért, hogy a felmelegedés ne ártson, azért mindenképpen, hogy hogy ne merüljenek ki a forrásaink, hogy tartósan elviselhető szintre szorítsuk mindazt a környezetrombolást és egyéb járulékos problémákat, amelyek az energiatermeléssel járnak. Forrás: Alexandra Kiadó


13

Kivitelezés

Vakrepülés

- avagy a Nitra-Selenec

R1 autóút SO 209 mûtárgyának építése VERES GYÖRGY A-HÍD Zrt.

3. ábra A 24. hídág „letisztítva”

Beton Tartozom egy kis magyarázattal a címet illetően. Az A-HÍD Zrt. megnyerte a Nitra-Selenec közötti R1 gyorsforgalmi út 209-es hídjának kivitelezését. A munka előkészítése 2009 őszén kezdődött. A tényleges kivitelezés 2010 év elején indult az alépítményi munkákkal.

Most pedig a magyarázat a „vakrepülésre”. A szerkezeti elemek betonreceptjei a következők. • Cölöpözés: C25/30-XC2-XA1-16-S4 • Cölöpösszefogó: C25/30-XC3-22-S3 • Pillér: C30/37-XC3-XD1-XF2-XA2-22-S4

1. ábra Zárás előtt a víz fölött

2. ábra Házak között

14

• Fejgerenda: C30/37-XC3-XD1-XF2-XA2-22-S4 • Felszerkezet: C45/55-XC4-XD3-XF2-16-S4 A betonrecepturákról ennyit tudtunk a munka kezdetekor, mivel a pontos összetétel szellemi termék. A Holcim a.s. technológusának nyilatkozata szerint az összetételek megfelelnek a minőségi előírásoknak. Rendelkezésünkre állt még egy információ, nevezetesen, hogy a nyári receptekben CEM II/A-S 42,5 R, a téli receptekben CEM I 42,5 R cementet használnak fel. A pillérek és a fejgerendák CEM II/A-LL 42,5 N cementtel, légbuborékos betonnal készültek. Mielőtt még bárki felháborodna a hazai gyakorlat alapján, felhívom a kedves olvasó figyelmét arra a tényre, hogy Szlovákiában az STN EN 2061:2000 betonszabványt alkalmazzák. Ezen szabvány szerint a szállítólevélnek tartalmaznia kell a beton pontos megnevezését, az alkalmazott cement minőségét és az alkalmazott adalékszert, valamint természetesen a megrendelő és a szállító adatait. A többi adatszolgáltatás csak lehetőség, de nem kötelező. Az MSZ 4798-1:2004 szabvány szerint a fentieket Magyarországon is alkalmazni kellene az ezen szabvány előírásai szerint kiírt betonösszetételeknél. Előbb-utóbb eljutunk ide… Kis kitérőnk után térjünk vissza eredeti témánkhoz. Szerkezet és kivitelezés A megépítendő híd két dilatációs részből áll, 806,6 m tolt szakaszból és 358,8 m szabadon betonozott szakaszból. Ennek a szerkezetnek csupán a bizalom alapján nekifogni nem lehet. Az A-HÍD Zrt. a helyszínen mobil betonlaboratóriumot állított fel, amely frissbeton (roskadás) és megszilárdult


(


(

BETON

A próbatestek nyomószilárdságát 21, 24, 28, 32, és 45 órás korban vizsgáltuk. A szilárdság fejlődési görbét a 4. ábra tartalmazza. A grafikon értelmezéséhez a következőket kell tudni: a tolt hidas szakaszon a feszítési szilárdság 32 N/mm², a tolási szilárdság 42 N/mm²; a szabadon betonozott szakaszon a feszítési szilárdság 42 N/mm². A beton hőmérséklete jelentősen befolyásolja a szilárdulási ütemet. Nyári időszakban a beton esetenként 24 órás korban elérte a tolási szilárdságot. A felületet nyáron párazáró szerrel utókezeltük. A szerkezeten helyenként csak hajszálrepedések keletkeztek. Télen a gyártópadokat téliesítettük, fűthetővé tettük. A próbatesteket a pályalemezen, illetve a zömben tároltuk a szerkezettel azonos körülmények

között. A pályalemezt fólia/2 réteg geotextil/fólia/ponyva terítéssel védtük a lehűléstől. Télen a frissbeton legalacsonyabb hőmérséklete 10 ºC volt. A nyomószilárdság 20-26 órás korban elérte a feszítési, 30-36 órás korban a tolási értéket. A felszerkezeti betonnal a kivitelezés eddigi ideje alatt szilárdsági probléma nem volt. Még egy érdekesség: a megmaradt próbatestek közül egyet kb. 10 hónapos korban eltörtünk. A próbatest a nyári recepturából készült, tehát kohósalakos cementtel. Az elért szilárdság mindenkit meglepett, 88,4 N/mm² volt. Látható, hogy a kohósalakos cementek utószilárdulása jelentős mértékű lehet.

N/mm2

beton (nyomószilárdság) vizsgálatára alkalmas. A hivatalos betonvizsgálatokat a Consultest s.r.o. végzi, ők adják a szükséges minősítési jegyzőkönyveket. A beton nyomószilárdságát, fagyállóságát, kloridion tartalmát, vízfelvételét és vízzáróságát vizsgálják. A cölöp, cölöpösszefogó és a pillérek, valamint a fejgerendák betonjai megfeleltek az előírásoknak a hivatalos vizsgálatok szerint. A felszerkezeti beton előzetes vizsgálatát - különös tekintettel a szilárdulási ütemre az első 48 órában - a helyszíni mobil laboratórium végezte. A vizsgált felszerkezeti beton az alábbiak szerint nézett ki: C45/55-XC4-XD3-XF2-16-S4 A próbatestek készítésekor a levegő hőmérséklete 27 ºC, a beton hőmérséklete 27,4 ºC volt.

6. ábra Roskadásmérés 4. ábra C45/55 beton szilárdulása

5. ábra 806,6 m kitolva


Összegzés Az itteni kivitelezés tanulsága, hogy a kivitelező és a betongyár egymásra van utalva, kölcsönösen meg kell bízniuk egymásban. A betongyárat kötelezi a tanúsítása a rendszeres mintavételre és minősítésre. Ez vonatkozik az alapanyagokra, azaz a cementre, adalékanyagokra, adalékszerekre valamint a felhasznált keverővíz minőségére. Folyamatosan ellenőrizni kell a frissbeton tulajdonságait, konzisztencia, v/c tényező, légtartalom stb. A megszilárdult beton szilárdságát, fagyállóságát, vízzáróságát stb. pedig folyamatosan dokumentálni kell. Ezeket az eredményeket a vevő kérésére be kell mutatni, igazolni kell a beton megfelelőségét.

15

Termékismertetõ

IMER keverõ és szállító eszközök

•

Kevés olyan beton- és habarcstechnológiában jártas szakember van ma Európában, illetve Magyarországon aki nem találkozott még az IMER márkanévvel. Az 1962-ben alapított vállalkozás folyamatosan bõvíti tevékenységét és választékát, ezáltal egyre erõsebb jelenléttel bír a nemzetközi piacokon is. Az IMER GROUP ma Olaszországban öt gyárral rendelkezik, de Törökországban és Mexikóban is mûködik már egy-egy gyártóbázisa. Az ügyfélszolgálatban és értékesítésben a toszkánai központot kilenc külföldi leányvállalat támogatja. A cégcsoport tagvállalataiból hármat a VERBIS Kft. képvisel Magyarországon: az IHI minikotrókat is gyártó-forgalmazó IHIMER-t, a beton- és habarcstechnológia gépei mellett építõipari kisgépeket elõállító IMER INTERNATIONAL-t és a cégcsoport által 2009-ben megvásárolt, emelõkosarakat gyártó ITECO-t. A következõkben a beton- és habarcstechnológiába illeszkedõ IMER keverõ és szállító eszközök választékát mutatjuk be, a teljesség igénye nélkül.

A Certaldo településen (Florence) található gyár 30.000 négyzetméteren terül el, melyből 6.200 négyzetméter a beépített terület. Az itt dolgozó 62 alkalmazott olyan keverő és szállító eszközök gyártásával foglalkozik, amelyek hagyományos és előkevert habarcsok és vakolatok szállításához, padló-esztrich szállításához, folyamatos üzemű keverő- és szivattyúrendszerekhez valók, illetve alkalmasak silóban tárolt száraz anyagok feldolgozására. A modern üzem 2004-ben épült. Indulása óta folyamatosan jelentős összeget fordítanak kutatás-fejlesztésre, hogy minél szélesebb kínálattal tudjanak reagálni az előkevert anyagok egyre szélesebb körű elterjedésére, és a növekvő igényre az építőhelyszíni kisgépek iránt. Mára a cég szilárd piaci pozíciókkal rendelkezik és az új modellek folyamatos fejlesztésével növeli versenyképességét, köszönhetően a magasan képzett és jelentős tapasztalattal rendelkező technikusoknak és mérnököknek. Az IMER csoport közismerten színvonalas ügyfélszolgálatot biztosít partnereinek, megfelelően tájékoztatva a vevőket a különböző célú és teljesítményű gépek és azok tartozékainak biztonságos és helyes használatáról. A választék elemeit a továbbiakban részletezzük. • KOINE 3, 3L - egyfázisú vakológép száraz előkevert anyagok és

16

szigetelőanyagok felhordásához Koine 3: zsákos előkevert anyagok bekeveréséhez és kiszórásához, Koine 3L: előkevert vakolatok, szigetelő vakolatok és könnyű anyagok keverésére és felszórására • KOINE 35 - egyfázisú habarcs- és vakolatszóró gép zsákos és silóban

•

•

•

tárolt előkevert anyagok bekeveréséhez és felszórásához Koine 4, 5 - vakolatszóró gép zsákos és silóban tárolt előkevert anyagok bekeveréséhez és felszórásához (mész- és cementalapú vakolatok, gipsz, szigetelések) SMALL 50 - multifunkcionális csavarszivattyú hagyományos habarcs és előkevert anyagok kiszórásához, előkevert tixotróp termékekhez, homogén és színezett termékekhez, festékes bevonatokhoz, hézagok, rések kitöltéséhez, megerősítő injektáláshoz SILENT 300 - hidraulikus csavarszivattyú előkevert és hagyományos vakolatokhoz STEP 120 - csavarszivattyú hagyományos habarcs és előkevert vakolatok keveréséhez és felszórásához, valamint szálerősítésű és tűzálló habarcsokhoz, önterülő padlóanyagokhoz és szabályozott nyomáson történő erősítő injektálásokhoz

1. ábra Koine 4 nagyteljesítményű, háromfázisú vakolatszóró gép cellás adagolókerékkel

3. ábra Silent 300 hidraulikus csavarszivattyú vakolatokhoz, saját, vízszintes tengelyű kényszerkeverővel

2. ábra Small 50 multifunkcionális csavarszivattyú építőipari anyagok szállítására, felszórására

4. ábra Step 120 elektromos csavarszivattyú vakolatokhoz, saját, függőleges tengelyű kényszerkeverővel


(


(

BETON

• SPIN 15, SPIN 15 A - folyamatos üzemű keverőgép előkevert vakolatok, építési habarcsok, önterülő anyagok és hagyományos zsákos előkevert anyagok gyors keveréséhez • SPIN 30 - folyamatos üzemű keverőgép előkevert vakolatok, építési habarcsok, csempékhez alkalmazott kötőanyagok, önterülő anyagok és hagyományos zsákos előkevert esztrichek keveréséhez • MOVER 190 E, MOVER 270 E - hagyományos pneumatikus padló-esztrich szivattyú direkt hajtással és automatikus szivattyúzási ciklussal • MOVER 190 D, MOVER 190 DB - hagyományos pneumatikus padló-esztrich szivattyúk. Kompakt méretű professzionális berendezések, a dízel motornak és a beépített

kompresszornak köszönhetően teljesen automatikus működéssel • MOVER 270 D - hagyományos pneumatikus padló-esztrich szivattyú innovatív kettős légáramlási sebességgel és automatikus szivattyúzási ciklussal. Két különböző teljesítmény5. ábra Booster 15 nagyteljesítményű dugattyús szint egy gépbe integbetonszivattyú rálva: alacsony zajszintű mész- és cementalapú önterülő és fogyasztású gép 4500 l/perc esztrich anyagok szállításához szállítású kompresszorral, vagy nagy teljesítményű gép 5200 l/perc • SILENT 300 A - csavarszivattyú önterülő padló-esztrichhez szállítású kompresszorral • SILENT 300 CL - csavarszivattyú • BOOSTER 15 - dugattyús betonönterülő padló-esztrich, cementszivattyú. Beton szivattyúzáshoz, habarcs és lőttbeton alkalmazápadló-esztrich szállításához és betonlövéshez sokhoz (maximális szemcseméret • STEP 120 A - csavarszivattyú 15 mm)

A cikkben bemutatott IMER berendezéseket Magyarországon a VERBIS Kft. (1151 Budapest, Mélyfúró u. 2/E., tel: 1/306-3770, 1/306-3771, fax: 1/306-6331, www.verbis.hu) képviseli, melynek munkatársai szívesen állnak rendelkezésre további információkkal, árajánlattal, finanszírozási konstrukciókkal.

M O N O L I T VA S B E T O N K Ö R M Ű T Á R G YA K Wolf System Építőipari Kft.

7422 Kaposújlak, Gyártótelep www.wolfsystem.hu

Molnár Zoltán betonépítési divízióvezető

+36 30 247 59 20 [email protected]

-

sprinkler tartályok - oltó- és tűzivíz tárolók - szennyvíztisztító medencék hígtrágya tározók - átemelő aknák - előtárolók - biogáz fermentorok u t ó t á r o l ó k - m e z ő g a z d a s á g i é s i pa r i s i l ó k - s i l ó t e r e k vasbeton technológiai épületek - csarnoképületek - istállók - készházak -

A kör alaprajzú vasbeton műtárgyak ideális megoldást jelentenek folyadékok és egyéb mezőgazdasági, ipari médiumok tárolására. A körszimmetrikus forma mellett szól az esztétikus megjelenés, az egyszerű tervezhetőség és az ideális erőjáték. A legnyomósabb érv azonban, hogy a kivitelezésben egy specialista áll az érdeklődők rendelkezésére, több mint 40 éve Európában és immár 10 éve Magyarországon. Olvashat rólunk a januári számban!


17

Beszámoló

Betontechnológiai képzés a TBG Hungária-Beton Kft.-nél KISKOVÁCS ETELKA A Duna-Dráva Cégcsoport transzportbeton elõállítással foglalkozó leányvállalata, a TBG Hungária-Beton Kft. betontechnológiai képzést tartott májusban. A rendezvény keretében az egyes szakterületek képviselõi adtak elõ a betongyártás, az építõipari kivitelezés és a betontechnológia aktualitásairól.

A programot Szarkándi János elnök-vezérigazgató (Duna-Dráva Cement Kft.) nyitotta meg. A résztvevők köszöntése után a nemzetgazdasági kilátásokat, az építőipar helyzetét ecsetelte. Jellemző a kiadások visszafogása, a beruházási kedv, a lakásépítések további csökkenése. A cement értékesítése 2008. évhez képest 3540%-kal esett vissza, a piaci verseny erősödik. A kiegyensúlyozott, fenntartható működés érdekében racionalizálták a feladatokat, megújították a laboratóriumi hátteret, modernizálták a Basa utcai betonüzemet a X. kerületben. A rugalmas cement- és betonkiszolgálás érdekében szoros együttműködést alakítottak ki a gyárak között. Dr. Szegő József (NAT) és Dr. Erdélyi Attila (CEMKUT Kft.) közös témájának címe: A beton szabványos gyártása és megfelelőségének ellenőrzése a jelenlegi állapotok figyelembevételével. Dr. Szegő József rámutatott, hogy Európai Uniós tagságunk miatt kötelezettségünk van a jogharmonizációra, mely kihat az építőiparra is. Az építési termékforgalmazás jelenlegi jogi kereteit az 1997. évi LXXVIII. építési törvény (Étv.), a 253/1999 (XII.20.) kor mányrendelet (OTÉK) és a 3/2003 (I.25.) BM-GKM-KvVM termékrendelet adja. Az Étv. 41. §-a szerint: • Építési célra anyagot, készterméket és berendezést csak a külön jogszabályban meghatározott megfelelőség igazolással lehet forgalomba hozni vagy beépíteni. • A megfelelőség igazolás lehet szállítói (forgalmazói, gyártói) megfelelőségi nyilatkozat, vagy

18

független tanúsító szerv által kiadott irat. (tanúsítvány). A megfelelőség igazolási eljárás alapját a következő jóváhagyott műszaki specifikációk képezik: • magyar nemzeti szabvány, ezen belül a honosított harmonizált szabvány; • az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az európai műszaki engedély; • az építőipari műszaki engedély. A szabványokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet rá, hogy 2010. dec. 31-én az MSZT - igazodva a CEN határozatához - az Eurocode-alapú európai szabványoknak ellentmondó nemzeti szabványokat visszavonta. Ezek a teherhordó szerkezetek erőtani tervezésére, különleges alapozásokra, a vízépítés területére vonatkoztak. Az EN 206-1 nem harmonizált szabvány (nincs CE jelölés). Ezt az európai szabványt kell alkalmazni a magas- és mélyépítésben helyszínen készült szerkezetekhez, előregyártott szerkezetekhez és szerkezeti elemekhez felhasznált betonokra. A betont a helyszínen, transzportbeton üzemben és betonelem gyárban lehet készíteni. A megfelelőség igazolás módozatait az MSZ 4798-1:2004 tartalmazza. Dr. Erdélyi Attila gyakorlatias párhuzamokra, összefüggésekre hívta fel a figyelmet a régi és az új betonszabvány között. A betonok felét még mindig a régi, MSZ 4719-82 szabvány szerint gyártják. Az utóbbi időben a szerkezeti elemeknél a betonfedések lényegesen megnőttek, melynek oka a sok tönkrement szerkezet. Nőtt a betonok cementtartalma is. Kitért a vízzáróság, fagyállóság mérésére, a konzisztencia mérésére, a

légtartalom számítására, a beton minősítésére, az átadás-átvétel valószínűségére. Hangsúlyozta, hogy a térfogat szerinti betonösszetétel ismerete nélkül nincs betontervezés, a frissbeton testsűrűségét mindig ismerni kell. Molnár Zoltán divízióvezető (Wolf System Kft.) a biogáz üzemek építéséről adott elő. A cég 10 éves hazai és 40 éves külföldi tapasztalatot használ fel a kör alakú fermentorok felépítésénél, melyekben a szerves anyagok lebomlása során gáz (is) keletkezik. Ezek a vízzáró betonszerkezetek komoly betontechnológiai követelményeket támasztanak. A munkahelyek nagy száma és elszórtsága miatt az ország egész területén különböző betongyáraktól vásárolnak, azok saját recepturáira hagyatkozva. Az alkalmazott betonszilárdságokat ezért - az MSZ 4798-1:2004 szabványban felállított előírásokat követve - a figyelembe veendő kitéti osztályok követelményeinek megfelelően határozzák meg. Jellemzők: min. C30/37 betonminőség, min. 3,5 cm betonfedés, inkább alacsony kezdőszilárdságú és kisebb hőfejlesztésű cementek alkalmazása, minél jobb tömörítés, kipárolgásgátló szer használata, a túl gyors zsalubontások kerülése, hőtechnikai tervezés (a rothasztó baktériumok 40-50 fokon dolgoznak). A kivitelezés főszereplője a variábilis zsaluzat, kis átmőre is, nagy átmérőre is alkalmas, átkötés mentes, szerelése gyors, könnyű, ugyanakkor erős. Vörös Zoltán (UTIBER Kft.) a betonutak különféle felületi érdesítését, ezek hatásait ismertette. A 60-as években Németországban a felületképzés puha lószőrseprűvel történt. Zajos volt, és az érdességet a szöges gumiabroncs gyorsan lejárta. A 70-es években acélseprűvel érdesítettek, a haladási irányra merőlegesen. Lényegesen jobb volt a kezdeti érdesség, és tartós is maradt. A 80-as években érdes, de halk burkolatra volt szükség, mely tartós is: megjelent a jutavászonnal érdesítő hosszsimító. Az elkészült felületet a textúra, az érdesség és a forgalom által keltett zaj alapján értékelik. Megállapították, hogy a mosott betonfelület előnyös, mert jó a vízelvezetése, tartós az érdessége (a zúzalékszemcsék felszínre kerülése miatt), a keltett zaj normál határok között van. Kényes pontja a technoló-


(


(

BETON

giának, hogy mikor lehet a felső rétegből a finom szemcséket kiseperni. Az M0 autóút bővítésénél mosott felületet alakítanak ki. Amerikában nyomott mintázással is készítenek beton útburkolatot. Takács Enikő (CEMKUT Kft.) és Sulyok Tamás (BTC Kft.) közös témájának címe: Savhatásnak kitett betonok (pl. takarmánytárolók, szennyvízcsövek). Takács Enikő a savhatás és a szulfáthatás különbségére mutatott rá. A savas környezet oldódásos betonkorróziót okoz, míg a szulfátok duzzadó-feszítő hatása miatt duzzadásos betonkorrózió lép fel. A MÉASZ ME-04.19:1995 Műszaki Előírás 10. fejezete a B típusú, azaz savkorrózió esetén az agresszivitási osztályok értékeit részletezi. Az MSZ 4798-1:2004 betonszabvány csak 3 osztályt ismer (XA1, XA2, XA3), ezek is csak talajjal érintkező esetek. Az ÖNORM az XA3 osztályba sorolja a kommunális műtárgyakat. Kísérletek során vizsgálták, hogy melyik cement hogyan viselkedik savas közegben, ecetsavas tárolás után mérték a próbatestek tömegveszteségét. A CEM I és a CEM II cement alkalmazása esetén a tömegveszteség kb. ugyanannyi volt, a CEM III is jól ellenállt. Előnyösnek mutatkozott, ha szilikapor volt a betonban. A témát Sulyok Tamás folytatta néhány anyag kémhatásával: a beton lúgos (pH-ja 12,6), a tiszta víz közel semleges a 7 körüli Ph-val, savas oldat pl. a kávé (pH 5,0), a narancslé (3,5), az ecetsav (2,5). Beton védelme a korrózió ellen: • primer védelem: - a cementfajta megfelelő megválasztása, - a betonszilárdság növelése (alacsony v/c), a porozitás csökkentése, - a beton vízzáróságának növelése (tömörség), - a szerkezet vastagságának növelése, • szekunder védelem: - vízhatlanságot nem biztosító felületi réteg kialakítása: felületkezelés, gázkezelés, - impregnálás, - vízhatlanságot biztosító védőréteg kialakítása (festékbevonat, vastagbevonat). Léteznek betonba keverendő, por alakú javítószerek is, melyek kémiai reakció eredményeképpen eltömítik a beton pórusait. A gyorsított korróziós vizsgálat során a próbatesteket 28 napos kor után

7 napig ecetsav oldatban tárolják, melynek pH-ja 3-4 közötti. Ezután vizsgálják a tömegcsökkenést, a sav felhasználását és a szilárdságot.

1. ábra Ecetsav oldatban tárolt próbakocka 7 nap után Kovács Gábor (BTC Kft.) először az easycrete betonról adott elő. Ez a beton előnyösebb az öntömörödő betonnál, mert könnyebb előállítani, rövidebb a keverési idő, könnyebb bedolgozni, hagyományos módon vizsgálható, és a sok finomrész miatt szebb felületet eredményez. Összességében véve kevesebb törődést igényel. A 4-es metró állomásain több helyen is beépítésre került. Az előadás 2. részében a CemFlow® önterülő folyós padlóbeton jellemzőivel foglalkozott. A cement esztrich előnyei: • ideális betonaljzat minden méretű kereskedelmi, lakó- és saját építésű épülethez, felújításnál és új építésnél, • jól kiegészíti a padlófűtés rendszereket, jelentős előnyökkel jár a hagyományos homok-cement padlóbetonokhoz képest, • nagyon folyós konzisztencia a minimális energia felhasználás érdekében (könnyű bejuttatás, könnyű bedolgozás és jó hőátadás a fűtéscsöveken), • csökken a felújítási munkák mennyisége, • lecsökken a bedolgozási és burkolhatósági idő. Dr. Karsainé Lukács Katalin (KTI Nonprofit Kft.) egy folyamatban lévő kutatási témáról adott tájékoztatást. A téma a beltéri ipari betonpadlók teljesítőképességének növelése, különös tekintettel a csökkentett zsugorodásra és a megnövelt hajlító-húzó szilárdságra. Az ipari padlók (beltéri) tervezése, építése 60-70 éves múltra tekint vissza. Szakirodalmi háttere jelentős, azonban


hazai szabályozása nincsen. A K+F célja a problémák (táblafelhajlás, táblaszél, táblasarok repedés) csökkentése, ajánlás kidolgozása betonösszetételre (első típus vizsgálati dokumentáció). Eddig összeállították a kísérleti tervet, milyen tényezőket vesznek figyelembe, milyen alapanyagokat használnak, a beton összetételében melyik összetevőt változtatják és hogyan, milyen tulajdonságokat vizsgálnak és mikor. A kutatási témáról eredményeket a következő rendezvényen hallhatunk. Az acélszálas ipari padlókkal kapcsolatos, folyamatban lévő kutatást Dr. Zsigovics István ismertette. A kis zsugorodású ipari padló jellemzői: 30-35 kg/m3 acélszál, maximum 170 l/m3 víz, konzisztencia: keverőtelepen 550-600 mm, CEM II/BS 32,5 R cement. A kísérletek során vizsgálják, hogy milyen hatása van a betonpadló zsugorodására és a beton nyomószilárdságára az acélszál növelésének, a víz csökkentésének, a zsugorodás kompenzáló adalékszer alkalmazásának, hogy milyen hatása van a frissbeton konzisztencia megtartására a cementfajtának, különböző mennyiségű mészkőlisztnek. A délutáni szakmai program során a résztvevők megtekintették a Ráróspuszta és Rárós között az Ipolyon újjáépülő hidat, melyet a Magyarország- Szlovákia határon átnyúló együttműködési program (2007-2013) alapján valósítanak meg.

2. ábra Az Ipolyon újjáépülő híd és a látogatók

19

Beszámoló

FÕ-TÉR-KÕ Fórum: visszhangok a Pest Budáról Ezúttal is nagy sikert hozott a FÕ-TÉR-KÕ Fórum június 8-án tartott konferenciája, amelyen a Pest Buda térkõ rendszer állt a középpontban. A fõvárosi Boscolo Hotelben összegyûlt mintegy 200 tervezõ és kivitelezõ szakember fajsúlyos elõadásokat hallgathatott meg a Semmelrock egyik legújabb – Magyarországon gyártott – termékérõl.

Az előadások közötti szünetekben néhány résztvevőtől érdeklődtünk, mi a véleményük a Pest Buda kockakőről, általában a Semmelrock termékeiről, és magáról a konferenciáról. Balogh Ágnes táj- és kertépítész a Balaton-felvidékről, Mencshelyről érkezett a konferenciára: – Igazából most szeretném megismerni ezt az új térkövet, amelyet eddig csak a hirdetésekből ismertem. A kő, amelyet itt közelről is megtekinthettem, megfoghattam, tetszik, egészen biztosan meglesz az alkalmazási lehetősége a közterületeken, de akár a kiskertekben is. Szerintem ezzel a termékkel érdemes a lakosság felé is nyitni, hiszen akár kocsibeálló is készíthető belőle, mivel ott is nagyobb terhelésnek kitett felületet kell tervezni. A konferenciá-

ról azt gondolom, hogy szakmailag folyamatosan fejlődni kell az embernek, fontos nyomon követni az aktuális újdonságokat, és persze a kollégákal is lehet találkozni, tapasztalatokat cserélni. Kesztner Andor, a kecskeméti Verbau Kft. főépítésvezetője: – Azt látom, hogy a Semmelrock az innovatív megoldásokban egy kicsit előrébb van a többieknél. Számomra például az Einstein-rendszer mindeddig ismeretlen volt, eddig nem is nagyon szerettünk ilyen köveket beépíteni, de a tervezőknek is át kell értékelniük a hozzáállásukat. Cégünknél egyébként három paraméter van, amely alapján döntünk az anyagok kiválasztásakor. Sajnos a legelső az ár, a második a minőség és mellette a partner rugalmassága. Azt gondolom, hogy a

Semmelrock esetében mindhárom feltétel adott. A területi referensek hihetetlen gyorsan és rugalmasan reagálnak az esetleges igényeinkre. Limpné Csemez Magdolna tájés kertépítész és Kollár Judit segédter vező a győri Comfort Tervező Kft.

képviseletében volt jelen a rendezvényen: – Munkánk kapcsán a Semmelrockkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, szeretjük a köveiket alkalmazni. Tervezőirodánk komplex tevékenységet folytat, tehát az útépítéstől a közműtervezésen át egészen a kerttervezésig mindennel foglalkozunk. Mivel ez a konferencia a szakmánkba vág, ezért gondoltuk, hogy nem hagyhatjuk ki. Minden újdonság érdekel bennünket, szeretjük azt, amikor új lehetőségekhez tudunk nyúlni, és a megbízáskor ezeket az új lehetőségeket szoktuk is javasolni a megbízóknak. A Pest Budát még nem alkalmaztuk, pedig nagyon érdekes kő. Az előadás alatt át is futott az agyamon, hogy milyen jó lenne egy belvárosi környezetben akár a hangulata, akár a struktúrája miatt. Mindenképpen szerencsésnek tartom, hogy eljöttünk a konferenciára, mert sok új információt is kapunk. Mangliár László, a Mangliár Építész Kft. ügyvezetője, Közterület Megújítás Nívó-díjas tervező, a kőszegi belváros rehabilitációjának tervező-

20


(


(

BETON

je, a konferencia előadója: – Kőszegen, ahol már a Pest Buda térkövet ter veztem be a belváros rehabilitációjához, most van a legnagyobb felfordulás, minden fel van törve, minden közmű szinte be van építve, és most indul a burkolás. A Pest Buda kockakőből az első 100 négyzetméter mintafelület le van rakva. Úgy látom, hogy tetszik az embereknek, pedig még nincs befugázva, nincs mellette a fű, tehát nagyon friss a dolog. Az ilyen konferenciák azért is jók, mert sok ismerős találkozik ilyenkor, a kávészünetek is mindig nagyon elhúzódnak, mert éppen a kávé végére indulnak el a jó beszélgetések, ami után nehéz visszaterelni a csapatot.

De tényleg öröm az, hogy az ember találkozhat szakmabeliekkel, amellett, hogy meg tudja tapogatni azokat a termékeket, amelyeket

fotókon vagy filmeken látott. És az sem mellékes, hogy lehet vitatkozni a gyártóval, a kollégákkal.

www.semmelrock.hu

Intelligens megoldások a BASF-tõl A BASF, a világ legnagyobb vegyipari vállalata élenjáró a ® betontechnológiában. Világszerte elismert márkáink a Glenium ® nagy teljesítõképességû folyósítószer család; a Rheobuild ® szuperfolyósítók a reodinamikus betonokhoz; a RheoFIT a ® minõségi betontermék (MCP) gyártásnál; a MEYCO a mélyépítésnél alkalmazott gépek, anyagok és technológiák terén.

Adding Value to Concrete


21

Betonpartner Magyarország Kft. 1103 Budapest, Noszlopy u. 2. 1475 Budapest, Pf. 249 Tel.: 433-4830, fax: 433-4831 [email protected] • www.betonpartner.hu Üzemeink:

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Ú t - é s H í d ü g y i Ta g o z a t kutatás-fejlesztés innovációs pénzek ésszerû felhasználása kalibrálás szaktanácsadás szakértõi tevékenység

Útügyi Vizsgáló Laboratórium (NAT által akkreditált) -

aszfalt, bitumen, bitumenemulzió beton, cement, betonacél geotechnika, kõzet adalékanyagok helyszíni állapot vizsgálatok

Gyártásellenõrzés, tanúsítás (GKM által kijelölt, Brüsszelben bejelentett) -

elõregyártott szerkezeti elemek bitumenek, aszfaltok kõanyaghalmazok cölöpök, födémek beton termékek

1097 Budapest, Illatos út 10/A. Telefon: 1/348-1062 1037 Budapest, Kunigunda útja 82-84. Telefon: 1/439-0620 1151 Budapest, Károlyi S. út 154/B. Telefon: 1/306-0572 2234 Maglód, Wodiáner ipartelep Telefon: 29/525-850 8000 Székesfehérvár, Kissós u. 4. Telefon: 22/505-017 9028 Gyõr, Fehérvári út 75. Telefon: 96/523-627 9400 Sopron, Ipar krt. 2. Telefon: 99/332-304 9700 Szombathely, Jávor u. 14. Telefon: 94/508-662

Betongyárak, építőipari gépek javítása, karbantartása, telepítése és áttelepítése, felújítása, rekonstrukciója. Betontechnológiai gépek forgalmazása.

Ligchine ScreedSaver lézervezérelt padlóbeton terítőgépek kizárólagos képviselete

Gyorsan - kiváló minõségben Kapcsolat - árajánlatkérés: E-mail: [email protected] Telefon:+36-1-204-79-83 Fax:+36-1-204-79-82 Információk: www.kti.hu

22

ATILLÁS Bt. 2030 Érd, Keselyű u. 32. telefon: (23) 523-918, telefax: (23) 360-208 e-mail: [email protected], web: www.atillas.hu 2011. JÚLIUS-AUGUSZTUS

(


(

BETON

Szövetségi hírek

A Magyar Betonszövetség hírei SZILVÁSI ANDRÁS ügyvezetõ Miniszteri Elismerő Oklevél Június 3-án az Építők Napján a betoniparban tevékenykedők közül két szaktársunk vehetett át Elismerő Oklevelet. Kiskovács Etelka a szakmai újságírás hosszú időn keresztül végzett magas szintű műveléséért, Leidál András a korszerű betonelem gyártás megvalósításában betöltött szerepéért és a dokumentációk egységesítésében végzett munkájáért kapta meg az oklevelet. A Miniszteri Elismerő Oklevélhez gratulálunk! Szomorú hír, hogy Leidál András, a Betonstar Kft. vezetője, a kiváló szakember június 15-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. A szakma mélyen gyászolja. Szakmai konferenciánk utóélete A betonipar széleskörű szakmai tudást fog össze, sok elemből áll. Az

építőipar meghatározó eleme, esztétikai hatása elkerülhetetlen, mérnök generációk munkája függ attól, hogy mi, akiknek ez az anyag a kenyéradójuk, hogyan ápoljuk, fejlesztjük az imázst, amelyet a beton már kivívott magának. A visszajelzések alapján állíthatom, hogy a szakemberek tudják, hogy milyen korszerű anyaggal bánnak. Ez kötelez arra, hogy az eddigitől is többet és sokrétűbben foglalkozzunk a betonnal. Meg kell tartani és fokozni kell a térkő gyártás elismertségét és tenni kell az elemgyártás sokszínűségének a bemutatásáért is. A szakemberek várják ezeket a szakmai találkozókat, igaz ezért előtte tenni is kell. A beton szabványt újra munkába vettük, felújítjuk. A térkő gyártás és helyszíni kivitelezés keresett szabályozása, a Beton burkolatok kézikönyve

(szerző: Brian Shackel) is felújításra, korszerűsítésre szorul. Az elemgyártás a korszerű zsaluzási lehetőségeknek megfelelően variábilis, nagyon sok lehetőséget kínál a tervezők részére, ezt a lehetőséget kell bemutatni és képviselni a képzésekben, a mindennapi életben. Ami „A beton a mai modern építészetben” című konferencia témáiban nem került feldolgozásra, az hatalmas szakterületet ölel át. A következő időszakban tematikus feldolgozásban foglalkoznunk kell a városokban megvalósuló projektekkel, amelyek azok arculatát határozzák meg. A beton nem feltétlenül csak látszó beton, szinte minden objektum statikáját erre az anyagra bízzák. Ezért „divat”független, csak minden korban másként jelenik meg. Most feladathiányos időszakot élünk. Ennek is vége lesz és visszatérünk a rendes kerékvágásba. Erre készülünk, ehhez igazítjuk szakmai képzéseinket is. Várhatóan ebben az évben a Magyar Betonszövetség akkreditációja befejeződik, amelynek birtokában a továbbképzései akkreditáltak, elismertek lesznek.

HÍREK, INFORMÁCIÓK A Magyar Közlönyben megjelent törvények, rendeletek: • 82/2011 (V. 18.) kormány rendelet a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormány rendeletek módosításáról. A kormány rendelet módosítás több kormány rendeletet is módosít annak érdekében, hogy három európai uniós irányelvnek is megfeleljen, azaz ezentúl szinte minden beruházásnál sor kerüljön a környezeti hatások vizsgálatára. Módosul a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormány rendelet és annak mellékletei, változnak a környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenységek is. Korábban csak a 314/2005. (XII. 25.) korm. rendelet mellékleteiben felsorolt tevékenységeknél, ha átlépte a mellékletben szereplő küszöbértékeket, csak akkor került sor a környezeti hatások vizsgálatára, amelyet a környezetvédelmi felügyelőség vizsgált. A módosítás

után a mellékletben felsorolt tevékenységeknél, ha nem érik el a határértéket, akkor a beruházás építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában (általános és sajátos építményfajta esetében is) a környezetvédelmi felügyelőség szakhatóságként vizsgálja, hogy a beruházás a környezetre gyakorol-e jelentős hatást Ehhez a szakhatósági vizsgálathoz szükség van egy adatlapra, amelyet a 314/2005. (XII. 25.) korm. rendelet 13. melléklete tartalmaz, és a szakhatósági állásfoglalás igazgatási szolgáltatási díj köteles. Ha a felügyelőség szakhatóságként észleli, hogy a beruházásnak jelentős hatásai lehetnek a környezetre, akkor az engedélyező hatóság eljárása felfüggesztődik, amíg a környezetvédelmi felügyelőség a 314/2005. (XII.25.) korm. rendelet szerint le nem folytatja a környezeti hatásvizsgálati eljárást. • 38/2011 (V. 18.) VM rendelet a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormány rendeletek módosításáról.


• 1160/2011 (V. 23.) kormány határozat „Az 1-es és 3-as villamos vonalak továbbfejlesztésének I. üteme a budapesti, körgyűrűs, kötöttpályás hálózat fejlesztésének részeként” című nagyprojekt támogatásának jóváhagyásáról • 1161/2011 (V. 23.) kormány határozat a Közlekedési Operatív Program keretében új, kiemelt projektjavaslatok akciótervi nevesítéséről. • 1222/2011 (VI. 29.) kormány határozat a gyorsforgalmi és a főúthálózat hosszútávú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről A kormány határozat 1. melléklete tar talmazza a nagytávú tervet térképen, mely a 24. oldalon található. A 2. melléklet táblázatosan mutatja az új nyomvonalú építéseket és kapacitásbővítést eredményező fejlesztéseket, négy ciklusra bontva (2011-2016, 20172020, 2021-2024, 2025-2027). Forrás: Magyar Közlöny, Complex Hírlevél

23

24


(


(

BETON

- a 1222/2011 (VI.29.) kormány határozat melléklete -

Gyorsforgalmi és főúthálózat hosszútávú terve

BETON BETON. MC-TechniFlow. Beton - tõlünk függ, mit alkotunk belõle JÚL.-AUG. XIX. ÉVF SZÁM

Recommend Documents