BETEGEMELÉS, BETEGMOZGATÁS 1.
Bevezetés
A betegek hordágyon vagy kézzel történő emelését-mozgatását tehermozgatásnak kell tekinteni, beleértve az üres hordágy és hordszék mentőkocsiból való kivételét, tolását, a beteg felemelését, hordszékre vagy hordágyra való helyezését. 2.
A helyszín jellegzetességei
A kivonuló mentődolgozó gyakran szembesül azzal, hogy a mentést csak kényszertartásban végezheti (pl. villamos alóli mentés, szűk csigalépcső, építkezéseken történő mentés és betegellátás, metróalagút, árokpart, gépkocsiból sérült kiemelése stb.). A kényszertesthelyzetek és a betegmozgatással járó, gyakran váratlan helyzeteket elhárító mozdulatok a szervezetre gyakorolt hatásuk miatt a gerinc sérülését vagy betegségét okozhatják. Fokozott sérülésveszélyt jelent, hogy sok esetben (műszaki okok miatt) extrém körülmények között kell a mentést elvégezni. Ráadásul a lakóépületek és lépcsőházak kialakítása olyan, hogy a hordágy nem fér el a fordulókban, nem lehet vele elfordulni. Az Országos Mentőszolgálatnál a mentőmunka során a beteg mozgatását az esetek túlnyomó többségében két ember végzi (mentő-gépkocsivezető és mentőápoló), de a fent említett extrém esetekben a hozzáférés miatt lehet, hogy valamelyikükre aránytalanul nagyobb teher jut vagy a beteget csak egyikük tudja megemelni. 3.
Gyakori foglalkozási betegségek
A fokozott fizikai megterhelés okozhatja a gerincbetegség balesetszerű, hirtelen kialakulását vagy romlását, emellett a legnagyobb terhelésnek kitett ízületnek, a térdízületnek a sérülését is. A teher/betegmozgatás során lehetséges sérülések kockázata azonban a munkabiztonsági szabályok betartásával csökkenthetők. Gerincbántalmak A gerinc testünk tartó váza, melyet az egymás alatt elhelyezkedő csigolyák alkotnak. A csigolyák között található a rugalmas mozgást biztosító porckorong. Az életkorral és a fokozott fizikai igénybevétel hatására a porckorongokon elfajulásos elváltozások fejlődnek ki. A porckorongok kocsonyás magjának víztartalma csökken, a porckorong lelapul és rugalmatlanná válik. A rugalmatlan porckorong a gerinc instabilitását idézi elő. A degenerálódott porckorong elmozdulhat, porckorongsérv is kialakulhat, amely nyomja a gerinccsatornában futó idegeket, jelentős fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozva. A porckorong kiboltosulását, illetve a porckorongsérv létrejöttét, a térdízületi porcgyűrű sérülését a betegmozgatás során egyetlen rosszul végzett mozdulat is előidézheti. Ugyancsak balesetszerűen következhetnek be a gerinc lágyrészeinek sérülései is (húzódás, szakadás, bevérzés). A gerincen az ágyéki gerinc a legsérülékenyebb szakasz, így a gerincbetegségek túlnyomó többsége a deréktájon fordul elő.
1
Térdízületi bántalmak A fokozott fizikai terhelés következtében – elsősorban középkorú segélynyújtóknál a térdízület ugyancsak elfajulásos elváltozásai talaján – a porcgyűrű sérülése is gyakoribb. A sérülés főleg guggoláskor, hirtelen hajlításkor, ill. a lábfej rögzített helyzetében a láb csavarásos elmozdulásakor keletkezik. A térdízület hirtelen fájdalmassá válik, az ízületben nem lehet vagy csak nagyon lassan lehet teljesen kinyújtani a végtagot. Később ízületi duzzanat is jelentkezik, illetve elinduláskor elkezd akadozni az ízület. Megelőzése érdekében fontos megfelelő munka-pihenési rend kialakítása; pl. újraélesztés során a komprimálást végző segélynyújtó aktuális protokoll szerint is 2 percenkénti kötelező váltása. Tartós nyomás hatására nemcsak a térdízület porcainak hirtelen sérülése következhet be, hanem a térdízület nyáktömlőinek gyulladása is. Legszembetűnőbb tünete, hogy a bőrfelület közelében elhelyezkedő nyáktömlők mozgatható duzzanatként jól tapinthatók, fájdalmasak. Lehetőség szerint puha alátét alkalmazásával csökkenteni lehet a nyáktömlőre nehezedő nyomást, mivel a nyomóerő nagyobb felületen oszlik meg. 4. A kézi tehermozgatás okozta megbetegedéseket befolyásoló tényezők A kézi tehermozgatás (betegemelés) által okozott megbetegedések kialakulását az alábbi tényezők befolyásolják: - a teher hajolgatással összekötött emelése, - kézi teher-szállítás, - kényszertesthelyzetek o leggyakoribb formái: görnyedés, térdelés, guggolás o előrehajlott felsőtest - a teher jellemzői (súly, méret, stabilitás), - a naponta megmozgatott teher súlya, - a továbbítás (előre hajlott testhelyzetben, vállon), - a továbbítás távolsága. 5.
Sérülésre hajlamosító tényezők
A beteg túl nehéz A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 127. számú Egyezménye rendelkezik az egy munkavállaló által hordozható legnagyobb teherről, de konkrét súlyhatárokat nem állapít meg. Egy adott megterhelés egyénenként különböző megterhelést okoz, függően a testi felépítéstől, az izomzat fejlettségétől, az életkortól, az aktuális egészségi állapottól és a gyakorlottságtól. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot végző szakorvos a munkavállaló egészségi és fizikai állapota alapján személyre szabottan állapítja meg, hogy mekkora terhet emelhet. Kivonuló mentődolgozó csak akkor kaphat „alkalmas” minősítést, ha a foglalkozás-egészségügyi szakorvos 50 kg feletti teher emelésére is alkalmasnak találja. A betegmozgatás során tehát arra kell törekedni, hogy a megterhelés az adott személynél a számára optimálistól tartósan ne térjen el. Amennyiben a betegmozgatást végző személy úgy érzi, hogy a beteg emelése meghaladja erejét, segélykocsit vagy a tűzoltóságot kell segítségül hívni, illetve alkalmi segítőket igénybe venni, akiket röviden tájékoztatni kell a feladattal kapcsolatos teendőkről.
2
A rendszeres, évenkénti felmérések azt mutatják, hogy mind nagyobb súlyú betegeket kénytelen a mentődolgozó mozgatni. Gyakori, hogy a szállítandó beteg súlya meghaladja a 100 kg-ot, de nem ritka a 100–150 kg súlyú beteg sem, ráadásul ehhez még hozzáadódik a hordágy súlya (típustól függően 15–23 kg) vagy a hordszék (12 kg). Még inkább megnehezíti a szállítást vagy mentést, hogy a normál méretű hordágyon ezek a betegek el sem férnek (esetenként a biztonsági öv sem éri át őket). Az ilyen extrém nehéz betegek mozgatására a Közép-Magyarországi régióban ún. „mamutkocsit” alakítottak ki egy Sprinter Mercedes típusú mentőgépkocsiból, amelyben kórházi ágyon lehet az extrém nagy súlyú és méretű beteget szállítani. A „mamutkocsi” használatára külön oktatási anyag készült. lásd: 1.sz. melléklet. A betegmozgatás során a beteg súlypontja váratlanul is elmozdulhat Előfordulhat nyugtalan, zavart beteg mozgatása során, de bármikor ijedtség következtében is, hogy a beteg hirtelen elmozdul a hordágyon, így súlypontja megváltozik, ezáltal megnehezíti a hordágyon/hordszéken az egyensúlyban tartást. Gyakori sérülésforrás, ilyenkor ugyanis valamelyik segélynyújtóra átmenetileg aránytalanul nagy teher nehezedik. Kedvezőtlen munkakörnyezet A betegmozgatás során alapvető a segélynyújtók lábainak biztonságos megtámasztása. Az egyensúly megtartásához önmagában is jelentős izomerőre van szükség, ezért a kedvezőtlen körülményekből fakadó bizonytalan testhelyzet nagyban hajlamosít munkabalesetre. A test labilis helyzete olyankor is bekövetkezik, amikor a beteg súlypontja nem lehet eléggé közel a segélynyújtó testének függőleges tengelyéhez (pl. sérült gépkocsironcsból való kimentése). Nem áll rendelkezésre elegendő hely a betegmozgatáshoz (pl. szűk folyosó, csigalépcső, lépcsőforduló, fürdőkádból kiemelés szűk fürdőszobában, ágyakkal összezsúfolt kórterem, szűk pincelejáró, kis alapterületű liftek, különböző műhelyek és az ott létesített aknák stb.); a helyszűke miatt a segélynyújtók más sérülést is elszenvedhetnek, pl. a kiálló épületrészekhez, tereptárgyakhoz történő nekiütődés következtében. A terep vagy a padozat nem biztonságos, pl. egyenetlen talaj, lépcsőkkel megtört vagy csúszós aljzat, vasúti töltés stb. Miután a betegmozgatás többnyire ismeretlen helyszíneken történik, mindig meg kell tekinteni a betegmozgatási „útvonalat”, szükség esetén még kerülő árán is módosítani kell azt. A kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében a talaj síkos vagy fagyott, és fokozott a megcsúszás, elbotlás veszélye. Különleges veszélyhelyzetek, pl. vegyi anyag jelenléte, kiömlése, tűzeset, omlásveszély stb.; katasztrófa sújtotta területeken pl. árvíz, földrengés, stb.
3
6.
A helyes teheremelés/betegmozgatás általános szabályai
A beteget segédeszköz nélkül (hordágy, hordszék) csak a lehető legszükségesebb esetben és a legrövidebb távolságra mozgassuk kézzel. A beteg mozgatása (amely a jogszabályok szerint kézi tehermozgatásnak számít) előtt meg kell tervezni a feladatot, és fel kell készülni rá. Az alábbi szempontokat kell szem előtt tartania:
gondolja át, hogy a helyszínen várhatóan milyen veszély fenyegetheti (pl. borospincében szüret után számítani kell arra, hogy a levegőben veszélyes mértékű lehet a CO2-koncentráció);
a beteg ellátását és mozgatását csak olyan zárt cipőben lehet végezni, amely a lábfejet és a sarkot biztonságosan rögzíti és fedi a lábujjakat. A láb nem csúszhat ki a cipőből;
tilos laza, lógó ruházatot, illetve olyan tárgyat viselni a kézen, amely beakadhat a beteg mozgatása közben, mert emiatt a teher súlypontja hirtelen elmozdulhat, sőt csonkolásos balesetet idézhet elő a segélynyújtónál. Ha szükséges, a karórát is le kell venni erre az időre;
a betegmozgatás területe lehetőleg legyen akadálymentes; szükség esetén ennek érdekében módosítsa a betegmozgatási utat;
megragadáskor kezei és a betegmozgatási eszköz fogantyúi ne legyenek csúszósak;
nehezítheti az emelést (különösen gumikesztyűben), ha a beteg teste is síkos (pl. izzadtság miatt), amelyre szintén ügyelni kell (az izzadtságot gézzel vagy egyéb textíliával le kell törölni a fogás helyén);
akár beteget, akár egyéb felszerelést kell emelni és hordani, mindig ügyelni kell arra, hogy a lehető legnagyobb felületen történjen a fogás;
a teher súlypontja a lehető legközelebb legyen a segélynyújtó testéhez;
az emelést egyenes derékkal, behajlított lábakkal (guggolásból), egyenletesen felemelkedve végezze;
nem sík terepen való teher/beteg szállításakor felfelé az alacsonyabb dolgozó menjen elől, lefelé menet az alacsonyabb menjen hátul;
betegmozgatás alatt a beteg súlya mindkét segélynyújtóra egyenlően nehezedjen; 4
amennyiben a betegmozgatáshoz külső segítséget vesznek igénybe, ügyelni kell arra, hogy a laikus segélynyújtók ne ugyanazon az oldalon helyezkedjenek el, a beteget minden oldalról rögzítse mentődolgozó is;
szűk helyen történő betegmozgatásnál (kivált, ha a beteg idős vagy zavart tudatú stb.) számítani kell arra, hogy a beteg váratlanul belekapaszkodhat a korlátba, az ajtókeretbe, stb. és ezáltal a súlypontja hirtelen elmozdul. Az egyensúly megbillenése következtében nemcsak a beteg sérülhet meg, hanem az őt szállító mentődolgozó dereka, válla, karja, csuklója is megrándulhat vagy megsérülhet;
a beteg hordágyon, hordszéken történő mozgatása közben – a haladás alatt – az elöl haladó segélynyújtó figyelmeztesse a hátul haladót a talaj egyenetlenségeire, síkosságára, a megcsúszás vagy elbotlás veszélyére;
mielőtt a beteget a kívánt helyre leteszik, mindig meg kell győződni arról, hogy az adott terep biztonságos-e, nem fog-e felbillenni vagy felborulni a betegmozgató eszköz, illetve nem fog-e leesni róla a beteg. A teher emelésekor az alábbiak szerint járjon el:
-
lábait helyezze a teher két oldalára, lehetőleg úgy, hogy a teste a teher fölött legyen (ha ez nem kivitelezhető, törekedjen arra, hogy teste a lehető legközelebb kerüljön a teherhez); guggolásból emeljen;
-
egyenesítse ki a hátát és egyenes, lefelé fordított karokkal emelje fel és vigye a terhet!
-
5
7.
Munkabiztonsági szabályok
Gerinc-, lapáthordágy Kimentéshez elsősorban a gerinchordágyat, a fenyegetett vagy kritikus állapotú, valamint a mozgáskorlátozott beteg kíméletes mobilizálásához, illetve – állapottól függetlenül amennyiben a kórfolyamat indokolja (pl. feltaláláskor végtaggyengeséget nem mutató stroke, stb.) a lapát- vagy a gerinchordágyat kell használni. Ezek hiányában kényszerűségből –a körülményektől függően – használható a laposra leszívott vákuummatrac is. A kíméletes betegmozgatás mellett az is előnyük, hogy a ráhelyezett beteg további mozgatásába (mentőkocsihoz szállítás, hordágyra helyezés) kettőnél több személy is bevonható, ezáltal az egy segítőre eső terhelés lényegesen kedvezőbb. Ilyenkor is a mentőegység vezetője felelős azért, hogy a betegmozgatás biztonságosan történjen. Elsősorban a lapáthordágy, de hiányában a gerinchordágy is használható a hordágyra helyezett beteg kórházi/vizsgáló ágyra történő kíméletes áthelyezésére. A beteg emelésére és mozgatására ilyenkor is ugyanazok a szabályok érvényesek. A beteg lapáthordágyra helyezése – „fellapátolása” Az előre kimért és szétnyitott lapáthordágy pengéit a beteg két oldalára tesszük, ügyelve a megfelelő elhelyezésre (a fejrész a beteg fejénél legyen).
TILOS a lapáthordágyat a beteg fölött mozgatni, átadni! Két ellátó esetén – amennyiben egyéb segítség nem vehető igénybe – kompromisszumként a nyaki gerinc védelmét pusztán merev nyakrögzítő gallérral kell megoldani. Három vagy több ellátó/segítő esetén egy fő folyamatosan MILS-t (Manuális In-Line Stabilizáció, a fej és a nyaki gerinc kézzel történő rögzítése) végez. Négy ellátó/segítő jelenlétekor az egységvezető a MILS-t, két ellátó a logrollt végzi, a negyedik segítő pedig a lapáthordágy pengéjét tolja a beteg alá. Két segítő a beteg oldalához térdel, és szabályos log-roll technikával,(a beteg egyszerre egy időben történő megfogása és görgetése) kb. 10-15 fokos szögben megemeli a beteg ellenkező oldalát, majd az egyik segítő a túloldali lapátágy pengéjét a beteg teste alá húzza.
6
Lehetőleg a levágott ruházatot is ekkor kell a beteg alá benyomkodni, melyet az ellenoldali log-roll alatt lehet eltávolítani.
A penge behelyezése után a beteg másik oldaláról kell a folyamatot megismételni. Mielőtt a második log-roll mozdulat után a beteget visszaengedik a lapáthordágyra, annak rögzítőjét össze kell csatolni, ügyelve az alábbi munkabiztonsági szabályokra.
A lapáthordágyon fekvő beteget a rendszeresített hevederekkel minden mozgatáshoz rögzíteni kell: két hevederrel a mellkas felett keresztezve, egy hevederrel pedig a csípő magasságában.
7
Munkabiztonsági előírások - a lapáthordágy összecsatolásakor és rögzítésekor ügyelni kell arra, hogy az ujjakat a reteszelő gomb ne csípje be; -
a felemelés során, az ujjak fogórész alá csúsztatásakor ügyelni kell arra, hogy a teljes tenyér a fogó alá kerüljön, és az ujjak ne szoruljanak a hordágy és a talaj közé;
-
az emelést minden személynek egyszerre kell megkezdeni, hogy a beteg súlya ne billenjen az egyik oldalra, mert ebben az esetben a szemben lévő személy ujja a hordágy és a talaj közé szorulhat; a vezénylést a mentőegység vezetője végezze;
-
az emelést nyújtott karral, behajlított lábbal, guggolásból kell megkezdeni, és ügyelni kell arra, hogy a segélynyújtók gerince mindvégig egyenes maradjon;
-
amennyiben csak előrehajolva lehetne az emelést végezni vagy a beteg súlya indokolja, több – esetleg külső – személy segítségét is igénybe kell venni. A betegmozgatás előtt a mentőegység vezetőjének tájékoztatnia kell a segítséget, hogy hogyan kell végeznie a mozgatást.
-
amennyiben a beteget hordágyon vagy hordszékben kell a mentőkocsiba betenni vagy kivenni, akkor azt a két oldalán megfogva, egyenes derékkal behajlított lábbal kell elvégezni. (az emelést – a letételt – a tehersüllyesztést is);
-
kórházi ágyból hordágyra való betegáthelyezéskor (vagy fordítva) célszerű emelést segítő eszközként igénybe venni a lapáthordágyat.
A hordágy mozgatása (mentőkocsiba/mentőkocsiból) A kinyíló és becsukó lábakkal rendelkező hordágy (VW Crafter és Mercedes Sprinter típusú mentőkocsi)
A hordágy/hordszék letétele előtt meg kell győződni arról, hogy annak minden kereke biztonságosan érinti-e a talajt, illetve hogy a hordágy/hordszék nem tud-e elgurulni, felbillenni, felborulni.
8
A gépkocsivezető a megfelelő kezelőszerkezet kioldásával megkezdi a hordágy kihúzását. A hordágy mozgatásakor mindig meg kell győződni arról, hogy lábunk vagy kezünk nem kerülhet – egy esetleges meghibásodás miatt – a váratlanul összecsukódó hordágy alá, egymásra csukódó részei közé!
A hordágy és hordszék emelését az arra rendszeresített fogantyúkkal kell végezni. A fogantyúkat nem lehet más anyaggal betekerni, befedni, illetve tilos a hordágyat az arra szolgáló fogantyú helyett más részénél fogva mozgatni, kivéve, amikor a beteget a mentőkocsiba ki- vagy beemelni kell.
A hordágy fogantyúja a váll és a derék magassága között legyen, hogy megfelelő, nem megterhelő testtartással tudja tolni/húzni a hordágyat.
9
A gépkocsivezető a hordágy hátuljánál a megfelelő fogantyúk használatával megkezdi a kihúzást, az ápoló oldalról fogva segíti.
A hordágynak mind a hátsó, mind az első lábának földre érkezésénél meg kell győződni arról, hogy a lábak teljesen kinyíltak és biztonságosan rögzültek;
Betoláskor meg kell győződni arról, hogy a sínbe kerüljenek az első lábak kerekei, majd ezt követően lehet a láb becsukását az ápoló segítségével megkezdeni;
10
A hordágy mentőkocsiba való betolását a mentőápoló oldalról segíti. A betolás után a mentőgépkocsi-vezetőnek meg kell győződnie arról, hogy a tartókeretben a hordágy megfelelően rögzült. Rögzített lábú hordágy (Toyota és Ford típusú mentőkocsi)
A gépkocsivezető kioldja a hordágy rögzítését.
A hordágyat ketten kétoldalt megfogva kell kihúzni.
11
Szabályos emeléssel-leengedéssel kell a talajra tenni (egyenes derék, behajlított láb).
Betételnél felemelés után kell betolni a vezető sínbe.
Begördítés után rögzíteni kell. Tilos! Felemelt fejrész esetén tilos átfogni a hordágykeret rúdját, mert a fejrész váratlanul lecsapódhat, és súlyos kézsérülést okozhat!
Merev lábú hordágy Amennyiben beteg nem fekszik a hordágyon, felnyitott fejrésszel nem szabad mozgatni a hordágyat (a lecsapódás veszélye miatt)! 12
Összecsukható, gurítható hordszék (VW Crafter és Mercedes Sprinter típusú mentőkocsi)
A hordszék mozgatása mentőkocsiba/ mentőkocsiból) A C típusú Crafter mentőautóban rendszeresített, összecsukható hordszéken tilos beemelni a beteget a mentőautóba, és tilos azon szállítani, mivel az összecsukható hordszék kinyitott állapotban nem rögzíthető! Az hordszéken csak a kihúzott hordágyig szabad vinni a beteget, és onnan Rautek-féle műfogás segítségével kell áthelyezni a hordágyra. A B típusú Crafter mentőgépkocsikon merev lábú hordszék van rendszeresítve, amelyhez azonban egyelőre nincs kihajtható, az horszék le- és felgurítását lehetővé tevő rámpa. Amíg ilyen rámpa nincs, a nagy magasság miatt a hordszéket a beteggel együtt tilos beemelni a betegtérbe, hanem Rautek-féle műfogás segítségével a hordágyra át kell helyezni a beteget. Csak az üres hordszéket lehet ki- és beemelni a mentőautóba! A hordszék helyes emelése Az összecsukható hordszéket a rendszeresített helyéről elővéve szét kell nyitni és a beteget beleültetni;
A mentőegység egyik tagja a beteg lába felől a betegnek háttal leguggol, és – amennyire csak lehetséges – egyenes derékkal föláll, miközben a mentőegység másik tagja a beteg hátánál a hordszék fogantyújának segítségével emeli a beteget;
13
Ketten kétoldalt megfogva kell emelni és süllyeszteni a terhet; Tilos! Mivel az összecsukható hordszék a mentőgépjárműben nem rögzíthető, ezért tilos mentőgépjárműben összecsukható hordszéken beteg szállítani! Az összecsukható hordszék kizárólag a mentőgépjárműig vagy a mentőgépjárműtől való betegszállításra használható! Merev lábú, gurítható hordszék (Toyota mentőkocsi)
A mentőegység egyik tagja kioldja a hordszék rögzítését.
Ketten kétoldalt megfogva előrehúzzák a mentőkocsi lépcsőjéig a hordszéket
14
A hordszéket két kézzel kell megemelni úgy, hogy az egyik kézzel hátul a tartókeretet kell fogni, a másik kézzel a kihúzható fogantyút, ügyelve arra, hogy a hordszék a beteggel együtt mindig egyensúlyban maradjon.
A kiemelt hordszéket – amennyire csak lehetséges – egyenes derékkal, guggolva kell a talajra helyezni.
15
A horszék mentőgépkocsiba való helyezése ugyanilyen módon, de fordított sorrendben történik, és a behelyezés után meg kell győződni arról, hogy a hordszék biztonságosan rögzült-e a tartószerkezetben. Merev lábú, gurítható hordszék (Ford mentőkocsi)
A mentőegység egyik tagja a rögzítést kioldja.
A rögzítés kioldása után egyik kezükkel a hordszék kihúzható fogantyúját (betolt állapotban) fogják.
Másik kezükkel a hordszék tartókeret felső részét ragadják meg.
16
A hordszéket hátrahúzzák az ajtókeret széléig.
A hordszéket kissé hátradöntve a talajra helyezik.
A talajra helyezést guggolva, és (amennyire csak lehetséges) egyenes derékkal kell végezni.
17
A hordszék mentőkocsiba helyezése ugyanilyen módon, de fordított sorrendben történik, és a behelyezés után rögzíteni kell, majd meg kell győződni arról, hogy a hordszék biztonságosan rögzült a tartószerkezetben. Tilos! A hordszék beemelését és kivételét tilos úgy végezni, hogy az egyik személy a betegtérből előrehajolva emel. Merev lábú, gurítható hordszék (VW Crafter mentőkocsi) A hordszéken mobilizált beteget nem lehet a VW Crafter mentőkocsiba behelyezni, ezért behelyezés előtt a beteget a kihúzott hordágyra kell fektetni és így behelyezni. A hordszékről a hordágyra való áthelyezést a Rautek-féle műfogás alkalmazásával kell végezni.
A Rautek-féle műfogás alkalmazásához a beteget el kell fordítani a hordszékben, amelyet közvetlenül a mentőgépkocsiból kivett hordágy mellé kell gurítani.
18
Az ápoló, lábait behajlítva, a lehető legegyenesebb derékkal a beteg hónalja alatt átnyúlva egyik kezével a beteg a csuklóját, a másikkal a beteg könyöke alatt az alkarját megfogja. A gépkocsivezető a beteg keresztbe rakott lábát az alsó lábszárnál és a térd alatt fogja meg.
A beteg biztonságos megfogása után, kiegyenesedve kell végezni a beteg felemelését.
A beteg áthelyezése a hordágyra.
19
