Beszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály
A beszéd
Beszédkutatás, fonetika Tárgya: - Beszéd képzése, artikuláció - A beszéd akusztikai jellemzői - Észlelés, percepció Felosztásai: - Artikulációs - Akusztikai - Percepciós Ill. - Szegmentális - Szupraszegmentális
- Fül-orr-gégész? - Akusztikus/fizikus? - Audiológus/neurológus? (Ladefoged 1987)
Szép a cipőd./? …
Kezdetek • Kb. i.e. 800-as évektől • India, szanszkrit grammatikák, pl. Pāṇini: grammatikájában a szanszkrit ejtés leírása (i.e. 400-350) • Később: • Görögök, rómaiak (pl. Platón, Arisztotelész, Dionüsziosz Thrax, Ciceró): kevés fonetikai gondolat, de máig használatosak; retorikai szempontok • Arabok, perzsák (kb. i. sz. 7. századtól; pl. Sibawayhi) • Kínai, japán • Nyugat-Európa: 1100-as évek (Izland, Anglia)
Önmegfigyeléstől a modern technikáig • A korai eredmények szükségszerűen önmegfigyelésen alapultak. • Később: egy-egy specifikus eszköz alkalmazása
• Ma már összetett felvételkészítő eszközök és elemzőszoftverek
• A kísérleti fonetika kezdete Rousselot abbéhoz köthető (1897–1908)
• Objektív, ellenőrizhető adatok szükségességét hangsúlyozza Balassa József és Gombocz Zoltán (1900-as évek kezdete)
Artikulációs vizsgálatok • Palatogram/lingvogram: • fekete tus + főtt keményítő + gumi arabicum; később: orvosi szén + kakaó; • majd: műszájpadlás • Balassa József, 1887 • Gombocz Zoltán, 1908 … • Csűry Bálint, 1936: nyelvjárás
Bárczi Gusztáv, 1928
Istenes Károly és Füzesi Árpád, 1933: Phantophon – mozgatható szervek
• Hegedűs Lajos, 1935, 1936; • Simonyi Béla, 1942: első magyar hangalbum • Bolla Kálmán, 1982: több technikát is alkalmazó atlasz
Hangszalagrezgés vizsgálata • Gombocz Zoltán (1900): német és francia felpattanó zárhangok zöngéssége
• Garcia Manuel találta fel a gégetükröt (énektanár) • (Czermák János, 19. sz.: újra-felfedezi, alkalmazza: az uvula mozgása nem független a magánhangzó-minőségtől) • Balassa József, 20. sz. kezdete: hangszalagok állása
Az akusztikai kutatások kezdetéről • Wittmann Ferenc, 1887-89: első oszcillográf készítése
• Kimográf: eredetileg vérnyomásmérés – intenzitásmérésre használták • Spektrográf: eredetileg rejtjelezési célok • Klug Nándor, 1898: a formáns fogalmának leírása (az elnevezés későbbi) • Kohn Gyula, 1904: magyar magánhangzók első elemzése
A 20. század közepétől egyre több kutatás, pl.: • Beszédhangok akusztikai szerkezete, koartikuláció • Patologiás beszéd: pl. skizofrének szünethasználata, gége nélküli beszéd, kóros gyermeksírásminták • Szupraszegmentális elemzések: mondattípusok prozódiai szerkezete, társalgások és kvázimonologikus beszédtípusok összevetése • Beszédtechnológiai fejlesztések: beszélőfelismerés, beszédszintézis, beszédfelismerés • Spontánbeszéd-elemzések térnyerése
pl.: Magdics Klára, Szende Tamás, Bolla Kálmán, Gósy Mária, Olaszy Gábor, Nikléczy Péter, Markó Alexandra
A megfigyeléstől a beszédszintézisig
• Kempelen Farkas, 1791: artikulációs alapú beszélőgép, fonetikai tárgyú könyv (a képen 20. századi utánépített verzió: Nikléczy Péter és Olaszy Gábor, MTA NyTI)
• Később akusztikai alapú beszédszintézis • Gósy Mária – Olaszy Gábor – Hirschberg Jenő, 1982: GOH
Beszéd- és beszélőfelismerés Gáti Béla, 1909: a telefonáláshoz szükséges sáv Gáti Béla, 1910; Tarnóczy Tamás, 1941: beszédfelismerés kezdete
Ma: Összefüggő beszéd felismerése, főként: műszaki egyetemek Beszélőazonosítás, -detektálás: Nikléczy Péter, Gósy Mária, Beke András, MTA NyTI
Adatbázisok • Hanglemezektől, magnetofonszalagoktól a mai tárkapacitásig • Zajos környezettől a csendesített helyiségig Hegedűs Lajos, 1940-50-es évek BUSZI: 1985-től (MTA NyTI) Szalag Korpusz (MTA NyTI) Ma: többnyire csendesített helyiségben, azonos feltételek között rögzített felvételek pl. BEA 2008 óta (Gósy et al., 2012), cél 500 fő, több szintű annotáció (MTA NyTI)
Köszönöm a figyelmet!
Állandó kiállítás az MTA Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztályán Előzetes bejelentkezés szükséges.
