Beszámoló. Vietnám tanulmányút március Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány. Blahó Györgyi

Vietnám 2004. március 1-21.

Blahó Györgyi

Beszámoló Vietnám tanulmányút – 2004. március 1-21. Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány Blahó Györgyi

A CIDA (Canadian International Development Agency) ODACE (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) programjának keretében a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (www.demnet.org.hu) számára lehetőség nyílott, hogy egy háromhetes vietnámi tanulmányúton vegyen részt. Az utazás célja egyrészt, hogy helyi tapasztalatokat szerezzünk a vietnámi non-profit szektor működéséről, hogy képet alkothassunk a fejlesztési projektek hátteréről és mibenlétéről, illetve, hogy a szűk időkereten belül a legmélyebbre ható felmérést végezzünk a működő szervezetek igényeiről, nemzetközi együttműködések lehetőségeiről. Célunk volt másrészt, hogy megismerjük a CIDA szervezeteinek vietnámi jelenlétét, munkáját és fejlesztési programjait. A tanulmányút koordinálására a CIDA az Alternatives képviseletében (www.alternatives.ca) – mely főként a nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó szervezetek régión belüli kapacitásépítésében, tengerentúli tanulmányutak szervezésében és lebonyolításában működik közre - Alexandra GILBERT-et választotta ki. A helyben megszerzett tapasztalatok és kapcsolatok birtokában háromoldalú együttműködések lennének kialakíthatók a jövőben, amelyben a CIDA a kanadai, a magyar kormány külügyminisztériuma (www.kulugyminiszterium.hu) a magyarországi szervezetek költségeit fedezné egy vietnámi projektben. Értesüléseink szerint elmondható, hogy több mint 100 INGO működik és tart fönn irodát Vietnámban, melyek székhelye főleg a fővárosban, Hanoiban és a déli Ho Si Minh-városban (Saigon) található meg. Ezen kívül közel háromszáz szervezet van jelen valamilyen projekt keretében, melyek leginkább a dél-amerikai, nyugat-európai ázsiai térségekből és a dél-kelet ázsiai szigetvilágból érkeznek. Legtöbbjük szoros együttműködésben dolgozik a vonatkozó minisztériumokkal, térségek és nagyvárosok tanácsaival, vagy a civil szervezetek olyan központi szerveivel, mint például a Női Front (Viet Nam Women’s Union). A vietnámi közigazgatási rendszeren belül több minisztériumnak és egyéb hivatalos testületnek van jogosultsága az INGO-k bizonyos tevékenységeinek felügyeletére. A külföldi civil szervezetek segélyezési és fejlesztési tevékenységét koordináló helyi hatóság a People’s Aid Coordinating Committee (PACCOM) – a kormány felhatalmazásával 1989-ben jött létre a VUFO egy speciális alszervezeteként (Viet Nam Union Friendship Organisations), abból a célból, hogy a külföldi non-profit szervezetek működését elősegítse, és koordinálja segélyezési és fejlesztési programjaikat. A PACCOM tulajdonképpen összekötő hidat képez az INGO-k és a helyi potenciális partnerszervezetek között. Emellett adminisztratív és programtámogatást is nyújt igény szerint. (Kontakt: Head Office: 105A, Quan Thanh St., Ha Noi, Vietnam, Tel: 84-4-843-6936/7, Fax: 84-4-845-2007, e-mail: [email protected]; Branch Office: 9 Le Duan st., Ho Chi Minh City Tel:84-8-825-0372, Fax: 84-8-822-2436) Megtudtuk, hogy Vietnámban a ’civil társadalom’ jelentése enyhén kormány-ellenes felhangokkal telített. Míg a gyűjtőszervezeteket (Mass-organisations, Women’s Union, Farmer’s Union etc.) a kormány hozta létre és finanszírozza is, addig a helyi vagy külföldi

1


Blahó Györgyi

NGO-k jelentősége enyhén kormányellenes tartalommal telített. Emellett léteznek persze bizonyos szakmai szervezetek, kutató intézetek (Pl. VUSTA – Vietnam Union on Science and Technology Association), amelyek a lehető legnagyobb függetlenséget élvezik szervezeti szinten. A legkisebb egységeknek a ’közösségi csoportosulások’ tekinthetők, amelyek bizonyos helyi feladatok megoldására állnak össze. Ez a csoportosítás azonban nem tekinthető véglegesnek, mivel folyamatos átalakuláson megy keresztül az ún. civil szektor. Az NGO-k előnye talán abban áll, hogy tagság nélkül is tudnak dolgozni, azonban az őket övező törvényi háttér nem stabil. Számtalan politikai, pénzügyi, társadalmi érdek áldozata az NGO-törvény. Külföldi NGO-k három típusú engedély birtokában lehetnek, illetve szükséges egy ezek közül bizonyos szintű jelenlétre, tevékenységre Vietnamban: - Permit for Operation: ha a szervezet hivatalosan bejegyzett a származási országának megfelelő törvények szerint; ha világos alapszabállyal, képviselőkkel és célokkal rendelkezik; már lebonyolított vagy szeretne lebonyolítani fejlesztési vagy humanitárius segélyezési programokat Vietnámban, amelyek összhangban vannak a Vietnámi Állam főbb politikai elképzeléseivel, és tiszteletben tartja a vietnámi törvényeket és szokásokat. - Permit for the Establishment of Project Office: abban az esetben, ha megfelelnek az előbbi feltételeknek, és emellett az illetékes hatóságok által olyan jóváhagyott projektjük van, amennyiben programjaik rendszeres adminisztratív jelenlétet és felügyeletet kívánnak meg tőlük. - Permit for the Establishment of Representative Office (in Hanoi): ha a legelső kategória feltételeinek eleget tesz; ha legalább 2 éves projekt-lebonyolítói tapasztalattal rendelkezik Vietnámban; ha 2 éves jelenléte alatt soha nem került összeütközésbe a hatóságokkal és a vietnámi törvényeket és szokásokat tiszteletben tartotta; ha megvalósítható, hosszú távú (két vagy több éves) a hatóságok által jóváhagyott projekttervvel rendelkeznek (További részletes információk a külföldi NGO-k vietnámi működéséről és a szükséges engedélyek beszerzéséről lásd a PACCOM vonatkozó dokumentumait.) A VUFO-NGO Resource Centre http://www.ngocentre.netnam.vn – ahol a hivatalos program első állomásaként látogatást tettünk – az INGO közösség önkéntes kezdeményezése nyomán jött létre, mely fő feladatának tekinti a külföldi szervezetek és azok helyi partnereinek kapacitásépítését. Elsősorban információhoz, a forrásokhoz és tapasztalatokhoz való hozzáférést biztosítja, illetve ezek átadását célozza meg abban a reményben, hogy ezzel hozzájárul az INGO-k minőségi munkájának javításához. Vállalt feladata ezen kívül, hogy kapcsolatot tartson fönn az INGO-k és olyan más, fejlesztési kérdésekben érintett szereplők között, mint például a kormányzati szervek, donorok és helyi civil szervezetek. (1. NGO partnerszervezetek adatbázisának bővítése: INGO Directory 2003-2004; Vietnamese NonGovernmental Organization Network Hanoi 2002; Directory of Vietnamese Non-Government Organizations – Working for Hunger Eradiction, Poverty Reduction and Community Development in Vietnam Hanoi, May 2002, melynek érdekessége, hogy a témával kapcsolatos gyakori angol kifejezések vietnámi megfelelői szószedet formájában mellékelve megtalálható. 2. A külföldi szervezetek és a Kormány közti kapcsolat erősítése. 3. Resource Centre tagság – hírlevél, rendezvények stb.) A külföldi NGO-k főbb tevékenységi területei: • Egészségügy: HIV/AIDS, élelmezés, alapvető egészségügy ellátás; • Szegénységcsökkentés lsd.: Comprehensive Poverty Reduction and Growth Strategy (CPRGS) Hanoi, May, 2002, The Socialist Republic of Viet Nam; • Oktatás: iskola előtti, általános és közép iskolai, egyetemi és szakmai képzések; 2

Vietnám 2004. március 1-21. • • • • • •

Blahó Györgyi

Nemi esélyegyenlőséggel (gender) és gyermekekkel kapcsolatos kérdések; Mezőgazdasági fejlesztés, mikro-hitel; Katasztrófa-elhárítás és segítségnyújtás; Növény-, és állatvilág megóvása; Háborús áldozatok és családjainak támogatása; Kutatás és tanácsadás tisztességes versenyfeltételek a mezőgazdasági, halászati és más közösségeknek; Önkéntes-küldés Kapacitásépítés és intézményfejlesztés.

• • • Mint az Institut of Sociology, Hanoi vezetőivel való találkozás során kiderült, a civil szervezeteknek négy fő típusa létezik Vietnámban: 1. Tömegszervezetek (mass-organisations – pl.: Women’s Union, Youth’ Union, Farmer’s Union etc.); 2. Szakmai szervezetek (professional organisations) 3. Témaspecifikus szervezetek (pl. mozgássérültek) 4. Szakszervezetek, kamarák, üzleti szférában tevékenykedők érdekvédelmi szervezetei. Ezeken kívül léteznek vidéki, nem bejegyzett, önállóan tevékenykedő kisebb közösségek, csoportosulások is. Jellemző a Master és Phd. képzés. Több ország egyetemeivel nemzetközi kapcsolatban állnak, csereprogramokat bonyolítanak le. Külföldi NGO-kal együttműködve kutatásokat és felméréseket végeznek. A felsőoktatási intézmények, kutatóközpontok és külföldi szervezetek közti kapcsolat nagy vonalakban az együttműködés keretében úgy írható le, amelyben az egyetemek által folytatott kutatásokat helyi NGO-k koordinálják és az ehhez kapcsolódó fejlesztési és egyéb projekteket INGO-k támogatják. Kutatásokat vidéki térségekben és városi környezetben egyaránt végeznek a megváltozott és rendkívül összetett társadalmi-gazdasági helyzet mélyebb megértése és a célzott, hatékony fejlesztési projektek tervezése és kivitelezés érdekében. Kontakt: To Duy Hop (Ph.D, Professor, Senior Researcher, 27 Tran Xuan Soan St., Hanoi, Tel: 9-713-619, 84-4-978-4630 Fax: 9-784-631, email: [email protected], [email protected] ) Történeti, politikai-gazdasági és társadalmi háttér Vietnám jelenlegi gazdasági-politikai berendezkedésének kezdete az „Újraegyesítés-től” 1976 júliusától, a Vietnámi Szocialista Köztársaság létrejöttétől, az amerikaiakon aratott győzelemtől datálható. Ekkor a kommunisták azonnal Ho Si Minh-város-ra változtatták Saigon régi nevét, és a hirtelen győzelemmel együtt járó tanácstalanság lett úrrá az egész országban. A háborúra berendezkedett, nem funkcionális gazdasági helyzet, a vegyi fegyverektől (’agent orange’) fizikailag és mentálisan is megmérgezett vidéki emberek, a politikai szeparáció és a külföldi segélyek elmaradása volt jellemző. Egyesek a szocializmusba való nagyon gyors átmenetet akartak megvalósítani (pl. kollektivizálás a mezőgazdaságban), míg alapvető, súlyos problémák jelentkeztek országszerte: nagyarányú munkanélküliség, analfabetizmus, prostitúció, drogfüggőség és bűnözés. Noha csekély előnnyel járt ezeknek az embereknek a gazdaságokba való integrálása, viszont a kollektivizálás alapvetően végzetes következményekkel járt a déli országrész gazdaságára nézve. Manapság erre vonatkozó kritikus hangokat és megjegyzéseket ritkán hallani. Kivételt talán csak néhány ún. kutatóintézet képez, amelyek kvázi függetlenségben dolgoznak, azaz nem tartoznak szorosan egyetlen felsőoktatási intézményhez és helyi vagy centrális hatósághoz sem.

3


Blahó Györgyi

Az előzetes ígéretekkel ellentétben tömegesen ítélték el a korábbi rezsim kiszolgálóit („ellenforradalmárok”), és kényszermunkatáborokba hurcolták, bírósági perek nélkül elítélték őket, s közülük csak néhányan tudták szabadságukat megvásárolni, vagy a szomszédos országokba menekülni (Kambodzsa). A kommunisták korábbi ellenségei és azok családtagjainak diszkriminációja a mai napig érezhető: sok esetben nem jutnak hozzá a ’ho khau’ engedélyhez, ami nélkülözhetetlen az iskolalátogatáshoz, munkavállaláshoz, mezőgazdasági terület vagy ház birtoklásához, illetve üzleti tevékenység folytatásához. A kambodzsai polgárháború vetett véget Vietnám politikai és gazdasági szeparációjának, és megkezdődött a külföldi befektetési törvénykezések liberalizációja, a vízumszabályozások enyhítése. 1969-ben Svédország volt az első, aki diplomáciai kapcsolatot létesített Vietnámmal, majd sorra követték más nyugati országok. Kisebb vállalkozások és külföldi befektetések húzhattak némi hasznot a törvények liberalizációjának következtében. Emberek tömegei váltottak a korábbi mezőgazdasági-vidéki létformáról a poszt-indusztriális felé és piacgazdaság újonnan támasztott igényeinek eszelős gyorsasággal igyekeztek megfelelni. A gazdasági reform következtében Vietnám Thaiföld után a világ második legjelentősebb rizs-exportőrévé lépett elő. A liberalizációnak jelentős kihatása volt a külföldi vegyes-vállalatok megjelenésére – melyek sokszor valódi föld-spekulációk voltak, hiszen külföldi csak vegyes-vállalkozásban egy helyi céggel együtt vásárolhatott területet. Mindeközben azonban kiderült, hogy Vietnám sem tudja magát mentesíteni a nagyarányú növekedés következtében egyre súlyosbodó szociális problémáktól. A vidék és város eltávolodását és a városokba való beköltözők tömegét eredményezte, illetve a vidéki etnikai kisebbségek kizárását a piac által nyújtott lehetőségekből.(a kormány által el nem ismert jelentős fekete-munka, prostitúció, korrupció, külföldi cégek embertelen bánásmódja… stb.) Hamarosan szárnyra kaptak olyan híradások, melyek szerint Vietnám mégsem a befektetők legvonzóbb országa, nem a legkedvezőbb körülményeket tudja biztosítani a vállalkozásokhoz… etc. Ennek ellenére Vietnám továbbra is kedvelt célországa maradt a két-, illetve háromoldalú segélyezési, fejlesztési programoknak. 1995 júliusában Vietnám tagja lett a Dél-Kelet Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN), és ugyanebben az évben jelentette be Bill Clinton hivatalosan, hogy a vietnámi-amerikai kapcsolatok normalizálódtak. 2000-ben alapították meg Vietnám első értéktőzsdéjét, mint a régóta várt privatizáció előfeltételét. A nagy állami vállalatok privatizációja még nem kezdődött el, csupán jelöltek vannak (Vietnam Airlines, a banki szektor, és a telekommunikációs cégek). A WTO-hoz való csatlakozás 2005-re várható. Vietnám politikai berendezkedésére jellemző, hogy a Kommunista Párt (1996-ban 2,2 millió tagot számlált), az állam és a társadalom legfőbb irányító ereje. A Központi Tanácsból, Politikai Hivatalból és az Állandó Politikai Hivatalból áll (Politburo) és rendesen minden 5 évben ülésezik. A pártelnöki pozíciót Ho Si Minh halála óta nem töltötték be. A legnagyobb hatalommal rendelkező szerv a Politburo, melynek 12 tagja van (a párt mindennapi működésére van rálátása, és bizonyos előírásokat adhat a kormány számára). A Központi Tanács választja meg közvetlenül, melynek tagjai egyszer vagy kétszer ülésezik évente. Az egykamarás Nemzetgyűlés a legmagasabb törvényhozói szerv 500 körüli képviselővel, mely tulajdonképpen megerősíti a Politburo és a párt törvényjavaslatait, és a Köztársasági elnököt és a miniszterelnököt 5 évre választja meg tagjai sorából. Az Állami Tanács az ország közös elnökségeként működik. Korrupció nincs, viszont számolni kell vele (…), mely részben Kínához hasonlóan a gerontokráciának köszönhető. 25 minisztérium követi a Miniszterek tanácsának utasításait. A hivatalos állásfoglalás ellenére nem érvényesül a nemi esélyegyenlőség a felső vezetésben (1945 óta nincs női tagja a Politburonak). A túlburjánzó bürokrácia okozóit legfőképp a középszintű vezetésben kell keresni. A földtulajdonlással kapcsolatban elmondható, hogy a földterület az államé, de a tulajdonjog az egyes embereké. Szegénységi küszöb alatt a lakosság 32%-a él, és a teljes lakosság 56%-a jut tiszta ivóvízhez. A népsűrűség 231 fő/km2, de helyenként – főleg nagyvárosokban ez lehet 1000 fő/km2 is. Vietnámban 53 etnikai kisebbség él. Kínával szemben még mindig élnek a határ problémák. Emellett megoldandó problémát jelent, hogy a mai napig Vietnám a fő ellátója Kína legolcsóbb munkaerőinek és a prostitúciónak. További gondokat okoz például, hogy a fél vietnámi – fél kínai gyermek nem kap hivatalos papírokat egyik államban sem, ezért nem tudja elkezdeni tanulmányait. Az emberkereskedelem és prostitúció egyébként is nagy probléma a térségben, mivel ellentétben az európai viszonylatokhoz, itt a prostitúció

4


Blahó Györgyi

egy választható ’szakmaként’ tételeződik sok nő életében, mint lehetséges pénzkereseti forrás. Ezzel nem keres jobban, mint bármely más szakmában, ezért épp olyan megfelelő, mint bármi más.

Az izolált, központi tervutasításos, barter-gazdálkodásból a keményvalután alapuló szabad piacgazdaságba való átmenet még nem fejeződött be, és számtalan társadalmi, gazdasági, közigazgatási, adminisztratív és oktatási reform megvalósítását követeli. Az ezeket kiszolgáló átalakulási folyamatok részben már elkezdődtek, részben pedig stratégia szintjén fogalmazódtak meg a vezetés különböző szintjein. Igyekeznek úgymond a nemzeti érdekek megtartása mellett az intézmények irányításában, és a társadalmi-gazdasági fejlesztési tervek és stratégiák kialakításában egy ésszerű dekoncentrációt a helyi hatóságok autonómiájának gyakorlása érdekében megvalósítani. Célul tűzték ki, hogy az összes elérhető helyi erőforrást a helyi társadalmi-gazdasági fejlődés szolgálatába állítják, mely így az egész ország átfogó fejlődéséhez is vezethet. Ebben az értelemben megnövelik a helyi közösségek erejét és felelősségét a helyi adminisztratív feladatok ellátásában, különös tekintettel azokra az ügyekre, amelyek a magánszektor fejlesztése és a befektetési tervek meghatározásához, a kiadásokhoz, a költségvetéshez, az adminisztratív feladatok ellátásához és a helyi adminisztratív személyzet alkalmazásához tartoznak. Vietnám négy adminisztrációs szintre osztható: - Kormányzati; - tartományi (összesen 61 tartomány – tinh thanh -, amelyből három város: Hanoi, Ho Si Minh-város és Haiphong); - kerületek; - helyi közösségek. A 2002. február 20-i rendelet a helyi hatóságok és a nemzetközi együttműködések viszonyáról kimondja, hogy a helyi hatóságoknak saját kompetenciájukon belül joguk van törvényes keretek között nemzetközi egyezményeket aláírni. Ilyen egyezmények aláírásához szükség van a Vietnámi Külügyminisztérium előzetes engedélyére, amelyet egyeztettek a Vietnámi Belügyminisztériummal is. Ezzel kapcsolatban az alábbi tisztázandó kérdések merülnek fel: - a helyi hatóságok törvényes státuszának megállapítása autonómiájuk és felelősségük növelése érdekében; - a helyi hatóságok szervezeti modelljének tisztázása a területi szerkezet szerint - a tanács helye és szerepe helyi szinten; - különbségtétel a rurális és a városi térségek közt; - a Tanács felülvizsgálatának és reprezentációs szerepének növelése; - a Tanács hatékonyságának növelése, tagjai szerepének és felelősségi körének tisztázása; … - tervezés: növelni a helyi autonómiát (egészen onnantól, hogy ne kerüljön ütközésbe a nemzeti tervvel); - költségvetés: a pénzügyi bevételek és kiadások hatékonyságának növelése; - szervezet és személyi vezetés: nagyobb önállóságot a vezetőség és annak személyi összetételének meghatározásában; - a közszolgálat intézménye: tisztázni a felelősségi és kompetencia kört a hatóság minden szintjén. A végső cél helyi kezdeményezéseket inspirálni és azokat minél jobban a valós, helyi viszonyokra adaptálni. Meglévő gyengeségnek számít, hogy a mai napig nincs világos és racionális különbségtétel a központi állam és a helyi hatóságok közt a feladat és hatáskör tekintetében. Mindenképp növelni kellene a tartományok autonómiáját a helyi gazdaságfejlesztés, a közpénzekből finanszírozott befektetési projektek és 20 millió dollár értékhatárig a külföldi befektetési

5


Blahó Györgyi

projektek fölött. Nyilvánvalóbb szétválasztása lenne szükséges a központi és helyi költségvetésnek. Meg kell hagyni tehát a központi kormány szükséges helyét az országos vezetésben (intézményi háttér, kontroll, országos politika …etc.) kapcsolódva mindeközben a helyi hatóságokhoz és nagyobb autonómiájukhoz a helyi döntéshozatalban. Egy nemzetközi megállapodás előkészítésének a megkezdése előtt a tartomány vagy város vezetőinek írásban egyeztetnie kell a Külügyminisztériummal és az együttműködés tárgyához tartozó vonatkozó minisztériummal. A miniszternek meg kell fontolnia a nemzetközi együttműködés tartalmát, és az együttműködés írásos megfogalmazása vietnámi nyelven is meg kell jelenjen. Meg kell becsülnie az együttműködés a társadalmi, gazdasági, politikai és pénzügyi tervekre való hatását. 15 napon belül a miniszter írásban elfogadja vagy elutasítja a kooperációt. Csakis ennek a döntésnek a birtokában lehet bármilyen nemzetközi egyezmény előkészítését elkezdeni. A fenti szempontok alapján Vietnám két területén szereztünk konkrét tapasztalatokat. Egyik ezek közül Thua Thien Hué tartomány Vietnám középső területén, illetve Ho Si Minhvárosban, a déli országrészben. Thua Thien Hué tartomány fontosságát hangsúlyozva a kormány a nemzet fejlesztési és integrációs folyamatának kezdetének kulcsfontosságú gazdasági zónáját Huéba teszi, és kezdeményezi külföldi befektetések meghívását. Ennek jegyében 9 vegyesvállalat vetette meg lábát a megyében, különböző partner cégekkel (japán, francia, amerikai, osztrák, német etc.) Rendkívül jó földrajzi adottságai mellett sok tekintetben azonban hiányt szenved. A tengerpart lehetőséget nyújt a halászatra, az itt megtalálható történelmi emlékművek rendkívüli vonzóerőt jelentenek a turisták számára, és a szomszéd országokhoz való közelség a gyakori és rendszeres áruszállítást tesz lehetővé. Mindemellett nagyarányú szegénység létezik – Vietnámban a szegénységi küszöböt 1 USD/napra teszik (megjegyzem, hogy az utóbbi években jelentős eredményeket értek el a szegénységcsökkentés terén, viszont a szegénységi küszöb fölé kerültek helyzete egyáltalán nem mondható stabilnak, bármikor visszaeshet. Huéban élnek az ún. ’boat-people’, hajólakók, akik a várost átszelő Parfümfolyón kisebb-nagyobb csónakokban, hajókban tengetik életük nagy részét). A középső országrészben erősen érezteti hatását a háború maradványaként az Agent Orange is, melyből kifolyólag sok sérült és torz gyermek születik a mai napig, és emellett komoly károkat tudnak a természeti eredetű katasztrófák is okozni. Éppen ezek miatt a tartomány nemzetközi szervezetekkel a jövőben leginkább az egészségügy, az oktatás és a bevételserkentés (income generating, micro-credit) területén keresi a kooperáció lehetőségét. Hosszabbtávú stratégiájában is szerepel, hogy fenntartsa a kommunikációt bizonyos ODA, FDI és NGO partnerekkel bizonyos fejlesztési projektek érdekében. Mindezeket szolgálja a fenntartható fejlődést elősegítő projektek és a helyi emberek továbbképzése …etc. A mindennapi létet veszélyeztető problémák mellett határozott szándékuk, hogy erősítik a helyi szervezetek saját kormányzásukban való minél aktívabb részvételét. A kitűzött társadalmi-gazdasági célok elérése érdekében azonnal hozzá szeretnének látni - az off-shore halászat fejlesztéséhez, - intenzív ráktenyésztéshez, - az édesvízi haltenyésztés területét 3-5000 ha-ra emelni, - turizmus fejlesztéshez (történelmi emlékművek, mint gyakran látogatott turista helyek, Bach Ma-hegy és nemzeti park, Hue festival etc.) - erdő újratelepítéshez - társadalmi-gazdasági alapú projektek lebonyolításához a hegyvidéki területeken infrastruktúra telepítése céljából, - ivóvízkezeléshez és úthálózat javításához a vidéki térségekben,

6


Blahó Györgyi

- Hue város felújításához (vízcsatorna belga ODA támogatásból, elektromos hálózat, úthálózat, hídépítés, közvilágítás etc.) - Szeretnék javítani a turizmust, informatikai technológiákat, software gyártást, tanácsadó ügynökségek szolgáltatásait a marketing, kutatás és tervezés területén és robbanásszerű fejlődést az Internet hozzáférésben. - Különös figyelmet kívánnak fordítani a közigazgatás reformjára, a bürokrácia csökkentésére, az adminisztratív folyamatok egyszerűsítésére és a kormányzati szervek és közalkalmazottak felelősségi köreinek felülvizsgálatára. Céljuk az eddigi munkastílus reformja, a döntéshozás és tárgyalástechnika színvonalának javítása, az egyes ügynökségek és területek viszonyainak tisztázása és a kormányzati alkalmazottak képzése és átképzése. - Kedvező elő-befektetési politika kialakítása: kedvező feltételek nyújtása ipari parkokban, különös tekintettel a high-tech és exportcégek számára. A fent felsorolt szempontok miatt külön találkozót kezdeményeztem a Hue tartomány Külügyi Osztályával - Department of Foreign Affairs, Hue -, ahol megtudtam, hogy még mindig nagy problémát jelent a szegények bevonása a munka világába. Az életkörülmények stabilizálása érdekében szakképzéseket szerveznek és a micro-credit segítségével próbálják elindítani őket egy saját vállalkozás irányába. Alapvető problémák vannak az egészségügyi ellátás terület és, kevés orvos és ápoló van. Képzéseket terveznek nemcsak orvosi téren, de a családtervezés fontos ismereteire támaszkodva is. Az oktatásra jellemző, hogy az iskolák épületei gyakran életveszélyes állapotban vannak, és alapvető tanulási segédeszközök hiányoznak. Emellett a tanárok szakmai felkészültsége is nagyon alacsony. Céljuk, hogy a jövőben bevonják a helyi közösségeket is az oktatásba. Turizmus területén is lenne javítani való, hiszen a meglévő utazási irodák közt nincs meg a megfelelő összhang és kapcsolat. Összefogással sokkal hatékonyabbak lehetnének. Az ipari területeken főleg a szállítás okoz gondot úthálózat hiányában. Éppen ezért nagyon nehezen hívhatóak meg külföldi befektetések a térségbe. Ezt hatékonyabb reklám marketinggel és az ipari zónák jobb vezetésével lehetne megoldani. Egyértelmű igény mutatkozott az egészségügy területén tevékenykedni képes önkéntesek szerepére, hiszen kapacitás nélkül a rurális térségekbe nagyon ritkán jut el egy-egy fejlesztési projekt. A közigazgatási reform területén történetek előrelépések és tréningek is. Megkaptunk egy listát, amely a Huéban tevékenykedő, főleg a fent említett témában tréningeket, fejlesztési projekteket szervező és lebonyolító NGOkat tartalmazza. Kontakt: Huyn Thien Dat (division for International Co-operation, officer in charge) 24 Ly Thuong Kiet, Hue City, Vietnam, email: [email protected] , Tel: 84-54-826-110, Fax: 84-54-833-639 Egy-egy fejlesztési projekt kapcsán a külföldi és helyi NGO-knak is, fel kell venniük a kapcsolatot a vonatkozó gyűjtőszervezetekkel (mass-organization), például Women’s Union vagy Farmers Union. Ezeket helyi kontextus szerint civil szervezeteknek nevezik, mivel helyi csoportosulások munkáját koordinálják, de inkább csak felügyelik. Tulajdonképpen helyi szinteken mindig a vonatkozó Union képviselőivel egyeztetve lehet bármit is kezdeményezni. Az egyes Unionok felépítése a következő: 1. központi szerv 2. tartományi szint 3. kerületi 4. közösségi testület 5. további helyi alegységek

7


Blahó Györgyi

A Vietnam Farmer’s Union hasonlóan a többi gyűjtő szervezethez, 1930-ban alakult meg, melynek tagja lehet minden 18 évét betöltött fiatal. A belépés önkéntes alapon történik és jelenleg 8 millió tagot számlál. Feladatai közé tartozik a vezetőinek és tagjainak továbbképzése a Párt határozatainak mélyebb megértése érdekében, és a szakmai fejlődés érdekében. Kulcsszerepet kívánnak játszani a társadalmi –gazdasági fejlődésben, részt kívánnak venni a Párt és a hatóságok átlátható működésének kialakításában és erősíteni, illetve bővíteni kívánják az együttműködést a mezőgazdasági szervezetekkel, a kormányzati szervekkel, helyi és külföldi NGO-kal egyaránt. A fenti célok jegyében a vidéki infrastruktúra fejlesztése, az éhezés csökkentése a legfontosabb feladat, kölcsönök folyósítása, a biztonságos növénytermesztés és a vidék átalakítása, INGO-k segítségével új technológiák meghonosítása, technikai és tudományos fejlesztések alkalmazása, képzések és szakmai képzések etc. Speciális igény merül fel azonban a rurális térségekben a képzés kapcsán a nagyarányú analfabetizmus miatt. Ezért az ismeretek átadását sokszor képes illusztrációkra támaszkodó oktatási segédanyagokkal oldják meg. Kontakt: 103 Quan Thanh – Hanoi – Vietnam, 84-4-8-457-775, fax: 84-4-7-334-031, email: [email protected] A Vietnam Vomen’s Union központi szervének fő feladata – hasonlóan a Farmer’s Unionhoz – a törvényi előírások betartásának felügyelete, javaslattétel, és tanácsadás. Legfontosabb feladatuknak tekintik a tagtoborzást és a taglétszám megőrzésének biztosítását, ami lehetővé teszi számukra, hogy világos képet alkothasson a felső vezetés is arról, ami helyi szinteken zajlik. A széles bázisra támaszkodva könnyebben jutnak el a fontos információk is másokhoz. Bizonyos szempontból ez biztosítja számukra az anyagi hátteret – fél $ évente a tagdíj. Megalakulásukkor a francia gyarmatosítás elleni ellenálló háborúra buzdította tagjait a fiatal államuk védelmében. 5 évente Kongresszus keretében találkozót szerveznek: - képzéseket szerveznek a női esélyegyenlőség népszerűsítése érdekében - a elmaradott területek feltérképezése - kis-, és mikro-vállalkozások támogatása, szegénységcsökkentés - nőkereskedelem legyőzése, családtervezés - fundraising, tagtoborzás - képzés a vezetőknek a projekt menedzsmenttel kapcsolatosan. Huéban például, ahol találkozhattunk az illetékes Women’s Union, Hue vezetőjével, kiderült, hogy rendszeresen készítenek jelentéseket a központi kormány számára. Helyi szinten az oktatáson belül fontosnak tartják a tradicionális formák, történelmi emlékek megőrzését (Hue híres konyhájáról, mely körülbelül 3000-féle étel elkészítését teszi lehetővé. Ennek egyik specialitását a szezámmagos édesség, melynek egyik variációját kóstolhattuk meg.) Rendkívül nagy problémát jelent az alapvető egészségügy, higiéniai szabályok betartása, amelyeket bizonyos képzések vezetésével lehetne kiküszöbölni, melyek során a nők megtanulják, hogy terhesség alatt és után hogyan vigyázzon a gyerekre, hogyan táplálkozzon etc. A micro-credit lényege, hogy mindig a háztartás vezetője kapja meg a kölcsönt, amiből eladni való állatot, zöldségeket, ruhákat vásárolhat, azaz kisvállalkozását elindíthatja. A kölcsönt nem visszafizetni kell, hanem visszatenni a bankba, ahol a megspórolt pénz tovább kamatozik. A micro-credit programokhoz helyi kölcsönös megállapodásokat kötnek a helyi vezetők és a helyi bankok. Ezekbe a projektekbe kapcsolódnak be gyakran INGO-k. Kontakt: Nguyen Thi Hoai linh (Official, America and Africa Desk, International Cooperation Departement) 39 Hang Chuoi St., Hanoi, Tel:84-4-972-0060, Fax: 84-4-971-3143, email: [email protected]

8


Blahó Györgyi

Hanoiban a UNDP egy helyi képviselőjével találkozhattunk, aki elmondta, hogy korrupcióval tapasztalataik szerint leginkább a helyi közigazgatási szinteken találkozhatunk. Megakadályozásának egyetlen hatékony módja lehet, ha rendszeres pénzügyi beszámolók írására ösztönzik őket. Koordinációjukba és a tanácsadási folyamatokban a UNDP is szerepet vállal. Jellemző probléma ilyenkor, hogy gyakran nem jönnek el a képzésekre, továbbképzésekre, mert akkor aznap nem tudja elvégezni a munkáját, és nem keresi meg a napi bevételt. Áthidaló megoldásként a képzés napjára támogatást kapnak. A UNDP stratégiája szerint a kormányzattal ápolt jó kapcsolataira támaszkodva nemzetközi együttműködést főleg a város-fejlesztésben (urban development) tud elképzelni. Kontakt: www.un.org.vn/unv Stratégiai fontosságú lehet a Canadian Embassy képviselőiével való találkozás Hanoiban. Elmondásuk szerint a CIDA célkitűzései közé tartozik Vietnamban az átlátható és felelős kormányzat kialakításának támogatása, a gazdasági átalakulás segítése, a mezőgazdasági és vidékfejlesztés – (CPRGS – Comprehensive Poverty Reduction and Growth Strategy). Támogatnak külföldi NGO-kat is, de alapvetően a támogatás összege helyi NGO-khoz jut el. A közbeszerzés átláthatóságának érdekében a vietnámi állam külföldi NGO-kat is bevon. A Canadian Volunteer Advisors to Business (CESO) végzett hasonló tanácsadó tevékenységet – további kanadai Vietnámban működő szervezet listáját lásd a mellékletben. Kontakt: Claude Goulet (First Secretary – Development) 31 Huong Vuong – Hanoi, Vietnam, Tel: 84-4-734-5000, Fax: 84-4-734-5059, email: [email protected] A CIDA-val, a Kanadai Nagykövetséggel szorosan együttműködő, lebonyolító szervezet a Canada Fund (Canadian International Development Agency Fund for Local Initiatives in Vietnam), amely főleg a helyi szervezetek támogatásával foglalkozik. INGO-kat von be a támogatás szétosztására, úgy, hogy a költségeket 50-50%-os arányban fedezik. Kooperációban bonyolít le az adott INGO fejlesztési projektet, melyben nem finanszíroznak adminisztratív költségeket és a külföldi NGO munkatársainak fizetését, kizárólag programköltségeket. Az INGO-k támogatják közvetlenül a helyi szervezeteket. Főleg egy-két éves lefutású helyi kezdeményezéseket támogatnak, melyek mindegyike összhangban van a vietnámi kormány által kitűzött célokkal. Leginkább a rászoruló közösségek életszínvonalának javítása és a helyi közösségek kapacitásának erősítése a céljuk kifejezetten rurális térségekben szegénységcsökkentő programok tervezésérével és lebonyolításával. Eddig több mint 400 projektet támogattak az ivóvíz és tisztálkodási körülmények javítása, az oktatás, a mezőgazdaság, az egészségügy, nemi esélyegyenlőség, katasztrófa utáni krízís kezelés, civil-társadalom fejlesztés, környezetvédelem, nők gazdasági fejlődése a Vörös-folyó deltájában, bizonyos csoportoknak a piacra való bekerülésének a segítése, nők földhöz jutása, nőknek hitelhez jutása, esélyegyenlőség és kultúra terén. Támogatott programjaik közül: Tapasztalataik szerint elmondható, hogy a helyi szervezetek a legnagyobb hiányt a támogatottságban szenvedik el, illetve kardinális probléma a kapacitás-, és a megfelelő speciális, projekt menedzsmenthez szükséges tudás (reporting módszerek, értékelés, ellenőrzés etc.). Az etnikai kisebbségek állandó problémát jelentenek, és nyelvi akadályok még jobban súlyosbítják a helyzetet. Jellemző, hogy az etnikai kisebbséghez tartozó nők könnyebben elsajátítják és használják a vietnámi nyelvet, mint a férfiak. A férfiak általában megtagadják, hogy vietnámi nyelven szólaljanak meg. A Canada Fund által támogatott projektek közül kettőt látogattunk meg Huéhoz közel. Az egyik ezek közül egy vidéki, egy hónapja létrehozott óvoda, a másik pedig egy rurális térségben tiszta ivóvíz előállítására alkalmas rendszer megtekintése volt.

9


Blahó Györgyi

A Canada Funddal való kapcsolatfelvétel egyik megkerülhetetlen módja a vonatkozó jelentkezési lap kitöltése. Kezdő szervezeteknek kifejezetten ajánlott velük fölvenni a kapcsolatot. Kontakt: Nguyen Thi Thanh Huong (Coordinator)) Hanoi Towers, 12th Floor, 49 hai Ba Trung, hanoi, Vietnam, Tel: 84-4-934-8414/106, Fax: 84-4-934-8395, email: [email protected] A tanulmányút keretei között meglátogatott első teljes mértékben helyi kezdeményezésnek tekinthető szervezet a Toward Ethnic Women volt. A szervezet onnan kapta nevét, hogy alapítója hosszas kutatásokat végzett különböző etnikai kisebbség körében a 90’ évek elején. A TEW felvállalja, hogy a fenntartható fejlődést elősegítő fejlesztési projekteket a helyszínen hosszabb időt eltöltve megszerzett tapasztalatokra és a közösség birtokában lévő helyi tudására kell alapozni. Hosszú távú céljaik közé tartozik a hegyvidéki területek természetes erőforrásainak védelme és fejlesztése, nők képességeinek javítása a háztartás-, a közösség-, és a természeti erőforrások kezelésének a terén, illetve az etnikai kisebbségek szellemi és fizikai életminőségének a javítása. Kontakt: Mr. Nguyen Van Su (director) A4 Pham Huy Thong – Ba Dinh, Hanoi, vietnam, tel. 84-4-771-5690, fax: 84-4-771-5991, email: [email protected] Center for Resources and Environment Studies (CRES): Legnagyobb figyelmet a kutatásra és a képzésre összpontosítanak. Fő szempontjaik közé a földhasználat és a fenntartható fejlődés biztosítása tartozik. Erdővédelem, mangrove erdők védelme és ráktenyésztés kapcsolata. Kiemelkedően fontosnak tartják a helyi közösségek meglévő tudásának elsajátítását minden fejlesztési projekt kidolgozása előtt. Ezáltal kívánnak hidat képezni a helyi tudás és a városi ember tudása közt. Kiterjedt kapcsolathálóval rendelkeznek külföldi egyetemekkel – USA, Dél-Kelet Ázsia és a Polinéz szigetvilág. Legtöbb tanulói csereprogramjukat holland diákokkal bonyolítják le. Legnagyobb támogatóik: IDRC, CIDA, SIDA, Ford Foundation. (contact: Center for Sustainable Development of Uplands [email protected] tel: 56-53-685, fax: 56-32-628 Ms. Truong) A WUSC ( www.wusc.ca ) képviselőitől megtudtuk, hogy az oktatás színvonala nagyon alacsony. Rendkívül nagy szükség lenne az oktatási tananyag kidolgozására és a tanárok továbbképzésére. Nehezítő körülmények, hogy - az oktatás terén minden fennhatóságot a kormány élvez; - a nemi esélyegyenlőség rendkívül rossz helyzete (a szegény családokból mindig csak a fiút küldik iskolába) - kapcsolat-orientált társadalom (nehéz a személyes kapcsolathálókon bizomyos célok érdekében áttörni) - az etnikai kisebbségek csoportjaihoz tartozó diákok között nagyon sok a droppedout. Korábban minden oktatási intézmény az alá a minisztérium alá tartozott, amelynek a témakörében folyt az oktatás (mezőgazdaság etc.), ma viszont minden egyetem az Oktatási minisztérium fennhatósága alá tartozik. A WUSC munkatársai főként angolt és francia nyelvet oktatnak, némileg kiegészülve turisztikai, gazdasági és jogi ismeretekkel. 33 önkéntes dolgozik szerte Vietnámban, akik három évet töltenek el. (Feltétel 2 éves nyelvtanári tapasztalat és diploma.) A helyi tanár állomány javítása érdekében vietnámi tanárokat küldenek Kanadába, amely utazásokat ritkán néhány follow-up esemény követi (workshop, szemináriumok…etc.).

10


Blahó Györgyi

Canadian Centre for International Studies and Cooperation (CECI) (www.ceci.ca ) Research Centre for Gender, Family and Environment in Development (CGFED) Kutatások: nemi viszonyok társadalmi, közösségi, családon belüli és személyes kapcsolatokban; családstruktúrák, szerepek, egészség, népesség és fejlődés, nők és a foglalkoztatás, vidékfejlesztés, városiasodás és ennek hatásai a családra és környezeti viszonyokra. Tevékenységek: kutatások; a kutatások eredményeinek alkalmazása; workshop-ok, szemináriumok és tréningek szervezése minden szinten – főleg helyi közösségek számára; információgyűjtés és szolgáltatás a fenti témákban. Kontakt: Pham Kim Ngoc (MA in Gender and development Deputy Director) 19 – A26 Nghia bTan Cau Giay – Hanoi – Vietnam, Tel: 84-4-756-5929, fax: 84-4-756-5874, email: [email protected] Volt szerencsénk találkozni a PACCOM hanoi képviselőivel is, akik kiközvetítettek egy nagyon fiatal helyi szervezethez, a Development Supporting Centre – hoz, akik elmondásuk szerint főleg információszolgáltatással és workshop-ok, szemináriumok szervezésével, humán-erőforrás menedzsmenttel (technikai és szakmai képzések) és közösségfejlesztéssel (öko-, és kulturális turizmus), kutatással és tanácsadással szeretnének foglalkozni. Kontakt: Ms. Thu Cell, 423 Nguyen Khang st., Yen Hoa Quarter, Cau Giay District, hanoi, tel. 84-4-784-0601, Fax: 84-4-784-0930 Hue University of Agriculture Nevéből adódóan főleg mezőgazdasági tanulmányokat, állattenyésztéssel kapcsolatos ismereteket, erdőgazdálkodást és vidékfejlesztést oktatnak. Doktori képzés. A környezetvédelem nagyon nehéz kérdés Vietnám középső részén, mert a hegyek tengerhez való közelsége meggyorsítja a földterületek erózióját. Mégis, fenntartható fejlesztést szeretnének kialakítani a hegyvidéki területeken, aminek az alapja a biodiverzitás lehetne. Erre vonatkozó kutatásokat végeznek az etnikai kisebbségek körében. A kutatások lehetőség szerint a helyi közösségek fejlesztéséhez, a szegénység csökkentéséhez járulnak hozzá naprakész információkkal, kutatási eredményekkel. Weboldaluk informatikai szakember és számítógépek híján nincs. A jövőben igyekeznek a kapacitás és képesség fejlesztésében, és partnerek tudnak lenni különböző tanítási módszerek tapasztalatcseréjében. Javítani szeretnének könyvtáruk könyvállományán. Eddig nincs kiépült európai kapcsolatuk. Szorosan az egyetemmel együttműködve fejti ki tevékenységét a Center for Rural Development, Hue. Főbb tevékenységeik: - tanácsadás: technikai asszisztencia NGO-k és kormányzati szervezetek számára a térségben kifejtett fejlesztési projektek kapcsán; képzés, kutatások folytatása és információszolgáltatás. A legtöbb, CRD által bevezetett új technológia általában a résztvevéses fejlesztési technikával készült. Néhány ilyen projekt konkrét, anyagi haszonnal járt az egyes térségekbe (esetleg olyan művelési eljárásokat vezettek be, amelyeknek köszönhetően nemcsak elég élelmet termeltek, de raktározni is tudtak belőle.). CRD gyakran konzultál külföldi donor-szervezetekkel vagy helyi projekt menedzsment szervezetekkel, hogyan valósítsanak meg hatékony projekteket. Széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek projektmonitorozás és értékelés terén. Alprojektek kidolgozásában való aktív részvétel. Tréningeket az alábbi témakörökben szerveznek: Menedzsment - közösségfejlesztés, tréning a trénereknek, mezőgazdasági fejlesztés,

11


Blahó Györgyi

projekt menedzsment, résztvevéses projektmonitorozás és értékelés, gender és hitel; Szakmai képzések – erdő-, mező-, vízgazdálkodás területén. (Farmer’s Union, Women’s Union) Legfőbb támogatók: WB, ADB, UNDP, IFAD, ICCO, Oxfam Belgium... etc. Számos helyi szervezet bevonásával több tanulmányút szervezésében van tapasztalatuk. - Közösségfejlesztés: Rural Participatory Appraisals (PRA) Erősségek: számottevő szerep közösségfejlesztés terén a régióban, jó kapcsolat a központi és a vonatkozó helyi hatóságokkal, magasan kvalifikált tagok, munkatársak, multidiszciplináris, résztvevéses szemléletmód, saját kidolgozott tananyag használata. Gyengeségek: forráshiány, kapacitáshiány (munkatársaik nagy része az egyetem előadójaként dolgozik, ezért csak fél-időben tud a CRD-nek dolgozni). CRD határozottan nyitott minden olyan együttműködésre, amely szervezetük kapacitásépítésére és a régió fejlesztésére irányul. KontakT. 102 Phung Hung – Hue City tel: 054-529-749-0, fax: 054-53-0000, email: [email protected] TTH Nature Care, Hue: Kizárólag önkénteseket foglalkoztató kis szervezet, természeti erőforrások megőrzésével, környezeti neveléssel és humán erőforrás menedzsmenttel foglalkozik. Legfőbb tevékenységük a környezetvédelmi ismeretek oktatása iskoláskorú gyerekek számára. Ebben a hálózatba tartozni nem kötelező, minden iskola szabadon dönthet, hogy bekapcsolódik-e. Center for Sociology and Development Studies, HCMC: Egyike azon kutatóintézeteknek, amelyek a felsőoktatástól és a helyi hatóságoktól kellő távolságtartásban tudnak tevékenykedni. Az ebből adódó függetlenségük lehetővé teszi számukra, hogy kellő mértékben kritikus hangon szólaljanak meg bizonyos, a helyi politikát érintő kérdésekben. Különböző tagozatok működnek a szervezeten belül, úgy, mint város és vidékfejlesztés, gender és gazdasági tanulmányok. 1975 és 1985 között sok kutatás folyt, aminek központjában a ’Újraegyesítés’ utáni kolhozosítás és annak gazdasági következményeivel foglalkozik. Vidéki területeken a lakosság 80 %-a ilyen csoportosulásokba kényszerült, ami nem kifejezetten volt jó hatással a gazdasági életre. Az 1986-os gazdasági váltás következtében visszatérhettek újra a farmergazdálkodáshoz. Can Tho-ban súlyos szociális problémák vannak, még az északi országrészből is érkezhetnek bevándorlók. Az oktatás terén azért is jelentkeznek problémák, mert a fiatalok a városba már nem tanulni, hanem dolgozni jönnek. A városokba költözők tömege amúgy is rettentő fenyegető veszély HCMC-re nézve – ennek megelőzésére tervek készültek egy kitelepítési területre HCMC mellett (HCMC 2). A VeT-vel (lásd alább) és más, kanadai szervezetekkel is szorosan együttműködnek. Egyetemekkel vegyes-projektekben vesznek részt, de a velük való kooperáció leginkább csak előadások megtartására korlátozódik. Három fázis: célok meghatározása, majd arra célzott kutatás folytatása és a kutatási eredmények publikálása illetve megosztása a vonatkozó szervezetekkel, a legmegfelelőbb felhasználás érdekében. Jelenlegi kutatások és célok: emberi erőforrások színvonala, az egyetemi és üzleti szféra közti kapcsolat (magas színvonalú tudástranszfer az üzleti vállalkozásokba – tanárok továbbképzése), migráns gyermekek (street children), vietnámi nők külföldiekkel kötött házassága, dropped-out gyerekek az iskolában … etc.) Kontakt: Van Thi Ngoc Lan (director), 48, Nguyen Thi Minh Khai, D. 1., HCMC, tel: 84-8822-8929, fax: 84-8-822-3735, email: [email protected] South Vietnam Economic Studies Centre (SCVEC) A Befektetési és Tervezési Minisztérium alá tartozik (Ministry of Planning and Investment), fő feladata a kutatás és

12


Blahó Györgyi

tanácsadás a fejlesztési stratégia kidolgozásához, Vietnám déli részének tartományainak és régióinak megtervezésében. Kontakt: Tran Sinh (deputy director general) 33 Ngo Thoi Nhiem, Dist. 3., HCMC, tel: 84-89305-901, fax: 84-8-9306-797, email: [email protected] Center for Social Work, Community Development Research and Consultancy, HCMC: Főbb támogatók: UNDP, UNESCO, UNICEF … Főleg köztisztviselőknek tartanak tréningeket értékelés és monitorozás terén, public advocacy és kapacitásépítés a helyi vezetőknek – több külföldi szervezet megkereste már őket, hogy esetleg külföldi tanulmányút során sajátítsanak a helyi vezetők el bizonyos vonatkozó ismereteket, de vissza kellett utasítaniuk, mert nem kapnak útlevelet, nem hagyhatják el az országot. Kontakt: 273/51 (lane 273) Nguyen Van Dau St., Ward 11 Binh Thanh District, HCMC, Vietnam, Tel: 84-8-841-3010, fax: 84-8-515-2488, email: [email protected] Can Tho University, Can Tho: Nagyon jól felszerelt, bőségesen támogatott hatalmas egyetem. Többek között itt folynak/tak kutatások a szarvasi HAKI vállalat közreműködésével a haltenyésztés terén – de bebizonyosodott, hogy nem megfelelő géneket hordoz a magyar halfaj a dél-kelet ázsiai természeti körülményekhez, és alkalmazkodnia sem sikerült. Figyelemre méltó a komplexumhoz tartozó Science and Technology Information Center (média és e-learning) és a Can Tho University Software Center www.ctu.edu.vn ! Noha a Mekong –delta fővárosában és az egyetemen nagyon jó az Internet-hozzáférés, rurális térségekben bizonyára lennének hiányosságok. Kutatások kapcsán együttműködnek a helyi hatóságokkal. Villes en Transition (VeT) Partnership in Urban Development and Social Equity, HCMC: A városi környezetben élők létfeltételeinek javítása, újfajta építkezési modell kipróbálása. Minden egyes projekt előtt szociológiai felmérést végeznek, amely esetektől függően 1-2 hónapig tart. Megkezdődik a családok felkészítése a megtakarítási időszakra, majd az itt szerzett információkra támaszkodva fejlesztik ki a fejlesztési projektet. Egyik legfontosabb programjuk a micro-credit folyósítása házvásárlás ösztönzésére, illetve lehetővé tételére. A micro-credit azok számára is lehetővé teszi a lakáshoz jutást, akinek egyébként nincs jogosultsága hitel felvételére, mert nincsenek meg a megfelelő papírjaik vagy nincs elég depozitjuk az induláshoz. Az első összeget a VeT finanszírozza, utána a bank ad további részleteket. A helyi maffia itt is feltalálja magát. Könnyen előfordul, hogy illegális kölcsönfolyósítók élnek vissza a rászorulók helyzetével. Építészek közreműködésével speciális, alacsony költségvetésű háztípust tervetek, amely könnyedén megvalósítható és a helyi emberek speciális életfeltételeihez remekül igazodik. (lásd Low-cost housing in Ho Chi Minh City) Web: http://vet.asso.free.fr A lakáshoz jutás összetett probléma Vietnámban. A vidékiek nagyarányú városokba áramlása megsokszorozza az otthonteremtésre való igényt. A városba költözést a kormány több módszerrel is megpróbálja korlátozni, illetve negatívan ösztönözni, pl.: motort regisztrálni lehetetlen, ami viszont sokszor alapfeltétele a munkavállalásnak. Ahhoz, hogy valaki házat vegyen, vagy építsen, érvényes papírokkal kell rendelkeznie. Az állandó lakhatási engedély megszerzésének folyamata a városokban rendkívül nehéz és általában nem-hivatalos díjazás fejében gyorsítják a folyamatot. A megfelelő papírok hiánya azonban sok hátránnyal is együtt

13


Blahó Györgyi

jár, például az otthonteremtésben, munkavállalásban vagy más szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. A migránsok négy típusa létezik: (KT1) Aktuális lakhelyére szóló állandó lakhatási engedéllyel rendelkezők; (KT2) a, aki a város más részén lakik, mint ahová engedélye szól, b, állandó lakhatási engedéllyel rendelkezik, ahol éppen él, de lakása eladás alatt áll, vagy éppen más helyre költözik; (KT3) más tartományokból bevándorlók, akik 6 hónapig egy bizonyos körzetben éltek és stabil állással rendelkeztek, most ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amit a helyi hatóságoktól kaptak meg; (KT4) rövid időre szóló ideiglenes tartózkodási engedély, mely főleg átmeneti vagy időszakos munkára vagy egy rokonnal való együttéléskor használatos. Sok ezek közül egyáltalán nincs regisztrálva, mert nem jelentkeznek be, ezért rendkívül nehéz megbecsülni a számukat. A kormány igyekezete, hogy csökkentse a városba áramlók tömegét racionális előfeltevéseken alapszik. Például Ho Si Minh-város lakossága jelenleg 6 millió, külső településekkel együtt közel 7 millióra tehető. Az előrejelzések szerint 2020-ban a város lakossága 20 millió főre duzzadhat, ami számos problémát vethet föl, és amelyekre a felkészülést már most meg kell kezdeni. A környezetvédelem, a szociális menedzsment, a közlekedés és tömegközlekedés eddig nem ismert feladatok elé állítja a város vezetőit. A közigazgatás reformja folyamatban van, amely bizonyos kompetenciák decentralizálását célozza meg. HCMC 2,7 milliárd USD-t irányzott elő fejlesztésre. A beruházások központjában az infrastruktúra, információs technológia, hi-tech és biotechnológia áll. A város növekedésének záloga a külföldi tőkebefektetések gyarapodása. Ezt elősegítendő 2004ben földalapot hoznak létre. Különös figyelmet igyekeznek fordítani a tartományok közti hatékony együttműködésre. Hosszú távú fejlesztési cél a város gazdasági növekedési centrumként történő kiépítése. Délen a Mekong-deltában Can Tho játszana hasonló szerepet. 2003-ban rohamosan fejlődött az e-kereskedelem. A város vezetése szerint remekül halad az e-kormányzás kiépítését célzó projekt 112 IT program megvalósítása. HCMC vezetése külön koordináló szervet hozott létre a városban működő 44 egyetem és főiskola tevékenységének összehangolására. Utunk utolsó állomásaként látogatást tettünk a Vietnámi-Magyar Baráti Társaságnál – akik egyébként felsőbb utasításra nemrégen a külföldi NGO-k koordinálását kapták meg feladatul HCMC-ben -, ahol írásos anyagot adtunk a tudástranszfer programról bővebben, és a teleház programmal kapcsolatban, magyarul. A teleház program iránt érdeklődést tanúsított a Baráti Társaságnál megjelent, a HCMC Interdiszciplináris Tanácsának elnöke, Prof. Le Minh Triet úr – Vietnam National Center for Science and Technology. Kontakt. Nguyen Thi My Tien, MDM (deputy secretary general) 31 Le Duan – D.1., HCMC, Tel. 84-8-822-9780 / 829-2060, fax: 84-8-823-2987, email: [email protected] Összegzés: Az eddigiek alapján elmondható, hogy mind a tudás transzfernek, mind az oktatási programokkal kiegészített teleház programnak, mind a résztvevéses módszereken alapuló fejlesztési tervek kidolgozásának jó esélye van Vietnámban. Kétségtelenül nagy szükség van az oktatás színvonalának javítására, mely több oldalról közelíthető meg: - szükséges a magas szintű, nagy tudású szakemberek képzése, - a már pozícióban lévők, köztisztviselők továbbképzése,

14


Blahó Györgyi

-

az ún. NGO-k kapacitásfejlesztése, program-menedzsment területén speciális tudás bővítése, illetve, - a nagyarányú munkanélküliség miatt az alacsonyabb szintű szakképzés. - A Vietnámban élő nagyszámú etnikai kisebbség és az elzárt, rurális térségekben élő közösségek fejlesztése esetén megkerülhetetlen a résztvevéses módszerek alkalmazása, amely a helyi társadalom és gondolkodás mélyebb megértését célozza. Partner keresés tekintetében a helyi hatóságokon túl, és a helyi szervezeteken belül, a státuszuknál fogva a legrugalmasabb és leghatékonyabb szerveknek az egyes kutató intézetek mutatkoznak.

15

Beszámoló. Vietnám tanulmányút március Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány. Blahó Györgyi

Recommend Documents