Beszámoló, beszámolás
Cél: piaci szereplők tájékoztatása a gazdálkodásról, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről Eszköz: adatok, információk rendszeres nyilvánosságra hozatala Forma: beszámoló
Beszámoló készítési kötelezettség Kulcskérdések: • Kik tartoznak a számviteli törvény hatálya alá? • Kikre nem terjed ki a törvény hatálya? • Hogyan valósul meg a tájékoztatás? • Milyen beszámolót készítsünk?
Lapozzunk bele a számviteli törvénybe! Kikre vonatkoznak a számviteli törvény előírásai? (Ki tartozik a hatálya alá?) 2. § (2)
GAZDÁLKODÓKRA
Ki a gazdálkodó? • a vállalkozó, • az államháztartás szervezetei, az egyéb
szervezet, • a Magyar Nemzeti Bank, • továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.
Számviteli szempontból nem gazdálkodó: • egyéni vállalkozó • polgári jogi társaság • építőközösség • külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi kereskedelmi képviselete • EVA-s, KATA-s, KIVA-s jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég, ha azt választotta.
Hogyan valósul meg a tájékoztatás? Beszámoló készítéssel „A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni.” (Sztv. 4. § (1))
Milyen fordulónapra kell a beszámolót készíteni? elhatározás, döntés
cégjegyzékbe való Bejegyzés (fordulónap 1)
létesítő dokumentum dátuma
Előtársasági időszak
December 31. (fordulónap 3)
December 31. (fordulónap 2)
Fordulónap • Általános esetben: december 31. • Kivétel: ahol az üzleti év ELTÉRHET a naptári évtől.
– vállalkozónál, ha a működés jellemzői azt indokolják (kivéve: pénzügyi intézmény, biztosító, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót választó), – a konszolidálásba bevont vállalkozásnál, ha az anyavállalat információs igénye azt indokolja, – nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél.
Az üzleti év időtartamának megváltoztatása • Három, beszámolóval lezárt üzleti év után,
VAGY (!) • az anyavállalat személyében bekövetkezett változása esetén lehetséges.
KIEGÉSZÍŐ MELLÉKLETBEN biztosítani kell az ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁGOT!
12 hónapnál hosszabb vagy rövidebb üzleti évek • • • •
Előtársasági időszak Előtársasági időszakot követő üzleti év Mérlegfordulónap változást megelőző üzleti év Átalakuló társaság(ok) esetében: – jogelőd(ök)nél az átalakulást megelőző üzleti év – a jogutódnál az átalakulást követő üzleti év
• Devizanemek közötti áttérés esetén • Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés • •
esetén annak kezdetét megelőző időszak Végelszámolás kezdetétől számított 12 hónap, illetve ha nem fejeződik be, úgy azt ezt meghaladó időszakot Felszámolás, kényszertörlés időszaka
Beszámoló hasznosíthatóságának követelményei • Egységes szerkezet • Egységes összeállítási elvek (alapelvek) • Valós összképet mutasson (eszköze a számvitel szabályozása) • Megbízható legyen az adatszolgáltatás (összeállító: legalább mérlegképes + egyes esetekben könyvvizsgálati kötelezettség
Beszámolóval kapcsolatos általános előírások • magyar nyelven kell készíteni • megbízható és valós összképet kell, hogy •
•
közvetítsen „kiegészítő” információkat kell közöljön a kiegészítő mellékletében eltérhet az általános előírásoktól – a könyvvizsgáló ilyen tartalmú nyilatkozata mellett - , ha adott körülmények között a törvény előírásainak alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet (4. § 4. bek.)
Beszámoló fajtái • Éves beszámoló • Egyszerűsített éves beszámoló • Összevont (konszolidált) éves beszámoló • Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló
• Egyszerűsített beszámoló
Milyen beszámolót kell készítenünk? • Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles
•
készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: – mérlegfőösszeg 1.200 Mft – éves nettó árbevétel 2.400 Mft – üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma 50 fő
Példa 1 Mutató megnevezése Mérlegfőösszeg (Mft) Éves nettó árbevétel (Mft) Átlagos létszám (fő)
20X1. év 20X2. év 1.201 1.201 2.399 2.399 49 51
Készíthet-e a vállalkozás a 20X3. évi üzleti évről egyszerűsített éves beszámolót?
Példa 2
Mutató megnevezése Mérlegfőösszeg (Mft) Éves nettó árbevétel (Mft) Átlagos létszám (fő)
Előtársasági Időszak 2X05.11.012X05.11.30 1.201
Második üzleti év 2X05.12.012X05.12.31 1.199
300 49
380 51
1. Milyen beszámoló készülhet az előtársasági időszakról? 2. Milyen beszámolót kell készíteni a második üzleti évről? 3. Készíthet-e a vállalkozás a 2X06. évi üzleti évről egyszerűsített éves beszámolót?
Ki(k) nem készíthet(nek) egyszerűsített éves beszámolót a mutatóértékektől függetlenül? • nyilvánosan működő részvénytársaság, • anyavállalat, • olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott
•
értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, az anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás, ha nyilvántartásai alapján nem tud minden adatot szolgáltatni a konszolidációhoz.
? Készíthet-e a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás egyszerűsített éves beszámolót, ha egymást követő két évben az értékesítés nettó árbevétele 2.400 Mft alatt maradt és a foglalkoztatottak átlagos létszáma sem érte el évenként az 50 főt? a) igen b) nem c) a mérleg főösszeg előző két évi értékét is figyelembe kell venni d) társasági formától függ
? Készíthet-e a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás éves beszámolót, ha egymást követő két évben az értékesítés nettó árbevétele 2.400 Mft alatt maradt és a foglalkoztatottak átlagos létszáma sem érte el évenként az 50 főt? a) nem lehet eldönteni b) igen c) nem d) a mérleg főösszeg előző két évi értékét is figyelembe kell venni
Ki készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót? • Könyvvizsgálatra nem kötelezett és • Két egymást követő üzleti évben az alábbi
mutatók közül évente legalább kettő alatta marad a határértékeknek: Mérleg főösszeg 100 MFt Nettó árbevétel 200 MFt Létszám 10 fő
A beszámoló fajtái 1. Egyszerűsített beszámoló egyszeres könyvvitel Egyszeres könyvvitellel alátámasztott beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha azt e törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.
Részei: Egyszerűsített mérleg Eredménylevezetés
A beszámoló fajtái 2. Egyszerűsített éves beszámoló kettős könyvvitel
Részei: Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet
Mitől egyszerűbb egyszerűsített éves beszámolót készíteni? • kevésbé részletezett a mérleg és az
edménykimutatás • jelentősen szűkebb tartalmú a kiegészítő melléklet (NEM KELL CASH-FLOW kimutatást sem készíteni!) • nem kell üzleti jelentést készíteni.
A beszámoló fajtái 3. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló kettős könyvvitel
Részei: Mérleg Eredménykimutatás Néhány tájékoztató adat a sémán Kötelező számlarend.
A beszámoló fajtái 4. Éves beszámoló kettős könyvvitel Részei: Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Az éves beszámolóval egyidejűleg el kell készíteni az üzleti jelentést!
A beszámoló fajtái 5. Összevont (konszolidált) éves beszámoló kettős könyvvitel Részei: Konszolidált mérleg Konszolidált eredménykimutatás Konszolidált kiegészítő melléklet Az összevont beszámolóval egyidejűleg el kell készíteni a konszolidált üzleti jelentést!
Kinek kell összevont beszámolót készíteni? • Összevont (konszolidált) éves beszámolót
és összevont (konszolidált) üzleti jelentést IS köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában ANYAVÁLLALATNAK minősül.
Az anyavállalat 2 beszámolót készít!
Mérleg és eredménykimuatás szerkezete A. … Mérlegfőcsoport / eredménykategória I. … Mérlegcsoport / bevétel, ráfordítás csoport
1. … Mérlegsor / eredménykimutatás sor a) … Részletező mérlegsor / részletező eredménykimutatás sor
Mérleg és eredménykimuatás szerkezete Három oszlop: Előző év Előző évek módosításai
Tárgyév
Mérleg és eredménykimuatás szerkezete Összevonás: arab számmal jelzett sorok, ha • Nem jelentős • Az összevonás elősegíti a világosság elvének érvényesülését Következmény: részletezés és indoklás a kiegészítő mellékletben
Mérleg és eredménykimuatás szerkezete Továbbrészletezés: megengedett Új tétel felvétele: megengedett, ha tartalmát egyik meglévő tétel sem fedi le (tartalom és indoklás a kiegészítő mellékletben)
Elhagyás: csak arab számmal jelzett sor, ha sem a tárgyévben, sem az előző évben nincs benne adat
Mérlegsémák „A” változat: • Mérlegszerű elrendezés (E és F) • Automatikus egyezőség (MF) • Eszköz oldal: fordított likviditási sorrend • Forrás oldal: fordított lejárati sorrend
Hagyományos, általában alkalmazott.
Mérlegséma „A” változat A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
Mérlegséma „A” változat D. SAJÁT TŐKE E. CÉLTARTALÉKOK F. KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN
Mérlegsémák „B” változat: • Lépcsőzetes elrendezés • Speciális egyeztethetőség • Részben finanszírozási szemlélet érvényesül
Magyarországon ritkábban alkalmazott.
Mérlegséma „B” változat A. B. C. D. E. F. G. H. I. J.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK EGY ÉVEN BELÜL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORGÓESZKÖZÖK – RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (B+C-D-E) ESZKÖZÖK ÖSSZESEN AZ ÉVEN BELÜL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK LEVONÁSA UTÁN (A±F) EGY ÉVNÉL HOSSZABB LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK CÉLTARTALÉKOK SAJÁT TŐKE
Eredménykimutatás sémák Választható • Összköltség eljárású vagy • Forgalmi költség eljárású 2016. évtől kezdődően mindkét eljárás esetében már csak egy változat létezik
Összköltség eljárású EK Jellemzői: • A termelés bevételeit állítja szembe a termelési költségekkel, ráfordításokkal • Alapja: 5., 8. és 9. számlaosztályok, költségeket költségnemenként mutatja ki • Nem alkalmas az egyes résztevékenységek jövedelmezőségének elemzésére
Összköltség eljárású EK + Értékesítési hozamok (árbevétel, egyéb bevétel) ± Aktivált saját teljesítmények értéke
= Termelési hozamok
- Termelési költségek (költségnemek) - Egyéb ráfordítások
= Termelési ráfordítások
= ÜZEMI EREDMÉNY (termelési hozamok – termelési ráfordítások)
Forgalmi költség eljárású EK Jellemzői: • Az értékesítés bevételeit állítja szembe az értékesítési költségekkel, ráfordításokkal • Alapja: 6., 7., 8. és 9. számlaosztályok, költségeket közvetlen és közvetett költségek szerint mutatja ki • Lehetőséget ad az egyes résztevékenységek jövedelmezőségének elemzésére
Forgalmi költség eljárású EK + Értékesítési hozamok (árbevétel, egyéb bevételek)
- Értékesítési költségek (értékesítés közvetlen és közvetett költségei) - Egyéb ráfordítások
= Értékesítési ráfordítások
= ÜZEMI EREDMÉNY (értékesítési hozamok – értékesítési ráfordítások)
Eredménykimutatás sémák A séma jellemzői: • Lépcsőzetes elrendezés • Automatikus egyezőség a mérleggel (AdER) • Az eredményt összetevők szerint mutatja be
Összköltség eljárás EK I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A.
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I±II+III-IV-V-VI-VII)
Forgalmi költség eljárás EK I. Értékesítés nettó árbevétele II. Értékesítés közvetlen költségei
III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások A.
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (III-IV-V-VI)
Össz- és forgalmi költség eljárás EK (folytatás) A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
• •
Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai
B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Adózás előtti eredmény (±A±B) X.
Adófizetési kötelezettség
D. Adózott eredmény (±C-X)
Sémaváltoztatás Mind a mérlegnél, mind az eredménykimutatásnál lehetséges, de
• Biztosítani kell az adatok
összehasonlíthatóságát • Az áttérést a kiegészítő mellékletben indokolni kell
