Berettyóújfalui kistérség

Berettyóújfalui kistérség

Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása 4100 Berettyóújfalu, Dózsa György út 15-17. [email protected]

A térség ısidık óta lakott terület, de a történelem viharai gyakran végigsöpörtek rajta. Ennek emlékeit több helyen felfedezhetjük, ha értı és figyelı szemmel utazzuk be a vidéket. Számos településen megcsodálhatjuk az ott élık néprajzi és helytörténeti emlékeit, a térségben megfigyelhetı a nemzetiségek (román) kulturális és vallási sokszínősége. A határmenti települések között (magyar és román oldalról egyaránt) példamutató kulturális és gazdasági együttmőködés alakult ki. A kistérség egy része régen a Bocskai uradalomhoz tartozott. Ennek hatását és emlékeit több helyen megtalálhatjuk. A kistérség része a Bihari-sík Tájvédelmi Körzetnek, ahol több, részben még természetes állapotú terület található. A védett területek hően ırzik az Alföld egykori tájképéhez tartozó növény-, és állatvilágot. Ezen a területen a táj képét, és az itt élı emberek életét évszázadokon keresztül a kanyargó víz határozta meg. Nagy változást hoztak a vízrendezési munkálatok, megindult a másodlagos szikesedés, míg a mélyebben fekvı területek megtartották nedves, lápos jellegüket. A Berettyó körüli táj felszínét az egykor meanderezı, fımedrét gyakran változtató folyó ágai, a kiszáradt vagy a nedves, lápos világot ırzı medrei jellemzik. A Sárrét egykor végeláthatatlan mocsaras, vízjárta világa már régen eltőnt, ma ez a terület is túlnyomó részben mezıgazdasági mővelés alatt áll, de kisebb természetes gyeptársulások, nedves kaszálók, és lápos, zsombékos foltok máig több helyen fennmaradtak. Ezeken a területeken több védett növénnyel is találkozhatunk, például sárga nıszirom, különbözı kosborfaj, kornistárnics, stb. A változatos élıhelyek következtében az állatvilág is igen sokszínő. A szikes részek jellemzı növényei a sótőrı kamilla, mézpázsit, bárányparéj és sziki csenkesz. A tavasz csapadékos, ekkor a rossz vízáteresztı képességő szikes legelık napokig megtartják a vizet, ilyenkor a táj egy összefüggı vízterület képét mutatja, ma már az egész évben víz alatt lévı terület igen kevés. Ajánlás: A terület meglátogatását azoknak az iskoláknak ajánljuk, akik a természetföldrajz és ökológia iránt érdeklıdnek, illetve az erdélyi fejedelmek, - különös tekintettel Bocskai István – tevékenységével, életútjával foglalkoznak. Különösen jól érezhetik magukat a tájon a népmővészettel, népi mesterségekkel foglalkozó diákok és tanárok, kihasználva a bihari emberek még mindig meglévı vendégszeretetét.

BERETTYÓÚJFALUI KISTÉRSÉG

Régió: Észak-Alföld, Megye: Hajdú-Bihar

berettyóújfalu Berettyóújfalu a Berettyó folyó feltöltött síkságán a 42-47-es fıútvonalak találkozásánál Romániához közel, az ártándi határátkelıhelytıl 20 km-re fekszik, Püspökladánytól vonaton, közúton (42-es) 38 km-re, Debrecentıl pedig 35 km-re. Ez a terület szinte folyamatosan „átjáróház” volt, különbözı idıben különbözı népek éltek itt, ennek emlékeit, ásatások során elıkerült értékes tárgyakat múzeumokban ırzik. Ásatás során elıkerült leletek bizonyítják, hogy a város területén már az újkıkorban (Kr.e. 49004400) éltek emberek. A honfoglalást követıen a város körül elhelyezkedı kb. 14-15 települések központjában, Herpályon – a mai Berettyóújfalu keleti határrészén - épült a román stílusú monostor, ami nagyban hozzájárult a környék fejlıdéséhez. 1282-ben említik elıször a történeti források a települést, mely a 16. században az erdélyi fejedelmek birtokához tartozott. Berettyóújfalu 1608-ban Báthori Gábortól kapott városi rangot. A terület ingoványos jellege (a Sárrét a város szélénél ér véget) egyrészt segítette (megvédte a dúlásoktól, biztosította a megélhetést, stb.), másrészt nehezítette (a víz kiszámíthatatlan hatalma) az itt élık életét. Ez a terület kiváló búvóhely volt a történelem során, akár a török idıben, akár a Rákóczi-, vagy az 1848/49-es szabadságharc idején. A térség kiváló katonáinak emlékét több történet, ballada is megırizte. A 20. században nagyarányú fejlıdésnek indult a település, kétszer volt megyeszékhely, 1979-ben kapta vissza városi rangját.

Bihari Múzeum Az 1974-ben alapított Bihari Múzeum 2001ben költözött Berettyóújfalu fıterére, az 1874ben épült volt községháza épületébe. Az állandó kiállítása 2004-ben készült el, melynek címe A táj és az ember – Herpálytól a faluvárosig. A kiállítás anyaga segít megismerni a település múltját a TiszaHerpály-Csıszhalom kultúrkomplexum névadó településén talált ásatás értékeit, az itt élı kiemelkedı személyek (Tardy György, Nadányi Zoltán) életét, munkásságát, képet ad a hadviselés történetérıl, a hagyományos nıi munkákról, és a környék változatos vízivilágáról. Elızetes bejelentés alapján nagyon felkészült, gyermekeket szeretı múzeumpedagógus segít a szakszerő, életkorhoz igazított tárlatvezetésben: Sándor Mária muzeológus, múzeumpedagógus, 06/30-2060-748 Kálvin tér 1. Tel.: 54/402-390 [email protected] www.biharimuzeum.hu Nyitva tartás: keddtıl szombatig 10-16 óráig, vasárnap szünnap, hétfın szünnap, de csoportokat elızetes bejelentés alapján fogadnak.


Közigazgatási rang: város (Népesség: 15.833 fı)

Látogatható és bemutató foglalkozás kérhetı a program elıtt két héttel telefonon történt egyeztetés után. Az egyesület elnöke Török Istvánné óvodapedagógus, titkára Kállai Irén, etnográfus, muzeológus, a Bihari Múzeum igazgatója Tavasz krt. 10. 54/400-146 [email protected]

Herpályi monostorrom Az Árpád-kori román stílusú templom valószínő a 12-13. században épült, a környezetbıl enyhén kiemelkedı magaslaton, dombon (régi földvár), melyet az Ér és a Berettyó folyó ölelte körül. A 10. században itt kialakult település Pályi, Érpályi, majd Herpály nevet kapta. A monostor a premontrei vagy bencés rendhez tartozhatott, a háromhajós román stílusú monostor fénykorában szellemi és kulturális élet jelentıs központja volt. A falu elıször a tatárjárás során, majd végleg a törökök 1658-as és 1660-as rombolása nyomán néptelenedett el végleg. Ezután folyamatosan pusztulásnak indult a kolostortemplom is. A 19. század közepén lebontották az északi tornyot és a déli torony egy részét, majd a megmaradt csonka torony is súlyos károkat szenvedett a II. világháború után. 1972 és 1977 közötti régészeti feltárás és állagmegóvás után védetté nyilvánították az 5 hektáros környezetével együtt. Ez a terület, a herpályi Földvárhalom, kutatástörténeti jelentıséggel bír, az itt talált különbözı korokból (kıkor, bronzkor, kora középkor) származó értékes régészeti leletek miatt. Errıl áttekinthetı képet kaphatunk a Bihari Múzeum kiállításán. A rom a Püspökladányt Biharkeresztessel összekötı 42-es fıközlekedési út mellett, Berettyóújfalu határában található.

Református templom Az 1808-17 között épült késı barokk református templom kiemelkedı nevezetessége az orgonája, melyen Liszt Ferenc is játszott. A templom külsı falán Liszt Ferenc portrédombormőves emléktáblája emlékeztet a híres zeneszerzıre. Kossuth u.


Alkotóház – Mőhelygaléria A Bihari Népmővészeti Egyesület tagjainak célja élesztgetni, fenntartani a még meglévı hagyományt, és felkutatni a már feledésbe merülıket. A tagok 17 féle mesterséget mővelnek, (csuhé-, gyékény-, szalma-, kosárfonó, fafaragó, gyöngyfőzı, nemezelı, gyerekjáték-készítı, fazekas, bırös, szövı, hímzı, szőrrátét-készítı, ötvös, hagyományırzı íjász, viselet-, és citerakészítı).

Egyéb programok: Bihari Nemzetközi Kocsifecskendı és Tőzoltó Fesztivál – minden év szeptember elején Rendezvény helyszíne: Berettyóújfalu, Morotva liget További információ: helyi önkormányzattól 7. és 11. évf. anyanyelv és irodalom (szépirodalom, irodalomtörténet), 5. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 10. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyománnyal foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, mővészeti és kézmőves táborok résztvevıi számára

Városi Uszoda, Strand- és Gyógyfürdı Amennyiben az idıjárás kedvez, érdemes pihenésként néhány órát eltölteni ebben a saját melegvizes kútjából táplálkozó fürdıben. A strand nyitva tartása: Május 1 - szeptember 15., 8-20 óráig

Móló Panzió – Étterem 60 fı részére tud szállást és étkezést biztosítani. Földesi u. 49-51 Tel.: 54-402-335 Bella Costa – Étterem, vendégház 25 fı részére tudnak szállást és étkezést biztosítani Dózsa Gy. u. 28. Tel.: 54-402-120


Kirándulás a környékre: Korhány-ér Ez a terület, ahova érdemes ellátogatni diákjainkkal a városból. A 42-40-es fıutak körforgalmú keresztezıdésébıl Debrecen felé haladva jobb oldalon a város végét jelzı tábla után található. A Holt-Berettyó meder a vízszabályzásakor került ármentesített területre. Ez a mocsaras, zsombékos, nádas rész, mely aszályos idıben teljesen kiszárad, jelenleg a feltöltıdés állapotában van, de azon ritka terület, ahol természetes növényvilágot találunk, mely egyben változatos faunát is von maga után. Különösen gazdag ennek a területnek a madárvilága, például megfigyelhetünk vörös nyakú, fekete nyakú vöcsököt, vörös és szürke gémet, de különbözı énekes madarakat is hallgathatunk. Védelem alatt álló, de látogatható terület.

nagykereki A település megközelíthetı a 42-es úton Berettyóújfaluból Biharkeresztesig, innen északi irányba Pocsaj felé haladva érjük el (28 km), vasúton a Debrecen-Sáránd-Nagykereki vonalon. A község Hajdú-Bihar megye délkeleti részén, közvetlenül a román határ mellett fekszik. A község nevének eredeztetéséhez több elképzelés, illetve legenda főzıdik, eredeti neve Kereki volt. A helynév a kör alakú erdıt jelentı kerek szavunkból származik. A legenda szerint: Szent László király holttestét szállító barátokra ráesteledett, ezért betértek a faluba, de hiába fogták ki a lovakat, a halottas kocsi kerekei önmaguktól megindultak a királlyal, és meg sem álltak addig, míg a nagyváradi templomig nem értek. Az elsı írásos emlékek a községrıl a Váradi Regestrumban maradtak fönn, Keki, Keyke, Egyházaskereky változatban. Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy itt már az Árpád-korban megtelepedtek ıseink, a késıbbi Ártándy család elıdei. A család palánkkal védett földesúri épületeibıl az 1440-es évekre várkastély épült, és idıvel országos jelentıségővé emelkedett ez a 11 faluból álló uradalmi központ. A vár késıbb Bocskai István tulajdonába, felesége, Hagymássy Katalin révén jutott. Ekkor tovább erısödött a település jelentısége, mert a várat a fejedelem erıdítménnyé alakította át. A 16. században a község lakói áttértek a református hitre. Bocskai István az 1604-es ostrom után – amikor a hajdúk és a lakosság segítségével visszaverte a császári csapatokat – hajdúkiváltságot adományozott a településnek, lakóit kiemelte a jobbágysorból. Az idık során a település folyamatosan vesztett hadászati és gazdasági jelentıségébıl. Az 1960-as évektıl kezdıdıen sok fiatal költözött el, - munkahely hiányában - más településen keresve boldogulását.

Bocskai vár A palánkvárral védett kúriából folyamatos átépítések során vált korszerő, katonák elhelyezésére is alkalmas építménnyé, különösen Bocskai István idejében, aki után viseli a Bocskai nevet. A lakóépületet reneszánsz stílusban építtette át, a várat pedig jelentısen megerısíttette. Bocskait megtámadó császári csapatok 1604. október 3-án megostromolták a várat, de kapitánya, Örvendi Pál hajdúkkal és a helyi lakossággal megvédte. Bocskai István, örököse nem lévén unokaöccsére, Báthori Gábor erdélyi fejedelemre hagyta a várat, kinek testvére Báthori Anna hosszú évekig élt itt. Ezt követıen adományok és örökségek sorozata után végül hozományként a Zólyomi család kezébe került. A várat 1660-ban Szejdi pasa ostroma során nagy rombolás érte, folyamatosan elhanyagolódott, a lepusztult lakóépület helyén 1752-84 között barokk kastély épül, délkeleti részén toronyszobával. Utoljára Csanády Sándor 1848-49-es megyebiztos, nemzetır kapitány, országgyőlési képviselı lakott itt. Az ı nevéhez főzıdik a klasszicista kocsifeljáró, a belsı átalakítások, majd 1870-ben az épület romantikus neobarokk átépítése. 1927-tıl


Közigazgatási rang: község (Népesség: 1400 fı)

A parkban található az 1977-ben felavatott Bocskai mellszobor, mely Pátzay Pál alkotása. Bocskai u. 1. Nyitva tartás: hétfı - péntek: 8.00 - 16.00, szombat - vasárnap: elızetes bejelentkezéssel Tel.: 54/420-216 – Dávid Jenıné - [email protected]

Református templom A 15. századi eredető gótikus mőemléki templom 1790-91-ben épült késı barokk stílusban. Ekkor a harangot még a templomtól különálló haranglábban helyezték el, késıbb 1833-37 között a hajóhoz bádogsüveges tornyot építettek részére. Az Úrasztala 1838-ban készült copf stílusban. Soukenik János építette (1903) orgonáját, majd 1999-ben holland adományból újjáépítették. Kossuth u. 2. Tel: 54/420-022 Parókia: Kossuth u. 1. 6. 10. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, mővészettörténet, illetve hadtörténet témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Program: Bocskai nap – minden év június utolsó hétvégéjén

Polgármesteri Hivatal Nagykereki, Kossuth u. 22. 54/420-003

A településen diákcsoport részére szállás és étkezési lehetıséget nem találunk, ilyen legközelebb Berettyóújfalun van.


lakatlanul állt, folyamatosan pusztította az idı, például elhordták a 17. századi körítı kıfalat, a kapubejáratot, a sarokbástya maradványait. 1962-re az Országos Mőemlékvédelmi Felügyelıség helyreállította, hasznosítása többcélú, itt kapott helyet a Bocskai korát felidézı múzeumi kiállítás is. A Kismarjai Bocskai István nemzetsége és nagysága címő 2003-ban összeállított kiállítás változatos és szép anyagát a kastély három helységében tekinthetjük meg. Elsı terem Bocskai István származását, birtokait és családját mutatja be, a második Bocskai hadvezéri tevékenységét, de itt láthatjuk a Kereki várról készített rekonstrukciós makettet is. Nyomógombos terepasztal segítségével végigkísérhetjük a Bocskai szabadságharc egyik jelentıs csatáját. A sarokbástyában pedig a kor fegyvereit (másolatban) hadi viseleteinek ábrázolásait láthatjuk.

kismarja Megközelíthetı Nagykerekitıl 6 km-re északra, vagy Debrecenbıl 36 km-re délre. A település a Berettyó folyó menti elmocsarasodó terület nem túl nagy szigetén alakult ki, tipikus félreesı szigettelepülés, mely Hajdú-Bihar megye keleti csücskében, a magyar-román határ mentén található. A település régi neve Maria néven 1277-bıl származó oklevelekben olvasható, ez egyben arra is utal, hogy ebben az idıben már templom állott itt, melyet Szőz Máriáról neveztek el. Kismarja legjelentısebb földesurai a Bocskai család tagjai voltak. Bocskai György a kismarjai várban lakott, hatodik gyermekeként születı István, a késıbbi fejedelem, a Kismarjai elınevet holtáig viselte, hisz neve hivatalosan így hangzott „Kismarjai Bocskai István”, aki 1606. szeptember 22-én aláírt szabadalomlevéllel mezıvárosi joggal és kiváltsággal ruházta fel szülıfaluját. Ezt a kiváltságot a település 1848-ig megırizte, de az 1876-os közigazgatási törvény szerint már csak nagyközségi rang illeti meg. A település másik híres szülötte Osváth Pál, aki a Sárrét világának egyik legjobb ismerıje és krónikása volt.

Bocskai Várdomb A falu északkeleti részén van a Bocskai Várdomb – kulturális örökségünk, melyen a Bocskai család lakhelye állt, feltételezések szerint lehet, hogy itt született Bocskai István. A családnak és a Bocskai szabadságharc hajdúinak állít emléket a dombon található székely kapu, kopjafa, és hajdú (katona) szobor.

Református templom Az 1804-ben épített barokk stílusú templomban a 2004-es feltárás során találták meg a Bocskai család kriptáját, a régi templom falmaradványait és más sírokat. A templom mőemlékvédelem alatt, a templomkertben található ezüsthársak pedig természetvédelem alatt állnak. Az itt található 18-20 méter magas fák, melyek átlagos törzsmérete 200 cm, azért jelentısek, mert régen a Tiszántúlon gyakran elıforduló fafaj volt az ezüsthárs, de ma már csak kevés helyen található természetes körülmények között, sıt, telepített egyedeivel is ritkán találkozhatunk. Bejelentkezéssel látogatható (70/387-0845) Bethlen G. u. 3. Telefonszám: 54/419-015


Közigazgatási rang: község (Népesség: 1364 fı)

İszi kikerics Kismarja határában, a Berettyó folyó egykori árterületén az erdei tisztásokon, és kaszálókon tenyészik az ıszi kikerics. Ez az élıhely azért értékes és érdekes, mert ez a növény a hegyi rétek, kaszálók gyakori virága, Alföldön ritkaságnak számít. Az ıszi kikerics élıhelyének megközelítése: a templom melletti jobb oldali úton elindulva a Berettyó-híd elıtt egy magántulajdonban lévı major melletti földúton 800 métert haladva, egy árvízvédelmi töltéshez érünk, e mögött találjuk a legelıt, és az erdıt. Ha GPS-t is tudunk vinni magunkkal, akkor segítenek a földrajzi koordináták: É 47° 14' 50.27" , K 21° 49' 11.19"

Tájház Ezt a bihari nagygazda házat a 18. század második felében épült ház alapjaira építették, eredetileg falai döngölt agyagból készültek, de a többszöri felújítás során néhol téglával kiegészítették. A jelenlegi klasszicista stílusú épület régen nádtetıs volt, a konyhában az I. világháborút megelızıen még szabadkéményes volt, a jelenlegi kemence 1940 körül készült. A ház eredeti beosztása két szoba, konyha, kamra, pince volt, (csak késıbb, főtési okok miatt választották el a nagyszobát). A szobákban látható kiállítási anyagok miatt az épület inkább falumúzeum, mint tájház, hisz az 1940-es 50-es évek életformáját idézı enteriırök mellett helyet ad falutörténeti dokumentumoknak is. A házhoz tartozó gazdasági épületben, magtárban, ma az egykori munkaeszközök, szerszámok, háztartási kellékekkel ismerkedhetünk meg. Ez a porta több mint 300 éven át a Sajó család tulajdona volt. Az önkormányzat 2000-ben vásárolta meg a család leszármazottaitól. Petıfi u. 60. Látogatható: elızetes bejelentkezés alapján, 06/54-419-066

Egyéb programok: • Gyalog és kerékpár túrák a román-magyar határhoz, a Zálogos erdıbe, a Berettyó folyóhoz, vagy a kék-fehér turistaútvonalon • Falusi életmód megismertetése szervezıi segítséggel: csordahajtás este-reggel, tehénfejés, a terelıkutya munkája a birkanyájnál, kukoricamorzsolás, növényápolás A programokhoz segítséget adnak: Cím: 4126 Kismarja Bocskai u. 11. Tel.: 06 20/481 06 08 e-mail: [email protected] 5. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 10. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

A településen diákcsoport részére szállás és étkezési lehetıséget nem találunk, ilyen legközelebb Berettyóújfalun van.

Berettyóújfalui kistérség

Recommend Documents