Béren kívüli juttatások

Üzleti Navigátor Füzetek

Begella Zoltánné - Badak Béla

Béren kívüli juttatások

Opten Kft. Budapest, 2007

Kiadja az OPTEN Informatikai Kft. Levélcím: 1142 Budapest, Rákospatak u. 82. E-mail: [email protected]

ISBN 978 963 87460 5 4

© Opten Informatikai Kft., Budapest, 2007

Minden jog fenntartva, beleértve a másolás, a sokszorosítás, a bővített és a rövidített kiadás, illetve az elektronikus hordozón megjelentetés jogát is!

A kiadásért felel: Tóth Tamás ügyvezető Felelős szerkesztő: Varga Katalin Tipográfia: Gáll Zsolt Nyomdai munkálatok: Mesterprint Nyomda Kft. Felelős vezető: Mádi Lajos ügyvezető

Előszó Az Üzleti Navigátor Füzetek évente többször különböző témakörökkel jelennek meg. Ezzel egy olyan segédeszközt szeretnénk a felhasználók kezébe adni, amelyben fontos és aktuális témákat foglalunk össze a kis- és középvállalkozások vezetői részére nyomtatott formában. Az így kiadott füzetek évente aktualizálásra kerülnek, az adott évi aktuális füzetek megrendelhetőek a www.opten.hu internetes oldalon. A nyomtatott formában megjelenő információk természetesen a megjelenés módjából adódóan a szerkesztésre leadás időpontjáig hatályos információkat tartalmazzák. Az állandóan változó szabályok miatt szükség van azonban olyan információforrásra, amely folyamatosan képes követni a változásokat, és ezeket képes a felhasználók felé gyorsan, a változások megjelölésével közvetíteni. Ezt a célt szolgálja az Üzleti Navigátor interneten elérhető változata. Ez egy olyan információs rendszer, amely a felhasználók gyorsabb tájékozódása végett témakövető struktúrában épül fel. (A szolgáltatás az EU TÖRVÉNYTÁR moduljaként – azzal együtt – rendelhető meg.) Az Üzleti Navigátor mint interneten elérhető információs rendszer témánként feldolgozva tartalmazza egy adott részterületet érintő információk teljes körét. Ezek a tanulmányok folyamatosan bővülő mennyiségben tartalmazzák a vállalkozások működési területén felmerülő, gyakran egymástól nagyon eltérő területre vonatkozó információkat (pl. igénybe vehető adókedvezmények, béren kívüli juttatások, munkaüggyel és tb-vel kapcsolatos információk stb.). Az így kidolgozásra került tanulmányok azonos elvek szerint, többszintű lektorálás után kerülnek az adatbázisba, minden lényeges terület tárgyalásával és az adott területet érintő jogszabályi háttér feltüntetésével. Az egyes kidolgozott anyagokban található jogszabályi helyre kattintva azonnal megjelenik az adott jogszabály aktuális szövege. Az interneten elérhető tanulmány egyik újdonsága, hogy ha változás van, akkor az a tanulmányban rövid időn belül átvezetésre kerül és hatályosítva lekérdezhető az anyag megtekintése során. Ezen folyamat közben lehetőség van a változások (az előző és a jelenlegi állapot) egyidejű megjelenítésére. A tanulmányok között lehetőség van szavakra, kulcsszavakra történő keresésre. Az Üzleti Navigátor szerzői csapatában találhatók egyetemi, főiskolai oktatók, gyakorló könyvvizsgálók, adótanácsadók és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szakemberei, akik szerzőként és lektorként biztosítják a kidolgozott anyagok megfelelő színvonalát. Az Üzleti Navigátor elérhető: www.uzletinavigator.hu internetes oldalon.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék Előszó............................................................................................................................... 1 Bevezetés......................................................................................................................... 5 Cafeteria-rendszer............................................................................................................ 6 I. Adóköteles béren kívüli juttatások ......................................................................... 9 I.1. Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba fizetett tagdíj ..... 10 I.2. Iskolai rendszerű képzés . ....................................................................................... 12 I.3. Üdülési csekk........................................................................................................... 13 I.4. Üdülési szolgáltatás................................................................................................. 17 I.5. Iskolakezdési támogatás.......................................................................................... 18 I.6. Bíró, igazságügyi és ügyészségi alkalmazott ruházati költségtérítése.................... 19 I.7. Köztisztviselő ruházati költségtérítése.................................................................... 21 I.8. Internet használat térítése........................................................................................ 22 I.9. Számítógép juttatás . ............................................................................................... 24 I.10. Művelődési intézményi szolgáltatás...................................................................... 27 I.11. Helyi közlekedési bérlet........................................................................................ 29 II. Adómentes béren kívüli juttatások........................................................................ 31 II.1. Étkezési hozzájárulás............................................................................................. 31 II.3. Temetési segély...................................................................................................... 33 II.4. Munkaruházat......................................................................................................... 34 II.5. Magánnyugdíj pénztári tagdíj kiegészítés.............................................................. 35 II.6. Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíjhoz......... 35 II.7. Csekély értékű ajándék........................................................................................... 36 II.8. Nyugdíjba vonuláskor adott ajándék...................................................................... 38 II.9. Bölcsődei ellátás..................................................................................................... 38 II.10. Kockázati biztosítás.............................................................................................. 38 II.11. Lakáscélú támogatás............................................................................................. 39 3

Tartalomjegyzék II.12. Pedagógus szakirodalom-, közművelődési dolgozók dokumentumvásárlási hozzájárulása .......................................................................................................................... 40 III. Költségtérítés jellegű juttatások........................................................................... 43 III.1. Napidíj................................................................................................................... 43 III.2. Saját gépjármű hivatali célú használata................................................................ 43 III.3. Helyközi munkába járás költségtérítése................................................................ 44 IV. Adóterhet nem viselő járandóság ........................................................................ 47 IV.1. Hallgatói munkadíj................................................................................................ 47 IV.2. Üzemanyag megtakarítás...................................................................................... 49 V. Egyedi juttatások..................................................................................................... 51 V.1. Gátkaszálásból származó terményjuttatás.............................................................. 51 V.2. Fürdőszolgáltatás.................................................................................................... 51 V.3. Tűzifa juttatás......................................................................................................... 51 V.4. Szénjárandóság....................................................................................................... 51

4

Bevezetés

Bevezetés A vállalkozások eredményességét alapvetően befolyásolják a rendelkezésére álló erőforrások, amelyek felhasználásával a működésüket biztosítani tudják. Ezek közül nagyon lényeges a rendelkezésre álló humán erőforrás mértéke, amely viszont szoros összefüggésben van a dolgozóknak adható juttatások mértékével. A dolgozóknak adott különböző mértékű juttatások befolyásolhatják az adott vállalkozás munkaerő megtartó képességét, illetve a dolgozóktól elvárt teljesítményeket. A dolgozóknak adható juttatások lehetnek: • különböző bér jellegű juttatások, • jogszabályon alapuló költségtérítések, • adómentes természetbeni juttatások, • adóköteles természetbeni juttatások. Nyilvánvalóan az egyes juttatások a vállalkozásnak különböző terheket jelentenek, illetve a dolgozók az egyes juttatások után különböző mértékű adókat és járulékokat fizetnek, amely eredményeként a megkapott összeg különbözik. Ebben a füzetben összefoglaltuk azokat a jelenleg aktuális lehetőségeket, amelyek rendelkezésre állnak a béren kívüli adómentes juttatások tárgykörben. Ezek lehetnek: • jogszabályon alapuló költségtérítések, • adómentes természetbeni juttatások. Fontos kiemelni, hogy az adómentes természetbeni juttatások nem bérpótlékok és nem járnak automatikusan a dolgozóknak. Ahhoz, hogy a vállalkozások megfelelően – a célkitűzéseiket szolgálva – alkalmazzák az adómentes juttatásokat a következő követelményeknek kell eleget tenniük: • A juttatásoknak a munkavállalók és velük egy kategóriába tartozó magánszemélyek által megismerhetőnek és azonos feltételekkel igénybe vehetőnek kell lenniük. • A termék megszerzésének (választásának), illetve a szolgáltatás igénybevételének (választásának) bármelyikük számára ténylegesen is elérhetőnek kell lennie. • Bér helyett nem adhatók. • A vállalkozás az adott juttatások igénybevételét korlátozhatja, de ezek a korlátozások nem lehetnek személyre szólóak. A felsorolt követelményeknek a vállalkozások csak akkor tudnak eleget tenni, ha a juttatásokkal kapcsolatban elkészítik a saját szabályozásukat, amelyet nyilvánossá téve lehetővé teszik a dolgozók számára azok igénybevételét. 5

Bevezetés Pl. A szabályzatban rögzítik azon munkaköröket, amelyeknél szükséges az Internet használat, és az ilyen munkakörben dolgozók esetében az internet-előfizetés költségeit részben vagy teljesen a munkáltató állja. Munkavállaló alatt értjük: • a munkavállalót (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy • az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozóját, • szakképző iskolai tanulót, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatót, • nyugdíjban részesülő magánszemélyt – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –, az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóit.

Cafeteria-rendszer A vállalkozások igyekeznek a természetbeni juttatásoknak olyan formát találni, ami a dolgozónak választási lehetőséget biztosít, a munkáltatónak pedig kevesebb adminisztrációval jár. Ilyen lehetőség a cafeteria-rendszer. A cafeteria-rendszer alkalmazása esetén célszerű szabályozni a felhasználható keret mértékét, biztosítani, hogy az minden juttatásban részesülő számára azonos feltételekkel igénybe vehető legyen. Az így meghatározott szolgáltatások köréből a magánszemély saját döntése szerint választhat: Ezek a választható juttatások lehetnek: • adómentes természetbeni juttatások, • adóköteles természetbeni juttatások, • nem bevételek. Természetesen ennek a rendszernek az alkalmazása esetén is figyelembe kell venni a 400  ezer Ft adómentes korlátot azoknál a juttatásoknál, amelyek ebbe a keretbe tartoznak. Nem célszerű adóköteles juttatást a csomagba tenni, hiszen annak szja- és járulékvonzatai vannak, így az egy munkavállalónak juttatott mérték meghatározása valami fajta szorzószám meghatározásával lehetséges. Adóköteles természetbeni juttatás esetén, a nem pénzben megszerzett vagyoni értéket megszerzéskori piaci érték szerint kell figyelembe venni. Az adóköteles természetbeni juttatás a magánszemély jövedelme, de a kifizető fizeti meg az adót és a járulékokat. A juttatás a feltételeknek megfelelő termék, szolgáltatás vagy utalvány lehet. 6

Bevezetés A juttatás mértékét a vállalkozás teherbíró képessége határozza meg, ez nem kötelező csak adható, a munkáltató döntése alapján. Lényeges, hogy az azonos csoportokban tartozók mindegyike számára elérhető módon, azonos feltételekkel történjen a juttatás. Egyénileg nem lehet meghatározni vagy munkaköri teljesítményhez kötni. A béren kívüli juttatások feltételeit, kollektív szerződés hiánya esetén, célszerű egy belső szabályzatban meghatározni! Ha adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a kifizetés, a munkáltató fizeti meg: Saját munkavállaló:

szja

54%



tb-járulék



(szja-val növelt az alap)

29%



munkaadói járulék

3%

Kifizetőként:

szja

54%



eho

11%

A magánszemély nem fizet egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot az ilyen juttatások után, tehát így nem képez járulékalapot sem.

7

Adóköteles béren kívüli juttatások

I. Adóköteles béren kívüli juttatások Egy dolgozónak az összes ilyen címen adott juttatás 400 000 Ft/év keretig adómentes. Ebbe beletartozik minden olyan magánszemélynek adott juttatás, amelyet a dolgozó a munkaviszonyára tekintettel kap. A következő szabályok, az alább felsorolt béren kívüli juttatásokra érvényes: • Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba fizetett tagdíj • Iskolarendszerű képzés • Üdülési csekk • Üdülési szolgáltatás • Iskolakezdési támogatás • Bíró, igazságügyi és ügyészségi alkalmazott ruházati költségtérítése • Köztisztviselő ruházati költségtérítése • Internet használat térítése • Számítógép juttatás • Művelődési intézményi szolgáltatás • Helyi közlekedési bérlet A kerethatáron felül adott juttatások már nem tartoznak az adómentes juttatások kategóriába. A 400 000 Ft feletti rész esetén a következő terhekkel kell számolni: Példa: Egy dolgozó ilyen címen 480 000 Ft juttatást kap. Adómentes ebből: Adóköteles:

400 000 Ft 80 000 Ft

Fizetendő adó (szja), a keret feletti részre 54%:

43 200 Ft

Fizetendő tb-járulék, a keret feletti rész után fizetett adóval növelt rész után 29%:

35 728 Ft

Látható, hogy az adómentes keret fölött kifizetett juttatás után %-ban megadva a fenti példában 98,66% adót és járulékot kell fizetni. 80 000 Ft után 78 928 Ft adót és járulékot. A túllépés után nem kell megfizetni a 3% munkaadói járulékot, amelyet egyébként minden természetbeni juttatás után meg kell fizetni, a reprezentációt és üzleti ajándékot kivéve. 9

Adóköteles béren kívüli juttatások Az értékhatár túllépése esetén az adót és járulékot a túllépő juttatás napjára kell megállapítani, és az adott időszakra vonatkozóan bevallani és megfizetni. Ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnik, akkor az adómentes keretet egész évre vetítve időarányosan kell megállapítani. Példa: A dolgozó munkaviszonya adott év szeptember 30-án szűnik meg. Az adott évből a juttatást adó munkáltatónál dolgozott 272 napot. Ekkor az adómentes értékhatár: 365 napra

400 000 Ft

272 napra

298 082 Ft

Az értékhatár túllépése esetén az adót és járulékot a munkaviszony megszűnésének napjára kell megállapítani, és az adott időszakra vonatkozóan bevallani és megfizetni.

I.1. Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba fizetett tagdíj Adómentes a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyező pénztárba történő befizetés esetén, együttesen legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20%-át meg nem haladóan fizetett összeg. Ha a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre egy összegben utalja át, akkor havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az a havi összeg minősül, amelyet a pénztári alapokban a munkáltató rendelkezése alapján az átutalást követően dátum szerint az egyes hónapokban tagdíjként ír jóvá a pénztár.  A 2007. január 1-jétől érvényes minimálbér összege: 65 500 Ft. Ennek maximum 20%-a lehet az adómentesen befizethető összeg: 13 100 Ft. Ennek éves összege: 12 x 13 100 Ft = 157 200 Ft. Az ilyen címen egész évre kapott összeg számít a magánszemélynél a 400  000 Ft-os keretösszegbe. Munkáltató meghatározása Több munkáltató esetén munkáltatónak az minősül, akivel (amellyel) a magánszemély legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyban áll. Ha a munkaidő egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát, azt a munkáltatót kell munkáltatónak tekinteni: 10

Adóköteles béren kívüli juttatások • ahol a munkaidő a leghosszabb; • azonos tartamú munkaidők esetén, vagy ha a munkaidőt nem, vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, azt a munkáltatót kell munkáltatónak tekinteni, ahol a jövedelem magasabb; • ha a munkaidő és a jövedelem is azonos, az tekintendő munkáltatónak, ahol a jogviszony korábban kezdődött. A heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért. Több munkáltató esetén a munkáltató minősítéséhez a magánszemély által írásban tett nyilatkozat szolgál, amely tartalmazza a munkáltató egyértelmű eldöntéséhez szükséges adatokat. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár tag Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (a továbbiakban: pénztár): természetes személyek (a továbbiakban: pénztártag) által a függetlenség, kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott, társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat (a továbbiakban: szolgáltatások) szervező és finanszírozó társulás. A pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja. Tagja adókedvezményt vehet igénybe. A pénztártag az egyéni befizetések (tagdíj, eseti befizetés) és az adomány együttes összege után 30%-os, a preventív szolgáltatásokra igénybe vett és a legalább 24 hónapra lekötött összeg után további 10-10%-os szja kedvezményt vehet igénybe. Előnyei: • Nyomon követheti befizetéseit. • Közeli hozzátartozók számára is elérhető. • Örökölhető. • A tagdíjfizetést a munkáltató átvállalhatja. Az adott egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokat nyilvánosan minden évben közzéteszik a gyakori változások miatt. Önsegélyező Pénztár A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja: • szociális kockázat: gyermek születésével, beiskolázásával, egészségi állapottal kapcsolatos pénzügyi helyzettel, munkanélküliséggel, halálozással és a tűz- és elemi károkkal kapcsolatos kockázatok; 11

Adóköteles béren kívüli juttatások • időszaki járadék: a pénztártag részére nyújtott rendszeres pénzbeli szolgáltatás, amely az alapszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint határozott időtartamig, illetve legfeljebb a kiváltó esemény megszűnéséig tart; • kiegészítő önsegélyező szolgáltatások; • életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások: a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek, a gyógyteák, valamint a fog- és szájápolók árának támogatása. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységnek minősül a társadalombiztosítási és szociális ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatások, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátások szervezése, finanszírozása és nyújtása, amely rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés útján történik. A nyújtott szolgáltatásokat és feltételeit minden Önsegélyező Pénztár nyilvánosan közzéteszi.

I.2. Iskolai rendszerű képzés Nem számit jövedelemnek: • a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költsége (akkor sem, ha azt nem a munkáltató viseli); • a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költségként elszámolt érték, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza; • a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értéke, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést. A képzés kapcsolódó költségeire a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy az említett költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történt, amelyre annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiállításának tényét nem tüntette fel. Iskolai rendszerű képzés fogalma Iskolai rendszerű képzés alatt a közoktatásról, valamint a felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés és az iskolai szakképzés értendő. Iskolai rendszerű szakképzés: a közoktatás keretében a közoktatási és szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetve a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. 12

Adóköteles béren kívüli juttatások Jellemző feltétel: A képzés résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgató jogviszonyban állnak. Ez a jogviszony beíratással vagy beiratkozással jön létre, a végbizonyítvány megszerzéséig vagy az oktatásból történő kizárásig tart. A képzési költségek lehetnek: a) Munkavállaló esetén: • a tevékenységhez szükséges ismeret megszerzésének költsége (tanulmányi szerződés); • a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzésének költsége (elrendelés alapján), • pl. modern gépkocsi szervizben csak az a szerelő végezhet javítási munkát, aki részt vesz a gyár által szervezett tanfolyamon. • A munkavállaló bármely képzési formát (iskolai rendszerűt is) igénybe vehet. Az iskolai rendszerű képzés költsége beletartozik a munkáltató által juttatott 400 000 Ftos keretbe. Ez a feltétel csak a 2006. január 1. után kezdett képzésekre vonatkozik. b) Közreműködő magánszemély, illetve tag esetén: • Tevékenységhez szükséges ismeret megszerzésének költsége • Iskolai rendszerű képzésben nem vehet részt. Ha egy munkavállaló akár tanulmányi szerződés, akár a munkáltató elrendelése alapján beiratkozik pl. főiskolai diploma után kiegészítő egyetemi képzésre, akkor a 2006. január 1. után kezdett képzés tandíja beletartozik az adott munkavállaló 400 000 Ft-os keretébe. Ilyen képzés költségeit személyesen közreműködő tag esetében nem lehet elszámolni.

I.3. Üdülési csekk A belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott bevétel adómentes. Az adómentesség feltétele, ha a juttatást a következő magánszemélyek kapják: a) a munkáltató • munkavállalója, • a munkavállalója közeli hozzátartozója, • az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, • a szakképző iskolai tanuló, • kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, 13

Adóköteles béren kívüli juttatások • ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató – nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója, b) a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázat alapján a szociálisan rászoruló, c) • • • • •

ha a gazdasági társaság nyújtja személyesen közreműködő tagjának, a szövetkezet nyújtja a szakszervezet a tagjának, e juttatók a nyugdíjas tagjuknak, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának.

Közeli hozzátartozó: • a házastárs, • az egyenes ágbeli rokon, • az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, • az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, • a testvér. Mire lehet igénybe venni? Az üdülési csekk kizárólag: • belföldi üdülési, • pihenési, • kikapcsolódási, • egészség megőrzési, • betegségmegelőzési, • szabadidősport szolgáltatásra váltható be, azzal, hogy az üdülési csekk kibocsátója az igénybe vehető szolgáltatások körét az alapítói jogokat gyakorló miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével határozza meg. Az üdülési csekk adómentességével kapcsolatos szabályok Adómentességet az a kifizető érvényesíthet, aki (amely) a juttatásban részesülő magánszemélytől kiadott nyilatkozattal rendelkezik, és annak alapján megállapítható, hogy a magánszemély számára adómentes engedmény adható. Annak a magánszemélynek – vagy törvényes képviselőjének –, aki üdülési csekket ellenérték nélkül kap vagy engedménnyel vásárol, a csekket átadó kifizető számára nyilatkozatot kell adnia a következő tartalommal: a) a nyilatkozó magánszemély neve, 14

Adóköteles béren kívüli juttatások b) adóazonosító jele, c) az adott adóévben a nyilatkozatot megelőzően ellenérték nélkül átvett, illetőleg engedménnyel vásárolt üdülési csekk(ek) -- értéke, -- megfizetett ellenértéke, d) saját vagy törvényes képviselőjének aláírása. Ha a magánszemély az adóévben korábban • több kifizetőtől is átvett ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk(ek)et, akkor a c) pontban részletezve kell feltüntetnie az egyes kifizetőktől (azok nevének feltüntetése nélkül, de az akkor adott nyilatkozat dátumának feltüntetésével) átvett tételeket; • nem részesült ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk juttatásban, akkor a c) pontban foglaltak helyett erről kell nyilatkozatot adnia. A nyilatkozat átvételét annak másolatán a kifizető cégszerű aláírással igazolja. A magánszemély ezt a másolatot az elévülési idő lejártáig őrzi. A kifizetőnek az ellenérték nélkül vagy engedménnyel magánszemélynek juttatott üdülési csekkek: • értékéről, • az engedmény mértékéről, • a megfizetett adóról magánszemélyenként, az adóazonosító jel feltüntetésével adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság számára, az adóévet követő január 31-éig. Ha az adóhatóság az üdülési csekk juttatással összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a kifizetőnek kell megfizetnie, aki (amely) nem rendelkezik az üdülési csekket kapó magánszemély által adott nyilatkozattal, vagy egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását a másolattal nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és annak késedelmi pótlékát a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell megfizetnie. 15

Adóköteles béren kívüli juttatások Példa A) A munkáltató a nála munkaviszonyban lévő magánszemélynek és közeli hozzátartozóinak ad a minimálbér mértékéig ingyenes üdülési csekket. Kapják: 1. munkavállaló 65 500 Ft 2. Házastárs 65 500 Ft 3. 2 gyerek 2x 65 500 Ft 4. Nővére 65 500 Ft 5. Szülei 2x 65 500 Ft ------------------------------------------------------------------ Összesen: 7x 65 500 Ft = 458 500 Ft A dolgozó maximum 400 000 Ft értékig kaphat adómentesen ezen a címen jutatást. A 400 000 Ft feletti rész után meg kell fizetni a következő adókat és járulékokat: A keret feletti rész: 58 500 Ft A keret feletti részre 54%: 31 590 Ft Fizetendő tb-járulék a keret feletti rész után fizetett adóval növelt rész után 29%: 26 126 Ft Ha a dolgozó házastársa is az adott munkáltatónál dolgozik, akkor a neki juttatott üdülési csekk saját jogon jár, a saját 400 000 Ft-os keretébe tartozik. Ekkor nem keletkezik a fenti példában adó- és járulékfizetési kötelezettség. Dolgozó kihasznált kerete: 393 000 Ft Házastárs kihasznált kerete: 65 500 Ft B) A munkavállaló 80 000 Ft értékben kap ingyenes üdülési csekket. Az adómentesen adható rész: (minimálbér 2007. évi mértéke) Keret feletti rész: A keret feletti részre 54%: Fizetendő tb-járulék a keret feletti rész után fizetett adóval növelt rész után 29%:

16

65 500 Ft 14 500 Ft 7 830 Ft 6 475 Ft

Adóköteles béren kívüli juttatások

I.4. Üdülési szolgáltatás Adómentes a munkavállaló részére a munkáltató, illetve a munkáltató kapcsolt vállalkozásai (költségvetési szerv esetében a felügyeleti szerv és a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága is) által a: • tulajdonában álló, • vagyonkezelésében lévő belföldi üdülőben; • szakszervezet által belföldi üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből évente legfeljebb, magánszemélyenként az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó rész. Kizáró ok, ha a munkáltató, illetve a szakszervezet üdülési csekk formájában az adóévben már nyújtott ugyanazon magánszemélynek adómentes természetbeni juttatást. Az igénybevételhez a magánszemély nyilatkozata szükséges. Kaphatják: • munkavállalók • az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, • szakképző iskolai tanuló, • kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, • ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e juttatást, a nyugdíjban részesülő magánszemély és annak közeli hozzátartozója is. Az adómentes üdülési szolgáltatásra vonatkozó rendelkezés alkalmazásában a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy munkavállalónak minősül, azzal, hogy e munkavállalóval egy tekintet alá esik a munkavállaló és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója. A munkáltató, a szakszervezet az üdülési szolgáltatás adómentes és adóköteles részéről magánszemélyenkénti bontásban (a magánszemély nevének és adóazonosító jelének, ennek hiányában természetes azonosító adatainak feltüntetésével) nyilvántartást vezet. Az adómentes üdülési szolgáltatásra vonatkozó rendelkezés alkalmazásában üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely. 17

Adóköteles béren kívüli juttatások

I.5. Iskolakezdési támogatás A munkáltató a tanévkezdéssel járó terhek enyhítése érdekében természetbeni juttatásként adómentes iskolakezdési támogatást nyújthat munkavállalóinak a törvényben rögzített feltételek megvalósulása esetén. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2007. január 1-jétől hatályos módosítása szerint 20 000 Ft a munkáltató által a munkavállaló részére adómentesen adható iskolakezdési támogatás összeghatára, arra jogosult gyermekenként vagy tanulóként. A támogatásban a gyermek, tanuló részesülhet, családi pótlékra jogosult szülője vagy a vele közös háztartásban élő házastársa útján. Gyermeknek az általános iskolai tanulmányait az adott tanévben megkezdő gyermeket, tanulónak az általános vagy középiskolában tanulmányokat folytató fiatalt kell tekinteni. Az iskolakezdési támogatás adómentességének ugyanakkor nem feltétele, hogy a családi pótlékot ténylegesen is a munkavállaló részére folyósítsák, elegendő, ha arra a törvényi szabályok szerint egyébként jogosult lenne. Élettársi kapcsolatban élő magánszemély számára a juttatás csak akkor adható adómentesen, ha a vonatkozó szabályok szerint ő maga is jogosult a családi pótlékra, azaz a gyermek közös. A juttatás akkor adómentes, ha annak a szülő vagy házastársa útján nyújtott mértéke nem haladja meg gyermekenként az évi 20 ezer forintot. A juttatásban a gyermek, tanuló mindkét szülő (vagy a vele közös háztartásban élő házastárs) útján részesülhet akkor is, ha az érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál dolgoznak. A 20 ezer forinton felüli juttatás adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. A támogatás adómentesen a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül adható. Ez a tárgyév július 2–október 31. közötti időszakát jelenti, beleértve az időszak első és utolsó napját is. A munkáltató, a bér kifizetője a támogatást három formában nyújthatja: • tárgyi formában tankönyv, taneszköz, ruházat juttatásával; • ezen termékek vásárlásáról a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló számla ellenértékének megtérítése formájában (a juttatás ebben az esetben akkor valósul meg, ha a szülő az említett időszakban megvásárolja a kedvezményezett körbe tartozó javakat és az erről szóló számla ellenértékét a munkáltató a jelzett időszakon belül, vagy azon kívül téríti meg); • kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában (ebben az esetben nem szükséges a munkáltató nevére szóló készpénzfizetési számla kiállítása, 18

Adóköteles béren kívüli juttatások a törvényi adómentességi feltétel teljesítéséhez elegendő az utalványt forgalmazó társaság számlája). A taneszköz fogalmának meghatározását nem tartalmazza a törvény, erre az egyébként használatos Kereskedelmi Vámtarifa sem ad útmutatást. Általánosságban taneszköznek tekinthető minden olyan tartós vagy gyorsan elhasználódó tárgy, eszköz, amely a tanuláshoz általában szükséges. Például a füzet, rajzlap, ceruza, toll, festék. Ruházat alatt bármilyen iskolában hordható ruhaneműt kell érteni, mint például nadrág, szoknya, ing, póló, blúz, cipő, kabát, tornacipő, tornaruha stb. Tankönyvnek az a közoktatásban használt tankönyv minősül, amely szerepel az adott tanévre érvényes tankönyvjegyzékben. A segédkönyvek, a tanulási segédletek és a tanári kézikönyvek nem tartoznak ide. A munkáltatónak az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről munkavállalónként nyilvántartást kell vezetnie, melynek tartalmaznia kell a magánszemély adóazonosító jelét, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait). A nyilvántartást nem kell az adóhatósághoz eljuttatni, hanem az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni. Az említett feltételeknek bármely okból nem megfelelő módon vagy pénzben adott támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. Amennyiben a munkáltató, a bér kifizetője a fentiekben ismertetett feltételeknek egyébként megfelelő módon, de az adómentes értékhatárt meghaladó mértékben nyújt dolgozójának ezen a jogcímen támogatást, az adómentes mérték (20 ezer forint) feletti részt kell az érintett magánszemély munkaviszonyából származó jövedelmének tekinteni.

I.6. Bíró, igazságügyi és ügyészségi alkalmazott ruházati költségtérítése I.6.1. Bírók ruházati költségtérítése A bírónak naptári évenként az 1. fizetési fokozat szerinti összeg 25 százalékának megfelelő ruházati költségtérítés jár. Az 1. fizetési fokozat 2007. évben 339 000 Ft. Ennek alapján a bírók részére a ruházati költségtérítés összege 84 750 Ft. 19

Adóköteles béren kívüli juttatások A ruházati költségtérítés teljes összegére a bíró akkor jogosult, ha a kifizetést megelőzően legalább egy évig bírói szolgálati viszonyban állt. A fizetés nélküli szabadság ideje a jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe. Ha a bíró szolgálati viszonya a kifizetés időpontjában az egy évet nem éri el, arányos összegű térítésre jogosult. A katonai bíró a ruházati költségtérítés fele összegére jogosult. A ruházati költségtérítést az adott naptári év június 30. napjáig kell kifizetni.

I.6.2. Igazságügyi alkalmazott ruházati költségtérítése Az igazságügyi alkalmazottnak a munkahelyen való megfelelő megjelenése érdekében naptári évenként az illetményalap 25 százalékának megfelelő ruházati költségtérítés jár. A ruházati költségtérítés teljes összegére az igazságügyi alkalmazott akkor jogosult, ha a kifizetést megelőzően legalább egy évig szolgálati viszonyban állt. Ha a szolgálati viszony a kifizetés időpontjában az egy évet nem éri el, arányos összegű térítés jár. A fizetés nélküli szabadság ideje a jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe. Az igazságügyi szervhez vezényelt hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy a ruházati költségtérítés fele összegére jogosult. A ruházati költségtérítést az adott naptári évben június 30. napjáig kell kifizetni. Az egyéni védőfelszerelésre vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – rendelkezések alkalmazását a ruházati költségtérítés nem zárja ki.

I.6.3. Ügyészségi alkalmazott ruházati költségtérítése Az ügyésznek – a munkahelyen történő megfelelő megjelenése érdekében – naptári évenként a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 25 százalékának megfelelő összegű ruházati költségtérítés jár. Az ügyészi alapilletmény 2007. évben 339 000 Ft. Ennek alapján az ügyészeknek a ruházati költségtérítés összege 84 750 Ft. A ruházati költségtérítés teljes összegére az ügyész akkor jogosult, ha a kifizetést megelőzően legalább egy évig ügyészségi szolgálati viszonyban állt. A fizetés nélküli szabadság ideje a jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe. Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a kifizetés időpontjában az egy évet nem éri el, arányos összegű ruházati költségtérítésre jogosult. A katonai ügyész a ruházati költségtérítés fele összegére jogosult. A ruházati költségtérítést a tárgyév június 30. napjáig kell kifizetni. Az ügyészségi titkárnak, fogalmazónak és nyomozónak – a munkahelyen történő megfelelő megjelenése érdekében – naptári évenként a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 20

Adóköteles béren kívüli juttatások 20–25 százalékának megfelelő összegű ruházati költségtérítés jár. A ruházati költségtérítés összegét e keretek között a legfőbb ügyész állapítja meg. A tisztviselőnek, az írnoknak és a fizikai alkalmazottnak – a munkahelyen történő megfelelő megjelenése érdekében – naptári évenként ruházati költségtérítés jár. A ruházati költségtérítés összege a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 20–25 százaléka. A ruházati költségtérítés összegét e keretek között a legfőbb ügyész állapítja meg. A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ruházati költségtérítésére egyebekben az ügyész ruházati költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

I.7. Köztisztviselő ruházati költségtérítése A köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 200%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult. 2007. évre az illetményalap 36 800 Ft. Ennek alapján a 2007. évre a ruházati költségtérítés mértéke 73 600 Ft. Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a köztisztviselőnek munkaruhát köteles biztosítani. Amennyiben ruházati költségtérítést állapítottak meg, a munkaruha-ellátásban részesülő köztisztviselő a munkaruha ellenértékének és a ruházati költségtérítésnek a különbözetére jogosult. A közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szünetelése esetén, vagy ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár. A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a felvett ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni, kivéve, ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult, továbbá ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg. A hivatali szervezet vezetője állapítja meg a ruházati költségtérítés fizetésének és elszámolásának feltételeit.

I.8. Internet használat térítése Adómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes Internet használat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását). Tételesen a következő költségeket lehet adómentesen elszámolni: 21

Adóköteles béren kívüli juttatások a) Létesítés költségei: ide tartoznak az egyszeri belépési díj, esetleg a kiépítés költsége. b) Folyamatos havi fenntartási költségek: • Állandó internet-hozzáférés (ADSL vagy kábelmodem); • ha kapcsolt vonali hozzáférés, akkor az internet díja, illetve a telefonköltségből az a rész, amely a számlában elkülönítetten, mint Internet használat díja jelenik meg (a társaság a dolgozó részére ingyenesen biztosíthat modemet a használathoz).

Az internet használattal összefüggő díjak átvállalásának elszámolása A munkáltató a munkavállaló Internet használattal összefüggő díjai (belépési díjak, forgalmi díjak stb.) átvállalásának számviteli elszámolása során a munkavállalóval, illetve az Internet szolgáltatóval kötött megállapodás figyelembevételével jár el. Ennek keretében a következő elszámolások lehetségesek: 1. eset: Ha az Internet szolgáltatás tekintetében csak a munkáltató és az internet szolgáltató áll szerződéses jogviszonyban, és a munkáltató engedélyezi az általa előfizetett internethozzáférés ingyenes vagy kedvezményes használatát a munkavállaló számára, a munkáltató az Internet szolgáltatás igénybevételéhez szükséges egyszeri „belépési” díjat vagyoni értékű jogként aktiválja az immateriális javak között. 100 ezer forint alatti „belépési” díjak bekerülési értéke a használatbavételkor egy összegben elszámolható terv szerinti értékcsökkenésként. A munkáltató az igénybe vett Internet használattal összefüggésben fizetendő – folyamatosan jelentkező havi (forgalmi) – díjakat igénybe vett szolgáltatások értékeként veszi figyelembe. Személyi jellegű költség. 2. eset: Ha az Internet szolgáltatás tekintetében a munkavállaló, az Internet szolgáltató és a munkáltató olyan módon áll szerződéses jogviszonyban, amely alapján a munkáltató a munkavállaló javára rendeli meg az Internet szolgáltatást úgy, hogy a fizetésre kötelezett fél a munkavállaló, illetve abban az esetben, ha az Internet szolgáltatás tekintetében csak a munkavállaló és az Internet szolgáltató áll szerződéses jogviszonyban és a munkáltató külön megállapodás alapján téríti meg részben vagy egészben a munkavállaló felmerült kiadásait, a munkáltató egységesen személyi jellegű egyéb kifizetésként számolja el az így megfizetett összegeket [az egyszeri „belépési” díjat és a folyamatosan jelentkező havi (forgalmi) díjakat is], függetlenül az Internet használat jellegétől. A térítendő összegről a munkáltató és a munkavállaló megállapodása rendelkezik. Az ehhez mellékelt számlák – amelyek a szolgáltatás igénybevételét igazolják – lesznek a könyvelés bizonylatai. 22

Adóköteles béren kívüli juttatások 3. eset: Az Internet szolgáltató a munkavállalóval van szerződéses kapcsolatban (lehet a szerződő fél a munkavállaló házastársa is), munkavállaló nevére szóló számla alapján a munkáltató téríti a használat díját. A térítendő összegről a munkáltató és a munkavállaló megállapodása rendelkezik. Az ehhez mellékelt számlák (amely a szolgáltatás igénybevételét igazolják) és a szerződés szolgál a vállalkozás érdekében felmerült költség elszámolásának igazolására, és lesznek a könyvelés bizonylatai. Személyi jellegű költség. Amennyiben a munkáltató – megállapodás alapján – a munkavállaló Internet használata során felmerült díjakkal összefüggésben meghatározott ellenszolgáltatást kap a munkavállalótól (Internet használat kedvezményes biztosítása), akkor az ellenszolgáltatást annak megállapodás szerinti jogcímének megfelelően kell bevételként elszámolnia, jellemzően a munkáltató által az Internet szolgáltatónak megfizetett díjak (részbeni) áthárítására kerül sor, azonban más tartalmú megállapodás is köthető. Ha az 1., 2. és 3. esetben megjelölt költségelemeket a munkavállaló nem téríti meg a munkáltatónak, úgy a meg nem térített összeg a munkáltató által előállított termékek, nyújtott szolgáltatások közvetlen önköltségében nem vehető figyelembe. Ennek alapján ezeket a költségeket célszerű elkülönített számlákon gyűjteni, hogy az önköltségszámítás esetén ezek a költségek elkülöníthetők legyenek. Ha a juttatást bérként (jutalomként), jövedelem helyett adják, akkor nem esik az adómentes kategóriába, akkor adóköteles jövedelemnek minősül és általános szabályok szerinti adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik.

23

Adóköteles béren kívüli juttatások Példa A társaság megállapodik a munkavállalók egy adott csoportjával, hogy számukra az internet-hozzáférést kedvezményesen biztosítja. Ennek keretében a munkavállalók megállapodnak a szolgáltatóval, és szolgáltatás igénybevételéről szóló számlát (amely a munkavállalók nevére szól) minden hónapban leadják a könyvelésen. A havi díj 4/5-ét a társaság, 1/5-ét a munkavállaló fizeti. A könyvelés bizonylata a megállapodás és a havi számlák. 1. Áfa Nem bevételszerző tevékenység érdekében merült fel a költség, ezért az áfa nem levonható. 2. Társasági adó A költség a vállalkozás érdekében felmerült elismert költség. (Az Internet szolgáltatásért kifizetett érték csökkentve a munkavállaló által fizetett térítési díjjal.) 3. Szja 3.1. Szja adózás A bekerülési érték a vállalkozás érdekében felmerült elismert költség. (Az Internet szolgáltatásért kifizetett érték csökkentve a munkavállaló által fizetett térítési díjjal.) 3.2. Magánszemély Ha a juttatást bérként (jutalomként), jövedelem helyett adják, akkor nem esik az adómentes kategóriába, akkor adóköteles jövedelemnek minősül és általános szabályok szerinti adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik.

I.9. Számítógép juttatás Alapvetően két eset különböztethető meg: 1. A munkáltató a tulajdonában álló számítógépet használatra átadja a dolgozó részére. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7.11. pontja egyéb indokkal adómentes kategóriába tartozó jövedelmet határoz meg, ezért az adómentességnek nem feltétele a természetbeni juttatási forma, de az nem is zárható ki. Ennek megfelelően ide tartozhatnak a következő esetek: • a munkáltató engedélyezi a tulajdonában lévő számítógép ingyenes vagy kedvezményes (díj ellenében történő) használatát a munkavállaló számára; • a munkáltató a munkavállaló számára számítógépet vásárol és azt ingyenesen vagy kedvezményesen a munkavállaló használatába adja; 24

Adóköteles béren kívüli juttatások

A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat adómentességének nem feltétele, hogy a magánszemély a kapott számítógépet a juttató (munkáltató) kizárólagos érdekében használja. Az adómentesség feltételei megvalósulnak akkor is, ha a számítógépet a munkavállaló részben vagy teljes mértékben személyes célokra használja. Az Szja tv. nem rendelkezik arról, hogy a használatnak helyileg hol kell megvalósulnia, azaz a munkavállaló a kapott számítógépet saját otthonában is használhatja. A számítógép használatának biztosításába az alapgéphez szükséges minden tartozék beletartozik, amely a számítógép rendeltetésszerű, rendszerint szokásos használatához szükséges, így például: • monitor, • egér, • billentyűzet, • nyomtató, • bizonyos szoftvertermékek (operációs rendszerek, irodai programcsomagok, vírusvédelem), • egyéb alkatrészek (pl. pendrive, flash kártya). A munkáltató által biztosított számítógép-használat esetében az adómentesség feltétele, hogy a munkavállaló nem szerez rendelkezési jogot (tulajdonjogot) az eszköz felett. A használatba adás konstrukcióját a munkáltató egyébként szabadon választhatja meg, azaz megoldhatja lízingelt vagy bérelt eszköz útján is. 2. A munkáltató a két évnél régebbi számítógépet ingyenes vagy kedvezményesen a munkavállaló tulajdonába adhatja. A juttatásban részesülő magánszemélyt a juttatott eszközzel kapcsolatban adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli, ha az megfelel a két évnél régebbi feltételnek. Általános forgalmi adó A juttatónál áfa és társasági adó fizetési kötelezettség keletkezhet. Az áfa-t a számítógép forgalmi értéke után kell megfizetni. Ha a beszerzéskor nem helyeztük levonásba az áfa-t, akkor az átadáskor sem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség. A beszerzés után korábban levont áfa miatt – az idegen tulajdonba adás értékesítésnek 25

Adóköteles béren kívüli juttatások minősül, függetlenül annak formájától – az átadáskor a piaci érték után kell meg fizetni. Ha nem ingyenesen, hanem kedvezményesen adtuk át, akkor a piaci ár és az átadási ár közötti értékre kell az áfá-t megfizetni. A piaci érték meghatározása olyan eszközök esetén, amelyek rendkívül gyorsan avulnak el eszmeileg, nehéz kérdés. Célszerű beszerezni számítógép-javítással, használt számítógépek értékesítésével foglalkozó társaságtól egy értékbecslést az adott eszközre vagy eszközökre. Mivel a bírói gyakorlat a 40%-ot elérő vagy azt meghaladó eltérést tekinti feltűnően nagynak, az ilyen nagyságú eltérést az adóhatóság is aránytalannak tekinti. A fentiek miatt az átadásra megállapított érték ne legyen kisebb a piaci érték (APEH által elfogadott forgalmi érték) 60%-ánál. Társasági adó A társasági adó alapját növeli az átadott számítógép piaci értéke és a térített érték különbözete, ha azt nem a felsorolt személyek kapják: • juttató munkaviszonyban álló dolgozója, • vezető tisztségviselője, • tevékenységében személyesen közreműködő tagja, • korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjasa, • vagy az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója. A „legalább két évig használt” feltételt bizonyítani kell. Nem kikötés, hogy azt a juttató használja már két éve. Juttatás céljából erre a célra vásárolhatunk két évesnél idősebb számítógépet. A juttatást dokumentálni kell. Ebből ki kell derülnie, hogy az arra jogosult kapta (nincs társasági adó fizetési kötelezettség), beazonosítható legyen az átadott számítógép, és az átadott tartozékok is szerepeljenek rajta. (Ez lesz a könyvekből történő kivezetés és az esetleges áfa-fizetés dokumentuma.) Egyéb adók járulékok Ha nincs szja-fizetési kötelezettség, akkor nincs járulékfizetési kötelezettség sem. 26

Adóköteles béren kívüli juttatások Példa A munkáltató eszközei között a következő eszközök szerepelnek: 1. Celeron 1700 Mhz számítógép. Nettó nyilvántartási értéke: 24 000 Ft Műszaki paraméterei: 80 GB Winchester 1 GB RAM GeForce II VGA kártya DVD író, újraíró Rádiós és 100 Mhz Ethernet kártya billentyűzet optikai egér 2. 15” LCD monitor LG Nettó nyilvántartási értéke:

11 000 Ft

3. HP LJ 1100 lézernyomtató Nettó nyilvántartási ára:

0 Ft

4. Windows XP operációs rendszer Nettó nyilvántartási ára:

0 Ft

Ezek az eszközök mindegyike 2 évnél régebben lett aktiválva.

Átadási áruk: 10 000 Ft + áfa (számlázva) Piaci áruk: 14 000 Ft + áfa (értékbecslés) Áfa-fizetési kötelezettség: a számlázott érték áfa-tartalma. A nettó nyilvántartási érték és a piaci érték jelentősen eltérhet egymástól. A piaci érték alakulását a külső piaci események befolyásolják (újonnan megjelenő eszközök), míg a nyilvántartási érték alakulása az aktiváláskor tervezett használati időtől függ.

I.10. Művelődési intézményi szolgáltatás Adómentes a művelődési intézményi szolgáltatás.

27

Adóköteles béren kívüli juttatások Ide tartoznak a művelődéssel, a művelődési intézmény profiljába tartozó szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos juttatások. A profilba tartozó szolgáltatások lehetnek: • Helyi társas élet rendezvényei • Közös művelődési rendezvényekhez kötődő szolgáltatások • Tanfolyamok • Klubok • Előadás-sorozatok • Művelődési és szórakoztató rendezvények Nem tartoznak ide az ezekkel összefüggésben nyújtott egyéb szolgáltatások. Pl. szállás, utazás, vendéglátás. Művelődési intézménynek minősülnek: • az állami és önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények és közkönyvtárak, pl. múzeumok, kiállítások; • az előadó művészeti intézmények: • Állami Operaház, • színházak, • hivatásos szimfonikus zenekarok, • énekkarok, • zene és tánc együttesek stb. Ezen intézményektől igénybe vett szolgáltatás (bérlet-, jegyvásárlás) adómentes természetbeni juttatásnak minősül, felső értékhatár nélkül. Egyedüli korlát a dolgozónként igénybe vehető 400 000 Ft adómentes keret. Kaphatják: Nincs korlátozás, kaphatják a munkavállalók, azok családtagjai, üzleti partnerek, társaság tagjai. 28

Adóköteles béren kívüli juttatások Olyan összesített nyilvántartás vezetésre van szükség, amelyből az adott évi 400 000 Ftos keret elérése vagy túllépése kiderül a dolgozó részéről. Példa A következő módokon lehet igénybe venni: • Különböző bérletek vásárlásával. Ha a juttató nevére szóló számlával vásárolják, elszámolható költség, ha van áfa-tartalma az nem levonható. • Egyedi jegyek elszámolásával. Pl. különböző kiállítási jegyek (Inka kiállítás, Da Vinci kiállítás stb.).

I.11. Helyi közlekedési bérlet Adómentes a munkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában megszerzett bevétel. Nem számít ebbe a körbe az olyan kombinált bérlet, amely helyi és helyközi utazásra együttesen jogosít. A 400 000 Ft-os keretbe a számla összege és a munkavállaló által térített összeg különbözete számít. Példa A munkavállaló helyi utazási bérletet vásárol a munkáltató nevére szóló számlával, havonta 8000 Ft értékben. (Az áfa nem levonható.) Ebből havi 1000 Ft-ot térít a munkáltatónak. (Erről a munkáltató számlát állít ki.) Ekkor az adómentesen juttatott keret éves szinten: 8000 Ft – 1000 Ft = 7000 Ft 12 x 7000 Ft = 84 000 Ft.

29

Adómentes béren kívüli juttatások

II. Adómentes béren kívüli juttatások (Nincs összesített felső határa az így adott juttatásoknak)

II.1. Étkezési hozzájárulás A munkáltató egyéb juttatásként hozzájárulhat dolgozója étkezési költségeihez. A munkáltatók saját maguk határozhatják meg (kollektív szerződésben, munkaszerződésben, munkaügyi szabályzatban, munkaügyi tájékoztatóban), hogy a dolgozóik munkahelyi étkeztetését milyen módon támogatják. A munkáltató eltérő összegű étkezési hozzájárulással támogathatja dolgozóit. Ez történhet: • Meleg étkeztetés biztosítása révén, étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén, ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt. • Kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány biztosításával. Amennyiben a munkaszerződésben szerepel a juttatás, a munkáltatónak, a továbbiakban kötelessége biztosítani azt dolgozója számára. Egy hónapban csak egy juttatás vehető figyelembe, de havonta változtatható. A törvény munkáltatóról beszél, tehát az igényjogosultság feltétele a munkavállalói minőség, ideértve a szakmunkástanulót, illetve a gazdálkodótól nyugdíjba vonulót is. Többes jogviszony esetén mindegyik munkáltató adhatja ezt a hozzájárulást dolgozójának. A törvény nem tartalmaz külön szabályt a nyilvántartásra, az a helyi körülmények és adottságok alapján alakítható ki. Olyan nyilvántartásokat kell vezetni és a bizonylatokat oly módon kell kezelni (megőrizni), hogy azokból az elévülési időn belül utólag is megállapíthatók legyenek az adókötelezettségek, illetőleg mentességek. Különösen fontos, hogy a nyilvántartások alkalmasak legyenek a törvényi feltételek fennállásának bizonyítására. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a magánszemély adóazonosító adatainak feltüntetése mellett a részére juttatott étkezési hozzájárulás típusát és mértékét. A munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből 2007. évben legfeljebb havi 10 000 Ft kedvezmény, az étkezési jegy, utalvány értékéből legfeljebb havi 5000 Ft ked31

Adómentes béren kívüli juttatások vezmény illeti meg a dolgozót. A ki nem osztott étkezési utalványt év végén leltárba kell venni és könyvelni kell. A munkáltató fizethet étkezési költségtérítést készpénzben is, de ebben az esetben nem vehető figyelembe semmilyen kedvezmény, adó- és járulékköteles ez a fajta költségtérítés. Ha az étkezésről készült számla nagyobb összegről szól, mint a kedvezményes hozzájárulás mértéke, akkor a különbséget fizetheti a dolgozó vagy a munkáltató. Amennyiben a dolgozó fizeti a különbséget a munkáltatónak számlát kell róla kiállítania a dogozó részére. Ha a munkáltató fizeti a különbséget, adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, ekkor a munkáltatónak SZJA-t (54%), nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot (29%), és munkaadói járulékot (3%) kell fizetnie. Feltéve, ha ez a juttatás megfelel a törvény természetbeni juttatásokra vonatkozó előírásainak. Saját konyhán történő étkezés esetén akkor járunk el szabályosan, ha a dolgozónak a munkáltató kiszámlázza forgalmi értéken az étkezést és a munkáltató hozzájárul a törvényben kedvezményesen adható étkezési hozzájárulás mértékéig a dolgozó étkezéséhez. Ebben az esetben is 10 000 Ft a hozzájárulás maximális mértéke.

II.2. Lakhatás biztosítása munkásszálláson Adómentes a juttatás, ha az Szja tv. fogalma szerinti munkásszálláson történik az elhelyezés. Munkásszállásnak az olyan szálláshely minősül, amely lakóhelységenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek lakóhelye nem azon a településen van, ahol a munkahelye. Az ilyen szálláson biztosított elhelyezés adómentes, függetlenül attól, hogy az a munkáltató saját tulajdona vagy bérli azt, és függetlenül attól is, hogy a költségekből a magánszemély térít-e vagy sem. A juttatás csak munkavállaló részére nyújtható. A törvény előírásainak nem megfelelő ilyen című juttatás azonban munkabérként kerül elszámolásra. Ha a munkáltató a magánszemélyt nem munkásszálláson helyezi el, hanem megtéríti az albérleti vagy a lakásbérleti díjat, akkor a megtérített összeg egésze a magánszemély 32

Adómentes béren kívüli juttatások összevonandó jövedelme. Mivel a magánszemély a munkavállaló, így az munkabérnek számít. A munkásszálláson történő elhelyezés, albérleti hozzájárulás az alkalmazottak elhelyezésére szolgáló költségek a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek tekintendők.

II.3. Temetési segély A temetési segély olyan pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok, vállalkozások, intézmények nyújthatnak – kérelem alapján – a rászorultak részére. Csak adható, de nem kötelező, általában szociális rászorultságtól függő segély. A települési önkormányzat feltételekhez köti a temetési segély nyújtásának lehetőségét. Annak nyújtható aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti. Másik feltétel, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az önkormányzati rendeletben meghatározott mértéket, mely a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez viszonyul. (A www.magyarorszag.hu honlapon részletes leírás található az önkormányzati temetési segélyről.) Magánszemély elhalálozása esetén az elhunyt volt munkáltatója, a házastársának vagy egyenes ágbeli rokonának munkáltatója a temetés költségeit vagy annak egy részét átvállalhatja. A temetési segély az azt kapó magánszemélynél nem minősül jövedelemnek, akár az elhunyt munkáltatója nyújtja az elhunyt házastársa vagy egyenes ágbeli rokona részére, akár a munkavállaló kapja azt munkáltatójától, házastársa vagy egyenes ágbeli rokona halála esetén.   Az elhunyt élettársa nem lehet adómentesen jogosult a segélyre, hiszen a törvény a jogosultak körét a házastárs és egyenes ágbeli rokon körre szűkíti le. Házastárssá válnak azok a házasulók, aki az anyakönyvvezető előtt házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek. Egyenes ági a rokonság, ha az egyik a másiktól származik. 33

Adómentes béren kívüli juttatások Vállalkozói körben a kifizetés csak akkor adómentes, ha a munkáltató adja a munkavállalójának. A feltételek megléte esetén az alkalmi munkavállalói munkakönyvvel foglalkoztatott is munkaviszonyban áll munkáltatójával, tehát fizethető részére temetési segély. Nem adómentes, ha olyan vállalkozástól kapja, aki nem a munkáltatója! Az érdek-képviseleti szervezetek is adómentesen folyósíthatják a temetési segélyt. Nincs korlát felállítva a munkáltatói oldalról, adómentes juttatásnak minősül, nincs meghatározva összeghatár, a munkáltató által vállalt mértékig adható.

II.4. Munkaruházat A törvényben szabályozott feltételeknek megfelelően a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék adómentes természetbeni juttatásnak minősül. A munkaruházati termék fogalmát az Szja törvény határozza meg: a) a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai; b) az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be; c) az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai ca) a közúti közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, cb) a vízi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörökben, a műszaki, nautikai, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a hajózási vállalat vezetésében a forgalmi, kereskedelmi és a közönségkapcsolattartók, illetve a hajózást képviselők munkaköreiben, cc) a légi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel kapcsolattartó munkakörökben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a légiforgalmi irányítás munkaköreiben, 34

Adómentes béren kívüli juttatások cd) a posta és távközlés területén az ügyfelekkel, illetve szolgáltatást igénybevevőkkel közvetlen kapcsolatban lévők munkaköreiben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, ce) a vízügy területén a gát- és csatornaőri munkakörökben, valamint a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben; d) a kifejezetten jelmezszerű öltözet (így különösen: a kosztümös színielőadások jelmezei), a szolgáltatási tevékenységet végzők (portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző stb.) megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan. Ha a vállalkozások az utcai viselésre is alkalmas ruházati termékeken feltüntetik a cég logóját (akár eltávolíthatatlan módon is), akkor az ettől még nem válik munkaruházati termékké. Az ilyen ruházat juttatása nem adómentes sem a munkáltató, sem a magánszemély tekintetében. Minden munkavállaló részére azonos feltételekkel, vagy mindenki által megismerhető szabályzatban több munkavállalónak adott ilyen ruházati termék (legalább kettő dolgozó) is adóköteles természetbeni juttatás. A munkaruházati termékre történő ráfordítás a társasági adó szempontjából a vállalkozás érdekében felmerülő költség.

II.5. Magánnyugdíj pénztári tagdíj kiegészítés A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg, valamint amelyet a munkáltató a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíj pénztárba fizet be. A kiegészítés a nyugdíjjárulékkal együtt a bér 10%-a lehet. A nyugdíjjárulék 2007-ben 8,5%. 2007. évben a nyugdíjjárulék alapjának 1,5%-a lehet a tagdíj kiegészítés, melyet a munkáltató a dolgozó magánnyugdíj pénztári tagdíjának kiegészítésére befizethet. 35

Adómentes béren kívüli juttatások

II.6. Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíjhoz Nem képez jövedelmet a magánszemélynél a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként: • az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, • az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyző pénztárba befizetett hozzájárulás, a tárgyhó első napján érvényes minimálbért 70%-át meg nem haladó összege. A nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulás a minimálbér 50%-ig adómentes, az egészségpénztár vagy önsegélyező pénztári hozzájárulás a minimálbér 20%-ig adómentes, az a fölötti rész már adóköteles. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett hozzájárulás nem része a 400 000 Ftos keretnek. A munkáltató által adómentesen nyújtható 400 000 Ft-os keret része az önkéntes egészségpénztárba vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás azon része, melyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a munkáltató köt szerződést a pénztárral, egyetlen dolgozóját sem zárhatja ki ebből a lehetőségből, ha legalább 6 hónapja munkaviszonyba áll nála. Tehát ez a hozzájárulás akkor adómentes, ha minden dolgozó azonosan vagy munkabére százalékában részesül belőle. A munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás mértékétől – az életkorral növekedő mértékben – korcsoportonként egységesen eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottak esetében a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött alkalmazottak részére megállapított munkáltatói hozzájárulást.  36

Adómentes béren kívüli juttatások Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíjhoz történő munkáltatói befizetés akkor is adómentes, ha a dolgozó köt szerződést a nyugdíjpénztárral a munkáltató pedig átvállalja a pénztári befizetést.

II.7. Csekély értékű ajándék A személyi jövedelemadó törvény tekintetében csekély értékű ajándéknak tekintendő az alkalmanként adott ajándék értékéből az adóév első napján érvényes minimálbér 10%-át meg nem haladó rész. Ez 2007. évben 6550 Ft. Az adómentességet felsoroló melléklet rendelkezései szerint mentes a személyi jövedelemadó alól a munkáltató által a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, valamint a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, továbbá munkáltatótól nyugdíjba vonult volt munkavállalójának, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány értékéből alkalmanként az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10%-át meg nem haladó rész. A csekély értékű ajándék tehát nem adómentes a társaság tagja, illetve más magánszemély számára. A csekély értékű ajándék egyaránt lehet termék vagy szolgáltatás, illetve ezekre szóló utalvány, amely konkrét termék vagy szolgáltatás igénybevételére jogosít. Az ajándék értékének az adómentes értékhatárt meghaladó része azonban adóköteles, ezért nem célszerű a csekély értékű ajándék értékhatárán felüli juttatás alkalmazása az elszámolására vonatkozó bonyolult szabályok miatt. A kifizetőnek a csekély értékű ajándékokról nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásból ki kell derülnie, hogy egy magánszemély a kifizetőtől hányszor kapott az adóév folyamán csekély értékű ajándékot. A csekély értékű ajándékról vezetett nyilvántartást a vállalkozóknak saját maguknak kell szabályozniuk. Hitelt érdemlően kell bizonyítani, hogy kik részesültek ebben a juttatásban. Biztosítani kell annak ellenőrizhetőségét is, hogy egy magánszemély hányszor részesült az adóév folyamán ilyen juttatásban. 37

Adómentes béren kívüli juttatások A csekély értékű ajándék juttatására a határértéken belül semmilyen korlát nem vonatkozik. Ezért például valamennyi dolgozó által együtt elfogyasztott vacsora is minősülhet kis értékű ajándéknak. Egyetlen feltétel, hogy annak egy főre vetített értéke 6550 Ft-nál kevesebb legyen. A számlának a munkáltató (kifizető) nevére kell szólnia. A társasági adó tekintetében csak kedvezményezett kör részére adott csekély értékű ajándék számít a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek. Ha a kifizető a csekély értékű ajándék összegét 5000 Ft bruttó bekerülési értékben vagy alatta határozza meg, akkor abból (az étel és az ital kivételével) beszerzéskor az általános forgalmi adó levonható. Ha az értéke 5000 Ft és 6550 Ft közé esik, akkor beszerzéskor az általános forgalmi adó nem vonható le.

II.8. Nyugdíjba vonuláskor adott ajándék Adómentes a munkáltató által a magánszemélynek nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből a 15 000 Ft-ot meg nem haladó összeg. Ha a munkáltató nagyobb összeget ad, a 15 000 Ft feletti rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, mely után meg kell utána fizetni az 54% személyi jövedelemadót, a 29% nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot és a 3% munkaadói járulékot. A törvény munkáltatót említ, tehát csak munkavállalónak adható. Nyugdíjba vonuláskor adómentes, tehát ha a dolgozó nyugdíját ugyan megállapítják, de tovább dolgozik, nem adható adómentesen. Természetben kell adni, nem adható pénz, illetve utalvány formájában ez az ajándék.

II.9. Bölcsődei ellátás A vállalkozás tulajdonában, fenntartásában működő bölcsődei ellátás adómentes. A szabályozás nem terjed ki arra sem, hogy csak a munkavállaló részére adómentes, vagy a másnak nyújtott szolgáltatás már adókötelessé válna. Nincs szabályozva, hogy a dolgozó fizet-e térítési díjat gyermeke bölcsődei elhelyezése esetén vagy sem. Tehát ha nem fizet térítést, ebből a tényből nem következik, hogy adóköteles jövedelme keletkezne, vagy mint természetbeni juttatás adóznia kellene utána. 38

Adómentes béren kívüli juttatások

II.10. Kockázati biztosítás A törvény • a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítást, • a balesetbiztosítást, • a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegbiztosítás díját, • a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelőségi körében tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díját tekinti adómentesnek. A biztosítás díja a vállalkozás érdekében felmerült költség, ha a biztosított az adózóval • munkaviszonyban áll, • a vállalkozás vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja, • jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő szakképző iskolai tanuló. A kockázati biztosítás összege nincs meghatározva, az adózó döntésétől függ annak mértéke.

II.11. Lakáscélú támogatás Adómentes a munkáltató által nyújtott vissza nem térítendő lakáscélú támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is), melyet hitelintézet útján kap a dolgozó, a vételár vagy építési költség 30%-áig. Több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összeg max. 1 millió forint lehet. Feltétele, hogy a lakás mérete nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. A négyéves korlátot 2009-ben kell először alkalmazni. Átmeneti szabályként a 2007. évi folyósításoknál kettő, a 2008. évi folyósításoknál három megelőző év figyelembevételét írja elő a törvény. Adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön, szintén a vételár vagy építési költség 30%-áig nyújtható, de nincs felső határa. A magánszemélynek az szja szempontjából nem számít kamatkedvezményből származó jövedelemnek a kedvezményes kölcsön kamat különbözete. „Hitelintézet útján” akkor valósul meg, ha a támogatást egy, a hitelintézetnél elkülönített számlára utalja a munkáltató. 39

Adómentes béren kívüli juttatások Lakáscélú felhasználásnak minősül: • a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétele vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, • a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, • a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, • a lakáscélú támogatásról korszerűsítés.

szóló

kormányrendelet

szerint

meghatározott

Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakás építési (vásárlási) költsége a törvényben foglalt feltételeknek megfelel. A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek stb.) számától függően a következő: • egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba; • három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba; • négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő. Továbbá méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg.  Az együttlakó, fiatal, gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességét az adózónak kell igazolnia és a bizonylatokat, iratokat az elévülési időn belül megőriznie. Ha a lakáscélú munkáltatói támogatás részben vagy egészében véve adóköteles (nem teljesülnek a feltételek, nincs meg minden bizonylat stb.), az adóhiány, illetve egyéb következmények az adózót terhelik. 40

Adómentes béren kívüli juttatások

II.12. Pedagógus szakirodalom-, közművelődési dolgozók dokumentumvásárlási hozzájárulása A pedagógusnak szakkönyv vásárlására 2007. évben 14 000 Ft/fő/év összeget biztosít a költségvetési törvény. Adómentes a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak dokumentum vásárlására jogszabály alapján adott összeg A közgyűjteményi és közművelődési intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megilleti az a jog, hogy – jogszabályban meghatározottak szerint – évenként, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó, elektronikus) vásárlására. Ez 2007. évben 10 000 Ft/fő.

41

Költségtérítés jellegű juttatások

III. Költségtérítés jellegű juttatások III.1. Napidíj Minden munkavállaló esetében a kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés – napidíj – jár. A napidíj számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. Átalányként a munkavállalót, adómentesen, legfeljebb napi 500 Ft napidíj illeti meg. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíj-átalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a napidíj összege több, mint az adómentesen adható összeg, vagy az étkezésre számla alapján kapott költségtérítés több, mint a napidíj adómentes értékhatára (500 Ft), akkor a különbség összevonandó bérjövedelem, és ennek megfelelően adózik.

III.2. Saját gépjármű hivatali célú használata Saját gépjármű hivatali használata címén csak a futásteljesítmény alapulvételével számított összeg téríthető meg adómentesen a dolgozó számára. Útnyilvántartás, fuvarlevél vagy menetlevél lehet a kifizetés bizonylata. A költségtérítés csak a jogszabályban meghatározott mértékig adómentes. A sajátgépjármű-használat térítése két részből áll: az üzemanyagra jutó és a gépkocsi fenntartására, javítására, felújítására jutó rész. Az üzemanyag költségtérítés történhet az üzemanyag-fogyasztási norma és APEH által közzétett üzemanyagár vagy számla ellenében. A felújítás, fenntartás költségtérítése történhet számla ellenében, arányosítva a hivatali célú használattérítéshez, vagy a 9 Ft/km normaköltség alapján. 43

Költségtérítés jellegű juttatások Saját tulajdonú gépjármű alatt a magánszemély vagy házastársa tulajdonában lévő járművet kell érteni. A tulajdonjogot a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szelvényével kell igazolni. Ha magasabb összeg kerül kifizetésre, mint amit a jogszabály megenged, akkor a különbözet után munkabérként adózni kell.

III.3. Helyközi munkába járás költségtérítése A helyközi munkába járás költségeinek megtérítését a 78/1993. Kormányrendelet írja elő. A munkába járás költségtérítése a munkáltató kötelezettsége, nincs mérlegelési lehetősége, hogy megtéríti-e a dolgozó számára vagy sem.

III.3.1. Csoportos személyszállítás A munkaadó csoportos személyszállítás megszervezésével is biztosíthatja a munkába járást dolgozója számára a külön jogszabályban meghatározott költségtérítés helyett. Adómentes csoportos személyszállítás esetén, ha a munkáltató a munkába járással kapcsolatos költségeket megtéríti. Csoportos személyszállításnak az minősül, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik. Ezt megteheti a saját tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy különjárat formájában igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján. Munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő: • napi munkába járás, • hétvégi hazautazás.

III.3.2. Munkába járás bérlet vagy menetjegy vásárlása esetén A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámítása esetén nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltató a munkába járás kapcsán utazási bérlet vagy jeggyel történő elszámolás esetén a bérlet vagy jegy árát meg nem haladó összegben megtéríti dolgozója számára. A munkába járás költségtérítése tömegközlekedés igénybe vétele estén 44

Költségtérítés jellegű juttatások • 86%, ha vonat, • 80%, ha elővárosi vonat vagy busz. Ez két formában is történhet: • a munkáltató vásárolja meg és azt maga adja át a dolgozónak; • a bérlet vagy jegy leadása ellenében a munkáltató megtéríti annak értékét a dolgozónak (számla nélkül is adómentes). Amennyiben a munkáltató a bérlet vagy jegy árát 100%-osan megtéríti, annak elszámolásához számla szükséges.

III.3.3. Munkába járás saját gépjárművel Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkába járást nem tömegközlekedési eszközzel oldja meg, a munkáltató a munkába töltött napokra a munkahely és a lakóhely közötti közforgalmi úton mért távolság alapján (oda-vissza számolva) kilométerenként legfeljebb 9 Ft költségtérítést fizethet. Ezt az összeget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, feltéve, ha egyéb utazási költségtérítésbe nem részesül a dolgozó. Ez a költségtérítés olyan dolgozónak is fizethető, aki munkahelyére nem saját gépjárművel közlekedik (pl. több dolgozó jár be egy gépkocsival stb.). A munkavállaló részére a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha a munkavállaló mozgáskorlátozott és emiatt tömegközlekedési eszközzel nem képes közlekedni. Az ilyen munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti a munkáltató, de ez nem kötelező.

45

Adóterhet nem viselő járandóság

IV. Adóterhet nem viselő járandóság IV.1. Hallgatói munkadíj Hallgatói munkadíj: a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben akkreditált iskolai rendszerű első alap-, illetve mesterképzésben, teljes idejű képzésben részt vevő, továbbá az első doktori képzésben részt vevő hallgató által a) annál a felsőoktatási intézménynél, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, b) az e felsőoktatási intézmény tulajdonában (kezelésében) lévő ingatlanban székhel�lyel rendelkező cégnél, c) olyan más cégnél, amelyben e felsőoktatási intézmény részesedéssel rendelkezik, d) a Magyar Tudományos Akadémia felsőoktatást és/vagy posztgraduális képzést is végző kutatóintézeténél a képesítési követelményekben meghatározott képzési ideje alatt végzett munkája ellenértékeként az említett intézménytől, illetve cégtől megszerzett bevétel. Hallgatói jogviszony létrejötte Az, aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, az adott felsőoktatási intézménnyel – a felvételi döntés évében – hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. Megszűnik a hallgatói jogviszony, • ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, • ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, • ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, • az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján, • felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján, • felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a felsőoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelő felsőfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, 47

Adóterhet nem viselő járandóság • ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, • a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. A hallgatói munkadíj jellemzője: A minimálbér összegéig adóterhet nem viselő járandóság, azaz sem járulékot, sem személyi jövedelemadót nem kell utána fizetni. Jellemzően oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltató tevékenység (például könyvtáros, laboráns, demonstrátor) ellenértékeként megszerzett hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér összegét meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóság. A hallgatói munkadíj minimálbért meghaladó része egyéb jövedelemnek minősül és az annak megfelelő adókat és járulékokat kell utána megfizetni. Hallgatói szerződés A hallgatói szerződés alapján a munkáltatónál eltöltött gyakorlati időre jutó juttatások kezelése megegyezik a tanulószerződésre jutó juttatásokra vonatkozó szabályozással. Foglalkoztatót terhelő: Nyugdíjbiztosítási járulék:

Hallgatót terhelő: 21 %

Nyugdíjjárulék:

0,5 %

Egészségbiztosítási járulék:

Egészségbiztosítási járulék:

- Természetbeni egészségb. járulék:

5%

-Természetbeni egészségb. járulék:

4%

- Pénzbeni egészségb. járulék:

3%

- Pénzbeni egészségb. járulék:

3%

Nyugdíjpénztári tagdíj:

8%

Személyi jövedelem adó:

a minimálbér 50% felett

A hallgató pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni. A kifizetett juttatás a minimálbér 50%-ig adóterhet nem viselő járandóság.

48

Adóterhet nem viselő járandóság

IV.2. Üzemanyag megtakarítás Munkaviszony vagy tagi jogviszonyból származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az üzemanyag-megtakarítás címén kapott összeget. Feltétele, hogy a gépjármű a vállalkozás tulajdonába legyen. Üzemanyag megtakarításról akkor beszélünk, ha a fogyasztási norma szerint felhasználható mennyiség több, mint a ténylegesen fogyasztott üzemanyag mennyisége. A kiszámításhoz az APEH által közzétett üzemanyagárat és alapnormát kell figyelembe venni, átalány nem alkalmazható, csak ez lehet az üzemanyag megtakarítás elszámolásának alapja. A rendeletben nem szereplő üzemanyag fajtájú gépjárművek esetében vagy szakértő vagy a gyártó adatait kell figyelembe venni. Az üzemanyag megtakarítás, a dolgozó vagy a társas vállalkozó számára egyaránt kifizethető, ha a fent kiszámolt módon megtakarítást ér el. A megtakarítás számításához tudnunk kell a tankban levő mennyiséget, a felhasznált üzemanyag mennyiségét, a futott kilométert, az üzemanyag normát. Az alapnorma az útviszonyoktól függően korrigálható. Ilyen esetben a menetlevélen más adatok mellett fel kell tüntetni a korrekciós tényezők szerint megtett kilométert is. Kiszámítás módja A felhasználható üzemanyagból kivonjuk a felhasznált üzemanyagot és megkapjuk a megtakarítást. A megtakarított üzemanyag mennyiséget megszorozzuk az APEH-közleményben közzétett, alkalmazható üzemanyag árakkal és megkapjuk értékben a megtakarítás összegét. Az üzemanyag megtakarítást gépjárművenként és személyenként kell megállapítani. A kifizető saját elhatározása, döntése, hogy az üzemanyag (kenőanyag) megtakarítás címen jelentkező összeget kifizeti-e. Döntése – a belső ösztönzési rendszer szerint – lehet, hogy teljesen kifizeti, esetleg részben, vagy egyáltalán nem. A kifizetés módját, előre dokumentálni kell. Saját hatáskörben dönti el továbbá, hogy az üzemanyag megtakarítást milyen gyakorisággal és milyen módszerrel mutatja ki. A dokumentálás történhet belső szabályzatban (Gépjármű használati szabályzat), munkaköri leírásban vagy más módon. 49

Adóterhet nem viselő járandóság Az üzemanyag megtakarítás kifizetése után, a kifizetőnek sem adatszolgáltatási, sem igazolás kiállítási kötelezettsége nincs. Ha nem a kiszámolt üzemanyag megtakarítás, hanem magasabb összeg kerül kifizetésre, akkor a különbözet bérjövedelemnek számít és a szerint adózik.

50

Egyedi juttatások

V. Egyedi juttatások V.1. Gátkaszálásból származó terményjuttatás A külterületeken a parti sávokban csak gyepgazdálkodás folytatható. A gyepgazdálkodás részeként a gátkaszálásból származó termény (széna) juttatása adómentes.

V.2. Fürdőszolgáltatás Adómentes a fürdőben (strandon) foglalkoztatott magánszemély által igénybe vett fürdőszolgáltatás.

V.3. Tűzifa juttatás Adómentes az erdőgazdálkodásban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó tűzifajuttatása.

V.4. Szénjárandóság Adómentes a bányászatban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó szénjárandósága, ideértve a természetben juttatott, évi legfeljebb öt tonna szénnel egyenértékű más háztartási tüzelőanyagot is, ez utóbbi esetben feltéve, hogy e juttatást olyan magánszemély kapja, aki a Munka Törvénykönyvének az ipari és kereskedelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló rendelet alapján természetbeni juttatásként háztartási tüzelőanyagot kaphatott. A szénjárandóság nem váltható át tetszőlegesen bármely energiára, energiahordozóra, hanem az csak háztartási tüzelőanyag lehet. A háztartási tüzelőanyag fogalmára a hatályos jogrendben utalás található, a TEÁOR az egyéb, máshova nem sorolt kiskereskedelem körébe sorolja a háztartási tüzelőanyagot, palackos gáz telepet. A telep szilárd tüzelőanyag-, petróleum-, kizárólag jövedéki engedéllyel rendelkező fűtőolaj-, palackos PB-gáz értékesítő hely, ideértve a tüzelőolajnak – az OMH által hitelesített átfolyás mérővel és összegzővel, ólomzárral ellátott mérőműszeren keresztül – tárolótartályból történő értékesítésére szolgáló mozgó elárusító helyet. Ebből következően háztartási tüzelőanyagnak a szilárd tüzelőanyag, a petróleum, a kizárólag jövedéki engedéllyel rendelkező fűtőolaj tekinthető. A más háztartási tüzelőanyagban adott juttatás adómentessége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkaviszony mikor keletkezett, mikor keletkezik, a döntő jelentő51

Egyedi juttatások ségű az, hogy a Munka Törvénykönyvének az ipari és kereskedelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 1/1990. (VIII. 28.) IKM rendelet 5. § (1) bekezdése alkalmazható-e. Természetbeni juttatás adható a dolgozóknak a bányászat (111) alágazatba tartozó vállalatoknál és azoknál a gazdálkodó szervezeteknél – a tanbányákat is ideértve –, ahol e rendelet hatálybalépéséig, de már 1987. január 1-je előtt is, természetbeni juttatást (háztartási tüzelőanyagot) adtak. Ha a vállalat valamely egysége – átszervezés következtében – bármely más gazdálkodó szervezethez kerül, a dolgozót a természetbeni juttatás továbbra is megilleti, feltéve, ha az átvevő gazdálkodó szervezet másként nem rendelkezik. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a természetbeni juttatást a kollektív szerződésben 1989. július 1. előtt nem természetes mértékegységben (tonna stb.), hanem forintösszegben (Ft/fő/év) határozták meg, az 1989. július 1. előtti összeg (Ft/fő/év) és a juttatás – 1989. június 1. előtti – fogyasztói ára (pl. Ft/tonna) hányadosát (egy tizedes kerekítéssel) kell tekinteni. A természetbeni juttatás pénzbeni megváltása esetén a fizethető összeget az adható tüzelőanyag mindenkori fogyasztói ára alapján – kerekített összegben – kell megállapítani. Az újonnan belépő munkavállalók esetében is adómentes a más háztartási tüzelőanyagban kiadott szénjárandóság, ha a munkáltató vagy jogelődje 1987. január 1-je előtt természetbeni juttatásként háztartási tüzelőanyagot juttatott dolgozóinak. Amennyiben a munkáltató nem felel meg e feltételeknek, a nem szénben kiadott szénjárandóság – feltételezve, hogy annak juttatását a munkáltató valamennyi munkavállaló által megismerhető módon szabályozza – adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.

52