BENDEFY LÁSZLÓ (1904–1977) TÖRTÉNÉSZ, GEODÉTA, KARTOGRÁFUS, TERMÉSZETTUDÓS, TUDOMÁNYTÖRTÉNÉSZ ÖNÁLLÓ MŰVEINEK ÉS SZAKCIKKEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SRAGNER MÁRTA KÖNYVTÁROS, BIBLIOGRÁFUS DIGITALIZÁLTA: BENDEFY ISTVÁN
Tudománytörténeti szaklektor: Gazda István
A bibliográfia felépítése 1. RÉGÉSZETI TÁRGYÚ MŰVEI 2. ŐSTÖRTÉNETI TÁRGYÚ MŰVEI 3. FÖLDRAJZI MUNKÁI 4. FÖLDTUDOMÁNYI TÁRGYÚ MŰVEI 5. HIDROLOGIAI TÁRGYÚ MŰVEI 6. TANULMÁNYAI A VITUKI ’VÍZRAJZI ATLASZ’ SOROZATÁBAN 7. TÉRKÉPÉSZETI TÁRGYÚ MŰVEI 8. GEODÉZIAI TÁRGYÚ MŰVEI 9. ÍRÁSAI JELES SZEMÉLYEKRÓL
1. RÉGÉSZETI TÁRGYÚ MŰVEI Őskori állatmaradványok Szombathely környékén. = HIR, 1924. aug. 6. p. 2. Vigyázzunk a leletekre. A Vasvármegyei Múzeum Ásvány- és Őslénytani Osztályának felhívása a lakossághoz. Kultúránk bölcsőjénél... = Dunántúli Tanítók Lapja, 1926. No. 6. pp. 6–7., No. 7. p. 6., No. 8. pp. 8–9., No. 9. pp. 10–11. Velemszentvid története. Az őstenger élete. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1926. No. 11. pp. 7–8. A teremtés országútján... = Dunántúli Tanítók Lapja, 1926. No. 4. pp. 8–9., No. 5. pp. 5–6.
A baltavári ásatásról. A teremtés országútján. Életképek a föld és az élet történetéből. Szombathely, 1926. 81 p. Függelék: Néhány szó az őslénytani gyűjtésekről pp. 73–81. Utak nyom nélkül. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1926. No. 10. pp. 4–5. A baltavári őslénytani ásatások 70 éves története 1856–1926. Bev.: Miske Kálmán. Szombathely, 1927. 80 p., 1 t. A baltavári pontuskori csonttelep situsa. = Vasvármegye és Szombathely város kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum 2. évkönyve 1926–1927. Szerk.: Várady Imre. Szombathely, 1927. pp. 170–178., 1 t. Bronzkori bányák és gyárváros a Szentviden. = Pesti Napló, 1927. nov. 13. p. 41. Emberevő Ősemberlelet Rábapüspökiben. = Pesti Napló, 1927. okt. 9. p. 12. The history of the paleontological excavations at Baltavár in the course of seventy years 1856–1926. Szombathely, 1927. Print Stock. 64 p., 1 t. Séta sokezeréves koponyák körűl. = Vasvármegye, 1927. okt. 2. p. 4. A Vasvármegyei Múzeum antropológiai gyűjteményének kiállításáról. Magyarországon volt az első ipari „világváros” a bronzkor derekán. = Pesti Napló, 1927. okt. 23. p. 36. Vasvármegye anthropologiája = Vasvármegye, 1927. nov. 20. p. 5. Vasvármegye őslényei. = Vasvármegye, 1927. dec. 25. p. 6. A Vasvármegyei Múzeum Őslénytára anyagának ismertetése. A „kutyafejű király” birodalmában. = Pesti Napló, 1928. dec. 30. p. 14. A mesterségesen torzított koponyák története. Magyarország ősemberei. = Pesti Hírlap, 1928. máj. 27. p. 13. Ősemberi kannibállelet Rábapüspökiben. = Természettudományi Közlöny, 1928. pp. 291– 295. A rábapüspöki kannibállelet. = Vasárnapi Újság, 1928. ápr. 22. p. 2. A Vasvármegyei Múzeum 1927. évi ásatásai Baltavárott. = Természettudományi Közlöny, 1928. Pótfüzetek. pp. 55–56. Velemszentvid Ősemberei. = Pesti Hírlap, 1928. júl. 1. p. 24. Beszámoló az Ásvány-őslénytárunk munkásságáról. = A Vasvármegyei Múzeum Természetr. Oszt. jelentése az 1928. évről. Annales Musei Comitatus Castriferrei Sectio HistoriaNaturalis, Szombathely, 1928. pp. 6–7.
Újabb pikerm-i típusú lelőhelyek Vasvármegyében. = A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának jelentése az 1928. évről. Annales Musei Comitatus Castriferrei Sectio Historia-Naturalis, Szombathely, 1928. pp. 35–48. A szentvidi prehisztorikus település geologiai megvilágításban. = A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának jelentése az 1928. évről. Annales Musei Comitatus Castriferrei Sectio Historia-Naturalis, Szombathely, 1928. pp. 48–60. Ősemberi kannibállelet Rábapüspökiben. = A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának jelentése az 1928. évről. Annales Musei Comitatus Castriferrei Sectio Historia-Naturalis, Szombathely, 1928. pp. 82–86. Néhány szó Baltavárról. = A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának jelentése az 1928. évről. Annales Musei Comitatus Castriferrei Sectio Historia-Naturalis, Szombathely, 1928. p. 86. A velemszentvidi makrokefal-koponya. = A Vasvármegyei Múzeum Természetr. Oszt. jelentése az 1928. évről. Annales Musei Comitatus Castriferrei Sectio HistoriaNaturalis, Szombathely, 1928. pp. 86–88. A velemszentvidi őstelep. = A Vasvármegyei Múzeum Természetr. Oszt. jelentése az 1928. évről. Annales Musei Comitatus Castriferrei Sectio Historia-Naturalis, Szombathely, 1928. pp. 88–89. Betétes gipszburkolatok alkalmazása őscserépedények összeállításánál. = A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának jelentése az 1928. évről. Annales Musei Comitatus Castriferrei Sectio Historia-Naturalis, Szombathely, 1928. pp. 91–93. A kőszeg-pogányvölgyi lignittelepek faunája. = Természettudományi Közlöny, 1928. Pótfüzetek. p. 56. Mastodon Borsoni Vasvárott. = Természettudományi Közlöny, 1928. Pótfüzetek. p. 56. Természetrajzi tár 3. Ásvány-őslénytani gyűjtemény. = Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum 3. évkönyve 1927–1929. Szerk.: Krisztin Ernő. Szombathely, 1929. pp. 41–42. (Annales Sabarienses 3.) A kapától az ekéig. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1929. No. 2. pp. 25–27., No. 3. pp. 42–43. Békésmegye őskori települése. = Békésmegyei közlöny, 1930. okt. 26. p. 4., nov. 1. p. 4., nov. 12. p. 3., nov. 23. p. 4., nov. 30. p. 3. Prehisztorikus lelőhelyek és a Duna árvízmagassága. = Hidrológiai Közlöny, 1930. pp. 3–5. A nyugatmagyarországi őskori bányászat és kohászat. Szombathely, 1932. p. 19 p. Iskolai őstörténeti gyűjtemények (Illusztrálta a szerző.) Szombathely, 1932. p. 294 p. (Dunántúli Tanítók Lapja Könyvtára 11.)
Atlantis. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1933. No. 15–18. pp. 107–108., No. 19–20. pp. 125– 126. A legendáról. Harmadkori növénylenyomatok Szombathelyről. = Vasi Szemle, 1933. No. 1. pp. 84–85. Új feltárások Baltavárott. = Vasi Szemle, 1933. No. 1. pp. 82–84. A baltavári ásatások helyszínrajza. = Vasi Szemle, 1934. No. 4. pp. 342–343. Ősidők, ősemberek. Képek a magyarföldi ősemberek életéből. 1. Régibb kőkor. – Bronzkor. – Vaskor. (Ill. Ábrán Zoltán) Bp., 1934. 208 p. Őskori sziklarajzok a Szaharában. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1936. No. 3–4. pp. 20–22. A magyar föld legősibb lakói. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1937. No. 1–2. pp. 4–6. A két első sepulchrális kőemlék Magyarország területéről. = Antiquitas Hungarica, 1948. No. 1–2. pp. 217–219. Bugyi és Gönyü községekben talált leletekről. Növénymaradványok a cáki konglomerátumban. = Bányászati Lapok, 1954. No. 1. pp. 52–53. Európa legősibb bányája Lovason. = Bányászati Lapok, 1957. No. 4–5. pp. 251–252. Régészet a vízgazdálkodás szolgálatában. = Hidrológiai Tájékoztató, 1961. dec. pp. 56–57. Dunaföldvár régi földvára. = Műemlékvédelem, 1974. No. 2. pp. 65–71. Hozzászólások: Hrenkó Pál: Téves közlések a kömlődi Bottyán várról = Geodézia és Kartográfia, 1975. No. 2.; Szeleczky József: Megjegyzés Bendefy László cikkéhez = Műemlékvédelem, 1975. No. 4. p. 236. Adatok Lussonium hovatartozásának kérdéséhez = Geodézia és Kartográfia, 1975. No. 6. pp. 460–464. Válasz Hrenkó Pál hozzászólására Annamatia és Lussonium kapcsolata = Műemlékvédelem, 1974. No. 2. pp. 122–126. Válasz Szeleczky József megjegyzésére. A baltavári pikermi-jellegű emlősfauna újabb lelőhelye Polgárdi határában. = Vasi Szemle, 1977. No. 4. pp. 584–593.
2. ŐSTÖRTÉNETI TÁRGYÚ MŰVEI
A visegrádi kongresszus: 1335-ben. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1933. No. 1–2. pp. 3–4. A Károly Róbert által összehvott kongresszusról, amelyben négy nemzet képviselői a Duna medence akkori legégetőbb kérdéseit tárgyalták meg. Julianus útleírásának kézirati példányai. = Levéltári Közlemények, 1935. pp. 298–301. Az élő Juliánusz. = Credo, 1936. No. 12. pp. 173–175. Juliánusz útjának 700 éves évfordulója. A 700 éves Juliánusz. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1936. No. 23–24. pp. 171–172. Juliánusz útjának ismertetése. Az ismeretlen Juliánusz. = Credo, 1936. No. 6–7. pp. 103–106. Az ismeretlen Juliánusz. A legelső magyar ázsiakutató életrajza és kritikai méltatása. Bp., 1936. 190 p., 11 tábl., 2 t. Az ázsiai magyarok megtérése. Jeretány országa. = Theologia, 1936. pp. 337–352., 1938. pp. 249–259., 1939. pp. 135–143., pp. 337–346. A honfoglaló és az ázsiai magyarság művészete. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1936. No. 9–10. pp. 71–72. Viharzó puszták. Történeti képek a népvándorlás korából. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1936. No. 13–16. pp. 101–104., No. 17–18. pp. 128–130. Aeneas Sylvius Piccolomini magyarjai. = Turán, 1937–1938. pp. 1–16. A baskíriai ferences hittérítők emléke. = Ferences Közlöny, 1937. jan. pp. 164–167. Egykorú kínai kútfők a mongolok 1237–1242. évi hadjáratáról. = Történetírás, 1937. No. 5–6. pp. 465–481. Új kiad.: Egykorú kínai kútfők a mongolok 1237–1242. évi hadjáratáról. = Magyar Történeti Szemle, 1970. No. 4–5. pp. 118. Johanka testvér levelének tudományos jelentősége. = Ferences Közlöny, 1937. jan. pp. 14– 16., pp. 70–74. IV. Ince pápa tervei a tatárokkal a Szentföld visszafoglalására. = Ferences Közlöny, 1937. jún. pp. 134–136., pp. 166–169. Ottó testvér 1231–1234 évi utazása. = Földrajzi Közlemények, 1937. No. 8–10. pp. 211–224. Új kiadása: A magyarság és Középkelet. (Tanulmányok.) Bp., 1945. kötetben. Az első magyar misszionárius 700 éves jubileuma. = Rózsafüzér Királynéja, 1937. No. 1. pp. 5–9. Az ércbeöntött Julianus. = Turán, 1937–1938. pp. 1–5.
Fontes authentici itinera (1235–1238) fr[atris] Iuliani [Julianus] illustrantes. Bp., 1937. 53 p., 25 t. (Études sur l'Europe Centre-Orientale, Ostmitteleuropäische Bibliothek 7.) Julianus ázsiai útja. = Búvár, 1937. No. 1. pp. 21–23. Julianus testvér a keleti kutatás magyar úttörője. = Kelet és Nyugat, 1937. No. 2. pp. 33–42. A legelső magyar ázsiakutató = Földgömb, 1937. No. 4. pp. 121–131. Julianus útjának történelmi jelentősége. = Katholikus Szemle, 1938. No. 8. pp. 465–472. Anonymus és Kézai Simon mester Scythiája. = Földrajzi Közlemények, 1938. No. 8–10. pp. 201–235. 1 térk. Új kiadása: A magyarság és Középkelet. (Tanulmányok.) Bp., 1945. kötetben. Baskirok és tatárok. = Turán, 1938. pp. 138–153. Itil és Duba. Új szempontok őstörténetünk keleti kútfőinek magyarázatához. Bp., 1938. 31 p. Itil és Duba. Új szempontok őstörténetünk keleti kútfőinek magyarázatához. = Történetírás, 1938. No. 1. pp. 1–30. Fr. Julianus útleírásának tulajdon- és népnevei. = Történetírás, 1939. No. 2. pp. 129–148. Magyer, Jeretány fejedelem székvárosa. = Turán, 1939. No. 6. pp. 132–139., 1940. No. 1. pp. 29–36. A keleti magyar fejedelemről, városáról. Séta a kaukázusi magyarság fővárosában. = Földgömb, 1939. No. 9. pp. 340–350. A torinói Kodex Minorita Anonymusa a baskir-magyarokról. = Történetírás, 1939. No. 1. pp. 51–55. A csegemvölgyi szkita szarvas. = Turán, 1940. No. 3. pp. 126–129. A kumai püspökség története. = Theologia, 1940. pp. 313–326., 1941. pp. 38–58. Magyer, Jeretány keleti fejedelem székvárosa. Bp., 1940. 19 p. (Néprokonsági dolgozatok 6.) A turulmadár. = Vasi Szemle, 1940. No. 5–6. pp. 307–312. Új kiadása: A magyarság és Középkelet. (Tanulmányok.) Bp., 1945. kötetben. Kummagyaria. A kaukázusi magyarság története. Bp., 1941. 124 p., 2 t. Szallam tolmács küldetése Nagy Sándor falához. Bp., 1941. 95 p., 1 térk. (A Magyar Őstörténet kútfői 1.) Szemelvények Ibn Kordadbeh és Edriszi műveiből. Zemarkhosz és Valentinus követségjárása. = Földrajzi Közlemények 1941. No. 3. pp. 164– 179., 1 térk.
Bolgár-török méltóságnevek középkori kútfőkben. = Turán, 1942. No. 1. pp. 22–31. Új kiadása: A magyarság és Középkelet. (Tanulmányok.) Bp., 1945. kötetben. Gyered fejedelem magyar országa a Kaukázus északi síkságán. = Ifjúság és Élet, 1942. szept. 1. pp. 1–4. Johannes Ungarus. = Ifjúság és Élet, 1942. dec. 15. pp. 89–90. Johannes Ungarus, XIII. századi magyar világjáró. = Földrajzi Közlemények, 1942. No. 4. pp. 205–213. Új kiadása: A magyarság és Középkelet. (Tanulmányok.) Bp., 1945. kötetben. A magyarság kaukázusi őshazája. Gyeretyán országa. Bp., 1942. 509 p., 40 t. Turán és Irán harcának két magyarországi emléke. = Turán, 1942. No. 2. pp. 77–81., 1 t. Új kiadása: A magyarság és Középkelet. (Tanulmányok.) Bp., 1945. kötetben. Az Attila szobor kérdéséhez. = „Attila”, 1943. No. 4. pp. 23. Egy középkori szerzetes levele egy hitehagyott hittérítő testvérhez. = Theologia, 1943. No. 1. pp. 81–88. Jeret amir magyarjai. = Magyar Élet, 1943. No. 3. pp. 7–11. Johannes Ungarus 1261 körüli utazása. = Theologia, 1943. No. 2. pp. 137–151. Új kiadása: A magyarság és Középkelet. (Tanulmányok.) Bp., 1945. kötetben. A Kaukázus magyarjai. = Magyar Gyorsíró Szemle, 1943. No. 7. pp. 101–105. A Kaukázus magyarjai. = Országépítés, 1943. jan. 15. Magna Hungaria és a Liber Censuum. Bp., 1943. 344 p. 10 t., 1. térk. Kéziratos kútfők Fr. Julianus utazásáról. Richardus beszámolója és Julianus levelei. XXII. János pápa levele Jeretamir kaukázusi magyar fejedelemhez. = Turán, 1943. No. 1. pp. 7–13. A magyarság és Középkelet. (Tanulmányok.) Bp., 1945. 350 p. 12 t. Az onogur-magyarság és a só. = Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1946. évi sókutató munkálatairól. Bp., 1947. pp. 232–233. István király – mai szemmel. A „szakrális” fejedelmektől István királyi hatalmáig. = VITUKI Szemle, 1970. No. 8. pp. 1–3. „Alkotmány-napi” megemlékezés. A XIII. századi keleti magyarság szállásföldjeinek térbe-helyezése „A mongolok titkos története” alapján. = Magyar Történeti Szemle, 1971. No. 2. pp. 201–216.
A Keleten maradt magyarok nyomában. = Magyar utazók, földrajzi felfedezők. Szerk.: Havasné Bede Piroska, Somogyi Sándor. Bp., 1973. pp. 18–27. Sabaria Anonymus „Gesta”-jában. = Magyar Könyvszemle, 1976. No. 1–2. pp. 120–126. Sabaria Anonymus „Gesta”-jában. = Vasi Szemle, 1977. No. 3. pp. 419–429. Sources Concernant les Hongrois Orientaux aux Archives du Vatican. – Les Anciens Hongrois et les Ethnies Voisines à l'Est. Szerk.: Erdélyi István. Bp., 1977. pp. 253– 270. A keleti magyarokra vonatkozó utalások a Vatikáni Levéltárban őrzött feljegyzésekben. De Facto Ungarie Magne. Ford. Bendefy László. = A finnugor őshaza nyomában. Szerk.: ifj. Kodolányi János. Bp., 1973. pp. 20–27.
3. FÖLDRAJZI MUNKÁI Új magashegységet fedeztek fel Szibéria északkeleti csúcsán. = Pesti Napló, 1928. jún. 24. p. 45. Sabaria közlekedésföldrajzi viszonyai. = A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának jelentése az 1928. évről. Annales Musei Comitatus Castriferrei Sectio Historia - Naturalis, Szombathely, 1928. pp. 89–91. A sarkvidéki tragédia és a tudomány. = Pesti Napló, 1928. júl. 22. p. 45. Nobile Umberto: Az „Italia” északsarki útja. Ford.: Bné Sikor Magda. Sajtó alá rendezte, előszóval ellátta, a térképeket rajzolta Dr. Benda [Bendefy] László. Szeged, 1930. 432 p., 34 t., 3 térk. A modern földrajztanítás elmélete. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1930. No. 19. pp. 244–245. Az ősi Wechsel felüti fejét. = Turisták Lapja, 1931. No. 2. pp. 46–47. Andrée, Fränkel, Strindberg. Az első léghajós sarki expedíció története. Szeged, 1932. 258 p. 1 térk. Andrée Hvitőya-i tábora. = Földgömb, 1933. No. 10. pp. 282–290. A fehér halál birodalma. Az északi sarkvidék földrajzi viszonyai. Szeged, 1932. 52 p. Földrajzi nevek helyesírása. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1932. No. 1–2. p. 2. Grönland. = Földgömb, 1932. No. 6. pp. 237–241. Afrika meghódítása. (Ill. Zolnay Loránd.) Bp., 1934. 208 p.
Magyar László: Tizenöt év Délafrikában. Átdolgozta Bendefy-Benda László. Magyar László eredeti rajzaival. Bp., 1934. 212 p. Magyar utazók Afrikában. 1. Felfedezők. (Ill. Zolnay Loránd.) Bp., 1934. 207 p. Szombathely neve a herefordi térképen. = Vasi Szemle, 1938. No. 3. pp. 163–168. Új kiadása: A magyarság és Középkelet. (Tanulmányok.) Bp., 1945. kötetben. Szélviszonyok Tata környékén. = Földrajzi Közlemények, 1940. No. 2. pp. 119–122. Adatok a sarkvidéki Szibiria megismerésének történetéhez. = Földrajzi Közlemények, 1940. No. 1. pp. 33–38. Az Elbrusz név eredete. = Földrajzi Közlemények, 1940. No. 4. pp. 301–304. Új kiadása: A magyarság és Középkelet. (Tanulmányok.) Bp., 1945. kötetben. Hogyan utaztak a Szentföldre félezer évvel ezelőtt? = A Magyar Szentföld évkönyve, 1942. pp. 52–54. Régi leírások az aggteleki Baradla-barlangról. = Karszt és Barlang, 1963. 2. félév. pp. 49–54. Aggteleki utazás 1892-ben. = Karszt és Barlang, 1964. 2. félév. pp. 59–61. A Magyar Földrajzi Társaság 25. vándorgyűlése. = Földrajzi Közlemények, 1972. No. 4. pp. 340–345. Csendes László: Országleírás – Földrajz, Történelem (1782–1785) Hadtörténeti Múzeum, Bp., 1975. Miniatűr kiadás. Lektorálta és az előszót írta: Bendefy László. Bél Mátyás: Vas vármegye leírása. Descriptio Comitatis Castri Ferrei. 1–7. közlemény. Ford.: Tihanyiné Szálka Irma. Az elő- és utószót írta, a fordítást ellenőrizte, jegyzetekkel és irodalommal ellátta: Bendefy László. = Vasi Szemle, 1976. No. 1. pp. 108–125., No. 2. pp. 241–257., No. 3. pp. 463–476., No. 4. pp. 567–582., 1977. No. 1. pp. 60–80., No. 2. pp. 266–294., No. 3. pp. 446–469.
4. FÖLDTUDOMÁNYI TÁRGYÚ MŰVEI Vasvármegye ásványai és kőzetei. = Vasvármegye, 1927. okt. 11. p. 3. A Vasvármegyei Múzeum Ásvány-kőzettárának anyaga. Vasvármegye talajtani viszonyai. = Vasvármegye, 1927. okt. 16. p. 3. A Vasvármegyei Múzeum talajtani gyűjteményének ismertetése. Az Alföld múltja és jövője. = Pesti Hírlap, 1928. ápr. 29. pp. 27–28.
Kristályos mészkő és cseppkő előfordulása a Kőszeg-Rohonc-i hegységben. = Vasvármegye és Szombathely város Kultúr-egyesülete és a Vasvármegyei Múzeum 3. évkönyve 1927–1929. Szerk.: Krisztin Ernő. Szombathely, 1929. pp. 88–89. (Annales Sabarienses 3.) Morfológiai megfigyelések a Vashegy-csoportban. Szombathely, 1929. pp. 21–30. (Klny. a Földrajzi Közlemények, 1929 évi kötetéből) A
Nagy-Csádhegy geologiai viszonyai. = Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum 3. évkönyve 1927–1929. Szerk.: Krisztin Ernő. Szombathely, 1929. pp. 90–95. (Annales Sabarienses 3.)
A Vashegy csoport geologiája. Szombathely, 1929. 63 p., 1 térk. (Acta Sabariensa 1.) Bölcsészdoktori értekezés. A magyar Alföld őstörténete. 1–2. köt. Kaposvár, 1929. p. 352. Ism.: Gaál István. = Debreceni Szemle, 1929. pp. 550–552.; Gaál István. = Földrajzi Közlemények, 1930. pp. 31–32. + Néhány szó Gaál I. kritikájához. Az Alföld nagy problémája. = Pesti Napló, 1931. okt. 7. pp. 1–2. Iskolai talaj-, kőzet- és ásványgyűjtemények. (Ill. a szerző). Szombathely, 1931. 176 p. (A Dunántúli Tanítók Lapja Könyvtára 9.) Morfológiai tanulmány Tobaj (Vas m.) vidékéről. = Földrajzi Közlemények, 1931. pp. 56–64. Belsőkontinentális kéregmozgások Csonkamagyarország területén. Pécs, 1932. 114 p., 1 t., 1 térk. (Geographia Pannonica 3.) Gazdasággeologiai feladatok és lehetőségek Vasvármegyében. = Vasvármegye, 1932. dec. 25. p. 10. Magyarország történeti geologiája. (Ill. a szerző) Szombathely, 1932. 206 p. (A Dunántúli Tanítók Lapja Könyvtára 12.) A magyar föld és története. Hazánk talaj- és kőzetviszonyai. Bp., 1934. 203 p. A magyar föld szerkezete. Belsőkontinentális kéregmozgások a Kárpátmedencében. 2. bőv. kiad. 1. A magyar föld és története. 2. A magyar föld szerkezete. Bp., 1934. 208 p., 10 t., 4 térk. Vasvármegye földtörténeti vázlata. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1934. No. 9–10. pp. 67–69. Adatok Vas vármegye levantei kavicstakarójának ismeretéhez. = Vasi Szemle, 1935. No. 5–6. pp. 407–410. A lékai Várhegy morfológiája. = Vasi Szemle, 1937. No. 5–6. pp. 314–319.
Összefoglaló jelentés az 1946. évi só- és sósvízkutató munkálatokról. = Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1946. évi sókutató munkálatairól. Magyar Pénzügyminisztérium, Bp., 1947. pp. 5–15. A sóshartyáni régi sóskút és az I. számú mélyfúrás. = Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1946. évi sókutató munkálatairól. Magyar Pénzügyminisztérium, Bp., 1947. pp. 167–174. A budapestkörnyéki sósvizek hasznosítása. = Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1946. évi sókutató munkálatairól. Magyar Pénzügyminisztérium, Bp., 1947. pp. 186–192. Történeti források felhasználása bányageologiai kutatásoknál. = Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1946. évi sókutató munkálatairól. Magyar Pénzügyminisztérium, Bp., 1947. pp. 226–231. Összefoglaló jelentés az 1947/48. évi munkálatokról. = Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1947/1948. évi munkálatairól. Magyar Pénzügyminisztérium, Bp., 1948. pp. 342–350. Orogén jellegű kéregmozgások Budapest főváros területén. = Bányászati Lapok, 1952. No. 10. pp. 544–556. Bendefy László hozzászólása: Scheffer Viktor: ”Izosztázia” című tanulmányához. = MTA X. Osztályának Közleményei, 1952. pp. 178–180. Fejezetek a térképészeti földtan tárgyköréből. Bp., 1953. 306 p., 187 t. Műegyetemi előadások. Szekuláris változások Budapest területén. = Bányászati Lapok, 1953. No. 7. p. 377. Bendefy László hozzászólása: „Az Akadémiai Karsztvízkonferencia vitája”. = MTA X. Osztályának Közleményei, 1953. pp. 93–94., p. 99. A Pó-síkság jelenkori sűlyedése. = Geofizikai Közlemények, 1954. No. 6. pp. 71–98. Bendefy László hozzászólása: Vadász Elemér: „Magyarország földtani nagyszerkezeti vázlata” c. művéhez. = MTA X. Osztályának Közleményei, 1954. pp. 252–254. Földrengés okozta kéregdeformációk. = Geofizikai Közlemények, 1958. No. 3–4. pp. 153– 168., 2 térk. Hév- és gyógyvízfeltárási lehetőségek Szombathely térségében. = Vasi Szemle, 1958. pp. 48– 62. Szeizmotektonikai vizsgálatok Budapest főváros környékén. = Földrajzi Értesítő, 1958. pp. 48–62. Szekuláris mozgások Budapest térségében. = Budapest földrajza. 1. köt. Budapest természeti képe. Szerk.: Pécsi M., Marosi S., Szilárd J. Bp., 1958. Tankönyvkiadó. pp. 325–351.
Bendefy László hozzászólása: Marosi Sándor: Vita dr. Pécsi Márton: „A Dunavölgy magyarországi szakaszának kialakulása” című kandidátusi értekezéséről. = Földrajzi Értesítő, 1959. pp. 123–124. A sóbányászat lehetőségei Magyarországon. = Bányászati Lapok, 1961. No. 8. pp. 519–531. Szeizmotektonikai vizsgálatok a Dunántúl nyugati térségében. = Földrajzi Értesítő, 1961. pp. 181–210. Az új szombathelyi hévízfúrás. = Hidrológiai Tájékoztató, 1961. dec. p. 25. p. Vas megyei mélyfúrások. = Vasi Szemle, 1961. No. 2. pp. 24–44. Közép-Európa legbővebb hévízű kútja. = Hidrológiai Tájékoztató, 1962. ápr. pp. 16–19. Mélységi hévizeink hőutánpótlása. = Bányászati Lapok, 1962. No. 5. pp. 351–352. Mélységi hévizeink hőutánpótlása. = Földrajzi Értesítő, 1962. pp. 290–291. Az egykori Vas-megyei antimonércbányászat. = Bányászati Lapok, 1963. No. 8. pp. 537– 545., 2 t. Az 1963 évi szkopjei földrengés magyarországi vonatkozásai. = Földrajzi Értesítő, 1964. pp. 31–56., 1. t. Geokinetic and Crustal structure Conditions of Hungary as Recorded by Repeated Precision Levelings. = Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1964. 1–4. fasc. pp. 395–411. Elastic, plastic and permanent deformations of the Earth's crust in connection with Earthquakes. = Annales Academiae Scientiarum Fennicae Series A. III. GeologicaGeographica, 1965. pp. 57–65. The Balkan, Dinaric and East Alpine relations of the deep structure of the Hungarian Basin. = Annales Academiae Scientiarum Fennicae Series A. III. Geologica-Geographica, 1965. pp. 67–74. Determination and representation of the kinetic process taking place in the deep horizons of the Earth's crust. = Annales Academiae Scientiarum Fennicae Series A. III. Geologica-Geographica, 1965. pp. 75–77. Grundlegende Probleme der Erforschung der rezenten Erdkrustbewegung. = Gerlads Beiträge zur Geophysik, 1965. pp. 484–495. Jelenkori magyarországi szintváltozások földkéregszerkezeti megvilágításban. Kézirat. Bp., 1964–1965. 1. köt. 337 lev., 2. köt. Ábrák és mellékletek: 3 lev., 71 t. A Magyar-medence mélyszerkezetének balkáni, dinári és kelet-alpi vonatkozásai. = Földrajzi Értesítő, 1965. pp. 387–419.
Studies
on recent crustal movements. Studien aus dem Kreise der rezenten Erdkrustenbewegungen. = Second Symposium for the commission on recent crustal movements held in Aulanko in Finland in August 1965. Bp., 1965. 1–8., pp. 17–20. klny.
Contributions to the knowledge of the Crustal Structure of the Hungarian Basin. = Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1966. 3–4. fasc. pp. 337–356., 1 térk. Elvi megjegyzések az európai kontinentális geokinetikai hálózat kifejlesztéséhez. = Geodézia és Kartográfia, 1966. No. 5. pp. 342–348. Fiatal szekezetképző mozgások a kőszeg-borostyánkői paleozoikumban. = Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete Pécs. Értekezések. 1964– 1965. Szerk.: Babics András. Bp., 1966. pp. 17–64. Relationship between rocks bumps and earthquakes. = Publications of the Hungarian Research Institute of Mining. Year 1965–1966. Bp., 1966. pp. 57–71. A Bakony-hegység geokinetikai viszonyainak földkéreg-szerkezeti vonatkozásai. Veszprém, 1967. 159 p. (A Bakony természettudományi kutatásainak eredményei 4.) Bányabeli kőzetomlások és földrengések kapcsolata. = Bányászati Lapok, 1967. No. 1. pp. 6– 17. 100 éves a Bányászati és Kohászati Lapok. = Hidrológiai Tájékoztató, 1967. nov. pp. 15–16. Adatok a Pannonia-Masszívum belső szerkezetének ismeretéhez. = Földrajzi Közlemények, 1968. No. 4. pp. 289–313. A Bányászati Kutató Intézet antimonérc kutatásai Velem-szentvid környékén. = Bányászati és Kohászati Lapok, 1968. No. 6. pp. 312–314. Jelenkori kéregmozgások és szintváltozások a magyar medencében. = Válogatott fejezetek az általános természeti földrajzból. Szerk.: Láng Sándor. Bp., 1968. pp. 209–246. Die Krustenstrukturellen Beziehungen der Alp-karpatischen und der Balkanischen Massen im Ungarischen Becken. = Bulletin of the Geological „Strasimir Dimitrov” Institute Series Geotectonics, Stratigraphy and Lythology Festband Ekim Boncev-Sofia. Vol. 17. Szofia, 1968. pp. 255–272. Az IUGG-IAG-Commission on Recent Crustal Movements (CRCM) aulankoi 2. nemzetközi szimpoziuma. = Geonómia és Bányászat, 1968. pp. 175–177. Adatok a szkopjei földrengés, valamint a pálházai és tarcali bánya-szerencsétlenség kapcsolatához. = Bányászati és Kohászati Lapok, 1969. No. 2. pp. 113–128. The character and extent of rotational crustal movements in the area of Budapest. = Problems of recent Crustal Movements, UGGI III. Internat. Symp. Leningrad, 1968. Moskva, 1969. pp. 281–287.
A földkéregmozgások keltésére alkalmas változó tengernyomásról. Pentti Kaitera professzor új elmélete. = Földrajzi Értesítő, 1969. pp. 255–260. Villámcsapások tanulmányozása a bányászat szogálatában. = Bányászati és Kohászati Lapok, 1969. No. 7. pp. 499–500. Angaben zur Kenntniss der Tiefenstruktur des Pannonischen Beckens. = Mitteilungen der Geologischen Gesellschaft in Wien 63 (1970) pp. 1–21. Phenomena of Crustal Pulsations in Littoral Regions in the Past and in the Present Time. (soksz.) VITUKI. Bp., 1970. pp. 1–10. Bányabeli karsztvízbetörések és földrengések kapcsolata. = VI. Bányavízvédelmi Konferencia. Bp., 1970. okt. 28–30. 2. témakör. Bp., 1971. pp. 3–44., 5 t. Crustal Movement Phenomena in the Coastal Regions of Today and the Past. = Proceedings of the Symposium on Coastal Geodesy held in Munich on July 20 to July 24, München, 1971. pp. 581–598., 7 t. A magyarországi szőlők beérése alapján készülő 400 éves fenologiai görbe. = Anyag és Energiaáramlási Ankét, 2. Budapest, 1971. ápr. 8–9. Bp., 1972. pp. 31–33. Milyen mély az Alföld? = Geodézia és Kartográfia, 1971. No. 2. pp. 150–151. The connection of crustal structure and conditions of the Mohorovicic discontinuity in the region of the Pannonian Massif and its Balkano-Dinaride aspects. Zagreb, 1972. pp. 253–269. 2 térk. (Klny. „Simpozij o Mohorovicicevom discontinuitetu” c. kiadványból) Bendefy László hozzászólása: Barta György – Varga Péter: „Nagy mélységekben és magasságokban mozgó tömegek földi hatásáról” című tanulmányához. = Anyag- és Energiaáramlási Ankét, 2. Budapest, 1971. ápr. 8–9. Bp., 1972. p. 250. Bendefy László hozzászólása: Béll Béla: „A planetáris cirkuláció problémái a paleoklimatologiában „ című cikkéhez. = Anyag- és Energia-áramlási Ankét, 2. Budapest, 1971. ápr. 8–9. Bp., 1972. p. 15. Bendefy László hozzászólása: Stefanovits Pál: „A talaj transzformáló hatása az anyag- és energiaáramlások rendszerében”című előadásához. = Anyag- és Energiaáramlási Ankét, 2. Budapest, 1971. ápr. 8–9. Bp., 1972. p. 198. Bendefy László hozzászólása: Stegena Lajos: „Földtani folyadékáramlás a magyar medence üledékeiben” című előadásához. = Anyag- és Energia-áramlási Ankét, 2. Budapest, 1971. ápr. 8–9. Bp., 1972. p. 209. Bendefy László hozzászólása: Szebényi Lajos: „Magyarország felszín alatti vizeinek összefüggő áramlási rendszere” című előadásához. = Anyag- és Energia-áramlási Ankét, 2. Budapest, 1971. ápr. 8–9. Bp., 1972. p. 93.
Bendefy László hozzászólása: Szádeczky-Kardoss Elemér: „A Kárpát-Dinarid terület az új globális tektonika szemszögéből” című akadémiai vitaindító előadásához. = Geonómia és Bányászat, 1972. No. 1–2. pp. 139–148. Adatok a Föld globális tömegeloszlási és kéregszerkezeti viszonyainak ismeretéhez. = Általános Földtani Szemle, 1973. No. 4. pp. 21–48. Szádeczky-Kardoss, Stegena és Szalay hozzászólásai is – Bendefy válaszával. A bányabeli karsztvízbetörések és a földrengések kapcsolata az Esztergom környéki szénmedencében. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 1973. No. 10. pp. 664–672. Hozzászólás: Kmetty István: Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 1974. No. 12. p. 882. Bestimmung der zur Erkennung der Krustenstrukturellen Verhältnis-sen benötigten Polygonendichte. = Symposium zum Studium der rezenten Erdkrustenbewegungen auf der Polygonen. Bp., 1973. pp. 1–22., 4 t. Bendefy László hozzászólása: Pécsi Márton: „A környezetpotenciál integrált földtudományi értékelése”c. tanulmányához. = Geonómia és Bányászat, 1974. No. 3–4. p. 212. Bendefy László hozzászólása: Szádeczky-Kardoss Elemér: A Föld- és bányászati Tudományok Osztálya osztályelnöki beszámolója az MTA 1974. évi közgyűlésén. = Geonómia és Bányászat, 1974. No. 3–4. p. 212. Bányagorc? = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 1974. No. 2. pp. 131–132. Székely Lajos: Hozzászólás dr. Bendefy László „ Bányagorc?” c. cikkéhez. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 1974. No. 9. p. 669. Hévizes barlang és természetes vízgőz-exhaláció a beremendi kőbányában. = Földtani Közlemények, 1974. No. 3. pp. 341–343. Physical Aspects of the Meteorite-Shower of Knahina on the Basis of a Map Constructed by Prof. J. Szabó. = Fragmenta Mineralogica et Paleont., Tom. 6. Bp., 1975. pp. 31–42. Kéregmozgások és flisképződés a Kárpát-medencében. = Földtani Közlemények, 1977. No. 3–4. pp. 375–383., 1 t. Számíthat-e hőforrásra Szombathely? Interjú Bendefy Lászlóval. = Vasvármegye, 1932. szept. 4. p. 7. A Dunántúl lassú forgását idézi elő a földkéreg mozgása. = Népszava, 1960. jún. 15. p. 8. Bendefy nyilatkozata alapján. Előre jelezhetik a földrengési veszélyt. Új tudományág az akusztikai szeizmológia. = Esti Hirlap, 1962. nov. 20. p. 5. Interjú
A Bakony és a Balaton geologiai elváltozásai. = Magyar Nemzet, 1967. ápr. 30. p. 7. Interjú Változik a Balaton medence. = Esti Hírlap, 1967. máj. 4. p. 6. Interjú
5. HIDROLOGIAI TÁRGYÚ MŰVEI Ősvízrajzi kutatásaim matematikai rendszere. = A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának jelentése az 1928. évről. Annales Musei Comitatus Castriferrei Sectio Historia-Naturalis, Szombathely, 1928. pp. 60–81. Az éleskavicsok keletkezésének mechano-dinamikai törvényei. = Földtani Közlemények, 1930. pp. 95–109. Die mechano-dynamischen Etstehung-Gesetze von Dreikanter. = Földtani Közlemények, 1930. pp. 212–216. Vasvármegye és Zalavidék artézi kutjai és mélyfúrásai. 1–2. = Hidrológiai Közlöny, 1930. pp. 82–100. Vasvármegye és Zalavidék artézi kutjai és mélyfúrásai. = Vasi Szemle, 1933. No. 1. pp. 56– 71. A magyar Alföld öntözése. Tanulmány az alföldi öntözés lehetőségéről. Szeged, 1931. 35 p. A kéregmozgások hatása Csonka-Magyarország vízrajzára. = Vasi Szemle, 1933. No. 1. pp. 72–80. Milyen volt régen a Balaton? = Vízgazdálkodás., 1962. No. 3. pp. 96–97. A Balaton partvonalának alakulása az utolsó két évszázadban. = A Balaton feliszapolódásával kapcsolatos kutatások 1961–1962. VITUKI, Bp., 1963. pp. 24–29. Levéltári adatok a Balaton meder- és vízviszonyairól. = A Balaton feliszapolódásával kapcsolatos kutatások 1961–1962. Bp., 1963. pp. 43–48. A Balaton évszázados partvonalváltozása vizsgálatának újabb eredményei. = A Balaton feliszapolódásával kapcsolatos kutatások 1963–1964. VITUKI, Bp., 1966. pp. 13–21. Changes of the water level of the lake Balaton from the neolithic age up to the present time. = Extrait de la publication No. 71. de l'Assoc. Int. Hydr. Scient. Symposium de Garda 1966. Amsterdam, 1966. pp. 852–864. Légi felvételek és fototérképek felhasználása a meder-morfologiai kutatásban. = Geodézia és Kartográfia, 1966. No. 4. pp. 282–283.
A Balaton vízszintjének változásai. = Műszaki Élet, 1968. aug. 9. p. 23. A Balaton vízszintjének változásai a neoliltikumtól napjainkig. = Hidrológiai Közlöny, 1968. No. 6. pp. 257–263. Debrecen város belsősége sűlyedésének hidrogeologiai vonatkozásai. = Hidrológiai Közlöny, 1968. No. 12. pp. 549–559. Adatok a Fertő és a Hanság medencéje kialakulásának kérdéséhez. = Hidrológiai Tájékoztató, 1969. jún. pp. 46–57. A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Társszerző: V. Nagy Imre. Bp., 1969. 215 p., 1 térk. A Balaton iszaprétegének kormeghatározása virágpor vizsgálatok alapján.. = Tájékoztató az állóvizek hidrológiai feltárásáról 1969. Bp., 1970. pp. 70–74., 2 t. A Velencei-tó kialakulása és fejlődéstörténete. = Tájékoztató az állóvizek hidrológiai feltárásáról 1969. Bp., 1970. pp. 76–78. Magasabb vízszinten kell tartani a Balatont. Évszázadok félezer térképének vallomásai a tó múltjáról és jövőjéről. = Magyar Nemzet 1969. febr. 7. p. 5. Interjú Eltűnt balatoni szigetek nyomában. = Élet és Tudomány, 1970. No. 19. pp. 882–886. A Balaton évszázados vízszintváltozásainak meghatározása különös tekintettel a hazai geodézia-történeti és kartográfiai vonatkozású forrásokra. Akadémiai doktori értekezés. (Kézirat.) Bp., 1970. 251 lev. 16 ábra. Egy természettudományi vonatkozású régészeti vita margójára. = Földrajzi Értesítő, 1971. pp. 365–368. Hozzászólása Sági Károlynak a Földrajzi Értesítő 1971-es évfolyama 200–206 oldalon olvasható írásához. Sági Károly válasza Bendefy észrevételeire: Újabb balatoni vita. = Földrajzi Értesítő, 1971. pp. 485–490. Hozzászólás Sági Károly és Bendefy László vitájához: Füzes Miklós – Horváth László: A vörsi Máriaasszony-szigeti templomrom és a Balaton vízszintje. = Földrajzi Értesítő, 1971. pp. 491–497. A Máriaasszony-szigeti templomrom és a Balaton középkori magas vízállása. = Földrajzi Értesítő, 1973. pp. 143–151. Válasza Füzes Miklós – Horváth László: A vörsi Máriaasszony-szigeti templomrom és a Balaton vízszintje. = Földrajzi Értesítő, 1971. pp. 491–497. c. cikkére. Kéregszerkezet és hidrográfia. = Hidrológiai Közlöny, 1971. pp. 4–19. A Duna magyarországi felső szakaszának, valamint a Rába vízrendszerének tektonikai elemei. = Általános Földtani Szemle, 1972. No. 1. pp. 9–27., 9 t.
A Duna magyarországi szakaszának felmérései és legutóbbi felmérési eredményei. = Vízügyi Közlemények, 1972. pp. 446–452. A dunaföldvári partcsuszamlás. = Földrajzi Közlemények, 1972. No. 1. pp. 1–17. Relation existing between the periodic fluctuation of the water levels of the Hungarian lakes and activity. = Internat. Symp. on Lymnology. Helsinki, 1972. pp. 15–27. Természeti és antropogén tényezők hatása a Balaton vízállására. = Földrajzi Értesítő, 1972. No. 2–3. pp. 335–358. A Velencei-tó kialakulása és fejlődéstörténete. = Tájékoztató az állóvizek hidrológiai feltárásáról 1970. Szerk.: Baranyi Sándor. Bp., 1972. pp. 62–64. A juti gátak és a Balaton török-kori magas vízállása. = Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv. 4. köt. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1973. pp. 113–128. Kéregmozgások és hidrologia az új globális vagy lemez-tektonika tükrében. = Hidrogeodéziai napok, Baja, 1973. jún. Előadások, hozzászólások. Kecskemét, 1973. pp. 55–79. Magyarországi tavak periodikus vízszintingadozásainak és a napfolt tevékenységnek kapcsolata. = Geonómia és Bányászat, 1973. No. 1–4. pp. 45–54. A bajai „Hidrogeodéziai Napok.” = Vízgazdálkodás, 1973. No. 1. p. 27. Az 1973. évi bajai Hidrogeodéziai Napok. = Vízgazdálkodás, 1973. No. 3. pp. 111–112. Vízügyi térképkiállítás Baján. = Geodézia és Kartográfia, 1973. No. 4. pp. 293–294. Vízügyi térképkiállítás Baján. = Vízgazdálkodás, 1973. No. 3. pp. 119–120. Krieger Sámuel 1776. évi tervezete a Balaton lecsapolásáról. = Hidrológiai Tájékoztató, 1973. pp. 50–55. Hévizes barlang és természetes vízgőz-exhaláció a beremendi kőbányában. = Földtani Közlemények, 1974. No. 3. pp. 341–343. Periodikus jelenségek vizsgálata. = Tájékoztató az állóvizek hidrológiai feltárásáról. 1972. Bp., 1974. pp. 47–49. Folyóink vízrajzi felmérésének időszaka: 1650–1773. = Vízgazdálkodás, 1974. No. 3. pp. 118–121. Physical Aspects of the Meteorite-Shower of Knahina on the Basis of a Map Constructed by Prof. J. Szabó. = Fragmenta Mineralogica et Paleont., Tom. 6. Bp., 1975. pp. 31–42.
A Duna medrében görgetett hordalék eredete és kőzetminősége. = Földrajzi Közlemények, 1979. No. 1–3. pp. 73–91.
6. TANULMÁNYAI A VITUKI ’VÍZRAJZI ATLASZ’ SOROZATÁBAN Csenger-torkolat közötti szakasz. Adatok a Szamos környéke kéregszerkezetének és jelenkori szintváltozás-viszonyainak ismeretéhez. = A Szamos. Bp., 1964. VITUKI. pp. 13–16., 5. t. (Vízrajzi Atlasz 5.) A Duna medence földtani fölépítése. 1. A Franko-Podolini tömeg, 2. A Győr-Vukovár közötti
szakasz, 3. Vukovár-Vidin közötti szakasz, 4. Vidin és a Fekete-tenger közötti szakasz. + A kéregmozgások szerepe a Duna mederalakulásában. 1. A Duna kisalföldi szakaszán tapasztalt jelenkori évszázados szintváltozások, 2. A Duna balparti szintváltozások Pozsony és a Garam torkolata között, 3. A Duna-zug kéregmozgási viszonyai, 4. A budapesti Duna szakasz kéregmozgási viszonyai, 5. Szint-változások a Duna mentén Csepeltől a déli országhatárig. = A Duna geomorfológiája. Duna 1. Rajka – Szob szakasz. Duna 2. Szob – Dunaföldvár szakasz. Duna 3. Dunaföldvár – Déli Országhatár szakasz. Duna 4. Hidrográfia, geomorfológia. Bp., 1971. VITUKI. (Vízrajzi Atlasz 11.) A Bendefy által írt részek: A Duna medence földtani fölépítése. pp. 25–30. + A kéregmozgások szerepe a Duna mederalakulásában. pp. 39–48. Dr. Ádám László – Dr. Bendefy László: A Velencei-tó kialakulása és vízszintváltozásai. 1. A Velencei-tómedence kialakulása. 2. A tó évszázados vízszintváltozásai. = A Velenceitó és vízgyűjtője. Bp., (1972). VITUKI. pp. 15–20. (Vízrajzi Atlasz 12.) A Sajó geomorfológiája. = A Sajó. 1. Hidrográfia, geomorfológia. Bp., 1972. VITUKI. pp. 15–26. (Vízrajzi Atlasz 13.) A Rába geomorfológiája. = A Rába. 1. Hidrográfia, geomorfológia. Bp., 1972. VITUKI. pp. 15–23. (Vízrajzi Atlasz 14.) A Hernád geomorfológiája. = A Hernád. 1. Hidrográfia, geomorfologia. Bp., 1973. VITUKI. pp. 16–19. (Vízrajzi Atlasz 16.) A Körösök geomorfológiája. = A Hármas-Körös. 1. Hidrográfia, geomorfológia. Bp., 1974. VITUKI. (Vízrajzi Atlasz 16.) A Bendefy által írt részek: 1. A Körös-vidék föld- és kőzettani viszonyai. p. 23.; 2. Kéreg-mozgások a Körösök vidékén. pp. 23–27.; 4. Jelenkori szint-változások. pp. 41– 48. A Maros geomorfológiája. = A Maros. 1. Hidrográfia, geomorfológia. Bp., 1975. VITUKI. (Vízrajzi Atlasz 19.) A Bendefy által írt részek: 1. Az Erdélyi-medence vízrendszerének földtani kialakulása. p. 14.; 3. Tektonikai hatások a Maros mederalakulásában. pp. 18–20. A Bodrog vízgyűjtőjének geomorfológiája. 1. Hidrográfia, geomorfológia. = A Bodrog. Bp., 1975. VITUKI. (Vízrajzi Atlasz 20.)
A Bendefy által írt részek: 1. A vízgyűjtő földtani kialakulása. 2. Kéregmozgások és jelenkori szintváltozások. pp. 12–14. A Balaton vízgyűjtőjének geomorfológiája. = A Balaton. 1. Hidrográfia, geomorfológia. (Melléklete: A Balaton kikötői). Bp., 1976. VITUKI. (Vízrajzi Atlasz 21.) A Bendefy által írt részek: 1. Kéregmozgások és szintváltozások. pp. 29–30.; 3. Évszázados szintváltozások. pp. 39–43.
7. TÉRKÉPÉSZETI TÁRGYÚ MŰVEI A térkép az iskolában és az életben. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1931. No. 2. pp. 221–223. Átnézeti geodéziai térképeink tévedései. = Vasi Szemle, 1934. No. 2. pp. 182–183. A Magyar Honvéd Térképészeti Intézet 1940. évi térképészeti kiállítása. = Földrajzi Közlemények, 1940. No. 1. pp. 44–48. Kéziratos térképeink katalógusának kérdéséhez. = Geodézia és Kartográfia, 1957. No. 3. pp. 170–175. Bendefy László hozzászólása: dr. Hegyi Gyula: Az 1:10000-es méretarányú alaptérképek készítéséről szóló előadáshoz. = Földmérő, 1957. No. 13. pp. 6–8. Mégegyszer kéziratos térképeink katalógusáról. = Geodézia és Kartográfia, 1958. No. 3. pp. 214–215. Bendefy László hozzászólása: Irmédi Molnár László: „Aus der Vergangenheit der Ungarischen Kartographie” című tanulmányához. = Acta Technica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1959. p. 269. A levéltári kutatás a népgazdaság szolgálatában. = Levéltári Szemle, 1961. No. 3–4. pp. 3–38. A levéltári kutatás a műszaki tudománytörténet és a népgazdaság szolgálatában = MTA X. Osztályának Közleményei, 1962. pp. 365–391. Sartory József bányamérnök 1794. évbeli térképe az aggteleki Baradla barlangról. = Karszt és Barlang, 1962. No. 1. pp. 5–9. Rejtett kincsek a levéltárakban. Társszerző: Pataki János. = Műemlékvédelem, 1964. No. 1. pp. 35–41. Könyvtárak és térképtárak a népgazdaság szolgálatában. = Magyar Könyvszemle., 1965. No. 2. pp. 185–189. A magyar kartográfiatörténeti forrásanyag gyarapodása. = Geodézia és Kartográfia, 1965. No. 6. pp. 411–416.
Ismeretlen vízügyi kéziratos térképek az Országos Levéltárban. = Hidrológiai Közlöny, 1966. No. 6. pp. 282–286. A kataszteri térképek forrásértéke. = Magyar Könyvszemle, 1966. No. 2. pp. 178.–182. Levéltáraink kataszteri térképeinek forrásértéke = Levéltári Szemle, 1966. No. 1. pp. 135– 143. Térképek és tervrajzok feltárása az Országos Levéltárban. = Levéltári Közlemények, 1966. No. 1. pp. 159–171. Megjegyzések „A legrégibb térkép” című tájékoztatóhoz. = Geodézia és Kartográfia, 1966. No. 4. p. 295. A lap 1966. 2. számában megjelent cikk adatainak helyesbítése. A magyarországi kéziratos térkép-állomány számbavétele. = Levéltári Szemle, 1968. No. 1. pp. 19–31. Gazdag László: Útitársunk a térkép. Sajtó alá rend., kieg., utószóval ell.: Bendefy László. Bp., 1969. 350 p. 24 t. Sartory József bányamérnök és Farkas János bányavállalkozó 1794. évbeli térképe és leírása az aggteleki Baradla barlangról. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 1970. No. 5. pp. 339–349., No. 6. pp. 406–412. Mikoviny emlékmű Pozsonyban. = Geodézia és Kartográfia, 1971. No. 5. p. 375. Új Mikoviny emlékmű Pozsonyban. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 1972. No. 5. p. 319. A Duna-medence földrajzi megismerésének és térképezésének kezdetei. = Magyar utazók, földrajzi felfedezők. Szerk.: Havasné Bede Piroska, Somogyi Sándor. Bp., 1973. Tankönyvkiadó. pp. 62–68. Az aggteleki Baradla-barlang feltárói és első térképezői. = Magyar utazók, földrajzi felfedezők. Szerk.: Havasné Bede Piroska, Somogyi Sándor. Bp., 1973. Tankönyvkiadó. pp. 247–248. Két ritka erdélyi térkép. = Geodézia és Kartográfia, 1973. No. 6. pp. 470–471. Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek jegyzékelése. = Levéltári Szemle, 1973. No. 3. pp. 515–551. Lázár deák személye. = Geodézia és Kartográfia, 1971. No. 5. pp. 338–340. Néhány szó Lázár deák térképéről. = Geodézia és Kartográfia, 1973. No. 2. pp. 124–125. Lázár deák személyével és térképével kapcsolatos problémák. Társszerző: Stegena Lajos. = A magyarországi tudomány- és technikatörténeti konferencia előadásainak anyagából. Bp., 1973. MTESZ. pp. 405–429.
Lázár deák „Tabula Hungariae...” című térképének eddig ismeretlen kiadásai. = Geodézia és Kartográfia, 1974. pp. 263–269. Fekete-Afrika portugál felfedezőinek kartográfiai hagyatéka. = Geodézia és Kartográfia, 1974. No. 1. pp. 64–67. Még egyszer az 1785. évi erdélyi bányatérképekről. = Geodézia és Kartográfia, 1974. No. 3. p. 226. Egy különös, 18. századi Somogy és Baranya vármegyei térkép. = Vízgazdálkodás, 1975. No. 3. pp. 93–95. Két ritka erdélyi bányatérkép. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 1975. No. 1–2. pp. 127–129. Somogy és Baranya megye térképe 1740 tájáról. = Geodézia és Kartográfia, 1975. No. 5. pp. 365–368. Wer war der Autor der ältesten Ungarnkarte. = Mitteilungen der Östereichischen Geographischen Gesellschaft, 117. Band, 3. Heft. Wien, 1975. pp. 424–426. A Werfer-féle kassai litográfiai intézet három megyetérképe. = Geodézia és Kartográfia, 1975. No. 2. pp. 121–126. Emlékezés Mikoviny Sámuelre. = Geodézia és Kartográfia, 1975. No. 6. pp. 393–399. Hadtörténelmi és katonai térképek kiállítása. = Földrajzi Értesítő, 1975. pp. 227–229. Hadtörténelmi és katonai térképek kiállítása. = Földrajzi Közlemények, 1975. No. 1. pp. 96– 98. A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa. Sorozatszerk.: Bendefy László, Bp., 1976. I. Helytartótanácsi térképek. 2. r. Szerk.: Lakos János. Bp., 1976. 392 p.; 3. r. Bp., 1977. 289 p.; 1. r. Bp., 1979. 271 p. XVIII–XIX. századi bányatérképek az Országos Levéltárban. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 1976. No. 11. pp. 771–776. Adatok Lázár deák személyének ismeretéhez. = Geodézia és Kartográfia, 1976. No. 3. pp. 174–178. Lazarus Secretarius és térképei. = A magyar térképészet kezdetei. Szerk.: Stegena Lajos. Kézirat. Bp., 1976. pp. 9–15. How Lazarus's map was made. = Lazarus secretarius. The first Hungarian mapmaker and his work. Ed. by Lajos Stegena. Bp., 1982. Akadémiai Kiadó. pp. 20–22. Buda várának legkorábbi XVIII. századi térképe és látképe. = Műemlékvédelem, 1976. No. 3. pp. 161–164.
Mikoviny Sámuel megyei térképei az MTA könyvtárának kézirat-tárában. = Magyar Tudomány, 1976. No. 3. pp. 175–180. Hozzászólás: Hrenkó Pál: Mikoviny térképeiről. = Magyar Nemzet, 1980. márc. 21. p. 8.; Gazda István: Bendefy László helyett. – Vita az Akadémiai Könyvtár kiadványáról. = Magyar Nemzet, 1980. ápr. 23. p. 9. Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1–2. köt. Bp., 1976. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. 360 p.; 2. köt. 12 p., 24 térk. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai 71–72.) Mikoviny Sámuel Somogy megyei térképei. = Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. 7. köt. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1976. pp. 131–163., 8 t. Előszó ’Nagy Júlia: Görög Demeter, Kerekes Sámuel és Márton József, a XVIII. századi magyar térképészet kiemelkedő művelői’ c. tanulmányához. = Földrajzi Értesítő, 1977. pp. 209–210.
8. GEODÉZIAI TÁRGYÚ MŰVEI Magyarország területén mért szintváltozások térképe. = Térképészeti Közlemények, 1934. pp. 146–149. A lillafüredi mélyfúrás tengerszint feletti magassága. = Földméréstani Közlemények, 1949. p. 141. A lillafüredi mélyfúrás tengerszint feletti magassága. = Földtani Közlemények, 1949. p. 289. Új magasságmérő műszer és módszer. = Az Állami Földmérés Közleményei, 1949. No. 4. pp. 137–141. A volt bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezési főalappontjainak szerepe a jelenkori kéregmozgások meghatározásában. = Földtani Közlemények, 1949. pp. 361–393. A volt bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezési főalappontjainak szerepe a jelenkori kéregmozgások meghatározásában. = Térképészeti Közlemények, 1950. pp. 231–256. Átszámítási táblázat. Láb-, hüvelyk- és vonalértékek méter-rendszerben. Bp., 1950. 10 p. Terepszintezés. = Földtani Közlemények, 1951. No. 1. pp. 11–22. Gyors és szabatos terepszintezési módszer, kapcsolatban vízszintes értelemben történő térképkiegészítéssel. = Földtani Közlemények, 1951. No. 2. pp. 72–78.
A Duna sempontjának magassága az újabb- s régibb meghatározások alapján. = Földtani Közlemények, 1951. No. 3. pp. 101–123. Az Egységes Országos Alapszintről. = Földtani Közlemények, 1951. No. 4. pp. 198–199. Magassági alappontsorok szintezése. = Mélyépítéstudományi Szemle, 1951. No. 2. pp. 108– 111. Utasítás az országos II. rendű szintezés végrehajtásához. Bp., 1951. 52 p. A magyar országos felsőrendű szintezés új főalappontjai. = Földtani Közlemények, 1952. No. 1. pp. 36–42. Felsőrendű szintezési hálózatunk az 1949. évi kiegyenlítés tükrében. = Földtani Közlemények, 1952. No. 2. pp. 84–90. Bendefy László hozzászólása: Kowalczik Zsigmond: „A geodézia fejlődése a népi Lengyelországban” c. közleményéhez. = MTA X. Osztályának Közleményei, 1952. pp. 471–473. Vízszintes értelmű szekuláris mozgások Budapest területén. = Földtani Közlemények, 1953. No. 1. pp. 19–25., No. 2. 67–76. Korszerű szintezőműszerek. = Földtani Közlemények, 1953. No. 1. pp. 42–52., No. 2. pp. 85– 95., No. 3. pp. 143–150. Korszerű terepszintezőléc. = Földméréstani Közlemények, 1953. No. 2. pp. 110–111. Szintezésnél használatos magasságjegyek. = Földtani Közlemények, 1954. No. 1. pp. 66–68. A Földmérő és Talajvizsgáló Iroda kiállítása. = Földtani Közlemények, 1954. No. 1. pp. 68– 69. A korszerű szabatos szintezés hibaforrásai. = Földtani Közlemények, 1954. No. 2. pp. 121– 125., No. 3. pp. 178–188., 1955. No. 1. pp. 14–22. Országos geodéziai műemlékek Magyarországon. = Földtani Közlemények, 1954. No. 4. pp. 252–253. Törvény a műszaki műemlékek védelméről. Huszár Mátyás háromszögelői munkássága. = Geodézia és Kartográfia, 1955. No. 2. pp. 124– 126. A Chogo Lungma jégár felvétele. = Geodézia és Kartográfia, 1955. No. 3. pp. 208–209. Középhegységeink geomechanikai viszonyai a korszerű geodéziai méréseredmények tükrében. = Bányászati Lapok, 1955. No. 3. pp. 162–163.
Szintezési alappontok időközi magasságváltozásának Közlemények, 1955. No. 2. pp. 3–30.
meghatározása.
=
Geofizikai
Az 1956. január havi főváros környéki földrengésről. = Földmérő, 1956. No. 2. pp. 1–3. A függőmérce leolvasási hibája. = Geodézia és Kartográfia, 1956. No. 3. pp. 240–243. Módszer szintváltozások abszolut mértékének meghatározására. = Geofizikai Közlemények, 1956. No. 4. pp. 15–20. A szintezőműszerek és módszerek várható fejlődése a geodéziai mérőműszerek általános fejlődési irányzatának tükrében. = A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület 1958. évi országos konferenciájának munkálatai. Bp., 1958. MTESZ. pp. 1–3. A ’Módszer szintváltozások abszolut mértékének meghatározására’ c. előadás rövid kivonata. = Földmérő, 1958. No. 8. pp. 8–10. Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920. Bp., 1958. 736 p., 14 t. Kandidátusi értekezés szövegének nyomtatott változata. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület 1958. évi országos geodéziai konferenciája. = Földmérő, 1958. No. 7. pp. 4–5. Niveauänderungen im Raum von Transdanubien auf Grund zeitgemässer Feineinwägungen. = Acta Technica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1959. pp. 165–190. Bendefy László hozzászólása: Böhm, Josef: „Allgemeiner Ausdruck für die Nivellierungs und tachimetrische Refraktion” című előadásához.; Josef Böhm, Andrej Durnjew, Károlyi Zoltán, Michal Odlanicki hozzászólása, valamint Bendefy válasza. Bendefy László hozzászólása: Müller, Iván: „Vorschlag zur Berechnung der orthometrischen Höhen der Präzisionsnivellement-Hauptpunkte” című tanulmányához = Acta Technica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1959. pp. 199–201. Középkori magyar hossz- és területmértékek. = Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. Szerk.: Makkai László. Bp., 1959. pp. 45–97., 1 t. Szombathelyi Benedek rudasmester. Adatok a középkori magyar földmérés történetéhez. Bp., 1959. 71 p., 13 t. (Műszaki tudománytörténeti kiadványok 11.) A mű 37–46. oldalán található szöveg új kiad.: Gazda István (szerk.): A technika magyarországi történetéből. Tanulmánygyűjtemény. Bp., 1996. Akadémiai Kiadó. pp. 55–65. A Gyula Icce-dombi középkori határkő. Gyula, 1960. pp. 3–6. (Klny. a gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubileumi Évkönyvéből.) Az Icce-dombi középkori határkő. = Geodézia és Kartográfia, 1960. No. 4. pp. 292–293. Egyidejű szabatos szintezések különböző beosztású műszerekkel és szintezőlécekkel. = Geodézia és Kartográfia, 1962. No. 5. pp. 337–339.
A szintezőkocsi első magyarországi alkalmazása. = Geodézia és Kartográfia, 1963. No. 6. p. 464. Mi az országos alapszint? = Geodézia és Kartográfia, 1964. No. 1. p. 64. Egy hibás meghatározás bemutatása. Vízmérnöki munkálatok a Balaton környékén a XVIII–XIX. században. = Agrártörténelmi Szemle, 1964. No. 3–4. pp. 437–452. Emléktábla-leleplezés. – A geodéziai műemlékké nyilvánított kishortobágyi csárda falán elhelyezett emléktábla avatásán elhangzott beszéd. = Geodézia és Kartográfia, 1964. No. 5. pp. 390–392. Huszár Mátyás emléktáblája az ország első geodéziai műemlékén. = Vízgazdálkodás, 1964. No. 6. pp. 192–193. A „Kishortobágyi csárda” műemlékké nyilvánításáról. Huszár Mátyás. Kiváló folyószabályozó mérnökök emléktáblájának leleplezése. = Hidrológiai Tájékoztató, 1965. jún. pp. 5–6. Method for the Elimination of the Reference point and of the two different networkadjustments in investigations of recent crustal movements. = Annales Acadimae Sciaentiarum Fennicae Series A III. Geologica-Geographica, 1965. pp. 47–55. Az IUGG-IAG-CRCM II. nemzetközi szimpoziuma. = Geodézia és Kartográfia, 1965. No. 6. pp. 455–458. A finn országos felsőrendű szintezési hálózat újramérésének tanulságai. = Geodézia és Kartográfia, 1966. No. 6. pp. 424–433. Részletes elemzés a finnországi felsőgeodéziai munkák múltjáról és eredményeiről. Prinzipielle Bemerkungen zur Frage der Entwicklung und Mess-technik von kontinentalen geokinetischen Netzen. = International Conference on Geodetic Measuring Technique and Instrument Problems. 1. Bp., 1966. pp. 2–35., 1 térk. Nemzetközi Geodéziai Méréstechnikai és Műszerügyi Konferencia Budapest, 1966. április 14–20. Geodéziai szakkifejezés volt-e a „norma” szó? = Geodézia és Kartográfia, 1966. No. 6. pp. 462–463. Huszár Mátyás szegedi vízmércéje. (Tanulmány a Tisza és mellék-folyói szabályozás előtti vízszint-viszonyainak megállapításához.) = Hidrológiai Tájékoztató, 1967. máj. pp. 97–104. A szögek és hosszak ókori normája a geodéziai gyakorlatban. = Geodézia és Kartográfia, 1967. No. 2. pp. 107–114. Das neue finnische Präzisionsnivellement. = Zeitschrift für Vermmessungswesen, 1967. 10. Heft. pp. 393–396.
A szintváltozási hálózatok kiegyenlítéséhez. = Geodézia és Kartográfia, 1968. No. 3. pp. 180– 188. Hazay István cikkének (Geodézia és Kartográfia, 1967. No. 5.) kiegészítése. Adatok a Kataszteri Közlöny alapítójának és munkatársainak életéhez (Faragó Zsigmond, Rolla János, Székely Ferenc, Gánóczy Sándor rövid életrajza.) = Geodézia és Kartográfia, 1969. No. 4. pp. 291–294., 4 ábra. A magyar geodézia reformkora. 1890–1920. 1. köt. A magyar földmérés 1890–1920. Bev. Halász Péter. Bp., 1970. 188 p., 10 t. Az MTA 1961. évi technikatörténeti pályázatán első díjat nyert munka rövidített változata. A magyar kamarai mérnöki intézmény kialakulása 1650–1850. = Levéltári Szemle, 1970. No. 3. pp. 211–212. Geodéziai és Kartográfiai Egyesület. = Technikatörténeti Szemle, 1971–1972. pp. 191–197. A hazai geodézia- és kartográfiatörténeti kutatások áttekintése. = Geodézia és Kartográfia, 1972. No. 5. pp. 334–338. Húszéves a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat. = Hidrológiai Tájékoztató, 1972. pp. 79–80. Stare madžarske mjere. (Régi magyar mértékek.) = Predavanja. Svezak 4. Zagreb, 1972. pp. 17–39. (Historijski Institut Jugoslavenske Akademije znanosti i umjetnosti Zagreb.) Az abszoutizmus korának technikatörténeti anyaga az Országos Levéltárban. = Geodézia és Kartográfia, 1973. No. 1. pp. 53–55. A magyar geodéziai és kartográfiai tudomány- és technikatörténeti kutatás helyzete. (A magyarországi tudomány- és technikatörténeti konferencia előadásának anyagából.) Bp., 1973. MTESZ. pp. 217–232. A magyar geodéziai és kartográfiai tudomány- és technikatörténeti kutatás helyzete. = Geodézia és Kartográfia, 1973. No. 3. pp. 196–200. Az abszoutizmus korának technikatörténeti anyaga az Országos Levéltárban, különös tekintettel a bányaügy fejlődésére. = Technikatörténeti Szemle, 1973–1974. pp. 9–17. Két rövid geodéziatörténeti megjegyzés Bölönyi György közleményéhez. = Geodézia és Kartográfia, 1974. No. 1. p. 72. Megjegyzés Bölönyi György ’Apáczai Csere János „Magyar Encyklopaedia”-jának és Comenius „Orbis Pictus”-ánakgeodéziai vonatkozásairól’ c. cikkéhez, amely a Geodézia és Kartográfia, 1973. No. 5. pp. 388–389. jelent meg. Válasz. = Geodézia és Kartográfia, 1974. No. 3. p. 226. Két emlékezetes fizikai kísérlet. = Vasi Szemle, 1974. No. 1. pp. 77–90. Kunc Adolf Foucault-inga kísérletéről és a Gothard fivérek telefon-bemutatójáról.
Matematikai műveltségünk kéziratos és korai könyvészeti nyomai. = Geodézia és Kartográfia, 1974. No. 1. p. 71. A bécsi csász. kir. Mérnöki Akadémia szerepe a hazánkban dolgozó vízszabályozó mérnökök kiképzésében. = Vízgazdálkodás, 1975. No. 6. pp. 223–229. Huszár Mátyás halála és sírja. = Békési Élet, 1975. No. 3. pp. 598–605. Huszár Mátyás halála és sírja. = Vízgazdálkodás, 1975. No. 4. pp. 143–145. A bécsi csász. kir. Mérnöki Akadémia alapítása és oktatási rendje a XVIII. század végéig. = Technikatörténeti Szemle, 1975–1976. pp. 193–207. Historische ungarische Längen- Flächen- und Hohlmasse mit besonderer Berücksichtigung des burgenländischen Raumes. = Burgenländische Heimatblätter 38 (1976) 1. Heft. pp. 3–32. A Mezőgazdasági Múzeum kiállítása a magyarországi földmérés fejlődéstörténetéről. = Agrártörténeti Szemle, 1976. No. 3–4. pp. 553–557. A Mezőgazdasági Múzeum kiállítása a magyarországi földmérés fejlődéstörténetéről. = Vízgazdálkodás, 1976. No. 3. pp. 96–98. A magyarországi földmérés története egy kiállítás tükrében. = Földtani Kutatás, 1977. No. 2– 3. pp. 61–64. A magyarországi földmérés és térképészet fejlődéstörténete a Mezőgazdasági Múzeum kiállításának tükrében. = Technikatörténeti Szemle, 1977. pp. 21–25. Háromezer év szintváltozásai a Balatonon. = Magyar Hirlap, 1974. jan. 2. p. 2. Interjú
9. ÍRÁSAI JELES SZEMÉLYEKRÓL AMUNDSEN, Roald (1872–1928) Az Arktisz és Antarktisz hőse. Roald Amundsen harca harminc éven át a fehér halál birodalmával. = Pesti Napló, 1928. aug. 5. pp. 44–45. ARANY János (1817–1882) Arany János térképírói tevékenysége. = Geodézia és Kartográfia, 1957. No. 4. p. 286. BOGDANICH Imre Dániel (1762–1802) Emlékezés Bogdanich Imre Dánielre. (Társszerző: Raum Frigyes.) = Geodézia és Kartográfia, 1972. No. 5. pp. 363–366.
BORBÉLY Andor (1896–1972) Dr. Borbély Andor. = Geodézia és Kartográfia, 1972. No. 4. pp. 299–300. Dr. Borbély Andor emlékezete. = Földrajzi Közlemények, 1972. No. 4. pp. 353–356. BORN Ignác (1742–1791) Idb. Vay Miklós és Born Ignác szerepe a Tokajhegység földtani megismerésében. = Technikatörténeti Szemle, 1971–1972. pp. 73–86. CHOLNOKY Jenő (1870–1950) Nagy magyar tudós, aki felfedező-utazó, pedagógus és íróművész egy személyben. = Nemzeti Ujság, 1936. jan. 12. pp. 7–8. Cholnoky Jenő. = Földgömb, 1940. No. 12. pp. 273–277. CSUKÁS Kálmán (1897–1972) Csukás Kálmán. = Geodézia és Kartográfia, 1972. No. 4. p. 299. DETRE László (1906–1974) Detre László. = Vasi Szemle, 1975. No. 3. pp. 441–447. DOBROVICS Győző (1855–1931) Dobrovics Győző. = Geodézia és Kartográfia, 1969. No. 3. pp. 211–212. Dobrovics Győző. = Vasi Szemle, 1970. No. 4. pp. 622–624. EDVY Gyula (1899–1975) Edvy Gyula. = Geodézia és Kartográfia, 1975. No. 3. pp. 217–218. EÖTVÖS Loránd (1848–1919) Eötvös Loránd szerepe a földtani kutatásokban. = Magyar Nemzet, 1965. febr. 14. p. 8. Eötvös Loránd kísérleti mérései a Sághegyen 1891 nyarán. = Vasi Szemle, 1972. No. 1. pp. 68–79. Eötvös Loránd a korszerű kéregszerkezet-kutatás megalapozója. = Gépipar, 1972. No. 3. p. 5. Eötvös Loránd sághegyi észlelései és a Magyar Tudományos Akadémia. = Vasi Szemle, 1972. No. 4. pp. 594–607.
Verbindungen Loránd Eötvös's und der Ungarischen Gelehrten mit den Südslawischen Geophysikern. Zagreb, 1972. pp. 31–40., 3 t. (Klny. „Simpozij o Mohorovičičevom Discontinuitetu” kiadványból.) ÉRDI-KRAUSZ György (1899–1972) Érdi-Krausz György. = Geodézia és Kartográfia, 1972. No. 6. pp. 460–461. FARKAS János Sartory József bányamérnök és Farkas János bányavállalkozó 1794. évbeli térképe és leírása az aggteleki Baradla barlangról. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 1970. No. 5. pp. 339–349., No. 6. pp. 406–412. FETTICH Nándor (1900–1971) Fettich Nándor. = Magyar Történelmi Szemle (Buenos Aires), 1971. No. 4. pp. 456–464. Fettich Nándor. = Vasi Szemle, 1972. No. 1. pp. 125–136. Kiegészítések Fettich Nándor tudományos munkásságának jegyzékéhez. = Vasi Szemle, 1973. No. 4. p. 637. Utószó Fettich Nándor: „Az európai szellemi élet kezdetei” c. tanulmányához. = Magyar Történelmi Szemle (Buenos Aires), 1973. No. 3. p. 228. FÖLDVÁRI Aladár (1906–1973) Prof. Dr. Földvári Aladár. = Általános Földttani Szemle, 1974. No. 6. pp. 11–14. Prof. Dr. Földvári Aladár. = Mitteilungen der Österreichischen Geographischen Gesellschaft 68 (1975) pp. 169–171. Földvári Aladár kaukázusi naplója. = Általános Földtani Szemle, 1974. No. 6. pp. 15–16. FUCHS Károly (1851–1916) Fuchs Károly kézirati hagyatéka. = MTA X. Osztályának Közleményei, 1964. No. 1–4. pp. 439–456. GÁNÓCZY Sándor (1861–1938) Emlékezés Gánóczy Sándorra és a Kataszteri Közlönyre, Gánóczy születésének 100. évfordulóján. = Geodézia és Kartográfia, 1961. No. 2. pp. 123–125. GÁYER Gyula (1883–1932) Dr Gáyer Gyula életrajza. = Vasi Szemle, 1933. No. 1. pp. 17–25. Dr. Gáyer Gyula, Vasvármegye természetkutatója. = Vasi Szemle, 1933. No. 1. pp. 12–17.
Dr. Gáyer Gyuláról elnevezett növények. = Vasi Szemle, 1933. No. 1. p. 81. GAZDAG László (1927–1967) Gazdag László halálára. = Geodézia és Kartográfia, 1967. No. 6. p. 464. GEBHARDT Xavér Ferenc (1791–1869) Szemelvények Gebhardt Xavér Ferenc egyetemi orvosprofesszor levelezéséből. = Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica 31 (1964) pp. 327– 341. GUÓTH Béla (1884–1971) Dr. Guóth Béla. = Geodézia és Kartográfia, 1972. No. 1. pp. 50–51. GUÓTH Emil (1886–1957) Guóth Emil. = Földmérő, 1957. No. 11. p. 3. Guóth Emil. = Geodézia és Kartográfia, 1957. No. 4. p. 291. HEISKANEN, Weikko Aleksanteri (1895 – 1971) Prof. W. A. Heiskanen. = Magyar Geofizika, 1972. No. 1–2. pp. 1–2. W. A. Heiskanen tudományos dolgozatainak válogatott bibliográfiája. = Magyar Geofizika, 1972. No. 1–2. pp. 126–128. HORVÁTH Tibor Antal (1889–1964) Horváth Tibor Antal. = Vasi Szemle, 1965. No. 1. pp. 136–139. Horváth Tibor Antal. = Numizmatikai Közlöny, 1965–1966. pp. 90–92. HUSZÁR Mátyás (1778–1843) Huszár Mátyás háromszögelői munkássága. = Geodézia és Kartográfia, 1955. No. 2. pp. 124– 126. Huszár Mátyás emléktáblája az ország első geodéziai műemlékén. = Vízgazdálkodás, 1964. No. 6. pp. 192–193. Huszár Mátyás. Kiváló folyószabályozó mérnökök emléktáblájának leleplezése. = Hidrológiai Tájékoztató, 1965. jún. pp. 5–6. Huszár Mátyás szegedi vízmércéje. (Tanulmány a Tisza és mellék-folyói szabályozás előtti vízszint-viszonyainak megállapításához.) = Hidrológiai Tájékoztató, 1967. máj. pp. 97–104.
Huszár Mátyás halála és sírja. = Békési Élet, 1975. No. 3. pp. 598–605. Huszár Mátyás halála és sírja. = Vízgazdálkodás, 1975. No. 4. pp. 143–145. IRMÉDI-MOLNÁR László (1895–1971) Dr. Irmédi-Molnár László 70 éves. = Földrajzi Értesítő, 1965. p. 420. Irmédi-Molnár László. = Földrajzi Értesítő, 1971. pp. 507–508. Irmédi-Molnár László. = Geodézia és Kartográfia, 1971. No. 6. p. 456. JANKÓ Sándor (1866–1923) Emlékezés Jankó Sándor professzorra halálának ötvenedik évfordulóján. = Geodézia és Kartográfia, 1973. No. 4. pp. 287–289. Jenei Jankó Sándor emlékezete. = Vasi Szemle, 1973. No. 1. pp. 147–160. JULIANUS barát (? –1237 után) Julianus útleírásának kézirati példányai. = Levéltári Közlemények, 1935. pp. 298–301. Az élő Juliánusz. = Credo, 1936. No. 12. pp. 173–175. A 700 éves Juliánusz. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1936. No. 23–24. pp. 171–172. Az ismeretlen Juliánusz. = Credo, 1936. No. 6–7. pp. 103–106. Az ismeretlen Juliánusz. A legelső magyar ázsiakutató életrajza és kritikai méltatása. Bp., 1936. 190 p., 11 tábl., 2 t. Az ércbeöntött Julianus. = Turán, 1937–1938. pp. 1–5. Fontes authentici itinera (1235–1238) fr[atris] Iuliani [Julianus] illustrantes. Bp., 1937. 53 p., 25 t. (Études sur l'Europe Centre-Orientale, Ostmitteleuropäische Bibliothek 7.) Julianus ázsiai útja. = Búvár, 1937. No. 1. pp. 21–23. Julianus testvér a keleti kutatás magyar úttörője. = Kelet és Nyugat, 1937. No. 2. pp. 33–42. Julianus útjának történelmi jelentősége. = Katholikus Szemle, 1938. No. 8. pp. 465–472. Fr. Julianus útleírásának tulajdon- és népnevei. = Történetírás, 1939. No. 2. pp. 129–148. Magna Hungaria és a Liber Censuum. Bp., 1943. 344 p. 10 t., 1. térk. Kéziratos kútfők Fr. Julianus utazásáról. Richardus beszámolója és Julianus levelei.
KÁROLYI Zoltán (1905–1966) Dr. Károlyi Zoltán szerepe a magyar Fertő-kutatásban. = Vízgazdálkodás, 1968. No. 4. pp. 99–100. KODÁLY Zoltán (1882–1967) Egy magyar pásztorköltő. A 60 éves Kodály Zoltánnak tisztelettel. = Írott Kő, 1943. No. 1. pp. 5–8. KONDÉR István (1897–1975) Kondér István. = Geodézia és Kartográfia, 1975. No. 6. pp. 458–459. KRECSMÁRIK Endre (1878–1930) Krecsmárik Endre. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1930. No. 23. p. 316. KRIEGER Sámuel (1746–1781) Krieger Sámuel. = Hidrológiai Tájékoztató, 1972. pp. 3–7. KRIZA János (1811–1875) Eldugva hever Kriza János hagyatéka. = Pesti Napló, 1927. okt. 9. p. 34. Beszélgetés Kriza Kálmánnal dédapja hagyatékáról. LÁNYI Sámuel (179 –1860) Lányi Sámuel. = Hidrológiai Tájékoztató, 1967. nov. pp. 8–13. Lányi Sámuel életútja. = Művészettörténeti értesítő, 1971 No. 3. pp. 213–223. LÁZÁR deák (XVI. sz.) Lázár deák személye. = Geodézia és Kartográfia, 1971. No. 5. pp. 338–340. Néhány szó Lázár deák térképéről. = Geodézia és Kartográfia, 1973. No. 2. pp. 124–125. Lázár deák személyével és térképével kapcsolatos problémák. Társszerző: Stegena Lajos. = A magyarországi tudomány- és technikatörténeti konferencia előadásainak anyagából. Bp., 1973. MTESZ. pp. 405–429. Lázár deák „Tabula Hungariae...” című térképének eddig ismeretlen kiadásai. = Geodézia és Kartográfia, 1974. pp. 263–269. Adatok Lázár deák személyének ismeretéhez. = Geodézia és Kartográfia, 1976. No. 3. pp. 174–178. Lazarus Secretarius és térképei. = A magyar térképészet kezdetei. Szerk.: Stegena Lajos. Kézirat. Bp., 1976. pp. 9–15.
How Lazarus's map was made. = Lazarus secretarius. The first Hungarian mapmaker and his work. Ed. by Lajos Stegena. Bp., 1982. Akadémiai Kiadó. pp. 20–22. LISZT Ferenc (1811–1886) Liszt Ferenc. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1936. No. 1–2. p. 6. LOSSAI Péter (XV. sz.) Lossai Péter 1498. évi Geometria Practica-jával kapcsolatban felvetődő kérdések. = Geodézia és Kartográfia, 1973. No. 4. pp. 290–292. Lossai Péter 1498. évi Geometria Practica-jával kapcsolatban felvetődő kérdések. = Magyar Könyvszemle, 1974. No. 1–2. pp. 118–126. Petri Lossai Hungari Quariensis in Lithuania (liber) de Geometricis mensurationibus... Notationes Anno 1498. Pécs, 1970. A hasonmás kiadásról MAGYAR László (1818–1864) Emléket Magyar Lászlónak! = Vasvármegye, 1938. jan. 5. pp. 4–5. Magyar László az Afrikakutató. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1938. No. 19–20. p. 133. A Bendefy kezdeményezésére készült Magyar László szobor leleplezéséről MAJZIK Miklós (1868–1921) Majzik Miklós. = Geodézia és Kartográfia, 1969. No. 5. pp. 382–383. MAURITZ Béla (1881–1971) Dr. Mauritz Béla akadémikus. = Bányászati és Kohászati Lapok, 1971. No. 5. p. 356. MIKOVINY Sámuel (1700–1750) Mikoviny emlékmű Pozsonyban. = Geodézia és Kartográfia, 1971. No. 5. p. 375. Új Mikoviny emlékmű Pozsonyban. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 1972. No. 5. p. 319. Emlékezés Mikoviny Sámuelre. = Geodézia és Kartográfia, 1975. No. 6. pp. 393–399. Mikoviny Sámuel megyei térképei az MTA könyvtárának kézirat-tárában. = Magyar Tudomány, 1976. No. 3. pp. 175–180. Hozzászólás: Hrenkó Pál: Mikoviny térképeiről. = Magyar Nemzet, 1980. márc. 21. p. 8.; Gazda István: Bendefy László helyett. – Vita az Akadémiai Könyvtár kiadványáról. = Magyar Nemzet, 1980. ápr. 23. p. 9. Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1–2. köt. Bp., 1976. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára.
360 p.; 2. köt. 12 p., 24 térk. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai 71–72.) Mikoviny Sámuel Somogy megyei térképei. = Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. 7. köt. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1976. pp. 131–163., 8 t. MÜLLER Ignác (1727–1804) Egy kiváló magyar térképszerkesztő: Müller Ignác. = Geodézia és Kartográfia, 1974. No. 2. pp. 122–132. NASZLUHÁCZ Lajos (1815–1877) Naszluhácz Lajos emlékezete. = Geodézia és Kartográfia, 1967. No. 3. pp. 217–218. NEOGRÁDY Sándor (1894–1966) Neogrády Sándor. = Geodézia és Kartográfia, 1967. No. 2. p. 140. NEWTON, Isaac (1694–1727) Newton, Isaac. = Dunántúli Tanítók Lapja, 1927. No. 14–15. pp. 25–26. Halálának 200. évfordulójára NOPCSA Ferenc (1877–1933) Nopcsa Ferenc, a tudós és az ember. = Hidrológiai Tájékoztató, 1970. jún. pp. 10–12. PÁKAY Arnold Árpád (1885–1968) Pákay Arnold Árpád. = Vasi Szemle, 1968. No. 4. pp. 626–630. PAPP Károly (1873–1963) Emlékezés Papp Károlyra születésének 100. évfordulóján. = Általános Földtani Szemle, 1974. No. 6. pp. 5–10. Emlékezés Papp Károlyra születésének 100. évfordulóján. = Kőolaj és Földgáz, 1974. No. 6. pp. 185–186. PATAKI Vidor János (1901–1973) Dr. Pataki Vidor János emlékezete. = Műemlékvédelem, 1975. No. 1. pp. 55–57. PÉCHY Imre Mihály (1832–1898) Péchy Imre Mihály. = Geodézia és Kartográfia, 1967. No. 6. p. 460. PETHE Ferenc (1762–1832)
Kisszántói Pethe Ferenc geodéziai és kartográfiai munkássága. = Geodézia és Kartográfia, 1967. No. 2. pp. 146–147. PETRIK János (1895–1976) Petrik János. = Geodézia és Kartográfia, 1977. No. 1. p. 52. REGIOMONTANUS (Johannes Müller) (1436 –1476) Regiomontanus und Ungarn. = Österreichische Akademie der Wissentschaften – Veröffentlichungen, 1980. 28–30. Hefte. pp. 243–253. RUMY Károly György (1780–1874) Vedres István levelei Rumy Károlyhoz a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában. = Vízgazdálkodás, 1977. No. 1. pp. 10–12., No. 2. pp. 64–69. A leveleket Bendefy László adta közre.
SÁNDOR István (1901–1974) Sándor István. = Geodézia és Kartográfia, 1974. No. 4. p. 311. SARTORY József (1770?–1830) Sartory József geometra az aggteleki Baradla barlang legelső térképezője. = Technikatörténeti Szemle, 1962. No. 1–2. pp. 205–215., 2 t. Sartory József geometra, az aggteleki Baradla barlang legelső térképezője. = Földrajzi Értesítő, 1963. pp. 91–98., 1 t. SCHAFARZIK Ferenc (1854–1927) Schafarzik Ferenc. = A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának jelentése az 1928. évről. Annales Musei Comitatus Castriferrei Sectio Historia-Naturalis, Szombathely, 1928. p. 3. SÓTONYI Gyula (1901–1973) Sótonyi Gyula. = Geodézia és Kartográfia, 1973. No. 5. p. 375. STERNECK Róbert (Robert Daublebsky von Sterneck) (1839–1911) Emlékezés Sterneck Róbertre, halálának 50. évfordulóján. = Geodézia és Kartográfia, 1961. No. 1. pp. 42–44. Emlékezés Sterneck Róbertre, halálának 50. évfordulóján. = Magyar Geofizika, 1961. No. 1– 2. p. 133. SZALAY Tibor (1901–1980)
Szalay Tibor 70 éves. = Földtani Közlemények, 1971. No. 4. p. 449. Szalay Tibor 75 éves. = Földtani Közlemények, 1976. No. 1. pp. 84–86. SZECSŐDI Miklós (1881–1962) Szecsődi Miklós, geofizikus mérnök. = Geodézia és Kartográfia, 1962. No. 2. p. 119. SZENDY Béla (1888–1970) Szendy Béla. = Geodézia és Kartográfia, 1970. No. 6. pp. 459–460. VADÁSZ Elemér (1885–1970) Vadász Elemér. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 1971. No. 3. pp. 209–210. VÁRADI Imre (1892–1974) Váradi Imre professzor 80 éves. = Vasi Szemle, 1971. No. 3. pp. 465–469. Váradi Imre 1892–1974. = Vasi Szemle, 1974. No. 4. p. 620. VÁSÁRHELYI Pál (1795–1846) Adalékok Vásárhelyi Pál 1834–1844 közötti pest-budai lejtméréseihez. = Vízügyi Közlemények, 1951. No. 2. pp. 139–158. Vásárhelyi Pál, a geodéta. = Geodézia és Kartográfia, 1955. No. 3. pp. 163–168. Vásárhelyi Pál és családtagjainak arcképei. = Vízgazdálkodás, 1973. No. 5. pp. 189–191. VAY Miklós (1756–1824) Orvostörténeti adatok a Vay család golopi levéltárából. = Communicationes Ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica 20 (1961) pp. 205–231. A Vay család golopi levéltára a Sárospataki Református Levéltárban. = Levéltári Szemle, 1969. No. 2. pp. 290–326. Vay Miklós. = Hidrológiai Tájékoztató, 1967. máj. pp. 6–8. Idb. Vay Miklós és Born Ignác szerepe a Tokajhegység földtani megismerésében. = Technikatörténeti Szemle, 1971–1972. pp. 73–86. VEDRES István (1765–1830) Megemlékezés Vedres Istvánról, születésének 200 éves fordulója alkalmából. = Hidrológiai Tájékoztató, 1966. jún. pp. 5–6.
Vedres István levelei Rumy Károlyhoz a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában. = Vízgazdálkodás, 1977. No. 1. pp. 10–12., No. 2. pp. 64–69. A leveleket Bendefy László adta közre. VENDL Aladár (1886–1971) Dr. Vendl Aladár akadémikus. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 1971. No. 5. p. 356. VERCELLI, Francesco (1883–1952) Prof. Francesco Vercelli. = Földrajzi Közlemények, 1953. No. 1–2. p. 127. VÖRÖS László (1790– 1870) Vörös László. = Hidrológiai Tájékoztató, 1968. jún. pp. 5–9. Vörös László emlékezete. = Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. 5. köt. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1974. pp. 85–112. VÖRÖS Mihály (1753 körül – 1821 körül) Adalékok Vörös Mihály népköltő személyének ismeretéhez. = Békési Élet, 1975. No. 1. pp. 209–215. WALCHER József (1719–1803) Walcher József. = Hidrológiai Tájékoztató, 1969. jún. pp. 6–10. ZEPPELIN, Ferdinand (1838–1917) A „Graf Zeppelin” északsarki útja. = Földgömb, 1932. No. 3. pp. 110–116.
