Bencédi Zarándok
Pille palack (m anyag flakon) gy jt !
A kultúrház melletti zsákba gy jtjük a m anyag flakonokat. Kérjük, hogy miel tt betennék a zsákba, lazítsák meg a dugót és tapodják szét! Bencéd-Ittre Alapítvány
Egyházi hírek
Május 17-én 16 gyermek köszöntötte édesanyját verssel, énekkel, mely alkalomból 105-ön ünnepeltünk templomunkban. A m sort komoly készül dés el zte meg, a versajándék mellett minden édesanyának egy könyvvel és egy gyermekér l készült színes fényképpel kedveskedett egyházközségünk. Ugyanakkor minden n i személyt egy szál szegf vel ajándékoztunk meg. Május 16-án Gagyban sor került a köri ifjúsági találkozóra, melyet, mint körünk ifjúsági lelkésze a két köri képvisel vel, melyeknek egyike Mózes Em ke, együtt szerveztünk. Bencédet Bed Erika, Mózes Em ke, Makkai Ilkei Réka és jómagam képviseltük. Ezen a találkozón ifjainknak el adást tartott László Laura pszichológus, ezt követ en önismereti, ügyességi játékokat szerveztünk, és elbeszélgettünk az egyleti munkáról, életr l. Egyházközségünkben idén június 21én konfirmációra kerül sor. Két ifjú tesz bizonyságot: Pap Enik és Tankó Endre. Rendszeres találkozók alkalmával készülünk az ünnepélyre. Május 28-án Székelyudvarhelyen a Civitas Alapítvány székhelyén találkoztunk kilenc unitárius egyházközség helyi fejlesztési ügynökei és lelkészei, mely találkozón közösségeinkr l beszélgettünk, ötleteket gy jtöttünk a közösség vezetésével kapcsolatosan. Egyházközségünket Páll Krisztina és jómagam képviseltük.
Május 31-én pünkösd ünnep els napján 90 embernek osztottunk úrvacsorát. E helyr l is köszönetet szeretnék mondani a nagyon szép perselyes adományért, a sok adományért, melyet egyházközségünknek és a fels bencédi templom javítására tettek meg. Templomszentelési ünnepélyünk változatlanul július 12-én lesz, mely ünnepélyen vendégünk lesz Bálint Bemczédi Ferenc püspök úr is. (Makkai Ilkei Ildikó)
Bencéd falu honlapja:
www.benced.ro
Szerk. megj.: A kiadványba szánt cikkeket, megjegyzéseket, javaslatokat, hirdetést stb. a következ címekre lehet eljuttatni: Bencéd 75/A, 0740-78.53. 90
„Szép a Nyikó, s a vidéke A Bencéd-Ittre Alapítvány havonta megjelen Istenfél jámbor népe, Szebb ott még a f zfaág is, kiadványa Mint máshol a gyöngyvirág is 39. szám - 2009. június tyuhajja…”
Nyertes Pályázatok Bencédnek
Négy sikeres pályázattal dicsekedhet az Bencéd-Ittre Alapítvány és a Bencédi Unitárius Egyházközség…(Folytatás a 2. oldalon)
Angol Nyelv Környezetvédelem tábor
Immáron negyedik alkalommal kerül Bencédben a táborra. Idén is színes programok kecsegtetik a résztvev ket (Folyt, 2. oldalon…)
[email protected],
Ezúton szeretnek megkérni valamennyi olvasónkat, hogy írjanak az újságba, küldjék a saját készítés keresztrejtvényeket, hogy még TARTALMASABB legyen a kiadványunk! Köszönjük!
8
Székelyudvarhelyi Civitas kezdeményezése Olyan közösségeket keresünk, aki a régi gyümölcsfajtákat szeretnék megmenteni, újra telepíteni, termékét helyben feldolgozni és udvarhelyszéki termékként értékesíteni. (folytatás a 6. oldalon…)
Pünkösd Történelem avagy legenda (folytatás a 4. oldalon…) Köszönom ezt a szép Ünnepet Páll Krisztina köszön sorai (folytatás a 2. oldalon…)
Szerkesztette és összeállította: Páll Krisztina A kiadvány ára: 10000 lej (1 RON)
Természeti értékeink, közösségünk jöv je
Nyertes Pályázatok Bencédnek Négy sikeres pályázattal dicsekedhet az Bencéd-Ittre Alapítvány és a Bencédi Unitárius Egyházközség.
1. Ifjúsági program – Ökotábor angolul címmel - angol nyelv környezetvédelem tábort szervezünk a nyert pályázatból. Hargita Megye Tanácsa 1200 RON-nal támogatja az össz projekt 49%-át valamint a Siménfalva Önkormányzata is hozzájárul, akárcsak minden évben fogyóanyaggal. 2. Telaház program: Teleház, a közösség szíve címmel. – felszereltség b vítése, videoprojektor vásárlása Hargita Megye Tanácsa támogatja 1300 RON-nal támogatja az összprojekt 49%-át 3. Id s program: Simogassuk meg az öreg szíveket címmel – id seknek szánt csomagra kaptunk támogatást. Hargita Megye Tanácsa támogatja 1000 RON-nal támogatja az összprojekt 49%-át 4. Bencédi kultúrotthon modernizálása – Project Harvest Hope a székelyudvarhelyi Civitas segítségével támogatja hozzávet legesen 8000 RON értékben. Az elbírálás még folyamatban van.
Angol Nyelv Környezetvédelem tábor Immáron negyedik alkalommal kerül Bencédben a táborra. Idén is színes programok kecsegtetik a résztvev ket
Idén is besegít Richard Schoenbohn és Maggie Moran Béke Hadtest Önkéntesek. (Peace Corp Volunteer) 2009. július 27.-július 31. között a bencédi Általános Iskola épületében környezetvédelem angol nyelvtábort szervez a Bencédi Alapítvány. A helyek korlátozottak. Részvételi díj: 30 RON/f , testvérek esetén 20 RON/f
Jelentkezni, érdekl dni lehet Páll Krisztinánál, az alábbi telefonszámokon: 214567, 221803, 0740-785390. 5-7-14-15 éves tanulók jelentkezését várjuk. Egy kis ízelít a táborból: délel tt 3 óra nyelvtanulás, délután számháború, gyalogtúra, növényismeret, staféta játékok, tájékozódási verseny, tábort z, táncház, meglepetések stb. Bencédi Alapítvány
Köszönöm ezt a szép Ünnepet Páll Krisztina köszön sorai
2009. Pünkösd ünnepe örökre bevés dik emlékezetembe. Szüleimmel balesetem után Bencédbe utaztunk és párom szüleivel együtt a bencédi templomban ünnepeltük Pünkösdöt. Isten házában megköszöntük, hogy a jó Isten velünk volt életem nehéz perceiben. És nemcsak , hanem Bencéd minden lakója. Könnyes szemmel fogadtak, és könnyek között búcsúztak t lem a templomozás után. Éreztem, hogy a közösség szeret engem, és szintén együtt érez vele. Az istentiszteletet sosem fogom elfeledni. Balesetem óta legszebb napom volt. Köszönöm minden bencédi lakónak, akik velem együtt imádkoztak és az ünnepi perselypénzt, felajánlották nekem. Igazi meglepetés volt számomra. Valahányszor pénzr l van szó, elpirulok… Köszönöm! Ígérem, hogy továbbra is, ami t lem telik megteszem Bencédért. Ezúton szeretnék köszönetet mondani szüleim és jómagam nevében Bencéd valamennyi lakójának, hogy gondolataiban, imáikban belefoglaltak. Hiszem, hogy ezek voltak a legjobb gyógyszerek a felépülésemben! Köszönöm ISTENEM, hogy ilyen csodálatos emberek vesznek körül!!!! Kedvenc idézetemmel zárnám köszön soraimat: Egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni. (Gabriel Garcia Marquez)
2
7
nyírfaággal térnek haza. Az elmúlt évben még a kegytemplom egy oldalbenyílójában láttam azt a két kerek követ, melyet a Somló hegyér l hoztak le, rajta ugyanaz a nap jele volt bevésve, mint a székely kapuk faragásán (alsócsernátonicsíkszeredai múzeum, a máréfalvi kapuk, stb.) Összefoglalva az idézett történetet és a vele kapcsolatos észrevételeimet, meg kell állapítanom azt a kétségesnél is er sebb bizonyosságomat: a legendák földjén egy legendának született János Zsigmond és a csíksomlyói Mária bátorította és segítette csíkiek lónyuggatói harca. A legenda születésére bátorságot és alkalmat adott a Rákóczi Ferenc szabadságharcának leverése utáni ellenreformáció nemcsak legendákkal, hanem osztrák katonák er szakosságával is sok protestáns helységben gy zelemre vitték egyesek a bárói és a grófi címüket. Ehhez a legendához más változatok is csapódtak hozzá, melyekr l a dr. Dankó Imre prof. tiszteletére, szerkesztésben lev , a Magyarországi Református Egyház keretében m köd Doktorok Kollégiuma Vallási Néprajz Szekció által kiadásra kerül könyvben b ven írtam. Csak röviden akarok megemlékezni arról, hogy „János Zsigmond akkori hadával Szentegyházát is felégették és elpusztították”; János Zsigmond azért mérgel dhetett fel egy évvel hamarabb, 1566-ban, mert küldött gr. Mikesnek, Csík vármegye f ispánjának (!), egy más változat szerint 4 „új csemetét” (unitárius papot), hogy azokat ültesse el és öntözze, hogy az új vallás kikeljen. Mikes nyakig beültette a földbe, öntözte és „visszaírta a fejedelemnek, hogy a csíki éghajlat miatt kifagytak”. Egy másik változat szerint „a két Homoród- és Nyikómenti >unitáriusok< 2000-en írták” alá a toborzási ívet, és k támadtak, ket verték meg a csíkiek”. Sajnálatos, hogy mindezek a „toldalék-legendák” is nyomdafestéket láthattak, és az 1998. évi búcsú alkalmával a Duna TV is világgá szórta azokat.
Talán túl hosszasan tárgyaltam a csíksomlyói búcsú történetét a megjegyzéseimmel, de az volt a szándékom, hogy felkeltsem mindnyájukban azt a kérdést, hogy elhiggyük-e vagy legendának tartsuk a történetet? A történelem nem a hit, hanem a tények bizonyossága! A tények a következ k: (7 pontba szedtem a lényegesebbeket) (Folytatás a következ számban) (Simén Domokos Csíkszereda)
Természeti értékeink – közösségünk jöv je! A CIVITAS Alapítvány 1992 óta támogatja a helyi és regionális szervez déseket, fejlesztéseket. Most egy norvég támogatással újabb helyi színt közösségi és gazdasági fejlesztést szeretnénk elindítani udvarhelyszéki falvainkban. Kezdeményezésünk célja felkarolni a gazdákat és kistermel ket, példát mutatni, és segítséget nyújtatni nekik abban, hogy a természeti kincseink értékesítésével fenntarthassák közösségeinket, a tájat és helyben biztosítva legyen a megélhetésük. Olyan közösségeket keresünk, akik velünk együtt a régi gyümölcsfajtákat szeretnék megmenteni, újra telepíteni, termékét helyben feldolgozni és udvarhelyszéki termékként értékesíteni. Az alapítvány biztosítja az ehhez szükséges képzéseket. Ugyanakkor a feldolgozásban és értékesítésben is nagy szerepet vállalunk föl. Ha Ön is szívügyének tekinti e kezdeményezést, csatlakozzon hozzánk! Elérhet ségünk: CIVITAS Alapítvány, 535600 – Székelyudvarhely, Bethlen Gábor út 43 szám, Hargita megye. Telefonszámunk: 0266-218481.
6
TÖRTÉNELEM, VAGY LEGENDA? (A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredetér l) A Dávid Ferenc Egylet 1998. október 25-én tartott estéjén elhangzott el adás. A csíksomlyói kegytemplom és ferences kolostor minden év pünkösd szombatján és els napjára is átnyúlóan, immár földrészekre is kiható Mária-búcsúk színhelye. Híressé tette a templomot a benne lev csodatev , ún. könnyez Mária szobra, ölében a kis Jézussali Orbán Balázs még 20-30 ezer katolikus búcsús jelenlétér l tesz említést, ma már 200-300, és egyesek szerint talán 400 ezer embert is meg lehetne számolni ez alkalommal. „Koldus és királyfi”, magyar és csángó, távoli földrészek lakói és a hazai és külföldi nem katolikus magyarok, s t nem csak magyarok találkozó helye is a csíksomlyói pünkösdi búcsú. A világon él magyarok legnagyobb létszámú találkozója ez az alkalom. A történelem folyamán kialakult szertartásrendje csak annyiban változott meg, hogy az ünnepi és a vallásos színhely ma nem a ferencesrendi templom, hanem a felette lev Somlyóhegy nyergét övez fenyves tisztásán tartják meg a búcsú fénypontját jelent ünnepséget. Házigazdák a ferences barátok; a katolikus egyház magas tisztségeit betölt vezéregyéniségei közül hívják meg a vendégszónokot. A búcsú az el re megállapított és a médiában közölt program szerint, ma már akadálytalanul megy végbe. A rendet a „confraterek” és az arra el re kiválasztottak vigyázzák. A felvonulási menetet a gyergyóalfalviak indítják a hagyomány szerint. A legnagyobb érdem gyalog, templomi zászlóval és kereszttel, Mária-énekeket zengve, csengetve, rendezett sorokban a helyi plébános vezetésével menni a búcsúra. Az így érkez „keresztalja népet” a somlyói templom el tt fogadják. Csodálatos a búcsún lev rend és fegyelem komolysága, a hullámzó, meg nem sz n áhítatos tömeg zarándoklása, éneklése. (Csak zárójelben kívánom megjegyezni, hogy az egyre duzzadó létszám, nem csak zarándoklók, hanem ünnepl és találkozásra jött sokaság, a régi rend lazulásának jeleit kezdi mutatni.) A búcsúról mindenki zöld nyírfaággal a kezében tér haza.
3
Minden búcsúnak van kezdete, oka és története, így a csíksomlyóinak is. A katolikus források szerint 1727-ben kolozsvári Pál jezsuita atya volt az, aki az akkori pünkösdi búcsú alkalmával – mint ünnepi szónok – a búcsú eredetér l, okáról és kezdetér l el ször beszélt. Szerinte az ok, az eredet és a történelmi id ben a kezdet a kolozsvári jezsuiták Domus históriájában van megírva, amit ez alkalommal ismertetett és a ferencesek kérésére megengedte, hogy a kolozsvári jezsuiták Domus históriájából Péterffi Domokos atya kimásolhassa és a csíki szerzeteseknek hazahozhassa azt. (Nem az én tisztségem annak eldöntése, hogy volt-e Domus históriájuk abban az általa idézett korban a kolozsvári jezsuitáknak, és ha volt, a történet megvolt-e abban?) Kolozsvári Pál atya szerint a búcsú eredete, oka, kezdete és története a csíksomlyói templomban lev csodatev Mária-szobor és János Zsigmond fejedelem köré van csoportosítva. Ezt a történetet azóta elismertnek és hivatalosnak tartja mind az egyházi, mind a világi történetírás. (Egyházfiak: Péterffi Károly, Losteiner Leonard, Patrik János, Veres Lajos és mások; a világiak közül el ször érdemlegesen Cserei Farkas írt róla.) A csíksomlyói búcsú történetét és eredetét Cserei Farkast idézve, dr. Endes Miklós csíki származású történész így adja el . Idézem: „A székelyek, amióta a scithiai pogányságból kitértek, mindenkor a sok rendbeli bajok, veszedelmes id k és a fejedelem változása között is az igaz hitben megmaradtak. Elfajulván t le a Blandrata György dögletes tudománya után az ifjú János király arra vetemedik, hogy már becsülete sem volt el tte senkinek, hacsak szentháromságtagadó nem volt, végzést is írva az 1566. esztend ben, szent András napján, hogy az erdélyi birodalomban mindenek Blandrata Györgyt l függjenek, s a t le választott papoktól hallgassanak, akik pedig ezeket háborítanák, mint hitetlenek, úgy büntet djenek. E végzés mellé nem akarának állani a csíki székelyek; kerülgeti ket János király ígéretekkel s fenyegetésekkel is, de úgy sem mehetne semmire velük; felmérgel dék azért, s a következ 1567. esztend ben sok fegyveres népet bocsáta rájuk, hogy er szakosan
kitérjenek az igaz hitb l. Vala (Gyergyó-) Alfaluban egy buzgó lelk , istenfél megyés pap, István nev . Ez jobbán is febuzdítá állhatatosságra a népet. Elszánák magukat, vagyonukat és életüket a régi szent hitüknek az oltalmára (…) Azt végezték, hogy ilyen utolsó veszedelemben, az egész nép fejenként (…) e szent képhez gyülekezzenek (ti. a Mária szoborhoz), s egy szívvel-lélekkel könyörögjenek az Istenhez, hogy (…) tekintse ket ilyen nagy szükségükben (…). Egybe is gyülekezvén (…). Mire megérkezik azonban, hogy Udvarhely fel l nyomulnának feléjük a hadak, ennélfogva kiválogatták maguk közül, valaki csak fegyvert foghatott, s rendbe állították ket (…). A fegyveres nép hasonló kép imádkozva, eléje kezd vonulni János király hadának. Szembe találkozván, fegyverre kele közöttük a dolog (…), felülfordulának a csíkiek, s a király hadának jórészét levágták, s a többi nyakra-f re vissza szalada. Elvégz dvén a verekedés, visszafordulának hazafelé a csíkiek, s amikor közelgettek volna a klastromhoz, eléjük ment az otthon maradott nép, kimondhatatlan örömmel fogadták egymást, s együtt zeng dícséretekkel a templomba sietének, hol a nagyhatalmú Sz znek a szép képe el tt hálát adának az Úristennek, hogy ket az igaz hit üldöz it l megmentette. Történék a dolog 1567ben pünkösd szombatján. Annak emlékezetére most is minden esztend ben azon napon egybegyülnek oda, de nemcsak Csíkból.” Eddig az idézet. Csereinek ez a tudósítása hiteles és elfogadott történelmi ténnyé vált anélkül, hogy a 16. századot ismer és ért történészek bírálat alá vették volna az ismertetést.ii[8] Ez a történet els hallásra is kerek egésznek, megszerkesztett elbeszélésnek látszik. Azonban a benne foglalt ellentmondások azt bizonyítják, hogy egy kés bbi kor, a 18. század felfogását vetítik vissza a 16. századra. Az idézett történet hitelességét rontják és kétségessé teszik az alábbi 12 pontba foglalt fontosabb ellentmondások, melyeket a következ kben ismertetek: 1. Nem a Blandrata „dögletes tudománya” az oka annak, hogy a katolikus egyház már 1550-ben az evangélikusba ágazott,
kés bb a reformátusba, hiszen ez id ben a fejedelem még gyermek és Blandrata még nincsen Erdélyben. 2. 1556-ban kezd dik a dávidferenci „útkeresés” ideje, de valóságosan és törvényesen az országgy lés nyilvános szentháromság-tagadást nem ismer. 3. Az 1556-os szent András napi „végzés” szövegének a végén világosan meg van nevezve, hogy az az ortodox egyház papjaira vonatkozott. Szeretném kiemelni azt, hogy ez a „végzés” nem kiírtani akarta a betelepül és már itt lév románság vallását, hanem babonáikat akarta „keresztényibbé” tenni. Ezt igazolja az a tény is, hogy a fejedelem Lámkeréken egy házat adományozott az ortodox püspöknek a következ indoklással: „… az Isten igéjének nemzete közti munkásságáért”. Megjegyezni kívánom, hogy a román történészek ezt az országgy lési végzést másként értelmezik. 4. Az András-napi végzés nem vonatkozhatott a katolikusságra, mert az törvényesen bevett és így védett vallás volt, de a csíkiak sem voltak román nemzetiség ortodoxok. 5. Az 1562-es székely felkelés utáni segesvári büntet , megtorló rendelkezések nemcsak a csíkiekre voltak fenyeget ek, ahol 6 család 210 jobbággyá min sített székely telkét kapta adományba, hanem az egész székelységet sújtotta, a f bbeket sem kímélve, hisz szárhegyi Lázár István és homoródszentpáli Kornis Mihály másokkal együtt 1564. június 30-án is a börtönben voltak. János Zsigmond sem szép szóval, kedvezménnyel, sem fenyegetéssel nem „kerülgette” a csíkieket katolikus vallásuk miatt. 6. Egyetlen egykori történeti forrás vagy adat sem említi azt, hogy a „felmérgel dött unitárius fejedelem” 1567-ben „sok fegyveres népet” bocsátott volna Csíkra azért, hogy a katolikus vallásból az unitáriusra kényszerítse ket. Még az ellenségei sem tudnak róla semmit. Itt kívánom leszögezni azt a tényt, hogy az unitárius vallásról csak az 1568. évi tordai országgy lést követ en beszélhetünk; mint „recepta religióról”, a bevett vallás egyházáról az 1571. évi marosvásárhelyi országgy lés végzése után lehet csak szó. Tehát 1567
4
pünkösdjén sem unitárius vallás, sem unitárius egyház, sem unitárius fejedelem nem volt. Így csak legendának kell tartanunk a János Zsigmond 1567 pünkösdjén a csíkieknek a katolikus vallásról az unitáriusra való fegyveres áttérítése kísérletét. 7. A gyergyóalfalvi István nev pap kiléte sem bizonyított. Az egykori írások egész Gyergyóban két névtelen plébánosról tesz említést, a helység megnevezése nélkül. Feltételezem, hogy Gyergyószentmiklós és a Lázárok szárhegyi kúriája nem volt pap nélkül. Megemlítem, hogy egy sírk van Gyergyóalfaluban, „István pap „ felírással, de ez egy kés bbi, utólagos alkotás, annak bizonyítására, hogy volt, és ezért az els ség az alfalusiakat illeti meg a búcsúkor. 8. Az egész nép „fejenkénti felkelés”-re vonatkozó parancsát egy egyszer pap abban az id ben sem adhatta ki a székely törvények szerint. Azt csak a szék kapitánya vagy a fejedelem (rajta keresztül) adhatta ki, másként a lázadás b ne állt volna fenn, mint 1562ben. Ez id ben Csíkszék kapitánya és bírája a csíkszentkitályi Andrási Márton és Péter volt, kik katolikus létükre is János Zsigmond h séges emberei voltak. A BáthoriBekes összecsapáskor az unitárius Bekes pártján való állásért kellett elmenekülniük Erdélyb l. k tehát fejenkénti felkelésre parancsot nem adhattak. 9. Nem hiszem, hogy a búcsúra a templomi zászlók mellett fegyverrel mentek volna. 10. Id beli lehetetlenségnek tartom azt, hogy a már Udvarhely fel l nyomuló fejedelmi hadról tudomást szerezve fel tudták volna „verni” Csíkot-Gergyót, a fegyverforgatókat kiválasztani, Mária lábánál imádkozni, hadrendbe állani és a Nagyerd n lév
5
„Lónyuggatóhoz” a tet re kivonulni, csatarendbe állani. 11. Azt, hogy a csíkiek levágták volna a fejedelmi sereg nagy részét, és ennek sem a büntetést, se a megbocsátást illet en semmi nyoma nem maradt, még a kort alig ismer k sem tudják elhinni. 12. A búcsú kezdetének minden forrás pünkösd szombatját teszi, mikor a csíki és a gyergyói katolikusok a fejedelmi sereggel megküzdve, gy ztek, megvédve így vallásukat és egyházukat. Más búcsúk látogatottságával összevetve a csíksomlyóit, mely országrésznyi népet mozgat meg, valami
mélyebb, másabb magyarázatot kell sejtenünk. Magukénak tekintik a magyarul alig tudó csángók, kik napokig gyalogolnak, a kászoniak, a háromszékiek is, nemcsak a csíkiekégyergyóiaké a búcsú. A magyarázatát a hagyományban látom. Eszerint régen, a pogány korban, a Somló hegyén a Napistennek a kultusza volt. Most is az si, régi búcsúsok napkeltére kimennek a hegyre, hogy a napfelkeltét ott lessék meg, mert „sehol olyan sokáig nem lehet a napba nézni, mint ott”, néha látható a napban „Babba Mária”, a „Napkirályn ”, „Mária a napba öltözött Asszony”, a hagyomány szerint. Onnan zöld
