BELFÖLDI TANULMÁNYÚT MÁJUS

Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar NEMZETKÖZI ÉS

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN INTÉZETI TANSZÉK

9400 Sopron, Erzsébet u. 9. – Tel./Fax: 99/518-197

BELFÖLDI TANULMÁNYÚT 2006. MÁJUS 3-4-5.

A belföldi tanulmányutat tanszékünk a negyedéves Régiógazdaságtan főszakirányos, illetve a Projektfejlesztés mellékszakirányos hallgatóknak szervezi a második szemeszter végén. A tanulmányút elsődleges célja, hogy a hallgatók az egyetemen szerezett elméleti alapokat gyakorlati ismeretekkel bővítsék. Arra törekszünk, hogy a tanulmányút során előforduló szakmai előadások, projektlátogatások, konferenciák és workshopok témái a szakirányokon oktatott tárgyakhoz szervesen kapcsolódjanak. Mivel igyekszünk az előadások témaköreinek minél színesebb palettáját felsorakoztatni, a hallgatóknak lehetőségük nyílik több területről is hiteles információhoz jutni, élményszerű tapasztalatot szerezni a térségben zajló legfontosabb gazdasági és turisztikai fejlesztésekről, területfejlesztési stratégiákról, kistérségi és határokon átnyúló együttműködési lehetőségekről, a kulcsprojektekről, a régió ügyét előrevivő civil és gazdasági kezdeményezésekről. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az előadásokat követően a hallgatók a megfogalmazott kérdéseiket interaktív módon meg is tudják vitatni az előadókkal és társaikkal. Ily módon nem csupán passzív tudásra tesznek szert, hanem maguk is aktív résztvevői az egyes programoknak. Azon túl, hogy szakirányos hallgatóink személyesen ismerkedhetnek meg a régió prominens gazdasági szereplőivel, területfejlesztő szakembereivel, projektmenedzsereivel, a civil szféra legfontosabb aktoraival, az egyes látogatások során tanszékünknek is lehetősége nyílik a meglévő szakmai együttműködéseit és kapcsolatait elmélyíteni, esetlegesen bővíteni. A tanulmányút további fontos szerepe, hogy a hallgatók megismerjék, vagy épp egy újabb perspektívából ismerjék meg a régiót, ahol élnek, tanulnak, dolgoznak. S nem csupán szakmai szemmel nézve, hanem – a lehetőségekhez mérten – a legfontosabb kulturális értékeket és természeti kincseket is bebarangolva. Továbbá, nem elhanyagolható az együtt utazás, a közös élmények és tapasztalatok összekovácsoló ereje, egymás jobb megismerése.

1




Íme a háromnapos tanulmányút programjai: 2006. május 3. (szerda) – Szombathely – Kőszeg Sopron 8:00

Indulás: Sopron, Erzsébet utca 9.

Szombathely 9:30 – 11:30

Szakmai program: Klaszterek a Nyugat-Dunántúlon Előadók: Barta Balázs – Pannon Gazdasági Hálózat menedzsmentjének vezetője Bauer Szilvia – Pannon Textil Klaszter tanácsadója Regionális Fejlesztési Ügynökség bemutatkozása Előadó: Körmendy Gál – projektmenedzser (stratégiai tervezési csoport)

Szombathely 12:00 – 13:00 Kőszeg 14:00 – 16:00

Kőszeg – Csónakázó tó 16:00 – 18:00 Kőszeg 19:00 – Kőszeg 21:00 – Kőszeg

Ebéd – Pannónia Étterem Szakmai program: Írottkő – Geschreibenstein Natúrpark Előadók: Láng József – Kőszegi Borok Háza Nagy Andrea – Al-Pannónia projekt Sarok Edit- Leader+ Kóczián Csilla – GrandTurizmus, Határon Átnyúló Turizmusfejlesztési Hálózatok Kerékpárkölcsönzés és bicajtúra a környéken Vacsora: Csikar Csárda Kötetlen pályaorientációs beszélgetés Győrffy Gáborral (NYDRFÜ – ügyvezető igazgató) Helyszín: AACS Panzió és Pizzéria Szállás: AACS Panzió és Pizzéria

2




2006. május 4. (csütörtök) Güssing – Őrség Kőszeg 7:00 – 8:00

Reggeli: AACS Panzió és Pizzéria

Güssing 9:30 – 12:30

Szakmai program: Megújuló Energia Központ (Europäisches Zentrum für erneuerbare Energien) Előadó: Bődi Katalin – projektmenedzser Ebéd: Hotel Lipa

Szentgotthárd 13:00 – 14:00 Őriszentpéter 14:30 – 16:00

Szakmai program: Kistérségi fejlesztések, faluturisztikai lehetőségek Előadók: Kevy Albert – ÖNP idegenforgalmi osztályvezető Körmendiné Tarrósy Piroska – Őrség és Vidéke Vendégvárók Egyesület elnöke Őrségi Nemzeti Szakmai program: Park Az Őrségi Nemzeti Park bemutatása 16:00 – 18:00 Szakmai vezetőnk: Kevy Albert Őriszentpéter Vacsora: Bográcsvacsora langallóval 19:00 – Őriszentpéter Szállás: Dominó Vendégház és Turistaszálló

2005. május 5. (péntek) Sármellék – Jeli Arborétum Őriszentpéter 8:00 – 9:00

Reggeli: Dominó Vendégház és Turistaszálló Házikészítésű reggeli a Határ Csárdából

Sármellék 10:00 – 12:00

Szakmai program: A sármelléki Fly-Balaton Repülőtér eddigi és tervezett fejlesztései, s a térségre gyakorolt gazdasági hatásai Előadó: Zóka István – üzemeltetési igazgató Ebéd cigányzenével: Gyöngyösi Betyárcsárda

Rezi 12:30 – 14:00 Kám 15:00 – 16:30

A tavasz színeiben pompázó Jeli Arborétum megtekintése

16:30 –

Hazaindulás

3




2006. május 3. szerda Szombathely: Klaszterek a Nyugat-Dunántúlon, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség bemutatkozása

A szerdai napunk Szombathelyen kezdődött Körmendy Gál előadásával, aki a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség tevékenységébe avatott be bennünket. Az Ügynökség történetének rövid, számadatokkal alátámasztott bemutatása után Körmendy úr a szervezet legfontosabb feladataikat ismertette, melyek a Regionális Fejlesztési Tanács munkájának biztosítása, valamint a Nyugat-Dunántúli Regionális Területfejlesztési Program célkitűzéseinek konkrét megvalósítása. A továbbiakban a fő feladatcsoportokat ismerhettük meg, amelyek közül a legfontosabbak a következők: stratégiai tervezés, projektfejlesztés, regionális koordináció, nemzetközi kapcsolatok, pályázati programvégrehajtás, Pannon Gazdasági Kezdeményezés, a ROP közreműködő szervezeti feladatainak ellátása, nyugat-dunántúli, országos és határon átnyúló nemzetközi hálózatok kialakulásának ösztönzése, a PANAC divízió, valamint a „Hatékony Innovatív Partnerség” (HIP) szervezeti egység. Látogatásunk során bizonyítást nyert, hogy az Ügynökség tevékenysége partneri kapcsolatain keresztül hatással van a régió lakosságának életére, a regionális fejlesztésben résztvevő vagy érdekelt szakmai szervezetek tevékenységére, a helyi települési kistérségi és megyei szintű döntéshozó szervezetek működésére, a régió üzleti szereplőinek tevékenységére, valamint az országos és nemzetközi döntéshozó szervek munkájára. A Pannon Gazdasági Kezdeményezés a régió gazdaságfejlesztési szervezeti együttműködésének elősegítésében, illetve a regionális klaszter szerveződések létrehozásában tölt be fontos szerepet. A régióban klaszter szervezet működik az autóipar, az elektronika, a textilipar, a fa-és bútoripar, a termálturizmus és a gyümölcstermesztés, a helyi termékek, és a logisztika területén. Bauer Szilvia, a Pannon Textil Klaszter (PANTEX) tanácsadója elmondta, hogy a napjainkban válsággal küszködő textilipar helyzetét azáltal próbálják segíteni, hogy a klaszter tagoknak olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek igénybevételével hatékonyabbá tehetik működésüket: piacfigyelés- és kutatás, trendelemzések, pályázatkeresés- és írás, pályázati tanácsadás, válságkezelés, kapcsolatok koordinálása, stb. Barta Balázs, a Pannon Gazdasági Hálózat menedzsere a gazdaságfejlesztés pilléreiként beszélt a klaszterekről és a hatékonyan működő ipari parkokról. Annak ellenére, hogy felértékelődött a kis- és középvállalkozások szerepe, komoly kihívásokkal kell küzdeniük többek között a tőkehiány, a növekvő nemzetközi verseny, a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet, a nem megfelelő minőségű munkaerő miatt. Így rendkívül fontossá válik a magasabb hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások előállítása, valamint a nagyobb együttműködésre való hajlandóság.

4




Kőszeg: Írottkő – Geschreibenstein Natúrpark, Kőszegi Borok Háza, Al-Pannónia projekt, Leader+, GrandTurizmus, Határon Átnyúló Turizmusfejlesztési Hálózatok

Az ebédet követően Kőszegre indultunk, ahol először szakmai programon vettünk részt az Írottkő – Geschreibenstein Natúrpark információs irodájában. Négy előadó beszélt a Natúrparkról és annak jelentőségéről, különféle turisztikai és vidékfejlesztési projektekről (Kőszegi Borok Háza, Leader+, Al-Pannónia,) és az együttműködési lehetőségekről. Mint Kóczián Csillától, a helyi Tourinform iroda vezetőjétől megtudtuk, a vidékfejlesztés egy formája lehet az ún. natúrpark létrehozása, amely, mint hivatalos jogi kategória Magyarországon még nem létezik, tőlünk nyugatabbra azonban magas szinten szabályozott. A natúrpark valójában egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra is alkalmas. A natúrparkok a vidék kihasználásának kímélő formái, s hozzájárulnak a jellegzetes kultúr- és természeti táj megőrzéséhez. Ugyanakkor a turizmusra mennyiségi kihatása is van, elsősorban az ökoturizmus, a falusi turizmus, a mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó turizmus, a kerékpárturizmus, az egészségturizmus területén. Kiemelkedő lehetőségek rejlenek a regionális fejlesztési támogatásokban a turizmus, a mezőgazdaság, az ipar területén. A gazdasági struktúra erősödésével munkahelyek teremtődnek, illetve kiegészítő kereseti lehetőségekre nyílik mód. További potenciál van a környezetvédelmi képzés és nevelés területén is. A natúrparkok látogatóit környezettudatosságra motiválják. Az ismeretátadás élményekkel teli formája ebben elsőrendű fontossággal bírhat. Az Írottkő Natúrpark program célja a határon átnyúló együttműködések fejlesztése, intenzitásának növelése révén a határrégió versenyképességének erősítése, a magyar-osztrák határtérség társadalmi-gazdasági integrációjának, fejlődésének elősegítése. Kiemelt fejlesztési területei az elérhetőség javítását szolgáló közlekedési infrastruktúra hálózatok, valamint a turisztikai kínálathoz turisztikai termékek (vonzerő, kapcsolódó létesítmények, szálláslehetőségek, szolgáltatások) megteremtése. Jelenleg hat tanösvényt alakítottak ki, amelyek célja többek között a természet megismertetése szervezett formában. Emellett, a Natúrpark a helyi Tourinform irodával karöltve egy hat állomásból álló utat hirdetett meg, melynek teljesítői értékes ajándékokat kapnak. Láng József a Kőszegi Borszövetség elnöke a Kőszegi Borok Háza elnevezésű projektről tartott ismertetőt. A 10 milliós beruházás 90 %-át pályázati forrásból finanszírozzák. A Kőszegi Borok Háza projekt keretében megépült egy Vinotéka, ahol az 1998-ban kialakított borút 10 gazdája és boraik kapnak lehetőséget bemutatkozásra. Megvalósult egy kőszegi szőlő és bortermelő kiállítás, valamint a borkóstolóknak alkalmas autentikus helyszínt is kialakítottak a projekt megálmodói. A Leader az AVOP részeként, az alulról jövő, alapvetően az összefogás erejével életre hívott helyi kezdeményezéseket támogatja (kimondottan a helyi önkormányzatok, és vállalkozások, illetve a civilszféra tagjait bírja együttműködésre). A Leader+ várhatóan 2008-ra fog lezárulni és 18 nyugat-dunántúli települést fog össze. A helyi programvezetők – akinek képviseletében Sarok Editet hallhattuk beszámolni – 90 millió forintot nyertek a térség számára, amelyet utófinanszírozással

5




kötelesek szétosztani, s további 13,5 millió forintot kaptak szét nem osztható működési költségekre. Előnye az, hogy a pályázatok helyi szinten kerülnek elbírálásra (nem kell Brüsszelre várni). Mivel ez a térség rendkívül nagy aktivitást mutat, egy adott területen vagy témakörben beérkező pályázatok száma sosem volt 3 alatt, ami 18 település esetében nagyon jó aránynak számít. Osztrák kezdeményezésre fogalmazódott meg egy határon átnyúló projekt gondolata, melynek az Al-Pannónia nevet adták. Erről tartott nekünk összefoglalót Nagy Andrea projektmenedzser. Jelenleg még csak osztrák oldalon részesült európai uniós támogatásban a Semmeringet Kőszeggel összekötő túraútvonal kiépítése, mivel Magyarországon a pályázatot még nem nyújtották be, jelenleg a tervezési fázisban vannak. A 90km hosszúra tervezett és hat nap alatt kényelmesen megtehető, mozgássérültek által is használható út keresletét és a bakancsturizmust kedvelők és igénybe vevők számát nem térképezték fel, de a projektgazdák bíznak abban, hogy a megvalósuló projekt népszerű lesz a azok körében, akik a hétköznapok gondjai elől a természetbe menekülnek. Magyarország és Ausztria határon átnyúló együttműködésének ösztönzésére 1995 óta számos Phare (ma INTERREG) program indult el és valósult meg A 2004-ben meghirdetett „Határon átnyúló közlekedési infrastruktúra hálózatok” és a „Határon átnyúló turizmusfejlesztési hálózatok” támogatási konstrukció keretében 2005-ben több mint 30 projekt kezdhette meg a munkát, ezek egyike volt az Írottkő Natúrpark. Kőszeg: a Kőszegi Kerékpáros Egyesület (a Nyugat Pannon Regionális Kerékpárkölcsönző Rendszer), bicajtúra Kőszegen és környékén, nótázás és borkóstoló a cáki pincesoron

A Kőszegi Kerékpáros Egyesület pályázati pénz felhasználásával (a Szerződő Hatóságtól igényelt támogatás 467 204 EUR, a projekt teljes költségvetése pedig 519 116 EUR) Nyugat Pannon Regionális Kerékpárkölcsönző Rendszert kíván létrehozni Magyarországon a Nyugat-dunántúli Régióban. Az Egyesületet 1999. május 21- én alapították, tevékenységét is ebben az időpontban kezdte. Az Egyesület jelenlegi taglétszáma: 212 fő. A projekt célja, hogy a határon átnyúló régió magyar oldalán is létrehozzon egy olyan kerékpárkölcsönző rendszert, mely a kerékpárok kölcsönzési lehetőségét biztosítja olyan módon, hogy alközpontok (10 db) révén a kerékpárok felvétele és leadása egymástól eltérő helyeken is lehetséges legyen. A kölcsönzési lehetőség növeli a turisztikai vonzerőt az „impulzív” döntés alapján kerékpározók körében. A kölcsönző rendszer, ezek közül leginkább a Régióba érkező turistákat, a helyi lakosságot, ezek közül is kiemelten az iskolai csoportokat célozza meg. A projekt keretében a tervezési fázist követően megépül a kőszegi logisztikai központ, beszerzésre kerülnek a központ és az alközpontok technikai berendezései, szoftverei, a regionális turisztikai marketinget is szolgáló intenzív promóció tevékenység (prospektus, honlap, bemutató túrák) kezdődik.

6




A kerékpározás, kerékpáros turizmus ma reneszánszát éli Európában és szerte a világon, így a kerékpárosok igényeit kielégítő célterületek, rendezvények egyre nagyobb fizetőképes célcsoport keresletére, viszont ezzel együtt élesedő versenyre, megnövekedett igényekre számíthatnak. Magyarország a kerékpáros turizmus szempontjából a fejlődő piacok közé sorolható, mivel ma 300ezer kerékpárt adnak el évente Magyarországon, így a hazai kereslet számottevő növekedésére kell számítani a turisztikai piacon is. Ezt különösen az támasztja alá, hogy a kerékpárokon belül növekszik az igényes felső és középkategóriás, sportolásra és szabadidős célokra használható típusok részaránya. Azonban az aktívan kerékpározók száma még mindig elmarad a Nyugat-Európai adatoktól, pl. ma Ausztriában mintegy 800 ezer aktív kerékpárost tartanak számon, ebből kb. 600 ezer hegyikerékpárt használ. Közülük legtöbben a 25-50 éves korosztályból, a középosztályból, felső középosztályból kerülnek ki. A felmérések szerint (Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon Program 2001, Kerékpárosturisztikai termékfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon, a kerékpározás Régiójában 2003) a hazai megkérdezettek jelentős részét a körülményes szállítási lehetőségek, vagy a saját kerékpár hiánya tartja vissza a kerékpár használattól. A kölcsönző rendszerek kialakítása ezért elengedhetetlen annak érdekében, hogy a kerékpárral nem rendelkező turisták és a helyi lakosság is kipróbálhassa a kerékpáros közlekedés/turizmus által nyújtott lehetőségeket. A kerékpárkölcsönzőknek ez alapján két típusa létezik, melyből jelentősebb regionális hatása és megvalósíthatósága miatt a turisztikai célú kölcsönző rendszer felállítását javasoljuk, azzal, hogy ezek egyben lássák el a városi kölcsönzési feladatokat is. Ennek elkerülésére 2 fő megoldás van, melyet a jelen projekt is tartalmaz: Az egyik az intenzív regionális marketing, melybe a kölcsönzési, túralehetőségeket tartalmazó információk beágyazottak. Fókuszálni a két tényre együttesen kell, ugyanis nem a kölcsönzőért érkeznek a Régióba turisták, hanem a kerékpárral megközelíthető látnivalókért. A másik megoldás az általános regionális turisztikai marketing hatására a térségbe érkezők „kerékpárra ültetése”, azaz környezetbarát közlekedési mód irányába terelése. Ennek technikai feltételeit is megteremti a regionális kölcsönző rendszer projekt. A városi közlekedésben az egy-egy napot ott töltő emberek alternatívái lehetnek a nagyobb városokban elhelyezett alközpontok kerékpárjai, pl. az IC vonatokkal érkezők számára ideális „csatlakozást”, helyi mobilitást nyújtva. S végül, egy rövid idézet az egyik hallgató kerékpáros beszámolójából: ”…Miután mindenki megbarátkozott újdonsült járgányával, indulhatott is a zsírégetés, relaxáció vagy éppen a verseny – attól függően ki minek akarta nevezni. Nagy odafigyeléssel átvergődtünk a délutáni csúcsforgalmon, majd a várostól nem messze hamarosan a zöldben találtuk magunkat. Számomra az új vidék, a kevésbé ismert táj teljesen megbabonázott volna, ha nem kellett volna a többiekre is koncentrálni, illetve az orgona bódító illata nem idézte volna emlékembe az igazi napsütötte tavasz érzését. Már éppen elmerengtem volna, mikor nagy fékcsikorgással megálltunk egy borospince előtt, hiszen az utunk egy pincesoron keresztül vezetet. Mindenki megörült, hogy vezetőnk ügyességének, rábeszélő képességének köszönhetően megismerhettük a helyi boros gazdák vendéglátó szeretetét. Nagy örömmel ajánlotta nekünk pincehideg, díjnyertes borait. A nagy erőkifejtés, illetve az oxigénben gazdag levegő miatt nagyon megszomjaztunk. Azért remélhetőleg, kedves „házigazdánkat” nem ittuk ki borából. Mivel előrelátó, megfontolt egyetemisták vagyunk, akik az estére is gondolnak, vettünk pár flaska bort, így már volt értelme a biciklink elején lévő kosárnak. Selmeci nótákkal búcsúztunk kedves, rögtönzött kocsmárosunktól, és folytattuk kirándulásunkat a forráshoz…”

7




Kőszeg: Kötetlen pályaorientációs beszélgetés Győrffy Gáborral, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatójával Győrffy Gábor lassan tíz esztendeje, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség megalakulásától kezdve dolgozik területfejlesztési szakemberként, jelenleg az Ügynökség ügyvezető igazgatójaként. Mivel elfoglaltságai miatt napközben nem tudott ránk időt szakítani, így estére invitáltuk egy kötetlen beszélgetésre és vitára. Ez volt az első alkalom, hogy a hallgatók igazi viszszacsatolást adtak a nap eseményeiről, ugyanis Győrffy úr első kérdése a hallgatók felé a nap értékelése volt. Az informális keret a hallgatókat aktív részvételre, véleményük bátrabb kifejtésére és vitára ösztönözte. A már-már filozófiai magasságokat is megütő, gondolatébresztő eszmecsere, azt gondolom valamennyi résztvevőben maradandó és tanulságos élményként marad meg.

2006. május 4. csütörtök Güssing: Europäisches Zentrum für erneuerbare Energien (Megújuló Energia Központ)

Csütörtök délelőtt következett az egyik legizgalmasabb és érdekfeszítőbb program, a güssingi Megújuló Energia Központ látogatása (Europäisches Zentrum für erneuerbare Energien), ahol a 2002. évben indított „Ökoenergiaturizmus“ projekt keretében, Bődi Katalin előadásában ismerkedhettünk meg a Güssing-modell alapelképzelésével és annak a gyakorlati kivitelezésével. Majd, az egy órás előadás után élőben is megtekintettük a távfűtőműt, a biodízel előállító üzemet és a biomassza erőművet. A Güssing-modell nem más, mint a dél-burgenlandi kisváros, Güssing „energiaönellátóságának” megvalósulása, 100%-ban hazai és újratermelődő, azaz megújuló energiaforrásokból. Ez a modell a hő, az üzemanyag és az áram területét is magában foglalja, s a források a mező

8




-és az erdőgazdálkodásból (pl. repce, fa), a háztartásokból (fáradt háztartási olaj), az iparból (pl. fűrészipari hulladék), valamint közvetlenül a napból (szolárenergia) állnak rendelkezésre. A „körforgás-orientált szükséglet-kielégítés" mottója, valamint az energiatakarékosság, az értékteremtés és a környezetvédelem alapfogalmak alapján megteremtették a szükséges keretfeltételeket és demonstrációs berendezéseket. Érdemes és érdekes megismerni a modell sikertörténetét, amely – ahogy lenni szokott – nem volt mindig zökkenő- és akadályoktól mentes. Tizenöt évvel ezelőtt Güssing kistérsége a legjobb úton haladt afelé, hogy egy haldokló régióvá váljon. A városban, azonban egy kis csoport felismerte ezt a veszélyt és egy koncepció kidolgozásába fogott azzal a céllal, hogy először Güssing városát, majd az egész régiót helyi, újratermelődő és ezáltal megújuló energiahordozók által lássa el: egy kis dél-burgenlandi város, tehát ellenáll a 21. században az ,,energia-külvilágnak”. A megoldás az öszszes energiaellátótól való függetlenség az áram, a hő és az üzemanyagok területén. A koncepciót először ezelőtt 10 évvel mutatták be a nagyközönségnek, amelynek nevetés lett az eredmény. „Ez nem lehetséges“, volt a reakciója az úgynevezett szakértőknek. Persze tudjuk, hogy ma a város (energia)független és ráadásul még további 400 munkahelyet is teremtett. A teljes értékteremtés a régióban marad. Nem fizet „lüke-adót“ az araboknak. Lakosait ellátja biomasszából nyert energiával, biodízellel, napenergiával és ezáltal még energiaexportőrré is válik. Rövid ideje egy szoláriskola is működik, mely a jövőben a szükséges szakembereket fogja kiképezni a régió számára. A körfolyamat bezárult. A ökológia és az ökonómia nem mondanak egymásnak ellent, ahogy ez a példa a valóságban is bebizonyítja. A település centrumában az összes objektumot és berendezést energetikailag optimalizálták, melynek eredményeként a települési költségvetésben az energiakiadások csaknem a felére csökkentek. Az első „környezeti sikerek“ megalapozták és előrelendítették az „Energiaönellátó város“ koncepciójának továbbvitelét és a további projektek megvalósítását: egy repceolaj-bázisú biodízelüzem és két kis biomassza távfűtőmű megépülését Güssing városrészeiben. Ezen felül sikerült a képviselőtestületet meggyőzni arról, hogy Güssing városát is faalapú távhővel lássák el. Ez egy hihetetlen teljesítmény, hisz ez a berendezés abban az időben Ausztria legnagyobb biomassza távhője volt és még ma is az első három legnagyobb berendezés közé tartozik. A Güssingi Távhő finanszírozásának érdekében több száz megbeszélésre volt szükség a tartománynál, a köztársaságnál és mindenekelőtt közvetlenül Brüsszelben. Továbbá, – a teljes finanszírozás lehetővé tételének érdekében – sikerült megnyerni a képviselőtestületet a kezességvállalásról az üzemért. Azonban, egy ilyen nagyságú projekt megkövetelt egy professzionális falogisztikát is. Annak érdekében, hogy csak a régióból származó erdei faaprítékot használjanak fel, a Burgenlandi Erdészeti Szövetséggel együtt egy fakitermelési láncot építettek ki, amelyet hosszú távú szerződésekkel biztosítottak. A burgenlandi erdővel történő fenntartható gazdálkodás érdekében, hihetetlenül fontos szervezetet alapítottak ebben az időben. A „Távhő“ infrastrukturális beruházással a „határváros“ Güssing egy csapásra érdekessé vált, mint üzemtelephely. Egy speciális üzembetelepítési program segítségével az elmúlt években 50 új üzemet, több mint 1000 közvetlen és közvetett munkahellyel sikerült Güssingbe vonzani. Ily módon a város a parkettagyártás (Ausztria két legnagyobb parkettagyártója alakított ki Güssingben magának telephelyet), a lombosfaszárítás és a környezeti technológiák ágazatában Ausztria központjává vált. Az üzemlátogatások során bejártuk: a biomassza távfűtőművet (ahol a güssingi parkettagyárak ipari fahulladékát égetik el két – egy 3 MW-os és 5 MW-os – fakazánban és az így megtermelt hőt a város távhőhálózatában hasznosítják); a növényi olajprés- és biodízelüzemet (ahol 1991-ben kezdődött meg a termelés, majd 2005-ben a biodízelüzemet a repceolaj mellett a használt étkezési olaj

9




felhasználására is alkalmassá tették); és végül a biomassza erőművet (amely 2001-ben valósult meg és az itt alkalmazott új technológiát a Bécsi Műszaki Egyetemen fejlesztették ki. Ennek lényege a biomassza (faapríték) termikus elgázosítása. Az erőmű hőkapcsolt üzemű, azaz az áramtermelés mellett a megtermelt hőt is hasznosítja a Güssingi távhőhálózat segítségével. Az erőmű számos nemzetközi kutatási projektben vesz részt). Őriszentpéter: az Őrségi Nemzeti Park, kistérségi fejlesztések, faluturisztikai lehetőségek, az Őrségi Nemzeti Park területfejlesztő szerepe

Csütörtök délután az Őrség felé vettük utunkat, ahol először az őriszentpéteri Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpontban hallottunk két szakmai előadást Kevy Alberttől, az Őrségi Nemzeti Park idegenforgalmi osztályának vezetőjétől és Körmendyné Tarrósy Piroskától, az Őrség és Vidéke Vendégvárók Egyesület elnökétől. A 44 települést és 44 ezer hektárt felölelő Őrségi Nemzeti Park Magyarország legfiatalabb nemzeti parkja, a Fertő-Hanság Nemzeti Park után jött létre. Címerállata a siketfajd, amely egykoron őshonos volt az Őrségben. Kevy Albert elmondta, hogy sokan tartottak a nemzeti parkká nyilvánítástól, mert ilyenkor gyakran olyan természetvédelmi rendelkezéseket hoznak, amelyek megnehezítik a helyi lakosság és az odalátogató turisták életét. Előfordult, hogy bizonyos területeken betiltották a horgászatot, vagy a gombagyűjtést, illetve, hogy utak lezárása folytán néhány terület elszakadt a külvilágtól. A Nemzeti Park céljainak középpontjában a természeti és kulturális értékek megőrzése, idegenforgalmi szolgáltatások nyújtása és oktatás-kutatás szerepelnek. Kevy Albert tolmácsolásában, így bemutatásra került az a komplex szemlélet, amelyben megvalósulhat a táj, a kultúra, a nemzeti örökség összhangját biztosító ökoturizmus és faluturizmus keveréke.

10




Körmendiné Tarrósy Piroska 1998. óta foglalkozik falusi vendéglátással. Az Őrség és Vidéke Vendégvárók Egyesülete 2005. februárjában jött létre, ám a társaság tagjai már jóval előbb, 5 évvel az egyesület megalakulása előtt találkoztak és megkezdték együttműködésüket. Ma 40 tag alkotja az egyesületet. Az egyesület, illetve az együttműködés létrejöttét a 90-es évek elején bekövetkezett változások hívták életre. Ekkortájt ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a falusi turizmus iránt, nagyszámú turista érkezett a térségbe Magyarország területéről, azonban a külföldről látogatók aránya csupán 2% körüli volt. A látogatók nagy része a nagyvárosokból utazott erre a gyönyörű és látnivalókban gazdag vidékre pihenni. Az érdeklődésről elmondható, hogy meglehetősen szezonális. Míg az elmúlt években inkább júliusban, augusztusban érkezett a látogatók nagy része, az utóbbi időben – a változatos programoknak köszönhetően (pünkösd, tökfesztivál) – valamelyest csökkent a szezonalítás. Az előadás végén rövid összefoglalót hallhattunk az egyesület konkrét céljairól: együttműködés a közös célokért, hagyományok ápolása, természetvédelem, érdekvédelem, kapcsolatépítés egész Vas megyével, információszolgáltatás (nehéz kérdés, hiszen reklámköltségeik fedezésére nem sok forrás adódik), komplex turisztikai programcsomagok, szálláshelyek minőségének javítása, jogi oldalról is kiterjedt kapcsolatrendszer kialakítása. S végül, újabb kis ízelítő az egyik hallgatói beszámolóból: „… Tanulmányutunk második napján délután érkeztünk az Őrségbe. A szelíd dombokon kanyarogva első utunk az Őrség „fővárosába”, Őriszentpéterre vezetett. A ragyogó napsütésben az Árpád-kori katolikus templom szomszédságában hallhattunk egy átfogó előadást Kevy Alberttől. A téma a fiatal Nemzeti Park megalakításának története, a terület földrajzi, néprajzi jellegzetessége. Szakértői, de könnyen érthető, magával ragadó előadását élmény volt hallgatni. Szavai nyomán bepillantást nyerhettünk a helyi szokásokba, az országban egyedülálló szeres településszerkezetbe. Kevy Albert beszélt a vidék védett növényeiről, állatairól valamint arról is, milyen erőfeszítéseket tesz a Nemzeti Park, hogy a táj visszanyerje azt a képét – azokkal a növény-, és állattársulásokkal – ami évszázadok alatt kialakult. A figyelmünket végig lekötő történetek után tekinthettük meg a templomot, ami felért egy időutazással, hiszen az ódon falak, az itt-ott még látható freskótöredékek sok évszázad eseményeiről meséltek. A templomból kifele jövet már éreztük, hogy napokat (heteket) el tudnánk tölteni itt, ebben a harmonikus környezetben… Nekünk viszont sajnos csak pár óránk volt. Kisétáltunk egy tanyára, s megtekintettük a ménest, ahol csodálva figyeltük a muraközi lovak robosztus termetét. Láttunk kiscsikókat, racka juhokat, tarka marhákat, ellés előtt álló lovakat, valamint megismerkedtünk Matyival, a szamárral, s Negróval, a gigászi vezérménnel. Az estét Pityerszeren töltöttük: először az Őrségre jellemző tájházakat (zsúpfedeles boronaházakat) nézhettük meg; egy helyen több évszázad építkezési szokásait. Bepillanthattunk a füstös konyhába, megtudhattuk, mi az a „tóka”. Csak pár métert kellett átfáradnunk a tájházakkal szemközti Pityerszer Korcsmába, és máris érezhettük a babgulyás ínycsiklandozó illatát. Az íze egyébként az illatát is felülmúlta… A vacsorát langallóval, egy híres helyi specialitással fogyasztottuk el. Közben elgondolkodhattunk az Őrség ellentmondásos helyzetéről. Hazánk egyik legszebb vidéke, egyedülálló természeti értékekkel, magával ragadó hangulattal. Ugyanakkor fokozottan hátrányos helyzetű kistérség, magas munkanélküliséggel, rohamosan fogyó népességgel, gyenge infrastrukturális adottságokkal. Az egyetlen olyan kistérség az országban, amit csak falvak alkotnak, bár Őriszentpéter néhány éven belül város lehet, ez viszont önmagában nem sokat változtat a kistérség adottságain. Nagyon időigényes innen ingázni, a buszközlekedés katasztrofálisnak mondható, a megyeszékhely hét közben is nehezen érhető el, hétvégén szinte reménytelen. Az előző rendszerben csak határsáv-engedéllyel lehetett bejutni a vidékre, és máig is kihat ebből az időszakból származó

11




hátrányos helyzete. Ám nagyrészt elzártsága miatt őrizhette meg egyedi jellegét! A táj szempontjából szerencse, hogy nem telepítettek ide ipart, és nem lehetett itt soha tömegturizmus. A térség felzárkóztatását ma is csak úgy szabad elvégezni, hogy közben ne sérüljenek a természeti értékek. Ipar és tömegturizmus a végét jelentené e vidék unikumának. Ugyanis egy ipari üzem tőszomszédságában hogyan is maradhatna kiváló vízminőségű a Szala? Komoly kihívás, de úgy érezzük, szép feladat is egy közgazdásznak e nehézségek ellenére, és a természet egészségét fenntartva fejleszteni e kistérséget.”

2006. május 5. péntek Sármellék: A Fly-Balaton Repülőtér eddigi és tervezett fejlesztései, s a térségre gyakorolt gazdasági hatásai

Tanulmányutunk utolsó szakmai állomásán, a sármelléki Fly Balaton Repülőtéren Zóka István, üzemeltetési igazgató mutatta be a hallgatóknak a régi/fiatal reptér fejlesztési elképzeléseit és annak térségre gyakorolt hatásait. Mindenek előtt, a reptér történetével ismerkedhettünk meg. A repteret az 1940-es években kezdték kiépíteni. Ebben az időben még csak egy kis füves repülőtér volt, amelyet a magyar haderő hasznosított. 1945 után szilárd burkolattal látták el a kifutópályát, s a háború után a Magyar Néphadsereg használta a repteret. Majd később, 1960-ban politikai okokból az itt állomásozó magyar alakulatok helyet cseréltek a pápai orosz reptér személyzetével. Ezután egészen a rendszerváltásig orosz reptérként működött. Ebben az időben Magyarország egyik legnagyobb alakulata állomásozott itt. Úgy működött, mint egy kis város; a katonák a speciálisan számukra épített lakásokba költöztek be a családjaikkal, volt itt óvoda, iskola, s bolt is. Összesen 177 épület és 41-42 repülőfedezék-bunker alkotta a létesítményt. Ezek ma is állnak, sajnos elég leromlott állapotban. A rendszerváltást követően, 1990-ben az oroszok elhagyták a repülőteret és egy pesti társaság vette meg a légikikötőt. Ezután kezdődtek meg az átalakítási munkálatok, melyek lehetővé tették a polgári üzemeltetést is. A polgári forgalom 1991-től indult meg. Nem sokkal ezután, 1992-ben már nemzetközi járatok fogadására is alkalmas volt a reptér. Először hetente egyszer érkeztek utasok Svájcból, akik a Hévízi-tónál és a termálfürdőkben kívánták eltölteni szabadságukat. 1993-94-ben az orosz járatok is gyakoriak voltak, melyek gyerekeket hoztak nyaralni Zánkára. 1999-től a németországi charter forgalom is beindult és Sármellékről már Erfurt, Hamburg, Stuttgart és Fridrichshafen is megközelíthetővé vált.

12




Ami a jelenlegi helyzetet illeti, napjainkban a légikikötő éves forgalma már eléri a 25000 főt. A kifutópálya – amely akár 300 fős gépek fogadására is képes – 2500m hosszú és 60m széles. 2004. decembere óta egy ír cég vette 99 évre bérbe a légikikötőt. Az új üzemeltető jelentős fejlesztéseket vitt véghez: kiépítette a pályafényt, a leszállító információs rendszert, s egy impozáns könnyűszerkezetes terminált. A beruházás költsége meghaladja a 2 milliárd Forintot. Jelenleg a Malév gépei, illetve angol, német és svájci légitársaságok gépei landolnak Sármelléken. Tavaly a charter forgalom elérte a 16400 főt, a kisgépes forgalom a 9000 főt. Ez azt jelenti, hogy 172, 50 fő feletti nagy gép és 1470 kisgép landolt Sármelléken. Idén az üzemeltetők jelentős növekedést prognosztizálnak, minthogy a tervek szerint közel 400 nagygép fog itt földet érni. A reptér operációs és stratégiai feladatait egy 10-12 fős budapesti vezérkar és 32 sármelléki alkalmazott látja el. A repülőtér fejlődése számos kedvező gazdaság és területfejlesztő hatással bír. Kifejezetten pozitívan hat az idegenforgalomra, ugyanis a térség számos termálvize és gyógy-szállodája elérhetőbbé válik a külföldi vendégek számára is. Ezen a téren az üzemeltetők Skandinávia felé kívánnak nyitni. 2007-től tervezik a teheráru forgalom beindítását, amellyel az 50-100 km-es körzetben működő vállalatok importját lehetne könnyebben és gyorsabban lebonyolítani. Ezzel a szolgáltatással főleg az olyan nagy cégeket kívánják megcélozni, mint a GE vagy a Flextronics, amelyek a légi szállítás magas költségeit el tudják viselni. A közelben lévő vasút a kombinált szállítási módot is lehetővé teszi. A FlyBalaton, kétséget kizáróan a közlekedési infrastruktúra fejlődésére tovagyűrűző hatással lesz. Mindemellett a NFT II is célul tűzi ki a hazai légi közlekedés fejlesztését. A jelenlegi, újonnan épült terminált 300 000 ember befogadására tervezték. Mivel az előrejelzések szerint ez a kapacitás 5-15 éven belül telítődik, egy új terminál felépítésével kell számolni, míg a mostanit teljes mértékben a teherforgalomnak adnák át. A repülés jólszituált szerelmesei magángépeiket bérelt helyeken tárolhatják a hangárakban. A reptér jelenleg 200ha bérelt területtel rendelkezik, melyhez csatlakozik további 200ha. Itt a romos, régi épületek helyén szállodákat, raktárakat, ipari létesítményeket kívánnak kiépíteni. A gyors fejlődéshez hozzájárul az is, hogy a repülőtér magánkézben van, és a beruházásoknál nem kell az időigényes közbeszerzési eljárásokkal bajlódniuk. Sármellék tagja a hazai 11 tagú repterek közötti szövetségnek is, ahol a légikikötők nem egymás versenytársai, hanem együttműködő partnerek, ahol ki-ki megtalálja a maga egyéni adottságait és erősségeit, amik mentén fejlődni kíván. A repülőtér megépítésénél gondoltak a schengeni kritériumoknak való megfelelésre is, így nem csak az EU-n belüli és kívüli gépek fogadására vált alkalmassá a reptér, hanem a belföldi forgalom lebonyolítására is. Jóllehet ez utóbbira egyelőre – a borsos árú tarifák miatt – nem akad tömegével példa, de több nyugat-európai ország mintájára feltételezhetően ez is változni fog majd az elkövetkező évtizedekben. Kám: Jeli Arborétum A tanulmányút levezetéseképpen, hazafelé megálltunk egy párórás kitérőre a tavasz színeiben pompázó Jeli Arborétumban. A legjobb időszakot választottuk, hiszen májustól júniusig bontják virágaikat a rododendronok, s több száz más virág is. A varázslatos ösvények, a kert illata és ezer színe mindenkiben maradandó élményt hagyott.

13




Hallgatói kérdőívek kiértékelésének eredménye: S végezetül, tekintsük át, hogy a résztvevő hallgatók maguk mennyire tartották hasznosnak és kellemesnek a tanulmányutat. Az elégedettséget kérdőívvel (illetve folyamatos, informális kommunikációval) mértük. 1-5-ig terjedő skálán kértük, hogy értékeljék az egyes szakmai előadások színvonalát (vagyis annak tartalmát és módját, az előadó felkészültségét), s az előadások hasznosságát, érthetőségét (vagyis, hogy a hallottak milyen mértékben járultak hozzá a szakirányú ismeretek kibővítéséhez, mennyire használhatók a jövőben az itt szerzett tapasztalatok). Továbbá, kértük, hogy az „informális” programok minőségét, érdekességét is értékeljék. 1. Szombathely

Klaszterek a Nyugat-Dunántúlon: Barta Balázs Előadás színvonala Előadás hasznossága

4,62

Megjegyzés

Nagyon tetszett! Humoros volt és színes. Élvezhető, jó hangulatú előadás volt, sok új és hasznos információval. Figyelemfelkeltő előadás volt

2. Szombathely

Klaszterek a Nyugat-Dunántúlon: Bauer Szilvia Előadás színvonala Előadás hasznossága

4,00

Megjegyzés

Lényegretörő volt. Sokat megtudtunk a klaszterekről. Kár, hogy nem hozott ppt-t, de így is követhető volt.

3. Szombathely

Regionális Fejlesztési Ügynökség – Körmendy Gál Előadás színvonala Előadás hasznossága

3,12

Megjegyzés

A ppt-k áttanulmányozása után, biztos érthetőbb és hasznosabb lesz. Kicsit száraz volt.

4. Kőszeg

Írottkő – Geschreibenstein Natúrpark – Kóczián Csilla (GrandTurizmus) Előadások színvonala Előadások hasznossága

Megjegyzés 5. Kőszeg

Megjegyzés 6. Güssing

3,82

Nem volt elég jól kidolgozott a projekt. Nem volt kellően felkészült a csapat.

Írottkő – Geschriebenstein Natúrpark – Sarok Edit (LEADER) Előadás színvonala Előadás hasznossága Megújuló Energia Központ Előadások színvonala Előadások hasznossága

3,72

4,69

Megjegyzés

Az összes előadás közül ez volt a leghasznosabb számomra. Szívesen beszéltem volna ottani emberekkel, akiknek megváltoztatta az életét a beruházás. Magas színvonalú volt. A gyárlátogatások helyett elég lett volna csak az előadás is. Kicsit hosszú volt. Az előadás érdekes volt, de utána sok volt a műszaki információ. Az előadás nagyon érdekes volt, csak a gyárlátogatások során túl sok volt a műszaki információ. Nagyon újszerű volt, sok hasznos információval és ismerettel lettünk gazdagabbak.

7. Őriszentpéter

Őrségi Nemzeti Park – Kevy Albert Előadás színvonala Előadás hasznossága

Megjegyzés

4,67

Érdekes, közvetlen előadást tartott, ami felkeltette az érdeklődést. A felmerült kérdésekre kimerítően válaszolt. Nagyon érdekes volt. Érdekes előadó, tetszett az elhivatottsága!

14




8. Őriszentpéter

Őrségi Nemzeti Park – Körmendyné Tarrósy Piroska Előadás színvonala Előadás hasznossága

3,37

Megjegyzés

Lényegretörő. Kevésbé tartalmazott konkrétumokat. Nem volt túl hasznos, se nem újszerű.

9. Őriszentpéter

Őrségi Nemzeti Park bemutatása – Kevy Albert Előadás színvonala Előadás hasznossága

4,73

Megjegyzés

A bicajozás helyett, lehetett volna inkább egy túra az Őrségben. A legjobb program volt! Ezt élveztem a legjobban! Nagyon nagy élmény volt! Igazi élmény volt ez a bemutató.

10. Sármellék

Sármelléki Repülőtér – Zóka István Előadás színvonala Előadás hasznossága

3,92

Megjegyzés

Kicsit halk volt az előadó. Sajnos halk volt, így nehezen lehetett érteni. Nagyon tetszett, csak halk volt. Nehezen volt hallható.

11. Sármellék

Sármelléki Repülőtér bejárása Előadás színvonala Előadás hasznossága

4,43

Megjegyzés

Kár, hogy nem egy nappal előbb mentünk! Nagyon tetszett! Nagy hatással volt rám. Érdekes és látványos volt!

Kőszeg

Pannon Pedál Egyesület Bicajozás

Megjegyzés

Számomra ez volt a legnagyobb élmény, de lehetett volna hosszabb is. Túl rövid volt! Pompás volt! Szuper volt, s a borospincék is! Ez kellett a programba! Mehettünk volna többet is!

Kőszeg

Kötetlen pályaorientációs beszélgetés Győrffy Gáborral

Megjegyzés

Nagyon hasznos volt és érdekes. Kicsit későn volt. Sok-sok gondolatébresztő információ hangzott el. Hasznos és értékes gondolatokat osztott meg velünk. Érdemes volt lemenni!!

Kám

Jeli Arborétum

Megjegyzés

Nagyon tetszett, gyönyörű volt. Kicsit sok volt a végére. Nagy élmény volt! Kár, hogy ilyen rövid volt a séta!

4,53

4,34

Szervezés (amit hiányoltam, ami nagyon tetszett) Megjegyzés

4,33

5,00

Köszönjük, nagyon jó volt! Elismerés a szervezőknek és köszönet a tartalmas, változatos és jól szervezett tanulmányútért! Nagyon jó volt összességében! Nagyon tetszett, de kicsit feszített volt a program. Nagyon köszönjük, hogy ilyen jól szervezett tanulmányúton vehettünk részt! Többet tanultam, mint gondoltam és még jól is éreztem magam! Kicsit sűrű volt a program, de egyébként szuper volt. Köszönöm, hogy itt lehettem, nagyszerű volt!

15




A résztvevő szakirányos hallgatók névsora: Beke Marianna Bencze Orsolya Berényi Barbara Bognár Mária Boros Erzsébet Böszörményi Anikó Déri Piroska Dubek Boglárka Györgypál Lívia Hanzséros Anikó Hevér Andrea Horváth Anett Horváth Szilvia Kercselics Veronika Kovács Brigitta Kuslics Judit Lukács Amarilla Márkus Judit Méhész Csaba Nagy Alexandra Rostás Beáta Steinbach Judit Szilvási Diána Timár Andrea Tóth Endre Ujj Zsófia Zsigovits Mária Kísérők: Bertalan Laura Fábián Attila Füzes Kata

Sopron, 2006. május 22. A hallgatók beszámolói alapján összeállította: Füzes Kata, tanszéki munkatárs

16

BELFÖLDI TANULMÁNYÚT MÁJUS

Recommend Documents