BÉLAPÁTFALVAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA

Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Közös Helyi Hulladékgazdálkodási Terv

BÉLAPÁTFALVAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA

KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011-2014

Készítette:Tamasi-Deli Liliána, Kiss-Lacza Linda és Csákvári Dániel 2011. __________________________________________________________________________________________ 1 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


BÉLAPÁTFALVAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A közös helyi hulladékgazdálkodási tervben érintett települések:

1. Balaton

3347 Balaton Köztársaság tér 5.

2. Bátor

3336 Bátor, Kossuth út 7/b.

3. Bélapátfalva

3346 Bélapátfalva IV. Béla út 1.

4. Bekölce

3343 Bekölce Béke út 43.

5. Bükkszentmárton

3346 Bükkszentmárton Rákóczi út 78.

6. Egerbocs

3337 Egerbocs, Béke út 21.

7. Egercsehi

3338 Egercsehi, Egri út 8.

8. Hevesaranyos

3322 Hevesaranyos, Petőfi út 1.

9. Mikófalva

3344 Mikófalva Lipót. út 1.

10. Mónosbél

3345 Mónosbél Kossuth u. 3.

11. Nagyvisnyó

3349 Nagyvisnyó Felszabadulás út 12.

12. Szilvásvárad

3348 Szilvásvárad Miskolci út 7.

13. Szúcs

3341 Szúcs, Kossuth út 34.

__________________________________________________________________________________________ 2 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


TARTALOMJEGYZÉK:

BEVEZETÉS........................................................................................................... 5 1. A tervkészítés általános adatai ....................................................................... 6 1.1 A tervezési szint bemutatása ...................................................................................................................... 6 1.2 Általános bevezető ....................................................................................................................................... 6 1.3. Az adatgyűjtés köre, pontossága problémái és becslési módszerei ........................................................ 9 1.4. A tervezés folyamán figyelembe vett hulladékgazdálkodási alapelvek ..................................................... 10 1.5. A tervezési terület átfogó jellemzése ....................................................................................................... 14 1.5.1. A Hulladékgazdálkodási Terv készítésében résztvevő önkormányzatok néhány jellemző adata ...................................................................................................................................................................... 14 1.5.2. Morfológia, éghajlat, talaj, vízrajz................................................................................................... 14 1.5.3. Védett és védendő természeti értékek .............................................................................................. 16

2. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete ..................................................... 22 2.1 Nem veszélyes hulladékok ....................................................................................................................... 22 2.1.1.

A Kistérségben keletkező települési szilárdhulladék ................................................................ 22

2.1.2. A Kistérségben keletkező települési folyékony hulladék................................................................ 23 2.1.3. A Kistérségben keletkező kommunális szennyvíziszap .................................................................. 24 2.1.4. Építési-, bontási- és egyéb inert hulladék ........................................................................................ 25 2.1.5. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok ........................................................ 25 2.1.6. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok ................................................................... 25 2.1.7. Kiemelten kezelendő hulladékáramok ............................................................................................ 26 2.2. A felhalmozott hulladékok típusai ............................................................................................................. 30 2.3.

Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelt hulladékáramok ..................................................................... 30

3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények ....... 30 3.1.

A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó

hulladékkezelésére előírt követelmények ismertetése .................................................................................. 30 3.2. A tervezési területen működő vállalkozások és tevékenységi területe ................................................. 31

4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések ................. 31 4.1 Speciális Jogszabályok .............................................................................................................................. 32

5. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ............................................................. 32 5.1. Kezelés ....................................................................................................................................................... 32 5.1.1. Települési szilárdhulladékok ............................................................................................................ 32 5.1.2. Települési folyékony hulladék .......................................................................................................... 32 5.1.3. Kommunális szennyvíziszap ............................................................................................................. 32 5.1.4. Inert hulladék .................................................................................................................................... 33 5.1.5. Biológiailag lebontható hulladékok ................................................................................................. 33 5.1.6 Egyéb hulladékok ............................................................................................................................... 33 5.2. Hasznosítás ............................................................................................................................................... 33 5.3. Ártalmatlanítás ......................................................................................................................................... 33 __________________________________________________________________________________________ 3 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


5.4.

A települési szilárd hulladék gazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő

tényezők33 5.5. 5.5.1.

A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen ........................ 33 A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék

mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezelő kapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése ....................................................................... 34 5.6.

A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése ...................................... 35

6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása ........................... 36 6.1 A hulladék keletkezésének csökkentési célkitűzései, a várhatóan keletkező hulladékok mennyisége 37 6.2 Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések .............................................................................. 41 6.3 Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és ............................... 42 célkitűzései ....................................................................................................................................................... 42 6.4. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele ........................................................................................... 44 6.4.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása ................................................................ 44 6.4.2 Az önkormányzat felelősségi körében képződő települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött hulladékáramok várható mennyisége (t/év) ............................................................................... 45

7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program ............................................................................................................... 46 7.1 Hulladékgazdálkodási cselekvési program ............................................................................................. 46 7.1.1 Intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és ....................... 46 kutatási-fejlesztési programok, szabályozási intézkedések ..................................................................... 46 7.1.2 A hulladék hasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása ............................................................................................................................................. 47 7.2 Települési szilárdhulladék cselekvési programja ................................................................................... 50 7.3 A települési folyékonyhulladék cselekvési programja ............................................................................ 51 7.4 A települési szennyvíziszap cselekvési programja .................................................................................. 51 7.5 Az önkormányzat felelősségi körében keletkező építési és bontási hulladékok cselekvési programja .......................................................................................................................................................................... 51 7.6 A hulladékhasznosítási-, és ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása ................................................................................................................................................. 53 7.7. A környezetvédelmileg nem megfelelő lezárt és illegális hulladéklerakók illetve hulladék lerakatok rekultiválásának és felszámolásának a feladatai .......................................................................................... 53 7.7.1. Települési szilárdhulladék lerakók .................................................................................................. 53 7.8. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításának eszközei ............................................... 54

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos fontosabb jogszabályok címmutatója ................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.



BEVEZETÉS A XX. század utolsó harmadában a gazdaságilag fejlett országokban felerősödtek azok a társadalmi-gazdasági folyamatok, melyek a fogyasztás növelésének elsődlegességét, sokszor kizárólagosságát tették az életminőség fokmérőjévé. A ’80-as évek végén, Magyarországon kialakult műszaki-gazdasági-politikai légkör (rendszerváltás) ezen folyamat számára hazánkban is olyan feltételeket teremtett, hogy dimenziója, sebessége korábban sohasem tapasztalt méreteket öltött. Az urbanizáció, az ipari növekedés, a fogyasztói társadalom modellje és a társadalmi szokások változása maga után vonta a hulladékok egyre újabb fajtáinak és egyre nagyobb mennyiségének megjelenését. A hulladékok minőségének és mennyiségének változásával olyan hulladékkezelési-, elhelyezési problémák kerültek előtérbe, melyek egy generációval korábban ismeretlen fogalomnak számítottak (pl. elektronikai hulladék, szennyvíz-iszap, akkumulátorok, csurgalékvíz-kezelés stb.). A kedvezőtlen folyamatokra a társadalom érzékeny része igyekezett megfelelő válaszlépéseket kidolgozni. Kezdetben azt vizsgálták, milyen káros hatással van a gazdasági fejlődés környezetünkre, míg napjainkban már a károsodott környezet negatív gazdasági hatásainak a vizsgálata is kutatás tárgya. A probléma világméretét mutatja, hogy a Római Klub egyik jelentése „A hulladék korszak után” címet kapta. A kutatási jelentések egyértelműsítették, hogy mára a hulladékokkal kapcsolatos káros jelenségeknek olyan erős a „globalizációs” jellege, hogy egy-egy ország jogi-gazdasági szabályozó rendszere egyedül csaknem esélytelen velük szemben. Az Európai Uniónak a hulladékgazdálkodás területén született irányelvei és határozatai - éppen ezért - a nemzeti stratégiáknak a hatékony összehangolását hivatottak elősegíteni. Uniós csatlakozásunkra történő felkészülés idején jogrendszerünket ezen a téren is sikerült a közösségi szabályozásnak megfeleltetni. A hulladékgazdálkodás törvényi szabályozása horizontálisan (Hulladékgazdálkodási törvény, Területfejlesztési és területrendezési törvény, Önkormányzati törvény, Környezetvédelmi törvény) és vertikálisan (Országgyűlési határozatok, végrehajtási rendeletek) is biztosítja a kapcsolódást a már meglévő és a kidolgozás alatt álló egyéb jogszabályokkal. Jelen tervezési munka tárgyát képező helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítéséről a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény rendelkezik oly módon, hogy egy hierarchiát állít fel a hulladékgazdálkodási tervezés területén. „Az Országgyűlés a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, továbbá” a hulladékgazdálkodási törvényben „megállapított célok elérése érdekében és az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítése érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet fogad el.” (2000. évi XLIII. törvény 33.§) Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján a környezetvédelmi felügyelőségek területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek, majd az „országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki.” (2000. évi XLIII. törvény 35.§ 1 bek.) __________________________________________________________________________________________ 5 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet az Országgyűlés 110/2002.(XII. 12.) számú Országgyűlési határozatával kihirdette, illetve a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet 6. számú melléklete közzétette az Észak-magyarországi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervét. Időközben a Kormány megjelentette a 126/2003. (VII. 15.) számú rendeletét, melyben meghatározta a hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeként általa szükségesnek tartott szakmai minimumot. A törvényalkotó elfogadva és bátorítva a hulladékgazdálkodás területén kívánatos regionális szemlélet erősítését, lehetővé tette az önkormányzatok számára közös hulladékgazdálkodási terv elkészítését is (2000. évi XLIII. törvény 36.§ 1 bek.). A követelményrendszer ismeretében, illetve felismerve azt a tényt, hogy az önkormányzatokra is jelentős szerep hárul a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás megteremtésében döntött úgy a Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása, hogy elkészíti saját helyi hulladékgazdálkodási tervét közösen az azt igénylő településekre.

1. A tervkészítés általános adatai 1.1 A tervezési szint bemutatása A tervezés megrendelője és címe:

Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása 3346 Bélapátfalva József A. út 19.

A hulladékgazdálkodási tervdokumentációt készítették: Készítők:

Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete Tamasi-Deli Liliána Kiss-Lacza Linda Csákvári Dániel A terv bázis éve: 2008-2010. Tervezési időszak: 2011 – 2014. A terv első felülvizsgálata: 2014. A terv második felülvizsgálata: 2018.

Meghatározó időpontok:

A hulladékgazdálkodási tervezés szintje:

közös helyi

1.2 Általános bevezető A hulladékgazdálkodási tervezés a hulladékgazdálkodást több szinten vizsgálja. a)

1. szint:

az országos szint

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) tervezésről szóló fejezetében foglaltak alapján, a törvényben megfogalmazott stratégiai célkitűzések és alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének, a hazai és nemzetközi, ezen belül is elsősorban az Európai Unió (EU) közösségi előírásaiban és stratégiai dokumentumaiban, a közép és hosszú távú szakmai koncepciókban foglalt követelmények megvalósításának érdekében – a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részeként – hat évre szóló Országos __________________________________________________________________________________________ 6 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) kidolgozása, annak Országgyűlés általi elfogadása szükséges. Az OHT elsődleges célja a nemzeti hulladékgazdálkodási szakmapolitika kereteinek, középtávú irányainak és céljainak meghatározása, a célok eléréséhez szükséges eszközök és intézkedések meghatározása. E feladat Magyarországon első alkalommal a 2003-2008 évekre vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv elkészültével és az Országgyűlés 110/2002. (XII.12.) OGY határozatával történt kihirdetésével, az ugyanezen időszakra szóló II. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódva valósult meg. A jelen, második Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT-II.) tehát a hulladékgazdálkodás 2009-2014 évek közötti időtartamára határozza meg a szakmai kereteket és célokat, a megvalósítás eszközeit. A Terv az ugyanazon időszakra szóló III. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik, amelyet az Országgyűlés 2009 decemberében fogadott el. Az OHT-II. ezzel összhangban fogalmazza meg a hulladékgazdálkodás feladatait, amelyeknek szükségképpen tartalmaznia kell a 2008. december 12-én érvénybe lépett új hulladék keretirányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket is. Ennek megfelelően az OHT-II. felépítésében, logikájában és tartalmában a Hgt. és végrehajtási szabályai mellett e két alapvető dokumentumot követi. A tervezés alapját a 2008. év végi állapot képezi, figyelembe véve természetesen az azt megelőző évek történéseit és tendenciáit. Az erre vonatkozó részletes adatokat, információkat külön dokumentum, az OHT-I. 2003-2008. végrehajtásáról szóló kormány-beszámoló tartalmazza 

bemutatja az ország hulladékgazdálkodásának a helyzetét, benne -



meghatározza a 2009. – 2014. közötti időszakban elérendő célokat és azok elérését szolgáló eszközöket, úgymint: -



a hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítását az érvényesülő szabályozást és követelményeket a működő intézményrendszert és a rendelkezésre álló gazdasági eszközöket

az általános célokat a célok elérését szolgáló országos intézkedéseket és programokat

vázolja a finanszírozás és a gazdasági szabályozás feladatait az alábbi fejezetekre bontva -

a végrehajtás finanszírozhatósága a jelenlegi adottságok mellett az átalakított és kibővített gazdaságszabályozási rendszer a programok és intézkedések finanszírozása



b)

2. szint:

a magyarországi statisztikai régiók szintje

Az OHT-II irányelveit figyelembe véve készült el a statisztikai régiók hulladékgazdálkodási terve, melyet a 15/2003. (XI. 27.) KvVM rendelet hirdetett ki. Az ország 7 statisztikai régiójának hulladékgazdálkodási tervei egységesen az alábbi fejezetek szerint tartalmazzák az információkat:        c)

általános adatok a régióban keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések a hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások az elérendő hulladékgazdálkodási célok cselekvési program és költségek

3. szint:

helyi szint

A helyi hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet megfelelő §-ai tartalmazzák együttes szerkezetben a területi- és egyedi hulladékgazdálkodási tervekre vonatkozó előírásokkal. A terv főbb szerkezeti elemei az 1. sz. melléklet előírásai szerint: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A tervkészítés általános adatai A tervezési területen keletkező hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége és eredete A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása A kijelölt célok elérést, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához becsült költségek a 7. pont szerinti bontásban.

A rendelet lehetőséget biztosít közös helyi hulladékgazdálkodási terv készítésére. Ebben: a) Az egyes településeken megvalósítandó elkülönített hulladékgyűjtés módját településenként kell meghatározni, illetve b)

A 9. §-ban meghatározott szervesanyag-tartalom csökkentést a közös hulladéklerakóban kell teljesíteni.



A Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulásához tartozó települések Kohéziós Alapos támogatással regionális települési szilárdhulladék kezelő rendszert valósítanak meg, ezért közös helyi hulladékgazdálkodási terv készítése mellett döntöttek. Ahhoz, hogy a terv szilárd alapokon nyugodjon a Kistérséget ésszerű és reális elemzésnek és értékelésnek kellett alávetni. Csak ily módon lehetett meghatározni és megállapítani a jelenlegi helyzetet, ill. az elvárt követelmények teljesíthetőségét. A jelenlegi helyzet, valamint a helyi kérdések elemzésénél tehát a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. (továbbiakban: Hgt.) valamint a 126/2003. VIII. 15.) Korm. rendelet előírásait vettük figyelembe. Hivatkozva a 126/2003. (VIII. 15) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2.6. számú pontjára, mely szerint a „… helyi tervekben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó hulladékokra vonatkozó adatokat kell csak megadni.” Ezért, jelen tervben csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladékokat vettük figyelembe. A tervben kiemeljük azokat az anyagáramokat, melyek végső ártalmatlanítása a közszolgáltató által üzemeltett regionális lerakón történő elhelyezés 2009.-től valósul meg. A települések területén keletkező nagyobb mennyiségű hulladékok hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozó információkat abból a célból rögzítettük, hogy átfogó ismeretek álljanak rendelkezésünkre a települések hulladékgazdálkodását tekintve. A mező- és erdőgazdálkodásban képződő növényi maradványok, valamint az állattartásból származó trágyák biológiai körforgásba történő visszavezetését a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program ösztönzi. Ezekkel a területi hulladékgazdálkodási tervben részleteiben nem foglalkozunk. A tervezéssel érintett települések valamennyien az Észak – Magyarországi Régióhoz tartoznak. 1.3. Az adatgyűjtés köre, pontossága problémái és becslési módszerei Magyarországon mindez ideig kizárólag a veszélyes hulladékra vonatkozóan volt érvényben adatszolgáltatási kötelezettség, a többi hulladéktípusra nem volt kötelező adatszolgáltatás a környezetvédelmi hatóságok részére. Települési hulladékok körében végzett adatgyűjtés során a tervet megalapozó adatokat bocsátottak rendelkezésre:  a települési szilárd hulladékokról az üzemeltetők  települési folyékony hulladék-, és a települési szennyvíziszapokról az üzemeltetők  az engedéllyel rendelkező üzemeltetőkről az Észak – Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség  a településekre vonatkozó egyéb adatok körében a KSH . __________________________________________________________________________________________ 9 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


A tervezés célja a 2011-2014. közötti időszakra a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozásának elindítása, valamint a településen a helyi hulladékgazdálkodási tervezés első szakaszának az elkészítése. A tervezés bázisát alapvetően a 2010. évi adatok képezik. Amennyiben ezek nem álltak rendelkezésre, úgy attól régebbi 2009. évi, információforrást is felhasználtuk. A dokumentumban említést teszünk az információk forrásáról és típusáról is. A tervezést az adatszolgáltatásba bekerülő nem elegendő részletességű, vagy hiányzó adatok, illetve – adathiány esetén – az alkalmazott műszaki becslések nehezítették. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003.(X. 18.) Kormányrendelet előírásai ezen a téren - reményeink szerint - kedvező változást fognak hozni. A tervben szereplő adatok a hulladékgazdálkodási rendszer tökéletesítésével mind pontosabbak, megbízhatóbbak lesznek, ezért a kétévente szükséges felülvizsgálat egyik legfontosabb kérdése a korszerű adatszolgáltatási rendszer működése lesz. 1.4. A tervezés folyamán figyelembe vett hulladékgazdálkodási alapelvek Megelőzés elve: A megelőzés és ezen belül az integrált szennyezés megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladékok mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében. (2000. évi XLIII. Törvény 4.§ a ) Elővigyázatosság elve: Az elővigyázatosság elve alapján a veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. (2000. évi XLIII. Törvény 4.§ b) A megosztott felelősség elve: A megosztott felelősség elve, a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük. (2000. évi XLIII. Törvény 4.§ d) Az elvárható felelős gondosság elve: Az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen. (2000. évi XLIII. Törvény 4.§ e)



Az elérhető legjobb eljárás elve: Az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb eljárásra; a legkíméletesebb környezetigénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetőleg a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére. (2000. évi XLIII. Törvény 4.§ f) A szennyező fizet elv: A szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelés költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani. A szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért beleértve a helyreállítás költségeit is. (2000. évi XLIII. Törvény 4.§ g) A közelség elve: A közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a – környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott – lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor. (2000. évi XLIII. Törvény 4.§ h) A fokozatosság elve: A fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni. (2000. évi XLIII. Törvény 4.§ k) A példamutatás elve: A példamutatás elve alapján az állami és önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit. (2000. évi XLIII. Törvény 4.§ l) A költséghatékonyság elve: A költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak. (2000. évi XLIII. Törvény 4.§ m)



A tervezés folyamat során az alábbi környezetvédelmi alapfogalmakat használtuk: Hulladék: A Hulladékgazdálkodási törvény 1. számú mellékletében szereplő kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy, vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. Települési hulladék:

A háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű, és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. (2000. évi XLIII. Törvény 3.§ c) Települési szilárd hulladék: - Háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező hulladék. - Közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületeken keletkező hulladék. - Háztartási hulladékhoz hasonló jellegű, és összetételű hulladékok: gazdasági vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. (213/2001.(XI. 14.) Korm. rendelet 3 § a) Települési folyékony hulladék: A szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepeken keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekből, valamint a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Inert hulladék: Az a hulladék, amely már nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. (213/2001.(XI. 14.) Korm. rendelet 3 § c) Biológiailag lebontható hulladék: Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob, vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények, vagy enzimek segítségével) lebontható. (213/2001.(XI. 14.) Korm. rendelet 3 § d) Nem települési hulladék: Ipari tevékenység során, kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezőgazdaságban keletkező hulladék. Osztályozhatjuk veszélyes-, és nem veszélyes hulladék típusokra. Veszélyes hulladék: A Hulladékgazdálkodási törvény 2. sz. mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. (2000. évi XLIII. törvény 3.§ b)



Kiemelt hulladékáramok: -

csomagolási hulladék; biológiailag lebomló szerves hulladék; hulladék olajok; poliklórozott -bifenilek és poliklórozott - terfenilek; elemek, akkumulátorok; gumiabroncsok; kiselejtezett gépjárművek; hulladék elektromos elektronikai hulladékok; egészségügyi hulladék; állati eredetű hulladék; növényvédő szer hulladék és csomagolása; építési és bontási hulladék; szennyvíziszap.

Kezelési terminológiák: Újrahasználat:

a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása

Hasznosítás:

a hulladéknak, vagy valamely összetevőjének a termelésben, vagy szolgáltatásban történő felhasználása a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása (2000. évi XLIII. törvény 3.§ i, j, k)

Ártalmatlanítás:



1.5. A tervezési terület átfogó jellemzése 1.5.1. A Hulladékgazdálkodási Terv készítésében résztvevő önkormányzatok néhány jellemző adata Település Terület (hektár)

Népesség fő

Természetes szaporodás illetve fogyás (fő)

Lakásállomány db

Balaton

1 320

1165

-20

456

Bátor

2732

407

-7

196

Bekölce

1 377

721

-19

297

Bélapátfalva

3 663

3275

-48

1 159

Bükkszentmárton

826

345

-10

131

Egerbocs

1595

601

-11

269

Egercsehi

1039

1489

-33

648

Hevesaranyos

1702

689

-30

280

Mikófalva

1 441

764

-19

317

Mónosbél

1 378

406

+10

150

Nagyvisnyó

4 302

1004

-17

491

Szilvásvárad

3 782

1714

-25

743

Szúcs Összesen

849 25736

466 13046

+15 -214

158 5366

*A Magyar Államkincstár által szolgáltatott 2010-es adatok alapján

1.5.2. Morfológia, éghajlat, talaj, vízrajz A térség éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz. Az évi napsütéses órák száma 1850 körüli, az évi középhőmérséklet 8,2 - 8,5 Co. Az évi csapadékösszeg 630-650 mm. Uralkodó szélirány a Ny-i és az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2 m/s. A kistáj 170 - 440 m közötti tengerszintfeletti medencedombság a Bükk ÉNy-i peremén. Felszínének kb. 1/3-a medencedombság, 2/3-a alacsony és közepes magasságú tagolt dombsági ortográfiai domborzattípusba sorolható. A kistájban uralkodó ÉÉK - DDNy-i szerkezeti vonaltól – a Darnó -vonaltól – K-re paleogénmentes pászma pászta helyezkedik el. A fejszínen és a felszín közelében a miocén képződmények az uralkodóak. Az alsómiocént homok, homokkő, agyag, a helvéti (kárpáti) transzgressziós barnakőszén telepek és slír, a középsőmiocént riolittufa képviselik. A Darnó-vonaltól Ny-ra lévő oligocén üledékanyag a bükkaljai medencerész megfelelő képződményeivel egyezik meg. A K-DK-i peremen triász mészkő sasbércek húzódnak. Vízrajzi szempontból nagy vízhozam ingadozású, de állandó vizű, karsztos jellegű patakok jellemzik. Talajvíz előfordulás csak a völgyekben van 4 - 6 m közötti mélységben. Mennyiségileg jelentéktelen. A rétegvíz mennyisége sem jelentős, nem éri el az 50 l/s-ot a kistáj egészén. __________________________________________________________________________________________ 14 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


A térség fontos és kiemelten védendő értéke a karszt, amelynek vize számos térségen túli település vízellátásának is a vízbázisát jelenti. Egy kis tó található a területen; a Lak-völgyi tó (2 ha). Feladata: jóléti tározó. Növényföldrajzi térbeosztás szempontjából a kistáj a Bükk - fennsíkkal mutat egyezést. Potenciális erdőtársulásai a montán bükkösök, a sziklai bükkösök, a bevágódott sziklás völgyek szurdokaiban szurdokerdők. Az aljnövényzetben jellemzőek a magashegységi fajok, mint a havasi ikravirág, a sárga ibolya, a havasi hagyma és a havasi iszalag. Gyakori előfordulású a különböző orchidea félék, valamint – mint glaciális reliktumnövény – a tiszafa. A bevágódott vízfolyások mentén hegyi égerligetek díszlenek. Talajtani szempontból legnagyobb kiterjedéssel (45%) a kvarcitos agyagpalán kialakult savanyú, nem podzolos barna erdőtalajokat találjuk a területen. A mészkövön képződött rendzinák területi részaránya 15 %. Sekély termőrétegű, szélsőséges vízgazdálkodású, igen gyenge termőképességű talajok. Jelentős a tájban az agyagbemosódásos barna erdőtalajok részaránya (32 %). Nagyobbrészt harmadidőszaki üledéken, kisebb hányadban (Nagyvisnyó környékén) nyirokszerű agyagon képződött vályog, illetve agyagos vályog talajok. Szilvásvárad környékén jelentős a földes kopárig erodálódott agyagbemosódásos barna erdőtalajok mennyisége. A kistérség települései jól megközelíthetőek, vasút csupán három települést érint: Mónosbél, Bélapátfalva, Szilvásvárad. A településeken az üdülési fogadókészség és infrastruktúra magas színvonalú. A térség minden települése rendelkezik vízellátással, szennyvízelvezetéssel, elektromos hálózattal, telefonhálózattal (vezetékes és mobil), gázellátással. A települések közül a Mátra-Bükk üdülőkörzethez tartozik Bélapátfalva, Mónosbél, Nagyvisnyó, Szilvásvárad. Igazán nagy idegenforgalmi vonzerővel csak Szilvásvárad rendelkezik. Világhírű az itteni Lipicai lótenyésztés. A terület jelentős része az 1976-ban létesített Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, ahol az ősbükkös, a Szalajka -völgy vízesései, és az ősember lakta Istállóskői - barlang a legjelentősebb természeti érték. Kultúrtörténeti vonzerő a bélapátfalvai XIII. századbeli cisztercita apátsági templom.



1.5.3. Védett és védendő természeti értékek A társulás településein lévő – részlegesen vagy teljesen érintett – védett területek az alábbiak: Védett területek

1.

1. 2. 3. 4. 5.

Országos jelentőségűek Bükki Nemzeti Park Helyi jelentőségűek Mikófalva fakövületek Mónosbél édesvízi mészkőbánya Szilvásváradi park Mihalovics kőbánya Nagyvisnyó Bélkő-fennsík NATURA 2000 érintettség

Heves megyei terület

Védetté nyilvánítva

Érintettség

ha 14 158

év 1976.

részleges

115 7 12 9 97,27 Terület ha

1978. 1978. 1978. 1982. 2008

teljes teljes teljes teljes teljes

a.) Közösségi jelentőségű területek: HUBN 20001 Bükk -fennsík

14 080

részleges

b.) Madárvédelmi területek HUBN 10003

66 535

részleges

A regionális hulladékgazdálkodási rendszerben tervezett hulladékkezelő létesítmények nem érintik a védett vagy védelemre érdemes területeket. Az illegális lerakók folyamatos felszámolása, ill. a regionális rendszerben tervezett lerakó rekultivációk alapvetően tovább fogják javítani a térség egyébként is jónak ítélhető környezetállapotát.



Település

Terület (hektár)

Népesség (fő)

Balaton Bátor Bekölce Bélapátfalva

1 320 2732 1 377 3 663

1165 407 721 3275

Természetes szaporodás illetve fogyás (fő) -20 -7 -19 -48

Bükkszentmárton

826

345

Egerbocs Egercsehi Hevesaranyos Mikófalva Mónosbél

1595 1039 1702 1 441 1 378

Nagyvisnyó Szilvásvárad

Lakásállomány db

Csatorna (km)

456 196 297 1 159

14,8 7,1 10,4 11,7

-10

131

5

601 1489 689 764 406

-11 -33 -30 -19 10

269 648 280 317 150

8,5 9,9 6,7 8,4 4,2

4 302

1004

-17

491

10,2

3 782

1714

-25

743

24,8

466 15 158 Szúcs 849 13046 -214 5366 Összesen 25736 *A Magyar Államkincstár által szolgáltatott valamint a KSH 2010-es adatok alapján

2,7 124,4

Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Hulladékgazdálkodási terve A vízellátásra és szennyvízelvezetésre vonatkozó adatok 2010.

Település

Terület (hektár)

Népesség (fő)

Balaton Bátor Bekölce Bélapátfalva Bükkszentmárton Egerbocs Egercsehi Hevesaranyos Mikófalva Mónosbél Nagyvisnyó Szilvásvárad Szúcs Összesen

1 320 2732 1 377 3 663 826 1595 1039 1702 1 441 1 378 4 302 3 782 849 25736

1165 407 721 3275 345 601 1489 689 764 406 1004 1714 466 13046

Természetes szaporodás illetve fogyás (fő) -20 -7 -19 -48 -10 -11 -33 -30 -19 10 -17 -25 15 -214

Értékesített víz em³/év

Elvezetett szennyvíz em³/év

Csatorna hálózat km

23,4 n.a 13,6 109,5 6 n.a n.a n.a 15,3 10,8 n.a 82,1 n.a 260,7

20,4 n.a 9,9 96,1 4,5 n.a n.a n.a 14 9,8 n.a 70 n.a 224,7

14,8 7,1 10,4 11,7 5 8,5 9,9 6,7 8,4 4,2 10,2 24,8 2,7 124,4

*Forrás: ÉRV Zrt. valamint Heves Megyei Vízmű 2010-es adatok


Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Közös Helyi Hulladékgazdálkodási Terv A kistérségben keletkező települési folyékonyhulladék és iszap mennyisége 2010 Település

Szvt.

Ellátott település

Szolgáltatott víz (m3/év)

Balaton

---

---

45 522

Bátor

Bátor

Bátor, Egerbocs, Hevesaranyos, Szúcs

Bekölce

---

---

26 089

Szennyvíztisztítón Szippantott A Szárazanyag Kommunális mért szennyvíz szennyvíz hulladékgyűjtést tartalom szennyvíziszap (m3/év) (m3/év) végző (%) ---

---

---

---

---

Iszapelhelyezés

Szállító

---

---

Gépi víztelenítés és biogáz előállítás+ biodegradáció

n.a.

n.a.

336 m³/év

n.a

---

---

---

---

---

---

445 tonna/év

16,3

ÉHG Sajókaza

ÉRV Zrt.

-----

-----

-----

-----


n.a.

n.a.

---

---

Bélapátfalva

X

---

219 000

315 682

500

Állami Ménesgazdaság, Tóth Györgyné e.v., TerraVita Kft.

Bükkszentmárton Egerbocs

--Bátor

-----

11 383

-----

-----

-----

Egercsehi

Egercsehi

Egercsehi

n.a

n.a

---

---

72 m³/év

Hevesaranyos Mikófalva

Bátor ---

-----

n.a 22 823

-----

-----

-----

-----

-----

-----

-----

Mónosbél

X

+Balaton, Bekölce, Bükkszentmárton, Mikófalva

11 546

220 785

---

ÉRV Zrt.

247 tonna/év

14,3

ÉHG Sajókaza

ÉRV Zrt.

Nagyvisnyó

---

---

---

---

---

Szilvásvárad

X

112 042

366 660

---

ÉRV Zrt.

Szúcs

Bátor

n.a

---

---

---

---

Forrás: ÉRV Zrt. és Heves Megyei Vízmű 2010-es adatok, * „n.a.” Az illetékes szervektől nem kaptunk adatot. __________________________________________________________________________________________ 18 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április

--231 tonna/év ---

n.a

--12,7 ---

--ÉHG Sajókaza ---

--ÉRV Zrt.

---

Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Hulladékgazdálkodási Terve __________________________________________________________________________________________

Települési folyékony hulladék

Csatorna

Átl. szennyvíz

Engedélyezett szennyvíztisztító telepi kapacitás

Elvezetett szennyvíz

Értékesített víz

Sorszám

Település

A vízellátásra és a szennyvízelvezetésre vonatkozó adatok 2010.

em3/év

em3/év

m3/d

m3/d

km

em3/év

1

Balaton

23,4

20,4

---

55,9

14,8

n.a

2

Bátor

n.a

n.a

n.a

n.a

7,1

n.a

3 4

Bekölce Bélapátfalva

13,6

9,9

n.a

96,1

27,1 864,9

10,4

109,5

--1200

11,7

0,5

5

Bükkszentmárton

6

4,5

---

12,3

5

n.a

6 7 8

Egerbocs Egercsehi Hevesaranyos

n.a

n.a

n.a

n.a

9,9

n.a

n.a

n.a

n.a n.a n.a

8,5

n.a

--n.a. ---

6,7

n.a

38,4 27,1 n.a

8,4

n.a

4,2

n.a

10,2

n.a

9 10 11

Mikófalva Mónosbél Nagyvisnyó

15,3

14

10,8

9,8

n.a

n.a

--650 ---

12

Szilvásvárad

82,1

70

800

1004,6

24,8

n.a

13 14

Szúcs

n.a

n.a

n.a

224,7

n.a 2030,3

2,7

260,7

--2650

124,4

0,5

Összesen:

Forrás: ÉRV Zrt. és Heves Megyei Vízmű 2010-es adatok, * adatot.

„n.a.” Az illetékes szervektől nem kaptunk



A regionális rendszer tervezésénél figyelembe vett mennyiségek a települési szilárdhulladékokra és inert hulladékokra vonatkozóan.

Települési folyékony hulladék (m3/év)

Szennyvíztisztító telepre beszállított TFH (m3/év)

Kezeletlen TFH (m3/év)

Települési szilárd hulladék (t)

Inert hulladék (t)

összesen (t)

9,7 n.a. 5,9 26,2 3 n.a. n.a. n.a. 6,5 3,4 n.a. n.a. n.a.

294,2 53,7 173,7 772,5 82,5 55,8 283,1 64,3 186 92,2 45,06 81,54 72,8

n.a. 342 n.a. 1086 6 n.a. 202 n.a. 5 n.a. n.a. 94 5

--n.a. --n.a. ----n.a. ----n.a. --n.a. ---

--n.a. --0,5 ----n.a. ----n.a. --n.a. ---

280,2 n.a. 165,7 736,6 78,5 n.a. 322,06 n.a. 177,2 87,6 250,82 509,74 87,71

4,2 n.a. 2,5 11 1,2 n.a. n.a. n.a. 2,7 1,3 n.a. n.a. n.a.

284,4 n.a. 268,2 747,6 79,7 n.a. n.a. n.a. 179,9 88,9 250,82 509,74 n.a.


összesen (t)

284,5 53,7 167,8 746,3 79,5 55,8 283,1 64,3 179,5 88,8 45,06 81,54 72,8


Inert hulladék (lomtalanítás) (t)

Balaton Bátor Bekölce Bélapátfalva Bükkszentmárton Egerbocs Egercsehi Hevesaranyos Mikófalva Mónosbél Nagyvisnyó Szilvásvárad Szúcs


Település

Települési szilárd hulladék (t)

Beszállított települési szilárd hulladék mennyisége üzemeltetői adatszolgáltatások szerint 2009 2010

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

--n.a. --n.a. ----n.a. ----n.a. --n.a. ---

--n.a. --0,5 ----n.a. ----n.a. --n.a. ---

n.a.

0,5

Kistérség 2002,7 54,7 2287,4 1740 n.a. 0,5 2696,13 22,9 2719,03 n.a. összesen * Forrás: szolgáltatóktól kapott adatok „ n.a.” Az illetékes szolgáltatóktól, szervektől többszöri kérésre sem kaptunk adatot.



A jelenleg nyilvántartott hulladéklerakókra vonatkozó adatok

Település

Szabad kapacitás m³

Éves lerakás (t)

Bezárás lehetséges időpontja

Lerakott hulladék m³

Használt terület m²

Hejőpapi Sajókaza

1490000 1900472

110000 98931

2030 2032

105870 98931

25000 30000

Üzemeltetők a Társulás településein Az Észak – Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség adatai szerint Sorszám

Települések

Szolgáltató

Címe

Érvényesség

Települési szilárdhulladék kezelés 1.

2. 3. 4.

Balaton, Bekölce, Bükkszentmárton, Bélapátfalva, Mikófalva, Mónosbél Bátor, Egerbocs, Hevesaranyos Nagyvisnyó, Szilvásvárad Egercsehi, Szúcs

ÉHG Zrt.

3700 Kazincbarcika, Eszperantó út 2.

Szakács Péter e.v.

3240 Parád, Kossuth út 37. 3300 Eger

Városgondozás Eger Kft. PEVIK Közüzemi és Szolgáltató Kft.

3250 Pétervására, Tiszti sor 29.

.

Az ÁNTSZ Eger Városi Intézeténél engedéllyel rendelkező szolgáltatók a települési folyékonyhulladék gyűjtésére és szállítására 6. TERRA – VITA 3300 Eger Kft. Grónay – Kistályai u. 7. PEVIK Kft. Pétervására 8. 9. 10.

Állami Ménesgazdaság Szakács Péter Tóth e.v.

Szilvásvárad Parád

Györgyné



2. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete 2.1 Nem veszélyes hulladékok A hulladékgazdálkodás megfelelő, reális tervezéséhez, a hulladék kezelésének, forgalmának nyomon követéséhez elengedhetetlen a hulladék mennyiségének, minőségének, kezelésének és a hulladékgazdálkodásban szerepet játszó vállalkozásoknak a minél pontosabb ismerete. Szükséges továbbá a hulladék termelőinek és kezelőinek pontos, méréseken alapuló, jogszabályban rögzített adattartalmú nyilvántartása és adatszolgáltatása, valamint a szolgáltatott adatok feldolgozására alkalmas eszközrendszer és személyi állomány rendelkezésre állása. Tekintettel arra, hogy jelenleg ezen feltételek nem állnak teljes körűen rendelkezésre, ebből következően a hulladékkategóriára vonatkozó adatok és megállapítások egy részét tájékoztató jellegűnek kell tekinteni. A kategória egyik legfontosabb feladata a megfelelő részletezettségű adatállományok megteremtése. 2.1.1. A Kistérségben keletkező települési szilárdhulladék Település

Települési szilárd hulladék 2010 (t)

Lakásállomány

Szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma

A hulladékgyűjtést végző

280,2

456

451

ÉHG Zrt.

n.a.

196

190

Szakács Péter e.v

Bekölce

165,7

297

250

ÉHG Zrt.

Bélapátfalva

736,6

1 159

1135

ÉHG Zrt.

Bükkszentmárton

78,5

131

131

ÉHG Zrt.

Egerbocs

n.a.

269

269

Szakács Péter e.v

Egercsehi

322,06

648

590

Pevik Kft.

Hevesaranyos

n.a.

280

220

Szakács Péter e.v

Mikófalva

177,2

317

312

ÉHG Zrt.

Mónosbél

87,6

150

147

ÉHG Zrt.

491

491

743

743

158

150

Balaton Bátor

Nagyvisnyó 250,82

Szilvásvárad 509,74

Szúcs

87,71

Városgondozás Eger Kft. Városgondozás Eger Kft. Pevik Kft.

* Forrás: szolgáltatóktól kapott adatok „ n.a.” Az illetékes szolgáltatóktól, szervektől többszöri kérésre sem kaptunk adatot. __________________________________________________________________________________________ 22 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


2.1.2. A Kistérségben keletkező települési folyékony hulladék A Hgt. úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, melyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3.§ d,).

Település




Balaton Bátor Bekölce Bélapátfalva Bükkszentmárton Egerbocs Egercsehi Hevesaranyos Mikófalva Mónosbél Nagyvisnyó Szilvásvárad Szúcs

Összesen: *Az illetékes szervektől többszöri kérésre sem kaptunk adatot.



2.1.3. A Kistérségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Település

Kommunális szennyvíziszap (m3; t)

Balaton

---

Elhelyezés ---

Bátor

336 m³


Bekölce

---

---

Bélapátfalva

32,7 t

ÉHG Sajókaza

Bükkszentmárton

---

---

Egerbocs

---

---

Egercsehi

72 m³


Hevesaranyos

---

---

Mikófalva

---

---

Mónosbél

81,72 t

ÉHG Sajókaza

Nagyvisnyó

---

---

Szilvásvárad

54,56 t

ÉHG Sajókaza

Szúcs

---

---

* Forrás: szolgáltatóktól kapott 2010-es adatok



2.1.4. Építési-, bontási- és egyéb inert hulladék Inert szilárd (t/év) Település

A hulladékgyűjtést végző ÉHG Zrt.

Balaton

4,2

Bátor

n.a.

Szakács Péter e.v

Bekölce

2,5

ÉHG Zrt.

Bélapátfalva

11

ÉHG Zrt.

Bükkszentmárton

1,2

ÉHG Zrt.

Egerbocs

n.a.

Szakács Péter e.v

Egercsehi

n.a.

Pevik Kft.

Hevesaranyos

n.a.

Szakács Péter e.v

Mikófalva

2,7

ÉHG Zrt.

Mónosbél

1,3

ÉHG Zrt.

Nagyvisnyó

n.a.

Városgondozás Eger Kft.

Szilvásvárad

n.a.

Városgondozás Eger Kft. Pevik Kft.

n.a. Szúcs * Forrás: szolgáltatóktól kapott adatok „ n.a.” Az illetékes szolgáltatóktól, szervektől többszöri kérésre sem kaptunk adatot.

2.1.5. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó ilyen típusú hulladékok mennyiségére nincs biztos nyilvántartott adat. 2.1.6. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó ilyen típusú hulladékok mennyiségére nincs biztos nyilvántartott adat.


3

Egercsehi, Szúcs

4

Nagyvisnyó, Szilvásvárad

Összesen:

6,056

4,944

-

5,111

nincs adat 2,000

2,000

1,000

-

nincs adat 8,056

6,944

1,000

5,111

kommunális szennyvíziszap (t)

Bátor, Egerbocs, Hevesaranyos

üveg

2

fém

Balaton, Bekölce, Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Mikófalva, Mónosbél

műanyag

1

papír és karton

Sorszám

Település

Csomagolási hulladék típusa (t/év)

települési folyékony 3 hulladék (em /év)


29,120

692

3,600

343

7,600

233

13,080

231

53,400

1499

*Forrás: KSH 2009-es Kistérségi adat

2.1.7. Kiemelten kezelendő hulladékáramok Az érintett településeken nincs értékelhető mértékű szelektív gyűjtés és hulladékhasznosítás, ennek következtében nincs nyilvántartott adat. Hulladékolajok Az érintett településeken önkormányzati felelősségi körbe tartozó nyilvántartott adat nincs. Valószínűsíthetően a hulladékolajok egy részét a szervizekben gyűjtik és ők gondoskodnak ennek az ártalmatlanításáról. Akkumulátorok és elemek Nincs mért adat. Elektronikai hulladékok Ezen hulladékok egy része a kereskedelemben forog vissza, más része lomtalanításkor kerül ki a háztartásokból. Nincs szelektív gyűjtés, ill. nyilvántartott mennyisége.



Kiselejtezett gépjárművek Ez a hulladéktípus vállalkozói vonalon kerül gyűjtésre és hasznosításra / ártalmatlanításra. Nincs nyilvántartott mennyiség. Egészségügyi hulladékok Nincs szelektív gyűjtés, illetve nyilvántartott mennyiség. Azon településeknél, ahol van rendelő, ott arányosítással kb. 6 - 8 kg/év/rendelő nagyságrendben becsülhető a keletkező hulladék.


Balaton Bekölce Bélapátfalva Bükkszentmárton Mikófalva Mónosbél Nagyvisnyó Szilvásvárad

Összesen: Az önkormányzat felelősségi körében képződő, a települési szilárdhulladékoktól elkülönítetten gyűjtött hulladékáramok mennyisége. Nincs regisztrált adat.


Gumi

hulladék

lebontható

Biológiailag

Gumi

Csomagolási

ó telepi zsír

Szennyvíztisztít

Azbeszt

hulladékok

PCB tartalmú

Növényvédőszerek és csomagolóanyagok

Állati eredetű hulladékok

Egészségügyi hulladékok

Kiselejtezett gépjárművek

Elektronikai hulladékok

Akkumulátorok és elemek

Hulladékolajok

Település

1 . 2 . 3 . 4 . 5 . 6 . 7 . 8 .

Nem veszélyes hulladékok

Veszélyes hulladékok

hulladék

Sorszám



Állati eredetű hulladékok Önkormányzati felelősségi körben állati eredetű hulladék képződik a lakosságnál, ill. a közterületen elhullott állatok esetében. Az elhullott állatokat vagy elássák, vagy dögkútban helyezik el. Növényvédő szerek és csomagoló eszközök Sem az esetlegesen önkormányzatok részéről kezelt, sem a házi- és hobbikertekben fel nem használt növényvédő szerek és göngyölegeik nem kerülnek szelektíven gyűjtésre, így mennyiségükre vonatkozó adat sem áll rendelkezésre. Azbeszt A bontási munkákat vállalkozások végzik, így az esetlegesen előforduló azbeszt hulladék szakszerű ártalmatlanítása is az ő feladatuk. Nincs külön gyűjtése az anyagnak, így nincs mennyiségre vonatkozó adat sem. Szennyvíztisztító telepi zsír Nincs külön nyilvántartott adat Csomagolási hulladékok Szelektív gyűjtés hiányában nincs regisztrált adat. Gumi A lerakóra 2002.-ben még volt gumi beszállítás a települési szilárdhulladékkal együtt, de nem volt külön regisztrált mennyiségi adat. Biológiailag lebontható hulladékok Komposzttelep még nem üzemel a térségben, a szerves hulladékot a lerakón rakják le. Egyéb hulladékok Önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékokról nincs nyilvántartott adat.



2.2. A felhalmozott hulladékok típusai A települési szilárdhulladéknál ezen felül a térségben még található illegálisan lerakott hulladék is arányaiban kis mennyiségben, megjelenésében zavarólag. A települési folyékonyhulladék (TFH) felhalmozott mennyiségére nincs nyilvántartott adat. A csatornahálózatok, ill. a szennyvíztisztítók kiépüléséig TFH leürítő hely üzemelt pl. Bekölcén, ill. a lerakókon is ürítettek települési folyékony hulladékot. Ezek a leürítők folyamatosan megszűntek, bár területük inkább csak egyszerűen takarva, mint rekultiválva lett. Ma már a térségben üzemelő szennyvíztisztítókon lehet a TFH-ot leüríteni, de az adatok értékelése alapján még mindig olyan a mennyiség, amely kezelés nélkül elszikkad a talajban. A szennyvíztisztító telepeken keletkező iszap csekély mezőgazdasági irányultságú elhelyezés mellett még ma is a lerakókra kerül, így mennyisége ott szerepel. A jövő egyik fontos feladata lesz az iszap hosszú távú és biztonságos hasznosításának a megteremtése. Az építési - bontási törmelék lerakása lényegében a lerakókon valósult meg, ezeknek így nincs külön nyilvántartott mennyisége. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelt hulladékáramok

2.3.

A kistérség területén szelektíven gyűjtött, illetve a kiemelten kezelt hulladékáram kategóriába tartozó hulladékok nem halmozódnak.

3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésére előírt követelmények ismertetése

3.1.

A tervezési területen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat - az önkormányzat jegyzője, - a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, - és az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség látja (engedélyek kiadása, ellenőrzések) az érintett szakhatóságok bevonásával.

el

A hulladékokra és a hulladék kezelésével kapcsolatban az alább felsorolt jogszabályok írnak elő alapvető műszaki követelményeket: 

A mód. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének részletes feltételeiről



Az 5/2002. (X. 10.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes szabályairól.





A 27/2006. II.7..) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről.



Az 50/2001. (IV. 3.) Korm rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól.



A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv.



A 213/2001. (XI. 14.) Korm rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.



A mód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről.



A 164/2003. (X. 18.) Korm rendelet a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről.

3.2. A tervezési területen működő vállalkozások és tevékenységi területe A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott, ill. folyamatban lévő környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezését, címét, az engedély tárgyát, számát a 5. sz. táblázat tartalmazza.

4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések Az általános kötelezettségektől eltérő, egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések leírása Általánosan alkalmazandó jogszabályok A hulladékokra alkalmazható fontosabb jogszabályok: 

a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv.



a mód 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről,



a 213/2001. (XI. 14.) Korm rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről,



a mód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről és



a 164/2003. (X. 18.) Korm rendelet a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről.



4.1 Speciális Jogszabályok 

PCB és PCT tartalmú hulladékok 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezésének részletes szabályairól.



Hulladékolajok 4/2001. (II. 23.) a hulladékolajok kezelésének részletes szabályiról.



Akkumulátorok, elemek 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól



Elektronikai termékekre vonatkozóan külön jogszabály még jelenleg nincs.



Kiselejtezett gépjárművekre vonatkozóan külön jogszabály még jelenleg nincs.



Egészségügyi hulladékok 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezeléséről.



Állati eredetű hulladékok a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet

5. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások 5.1. Kezelés 5.1.1. Települési szilárdhulladékok A térség településein szilárdhulladék kezelés lényegében nem történik. 5.1.2. Települési folyékony hulladék A TFH begyűjtött mennyiségét korszerű szennyvíztisztító telepeken tisztítják. Sajnos a be nem gyűjtött TFH tisztítás nélkül kerül a környezetbe folyamatosan szennyezve azt. A településeken megfelelő kapacitású szennyvíztisztító telepek állnak rendelkezésre, így a csatornahálózat bővítése, ill. a rákötések számának a növelése tovább csökkentheti a keletkező TFH mennyiségét és ezt a csökkentett mennyiséget a jelenlegi szolgáltatók szinte teljes mennyiségben be tudják gyűjteni és tisztításra szállítani. 5.1.3. Kommunális szennyvíziszap A megfelelően üzemeltetett szennyvíztisztító telepeken stabilizált iszap keletkezik, melyet gépi víztelenítés után szintes teljes mennyiségben lerakókon helyeznek el. Az iszap kezelése és hasznosítása a térségben megoldandó feladat már a közeljövőben.



5.1.4. Inert hulladék Nincs kezelő / feldolgozó kapacitás a térségben. 5.1.5. Biológiailag lebontható hulladékok A térségben nincs kiépített komposztáló telep, így jelentős mennyiségű kezelhető / hasznosítható anyag kerül továbbra is lerakásra. A lakossági komposztálásnak ugyan van hagyománya a térségben, de aránya kicsi az össz mennyiséghez képest. 5.1.6 Egyéb hulladékok Nincs kiépített kezelési kapacitás a térségben. 5.2. Hasznosítás A tervezési területen nincs számottevő mértékű önkormányzati hatáskörben lévő hulladékhasznosítás. 5.3. Ártalmatlanítás A begyűjtött települési szilárdhulladékot 100 %-ban térségen kívül. 5.4. A települési szilárd hulladék gazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők

5.5.

a)

A még nem csatornázott területeken keletkező települési folyékony hulladék egy része a talajba kerül és rossz esetben szennyezheti nem csak a talajt, hanem a talajvizet, ill. felszíni vizeket is. A lehetséges károsítás ezen hatások összetettsége miatt sokszorozódhat. Pozitívan kell viszont értékelni azt a körülményt, hogy minden település csatornázott és a rákötések száma is meghaladja mind az országos, mind a megyei átlagot.

b)

Sem az önkormányzatok, sem a közszolgáltatást végzők nem rendelkeznek elégséges forrással, ami egy jobb szolgáltatási szint eléréshez szükséges lenne.

c)

A jelenleg fizetett szemétdíjak nem biztosítanak megfelelő fedezetet egy előírás szerinti üzemeltetésre; a környezeti állapotfelmérésre, a lerakó rekultivációra vagy monitoring üzemeltetésre meg végképp nem.

A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen

A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából el kell különíteni a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakciókat a hulladék többi részétől. A kistérség több településén történik szelektív hulladékgyűjtés, vannak hulladékgyűjtő szigeteket valamint a háztartásoktól való közvetlen begyűjtés is folyik. Folyamatosan van __________________________________________________________________________________________ 33 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


zsákosztás a lakosságnak, amit két hetente meghatározott napokon a ÉHG Zrt.. begyűjt. Vizsgálni kell a háztól történő szelektív hulladékgyűjtés megoldásának lehetőségét a többi település vonatkozásában is! A következő táblázat tartalmazza a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma településenként : Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2009/2010

Település

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma összesen (db)

Rendszeres szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db)

Balaton

451

451

Bátor

190

0

Bekölce

297

250

Bélapátfalva

1135

1135

Bükkszentmárton

131

131

Egerbocs

269

0

Egercsehi

590

0

Hevesaranyos

220

0

Mikófalva

312

312

Mónosbél

147

147

Nagyvisnyó

491

491

Szilvásvárad

743

743

Szúcs

150

0

*Forrás: KSH 2009-es adatok

5.5.1. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezelő kapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebontható hányadot meghatározó mértékben a papír és a zöld (növényi) háztartási (konyhai) hulladék mennyisége jelenti. Az önkormányzatok tevékenysége során biohulladék a közterületek gondozásából, ill. az intézményeknél keletkezik. A lakosságnál keletkező zöld hulladékok egy része a települési szilárdhulladékok közé kerül és azokkal együtt rakják le. A mennyiségükre vonatkozóan nincs mért adat. A házilag komposztált biohulladékok nem jelennek meg a települési hulladékban, ezért ezek mennyiségét remélhetőleg a későbbiekben sem kell központilag figyelembe venni. A házi __________________________________________________________________________________________ 34 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


komposztálást célszerűen szorgalmazni kell, hogy tovább tehermentesítse a jövőbeni komposztáló telepek működését. Az állati hulladékok (elhullott állatok) a lakosságnál keletkeznek. A kisebb állatokat elássák, a nagyobbakat a SZATEV RT. elszállítja. A komposztálható hulladékok valós mennyisége nem ismert, annak nagyságrendjét az össz. települési hulladéktömeg 40 %-ára becsülte az üzemeltető. A települési szilárdhulladékra vonatkozó célkitűzések szerint a Hgt. 56. §-a szerint a mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát:   

5.6.

2004. július 1.-éig 2007. július 1.-éig 2014. július 1.-éig

75 %-ra kell (kellet volna) 50 %-ra, míg 35 %-ra kell csökkenteni.

A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

A hulladékgazdálkodási törvény (Hgt.) úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek. A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételei a 213/2001.(XI. 14.) Kormány rendelet szabályozza. A törvény előírja, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételeknek megfelel. A törvény egyértelműen meghatározza a települési folyékony hulladékokra vonatkozó előírásokat, benne az ingatlantulajdonosok kötelezettségeit is. Az ingatlantulajdonosok felelőssége az ingatlan területén keletkező szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények előírás szerinti megvalósítása, vagy a keletkező szennyvizek elszállítatása, amely az erre a feladatra jogosult megfelelő engedéllyel rendelkező közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges. A hulladékszállítás engedélyköteles tevékenység, melyet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő szállító járművel lehet végezni. Ez megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre. A keletkező szennyvizet nem mérik, így annak mennyiségi meghatározása számítással, műszaki becsléssel történik. __________________________________________________________________________________________ 35 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Ennek a fejezetnek célja a hulladék keletkezési viszonyainak és a jelenlegi kezelési és hasznosítási lehetőségeknek az összevetése után a hulladékgazdálkodási célok megfogalmazása. A hulladékgazdálkodás alapvető célkitűzése, hogy a hulladék képződés és kezelés egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásait megelőzze, illetve csökkentse, egyúttal járuljon hozzá a természeti erőforrások felhasználásának csökkentéséhez, felhasználásuk hatékonyságának növeléséhez. Az átfogó hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében az intézkedéseket a megelőzés, újrahasználat, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás, ártalmatlanítás prioritási sorrendben, a környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag leghatékonyabb megoldások alkalmazásával kell megtenni. A hazai hulladékgazdálkodás jogszabályi keretét a hulladékgazdálkodási törvény, középtávú céljait a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban a II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv határozza meg. A fenti dokumentumok stratégiai célja a hulladékképződés mennyiségi növekedésének megállítása, visszafordítása megelőzési intézkedésekkel, a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a nem hasznosuló hulladék környezeti és egészségi szempontból biztonságos ártalmatlanítása, ezen belül a lerakásra kerüli hulladék mennyiségének minimalizálása az elkülönített gyűjtés és hasznosítás növelésével, illetve más ártalmatlanítási módszerek alkalmazásával. Az EU hulladékokra vonatkozó szabályozásából számos számszerűsíthető cél, illetve intézkedést igénylő feladat vezethető le, amelyeket a jogharmonizációnak megfelelően a hazai végrehajtási szabályok is tartalmaznak. A hulladékkezelési kötelezettségek teljesítésében -elsődlegesen a kiemelt hulladékáramok területén-jelentős szerepet vállaltak a kezelést koordináló szervezetek. Mindez arra mutat, hogy a megelőzés terén további erőfeszítéseket kell tenni, különösen a lakossági és a veszélyes hulladékok esetében. További intézkedésekre van szükség a hulladékok elkülönített gyűjtésének fokozása érdekében, amely elengedhetetlen feltétele a hasznosítás növelésének és a természeti erőforrás-felhasználás mérséklésének. A legalapvetőbb célok a következők: • A hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése •A hasznosítási arány növelése • A tovább nem hasznosítható hulladékok környezetkímélő módon történő ártalmatlanítása Az országos és megyei tervben szereplő hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyűjtés végzése, ugyanakkor az egyes hulladéktípusok lerakására vonatkozó részleges vagy teljes tilalom, valamint a lerakási költségek várható emelkedése is szükségessé teszi az egyes hulladéktípusok eltérítését a lerakástól. A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és __________________________________________________________________________________________ 36 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


begyűjtését. A hasznosítás legfontosabb alapfeltétele a szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra megteremtése, a hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, a szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténerek elhelyezése.

6.1 A hulladék keletkezésének csökkentési célkitűzései, a várhatóan keletkező hulladékok mennyisége A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyiségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Fő célkitűzés, hogy a keletkező települési szilárd hulladék mennyisége 2014-re 5%-al csökkenjen. A települési szilárd hulladék képződés mértéke jól követi a lakossági fogyasztás mértékét erősen befolyásoló reáljövedelmek alakulását, a jövedelem növekedése esetén átlagosan 1%-os hulladék mennyiség növekedés tapasztalható. Országos célkitűzés, hogy a települési szilárd hulladék képződő mennyisége ne haladja meg az 500 kg/fő/év, ezen belül a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget. A lakosságszám, a keletkező hulladék mennyisége és aránya alapján megadható a hulladéktermelési lakos-egyenérték mutató, amely a tervezési területen , a 2009. évben 153,51 kg/lakos/év körül alakult. Ez 0,43 kg/fő/nap mennyiségnek felel meg a háztartásokban, tehát az országos célkitűzés már most teljesül, feladat a szinten tartás. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál figyelembe lett véve, hogy 2005. – 2009. között több tervezett hulladékgazdálkodási létesítmény valósult meg a térségben. a;) Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Eger Megyei Jogú Város gesztorságával a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás (továbbiakban. Társulás), amely a helyi önkormányzatokról szóló 1997. évi CXXXV tv. 16.§- alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati Társulás, azzal a céllal, hogy a térség számára megvalósítsa a Hulladékgazdálkodás fejlesztésére vonatkozó terveit. Projektet, amely név szerint szerepelt Magyarország 2004-2006 közötti Kohéziós Alap Stratégiájának Környezetvédelmi fejezetében, mint támogatásra javasolt hulladékgazdálkodási kezdeményezés (ekkor még a projekt együtt tartalmazta a rekultivációs és hulladékgazdálkodási infrastruktúrafejlesztési elemeket). A projekt sajnos nem került nevesítésre az egyes nagyprojektek előkészítésének költségvetési támogatásáról szóló 1067/2005.(VI. 30) Korm. határozatban. 2006. évben a Kohéziós Alapos pályázati rendszer kettévált, egyrészt hulladékgazdálkodási rendszerelemek megvalósítására lehetett támogatást nyerni, ahol is a korábbi 10%.-os önerőigény 30%-ra emelkedett. Az elavult hulladéklerakók rekultivációja, mint külön pályázható projektelem 100 %-ban vált támogatottá. Ezen helyzetet figyelembe véve a Társulás 2007. évben a hulladékgazdálkodási fejlesztésekkel kapcsolatban az alábbi fontos döntéseket hozta meg:  A hulladékgazdálkodási rendszerelemek megvalósításához hulladéklerakó és átrakóállomások fejlesztéséhez a Társulás, a megnövekedett önerőigény és az elavult lerakók bezárásig kevés idő miatt a Társulás nem kíván EU-s támogatást igénybe venni, a fejlesztést magántőkéből koncessziós eljárás lefolytatásával, kívánja megvalósítani a régióban __________________________________________________________________________________________ 37 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


A koncessziós közbeszerzési eljárás sikeres lebonyolítása eredményeként 2007. november 28án került sor szerződéskötésre a koncesszió nyertesével, az AVE Magyarország Kft.-vel. A koncesszió nyertesének az a feladata, hogy Hejőpapiban építsen egy hulladéklerakót, Hatvanban és Egerben egy-egy átrakóállomást. A garatba való hulladékürítéshez egy nyomsávos rámpa épült. A garat előtti térben a présfej mellett, a kezelő számára 10’-as kezelőkonténer lett telepítve, ami megfelelő munkafeltételeket biztosít a kezelő számára bármely időjárási körülmény között. A garat fölé acélszerkezetű, trapézlemez borítású tető és oldalfal épült a zártság biztosítására, a homlokfalon ipari függönnyel, így a környezetbe csak minimális por, ill. szennyeződés kerülhet. A lefedés és oldalfal 5 m hosszban túlnyúlik az ürítőhely fölé is. A műtárgyra önállóan kapcsolható térvilágító lámpákat szereltünk, amely a feljáró rámpát és a garat világítását biztosítja, amikor az szükséges. A feljáró rámpa téli csúszásmentesítése fűtőkábellel, homokkal, ill. fűrészporral megoldott. Ezek tárolására konténert szereztünk be, ill. a feljáró rámpa mellé telepítettük. Egri hulladékátrakó állomás műszaki paraméterei. Az átrakóállomás 5 kocsis kivitelben készült fedett garattal 30 m3-es görgős konténerek használatára méretezve. Az átrakó állomásra beérkező hulladék mennyiségét két darab 12 m-es 40 tonna méréshatárú hídmérlegekkel végezzük, rögzítjük. A mérlegelést végzők részére egy 10 lábas, továbbá az átrakó állomáson dolgozók számára egy 20 lábas iroda konténert telepítettünk. Az átrakó állomás technológiai alapelemei: -

beöntőgarat fedéssel hulladéktömörítő présgép 22 kW-os motorteljesítménnyel és 15 kW-os motorteljesítményű hidraulikus garatürítő szerkezettel. kezelőkonténer a présgép vezérlésére sínrendszer-, mozgatókocsik 5 konténerre, és az átrakó vezérlése. edényzet 30 m3-es zárt speciális konténer rámpa támfal

A garatba való hulladékürítéshez 2 nyomsávos rámpa épült. A garat előtti térben a présfej mellett, a kezelő számára 10’-as kezelőkonténer van telepítve, ami megfelelő munkafeltételeket biztosít a kezelő számára bármely időjárási körülmény között. A garat fölé acélszerkezetű, trapézlemez borítású tető és oldalfal épül a zártság biztosítására, a homlokfalon ipari függönnyel, így a környezetbe csak minimális por, ill. szennyeződés kerülhet. A lefedés és oldalfal 5 m hosszban túlnyúlik az ürítőhely fölé is. A feljáró rámpa téli csúszásmentesítése kábeles fűtéssel, homokkal, ill. fűrészporral megoldott. A mozgatókocsik – amin a konténerek vannak – a présfej előtt keresztirányban mozognak beépített sínpályán. __________________________________________________________________________________________ 38 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


A megépülő rendszerelemek a Társulás tulajdonát képezik, melyért cserébe az AVE Magyarország Kft. 20. évre megkapta a Társulás tagönkormányzatai területén képződő kommunális hulladék ártalmatlanítási jogát, amely az ártalmatlanítás, az átrakó állomás működtetését, onnan a hulladék elszállítását, a lerakó működtetését és a hulladék deponizálását foglalja magába. A hulladékgyűjtést továbbra is a jelenlegi közszolgáltatók végzik, akik az összegyűjtött hulladékot az átrakóállomásokon vagy a hulladéklerakón adják át az ártalmatlanító számára. A Társulás döntést hozott arról, hogy a Társulás területén található valamennyi, önkormányzati tulajdonban lévő lerakók rekultivációjához EU-s támogatást fog igénybe venni. A projekt megvalósítása két fordulóban történik az első forduló a projekt előkészítés a második a projekt megvalósítás. A Társulás az első fordulót megnyerte, ahol 123 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kapott, és amihez 15 % önerő biztosítás mellett a Társulás a rekultivált lerakók utógondozási feladatait is elvállalta. A második forduló eredményeként a projektben szereplő 44 lerakó, amelynek össz. beruházási értéke bruttó 6, 5 milliárd Ft, legkésőbb 2013 év közepéig kerül befejezésre. A térség alapvető környezetvédelmi, turisztikai, gazdasági érdeke, hogy az elavult lerakók rekultiválása minél előbb megtörténjen. Ezen beruházások jelentős szerepet játszanak az észak-magyarországi hulladékgazdálkodási kultúra fejlesztésében, lehetőséget teremtve további munkahelyek létesítésére, új hulladékfeldolgozási technológiák térségben történő megjelenésére.



A Társulás tervei között szerepel 2010-ig Hatvanban és Egerben az átrakóállomás területén a hulladékudvar létesítése. A Társulás területén található elavult lerakók 2009. július 16.-ára bezárásra kerültek, így létfontosságú a Társulás Tagönkormányzatai számára, hogy a kor követelményinek megfelelő kettős szigetelésű hulladéklerakója Hejőpapiban megépüljön. Hejőpapi, mint helyszín elsősorban azért került előtérbe, mert a Miskolci Térségi Konzorciumnak 2005-ben sikerült egy kettős szigetelésű hulladéklerakót létesítenie szintén Hejőpapi térségében. A két hulladéklerakó közel 800 ezer lakos kommunális hulladékát képes befogadni megfelelő mechanikai, biológiai előkezelést követően. Természetesen a két térség hulladékgazdálkodási együttműködése elsősorban arra irányul, hogy hatékonyan megvalósítható legyen a térségben a kommunális hulladék energetikai hasznosítása is.



A Társulás hulladéklerakójának létrejöttével Hejőpapi térségében kialakul egy hulladékgazdálkodási centrum, amely már jó alapot biztosít ahhoz. hogy egy regionális égetőmű megvalósításának előkészületei elkezdődjenek. Természetesen a Társulás abban is érdekelt, hogy a térségben keletkező inert hulladék is a kor követelményeinek megfelelően kerüljön újrahasznosításra. Ennek szellemében Eger Megyei Jogú Város 2006-ban KIOP pályázat keretében megvalósított egy INERT feldolgozó üzemet. A feldolgozó üzem egy mobil törő berendezésre épül, amely a Társulás különböző területein tud feldolgozást végezni. Sajnos itt a tapasztalatok azt



mutatják, hogy jelentős mennyiségű Inert hulladék keletkezése ellenére a feldolgozás csak akadozva történhet, mivel az újrahasznosítható anyag piaci elhelyezése jelentős korlátokba ütközik. A legnagyobb problémát abban látom, hogy a pályázok kiírásánál, nem kap megfelelő prioritást az INERT feldolgozó üzemből kikerülő újrahasznosítható anyagok felhasználása. b;) A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás célja, hogy a társult önkormányzatok közigazgatási területén EU konform regionális hulladékgazdálkodási rendszert alakítson ki és működtessen. 2006-ban került átadásra az ISPA projekt támogatásával felépített Sajókazai Hulladékkezelő Centrum, amely 2 millió m³ kapacitású, szigetelt lerakója jelenleg megoldást jelent a térség településeinek hulladék elhelyezési problémáira. Az egyre szigorodó Hulladékgazdálkodási Törvényben és Európai Uniós előírásokban megfogalmazott elvárásoknak azonban csak további korszerűsítésekkel, fejlesztésekkel lehet megfelelni. Ennek érdekében nyújtott be a Társulás pályázatot a Környezet és Energetika Operatív Program „Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése” című kiírására. A KEOP-7.1.1.1/09-2009-0007 számú Sajó-Bódva Völgye és Környéke települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése című projekt elfogadásra került, így a benne megfogalmazott célok és feladatok az előttünk álló időszakban várnak megvalósításra. Jelenleg a projekt előkészítő munkálatai folynak, melynek eredményeként elkészül a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány. A térség hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése az Európai Unió támogatásával és a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg, melynek várható teljes költsége 3,8 milliárd forint. A projekt keretén belül a Társulás 127 településének területén a szelektív gyűjtési rendszer további fejlesztésre kerül sor, melynek részeként újabb 162 hulladékgyűjtő sziget, 5 hulladékgyűjtő udvar, illetve újrahasználati központ kerül kialakításra, és növekszik a válogatómű hatékonysága is. A gazdaságos működtetés érdekében 2 átrakó állomás épül Bélapátfalván, illetve Szendrőben, de korszerűsödik a szikszói átrakó állomás is. A Társulás új feladatként vállalta a zöldhulladék begyűjtését és hasznosítását, így szükségessé válik a SHC komposztáló terének bővítése és egy mechanikai-biológiai hulladékkezelési rendszer kiépítése. A házi komposztálás elterjesztésének érdekében 6.000 házi komposztáló edényzet kerül kihelyezésre a lakosság körében. Az alapvetően egymásra épülő technológiák kialakításának eredményeként gazdaságos üzemeltetés mellett is magas színvonalon kerülnek kielégítésre a lakossági igények. Mindannyiunk közös felelőssége a természeti, környezeti értékek védelme, a környezetterhelés csökkentése. A projekt során megvalósuló fejlesztésekkel és a lakosságban kialakuló környezettudatos szemléletmóddal javítani tudunk közel 213 ezer lakos életminőségén, és meg tudjuk védeni mindannyiunk közös értékét, a természet szépségét. __________________________________________________________________________________________ 40 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozását követően a környezetvédelem területén még további fejlesztésre szorul, így nagy hangsúlyt kap a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése. A Sajó-Bódva Völgye és Környéke települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése című projekt jelentős mértékben hozzájárul az EU környezetvédelmi elvárásainak való megfeleléshez. 6.2 Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések Az önkormányzatoknak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területen keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, melyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással teljesíthető. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehetőségre álló létesítmények ismeretében lehet tervezni a hasznosítási kapacitások bővítését, kialakítását. A képződő hulladéknak a termelésbe, és ezen keresztül a fogyasztásba történi ismételt visszavezetése a fenntartható fejlődés egyik alapvető feltétele; a hulladékban meglévő anyagés energiatartalom kinyerésével, azok hasznosításával a természeti erőforrások felhasználása jelentősmértékben kiváltható. Települési szilárd hulladék Gondoskodni szükséges a lakossági szelektív gyűjtést biztosító eszközrendszerek kialakításáról, ahol már működik a bővítésről. A szelektíven gyűjtött hulladékok kezelésének, hasznosításának lehetőségeit meg kell teremteni. A szerves anyagot tartalmazó szelektíven gyűjtött hulladékok mezőgazdasági hasznosítását lehetővé kell tenni. A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát különgyűjtéssel 2014-ig 20%-al kell csökkenteni. A biológiailag lebomló anyagoknál a természetes körfolyamatokba való visszavezetés a célszerű és alkalmazandó megoldás. A lerakás lehetőségét ki kell zárni, mivel megfelelő kezeléssel nem hulladékot, hanem értékes hasznosuló anyagot nyerhetünk. Szennyvíziszapok hasznosítási célkitűzései A mezőgazdasági hasznosítást kell előtérbe helyezni a lerakás szintjének párhuzamosan történő csökkentése mellett. A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítását növelni kell 25%-al. Csomagolási hulladék A 2004/12/EK és a 2005/20/EK irányelv szerint a csomagolási hulladék legalább 60%-át kell hasznosítani 2014-ig, oly módon, hogy a hulladék legalább 55%-a anyagában hasznosuljon. A keletkező csomagolási hulladékok mintegy fele a települési szilárd hulladék részeként, fele pedig a gazdasági tevékenységek körében képződik. Az önkormányzatok feladata a lakossági termelésből származó csomagolási hulladék szelektív begyűjtése, hasznosításának megszervezése. A csomagolási hulladék a települési szilárd hulladék kb. 35%-át teszi ki.



Hulladékok

Célkitűzések

Települési szilárd hulladék szerves anyag tartalma

Települési szilárd hulladéklerakón lerakható hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát csökkenteni kell, 2014-re a keletkezett mennyiség 20%-ával.

Települési szilárd hulladék szerves anyag tartalma

Települési szilárd hulladéklerakón lerakható hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát csökkenteni kell, 2014-re a keletkezett mennyiség 20%-ával.

Települési szilárd hulladék veszélyes hulladék része

Lakossági eredetű veszélyes hulladékok szelektív gyűjtését meg kell kezdeni.

Települési szennyvíziszapok

A kommunális szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának aránya érje el a 100 %-ot.

Inert hulladék

Építési-bontási hulladékok 45%-ának újrafeldolgozása. - nem önkormányzati felelősségbe tartozik.

Csomagolási hulladékok

A csomagolási hulladékok terén el kell érni a 20 %-os hasznosítási arányt 2014-ig.

Egyéb hulladékok

Az anyagában nem hasznosuló, magas fűtőértékű hulladék összetevők energetikai hasznosításának bővítése - nem önkormányzati felelősségbe tartozik

A hordozható elemek és akkumulátorok

25%-os visszavétele és újrafeldolgozása 2014-ig, 45%-os visszavétele és újrafeldolgozása 2016-ig - nem önkormányzati felelősségbe tartozik

Elektromos elektronikai készülékek

65 tömeg%-os visszavétele (2014: 55%), a visszavett berendezések 85%-os hasznosítása - nem önkormányzati felelősségbe tartozik

Ipari, termelési hulladékok

A gazdasági tevékenységekből származó hulladékok legalább 45%-ának hasznosítása. - nem önkormányzati felelősségbe tartozik.

6.3 Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései __________________________________________________________________________________________ 42 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


A hulladékok hasznosításának előfeltétele a megfelelő szelektív gyűjtés a képződés helyén. A jól hasznosítható hulladék-anyagok elkülönített gyűjtése megfelelően történik, azonosításuk viszont alapvetően a piaci viszonyok alakulásának függvénye. Az elsődleges alapanyagok alacsony ára, illetve a feldolgozók átvételi igényének csökkenése jelentősen visszavetheti a hasznosításra kerülő hulladék mennyiségét. Ezzel ellenkező tendencia érvényesült a gyártói felelősség körébe eső termékek hulladékai tekintetében, ahol meghatározott arányú, EU-irányelvekben előírt hasznosítási kötelezettségek léteznek. Ennek megfelelően a gyártók, illetve az általuk létrehozott koordináló szervezetek gondoskodtak róla, hogy teljesüljenek a hasznosítási kötelezettségek (pl: csomagolási hulladékok 50%-os hasznosítása, a visszavett, hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések 75-85%-ának hasznosítása, a visszavett, hulladékká vált gépjárművek 85%-os hasznosítása; a gumiabroncsok lerakási tilalma következtében az átvett hulladék abroncsok energetikai hasznosítása vagy újrafeldolgozása.) Emellett viszont számos hasznosítható hulladékfajta hasznosítása – a gyűjtés és az előkészítés magas költségei, a helyettesíthető elsődleges alapanyag olcsósága, a felhasználás rendezetlen feltételei, és nem utolsósorban érdektelenség következtében – csak minimális mértékben valósul meg (pl. építési-bontási törmelék). A megelőzést szolgáló intézkedések és a hasznosítás ellenére megmaradó hulladék környezetet és egészséget nem veszélyeztető ártalmatlanításáról kell gondoskodni. Települési szilárd hulladék Az ártalmatlanítás során biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladékot lehessen lerakni. A biológiai úton lebontható növényi hulladék lerakását csökkenteni kell. A településeknek a lakossági házi és közösségi komposztálást kell folyamatosan előmozdítani. Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladékok egy része a lakosságnál kialakított szennyvíztárolókba jut, melyek döntő többsége a műszaki előírásoknak nem felel meg. A szennyvíz a talajba és talajvízbe szivárog. Általánosságban a leürítő műtárggyal rendelkező szennyvíztisztító telepek települési folyékony hulladék leürítő kapacitásának minél nagyobb mértékű kihasználását meg kell oldani. Fontos feladat a településeken a csatornahálózatra történő csatlakozások növelése, a szennyvíztisztítók fejlesztése.

Települési szennyvíziszap



A szennyvíztisztítókból származó kezelt iszapok komposztálását, mezőgazdasági hasznosításának arányát növelni kell. A szennyvíziszapok egyéb elhelyezését ki kell váltani mezőgazdasági hasznosítással. 6.4. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele 6.4.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása Hulladék

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége 2005 2009 2014 (t/év) (t/év) (t/év)

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladék Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

2.056

2.002

*2.100

50.200

53.400

*50.000

920

1.499

*1.700

1.400

*1.500

*1.600

42.376

34.604

55.400

*A regionális rendszer megvalósíthatósági tanulmányában becsült adat.

A táblázatban látható, hogy a települési szilárdhulladék képződése tömegében csak kis mértékben fog növekedni, a csomagolóanyagok és a könnyűfrakció térnyerése miatt azonban a hulladék térfogatának évi 2 – 3 %-os növekedése várható. A települési folyékony hulladék mennyisége a szennyvízelvezetési program előrehaladása miatt folyamatosan csökken, a kommunális szennyvíziszap mennyisége viszont 2014.-re növekedni fog, ha a kezelés módja nem változik. Az önkormányzat felelősségi körében építési-bontási és egyéb inert hulladékok mennyisége biztosan nőni fog a vonatkozó rendelet előírásainak a következtében. Az önkormányzati felelőségi körébe keletkező mezőgazdasági-, ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékoknál is várható hulladék megjelenés a szigorodó szabályozások __________________________________________________________________________________________ 44 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


hatására egyrészt a korszerű, kis anyagigényű ágazatok térnyerése, ill. a hulladékok megelőzését támogató programok kidolgozása ellenére is. 6.4.2 Az önkormányzat felelősségi körében képződő települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött hulladékáramok várható mennyisége (t/év) Hulladékok Veszélyes hulladékok

Nem veszélyes hulladékok

2005 (t/év) --

2008 (t/év) 0,4

2014 (t/év) 0,6

Akkumulátorok és száraz elemek

--

0,2

0,4

Elektromos és elektronikai hulladékok

--

0,5

0,8

Kiselejtezett gépjárművek

--

vállalkozóknál

Vállalkozóknál

Egészségügyi hulladékok

--

0,05

0,15

Állati eredetű hulladékok

--

15

17

Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik

--

0,1

0,2

Azbeszt

-

Egyéb hulladékok

--

--

--

Szennyvíztisztító telepi zsír

--

Csomagolási hulladékok összesen

--

20

25

Gumi

-

3

5

Egyéb hulladékok

---

---

---

Hulladékolajok

A veszélyes hulladékok mindegyikénél növekmény várható elsősorban a szabályzók szigorodása miatt.



7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program Ebben a fejezetben azok a programok, határidők szerepelnek, amelyek a feltárt problémák megoldását, illetve a célok megvalósítását szolgálják. 7.1 Hulladékgazdálkodási cselekvési program Az önkormányzatok intézkedésének lehetőségei jól körvonalazhatók. A megvalósítás eszközeit a következők szerint csoportosíthatjuk:       

Kutatási, tervezési, fejlesztési lépések Oktatás, nevelés, képzés Beruházások Rekonstrukciók Fejlesztések Szabályozási intézkedések Információs rendszer fejlesztése

7.1.1 Intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok, szabályozási intézkedések Először azokkal az eszközökkel foglalkozunk, amelyek talán a legkisebb anyagi ráfordítással, a meglévő létesítmények felhasználásával is jó részben megoldhatók. Az önkormányzatoknak széles körű lehetősége van arra, hogy a meglévő oktatási, közszolgálati intézmények révén az érintettekkel (lakosság), a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletformáló, tájékoztató információkat megismertesse. Lehetőséget ad a helyi média (rádió, TV, újság) az ismeret minél szélesebb körben történő elterjesztésére. A pontos és szakszerű igény és problémafelmérés érdekében, szakértők bevonására is sor kerülhet. Az érintettek minél alaposabb felkészítése céljából fórumok, előadások megtartását lehet tervezni. Erre alkalmas hely a művelődési otthon, könyvtár, oktatási intézmények. A közszolgáltatók feladata szakmai segítséget nyújtani a szemléletformálásban, tájékoztatásban, az információk lakosság körében történő elterjesztésében (pl. a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek ismertetése, gyűjtőszigetek működésének bemutatása.)



Az alábbi táblázatban szereplő programok lebonyolítását az önkormányzatok koordinálják. Ismeretterjesztő programok bemutatása Program célja

Határidő

Felelős

Érintettek

Szelektív hulladékgyűjtési rendszerek ismertetése

Folyamatosan

Önkormányzatok

Lakosság

Hulladékgyűjtő udvarok, szigetek működésének bemutatása

Folyamatosan

Önkormányzatok

Lakosság

Házi komposztálás módszerének ismertetése

Folyamatosan

Önkormányzatok

Lakosság

Környezettudatosságra való nevelés

Folyamatosan

Oktatási intézmények, önkormányzatok

Lakosság, iskolások

Szabályozási intézkedések: rendeletalkotás

Folyamatosan

Önkormányzatok

Lakosság

7.1.2 A hulladék hasznosítási, intézkedések meghatározása

ártalmatlanítási

célkitűzések

elérését

szolgáló

Települési szilárd hulladék A hulladékgyűjtő szigeteket a közszolgáltatás részeként üzemeltetik, s az itt begyűjtött hulladékokat a közszolgáltató juttatja el a hasznosítást végző szervezetekhez. A hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések elérésének legfontosabb lépése a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiterjesztése. Következő feladat további szelektív gyűjtő szigetek létesítése, valamint a meglévő konténerek cseréje. Az alapvető célkitűzések elérése érdekében a gyűjtőszigeteken három-négy hulladékfrakció (üveg, műanyag, papír, alumínium) gyűjtését kell lehetővé tenni. A gyűjtőszigeteken veszélyes hulladékok, bomló szerves hulladékok, nagy-darabos hulladékok nem gyűjthetők. A gyűjtőszigetek telepítését a településszerkezeti adottságok (pl.: lakósűrűség, közlekedés) alapvetően meghatározzák. A telepítés helyének kiválasztásánál figyelembe veendő szempontok: A hulladékkeletkezés valószínűsíthető súlyponti helyei A kényelmes és rövid idejű gyalogos megközelíthetőség A gyűjtő járművek számára akadálytalan megközelítés biztosítása Bővítési lehetőség biztosítása A települési környezetbe történő harmonikus beilleszkedés



A gyűjtőszigetek előnyös telepítési helyei a lakókörzetek terei, utcakiszögelések, bevásárló központok parkolói. A kényelmes lakossági megközelítés érdekében a tervezett ráhordási távolság ne legyen nagyobb 2-300 m-nél. A gyűjtőszigetek kialakításakor be kell szerezni a közterület-használati engedélyeket. A szigetek kialakítását meg kell előznie a kezelésre történő átvétel biztosításának. A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthetők: települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, nagydarabos hulladék (lom), a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, a nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék, biológiailag lebomló szerves hulladékok A településeken az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet 1. számú melléklet által javasolt hulladékudvarok számát az alábbi táblázat tartalmazza Lakosszám kategória

1 000-5 000 1 000 alatt

Becsült belterületi népsűrűség fő/km2 1000 500

Javasolt hulladékgyűjtő udvarok száma db 1-2 1

Az egy hulladékgyűjtő udvarban évente begyűjthető hulladék mennyisége az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján Egy gyűjtőudvarban évente begyűjthető hulladékmennyiség

Hulladékudvar területe

tonna

m2

Papír (60%)

178

230

Fémek (80%)

64

130

Üveg (60%)

48

50

Textil (60%)

48

40

Műanyag (30%)

24

10

Veszélyes hulladék (70%)

4

----------------

Összesen

366

460

Hulladék összetevők %



A kistérségben szükség lenne még hulladékgyűjtő udvarra (melyet a jogszabály is javasol), mert várhatóan csak így lehet majd elérni -a működő hulladékgyűjtő szigetekkel együtt-, az egyes kiemelt hulladékáramok szelektív gyűjtési célkitűzéseinek a megvalósítását. A települési hulladék biológiailag lebomló, szervesanyag része. Továbbra is folytatni kell a már bevált begyűjtést a regionális lerakó telepeken kialakított komposztálókhoz. Nagy hangsúlyt kell fektetni a házi komposztálás lehetőségeinek megismertetésére, eszközrendszerének kiépítésére. Az ismeretterjesztés egyik hatékony eszköze, tájékoztató anyagok eljuttatása a lakosság részére. Fontos feladat lenne a házi komposztálásba részt vevő lakosoktól adatokat gyűjteni az általuk kezelt hulladékok mennyiségéről. Települési folyékony hulladék, szennyvíziszap A csatornára csatlakozó háztartások számát növelni szükséges, ha ez nem megoldható, keresni kell a lehetőségét az egyedi szennyvíztisztító rendszerek kivitelezésére. A kezelt iszapok komposztálás utáni mezőgazdasági kihelyezésére programot kell kidolgozni. A 86/278/EEC EU-direktíva ajánlásai, valamint az 50/2001. Kormányrendelet előírási betartásával a szennyvíziszapok a mezőgazdasági növénytermelés során mindennemű egészségügyi és környezeti károkozás nélkül felhasználhatók. Inert hulladék Az építési hulladék fogalma alatt az épületek és építmények felújítása, illetve bontása során keletkező szilárd hulladékok határozhatók meg. Az építési-bontási hulladékok a következő csoportokba sorolhatóak:   

a kitermelt föld, kő (termőföld, homok, agyag, kőzetek, salak), az útbontási hulladékok (bitumenes anyag, útburkolat, szegélykő, járda, homok , kavics), építési hulladékok beton, vasbeton, tégla, malter, gipsz, vas, fa, üveg, műanyag)

Az építési hulladékok veszélyes anyag tartalma 1 % alatti értékre becsülhető. A feldolgozás során osztályozással ezek a részek elkülöníthetők. Az építési hulladékok hasznosítása történhet közvetlen módon, illetve közvetetten, valamilyen előkezelési, feldolgozási műveletet követően. A közvetlen hasznosítást főleg a kitermelt talajok esetén lehet alkalmazni. A legnagyobb arányú hasznosításra egyes létesítmények kialakítása során – pl.: zajvédő gátak, töltések, lerakó rekultivációja – nyílik lehetőség.



7.2 Települési szilárdhulladék cselekvési programja A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program. Ebben a fejezetben azok a programok, határidők szerepelnek, amelyek a feltárt problémák megoldását, illetve a célok megvalósítását szolgálják. Cselekvési program hulladék-típusonként

Felelős

Érintettek köre

Határidő

ÉHG Zrt. Szakács Péter e.v Pevik Kft. Városgondozás Eger Kft, Önkormányztatok

lakosság, közintézmények

2014.-ig

Helyi szintű hulladékgazdálkodási rendeletek alkotás

Önkormyányzatok

lakosság, közintézmények, gazdálkodó szervezetek

2012.-ig

Biológiailag lebomló szerves hulladék különgyűjtésének a megszervezése



2013.-ig

Tartós és újrahasználható termékek választása, előnyben részesítése.

Lakosság


2014.-ig folyamatosan

A hulladékelhagyás, illetve az illegális hulladéklerakás szankcióinak szigorítása.

Önkormyányzatok

lakosság


A komposzt hasznosítására program kidolgozása



2013.-ig

Települési szilárd hulladék

Szelektív hulladék gyűjtési rendszer fejlesztése (szigetek, udvar)



7.3 A települési folyékonyhulladék cselekvési programja Cselekvési program hulladék-típusonként

Felelős

Érintettek köre

Határidő

Önkormyányzatok



Települési folyékony hulladék Csatornahálózat építése, létesítési engedélyeztetés, szennyvíztisztítók felújítása.

7.4 A települési szennyvíziszap cselekvési programja Cselekvési program hulladék-típusonként

Felelős

Érintettek köre

Határidő

Szennyvíziszap mezőgazdasági kihelyezését elősegítő program kidolgozása

Önkormányzatok Szennyvíztisztító telepek üzemeltetői


2012.-ig

Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása

Önkormányzatok Szennyvíztisztító telepek üzemeltetői


2013.-ig

Települési szennyvíziszap

7.5 Az önkormányzat felelősségi körében keletkező építési és bontási hulladékok cselekvési programja Cselekvési program hulladék-típusonként

Felelős

Érintettek köre

Határidő



2014.-ig

Inert hulladékok

Inert hulladéklerakó telep kiépítése



Cselekvési program hulladék-típusonként

Felelős

Érintettek köre

Határidő

Hulladékszegény technológiák, termékek bevezetése, pl. termékek csomagolásának minimalizálása

Gazdasági szervezetek



Veszélyes anyag korlátozások betartása, alapanyag felhasználás tervezése.






Termelési hulladék

Visszavételi és újrahasználati rendszerek, javító-hálózatok kialakítása és működtetése.


A gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékok lakossági begyűjtő rendszerének fejlesztése (csomagolóanyag, elemakkumulátor, elektronikai hulladék).

Gazdasági szervezetek önkormányzatok



A termelésből származó hulladékok elkülönített kezelésének megoldása, nem terhelve ezekkel a települési közszolgáltatás keretében üzemeltetett hulladéklerakókat.


Közszolgáltatók


Gondoskodni arról, hogy termelésből származó hulladékok ne kerülhessenek a lakosságival azonos (vagy enyhébb) feltételekkel a közszolgáltatást ellátó települési hulladéklerakóba.

Önkormányzatok Közszolgáltató





7.6 A hulladékhasznosítási-, és ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása Kormányzat: • A települési hulladékkezelés szabályozása a szelektív gyűjtés és a biohulladék-kezelés erősítése érdekében (pl. a komposztok minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és az érdekeltségi rendszer kidolgozása a felhasználás növelésére). • A hulladékhasznosítást elősegítő fejlesztések támogatása. • A lakosság tájékoztatása és oktatása a szelektív gyűjtés és hasznosítás elterjesztése érdekében. • A szelektív gyűjtési és komposztáló rendszerek működésének támogatása. • Az anyagában nem hasznosuló, magas fűtőértékű összetevők, illetve a maradék hulladék energetikai hasznosításának elősegítése. • Az államigazgatási intézményekben a szelektív hulladékgyűjtési lehetőségek bővítése. Önkormányzatok: • A szelektív gyűjtés rendszerének kiépítése, bővítése. • A biohulladék elkülönített kezelésének megoldása (komposztáló és biogáz üzemek létesítése). Gazdálkodó szervezetek: • A szelektíven gyűjtött lakossági hulladék átvétele, feldolgozása. • A gyártói felelősség körébe tartozó hulladékok átvételi rendszerének (hulladékudvar) kialakítása, bővítése és működtetése az önkormányzatokkal és a közszolgáltatókkal, illetve a kereskedelemmel együttműködve. Lakosság: • Tudatos vásárlói magatartás, környezettudatos életmód megvalósítása. • A szelektív gyűjtési rendszerek igénybevétele. 7.7. A környezetvédelmileg nem megfelelő lezárt és illegális hulladéklerakók illetve hulladék lerakatok rekultiválásának és felszámolásának a feladatai 7.7.1. Települési szilárdhulladék lerakók Az illegális lerakások felszámolását megelőzően gondoskodni kell a területek környezeti állapotának a felméréséről, hogy a területek állapotáról pontos információkkal rendelkezzünk. A vizsgálatok eredményei alapján meg lehet határozni a veszélyeztetettség mértékét, ami meghatározza a helyreállítás műszaki tartalmát. Az illegális lerakók veszélyeztető hatásai nemcsak a felhalmozott hulladékok mennyiségétől és toxicitásától függenek, hanem a helyszíni adottságok is jelentősen befolyásolják azt. __________________________________________________________________________________________ 53 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


7.8. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításának eszközei A feladatok végrehajtásához külső forrásokat kell igénybe venni, mivel a települések az esetek többségében nem rendelkezik megfelelő mértékű saját forrással. A forrásokat pályázatok útján lehet a jövőben megszerezni. Új Széchenyi Terv Magyarország 2007. és 2013. között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Az Új Széchenyi Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) a 2007-2013 közötti Európai Uniós költségvetési tervezési időszakra vonatkozó Új Széchenyi Terv (ÚMFT) „a környezet fenntartható használata” horizontális céljának végrehajtását szolgáló operatív program. A KEOP 2007-2013 időszakot átfogó prioritásai a következők:                  

Egészséges, tiszta települések Hulladékgazdálkodás Ivóvízellátás Szennyvízkezelés Vizeink jó kezelése Vízbázisvédelem Árvíz-védelem Hulladéklerakók rekultivációja Természeti értékeink jó kezelése Természeti értékek védelme Élőhely megőrzés Erdei iskola hálózat A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Hatékony energia-felhasználás prioritási tengely Fenntartható életmód és fogyasztás Fenntartható fogyasztás E-környezetvédelem Projektelkészítés és finanszírozás



A Környezet és Energia Operatív Program végrehajtására 2007. és 2013. között mintegy 4,2 milliárd euró uniós forrás (a teljes összeg közel 19 %-a) áll rendelkezésre. A Hulladékgazdálkodási terv végrehajtása szempontjából kisebb súllyal szóba jöhetnek még az Új Széchenyi Terv gazdaságfejlesztési (megújuló energia beruházások), és agrárfejlesztési (biomassza előállítás) komponensei is. Mindegyik operatív program esetében az uniós hozzájárulás saját forrással (önerővel) egészül ki. Egyéb uniós finanszírozási programok Az Európai Unió Környezetvédelmi Politikája végrehajtásának eszköze 2007. és 2013. között a „LIFE +” Program. A program által támogatható célok az alábbiak:   

Természetvédelem és biodiverzitás megőrzése, Környezetvédelmi politika és irányítás, Információ és kommunikáció.

A hétéves időszakra a program teljes költségvetése 2,1 milliárd euró. Megújuló energiák hasznosításának támogatására hozták létre az „Intelligent Energy for Europe” programot, amely a korábbi „SAVE”, „ALTENER” és „STEER” kezdeményezések összeolvasztásával jött létre. A program céljai: • Energia hatékonyság és az energiaforrások ésszerű használatának elősegítése, • Új és megújuló energiaforrások felhasználásának, illetve az energiaforrások diverzifikációjának támogatása, • Az energia hatékonyság, illetve új és megújuló energiaforrások felhasználásának szélesítése a közlekedési ágazatban. Az egyik fontos cél, hogy a gyerekek már iskolás korukban megismerkedjenek a megújuló energiaforrásokkal. 2008-ban a program finanszírozására 70,4 millió euró állt rendelkezésre. Környezetvédelmi innováció támogatására források állnak rendelkezésre az EU 7-es Kutatási Keretprogramjában. A programról és megvalósításokról folyamatosan frissülő híreket olvashatunk a program hivatalos honlapján: http://ec.europa.eu/energy/intelligent/ A Keretprogram prioritásai: • Klímaváltozás, környezetszennyezés és környezeti kockázatok, • Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, • Környezetvédelmi technológiák, Egyéb források • A környezetvédelmi dologi kiadásokra (tanulmánytervek készíttetése, mérések, állapotfelmérések, környezeti és környezet-egészségügyi adatok nyilvántartása, informatikai háttér biztosítása stb.), mint szakfeladatra, évente külön költségvetési keretet kell meghatározni. • A környezetvédelmi célú fejlesztésekre, nagy beruházásokra évente külön fejlesztési keretet szükséges biztosítani, mely a programból fakadóan prioritási sorrendben finanszírozza a legégetőbb környezetvédelmi beruházásokat. __________________________________________________________________________________________ 55 Felülvizsgálta: Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete 2011. április


• Önkormányzati Környezetvédelmi Alapokat kell létrehozni. • Negyedik pénzügyi forrásként megfontolandó környezetvédelmi alapítvány(ok) létrehozása, melyhez a magánszemélyek a személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásával járulhatnak hozzá. • Fontos a hazai és nemzetközi környezetvédelmi célú pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése (pl.: EGT, .Norvég Finanszírozási mechanizmus) A pályázati támogatások igénybevehetősége érdekében a szükséges önrész biztosításával számolni kell. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik alapvető feltétele volt, hogy a tervezési és finanszírozási rendszert az EU szabályoknak megfelelően kell kialakítani, oly módon, hogy az megfeleljen az EU társfinanszírozást nyújtó strukturális és kohéziós alapok által megszabott követelményeknek is. A tervekk finanszírozásának főbb típusai a következők: • Nemzetközi (EU) és hazai pályázati úton finanszírozott beruházások (EU Strukturális lapok, Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések). • Költségvetési beruházások. • Állami célelőirányzatokból pályázati úton finanszírozott beruházások. • Regionális és megyei pályázati úton finanszírozott beruházások. • Gazdálkodó szervezetek által finanszírozott beruházások. • Önkormányzatok által finanszírozott beruházások. • Lakosság által finanszírozott beruházások.

Bélapátfalva, 2011. április.21


BÉLAPÁTFALVAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA

Recommend Documents