Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása

Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása

Környezetvédelmi program felülvizsgálata 2010-2016

Készítette: Tamasi-Deli Liliána és Kiss-Lacza Linda és Csákvári Dániel 2010. november

TARTALOMJEGYZÉK Előszó .............................................................................................................................................. 3 A TÉRSÉG ÉS KÖRNYEZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE .................................. 4

1.

1.1.

A Térség határai .............................................................................................................. 4

1.2.

A térség területe, népsűrűségi adatai ............................................................................... 4

1.3.

Gazdaságföldrajz ............................................................................................................. 6

1.4.

Infrastruktúra, közigazgatás .......................................................................................... 10

KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA .............................................................................. 14

2.

2.1.

Levegő ........................................................................................................................... 14

2.2.

Vizek ............................................................................................................................. 16

2.3.

Földtani, talaj adottságok, területhasználatok ............................................................... 19

TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA .................................................. 23

3.

3.1.

A települési környezet ................................................................................................... 23

3.2.

Épített környezet ........................................................................................................... 30

3.3.

Település szerkezetet érintő változások ........................................................................ 39

TERMÉSZETVÉDELEM ..................................................................................................... 41

4.

4.1.

Védett területek, objektumok ........................................................................................ 41

ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK ....................................................................... 43

5.

5.1.

Hulladék ........................................................................................................................ 43

5.2.

Zaj és rezgés elleni védelem, sugárzó létesítmények .................................................... 47

5.3.

Környezetbiztonság ....................................................................................................... 49

6.

SWOT ANALÍZIS ................................................................................................................ 51

7.

KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS CÉLÁLLAPOTOK ................................................ 52

8.

A CÉLOK ÉS CÉLÁLLAPOTOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN TEENDŐ FŐBB

INTÉZKEDÉSEK ......................................................................................................................... 54 9.

A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSI, ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI

ESZKÖZEI .................................................................................................................................... 58 10.

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE ......................................................................................... 61

11.

TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE ...................................................................... 62

2

Előszó Az 1995. évi LIII. Környezetvédelmi Törvény 46. §-a előírja, hogy a településeknek környezetvédelmi programot kell kidolgozniuk. A települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek, ezért döntött úgy a Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása, hogy közös programot dolgoz ki. Egy ilyen program megléte feltétele annak,

hogy

a

legkülönbözőbb

környezetvédelmi

területeken

pályázhassanak

az

önkormányzatok, de ennek sokkal fontosabb, hogy a települések ismerjék saját környezeti értékeiket, környezetvédelmi helyzetüket, rendelkezzenek olyan programmal mely a helyzet javítását, vagy legalábbis megtartását eredményezi. A természet- és környezet védelmére különösen igaz az a ma már közhelynek tűnő igazság „minden mindennel összefügg". Ezen összefüggések feltárásához nagy segítséget nyújtottak a kistérség Polgármesterei, Jegyzői, a Heves Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Irodája személyes egyeztetések, helyszíni bejárások, rendelkezésre álló dokumentumok átadásával és nem utolsó sorban kérdőívek kitöltésével. A tanulmány alapjául a települési önkormányzatoknak kiküldött kérdőívek szolgálnak, melyeket mellékletként csatoltunk. A kistérség közös érdeke, hogy a települések mindegyikén élhető környezeti állapotok uralkodjanak, és ehhez igyekszik minden önkormányzat az adott lehetőségeket kihasználni. Az anyagi lehetőségek sajnos nagyon korlátozottak, de a közfoglalkoztatás keretein belül sikerül a köztisztaságot biztosítani. Alternatív energiák hasznosítása is egyre inkább előtérbe kerül az önkormányzati hivatalok fenntartásakor, mint például napenergia, szélenergia hasznosítása az áram és fűtés biztosítása céljából.

Reméljük, hogy a program hozzájárul a kistérség egészséges, és környezetkímélő magatartásának kialakulásához, illetve megőrzéséhez.

3

1. A TÉRSÉG ÉS KÖRNYEZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 1.1. A Térség határai A Bélapátfalvai kistérség Heves megye Észak-keleti felében helyezkedik el, az ÉszakMagyarországi Régióhoz, mint nagy egységhez tartozva. Délről az Egri kistérség, Nyugatról Pétervásárai kistérség, Északról és Észak-keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja. 1.2. A térség területe, népsűrűségi adatai A Térséget 13 település alkotja. Területe 26 003 hektár, lakossága 13 046 fő (2010. Január). Lakosságszám (fő) 1 Balaton 1 165 2 Bátor 407 3 Bekölce 721 4 Bélapátfalva 3 275 5 Bükkszentmárton 345 6 Egerbocs 601 7 Egercsehi 1 489 8 Hevesaranyos 689 9 Mikófalva 764 10 Mónosbél 406 11 Nagyvisnyó 1 004 12 Szilvásvárad 1 714 13 Szúcs 466 Összesen 13 046 1. Táblázat: A kistérség lakossága 2010

Ssz.

Település

A kistérség területének aránya 7,15 % a megye területéhez (3 637,41 km2), lakosságának aránya 4,2 % a megye lakosságához viszonyítva. Heves megye összlakossága 2010. január 1.i adatok alapján 311 454 fő, mely 121 település lakosaiból tevődik össze. Arányait tekintve 9 db város található a megyei jogú várossal együtt, a fennmaradó 112 település jogállását tekintve község, nagyközség.

A kistérségben egy darab város található, mely betölti a

kistérségi központ funkcióit, jogállását tekintve a többi 12 település község, nagyközség. A bélapátfalvai kistérség lakosságszáma egész Heves megyéhez viszonyítva Forrás: KSH 2010. január 1. adatok

13046 fő; 4%

Heves megye

311454 fő; 96%

Bélapátfalvai Kistérség

1. ábra: A kistérség és a megye lakosságának aránya

4

A Térség lakosainak száma, ha csekély mértékben is, de csökken. 2006-hoz képest 415 fő lakossal csökkent pl. a létszám. A Térség átlagos népsűrűsége 54,93 fő / km2 . A nagyobb népsűrűséggel jellemezhető Egercsehi, Bélapátfalva és Balaton területe, míg jelentősen alacsonyabb a népsűrűség Bátor, Mónosbél és Nagyvisnyó területén. A két település csoport között megközelítőleg 9,26:1-hez a népsűrűség arány, míg a többi település a középmezőnyben helyezkedik el. (Tájékoztatásul: Bélapátfalva: 89,4 fő / km2; Egercsehi: 143,31 fő / km2; Szilvásvárad: 45,31 fő / km2; Mónosbél: 29,46 fő / km2). A népsűrűségi adatok alapján a Térség minden települése vidéknek minősül. A kistérség lakónépesség szerinti megoszlása az alábbi diagrammon látható: Települések megoszlása lakosságszám alapján Forrás: KSH 2010. január 1.-i adatok

8% 31% 30%

31%

2000-5000 fő között

1000-2000 fő között

500-1000 fő között

500 fő lakos alatt

2. ábra: Települések lakosság szerinti megoszlása A Térség demográfiai folyamataira a 15 év alattiak arányának erős csökkenése és a lakosság felgyorsuló elöregedése a jellemző. A Térség munkaképes lakosságának jelentős része korábban az Ózdi iparvidék (OKÜ, Borsodnádasdi lemezgyár) üzemeiben, illetve a szénbányászatban dolgozott. A Cementgyár bezárásával tovább csökkent a munkalehetőség. Többségében jelenleg Egerbe járnak be dolgozni. Az alábbi táblázatban a kistérség településeinek korcsoportos lakosság-megoszlása látható, melyből egyértelműen kitűnik, hogy a lakosság nagyjából 60%-a a munkaképes korosztályhoz tartozik, a nyugdíjas korcsoport aránya viszont magasabb, mint a 18 év alattiaké. Ebből a szakirodalom alapján az következik, hogy elöregedő népességről van szó.

5

18 39 17 32 66 101 38 71 593 1 049 272 422 1 004 1 714

Összesen

12 8 36 23 237 90 406

Szúcs

23 13 51 48 426 203 764

Szilvásvárad

Mónosbél

19 20 72 49 380 149 689

Nagyvisnyó

Mikófalva

Egercsehi

Egerbocs

11 11 36 12 13 45 23 43 133 17 28 53 195 344 861 87 162 361 345 601 1 489

Hevesaranyos

12 69 12 90 53 214 9 151 405 2 039 230 712 721 3 275

Bükkszentmárton

Balaton 30 26 76 56 662 315 1 165

Bélapátfalva

Bátor 10 10 21 13 232 121 407

Bekölce

Korosztály szerinti megoszlás 0-2 év 3-5 év 6-13 év 14-17 év 18-60 év 60 év felett Összesen

21 27 50 33 271 64 466

311 325 939 589 7 694 3 188 13 046

Kistérség összesen 13 046 fő 2. Táblázat: Korcsoportos lakosságmegoszlás a kistérségben 2010.

1.3. Gazdaságföldrajz Az elkészült tanulmányok, szakmai anyagok többsége három jól elkülöníthető földrajzi kistájról ismertet: 

Észak-Bükki: Bélapátfalva, Nagyvisnyó, Szilvásvárad



Ózd-Egercsehi medence: Balaton, Bátor, Bükkszentmárton, Egerbocs, Egercsehi, Hevesaranyos, Mikófalva, Mónosbél, Szúcs



Pétervásárai dombság: Bekölce

Észak-Bükki kistáj   

Bélapátfalva Nagyvisnyó Szilvásvárad

Domborzati adatok: Területe: 117 km2. Ehhez a kistájhoz a kistérség településeinek 64,7 %-a

tartozik.

Tengerszint feletti magassága 222-920 m között változik, tulajdonképpen hegyláb felszín, középhegységi helyzetű, völgyekkel erősen tagolt. A völgyközi hátakra tagolódó kistáj leggyakoribb karsztjelensége az édesvízi mészkő kiválás.

6

Földtani adottságok: Felépítése nagyon változatos. A nem-karsztos környezetben mozaikszerűen helyezkednek el a karbonátos térszínek. A középső és Ny-i részen agyagpala, homokkő és mészkő található, míg a K-i részeket főként az agyagpala és a mészkő uralja. A kőzetpusztulás különösen jellemző az ÉK-DNy-i szerkezeti irány mentén. Az ásványi nyersanyagok közül kiemelkedik a bélapátfalvai cementipari mészkő, márga és agyag, valamint a falazó homok. Éghajlat: Mérsékelten hűvös – mérsékelten nedves éghajlatú kistáj. Az évi napfénytartam 1900 óra alatt marad, a nyár napos óráinak száma 730 körüli, a téli időszaké kb. 170 óra. Az évi középhőmérséklet sokévi átlaga 8,0 – 8,5 °C, a tenyészidőszaké pedig 15,5 °C körül alakul. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 30,0 °C körüli, ill. –16,0 és –16,5 °C között alakul. Az évi csapadékmennyiség átlagosan 750 mm körüli, ebből kb. 450 mm a tenyészidőszakban hullik. A hótakarós napok átlagos száma 70 körül van, az átlagos maximális hó vastagság 25cm. Az átlagos szélsebesség 2,5 – 3,0 m/s, leggyakoribbak a Ny-i, DNy-i szelek. Mezőgazdaság: Ez a kistáj a forrásvidéke a hegység lábánál fakadó patakoknak: Bán, Tardona, Nyögő, Harica, melyek a Sajóba torkolnak. Jellegzetes mezőgazdasági kultúrák: rozs 2,0 t/ ha, tavaszi árpa 1,5 t/ ha, silókukorica 10-20 t/ ha és vörös here 2,0- 4,5 t/ha. A települések közúton jól megközelíthetőek, a magyarországi és részben a külföldi üdülési valamint kiránduló turizmus célterület, már csak azért is, mert vendégfogadó infrastruktúrája jól kiépített. A terület egy jelentős része az 1976-ban alapított Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik és Szalajka vízesés, valamint az Istállóskői barlang a pisztrángos tó nagy turisztikai vonzerővel rendelkezik. Kulturális és műemléki védettségű a bélapátfalvai ciszteri templom, melyet időről - időre őriznek meg a település az éghajlati és környezeti behatásoktól.

7

Ózd – Egercsehi - medence         

Balaton Bátor Bükkszentmárton Egerbocs Egercsehi Hevesaranyos Mikófalva Mónosbél Szúcs

Domborzati adatok: Területe: 50,11 km2 Ehhez a kistájhoz a kistérség településeinek 27,7 %-a tartozik. A kistáj 174 és 440 m közötti tsz f-i magasságú medencedombság a Bükk Ény-i peremén, alacsony és közepes magasságú dombságok alkotják. A medence átlagos magassága 300 m. Földtani adottságok: A felszínen, ill. a felszín közelében a miocén képződmények uralkodóak. Az alsómiocént homok, homokkő, agyag; barnakőszéntelepek és slír, valamint riolittufa találhatók itt. A KDK-i peremen triász mészkő sasbérceken húzódik a kistáj határa. A kistáj a pannónban hegylábfelszíni helyzetbe került. Különböző hegy-, lejtőcsuszamlások, suvadások ma is jellemzőek a felszín arculatára. Hasznosítható ásványi nyersanyagai közül kiemelkedik a balatoni és a környékbeli bélapátfalvai falazó homok. Éghajlat: Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, de az É-i futású völgyekben és a magasabb fekvésű katlanokban hűvös-mérsékelten száraz az éghajlat. Az évi napfényes órák száma 1850 körüli; nyáron általában 750 órán át, télen 170-180 órát süt a Nap. Az évi középhőmérséklet 8,2-8,5 °C, a vegetációs időszaké 15,1-15,5°C. Az abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 32,6 °C, a minimumoké É-on -19,0 °C, Den -17,0 °C. Az évi csapadékösszeg 630-650 mm, a tenyészidőszaké 380-390 mm. Átlagosan évente 45 körüli a hótakarós napok száma, az átlagos maximális hó vastagság 22 cm körüli. Uralkodó szélirány a Ny-i és az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2 m/s körüli. A D-i részeket erdők fedik; az éghajlata kevésbé hőigényes mezőgazdasági kultúráknak kedvez.

Mezőgazdaság: A területet elsősorban erdőgazdálkodás jellemzi, mezőgazdasági hasznosítás céljából termelt növények hozamai: tavaszi árpa: 1,5 - 2,0 t/ ha, kukorica 2,5 - 3,0 t/ha, silókukorica 14,0- 18,0 t/ ha, végül málna 1,0 -2,0 t/ha.

Pétervásárai – dombság 

Bekölce

Domborzati adatok: Területe: 13,7 km2 Ezen kistájhoz a kistérség településeinek 7,5 % -a tartozik. A kistáj 150 és 541 m közötti tsz f-i magasságú, többnyire DNy-i lejtésirányú hegyközi dombság. Felszínének kb. 80%-a 300-500 m magas tagolt dombsági, kb. 20%-a medencedombsági domborzattípusba tartozik. Földtani adottságok: A kistáj jellemző szerkezeti iránya ÉÉK-DDNy-i, amely az É-i és Ny-i részeken ÉK-DNy-i irányúvá válik. A Darnó-vonaltól Ny-ÉNy-ra főként oligocén képződmények találhatók a felszín közelében (homok, homokkő, agyagmárga); bennük mozaikszerűen középső- és felsőmiocén üledékes kőzetek foltjai, Ny-on pliocén bazaltláva és tufafoltok helyezkednek el. A fő szerkezeti vonaltól K-re eső felszínt alsó és középső miocén tengeri és vulkáni képződmények fedik. A Darnó-vonal mentén ezek a fiatalabb képződmények rátolódtak az oligocénre és helyenként ma már meddő szénhidrogén csapdákat, boltozatokat alakítottak ki (Fedémes).

9

Éghajlat: A magasabban fekvő részeken (Ökör-hegy) hűvös-mérsékelten száraz, de általában rnérsékelten hűvös - mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. Évi 1850 óra körüli napsütés a valószínű; ebből a nyíri napfénytartam 750 óra, a téli 170180 óra. A magasabb pontokon a téli napfényes órák száma eléri a 190-et. Az évi középhőmérséklet 8,3-8,5 °C, a nyári félévé 15,2-15,5 °C. A nyári abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 32,5-32,7 °C, a téli minimumoké É-on igen alacsony, -20,0 °C körüli, D-en -16,5 °C. Évente 600-640 mm csapadékkal számolhatunk; a tenyészidőszakban 360-390 mm valószínű. Az évi 45-50 hótakarós nap mellett az átlagos maximális hó vastagság 22-24 cm. Legvalószínűbb szélirányok a Ny-i és az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2 m/s körüli. A D-i és az É-i részeket erdők borítják; a megművelhető területeken az éghajlat a mezőgazdasági kultúráknak kedvez. Mezőgazdaság: A mezőgazdaságilag hasznosított területek növényei: búza: 1,5 - 2,0 t/ha, őszi és tavaszi árpa: 1,5-2,0 t / ha, burgonya: 10,0-15,0 t/ ha, alma: 3,0 -6,0 t/ha.

1.4. Infrastruktúra, közigazgatás A Térség központja Bélapátfalva, mely a szolgáltatások tekintetében vonzó a környéken élőknek. A Térség minden települése rendelkezik az alábbi infrastruktúrával: -

vízellátás

-

szennyvízelvezetés

-

elektromos áram

-

telefonhálózat (vezetékes és mobil)

-

szélessávú internet elérhetőség (GVOP pályázat révén)

-

kábel tv

-

gázellátás

-

közút.

Közüzemi hálózatok hossza

Balaton

Forrás: 2008. KSH TStar

30

26

Bátor Bekölce

26

Bélapátfalva

25

Bükkszentmárton

20

20

17 15 12

Egercsehi 11

11

9

8 6

7

5

7

6

5 3

Egerbocs

13

12

5

Km

16

1414

15 10

17

6

6

8

7 7 7

4

9

Hevesaranyos Mikófalva

6 6 4

1

10

2

3

2

Mónosbél Nagyvisnyó

0 Gázcsőhálózat

Ivóvízvezeték-hálózat

Típus

Szilvásvárad

Szennyvízcsatornahálózat

Szúcs

3. Táblázat: Közüzemi hálózatok hossza a kistérség településein

Mónosbél, Bélapátfalva, Szilvásvárad kivételével a vasút nem érinti a településeket, azonban a 2009-es vasúti szárnyvonal bezárások érintették s kistérség közlekedését is, ugyanis a Nagyvisnyóig közlekedő járatokat megszűntették. Mind a 13 település önálló önkormányzattal és Polgármesteri Hivatallal rendelkezik. A polgárok ügyeinek egy jelentős része helyben elintézhető.

Építésügy tekintetében: Bélapátfalva Város Polgármesteri Hivatal I. fokú Építésügyi hatóságához tartozik: -

Bélapátfalva

-

Mikófalva

-

Bükkszentmárton

-

Mónosbél

-

Hevesaranyos

-

Nagyvisnyó

-

Szilvásvárad

Eger Megyei Jogú Város Építésügyi hatóságához tartozik: -

Balaton

-

Bekölce

-

Egercsehi

-

Bátor

-

Egerbocs

-

Szúcs

Kistérségi rendőrőrs működik, melynek illetékessége kiterjed mind a 13 településre, 11 rendőr teljesít szolgálatot 3 szolgálati gépjármű segítségével. A rendőrök települési megoszlása az alábbiak szerint valósul meg: Bélapátfalva, Mónosbél: 5 fő; Egercsehi, Szúcs, Bekölce: 1 fő; Egerbocs, Hevesaranyos, Bátor: 1 fő; Szilvásvárad, Nagyvisnyó: 2 fő; Bükkszentmárton, Mikófalva: 1 fő; Balaton: 1 fő.

11

Kistérségi rendőrörs személyi állományának települések szerinti megoszlása 2010. 2 1 1 1

1 5 Balaton

Bátor, Egerbocs, Hevesaranyos

Bekölce, Egercsehi, Szúcs

Bélapátfalva,Mónosbél

Bükkszentmárton, Mikófalva

Nagyvisnyó, Szilvásvárad

3. ábra: A kistérség rendőreinek települések szerinti megoszlása

150 éve működik az Önkéntes Tűzoltó Egyesület Bélapátfalván, 2004-től köztestületi formában. 9 fő alkalmazott lát el szolgálatot, műszakonként 1 fő híradó ügyeletes valamint 4 fő tűzoltó dolgozik. 4 db jármű (átlagéletkoruk 20 év felett) áll rendelkezésre, melyet a kistérségben használnak ellátási körzetükben, mely 20 km. 24 órás ügyeletet látnak el, modern híradós pult segítségével. Működésük önkormányzati támogatásból, illetve minisztériumi finanszírozásból valósul meg.

Polgárőrség a kistérség jelentős részén működik: Balaton, Bekölce, Bélapátfalva, Egercsehi, Hevesaranyos, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvisnyó és Szilvásvárad. Jelentős számban Bekölcén, Bélapátfalván, Egercsehiben és Szilvásváradon vannak civil szerveződések. A szolgáltatott adatok alapján Bekölcén, Bélapátfalván, Egercsehiben és Hevesaranyoson van a legtöbb civil önszerveződés.

4. ábra: Társadalmi szervezetek a kistérség településein

Környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontból a Térség a miskolci székhelyű: Észak - Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséghez (ÉKÖFE) és az Észak Magyarországi Vízügyi Igazgatósághoz tartozik.

Társadalmi szervezetek a kistérség településein 5 4 db

3 2

2

2

2

2

2

Sz ú

cs

ra d lv ás vá

Sz i

vis ny ó ag y

N

os

ikó fa lva M

ar an y

se hi

ev es

s

H

Eg er c

va

Eg er bo c

ap át fa l

Bé l

Bá to r

Ba l

at on

1

A kistérségi központ, Bélapátfalva számos szolgáltatást nyújt a környezetében elhelyezkedő településeknek, mint például okmányirodai szolgáltatás, gyámhivatal. Az okmányirodai szolgáltatás speciálisan a kistérségre vonatkoztatott tevékenységei: -

népesség nyilvántartási és anyakönyvi feladatok ellátása,

-

kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos ügyintézés,

-

jogszabályban meghatározott hivatalból indult ügyek,

-

gépjárműadó adatállományok átadása a települési adóhatóságnak.

-

egyéb, az ország egészére kiterjedő illetékességei: o egyéni vállalkozói igazolvány ügyintézés, o állandó és ideiglenes személyazonosító igazolvány és lakcímkártya ügyintézés, o gépjármű nyilvántartással kapcsolatos ügyintézés az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt kivételekkel, o vezetői engedély ügyintézés, o úti okmányokkal kapcsolatos ügyintézés, o a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatok ellátása.

13

2. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA

2.1. Levegő A környezeti levegő minősége A környezeti levegő minősége szempontjából korábban meghatározó volt a Cementgyár és a mészmű tevékenysége. Mind az üzemek mind a hozzájuk tartozó nyersanyagszállítás jelentős porterheléssel járt, azonban a cementgyártás megszűnésével ez a környezeti terhelés megszűnt, a levegő minősége jelentősen javult. Jelenleg jelentős ipari tevékenység nincs a Térségben. A települések mindegyike vezetékes gázzal ellátott így a téli fűtési szezon csak kisebb mértékű érezhető szennyezést jelent. A helyi - elsősorban mezőgazdasági -eredetű égetések, valamint egyes tevékenységek esetenként kismértékű bűzként jelentkező légszennyezéssel járhatnak, (pl. állattartás, berothadt szennyvízgyűjtők stb.) Közlekedési eredetű légszennyezés sem kritikus mértékű, de Bélapátfalva területén - korábban különösen a cement szállítójárművek miatt esetenként észlelhető mértékű volt. Imissziós mérőállomás nincs a Térségben és mért emissziós források sincsenek. Nem követünk el nagy hibát, ha a Bükki Nemzeti Park területét korábban is kiemelten védettnek, míg az egyéb területeket a korábbi védett I.-hez viszonyítjuk. Ezek ismeretében is kijelenthető, hogy igen csekély a helyi légszennyező anyag kibocsátás (emisszió). A sajnos, tapasztalható erdőpusztulás, a talaj savasodás viszont már igen jelentős "földi méretű", főleg idegen eredetű szennyezésre utal. A 14/2001 (V.9.) KÖM EüM - FVM megadja az egészségügyi határértékeket, melyek közül a Térségben számításba jöhetnek (24 órás határértékeket emeltük ki): 1. Kéndioxid 2. Nitrogéndioxidok 3. Szén-monoxid 4. Ólom 5. Szálló por 6. Benzin 7. Nitro tolul 8. Xilol 9. Petróleum lO.Toluol 11 .Ammónia

125 150 5000 0,3 50 1500 20 60 300 200 100

4. Táblázat: Egészségügyi határértékek

mikrogramm/ m3 mikrogramm/ m3 mikrogramm/ m3 mikrogramm/m3 mikrogramm/ m3 mikrogramm/ m3 mikrogramm/ m3 mikrogramm/ m3 mikrogramm/ m3 mikrogramm/ m3 mikrogramm/ m3

, Ezek közül 1, 2, 3, 5, a fűtés velejárói lehetnek, közlekedési eredetű lehet: 2, 3, 4, 6. Ipari, szolgáltatóipari eredetű lehető, 7, 8, 9, 10 (fényező üzem, festő lakkozó műhely, alkatrészmosó)

Szerves,

anaerob

rothadás

(trágya,

szennyvízgyűjtő,

kommunális

hulladéklerakó)eredetű lehet: 11. Ökológiai határértékként a rendelet az alábbiakat adja meg (éves határértékként): Kéndioxid Nitrogéndioxid Ammónia

20 30 8

mikrogramm / m3 mikrogramm / m3 mikrogramm / m3

Ezt az imissziós ökológiai határérték alatti szennyezettség szintet kell biztosítani a Bükki Nemzeti Park területén, illetve felszínalatti vízbázisok, un. "B" hidrogeológiai védőterület. A légszennyező források kibocsátása A Térségben nincs olyan légszennyező forrás mely hozzájárulása révén, veszélyeztetné az egészségügyi és ökológiai határértékeket (a felsorolt tevékenységek megfelelnek a a 10/2001. (IV.19.) KöM rendeletnek). A rendelet szerint fontosabb technológiai kibocsátási határértékek (ez alatt az egyes pontforrások értendők): A fentiek közül különösen egyes telephelyek engedélyezésekor, amikor lakkozás, fényezés, festés merül fel, kell az engedélyezésnél figyelmet fordítani.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Kéndioxid Nitrogén oxidok Szén - monoxid Ammónia Nitro tolul Xilol Toluol

kg/h 5,0 5,0 5,0 5,0 0,1 2 2

mg/m 500 500 500 20 20 100 100

5. Táblázat: Általános technológiai kibocsátási határértékek Lényegében jelenleg a Térség levegőminőségi állapota jónak, kedvezőnek, mondható. Törekedni kell ennek az állapotnak a fenntartására. A települések egy részén még vannak földutak, melyek porszennyezést eredményeznek. Ennek kihatása elsősorban a településre és az út közvetlen környezetére van.

15

Az eseti bűz, téli fűtési szezon, közlekedési eredetű légszennyezésről a 2.1 pontban tettünk említést. Megjegyezzük, hogy az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség felé kötelező önkéntes pontforrás bejelentés és légszennyező anyag kibocsátás éves bevallása még messze nem általános. Erre általában csak új telephelyek, vagy telephely engedélyezési eljárások során kerül sor. Ezért - a hiányos adatok miatt - meg sem kíséreltük az egyes emissziós értékek megadását a Térségből.

2.2. Vizek Felszíni vizek A Térség két patak vízgyűjtőterületén fekszik. Nagyvisnyó és Szilvásvárad a Szalajka (v. Szilvás) majd Bán patak vízgyűjtőjén terül el, mely patak táplálja a Lázbérci víztározót, mely jelentős mennyiségű ivóvízzel látja el a térséget és Borsod megye településeit. A többi település az Eger patak vízgyűjtő területe mely patak később más patakokkal egyesülve a Tisza tóba torkolódik. A Térség sajátos helyzetét az adja, hogy a felszíni vízfolyások nem más térségből érkeznek. így jelentős a karsztforrások száma is. Ez a tény, hogy a vízfolyások eredete is a térségben van, megkönnyíti a jó vízminőség biztosítását, hiszen a térség gazdája is a területnek. A három patak (Szilvás, Bán, Eger) vízhozama alacsony. Az Eger patak jellemző vízhozama Almárnál: Qaug 80 % = 0,008 m3/s KöQ = 0,193 m3/s. A vízfolyások jó vízminőségének szükségessége mellet szól még az is, hogy az Eger patak völgye Andornaktálya és Maklár környezetében leieméit vízbázis forrás, ahonnan Eger számára is biztosítanak ivóvizet. A patakok vízminőségi állapota megfelelő. Nagyobb állóvizek nincsenek a Térség területén. A bélapátfalvi Gyári tó vízminőségét veszélyezteti a tó mellett kialakult üdülő terület csatornázatlan nyaralói. A tó horgászati és pihenési célt szolgál a fürdés tilos. A Szalajka völgy tavai egyenletes vízhozamot biztosítanak a pisztrángos medencékhez illetve a pihenést, sétálási szolgálják.

A felszíni vizekkel kapcsolatos minőségi elvárásokat az Észak Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉVIZIG) 1997-ben készült Heves megyei szennyvíz elhelyezési koncepciójában az alábbiak szerint fogalmazta meg: A kiemeltem védendő, tápanyagokra érzékeny vizek nitrát- és foszforterhelését csökkenteni kell, ezeken a területeken a harmadik fokozatú (nitrogén és foszfor eltávolító) szennyvíztisztítás szükséges. Hosszú távú cél, hogy az élővizekbe jutó tápanyag terhelés a jelenlegi szint 20 %-a alá csökkenjen, a kibocsátott szennyvizek feltehető növekedése mellett is. El kell érni, hogy mérgező anyagokat tartalmazó szennyvizek ne jussanak a kommunális szennyvízbe. Az Eger patak teljes vízgyűjtőterületén a harmadik fokozatú szennyvíztisztítást kell biztosítani. Az Eger patak esetében a jelenlegi vízminőségi állapot: - oxigén háztartási mutatók: - tápanyag háztartási mutatók: - mikrobiológiai mutatók: - szerves és szervetlen mikro-szennyezők: - egyéb komponensek:

II-III. o. II-ÍII. o. 11-111. o. II. o. I-II. o.

Célállapotként Eger fölött tartósan a II. o. minőséget, illetve annak javítását kell biztosítani. A kitöltött kérdőívek alapján az alábbi táblázatban foglalható össze a kistérség településeinek felszíni vizeiről alkotott képe: Település Balaton

Megnevezés Eger-patak Nyugta-tó Aranyos-patak Bátor Laskó-patak Bekölce Bekölce-patak Bélapátfalva Gyári-tó Bükkszentmárton nincs Egerbocs Laskó-patak Egercsehi Eger-patak Hevesaranyos Aranyos-patak Eger-patak Mikófalva Recska-patak Szilvás-patak Nagyvölgypatak Nagyvisnyó Horgász tó Szilvásvárad Szalajka-patak Laskó-patak Szúcs Jóléti tó

Hasznosítás nem igen horgászat nem nem nem igen horgászat nem nem nem nem nem nem nem

Probléma nincs nincs nincs nincs nem nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

nem igen horgászat igen idegenforgalom nem igen horgászat

nincs nincs nincs vízminőség vízminőség

6. Táblázat: Felszíni vizek a kistérségben

17

A települések vízfolyásai közelében a kivitelezési munkálatok során be kell tartani a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyetetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékenek csökkenésével kapcsolatos eljárásról szólo 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet parti sávra vonatkozó rendelkezéseit. A parti sáv szélessége az állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6 méterig terjed. A Rendelet 3. § (3) pontja szerint „a parti sávban épületet, építményt csak kivételesen lehet elhelyezni”. Felszín alatti vizek A jelentős számú kasztforrás vízminősége megfelelő. Meg kell azonban említeni, hogy a mónosbéli ivóvíz hasznosítású források vizében az ÉRV adatai szerint lassan, de növekszik a nitrát tartalom. A talajvízre települt kutak vize sajnos itt is, mint szerte az országban, már nem ivóvíz minőségű. A karsztvíz esetében szerencsés helyzet, hogy a terület nagymértékben országos jelentőségű természetvédelmi érték, mely így kimarad az esetleg jelentős szennyezéssel járó gazdálkodási területekből. A bükki karsztvíz eredetének megfelelően magas Ca - Mg HCO3 tartalmú, kémiai, biológiai paraméterei kedvezőek. A tervezési terület a „felszín alatti vizek védelméről” szóló mód. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletéhez tartozóan a VITUKI által összeállított szennyeződés érzékenységi térkép alapján a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából jellemzően „érzékeny” területen helyezkedik el. „Fokozottan érzékeny” területeket érint Nagyvisnyó, Szilvásvárad, Bélapátfalva, Mónosbél, Mikófalva, Bátor és Hevesaranyos települések közigazgatási területe. A környezeti elemek minőségének megóvása érdekében, az érintett területeken csak olyan tevékenységek, illetve azokhoz tartozó létesítmények, építmények megvalósítása, üzemeltetése engedélyezett, amelyek ellenőrzött körülmények között működtetése, hosszú távon sem veszélyezteti a talaj, illetve a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának, továbbá az általános normatív emberi elvárásokon és valamennyi vonatkozó jogszabályban megfogalmazott környezeti célkitűzések teljesülését.

18

A felszín alatti vizek és talaj elszennyeződése szempontjából, a Térségre jellemző tevékenységekből adódóan az alábbiak jelentenek veszélyt: 1.

kommunális hulladék elhelyezés,

2.

csatornázatlan területek szennyvízgyűjtői, illemhelyei,

3.

állattartásból származó trágya,

4.

dögkutak,

5.

földalatti üzemanyag tartályok,

6.

kisebb szolgáltatók pl. autószervizek, autófényezők,

7.

közlekedésből származó szennyeződés.

A felsoroltakból 2,3,4 esetében foszfát, nitrát, ammónium, fertőző mikroorganizmus terheléssel lehet számolni. Az 1. esetben, ha nincs meg a megfelelő talaj és talajvíz védelem, szinte minden kioldódhat a hulladékból.

Az 5. esetben elsősorban olaj és olajszármazékok, míg a 6. esetben oldószerek, ólom, azbeszt, olaj és olajszármazékok jelenthetnek terhelést a környezetre. A 7. esetben az ólommentes benzin egyeduralmával szénhidrogén származékok, nitrogén oxidok, korom jelenthetnek veszélyt a talajra, talajvízre (és természetesen a légtérre).

2.3. Földtani, talaj adottságok, területhasználatok A Térséget a Bükk hegység kiemelkedése, valamint a hegység eltakart részeit fedő geológiai képződmények alkotják. A Bükk hegységre jellemző, hogy fennsíkot meredek mészkősziklák övezik. A terület karsztosodott, ezét a csapadék szinte teljes egészében beszivárog a kőzetbe. A Bükk fennsík előterében paleozoós kőzetek, a karbon kőzet agyagpala és homokkő képviseli. A domborzati viszonyoknak megfelelően alakultak ki az igen változatos képet mutatót termőtalajok, mely mező és erdőgazdálkodási hasznosításúak.

A Térség talaj szerkezete: 5-7 % lejtőhordalék 20-40 % Rammon-féle barna erdőtalaj 50-60 % agyagbemosódásos erdőtalaj

19

Föld hasznosítás A Térség adottságai a mezőgazdasági termelés számára nem kedvezőek. Ennek megfelelően a szántó területek arány kevés: 10 %. Jelentősebb a gyepterület, mely 21%-ot, az erdőterület 59 %,a belterület és a kivett területek aránya 8,8 %, míg a maradék csekély földterület szőlő és gyümölcsös. Kertművelésű ágat nem tartanak nyilván Mezőgazdasági termelés szempontjából a Térség csaknem egészében kedvezőtlen adottságú (A meglévő szántóterület 85% erősen kedvezőtlen adottságú), A kalászos gabona a szántó terület 45 %-át foglalja «1. A legnagyobb vetésterületet a zab adja. A szántóterület mindegy 20 %-án szálas takarmánynövényt, vörösherét, silókukoricát, lucernát stb. termesztenek.

Állattartás A jelenlegi állatállománynak csak 30 %-a korábbi állománynak. A szarvasmarha telepeket és a juhhodályok egy részét csirke és lúd tartására alakították át. Sertést szinte csak saját fogyasztásra tartanak. Nagyobb állattartó telepként működik a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság, mely a lipicai lóállomány genetikai fenntartását látja el. Az állattartás mára jelentős mértékben csökkent, az alább felsorolt települések esetében tájékoztatnak a kitöltött kérdőívek állattartásról.

Település

Tartott állatok fajtája

Balaton Bátor Bekölce Bélapátfalva Bükkszentmárton Egerbocs Egercsehi Hevesaranyos Mikófalva Mónosbél Nagyvisnyó Szilvásvárad Szúcs

Juh, szarvasmarha, ló Nincs adat Juh, kecske, ló Nincs adat Birka, ló Kecske Ló Nincs adat Juh Nincs adat Nincs adat Nincs adat Szarvasmarha

Tartásból származó trágya kezelése Szabad földön tartják Szabad földön tartják Nincs információ Szabad földön tartják Szabad földön tartják Nincs információ Szabad földön tartják

7. Táblázat: Állattartás a kistérségben Talajdegradációs folyamatok, talajállapot változás Az erózió által veszélyeztetett terület jelentős a Térség teljes területének több mint a 60 %-ra terjed ki. Ennek elsődleges oka a nagyarányú lejtős területek nagysága, melyeken a lemosott talajvesztés jelentős. A talaj eróziót minden önkormányzat jellemzőnek ítélte településén.

20

Szennyezett területek, kármentesítése Országos jelentőségű, központi kármentesítést igénylő terület nincs a Térségben. Jelentősebb felhagyott, illetve nem működő iparterületek: Bélapátfalva: Cementgyár Mónosbél: Egercsehi Szénbányák szénosztályozó Kisebb mértékű talajszennyezés előfordulása a két területen csak feltételezhető, de hiteles információk nem állnak rendelkezésre. A meglévő legális és illegális hulladéklerakók környezetében is valószínűsíthető kisebb mértékű talajszennyezés.

Ásványvagyon A Térségben a kőbányászatnak van régi hagyománya. Ennek igazán maradandó, de a Térség lakosai számára már elfogadott nyoma a megbontott Bélkő. Egyéb ásványvagyon hasznosítása nem folyik a Térségben. Az Egercsehi szénmedencéhez tartozó, korábban nagy hagyománnyal rendelkező, jó minőségű barnaszén bányászata évtizedekkel ezelőtt megszűnt.

21

Az alábbiakban felsoroljuk, hogy az önkormányzatok helyi rendeletei érintik-e a környezet és természetvédelmet, a környezetgazdálkodást. Település

Van-e helyi rendelet

Rendelet száma, neve

Van, gyommentesítés, árokkarbantartás Van Van

5/2008. (XII.15) a helyi környezet- és természet védelméről Balaton Nincs adat Bátor 6/2006.(III.30) az állattartás szabályozásáról 10/2009.(VIII.20.) a helyi környezet- és természet védelméről Bekölce Van 13/2008 (VIII.21) Az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról 9/2004 (III.30) A környezet védelmének általános szabályairól 21/2004 (XII.21) A helyi hulladékgazdálkodási tervről Bélapátfalva Van 7/2002 (VIII.22) Az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról 7/2004 (IV.8) A környezet védelmének általános szabályairól 23/2004 (XII.22) A helyi hulladékgazdálkodási tervről Bükkszentmárton Nincs adat Nincs adat Egerbocs Van Kerti hulladék égetése egy kijelölt napon, ingatlan és környéke takarítása Egercsehi Nincs adat Nincs adat Hevesaranyos Van 14/2004 (IX.3) a helyi értékek védelméről 8/2007 (XII.14) A helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról Mikófalva Van 7/2002 (VIII.21) Az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról 7/2004 (IV.8) A környezet védelmének általános szabályairól 23/2004 (XII.22) A helyi hulladékgazdálkodási tervről Mónosbél Nincs adat Nincs adat Nagyvisnyó Van 18/2008 (VI.25) Szilvásvárad Van Kerti hulladék égetése egy kijelölt napon, ingatlan és környéke takarítása Szúcs 8. Táblázat: Környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletek a kistérség településein

22

3. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA

3.1. A települési környezet Infrastruktúra A.) Ivóvízellátás

A települések vezetékes vízellátása megoldott. A vízellátó rendszer üzemeltetője az Észak Magyarországi Vízmű Rt. melynek központja Kazincbarcikán, területi központja pedig Bélapátfalvái üzemegységként Bélapátfalván van. Hat település vonatkozásában a Heves Megyei Vízmű Zrt. az üzemeltető (Bátor, Egerbocs, Egercsehi, Hevesaranyos, Nagyvisnyó, Szúcs). A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (IV.18.) Korm. rendelet előírásait Nagyvisnyó, Szilvásvárad, Bélapátfalva és Mónosbél települések közigazgatási határain belül a „sérüléstől védendő területeken” , Nagyvisnyó település közigazgatási határán belül „ belső védterületen ”, illetve Bélapátfalva

település

közigazgatási

határán

belül

„B

felszínalatti

hidrogeológiai

védőidomon” be kell tartani. Minden település összeköttetésben van a térségen áthaladó regionális távvezeték rendszerrel, amely a Lázbérci tározó vízművétől kiindulva a Borsodnádasdig és Bükkszenterzsébetig, mint végpontig szállítja a vizet. A rendszerbe csatlakozik Szilvásvárad, Bélapátfalva és Mónosbél karsztvizeinek fölöslege (amit nem használnak fel). A helyben termelt karsztvíz minősége megfelel, egyedül Mónosbél vízkivételénél mutatkozik évek óta emelkedő nitrát tartalom. A vízjogi engedélyben szereplő engedélyezett kapacitás adatok:

Szalajka Vízmű, Szilvásvárad:

4320 m /d

Bélapátfalva Karszttáró:

745 m3/d

Bélapátfalva Apátsági források:

300 m3/d

Mónosbél, Karsztakna:

1300 m3/d

Lázbérc felől vízátvétel:

3840 m3/d

23

Lakásállomány közüzemi ellátottsága a kistérségben Forrás: TeIR 2008-as adatok alapján 1 200

1 000

800

600

400

200

0

Bükks Heves Szilvá Balato Beköl Bélap Egerb Egerc Mikófa Móno Nagyvi Bátor zentm arany svára Szúcs n ce átfalva ocs sehi lva sbél snyó árton os d

Lakás-állomány db

456

195

368

1 154

131

269

648

280

317

148

491

745

158

közüzemi vízvezetékkel ellátott

409

195

267

826

103

251

648

226

295

128

429

630

97

közcsatorna hálózattal ellátott

328

121

210

701

78

200

456

197

244

115

486

530

37

kábeltelevízióval ellátott

350

44

168

717

64

100

348

77

200

96

18

194

34

5. ábra: Lakásállomány közüzemi ellátottsága a kistérségben Az adatokból megállapítható, hogy a lakosság víztakarékos. Feltételezhetően a kerti locsoláshoz, állatok itatásához, egyéb nem szociális felhasználáshoz saját meglévő talajvíz kútjaikat is használják. Az adatokból jól látszik, hogy a kisebb iparral rendelkező és/vagy több idegenforgalmi szolgáltatást nyújtó településeken az átlag vízfogyasztás magasabb a Térségi átlagnál (Bélapátfalva, Szilvásvárad). A vízfogyasztás módosulását jól jelzi egy korábbi három év átlagának értékei (1994-1996): Balaton: Bekölce: Bélapátfalva: Bükkszentmárton. Mikófalva: Mónosbél: Nagyvisnyó: Szilvásvárad: Térség összesen:

34.000 m3/év 20.300 m3/év 438.000 m3/év 9.000 m3/év 18.000 m3/év 16.300 m3/év 15.000 m3/év 96.300 m3/év 646.600 m3/év

Bélapátfalva kivételével minden estben lakossági takarékossággal magyarázható a nagyarányú csökkenés. A Cementgyár leállása ad legfőbb magyarázatot az említet település

24

vízfelhasználásának nagyarányú csökkenésére, (A Cementgyár korábban lekötött kontingense 36.500 m3/hó volt!). Értékesített víz em3/év Forrás: ÉRV 2009-es adatok

27,2

97,1

14,1

16,7 14,4 16,4

115,8

9,5

Balaton

Bekölce

Bélapátfalva

Bükkszentmárton

Mikófalva

Mónosbél

Nagyvisnyó

Szilvásvárad

6. ábra: Értékesített víz mennyisége az ÉRV Zrt. szolgáltatási területén

Értékesített víz em3/év Forrás: Hev es Megyei Vízmű 2009-es adatok

6,7

8,6

12,8 15,4

40,7

Bátor

Egerbocs

Egercsehi

Hevesaranyos

Szúcs

7. ábra: Értékesített víz mennyisége a Heves Megyei Vízmű szolgáltatási területén

Szúcs

Szilvásvárad

Nagyvisnyó

Mónosbél

Mikófalva

Hevesaranyos

Egercsehi

Egerbocs

Bükkszentmárton

Bélapátfalva

Bekölce

Bátor

40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00

Balaton

m 3 / fő

Éves egy főre jutó vízfogyasztás a kistérségben 2008-ban

Település

25

8. ábra: Éves egy főre jutó vízfogyasztás a kistérség településein B.) Kommunális szennyvízkezelés—gyűjtés, elvezetés, tisztítás

A Térség területén a csatornázás, szennyvíztisztítás megoldott. A rákötések száma azonban egyes esetekben alacsony. A szennyvíztisztító telepek mindegyike korszerű. Bélapátfalva

Itt működik a legrégebbi szennyvíztisztító telep, melyet a közelmúltban újítottak fel. Az ÉRV üzemelteti. Az A/OX technológiával üzemelő (biológiai denitrifikáló és foszfor eltávolító) rendszer kapacitása: 1200 m3/d. A jelenlegi aktuális terhelés: 600-800 m3/d. A csatornarendszerre 'rákötött lakások aránya a teljes lakásállomány százalékában: 90 % (ha a lakótelepi lakásokat is külön bekötésnek számoljuk) . A csatornarendszerre rákötött lakások arány a vezetékes vízzel ellátott lakások százalékában: 96 % (ha a lakótelepi lakásokat is külön bekötésnek számoljuk)

A szennyvízcsatorna hossza: 7,6 km. A telepen havonta

keletkező centrifugával víztelenített iszap mennyisége 40-60 m3/hó. Elhelyezési mód: rácszeméttel együtt a bélapátfalvai szeméttelepen helyezik el. A telep folyékony települési hulladékot is fogad, melynek leeresztő helye a telep előtt, körülkerítve található. A behordott folyékony hulladék mennyisége 80-120 m /hó. C.) Csapadékvíz elvezetés

A Térség településein a csapadékvíz elvezetés nyíltárkos, többnyire burkolatlan. Általában a belterületek a megoldottnak tartják a kérdőívek alapján a csapadékvíz elvezetést, de szinte minden településen jeleztek problémát. Szinte minden településen nem megfelelően karbantartott árkokról számolnak be a kérdőívek, azonban több probléma is felmerült ezen kívül. Néhány településen nincs csapadékvíz elvezető árok. Az árkok nem megfelelően karbantartottak. A meglévő árkokat néhány helyen betemették. Szűk keresztmetszetek. Egercsehiben, Szúcson és Hevesaranyoson problémaként jelentkezik, hogy az árkokba hulladékot raknak, ezzel akadályozva a víz szabad folyását. A kistérség településein árvízi helyzetben érintett ingatlanok száma 2010-ben

100 80

100

60 30

40 5

20 0 Balaton

Bátor

12

Hevesaranyos

10

Nagyvisnyó

Szilvásvárad

26

9. ábra: Árvízi helyezettel érintett ingatlanok a kistérségben

D.) Út és vasút

A Térségben az Eger - Putnoki vasútvonalon három település érhető el. Szilvásváradon túl a MÁV nem rentábilisnak ítéli meg az üzemeltetést. így fejlesztés nem várható. Kis pályaudvarokat meg is szüntetett. (Nagyvisnyón rendkívül elhanyagolt állapotban van a volt állomás, közvetlenül a Mihalovics-féle kőbánya közelében). A szilvásváradi erdei vasút szezonban nagy forgalmú a turisták körében nagy népszerűségnek örvend A közúti közlekedés terén a Térség csak alsóbbrendű útvonalon közelíthető meg. Különböző koncepciókban felmerült a 2506-os útvonal Bélapátfalvát és Szilvásváradot elkerülő nyomvonal megkerülő útként való kialakítása. Ez a települések részéről megfogalmazott fontos igény mivel ez a két település belterületének leterheltségét csökkentené. A földutak, nem portalanított utak, meglétük még mindig jellemzik a településeket. A települések méretéhez és lehetőségeihez képest az utóbbi öt évben útépítések voltak Bélapátfalván, Bükkszentmártonban, Nagyvisnyón. E.) Energiafelhasználás

Vezetékes földgázzal minden település ellátott, a rákötések számát és a felhasznált energiát a mellékletként csatolt táblázat tartalmazza. A hosszú távú fenntarthatóság elveit ez ugyan nem szolgálja sem itt sem az országban, hiszen nem megújuló energiaforrásról van szó, de rövid távon környezetvédelmi indokokkal még magyarázható. A lakosság jelentős része azonban részben az életszínvonalbeli adottságok miatt, részben az emelkedő gázártól való félelem miatt, a józan ész alapján megmaradt a Térség valódi, újratermelődő energia hordozója a fa mellett. A fának, mint a megújuló energiaforrásnak valószínűsíthetően is jelentősebb szerep jut a jövőben a Térségben. (A Térség 59 %-a erdő!) Szénnel is több helyen fűtenek még. Elektromos árammal szinte kivétel nélkül ellátottak a lakások. A villamos energia felhasználás mértékét szintén a melléklet tartalmazza. Az egyes fűtési, háztartási célra felhasznált egyéb energiafajtákra vonatkozóan

részletes

adatok

nincsenek.

A kérdőívek alapján

az

önkormányzatok saját intézményei energiafogyasztását figyeli, sokszor ez is dönt arról, hogy pl. egy polgármesteri hivatalban gázzal vagy fával fűtenek. Hatékonyságot javító intézkedések közül a közvilágítás korszerűsítését, a közkifolyók számának csökkentését (vízfogyasztás), energiatakarékos fűtési módok (termosztátos szabályzók) alkalmaznak az önkormányzatok. Az önkormányzati intézmények hőszigetelési, nyílászárói állapotával tisztában vannak, de

27

önrész hiányában rövidtávon nem terveznek jelentősebb cseréket, beavatkozásokat. A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj,földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés. A szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár az egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés megállítása miatt, másrészt a közelgő olajhozamcsúcs fenyegetése miatt. A legfontosabb megújuló energiaforrások: 

napenergia (naperőmű)



napelem



napkollektor



vízenergia (vízerőmű)



árapály-energia



hullám energia



szélenergia



geotermikus energia



biomassza



bioetanol



biodiesel Napenergia és más alternatív energia hasznosításra nincs még említést érdemlő példa kistérségünkben. F.) Egyéb infrastruktúra

Mindegyik település rendelkezik vezetékes telefonhálózattal. Mobil rendszeren is elérhető mindegyik település. Egy kistérségi társulás által 2005-ben megvalósított GVOP pályázat keretein belül megvalósulhatott a szélessávú internet beruházás, melynek eredményeképp a kistérség minden településén elérhető az internet, és a kábeltelevíziós szolgáltatás is egy közös csatornán keresztül.

28

Köztisztaság Köztisztasági rendelettel csak néhány település rendelkezik. Egységes, vagy további helyi rendeletek hiányában jelenleg nehéz érvényesíteni, hogy ingatlanonként gondoskodjanak a gyűjtésről és az elszállításról. Előfordul, hogy pl. Bélapátfalván az ingatlantulajdonos arra hivatkozik, hogy néha nem keletkezik hulladék ezért edény sincs és nincs is miért fizetnie... A 2000. Évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról komoly feladatot ró az önkormányzatokra. Ma még sajnos sok helyen nehéz elfogadtatni és ez így van a Térségben is, hogy a fogyasztás velejárója kell, hogy legyen a fogyasztási hulladék ártalmatlanítása is. (Azon még lehetnek szakmai viták, hogy ebből ki milyen részt vállaljon, a gyártó és a fogyasztó viszonylatában, viszont ettől függetlenül valakinek állni kell a költségeket.) Pillanatnyilag a Térségben úgy néz ki, hogy a jelenlegi díj, melyet az önkormányzat térít a szállítással és elhelyezéssel foglalkozó vállalkozónak a szolgáltatás, olyan szintjét tudja biztosítani, mint ami jelenleg is van. Új korszerű, a közeljövőben létesítendő kommunális hulladéklerakó esetén gyűjtési szállítási, amortizációs, üzemeltetési és lerakási, rekultivációs költségek mellett még hosszú ideig a monitorozás költségei is megjelennek az elszállítandó hulladék árában. Ennek lakossági elfogadtatása hatalmas meggyőzési, érvelési feladatot jelent majd az önkormányzatok számára. Ilyen árak mellett válik majd világossá hogy: minél kevesebbet szabad csak lerakni a kommunális hulladéklerakón és minél többet szelektíven kell kigyűjteni és hasznosítani. A hulladék kérdéskört a későbbiekben önállóan és részletesen tárgyalja az 5.1. pont. A települések közül jelentős belterületei zöld felülettel Szilvásvárad rendelkezik. A köztereken szinte mindenütt szobor, emlékmű őrzi a két világháború elesettjeinek emlékét és millenniumi emlékművek is létesültek. A települési környezet alakításában nagy szerepe van a példamutatásnak. Virágos, tisztán tartott utcafront a falvak egy részében már megjelenik, de Szilvásváradon - érezhető idegenforgalmi okokból ez még jellemzőbb. Az új környezetvédelmi szabályozásoknak a körültekintően megválasztott cementgyár

területére

betelepülő

vállalkozásoknak

köszönhetően

környezetvédelmi

szempontból kedvezőbb helyzet várható, mint a működő cementgyár esetén (zajkibocsátás, légszennyezés csökkenés, közúti forgalomváltozás). Ugyanakkor a leendő betelepülő vállalkozások

között

kifejezetten

figyelembe

vehetők

környezetvédelmi

szolgáltató

vállalkozások is: hasznosítható hulladékgyűjtő, előkezelő telep, hulladékválogató, átrakó, tömörítő telep, egyes speciális hulladékot hasznosító regeneráló állomás, stb. A kistérség korábbi állami és szövetkezeti tulajdonú létesítményei mára többségében hasznosították. Jelentős „rozsda övezet" a mónosbéli szénrakodó kivételével nincs a térségben.

29

3.2. Épített környezet A Térség településeinek látványosságai Bátor Műemlék jellegű épületei az 1775-82 között épült késő barokk római katolikus templom (védőszentje Szent lmre herceg), az 1823-ban épült és az 1845-ben a mai helyére áthelyezett népies barokk Nepomuki Szent János kápolna, valamint a késő barokk plébániaház. A templom oldalában helyezték el az első világháborús emlékművet, a bátori elesett hősök neveivel.

Bátornak egyetlen kúriája a hajdani Wágner-kúria, mely a XVIII. század végén épült magasföldszintes, szabadon álló lakóház. 1945 után az 1960. évi felvétel idején tsz lakásonként használatos. A népi építészeti stílust őrzik műemlék-lakóházai.

Balaton A falu nyugati felében, magaslaton álló római katolikus templom harangtornya barokk jellegű, a XVIII. században építették; a benne lévő gótikus harang a XV. századból való, ezt Bükkszentmártonból hozták ide. A római katolikus templom későbarokk jellegű, a XVIII. és a XIX. században keletkezett. Benne 1760 körüli dombormű látható. Berendezései közül említésre méltó az 1760 körül készült szószék.

30

A templom és két középbirtokos kúriája a falu déli részén, a harmadik kúria a Fő utcán, középtájon helyezkedett el. 1945 után a Bozsonyán, a Lutir és Patronca nevű falurészeken terjeszkedett tovább, így az eredeti patak-menti falu telepítési képén a hajdani palóc nemzetségek, hadak szálláshelyei még világosan kirajzolódnak. A község hagyományosan épült lakóházai közül az 1960. évi felvételkor négy szerepelt a műemlékjegyzéken.

Bekölce Római katolikus temploma 1836-ban épült, Mária tiszteletére. A falu fölötti dombon fák között álló templom kőfallal kerített térségen álló, klasszicizáló, egyszerű építmény.

Bekölcén a népi építkezésvonásai az 1960. évi felmérés szerint a Béke út 32., 83., 134. sz. alatti és Rákóczi u. 14. számú lakóházak alapján ismerhetők meg. Műemlék jellegű népi épületek a Béke u. 58., és 110. sz. lakóházai.

31

Bélapátfalva A település nemzetközi hírű műemléke az 1232-ben emelt volt ciszterci apátsági templom és kolostor, mely későromán stílusú háromhajós épület. Ez Magyarország egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci apátsági temploma. Az Országos Műemléki Felügyelőség a templom külső helyreállítását 1964-ben kezdte el, 1965-ben a monostor alapfalait majdnem teljes egészében feltárták, a templomot felújították.

Az apátságban több figyelemre méltó kőemlék található. A belső udvaron lévő kút vize ma is iható, s a monda szerint fiatalít is. A bélapátfalvi források gyógyító hatása már a középkortól ismeretes. Fényes Elek mint a község nevezetességét említi a nagytemplom mellett fakadó három forrást, melynek vize soha be nem fagy, fürdésre, betegségek gyógyítására is alkalmas. A helyi paplak 1750-ben épült, a falusi római katolikus templom először fából készült: az erre vonatkozó első adat 1696-ból való. A jelenleg is álló új templom 1816-ban épült fel a plébániaház szomszédságában, a papi szeminárium költségén. 1842-ben leégett, majd újjáépítették későbarokk stílusban. A harangtorony az említett század első felében épült. 1780-ban új haranglábat építettek. A plébániáról tudjuk, hogy már a XIV. században létezett. Ezt bizonyítja az 1332-35 közötti pápai tizedjegyzék. A katolikus plébániát feltehetően az apátsággal egy időben kezdték építeni. A templom és a plébánia az 1630-as években a reformáció hatására tönkrement. A remetelakot és a Szentháromság kápolnát 1720 körül Baranyi István remete építette; 1829ben már csak romjai voltak láthatók.

32

A község határában álló Gilitka kápolnát Androvics Miklós szemináriumi rektor és prefektus építtette 1750-ben. Oltárképe a XVIII. századból való. Az 1960-as felméréskor a településen hét népi műemlék lakóházat írtak össze.

Bükkszentmárton Temploma tőle délnyugatra, dombtetőn áll. A falu románkori filiális templom a másodlagos elhelyezésében maradt részleteinek stílusa arra következtet, hogy itt már a XII. században templom állt. A középkorban önálló plébániaként szerepelt az 1344. évi pápai tizedjegyzékben. A török által 1554-ben elpusztított falu plébániáját az 1696. évi összeírás nem említette. 1720 körül a Szent Márton tiszteletére emelt templom romokban hevert, azonban 1732-ben a Bélapátfalva filiáját képező község kőtemplomának romjaiból való helyreállítása már folyamatban volt. Ez az újjáépítés 8aranyi lstván remete érdeme. A templom 1734-re készült el. A község azonban nem települt vissza a templom köré, hanem északkeleti irányban a völgyben a templomtól nagyobb távolságra épült fel.1803-ban kis kápolna építésére kértek engedélyt bent a faluban, hogy télen ne kelljen a nagy távolságra lévő templomba járni. A kápolna építéséhez Ónody András földesúr adott telket. A falu már 1924-ben is (Pusztakert) és az 1945 utáni építkezéskor nyugat felé, a forgalmi út irányába terjeszkedett (Káposztás). A szalagtelkek soros elrendezése mellett a csoportos elrendezésű táblatelkek – pl.: Szabó had - egy része a palóc nemzetségek osztatlan telkeit jellemzik. A telkek körülkerítése, mely általában 'Buróka karóval' történt, csak 1910 körül kezdődött. A falu hagyományos formában és anyagból készült népi építészeti emlékei a XX. században megindult iparosodás következtében elpusztultak. Egyetlen mestergerendás ház maradt meg. Az 1960. évi felvétel mindössze a Rákóczi u. 81. sz. csűrt sorolja fel, mely a hagyomány szerint 1880 körül épült.

33

1821-ben az addig leromlott állapotú templomot bezárták. 1830-bon az érsek azt tanácsolta a községbelieknek, hogy újtemplom építése helyett a régit javítsák ki. Az Istenháza restaurálása 1836 környékén folytatódott le. Ugyanekkor épült egy boltíves helyiség is kápolna céljaira. A templom jellege szerint lakatlan környezetben álló, tornyos, kisméretű épület. A községnek a XIV. századbeli határai is ismertek. Balaton községgel rendes út kötötte össze, határait pedig nagy erdők borították. Már akkor is színtiszta magyar vidék volt. A török pusztítás elől a XVI-XVII. században a lakosság a Csergedező patak jobb partján telepedett meg, később a bal part jövevényekkel népesült be. A község egyes részeinek a betelepüli palóc nemzetségek adtak nevet. Egerbocs A község templomát a hívek emelték 1697 körül Szent Márton tiszteletére. A falu közepén, két utca találkozásánál, magasabb helyen álló templom egyhajós, keletelt, kora barokk szentéllyel késő barokk hajóval és toronnyal. A templom előtti téren szabadon álló, későbarokk műemlék a négyzetes párkányos pillértörzsön álló, sziklatömbből kiemelkedő kőkereszt, faragott corpussal, 1806-ban készült.

A XX. sz. elejére eltűnt a gerendavázas, zsilipelt falú, ágasfás-szelemengerendás háztípus. Az építkezéseknél megjelent a kő, de inkább alapozáshoz használták, 1950 után esetleg a téglafalhoz.

34

Egercsehi A Beniczky-féle kastélyt Beniczky Zsigmond építette 1830 körül. A kastély jellegét tekintve a Bekölcéről vezető út mentén kies völgyhajlatban kőfallal kerített, árnyas parkban szabadon álló klasszicista lakóház. A

falu

római

katolikus

templomának

védőszentje

Szentolvasó Királynője, előbb pedig Sarlós Boldogasszony. 1734-ben

épült

villámcsapás újjáépítése;

barokk

súlyosan 1818-ban,

stílusban.

megrongálta, 1829-ben

és

1769-ben s

egy

megkezdődött 1836-ban

újra

renoválták.

A faluban 1960 elején öt népi műemlék jellegű házat írtak össze. Beniczky nevéhez fűződik e század elején a bányaüzem megnyitása, amelyet néhány évvel ezelőtt bezártak. A bánya Egercsehi mellett terült el, s a munkások részére külön kolóniát létesítettek: az itt termelt szén hazánk legjobb tüzelő anyagai közé tartozott. A bánya emlékét ma már csak a központban felállított csille és a Bekölce felé elnyúló parkban lévő kismozdony őrzi.

Hevesaranyos Az 1959-es felmérés idején két népi jellegű lakóházat írtak össze. A római katolikus templomot Keresztelő Szent János tiszteletére emelték, az 1696-os templomösszeírásban még nem szerepelt. 172 körül a források fából épített templomot említettek meg; ekkor Egerbocs leányegyháza volt. A templom jellege szerint a falu közepén álló, homlokzatával keletre néző, egytornyos későbarokk épület.

35

Mikófalva A Szent István tiszteletére emelt római katolikus templomot az 1696-os plébániai összeírás még nem említette. Ekkor a település Bélapátfalva leányegyháza volt. 1720-ban, illetve 1732ben még mindig fatemplom állt a községben. A jelenlegi Istenházát a helyi nemes Kovács család építtette 1746-ban kőből. Az egész település többször leégett a templommal együtt.

Az 1960-as felméréskor ót népi műemlék lakóházat írtak össze a palócföldhöz tartozó Mikófalván. Az egyik egy tájház, mely bepillantást nyújt a múlt századi palócvilág mindennapi életébe, tükrözi a kor hangulatát, az emberek életformáját, foglalkozását, ruházkodását; népművészeti tárgyak utalnak pl. a pásztorokra, a kenderfeldolgozásra. A tájházat a legutóbbi évékben újították fel. Mónosbél 1775-ben az egri szerviták kicsiny fakápolnát építettek a falun kívül egy dombon Nepomuki Szent János tiszteletére, majd a közben rommá vált templom helyére 1808-ban a szerviták kőkápolnát emeltek. Ekkor a település Bélapátfalva filiája volt. A templomkápolna sűrű fákkal benőtt, meredek dombon áll a falu fölött; keletelt, egyszerű későbarokk Istenháza. Az 1959-es felméréskor a faluban négy régi műemlék jellegű lakóházat írtak össze. Műemlék jellegű vízimalom található az úgynevezett Barátkertben.

36

Nagyvisnyó A műemlék jellegű lakások nagy része lebontásra került, ma már csak két ilyen épület található a faluban; mindkettő felújításra szorul. A műemlék református templom 1804-ben épült, kazettás mennyezete szintén felújításra vár.

Az itt lakó palócok viselete jellegzetes palóc népviselet volt. A hagyományok között a fonóházakban folyó téli fonás említendő az 1960-as évekig, ugyanis jellemző volt a kendertermesztés. A termelőszövetkezet megalakulását követően ez a szokás megszűnt, mivel a tsz nem foglalkozott kendertermesztéssel. Szilvásvárad 1576-tól református eklézsia működött a faluban, s a források szerint ők használták a településen álló régi katolikus templomot, melyet 1825 körül bontottak le. Ekkor építették ugyanis

Povolini

klasszicista

Ferenc

stílusban

a

tervei ma

alapján is

álló

körtemplomot. A református paplak 1850 körül épült, a templom melletti haranglábat a XIX. század első felében emelték. A község fontos műemléke még a volt Erdődy majd Pallavicini kastély, melyet a XVIII. Századi részletek felhasználásával feltehetően Ybl Miklós épített 1860 körül. Több lakóház a XIX. század végi népi építkezés szép emléke.

37

Szilvásvárad természeti adottságai a Bükki Nemzeti Parkhoz kapcsolódó létesítmények. A szabadtéri Erdei Múzeumot 1971-74 között hozták létre a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezdeményezésére. A Horotna völgyben elhelyezkedő múzeumban megtekinthetők az erdőművelés, erdőhasználat hagyományos technológiái, az erdei munkások szálláshelyei, szerszámai.

Szúcs Az 1733. Évi templomösszeírás idején még nem említettek itt templomot, de a régi faluhelyen az 1746-os egyházlátogatás idején még láthatók voltak a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére épített régi templom romjai. Az ismét új templom építését, mely 1773-ban készült el, a hívek 1771-ben kezdeményezték. 1864-ben új templomot építettek, melynek tornyát 1948-49-ben Vas Zoltán mérnök építette fel. Az egercsehi bányaüzem által jóváhagyott műszaki tervek alapján a szúcsi templomot, mely a község mellett emelkedő dombon a temető közepén állt, 1958-tól fokozatosan alábányászták. A kőzetmozgások

következtében

az

életveszélyesen megrongálódott templomot be kellett zárni. 1966-ban a szénbányaüzem kártalanítási összeget fizetett, melyből a hívek régi óhajának megfelelően a község belterületén vásárolt templomtelken felépítették 1967-68-ban a modem, kör alakú új templomot és harangállványt Munkás Szent József tiszteletére. A rongált, régi templom helyén ravatalozót alakítottak ki. A település három részre oszlik: az iskolától északkeletre eső Felvégre, az innen délnyugatra fekvő Alvégre, valamint a két falurész között, északra található Szalára. A Laskó patak keresztül folyik a Szalán és az Alvégen.

Összefoglalva A Térség nagy múlttal rendelkezik. Sajnos a néhány műemléken látnivalón kívül, keveset sikerült megőrizni. Például a vízimalmokban oly gazdag térségben egyetlen egy sem maradt meg bemutatható állapotban.

38

3.3. Település szerkezetet érintő változások Rendezési tervek A településcsoport összessége rendelkezik rendezési tervvel. Bélapátfalva Város esetében 2006-os keltű a legfrissebb rendezési terv, melyet jelenleg is alkalmaznak. Az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) az épített környezet alakításáról és védelméről szól, és ebben került szabályozásra az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan: a) a települések területének rendezése (a továbbiakban: településrendezés), b) a településrendezés tervezése (a továbbiakban: településtervezés) stb. Fontos, hogy minden településnek rendelkeznie kell hatályos rendezési tervvel, melynek mindenféleképp összhangban kell lennie az országos rendezési tervvel. Településszerkezet A belterületi részek jelentős része általában a fő közlekedési út hosszában helyezkedik el és településnagyságtól függő mértékben vannak a keresztirányú utcák. A családi házas beépítés a jellemző, sok helyen a ’60-as, ’70-es években épült sátortetővel. Elsősorban Szilvásváradon jelentős a vendégfogadásra is berendezett épület. Műemlék jellegű nagyobb utcarészek sehol sincsen, egy-egy tájhoz őrzi a régi hagyományokat (pl. Mónosbélben, Szilvásváradon) A messziről érkezőknek szembetűnik az üdülőjelleg Szilvásváradon, míg ez szerényebb mértékben fedezhető fel a Mátra-Bükk üdülőkörzet többi településén (Bélapátfalva, Mónosbél, Nagyvisnyó). Bélapátfalván a Lak-Völgyi tó melletti terület alkot összefüggő üdülő területet. Jelentősebb ipar csak

Bélapátfalván

kívánatos,

ahol

2001-ban létrehozták Bélkő

Területfejlesztési Kht-t, melynek elsődleges célja a volt Cementgyár területén kialakítandó ipari park benépesítése. A létrejött ipari park 75 hektár alapterületű, három fő egységre van bontva, melyet a térkép szemléltet. A Kht. 2010-ben nonprofit Kft. formában működik tovább, nyolc település a tagja.

39

10. ábra: A Bélapátfalvai Ipari Park térképe

Az évek során a térség települései saját, egyedi arculatot alakítottak ki: Szilvásvárad, Nagyvisnyó, Mónosbél idegenforgalmi, Bélapátfalva gazdasági központ. Bekölce, Balaton, Mikófalva, Bükkszentmárton mezőgazdasági vállalkozás arculattal jellemezhető, de terjedőben van a településeken a falusi turizmus is. Probléma - a meglévő állami támogatások ellenére - továbbra is megoldandó feladat az ózdi kohósalakból épült házak helyzete. Megvalósított pályázatok A kistérség minden települési önkormányzata felismerte a tényt, hogy az Uniós csatlakozással olyan mértékű és típusú forrásokhoz juthatnak, melyek nem kiaknázása hatalmas hátrányba hozhatja a településeket. Tervek, elképzelések A kistérség közös célja a környezet általános védelme, a köztisztaság és az energiatakarékos működés feltételeinek megteremtése illetve megőrzése. Ennek érdekében keresnek olyan pályázati forrásokat, melyeken keresztül ezen célok érvényre juthatnak.

40

4. TERMÉSZETVÉDELEM A Térség egyik legnagyobb kincse, hogy kiemelkedő természetvédelmi értékekkel rendelkezik, korábban ismertetésre kerültek az épített örökség elemei, azonban jelen pontban a természeti erőforrások tárgyalása következik.

4.1. Védett területek, objektumok Országos jelentőségű védett természeti területek

A Térség teljes területének közel 50 %-a A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, mely országos jelentőségű természetvédelmi terület. A Bükki Nemzeti Park teljes területe nagyjából 42 000 hektár, melyből a kistérség települései az alábbi arányban szerepelnek: Bélapátfalva: Mónosbél: Nagyvisnyó: Szilvásvárad: Összesen:

21,81 km2 4,41 km2 32,34 km2 25,69 km2 84,25 km2

Új természetvédelmi területtel gazdagodott a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága által kezelt terület: a Bél-kő természetvédelmi területet 2008-ban nyilvánították védetté, területe: 97,27 ha. A Béli medencéből 500 méter relatív magasságával kiemelkedő mészkőtömeg Bélapátfalva és környezete meghatározó táji eleme, a Bükk hegység egyik legjelentősebb pontja, a Bükk-fennsík déli és északi oldalán futó ún. "kövek vonulatának" meghatározó indító tagja. Kiemelkedő földtani, földrajzi és biológiai jelentősége miatt a Bükk geológiai, természeti gyújtópontja.

11. ábra: A Bükki Nemzeti Park kistérséget érintő térképe

41

Ezen kívül a BNP területén lévő települések közül két helyen minősített védett lápokat a 8005/2001. (MK 156) KÖM tájékoztató országos jelentőségű védett természeti területeken található lápoknak Balaton községben és Szilvásváradon. A BNP területén fokozottan védett helyek: a Bélkőtől a Tarkőig tartó „kövek" vonulata, a Gerennavár - Leányvölgy Ablakoskő völgy a Szalajka völgy és környéke. Helyi jelentőségű védett természeti területek

A BNP kívüli helyileg védett területek: Mónosbéli édesvízi mészkőbánya: 7 ha Nem védett területek természeti értékei

Mikófalvi fakövületek:

115 ha

Szilvásváradi park:

12 ha

Nagyvisnyó Mihalovics-féle kőbánya:

12 ha

Ezek összesen a Térség területének 0,8 %-át teszik ki. A Térség egész területén alkalmazandók a BNP kezelési és rendezési tervére vonatkozó előírások. (A helyi védettségű területek a szilvásváradit kivéve nem igazán ismertek a turisták számára. Feliratok, tájékozató táblák, könnyű megközelíthetőséget biztosító gyalogutak sem állnak mindenütt rendelkezésre). A Térség jelentős gyepterületekkel rendelkezik, melynek gazdag a növény, madár és gerinctelen - zoológiai állománya. Olyan értékek találhatók itt melyekkel a helyi lakosság sokszor nincs is tisztában. Ilyen területek a nyugat - európai országik egyikében - másikában már alig találhatók. Nem véletlen hogy ma már Hollandiában az urbanizált területek mellett mesterségesen próbálják visszaállítani a természet ezen szigeteit.

42

5. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK 5.1. Hulladék Települési szilárd hulladék

A Társulás területén minden településen van szervezett hulladékgyűjtés és szállítás, melyet a kistérség vonatkozásában négy szervezet végez. Szakács Péter Városgondozás Település ÉHG Zrt. Pevik Kft. e.v. Eger Kft. Balaton x Bátor x Bekölce x Bélapátfalva x Bükkszentmárton x Egerbocs x x Egercsehi x Hevesaranyos x Mikófalva x Mónosbél x Nagyvisnyó x Szilvásvárad x Szúcs x 9. Táblázat: Hulladékszállító vállalkozások a kistérség településein

Az ÉHG Zrt. hulladéklerakója Sajókazán található, 2006-ban építették, kapacitása 2 000 000 m3 / év. Kapacitása 25 évig elegendő, a megfelelő bővítések végrehajtása mellett. Engedélye 2029-ig szól. Zárt rendszerként működik a hulladékszállítás, a lerakó 50 km-s vonzáskörzetéből 127 település hulladéka kerül ide deponálásra. A fenti táblázatban látható a kistérség mely települései érintettek ennél a társaságnál. Éves átlagban beszállított hulladék m ennyisége (tonna / év) Forrás: ÉHG Zrt. üveg 133,68

papír műanyag

93,66 431,48

12. ábra: Átlagos éves beszállított hulladékmennyiség az ÉHG Zrt. szolgáltatási területén

43

A Pevik Kft. által használt hulladéklerakó Hejőpapin található, a hulladékkezelő az AVE, egri átrakó állomással dolgoznak.

2010. szeptember 1.-je óta működik szelektív

hulladékgyűjtésre alkalmas hulladékudvar a lerakón. A konténeres gyűjtés Bélapátfalván fordul elő jelentősebb mértékben, az ilyen típusú szállítást az ÉHG Zrt.. végzi. A „kukás” szállítás gyakorisága minden területen heti egy alkalom. A kérdőívek szerint az alábbi településeken nincs illegális hulladéklerakó: Nagyvisnyó, Balaton, Bátor, Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Mikófalva, Mónosbél, Szilvásvárad és Szúcs. A kitöltött kérdőívek az alábbi helyeken számolnak be illegális hulladéklerakókról:

Egerbocs: Rákos tető, itt nagyjából 10 m3 hulladék van lerakva illegálisan. Vashíd, ahol 5 m3 a hulladék mennyisége.

Hevesaranyos: András völgye itt 4 m3 a lerakott hulladék, valamint Alkotmány út vége, itt 2 m3. A helyszíni bejárások során olyat is tapasztaltunk hogy rendezett formában ugyan, de közvetlenül a patakmederben helyeztek el mezőgazdasági hulladékot, kukoricaszárat mely egy nagyobb vízhozamú időben „elindulhat" a Lázbérci-víztározó felé. Szervezett, rendszeres szelektív hulladékgyűjtés nincs. Fémhulladék felvásárló telep sem működik a Térségben. Maximum évi 1-2 alkalommal „vándor" hulladékgyűjtő vállalkozások szerveznek gyűjtést a településeken, csekély díjért. A térségre jellemző falusi, családi házas, kertekkel rendelkező lakosság sem alkalmaz a talaj szerves anyag utánpótlására komposztálást, mellyel a hulladéklerakóra kiszállítót hulladékban csökkenthetné a szerves anyag tartalmat. A korábban még működő bélapátfalvai hulladéklerakó rekultivációját tervezik, azonban erre pályázati forrást keresnek. A kistérség településeinek jelentős része a Sajó-Bódva Völgye Hulladékgazdálkodási Társulás tagja, mely egy KEOP-os projekt keretein belül 2009-2012 között fejleszteni kívánja szolgáltatási skáláját, ennek égisze alatt valósulna meg a bélapátfalvai lerakó rekultivációja is.

44

Települési folyékony hulladék

A Térségben sem nem jobb, sem nem rosszabb az országos helyzethez viszonyítva a folyékony települési hulladékok gyűjtési és elszállítási morálja. Egyéni vállalkozó és TerraVita Környezetgazdálkodási Kft,.„végeznek „szippantást" a térségben. Itt is, mint szerte az országban nem igazolható a meglévő szennyvízgyűjtő zártsága. Nincs összhangban a tengelyen elszállított „kiszippantott" folyékony települési hulladék mennyisége és a vízórával mért felhasznált víz mennyisége. Néhány helyen feltételezhető hogy árokba, kertbe, sőt patakba vezetik el a már megtelt szennyvíztárolók tartalmát. Az egyetlen hivatalos és engedélyezett leeresztő hely a Bélapátfalvái szennyvíztisztító telepen van melyre a behordott mennyiség 80-120 m3/hó. A helyzet csak a csatornarákötések számának növekedésével javítható. Települési hulladékként kezelt egyéb hulladék

Sem lakossági, szervezett veszélyes hulladékgyűjtés, sem pedig szervetett, rendszeres szelektív hulladékgyűjtés sincs. Ehhez a feltételek sem adottak még. Ipari hulladékok, hulladékká vált termékek Mivel a nagyipari tevékenység teljesen megszűnt a Társulás területén így jelentős ipari hulladék sem jelentkezik. A kisvállalkozásoknál keletkező ipari hulladékokat, fémforgácsot, fémmaradékot, faipari hulladékot gyűjtik és hasznosítják, míg egyéb nem veszélyes hulladékok a kommunális hulladékba kerülnek. Korábban jelentős mennyiségű széniszap hulladék maradt a volt Egercsehi Szénbányák mónosbéli egységének területén. A tartós fogyasztási termékek lassan válik hulladékként. Amíg teheti és lehet, a lakosság a javítást választja. (A kommunális hulladéklerakón sem tapasztaltunk jelentős mennyiségű ilyen hulladékot, feltehetőleg a guberálásnak is köszönhetően). Lomtalanítást az Önkormányzatok igénye szerint évi 1 (max.2) alkalommal végez Kozmán Béláné vállalkozó.

45

Mezőgazdasági hulladékok

A mezőgazdasági hulladékok jelentős részét az állattartásban és a mezőgazdasági területre történő visszaforgatás során hasznosítják. Sajnos az égetés, mint a magyar táj egyik „különös sajátossága", itt is előfordul. Az állattartásból származó almos illetve alom nélküli trágyát, mely juh, szarvasmarha, sertés és liba tartásra szakosodott mezőgazdasági vállalkozásoktól származik talajerő szerves trágya utánpótlásként hasznosítják. A hasznosításig a tárolás egy kivétellel szabad földfelszínen történik. A szilvásváradi Lipicai Ménes esetében példaértékű a trágya hasznosítása. A kerecsendi Quality Kft. hasznosítja gombakomposzt alapanyagként. (Itt az elszállítás gyakorisága: hetente) Szerencsére a Társulás területén nem terjedt el a hígtrágyás technológia. Veszélyes hulladékok

Elhullott állatok A veszélyesnek minősülő hulladékok közül elsőnek az elhullott állatok sorsát ismertetjük. Az elpusztult állatok tetemének elszállítását az Eger és Körzete Hulladékkezelő és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. végzi . A 16/2001 (VII. 18.) KÖM rendelet szerint, mely a veszélyes hulladékokról szól az elhullott állatok un. EWC kódjai: EWC 02 02 - Nem fertőző betegségben elhullott állatok. EWC 18 02 02 - Fertőző betegségben elhullott állatok. Az elhullott állatok éves mennyisége nehezen becsülhető, néhány tonnára tehető évente. Kisebb állatoknál, hobbi állattartóknál még feltételezhető az elhullott állat elföldelése. Egészségügyi intézmények hulladékai A társulás területén a települések többségében van orvosi rendelő. Bélapátfalván szociális otthon is működik. Az egészségügyi hulladékok fajtája és besorolása a következő: EWC 18 01 03 - Egyszer használatos kötszerek, rögzítők, anyagok EWC 18 01 (V 97104) Injekciós tűk, fecskendők Ezeket Önállóan nem gyűjtik, jelenleg a kommunális hulladékkal együtt kerülnek ki.

46

Szolgáltatásból, ipari tevékenységből kikerülő veszélyes hulladékok Korábban a legnagyobb mennyiségben a Cementgyár területén keletkeztek veszélyes hulladékok. Sőt a Cementgyár egyes veszélyes hulladék típusokra égetési engedéllyel is rendelkezett (Olajtartalmú hulladékok, fagyálló folyadék). A már 2 évtizede szabályozott veszélyes hulladékokról szóló különböző folyamatosan szigorodó törvények és ma már EU konform törvény ellenére átfogó veszélyes hulladékkezelési „térképpel" nem rendelkezik a Térség. Ennek egyik oka lehet az, hogy a veszélyes hulladékok keletkezésének bevallása a törvény szerint kötelező ugyan, de ellenőrzési nehézség miatt - a környezetvédelmi felügyelőség csak a nagy üzemekre tud koncentrálni: A helyzeten módosíthat a telephely engedélyezési

eljárás

melynek

során

az

Észak-Magyarországi

Környezetvédelmi

Felügyelőség szakhatósági állásfoglalását is be kell szerezni.

5.2. Zaj és rezgés elleni védelem, sugárzó létesítmények A magyarországi zaj határértékeket szabályozó hatályban lévő 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet rendkívül új. Mivel a Térségben jelentős védett természeti értékek és üdülő övezetek is vannak, így a zaj és rezgés elleni védelem kiemelt fontosságú. A környezetvédelmi programok általában kevés teret szentelnek a zajvédelemnek, pedig egy rendkívül kellemetlen és hosszabb távon egészség károsodást is okozó környezeti hatásról van szó. Általában hosszabb idejű, többször előforduló lakossági panaszok hatására fordul a hatóság figyelme a zaj problémára és ilyenkor már mérésekkel támasztják alá a panasz indokoltságát. Közlekedési zaj Közlekedési eredetű zajra több településen is van kisebb nagyobb lakossági panasz. Ez jól tükrözi az átmenő forgalomból adódó zajterhelést. Balatonban, Bükkszentmártonban és Bekölcén nem jelzett a kérdőívre adott válasz ilyen panaszt. Mónosbél, Bélapátfalva és Szilvásvárad belterületén a közlekedési eredetű zaj hat esetenként zavarólag. Szilvásváradon panasz kapcsolódik a diszkó működéséhez:(induló autók és a diszkózene hangereje). A vasút több települést is érint, ennek zaját elfogadja a lakosság.

47

Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (dB) üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól Zajtól védendő elzárt Sorszám terület területeken; pihenésre kijelölt közterületeken nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

kiszolgáló út; átmenő forgalom nélküli út mentén

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

autópálya; autóút; gyűjtőút; I. rendű főút; II. összekötőút; rendű főút; bekötőút; egyéb autóbuszpályaudvar; közút; vasúti vasúti mellékvonal és fővonal és pályaudvara; pályaudvara; repülőtér, repülőtér, illetve illetve helikopterállomás, helikopterállomás, -leszállóhely -leszállóhely mentén mentén nappal nappal éjjel éjjel 6-22 6-22 22-6 óra 22-6 óra óra óra

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, 1. 45 35 50 40 55 45 60 50 védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, 2. 50 40 55 45 60 50 65 55 falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias 3. 55 45 60 50 65 55 65 55 beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és 4. 60 50 65 55 65 55 65 55 különleges terület 10. Táblázat: A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken

48

Ipari zaj Számottevő ipari zaj nincs a Térségben. Korábban a Cementgyár, illetve a kőbányászat robbantásai, illetve az alapanyag szállítószalag működése járt jelentősebb zajhatással. Szolgáltató tevékenység zaj hatása Itt a szórakozóhelyek, elsősorban a szilvásváradi diszkó és a hozzá kapcsolódó gépkocsi zaj jelentenek alkalmanként helyi problémát. Rezgésterhelés Számottevő, folyamatos ipari rezgésterhelés nincs a Térségben, a már említett közúti és vasúti közvetlen közelségében lévő ingatlanokat érő terhelésen kívül. Úgynevezett elektroszmog Magas feszültségű légvezetékek szinte mindegyik település területén áthalad. Mobil telefon sugárzó torony három településen van, lakott területtől távol. Lakossági panaszról, egészség ügyi negatív tapasztalatokról nincs információ. A tájat, a látképet azonban már zavarják ezek a létesítmények.

5.3. Környezetbiztonság Ipari létesítmények Nagy környezeti kockázatot jelentő ipari létesítmény nincs a Térségben. Bizonyos kockázatot jelentenek az üzemanyagtöltő állomások. Bélapátfalván és Szilvásváradon működik l-l töltőállomás, megfelelően biztosított, dupla biztonságú földalatti tartályokkal. Az üzemanyag kutak közvetlen közelében nincsen lakóházak. Más működő földalatti üzemanyag tartályokról nincs információ.

49

Potenciális veszélyforrások Potenciálisnak tekinthetőtérséget veszélyeztető veszélyforrás nincs a Területfejlesztési Társulás területén. A közlekedési útvonalak kívül esnek a nagy ipari veszélyes anyag szállítási útvonalakon. Környezeti kárelhárítás Jelentős beavatkozást igénylő körülhatárolható és konkrétan megnevezhető környezeti károsodásról nincs információ.

50

6. SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

- Teljes közművesítés megléte

-

Egyes településeken a közcsatornára kötés százaléka alacsony

- A kommunális hulladékszállítás megoldottsága

-

A szennyvíztisztító telepek alulterheltsége

- Jelentős környezetterhelés hiánya

-

A szennyvíztisztító telepekről származó iszap elhelyezése részbeni megoldatlansága

- Jelentős természeti értékek jelenléte - Természeti adottságok

-

A kommunális hulladék elhelyezés rendezetlensége

- A Bükki Nemzeti Park „közelsége"

-

Helyenként illegális hulladéklerakás

- A kommunális folyékony hulladékszállítás és elhelyezés

-

A szelektív hulladékgyűjtés, hulladékhasznosítás alacsony szintű alkalmazása

megoldottsága - A falusi közösség természet közeli léte

-

Elszennyezett talajvíz

- A

-

Egyes természeti értékekben rejlő lehetőségek kihasználatlansága

-

A pormentes utak helyenkénti hiánya

-

Egyes településeken jelentős közúti forgalom

-

Az állati hulladék elhelyezésének rendezetlensége

-

Kerékpárutak hiánya

-

Önkormányzati környezetvédelmi (ökológus) szakember hiánya

-

Az

lakossági

tájékoztatási

lehetőségek

megfelelő

színvonala

ökoturizmusban,

falusi

turizmusban

rejlő

lehetőségek

kihasználásának hiánya -

A területileg illetékes környezetvédelmi hatóság „távolsága"

-

A csapadékvíz elvezetés helyenként megoldatlansága

-

Jelentős erózióra hajlamos területek

-

Termőképesség gyengülése

LEHETŐSÉGEK -

Az öko-, falusi turizmus fejlesztése

-

A kommunális hulladék elhelyezés, ártalmatlanítás, szelektív hulladékgyűjtés közös, más térséggel is

VESZÉLYEK -

Felszíni és felszín alatti vízbázisok (lázbérci víztározó, karsztvíz) elszennyezése

-

összefogva történő megoldása

A növekvő hulladékmennyiség ellenére az elhelyezés és hasznosítás elmaradása - környezetszennyezés

-

Újabb természeti értékek védelem alá helyezése

-

Felszíni vizek elszennyezése

-

A közcsatornára való rákötések számának növelése

-

A forgalom növekedésével közlekedési eredetű zaj és légszennyezés

-

A szennyvíziszap elhelyezés, ártalmatlanítás közös

növekedése

megoldása

-

Természetrombolás növekedése

-

A csapadékvíz elvezetés megoldása

-

Környezetszennyező ipar települ az ipari parkba

-

Az ivóvíz bázisok vízminőségének védelme

-

Közös önkormányzati környezetvédelmi szakember alkalmazása

-

Összefüggő kerékpárutak megvalósítása

-

Az állati hullák elhelyezésének közös megoldása

-

Utak állapotának javítása

51

7. KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS CÉLÁLLAPOTOK

Levegőtisztaság-védelem Cél: a jó levegőminőségi állapot fenntartása, lehetőség szerint további javítása. Zaj és rezgés elleni védelem Cél: a környezeti zajok, rezgések olyan elfogadható szinten tartása, mely a lakosság egészségét, nyugalmát nem veszélyezteti. Zöldfelület-gazdálkodás, települési környezet és a közterületek tisztasága, ivóvízellátás, csapadékvíz-gazdálkodás, kommunális szennyvízkezelés Cél: kedvező környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező, kevés környezeti stresszhatást eredményező települési környezet kialakítása, fenntartása, amely a település lakosainak jó életfeltételt biztosít. Településihulladék-gazdálkodás Cél: a termelés és fogyasztás során a legkevesebb hulladék keletkezése, és a keletkezett hulladék

elhelyezése

és

ártalmatlanítása

a

környezeti

elemek

minőségének

veszélyeztetése nélkül. A konkrét célok meghatározása a helyi hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban történhet. Energiagazdálkodás Cél: energiatakarékosság, környezetbarát energiafajták arányának növelése Közlekedés- és szállításszervezés, rendkívüli környezetveszélyeztetés Cél: a település lakosainak biztonsága, nyugalma érdekében a környezetveszélyeztetés megelőzése, elhárítása, és a károsodások csökkentése. Talajvédelem Cél: a talaj termőképességének megőrzése, javítása. Olyan területhasználati rendszer kialakítása, amely a természeti adottságokon alapul és a termelés hosszú távú fenntartása érdekében figyelembe veszi a környezet-, táj- és természetvédelmi követelményeket.

52

Felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelme Cél: a felszín és a felszín alatti vizek minőségi jellemzőinek javítása, a szennyező források számának és az általuk kibocsátott szennyezőanyag mennyiségének csökkentése Természet- és tájvédelem Cél: az országos és helyi védelemre érdemes természeti értékek feltárása, megőrzése és bemutatása, a természeti folyamatok zavartalan működésének biztosítása, a fenntartható fejlődést biztosító többcélú tájhasznosítás és a tájpotenciál védelme. Épített környezet védelme Cél: a településszerkezet, a lakóházak, egyéb építmények és gazdálkodási módok akár több száz évvel ezelőtti állapotának megőrzése, bemutatása

53

8. A CÉLOK ÉS CÉLÁLLAPOTOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN TEENDŐ FŐBB INTÉZKEDÉSEK

Levegőtisztaság-védelem - Intézkedések a lakossági gázbekötések számának növelésére, és a gázfűtés arányának növelésére. Zaj és rezgés elleni védelem -

A – közlekedési vagy ipari eredetű - zajterhelést okozó objektumok által okozott hatások csökkentésére zöldsávok kialakítása, érvényre juttatva a zaj- és rezgésvédelemről szóló 284/2007. (X..29.) Korm. rendeletben, illetve a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben foglalt követelményeket.

Zöldfelület-gazdálkodás, települési környezet és a közterületek tisztasága, ivóvízellátás, csapadékvíz-gazdálkodás, kommunális szennyvízkezelés Közhasznú zöldterületek kialakítása, fenntartása, növelése -

A megalapozott, átgondolt környezetvédelmi intézkedések előfeltétele a Kistérségi Környezetvédelmi Program készítése és annak aktualizálása, mely jogszabályi kötelezettség is egyben

-

A környezetvédelmi szempontokat érvényesíteni kell minden települési szintű tervezés során, így a településrendezési terv készítésénél is

-

A potenciális szennyező források nyilvántartásba vétele a települések területén, települési kárinfó készítése.

-

Az önkormányzatoknak lehetőségük van helyi rendeletben meghatározni a környezetvédelmi vonatkozású szabályozásokat

-

Telepengedélyek megadásakor a környezetvédelmi követelmények fokozott figyelembe vétele

-

Az ivóvíz minőségének ki kell elégítenie a 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben előírtakat, mely az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről intézkedik.

-

El kell érni, hogy minden lakos rákössön a település ivóvízellátó hálózatára.

54

-

A belterületi és külterületi patakok, vízfolyások, csapadékvíz elvezető árkok karbantartása,

tisztítása,

hidak,

átereszek

felülvizsgálata, fenntartása

folyamatos feladat az elvezető rendszer kapacitásának megőrzése érdekében. -

A települések felszíni vizeinek befogadóira egységes vízrendezési terv készítése szükséges. Ellenőrizni kell, hogy a befogadók a mértékadó nagyvizeket (külterületen NQ 10%, belterületen NQ 2%) kiöntésmentesen képesek-e elszállítani. Amennyiben a befogadók kiépítése nem felel meg, a vízrendezési tervvel egyidejűleg a befogadók rendezését is be kell tervezni.

-

El kell érni, hogy 100 %-os rácsatlakozás legyen a települések lakott belterületén

szennyvízelvezető

szennyvízszikkasztó

hálózatára,

műtárgyak

használaton

és

a

kívül

környezetszennyező helyezésre,

illetve

felszámolásra kerüljenek. Településihulladék-gazdálkodás -

A meglévő illegális szilárd hulladéklerakók potenciális veszélyt jelenthetnek a felszíni és felszín alatti vizekre és a talajra, ezért mielőbbi szakszerű lezárása (rekultivációja) szükséges.

-

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírása alapján az önkormányzatok

a

közterületen

elhagyott

hulladék

elszállításáról

és

hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül gondoskodni kell. -

A települési önkormányzatok jogszabályi kötelezettsége a szilárd és folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás rendeletbe foglalása.

-

Szelektív hulladékgyűjtés elterjedése mind az országos, mind a régiós hulladékgazdálkodási tervek fő célkitűzései közé tartozik. A települési önkormányzatok feladata a lakosság tájékoztatása, a szelektív hulladékgyűjtési közszolgáltatás megszervezése, beleértve a szerves hulladékot is.

-

A háztartásokban, illetve egyéb termelőknél keletkező veszélyes hulladék gyűjtését, tárolását és arra engedéllyel rendelkező szakcéggel történő elszállítását a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Kormány rendelet előírásai szerint kell végezni.

55

Energiagazdálkodás -

Kis energiaigényű korszerű, környezetkímélő technológiák elterjedésének előnyben részesítése, ami azt is jelenti, hogy a lakóövezetben jelentős kibocsátású telephelyek kialakítása nem kerül engedélyezésre.

Közlekedés- és szállításszervezés, rendkívüli környezetveszélyeztetés -

Ismert

és

ismeretlen

szennyező

források

felmérésének/felkutatásának

elősegítése, figyelemmel kisérése, melyek a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését okozhatják. A feltárás/felkutatás során a tartós károkozások számbavétele, részletes feltárása, a szennyezők felelősségre vonása, a szennyező források megszüntetése és a környezeti károk felszámolása. -

A

települések

pollenképződés

egyik

legsürgetőbb

(parlagfű)

környezet-egészségügyi

visszaszorítása,

a

gondozatlan

feladata

a

területek

felszámolása, gaztalanítása -

Az önkormányzatok közvetve hozzájárulhatnak az egészségi állapotának javításához a lakosság tájékoztatásával, egészségügyi felvilágosító programok szervezésével, illetve sportprogramok szervezésével.

Talajvédelem -

Az állattartásból származó trágya tárolása és hasznosítása környezetkímélő módon történjék.

Felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelme -

Szennyvízelhelyezés megoldása környezetkímélő módon

-

A településeket érő vízfolyások vonatkozásában „a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról” szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet valamint a 30/2008. (XII.31.) KHVM rendelet érvényesítésére kiemelt figyelmet kell fordítani.

-

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet értelmében a vizsgált települések közigazgatási területe jellemzően nitrát érzékeny területnek minősül, mely jogszabályban foglaltak a települési állattartás, trágya és trágyalé tárolás, elhelyezés, valamint a nagyüzemi , illetve külterületi ingatlanon történő állattartás esetében az állattartó telep kialakítása, illetve üzemeltetése során figyelembe kell venni. 56

Természet- és tájvédelem -

Az

önkormányzat

közvetett

eszközökkel

segítheti

a

környezetkímélő

gazdálkodás elterjedését a településen, különös tekintettel a természetvédelmi területekre -

Helyi természeti értékek védelmére jogi szabályozás kidolgozása, gyakorlása.

-

A település gazdag természeti értékekben, és ezek felmérését, megőrzését és bemutatását szolgáló tervek, fejlesztések megvalósításában részt kíván venni, az illetékes nemzeti park igazgatóság szakmai irányítása, felügyelete mellett.

Épített környezet védelme -

Épített környezet értékes elemeinek helyi védetté nyilvánítása (területi és egyedi).

57

9. A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSI, ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI ESZKÖZEI A kistérség minden lakosának joga, hogy egészséges környezetben éljen, ugyanakkor fogyasztóként hozzájárul a környezeti problémák kialakulásához. A Kistérségi Környezetvédelmi Program (KKP) a kistérség minden lakóját szolgáló program, és minden – a település fejlődésében – érdekelt összehangolt cselekvését igényli. A helyi közigazgatás feladata, hogy az elfogadott környezetvédelmi programot végrehajtsa, a lakosság környezetvédelmi igényeinek és érdekeinek megfelelő módon. Ugyanakkor kapcsolódjon be a magasabb szintű környezetvédelmi programok kidolgozásába és végrehajtásába, képviselve a helyi lakosság érdekeit. Már a tervezés folyamatában az érdekeltek bevonása elkezdődik a bemutatással, ismeretterjesztéssel, kommunikációval, a gazdasági és területfejlesztési elképzelések összehangolásával. A tervezés folyamatát követő végrehajtási fázis az érdekeltek közreműködését továbbra is igényli, sőt annak hiánya veszélyezteti a program sikerét. A KKP-ban kitűzött célok elérésének folyamatrészei: -

szemléletformálás,

-

környezettudatosság növelése,

-

tervezés,

-

jogi szabályozás,

-

közreműködés,

-

megvalósítás,

-

ellenőrzés

A folyamat egyes részeken felgyorsulhat, vannak elemek az elején, melyek kihagyhatók. A célok egy része a folyamat elején, egy része a folyamat közepén, vagy végén tart.

58

A megvalósítás eszközei A KKP megvalósításának eszközei a következők lehetnek: -

Közvetlen beavatkozás, amelyek új beruházások, létesítmények megvalósítása, rekonstrukciós munkák, pl: 

Szennyvízelvezetési és –tisztítási rendszer létesítése



Új hulladék-ártalmatlanítási technológiák, rendszerek kialakítása

-



Energiatakarékos berendezések alkalmazása



Új zöldterületek létrehozása, zöldsáv kialakítása



Szennyezett területek kármentesítése

Szabályozás, amely lehet jogi, műszaki, gazdasági, pl: 

Hiányzó helyi rendeletek megalkotása, meglévők felülvizsgálata

-



Helyi környezetvédelmi alap létrehozása



Bizonyos tevékenységek területi korlátozása

Információs rendszer fejlesztése, pl: 

-

Kutatási,

tervezési,

Meglévő és potenciális szennyeződések felmérése fejlesztési

lépések,

melyek közé tartoznak a

környezetvédelmi témájú tervek, programok, állapotfelmérések, pl:

-



Helyi hulladékgazdálkodási terv készítése



KKP készítése, kétévenkénti aktualizálása

Tudatformálás, oktatás, tájékoztatás, amely a lakosság bevonását, elkötelezettségének növelését is elősegíti, pl: 

Egészségügyi felvilágosító programok szervezése



A természeti területek, értékek, bemutatását szolgáló fejlesztések, kiadványok

-

Együttműködés, amely jelenthet: 

Települések közötti, kistérségi szintű együttműködést



Együttműködést

a

hatóságokkal,

intézményekkel

( KÖVIZIG, Nemzeti Park, ÁNTSZ, stb.) 

Együttműködést vállalkozásokkal, stb. 59

a

településen

működő

Szabályozás A KKP-ban leírt célokon kívül a megvalósítás alatt lévő programokra, tervekre, koncepciókra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A konkrét beavatkozások mellett kiemelten kell kezelni a megelőző típusú közvetett intézkedéseket, a beruházásokat megalapozó tanulmány, koncepció színtű, - kisebb ráfordítást igénylő, de több oldalról megvizsgált – tervezéseket. A szabályozás területén olyan rendszer létrehozására és működtetésére kell törekedni, amely elérhetővé teszi a KKP-ban meghatározott célok meghatározását. A település jogi, gazdasági és műszaki környezetvédelmi szabályozásának hatékonynak, bevezethetőnek, érvényesíthetőnek kell lenni. Mind a meglévő, mind az új szabályozások szakmai, pénzügyi és szervezeti feltételeit körültekintően kell biztosítani, és egységes jogelveken kell nyugodnia. Az Önkormányzatok megalkottak az állattartási, a talajterhelési díjjal kapcsolatos, az avar és kerti hulladékok nyíltéri égetéséről rendelkező és a környezetvédelmi alapról szóló rendeletet. Egyéb környezetvédelmi rendelet még nincs érvényben. A hiányzó környezetvédelmi vonatkozású jogszabályok megalkotását programszinten javasoljuk. Települési intézményrendszer A NKP-ban elfogadott és alkalmazott alapelvek sérülhetnek, ha a települési környezetvédelem területén az önkormányzat intézményrendszere nem erősödik. A helyi szervezeti és anyagi feltételeket – a lehetőségek teljes tárházának felmérésével biztosítani kell. A környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek intézésének jelenleg nincs külön felelőse az Önkormányzatnál, nincs szakirányú végzettséggel rendelkező munkatárs. A

Bélapátfalvai

Kistérség

Többcélú

Társulása

forráshiánnyal

környezetvédelmi szakértő, munkatárs felvételére nincs lehetőség.

60

küzd,

ezért

10. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. Melléklet: Sérülékeny ivóvízbázisok ........................................................................... 63 2. Melléklet: Felszíni vizek áttekintő térképe................................................................... 64 3. Melléklet: Veszélyes hulladékfajták megnevezése a 16/2001. (VII. 18.) KÖM. Rendelet szerint ................................................................................................................ 65 4. Melléklet: Vonatkozó jogszabályok jegyzéke .............................................................. 67 5. Melléklet: A települések által kitöltött kérdőívek 13 db .............................................. 67

61

11. TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. Táblázat: A kistérség lakossága 2010............................................................................. 4 2. Táblázat: Korcsoportos lakosságmegoszlás a kistérségben 2010. ................................. 6 3. Táblázat: Közüzemi hálózatok hossza a kistérség településein ................................... 11 4. Táblázat: Egészségügyi határértékek ........................................................................... 14 5. Táblázat: Általános technológiai kibocsátási határértékek........................................... 15 6. Táblázat: Felszíni vizek a kistérségben ........................................................................ 17 7. Táblázat: Állattartás a kistérségben .............................................................................. 20 8. Táblázat: Környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletek a kistérség településein....... 22 9. Táblázat: Hulladékszállító vállalkozások a kistérség településein ............................... 43 10. Táblázat: A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken ........................................................................................................................ 48

1. ábra: A kistérség és a megye lakosságának aránya ........................................................ 4 2. ábra: Települések lakosság szerinti megoszlása ............................................................. 5 3. ábra: A kistérség rendőreinek települések szerinti megoszlása .................................... 12 4. ábra: Társadalmi szervezetek a kistérség településein ................................................. 13 5. ábra: Lakásállomány közüzemi ellátottsága a kistérségben ......................................... 24 6. ábra: Értékesített víz mennyisége az ÉRV Zrt. szolgáltatási területén ......................... 25 7. ábra: Értékesített víz mennyisége a Heves Megyei Vízmű szolgáltatási területén ...... 25 8. ábra: Éves egy főre jutó vízfogyasztás a kistérség településein ................................... 26 9. ábra: Árvízi helyezettel érintett ingatlanok a kistérségben ........................................... 27 10. ábra: A Bélapátfalvai Ipari Park térképe .................................................................... 40 11. ábra: A Bükki Nemzeti Park kistérséget érintő térképe ............................................. 41 12. ábra: Átlagos éves beszállított hulladékmennyiség az ÉHG Zrt. szolgáltatási területén .......................................................................................................................................... 43

62

1. Melléklet: Sérülékeny ivóvízbázisok

63

2. Melléklet: Felszíni vizek áttekintő térképe

64

3. Melléklet: Veszélyes hulladékfajták megnevezése a 16/2001. (VII. 18.) KÖM. Rendelet szerint

EWC 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, erdőgazdasági, stb. hulladékok EWC 02 01 08 - Veszélyes anyagokat tartalmazó mezőgazdasági hulladékok (pl.: fel nem használt növényvédő szer) EWC 15 01 10-Növényvédőszer maradékok, göngyölegeik Előfordulás: növényvédőszer alkalmazás EWC 03 - Fafeldolgozásból származó hulladékok EWC 03 01 04 - Veszélyes anyagokat tartalmazó faforgács, furnér, falemez, darabolási hulladék (pl.: fenolformaldehid gyanta, ragasztó anyaggal) Előfordulási hely: ragasztott farost lemezek felhasználása EWC 08 - Bevonatok (festékek lakkok és zománcok ragasztó, tömítő anyagok és nyomdafesték felhasználásából származó hulladékok. EWC 08 01 11 - Szerves oldószereket illetve más anyagokat tartalmazó festék-vagy lakk hulladékok (beszáradt festékek, stb. ) EWC 08 01 21 - Festékeke és lakkok eltávolítására használt hulladékká vált anyagok. Előfordulási hely: autófényezők, festőüzem, festés - mázolás EWC 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai EWC 13 01 05 - Klórozott vegyületeket nem tartalmazó emulziók. Előfordulási hely: fémforgácsolás esztergályozás EWC 13 02 05 - Ásványolaj alapú klórvegyületeket nem tartalmazó motor hajtómű - és kenőolajok Előfordulási hely: fáradt olaj gépkocsi szervizben gépjármű telepen EWC 13 05 02 - Olaj víz szeparátorokból származó iszapok Előfordulási hely: autómosók EWC 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok abszorbensek, törlőkendők szűrőanyagok és védőruházat EWC 15 01 10 — Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok EWC 15 0111-veszélyes anyagokat tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázas palackokat.

65

EWC 15 02 02-Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat. Fentiek előfordulási helyei: növényvédőszeres göngyölegek, festék spray dobozok, olajos rongy. EWC 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok EWC 16 01 04 - termékként tovább nem használható jármüvek. EWC 16 01 11 - azbesztet tartalmazó súrlódó betétek. EWC 16 01 13 – fékfolyadékok EWC 16 01 14 - veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok. EWC 16 06 01 - ólomaldciimulátorok Fentiek előfordulási helyei: autóroncsok, gépjármű szervizek, géptelepek. EWC 19 - Hulladékkezelő létesítményekből... származó hulladékok. EWC 19 08 09 - olaj-víz elválasztásából származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék. Előfordulási helyei: konyhai, éttermi zsírfogók.

66

4. Melléklet: Vonatkozó jogszabályok jegyzéke

14/2001. (V.9.) KÖM-EüM-FVM együttes rendelet 10/2001. (IV.19.) KÖM rendelet 21/2006. (I.31) Korm. rendelet 16/2001. (VII. 18.) KÖM rendelet 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2000. Évi XLIII. Törvény 1995. évi LIII. Környezetvédelmi Törvény 123/1997. (IV.18) Korm. rendelet 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 27/2008. (XII.3) KvVM-EüM együttes rendelet 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet 30/2008. (XII.31.) KHVM rendelet 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet

5. Melléklet: A települések által kitöltött kérdőívek 13 db

67