Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

BÉLAPÁTFALVA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA „ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM – FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOKBAN – INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA” PROJEKT AZONOSÍTÓ: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

ITS 2014 Konzorcium:

1

BÉLAPÁTFALVA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Külzetlap

BELÜGYMINISZTÉRIUM

Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015. év

Készítették az „ITS 2014 Konzorcium” tagjai:

ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

OPUS TEAM Üzleti Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság

2

Berki Judit ügyvezető

Végh József ügyvezető

Virágh Péter ügyvezető


ALÁÍRÓLAP Felelős tervező:

Ürge László okl. építészmérnök SZÉS1 - 15-0463 Tartószerkezeti szakértő

Településtervező:

Klein György okleveles építészmérnök É/05-0070; TT 05-0070

Energiaközmű szakági tervező:

Rácz Géza villamosmérnök TE 15-0103 - Településtervezési energia-közmű szakértő TH 15-0103 - Településtervezési hírközlési szakértő

Verba József üzemmérnök TE 15-0289 Településtervezési energia-közmű TH 15-0289 Településtervezési hírközlési szakértő

szakértő

Közlekedésági szakági tervező:

Mezey András okl. építőmérnök Tkö 13-10815 - Településtervezési közlekedési szakértő

Viziközmű szakági tervező:

Bartha Miklós csatornázás- szennyvíztisztítási szakmérnök, vezető tervező VZ-TEL 15-0150 - Települési víziközmű tervező TV 15-0150 - Településtervezési vízközmű szakértő

Orosz Tamás okl. vízellátási- csatornázási mérnök, víziközmű szakági tervező munkatárs VZ-TEL 15-0041 - Települési víziközmű tervező

3


Környezetvédelmi szakági tervező:

Bánfi Gábor Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező: Kiss-Polák Andrea okleveles tájépítészmérnök, TK 01-5205, TT 01-5205, K 01-5205

Régészeti szakértő:

Dr. Bálint Marianna Műemléki szakértő:

Szilágyi- Fekete Anikó Társadalompolitikai szakértő:

Kerekes Tamás Gazdasági szakértő:

Erdei Anikó Anti-szegregációs szakértő:

Lakatos Izabella

Közreműködők:

Ferencz Péter

Fehér Lászlóné

polgármester

jegyző

Mikóné Kormos Erika települési koordinátor

4

településmérnök


TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ........................................................................ 8 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása .............................................................................................. 8 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása .......................................................... 13 1.2.1. A Középtávú Városi - Tematikus - Célok bemutatása ............................................................................. 13 1.2.2. A Városrészi (Területi) Célok bemutatása .............................................................................................. 15 1.2.2.1. Északi Városrész - Iparterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz ............................. 15 1.2.2.2. Déli Városrész - Belváros céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz ........................................ 17 1.2.2.3. Külterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz ............................................................ 19

2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK .................................................................. 21 2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával ........................................................... 22 2.1.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek ...................................................................... 22 2.1.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterület ................................................ 25 2.1.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterület .......................................................................................... 27 2.1.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterület ...................................................................................... 29 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése .................................................................................................................................. 33 2.2.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ............................................................................ 33 2.2.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ......................................................... 35 2.2.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ............................................................................................................ 40 2.2.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ................................................................................................. 44 2.3. Az akcióterületeken végrehajtásra kerülő településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve .............................................................................................................................................................. 47 2.3.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek .................................................................................................................................. 47 2.3.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek ........................................................................................................... 47 2.3.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek ................................................................................................................................................ 48 2.3.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek ................................................................................................................................................ 49 2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz .................................................................................................................... 50 2.4.1. Hálózatos projektek ................................................................................................................................ 50 2.4.1.1. A hálózatos projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ........................................................................................................ 50 2.4.1.2. A hálózatos projektek vázlatos pénzügyi terve .............................................................................. 52 2.4.2. Horizontális projektek: ........................................................................................................................... 53 2.4.2.1. A horizontális projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ........................................................................................................ 53 2.4.2.2. A hálózatos projektek vázlatos pénzügyi terve .............................................................................. 55 2.4.3. Egyéb projektek: ..................................................................................................................................... 56

5

BÉLAPÁTFALVA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2.4.3.1. Az egyéb projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ............................................................................................................................. 56 2.4.3.2. Az egyéb projektek vázlatos pénzügyi terve ................................................................................... 58

3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM............................................................................................ 59 3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) ................................................ 61 3.1.1. Integráció a lakhatás területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása ............................................ 62 3.1.2. Integráció az oktatás-nevelés területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása ............................... 64 3.1.3. Integráció a foglalkoztatás területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása ................................... 67 3.1.4. Az integráció egyéb területei ................................................................................................................. 70 3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések .................................................. 71 3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ........ 73 3.3.1. TÁRSADALMI KONSZENZUS .................................................................................................................... 73 3.3.2. OKTATÁSPOLITIKA .................................................................................................................................. 73 3.3.3. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA .................................................................................................................... 74 3.3.4. EGYÉB SOFT TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................................ 74

4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI .................................................................... 75 4.1. Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása) ................................................................................................................................................... 75 4.1.1. Illeszkedés, összhang a település fejlesztési dokumentumaival ............................................................ 75 4.1.2. Illeszkedés, összhang a településrendezési tervvel és településfejlesztési koncepcióval ...................... 77 4.1.3. Illeszkedés, összhang Bélapátfalva Gazdasági Programjával .................................................................. 78 4.1.4. Illeszkedés a Települési Környezetvédelmi Programhoz és más környezetvédelmi tervekkel való összhang ........................................................................................................................................................... 78 4.1.5. Egyéb területi fejlesztési tervdokumentummal való összhang .............................................................. 79 4.2. Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ade megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása) ........................................................................................................................... 82

5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ............................................. 88 5.1. Pénzügyi kockázatok elemzése ................................................................................................................ 88 5.2. Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok ............................................................................... 89

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE............................................................. 90 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ................ 90 6.1.1. Kiszámítható szabályozási környezet biztosítása ................................................................................... 91 6.1.2. Tervalku, mint a településfejlesztés egyik lehetséges eszköze .............................................................. 91 6.1.3. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, mint a befektetés ösztönzés eszköze .......... 92 6.1.4. Egyéb kedvezmények, tevékenységek ................................................................................................... 93 6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása ........ 94 6.2.1. Bélapátfalva Város Önkormányzata – stratégiai menedzsment ............................................................ 94 6

BÉLAPÁTFALVA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 6.2.2. Bélapátfalva Város Közös Önkormányzatai Hivatala .............................................................................. 95 6.2.3. A városfejlesztési tevékenység elhelyezése az önkormányzati szervezetrendszerben .......................... 95 6.2.4. Az akcióterületi célok megvalósításáért felelős operatív menedzsment ............................................... 96 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok .................................................. 97 6.4. Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása) .............. 97 6.4.1. A monitoring rendszer feladata és módszertana ................................................................................... 97 6.4.2. A monitoring rendszer működési mechanizmusai ................................................................................. 98 6.4.3. Indikátorok ........................................................................................................................................... 100

7


1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Bélapátfalva városának fejlesztési céljait a hosszú távra vonatkozó fejlesztési dokumentumai határozzák meg, melyekben a város, a városrészek fejlesztési elképzelései összegzésre kerülnek. Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája egyrészről épít a város már meglévő stratégiai dokumentumaira, fejlesztési koncepcióira, másrészt az egyes korábbi elképzelések integrálása érdekében egy olyan új alaprendszer került meghatározásra, mely egységes szerkezetben építi össze a korábban említett dokumentumokat, valamint területi szemlélettel gazdagítja a célrendszert. Bélapátfalva település fejlesztési elképzeléseit tekintve kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik. Ennek megfelelően a település Integrált Településfejlesztési Stratégiájának kialakítása során nem cél egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem a cél az, hogy a jelenleg is érvényben lévő fejlesztési dokumentumokkal összhangban a fejlesztési irányvonalak összegezésre kerüljenek, azok súlyponti elemei, főbb irányvonalai meghatározásra kerüljenek. Ennek megfelelően jelen dokumentum célja, hogy stratégiai keretbe foglalja a középtávú városfejlesztési elképzeléseket úgy, hogy azok a helyi lakosság igényeivel összhangban legyenek, ösztönözzék a magántőke beruházásait és az önkormányzat hosszú távú városfejlesztési politikájának szerves részét alkossák. Cél továbbá a területi alapú, meghatározott városrészekre építő, de komplex szemléletű várostervezés és –fejlesztés megvalósítása. A település főbb célkitűzésinek meghatározása, kialakítása során cél volt a település jövőképét, fejlesztési irányvonalait meghatározó dokumentumokkal való összhang megteremtése az alábbiak szerint:  

a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott hosszú távú városfejlesztési célok középtávú programokká való lebontása a terület szemléletű tervezés biztosítása, a pontos problémafeltárás alapján a beazonosított városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése.

A Középtávú Városi - Tematikus - Célok meghatározása során fontos szempont volt, hogy azok egyértelműen meghatározottak és reálisan megvalósíthatók legyenek, hiszen ez a stratégia operatív jellegének egyik kulcstényezője. Mindezek mellett a tervezés során meghatározó, kulcsfontosságú szerepet játszott a helyi lakosság, a helyi társadalom, a gazdaság szereplőinek bevonása a projekttervezésbe, a célok meghatározásába. Hiszen a partnerségi tervezésnek alapvetően meghatározó szerepe van a

8


település által kijelölt célrendszer helyi társadalmi szövet általi támogatottságában, létjogosultságában, ily módon pedig megvalósíthatóságában. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia összhangban van a település fejlesztési programjaival, mind a város településhálózatban elfoglalt helye, mind a helyzetértékelés vonatkozásában, valamint a stratégiai célok megfogalmazásában. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia és a város Helyi Építési Szabályzata, illetve Településszerkezeti Terve összhangban van, a városrészekre kitűzött célok és az akcióterületek projektelemeinek megvalósítását a rendezési terv lehetővé teszi. A város meglévő fejlesztési irányaival összhangban, új alaprendszerre történő ráépítéssel, a város gazdasági és természeti, táji adottságaira, regionális, megyei, kistérségi és járási szerepkörére támaszkodva, ezek egy összefüggő viszonyrendszerben való újragondolása által rajzolódik ki Bélapátfalva városának hosszú távú jövőképe. A stratégia és a célrendszer elkészítésében a megadott módszertani sablont Bélapátfalva településre vonatkozóan specifikusan alkalmazva, a város helyzetének elemzését két részre bontva, egyrészt megtörtént a város analízise, az objektív összetevők elemzése, másrészt elemzés készült a város helyzetét meghatározó szubjektív elemeket illetően. Az objektív elemek analízise a város egészére, és területi szemléletben a városrészekre vonatkozó demográfiai, gazdasági, környezeti és ágazati elemzés keretében határozta meg a beavatkozásokat igénylő egyes területeket. A szubjektív elemek elemzése keretében a 2015. évben folytatott személyes beszélgetések, workshopok során, valamint a társadalom szereplőinek egyéb módon történő megszólítására támaszkodva és a korábbi stratégiákat összevetve kialakult egy kép Bélapátfalva városát illetően. A két terület közös diagnózisaként kerültek lehatárolásra azok a stratégiailag beavatkozást igénylő területek és célok, melyek a várost dinamizálva a további fejlődés kulcsát jelentik Bélapátfalva városa számára. A szubjektív elemek diagnózisa alapján megállapítható, hogy a lakosság kapcsolata a városban zajló fejlesztésekkel közösségi szempontból pozitív, támogatják ezen fejlesztések megvalósítást. A stratégia elkészítése során éppen ezért jelentős szerepet kapott a lakosság aktivizálására irányuló, a fejlesztési beavatkozásokat előkészítő közösségi célú stratégiai elemek kidolgozása és beillesztése. Az elemzések eredményeképpen feltárt problématérképre adott válaszként megfogalmazott pozitív jövőkép adja a város jövőbeni fejlesztési irányát és egy vezérelvet, melynek mentén levezethetőek a stratégia elemei és az egyes fejlesztési területek. A pozitív jövőkép alapján megfogalmazott jövőképből levezethető az Integrált Településfejlesztési Stratégia stratégiája, azaz a városfejlesztés átfogó, tematikus és városrészi céljai, valamint az ezeket megvalósító indikatív akcióterületek. A városfejlesztés integráltságát biztosítja, hogy a két terület (objektív és szubjektív elemek) kezelése egy integrált rendszerre épül. Bélapátfalva városának stratégia célrendszere az alábbiakban kerül bemutatásra.

9


STRATÉGIAI CÉLOK ÉS KÖZÉPTÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK JÖVŐKÉP „Bélapátfalva, mint a mikrotérség kiemelkedő ipari vonzerővel rendelkező és a mikrotérség meghatározó közszolgáltató települése.” Időtáv: 15-20 év

KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI - TEMATIKUS - CÉLOK: I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése

III. Meglévő humánszolgáltatáso k infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatáso k beindítása

IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése

V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése

VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségéne k javítása

Időtáv: 7-8 év

Időtáv: 7-8 év

Időtáv: 7-8 év

Időtáv: 7-8 év

Időtáv: 7-8 év

Időtáv: 7-8 év

10


VÁROSRÉSZEK KITŰZÖTT CÉLJAI - TERÜLETI CÉLOK:

ÉSZAKI VÁROSRÉSZ - IPARTERÜLETEK 1. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése 2. Barnamezős területek további rehabilitációja 3. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül 4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 5. Vállalkozások és befektetések megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 7. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása

DÉLI VÁROSRÉSZ - BELVÁROS 1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása 2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények) 3. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 4. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése 5. Közpark kialakítása az új városközpontban, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatási programok indítása 7. Foglalkoztatási programok megvalósítása 8. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 9. Feltáratlan kertbelsők intenzív beépítés lehetőségének vizsgálata

11

KÜLTERÜLETEK 1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve üdülőterületek kialakítása céljából 2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó) 3. Infrastrukturális fejlesztések 4. Az Apátság, illetve a Gyári-tó környékén, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése


A város jövőképe területileg és szellemiségében is lefedi az egész város területét, a településben rejlő adottságok képesek a megfogalmazott célok elérésén túl a folyamatos növekedés biztosítására is. A város hosszú távú jövőképe 15-20 év távlatában került meghatározásra az alábbiak szerint: ”BÉLAPÁTFALVA, MINT A MIKROTÉRSÉG KIEMELKEDŐ IPARI VONZERŐVEL RENDELKEZŐ ÉS A MIKROTÉRSÉG MEGHATÁROZÓ KÖZSZOLGÁLTATÓ TELEPÜLÉSE” Bélapátfalva a tervezett fejlesztések hatására olyan térségi központi szerepkört betöltő településsé változik, amely nemcsak a járás, a helyi lakosság számára vonzó (egészséges környezetet, biztonságos társadalmi háttért, aktív közösségi életet, megfelelő megélhetést, fejlett egészségügyi, üzleti és közszolgáltatási környezetet biztosít), hanem a gazdálkodó szervezetek számára is ideális befektetési környezetet jelent. A város hosszú távú fejlesztési célja számszerűsített értékekkel is kifejezhető, a helyzetelemzés tendenciáira támaszkodva reálisan megvalósítható, összhangban van az egyes városrészek és akcióterületek fejlesztési céljaival. A stratégiai program középtávú célja, hogy – a megjelölt stratégiai fejlesztésekhez és feladatokhoz igazodóan – a város szerkezete úgy változzon, hogy javuljon a gazdasági-, tőkevonzó képessége, népességmegtartó ereje. A működő gazdaság és a foglalkoztatás növelése biztosítja az alapfeltételt a megélhetéshez, a város további fejlődéséhez. A megélhetés minőségét színvonalas szolgáltatások kialakításával, és környezet megóvásával, attraktivitásának fokozásával lehet javítani. A programok megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha olyan társadalmi közegben valósulnak meg, amely összetartó közösség képét tárja a külvilág elé. A város erősségeit is kihasználva az erőfeszítéseket a városi funkciók erősítésére, új funkciók betelepítésére, ehhez kapcsolódóan a térségi kapcsolatok fejlesztése, a helyi identitástudat erősítésére, a gazdasági potenciál minél nagyobb mértékben történő kihasználására szükséges összpontosítani. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célrendszere a SWOT analízisben felvetett problémákra kíván megoldást találni és kínálni. A gyengeségek felszámolásának, és a veszélyek okozta kockázatok csökkentésének érdekében fontos szerepet kap a közszféra. A jövőkép elérésének érdekében az önkormányzatnak, minden forrást ki kell használnia annak érdekében, hogy a helyi társadalmi szövet között jelenleg meglévő szakadékok tovább ne mélyüljenek, a társadalmi feszültségek oldódjanak, a jelenlegi szegregátum társadalmi integrációja megtörténjen, hiszen a társadalmi egység megteremtése előfeltétele a város további fejlődésének. A Középtávú Városi Célok kialakításánál meghatározó szerepet kapott az, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia nem kizárólag a települési önkormányzat, hanem a város egészének tervezési alapdokumentuma, tehát tartalmazza azokat a célokat is, amelyek 12


megvalósításáért a városi önkormányzat csak közvetve vagy részben felelős, azokat állami, magán, non-profit szereplők valósítják majd meg. Mind a közszféra, mind a magánszféra közös programját kell, hogy képezze a vállalkozásösztönzés, és ezzel összefüggésben a vállalkozási ismeretek oktatása, az alternatív jövedelemszerzéshez szakmai tapasztalatok átadása. A vállalkozásösztönzésben fontos szerepet kap a településen már működő Ipari Park. A meghatározásra került Középtávú Városi Célok kétféle kategóriába sorolhatóak be:  

tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok, melyek a város egészére vonatkoznak. területi célok, ez esetben a település egy vagy több, konkrét, egyenként folytonos vonallal körülhatárolható területén érvényes a megfogalmazott cél. Ilyenek az egyes városrészekre érvényes célok.

Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája vegyesen tartalmaz tematikus és területi jellegű célokat. A Középtávú Városi Célok integrált jellegű célok, olyanok, melyek eléréséhez több tematikus jellegű tevékenység koordinált végrehajtása szükséges. A Középtávú Városi - Tematikus - Célokhoz kapcsolódó fejlesztéseket a Városi - Területi Célok összehangolásával szükséges megvalósítani. A középtávú stratégiai program megvalósítása segítheti elő, hogy növekedési pályára álljon a város, növekedjen a foglalkoztatás, a településben rejlő gazdasági potenciál maximálisan kihasználásra kerüljön.

1.2. A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája meghatároz mind tematikus, mind városrészi érvényességű célokat. A tematikus célok a stratégia – jövőképben gyökerező – fő értékeihez illeszkednek. A városrészi (Területi Célok) érvényességű célok – az adott városrész jellegzetességei mellett – hierarchikusan illeszkednek a Középtávú Városi Célokhoz, azaz a városrészi célok a Középtávú Városi Célok elérését szolgálják, támogatják.

1.2.1. A Középtávú Városi - Tematikus - Célok bemutatása I. A város gazdasági munkahelyteremtés

potenciáljának

13

erősítése,

versenyképesség

javítása,


A város egyik legfontosabb célkitűzése a település gazdasági potenciáljának erősítése, a meglévő Ipari Parkban lévő vállalkozások számának növelése, ezáltal csökkentve a helyi, a térségi munkanélküliséget, növelve a foglalkoztatását, illetve tovább erősítve a település gazdasági szerepkörét. A cél elérésében kiemelt jelenőséget kap az Ipari Park fejlesztése, a betelepült és a betelepülni kívánó vállalkozások támogatása minden területen. Az Ipari Park fejlesztése, bővítése, infrastrukturális beruházások megvalósítása, a barnamezős területek további rehabilitációja, a megújuló energiaforrások használatának támogatása fontos cél a területen. II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Cél, a térségi szerepkör további bővítése, erősítése a közszolgáltatások területén, közigazgatási és egyéb feladatokat ellátó szervezetek egy új központi épületbe való integrálása. A meglévő épületek állagának megóvása, javítása, energiahatékonysági beruházások megvalósítása. Jól definiálható városközpont kialakítása. III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása A humánszolgáltatásoknak helyet adó épületek külső, belső megújítása, energetika korszerűsítése, a térségi szerepkör erősítése érdekében a meglévő szolgáltatások erősítése, illetve a lehetőségekhez mérten új szolgáltatások beindítása (pl.: egészségügyi szakrendelések bővítése). IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Jól definiálható városközpont, városmag létrehozása. Közparkok, pihenőhelyek, fasorok létrehozása, kialakítása, parkolás problémájának megoldása. Az utak, járdák megerősítése, állaguk javítása, gyűjtőút kiépítése, tehermentesítő elkerülő út kiépítése. V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése Az Eger-Szilvásvárad turisztikai tengelyhez való kapcsolódás elérése. A település turisztikai potenciáljának kihasználása. Kulturális, természeti értékeinek hatékonyabb kiaknázása, ennek érdekében az Apátság, a Gyári-tó és ezek környékének fejlesztése. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése. VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Képzési programok megvalósítása, szegregációs folyamatok megállítása érdekében romáknak szóló célzott felzárkóztató programok megvalósítása. Képzési, oktatási, foglalkoztatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében.

14


1.2.2. A Városrészi (Területi) Célok bemutatása 1.2.2.1. Északi Városrész - Iparterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz 1. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése 2.

Barnamezős területek további rehabilitációja

3.

Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül

4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 5. Vállalkozások és befektetések megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 7. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása

15


Az Északi Városrész - Iparterületek területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti: KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI CÉLOK TEMATIKUS CÉLOK

I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés


III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása



VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása

ÉSZAKI VÁROSRÉSZ IPARTERÜLETEK - TERÜLETI CÉLJAI

1. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése

2. Barnamezős területek további rehabilitációja

3. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül

4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal

16

5. Vállalkozások és befektetések megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal

6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényéne k kiszolgálása érdekében

7. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása


1.2.2.2. Déli Városrész - Belváros céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz 1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása 2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények) 3. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 4. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése 5. Közpark kialakítása az új városközpontban, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatási programok indítása 7. Foglalkoztatási programok megvalósítása 8. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 9. Feltáratlan kertbelsők intenzív beépítés lehetőségének vizsgálata

17


A Déli Városrész - Belváros területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti: KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI CÉLOK TEMATIKUS CÉLOK I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés






DÉLI VÁROSRÉSZ - BELVÁROS TERÜLETI CÉLJAI

1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása

2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények)

3. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítés ét szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása

4. Vendéglátóhelyek , szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése

5. Közpark kialakítása az új városközpon tban, összefüggő fasorok, illetve zöldterülete k létesítése

18

6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatá si programok indítása

7. Foglalkoztat ási programok megvalósítás a

8. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigény ének kiszolgálása érdekében

9. Feltáratlan kertbelsők intenzív beépítés lehetőségén ek vizsgálata


1.2.2.3. Külterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz 1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve üdülőterületek kialakítása céljából 2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó) 3. Infrastrukturális fejlesztések 4. Az Apátság, illetve a Gyári-tó környékén összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése

19


A Külterületek területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti: KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI CÉLOK TEMATIKUS CÉLOK I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés





KÜLTERÜLETEK - TERÜLETI CÉLJAI

1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve üdülőterületek kialakítása céljából

3. Infrastrukturális fejlesztések

2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó)

20

4. Az Apátság, illetve a Gyári-tó környékén, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése



2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A megvalósulást szolgáló beavatkozások három fő kategóriába sorolhatóak: 1. Akcióterületi projektek: Akcióterületi projektek a térben és időben koncentrált, egymással összehangolt beavatkozásokból álló projektek. A térben való koncentráltság azt jelenti, hogy a beavatkozások egy jól meghatározható határvonallal körülvett területen belül történnek. Az időben való koncentráltság pedig azt jelenti, hogy az akcióterületen belüli beavatkozások szintén egy jól meghatározott, de záros határidőn belül - legfeljebb néhány év alatt – megtörténnek. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések: · egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését · az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, · volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen. 2. Hálózatos projektek: Hálózatos projektek az egymással összehangolt, térben kapcsolódó beruházási jellegű projektek. A térben való kapcsolódás azt jelenti, hogy a hálózatos projekt kiterjedhet több városrészre, vagy akár a város egészére is, kapcsolódhat továbbá nagyobb léptékű térségi (országos, megyei, járási) hálózatokhoz is. A hálózatos projekt · több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemekből áll, · a város egészére vagy annak egy részére – például több akcióterületre – terjed ki, · a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. 3. Horizontális projektek: Horizontális projektek az egymással összehangolt, nem beruházási jellegű projektek. A horizontális projekt valójában hálózatos jellegű, a város egészére kiterjedő, úgynevezett „soft” elemekből álló beavatkozásokat tartalmaz (pl. például foglalkoztatási, képzési, szemléletformáló programok szervezése). 4. Egyéb projektek: A fenti projekttípusokba be nem sorolható beavatkozások, azonban a település számára fontos projektek. A fenti projekteken kívül megkülönböztetünk kulcsprojekteket, melyek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely Középtávú Városi Cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. A kulcsprojektek általában a fenti négy kategóriába besorolásra került projektek közül kerülnek ki. A kulcsprojektek egyben integrált projektnek is minősülnek mivel általában más projektek is kapcsolódnak hozzájuk. 21


2.1 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL 2.1.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek A szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterület a Déli Városrészen - Belváros megnevezésű városrészen található. Az akcióterület területi lehatárolása: Akácfa utca keleti oldala a Mártírok utcáig - Akácfa utca - Mártírok utca a Bajcsy-Zsilinszky utcáig - Belterület határa.

22


Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés)

23


Bélapátfalva település esetében csak szegregátumok (a szegregációs mutató értéke 35% vagy a feletti) vannak, szegregációval veszélyeztetett (30-34% közötti szegregációs mutatóval rendelkező) területek nincsenek. A település szerkezetének vizsgálata során jól látható, hogy a kedvezőtlen jövedelmi és iskolai végzettséggel, valamint lakáskörülményekkel rendelkezők a település délkeleti részén, jól elkülöníthető településrészen élnek. Ezen településrészt a KSH a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 1. számú szegregátumként jelölte meg. A településen a KSH adatai alapján ez az egy szegregátum található. A település északi részén a KSH 2011. évi kimutatása alapján van ugyan egy terület, ahol a szegregációs mutató értéke eléri a 35%-ot, azonban az itt élő lakosságszáma nem éri el az 50 főt, így a KSH nem nyilvánította ezen területet szegregátumnak. Ez a településrész egyébként sem igazi leszakadással érintett, fenyegetett terület, mivel itt működik a Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete, melynek lakói a KSH által, a szegregátumok meghatározása során vizsgált szegregációs mutatóknak megfelelnek ugyan, azonban ezen terület az intézet jelenléte miatt nem tekinthető igazi szegregátumnak és a jövőben sem várható igazi szegregátum kialakulása a területen. A fentiek alapján megállapítható, hogy mind a jövedelmi, mind az iskolázottsági, mind a lakhatási viszonyokat tekintve a szegregátum igen kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik. Elmondható, hogy a településrészen élők iskolázottsági szintje igen alacsony, továbbá alacsony az itt élők gazdasági aktivitása (alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok aránya magas, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya szintén magas), jellemző a munkanélküliség, illetve a szegénység és kirekesztettség magas szintje (magas azok száma a területen, akiknek jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás), a lakóépületek és a lakókörnyezet leromlott, a településrész épületei alacsony energiahatékonysággal rendelkeznek. A településrész felzárkóztatása, az itt élők munka világába való bekapcsolása nagyon fontos feladat a település számára. Az elmúlt években megvalósításra került közmunkaprogramokkal, már elindult egy felzárkóztató folyamat a településrészen, azonban ennek pozitív hatásai csak igen lassan, hosszabb időtávon és önmagában csak alacsony hatékonysággal tudnak a leszakadó településrész felzárkóztatásához hozzájárulni, ezért alapvető fontosságú a célzott és több területet érintő beavatkozások megvalósítása. Bélapátfalva leszakadással fenyegetett településrészének fizikai állapota erősen leromlott, lakosságcsoportjaik társadalmi helyzete, foglalkoztatási színvonala, életkörülményei szegényesek, a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága alacsonyszintű, a városrész nem képes bekapcsolódni a város gazdasági-társadalmi vérkeringésébe. A településrészen koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbítanak a hátrányos helyzetű csoportok jelenlétéből, és a közbiztonság romlásából származó problémák. Ezért az Önkormányzat a településrészt szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületnek jelöli ki. A szociális célú rehabilitáció célja, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminősége és esélyei javuljanak, az épített környezet minőségi változáson menjen át, a program gazdája az adott városrészben valósítson meg társadalmi reintegrációt eredményező felzárkóztató programokat.

24


2.1.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterület A városközponti akcióterület a Déli Városrészen - Belváros megnevezésű városrészen található.

25


Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés)

26


A városrészben a megerősíteni kívánt funkciók köre széles. Az akcióterület célcsoportja elsősorban az akcióterületen élő lakosság, mivel azonban a városközpont rehabilitációja a cél, ezért a célcsoport közé tartozik a város teljes lakossága is. Tágabb értelemben az akcióterületen belül végrehajtott fejlesztések a járás lakosaira is hatással vannak, egyrészt a település járási központi szerepköre miatt, másrészt a városközpontban lévő, járási településekre kihatással lévő közfunkcióval rendelkező intézmények, szervezetek jelenléte miatt is. A közszféra funkcióinak bővítése, versenyképes infrastruktúra létrehozásával a városi lakosság alapvető igénye. A rehabilitáció megvalósulása az ügyintézés gördülékenységét, az adminisztratív kapacitás nagyobb hatékonyságát eredményezi majd, egyúttal a felhagyott épületek újra funkcióval kerülnek felruházásra. A közszolgáltatások, a közigazgatási egységek több telephelyen működnek, nem áll rendelkezésre olyan épület, ahol ezeket az intézményeket közösen lehetne működtetni, ezért alapvető cél a közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények). Cél, hogy az integrált, szinergikus hatásokat felmutató akcióterületi beavatkozások révén újuljon meg a város központi területe, a városközpont egyértelműen, markánsan elkülönüljön a város többi részétől. Cél egyúttal az is, hogy mind a helyi és vonzáskörzetben élő lakosság, mind pedig a befektetők, turisták számára vonzó, szolgáltató városközpont alakuljon ki, amely megfelelő szintű gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai szolgáltatásokat képes biztosítani úgy, hogy hozzájárul a munkahelyek bővüléséhez, ösztönzi a magántőke bevonását a fejlesztésékbe, elősegíti kiemelten a gazdasági és közösségi funkciók megerősödését.

2.1.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterület A gazdaságfejlesztéssel érintett akcióterület az Északi Városrészek - Iparterületek megnevezésű városrészen található. Területi határait tekintve az Ipari Park területi határaival egyezik meg.

27


Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés)

28


Az Ipari Park stratégia része az itt működő cégek munkájának elősegítése, tájékoztatása, az összefogás serkentése, illetve pályázati úton a vállalkozások bővítése, fejlesztése. Az újonnan ide települő vállalkozásoknak az Ipari Park egyedi, új, vonzó profilját szükséges megmutatni, mely kiemeli a többi ipari park közül, a tőkevonzáshoz pedig pontosan kidolgozott stratégiát, eszközöket és forrásokat szükséges rendelni. Az érvényben lévő Ipari Park koncepció – és egyben a BÉLKŐ Nonprofit Területfejlesztési Kft. alapító okiratában rögzített – legfőbb feladata a munkahelyteremtés. A Bélapátfalvai Ipari Park ezt a célt hivatott szolgálni. A park arculata szervesen illeszkedik a területfejlesztési koncepcióba, valamint a BÉLKŐ Nonprofit Területfejlesztési Kft. középtávú fejlesztési stratégiájába. Az akcióterület legfőbb célja tehát, hogy a Bélapátfalvai Ipari Park ne csak ingatlanhasznosítási terület legyen, hanem vonzó, minőségi szolgáltatásokat nyújtó központ, ahová szívesen települ be hosszabb távra újabb munkahelyeket teremtő cég. Az Ipari Park infrastruktúrája a 3.3.1.1.5. Az Északi városrész - Iparterületek infrastrukturális jellemzői című fejezetben került részletesen bemutatásra. Az Ipari Parkban a gazdasági szektor szereplőin kívül humán szolgáltatók és közigazgatási intézmények is egyaránt működnek. Bélapátfalva Város Önkormányzata és a helyi vállalkozók kezdeményezésre Magyarország Kormánya a 147/2013. (V. 14.) Kormányrendelet értelmében, 2013. május 15. napjának hatályával szabad vállalkozási zóna nyilvánította Bélapátfalvát és a környező 12, a Bélapátfalvai kistérséget alkotó településeket. Ennek eredményeképpen nemcsak az újonnan a térségbe települő, hanem a már meglévő vállalkozások is adókedvezményekben részesülnek, továbbá az európai uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzáférési esélyei is jelentősen javulnak. Az Ipari Parkban közművesített zöld- és barna mezős területek állnak rendelkezésre, amelyek kedvező feltételek mellett bérelhetők vagy vásárolhatók. A BÉLKŐ Nonprofit Területfejlesztési Kft. befektetési és támogatási szabályzata tartalmazza a betelepülő vállalkozások számára nyújtandó támogatások és kedvezmények módját és mértékét. Mivel a térség egyik fő vonzerejét az egyedülálló természeti értékek jelentik, fontos feladat a rövidés hosszú távon jelentkező gazdasági problémák, fenntartható, környezetbarát módon történő kezelése. A betelepülő cégekkel szemben követelmény, hogy tevékenységük a természeti értékek megóvásával és a környezettudatos gondolkodásmóddal összhangban legyen.

2.1.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterület A turisztikai fejlesztéssel érintett akcióterület a Külterület megnevezésű városrészen helyezkedik el. Az akcióterület beavatkozási pontjai elszórtan, egymástól viszonylag távol, nem egybefüggő területen helyezkednek el.

29


Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés)

30


Az akcióterület lakosságszámát tekintve nem jelentős, a 2011. évi népszámlálási adatok alapján a Külterületen élő lakosság száma 6 fő. A helyi lakosság aktív korú és főként hátrányos helyzetű lakosokból áll. A terület megközelíthetősége viszonylag jó, azonban a turisztikai látványosságok és természeti értékek megközelíthetőségét, infrastruktúrával való ellátottságot, közművesítését, a turisztikai igényeknek megfelelően növelni szükséges. Az akcióterület legfőbb kulturális és természeti adottságai, melyek fejlesztése igen fontos a település számára: a Bélháromkúti Apátság, a Gilitka kápolna, a Gyári-tó és környéke, a Bükki Nemzeti Park, a Bélkő és a hozzá kapcsolódó tanösvény. Az akcióterület fejlesztésének alapvető célja a jelenlegi infrastrukturális adottságok további fejlesztése, a kulturális értékek, épületek állagának megőrzése, felújítása. Alapvető cél a településen található turisztikai potenciál maximális kihasználása, a Szilvásvárad-Eger turisztikai tengelyhez való kapcsolódás elérése. A település igazgatási területének nagy része a Bükki Nemzeti Park része, védett terület, természeti adottságai miatt sokan keresik fel a környéket. A már meglévő üdülőterületek a település keleti oldalán – a Gyári-tó körül - helyezkednek el. Az Apátság Bélapátfalvától kb. 2 km-re, a településtől keletre emelkedő Bélkő hegy nyugati lábánál helyezkedik el a kőbánya felé vezető út közelében, erdőszéli ligetes környezetben. Az odavezető út aszfaltozott (gyenge minőségű), személygépkocsival, kerékpárral, illetve gyalogosan (erdei ösvényeken) is megközelíthető. A turisták kedvelt kirándulóhelye, épp ezért az országos kéktúra, mint túraútvonal érinti. A kékjelzésű turistaútvonalon a műemlék gyalogosan és kerékpárral is megközelíthető. Az Apátság magas idegenforgalmi értéket hordozó műemlék, ezért fejlesztése, illetve az erre építő beruházások rendkívül fontosak. Az Apátság megközelíthetősége adott, azonban jelenleg nincsen felkészülve turisták nagyobb létszámú fogadására. Az Apátság jelenleg nem turisztikai termék, sokkal inkább látnivaló, nem kapcsolódnak hozzá kiegészítő kereskedelmi, vagy idegenforgalmi szolgáltatások. A meglevő üdülőterületek a településtől keletre helyezkednek el. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Gyári tó környezetére, ami a település kiemelt rekreációs területe. A terület szilárd burkolatú úton megközelíthető, villamos energia ellátással rendelkezik, az ivóvízellátás részben megoldott, szennyvízkezelése részben megoldott. Ez a terület kiinduló bázisa lehet a vadászattól kezdve a túrázáson át a hegyi kerékpározásig több, a természethez kapcsolódó sportágnak. Az új üdülőterületek kialakítására nagy igény mutatkozik. Az újabb üdülőterületeket a meglévőkhöz kapcsolódva, a településtestet keletről lezárva javasoljuk kialakítani. Az üdülőterületeket nagyobb erdőfoltok választják el egymástól, illetve a lakóterületektől. Bélapátfalva, bár rendelkezik egyéb turisztikai lehetőségekkel (Gyári-tó, turistaútvonalak, rendezvények), és mindezek révén kínálatot tud felmutatni a vallási turizmuson túl a szabadidős turizmusban, korlátozottan az üdülőturizmusban, illetőleg a rendezvényturizmusban, azok kínálata nincsen összekapcsolva sem az Apátsággal, sem egymással (az Apátság természetes fekvéséből következően összekapcsolt turisztikai lehetőség). Az egyes turisztikai kínálati területeket kiaknázó programok szervezésére

31


specializálódott társaság nincsen jelen, kezdeményként él a Bélapátfalva Idegenforgalmáért Egyesület. Bélapátfalva jelenleg nem turisztikai célállomás, minderre nincsen kiépült vendéglátóipari, vagy szállodaipari (szálláshelyi) kapacitás sem.

32


2.2. AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA, A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE 2.2.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése

S.Sz.

Fejlesztés megvalósítója

Fejlesztés elnevezése, rövid célja

Fejlesztés megvalósításának időtartama (év, hónap)

Fejlesztés bekerülési költsége (millió forint)

Fejlesztés előkészítettségének foka

A projekt mérhető eredményei

Fejlesztéssel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás


1.

Bélapátfalva Város Önkormányzata Civil szervezetek

Szociális felemelkedést támogató programok megvalósítás

2015.12-2017.12.

50

Ötlet szintjén áll

Szemléletváltás, a szegregátumban élők társadalmi helyzetének javulása

VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész Belváros

2.

Bélapátfalva Város Önkormányzata

Képzési, oktatási programok megvalósítása

2015.12-2017.12.

50


33

A szegregátumban élők foglalkoztatási helyzetének javulása,

-

IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: - Magas az alacsony képzettségű munkanélküliek száma, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló lakosság részarányának folyamatos növekedése VESZÉLY: - Képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások - Esélyegyenlőség romlása általánosságban és különösen a foglalkoztatásban (különösen a nők és a romák esetében) - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága GYENGESÉG: - Magas az alacsony képzettségű munkanélküliek száma, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló lakosság részarányának folyamatos növekedése


S.Sz.






A projekt mérhető eredményei munkanélküliség csökkenése, képzettségi matatók javulása

Fejlesztéssel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész Belváros

3.

4.



Belterületi rehabilitációja KULCSPROJEKT

Illegális lerakóhelyek megszüntetése

utak -

2015.12-2017.12.

200

A fejlesztés koncepciója tervezés alatt

A településrész útjainak javulása


Megszüntetésre került illegális hulladék lerakóhelyek száma

hulladék 2016.06.-2017.07.

80

34

-

IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész Belváros

-

IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész Belváros

-

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés VESZÉLY: - Képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások - Esélyegyenlőség romlása általánosságban és különösen a foglalkoztatásban (különösen a nők és a romák esetében) - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága


2.2.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése

S.Sz.







A pályázat koncepciója készül

Elégedettség a település környezeti minőségével; Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek; Megújult zöldfelületek nagysága; Újonnan kialakított zöldfelületek nagysága; Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága; Megújult/fejlesztett közösségi hasznos nettó alapterület nagysága; Zöldfelületek arányának növelése

Bélapátfalva Város zöldterületi rendszerének rehabilitációja, új közösségi zöld területek kialakítása

1.

2.



A projekt során CPTEDelveket is figyelembe véve megvalósul a város belterületi zöldterület rendszerének egységes szerkezetű megújítása, továbbá új zöldterületek kerülnek kialakításra, melyek között városi közösségi területek valamint aktív rekreációs zöldterületek („tanösvény”, játszótér, futópálya) is megtalálhatóak lesznek. A program során kialakításra kerül egy városközponti piactér, szintén a környezettudatosság jegyében. A pályázattal érintett területek nagysága megközelítőleg 4 ha. Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár energiahatékonysági

2015.10-2016.12.

2016.01-2017.06.

120

200


35

Megújuló energiaforrásból előállított


II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész Belváros

-

II. A város térségi szerepkörének erősítése,

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge


S.Sz.






fejlesztése

3.


A program során az épület energiafogyasztásának csökkentését célzó beruházások kerülnek megvalósításra. A gázfogyasztás csökkentését, illetve ezen keresztül a CO2 kibocsátást csökkenti az épület utólagos külső hőszigetelése, valamint a nyílászárók cseréje, ezeken túlmenően az épület magas belmagasságát csökkentő állmennyezetek kerülnek kialakításra, mely által a fűtött légköbméter csökkentésével szintén csökkenthető a gázfelhasználás. A villamos energia fogyasztást csökkenti a kiépítendő napelemes rendszer, valamint a könyvtár lapos tetején világító ablakok kialakítása, mely utóbbi a könyvtár látogatók számára „egészségesebb” természetes megvilágítást biztosít. Óvodai és bölcsődei alapellátás fejlesztése a bélapátfalvai Százszorszép

2016.01-2016.12.

20


36



energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül; Középületek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkenése; További kapacitás megújuló energia előállítására; A projekt által energiahatékonysági beruházással közvetlenül érintett épületek száma; A fejlesztés eredményeképpen megújuló energia használatát bevezető intézmények száma; A projekt keretében beépített PV napelemek összfelülete; A kiváltott világítótestek és a kiváltásukra beszerelt új megoldások össz tényleges energiafelvétele közti különbség; A programokba bevont személyek száma

közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése

Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények

II. A város térségi szerepkörének erősítése,

Déli Városrész Belváros

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)

-

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge


S.Sz.






Óvoda és Bölcsődében A pályázat keretében az intézmény pedagógiai programjában meghatározott foglalkozások megtartásához, a nevelő munkához szükséges, és a pedagógusok által használt eszközök kerülnek beszerzésre. Az eszközbeszerzésen túl megújul az intézmény udvara, illetve a kültéri játékok is fejlesztésre kerülnek.

4.


Szociális szolgáltatások fejlesztése a Bélapátfalvai Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központban 2016.01-2017.06. A program során a szociális alapszolgáltatás valamint a gyermekjóléti alapellátás nyújtásához szükséges

150


37

A projekt mérhető eredményei kapacitása; A fejlesztéssel érintett bölcsődei ellátást nyújtó új intézmények száma; Az egységes óvoda-bölcsőde fejlesztéssel érintett telephelyeinek száma; Az egységes óvodabölcsőde felújítással érintett férőhelyeinek száma; Az fejlesztéssel érintett egységes óvoda-bölcsőde ellátásában részesülő gyermekek száma; A fejlesztéssel érintett egységes óvodabölcsőde ellátásában részesülő SNI gyermekek száma; A fejlesztéssel érintett egységes óvodabölcsőde ellátásában részesülő HH gyermekek száma; A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma; A szociális alapszolgáltatásokat igénybe vevők száma; A fejlesztés során felújított/megújuló szociális

Fejlesztéssel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész Belváros

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)

-

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek


S.Sz.






eszközök, bútorok és berendezési tárgyak kerülnek beszerzésre, melyek megfelelnek az igénybevevők életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának, továbbá rendezésre kerül az épület előtti kert, illetve kialakításra kerül az épület az épület akadálymentes megközelíthetősége. Az épület energiafogyasztásának érdekében, megvalósul az épület külső homlokzati hőszigetelése, valamint nyílászáróinak cseréje, illetőleg napelemes rendszer kerül kialakításra.

A projekt mérhető eredményei alapszolgáltatások száma – nappali ellátások; Nappali ellátást nyújtó intézményen belül felújított férőhelyek száma; A fejlesztéssel érintett nappali ellátásban részesülők száma; A gyermekjóléti alapellátásokat igénybe vevők száma; A gyermekjóléti alapellátásokat igénybe vevők száma;

Művésztábor kialakítása

5.


A bélapátfalvai Gesztenyés Kiállítóház padlásterének átalakítása, művésztáborok, illetve egyéb táborok megszervezése céljából. A művésztelepen kézműves és alkotó táborok kerülnek megtartásra, melyekhez szükséges eszközök is a pályázat keretében kerülnek beszerzésre.

2018.01-2019.06.

120


38

Újonnan kialakított turisztikai attrakciók száma, Fejlesztésbe bevont épület nagysága

Fejlesztéssel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész Belváros


LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)

-

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új

GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)


S.Sz.









funkciók betelepítése

Járási Közigazgatási centrum létesítése

6.

7.



Az épület helyet adna a helyi önkormányzati hivatalnak, a járásnak, a rendőrségnek, a tűzoltóságnak, a munkaügyi központnak, továbbá egyfajta kormányablakként funkcionálna. KULCSPROJEKT

Piaccsarnok létesítése

2018.01-2019.06.

2016.01-2017.06.

2.000

35



39

Újonnan létrehozott épület nagysága

Újonnan létrehozott épület nagysága

Déli Városrész Belváros II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész Belváros II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további


GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek


S.Sz.







Fejlesztéssel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész Belváros

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)

-

2.2.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése

S.Sz.








A támogatásban részesített ipari park hasznosított területe

I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése

Bélapátfalvai Ipari Park infrastrukturális fejlesztése

1.


A projekt során a Bélapátfalvai Ipari Park közmű hálózata kerül fejlesztésre, korszerűsítésre, a betelepült illetve a későbbiekben betelepülő vállalkozások működési feltételeinek kedvezőbbé

2015.10-2016.12.

70


40

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére LEHETŐSÉG:


S.Sz.



Fejlesztés elnevezése, rövid célja tételének érdekében. KULCSPROJEKT




Északi Városrész Iparterületek

A Bélapátfalvai Ipari Park megközelíthetőségét javító út kiépítése

2.

3.


BM-KOMP Kft.


A program során az ipari park megközelíthetőségét javítandó, megépítésre kerül egy belterületi út, mellyel a település sűrűben lakott területén áthaladó, illetve nagyobb gyalogosforgalmat is bonyolító útvonalak forgalma csökkenthető, illetve közlekedésbiztonsága javítható. - KULCSPROJEKT

Raktár és műhelycsarnok létesítése

2017.01-2018.06.

250

A pályázat koncepciója készül, előzetes árajánlatok rendelkezésre állnak

Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza

I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Északi Városrész Iparterületek

2017.01-2018.06.

150


41

Létrehozott új raktárhelyiség nagysága, létrehozott új műhelycsarnok

I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható GYENGESÉG: 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható GYENGESÉG: 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó


S.Sz.






A projekt mérhető eredményei nagysága, foglalkoztatottak számának növekedése

4.

VITO Kft.

Szolgáltatásbővítés

2017.01-2018.06.

80


Foglalkoztatottak számának növekedése

Fejlesztéssel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése

beruházások elmaradtak


LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható GYENGESÉG: 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak


42


VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság

VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és


S.Sz.

5.


ALGO-TEXTIL Kft.


Telephelyfejlesztés


2017.01-2018.06.


250




Létrehozott új épület nagysága, foglalkoztatottak számának növekedése



43

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható GYENGESÉG: 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható


2.2.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése

S.Sz.








Vízi élménypark kialakítása

1.


Bélapátfalva természeti örökségének turisztikai hasznosítása érdekében a bélapátfalvai Gyári-tó melletti területen egy vízi élménypark kerül kialakításra, az ökoturizmus fejlesztése jegyében. A fejlesztés eredményeként várhatóan növekszi a városba érkező turisták száma, illetve az itt eltöltött idő. KULCSPROJEKT Az Apátság környékének fejlesztése, rekonstrukciója

2.

Római Katolikus Egyház

GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya

2017.07-2018.12.

90


Újonnan kialakított turisztikai attrakciók száma, Fejlesztésbe bevont terület nagysága

V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése Külterületek

és

Villanyhálózat korszerűsítése, padok, padozat cseréje, tetőszerkezet rekonstrukciója KULCSPROJEKT


2017.07-2018.12.

1.000


Fejlesztésbe bevont terület nagysága


44

alacsony

VESZÉLY: - A turisztikai beruházások csak korlátozott mértékben tudnak megvalósulni LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya

alacsony

VESZÉLY: - A turisztikai beruházások csak korlátozott mértékben tudnak megvalósulni LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi


S.Sz.








Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés civilek erősítése - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya

3.


Vallási turizmus fellendítése a településen és a környéken, zarándokutakhoz való kapcsolódás

2017.07-2018.12.

50


A fejlesztés hatására a látogatottság számának növekedése


Lovas tanya létesítése

4.

Bélapátfalva Város Önkormányzata Helyi vállalkozások

Eger-Szarvaskő-Gilitka kápolna-Bélapátfalva, valamint Eger és Bélapátfalva közötti régi ősi útvonalak turista hálózatba történő bekapcsolása, melyhez kapcsolódóan a turistaútvonalak találkozásánál pihenőhelyként lovas tanya kiépítése is

2017.07-2018.12.

500


45

A fejlesztés hatására a látogatottság számának növekedése, Létrehozott új épület nagysága


VESZÉLY: - A turisztikai beruházások csak korlátozott mértékben tudnak megvalósulni LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya VESZÉLY: - A turisztikai beruházások csak korlátozott mértékben tudnak megvalósulni LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése


S.Sz.








megvalósulna.

5.


Művésztábor létrehozása az Apátság környékén (táji és történeti jelleggel)

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé

2018.01-2019.06.

120


Újonnan kialakított turisztikai attrakciók száma, Fejlesztésbe bevont épület nagysága

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész Belváros

46

-



2.3. AZ AKCIÓTERÜLETEKEN VÉGREHAJTÁSRA KERÜLŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE 2.3.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek S.Sz.

1.

2. 3. 4.

Fejlesztés megvalósítója Bélapátfalva Város Önkormányzata Civil szervezetek Bélapátfalva Város Önkormányzata Bélapátfalva Város Önkormányzata Bélapátfalva Város Önkormányzata


Fejlesztés elnevezése Szociális felemelkedést megvalósítás

támogató

programok

Fejlesztés forrása


Támogatás intenzitása (%)

2015.12-2017.12.

TOP

50

100

Képzési, oktatási programok megvalósítása

2015.12-2017.12.

TOP

50

100

Belterületi utak rehabilitációja

2015.12-2017.12.

TOP

200

100

Illegális hulladék lerakóhelyek megszüntetése

2016.06.-2017.07.

TOP

80

100

2.3.2. Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek Fejlesztés megvalósítója

Fejlesztés elnevezése

1.


Bélapátfalva Város zöldterületi rendszerének rehabilitációja, új közösségi zöld területek kialakítása

2015.10-2016.12.

2.


Bélapátfalvai Művelődési Ház energiahatékonysági fejlesztése

és

2016.01-2017.06.

3.

Bélapátfalva Város

Óvodai

fejlesztése

S.Sz.

és

bölcsődei

alapellátás


Könyvtár

a

2016.01-2016.12.

47

Fejlesztés forrása TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése TOP 1.4. A



120

100

200

100

20

100

BÉLAPÁTFALVA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Fejlesztés megvalósítója Önkormányzata

bélapátfalvai Százszorszép Óvoda és Bölcsődében

4.


Szociális szolgáltatások fejlesztése a Bélapátfalvai Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központban

2016.01-2017.06.

5.


Művésztábor kialakítása

2018.01-2019.06.

Járási Közigazgatási centrum létesítése

2018.01-2019.06.

Piaccsarnok létesítése

2016.01-2017.06.

S.Sz.

6. 7.

Bélapátfalva Város Önkormányzata Bélapátfalva Város Önkormányzata



Fejlesztés forrása foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP - 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése TOP - 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés



150

100

120

100

TOP

2.000

100

EMVA

35

80

2.3.3. Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek S.Sz.




1.


Bélapátfalvai Ipari Park infrastrukturális fejlesztése

2015.10-2016.12.

2.


A Bélapátfalvai Ipari Park megközelíthetőségét javító út kiépítése

2017.01-2018.06.

48

Fejlesztés forrása TOP - 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP - 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés



70

50

250

50

BÉLAPÁTFALVA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA S.Sz. 3. 4. 5.

Fejlesztés megvalósítója BM-KOMP Kft. VITO Kft. ALGO-TEXTIL Kft.

Fejlesztés elnevezése Raktár és műhelycsarnok létesítése Szolgáltatásbővítés Telephelyfejlesztés

Fejlesztés megvalósításának időtartama (év, hónap) 2017.01-2018.06. 2017.01-2018.06. 2017.01-2018.06.

Fejlesztés forrása GINOP GINOP GINOP

Fejlesztés bekerülési költsége (millió forint) 150 80 250

Támogatás intenzitása (%) 50 50 50

2.3.4. Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek S.Sz.

1.

2. 3.

4.



Római Katolikus Egyház Római Katolikus Egyház Bélapátfalva Város Önkormányzata






Vízi élménypark kialakítása

2017.07-2018.12.

TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

Az Apátság és környékének fejlesztése, rekonstrukciója

2017.07-2018.12.

TOP

1.000

100

Vallási turizmus fellendítése a településen és a környéken, zarándokutakhoz való kapcsolódás

2017.07-2018.12.

TOP

50

100

Lovas tanya létesítése

2017.07-2018.12.

GINOP

500

50

2018.01-2019.06.

TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

120

100

90

100

Helyi vállalkozások

5.

Római Egyház

Katolikus

Művésztábor létrehozása az Apátság környékén (táji és történeti jelleggel)

49


2.4. AZ

AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ÉS EZEK ILLESZKEDÉSE A

STRATÉGIA CÉLJAIHOZ

2.4.1. Hálózatos projektek 2.4.1.1. A hálózatos projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése

S.Sz.

1.




Települési gyűjtőúthálózat fejlesztése - KULCSPROJEKT


2017.01-2019.12.


500




Fejlesztéssel érintett útszakasz (km)


II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész Belváros Északi Városrész Iparterületek Külterületek

2.

Bélapátfalva

Belterületi

csapadékvízelvezető

2017.01-2019.12.

500


50

Fejlesztéssel

-

II. A város térségi

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY: Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása GYENGESÉG:


S.Sz.

Fejlesztés megvalósítója Város Önkormányzata

Fejlesztés elnevezése, rövid célja hálózat korszerűsítése KULCSPROJEKT




-

A projekt mérhető eredményei érintett terület

Fejlesztéssel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész Belváros Északi Városrész Iparterületek Külterületek

Kerékpárút kiépítése

3.


A településközponton átvezető kerékpárút kiépítése. EgerSzilvásvárad kerékpárútúthoz való csatlakozás (a Tardosig kimenő kisvasút nyomvonalán át).

2017.01-2019.12.

500


Kiépített kerékpárút hossza

51

A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés

-

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész Belváros


VESZÉLY: Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása GYENGESÉG: A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés

VESZÉLY:


S.Sz.







Fejlesztéssel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás Északi Városrész Iparterületek Külterületek

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása

2.4.1.2. A hálózatos projektek vázlatos pénzügyi terve S.Sz. 1. 2. 3.

Fejlesztés megvalósítója Bélapátfalva Város Önkormányzata Bélapátfalva Város Önkormányzata Bélapátfalva Város Önkormányzata






Települési gyűjtőúthálózat fejlesztése

2017.01-2019.12.

TOP

500

100

Belterületi csapadékvízelvezető hálózat korszerűsítése

2017.01-2019.12.

TOP

500

100

Kerékpárút kiépítése

2017.01-2019.12.

TOP

500

100

52


2.4.2. Horizontális projektek: 2.4.2.1. A horizontális projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése

S.Sz.







Bélapátfalva „Zöld” Város

1.

Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár

A „Bélapátfalva Város zöldterületi rendszerének rehabilitációja, új közösségi zöld területek kialakítása” című projekt tervezését és megvalósítását végigkövető, rendszeres közösségi fórumok tartása a lakosság részére. Környezettudatosság terén szemléletformáló előadások valamint akciók (pl.: szemétszedés, virágültetés, vetélkedők, versenyek) megtartása a lakosság valamint az óvodás és iskolád korú gyermekek részére.

2015.10-2016.12.


10

A programba bevont személyek száma; Támogatással megvalósult programok száma

Néphagyomány, éld újra

2.

Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár

A program során kétheti rendszerességgel kerül megszervezésre készműves műhely foglalkozás a hagyományos népi mesterségek bemutatására, illetve elsajátítására, a nyári időszakban az iskolás korú gyermekek részére

2016.01-2020.12.


40

53

A programba bevont személyek száma; Támogatással megvalósult programok száma


II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész Belváros Északi Városrész Iparterületek Külterületek

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek

-

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése

LEHETŐSÉG: Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) GYENGESÉG: A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda,


S.Sz.







kézműves tábor kerül megszervezésre. Szintén kétheti rendszerességgel tervezünk táncház foglalkozások megtartását, valamint néprajzi előadások megszervezését. A néprajz területén belül elsősorban a helyi, palóc hagyományok kerülnek bemutatásra, valamint a helyi értéket jelentő bélapátfalvai kőedények, illetve a helyi identitást erősítő cementgyártás története is bemutatásra kerül. A fentieken túl a helyi kiállítóházban rendszeresen időszaki kiállítások kerülnek megrendezésre, szintén a néphagyomány, illetve a helyi értékek mentén. „Kethane ando kaver”

3.

Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata

A program során a tehetséges, roma és nem roma származású, hátrányos helyzetű gyermekek képességeinek kibontakoztatását segítő programok megvalósítása a program egésze során. A helyi orvosokkal és rendőrőrssel együttműködve drog prevenciós és bűnmegelőzési programok és előadások kerülnek megtartásra. Bélapátfalván élő roma és nem roma lakosság bevonásával közösségi programok, valamint tolerancia programok kerülnek megrendezésre.

2016.01-2020.12.


40

A programokba bevont személyek száma; Támogatással megvalósult programok száma; Megtartott képzések száma

Fejlesztéssel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás Déli Városrész Belváros Északi Városrész Iparterületek Külterületek

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész Belváros

54

-

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés intézmények beruházások jelentkeznek

felújítása) egyszerre

LEHETŐSÉG: Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)

GYENGESÉG: A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: Humán rendszer (alapellátás,

intézményi fejlesztése óvoda,


S.Sz.

4.




A jelenlegi szegregátumban, illetve a korábban szegregátumnak minősített területeken komplex szemléletváltó és közösségformáló programok megvalósítása, a leszakadást eredményező folyamatok megállítása és visszafordítása érdekében.


2018.01-2020.12.


40




A programokba bevont személyek száma; Támogatással megvalósult programok száma;

Fejlesztéssel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás Északi Városrész Iparterületek Külterületek II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész Belváros Északi Városrész Iparterületek Külterületek

-

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)

GYENGESÉG: A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge Megújuló energia alkalmazásának hiánya LEHETŐSÉG: Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)

-

2.4.2.2. A hálózatos projektek vázlatos pénzügyi terve S.Sz. 1. 2.

Fejlesztés megvalósítója Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár Bélapátfalvai



Bélapátfalva „Zöld” Város

2015.10-2016.12.

Néphagyomány, éld újra

2016.01-2020.12.

55

Fejlesztés forrása TOP - 6.4 A helyi identitás és kohézió fejlesztése TOP - 6.4 A helyi



10

100

40

100

BÉLAPÁTFALVA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA S.Sz.

3.

4.

Fejlesztés megvalósítója Művelődési Ház és Könyvtár Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Bélapátfalva Város Önkormányzata



„Kethane ando kaver”

2016.01-2020.12.

A jelenlegi szegregátumban, illetve a korábban szegregátumnak minősített területeken komplex szemléletváltó és közösségformáló programok megvalósítása, a leszakadást eredményező folyamatok megállítása és visszafordítása érdekében.

2018.01-2020.12.

Fejlesztés forrása identitás és kohézió fejlesztése TOP - 6.4 A helyi identitás és kohézió fejlesztése

TOP



40

100

40

100

2.4.3. Egyéb projektek: 2.4.3.1. Az egyéb projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése

S.Sz.






Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése a Bélapátfalvai Egészségházban

1.


A program keretében kialakításra kerül egy röntgenszoba, ahol szintén a programból beszerzésre kerülő fogászati panorámaröntgen kerül elhelyezésre. Illetve az épület gépészet is felújításra kerül.

2016.06-2017.07.

50



Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság; Fejlesztéssel érintett fogorvosi praxisok száma; Beszerzett nagy értékű orvosi eszközök száma

Fejlesztéssel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Északi Városrész Iparterületek

56

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: Régóta infrastrukturális intézmények beruházások jelentkeznek LEHETŐSÉG:

esedékes (út. járda, felújítása) egyszerre


S.Sz.

2.




Városi uszoda, sportcsarnok létesítése


2016.01-2020.12.


350




III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése



3.

Bélapátfalvai Polgárőr Egyesület

Polgárőrség tevékenységéhez beszerzése

gépjármű

2016.06-2017.07.

10


57

Beszerzésre került gépjármű száma, Ellátott terület nagysága

III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése

Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) GYENGESÉG: A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: Régóta infrastrukturális intézmények beruházások jelentkeznek

esedékes (út. járda, felújítása) egyszerre

LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) GYENGESÉG: A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások)


S.Sz.










2.4.3.2. Az egyéb projektek vázlatos pénzügyi terve S.Sz.

1.

2. 3.

Fejlesztés megvalósítója Bélapátfalva Város Önkormányzata Bélapátfalva Város Önkormányzata Bélapátfalvai Polgárőr Egyesület






Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése a Bélapátfalvai Egészségházban

2016.06-2017.07.

TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

Városi uszoda, sportcsarnok létesítése

2016.01-2020.12.

TOP

350

100

Polgárőrség tevékenységéhez gépjármű beszerzése

2016.06-2017.07.

EMVA

10

100

58

50

100


3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának része az Anti-szegregációs Program, amely az Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó vizsgálat részének eredményein alapul. Az Anti-szegregációs Program elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét a településen. Célja, hogy a város javítsa azon területeinek helyzetét, ahol a szegregációnak már jelei mutatkoznak, illetve ahol a népesség egy része szegregáltan él. Az elemzés eredményeként pedig kidolgozzon egy olyan hosszú távú programot, mely segít a területi szegregáció oldásában, illetve a szegregáció kialakulásának megakadályozásában. A településen belüli szegregáció bizonyos tekintetben spontán társadalmi jelenség, melynek kialakulásáért és fennmaradásáért számos társadalmi, gazdasági és kulturális tényező felelős. A szegregáció irányába mutató globális tendenciákat hazánkban tovább erősíti három tényező. Ezek egyike az alsó középrétegek jelentős részének lecsúszása, ezzel párhuzamosan pedig az egyharmados társadalom kialakulása és a mélyszegénység mint tartós életforma elterjedése és fennmaradása. A második az országon belüli regionális különbségek növekedése, az ország jelentős részének társadalmi-gazdasági leszakadása, valamint az ezzel járó növekvő munkanélküliség, az iskolázatlan népesség foglalkoztatottságának megoldatlansága. E folyamat a leszakadó területeken belül, hatékony anti-szegregációs intézkedések hiányában új szegregátumok kialakulásához, és a régiek fennmaradásához vezethet. A szegregációs folyamatokat súlyosbító harmadik tényező a többségi társadalom és a roma kisebbség közötti konfliktusok halmozódása és megoldatlansága. E konfliktusok fontos szerepet játszanak a szegregáció konzerválódásában és újratermelődésében. A szegregációnak többféle megjelenési formája van: a munkahelyi, az oktatási és a lakóhelyi szegregáció. A szegregálódott lakónegyedek, szomszédságok helyzetét és karakterét döntően befolyásolja, hogy a fönti formák közül melyek érvényesülnek dominánsan az adott területen. A szegregáció az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentésével – vagy az alacsony státusz megszüntetésével, vagy térbeli körülhatárolásának megváltoztatásával – oldható vagy oldandó. A szegregáció hatásrendszere összetett, egymást felerősítő folyamatokra épül. A szegregáció óhatatlanul együtt jár az életminőséget alapvetően meghatározó feltételek színvonalának leromlásával. A szegregált településrészek leromlott állagúak és túlzsúfoltak az épületek, a lakás- és környezeti körülmények gyakran az egészségre ártalmasak, a közszolgáltatások hiányosak, vagy teljesen megszűntek, az így kialakult telepek társadalma szervezetlen, a lakók többsége munkanélküli.. Ezen nemkívánatos társadalmi folyamatok kezelését szolgálja az Anti-szegregációs Program. Az Anti-szegregációs Program gyakorlatilag két részből áll. A helyzetértékelő rész célja annak bemutatása, hogy mely városrészben vagy városrésznél kisebb egységben található olyan terület, amely a hátrányos helyzetű lakosságot jelentős számban tömöríti. Az Antiszegregációs Program célja pedig a szegregátumként vagy szegregációval veszélyeztetett területként beazonosított városi területen élők elkülönülésének oldásával, társadalmi integrációjának biztosításával kapcsolatos intézkedéssorozat bemutatása. 59


A szegregátumok lehatárolásának kiindulópontját a KSH által szolgáltatott szegregációs térképek adják, melyeken lehatárolásra kerülnek a 2011-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutatónak megfelelő szegregált és szegregálódással veszélyeztetett területek. A KSH azokat a területeket jelöli meg szegregátumként, amelyek népességszáma elérte a népszámlálás idején az 50 főt. Mivel a településen lévő szegregált, illetve szergációval veszélyeztetett területek részletesen elemzésre kerülnek a 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) című fejezetben ezért jelen fejezetben csak nagyvonalakban kerülnek ezen területek bemutatásra, elemzésre. Jelen fejezetben főként a tervezett konkrét anti-szegregációs beavatkozások, intézkedések kerülnek bemutatásra. Bélapátfalván egy szegregátum található a város dél-keleti részén, míg szegregációval veszélyeztetett terület nem található a településen. A város északi részén a KSH 2011. évi kimutatása alapján van ugyan egy terület, ahol a szegregációs mutató értéke eléri a 35%-ot, azonban az itt élő lakosságszáma nem éri el az 50 főt, így a KSH nem nyilvánította ezen területet szegregátumnak. Ez a településrész egyébként sem igazi leszakadással érintett, fenyegetett terület, mivel itt működik a Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete, melynek lakói a KSH által, a szegregátumok meghatározása során vizsgált szegregációs mutatóknak megfelelnek ugyan, azonban ezen terület az intézet jelenléte miatt nem tekinthető igazi szegregátumnak és a jövőben sem várható igazi szegregátum kialakulása a területen. Megjegyzendő, hogy a 2001. évi népszámlálási adatok alapján a KSH még 3 szegregátumot határozott meg, melyből az egyik a fentebb bemutatott Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézetének területe, a másik a 2011. évi népszámlálási adatok alapján meghatározott 1. szegregátum volt. Emellett pedig a KSH által meghatározásra került egy harmadik terület is, a Jókai Mór utca, az Arany János utca és a Kossuth Lajos utca által határolt terület, mely a 2011. évi népszámlálási adatok alapján már nem minősül sem szegregátumnak, sem pedig szegregációval veszélyeztetett területnek. Ez a terület viszonylag kis szegregátum volt a város Déli városrészében, a korábbi magas szegregációs mutató valószínűleg a kedvezőtlen demográfiai mutatókból (magas volt a középkorúak és az idősek aránya), az alacsony iskolai képzettségi szintből és az aktív korúakon belüli, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas arányából adódott. Pozitívum a településre nézve, hogy ezen szegregátum kiterjedésének növekedését meg sikerült akadályoznia, illetve a szegregátum teljesen eltűnt 10 év alatt. Pozitív tendencia a településre nézve, hogy a szegregátum a KSH-s szegregációs mutató számítási szabályainak szigorodása ellenére is csökkent a 2001. évi népszámlálási adatokhoz képest. Az 2011. évi népszámlálási adatok alapján meghatározott szegregátum adatait vizsgálva az alábbi eredményre juthatunk (a szegregátum részletes helyzetelemzése a 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése - potenciális akcióterületek - fejezetben került bemutatásra): -

2001. évhez képest az 1. számú szegregátum lakónépessége csökkent, mely a szegregátum koncentrálódásából adódott.

60


-

-

-

Az itt élő rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, a munkanélküliek, a tartósan munkanélküliek aránya nőtt. Megállapítható, hogy mind a jövedelmi, mind az iskolázottsági, mind a lakhatási viszonyokat tekintve a szegregátum igen kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik. Elmondható, hogy a településrészen élők iskolázottsági szintje igen alacsony. Alacsony az itt élők gazdasági aktivitása (alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok aránya magas, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya szintén magas). Jellemző a munkanélküliség, illetve a szegénység és kirekesztettség magas szintje (magas azok száma a területen, akiknek jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás). A lakóépületek és a lakókörnyezet leromlott, a településrész épületei alacsony energiahatékonysággal rendelkeznek.

A településrész felzárkóztatása, az itt élők munka világába való bekapcsolása nagyon fontos feladat a település számára. Az elmúlt években megvalósításra került közmunkaprogramokkal, már elindult egy felzárkóztató folyamat a településrészen, azonban ennek pozitív hatásai csak igen lassan, hosszabb időtávon és önmagában csak alacsony hatékonysággal tudnak a leszakadó településrész felzárkóztatásához hozzájárulni, ezért alapvető fontosságú a célzott és több területet érintő beavatkozások megvalósítása. A város számára igen fontos a szegregációs folyamatok megállítása és azok visszafordítása, illetve a szegregált területek növekedésének megállítása, kiterjedésének csökkentése, továbbá alapvető célja, hogy újabb szegregációval veszélyeztetett területek, illetve szegregátumok ne alakuljanak ki a településen. Az Anti-szegregációs Program célja, hogy a szegregált területen olyan célzott beavatkozások kerüljenek megvalósításra, mellyel a szegregációs folyamatok megállíthatóvá és visszafordíthatóvá válnak és az érintett szergregátum beintegrálódik a város többi részébe.

3.1. A

(A FEJLESZTÉSEK,

SZEGREGÁCIÓ MÉRSÉKLÉSÉT VAGY MEGSZÜNTETÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

TELEPÜLÉS EGÉSZÉT ÉRINTŐ ÉS AZ EGYES SZEGREGÁTUMOKRA VONATKOZÓ PROGRAMOK MEGHATÁROZÁSA)

Az Anti-szegregációs Program során két fő célcsoport a 15-59 éves aktív korúak és a 0-14 éves korosztály. A helyzetelemzés során feltárt körülmények, problémák is azt támasztják alá, hogy a településnek komolyan kell foglalkoznia a szegregátumok helyzetének és az ott élők életszínvonalának javításával, a lakókörnyezet rehabilitációjával, a foglalkoztatás növekedésével, valamint az oktatásban nagy szerepet játszó integrációval, esélyegyenlőséggel, felzárkóztatásával. A következőkben az egyes beavatkozási lépcsőfokok kerülnek részletes ismertetésre.

61


3.1.1. Integráció a lakhatás területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása Az Anti-szegregációs Program célja, hogy csökkenjen a szegregáltnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, vagyis az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Emellett viszont a beavatkozások következményeként a város más területein se növekedjen az alacsony státuszú népesség koncentrációja, valamint új szegregátum se alakuljon ki Bélapátfalván, illetve kiemelt figyelmet kell fordítani a 2001. évi népszámlálási adatok alapján korábban szegregátumnak, valamint szegregációval veszélyeztetett területnek minősülő településrészekre, annak érdekében, hogy az ott elért pozitív eredmények, a megindult integrációs folyamatok nehogy visszaforduljanak. A cél, hogy tartós, ne csak átmeneti eredményeket tudjon a program megvalósítani, véghezvinni. A lakhatási integráció legfontosabb eleme a lakókörnyezet rehabilitációja, az alacsony komfortfokozatú lakások számának csökkentése. Az Anti-szegregációs Program nagy hangsúlyt fektet a lakókörnyezet rehabilitációjára, amely a szegregátumban lévő alacsony komfort fokozatú lakások minőségi javítását, a hiányos infrastrukturális adottságok pótlását, valamint az egészségre káros tényezők megszüntetését foglalja magában. A lakhatási területen meghatározható integrációs beavatkozások közül az önkormányzat saját (vagy kormányzati segítségnyújtás melletti) feladata lehet egy olyan felújítási alap létrehozása, amely segítségével közös összefogás mellett elérhetővé válik, hogy a szegregált településrészen lakók saját lakókörnyezetüket folyamatosan rendbe tudják tartani, ezáltal megfelelve a város más részei településképének. A lakókörnyezet rendben tartását célzó törekvések már most is jelen vannak a településen, melyek nem a fenti formában, de közvetve mégis a lakókörnyezet rehabilitációjának célját szolgálják. Ilyenek például a lakókörnyezet rendbe tételét szorgalmazó programok, melyek a közfoglalkoztatás keretei között valósulnak meg. A programba mindenképpen szükséges bevonni a településen lévő civil (főként nemzetiségi) szervezeteket, a helyi vállalkozókat, valamint Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatát.

62


A lakhatási integráció területén az alábbi beavatkozások kerültek meghatározásra: Felmerült probléma

Cél megfogalmazása

Tevékenység leírása  

Alacsony komfort fokozatú lakások jelenléte a szegregátumban

A lakások állapotának javítása állami, pályázati és önkormányzati forrás igénybe vételével.

 

A lakások és a lakókörnyezet állapotának javításában érdekeltté szükséges tenni a lakosokat.

   

Infrastrukturális elmaradottság

Infrastrukturális beruházások megvalósítása pályázati forrásból.

   

Telep programokban való részvétel az önkormányzat részéről Szociális városrehabilitációs pályázat elkészítése és megvalósítása az önkormányzat részéről Önkormányzati felújítás alap létrehozása A saját forrásból fejlesztő lakosok anyagi támogatása az önkormányzat részéről Kedvezményes hitel konstrukció kidolgozása azok számára, akik fel kívánják újítani lakásukat, és hitelképesek Falültetési programok megvalósítása a szegregátumban Szemléletváltó "soft" programok megvalósítása pl: "Szedd magad" akciók Infrastrukturális beruházások megvalósítása az útépítés, útfelújítás területén Infrastrukturális beruházások megvalósítása a járdaépítés területén. Infrastrukturális beruházások megvalósítása a zöldfelületek, terek, parkok területén Infrastrukturális beruházások megvalósítása a csapadékvíz elvezetés területén Infrastrukturális beruházások megvalósítása a környezetszennyezés megszüntetése területén.

63

Az intézkedés megvalósításának határideje

2015-től folyamatosan



3.1.2. Integráció az oktatás-nevelés területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása ÓVODAI NEVELÉS Az óvodai nevelés kapcsán fontos cél, hogy különösen a szegregátumban lakó gyermekek számára biztosítottá váljon a korai óvodáztatás lehetősége, annak érdekében, hogy a gyermekekben elinduljon egy pozitív másodlagos szocializációs. Ennek előfeltétele, hogy minden 3 éves és annál fiatalabb gyermekről pontos nyilvántartás álljon rendelkezésre az önkormányzat számára, és az adatok folyamatos frissítése megvalósuljon. Ezzel biztosítható minden olyan érintett család elérése, akár személyesen is, aki időben nem adja óvodába gyermekét. Emellett azonban segíteni szükséges az óvodába való beíratás feltételeinek megteremtését is, mivel sokszor ez igen költséges a családok számára, főleg, ha egyszerre több gyermek kezdi az óvodát, ezért e területen kiemelt figyelmet szükséges fordítani a szegregátumban élő gyermekekre és családjaikra. A halmozottan hátrányos helyzetű családok esetében el szükséges érni azt, hogy a gyermeket három éves korában már írassák be az óvodába az erre vonatkozó külön felszólítást megelőzően. Cél, hogy az óvodában a nevelők, minél hamarabb azonosítsák a veszélyeztetett gyermekeket, annak érdekében, hogy célzott gondoskodásban, fejlesztésben részesülhessenek. Fontos feladat, a beíratás előtt a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára óvodai felkészítő programok, foglalkozások, nyílt napok biztosítása. Ezen programok hatékony megvalósítása érdekében elengedhetetlen a szülők motiválása.

ISKOLAI OKTATÁS Az önkormányzat célja, hogy valamennyi fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményében biztosítsa az esélyegyenlőségen alapuló, a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljeskörű érvényesülése mellett működő megfelelő oktatást és nevelést. Az oktatási integráció célja, hogy a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében egyéni fejlesztési tervek alapján kerüljön megvalósításra a sikeres oktatás. A szegregátumban élő iskoláskorú lakosságnak nagyon nehéz helyzete van a település többi részén élőkhöz képest. Egyrészt nincs előttük az a pozitív minta, amely a továbbtanulásra ösztönözné őket, másrészt sok esetben a továbbtanulás anyagi forrásai sem állnak rendelkezésükre. Ezért sok család esetében előfordul, hogy nemcsak a szülő, de a későbbiek folyamán a gyermek sem tudja sikeresen elvégezni az általános iskola nyolc osztályát, és ebből kifolyólag a szakiskola, gimnázium, sőt továbbmenve a felsőfokú oktatás szinte csak ábránd marad számukra.

64


Éppen ezért mind az iskolákban, mind pedig települési szinten működtetni szükséges olyan pályaorientációs tanácsadásokat, illetve fórumokat, ahol megfelelő, hasznos tanácsokkal látják el a diákokat, kiemelt figyelmet fordítva a szegregátumban élő gyermekekre. Az oktatás területén kiemelt figyelmet szükséges arra fordítani, hogy a szegregátumban élő gyermekek mindenképpen elvégezzék az általános iskolát, illetve ezt követően egyéb képesítést is szerezzenek, ezért kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az e területen megvalósuló utógondozás, valamint a motiválás tevékenysége. Továbbá a szegregátumra jellemző kedvezőtlen iskolázottsági adatok figyelembe vételével az általános iskolai nyolc osztállyal, valamint képesítéssel nem rendelkezők arányát oktatási programok beindításával csökkenteni szükséges. Meg szükséges teremteni annak lehetőségét, hogy a középfokú oktatásban sikeres tanulmányokat folytató (különösen a szegregátumban élő) gyermekek előtt megnyíljon annak lehetősége, hogy felsőfokú oktatásban részesülhessenek. Ennek előfeltétele a tehetséges gyermekek felismerése, mely a nevelők, tanárok feladata. Ezt követően igen fontos szerep hárul a nevelőkre, a tanárokra, az oktatókra, hiszen sokszor a gyermek családjával, a szülők nézeteivel szembemenve szükséges a gyermek útját egyengetni, ennek támogatásra mentorprogram kialakítása javasolt, mely alatt nemcsak a gyermek, hanem szüleinek mentorálását is értjük. A másik igen sarkaltos pontja a továbbtanulás ösztönzésének az anyagi feltételek megteremtése, hiszen a felsőfokú oktatásban való részvétel igen költséges, a családok számára anyagilag igen megterhelő, melyet a szegregátumban élők igen rossz anyagi körülményei miatt nem képesek biztosítani gyermekeik számára. Ennek biztosítása érdekében támogatási, ösztöndíj alapot szükséges létrehozni, illetve meg kell találni ezen gyerekek számára azon országos ösztöndíj programokat, melyekbe bekapcsolódva továbbtanulások nem ütközik anyagi nehézségekbe.

65


Az oktatási integráció területén az alábbi beavatkozások kerültek meghatározásra: Felmerült probléma

Cél megfogalmazása

Óvodába beíratás, majd pedig a rendszeres óvodai látogatás elmaradása a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében

Elérni, hogy őket is szívesen fogadják az intézmények, és a nevelők, pedagógusok érezzék annak súlyát, hogy ezek a gyermekek is fontosak, hiszen a jövő zálogai A tartós, stabil óvodáztatás megteremtése a cél

Tevékenység leírása      

Az iskola érettség problémája

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek időben és felkészülten menjenek iskolába

Az iskolában elválasztásra kerülnek a gyenge képességű és a szociálisan nehéz körülmények között élő tanulók

Érvényre juttatni azt, hogy esetlegesen a gyermek nem küzd tanulási zavarral, csupán az otthonában nincsenek biztosítva a tanulásra alkalmas körülmények

Iskolai száma

Minél több hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fejezze be az általános iskolát, és tanuljon tovább középiskolában, gimnáziumban

lemorzsolódás

nagy

Rendkívül alacsony a felsőfokú végzettségű lakos a szegregátumban

Továbbtanulás fontosságának kialakítása, elérni, hogy minél többen akarjanak főiskolára, egyetemre menni Ezt a fiatalon kívül a szülőkben is tudatosítani szükséges

               

A szülők aktív bevonása a településen működő óvodákba Nyílt napok tartása Az óvodába beíratás segítése, a felszerelések beszerzésében való segítségnyújtás Személyes megkereséssel hatni a szülőkre, kötelezettségüknek tegyenek eleget, ehhez való segítség megadása Rendszeres és eredményes együttműködés a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő és az óvoda között A veszélyeztetett gyermekek minél hamarabbi felismerése, és megfelelő segítése Gyakoribb családlátogatások a szakemberek részéről Hatékony fejlesztése a gyermekeknek, hogy az iskolában kevésbé legyen lemaradva Tanulószobák kialakítása Ezen gyermekeket ott tartani a napköziben Egyéni fejlesztési tervek kialakítása Pedagógiai Szakszolgálatokkal való rendszeres együttműködés Pályaorientációs tanácsadások nyújtása Ösztöndíj programok felkutatása Példaképek találása Utógondozás Pályaorientációs tanácsadások nyújtása Ösztöndíj programok felkutatása Szülők és diákok részére előadások tartása, nyílt napokra való elkísérés Példaképek találása Mentorprogramok Utógondozás

66

Az intézkedés megvalósításának határideje







3.1.3. Integráció a foglalkoztatás területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása Az Anti-szegregációs Program egyik legfontosabb célja biztosítani a szegregátumban élők számára az általános iskola sikeres elvégzését. Azon lakosok számára, akik az általános iskolát sem fejezték be sikeresen, lehetőséget szükséges teremteni arra, hogy azt be tudják fejezni, hiszen enélkül óriási hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon. Középtávon a szegregátum lakosainak néhány százaléka (1-2%) tekintetében el szükséges azt érni, hogy középfokú végzettséget szerezzenek, mivel ez minőségi ugrást eredményez a munkaerőpiacon való érvényesülés területén ezen lakosok körében. Természetesen ez csak másodlagos célként jelenik meg az általános iskolai végzettség befejezése mellett, és csak nagyon kismértékű változást lehet elérni vele, hiszen magas az alulképzettek aránya a szegregált területeken. Mivel a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya a szegregátumban rendkívül magas, ezért a munkaerőpiaci integráció keretében az önkormányzat célja az érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, elősegítése képzési, átképzési, munkahelyteremtési elhelyezkedést segítő programok megvalósításával. Az elsődleges cél a munkaerő piacra való vissza-, illetve bevezetés. Ennek előfeltétele az, hogy az érintett lakosság körében szemléletváltás történjen, azaz el szükséges érni, hogy képesek legyenek továbblátni a pusztán segélyekből való élésen, valamint a csupán közcélú munkavégzésen.

67


A munkaerőpiaci integráció területén az alábbi beavatkozások kerültek meghatározásra: Felmerült problémák

Azonnali, rövidtávú intézkedések 

A szegregátumban élők alacsony iskolai végzettsége

   

Képzések, tanfolyamok hiánya   Roma lakosság hátrányos helyzete

  

Megfelelő információ áramlás hiánya

 

Tartós munkanélküliek magas száma

 

Sok rászorult marad segítség nélkül

 

Felelős

Lehetőség biztosítása az általános iskola nyolc osztályának megszerzésére, befejezésére Majd ezt követően lehetőségeik felmérése, szakmák elsajátítása, összehangolva a település adta lehetőségekkel Pályázati lehetőségek kihasználása: fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása, EFOP pályázatok A településen használható szakmák megszerzése Ehhez mindenképpen fel kell mérni a város adta lehetőségeket, fel kell venni a vállalkozókkal a kapcsolatot, az együttműködéseket meg kell teremteni Helyi roma vállalkozók segítségül hívása, tartsanak képzést a vállalkozások beindításáról, vállalkozói szemléletről Együttműködés a Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, civil szervezetekkel, hogy a kölcsönös elfogadtatás megvalósuljon A romák illeszkedjenek be a társadalomba, a társadalom fogadja el őket Együttműködést célzó programok kialakítása El kell érni, hogy a képzések, tanfolyamok a lakosság minden részére eljussanak (szórólap, plakát, személyes megkeresés) Különböző hirdetőtáblákon való elhelyezése az aktuális programoknak, képzéseknek Fokozott együttműködés kialakítása a Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal A Családsegítő Szolgálat intenzívebb segítő tevékenysége: hatékony álláskeresés, álláskeresési klubok tartása, a szoros együttműködés kialakítása a kliensekkel A helyi és a környező vállalkozókkal való kapcsolat felvétel, együttműködés kialakítása Családsegítő Szolgálat (közszolgáltatás) kihelyezése a szegregátumokba, heti egyszer fogadják ott a klienseket Gyakoribb közös családlátogatásokat valósítsanak meg

68

Tervezett megvalósítás dátuma

Forrás

   

Polgármesteri Hivatal Családsegítő Szolgálat Munkaügyi központ Civil szervezetek, egyesületek


Pályázati forrás, egyéb támogatások

  

Polgármesteri Hivatal Munkaügyi Központ Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat



 

Polgármesteri Hivatal Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Civil szervezetek Családsegítő Szolgálat Családsegítő Szolgálat Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal






 

Polgármesteri Hivatal Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Családsegítő Szolgálat Munkaügyi Központ




Családsegítő Szolgálat



   

  

BÉLAPÁTFALVA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Felmerült problémák

Szakképzetlen fiatalok

GYES-ről visszatérő nők foglalkoztatási helyzete kedvezőtlen

Azonnali, rövidtávú intézkedések 

  

Továbbtanulás, illetve képzésekbe való bevonás szorgalmazása Javuljon a középvégzettséget szerzők aránya Minőségi ugrást is eredményezhet ezen lakosoknak a munkaerő piacon

 

Tanfolyamok, képzések felkutatása Ezt követően a munkahelyen való elhelyezkedésre törekvés, részmunkaidős foglalkoztatási viszonyok kialakítása: például 4 órás állás kialakítása Pályázati lehetőségek felkutatása Törekedni kell, hogy minden felnőtt lakosnak meglegyen az általános iskolai végzettsége, amire lehet építeni a szakmák megszerzését Előadások tartása, kiemelten a gyermekes szülők részére, a tanulás, továbbtanulás fontosságáról A munkahelyek megtartása érdekében a folyamatos kapcsolattartás elengedhetetlen a foglalkoztatott és a Családsegítő Szolgálat között

  A lakosság alacsony iskolai végzettsége   Fluktuáció

Felelős

69

Tervezett megvalósítás dátuma

Forrás

 

Polgármesteri Hivatal (oktatási referens) Családsegítő Szolgálat Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat



 

Családsegítő Szolgálat Munkaügyi Központ



  

Polgármesteri Hivatal (oktatási referens) Családsegítő Szolgálat Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat





Családsegítő Szolgálat




3.1.4. Az integráció egyéb területei SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER A településen működő családsegítő szolgálat, valamint az óvodákban, iskolákban működő gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkájának kiemelt jelentősége van e területen. A hatékony beavatkozások érdekében a településen minden rászorultat el szükséges érni, és nem csak azáltal, hogy a kliens felkeresi a szakembert, hanem úgyis, hogy a szakember keresi fel az érintettet saját lakókörnyezetében. Gyakorlatilag a közszolgáltatást kivisszük azokhoz az egyénekhez, családokhoz, akik valamilyen oknál fogva nem jönnek be a település központjába. A beavatkozás hatékony növelése érdekében célszerű egy segítő irodát kihelyezni a szegregált területre, ahol minimum egy teljes napot eltölt a családgondozó, ezáltal biztosítva annak lehetőség, hogy a szociális szolgáltatásokkal szemben fenntartásokkal bíró lakos is segítséget kérjen. Emellett szintén fontos feladat, hogy a szakemberek - az óvoda, iskola szakemberei gyakrabban menjenek családlátogatásra, akár a családsegítő szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve, kiemelt figyelmet fordítva a szegregált településrészen élő lakosságra.

EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK Az egészségügyi programok során az egyik legfontosabb cél azt elérni, hogy a szegregátum lakosai is menjenek el a szűrésekre, és hogy legyen mindenkinek saját háziorvosa. Fontos továbbá, hogy a településen működő egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken, előadásokon, egészségnapokon jelenjenek meg ők is. Ehhez a stratégiai célhoz fontos bevonni a településen működő háziorvosi és védőnői szolgálatot, a cél elérésében meghatározó szerepe van a megfelelő célzott kommunikációnak.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK Elsősorban a településen megvalósuló különféle rendezvényekre, városnapokra terjed ki, amelyen a lakosság aktív részvétele növeli a helyi lakosság önszerveződő képességét. Fontos, hogy közösségfejlesztő programok valósuljanak meg mind a szegregátum területén, mind pedig a nem szegregált városrészeken. Az akciók célja többek között a roma lakosság elfogadtatása.

VALLÁSI INTEGRÁCIÓ Cél, hogy növekedjen a vallásos személyek, a vallásgyakorlók száma a szegregátumokban. Cél továbbá, hogy az a negatív tendencia, amely szerint a vallásgyakorlók száma folyamatosan csökken, megforduljon.

70


Különös jelentősége van a szegregátumokban élők számára a vallásnak abból a szempontból, hogy a nehéz szociális helyzetben erős közösségformáló ereje van a vallásnak. ÖSSZEFOGÁS A HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT A CIVIL SZERVEZETEKKEL, BÉLAPÁTFALVA VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL, HELYI VÁLLALKOZÓKKAL, ÖNKORMÁNYZATTAL A településen lévő szociális problémák enyhítése, mérséklése csakis közös összefogással valósulhat meg, ezért mindenképpen szükséges a Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a civilek, a vállalkozók közös összefogása, hogy a szegregátum lakóinak élethelyzete, munkához való viszonya, lakáskörülménye pozitív irányba változzon. Ez azonban kiterjed a segítésen túl arra is, hogy szintén elengedhetetlen a közös összefogás ahhoz, hogy a településen, illetve az egész társadalomban elfogadják a romákat, a romák pedig elismerjék és tegyenek azért, hogy be tudjanak abba illeszkedni. Ez a kettős szemléletű megközelítés szintén fontos lépcsőfoka a programnak. Ehhez tehát a nem szegregált területen élő lakosokat is fejleszteni szükséges, hogy ők is hozzájáruljanak a szegregált területen élők helyzetének javításához, integrációjához, foglalkoztassák őket, jelentsék be a munkahelyre, történjék meg továbbá az irányukba a megfelelő információáramlás.

3.2. A FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSÁNAK KIVÉDÉSÉRE HOZOTT INTÉZKEDÉSEK Az Integrált Településfejlesztési Stratégia Anti-szegregációs Programjának intézkedései a szegregációs folyamatok megszüntetését, a szolidáris, befogadó helyi társadalom kiépítését szolgálják. Az alábbiakban azok a pontok kerülnek kiemelésre, amelyek erősítik, segítik az anti-szegregációs folyamatok megvalósulását. 1. Társadalom A város célja, hogy a településen belüli társadalmi különbségek csökkenjenek, illetve fenntartható és kezelhető méretűek maradjanak. A megfogalmazott részcélok mindegyike a szegregációs folyamatok csökkentését szolgálja, és egyértelműen segíti a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok térbeli és társadalmi integrációját (pl. esélyegyenlőség biztosítása, munkahelymegtartás és –teremtés, az oktatási színvonal emelése, egészségtudatosság, prevenció, szemléletformálás). 2. Gazdaság A gazdaságfejlesztést támogató „soft” programok hozzájárulnak a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához (a munkaerőpiacra való eljutás elősegítése, mobilitás ösztönző tevékenységek, életvezetési és képzési programok).

71


3. Épített és természeti környezet A városrehabilitációs folyamatok megvalósítása, infrastrukturális fejlesztések. Emellett a minőségi lakókörnyezet megteremtése érdekében megfogalmazott célok is (egészséges lakókörülmények biztosítása, zöldterület növelés, tiszta környezet) mind a szegregációs folyamatok visszaszorítását eredményezik. A zöldfelületek fejlesztése is hozzájárul a minőségi lakókörnyezet megteremtéséhez, az egészséges társadalom megőrzéséhez a szabadidő eltöltésére megfelelő terek kialakításával, fejlesztésével (parkok, vízpartok, pihenőhelyek). A város célja továbbá, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű lakhatási lehetőség mellett a teljes körű közműellátást is. A nem a szegregátumban megvalósítani tervezett fejlesztések hatásai azonban kettősek: - egyrészt a fejlesztéssel érintett településrész életében, és akár a város egésze vonatkozásában a fejlesztés pozitív hatásokat vált ki, - másrészt mindez közvetve a szegregátumok helyzetét, különösen a fejlesztendő településrésszel szemben, tovább rontja, ronthatja, mélyítheti a településrészek közötti különbségeket (még akkor is, ha pl. egy városközpont fejlesztése miatti pozitív hatásokból részesül a szegregátum lakossága is). A település az alábbi intézkedésekkel kívánja a jövőben a fejlesztések szegregációs hatásait kivédeni: a) a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban prioritás lesz a település számára, hogy amennyiben bármilyen lehetőség van a szegregátumok fejlesztésére, úgy a többi településrésszel szemben a szegregátumok tekintetében kíván uniós pályázatokat igénybe venni és megvalósítani (pl. egy útfejlesztésre vonatkozó pályázat esetében), b) a település a saját forrásból megvalósuló beruházásai tekintetében prioritást kíván adni a szegregátumok területén megvalósuló beruházásoknak, c) a város vezetése az önkormányzati fejlesztések esetében minden, nem a szegregátumban megvalósuló fejlesztés esetén a szegregátumokban párhuzamos, az alap fejlesztéssel összefüggő fejlesztéseket (főként "soft" jellegűeket) kíván végrehajtani, d) a város vezetése az önkormányzati fejlesztések esetében minden, nem a szegregátumban megvalósuló fejlesztés esetén egy rövid hatáselemzés formájában elemezni fogja a fejlesztés szegregátumokra gyakorolt hatását, és lehetőség szerint a fejlesztés szakmai tartalmába beépít olyan elemeket, amelyek pozitív kihatással lehetnek a szegregátumra.

72


3.3. A

SZEGREGÁCIÓT OKOZÓ FOLYAMATOK MEGVÁLTOZTATÁSÁRA, HATÁSUK MÉRSÉKLÉSÉRE

TEENDŐ INTÉZKEDÉSEK

A szegregációs folyamatok a településen pozitív tendenciát mutatnak az elmúlt 10 évben. Mindezt jól alátámasztják a KSH 2001-es és 2011-es népszámlálási adatai is, illetve a 10 év alatt bekövetkezett pozitív változások, azaz a szegregátum kiterjedésének csökkenése, illetve az, hogy a 2001. évi adatokhoz képest a 2011. évi adatok alapján a szegregátumok száma háromról egyre csökkent. A szegregációs folyamatok további megállítása és visszafordítása, valamint hatásuk mérséklése, és az eddig elért pozitív eredmények fenntartása érdekében a fentebb bemutatottakon kívül az alábbi intézkedések kerülnek megvalósításra.

3.3.1. TÁRSADALMI KONSZENZUS Széles társadalmi konszenzuson nyugvó fejlesztéspolitika megvalósítása, melynek egyik fő célja a szegregációs mutatók megváltoztatása, a szegregációs folyamatok mérséklése, megfordítása. Ennek érdekében a település vezetése a helyi civilekkel, egyházi vezetőkkel, gazdasági társaságok képviselőivel, oktatás-nevelési-egészségügyi intézmények vezetőivel akciótervet kíván kidolgozni, amelynek a célja, hogy minden egyes, a településen élő, tevékenykedő vezető, a maga lehetőségeihez mérten, tegyen azért, hogy a szegregációs folyamatokat előidéző tényezők megszüntetésre kerüljenek. Cél, hogy egymással egyeztetve valósuljanak meg a tevékenységek az egyes szereplők részéről.

3.3.2. OKTATÁSPOLITIKA A település vezetése oktatási rendszerében olyan integrált oktatáspolitikát kíván érvényesíteni, amelyben a hátrányos helyzetű tanulók számára ténylegesen egyenlő esélyek biztosíthatóak, mely által a szegregátum lakosságnak iskolázottságra vonatkozó kedvezőtlen mutatószámai javulhatnak. A középfokú oktatásban speciális ösztöndíj rendszer beindításával, mentorprogram kialakításával egyre több hátrányos helyzetű gyermek számára nyílhat lehetőség a továbbtanulásra. A tendenciák megváltoztatására csak hosszú távon, a jövő generációinak bevonásán elindulva, egy alulról építkező rendszerben lehet hathatós sikereket, eredményeket elérni.

73


3.3.3. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Az oktatáspolitikai intézkedések hatására, az oktatási rendszerből kikerülő fiatalok, fiatal felnőttek nagyobb eséllyel tudnak majd elhelyezkedni a munkaerőpiacon, így csökkenhet a fiatal munkavállalók munkanélküliségi mutatója. A település, továbbra is fenn kívánja tartani eddigi törekvését, mely szerint részt kíván venni minden számára elérhető közmunkaprogramban, ezáltal biztosítva a szegregátumban élők számára a munka világának megismerését, az abba való bekapcsolódást, a reintegrációt. A település kiemelt tárgyalásokat folytat és kíván is folytatni olyan vállalkozásokkal, amelyek célja, hogy Bélapátfalvára települjenek be. Ezen betelepülő vállalkozások számára ösztönző mechanizmusokat kíván beépíteni annak érdekében, hogy minél több szegregátumban élő személyt foglalkoztassanak. Emellett cél, olyan ösztönző, motiváló programok beindítása, mellyel a szegregátum lakossága megszólítható, ösztönözhető a munkvállalásra, annak érdekében, hogy a helyi Ipari Parkban működő és magas iskolai végzettséget nem igénylő munkakörökben is jelentős munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozások a helyi munkanélküli állománnyal kiszolgálhatóvá váljanak.

3.3.4. EGYÉB SOFT TEVÉKENYSÉGEK A településen minél nagyobb számban szükséges olyan soft jellegű ösztönző fejlesztéseket, programokat, beavatkozásokat támogatni, és megvalósítani, amelyek egy-egy jól meghatározott eszközzel, a lakosok felfogására, szemléletére pozitív irányba hatnak. Ennek első lépcsőfokai már működnek a településen (pl. településszépítő akciók helyi civilek vezérletével), ezeket a jövőben a településen még nagyobb hatékonysággal és célzott területeken szükséges (pl.: lakókörnyezet, mellett az oktatás és a foglalkoztatás területén is szükséges a motiváló programok beindítása) érvényesíteni. Cél és eszköz továbbá, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosok elé olyan példaképeket állítsunk, akik helyben éltek vagy jelenleg is helyben élnek, és hasonló helyzetből indultak el, sikeresek lettek, ezáltal főként a jövő generáció számára utat tudnak mutatni a kitörésre.

74


4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.1. KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK (A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKHÖZ, AZ ÁGAZATI STRATÉGIÁKKAL, AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJÁVAL, A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL ÉS MÁS KÖRNYEZETVÉDELMI TERVEKKEL, A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVDOKUMENTUMOKKAL, VÉDETTSÉGEKKEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA) 4.1.1. Illeszkedés, összhang a település fejlesztési dokumentumaival Az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozása során a település jelenleg érvényben lévő és kidolgozás alatt lévő minden dokumentumával való összhang biztosítása elsődleges feladat volt. Egyes fejezetek esetében a korábbi dokumentumok tartalmában más szakmai szempontok és módszertani eszközök is figyelembe vételre kerültek. A város és egyes városrészek fejlesztésének megalapozó vizsgálatának elkészítéshez a korábban elfogadott dokumentumok közül - az Integrált Városfejlesztési Stratégia, - a HÉSZ, - a Településszerkezeti Terv, - a Településfejlesztési Koncepció, - a Helyi Esélyegyenlőségi Program, - a település Szolgáltatástervezési Koncepciója, - a Sportkoncepció, - az Idegenforgalmi Koncepció és - a Gazdasági Program került felhasználásra. A fejlesztések irányainak meghatározásánál a helyi terveken, programokon túl, figyelembe vettük az országos területfejlesztési terv, a településfejlesztési koncepció, a regionális operatív program és a megyei fejlesztési céljait, prioritásait. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyes fejezeteiben, ahol releváns volt már tettünk utalásokat a város más stratégiai, fejlesztési dokumentumaival való összhangra, így most csak nagyvonalakban ismertetjük ezen dokumentumok azon részeit, melyek az Integrált Településfejlesztéséi Stratégiával megfogalmazottakkal kapcsolatba hozhatók. Bélapátfalva településfejlesztését meghatározza a Településfejlesztési Koncepció és a Gazdasági Program. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában meghatározott célrendszer a Gazdasági Program alapján készült, annak valamennyi elemét felhasználva, így elmondható, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia teljes mértékben igazodik ezen dokumentum tartalmához.

75


A fentiekben felsorolt fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott hosszú távú célkitűzésekhez kívánja az önkormányzat igazítani a 7-10 éves tervezési időszakra vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégiáját, amelynek elkészítését a jogszabályi kötelezettség írja elő (A Kormány 314/2012. (XI. 8.) rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről), melynek a település jelen dokumentum elkészítésével eleget kíván tenni. A hatályos településszerkezeti terv a város fő útja (IV. Béla út) menti területeket jellemzően vegyes területként, az ún. gyári lakótelepet kisváros lakóterületként, a központtól nyugatra, illetve dél-nyugatra eső lakóterületeket jellemzően kertvárosiasnak, az egyéb lakóterületeket jellemzően falusias lakóterületnek sorolja a terv. A gazdasági területek a lakott területektől északra, illetve észak-nyugatra találhatók. Az ún. gyári tó körül üdülőterületek alakultak ki. Az egykori bánya helyén különleges idegenforgalmi terület került kijelölésre. A terv a településközpont jelentős fejlesztését irányozta elő, a IV. Béla út kiszélesedő területének térré történő átépítésével, környezetében a térfalak és beépítések átértékelésével, városiasabb megjelenésének kialakításával. A külterületen a szántóterületek aránya csekély, a művelhető területek a belterülettől nyugatra és délre helyezkednek el. A gyep területek a belterülettől északra, és keletre fekszenek. A külterület legnagyobb része erdőterület, amely védelmi rendeltetést kapott. Jelentős területet és látványában is meghatározó helyet foglal el a volt külszíni bányaterület, mely ma már védett tájképet alkot. Kertvárosi jellegű lakóterület fejlesztést a terv a meglévő belterülettől dél-nyugatra; falusias lakóterület-fejlesztést – elsősorban a meglévő utcák hegy felöli lezárását - a belterülettől keletre irányoz elő a terv. A fejlesztési területek igénybevételére még nem került sor, jelenleg még – figyelembe véve az alacsony építési igényeket - a város tud beépíthető területet kínálni, de szükséges a továbbfejlesztéshez előkészíteni a területeket. Az iparigazdasági célra szánt területek elsősorban az ipari parkban lévő meglévő bővítési területek, itt is vannak még tartalékok. A településszerkezet jelentős változását jelentheti a tervben javasolt elkerülő út kijelölése és építésének előkészítése. Ennek célja, hogy elsősorban a belső szűk területek tehermentesítése céljából a teherforgalmat átterelje egy tehermentesítő útra. Folyamatos fejlesztés alatt áll az Apátság és környezete, mely idegenforgalmi szempontból is meghatározó a településen. Kiépült az apátság parkolója, mely kulturált körülményeket biztosít az ide érkező látogatók számára.

76


4.1.2. Illeszkedés, összhang a koncepcióval

településrendezési

tervvel és településfejlesztési

A településfejlesztési koncepció a település jövője szempontjából alapvetően és elsődlegesen fontos prioritásokat fogalmaz meg a helyzetelemzés, az általános szempontok, a jövőkép és a fejlesztési szempontok alapján. Alapelv, hogy ne keletkezzenek zárványok, és ne irányuljanak fejlesztések a lakosság csak szűk köre által használt területekre. A fejlesztések nem kizárólag beruházásokat jelentenek, de gyakran a tartalom fejlesztése együtt jár a tárgyi környezetben történő változtatásokkal is. Fontos elv, hogy a funkciók ésszerű elkülönítésére is sor kerüljön: az ipari funkciók a lakókat ne zavarják, megvalósuljon a természeti értékek, a műemlékek megfelelő környezetben történő bemutatása. Nyilvánvaló, hogy a stratégia rövid és középtávon az anyagi erőforrások korlátozottsága miatt nem képes minden fejlesztés hátterét megoldani, tehát nem tartalmaz minden egyébként szükségesnek ítélhető lehetőséget. A településfejlesztési koncepció egy adott időtávra szóló megvalósítási stratégia. Az ITS-ben meghatározott általános célok, illetve az egyes városrészekre lebontott városrészi célok rendszerükben illeszkednek a Bélapátfalva Város Településszerkezeti Tervéhez. Az alapvető illeszkedés természetesen nem jelenti a konkrét fejlesztési projektek megvalósításához adott esetben nélkülözhetetlen módosításokat. Az illeszkedés vizsgálatának általános, a célokra vonatkoztatott szintjén túl - az akcióterületen megvalósítandó projektek átvilágítása mellett - megtörtént az egyes projektek szerkezeti tervhez való illeszthetőségének elemzése is. Jelentős változtatásokra a rendezési tervben ez alapján nincs szükség. A városrendezés, szabályozást meghatározó önkormányzati rendelet kijelöli a város különböző tervezett funkcióira leginkább alkalmas területeket, figyelembe véve a természetföldrajzi területeket, geológiai–földrajzi adottságokat, hagyományokat és a fejlesztési elképzeléseket. E tervekben szereplő szabályozások a természeti környezet, a lakóövezetek védelmét tartalmazzák, kijelölik az iparfejlesztésre alkalmas és célzott területeket. A terv a közlekedésfejlesztésnél is figyelembe veszi a lakott területek védelmét. A rövid és középtávra megfogalmazott célok összhangban vannak az elfogadott szabályozási tervvel, hosszú távon pedig, mivel a stratégiát a képviselőtestület fogadja el, egyben a célok megvalósításához szükséges szabályozás módosításokban is elkötelezett. A település teljes igazgatási területe rendezésénél figyelembe veendő legfontosabb szempontok, és a rendezés legfontosabb feladatai: − Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása o Új lakóterületek o Üdülőterületek kialakítása céljából.

77


4.1.3. Illeszkedés, összhang Bélapátfalva Gazdasági Programjával A 2015. márciusában elkészült Bélapátfalva Gazdasági Programja (Gazdasági Program Bélapátfalva Város Fejlődésének a 2014-2020-as Operatív Programozási Időszakban Tervezett Lehetőségeiről), mely 2014-2020. közötti programidőszakra vonatkozóan határozza meg a város fejlesztési elképzeléseit. Az ezen dokumentumban megfogalmazott prioritások teljes egészében figyelembe vételre kerültek az Integrált Településfejlesztési Stratégiában. Az illeszkedés tehát teljes körű.

A GAZDASÁGI PROGRAMBAN

AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁBAN

MEGHATÁROZOTT STRATÉGIAI

MEGHATÁROZOTT STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK

FEJLESZTÉSI CÉLOK:

(TEMATIKUS CÉLOK):

I Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítése  Ipari Park

I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés

II. Településfejlesztés, közszolgáltatások biztosítása, színvonalának javítása  Közlekedés  Terek, parkok, parkolás  Közműfejlesztések  Önkormányzati ingatlanok  Egészségügy  Szociális ellátás  Idegenforgalom

II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő infrastrukturális szakosított beindítása

humánszolgáltatások fejlesztése, további humánszolgáltatások

IV. Városi funkciók funkciók betelepítése

megerősítése,

új


III. A helyi adópolitika


4.1.4. Illeszkedés a Települési Környezetvédelmi Programhoz és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Bélapátfalva Nagyközségi Önkormányzatának a környezet védelmének általános szabályairól szóló 9/2004. (III. 30.) rendelete (mely jelenleg már nem hatályos) volt irányadó számunkra a környezetvédelemmel kapcsolatos fejezetek elkészítése során. Az Integrált 78


Településfejlesztési Stratégia a rendeletben meghatározott alábbi elvek figyelembe vétel mellett készült: - levegő tisztaságának védelme - vizek védelme - a zaj és rezgés korlátozása - az ingatlanok és közterületek tisztántartása - a zöldfelületek védelme - a parlagfűirtás - növények telepítés

4.1.5. Egyéb területi fejlesztési tervdokumentummal való összhang A különböző, magasabb szintű területfejlesztési dokumentumok közül az alábbiakkal érdemes összevetni Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiáját: -

Ózd-Putnok-Észak-Heves vállalkozói övezet programja Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2020 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Kohéziós Politika

Ózd-Putnok-Észak-Heves vállalkozói övezet programja: A Heves Megyei Területfejlesztési Tanács kedvezményezésére - összhangban az országos Területfejlesztési Koncepcióval - a Kormány 1998. elején 8 vállalkozói övezet létrehozásáról döntött, közöttük rendeletben jelölte ki a megye északi településeit - összesen 33 települést magában foglaló vállalkozási övezetet. A vállalkozói övezetben 10 éven át adó és egyéb kedvezményekben részesülnek a társasági adóról és osztalékról szóló törvény szerint adózók, illetve az SZJA törvény szerint adózó egyéni vállalkozók közül azok, akik tevékenységüket az övezetben fejtik ki. A megye ezen térségéből még a 90-es évek elején is mintegy 2000 fő ingázott Ózd és Salgótarján, valamint térségeik (Borsodnádasd, Bátonyterenye) ipari üzemeibe, és hasonló nagyságrendben dolgoztak az ipari szerkezetváltás során érintett, vagy a gazdasági átalakulás során visszafejlődött megyei ipartelepeken is (Recsk, Pétervására, Sirok, Egercsehi). Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája az Északi városrész – Iparterület fejlesztésével tud kapcsolódni ezen magasabb rendű fejlesztési elképzelésekhez.

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2020: A 2014. februárjában megfogalmazott koncepció célrendszere az alábbiak szerint került kialakításra: 1. átfogó cél: Komplex, integrált foglalkozás-intenzív gazdaság

79


2. átfogó cél: Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom 3. átfogó cél: Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet 1. stratégiai cél: Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése 2. stratégiai cél: Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése 3. stratégiai cél: Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése 4. stratégiai cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés 4.1 prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése 4.2 prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében 4.3 prioritás: Gépipar fejlesztése, versenyképességének fokozása 4.4 prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása 4.5 prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése 5. stratégiai cél: Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum 5.1 prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása 5.2 prioritás: Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával 5.3 prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság erősítésével 5.4 prioritás: Együttműködő, egymást erősítő, stabil helyi közösségek 6. stratégiai cél: Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom 6.1 prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése 6.2 prioritás: Egészséges társadalom kialakítása 6.3 prioritás: Társadalmi különbségek mérséklése, mint a szegénység megszüntetésének eszköze 6.4 prioritás: A lakosság biztonságérzetének javítása 6.5 prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére 6.6 prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében 7. stratégiai cél: Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet 7.1 prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása 7.2 prioritás: Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme 7.3 prioritás: Fenntartható település- és térszerkezet 7.4 prioritás: Infokommunikációs fejlesztések Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiájában meghatározott célrendszer, a Heves Megye Területfejlesztési Koncepció 2014-2020 megnevezésű dokumentumban meghatározásra került stratégiai célok közül a "Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés", az "Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom", illetve az "Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet" megnevezésű stratégiai célokhoz illeszkedik.

80


Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK): A Koncepció a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján orientálja a területi terveket. Szövegét az Országgyűlés 1/2014 (I.3.) OGY Határozatával elfogadta. A Koncepció meghatározza a fejlesztéspolitika átfogó céljait valamint az azokra épülő középtávú – 2020-ig tartó időszakra érvényes – prioritásait. Külön fejezete foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával (térszerkezet) valamint a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával (5.3. fejezet). A koncepció hangsúlyt helyez a város és környéke együttműködése, fenntartható, „kompakt” városszerkezet kialakításának előmozdítására, az energiafüggőség csökkentésére, a települési klímavédelem kérdéseire, a demográfiai kihívások kezelésére, és a leromlott városrészek további hanyatlásának megakadályozására, végül, továbbá semmiképpen sem utolsó sorban a gazdaságfejlesztés, -szervezés helyi lehetőségeinek fontosságára hívja fel a figyelmet. Átfogó célok: a) értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, b) népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, c) természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, d) térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Specifikus célok: a) szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok: aa) versenyképes, innovatív gazdaság, ab) gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, ac) életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszerfeldolgozóipar fejlesztése, ad) kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I, ae) értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, af ) jó állam, szolgáltató állam és biztonság, ag) stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme, b) területi specifikus célok: ba) az ország makro-regionális szerepének erősítése, bb) a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, bc) vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, bd) kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése, be) területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, bf) összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása. Bélapátfalva város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszere az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció "Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés" és "Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom" átfogó célokhoz

81


kapcsolódóik, emellett pedig a "Versenyképes, innovatív gazdaság", a "Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése" és a "Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése" elnevezésű specifikus céljaihoz kapcsolódik.

A Kohéziós Politika 11 tematikus célja: 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása Bélapátfalva város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszere a Kohéziós Politika "A KKV-k versenyképességének fokozása", "Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása" és "A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése" elnevezésű tematikus céljaihoz kapcsolódik.

4.2. BELSŐ

ÖSSZEFÜGGÉSEK

(A

CÉLOK LOGIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI, A HELYZETÉRTÉKELÉSBEN

BEAZONOSÍTOTT PROBLÉMÁKRA AD-E MEGOLDÁST, A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA, A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK EGYMÁSRA GYAKOROLT HATÁSA)

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyik központi eleme, kulcsa a célpiramis. A célpiramis a SWOT-analízis segítségével kialakított stratégiai lehetőségeket hierarchikus rendszerré alakítja, azaz meghatározza azokat a magasabb szintű prioritásokat és célokat, amelyek révén a város elérheti fejlesztési céljait. A célok logikai összefüggései: 

a kitűzött célok a helyzetértékelésben azonosított problémák megoldására illetve lehetőségek kihasználására épültek. A helyzetértékelés során meghatározott problémákra, a veszélyek elkerülésére, a gyengeségekből való előnyök kovácsolására reagál a stratégia, miközben kihasználja a település adta lehetőségeteket, építve az erőségekre.

82




a célok egymással összefüggenek, a tematikus célok támogatják a hosszú távú jövőképében megfogalmazott célkitűzés megvalósulását. A tematikus célok mindegyike a jövőkép elérést támogatja, miközben az egyes projektek, konkrét akciók a tematikus célok megvalósítását segítik elő.

A lenti célpiramis szemlélteti a projekt célrendszere közötti általános összefüggéseket. Fentről lefelé haladva az intézkedések, célok száma folyamatosan nő és konkretizálódik, a fentebbi stratégiai fejezetekben foglaltaknak megfelelően. Minden intézkedés a legfőbb cél a jövőkép elérést szolgálja. A célrendszer egyrészt összhangban van a város egészére vonatkozó célokkal, másrészt pedig a városrészi célokkal is.

Jövőkép: „Bélapátfalva, mint a mikrotérség kiemelkedő ipari vonzerővel rendelkező és a mikrotérség meghatározó közszolgáltató települése. ” STRATÉGIAI (KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS) CÉLOK 6 db tematikus cél került meghatározásra

VÁROSRÉSZI - TERÜLETI CÉLOK 3 db VÁROSRÉSZ került meghatározásra

Akcióterületi projektek

Hálózatos projektek

Horizontális projektek

Egyéb projektek

SWOT: Erősségek – Gyengeségek – Lehetőségek – Veszélyek

A stratégia megvalósíthatósága:  a stratégiában azonosított erőforrások elegendőek a célok megvalósítására  a stratégiában megfogalmazott célok reálisak, a bevonható források tükrében kerültek meghatározásra  a fejlesztések finanszírozásával kapcsolatos lehetőségek és korlátok egyaránt figyelembe vételre kerültek Az önkormányzat a célok megvalósításához elegendő erőforrással rendelkezik, a célok elérése érdekében minden pályázati forrást, lehetőséget ki kíván használni, valamint

83


támogatja a településen működő szervezetek, vállalkozások célok elérésébe való bevonását, akár konzorciumi formában történő együttműködés keretében is. A stratégiában meghatározott célok reálisak, a bevonható források (pályázatok, önkormányzati saját forrás, egyéb források) figyelembe vételével megvalósíthatóak. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában kijelölt akcióterületek fejlesztéséhez konkrét költségvetéstervezet került készítésre, mely a pályázati kiírásnak megfelelően módosítandó. A fejlesztési források maximális kihasználásával tervezünk, a figyelembe veendő korlátok betartásával.

A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai:  a szomszédos városrészekre meghatározott célok egymáshoz illeszkednek  a városközpontban végrehajtott funkcióbővülés nem eredményezi a település többi részén a funkcióvesztést  a stratégiai célok meghatározása során a város tudatossága tükröződik, mivel figyelembe vételre került, hogy ugyanazon funkció ellátásához nem kerül több intézmény kialakításra, mely hatékonyságát és pénzügyi finanszírozhatósága tekintetében fenntarthatatlan lenne Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában a jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása egy többszintű célhierarchiában történt, melyet a lenti ábra is mutat. Az itt szereplő jövőkép elérését segíti valamennyi megfogalmazott tematikus cél és a városrészek céljai. A célhierarchia összhangban van a jövőkép céljaival, illetve a városrészi helyzetértékeléssel. A stratégia belső összefüggéseit, a jövőkép, a tematikus célok és a városrészi célrendszer összefüggéseit az alábbi ábra szemlélteti.

84

BÉLAPÁTFALVA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Jövőkép – tematikus célok – városrészi célok összefüggései JÖVŐKÉP „Bélapátfalva, mint a mikrotérség kiemelkedő ipari vonzerővel rendelkező és a mikrotérség meghatározó közszolgáltató települése.”

KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI - TEMATIKUS - CÉLOK: I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés






VÁROSRÉSZEK KITŰZÖTT CÉLJAI - TERÜLETI CÉLOK: ÉSZAKI VÁROSRÉSZ - IPARTERÜLETEK 1. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése 2. Barnamezős területek további rehabilitációja 3. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül 4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 5. Vállalkozások és befektetések megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 7. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldás

DÉLI VÁROSRÉSZ - BELVÁROS 1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása 2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények) 3. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldás 4. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése 5. Közpark kialakítása az új városközpontban, az Apátság, illetve a Gyári-tó környékén, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatási programok indítása 7. Foglalkoztatási programok megvalósítása 8. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében

85

KÜLTERÜLETEK 1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve üdülőterületek kialakítása céljából 2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó) 3. Infrastrukturális fejlesztések

4. Az Apátság, illetve a Gyári-tó környékén, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése


A városi és városrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak megvalósításához. Feltárásra kerülnek azonban a városrészi fejlesztések azon kapcsolódási pontjai is, amelyek esetlegesen negatív hatást eredményeznek a város más területén, lehetővé téve a kockázatok megelőzését. Városrészek céljainak kölcsönhatása 1. Északi Városrész - Iparterületek: Az Északi Városrész fejlesztési céljai összetettek. Egyrészt elsődleges fejlesztési prioritást élvez a településrészen található Ipari Park továbbfejlesztése, mely a helyi gazdasági versenyképesség javulásának, a gazdasági potenciál növekedésének záloga, ezáltal a település legfontosabb kitörési pontja is egyben. A település gazdasági potenciáljának fejlesztésével, erősítésével csökkenthető a településen a munkanélküliek száma, illetve más településen élők számára is nagyobb mértékben lesz képes munkalehetőséget biztosítani, ezáltal növelve mind a településen, mind pedig a járásban a foglalkoztatását. A célok eléréséhez az Ipari Parkban infrastrukturális beruházásokat szükséges megvalósítani, további barnamezős területeket szükséges rehabilitálni, a korszerű környezetbarát technológiák alkalmazásának elterjesztését támogatni szükséges. Az önkormányzat mindenben támogatja a letelepülni kívánó vállalkozásokat, melyhez támogatási programok, akciók kidolgozásával további segítséget tud nyújtani. Másrészt igen fontos a településrész fejlesztése szempontjából az is, hogy nemcsak a Déli, hanem az Északi Városrészen is találhatóak olyan közintézmények, melyek fejlesztése a település szempontjából nagy jelentőséggel bírnak, így ezen épületek külső-belső megújítása kulcskérdés a település térségi szerepkörének erősítése szempontjából.

2. Déli Városrész - Belváros: A tervezett fejlesztések céljai egyrészt a már jelenleg is meglévő funkciók megerősítése, a szolgáltatások színvonalának javítása, másrészt pedig új funkciók betelepítése a városközpontba, mely célok együttes érvényre juttatása támogatja a lakosság helyben maradását, vonzó, a szolgáltatások széles tárházával kínáló várossá válik a gazdaság és a társadalom szereplői szemében, mely megítélés nagyon fontos a település fejlődésének szempontjából. A célok elérése érdekében tehát a városrész funkcióinak erősítése, megújítása szükséges. A város térségi szerepkörének kiteljesedését, valamint a fenntarthatóságot leginkább a közfunkcióknak a városrészben történő fejlesztésével, koncentrálásával - többfunkciós szolgáltató terek fejlesztésével, kialakításával -, illetve ezek megközelíthetőségének városi és térségi szintű biztosítása segíti elő. Mindez a városközpont vegyes használatának megtartását ösztönzi (lakófunkció és központi funkció), amelyen belül hangsúlyos szerepet kapnak a magán és közszolgáltatási tevékenységek, a rendezvény helyszínként és rekreációs, szabadidős közösségi térként funkcionáló közterek, és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése, illetve az infrastrukturális beruházások megvalósítása. Mivel ezen a városrészen található a település egyetlen szegregátuma, így ezen városrészen kiemelt szerepet kap a szegregációs folyamtok megállítása és visszafordítása terén tett 86


intézkedések megvalósítása. Cél a terülten olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek erősítik a szegregátum városközponthoz való felzárkózását, a társadalmi vérkeringésbe való bekapcsolódását és megakadályozza a város és a városrész peremterületének (szegregátumának) további leszakadását, a negatív tendenciákat pedig megfordítja. Ezen szegregált településrészen indokolt a közműhálózat kiterjesztése és a hiányzó vagy leromlott állapotú utak kialakítása (járda, csapadékvíz elvezetés megoldása). A fizikai infrastruktúra javítása azonban önmagában nem elegendő a lakosság társadalmi integrációjának javításához. Szükséges a hátrányos helyzetűek – különösen a gyerekek – egyenlő esélyeinek megteremtése. Ez főként a képzési és munkaerő-piaci programokba történő integrációval, szociális szolgáltatások és közérdekű információk hozzáférhetőségének javításával, valamint az általános közigazgatási, közszolgáltatási rendszerek integrált feladatellátásának fenntartásával, valamint a helyi közösségi élet (kultúra, sport) javításával segíthető elő. Ennek érdekében valamennyi városrész fejlesztése szükséges (az Északi és a Déli Városrész területei egyaránt). Ezen célok egymásra gyakorolt hatása kedvező, mert együttesen képezik Bélapátfalva város lakókörnyezetét, amely az egyes városrészek fejlesztései hatására összességben hatványozottan fejlődik. A peremterületen jelentkező szociális problémák kezelése akkor nem lesz hátrányos a többi városrész fejlesztési céljaira, ha a kidolgozott megoldási alternatívák közötti döntésben a költséghatékonyság is megfelelő súllyal kerül figyelembe vételre. A társadalmi problémák kezelése tekintetében az egész város érdeke azt kívánja, hogy városrész lakosságának felzárkózási lehetősége is biztosított legyen. A célkitűzés a város, valamint a járás teljes lakossága számára a humán-közszolgáltatásokhoz és közigazgatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására törekszik. A fejlesztések a gazdaság ösztönzésével, gazdasági szereplőkkel együttműködve történik, a városból hiányzó funkciók vonzásának elősegítésével. A célkitűzés és más városrészi célokkal konzisztens.

3. Külterületek: A településrész infrastruktúrával való ellátottsága rosszabb, mint a város többi területének, azonban az önkormányzat folyamatos fejlesztéseket hajt itt végre, amely mutatja az önkormányzat elkötelezettségét egy minőségi lakókörnyezet kialakításában. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés eddig is biztosított volt, ennek fenntartása kiemelten fontos, részben a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, másrészt pedig a különböző közösségi programok biztosításával. A városrész fejlesztése kiemelten fontos a település számára, hiszen a helyi idegenforgalmi és turisztikai potenciált jelentő értékek ezen településrészen találhatóak. Ezért alapvető cél a turisztikai célú fejlesztések megvalósítása a településrészen, valamint pihenőterek kialakítása az érintett terülteken.

87


A városi és városrészi, illetve a városrészekre vonatkozó célok egymásra gyakorolt kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat.

5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI 5.1. PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK ELEMZÉSE A pályázati forrásból finanszírozott projektek esetében, nyertes projektek kapcsán a Támogatási Szerződés megkötésekor, a megítélt támogatások 25%-ának megfelelő előleg lehívását tervezi az önkormányzat, mellyel finanszírozni képes a projektek beindításához szükséges tevékenységek végrehajtását. A későbbiekben pedig az ütemezésnek megfelelően kifizetési kérelmek kerülnek benyújtásra, melyek biztosítják a projektek finanszírozhatóságát, így csökkentve a projekt végrehajtásával összefüggő pénzügyi kockázatokat. Az átmeneti pénzügyi zavarok, illetve a támogatások lehívási nehézségeinek leküzdése érdekében, az önkormányzat saját tartalékot képez. Az önkormányzat a projektek pénzügyi és szakmai ütemezése, tervezése során számol az utófinanszírozás tényével, figyelembe veszi azt, hogy a pénzügyi források lehívásának időbeni eltolódása várható. A fenntartási időszakkal kapcsolatosan felmerült költségek (bérköltség, programok megvalósítása stb.) finanszírozása biztosított, megoldott. A saját forrásból megvalósított projektek esetében az önkormányzat forrásokat különít el a projektek megvalósítására. Kockázat Valószínűség megnevezése Pénzügyi kockázat Tőkehiány, önerő hiánya miatt elmarad a Közepes közszolgáltatások fejlesztése

Hatás

Nagy

Hazai és uniós támogatások, források Alacsony csökkenése, hiánya

Nagy

Az önkormányzatok költségvetését folyamatosan Alacsony csökkentő kormányzati politika

Nagy

Az

Nagy

uniós

források Közepes

88

A kockázat kezelésének módja Az önkormányzat folyamatos tartalékképzéssel, együttműködő partnerek bevonásával próbálja csökkenteni ezen kockázatot. Az aktuálisan elérhető pályázati lehetőségek maximális kihasználására törekszik az önkormányzat. Az önkormányzat folyamatos tartalékképzéssel, együttműködő partnerek bevonásával próbálja csökkenteni ezen kockázatot. A helyi adókból származó bevételek növelésével orvosolható a probléma. Az önkormányzat folyamatos


Kockázat megnevezése igénybevételéhez szükséges önerő hiánya

Valószínűség

Hatás

A város nem tudja kihasználni az elérhető Alacsony forrásokat

Nagy

Az állami támogatások aránya csökken, de a Alacsony kötelezően ellátandó feladatok száma nő

Nagy

A kockázat kezelésének módja tartalékképzéssel, együttműködő partnerek bevonásával próbálja csökkenteni ezen kockázatot. Az aktuálisan elérhető pályázati lehetőségek maximális kihasználására törekszik az önkormányzat. Az önkormányzat folyamatos tartalékképzéssel, együttműködő partnerek bevonásával próbálja csökkenteni ezen kockázatot. A helyi adókból származó bevételek növelésével orvosolható a probléma.

5.2. MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI KOCKÁZATOK Kockázat megnevezése Jogi kockázat

Valószínűség

Jogszabályi változások, melyek hatással Közepes vannak a projektek költségvetésére

Hatás

Nagy

A kockázat kezelésének módja Pályázati, valamint ha szükséges saját tartalék igénybevételi a jogszabályi változásokból eredő negatív költségvetési hatások kezelésére.

Intézményi kockázat Tervezett üzemeltetői Alacsony struktúra változása

Nagy

Az épületben Alacsony keletkezett károk

Alacsony

Partnerséggel, együttműködéssel az új üzemeltetői struktúrához való alkalmazkodás. Az önkormányzat körültekintő tervezés során ezen kockázatokból eredő negatív hatásokat kiküszöbölheti, így ezek a tényezők elhanyagolhatóak.

Társadalmi kockázat Az önkormányzat tevékenységeivel Alacsony kapcsolatos lakossági ellenállás

Nagy

89

Kommunikációs tevékenységgel, az együttműködő partnerek igénybevételével a lakosság ellenállása csökkenthető, idővel pedig az eredmények láttán az elfogadottság is nő.


Kockázat Valószínűség megnevezése A lakosságot célzó programokon csak igen Alacsony kevesen vesznek részt Szakmai kockázat Nem sikerül megfelelő humánerőforrás-bázist Alacsony biztosítani.

Hatás

A kockázat kezelésének módja

Nagy

A kommunikációs eszközök és tevékenység maximális kihasználása.

Nagy

Szoros együttműködés kialakítása a megyei és helyi intézményekkel, munkaügyi központokkal, képzési intézményekkel.

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatok A támogatási előlegek Az önkormányzat az esetleges lehívását bizonyos Alacsony Nagy finanszírozási problémák tényezők akadályozzák megoldására tartalékot képez. A támogatási részletek Az önkormányzat az esetleges lehívása nehézkes, sok Közepes Nagy finanszírozási problémák időt vesz igénybe megoldására tartalékot képez. Abszorpciós képesség alacsony voltából adódó kockázatok Több projekt Az önkormányzat az esetleges párhuzamos futása finanszírozási problémák következtében megoldására tartalékot képez. Közepes Nagy jelentkező Megfelelő menedzsmentstruktúra finanszírozási kialakításával a kockázat problémák kezelhető.

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 6.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK

Az önkormányzat a városfejlesztési célok megvalósulását, a fenti célok elérését különböző egyéb nem beruházási jellegű tevékenységekkel is igyekszik segíteni. Valamennyi lentebb felsorolt eszköz hatékony segítséget nyújthat, de minden fejlesztés esetében egyedi elbírálás alapján kell eldönteni, hogy melyik lesz a leghatékonyabb és pénzügyileg is legolcsóbb megoldás. A város ösztönözni kívánja a vállalkozókat, valamint a lakosságot is, hogy részt vegyen a célok megvalósításában nemcsak véleményével, hanem beruházásaival is. Az üzleti vonatkozású fejlesztéseket elsősorban a vállalkozások megnyerésével és érdekeltség biztosításával kívánja elérni. A szabályozási környezet kialakítása alkalmazkodik a jövőben betelepülni szándékozó vállalkozások területi elképzeléseihez, rugalmasabb szabályzókat teremtve az egyébként megszokottaktól. Ennek megjelenése a beépíthetőség arányában rögtön kézzelfogható. A

90


munkahelyteremtés és a gazdasági potenciál függvényében az önkormányzat által jelentősnek ítélt magánerős beruházások során a döntéshozó grémium lehetőségei függvényében további kedvezmények meghozatalában is partnerként viselkedik. Bélapátfalva Város Önkormányzata kiemelt szerepet szán a tőkebevonás ösztönzésének, valamint a magánszférával való konstruktív együttműködés kialakításának.

6.1.1. Kiszámítható szabályozási környezet biztosítása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia céljainak elérését meghatározza az a környezet, amelyben meg kell valósítani a tervezett fejlesztéseket, nemcsak a természeti és infrastrukturális környezet, hanem ezek mellett a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása. Az önkormányzat rendeletalkotó tevékenységével elő kell segítse a városfejlesztéshez szükséges szakmai és szervezeti háttérfeltételek erősödését, ezzel is csökkentve a tervezett városfejlesztési akciók és a befektetések kockázatát. A megvalósítás érdekében szükség van a városfejlesztési feladatok és felelőségi körök pontos meghatározására, valamint az együttműködés és kommunikáció hatékony formáinak kialakítására, a fejlesztésben érdekelt önkormányzati osztályok, városi szervezetek és befektetők között. A városfejlesztési célok teljesülése érdekében az önkormányzatnak vizsgálnia szükséges a kölcsönös előnyökön alapuló partnerségi, együttműködési formák lehetőségét.

6.1.2. Tervalku, mint a településfejlesztés egyik lehetséges eszköze Bélapátfalva Város Önkormányzatának költségvetése és szűkös forrásai nem teszik lehetővé, hogy anyagi eszközökkel is támogassa a fejlesztések megvalósulását. Bélapátfalva Város Önkormányzata rendelkezésére állhat a tervalku, mint eszköz annak érdekében, hogy a tervezett fejlesztések rövidebb idő alatt megvalósuljanak. Az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 30/A. § első bekezdése értelmében a települési önkormányzat egyes, a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval. A fejlesztési projektek volumenének és komplexitásának függvényében az önkormányzat az egyes fejlesztőkkel, beruházókkal – az érdekeinek megfelelően – a településrendezési szerződés keretén belül tervalkut köt.

91


Tervalku legtöbbször olyan, a szabályozási tervben tett engedményeket jelent, amelyekért cserébe a magánfejlesztő önkormányzati fejlesztési feladatokat vállal át. Az önkormányzat és magánfejlesztő között létrejött megállapodás igyekszik ösztönözni a magántőke hozzájárulását valamely közösségi cél megvalósulásához (pl. a befektetés környezetében levő közterületek rendezése, színvonalas kialakítása, környezetvédelmi beruházásokban való részvétel stb.). Az önkormányzat tehát engedményeket tehet a szabályozási előírásokból vagy más, nem anyagi jellegű támogatást nyújthat a magánfejlesztőnek, ha az részben vagy egészben átvállalja a fejlesztés előfeltételeinek megteremtésével illetve esetleges következményeinek kezelésével kapcsolatos önkormányzati terheket (pl. szabályozási terv készítése, úthálózatfejlesztés), vagy ha a beruházás városi közcélokat (is) szolgál (pl. városképi szempontok érvényesülése). Az önkormányzat minden egyes projekt esetében külön döntést kell hozzon a tervalku alkalmazásának lehetőségéről és annak pontos tárgyáról valamint a lebonyolításáról. Ezen eszköz alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy a tervezett fejlesztések rövidebb idő alatt megvalósuljanak.

6.1.3. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, mint a befektetés ösztönzés eszköze A városrehabilitációs és városfejlesztési elképzelések és programok megvalósításának ösztönzéséhez és a beruházók megnyeréséhez a városnak megfelelő városmarketingre van szükség, amely a befektetés-ösztönzés eszközeként is funkcionál. A hatékony városmarketing Integrált Településfejlesztési Stratégiában is megfogalmazott főbb eszköze az információs és kétirányú csatornák fejlesztése keretében a települési hírportál folyamatos fejlesztése és karbantartása, aktualizálása. A hírportál lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődők és a beruházók tájékozódjanak a városról. Kiemelt tényező, hogy a hírportál fejlesztését megelőzően beazonosításra kerüljenek azok a célcsoportok, akiket az önkormányzat meg akar célozni. Így: -

-

helyi lakosság, mikrotérség lakossága, kistérség lakossága – alapvető feladat a tájékoztatás, a programok és rendezvények bemutatása befektetni szándékozó magánszemélyek, vállalkozások és befektetők – számukra a legfontosabb, hogy információt hordozzon a honlap a település rendezési- és szabályozási tervéről, a fejlesztési területek adottságairól, a rendelkezésre álló beépíthető telkekről, települési fejlesztési elképzelésekről. Ehhez kapcsolódóan speciális ismertetőt kell készíteni, amely befektető-orientáltan mutatja be a város adottságait és az ipari területeket, vonzóvá téve ezáltal számukra a települést. a városban működő különböző szervezetek számára szintén a fejlesztési elképzelésekről ad információkat

92


-

turisták számára, akik a település bemutatása és nevezetességei mellett a látogatható és érdekes programokra is kíváncsiak. Számukra a természeti és kulturális örökség bemutatása, a város hangulatának tolmácsolása segíthet abban, hogy eljöjjenek a városba. Fontos, hogy pozitív képet kapjanak és a későbbiekben alkossanak a városról. A városról kialakított képhez nem csak az épületek és ingatlanok állapota/állaga tartozik hozzá, hanem a látványosságok (pl. kiállítások, múzeumok), rendezvények, kulturális események is hozzájárulnak.

A városmarketing tevékenység tehát a marketing eszköztárát használja fel ahhoz, hogy a település sajátosságait bemutassák és Bélapátfalva, mint város városidentitását tudatosítsák mindenkivel, aki kapcsolatba kerül a településsel. A hatékony és következetes városmarketing tevékenységhez nem szükséges jelentős forrás, az önkormányzat a jelenlegi szervezeti apparátussal biztosítani tudja ennek megfelelő működését. A hatékony városmarketing-tevékenység új projektek kidolgozásához, a futó projektek lebonyolításának elősegítéséhez képes hozzájárulni. Ebben az Önkormányzat elsősorban a kezelésében levő adatvagyon megosztásával lehet hatékony, a beruházásokhoz potenciálisan kapcsolódó adatok, anyagok jelentős része ugyanis elektronikusan is rendelkezésre áll. Ennek megfelelően az Önkormányzat:  saját honlapján közzéteszi a tervezett programokat, pályázatokat, fejlesztési lehetőségeket  lakossági és egyéb fórumokat rendez a tervezett beruházásokról, szabályozási tervekről. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia városfejlesztési tevékenységeinek megismertetésére többek közt az alábbi eszközök állnak az önkormányzat rendelkezésére:  az ITS közösségi tevékenységeihez kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezése  cikkek, beszámolók, különszám megjelentetése a fejlesztésről  szórólap, információs kiadvány létrehozása projekthez kapcsolódóan  a fejlesztések kifüggesztése a település több pontján.

6.1.4. Egyéb kedvezmények, tevékenységek Partneri viszony kialakításához szükséges a helyi kis- és középvállalkozásokkal, a városfejlesztésbe történő bevonásuk, ennek ösztönzése helyi adó, illetve területhasználati díjkedvezménnyel. Az önkormányzat szűkös forrásai korlátozottan teszik csak lehetővé, hogy helyi adókedvezményeket, építési illeték kedvezményeket biztosítsanak a magántőke mobilizálása érdekében. A BÉLKŐ Nonprofit Kft.-n keresztül mindenképpen támogatni szükséges a már itt lévő vállalkozókat és a betelepülni kívánókat, hogy több munkahelyet teremtsenek. Nemcsak a munkahelyek teremtését, hanem azok megtartását is kiemelten kell kezelnünk.

93


A kedvezmények biztosításának legfőbb meghatározó tényezője az, hogy a befektetésből a közszféra által nyert előny hosszú távon egyensúlyban legyen a kedvezményekkel. Köztisztasági programok szervezésével, városszépítő munkálatok támogatásával, lakossági kampány meghirdetésével, szervezésével is ösztönözhető a szép, esztétikus városkép kialakítása. Anyagi lehetőségeihez képest az önkormányzat próbál ezen tevékenységek irányába lépni. A városfejlesztési program megvalósítása során a városvezetés fokozatosan bevezeti, illetve továbbgondolja az ilyen típusú eszközök használatában rejlő lehetőségeket.

6.2. AZ

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI

KERETEINEK MAGHATÁROZÁSA

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megvalósítása során biztosítani szükséges: 1. a stratégia egészének folyamatos karbantartását 2. az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába 3. a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását. Az 1-2. feladatok megvalósítása az ún. „stratégiai menedzsment” feladata, míg a 3. az „operatív menedzsment” tevékenységébe tartozik.

6.2.1. Bélapátfalva Város Önkormányzata – stratégiai menedzsment Az Integrált Településfejlesztési Stratégia stratégiai menedzsment feladatait Bélapátfalva Város Önkormányzata látja el, mely jogi személyként működik, feladatait és hatáskörét az önkormányzati jogokat gyakorló képviselő testülete látja el. A képviselő testület feladata a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása. A hatásköröket a polgármesterre és a bizottságaira, nemzetiségi önkormányzatára és – a törvényben meghatározottak szerint – társulásaira ruházhatja át. A stratégiai menedzsment fő feladatai a városfejlesztési feladatok megvalósulásában:  Az ITS megvalósulásának folyamatos nyomon követése, értékelése. Ennek keretében az elhatározott fejlesztések megvalósulásának nyomon követése, azok elvárt eredményeinek és hatásainak értékelése, az ITS által kitűzött célok teljesülésének figyelemmel kísérése.  A városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése, a külső feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése.  A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az ITS cél- és eszközrendszerébe.

94


6.2.2. Bélapátfalva Város Közös Önkormányzatai Hivatala A képviselő testület egységes hivatalt hozott létre – Bélapátfalva Város Közös Önkormányzatai Hivatala elnevezéssel – az önkormányzat működésével valamint az államigazgatási ügyek döntésére történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármester az önkormányzat képviselője, annak egész működéséért felelős. Bélapátfalva város polgármestere feladatait főállásban látja el. A képviselő testület saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző ellátja a számára megállapított államigazgatási hatósági feladatokat. Feladatai közé tartozik az önkormányzati törvényben és a szabályzatban meghatározottakon túl:  a hivatalban folyó munka szervezése irányítása  a képviselőtestület tájékoztatása a testületet érintő jogszabályokról  gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről  gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról A hivatal belső szervezeti egységei az Irodák. Az Irodák közvetlen irányítását az irodavezetők látják el. Az irodavezetőket távollétükben az irodavezető helyettesek helyettesítik. A Polgármesteri Hivatalon belül megtalálható:  az alá- és fölérendeltség, illetve  azonos szinten a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: vezetők, illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. Az ITS megvalósulását elsődlegesen a polgármester koordinálja, amely a kapcsolódó feladatokat a jegyző és aljegyző részére továbbítja. Az aljegyző irányítása alatt álló Irodák pedig felelnek a megvalósításért és a megvalósítás során felmerülő akadályok elhárításáért.

6.2.3. A városfejlesztési tevékenység elhelyezése az önkormányzati szervezetrendszerben Az önkormányzati feladatok ellátásában a képviselő-testület munkáját a polgármester (1 fő), az alpolgármester (1 fő), és a testület bizottságai (4 db) segítik. A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozta létre: 1) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság: 5 fő 2) Idegenforgalmi, Kulturális és Szociális Bizottság: 3 fő 3) Ügyrendi Bizottság: 3 fő 95


4) Bíráló Bizottság: 3 fő A testület 4 bizottsága saját szakterületén közreműködik a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó különböző dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését. Az általános hatáskörök mellett a bizottságok többsége speciális feladatokat is ellát a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is fontos. A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei közül a városfejlesztési tevékenységek a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság és az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság tevékenységi körébe tartoznak.

6.2.4. Az akcióterületi célok megvalósításáért felelős operatív menedzsment Az önkormányzat az akcióterületi célok felügyeletére (és majdan minden további akcióterv keretében elindított projekt esetén) egy projektmenedzsment szervezetet jelöl ki. A projektmenedzsment szervezet tevékenységét támogatják a Polgármesteri Hivatal, a fejlesztésben részt vevő egyéb önkormányzati intézmények kijelölt képviselői. A projektmenedzsment szervezet felelős:  az operatív feladatok ellátásáért:  a projekt tervek és célok jóváhagyásáért,  a projekttel kapcsolatos stratégiai döntések meghozataláért,  a jogi kötelezettség vállalások jóváhagyásáért  a képviselő-testület felé menő információ és adatszolgáltatások jóváhagyásáért. A projektmenedzsment szervezet tagjai: 1. Projektvezető - projektmenedzser: felel a projekt fent részletezett előkészítési szakaszáért és a teljes megvalósulásáért is, az ütemterv tartásáért, koordinálja a teljes projektmenedzsment szervezetet és felügyeli az alvállalkozók munkáját, beszámol a projekt előrehaladásáról és eredményeiről, és adott esetben koordinálja a közbeszerzések előkészítését és lebonyolítását. 2. Projekt pénzügyi vezető – pénzügyi menedzser: ellátja a projekt folyamatos költségvetési és pénzügyi felügyeletét, biztosítja a cash-flow-t, befogadja és ellenőrzi a számlákat, pénzügyi kockázat elemzést végez. Szükség esetén kinevezésre kerülhet  Kommunikációs vezető: felel a belső és külső kommunikációs és PR feladatok megtervezéséért és végrehajtásáért, a projekt és eredményinek széles körben való bemutatásáért, biztosítja a hatékony információáramlást, szóvivőként képviseli a projektet.  Projektasszisztens: adminisztratív feladatok ellátása, projekt iktatás és dokumentumtár vezetése.

96


6.3. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK Az Integrált Településfejlesztési Stratégiával, illetve az ahhoz kapcsolódó projekt elképzelések településközi koordinációja elsődlegesen a Bélapátfalvai Járás keretein belül, másodsorban a bélapátfalvai mikrotérségen belül valósult meg. Mivel a településen Közös Önkormányzati Hivatal működik Mónosbél és Bükkszentmárton településekkel, így az egyeztetések ezen településekkel még szorosabbak voltak. Bélapátfalva Város Önkormányzata az Integrált Településfejlesztési Stratégiájának kialakítása során nagy hangsúlyt fektetett a szomszédos települések önkormányzatai által kialakított elképzelésekhez történő harmonizációra. A stratégia a rendelkezésre álló településrendezési és -fejlesztési koncepciókkal, valamint a szabályozási tervekkel, az egyes szakpolitikai ágak fejlesztési elképzeléseivel, a járás és a régió hosszú távú fejlesztési terveivel összhangban, azok messzemenő figyelembe vételével került kialakításra. Az önkormányzat a stratégia kidolgozása folyamán a koncepciók vizsgálata mellett a szomszédos településekkel folyamatos konzultációt folytatott az esetlegesen közösen megvalósítandó fejlesztési elképzelésekről, a környező településeket is érintő, azok környezeti, gazdasági és társadalmi tényezőit befolyásoló kérdések esetében. Az egyeztetések során ismételten beigazolódott, hogy a fejlesztési elképzelések szervesen illeszkednek bele a kistérség, a járás jövőjével kapcsolatos tervezési keretekbe.

6.4.

MONITORING

MEGHATÁROZÁSA

AZ

RENDSZER EGYES

KIALAKÍTÁSA

AKCIÓTERÜLETI

(OUTPUT

ÉS

EREDMÉNYINDIKÁTOROK

BEAVATKOZÁSOKRA

ÉS

AZ

INTEGRÁLT

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTÉZKEDÉSEIRE, AZOK MÉRÉSI MÓDJÁNAK, GYAKORISÁGÁNAK RÖGZÍTÉSE; A MONITORING RENDSZER MŰKÖDTETÉSI MECHANIZMUSÁNAK MEGHATÁROZÁSA)

6.4.1. A monitoring rendszer feladata és módszertana A monitoring folyamatos adatgyűjtés annak érdekében, hogy a menedzsment információkhoz jusson egy adott tevékenység előrehaladásával kapcsolatban, és szükség esetén befolyásolhassa menetét. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ágazati és területi megközelítésben, horizontális szempontokat is figyelembe véve fogalmazza meg a város és egyes részeinek jövőképét, fejlesztési irányait. A stratégia megvalósítása alapvetően a benne foglalt célok elérését, illetve az azokhoz vezető út kijelölését jelenti. Mindezek mellett szükséges a célrendszerben meghatározott feladatok teljesülését folyamatosan nyomon követni, és a megvalósítás eredményeiből adódó tapasztalatokat, visszacsatolásokat az aktuális programok megvalósításakor, majd az ITS felülvizsgálatakor szem előtt tartani. Ennek a nyomon követésnek az eszköze egy jól működő monitoring rendszer, amely alapvetően a prioritások és programok megvalósulását mérő mutatókat (indikátorok) és azok rendszeres frissítését

97


jelenti. A monitoring működéséhez először az alapadatokat, kiindulási értékeket tartalmazó adatbázis felépítése szükséges. A stratégia – az integrált szemléletmódból adódóan –nem csak a projektszintre, hanem az ágazati célokat is figyelembe véve a nagyobb léptékű összefüggésekre is koncentrál, ezért a mérés alapja nem kizárólag a projektek megvalósulása, hanem az egyes célok teljesülése. A mérés tehát függ a program típusától, megvalósíthatóságának időtartamától, illetve attól, hogy milyen célok teljesülését szolgálja. Az új adatokat célszerű évente összegyűjteni. Mindezek függvényében tehát a stratégia elfogadását követő első évben csak egyszerűsített monitoring működhet, amelynek alapvető célja az évenkénti adatszolgáltatási rendszer kiépítése. A monitoring rendszerrel szemben támasztott követelmények: A monitoring rendszer hatékony működésének egyik alapfeltétele a szakmailag megalapozott indikátorkészlet meghatározása. Az ITS esetében három fő indikátortípus került meghatározásra: 1. Output indikátorok: Fizikai output vagy termék. 2. Eredmény indikátorok: A projektből származó közvetlen előnyök a kedvezményezettek számára. 3. Hatás indikátorok: A projekt hosszabb távú hatásai.

6.4.2. A monitoring rendszer működési mechanizmusai A célok teljesülését monitoring ellenőrző rendszer kiépítésével követi majd nyomon az Önkormányzat. A monitoring ellenőrző rendszer feladata annak vizsgálata, hogy hogyan teljesülnek az Integrált Településfejlesztési Stratégiában megfogalmazott indikátorok, valamint azok nem teljesülése esetén a szükséges intézkedések vonatkozó javaslattétel. A stratégia megvalósulásának monitoringját nyilvános éves jelentések, közbenső és utólagos értékelések biztosítják Az éves jelentés főbb pontjai az alábbiak:  a lezajlott építési, eszközbeszerzési és szolgáltatási közbeszerzési eljárások ismertetése  az egyes szerződések teljesítésének állása  a kifizetési kérelmek összetétele, támogatástartalma  a kifizetések teljesülése  kitűzött projektcélok elérése  a felmerült problémák és lehetséges kockázatok  a projekttervben szükséges módosítások. A jelentéshez az előrehaladást igazoló dokumentumok másolatát csatolja a végrehajtásért felelős szervezet, melyek az előrehaladás függvényében az alábbiak közül kerülnek ki:  közbeszerzési eljárások dokumentumai  szerződések  számlák 98


      

kifizetés bizonylatai engedélyek ellenőri igazolások szállítólevelek átadás-átvételi jegyzőkönyvek teljesítés igazolások könyvvizsgálói igazolás.

Az előrehaladási jelentés elkészítése során az önkormányzat érintett szervezeti egysége minden év március végéig rendszeres adatszolgáltatást kér az önkormányzat illetékes osztályaitól és ügyintézőitől az Integrált Településfejlesztési Stratégiához kapcsolódó helyzetelemzésekben szereplő előző évi önkormányzati adatokra vonatkozóan. Ezen adatok kerülnek majd összegzésre, valamint kiegészítésre a szükséges KSH adatokkal. Ezen adatok alapján az önkormányzat érintett szervezeti egysége elkészíti az Integrált Településfejlesztési Stratégia frissítését, továbbvezetését, szükség esetén külső szakértő igénye vételével. Értékeli a lezajlott folyamatokat, amit – a tevékenysége során ellátott előirányzott – folyamatellenőrzés, valamint a műszaki tervek, tartalmak megvalósulási tapasztalataival kiegészít. Elemzi és előrejelzi az ingatlanpiac alakulását, a gazdasági folyamatokat és kilátásokat, összegzi a fejlesztési és nem fejlesztési jellegű tevékenységek előre haladását, a környezeti hatásokat, valamint az együttműködések és a partnerség aktuális helyzetét. Mindezek alapján minden év június végéig nyilvános jelentést készít, amelyet a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság, valamint az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság számára benyújt. Részben az éves jelentések felhasználásával, részben átfogó és részletes értékelések elvégzése mellett 2018-ban közbenső és 2020-ban utólagos összegző értékelést is készít november végéig, melyet szintén benyújt a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság, valamint az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság számára A Bizottságok feladata ennek az elemzésnek a képviselő-testület elé történő terjesztése. A jelentéseket a Képviselő Testület minden év december végéig elfogadja. Elfogadás után a jelentés, illetve a hosszabb távú programozási elemekből származó konkrét feladatlebontások alapján a Bizottságok október végéig javaslatot tesznek az integrált fejlesztési célok és beavatkozási irányok, intézkedések, azaz az integrált fejlesztési tevékenységek fenntartására, illetve módosítására, megújítására, kiterjesztésére. A pénzügyi összefüggéseket a vonatkozó önkormányzati bizottságok és vezető tisztségviselők novemberben hozzáillesztik az éves javaslatokhoz. Ezt véleményezés és közös egyeztetés után a testület határozatban fogadja el minden év decemberében. A határozat tartalmaz minden lényeges önkormányzati és társasági feladatot az integrált városfejlesztés következő évi, illetve további fenntarthatóságához kapcsolódóan. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiát javasolt 4 évente külső szakértővel felülvizsgáltatni, aki megvizsgálja a hosszú távú és középtávú célkitűzés teljesülését. Feladata ezen kívül a tervezett tendenciák alakulásának nyomon követése, az ezeket fenyegető veszélyek, ellentétes folyamatok feltérképezése és bemutatása. A felülvizsgálat ezen kívül tartalmazza a célok eléréséhez szükséges lépések meghatározását, valamint indokolt esetben azok korrekcióját. 99


6.4.3. Indikátorok Tematikus cél

Indikátor Munkanélküliségi ráta

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Az egy adófizetőre I. A város gazdasági jutó személyi potenciáljának jövedelemadóterősítése, alapot képező versenyképesség jövedelem javítása, foglalkoztatás munkahelyteremtés A növekedése a támogatott vállalkozásoknál Foglalkoztatottak száma (15-64 éves) a közszféra adatai nélkül Támogatásban részesülő

Tervezett változás

Indikátor típusa

Mértékegység

Mérés módja KSH Munkaügyi Központ KSH Munkaügyi Központ KSH Munkaügyi Központ

csökkenés

hatás

%

csökkenés

hatás

%

növekedés

hatás

%

növekedés

eredmény

Ft

KSH

Mérés gyakorisága évente

évente

évente

évente

növekedés

eredmény

fő

KSH/ Munkaügyi Központ/ évente Kedvezményezetti adatszolgáltatás

növekedés

eredmény

ezer fő

kedvezményezetti évente adatszolgáltatás

növekedés

eredmény

vállalkozás száma


100


Tematikus cél

Indikátor

vállalkozások száma KKV-k által előállított bruttó hozzáadott érték növekedése A projekt által energiahatékonysági beruházással közvetlenül érintett épületek száma A programokba bevont személyek száma A támogatásban részesített ipari park hasznosított területe Az újraépített vagy felújított közutak II. A város térségi teljes hossza szerepkörének A fejlesztés nyomán erősítése, újonnan kialakított közigazgatási és közösségi egyéb feladatok szolgáltatások ellátásának bővítése száma a projektek által


Indikátor típusa

Mértékegység

Mérés módja

Mérés gyakorisága

növekedés

hatás

e Ft


növekedés

eredmény

db


növekedés

output

fő


növekedés

eredmény

m2


növekedés

eredmény

m


növekedés

eredmény

db


101


Tematikus cél

Indikátor


érintett területeken Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek A közösségi, szabadidős közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség Városi környezetben épített vagy helyreállított közvagy kereskedelmi épületek Kialakított parkolók száma A projekt által energiahatékonysági beruházással közvetlenül érintett épületek száma A fejlesztés eredményeképpen


Indikátor típusa

Mértékegység

Mérés módja


növekedés

eredmény

m2


növekedés

eredmény

%


növekedés

output

m2


növekedés

output

db

növekedés

output

db

kedvezményezetti évente adatszolgáltatás kedvezményezetti évente adatszolgáltatás

növekedés

output

db

102



Tematikus cél

Indikátor

megújuló energia használatát bevezető intézmények száma A programokba bevont személyek száma Fejlesztésbe bevont épületek száma Új szolgáltatások beindítása Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza Elégedettség a település környezeti minőségével IV. Városi funkciók Városi környezetben megerősítése, új létrehozott vagy funkciók helyreállított nyitott betelepítése terek Megújult zöldfelületek nagysága Újonnan kialakított zöldfelületek nagysága


Indikátor típusa

Mértékegység

Mérés módja


növekedés

eredmény

fő


növekedés

output

db

növekedés

output

db

növekedés

output

m

kedvezményezetti évente adatszolgáltatás kedvezményezetti évente adatszolgáltatás kedvezményezetti évente adatszolgáltatás

növekedés

output

fő


növekedés

output

db


növekedés

output

m2


növekedés

output

m2


103


Tematikus cél

Indikátor

Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága Zöldfelületek arányának növelése Megújult/fejlesztett közösségi hasznos nettó alapterület nagysága A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő V. A helyi támogatott idegenforgalmi és a helyszíneken turisztikai potenciál látogatások várható számának fejlesztése növekedése Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföld+belföld)

Tervezett változás növekedés

Indikátor típusa output

m2

növekedés

output

%

növekedés

output

m2

növekedés

eredmény

látogatás/év

KSH évente kedvezményezetti adatszolgáltatás

növekedés

eredmény

db


104

Mértékegység

Mérés gyakorisága kedvezményezetti évente adatszolgáltatás Mérés módja



Tervezett változás Újonnan kialakított növekedés turisztikai attrakciók száma Fejlesztésbe bevont növekedés épület nagysága Újonnan kialakított növekedés turisztikai attrakciók száma Vízpart mentél növekedés kialakított zöldterületek nagysága Szemléletváltásba növekedés bevont személyek száma Képzési növekedés VI. Esélyegyenlőség: programokba roma integráció, a bevontak száma nők Munkanélküliségi foglalkoztatásának csökkenés ráta és esélyegyenlőségének Legfeljebb általános javítása iskolai végzettséggel csökkenés rendelkezők aránya Felsőfokú iskolai végzettséggel növekedés rendelkezők aránya Tematikus cél

Indikátor

Indikátor típusa eredmény

db

eredmény

m2

eredmény

db

eredmény

m2


eredmény

fő


eredmény

fő


Mértékegység

hatás

%

hatás

%

hatás

%

105

Mérés gyakorisága kedvezményezetti évente adatszolgáltatás Mérés módja


KSH Munkaügyi Központ KSH Munkaügyi Központ KSH Munkaügyi Központ

évente

évente

évente


Tematikus cél

Indikátor


Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadótnövekedés alapot képező jövedelem

Indikátor típusa

eredmény

106

Mértékegység

Ft

Mérés módja

KSH


évente

Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Recommend Documents