Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiája
ELSŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI VAGYON- ÉS ADÓSSÁGKEZELŐ KFT 2014. február 4. Megvitatott és javított anyag
1
Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 6 A) A város általános turisztikai helyzetképe ........................................................................................ 6 B) Vonzerők, attrakciók ....................................................................................................................... 7 C) Szűk keresztmetszetek a városi turisztikai infrastruktúrában....................................................... 10 D) Termékfejlesztési és marketing javaslatok ................................................................................... 11 E) Fejlesztési források – különös tekintettel a nem hagyományos forrásokra ................................. 14 F) SWOT ELEMZÉS............................................................................................................................. 15 1. Turisztikai helyzetértékelés ............................................................................................................... 17 1.1. A világ turizmusának főbb trendjei napjainkban, hatásai Magyarország és Békéscsaba turizmusára........................................................................................................................................ 17 1.2. A városlátogató turizmus főbb trendjei, tanulságok Békéscsaba esetében .............................. 18 1.3. Magyarország turizmusának főbb mutatói a válságból való kilábalást követően...................... 19 1.4. Dél-Alföld Turizmusa .................................................................................................................. 28 1.5. Békés megye turizmusa .............................................................................................................. 32 1.6. Közép-Békés (avagy a Körösök Völgye) turizmusa ..................................................................... 33 1.7. Békéscsabai kistérség turizmusa ................................................................................................ 39 1.8. Békéscsaba turizmusa, küldő piacok, fontosabb turisztikai termékek, a vendégérkezések és a vendégéjszakák számának alakulása ................................................................................................. 42 2. „Best Practice”-ek .............................................................................................................................. 46 2.1. „Best practice-ek Magyarországon ............................................................................................ 47 2.1.1. Helyi piacok Magyarországon.............................................................................................. 47 2.1.2. Gasztroutak, gasztrotúrák ................................................................................................... 48 2.1.3. A Szekszárdi Borvidék Egyesület.......................................................................................... 49 2.1.4. Kulturális tematikus utak ..................................................................................................... 50 2.1.5. Budapesti Kulturális Munkacsoport .................................................................................... 51
2
2.1.6. Budapesti Cultural Adventure koncepció ............................................................................ 52 2.1.7. Irány Pécs! kártya ................................................................................................................ 53 2.1.8. Balaton-felvidéki Nemzeti Park ........................................................................................... 54 2.1.9. Balaton Best Card ................................................................................................................ 55 2.1.10. Badacsonyi Régiójáró busz ................................................................................................ 56 2.1.11. Gyógyvizek Völgye ............................................................................................................. 57 2.1.12. "Mesélő Tájak" tanösvény – Istvándy Pincészet Káptalantóti .......................................... 58 2.1.13. Zsidó vallási utak Észak-Magyarországon (csodarabbik nyomában) ................................. 58 2.2. Külföldi „best practice-ek” ......................................................................................................... 59 2.2.1. Gasztro-turizmus és helyi termékek Ausztriában................................................................ 59 2.2.2. Eltérő turisztikai termékeket kínáló települések együttműködése Ausztriában ................ 60 2.2.3. Interaktív, illetve Web alapú marketing a múzeumok esetében: Albertina, Schönbrunn és a Louvre példája ............................................................................................................................... 60 2.2.4. Márkaépítés: A Südtiroler Bauerbund parasztszövetség által létrehozott Rotterhahn védjegy hálózatról ......................................................................................................................... 62 3. Békéscsaba turizmusának fejlesztési lehetőségei (4 A alapján) ........................................................ 63 3.1. Elérhetőség, közlekedés (Accessibility) ...................................................................................... 63 3.2. Termékek (Attractions)............................................................................................................... 65 3.2.1. Turisztikai látnivalók ............................................................................................................ 65 3.2.2. Kulturális turizmus és létesítmények Békéscsabán ............................................................. 67 3.2.3. Gasztroturizmus .................................................................................................................. 71 3.2.4. Egészségturizmus ................................................................................................................ 72 3.2.5. Öko- és aktív turisztikai termékek a térségben ................................................................... 72 3.2.6. Turisztikai infrastruktúra ..................................................................................................... 74 3.2.7. Fenntartható turizmus ........................................................................................................ 75
3
3.2.8. Főbb turisztikai fejlesztések az elmúlt évek során, valamint a fejlesztés további irányai... 76 3.2.9. Fontosabb fejleszthető turisztikai termékek ....................................................................... 84 3.3. Javaslat új turisztikai termékek kialakítására, turizmusfejlesztésre Békéscsabán ..................... 89 3.3.1 Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési Klaszter a térség turizmusfejlesztése érdekében – tények és lehetőségek ................................................................................................................ 89 3.3.2. Gasztroturizmus .................................................................................................................. 92 3.3.3. Kulturális turizmus ............................................................................................................... 92 3.3.4. Aktív turizmus ...................................................................................................................... 99 3.3.5. Sportturizmus .................................................................................................................... 101 3.3.6. Egészségturizmus fejlesztés .............................................................................................. 106 3.3.7. Konferenciaturizmus ......................................................................................................... 107 3.3.8. Turisztikai együttműködés, termékfejlesztés és marketing ötletek helyi beruházók, cégek, magánszemélyek bevonásával ................................................................................................... 111 3.4. Szálláshelyek (Accomodations) ................................................................................................ 112 3.4.1. Folyamatban levő szálláshelyfejlesztések ......................................................................... 114 3.5. Hangulat, az általános városkép, az emberek hozzáállása, együttműködés (Ambiance) ........ 115 3.6. A márkaépítés és a turisztikai marketing jelentősége a vendégszám növelésében ................ 116 3.6.1. Márkaépítés a turizmus területén ..................................................................................... 116 3.6.2. A jelenlegi és a lehetséges turisztikai célcsoportok Békéscabán ...................................... 120 3.6.3. Marketingkommunikációs eszközök ................................................................................. 122 3.6.4. Gondolatok a honlap-fejlesztés irányairól Békéscsabán ................................................... 125 3.7. Újszerű marketingtörekvések és alkalmazási lehetőségek Békéscsaba esetében – posztmodern marketing és élményturizmus ......................................................................................................... 127 3.7.1. Mi a posztmodern marketing? .......................................................................................... 127 3.7.2. Az élményturizmus és a poszt-modern turista .................................................................. 129 3.7.3. Az új típusú marketing lehetőségei múzeumok esetében ................................................ 131 3.7.4. A poszt-modern marketing hasznosításai lehetősége Békéscsaba esetében ................... 132 4. Források a turisztikai rendszer fejlesztéséhez és működtetéséhez ................................................ 135
4
4.1. Helyi idegenforgalmi adóbevételei (IFA) .................................................................................. 137 4.2. Reklámbevételek az online applikációkból .............................................................................. 138 4.3. EU források 2014-2020 ............................................................................................................. 138 4.4. Egyéb nyugat-európai támogatási források ............................................................................. 139 4.5. Magánberuházók forrásai ........................................................................................................ 139 4.6. A térségben működő nagyvállalatok forrásainak hasznosítása ............................................... 139 4.7. Klasztertámogatási források ..................................................................................................... 140 4.8. Egyéb önkormányzati turizmusfejlesztési lehetőségek............................................................ 140 5. Gyakorlati képzések és továbbképzések a turizmus területén, különös tekintettel Békéscsaba igényeire .............................................................................................................................................. 140 MELLÉKLETEK....................................................................................................................................... 142 M1. Csabai kolbász sajátosságai ..................................................................................................... 142 M2. Köztéri alkotások ...................................................................................................................... 143 M3. IFA Békéscsabán ....................................................................................................................... 145
5
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A) A város általános turisztikai helyzetképe Békéscsaba Békés megye székhelye, a megye turisztikailag fontos települése. 2012-ben a DélAlföldön a 7., Békés megyét tekintve pedig (Gyula, és Orosháza után) a 3. legtöbb vendégéjszakát realizáló település. Békéscsaba fő küldő piacai Románia (1.211 vendégéj), Szlovákia (816 vendégéj), Olaszország (556 vendégéj), Németország (478 vendégéj) és Ausztria (355 vendégéj). A marketing munkában mindenképpen figyelembe kell venni a főbb küldő piacokat és ezeken a nyelveken (szlovák, szerb és román jelenleg) valamint angolul is szükséges lenne a kommunikációs anyagok elkészítése, beleértve a városban felállítandó, alapvető tájékozódást elősegítő térképek és tájékoztató táblák szövegét, ahol ez kivitelezhető. Békés megye etnikailag viszonylag sokszínű, a 2001-es népszámlálás szerint 67 968 itt lakó közül 93,8% vallotta magát magyarnak, 5,9% szlováknak, 0,6% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak. Egyéb nemzetiségek között érdemleges számban csak a szerbek fordulnak még elő. Békéscsabán a szlovák kisebbség viszonylag jelentős, de ennél sokkal nagyobb a szlovák származású lakosság aránya. Békéscsabán négy (szlovák, román, lengyel és cigány) kisebbségi önkormányzat működik. Békésen mintegy 3 % cigány és 1-1 % német, illetve román anyanyelvűnek vallotta magát, míg a hazai románság központja Gyula. Jelentős számú ember halt meg a vészkorszak (holocaust) idején és a túlélők nagy számban vándoroltak ki 1944-45 után Izraelbe. Ennek ellenére a megyében egyedül csak Békéscsabán még működik zsidó hitközség. A megye etnikai sokszínűsége a turizmus terén még nincs kellően kihasználva, de később ez kamatoztatható lehet. A Békéscsabai kistérségbe érkező vendégek legnagyobb arányban a háromcsillagos szállodákban szállnak meg, ide érkezett a vendégek 52,7%-a, 9.030 fő és 14.512 vendégéjszakát töltöttek itt. Kedvelt még a wellness szálloda, ahová a vendégek 11,7%-a érkezett, összesen 1.998 fő és 2.966 vendégéjszakát töltöttek el. Közösségi szálláshelyeket 3.402 fő vett igénybe (19,9%), viszont az ide érkezők átlagos tartózkodási ideje kiemelkedően magas, 6,9 nap, így a vendégéjszakák 52,6%-a itt realizálódott (23.402 vendégéj).
6
A Békéscsabai kistérségbe 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyekre összesen 17.277 vendég érkezett, akik 44.777 vendégéjszakát töltöttek itt. A belföldi vendégek száma 14.278 fő volt, akik 39.400 vendégéjszakát töltöttek a térségben. Külföldről 2.854 fő érkezett, akik 5.150 vendégéjszakát realizáltak. A belföldi vendégek elsősorban a háromcsillagos szállodákban (6.857 fő, 10.485 vendégéj), panziókban (2.393 fő, 3713 vendégéj) illetve közösségi szálláshelyeken (3.271 fő, 23143 vendégéj) szálltak meg, míg a külföldiek jellemzően a háromcsillagos szállodákat (2.173 fő, 4.027 vendégéj) vették igénybe. (ld.: KSH, 2012.) Sajnos a szállodai kapacitások nem elegendőek, különösen akkor, amikor nagyobb tömegeket megmozgató eseményekre (pl. Csabai Kolbászfesztivál, vagy sportrendezvények) kerül sor.
B) Vonzerők, attrakciók A város általános megjelenése jelentősen javult az utóbbi években, az épületek, kulturális létesítmények felújítása, a kerékpárutak fejlesztése, a sétáló utcák, terek, parkok, tanösvény kialakítása, megszépítése kellemes, élhető várossá teszik Békéscsabát. A város hangulatát meghatározza az üdítő zöld folyosóként végighúzódó Élővíz-csatorna, mely a pihenés, kikapcsolódás mellett 'élő kapcsolatot' biztosít a térség két másik meghatározó településével, Békés és Gyula városával is. Ez az egyedi vonzerő nemcsak a városkép, de turisztikai szempontból nagyon meghatározó. Békéscsaba fő turisztikai vonzerejét jelenleg •
a fesztiválturizmus,
•
a gasztroturizmus és
•
az aktív turizmus adja,
de további kitörési pont lehet a még kevésbé pozícionált •
kulturális turizmus,
•
a beruházásokkal rohamos fejlődésnek indult sportturizmus,
•
az egészségturizmus (a wellness és gyógyturizmus), valamint
•
a vallási és hagyomány turizmus.
7
A fesztiválturizmuson belül Békéscsaba egyik kiemelt turisztikai attrakciója a minden év októberében megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál. Az épülő CsabaPark állandó, egész évben működő turisztikai létesítménye lesz a városnak, hiszen a Csabai kolbász, mint helyi érték az egész év során a turisták kikapcsolódását szolgálja majd: megismerhető lesz a hagyományos disznóvágás és a kolbászkészítés folyamata, kóstolásra és vásárlásra is lehetőség nyílik, a múzeumban megtekinthetők lesznek a helyi gasztronómia tradíciói illetve a gyerekeknek tematikus játszóteret hoznak létre, az Óriások Konyháját. Felépül egy fesztiválcsarnok is, amely a jövőben otthont adhat többek közt a Csabai Kolbászfesztiválnak, illetve más gasztro-turisztikai rendezvényeknek is. A másik fontos gasztro-turisztikai rendezvény a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé ahol világhírű sörkülönlegességek kerülnek bemutatásra. A térség egyik fontos terméke a csülök, ami kapcsolódik ehhez a rendezvényhez. A gasztroturizmuson belül a hungarikum Csabai kolbász, és az eredetvédett Békési szilvapálinka a fontosabb húzótermékek, melyek további termékekkel bővülnek, úgy mint a méz, szilvalekvár vagy a csabagyöngye szőlőre épülő termékek köre. Az aktív turizmuson belül az Élővíz-csatorna és a Körösök adottságaira épülő vízi és kerékpáros turizmus, a lovaglás, túrázás valamint a sportrepülés, vadász és horgászturizmus méltó említésre. Az Élővíz-csatorna, amely Békéscsabát, Gyulát és Békést is érinti, nemcsak üdítő zöld folyosóként, hanem önálló turisztikai attrakcióként kanyarog a városban. Az Élővíz csatorna mentén mód van kerékpározni, futni, gyalogtúrázni és kishajókkal (kenu, kajak, vízi bicikli) sportolni, túrázni. A Körösök vidéke vadregényes tájai az izgalmas kalandtúrákra is kiváló helyszínt kínál. A Békéscsabai repülőtérről repülőgépes városnézésre lehet indulni, de ejtőernyőzésre, sárkányrepülőzésre, tandemugrásra is lehetőség nyílik. A helyszínen különböző versenyeket (gyorsulási, ejtőernyős, vitorlázó repülők, körrepülő modellek) is tartanak. A lovas turizmust Békéscsabán 6 egyesület szervezi, díjlovaglásra, terápiás lovaglásra, terepés túralovaglásra is van lehetőség illetve nyári táborokat szerveznek. A kulturális turizmuson belül a Munkácsy hagyomány, valamint a csabai festők, modern iparművészek illetve az élénk kulturális élet, a színházi előadások, koncertek emelhetők ki. A város egyik legfontosabb kulturális turisztikai attrakciója Munkácsy Mihály világhírű festőművész öröksége, melyet a róla elnevezett múzeumban illetve az emlékházban
8
tekinthetünk meg. 2014-ben Munkácsy évre kerül sor az országban, ez egyedülálló lehetőség lehet a kulturális turizmus ilyen irányú fejlesztésére, a figyelem felkeltésére. Figyelemreméltó és fejlesztendő elképzelés a 'Munkácsy negyed', mint új kulturális negyed termék fejlesztése, mely több kulturális szereplő összefogásával megvalósítható (pl. Munkácsy Múzeum, Csabagyöngye Kulturális Központ, Városi Könyvtár, Jókai Színház). A helyi szlovákság hagyományait a Szlovák Tájházban ismerhetjük meg. Mindkét esetben a jelenleginél aktívabb, az e-marketing eszközeit hasznosító marketing-kommunikációra lesz még szükség az ezen termékekben rejlő lehetőségek kihasználása érdekében. Kedvelt kirándulóhely még Póstelek, ahol az egykori Wenkheim kastély romjai, a rendben tartott kastélypark a családoknak, baráti társaságoknak nyújt elsősorban kikapcsolódást. A Kastélypark rekonstrukciója 2014 nyarára fog elkészülni. A megújult főtéren 2013-ban egész nyáron kulturális és szórakoztató programokat (Csabai Nyár) tartottak, amelyek szintén sok látogatót vonzott, illetve gazdag programkínálatával a helyi kulturális élet felpezsdítő, valamint új turisztikai vonzerő lett a Csabagyöngye Kulturális Központ is. A konferenciaturizmus fejlesztésére is igen jó lehetőségek kínálkoznak a városban. A Csabagyöngye Kulturális Központ központi elhelyezkedése, kiváló technikai adottságai révén jó feltételekkel rendelkezik akár ezerfős konferenciák vagy nagyobb kiállítások fogadására is. Termei és terei variálhatóságának köszönhetően kiváló helyszínt biztosít a kisebb szakmai konferenciák vagy vállalti meetingek, tréningek tartására is. A konferenciák helyszínének a kiválasztásánál fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű szálláskínálat, valamint ezen konferencia központhoz közeli elhelyezkedése, ezért a jövőben fontos szerepe lehet a város központjában megvalósuló szállásfejlesztéseknek. A sportturizmus esetében ki kell emelni azokat a fejlesztéseket, amelyek nyomán Békéscsabában jelentősen növekedtek és még most is folyamatosan növekszenek a sportlétesítmények kapacitásai, jó alapot teremtve többek között a kézilabdának, röplabdának, focinak, tornának és sportrepülésnek. Mindenképpen érdemes kihasználni a társasági és nyereségadó kedvezményt, melyet igénybe vehető sportágak köre jelentősen bővült. A városban jelenleg is virágzó sportéletet, illetve a folyamatban lévő sportcsarnok és stadionépítési projekteket figyelembe véve a város sok szurkolót képes fogadni. A szállást is magába foglaló sportkomplexum valamint a közlekedési útvonalak fejlesztése a sportturizmus ugrásszerű növekedését eredményezheti a városban.
9
Az egészségturizmus lehetőségei ígéretesek Békéscsabán, de még nincsenek kellően kihasználva, pedig a kiváló minőségű termálvíz és a 20. század elején épült gyönyörű Árpád Gyógy- és Strandfürdő remek lehetőségeket kínál mind a rövidebb tartózkodásra érkező wellness mind pedig a hosszabb időre érkező, gyógyulni, regenerálódni érkező vendégek részére. Békéscsabán az egész évben üzemelő fürdő mellett 50 m-es, nyáron nyitott, télen fedett uszoda is található, így az ott szervezett különböző versenyek (úszó, vízilabda) a sportolókat és a szurkolókat is várják. Azonban ezek kihasználásához szükség lenne még további városi szálláslehetőségek fejlesztésére. A Dr. Réthy Pál kórház hosszabb távon kapcsolódhatna az egészségturisztikai tervekhez, ugyanis jól felszerelt létesítmény, amely jól képzett szakemberekkel rendelkezik. A kórházban jelenleg egy sportrehabilitációs központ létrehozását tervezik. E mellett érdemes lenne megfontolni a pillanatnyilag nem üzemelő Malom hasznosítását, szintén elsősorban gyógyturisztikai céllal. A Malom együttműködése a kórházzal már csak azért is kézenfekvő, mert a kórház és a Malom szomszédosak egymással. A vallási és örökségturizmus esetében a városban élő szlovákok világi és evangélikus hagyományaira, a pünkösdi vallás tradícióira, illetve a térségből a vészkorszak idején elhurcolt zsidó emberek leszármazottjainak érdeklődésére lehetne építeni. Jó lehetőség lenne még a hagyományturizmus esetében a térségben található kurgánok hasznosítása. A 2014-es Luther év az evangélikus hagyomány turizmus szempontjából kiemelkedően fontos, de lényeges a szlovák hagyományok folyamatos ápolása is. A zsidó örökség, illetve a zsidó vallási turizmus a térségből elszármazott zsidó emberek leszármazottjainak „back to the roots”, vissza a gyökerekhez turizmusa révén válhat közép-hosszabb távon fontossá. A jelentős létszámú pünkösdi közösségre épülő vallási turizmus ugyancsak közép-hosszabb távon sikeresen fejleszthető. A városban található Közép-Európa egyik legnagyobb evangélikus temploma, valamint több (már nem működő) zsinagóga és zsidó temetők. A városban található zsinagógák ma nincsenek még bemutatható és látogatható állapotban, de mindenképpen szükséges lenne azok rendbetétele és esetleg olyan funkciókra való hasznosítása, amelyet révén lehetőség nyílna izraeli és amerikai látogatók fogadása.
C) Szűk keresztmetszetek a városi turisztikai infrastruktúrában A település turisztikai attrakcióinak kihasználását alapvetően két tényező gátolja. Egyrészt a város elérhetősége ma még nem igazán jó, ugyanis nincs autópálya a térségben, a 10
vonatközlekedés ma még csak kelet-európai mércével tekinthető jó-megfelelőnek, másrészt az, hogy nincs elegendő színvonalas szálloda a városban. A közlekedési helyzet javulni fog a jövőben a vasúti pálya korszerűsítése révén, ami előreláthatóan 2015-2016 során kerül majd átadásra. A szálláshely kapacitások bővítésére is lenne lehetőség a város több pontján. Szálláshelybővítés vonatkozásában jó lehetőség lenne a jelenleg üresen álló Malom átépítése egy olyan egészségturisztikai központtá, amelyben szálláshelyek is kialakításra kerülnének, valamint szintén fontos lenne a jelenleg a csupán a városképet rontó Körös hotel lebontása, vagy akár átépítése, korszerűsítése. Ez utóbbi igen fontos lehet a konferenciaturizmus fejlesztése végett valamint a város általános képe érdekében is, mely ettől a csúnya, elhanyagolt épülettől eltekintve nagyon vonzó. Ugyancsak lehetőség lenne az Árpád Fürdő mellett egy kisebb hotel kialakítására a volt „Tüzeléstechnika Kft” épületéből, és összekötve azt egy fedett gyaloghíddal a Fürdővel. Sokat javítana a szálláshelyek szűkösségén a Gyula, Békés és Békéscsaba, valamint Arad és Temesvár közötti együttműködés erősítése is, de ez az együttműködés nem tudja helyettesíteni
a
helyi
termékfejlesztéseket,
a
brandépítést
és
mindenekelőtt
a
szálláshelyfejlesztéseket, már csak azért sem, mert ha a vendég Gyulán lakik, és onnan jár át naponta Békéscsabára, akkor természetesen idegenforgalmi adót is Gyulán fizet, és nem Békéscsabán.
D) Termékfejlesztési és marketing javaslatok Annak érdekében, hogy Békéscsaba több látogatót vonzzon, erősíteni kell a marketingmunkát, mindenekelőtt a termékfejlesztés, valamint marketing-kommunikáció és az e-marketing terén. A marketinget ugyan sokan sok esetben csak a kommunikációsra és az értékesítési munkára szűkítik, de a turizmusra százszorosan igaz, hogy a marketing munka a marketingkutatással és a termékfejlesztéssel kezdődik, majd ezeket követik a marketing kommunikációs eszközök, illetve az értékesítés. Békéscsaba esetében a legfontosabb a város saját, megkülönböztető brandjének további kidolgozása és tudatos alkalmazása és mindemellett párhuzamosan a régió többi, turisztikailag meghatározó településeivel közösen a Körösök vidéke tájegységre és látnivalókra épülő Körösök Völgye Együttműködési Projekt és Körösök Völgye, mint önálló márkának a bevezetése és széles körű megismertetése.
11
A Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési Projekt esetében Békéscsaba, Gyula és Békés városok valamint több további kisebb település együttműködéséről beszélhetnénk, amelynek a lényege az, hogy mindezek a desztinációk együttműködve, mint egyetlen nagyobb, metadesztináció működnének és kínálnának komplementer termékeket. Véleményünk szerint a Körösök Völgye, mint megnevezés illetve márkanév szerencsésebb lenne, mint a szintén felmerült Közép-Békés térsége, mivel a Körösök Völgye egy határozott tájegységet jelöl, a Közép-Békés a helyieken kívül nem igazán mond semmit másnak. A Körösök Völgye Együttműködés, mint egy sajátos „meta-desztináció” ugyan ígéretes elképzelés, de kétségtelen, hogy korábban már voltak kudarcok e téren, ami teljesen természetes, ha több desztináció szeretne a turisztikai piacon érvényesülni. Azonban az egyeztetések során minden felet meg kell győzni, hogy hosszabb távon minden résztvevő település csak profitálhat az együttműködésből, hiszen a turisták sem csupán egy adott várost keresnek fel. A mai turista egy desztinációhoz, egy adott térséghez kapcsolódó élményekben gondolkozik, sőt utazásakor szeretne minél több különleges élményben részesülni. Szükséges tehát az un. kereszt promóció, melynek során egymást, egymás attrakcióit is ajánlják a települések, mind az előzetes mind a helyszíni promóció során, valamint a közös, a városhatáron átnyúló attrakciók pl. tematikus utak létrehozása és működtetése. Mindazonáltal az együttműködéssel lényegesen csökkenthetők települési szinten a marketingre és a fejlesztésekre fordított összegek is. Azon túlmenően, hogy Békéscsabát pozícionálni kell a Körös Völgye meta-desztinációba, igen fontos lenne a város saját termékeken alapuló márkázása is, ahol alapvetően a gasztroturizmusra (Csabai kolbász és sör), illetve a kulturális turizmusra (Munkácsy Mihály hagyomány) lehetne építeni. Ugyancsak érdemes lenne az aktív, a gasztro és a kulturális turizmushoz is jól kapcsolható wellness turizmusra építeni, hiszen Békéscsaba fürdője igen jó minőségű termálvízzel és élményfürdővel várja a kikapcsolódni vágyókat.
Ehhez
természetesen további fejlesztésekre van még szükség, mint például szálláshelyek kialakítására a fürdő mellett, vagy a már említett és később részletesen tárgyalandó „Malom egészségturisztikai központ és szálloda” kialakítása. Az új, korszerű kulturális és sportlétesítmények megnyitása teret enged a sport és a konferenciaturizmus kiépítésének is. Lényeges a Körösök Völgyén belül a szolgáltatók, gazdák együttműködésén alapuló tematikus útvonalak további kidolgozása és erőteljesebb marketingje is, hiszen a mai utazó már nem termékekben, hanem élménytémákban gondolkozik (kolbászút, pálinkaút, helyi kézművesek útja, Munkácsy kulturális út, szlovák, ősi magyar, illetve zsidó emlékek útja stb.) 12
Azonban ehhez nem elegendő a tematikus útvonalakon elhelyezkedő állomások címeinek katalógusokban valamint weboldalon történő felsorolása, hanem többnyelvű útjelző táblák, helyi információs térképek, táblák kihelyezése valamint a folyamatos marketingmunka elengedhetetlen. A kerékpár és vízi járművek, kajak és kenu kölcsönző és állomáshelyek, információs pontok további kialakítása is szükséges. Mindenképpen átgondolandó egy a régió főbb
látványosságait
érintő
„Körösök
Völgye”
körbuszjárat
indítása,
amilyent
Magyarországon már több régióban sikeresen működtetnek az önkormányzat(ok) valamint a szolgáltatók összefogásán alapuló helyi turisztikai egyesületek. 2013 során már jelentős előrelépések történtek Békéscsabán a marketing kommunikáció terén, ugyanis elkészült 2013 nyarára a Pocket Guide Békéscsaba belvárosát bemutató mobil alkalmazás, valamint 2013 decemberében két további új e-marketing fejlesztés lett meghirdetve, egy „Csabai Kolbász” valamint egy „körös-völgyi aktív turisztikai” mobil applikáció. Ezek nagyon korszerű turisztikai marketing kommunikációs eszközök, amelyek további hasonló fejlesztés mintájául szolgálhatnak a városban. Közismert, hogy korunkban a desztinációk már nem a modern kor tömegturizmusával hódítanak, hanem az internetet és a virtuális valóságot hasznosító úgynevezett „poszt-modern marketinggel”, amelynek a legelső példái a turizmus terén még több mint tíz éve egyes francia kastélyok, illetve az osztrák „Oldtimer” autópálya menti pihenőhelyek voltak, manapság pedig egyre több múzeum alakít ki interaktív bemutatótereket, ahol meg lehet ismerni az adott kor művészeit, illetve embereit. Ilyen jellegű virtuális valóságot létre lehetne hozni Békéscsabán is, elsősorban Munkácsy Mihály életére és festészetére felfűzve, amelyet kiegészítő termékként támogathatna a gasztroturizmus. Erre már csak azért is lenne lehetőség, mert Békéscsabán található a Széchenyi István Egyetem Gazdasági, Agrár és Egészségtudományi kara, akiknek a marketing
és
informatikai
szakemberei
támogathatnák
az
e-marketing
termékek
koncepciójának kialakítását és a tényleges megvalósítást is. Figyelembe véve a város új márka-imázsának kialakítását, igen fontos lenne a város turisztikai honlapjának fejlesztése is. Mindenképpen több nyelven (szlovák, román, szerb és angol, esetleg német) kellene azt elérhetővé tenni, valamint figyelni a honlapon belül valamint a honlapon kívüli, azaz a régió attrakcióit bemutató oldalak közötti átjárhatóságra, oldalakra mutató linkek, keresztlinkek alkalmazásával. A mindig aktuális és élményszerű, az olvasót vezető tartalom és a tájékozódást segítő infografika mellett a keresőbarát weboldal kialakítása ma már minden weboldalnál alapkövetelmény. 13
Kulcsfontosságú egy adott desztináción belül a különböző szolgáltatók együttműködése. Békéscsabán, ha nem is alakították meg a TDM szervezetet, fontos dolog, hogy már 2009. május 20-án megalakult a Békéscsabai Turisztikai Egyesület (BTE), amely de facto TDM feladatokat is ellát anélkül, hogy a TDM szervezet merevségével rendelkezne. A BTE céljai azok voltak, hogy Békéscsabán és vonzáskörzetében szervezze a turisztikai vállalkozások tevékenységét, lássa el az idegenforgalommal foglalkozó személyek és szervezetek érdekképviseletét, marketing feladatait, hangolja össze e gazdasági szereplők tevékenységét, fejlessze a térségben meglévő turisztikai termékek kínálatát, a mai utazók elvárásainak megfelelően. A BTE által megvalósítandó feladatok között szerepel Békéscsaba és vonzáskörzete vendégforgalmának fellendítése, a megyeszékhelyre érkező vendégek számának növelése, turisztikai termékfejlesztés, az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása, a belföldi vendégek arányának növelése. A BTE céljai megvalósítása érdekében szorosan együttműködik Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával. A BTE-nek szorosan együtt kell működnie a Magyar Turizmus ZRT Dél-Alföldi Regionális Marketing Irodájával, azzal a marketing szervezettel, amely a régió marketingmunkáját szervezi, és amely nagymértékben segíthet a régió városainak a célközönséghez való eljutásban.
E) Fejlesztési források – különös tekintettel a nem hagyományos forrásokra A turisztikai rendszer elemeinek a kialakítása (termékfejlesztés) és működtetése nem olcsó, ezért hasznos lenne, ha az önkormányzat igyekezne minden olyan forrást megragadni és a helyi vállalkozókat segíteni abban, hogy a viszonylag olcsó forrásokat el tudják érni. A hagyományos fejlesztési források a következők: •
EU-s források;
•
nem EU-s tagországok támogatási alapjai (ide értve az INTERREG támogatásokat is a határon átnyúló együttműködések esetében)
•
helyi IFA (idegenforgalmi adó) bevételek;
Ezen túl azonban lehetőség lehet „nem hagyományos”, fejlesztési források igénybe vételére is, úgy, mint: •
reklámbevételek a területi e-marketing eszközökből (virtuális túrák, virtuális múzeumok, mobil applikációk, weboldalak);
14
•
Békéscsabai Turizmusfejlesztési Alap (BTA) létrehozása, a befizető vállalatok adókedvezményeket kaphatnának a helyi adók egy részéből,
•
klaszterfejlesztési támogatások (amennyiben ismét lesznek ilyenek), illetve
•
önkormányzati épületek és/vagy telkek kedvezményes juttatása (van Békéscsabán néhány önkormányzati tulajdonú épület, pl. a „Tüzeléstechnikai kft” épülete, illetve az önkormányzat tulajdonában levő üzlethelyiségeket is lehetne kedvezményesen bérbe adni turisztikai vagy helyi terméket árusító vendéglátó ipari vagy kereskedelmi célokra).
A fejlesztések terén jelentős létesítmény fejlesztés történt a 2007-2013-as tervezési időszak során. Most az elsőrendű feladat az, hogy jó marketingmunkával el kell adni ezeket az attrakciókat a látogatóknak, valamint amennyiben a következő fejlesztési időszak (20142020) forrásai ezt meg fogják engedni, akkor olyan létesítményfejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek jól illeszkednek az eddigi fejlesztésekhez. A létesítmények értékesítéséhez természetesen szükséges a városi honlap fejlesztése, a már elkezdődött e-marketing fejlesztések folytatása, a kulturális turizmus termékek erősítése. Az EU INTERREG forrásai felhasználhatók lennének komolyabb határon átnyúló fejlesztések finanszírozására, amelynek révén a látogatók megérkezhetnének valamely romániai repülőtérre (pl. Temesvárra), majd onnan lehetne őket áthozni Békéscsabára. Szintén pótlólagos forrásokat lehetne elérni amennyiben létrehoznának egy Békés-megyei turizmus klasztert, amely azon túl, hogy további forrásokat biztosíthatna, garantálná a látogatók jobb eloszlását a megye területén belül.
F) SWOT ELEMZÉS A SWOT elemzés egy jó szemléltető eszköz arra, hogy összefoglalóan áttekintsük egy turisztikai desztinácó erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és az azt fenyegető veszélyeket. Tudni kell a SWOT elemzésről, hogy az erősségek és a gyengeségek a múltra és a jelenre vonatkoznak, a lehetőségek és veszélyek perig a jövőre. Strengths (Erősségek) 1. Sokféle, egymást kiegészítő termék van jelen a városban, úgymint • gasztro-turizmus (kolbász és a köré épülő gasztronómia); • kulturális turizmus (Munkácsy a fő termék);
Weaknesses (Gyengeségek) 1. Távolság Budapesttől és NyugatEurópától (accessibility); 2. Kevéssé ismert a desztináció mind hazailag, mind nemzetközileg 3. Nincs elegendő szálláshely a városban, szálláshelyek nélkül pedig nincs igazi 15
egészség turizmus (gyógy és wellness egyaránt (de ez jelenleg csak főként helyi jelentőségű vonzerő), ki kell emelni, hogy a térség első gyógyfürdője Békéscsabán jött létre még a 20. század elején • aktív turizmus (hiking, biking, sportrepülés, vadvízi evezés, stb.); • sportturizmus (szurkolók és résztvevők); • konferenciaturizmus (új, nagy befogadóképességű létesítmények, nem szezonhoz kötött); 2. Gyula fő turisztikai termékét az egészségturizmust kiegészíthetik a békéscsabai termékek, mint a gasztro-, a kulturális és az aktív turizmus termékek; 3. Sokféle etnikum él a városban, erősek az evangélikus, a szlovák vallási és kulturális gyökerek, valamint jelen vannak épületek formájában a zsidó hagyományok is, amelyeket azonban eddig nem aknázták ki kellőképpen turisztikai céllal; 4. Barátságos a város, sok fával, zöld felülettel, tiszta épületekkel, terekkel, kedves emberekkel; 5. Viszonylag jó a megközelíthetőség Romániából és Szerbiából; Opportunities (Lehetőségek) 1. Szorosabb együttműködés a Regionális Marketing Irodával és a Magyar Turizmus ZRT-vel annak érdekében, hogy a város erősebben legyen jelen a külföldi és a hazai turizmus térképen, 2. A Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési Projekt, mint metadszetináció kialakítása, sikeres brandépítés; 3. Békéscsaba önálló brand-elemeinek (gasztro turizmus és kulturális turizmus) kidolgozása és sikeres kommunikációja; 4. Az aktív turizmus termékek sikeres fejlesztése és kommunikálása; 5. A konferencia, a sport és egészségturizmus fejlesztése és kommunikálása; 6. A vasútvonal korszerűsítése nyomán 2015 után legalább egy órával lerövidülhet a Budapest-Békéscsaba útvonal; 7. A dél-alföldi autópálya elkészülését követően – 2020 után ugrásszerűen javulhat a •
turizmus 4. Az a kép él az emberekben, hogy Békéscsaba nagyon messze van mindentől, nehéz oda eljutni 5. Nincs jól bejáratott, híres egészségturizmus Békéscsabán 6. Nem ismert a város kulturális turisztikai jelentősége
Threats (Veszélyek) 1. Nem múlik el a válság olyan gyorsan, mint ahogy reméljük, a turizmusérkezések stagnálnak, vagy csak gyengén növekszenek; 2. Az együttműködés helyett a rivalizálás erősödik Gyulával és a többi környékbeli desztinációval; 3. Nem sikerül bevezetni a Körösök Völgye brandet; 4. Nem sikerül bevezetni Békéscsaba márkáját sem, és az embereket nem fogja sem a csabai gasztro-turizmus, sem a kulturális turizmus nagyon érdekelni; 5. Az MTZRT és a Dél-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság (RMI) forráshiány miatt nem lesz képes hatékonyan támogatni a város marketingmunkáját; 6. Nem kerül sor a közúti közlekedés fejlesztésére a térségben, az eljutás Békéscsabára továbbra is lassú és veszélyes marad; 7. Nem kerül sor a turizmus 16
térség elérhetősége; 8. A válság elmúltával meglendülhetnek a turizmusérkezések világszerte és hazánkon belül is; 9. A 2014-2020 tervezési időszak során a pályázati források hasznosításával fejleszteni lehet a városban a turisztikai termékeket és a turisztikai infrastruktúrát; 10. Az együttműködés erősítése lehetséges lesz Gyulával, a két város komplementer termékei révén mindkét desztinációban növekszik a turizmus; 11. A bővülő források és az e-marketing (a világhálón) lehetővé teheti, hogy sokan megismerjék a város fő turisztikai termékeit; 12. Korszerű marketing-kommunikációs eszközök alkalmazása annak érdekében, hogy a város jobban felkerüljön a hazai és a külföldi turizmus térképre, és a már itt levő látogatók könnyebben tájékozódjanak a városban;
növekedéséhez (pl. konferencia, sport, egészség) szükséges szállásfejlesztésekre. 8. Nem kerül sor a meggyőző marketing kommunikációra, és ezért a potenciális látogatók nem ismerik meg a várost, mint potenciális úti célt;
1. Turisztikai helyzetértékelés 1.1. A világ turizmusának főbb trendjei napjainkban, hatásai Magyarország és Békéscsaba turizmusára Az ENSZ turisztikai szervezete az UNWTO szerint 2013 első kilenc hónapjában a korábban vártnál erősebb volt a turizmus érkezések növekedése, ami azt jelzi, hogy a fellendülés világméretekben elindult a turizmus területén. Turizmus érkezések (millió fő)
Világ összes • Európa Észak-EU Nyugat EU Közép-Kelet-Európa • Ázsia és Csendes Óceán • Amerika Észak Amerika • Afrika • Közel Kelet
2000
2005
2010
2011
2012
677 388 46 140 69 110
807 449 60 142 90 154
949 485 63 154 95 173
995 561 65 162 103 190
1035 534 66 167 111 191
128 92 26 10
133 90 35 14
151 100 50 19
156 102 50 17
163 107 53 19
%-os változás az előző év ugyanezen időszakához képest 2013 1. 2013. 2. 2013. 3. QY QY QY 6,7 4,7 4,5 6,6 5,4 5,2 4,1 3,2 3,7 8,5 4,5 8,8 12,1 7,7 3,8 7,1 5,0 7,2 2,9 4,2 4,5 19,8
1,6 2,2 3,9 5,0
4,4 5,3 7,4 -23,1
Forrás: UNWTO, World Tourism Barometer, 2013. December, Vol. 11. 17
A nemzetközi turista érkezések visszaesése a nemzetközi pénzügyi válság nyomán 2008. harmadik és negyedik negyedében kezdődött, majd 2009 során folytatódott. 2010-ben már robosztus növekedés indult el, ami kis mértékben csökkent 2011 és 2012 során. 2013 esetében úgy néz ki, hogy a turizmus érkezések növekedése összességében felül fogja múlni a 2012-es szintet. Az összesen 220 turisztikai érkezéseket jelentő ország és önálló turisztikai terület közül 2013 decemberéig 143 ország jelentett 2013 során több mint három negyedévre adatokat, és ebből 109 ország jelentett növekedést, amelyből 25 ország kétszámjegyű növekedést regisztrált, és csak 34 ország esetében volt visszaesés tapasztalható. A leggyorsabb növekedést 2013 során Közép- és Kelet-Európa jelentette. Mindez azért is fontos, mert Békéscsabán csak akkor lehet jelentősebb turizmus érkezéseket prognosztizálni a jövőben, ha a világ turizmusa, valamint Magyarország turizmusa is fejlődésnek indul.
1.2. A városlátogató turizmus főbb trendjei, tanulságok Békéscsaba esetében A városlátogató turizmus, mely alapvetően a légi közlekedéssel könnyen megközelíthető európai fővárosokat illetve nagyobb városokat érinti, komoly tényezővé nőtte ki magát az európai gazdaságban. A városlátogató turizmusra a gazdasági krízis is kevésbé drámaian hatott. Roland Berger 24 európai fővárost érintő felméréséből kiderül (2005-2010), hogy a turizmus ezen belül is azokban a városokban fejlődött gyorsabban, ahol az utóbbi években konkrét turizmus stratégiát dolgoztak ki és valósítottak meg. A fapados járatok megjelenésével Európában szinte mindenki számára elérhetővé vált az utazás. A tendencia a mai napig folytatódik. Egyre többen indulnak hétvégi városlátogató utakra a régebben megszokott több hetes tengerparti nyaralások, körutak mellett, második, harmadik utazásként. A közlekedés fejlődésével divat lett a fővárosok mellett a vidéki helyszínek felkeresése is. Az utazási piacon a verseny kiéleződésével, ennek köszönhetően a kedvező árakkal, az információ mennyiségének növekedésével, valamint az internet, a virtuális valóság rohamos térhódításával az utazási döntés ideje is lényegesen rövidebb lett, hiszen rengeteg kész információ áll azonnal az utazók rendelkezésére. A mai városlátogatók kevésbé terveznek előre, spontán módon, később döntenek, az sem ritka, ha pár nappal az utazás előtt foglalják le szállásukat. Éppen ezért nagyobb jelentősége van az internetes információk tartalmának,
18
lényegesek a szájpropaganda modern megjelenési formái, a közösségi médián előforduló vélemények, élménybeszámolók, megosztások. Az utazás, az utazó motivációja is jelentős változáson ment keresztül az utóbbi évtizedben. Egy város meglátogatása ma már nem a nevezetességek, vár, múzeumok, templomok és egyéb 'kötelező látnivalók' meglátogatásával jár, sokkal inkább az élmény került előtérbe. A poszt-modern turista (melynek fogalma a későbbiekben részletes kifejtésre kerül) nem akar egyszerű turista lenni. Különleges akar lenni, egyedi élményekben, kalandokban akar részesülni. Éppen ezért a posztmodern turizmusban a termékfejlesztés és a kommunikáció is lényegesen megváltozik. Békéscsaba esetében ez azt jelenti, hogy mind inkább erősíteni kell a marketing kommunikáción belül a korszerű eszközök, elsősorban a mobil alkalmazások használatát, de nem szabad megfeledkezni a hagyományos eszközökön belül a köztéri irányjelző táblák és térképek alkalmazásáról sem, melyek az önállóan mozgó, mindig egyedi élményeket kereső 'poszt-modern' turistákat segítik. Ez utóbbiakat a tanösvények esetében már igen sikeresen alkalmazta a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület, azonban ezek mintájára a tematikus útvonalakon valamint a kulcsfontosságú településeken és attrakciókon (pl. a központi látnivalóknál valamint az Élővíz-csatorna útvonalán is) átvezető komplex turistatájékoztatási rendszer kialakítása ajánlott. Ugyanakkor a drága nyomtatott anyagok egyre kevésbé fontosak, még akkor is így van ez, ha sok esetben pályázati pénzből, gyakorlatilag „ingyen” lehet ezeket a prospektusokat és szóróanyagokat megvalósítani.
1.3. Magyarország turizmusának főbb mutatói a válságból való kilábalást követően A KSH adatai szerint a turizmus-vendéglátás ágazat bruttó hozzáadott értéke 2007-ben kezdett csökkenni hazánkban, és a mélypont 2010 volt, onnan kezdve emelkedni kezdett. 2013-ra már lassan elérni látszott a válság előtti (2006-os) szintet.
19
Forrás: KSH A kereskedelmi szálláshelyek által jelentett vendégéjszakák számát és a vendégérkezéseket tekintve pontosabb képet kapunk a helyzetről. 2008-as válságot követően országosan mind a turizmusérkezések, mind a vendégéjszakák terén lassú növekedés, stagnálás, illetve 2009-ben enyhe visszaesés volt érzékelhető, ami a szállodák töltése érdekében alkalmazott (árcsökkentő) akciózáshoz, és ennek nyomán az egy szobára eső bevételi adatok (az úgynevezett REVPAR) csökkenéséhez vezettek 2008 után. A válság során a külföldi vendégéjszakák csökkenését a hazai vendégéjszakák növekedése kompenzálta részben, de ennek az ára a szálláshelyek állandó akciózásai voltak, amelyek a bevételek (és a szállodák jövedelmezőségét alapvetően meghatározó egy szobára eső bevételek, a REVPAR) csökkenését eredményezték.
20
Magyarország legfontosabb turizmus adatai 2000-2012 2012 között Külföldi Vendégek vendégek száma összesen száma a a kereskedelmi kereskedelmi szálláshelyeken szálláshelyeken (fő) (fő) 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év
5940805 6072963 6175880 6315494 6616443 7064007 7182550 7474329 7651250 7150612 7473339 8021069 8385169
2992401 3070261 3013116 2948224 3269868 3446362 3309753 3451186 3516030 3227942 3462021 3821753 4163641
Külföldiek által eltöltött Vendégéjszakák vendégéjszakák száma a száma a szállodákban kereskedelmi (éjszaka) szálláshelyeken (vendégéjszaka) 11480284 11625638 11680842 11698560 12638477 13598733 13700998 14128626 14173826 13103189 14097585 15371951 16624260
10513825 10894493 10360959 10040338 10508109 10778899 10045891 10170808 10009531 9220148 9613728 10410774 11392183
Forrás KSH
21
Forrás KSH 2013-ban a turizmus teljesítménye – összhangban a nemzetközi trendekkel – javulni látszott. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes el zetes adatai, valamint a Magyar Turizmus ZRT. kutatásai szerint 2013 októberében a vendégforgalom a kereskedelmi szálláshelyeken hazánkban jelentősebben ben növekedni kezdett. A KSH 2013. január-októberi január októberi adatai alapján kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevőő vendégek száma 5,9%-kal, 5,9% kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 4,6%-kal nőtt az előző ő ő év azonos időszakához id szakához viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő i 2,4 nap volt, ami az előző ő ő év októberéhez képest ugyan 1,2%-os 1,2% os csökkenést jelent, de a külföldi vendégek száma 2,6%-kal, 2,6% kal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 1,8%-kal 1,8% nőtt 2012 októberéhez viszonyítva. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,6 nap volt, vo ami 0,8%os csökkenést jelent 2012-höz höz képest.
A belföldi vendégek száma 9,6%-kal, 9,6% az általuk
eltöltött vendégéjszakák száma 8,2%-kal 8,2% nőtt tt a tavalyi év októberéhez képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,3 nap volt 2013 tízedik hónapjában, ami ami a külföldi látogatókhoz képest nagyobb, 1,2%-os os csökkenést jelez. Mindez azt jelzi, hogy a korábbi trendek megfordultak, amikoris a külföldi látogatók számának lassabb növekedését, illetve csökkenését a hazai látogatók pótolták. A tartózkodási idő id csökkenése enése azt mutatja, hogy a látogatók kevesebbet tudnak (vagy akarnak) költeni a turisztikai tevékenységre, de láthatóan nem akarnak lemondani arról. A 2013. január−októberi −októberi időszakban id a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vev vendégek száma (7 665 949 fő) f összességében 5,3%-kal nőtt, őtt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (20 069 652 éjszaka) pedig 4,4%-kal nőtt az előző el év azonos időszakához szakához viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő id 2,6 nap volt, ami 0,9%-os 0,9% csökkenést jelent 2012 első tíz hónapjához képest. kép
22
A külföldi vendégek számában 5,5%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számában pedig 4,9%-os növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. 2013 első tíz hónapjában a külföldiek átlagosan 2,8 napot töltöttek hazánkban (-0,6%). A belföldi vendégek száma 5,1%-kal, a vendégéjszakák száma 3,8%-kal emelkedett a tavalyi év január−októberi időszakához képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,5 nap (-1,2%) volt 2013 első tíz hónapjában. A külföldi és belföldi vendégéjszakák számának alakulását a különböző szállástípusokban az 1. táblázatban foglaltuk össze. 2013 októberében a működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2400 volt, amelyekben 86269 szoba 222 265 férőhellyel várta a vendégeket. (2012 októberében a működő kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek száma 218 224 volt.) Ezen belül 952 szálloda 55 444 szobával, illetve 878 panzió 9613 szobával működött. A szállodai férőhelyek 30,4%-a, a szállodák kategóriáján belül a legtöbb férőhely (40,3 ezer), a négycsillagos házakban található. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, 2013. október 31.
Egységek
Szobák
Férőhelyek
2013/2012 (férőhelyek)
952
55 444
132 602
4,8%
5 csillagos
10
2 242
4 597
-50,9%
4 csillagos
173
17 423
40 301
-28,2%
3 csillagos
155
9 496
22 966
-51,3%
Gyógyszálloda
31
4 756
10 635
2,9%
Panzió
878
9 613
25 303
-4,4%
Üdülőház
231
3 981
12 484
-2,2%
Közösségi szálláshely 242
6 876
25 023
-10,1%
Kemping
97
10 355
26 853
9,1%
Összesen
2 400
86 269
222 265
1,9%
Szálloda
Forrás KSH és MTZRT.
23
2013. január−októberben a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága az MTZRT elemzései szerint 50,9% volt, a gyógyszállodákban magasabb, 63,8%-os kapacitáskihasználtságot mértek. Ebből az is következik, hogy Békéscsabának is el kellene mozdulni ebben az irányban. 2013 első tíz hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevételei 144,6 milliárd forintot (+9,3%) tettek ki. A külföldi vendégektől származó szállásdíj-bevétel (amely az összes szállásdíj-bevétel 64,2%-át adta) 9,5%-kal, a belföldiektől származó szállásdíj-bevétel 9,1%-kal nőtt. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legtöbb szállásdíjbevétel – az összes szállásdíj-bevétel 89,0%-a – a szállodákban keletkezett. A szállásdíj-bevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek bruttó 55,1 milliárd forint vendéglátásból és 55,2 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak 2013. január−októberben. Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen közel 254,8 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva folyó áron 9,8%-os növekedésnek felel meg. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás első tíz hónapjára számított árindexe 3,2%-kal magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 0,5%-os árnövekedést mértek. A Széchenyi Pihenőkártyát éppen azért kezdeményezte a kormányzat, mert a válság miatt kieső turisztikai bevételek növelését igyekezett elérni a hazai vendégek mobilitásának növelésével. A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján 2013. októberben 1677 kereskedelmi szálláshely fogadott el fizetőeszközként Széchenyi Pihenőkártyát. A belföldi vendégek
2013.
októberben
1102
millió
forint
értékben
vásároltak
szálláshelyi
szolgáltatásokat ezen fizetőeszközökkel, ami a belföldi szállásdíjak (4935 millió forint) 22,3%-ával volt egyenértékű. 2013. január−októberben a Széchényi Pihenőkártya tulajdonosok 12 889 millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközzel a kereskedelmi szálláshelyeken, ami a belföldi szállásdíjak (51 760 millió forint) 24,9%-ával volt egyenértékű. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2013. október 31-ig a három kártyakibocsátó vállalat 50 983 elfogadóhelyi szerződést kötött, a SZÉP Kártyával fizetett összeg 2013. január−október között összesen 58,0 milliárd forintot tett ki. 2013. január−októberben a vendégéjszakák 75,4%-át regisztráló szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan szintén kedvezően alakult: a vendégek száma 24
(5,9 millió fő) 6,1%-kal, a vendégéjszakák száma (15 millió éjszaka) pedig 5,3%-kal nőtt 2012. január−októberhez képest. Az év első tíz hónapjában a külföldi vendégek száma (3,3 millió fő) a kereskedelmi szálláshelyek átlagától minimálisan elmaradva 5,1%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma (8,7 millió éjszaka) 4,7%-kal emelkedett. Ugyanezen időszakban a belföldi vendégek száma (2,6 millió fő) 7,4%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma (6,4 millió éjszaka) 6,0%-kal nőtt a szállodákban. A vendégek és a vendégéjszakák számának növekedése egyaránt meghaladta a kereskedelmi szálláshelyi átlagot. A szállodák átlagosan 15 231 forintos bruttó átlagárral működtek 2013 első tíz hónapjában. A legmagasabb bruttó átlagár az öt- (32 007 forint) és négycsillagos (15 240 forint), valamint a gyógyszállodákat (13 830 forint) jellemezte. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel (bruttó RevPAR) 7759 forint volt, a legmagasabb mutatót itt is az ötcsillagos (20 629 forint) és a négycsillagos (9312 forint), valamint a gyógy szállodákban (8820 forint) mérték. A 2012. évi adatok alapján legfontosabb tíz küldő országunk közül 2013. január−októberben Oroszország (+22,1%), az Egyesült Királyság (+14,8%), az USA (+13,5%) és Lengyelország
(+11,8%)
esetében
nőtt
jelentősen
a
kereskedelmi
szálláshelyi
vendégéjszakák száma 2012 azonos időszakához képest. Kisebb mértékben, de szintén pozitívan változott a cseh (+5,7%), a holland (+2,4%) és az olasz (+0,4%) vendégéjszakák száma is.
Forrás: KSH és MTZRT Kutatási Igazgatóság. 25
A TOP 10 küldő országon kívüli országokból érkező forgalom kedvezően alakult: Fontos
aláhúzni,
hogy
Izrael
(+32,3%)
esetében
igen
jelentős
növekedést
tapasztalhattunk, ami azt jelzi, hogy az onnan érkező vendégek érdekes célcsoport lehetnek Békéscsabán is. Abszolút értékben vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák számában több mint 492 ezres növekedést tapasztaltak 2012 első tíz hónapjához viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult az orosz (+117,0 ezer), a brit (+75,7 ezer), az amerikai (+54,3 ezer), a lengyel (+53,8 ezer) és az izraeli (+50,3 ezer) vendégéjszakák számának növekedése. Legfontosabb tíz küldő országunk közül 2013. január−októberben Oroszország (+23,5%), az Egyesült Királyság (+14,1%), az USA (+12,3%), Lengyelország (+11,1%) és Csehország (+8,1%)
esetében
nőtt
jelentősen
a
szállodai
vendégéjszakák
száma
is
2012.
január−októberhez képest. A TOP 10 küldő országon kívüli országokból érkező forgalom szintén kedvezően alakult a szállodákban is: Izrael (+31,6%) esetében igen jelentős (20% feletti) növekedést tapasztalhattunk, de számottevően (10%-ot meghaladó mértékben) nőtt a vendégéjszakák száma Svájc (+11,0%) esetében is. Abszolút értékben 2013 első tíz hónapjában a szállodákban regisztrált külföldi vendégéjszakák számában több mint 391 ezres növekedést tapasztaltak 2012 azonos időszakához viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult az orosz (+119,8 ezer), a brit (+67,8 ezer), az izraeli (+48,8 ezer), az amerikai (+47,6 ezer), a lengyel (+31,5 ezer) és a cseh (+30,5 ezer) vendégéjszakák számának növekedése. Az MTZRT KSH adatokon alapuló elemzései szerint 2013 első tíz hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 5,5%-át (419 494 fő), vendégéjszakáinak 7,9%-át regisztrálták gyógy szállodában. Az összes szállodai vendég 7,0%-a választott gyógy szállodát, a szállodai vendégéjszakáknak pedig 10,5%-át töltötték a gyógyszállókban. 2013. január−októberben a gyógy szállodákban a vendégek száma 0,1%-kal, a vendégéjszakák száma 2,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külföldi vendégek száma 2,2%-kal csökkent, ugyanakkor az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 3,0%-kal növekedett. Ezzel egy időben a gyógyszállodákban a belföldi vendégek száma 2,2%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 0,8%-kal nőtt.
26
A gyógy szállodák vendégeinek 52,9%-a, vendégéjszakáinak 41,5%-a származott a belföldi forgalomból. A vizsgált időszakban az átlagos tartózkodási idő a gyógy szállodákban, a kereskedelmi szálláshelyi átlagot meghaladva, 3,8 éjszakát tett ki. A külföldi vendégek átlagosan 4,7 éjszakát, a belföldi vendégek pedig 3,0 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógy szállodákban. 2013 első tíz hónapjában a gyógy szállodák 12,3 milliárd forint bruttó szállásdíj-bevételt realizáltak, ami 4,9%-os növekedésnek felel meg 2012 azonos időszakához képest. Ezen belül a külföldi szállásdíj-bevételek 3,0%-kal, a belföldi szállásdíj-bevételek 8,9%-kal emelkedtek. A szállásdíj-bevételek 34,0%-a származott a belföldiektől. A teljes vendégforgalmat tekintve 2013. január−októberben, abszolút értékben a külföldi vendégéjszakák száma •
Észak-Magyarország esetében gyorsan, 16,3 %-kal nőtt,
•
Dél-Dunántúl esetében is gyors, 9,2 %-os növekedést regisztráltak, •
Budapest–Közép-Dunavidék esetében kissé lassabb, de még mindig jelentős, 7 %-os növekedést figyelhettünk meg, míg a Balaton esetében mérsékeltebb, de még mindig jelentős 3,2 %-os emelkedésre került sor, Észak-Alföld esetében is kedvező, de jóval mérsékeltebb, 1,8 %-os dinamizmus volt jellemző,
•
Sajnálatos módon, Dél-Alföldön volt az egyik legalacsonyabb a vendégforgalom növekedése, mindössze 0,9 % az előző év azonos időszakához képest, és ez nem jó hír Békéscsaba számára.
A belföldi vendégéjszakák számának változása •
Észak-Magyarországon volt a legmagasabb, 9,9 %-os emelkedést regisztráltak ebben a turisztikai régióban,
•
Dél-Dunántúlon ez csak kissé maradt el 9,1 %-os növekedéssel,
•
Észak-Alföldön kissé mérsékeltebb, 6,9 %-os bővülést láthattunk,
•
Budapest–Közép-Dunavidéken ennél mérsékeltebb, 4,8%-os emelkedés, míg
•
Dél-Alföldön csak 4,2%-os emelkedést mértek, de ez még mindig felülmúlta a vendégérkezések bővülését,
•
a Balatonon 3,4 % a Tisza-tónál pedig csupán 2,9 % volt a növekedés.
27
2013. január−októberben országos szinten a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 49,9%-ot, a vendégéjszakák számát tekintve 52,5%-ot tett ki. A beutazó turizmus elsősorban a Budapest–Közép-Dunavidék régióban volt meghatározó, ahol a külföldiek adták a vendégéjszakák 82,2%-át, ebben a térségben a konferencia turizmus és a rövid városlátogatások domináltak. A külföldi vendégéjszakák aránya 30% feletti volt még a Nyugat-Dunántúlon (50,2%), a Balatonnál (39,0%), az Észak-Alföldön (32,3%) és a KözépDunántúlon (31,6%). A külföldi vendégéjszakák száma magas területi koncentrációt mutat. 2013 első tíz hónapjában a három legnépszerűbb régióban regisztrálták a külföldi vendégéjszakák 85,4%-át: a Budapest–Közép-Dunavidék régióban (59,0%), a Balatonnál (15,7%) és a Nyugat-Dunántúlon (10,6%). A belföldi vendégforgalom a beutazó vendégforgalomnál kevésbé koncentrált. 2013 első tíz hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák 27,2%-át regisztrálták a Balaton régióban, emellett a Budapest–Közép-Dunavidék (14,1%), az ÉszakMagyarország (13,5%), a Nyugat-Dunántúl (11,7%) és az Észak-Alföld (10,5%) régiók részesedése jelentős. A három legnépszerűbb régió együttes részesedése 54,8% volt. Békéscsaba esetében ezekből több fontos következtetés is adódik: •
először is az, hogy mivel a gyógy és wellness valamint a 4 csillagos szállodák kapacitáskihasználtsága magasabb volt, mint a többi szálláshelytípusé, ezért érdemes lenne megfontolni, hogy lehetséges-e Békéscsabán az ilyen jellegű szálláshelybővítés illetve egészségturisztikai központ kialakítása (pl. a Malomban vagy az Árpád fürdő mellett).
•
ezen túl, mivel az Izraelből érkező látogatók száma gyorsabban nőtt, mint más küldő térségekből érkező látogatók, ezért érdemes lehet végiggondolni, hogy hogyan lehet az izraeli látogatókat megcélozni és eljuttatni őket Békéscsabára.
1.4. Dél-Alföld Turizmusa A Dél-Alföld alapvetően Bács-Kiskun megyét, Békés megyét és Csongrád megyét foglalja magába. Ahogy az ország egészében lassan megindult a turizmus fejlődése a válság lecsendesülése után, amit a legjobban az mutat, hogy elkezdődött a vendégérkezések és a vendégéjszakák emelkedése országszerte, úgy a Dél-Alföldön is hasonló fejlődést figyelhettünk meg 2013 első 10 hónapjában.
28
A három Dél-Alföldi megye turizmusának fontosabb adatai 2000-2012 közt Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)
Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)
BácsKiskun megye
134582
46930
336251
133700
Békés megye
100523
20664
326768
66374
153914
46879
285821
75176
142490
37075
343401
110534
123197
12007
356560
42476
190102
54005
401591
94362
148413
38176
336636
100768
138772
15726
411108
48162
186406
55679
379113
112821
148802
36360
356173
97904
147767
18404
425199
53090
185061
58813
382783
113192
143472
32250
337280
90330
Békés megye
140737
18431
412483
62204
Csongrád megye
158566
48081
310595
90829
BácsKiskun megye
141701
32230
339694
98955
Békés megye
128291
14572
425039
44475
160060
47538
305084
90794
161715
45747
403075
156704
Békés megye
142218
14320
437176
42162
Csongrád megye
182198
56886
370154
115480
Időszak
2000. év
Csongrád megye BácsKiskun megye Békés megye
2005. év
Csongrád megye BácsKiskun megye Békés megye
2007. év
Csongrád megye BácsKiskun megye Békés megye
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
Csongrád megye BácsKiskun megye
Csongrád megye BácsKiskun megye
29
2012. év
BácsKiskun megye
150041
44466
369316
142418
Békés megye
151841
16421
470794
52375
Csongrád megye
187615
60468
397699
123829
Forrás: KSH, tájékoztatási adatbázis
1
2000-és 2010 közt a férőhelyek száma kis fluktuációkkal gyakorlatilag stagnált a három délalföldi megyében, sőt, Békés megyében határozott visszaesést tapasztalhattunk 2005 és 2010 között, 2011-re viszont jelentősen nőttek a szállodai kapacitások, de 2012-re ez már inkább stagnált, leszámítva Csongrád megyét, ahol továbbra is dinamikus kapacitásbővülés volt megfigyelhető. A szállodai férőhelyek növekedése szükséges, de nem elégséges feltételét jelentik a szállodákban megszálló vendégszámok növekedésének. Különösen igaz volt ez a 2008-ban elkezdődött válságot követően. A három megye közül Csongrád megyébe érkezett az elmúlt tízegynéhány év során a legtöbb vendég a kereskedelmi szálláshelyekre, ugyanakkor a vendégéjszakák számát tekintve nem egyértelmű Csongrád megye első helye, sőt, 2007 óta Békés megye vette át az első helyet, ami nyilván amiatt volt, hogy az egészségturizmus céljából érkező vendégek hosszabb ideig maradtak.
1
Vigyázni kell a KSH adatokkal, ugyanis előfordul, hogy a KSH honlapon két különböző helyen megadott, ugyanarra vonatkozó adatok eltérnek egymástól. Ez a statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás hibahatárából következik. Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy a tanulmány készítésének idején még nem állt rendelkezésre teljes adatbázis a 2013-s évre. Ez a statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás hibahatárából következik. Ahol megadtunk adatokat 2013-ra, azok általában nem KSH források, hanem az MTZRT, vagy Békéscsaba önkormányzat adatai.
30
A dél-alföldi alföldi régió turisztikai teljesítménye (vendégek, illetve vendégéjszakák), megyénként
Forrás: KSH A három megyében a szállodákban megszállt vendégek száma 2000 és 2010 közt inkább stagnált, de 2011-ben és 2012--ben dinamikusan növekedett, kivéve Bács-Kiskun Kiskun megyét, ahol a szállodákban megszállt vendégek száma csökkent 2011 és 2012 közt. A három dél-alföldi alföldi megye közül Békés megyében volt a legalacsonyabb a külföldi vendégek száma, míg a legmagasabb legmag Csongrád megyében. A külföldiek vendégéjszakáit tekintve szintén Békés megye az utolsó, míg Csongrád megye esetében csak ritka években (pl. 31
2007 vagy 2008) előzte meg ez a megye Bács-Kiskun megyét. Nyilván a külföldi vendégek rövidebb ideig tartózkodtak Csongrádban, mint Bács-Kiskun megyében. 2013-ban viszont a vendégérkezések növekedése nagyon mérsékelt, mindössze 0,9 % az előző év azonos időszakához képest, míg a vendégéjszakák száma ennél gyorsabban, 4,2 %-kal növekedett, felülmúlva a Balatoni és a Tisza-tavi bővülést. A tartózkodási idő láthatóan Csongrád megyében volt a legalacsonyabb. míg Békés megyében tartósan magas, ami nyilván annak köszönhető, hogy az egészségturizmus (elsősorban Gyulán) rendszerint hosszabb tartózkodást generál, mint pl. a fesztiválturizmus (pl. Szeged).
1.5. Békés megye turizmusa Az elmúlt tíz évben jelentősen javult a megye megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma; a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt – kisebb kilengésektől eltekintve – fokozatosan bővült. 2012-ben a megyébe látogatók közül mintegy 152 ezren vették igénybe a megye kereskedelmi szálláshelyeit, számuk a 2011. évinél 7,7%-kal volt több. A belföldi vendégek száma 2012-ben 5,1%-kal, az összes vendég 12%-át adó külföldi vendégeké 31%-kal bővült. A vendégek 481 ezer éjszakát töltöttek a megye kereskedelmi szálláshelyein, az egy évvel ezelőttinél 10%-kal többet. A növekedés a külföldi vendégéjszakák számának jelentős bővüléséből adódott. A vendégek kétharmada – az előző évekhez hasonlóan – ezúttal is a szállodai szolgáltatásokat vette igénybe, ahol az összes vendégéjszaka mintegy felét töltötték. A szállodák vendégforgalma jelentős mértékben növekedett, közülük is főként a négycsillagosoké, több mint kétszeresére. A külföldi vendégek héttizede négy európai országból, Romániából (40%), Szerbiából (17%), Németországból (9,8%) és Szlovákiából (5,7%) érkezett. Az átlagos tartózkodási idő az előző évivel közel egyezően 3,1 éjszaka volt. A külföldiek átlagosan 3,5, a belföldiek 3,1 éjszakára vették igénybe a megye kereskedelmi szálláshelyeit. Javult a szálláshelyek férőhelykihasználtsága, ennek ellenére éves átlagban alig haladta meg a 18%-ot. Lényegesen kedvezőbb helyzetben a négycsillagos szállodák voltak 40%-os. kapacitás-kihasználtsággal. Ezt a megyét is sújtja a nehéz megközelíthetőség, a rossz közlekedési infrastruktúra, ugyanakkor a román határ közelsége és a gyulai hévíz jó lehetőségeket ad a megyének, amelyeket célzott fejlesztésekkel, regionális együttműködéssel és jó marketingmunkával ki lehet használni. A megyében a külföldi vendégek száma messze elmarad a hazai vendégekétől. A külföldi vendégek számánál a magyar vendégek száma mintegy évtől függően hét-tízszer magasabb 32
volt az elmúlt három évben. A külföldi vendégek körében a román és a szlovák látogatók dominálnak. Ugyanakkor vendégéjszakát tekintve alig van különbség a külföldi és a hazai vendégek közt, ami nyilván abból fakad, hogy a messzebbről érkező külföldi vendégek tovább maradnak, mint a hazaiak a szálláshelyeken.
1.6. Közép-Békés (avagy a Körösök Völgye) turizmusa Békés megye középső része (az a terület, amely nagyjából magába foglalja a Körösök Völgye NatúrPark területét), vagyis Békéscsabát, Békés városát és Gyulát, illetve több kisebb települést (pl. Mezőberény, Vésztő, Bélmegyer, Doboz, Köröstarcsa, Tarhos, Körösladány). A Közép-Békés, vagy a Körösök Völgye egy meta-desztinációnak tekinthető, vagyis egy olyan nagyobb desztinációnak, amely magában foglal több kisebb desztinációt. Sajnos az adatok nem állnak rendelkezésre kifejezetten erre a meta-desztinációra, azokat a KSH adatbázisából kellett külön összeszedni. E települések közt elsősorban Gyulán van jelentősebb turizmus, de Békéscsaba és Békés városa is rendelkezik turistaforgalommal. Gyulát sokan tekintik Békéscsaba versenytársának, de mivel Gyula és Békéscsaba között a távolság légvonalban csak alig 14 km, közúton pedig 16 km, és a becsült utazási idő csupán 20 perc, ezért Békéscsaba és Gyula esetében nem annyira versenytársakról, hanem komplementer attrakciókat kínáló településekről beszélhetünk, és ez így van a Közép-Békési térség többi települése esetében is. A két város közt mind térben, mind időben kisebb a távolság, mint Budapest két távolabb eső kerülete közt… Logikus lenne nem külön Békéscsaba, Gyula, vagy Békés turizmusáról beszélni, hanem a Közép-Békési térségről együttesen. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a „Közép-Békési térség” nem szerencsés név marketingszempontból, mert az emberek nem igazán tudják, hogy mi tartozik oda, azért úgy véljük, szerencsésebb lenne „Körösök Völgye” térségéről, illetve később turisztikai klaszterről beszélni, amennyiben sikerül kialakítani azt.
33
A Közép-Békési (Körösök-Völgye Völgye) térség turisztikai teljesítménye Békéscsaba, Békés és Gyula adatain keresztül
Forrás: KSH
Forrás: KSH
34
A Közép-Békési (Körösök-Völgye) térség turisztikai adatai Békéscsaba, Békés és Gyula adatain keresztül
Év
2000. év 2005. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év
Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
Békés
3490
74
Békéscsaba
18929
Gyula
49827
Békéscsaba Gyula
Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)
Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)
8895
294
6039
29255
10639
6096
222032
37275
21779
3843
33156
7353
50355
3689
188728
18318
Békéscsaba
20541
3599
42002
7484
Gyula
61824
5132
221977
20096
Békéscsaba
19225
3463
36554
7853
Gyula
61873
5749
228292
20606
Békés
446
8
520
11
Békéscsaba
17296
3199
36325
5983
Gyula
57120
7743
200475
27706
Békés
1483
22
Békés
Békés
Békés
939
22
Békéscsaba
15208
3334
35697
7907
Gyula
50022
4939
214358
17220
Békés
171
171
Békéscsaba
14193
2540
37484
5070
Gyula
61744
5453
238735
15589
Békés
132
49
201
100
Békéscsaba
15994
2854
42722
5150
Gyula
79256
8881
296690
27964
Forrás: KSH A megyén belül Gyula sokkal jobb helyzetben van turisztikai eredményeket illetően, mint Békéscsaba, ami egyértelműen a bejáratott gyulai egészségturizmusnak köszönhető. Békés városa pedig a legkevesebb vendéggel és vendégéjszakával rendelkezik. Az is fontos ok, hogy Gyulán jóval nagyobb számú kereskedelmi szálláshely található, mint Békéscsabán (bár 2013 során is került sor férőhelybővítésre, és jelenleg is folynak szállodaépítések Békéscsabán). 35
Szállodai férőhelyek Békéscsabán és Gyulán 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200
Békéscsaba Gyula
0 2000. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év
Forrás: KSH Összes kereskedelmi szálláshely és szállodai vendégek száma Gyulán és Békéscsabán Összes kereskedelmi szálláshelyek férőhelye Terület - T2006. Star 2012 2000. év 2005. év év TA Békéscsaba Gyula
2007. év
2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év
962
1016
1234
1033
935
813
649
1013
1057
2620
2625
2474
2340
2469
2629
2571
3278
3017
Szállodák szállásférőhelyeinek száma (db) Időszak Terület - T2006. Star 2012 2000. év 2005. év év TA Békéscsaba Gyula
2007. év
2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év
213
253
283
241
244
218
221
219
261
1782
1641
1320
1303
1309
1254
669
1373
1386
Vendégek száma a szállodákban (fő) Időszak Terület - T2006. Star 2012 2000. év 2005. év év TA Békéscsaba Gyula
2007. év
2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év
12086
12191
13642
14082
13199
10787
9160
8558
11040
44023
43258
43354
52831
52329
43442
24558
40782
59211
Forrás: KSH 36
Békéscsaba és Gyula turisztikai vendégforgalmának összehasonlítása a kereskedelmi vendégéjszakák alapján
Forrás: KSH Mivel az arányok Békéscsaba és Gyula közt nem igen változtak az elmúlt 13 év során sem a vendégek számát, sem a vendégéjszakákat tekintve, és a külföldi vendégek száma és vendégéjszakái is folyamatosan elmaradtak Békéscsabán a Gyulaitól, ezért valószínű, valószín hogy annak két oka lehet, nevezetesen •
nincs elegendőő (minőségi (minő és az attrakciókhoz közel fekvő) fekv szálláshely Békéscsabán;
•
nincs a köztudatban olyan attrakció Békéscsabán. ami több vendéget vonzana.
Mindenesetre ez egy kicsit a tyúk vagy tojás kérdése, hiszen amíg nincsenek attrakciók (és/vagy nem tudnak azokról), addig nem érdemes szálláshelyeket szálláshelyeket fejleszteni, viszont, ha nincsen elegendő szálláshely, ez gátolja az attrakciófejlesztést is. Ebben a helyzetben többirányú változásra van szükség Békéscsabán, a turizmus területén: •
vagy együtt kell működni űködni Gyulával és kiegészítő kiegészít termékeket kell nyújtani nyújtan az ott megszálló vendégeknek;
•
és/vagy fejleszteni kell az egészségturisztikai szolgáltatásokat Békéscsabán (pl. Malom projekt),
•
és ezen túl mindenképpen szükséges lenne a szálláshely kapacitások bővítésére b is, hogy a turizmus egyéb fejleszthető fejleszthet ágazatai is bevételt hozzanak a városnak (kulturális turizmus, konferenciaturizmus, sportturizmus, örökség turizmus). 37
A két város, Gyula és Békéscsaba kapcsolatát közös marketingmunkával lehetne erősíteni, pl. közös turizmus kártya kibocsátásával, amely adott árengedményt adna a békéscsabai turisztikai termékekből a gyulai vendégeknek, és viszont. Ez azért is hasznos lenne, mert a fürdővendégek rendszerint egy idő után megunják a vízben való lubickolást, és szeretnének olyan kiegészítő kulturális vagy gasztro-turisztikai esetleg sport vagy aktív turisztikai programot találni, amely más szórakozási formát biztosít és oldja az egészségturizmus egyhangúságát, és amihez nem kell elmenni a világ végére (Gyula és Békéscsaba távolsága pedig elfogadhatóan kevés). A közös turisztikai kínálat kialakításához és működtetéséhez természetesen szükség lenne egy közös turisztikai szervezet (ez lehet közös TDM szervezet vagy turisztikai klaszter) kialakítására és működtetésére Békéscsabán és Gyulán, valamint megfelelő közlekedési lehetőségek (szervezett autóbuszjáratok, gépkocsi és motorkerékpár bérlés felkínálása mindkét településen—ami aztán később odáig fejleszthető, hogy az egyik településen bérelt kerékpárt, motorkerékpárt vagy gépkocsit a másik településen lehet visszaadni). Békéscsaba eddig inkább kiegészítő, komplementer turisztikai kínálat nyújtott a térség többi településéhez képest (pl. kulturális, gasztro-, illetve aktív turizmus). A jövőben is fontos ezekre a komplementaritásokra koncentrálni, oly módon, hogy a más céllal a térségbe érkező látogatók jöjjenek el Békéscsabára és vegyék igénybe a szállást valamint az itt nyújtott szolgáltatásokat is. Egyre inkább törekedni kell arra is, hogy a már jól ismert és tovább erősítendő 'kolbász' brand és gasztroturizmus mellett egy-egy új célcsoportot is megnyerjen magának a város és megmutassa azt az arcát, melyben egyedülálló. Kitörési pont lehet a kultúra-, a konferencia- és a sportturizmus. Ebből Békéscsaba számára az alábbi fontos feladatok következnek: •
érdemes erősíteni az együttműködést a térség más desztinációival, elsősorban Gyulával annak érdekében, hogy az ott tartózkodó vendégeknek nyújtsanak kiegészítő programokat (ez a javasolt Körösök Völgye Turisztikai Együttműködés, TDM, vagy Klaszter),
•
megfelelő desztináció és városmárka-építést kell végezni annak érdekében, hogy határozottan kommunikálni lehessen a Körösök Völgye Turisztikai Meta-Desztináció fogalmát és Békéscsaba hagyományosan sikeres és új arcát,
38
•
emellett természetesen szükséges lehet saját egészségturisztikai fejlesztéseket végezni Békéscsabán (pl. Malom-projekt), mely önmagában is nagy vonzerő és a mai, egészségtudatos világban egyre nagyobb teret hódít. Ezek a fejlesztések a turizmus bármely más ágához (gasztro-, aktív-, sport-, kultúra-, konferenciaturizmus) is jól kapcsolható, kiegészítő szolgáltatásokat kínálnak,
•
valamint mindenképpen szükséges növelni a szálláshely kapacitásokat is, mert a helyben lakó turista mindig sokkal hasznosabb költését tekintve, mint az, aki csak átjár más helyről.
1.7. Békéscsabai kistérség turizmusa A Békéscsabai Kistérség települései a következők: 9. Békéscsaba 10. Csabaszabadi 11. Kétsoprony 12. Szabadkígyós 13. Gerendás Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ezen túl még magába foglalja Doboz települését is. A 2004. január 1-jétől érvényes kistérségi besorolási rendszerben Békés megyében - a korábbi 6-tal szemben - 8 kistérséget határoltak le. Legtöbb települést a mezőkovácsházai (18), legkevesebbet a békéscsabai (5) kistérséghez soroltak. Az egyes kistérségek népességének száma jelentősen szóródik. A békéscsabai kistérségnek a legnagyobb a népessége (74 ezer fő), amelyet az orosházai (64 ezer fő) követ, legkisebb lélekszámú a sarkadi (26 ezer fő) kistérség. A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a területfejlesztésről szóló 1996. évi XXI. törvény értelmében. Területe 2004-ben változott, mivel ekkor hozták létre az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településből (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként „a kistérség önkormányzatai együttműködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a közszolgáltatások magasabb szinten történő ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását” jelölték meg. 2008. január 1-jétől változás történt a kistérség település-összetételét illetően. Doboz ma már nem tagja a 39
Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli súlya meghatározó. Az itt élő lakosság 90 %-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági teljesítmény alapján azonban még erőteljesebb a város szerepe. Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás néven a Dél-Alföldi régióban egy dinamikusan fejlődő területen működik 2004 júliusától kezdve. A társulást alkotó 5 önkormányzat szerveződött önálló, saját perspektívát teremtő kistérséggé, mely Békéscsaba központtal és a szomszédságában lévő Telekgerendás, Csabaszabadi, Kétsoprony és Doboz települések szerveződésével állt össze. A települések polgármesterei döntéshozó szervként irányítják a kistérség mindennapjait. Elsődleges feladatainak a kibontakozási, fejlesztési programok, pályázatok, statisztikai kimutatások, megvalósíthatósági tanulmányok készítését, célprogramok kidolgozását tekintik. Tervezik az egyéb infrastrukturális beruházások, fejlesztések megvalósítását. Kiemelt feladatként kezelik a kistérségi települések területén az információval való ellátás, az infrastruktúra javítását, a szakmai segítségnyújtást. A szociális és területfejlesztési területen a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás a hat tagönkormányzattal állt partnerségi kapcsolatban. Békéscsaba, Kétsoprony, Telekgerendás, Csabaszabadi, Szabadkígyós, Újkígyós. Honlapjuk (http://www.csabaikisterseg.hu/). A békéscsabai kistérségen belül elsősorban Békéscsaba turizmusa jelentős, a többi kistelepülés esetében a turizmus nem jelentős, inkább csak támogatják Békéscsaba turizmusát. A turizmus szerepe önmagában nem jelentős a kistérségben, már csak azért sem, mert a Békéscsabai kistérség országos viszonylatban nem kiemelt turisztikai terület. A lehetőségek inkább más térségekkel való összekapcsolásban rejlenek, amennyiben sikerül megtalálni a meghatározó és hosszú távon is fejleszthető turisztikai termékeket. A kistérség legfontosabb turisztikai vonzerőit a Békéscsabai vonzerők, a gasztronómiai események (pl. Csabai kolbászfesztivál), valamint a kulturális intézmények által generált kulturális turizmus (pl. Munkácsy Mihály Múzeum, Jókai Színház valamint a Csabagyöngye Kulturális Központ rendezvényei) jelenti, de a Munkácsy témán még sokat kell dolgozni, hogy a benne rejlő potenciált realizálni lehessen, távlatilag a fejlesztés alatt álló egészség-, sport- és konferenciaturizmus lehet még számottevő.
40
Vendégek száma a Békéscsabai kistérségben összesen a kereskedelmi szálláshelyeken
Békéscsaba
2000. év
2005. év
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
2012. év
18929 0
21779 0
19225 0
17296 0
15208 0
14193 0
15994 0
0
0
0
0
0
0
0
665 0
488 0
322
1428
665
987
940
0
0
272 0
281 0
293 0
286 0
343 0
19594
22267
19819
19005
16166
15466
17277
Csabaszabadi Kétsoprony Szabadkígyós Telekgerendás Újkígyós Összes Forrás: KSH
Vendégéjszakák száma a Békéscsabai kistérségben a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)
Békéscsaba
2000. év
2005. év
2008. év
2009. év
29255 0
33156 0
36554 0
0
0
1389 0
510 0
2010. év
2011. év
2012. év
36325 0
35697 0
37484 0
42722 0
0
0
0
0
0
452
4815
2562
2322
1567
433 0
402 0
416 0
488 0
41573
38661
40222
44777
Csabaszabadi Kétsoprony Szabadkígyós Telekgerendás 0
0
330 0
30644
33666
37336
Újkígyós Összes Forrás: KSH.
A táblázatból látható, hogy a kistérségen belül elsősorban Békéscsaba, Szabadkígyós és Telekgerendás esetében volt számottevő turizmusérkezés, és a vendégéjszakák megoszlása 41
is hasonló volt, míg a külföldi vendégek – a KSH szerint – csak Békéscsabán szálltak meg.
Forrás: KSH
Forrás: KSH Míg a válság és egyéb tényezők tényező miatt 2011-ben és 2010-ben ben csökkent a vendégek száma a kistérségben, addig 2012 során megfordult a trend és mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma növekedni kezdett. Hasonlóan nőtt tt 2012 során a külföldi vendégek vendégéjszakáinak a száma is, bár még mindig nem érte el a 2005-ös ös szintet.
1.8. Békéscsaba turizmusa, küldő piacok, fontosabb turisztikai termékek, a vendégérkezések és a vendégéjszakák számának alakulása Békéscsaba igen gazdag természeti és épített örökségekben egyaránt. A megyei jogú városok közül az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkező rendelkez település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetően köszö en barátságos városnak tartják az ide látogatók.
42
Turisztikai portálok éppen ezért előszeretettel aposztrofálják a várost, mint az „egyik legzöldebb magyar város” és a „legbarátságosabb magyar város”. Számos építészetileg jeles, többnyire eklektikus, szecessziós épülettel, templommal és a népi értékeket, hagyományokat bemutató gyűjteménnyel rendelkezik: Városháza, Fiume Szálló, Evangélikus nagytemplom, Evangélikus kistemplom, Árpád Fürdő, Jókai Színház, Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Mihály Emlékház, Szlovák Tájház, Gabonamúzeum, Jankay Galéria és a Meseház. A számos kiemelkedő szépségű épület között találunk több elhagyott és leromlott vagy elhanyagolt állapotban lévő épületet is, amelyek rontják a városképet és az összhatást. A megyeszékhely egyik leghangulatosabb része az Élővíz-csatorna. Partját a Szoborsétány díszíti, a városhoz kötődő neves személyiségek mellszobraival. A város köztéri alkotásokban igen gazdag, számos kút (mint például az Angyalos kút) és szobor díszíti a város köztereit. A turizmus pozíciójában jelentős fordulatot hozott a 2012-es év. Míg 2001-2011 között csak szerény
mértékben,
995-ről
1013-ra
nőtt
az
összes
kereskedelmi
szálláshely
szállásférőhelyeinek száma és jelentősen, 19 791-ről 14 193-re csökkent a vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2012-ben a vendégek száma már megközelítette a 16 ezer főt. A korábbi, az ország egészében és a megye más városaiban tapasztalt növekvő trenddel ellentétes csökkenés tavaly Békéscsabán is megfordult (lásd a lenti táblázatot). A vendégéjszakák számának alakulása Békéscsabán, 2008-2013 2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
2012. év
2013 I-XI hónapok
a
19225
17296
15208
14193
15994
17453
Vendégéjszakák száma a
36554
36325
35697
37484
42722
49690
1,9
2,1
2,3
2,6
2,7
2,8
3463
3199
3334
2540
2854
3212
Vendégek
száma
kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
kereskedelmi szálláshelyeken (db) Vendégek
átlagos
tartózkodási ideje (éjszaka) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi
43
szálláshelyeken (fő) Belföldi vendégek száma a
15762
14097
11874
11653
13140
14241
7853
5983
7907
5070
5150
7044
28701
30342
27790
32414
37572
42646
2,3
1,9
2,4
2
1,8
2,2
1,8
2,2
2,3
2,8
2,6
2,99
kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi száma
vendégéjszakák a
kereskedelmi
szálláshelyeken (db) Belföldi száma
vendégéjszakák a
kereskedelmi
szálláshelyeken (db) Külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) Belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka)
Forrás: KSH. és Békéscsaba város önkormányzata A KSH előzetes adatai szerint 2013 1-10 hónapjaiban a vendégek száma 21,9 százalékkal, a vendégéjszakáké 29,9 százalékkal volt több, mint az előző év hasonló időszakában. Az országos átlagot meghaladó bővülést a közel 10 milliárd forint értékű turisztikai célú beruházási programsorozat generálja. A város vezetői több fórumon is elmondták 2013 során, hogy a város hosszú távon számol a turisztikai ágazat bővülésével, Békéscsabán 2010 óta több mint 6 milliárd forint értékű, turisztikai célú beruházás fejeződött be. Jelenleg pedig további hét, összesen mintegy háromnégy milliárd forint értékű projekt áll kivitelezés alatt, ezeket várhatóan 2014-ben át is adják. Békéscsabán 2013 első tíz hónapjában 15 857 vendég 44 999 vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma a városban 21,9 százalékkal bővült, az országos átlag 5,3 százalékos növekedésével szemben. A vendégéjszakák száma 29,9 százalékkal emelkedett, az átlagos növekedés országosan 4,4 százalék volt. Az eddig átadott turisztikai beruházások közül magántőkéből a három csillagos, kilencven férőhelyes Brill wellness hotel épült a belvárosban, a külváros ligetes övezetében megújult a Fenyves Hotel, mely wellness szolgáltatásokkal bővítette kínálatát. A szálláshelybővítő beruházások összege pályázati
44
pénzekkel együtt meghaladja a hétszáz millió forintot. Az idei évben elkészült a város új kulturális intézménye, a Csabagyöngye Kulturális Központ, mely közel két milliárd forintból épült újjá. Befejeződött a történelmi belváros és a Szent István tér felújítása szintén két milliárd forintból és befejeződött a Békéscsabát Nagyszalontával összekötő turisztikai kerékpárút építése 1,5 milliárdból. A kivitelezés alatt álló beruházási programokat tekintve két minőségi szálloda épül a városban, az ötven férőhelyes, négycsillagos Munkácsy Hotel a belvárosban, a 46 férőhelyes, három csillagos Arcanum Hotel a volt laktanya területén. A két szállodai beruházás összege 1 milliárd forint. Az önkormányzat építi az új CsabaPark gasztronómiai és fesztiválközpontot 1,3 milliárd forintból. A CsabaPark mellett kivitelezés alatt áll egy Hagyományőrző Fesztivál és Rendezvény iroda, mely több mint 80 millió Ft-ból 62 százalékos EU támogatással épül meg, valamint a Gasztronómiai Fesztiválok turisztikai attrakció projekt, melyet 342 millió forintból 70%-os támogatással magánbefektető valósít meg. Békéscsaba nyit az egészségügyi turizmus szolgáltatás területén is. Egy magáncég diagnosztikus terápiás és esztétikai Centrumot létesít közel kétszáz millió forintból 70 százalékos EU támogatással. Gasztroturizmus területén a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé emelhető még ki, amely a Kolbászfesztivál mellett a város másik nagyrendezvénye. Ugyanígy imázsformáló a Csabagyöngye szőlő is és az erre épülő marketingkommunikáció. Fontos megjegyezni, hogy jelentősen megnőtt a belföldi vendégéjszakák száma annak köszönhetően, hogy a belföldi vendégek a korábbi években tapasztaltnál több időt töltenek el Békéscsabán. Békéscsaba jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, a turisztikai kínálat alapját elsősorban a színes gasztronómiai hagyományok, gazdag természeti és épített örökség valamint a kiváló egészségturisztikai adottságok adják, de nem szabad megfeledkezni a kulturális turizmus adottságairól sem, amit elsősorban Munkácsy Mihálynak a városhoz kötődő munkássága jelent, valamint a potenciális vallási turizmusról és a szintén még ki nem aknázott „vissza a gyökerekhez” típusú örökség turizmusról sem. Jelenleg a város három legértékesebb turisztikai terméke, amely jelenleg a desztináció imázsát
is
meghatározza,
Magyarország
legszínvonalasabb
gasztronómiai
nagyrendezvénye, a Csabai Kolbászfesztivál, a Csabai Sör és Csülökfesztivál valamint a 45
ma még nem kellően hasznosított kulturális turisztikai Munkácsy Mihály hagyomány. A Csabai kolbász esetében fontos kiemelni a versenyelőnyként jelentkező unikális jegyeket, a speciális füstölési technológiát, valamint azt, hogy ez a kolbász alapvetően otthon készül, szemben a gyulai kolbásszal, ami inkább nagyüzemi termék, valamint, hogy a csabai kolbász nem tartalmaz borsot, ami szintén előnyös sok ember számára. Az egészségturisztikai termékek még fejlesztésre szorulnak, bár az adottságok, amint azt már jeleztük, jók. Az új és folyamatban levő beruházásoknak köszönhetően ugyancsak fejleszthető a konferencia- és a sportturizmus. A turizmus fejlődését azonban jelentősen gátolja a rossz megközelíthetőség, a megfelelő turisztikai infrastruktúra fejletlensége: a színvonalas szálláshelyek és a komplex turisztikai termékek viszonylagos hiánya, amelyeket az utóbbi években igyekezett a város pótolni, ahol lehetett. A közlekedés Békéscsabára az ország más részeiből, illetve NyugatEurópából nem kellőképpen megoldott. Ezen talán segíthetne egy együttműködés kialakítása a szomszédos romániai Temesvárral, mivel az ottani repülőtér kapacitása megfelelő lehet nagy gépek fogadására és onnan lehetne autóbuszokkal szállítani a vendégeket Békés megyébe.
Ezen
túl
erősítésre
szorul
Békéscsaba
idegenforgalmi
marketing
kommunikációja és turisztikai imázsa is, amelyhez jó megoldás lehet a Körösök Völgye Turisztikai Együttműködés a maga komplex, komplementer termékeivel. A városba látogató külföldi vendégek közt a szomszéd országokból, vagyis Romániából, Szlovákiából és Szerbiából érkező látogatók vannak túlsúlyban. Érdekes, hogy a Romániából érkező látogatók száma dinamikusan növekszik, míg a Szlovákiából érkezők száma évről évre csökken (mivel a fesztiválokra és egyéb rendezvényekre érkezők nem mindig töltenek a városban több éjszakát, ezért a külföldi látogatók számát illetően csak becslésekre kell itt hagyatkoznunk). A szlovák vendégek számának csökkenése egy olyan folyamat, amit mindenképpen jobb marketingkommunikációs munkával meg lehet és meg is kell állítani.
2. „Best Practice”-ek Ha egy desztináció fejlődni akar, akkor a legjobb módszer a világban fellelhető „best practices” elemzésével kell kezdeni. A turizmusban ugyanis kevéssé lehet „versenytársakról” beszélni, ugyanis mindenkitől lehet valamit tanulni, és sok más desztinációval együtt is lehet működni – különösen akkor, ha azok a desztinációk nincsenek elérhetetlen távolságban. 46
A „best practices” elemzése során természetesen szerencsés olyan példákat tanulmányozni, amelyek valamilyen módon hasonlítanak adottságaikban ahhoz, ahol hasznosítani akarjuk azokat. Mely desztinációk hasonlatosak Békéscsabához? Elsősorban olyan desztinációkat kell vizsgálni, amelyeknél •
kiemelkedő jelentősége van a gasztroturizmusnak;
•
jelen van, de nem uralkodó az egészségturizmus (wellness és gyógyturizmus);
•
amelyek jelentős kulturális hagyományokkal rendelkeznek (múzeumok);
•
ahol nagy hagyománya van a sportnak;
•
ahol sok olyan nemzetiség él, amelyek szomszédos országokban többségi nemzetet
alkotnak. Az, hogy az illető desztináció milyen méretű (földrajzilag vagy lakosságszámát tekintve) már másodlagos jelentőségű csupán. Ebből az is látszik, hogy számos olyan desztináció van a világban, amelyek hasonlatosak Békéscsabához valamilyen szempontból. Természetesen minden egyes jó példa után jelezzük, hogy abból mit lehet hasznosítani Békéscsabának.
2.1. „Best practice-ek Magyarországon 2.1.1. Helyi piacok Magyarországon
Az elmúlt évek során a helyi piacok Magyarországban egyre népszerűbbek lettek, és mivel az előző tervezési periódus során a hazai termelők folyamatosan szorultak ki a termelési vertikumból, ezért 2010 után az új kormány erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a hazai termelők ismét bekapcsolódhassanak abba. A Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt évek során, sok helyen segített helyi piacokat létrehozni annak érdekében, hogy a kistermelők értékesíteni tudják minőségei termékeiket, és ezek a helyi piacok sok esetben turisztikai események is lettek. Panyola példája érdekes a helyi piacokat tekintve, mivel Szabolcsban, ahol más attrakció nem nagyon található, sikerült kialakítani egy olyan helyi termékeken alapuló rendszert, amelyben a gasztroturizmus és a helyi szilvapálinka együtt adja azt az attrakciót, ami miatt komoly turisztikai forgalom alakult ki a községben.
47
De Budapesten is vannak helyi piacok, korábban a Kossuth tér átépítését megelőzően a VM árkádjai alatt kezdtek helyi piacot létesíteni, de ezt az építkezések miatt átmenetileg be kellett zárni. Békéscsaba számára hasznosítható, hogy a tervezett Csaba Park mellett, amely elsősorban a Csabai kolbászra, mint 'márkatermékre' épít pl. kiváló lehetőség lenne a helyi kézműves termékek, élelmiszerek, pálinkák, egyéb kézzel készített termékek bemutatása és vására is, akár rendszeres vagy állandó jelleggel pl. a Malom téren tervezett Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar vagy a Csabai rendezvényszervező Kft. által tervezett tájház jellegű fesztiválközpontban. Fontos azonban, hogy a különféle érdekcsoportokhoz
tartozó
létesítmények
ne
egymás
versenytársai,
hanem
együttműködő, egymást kiegészítő partnerei legyenek. A helyi termelői piac turisztikai attrakcióként való pozicionálására remek példa a Káptalantóti piac. Ezeknek a piacoknak a sikerét a kiváló helyi termékek mellett a barátságos hangulat is adja. Fontos eleme lehet pl. a kóstoló asztal --minimális mennyiségű termékből--, ahol kiváló lehetőség adódik a beszélgetésre, kapcsolatok építésére (az élmény alapú turizmusban leírtak szerint). A Békéscsabán kívül, máshol elhelyezkedő helyi piacok sem versenytársaknak, hanem inkább „best practice-eknek tekintendők, akikkel együtt lehet működni, és akiktől esetleg tanulni is lehet. 2.1.2. Gasztroutak, gasztrotúrák
Manapság nagyon divatosak és keresettek a helyi gasztronómiai élmények, melynek egyik formája a tematikus gasztronómiai út, mely megvalósulhat vezetett formában (profi szakember, gourmet vagy somelier vagy helyi idegenvezető kíséretében), aki ismeri és elmagyarázza a helyi különlegességeket. Ezt rendszerint kóstolással is összekötik. A gasztronómiai tematikus utak (kolbászút, pálinkaút, tájjellegű ételek, éttermek útja) megjelenhetnek mobil applikációk vagy offline térképek, katalógusok formájában is, ilyenkor a látogató önállóan keresi fel a helyszíneket a megadott paraméterek alapján. A gasztroturizmusnak egy újabb trendi megjelenési formája a helyi ételek kipróbálása oly módon, hogy egy mini főzőtanfolyammal kötik össze az élményt. Ez kezdődik az alapanyagok közös bevásárlásával a helyi piacon kis kosárkával, majd valamelyik helyi étteremben, de nagyon sok esetben erre vállalkozó családoknál közös főzés majd kóstolással zárul. Ez utóbbira a legnagyobb igény a külföldi közönség felől mutatkozik, hiszen ez nem 48
csak a gasztronómiáról, hanem a komplex magyar vidéki élményről szól, a vendégek ugyanis szeretnének kicsit belelátni a helyiek életébe, szokásaiba is. Ennek a programnak óriási jelentősége van a helyi lakosság turizmusba (s rejtett formában a városmárkázásba) történő bevonásában is. Teljes mértékben helyi erőforrásokon alapszik, hiszen az étel készítéséhez szükséges helyi alapanyagokat, s a vendéglátó gazda munkáját is magában foglalja a turisztikai termék. Számos ilyen program létezik ma Magyarországon fővárosi és vidéki viszonylatban egyaránt és egyre gyakrabban jelenik meg az utazási irodák kínálatában is (budapesti és vidéki gasztronómiai séták, túrák (Taste Hungary), Tokaj hegyaljai bortúra, piac és dűlő túra, zsidómagyar vacsora otthon, irodalmi kávéházak sétája, kézműves sörök sétája, édesség körút, bornap túra stb.) Békéscsaba számára hasznosítható lehet a Kolbászfesztivál témájához kapcsolódó gasztroutak kialakítása, amelynek során meg lehetne látogatni az építés alatt álló, kolbászhagyományokat bemutató létesítményeket, 'helyi műhelyeket' valamint azokat a helyszíneket, amelyek hasonlóképpen a helyi gasztronómiához kapcsolódnak. 2.1.3. A Szekszárdi Borvidék Egyesület
Példaértékű helyi összefogás eredménye a Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület megalakulása, melynek céljai túlmutatnak a helyi márkatermékre épülő marketing összefogáson. Az Egyesület célja a szekszárdi történelmi borvidék kulturális örökségének megóvása, kultúrájának megőrzése, továbbvitele, valamint a térség idegenforgalmának fellendítése, a Szekszárd környéki térség fejlesztése. Ezen belül különösen: • a Szekszárd környéki borvidéki borút létrehozása, a borvidék saját arculatának és egységes tájegységi képének kialakítása; • a borturizmus helyi fellendítése, a környék bekapcsolása a nemzeti és nemzetközi borutakba; • a borvidékhez tartozó települések együttműködésének szervezése, a térség infrastrukturális fejlesztése, környezetvédelme összehangolt programok alapján; • az Egyesület céljaihoz kapcsolódó fejlesztési programok finanszírozási lehetőségeinek felkutatása, az egyesületi tagok segítése a pályázati lehetőségek terén; • a minőségi bortermelés előmozdítása, e minőségi borok piacának kiszélesítése;
49
• a bortermeléshez kapcsolódó művészeti, irodalmi, zenei, építészeti és egyéb kulturális értékek védelme, a turizmus területén való felhasználása. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében állandó kapcsolatot tart mindazokkal az állami, önkormányzati szervekkel, gazdálkodó és civil szervezetekkel, melyek elősegíthetik az Egyesület tevékenységét. A tagok között egyaránt találhatók magánszemélyek, családi borászatok, nagyüzemek, hegyközségek és utazási irodák és önkormányzatok. Alapítását az az egyre sürgetőbb igény vezette, hogy Magyarország egyik legrégibb borvidékeként számon tartott térség égető gazdasági-társadalmi problémáinak megoldását, a hagyományokra támaszkodva, azokat jó irányban
továbbfejlesztve,
a
megváltozott
gazdasági
és
kulturális
igényekhez,
követelményekhez alkalmazkodva segítse. Békéscsaba hasonló volumenű együttműködést fejleszthetne tovább a NatúrPark Egyesületből kiindulva a környék településeivel, intézményeivel, a helyi gazdákkal, vállalkozókkal. Küldetéseként pedig a térségben található egyedi helyi termékek (pl. Körösök, Munkácsy, kolbász, pálinka) közös marketingje mellett gazdaságösztönző, térségfejlesztő és forrásbővítő feladatokat valamint a kulturális és természeti értékeket őrző, a hosszú távú fenntartható fejlődést is szem előtt tartó fejlesztéseket valósíthatna meg.
2.1.4. Kulturális tematikus utak
Az ezredforduló óta sorra jönnek létre a legkülönfélébb tematikus utak a világban. Ezek közül figyelemreméltó az Európai Tanács által is fő kulturális útvonalként elismert utak, ugyanis ezeknek közös marketing-együttműködése (közös weboldal, közös kiadványok, tematikus térképek, mobil applikációk, ajánlások, nemzetközi vásárokon, médiában való közös megjelenés) egy világviszonylatban ismeretlen településre is ráirányíthatja a figyelmet. A meglevő, határon átnyúló kulturális örökség felhasználásával határon átnyúló turisztikai kínálatot lehet teremteni. Magyarország is része pl. a Szent Márton kulturális útvonalnak, melynek egyik csomópontja Szombathely, ahol Márton született, a másik pedig Tours Franciaországban, ahol Márton püspökké választották és a sírja is ott található. A két várost összekötő fő útvonal Magyarországot, Szlovéniát, Olaszországot és Franciaországot érinti, de vannak leágazásai Horvátország, Szlovákia, Csehország, Hollandia és Németország felé is. Magyarország pl. tagja az Európai zsidó örökség túrának is, melyet az Európai Tanács szintén fő kulturális útvonalként ismert el. Jelen pillanatban a Dohány utcai és a Kazinczy utcai 50
Zsinagóga van rajta, pedig Európa több országában egészen kicsi Zsinagógák is csatlakoztak. Az ehhez kapcsolódó applikáció külön mutatja be az eredeti formában megőrzött, valamint a megújult modern Zsinagógákat is (www.jewishheritage.org). Célszerű lenne Békéscsabának is elindítani a kérelmét, hiszen igazán nagy szó, hogy működő Zsinagógája van, és ez hírnevet, vallási turistákat, illetve zarándokokat hozhat a városba. Békéscsaba számára hasznosítható lehet három kulturális tematikus út kialakítása, úgymint •
a pósteleki kurgánokra épülő ősmagyar hagyomány-utak,
•
a szlovák hagyományokat bemutató szlovák hagyomány-utak,
•
végül pedig a térségben található zsidó hagyományokra épülő zsidó hagyomány utak,
•
ezen kívül még érdemes további tematikus útvonalhoz, mint vezértémához csatlakozni, létezik pl. kastélyok útja, régészeti örökség útja, és Békés megye
2.1.5. Budapesti Kulturális Munkacsoport
A BTH Budapesti turisztikai Szolgáltató Kht. és a Művészetek palotája 2008-ban hozta létre a Budapesti Kulturális Munkacsoportot, azzal a céllal, hogy összefogja azokat a kulturális intézményeket, melyeknek meghatározó szerepük van a város turisztikai kínálatában, ugyanakkor az eddigieknél intenzívebb marketingmunkát szeretnének külföldön és belföldön egyaránt. Egy olyan szakmai együttműködés létrehozása volt a cél, mely egyúttal a turizmusban résztvevő kulturális intézmények intenzívebb részvételét és aktivitását eredményezi a várospromócióban. A mini marketingszervezetként működő munkacsoporthoz 14 kulturális intézmény csatlakozott, köztük olyan 'óriások', mint a Szépművészeti Múzeum, az Operaház, a Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Művészetek palotája, a Zeneakadémia, Ludwig Múzeum vagy a Táncszínház. A szervezet közös promócióval, közös weboldallal, online eseménynaptárral, közös kiadvánnyal, hírlevéllel, nyereményjátékokkal, vásárokon történő megjelenéssel, tematikus programokkal segítette az intézmények látogatottságának növelését, programjaik népszerűsítését. Közös kulturális kutatást végeztek több ízben a célcsoportok és a keresett termékek, élmények feltérképezésére, azonban az együttműködés egyik legnagyobb hozománya egy saját 'Cultural Budapest' brand kiépítése volt, mely az intézmények és a város imázsát is pozitívan alakította.
51
A Kulturális Munkacsoporttal a BTH egy olyan együttes gondolkodást és cselekvést indított el, melyre ebben az időben nemigen volt még példa a turizmusban. Békéscsaba számára hasznosítható lehet a „Békéscsaba Cultural Brand” kialakítása, és ennek érdekében létre lehetne hozni egy olyan kulturális munkacsoportot, amelyben a Csabagyöngye Kulturális Központ és a Munkácsy Mihály Múzeum mellett még további múzeumok és pl. a Jókai színház valamint egyéb kulturális életet meghatározó intézmények, programgazdák is részt vennének. A kulturális munkacsoport a közös megjelenés, marketingkommunikáció mellett kulturális kutatással, termékfejlesztéssel, innovatív, országos szinten is példaértékű programok kidolgozásával valamint oktatással is foglalkozhatna. 2.1.6. Budapesti Cultural Adventure koncepció
2008 év végén, épp a világgazdasági válság elindulásával egy időben Budapest turisztikai promóciós szervezete a BTH egy teljesen új Budapest megközelítés kidolgozását kezdte meg, melyet egyúttal hosszú távú koncepcióvá formált. Az ún. 'élményalapú marketing' lényege, hogy Budapestet újracsomagolva, pezsgő, fiatalos, szórakoztató nagyvárosként mutatta be, tele különleges kulturális élményekkel, egyedi és romantikus helyekkel, szórakozási lehetőségekkel. Ebben a megközelítésben a turisztikai promóció nem termékekre, hanem élménytémákra fókuszált: −
Art and design
−
Party and fun
−
Relax and family
−
Love and Romance
−
Festivals and events
A koncepcióhoz egy nagy nyári nemzetközi kommunikációs kampányt is rendeltek, melyhez több nagy partner csatlakozott (MALÉV, Magyar Szállodaszövetség, Magyar Turizmus Zrt.) A kampány kommunikációs elemei is elsősorban az élménytémákhoz passzoló közösségi médiumok valamint utcákon, tereken és egyéb nyilvános helyeken (pl. népszerű fitnesz klub) zajló gerillaakciók és a kampányhoz kapcsolódó óriásplakátok voltak. Külön kampány weboldalon szerepeltek az 'élménytermékek' valamint a kedvezményes repülőjegy és szállásfoglalási modulok, a kampányban résztvevő vállalkozások akciós ajánlatai. 52
Békéscsaba számára elsősorban az élményalapú turisztikai termékek, élménytémák kialakítása lehet tanulságos és megfontolandó a jövőre nézve valamint a kampány céljából létrejött példaértékű összefogás, mely mozgósította az érdekelt szervezeteket. Ehhez a „poszt-modern” turizmus is nagymértékben felhasználható lehetne, nevezetesen lehetne készíteni olyan webes alkalmazást, amelyben a látogatók (legyenek azok fizikailag vagy csak virtuálisan jelen) végigjárhatják a békéscsabai kulturális illetve gasztro kulturális termékek helyszíneit (kezdve a Munkácsy Mihály múzeummal, majd folytatva a Csabagyöngye Kulturális Központtal, illetve egyéb helyszínekkel). 2.1.7. Irány Pécs! kártya
Pécsett korábban már bevezettek különféle kedvezményeket adó kártyákat. Közöttük voltak sikeresek (TÜKE kártya – a város lakóinak, Pécs kártya – bevásárláshoz) és olyan is, ami időközben megszűnt (Dél-Dunántúl turisztikai kártya). Az elemzés során áttekintették a turisztikai kártyarendszerek céljait is, és ehhez rendelték hozzá azokat a célokat, melyek számukra fontosak egy turisztikai városkártyához és megfelelő információt nyújtanak a vendégek városban tartózkodásáról, pl. milyen attrakciókat kerestek fel. A kártya és annak kedvezményei csak TDMSz tag szálláshelyeknél hozzáférhetők, ezzel a szálláshelyek jelentős piaci előnyhöz jutnak a (még) nem tagokkal szemben. Az elfogadóhelye esetében a legnagyobb előnyt az jelenti, hogy a vendég egy csomagban megkapja, a kiadványban látja a kedvezményeket, így részese a komplex „vendégirányító” rendszernek. A kártyát az egyéni vendégek ingyenes kapják meg a szálláshelyen, mert a kártya díját beépítették a szállásdíjba. (Jelenleg 18 pécsi szálláshely részese ennek a rendszernek a TDMSz tagok közül.) A kártyával 7 db ingyenes szolgáltatást lehet igénybe venni. Az egyéni turisták emellett további százalékos kedvezményeket is igénybe vehetnek (20-50%-ig). A kártya segítségével minden vendég fejenként 9000 Ft-ot takaríthat meg. A vendégek 2013 márciusától pedig már 40 elfogadóhelyen vehetik igénybe a különböző kedvezményeket.
53
A vendégek kártyái csak a pécsi tartózkodási idő alatt érvényesek, tehát valamennyi kedvezmény ez idő alatt vehető igénybe. A kártyákat a szálláshelyek aktiválják a teljes tartózkodási időre egy online felületen. A kártya maga továbbá egy NFC (near field communication) típusú elektronikus kártya, a nagy forgalmú elfogadóhelyeknél leolvasó készülékek segítik a vendég és jogosultságának azonosítását, a többi helyszínen felmutatással működik. Ezek a kártyaleolvasók lehetővé teszik, hogy a TDM szervezet pontosan megismerhesse a vendégek fogyasztói szokásait a városban. Emellett a szálláshelyek a vendégek regisztrálásakor, vagyis a kártyák aktiválásakor, vendégadatokat is rögzítenek, ez további elemzéseket tesz lehetővé. A szálláshelyek kártyadíjat fizetnek a TDM szervezetnek a rendszerben rögzített vendégéjszakák után. Az elszámolás minden hónap végén megtörténik a két partner között. Ezekből a bevételekből a kártyarendszer üzemeltetője (a TDMSz) a belépőjegyek árát visszautalja a 100%-os elfogadóhelyeknek. A további, százalékos kedvezményeket nyújtó elfogadóhelyek nem kapnak visszatérítést a rendszerből. A pécsi elfogadóhelyek mellett számos baranyai attrakció is csatlakozott 2013-ban a rendszerhez. Az elfogadóhelyek számának bővítésével, valamint területének a városhatáron túli kiszélesítésével a jelenleg 2 napos pécsi tartózkodási idő növelése a cél. Békéscsaba számára hasznosítható lehetne ez az elképzelés akár Békéscsaba, akár a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter vonatkozásában. Amennyiben létrejönne egy Békéscsabán túl terjedő TDM szervezet vagy Körösök Völgye Turisztikai Klaszter, úgy még könnyebben meg lehetne ezt valósítani, de kezdetben a városi turisztikai egyesület is lehetne a gazdája, és később ki lehetne terjeszteni azt más településekre is. 2.1.8. Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A 13 látogatóhelyet kínáló Balaton-felvidéki leporelló nem csak bemutatja a látogatóhelyeket, hanem a turisták már két attrakció meglátogatása után kedvezménnyel vehetik igénybe a 3-ik látnivalót. Ehhez csupán a tájékoztató leporellón kell gyűjteni a pecséteket, melyeket már az első helyen kézhez kap a vendég. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park túrabérletet is kínál, mellyel a legkülönfélébb túráik látogathatók (holdfénytúra, geotúra, madárfigyelés, középkori templomok túrája, tanösvények túrája stb.) és három vezetett túra igénybevétele után a negyedik ingyenes. (www.bfnp.hu)
54
Békéscsaba számára hasznosítható lehetne mind a városon belül (helyi szolgáltatóknál), mind a szélesebb Körösök Völgye Turisztikai Klaszter esetében (akkor nem csak helyi, hanem gyulai, szarvasi, illetve amennyiben ez a térség átnyúlik Romániába, akkor az ottani szolgáltatók is részt vehetnek benne) 2.1.9. Balaton Best Card
A térségi TDM-szervezet négy alapító tagja a Balatonalmádi Turisztikai Egyesület, a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület, a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület, valamint a Tihany Legenda Nonprofit Kft. Területileg a Tihanytól Balatonalmádiig terjedő Balaton-partot foglalja magában a következő településekkel: Tihany, Balatonfüred, Csopak, Alsóörs, Felsőörs, Lovas, Balatonalmádi. Új buszjárat köti össze július 21-től a szezon végéig a Balaton észak-keleti partját, Balatonalmáditól Tihanyig. A BalatonBest-busz nem egy csupán közlekedési eszköz, hanem egyben program is: fedélzetén kiképzett idegenvezetők, hostessek ismertetik meg az utazókat az útvonal nevezetességeivel. A Balaton Best TDM-szervezet azért döntött a járat megindítása mellett, hogy összeköttetést teremtsen a térségi attrakciók között, és megkönnyítse a turistáknak ezek elérését. Ily módon a nyaralók – akárhol szállnak meg – kényelmesen bejárhatják a szomszédos vagy messzebb fekvő településeket, meglátogathatják a települések nevezetességeit. A járat összeköttetést teremt a nagy szállodák és a városnézést, kikapcsolódást szolgáló, egyéb helyszínek, szolgáltatások között. A buszmegállókat a legvonzóbb helyszíneken helyezték el. A Balaton-part leglátogatottabb strandjai (Kisfaludy, Eszterházy, Wesselényi és az alsóőrsi), a füredi aquapark mellett a kikapcsolódást szolgáló fűzfői Bob-szabadidőparkhoz is elviszik a vendégeket, és megállnak a Tagore-sétányon, a hajóállomások, kikötők, kempingek előtt is. A busz Tihany és Almádi központjában is megáll, és eljut a tihanyi Belső-tó partjára, a Levendulaházhoz is. A BBB elindítói arra számítanak, hogy a vendégek tovább maradnak egy-egy településen, ha onnan kényelmesen, ésszerű áron „ingázhatnak” a térség egyéb nevezetességei között. A turisták számára előnyös, hogy több programot érhetnek el az új járattal, és az is, hogy nem kell parkolóhelyet keresniük, vagy külön fizetni a parkolásért. A Borfesztiválok idején sem kell azon gondolkodni, hogy ki fogja visszafelé vezetni az autót, ki „áldozza fel magát” - mindenki élvezheti a legfinomabb balatoni borokat. A kóstolgatás 55
utáni nem kell gyalog hazamenni, mert a buszos különjárat hazaviszi a vendégeket. A színházi járat alkalmazkodik az előadások kezdési idejéhez és végéhez. A járatra rövidebb szakaszra is vásárolható jegy, és „hop on hop off” jelleggel, egész napos jegy is váltható. A családok és a gyermekek kedvezménnyel utazhatnak. A megállóknál található szolgáltatók kedvezményeket adnak, vagy ingyen kóstolóval várják az érkező vendégeket. A kedvezményrendszer kiépítése folyamatban van; a cél a további szolgáltatók bekapcsolása, további kedvezmények biztosítása. A buszjáratot a Balaton Best megbízásából vállalkozó üzemelteti, saját üzleti vállalkozásként, bérelt autóbuszokkal. Kedvezmények: •
Strandbelépő - 25-30 %, a 4. éjszaka után ingyen,
•
Balaton Best Busz Tihanytól Almádi-ig ingyen,
•
Esti Borjáratok a térség legjobb pincéihez ingyen,
•
10-20 % további prémium kedvezmények a térség szolgáltatóinál.
Békéscsaba számára hasznosítható lehet egy hasonló kártya, mivel az -- a közös marketingben rejlő egyéb előnyök mellett -- nagyobb fogyasztást generál a város, illetve a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter tagjainál működő szolgáltatók és kereskedők számára, 2.1.10. Badacsonyi Régiójáró busz
Hasonló az előbbi példához a Badacsonyi Régiójáró busz. A több helyi szolgáltatót összefogó Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület indította be azt a buszjáratot, amely naponta hét alkalommal közlekedik a Badacsony Régióban (kistérségben pontosabban). Igénybevételével a vendégek fáradtság nélkül, kényelmesen járhatják végig a régió nevezetességeit, borospincéit és vehetnek részt valamennyi rendezvényen. A buszon hostess fogadja és kalauzolja a vendégeket, ismerteti az állomásokhoz kapcsolódó programlehetőségeket. Napijegy vásárlásával a vendégek megcsodálhatják a Badacsony-hegy szépségeit, megízlelhetik a borvidék pincéinek remek borait, meghódíthatják a Szigligeti Várat, a Káptalantóti Kecskefarmon elleshetik a sajtkészítés fortélyait. Nemzeti Park Salföldi
56
Majorjában
magyar
őshonos
háziállatok
és
lovasbemutató
várja
a
vendégeket,
Ábrahámhegyen pedig felfedezhetik a helyi vendéglők specialitásai. Békéscsaba, illetve a Körösök Völgye számára is hasznosítható lehet egy ilyen buszjárat. A Körösök Völgye így könnyedén bejárható lenne bármely főbb településről kiindulva, sőt még a békési pálinkaúton is nyugodtan kóstolhatna mindenki a magasabb alkoholtartalmú italokból. A buszjárat finanszírozását részben az önkormányzatok, illetve az érintett szolgáltatók hozzájárulásai fedezhetik a buszt igénybevevő közönség mellett. 2.1.11. Gyógyvizek Völgye
Az egy tematikára létrehozott térségi együttműködésre kiváló példa a Gyógyvizek Völgye TDM Egyesület, mely Egerszalók kezdeményezésére 2009. november 24-én három település (Egerszalók, Demjén, Egerszólát) közreműködésével jött létre. Az Egyesület az önkormányzatokat, gazdasági és civil szereplőket, szálláshely-szolgáltatókat, magánszemélyeket, támogatókat kívánja összefogni. A három települést körbeölelő Gyógyvizek Völgye a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében elterülő vidék. Természeti képződményeivel, finom boraival, vizeivel, kő emlékeivel páratlan kikapcsolódást jelent az idelátogató vendégek számára. Egerszalókon igazi nevezetességként említhető a föld mélyéből feltörő hévízforrás, amely jellegzetes párolgásával Európában páratlan természeti környezetet teremt. A hegyoldalról lefolyó gyógyvíz alkotta különleges teraszos mészkő képződmény a világon egyedülálló. Ezen természeti csoda lábánál épült fel a Saliris Resort Gyógy- és Wellness Fürdő, mely a sokoldalú, magas színvonalú gyógyászati és wellness szolgáltatásai révén egyedülálló a térségben. A Demjénben található Thermál Fürdő az ország legújabban feltárt gyógyvize. Egerszólát a hagyományos falusi turizmus helyszínét biztosítja az idelátogató vendégek számára (sajtkészítés, pálinkafőzde). Turisztikai látványosságként említhető a riolittufába vájt kaptárkövek és barlanglakások, melyek skanzenként látogathatók. A térség építészeti örökségekben is gazdag és mindemellett kiemelkedő jelentőségű a borászat. Borászaink finom borokkal és csodálatos riolttufa pincékben várják vendégeiket. A kis településeink természeti értékei és a faluközösség még éltethető hagyományai határozzák meg a közösségi együttléteket, programokat. Békéscsaba számára hasznosítható lehet ez az elképzelés a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter formájában, ahol Gyula adja a gyógyvizeket, Békéscsaba pedig a gasztro 57
turisztikai és kulturális turisztikai értékeket, a Körösök Völgye többi települései pedig az aktív turisztikai termékeket. Ennek a részletei még részletesen kidolgozandóak. Ráadásul a „Körösök Völgye” mint brand ismertebb is, mint a „Gyógyvizek Völgye”, ami ugyan jól hangzik, de nem egyértelmű, hogy merre is van… 2.1.12. "Mesélő Tájak" tanösvény – Istvándy Pincészet Káptalantóti
Az Istvándy pincétől induló Tanösvény 9 állomását egy a borászat saját mangalica termékeiből összeállított piknik kosár társaságában fedezhetik fel a kalandra nyitott utazók. Az igényesen kialakított állomások mesés ízelítőt adnak a táj változatosságából. Az állatsimogató pedig kicsiknek és nagyoknak egyaránt meglepő felfedezéseket tartogat. A tanösvény kialakítására a pincészet pályázaton nyert forrást. Békéscsaba számára hasznosítható ez a megoldás, hiszen ehhez hasonló programot a Körösök Völgye települései vagy bármely vendéglátója kezdeményezhet, hiszen kitűnő tanösvényekkel és még kiválóbb gasztronómiai termékekkel (kolbász, sajt, pálinka, méz) rendelkezik a környék, a túrához szükséges kis kosárkát pedig készíthetik a békési kosárfonók. (www.istvandy-pinceszet.hu) 2.1.13. Zsidó vallási utak Észak-Magyarországon (csodarabbik nyomában)
A „Csodarabbik nyomában” elnevezésű vallási (zarándok) utak Észak-Magyarországon, azon a területen van szervezve, ahol korábban a vallásos, nagy kalapos, szakállas, hásszid zsidók laktak egészen a II. világháború során bekövetkezett vészkorszakig (shoa), amikor ez a közösség a deportálások és kivégzések miatt gyakorlatilag teljesen megszűnt hazánkban. A hásszidizmushoz számos „csodatétel fűződik”, amelyek sok esetben okos, értelmes rabbik jó tanácsait takarták, amelyek segítettek eligazodni a világ dolgaiban. Az út állomásai a következők: •
Sátoraljaújhely,
•
Sárospatak,
•
Olaszliszka
•
Mád,
•
Bodrogkeresztúr,
•
Tarcal,
•
Tokaj,
•
Nyáregyháza,
•
Nagykálló. 58
A zarándokúton elsősorban külföldi érdeklődők vesznek részt, szervezett formában, vagy egyénileg. Békéscsaba számára hasznosítható lehet ez az elképzelés, hiszen az izraeli turisták – akiknek a száma dinamikusan nőtt a magyarországi beutazó turizmuson belül – általában magas vásárlóerővel rendelkeznek, és ezek a bevételek jól jönnének a Körösök Völgyében is.
2.2. Külföldi „best practice-ek” 2.2.1. Gasztro-turizmus és helyi termékek Ausztriában
Graz környéke nem igazán rendelkezik sokféle és egyedülálló turisztikai termékekkel, ezért azt hasznosítják, amijük van, ez pedig elsősorban a helyi termékek és helyi gasztronómia. A helyi termékeket speciális (paraszt) boltokban árulják, és e boltok kialakításához az önkormányzatok segítséget nyújtanak a helyiségek kedvezményes áron történő biztosításával. Ausztriában a gazdák egyre nagyobb arányban képesek megélni abból, hogy közvetlenül árusítják a helyi termékeket versenyelőnyként azok frissességére alapozva. A kínálat egy része a termelői piacokon jelenik meg, más része pedig egyenesen a gazdaságban található. Az osztrák agrárminisztérium legfrissebb statisztikái szerint a kicsi, de szakosodott gazdaságok különösen sikeresek az ilyen típusú értékesítésben, és lassítják a nagyüzemi gazdaságok térnyerését. Jó példa erre Pöllau, ahol semmi különös turisztikai attrakció nem található (ausztriai mértékkel mérve legalábbis), de ahol mégis akartak csinálni saját turizmust, vonzani akarták a látogatókat. Ennek érdekében a saját helyi termékek értékesítését segítették elő, és ezen termékeket népszerűsítik otthon és külföldön egyaránt. A nálunk is ismert és egyre több helyen alkalmazott gasztronómiai utak révén a látogatók számos települést végiglátogathatnak. Vannak alma és körte utak, valamint olyan szállodák, amelyek (kiegészítve az egyéb termékeket, mint pl. wellness turizmus) a helyi termékekből készített helyi specialitásokat kínálnak a vendégeknek, garantáltan vegyszer-, valamint tartósítószer mentes termékeket előállítva. A speciális termékek előállítása is turisztikai látványosság, így például az ugyancsak Pöllauban található egy olyan növényi olaj előállító kis üzem, ahol meg lehet egy üvegfalon keresztül tekinteni a gyártási folyamatot is. 59
Ebben az üzemben számtalan növényi magból préselnek hidegen növényi olajat, és ezeket meg lehet elég drágán vásárolni az olajütő melletti kis helyi boltban. Természetesen a látogatók saját maguk is hozhatnak különleges növényi magvakat préselésre, de azt akkor csak több napra tudják vállalni. Pöllau turizmus a helyi termék kezdeményezések nyomán jelentősen fellendült, és igaz, hogy elsősorban osztrák látogatók érkeznek, de előfordulnak külföldiek is. Természetesen az osztrák turisztikai marketingszervezet, az Österreich Werbung helyi, grazi szervezetével szorosan együttműködve végzik Pöllauban a marketing kommunikációs munkát. Békéscsaba számára hasznosítható lenne egy hasonló kezdeményezés, mivel helyi termékek itt is vannak. Mindenesetre javítani kellene a kommunikációt, valamint szerencsés lenne, ha az önkormányzat által kedvezményes bérleti díjjal biztosított „parasztboltok” tartósan biztosíthatnának helyi termékeket, megfizethető áron mind a helyi lakosoknak, mind az idelátogató turistáknak. 2.2.2. Eltérő turisztikai termékeket kínáló települések együttműködése Ausztriában
Ausztriában többek közt Karintia egy jó példa az eltérő turisztikai attrakciókat kínáló települések együttműködésére. Klagenfurt és a Woerther See kisebb települései (mint pl. Velden, Villach, vagy Schiefling, illetve Maria Woerth) jó példát jelent erre ugyanis a Woerther See melletti kisebb települések elsősorban az aktív turizmus (trekking biciklis turizmus, úszás, naturizmus, stb.) míg Klagenfurt inkább a bevásárló és kulturális turizmus terén kínál attrakciókat. Annak érdekében, hogy ezek a termékek elérhetők legyenek a térségbe látogató turistáknak, az osztrák idegenforgalmi hivatal, az Österreich Werbung marketing kommunikációval segít. Békéscsaba számára hasznosítható lehet ez az elképzelés akár a Körösök Völgye turisztikai klaszter, akár a Közép Békési Turisztikai Együttműködés keretei közt. 2.2.3. Interaktív, illetve Web alapú marketing a múzeumok esetében: Albertina, Schönbrunn és a Louvre példája
2009 ősze és 2010 februárja közt a bécsi Albertina múzeum mutatott be egy impresszionizmus kiállítást, amelynek során elmagyaráztak egy sor olyan tényt, amelyek nagyon érdekesek, és amelyek nélkül nem lehet megérteni a művészet fejlődését. Egy ilyen tény, hogy azért kezdtek el csak a 19. század második felétől az impresszionista festők a szabadban festeni, mert korábban nem voltak tubusos festékek, csak festék porok, amelyeket a szél könnyen elfújt. És 60
hasonlóan, csak azért lehetett olyan élénk színeket használni a 19. század közepétől, mert korábban egészen egyszerűen nem gyártottak még olyan festékeket, amelyek csak a 19. század első évtizedeitől lettek elérhetők. Az Albertina kiállításban egy sor fizikai (fénytani) kísérletet mutattak be a festmények mellett, és ezek segítségével a résztvevők aktív részvételükkel meg tudták érteni az impresszionizmus lényegét… A múzeumok esetében gyakran használt poszt-modern eszköz az internet. Az e-marketing egy szép példája az osztrák Schönbrunn kastély bemutatása a világhálón keresztül. A kastély honlapja
(http://www.schoenbrunn.at/en/services/media-center/360-view.html)
révén
interaktív túrát lehet tenni a kastélyban és sokkal részletesebben lehet szemlélni a részleteket, mint a helyszínen, különösen, ami a plafonon levő részleteket illeti. Ugyanilyen virtuális túrákat folytathatunk a párizsi Louvre múzeumban is. A múzeum hivatalos honlapjáról (http://www.louvre.fr/en) indulva el lehet jutni egy olyan oldalra, ahol animált figurák magyarázzák el az egyes műtárgyak történetét. Természetesen ezeket az információkat számtalan nyelv választása után lehet meghallgatni, majd el lehet jutni innen egy virtuális sétát tartalmazó oldalra, ahol a múzeum számos termét be lehet járni (http://musee.louvre.fr/visite-louvre/index.html?defaultView=rdc.s46.p01&lang=ENG). Éppen úgy lehet sétálni az egyes termekben és a termek közt, mint az utcákon a Googlemap alkalmazással, tehát itt nem passzívan nézi a látogató az információkat, hanem a kurzor segítségével lehet lapozgatni és az egér mozgatással el lehet jutni az épület eldugott részeihez is. Ezek a poszt-modern marketing eszközök szándékosan azokat az embereket veszik célba, akik aktívan érdeklődnek egy adott téma iránt, és akik számára az internet használata természetes, és akik aktívan meg akarják ismerni az illető múzeumban bemutatott történeteket és tárgyakat. Békéscsaba számára hasznosítható lehet a megoldás egyrészt a Munkácsy Mihály múzeum, másrészt általában a város központja tekintetében. Ezeket az alkalmazásokat egyrészt a város honlapján, másrészt a Munkácsy Mihály múzeum honlapján lehetne elérni, és ezáltal mindenki még otthonról, a karosszékből bejárhatná a város központi részét, illetve a Munkácsy Mihály Múzeum termeit.
61
2.2.4. Márkaépítés: A Südtiroler Bauerbund parasztszövetség által létrehozott Rotterhahn védjegy hálózatról
Hozzávetőleg 20.000 parasztgazdaság tartozik a parasztszövetséghez és elmondható, hogy nagyon sokszínűek a benne lévő gazdaságméretek. Az egészen kis méretű gazdaságoktól a nagyobb méretűig is megtalálhatóak benne, ami közös mindegyikben, hogy megfelelnek az előírásoknak. Ugyanis a parasztudvaroknak 90 szigorú kritériumnak kell megfelelniük ahhoz, hogy csatlakozhassanak a hálózathoz és szükséges feltétel még a minőségi helyi termék árusítása lekvárok, jam-ek, sajtok, méz…stb.) A reklámköltségek nem jellemzőek, hiszen a helyi gazdák és termelők úgy gondolják, hogy a népszerűsítés leghitelesebb módja nem a reklámozás, hanem az elégedetten távozó vendég. Vagyis inkább a minőségre koncentrálnak, és úgy gondolják, hogy a leghitelesebb reklám a szájról szájra történő népszerűsítés, az úgynevezett „zu Mund Reklamierung”. A „piros kakas” védjegy mottója: „Közelebb hozzuk az embereket a Süd-tiroli életérzéshez!” Békéscsaba számára hasznosítható lehet egy hasonló márkaépítés, amelynek során a város a Körösök Völgye meta-brand keretei közt tudná meghatásozni magát. Ehhez természetesen még komoly empirikus kutatásokra van szükség, mert előfordulhat, hogy egy desztináció olyan márkát kíván létrehozni, amelyet a célcsoport nem fogad el.
62
3. Békéscsaba turizmusának fejlesztési lehetőségei (4 A alapján) Bár a marketingben a sémák alkalmazása (például a 4 vagy 7 P, vagy a SWOT-elemzés, és így tovább) rendszerint megköti az elemző kezét és mechanikus sémákat kényszerít az elemzőre, a turizmus szakirodalomban ennek ellenére az egyes desztinációkat gyakran elemzik a 4A séma szerint, ami azt jelenti, hogy következő tényezőket kell vizsgálni: 1. Accessibility, vagyis, hogy milyen a desztináció megközelíthetősége közúton, vasúton, repülőgéppel vagy hajón. 2. Attractions, vagyis a turisztikai termékek elemzése, amelyek miatt az emberek az adott desztinációt felkeresik. Ezek a termékek lehetnek rendezvények, épített környezet, valamint természeti környezet. 3. Accomodations, vagyis a szálláshely kapacitás (mennyiségi és minőségi elemzés), mivel annak érdekében, hogy a turisták többet költsenek egy adott desztinációban, minél hosszabb időt kell ott tölteniük. Nagyon ritka az olyan desztináció, ahova a turisták csak rövidebb, mint egy napra érkeznek (ilyen pl. Szentendre). 4. Ambience, vagyis a város hangulata, ide kell érteni a városlakók attitűdjeit, a szolgáltatók minőségét, valamint együttműködéseiket (mint pl. a Turizmus Desztinációs Marketing – TDM – szervezetek) A 4 A kategorizálás merevségeinek oldása érdekében még szükséges egy adott turisztikai desztináció esetében desztinációs marketing tevékenységet is vizsgálni valamint az ehhez szervesen kapcsolódó városmárkaépítés szempontjait figyelembe venni. A desztinációs marketing egyre fontosabb napjainkban, amikor az e-marketing révén sok esetben virtuális sétákat is lehet tenni egy városban, meg lehet nézni interneten egy adott kiállítás képeit, valamint a látogatók megoszthatják erre a célra kialakított felületeken a véleményüket egy adott desztinációra vonatkozóan. A következőkben e séma alapján elemezzük Békéscsabának, mint egy turisztikai desztinációnak a jellemzőit, adottságait, majd teszünk javaslatokat a fejlesztésekre.
3.1. Elérhetőség, közlekedés (Accessibility) Békéscsabának a legnagyobb gondját Kelet-Magyarország (Budapest irányában) viszonylag rossz közlekedési infrastruktúrájában kell keresni, viszont Románia és Szerbia közel van, tehát mindenképpen nyitni kellene ebbe az irányban is.
63
Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található. A város Budapesttől mintegy 210 kilométerre, Szegedtől 95 kilométerre, míg Aradtól alig 60 kilométerre fekszik. Gyula távolsága Békéscsabától légvonalban 14 km, közúton 16 km, mintegy 20 perc. Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periferikus, a megyét a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, egyszámjegyű főútja nincs. Ennek ellenére Békéscsaba régiós szinten fontos közúti és vasúti közlekedési csomópontként funkcionált és funkcionál még ma is, bár közúti jelentőségét az épülő M5-ös autópálya némileg csökkentette. Itt találkozik a 44es (Budapest – Kecskemét – Békéscsaba – Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötő 47-es főút. Itt keresztezi továbbá egymást a Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Arad – Temesvár – Thessaloniki 120-as számú vasúti fővonal és a Nagyvárad – Szeged vasútvonal. A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Kistelek – Szeged – Hódmezővásárhely – Orosháza – Békéscsaba – Szarvas – Kecskemét háromszög alkotja. A békéscsabai repülőtér Békés megye egyetlen aszfaltozott hosszabb repülőtere, amely 14 kilométerre fekszik a magyar–román határtól, Békéscsaba és Gyula között a 44-es főút mellett. Az eredetileg katonai célra létrehozott repülőtér az ötvenes évek elején kiszolgálta a Maszovlet belföldi járatait, de 1969-ban a belföldi repülés leállt kereslethiány miatt. Az ezredforduló környékén komoly fejlesztéseket hajtottak végre a repülőtéren, így nyilvános, regionális jellegű kereskedelmi repülőtérré vált. Sajnos a város repülőtere nincs olyan módon hasznosítva, hogy rendszeresen fogadna kereskedelmi járatokat. És mivel jelenleg csak viszonylag kisebb, légcsavaros gépek fogadására és indítására alkalmas, ezért nem használják turisztikai céllal a repülőteret. Ugyanakkor a térség szomszédságában, Romániában (Temesvár, Arad) vannak egészen komoly teljesítményű repülőterek, amelyekkel együttműködést ki lehetne építeni és az ahhoz kapcsolódó fejlesztéseket az EU INTERREG programjaiból finanszírozni is lehetne. Budapest-Békéscsaba vasútvonal korszerűsítése el lett határozva és a munkálatok hamarosan elkezdődnek, ami azt is jelenti, hogy a turizmus fenntarthatósága erősödni fog, mert az autópályák – azon túl, hogy sok esetben egyáltalán nem mozdítják elő sem a turizmus, sem a külföldi működő tőke beruházások remélt fejlődését elkészültük után, viszont környezeti terhelést jelentenek a térségnek. 64
A személygépjárművekkel történő turizmust e térségben részben kiválthatja a kerékpáros turizmus.
3.2. Termékek (Attractions) 3.2.1. Turisztikai látnivalók 3.2.1.1. Épített környezetés jellemző látnivalók
Hagyományos építészet: podsztyenás házak, sikonyi lábasházak Polgári építészet: Városháza, Fiume Szálló, István-malom, Jókai Színház, Önkormányzati bérpalota, Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza, Árpád Fürdő épülete, Evangélikus Gimnázium, Nemzeti Bank épülete, Petőfi utcai Általános Iskola épülete, Vasútállomás, Városi Bíróság, volt Beliczay Kúria, volt Sörház épülete, Wenckheim kastélyrom (Póstelek), Körösök Völgye Látogatóközpont épülete, Phaedra Rendezvényközpont, Kazinczy Általános Iskola épülete Új beruházások: Csabagyöngye Kulturális Központ, Főtér rekonstrukció, Ibsen Palota Templomok: Evangélikus nagytemplom, Evangélikus kistemplom, Jézus Szíve Római Katolikus Templom, Páduai Szent Antal belvárosi római katolikus templom, Református templom, Görögkeleti-Ortodox-Román Templom, Erzsébethelyi Evangélikus Templom Gyűjtemények: Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, Szlovák Tájház, Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely, Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény, Meseház – Schéner-gyűjtemény, Babamúzeum 3.2.1.2. Természeti értékek Bányatavak
Jamina déli részén, a Kereki kertek és a Kenderföldek határolta területen található a város legkiválóbb agyaglelőhelye. Nem véletlenül települt ide a nemzetközi hírűvé vált tégla- és cserépgyártás. A Such és Wagner 1891-ben létesített itt téglagyárat, a híres Bohn pedig 1908ban. A termeléshez szükséges agyagbányászat eredménye 21 természetessé szelídült tó, melynek vízfelülete a dél-alföldi régió egyik legkiterjedtebb szabadvízi tórendszere, megközelíti a 100 ha-t. A tavak mélysége változó, átlagban 3 és 10 méter közötti, de a két 65
nagy tó, a Fás-, és a Csaba-tó több helyen is meghaladja a 12 métert. A vízszint kiegyenlítése érdekében a tavak többségét átfolyórendszer köti össze. A tavakat szabálytalan partfalú, keskeny náddal, gyér növényzettel benőtt földsávok választják el. A három legnagyobb tó folyamatosan telepített, kezelt horgászvíz. Élővíz-csatorna
Az Élővíz-csatornát közmunkával 1777-ben ásták ki a város lakói, egyrészt a mocsarak lecsapolása érdekében, másrészt a település építéséhez szükséges fának a bihari hegyekből való leúsztatása céljából. A csatorna a Fehér-Körös folyótól indul, s a Kettős-Körös folyóba torkollik, magas vízállás esetén szivattyúval történik a víz átemelése. Ma a város arculatát meghatározó, turisztikai szempontból is kiemelkedő és tovább fejleszthető attrakció. Pósteleki parkerdő
A parkerdő, a múltat idéző, páratlan szépségű és teljes nyugalmat árasztó környezeti adottságaival várja kedves látogatóit. Póstelek rangját a múlt század elején épült Weinckheim kastély és az uradalom adta, az itt élők lélekszáma legalábbis megközelítette az ezer főt. Leszűkült 14,6 ha -os parkmaradványa 1989 – től természetvédelmi terület. Különleges fafajai között megtalálhatjuk többek között a megye legnagyobb vasfáját, vörös levelű bükköt vagy a mocsári tölgyeket és a hatalmas kocsányos tölgy egyedeket. A régi sétány rekonstruálása mellett, a romos kastély környékének megtisztításával, tűzrakó helyek, padok kihelyezésével, továbbá az erdő bejáratánál egy hangulatos, erdei büfé létesítésével biztosítjuk a kirándulók, túrázók kényelmét. Lehetőség van 3 különböző túraútvonal, megtételére, továbbá a jövőbeni tervek között szerepel egy 1 km – es és egy 2 km – es futópálya kialakítása, mely lehetőséget fog teremteni, mindazoknak, akik testmozgásukat a természetben szeretnék megvalósítani. Széchenyi liget
Az Élővíz-csatorna partján elterülő Kisliget folytatása a hatalmas fákkal borított Széchenyi liget.
Bejáratát
az
a
székelykapu
jelzi,
amelyet
Békéscsaba
testvérvárosától,
Székelyudvarhelytől kapott ajándékba. A természetvédelmi területté nyilvánított parkban működik a Körösök Völgye Látogatóközpont. A Széchenyi liget 1850-től áll a polgárok szolgálatában. Egykor temető volt, majd "a város mulató erdőcskéje" sörházzal, sétakerttel, gőzfürdővel, kerti pavilonnal, kertészettel, üvegházzal. Bár az 1888-as árvíz elsöpörte, közszolgálati funkciója a mai napig fennmaradt. A Széchenyi liget a város legrégebbi és legnagyobb ligete. 66
Körösök Völgye Látogatóközpont a Széchenyi ligetben
A Körösök Völgye Látogatóközpont festői környezetben, a Széchenyi liget közepén fekszik, Békéscsaba belvárosából indulva kellemes, ötperces sétával megközelíthető. A 2007-ben a „Körösök Lágy Ölén” elnevezésű projekt keretében kívül-belül gyönyörűen felújított épület, melyet a csabaiak korábban „Sörkert” néven ismertek, az új külsőhöz új tartalmat is kapott: bázisa szeretne lenni különböző környezet- és természetvédelmi kezdeményezéseknek, kulturális megmozdulásoknak. Elhelyezkedése, felszereltsége, termeinek kialakítása lehetőséget teremtenek arra is, hogy konferenciák illetve nagyobb családi rendezvények kedvelt színhelyévé váljon.
3.2.2. Kulturális turizmus és létesítmények Békéscsabán
Ezek az intézmények eredetileg a helyi lakosság kiszolgálására jöttek létre és még ma is elsősorban a helyieket szolgálják ki. A jövőben azonban az idelátogató turisták (többnyire a belföldi közönség) legalább részleges kiszolgálása is előtérbe kerülhet ezen intézmények esetén, ezek a létesítmények ugyanis rendkívül igényes és gazdag programkínálattal, valamint kiváló szakembergárdával rendelkeznek. 3.2.2.1. Munkácsi Mihály Múzeum
Békéscsabán, az 1914-ben átadott hajdani Közművelődés Háza épületében található a Munkácsy Mihály Múzeum, amely 2013. január hónaptól megyei hatókörű városi múzeumként, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában működik. A Munkácsy Mihály Múzeum 2008-ban létrehozott állandó kiállításai Békéscsaba és a megye régészeti és természeti értékei, története és néprajza mellett a névadó festőművész életművének egy részét és személyes tárgyait mutatják be. Az intézményben rendezett időszaki kiállítások jelentős része is olyan kulturális érték közkinccsé tételére törekszik, amely Békés megyéhez és Békéscsabához köthető. Jelentős az intézmény „ami csabai” című kiállítás- és kiadványsorozata. A múzeumban folyó tudományos szakmai kutatások szintén a térség természeti, régészeti, néprajzi, történeti és képzőművészeti értékeire koncentrálódnak. A jogszabályi változások következtében lehetőség nyílt a Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány méltó, szakmailag megfelelő, költséghatékony elhelyezésére, a gyűjtemény gondozásával kapcsolatos feladatainak integrálására a Múzeumba. Így a Békéscsaba, Széchenyi utca 7. szám alatti épületrész felújított termeiben állandó kiállítás keretén belül ismerhetik meg a látogatók a művészek munkásságát. 67
A múzeum tagintézményeként működik a csabai tanyát, a csókási szélmalmot és a mágori színt magában foglaló Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely (ismertebb nevén Gabonamúzeum). Az intézmény rendelkezik továbbá egy korszerű restaurátor- és raktárbázissal is. 3.2.2.2. Csabagyöngye Kulturális Központ
A Csabagyöngye Kulturális Központ a megyeszékhely és a Dél-alföldi régió egyik legmeghatározóbb komplex közművelődési és kulturális feladatokat ellátó intézménye. Központi intézményegysége – a jogelőd Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, közismerten a Csabai Ifiház, majd Békéscsabai Kulturális Központ - 1969-ben alakult. 1999-ben a Munkácsy Emlékház, 2001-ben a Turisztikai (2002-től Tourinform) Iroda vált az intézmény részévé. 2010. január 1-től, városi intézményi összevonásokat követően a központ működési körébe kerültek a településrészi közösségi házak - Arany János Művelődési Ház, Békési Úti Közösségi Házak, Lencsési Közösségi Ház, 2011-től átmeneti időre a Jaminai Közösségi Ház -, ezáltal egységes szakmai bázissá kovácsolva a város meghatározó kultúraközvetítőit, egyidejűleg biztosítva a lokális feladatellátást. Az intézmény 2009 óta része az Agóra-Program Békéscsaba „A békéscsabai Agóra intézménytípusú multifunkcionális közösségi központ és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása” TIOP-1.2.1-08/2-2009-0013 projektnek. A program célja egy korszerű, 6154 m² hasznos alapterületű, 4 emeletes multifunkcionális közművelődési intézmény létrehozása volt, amely közösségi, művelődési, képzési és élményfunkciókat biztosít a lakosság számára, az épület átadására 2013. január 22-én került sor. Az intézmény fenntartója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, amely közművelődési,
közösségi,
muzeális,
ifjúsági-
és
turisztikai
feladatellátásának
és
gazdálkodásának alapjait biztosítja, azok folyamatait felügyeli. Számos, az országos rendezvénynaptárokban is szerepeltetett, évről évre ismételten megrendezésre kerülő nagyrendezvény, rangos fesztivál avatott szervezője, emellett újszerű városi ünnepségek, jeles évfordulós események, közösségi alkalmak programszervezője, műsorszolgáltatója. A klasszikus közművelődési tevékenységekkel (rendezvények, közösségek) összhangban az intézmény külön belső egységét képező Patent Diákiroda működtetésével kiemelt figyelmet 68
fektetnek az ifjúsági korosztály közösségi, művelődési igényeire. Házaik közel 100 közösség otthont adói, sokszínű alkotói, illetve általános kulturális-szabadidős tevékenységi kört felölelve. Az élethosszig tartó tanulás szellemiségében a kompetenciafejlesztés területeinek és alkalmainak széles spektrumát kínálják non-formális keretek között megvalósuló képzési lehetőségeik, amelyek sora több felnőttképzési tevékenységgel bővült, majd 2010-ben akkreditált képző intézmény lett. Az Agóra-pályázat tartalmi követelményei között kiemelten szerepelnek a lényegében az összevonásokra, illetve a területi munkára épülő kétirányú művelődési folyamatok. Az egyik irány az Agóra-program épületen kívüli működése, szakmai tanácsadói támogatói szerepének biztosítása, a másik az ellátott terület lakosságának a központi intézménybe történő „behozatala”, akár egyéni érdeklődőként, akár közösségi formában. A Csabagyöngye Kulturális Központ tagja a Kulturális Központok Országos Szövetségének, amelynek vezetője 2013-tól Szente Béla igazgató, így az ott folyó munka kiváló rálátást ad a szakmai folyamatok változásaira, a progresszív irányok megismerésére, átvételére. Igazgatói Műhelye a mai szakmai innováció egyik legfontosabb fóruma. 3.2.2.3. Békéscsabai Jókai Színház
Békéscsaba egyik legszebb – hajdan örökváltságból, a polgárok összefogásával épült épületében működik a Békéscsabai Jókai Színház, melynek 1954 óta van önálló társulata. A városban 1840 óta rendeznek színi előadásokat, az állandó kőszínházat 1879-ben avatták fel, és legutoljára 1994- ben alakították át. A színház nézőtere 420 fő befogadására alkalmas. 2012. január 1. óta Békéscsaba Megyei Jogú Város fenntartásában működik. Egy
vidéki
megyeszékhely
kulturális
régiós
központként
betöltött
szerepében
elengedhetetlenül fontos, hogy a lakosság összefogására, összetartására, a tradicionális művelődési és művészeti színterek a XXI. század technikai igényeinek megfelelően, ugyanakkor a kulturális és építészeti tradíciókat megtartva álljanak rendelkezésre. Kiemelkedően fontos, hogy olyan szellemi alkotóhelyek kerüljenek létrehozásra és működtetésre, amelyek a fővárostól való távolság káros következményeit kompenzálja. A fővárosban élő és európai neves művészeket és alkotókat csak akkor lehet meghívni, meggyőzni arról, hogy szellemiségükkel, munkájukkal járuljanak hozzá a helyi művészeti alkotási folyamathoz, ha megfelelő körülményeket, alkotó- és tartózkodó teret tud biztosítani a hívó fél. Ezért egy olyan művésztelep, alkotótábor, vendégház kialakítása szükséges, amely 69
könnyen és gazdaságosan fenntartható, szabad kapacitásával a város idegenforgalmi kiszolgálásához mindenkor hozzájárulhat, ugyanakkor bármikor rendelkezésre áll a zavartalan és európai szintű alkotási folyamatok kiszolgálására. Ilyen alkotóhely, művésztelep létrehozására kiváló alapot jelenthet a köztulajdonban álló, esetleg műemlékvédelmi védettséggel bíró használaton kívül épületek bármelyike. Külső, európai források beemelésével, egyrészt az épületvagyon megmentése, funkcióval való feltöltése, másrészt világhírű művészek városunkba csábítása, ezzel a kulturális, szellemi, irodalmi élet radikális felemelésére nyílik lehetőség. Egy megyeszékhely és kulturális, művészeti régióközpont közfeladatához elengedhetetlenül hozzátartozik, hogy a székhelyről kiindulva ellássa, kiszolgálja a régióban élő lakosságot, kistelepüléseket, szomszédos városokat is. A kulturális esélyegyenlőség biztosítására időrőlidőre vagy be kell utaztatni a településekről a lakosságot a művészeti központba, színházba, vagy meg kell oldani, hogy a színházi előadások, egyéb művészeti programok kijussanak, eljussanak
a
lakosság
széles
rétegeihez,
kisvárosokba,
falvakba,
esetenként
a
tanyaközpontokba is. 3.2.2.4. Békéscsabai Napsugár Bábszínház
A Békéscsabai Napsugár Bábszínház nagy múltú bábos hagyományokat követ. A 2005-ben alakult hivatásos színház immár folyamatosan kiszolgálja a város gyermekközönségét bábelőadásaival, folytatva a Lenkefi Konrád által létrehozott bábegyüttes színvonalas munkáját. A bábszínház olyan összművészeti ágazat, amely magába foglalja majdnem az összes társművészetet, a képzőművészetet, a zenét, a mozgást, a színházat. A gyermekekhez legközelebb álló műfaj. A drámapedagógia módszereivel ötvözve, egy olyan játékosan fejlesztő módszert nyújt, ami a gyermekek irodalmi, esztétikai, kommunikációs, zenei képességét fejleszti, oly módon, hogy a személyiségfejlődés jó irányba terelése sem marad el. Legfontosabb irányelve az érzelmi élet megalapozását szolgáló művészeti, kreatív nevelés. Az intézmény célkitűzése a nézők, és a szereplők közötti közelebbi kapcsolat megteremtése, a közönség az előadások után beszélgethet a színészekkel, megfoghatja a bábokat – ez egy fajta levezetése lehet az előadás által keltett feszültségnek, és rendkívüli élmény a gyermekeknek. Fontos feladatuknak tekintik a sérült és hátrányos helyzetű gyermekek színházi nevelését, és nagy gondot fordítanak arra, hogy valamennyi előadásuk hozzájuk is eljusson.
70
A társulat valamennyi tagja mindent megtesz a gyermekek művészeti neveléséért, a színvonalas és szórakoztató színház megteremtéséért. Munkájuk elismeréseként 2012-ben a társulat Megyei Príma Díjat kapott. A 2012. január 1jétől Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában működő társulatnak a városközpontban elhelyezkedő Ibsen Ház ad otthont. 3.2.3. Gasztroturizmus
A város kiemelkedő gasztroturisztikai értékekkel bír, melyen belül a hungarikum Csabai kolbász, a Csabai sör és az eredetvédett Békési szilvapálinka a legismertebb termékek. Azonban a kézműves gasztronómia hagyománya ennél sokkal jelentősebb a térségben és még távolról sincs kihasználva. A turisztikai kínálat további termékekkel bővülhet, úgy mint a méz, szilvalekvár vagy a Csabagyöngye szőlőre épülő termékek. A gasztroturizmus szempontjából nagy jelentősége van a helyi piacoknak, melyeknek helyi feltételei és intézményei már nagyrészt adottak illetve fejlesztés alatt állnak. Ezek a következők: •
a városi helyi piac, amely önkormányzati tulajdonban van,
•
a Rózsakert biopiac, a most épülő CsabaPark (rendezvényhelyszín és gasztronómiai központ),
•
a Csabagyöngye Turisztikai Központban a helyi Hungarikumokat bemutató terem,
•
a készülő Turisztikai Főpályaudvar vagy
•
a helyi termékek kínálatára és vendéglátásra szakosodott magánvállalkozásként létrehozott mintaprojekt a 'Csabai Ízek Háza'.
A termékfejlesztés szempontjából lényeges, hogy a környékbeli gazdák, biogazdák, kistermelők nyitottak a turisztikai és marketing összefogásra, hiszen ezekre a termékekre nagyon jól lehet tematikus utakat szervezni, melyre igen nagy a kereslet. Erre már vannak példaértékű kezdeményezések, úgy, mint a Kolbászkatalógus vagy a kolbász témára épülő mobil applikáció, vagy a Békési Szilvapálinka Út.
Békéscsabán a fesztiválturizmus
meghatározó eleme a gasztronómia, hiszen a város kiemelt turisztikai attrakciója a minden év októberében megrendezésre kerülő 4 napos Csabai Kolbászfesztivál, de emellett is több jelentős gasztronómiai és kulturális fesztivállal büszkélkedhet a város. 71
3.2.4. Egészségturizmus
Békéscsaba az egészségturizmus szempontjából még számos kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik, az egészségturizmus mindkét területén, vagyis mind a wellness turizmus, mind a gyógyturizmus tekintetében. A városban ugyan található egy gyógyfürdő, az Árpád fürdő, amely nyáron egy 1200 m2-es élményfürdővel is kiegészül (ez tipikus wellness turizmus termék), de ez nem elegendő ahhoz, hogy további jelentős fejlesztések nélkül rentábilis maradjon, különösképpen, hogy a város környékén (pl. Gyulán) több híres gyógyfürdő működik. Ugyanakkor gond, hogy az Árpád fürdő közvetlen közelében nincs szálloda, pláne nem minőségi gyógyszálló. A fürdő vezetői szeretnék, ha a volt „Tüzeléstechnika kft” jelenleg üresen álló, egyébként városi tulajdonban lévő épületéből valamilyen módon hozzanak létre egy szállodát. Ezt a szállodát össze lehetne egy „sóhajok hídjával” kötni a fürdővel, ahogy azt Egerben is tették. Szintén jó kiindulópont lehet az egészségturizmus fejlesztéséhez a város kórházának szakmai felkészültsége különös tekintettel a mozgásszervi betegségek kezelésével kapcsolatban. A kórházhoz közeli malom épülete, amely jelenleg kihasználatlan, jó lehetőség egy szállodát is magában foglaló egészségturisztikai központ létesítéséhez. Később még mindkét elképzelést részletesebben tárgyaljuk. 3.2.5. Öko- és aktív turisztikai termékek a térségben
Békéscsaba környéke gazdag érintetlen természeti szépségekben, vadregényes tájakban melyek turisztikai célú hasznosítása lehetőséget biztosít az ökoturizmus és az aktív turizmus példaértékű összekapcsolására. A páratlan természeti értékek és a Körősök vízgyűjtő területének védelme érdekében 2001-ben kilenc békésmegyei önkormányzat összefogásával megalakult a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület, mely kiemelt közhasznú szervezetként célul tűzte ki a környezetvédelem mellett az ökoturizmus és aktív turizmus fejlesztését. Az egyesület tagjai a következők: Alapító tagok: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2. Békés Város Önkormányzata 3. Gyula Város Önkormányzata 4. Mezőberény Város Önkormányzata 5. Vésztő Város Önkormányzat 72
6. Bélmegyer Község Önkormányzata 7. Doboz Község Önkormányzata 8. Köröstarcsa Község Önkormányzata 9. Tarhos Község Önkormányzata 10. Békési Civil Szervezetek Egyesülete 11.Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt. További tagok: 12. Körösladány Község Önkormányzat 13.„WHITE CLUB az Élővíz-csatornáért” Közhasznú Egyesület 14. Tourinform Békéscsaba 15. Tourinform Gyula 16. Henkel Magyarország Kft. 17. Városvédő és Városszépítő Egyesület 18. Dr. Molnár Zsolt 19. Körösök Völgye Turista Egyesület 20. Békési Kajak-Kenu Club 21. Barna Ádám 22. Békés Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Békéscsaba Az egyesületnek a jövőben is kulcsszerepe van a Körösök Völgyében rejlő aktív turizmus kínálta
lehetőségek
hasznosításában,
fejlesztésében,
valamint
hatékony
marketingkommunikáció segítségével, a tágabb közönséggel történő megismertetésében.
•
A lovas turizmus szerelmesei is megtalálhatják Békéscsabán a számításaikat, hiszen a város területén számtalan lovas tanya is várja vendégeit, több lovas túraútvonal kínálattal, szezonális lovastáborokkal valamint állandó lovaglási lehetőséggel, képzéssel, oktatással.
•
A környék a természetjárás, túrázás, s a ma oly divatos 'nordic walking' szerelmeseinek is kiváló feltételeket kínál, kiváló útvonalak a tanösvények, melyek példaértékűek a régióban. Azonban ezek a bárki által egyszerűen és olcsón, eszköz nélkül
igénybe
vehető
lehetőségek
még
nincsenek
kiaknázva,
a
marketingkommunikációban jóval nagyobb hangsúlyt kell majd, hogy kapjanak. 73
•
A horgász turizmusban rejlő lehetőségek szintén igen jelentősek, hiszen a város déli határában egy 160 hektáros területen 22 bánya tó terül el, nagyon szép érintetlen környezetben. A jaminai bányatavak napjainkban is kedvelt horgász helyek.
•
A Körösök Völgye kiváló adottságokkal rendelkezik a víziturizmushoz (kajak, kenu, rafting), azonban a turizmusnak ez az ága még infrastrukturális és marketing szempontból is fejlesztésre szorul.
•
Vadász turizmus szempontjából Békéscsaba térsége kedvező lehetőségeket nyújt, annak ellenére, hogy a vadállomány az utóbbi években gyengült, de a környező mezőkön a fácán, nyúl, vaddisznó, a nagyvadak közül pedig az őz állomány jelentős vonzerőt képvisel a vadászok számára.
3.2.6. Turisztikai infrastruktúra
A turisztikai infrastruktúra, a turistákat kiszolgáló létesítmények jelen vannak a városban, de fejlesztésük, bővítésük elengedhetetlen a vendégforgalom növelése érdekében. Probléma pontok a turisztikai infrastruktúrában Békéscsabán: •
kevés a szállodai férőhely Békéscsabán (ezt jól mutatja, hogy a kolbászfesztivál idején alig lehetett szállást kapni a városban);
•
nincs elég tájékoztató tábla és köztéri térkép a városban – főként nem idegen (angol, szlovák és román nyelven);
•
az egészségturisztikai infrastruktúra annak ellenére gyakorlatilag hiányzik a városból, hogy Békéscsabán sokkal hamarabb volt gyógyfürdő, mint Gyulán, és a termálvíz minősége és gyógyászati értéke is kiváló.
A vendéglátóhelyek tulajdonképpen a turizmus kiegészítő termékei, amelyekre szükség van amiatt, hogy egy desztináció hangulatos legyen és képes legyen megtartani és visszacsábítani a látogatókat. A városba látogató turistákat számos színvonalas vendéglátóhely várja, több mint egy tucat étterem, köztük a Fiume Szálló patinás étterme, a Fenyves Hotel és Étterem, a Szlovák Hotel szlovák specialitásokat is kínáló vendéglátóegysége valamint a közkedvelt Kisvendéglő a Hargitához, ahol erdélyi ételkülönlegességeket kóstolhatunk. A kínálatot színesíti pár éve a korábbi Pipacs Étteremből megújult Brill Bisztró, mely számtalan rangos gasztronómiai
74
elismeréssel büszkélkedhet. A 120 férőhelyes belvárosi étterem jelenleg az egyik legjobb vidéki étterem az országban. A helyi termékeket bemutató Nádor étterem Csabai Ízek Háza pár hónapja nyílt meg Békéscsaba központjában, amely jelentősen hozzájárul a városmárka építéséhez, a kedvező imidzs kialakításához ('Békéscsaba a kiváló helyi termékek, ízek otthona'). Több mint 15 cukrászda és kávéház található a városban, mint a Café ne, és a Mese Cukrászda. Számos klub és zenés szórakozóhely színesíti a palettát, igényes szórakozási lehetőségeket kínálva. 3.2.7. Fenntartható turizmus
A turisztikai infrastruktúra fejlesztésénél fontos szempont, hogy minden új beruházás és fejlesztés lehetőség szerint a fenntartható fejlődés jegyében valósuljon meg. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fogalmak ma már nagyon sokféle értelmezésben előfordulnak a turizmusban. Ilyen többek között az alternatív turizmus, mint a tömegturizmus ellentéte, a zöld turizmus, melynek középpontjában a természeti értékek védelme áll, a szelíd turizmus, mely a helyi lakosság és a turisták közötti megértés elősegítését ösztönzi vagy az ökoturizmus, melynek középpontjában a természeti és kulturális erőforrások, attrakciók védelme és megőrzése áll. Legtágabban az un. felelős azaz responsible turizmus foglalkozik a fenntartható fejlődéssel, mely leginkább megfelel a poszt-modern turizmus szemléletének is. A responsible (felelős) turizmus minimalizálja a negatív gazdasági, környezeti, társadalmi hatásokat. A fogadóközösségek jólétét növeli, a helyi közösség számára gazdasági előnyöket kínál. Fontos eleme, hogy a helyiek részvételét ösztönzi a döntéshozatalban. Mindemellett hozzájárul a természeti és kulturális örökség megőrzéséhez. Békéscsaba
turizmusfejlesztési
elképzeléseiben,
amennyiben
a
helyi
termékek,
a
gasztroturizmus vagy az öko- és aktív turisztikai termékeket tekintjük, részben már eddig is figyelmet kaptak a helyi turisztikai vállalkozók, gazdák, kolbász és pálinkakészítők. Azonban a fenntartható turizmus fogalma ennél lényegesen többet jelent. Békéscsabának hosszú távon arra kell törekednie, hogy ne csak a helyi turisztikai vállalkozókat, hanem a helyi lakosságot is bevonja a turizmusba. A turisták számára ugyanis élvezetesebb élményeket nyújt, ha a helyiekkel valódi kapcsolatokat alakíthatnak ki, és betekintést nyerhetnek a helyi kulturális, társadalmi és környezeti viszonyokba. Erre példaértékű kezdeményezés a NatúrPark Látogatóközpont valamint tevékenysége, de ennél sokkal közvetlenebb kapcsolat is kialakítható a vendégek és a lakosság között. Ehhez azonban mindenképpen szükség lenne a 75
helyi képzésre, fejlesztésre, hogy a turizmus és vendégcentrikus gondolkodásmód elterjedhessen. A fenntartható turizmusnak biztosítania kell a mozgáskorlátozottak minél teljesebb részvételét a turizmusban. Sajnos ebben Magyarország európai szinten a sereghajtók közé tartozik, de lényeges, hogy az új fejlesztéseknél mindenképpen törekedni kell erre (szállodák, sportcentrumok, új attrakciók, éttermek, tanösvények, sétautak kialakításánál stb.). A fenntartható turizmus a turisták és vendéglátók közötti kölcsönös tiszteleten alapul, egyúttal növeli a helyiek önbecsülését. Hangsúlyozza a turizmus minden érintettjének felelősségét a fenntarthatóság elérésében, minden turizmustípus esetén. A fenti célok megvalósításához elengedhetetlen a turizmusban érintettek (helyi lakosság, vállalkozók, attrakciók) képzése, oktatása, melyet lehetőség szerint már az alsófokú képzésben célszerű elkezdeni, akár különfoglalkozások, szakkörök, motivációs programok, játékos versenyek, vetélkedők szervezésével. Ezen programok segítségével nagyon sok új ötlet, értékes gondolat is előkerülhet, mely teret enged az innovációnak. Fontos, hogy a lakosság jelentős része támogassa a turizmust és segítőkészen álljon a turistákhoz, hiszen a vendégszeretet, s a profizmust megérzi a vendég, bárhol is jár a világban. Az Önkormányzatnak is törekedni kell arra, hogy pl. az új attrakciók kialakítása szolgálja a helyi lakossági érdekeket, a turizmust s a fenntartható fejlődést egyaránt. A vasúti fejlesztések, a vasúti közlekedés, a kerékpáros útvonalak fejlesztése nemcsak a természeti környezet védelmét, de a helyi lakosok igényeit is kielégíti. Az Élővíz-csatorna melletti kerékpárút további kiépítésénél, valamint tanösvények és futófolyósó készítésekor is ügyelni kell arra, hogy lehetőleg természetes útburkolatokat használjanak, s a világítótestek, táblák és egyéb hangulati elemek energiatakarékos és környezetbarát módon kerüljenek kialakításra. A kialakításba be lehet vonni a lakosságot is pl. ötletpályázat vagy társadalmi munka formájában is, melyre a megfelelő ösztönző rendszert ki kell dolgozni. Békéscsaba polgárai legyenek büszkék arra, hogy ebben a fejlesztésben ők is részt vehettek a tervezéstől a kivitelezésig, így használni, védeni, óvni is szívesebben fogják az értékeket. 3.2.8. Főbb turisztikai fejlesztések az elmúlt évek során, valamint a fejlesztés további irányai
A gazdasági válság utáni kilábalás jeleként 2012-ben Békéscsaba vendégforgalma már jelentős növekedést mutatott. A korábbi évek turisztikai fejlesztéseinek hatása kezd megmutatkozni a megyeszékhelyen. A beindult pozitív folyamat várhatóan tovább
76
folytatódik, hiszen 2014-ben számos attrakció- és szálláshely beruházás valósul meg Európai Uniós források segítségével a megyeszékhelyen. 3.2.8.1. Az elmúlt évek közösségi (hazai vagy EU-s) forrásból megvalósult turisztikai jellegű beruházásai Belváros rehabilitáció - Szent István tér (főtér) felújítása
Békéscsaba főtere, a Szent István tér felújítása arra az alapvető koncepcióra épült, hogy a térnek olyan igazi városi főtérré kell válnia, ahol a meglévő hagyományos építészeti értékek feltárulhatnak, és egyben egy modern, a város lakosai számára reprezentatív központi közösségi tér alakuljon ki, amelyet eseménytérként is lehet használni. A rehabilitációval a belváros visszanyeri méltó központi szerepét, a század eleji gyönyörű épületek, terek XXI. századi városközponttá alakulnak. A Szent István tér újra a megye szíve lesz. A Szent István tér fejlesztésével 12 400 nm-en, főtér funkció kialakítása, parkosítás 5800nm-en, 188 db parkbútorzat kihelyezése valósul meg, így fesztiválok, nyári rendezvények, szabadtéri mozi, téli korcsolyapálya befogadására válik lehetőség. Agóra projekt: Csabagyöngye Kulturális Központ kialakítása
Az Agóra projekt az EU forrásokból finanszírozott egyik fontos pályázat volt országszerte. A Munkácsy negyed szívében található kulturális központ a megyeszékhely és a dél-alföldi régió egyik legmeghatározóbb komplex közművelődési és kulturális feladatokat ellátó intézménye a 2013. januári nyitás óta. Az új épületben számos közösségi helyiség, többfunkciós terem, kiállítótér, valamint kávézó és étterem is kialakításra került. Az intézmény hasznos alapterülete meghaladja a 6000 m2-t. Az épületegységben a városban egyedülálló tetőkert is található. Az intézmény két nagy rendezvényteremmel rendelkezik: az „Agóra” multifunkciós, 600 négyzetméteres rendezvényterem régióban egyedülálló, fedett, természetes fénnyel ellátott, sötétíthető rendezvénytér, és az Agóra teremmel összenyitható, vagy akusztikailag tökéletesen elhatárolható a 400 fős hangversenyterem, emelkedő és mozgatható, mobil összecsukható nézőtérrel. Az épület homlokzatán látható bronz szőlőlevél Stark Adolf szőlőnemesítő egykori házára emlékeztet, amely a mai Körös-parti Csabagyöngye Kulturális Központ épületének helyén állt. Az elnevezése méltó emlék és tisztelgés a világhírű szőlőnemesítő, életműve előtt.
77
Kerékpárút hálózat fejlesztése a Körösök Völgyében
Az elmúlt években Békéscsaba belterületén 27 km kerékpárút épült, ezek 40%-a az utóbbi 6 év fejlesztése. A 2010-es forgalomszámlálási adatok alapján Békéscsabán a kerékpárral közlekedők aránya 29 %, ami országos, de európai viszonylatban is kiemelkedő. Az utóbbi 34 évben közel 900 millió forint értékben valósultak meg kerékpárút beruházások. Békéscsaba az idén harmadszor nyerte el a „Kerékpárosbarát Település” címet. Békéscsabát kerékpárút köti össze a környező településekkel, Gyulával, Békéssel, de a Körösök mentén is festői környezetben lehet kerékpározni. A Körösök Völgyében Békéscsaba-Nagyszalonta közti kerékpárút építésére a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület vezetésével Békéscsaba, Doboz, Sarkad és a romániai Nagyszalonta a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázatának keretein belül közel 5 millió eurós beruházást valósít meg, melynek kivitelezési munkálatai 2012 tavaszán kezdődtek meg, a fizikai befejezése 2013 tavaszán megtörtént, jelenleg a forgalomba helyezési eljárás tart. A projekt tervezett befejezési határideje 2013. szeptember 30. A korábban, Phare CBC forrásból elkészült tervdokumentáció alapján, a határon átnyúló, 60 km hosszú kerékpárút fogja összekötni a békéscsabai Bánya tavakat a madarasi termálfürdővel. A HUROBIKE 30 című, nyertes pályázat keretében a kerékpárút hálózat I. üteme valósul meg a 27.790 m hosszú turisztikai célú kerékpárút kivitelezésével. A fejlesztésben kizárólag új kerékpárút építése történt, amely kiegészülve a már meglévő kerékpárút szakaszokkal biztosítja a közvetlen kerékpáros forgalmat Békéscsaba és Doboz, valamint Sarkad és Nagyszalonta között. A projekt célja a határ menti térség turisztikai infrastruktúra hálózatának fejlesztése mellett a gazdaság élénkítése a két ország régiójában. A fejlesztés
eredményeképpen
a
térség
turisztikai
attrakcióinak
megközelíthetősége
nagymértékben javul és megteremteni a lakosság részére az alternatív környezetkímélő közlekedési eszköz használatának lehetőségét is a 4 határ menti település és vonzáskörzete között. A kerékpárút településenkénti, megépített hossza: -
Békéscsaba közigazgatási területén: 4684 m Doboz Nagyközség közigazgatási területén: 1744 m Sarkad Város közigazgatási területén: 6169 m Nagyszalonta közigazgatási területén: 15193 m.
78
A projekt összköltsége
Körösök Völgye NatúrPark Egyesület
Tagi szintű költségvetés
Tagi szintű költségvetés
€
Ft 316 264 €
9 1716 560 Ft
Nagyszalonta Önkormányzata
1 755 117 €
508 983 930 Ft
Békéscsaba MJV Önkormányzata
1 413 575 €
409 936 750 Ft
327 462 €
94 963 980 Ft
Sarkad Város Önkormányzata
1 278 089 €
370 645 810 Ft
Összesen:
5 090 507 €
1 476 247 30 Ft
Doboz Nagyközség Önkormányzata
*290,-
Ft/€ értéken számolva
Ezen projekt szervesen kapcsolódik a NatúrPark Egyesület aktív turisztikai fejlesztési stratégiájába, amelyben az egyesület 136 km kerékpárút nyomvonal tervezését, kivitelezését, valamint hasznosítását koordinálja a Körösök Völgyében. A Békéscsaba-Nagyszalonta közti kerékpárút tervei mellett ebben az évben, szintén az ETE program támogatásával elkészült Köröstarcsa és a romániai Nagyzerind közti, 76 km kerékpárút engedélyes szintű terve, melynek kivitelezésére a 2014-2020-as Európai Uniós finanszírozási ciklusban pályázik a NatúrPark Egyesület. További, a NatúrPark Egyesület által koordinált aktív turisztikai termékek
2013-ban Az év ökoturisztikai tanösvénye II. helyezettje a békéscsabai Széchenyi ligetben található Lischka Lipót Tanösvény. A tanösvény kialakításánál, tematikájának összeállításánál Békéscsaba rekreációra leginkább alkalmas, első közparkjának a megismertetése a cél. A tanösvényen végigkövethető a Széchenyi liget és környékének története az 1800-as évek közepétől napjainkig. Végigjárva megismerhetjük az alföldi parkerdők növény és állatvilágát, a városi közparkok élőhely megóvó szerepét és megtanulhatóak a védett területen való viselkedés szabályai is. A 14 állomásos tanösvény kialakításánál fontos szempont volt, hogy a gyerekes családok kapjanak interaktív feladatokat, felfedezni valót és megtalálják a kikapcsolódás aktív formáját is. A tanösvény tábláin szerepelnek természetismereti és történeti kérdések, kutató feladatok, 79
így erősítve az aktív megismerést. A feladatok egy része nagyítót kíván, természetbúvár kíváncsiságukat elégíti ki főleg a gyermekes családoknak. Így ezen részletek a csoportoknak, családoknak egyaránt biztosít gyakorlati, tapasztalati élményszerzést. A tanösvény főbb témái: - Széchenyi liget bemutatása, múltja, jelene - A tájképi park jellegzetes fái - Odvasodó fák, mint fészkelőhelyek, a liget madárvilága - Védett rovarok és csigák - Lágyszárú növények, erdőszegélyek bokrai A tanösvény gondozója, és fenntartója a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület, amely szervezet a térség aktív- és ökoturisztikai fejlesztései mellett hangsúlyosan részt vesz a Körösök Völgye környezeti szemléletformálásában, számos egyedi környezeti nevelési programot valósít meg az országban. A tanösvény 2013. év elejei megújításakor, tematikájának összeállításakor fő cél volt a környezeti, természeti ismeretek átadása, bővítése minden korosztály számára, miközben élményszerű tapasztalatszerzések révén ismerhetik meg a látogatók közvetlen környezetüket. Ezen ismereteket a családok otthonaikban is tudják hasznosítani, így tudatosan védeni és óvni közvetlen természeti környezetüket. A tanösvény egész évben folyamatosan látogatható egyénileg. Igény esetén szakvezetés kérhető a Körösök Völgye Látogatóközpontban csoportok részére. A szakvezetéshez kérhető kiegészítő szolgáltatások: feladatfüzet biztosítása, közös kiértékeléssel; zöldfoglalkozások; madárgyűrűzés. A tanösvény hossza 780 m, 45-50 perc alatt végigjárható. Wenckheim-Széchenyi kastély 15 ha-os történeti kertjének leglátogatottabb részeinek felújítása tanösvény kialakításával
A Körösök Völgye NatúrPark Egyesület sikeresen pályázott az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Vidéki örökség megőrzése című támogatásra. A projekt célja a pósteleki Wenckheim-Széchenyi kastély 15 ha-os történeti kertjének leglátogatottabb részeinek felújítása tanösvény kialakításával, a kiszáradt tómeder újrahasznosítása eredeti funkcióinak megfelelően. Tereprendezéssel (bozótirtás) indul a fejlesztés 2163 m2-en. Gyalog út és sétány (1000 m) kerül kialakításra, az útvonalon tanösvény információs táblákkal (6 db), pihenőhelyekkel (15 db pad), hulladékgyűjtőkkel (7 db), és kis névtáblákkal (20 db fajmeghatározó) kerül kialakításra. 80
A 2150 m2-es kiszáradt tó meder helyreállítása is megvalósul a fejlesztés legnagyobb attrakciójaként. A tó helyreállítása jelentős hatással lesz a park mikroklímájára és számos élőhely kialakulására, amelyen csónakázni is lehet. Ezzel párhuzamosan növénytelepítés, parkosítás is megvalósul az alábbiak szerint: gyepesítés 2770 m2-en és összesen 1138 db lombhullató és örökzöld fa illetve cserje kerül kiültetésre. Minden beavatkozást megelőzött egy történeti kutatás a pályázó szervezet részéről. A Wenckheim-Széchenyi tanösvény és az egész fejlesztés bemutatása egy tájékoztató kiadvány (10000 db A4 méretű leporelló) elkészítésével valósul meg. A projekt 30 142 920,- Ft, 100 %-os EMVA támogatásból valósul meg 2014. május 31-ig. Az építési, kivitelezési munkálatok a közbeszerzési eljárást követően, szeptember második felében kezdődnek, majd a növénytelepítés következik. A tanösvény kialakítását követően 2014. áprilisában egy nyitó túrával vehetik birtokba az érdeklődők a felújított kastélyparkot, csónakázó tavat és tanösvényt. 3.2.8.2. Magánerőből (és EU-s támogatásokból) megvalósult fejlesztések •
Pósteleki Szabadidőközpont kialakítása (korcsolyapálya, tanösvények kialakítása, Mókus Csárda felújítása, tereprendezés, mini kalandpark, stb.)
•
Árpád Pálinkatanya (látványfőzde kialakítása podsztyenás épületben, pálinkakóstoló programok bevezetése)
•
Fenyves Wellness kialakítása (a háromcsillagos szálló wellness részleggel bővült, de ez előbbi két fejlesztés csak részben tekinthető magánberuházásnak, mert kapott EUs forrásokat is.)
Egy négycsillagos és egy háromcsillagos szállóval bővül rövidesen a megyeszékhely szálláshely kínálata, de figyelembe véve a lehetséges fejlesztéseket, a szállodai kapacitások még ez után sem lesznek elegendőek. Várhatóan új turisztikai attrakciók kerülnek átadásra, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a város nagyobb figyelmet kapjon valamint a vendégforgalmi adatok tovább javuljanak. A kulturális turizmus területén a Munkácsy emlékeket célszerű középpontba állítani. A Munkácsy-kultusz tudatos építése további feladatot s egyúttal felelősséget jelent a város turisztikai szakemberei számára. A Csabagyöngye szőlő marketingjében kedvező változások történtek az elmúlt időszakban. A város a település határában szőlőültetvényt is telepített, ahol további turisztikai fejlesztéseket (Stark emlékház) is tervez. 81
3.2.8.3. Folyamatban lévő turisztikai beruházások az attrakció fejlesztés érdekében CsabaPark Projekt
A CsabaPark a város határában fekvő 45 hektáros parkerdő területen létesülő, a Csabai kolbász tematikáit kiaknázó szórakoztató és rendezvényközpont lesz. A CsabaPark célja, hogy a Csabai kolbászkészítés hagyományait ápolja, fejlessze, megteremtse az ellenőrzötten prémium minőségű Csabai kézműves kolbász készítés bázisműhelyét és segítse a Csabai kolbászt termelőket abban, hogy a termelés volumene minél nagyobb mértékben növekedhessen. A CsabaPark projekt megvalósulásával egy olyan komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció együttes jön létre, mely bázisául szolgál az eddig is megrendezésre került nemzetközi gasztroturisztikai fesztiváloknak, otthona lehet új kulturális-gasztronómiaiturisztikai rendezvényeknek, állandó bemutatóhelye lehet a helyi élelmiszerkészítési hagyományoknak, szórakoztató és pihenő központja lehet a Dél-Alföldi régióban élőknek és az ide látogató turistáknak. A CsabaPark a kolbászhagyományok ápolásán túl nagy fesztiválok, koncertek és sport rendezvények rendezésére is alkalmas infrastruktúrával rendelkező rendezvényközpont lesz. A beruházás összértéke 1,35 milliárd forint, amelyből az Európai Unió és Magyarország Kormánya által biztosított támogatás mértéke 97%. A projekt a Dél-alföldi Operatív Program, Kiemelt turisztikai termék – és attrakciók fejlesztése című pályázati felhívásának a keretében valósul meg. Oliva-Med Egészségügyi Turisztikai Projekt
Fontos egészségturisztikai beruházás volt Békéscsabán az Oliva-Med Bőrgyógyászati centrum kialakítása. Dr. Csenkéné Dr. Tóth Katalin aki 1997-ben végzett a Debreceni Orvostudományi egyetemen volt az OLIVA MED bőrgyógyászati centrumok megálmodója. A fokozódó igényekre való tekintettel Debrecen után 2008-ban Szegeden 2009-ben Békéscsabán és Gyulán is megnyitotta magán bőrgyógyászati praxisát. A bőrgyógyászati rendelőben egyaránt fontos szerepet kap a bőrgyógyászati betegségek kezelése és a fiatalos megjelenés megőrzését célzó esztétikai orvoskozmetológia. Az Oliva-Med innovatív kínálatával jelentős vonzerő lehet a város egészségturisztikai palettáján, de emellett még van lehetőség további egészségturisztikai fejlesztésekre is.
82
Csabai Rendezvényszervező Kulturális Szolgáltató Kft. projekt
A kolbász témaköréhez köthető másik beruházás - a Csaba Park szomszédságában - a Csabai Rendezvényszervező Kulturális Szolgáltató Kft. projektje. A Kolbászfesztivál szervezője a DAOP-2.1.1/K-11-2011-0067 számú pályázat keretében 50 millió Ft-ot nyert egy hagyományőrző fesztiváliroda kialakítására. A projekt fő célja Békéscsabán a földrajzi területvédelem alatt álló csabai kolbász turisztikai attrakcióként való bemutatása, a hungarikum népszerűsítése, a térség turisztikai
attrakció-kínálatának
bővítése.
Ezt
az
egész
régióban
egyedülálló
attrakcióként egy több mint 500 m2-es tájház jellegű fesztiválház/látogatóközpont létrehozásával érik el, mely az állattartástól kezdve egészen a kolbász készítéséig, látvány disznóölésekkel, hagyományőrző kolbászkészítő oktatással, kiállítással képes szezonon kívül is, egész évben fenntartani az érdeklődést a kolbász és kolbászfesztivál iránt, erősítve a város vonzerejét, ismertségét, valamint emelve a városban töltött vendégéjszakák számát és az egy főre eső költést is. A látogatók számának folyamatos növelését az innovatív, újszerű megoldások használata (internetes foglalási rendszer) segíti elő. Rendezvénysátor és pavilonok
A Csabai Rendezvényszervező Kft. másik nyertes pályázata Békéscsaba a Gasztronómiai Fesztiválok Fővárosa turisztikai attrakció DAOP-2.1.1/J-12-2012-0083 számú pályázat keretében 240 millió Ft-ot nyert, amelyből beszerzésre kerül egy 4 000 m2-es rendezvénysátor és 6 db 15 x 3,4 m-es, egységes kialakítású pavilon, amellyel a helyi vendéglátósok kitelepülési lehetőségét kívánja előtérbe helyezni. A megvalósuló beruházások természetesen nem csak az évente megrendezésre kerülő nagysikerű Csabai Kolbászfesztivál kiszolgálását tennék lehetővé. A városban már ma is hagyománya van további gasztronómiai rendezvényeknek, mint pl. a nyár elején megrendezésre kerülő Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé. A 2014 szeptemberére megvalósuló fejlesztés célja, hogy Békéscsabát, mintegy a gasztronómiai fesztiválok fővárosává emeljék, biztosítva, hogy az év minden szakában a városba csalogassák a turistákat. Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar
A ZERGE Ifjúsági Túrasport Közhasznú Egyesület „Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar” elnevezésű projektje. Az Egyesület 181.165.698,- Ft uniós támogatást nyert a „Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése” című pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A 190 millió forintos összköltségvetést meghaladó beruházás egy 118 m² 83
alapterületű épület megépítésével, továbbá egy „C-50” típusú mozdony és két BAX sorozatú vasúti kocsi felújításával alakítja ki az új turisztikai attrakciót. A Malom téren megvalósuló projekt célja egy idegenforgalmi látványosság és egy turisztikai információs központ szimbiózisának létrehozása az említett korabeli kisvasúti mozdony és a két kisvasúti személyszállító kocsi, valamint a hozzájuk tartozó szociális és kiszolgáló helyiségeket tartalmazó alépítmény közterületi elhelyezésével. Egy egész évben működő vasúttörténelmi és kulturális attrakció létrehozása a cél, mely szellemi küldetése szerint egyben központi információs funkciókat is betöltve a város látnivalóira is ráirányítja a helyiek és turisták figyelmét, érdeklődését. A jármű és a kiszolgáló helyiségek különleges környezetet biztosítanak különféle helyi termékek kóstoltatásához, bemutatásához is. Együttműködési szándékuk szerint a helyi termékeket előállítók számára bemutatkozási lehetőségeket szeretnének teremteni, ahogyan Békéscsaba többi kulturális, gasztronómiai, történelmi, stb. attrakciójának is helyet kínálnak majd. A 2013-ban hungarikummá minősített csabai kolbászra alapozva több turisztikai fejlesztés is zajlik
a
városban.
A
Kolbászfesztivál
brand-jének
kihasználásával,
mindezek
hozzájárulhatnak „az egész évben kolbász” program megvalósulásához.
3.2.9. Fontosabb fejleszthető turisztikai termékek 3.2.9.1. Rendezvények
Békéscsaba gasztronómiai és kulturális rendezvény kínálata turisztikai vonatkozásban rendkívül gazdag. Csabai Kolbászfesztivál
A Csabai Kolbászfesztivál Magyarország és Közép-Kelet-Európa egyik legismertebb, jelentős turisztikai vonzerővel bíró gasztrokulturális rendezvénye, ezáltal Békéscsaba legértékesebb turisztikai terméke, amely a város imázsát is meghatározza 1997 óta. A büszkeséget tovább fokozza, hogy 2013-ban a Csabai kolbász hungarikum lett. A Csabai Kolbászfesztivál jelentős hatást gyakorolt a város és a térség húsfeldolgozó iparára, az elmúlt tíz év alatt 30-40 kistermelő legalizálta a kereskedelmi célú kolbász gyártását, kihasználva ezt a konjunktúrát. Az évek folyamán a kolbászfesztivál dinamikusan fejlődött és évről évre növekedett a fesztiválon résztvevők száma is. Először 2009-ben majd 2012-ben elnyerte a Kiváló Gasztronómiai Fesztivál címet. A fesztivál programjai a Csabai kolbász készítését, a 84
disznótoros hagyományokat, a város és vidéke szlovák és magyar közösségi ünnepeit, gasztronómiai hagyományait helyezi a középpontba. Egyedisége, komplexitása turisztikai szempontból is fontos szerepet kap. Igazi vonzerő, igazi nemzeti turisztikai termék, ami visszahat a városra, a térségre és az ország-képre is. A Csabai Kolbászfesztivál olyan értékeket közvetít és képvisel, amelyek hagyományőrző szerepe vitathatatlan. Különös értéke az a résztvevői aktivitás, ami eggyé kovácsolja a sok száz kolbászt szerető csapatot és az akkor ott tartózkodó sok ezer embert. A fő attrakciói a kolbászkészítő versenyek, az 550 csapatos gyúrástól a szárazkolbászok versenyéig, - Ifjúsági gyúrás, - Krajcsó Pál emlékverseny, - a disznótoros ételek, - töltött káposzta-főző verseny készítéséig és kóstolásáig. Naponta disznóvágás-bemutatókra is sor kerül, ahol a különböző tájak szokásait ismerhetik meg a résztvevők. A rendezvényhez Csabagyöngye Borsátor is kapcsolódik, amely lehetőséget biztosít a különböző régiók pincészeteinek a bemutatkozására. Szintén a fesztivál része az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Kiállítás, amely a délkeletmagyarországi régió legjelentősebb élelmiszeripari kiállítása. A kiállítói ajánlat felöleli az élelmiszeripar és húsipar félkész- és késztermékek teljes palettáját, élelmiszer-feldolgozási technológiákat, mezőgazdasági árukat és eszközöket, állattartási technológiákat. A fesztivál aktív szereplője a Csabai Kolbászklub, akik munkájukkal, odaadásukkal és sajátos civil eszközeikkel terjesztik, erősítik a Csabai kolbász és a csabai vendégszeretet jó hírét, így a fesztivál értékeit is. A vendégek nagy része évről évre visszajár a rendezvényre, ami páratlan hangulatával, barátságos légkörével, színvonalas programjaival évek óta töretlenül őrzi népszerűségét. A jó hangulatról népzenei, néptánc és szórakoztató zenei előadók gondoskodnak, akik megjelenítik a város és vidéke kulturális értékeit. Esténként neves hazai és külföldi fellépők várják a közönséget. A fesztivál Fő támogatója a Nemzetei Kulturális Alap és a Magyar Turizmus Zrt., mely tovább növeli a rendezvény rangját országos és nemzetközi szinten egyaránt.
További jelentős tömegeket megmozgató rendezvények
•
Országos Szólótánc Fesztivál (kétévente)
•
Csabai Farsang (február)
•
Békéscsabai Tavaszi Fesztivál (március) 85
•
Nemzetközi Sportgála - gyalogló- és futóverseny (április)
•
Békéscsaba – Arad – Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny (május)
•
100 x SZÉP Fesztivál (május)
•
Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé (június)
•
Városházi Esték (június-július)
•
Csabai Nyár (június-július-augusztus)
•
Nemzetközi Bábfesztivál (háromévente)
•
ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál- Zenei Ifjúsági Találkozó (augusztus)
•
Országos Makett Kiállítás és Verseny (szeptember)
•
Garabonciás Napok (szeptember)
•
SCHERZO Amatőr Musical Színpadok Fesztiválja (kétévente)
•
„A” osztályos Országos Társastánc Bajnokság (november)
•
Mesterfokú Tornászbajnokság (november)
•
Mikulásfesztivál (december)
•
Szilveszteri Futógála (december)
Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé
Már hagyományosnak lehet tekinteni a 2001. évtől megrendezett Csabai Sörfesztivál és Csülökparádét, melyen számos sörgyártó képviselteti magát és népszerűsíti a legújabb termékeiket, illetve a már ismert és megszeretett márkákat is. A békéscsabai Városi Sportcsarnok zöldövezetében elterülő rendezvény céljai között szerepel a kulturált sörfogyasztás megteremtése és népszerűsítése, Békéscsaba város idegenforgalmi kínálatának bővítése, a térség nevezetességeinek, látványosságainak minél szélesebb körben való megismertetése, a nemzetközi kapcsolatok erősítése, valamint a magyar gasztronómiai hagyományok ápolása. A háromnapos fesztivál több csemegével, különlegességgel is szolgál. Nem csak az országban, de talán még a világon sem volt olyan sörfesztivál, ahol mintegy 100 fajta csapolt sörrel ismerkedhetnek meg a látogatók, és a bátrabbak kóstolhatnak végig. A hazánkban ismert nagy sörgyárak mellett bemutatkoznak a Házi Kézműves Sörfőzdék is. A fesztivál rangját mutatja, hogy csaknem 50 féle cseh sör kóstolható a rendezvény ideje alatt, kicsit 86
megismerkedve a cseh sörkultúrával. Magyarország leglátogatottabb Sörfesztiválján és egyetlen csülökparádéján a hagyományokhoz híven a sört 1 l-es korsókból fogyaszthatják a folyékony kenyér szerelmesei. A rendezvény keretein belül kerül megrendezésre a Kárpát-medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásár, amelynek során megismerkedhetnek a rendezvényre kilátogatók e vidék jellegzetességeivel, mezőgazdasági termékeivel, sajátosságaival, kézműves értékeivel a környező településeken élő termelőktől egészen a nagy múltú gyártókig. A rendezvény fővédnöke a Magyar Turizmus Zrt., gasztronómiai fővédnöke a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség. Városházi Esték
A Városházi Esték 1998 óta biztosít igényes nyári színházi és zenei programsorozatot Békéscsaba lakóinak és a városba látogató vendégeknek, június-július hónapban. A rendezvények között színházi esték, könnyű- és komolyzenei koncertek és társasági események szerepelnek. A nyári esték hangulata, a kínálkozó művészeti élmény, a város több pontján zajló programok kellemes kikapcsolódást nyújtanak a mintegy 8-10.000 látogató számára. Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny
A tavasszal megrendezésre kerülő Békéscsaba - Arad - Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni viadal ma már jóval több egy "egyszerű" megmérettetésnél. A sportrendezvényhez kulturális programok is kapcsolódnak. A békéscsabai Városháza elől induló és a Jókai Színház előtti térre befutó maraton mellett az egyre népszerűbb kerékpáros és görkorcsolya túra is megrendezésre kerül. Garabonciás Napok
A város évek óta legkedveltebb és leglátogatottabb középiskolás diákrendezvénye szeptember végén a Csabai Garabonciás Alapítvány által szervezett Csabai Garabonciás Napok rendezvénysorozat.
A
diákok
iskolájuk
képviseletében
különböző
művészeti
és
sportversenyeken vehetnek részt, valamint minden iskola kiállít egy-egy diákpolgármesterjelöltet is. A jelöltek kampánystábjukkal hétfőtől csütörtökig a Csabagyöngye Kulturális Központot
használva
bázisul,
koncerteket,
vetélkedőket,
felvonulásokat
szervezve
kampányolnak. Csütörtökön a kampány-záró felvonulást követően a jelöltek még egyszer összemérik tudásukat, s ezt követően az iskolák által delegált elektorok titkos szavazással 87
választják meg a város diákpolgármesterét és helyetteseit. Pénteken a diákpolgármester és a két
diák-alpolgármester
hivatalosan
találkoznak
a
város
főállású
vezetőivel,
és
megismerkednek a Polgármesteri Hivatalban folyó munkával, később pedig szándékuk és aktivitásuk alapján – az ifjúsági élet formálói, meghatározó szereplői lehetnek. Országos A osztályú Társastánc Bajnokság
A Nyíri családnak köszönhetően e műfaj országos hírnevet hozott Békéscsabának, Békés megyének, hiszen a több évtizedes múltra visszatekintő Országos Társastánc Bajnokság a versenytáncosok egyik legrangosabb versenye. Hosszú évek munkája után jutnak el a társastáncosok az "A" kategóriás címhez, és bizony nagy tétje van annak, hogy ki kerülhet a dobogóra. Egy versenyen 30-40 pár indul standard és latin-amerikai táncok kategóriájában felnőtt, ifjúsági, junior I. junior II. életkori csoportban. E program nemcsak a versenyzőknek, a megyében társastáncot tanuló fiataloknak, hanem az érdeklődő közönségnek is igen színvonalas szórakozási lehetőséget nyújt, hiszen szemet gyönyörködtető a sok szép, flitteres, csillogó ruha és hozzá a szépen mozgó táncospár. Országos Szólótánc-fesztivál
Az Országos Szólótánc-fesztivál a néptánc-mozgalom szólistáinak kétévente, januárban ismétlődő, az egész országra kiterjedő rangos eseménye, amely 1974-ben jött létre Vásárhelyi László koreográfus kezdeményezésére. Olyan országos fórum, ahol a "táncos anyanyelv" legjobb ismerői bemutathatják tudásukat, ahol megmérkőzhetnek egymással, a legjobbakat jutalmazó "Aranysarkantyús", illetve "Aranygyöngyös" táncos megtisztelő és szakmai rangot jelentő címért. Az Országos Szólótánc-fesztivál döntője - kétévente januárban kerül megrendezésre. Mind az elődöntőket, mind a döntőt a népművészet ezen ága iránt érdeklődő közönség nagy-nagy érdeklődéssel várja. A rangos megmérettetésnek és az ezt követő gálaműsornak a közönsége évek óta visszajáró, egyre többen érkeznek az ország különböző pontjairól, hogy a táncfolklór egyedülálló szólista programját megtekintsék. Az utóbbi években már külföldi vendégek is voltak, ugyanis a magyar néptáncosok e megmérettetése Közép-Európában egyedülálló. Csabai Nyár programsorozat
A felújított Szent István tér rövid idő alatt közkedvelt helyévé vált a békéscsabai lakók és a városba látogató turisták körében. Ehhez nagy mértékben járul hozzá a már országos szinten is egyre ismertebb Csabai Nyár elnevezésű programsorozat, amely az egész nyáron át tartó rendezvény folyamával az ország egyik leghosszabb időtartamú fesztiváljának tekinthető. A 88
szervezők – elsősorban a Békéscsabai Jókai Színház és a Csabagyöngye Kulturális Központ – az utcai gitározástól a táncbemutatókon át a könnyűzenei koncertetekig változatos kínálatot kínálnak a nyár majd minden napján. A fesztivál csúcspontja az augusztus 20-ai államalapító Szent István ünnepe. A
rendezvénysorozat
záró
állomása
a
szeptember
elején
megrendezésre
kerülő
„Hagyományok tere” programsorozat. Ennek során kulturális programok, valamint gasztronómiai rendezvényekre kerül sor. Nemzetközi Sportgála - gyalogló- és futóverseny
A korábban Coca-Cola Nemzetközi Gyaloglóverseny néven megrendezett sportesemény hosszú évek óta az egyik legrangosabb magyar megmérettetése az atlétika ezen szakága képviselőinek: nemzeti válogatottak csapnak össze évről évre, áprilisban. A verseny ma már szabadidős jelleget is öltött: kiegészítették tömegsportrendezvényekkel is. A Csaba Centernél 1000 m-es körpályán kerül sor a 20 km-es Férfi és Női Gyalogló Országos Bajnokságára, a Fiatalkorúak Hosszútávú Gyalogló Országos Bajnokságára és az Utcai Futóversenyre.
3.3. Javaslat új turisztikai termékek kialakítására, turizmusfejlesztésre Békéscsabán 3.3.1 Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési Klaszter a térség turizmusfejlesztése érdekében – tények és lehetőségek
A klasztereket Porter amerikai közgazdász vezette be a vállalatgazdasági elméletbe és gyakorlatba, amikor leírta az egy adott területen működő, valamilyen módon egymáshoz kapcsolódó vállalatok rendszerét. Porter szerint a klasztereknek két típusa különböztethető meg, úgymint •
a vertikális klaszterek, amikor a szereplők egymásra épülnek, és egymásnak biztosítanak szolgáltatásokat vagy termékeket,
•
illetve horizontális klaszterek, amikor egy adott iparágban működő vállalkozások dolgoznak egy területen.
A turisztikai klaszterek tipikusan horizontális klaszterek, és akkor működnek eredményesen, ha egymást kiegészítő, komplementer szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vagy desztinációk
89
együttműködéséről van szó. A korábban bemutatott turizmus kártyák az ilyen horizontális turizmus klaszterek értékesítési politikájának felelnek meg. Nagyon gyakran előfordul, hogy egy adott település nem rendelkezik önmagában olyan nagyon vonzó attrakcióval, amely nagyobb tömegű turistát vonzana, viszont onnan nem messze található egy másik desztináció, amely rendelkezik ilyen jellegű attrakcióval, vagy attrakciókkal, de ugyanakkor ott valami más hiányzik. A legjobb termék is unalmassá válhat, ha nincs mellette semmi más. Jó példa lehet erre például Kréta esetében a 3S (sea, sun and sand) turizmus, ami a tengerpart kisebb településein van jelen, valamint a kulturális turizmus, amelyet elsősorban Heraklion térségében levő Knosszosz-i palota romjai jelentenek, valamint azt aktív turizmus megléte, amelyet például a Szamariai szurdok jelent. Ezek együttesen képezik a sziget komplex attrakcióit. Békéscsaba és Gyula esetében hasonló a helyzet, közösen kellene kommunikálni a külvilággal, vagy ha ez nem lehet, akkor mindenki hivatkozzon a másik település attrakcióira (keresztlinkek révén). Gyula esetében az egészségturizmus két ága, a gyógy és a wellness turizmus mellett ugyanis kevésbé van jelen a gasztronómiai turizmus és a kulturális turizmus, mint Békéscsabán, és ez a komplementaritás mindkettőt erősíthetné. Természetesen ehhez jó lenne félretenni a hagyományos rivalizálást a két város közt és valamilyen közös turisztikai szervezetet létrehozni. Gyula „Történelmi fürdővárosként” brendeli magát, ötletes tematikus útjai vannak, melyeket gps-el ellátott kerékpárral javasol bejárni. Márkatermékeik a kolbász, tej, méz, ősi, lovas, Körösök vidéke, melyeket tematikus utakként tálalnak és értékesítenek. Százéves (az ország második legősibb cukrászdája), mely igazi kuriózum és egy modern interkatív játékot, un. Szabadulós játékot is külön turisztikai termékként pozícionálják (Kalandpince). A tematikus utaknál viszont hosszú távon a címek felsorolása nem elegendő, ehhez szükséges még az útvonalakat, látnivalókat bemutató modern minitérképek készítése (on-line és offline), információs és útjelző táblák elhelyezése az útvonalakon, valamint hangsúlyosabb marketing, hogy egy keresett, egész évben látogatható komplex turisztikai attrakció váljon belőle. Ezeket egy regionális együttműködés keretében jóval gazdaságosabban és hatékonyabban lehet mindazonáltal megvalósítani, mint önállóan. A gyulai helyi TDM szervezet fontos kérdésként kezeli a turizmust, bizonyára nyitott lenne egy regionális
90
együttműködésre. Ezeket a tájékoztató feliratokat szerencsés lenne a magyar mellett idegen nyelveken (angol mindenképpen, román és szerb igény szerint) elkészíteni. A Békésiek a Körösök fővárosaként, a Hidak városaként (21 hídjuk van) valamint a térség kerékpár-turisztikai központjaként pozícionálják magukat. A Békésiek 4 alkalommal nyerték el a Kerékpárosbarát település címet (nem csak kerékpárutak, de tárolók, átkelők, információs helyek, wifi is szolgálja a kerékpárosokat). Nagy büszkeségük a Dánfoki homokos szabadstrand és az ehhez kapcsolódó Dánfoki üdülőközpont. Helyi márkatermékeik a kosár és gyékényfonás (mely egy több mint 100 éves élő hagyomány), a méz valamint a Békési Szilvapálinka. A rendkívüli adottságokat, az unikális gasztronómiai hagyományokat és a megkülönböztető (gyógy- és egészség-, kulturális és aktív) turizmus irányvonalat figyelembe véve, a térség turizmusának alapvető kitörési pontja lehet az együttműködés erősítése Békéscsaba, Gyula, Békés vonatkozásában, annak érdekében, hogy az egymást kiegészítő termékek közös termékként jelenjenek meg. Kiemelkedő attrakciónak tekinthető a három nagyobb települést összekötő „Élővíz csatorna” is, mely zöld folyosóként különleges hangulatot kölcsönöz a városoknak. Kiváló lehetőséget biztosít az aktív turizmusra, hiszen a vízi sportok (kajak, kenu, csónakázás, horgászat) mellett az Élővíz csatorna mentén kerékpározhatunk és túrázhatunk is. Kis fejlesztéssel Magyarország leghosszabb szabadtéri futófolyósóját lehetne létrehozni. Ehhez a terep kismértékű rendezése (talaj kiegyenlítése, esővíz lefolyásának kialakítása a kritikus helyeken) valamint bizonyos szakaszonként energiatakarékos közvilágítás szükséges. Az Élővíz csatorna és a tematikus látnivalók tematikus utakká történő összekapcsolására is lehetőséget ad, melyeknek egyik fő illetve kiinduló bázisa a Békéscsaba NatúrPark Látogatóközpont lehetne. A Körösök Völgye NatúrPark Egyesület jó kiindulópont lehetne egy ilyen turisztikai klaszter számára, és a „Körösök Völgye” jó brandnév is lehetne a térségnek. Ugyanakkor az együttműködésen belül Békéscsabának erősítenie kellene saját turisztikai imidzsét is, a gasztro és fesztiválturizmus mellett új, korábban nem létező, vagy nem eléggé kidolgozott termékek kialakításával (pl. Munkácsy témára felfűzött kulturális turizmus).
91
Természetesen mindehhez nagyon lényeges lenne, hogy a térség kapcsolódjon a romániai Temesvárhoz, és az ottani repülőtér lehessen a kiindulópont a távolabbról érkező vendégek számára, akiket autóbusszal lehetne áthozni Békés megyébe. Mindenképpen célszerű egy régión belüli, pl. egy-egy tematikus útvonalon vagy fő látnivalókon közlekedő 'körbuszjárat' indítása is a balatonfelvidéki körbuszjárathoz illetve a badacsonyi borbuszjárathoz hasonlóan, mely főszezonban naponta több alkalommal járja körbe a régió fontosabb látnivalóit, illetve pincéit. Így a kisgyermekes családok, a pálinkakóstolók, vagy a kerékpározásra, túrázásra nem kapható vendégek is eljuthatnának az egyes helyszínekre. 3.3.2. Gasztroturizmus
A fejlesztés fő irányának a „kolbász örökség”-re épülő vonzerők fejlesztése javasolt. A Kolbászfesztivál brand-jének kihasználásával egész éves turisztikai látnivalókat kell fejleszteni: szükség van egy látogatóközpontra, a városban a kolbászkészítés hagyományaira épülő tematikus útvonalra. Bővíteni kell – a fenntarthatóság elvének maximális figyelembevételével - a gasztronómia rendezvények körét, egész évben elérhető, garantált és megrendelhető programokkal kell a turistákat várni. A kolbászfesztivál infrastruktúráját új helyszín biztosításával kell megfelelően bővíteni. Erre egyébként konkrét tervek is vannak Békéscsabán, elnyert pályázati pénzekkel is rendelkeznek. 3.3.3. Kulturális turizmus 3.3.3.1. Munkácsy örökség életre keltése
A gasztronómiai turizmus mellett nagyobb súlyt kellene fektetni a kulturális turizmusra, nevezetesen Munkácsy Mihály munkásságának és személyiségének bemutatására. Ez nem igényel nagyon sok ráfordítást, inkább csak informatikai fejlesztéseket, amelyek mindig sokkal olcsóbbak, mint valaminek a felépítése. A Munkácsy-kultusz tudatos építése mellett célszerű a festő békéscsabai emlékhelyeinek tematikus útvonalát kidolgozni, az egyes helyszíneken élményszerű bemutatókat kell kialakítani. Ebben a projektben szerencsés lenne, ha helyi vagy a régióbeli művészek tudnának szerepet vállalni, így további helyi erőforrás, helyi munkaerő kerülne a turizmus szolgálatába. Az Alföldön több nagyvárosban is nagy kultusza van a művésztelepeknek, melyeken folyamatos képzést, táborokat lehetne tartani.
92
Fontos lenne olyan események szervezése a Munkácsy múzeumban, mely bevonja és aktivizálja a helyi közönséget. Jó példa a Szépművészeti Múzeum kezdeményezése, a Múzeum + melyhez már több budapesti múzeum csatlakozott. Havonta egy alkalommal meghosszabbított nyitvatartási időben nemcsak a hagyományos tárlatok látogathatók, hanem kulturális
programok,
beszélgetések,
élménybeszámolók,
tematikus
tárlatvezetések,
gasztronómia, zene és interaktív foglalkozások teszik különlegessé az estét. Budapesten mindez már klubszerűen is működik, külön klubkártyával. Ezen kívül létezik még egy Múzeumi baráti kör tagság is, mely különféle kedvezményekre jogosít (bizonyos számú ingyenes belépés állandó és időszaki kiállításokra, a múzeum rendezvényein való kedvezményes vagy ingyenes részvétel, utazási klub tagság, rendszeres hírlevél stb.), így múzeumkedvelő
magánemberként
vagy
vállalkozásként
is
megéri
csatlakozni
a
kezdeményezéshez. Ugyancsak fővárosi múzeumok kezdeményezték a 'Pincétől a padlásig' programot, avagy 'Kalandtúra a múzeumban', mely során egy egyedi vezetés keretében az érdeklődők betekinthetnek a múzeum hátsó berkeibe, a műhelytitkokba, pl. a restaurátori műhely munkálataiba, sőt még ki is próbálhatják magukat mint restaurátorok. Ez a közönség bevonásán kívül más szempontból is jövedelmező lenne a Munkácsy Múzeumnak, hiszen lehet, hogy sokan nem is tudják, hogy a múzeum egyik kiegészítő szolgáltatása a restaurálás, vagy reprodukciók készítése. A Munkácsy Múzeumban indulhatna az országban egyedülálló festészeti képzés kurzusok formájában különféle korosztályok számára. Munkácsy legnagyobb tragédiája, hogy az impresszionizmus korában fejlesztette tökélyre a klasszikus festészetet, ezért külföldön jóformán ismeretlen maradt. Mindig saját útját járta. Mindemellett bravúrosan használta az impresszionizmus stílusjegyeit is, pl. a nagyon híres 'Poros út” festményében. Éppen ezért érdemes elemzésre, tanításra, hiszen festészettörténeti szempontból is kiemelkedőt alkotott. Kurzusok, táborok, de festészeti képzések is indíthatók Munkácsy nevével fémjelezve, a helyi művészek bevonásával, irányításával. 3.3.3.2. Munkácsy kulturális negyed
Nagyon jó helyi elképzelés a több központi kulturális létesítményt is érintő 'Munkácsy negyed', a város kulturális negyedének kialakítása, amelyet kész termékké lehetne fejleszteni. Békéscsaba szerencsésnek mondható, hogy ilyen színvonalas kulturális helyszínek egymáshoz rendkívül közel, gyalogszerrel is kényelmesen bejárható útvonalon helyezkednek el. A Munkácsy Múzeum, a Csabagyöngye Kulturális Központ, a Városi Könyvtár és a Jókai 93
Színház önmagukban is kiemelkedő attrakciói a városnak, s az új márkanév alatt, együttesen azonban jóval hatékonyabb megjelenés érhető el. Számtalan külföldi 'kulturális negyed' példa igazolja, hogy összefogással, közös marketinggel nagyon jól lehet érvényesülni a piacon. Szerencsés a kulturális negyednek szánt 'Munkácsy negyed' elnevezés is, hiszen a tudatos marketingkommunikációval ismertté és keresetté válhat a város egyik rejtett turisztikai értéke. Az állandó attrakció mellett időszakonként lehet majd közös tematikára épülő programokat, fesztiválokat elindítani, melyek értékesítését a közös marketingkommunikáció megkönnyíti, az egyes intézményekre eső költségek pedig jelentősen csökkenthetők. 3.3.3.3. Kastélyfejlesztések tematikusan
A kastélyok turisztikai hasznosítása bár elindult a térségben, egy adott tematikára felépített marketinggel (pl. Lökösháza-fényfestés, Gyulavári kastély-hagyomány, kultúra, fenntartható fejlődés, Szabadkígyós-kulturális rendezvények, előadások, koncertek helyszíne), hiszen a környék gazdag kastélyokban, s még vannak kiaknázatlan erőforrások. Pl. lehetséges attrakciói lehetnek a kastélyoknak még a Huszár hagyományok felélesztése a Békés Megyei Károlyi Huszár és Honvéd hagyományőrző Kulturális Egyesülettel együttműködve vagy a nyomda és a könyvkötészet hagyományaira épülő tematika megelevenítése a Tevan családdal, vagy a Magyar Népmesék életre keltése Schréner Alapítvánnyal együttműködve. Létre lehet hozni a Wenckheim kastélyok útját, melyre komplett marketinget lehet építeni pl. ökoturisztikai látnivalókkal és az ezekhez vezető tanösvényekkel, kerékpárútvonalakkal lehetne összekapcsolni. Egy másik békéscsabai kastély a Beliczey kúria, amelyet szintén fel lehetne használni a tematikus kastélyprogramban. A klasszicista stílusú kúriát a szepsi Ursziny család emeltette az 1840-es évek végén. A régi nemesi család tagjai közül elsőként Ursziny Andort találjuk Békés vármegyében, 1845-ben a vármegye táblabírájává választották. A kúriát a családtól Beliczey Rudolf országgyűlési képviselő vásárolta meg, ekkor került sor a kúria átalakítására is. A második világháború után a családot kitelepítették a hortobágyi munkatáborba, a szebb napokat is látott kúriát államosították, sokáig a szomszédos malomépülethez kapcsolódó adminisztrációs iroda működött benne. Az épület állapota romlik, körben vizesedik, de belső átalakításai visszaállíthatók. Kertjének egy része ma beépített, parkja rendezetlen. Az épület méltó párja a szinte szemben álló Omaszta-kúriának, melyben jelenleg a Munkácsy Emlékházat működteti a város. Kivételes építészettörténeti látnivaló két ilyen egymáshoz 94
közeli, hasonló stílusban épített kisnemesi otthon. A tényhez méltó eseménysorozat az Emlékházban évente megrendezett „Kisnemesi otthonok találkozója” című műhelykonferencia, mely 12 éve kiemelkedő eseménye a város március végi programjainak.
3.3.3.4. Örökség turizmus – ősi kurgánok, szlovák és zsidó hagyományok Békéscsabán Ősi hagyományok Békéscsaba környékén
A kurgánok – régi magyar neve korhány – a sztyeppei népek, különösen az indoiráni népek temetkezési helyei. A kurgán a halomsír egyik fajtája, amikor egy fedett, de nem feltöltött gödörsír fölé emelnek halmot. A kurgán török-tatár eredetű orosz szó, melynek jelentése nagyjából sírhalom. A kurgán-hipotézis vagy kurgán-elmélet sok neves régész törekvésében hasonló, de részleteiben egymásnak teljesen ellentmondó elméletének összefoglaló neve. Ezek az eredeti, régészetileg jól megalapozott kurgán-művelődés területét térben és időben kiterjesztve a kurgánok terjedését akár az i. e. 5. évezredtől és a kelet-európai sztyeppe helyett akár Közép-Európából, a Balkánról vagy Anatóliából kiindulva megpróbálják az indoárja népek helyett az indoeurópai népek őstörténetével összekötni. Békés megyében, Békéscsabától nem messze is van néhány kurgán, mint például a pósteleki kurgán. Póstelek a Békéscsaba, Gyula és Doboz települések által jelölt háromszög súlypontjában található, nagyon közel mindhárom településhez. A kurgánok már ma is sok esetben turisztikai célpontok, ahol például ősmagyar hagyományokat lehet folytatni, lovagolni és nyilazni lehet, tehát ez az aktív és az örökség turizmus szerencsés kombinációja lehet. De mivel a kurgánok lehetséges, hogy sokkal régebbi civilizációk emlékei, ezért ki lehetne dolgozni egy olyan turisztikai terméket, hozzá kapcsolódóan egy tematikus utat. amely a kurgánokat a Stonehengek-hez hasonlatosan mutatná be, sok internetes, interaktív applikációval. Egyre több rajongót vonzanak a lovasíjász táborok, bemutatók, versenyek is, melyben a csabaiak az Európa-bajnokságon kiemelkedő eredményeket értek el. (A Csapat Európabajnoki címet a Csabai Lovas Ijász Kör csapata) Már több helyen működnek az országban az un. táltos táborok, ahol intenzív, gyakorlati tanítás, az ősmagyarok hagyománya alapján végzett erőgyakorlatok, révülés technikák, népi gyógymódok, szakrális táncok, dobolás, éneklés, izzasztókunyhó, íjászat, túrák, az elemek 95
tisztelete (éneklés a Napnak, a forrásnak) várják az ősi kalandra vágyó vendégeket, akik patakkal vagy folyóval körbevett erdei házban vagy sátorban, csodálatos természeti környezetben kapcsolódhatnak ki. A szintén nagy tábora van az un. Szellemi iskoláknak, ahol a személyiség belső fejlődése, az öntudatfejlesztő módszerek kerülnek középpontba (a mágia, mint a figyelem-összpontosítás magasiskolája, a négy fő elem megismerése, a gondolat fegyelmezés, tudatos légzés, evés, ivás, koncentrációs vizuális és akusztikus gyakorlatok, térmágia, öntudat áthelyezése), melyek hozzájárulnak az önbizalom növeléséhez, a minőségi, tudatos életvezetéshez, s ezáltal a testi és lelki egészség megőrzéséhez. A kuriózumnak
számító
kurgán
helyszínek
és
a
kapcsolódó
ősi
hagyományok
felelevenítésével a Körösök Völgye s az érintett települések, így Békéscsaba és Póstelek is sokat nyerhet. A Körösök Völgye csodálatos természeti környezetével egyedülálló helyszíne lehetne az ősi hagyományok ápolásának, az ősi szokásokat és értékeket őrző valamint napjainkba ültető életmód és sporttáboroknak, versenyeknek. Lényeges, hogy ez a típusú turisztikai fejlesztés
szem előtt tartja a természeti környezet eredeti állapotban történő
megőrzését és megóvását, pozitívan fejleszti az egyént, szellemileg és testileg egyaránt, ugyanakkor turisztikai bevételt, gazdasági hasznot is eredményez és hosszú távon is a fenntartható fejlődést szolgálja. Szlovák és evangélikus hagyományok Békéscsabán
Közismert, hogy Békéscsaba a magyarországi szlovákság központja. A 2001-es népszámlálás szerint 67 968 itt lakó közül 93,8% vallotta magát magyarnak, 5,9% szlováknak, 0,6% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak. Egyéb nemzetiségek között érdemleges számban csak a szerbek fordulnak még elő. 1711-1740 közt szervezetten folyt a szlovákok betelepítése, gyakran a földesurak hozattak be szlovákokat az elhagyott birtokaikra. A földesurak állami engedéllyel telepítették le, telepítési szervezők segítségével a szlovák lakosokat. Ebben a szakaszban jött létre egy sor önálló szlovák település és nyelvsziget. A szlovákok a 18. századi délre vándorlás előképeként még a török-kor utolsó évtizedeiben megjelentek az Alföldön. A lassan újranépesedő Békés megye három birtokot foglalt magában: a kétegyházit, a gyulait és a békésszentandrásit. Békés megyében a szlovákokkal 1718-ig benépesülő első település a gyulai uradalomhoz tartozó Békéscsaba volt. A szlovákság lélekszáma a békés-csanádi régióban a 19. sz. végére jelentősen megnőtt. 1946-48 96
között lezajlott lakosságcsere során közel 25.000 fő áttelepült, aminek következtében a kulturális élet megtorpant. 1948 decemberében azonban megalakult a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, amelynek szervezetei 1949. januárjától jöttek létre Békéscsabán, Mezőberényben. Az újabb lendületet a 90-es évek hozták, amikor is számos új szlovák közösség szervezet jött létre. A Békés megyében élő nemzetiségek közül napjainkban a szlovákok, illetve a szlováksághoz kötődők száma a legtekintélyesebb, a becslések szerint eléri akár a 40.000 főt is. Ez azt jelenti, hogy a hazai szlovákság közel 50 %-a Békés megyében él, az itt élők kulturális ellátása és aktivitása is kiemelkedő. Ezt a szlovák hagyományt aktívan ki kellene használni a „szlovák örökség turizmus” fejlesztésével, aminek egyik alapvető eleme lehetne a békéscsabai honlap szlovák nyelvű mutánsának elkészítése, valamint a városban szlovák nyelvű táblák kihelyezése. A szlovákiai látogatók száma sajnálatos módon jelentősen csökkent a városban az utóbbi idők során, és ezt a folyamatos mindenképpen meg kellene állítani és meg kellene fordítani. Mivel a betelepült szlovákok alapvetően evangélikusak voltak, ezért az evangélikus hagyományok is nagyon erősen jelen vannak a városban, pl. itt van Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Mivel 2017 Luther év lesz, amelyet 2014-től kezdve folyamatosan kapcsolódó rendezvények vezetnek be ezért már terveznek is evangélikus rendezvényeket a városban, amelyekre várnak látogatókat. Mivel Lutherstadt Wittenberg Békéscsaba testvérvárosa, ezért lehetne szervezni látogatókat Szlovákia mellett még Németországból is, időben elkezdett, célzott marketing kommunikációval. Zsidó hagyományok Békéscsabán és a megyében
Hasonlóképpen nagyon sok zsidó vallású ember élt az elmúlt századok során Békés megyében, és ezért turisztikai szempontból is érdekes lehet ezen emberek számára „back to the roots” („vissza a gyökerekhez”) típusú programokat kínálni. A Békés megyei zsidóság története az 1700-as évek első felében kezdődött. Ekkoriban még csak egy szeszfőző zsidóról esett szó. Almásy Dániel békési főszolgabíró összeírása szerint 1768-ban még csak Váriban élt három zsidó. A Harruckern uradalom kezdettől fogva tiltotta a letelepedést, így a legtöbb helyen az 1800-as évek közepéig nem engedélyezték a zsidók beköltözését. Az 1700-as évek végétől kezdve Váriban, Ványán, és Szentandráson kialakultak az első zsidó közösségek, majd 1840-től kezdve megyeszerte felgyorsult a letelepedés.
97
Míg 1836-ban csak 542, 1870-ben már 6255 izraelitát írtak össze a megye területén. A XIX. század közepétől az első világháborúig terjedő időszakban megalakultak a hitközségek, felépültek a megye legnagyobb és legszebb zsinagógái (Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szeghalom, Békés, Szarvas, Battonya, Sarkad), és létrehozták a mikvéket, iskolákat, Chevra Khadisákat és a különböző egyesületeket. Ez az időszak a Békés megyei zsidóság fejlődésének, és a századfordulón már virágkorának időszaka. Az első világháború és az azutáni politikai és gazdasági események, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság, a román megszállás, a trianoni békét követő területelcsatolások, a gazdasági világválság, az antiszemitizmus térhódítása és a zsidótörvények bevezetése jelentős változásokat idéztek elő az ország és a megye zsidóságának életében is. Az első zsidótörvénnyel kezdődött meg az a folyamat, amely a zsidó férfiak munkaszolgálatra való behívásával, a hontalanoknak minősített családok Ukrajnába való kiszállításával és meggyilkolásával folytatódott, majd 1944 tavaszán a vidéki zsidóság gettóba zárásával, deportálásával és többségük meggyilkolásával fejeződött be. Békés megye zsidóságát 18 gettóból a békéscsabai és szolnoki gyűjtőtáboron keresztül hurcolták az auschwitzi koncentrációs és a strasshofi munkatáborba. A holokausztnak mintegy 5000 Békés megyei zsidó is áldozatul esett. A mintegy kétezer túlélő egy része a háború után kivándorolt, elköltözött, csak kevesen maradtak Békés megyében. Ma már csak Békéscsabán van zsidó hitközség. 2003-2004-ben épült fel az új zsinagóga, a Széchenyi-liget és a Kórház utcai stadion mögött. Mivel sok Izraelben és Amerikában élő család ősei nyúlnak vissza erre a térségre – ide lehet még érteni Máramaros, valamint a Partium és a Vajdaság térségeit is – ezért ez egy sajátos új termék lehet egy új célpiaccal. Itt együtt lehetne működni az egész megyével, valamint a romániai turisztikai szervezetekkel, mivel Romániában (akárcsak Lengyelországban) kiemelt szerepe van a zsidó örökség propagálásának, és az izraeli turisták megszólításának (http://www.romaniatourism.com/jewish-heritage.html). E termék kialakítása sem kerülne sokba, de a hozadéka nagy lehetne, nem csak a turizmus, hanem a beruházások terén is. Mivel Magyarország egészét tekintve az izraeli látogatók száma az elmúlt évek során dinamikusan növekedett, ezt a lehetőséget Békéscsabán is ki lehetne használni. Sajnos az Izraelből érkező látogatók főként Budapestre érkeznek és nem igen mozdulnak ki a városból. Figyelembe vége Békéscsaba rossz megközelíthetőségét közúton és vonaton megoldás
98
lehetne, ha az izraeli látogatók egy olyan romániai városba érkeznének, amely nincs messze Békéscsabától, és amelynek van egy nagyobb repülőtere (pl. Arad) és onnan mennének autóbusszal Békés megyébe. Egyébként források a zsidók békés megyei történetére vonatkozóan bőven állnak rendelkezésre, ugyanis 2007-ben elkészült az akkor 21 éves Balogh István tótkomlósi fiatalember monográfiája a békés megyei zsidók történetéről. Ezt a tanulmányt érdemes lenne lefordíttatni héberre és angolra, és legalább részeit feltenni az internetre. Békéscsabán van egy 1893-ban épített neológ templom a Luther utca 14 alatt (ma már nem működik), valamint egy ortodox templom (Kinizsi utca 10), valamint a Knézits utca 13 alatt működik a megye egyetlen működő hitközségének irodája és imaháza, valamint működik a városban egy neológ és a város határán kívül egy ortodox temető. Ezek az emlékek (kiegészítve a megyében található többi emlékkel, egy komoly zsidó hagyomány és kulturális turisztika útvonal részét képezhetik, mint ahogy arra van példa Nyugat-Európában. Az Európai Tanács fő kulturális tematikus útvonalként tartja számon az európai zsidó kulturális útvonalat, melyhez már számos település csatlakozott európaszerte. Ezeknek az együttműködéseknek a legnagyobb hozadéka az a nemzetközi marketing, mellyel azokat a turistákat szólítják meg akik kifejezetten a zsidó emlékhelyeket keresik fel (önálló weboldal, kiadvány, közös megjelenések, mobil applikációk) Pünkösdi egyház hagyományai
A világban mintegy 500 millió ember követi a pünkösdi egyháza tanításait, elsősorban az Egyesült Államokban. Mivel Békéscsabán is számos pünkösdista hívő él, ezt a hagyományt is fel lehetne használni annak érdekében, hogy Békéscsaba színesítse kulturális turisztikai kínálatát.
3.3.4. Aktív turizmus
Békéscsaba, akárcsak az egész Körösök Völgye, kiváló lehetőségeket nyújt az aktív turizmus számára. Ezen belül van néhány speciális termék, amelyek mint különlegesség, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Békéscsaba erősebben megjelenjen a turisztikai térképen. 3.3.4.1. Repülés
Békéscsabán korábban sok sportrepülős eseményre került sor, aminek következtében a város bekerült a hírekbe. Sajnos az utóbbi évek során ilyen eseményekre nem igen került sor, pedig 99
a városi repülőtér alkalmas lenne erre, már csak azért is, mert kereskedelmi, utasforgalmi célokra kevésbé alkalmas a repülőtér. A Békéscsabai Repülőtér jó lehetőség lehetne vitorlázó és motoros sportrepülés, valamint sárkányrepülés és ejtőernyőzés számára, és adott esetben ezek a szolgáltatások még a teljesen amatőr turistáknak is kínálható (pl. tandem ejtőernyőzés vagy tandem paragliding). 3.3.4.2. Kalandtúrák szervezése
A térségen belül elhelyezkedő kastélyok (Weckheim kastélyok), a Körös-Maros Nemzeti Park vadregényes tájai, a Körösök által kínált vízi élmények és természeti környezet különleges lehetőséget biztosítanak a ma nagyon kedvelt kalandtúrákra is. Igazán izgalmas, egyedi túrákat lehetne bármely tematikára fejleszteni (pl. természet, gasztronómia). Nomád vízitúra, rafting, trekking, lovaglás távol a nagyvárosok zajától, ahol mindenért meg kell küzdeni. Csapatépítéshez is kiváló helyszín a Körösök vidéke, mely a természeti környezet változatossága, a jó levegő, a kiváló helyi gasztronómia valamennyi tényezője hozzájárul. Ehhez a térségben munkálkodó turisztikai szolgáltatók, helyi gazdák, utazásszervezők kreatív együttműködése szükséges, melyre a turisztikai klaszter nagyon jó ernyőszervezet lehet. 3.3.4.3. Kerékpáros turizmus
Kerékpáros útvonalakban és infrastruktúrákban nagyon jól ellátott a térség, s az alföldi táj síksága a kisebb gyermekekkel érkező családosok vagy a kevésbé sportos belföldi közönség számára is élvezhetővé teszi ezt a fajta aktív kikapcsolódást. A kerékpáros útvonalakat össze lehet kötni a tematikus útvonalakkal (pl. Gasztronómiai utakkal, Csabai kolbászút, Békési Pálinkaúttal, helyi termelői piacokkal, kézművesek útjával stb.) és minél több helyen elérhetővé tenni a kerékpárok kölcsönzését és tárolását. A mobil applikációk mellett, mely ma már elengedhetetlen eszközei a desztinációmarketingen még mindig fontosak a pontos helyszíni jelölések, a jól karbantartott utak, tájékoztató táblák, térképek valamint főbb turisztikai központokban elérhető információk, off-line térképek is. Kerékpárpihenőhelyek, kerékpárbarát fogadók, bringabárok igazi sikertörténetek már a Balatonfelvédéken (Köveskál – Kerékbár, Kővágóörs – Bringabár, kerékpárbarát Pincészetek (pl. Káptalantóti - Istvándy Pincészet, Balatonszőlős – Papok borozója). 3.3.4.4. Evezés (kajakozás, kenuzás, rafting)
Magyarországon a nemzetközi versenyeken bár élen járunk a vizes sportokban, szabadidős sportként vagy turisztikai motivációként mégsen annyira népszerűek, mint amilyenek az 100
adottságainkat figyelembe véve lehetnének. Ez pedig még inkább igaz a Körösök Völgyére, mely a Körösök szabályozásával, a csodálatos természeti környezettel és környezettudatos gondolkodással, a környék turisztikai infrastruktúrájának (szállások, vendéglátóhelyek, turisztikai pihenőhelyek és információs központok, tanösvények) kiépítésével kiváló lehetőségeket kínál a vízisportok szabadidős űzésére. Fontos lenne ezekhez a vízisportokhoz, kulturált bázisokat, mini információs csomópontként és eszközparkként is működő vízisporttelepet építeni, ahol a felszerelések kölcsönzése mellett vezetett szakképzett személyek segítségével vízi túrák igénybevételére is lenne lehetőség. Ezt a túralehetőséget a kerékpártúrákhoz hasonlóképpen lehetne tematikus utakhoz is kapcsolni. 3.3.5. Sportturizmus
A sportturizmus egy-két ága már most is népszerű a városban és az infrastrukturális feltételek is adottak részben (pl. röplabda, kézilabda, foci, úszás, vívás, futás, sportrepülés, társastánc), de még több kiaknázatlan lehetősége van a városnak. Ezek fejlesztése hosszú távon több szempontból is előnyös. A lakosság elégedettségét, a város ismertségét növeli, s így közvetetten hozzájárul a város pozitív imidzséhez. A folyamatban lévő sportberuházások, városi sportcsarnok valamint szállással is rendelkező sportkomplexum a sportturizmus ugrásszerű fejlődését eredményezhetik a városban. Kulcsfontosságú lenne a társasági nyereségadó kedvezmény kihasználása a sportfejlesztések megvalósítása érdekében. A sportlétesítmények központi elhelyezkedése, s egymáshoz való közelsége külön versenyelőnynek számít a nemzetközi piacon. A különféle sportcsarnokok és rendezvényhelyszínek
összefogásával
(Egyetemi
Sportcsarnok,
Vívócsarnok,
épülő
CsabaPark stb.) valamint a közlekedési helyzet, a megközelíthetőség ( a 44-es út és a vasút) fejlesztésével minden adottság meglesz ahhoz, hogy Békéscsaba igazi sportnagyhatalommá váljék. A sportturizmus során, a hazai és nemzetközi többhetes edzőtáborok, s a versenyek nemcsak rengeteg sportolót, de kísérők sokaságát jelentik (edzők, család) jelentik a városnak, akik szállást és egyéb szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezen alkalmakkor a városnak meg kell ragadni a szabadidős turisztikai promócióban rejlő lehetőségeket is, s a városba érkező sportolókat valamint hozzátartozóikat, szurkolótáborukat megszólítani, információval látni el, hogy visszatérő vendégekké váljanak. Mivel Békéscsaba városa viszonylag kevés turisztikai attrakcióval rendelkezik, ezért bátran elmondható, hogy a turizmus élénkítésének egyik formája lehetne a városban a sportturizmus. 101
A sportturizmus a különböző turisztikai ágakkal szoros, sőt elválaszthatatlan kapcsolatban áll. Így például egyes elemei a rendezvényturizmus, a konferenciaturizmus, a fesztiválturizmus, mely a „kulturális turizmus” szerves része. Az aktív turizmus pedig a sportturizmusba épül be. Az alábbiakban áttekintjük a sportturizmushoz köthető turisztikai termékek körét, s ezek békéscsabai vonatkozását. Nemzetközi sportrendezvények, világversenyek
A rendezvényturizmuson belül a sportágazat is fontos szerepet vívott ki magának. Magyarország nagy tapasztalatokkal bír a különböző világversenyek megrendezésében. A szervezők munkájával a nemzetközi szövetségek, illetve a sportolók általában igen elégedettek, így évről évre otthont adhatunk valamilyen világversenynek. E programoknak leginkább a Budapest, Debrecen és Győr ad otthont. Mindemellett a Dél-alföldi régió is rendezett már komoly világversenyeket, gondoljunk csak a kajak-kenu
világ-
és
Európa-bajnokságokra
(Szeged),
fogathajtó
világbajnokságra
(Kecskemét), 2004. évi Női Kézilabda Európa-bajnokságra (Békéscsaba). Ezek mindegyike igen komoly szakmai, erkölcsi és anyagi sikerrel járt, a turizmust felélénkítette. A világversenyek
megrendezése
mellett
igen
komoly
hozadéka
lehet
az
egyéb
sportrendezvényeknek: kupadöntők, nemzetek közötti összecsapások, stb. Leginkább a csapatsportágak iránt nagy az érdeklődés (vízilabda, kézilabda, stb.). Ezen programok leginkább csak egy-egy mérkőzésre koncentrálódnak. A nemzetközi megmérettetésekhez, világversenyekhez a legfontosabb a megfelelő infrastruktúra (stadion, sportcsarnok, egyéb sportlétesítmények valamint szálloda illetve szállást is magába foglaló sportkomplexum). Az infrastruktúrát illetően – bár az elmúlt évben komoly fejlesztések történtek – a város sajnos nem áll a legjobban. A nagy országos és nemzetközi viadalok, illetve a világversenyeket illetően óriási a konkurencia a városok között. Ennek ellenére – a tapasztalatok alapján – elmondható, hogy a válogatott csapatok szívesen jönnek Békéscsabára, mert a város nagy odafigyeléssel szervezi a programokat, s valamennyi alkalommal igen nagy volt a mérkőzések iránt a szurkolói érdeklődés. Az elmúlt években több sporttörténelmi jelentőségű, igen nagy szurkolói és médiaérdeklődést kiváltó program házigazdája lehetett Békéscsaba:
102
2004-ben: 6. Női Kézilabda Európa-bajnokság, Magyarország–Ukrajna nemzetek közötti női kézilabda válogatott-mérkőzés; 2005-ben: Magyarország–Macedónia nemzetek közötti férfi kézilabda Eb-selejtező, Pannon GSM Karácsony Kupa négy nemzet kézilabda tornája (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia); 2006-ban: Magyarország–Románia nemzetek közötti férfi vízilabda-mérkőzések; 2007-ben: Magyarország–Olaszország nemzetek közötti női vízilabda-mérkőzés. 2009-ben: Magyarország–Görögország nemzetek közötti férfi kézilabda Eb-selejtező; 2010-ben: Magyarország–Svédország nemzetek közötti női kézilabda Eb-selejtező és Magyarország–Németország nemzetek közötti férfi vízilabda-mérkőzés. Az ilyen programok szervezése azért jó és fontos, mert: • remek szórakozást nyújt a csabai polgároknak; • lehetőséget biztosíthatunk arra, hogy sikeres sportolókkal, világsztárokkal (példaképekkel) találkozhassanak a fiatalok; • marketing szempontból jót tesz a városnak; • bevételre tehet szert a város, mely összeg újra sportcélokra fordíthatók; • sportdiplomácia javítása; • megfelelő reklám a helyszínnek (pl. Árpád fürdőnek) valamint a város egyéb programjainak, rendezvényeinek, turizmusának; • szurkolók érkezhetnek más városokból, sőt országokból; • indukálja a sportlétesítmény- és sporteszköz-fejlesztést; • több helyszín esetén összefogást, együttgondolkodást eredményez a megye városai és a megyei önkormányzat között; • tovább erősítheti a város testvérvárosi kapcsolatait, hiszen e rendezvényekre meghívhatja a város a testvérvárosi képviselőit, csapatatait, stb.; • az előmérkőzések során helyi utánpótlás csapatokat ismerhet meg a szurkolótábor; • megteremti (megtartja) annak esélyét, hogy Békéscsaba a későbbiek során további rangos sportrendezvények házigazdája lehessen; • közvetett módon bevétel a város számára (szállodák); • városmárka erősítő, imidzsnövelő hatása van • stb. Sportkonferencia
A konferenciaturizmuson belül mindenképpen helye van a sportkonferencia-turizmusnak. Bár Békéscsaba évről évre rendez valamilyen országos vagy régiós sportkonferenciát, sportfórumot, ezek leginkább csak egynaposak. 103
Aktív turizmus: gyalogos, vízi, kerékpáros, lovas, horgász, vadász
Az aktív turizmus a város egyik húzóágazata lehet, hiszen a feltételek adottak: az Élővízcsatorna jelenléte, a Körösök közelsége, parkok, erdők, horgásztavak a városban, valamint a város közvetlen közelében, s az egyre javuló kerékpárút-hálózat. Sportmúzeum
A sportmúzeumok látogatása a „kulturális turizmus” részeivé váltak. Ma már mind több városban érzik úgy a sportban tevékenykedők, hogy lenne mit „megmutatniuk” az utókornak, ezért egyre több helyen alakítanak ki sportmúzeumot interaktív élményelemmekl, shoppal. Békéscsabán 2010 őszén jött létre a Sporttörténeti Gyűjtemény, egyelőre ideiglenes helyszínen, a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban. A sporttradícióink, a hagyományaink, a számtalan nagy sikert elérő sportolóink mind „kiáltottak” azért, hogy mielőbb megvalósuljon, s működjön is. „Kirakatcsapat” kialakítása, versenyeztetése, mint a marketingkommunikáció része
Egy-egy kedvenc csapat mérkőzéséért akár több száz, akár több ezer kilométert is hajlandó utazni a szurkoló („sportturista”). Ez a szegmens bár igen szorosan kapcsolódik a sportrendezvény-turizmushoz, érdemes megkülönböztetni. Egy valóban eredményes, a média által is kiemelten szerepeltetett, népszerű csapat fenntartása és versenyeztetése komoly, s állandó turisztikai érdeklődéssel járhat. Külföldi csapatokat figyelembe véve: egy Manchester United, vagy egy Barcelona mérkőzés hihetetlen érdeklődést válthat ki. Ilyen lehetőségeink Magyarországon nincsenek, de azért akadnak olyan sportágak és egyesületek, amelyek rendszeresen az élmezőnyben szerepelnek a honi pontvadászatokban, s nemzetközi kupákban indulnak. Nos, ezek, a városhatárokon túlról is nagy számban vonzzák az embereket (pl.: labdarúgásban a Ferencváros és a Debrecen, kézilabdában az MKB-Veszprém és a Pick Szeged, vízilabdában a Honvéd, az Eger, a Vasas, kosárlabdában a Pécsi VSK, a Sopron stb.). Békéscsabán az elmúlt években nagy előrelépés történt, hiszen három egymást követő esztendőben is elindulhatott a nemzetközi kupában (EHF-kupa) a női kézilabdacsapat. Ám ahhoz, hogy ez tendenciává váljon, s hogy a nemzetközi színtéren is számottevő eredmény szülessen, az eddigieknél jóval nagyobb önkormányzati, s még nagyobb támogatói, szponzori szerepvállalásra lenne szükség.
104
Edzőtáborok
A sportolók felkészülésének bizonyos szakaszában kifejezetten fontos, hogy a megszokott közegükből kiszakadva, csak a sporttevékenységre koncentráljanak. Az edzőtáborok valójában erre szolgálnak. A különböző sportágak más és más infrastruktúra-igénnyel bírnak, de elmondható, hogy Békéscsabán több sportág edzőtáboroztatásra is van lehetőség. (Rendszeresen itt készül a kick-box válogatott, egy-egy korosztályos kézilabda válogatott keret, gyakori vendég egy-egy arab futball csapat is, stb.) Alapvetően jellemző, hogy a sportolók ilyenkor az alacsonyabb fokozatú szállásokkal is beérik. Éppen ezért kifejezetten ideális például az iskolacentrum, mint helyszín, hiszen kis sugarú körön belül megtalálható a kollégiumi szállás, az étkező, a sportcsarnok, de még a Kórház utcai sportlétesítmény is. Sportfesztivál, -kiállítás, -vásár
A különböző ágazatok rendszeresen szerveznek fesztiválokat, vásárokat, kiállításokat. Ebből a sportágazat sem maradhat ki. Annak ellenére sem, hogy egyelőre szinte csak Budapesten, a Hungexpo területén van rendszeres „sportkiállítás”. De ha idevesszük az ország különböző pontjain, rendszeresen megrendezett autó- és motorkiállításokat, s megnézzük a látogatói létszámokat, akkor elmondható: ez egy igen jól működő terület. Ez békéscsabai vonatkozásban is igaz. Ezek szervezői általában vállalkozók. A sportrendezvények támogatása az eddigiekben az alábbi forrásokból történt: – a sportra fordítható pénzeszközök sportrendezvény pályázati alapjából; – Békéscsaba Megyei Jogú Város Kiemelt Sportrendezvényei a sportra fordítható sporteszközök
kiemelt
sportrendezvények
soráról
(Békéscsaba–Arad–Békéscsaba
szupermaratoni futóverseny, EU-Goal Fesztivál, Streetball Fesztivál, nemzetek közötti mérkőzések); – egyéb nagy nemzetközi sportrendezvények (pl.: 2004. évi Női Kézilabda Európa-bajnokság, Tour de Hongrie nemzetközi kerékpárverseny, stb.) a költségvetés külön során, a Közgyűlés egyedi döntése alapján; – nem várt események alapja (szakbizottsági hatáskörben, a beérkezett kérelmek alapján); 105
–
sportrendezvények
természetbeni
önkormányzati
támogatása:
ingyenes
(kiemelt
sportrendezvények), illetve kedvezményes (egyéb sportrendezvények – kérelem alapján) közterület-használat biztosításával. A város irányításának a jövőben is minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia úgy a helyi sportélet mint a város pozitív megítélését nagy mértékben befolyásoló sportrendezvények támogatására, mely egyúttal belépő a város turizmusának ugrásszerű fejlődéséhez. A város számára ezért kiemelt feladat a sportturizmusban rejlő lehetőségek kihasználása. A városmárka építés, a pozitív városimidzs kialakítása valamint a mozgás iránti érdeklődés felkeltése szempontjából az egyik leghatékonyabb lehetőség a minél több rangos, nagy tömegeket vonzó sportrendezvény békéscsabai megrendezése. Ennek érdekében a sportlétesítmények infrastruktúrájának fejlesztése, rangos nemzetközi sportrendezvények, konferenciák, egyéb sporttal kapcsolatos, „sportturisták” számára is vonzó programok szervezése,
támogatása;
a városmarketing-tevékenységen
keresztül
a sportágazattal
kapcsolatos lehetőségeinek (edzőtáborozás, aktív turizmus) „kiajánlása”, valamint a sportdiplomácia további javítása. Egyes nemzetközi viadalok megrendezésének már komoly hagyományai vannak a városban. Az országos és a nemzetközi sportélet egy-egy programot már „beazonosít” Békéscsabával, s a helyi érdeklődés is egyre nagyobb. Ugyanakkor a legtöbb versenysportrendezvényhez köthető egy-egy szabadidősport-esemény is (utcai futóverseny, kerékpárverseny, fogyatékos sportolók bemutatója, stb.), a rendezők az utóbbi időszakban nem is hagyják ki ezt a lehetőséget. A város kulturális életének, a lakosok szórakozási és sportolási lehetőségeinek, valamint a „sportturizmus” bővítése érdekében törekedni kell arra, hogy Békéscsaba minél több egyedi, reprezentatív,
jelentős
média-
és
szurkolói
érdeklődésre
számot
tartó,
kiemelt
sporteseménynek, nagy résztvevői létszámot vonzó szabadidősport-rendezvénynek legyen a házigazdája a jövőben. 3.3.6. Egészségturizmus fejlesztés
Minden város esetében fontos az egészségturisztikai fejlesztés, már csak azért is, mert az egészségturizmus (legyen az gyógy vagy wellness turizmus) dinamikusan fejlődik hazánkban. Külföldön sok helyen vagy drága a gyógykezelés (pl. fogászat Nyugat-Európában), vagy nem olyan színvonalú (pl. tőlünk keletre), és ezért sokan jönnek gyógykezelésre (gyógyturizmus) 106
vagy csak megelőzésre és felfrissülésre (wellness). Békéscsaba esetében Románia és Szerbia tekinthető első körben küldő piacoknak, de amennyiben sikerül kialakítani együttműködést Temesvárral, és a repülőtérre megérkezhetnek a vendégek, ahonnan majd autóbusszal hozzák át őket Békéscsabára, akkor Nyugat-Európa is célpiac lehet. A Réthy Pál kórház és rendelőintézet tervezi a sportrehabilitációs fejlesztéseket, ami már azért is fontos lehetne, mert ilyen jellegű specializáció nincs a térségben. Ez jól kiegészíthetné a sportturisztikai fejlesztéseket a városban, valamint – feltéve, hogy megfelelő szálláshelyek állnak rendelkezésre – turisztikai célokat is szolgálhatna. 3.3.7. Konferenciaturizmus
Békéscsabán a nagy befogadóképességű, jó színvonalú új létesítményeknek (Csabagyöngye Kulturális Központ, valamint további folyamatban levő beruházások, mint pl. a CsabaPark) és az
egyre
nagyobb
szakmai
tapasztalatnak
köszönhetően
lehetőség
nyílik
a
konferenciaturizmus fejlesztésére. A turizmus a szolgáltatásbeli hasonlóságok miatt együtt kezeli az üzleti meetingeket, incentív utazásokat, kongresszusokat és kiállításokat a mára már elterjedt MICE Market kifejezéssel, amely mozaikszó a Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions szavak kezdőbetűit takarja. A konferenciák és kongresszusok területén Európa a világ vezető desztinációja. Évente mintegy négymillió fő vesz részt kb. négyezer ülésen, aminek 80%-a ötven főnél kisebb hazai konferencia. A vizsgált országokban 270, legalább 300 fő befogadására alkalmas konferencia központ van. A nemzetközi trendek szerint az ülések tartalmát illetően növekszik a tudományos és technikai témájú ülések iránti érdeklődés, és általában mindig vlamilyen szakmai kiállítás is kíséri ezeket. A hivatásturizmus az egész turisztikai ipar legdinamikusabban fejlődő ágazata. Az ülések egyik része a szervezetek, egyesületek ülései, melyhez a nemzetközi kormányközi szervezetek, a nemzetközi nem kormányközi szervezetek és non-profit szövetségek, a nemzetközi vallási jellegű egyesületek és politikai szervezetek, a szövetségi és kormánytestületek, valamint az ilyen jellegű hazai testületek ülései tartoznak. A második csoport alatt a gazdálkodó cégek rendszeres vagy eseti értekezleteit és összejöveteleit értjük, azaz például a vállalati közgyűléseket, eladói szemináriumokat, termékbemutatókat, oktatóés tréningprogramokat, de például a részvényesek és az igazgatók éves közgyűlését is. Békéscsaba tekintetében a konferenciaturizmus fejlődésére elsősorban a hazai piacon számíthatunk, de a közlekedés és a szálláskapacitás fejlődésével nemzetközi konferenciák számára is vonzó helyszín lehet. Érdemes ezzel a piaccal foglalkozni, hiszen a szabadidős 107
turizmussal és a fesztiválturizmussal ellentétben erre a piacra kevésbé jellemző a szezonalitás, ennek következtében egyenletes kapacitáskihasználtságot eredményezhet.
Sport egészségügyi fejlesztés folyamatban
A Dr. Réthy Pál kórház már eddig is beadott a GYEMSZI-nek egy fejlesztési tervet 2013 októberében. Jelenleg várják az elbírálást. A pályázat a következőket tartalmazza nagy vonalakban: Békés megye népességének megtartásában, a lakosságszám növelésében kiemelt szerepet tölt be a fiatalok helyben történő foglalkoztatásának a biztosítása, a megfelelő élettér biztosítása. Ebben a szabadidő hasznos eltöltése kiemelt fontosságú, melyhez a helyben elérhető szabadtéri sportpályáknak, sportolási lehetőségeknek, szervezett sportprogramoknak az ezzel összefüggő prevenciós ellátásoknak illetve a sportsérülések ellátásának és a sportolás utáni rehabilitációnak kiemelt szerepe van. A sport, és főleg a versenysport azonban jelentős fizikai megterhelést jelent a szervezet számára, amely előbb – utóbb sérülések formájában gátolhatja a folyamatos fejlődést. Ezen sérülések komplex ellátása, a fiatalok minél korábban történő rehabilitációja és a sportpályákra visszavezető út lerövidítése fontos feladat. A Dr. Réthy Pál Kórház – Rendelőintézet jelenleg rendelkezik a sportsérülések aktív ellátásának feltételeivel. Aktív fekvőbeteg szakellátás keretében biztosítottak a kórház traumatológiai és ortopédiai osztályán a sérülések mielőbbi ellátásának személyi és tárgyi feltételei. Jelenleg is lehetőség van akár a kórházban, akár más intézményben végzett aktív ellátást követő komplex rehabilitációs ellátás igénybevételére is. A részleg egy egészségügyi intézmény részeként működik majd, ahol az összes társszakma képviselve van, így további kiegészítő szakorvosi és képalkotó vizsgálatok (RTG, UH, CT, MRI, DEXA) lehetősége is biztosított Mivel a kórház a megye legnagyobb lélekszámú településén, közlekedései csomópontban helyezkedik el, ezért mindenképpen fontos, hogy itt lehessen megteremteni egy komplex rehabilitációs ellátás feltételeit. Békéscsaba város Önkormányzata által is megfogalmazott stratégiai célokkal összhangban egy olyan sport-rehabilitációs ellátás kialakítása a cél, amely egyrészt a megye illetve a térség sportolóinak, másrészt a határon átnyúló ellátások keretében a szomszédos országból érkező sportolóknak is biztosítani tudná a megfelelő szakmai színvonalú ellátást. 108
A Kórház jelenleg a legmagasabb - III. - progresszivitási szintű mozgásszervi rehabilitációs ellátással rendelkezik. A meglévő 91 ágy kapacitás lehetővé tenné egy speciálisabb, a helyi, megyei illetve a térségi lakosság számára hiányként jelentkező ellátás biztosítását. A sport-rehabilitáció célja a sporttól való távollét minimalizálása, a gyógyulás gyorsítása. A tevékenység komplex ellátást igényel, ezért az építészeti fejlesztés mellett szükséges egy olyan szakmai team kialakítása is, akik segítségével biztosítottá válik a teljes körű, minden részterületet megfelelően koncentráló szakellátás biztosítása. A feladat kettős. Egyrészt biztosítani kell a központ tárgyi feltételei. Ehhez szükséges a hotelszárny korszerűsítésén és bővítésén kívül egyéb speciális ellátások lehetőségét realizálni. A központnak megfelelő kubatúrát a jelenleg is mozgásszervi rehabilitációnak otthont adó épület biztosítaná. A kórház területén elkülönítve elhelyezkedő kétszintes épület átalakításával, bővítésével minden szükséges funkció egy épületen belül helyezkedne el. Ehhez nélkülözhetetlen a jelenleg mind építészetileg mind épületgépészetileg teljesen elavult épülettömb felújítása, bővítése, valamint kiegészítése hidroterápiás ellátásra alkalmas komplexummal. A földszinten a jelenleg folyó DAOP-os beruházásnak köszönhetően az osztály betegei részére kialakításra kerül egy komplex fizioterápiás ellátásokat nyújtó részleg. A beruházás eredményeként realizált funkciók – tornaterem, fizioterápiás kezelők, masszázsszobák – továbbiakban is alkalmasak lennének a rehabilitációs ellátásra, de a funkciók átszervezésével, kisebb építészeti felújítással további, a rehabilitáció szempontjából nélkülözhetetlen funkció megteremtésére is lehetőség nyílna. Így helyet kapna egy lézeres kezelő helyiség, egy fagyszauna, továbbá egy széndioxid kezelő helyiség. A földszinten kerülne kialakításra egy hidroterápiás komplexum, melynek része lenne egy 455 m2 alapterületű uszoda egy kisebb medence és egy iszapkezelő a hozzá tartozó kiegészítő helyiségekkel. Az első emeleten az uszoda felett helyezkedne el egy mobil falakkal kisebb helyiségekké alakítható 100 m2-alapterületű tornaterem a szükséges szertárakkal, kondicionáló teremmel. Az emelet kapna helyet a 2-3 ágyas fürdőszobás magas komfortfokozatú kórtermekből álló a sport rehabilitációs hotelrészleg. Az osztályon jelenleg is kitűnően képzett szakemberek állnak rendelkezésre, akik a sérüléseket követő műtétek utáni rehabilitációt a lehető legmagasabb szinten tudják segíteni. A központ megvalósítását követően a műtét utáni korai rehabilitációban, gyógyulás folyamatában és az élsportba/versenysportba való visszatérésben segíteni tudják betegeiket.
109
Ha a GYEMSZI ebben a körben nem is támogatja, akkor is megvalósítható a terv, mert a kapacitások, a humán erőforrás megvan, csak infrastruktúrára lenne szükség, de ezt esetleg még a GYEMSZI közreműködése nélkül is megoldható, önkormányzati részvétellel. További fejlesztési lehetőségek—a Malom Projekt megvalósíthatósága, további gyógywellness szálloda kialakítása az Árpád Fürdő mellett
A régi békéscsabai malom már évek óta üresen áll, de az épület struktúrája rendben van, és még évekkel ezelőtt javaslatot tettek arra, hogy abban alakítsanak ki egy komplex egészségturisztikai központot. A Malom fejlesztésének nagy előnye lenne, hogy a kórház közvetlen szomszédságában található. Mivel a Malom az Agrimill-Agrimpex kft. tulajdonában van, ezért nem lesz könnyű a fejlesztés megindítása, de mivel a szándék érezhető Békéscsabán arra, hogy egy ilyen projekt megvalósuljon, ezért érdemes lenne még tovább elemezni azt. A Malom Projektben az egészségturisztikai központ mellett létre kellene hozni szálláshelyeket, valamint esetleg egy bevásárlóközpontot is. E beruházást
elsősorban a
belföldi turizmus tudná rentábilissá tenni azt, de a környező országok (Románia, Szerbia és Szlovákia) szintén jelentős küldő piac lehetne. Az is lehetőség rövidtávon, hogy egészségturizmus fejlesztése érdekében gyógy-wellness szállodát építsenek az Árpád-fürdő mellé, amire a volt „Tüzeléstechnikai Kft” épülete jó lehetőséget adna, különösen azért, mert ez az épület amúgyis a város tulajdonában van. Mivel egy ilyen beruházás nagyon drága tud lenni, ezért szükséges lehet egy olyan elemzés végzése, amely segít feltárni, hogy mekkora kereslet várható e létesítmény iránt. Nagyon valószínű, hogy csak akkor lehet ez a beruházás gazdaságos, ha várható a látogatószám általános növekedése a városban, amihez fontos lenne az elérhetőség javítása (ez folyamatban van a vasút vonatkozásában), illetve ha új piacokat megcélozva növelni lehet a látogatók számát (pl. Romániából több vendég fogadása, vagy más küldő térségekből fogadni látogatókat oly módon, hogy Romániába érkeznek repülővel és onnan jönnek át közúton a térségbe).
110
3.3.8. Turisztikai együttműködés, termékfejlesztés és marketing ötletek helyi beruházók, cégek, magánszemélyek bevonásával 3.3.8.1. Tondach Magyarország
A Tondach Magyarország 8,5 milliárd Ft-os beruházással a város egyik legnagyobb beruházása a valamikori jaminai Téglagyár területén. Ez ma Európa legmodernebb és legnagyobb tetőcserép és kerámiagyára. Szakmai bemutató, látványmanufaktúra és kerámiaműhely-foglalkoztató hozható létre a Herendi mintájára helyi keramikusok bevonásával. 3.3.8.2. Nyomdaipar beruházói
Kner (Marzek), Mondi Hungaria, Javipa Békéscsaba igazi nyomdaipari birodalom, a nyomtatás, könyvkötészet tematikájára a legkülönfélébb turisztikai attrakciók hozhatók létre a városban működő nyomdaipari vállalkozások, a városi könyvtár és más magánvállalkozások együttműködésével. 3.3.8.3. Csomagolóanyag gyártás
(Mondi Consumer Flexibles) A cég legnagyobb kelet-európai gyára. A környezetbarát csomagolásra, csomagolás trendekre lehet építeni. Nemzetközi vagy hazai design pályázatokat kiírni és kiállításokat, valamint interaktív műhelyet létrehozni. 3.3.8.4. Turisztikai nagykövet program
A javasolt program lényege olyan békéscsabai vagy Csabához kötődő személyek megbízása, akik a blogerekhez hasonlóan folyamatosan írnak a városról, mindig egy adott témában az un. 'békéscsabai turisztikai nagyköveti blog'-ban. Különféle státuszú, korú személyeket lehetne felkérni, akik a különféle célcsoportoknak írnak sajátos nyelvezeten. A témák irányított témák, ahol mindig valami más-más aktuális élmény kerül előtérbe. Ezeket a megbízott nagyköveteket természetesen ki kell vinni az egyes programokra és helyszínekre és hagyni, hogy 'megéljék' saját élményeiket. (kerékpározás a Körösök Völgyében, környékbeli kolbász vagy pálinkamustra, piactúra, múzeumtúra, színházi élmény, de még lehet folytatni, bármit ki lehet találni, ami élményt jelent a helyieknek valamint a város vendégeinek). Ez a program önkéntes alapon működhetne, és cserében az írásért lehet ingyen jeggyel, vacsorameghívással, ajándékokkal vagy nagyköveti pólóval, oklevéllel kedveskedni, melyekhez a csabai szolgáltatók csatlakozhatnak felajánlásokkal. 111
3.3.8.5. Híres szállodai lakók
Híres rendezők, írók, zenészek, színészek és más művészek körében már az 1900-as évektől divat volt elegáns szállodába lakni huzamosabb ideig és a szállodák ebből mind a mai napig hasznot húznak, használják promócióikban. Békéscsaba számára hasznosítható lehet ez a marketingmegoldás. Az új Munkácsy szállodának és egyúttal Békéscsabának is kiváló PR fogásként ígérkezik egy országosan is híres személy megnyerése (lehet békéscsabai kötődésű is), aki pár hónapig ott élne a szállodában és a közösségi médiákon tudósítana a mindennapjairól. A ma oly divatos valóság show-k mintájára akár kis videókkal is követhető a híresség egy-egy napja. Mivel tölti idejét, hol eszik, milyen szabadidős programokat vesz igénybe, stb. lehet egy ismert tehetségkutató versenyen befutott fiatal pl. Megasztáros vagy X faktoros sztár, vagy egy már befutott énekes, színész vagy író is. A turisztikai városmárka építéskor mindig lényeges kérdés, hogy mennyire élhető város Békéscsaba, mik azok az attrakciók, amelyek a hosszabb tartózkodás alatt, illetve az ott lakók számára is élvezetes várossá teszik Békéscsabát, amelyekre hosszabb távon lehet a városmarketinget építeni. Rövidebb távú, de jó marketingfogás volt az is, amikor nemrégiben Rákóczi Feri és a Class FM Rádió egy napra beköltözött a Zwack Múzeumba, a hallgatók pedig jegyeket és Zwack ajándékcsomagot nyerhettek miközben az ismert rádiós folyamatosan tudósított a helyszín kínálta attrakciókról.
3.4. Szálláshelyek (Accomodations) Békéscsabán jelenleg kevés a szálláslehetőségek száma, magasabb kategóriájú szállás lehetőség (négycsillagos vagy annál magasabb minősítésű hotel) pedig teljesen hiányzik a szálláshelyek palettájáról. A megyeszékhelyen 9 db háromcsillagos szálloda vagy panzió található. Kollégiumok és ifjúsági szállások széles választékát találjuk a városban, hiszen 11 ehhez a kategóriához tartozó egység kínálatából lehet választani. Magánszálláshelyek tekintetében örvendetes tény, hogy az utóbbi időben egyre több ilyen szálláslehetőség is rendelkezésre áll. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a vendégforgalom növelése érdekében. Szükséges magas kategóriájú szálloda, háromcsillagos szálloda valamint ifjúsági szálláshely és – az igények felmérése után adott esetben - kemping fejlesztése. Az alábbi táblázat és ábra jól szemlélteti, a turisztikai attrakciók előbbiekben bemutatott további fejlesztése indokolja, hogy miért szükségesek a fenti szálláshelyfejlesztések: Kereskedelmi szállásférőhelyek Békéscsabán
112
Békéscsaba
2001
2011
Gyógyszállodák száma
0
0
Falusi szálláshelyek férőhelyeinek helyeinek száma
10
0
Kempingek száma
0
1
Közösségi szálláshelyek száma
-
2
Panziók száma
4
1
Szállodák száma
5
5
Üdülőházak száma
-
0
Wellness szállodák száma
-
0
119
115
Turistaszállások száma
3
0
Nyaralóházak száma
2
0
Ifjúsági szállók száma
0
0
Egyéb
(2009-ig ig
magán)
szálláshelyek
férőhelyeinek száma összesen
Forrás: KSH, saját szerkesztés
113
Forrás: Békéscsaba önkormányzat
A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma Békéscsabán, 2013. novemberében Kiadható Egységek száma
Kiadható szobák száma
férőhelyek
szálloda
9
166
386
panzió
2
21
53
kemping
1
n.a
200
Forrás: Békéscsaba önkormányzat 3.4.1. Folyamatban levő szálláshelyfejlesztések 3.4.1.1. Munkácsy Hotel
A Gyógyító Magyarország - Egészségipari Program keretében, üzleti célú szálláshelyek fejlesztése pályázaton a Csabakonyha Kft. 500 millió forintot nyert a négycsillagos Munkácsy Hotel kialakítására. A Munkácsy Munkácsy Hotel**** egy nemzetközi szinten is versenyképes 4 csillagos szálloda lesz. A hotel az egykori "Sörház" épületében, a Kórház u. 4. sz. alatt kerül kialakításra, amely a Széchenyi Liget közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A műemlék m épület átalakításával, bővítésével ővítésével vítésével és egy új szárny felépítésével 24 szobaegységes, 50 férőhelyes helyes szálláshely valósul meg. A műemlék m emlék épületszárny alagsorában konferenciatermek kerülnek kialakításra és a szabadalommal védett Munkácsy-brand Munkácsy brand bemutató helye is lesz. Az 114
új rész pincéjében sport wellness szolgáltatás keretében felnőtt és gyermek medence, szaunák, fittness terem kap helyet. A hotelben étterem, fogorvosi és sportrehabilitációs szolgáltatások is elérhetőek lesznek. A területen működő Előre Tenisz Klub teniszpályái és az Előre Sport Klub futballpályái biztosítják majd a négy évszakos kihasználtságot és a versenyek, edzőtáborok szervezését. A NatúrPark Látogatóközpontja és a Csabagyöngye Kulturális Központ közelsége lehetőséget teremt konferenciák és egyéb rendezvények megtartására, lebonyolítására. A beruházás szerves részét képezi a már meglévő, kb. 6 km-re, erdő mellett található Munkácsy Vadász és Lovastanya felújítása is. 3.4.1.2. Háromcsillagos hotel kialakítása
A TAPPE Szállítási és Feldolgozó Kft. 269 millió Ft támogatást nyert „Üzleti célú szálláshelyek fejlesztése” című pályázati kiíráson az Új Széchenyi terv keretében. A projekt összköltsége 479 millió Ft, amelyből a jaminai laktanya komplexumot építik át háromcsillagos kereskedelmi szálláshellyé. A 3 csillagos Arcanum hotel 22 lakóegységgel, összesen 26 szobával 46 fő részére kínál szálláslehetőséget. A szálláshely wellness funkcióval, étteremmel és minőségi szolgáltatásokkal (kerékpárbérlés, online szobafoglalás, stb.) lesz kiegészítve, és lehetőséget biztosít majd különböző rendezvények lebonyolítására is. Nagy hangsúlyt fektetnek olyan programok szervezésére, amelyek aktív turisták számára nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget. Értékelés: a szálláshely szolgáltatások fejlesztése még nem elegendő, sajnos sok esetben nem lehet szállást találni olyan vendégeknek, akik akkor kívánnak jönni a városba, amikor valamilyen nagy tömegeket megmozgató rendezvényekre kerül sor (Kolbászfesztivál, illetve nagy tömegeket megmozgató sportrendezvények).
3.5.
Hangulat,
az
általános
városkép,
az
emberek
hozzáállása,
együttműködés (Ambiance) Békéscsabát általában az idelátogatók kedves és kellemes városnak tekintik, a ligetekkel tarkított tereinek és hangulatos sétányainak köszönhetőn barátságos város benyomását kelti. Építészeti emlékei (elsősorban 19. század végi, 20. század eleji eklektikus, illetve szecessziós épületek) mind vonzóak, de van a városban néhány nagyon leromlott állagú ház (pl. a Körös Szálló, valamint az István Malom) is, ezek felújítása sürgős feladat lenne a városkép és a város „ambiance-ának” „hangulatának” javítása érdekében.
115
A kiemelkedően szép épületek közt ki kell emelni a Városházát, a Fiume Szállót, az Evangélikus Nagytemplomot, az Árpád Fürdőt, a Jókai Színházat, a Munkácsy Mihály Múzeumot, a Munkácsy Mihály Emlékházat, a Szlovák Tájházat, a Gabonamúzeumot, valamint a Jankay Galériát. A város turisztikai „hangulatát” jelentősen lehet növelni olyan, nem túl drága megoldásokkal, amelyek az idelátogató (hazai és külföldi) turisták tájékoztatását szolgálják. Ezek közt ki kell emelni: •
a többnyelvű tájékoztató feliratokat
•
a szintén többnyelvű térképeket
•
a nevezetességekről több nyelven élőszóban is tájékoztatást adó mobil-applikációkat
•
a Tourinform iroda több nyelven beszélő és kedves alkalmazottjait.
A város akkor tudja hatékonyan kiszolgálni az idelátogató turistákat, ha a szolgáltatók közt hatékony együttműködés alakul ki. Ennek jó eszköze lehetne egy „Békéscsaba-kártya”, ami megfelelő kedvezményeket ad egyes szolgáltatóknál, illetve boltokban. A „Békéscsabakártyát a Tourinform irodában lehetne árulni. A város akkor tudna igazán élni adottságival, ha ki lehetne alakítani egy virágzó együttműködést Gyulával. Gyula alapvetően egészségturisztikai desztináció, és bár a gasztroturizmus esetében mind a két város ugyanazzal a termékkel (kolbász) van jelen, de a ezen túl Békéscsaba erős a pálinka terén is. De a gasztro-turizmus csupán egy termék, és Békéscsaba esetében a kulturális turizmus feltehetően fontosabb lehet, hiszen ez jobban ki tudja egészíteni a Gyula által kínált egészségturisztikai termékeket. A két város együttműködését illetően alapvetően meg kell változtatni a mentalitásokat, és ha ez sikerül, akkor mind a két település turizmusának előnyére fog ez válni.
3.6. A márkaépítés és a turisztikai marketing jelentősége a vendégszám növelésében 3.6.1. Márkaépítés a turizmus területén
Egy település lehetőségei nagy mértékben függnek attól, hogy választott vezetői, vállalkozói, polgárai mit tesznek azért, hogy a befektetők, turisták, újabb lakosok a települést válasszák másokkal szemben, illetve megtartsák a már ott levőket. Általánosságban is szükségessé vált a városok vezetésében a marketingszemlélet megjelenése és érvényesülése. A turizmus
116
keresletének sajátosságai, a kínálat összetettsége, a hely imázsának jelentősége az utazási döntésekben pedig különösen fontossá teszik a marketing alkalmazását. A turizmusmarketing annyiban közös a település, ill. helymarketinggel, hogy itt is a hely eladása történik, csak a hely további szolgáltatáselemekkel kibővítve, mint turisztikai termék jelenik meg. A turista motivációitól és a hely vonzerejétől függ, hogy az utazási döntéshozatalban mekkora a szerepe a helynek illetve az attrakciónak. A desztinációk között ugyanolyan verseny folyik a turistákért, mint az egyes szolgáltatók között, de mások a megfogalmazott üzenetek. Napjaink kommunikációs kihívásának azonban nem lehet egy-egy eszköz alkalmazásával megfelelni, a siker az integrált kommunikációban rejlik. Azonban mára bebizonyosodott, hogy minden sikeres városmarketing alapja a város megfelelő brandingje, a városmárkázás. Brandingre ma már a városok esetében is nagy szükség van. Kiélesedett a városok közötti verseny: ma azt a várost keresik, amely látható és hallható, akiről jót és többet beszélnek. A városmárkázás, mely tudatos és következetes imázsépítést tesz lehetővé, óriási erővel növelheti a város vonzerejét a befektetők, a lakosság, a turisták felé, így jelentősen hozzájárul az utazási döntés meghozatalához, de az adóbevételek, a vállalkozási kedv és nem utolsósorban a helybéliek identitástudata és büszkesége is növekszik. Egy desztinációnak csak akkor van esélye arra, hogy észrevegyék, hogy választhassák, ha az emberek ismerik, versenytársaitól jól megkülönböztethető, jól beazonosítható, élményt, vonzerőt jelenít meg a kommunikációjában a pontosan megfogalmazott célcsoportok számára. A márka a desztináció nélkülözhetetlen tényezőjévé vált, azonban a márkázás egy hosszabb távra szóló stratégia kidolgozásának része. Ha a választott és kommunikált márka szimbólumává válik a helynek, ha a választás sikeres, akkor valóban betölti a márka funkcióit. A márka, ha jól működik stratégiai irányt ad a városnak, megkönnyíti a döntéshozatalokat, nő a város versenyképessége, mely a bevételekben is tükröződik. Lényege, hogy megtalálja azt az egyedi jellemzőt, ami csak a városra érvényes. Sokan félreértelmezik a márka fogalmát és helytelenül csak a turisztikai marketingben alkalmazzák. Azonban a márka nemcsak a turistáknak, hanem a helyi lakosoknak is szól, hogy legyen identitásuk, legyenek büszkék a városukra. Éppen ezért fontos, hogy a polgármester s a mindenkori városi vezetés álljon a városmárkázás folyamata mögé, és a stratégiának politikai cikluson átívelőnek kell lennie. Hosszú távon csak így érhető el siker.
117
A városmárka építés, azaz a city branding célja, hogy az adott városról egy olyan egységes pozitív és egyedi kép (imidzs) alakuljon ki, melyet következetesen lehet a világ felé kommunikálni, növelve ezzel a város vonzerejét. Párizs- az elegancia és a fények városa, Róma – az örök város, New York – a felhőkarcolók és a csillogás birodalma, Berlin – a modern és a hagyomány találkozásának városa, Lisszabon – Európa legnaposabb városa. Békéscsaba esetében a Csabai kolbász termékmárkaként már régen jelen van, a turizmusban is sikeresen használják, Csabai kolbászfesztivál, azonban ez önmagában még nem elég. A márkához mindig kell egy nagyon hatékony üzenetet rendelni, s ezt tudatosan alkalmazni a desztinációmarketing minden területén. Egy jól megválasztott 'vezérmotívum' azaz márka esetén, fel lehet építeni a kommunikációban a többi jelentős turisztikai attrakciót is. Pl. tudjuk, hogy a csabai kolbászban nem használnak borsot. Lehet egy olyan szlogent választani, hogy 'Bors nélkül is elég fűszeres’ a vezető gasztronómiai, asztronautikai termék mögé bújtatni a helység sokszínű turisztikai attrakcióját (Munkácsy, Körösök Völgye NatúrPark, kastélyok). Hasonlóképpen igaz ez a Körösök Völgye NatúrPark Egyesületre is, ha vezető márkaként ezt szeretnénk kommunikálni. Azonban célszerű ezt inkább a térség márkájaként kommunikálni, hiszen lényeges, hogy a városnak legyen egy saját, csak rá jellemző megkülönböztető márkája (pl. a csabai kolbász). A városmárkázás azonban nem csupán egy új szlogen vagy logó, hanem egy hosszú távú koncepció, mely az összes területre kihat. Mindez egy többlépcsős folyamat eredménye, melyhez fél de leginkább egy évre van szüksége a városnak. A városmárkázás céljainak tisztázása után a második lépés a kutatás, amelyben felfedjük, hogy valójában milyen kép él a városról. Az adatok elemzése után körvonalazódhat a stratégia arra vonatkozólag, hogy mit szeretne magáról ténylegesen üzenni a város. Csak ezt követően jöhetnek a formai elemek. „Egy városlogó nem elsősorban esztétikai kérdés, hanem egy stratégiai folyamat része, az üzenetünk szimbolikus jelentéshordozója. Enélkül gyorsan bekerülhet a süllyesztőbe” . A kutatás során vizsgálni kell a már meglevő forrásokat, melyeket ebben a tanulmányban is részletezünk (település stratégiája, fejlesztések, a város offline és online képe) majd fontos szerep helyeződik a primer kutatásokra (mélyinterjúk a polgármesterrel valamint a település kulcsembereivel, fókuszcsoportos kutatás). A város polgárait és a turistákat is célszerű megkérdezni egy kvantitatív kutatás keretében, amelyhez kiváló eszközt nyújt pl. a 118
surveymonkey.com website mellyel könnyen állíthatunk össze és értékelhetünk kérdőíveket. Ilyenkor mindig a közös imázselemeket keressük, melyekre hosszú távon lehet építeni. A helyzet elemzésére használtuk a tanulmány elején a SWOT analízist, és a turisztika desztináció elemzésnél jól bevált 4 A sémát, de értékes módszer a városmárka hatszög is (Simon Anholt), melynek során 6 fő tényezőt vizsgálhatunk. Ezeknek nagy részét már a 4 Anál érintettük, azonban a városmárka kialakításához mindenképpen javasoljuk az alábbi helyzetelemző, rendszerező módszer használatát. •
Presence- A város jelenléte (közgondolkodás, mennyire ismert a város, mennyire beszélnek róla) Az interneten a találatok között Békéscsaba megjelenése nagyrészt a Csabai Kolbász Fesztiválra korlátozódik. Ez nagyon jó kiindulópont, hiszen könnyen beazonosítható, azonban azon kell dolgozni, hogy a többi meglevő és készülő attrakció is felkerüljön a térképre. (Körösök Völgye, Munkácsy Múzeum és tematika...stb)
•
Place- Fontosabb városjellemzők (épületek, parkok, tisztaság, időjárás) Ebben nagyon jó helyet foglal el a város, hiszen az időjárás nagyon kedvező és megjelenése is egyre rendezettebb, megújult parkok és új létesítményekkel felszerelt a város. Ezeket részletesen a 4A-nál érintettük.
•
Prerequisits – Lakhatási előfeltételek (környező infrastruktúra, közszolgáltatások pl. kórház, iskolák) Ebben még van mit fejlődnie a városnak, de jó potenciál a jövőre nézve a kilátásban levő vasúti és közúti fejlesztések. Ezeket a 4A-nál érintettük.
•
People – Mennyire barátságosak az emberek? Az emberek részvétele, folyamatos tájékoztatása és bevonása a márkaépítés része kell hogy legyen, erre nagyon jó példák vannak (lásd. Pusztamérges).
•
Pulse – A városi élet lüktetése Ha egy hetet töltene, találna-e izgalmas programokat, valamint ha ott élne találna-e izgalmas programokat? Ebben az részben tulajdonképpen az attrakciókat, a vonzerőket kell áttekinteni (a már működő attrakciókat).
•
Potential – Potenciális lehetőségek (ha vállalkozni szeretne vagy munkát találni vagy 119
az oktatásra milyen lehetőségeket kínál a város) Itt elsősorban a nagyobb cégek beruházásait és jelenlétükből fakadó előnyöket, jövőbeni lehetőségeket kell szemügyre venni. (Tondach, Kner nyomda...stb.), valamint a még ki nem aknázott attrakció (vonzerő) lehetőségeket, mint pl. a termálvíz, illetve a kulturális turizmus, vagy az örökség turizmus (ezeket később elemezzük). Ezek vizsgálata után lehet célszerű felállítani a városmárka stratégiát. A stratégiai koncepciót városi szinten ki kell bontani az egyes tevékenységekre, melynek a turizmus csak egy részét képezi. A városmárka-stratégia irányt ad magának a településnek is. Milyen is a jó pozicionálás? Megkülönböztető, tehát nem másokat másol, releváns, olyan dolog, ami érdekli az embereket, igaz, meglevő adottságokra kell, hogy épüljön, konkrét, tehát egy dolgot kell kiválasztani, amit legjobbnak érzünk. Ezen kívül legyen ez motiváló, amely pozitív érzéseket kelt az emberekben, a turistákban és helybéliekben egyaránt és legyen mindemellett stratégiai, amely kihat a város teljes tevékenységére és hosszú távon irányt mutat. Ez azért lényeges, mert minden egyes, a várossal való találkozás márkaérintkezést jelent, minden formálja a város imázsát. Minden meglevő adottságot figyelembe véve, véleményük szerint a Csabai kolbász, s ehhez a megkülönböztető sikeres termékhez kapcsolódó gasztro-turizmus tűnik a legmegfelelőbb választásnak. Erre a termékre ugyanis nem csak a helyi termék, pálinka, étel, ital, kézműves termékek, de a kultúra is felépíthető, amely alatt nem csupán a kolbászfesztivált értjük, hanem lehet ez Munkácsy valamint a Jókai színház határozottabb megjelenése is a városkommunikációban. A helyi emberek barátsága, a kézműves termékek is rendkívül jól kombinálhatók az immáron fogalommá vált Csabai kolbásszal. A gasztronómia és a kultúra ötvözésére számos példa született, amelyeket a Best Practice-eknél korábban már említettünk. Ennek megfelelően kell kialakítani a kommunikációs rendszert és bevezetni a városmárkát, majd ezek után is folyamatos értékelést, visszacsatolást végezni. Jelen tanulmányban elsősorban a turizmusra stratégiájának kialakítására koncentráltunk, és csupán kiindulópontokat tudunk adni a városmárkázás folyamatához a hasonló tapasztalatok alapján. 3.6.2. A jelenlegi és a lehetséges turisztikai célcsoportok Békéscsabán
A turisztikai statisztikák és a desztináció utáni eddigi érdeklődés alapján is megállapíthatjuk, hogy a város elsődleges turisztikai célcsoportjai jelenleg a belföldi turisták. E célközönség megszerzése és megtartása prioritást kell, hogy élvezzen a jövőben is, hiszen a belföldi turisták hosszú távon is biztos bevételi forrást jelentenek a városnak, ezen kívül a brandépítés
120
gondolatmenetét követve, azok a városok válhatnak sikeressé, akik belföldön a saját lakosság körében is népszerűek. A belföldi turisták között az alábbi szegmenseket különböztetjük meg: −
a helyi és a környékbeli lakosságot (ők állandó fogyasztói a városnak, a legbiztosabb
bevétel a helyi és környékbeli lakosoktól származik, azonban szállodát vagy szállodai szolgáltatást nem vesznek igénybe, minden mást igen); −
a más magyarországi városokból érkező hétvégi turistákat (ők az élménykeresők, akik
nemcsak kulturális eseményekre, hétvégi kikapcsolódásra, hanem új tapasztalatok, egyedi élmények szerzése céljából érkeznek a város és környékére); −
a fesztiválturistákat (egy adott céllal érkeznek, adott időben, ezek esetében teljesen
szezonális a kereslet, azonban további keresletet gerjeszthet, ha jól érzi magát a vendég egy adott fesztiválon); −
a hosszabb tartózkodású turistákat, gyerektáborok résztvevőit (NatúrPark, lovastábor,
egyéb táborozókat); −
hivatásturistákat (üzleti turistákat, ők a város hírnökei, jó élményeik, benyomásaik a
városról potenciális vásárlókat, vendégeket jelent a városnak); A városmárka megerősítése szempontjából a helyi lakosság megnyerésének fontos szerepe van, hiszen ha ők jól érzik magukat a városukban és pozitívan nyilatkoznak róla, pozitív híranyagok jelennek meg a városról a korszerű közösségi csatornákon, ez könnyen felkeltheti a hazai belföldi turisták figyelmét is. A külföldi turistákat nehezebb és drágább elérni, azonban, ha már népszerű a desztináció a lakosság és a belföldiek körében, könnyebb felépíteni a külföldi kommunikációt is. Egyelőre a külföldi célcsoportokat másodlagos, de hosszú távon nem kevésbé fontos célcsoportként tekintjük. A külföldi célcsoportokkal a kapcsolat párhuzamos kiépítése azért nagyon lényeges, mert Békéscsaba jó versenyelőnnyel indul, hiszen a már meglevő jó gazdasági és kulturális kapcsolatok, a kulturális örökség, valamint a város elhelyezkedése miatt jelentős a város és a térség iránt potenciálisan érdeklődő külföldiek száma. Ezen belül is az alábbi szegmensek jelentősek: −
gyökereiket kereső külföldiek (korábban kivándorolt magyarok, éljenek azok az USA-
ban, Nyugat-Európában vagy Izraelben); 121
−
szlovák, az ősi magyar, valamint a zsidó kultúra iránt érdeklődők (itt nem feltétlen
szlovák vagy zsidó emberekre kell gondolni, hanem olyan városlátogató és kulturális turistákra, akiket ez a három hagyomány érdekel); −
romániai turisták (akik lehetnek románok vagy Romániában élő magyarok, akik a
határ közelsége, valamint a gazdasági kulturális kapcsolatok révén, és akiknek a motivációja: érdeklődés a kultúra iránt, szórakozás, élményszerzés, helyi termékek vásárlása); −
városlátogató turisták (egyre élénkebb az érdeklődés az eddig még felfedezetlen
desztinációk iránt, fő motiváció: az egzotikum az élmény keresése, jellemzője a rövid, pár napos tartózkodás); −
aktív turisták (kerékpár, természetjáró, lovas, jellemzője a hosszabb tartózkodás);
−
kulturális turisták (állandó kulturális attrakciókat kereső turisták valamit a fesztivál
turisták); −
hivatásturisták (a város üzleti kapcsolatai révén érkezők, rövid tartózkodási idő,
azonban Hírnökei lehetnek a városnak); A tartózkodási időt tekintve a tengeren túlról érkezők, valamint a hosszabb kikapcsolódásra érkező belföldi és külföldi közönsége (aktív turisták és a kulturális turisták) feltehetően hosszabb időt töltenek a térségben, mint a határ túloldaláról érkező román turisták, a hétvégi kikapcsolódásra érkező belföldi turisták, a városlátogató külföldi turisták vagy az üzleti utazók. 3.6.3. Marketingkommunikációs eszközök
A különböző célcsoportokat különböző kommunikációs eszközökkel, megfelelő marketing mix-szel tudjuk megszólítani. Igen lényeges alapelv az integrált kommunikációban való gondolkodás, azaz a különféle marketing eszközök ne csak egymás kiegészítői, hanem egymást erősítő eszközök is legyenek. Így megfelelő tervezéssel, nemcsak hatékonyabb kommunikációt, de lényegesen alacsonyabb költségszintet érhetünk el. A turisztikai stratégiát követően a város, valamint a város által megbízott turisztikai marketingszervezet együttműködve a környék turisztikai szervezeteivel és szolgáltatóival (szállodákkal, éttermekkel, attrakciókkal, turizmusban részt vevő felekkel) kialakítja a fő irányvonalak mentén a vezető turisztikai termékeket. Ezek a turisztikai termékek már az új, korszerű, élményalapú stratégiát követik, és a marketing kommunikációs mix-et, a használni kívánt kommunikációs eszközöket is ennek megfelelően alakítja ki tervben a rendelkezésre álló források ismeretében. 122
A stratégiában a későbbiekben bemutatandó un. poszt-modern turisztikai termékek bevezetése elsősorban a korszerű, sok esetben virtuális eszközök használatát követeli meg, tehát nagyobb teret kell, hogy kapjanak pl. a virtuális eszközök, mobil applikációk, igényes, élményszerű weboldalak, közösségi média oldalak, blogok, videomegosztó és file-megosztó oldalak, s ezekkel az eszközökre felépített on-line turisztikai kampányok. Egy-egy új termék (ez lehet újrapozícionált termék is) bevezetését mindig fontos, hogy valamilyen kommunikációs kampány is kísérje, még abban az esetben is, ha csak csekély források állnak rendelkezésre. Azonban nem szabad megfeledkeznünk a hagyományos marketing eszköztáráról sem, melyek jelentősen átalakultak az utóbbi időben. Bár a nyomtatott kiadványok száma nemzetközi szinten is csökkenő tendenciát mutat, mégis a piac megköveteli bizonyos mennyiségű offline kiadványok készítését. A turizmusban más iparágaktól eltérően még mindig nagy szerepet töltenek be a kézzel fogható kiadványok, melyek jellemzője a minimális szöveg, élményszerű tartalom, erőteljes vizuális megjelenéssel. A kiadványok esetében mind a mai napig a térképek foglalják el a vezető helyet, de a modern térképek rengeteg grafikai és tartalmi változáson mentek keresztül. A modern térképek élménytérképek, inkább sematikusak, több attrakció jópofa grafikával vagy egy-egy jól megválasztott képpel van feltüntetve, a térkép tartalmilag és megjelenését tekintve is leegyszerűsített, könnyen látható útvonalakat és minél egyszerűbb, közérthető jelöléseket és csak a legszükségesebb információkat tartalmazzák (cím, nyitva tartás, egy mondat a látnivalóról, de néha még ez sem). Békéscsaba és a régió nyomtatott marketing termékeit áttekintve megállapítható, hogy nagyon igényes, jól tematizált, hasznos kiadványokkal jelentek meg a turisztikai piacon. Mindazonáltal a belső tartalom kissé könyvszerű, nem kellően tagolt, kevésbé vizuális. A mai kor kihívásainak a kép és a szöveg párosítása felel meg a legjobban, tehát az olvasót segíteni kell a tájékozódásban, rögtön lássa, amiről olvas, azaz jobban tagolt szövegre van szükség, és nem szabad elhanyagolni minden egyes látnivaló képpel vagy ábrával történő jelölését. A turizmusban a vásárokon való megjelenésnek még mindig nagy jelentősége van, ezek közül is a szakmai vásárokon való részvétel jelentős. A fogyasztók, a potenciális turisták elérésének színtere pedig ma már nem a városon kívüli óriási pavilonokban rendezett nagy turisztikai vásárok, hanem egyre inkább az utcai rendezvények, fesztiválok valamint a kézműves (szintén utcai) vásárok. Azonban a fogyasztók elérésében az internetnek van döntő szerepe, de az a szerep is jelentős átalakuláson ment keresztül. A mai poszt-modern turista utazásáról önállóan dönt, de döntéséhez figyelembe veszi mások javaslatait, élménybeszámolóit is. Nem 123
megy el egy helyre anélkül, hogy ne nézte volna meg a hely vagy attrakció weboldalát, s az ezzel kapcsolatos kommenteket, szubjektív élményleírásokat, javaslatokat. Lényegesen megnőtt az véleményeket közlő utazási oldalak szerepe. Az
információs
platformok
számának
növekedésével,
valamint
a
felgyorsult
kommunikációnak s az információ áramlásának köszönhetően a ami turista egyre kevesebb időt szán a számára lényeges információk kiszűrésére. Hétvégi útjának tervezésekor könnyen meggondolhatja magát és ha nem igazodik ki egy desztináció weboldalán, könnyen meglehet, hogy egy jobban tálalt desztinációt választ egy hirtelen döntéssel. Éppen ezért rendkívül fontos az információk megfelelő rendszerezése, tálalása, legyen érdekes, interaktív és jól használható. Ma már lényeges az oldaltematikák összeállításánál, hogy ne a hagyományos struktúrák (termék, ár, kapcsolat) jelenjenek meg egy weboldalon, hanem sokkal inkább a közvetíteni kívánt élmény üzenete, s az ezzel kapcsolatos ígéretek. Ehhez kapcsolódjon a hasznos és praktikus információ, a szállásfoglalási, jegyfoglalási rendszerek, az egyes látnivalók weboldalai. A poszt-modern turista ugyanis nem terméket, hanem 'élmény ígéretet' vásárol, s ha már kiválasztotta, ami érdekli, akkor adjuk meg a lehetőséget a szállásfoglalásra és útjának megtervezésére (attrakciók elérése, útvonaltervező programok, turisztikai webkosarak). Használjuk a modern webmarketingben, s a keresőmarketingben rejlő lehetőségeket, melyek nem csak a potenciális turisták megnyerésére, de a desztináció számára nagyon is lényeges visszacsatolásra, látogatóelemzésre is szolgál. Rendkívül lényeges a helyszíni kommunikáció, az on-line marketing és a mobil applikációk ugyanis jól irányítják a látogatót, de nem helyettesítik az attrakciók, tematikus útvonalak helyszíni jelölését, melyeket időjárást és vandalizmust is jól tűrő információs táblákkal, útvonaljelző térképekkel célszerű megoldani. Még mindig nagyon sikeres a médiumokban (on-line és off-line) való PR megjelenés, hiszen egy újságíró vagy bloger élménybeszámolója vagy egy televíziós riport mindig hitelesebb és jóval hatékonyabb, mint egy direkt reklám. Érdemesebb újságírókat, blogereket, forgatócsoportokat fogadni és a véleményformálók szemüvegén keresztül élményszerűen mutatni be a desztinációt, mint fizetni a drága reklámokért, reklámidőért. A külföldi városlátogató turisták körében mind a mai napig nagyon népszerűek a nagy neves útikönyvek (Lonely Planet, Eyewitness Travel Guide, Dumont, Michelin Guide, gyakran látni napjaink turistáit ezekkel a népszerű, színes, grafikákban és képekben bővelkedő, könnyen forgatható kiadványokkal a kezükben utazni. Lényeges a szerkesztők figyelmét felhívni egy124
egy új látnivalóra, hogy a legnagyobb országos attrakciók szerepeljenek ezekben az útikönyvekben. Ezeket a nemzetközileg is elismert útikönyveket általában kétévente frissíti a kiadó, s ma már szinte mindegyikhez on-line utazási oldal is tartozik. A belföldi lakosságot megmozgató PR akciók, események tárházának csak a kreativitás szab határt, hiszen ezek kommunikálása a közösségi médiumokon keresztül ma már lényegesen könnyebben megvalósítható. 3.6.4. Gondolatok a honlap-fejlesztés irányairól Békéscsabán
Minden desztináció esetében a honlap elsődleges jelentőségű, különösen akkor, ha az illető desztináció nincs még erősen jelen a világ turizmus térképén. A honlap lehet az az eszköz, amely – a 4A, vagyis a megközelíthetőség, a termékek, a szálláshelyek és az általános hangulat fejlesztésével együtt – képes lehet elindítani egy desztinációt az ismertség útján. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy egy adott desztináció honlapja természetesen nem előzheti meg a 4A fejlesztését, de mindenesetre igen fontos szerepet kap. A keresőbarát weboldalt a keresőrendszerek (pl. Google) gond nélkül fel tudnak térképezni, le tudják gyűjteni a rajta lévő információkat és tárolni tudják azokat, nyomon tudják követni az oldalakon lévő hivatkozásokat (linkek, menüpontok) majd amikor egy felhasználó rajtuk keresztül keresgél az Interneten, akkor fennakadás nélkül meg tudják jeleníteni az összeállított találati listában. A weboldal kialakításakor fontos emlékezni, hogy a weboldalt főként információszerzésre használják a felhasználók, nem pedig nézegetésre. A turisztikai weboldalaknál azonban az információk mellett fontos az élmény közvetítése, hiszen a modern turista ma már nem egyegy terméket, szolgáltatást, hanem élményt illetve élményígéretet vásárol. Nagyon lényeges, hogy a látogató rögtön lássa, mit üzenünk (élményüzenet) és hogyan is juthat az őt érdeklő információkhoz (szállás, nyitva tartási információk, árak, foglalás). Alapvető szempont, hogy az oldalak könnyen kezelhetőek, átláthatóak legyenek bárki számára. Az információkban való tájékozódást segítik a praktikus és ugyanakkor játékos infógrafikai alkalmazások, amelyeket érdemes elkészíteni. Célszerű a már bevált - keresőbarát weboldal - technikákat alkalmazni, vagyis elvetni a csillogó, villogó, izgő-mozgó és talán még hangot is adó megoldásokat, mert a felhasználók túlnyomó többségére az egyszerű megoldások hatásosabbak, mint a túlkomplikált kialakítás. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne lenne fontos a videók vagy egyéb a desztinációt bemutató vizuális eszközök használata. Csak legyen mindez tudatos, gyorsan megtekinthető, jól tematizált és átlátható. 125
Egy esztétikus és egyben keresőbarát weboldal olyan hasznos információkat, leírásokat tartalmaz, amelyek segítik a vásárlót a választásban, hasznos gyakorlati tanácsokat tud nyújtani. Éppen ezért lényeges a marketing szövegek profi megírása is, hiszen ez egy olyan kapcsolódó tevékenység, amely összefügg mind a keresőoptimalizálással, mind a keresőbarát weboldal kialakításával, mind pedig a már az oldalon járó látogatók potenciális vásárlóvá konvertálásával. A turisztikai weboldalaknál, akár csak más termékek esetében fontos látni a vevők,
azaz
a
desztinációt
már
meghódított
turisták
véleményét,
javaslatait,
élménybeszámolóit. A tartalmi tényezők finomhangolása mellett a keresőmarketing feladata a weboldal partnerségi hálózatának fejlesztése is, azaz a linképítési feladatok. A békéscsabai Tourinform iroda honlapja jó kiindulópont lehet, mivel a látogatók amennyiben a térségben járnak, akkor keresőkbe Békéscsaba, vagy Békéscsaba turizmusa kifejezést írják be, és ez a Tourinform irodát adja ki. Ez a honlap elérhető jelenleg magyar, angol és német mellett. Mindenképpen szélesíteni kellene a nyelvi palettát, logikus lehetne szlovák, román és esetleg szerb nyelven is kínálni azt (mivel Békéscsaba a román és a szerb határ mellett fekszik, valamint számítani lehetne szlovákok érkezésére is, akiket érdekel a magyarországi szlovákság kulturális hagyománya). Ugyancsak megfontolandó lehet a német nyelv felkínálása a menüben, valamint esetleg a héber is, két ok miatt, egyrészt az izraeli turisták száma gyorsan növekszik hazánkban, másrészt Békés megyéből nagyon sok zsidó ember emigrált az USA-ba és Izraelbe, akik számára érdekes lehet felkeresni a nagyszülők gyökereit. A Tourinform honlapjáról logikusan el lehet jutni Munkácsy Mihályhoz, vagyis a Munkácsy Mihály múzeum honlapjára. Ezt is érdemes lenne több nyelven kínálni, valamint a korábban javasolt virtuális múzeumlátogatás is megvalósítandó lehetne. Természetesen nem lehet csupán arra számítani, hogy a látogatók beírják a keresőkbe Békéscsabát, hiszen azok, akik nem ismerik a várost, vagy nem volt szándékuk odamenni, nyilván nem ezzel kezdik. Ebben az esetben okosan ki kell találni, hogy milyen más honlapokon jelenjen meg Békéscsaba és a város turisztikai kínálata (keresztlinkek kialakítása). E tekintetben logikus lenne összekapcsolni Békéscsabát Gyula honlapjával, és a Gyulán egészségturisztikai céllal tartózkodó embereknek felajánlani a békéscsabai kulturális és gasztro turisztikai attrakciókat. Ez nem sérti Gyula érdekeit sem, hiszen a Gyulán tartózkodó turisták eleve Gyulán fizetik a turisztikai adót, és az, hogy egy kicsit jobban érzik magukat, nem feltétlen baj, sőt, segítheti, hogy visszatérő vendégekké váljanak.
126
Ahhoz persze, hogy el lehessen jutni Gyuláról Békéscsabára, szükség van a két város közötti utazási lehetőségek javítására is. Itt lehetne különjáratokat szervezni, de lehetne támogatni a gépjármű és motorkerékpár kölcsönzési tevékenységeket is. E mellett természetesen a város újrafogalmazott honlapja egy link révén elérhető lehet a DélAlföldi RMI által működtetett honlapon is, és természetesen Békéscsaba, illetve a város attrakciói részt vehetnek a turisztikai vásárokon, bemutatva sajátos termékeiket.
3.7. Újszerű marketingtörekvések és alkalmazási lehetőségek Békéscsaba esetében – posztmodern marketing és élményturizmus 3.7.1. Mi a posztmodern marketing?
A marketingtudományon belül a kilencvenes években megjelent egy markáns irányzat, amely szerint a modern marketingtudomány, különösen a Kotler által kanonizált formájában tipikusan a modern kor terméke, amely a posztmodern társadalom és gazdaság beköszöntével, vagyis a 20. század utolsó harmadától elvesztette jelentőségét. A hagyományos marketing posztmodern oldalról ért bírálatán nem szabad meglepődnünk, ha figyelembe vesszük, hogy a posztmodern elutasítja a mindent megmagyarázni kívánó nagy elméleteket, a „metanarratívákat”: a Kotler által kanonizált marketing pedig tipikusan ilyen meta-narratíva, amely természetszerűen váltotta ki a poszt-modern indíttatású gondolkodók elutasítását. A modern marketing elmélet túl tökéletes és befejezett ahhoz, hogy egy poszt-modern gondolkodó kedvét lelje abban! Stephen Brown tekinthető a hagyományos (modern) marketinggel szembeni támadás egyik legharcosabb képviselőjének, aki egészen a személyeskedésig menő bírálattal illette Kotlert és a poszt-modern gondolkodás számára túlontúl zárt rendszerét. A hagyományos marketing posztmodern bírálói szerint a hagyományos megközelítés ott téved leginkább, amikor még mindig feltételezi, hogy lehetséges hagyományos ismérvek (kor, nem, lakóhely, jövedelem) szerinti piac szegmentáció és az így meghatározott szegmensek viszonylag tartósak az időben.
127
A hagyományos („modern”) és az új, („poszt-modern”) marketing közti eltérések a következők: Hagyományos („modern”) marketing
Új („poszt-modern”) marketing
Pozitivista
Nem-pozitivista
•
Kísérleti alapú
•
Etnográfiai alapú
•
Kvantitatív módszereket alkalmaz
•
Kvalitatív módszereket alkalmaz
•
Apriori elméleti jellegű
•
Az elmélet változik, nem apriori jellegű
Gazdasági és pszichológiai
Szociológiai és antropológiai
Mikro-gazdasági és menedzsment szemléletű
Makrogazdasági és fogyasztói szemléletű
•
A vásárlásra fókuszál
•
A fogyasztásra fókuszál
•
A megértés áll a középpontban
•
Az érzelmek állnak a középpontban
•
Amerikai központú
•
Multikulturális
Marketing kommunikációján belül ritkán használja a világhálót, inkább hagyományos módszereket alkalmaz
Aktívan használja a virtuális valóságot, a világhálót és az e-marketinget
(papíralapú üzenetek, kiállítások, vásárok, stb.)
A szolgáltatásmarketingen belül már hosszabb ideje fontos felismerés, hogy a marketing mix hagyományos négy eleme (product, price, place, promotion) mellett egy sor olyan tényező is szerepet játszik, amelyek nem annyira termékhez tartoznak, hanem inkább a termék tálalásához. A hagyományos szolgáltatásmarketingben ezt további három P, a people (emberek),, a physical evidence (a „fizikai jelenlét”, amit leginkább a folyamatot körülvevő hangulattal lehet visszaadni) és végül, a process (folyamat) jelenti. Ez a 3 P tulajdonképpen éppen a poszt-modern jelleget ragadja meg napjaink szolgáltatásaiban, de tegyük hozzá, hogy még a fizikai termékek esetében is egyre fontosabbak ezek, ahogy a fizikai termékek egyre inkább szolgáltatásokhoz kapcsolódva kerülnek értékesítésre. Természetesen nem következett be egy olyan váltás a gyakorlati marketingen, amelynek nyomán a hagyományos (modern) marketinget az új (posztmodern) marketing teljesen kiszorította volna, de kétségtelen, hogy az új technikák (mint pl. az internet, és egyéb elektronikus eszközök) nyomán számos új marketingtörekvés terjedt el széles körben. Ezeket Békéscsaba esetében is szükséges lehet használni, elsősorban az e-marketing jöhet 128
számításba, valamint az internet szélesebb körű használata. Ugyanakkor a hagyományos marketingnek is nagy tere lehet még Békéscsabán, hiszen az összes lehetőség még nincs e téren sem kihasználva. 3.7.2. Az élményturizmus és a poszt-modern turista
Az utazás motivációjának a megváltozásával ma már nem a látnivalók, nevezetességek felfedezése, hanem az egyedi, életre szóló élmények szerzése kerül egyre inkább a turizmus fókuszba. Például gyakori, hogy a turista olyan élményekre vágyik, melyekben a helyiek is részesülnek, szeretné egy kicsit a helyiek szemével látni az adott várost, környéket. A látogatók motivációi, a különféle tevékenységek (szórakozás, munka, tanulás, üzlet, vásárlás) a poszt-modern turizmusban gyakran összemosódik. A posztmodern gondolkodásban és életérzésben nem annyira valaminek az igazsága, hanem a kuriózuma számít. Napjaink fogyasztója egyre inkább maga akarja – aktívan – kiválasztani és alakítani a számára felkínált történeteket, élményeket a passzív befogadás helyett. A közösségi médiákon nem csak megosztja az adott híreket, hanem elmondja véleményét a portál nyilvános felületén. A poszt-modern turista jól tájékozott, nem fogadja el a többiek véleményét, maga akarja összeállítani az utazási programját és aktívan részt kíván venni a programokban. Ahogy azt Shaw és Williams (2004) megfogalmazta, az indusztriális társadalom turistája „Bámul (gaze), a poszt-indusztriális társadalom turistája „részt-vesz” (participate). A poszt-indusztriális kor posztmodern turizmusát a következőkkel jellemezhetjük: •
Tömegturizmus elutasítása, egyéni utazások választása
•
A látogató aktív szereplő, amelyet a turizmus ipar kiszolgál, ha a turista elfogadja azt, de a poszt-modern turista csomagtúrákat nem igen vásárol.
•
A szabadidős tevékenységek összemosódnak a nem szabadidős (pl. munka vagy tanulás) tevékenységekkel
•
A látogatók egyéb motivációi (üzlet, tanulás, vásárlás) is fontosak
•
A látogatók fogyasztói szokásai eltérnek egymástól (heterogén kereslet), ezért szolgáltatásokban fontos lesz az egyénre szabott bánásmód
•
Kevés a visszatérő látogatás a megszokott helyeken, a turista mindig más illetve új helyeket keres
•
A turisták új élményeket keresnek, oda mennek, ahová mások nem (vagy csak egy szűk trend-képző csoport ízlését követik)
a
129
•
Azokat a turizmus szolgáltatásokat keresik, amelyek egyéniek és egyediek
•
A szolgáltatásokban elvárja a kézműves jelleget
•
A kínálatnak rugalmasnak és minél inkább személyre szabottnak kell lennie
•
A termékek erősen differenciáltak
•
A szolgáltatók együttműködése kevésbé lényeges, elsősorban horizontális, mint pl. a közös desztináció marketing lesz kulcsfontosságú
Az új életérzéseket, kalandokat kereső turisták korában a kommunikáció is érzelmi síkon fut, a termékek helyett élménytémákra koncentrál (aktív élmények, romantika, család, kikapcsolódás, szórakozás). Ha Békéscsabát nézzük és a Csabai kolbászra gondolunk, a turistát nem feltétlenül a kolbász, mint termék fogja érdekelni, hanem a TITOK, ami mögötte van. Hogy készül, mik az alapanyagok, kik készítik, hol, milyen körülmények között. Szeretné megismerni a gazdát személy szerint, hogyan éli mindennapjait, mert számára nem a kolbász a lényeg, hanem az a filozófia és a folyamat, ami mögötte van. Az élményturizmusnak egyik előfutáraként jelent meg a 90-es években Magyarországon is a bor és gasztroturizmus. Gondoljunk csak első hazai borút, a Villányi-Siklósi Borút sikerére. Ami igazán megragadta az embereket, nem maga a bor volt, hiszen ezt üzletben is megvásárolhatta bárki, hanem a bortermelőkkel való személyes találkozás élménye, a kóstolás ceremóniája, hogy közben a vendég jól érzi magát családja vagy barátai társaságában, s ez számára egy örök emlék marad. A posztmodern turista kulturális kalandra indul, legyen az gasztronómiai, öko- vagy kulturális turizmus, a szerzett élmény lesz a termék. Éppen ezért már a termékfejlesztésnél fontos ezeket a szempontokat figyelembe vennünk, s ennek megfelelően kialakítanunk a turisztikai kínálatunkat, mindenhol az élményre koncentrálva. Ennek elemei az interaktív programok, a különleges élmények, a titkok feltárása, játszva tanulás, vásárlás, melyben minden egyén megtalálja a saját motivációját, legyen szó akár a Munkácsy Múzeumról, a Körösök Völgye ökoturizmusáról, a Csabai kolbászról vagy Békési Pálinkáról. A turisztikai termék magja, alapvető lényegi eleme tehát az élmény, az attrakció, melynek megszerzése céljából a vendég meglátogatja az adott desztinációt. A szállás, étkezés, pihenés, lehetősége egy további, elemi haszon, mely lényegében biztosítja az élményszerzés lehetőségét. Ezek ugyanúgy a turisztikai termék részei, de az élményszerzéshez képest másodlagos szerepük van a posztmodern világszemléleti felfogás rendszerében. A posztmodern szemléletre azért is van szükség, mert a fogyasztók, nyaralók, a turisták egyre nagyobb mértékben az egyedi élményszerzés lehetősége alapján döntenek az utazásaikról és 130
mivel a nemzetközi példák és esetek azt igazolják, hogy egyedi attrakciók szinte bárhol létrehozhatók, kifejleszthetők. 3.7.3. Az új típusú marketing lehetőségei múzeumok esetében
A múzeumoknak hagyományosan megőrző és oktatási feladatai voltak, és a szórakoztatás a komoly múzeumok esetében csak sokadrangú szempont volt. A múzeumok látogatói hagyományosan iskolai csoportok és olyan érdeklődők voltak, akik már valamely jártassággal rendelkeznek a múzeumokban bemutatott témákban. A 20. század utolsó harmadától a múzeumok esetében is jelentős átalakulás figyelhető meg. Míg korábban a múzeumok finanszírozása teljes egészében független volt a látogatók számától, mivel azokat az állam vagy egy város önkormányzata tartotta el, a hetvenes évektől kezdve egyre nagyobb igény volt arra, hogy a múzeumok fenntartásához saját bevételeik is hozzájáruljanak. A saját bevételek megszerzésére több út is kínálkozott, amelyek közt fontos volt olyan időszaki kiállítások rendezése, amelyek jelentős számú laikus érdeklődőt vonzanak, akik hajlandók magasabb belépti díjakat fizetni a különleges élményért. Az időszaki kiállítások esetében már jelentősen módosult a hagyományos múzeumok prioritási rendje és a megóvás és az oktatás funkciói elé a szórakoztatás került, hiszen ez tette lehetővé nagyobb számú látogató vonzását. A poszt-modern múzeumok saját bevételei azonban nem csak a belépőjegyekből származnak, hanem egyre több egyéb bevételi forrást is igyekeznek találni. Fontos a merchandising tevékenység, vagyis a múzeum saját shopjában történő ajándéktárgy, könyv, stb. árusítás, aminek egészen szélsőséges példája a Louvre alatt kialakított hatalmas bevásárló központ, ahol a boltok már csak egészen lazán kapcsolódnak tematikusan a Louvre művészeti tevékenységéhez. A Louvre alatt kialakított shopok bérleti díjai azonban akkor is hozzájárulnak a Louvre működéséhez, ha ott éppen napszemüveget vagy női ruhát árusítanak.
131
Hagyományos és posztmodern múzeumok prioritásai fontosság szerint Hagyományos
Új típusú
Megőrzés
Jövedelemszerzés
Oktatás
Szórakoztatás
Szórakoztatás
Oktatás
Jövedelemszerzés
Megőrzés
A hagyományos – modern -- múzeumok filozófiája a meta-narratívák elfogadásán alapul, a múzeumok csak azt mutatták be, amit a tudomány kanonizált és amit a múzeum bemutat egyúttal a kánon részévé is válik. A hagyományos múzeumok esetében nincs helye a feltevéseknek, a kételyeknek, a bizonytalanságoknak, csak azt mutatja be, aminek valóságtartalmáról a múzeum kurátorai 100 %-osan meg vannak győződve. A hagyományos múzeum a modernizmus megtestesítője a meta narratívák elfogadásával és gyártásával. Az új típusú (poszt-modern) múzeum ezzel szemben szórakoztat, hipotéziseket is bemutat, kétséges (lehetséges) elképzeléseket is felvet. Másik sajátossága, hogy a személyes látogatás előtt interneten el lehet jutni az illető múzeumba és ezt követően úgy lehet már személyesen elmenni a múzeumba, hogy előtte a látogató már megismerkedett a lényegesebb tényekkel és a fontosabb kiállítási tárgyakkal. A poszt-modern múzeum egészen odáig elmehet, hogy olyan dolgot mutat be, ami a valóságban nem is létezik. Erre egy érdekes példa a már korábban bemutatott kastély, a Chateau de Breteuil Franciaországban. 3.7.4. A poszt-modern marketing hasznosításai lehetősége Békéscsaba esetében
A poszt-modern marketing széleskörűen alkalmazhatók szinte minden esetben, amikor egy desztinációt vagy egy terméket akarunk bemutatni és ennek révén rávenni az embereket, hogy személyesen is meglátogassák azokat.
132
3.7.4.1. Korszerű marketing-kommunikációs elektronikus eszközök fejlesztése Békéscsabán (példák, amelyek már elkezdődtek) 3.7.4.1.1. Turisztikai mobil applikáció fejlesztése a Körösök Völgyében
2013. december 9-én a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület egy turisztikai mobil applikáció fejlesztést hirdette meg. A Körösök Völgye, mint földrajzilag egybefüggő desztináció turisztikai fejlesztéseit egymásra fűzve, a mai kor aktív turistáinak elvárásaihoz igazodva egy innovatív, a turisztikai programcsomagokat túraútvonalakkal ötvözve bemutató és használható mobil alkalmazás kifejlesztését kezdeményezte. Alapvető cél volt a meghatározott területen fellelhető kerékpáros, vízi és gyalogtúra útvonalak mentén található attrakciók, látnivalók bemutatása, ismertetése az alkalmazás segítségével. A program „térkép alapú”, amely mutatja a felhasználó pillanatnyi tartózkodási helyét GPS koordináták alapján, és ezen térkép segítségével kalauzolja a kiválasztott túraútvonalon a felhasználót. A program a konkrét útvonalon található látnivalók mellett jelzi a megtett, ill. további úthosszat, a látnivalókról felugró ablakok segítségével információt közöl. A jelentősebb attrakciók esetében, a helyszínen elhelyezett QR kód segítségével részletes ismertetőt is kap az érdeklődő. Első lépésként javasolták, hogy Békés-Békéscsaba-Gyula városhármasra alapozva készüljön el a program, ami az elsődleges tapasztalatok alapján módosítható, illetve bővíthető tartalmilag, esetlegesen használat közben felmerült újabb funkciókkal. Ezt követően bővülhet a területi lefedettsége a túraútvonalak számának növelésével. 3.7.4.1.2. „Csabai Kolbász” mobil applikáció elkészítése
Különösen kedveltek az okos telefonokra letölthető applikációk, melyek lényegre törő, tömör, de mégis információ gazdag ismereteket adnak a felhasználónak az adott témáról. A projekt keretében a Csabai kolbász kapcsán is elkészült egy mobil applikáció, mely feldolgozza a helyi kolbász történeti vonatkozásait, bemutatja elkészítési folyamatát, az alapanyagok minőségi kritériumait. A tervek szerint az alkalmazás segítségével bemutatható a Csabai kolbászkészítés hagyományaira épülő, jövő évben átadásra kerülő gasztronómiai élménypark, a CsabaPark is. Az érdeklődő turisták, vendégek ingyenesen tölthetik majd le az alkalmazást telefonjukra. A fejlesztés célja, hogy minél szélesebb réteghez jussanak el információk ezen korszerű eszköz segítségével is a hungarikummá nyilvánított Csabai kolbászról.
133
3.7.4.2.
További
poszt-modern
turisztikai
kommunikációs
termékek
(még
megvalósítandóak) 3.7.4.2.1. Munkácsy Mihály (esetleg interaktív) bemutatása az interneten
Budapesten 2010. november 23 és 2011. október 16. közt a budapesti Magyar Nemzeti Galéria nagysikerű kiállításban mutatta be Munkácsy Mihály legfontosabb munkáit, mint például a Krisztus trilógia. A Budapesten 2010. november 23-tól látható kiállítás különlegességét az adta, hogy a három óriási méretű festményt olyan, a Magyar Nemzeti Galériában őrzött, saját kezű kisebb változatok, valamint más olaj- és grafikai vázlatok kísérték, melyek addig még soha nem szerepeltek a nyilvánosság előtt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Munkácsy Mihály ismét visszakerüljön a művészeti köztudatba, ami egy jó lehetőség lehet Békéscsaba számára is. Ma már nem az a gond, hogy Munkácsy Mihály kiesett a köztudatból, mint ahogy az pár éve még igaz volt, hanem inkább az, hogy nagyon kevesen ismerik Békéscsabán kívül Békéscsaba és Munkácsy Mihály kapcsolatait – ami nem meglepő, hiszen az elmúlt években Budapest mellett elsősorban Debrecenben kerültek Munkácsy képei kiállításra. Mivel a közvélekedés Munkácsyt Budapesthez, Párizshoz és Debrecenhez köti, ezért nagyon fontos lenne olyan eszközöket kidolgozni, amelyek révén egyértelművé válna Munkácsy és Békéscsaba kapcsolata. A megoldás többrétű lehet: •
Először is el lehetne készíteni a „Virtuális Munkácsy Mihály túrát”, amelyben nem
csak a Békéscsabán megtekinthető képeket mutathatnák be, hanem a többi, máshol található Munkácsy képet is. •
Megfelelő marketing-kommunikáció révén meg kell ismertetni a közönséggel a
projektet, ami azért is könnyű lehet, mert a poszt-modern marketing eszközök még újdonság számba mennek Magyarországon, tehát ezek az eszközök már önmagukban is érdekesek lehetnek ahhoz, hogy széles körben beszéljenek azokról. Különösen a virtuális múzeumi séták (vagy virtuális városi séták) tarthatnak számot érdeklődésre és ezáltal viszonylag könnyen és olcsón lehet marketing kommunikációt folytatni annak érdekében, hogy minél többen látogassanak el az illető honlapokra. •
Az is fontos, hogy a honlapon lehessen jegyet venni a békéscsabai múzeumokba,
illetve szervezzenek olyan különvonatokat és buszokat, amelyek Budapestről, Debrecenből, Szegedből illetve a környék településeiről visznek látogatókat a csabai múzeumokba, lehetőleg akkor, amikor más esemény nincs a városban. 134
•
A múzeumban pedig szükséges olyan érdekes kérdéseket taglalni, amelyek adott
esetben talán deheroizálnak is, de mindenképpen érdekesek. Így például miért feketedtek meg Munkácsy Mihály képei, milyenek lennének a képek sötétedés nélkül (ezt lehet virtuálisan korrigálni), be lehetne rendezni Munkácsy Mihály festészeti műtermét, és így tovább. •
A Munkácsy Mihály Múzeum további kiállításaira (Hagyományos gazdálkodás Békés
megyében, Orlai Petrics Soma kiállítás, Régészeti kiállítás, Természettudományos kiállítás, Jankay Tibor kiállítása) hasonló módszerekkel kellene kidolgozni poszt-modern, interaktív és virtuális marketinget. Ezeket az eszközöket legalább részben a békéscsabai informatikai karok munkatársaival együttműködve lehetne megoldani, vagy legalábbis szerepet kaphatnának az eszközök kiválasztásában. 3.7.4.2.2. Virtuális békéscsabai városjárás, attrakciók ismertetése
A GoogleEarth stílusában a Körös-völgyi aktív turizmus mobil applikációhoz hasonlatosan a városon belül megvalósítható lehetne egy virtuális séta, illetve városnézés, asztali, tablet és mobil applikációk formájában. Ennek révén egyrészt lehetséges lenne még otthonról bejárni a várost, illetve a helyszínen a mobil applikációk révén pedig a nevezetességek ismertetését lehetne elolvasni, illetve meghallgatni. Ehhez ki kellene dolgozni azokat a virtuális sétákat, amelyek különböző érdeklődésű emberek számára érdekesek lehetnek, és amelyek a helyszínen valódi élmények megtapasztalásával kapcsolódhatnak össze.
4. Források a turisztikai rendszer fejlesztéséhez és működtetéséhez A turisztikai rendszer pénzügyi forrásokat igénylő elemei közé számos dolog tartozik, úgymint az épített attrakciók (pl. történelmi nevezetességek, múzeumok, sportlétesítmények, vagy csak egyszerűen egy kellemes városi környezet) kialakítása és fenntartása, a szálláshely szolgáltatás
elemeinek
kialakítása,
és
működtetése,
a
kiegészítő
termékek
(pl.
vendéglátóhelyek), valamint a turisztikai információs rendszer létrehozása és működtetése, és így tovább. Ezek kialakítása is elég forrásigényes, de nyilvánvaló, hogy a folyamatos fenntartás és működtetés sok esetben még nagyobb forrásokat igényel, és általában az EU-s és egyéb pályázati támogatások fenntartásra nem, csak létrehozásra fordíthatók. Ez alól csak a 135
Tourinform irodák fenntartásának támogatása jelentett kivételt, ugyanis az állam (az MTZRT) még a kilencvenes évek végén belátta, hogy nem egy Tourinform iroda kialakítása, hanem a fenntartása a drágább. Ennek nyomán egy olyan konstrukciót alakítottak ki, amelyben az irodáknak a működtetését ugyan a fenntartó szervezetek végezték, de ahol a fenntartó nem volt képes az előírt nyitvatartási időt megfinanszírozni, ott hozzájárult az MTZRT a dolgozók béréhez. Ez a rendszer a 2000-es év első évtizedében megváltozott, amikoris a Tourinform irodák minősítése bevezetésre került, és ekkortól csak a kiemelkedően jó minősítést szerzett irodák kaptak bizonyos kedvezményeket azokon a turisztikai kiállításokon, illetve vásárokon, ahol az MTZRT is részt vett. Elvben a TDM rendszer éppen a finanszírozás megoldását is szolgálta volna, mivel a résztvevőknek (legyenek azok magánszemélyek, gazdasági társaságok, egyesületek, illetve az önkormányzatok, hosszú távú elkötelezettséget kellett vállalniuk a tagdíj fizetésére. Ennek nyomán, ma Magyarországon több Tourinform iroda (mintegy 150 db) működik, mint TDM szervezet (kb. 90). Sajnos a 2008-as gazdasági válság elbátortalanította mind a szolgáltatókat, mind az önkormányzatokat attól, hogy elkötelezzék magukat egy TDM rendszer mellett. A turisztikai rendszer fejlesztéséhez és működtetéséhez a magánerőn kívül több forrás is felhasználható, úgymint az önkormányzat saját bevételei, ezen túl az EU-s támogatások, valamint a nem EU tag országok által biztosított támogatások, a magyar kormány költségvetéséből biztosított támogatások. E forrásokat át fogjuk tekinteni a következőkben, de sajnos a 2014-2020 EU tervezési időszakra még nem lehet sok konkrétumot tudni, ezért legfeljebb csak utalni lehet a lehetőségekre, számszerűsíteni semmi esetre sem lehetséges még.
A fejlesztésekhez több forrás is felhasználható, úgymint •
az önkormányzatok helyi idegenforgalmi adóbevételei (IFA);
•
az EU strukturális alapokból finanszírozott támogatások;
•
egyéb nyugat-európai alapok;
•
hazai kormányzati támogatási források;
•
magánberuházók által biztosított források.
136
4.1. Helyi idegenforgalmi adóbevételei (IFA) A turisztikai fejlesztési források közt a helyi idegenforgalmi adónak nagy jelentősége van, ugyanis ezek már ma is előre tervezhetőek, nem úgy, mint az EU források, illetve egyéb kormányzati támogatások, amelyeket nem lehet ma még előre prognosztizálni. Helyi IFA Békéscsabán Helyi idegenforgalmi adó 2009 január 1. óta 200 forint/fő/éjszaka. Az állam minden önkormányzat esetében 1 forint helyi idegenforgalmi adóhoz 1,50 támogatást ad, ami komoly turisztikai fejlesztéseket, illetve marketingtevékenység finanszírozását teheti lehetővé. Figyelemre méltó, hogy az adókötelezettség csak azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén lévő kereskedelmi és fizetővendég szálláshelyeken több mint egy vendégéjszakát eltölt, tehát ha valaki egy barátjánál száll meg, akkor nem (szemben azokkal a Balaton-parti településekkel, amelyek botrányos módon igyekeztek beszedni a helyi iparűzési adót a barátoknál szívességi alapon megszálló emberektől). Helyi idegenforgalmi adók Békéscsabán, 2006-2013 11. hóig Év
IFA bevétel, ezer Ft
2006
522
2007
355
2008
304
2009
2850
2010
3376
2011
3385
2012
3980
2013. 01-11. hó
3978
Összesen 2006-2013. első 11 hónap
18750
Forrás: Békéscsaba, megyei jogú város önkormányzati hivatala Sajnos az idegenforgalmi bevételek olyan alacsonyak a városban, hogy abból komolyabb fejlesztéseket nem igen lehet végezni, a befolyó néhány millió forint legfeljebb kisebb kutatásokra, illetve marketing kommunikációra lehet elégséges.
137
4.2. Reklámbevételek az online applikációkból A világhálón működő vállalkozások nagy része reklámfelület értékesítésből tartja fenn magát és a rendszerét. Ez igaz a Google, a Yahoo, és más hasonló keresőmotorokra, a Facebookra, valamint sok más hasonlóan a felhasználóknak ingyenes alkalmazásra is. A Békéscsaba turizmusát bemutató applikációk kialakítására továbbra is rendelkezésre fognak állni pályázati források, de a működtetésre már folyamatosan beérkező forrásokat kell használni,
amelyekre
az
online
applikációkon,
weboldalakon
keresztül
befolyó
reklámbevételek jól hasznosíthatóak lennének.
4.3. EU források 2014-2020 A 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretről (Multiannual Financial Framework, MFF) folytatott tárgyalások 2013. február 8-án lezárultak a tagállamok között. A költségvetési keret alapvető struktúrája nem fog megváltozni, mint ahogy az egyes kiadásokra szánt összegek is maximum kozmetikai mértékben módosulhatnak. A Bizottság által javasolt 10332 milliárdos összeg azonban éles kritikákat kapott. Végül 2012 novemberében született meg a tárgyalások irányítását átvevő Van Rompuy elnök első javaslata 974 milliárd euróról, ami 2013 februárjára 960 milliárdra csökkent. Ezen főösszeg mellett volt végül reális lehetőség a megállapodásra. Ez kevesebb, mint a 2007–2013-as főösszeg (1003,5 milliárd euró). Magyarország 2014 és 2020 között 20,5 milliárd euróban részesül az Unió strukturális alapjaiból. Ennél többet csak négy ország – Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és Románia – kap, Csehország pedig ugyanannyit, mint hazánk. A GDP-hez vagy a népességhez viszonyítva Magyarország a negyedik a „nyertesek rangsorában”. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg széleskörű konzultációkat folytat vállalatokkal és szakmai szövetségekkel a források optimális felhasználásáról, hogy a jövő év elején megalapozott programokat nyújthasson be Brüsszelben. Kívánatos, hogy addig az üzleti szféra szereplői minél több javaslattal, hozzászólással éljenek, pl. a támogatási célok, a célcsoportok és jogosultak vagy a támogatási eszköztár tekintetében. Kérik a kamarák és szakmai szövetségek valamennyi tagját, hogy kapcsolódjanak be ebbe a munkába, hiszen ez mind a magyar gazdaság, mind a vállalatok érdekeit szolgála. Változás lesz az európai uniós források felhasználásában a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, január elsejétől átalakul a hazai intézményrendszer, a tervezésben a nemzeti célokat 138
összhangba kell hozni az összeurópai stratégiákkal. A fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja Magyarország, a kis és középvállalkozások (kkv) helyzetbe hozása továbbra is cél marad, amit a kamara korábban szorgalmazott. A pályáztatással kapcsolatban a kormány több ízben aláhúzta, hogy tovább egyszerűsítenek, például az államnál nyilvántartott adatokat az új pályázati rendszerben nem kérik majd a pályázóktól, ezt a közreműködő szervezet szerzi majd be. Az állam által fenntartott intézményeknél a közcélú fejlesztés esetében nem írnak ki pályázatot, ezeknél normatív alapú támogatás várható. Mivel azonban az EU források konkrét felhasználását számszerűsítő akciótervek és Operatív Programoknak pontosan juttatandó összegek elfogadása még nem történt meg, ezért nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi jutna az EU-s pénzekből a turizmus fejlesztésére.
4.4. Egyéb nyugat-európai támogatási források Korábban számos olyan forrás állt rendelkezésre, amelyeket nem EU tag gazdag országok (Norvégia—Izlanddal és Lichtensteinnel együtt--, valamint Svájc) bocsátottak fejlesztési célokra a szegényebb EU tagországok rendelkezésére. Bár a 2014-2020-as tervezési periódusra még ezek sem egyértelműen meghatározottak, bár 2013-ban már megjelentek a következő tervezési ciklusra áthúzódó pályázatok.
4.5. Magánberuházók forrásai A turizmus és vendéglátás legnyilvánvalóbb fejlesztési és üzemeltetési források a magánberuházóktól származhatnak, de ezek mozgósítására az önkormányzat is rásegíthet, például helyi adók egy részének részleges vagy akár teljes, meghatározott időre szóló elengedésével. Kiszámolható, hogy az adóbevételek kiesését hosszabb távon mikor és milyen fejlesztés esetében kompenzálja az önkormányzat számára más adók növekedése révén a megnövekedett turizmusérkezések és vendégéjszakák száma.
4.6. A térségben működő nagyvállalatok forrásainak hasznosítása A térségben működő nagyvállalatokat az önkormányzat bíztathatja, hogy szálljanak be egy létrehozandó Békéscsabai Turizmusfejlesztési Alap kialakításába és működtetésébe. Ez az alap fejlesztési és működési támogatást tudna nyújtani a turizmus és a vendéglátás számára ott, ahol a tartós jövedelmezőség nem látszik biztosítottnak, de ahol igény lenne turisztikai és vendéglátós létesítmények kialakítására és működtetésére.
139
4.7. Klasztertámogatási források A korábbiakban rendszeren voltak speciális kormányzati támogatások a klaszterek kialakítására és működtetésre, és amennyiben lesznek ilyenek (sajnos ma még ez nem ismert), akkor azokat fel lehetne használni a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter működtetésére. Ezek a támogatások rendszerint nem jelentenek nagy összeget, csak néhány millió vagy tízmillió forintnyi összegek, de mivel jelenleg az IFA bevételek sem nagyon jelentősek a városban, ezek is segíthetnek a feladatok megoldásában.
4.8. Egyéb önkormányzati turizmusfejlesztési lehetőségek Mivel Békéscsabán alapvetően a szálláshelyek jelentenek szűk keresztmetszetet, ezért igen fontos lenne azok fejlesztése, amelyhez az EU-s források mellett az önkormányzat is hozzájárulhat, például földterület vagy tulajdonában levő ingatlan (pl. a volt Tüzeléstechnikai Kft. vagy a volt Ruhaipari Szakközépiskola épülete, stb.) kedvezményes átengedése, vagy kedvezményes bérletbe adása vagy lízingelése. Ez nagy mértékben segíthetné a turisztikai és vendéglátó ipari szolgáltatók tevékenységét.
5. Gyakorlati képzések és továbbképzések a turizmus területén, különös tekintettel Békéscsaba igényeire Békéscsaba térségében – akárcsak másutt az országban – problémát jelent a turisztikai szolgáltatók ismereteinek hiányos volta. Ez különösen a lovasturizmus és a falusi turizmus esetében jelent problémákat. További gond, hogy a szolgáltatók jelentős részének nincsen elegendő anyagi forrás a ahhoz, hogy kifizessen drága tanfolyamokat, ahol nem is biztos, hogy azt tanulhatja, ami érdekli. Ugyan hazánkban számos helyen folyik magas színvonalú turizmus-vendéglátás OKJ-s, felsőoktatási szakképzés, BA, illetve MA, illetve poszt-graduális képzés, azonban ezek a képzések általában igencsak elméleti jellegűek, és nem kapcsolódnak egy adott desztináció sajátos problémáihoz, tehát azok a szakemberek, akik már a szakmában dolgoznak, sokra nem mennek azokkal. A legjobb megoldás az lehetne Békéscsaba, illetve a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter (vagy TDM) esetében, ha a térségben dolgozó szolgáltatók, illetve a klaszter vagy TDM szervezet munkatársai helyben, Békéscsabán vehetnének részt olyan gyakorlatorientált képzésekben, illetve továbbképzésekben, amelyek segítenek munkájuk eredményes elvégzését, figyelembe véve ennek az adott desztinációnak a sajátosságait. Békéscsabai Turisztikai Egyesület a Csabagyöngye kulturális központtal együttműködve megoldhatná ezt a problémát. Ennek az az előnye is lehetne, hogy pályázati forrásokhoz tudnának 140
jutni, valamint a BTE tagjain keresztül pontosabban meg lehetne határozni a képzés tárgyát és anyagát is. Mivel a Csabagyöngye kulturális központ akkreditált felnőttképzési központ, és van Tourinform iroda is a házban, ezért biztosítottnak látszik, hogy megfelelő képzési anyagot dolgozzanak ki, a BTE pedig a társadalmi aktivitást nem tudnák a kezdeményezés mögé tenni. Az anyagi erőforrásokat a korábban vázlatosan áttekintett EU-s, hazai költségvetési, valamint önkormányzati, illetve magán források biztosíthatják.
141
MELLÉKLETEK M1. Csabai kolbász sajátosságai A Csabai kolbász eredete egészen addig nyúlik vissza, mikor már több száz éve a Balkánról Bécsbe haladó karavánok és kereskedők fontos pihenőhelye lett Békéscsaba és közvetlen környezete. A Csabai kolbász nevével a szakirodalomban az 1900-as évektől kezdve találkozhatunk. A Békés vármegye c. 1936-ban megjelent monográfia említi, hogy Békéscsaba hírnevét a húsfeldolgozó iparának köszönheti. Először Dedinszky Gyula dolgozta fel összefoglaló módon a Csabai kolbász történetét, és azt írta, hogy a századforduló táján még csak a csabaiak maguk dicsérték ezt a kolbászfajtát, de egy-két évtized múltán Magyarországon belül, majd később külföldön is megismerték, megszerették és vásárolták a Csabai kolbászt. Ez a termék a két világháború közt virágkorát élte, majd a háború után az államosítások és azt követő átszervezések, tulajdonváltozások ellenére a Csabai kolbász gyártása folyamatos volt a városban, és ezt a márkanevet nem csak a Kárpát-medencében, hanem egész Európában, illetve Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában is jól ismerik. A Csabai vékony- és vastagkolbász Békéscsaba 40 km-es körzetében nevelt sertés húsából és szalonnájából a város közigazgatási határain belül készülhet. A feldolgozás során a sertés levágását, lehűtését, csontozását, aprítását, fűszerezését és összedolgozását követően sertés vékony, marha selyem vagy vízáteresztő műbélbe töltik. A kolbász alapvető fűszere a paprika, só, fokhagyma és kömény. Ízét, zamatát az érett, száraz sertéshús mellett a fűszerek harmóniája adja. A Csabai kolbász ízében és színében domináns a jó minőségű házi paprika. A termék csípősségét az édes és csípős fűszerpaprika aránya határozza meg. A hidegfüstölés a gyártás másik fontos tényezője (maximális füstölési hőmérséklet 18 C fok). A Csabai kolbász hideg füstölésére a legalkalmasabb a száraz keményfa (tölgy és bükk) füstje. A vékonykolbászt 2-3, a vastagkolbászt 6-8 napig kell füstölni. A Csabai kolbász készítésének fontos lépése az érlelés.
142
M2. Köztéri alkotások A város köztéri alkotásokban igen gazdag, számos kút és szobor díszíti a város köztereit. Szoborsétány /Áchim L. András szobra (Marton László alkotása), Lipták András (Kampf József), Haán Lajos (Kiss Kovács Gyula), Gyóni Géza (Pátzay Pál), Móricz Zsigmond (Martsa István), Munkácsy Mihály (Vilt Tibor), József Attila (Borsos Miklós), Bartók Béla (Vígh Tamás), Kodály Zoltán (Schaár Erzsébet)/ II. világháborús emlékmű Alkotó: Széri-Varga Géza Trianon emlékmű Alkotó: Mészáros Attila I. Világháborús Hősi Emlékmű Alkotó: Pop Vilhelm és Pap László 101-es Honvéd gyalogezred I. világháborús emlékműve Alkotó: Belanka Pál A kommunista diktatúrák áldozatainak emlékműve Alkotó: Széri-Varga Géza A nagy csabai árvíz emlékére állított faoszlop Alkotó: Szelekovszki László Pápai tizedjegyzék Alkotó: Prisztavok Tibor Emlékmű a 1831-es kolerajárvány áldozatai emlékére A 13 Aradi Vértanú kopjafája Alkotó: Miklós József Mártír emlékmű Alkotó: Varga Imre Penza-Békéscsaba barátság emlékműve Alkotó: Szabó István Kossuth szobor Alkotó: Horvay János A gondolkodó nő Alkotó: Nagy Sándor A bőség szobra Alkotó: Vitroel Emil A harmónia (lantos nő) Alkotó: Garányi József A kenyérvivő szobra Kis Nagy András A magvető Alkotó: Kis Nagy András A napimádó szobra Alkotó: Mladonyiczki Béla. A tornászlány Alkotó: Varga Géza Áchim L. András egészalakos kőszobra Alkotó: Markolt György Az integető nő Alkotó: Nagy Sándor Bartoss Ferenc mellszobra Alkotó: Vollmuth Krisztián 143
Boczkó Dániel mellszobra Alkotó: Udvardy Anikó Fürdőző nő Alkotó: Rajki László Ifjú mérnökök Alkotó: Ifj. Győri Dezső József Attila egészalakos szobra Alkotó: Kliegl Sándor Justicia Alkotó: Mészáros Attila Kemény Gábor mellszobra Alkotó: Mladonyiczki Béla Kentaurok Alkotó: Varga Géza Kirándulók Alkotó: Kligl Sándor Luther Márton mellszobra Alkotó: Széri-Varga Géza A magvető szobra Alkotó: Mladonyiczki Béla Mohácsy Mátyás portrészobra Alkotó: Varga Géza Munkácsy Mihály mellszobra Alkotó: Borsos Miklós Munkáslány szobra Alkotó: Makrisz Agamennon Nagy Imre mellszobra Alkotó: Borbás Tibor Szeberényi emlékmű Alkotó: Széri-Varga Géza Szent László szobra Alkotó: Széri-Varga Géza Szobor-csoport az Árpád Fürdő főbejárata felett Alkotó: Filipinyi Sámuel Zene Alkotó: Mladonyiczki Béla Trefort Ágoston mellszobra Alkotó: Takács Győző Obeliszk Alkotó: Széri-Varga Géza Memento Alkotó: Serbán Dimitru Játszótéri faplasztika Alkotó: Udvardy Anikó 18 méteres üveg és márvány mozaik Alkotó: Rác András Tulipánfa, Csibecsók, Bagolyfa Alkotó: Schéner Mihály Térplasztika Alkotó: Kass János Szabó Pál emlékkő Alkotó: Mladonyiczki Béla Plasztika a Megyeháza Körösparti homlokzatán Alkotó: Makrisz Agamennon 144
Angyalos kút Alkotó: Mészáros Attila Halászlányos kút Alkotó: Mészáros Attila Ivókút „részeges angyalkával” Alkotó: Varga Éva
M3. IFA Békéscsabán A város honlapján a következő ismertetés található az Idegenforgalmi Adóról: „A helyi iparűzési adó mértéke Békéscsabán 2008. december 31-ig a településen töltött második vendégéjszakától 100,- Ft/fő/éj, 2009. január 1-től az első vendégéjszakától 200,Ft/fő/éj. Adókötelezettség azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén lévő kereskedelmi és fizetővendég szálláshelyeken több mint egy vendégéjszakát eltölt. Mentes az adó alól: -a 18. életévét be nem töltött magánszemély, (2009. december 31-ig a 70 évét betöltött magánszemély is mentes, 2010. január 1-től a mentesség a 70 éven felüliekre nem vonatkozik) -gyógyintézetben fekvő vagy szociális intézményben ellátott személy, -tanulói, hallgatói jogviszony keretében, szakképzés megszerzése miatt Békéscsabán tartózkodó személy, -bírói intézkedés folytán, szolgálati kötelezettség teljesítése miatt Békéscsabán tartózkodó személy, -Békéscsabán székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó Békéscsabán munkavégzést folytató alkalmazottja. Az adó beszedésére és a bevallás beadására a szállásadó kötelezett. A szállásadónak a befizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha az adót a nála megszálló magánszemély elmulasztotta. Bevallása idegenforgalmi adóbevallási nyomtatványon történik önbevallás keretében, minden hónap 15-ig. Az adót a bevallás beadásával egyidejűleg kell megfizetni csekken, vagy átutalással a 11733003-15345008-03090000 számú idegenforgalmi adó számlára. Jogszabályi háttér:
145
Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 32/2011. (XII. 19.), az 58/2008. (XII. 22.), a 40/2007. (XII. 17.), a45/2006. (XII. 18), a 7/2003. (II. 27.) és a 26/2002. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelettel módosított 46/2000. (XII. 14.) számú önkormányzati rendeletének 6-7 §-sa.”
146
