BÉKÉSCSABA VÁROS GAZDASÁGI POGRAMJA

BÉKÉSCSABA VÁROS GAZDASÁGI POGRAMJA

2014-2020 programozási időszak tervezése

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés......................................................................................................................................... 5

2.

Európai Uniós Irányelvek, hazai stratégiai tervdokumentumok ..................................................... 7 2.1 Európai Uniós stratégiák és szabályozások a gazdasági szektorban ............................................. 7 2.2 A 2014-2020-asciklus tervezésifolyamata ..................................................................................... 7 2.2.1 Bizottsági szinten .................................................................................................................... 7 2.2.2Nemzeti stratégiák és szabályozások a gazdasági szektorban .................................................... 8 2.2.3Illeszkedés a megyei stratégiához ........................................................................................... 9

3.

Helyzetelemzés és igényfelmérés ................................................................................................. 12 3.1 Általános adatok .......................................................................................................................... 12 3.1.1 Elhelyezkedés és térségi kapcsolatok ................................................................................... 12 3.1.2 Demográfia ........................................................................................................................... 13 3.1.3 Gazdaság............................................................................................................................... 20 3.1.4 A közelmúltban történt jelentős Európai Uniós Fejlesztések a városban ............................ 40

4. Gazdasági program ............................................................................................................................ 50 4.1 SWOT analízis .............................................................................................................................. 50 4.2 A város hosszú távú gazdasági céljai és jövőképe ....................................................................... 54 5. Monitoring, intézményrendszer ........................................................................................................ 62 5.1 A koncepció megvalósításának szereplői és feladataik ............................................................... 62 5.1.1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata ................................................................. 62 5.1.2 Társadalmi szervezetek, lakossági képviselet....................................................................... 62 5.1.3 Helyi média ........................................................................................................................... 63 5.1.4 Gazdasági partnerek ............................................................................................................. 63 5.2 Monitoring................................................................................................................................... 63 6.Operatív programok bemutatása a 2014-2020 közötti tervezési időszakban ................................... 64 6.1 Környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEHOP) ................................................. 64 6.1.1 A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás .................................................................. 65 6.1.2 Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése ......... 65 6.1.3 Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések ............................... 65 6.1.4 Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések............................................................. 65 6.1.5 Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása .............................. 65

2

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város 6.1.6 Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök ......................................................................................................................... 65 6.1.7 Technikai segítségnyújtás ..................................................................................................... 65 6.2 Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (EFOP)................................................................ 65 6.2.1 Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén ........................................ 65 6.2.2 Befogadó társadalom ........................................................................................................... 65 6.2.3 Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében ...................................... 66 6.2.4 Gyarapodó tudástőke ........................................................................................................... 66 6.2.5 Jó állam ................................................................................................................................. 66 6.2.6 Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés .. 66 6.2.7 Technikai segítségnyújtás ..................................................................................................... 66 6.3 Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) .................................................... 66 6.3.1 A vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése .............. 66 6.3.2 A „Tudásgazdaság fejlesztése” ............................................................................................. 67 6.3.3 Infokommunikációs fejlesztések .......................................................................................... 68 6.3.4 Hálózatos fejlesztések .......................................................................................................... 69 6.4 Vidékfejlesztési Program ............................................................................................................. 69 6.4.1 A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben ........................................................................................................................ 70 6.4.2 A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése ...................................................... 70 6.4.3 Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólétnek és kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása ....................................................................................................................................................... 70 6.4.4 A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása.................................................................................................................... 71 6.4.5 Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban .............................. 71 6.4.6 A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.................................................................................................. 72 6.5 Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) ................................................................ 72 6.5.1 A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is ............................................................................................... 72 6.5.2 Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is .......................................................................................... 72 3

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város 6.5.3 A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása .................................................... 72 6.5.4 A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése ................................................................... 72 6.6 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)............................................................ 72 6.6.1 Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében ............................ 72 6.6.2 Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása ..................................................................................................................................... 74 6.6.3 Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken. 74 6.6.4 A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése .... 74 6.6.5 Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések)....... 74 6.6.6 Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzés ....................................................................................................................................... 74 7. Az Integrált településfejlesztés feladata a gazdaságfejlesztésben.................................................... 74 8. 2014-2020-ban tervezett projektek .................................................................................................. 75 8.1 Közvetlen gazdaságfejlesztést célzó projekttervek ..................................................................... 75 8.2 Turisztikai célú projekttervek ...................................................................................................... 77 8.3 Foglalkoztatást támogató projekttervek ..................................................................................... 80 8.4 Közösségi, kerékpáros, és közúti közlekedési infrastruktúrát támogató projekttervek ............. 82

4


1. Bevezetés Az Európai Unió alapvető célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. A kohéziós politikájának kohéziós politika és annak támogató eszközrendszere (pl. Strukturális Alapok és Kohéziós Alap) a gazdasági és társadalmi konvergencia erősítésének legfontosabb uniós szintű biztosítéka. A regionális politika, vagy más néven – gazdasági, társadalmi és területi – kohéziós politika (a Szerződés 158-162 cikkei) célja az unión belül meglévő regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése, vagyis az, hogy az Európai Unió valamennyi régiójában méltányos szintű átlagos életszínvonalat és jövedelmet biztosítson az ott élők számára.

A 2014-2020-as programozási időszak stratégiai alapdokumentumaként definiált Európa 2020 stratégia célul tűzte ki az intelligens, fenntartható és befogadó Európa megvalósítását. Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika ösztönözni kívánja az integrált várospolitika alkalmazását, amely a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy a fenntartható városfejlődés érdekében olyan integrált stratégiákra van szükség, melyek célul tűzik ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák kezelését. Az elv jelentése kétszeres: egyrészt kimondja, hogy a forrásokat integrált módon kell koncentrálni a városfejlesztési kihívásokkal küzdő területekre, másrészt, hogy az ERFA által támogatott városfejlesztési projekteket integrálni kell az operatív programok tágabb céljai közé. A teljes körű felülvizsgálat eredményeként az elkészülő dokumentumok akár a következő programozási időszak rendelettervezetei alapján körvonalazódó új forrásallokációs mechanizmusok megalapozásához is hozzájárulhatnak. A város fejlesztési dokumentumainak átdolgozása, valamint a stratégiák és koncepciók megalkotásának további célja, hogy kijelölésre kerüljenek azok az első olyan – lehetőleg komplex – városfejlesztési projektek, amelyek majd a 2014-2020-as programozási időszakban kerülhetnek támogatásra, amennyiben azokra forrás biztosítható. Magyarország Európai Uniós tagsága révén továbbra is jogosult 2014-2020 időszakban is a források lehívására, ami szükségessé tette a város és térsége számára az új fejlesztési célok és feladatok kijelölését. A területfejlesztési dokumentumban foglalt jövőkép megvalósítására irányuló stratégia feladata, hogy a régiószintű fejlesztési célokkal összhangban lévő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó, mindemellett a gazdag helyi adottságokat 5

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város figyelembe vevő célokat és azok megvalósítását szolgáló projekteket jelöljön meg. Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. A kohéziós politika és annak támogató eszközrendszere (pl. Strukturális Alapok és Kohéziós Alap) a gazdasági és társadalmi konvergencia erősítésének legfontosabb uniós szintű biztosítéka. A regionális politika, vagy más néven – gazdasági, társadalmi és területi – kohéziós politika (a Szerződés 158-162 cikkei) célja az unión belül meglévő regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése, vagyis az, hogy az Európai Unió valamennyi régiójában méltányos szintű átlagos életszínvonalat és jövedelmet biztosítson az ott élők számára.

A 2014-2020-as programozási időszak stratégiai alapdokumentumaként definiált Európa 2020 stratégia célul tűzte ki az intelligens, fenntartható és befogadó Európa megvalósítását. Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika ösztönözni kívánja az integrált várospolitika alkalmazását, amely a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy a fenntartható városfejlődés érdekében olyan integrált stratégiákra van szükség, melyek célul tűzik ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák kezelését. Az elv jelentése kétszeres: egyrészt kimondja, hogy a forrásokat integrált módon kell koncentrálni a városfejlesztési kihívásokkal küzdő területekre, másrészt, hogy az ERFA által támogatott városfejlesztési projekteket integrálni kell az operatív programok tágabb céljai közé. A teljes körű felülvizsgálat eredményeként az elkészülő dokumentumok akár a következő programozási időszak rendelettervezetei alapján körvonalazódó új forrásallokációs mechanizmusok megalapozásához is hozzájárulhatnak. A város fejlesztési dokumentumainak átdolgozása, valamint a stratégiák és koncepciók megalkotásának további célja, hogy kijelölésre kerüljenek azok az első olyan – lehetőleg komplex – városfejlesztési projektek, amelyek majd a 2014-2020-as programozási időszakban kerülhetnek támogatásra, amennyiben azokra forrás biztosítható. Magyarország Európai Uniós tagsága révén továbbra is jogosult 2014-2020 időszakban is a források lehívására, ami szükségessé tette a város és térsége számára az új fejlesztési célok és feladatok kijelölését. A területfejlesztési dokumentumban foglalt jövőkép megvalósítására irányuló stratégia feladata, hogy a régiószintű fejlesztési célokkal összhangban lévő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó, mindemellett a gazdag helyi adottságokat figyelembe vevő célokat és azok megvalósítását szolgáló projekteket jelöljön meg.

6

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város 2. Európai Uniós Irányelvek, hazai stratégiai tervdokumentumok 2.1 Európai Uniós stratégiák és szabályozások a gazdasági szektorban Az Európai Bizottság 2011 októberétől látja el információkkal a tagállamokat a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban elérhető támogatások formálódó jogszabályi hátteréről, mely részleteiben is orientálni fogja a tagállami forrásfelhasználást érintő tervezési és végrehajtási folyamatokat. A kohéziós politikát meghatározó jogszabályok irányelvei közül a legfontosabbak: az Európa 2020 Stratégia céljaival való szoros kapcsolat, a beruházások megnövelt eredményorientációja, a fejlesztési tématerületek tematikus koncentrációja, illetve a területiség hangsúlyosabbá tétele. Az új támogatási időszakban a források csökkenése mellett fontos változás, hogy a kondíciók (előzetes makrogazdasági és egyéb feltételek), a tematikus koncentráció (tematikus célok és azok prioritásai mentén meghatározott tevékenységek), a determinációk (minimális forrás-allokáció bizonyos célokra/programokra) és a teljesítménytartalék alkalmazásával szűkülni látszik a tagállami mozgástér a források felhasználásában. A rendelet-tervezetek olyan forradalmian új programozási elvárásokat tartalmaznak, melyek alkalmazásával célvezéreltté válhat az eddigi eszköz-orientált és széttagolt, az uniós források felhasználásának kereteit meghatározó hazai programozási tevékenység: A rendelettervezetek több Alapra is közös szabályokat írnak elő, egységessé téve a stratégiai programozást. Az Európai Bizottság által elfogadandó, ezúttal a vidékfejlesztési forrásokra is kiterjedő Közös Stratégiai Keret adja majd a tervezés-programozás alapját, mely révén a tervezést a tagállamoknak az Európa 2020 Stratégia célrendszeréhez igazodva kell végezniük. Célvezérelt, integrált és komplex Operatív Programok (OP-k) tervezhetők. Az OP-oknak prioritásszinten egy-egy Alapra kell vonatkozniuk, így lehetővé válik, hogy az Alapok közül több is finanszírozzon egy OP-t. Mindegyik prioritásnak kötődnie kell egy-egy tematikus célhoz (ill. az ESZA prioritások több tematikus célhoz is kapcsolódhatnak).

2.2 A 2014-2020-asciklus tervezésifolyamata 2.2.1 Bizottsági szinten Az Európai Bizottság 2011. június 29-én, közleményben hozta nyilvánosságra a 2014-ben induló új tervezési időszak többéves pénzügyi keretéről (Multiannual Financial Framework, MFF) szóló javaslatát. A kohéziós politika rendelet-tervezeteit 2011. október 6-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta, ezek véglegesítése – a gyakorlat szerint – 2013-ra várható, de a főbb, tervezéshez szükséges keretek már ismertek.

7

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város Eszerint az Európai Unió szintjén kialakított Közös Stratégiai Keret (CSF) alapján a Bizottság és a tagállam között létrehozott Partnerségi Megállapodás fogja nemzeti és régiós szinten meghatározni a források felhasználásának célterületeit, amelyek az EU 2020 Stratégia és a Tanács ország-specifikus ajánlásaival lesznek összekapcsolva.

2.2.2Nemzeti stratégiák és szabályozások a gazdasági szektorban Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) készítése: 2013. április. Az OFTK alapján készülhetnek el a Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok.A Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok véglegesítésének várható időpontja: 2013 vége. Intézményrendszer és kedvezményezettek felkészítése Az NTH az NGM Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkársággal, az érintett társszervekkel szorosan együttműködve kiemelt feladatának tekinti a 2014-2020-ig tartó új, uniós költségvetési és fejlesztési ciklusra való magyar nemzeti stratégiai felkészülést. Fontos megjegyeznünk, hogy Magyarország 2014–2020-as felkészülését érintő számos fontos döntés – az uniós folyamatokkal összhangban – 2012 végéig, illetve 2013 első felében fog megszületni. Mindez számos kormányzati szereplő együttműködésében zajlik, a területi szintek bevonásával. A Hivatalnak 2014–2020-as felkészülésben nyújtott sokszínű közreműködését jól illusztrálják azok a témakörök, melyekben hosszabb-rövidebb lélegzetű megalapozó, elemző-értékelő vagy javaslattevő döntés-előkészítő anyagokat készített vagy közreműködött ezek készítésében. Az alábbi témakörök voltak: a partnerségi megállapodás és az operatív programok lehetséges struktúrái, témakör lehatárolásai, • végrehajtási intézményrendszerek modell-elemzése, • lehetséges nemzeti fejlesztési célrendszerek: és kiemelt fejlesztési tématerületek, • a 2014-2020-as gazdaságfejlesztési programok, illetve az egyéb gazdaságfejlesztési akciók lehetséges szervezése és üzenete, • kiemelt fejlesztési programok és projektek előkészítési lehetőségei a rendelkezésre álló uniós forrásokra alapozva, • az integrált térségi és helyi fejlesztések kezelése a 2014-2020-as időszakban, az Új Széchenyi Terv időszakának tapasztalatai, a 2014-2020-as Európai Területi Együttműködési határon átnyúló programok tervezési és végrehajtási lehetőségei, a magyar gazdaságfejlesztési célok és irányok érvényesítése. •

8

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város 2.2.3Illeszkedés a megyei stratégiához Békés megye jövőképe: Békés megyének 2030-ra el kell érnie, hogy értékeinek megtartásával, alkotó-, innovatív megújításával Magyarország élelmiszergazdaságának motorja, fenntartható mintatérsége, a hazai megújuló agrárium szervező ereje legyen. Békés megye fejlesztésének átfogó célja 2020-ig: •

A megyében élők életkörülményeinek javítása,

•

a megye fenntartható gazdasági és társadalmi viszonyainak megteremtése

•

a foglalkoztatás javítása.

Békés megye fejlesztésének stratégiai céljai (2020-ig): •

térségspecifikusbrandek fejlesztése a megye perifériális helyzetű településein;

•

versenyképességet javító-, értékalapú-, horizontális gazdaságfejlesztés;

•

társadalmi- és gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális települései között;

•

természeti- és épített értékek megóvása, innovatív hasznosítása.

A megye fejlesztésének átfogó- és stratégiai céljai egymásra épülő koherens-, multiplikatív rendszert alkotnak. Békés megye jövőképe, fejlesztésének átfogó és stratégiai céljai, illetve prioritásai Békés megye fejlettségét jellemző indikátorok 2020-ben: • demográfia: a lakónépesség csökkenése és öregedése megáll, a megye népesség megtartó képessége erősödik; • gazdasági aktivitás: nő, evvel egyidejűleg bővül a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta tartósan 10 % alá csökken; a foglalkoztatottság javulását segíti a helyi gazdaság igényeivel konform szakképzés; • gazdaság szerkezete: a XXI. század követelményeivel konform módon a megye, a hazai agrárium meghatározó térsége lesz, az integrált élelmiszergazdasági vállalkozások hozzáadott értéke a jelenlegi érték duplájára nő; jól működő szabad vállalkozási zónák a gazdaság fejlődésének motorjaivá válnak a békési, mezőkovácsházi, sarkadi és szeghalmi térségekben.

9

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város • alacsony végzettségűek foglalkoztatását szociális integrációk biztosítják; jelentős foglalkoztatást és hozzáadott értéket biztosít a megye innovatív energiaforrás hasznosító hálózata, valamint az egészségturisztikai ágazata. • műszaki infrastruktúra: a megye térségeinek elérhetősége az M44-es út átadásával jelentősen javul; a határmenti települések térségi integrációját négy új közúti átkelő segíti. • megye térstruktúrája: a megyét kiegyensúlyozott foglalkoztatási szint jellemzi.

10


stratégiai cél

Békés megye stratégiai céljainak lebontása értékalapú gazdaságfejlesztés

• energiafelhasználá s hatékonyságának • eltartó képesség • humán fejlettségi munkanélküliségi javítása ráta csökkenése javítása index javítása • energiafogyasztás hozzáadott érték • képzettség • szegénység és a csökkentése növelése javítása társadalmi • megújuló energia kirekesztettség • hungarikumok tőkeállomány felhasználási által növelése kifejlesztése arányának veszélyeztetettek arányának növelése beruházási ráta • gasztroturizmus csökkentése növelése fejlesztése • széndioxid • elérhetőség kibocsátás K+F ráfordítás csökkenése javítása növelése

• aktivitási növelése • • • • •

térség specifikus társadalmi, természeti- és épített brandek kialakítása gazdasági kohézió értékek óvása, a periférián erősítése a megye alkotó innovatív perifériális helyzetű továbbfejlesztése településein ráta • foglalkoztatás javítása

• helyi gazdaságfejlesztés

• munkaerő ingázás • ökológiai funkciójú feltételeinek területek javítása arányának • települések megtartása közötti szolidaritás erősítése

• szakképzés hatékonyságának javítása • technológiai transzfer fogadókészségének megteremtése

• perifériális helyzetű térségek megtartó erejének megteremtése

• logisztikai feltételek javítása • megye elérhetőségének javítása

• szolgáltatások hozzáférhetőségén ek javítása

kiemelt célok

• közösség építés helyi piacok működtetése

11


3. Helyzetelemzés és igényfelmérés 3.1 Általános adatok 3.1.1 Elhelyezkedés és térségi kapcsolatok Békés megye és térsége jelentős települései, elhelyezkedésük Békéscsabához képest

: Jelentős települések a térségben Békéscsaba a magyarországi dél-alföldi régió területén helyezkedik el. A régió 18 ezer négyzetkilométer nagyságú, ezzel Magyarország legnagyobb kiterjedésű régiója, az ország egyötödén terül el. Földrajzi fekvése alapján a Pannon medencéhez tartozik, szinte teljes egészében az Alföld tengersík vidékén, legmagasabb pontja a 174 méteres Ólom-hegy. A régió legfőbb természeti kincse a termőföld, amelynek összetétele, minősége kedvezőbb az országos átlagnál, a napfénytartam itt a legkedvezőbb az országban. Békéscsaba Megyei Jogú Város, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található, Békés megye gazdasági-földrajzi központja, hazánk 16. legnépesebb városa. Történelmi gazdasági centrum, az 1950-es megrendezés során megyeszékhellyé nyilvánították. A város térségének jövőbeli fejlődését tekintve kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a helyi népesség 90%-a él itt, a nagyobb számú népességcsökkenés az elvándorlásoknak köszönhetőek. A Békéscsabai kistérséget már a 9006/1994 (S.K.3) KSH-elnöki közlemény tartalmazta. 200712

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város ben Szabadkígyós és Újkígyós visszakerültek a Békéscsabai kistérséghez, viszont Doboz a Békési kistérséghez, így jelenleg Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Szabadkígyós, Újkígyós és Telekgerendás tartoznak a kistérség települései közé. Távolsága Budapesttől mintegy 210 kilométer, míg Aradtól alig 60 kilométerre fekszik, a Körös-Maros közén, a Kettős-Körös folyótól 8 km-re. Fekvése így stratégiainak tekinthető a határmenti együttműködések és az európai uniós területi integráció megvalósítása területén. Megközelítése a Fővárosból az M5-ös autópályán majd a 45-ös és 47-es számú főutakon illetve alsóbb rendű utakon lehetséges. Közvetlen autópályás elérés jelenleg nincs kiépítve. A városba a környező nagyvárosokból távolsági autóbuszokkal és vonatjáratokkal megoldott a tömegközlekedés. A vasúti összeköttetések száma kevés és egyre szűkül, ezért a közúti kapcsolatok a legmeghatározóbbak. A megye egy-egy főúti és nemzetközi vasúti határátkelővel valamint számos mellékúti határátkelővel rendelkezik a szomszédos Romániához. A magyar-román határtól 14 km-re fekszik a város repülőtere, mely két ütemben, 2002. október – 2006. augusztus között került felújításra. A Békéscsaba és Gyula között elhelyezkedő reptér Békés megye egyetlen aszfaltozott hosszabb repülőtere, azonban jelenleg csupán sétarepülésre, pilótaképzésre, ejtőernyőzésre, légi fotózásra, hangártárolásra veszik igénybe, az üzleti- és a rendszeres repülőközlekedési célú funkció kihasználatlan maradt. Gazdaságfejlesztési és vidékfejlesztési szempontból is kiemelten kezelendő az infrastruktúra fejlesztése, mivel a megközelíthetőség és a logisztikai feltételek javítása, a minőségi környezet kialakítása lehetővé tenné a helyi termékekre épülő piac beindításától kezdve, a gasztro-, ökoturizmus fellendítését, a térségben fellelhető Hungarikumok (pl. Csabai Kolbász) népszerűsítését és új ipari területek létesítésével a munkahelyteremtést. 3.1.2 Demográfia Békés megye területe a 2011. évi statisztikai évkönyv szerint 5629,72 km2, összesen 1 nagyváros (Békéscsaba) és 54 község található rajta, a népességszáma 357.740 fő. Népsűrűsége 1870 és 1941 között a népességszám növekedésének köszönhetően, majd’ 67 százalékkal, 51 fő/km2-ről 85 fő/km2-re emelkedett. Később a népesség fogyását követve a népsűrűség is csökkent, 2011-ben már csak 64-en éltek egy négyzetkilométeren. Békés, a 2011. évi népszámlálás Békés megyére vonatkozó adatai szerint az ország tizenegyedik legnépesebb megyéje. A megye népessége – a 2001. évi népszámlálás óta eltelt időszakban – jelentősen, 9,5 százalékkal, az országé ennél jóval kisebb mértékben 2,6 százalékkal csökkent. A tíz év alatt csaknem valamennyi megyében és a fővárosban is fogyott a népesség, a legnagyobb arányú veszteség azonban Békés megyét sújtotta. A Központi Statisztikai Hivatal felmérései alapján 2012. első negyedévében a megyét javuló gazdasági teljesítmények és tovább romló demográfiai tendenciák jellemezték. Megfigyelhetővé vált, hogy a kevesebb születés és a nagyobb halálozás miatt a népesség

13

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város természetes fogyása az egy évvel korábbi értékekhez képest növekedett. Békés Megye népessége a két utolsó népszámlálás között 9,5%-kal tovább fogyott. A KSH 2012. január 1-jei adatközlése szerint 358 ezren éltek a megyében, ami azt jelenti, hogy 1,1%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A megyék közül a népességfogyás Békés megyében volt a legintenzívebb. A Békéscsabai Kistérség központja és legnépesebb városa egy 2012. év végi felmérés szerint a 61.045 főt számláló Békéscsaba, amely a kistérség 450,73 km2-ét tekintve 135,43 fő/km2 mértékű népsűrűséget jelent. A rangsorban következő Orosházai és Békési kistérségek is jelentősen, legalább húszezres népességszám lemaradással bírnak. Az alábbi táblázat Békéscsaba népességszámának változásait mutatja be: ÉV 1870 1941 1960 1980 2001 2011 2013

Népességszám (fő) 27 624 48 272 50 212 67 225 67 968 62 060 61 045

Forrás: KSH Látható, hogy az 1870-es évektől növekedő tendenciát mutatnak a város lélekszámára vonatkozó adatok. Az 1960-as években – a város megyeszékhellyé alakításához köthetően – a népességszám ugrásszerűen emelkedett, ahogy tette azt az 1980-as évektől is. A drasztikusabb negatív változás 2001-el kezdődött és a mutatók szerint 2013-ra 6923 fővel csökkent a város népességszáma. A természetes fogyás következtében tíz év alatt 1000 lakosonként 43 főt veszített el a város. Egy, a fentinél részletesebb kimutatás az alábbi, melyből jól látható a 2003-as évtől a népesség és aránya valamint a munkanélküliség változása mind regionális mind városi szinten: Terület - T-Star 2012 TA

Időszak

Mutatók

Mindösszesen Terület

A település területe (km2) 2003. év

DélDél-Alföld (Bács(BácsKiskun, Békés,

Békéscsaba

Csongrád) 93030,26

18338,84

193,94

10116742

1360214

65710

5312629

713190

35198

Lakónépesség száma (fő) Lakónépességből a nők száma (fő)

14

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város Lakónépességből a férfiak száma (fő) 4804113

647024

30512

10207006

1372702

64626

4879106

657110

30379

5489900

715592

34247

359939

54918

1541

93028,42

18337,66

193,93

10076581

1347294

65384

5292002

706844

35136

4784579

640450

30248

10179000

1365614

64327

4864497

654181

30209

5314503

711433

34118

410649

62562

2167

93027,59

18337,18

193,93

10045401

1334506

64852

5275839

700371

34895

4769562

634135

29957

10170960

1354879

63787

4863068

648982

29942

Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) A település területe (km2) Lakónépesség száma (fő) Lakónépességből Lakónépességből a nők száma (fő) Lakónépességből a férfiak száma (fő) 2005. év

Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) A település területe (km2) Lakónépesség száma az év végén (fő) Lakónépességből a nők (fő)

2007. év

Lakónépességből a férfiak száma (fő) Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak

15

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő)

5307892

705897

33845

445011

68225

2876

93026,33

18337,23

193,93

9985722

1308470

64074

5241821

686485

34632

4743901

621985

29442

10118512

1335650

62729

4842430

640003

29291

5276082

695647

33438

591278

86840

3749

93023,66

18337,26

193,93

9931925

1296278

61505

5207259

680260

33205

4724666

616018

28300

10092081

1329138

62383

4832097

637343

29118

5259984

691795

33265

552308

78279

3693

93023,69

18337,26

193,93

9908798

1288654

61046

Nyilvántartott Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) A település területe (km2) Lakónépesség száma (fő) Lakónépességből a nők (fő) Lakónépességből a férfiak száma (fő) 2010. év

Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) A település területe (km2) Lakónépesség száma az év végén (fő) Lakónépességből a nők (fő) Lakónépességből a férfiak száma (fő)

2011. év

Állandó népesség száma száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

2012. év

A település területe (km2) (km2) Lakónépesség száma (fő)

16

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város Lakónépességből a nők száma (fő)

5192845

675798

32951

4715953

612856

28095

10068560

1323645

62013

4824196

635058

28938

5244364

688587

33075

569261

79958

3946

Lakónépességből a férfiak száma (fő) Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint a magyar-román határmenti megyeszékhelyek (Temesvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Arad, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Békéscsaba) közül Békéscsaba népsűrűsége a legalacsonyabb. A népesség nemenkénti megoszlása a megyeközpontok mindegyikében a nők irányába tolódott el a férfiak időskori magasabb halandósága miatt, ugyanakkor elmondható, hogy több fiú születik, mint lány. Békéscsaba lakónépesség számának 53,97%-a nő volt 2012 év végén. Korösszetétel alapján Békéscsaba állandó népességének 25,17%-a volt 2012-ben 60 év feletti, valamint az aktív korú népesség aránya a határmenti megyeszékhelyek közül itt volt a legkisebb, tehát átlagéletkor alapján a határmenti és országos szintet tekintve is a legtöbb megyeszékhely közül, a legidősebb népesség Békéscsabáé volt. Minden 100 főre több mint 40 gyermek- és időskorú eltartott jutott, az időskorúak száma azonban nem haladja meg a gyermekkorúakét. A gyermekkorúak és az aktív korúak aránya 2001-hez képest csökkent a teljes lakosságon belül, míg az időskorúak aránya jelentősen növekedett. Békéscsabán 100 tizenöt éven aluli gyermekre 138 hatvannégy éven felüli jutott.

A Békés Megyei Statisztikai évkönyv szerint a lakásállomány a következőképpen alakult az elmúlt években: Év

Lakásállomány az év Épített lakás Megszűnt lakás végén 163 064 1394 419 1990 164 999 592 385 2001 167 239 522 188 2007 166 702 141 85 2012 Forrás: Békés Megye Statisztikai Évkönyve, 2012 alapján saját szerkesztés

17

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város A táblázatból jól látható, hogy az 1990-es évekhez képest 3638-al nőtt a lakásállomány mértéke a megyében, amely egy 2007. évi kiugrást követően elkezdett csökkenni, valamint látható, hogy az építkezési kedv az évek során jelentősen visszaesett. Feltételezhető, hogy a lakásépítési kedv és a lakásállomány csökkenése összefüggésben van a térség munkaerő-piaci és letelepedési mutatóival. A KSH Békés megyei és békéscsabai lakásállományának alakulása a 2001 és 2012 évek között az alábbiak szerint alakult: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Időszak Mértékegység Békés, Csongrád) 2001. év db 577 864

Békés megye Békéscsaba 164 999

27 811

582 103

165 582

28 085

2003. év

db

2005. év

db

587 510

166 551

28 605

2007. év

db

592 093

167 239

28 926

2009. év

db

596 484

167 795

29 349

2010. év

db

598 101

167 963

29 441

2011. év

db

599 406

166 646

29 183

2012. év

db

600 422

166 702

29 237

A Dél-Alföldi Régió és Békéscsaba MJV lakásállománya 2001 évtől folyamatos növekedést mutat, 2012 évben a Békés megyei lakások 17,5%-a található a megyeszékhelyen. Népességének összetétele tekintetében a 2011. évi népszámláláskor a Békéscsabán élő nemzetiségiek tekintetében a megkérdezettek 80,23%-a vallja magát magyarnak, a városban élő nemzetiségiek aránya a fő népességalkotóhoz képest 24,63%. A négy legnagyobb létszámot nemzeti csoportot a cigányok (402 fő), németek (170 fő), románok (293 fő) és a szlovákok (1881 fő) alkotják a városban. Békéscsaba MJV 2011 évi népességének nemzetiségi hovatartozását mutató táblázata az alábbiak szerint alakul (forrás: KSH):

Nemzetiség, nyelv Magyar Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát

Családi, baráti Nemzetiséghez Nemzetiség Anyanyelv közösségben tartozó használt nyelv 51 842 52 036 52 003 52 700 15 12 12 30 402 11 15

111 1 12 18

205 3 9

441 14 21

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Összesen

62 170 15 293 2 31 1 881 5 39 14 18 29 4 98

18 49 2 130 5 18 665 9 34 14 15 39 – 76

21 247 1 182 3 32 1 133 8 28 18 19 48 2 425

68 387 18 396 7 54 2 513 17 55 27 22 66 5 477

9 666

9 553

9 851

9 290

64 612

62 799

64 250

66 608

Manapság már nemzetiségi önkormányzatok is működnek a megyeszékhelyen, úgy mint Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, a Lengyelek Nemzetiségi Önkormányzata, a Román Nemzetiségi Önkormányzat és a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat. Békéscsaba Önkormányzata szoros együttműködésben van a nemzetiségi önkormányzatokkal, melyet egy főállású nemzetiségi referens is segít. Békéscsaba az erkölcsi támogatáson túl, a 200 ezer forintos állami támogatás mellett további támogatásokkal segíti az önkormányzatok boldogulását. A város minden évben megrendezi a Nemzetiségek Napját is, ahol a nemzetiségi önkormányzatok ünnepélyes keretek között, a város képviselőinek jelenlétében átadhatják az általuk adományozott kitüntetéseket.

A lakónépesség változása a születések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodásból továbbá a vándorlási különbözetből vezethető le. A KSH 2011-es statisztikai évkönyve szerint csupán Békés, Vas, Zala, Tolna és Nógrád megye nem rendelkezik önálló felsőoktatási intézménnyel, azonban Békés megyében található a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kara (Szarvas, Békéscsaba, Gyula). Ennek ellenére a középiskolai végzettség megszerzését követően az érettségivel rendelkező fiatal- és felnőtt korú lakosság azon része, amely egyéb pályát szeretne választani, arra kényszerül, hogy a felsőfokú alap és mesterképzésű tanulmányaikat másik megyében és más városban folytassák. A felsőoktatási intézmények elvégzését követően pedig - a helyi munkalehetőségek hiánya okán - a letelepedésük helyszíneként nem vagy csak ritkán választják szülőhelyüket. Az elvándorlás növekvő mértékét a bevándorlás pozitív változásai sem tudták ellensúlyozni. Az ország központi és nyugati megyéinek ütemesebb fejlődése valamint az Európai Unió munkaerőpiacának megnyílása következtében az el- és kivándorlás intenzívebb lett, ugyanakkor a szomszédos országokból érkező bevándorlók aránya mérséklődni kezdett. A 19

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város térség és az egyébként közkedvelt és agrárjellege okán lehetőségekkel teli megyeszékhelyről történő elvándorlás abban az esetben akadályozható meg, ha a különböző fejlesztések nyomán a munkahelyteremtés, mint egyik fő cél is megvalósul. A megyeszékhelyek mind gazdasági, mind társadalmi szempontból központ szerepet töltenek be megyéjük életében, így a foglalkoztatásban elfoglalt helyük is kiemelkedő kell, hogy legyen.

3.1.3 Gazdaság Békéscsaba, mint a Dél-Alföldi Régió egyik jelentős területi központja, agglomerációját tekintve lokalizációs előnyben van, tekintve, hogy a közelében helyezkedik el Szeged – mint egyetemváros, Hódmezővásárhely - mint iparváros valamint Gyula és a határon túli Arad, mint történelmi-turisztikai szempontból prominens városok. A Régión belüli nagyvárosok eltérő fejlődésen mennek keresztül mind munkaerő-piaci, mind agrárjellegű szempontból. Békéscsaba gazdaságát néhány nagy hagyománnyal bíró iparág mellett új ágazatok is jellemzik. Még ma is jelentős az élelmiszeripar gazdaságban betöltött szerepe, nagy hagyományokra tekint vissza a békéscsabai tégla- és cserépipar, textilipar, nyomdaipar, de a gépipar jelenléte is fél évszázados, amit az elmúlt évtizedekben az elektronika is követett. Bővül a hazai gépjárműgyártás beszállítóinak köre. Az agrárium szerepe különleges, meghatározó, a térséget bátran nevezhetjük az ország első számú éléskamrájának. A gabonatermesztés, a sertés- és baromfitartás évszázados múltra tekint vissza a város környékén, de a zöldségtermesztés is hagyományos ágazat. Az ide települt élelmiszer-ipari üzemek ezeket a helyi alapanyagokat dolgozzák fel. Még ma is jelentős a gabona-, a konzerv-, hús-, és hűtőipar a városban, de a helyi alapanyagok helyi feldolgozása, a termelés és kereskedelem helyben tartása ma kiemelt cél. A térség egykor legnagyobb feldolgozóiparának bázisa az elmúlt években egyre romlott. A közelmúltban több nagyobb feldolgozóüzem is bezárt pl. Barnevál, tejüzem, hűtőgyár. A legnagyobb létszámú vállalkozások a mezőgazdaság és feldolgozóipar mellett a gép- és járműiparban, az elektronikai üzletágban, a kereskedelemben, valamint a közösségi szolgáltatásban dolgoztak. A helyi gazdasági fejlettséget tekintve, a bruttó hazai termék egy lakosra jutó értékében mérve 2001-ben Békéscsaba az országos átlag 31%-át érte el. Ez az arány 2011-re lassan tovább csökkent, mértéke 29% volt. 2001-2011 között szerény, de növekvő tendenciát mutatott a bruttó hozzáadott érték a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodásban szemben az országban tapasztalt jelentős mértékű csökkenéssel. Ugyanebben az időszakban dinamikusan, 45%-kal nőtt, de még így is elmaradt az országos átlagtól a szolgáltató szektor GDP-je és nagymértékben lemaradt a város ipara, építőipara az országos átlagos teljesítménytől. A város és a megye kül- és belföldi tőkevonzó képessége alacsony, egy főre jutó GDP-t tekintve a második legrosszabb helyzetű. Békés megyében 2013. szeptember 30-án közel 70 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, mely szám körülbelül megegyezik a 2012. évi adatokkal. Konstatálni lehet, hogy az önálló vállalkozások száma az összes regisztrált szervezetnek több mint nyolctizedét adja, míg a régió átlaga a 75%-ot, az országosé pedig a 60%-ot sem éri el. 20

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város A fenti adatok fényében Békéscsaba az uniós kohéziós támogatások tipikus célterületének tekinthető. Miközben felzárkózásához jelentős uniós forrásokra van szüksége, adottságai és egyes kiemelt ágazatok dinamizmusa, a célzott beruházások, fejlesztések ezek abszorpcióját is lehetővé teszik. Jelentős lendületet adna a város további fejlődésének, ha sikerülne külföldi tőkebefektetőket idevonzani. Ennek pillanatnyi legfőbb korlátozó tényezője a közlekedés, első helyen az autópálya összeköttetés hiánya. A gazdaságfejlesztési irányok meghatározásakor a kis- és középvállalkozások támogatása és üzleti környezetük javítása, kialakítása valamint a befektetők számára a vonzó telephelyi feltételek kiemelése továbbá a foglalkoztatás orientált fejlesztés lehet egy olyan prioritás, amely a térségi gazdaság fellendítését eredményezheti. A KSH adatai szerint a Békéscsabán működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) 2001-ben 6600 volt. 2011-ben a regisztrált vállalkozások száma (GFO11) elérte a 11103-at. Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertár nélkül) 2001-ben 542, 2011-ben 703 volt. A vendéglátóhelyek és a kiskereskedelmi üzletek száma tíz év alatt, 2001-ről 2011re megduplázódott. Megyei szintet nézve a KSH 2013 decemberében kiadott jelentése szerint a megyében 2013. szeptember végén ezer lakosra 189 vállalkozás jutott, ez 19-cel többet jelent, mint országosan. A gazdasági szervezetek tevékenységüket 37%-os aránnyal mellékfoglalkozásként végzik, harmada nyugdíjasként, 29%-a pedig főfoglalkozásban. Az utóbbi években sok kisvállalkozás kezdett el beszállítóként tevékenykedni. A nagyobb cégek karbantartó és más részlegeket (pl. őrző-védő) szerveztek ki szerkezetátalakítás címen. A helyi vállalkozások versenyképességének növelését több célzott fejlesztés is szolgálja Békéscsabán. A Békéscsaba Almáskerti Ipari Park (BAIP – www.baip.hu) a 44-es és 47-es főközlekedési utak találkozásánál található, a belvárostól csupán 4 km-nyire. Az Ipari Park 19 hektárnyi területe kiváló lehetőségeket nyújtott a zöldmezős beruházások kialakítására. 17 vállalkozás működik a parkban, a foglalkoztatottak összlétszáma 365. A vállalkozások döntő többsége mikro- illetve kisvállalkozás, a cégek 12%-a középvállalkozás. Az első befektető a japán SMK Corporation elektronikai összeszerelő üzeme volt, amely 2002 áprilisától termel. Az ipari parkban 2005-ben létesült a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ mintaüzeme (www.baip.hu/meik), ahol korszerű infrastruktúrát biztosítanak helyi vállalkozás részére a hagyományos Csabai kolbász ipari méretekben történő gyártásához. További ide települő társaságként kell említeni a Premier Metál Zrt-t, mely 2800 m2 alapterületű csarnokában gyártási, tervezési tevékenységet véget. A Zrt. többek között finomlemezek megmunkálásával, székgyártással, burkolat és lemezszekrények, kazánok, kandallók, mezőgazdasági gépalkatrészek, fémbútor gyártásával, gépi forgácsolással foglalkozik. 2012. évi árbevétele 210.947.000,- Ft volt, mely az előző évi árbevétel majd’ duplája, foglalkoztatottainak átlagos statisztikai évszáma 24,9 volt.

21

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város 2013. december 5-én új, 1350m2-es üzemcsarnokot épített az Almáskerti Ipari Parkban a Losonczi Mérnöki Kereskedelmi és Szolgáltató vállalkozás. A társaság elsősorban a nemzetközi autóipar fémmegmunkálói gépeihez készít egyedi, nagy hozzáadott értékű, precíziós szerszámokat. 2000 óta egy németországi autóipari alkatrészgyártó beszállítója lett, majd szerződést kötött a SANDVIK közép-európai központjával. A társaság kutatásfejlesztéssel is foglalkozik, célja a magnézium motoralkatrészek nagysebességű megmunkálása, speciális szerszámok fejlesztése a BMW ausztriai üzeme részére. A társaság az elmúlt években mintegy 526 millió forintot fordított fejlesztésekre, a programok megvalósítására az EU-alapokból összesen 246 millió forintot nyertek. A társaság árbevétele 2012-ben 360 millió forint volt, a mérleg szerinti eredménye 44 millió forint, foglalkoztatottainak száma 25 fő. Az ipari park otthont ad autókereskedésnek (Hovány Békéscsaba), műszaki cikk áruháznak (ElektoOutlet), az Alföldi régióban élelmiszer-nagykereskedelmet végző Szőke és Társai Kftnek, hazánk egyik vezető drótfonatot és huzalárut gyártó Drót-Fon Kft-nek, stb. Az Almáskerti Ipari Park részeként 2010 szeptemberében avattak inkubátorházat Békéscsabán. A fejlesztés mintegy 110 millió forintba került, mely a Békéscsabai Önkormányzat tulajdonában álló Vállalkozói Centrum Kft. megvalósítása alatt pályázat útján 52,7 millió forintos uniós, illetve kormányzati támogatást nyert. A jelenleg már 5600 négyzetméter alapterületű ingatlanban az üzemi és raktárterületen kívül irodai és szociális helyiség áll a vállalkozások rendelkezésére. Átadását követően négy, zömében élelmiszerfeldolgozással, fűszercsomagolással és forgalmazással foglalkozó kisvállalkozás kezdte meg a termelését, mely szám azóta tovább növekedett. A város másik inkubátor háza a BRILL inkubátorház, mely a Békéscsabai Kistérségben a működő ipari vállalkozások számának és termékszerkezetének fejlesztése érdekében jött létre. Eme inkubátorházat a GAB-HOR Kft. létesítette, egy gazdasági övezeti besorolású 4000 m2-es ingatlanon. Szolgáltatásai között szerepel raktározási és üzemi tevékenység, helyiség bérlet, tárgyaló bérlet, portaszolgálat, irodai szolgáltatás, vagyonvédelem, szociális helyiségek, stb. Célja a térségben lévő mikro- és kisvállalkozások, vállalkozók támogatása, a helyi foglalkoztatási problémák enyhítése. Az inkubátorház Európai Uniós támogatással épült, a beruházás teljes költsége megközelítette a 172 millió forintot. Az ipari park betelepítettsége mára már 100%-os, így a 2014-2020. évi fejlesztési időszakban szükség lesz a meglévő ipari park mellett további iparterületek fejlesztésére, amelyre a városnak több elképzelése fogalmazódott meg. Az Északi Ipartelepen az értékesítésre került ingatlanok száma 6 db, a bérleti szerződés alapján hasznosított ingatlanoké 2 db (1 db csarnok és 1 db beépítetlen terület). Folyamatban van két beruházás: a Ferro Kft. üzemcsarnoka és a Bora Kft. Logisztikai központjának kialakítása. Itt található Electroplast Kft., osztrák családi tulajdonú vállalkozás műanyag alkatrészeket és tárolóedényeket gyártó fröccsöntő üzem. A társaság a bécsi Electroplast GmbH projektcége, mely 2012-ben telepítette le gyártóbázisát Békéscsabára. Fő üzleti partnere a Henkel, 22

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város amelynek megrendelései a békéscsabai termeléskapacitás mintegy 90 százalékát lekötik. A Kft. 2012-ben 1,1 milliárd forintos árbevétellel működött, melyet 2013-ban 1,5-2 milliárdra a becsüli. A jelentős helyi vállalkozások véleménye szerint a beruházásokat, jövőbeli fejlesztési elképzeléseket befolyásoló tényezők közül első helyen a szállítási akadályokat kell említeni. Az egyik legjelentősebb helyi cég, a Csaba Metál Zrt. kamionokkal szállítja termékeit és a nehéz megközelíthetőség komoly akadályt jelent számukra. Az autópálya megépítése jelentős előrelépést hozna ebben a helyzetben. A vasúti szállítás is lehetne alternatíva, de ahhoz a felpakolás fejlesztésére lenne szükség, mert a vasút hátránya, hogy nem szállít háztól házig. A nagy súlyú kamionok és teherautók belterületi utakon való megjelenése ellenállást vált ki a lakosságban. A külterületi utak kímélése érdekében már elkezdődött az M44-es autópálya tervezése, amely Kecskemétet kötné össze Békéscsabával majd folytatódna a román határ felé. Jelenlegi fázisát tekintve január 20-án megszületett az a kormányhatározat, amely az autósztráda kapcsán felmerülő régészeti tételekhez biztosít forrásokat. Oktatás és képzés terén probléma a marketing, HR képzettségű szakemberek és általánosságban az angol és német nyelvtudás hiánya. Tekintettel arra, hogy a megyeszékhelyen működik az ország legjelentősebb csomagolóanyag gyártó cége, szükséges lenne a nyomdász szakma duális képzésen keresztüli fenntartása. Jelenleg eme képzésre alkalmas tanműhely (a gyárban alkalmazott gépekkel felszerelve) és tanárok nem találhatóak meg a térségben, holott a megyei nyomdászképzés kihalóban van és az ütemesen emelkedő gyártókapacitás megkövetelné az újabb és újabb szakképzett munkaerő rendelkezésre állását. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jelenleg is szervez mestervizsgákat a megyében felmerülő igényeknek megfelelő területeken. Ilyen szakmák többek között a pék, hentes, húsipari, molnár, cukrász, kőműves, villanyszerelő, vízvezeték- és központi fűtés szerelő, autószerelő, kéményseprő, gáz- és tüzeléstechnikai műszerész, stb. A mestervizsgák és az ilyen jellegű szakképzések nagyban segítik a helyi munkaerő foglalkoztatottságának esélyeit. A gyorsan növekvő helyi cégek dinamikáját az informatikai ellátottság sem követi. Jobb, személyre szabott banki ügyintézés segíthetné még a helyi vállalkozásokat. Több cég is említette, hogy túl gyakoriak, felesleges adminisztrációs terheket róva ezzel a helyi vállalkozókra a hatósági (főként adó-) ellenőrzések. Arra is volt példa, hogy cégek a „folyamatos zaklatás” elkerülése érdekében áthelyezték a székhelyüket pl. a fővárosba.

Munkaerőpiac Békéscsaba foglalkoztatási szempontból térségi központként jelenik meg. Az itt működő nagyságrendileg 5200 kis- és középvállalkozás mellett országosan elismert cégek is megtalálhatóak, mint pl. a Linamar Hungary, Tondach Magyarország Zrt., Kner Packaging Kft., Csabahús, HirschmannCarCommunication Kft., stb. A KSH munkaerő-felmérése szerint 2013. III. negyedévében a megfigyelt népesség (15-74 év közöttiek) 56%-a volt jelen a megye munkaerőpiacán. Ebből még mindig jelentős a 23

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város munkanélküliek száma (14,1 ezer fő), ugyanakkor a korábbi - 2012. évben mért - adatokhoz képest pozitív változás, hogy a foglalkoztatottak száma 6,8 ezerrel nőtt, így 135,6 ezer fő a megye foglalkoztatottainak száma. Ezen kedvező irányú folyamatoknak köszönhetően a megye munkanélküliségi rátája alacsonyabb a régiós és az országos átlagnál is. Év

Foglalkoztatottak száma (ezer fő)

Munkanélküliek száma (ezer fő)

Munkanélküliségi ráta, %

2000

135,8

8,3

5,8

2005

130,2

12,0

8,4

2007

134,9

11,9

8,1

2011

127,2

17,2

11,9

2012

128,8

17,6

12,0

Forrás: KSH munkaerő-felmérése, Békés Megye Statisztikai Évkönyve, 2012 alapján saját szerkesztés A jelentés szerint a megyeszékhelyen a 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek, társaságok és költségvetési intézmények 2013. első három negyedévében 68,9 ezer főt alkalmaztak, ami növekedést jelent a 2012. I. negyedéves 65 ezer főhöz képest. Megállapították, hogy a foglalkoztatotti létszám növekedése elsősorban a költségvetési szférában dolgozók számának emelkedése okán keletkezett, azonban a termelő ágakban (mezőgazdaság, ipar, építőipar) a létszám átlagosan csökkent. Számottevő növekedés (kb. 1300 fős) az egészségügy és szociális ellátás területén következett be. A teljes munkaidős alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete a megyében kb. 166 ezer forint volt, a fizikai dolgozók kb. 132 ezer, a szellemi foglalkoztatottak megközelítőleg 216 ezer forintot kerestek. Ezen átlagkeresetek az egy évvel korábbi kimutatások szerint valamelyest, de nem meghatározóan növekedtek 2013. III. negyedévére. Továbbra is a legmagasabb átlagkeresettel a pénzügyi szolgáltatásban dolgozó, a legalacsonyabbal pedig a vendéglátásban, idegenforgalomban dolgozók rendelkeznek. Összességében elmondható, hogy a hazai és nemzetközi trendekkel összhangban a foglalkoztatottak száma a hagyományos ágazatokban csökkent, és egyedül a szolgáltató szektorban növekedett. Ha tartós munkahelyeket szeretne a város teremteni, térségekben, városi vonzáskörzetekben kell gondolkozni.

Mezőgazdaság A főbb ágazatok közül a mezőgazdaságot tekintve kiemelhetjük, hogy kitűnőek a földrajzi és talaj adottságok, a helyi szakmai kultúra. Jelentős a térségben az agrárpotenciál, de ezt alágazatonként eltérő mértékben sikerül kihasználni. A területet a kiemelkedően jó agráradottságok okán zöldségtermesztéséről, bizonyos állatrfajták tenyésztéséről és gabonatermesztéséről ismerjük. A kihasználtság a kertészet terén kicsi, míg például 24

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város gabonában országos viszonylatban jelentős. 2013. évben a kalászos gabonák betakarított területe több mint 124 ezer hektár volt megyei szinten, melynek nagy részét búza, kisebb, 17%-át árpa adja. Megjegyzendő, hogy az előző évvel összevetve csökkenést mutat a betakarított terület nagysága. Ennek ellenére országos viszonylatban a 2013-as év az elmúlt évek legjobb termését hozta. A dél-alföldi régió három megyéje az ország mezőgazdasági termelése szempontjából fontos szerepet játszik. Egy 2008-as felmérés szerint a régió mezőgazdasági területének aránya 72,3%, amely meghaladja a magyarországi átlagot (62,2%). Kimutatásra került, hogy Dél-Alföldnek 1,3 millió hektár mezőgazdasági területe van, melynek négytizedét Bács-Kiskunban, harmadát Békésben, közel negyedét pedig Csongrádban művelik. A megyék mezőgazdasági területének művelési ágankénti megoszlásának 2008. évi felmérése szerint Békés megyében a szántó- és kert aránya a legnagyobb, mintegy 89,9%.

Békéscsabán döntően a mezőgazdasági termelésre alapozva jelent meg a gyáripar. A városban 1818-ban már 45 szárazmalom működött. Az első gőzmalom 1853-ban épült, – a képviselőtestület helyi őrlésről döntő határozata alapján – az 1930-as években az ország vezető, napjainkban pedig a második legnagyobb gőzmalma volt. 1914 óta viseli jelenlegi nevét: Békéscsabai István Malom. 2005. március 31-én azonban a Szabolcs Gabona Holding Rt. vezetése végérvényesen eldöntötte, hogy bezárják a békéscsabai István malmot. A magyarországi 1 millió tonnás szükségletnél jóval magasabb volt az örlőteljesítmény, így a békéscsabai malom is főként román exportra termelt, ám 2005-ben sajnos szinte nullára esett vissza a kivitel. Ennek oka többek között a jó román búzatermés és az Európai Uniós vámszabályozás volt. Mindezek mellett Törökszentmiklóson korszerű új malma van a Szabolcs Gabona Holding Rt.-nek, az István malom ugyanakkor faszerkezetes, technológiájában is fejlesztésre szoruló létesítmény volt. Ráadásul a város belsejében működött, az alapanyag-tároló kapacitása szűkös. Az ésszerűség tehát azt diktálta, hogy ezt a malmot zárják be, mellyel a város és a térség is jelentős mezőgazdasági iparágtól és munkahelyektől esett el. Fontos előre lépés a mezőgazdasági termékek feldolgozó iparának békéscsabai életében, hogy 2012 éve végén, a megyeszékhelyen a BonduelleCentral Europe egy 5000 m2-es korszerű raktárcsarnokkal bővült. Az épület által tovább javul a békéscsabai feldolgozóüzem versenyképessége és gyártási színvonala. Hosszú ideig Békéscsaba mezőgazdasági feldolgozóiparának zászlóshajója volt a konzervgyár, melyet 1962-ben alapítottak. A gazdasági-pénzügyi körülmények megváltozásával és a keleti piacok leépülésével a cég nehéz helyzetbe került. A rendszerváltást követő felszámolási eljárás és a többszöri tulajdonosváltások után a gyár 2003 januárja óta a Bonduelle-csoport tagja. Ezt követően termékpalettája letisztult, azóta az üzemnek két fő terméke van, a zöldborsó- és csemegekukorica-konzerv, félkilós kiszerelésben. A gyár 5500-6000 hektáron termeltet zöldborsót és csemegekukoricát, 90 százalékban Békés megyében. A gyárnak 70 fő az állandó létszáma, kampányidőszakban mintegy 150 embert foglalkoztatnak szezonmunkára. Így összesen, a beszállítókkal együtt közel 500 család megélhetését biztosítja. A gyár külföldre is 25

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város szállítja az itt feldolgozott mezőgazdasági termékeket, legfontosabb export piacai Lengyelország, Olaszország, Németország. Az állattenyésztést nézve a megye állatállományát a 2013. június 1-jei Gazdaságszerkezeti Összeírás során mérték fel, mely során tyúk, juh, sertés és szarvasmarha-állományt regisztráltak. A megyeszékhelyen megtalálható a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének területi képviselete is. A szervezet a mezőgazdasági termelők legátfogóbb érdekképviseletét látja el, a Vidékfejlesztési Minisztérium partnereként. Küldetésének tekinti a magyar mezőgazdaság és a vidék, a mezőgazdasági termelők – ezen belül elsősorban tagjai-, az ágazathoz kötődő vidéki lakosság érdekeinek képviseletét és védelmét, életkörülményeik, jövedelmi helyzetük javításának, a vidék fejlődésének előmozdítását. A Szövetség mellett a kis- és helyi termelők megélhetésének támogatására lehetőségként felmerülhet egy olyan békéscsabai és megyei vagy akár régiós szintű együttműködés, amelyhez csatlakozók (vendéglátók, szállásadók, stb.) vállalják, hogy azon élelmiszereket, amelyeket helyben előállítani képesek, kizárólag a helyi termelőktől szerzik be és használják fel a területre importált termékek helyett, ezzel népszerűsítve is a helyi terméket a városba látogatók számára. Az élelmiszeripar teljesítménye az utóbbi években mérséklődött, ami részben az Európai Unióhoz való csatlakozás okozta hatásoknak, részben az import növekedésének köszönhető. Egy olyan mezőgazdaságilag és ez által élelmiszeripari szempontból is meghatározó területnek, mint a Békéscsabai régió a piacképes termelés egyik alapvető feltétele az innováció. A térségben voltak ugyan korszerűsítésekre tett lépések (2004 – Almáskerti Ipari Parkban átadott Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ), de a város és a terület fellendítése, munkahely teremtési képességének növelése érdekében további jelentős fejlesztésekre van szükség.

Ipar A megyei ipar két legnagyobb részét alkotó ágazatnak – az élelmiszeriparnak és a gépi berendezések gyártásának – az egy évvel ezelőtti állapothoz képest csökkent a produktum kibocsátása. Ennek ellenére a gépipar jelentősen előrelépett, ezen a területen kiemelhetjük a Linamar Hungary Zrt. (mezőgazdasági gépgyártó és autóipari gyártó) és a Csaba Metál Zrt. (alumínium öntöde a járműipar számára) fejlesztéseit. A Csaba Metál Zrt. több technológiai fejlesztést is végrehajtott az elmúlt években, mint pl. a gyártócsarnok felújítása, bővítése, a szociális épület építése a telephelyen, stb, A Linamar Hungary Zrt-nél pedig pl. eszközbeszerzés, üzemcsarnok bővítés, szociális blokk építés valósult meg, mindkét cég esetében részben Európai Uniós forrásokból. Több kisebb cég is sikeresen tevékenykedik a szerszám- és alkatrészgyártók piacán. A további fejlesztéseket, pozitív mutatókat előmozdíthatná, ha a város a jelenleginél jelentősebb központi K+F forrásokhoz jutna, tekintetve, hogy a fejlődő országokban a termelékenység növekedése döntően a kutatás és 26

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város innováció valamilyen formájának volt köszönhető. A Kutatás és Fejlesztés, ahogy korábban is, a későbbi tervek és az Európa 2020 című hosszú távú stratégia szerint a 2014. január 1jétől kezdődő új szakaszban továbbra is az egyik gazdasági prioritása az Európai Uniónak. Ennek megfelelően az Európai Unió egészére vonatkozó konkrét célok között szerepel, hogy az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. A globális válság és következményei, az építőipar hazai visszaesése miatt a közelmúltban még gyengélkedő építőanyag-ipar ismét erőre kap, ebben az ágazatban külföldi befektetők is jelen vannak. Összehasonlítva a 2012 évi méréseket a megye ez évi azonos időszakának tényadataival az építőipari vállalkozások termelése növekedést mutat. Országosan a termelés mértéke 7,7%-kal, Dél-Alföldön 25%-kal nőtt. Az építőipar húzóhatással van a termelés, innováció területeire, ezáltal fejlesztéseket indukál a különböző iparágakban, munkahelyek létrehozását teszi lehetővé. Az építőanyag-iparban a külföldi tőkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelő bázis (homokbánya, betonkeverő üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési hagyományok, kultúra valamint a perspektívát jelentő energiahatékonysági beruházások száma is ösztönözte. Említést érdemel a TONDACH Magyarország Zrt. (tetőrendszerek) és a Frühwald Beton és Építőanyaggyártó Kft. (mély- és magasépítési építőanyag-gyártó). Utóbbi jelenleg 4 telephellyel rendelkezik, központja Békéscsabán található, 50 főt foglalkoztat közel 110.000 m2-en. A TONDACH gyár 50%-os tulajdonosa a Wienerberger Téglaipari Zrt., a gyártás főleg exportra történik Szlovákiába, Romániába és Ukrajnába, melynek aránya jelenleg 2/3. Újra erősödik a térségben a nyomdaipar is. A nyomdaiparban megfigyelhető a cégek közötti megyei összefogás, például a közös szakmunkásképzés területén, azonban tanműhelyek nincsenek vagy nem a megfelelő technológiával felszereltek. A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkező, meghatározó ágazata volt a helyi iparnak 1990-ig. Átmeneti visszaesést követően az újabb beruházók megjelenése revitalizálta az ágazatot. A felhalmozott tudás, a fejlett szolgáltatói bázis megfelelő alapokat jelent a nyomdaipari ágazat versenyképességének javításához, húzóágazattá válásához. Békéscsabán működik többek között 1990 óta a JAVIPA Nyomdaipari Kft., mely az elmúlt években versenyképessége növelése érdekében technológiai fejlesztést is végrehajtott. A városban található a Marzek Etiketten Cégcsoport leányvállalata is, az európai csomagolóanyag gyártás egyik meghatározó szereplője, a Marzek Kner Packaging Kft. A vállalatot 1882-ben Kner Izidor alapította, tehát több mint 120 éves tapasztalattal rendelkezik a társaság a nyomdaipar területén. A vállalat az évek során több tulajdonosváltáson is átesett, míg nem 2005 októberében a Marzek Etiketten GmbH vásárolta meg. 2011-ig az osztrák tulajdonos mindösszesen 2,5 milliárd forintos fejlesztést hajtott végre, a nyereséget visszaforgatva a termelésbe, a fejlesztésekbe. A beruházásokat Európai Uniós források is segítették, 2007-ben 176 millió, 2009-ben 300 millió forintot nyert a vállalat. 2011-ben a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „Az év Békés megyei ipari vállalkozása 2011” címmel ismerte el a céget. A Marzek Kner Packaging Kft. irodaépülete 1969. október 4-től 1971. április 30-ig épült. A kilenc emeletes irodaház és közel 10.000 négyzetméteres üzemépület jelenleg 230 főnek ad munkát. Rekonstrukciós munkálatokat utoljára a 90-es évek közepén végeztek az épületen. A mostani felújítás oka a Marzek Kner Packaging Kft. jelentős 27

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város fejlődése, a belföldi és exportpiacok vevői előtt való modernebb külső és belső megjelenés. A külső megújításra a vállalat pályázatot írt ki 2012-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem iparművész szakos hallgatói számára. A társaság évente 15%-ot bővül, jelenleg a gyártókapacitást nem tudja bővíteni, mivel a városban és környezetében a logisztikai telephelyek száma alacsony, így a legyártott termékek tárolására alkalmas épület nem áll rendelkezésre. Autóalkatrész gyártás tekintetében kiemelkedő vállalat a békéscsabai Hirschmann, mely nemzetközi viszonylatban is vezető szerepet tölt be autóantenna rendszerek, csatlakozók gyártásában. A céget Németországban alapították családi vállalkozásként 1924-ben, az évek folyamán nőtte ki magát nemzetközi cégcsoporttá. A Hirschmann Magyarországon, Németországban és Kínában rendelkezik gyártó telephelyekkel valamint a fontosabb európai országokban és USA-ban, Ázsiában leányvállalatokkal. A HirschmannCarCommunication Kft. elnevezésű békéscsabai gyár 2006-tól viseli ezt a nevet, de a cégcsoport kapcsolata az Országgal már a 60-as évektől ered. 2011-ben adta át a Kft. új csarnokát a cég fennállásának 20. évfordulója alkalmából. Az 500 000 eurós sajáttőkés beruházásnak köszönhetően mintegy 30 százalékkal növekedett a cég békéscsabai üzemének kapacitása. A cég éves átlagos statisztikai létszáma 2013 év elején 456,8 fő volt, az értékesítés nettó árbevétele 1.729.402.000,- Ft.

A korábbi MEZŐGÉP Rt, ma már Linamar Hungary Zrt. néven működő vállalat Békésmegye és az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó társasága. A cég elődje 1948ban kezdte meg mezőgazdasági gépszerelő és javító tevékenységét az orosházi telephelyen, majd 1985-ben megkezdte termékeinek először nyugat-európai, majd 1989-től észak-amerikai exportját is. A Linamar Corporation 1992-ben vásárolta meg a MEZŐGÉP Rt-t a magyarországi privatizációs program keretében, majd egy évvel később elindult autóipari tevékenysége is. A cég folyamatos fejlődését mutatja, hogy a 1995-ben elsőként szerezték meg a Ford Q1 PrefferdQualityAward minősítést és 1998-ban két új gyárral bővültek. 2003ban a MEZŐGÉP név helyett a Linamar Hungary nevet vette fel a cég. Ugyanebben az évben a Társaság a megnövekedett autóipari megrendelések teljesítése érdekében egy új üzemcsarnok építéséről döntött békéscsabai telephelyén. A beruházás, mely a PPM divízió bővítését jelenti, 2003 júliusában indult. Az 5.700 négyzetméteres üzemcsarnok október végére, infrastruktúrája november közepére készült el, a hozzá tartozó 1.200 négyzetméteres irodaépület műszaki átadása december elején történt meg. A társaság jelenlegi foglalkoztatotti létszáma összesen 2.200 fő, stabil munkahelyet biztosítva felső- és középfokú végzettségű alkalmazottaknak. A cég törekszik arra, hogy külföldi gyakorlatot, tréningeket, karrierépítést biztosítson munkavállalóinak, támogatja a továbbtanulást. A Linamar Hungary Zrt. idén csatlakozott a Kecskeméti Főiskola GAMF kara által indított duális képzéshez. Ezen képzési forma célja, hogy az maximálisan megfeleljen a gépipar elvárásainak.Az országosan indított új képzési rendszerben az elméleti tudás megszerzése mellett a vállalatnál valós üzemi környezetben szerezhetnek a képzéshez csatlakozók szakmai gyakorlatot.A duális képzés kiválósága, hogy a képzésben résztvevőként sokrétű szakmai tapasztalatra tehetnek szert, így amikor a végzettek kikerülnek a munka világába azonnal versenyképes munkavállalóként tudnak helyt állni. 28


A textil- és ruházati ipar a helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi nagyvállalat, a hazai tulajdonban levő Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt. működik. Ez a közelmúltban profilt váltott, bútorszövetre specializálódott. A ruhaipar visszaszorulása nagyszámú szabad képzett munkaerőt hagyott hátra, amelyre az ipari textilből készült termékek gyártását lehetne alapozni. Magyarország napjainkban az ipari textilek gyártásában vezető szerepet játszik, jelentős befektetői tőke érkezett erre a területre. A Debreceni Csoport Húsipari Kft. Magyarország egyik legjelentősebb húsipari vállalkozása, tagjai: Debreceni Hús Zrt, Szole-Meat Kft és Csabahús Kft. húsüzemek, melyek mellé 2011 óta a Kaiser Food Élelmiszer-ipari Kft. is társult. A cég jelenleg két termelő üzemmel rendelkezik melyből egy Békéscsabán található és a tradicionális, híres Csabai száraz, a hagyományos érlelésű és füstölésű hungarikum szárazkolbászokat állítja elő, nagyrészt magyarországi termelőktől származó sertésekből A békéscsabai üzem belföldre és exportra egyaránt termel. A legtöbb csabai termék Szlovákiába, Csehországba kerül értékesítésre, de Svédországban, Németországban, Angliában, Horvátországban, Romániában, Grúziában és újabban Oroszországban valamint Bulgáriában sem ismeretlenek termékei.

Szolgáltatások A nemzetgazdaság rendszerváltozás óta végbemenő szerkezeti és szervezeti átalakulásának egyik meghatározó folyamata a szolgáltatások körének bővülése és gazdasági szerepének növekedése volt. Ez a folyamat zajlott le Békéscsabán is. Jelentősen nőtt a termelői, elsősorban az üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma. Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásával új piac nyílt meg a békéscsabai fuvarozók számára. Az ottani cégek járműparkja többnyire nem éri el az Európai Unió által megkövetelt szintet. A városban az északi és a déli iparterületek ideális helyszínt biztosíthatnak a logisztikai fejlesztésekhez, ahonnan a főútvonalak, a vasútvonalak, a repülőtér, illetve a kiegészítő szolgáltatások és tevékenységek egyaránt kiválóan elérhetőek. A város nagy, termelői szektorban lévő gazdasági szereplőinek folyamatos növekedése által szükségessé vált hangsúlyt helyezni a logisztikai központok kialakítására, mivel tárolókapacitásaik szűkösek. Egy esetleges önkormányzati kézben lévő, de a vállalkozások igényei szerint (hűtés, fűtés, információs technológia, stb.) kialakított, azok számára bérbe adható területekkel rendelkező, megújuló energiát hasznosító logisztikai központ létrehozására jelenleg is van igény a városban. Egy modern több céget tömörítő és kiszolgáló központ munkahelyet teremt (kamionok érkezése, nyilvántartása, készletek nyilvántartása, stb.), vállalkozókat köt össze, befektetőket vonz, versenyképességet növel, kitörési pontot jelenthet a városnak. Több cég konkrét kérésként fogalmazta meg ezen logisztikai központ létrehozását a városvezetés felé azzal, hogy a többi termelő társaság partnersége is biztosítható. A pénzügyi és biztosítási szektorban lezajlott átalakulás eredményeként megerősödött, sőt, meghatározóvá vált a külföldi tőke szerepe a magyarországi piacon. Ezzel együtt a korábbi, 29

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város hazai szereplők jelentősen bővítették vállalkozói és lakossági szolgáltatásaik körét, így valamennyi üzletágban erősödött a verseny a bankok és a biztosító társaságok között. Az üzletpolitikai döntések továbbra is a központokban születnek, amelyek zömmel a fővárosban találhatók, ezért a helyi és térségi sajátosságok, igények érvényesítésére, kezelésére korlátozott a mozgástere a Békéscsabán működő kirendeltségeknek. Békéscsabán jelenleg 15 bankfiók – a 10 legnagyobb hazai bankból 8 –, 8 takarékszövetkezeti fiók és 14 biztosító kirendeltsége működik. Itt fontos megemlíteni, hogy 2006-ban nyílt meg a városban a Budapest Bank Nyrt. Bankműveleti Központja, amely jelenleg több mint 650 fő foglalkoztatását biztosítja. Az elmúlt években megtöbbszörözte foglalkoztatottainak számát. Igazán nagy szolgáltató cég nem működik Békéscsabán, megemlíthető a Körös Volán, melynek itt van a regionális központja. A Körös Volán Autóbusz-közlekedési Zrt. jogelődje 1953-tól működött, az állami tulajdonú autóbusz-közlekedés országos megszervezésekor a 13. sz. Szegedi Autóközlekedési Vállalat békéscsabai Kirendeltségéből és az orosházai főnökségeiből, a Szolnoki MÁVAUT Autóközlekedési Vállalat Békéscsabai Kirendeltségéből, továbbá az akkori 17. sz. Autóközlekedési Vállalat Taxi kirendeltségéből jött létre, nevét 1985-ben változtatta Körös Volán Vállalatra. Tulajdonosai a Magyar Állam (99%) és a dolgozói részvényesek (1%). Foglalkoztatottainak száma 2007 óta folyamatosan csökkenni kényszerül, 5 év alatt közel 90100 fővel redukálódott. A DAOP-3.2.1. „Közösségi Közlekedés Fejlesztése” tárgyú pályázatnak köszönhetően Békés megyében Békéscsaba, Orosháza, Tótkomlós, Békés, Körösladány, Dévaványa településeken autóbusz-állomások, megállóhelyek, utasvárók kerültek megvalósításra, út és járdafelületek felújítása történt. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata elnyert forrásából fel lett újítva és akadálymentesítve lett az autóbusz-állomás út és járdafelülete, le lettek fedve a peronok, fejlesztésre került az audio-vizuális utastájékoztatás és 25 helyi buszba került elektronikus utastájékoztató rendszer. A Társaság mintegy 200 autóbuszt üzemeltet és ezzel közel 24 ezer fő utas helyi és helyközi szállítását biztosítja. Új szolgáltatóként jelennek meg a városban a kórházak mellett az egészségügyi centrumok.

Kereskedelem A helyi kereskedelem átalakulásának és Békéscsaba térségi kereskedelmi centrum szerepének átformálásában meghatározó szerepet töltött be a külföldi befektetők, a multinacionális cégek megjelenése. A helyi kiskereskedelemben felgyorsult a tőke- és alapterület- koncentráció, a kisvállalkozások szelekciója. Ez nagy részben az ágazatban zajló országos, illetve globális folyamatokba illeszkedik. Jelenleg az összes békéscsabai vállalkozás egynegyede működik a kereskedelmi ágazatban. A városban lévő üzletek összetételének száma a KSH adatbázisa szerint az alábbiak szerint alakult az elmúlt években:

30


Egységek száma (db)

Egyéni vállalkozók által üzemeltetett egységek száma (db)

2010.

2664

789

Társas vállalkozások által üzemeltetett egységek száma (db) 1860

Nonprofit és egyéb vállalkozások által üzemeltetett egységek száma (db) 15

2011.

2515

739

1761

15

2012.

2407

683

1709

15

2013.06.hó

2334

670

1648

16

Ilyenek például az Univerzál Zrt, melynek kínálata öt alappilléren nyuszik: vas- és színesfém kereskedelem, festék- és vegyi áru kereskedelem, papír-írószer – nyomtatvány kereskedelem, ruházati és lakástextil kereskedelem és ingatlan bérbeadás. Kereskedelmi hálózatuk fontos szerepet játszik Békés megyében, szakboltjaikban elsődleges szempont a kiváló minőségű termékek forgalmazása a lehető legkedvezőbb áron és ehhez magasszintű komplex kiszolgálás biztosítása. A Zrt. egészségre nevelő és szemléletformáló programot valósított meg 2013-ban Európai Uniós támogatással. Partnerei között tudhatja a TOTALGAZ, Verbatim, Henkel, Trilak, Rigips, Billerbeck, Poli-Farbe, AkzoNobel, stb. cégeket. Az élelmiszerkereskedelem területén megjelennek a kiskereskedelmi egységek, mint a kisboltok, ABC-k, sütödék (pl. Burker Sütőipari és Kereskedelmi Kft., Sütőker Sütőipari és Kereskedelmi Rt.), italkereskedések, a textilipari kereskedelem terén a ruházati anyagok, bőr-, műbőr és cipőkellékek kis- és nagykerekeskedelme. A megyében, Csárdaszálláson 1994 óta működik a Csárda-Tex Ipari és Kereskedelmi Kft. A társaság Közép-Európa legkorszerűbb szövödéje, melyben magas színvonalú termékeket gyárt, Békéscsabán kiskereskedelmi boltot tart fenn. Megemlítendő az ERDÉRT-Tuzsér Faipari Zrt. az ország egyik legnagyobb faanyag kereskedelmi vállalkozása, mely több mint fél évszázada meghatározó szerepet tölt be a hazai piacon. A számos telephellyel és kiskereskedelmi egységgel is rendelkező társaság Békéscsabán 2013 júliusában nyitotta meg új telephelyét ERDÉRT Facentrum néven, mely a faipari alapanyagok komplett választékát kínálja. A Zrt. alapvetően kereskedelmi cég, de gyártó tevékenységük is van. Tuzséron található a fűrészüzemük, valamint Oroszországban és Ukrajnában van vegyesvállalatuk. Az értékesített termékek nagy része hazai piacon talál gazdára, főbb vevőik a nagyobb építőipari, épületasztalosipari, bútoripari vállalkozások, valamint a kisebb bútorgyártók, építési vállalkozók, belsőépítészek és viszonteladók. Főbb export piacaik: Ausztria, Németország, Olaszország, Hollandia. A BONAG Általános Vállalkozási és Építőipari Kft. 1991 óta működő, két magánszemély tulajdonában lévő társaság, mely amellett, hogy magasépítéssel, mélyépítéssel, út- és hídépítéssel, felújítással, munkagépkölcsönzéssel foglalkozik, jelentős építőanyag

31

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város kereskedelmi tevékenységet is folytat. A cég két telephelye közül az egyik Békéscsabán található.

32


Békéscsaba vendéglátóipari egységeinek száma és összetétele az elmúlt években változáson ment keresztül. 2013 év közepén mintegy 670 vendéglátóhelyet tartottak nyilván, amely azt jelenti, hogy 2013-ban a megyeszékhelyen található Békés megye vendéglátóhelyeinek majd’ 30%a. Sajnálatosan - feltehetően a munkahelyek hiányából fakadó fizetőképes kereslet okán – a vendéglátóhelyek száma 2010-től folyamatosan csökken. A Városban lévő vendéglátóipari egységek számának és sokszínűségének változása jól látható az alábbi táblázatból (forrás: KSH):

Terület

Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye)

Békés megye

Békéscsaba

Mutatók

Egységek száma az időszak végén (db)



Időszak 2010. december 2011. december 2012. december 2013. június 2010. december 2011. december 2012. december 2013. június 2010. december 2011. december 2012. december 2013. június

Mindösszesen

Étterem, Kereskedelmi cukrászda és vendéglátóhely egyéb vendéglátóhely

Munkahelyi, Italüzlet és rendezvényi Étterem, Cukrászda zenés Italbolt Diszkó és büfé szórakozóhely közétkeztetést végző

7531

6837

3418

2997

421

3419

3332

87

694

7531

6828

3441

3029

412

3387

3274

113

703

7379

6714

3507

3085

422

3207

3099

108

665

7296

6648

3515

3086

429

3133

3029

104

648

2466

2222

1030

873

157

1192

1170

22

244

2381

2140

989

848

141

1151

1127

24

241

2268

2060

979

837

142

1081

1058

23

208

2236

2035

971

824

147

1064

1038

26

201

834

717

368

322

46

349

344

5

117

751

649

328

292

36

321

316

5

102

704

617

328

291

37

289

283

6

87

670

588

320

285

35

268

262

6

82

33

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város Az átalakulási folyamat fontos szereplőjeként jelent meg a Csaba Center Bevásárlóközpont, amely mintegy nyolcmilliárd forint összegű beruházás eredményeként valósult meg, 80 ezer m² alapterületen. Szolgáltatásaival, valamint a kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek egy térben történő koncentrálásával és értékelvűségével hozzájárul a bérlők piaci helyzetének stabilizálásához, illetve a kereskedelmi tőke belvárosban történő megtartásához, szemben más nagyvárosokkal, ahol általában a település külső területein létesültek a legnagyobb bevásárlóközpontok. Az utóbbi évtizedek folyamatai alapvetően erősítették a város belföldi kereskedelmi centrum szerepét.

Turizmus Az idegenforgalom és a turizmus fejlődése erőteljes munkahelyteremtő hatással jár (munkahelyek és szezonális munkahelyek számának bővülése, munkanélküliség csökkenése, „hétvégi lakosok” megjelenése, újabb csoportok munkaerőpiaci integrációjának elősegítése). A turizmus fejlődése jelentős bevétel növekedést eredményezhet a központi államháztartás és a helyi önkormányzatok számára. A KSH 2012-es Békéscsaba városára vonatkozó adatbázis adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 2008-2012 években az alábbiak szerint alakult: Mutatók Időszak 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

Működő kereskedelmi szálláshely egységek száma (db) 9 7 7 9 10

Kiadható szobák száma (db) 322 284 226 283 302

Kiadható férőhelyek száma (db) 935 813 649 1013 1057

Továbbá az üzleti célú, korábban magán szálláshelyek kapacitása a városban az alábbi táblázatban lévő számokat mutatta:

Időszak 2010. év 2011. év 2012. év

Mutatók Vendéglátók Szobák Ágyak száma Férőhelyek száma száma (fő) száma (db) (db) (db) 26 44 105 117 24 43 103 115 27 58 138 152

34

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város Békéscsaba látogatói főként Romániából, Szlovákiából, Olaszországból, Németországból és Ausztriából érkeznek, a város Békés megyében a 3. legtöbb vendégéjszakát realizáló település. A 2013 harmadik negyedévében készült KSH jelentés szerint „a megye megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma az országos átlagot meghaladva bővült. A megye szálláshelyein 131 ezer vendég szállt meg, akik 406 ezer éjszakát töltöttek el, a vendégek száma 14%-kal, a vendégéjszakáké pedig 10%-kal volt nagyobb a 2012. I-III. negyedévinél.”1 A Békéscsabai kistérségbe érkező vendégek legnagyobb arányban a háromcsillagos szállodákban szállnak meg, illetve kedvelt szálláshely még a wellness szálloda, ahová a vendégek 11,7%-a érkezett. A megye kereskedelmi szálláshelyeinek 2013. I-III. negyedévében bruttó szállásdíj bevétele több mint 1,6 milliárd forint volt, melynek több mint nyolctizedét a szállodák érték el. Idegenforgalmi szempontból a megye legjelentősebb települése Gyula volt, ahol a térségbe érkező vendégek fele átlagosan 3,8 napot tartózkodott. Fontos megjegyezni azonban azt is, hogy jelentősen megnőtt a belföldi vendégéjszakák száma annak köszönhetően, hogy a belföldi vendégek a korábbi években tapasztaltnál több időt töltenek el Békéscsabán. A megyeszékhelyen több turisztikai beruházás készült el az utóbbi években és a turisztikai szolgáltatások spektruma is jelentősen szélesedett. A KSH által közölt előzetes adatok szerint 2013. január-október közötti időszakban 15.857 vendég 44.999 vendégéjszakát töltött el Békéscsaba kereskedelmi szálláshelyein. Ezen vendégforgalmi adatok jelentős növekedést mutatnak, hiszen a vendégek száma több 21,9 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 29,9 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. A turisztikai adatok növekedésében a belföldi és külföldi vendégforgalom emelkedése egyaránt szerepet játszott. A fentiek alapján a korábbi évek turisztikai fejlesztéseinek hatása már most megmutatkozik Békéscsabán. Az Önkormányzat és a turizmus terén működő vállalkozások egyaránt fontosnak tartják a kínálat további mennyiségi és minőségi fejlesztését, s ennek nyomán a következő időszakban Európai Uniós források segítségével megvalósuló további turisztikai projektek a tartós növekedés lehetőségét vetítik előre.

1

Központi Statisztikai Hivatal 2013 decemberében kiadott Statisztikai Tájékoztató Békés Megye, 2013/3.

35


A fenti ábrán a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák arányát mutatjuk be a KSH 2011-es adatai szerint. Békéscsabán ez az érték 12,8%.

36


A turisztikai attrakciókat a 2011-ben alakult Békéscsabai Regionális Turisztikai Klaszter (BRTK) fogja össze. A klaszter az azonos iparágon belül működő cégek együttműködési formája, amely jellemzően egy közös cél vagy célok érdekében jön létre. A BRTK pályázati háttér segítségével indult el, elsődleges célja, hogy Békéscsabán és régiós vonzáskörzetében javítsa a turisztikai szolgáltatások igénybevételét, vonzóbbá tegye az itt található műemlékeket, rendezvényeket, látnivalókat, természeti kincseket. Ugyancsak fontos céljának tekinti a területhez köthető hungarikumok és egyéb helyi előállítású termékek népszerűsítését is. A klaszter célja, hogy a régión belül már rövidtávon is javítsa a turisztikai projektek hatékonyságát, tagjait erre szervezze. Középtávú célja a régió felzárkóztatása a turisztikai szempontból vonzóbb térségek mellé, illetve hosszabb távú küldetése a régió kiemelt turisztikai desztinációvá emelése. A Klaszter tagjai: -

Csabai Rendezvényszervező Kft.

-

Remonda Szabadidős, Lovas Sportegyesület

-

Pegazus Lovasiskola

-

Csabai Kolbászklub Egyesület

-

Békéscsabai Kulturális Központ

-

Körös Trade Kft.

-

Neckermann Utazási Szolgáltató Kft.

-

Békéscsabai Regionális Klaszter Kft.

-

Expo-Team Kft.

-

Hotel Fiume

-

Ambrus Zoltán egyéni vállalkozó

-

Kisrét Manufaktúra Kft. (Árpád Pálinkatanya)

-

Békéscsabai Kolbászgyártó Kft.

-

Fenyves Hotel Kft.

-

Póstelek Kft.

-

Kisvendéglő a Hargitához

-

Békéscsabai Szabadidő Lovas Klub 37

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város -

BluestoneTech Kft

-

Eusol Holding Kft.

-

Sine Morbo Bt.

-

DHI MS Kft.

-

GBR Consulting

A város általános megjelenése rengeteget fejlődött az utóbbi években, az épületek, kulturális létesítmények felújítása, a sétáló utcák, terek, a városon keresztül futó Élővíz-csatorna egyedi vonzerőt képeznek. Fő turisztikai pontok jelenleg a fesztiválturizmus, a gasztroturizmus és az aktív turizmus. Békéscsaba két jelentős és néhány kisebb fesztiváljával meghatározó szerepet tölt be a magyarországi gasztronómiai fesztivál-rajongók életében. A Csabai Kolbászfesztivál kiemelt attrakció, mivel a csabai kolbász világhírű hungarikum. A kolbász meghatározott alapanyagokból készült, eredetvédett, azaz hivatalosan csak Békéscsaba és Gyula területén belül előállított fűszeres, paprikás kolbászféleség. A csabai kolbász az Európai Unió által földrajzi árujelzővel eredetvédett jellegzetes háziipari termék, bel- és külföldön egyaránt népszerű. Ez a kolbászfajta és ennek elkészítése rengeteg látogatót vonz a Kolbászfesztiválra, melyet a népművészet és a disznóvágáshoz kötődő gasztronómiai kultúra legértékesebb hagyományai mellett versenyek, kiállítások, bemutatók, zenés programok tesznek teljessé. Az események középpontjában kolbászkészítő versenyek, disznóvágás-bemutatók, a disznótoros hagyományok, szárazkolbász kiállítás és vásár, népművészeti és kirakodó vásár, pogácsa verseny állnak. A rendezvényhez borvigadalom is társul, amely lehetőséget biztosít a különböző régiók pincészeteinek a bemutatkozásra. A szervezők tradicionálisan minden, A Magyar Fesztiválszövetség, Magyar Művelődési Intézet és a Képzőművészeti Lektorátus szervezésében végzett fesztiválminősítés keretében 11évben, más és más összetételben bemutatják a szlovák-magyar gasztronómiai és népművészeti hagyományokat is. A vendégek számára a fesztivál legfőbb vonzereje: a programok, a fesztivál jellege és a különleges hangulat. A vendégek igen jelentős része, közel 60%-a visszatérő látogató, vagyis törzsvendége a fesztiválnak. A fesztivál közönségének 90%-a belföldi látogatók közül került ki és 10%-a pedig külföldről érkezett. A külföldi látogatók elsősorban a szomszédos országokból érkeztek. Az utóbbi években a Romániából érkező vendégek száma lendületesen növekszik, viszont a szlovák vendégek távol maradnak, számuk évről-évre csökken. A kolbászfesztivál mellett további gasztro-fesztivál rendezvények is megtalálhatóak a városban, a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, a Lecsófesztivál, a Városházi Esték, a Békéscsabai Tavaszi Fesztivál, a Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny. Országos táncversenyeket rendez a város és több zenei fesztivált. A ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál- Zenei Ifjúsági Találkozó bő két évtizedes múltra tekint vissza. A Csabai Sörfesztivált és Csülökparádét 2001-től rendezik meg minden év nyarán. A négy napos rendezvénysorozat már-már hagyománynak számít, melyen számos sörgyártó képviselteti magát és ismerteti meg legújabb termékeit a nagyközönséggel. A rendezvény a békéscsabai Városi Sportcsarnok zöldövezetében terül el, az egyes napokon az állandó programok mellett változatos műsorok, főzőverseny, koncertek szórakoztatják az ide 38

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város látogatókat. A szervezők fakultatív programok segítségével számtalan módon kínálnak lehetőséget a látogatók számára a megyeszékhely megismerésére. A sörfesztivál mellett megjelenik az eseményen az ország egyetlen csülökparádéja, melyen szokás szerint a baráti társaságok csülökpörkölt főzőversenyén mérhetik össze tudásukat. A következő Sörfesztivál és Csülökparádé 2014. június 12-15. között lesz látogatható, melyen jelentős gasztronómiai élményt tud majd nyújtani a negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Kárpát Medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásár. Kulturális turizmusként a városba érkezők ellátogathatnak a Munkácsy Emlékház és Múzeumba, a Szlovák tájházba, István Malom épületbe, Szoborsétányra, Jókai színházba, a Napsugár Bábszínházba és számos templomba (részletesebben: a turisztikai fejlesztési programban foglaltak szerint). Figyelemreméltó és fejlesztendő elképzelés a „Munkácsy negyed”, mint új kulturális negyed létrehozása a kulturális turizmus fellendülését hozhatja. A Csabagyöngye Kulturális Központ Békéscsaba és az egész régió egyik legmeghatározóbb közművelődési és kulturális feladatokat ellátó intézménye. 2010. január 1-től a városi intézményi összevonásokat követően a központ működési körébe kerültek a közösségi házak: az Arany János Művelődési Ház, Békési úti Közösségi Házak, Lencsési Közösségi Ház és 2011-től átmeneti időre a Jaminai Közösségi Ház. „A békéscsabai Agóra intézménytípusú multifunkcionális közösségi központ és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása” projektnek köszönhetően 2013-ra egy korszerű intézmény jöhetett létre. (részletesebben lásd: 3.1.4. fejezet). A városban az aktív turizmus szerelmeseinek a Körösök Völgye lehetőséget kínál a lovaglás mellett a vízi és kerékpáros turizmusra, túrázásra, sportrepülésre, sport-, vadász- és horgászturizmusra. A Körösök vízgyűjtő területének védelme érdekében 2001-ben megalakult a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület, mely kiemelt közhasznú szervezetként 9 békésmegyei önkormányzat szerveződésében az aktív és ökoturizmus fejlesztése valamint a környezetvédelem érdekében jött létre. További fejleszthető terület lehet a konferenciaturizmus, a sportturizmus, az egészségturizmus valamint a vallási és örökségturizmus. A várost turisztikai szempontból is hátráltatja a térség és a megyeszékhely megközelíthetőségének nehézségei. Az autópályás elérhetőség hiánya jelentős időtöbbletet eredményez a városba eljutás tekintetében. Sajnálatosan a kötöttpályás közösségi közlekedési lehetőségek színvonala sem megfelelő, pedig a vasút közkedvelt eszköz a turisták között a költségtakarékosság szempontjából. Utóbbi esetében 2015-2016 során fejlesztések várhatóak, hiszen a vasúti-pálya korszerűsítése ebben a térségben is megtörténik. Az egyik kitörési pontot a szomszédos országok közelsége, Románia és Szerbia jelenthetné, ha a kistérséget és a várost a turisztikai fejlesztések vonzóbbá tehetnék számukra. Békéscsaba turisztikai fejlesztései az utóbbi években elsősorban uniós forrásoknak voltak köszönhetőek, azonban ezen túlmenően forrást jelenthet az idegenforgalmi adó, az önkormányzati tulajdonú épületek turisztikai hasznosítása (szálláshelyfejlesztés, egészségturizmus), a hazai kormányzati források, a reklámbevételek, a magánberuházók által 39

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város biztosított források, a klasztertámogatási források, a közvetlen brüsszeli pályázatok forrásai és a strukturális alapokból finanszírozott támogatások.

3.1.4 A közelmúltban történt jelentős Európai Uniós Fejlesztések a városban 2006-tól a városban jelentős fejlesztések történtek Európai Uniós támogatások segítségével. Az előző támogatási időszakban jellemzően gazdaság-, ipar-, infrastrukturális-, környezetvédelmi-, humán- és turisztikai fejlesztési céllal nyertek és vettek igénybe Európai Uniós támogatást a helyi szervezetek és az Önkormányzat. Az Önkormányzat az ágazati operatív, regionális operatív és egyéb uniós valamint hazai források tekintetében összesen 11.738 millió forint támogatáshoz jutott, valamint lehetőséget kapott a megyeszékhely szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztésére mintegy 12,9 milliárd forint támogatással. A területen kimagasló támogatási összeggel valósították meg Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztését valamint a Békés Megyei Ivóvízjavító Programot. Az Európai Közösségek Bizottsága 2009. április 2-án hagyta jóvá Békéscsaba szennyvíz- és csatorna fejlesztési programjának pályázatát. A beruházás összköltségének 71,7%-a uniós forrás, 12,7%-a állami költségvetés, 8,3%-a önkormányzati erő és 7,3%-a lakossági hozzájárulás. A beruházás során 173 km gravitációs csatorna, 34 db felújított átemelő, 31 db új átemelő és 9349 db bekötő vezeték épült meg 2011-2012 években. 2012ben vette kezdetét a szennyvíztelep átépítése, mely beruházás értéke 3,7 milliárd Ft. A hatvanas évek óta üzemelő tisztítótelep fejlesztésére azért van szükség, hogy alkalmassá váljon a Békéscsaba egész területéről befogadott szennyvíz legszigorúbb uniós környezetvédelmi elvárások szerinti tisztítására. A közel 3,7 milliárd forintos korszerűsítés révén, világszínvonalú technológia alkalmazásával az egyik legmodernebb hazai, a szennyvizek komplex kezelését biztosító létesítmény jöhet létre. A szennyvíztisztító telep fejlesztése során az elmúlt 10 év során világszerte egyre több helyen alkalmazott ún. C-Tech technológia alkalmazására került sor, mely az elavultabb megoldásokhoz képest magasabb biológiai foszfor- és nitrogén-eltávolítást biztosít alacsonyabb energiafelhasználás mellett. Ez a technológia emellett több, az üzemeltetést segítő és könnyítő tulajdonsággal és adottsággal rendelkezik, és a szennyvíztisztítás során keletkező iszap hatékonyabb kezelésére – többek között biogáz termelésére – is lehetőséget biztosít. Az új rendszer tehát összességében kiváló tisztítási hatásfokot tesz lehetővé, miközben a tisztítótelep energiafelhasználása is kedvezővé válik. A szennyvíztelepen a technológia korszerűsítése mellett sor kerül az évtizedek során jelentősen leromlott állagú épületek és műtárgyak felújítására, illetve ahol szükséges volt, ott ezek elbontására és újak építésére. A csatornahálózat bővítése és a meglévő szennyvíztisztító telep korszerűsítése több mint 9000 háztartás életét teszi könnyebbé és kényelmesebbé. A területen az összességében 38 073 509 731 Ft támogatással megvalósuló korszerűsítéssel szintén kimagasló a Békés Megyei Ivóvízjavító Program, melynek célja az érintett 66 önkormányzat területén élő lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása.

40

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a volt Ifjúsági Ház helyén egy modern, minden korosztály igényeit kielégítő multifunkcionális közösségi- és kulturális központ létrehozására 1 milliárd 711 millió forint támogatást nyert 2011-ben. Az egy év alatt megvalósult, összesen 1 milliárd 951 millió forint értékű beruházásnak köszönhetően 2013. január 22-től megnyithatta kapuit a Csabagyöngye Kulturális Központ. Az Agóra program keretében 2011. szeptember 20 – 2012. november 30-a között megvalósuló, a főtérhez közel elhelyezkedő intézmény a megyeszékhely és a Dél-Alföld egyik legmeghatározóbb komplex közművelődési tere. Az épület teljes mértékben akadálymentesített, hasznos alapterülete meghaladja a 6000 négyzetmétert. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007-ben a DAOP keretében meghirdette a „Megyei jogú városok integrált fejlesztése” című, DAOP-2007-5.1.2/C kódszámú pályázati felhívást. A fenti pályázati kiírásra Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010 szeptemberében - a pályázat 2009. évi eredményes I. fordulója során jóváhagyott program alapján - részletes projektdokumentációt nyújtott be „Békéscsaba belváros rehabilitáció I. ütem” címmel. A második fordulós pályázati dokumentáció és a kiviteli tervek elkészültek és 2010. szeptember 30-án benyújtásra kerültek végső döntésre a Támogató Hatóságnak. A projekt összköltsége 1.923 millió forint, melyből az önkormányzat saját forrása az 57%-os támogatási intenzitás mellett 662 millió forint. A kivitelezés 2011 októberétől 2013 júniusáig tartott. A beruházás Önkormányzati részét illetően sor került a Szent István tér revitalizációjára; a Szent István tér – Szeberényi tér – Kossuth téri csomópont fejlesztésére; a Luther utca fejlesztésére az Irányi utca és a Kossuth tér között; az Irányi Dániel utca felújítására; a Szabadság téri buszfordulók és buszmegállók átalakítására; az Andrássy út – a Szent István tér és az Irányi út közötti szakaszának felújítására; homlokzati felújításokra (pl. Városháza). További infrastrukturális fejlesztések közé sorolandó a buszpályaudvar építés, belterületi utak fejlesztése, a 2. számú Általános Iskola infrastruktúrájának fejlesztése, a járda-felújítási program, Békéscsaba Város valamint Békés és Békéscsaba közötti kerékpárút-hálózatának fejlesztése valamint a Lipták András utcai burkolt csatorna és a hozzá kapcsolódó csapadékelvezető csatornák megépítése, ezek közül részletesen: A buszpályaudvar felújítása a „Közösségi közlekedési fejlesztése Békéscsabán” című 2010ben megvalósított projekt célja, hogy a jelenlegi elfogadhatatlan módon kialakított gyalogosközlekedés „rendszerét” átalakítsa az akadálymentes közlekedés biztosítása érdekében, a peronokhoz felvezető lépcső lefedésével, a kerekes széket használók részére az akadálymentes forgalmi kapcsolatot biztosítva az aluljáró és térszín között lifttel, továbbá a burkolat-felújítási munkák elvégzésére is sor került. A projekt 294,48 millió forintos összköltségéhez az önerőt 50-50%-ban az önkormányzat és a Körös Volán Zrt. fizette meg. Szintén közlekedési infrastruktúra-fejlesztéshez kötődik a Budapest-Lökösháza vasútvonal átépítése. A fejlesztés békéscsabai szakasza 2013-2015 között valósul meg. A projekt lehetővé teszi majd a 160 km/óra sebességű vasúti pályán a teher- és személyszállítás további gyorsítását. A projekt bekerülési értéke nettó 66,2 milliárd forint, ebből az orosházi felüljáró 10 milliárd forint.

41


A környezetvédelmi fejlesztések terén a Békéscsaba Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációja, a Szabó Pál téri Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény energetikai korszerűsítése, Békéscsaba Belvárosi Általános Iskola energetikai fejlesztése valamint az Árpád Gyógy- és Strandfürdő geotermikus hőellátását növelő beruházása a jelentősebbek: A Lencsési lakótelep központjában fekvő, több mint harmincéves múlttal és hagyományokkal rendelkező nyolc évfolyamos általános iskola épületének komplex energetikai fejlesztés valósul meg támogatásból. A pályázat keretében a 226,97 millió forint támogatást az alábbi tevékenységek megvalósítására fordította az Iskola: épület hőtechnikai adottságának javítása, hőveszteségének csökkentése a felújításban érintett oktatási és tornatermi részben, az intézmény fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerének korszerűsítése, utólagos hőszigetelés illetve nyílászárók cseréje, a teljes tetőszigetelés felújítása. A munkálatok 2012. október végén fejeződtek be. Szintén energetikai fejlesztést hajtottak végre a Belvárosi Általános Iskola épületén 2012. november – 2013. január között, 221,7 millió forint támogatásból. Ezzel kiépítésre került egy 50 kW-os napelemes kiserőmű, megtörtént a lámpatestek cseréje, befejeződött a korábbi nyílászáró-csere, teljes kazánházi rekonstrukció és levegő-víz üzemű hőszivattyú került beépítésre.

42


Belvárosi Általános Iskola Szintén Békéscsaba Megyei Jogú Város pályázott a városban található Árpád Gyógy- és Strandfürdő geotermikus hőellátásának növelésére. A több mint 245 millió forintos összköltségű beruházás 50%-os támogatást kapott és 2013 szeptemberére valósult meg. A Békéscsabát kettészelő "Élővíz" csatorna mellett fekvő Árpád Fürdő, két meglévő gyógyvizes termálkútjára alapozva, gyógyfürdőként működik. A projekt célja a termál rendszer bővítése, a földhő hasznosításának kiszélesítése, a fűtési rendszer hatékonyságának javítása. A fejlesztés során felújításra kerülnek a termál kutak, hozamuk stabilizálásával, szabályozásával és a belső hőellátó rendszer átalakításával mind a földgáz-fogyasztás, mind a hidegvíz hozzákeverés jelentősen mérsékelhetővé válik. A medencék elfolyó vizének hő visszanyerésével pedig jelentős mértékű hulladékhő hasznosulására kerül sor, miközben szükségtelen lesz a hideg ivóvíz felhasználása a gyógyvizek hűtésére. Ez által a gyógy minőség fenntartása is megvalósul. A Békéscsabán kialakított geotermikus kaszkád rendszer megvalósítását célul kitűző pályázat aktuális energetikai probléma megoldására irányult, és az EU által egyik fő célként kitűzött alternatív energia felhasználás területére, a geotermikus energia hasznosítására épített. Békéscsaba Megyei Jogú Város a Zöldgazdaság-fejlesztési Program kitörési ponton belül épületenergetikai fejlesztések elvégzésére pályázott Békéscsaba Város Sportcsarnok tekintetében. A közel 252 millió forint támogatási összeggel bíró projekt célja, hogy az egész év során használatban lévő városi sportcsarnok korszerűtlen energetikai állapotát felszámolja. A tervek szerint a szigetelés és nyílászáró csere kiegészül a tető szigetelésével, továbbá abszorbciós hőszivattyú és kondenzációs kazán kerül beépítésre. Ezt egészíti ki a HMV rendszer, a fűtés, a hűtési és szellőzési rendszer korszerűsítése kollektorokkal, világításrendszerének fejlesztése napelemekkel. A terv gázkazán, hőszivattyú, a szellőzőgép,

43

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város továbbá a fűtési rendszer fejlesztését is magába foglalja, ami biztosítja az egész rendszer lehető leghatékonyabb működését, programozását, szabályzását. A Kőrös-vidéki Vízügyi Igazgatóság a Békéscsabai volt Patyolat Vállalat területének kármentesítésére pályázott és nyert több mint 3 milliárd forintot. A 2011 novemberében indult projekt célja, hogy az egykori Patyolat Vállalat telephelyén és a közvetlen környezetében az 1997-ben indított tényfeltárás során megállapított jelentős klórozott szénhidrogén szennyezettségét kármentesítsék. A projekt végrehajtásának eredményeképpen a szennyezés környezeti kockázata az elfogadható szintre fog csökkenni, a terület környezeti állapota megfelel majd a hazai és az EU környezetvédelmi jogszabályokban előírt követelményeinek. A megvalósítás – tehát a kármentesítés aktív szakasza – a tervezett kémiai és biológiai folyamatok kedvező alakulásával 2015. II. negyedévében válik lezárhatóvá. További tervezett, de még meg nem kezdett beruházások között szerepel a Békés Megyei Kormányhivatal központi épületének energetikai felújítása is. Kimagasló fejlesztési területe a Dél-Alföldi Operatív Programnak a turisztikai célú, mely pályázatokból 10 db kapott támogatást az elmúlt 3 évben, mindösszesen 2 427 299 717 forint támogatási összeggel. Tematikáját tekintve megjelennek a szálláshely- és szálláshelyhez kapcsolódó szolgáltatásfejlesztések, a hagyományőrzésre vonatkozó turisztikai attrakciók és a szezontól független turisztikai szolgáltatások (pl. Pósteleki műjégpálya). Mind támogatási összegét mind jelentőségét tekintve kiemelkedő projekt a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. pályázata, mely a CsabaPark Hagyomány és Gasztronómia elnevezéssel valósul meg, több mint 1 milliárd forintnyi támogatással. Békéscsaba idegenforgalmát a gasztronómiai hagyományokra, a híres Csabai Kolbászra, illetve a Csabai Kolbászfesztiválra lehet legjobban építeni. A 2014 év közepére megvalósuló projekt célja, hogy infrastrukturális fejlesztéssel és marketing tevékenységgel egy olyan egész évben látogatható fesztivál és rendezvényközpontot hozzunk létre, amelynek területén a településünkre látogató turistáknak, az érdeklődőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gasztronómiai programokon ételeinkben élő hagyományaink átadásán túlmenően a kísérő programok keretében megismerjék természetes és épített környezetünket, műemlékeinket, a régmúlt idők életvitelét. A projekt keretében létrejön egy 1500 m2-es kolbászudvar, egy 2800 m2-es rendezvénycsarnokkal valamint egy 2500 m2-es tematikus park (Óriások konyhája) sétautakkal, pihenőhelyekkel, parkolókkal. Önkormányzati saját forrásból megvalósításra kerülnek kapcsolódó létesítmények, mint pl. az Erdei tó és a szánkózó domb, melyek mind a téli- mind a nyári kikapcsolódást biztosítani hivatottak.

44


Kolbászudvar

Rendezvénycsarnok

Békéscsaba, mint a gasztronómiai fesztiválok nagyvárosa, fővárossá kíván válni, ezért egy, a CsabaParkhoz szorosan kapcsolódó, másik turisztikai infrastrukturális programjával pedig

45

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város növelni kívánja a városba látogatók számát és tartózkodási idejét valamint költési hajlandóságát. 2013 áprilisában kezdődött a közel 500 millió forint támogatási összegű Munkácsy Hotel kialakítása. Az idén március végére átadásra kerülő szálloda egy olyan négy csillagos hotel lesz, mely nemzetközi szinten is versenyképes, Magyarország kulturális és természeti értékeire épít, teljes körű szolgáltatásaival megfelelve a kikapcsolódásra vágyó, hazai és környező országokból érkező látogatók igényeinek. Tekintettel arra, hogy a város turisztikai célkitűzései között kiemelten szerepel a kirándulók számának növelése az év minden időszakára vonatkozóan, a fentieken felül egyre több olyan kulturális attrakció jön létre, amelyek ezt lehetővé teszik, Békéscsabát egyedivé alakítva. Ilyen projektek pl. a Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar kialakítása és egy további szálláshelyfejlesztési projekt keretében háromcsillagos szálloda létrehozása. Előbbi célja egy turisztikai információs központ valóra váltása, amely egy korabeli kisvasút mozdony és két személyszállító kocsi valamint a hozzájuk tartozó szociális és kiszolgáló helyiségeket tartalmazó alépítmény közterületi elhelyezését jelenti. Ezen vasúttörténelmi attrakció egyben központi információs iroda is lesz, mely ráirányítja a figyelmet a város egyéb látnivalóira. A Háromcsillagos Hotel a város szálláshelykínálatát kívánja bővíteni, wellness funkcióval, étteremmel, minőségi szolgáltatásokkal (kerékpár, wifi, stb.). A projekt 9 fő számára teremt új munkahelyet és további 20 főt tart meg foglalkoztatásban. A Munkácsy Emlékház iskolabarát fejlesztése programot magába foglaló több mint 28 millió forint támogatást elnyert projekt célja az iskola és ifjúságbarát infrastrukturális fejlesztés keretében, különböző korosztályok által jól használható, kreatív és élményszerű témafeldolgozást lehetővé tevő eszközparkkal felszerelt többfunkciós oktatóterem kialakítása (ennek befogadóképessége 30 fő, hasznos alapterülete 54 négyzetméter), illetve a szolgáltatásokhoz kapcsolódó informatikai pontok kialakítása. A muzeális intézmény hátsó épületrészének belsőépítészeti átalakításával létrejön az Emlékház egyetlen komplex oktatóterme, amely szükség esetén két kisebb helyre osztható. A fejlesztés magában foglalja – a vizesblokkal együtt - a teljes körű akadálymenetesítést. Az udvaron egyedi formatervezésű fahinta is felállításra kerül. A program során egyebek mellett színes lézernyomtatót, projektort, álló terminált, tároló szekrényeket, festőállványt, asztalokat, székeket, számítástechnikai eszközöket vásárolnak, s emellett klímát és riasztórendszert szerelnek be. A Munkácsy Mihály Emlékházat oktatási-képzési szerepének erősítése okán is fejlesztette a Város 2009. szeptember és 2010. december között, 5,7 millió forint támogatással. A projekt célja a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékház és a városi közoktatási intézmények partnerségén alapuló múzeumpedagógiai órasorozatok, szakkörök megvalósítása, illetve kapcsolódó módszertani anyagok és segédletek elkészítése a formális oktatás rendszerét kiegészítve, a közoktatási rendszer hatékonyságát fokozva. Továbbá nem formális/informális képzési keretek között kompetenciafejlesztő programok, korosztályok szerinti speciális tematikával, iskolabarát élményprogramok, a múzeumi tartalmak befogadását megalapozó, előzetes ismereteket átadó tematikus interaktív foglalkozások; az elméleti órákhoz kapcsolódó, kreativitást fejlesztő műhelymunkák; ismeretterjesztő előadások; szünidei gyermek-foglalkoztató napok nyári szünetben - valamint egész napos családi programok; speciális programok fogyatékkal élőknek. Kidolgozásra és megvalósításra 46

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város került Munkácsy művészetének és a várossal való kapcsolatának elmélete, illetve a XIX. századi kisnemesi életmód, polgári kultúra bemutatása. A gazdaságösztönző programok tetemes számban jelentek meg a térségben és a megyeszékhelyen is, elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások élénkítését célba véve. 2011 év eleje és 2013 év vége között számos olyan felhívás íródott ki és támogatás került kiosztásra, amely a vállalkozások technológiai fejlesztésére, innovációs eredményeik hasznosítására, vállalati folyamatmenedzsmentjük és elektronikus kereskedelmük kiépítésére, piacorientált K+F-ek támogatására, piaci megjelenésükre sarkallta a gazdasági szereplőket és ezáltal munkahely-teremtési szándékukat, lehetőségeiket segítette elő. Ezek közül hangsúlyosabb projektként tűnik fel a 2011-es évből az Electroplast Magyarország Kft. ~187,4 millió forint támogatási összegű munkahelyteremtést is magába foglaló technológiai fejlesztése, a Csaba Metál Öntödei Zrt. nyomásos termékek előállítására irányuló innovációs fejlesztése 500 millió forint támogatással és komplex technológiai fejlesztése több mint 187 millió forint támogatású projektjei. 2012-ben elsősorban a 25 millió forint alatti támogatási összegű pályázatok száma volt meghatározó, míg 2013 a továbbra is nagymértékű kisebb értékű projektek mellett néhány 100 millió forint fölötti forrást is odaítéltek a pályázóknak. Ezen pályázati források közül szignifikáns a piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatását elnyerő Zöld Levegő Projekt Kft. majd’ 694 millió forintos beruházása, továbbá a TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági, Szolgáltató Kft. pelletttüzelésre alkalmas kazán kutatása és fejlesztése című, 316 millió forintos támogatásban részesített projektje. Békéscsaba KKV szektorának biztosítottak lehetőséget azok az uniós források, amelyek a telephelyfejlesztési pályázatként jelentek meg az elmúlt három évben. 12 db ilyen pályázat volt a városban, melyek támogatási összege közel 661.000.000,- Ft-ot tett ki. Ezen pályázatok közül a legnagyobb támogatási összeget elnyert Electric World Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, egy 1945,26 m2 hasznos alapterületű szervizcsarnok építésére és fejlesztésére fordította a 2012 februárjában elnyert összeget, mellyel piaci státuszának megerősítését, a vállalati hozzáadott érték növelését kívánta elérni. A 2012 szeptemberére megvalósult projektnek köszönhetően sor került munkahelyteremtésre, megújuló energia-hasznosító berendezések elhelyezésére, kiegészítő infrastrukturális beruházásokra (út, közművek) valamint a technológiai korszerűsítésre. Békéscsaba városában az elmúlt három évben infrastrukturális és üzleti célú (ipartelepítés) fejlesztések is megjelentek, ezek száma csupán 7 db-ra tehető. A Csaba Metál Öntödei Zrt. ipartelepítési pályázatot hajtott végre közel 355 millió forintos támogatással valamint egy inkubátorház is létesült megközelítőleg 86 millió forint támogatási összeggel a GAB-HOR Szállodai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által. A Csaba Metál Zrt. gyártócsarnok bővítése, felújítása és szociális épület építése a Társaság kapacitásainak növelését szolgálták mind területében, mind felszereltségében és munkavállalói számában. A BRILL Inkubátorház létesítése a békéscsabai Északi Ipartelepen a vállalkozásfejlesztési program kitörési ponton belül valósult meg azzal a céllal, hogy a mikro- és kisvállalkozásokat, vállalkozókat segítse, a helyi és regionális induló vállalkozásokat támogassa, a helyi foglalkoztatási problémákat enyhítse. 47

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város Az inkubátorházak fejlesztése tekintetében javasolt lenne egy kolbászinkubátorház létrehozása, mely legalább 10 kisvállalkozói, őstermelői műhelyt csoportosíthatna a gyártási kapacitás kitöltéséhez, kapcsolódó olyan szolgáltatásokkal, amelyek a hatékony termelést biztosítják, pl. irodák, közös füstölők, klímás helyiségek, stb. Ez a korszerűsítés turisztikai szempontból is meghatározó lehetne amennyiben az egészséges élelmiszer előállítása jegyében a műhelyek bejárása biztosított lenne az ide látogatók számára.

A békéscsabai lakosság „jól létére”, társadalmi megújulására vonatkozóan is megjelentek a városban uniós források. Ezek közül kiemelendő a Réthy Pál kórház fejlesztése, amely során az intézmény sürgősségi betegellátó osztályának korszerűsítése valósult meg. A fejlesztés a meglévő SBO épületi és felszereltségi, orvostechnikai feltételei magasabb szintre emelését foglalja magában, összköltsége 512.952.800,- Ft. A 2010-2011 években zajlott projekt a Kórház-Rendelőintézet sürgősségi osztályának ellátási területén Békéscsaba 65 000 fős lakosságának, valamint a megye további 25 településének, összesen mintegy 175 000 ember életesélyeit javítja. A Kórház másik jelentős projektjének megvalósítása jelenleg még nincs lezárva. A 2.273.991.490 Ft összköltségű beruházás 90%-os támogatási intenzitást kapott, az önrészt az Önkormányzat biztosítja, várhatóan 2014. II. félévében kerül lezárásra. A beruházás magában foglalja egy új épületszárny kialakítását és a meglévő Gyulai úti parkoló 32 férőhellyel történő bővítését. A közel egy éves beruházás során megvalósul a Patológia és a Központi Műtő felújítása, valamint az Intenzív Osztály új épületbe való költözését követően a felszabaduló régi épületszint felújítása is. A TÁMOP konstrukció az elmúlt három évben 106 db támogatott projektet hozott Békéscsabának. Ezek nagyrészt a civil szervezetek, az Önkormányzat, a mikro-, kis- és középvállalkozások, központi költségvetési szervek, alapítványok pályázását tették lehetővé. Támogatási összegüket tekintve a források elsősorban 25 millió forint alattiakra tehetőek. A nagyobb, 100 millió forint feletti forrásigényű pályázatok közül kiugróak az alábbiak: -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium fejlesztése fog megvalósulni egy természettudományos labor kialakításával, fejlesztésével, valamint képzési tevékenységekkel közel 323 millió forint forrásból várhatóan 2014 augusztusára. A projekt célja, hogy hosszú távon a természettudományos tantárgyak egyre népszerűbbé válhassanak annak érdekében, hogy a Magyarországon mutatkozó tendenciákat visszafordítva, újra előtérbe kerüljön a természettudományos oktatás és képzés.

-

A Nemzetiségi tanulók nevelésének és oktatásának segítése pályázati lehetőség teret teremtett az anyanyelvű, a kétnyelvű valamint a nyelvoktató szlovák nemzetiségi oktatás számára olyan oktatási programcsomagok kifejlesztésére, melyek igazodnak a speciális nyelvi igényekhez, alkalmazza a kompetencia alapú oktatás módszertanát és eszközeit, figyelembe veszik a tanulók korosztályi eltéréseit és elősegíti a digitális írástudás széleskörű használatát. A Békéscsabán működő Szlovák Gimnázium,

48

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város Általános Iskola, Óvoda és Kollégium eme projektjének megvalósítására mintegy 184 millió forintot kapott. -

Az országban és a békéscsabai területen is az egészségügyi ágazatban fennálló humánerőforrás-krízis helyzet kezelését célozza meg a Dr. Réthy Pál Kórház – Rendelőintézetben megvalósuló képzési és ösztöndíj támogatási pályázat, mely a kórházban a szakképzés támogatására 122 millió forint pénzforrást fordít.

-

Az innovatív iskolák fejlesztését támogató pályázati konstrukció során pályázati forrást nyertek a városban lévő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény, "Nyújtsd Segítő Kezed" Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központban élő Gyermekekért Alapítvány összesen mintegy 600 millió forint támogatási összeggel.

-

A fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése ebben a régióban is kardinális. A program célja a 18-35 év közti, vállalkozást tervező fiatalok segítése vállalkozói készségeik fejlesztésével, a számukra nyújtott vállalkozás támogató tanácsadási szolgáltatásokkal, mentorálással, a munkaerő-piaci szereplők közti együttműködések kiépítésével, a hálózatépítéssel, marketing tevékenységgel, az üzleti terv egységes tartalmi és formai követelményeinek kialakításával. Ennek megvalósítására a városban működő Budapesti Politechnikum Alapítvány közel 338 millió forintot nyert el.

-

A Büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak és pártfogó felügyelet alatt állók társadalmi integrációs esélyeinek növelése képzési és foglalkoztatási programokkal, melynek kedvezményezettje a Mi-Értünk Prevenciós és Segítő Egyesület. Az elnyert támogatás összege pedig több mint 129 millió forint. A projekt során a Békés megyében szabadságvesztésre ítéltek és a pártfogó felügyelet alatt állók társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációját segítik elő a bűnismétlés veszélyének csökkentésével, a közbiztonság növelésével.

49


4. Gazdasági program 4.1 SWOT analízis Erősségek • Határmentiség a már szintén uniós tag Romániával. Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, EU bővítéséből származó megnövekedett piaci tér. (Románia csatlakozása közeli a schengeni övezethez.) • Kedvező (és a folyamatban lévő vasúti fejlesztéseknek köszönhetően javuló) vasútlogisztikai adottságok • Békéscsaba, mint térségi központ megfelelő elérhetősége a kistérség és a megye többi településéről. • Kedvező természeti és társadalmi adottságok a mezőgazdasági termeléshez, országos szinten is kiváló termőhelyi adottságú termőföldek, magas fokú agrár-munkakultúra, jelentős munkaerő tartalékok • Kiváló infrastruktúrával rendelkező barnamezős ipari területek a városban, az É-i és a D-i ipari területen • Barnamezős és zöldmezős beruházásra alkalmas (és a város településrendezési tervében kijelölt) ipari-, gazdasági területek, jelentős barnamezős kapacitás • Jelentős javulás következett be a lakosság iskolázottsága tekintetében. • Szabad, képzett munkaerő azonnali rendelkezésre állása • A közoktatási rendszer fejlett a szükséges kapacitások alap- és középfokon is rendelkezésre állnak • Jó színvonalú és teljes körű az egészségügyi és a szociális ellátás • Meghatározó az egyházak szerepe a városban, a lakosság kétharmada tartozik valamely valláshoz, az egyházak szociális tevékenysége érdemi és jelentős. • Egyedülálló, feltárt termálvízkincs kihasználásának lehetősége (pl.: termálvíz-fűtésen alapuló melegházas növénytermesztés; gyógy-és termálturizmus) • Élelmiszeripari szabad kapacitás • Gépipar, nyomdaipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, stb. nagy hagyománya • Kellemes, élhető városi épített környezet, és nagy arányú zöldfelületek • Alternatív területhasználati lehetőségek (megújuló energia) • A város zöldfelületi rendszere fejlődik, kiemelkedő tájképi, arculati és zöldfelületi érték a várost átszelő Élővíz-csatorna. • A város közlekedési kultúrájának kiemelkedően fontos és nagy hagyománnyal bíró része a kerékpáros közlekedés • A város közmű ellátottsága jelentősen javult az utóbbi években • Ivóvízminőség javító intézkedések elkezdődtek

50

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város • Jelentős a kulturális örökség, a megújult kulturális intézményi kör a városi élet mozgatórugóivá váltak • Jól működő ösztöndíjrendszer • Együtt gondolkodásra és együttműködésre hajlandó a városi és a térségi vezetés több vonatkozásban is. • A Csabai kolbász, Munkácsy szellemi öröksége, a jó természeti környezet és a Körösök-völgye Natúrpark a város jelentős turisztikai vonzerejét adják. • A város imázst javító intézkedések megindultak. • A 2007-2013-as uniós tervezési ciklusban a város számos nagyberuházást, fejlesztést tudott megvalósítani döntően külső források bevonásával. Gyengeségek • Békés megye, így Békéscsaba is a fővárostól közúton az egyik legnehezebben megközelíthető térség. A gyorsforgalmi úthálózat hiánya miatt negatív társadalmi-, gazdasági hatások egyaránt érzékelhetők • Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elöregedő helyi társadalom, alacsony vitalitási index, alacsony születésszám, növekvő természetes fogyás, negatív vándorlási egyenleg. • Romló népesség megtartó (és népesség vonzó) képesség a fiatalabb, aktívabb és képzettebb korcsoportok vonatkozásában. • A munkanélküliek, inaktívak, eltartottak magas aránya. • A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke. • A lakásállomány elöregedett, a lakások kétharmada vályogépítésű vagy házgyári technológiával készült. • Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya • Keveredő építészeti stílusok és épülettípusok • • •

• • •

A vasút a legfőbb szerkezetalkotó elem, az éjszakai időszakban zavaró zajforrás A településperemek a város legsérülékenyebb elemei: a funkciók viszonylag gyakran változnak, a tulajdoni viszonyok keverednek A belvároshoz közvetlenül csatlakozó egyes lakózónák nem megfelelő színvonalúak, egyes alacsony beépítési intenzitású kertvárosias és falusias lakóterületek korszerűtlen utcaszerkezettel rendelkeznek A peremi falusi zónák, belterületbe vont egykori zártkertek infrastrukturálisan hiányosak, környezeti problémájuk szembetűnő Az utóbbi 10 év fejlesztései ellenére még mindig tapasztalhatóak zöldfelületi hiányosságok. A városperemen kiterjedt elhanyagolt területek, és „tájsebek" találhatók

• Élelmiszeripar, textilipar, egyes agrárágazatok válsága. • Nincs összehangolt kereslet-kínálat a mezőgazdasági termékek piacán. • A közintézmények – ugyan javuló, de még - alacsony fokú energiahatékonysága jelentős közkiadással jár

51

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város • Belső infrastruktúra egyes elemeinek fejletlensége, a kistérséghez tartozó települések vonatkozásában az egymás közötti rossz elérhetőség, az utak rossz állapota • A kereslet hiánya miatt elmaradtak a zöldmezős területek számottevő infrastruktúra fejlesztései és a barnamezős területek rehabilitációja • Húzóágazatnak számító gazdasági fejlődés hiánya, kedvezőtlen gazdasági összetétel • Gyenge együttműködés a gazdaságfejlesztésben érdekelt szereplők között • Tőkehiány, pályázati forrásokhoz szükséges önerő előteremtésének nehézsége, csökkenő önkormányzati bevételek. • A korábban sikeres Közép-Békési Centrum együttműködés (Békéscsaba, Békés, Gyula) intenzitása csökkent és a korábbinál kevesebb területre korlátozódik • A város erdősültsége rendkívül szegényes, az erdők aránya a teljes közigazgatási területből mindössze 5 százalékos. • Nemzetközi színvonalú turisztikai kínálat hiánya • Kevés a színvonalas vendéglátóhely • Magas színvonalú felső kategóriás szálláshelykapacitás teljes hiánya (a folyamatban lévő fejlesztések ezt a helyzetet a közeljövőben várhatóan oldani fogják) • Viszonylag alacsony a műemlék épületek száma •

• •

Az egész külterület komplex mezőgazdasági infrastruktúrája (dűlőút-hálózat, nyári utak, meliorációs rendszer, erdősáv-rendszer) részben nem megfelelő, egyes elemei teljesen hiányoznak Gyakori belvízborítottság, és jelentős nagyságú árvízveszélyes területek Tanyavilág speciális problémái: - az épületek átlagosan 90 évesek - közúti megközelítésük nehézkes, több mint 80%-át földúton lehet megközelíteni - kerékpárút nincs - alacsony komfort fokozatú lakóépületek - az ingatlanok fogyasztási javakkal való ellátottsága alacsony - magas a rezsire fordítandó pénz aránya - alacsony életszínvonal, nehézkes megélhetés, rossz szociális helyzet - potenciális munkahely túl nagy távolságban van - közszolgáltatások nagy távolságban találhatóak - a tanyán élők felének nincs gépkocsija

Lehetőségek • Az országos közlekedésfejlesztési tervek keretei között megvalósuló fejlesztések (az M44-es út, békéscsabai repülőtér, folyamatban lévő vasút rekonstrukció) középtávú megvalósulása esetén javulhat a térség elérhetősége • Az elérhetőség javításával a logisztikai szerepkör és a gazdasági potenciál erősödhet • Fiatalok helyben tartása bérlakással, helyi munkalehetőséggel • A térségben több jelentős vállalkozás működik, potenciális fejlődési lehetőséggel. • A jól működő vállalatok újra-befektetései. • A jelenleg alulhasznosított, de infrastruktúrával tejes körűen ellátott ipari területek 52

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város • Városi átlagban fejlett a közmű hálózat, a szennyvízcsatorna hálózat és az ivóvízhálózat is komoly fejlesztésen esett át a közelmúltban • A Szent István Egyetem kihelyezett tagozataiban rejlő K+F potenciál kihasználása, innovációs projektek. • A már működő Budapest Bank Bankműveleti Központ, a MondiPackaging, Kner Packaging, a Csaba Metál és a Tondach mint vonzerő és jó példa megjelenítése a város marketingben és további befektetések vonzása. • Az egykori malom és környezetének hasznosítása • Egészséges ivóvíz előállítása és biztosítása, hosszú távú fenntartása • Termálvíz, biomassza, földhő és napenergia jelentette potenciál többirányú kihasználása • Aktív és gasztronómiához kapcsolódó turizmus potenciálja, az országos jelentőségű Kolbászfesztiválra mint húzónévre épülő attrakcióbővítés (a CsabaPark projekt az infrastruktúrát és a marketinget biztosítja majd) • Kistérségi identitás erősítésével a települések közötti együttműködés erősítése, egységes várostérségi fejlesztési program kidolgozása és megvalósítása • Nagyobb hozzáadott érték termelése: feldolgozóipar, hűtőház, gépipar • Munkanélküliek számának csökkentése távmunkaprogrammal, részmunkaidős foglalkoztatással. • Biotermékek értékesítése, biopiac • Vállalkozásösztönzés, kistérségek innovációs képességének javítása. • A térség elérhetőségének javulásával felértékelődő telephelyek a befektetések szempontjából. • Idegenforgalmi potenciál erősítése (rendezvény-, gasztro, kulturális-, egyházi-, vadász, lovasturizmus). • Bányatavak hasznosítása • Hagyományokhoz kapcsolódó rendezvények hálózatba szervezése. • Területi diszparitások növekedése. • Tanyán élők életminőségének és infrastrukturális helyzetének javítása programokkal, támogatással • Élővíz csatorna életre keltése, környezetének javítása, városszövetbe vonása Veszélyek • Nem változtatható meg a térség periférikus helyzete, folytatódik a gazdasági és társadalmi leszakadás. • Munkahelyek hiányában a (fiatal) képzett munkaerő elvándorol, a térség ilyen irányú versenyképessége lecsökken. • A tanyán élő mintegy 3 ezer főnyi népesség ellátási nehézségei és szociális problémái fokozódnak • Egyre több új zöldmezős beruházás indul, miközben a barnamezős területek egyre jobban degradálódnak és az értékes mezőgazdasági területek csökkennek 53

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város • A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó intézményi szereplők elveszítik hitüket abban, hogy jelentősebb tőkebefektetések jöhetnek létre a térségben. • A működő tőkebefektetések elmaradása • Több település nem érzi hasznát a kistérségi együttműködésnek, törpének érzik magukat a város mellett. • Fogyó bevételek, további forrásmegvonás a településektől. • A vásárlóerő tovább csökken. • Nem alakul ki helyi építészeti arculat • Peremterületek még nagyobb leszakadása • A hátrányos helyzetű, alacsony státuszú társadalmi rétegek térbeli koncentrációja a külterületeken. • Lakóépületek korszerűsítése nem valósul meg forráshiány miatt • Ár- és belvízgondok nőnek, időszakosan extra terhet jelentenek a városnak • A növekvő környezeti kockázatok (porszennyezés, belvíz) a természeti és épített értékeket veszélyeztetik. • Mezőgazdasági infrastruktúra hiányos marad, ami csökkenti a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét

4.2 A város hosszú távú gazdasági céljai és jövőképe Békéscsaba új városfejlesztési koncepciójának célrendszere a korábbi városfejlesztési dokumentumok felülvizsgálatával, az országos (nemzeti) és a megyei hosszú és középtávú területfejlesztési célkitűzések ismeretében, a releváns hazai stratégiákban rögzített célok és irányok figyelembevételével kerül meghatározásra (a partnerségi tervben meghatározott munkacsoportokban). Békéscsabán is elsődleges szempont a fejlesztési források felhasználásában mind a tervezés, mind a végrehajtás szintjén, hogy a támogatásból megvalósított fejlesztések közösségi szinten jelentkező hasznokat eredményezzenek, a támogatás mértékének megfelelő arányban. A fejlesztésekkel összefüggő tervezésben és végrehajtásban érvényesíteni kell a partnerséget, és lehetőség szerint a közösségi részvételt.

A fejlesztés szakmai alapelvei – fentiek miatt - megegyeznek az országosan meghatározott prioritásokkal: •

•

A foglalkoztatás javításához való hozzájárulás: A fejlesztési források felhasználása során elsődleges szempont, hogy a támogatások a foglalkoztatás növelését, de legalább szinten tartását eredményezzék. A természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának, fő értékeinek megőrzése javítás A fejlesztési források felhasználása nem eredményezheti a környezet állapotának, a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások mennyiségének vagy minőségének romlását, azok megőrzését minden fejlesztés esetében biztosítani szükséges, a 54


•

környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok betartásával. A gazdaságosan előállítható és kitermelhető hazai erőforrások óvó felhasználása szükséges. A megtermelt értékek hasznosítása a helyi közösség javára. A fejlesztési források felhasználásával a támogatások révén előállított értékeknek a lehető legnagyobb mértékben a helyi és nemzeti közösség javára kell hasznosulnia.

Az Országgyűlés 1/2014.(I.3.) határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). Ez a koncepció Békéscsaba (mint a „külső városgyűrű” tagja) vonatkozásában az alábbiakban fogalmazza meg a fejlesztés fő irányait: Békéscsaba az ország éléskamrájának központjaként az élelmiszertermelés és —feldolgozás, valamint a gasztroturizmus hazai fellegvára pozíciót célozza meg, ehhez kapcsolja húzóágazatait: az épitőanyagipar, a textilipar, a gépipar, az élelmiszeripar, a nyomdaipar; illetve kitörési pontjait: a malomipar újraindítása, a gasztroturizmus, a határon túli kapcsolatok erősítése, a helyi gazdaság élénkítése, a befektetések ösztönzése, a megyeszékhelyi funkciók megerősítése. A megyeszékhely szorosabb vonzáskörzetébe esik: Békés, Sarkad, Gyula és az általuk körbezárt Körös-menti vidék. A külső városgyűrű (melynek Békéscsaba is tagja) és várostérségeinek fejlesztési irányai (OFTK szerint) (Ezek megvalósulása a megyei-, térségi és helyi fejlesztési elhatározásokon túl országos szintű beavatkozásokat is igényel):

•

•

•

•

•

• •

Innováció alapú gazdaságfejlesztés, a kereskedelmi és szolgáltatási potenciál minőségi fejlesztése, regionális (esetenként országos és nemzetközi) gazdasági kapcsolatokkal és hatással, megyei, esetenként regionális foglalkoztatási vonzással. A gazdaságpolitikában e térségek kiemelt kezelése, a befektetési környezet javítása. Az egyes városok kialakult termelési lehetőségeihez, erőforrásaihoz igazodó ágazati szakosodás és a városok közötti munkamegosztás támogatása, összehangolt városi gazdasági profilok kialakítása. A térségközpont nemzetközi (nagyvárosi) hálózatokba való intenzívebb bekapcsolódásának ösztönzése a gazdaság, a kutatás-fejlesztés, az oktatás (egyetemi központok nemzetközi oktatási-kutatási együttműködéseinek és képzési formáinak ösztönzése), fejlesztési-tervezési információcsere területén. Nemzetközi szinten a központi település imázsának erősítése, sajátos arculat kialakítása, fokozott térségi és települési marketing- és márkaépítési tevékenység ösztönzése. Minőségi munkahelyek biztosítása a magasan kvalifikált munkaerő megtartása érdekében a központban. A központi és a térséget dinamizáló funkciók ellátásához szükséges többszintű elérhetőségi rendszer fejlesztése a gyűrű mentén (infrastruktúra-fejlesztéssel) és a főváros irányában (elsősorban közösségi közlekedésszervezéssel). Indokolt esetben közszolgáltatási és foglalkoztatási centrum szerepkör szerinti funkcionális alközpontok erősítése a nagyvárosok vonzáskörzetén belül. Magyarország területi rendszere az európai térbe ágyazódva, számos gazdasági és társadalmi kapcsolattal kötődik a határon túli magyarlakta térségekhez, továbbá szoros kulturális, 55

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város gazdasági és környezeti együttműködésben áll a Kárpát-medence és Közép-Európa országaival.

Az OFTK megfogalmazása Békés megye és Békéscsaba vonatkozásában is releváns célkitűzés, mely szerint a „gazdaság megújulásával, az elérhetőség és a közlekedési kapcsolatrendszer javulásával, valamint a hatékony és célirányos térségi beavatkozásokkal az ország területi különbségei nem nőnek tovább. A versenyképesen fejlődő térségek, városok hálózata az eddig leszakadó térségeket ismét bekapcsolja az ország vérkeringésébe” Az OFTK szerint Békés megyének 2030-ra el kell érnie, hogy értékeinek megtartásával, alkotó-, innovatív megújításával Magyarország élelmiszergazdaságának motorja, fenntartható mintatérsége, a hazai megújuló agrárium szervező ereje legyen. Békés megye (melynek Békéscsaba meghatározó központja) fejlesztési irányait az OFTK az alábbiak szerint határozza meg: • •

• •

• •

Az infrastruktúra fejlesztése: a megközelíthetőség és a logisztikai feltételek javításával, térségi kohézió erősítésével, minőségi környezet kialakítása mellett. Gazdaság- és vidékfejlesztés: munkahelyteremtés ösztönzésével a hozzáadott érték növelése, hungarikumok támogatása, környezetkímélő energiatermelés, valamint az öko-, horgász-, vadász-, kerékpár- és egészségturizmus fejlesztése. Társadalmi megújulás: a szakképzés gazdasági igényekhez alakításával, a civil együttműködések erősítésével és a helyi kulturális értékek megőrzésével. Környezeti fenntarthatóság segítése az épített és természeti környezet védelme, a környezetbarát hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás fejlesztése és a megújuló energiákra épülő termelés és fogyasztás támogatása által. Határon átnyúló együttműködések segítése a gazdaságfejlesztés támogatásával, együttműködési programok szervezésével és helyi termékekre épülő piac beindításával. Békéscsaba fejlesztése, különös tekintettel az élelmiszer alapanyag előállítására és – feldolgozásra, valamint a gasztroturizmusra.

A jóváhagyott országos fejlesztési dokumentumok figyelembevételével kerültek meghatározásra (Békés megye területfejlesztési koncepciójában) a megye és térségei fejlesztésének 2030-ig szóló átfogó céljai, amelyek: • • •

a megyében élők életkörülményeinek javítása, a megye fenntartható gazdasági és társadalmi viszonyainak megteremtése a foglalkoztatás javítása.

Fentiek figyelembevételével kerültek meghatározásra Békés megye (2020-ig szóló) fejlesztésének stratégiai céljai is: • • • •

térség specifikus brandek fejlesztése a megye perifériális helyzetű településein; versenyképességet javító-, értékalapú-, horizontális gazdaságfejlesztés; társadalmi- és gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális települései között; természeti- és épített értékek megóvása, innovatív hasznosítása.

56

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város A megye fejlesztésének átfogó- és stratégiai céljai egymásra épülő koherens-, multiplikatív rendszert alkotnak. E célkitűzések egyaránt szolgálják a megyeszékhely Békéscsaba fejlesztését, mint a megye más városias és vidéki térségeiét. A fejlesztési koncepcióban előirányzott fejlesztések eredményeként a megye fejlettségét jellemző indikátorok 2020-re jelentősen javulnak: • demográfia vonatkozásában: a lakónépesség csökkenése és öregedése megáll, a megye népesség megtartó képessége erősödik; • gazdasági aktivitás vonatkozásában: az aktivitás nő, evvel egyidejűleg bővül a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta tartósan 10 % alá csökken; a foglalkoztatottság javulását segíti a helyi gazdaság igényeivel konform szakképzés; • gazdaság szerkezete vonatkozásában: a XXI. század követelményeivel konform módon Békés megye, a hazai agrárium meghatározó térsége lesz, az integrált élelmiszergazdasági vállalkozások hozzáadott értéke a jelenlegi érték duplájára nő; jól működő szabad vállalkozási zónák a gazdaság fejlődésének motorjaivá válnak a békési, mezőkovácsházi, sarkadi és szeghalmi térségekben. • az alacsony végzettségűek foglalkoztatását szociális integrációk biztosítják; jelentős foglalkoztatást és hozzáadott értéket biztosít a megye innovatív energiaforrás hasznosító hálózata, valamint az egészségturisztikai ágazata. • műszaki infrastruktúra vonatkozásában: a megye térségeinek elérhetősége az M44-es út átadásával jelentősen javul; a határmenti települések térségi integrációját négy új közúti átkelő segíti. • megye térstruktúrája javul: a megyét kiegyensúlyozott foglalkoztatási szint jellemzi.

Mivel fenti országos és megyei célkitűzések a békéscsabai városfejlesztés hosszú távú céljait is szolgálják, ezért a városi fejlesztési célkitűzések az országos és megyei célokhoz illeszkedően a megyei jogú város sajátosságai figyelembe vételével bővítik és specifikálják ezt a célrendszert. Alapcél: Békéscsaba váljék a nemzetközi és a magyar gazdaságba ágyazott, nyitott, versenyképes gazdaságra épülő, közigazgatási, szakképző, kereskedelmi és szolgáltató központtá, vonzó várossá. Stratégiai célok: • • • • •

Békéscsaba térségi pozícióinak erősítése, népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása A városi gazdaság helyi erőforrásokra és potenciálokra alapozott fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése A gazdaság versenyképességét erősítő – a XXI. századi színvonalnak megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása A városi élet feltételeinek további javítása, az életminőség javítását szolgáló fejlesztések támogatása A gazdasági-, társadalmi és ökológiai fenntarthatóság biztosítása. 57

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város A stratégiai célok megvalósítását szolgáló speciális célok, fejlesztési irányok • •

• • • •

Békéscsaba térségi pozícióinak erősítése, népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása Békéscsaba szerepének és lehetőségeinek tisztázása a Békéscsaba-Békés-Gyula várostérségben, a Kőrösök völgye térség közös pozicionálását segítő programok támogatása, az együttműködés tématerületeinek bővítése Békéscsaba megyeszékhelyi és térségközponti szerepének erősítése az önkormányzati és a gazdasági szereplőkkel való szoros együttműködéssel A város szerepének tisztázása, az együttműködés tényleges tématerületeinek bővítése A kapcsolatrendszer erősítése Arad, Temesvár és Nagyvárad önkormányzataival, intézményeivel és gazdasági képviselőivel. A város szerepének megfogalmazása és partnereinek azonosítása a Duna-Körös- Maros-Tisza eurorégión belül a gazdasági és a turisztikai együttműködések erősítése érdekében.

A helyi gazdaság fejlesztése, a város térségi pozícióinak erősítése, népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása • • •

• • • • •

• • •

A városi és várostérségi gazdaság helyi erőforrásokra és potenciálokra alapozott fejlesztése, a foglalkoztatás bővítésének ösztönzése. Az itt élők képzettségi struktúrájának megfelelő munkahelykínálat bővítése, helyi potenciálokra alapozott gazdaságfejlesztés. Az élelmiszergazdaság átfogó fejlesztése a helyi és térségi potenciálok (az agroökopotenciál a gazdálkodási ismeretek) kihasználásával, a vállalkozási ismeretek fejlesztésével, az innovációs készség javításával, a termelés, a feldolgozás és az értékesítés összehangolt integrált fejlesztésével, új módszerek alkalmazásával, a hozzáadott érték növelésével, valamint a szövetkezésben meglévő lehetőségek kihasználásával annak érdekében, hogy a gazdálkodás haszna mind teljesebben szolgálja az itt gazdálkodók és az itt élők megélhetését, a térség fejlődését. Speciális képzési és továbbképzési formák széleskörű alkalmazásával fenntartani az agrárgazdaság megújításához szükséges szakértelmet. Vállalkozásösztönzés – versenyképesség erősítése a helyi gazdasági szereplők körében. A fiatal helyi gazdálkodók támogatása. Befektetésösztönzés – a külső működőtőke bevonása a városi gazdaság bővítése, strukturális átalakítása, a barnamezős területek újrahasznosítása érdekében. A turizmus további fejlesztése A vendéglátás, a szálláshely- és szabadidős szolgáltatások területén az elmúlt években indult önkormányzati (pld. Csabapark) és magánerős fejlesztések (pld. minőségi szálláshely bővítések) további támogatása, a térségi kínálatba ágyazott további fejlesztése, a város image javítását szolgáló turisztikai nagyrendezvények támogatása Az öko-, horgász-, vadász-, kerékpár- és egészségturizmus fejlesztése. Vállalkozóbarát önkormányzat – a polgármesteri hivatal és az önkormányzat üzleti-, szolgáltató szerepeinek további fejlesztése A marketingstratégiában megfogalmazottak megvalósítása, nyitottság és együttműködés a város térségi pozícióinak erősítése érdekében.

58

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város A gazdaság növekedését segítő, versenyképességét erősítő – a XXI. századi színvonalnak megfelelő - infrastrukturális feltételek biztosítása • • • • • • •

• • • • • • • •

Békéscsaba kapuszerepének erősítése az infrastrukturális feltételek bővítésével (a Békéscsaba – Arad közötti kapcsolat javításával), a határokon átnyúló kapcsolatok bővítésével. Békéscsaba közlekedési csomóponti és logisztikai szerepének erősítése a folyamatban lévő vasútfejlesztés eredményeként várható potenciál növekedés kihasználásával. A város és térsége közúti elérhetősége javítása, az M44-es autópálya mielőbbi kiépítésének támogatásával. A város belső közlekedésének fejlesztése A várost elkerülő főúthálózat teljessé tétele, a déli elkerülés kiépítése a várost terhelő átmenő forgalom csökkenthetősége érdekében. A helyi munkahelyek elérhetőségének – többek között az északi iparterület – elérhetőségének javítása. A környezet terhelő és a közvetlen környezetére sem zavaró tevékenységek szétválasztása, a helykiválasztás tudatos irányítása, differenciált területi kínálat biztosítása a gazdaság fejlesztésére a barnamezős területek újrahasznosításával az élelmiszergazdaság fejlesztésének szolgálatában a korábbi mezőgazdasági majorok újrahasznosításával (megközelítésük lehetőségei és infrastrukturális ellátottságuk javításával) új gazdasági területek kijelölésével (a relatív alacsonyabb termőhelyi értékű területek igénybe vételével). A jól megközelíthető, infrastruktúrával ellátott, hasznosítható épületállománnyal bíró barnamezős területek újrahasznosításának elősegítése a területi kínálat piacra juttatása a lehetséges hasznosítási lehetőségek feltárása a betelepülést segítő ösztönzők alkalmazása A fejlesztésre alkalmas alulhasznosított területek (malom, bányatavak, Póstelek - turisztikai erdő -, kalandpark) fejlesztése

A városi élet feltételeinek további javítása, az életminőség javítását szolgáló fejlesztések támogatása, a „jól lét” szolgálatában • • •

• • • •

A városi intézmények fejlesztése A városi népesség korstruktúrájához, sajátos igényeihez rugalmasan alkalmazkodó intézményhálózat fejlesztés. A városi intézményhálózat magas színvonalú működését biztosító értelmiségiek és alkalmazottak megbecsülése, helyben tartása a szolgáltatási színvonal megőrzése és emelése érdekében A városi intézményhálózatnak helyet adó épületállomány megőrző fejlesztése a helyi és a műszaki feltételek biztosítása a változó igények figyelembevételével (pld. a mindennapos testnevelésórák lehetőségét biztosító fejlesztése) az intézményhálózatnak helyt adó épületek állagmegóvása, felújítása, energiahatékonysága növelése. Az egészségügyi szakellátásban a Kórház fejlesztésével megvalósult fejlesztésekre alapozó egészségfejlesztés, kiemelten az alapellátás színvonalának és hatékonyságának javítása 59

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város • • •

• • • • • • • • • • • • • • • •

Az időközben állami irányítás alá került szakképzési, átképzési rendszer fejlesztésének ösztönzése, támogatása, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő igények megfogalmazása A felsőfokú oktatás megőrzése, a képzés minőségi fejlesztése A város lakásállományának fejlesztése, a panelprogram és a szociális bérlakás program keretében megindult fejlesztések folytatása, a lakásállomány minőségének és a lakásmobilitás feltételeinek javítása A városi közterületek további fejlesztése, rendezése, a belvárosi térek (újra) hasznosítására kidolgozott komplex stratégia megvalósításának folytatása A zöldfelületek fejlesztése az értékes zöldfelületek és a fasorok védelme és fejlesztése a zöldterületek kiterjedésének növelése, biológiai aktivitásának és használati értékének növelése a városi zöldhálózat (zöldövezet) rendszerének fejlesztése tájfásítás, a termőhelyi adottságok megőrzése, illetve a turisztikai potenciál bővítése javítása érdekében. A városon belüli mobilitás feltételeinek javítása A belső úthálózat műszaki színvonalának javítása A parkolási lehetőségek további bővítése a belvárosban és a szolgáltató-, ellátó intézmények környezetében A városi közösségi közlekedés továbbfejlesztése a belső áramlási irányok optimalizálásával, a munkahelyek és a szolgáltatások elérhetőségének javításával. A kerékpározás feltételeinek javítása az egész város területén A kerékpárút hálózat teljessé tétele, a szomszédos települések irányába, a városon belül a napi szintű „hivatásforgalmi” kerékpáros közlekedés szolgálatába, a turisztikai célpontok kerékpáron való megközelíthetősége érdekében. A kerékpározás lehetőségének és biztonságának növelése a város alacsony forgalmú közútjain, lakóutcáiban (forgalomszervezéssel, forgalomszabályozással)

A gazdasági-, társadalmi és ökológiai fenntarthatóság biztosítása • • • • • • • • • • •

A helyi társadalom fejlesztése A helyi társadalom sokszínűségének, a város lakossága identitástudatának, a helyi hagyományoknak a megőrzése A lakossági részvétel és a „városlakó tudat” további erősítése A város vezetése és a lakosság közötti kommunikáció fejlesztése, interaktivitás kialakítása. A civil szervezetek szerepének növelése a város életében. Az életminőség és az életszínvonal javítása az életkörülmények fejlesztésével és a környezettudatos és egészséges életmód elterjesztésével. A népesség elöregedési folyamatának mérséklése. Az időskorúak ellátásának javítása. Külterületi lakosok életminőségének javítása A perifériák társadalmi-, környezeti konfliktusainak kezelése A városon belül a városrészek közötti elszigetelődés, szegregáció megelőzése és a különböző városrészek differenciált fejlesztése A társadalmi konfliktusok kezelése 60

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város •

• • • • • • • • •

Esélyegyenlőség növelése a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításával, a társadalmi elfogadás elősegítésével, az egyének elszigeteltségének, kiszolgáltatottságának csökkentésével A sport és szabadidő tevékenység lehetőségeinek növelése A lakosság kulturális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése. Az ökológiai fenntarthatóságot szolgáló célok Védett és védelemre tervezett területek felmérése, a védelem feltételei biztosítása. Az Élővíz-csatorna vízminőségének és környezetének javítása. Vízbázis védelem. Levegőminőség javítása. A talaj állapotának megőrzése, javítása, a szennyezések felszámolása. A korszerű hulladékkezelés bővítése

A fejlesztéspolitikától elvárt eredmények (Az Európa 2020 stratégiai dokumentumban rögzített kötelezettségek figyelembevételével az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció szerint) „Magyarország számára az elkövetkező két évtizedben a legfontosabb fejlesztéspolitikai célkitűzés az ország és térségei gazdasági teljesítményének (GDP) és a foglalkoztatás szintjének és minőségének jelentős növelése, melyek révén az életminőség és az életkörülmények érdemi javulása érhető el. 2020 időtávlatában a Nemzeti Reform Programban rögzített célértékek adják meg a fejlesztéspolitikától elvárt eredményeket. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátájának a jelenlegi 60 %-ról legalább 75 %-ra növelése. A kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 %-ra növelése, Az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedése a 2005. évi szinthez képest; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra növelése; 10 százalékos energia megtakarítás elérése. A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelése a 30-34 éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentése a 18-24 éves népességen belül. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának csökkentése 450.000 fővel, ez 5 százalékpontos csökkentést jelent”.

61

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város 5. Monitoring, intézményrendszer 5.1 A koncepció megvalósításának szereplői és feladataik A gazdasági program az egyéb fejlesztési dokumentumokkal, így például az Integrál Településfejlesztési Stratégiával, vagy a Településfejlesztési koncepcióval párhuzamosan születik meg, tartalmában és módszereiben is harmonizálva azokkal annak érdekében, hogy megalapozott, az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően kellően széles társadalmi bázison, partnerségen alapuló, racionális és elérhető célok megvalósítását tartalmazza. Ezen célok megvalósítása a város, illetve térsége lakosságának egésze, és a gazdasági élet résztvevőinek teljes spektruma számára egy pozitív, sokrétű fejlődési potenciált magába foglaló jövőképet kell mutasson. A következőkben azonosítjuk azokat a kulcsfontosságú szereplőket, akik a gazdasági program ily módon történő megvalósításában szerepet vállalhatnak. 5.1.1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város a 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési dokumentációk elkészítésével egyetemben döntött a város gazdasági programjának aktualizálásáról is. A dokumentumok azonban nem csak a következő EU-s fejlesztési időszakig szólnak, hanem hosszútávon jelenítik meg azt a jövőképet, mellyel meghatározhatóak a fő fejlesztési irányok, azonosítható a város gazdasági környezetben betöltött szerepe, lokalizálhatóak a kitörési lehetőségek, illetve az esetleges visszahúzó erők, és bemutatásra kerül, hogy a jó stratégiát követve hová juthat el Békéscsaba. Az Önkormányzat feladata annak biztosítása, hogy ez a tervezési folyamat minden esetben a békéscsabai polgárok érdekét tartsa szem előtt. A Jegyző a Polgármesteri Hivatal szakosztályai közül kijelölte azokat, melyek felelősek a gazdasági program megalkotásáért, s az említett célok érvényesítéséért. Végül a létrejött dokumentumot Békéscsaba MJV Önkormányzata hivatott jóváhagyni, s ezt követően az abban foglaltak végrehajtását elősegíteni és felügyelni, valamint szükség esetén, illetve a jogszabályokban rögzített rendszerességgel felülvizsgálni és aktualizálni.

5.1.2 Társadalmi szervezetek, lakossági képviselet A gazdasági programban megfogalmazott célok elérésének egyik legnagyobb gátja a lakosság ellenállása lehet, vagy éppen ellenkezőleg a katalizátorává válhat az elfogadó és aktívan együttműködő hozzáállásával. A legtöbb esetben a döntéshozók illetve a lakosság közötti kommunikáció minősége dönti el, hogy melyik véglet felé tolódik el a morál az adott kérdés tekintetében. A társadalmi, civil szervezetek szerepe kettős, mivel egyrészt képviselik a lakosságot, s fellépnek azért, hogy érdekeik ne sérülhessenek, másrészt azonban a döntéshozókat segíthetik feladataik hatékony teljesítésében. A civil szervezetek elsősorban a szemléletformálásban, a kommunikációban vehetik ki részüket a munkából, hiszen napi 62

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város szinten kapcsolatban állnak a helyi közösségekkel. Így az általuk bemutatott fejlesztési célok és ötletek feltehetően nagyobb népszerűségnek örvendhetnek, könnyebben elfogadhatóak a lakosok számára, illetve szélesebb körhöz eljuthat az információ. Egyben, ha kérdések merülnek fel, azok megválaszolásában is segíthetnek, továbbá javaslatokat, véleményeket gyűjthetnek a lakosok köréből, melyet továbbíthatnak az Önkormányzatnak.

5.1.3 Helyi média A társadalmi és civil szervezeteken keresztül zajló kommunikáción felül a helyi média bevonása is fontos, mivel általa elérhetővé válik a lakosság azon rétege is, akik nem tagjai a helyi szervezeteknek, s főként a média útján szerezhetnek információt a városban tervezett fejlesztésekről. A média feladata, hogy a gazdasági program tervezett elemeiről, lépéseiről, eredményeiről, jó gyakorlatairól tájékoztasson, melyhez célszerű mind a hagyományos nyomtatott, mind az internetes sajtó bevonása, valamint a városi honlapon egy külön aloldalon történő megjelenés, ahol a lakosság napi szinten értesülhet a legfrissebb, legaktuálisabb információkról, illetve lehetőségük van kérdések feltételére, javaslatok és vélemények megfogalmazására.

5.1.4 Gazdasági partnerek Evidens, hogy a gazdasági programban meghatározott célok kizárólag a gazdasági partnerekkel közösen valósíthatóak meg. Aktív bevonásuk szükséges a stratégia tervezésétől az abban foglaltak megvalósításáig. A gazdasági szereplők, legyenek azok mikro-, kis- és középvállalkozások, vagy nagyvállalatok, tevékenykedjenek bár a mezőgazdaság, a turizmus vagy a fémipar területén, általában elmondható, hogy sokkal gyorsabban képesek reagálni a gazdasági környezetben történő változásokra, s hatalmas tapasztalati tőke van mögöttük, melyekre épülhet egy racionális, hatékony tervezési dokumentum. Természetesen a ebben nem csak a tapasztalatok, de a fejlesztési ötletek is helyet kapnak. Ami szintén nem elhanyagolandó tény, hogy a fejlődéshez nem csak ötletek, de befektethető tőke is szükséges, mely szintén a gazdasági szféra felől érkezhet. A tervezés során tehát figyelembe kell venni a helyi vállalkozások szándékait és érdekeit (nem sértve ezzel a lakosság egészének jólétét), az estlegesen betelepedni szándékozó vállalatokat feltérképezni, igényeiket azonosítani, és a megfelelő beavatkozásokat véghezvinni a város tőkevonzó képességének növelése érdekében. A gazdasági partnerekkel történő egyeztetéseket a lakossági civil szervezetekhez hasonlóan az egyes kamarákkal folytatott együttműködés teszi még hatékonyabbá.

5.2 Monitoring Mint azt Békéscsaba MJV szerepeinél már említettük, a gazdasági program elkészültével nem fejeződnek be a város feladatai, hiszen az abban foglaltak megvalósítása ekkor kezdődik meg. Mivel a gazdasági program hosszú évekre előre tervez, mely időszakban számos, előre nem 63

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város látható esemény következhet be, amely szükségessé teheti a dokumentum aktualizálását. Ezen felül figyelemmel kell kísérni a kitűzött célok megvalósulásának előrehaladását is, hogy felmérhessük a megvalósult intézkedések hatékonyságát, s amennyiben az elmarad az optimumtól, újra kell gondolni, hogy miként gyorsíthatóak a fejlesztések annak érdekében, hogy a jövőképből valóság váljon a tervezett időszak végére. Minél nagyobb figyelmet fordítunk erre a monitoring tevékenységre, annál korábban felismerhetőek az esetleges elmaradások, és könnyebben menedzselhetőek a problémák. A stratégiában megfogalmazott célok időarányos teljesülését ezért legalább kétévente javasolt felülvizsgálni. A monitorozáshoz szükséges adatokat csak úgy nyerhetünk, ha a fent említett partnerek közötti együttműködés aktív marad, s adatokat szolgáltatnak egy önkormányzati megbízottnak, aki ezeket összesíti, elemzi, és következtetéseket von le, majd ezeket közzéteszi a döntéshozók, a gazdasági szereplők és a széles körű nyilvánosság számára egyaránt.

6.Operatív programok bemutatása a 2014-2020 közötti tervezési időszakban A hazai tervezési folyamat még nem ért végéhez, ám az egyes operatív programok társadalmasításra megjelent verziói alapján körvonalazódtak a gazdaságfejlesztés keretei a 2014-2020-as időszakra nézve. Az alábbiakban az operatív programok azon prioritásait vesszük számba, melyek közvetlenül vagy közvetve a gazdaságfejlesztést hivatottak szolgálni. A gazdaságfejlesztést közvetlenül célzó támogatások (GINOP, VP, MAHOP) jelentik jelen tanulmány gerincét, ám ehhez kapcsolódóan a további operatív programokban támogatandó tevékenységek is hatást gyakorolnak a gazdaságra. A környezeti és energetikai fejlesztések például a vállalkozások kiadásainak csökkentését, illetve az egyes projektekben beszállítóként, kivitelezőként történő részvétel lehetőségét nyitják meg. A közlekedési fejlesztések az alkalmazottak bejárását, az ipari területek könnyebb és gyorsabb megközelítését hivatottak szolgálni, míg a szakképzést, oktatást, esélyegyenlőséget célzó támogatások a munkaerő minőségét, a munkavállalók lehetőségeit és körülményeit hivatottak javítani, így közvetve ezek is hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez. Az alábbiakban azon prioritások kerülnek részletes kifejtésre, melyek esetében direkt hatás jelenik meg a gazdaságra nézve, illetve melyek pályázati kiírásain várhatóan a gazdasági társaságok részt vehetnek.

6.1 Környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEHOP) A gazdaság részét képezi a mezőgazdaság, illetve a turizmus, mely erőteljesen ki van téve az időjárásnak. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, az árvizek, belvizek megelőzése 64

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város mindenképpen segíti az ezen a területen tevékenykedő vállalkozókat. ezen felül az energetikai korszerűsítések a kiadások csökkentéséhez járulhatnak hozzá.

Prioritások: 6.1.1 A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 6.1.2 Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 6.1.3 Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések 6.1.4 Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések 6.1.5 Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése - Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáramtermelés - A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását elősegítő kis kapacitású tároló rendszerek létesítése - Demonstrációs célú megújuló energetikai minta projektek 6.1.6 Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök 6.1.7 Technikai segítségnyújtás

6.2 Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (EFOP) A gazdaságfejlesztéshez közvetve kapcsolódik ez az operatív program, mely fejlesztési céljaival a vállalkozásokat főként a megfelelő munkaerő képzésével, a munkások életkörülményeit javító fejlesztésekkel segítheti. Prioritások: 6.2.1 Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 6.2.2 Befogadó társadalom - Foglalkoztathatóság fejlesztése - A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett csoportok foglalkoztathatóságának javítása (képzési programok, pl. roma nők képzése) - Munkaerő-piaci integráció erősítése 65

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város - Hátrányenyhítés a szociális gazdaság eszközeivel (pl. hátrányos helyzetűek szociális foglalkoztatása, önfoglalkoztatás-vállalkozásindítás fejlesztése) 6.2.3 Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 6.2.4 Gyarapodó tudástőke 6.2.5 Jó állam 6.2.6 Helyi stratégiák együttműködés

végrehajtása,

társadalmi

innováció

és

transznacionális

6.2.7 Technikai segítségnyújtás

6.3 Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) A gazdaságfejlesztés szempontjából minden kétséget kizáróan ez a legfontosabb operítv program, mely teljes mértékben a gazdasági szereplők fejlesztési céljait hivatott szolgálni.

Prioritások: 6.3.1 A vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése 1) Támogató üzleti környezet fejlesztése: a) Üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése (inkubátorházak, ipari, illetve tudományos és technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok) b) Vállalkozói együttműködések ösztönzése (hazai és határon átnyúló klaszterek, beszállítói hálózatok, turisztikai desztináció menedzsment szervezetek és egyéb vállalati együttműködések) c) Üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése (alapvető vállalkozói és üzleti ismeretek fejlesztése, a kkv vezetők általános és specifikus menedzsment ismereteinek, készségeinek fejlesztése, a vállalkozói tapasztalatszerzés elősegítése képzések, tanácsadás, mentorálás útján). 2) Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai a) Növekedési szempontból kiemelt ágazatok, alágazatok fejlesztése (S3 stratégia, nemzetközi termelési láncokhoz kapcsolódó ágazatok, jelentős növekedési potenciállal rendelkező ágazatok) 3) Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai:

66

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város a) Kiemelt növekedési zónák gazdaságfejlesztési programjai (fókuszált nagyvárostérségi gazdaságfejlesztési programok) b) Szabad vállalkozási zónák (SZVZ) gazdaságfejlesztési programjai (legnehezebb helyzetben lévő térségek) c) Balaton térség gazdaságfejlesztési programja 4) Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése: a) Vállalkozások életszakasz szerinti fejlesztése (kezdő, növekvő, érett vagy hanyatló életszakaszban lévő vállalkozások számára szabott speciális programok) b) Vállalkozások speciális élethelyzet szerinti fejlesztése (pl. beszállítóvá válni akarók, külpiacra kilépők, klaszterbe, hálózatba belépő, külső befektetőtársat befogadó vállalkozások) 5) Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései: célzó fejlesztések (vállalkozások a) Munkahelyteremtéstés megőrzést munkahelyteremtő komplex technológia- és telephelyfejlesztéseinek támogatása) b) Munkakörülmények fejlesztése (atipikus és családbarát foglalkoztatási formák elősegítése, távmunka, részmunkaidős, illetve alkalmi munkavállalás, bedolgozók, munkaerő-kölcsönzés, valamint vállalati gyermekfelügyelet infrastrukturális hátterének biztosítása) c) Munkavállalói képességek fejlesztése (általános munkahelyi képzések támogatása, gyakornoki helyek infrastrukturális kialakítását célzó fejlesztése) d) Esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását elősegítő fejlesztések támogatása (fiatalokat, nőket, hátrányos helyzetűeket foglalkoztató, vagy általuk működtetett vállalkozások infrastrukturális beruházásainak támogatása) e) Szociális és társadalmi gazdaság fejlesztése

6.3.2 A „Tudásgazdaság fejlesztése” 1) Vállalati K+F+I tevékenység támogatása a) b) c) d) e)

Vállalatok önálló K+F+I tevékenységének támogatása Innovációs ökoszisztéma építés Vállalati K+F kapacitásfejlesztés S3 specializációk, kiemelt növekedési zónák Kkv-k és feltalálók innovációs szolgáltatásvásárlásának tevékenységének támogatása

és

iparjogvédelmi

2) Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések a) Együttműködésben végzett K+F+I projektek támogatása b) K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (integrált projektek alprogram) c) K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (társadalmi kihívások alprogram) 67

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város d) Ipari kutatóközpontok 3) Kutatóintézeti kiválóság és nemzetközi együttműködések a) b) c) d) e)

Kutatóintézeti kiválósági központok Stratégiai K+F műhelyek kiválósága Kutatóintézeti infrastruktúra fejlesztése Nemzetközi kutatási infrastruktúrákban való részvétel támogatása Nemzetközi K+F kapcsolatok fejlesztése

6.3.3 Infokommunikációs fejlesztések 1) Verseny-képes IKT szektor fejlesztése a) Jól képzett és tapasztalt IKT munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása, informatikus- és mérnökképzés javítása b) IKT cégek innovációs és termékesítési képességének növelése c) Az exportképes magyar IKT kkv-k piacbővítésének ösztönzése 2) A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása a) KKV-k versenyképességének növelése IKT eszközökkel b) KKV-k hatékonyságának és informatizáltságának növelése c) Elektronikus szolgáltatások felhasználási arányának növelése a vállalkozásoknál 3) Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések a) Magasszintű és korszerű lakossági és vállalati e-szolgáltatások bevezetése b) Területi államigazgatási rendszer informatikai háttér infrastruktúrájának fejlesztése c) Ágazati intézményrendszerek belső és külső folyamatainak informatizálása d) Államigazgatási belső folyamatokat támogató informatikai rendszerek fejlesztése e) Önkormányzati informatikai fejlesztések f) Informatikai biztonság, hálózatbiztonság javítása a kormányzatban g) Állami nyilvántartások és elektronikus azonosítás korszerűsítése h) e-Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése i) Köz- és felsőoktatási, illetve kutatási célú infokommunikációs infrastruktúra, tartalom és e-szolgáltatások fejlesztése j) Intelligens városok fejlesztése 4) Infokommunikációs ismeretek és készségek fejlesztése 5) Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése

68

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város 6.3.4 Hálózatos fejlesztések 1) Hazánk nemzeti kulturális örökségeinek egymáshoz kapcsolódó fejlesztése már meglévő attrakciók hálózatba szervezése a kiegészítő és szükséges fejlesztésekkel turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése 2) A Balaton adottságainak turisztikai célú hasznosítása: Szezon hosszabbítására alkalmas kínálat kialakítása a célja, illetve hogy egységes program mentén valósuljanak meg a fejlesztések, melynek eszköze a térség minden településére kiterjedő ITI. 3) Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság növelését célzó fejlesztések támogatása, vagyis a gazdálkodó szervezetek megújuló energiafelhasználásának növelése, energiahatékonyság javítása. Elsősorban biomassza és a geotermikus energia hasznosítás ösztönzése a cél, de kiterjed a víz, nap és szélenergia hasznosítására, a vállalkozások épület-energetikai korszerűsítéseire is. 4) Vállalkozások erőforrás hatékonyság-növelését célzó fejlesztések, melyek az erőforrások hatékony, ésszerű és gazdaságos felhasználását segítik. Ehhez kapcsolódóan támogatandó a hulladék anyagában történő és energetikai hasznosításának elősegítése, a hulladékból származó másodnyersanyagok és termékek piaci megjelenítése, nyers- és alapanyagként történő felhasználása. Része a hulladékégetéskor felszabaduló energia költséghatékony kinyerése és hasznosítása is. 5) A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez szintén fontos a gazdaság szempontjából. Ez a cél a foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése a munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára intézkedésen keresztülvalósul meg. A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja, az életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása szintén célja az alprogramnak.

6.4 Vidékfejlesztési Program Lévén, hogy Békéscsaba és térsége az országon belül az egyik legkedvezőbb természeti adottságokkal, magas napsütéses óraszámmal, és jó minőségű termőtalajjal rendelkező része, ahol a mezőgazdaságnak komoly hagyományai vannak, így különösen fontosak a Vidékfejlesztési Programból finanszírozott támogatások. Az alábbiakban bemutatjuk az egyes prioritásokat, s a hozzájuk kapcsolódó fókuszterületeket.

69

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város Prioritások: 6.4.1 A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 1) K + F szintje alacsony, nem igény orientált, területileg centralizált. 2) Alacsony innováció és tudástranszfer, különösen a KKV-k szintjén. 3) Hazai agrárvállalatok, élelmiszeripari és erdészeti vállalkozások K+F+I aktivitása alacsony, jellemzően nem tartanak fenn kutatórészlegeket, az állami szerepvállalás csökken. 4) A hazai, iskolarendszerű (agrár) felsőoktatás, szakképzés egyre kevésbé igény-, ill. szükséglet és gyakorlat orientált. 5) Szakképzettség hiánya. Gazdálkodók alacsony iskolázottsága, környezetgazdálkodási szaktudásának hiánya, hiányzó információk. 6.4.2 A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 1) A mezőgazdaság kibocsátásán belül arányeltolódás a szántóföldi növénytermesztés irányába. Kihasználatlan potenciálok a kertészet területén. A legelőterületre alapozott állattenyésztés a potenciáltól elmarad. Alacsonyfokú diverzifikáció. 2) Forráseloszlás-koncentráció, valamint a kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt műszaki-technológiai lemaradás, tőkehiány az állattenyésztési és kertészeti ágazatokban. 3) Az állattenyésztő ágazatokra jellemző kétpólusú üzemi szerkezet, valamint az ágazat szereplői közötti jövedelempozíciós különbségek erősödése. 4) A feldolgozás versenyképességi és szerkezeti problémái (amortizáció szintje alatti befektetés, műszaki-technológiai lemaradás,,elmaradott marketing). 5) Alacsony szintű horizontális és vertikális együttműködések.Gazdatársadalom elöregedése, fiatal gazdálkodók alacsony aránya. 6.4.3 Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólétnek és kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 1) Az élelmiszer-termékek globális árérzékenysége és az árak hullámzása miatti hazai termelői és feldolgozói vállalkozások piaci kitettsége. 2) Alacsony termelői és termék-előállítói szervezettség az élelmiszerláncban. 3) A kiskereskedelmi láncok koncentrációjának és piacbefolyásoló képességének növekedése. 4) Kevés számú és alacsony szintű horizontális és vertikális vállalati együttműködések. 5) Helyi és közvetlen értékesítés alacsony aránya. 70

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város 6) Kisebb gazdaságokban és feldolgozó vállalkozásokban a korszerű vállalkozási és általános gazdaságvezetési ismeretek és szemlélet hiánya, különösen a kockázatkezelés terén. 7) A növekvő piaci kockázatok kezelésére (kockázatok csökkentésére) pénzügyi eszközök kidolgozása. 8) A mezőgazdasági termelés kiegyensúlyozott jövedelemviszonyait veszélyeztető klimatikus kockázatok miatti hozamingadozás csökkentése. 6.4.4 A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 1) Kedvezőtlen irányú vízgazdálkodási gyakorlat, vízkészletekkel való nem megfelelő vízgazdálkodás, tájgazdálkodási keretbe helyezett vízgazdálkodás hiánya. 2) Diffúz tápanyagoktól és vegyszerektől terhelt felszíni vizek. 3) Kedvezőtlen talajhasználat, a talaj megújuló képességét meghaladó mértékű használata, leromlása. A talajvédelmi intézkedések aránya nem elégséges. 4) Kedvezőtlen faj és korösszetételű erdők, valamint a klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség. 5) A természeti értékek megőrzése szempontjából fontos területek, élőhelyek megőrzése jelentős részben aktív kezelést igényel. A természeti területek aránya és a biológiai sokféleség lecsökkent, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyengültek. Idegenhonos, inváziós fajok terjedése. 6) Alacsony szintű fogyasztói egészség-és környezettudatosság. 6.4.5 Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban 1) Klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség, klímaváltozáshoz történő adaptáció, illetve mitigáció alacsony foka, valamint annak ösztönzésének elmaradása. 2) Elavult telepi öntözési infrastruktúra. 3) Fosszilis energiafüggőség és alacsony energiahatékonyság. (mezőgazdasági termelő épületek) 4) Erőforrás-gazdálkodás nem kielégítő: elavult technológiák, állatelhelyezési és trágyakezelési problémák. 5) A helyi megújuló energiaforrások, erdei biomassza, a melléktermékek, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok energiacélú felhasználási aránya alacsony. 6) Erőforrás-hatékonyság gyengeségei az élelmiszeriparban (alapanyag- energia- és vízfelhasználás fenntarthatósága és hatékonysága).

71

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város 6.4.6 A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben

6.5 Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) A halgazdálkodás a mezőgazdasági termelésen belül is kiemelten kezelt tevékenységnek számít, melyre külön operatív programot hoztak létre a vidékfejlesztésen belül.

Prioritások: 6.5.1 A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is 6.5.2 Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is 6.5.3 A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása 6.5.4 A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése

6.6 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban közvetlen gazdasági szektort érintő támogatások nem szerepelnek ugyan, ám közvetett támogatási konstrukciók formájában mégis van kapcsolat.

Prioritások: 6.6.1 Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1) Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés a) specifikus térségi gazdaságfejlesztési igényekre épülő fejlesztések b) térségi szintű kombinált, foglalkoztatás-bővítési célú gazdaságfejlesztési akciók támogatása c) a helyi érdekű kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra fejlesztések(ipari parkok, inkubátor házak, iparterületek) d) eddigi (fizikai) infrastrukturális megközelítés helyett a szolgáltatások meglétére és azok minőségi fejlesztése kerül előtérbe e) iparterületekhez vezető vonalas infrastruktúra fejlesztés 72

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város -

KKV kisösszegű munkahelyteremtő beruházások (közvetett támogatás)

2) Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés

3) Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés a) A prioritás keretében közvetett KKV támogatás valósul meg, az alábbi tevékenységek mentén: a. közösségi alternatív gazdaságfejlesztési kezdeményezések együttműködésekhez kapcsolódó komplex beruházások támogatása;

és

b. helyi termékek termelését és piacra jutását elősegítő együttműködések kialakítása; c. helyi termékek, termékcsomagok térségi, megyei szintű értékesítésének, piacra vitelének támogatása; d. helyi termékek fogyasztásának ösztönzése; e. térségi/megyei szintű helyi vállalkozási szolgáltatások szolgáltatók együttműködésének támogatása;

fejlesztése

és

f. megyei/térségi szintű helyi termékminősítő rendszerek kialakítása; g. helyi termékek előállítását és piacra juttatását támogató tanácsadási programok lebonyolítása.

4) Térségi kísérleti fejlesztések a) A prioritás keretében közvetett KKV támogatás valósul meg, az alábbi tevékenységek mentén: a. a helyi érdekű kis- és középvállalkozások kezdeményező képességének fokozása kísérleti fejlesztések keretében (közvetett támogatás) b. újszerű vállalkozói tevékenységek termékfejlesztések támogatása

alapját

képező

technológia

és

b) A kis- és középvállalkozások a kijelölt és a technikai segítségnyújtás keretéből támogatott térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító intézményhálózaton keresztül férhetnek hozzá

73

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város c) Cél, a megyék speciális kitörési pontjait jelentő ágazatokban, szektorokban működő kis- és középvállalkozások célzott támogatására, e támogatásokat hatékony térségi szintű projektgenerálással kombinálva

5) Megyei alternatív befektetés- és beruházás-ösztönzés, projekt előkészítés, marketing 6) A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése

6.6.2 Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása 6.6.3 Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 6.6.4 A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése 6.6.5 Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) 6.6.6 Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés

7. Az Integrált településfejlesztés feladata a gazdaságfejlesztésben Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) meghatározza azokat a városi és várostérségi fejlesztési célokat, melyek a 2014-2020 közötti tervezési időszakban a városban megvalósuló fejlesztések, beruházások keretét jelentik. A gazdasági program céljai hozzájárulnak a helyi illetve térségi fenntartható gazdaság fejlesztéséhez, illetve a gazdasági növekedéséhez. A 2014-2020-as programozási időszakban az ITS-hez illeszkedően kell megkezdeni a projektek előkészítését, és a megvalósítás szakaszában is az abban foglaltakat szükséges szem előtt tartani.

74


8. 2014-2020-ban tervezett projektek 8.1 Közvetlen gazdaságfejlesztést célzó projekttervek A gazdaság fejlesztését közvetlenül azon projektek, fejlesztések szolgálhatják, melyek a vállalkozások által azonnal igénybe vehető, közvetlen piaci előnnyel járó segítséget nyújtanak számukra. A 2014-20-as időszakra vonatkozóan az Önkormányzat az alábbi projektötletekkel kívánja segíteni a vállalkozások helyzetét, ezzel növelve a befektetői kedvet a településen. Projektcsomag Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejlesztés

Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált

Célok Az Északi Ipari Park bővítése (Ipari út déli oldalán lévő területek)

Az Almáskerti Ipari Park bővítése (a Pepin utcától NY-ra)

Rövid leírása A helyi érdekű kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra létesítése, telephelyhez szükséges terület kialakítása közművekkel együtt.

A helyi érdekű kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra létesítése, telephelyhez szükséges terület kialakítása az Almáskerti Ipari Park nyugati 75

Becsült költségek - Ingatlan vásárlás 40 M Ft - Telekalakítás 12 M Ft - Közművesítés 72 M Ft - Útépítés 285 M Ft - Gyalog- és kerékpárút építése 100 M Ft - Közvilágítás létesítése 50 M Ft - Egyéb költségek 35 M Ft Összesen: 594 millió Ft -Ingatlan vásárlás 100 M Ft - Telekalakítás 11 M Ft - Közművesítés 52 M Ft - Útépítés 114 M Ft

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztés

Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejlesztés


irányú bővítésével a szükséges közművekkel együtt.

A volt TAPPE telep mellett lévő területek (a Báthori utcától NYra)

A VOLÁN telep és az elkerülő út között lévő területen ipari park kialakítása.


Bérbe vehető mezőgazdasági és ipari csarnokok létesítése

Támogató üzleti környezet

Hűtőház létesítése

A helyi érdekű kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra létesítése, telephelyhez szükséges terület kialakítása közművekkel együtt.

A helyi érdekű kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra létesítése, telephelyhez szükséges terület kialakítása a VOLÁN telep és az elkerülő út között lévő magántulajdonban lévő területen a szükséges közművekkel együtt.

- Egyéb költségek (művelési ág vált, előkészítés, stb.) 135 M Ft Összesen: 412 millió Ft - Közművesítés 35 M Ft - Báthory utca útburkolat felújítás 65 M Ft - Vasúti átjáró létesítése 41 M Ft - Egyéb költségek 15 M Ft Összesen: 156 millió Ft - Ingatlan vásárlás 100 M Ft - Telekalakítás 21 M Ft - Közművesítés 63 M Ft - Útépítés 209 M Ft - Egyéb költségek (művelési ág vált, előkészítés, stb.) 135 M Ft

Összesen: 528 millió Ft - Mezőgazdasági és ipari csarnok létesítése, közúti Összesen: 700 millió Ft kapcsolat kiépítése, belső utak, parkolók, közvilágítás: 450 M Ft. - Csarnoképület villamos energia ellátása 250 kW teljesítményű naperőművel: 250 M Ft. Az elmúlt évtizedekben bezárt békéscsabai hűtőház részbeni igénybevételével korszerű 76

Összesen 3000 millió Ft

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város fejlesztése

hűtőkapacitás létrehozása. A térség jó minőségű termőterületén megtermelt zöldség és gyümölcs hűtőipari feldolgozását biztosító korszerű üzem létesítése.

8.2 Turisztikai célú projekttervek A gazdaságfejlesztéshez szorosan kapcsolódnak, mégis némileg külön kezelendőek a turisztikai célú fejlesztések. A turizmus nagy szerepet tölt be mind Magyarország, mind Békéscsaba és térsége jövőképében, egyfajta húzóágazatként jelenik meg. Nem csak közvetlenül a turisztikai és vendéglátó ipari szolgáltatások területén foglalkoztattak száma növekedhet fejlődésével, hanem multiplikatív hatásának köszönhetően a szolgáltatói szféra több szegmensének erősödését is magával hozhatja. Békéscsabán az alábbi turisztikai célú beruházásokat tervezi az Önkormányzat az elkövetkező hét éves időszakban. A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

Békéscsaba belváros II és a városi piac rehabilitációja

Csabagyöngye ültetvény ökoturisztikai célú fejlesztése

Vásárcsarnok és a városi piac: épület átalakítás, felújítás, parkolók létesítése, környezet rendezés

-

-

A Csabagyöngye szőlőültetvény fejlesztése, ápolása, gondozása, gyümölcsfa telepítés Az őshonos szőlőfajta, és a gyümölcsök feldolgozása, a termékek értékesítése A szőlőültetvényen oktatókert kialakítása, turisztikai fejlesztés 77

Közterületi fejlesztések: 2 500 M Ft Vásárcsarnok és a városi piac: 500 M Ft Összesen 3 000 millió Ft Összesen 350 millió Ft

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város A szőlőnemesítés hagyományait bemutató látogatóközpont épület létrehozása. Egy új 33X25 m–es 2,2 m átlagmélységű úszómedence létesítése vízforgatásos technológiával, a szükséges víz biztosítása fúrott kútból. A medence téli üzemelését hordozható sátorfedéssel kívánjuk biztosítani. Kútfúrás 1500 m talpmélységgel, várható vízhőmérséklet 60 C°- os kifolyó víz hőmérséklettel. -

A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

Árpád Gyógy és Strandfürdő új sportmedence és termálkút létesítése

A medence és az egyéb létesítmények költsége 496 M Ft A kútfúrás becsült költsége 300 M Ft A kisegítő berendezések költsége 55 M Ft Összesen 851 millió Ft

Közösségi szinten irányított helyi gazdaságfejlesztés

CsabaPark II. ütem

Építés: Összesen 1500 millió Ft 1. Körte sori fogadóépület 2. Tároló csarnok 3. Látogatóközpont 4. Kolbászudvar bővítés 5. Parkerdei sétautak bővítése, tanösvény kialakítása 6. parkolók, utak, kiszolgáló infrastruktúra bővítése Eszközbeszerzés: A létesítmények kiszolgálásához, a Parkerdő karbantartásához szükséges eszközök berendezések beszerzése

A helyi identitás

„Turisztikai célú kerékpárút a

A Békés – Békéscsaba meglévő kerékpárúttól a 78


Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

Körösök völgyében”

Sikonyi utca – Ligeti Károly sor – Gőzmalom tér között, az Ilosvai utca – Felső-Körös sor között kerékpárút építése. A Körte sortól Veszei útig az Élővíz-csatorna partján meglévő futófolyosó átépítése. Pósteleki bekötőút felújítása. Pósteleki Vadászháztól a Gyulai közigazgatási határig lévő önkormányzati út felújítása.

A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása

Élővíz-csatorna sportcélú hasznosítása, szabadidős és turisztikai célú fejlesztése

Az Élővíz-csatorna „bevonása” a mindennapi életbe, sportolásra alkalmassá téteke. (A már elkezdett, illetve most is folyó fejlesztések folytatása.)

- Az Élővíz-csatorna meder kotrása 1 km hosszban (pálya építés) 130 M Ft - Kerékpáros pihenők, csónak kikötők létesítése, felújítása 84 M Ft - Gyalogos útvonalak kiépítése, környezetrendezés 37 M Ft Összesen: 251 millió Ft


Közterületi játszóterek és sportlétesítmények fejlesztése

A települési környezet integrált és

Sport- vagy tornacsarnok építése a belvárosban

A Békéscsabai közterületeken jelenleg meglévő játszóterek rekonstrukciója, új játszóterek szabadidő parkok létesítése. Meglévő sportlétesítmények korszerűsítése és újak létesítése a szabad területeken sportolás céljára, sportolási lehetőségek biztosítása valamennyi korosztály számára. Az iskolai spottevékenység, a sportegyesületek és civilek számára az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium intézményhez kapcsolódó új 79


Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város környezettudatos megújítása


Sport és szabadidőpark (közösségi központ) létrehozása a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban és környékén

tornacsarnok építésével lehet a 3-4000 fő befogadására alkalmas sportlétesítmények iránti igényt kiszolgálni, kapcsolódva a mindennapi iskolai testnevelési órák megtartásához. A Békéscsabai Városi Sportcsarnok melletti, jelenleg szabad terület hasznosítása sportolás céljára, sportolási lehetőségek biztosítása valamennyi korosztály számára, hagyományápolás.

Összesen 2 000 millió Ft

8.3 Foglalkoztatást támogató projekttervek A foglalkoztatás támogatása, a munkahelyteremtés az egyik legfontosabb célja minden önkormányzatnak, mivel nagyban befolyásolja egy település népességmegtartó képességét a munkalehetőség megléte, vagy éppen hiánya. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi projektekkel kívánja segíteni a munkavállalókat és munkáltatóikat a következő tervezési időszakban, melyek a gazdasági fejlődést és stabil, kiszámítható életet, más szóval létbiztonságot jelenhetik a város lakosságának. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképe sség fejlesztése

Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása A gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása A munkaerő versenyképességének javítása

Békéscsaba és térsége területén található állami és önkormányzati nevelési-oktatási intézményekben tanulók esetében az alapkészségek-képességek és kompetenciák fejlesztése; szülők, család bevonása; esetleg szabadegyetem jelleggel a lakosság bevonása. Közfoglalkoztatottak felnőttképzése az állami fenntartású szakképző iskolákban. 80



Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében

Térségi szintű, kombinált foglalkoztatás-bővítési célú gazdaságfejlesztés Duális szakképzés elterjesztése

Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása

Az önkormányzati bérlakás állomány bővítése

Állami fenntartású szakképző intézményekben a szak- és felnőttképzés infrastruktúra, eszköz és humán-erőforrás fejlesztése, a korszerű technológiák biztosítása a szakképzésben. Duális képzés elterjesztése: állami fenntartású szakképző intézmények esetében TOP projekttel összekapcsolva (tanműhelyek inkubátorházzá alakítása) eszköz- és humán erőforrás fejlesztés, a szakképző intézmények és az inkubátorházban szerepet vállaló KKV-k körében. Program előkészítés és értékelés: a projektek EvidenceBased Policy szemléletű – tényeken, empirikus adatokon alapuló – tervezése, végrehajtása és értékelése Békéscsaba és térsége területén található állami fenntartású szakképző intézmények tanműhelyeinek / tanműhely egy részének átalakítása inkubátorházzá, ahová a helyi érdekeltségű KKV-k be tudnának kapcsolódni, a működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra ott állna rendelkezésre. Ezen kívül így a szakképzésben is nagyobb szerepet kaphatnának, erősítve a duális képzés elterjedését – GINOP projekttel összekapcsolva. A meglévő Körös Hotel épületének hasznosítása bérlakások, ifjúsági garzonlakások céljára. Célzott lakásszám 40-45 db.

81



Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város érdekében

8.4 Közösségi, kerékpáros, és közúti közlekedési infrastruktúrát támogató projekttervek A lakosságot és a vállalkozásokat egyaránt kiszolgáló infrastruktúra megléte, illetve fejlesztése szintén fontos feladata egy városnak, hiszen ez által egyrészt vonzó befektetési környezetet teremtve segíti elő a gazdasági fejlődést, másrészt élhető környeztet teremt a munkavállalók, a lakosság számára. A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése Kisléptékű közlekedési fejlesztések Kisléptékű közlekedési fejlesztések

„Határtalanul két keréken” Dózsa György út – Corvin u. kerékpárút építés

Dózsa György út - Corvin utca - Lencsési úti szakaszon burkolat felújítása, korszerűsítése a Bartók Béla úttól a körgátig.


„Határtalanul két keréken” Építők útjai kerékpárút építés

Békéscsaba, Építők útja új útépítés mellett a Kétegyházi út és a Lencsési út között turisztikai kerékpárút létesítése.


Gyalogos közlekedés feltételeinek javítása

járdaépítéséhez tervek elkészítése, járdaépítés


Külterületi sűrűn lakott térségek közlekedési kapcsolatainak javítása

− 56 km földút feltöltése, javítása, útprofil kialakítása, padkarandezése − 10 km burkolt út fejlesztése, felújítása


82

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város Kisléptékű közlekedési fejlesztések Kisléptékű közlekedési fejlesztések

Magyar utca (vasúti átjáró és a Fényesi út összekötő közötti szakasz beleértve a vasúti átjáró felújítása is) útfelújítása Közúthálózat tulajdon viszonyainak rendezéséhez kapcsolódó útkorszerűsítések

Kisléptékű közlekedési fejlesztések

Franklin utcai és Szerdahelyi utcai kerékpárút építés

Kisléptékű közlekedési fejlesztések Kisléptékű közlekedési fejlesztések

Szarvasi úti kerékpárút a 445 és 44 sz. főút mentén Jókai úti kerékpárút építés

Békéscsaba, Magyar utca a belterületi és Fényes lakott területi részét összekötő mellékút korszerűsítése meglévő út szélesítése és buszforduló építése. - A 446-os út Gyulai út Békési út közötti szakasz felújítása - Dobozi út elkerülő útig történő felújítása, - A 4432-es út Jókai utca, Petőfi utcai szakasz felújítása - a Berényi út felújítása az elkerülő útig, - Berényi út felújítása elkerülő úttól Mezőmegyerig, - a Kétegyházi út felújítása a vasúti kereszteződéstől a Bartók Béla útig, Szabolcs utca átépítése. A Szerdahelyi utcán MÁV rekonstrukció szerint aluljáró épül, és következményeként megnövekedhet a személygépkocsi forgalom, ami szükségessé teszi a kerékpárosok forgalmi szabályozását.. A kertvárosi rész a belvárossal összekötött útvonal részeként a balesetmentes kerékpáros közlekedés biztosítása. Kétsoprony és Békés települések összekötése folyamatos kerékpárút létrehozása, a hiányzó szakaszok építésével Békéscsaba kerékpárút hálózat fejlesztése, folyamatos kerékpárút létesítése a Szarvasi út és a Csabai utcai kerékpárutak között. 83



Összesen 130 M Ft


Összesen: 112 millió Ft

Gazdasági Program 2014-2020, Békéscsaba Megyei Jogú Város Kisléptékű közlekedési fejlesztések Kisléptékű közlekedési fejlesztések

Kétegyházi úti kerékpárút építés

Kétegyházi úton a Kereki út és a Kerekegyházi út közötti szakaszon kerékpárút létesítése


Gyulai úti (446 sz. főút menti) kerékpárút építése

1. (Köröstarcsa hajókikötő – Gyula, MagyarRomán országhatárig 20. ütem: Békéscsaba, Gyulai út, Urszinyi D. utca – 1506/9 hrsz iparterület között) 2. Gyulai út (Körte sortól a körforgalomig) Az utazási igények felmérése alapján a közösségi közlekedés hálózatának felülvizsgálata és átszervezése, tömegközlekedési útvonalak fejlesztése, buszmegállók felújítása, fejlesztése, korszerűsítése - a szilárd burkolattal nem rendelkező lakossági utak kiépítése, - útburkolatok felújítása, gyűjtőutak fejlesztése, korszerűsítése lakosság életkörülményeinek javítása Békéscsaba Mester utca belterületi gyűjtőút korszerűsítése, a meglévő út szélesítése és a csapadékvíz elvezetés rendezése A város legnagyobb lakótelepének a Lencsési úti lakótelep forgalmának gyors a Kétegyházi út Szabolcs utca irányába tehermentesítve ezzel a belterületi utakat. A problémás, csomópontok átépítése, felújítása: - Andrássy út - Kazinczy utcai csomópont - Bartók Béla út – Vozárik utca – Szemere



Közösségi közlekedés helyi és térségi szintű rendszerének fejlesztése, infrastruktúrájának korszerűsítése


Belterület úthálózat fejlesztése, felújítása

Kisléptékű közlekedési fejlesztések Kisléptékű közlekedési fejlesztések

Mester utca útépítés


Balesetveszélyes csomópontok korszerűsítése

Építők útja (a Lencsési út és a Kétegyházi út összekötése) útépítés

84








Fürjesi út I. és II. ütem építése Békéscsaba külterületén a 44. sz. és a 47. sz. főutak és a 47. sz. főút és a 4432.j. összekötése.

utca csomópont átépítése, - Franklin utca Kolozsvári utca – Sziklai utcai csomópont. A Fürjesi út a 44. sz. és a 47. sz. főutak összekötése új út építése. A Fürjesi út a 47. sz. főút és a 4432.j. összekötő út közötti szakasz felújítása. A 135-ös sz. vasútvonalon vasúti átjáró átépítése.

85


BÉKÉSCSABA VÁROS GAZDASÁGI POGRAMJA

Recommend Documents