Békéscsaba. Befektetés ösztönzési stratégiája 2010.június

Békéscsaba

Befektetés ösztönzési stratégiája 2010.június Készítette: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba Szent István tér 7. www.bekescsaba.hu

Készült az ITD Hungary Zrt.

1061 Budapest, Andrássy út 12. / Honlap: www.itdh.hu Befektetőbarát Önkormányzatok Program (BÖK) támogatásával a „Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez” című kiadvány (2009. május 25.) ajánlásai alapján Szakmai tanácsadó: Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66/a II/2. / Honlap: www.vitalpro.hu

1

Békéscsaba város befektetés-ösztönzési stratégiája Tartalom 1.

Helyzetelemzés..................................................................................................................4. 1.1.

Belső tényezők helyzete.............................................................................................4.

1.1.1. Békéscsaba szerepe Magyarország városhálózatában..................................4. 1.1.2. Békéscsaba vonzáskörzete ........................................................................6. 1.1.3. Városszerkezet ...........................................................................................7. 1.1.4. Békéscsaba gazdasági szerkezete...........................................................11. 1.1.4.1. Ágazati szerkezet..............................................................................11. 1.1.4.2. Ipari park és inkubátorház bemutatása .............................................16. 1.1.4.3. A legnagyobb foglalkoztatók Békéscsabán .......................................18. 1.1.4.4. Turizmus ...........................................................................................19. 1.1.4.5. Kutatás-fejlesztés..............................................................................22. 1.1.5. Társadalom ...............................................................................................24. 1.1.5.1. Demográfia........................................................................................24. 1.1.5.2. A lakosság jövedelmi helyzete ..........................................................26. 1.1.5.3. Civil szerveződések ..........................................................................27. 1.1.6. A közszolgáltatások helyzete Békéscsabán .............................................29. 1.1.6.1. Képzettség és foglalkoztatottság.......................................................29. 1.1.6.2. Békéscsaba humánerőforrás fejlesztési rendszere...........................30. 1.1.6.3. Egészségügy.....................................................................................34. 1.1.7. Természeti környezet................................................................................35. 1.1.8. Korábbi időszakok fejlesztései ..................................................................38. 1.1.9. Tervezett fejlesztések ...............................................................................39. 1.1.10. Összegzés ........................................................................................................... 39. 1.2.

A befektetésekre várhatóan hatást gyakorló főbb külső tényezők helyzete ... 41.

1.2.1

Dokumentumok.........................................................................................41.

1.2.2. Regionális adottságok, erősségek, külső befektetési környezet ...............42. 1.2.3. Földrajzi adottságok..................................................................................43. 1.2.4. Versenytársak elemzése...........................................................................44.

2

2.

1.3.

A befektetési döntések aktuális trendjei, ezek várható átfogó hatásai ............ 46.

1.4.

„SWOT”- elemzés..................................................................................................... 48.

Versenyelőny meghatározása...................................................................................... 50. 2.1.

Megcélzott befektetői szegmensek azonosítása................................................. 50.

2.2.

A befektetés-ösztönzési célrendszer..................................................................... 50.

2.3.

A stratégia végrehajtása során javasolt tevékenységek .................................... 56.

3.

A megvalósítás monitoringja, értékelése és visszacsatolás.................................... 59.

4.

Partnerség ....................................................................................................................... 59.

3

1. Helyzetelemzés 1.1. Belső tényezők helyzete 1.1.1. Békéscsaba szerepe Magyarország városhálózatában Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található. A város Budapesttől mintegy 210 kilométerre, Szegedtől 95 kilométerre, Debrecentől 130 kilométerre, míg Aradtól alig 60 kilométerre fekszik. Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periferikus, a megyét a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, távolsága az M5-ös autópályától 120km, egyszámjegyű főútja nincs. Ennek ellenére Békéscsaba régiós szinten fontos közúti és vasúti közlekedési csomópontként funkcionált és funkcionál még ma is, bár közúti jelentőségét az M5-ös autópálya némileg csökkentette. Itt találkozik a 44-es (Budapest – Kecskemét – Békéscsaba – Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötő, nagy tranzitforgalmat lebonyolító 47-es főút. Itt keresztezi továbbá egymást a Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Arad – Temesvár – Thessaloniki 120-as számú nemzetközi vasúti fővonal és a Nagyvárad – Szeged vasútvonal. Békéscsabát érinti az Európai Unió Kohéziós Alapja által támogatott vasútfejlesztési program, amely a vasúti pályák és az állomások korszerűsítését foglalja magába. A fejlesztés eredményeképpen a jövőben 160 km/óra sebességű vasúti pálya jön létre, amely lehetővé teszi a teher- és személyszállítás további gyorsítását. Régóta várt terv valósult meg a békéscsabai repülőtér kialakításával. A légi közlekedés a megyei vállalkozások számára is új lehetőségeket teremthet. A repülőtér 50-60 utaslétszámú gépek számára fogadóképes. Parkolásra egyidejűleg 3 kisgép és 1 nagygép számára van lehetőség. A repülőtér kifutópályája bővíthető, a szolgáltatások fejlesztése folyamatos, a fejlesztések révén akár logisztikai bázisként is elképzelhető. Az Európai Unió területfejlesztési irányelveinek figyelembevételével készült, 2005. évben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció új szerepkörök ellátására ösztönzi Békéscsabát. Az OTK egyrészt a pólusprogram egyik alközpontjaként nevesíti a várost, melynek során Békéscsaba feladata a régióban a decentralizáció elősegítése és a policentrikus városhálózat kialakítása érdekében a Szeged fejlesztési pólus dinamikus fejlődésének közvetítése a térség felé. Békéscsabának szintén jelentős szerepet kell vállalnia a határ menti együttműködések, a gazdasági, a kereskedelmi és a civil kapcsolatok, valamint a közszféra erősítésével az európai uniós területi integráció érvényesítésében. A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Kistelek – Szeged – Hódmezővásárhely – Orosháza – Békéscsaba – Szarvas – Kecskemét háromszög alkotja. Ennek szerkezetét vázolja a következő ábra:

4

A Dél - Alföld országon belüli város- és térségközi kapcsolatrendszere

Békés megye sajátossága, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba megyei szintű feladatait – a középfokú funkciók szinte teljes körével rendelkező – Gyulával osztja meg. A kedvező közlekedési infrastruktúra megteremtése és az ehhez kapcsolódóan kialakuló gazdasági centrum szerep emelte Békéscsabát a XX.század első harmadában a megyeközponti funkcióba, majd 1950. óta Békéscsaba megyeszékhelyi rangra. A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a Területfejlesztési Törvény értelmében. Területe 2004-ben változott, mivel ekkor hozták létre az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településből (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként „a kistérség önkormányzatai együttműködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a közszolgáltatások magasabb szinten történő ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását” jelölték meg. 2008. január 1-jétől változás történt a kistérség településösszetételét illetően. Doboz már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli súlya meghatározó. Az itt élő lakosság 90%-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági teljesítmény alapján azonban még erőteljesebb a város szerepe.

5

A közép-békési település együttes és a közvetlenül kapcsolódó településgyűrű kapcsolatrendszere Magyarázat: 1. országhatár, 2. a település együttes magterületének határa, 3. a település együttes határa, 4. a település együtteshez közvetlenül kapcsolódó területek határa, 5. a település együttes központja, 6. a település együttes társközpontja, 7. bolygóváros-jellegű központok, 8. „alvótelepülés”- jellegű községek, 9. egyéb, a település együtteshez intenzíven kapcsolódó községek, 10. intenzív településközi kapcsolatok, 11. közepes intenzitású településközi kapcsolatok, 12. laza településközi kapcsolatok, 13. kiegyensúlyozott településközi kapcsolatok, 14. domináns településközi kapcsolatok.

1.1.2. Békéscsaba vonzáskörzete Békéscsaba megyeszékhely-szerepének, illetve gazdasági súlyának és regionális közlekedési csomópont jellegének köszönhetően bizonyos funkciókat illetően az egész megyére kiterjeszti vonzását. Másrészt azonban az alföldi városhálózat előbb említett sajátosságai miatt osztoznia kell a más közeli városokkal, elsősorban Gyulával az egészségügy és az igazságszolgáltatás területén (a megyei kórház és a megyei bíróság is Gyulán található). A megyeszékhelynek a térségre gyakorolt vonzó hatását elsősorban a munkahelyek, az oktatás, ezen belül is a középiskolai oktatás és a kereskedelemi funkciók adják. A kereskedelmi központtá válást nagyban elősegítette a Csaba Center 2001. novemberi megnyitása, a Centerben a környék lakossága nagyvárosias környezetben, minőségi árukból válogatva vásárolhat, ez nagymértékben vonzza elsősorban a fiatalabb korcsoportokat.

6

A város elsődleges vonzáskörzetét a következő települések alkotják: Békés, Gyula, Elek, Mezőberény, Csorvás, Újkígyós, Doboz, Medgyesegyháza, Szabadkígyós, Kondoros, Kétegyháza, Telekgerendás, Kétsoprony, Murony, Lőkösháza, Csanádapáca, Kamut, Gerendás, Medgyesbodzás, Csabaszabadi, Csárdaszállás, Pusztaottlaka, Bélmegyer és Tarhos. A felsorolt településeken a megye lakosságának több, mint 45 %-a él. A város a foglalkoztatás terén is térségi központi szerepkörrel rendelkezik, annak ellenére, hogy a közelmúltban több nagy foglalkoztató is bezárt (Barnevál, Tejüzem, Kötöttárugyár,Hűtőház), illetve csökkentett működésre kényszerült (Konzervgyár). A Békéscsabán regisztrált kb. 9000 kis- és középvállalkozás mellett országosan, sőt nemzetközileg elismert cégek is megtalálhatóak (pl. Linamar Hungary Nyrt., Tondach Magyarország Zrt, Frühwald Kft., Csabahús Kft., Körös Volán Zrt., Hirschmann Kft., Budapest Bank Nyrt., Mondi Packaging Kft.). Békéscsabának a munkaerő-piaci szerepkör mellett kiemelt szerepe van az oktatásban, 18 szakképző valamint 1 felsőoktatási intézményével igazi diákvárosnak számít. 2007-ben az általános iskolások 6,1%-a, a középiskolások 41,54%-a bejáró volt. Összességében elmondható, hogy bár Békéscsaba nem önállóan és nem teljes körűen látja el a megyeszékhelyi funkciókat, mégis jelentős, meghatározó szerepet tölt be a térségben a foglalkoztatás, az oktatás, a kereskedelem és a közlekedés tekintetében, illetve települési szinten Békéscsaba teljes értékű városi funkcióval rendelkezik. 1.1.3. Városszerkezet A város területe 193,94 km². Az 1850-es években kialakult városszerkezeti adottságok számos szempontból előnytelenek. Az 1800-as évek közepén megépült vasúti fővonal mintegy kettévágja a várost, jelentős lakóterületekről (Jamina, Nyugati kertváros) nehezíti a városközpont megközelítését; a vasutat keresztező gyűjtő utak kiépítettsége nem ideális. Továbbá a népes Lencsési lakótelepet egyetlen tengely kapcsolja a városközponthoz. A város ezen elszigeteltségi problémák megoldását a helyi közlekedés illetve az úthálózat további fejlesztésében látja. A város szerkezetét, szerkezetének fejlődését a két főútvonal (44 és 47 számú utak), a két vasútvonal (Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Arad 120-as számú vasúti fővonal és a Nagyvárad – Szeged vasútvonal), valamint az Élővíz csatorna határozza meg. A város jelentős funkciói egy Ny-K-i tengely mentén helyezkednek el, melynek irányát az Andrássy út – Gyulai út adja. Az Andrássy úton a vasútállomás és a buszpályaudvar, a piac, Csaba Center és az innen induló sétálóutca helyezkedik el, amely a Szent István térbe torkollik. A Szent István tér – Szabadság tér foglalja magába a közigazgatási feladatokat ellátó intézmények jelentős részét. A Gyulai úton a Réthy Pál Kórház, a TISZK, valamint az egyetemi központ épülete látják el Békéscsaba legjelentősebb funkcióit.

7

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Belváros Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet Belvárostól északra lévő kisvárosias övezet Belvárostól észak-keletre eső városrész Belvárostól keletre lévő kisvárosias városrész Lencsési övezet Belvárostól délre lévő kisvárosias övezet Berényi út által határolt kertvárosias övezet Jamina Almáskertek Mezőmegyer Fényes Gerla

A befektetés ösztönzés szempontjából fontos területek elszórtan helyezkednek el a város közigazgatási területén belül. A városrészek jelentős része vegyes terület, keveredik a kertvárosi lakóövezet az ipari területekkel. Ez részben annak köszönhető, hogy Békéscsaba korábban nem rendelkezett olyan összehangolt településfejlesztési és gazdaságfejlesztési koncepcióval, amely meghatározza azt, mely tevékenységek a város mely területeire összpontosuljanak. Nem alakultak ki tisztán ipari, turisztikai, szolgáltató, lakó-pihenő övezetek, nem jelenik meg ez a funkcionális differenciáltság a város szerkezetében.

8

Az Almáskerti Ipari Park megnyitása óta figyelhető meg az a tendencia, hogy az ipari, és ipari-szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások egyre inkább erre a területre vagy ennek közelébe helyezik át bázisaikat, így koncentrálva az ipari tevékenységet. A jelen koncepció tárgyát képező esetben az alábbi városrészek és területek fontosak a tőkebefektetés szempontjából: 1. A Békéscsabáról Budapestre vezető Szarvasi út belterületi szakasza mellett, a Sziklai S. utcával szemben található terület. Gazdasági, kereskedelmi létesítményekkel építhető be, azonban mai formájában jellemzően anyaggödör, amely feltöltést igényel. Összterület kb. 3 ha, beépíthetőség 30 %. Az ingatlan mellett, a településrendezési terv szerint új körforgalom kerül kiépítésre a Szarvasi úton, ami nagyon előnyös megközelítését fogja biztosítani a területnek. A Szarvasi út másik oldalán lévő ingatlan tulajdonosok egy bevásárlóközpont számára készítik elő a területet. Ennek a városrésznek a jelentős fejlődése várható, ami az ingatlanárakban is tükröződni fog. 2. A város északi részén, a Berényi és a Békési utakat összekötő Ipari úton, a volt BÁÉV telephely és a TÜZÉP telephely közötti terület. Ipari övezetben található, kedvező elhelyezkedése miatt elsősorban logisztikai célú beruházásokra alkalmas. A terület közúti csatlakozási lehetőséggel rendelkezik az elkerülő útra. A beépítésre szánt terület nagysága kb. 8,5 ha, a beépíthetőség 50 %. A terület nagy előnye, hogy szinte bármilyen nagyságú beruházás területigényét biztosítani tudja Békéscsaba önkormányzata, rugalmasan alkalmazkodva a befektetői igényekhez. A terület közúti és vasúti megközelítése városi viszonylatban kiemelkedően jónak mondható. 3. Az ugyancsak Ipari út mellett találhatók, az elkerülő útra közvetlenül nem csatlakozó, kb. 4,5 ha területek. A három különálló földrészletből álló, telkek minden esetben az 1 ha területi nagyságot meghaladják. A beépíthetőség itt is 50 %, elsősorban ipari célú beruházások helyszínei lehetnek. A terület megközelíthetősége itt is kiváló. 4. A Békéscsaba – Gyula közti út belterületi szakaszánál lévő sportcsarnok melletti területek. A létesítmény közvetlen szomszédságában, nem sportcélú hasznosításra egy 1 ha-os nagyságú és egy 3000 m2-es nagyságú területtel rendelkezik az önkormányzat. A területek gazdasági célra hasznosíthatók, beépíthetőségük 30 %. A területek közvetlenül szomszédosak a Kolbászfesztivál jelenlegi helyszínével. A sportcsarnok és a közeli oktatási intézvények jelentős tömegeket vonzanak a környékre, sport és rendezvénycélú beruházások céljára ideálisnak mondhatók az ingatlanok. 5. A város délkeleti részén, zöldövezetben, a létesítendő Kalandpark közelében (300 men belül) található, volt Ifjúsági tábor területe kb. 6 ha. A terület elsősorban oktatási, kulturális, idegenforgalmi, egészségügyi fejlesztések céljára lehet alkalmas. A Kalandpark attrakcióihoz jól kapcsolható tevékenységek telepíthetők be mintegy kiegészítve azokat. Beépíthetősége a helyszíntől és a céloktól függően 5 – 30 %. A terület szomszédságában szálloda, oktatási intézmény és idősek otthona található, zöldövezetben. A volt tábor az Élővíz csatornával közvetlenül határos. A terület közvetlenül kapcsolódik a 44-es számú főúthoz, a békéscsabai repülőtértől 2 km távolságban helyezkedik el. Békéscsaba belvárosa kb.3 km távolságra van, amely az Élővíz-csatorna part menti útjain elérhető.

9

6. Az 5. pontban írt ingatlannal szemben lévő, volt Ruhaipari Szakközépiskola épülete, melynek területe 1 ha 3446 m2. A meglévő, korábban oktatási célokat szolgáló épület konferencia központként, szállodaként hasznosítható. Az előzetes felmérések szerint az ingatlan adottságai alapján egy 300-350 fős konferenciaterem és szekció termek kialakítására van lehetőség. Emeletráépítéssel szálláshelyek kialakítása lehetséges. A szomszédos önkormányzati ingatlanokon (Arany János Kollégium, Ifjúsági tábor) összesen több mint 9 hektáron a konferencia központot kiegészítő étterem, wellness központ kialakítására van lehetőség. A terület jó megközelítési lehetőséggel rendelkezik akár személyautóval, akár tömegközlekedéssel. Békéscsaba repülőtere közúton kb. 3 km távolságban található. 7/a. A város keleti részén, külterületen található, pósteleki ingatlanok. Összesen kb. 30 ha terület van az önkormányzat tulajdonában, ezek döntő részben erdőterületek. Elsősorban idegenforgalmi célú beruházások megvalósítására alkalmasak ezek az ingatlanok. Itt található a kb. 1700 m2 alapterületű pósteleki kastélyrom, amely alapja lehet egy új szálloda megépítésének, és a romot körülvevő egykori park rehabilitációjával igényes környezet is kialakítható. A kastélyrom mellett még megvan az egykori csónakázó tó, melyet a közeli Holt Körösből újra fel lehetne tölteni. Ugyancsak itt található a kemping is, amely újra üzemel. 7/b. A (térkép 1.,5.,6.,13.) jelű városrészek elsősorban turisztikai, szolgáltató jellegű fejlesztésre alkalmas területek. Békéscsaba centrumától keletre, dél-keletre eső területek (Belváros, Gyulai út – Repülőtér környéke, Lencsési városrész élővíz csatorna menti része, Póstelek – Gerla a turisztikai érdekeltségű befektetők számára lehet érdekes fejlesztési terület. Az itt rendelkezésre álló területek hasznosítása akár úgy is lehetséges, hogy egy komplex turisztikai attrakciófejlesztést valósítsanak meg a befektetők, figyelembe véve a környező települések (Gyula, Békés) turisztikai vonzerejét is. A nemzetközi turisztikai folyamatok azt mutatják, hogy tartósan növekszik az egyedi és helyi értékekre épülő kulturális, egészségturisztikai, ökoturisztikai termékek és szolgáltatások iránti érdeklődés. A régió termál – turisztikai adottságai kiválóak, melyekhez gazdag természeti környezet párosul. Békéscsaba 2007-ben készült gazdasági programja egyik prioritásként a turisztikai potenciál erősítését célozza meg. A turisztikai vonzerő növeléséhez olyan új, a turisták számára vonzó attrakciók kitalálására törekszik, amelyekkel a meglévő adottságokat és a vonzerő elemeket turisztikai termékké, kínálattá lehet fejleszteni. Ennek megfelelően készült el Békéscsaba turizmusfejlesztési startégiája. Az önkormányzat rendelkezik több olyan egymáshoz jól illeszthető projektötlettel, amelyek megvalósításához európai uniós forrásokat igyekszik bevonni pályázatok révén, további fejlesztésükhöz pedig befektetőket vár. 8. A város déli részén található volt bányatavaknál az önkormányzat kb. 30 %-os résztulajdonában lévő kb. 100 ha terület mellett rendelkezik kizárólagosan saját tulajdonú ingatlannal is, amely területe kb. 20,8 ha, ahol egy korábbi koncepció szerint horgászfalut terveztek megvalósítani. A terület elsősorban idegenforgalmi célú fejlesztésekre alkalmas. Csónakázótavat, termálvizes fürdőt, lovas pályát, horgászfalut lehetne megépíteni a területen, amely jól kiegészítené a meglévő horgászási lehetőségeket. 9. A város nyugati részén, a volt VGV telephelyen lévő, korábban TAPPE Kft. által bérelt telephely. Területe 1 ha 9325 m2. Az ingatlan gazdasági övezetben található, bérlet

10

szerződés alapján is hasznosítható, de értékesítéséről is lehet tárgyalni. Az ingatlanok vonzereje elsősorban a más településrészekhez viszonyított alacsonyabb ingatlanár lehet, így itt lehetőség van kisebb tőkeerejű vállalkozások területigényének biztosítására. 10. Az ún. Jamina városrészben, a Franklin - Báthory utcák által határolt területen még 13 ha nagyságú földterület található, ahol a közművesítést követően kb. 200 db. lakótelek lenne kialakítható, és értékesíthető. Hasonló adottságokkal rendelkezik még az ugyancsak a Jamina városrészben található Erzsébet lakópark melletti kb. 6,5 ha terület is, ahol 120-150 db. lakótelek lenne kialakítható. Mindkét terület közművesítése és felosztása még nem történt meg, amennyiben ingatlan befektetők vállalják a kialakítást, szó lehet nagyobb területi egység kialakításáról is. 11. Déli iparterületek 12. Almáskert Ipari Park (térkép 10.1) Ezen belül a zöldmezős befektetések fogadására alkalmas ipari park, a felszámolt nagyvállalatok által hátrahagyott barnamezős területek, valamint a még jól működő vállalkozások képezik a stratégiaalkotás célterületét és célcsoportját. 13. Jamina városrész (korlátozott mértékben, egyedüli komoly gazdasági szervezet a Tondach Cserép- és téglagyár). (térkép 9.1) Összterülete 13 hektár, közművesítés alatt álló ingatlan, mely alkalmas lehet 120 – 150 lakótelek kialakítására. Az ingatlan felosztása még nem történt meg, így a befektetői igényeknek megfelelően alakítható. A vasút közelében fekvő terület nagysága kb. 6,5 hektár. A területen található egy magas hőfokú lezárt termál kút is, amely lehetőséget biztosíthat egy környezetbarát, megújuló energiával üzemeltethető lakóövezet kialakítására. 1.1.4. Békéscsaba gazdasági szerkezete 1.1.4.1. Ágazati szerkezet Békéscsabát az elmúlt évek gazdasági elemzései a csekély dinamikát mutató, lassú szerkezeti átalakulással jellemezhető – elsősorban szolgáltató funkcióiban megújuló – centrumok közé sorolják. A gazdasági átalakulás idején a külföldi tőke, illetve a vegyes vállalatok csak kisebb mértékben telepedtek meg a városban, így Békéscsabát az átalakuló városi gazdaságok között a stagnáló, illetve leszakadó centrumok között említik az elemzések. Ez abból is adódik, hogy Békéscsaba a periférikus helyzetű, alacsony gazdasági dinamikával jellemezhető, hátrányos helyzetű megye gazdasági központja. Békés megye az 1995. évi gazdasági adatok (egy főre jutó GDP) alapján a megyék rangsorában a tizenkettedik helyet foglalta el, megelőzve Észak-Magyarország és az Észak-Alföld megyéit, továbbá Somogy és Pest megyéket. Az átlagosnál alacsonyabb növekedés hatására azonban a 2007-es adatok alapján a tizennyolcadik helyre csúszott vissza, így csak Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét múlja felül.

11

Békéscsaba városában 2007-ben összesen 18.640 fő állt alkalmazásban, ennek 59,3%-át a versenyszféra és 40,7%-át a költségvetési szféra alkalmazta. A városban lakó népesség foglalkozását nemzetgazdasági ágak szerint az alábbi diagram mutatja: Az alkalmazásban állók számának megoszlása gazdasági ág szerint (2007) Egyéb közösségi, Mezőgazdaság, személyi vad-, erdő-, Egészségügyi, szolgáltatás halgazdálkodás szociális ellátás 2% 1% 9% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítá s 19%

Feldolgozóipar 19%

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar 3% 4% Kereskedelem, javítás Szálláshely- 11% szolgáltatás, Szállítás, vendéglátás raktározás, posta, 2% távközlés 12%

Oktatás 11%

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% Pénzügyi közvetítés 5%

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Ebből látható, hogy legnagyobb számban a feldolgozóipar (19%) és a közigazgatás (19%) foglalkoztat munkavállalókat. A foglalkoztatottak számát tekintve a szállítás (12%) áll a harmadik helyen, míg az oktatás és a kereskedelem (11%) a negyediken. A foglalkoztatottak számának alakulásából már előrevetíthető Békéscsaba gazdasági ágazatának szerkezete is. A feldolgozóipar, a szállítás és a kereskedelem a legjelentősebb ágazatok, azonban az is látható, hogy – mint minden más megyei funkciókat ellátó városban – igen magas a közszférában dolgozók aránya. Az is kitűnik, hogy a turizmusban, vendéglátásban tevékenykedők aránya igen alacsony, mindössze 2% volt, mely mutatja, hogy Békéscsaba jelenleg nem elsődleges turisztikai célállomás, azonban a turizmus jelentős fejlődési potenciált rejt magában. Az alábbi táblázat a 2007-ben Békéscsabán működő vállalkozások összetételét mutatja ágazat és méret tekintetében: 2007. december 31.  Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Halgazdálkodás Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

1-4 fő

5-9 fő

10-19 fő

20-49 fő

50-249 fő

250 fő felett

Összesen 

99  2  304 

12  0  53 

3  0  23 

2  0  20 

1  0  22 

0  0  3 

117(2,4%)  2(0%)  425(8,6%) 

3 

0 

0 

0 

0 

1 

4(0%) 

12

Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen 

344  1029 

34  105 

13  52 

5  26 

5  7 

0  0 

401(8,1%)  1219(24,6%) 

192 

27 

12 

3 

0 

0 

234(4,7%) 

207  257 

21  4 

7  1 

2  0 

1  0 

1  0 

239(4,8%)  262(5,3%) 

1158  237  191 

50  5  7 

24  0  1 

8  0  0 

2  0  0 

0  0  0 

1242(25,1%)  242(4,9%)  199(4%) 

361  4384 

11  329 

2  138 

1  67 

1  39 

0  5 

376(7,6%)  4962(100%) 

Forrás:KSH adatai alapján saját szerkesztés

Békéscsabán az agrártevékenység súlya jelentős a megyeszékhelyekkel való összevetésben, ugyanakkor az országos trendekkel megegyezően az ágazat jelentősége az utóbbi évtizedekben a helyi gazdaságon belül erőteljesen mérséklődött. A megyék közötti rangsort tekintve 2002-ben Békés megye mezőgazdasági részesedése a bruttó hazai termékből a második volt. Az agrárszektor infrastrukturális hátterének színvonala közelít a világ élvonalához. A piacképes termelés egyik alapvető feltétele az innováció lenne, sajnos a vállalkozások lemaradása e vonatkozásban megfigyelhető. Ezen kíván enyhíteni a 2004 októberében az Almáskerti Ipari Parkban átadott Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ (MEIK). Az agrárszektor ágazati szerkezetét tekintve a gabonatermesztés kimagasló jelentőséggel bír. A magasan gépesített szántóföldi gabonatermelés a mezőgazdasági fajlagos GDP értékét az országos élvonalba emeli. A rendszerváltás után Békéscsaba korábban sem jelentős ipari szerepköre gyengült. Meghatározó maradt az élelmiszer feldolgozás, az építőanyag- és nyomdaipar súlya, csökkent viszont a fémfeldolgozás és gépgyártás hozzájárulása az ipar teljesítményéhez, ám a szerkezeti megújulást is jelentő zöldmezős beruházások nagyrészt elkerülték a várost. A 44-es főút mellett elhelyezkedő Békéscsabai Almáskerti Ipari Park (BAIP) 1999 decemberében nyerte el az ipari park címet. Az ipari park betelepítettsége 95%-os, az itt megvalósult foglalkoztatás elmarad az előzetes várakozásoktól. Ugyanakkor kifejezetten sikeres az induló vállalkozások számára biztosított inkubátorház, melyet a Békéscsabai Vállalkozási Centrum Kft. üzemeltet a Kétegyházi út menti ipari övezetben. Az ipari vállalkozási aktivitás erőteljes, ugyanakkor a város gazdaságából hiányzik egy-két meghatározó dinamikus feldolgozóipari nagyvállalat, illetve a helyitérségi kereslet nem elégséges még a sikeres új vállalkozások számára sem a középvállalati méret viszonylag gyors eléréséhez. Békéscsaba helyi iparában az építőanyagok termelése fontos stabilizáló elemként jelentkezik, mind a Frühwald, mind a Tondach folyamatos növekedése és megújulása hosszabb távon is stabilizálta az iparág helyzetét. Az építőanyag-iparban a külföldi tőkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelő bázis (homokbánya,

13

betonkeverő üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési hagyományok, kultúra is ösztönözte. A textil- és ruházati ipar jelenleg helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi nagyvállalat, a hazai tulajdonban levő Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt., illetve bérmunkát végző kisvállalkozások működnek. A ruhaipar visszaszorulása nagyszámú szabad képzett munkaerőt hagyott hátra, amelyre az ipari textilből készült termékek gyártását lehetne alapozni. Magyarország az ipari textilek gyártásában vezető szerepet játszik napjainkban, jelentős befektetői tőke érkezett erre a területre. A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkező, meghatározó ágazata volt a helyi iparnak 1990-ig. A KNER Nyomdaipari Vállalat többszöri tulajdonosváltása és feldarabolása, az átalakítási folyamat és a beruházások revitalizálták az ágazatot. A felhalmozott tudás, a fejlett szolgáltatói bázis megfelelő alapokat jelent a nyomdaipari ágazat versenyképességének javításához, húzóágazattá válásához. A gépiparban, azon belül is elsősorban a szerszámgépgyártásban és az alkatrészgyártásban a technológiai fejlődés, a termelés felfutása és a helyi szervezetek közötti kooperáció erősödése megfigyelhető. Ezzel a kedvező folyamattal együtt megjelent az ágazatban a külföldi tőke, amelyet a meglevő termelő bázis, a felszerelt telephelyek, valamint az olcsó és tapasztalt munkaerő vonzott Békéscsabára. A rendszerváltást követően végbemenő nemzetgazdaság szerkezeti és szervezeti átalakulásának egyik meghatározó folyamata a szolgáltató tevékenységek körének bővülése és a gazdasági fejlődésben betöltött szerepének növekedése volt. Ez a folyamat ment végbe Békéscsabán is. Az elmúlt öt évben azonban jelentősen nőtt a termelői, elsősorban az üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma. A szolgáltatási szektor erősödésének üteme foglalkoztatási szempontból jelentősen elmaradt az újraiparosodó megyeszékhelyek, illetve a regionális jelentőségű vidéki szolgáltató centrumok (Szeged, Pécs, Debrecen, Nyíregyháza) dinamizmusától. A helyi piacon megjelenő szolgáltatók túlnyomó része mikro vállalkozás, az öt főnél többet foglalkoztató (helyi székhelyű) szervezetek száma szinte egyetlen alágazatban sem haladja meg a 30-at, s a legnagyobb árbevételű szervezetek között is csak néhány 20 főnél többet foglalkoztató akad. A helyi kereskedelem átalakulásának és Békéscsaba térségi kereskedelmi centrum szerepének átformálásában meghatározó szerepet töltöttek be a külföldi befektetők, a multinacionális cégek (TESCO, SPAR, OBI, PRAKTIKER, LIDL, stb.) megjelenése. A helyi kiskereskedelemben felgyorsult a tőke- és alapterületkoncentráció, a kisvállalkozások szelekciója. Ez részben az ágazatban zajló országos, illetve globális folyamatokba illeszkedik, de szerepet játszott benne a helyi kereskedelem szervezeti széttagoltsága is. Jelenleg az összes békéscsabai vállalkozás egynegyede működik a kereskedelmi ágazatban. Az átalakulási folyamat fontos szereplőjeként jelent meg a Csaba Center, amely szolgáltatásaival, valamint a kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek egy térben történő koncentrálásával és érték elvűségével hozzájárul a bérlők piaci helyzetének stabilizálásához, illetve a kereskedelmi tőke belvárosban történő megtartásához szemben más nagyvárosokkal, ahol általában a település szélén létesülnek a

14

legnagyobb bevásárló centrumok. A kiskereskedelem szerkezetének átalakulása hatással van mind a nagykereskedelemre, mind a beszállítói hálózatra, feldolgozóiparra, felerősítve a tőke- és térbeli koncentráció folyamatait ezekben az ágazatokban is. Ebben a folyamatban Békéscsaba egyelőre periférikus szerepet játszik, elsősorban a város közlekedési helyzete és a helyi szereplők viszonylag szerény tőkeereje miatt. Az utóbbi évtizedek folyamatai alapvetően erősítették a város belföldi kereskedelmi centrum szerepét. A termelő szolgáltató szektor vállalkozásainak igen fontos szerepe van egy város életében, hiszen hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének javításához. Békéscsabán is, mint az ország egészében gyorsan bővült a termelői szolgáltatásokat nyújtó helyi szereplők köre. A szállítás, raktározás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek több száz vállalkozást vonzottak, azonban ezzel együtt gyors szelekciós, illetve koncentrációs folyamat zajlott és zajlik napjainkig. A város, illetve tágabb térsége iparának lassú átalakulása miatt kevés tőkeerős vállalkozás tudott a lokális piacon megerősödni. A helyi ipari szereplők számára alapvetően elégséges a helyi szállításiszállítmányozási cégek teljesítménye, kapacitása, szolgáltatásaik minősége. A nem helyi döntési központokkal rendelkező nagyvállalatok esetében azonban a partnerek kiválasztása országos szinten, komoly tendereken történik. A békéscsabai fuvarozók számára Románia EU-s csatlakozásával új piac nyílt meg, hiszen jelenleg az ottani cégek járműparkja nem éri el az Európai Unió által megkövetelt szintet. A városban az északi és a déli iparterületek ideális helyszínt biztosíthatnak a logisztikai fejlesztésekhez, ahonnan a főútvonalak, a vasútvonalak, a repülőtér, illetve a kiegészítő szolgáltatások és tevékenységek egyaránt kiválóan elérhetőek. A meghatározó helyi nagyvállalatok saját telephelyen részben kialakították logisztikai rendszerüket, igény speciális szolgáltatások kialakítására is mutatkozik. A pénzügyi és biztosítási szektorban lezajlott átalakulás eredményeként megerősödött, sőt, meghatározóvá vált a külföldi tőke szerepe a magyarországi piacon. Ezzel együtt a korábbi, hazai szereplők jelentősen bővítették vállalakozói és lakossági szolgáltatásaik körét, így valamennyi üzletágban erősödött a verseny a bankok és a biztosító társaságok között. Mivel az üzletpolitikai döntések a központokban születnek, melyek zömmel a fővárosban találhatók, ezért a helyi/térségi sajátosságok, igények érvényesítésére, kezelésére korlátozott a mozgástere a Békéscsabán működő kirendeltségeknek. Békéscsabán jelenleg 15 bankfiók – a 10 legnagyobb hazai bankból 8 jelen van a városban –, 8 takarékszövetkezeti fiók és 14 biztosító kirendeltsége működik. Itt fontos megemlíteni, hogy 2006-ban nyílt meg a városban a Budapest Bank Nyrt. Bankműveleti Központja, mely eddig mintegy 600 új munkahelyet teremtett. Békéscsabán 2007 december 31-én a regisztrált vállalkozások száma 9.030 volt, ebből 7.447 (82,4%) a szolgáltatás területén, 1.052 (11,7%) az iparban, 531 (5,9%) a mezőgazdaságban tevékenykedik. A működő vállalkozások számának tekintetében Békés megye 2007 december 31-én a megyék rangsorában megelőzte Nógrád, Tolna, Vas és Heves megyét is. Békéscsaba városa ugyanezen mutató szerint csupán Salgótarjánt és Szekszárdot hagyta maga után a megyeszékhelyek közül, az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma szerint viszont Salgótarján, Tatabánya és Miskolc városokat előzi meg. 1999 és 2003 között Békéscsabán a működő vállalkozások száma 9%-kal nőtt, míg a megyeszékhelyek országos átlaga 19%-kal nőtt. 2003 és 2007 között

15

8%-kal csökkent ez az érték, eközben az országos átlag csak 4%-os csökkenést mutatott. A működő cégek ágazati megoszlása Békéscsabán sajátos struktúrát mutat. Az iparban tevékenykedő társas vállalkozások aránya a vizsgált városok között itt a legmagasabb, az ipari cégek aránya az összes működő vállalatból közel 10%. A vállalkozások számát tekintve a békéscsabai iparban felülreprezentált az élelmiszeripar, mely a Délalföld mezőgazdasági potenciálját mutatja. Békéscsabán hagyományosan erős ágazat a nyomdaipar, illetve a szerszám-gépgyártás, elektronika, építőanyag gyártás, elvesztette viszont jelentőségét a textilipar. A gazdasági tevékenységet segítő (üzleti) szolgáltatások szférájában meghatározó szerepet töltenek be a helyi kisvállalkozások, illetve a Kétegyházi úton található inkubátorház. Az üzleti szolgáltatások ugyanakkor tudásés információközvetítő szerepük révén elengedhetetlen feltételei a gazdasági szerkezetváltásnak. Az országos szinten legdinamikusabb növekedést mutató ágazat fejlődését Békéscsabán lelassította a helyi kereslet gyengesége, egyrészről a piac hiányossága (kevés egyéb vállalkozás), másrészt azon vállalkozók érdektelensége, akik nem ismerték még fel azt, hogy a vállalkozói ismeretek és a friss információk birtoklása cégük fejlődésének alappillére. Az üzleti szolgáltatások – elsősorban a könyvvizsgálói és tanácsadói szolgáltatások – igénybevételét ösztönzik a szabályozók (adózás, számviteli törvény stb.) változása, továbbá a megjelenő pályázati lehetőségek is. A fejlett üzleti szolgáltatások terén Békéscsaba és Gyula együttesen domináns szerepet tölt be a megyében (a szolgáltatók 55–70%-át tömörítik). Bizonyos specializált szolgáltatások esetében azonban érvényesül Békéscsaba periférikus helyzete, ezeket többnyire budapesti, dunántúli, külföldi, ritkábban szegedi, debreceni, kecskeméti szolgáltatóktól vásárolják a helyi vállalkozók. További veszélyt jelent erre az ágazatra, ha a gazdaság működési feltételeit biztosító intézményeket (APEH, ITDH, kamara, dekoncentrált minisztériumi szervek) a közigazgatási reform következtében esetleg áttelepítik más városba. Az infokommunikációs ágazat 2002-től kezdve meghatározója lett a fejlett gazdaságok versenyképességének nemzeti, térségi és helyi szinten is. Békéscsaba esetében még nem beszélhetünk az infokommunikációs ágazatot alkotó tevékenységek teljes összeolvadásáról. A városban az e-business, az e-kereskedelem jelentős fejlődési potenciállal bírna, azonban ez a szolgáltatási terület még gyermekcipőben jár, hasonlóan az ebankoláshoz, vagy az e-ügyintézéshez, azonban Békéscsaba periférikus földrajzi és közlekedési helyzetében az egyik kitörési pontot éppen az e-tevékenységek dinamikus fejlesztése jelenthetné. 1.1.4.2. Ipari Park és inkubátorház bemutatása A Békéscsaba Almáskerti Ipari Park (BAIP) a 44-es és 47-es főközlekedési utak találkozásánál található, a belvárostól 4 km-nyire. Az Ipari Park 19 hektárnyi területe zöldmezős beruházások kialakítására kiváló lehetőségeket nyújt. Az első befektető a japán SMK Corporation elektronikai összeszerelő üzeme 2002. áprilisától termel. Ma már több mint 11 vállalkozás működik a területen.

16

Békéscsaba Önkormányzata az új ipari parki betelepülőknek a beruházásuk mértékétől függően 1+2 év helyi-adókedvezményt biztosít. A versenyképes telekárak is hozzájárulnak ahhoz, hogy városunkban minél több beruházás kezdődjön el, mellyel az itt lakók munkavállalása, a helyi gazdaság erősödése biztosítható. A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft-t Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította 1992-ben. A társaságnak, a város 2000. júniusától egyszemélyes tulajdonosa lett. A kft egyik legfontosabb feladata a város kis-és középvállalkozóinak segítése, működésükhöz és megerősödésükhöz szükséges feltételek megteremtése. Ennek érdekében a kft. 1994. januárjától Vállalkozói Központot és Inkubátorházat működtet, melyen keresztül infrastruktúrát - iroda, műhely, üzlethelyiség, raktár - és komplex szolgáltatást nyújt a vállalkozásoknak, kedvező áron. Az Inkubátorház 5800 m2 hasznos alapterületen 40 vállalkozásnak nyújt otthont bérleti jelleggel. Az itt működő vállalkozások közel 260 főt foglalkoztatnak a bérbe adható terület folyamatos 100%-os igénybevételével. Az Inkubátorház nem csupán egy olcsó bérleti lehetőség, hanem egy hasznos szolgáltatást nyújtó központ. Tapasztalataink szerint az itt dolgozó vállalkozások működésére jó hatással van a vállalkozói környezet, a napi információk, szolgáltatások elérhetősége, ami biztonságot sugall partnerei, ügyfelei felé is o o o o o o o o

Főbb szolgáltatásaik: biztonsági szolgálat, telefonközpont, postafiók, irodai szolgáltatások, előadóterem, étterem, karbantartó felügyelet, műszaki, gazdasági, jogi tanácsadás, fordítás, tolmácsolás.

A kft. küldetése: aktívan részt venni a város gazdaságfejlesztési terveinek kidolgozásában és végrehajtásában. Tervek, tanulmányok, fejlesztési koncepciók, pályázati anyagok elkészítésével, projektek lebonyolításával segítjük a település, a régió fejlődését. 1.1.4.3. A legnagyobb foglalkoztatók Békéscsabán Békéscsabán nagy hagyományai vannak a tégla- és cserépgyártásnak, mivel a város nagyon gazdag a gyártáshoz szükséges alapanyag tekintetében. A Tondach Magyarország Zrt. Békéscsabán bővítette gyártókapacitását, és 2008 őszén elindult a kerámiacserép gyártása a 23 ezer négyzetméteres új üzemcsarnokban, további 60 új munkahelyet teremtve. A beruházás összértéke 40 millió euró. Itt épült meg Európa legnagyobb alagútkemencéja. Arról, hogy miért Békéscsabát választották az új üzemcsarnok megépítésének helyszínéül, Kató Aladár a Tondach Magyarország Zrt. vezérigazgatója így vélekedett:

17

„2004 őszén csornai telephelyünk is erős pozícióban volt a lehetséges helyszínek között, döntés is született róla konszern szinten, de a megváltozott piaci helyzet és a gazdasági körynyezet miatt 2005 nyarán átértékeltük ezt a döntést, és olyan területre, helyre tettük az új gyárat, ahol az exportpiacok majd jobban elérhetők lesznek. Ezért 2005 szeptemberében az új gyár helyszíne Békéscsaba lett, mert ekkor már köztudott volt, hogy 2006 januárjától Bulgária és Románia is csatlakozik az Európai Unióhoz.” „A gyár méreteinél tehát nem csak a belföldi piacokat, hanem a keleti exportpiacokat, azaz a románt, a bolgárt, az ukránt és az orosz piacot is figyelembe vettük.” A GE Money Bank leányvállalata, a Budapest Bank is bővítette bankműveleti központját Békéscsabán, ezzel 2008 végére az itt foglalkoztatottak száma elérte az 530 főt. A beruházásról szóló megállapodást 2006 februárjában írták alá. Mark Arnold, a Budapest Bank (GE Money Bank) akkori elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy növekedési stratégiájuk fontos állomása volt az új operációs központ létesítése. A helyszínről szóló döntés során Békéscsaba mellett szólt, hogy rendelkezésre állt a megfelelő számú, magasan képzett munkaerő, amelynek utánpótlása is biztosított a rugalmas képzési rendszernek köszönhetően. A Mondi Packaging Békéscsaba Kft. a Fogyasztói Hajlékonyfalú csomagolóanyag divízió leányvállalata a Mondi csoporton belül, mely egy kézben tartja a papír- és csomagolóanyaggyártás teljes folyamatát világszerte. A békéscsabai gyárban 2008 folyamán létrejött egy közel 4000 m2-es ingatlanberuházás. A helyi hivatali engedélyeztetése az országban rekordidő – három hét – alatt megtörtént a polgármesteri hivatal pozitív hozzáállásának köszönhetően. Az Európa szívében lévő békéscsabai gyár földrajzi elhelyezkedése ideális a nyugat-európaiexportra, illetve további potenciális ügyfelek szerzésére Közép-Kelet-Európa területén. Békéscsaba további előnyöket is nyújt a cég számára, ahol a nyomdászat több, mint 125 éves múltra tekint vissza: a városban működő nyomdaipari szakközépiskola szakképzett munkaerőt nyújt, és nem elhanyagolható tény, hogy a munkaerő-költségek Európa ezen területén lényegesen alacsonyabbak. A Linamar Hungary Kft. Békés-megye és az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó vállalata, melyet még ismertebbé tesz erőteljesen növekvő autóipari ágazata. 1992-ben a Linamar Corporation megvásárolta a Mezőgép Rt-t a magyarországi privatizációs program keretében, majd 1994-ben a Mezőgép Rt. megvásárolta a békéscsabai mezőgazdasági gépgyárat, ami ekkor még kizárólag mezőgazdasági alkatrészek gyártásával foglalkozott. 1998. október 9-én a Társaság az angliai Newage International Ltd-vel kötött szerzodésre alapozva Precision Part Manufacturing (PPM) néven egy új, 4.540 m2 alapterületű divíziót hozott létre békéscsabai telephelyén. A Társaság a megnövekedett autóipari megrendelések teljesítése érdekében egy új üzemcsarnok építéséről döntött békéscsabai telephelyén. A beruházás, mely a PPM divízió bővítését jelenti, 2003. júliusában indult. Az 5.700 négyzetméteres üzemcsarnok október végére, infrastruktúrája november közepére készült el, a hozzá tartozó 1.200 négyzetméteres irodaépület műszaki átadása december elején történt meg. A Hirschmann nemzetközi viszonylatban vezető szerepet tölt be autóantenna rendszerek, csatlakozók gyártásában. A vállalatot Németországban alapították, majd az évtizedek folyamán nemzeközi cégcsoporttá nőtte ki magát. A Hirschmann

18

Németországban, Magyarországon és Kínában rendelkezik gyártó telephelyekkel valamint a fontosabb európai országokban, az USA-ban és Ázsiában leányvállalatokkal. A békéscsabai Hirschmann Car Communication Kft. a jelenleg több száz foglalkoztatottal a régió egyik legnagyobb munkáltatójának számít. A Frühwald Kft. osztrák tulajdonú építőipari cég. Jelenleg 4 magyarországi telephellyel rendelkezik, amelyben 130 fővel közel 5,5 milliárd forint éves árbevételt termel. A vállalat magyarországi központja a békéscsabai telephelyen található. A Csaba Metál Rt. egy száz százalékig magántulajdonban lévő magyar vállalkozás, amely 1999. augusztus elsején alakult 19 fővel. A cég békéscsabai telephelyén alumínium nyomásos öntés technológiával széles termékskálát állít elő: a gépjárműipar számára nagy pontosságú alkatrészektől kezdve a bútoripari és mezőgazdasági termékekig közel 80-féle terméket gyárt. A cég az elmúlt évek során az alábbi gépjármű gyártók részére szállított gépkocsi tartozékokat, valamint felszerelési cikkeket: Audi, BMW, Chrysler, Ford, Jaguar, Mercedes, Nissan, Renault, Rover, Toyota, VolksWagen, Volvo. A vállalat jelenleg 230 főt foglalkoztat 3 műszakos munkarendben. A békéscsabai Csabahús Kft. megalakulásakor fő tevékenységének a tradícionális csabai kolbászok gyártását célozta meg. 2009. július 1-ig, mint Csabahús Kft, egy cégcsoport tagja volt, a Debreceni Hús Zrt, a Szole-Meat Kft mellett. Jelenleg szlovák tulajdonban van. Gyártási kapacitása 2500 tonna évente és a foglalkoztatottak létszáma 130 fő. 1.1.4.4. Turizmus A kulturális és- rendezvényturizmus jelenlétét a városban ma már nem csak az egyes rendezvények szervezői, hanem a város lakói maguk is érzékelik. A lassan fesztiválvárossá fejlődő Békéscsaba számos országos illetve nemzetközi rendezvénynek ad otthont. A programok közül jó néhány már nem csak a helyieknek, hanem az ország minden részéből, s a határon túlról idelátogató érdeklődőknek is szól. Békéscsaba városa számos nagyrendezvénnyel, fesztivállal rendelkezik. Az év során szinte valamennyi hónapnak kialakult a hagyományos rendezvénye (Békéscsabai Tavaszi Fesztivál, Csaba Expo Nemzetközi Kiállítás és Vásár, Városházi Esték, ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál – Zenei Ifjúsági Találkozó, Csabai Kolbászfesztivál). Ezek közül fontos kiemelni a Csabai Kolbászfesztivált, amelyet immáron tizenharmadik éve rendezték meg a csabai kolbász hagyományaira alapozva. Ennek keretében egy olyan rendezvény jött létre, amely bemutatja a térség gasztronómiai, kulturális hagyományait, de lehetőséget teremt más vidékek számára is a bemutatkozásra. 2009-ben a fesztivál látogatóinak 10,6%-a külföldi, 89,4%-a belföldi volt, továbbá a hazai vendégek több mint 58%-a 100km-nél messzebbről érkezett. A város nem szűkölködik látnivalókban, múzeumokban sem. Itt található a Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom, amely 72 méter magas tornyával KözépEurópa legnagyobb evangélikus temploma. A Munkácsy Múzeum kilenc eredeti és hét rajzvázlatot, valamint több mint négyszáz értékes, Munkácsy Mihályhoz kötődő relikviát

19

őriz. Az állandó társulattal működő Jókai Színház minden évben gazdag műsorkínálattal és színvonalas előadásokkal várja a közönséget. Nagy hagyományai vannak a színvonalas sportrendezvényeknek. Békéscsaba városa a rendszerváltás után nagy összegeket fordított a sport rendszeres és ésszerű támogatására. Így a város még 2001-ben elnyerhette a Nemzeti Sportváros címet. Ennek is köszönhetően számos sportegyesület, szakosztály működik a városban, és az itt lakók is hagyományosan sportszeretők. A leghíresebb egyesületek az egykoron elsőosztályú, MNK-t is nyerő Békéscsaba 1912 Előre SE, valamint a elsőosztályú női kézilabda, a Békéscsabai Előre NKSE. Szintén sok sikert elért egyletek a Békéscsabai Női Torna Club, valamint a Buda-Cash Atlétikai Klub is. Számos bajnokot, váltogatott sportolót nevelt a város a különböző sportágakban (atlétikától az ejtőernyőzésig, labdarúgástól az úszásig). Nincs komoly tőkeerő a térségben, ezáltal alig vannak támogatók. Mindezek ellenére egy 2003-as adat szerint Békéscsabán harminckét sportágat űznek versenyszerűen, az igazolt versenyzők száma ezrekben mérhető. Az olimpiai eszmék is hamar gyökeret vertek a térségben, büszkék lehetünk arra, hogy több olimpiai bajnokunk is van. A gyógyulni és felüdülni vágyókat várja a felújított Árpád fürdő. A 2002-2003-ban végzett rekonstrukció célja az volt, hogy minden szempontból a század igényeinek, a természet és környezetvédelemnek, valamint a közegészségügy követelményeinek megfelelő és egyre több turistát is kiszolgáló fürdőlétesítménnyel rendelkezzen Békéscsaba. A fejlesztés során arra törekedtünk, hogy egész évben a szórakozni, sportolni, az egészségesen élni akarók számára alkalmas, több generációt együtt kiszolgáló fürdő épüljön meg. A Jázmin Egészségcenter a szabadtéri, télen részlegesen fedett termálmedencékkel, az uszoda a lelátóépülettel egész évben fogadja a vendégeket. A fürdő 76 oC és 40 oC fokos, 1974, illetve a 800 méterről feltörő vizét az egészségügyi miniszter 2001-2002 években gyógyvízzé, a fürdőt 2006 évben gyógyfürdővé nyilvánította. Az aktív pihenést - gyalog- és kerékpártúrát kedvelőknek kiváló kirándulóhely Békéscsaba és környéke. A lovaglás szerelmesei számára tíz lovas bázis kínálja különféle szolgáltatásait. A város másodlagos vonzerejét képezik a Közép Békési Centrum városai (városturizmus) és a Körösök Völgye Natúrpark (ökoturizmus). A turisztikai látványosságok ellenére a városba érkező vendégek számát illetően országos viszonylatban Békéscsaba a sereghajtók között szerepel. A megyeszékhelyek között 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek és a vendégéjszakák száma alapján is a város csak Tatabányát, Szekszárdot és Salgótarjánt előzte meg. Az átlagosan eltöltött vendégéjszakák számának tekintetében szintén gyengén teljesít a város, bár ezzel a problémával sok más megye jogú város is megküzd.

Vendégek

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

18929

19791

17516

21825

20201

21779

22405

20541

19225

16426

20

száma Vendégéjszakák 29255 33148 30871 33391 34192 33156 36012 42002 36554 34958 száma Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Átlagosan eltöltött éjszakák száma 3,5 3 2,5 2

Éves átlag

1,5

Legkiemelkedőbb hónap átlaga

1 0,5 0 2000

2002

2004

2006

2008

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Ezen adatok a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkoznak, a magánszálláshelyeken jóval több az átlagos tartózkodási idő, 2006-ban 5,3 és 2007-ben 7,6 éjszaka volt. 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyekre érkezők (19.225 fő) 18%-a (3.463 fő) külföldi állampolgár volt, ugyanez 2009-ben 18,5% (3.045 fő). A külföldi állampolgárok átlagos tartózkodási ideje 2008-ban 2,3 vendégéjszaka, míg a belföldi vendégeknek 1,8 éjszaka volt. 2009-ben ugyanezen mutatók szerint a belföldi turisták tartózkodtak hosszabb ideig (2,2 éjszaka) a városban, míg a külföldi vendégek csupán 1,9 éjszakát töltöttek el Békéscsabán.

21

Vendégéjszakák száma 5000

4 741

4500

4 060 3 931

3 915 3 909

4000 3 497 3500 3 097 2904 3000

2 915

3 199 3 279

3 238

2 997

2 967

3 076

2 862

2 679

2 346

db 2500 2000

3 131

2 233

2023 1873

1 904

2 354 2 185 2 037

1 775

1500 1000 500

20 08 .

ja nu á fe r br uá m r ár ci us áp ril is m áj us jú ni us j au úliu gu s sz sz ep tus te m be ok r tó no be ve r m de be ce r 20 m 09 be r .j an uá fe r br u m ár ár ci us áp ril is m áj us jú ni us jú au liu gu s sz sz ep tus te m be ok r tó no be ve r m de be ce r 20 m 10 be r .j an uá fe r br u m ár ár ci us

0

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Az alacsony számú látogatottság egyik oka a város nehéz közúti megközelíthetősége, a jelentősebb oka pedig, hogy kevés a szállodai és panziós szálláshelyek, illetve a fizetővendég-szolgálatok száma, továbbá a meglévőknek gyenge a minősége. Ezen negatív hatások eredménye a férőhely kihasználtságban is megmutatkozik: Férőhely kapacitás kihasználtság

20 15 %

10 5 0 jan..08 ápr..08 júl..08 okt..08 jan..09 ápr..09 júl..09 okt..09

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitását megvizsgálva elmondható, hogy a városba érkező turisták részére jelen pillanatban a 7 kereskedelmi szálláshelyen összesen 643 férőhely áll rendelkezésre, mely a magánszálláshelyeket is figyelembe

22

véve főszezonban ennél jelentősen több, de a nagyobb városi események idején ez sem kielégítő. 1.1.4.5. Kutatás-fejlesztés Békés megyében a Dél-alföldi Régió többi megyéjéhez képest jelentős lemaradás tapasztalható a kutatás-fejlesztés területén, mind a K+F tevékenységet folytató szervezetek száma, mind a ráfordítások tekintetében. KSH adatok alapján 2008-ban 33 kutató-fejlesztő hely működött, 336 főt foglalkoztatva, továbbá 1.054millió forintot fordítottak K+F tevékenységekre. Ezen mutatókat összehasonlítva a többi megye adataival elmondható, hogy a kutatás-fejlesztés területén megelőzzük KomáromEsztergom, Zala, Tolna és Nógrád megyét is. A tevékenység szempontjából fontos megyei szervezetek és intézmények: A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) feladata biológiai alapok és ismeretek biztosítása a fenntartható halászat és haltenyésztés fejlődéséhez, vízi erőforrás gazdálkodás; akvakultúra rendszerek; öntözéses gazdálkodás szaktanácsadás a halászat, az akvakultúra és az öntözés területén, tenyészanyag értékesítés. A HAKI tevékenységének három alappillére: 1. multidiszciplináris kutatás fenntartható termelési rendszerek fejlesztése érdekében, nemzetközi együttműködés keretében; 2. kutatási eredmények gyakorlati elterjesztése, információ áramlás elősegítése gyakorlat és kutatás között; 3. részvétel fejlődő országok lakossága életkörülményeinek javítására irányuló nemzetközi projektekben. A gépipar ma méretében és árbevételében jelentős, tudományos és szakmai eredményeit tekintve nemzetközileg is elismert eleme a magyar iparnak, komoly hagyományokkal rendelkezik a Dél-alföldi régióban. Az e területen működő vállalkozások, kutató-fejlesztő tudományos műhelyek-cégek, informális és szakmai kapcsolatban állnak egymással, együttműködésük azonban eseti. A DÉL-GÉP Gépipari Innovációs Klaszter célja a Dél-alföldi gépiparban érdekelt, vagy potenciálisan érdekelt cégek tömörítése, közös érdekeik összehangolása, érvényesítése, együttes fellépésükkel piacképességük növelése, a cégek vezetőinek és alkalmazottainak szakmai megerősödése, nemzetközileg is látható méretű gazdasági és szakmai szövetség működtetése. Együttműködés a szakmai célokat segítő tudományos, kutató-fejlesztő és gazdaság-fejlesztő szervezetekkel, új innovatív eljárások termékek bevezetése, az együttműködő cégek gazdasági eredményességének növelése érdekében. Az Agrár-vízgazdálkodási Innovációs Központ Phare projekt keretében a DélAlföldi Régióban vízgazdálkodási tevékenységet folytató vállalkozások innovációs tevékenységének támogatására jött létre. A Központ a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet egyik szervezeti egységeként működik, elkülönített költségvetéssel. A Központ tevékenysége szorosan kapcsolódik az önálló jogi személyként működő szarvasi AKVAPARK Egyesület (NGO) munkájához. A Központ szaktanácsadási és innovációs tevékenységét a HAKI-val összehangoltan végzi. A Központ partnerei: agrárvízgazdálkodás területén gazdálkodó szervezetek, illetve akvakultúrával, halászattal,

23

öntözéses gazdálkodással,a területekhez kapcsolódó élelmiszer-feldolgozással, takarmánygyártással és vízminőség védelemmel foglalkozó vállalkozások. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002 nyarán kezdte meg a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ tervezését. A projekt menedzsere a tulajdonában levő Békéscsabai Vállalkozó Centrum Kft, aki az ország egyik legnagyobb Inkubátorházát működteti és az Ipari Park hasznosítását is sikeresen végzi. A beruházás finanszírozásához támogatást nyújtott az EU PHARE 2001 programja és a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács. A központ helyszíne a Békéscsaba Almáskerti Ipari Park 5200 m2-es területe. A Szent István Egyetem Egyetemi Központja Délkelet-Alföld négy városában regionális és országos feladatokat lát el. Az intézmény karain több, mint hat és fél ezer hallgató tanul 220 oktató irányításával. Az oktatást több mint 300 szakalkalmazott segíti. Szarvason található Békés megye második innovációs központja, mely a 'Megújuló Energiaforrások Innovációs Központja' nevet viseli. Egy négy tagból álló konzorcium hozta létre a korábbi Tessedik Sámuel Főiskola vezetésével. Az épületben egy 60 négyzetméteres szemináriumi termet, öt inkubátorirodát, megfelelő lokális hálózattal ellátott információs irodát és több kiszolgálóhelyiséget alakítottak ki. A cél, hogy a régióban működő kis- és középvállalkozások gazdasági tevékenységét, versenyképességét segítsék. Ehhez az inkubációs irodák mellett szaktanácsadói szolgáltatást is biztosítanak, illetve különböző szakmai tanfolyamok szervezésében is segítséget nyújtanak. A központot a legkorszerűbb kutatási eszközökkel szerelték fel. Többek között biogáz-analizátor is a kutatók rendelkezésére áll, nem véletlenül, lévén az intézményben jelenleg is folynak biogázzal kapcsolatos kísérletek. A MTESZ Műszaki és Természettudományi Egyesületek célja, hogy a szakmai egyesületek munkáját koordinálja, együttműködésüket segítse, érdekeiket képviselje. Ma 43 egyesület tartozik a szövetséghez. Az egyesületi tagok száma együttesen közel százezer, akik zömmel mérnökök, kutatók, természettudományi, gazdasági és agrárszakemberek, közgazdászok. Az MTESZ egyesületek tevékenysége a technika, a természettudományok és a gazdaság egész területére kiterjed. Jellemzőek a szakmai viták, előadások, konferenciák, továbbképző tanfolyamok, kiállítások, tanulmányutak, valamint szakmai tanácsadás, pályázatok. Mindezek célja a tudományos-gazdasági haladás segítése, tudományos, műszaki-gazdasági kérdések együttes elemzése, megoldása, szakértői tevékenység. Az MTESZ az egész ország területén jelen van. Székháza („Tudomány és Technikai Háza”) van minden megyeszékhelyen és több nagyobb városban. Az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet kutatásainak célterületét képező Alföld nagyrégió sajátos környezeti konfliktusai, gazdaságának és kitüntetett fontosságú agrárirumának jellegzetességei, településhálózatának a világon egyedülálló genetikája, társadalmának táji és kulturális tagoltsága, a régió egyes tájai, térségei különleges zártságának és nyitottságának, fejlettségének és elmaradottságának a térbelisége, modernizációs kényszereinek, különleges területi problémáinak sokasága mind olyan regionális kutatási témát kínál, amelyekkel az Intézet kollektívája foglalkozik. A sok irányban futó alapkutatások mellett az Intézet négy kutatási egységében (Békéscsaba, Debrecen, Kecskemét, Szolnok) olyan alkalmazott kutatások is folynak, amelyek segítséget, alapot adnak terület- és

24

településfejlesztési problémák megoldásához, fejlesztési koncepciók, stratégiák vagy programok kidolgozásához. A K+F tevékenységet folytató intézmények közül az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetétől rendelkezünk a ráfordításra vonatkozó információkkal. MTA RKK BÉKÉSCSABAI OSZTÁLY Létszám (fő) Ebből kutató (fő) Egyéb ( fő) K+F ráfordítás (Ft)

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

11 7 4 19 857 580

12 8 4 17 701 824

12 8 4 17 233 668

13 9 4 19 216 436

13 9 4 61 811 958

13 9 4 76 643 842

Forrás: MTA RKK 2008

Az ágazat fejlődését számos beruházás jelzi, ilyen a Könyvtár, a Kórház és az Egyetemi Kar optikai hálózatra való csatlakozásának kiépítése, az IT-re épülő banki műveleti központ városba telepítése. 1.1.5. Társadalom 1.1.5.1. Demográfia Békéscsaba a 2009. január 1-jei adatok alapján az ország tizennegyedik legnépesebb települése. A város hosszú távú népességváltozási folyamatai a többi megyeszékhelyhez viszonyítva kedvezőtlenebbek. A város népességszáma a ’80-as évek elején ért csúcspontjára. Ezt követően kedvezőtlen fordulat következett be az ország demográfiai folyamataiban. A 2000-es évektől lényeges népességcsökkenés jellemezte a várost, melynek mértéke évente 100–500 fő közötti volt (2007-ben 340 fő). Ennek egyik oka a magas halálozási ráta, és az elvándorlás. Ez utóbbiban elsősorban a fiatalabb korosztályok érintettek, és az első számú ok nyilvánvalóan a helyi foglalkoztatás beszűkülése, a nagyobb, fejlettebb, jobb életlehetőséget biztosító települések elszívó hatása. Békés megyében, 2008-ban az ezer lakosra jutó élve születések száma 8,2 fő, az ezer lakosra jutó halálozás 15,3 fő, az ezer lakosra jutó természetes fogyás 7,1 fő volt. Ezek az adatok a legkedvezőtlenebbek a megyei átlagok között.

25

Békéscsaba népessége a népszámlálások időpontjában 67157

67968

58654 70000

47412

60000

38143

50000 fő

40000

44053

27624

30979

30000 20000 10000 0 1870

1890

1910

1930

1949

1970

1990

2001

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Békéscsabán 2008. január 1-én a lakónépesség 64.852 fő volt, ebből az állandó népesség 63.787 fő. Korcsoportokat tekintve az állandó népesség összetétele a következő ábrán látható: A lakosság megoszlása korcsoportok szerint (2008. január 1.) 60-X éves 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14 éves 19-59 éves

15-18 éves

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A város vándorlási egyenlege negatív ugyan, de a környékre való kiköltözés (szuburbanizáció) gyengébb, mint a többi megyeszékhely esetén. Ennek oka, hogy a kiköltözések elsősorban a város magjától távolabb eső, azonban a város belterületéhez tartozó városrészekre (Mezőmegyer, Gerla, Fényes), s a külterület egy részére irányulnak. A tanyára költöző fiatalok inkább szükségszerű anyagi megfontolásból döntenek a külterületi lét mellett, azonban van egy tehetősebb réteg is, aki a város zajától való elszakadás és a természet közelsége miatt választja ezt az életformát. A 2001-es népszámláláskor Békéscsaba össznépessége 67.968 fő volt, ebből a központi

26

belterületeken 60.625-en, az egyéb belterületeken, azaz Gerlán, Fényesen és Mezőmegyeren 4.238- an, míg külterületen 3.105-en éltek. 2007-ben az odavándorlók száma 2573 fő volt, míg az elvándorlók száma 2597 fő, tehát az elvándorlás egyenlege ugyan negatív, de mértéke igen alacsony. Békés megyében a lakónépesség 2009. második negyedévében 371.000 fő volt. Ezen időszak előző évi adataihoz viszonyítva a lakónépesség 1,4%-kal csökkent, míg az országos átlag mindössze 0,1%-os csökkenést mutatott. 2009-ben a gyermeknépesség eltartottsági rátája 20,8%, az idős népesség eltartottsági rátája 27,2% volt. A magyar társadalom számára – hasonlóan az Európai Unió más országaihoz – a népesség korösszetételének alakulása az egyik legnagyobb demográfiai kihívás: társadalmunk öregszik, és ez nem átmeneti jelenség, hanem tartósodni, elmélyülni látszó folyamat. Az országos tendenciák jelentős területi különbségeket takarnak. Az alábbi diagramon az 1990 óta lezajlott öregedési folyamatot Békés megyei vonatkozásában láthatjuk. Ehhez az öregedési indexet használjuk, ami azt fejezi ki, hogy száz gyermekkorúra hány időskorú, 64 év feletti lakos jut. Az index 100 feletti értéke azt jelenti, hogy a vizsgált népességben létszámát tekintve több az idõskorú, mint a 15 év alatti gyermekkorú; 100 alatti érték esetén pedig az idõskorúak száma nem éri el a gyermekkorúakét. Az öregedési index alakulása 140 120 100 80

1990

60

2001

40

2009

20 0 Békés megye

Dél-Alföld

Magyarország

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

1.1.5.2. A lakosság jövedelmi helyzete Békés megyében az alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete 2009 II. negyedévében 148.279 forint, a nettó átlagkereset 98.357 forint volt. Ezek az értékek 1,1% és 0,8%-os csökkenést jelentenek az előző évi adatokhoz képest, továbbá az országos átlagtól is jelentősen elmaradnak. Olyan intézkedésekre van szükség, melyek következtében növekednek az átlagbérek. Támogatni kell a munkaadókat, hogy hosszú távon és nagyobb mértékben legyen lehetőségük a munkabérek emelésére. A városnak a munkaerő magasfokú,

27

széleskörű képzettségével és a termelékenységgel kell a befektetőket vonzania, nem pedig a költségcsökkentési lehetőséggel, azaz az alacsony bérszínvonallal. A jövedelmi helyzet javulásával az életszínvonal is nagymértékben javulna. Az Európai Unióban az egy főre jutó GDP alapján számítják az egyes régiók közötti fejlettség-különbséget, amely végső soron az életszínvonal-eltérést is jelképezi. Magyarországi viszonylatban Békés megye kedvezőtlen helyet foglal el az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében. 2006-ban KSH adatok szerint 1.359.000 Ft volt az egy főre jutó GDP a megyében, ez az országos átlag százalékában 57,5%-ot jelent, ennél már csak Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rosszabb a helyzet. 1.1.5.3. Civil szerveződések A civil szervezetek, mint a lakosság széles rétegeit elérő és tömörítő fontos érdekképviselő társadalmi szereplők, kiemelten fontos partnerei lehetnek az önkormányzatnak a lokális társadalmi problémák kezelésében, megoldásában, a közügyek formálásában hatékonyan egészítheti ki munkáját. Jelzik a településen felmerülő, illetve kielégítetlen társadalmi igényeket, eszközül szolgálhatnak ezek feltárásához és kielégítéséhez, segítséget nyújthatnak az egyes szakpolitikák irányvonalának kialakításához (pl. kultúra, szociálpolitika, ifjúságpolitika). Fontos a civil szervezetek közötti együttműködés is. Az önkormányzat nemcsak a tervezés, hanem a megvalósítás során is egyre erőteljesebben számít a civil szervezetek segítségére, elsősorban a szociális szolgáltatások, oktatási, foglalkoztatási és kulturális programok előkészítésében és végrehajtásában, illetve az érintett lakosság aktivizálásában. Az elsődlegesen szolgáltatásokat nyújtó szervezetek tevékenységei között fontos helyet foglal el az államtól átvállalt közfeladatok ellátása és a társadalmi problémák kezelése. Ugyanakkor sok olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyek közvetlenül főleg speciális rétegigények kielégítését szolgálják. Működési terület szerint 10 fő csoportba oszthatók Békéscsaba civil szervezetei (megjegyezve azt, hogy több szervezet is rendelkezik köztes célokkal, vagy ellát többirányú feladatot is): − Egészségügy: ezen belül jellemzőek az egészséges életmód követésére, az egészség megőrzésére és a betegségek megelőzésére szerveződő közösségek. Több szervezet foglalkozik a gyógyítás támogatásával, egészségügyi rehabilitációs tevékenységgel, illetve a fogyatékkal élők összefogásával. Találunk alapítványokat, egyesületeket a szakemberképzés és tudományos tevékenység támogatására és az egészségügyi dolgozók érdekeinek védelmére, kevésbé jellemző azonban a betegjogok képviselete. − Szociális és családügy − Ifjúsági terület − Szabadidő, sport: központi terület a tömegsport, a szabadidő sokoldalú és hasznos el-töltése és a természetjárás. Ide tartoznak az amatőr és a hivatásos sport- és táncsport- egyesületek, illetve az ezeket segítő alapítványok, baráti körök is. − Oktatás: az iskolákat segítő alapítványok mellett találunk az oktatás érdekvédelmével, tudományos törekvéseivel és a nevelésüggyel foglalkozó

28

szervezeteket. Külön csoportot alkotnak az iskolák működtetésére létrejött civil szervezetek. − Kultúra: az alkotó- és az előadó-művészeti közösségek különböző szintjei a tehetség-gondozástól az alkotóműhelyekig széles palettát mutatnak a városban. Jellemzőek a kulturális örökségek megismerésére vagy védelmére létrejövő szerveződések, illetve az általános célú közművelődési tömörülések, társaskörök is. Az ismeretterjesztés és a műszaki tudományok népszerűsítése szintén lényeges szervezőerő Békéscsabán. − Környezetvédelem: legjellemzőbb a természetvédelem, a környezetszennyezés elleni harc, valamint a természeti és történeti táj megőrzése, a korszerű öko-kultúra népszerűsítése. Több állatvédelemmel, állatgondozással foglalkozó szervezet működik a megyeszékhelyen. Nem jellemzők az energiagazdálkodással, új, környezetkímélő energia hasznosítással foglalkozó szervezetek. − Helyi társadalom: a településfejlesztés, várospolitika, város-szépítészet, hagyományőrzés, hely- és honismeret terén található a legtöbb közösség. Több kisebbségi vagy más kultúrkörök hagyományait ápoló szervezet is működik a településen. − Egyház − Gazdaság: a munkanélküliségtől a vállalkozásfejlesztésig széles a skála. Vannak szakmai szervezetek, kamarajellegű csoportosulások, és ide tartoznak egyes közhasznú társaságok is. Becslés szerint ma Békéscsabán kb. 50-60 ember él a civil szervezetekben végzett munkából főállásban, vezető beosztásban vagy alkalmazottként. Munkabérük fedezete főképp a Nemzeti Civil Alapprogram, a Békés Megyei Munkaügyi Központ és a város támogatásaiból tevődik össze. A bírósági bejegyzések alapján 2009-ben több mint 500 szervezet működik Békéscsabán. Ebből kb. 200-250 szervezet végez aktív, folyamatos működést. Az önkormányzat különböző pályázati támogatásokon keresztül biztosítja a civil szervezetek működését. Ezek közül kiemelendő: KÉK Bizottság: Az önkormányzat a Kisebbségi és Érdekképviseleti és Külkapcsolati Bizottságán keresztül évi 9,9 millió forintos keretösszeggel támogatja a különböző civil szervezetek működését, cél szerinti tevékenységeit. (Külön támogatási keret van a nemzetiségi, egyházi, nyugdíjas szervezetek és a polgárőrség részére.) Civil Likviditási Keret: Az önkormányzat 2009-ben 10 millió Ft-ot (Civil Likviditási Keret) különített el a civil szervezetek támogatására abból a célból, hogy az utófinanszírozásos nagyobb projektekhez a szervezetek visszatérítendő kamatmentes támogatást kaphassanak a projektek megvalósításához. Sport Bizottság: 2006-ban (49 szervezetet), 2007-ben (55 szervezetet) közel 170 millió forinttal, 2008-ban (45 szervezetet) több mint 225 millió Ft-tal támogatott az önkormányzat. Nem végleges adatok alapján 2009-ben (46 szervezetet) több mint 240 millió forintot kaptak támogatásként a sporttal foglalkozó szervezetek. Oktatási támogatások: 2009-ben 1 szervezet (Rákóczi Szövetség) 250.000 Ft támogatást kapott tanulói ösztöndíjakra. Közművelődési támogatások: 2009-ben 14 szervezet kapott 24.808.000 Ft-ot, amelynek nagy része a Csabai Garabonciás Alapítvány működését és programjainak finanszírozását biztosította (pl. Garabonciás Napok, Városházi Esték).

29

Önkormányzati fenntartású intézmények által biztosított támogatások: Főleg a közművelődési intézményekben általános tendencia, hogy együttműködnek civil szervezetekkel, infrastrukturális hátteret, eszközöket biztosítanak a civil közösségek különböző programjaihoz. Ilyen intézmény pl. Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Központ, Békési Úti Közösségi Házak stb. 1.1.6. A közszolgáltatások helyzete Békéscsabán 1.1.6.1. Képzettség és foglalkoztatottság Békéscsaba népességének iskolai végzettsége alapján a többi megyeszékhellyel, illetve a megyében lévő többi középvárossal való összehasonlításban kedvezőtlen helyet foglal el. A lakosság iskolai végzettségének felmérésére a népszámlálások alkalmával kerül sor. 2001-ben az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya 16,8%, ez az országos (Budapestet figyelmen kívül hagyva) 21,5%-nál kedvezőbb. A 8 általánost végzettek 21,5%-ot tettek ki, az országban ez viszont 27,6%. Az érettségivel (25,5%) és diplomával (11,4%) rendelkezők tekintetében szintén az országos átlagot (18,8% és 7,9%) meghaladó eredményt mutatott. A végzettséget tekintve néhány község kivételével (Újkígyós, Telekgerendás) a környező kisebb településeken ennél rosszabb a helyzet. A végzettségi mutatókkal kapcsolatosan további negatív irányú változást okozhat Békéscsaba számára az, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke. A rendszerváltás okozta gazdasági változásoknak és az elöregedésnek köszönhetően 2001-ben a településen élők már csak kevesebb, mint 42%-a volt gazdaságilag aktív (közülük is 3,8% munkanélküli), 31,6%-a inaktív kereső és 26,4%-a eltartott. A megyeszékhelyen észlelhető gazdasági aktivitás azonban így is 6 százalékponttal magasabb a megyei átlagnál. 2008-ban az aktivitási arány (50,3%) és a foglalkoztatási ráta (45,2%) tekintetében Békés megye megelőzte Baranya, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét is. A gazdaságilag aktív lakosság aránya országos viszonylatban igen kedvező. A foglalkoztatottak legnagyobb része (kb. 90%-a) 8 órás munkarendben dolgozik, a részmunkaidőben dolgozók száma elenyésző. Békéscsabán 2009. december 31-én 3.660 álláskeresőt tartottak nyilván, az álláskeresők jelentős része szakmunkás (1.266 fő, 34,6%) és középfokú végzettségű (1.339 fő, 36,6%). Az álláskereső diplomások aránya az összes álláskeresőhöz viszonyítva csekély (302 fő, 8,3%). Korcsoportonkénti megoszlásban a Békéscsabán regisztrált álláskeresők zöme (1.951 fő, 53,3%-a) a 25-49 éves korcsoportot képviseli. Az álláskeresők nemenkénti eloszlása alapján megállapítható, hogy a férfiak között kicsit több az álláskereső (a 3.660 főből 1.880 férfi). A békéscsabai regisztrált munkanélküliek száma 2000 és 2009 között, illetve 2008 és 2009 években havi adatokra bontva a következőképpen alakult:

30

Regisztrált munkanélküliek száma (adott év január 1-én)

3000 2500 2000 fő

1500

Összesen

1000

Ebből tartós

500 0 2000

2002

2004

2006

2008

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Regisztrált munkanélküliek száma (havi bontásban)

4000 3500 3000 2500 fő

2000 1500 1000 500 0 2008.január

2008.júl

2009.jan

2009.júl

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

1.1.6.2. Békéscsaba humánerőforrás fejlesztési rendszere A helyi képzési rendszer folyamatosan igazodik a XXI. század követelményeihez és a betelepülő pénzügyi és informatikai háttérszolgáltatásokat végző cégek igényeihez. A városba sorra települnek az országos és nemzetközi feladatokat ellátó banki és informatikai háttérműveleti központok, melyek nagyszámú, kiválóan képzett azonnal rendelkezésre álló munkaerőt találnak Békéscsabán. Általános iskolai oktatás

31

Békéscsaba városában az általános iskoláskorú tanulók iskoláztatásában 11 önkormányzati, 2 egyházi (katolikus, evangélikus) és 1 nemzetiségi önkormányzati iskola vesz részt. Utóbbi az Országos Szlovák Önkormányzat fenntartásában működik. Az iskolák általában nyitottan fordultak az újként jelentkező kezdeményezésekre. Így alakult ki az a minőségi oktatásfejlesztéssel együtt járó tartalmi fejlesztés, amit folyamatos szolgáltatásbővítéssel tudott a város napjainkig is fenntartani. Jelenleg is működő szolgáltatások a városban: - logopédiai osztályok beszédfogyatékos gyermekek számára - mozgássérült gyerekek integrált oktatása - autisták képzésének megszervezése a Esély Pedagógiai Központban - óvoda-iskola átmenet program - alapfokú művészeti oktatás tánc- és zeneművészeti ágban - a békéscsabai tornászok speciális szervezésű oktatása - két tanítási nyelvű oktatás angol és magyar nyelven - valamennyi iskolában intenzív idegen nyelvoktatás - gyermekek szorgalmi időn kívüli ellátása a nyári napközis tábor és a balatonszárszói gyermeküdülő fenntartásával és működtetésével a szülők tehermentesítésének érdekében Ezek a speciális, országos szinten is megoldatlan, tényleges igényen alapuló ellátások is vonzóvá teszik az alapfokú oktatási rendszert a békéscsabai és környékbeli lakosok számára. Középfokú oktatás, szakképzés Békéscsabán 10 városi fenntartású önkormányzati intézményben folyik középfokú oktatás, egy iskolában alapfokú oktatással, egyben alapfokú művészetoktatással együtt. A középiskolák közül 4-ben gimnáziumi és 7 intézményben szakközépiskolai (műszaki, kereskedelmi, közgazdasági, faipari, gépészeti, számítástechnikai, művészeti) képzés folyik. Az előbbieken kívül egy evangélikus egyházi (8 és 4 osztályos gimnáziumi képzés valamint művészeti szakközépiskola), egy szlovák nemzetiségi (4 osztályos gimnáziumi képzés) és számos nem önkormányzat által fenntartott intézményben (érettségire épülő szakképzés) folyik középfokú képzés. A szakképzés városi struktúrája Békéscsabán a szakképzés korszerűsítése, átszervezése folytán egy rugalmas, átjárható, a kor kihívásainak megfelelni képes rendszer jött létre, amely alkalmazkodik a gazdaság igényeihez. Ennek eredményeként az intézményi szerkezet alkalmassá vált a fellépő igények gyors kielégítésére. A városban két Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) került kialakításra, amely széles képzési spektrumot biztosít az iskolahasználók számára. Elsősorban a

32

műszaki jellegű képzések dominálnak, de a könnyűipari, az építőipari, kereskedelmi és vendéglátó ipari, szolgáltatóipari, az egészségügyi, a művészeti képzés is számottevő. 2007-ben került átadásra a Közép-békési TISZK központi képzőhelye, melyben a tanulók a csúcstechnológiával felszerelt műhelyekben, laboratóriumokban ismerkedhetnek meg a kor legmodernebb berendezéseivel. A képzések résztvevői olyan új ismereteket sajátíthatnak el, amelyekkel meg tudnak felelni az új kihívásoknak. A szakképzésben megjelenő modulrendszer lehetővé teszi, hogy a tanuló egy szakma megszerzése után a későbbiekben – a már teljesített moduloknak köszönhetően – viszonylag rövid idő alatt szerezhessen új részképesítést, vagy szakmát a felnőttképzésben. Az egyes szakmák oktatása ezáltal rövidebb képzési idővel is megszervezhető. A képzés már nem csak a szigorúan vett szakma oktatását foglalja magában, hanem egy olyan szakmunkás képesítés megszerzését, amely lehetővé teszi az új ismeretek, az új technológiák elsajátítását, az élethosszig tartó tanulás képességét. A város markáns szerepet szán a szakképző iskolák, az önkormányzat és a gazdaság kapcsolatában a térségi integrált szakképző központ mellett működő szakmai tanácsadó testületnek abban, hogy a szakképzés kimenete minél nagyobb mértékben fedje le a vállalkozások bemeneti igényeit. Az álláskeresők továbbképzése, átképzése érdekében képzési programokat indít a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal és a Békéscsabai Regionális Képző Központtal együttműködve. Az önkormányzat folyamatosan konzultál a gazdaság szereplőivel, felméri munkavállalóik kompetenciáival szemben támasztott elvárásaikat. A képzési programoknál jelentős európai uniós forrásokra támaszkodik. Idegen nyelv oktatás Az idegen nyelv, elsősorban az angol nyelv magasabb szintű elsajátítását célozta meg az a program, melynek során a középfokú intézmények nyelvi előkészítő osztályt indíthatnak. A nyelvi előkészítő osztályban az idegen nyelvet emelt óraszámban tanulják a diákok. A program a 9. évfolyamon kiemelkedően magas óraszámban pótolja a nyelvtudásban meglévő egyéni hiányosságokat, majd a 10-13. évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelv tárgyalási szintű elsajátítására. Több intézmény is élt a lehetősséggel és egy-egy osztályban elindították a képzést. Kimutatható, hogy a város nyelvi előkészítő évfolyamos tanulói nyelvi készségeinek fejlődése az országos fejlődési ütemnél gyorsabb, illetve a tanulók közötti különbségek nagymértékben csökkentek.

Két tanítási nyelvű oktatás

33

Az alapfokú oktatásban két tanítási nyelvű képzésre a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthonban nyílik lehetősége a tanulóknak a harmadik évfolyamtól angol és magyar nyelven. A középiskolák közül a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola biztosítja a két tanítási nyelvű oktatást angol és német nyelven. Felsőoktatás A 2009-től a Szent István Egyetembe integrálódott Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar alapprofiljának megfelelően az oktatás a fejlett piacgazdaság szakember szükségleteit elégíti ki. A főiskola és a Szent István Egyetem közötti integrációs folyamat eredményeként 2009. január 1-től a Szent István Egyetem Gazdasági Karaként működik tovább. A Kar beiskolázási területét a nappali tagozatos hallgatók esetében dominánsan Békés megye jelenti (50-70%), majd Csongrád megye (0-17%), ezt követően pedig Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék. Az intézmény a fő hangsúlyt a tágabban értelmezett gazdasági, és humánerőforrás képzésre, az általános és szakmai nyelvi műveltség megszerzésére helyezi. Az iskola fontos feladatának tartja, hogy folyamatosan konzultáljon a munkaerőpiaccal, főként Békéscsaba legnagyobb foglalkoztatóival és a békéscsabai vállalkozókkal. A felmerülő igényeket így rövid idő alatt ki tudja elégíteni. Ez a főként gazdasági profil napjainkban is bővül új területekkel. Mivel Békéscsabán több műszaki beállítottságú középiskola is működik, ezért a legújabb célterület a műszaki terület, így indulhat el 2010 szeptemberében a gépészmérnök képzés. A Kar tudományos oktatói és diákköri tevékenysége elsősorban a közgazdasági és humán tudományok területére koncentrálódik. Továbbá az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsga központ is működik. Alapszakok és szakirányaik: Pénzügy és számvitel szak - vállalkozási Gazdálkodás és menedzsment szak - marketing - regionális gazdálkodás - üzleti információs rendszerek - vállalkozás- és projektmenedzsment Andragógia szak - személyügyi szervező - művelődésszervező Műszaki menedzser szak - informatika - logisztika Turizmus – vendéglátás szak

34

- animáció szervező menedzser - konferencia szervező menedzser A tervek között szerepel további műszaki képzési szakok elindítása is Békéscsabán. Felsőfokú szakképzés: Intézményi kommunikátor szak Banki szakügyintéző szak Számviteli szakügyintéző szak Projektmenedzser asszisztens szak Közösségi – civil szervező szak Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak Szakirányú képzések (a jelentkezés feltétele főiskolai vagy egyetemi diploma): Pénzügy, vállalkozási szakirányú továbbképzés Vállalkozás menedzser szakirányú továbbképzés Gazdasági informatikai menedzsment szakirányú továbbképzés Regionális gazdasági szakértő szakirányú továbbképzés Közvetítés (mediáció) szakirányú továbbképzés 1.1.6.3. Egészségügy Békéscsabán összességében véve az egészségügyi ellátás kapacitásai a háziorvosi ellátás és a fogorvosi ellátás terén megfelelőek. A szakorvosi járó beteg- és fekvőbeteg-ellátás kapacitásai is kielégítik a szükségleteket. Alapellátás: Az egészségügyi alapellátás keretében Békéscsabán 26 felnőtteket ellátó háziorvos, 11 gyermekorvos, valamint 19 fogorvos és 1 fő fogorvosi ügyelet praktizál. Az alapellátást végző háziorvosok és fogorvosok mindannyian vállalkozóként végzik tevékenységüket. Az iskolai egészségügyi ellátást 1 fő főállású iskolaorvos, valamint a vállalkozó háziorvosok látják el külön szerződés alapján. A háziorvosi rendelők műszaki színvonala és felszereltsége alapvetően megfelel a törvényi előírásoknak, azonban az épületek egy része felújításra szorul. Szintén fontos műszaki probléma, hogy az egészségügyi intézmények egy része nem teljes körűen akadálymentesített. Szakellátás: A járóbeteg-szakellátást a városi Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet látja el, így a járóbeteg-szakellátás működése hasonló előnyökkel és problémákkal bír, mint a fekvő-beteg ellátás. Fontos megemlíteni, hogy a megyei kórház Gyulán található és a 2008-ban elindított egészségügyi reform a gyulai kórházat tette meg súlyponti kórháznak, annak ellenére, hogy a békéscsabai kórház földrajzi szempontból és infrastrukturálisan is kedvezőbb helyzetben van. A fekvőbeteg-ellátás Békéscsabán a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézetben koncentrálódik. Békéscsabán az átlagosnál magasabb az idősek aránya, és a város népességének további elöregedése várható. Emiatt fokozott az igény az ápolási ágyak számának növelésére, illetve ehhez kapcsolódóan probléma, hogy a városban nincs jelenleg Hospice-ellátás, továbbá a jelenleginél jóval nagyobb igény lenne az otthoni betegápolás egészségügyi támogatásra.

35

Szociális ellátás: Békéscsabának a Sztv. alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében összesen 25 kötelezően ellátandó feladata van. Ebből 14 szociális alapszolgáltatás, 11 pedig szakosított ellátás. Megállapítható, hogy a városban az alapellátás rendszere jól kiépített. Az elmúlt időszakban a szolgáltatások fejlesztéséhez nagyban hozzájárultak – elsősorban az alapellátási feladatok esetében – a település területén tevékenykedő civil szervezetek is. Jelentős hiányosságok a bentlakásos elhelyezési formánál és az átmeneti ellátás megszervezésénél figyelhetők meg. Az ápolást, gondozást nyújtó tartós elhelyezési formát biztosító idősek otthona intézmények működnek a legmagasabb férőhelyszámmal. 1.1.7. Települési környezet Békés megye éghajlata kontinentális, meglehetősen hideg téllel és meleg nyárral, telente nem ritka a -20 Celsius-fokos hőmérséklet sem, illetve nyaranta a 36-37 fokos forróság. Az évi középhőmérséklet: 10,2- 10,4 °C, a vegetációs időszaké 17,117,3 °C.

Középhőmérséklet és maximális hőmérséklet (°C, 2007) 39,5 37,5

9,7 -0,5

Jú ni u

s Jú l Au ius gu sz Sz tu s ep te m be r O kt ób N ov er em be D r ec em be r

31,5 33,7 29,7 25,9 25,1 23,8 22,9 22,5 19,7 18,3 14,6 14,2 14,2 13,8 12,7 10,6 8,9 4,6 4,9 4,1

Ja nu á Fe r br uá r M ár ciu s Áp ril is M áj us

45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 -5,0

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A csapadékháztartása jobb az alföldi átlagnál, ugyanis a területtől légvonalban mindössze 60–70 km-re emelkednek az Erdélyi-szigethegység igen magas, 1800 métert is meghaladó láncai, ezért évente átlagosan 645 mm csapadék esik.

36

Lehullott csapadék (m m ) 800

716

632

600

539

579

2006

2007

400 200 0 2004

2005

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Lehullott csapadék (m m , 2007) 106 74 49 21

37

35

60

65

55

38

35

4

Ja nu á Fe r br u M ár ár ci us Áp ri l is M áj u Jú s ni us J Au úli u gu s Sz sz t ep us te m be r O kt ób N ov e r em b D ec er em be r

120 100 80 60 40 20 0

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A évi napsütéses órák száma országos viszonylatban magas (2000 feletti), nyáron általában 810 óra, télen kevéssel 190 óra fölötti napfény várható. A megye egészét vastag, homokos, löszös üledékréteg borítja, amely kiváló termőtalaj. A kiváló minőségű szántóföldek mellett mintegy 25 ezer hektáron elterülő erdő szakítja meg a

37

síkság változatlanságát. Az ország egyik kiemelkedő védettségű őstölgyesét a mályvádi erdőben találjuk. A leggyakoribb szélirány az északi és a déli. Szeles napok szám a (2007) 18

20 15 10

13

12

9

9

5

11

13

11

8 4

5

4

Ja nu á Fe r br u M ár ár ci us Áp ri l is M áj us Jú ni us J Au úli u gu s Sz sz t ep us te m be r O kt ób N ov e r em b D ec er em be r

0

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Békés megye levegőtisztasági szempontból az ország kevésbé problémás, viszonylag tisztább levegőjű térségei közé tartozik. A megyében nem tapasztalható jelentős ipari eredetű szennyezés, hiszen nem üzemelnek a nagyobb levegőszennyezésekért felelős vegyi- és nehézipari művek és az erősen levegőszennyező hőerőművek. A megyére is jellemző, az országos tendenciához hasonlóan, hogy az ipari eredetű légszennyező anyagok kibocsátása az utóbbi évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. A tendenciák ismeretében remélhető, hogy ezen a téren a jövőben sem fog romlani a helyzet. E kedvező eredmény okai a termelés jelentős visszaesésével is magyarázható. A csökkenésben kiemelten szerepel a korszerűbb ipari technológiák bevezetése, illetve az energiahordozók árának emelkedéséből is adódó ésszerűbb energiafelhasználás következtében csökkenő ipari energiafelhasználás. Békéscsaba város mezőgazdasági jellegű területei úgy a szántóterület, mint a rét, gyep, legelő, vagy erdősült részek különböző talajadottsággal rendelkeznek. Döntő többségük kiváló minőségű szántóterület, de előfordul az erősen kötött réti öntéstalajok, valamint a szikes területek és gyepek. Legjellemzőbb genetikus talajtípusok: - réti csernozjom (45 % , a település D-i, DNy-i részén), - réti kötött talajok (35 %, a település É-i, ÉK-i részén, Nagyrét, Kisrét), - szikes (5 %, elsősorban a gyepek fordulnak elő ilyen jellegű talajokon). Összességében elmondható, hogy a város vizsgált talajai nehézfémmel mérsékelten szennyezettek, a lakosságra nézve jelentős környezeti kockázatot nem jelentenek. A megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése a fenntartható fejlődést segíti és növeli az energiabiztonságot. Békéscsaba önkormányzata arra törekszik, hogy a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű felhasználásával csökkentse saját energetikai kiadásait. A város új fejlesztési projektjei már tartalmazzák az alternatív energiák hasznosítását az épületek fűtési rendszereinek kialakításánál, az

38

épületkorszerűsítéseknél. Békéscsaba Fejlesztési Stratégiája kitér a szennyvíziszap és egyéb hulladékok energetikai célú hasznosításának lehetséges módjaira. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Baross Gábor programjának köszönhetően elkészült egy a dél-alföldi régióra, ezen belül Békés megyére vonatkozó tanulmány ,amely felméri a térség megújuló energiapotenciálját, és javaslatokat tesz azok hasznosítására. A régió, földrajzi helyzetéből adódóan, háromfajta megújuló energiaforrásra támaszkodhat: geotermikus energia, napenergia, biomassza. A dél-alföldi régió így Békés megye is a geotermikus potenciál tekintetében kiemelkedik Magyarország többi régiója közül. Ennek oka az Alföld déli része alatt elterülő felső-pannon korú üledékes medence, melynek porózus homok-homokkő rétegei jelentős termálvízkészleteket tartalmaznak. Jelenleg Békés megyében 136 üzemelő és 46 lezárt termálkút van, amelyek közül több kút hőfoka meghaladja a 8090°C-ot. Jelenleg a termálenergia ipari hasznosítása Békés megyében nem haladja meg az 1%-ot. A lehetőség nyitott a további hasznosítás bővítésére. Békés megye olyan geológiai adottságokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a földhő széles körben történő hasznosítását. A régió, így a megye alatt elhelyezkedő kőzettömeg hőmérséklete az európai átlagnál melegebb, világviszonylatban Izland vulkanikus területe után itt a legmagasabb a geotermikus gradiens. Ez azt jelenti, hogy a területen a Föld belseje felé haladva, 100 méterenként a hőmérséklet 5-7°C-kal emelkedik, ami a bolygónk átlagos értékének 1,5-2-szerese. A földhő kihasználására lehetőség nyílik ipari és ingatlan-beruházásoknál egyaránt. A dél-alföldi régió, ezen belül Békés megye Magyarország legkedvezőbb adottságú területe. Az 2100 órát. Jelenleg a napenergia hasznosítása melegvíz előállítására korlátozódik. A napsugárzás lehetőségek kínálkoznak ipari szinten is.

a globál-sugárzás szempontjából éves napfénytartam eléri a 2000csak a kommunális használatú energetikai hasznosítására kiváló

A dél-alföldi régió évenkénti megújuló teljes föld feletti biomassza tömege 9,454 tonna szárazanyag, melynek bruttó energiatartalma 180PJ. A biomassza energetikai célú hasznosíthatósága igen széles körű: közvetlen elégetés, biodízel-, bioetanolelőállítás, biogáz-előállítás. A megújuló energiaforrások hasznosításával a vállalatok csökkenteni tudják energiafüggőségüket. 1.1.8. Korábbi időszakok fejlesztései Magyarország egyik piacvezető építőanyag-ipari cége, a Tondach Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt. 50 millió eurós befektetéssel új cserépgyártó üzemet létesített. ÚMFT támogatás: 500 MFt. Éves árbevétel 12 mrd Ft., foglalkoztatottak létszáma 540 fő. Átadásra került a Budapest Bank (GE Money Bank) Békéscsabai Bankműveleti Központ új szárnya (2008. július). A Bankműveleti Központ jelenleg közel 600 főt foglalkoztat, 2009 év végére a foglalkoztatottak létszáma 700 főre emelkedett. A Mondi Packaging Kft. 2009 májusában új üzemcsarnokot építve növelte gyártókapacitását a hajlékonyfalú csomagolóanyag gyártás területén, további munkahelyeket teremtve. A beruházás értéke közel egymilliárd forint.

39

Elkészült a Békéscsabai Repülőtér komplex fejlesztési programja, mely jelenleg megvalósíthatósági vizsgálat alatt van. A program lényegi eleme a kifutó meghosszabbítása 1.800 m hosszúságra és az ebből adódó kiszolgálási kapacitásigény megteremtése. Tervezett ktg. kb. 9 millió €. (2006-ban megvalósult az 1.300x30 méteres szilárd burkolatú kifutópálya, amely 2.000 km-es távolságból, maximum 65 fő szállítására alkalmas gépek fogadására alkalmas.) Békéscsaba MJ Város „Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem” címmel 1mrd 130 millió forint támogatási igénnyel nyújtott be projektjavaslatot a DARFT-hoz, mely a pályázatot elfogadta. A projekt összköltsége közel 2 mrd Ft. A Szent István tér felújítása arra az alapvető koncepcióra épült, hogy a térnek olyan igazi városi főtérré kell válnia, ahol a meglévő hagyományos építészeti értékek feltárulhatnak, és egyben egy modern, a város lakosai számára reprezentatív központi közösségi tér alakuljon ki, amelyet eseménytérként is lehet használni. Az AGORA projekt a belváros rehabilitációs elképzeléseihez szorosan illeszedő, a város kulturális életét felpezsdítő fejlesztés, amely szintén önkormányzati beruházásként pályázati forrás felhasználásával indul. Célja, egy olyan modern kulturális, közösségi tér kialakítása, amely alkalmas európai színvonalú rendezvények (koncertek, konferenciák), művészeti, kulturális alkotóműhelyek befogadására. Békéscsaba a projekt megvalósítására 1 milliárd 712 millió forintos támogatást nyert el pályázati forrásból. Az összesen közel 2 milliárd Forint értékű projekt megvalósulásával lehetőség nyílik magán befektetők bevonására, elsősorban a szolgáltatói szférában. A területhez szervesen kapcsolódnak olyan ingatlanok, amelyek alkalmasak wellness szállodák, gyógyszállók kialakítására. 1.1.9. Tervezett fejlesztések 1.

Ipari Park Bővítés

Két iparipark-bővítést előirányzó projekt nyert támogatást. Az első a Békéscsabai Vállalkozói Centrum által kidolgozott pályázat. Ebben az Almáskerti Ipari Park bővítését célozzák meg, 1.000 négyzetméteren inkubátorházat létesítenek. Az épület kisvállalkozásoknak jelentene bérbe adható infrastruktúrát. A beruházás értéke 107 millió forint, ebből a DARFT 53 és fél millió forintot szavazott meg Békéscsabának. 2.

Békéscsaba CsabaPark létrehozása

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt projekt keretén belül kívánja megvalósítani a Békéscsaba CsabaParkot. A 44 ha-os erdőterület 2 %-os beépítési lehetőségének kihasználásával a város új színfoltot kíván megjelentetni a térség turisztikai és rekreációs kínálatának palettáján; kalandpark, erdei séta ösvények, erdei tó, sí- és szánkózódomb, látványos akadályelemekkel tarkított ügyességi kalandpályák, a kolbászfesztiválnak is helyet adó fesztiválterület és egyéb érdekesség szolgál változatos élményekkel a városlakók és a városba látogatók számára. Tervezett összköltség: 1,5 milliárd forint. A további ütemek megvalósítására (pl. mesepark létrehozása) szakmai befektetőt keres a város. A Kalandpark kialakításának céljai:

40

-

A város turisztikai vonzerejének javítása,

-

A város legjelentősebb rendezvényének a Kolbászfesztiválnak a tervezési területre való áttelepítése.

–

Tartalmas szórakozást nyújtó sportolási lehetőség (pl. tenisz, kézilabda, futball) a békéscsabai lakosság részére – egész éven át - történő megteremtése.

–

A Békéscsabán nagy hagyományokkal rendelkező kolbászkészítés technológiai lépcsőinek az idelátogatókkal való megismertetése, a múlt kolbászkészítési hagyományainak bemutatása, valamint a helyben készült disznótoros ételek kóstolása, megvásárlása.

–

A teljes szórakozási élmény kiegészítéseként apartmanok létrehozása szállóvendégek részére.

3. Északi Ipartelep fejlesztése A másik elképzelés az Északi Ipartelep melletti 10 hektáros terület hasznosítása, itt egyebek mellett - útépítésben és közüzemi infrastruktúra kialakítására kerül sor. Ezen kívül egy 3000 négyzetméteres csarnoképületet is felépítenének. A beruházás teljes költsége 600 millió forint, a támogatás összege 250 millió forint. 1.1.10. Összegzés A gazdasági szerkezet változása a városban nem tartott lépést a világgazdasági tendenciákkal, ezért magas a leszálló ágban lévő iparágak – foglalkoztatással mért – aránya. Az agrárhangsúlyos gazdasági szerkezet, az elmaradott infrastruktúra és a korábban korszerűtlen humán-erőforrás szerkezet miatt Békés megye a rendszerváltás utáni nagy befektetési hullámból szinte teljesen kimaradt. A megyében a leszálló ágban lévő iparágak vállalkozásai folyamatos tőkevesztéssel néznek szembe, az önerős szerkezetváltásra többségükben képtelenek. A fejlesztéseknek elő kell segítenie a válsághelyzetben lévő iparágak tőkebefektetésen alapuló szerkezetváltását, valamint a felszálló ágban lévő, magasabb hozzáadott értékű iparágak békés megyei térnyerését. A megye gazdaságának a fejlesztése érdekében kiemelt fontossággal bír az üzleti környezet, ezen belül pedig kifejezetten a vállalkozói tudásbázis és infrastruktúra fejlesztése. Preferált területek: szakképzés fejlesztése; tudásközpontok, térségi innovációs- és technológiai központok, inkubátorházak, logisztikai központok létrehozása. Az eddigi problémákat tetézi a kialakult gazdasági válság, melynek hatása erőteljesen érzékelhető a megyében. Az eddig jól prosperáló, piacképes cégek problémáinak kormányszintű kezelésére, a munkahelyek megtartására van szükség. A város, elsősorban a városi önkormányzat tulajdonában nincsenek olyan szabad, ipari hasznosításra alkalmas területek (csupán 10 ha ipari terület és 200 m2

41

irodai kapacitás), melyek vonzó ajánlatként növelnék a város versenyképességét. A közlekedési infrastruktúra hiánya miatt (M44 gyorsforgalmi út hiánya), nem alakulhatott ki a kereslet által generált kínálat. A térség erőssége a fejlett vállalkozói közösség, ezért kiemelt szerepet érdemes tulajdonítani a cégek fejlesztési projektjeinek és az újra befektetések támogatásának. A város infrastrukturális ellátottsága megfelelő, nagyobb beruházások ilyen irányú igénye esetén egyébként is jelentős közműfejlesztést kell végrehajtani, ezt megelőlegezni saját költségen nem érdemes, rendkívül költséges. Pozitívum, hogy a regionális fejlesztési forrásokból az alapinfrastruktúra kiépíthető, valamint kialakulhat az az inkubátorház hálózat, mely segítheti kis- és közepes vállalkozások megtelepedését. Megerősödésüket követően potenciális betelepülői az ipari parknak. A város szerkezete alkalmas a termelő és szolgáltató tevékenységek elhelyezésére, ezt az IVS helyesen állapítja meg és jelöli ki. Az oktatási rendszer fejlett, és kellően rugalmas ahhoz, hogy az átlagtól eltérő igények esetén azokhoz gyorsan alkalmazkodjon. A város és térség fejlett civil társadalommal és intézményrendszerrel rendelkezik, a demográfiai mutatók alapján a szociális ellátó és támogató rendszer fejlettebb az országos átlagnál. Békéscsaba felismerte egy befektetés-ösztönző gazdaságfejlesztési stratégia elkészítésének fontosságát, és a témához tevékenységeket is rendelt. Fontos az ITD Hungary és a város kapcsolatának fejlesztése; valamint a céggel való logikus együttműködés.

1.2. A befektetésekre várhatóan hatást gyakorló főbb külső tényezők helyzete 1.2.1. Dokumentumok Az új munkahelyek teremtése, a gazdasági növekedés biztosítása, az európai célokhoz igazodva, átfogó célként jelenik meg az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is, amelyben a célokhoz kapcsolódó 1. számú prioritás a gazdaságfejlesztés. Emellett meg kell említenünk az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Nemzeti Agrárvidékfejlesztési Stratégia, Országos Területfejlesztési Koncepció, a Dél – Alföldi Regionális Területfejlesztési Koncepció, a Dél – Alföldi Régió Stratégiai Programja és Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója releváns fejezeteit is. Az említett Új Magyarország Fejlesztési Terv az Országgyűlés által, 2005-ben elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban (OFK) és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) megfogalmazott stratégiai célokra épül. A fejlesztési terv összhangban van a párhuzamosan készült Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiával is. A sikeres területfejlesztés pozitív befolyással bír a befektetés ösztönzési stratégiára. Az OTK stratégiája a területi kiegyenlítődés, a régiók, megyék, a főváros és a vidék, a községek és a városok közötti különbségek csökkentése, a térségek és települések

42

autonóm fejlődési lehetőségeinek megteremtése és kihasználása, a tudás-alapú, innovatív fejlődés feltételeinek megteremtése, az ország egészének felzárkózása az Európai Unió átlagához, az erőforrások fenntartható hasznosításának biztosítása (Göteborgi irányelvek). Ugyancsak fontos Békéscsaba esetében az országos célok között szereplő, a határmenti területek fejlesztése és határon átnyúló térségi együttműködésük erősítése. Cél a határon átnyúló vonzáskörzeti kapcsolatok újjáélesztése, kialakítása, illetve közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés, összehangolt turisztikai termékrendszer létrehozása. A regionális tervezés során a készítők mindezeket figyelembe vették, regionális tervek azokra épülnek. Egységes, rendszerszemléletű kapcsolat fűzi az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióhoz, Országos Területfejlesztési Koncepció céljaihoz és az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritási tengelyeihez, melyek a dél – alföldi régió fejlesztési irányaiként a versenyképesség növelését, a vidéki térségek felzárkóztatását és az örökségvédelmet jelölte meg. Kiemelt, országos jelentőségű cél, a határ menti területek együttműködésének erősítése, amely cél érdekében szükséges – többek között – a határon átnyúló összehangolt turisztikai termékrendszer kialakítása; illetve közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés; a munkaerő piaci és a képzési rendszerek összehangolása. A nemzetközi és a hazai irányt követve, a Dél – Alföld céljai, és - a stratégia alkotás szempontjából - meghatározó programja követi, folytatja a szélesebb körben meghatározottakat. Dél-alföldi Régió Területfejlesztési Operatív Programja, kiemelten foglalkozik az életminőség javításával a Dél-alföldi városokban és kívánatosnak tartja befektetések ösztönzésének komplex fejlesztését. A prioritások között meghatározza a foglalkoztatottság növelését, a városi gazdaság élénkítését, helyi befektetések elősegítését. A Régió stratégiai céljainak kijelölése a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által került elfogadásra összhangban a régió fejlesztését célzó programdokumentumokkal. Ebből kitűnik, hogy a Dél – alföldi régió három stratégiai céljából az első, a régió versenyképességének javítása, illetve az öt prioritás közül szintén elsőként, a gazdaság versenyképességének javítása és a foglalkoztatás növelése – befektetés a gazdaságba” meghatározás került. Az uniós és hazai szakpolitika, illetve a regionális tervdokumentációk olyan szerves egységet képeznek, amelyek egymásból következően, illetve egymásra épülve alkotnak rendszert és fejtik ki hatásukat. A Dél-alföldi régió fejlesztési céljai szorosan kapcsolódnak a nemzeti és közösségi célok eléréséhez. A regionális gazdaság erősítése érdekében kiemelt hangsúlyt kap a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése. 1.2.2. Regionális adottságok, erősségek, külső befektetési környezet

43

Feltétlenül említést érdemel az a befektetői szempontból fontos tényező, hogy Magyarországon a többpárti demokrácia alapján szervezett politikai stabilitás van, az ország jog-, adó-, és bankrendszeréhez kapcsolódó intézményhálózat kiépítésre került. Nyitott piaci berendezkedés, versenysemlegesség, a befektetők jogi védelme kedvező alapkörnyezetet biztosít a dél – alföldi régió számára is. A közép-békési település-együttes rendelkezik potenciális fejlődési forrásokkal (magasabb színvonalú, koncentráltan elhelyezkedő munkaerő és szolgáltatás, közlekedési csomópont stb.), és eséllyel arra, hogy itt jelentősebb mértékű befektetői koncentráció alakuljon ki. Az exportképesség fokozása — tekintettel a regionális, illetve a hazai felvevő piac nagyságára és vásárlóerejére — elsőrendű feladat. Az alulról építkező, önerőre támaszkodó területfejlesztés kulcsszereplői a helyi önkormányzatok. Fejlesztési döntéseik települési érdekeket fejeznek ki. A piacgazdaságban a beruházók nagy jelentőséget tulajdonítanak a települési adottságoknak, így a humánerőforrás-potenciálnak, infrastruktúrának, üzleti szolgáltatásoknak, a piacra jutás feltételeinek, a település természeti, épített környezetének, kulturális miliőjének. A megye város-hálózatában túlsúlyban vannak a funkcióhiányos, megfelelő térszervező erő nélküli kisvárosok. A megye északi, északkeleti, valamint déli részén kizárólag ilyen városok helyezkednek el. Ezek nem képesek javítani az ottani kiterjedt falusi övezetek demográfiai viszonyokban, életkörülményekben megmutatkozó elmaradottságán, foglalkoztatási, jövedelmi hátrányain. Annak érdekében, hogy a Békéscsaba–Gyula–Békés magterületű, további két várost és néhány kisebb községet is magába foglaló közép-békési település-együttes olyan policentrikus városrégióvá fejlődhessen, amely hosszú távon alkalmassá válhat az európai városversenybe való bekapcsolódásra, a formálódó Tisza–Maros–Körös Eurorégió fontos pólusává válására, támogatni kell e térség integrációs törekvéseit. Pozitív adottság a határ menti helyzet, amely potenciális tranzitszerepet, kimagasló logisztikai szerepet tesz lehetővé. Ezt tovább erősíti az utóbbi években szélesedő euro regionális kapcsolat. A megye a tiszta környezet, a nemzetközileg is értékes "természetes'' táj és élővilág (a természeti értékek európai összehasonlításában is egyedülállónak tekinthetők), és a termálvizekben rejlő balneológiai adottságok alapján lehet vonzó az itt élők és az ide látogatók számára. A térség gazdasági és humán erőforrásai néhány városban (Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas) koncentrálódnak. A pénzügyi szektor csak a megyeszékhelyen erősödött meg jelentősen, míg a K+F funkciók a megye egészében elégtelenek. A megye gazdaságának szerkezeti modernizálása, teljesítményének emelése, versenyképességének erősítése az itt élő népesség (munkaerő) képzettségi színvonalának lényeges emelése, szemléletének, vállalkozói hajlamának, a piacgazdasághoz való alkalmazkodási képességének fejlesztése nélkül nem valósítható meg. Békés megye a munkanélküliségi rátát tekintve a megyék rangsorában — a munkanélküliség hazai megjelenésétől kezdve folyamatosan — az utolsók között foglal helyet. A munkanélkülieken belül a tartós munkanélküliek aránya a megye minden területén, különösen azonban a megye hátrányos helyzetű peremterületein rendkívül

44

magas. A jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia a részmunkaidős, bedolgozói és alkalmi foglalkoztatás támogatásának. 1.2.3. Földrajzi adottságok A külső adottságok értékelésekor a regionális, illetve megyei népességi, térszerkezeti adatok bemutatása, befektetés ösztönzési szempontból részben tekinthető relevánsnak. Annál inkább bír jelentőséggel az utak, folyók, vasútvonalak szerepe. Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periférikus. A nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik: autópályája, sőt még jó állapotú elsőrendű főútja sincs. Az indokolatlanul nagy megközelítési idő miatt nem tud vonzó telephelyet kínálni a külső tőkebefektetőknek. Az M44-es autósztráda útvonala egyelőre csak előzetes irányelvként létezik, végleges nyomvonala még egyeztetés tárgyát képezi. M5 – Kecskemét – Kunszentmárton – Szarvas – Békéscsaba útvonalon haladva jelentené Békés megye kapcsolatát az ország középső részével. Az építés megkezdésének dátuma bizonytalan. Fontos feladat a megye tengelyében levő 120-as számú vasúti fővonal szerepkörének és műszaki jellemzőinek fejlesztése. A megye számára emellett nagyon fontos érdekek fűződnek a transzverzális irányú (Nagyvárad–) Gyula– Békéscsaba–Szeged (–Szabadka) vasútvonal korszerűsítéséhez és a nemzetközi forgalomba való bekapcsolásához. A vonal a dél-alföldi (esetleg a dél-dunántúli) regionális együttműködés tengelye lehetne, valamint — a külpolitikai feltételek megteremtődése esetén — komoly nemzetközi szállítási útvonallá válhatna. Megfelelő nagyságrendű piaci igények és tőkeerős vállalkozó hiányában közlekedésiszállítási szempontból egyelőre kihasználatlan a Körösök vízi útja. Ennek ellenére — az idegenforgalom, az öntözés, illetve az árvízvédelem és különösen a környezetvédelem szempontjait is figyelembe véve — indokolt a kérdés napirenden tartása és az esetleg felmerülő, gazdaságilag rentábilis hasznosítási lehetőségek támogatása. A magyar–román határ mentén fekvő térségekben találhatók a megye legelmaradottabb települései. Dél-alföldi viszonylatban kevés a külkapcsolatokkal rendelkező önkormányzatok száma, azonban itt a legnagyobb a romániai kapcsolatok aránya. Számos településnek ez utóbbi az egyetlen — ráadásul alapvetően kulturális, intézményi, és nem gazdasági köteléket jelentő — nemzetközi együttműködése. A megyében jelenleg egy repülőtér üzemel Békéscsabán. Békés megye jövője szempontjából "létfontosságú", hogy sikerüljön a térségbe vonzani, itt "megállítani" a délkelet-európai piacok iránt érdeklődő tőke egy részét. Ehhez nemcsak a nyugati orientációjú külgazdasági kapcsolatokat kell erősíteni, hanem a határ menti együttműködéseket is erősíteni kell. Az országhatáron kívül a megyehatár is hosszú időn át éles választóvonalat jelentett, így a közelében fekvő települések zöme szintén elmaradott. A szomszédos megyék felé irányuló kapcsolatok esetlegesek, nélkülözik a termelési kooperációkat, csupán elvétve készültek közös fejlesztési programok. A Dél-alföldi Régióban Békés megyének elsősorban a Románia, valamint az ÉK-Magyarországi Régió felé irányuló kapcsolatok koordinációját célszerű felvállalnia. 1.2.4. Versenytársak elemzése

45

Egy térség fejlődésének a mai értékrend szerint a gazdasági növekedés a legfontosabb indikátora. A versenyképes gazdaság kialakítása tehát a megye modernizációjának kulcskérdése. A gazdaság fejlődése piaci viszonyok között alapvetően a működő tőke mozgásától függ, ami külső szereplők által legfeljebb részben befolyásolható. A területfejlesztési politika funkciója tehát a gazdasággal összefüggő térségi érdekek érvényesítése, vagyis a működő tőke számára vonzó környezet biztosítása, a térség erőforrásaira építő és komparatív előnyeit kihasználó gazdasági bázis kialakítása, a lakosság és közösségei boldogulásának (foglalkoztatási, jövedelmi helyzet) elősegítése. Napjainkban a települések, illetve az önkormányzatok versenyeznek egymással a befektetők megnyeréséért, letelepítéséért. Elsősorban azon városok indulnak sikerrel a versenyben, amelyek kiépített ipari parkkal, szerkezeti és szabályozási tervvel rendelkeznek. Békéscsaba lehetséges versenytársai a befektetők elérésében elsősorban azok a települések, amelyek iparági szerkezet a hozzá hasonló jelleget mutat, valamint fejlettségi szempontból azonos szinten áll. Ebben a megfogalmazásban fontos megemlítenünk a földrajzi megközelíthetőségből fakadó periférikus helyzetet is. Különleges helyzeténél fogva Szeged város elsősorban tekinthető Békéscsaba versenytársának. Szeged, mint a dél – alföldi régió legnagyobb városa olyan intézményhálózattal, munkaerő kapacitással rendelkezik, amely jelentős előnyt biztosít a megyeszékhelynek. Szeged a második legnagyobb oktatási, kutatási és kulturális központ az országban. Fejlett a város középfokú oktatási rendszere. Szeged oktatási központ szerepe a felsőoktatásban érvényesül leginkább. Felsőoktatási intézményei jelenleg már integráltan működnek, Szegedi Tudományegyetemként 7 egyetemi és 4 főiskolai karral. A felsőoktatás képzési szerkezetét a bölcsészettudomány, a természettudomány, a jogtudomány, a közgazdaságtan, az élelmiszeripar, az agrártudomány, az informatika, az orvostudomány, a védőnőképzés, a tanárképzés, a hittudomány és a zeneművészet jellemzi. Arad város ipari potenciálja az elmúlt időszakban jelentős fejlődésnek indult. A románmagyar határon fekvő Kürtös település a TEN-T I. folyosón, az ERTMS E korridor mentén helyezkedik el. A terminál közvetlen szomszédságában, román és szlovén befektetők építették fel a Trade Trans Terminált, amely a Railport Arad s.r.l zöldmezős beruházással együtt regionális logisztikai központot alkotnak. A Railport Arad teljes körű termináli kiszolgálását biztosít a nemzetközi konténeres vonatprojektek számára. A térség érdekessége, hogy azonos távolságra fekszik a koperi és a konstantzai kikötőtől, így lehetőség nyílhat a térség konténeres ellátására. Arad az utolsó két évben jelentős fejlesztéseket hajtott végre, amelyek kedvező hatással voltak az építőiparra. A városban emellett a gépgyártás és a könnyűipar (bútorgyártás, textilipar) fejlődött. Nagyvárad a romániai Bihar megye székhelye. A Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekvő városon át fut Románia legfontosabb útvonala, az E60-as út (Bécset a Fekete-tengerrel köti össze), amely

46

összeköttetést nyújt Budapesttel (250 km), illetve több romániai várossal: Kolozsvár (152 km), Marosvásárhely (250 km), Brassó (400 km), Bukarest (595 km). A város a tervezett észak-erdélyi autópályától is csupán 15 km-re található. Nagyvárad határában Magyar-Román együttműködés keretében új pari park (Euro Business Iparipark) épül. A projekt céla: Debrecen és Nagyvárad gazdasági fejlődési lehetőségeinek bővítése modern üzleti infrastruktúra kialakítása, továbbá, beruházási kampány megszervezése új befektetések realizálása érdekében, a két város közintézmények, ipari-egységek és kis-közép vállalkozók szereplői közti együttműködést elősegítése és erősítse. Nagyvárad Európai Üzleti Parkja a legújjabb ipari park Románia észak-nyugati részén, ami a Nagyváradról kivezető úton található az E6O-on Magyarország irányában, 4 km-re a határtól. A 121 hektár területű,teljes infrastruktúrával ellátott terület a város ipari negyedében található Az ipari park a nagyváradi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló ’’ SC Eurobusiness Parc Oradea SRL ’’ igazgatása alatt áll, Az ipari park 2010 elején spanyol autóipari befektetővel kötött szerződést. Az autóalkatrészt gyártó cég a megnyitás óta már a második spanyol befektető az Euro Business Parkban. A nagyváradi ipari parkban eddig összesen 16 befektető telepedett le. Az iapari park Debrecen befektetési potenciálját is erősíti a határ közelsége miatt. Debrecen Magyarország második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni kistérség székhelye; egyike az ország hét regionális központjának. Debrecen az ország keleti részén fekszik, 30-km-re a román határtól. Az Alföld meghatározó jelentőségű városa, fejlett infrastruktúrával, Budapesttől 230 km-re. Megközelíthető az M3-as majd az M35-ös autópályákon. Budapesttel köti össze a 4-es számú főútvonal. Debrecen közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, hiszen az ország egyik legfontosabb közlekedési tengelyvonalát képező Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vasútvonal mellett helyezkedik el. A városon áthaladó vasúti fővonal – melyet néhány éven belül 120 kilométer/órás sebességű vonatforgalom lebonyolítására tesznek alkalmassá – biztosítja az egyik közlekedési kapcsolatot Magyarországon keresztül az Európai Unió és Oroszország, valamint Ukrajna között. Debrecen központjától 5 kilométernyire, délre, a 47-es út mentén található a város repülőtere, amely Debrecen önkormányzatának tulajdonában van, s szintén a város tulajdonában lévő cég, az Airport Debrecen Kft. üzemelteti. A 2500 méter hosszú 40 méter széles betonozott futópályával és 20 méter széles guruló utakkal rendelkező reptér állandó határnyitású, nyilvános nemzetközi kereskedelmi repülőtér és vámút, s ezekkel a jogosítványokkal a budapesti Ferihegyi repülőtérrel egyenrangú. Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. A Tisza partján fekszik a folyó egyik legfontosabb átkelőhelyénél. Szolnok közlekedés-földrajzi helyzete a vasúti, a közúti és a vízi, légi szállítások tekintetében egyaránt kedvező. A város közlekedési adottságai a legjobbak közé tartozik. Budapesttel a 4-es számú főút és két nemzetközi jelentőségű vasútvonal köti össze. Pályaudvara kiválóan alkalmas, mind személy, mind teherszállítást tekintve, a kelet-nyugat irányú belföldi és külföldi összeköttetésre. Két közúti és egy vasúti Tisza-

47

hídja van, további két közúti hidat terveznek (az egyik a 2×2 sávos 4-es főút új elkerülő szakaszán lesz, a várostól északra, a másik egy új, "tömegközlekedésileg" is fontos híd, a várostól keletre). A Tisza vízi útja lehetővé teszi, 600-1000 tonnás áruszállító hajók közlekedését. Két repülőtere a légi szállításban játszik szerepet. (A 200 hektáros, kisgépek fogadására alkalmas, a katonai repülőtér előzetes engedély után használható.) A jelentős nagyságú kelet-nyugati átmenő forgalom nagymértékben hozzájárul a város fejlődéséhez. A várost elkerülő 4-es út, valamint a vízi és légi közlekedés megléte, a kitérő vasúti iparvágányok tették lehetővé, két ipari park, valamint logisztikai központ letelepedését. A termelő beruházások területén elsőként a francia Le Belier autóalkatrész-megmunkáló gyára, valamint a Derula Kft. fafeldolgozó üzeme kezdte meg működését Szolnokon. Jelentős cégek, a Henkel Magyarország Kft. a vegyipar, a Samsung Electronics Magyar Rt. az elektronika, a Mondi Business Paper Hungary Rt. a papírgyártás területén. Ezeknek a cégeknek voltak több évtizedes múlttal rendelkező elődeik, amelyek a város és a környező települések lakóinak adtak biztos megélhetést.

1.3. A befektetési döntések aktuális trendjei, ezek várható átfogó hatásai Aktuális befektetési trendek Magyarországon Világgazdasági válság hatása az FDI-ra ( Foreign Direct Investment) • •

4.3%-os GDP csökkenés 2009-ben és kétszámjegyű munkanélküliség 2010-ben az OECD országaiban (OECD InterimEconomicOutlook, 2009. március) Zöldmezős beruházások kb. 20%-os csökkenése várható a világgazdaságban 2009ben (IrNemzeti Bank)

Recesszió várható hatása a FDI-ra • • •

Külföldi működő tőke beáramlás korlátozása, egyes befektetői csoportok diszkriminációja: egyelőre atipikus Külföldi befektetők diszkriminációja nemzeti (hazai) tulajdonú vállalkozásokkal szemben (pl. állami mentőcsomagok, „vásárolj hazait” programok, stb.): megjelent Nemzeti (hazai) tulajdonú vállalkozásokban megnövekedett állami (pénzügyi vagy tulajdonosi) szerepvállalás: egyelőre nem mérhető

Visszaeső beruházási volumen, korlátozott növekedés • • • •

2007. utolsó negyedéve óta csökkenő beruházási volumen (KSH Statisztikai tükör, III. évf. 45. 2009. március 27.) 2008-ban az összes beruházás volumene 3%-kal csökkent 2007-hez képest Összes beruházás 2/3-át három ágazat (feldolgozóipar, szállítás, ingatlan) valósítja meg Az egyes gazdasági ágazatok közül csak a kereskedelemben növekedtek a beruházási ráfordítások és a beruházási volumen 2008-ban

48

A romló nemzetközi befektetői környezet és a régióval szembeni befektetői bizalomcsökkenés ellenére bizonyos iparágakban FDI várható

Magyarország mind a tudásalapú, mind a feldolgozóipari beruházások területén vonzó beruházási célpontnak számít Jelenleg erős FDI iparágak/szektorok • • • •

Feldolgozóipar (egyes területek) o Gyártásáthelyezés o Gyártáscentralizáció SSC bővítések/tevékenység áthelyezések o Költségcsökkentés o Tevékenység-racionalizáció K+F fejlesztések o Vállalati K+F tevékenység anticiklikus o Kutatási együttműködések, bérkutatások erősödése Kiskereskedelmi láncok terjeszkedése o Fogyasztói szokások átrendeződése o Piacszerzés

Az adókedvezmények és pályázati-támogatási megfelelően a befektetés-ösztönzést • •

•

lehetőségek

nem

segítik

Adókedvezmények jövője kérdéses Felmerült a K+F adókedvezmények megszüntetése, szűkítésük tervezett o Ellentétes folyamat más országokkal (pl. Nagy-Britannia) o Ellentmond a húzóágazati stratégiának o Értelmetlenné teszi a K+F pályázati támogatásokat Pályázati-támogatási rendszer nem reagált megfelelően a válságra o „klasszikus” gazdaságfejlesztési pályázatok (211C, 121C, 213) masszívan alulpályázottak –kb. 2,5 milliárd HUF támogatási igény 25 milliárd HUF keret

49

o

Átallokálás KKV pályázatokra a feltételek megfelelő módosítása helyett - munkahelyteremtő hatás? - Módosítandó feltételek (pl. nem rezidens után nem jár támogatás, külföldi partner/kapcsolódó vállalkozás beszámolójának használata, stb.)

1.4. „SWOT”- elemzés ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Kiváló infrastruktúrával rendelkező (ipari park területén) zöldmezős beruházásra alkalmas és barnamezős ipari területek a városban Szabad, képzett munkaerő azonnali rendelkezésre állása Aktív korú népesség viszonylag magas aránya Az oktatási rendszer fejlett és kellően rugalmas ahhoz, hogy az átlagtól eltérő igények esetén azokhoz gyorsan alkalmazkodjon Határmentiség a már szintén uniós tag Romániával. Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, EU bővítéséből származó megnövekedett piaci tér. (A hivatalos várakozások szerint Románia 2012-ben csatlakozna a schengeni övezethez.) Egyedülálló, feltárt termálvízkincs kihasználásának lehetősége (pl.: termálvíz-fűtésen alapuló melegházas növénytermesztés;gyógy-és termálturizmus) Élelmiszeripari szabad kapacitás Gépipar, nyomdaipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, stb. Nagy hagyománya Kiváló termőhelyi adottságok, magas fokú agrár-munkakultúra, jelentős munkaerő tartalékok Alternatív területhasználati lehetőségek (megújuló energia) Kedvező vasút-logisztikai adottságok A térségi központ megfelelő szintű elérhetősége a megye többi településéről A kerékpáros-, vízi-, lovasturizmus és horgászat feltételei kedvezőek, a biodiverzitás magas fokú

Békés megye így Békéscsaba is a fővárostól közúton az egyik legnehezebben megközelíthető térség. A gyorsforgalmi úthálózat hiánya miatt, negatív társadalmi-, gazdasági hatások érzékelhetők. A kereslet hiánya miatt elmaradtak a zöldmezős területek számottevő infrastruktúra fejlesztései és a barnamezős területek rehabilitációja Húzóágazatnak számító gazdasági fejlődés hiánya Gyenge együttműködés a gazdaságfejlesztésben érdekelt szereplők között Kedvezőtlen demográfiai folyamatok (öregedő korfa, alacsony születésszám, növekvő természetes fogyás, negatív vándorlási egyenleg) Egységes arculat, városimázs hiánya Kevés a színvonalas vendéglátó-hely

50

VESZÉLYEK

LEHETŐSÉGEK

Nem változtatható meg a térség periférikus helyzete, folytatódik a gazdasági és társadalmi leszakadás. Munkahelyek hiányában a képzett munkaerő elvándorol, a térség ilyen irányú versenyképessége lecsökken. A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó intézményi szereplők elveszítik hitüket abban, hogy jelentősebb tőkebefektetések jöhetnek létre a térségben. A működő tőkebefektetések elmaradása

Az országos közlekedésfejlesztési tervek keretei között megvalósuló fejlesztések (az M44-es út, békéscsabai repülőtér, vasút rekonstrukció) középtávú megvalósulása esetén javulhat a térség elérhetősége Az elérhetőség javításával a logisztikai szerepkör erősítése A térségben több jelentős vállalkozás működik, kiemelt figyelmet kell szentelni fejlődésük támogatására, helyi és kormányzati források lehívásának segítségével. Jelentős figyelmet kell fordítani a jól működő vállalatok újra-befektetéseinek ösztönzésére. Az ipari területek és ipari park bővítése Fejlett a közmű hálózat, ezekre való rácsatlakozás és az esetleges fejlesztést meg kell kezdeni, az érkező befektetések számára való felkészítés meggyorsítása érdekében A Szent István Egyetem, HAKI, Szolnoki Főiskola kihelyezett tagozataiban rejlő K+F potenciál kihasználása, az innovációs projektek támogatása A már működő Budapest Bank Bankműveleti Központ, a Mondi Packaging, Kner Packaging és a Tondach mint vonzerő és jó példa megjelenítése a város marketingben és további befektetések vonzása. Hatékony turisztikai, illetve városmarketing és PR kialakítása. Egységes turisztikai információs rendszer frissítése, fejlesztése Biotermékek értékesítése, biopiac Termálvíz, biomassza, földhő és napenergia magasabb fokú hasznosítása

51

2. Versenyelőny meghatározása 2.1. Megcélzott befektetői szegmensek azonosítása Célcsoportnak azon iparági befektetéseket tudjuk nevesíteni, melyek hagyományokkal rendelkeznek a térségben, hiszen ezekre épül a jelenlegi képzési rendszer, vállalti és szolgáltatói infrastruktúra. •

•

•

Feldolgozóipar (élelmiszeripar-, elektronika-, nyomdaipar-, gép-, fém- és faipar) o Új, zöld és barnamezős beruházások o Gyártásáthelyezés o Gyártáscentralizáció SSC (Shared Service Center) bővítések/tevékenység áthelyezések (call centerek, SSc-k magyar és idegen nyelvű szolgáltatások) o Költségcsökkentés o Tevékenység-racionalizáció o Munkaerő rendelkezésre állása Megújuló energiaforrások hasznosítására épülő termelő- és szolgáltató tevékenységek (termálkertészet, biomassza alapú vagy/és *KO GENERÁCIÓS erőművek, biodízel előállítás, napelem farmok létesítése) o Termálvíz, geotermikus energia és biomassza hasznosítás o Napenergia hasznosítás o Turizmus-egészségipar

2.2. A befektetés-ösztönzési célrendszer Ennek meghatározásához, röviden át kell tekinteni a vállalati befektetési döntés folyamatát és meg kell ismerni azokat a szempontokat, mely alapján egy pozitív beruházási döntés születik. * Ko-Generációs erőmű: A vállalati befektetési döntéshozatali folyamat

52

A regionális és ország szintű környezet vizsgálata során értékelt területek /döntési pontok 1)

2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10)

Képzett, megfizethető munkaerő (a régióban és 50 km-es körzetben) Termelési hatékonyság (benchmark / összehasonlítás) Infrastruktúra (fejlettség, fejlesztési tervek) Piacoktól való távolság Adózási környezet (kiszámíthatóság / optimalizációs lehetőségek) Munkajogi szabályozás rugalmassága Támogatási lehetőségek Kormányzati támogatás/kapcsolatok Helyi menedzsment Képzés, egyetemi együttműködés lehetősége

Célok: 1)

A középfokú oktatási rendszert (mely önkormányzati tulajdonban és kezelésben van) a beruházók igényeihez kell alakítani. Ugyanez érvényes a szakképzési rendszer struktúrájára is. A tervezést szélesebb régióban kell következetesen tenni, nem csak városi szinten gondolkodni.

53

2)

3)

4)

5)

6)

A meglévő és jól működő iparágak bemutatása nagyon fontos, ebből láthatók a hagyományok, termelési kultúra és munkaerő képzettség/elérhetőség. Rendszeresen kell konzultálni a közműszolgáltatókkal, és össze kell hangolni a városfejlesztési terveket azokéval. Fontos tudatosítani bennük, hogy a fejlesztési ipari területek és ipari parki bővítés hol fog megvalósulni, milyen közműigények jelentkeznek. Az egyeztetés azért is fontos, hogy optimalizálni lehessen a területek közművel való ellátásának idő- és költségigényét. Az országos támogatási rendszer mellett fontos a helyi támogatások kidolgozása is (pályázati vagy helyi rendelet formájában). Nagyobb beruházási projektek esetén fontos a kormányzati támogatás az Egyedi Kormánydöntéssel támogatott projektek esetén elsősorban. Angolul jól beszélő projekt menedzser felajánlása fontos gesztus a beruházó megtelepedésének dőszakában nagy jelentőséggel bír. Ez a személy tartja a beruházóval a napi kapcsolatot és segíti az engedélyezési eljárástól kezdve a teljes működés időszakára. Nagyon fontos bemutatni a beruházó számára, hogy a város széles együttműködésben dolgozik oktatási intézményekkel, egyetemekkel, nyelviskolákkal, közműszolgáltatókkal, fejlesztési intézményekkel. Ez a széles partnerség záloga annak, hogy a projekt gördülékenyen meg tudjon valósulni az adott településen.

A közvetlen beruházási környezet vizsgálata során értékelt területek és döntési pontok 1)

2) 3) 4) 5)

Meglévő telephely előkészítettsége (építési engedély megléte, telekmegosztás/rendezett tulajdoni viszonyok, szennyezés hiánya/kármentesítés ha kell) Vissza nem térítendő kormányzati támogatás mértéke (itt a lobby fontos) Normál üzletmenet költsége, rugalmassága (beruházási és működési költségek mértéke fontos) Energiaköltség (erre túl sok ráhatásunk nincsen, országos versenyképességi tétel) Önkormányzati támogatás/kapcsolatok, együttműködési lehetőségek

Befektetők „kezelése”, jellemző befektetői kérdések ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

A vállalati motivációk megértése („gondolkodjuk a befektető fejével”) Intézmények közötti koordinációt az önkormányzat egy-kézben végezze az ITD Hungary szakértőivel szoros napi munkában Fejlesztési adókedvezmény (egybeszámítás) Pályázati forrás igénybevétele esetében állásfoglalás kiadása több hónappal elhúzódott Ígéretek, határidők betartása

54

ƒ

Vállalati döntéshozók személyes elvárásai

Békéscsaba a helyi gazdaság élénkítése, versenyképesség javítása érdekében a következő a tematikus célrendszert és az ahhoz rendelt feladatokat fogalmazza meg: 1. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása. Ennek részeként szükséges megfogalmazni a befektetés-ösztönzési stratégiát is. 2. A gazdaságszabályozási rendszer megalkotása, az eddigi rendszer felülvizsgálata. Helyi komplex támogatási és kedvezmény rendszer kidolgozása válik szükségessé. 3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a város megközelíthetőségének javítása. Kormányzati feladat-az autópálya megépítése Békéscsabáig. 4. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatása. 5. Az e-szolgáltatásokat nyújtó, felhasználó vállalkozók számára vonzóvá kell tenni a várost az infó-kommunikációs szolgáltatások fejlesztésével, illetve a képzett humánerőforrás felmutatásával. 6. Logisztikai fejlesztések erősítése 7. Együttműködés kialakítása az EU - hoz újonnan csatlakozott területekkel, leginkább Araddal, Temesvárral és Nagyváraddal. 8. Együttműködés kialakítása, erősítése a helyi gazdasági és civil szervezetekkel, kamarákkal; együttes lobbi-tevékenység a közös célok eléréséért. 9. Együttműködés a helyi szakképzést biztosító oktatási intézményekkel és az egyetemi karral. 10. Az idegenforgalom és a turisztikai attrakciók fejlesztése. 11. A város marketing stratégiájának kidolgozása, befektetői ajánlatcsomagok kialakítása. 12. A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálata. 13. A lakótelepek és a barnamezős területek rehabilitációs tervének kidolgozása. 14. Új, beruházásra alkalmas területek önkormányzati tulajdonba vonása a területek megvásárlásával. 15. Az alternatív, illetve megújuló energiaforrások felhasználásának növelése. A Dél - Alföld geológiai adottságai világviszonylatban is nagyon kedvezőek a geotermikus energia (termálvíz, földhő) hasznosíthatósága tekintetében. Az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, amely lehetővé teszi a napenergia hasznosítását,akár hőerőművek is épülhetnek rá. A térség mezőgazdaságából nagymennyiségű biomassza keletkezik, amely energetikai hasznosításra alkalmas. Békéscsaba Önkormányzata jelenleg is rendelkezik olyan energiaprogrammal, amely a geotermikus energia hasznosítását helyezi előtérbe (pl. önkormányzati fenntartású intézmények energia ellátása), az új beruházásoknál, építészeti megoldásoknál vizsgálja az alternatív energiahordozók alkalmazásának lehetőségét. A város gazdasági szerkezetének átalakulásában az önkormányzatnak egyfajta ösztönző szerepet kell vállalnia az energia- és anyagtakarékos

55

-

-

technológiák elterjedése érdekében az alternatív energiahordozók szélesebb körű használatában a vállalkozások szintjén is. Szorgalmazni kell a környezetirányítási rendszerek (ISO14001, EMAS) bevezetését a vállalkozásoknál és az önkormányzati intézményekben. Ösztönözni kell az ún. „tiszta” termelési technológiák előretörését és a szelektív hulladékgyűjtésen alapuló hulladék feldolgozóipar megtelepedését. A megújuló energiaforrások felhasználásával és a hulladékfeldolgozással hosszú távon megalapozható a helyi gazdaság kisebb energiafüggősége.

A célokhoz rendelt feladatok: 1. 1.1.

1.2.

1.3. 1.4.

2. 2.1.

2.2. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1.

4.2.

A város gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása Az Almáskerti, az északi és a déli vasút melletti gazdasági övezetek fejlesztési tervének kidolgozása, figyelembe véve a megszűnt üzemek infrastruktúráját, valamint a város által kínált humánerőforrást. Az idegenforgalmi és rekreációs hasznosítású területek kijelölése, hasznosítási tervének elkészítése. Itt kell megemlíteni a Gyulai úttól délre elhelyezkedő Gabona Múzeum melletti területet és annak hasznosítási terveit, melyek kidolgozása megkezdődött (Kalandpark, Kolbász falu). A gazdasági stratégia megvalósítása érdekében ki kell dolgozni, a fejlesztések cselekvési és ütemterveit. Az önkormányzati fejlesztések esetében gazdaságossági, megtérülési számítások készítése (pl. Bányatavak, CsabaPark). A gazdaságszabályozási rendszer megalkotása, az eddigi rendszer felülvizsgálata A város jelenlegi adópolitikájának átvizsgálása, kidolgozása; a helyi adók rendszerének újragondolása. Cél a munkahelyteremtő helyi támogatások rendszerének kidolgozása. Térinformatikai alapokon nyugvó ingatlankataszter, közmű és útkataszter létrehozása. Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a város megközelíthetőségének javítása A 44-es főút, illetve az Arad felé történő közúti kapcsolatok fejlesztése. A Budapest-Lökösháza vasútvonal fejlesztésére alapozott intermodális logisztikai fejlesztések, elsősorban gazdasági versenyképesség javítása érdekében. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatása A kutatásfejlesztési ágazatban működő vállalkozások megtartásának, fejlődésének, újak betelepülésének elősegítése terület előkészítéssel, szolgáltatások kialakításával, kedvezmények biztosításával. Az innovációt közvetítő vállalatok betelepülésének elősegítése, illetve az induló vállalkozások számára az üzletviteli szolgáltatások elérésének segítése.

56

5.

5.1. 5.2.

5.3. 6. 6.1.

6.2.

6.3. 7. 7.1.

7.2.

7.4.

8.

8.1.

8.2.

Az e-szolgáltatásokat nyújtó, felhasználó vállalkozók számára vonzóvá kell tenni a várost az infó-kommunikációs szolgáltatások fejlesztésével, illetve a képzett humánerőforrás rendelkezésre bocsátásával. A szélessávú Internet elérés fejlesztése a városban. A városvezetésnek szükséges lobbi tevékenységet folytatni az olyan nagyvállalatokkal, akik ügyfélszolgálatukat a városba telepítenék. A betelepüléshez különböző kedvezmények,együttműködés felajánlása (adókedvezmény, a terület kedvező feltételek melletti biztosítása). A megfelelő humánerőforrás megteremtéséhez szükséges a szakképzés, elsősorban a számítástechnikai és a nyelvi képzések színvonalának javítása. Logisztikai fejlesztések Logisztikai feladatok ellátására alkalmas terület kijelölése,megvalósíthatósági tanulmányok, költség-haszon elemzések készítése a minél célzottabb kiajánlhatóság érdekében.. A fő szállítási útvonalak (közút és vasút) fejlesztése. A város elkerülő gyűrűje déli részének megépítése. Ezek a feladatok meghaladják az önkormányzati kereteket,alapvetően kormányzati döntésektől függnek. A logisztikai szakképzések fejlesztése a városban. Együttműködés kialakítása az EU-hoz újonnan csatlakozott területekkel, leginkább Araddal, Nagyváraddal és Temesvárral Az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése. A kapcsolat erősítésében a polgármesteri hivatal nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kollégáinak aktívabb szerepet kell vállalniuk. Az önkormányzat gazdasági programjában meg kell határozni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztési irányait. Az önkormányzat által Vállalkozói Iroda létrehozása a beruházás közvetítésre, a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére, és a cégalapítás elősegítésére a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve. A Natúrparkkal közös együttműködésben a város és környéke természeti adottságainak kiaknázása és közös idegenforgalmi attrakcióvá való fejlesztése, közös marketinganyagok készítése. Együttműködés kialakítása a helyi gazdasági és civil szervezetekkel, ITD Hungary- vel, kamarákkal; együttes lobbi-tevékenység a közös célok eléréséért Városi, városrészi lokálpatrióta klubok kialakítása a város prominens közjogi és vállalkozói szereplőinek bevonásával. A várost érintő nagyobb beruházások esetében a lakossági fórumon kívül szűkebb körben is lehetőséget kell adni a véleménynyilvánításra, a beruházások megvalósítása során a folyamatos tájékoztatásra. A helyi kamarákkal és egyéb érdekképviseleti szervekkel való szoros együttműködés kialakítása, közös többirányú lobbi tevékenység megszervezése a közösség egészét érintő célkitűzésekben.

57

9. 9.1.

9.2.

9.3. 9.4.

Együttműködés a helyi szakképzést biztosító oktatási intézményekkel és az egyetemi központtal A szakképzést biztosító intézmények kínálatának és a város hosszú távú gazdasági céljainak az összehangolása érdekében fórumok létrehozása. A város szakképzésében erősíteni kell a gazdasági, az informatikai, a logisztikai és a nyelvi képzések jelentőségét. Szorosabbá kell tenni a Szent István Egyetem Gazdasági Karával való együttműködést, például az önkormányzatnál gyakorlati helyek biztosításával, a műszaki menedzser képzés megindításának ösztönzése terén, valamint a Kar kapcsolati tőkéjének kiaknázása céljából. Az utóbbi 15 év gazdasági változásainak feldolgozásába, illetve a következő 15 év trendjeinek, stratégiájának meghatározásába szintén be kell vonni az egyetemet. Lehetőség szerint támogatni kell, hogy Békéscsaba a szakképzés központi funkciójának megerősítése mellett a térség felsőoktatási központjává váljon. Az egyetem gazdasági karával 2010 elején megtörtént a kapcsolatfelvétel. A városfejlesztési célok elérése érdekében történő együttműködés az oktatási intézményekkel a hazai és nemzetközi pályázati források lehívásában. A közoktatási és szakképzési intézményekkel, a Szent István Egyetem Gazdasági Karával és a Munkaügyi Központtal való együttműködés (közös állásbörzék stb.) a munkaerőpiac feltérképezése, a hatékony munkaközvetítés céljából.

10. Az idegenforgalom és a turisztikai attrakciók fejlesztése 10.1. Idegenforgalmi koncepció aktualizálása. A jelenleg meglévő turisztikai attrakciók fejlesztése, a gasztro-turizmus, és a „Munkácsy Békéscsabán” lehetőségeinek kiaknázása, új turisztikai attrakciók kifejlesztése (Kalandpark, Kolbász falu, horgász üdülőövezet kialakítása – Bányatavak, Póstelek, Termál- és gyógy turizmus, golf- és wellness turizmus,), illetve a gyulai turisztikai szolgáltatások mellett alternatív lehetőségek biztosítása. 10.2. Idegenforgalmi marketingstratégia elkészítése. A meglévő és a kialakításra kerülő turisztikai attrakciók bemutatása, a szálláshelyek, éttermek, kávézók, szórakozóhelyek bemutatására irányuló marketinganyag elkészítése. Békéscsaba Turizmusfejlesztési stratégiáját a 2010.05.27-i Közgyűlés elfogadta, tehát a város rendelkezik olyan átfogó stratégiával amely megvalósítása során Békéscsaba turisztikai potenciálja nőhet. A Startégia megvalósítását Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatal polgármesteri kabinet .koordinálja. 10.3. Együttműködés kifejlesztése a turizmus és a kultúra helyi szereplőivel (elsősorban a Színházzal és a helyi művészeti csoportokkal), fesztiválok szervezése, a kulturális élet, mint idegenforgalmi vonzerő fellendítése érdekében. 2009. májusában megalakult a Békéscsabai Turisztikai Egyesület. Az egyesület összefogja Békéscsaba turizmusában meghatározó a gazdasági társaságokat és magánszemélyeket,

58

11.

A város marketing stratégiájának kidolgozása, befektetői ajánlatcsomagok kialakítása 11.1. Városi marketing koncepció és befektetői ajánlati kosarak készítése a potenciális befektetők orientálása és megnyerése céljából. Az ajánlatcsomagok eljuttatása a megfelelő fórumokra és a lehetséges partnerekhez. 2009.elején elkészült Békéscsaba befektetői kiajánlója,amely több befektetői fórumon is (pl Világkiállítás 2010 Shanghai, ) képviseli a város kínálatát. A város átfogó marketing koncepciója 2010 decemberéig el kell készüljön . 12. A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálata 12.1. A térség ingatlanpiaci trendjein és elemzésein alapuló hosszú távú városi ingatlanpolitikai stratégia kidolgozása. Szükséges, hogy a stratégia ne csak az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra, hanem a város egészére kell, hogy vonatkozzon. 13.

A lakótelepek és a barnamezős területek rehabilitációs tervének kidolgozása 13.1. Lakótelep rehabilitáció kidolgozása területenként és épületegyüttesenként. A panel program lehetőségeinek kiaknázása. A helyi üzleti érdekek, közműszolgáltatók, kisvállalkozások, illetve az építőipari vállalkozók bevonása (pl.: a lapos tetős épületek tetején új lakások és sátortető és új lakások kialakítása). 13.2. Barnamezős területeken lévő elhagyott ipari területek felmérése, hasznosítási változataik kidolgozása, új funkcióik (oktatás, sport, kulturális, szolgáltatási, új ipari, illetve ezek kombinációja) kialakítása. Mivel ezek többségében nem önkormányzati tulajdonban vannak, szükséges az ingatlantulajdonosokkal való szoros együttműködés a területek mielőbbi hasznosítása érdekében. 14. Új, beruházásra alkalmas területek önkormányzati tulajdonba vonása a területek megvásárlásával. 14.1. Fel kell térképezni azokat a magántulajdonban levő területeket, amelyek ipari, üzleti, mezőgazdasági, turisztikai hasznosításra alkalmasak és képesek kielégíteni a felmerülő befektetői igényeket. 14.2. A tulajdonosokkal tárgyalásokat kell folytatni a területek megvásárlása érdekében. 14.3. A megvásárolt területekre fejlesztési terveket kell készíteni. 14.4. Az ITDH helyi képviseletével napi szintű kapcsolat fenntartására van szükség az aktuális befektetői igényekhez való alkalmazkodás érdekében.

2.3. A stratégia végrehajtása során javasolt tevékenységek A regionális és ország szintű beruházási döntésekben való lehetséges részvétel, munkakapcsolat az erre szakosodott szervezetekkel és intézményekkel.

59

A közvetlen beruházási környezet vizsgálatában való részvétel

Iparág specifikus információk rendelkezésre bocsátása az erre szakosodott szervezetek és intézmények számára

60

Támogatások és adminisztratív kedvezmények vizsgálata lokális és országos szinten.

3. A megvalósítás monitoringja, értékelése és visszacsatolás Az IVS megvalósulását és a befektetés-ösztönzési stratégiát a képviselő-testület fogadja el, megvalósulását a szakosztályokon (illetve a városfejlesztési társaságon) keresztül folyamatosan figyelemmel kíséri. Rendszerbe épített módon a stratégia felülvizsgálatára kétévente sor kerül, amikor el lehet végezni azokat a korrekciókat, amelyek a legutóbbi időszak óta természetszerűleg aktuálissá váltak. Szoros munkakapcsolatot kell kialakítani az ITD Hungary regionális irodájával, valamint azokkal a szervezetekkel és hatóságokkal, melyeket a 5. fejezetben nevesítünk. Rendszeres, félévente megrendezésre kerülő konzultáció szükséges a partnerek között. Az indikátorok célértékeinek időarányos teljesülését a képviselő-testület folyamatosan értékeli.

61

4. Partnerség A befektetés-ösztönzés komplex feladatrendszere egyrészről feltételezi azt, hogy az önkormányzat reálisan tisztában van saját versenyképességi jellemzőivel, másrészről feltételezi azt is, hogy kiterjedt kapcsolatrendszert működtet azokkal a szereplőkkel, akik ezt a tevékenységet támogatni tudják. A versenyképesség javítása érdekében felelős tevékenységet a polgármesteri hivatal Stratégiai Fejlesztési Osztálya és Kabinetje kell végezzen, hatóságokkal és szakhatóságokkal, közműszolgáltatókkal és az ITD Hungary-val szoros és rendszeres szakmai együttműködésben. A Stratégiai Fejlesztési Osztály Projekt- és Beruházási Csoportja a projektek megvalósíthatósága érdekében folyamatos kapcsolatban kell lennie az alábbi hatóságokkal és szakhatóságokkal. Egy projekt engedélyeztetési eljárásában érintett hatóságok és szakhatóságok Nr.

3.

Hatóság megnevezése címe Angol megnevezése Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Lower-Tisza District Természetvédelmi és Vízügyi 6721 Szeged, Felső Tisza- Inspectorate for Environment, Felügyelőség (ATIKTVF) part 17. Nature and Water Regional Directorate of National Traffic Authority, Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél- 6728 Szeged, Kereskedő Office in South-Great Plain Alföldi Regionális Igazgatósága köz 3-5. Region Local Authority of Hungarian Commercial Authorization Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Békéscsabai Mérésügyi és 5600 Békéscsaba, Gyóni Authority (technical and Műszaki Biztonsági Hatóság Géza u. 9. measuring issues)

4.

Hivatásos Önkormányzati parancsnokság Békéscsaba

1.

2.

TűzoltóBékéscsaba, Kazinczy u. 9.

Fire Department Békéscsaba

of

Békéscsaba, Agriculture Békés Megyei Mezőgazdasági 5600 Administration Szakigazgatási Hivatal Kétegyházi út 2. Authority of Békés County Cultural Heritage Authority, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal DélSouthern-Great Plain 6. alföld 6720 Szeged, Oroszlán u. 6. Regional Office ÁNTSZ Békéscsabai, Békési, Szeghalomi Kistérségi Intézete 5600 Békéscsaba Gyulai út 7. Békéscsaba 61. Lower-Tisza District Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Directorate for Environment 8. és Vízügyi Igazgatóság 6720 Szeged, Stefánia 4. and Water Catastrophe Risk Békés Megyei Katasztrófavédelmi 5600 Békéscsaba, Kazinczy Management Directorat for u. 9. 9. Igazgatóság Békés County 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 7-9. Road Management Company 10. Békés Megyei Közútkezelő Kht. for Békés County 5.

MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központ 6720 Szeged, Tisza L. krt. Hungarian Railways, Szeged 11. Szeged 28-30. Regional Center

62

A befektetők igényeinek megismerése, bizalom erősítése a település irányába. A helyi vállalkozók és a betelepült vállalkozások közötti együttműködés elősegítése érdekében az önkormányzat polgármestere és a polgármesteri kabinet rendszeres párbeszédet folytat a helyi vállalkozókkal, vállalkozói fórumokat rendez. Ez a párbeszéd már 2008 évben elindult, amely azt a célt szolgálja, hogy a Békéscsabán működő vállalkozások jobban megismerjék a városvezetés főbb fejlesztési céljait, esetlegesen kapcsolódni tudjanak a célok megvalósításához. A jövőben fontos feladat az ITD Hungary bevonása az érdeklődők (potenciális betelepülők) és az önkormányzat, valamint a helyi vállalkozások közötti hatékony párbeszéd kialakításában. Az önkormányzat a Békéscsabán megtelepedett nagy befektetőkkel (Budapest Bank, Mondi, Tondach) folyamatos együttműködést tart fent, azonban erősíteni kell a párbeszédet a fejlesztések és a további befektetések realizálása és a kutatás-fejlesztés tevékenység helyi ösztönzése érdekében. Ez elsősorban a polgármester, a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester és a polgármesteri kabinet feladata. Munkaerő biztosítása A betelepülni kívánó befektetők hatékony kiszolgálása érdekében az önkormányzatnak szoros együttműködést kell fenntartania a Regionális Munkaügyi Központtal, a rendelkezésre álló munkaerő kínálat megismerése és a felmerülő munkaerő igény kielégítése céljából. A Békéscsabai Regionális Képző Központtal való folyamatos együttműködés fenntartása, amely képzéseivel segíti a megfelelően képzett munkaerő gyors biztosítását a megtelepedni kívánó befektetők számára. Az igényekhez alkalmazkodni tudó munkaerő kínálat biztosításához szükséges a polgármesteri hivatal Oktatási Osztályának közreműködése a középfokú szakképző intézményekkel való együttműködés elősegítése érdekében. A partnerség formái: Az önkormányzat és az intézmények, szolgáltatók közötti együttműködés erősítése a betelepülők igényeinek (energia, munkaerő, engedélyezési eljárások, stb.) kielégítése érdekében. Vállalkozások és önkormányzat közötti párbeszéd erősítése vállalkozói fórumok szervezésével. Civil szervezetek bevonása a befektetés ösztönzési tevékenységbe

63

Lakossági fórumok szervezése, amelynek célja a lakosság informálása a tervezett fejlesztésekről, beruházásokról és azok hatásairól. Irodalomjegyzék Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Békéscsaba Megyei Jogú Város Városfejlesztési Koncepciója

64