Békés a Szándék, bár Jézus könnyezik Írta: John Billings

2006. június Nemzetközi

A márciusi Hírnököt több mint 4000 ember olvasta világszerte. Ezt a harmadik nemzetközi számot hozzávet legesen 16 nyelven jelentetjük meg. Kiadásra kerül német, holland, francia, tahiti, spanyol, orosz, magyar, lingala, cseva, szvahili, efik, bemba, tagalog, orija, tamil, portugál és még néhány nyelven. A HÍRNÖK közös tanulásra, személyes olvasásra, információterjesztésre, tanúságra és általános kommunikációra szolgál. EBEEN A SZÁMBAN: • “Békés a Szándék, Bár Jézus Könnyezik”, John Billings • “Hagyományos Kereszténység” Kinyilvánítása, Don Compier • “A Megtestesült Krisztus Békéje”, Schaal elnök • “Emeld Fel a Béke Zászlaját”, Veazey elnök

Békés a Szándék, bár Jézus könnyezik Írta: John Billings Amikor hazautazom Uptown-ba, mely egy Chicago, Illinois, USA, számtalan el városa közül, mindig a kultúrák megdöbbent különbségeivel találom magam szemközt. A helyi általános iskola által jelentett adatok szerint több mint 100 különböz nyelven beszélnek a családok ezen a területen. Íme itt egy csodálatos közösségi példa lehet sége arra, hogy modellezzük világunk áhított békéjét – egy közösségben, ahol láthatóak a harmónia jelei, a megbocsátás, a kibékülés és az elfogadás. Biztos vagyok abban, hogy a világ minden közösségének és városának hasonló lehet ségei vannak. Ugyanúgy ezt mondhatjuk egyházunkról is, hisz Krisztus közössége. Hitvallásunk szavaival, „… életünket a béke és igazság minden emberhez való eljuttatásának szenteltük”, így egyházunk kiváló béketeremt modell lehetne a világ el tt. Az élet jelenlegi realitásai és a „béke és igazság minden embernek” között bizony valóságos szakadék tátong. Az emberiség nem él olyan körülmények között, hogy mindenhol béke lehessen. Ez hasonló ahhoz, amit Jézus talált, amikor Pészachkor Jeruzsálembe ment. Jézus tudta, hogy Isten népe nem használja ki a lehet séget a békére és szeretetre. Err l Lukács írt : Amikor közelebb ért és meglátta a várost, megsiratta és így szólt: „Bár felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezet utat! De most már el van rejtve a szemeid el l. Mert jönnek majd reád napok, amikor ellenségeid sáncot húznak körülötted, körülzárnak és

mindenfel l szorongatnak; földre tipornak téged és fiaidat, akik benned laknak és nem hagynak bel led követ kövön, mert nem ismerted fel meglátogatásod idejét.” — Lk 19:41– 44 Amikor Jézus Jeruzsálemet látta, látta az emberek mohóságát a pénzre és a hatalomra, látta er szakosságukat és kiegyensúlyozatlanságukat és látta az emberek szegénységét is. Látta, hogy mennyire eltértek Isten békességét l és sírva fakadt. Jézus szavai számunkra is üzenetet hordoznak: „Egyháztagok, hát csak ma lenne, hogy ismeritek azokat a dolgokat melyek békét teremtenek.” Miért nem tudunk tanulni a bibliai történetekb l és az elmúlt generációk életéb l? Jézus látja a közösségeket ahol élünk; látja egyházainkat; látja mennyire eltértünk az úttól amely világunk békéjéhez vezet; és valóban, könnyezik. Látja, ahogy egymással bánunk. Hol van az elfogadás, a szívesenlátás, az eltér kultúra, faj vagy etnikum miatt kiközösítettekkel szemben? Hol van a gyermekek reménysége a durva bánásmóddal és szegénységgel szemben, vagy reménység a fiataloknak és fiatal feln ttek számára akik nem találnak igényeiknek és elvárásaiknak megfelel közösséget, egyházat, s a többieknek akik a szélekre sodródva mindennap azzal találkoznak, hogy semmibe veszik ket? Szegénység, háború, önz mohóság, er szak, magány, el ítélet, gy lölet, szétszakított családok, drogok, politikai és szociális okok miatt egymással harcoló emberek, mind, mind részei annak a módnak, ahogy egymással bánunk és ami miatt Jézus folyamatosan sirat minket. A Dolgok Amik Békét Hozhatnak Hogyan lehet láthatóvá tenni a békét közösségeinkben és egyházunkban? Minek kell sikeresnek lenni egy olyan egyházban, amelynek célja békét és igazságot minden embernek? Jim McGinnis, a St.Louis-i Béke és Igazság Intézet igazgatója az Er szakmentesség Fogadalmát javasolja. Javasolja, hogy a gyerekek, fiatalok, családok, gyülekezetek, munkahelyek és iskolák tegyenek er szakmentességi fogadalmat. A fogadalom tevékenységi el irányzatokat is tartalmaz számunkra. szintén meg kell hallgatnunk egymást és a saját véleményünkkel, igényeinkkel szemben is érvényre kell juttatnunk más személyek véleményét és szükségleteit is. A megbocsátás is lényeges eleme a fogadalomnak. Amikor félretesszük sérelmeinket és az igazságosságon túl szeretetet is adunk, a sérült viszonyokat gyógyíthatjuk meg. Ezek az elvek bátor tetteket kívánnak. Amikor merészen kiállunk azok mellett, akiket el ítélettel kezelnek, azt kockáztatjuk, hogy velünk is úgy bánnak majd. De nekünk mégis bátran kell képviselnünk azt az emberi és vallási elvet mely Isten békéjét segíti el és megszünteti az igazságtalanságot. Merész dolog az is, ha úgy szeretjük szomszédainkat, mint önmagunkat és érzéseiket, szükségleteiket a magunkéval azonos szinten kezeljük. Amikor ugyanazt a tiszteletet megadjuk másoknak, amit magunknak igényelünk, s nem vagyunk senkivel sem tiszteletlenek, s nem engedjük senkinek, hogy velünk tiszteletlenek legyenek, akkor a béke és igazság magjait vetjük el. Végül ezek az elvek tartalmazzák Isten teremtett világának védelmét is. Meg kell értenünk a felszólítást, hogy a természetet úgy védhetjük meg, ha csak a szükségleteink mértékéig használjuk. Amikor okosan ezt tesszük, akkor azt tesszük lehet vé, hogy még a kés bbi generációk is élvezhessék, amit Isten teremtett számunkra. A Resztoránus Egyház nap mint nap találkozik saját hitelvei és hittételei kihívásával. Kihívást jelentenek számunkra a körülöttünk lév világ szükségletei is. Assisi Szent Ferenc ugyanezzel a világgal konfrontálódott életében, amikor ezeket a szavakat, mint imát írta le, hogyan válhatunk a béke és igazság népévé: Uram, tégy engem békéd eszközévé. Hadd vigyem a szeretetet oda, ahol a gy lölet uralkodik, a megbocsátást oda, ahol a vétek él. Hadd vigyem a hitet, hogy megszüntessem a kételkedést; a reményt, hogy megsz njék a kétségbeesés; fényt oda, ahol a sötétség az úr; s az örömöt

2

vigyem oda, ahol szomorúság az élet. Oh Isteni Mester, add, hogy inkább én igyekezzem vigasztalni, mint hogy vigaszra várjak; inkább én törekedjem megértésre, mint hogy megértést óhajtsak; inkább én szeressek, mint hogy szeretetet igényeljek. Hisz önmagunkat adva kapjuk meg önmagunkat, megbocsátás által nyerünk megbocsátást és ha meghalunk, azzal ébredünk az örök életre.

“Hagyományos Kereszténység” Kinyilvánítása Írta: Don Compier Dékán, Egyházi Szeminárium Ha manapság az Egyesült Államokban kapcsolatba kerülünk a vallásos médiával, a leger sebb hangot egyre inkább az önmagukat hagyomány rz knek titulálók irányzatától halljuk. Ezek az emberek abban hisznek, hogy a Biblia Isten tévedhetetlen szavait tartalmazza. Ennek a közvetlen és egyszer kapcsolatnak a feltételezése korlátlan és megkérd jelezhetetlen lehet séget ad számukra, hogy erkölcsi diktátumokat készítsenek a társadalom többi tagja számára. Akik nem értenek egyet velük, azok az isteni igazsággal fordulnak szembe. Én tisztelem mindenki vallásos meggy dését, de amikor szerintem igencsak téves megállapításokat terjesztenek, azt hiszem meg kell mérk znöm velük. Már abban ellenvetést kell tennem, hogy amit k képviselnek az valamiféle keresztény hagyomány lenne. Ha valaki veszi a fáradtságot, hogy áttanulmányozza a keresztényi gondolkodás több mint húsz századnyi korból származó szövegeit, tényszer en megállapíthatja, hogy az amit k ma hagyományos látásmódnak hívnak éppenséggel nagyon is újnak számít a hittörténetben. Ennek az irányzatnak a kora 125 évben többé-kevésbé pontosan megjelölhet (ez kb. mindössze 6 százaléka az eddigi keresztény korszaknak !) mert tudhatóan akkor keletkezett, amikor Charles Darwin közzétette új megközelítéseit az életr l és a fajok eredetér l, s természetesen hasonlóan elfogadhatatlanná teszik a tradicionalizmus alapvetésében foglaltakat a bibliai szövegek történelmi eredetével kapcsolatos felfedezések is. Az arcvonal a modern fogalmak szerint lett kialakítva. Csak a filozófia forradalma után, a XVII. és a XVIII. század emberei gondolkoztak úgy, hogy az igazság azonos a történelmi és tudományos hitelességgel. Ráadásul csak a modern emberekben alakult ki bizonyosság, hogy az isteni vonatkozásokban valóban hinni tudjanak. A mai f elképzelés a Biblia szószerinti igazságairól, s az, hogy ez a modern kor el tti id k tanúsága lenne, különösen furcsa. Hiszen k is tudják, hogy a transzcendens Isten konkrét gondolatai sohasem fogalmazhatók meg emberi szavakkal, legfeljebb inspirálhatja ezeket a szavakat. Az ókori, középkori és a reformkori keresztények igazán nem sokat tör dtek a történelmi hitelességgel. Ehelyett inkább arra figyeltek, hogy a Lélek hogyan használja fel a régi szövegeket arra, hogy Istent az adott id ben minél közelebb hozza hozzájuk. Miután fél tiszteletük Isten fenségességével szemben, Istent messze az emberi felfogóképességen túlra helyezte, a korabeli doktrínák megelégedtek az alázatosság és távolságtartás keverékének egészséges mértékével. Jézus idejét l a Reformáció korán keresztül a keresztények a hitet nem valamiféle tudásként definiálták, hanem személyes bizalomként abban, hogy a tökéletesen misztikus Isten ugyanakkor hihetetlenül együttérz is velük szemben. Hogy Isten hatalmassága és teljessége mindannyiunk számára elegend gondoskodási er vel bír, s hittek abban is, hogy a Szent Egy életre kelt a mi emberi testünkben, s munkálkodott is az egyedülálló történelmi lényben, a Názáreti Jézusban. Ezek az akkori emberek tartózkodtak a moralizálástól, mint egy isteni jogkör semmivel sem indokolható birtoklásától. Sokkal inkább érdekelte ket Jézus élete, hite és együttérz , embersegít cselekedetei, mint a konkrét gondolkodás erkölcsi kérdéseken. Annak idején, mikor egyházunk elkötelezte magát más keresztényekkel való együttm ködésben, meg kellett ismerkednünk a valódi „hagyományos kereszténységgel”. Tanulmányoznunk kellett a szövegek

3

csodálatos variációit, amiket teológusok, misztikusok, egyházvezet k és egyszer hív k alkottak meg az utolsó húsz század során. Felfogásunk arra inspirált minket, hogy egy él , a korszellemnek megfelel en érthet gyakorlatot alakítsunk ki Istennel kapcsolatos szemléletünkben, de mindig h ségesen a Jézus által kijelölt ösvényhez. Ez a felfogás természetesen nem kívánja meg t lünk, hogy azt higgyük, hogy az eltelt 1500 év alatt semmi más nem történt. A minket szeret Isten sohasem hagyta el az emberiséget, hogy generációkon keresztül a sötétségben botorkáljon. Így számunkra áldás, hogy folyamatosan tanulhatunk el deinkt l. De az is az igazsághoz tartozik, hogy tiltakoznunk kell, ha az örökségüket eltorzítják. Nem kell elt rnünk téves tanúságtételt se akárkit l, legyen az él , vagy régóta halott. A keresztény reménység megnyilvánulása mindazonáltal mégiscsak az, hogy bátran hirdethetjük, hogy csakis Krisztusban lehetünk él k mindnyájan.

A Megtestesült Krisztus Békéje Írta: David Schaal elnök „S most, ahogy kérted, bizony mondom neked... keresd és találd meg az er t, hogy megalapozd és létrehozd Siont”. — Tanok és Szövetségek 6:3a Tizenhat éves koromban tanúja voltam annak, amikor feln ttek egy csoportja Sion értelmezésén vitatkozott. Sokan azt hitték, hogy Sion egy speciális hely volt, mások pedig azt bizonygatták, hogy Sion bármely hely lehet ahol bizonyos lelki és fizikai feltételek adottak. Ahogy Stephen M. Veazey elnök kijelentette beszédében a 2005-ös Világkonferencián: „Sion lényege…. hogy hogyan értelmezzük elhívásunkat, hogy megtestesítsük Jézus Krisztust minden viszonylatunkban”. A „megtestesítés” elve azt sugallja, hogy egyedül a szellemiségben való hit nem elegend az egyház küldetéséhez. Míg Sion koncepciója er s hitet igényel, ragaszkodni kell ahhoz, hogy kézzelfoghatóan valódi reménységet eredményezzen személyek, családok és közösségek életében. Egy több etnikumú, többnyelv világegyházban csodálatos példák adódnak, hogyan n a szükségessége és valóságossága Sionnak. Szeretnék néhány személyes benyomást megosztani, hogyan szól Sion hozzá legalább két szükségességhez, amik ma a világot jellemzik. Az Egység és az Integráció Szükségessége Kihívó kuriozitásokat tapasztalhatunk néhány kultúrában manapság, különösen Nyugaton, mikor azzal a tendenciával találkozunk, hogy az életet valamiféle beskatulyázott formában képzelik el. Az emberek gyakran beszélnek arról, hogy van „családi életük”, „hivatásukkal kapcsolatos életük”, „egyházi életük”, „pénzügyi életük”, etc. Gyakran el is szigeteljük egymástól ezeket a „részeket”, s már azt sem látjuk, hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Bizonyára ez az elhatárolás segít nekünk abban, hogy azonosítsuk és változatos néz pontokból tartsuk szemmel életünk eseményeit. A probléma viszont akkor adódik, amikor lelki életünket is elhatároljuk az összes többi néz ponttól. Sokan vannak akik azt gondolják és úgy is cselekszenek, mintha életük egyes területei fontosabbak volnának Istennel való kapcsolatukban mint az egyéb részek. Manapság a világ éles megkülönböztetést tesz a spirituális és a fizikai dolgok között. Ez oda vezet, hogy behatárolódik, hogy mit tekinthetünk az élet lelki részének. Az ima, vallás, személyes erkölcs, személyes megváltás, stb. gyakran „spirituális” kérdésnek min sül. De mik az élet egyéb kritikus szempontjai? Milyen szempontok szerint tekintünk az üzleti tevékenységre, tudományra, közgazdaságra, jogra, fizikai testünkre, a pénzre, stb.? Sokan tekintenek ezekre a dologra a világban mint a legfontosabbakra, de valahogy meglehet sen kívüles en a spiritualitás világától. Sion lényege arra hív minket, hogy az élet minden területén válasszuk a kreatív és megváltást hozó utakat. („Minden dolog spirituális” – Tanok és Szövetségek 28:9a). Miután Sion koncepciója a közösségeket minden néz pontból érinti, fizikai és spirituális oldalról egyaránt,

4

egyértelm , hogy konfrontálódni kell a hit alapján az éhséggel, er szakkal, fajgy lölettel, betegségekkel és egyéb számtalan kellemetlenséggel, de mindezekkel nem elegend az egyház keretein belül foglalkozni, hanem ugyanúgy az üzleti életben, tudományban, rekreációban, a szomszédaink viszonylatában és minden olyan területen ahol közösségépítés történik. Sion koncepciója megmutatja nekünk, hogy nem kell egy mesterségesen felosztott életet élnünk a fizikai és spirituális lét között. Sion holisztikus hitelvi alapján ünnepelnünk kell minden adottságot amit az emberek a közösségbe visznek és keresni az egyesülés és életünk integrációjának útjait Krisztus zászlaja alatt. Szeretet Igénye, Ne Hagyd el a Világot Tavaly nyáron egyik nap futni mentem egy olyan úton amely a fák között vezetett az egyházi táborhely szélén. Ahogy felértem egy kis domb tetejére és megálltam, az út közepén egyszercsak megpillantottam két zt. Az egyik egy kis gida volt, szorosan az anyja oldalához simulva, úgy 15 méterre t lem. Ahogy a suta meglátott engem, egy „kövess” jelzéssel oldalba bökte kicsinyét és elt nt a fák között. Ám a gida ottmaradt ahol volt és engem nézett. Majd arra fordult amerre az anyja elment, majd újra rám nézett, s – legnagyobb meglepetésemre – hozzám futott! Ott álltunk az erd közepén, mindketten mozdulatlanul és továbbra is csak egymást néztük, kb. egy méter távolságból. A perc valami id tlen, csodálatos momentum volt számomra, ahogy ott álltam csendben ezzel a gyönyör teremtménnyel a fák összeboruló boltozata alatt ezen a szépséges nyári napon. Rövid id múlva az zgida visszasétált a fák közé ahol a suta várta. Egy másik alkalommal máshol teljesen más látvány fogadott, amikor felértem egy dombtet re. Ahogy lenéztem, a világ egyik legnagyobb nyomornegyede tárult a szemem elé. Sem a szegénység, a gyerekek egészségi állapota, vagy a gondterhelt arcok sem maradtak titokban. Ahogy ott álltam, imádkozni akartam, de teljesen alkalmatlan voltam, hogy szavakat, gondolatokat találjak arra, hogy megfogalmazzam ami bennem lejátszódott, szemt l-szemben állva ilyen mérték szegénységgel. Végül, anélkül, hogy bármit „felajánlottam” volna imámban Istennek a jelenlétemen kívül, egyszer en csak ott álltam, s megpróbáltam magamban tudatosítani Istent, aki minden embert szeret. Egyszerre képes lettem érezni is Isten határtalan szeretetét ezek iránt az emberek iránt, azzal a bizonyossággal, hogy Krisztus élt, szenvedett és most közöttük munkálkodik. Ezek a tapasztalatok bár nagyon különböz ek voltak, mégis er sen összekapcsolódtak az életemben. Szívbemarkoló figyelmeztetések voltak számomra, hogy milyen fontos és drága Istennek ez a világ, - olyannyira drága „mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta” (Jn 3:16). Nem értem miért van mégis annyi hang keresztény körökben manapság, hogy vonuljunk el a világtól, vagy tör djünk els sorban saját üdvözülésünkkel és közben kevéssé foglalkozzunk a világ bajával. Akár az zgida az erd ben vagy egy gyermek a nyomortelepen, a világ fontos és drága és Sion eszméje arra hív fel, hogy ne hagyjuk magukra ket. Sion nem azzal az eszmével él, hogy egy napon úgyis itt hagyjuk ezt a világot és egy mennyei dics séggel cseréljük majd fel egy meglehet sen távoli birodalomban. Éppen ellenkez leg, Sion arra hív fel, hogy használjuk képességeinket, energiáinkat és hitünket, hogy átalakítsuk ennek a világnak a viszonyait, olyanná, ahol gyógyult emberek, családok és közösségek vannak és minden személy értéke elismert. Nem messze attól ahol lakom, a szomszédságban magas volt az ifjúkori b nözés aránya, a drogozás és általában ugyancsak jellemz volt a családokon belüli állandó veszekedés. A közeli gyülekezet azon dolgozott, hogy az embereket Krisztushoz vigye. Krisztust hirdették, mint üdvözít t, de keményen dolgoztak azon is, hogy a szomszédság életmin ségét javítsák, mert Isten szereti ezt a szomszédságot és azt akarja, hogy részesüljenek a teljességb l. Ennek eredményeképpen nemcsak sokan megkeresztelkedtek, de az ifjúkori b nözés is csökkent és sok család újraegyesült. Röviden szólva, egy sokkal jobb szomszédság jött létre. A sion-i közösség átformáló eszme itt nagyon él lett és tökéletesen különböz viszonyokat hozott létre.

5

Sok országban az emberek megkérd jelezik az egyházak értékét, hogyan képesek szembesülni a való élettel. Sion eszméje, Jézus békéjének megtestesülése adja arra a lehet séget, hogy a valósággal foglalkozzunk mélyreható módon. Sion eszméje a lehetséges segítség az emberek számára, hogy különböz jelleg életmódjuk ellenére integrálódjanak a teljességbe. Sion eszméje teszi lehet vé az összefüggések felismerését a közösségek számára. Sion eszméje nyilatkoztatja ki minden ember értékességét és segíti el ezeknek a dolgoknak a kapcsolatát Jézus Krisztussal. Ez a fontos. S ez a jó hír.

Emeld Fel a Béke Zászlaját Írta: Stephen M. Veazey elnök 1834-ben az egyháztagok er szakkal lettek kitelepítve földjeikr l Jackson megyéb l Missouri államban. Ifj. Joseph Smith az Ohio-i Kirtlandból fegyveres segítséget küldött a menekül k védelmére. Ez a csoport kés bb Sion Tábora néven lett ismert. 1834. június 19-én, sikertelen megoldási tárgyalások után Missouri állam kormányzójával, Sion Tábora két ellen rz pontot létesített az átkeléshez a Fishing folyó két partján a Jackson megyéb l kivezet úton. Mialatt tábort vertek, nyugtalanító híreket kaptak arról, hogy felfegyverzett missouriak nagy számban gyülekeznek, hogy Jackson megyébe érkezzenek. A feszültség egyre növekedett és a vérontás elkerülhetetlennek látszott. Azon az estén nagy vihar tört ki a területen és a vihar egész éjjel tombolt. Mindkét „sereg” ven kapott a jéges l, es l és viharos szélb l. A megáradt Fishing folyón is lehetetlenné vált mindenféle átkelés. Június 22-én Joseph Smith revelációt tett nyilvánossá (Tanok és Szövetségek 102) mely hivatalosan is feloszlatta Sion Táborát. A Fishing Folyó Reveláció néven ismertté vált szöveg általánosságban vádolta az egyháztagságot támogatásuk elmaradása miatt. Beszélt a jöv l is, amikor „Izrael seregei” hatalmasak lesznek és legy zve „az ellenségeket” elfoglalják Sion országát. S ezután, mint egy váratlan id járásváltozás, a harcias utalás átváltott egy új irányba: És újra mondom nektek, könyörgöm a békéért, nemcsak azok miatt akik lesújtottak rátok, hanem minden emberhez szólok; és felemelem a béke zászlaját, proklamációként a békéért az id k végezetéig. – Tanok és Szövetségek 102:11a–b Óvatosnak kell lennünk, hogy ne olvassunk ki túl sokat ebb l az írásból az egyház akkori életére vonatkozólag. Tényszer en a békefelhívás ellenére a legtöbb eseményt abban az id ben az egyházban bizony militáns akciók, er szak, súlyos konfliktusok és a szomorúság jellemezte. Más Ösvények Felderítése Az egyház szétválását és az alapító er szakos halálát követ en a Resztoránus Egyház békésebb területekre tért. Az azel tti merev szembenállást a világgal felváltotta egy fokról-fokra növekv Sion-i megértés az élet minden területére vonatkozólag, békés közösségek megteremtése útján. Egyházi címerünk, 1874 óta, oroszlánt, bárányt és kisgyermeket ábrázol „Béke” szóval az alsó részén. Ez a kép a békés királyság prófétikus víziójából származik amit Ézsiás könyvében (11:6) találunk. Bár maga a címer és az ábrázolás formája az elmúlt években jelent sen megváltozott, a központi komponensek valójában változatlanok maradtak. Mi volt a szándéka a bizottságnak, amely annak idején éppen ezt a címertervet fogadta el, mint az egyház szándékait leginkább kifejez alkotást? Talán ugyanaz a Lélek járta át ket is, amely megteremtette az összeköttetést Sion koncepciója és Krisztus üzenete között, aki megsiratta Jeruzsálemet és lakóit, mert „nem ismerték fel a békéhez vezet utat” (Lk 19:42).

6

1984-ben Wallace B. Smith elnök inspirációja alapján, az egyház vezet sége elhatározta, hogy megépítend templomunk „legyen a béke el segítésének szentelve”. (T. és Sz. 156:5a) Az, hogy az egyház elfogadta, hogy ez a reveláció része legyen a Tanok és Szövetségeknek, er s bizonyság volt arról, hogy legfontosabb feladatának a béke el segítését tekinti, mint h séges tanúja Jézus Krisztus élete és szolgálata központi eszméjének. Ennek az ösvénynek a felderítése tovább folytatódott az egyház életében. McMurray elnök 2000-ben született inspirációja kihívást jelentett számunkra, hogy a Templom els dleges célját szívünkben és viszonyainkban is kinyilvánítsuk. A Templom népévé válni – azoknak, akik er szakot látnak, de békét hirdetnek, akik konfliktusoktól szenvednek, de a megbékélés karját nyújtják ki, akik összetört lelkekkel találkoznak, de megtalálják a gyógyítás útját. A Templom céljait végrehajtani csak úgy lehet, ha mindenekel tt mindez a szívünkben testesül meg el ször. Az alapja nem lehet más, mint a generációkon átível szentsége a békevágynak. Legyen ez az építmény toronyszer szimbóluma mindannak amit azok az emberek igényelnek akik az igazságtalanságtól és a viszályoktól szenvednek, s Jézus Krisztus békéjében keresnek és találnak meg az egész világon – T. és Sz. 161:2a,b Figyelemreméltó prófétikus szavak hangzottak el több mint 170 éve (T. és Sz. 102:11a-b) és hatnak ma is a tanítványok közösségeire világszerte. Megszívlelve az elhívást, hogy az a nép legyünk akik „Jézus Krisztus békéjét” keresik világszerte, most azzal foglalkozunk, hogy újrafogalmazzuk az egyház identitását és misszióját mely Krisztus békéjének minden vonatkozását magában foglalja. A központi témája megfogalmazandó üzenetünknek, hogy Jézus emberi lényeket hívott el arra, hogy megtalálják a tartós békét benne és rajta keresztül (Ef 2:14), hogy meglegyen a tartós motivációjuk és kapacitásuk, együtt dolgozni a békéért, vele. Az elhívás ami el tt az egyházunk áll, összeköti Jézus vízióját, a békés királyságot egyéni és közösségi szolgálatainkkal, s jelent sen befolyásolja is azokat. Fontos lépéseket fogunk megtenni és mégtöbb lesz egyre inkább nyilvánvaló, ahogy egyre jobban világos lesz el ttünk mit jelent Krisztus békéjének zászlója lenni világunkban. A legnagyobb kihívások egyike amivel szemközt találjuk magunkat, hogy sokkal békésebbek legyünk az egymással kialakított kapcsolatainkban. Mindig fáj a szívem, ha olyasmir l hallok, hogy emberek az egyházban egymással konfliktusba kerülve nemcsak egymástól, de az egyháztól magától is elválasztódnak. Ahogy a Világkonferencián mondott beszédemben is hangsúlyoztam, mi nem engedhetjük meg, hogy az a retorika és kirekeszt magatartás, ami a világban ma általános behatoljon a Resztoránus Egyház falai közé is. Feltétlenül szükséges, hogy megértsük, hogy a kereszteléssel kapott szövetségünk magában foglalja azt is, hogy teljes mértékben Krisztus teste legyünk akkor is, amikor az egyház különböz bels viszonyai között navigálunk. A Resztoránus Egyház számára standard kell, hogy legyen az egymás iránt érzett szeretet, a Krisztusban történ megbékélés, ami mindig sokkal nagyobb és fontosabb, mint bármely különbség ami bennünket gyötörhet. A tanács és ígéret, amit az egyház III. Joseph Smith-t l kapott a tizenkilencedik század végén, még mindig érvényes, most is amikor az egyház a huszonegyedik századba lépett. Ne engedd, hogy bármi elválaszthasson egymástól és a munkától, amire elhívást kaptál; és én veled leszek Lelkem által és a jelenlét erejével az id k végezetéig. — T. és Sz. 122:17b Menetelés a Béke Zászlaja Alatt Legutóbb, mikor azokra a kihívásokra válaszoltam, amelyekkel egyházunk találkozik az elhívásunk legjobb teljesítését el segít utak kutatásakor, eszembe jutott egy esemény ami Libériában történt, amikor az Afrikai Terület apostola voltam. Libéria évek óta szenved egy befejezetlen, állandó polgárháborútól. De egy nap, 1988-ban egy figyelemreméltó esemény következett be. Libériai gyerekek, a Fiatal Béketeremt k Klubjának tagjai meneteltek egy

7

béketranszparens alatt, végig Monrovia f bb utcáin, az ország f városában. A transzparensen a következ szavak voltak olvashatóak, „Béke Nekem, Béke Nekünk, Béke a Világnak”. Efelett a szavak felett az egyház neve volt olvasható. Ezen a napon sokan nem voltak biztosak a városban abban, hogy miért is vonulnak fel a gyerekek a békéért Jézus Krisztus nevében. Harcedzett és állig felfegyverzett katonák álltak készenlétben, hogy szétoszlassák a gyerekek csoportját. Ám valami rejtélyes okból, a katonák mégis úgy döntöttek, hogy nem avatkoznak be és a háttérbe húzódtak. És a gyerekek csak meneteltek a béke zászlója alatt. Ha a libériai gyerekek képesek voltak a katonák megfélemlít jelenlétében bátran Krisztus békéjének tanújaként mutatkozni, mit tehet a Resztoránus Egyház, betöltve elhívását, hogy maga legyen a béke zászlója világszerte? Mindnyájunknak szól, hogy megvizsgáljuk hozzáállásunkat, viselkedésünket és prioritásainkat, hogy megtaláljuk erre a választ.

8

Nemzetközi Hírnök – Európai Egyházi Hírek Ez már a harmadik száma a Nemzetközi Hírnöknek. Mindegyik számhoz néhány oldalt hozzáadunk a az Egyház európai híreir l. Míg az els rész általában 8 oldalból áll, ez a második rész id l-id re változik. Most is köszönettel tartozunk a fordítók munkájáért, hogy a Hírnök ennyi nyelven megjelenhet. Az utolsó szám óta több helyr l hallottuk, hogy mennyien használták a kiadvány cikkeit különböz beszélgetésekben, tanfolyamokon és sokszor istentiszteletek alkalmával is. Újra köszönet minden fordítónak. Minden országból hallottuk, hogy munkájukat mennyire méltányolják. Ebben a számban információt adunk az ezévben megrendezésre kerül Európa Konferenciáról Hollandiában. Olvasható egy rövid cikk a Tanítványi Szövetség csoportokról, melyek szervezése most indult Németalföldön és nemsokára indul Németországban is. Néhány információt közlünk a legutóbbi német és holland vezet ségi értekezletekr l és egy cikk szól a húsvéti holland családi táborról is. A 2006-os év egyházi témája: “Engedd a Lelket, Hogy Eltöltsön”. A Tanok és Szövetségek c. könyvünkben a következ ket találhatjuk a Lélekkel kapcsolatban: „Az Egyetlen Lelke, akit követsz, a szeretet és a béke lelke. A Lélek arra törekszik, hogy tartósan megmaradjon azok szívében, akik hívását elfogadták és élnek üzenetével.” (161:7) Ezek a szavak megmagyarázzák nekünk, hogy mit is jelent engedni Isten vagy Krisztus Lelkét, hogy eltöltsön minket. Azt jelenti, hogy olyan személyekké válunk, akik szeretik egymást és békét teremtenek egymásközt. Ezért fontos, hogy életünk nyitott legyen lelkileg, hogy megtaláljuk egymásban a békességet, amit megoszthatunk másokkal. Pünkösdkor arra emlékezünk és azt ünnepeljük, hogy eljött a Lélek, ahogy ezt megígérte nekünk Jézus. Az Apostolok Cselekedetei történetein keresztül megismerhetjük, hogyan munkálkodott a Lélek a korai egyházban és hogyan érkezett meg az er a Lelken keresztül, Jézus Krisztus Jó Hírével az emberek közé, gyakran nehéz körülmények között is. Annak köszönhet en, hogy az akkori embereknek megvolt a bátorságuk, hogy megosszák eltöltöttségüket a Lélekkel, létezünk mi is ma, mint Resztoránus Egyház. Ezt a munkát kell folytatnunk, hogy megosszuk a Jó Hírt másokkal és ezt a szeretet és béke szellemében tegyük. Jelent s hír az is, hogy az elmúlt tíz évben csaknem 300 ember csatlakozott a Resztoránus Egyházhoz Európában, de tudjuk, hogy még sokan vannak, akik még várják, hogy a Lélek ugyanúgy megérintse ket. Örülünk, hogy ebben a feladatban társak lehetünk. Kees Compier és Wim van Klinken

Az Európa Egyház Vezet ségének útiterve júniusra, júliusra és augusztusra Wim van Klinken, Német Pünkösdi Gy lés, Június 3-5, CDG pilot Rotterdam, Június 8, Holland Papi Gy lés, Június 10-11, francia és svájci szolgálat, Június 13-25, Zwaagwesteinde, Június 26, moszkvai és boriszoglebszki szolgálat, Július 6-12, Onset Gy lés, Július 22-29, Holland Fiatal Feln tt Szeminárium, Augusztus 25-27 Kees Compier, Német Pünkösdi Gy lés, Június 3-5, moszkvai és boriszoglebszki szolgálat, Július 616, hollandiai szolgálat, Augusztus 21-31, Holland Fiatal Feln tt Szeminárium, Augusztus 25-27 Joey Williams, Német Pünkösdi Gy lés, Június 3-5, CDG pilot Rotterdam, Június 8, Holland Papi Gy lés, Június 10-11, Holland Gyerek Tábor, Június 16-18, Francia Ifjúsági Tábor, Július 1-9, Német Ifjúsági Tábor, Július 22-28, Orosz Ifjúsági Tábor, Augusztus 8-18

9

Danny A. Belrose Elnökl Evangelista nyugdíjazása Az Els Elnökség bejelentése szerint Danny A. Belrose nyugdíjba megy. Belrose barátunk 2006. április 30-án kérte nyugdíjazását világegyházi megbízatása és elnökl evangelista tisztsége alól. Eredeti terve az volt, hogy ebben az évben az erre az évre tervezett világkonferencián áprilisban fejezi be szolgálatát. Ám miután az elnökváltás miatt 2005 júniusában is tartottunk konferenciát így a legközelebbi világkonferencia csak 2007. március 24-31. között lesz. Az Els Elnökség tudatában volt Belrose barátunk terveinek a 2005-ös konferencián és elfogadta az április 30-ra vonatkozó kérelmét és felmentette az elnökl evangelista tisztsége alól. Az egyház nevében kifejezzük mély elismerésünket Danny éveken át elkötelezett egyházi szolgálatáért. Mint meghatalmazott szolgálattev az elmúlt 25 évben dolgozott mint missziós koordinátor, pásztor, kerületi elnök, hetvenesek elnöke (Ötödik Kvórum), hat éven át mint apostol és elnökl evangelista 2000 áprilisától. Szintén szolgált mint szemináriumi instruktor. Az egyháznak áldást jelentett Danny tehetsége mint író, énekek szövegírója, költ , kolumnista és könyvíró is (Hagyd a Lelket Lélegezni és Sorozatos Felajánlások) és a különös tehetsége a beszédek el adásában. Nyugdíjazása után is, beosztott evangelistaként folytatni fogja gazdag szolgálatát. Megfelel id ben, a 2007-es Világkonferenciát megel en az egyház elnöke ki fogja jelölni az új elnökl evangelistát. A hátralev id ben az elnökl evangelista funkcióit Rich Kohlman, az evangelista rend titkára fogja koordinálni, Ken Robinson elnök felügyelete alatt. Kohlman barátunk ugyanakkor folytatni fogja els dleges megbízatását is, mint az alkalmazotti pásztori szolgálat koordinációját. Az Els Elnökség

Kerstin Kristiansen utódlása A legutóbbi Nemzetközi Hírnökben bejelentettük Kerstin Kristiansen lemondását, de nem foglalkoztunk az utódlásának kérdésével. Az egyház rossz pénzügyi helyzetére és a szükséges átstrukturálásra tekintettel úgy határoztunk, hogy megüresedett helyét nem töltjük be. Részletesebb információt akkor közlünk majd, ha tudatában leszünk annak, hogy hogyan érinti mindez az Európa Egyházat.

Tanítványi Szövetség Csoport Az elmúlt két hónap során az els tanítványi szövetség csoport Európában, Rotterdamban jött össze. A hattagú csoport, Annette Compier, Boukje Gjaltema, Geesje van Klinken, Martin van Klinken, Wim van Klinken és Joey Williams rendszeresen összejárnak majd, hogy elmélyítsék tanítványságukat lelkigyakorlatokkal, úgymint meditációval, speciális imával, elmélked szentírásolvasással. Ezekben a gyakorlatokban jobban megélhetjük és intimebbé tehetjük Istennel való kapcsolatunkat, Istennel aki természete folytán kapcsolatra törekszik velünk. „Halgass a Szóra mely a legtávolabbi hegyek mögül hallatszik, a végtelen égbolt alól és a hatalmas tenger felett. Hallgass a Szóra melyet a végtelen Aeon-i id k visszhangzanak és tart a mai percig. Hallgasd…” (T. és Sz. 162:1a-b) Az elmúlt évben, tíz európai tagunk vett részt Caroline Brock spirituális vezet tanfolyamán. Négyen közülük részesei lettek ennek a kísérletnek, hogy gyakorlottak legyenek amikor eljön az ideje ilyen csoportok indításának. November második hétvégéjén tervezzük a Németországiak képzését is akik majd ilyen csoportok vezet i lehetnek és ilyen jelleg szolgálatot végezhetnek majd a közösségben.

10

Vezet ségi találkozók Németországban és Hollandiában Mind Németalföldön és Németországban az Európa Egyház vezet sége találkozott az országok gyülekezeti pásztoraival és a pénzügyi tisztségvisel kkel. A f oka ezeknek a találkozóknak az információcsere volt. Nemcsak a nagyobb egyház irányából a gyülekezetek felé, hanem a gyülekezetekt l is a vezet ségnek. Ez segít az Európa Egyház vezet ségének, hogyan segítheti mégjobban szolgálatával és aktivitásával a gyülekezetek munkáját. Ezen a tavaszon hasonló okokból találkozunk majd vezet kkel Ukrajnában és Oroszországban.

Húsvéti Tábor 2006 április 14-17 Dalfsen 9 év után a Holland Egyház megváltoztatta szokásos Húsvéti Táborának színhelyét, a farm-típusú intim Elsloo-i helyszínt felcserélte a sokkal modernebb Dalfsen-i konferencia központtal. A résztvev k számát tekintve ez egy jó változtatás volt. 64-en voltunk, a legtöbben az eltelt utóbbi 5 évben. A Dalfsen-i konferencia központ szép szobákkal, gyermekbarát környezettel, szép konferenciatermekkel, kiváló ételekkel (nagyon fontos) várt minket és szép látvánnyal a Vecht folyóra Hollandia errefelé tipikus zöld partvidékén. Minden együtt volt a sikeres konferenciához a „Hagyd hogy a Lélek..” témájában. Sajnos vendég szolgálattev nknek David Schaal-nak le kellett mondania jelenlétét, de helyettesítette t John Wight, a Hetvenesek elnöke. A tanórákon a “Hagyd a Lelket Gyógyitani/Áldani/Tanítani” témákat vettük sorra. A témákkal kapcsolódott a 3 istentisztelet is. Ennek a tábornak a célja az volt, hogy magasabb spirituális szintre emelje a Holland Egyház oktatási és szolgálati kapacitását. A jöv fog választ adni arra, hogy ez mit jelentett az egyháznak Hollandiában. De nemcsak a “kemény munkával” voltunk elfoglalva, mint az iskolák és az istentiszteletek. Finom kávészüneteket tartottunk és érdekes sportokat játszottunk (tudja valaki mi az a Frisbee Golf?) továbbá vicces programokat alkotott ifjúságunk is. Sok mosoly és nevetés volt tapasztalható a tábor során. Csak egy idézet egy résztvev l: „az Evangélium egy boldog üzenet, ezért légyszíves, ne légy olyan búskép ”. Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy ez a 2006-os Húsvéti Tábor „jó” volt és egy új nyitásnak látszik a Resztoránus Egyház hollandiai fényes jöv jéhez. Kees Olijnsma

11

Európa Konferencia 2006 Örömmel közöljük, hogy Len Young Apostol mellett Stephen M. Veazey Elnök is jelen lesz a második Európa Konferenciánkon ezen az szön. Az els elnökség sajnálja, hogy nem tudott részt venni az elmúlt összejöveteleken Németországban és Hollandiában, de örömmel várja ezt a most következ lehet séget. A konferencia október 20-22 között lesz megtartva a „De Bron”, (Forrás) konferencia központban, a hollandiai Dalfsen-ben, ahol a közelmúltban a Holland Húsvéti Tábort tartottuk. (További információ a centrumról: www.conferentiecentrum.nl) Áprilisban elkezdtük a meghívólevelek kiküldését a pásztoroknak és koordinátoroknak. A gyülekezetek már kijelölték, vagy ezután választják meg a küldötteiket az alábbi lista szerint. De szeretnénk hangsúlyozni, hogy a konferenciának csak nagyon kis része lesz az, ahol a hivatalos küldöttek szavazására kerül majd sor. Az id nagy része tanulással, barátkozással, istentiszteletekkel telik majd, amikre minden résztvev hivatalos. Nem szükséges küldöttnek lenni a részvételhez. Legalább száz f t várunk Európa minden részéb l. Egyéni jelentkezéshez az alábbi nyomtatványt lehet használni és Martin van Klinken-nek kell elküldeni a jelzett címre.

12

EURÓPA KONFERENCIA DELEGÁTUSOK 2006 Név Tagok Delegátusok száma Gyülekezet Ország Száma a Miss.Közp. konf. Augsburg, Németország Németország 19 1 Belgium Nem Rezidensek Belgium 19 0 Berdsk, Oroszország Oroszország 41 1 Berlin, Németország Németország 47 1 Bonn, Németország Németország 14 1 Borisoglebsk, Oroszország Oroszország 9 1 Bordeaux, Franciaország Franciaország 4 1 Brandenburg, Németország Németország 10 1 Braunschweig, Németország Németország 25 1 Brest, Franciaország Franciaország 17 1 Budapest, Magyarország Magyarország 8 1 Donetsk, Ukrajna Ukrajna 25 1 Dresden, Németország Németország 24 1 Dzerzhinsk, Ukrajna Ukrajna 11 1 Europa Nem Rezidensek Europa 43 0 Németország Nem Rezidensek Németország 219 4 Franciaország Nem Rezidensek Franciaország 58 1 Gorlovka, Ukrajna Ukrajna 30 1 Gribanovka, Oroszország Oroszország 11 1 Grossraechen, Németország Németország 67 2 Hamburg, Németország Németország 13 1 Kiev Central, Ukrajna Ukrajna 10 1 Kiev, Bal Part, Ukrajna Ukrajna 7 1 Lausanne, Svájc Svájc 16 1 Leeuwarden, Hollandia Hollandia 32 1 Linevo, Oroszország Oroszország 12 1 Moscow, Oroszország Oroszország 16 1 Hollandia Nem Rezidensek Hollandia 85 1 Norvégia Nem Rezidensek Norvégia 19 0 Novoszibirszk, Oroszország Oroszország 52 2 Offenbach, Németország Németország 14 1 Oslo, Norvégia Norvégia 15 1 Rotterdam, Hollandia Hollandia 59 2 Oroszország Nem Rezidensek Oroszország 0 0 Spanyol, Nem Rezidensek Spanyol 9 0 Springe, Németország Németország 37 1 Svéd Nem Rezidensek Svéd 3 0 Svájc Nem Rezidensek Svájc 0 0 Ukrajna Nem Rezidensek Ukrajna 6 0 Yasinovataya, Ukrajna Ukrajna 12 1 Zuid-Holland Zuid, Hollandia Hollandia 5 1 Zwaagwesteinde, Hollandia Hollandia 146 3 1269

13

42

Magyar Tavaszi Tábor

Szibériai Gy lés

Kiev, Bal Part gyülekezet, Ukrajna

Kiev Central gyülekezet, Ukrajna

Ukrán Gy lés

Yasinovataya gyülekezet, Ukrajna

14

REGISZTRÁCIÓ AZ EURÓPAI KONFERENCIÁRA 2006. október 20-22, Dalfsen, Hollandia Téma: “Részesedj Jézus Krisztus Békéjéb l” Konfrenciadíj € 165,- /f (2 ágyas szobákban) vagy € 150,-/f (3/4 f s szobákban) elhelyezés, étkezés, program és adminisztrációs költség. Fiatalok 12-17 éves korig € 130,-. Gyerekek 11 and és alatta € 75,-. Ha valaki csak szombatra jön € 37,- (két étkezés) vagy vasárnapra € 28,- (egy étkezés). Gyerekeknek 2 éves korig ingyen. NÉV:_____________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ CÍM:_____________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ TEL:________________________ E-MAIL:___________________________________________________

Részvételi dij/dijunk: Részvételi dij/dijunk: Részvételi dij/dijunk: Részvételi dij/dijunk:

_____ f _____ f _____ f _____ f

x x x x

€ 150,€ 165,€ 130,€ 75,-

= = = =

__________ __________ __________ __________

Csak nap:(szombat) Csak nap:(vasárnap)

_____ f _____ f

x x

€ 37,€ 28,-

= =

__________ __________

Speciális diéta igény _____________________________________________ (+ € 2,50 /nap/f ) A regisztrációnak legkés bb meg kell érkeznie: 2006. szeptember 20 Cím:

Martin van Klinken Europe Conference Registration Johanna Breevoortstraat 6 3066 HJ Rotterdam Netherlands

Tel: +31 (0)10 479 6272

E-mail: [email protected]

A fizetésnek szintén szeptember 20-ig meg kell érkeznie: Hollandiában: Community of Christ, Independence. ABN-AMRO Bank, Account 55.24.64.155 (IBAN NL54ABNA0552464155 BIC ABNANL2A) Németországban: Gemeinschaft Christi-Europa, Dresdner Bank-Springe, Konto 8.802.841.02, BLZ 2508002

Aláírás:

_______________________

www.cofchrist.org Published in the Netherlands, 2006