KÉPZÉS ÉS GYAKORLAT 2016. 14. ÉVFOLYAM 1−2. SZÁM. DOI: 10.17165/TP.2016.1-2.19
Bekényi József (szerk.): Nagy önkormányzati kézikönyv. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Budapest, 2014. 336 oldal ISBN 978-615-5344-60-2 A Nagy önkormányzati kézikönyv 2014.
A történelmi kirándulás további fontos
év őszén, az önkormányzati választások
állomása az 1949. évi XX. törvény (Ma-
időszakában jelent meg, azt a célt szolgál-
gyar Népköztársaság Alkotmánya) és az
va, hogy elméleti és gyakorlati tudás köz-
ehhez kapcsolódó Első Tanácstörvény. E
vetítésével segítse az önkormányzati kép-
törvény hatályba lépésétől kezdve a könyv
viselők, polgármesterek munkáját.
olvasója útját a „tanácsrendszerben” foly-
A könyv négy nagy fejezetre tagolt, a
tatja. Megismerkedik a tanácsok hierarchi-
fejezetek terjedelme rendkívül eltérő.
kus rendszerével, a végrehajtó bizottságok
Az első nagy fejezet – Múltidéző – a
működésével, valamint a demokratikus
helyi hatalomgyakorlás történetét mutatja
centralizmus szellemével. A bemutatásra
be Magyarországon. A fejezet mintegy
szánt könyv mentén tett történelmi utazás
ezer évet ölel át, a helyi hatalomgyakorlást
végállomása az 1990. szeptember 30-án
mutatja be a Szent István korában kialakult
megtartott önkormányzati választás, amely
vármegyerendszertől a helyi önkormány-
eseménnyel Magyarországon a tanácsrend-
zatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
szert felváltotta a helyi önkormányzati
hatályba lépéséig. A fejezet olvasása során
rendszer.
az olvasó történelmi utazáson vesz részt.
A második nagy fejezet – Kitekintő –
Az utazás elején megismeri a Szent István
az önkormányzatiság nemzetközi gyakorla-
által kialakított királyi vármegyerendszert,
taiból mutat be példákat. A fejezet első
majd a 13. században kialakult nemesi
részében nemzetközi közigazgatási model-
vármegyék rendszerén át megérkezik a
lek történeti alapjai, a fejezet második ré-
dualizmus korába. A történelmi kalandozás
szében öt európai közigazgatási modell
állomásai közt betekintést nyer a közép-
kerül részletesen ismertetésre. Ezek: az
korban megjelenő városok kialakulásába,
„angolszász modell”, a „francia modell”, a
továbbá majdani fejlődésükbe. Megismer-
„germán modell”, a „skandináv modell”és
kedik a szabad királyi városokkal, tör-
a „poszt-szocialista” modellek.
vényhatósági városokkal, fővárossal, fal-
Az angolszász modell ismertetése so-
vakkal, községekkel és ezek jogállásával.
rán a szerzők kitérnek az angolszász típusú
288
TRAINING AND PRACTICE 2016. VOLUME 14. ISSUE 1−2. közigazgatás legfőbb sajátosságára, ami
A skandináv modell ismertetése a
szerint a közigazgatás működését nem a
XIX. századot követően kialakult jóléti
jogi előírások alakították, hanem a szokás-
államok kialakulásának történelmi hátteré-
jog, a királyi előjogok és az általános bíró-
vel kezdődik, majd bemutatásra kerül az
ságok. Megemlítésre kerülnek a főbb tör-
állami szerepvállalás kiterjedtsége, Své-
vényalkotási
Sajátosságként
dország közigazgatási rendszere. A svéd
kiemelésre kerül a központi és helyi kor-
helyi önkormányzati rendszer két szintre
mányzatok elkülönítése, azaz a duális poli-
tagolódik: megyei és községi szint, mind-
tika. Bemutatásra kerülnek a helyi kor-
kettő szinten választott testület a döntésho-
mányzás szinterei: megyei, járási (kerüle-
zó szerv.
szakaszok.
ti), községi szint.
A szerzők a posztszocialista modellt a
A francia modell ismertetése Montes-
második világháborút követően kialakult
quieu tanításával kezdődik, amely szerint
szocialista országok modelljének tekintik.
általános kötelező jogszabályokat kell al-
Jellemzője az antidemokratikus, centrali-
kotni. A modellre jellemző a centralizált-
zált rendszer. Átalakulása, modernizálása a
ság, a magán- és közjogi szabályok egy-
rendszerváltást követően indult el.
mástól való elkülönítése, a hierarchia és a
A harmadik nagy fejezet – Iránytű – a
mindezt segítő magasan kvalifikált köz-
könyv legterjedelmesebb fejezete, a 2011.
tisztviselői kar. Az alfejezetben továbbá
évi CLXXXIX. törvény mentén mutatja be
megjelennek a decentralizálási törekvések,
a magyarországi helyi önkormányzatok
majd a jelenleg működő francia típusú ön-
sajátosságait. A fejezet olvasása során ki-
kormányzati rendszer.
tekintő és széleskörű képet kap az olvasó a
A germán modell ismertetése a ger-
magyarországi helyi önkormányzatok jog-
mán közigazgatási modell Európa más
állásáról, feladatairól, hatásköreiről, szer-
alaptípusaitól való megkülönböztető jegye-
vezeteiről,
inek ismertetésével kezdik. Majd kitérnek
gazdasági alapjairól. A könyv szerzői a
a tartományok eltérő fejlődéséből adódó
fejezetben folyamatosan hivatkoznak az
négy önkormányzati típus (észak-német
önkormányzatiság jogszabályi hátterére,
tanácsi modell, dél-német tanácsi modell,
pontos, szó szerinti jogszabályi idézeteket
hesseni magisztrátusi és schleswig-holsteni
alkalmazva. Azonban ez mégsem teszi a
városi modell, Rajna-vidék-Pfalz-i és Saar-
könyv
vidék polgármesteri modell) részletes be-
hanem pontosan ettől tárgyszerű. A jog-
mutatására.
szabályi hivatkozásokat megelőző vagy követő 289
működéséről,
fejezetét
felügyeletéről,
jogszabály-ismertetővé,
értelmezések
átláthatóvá,
nem
KÉPZÉS ÉS GYAKORLAT 2016. 14. ÉVFOLYAM 1−2. SZÁM. szakemberek számára is közérthetővé te-
gazdálkodás általános szabályairól, a költ-
szik a magyar önkormányzatiság alapjait.
ségvetési rendeletek alkotásáról, az évközi
A magyar alkotmányosság egyik alapelve a
kimutatásokról és beszámolókról, a va-
„népképviselet elve”, tehát minden állam-
gyongazdálkodásról, valamint az ellenőr-
polgárnak joga van képviseltetni magát. A
zés struktúrájáról. Az elmúlt évek kiemelt
„helyi népképviselet elve”, a helyi hata-
témája volt a települési önkormányzatok
lomgyakorlás, a helyi önkormányzati vá-
adósságállományának alakulása, adósság-
lasztások során ölt testet. A választások
konszolidációs folyamata. Szerzők alfeje-
során megválasztott helyi önkormányzati
zetek keretében szemléltetik a települési
képviselők és a polgármester alkotja a te-
önkormányzatok eladósodásához vezető
lepülések képviselő-testületét. A könyv
folyamatot, részletezik a kiváltó lehetséges
harmadik nagy fejezetének ötödik szakasza
okokat, és mindezt adatokkal támasztják
részletesen bemutatja a választott képvise-
alá. A továbbiakban szemléltetik a jogsza-
lők és a polgármester feladatait, valamint a
bályi változások irányát, amelyek kereté-
velük szemben támasztott követelmény-
ben a törvényalkotás a jövőbeni eladóso-
rendszert. Kitér a képviselőtestületi ülések-
dást kívánja megakadályozni. Az önkor-
re és az előkészítő bizottsági munkára. A
mányzati rendszer finanszírozása 2012.
fejezet mélyrehatóan tárgyalja a jegyzői
évig „normatív finanszírozás” alapján tör-
funkciót, továbbá ennek kapcsán keresi a
tént, ezt a finanszírozási metódust váltotta
sokak által már feltett kérdésekre a választ:
fel a „feladatfinanszírozás”. A könyv fi-
Kinek is az embere a jegyző? Kit is képvi-
gyelemfelkeltő módon mutatja be a finan-
sel ő? A helyi önkormányzatot vagy az
szírozási rendszer átalakulását. Szemlélteti
államot? A fejezetet tovább olvasva bete-
a „normatív finanszírozás” módszertanát és
kintést nyer az olvasó a polgármesteri hi-
hiányosságait,
vatalok és a közös önkormányzati hivata-
tette az új finanszírozási módszertan, a
lok működésébe. A szerzők e fejezetben
„feladatfinanszírozás” bevezetését. Értékeli
kitérnek az önkormányzati társulásokra, de
a „feladatfinanszírozás”- hoz kapcsolódó
a településszervezés előírásaira, a helyi
támogatási metódust, részletesen leírja a
önkormányzatok törvényességi felügyele-
számítási modellt és az azt befolyásoló
tének bemutatására is.
tényezőket (pl. adóerő-képesség, közös
A fejezet kiemelkedő szakasza az ön-
amely
elengedhetetlenné
hivatal működtetése).
kormányzatok gazdasági alapjaival foglal-
A negyedik nagy fejezet – Tájoló – az
kozó egység. Itt áttekintést kap az olvasó a
önkormányzati feladatok ellátásának jogi
290
TRAINING AND PRACTICE 2016. VOLUME 14. ISSUE 1−2. kereteit ismerteti. A fejezetben a szerzők
nek pedig adatszolgáltatási feladatai van-
az önkormányzati feladatokat nyolc nagy
nak. A szakellátáshoz kapcsolódó önkor-
csoportra osztották: általános önkormány-
mányzati szerepvállalásban 2012. május 1-
zati, belügyi, egészségügyi, földművelés-
től jelentős változások történtek, az állami
ügyi, környezetvédelmi, köznevelési, kul-
szerepvállalás kibővült, kórházak állami
turális, szociális ügyek és gyermekvéde-
fenntartásba kerültek, a települési önkor-
lem. A szerzők minden önkormányzati
mányzatok feladata maradt a járóbeteg-
szinten ellátandó feladatot részletesen be-
ellátás, de szabályozásra került, hogy e
mutatnak, majd a részletes bemutatást kö-
feladatot mikor köteles az állam átvállalni.
vetően tételesen felsorolásra kerülnek a
A környezet-egészségüggyel kapcsola-
kapcsolódó jogszabályok.
tos feladatokhoz tartoznak a köztisztasági
A nyolc nagy csoport közül az egés-
és településtisztasági feladatok.
zségügyi, a köznevelési és a környezetvé-
A köznevelési feladatokat két alfejeze-
delmi feladatcsoport ismertetése kiemelke-
ten keresztül mutatják be a szerzők. Az
dő jelentőségű. Az elmúlt időszakban a
első alfejezet a köznevelési intézmények
lakosság számára is érzékelhető, legna-
működtetésével kapcsolatos feladatokkal, a
gyobb horderejű változások itt történtek.
második alfejezet az óvodai nevelés felada-
Az egészségügyi feladatok három cso-
tával foglalkozik. A Köznevelési törvény-
portba sorolhatók: alapellátással kapcsola-
ben (2011. évi CXC. Törvény a nemzeti
tos, szakellátással kapcsolatos, környezet-
köznevelésről) került meghatározásra két
egészségüggyel kapcsolatos feladatok. Az
alapelv, a köznevelés fogalma és a közne-
alapellátással kapcsolatos feladatok törvé-
velés mint állami közszolgálati feladat. A
nyi szabályozása alapján a települési ön-
szerzők áttekintést adnak az önkormány-
kormányzat kötelezően ellátandó feladatai:
zatoknak az új köznevelési rendszerben
a házi orvosi, a házi gyermekorvosi, a fog-
betöltött szerepéről: az önkormányzat köz-
orvosi, a védőnői, az iskola-egészségügyi
neveléssel kapcsolatos feladatkörében már
és mindezekhez kapcsolódó ügyeleti ellá-
csak az óvodai nevelés maradt, az iskolák
tás. Ezen feladatainak ellátását az önkor-
tekintetében pedig kizárólag működtetői
mányzat végezheti saját döntése alapján
feladatok jelentkeznek. Az iskolák fenntar-
intézményfenntartással, társulásban, vagy
tói feladatai – nagyobb állami szerepválla-
önálló orvosi tevékenység végzésére feljo-
lás következtében – a Klebelsberg Intéz-
gosított orvossal kötött feladatellátási szer-
ményfenntartó Központhoz kerültek. Az
ződéssel. A képviselő-testület feladata az
iskolák működtetési feladatellátása a tele-
alapellátási körzetek kialakítása, a jegyző-
pülés lakosságszáma szerint differenciált: 291
KÉPZÉS ÉS GYAKORLAT 2016. 14. ÉVFOLYAM 1−2. SZÁM. 3000 főt meghaladó település önkormány-
forrásait és kiadásait jelentősen befolyáso-
zata köteles gondoskodni a fenntartott is-
ló változásra nem mutat be modellszámí-
kolához kapcsolódó ingó és ingatlan va-
tást, nem ad javaslatot a várható forráski-
gyon működtetéséről. A jogszabályi válto-
esés, támogatási igény megjelenésének
zások következtében az önkormányzati
kezelésére.
képviselő-testület szerepe csökkent, véle-
A kézikönyvet egészében tekintve el-
ményező szerepkörré alakult. Az óvodai
mondható, hogy átláthatóan szerkesztett
nevelés a gyermek hároméves korától tan-
mű. Összefoglaló képet nyújt az önkor-
kötelezettsége teljesítésének kezdetéig tart.
mányzatiságról; bemutatja a helyi hata-
A törvényi rendelkezés értelmében a tele-
lomgyakorlás történetét Magyarországon, a
pülési önkormányzat az óvodai ellátásról
vármegyék kialakulásától napjainkig, kite-
intézmény alapításával és fenntartásával,
kintést ad az önkormányzatiság nemzetkö-
vagy köznevelési szerződés révén gondos-
zi gyakorlataira, ismerteti a jelenleg ha-
kodhat. A képviselő-testület az óvodai ellá-
tályban lévő 2011. évi CLXXX. Magyaror-
tás formáját július és augusztus kivételével
szág helyi önkormányzatairól szóló tör-
nem szervezheti át.
vényt, és összefoglalja a magyarországi
A környezetvédelmi feladatcsoport ke-
települési önkormányzatok feladatellátásá-
retében a szerzők a helyi hulladékgazdál-
nak jogi kereteit. Nemcsak az önkormány-
kodási,
természetvé-
zati téma iránt érdeklődő olvasó, választó-
delmi feladatokra térnek ki. A helyi hulla-
polgár számára tartalmaz hasznos, elméle-
dékgazdálkodásban fontos változás történt
ti, gyakorlati és alkalmazható információ-
a 2014. évtől, amely szerint hulladék szál-
kat, de széles körben praktikus olvasmány
lítására csak olyan non-profit céggel köthet
lehet. A könyvet ajánlom minden középis-
szerződést
önkormányzat,
kola és középiskolai pedagógus számára is,
amely települési önkormányzat vagy társu-
hisz a könyvben szereplő információk
lás tulajdonában van. A hulladékszállítási
hasznos segédletet nyújthatnak a tanulók
díj megállapítási jogköre pedig átkerült az
állampolgári ismereteinek szélesítéséhez,
illetékes miniszter hatáskörébe. A könyv
osztályfőnöki órákra történő felkészülés-
hiányosságának tekinthető, hogy erre, az
hez.
környezetvédelmi,
a települési
önkormányzatok gazdálkodását, pénzügyi KALMÁR ERIKA ANNA1 1
PhD hallgató, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron,
[email protected]
292