BÉKEFENNTARTÓ KÉZIKÖNYV

BÉKEFENNTARTÓ KÉZIKÖNYV

A MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁRAZFÖLDI PARANCSNOKSÁG KIADVÁNYA

- 2004 -

Ez a kiadvány a MH Szárazföldi Parancsnokság parancsnok (HK ) számú intézkedésével lépett hatályba.

/2004

3 BEVEZETÉS A civilizáció létezése mindig is teli volt klánok, törzsek, népcsoportok közötti összecsapásokkal, harcokkal és háborúkkal. A történelem nem csak a civilizáció fejlődése, hanem egyben a haditechnika, a harc megvívásának és a háború művészetének evolúciója is. A háború megvívásának történetével szemben a békefenntartás históriája csupán néhány évtizedes múlttal rendelkezik. Az ENSZ békefenntartó műveletei az 1940-s évek végére nyúlnak vissza, amikor a frissen megalakult szervezet megfigyelőket küldött Kasmírba és a Közel-Keletre. Ezek a missziók fegyvertelen megfigyelő jellegűek voltak és ezek a formák még ma is léteznek. Ezen missziók tapasztalatai alapján alkotta meg az ENSZ azokat az alapelveit, amelyeken a jelenlegi küldetések alapulnak. Az ENSZ békefenntartó eljárásai fokozatosan fejlődtek ki magukba ötvözve azokat a tapasztalatokat, néha negatívakat is, amelyek a különböző missziókból származtak, mint pl. az 1956-s egyiptomi vagy az ODUC misszió Kongóban, UNTAG misszió Namíbiában stb. Néha, a békefenntartó küldetések kudarcba fulladtak, a kitűzött céljaikat nem sikerült elérni, sőt jelentős veszteségekhez vagy békefenntartók megaláztatásához vezettek. /Szomália, Bosznia/. Tekintettel a nemrégiben napvilágot látott, a Védelmi Felülvizsgálat eredményein alapuló és az egész Magyar Honvédséget érintő stratégiai döntésekre, megállapíthatjuk, hogy a Magyar Honvédség erejéhez mérten, de várhatóan növekvő mértékben, a jövőben is kiveszi a részét az ENSZ és EBESZ tagságunkból valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való tartozásunkból fakadó békefenntartó feladatokból. A megfogalmazott ambíciószinteknek megfelelően a jövőben egyidőben akár kettő zászlóaljnyi erő (kb. 1600 fő, a jelenlegi kb. 1000 fővel szemben) is részt vehet ilyen missziókban. A kézikönyvnek nincs olyan célja, hogy minden helyzetre kész megoldást adjon, hiszen minden küldetés különböző, és még ugyanazon misszióban is a különböző helyzetek különböző megoldásokat követelnek. A fentiek alapján a kézikönyvvel kettős célt kívánunk elérni. A kiadvány egyik célja, hogy a már említett balsikerek tapasztalatait is felhasználva, olyan kézikönyvet adjon a felhasználó kezébe, amely összefoglalja a békefenntartás során követendő elveket. A kiadvány másik célja, hogy gyakorlati útmutatást adjon, a békefenntartó technikákat és eljárásokat egybegyűjtve pedig hasznos segítséget nyújtson a békefenntartó missziókra felkészítők számára, másfelől a békefenntartásban résztvevőknek (elsősorban zászlóalj és század szinten) segítsen elkerülni a küldetésben rejlő veszélyforrásokat. A hidegháború végével megnőtt a konfliktusok száma a világban, amely egyre több békefenntartó misszió létrehozását követeli az ENSZ-től. Természetesen az ENSZ lehetőségei korlátozottak és így egyre gyakrabban találkozni NATO vagy EBESZ vezette küldetésekkel. /Bosznia, Grúzia/ A jövőben az Európai Unió is aktív szerepet kíván vállalni az ilyen jellegű feladatokban, amelyeket bizonyít az EUROCORP részvétele a KFOR-ban illetve MFOR feladat átvétele a NATO-tól, és az un. „CONCORDIA művelet” végrehajtása a Koszovóban. Úgyszintén ebbe a kategóriába tartozik a 2003 szeptember 16-n befejeződött a Kongói Demokratikus Köztársaság Ituri tartományában végrehajtott „ARTEMIS” misszió is, amelyben 14 európai uniós tagállamon kívül részt vett Kanada, Brazília és a Dél-Afrikai Köztársaság is.

4 Az Európai Unió tervezi, a NATO és az EU között létrejött un. „Berlin Plusz” egyezménynek megfelelően, az SFOR misszió teljes átvételét a NATO-tól. Dag Hammarskjöld mondta: ”A békefenntartás eredetileg nem a katonák dolga, de csak a katonák tudják végezni”. A jugoszláv polgárháború óta a NATO figyelme mind erőteljesebben terelődik a nem kifejezetten háborús műveletek felé. Az is világossá vált, néhány negatív tapasztalat alapján (Pl.: a kanadai ejtőernyősök szomáliai „leszereplése”, aminek következményeként az ezredet fel is oszlatták), hogy néha a legjobban felkészített katonák számára is szükséges speciális békefenntartó kiképzés. Ezt a megállapítást nem csak az magyarázza, hogy az ENSZ égisze alatt végrehajtott műveletek speciális ismereteket, és eljárásokat követelnek meg, hanem az a tény is, hogy nincs két egyforma misszió. A békefenntartás „tapasztalatokon alapuló művészet”. Ennélfogva, természetesen ez a kézikönyv nem adhat minden helyzetre kész receptet, megoldási javaslatot, de összegezve az ENSZ és más szervezetek az elmúlt 40 évben megszerzett tapasztalatait, adhat egyfajta általános iránymutatást a felhasználók számára.

5

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELVEK A NATO doktrínái a végrehajtásra kerülő műveleteket alapvetően kettő kategóriába sorolják, az Észak-atlanti Szerződés V. cikkelye szerinti háborús műveletekre és az un. „nem V. cikkely szerinti válság reagáló műveletekre” /NA5CRO/. Az AJP-3.4 doktrína valamint a NATO Katonai Tanács témával kapcsolatos direktívája (MC 327/2 NATO Military Policy for Crisis Response Operations (CRO), a válság reagáló műveletek közzé sorolja a kimenekítési műveleteket, a természeti katasztrófák estén nyújtandó támogatást, a humanitárius segítségnyújtást, a különböző szankciók és embargók megvalósítását. (lásd 1. sz. ábra)

N E M - 5. C IK K E L Y VÁLSÁG REAG ÁLÓ M ŰVELETEK

5. C IK K E L Y K O L L E K T ÍV V É D E L E M

C IV IL SZ E R V E Z E T E K T Á M O G A T Á SA B É K E FE N N T A R T Ó M Ű V E L E T E K

B É K E K IK É N Y SZ E R ÍT É S

K IM E N E K ÍT É SI M Ű V E L E T E K T Á M O G A T Á S T E R M É SZ E T I C SA PÁ S E SE T É N H U M A N IT Á R IU S SE G ÍT SÉ G SZ A N K C IÓ K É S E M B A R G Ó K B E T A R T Á SÁ N A K T Á M O G A T Á SA

1. számú ábra: a NATO válság reagáló műveleteinek spektruma A fenti feladatok leglényegesebb következménye a békefenntartásban résztvevő katona számára az, hogy nincs ellenség, csupán a konfliktusban részt vett felek vannak, ami alapvetően más megközelítést követel meg a katonáktól, mind a parancsnokoktól. A parancsnokok számára már a tervezés időszakában figyelembe kell venni a műveletek jellege miatt a 9. funkcionális terület(G-9, J-9), vagyis a CIMIC /Civil-Katonai Együttműködés/ fontosságát. A békefenntartó zászlóalj és dandár szintjén ez a terület általában az S-5 terület részét képezi. Az iraki háború tapasztalatai alapján azt is figyelembe kell venni, hogy az V. cikkely szerinti hadműveletek néha nagyon gyorsan alakulnak át nem V. cikkely szintivé és ténylegesen csak néhány száz méter választja el a két tevékenységi formát. Az ENSZ és a NATO kidolgozott elvei (AJP-3.4.1 és a AJP-3.4.1.1 ) némiképpen különböznek egymástól, de abban megegyeznek, hogy a békefenntartást a konfliktusok kezelése, kierjedése alapján öt kategóriába sorolják be, amelyek a következők: - a megelőző diplomácia (preventive diplomacy): a viták eszkalációjának megelőzése közvetítés, tárgyalások útján;

6 - béketeremtés (peace-making): diplomáciai erőfeszítések, amelyek arra irányulnak, hogy az ellenségeskedő feleket békés úton rábírják az egyeztető tárgyalásokra és a konfliktust békés úton rendezzék, - békefenntartás (peace-keeping): Az ENSZ vagy más szervezetek katonai, rendőri és civil tagjainak a jelenléte az érintett területen, a konfliktusban résztvevő felek egyetértésével, általában tűzszüneti egyezmény végrehajtásának ellenőrzésése, a felek szétválasztásának végrehajtására, stb. - béke kierőszakolása (peace enforcement): Az ENSZ Alapokmány VII. fejezet szerinti fegyveres erő alkalmazásával járó, a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, helyreállítására irányuló beavatkozás, agresszió, béke fenyegetettsége vagy békeszerződés megszegése esetén. Általában akkor kerül sor az alkalmazására, amikor már más megoldásra nincs lehetőség. - béke állapot felépítése (peace-building): Konfliktus utáni, főleg polgári jellegű tevékenység, amelybe valamennyi olyan tevékenység beletartozik, ami a normál békés élet elérését tűzi ki célul. /Pl.: választások, infrastruktúra helyreállítása, oktatás segítése stb./.

1. Az Egyesült Nemzetek Szervezete /ENSZ/ Az ENSZ elődje az I. világháborút követően 1918-ban megalakult Népszövetség volt, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy elősegítse a nemzetközi együttműködést és biztosítsa a nemzetközi békét és biztonságot. A Népszövetség céljait nem tudta teljesíteni, mert nemcsak a világháborúban legyőzött, de még a győztes hatalmakat sem volt képes összetartani. Az Egyesült Államok soha nem ratifikálta a maga tagságát. Az első világháborús szövetségesek a húszas és a harmincas évek folyamán eltávolodtak egymástól, míg a Népszövetségen kívül maradt nemzetközi hatalmak a fegyverkezés és a diktatúra útjára léptek. Egyik utolsó cselekedete a Szovjetunió kizárása volt a Népszövetségből az 1939-es Finnország elleni támadás miatt. A Népszövetség tehetetlennek bizonyult a második világháború kirobbanásának megakadályozásában. Az „Egyesült Nemzetek” név megalkotása Franklin D. Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok elnökének nevéhez kötődik, amelyet a II. világháború alatt már használtak az Egyesült Nemzetek 1942 január 01-i deklarációja kapcsán. Az ENSZ Alapokmánya 1945ben San Francisco-ban lett elfogadva. Az Alapokmány 1945 október 24-n lépett hatályba azzal, hogy az alapító konferencián résztvevő országok többsége, 50 állam elfogadta a dokumentumot. Később ez a nap lett az „ENSZ Napja”. Az alapításakor az ENSZ tagállamai száma 51 volt, ami mára már több mint 180-t számlál. Az ENSZ, mint nemzetközi szervezet valamennyi ember békéjéért, az igazságosságért és fejlődésért dolgozik. Az ENSZ létezése bizonyította, hogy az országok nem képesek az egymás közötti együttműködés nélkül létezni, elegendő, ha a postai szolgáltatásra, az időjárás, a környezetvédelem és a fertőző betegségek határok nélküliségére gondolunk. Újra szeretném hangsúlyozni, hogy az ENSZ nem világkormány és egyetlen nemzet sem adja fel nemzeti szuverinitásának egyetlen morzsáját sem, amikor a szervezet tagja lesz. Az ENSZ-nek akkor van lehetősége a cselekvésre, amikor a tagállamok támogatják a szervezetet. Az eredmény nem csak üres szavak lesznek, hanem valós rendszabályok. Ezek

7 megjelenhetnek nemzetközi egyezmény, közvetítés, békefenntartó erők, megfigyelők, humanitárius segítség és fejlesztésekben való részvétel formájában jelenhetnek meg.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete /ENSZ/ céljai A szervezet céljait az alábbiakban lehet megfogalmazni: • a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és ennek a célnak érdekében közös és aktív lépések megvalósításával a békét fenyegető konfliktusok megelőzése és felszámolása; • a népek és nemzetek közötti barátság elmélyítése; • az emberiség gazdasági, kulturális, szociális problémáinak megoldásában való részvétel, az emberi jogok kiszélesítésének támogatása; Az ENSZ a fenti küldetését a tagállamok közötti koordináció és együttműködés megvalósításának szervezete.

Az ENSZ néhány eredménye Az ENSZ jó néhány eredményt tudhat már magáénak az alapítása óta. Sok közülük talán nem is ismert a közvélemény számára. Ezek között mondhatjuk el, hogy mára már alig találni gyarmati országot. Az ENSZ békefenntartói ellenőriztek jó pár tűzszüneti egyezményt, vezettek közvetítéseket és tárgyalásokat, megelőzve ezzel a további vérrontásokat. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) a mozgatórugója egy sor, fejlődő országbeli projektnek. Az ENSZ és a Világ Egészségügyi Szervezet /WHO/ együttműködése eredményeképpen több mint 400 millió embert oltottak bekülönböző fertőző betegségek ellen. Ennek eredményeképpen a halálos járványok kitörésének kockázata mára jelentősen lecsökkent. Menekültek milliói kaptak ideiglenes menedéket az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának /UNHCR/ köszönhetően. Jelentős nemzetközi egyezmények kerültek aláírásra a rabszolgaság eltörlése, a gyermekmunka megszüntetése, a leánykereskedelem és a faji megkülönböztetés érdekében. Az UNESCO sikeresen vesz részt a kulturális örökségek és műemlékek megőrzésében.

A békefenntartó műveletek tapasztalati bázisa A békefenntartó műveletek mindig különbözőek, de az alapvető elvek mindig ugyanazok maradnak. Az első ENSZ megfigyelők a negyvenes évek végén kerültek telepítésre Kasmirban és a Közel-Keleten. Ezek a missziók, amelyeket a fegyvertelen katonai megfigyelők jellemeztek, mind a mai napig bevált formái az ENSZ által vezetett misszióknak. Ezek a missziók hozták létre a békefenntartás egyik legfontosabb alapelvének, a pártatlanság elvének precedens értékű példáit. 1956-ban az ENSZ beavatkozó erőket küldött Egyiptomba az ellenségeskedések beszüntetésének, a fegyveres erők kivonásának ellenőrzésére és biztosítására. Ez volt az első zászlóalj nagyságú békefenntartó erő, amelyet a nemzetek önkéntes alapon hoztak létre és az ENSZ irányítása alatt működött. Ez a misszió két további elvet hozott létre: a békefenntartó műveletnek a konfliktusban résztvevő felek beleegyezésével kell létrejönnie és erőt alapvetően csak önvédelemre szabad használni.

8 A hagyományos békefenntartó műveletekben a jelentős katonai komponens mellett mindig jelen van a civil komponens is széles politikai és adminisztratív funkciókkal. (Pl.: ONUC misszió Kongóban) Általában az ENSZ békefenntartók könnyű fegyverzettel vannak felszerelve, amely még elégséges a konfliktus körzetében a stabilitás fenntartásában. Ugyanakkor a hidegháborút követően a békefenntartó missziók bonyolultabb, sokarcúbb világban jönnek létre. Az ENSZ Átalakulást Segítő Csoportja Namíbiában (UNTAG) volt az első több dimenziójú művelet. Az UNTAG mandátuma a szabad választások, a törvényhozási és jogrendszer kiépítésének biztosítására terjedt ki. Az ENSZ kambodzsai missziójában (UNTAC) a felhatalmazás lehetővé tette valamennyi szükséges erő alkalmazását a küldetés teljesítése érdekében. (menekültek visszatelepítését, törvényes rend helyreállítását, szabad választások megtartása és civil adminisztráció kiépítését stb.) Hasonló missziók kerültek végrehajtásra Közép-Amerikában (ONUCA, ONUSAL), Mozambikban (ONUMOZ) és Angolában (UNAVEM, I és II). Ezeknek a kiterjesztett dimenziójú békefenntartó műveletek természete bizonyítja, hogy jelenleg az ENSZ egyre inkább avatkozik az államokon belül kialakuló konfliktusokba, mint az államok közötti konfliktusokba. A balkáni konfliktus során létrejött és Horvátországban sikeresen működő UNPROFOR misszió mintájára próbálta az ENSZ a boszniai problémát is megoldani. Ennek a missziónak a kudarca és a szomáliai misszióknak (UNOSOM I, II) sajnálatos tragikus végkifejlete azonban rámutatott arra a tényre, hogy egyre inkább szükség lehet az ENSZ Alapokmány VII fejezete alapján végrehajtott, un. „békekikényszerítő” műveletekre, amelyek nagyon közel állnak a harci tevékenységekhez.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ Az EBESZ nagyon fontos fóruma volt a hidegháború utáni európai fegyverzetcsökkentési tárgyalásoknak és egyezmények kidolgozásának. Az EBESZ tagállamok kimutatták elkötelezettségüket a biztonság és stabilitás ügye valamint a nézeteltérések tárgyalások útján való rendezésének elve iránt. Az EBESZ kifejezte teljesen egyértelmű szándékát, hogy részt vegyen az európai kontinensen létrejött konfliktusok rendezésében és békefenntartásban (Pl.: Bosznia, Grúzia)

Az Európai Unió /EU/ Az európai integráció első intézményes formái az 1945 és 1950 közötti időszakban alakultak ki. 1948-ban jött létre a mai elődje az Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet az amerikai Marshall-terv koordinálására. 1949-ben pedig az Európa Tanács. 1950ben született meg – eredeti szándéka szerint a fegyvergyártáshoz nélkülözhetetlen iparágak ellenőrzése céljából – az un. Schumann-terv, amelynek alapján a BENELUX államok, Franciaország, az NSZK és Olaszország részvételével 1951 áprilisában megalakult az Európai Szén- és Acélközösség. 1957 március 25-n a Hatok létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget (EKG más néven a Közös Piacot) és az Európai Atomenergia Közösséget (EUROATOM). A három szervezet intézményeit 1967-ben vonták össze, ekkor alakult ki a jelenlegi Európai Közösség intézményrendszere. Az Európai Közösség két irányban fejlődik. Egyrészt elmélyül a belső integráció, azaz a nemzetállamok hatásköréből egyre több jogterület kerül át közösségi szintre és így a Közösség gazdasági, társadalmi, politikai arculata egyre egységesebbé válik. E folyamat eredményeképpen a tagországok piacának összessége mindinkább belső határok nélküli egységes piacként működik.

9 A másik tendencia, hogy a Közösség folyamatosan bővül: 1973-ban csatlakozott hozzá Dánia, az Egyesült Királyság és Írország; 1981-ben Görögország; 1986-ban Portugália és Spanyolország; majd 1989-ben a német újraegyesítés eredményeképpen a volt NDK területe. Az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) tagországainak (Ausztria, Svédország, Finnország) 1995. évi csatlakozása nyomán a most már Európai Uniónak nevezett formációnak 15 tagja lett. A jogilag 1993 január 1-n létrejött unió 15 tagállama mindösszesen mintegy 370 millió lakossal rendelkezik, de a gazdasági szerepe még ettől is nagyobb lehet, hiszen a világ iparilag legjobban fejlett hét országából három is uniós tagállam (Egyesült Királyság, Német Szövetségi Köztársaság, Francia Köztársaság). A fejlődés legnagyobb kihívását azonban a 2004-ben létrejövő 10 új tagországot jelentő bővítési hullám jelenti. Ezen országok között található Magyarország is. Az Európai Unió jogi alapjait jelenleg öt alapvető szerződés határozza meg, a már korábban említett három a közösséget létrehozó alapokmány, az Egységes Európai Okmány és a Maasstrichti Szerződés. Az Unió - céljai megvalósítása érdekében – közös politikát jelöl ki (Pl.: vám, kutatás, energia, mezőgazdaság stb.), amelyek között természetesen helyet kap az európai közös biztonsági és védelmi politika is. Néhány fontos uniós intézmény: -a Bizottság (Commission), amely az EU végrehajtó szerve, 20 tagját a nemzeti kormányok nevezik ki, a nagyobb országok kettő-kettő, a kisebbek egy-egy tagot neveznek ki. -a Tanács (Council), az EU döntéshozó szerve, amelyben a tagállamok kormányainak képviselői vesznek részt és szavaznak az Unió jogszabályiról. -az Európai Parlament (European Parliament) 626, a tagállamok polgárai közül választott képviselő alkotja. Mindezen integrációs, evolúciós folyamatok eredményeképpen, az Európai Unió mind erőteljesebben vesz részt békefenntartó feladatokban.

2. A békefenntartás jogi háttere A békefenntartás fogalmát mindenki által elfogadottan még nem sikerült meghatározni. Az ENSZ tagországok az alábbi meghatározást fogadták el: „ Az országok közti, vagy azokon belüli ellenségeskedés megelőzése, keretek között tartása, mérséklése és megszüntetése, az ENSZ által szervezett és rányitott harmadik fél beavatkozása révén, amely többnemzetiségű katonákból, rendőrökből és civilekből álló erőket alkalmaz a béke visszaállítására és fenntartására” Az ENSZ nem világkormány és nem világparlament ezért nincs belső törvényalkotási funkciója. Ennél fogva a nemzetközi megállapodásokon alapul az ENSZ békefenntartó tevékenysége. A nemzetközi hadijog államok közötti több évszázados fejlődés eredményeképpen alakult ki. A nemzetközi jogállamok közti jog és csak államokra, mint olyanokra kötelező. Az egyénnek nincsenek sem jogai, sem kötelezettségei a nemzetközi jog vonatkozásában. Annak érdekében, hogy az egyénre is kötelező lehessen, az államok törvényhozói a nemzetközi jog alapkérdéseit megfogalmazták a nemzeti jogban. A nemzeti és a nemzetközi jog közti alapvető megkülönböztetés a hadviselés jogában van. Az ENSZ-nek nincs belső jogalkotása, amely segítségével a szervezet átalakítaná a hadviselés nemzetközi jogát és azt a saját erői számára kötelezővé tehetné.

10 Az államok közti hadviselés törvényeit évszázadok folyamán fejlesztették ki. Eredetileg a legtöbb szabály az államok közti közös gyakorlat alapján alakult ki és nem került szövegszerű kodifikálásra egészen a XIX. századig. Amikor a hadviselés szabályait különböző szerződésekben és egyezményekben kodifikálták. Jelenleg, a hadviselés szabályait több szerződés és megállapodás rögzíti. Ezek közül a legfontosabbak: - az 1869-es Pétervári Nyilatkozat; - az 1899-es Hágai Nyilatkozat (A szükségtelen szenvedés megtiltásáról); - 1907-es Hágai Egyezmény (A hadviselés módszerei és eszközei) - A vegyi és biológiai hadviselés eltiltásáról szóló 1925-ös Genfi Egyezmény - Az ENSZ alapító okirata 1945 - 1949-es Genfi Egyezmények védelmének szabályai. A sebesültek, betegek, rokkantak, hadifoglyok és polgári személyek védelméről szól - 1954 UNESCO. A fegyveres konfliktusok során a kulturális értékek védelme. - 1977 Kiegészítő egyezmény a Genfi Egyezményekhez /a légi hadviselés és a gerillaharc a hadviselés új fajtái A fenti megfogalmazásokból logikusan következik, hogy minden személy, aki az ENSZ képviseletében jár el, be kell, hogy tartsa a saját nemzeti törvényeit és kötelezően be kell tartania a fenti nemzetközi egyezmények előírásait, szellemét.

3. Általános elvek Az ENSZ égisze alatt végrehajtott békefenntartó missziók gazdag tapasztalatai kikristályosították azokat az általános alapelveket, amelyek, bár valamennyi misszió egyedi jellegű mégis segítenek bármely jövőbeli küldetés teljesítésében. Ezek a következők: • Beleegyezés; • Pártatlanság; • Erő szükségtelen alkalmazása; • Törvényesség; • Hitelesség; • Tárgyalások és közvetítés; • Eltökéltség; • Előrelátás; • A befogadó ország kormányának tiszteletben tartása; • Egységesség; - Beleegyezés: A békefenntartó missziókban résztvevő erők telepítése addig nem jöhet addig létre, amíg a konfliktusban résztvevő felek beleegyezésüket nem adják a beavatkozásra. Az ENSZ erői szempontjából ez azt jelenti, hogy a küldetés körzetében a konfliktusban résztvevő felek elfogadják az erők tevékenységét és biztosítják a békefenntartó erők szabad mozgását.

- Pártatlanság: A békefenntartásban résztvevő erőknek semleges jellegűnek kell lennie. A békefenntartóknak nem szabad olyan akciókban részt venniük, amelyek olyan benyomást keltenek, mintha a békefenntartók valamely felet előnyben részesítenének. A pártatlanság bizonyítottsága a hitelesség elvesztését jelentené. - Az erő szükségtelen alkalmazása: A misszió folyamán szem előtt kell tartani azt az elvet, hogy a békefenntartás során az erő alkalmazása nem cél. A parancsnokok és katonák nem

11 alkalmazhatnak több erőt mint, ami a helyzet megoldásához valóban szükséges. Válaszként sem lehet nagyobb erőt alkalmazni, mint amilyet a békefenntartók ellen alkalmaztak. Elkerülve ezzel azt a benyomást mintha az erőt megtorlásként alkalmazták volna.

- Törvényesség: A békefenntartó misszió a nemzetközi felhatalmazásból (BT, ENSZ BT, EBESZ, NATO) mandátumból, a nemzetközi közösség támogatásából és a hitelesség erejéből ered. - Hitelesség: A békefenntartó műveletek hitelessége annak a képességnek az elismerését jelenti, hogy a békefenntartók képesek küldetésüket teljesíteni. - Tárgyalások és közvetítés: A tárgyaló és közvetítő képesség két alapvető békefenntartó képesség. A tárgyalás egy vagy több féllel közvetlenül folytatott megbeszélés, egy határozott cél érdekében. Közvetítés általában olyan esetben jön létre, amikor a felek nem képesek vagy nem hajlandók közvetlen tárgyalásokat folytatni. A tárgyalás és a közvetítés végső célja olyan egyezmény elérése, amely mindkét felet kielégíti. Tekintettel arra, hogy a békefenntartók általában korlátozott erővel rendelkeznek a térségben, a meggyőzés ereje nagyon nagy szerepet játszhat. - Eltökéltség: A legkényesebb elv, a békefenntartók egységessége mutatja a cél elérésének eltökéltségét. Az egységes határozott fellépés különösen fontos szerepet játszanak terrorista fenyegetettség esetén ( emberrablás, merényletek stb.) - Előrelátás: A villongások kiéleződéséhez vezető összetűzéseket el kell kerülni, az időben megtett lépések képesek segíteni a helyzet fokozódásának elkerülésében. A békefenntartó erők gyors telepítése a villongások területére, a felek gyors, határozott szétválasztása, a lokális erőfölény létrehozása és kihasználása vezethet a helyzet gyors normalizálásához.

- A befogadó ország kormányának tiszteletben tartása: A békefenntartó erők általában a befogadó ország hívására, de legalábbis beleegyezésével kerülnek telepítésre. Amíg a békefenntartók az országban tartózkodnak kötelesek betartani a befogadó ország törvényeit, vámügyi előírásait. - Egységesség: A békefenntartó műveletek legtöbbször többnemzetiségű műveletek, amelyekben a nemzeti kontingensek kohéziójának fenntartása létfontosságú. Ezért fontos a kulturális különbözőségek elismerése.

Békefenntartó műveletek taktika alapelvei A békefenntartó misszió elsődleges politikai feladat. A Misszió Vezetője felelős a misszióban résztvevő különböző kontingensek (katonai, rendőri, nem kormányzati szervek) együttalkalmazhatósági képességeinek létrehozásáért. A küldetés során gyorsan és váratlanul változó helyzet megköveteli a határozott és azonnali reagálást. Ezen akciók során a következő taktikai elveket szükséges követni:

Átláthatóság A nem teljes informálás vagy félreérthető információval való ellátás aláaknázhatja a bizalmat és a szavahihetőséget. Az átláthatóság elérhető valamennyi fél aktív részvételével zajló

12 tömegtájékoztatási programokkal (pl: minden érdeket fél részére egy időben, egy helyen tartott sajtótájékoztató).

Összehangoltság A békefenntartó műveletben nagy számú és a legkülönbözőbb szervezetek vehetnek részt (ENSZ, nem kormányzati szervek, EU, EBESZ stb.). Ezen szervezetek összehangolatlan tevékenysége aláaknázhatja a békefenntartók hatékonyságát, szavahihetőségét. Valamennyi parancsnoknak a maga szintjén ismeretekkel kell rendelkezni a felelősségi körzetben található, működő nem katonai szervezetekkel és képesnek kell lenni az azokkal való együttműködésre.

Összeköttetés összekötők útján Összekötök kiküldése célszerű valamennyi korábban a konfliktusban részvett felek számára.

Információáramlás Az információhoz való hozzáférés a békefenntartó erők számára életbevágóan fontos lehet a misszió sikere és az egység személyes fizikai biztonsága szempontjából is. A tájékoztatás rendjét úgy kell szervezni, hogy a feladatban résztvevő valamennyi szervezet az információkhoz gyorsan hozzáférhessen az áramoltatott információkkal pedig le kell fedniük a biztonsági környezetre ható valamennyi faktorait.

Korlátozások és tiltások A békefenntartásban résztvevő katonai erők korlátozások és tiltások közepette hajtják végre feladataikat. Pl. a hadműveleti terület szigorúan meghatározott és a Fegyveres Erőnek Alkalmas szabályai általában az önvédelmet kivéve tiltják a halált okozó fegyverek használatát. Az egységeknek és személyeknek ezen korlátozásokra mindig tekintettel kell lenniük.

Fegyverzet A békefenntartók általában könnyű fegyverzettel vannak ellátva. Ha a mandátum másképpen nem rendelkezik, az erőket az önvédelemhez szükséges fegyverzettel szerelik fel. A fegyverzet természetesen mindig függ a helyzettől és a hadműveleti terület jellegzetességétől.

Láthatóság A békefenntartó tevékenységének jól láthatónak és nyíltnak kell lennie. /zászló, feliratok járműveken, épületen stb., jelek a ruházaton, éjszaka a zászló jelet meg kell világítani. A bázisok kiválasztásával figyelembe kell venni a láthatóság és felismerhetőség szempontjait.

Mozgékonyság A mozgékonyság az erők nagyon fontos jellemzője a feladat végrehajtás során. Képesnek kell lenniük gyorsan reagálni az incidensekre vagy a hadműveleti területen bekövetkezett eseményekre. A mozgékonyság elérhető magas terepjáró képességű gépjárművek, helikopterek, motorcsónakok, vagy mindezek kombinált alkalmazásával.

13

Központi irányítás Mivel a békefenntartó erők alapvetően politikai eszközök valamennyi tevékenységük, incidensekben játszott szerepük politikai következményekkel járhat. Erre való tekintettel a jelentési, döntéshozatali eljárások jobban centralizáltak a normál szokásos katonai hadműveletekben megszokottaknál. A központi irányítás támogatásához megfelelő hírközlési rendszerre van szükség a legalsó szinttől a missziót vezető parancsnoksággal bezárólag.

Önellátás Annak érdekében, hogy a békefenntartó erők pártatlansága hatékonysága biztosított legyen, a logisztikai önellátás biztosítottsága rendkívül fontos.

A békefenntartó műveletek vezetése A békefenntartó műveletekben nem szabad hibázni. A többnemzetiségű erők egyesítése ellenséges környezetben, a megszokottól lényegesen különböző terepen, amely együtt jár a mozgás és akciószabadság korlátozottságával, meghaladhatja bármely parancsnok ismereteit, tudását. Ezért fontos tanulmányozni a korábbi békefenntartó műveletek tapasztalatait és az esetlegesen felmerülő problémák körét. Az erők vezetése tekintetében a következő általános elveket állapíthatjuk meg: -

Minden rendfokozatú résztvevőnek értenie kell, hogy mi a küldetés célja; Úgyszintén minden rendfokozatúnak értenie kell a politikai és katonai helyzetet és a kulturális, vallási aspektusokat, tisztában kell lenniük a helyzet mindenkori változásával. A békefenntartás szükségszerűen együtt jár a kockázat bizonyos szintjével. A parancsnoknak egyensúlyozni kell tudni a kockázat és a küldetés szülte katonai feladatok végrehajtása között. A gyakori kritikus fontosságú döntés meghozatala miatt, a valószínűleg nehéz helyzetbe kerülő békefenntartó csapatoknak rendelkezniük kell tiszti rendfokozatú egyénnel. A parancsnokok felelősek az Erőszak Alkalmazásának Szabályai betartásáért. Amennyiben a szabályokat a csapatok eltérően értelmezik, vagy alkalmazzák törések, keletkezhetnek a békefenntartók egységében és a konfliktusban résztvevőket provokálhatják, ami a helyzet eszkalációjához vezethet.

4. Az erő alkalmazása Az erő alkalmazása nem cél a békefenntartó feladatok végrehajtása során. A parancsnok vagy katona nem használhat több erőt, mint ami feltétlenül szükséges és észszerű. Az erő demonstrálása annak alkalmazása nélkül önmagában is elég lehet a problémák megoldására. A problémák megoldhatók a jó kapcsolat kialakításával és folyamatos fenntartásával, a célirányosan folytatott tárgyalásokkal, a kezdeményezés megragadásával és fenntartásával. Ezeket a gondolatokat fogalmazza meg a MINIMÁLIS ERŐ alkalmazásának elve. A békefenntartás során a következőket kell figyelembe venni: - Alacsony szintű, nem fenyegető erő alkalmazása elegendő lehet a probléma megoldására. - A kapcsolattartás és a tárgyalások a leglényegesebb módszerek.

14 -

Az értelmes, előrelátó vezetés döntő fontosságú a kitűzött cél elérése során. A kezdeményező képesség életfontosságú a feladat végrehajtás során. Minden erőfeszítést meg kell tenni a konfliktus szint alacsony szinten tartásába illetve, amennyiben lehetséges a csökkentésére.

Az Erőszak Alkalmazásának Szabályai /ROE/ A békefenntartás során figyelni kell az alábbi elvekre: -

-

A szükségesnél nagyobb erő alkalmazása, csak annyi erőt alkalmazzunk, amennyi a helyzet megoldásához feltétlenül szükséges; A tárgyalások és kapcsolattartás a legfontosabb módszerek; Az intelligens és okos vezetési stílus döntőfontosságú a jó eredmények elérésében. A „sztálinista” vezetési stílus („mindent én tudok a legjobban, nekem mindenről tudnom kell, én vagyok a legmagasabb rendfokozatú, tehát mindig nekem van igazam és csak én dönthetek”) a háborúban, de a békefenntartás során is biztosan, nagy károkat okozhat; Valamennyi rendfokozatú kezdeményezése életfontosságú; Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a konfliktust a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk vagy csökkentsük annak intenzitását;

1. A ROE utasítások gyűjteménye, amely meghatározza, hogy milyen körülmények között és milyen korlátozással kerülhet sor az erő alkalmazására. A fegyveres erőszak alkalmazás szabályainak tükröznie kell mindazon jogi, politikai és diplomáciai megfontolásokat, amelyek az adott békefenntartó misszióra jellemzőek. Valamennyi esetben a ROE felhatalmazza a békefenntartókat az önvédelemre. 2. Minden parancsnoknak ki kell képezni a ROE szabályaira és ezen szabályok szerves részét kell hogy képezzék a feladatra kidolgozott hadműveleti tervnek /OPLAN/ és parancsoknak /OPORDS). a begyakorlások és hadijátékok során alkalmazott különböző helyzetbeállítások nagymértékben segítik a katonai vezetőket és békefenntartó katonákat a szabályok jobb megértésében és alkalmazásában. 3. A szabályok változhatnak a békefenntartó művelet során. A szabályok alkalmazása nem csökkenti a parancsnokok azon felelősségét, hogy mindent meg kell tenniük a saját erőik védelme érdekében.

A fegyveres erő alkalmazása 1.) A békefenntartás során a parancsnoknak az erő alkalmazását utolsó, végső megtorlásként kell kezelniük. A minimális erő alkalmazásának elvét tisztán és teljesen meg kell értenie minden békefenntartónak. 2.) Amennyiben az erő alkalmazására kerül sor, azt csak olyan mértékben és helyen kell alkalmazni, ahol és amennyire szükséges. Annak veszélye, hogy a konfliktus szintje eszkalálódik, megsokszorozódik amennyiben a szükségesnél nagyobb erő kerül alkalmazásra (olaj a tűzre) és ezzel párhuzamosan a későbbi tárgyalásos rendezés esélyei jelentősen csökkennek.

15

3.) A békefenntartók az erőt az alábbi sorrendben alkalmazzák: - ráhatás tárgyalások és közvetítés útján, - fegyveres erők védelmi jellegű jelenléte, telepítése, - fegyveres erők alkalmazása. Az ENSZ katonai erők előtt többféle alternatíva áll. Ezeket három kategóriába sorolhatjuk: 1. Erős: Tárgyaljon és gyakoroljon nyomást a fegyveres erők alkalmazási lehetőségének a fenntartásával. 2. Erősebb: Fegyveres erő alkalmazása nélkül késztessen. 3. Legerősebb: Fegyveres erő alkalmazásával késztessen. A békefenntartók tevékenységére adott reakciók az alábbiakban foglalhatók össze:

Békefenntartó tevékenység

Szembenálló fél reakciója legvalószínűbb legkevésbé valószínűbb

Fegyver használata

→

Fegyverhasználat

Tárgyalás

Fegyverhasználat

→

Fegyverszünet

Tárgyalás

→

Fegyverhasználat kerülése Tárgyalás

Fegyverszünet

4.) A fenti skála természetesen nem abszolút, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy a felső szinten folytatott tárgyalással jobb eredmény érhető el, mint az erők helyi alkalmazásával a hadműveleti területen. 5.) Minden békefenntartó misszió különböző, de rendszerint az alábbi tevékenységi rendet kell követni.

Tevékenység:

Fegyveres erő alkalmazása

Tárgyalás

Fegyvertelen erők alkalmazása

1.

Figyelmeztetés

Kapcsolatfelvétel

Zárás, blokkolás, megállítás

2.

Első figyelmeztető lövés

Körbezárás

3.

Második figyelmeztető lövés Célzott lövés

Erőfölény

4.

Nyomás gyakorlás

a.) A helyzet stabilizálása b.) Jelentés c.) Új tárgyalás

16

A békefenntartásban szigorú választóvonal van a fegyveres és a fegyvertelen erők alkalmazása között. A fegyveres erők alkalmazása magába foglalhatja valamennyi fegyverfajta alkalmazását (kézifegyverektől a légierőig). Az erők fegyvernélküli alkalmazása magába foglalja az út akadályok, ellenőrző pontok használatát, a katonai járművek útzárásra való használatát, halálos sérülést nem okozó fegyverek alkalmazását, mint pl. a gumibot, gumilövedékek, könnyfakasztó gránát, stb. A rugalmasság A békefenntartás során a rugalmasság azt is jelenti, hogy valamennyi megtett lépés után a szembenálló félnek a tudomására kell hozni, hogy a tárgyalás lehetősége nyitva áll. Mint már említettük korábban, valamennyi misszió egyedi jellegzetességgel rendelkezik, de rendszerint az alábbi tevékenységi sorrendet kell követni:

Tevékenység

Fegyverhasználat

Tárgyalás Kapcsolat felvétele

1.)

Blokkolás, zárás, megállítás

2.)

Tárgyalás

3.)

Körbezárás

4.)

Tárgyalás

5.)

Nyomásgyakorlás

6.)

Tárgyalás

7.)

Erőfölény

8.)

Tárgyalás

9.) 10.)

Figyelmeztetés Tárgyalás

11.) 12.)

Első figyelmeztető lövés Tárgyalás

13.) 14.)

Második figyelmeztető lövés Tárgyalás

15.)

16.)

Fegyverhasználat nélküli tevékenység

Célzott lövés

17 Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy ez az útvonal változhat, annak megfelelően, hogy a békefenntartók befolyása hogyan változik. A parancsnokoknak és erőknek tudniuk kell rugalmasan reagálni a helyzet változásaira. A tevékenység gyorsan csaphat át fegyvernélküli formáról fegyveres formára.

Az önvédelem A fegyvert önvédelmi céllal lehet használni, de addig nem, amíg más lehetőség van annak elkerülésére. Az önvédelem értelmezhető a békefenntartó erők vagy annak tagjai elleni fegyveres támadás vagy azok lefegyverzésének kísérlete esetére. Ugyanakkor általános irányelvként lehet elfogadni, azt hogy nem használunk fegyvert, mielőtt ellenük használnának fegyvert.

A fegyverhasználat Normál esetben a békefenntartók az alábbi estekben használhatnak fegyvert: 1. Elrablás vagy elfogás közvetlen veszélye esetén; 2. Lefegyverzés közvetlen veszélye esetén; 3. Felfegyverzett csoportok közelednek a békefenntartó csapatokhoz; 4. Felfegyverzett csoportok akadályozzák a békefenntartókat küldetésük végrehajtásában; 5. Békefenntartókat ért támadás estén segítségnyújtási céllal; 6. A békefenntartók tulajdonát képező tulajdontárgyak, járművek eltulajdonításának szándéka esetén; A fegyverhasználatot meg kell előznie szóbeli felszólításnak (HALT, OR I WILL FIRE!), figyelmeztető lövésnek a levegőbe majd a cél közelébe, végül halált nem okozó célzott lövést kell leadni. Aknavetők, harckocsik és páncéltörő fegyverek esetében az alábbi eljárást kell követni: 1. Először füst vagy vakgránáttal kell lőni. 2. Legalább egy percet várni kell, hogy megtudjuk milyen reakciót váltott ki a az első lövés. 3. Második lövés éles lőszerrel, közel a célhoz. 4. Várni a második pont szerint. 5. Célzott lövés, lehetőség szerinti legkisebb károkozással. Ha harckocsi is rendelkezésre áll, ennek a bevetése eszkalációt okozhat, de másrészről segíthet a helyzet normalizálásában. Harckocsikra vonatkozó speciális eljárás: - A harckocsi ágyút el kell látni egy reflektorral, amelynek az ágyúval párhuzamosítottan kell üzemelnie. - Amikor nem éles lőszerrel lőnek, a reflektornak az agresszorra kell irányulnia. - A következő lépésként meg kell világítani az agresszorhoz közeli környezetet és géppuskával vagy az ágyúval lövést kell leadni. A géppuska és az ágyú közötti választás attól függ, hogy az agresszor milyen fegyvert használ. - Ez a figyelmeztető lövés után a reflektornak azonnal az agresszorra kell újra irányulnia. - Célzott lövés leadása, amennyiben ez szükségessé válik.

5. A békefenntartó erők biztonsága Általában a békefenntartókra a következő biztonsági fenyegetések leselkednek feladatuk végrehajtása során:

18 -

Elsődleges Fenyegetés: Közvetlenül az ENSZ-re, EBESZ-re NATO-ra, Európai Unióra vagy más vezető szervezetre irányuló fenyegetés. Másodlagos Fenyegetés: Az erőket küldő országra irányuló fenyegetés. Fizikai Fenyegetés: A részvevőkre közvetlenül irányuló fizikai fenyegetés.

A fenyegetés speciális faktorait képezi az ABV kockázati tényező, amely eredhet ipari balesetekből vagy szabotázsból, vagy tömegpusztító fegyverek harci anyagainak valamilyen formájú alkalmazásából. A biztonságra ható tevékenységi formák: - felderítés (információszerzés) - beszivárgás - szabotázs - terrorizmus (bombával való fenyegetés, géprablás, emberrablás, zsarolás) - dezinformálás, informatikai terrorizmus (honlapfeltörés, rémhírterjesztés, vírusok terjesztése, stb.) A biztonsági kérdések felelősei: - zászlóalj szinten: törzsfőnök - század szinten: parancsnok vagy helyettese - szakasz szinten : szakaszparancsnok Feladatok - Megakadályozni a művelet tervezése, csapataira, tevékenységi rendjére vonatkozó másmás érzékeny információk kiszivárgását jogosulatlan személyek számára. - Megakadályozni jogosulatlan személyeket abban, hogy a műveletben részvevő erők helyzetére, szándékára, alkalmazási terveire vonatkozó információkhoz jussanak. - Védeni a műveletben résztvevőket a biztonságot veszélyeztető kockázati tényezőktől . - Védeni a békefenntartó erők létesítményeit, fegyvereit, lőszereit egyéb felszerelését szabotázs, rablás, károkozás ellen. Jó tanácsok a békefenntartók számára: -

Ne vegyen részt illegális üzletekben (fekete piac, pénzváltás stb.)! Ne bírálja a vendéglátó országot, a feladatban résztvevő többi országot vagy saját hazáját! Legyen szigorúan semleges. Állandóan vegye figyelembe a fizikai kockázati tényezőket, viseljen golyóálló mellényt, ne becsülje az aknaveszélyt, meglepőaknákat vagy a vadállatok által képviselt veszélyt! Tegye biztonságossá lakóhelyét és hivatali helyiségét. Vegye figyelembe, hogy a rádió és telefonos kommunikációs eszközöket más is hallhatja. A fegyverek és lőszerek mindig legyenek őrzött állapotban. Tartózkodjon ismeretlen eredetű tárgy vagy anyag összeszedésétől! (szuvenír gyűjtögetés) Legyen mértéktartó az alkohol tekintetében! Ne folytasson olyan szexuális kapcsolatot, amelyet a konfliktusban résztvevő felek kihasználhatnak! Ne fogadjon el ajándékot! Tartózkodjon olyan szokásoktól, viselkedésektől, amely irritálhatja az adott ország lakosságát. Fizikai gyakorlatok, testnevelés során legyen elővigyázatos

19 -

Ne hozza magát olyan helyzetbe, amelyet később megbánhat! A kábítószerek mindenfajtájának fogyasztása, kereskedelme szigorúan tilos.

6. Kapcsolat a sajtóval A sajtóval való kapcsolattartás nagyon fontos eleme a békefenntartó műveletnek. A sajtón keresztül törekedni kell arra, hogy a békefenntartó művelet fontossága hangsúlyozásra kerüljön a nemzetközi béke és biztonság fenntartás érdekében. A Zászlóalj Sajtó és Tájékoztató Szolgálatának feladata: - együttműködés az erők parancsnokságával, más békefenntartó egységekkel, - hírek megjelentetése a zászlóalj tevékenységéről, - a sajtó látogatások során információszolgáltatás, - az egységen belüli informálás (hetilap vagy napilap kiadása). A nemzeti kontingens tájékoztató tiszt feladata, hogy tájékoztassa az ottani törzset a kontingens munkájáról, tevékenységétől. Általános szabály, hogy amennyiben a saját erők tagjai megsebesültek vagy haláleset történik, tilos addig a sajtó informálása, amíg a hozzátartozók nem lettek értesítve. Néhány jó tanács az alkohollal kapcsolatban: - Az alkohol hatása gyorsabb és erősebb extrém klimatikus viszonyok között. - A vizet nem lehet alkohollal fertőtleníteni. - Maláriát vagy más fertőző betegséget nem lehet alkohollal megelőzni vagy gyógyítani. - Kígyómarás esetén az alkoholfogyasztás rendkívül veszélyes lehet. - Alkoholfogyasztás gépkocsivezetés előtt és alatt szigorúan tilos. - Néhány országban az alkoholfogyasztás teljesen tiltott (pl. Szaúd-Arábia)

7. Magatartás Valamennyi végrehajtott misszió tapasztalatai azt mutatják, hogy a külföldön végrehajtott küldetés, mint mentálisan, mint fizikailag nehéz szolgálat. Ez különösen igaz szélsőséges klimatikus viszonyok között. A környezeti változás önmagában is egy sor problémát okoz, de különösen igaz az akkor, ha az életkörülmények színvonala jelentősen csökken a misszió során. Ezért gyakran lép fel fáradtság vagy idegesség. A meleg és párás klimatikus viszonyok között különösen erős az izzadás, főleg eleinte, amíg a test nem alkalmazkodik a viszonyokhoz. Ön gyakran lesz fáradt és ingerlékeny, vegye ezt figyelembe munkája során. Figyeljen a tisztasági rendszabályok betartására! A meleg klimatikus viszonyok között a fertőző betegségek gyorsan terjednek. A plusz munka adása vagy végzése nagyon irritáló lehet és néha csak felesleges idővesztegetés.

Az ENSZ vagy más békefenntartó misszió katonai személyi állományának viselkedése: •

kötelességüket szigorúan a katonai szabályzatnak, a helyi törvényeknek és rendeleteknek megfelelően teljesítsék; • a felekkel való érintkezéskor soha ne adjanak alapot arra, hogy a misszió vezető szervezet ellen valamilyen kifogást tehessenek pl. csempészés; • legyenek pártatlanok; • legyenek még provokáció esetén is higgadtak; • ha kérik, mutassák be igazolványaikat, útleveleiket.

20 A rendszeres, értelmes munkával töltött elfoglaltság és a megfelelő kikapcsolódás a szabadidőben csökkenti a mentális problémák kialakulásának kockázatát. Minél gyorsabban ismeri az új országot annál inkább nagyobb öröme lesz az új országban való tartózkodásnak. Annak érzete, hogy aktívan vesz részt a küldetésben nagyon fontos. A teljes külföldön tartózkodás alatt Ön nagy felelősséggel tartozik az ENSZ, a missziót vezető szervezet és a hazája iránt. Az Ön viselkedéséből mind az ENSZ-re, a missziót vezető szervezetre, mind a hazájára vonnak le általánosító következtetést. /ha a magyar felségjelzést viselő katona köp egyet az utcán, akkor az a következtetés, hogy a magyarok köpködnek/ Még az elsőre kis jelentőségűnek tűnő incidensek is kihasználhatóak személyek vagy rossz szándékú csoportok által, ezért mindig tegyen jelentést vagy kérje elöljárói tanácsát. Ugyanakkor általános tanács, hogy a kedves és udvarias viselkedés minden helyzetben helyes. „Ha baj van, mosolyogj! Ha még nagyobb baj van, mosolyogj! És ha nagyon nagy baj van, akkor mosolyogj és beszélj udvariasan!” Minden helyzetben öltözködjön helyesen és légy ápolt! A felszerelés és egyenruha átalakítása tilos! A békefenntartó számára szigorúan tilos szolgálatban alkohol vagy drog fogyasztása! Alkohol és drog kereskedelem szigorúan tilos! Néhány az alkoholfogyasztással kapcsolatos tanács: Ne feledje, az alkohol hatása gyorsabb és erősebb szélsőséges klimatikus viszonyok között. A vizet nem lehet alkohollal fertőtleníteni! A malária nem gyógyítható alkohollal! Amennyiben kígyó marta meg, rendkívül veszélyes lehet az alkoholfogyasztás! Vezetés közben tilos az alkoholfogyasztás! Néhány országban az alkoholfogyasztás teljesen tiltott! A békefenntartó erők számára lényegtelen körülmények a másik fél számára lehetnek lényegesek, pl. nők ellenőrzésére során ne sértsék meg a helyi szabályokat, szokásokat. A békefenntartó katona tevékenységét a határozottság, a semlegesség, a megbízhatóság, a pártatlanság jellemezze.

Kapcsolat a helyi lakossággal Általában a helyi lakosság pozitívan közeledik a békefenntartóhoz. Amikor a fertőzés veszélye nagy tartózkodni kell a helyi élelmiszer fogyasztásától. A helyi lakosság köszöntése a saját nyelvén nagyon gyakran segít elnyerni a helyiek bizalmát és barátságát. Ezért, ajánlott néhány kifejezés elsajátítása a helyi lakosság nyelvén. A nemi kapcsolat létesítése a helyi lakossággal a legérzékenyebb kérdések egyike. Általános gyakorlat, amennyiben szexuális kapcsolatot létesít a békefenntartó a helyi lakossággal, haladéktalanul hazaküldik. Tolmácsok gyakran kerülnek alkalmazásra a helyi lakosság köréből. Ez gyakran segít a kapcsolatlétesítésben, építésben a helyi lakossággal. Ugyanakkor, figyelembe kell venni, hogy a tolmácsok folytathatnak információgyűjtést, ezért a tolmácsok előtt nem szabad érzékeny információt tartalmazó megbeszéléseket folytatni. A békefenntartás nem turisztikai látogatás. Nem szabad a hazaihoz hasonló szabadsággal fotózni. A hidak, csatornák, repülőterek, állami épületek stb, gyakran katonai jelentőséggel bírnak a befogadó ország számára. Néhány országban szociális vagy vallási okokból tilos a női lakosok fotózása. Az SOP-ban külön le kell szabályozni a fotózással kapcsolatos szabályokat.

21

II. FEJEZET: BÉKEFENNTARTÓ MŰVELETEK l.) A békefenntartás formái: a.) b.) c.) d.) e.)

A Megelőző Telepítés Hagyományos békefenntartás Humanitárius segítségnyújtás Egyezmények végrehajtásában való részvétel Állami szuverenitás helyreállítása a.) A Megelőző Telepítés

A Konfliktus megelőzés általában a korai riasztás, megelőző diplomácia és a megelőző telepítés keveréke. Ezeket együttesen úgy tekinthetjük, mint az adott térségben a béke és biztonság érdekében foganatosított bizalomerősítő rendszabályokat. A megelőző telepítés akkor jöhet létre, ha egy vagy több ország úgy dönt, hogy az ENSZ, EBESZ, Európai Unió, NATO vagy más nemzetközi szervezet jelenléte a határvonalak mentén erősíthetik az országok megbékélését. Pl.: az UN PROFOR jelenléte Macedóniában. b.) Hagyományos békefenntartás A hagyományos békefenntartó műveletekben semleges és könnyű fegyverzettel ellátott egységek, alegységek vesznek részt. A csapatok telepítésre akkor kerülhet sor, amennyiben a telepítéssel egyetért valamennyi a konfliktusban részt vett fél. A tűzszüneti egyezmény aláírása normális esetben megelőzi a csapatok telepítését. A békefenntartó misszió segít fenntartani a békét úgy, hogy biztosítja a szembenálló felek közötti tárgyalások létrejöttét. A hagyományos békefenntartó műveletek két, legáltalánosabban elterjedt formája a felügyelet és a felek közzé telepítés. -

A Felügyeleti Művelet:

A felügyeleti tevékenység a katonai megfigyelő küldetések tipikus formája és szolgálhat a csapatok visszatelepítésének hiteles és megbízható visszaigazolására (UNAVEM I, UNIMOG és UNIKOM), egyezmények betartásának megfigyelésére (ONUCA, UNIMOG), tűzszüneti egyezmények, emberi jogok betartásának felügyeletére (UNTSO, ONUSAL, MFO) szolgál. -

A Felek Közzé Telepítési Művelet/Szétválasztás/:

A közzé telepítési műveletek során békefenntartó erőket és vagy megfigyelőket telepítenek a konfliktusban részt vett fele közzé, annak érdekében, hogy megakadályozzák az összecsapások újbóli fellángolását. A művelet során nagyon gyakran Ütköző Zónát /BZ/ vagy Szétválasztási Körzetet /AOS/ hoznak létre. A felek megállapodhatnak az Ütköző Zóna mindkét oldalán kialakítandó, vagy a békefenntartó misszió kezdetén vagy a végrehajtás során tárgyalások eredményeképpen, különböző fegyvezet-korlátozási vonalakban, területekben (Pl.: Tiltott Repülési Szektorok /NFZ/, nehézfegyverzet számára tiltott területek, stb./ Erre egyik a magyar békefenntartók számára is jól ismert UNFICYP misszió. c.) Humanitárius segítségnyújtás A politikai helyzet kiélezettsége és az emberek által okozott katasztrófák gyakran okoznak éhséget vagy betegségekkel veszélyeztetett helyzetet a polgári lakosság számára. Az ilyen

22 jellegű problémák kezelésére elsődlegesen az ENSZ szervezeti, de a nem kormányzati szervezetek /NGO/ is részt vesznek a békefenntartó műveletekben. A békefenntartók biztosítják a segélyszállítmányok elosztását, eljuttatását a polgári lakosság számára.(Pl.:UNPROFOR) d.) Egyezmények végrehajtásában való részvétel A konfliktusban résztvevő felek miután megállapodtak valamely egyezményben, kérhetik az ENSZ vagy más szervezet részvételét az egyezmény betartásának felügyelésében. Ilyen egyezmények lehetnek: tűzszüneti megállapodások, katonai egységek lefegyverzése, feloszlatása, választások felügyelete, infrastruktúra újraépítése, a nemzeti kormány néhány funkciójának átvétele (igazságszolgáltatás, rendőri feladatok stb.) e.) Állami szuverenitás helyreállítása A Biztonsági Tanács adhat felhatalmazást olyan misszió végrehajtására, amelynek a célja az összeomlott kormányzati rend helyreállítása. A küldetés célja ebben az esetben azoknak az alapvető kormányzati funkcióknak a helyettesítése, amelyek alapvetők az állampolgárok biztonsága és adminisztrációja szempontjából.(oktatás, rendőrség stb.) Ezek a funkciók helyettesítése mindaddig tart, amíg az állam nem lesz képes önmaga ezen funkciók ellátására. (Szomália, Rwanda)

2.) A műveletek végrehajtása a.) A mandátum A küldetés mandátumát az ENSZ Biztonsági Tanácsának Határozata határozza meg, általában azokkal a politikai és katonai korlátozásokkal együtt, amelyek meghatározzák a művelet kereteit. (idő, létszám, terület stb.) A békefenntartók szempontjából ez azt jelenti, hogy az Erők Parancsnoka a mandátumon alapuló Műveleti Tervvel fog rendelkezni, beleértve a Fegyveres Erőszak Alkalmazásának Szabályait /ROE/, és az Állandó Működési Eljárásokat /SOP/ is. A művelet végrehajtása általában a következő tevékenységeket foglalja magába: -

Megfigyelés; Járőrözés; Szétválasztás; Forgalom ellenőrzése; Ellátás ellenőrzése; Értékes pontok vagy területek őrzése; Erődemonstráció; Tömegellenőrzés; Összeköttetés teremtése a különböző felekkel; Tárgyalások és közvetítések; Humanitárius és gazdasági tevékenységek;

23

b.) SOFA /Az Erők Helyzetéről Szóló Egyezmény/ Ezen egyezmény célja a békefenntartó erők és tagjainak jogi helyzetének megállapítása a befogadó országban valamint a békefenntartó erők és a befogadó kormányzat és állampolgárai közötti viszony meghatározása. A SOFA általában magába foglalja: - A békefenntartó erők és tagjaik nemzetközi státuszát; - Ki és belépési engedélyeket; - Fegyverviselési jogokat; - A békefenntartó szervezet mozgási szabadságával kapcsolatos megállapodást; - Utak, vízi utak, repülőterek, kikötők használatát; - Saját kommunikációs rendszer használatának jogát; - Postai szabályokat; - A békefenntartó erők zászlóinak használati jogát; - Az egyenruha viselési szabályokat; - Gépjárművek használatát; - Igazságszolgáltatási szabályok; - Katonai Rendőrséggel kapcsolatos szabályokat; - Adóval és adókedvezményekkel kapcsolatos előírások; - Általános ellátási és karbantartási előírások (felszerelések, anyagok importálása stb.) - Kártérítési rendszabályok;

c.) A Művelet Körzete (AO) A SOFA bázisán meg lehet állapítani a küldetés végrehajtásához szükséges részletes instrukciókat. Ez a szabályzás magába foglalhatja a művelet végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek végrehajtási módjait, a Művelet Körzetének vagy a Küldetés Körzetének határait. Szintén magába foglalhatja az erők telepítésével kapcsolatos előírásokat és ütemtervet, valamint az Érdek Körzetét /AOI/. Általában a Tűzszüneti Egyezmény meghatározza a szembenálló felek közötti határvonalat. Ez azt is jelenti, hogy az egyezmény kormányzati szinten születi, tehát nem rögzíti a határvonalat pontosan. Az elválasztó vonalat tehát a terepen kell pontosítani, ami gyakran nehéz feladat, hiszen egyik vagy másik fél vitathatja annak helyét. Minden esetre a békefenntartó erőknek pontosan meg kell határozni az elválasztó vonalat a felek között az SOP-ban és a részletes műveleti térképen. A művelet kezdeti fázisában általában kiadásra kerül az 1. számú műveleti parancs,(OPORDER) amelyhez szükség szerint Részparancsokat /FRAGO-kat/ adnak ki. Az 1. számú OPERDER általában magába foglalja a műveleti kérdéseket, logisztikai rendszabályokat és személyügyi adminisztrációval kapcsolatos intézkedéseket. Meg kell jegyezni, hogy az SOP-t folyamatosan pontosítják.

24

d.) A Telepítés Az erők telepítése általában a küldetéstől és a műveleti körzettől /AO/ függ. Ugyanakkor más tényezőket is figyelembe kell venni: • A földrajzi adottságok; • Szociológiai aspektusok (vallás, etnikai összetétel stb.) • Polgári adminisztráció, önkormányzatok a területen; • A helyi katonai erők elhelyezkedése; • Hírközlési lehetőségek; • A helyi lakosság várható reakciója a békefenntartó erőkkel szemben; Nagyon gyakran értékelni és figyelembe kell venni az erők valós hadműveleti képességeit (tapasztalat, kiképzettség, felszerelés, nyelv stb.) A telepítés során mindenképpen figyelembe kell venni a műveleti szükségszerűség mellet a fent említett faktorokat is. Az Erők Parancsnoka által kiadott utasításoknak megfelelően az erők Megfigyelő Pontokat (OP), Ellenőrző Pontokat (CP) telepítenek és működtetnek a Műveleti Körzetben. Gyalogos és járműves járőrök (gépjármű, hajó, helikopter) valamint technikai eszközök (optikai és elektronikus megfigyelő eszközök) segítségével kiépítik a terület megfigyelésének rendszerét. Bizonyos esetekben a járőrkutyák alkalmazása nagyon hatékony lehet. Meg kell jegyezni, hogy a küldetés végrehajtásának egyik fontos feltétele az egységek, alegységek közötti Felelősségi Körzetek (AOR) precíz meghatározása. Az egységek, alegységek telepítése nagymértékben függ a már korábban említett faktoroktól, ugyanakkor valószínűleg az alábbi formájú telepítésekre kerülhet sor: • Tűzszüneti Vonal /CFL/ mentén történő telepítés; (lásd a 2. számú ábrát) • Ütköző Zóna-ban (BZ) történő telepítés;(lásd a 3. számú ábrát) • Megelőző Telepítés;(lásd a 4. számú ábrát) • Lefegyverzési Körzet telepítés;(lásd az 5. számú ábrát) Ugyanakkor a telepítés során az alábbi alapelveket kell betartani: • Az egységeknek, alegységeknek vizuális kapcsolatot kell fenn tartani, amennyiben ez lehetséges • A megfigyelő posztokból kiváló megfigyelési lehetőségekkel kell rendelkezni a szembenálló felek állásaira, mozgására; 2. számú ábra: Példa a Tűzszüneti Vonal mentén történő telepítésre

Szembenálló erők pozíciói: Járőr útvonalak: Megfigyelő Pont:

Ideigl. Megfigyelő Pont: Ellenőrző Pont:

25 Megjegyzés: o A zászlóalj Felelősségi Körzete három század felelősségi körzetre oszlik, amelyek a Tűzszüneti Vonal mindkét oldalán helyezkednek el. o A parancsnokságok egyenlően oszlanak el a Tűzszüneti Vonal mindkét oldalán, annak érdekében, hogy biztosítsák a pártatlanságot; o A Tűzszüneti Vonalat Megfigyelő Pontok/OP/, Ideiglenes Megfigyelő Pontok /OPT/ Ellenőrző Pontok/CP/ és járőrök segítségével felügyelik; o A Tűzszüneti Vonal átjáróit Megfigyelő Pontokkal és Ellenőrzési Pontokkal ellenőrzik; A módszer előnyei: -

világos felelősség az egységek és alegységek számára; kiváló lehetőség a lehető legalacsonyabb kapcsolattartásra;

3. számú ábra: Példa az Ütköző Zónában történő telepítésére

Megjegyzés: o A zászlóalj Felelősségi Körzete három század felelősségi körzetre oszlik, amelyek az Ütköző Zóna mindkét oldalán helyezkednek el. o Az Ütköző Zónát és a szembenálló felek erőit Megfigyelő Pontok, Ideiglenes Megfigyelő Pontok, Ellenőrző Pontok és járőrök segítségével ellenőrzik; o Az Ütköző Zóna átjáróit Megfigyelő Pontokkal és Ellenőrzési Pontokkal ellenőrzik;

26 A módszer előnyei: -

világos felelősség az egységek és alegységek számára; kiváló lehetőség a lehető legalacsonyabb kapcsolattartásra és ezáltal jó lehetőséget biztosít az estlegesen kialakuló incidensek kezelésére azok korai szakaszában;

A Megelőző Telepítés 4. számú ábra: Példa a Megelőző Telepítésre

Megjegyzés: A békefenntartók a veszélyeztetett F ország azon határszakaszai mentén kerültek telepítésre, amelyek felől (A, B és C ország) a konfliktus a legvalószínűbben beszivároghat az országba. A telepítés fenti formájának előnyei: - Az erők jelenléte a határmentén csökkentheti az összecsapások valószínűségét; - A helyzet korai ellenőrzés alá vonása; Hátrányok: - Nagy távolság a megfigyelőpontok és bázisok között; - Kommunikációs problémák lehetséges kialakulása; - Nincs azonnal mobilizálható tartalék;

27 A Lefegyverzési Körzet 5. számú ábra: Példa a Lefegyverzési Körzet telepítésére

A Lefegyverzési Körzet Regionális Körzetekre lett felosztva, amelyek számos Fegyverzet Begyűjtő Körletet foglalhat magába. A Katonai Megfigyelők alapvető feladatai: - valamennyi a Tűzszüneti egyezményt veszélyeztető esemény kivizsgálása; - fenntartani az állandó jelenlétet a kijelölt körzetekben; - a körzetekbe történő ki- és belépés szabályozása; - a fegyver-, lőszer és robbanóanyag raktárak kulcsainak tárolása; - a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok folyamatos átvétele; - felügyelni a fegyverek megsemmisítését és technikai tanácsok adása a megsemmisítéshez;

e.) A vezetés Az alapvető különbség a nemzeti és a békefenntartó misszió vezetési rendszere között abban áll, hogy a misszió során nagyon gyakran kell közvetlenül irányítani a Megfigyelő Pontokon, Ellenőrző Pontokon található erőket, a járőröket és tartalékokat annak érdekében, hogy időben és gyorsan reagálhassunk az incidensekre. Ezt általában speciális műveleti rádióhálózattal biztosítják, amelybe bekötik valamennyi járőrt, Figyelő Pontot és Ellenőrző Pontot. Általában nagy előnyt jelent a rádiórendszer duplikálása telefonvonalak segítségével. A békefenntartó vezetési elveket részletesen az 5. fejezet tartalmazza.

f.) A tartalékok A küldetésben résztvevők létszáma általában korlátozott, de minden misszióban szükséges valamennyi szintű hadműveleti tartalék létrehozása. Általában a küldetés elején az Erők Tartalékát egy nemzetből jelölik ki, annak érdekében, hogy elkerüljék a több nemzetiségű erőkből származó problémákat. Később változtathatnak az összetételen, a nagyságon és a felszerelésen a misszió lefolyásának függvényében.

28 Az Erők Tartalékának létrehozása meglehetősen bonyolult, mivel a különböző nemzetek különböző kiképzettséggel, kulturális háttérrel és felszereléssel rendelkeznek. A legkézenfekvőbb kihívás a nyelvi probléma és a felszerelés különbözősége. A problémák feloldhatók homogén felszerelés biztosításával és közös kiképzési program végrehajtásával. Valamennyi problémát tisztázni kell az SOP-ban. Amennyiben a küldetés során alkalmaznak harckocsikat vagy páncélozott harcjárműveket, a tartalékok kialakítása során mindenképpen figyelembe veszik az ezekkel az eszközökkel felszerelt alegységeket. A tartalék erők feladatai az alábbiak lehetnek: - biztosítani a nemzetközi jelenlétet és erődemonstráció; - biztosítani a fenyegetett szektort a Műveleti Körzetben; - a fenyegetők számára világossá tenni, hogy az Erők Parancsnoka eltökélt a mandátumban rögzített küldetés végrehajtására; - a szembenálló erők szétválasztás, mielőtt a helyzet összecsapásig eszkalálódna; - az Erők Szükséghelyzeti Műveleti Tervének végrehajtása; - végső megtorló erőként való alkalmazás abban az esetben, amennyiben valamely alegységet a megsemmisítés fenyegeti; Az Erők Tartaléka az Erők Parancsnok közvetlen alárendeltségébe kerülnek. Ezek az erők az alábbi módon kerülhetnek telepítésre: - valamelyik egység felelősségi körzetében különleges feladat nélkül, mint erődemonstráló egység vagy szükséghelyzeti tartalék; - valamely egység támogatása, védelmezése anélkül, hogy az egység alárendeltségébe kerülne a tartalék erő; - valamely egység, általában térben és időben korlátozott, hadműveleti alárendeltségében különleges feladat végrehajtására. Amennyiben a tartalék erők több mint egy egység felelősségi körzetben működnek, vagy az Erő Parancsnok alárendeltségében maradnak vagy szétosztják és átalárendelik őket több egység parancsnokának. Néhány esetben célszerű kijelölni egy saját felelősségi körzetet. Amennyiben a tartalékot valamely egység felelősségi körzetébe telepítik, az egység felelős az összekötő tiszt kiküldéséért a tartalék erők parancsnokságára. A tartalék erő bevetése során külön szem előtt kell tartani az alkalmazás politikai következményeit. Ezért a tartalék elsősorban nem hadműveleti módon kerül alkalmazásra. Ez azt jelenti, hogy minden járművek használni kell a békefenntartók zászlóját, a járművek reflektorait be kell kapcsolni és csak végső estben szabad erőt használni önvédelmi célból vagy más erők védelme céljából. Az alacsonyabb szinteken (zászlóalj, század) úgyszintén létre kell hozni a megfelelő tartalékokat. A feladatok szinte ugyanazok, csak kisebb dimenzióban. A század és zászlóalj tartalékok számára a következő feladatok jelentkeznek: - békefenntartó állások megerősítése; - új állások létesítése, mint például Mobil Ellenőrző Pontok létesítése; Ezeket a feladatokat általában abban az esetben kapják a tartalék erők, amikor a szembenálló felek összecsapása valószínű. A tartalék erők mindaddig telepítve maradnak, amíg a közvetítések és tárgyalások célra nem vezetnek és a status quo-t helyre nem állítják. A zászlóalj szintű egység esetében a tartalék általában szakasz nagyságú erő.

29 A tartalékok felhasználásánál mindig figyelni kell a lehetséges reakciókra, ne hogy túl reagáljuk a helyzetet és a helyzet eszkalációját feltétlenül el kell kerülni. Különösen nagy körültekintéssel kell eljárni, abban az esetben, ha a tartalék harckocsi alegység.

g.) Készültségi szintek Annak érdekében, hogy egyszerűsítsék a vezetési rendszert és biztosítsák a helyes reagálást, az Erő Parancsnok lefekteti a misszióhoz adaptált készültségi fokozatok rendszerét. A készültségi fokozatok rendszere általában az SOP vagy az Erő Parancsnok 1. számú direktívájának a részét képezi. Gyakran szükséges ezen rendszabályok részletes kimunkálása az egység szintű SOP-ban, annak érdekében, hogy biztosítsák az egységes értelmezést és a végrehajtandó feladatokat különböző feltételek között (Figyelő Pont szolgálat, őrszolgálat, járőr tevékenység stb.) Tekintettel arra a tényre, hogy a készültségi rendszer a gyors reagálás alapvető eszköze, mindenképpen szükséges rendszeresen gyakorolni a rendszabályok végrehajtását, különösen a váltásokat követő időszakban, de legalább hetenkénti gyakorisággal. A jól begyakoroltatott készültségi rendszer nagymértékben növelheti az egységek hatékonyságát. Meg kell jegyezni, hogy a készenléti rendszer alkalmas arra is, hogy demonstrálja az Erő Parancsnok eltökéltségét a mandátumban megfogalmazott küldetés végrehajtására. Előfordulhat, hogy a készenlét fokozása is elegendő lehet a status quo helyreállításában. Szintén fontos, hogy a felesleges kifáradást és leterhelés elkerülése érdekében, a szükségesnél magasabb készenlétet ne tartassunk az erőkkel. A készenlét fokozása általában az Erő Parancsnok felelősségi körébe tartozik. Az elrendelés általában rádión kódszavak alkalmazásával történik. A készenlét változtatása annak a parancsnoknak a jogköre, aki az eredeti parancsot kiadta, tehát aki elrendelte a magasabb készenlétet, annak kell kiadni a csökkentésre vonatkozó parancsot is. „ZÖLD” FOKOZAT -

Normális szolgálatellátás a Felelősségi Körzetben. Alapfokozatú készenlét.

„SÁRGA KÉSZENLÉTI FOKOZAT” -

A fegyvereket, lőszereket, híradó eszközöket és óvóhelyeket le kell ellenőrizni. Minden személynek a védelmi állások közelében kell tartózkodni. Az alkoholfogyasztás tilos. A Felelősségi Körzet elhagyása csak különlegesen fontos szolgálati ügyekben lehetséges.

„PIROS” KÉSZENLÉTI FOKOZAT” -

A Felelősségi Körzetben csak a legszükségesebb mozgás engedélyezett. Az erők felének el kell foglalni a védelmi állásokat, a másik felének óvóhelyeken kell tartózkodni. A sisakot és golyóállómellényt viselni kell, az egyéni vegyivédelmi eszközöket le kell ellenőrizni.

30 -

Az alegység fegyvereket, úgy mint a nehézgéppuskákat és távcsöves puskákat telepíteni kell, a híradó eszközöket a védelmi állásokban telepíteni kell. Az Ellenőrző Pontokat és Ellenőrző Pontokat maximális létszámra fel kell tölteni, a járőrözést a helyzet függvényében kell végrehajtani.

A TELJES KÉSZENLÉT -

A teljes egység a védelmi állásokban van. Minden Ellenőrzési Pontot be kell zárni. A járőrözést fel kell függeszteni.

AZ ÓVÓHELY ELFOGLALÁSA ELÖTT -A sisakot és a golyóálló mellényt fel kell venni; -Az óvóhely kommunikációs rendszerét le kell ellenőrizni; -Valamennyi járőrözést le kell állítani; -Az óvóhely valamennyi felszerelését le kell ellenőrizni; -A személyes felszerelést el kell helyezni az óvóhelyen; -Az alkohol fogyasztása tilos. AZ ÓVÓHELY ELFOGLALÁSA -Az Ellenőrzési Pontokat be kell zárni. -Valamennyi személy elfoglalja az óvóhelyet, kivéve azokat, akik speciális feladatokat látnak el; Amennyiben a szituáció és az idő megengedi a következő felszerelési eszközöket, és tárgyakat kell az óvóhelyen elhelyezni: -Váltás ruha; -Egyéni fegyver; -Golyóálló mellény és sisak; -Harci felszerelés (tartalék lőszer, egyéni vegyivédelmi felszerelés, stb.); -Világító eszköz; -Ételmelegítő felszerelés, evőeszköz; -Sátorlap; -Hálózsák; -Szappan, törölköző és egyéni higéniás felszerelés (fogkefe, borotva stb.); -Víz és egyéni sebkötöző csomag, elsősegélynyújtó felszerelés; -Fehérnemű, meleg alsónemű; A riasztási rendszernek egyszerű és megbízható híradórendszeren kell alapulnia, a következő eszközök használatával: -rádió, telefon; -sziréna, sínkongatás; -zászló, hangosanbeszélők; -jelzés lövéssel; A rendszer fontos eleme a jelentési rendszer, amely tájékoztatást ad a parancsnok számára a végrehajtás helyzetéről, különös tekintettel a harci eszközök helyzetéről (PSZH, harckocsi stb.), az elfoglalt pozíciókról és személyi állományról.

31

Tekintettel arra, hogy nehéz, gyors döntést igénylő helyzetek váratlanul is kialakulhatnak, az alacsonyabb vezetési szinteknek megfelelő felhatalmazással kell rendelkezniük az önálló gyors reagálásra, anélkül, hogy az elöljárói szint felhatalmazását kérték volna.(a bizalom elve: az alárendelt parancsnok tudja a feladatát és képes helyes döntésekre)

h.) Az erők telepítése Alapvetően kettő módszer van a csapatok telepítésére: - állandó Felelősségi Körzet kijelölése a nemzeti kontingensek számára (Pl.:UNFICYP) - a nemzeti kontingensek állandó rotálása a szektorok között; Az állandó elhelyezés előnyei: -Az egységek részletes információval rendelkeznek a Felelőségi Körzetben lévő közösségekről, a terepről és az információk és információforrások folyamatosan állnak rendelkezésre. -Gyümölcsöző kapcsolatok kiépítésének lehetősége a helyi önkormányzatokkal, kormányzati szervekkel, rendőrséggel stb.; -Lehetőség az elfoglalt elhelyezési körletek és védelmi állások állandó fejlesztésére; Hátrányok: -Különböző megközelítések jöhetnek létre a végrehajtandó küldetés tekintetében; -Az unalom kockázata. A békefenntartó misszió gyakran unalmas, ( sokáig nincs teendő utána viszonyt égindulás, földindulás) az új helyen új békefenntartók elhelyezésesével könnyebb az érdeklődést fenntartani. A hosszú idejű viszonylagos nyugalmi időszak elaltathatja az éberséget, megszokásból végrehajtott feladatok könnyen kiismerhetőek és nem hatékonyak. Ezért a terrorista támadók kihasználhatják az éberség csökkenését. - A saját Felelősségi Körzeten kívüli helyzet alacsony szintű ismerete. Az állandó rotálás előnyei: -Minden egység ismeri mindegyik Felelősségi Körzet jellegzetességeit. Ez nagyon hasznos lehet, amennyiben egy fenyegetett körzetet kell megerősíteni; -Egyöntetű reagálás az incidensekre; -Nem alakulnak ki túlságosan „baráti” kapcsolatok (korrupció); Hátrányok: -Nem áll elegendő idő a helyi körülmények mély megismerésére; -Kevesebb érdek az elhelyezési körletek karbantartásában, fejlesztésében (minek úgy is odébb állunk hamarosan) -Extra költségek jelentkezése az állandó rotálás miatt; Rendszerint az állandó elhelyezést részesítik előnyben, mivel az unalmat ítélik meg kisebb veszélynek. Ráadásul a Felelősségi Körzeten belül az alegységek váltása és a személyi állomány rendszeres rotálása adhat változatosságot és jó, kezdeményező parancsnoki stílussal kezelhető az unalom problémája (sport és kulturális rendezvények, szabadságolás stb.).

32

III. FEJEZET: MŰVELETI KÉRDÉSEK 1. Tervek és parancsok A parancsnokságokon szolgálatot teljesítőknek a normális katonai eljárásokat kell követni. A törzstisztek két nagy csoportba oszthatóak. -A folyó műveletek végrehajtását nyomon követők; -A jövőbeni műveleteket tervezők; A kialakult rutin eljárásoknak megfelelően a törzs különböző terveket és parancsokat készít, amelyek formátuma az SOP-ban kerülnek meghatározásra. Ez alól kivétel, ha egy minden résztvevő által ismert szabványt alkalmaznak pl.: NATO STANAG. A tervek és parancsok magukba foglalhatják egy küldetés valamennyi aspektusát vagy csak egy meghatározott szeletét (Pl.: híradás, logisztika stb.) Az Erő parancsnokság szintjén a Műveleti Terv a NATO műveleti terveihez hasonlóan, különböző mellékletekkel rendelkezik, amelyek leírják pl.: az adminisztratív, logisztikai, műveleti, riasztási, vegyivédelmi, műszaki és az aknákkal kapcsolatos eljárásokat. A parancsok kiadhatók írásos és szóbeli formában is, de az Erő Parancsnokság szintjén rendszerint írásos formátumú parancsok látnak napvilágot. Az egységek szintjén a tervek és parancsok a nemzeti nyelven készülnek és kerülnek kiadásra és megengedett a nemzeti parancsformátumok használata. a.) Szükséghelyzeti tervek Ezeknek a terveknek az alapvető célja, hogy felkészítse az erőket a mandátumban foglalt feladatok végrehajtására és a helyzetben beálló változásokra. Ezek a változások végbemehetnek a Műveleti Körzetben, a konfliktusban részt vett felek magatartásának megváltozásában vagy az erők telepítésében végbemenő változás. b.) Kimenekítési tervek Amennyiben a helyzet olyannyira megromlott szükség lehet az evakuálására. Az evakuálásra akkor is sorkerülhet, ha a befogadó ország megvonja a bizalmát a békefenntartóktól. Normális estben az erők kivonására a mandátum lejárta (vagy ha a küldetés teljesítése befejeződött még a mandátum lejárta előtt) estén kerül sor. Ez a helyzet meglehetősen ritka. Az Erők Parancsnoka a felelős a telepített erők szükség esetén történő gyors, és biztonságos kimenekítéséért, beleértve a különböző alkalmazottakat, akkreditált megfigyelőket és civil szervezeteket is.(Pl.:UNHCR) A tervet állandóan pontosítani kell az erők valamennyi szintjén. c.) Katasztrófa tervek Azokon a területeken, ahol a természeti katasztrófák gyakoriak a békefenntartók terveket készítenek katasztrófa helyzetekre (Pl.: árvíz, erdőtűz, földrengés és hurrikánok) Ezeket a terveket a személyi állománynak nagyon jól kell ismerni, mivel a tervek alapján történő gyors reagálás életeket menthet, és ellenkezőleg a lassú reagálás vagy habozás árát emberi életekbe kerülhet.

33

Meg kell jegyezni, hogy természetesen nem lehet mindent előre meg tervezni és a legjobban kivitelezett terv is csak fabatkát ér a buta, vezetésre alkalmatlan parancsnokok kezében. Ez azt jelenti, hogy a legjobban kidolgozott terv sem nélkülözi a megfelelő, körültekintő, de határozott parancsnoki vezetést.

2. Tiltakozási rendszer A tiltakozás egy hivatalos jegyzék, amelyet a konfliktusban korábban részt vett felek egyike vagy a békefenntartó erők parancsnoksága készít, olyan eseményekről, amelyek fenyegetik a kialakult és a felek által korábban elfogadott helyzetet és egyezményt. A tiltakozás azt jelenti, hogy a címzett félnek a jegyzékben megnevezett problémát haladéktalanul orvosolnia kell vagy a lehető leghamarabb magyarázatot kell szolgáltatni a megnevezett, a helyzetet fenyegető akcióról. A fenyegető akciók legáltalánosabb példái, amelyek tiltakozásra adnak okot: A.) A Megfigyelő Pontokról, Ellenőrző Pontokról származó jelentések: 1. Az Ütköző Zónába vagy Szétválasztási Zónába történő behatolás légierővel, katonai vagy rendőri erőkkel, vagy civilekkel; 2. Tűznyitás az Ütköző Zónára vagy azon átlövés; 3. Valamennyi emberi életet vagy felszerelést, létesítményt, az erők elhelyezésére szolgáló létesítményt veszélyeztető lövés, robbantás, beleértve azok közelébe leadott lövéseket is. (zaklatás) B.) Erők újbóli telepítése és új védelmi állások létesítése vagy a meglévők megerődítése; C.) Fegyverzet korlátozási egyezmény be nem tartása, az engedélyezettnél több, vagy nagyobb kaliberű esetleg modernebb fegyverzet tartása; D.) A békefenntartó erők mozgási szabadságát érintő kérdések; E.) Út és átjáró vagy hídrombolások, alapvető szolgáltatások leállítása (Pl.: áram vagy vízszolgáltatás) F.) Polgári lakosság elleni támadások, emberrablás; G.) Fenyegetés, zaklatás, erőszakoskodás, fosztogatás, erőszakos besorozása és célbavétel fegyverrel vagy lézerirányzóval; A tiltakozás továbbítása Szükség helyzetben, ez alatt a folyamatban lévő fenyegető akciót, légitámadást, rálövéses incidenst kell érteni, az elsődleges tiltakozást rádión vagy telefonon kell leadni, amelyet később írásos formában meg kell ismételni. Egyéb esetekben a tiltakozó jegyzék írásos formában készül és a kiküldött összekötő tisztek útján juttatják el az érintett félnek. A tiltakozó jegyzékben feltüntetendő információkat az SOP-ban kell rögzíteni. Amíg a komplett tiltakozó jegyzéket elküldik az érintett félnek, addig a jegyzékküldés tényéről tájékoztatni kell a többi felet is. Ez a módszer biztosítja, hogy a békefenntartók nem informálják a másik felet az elfoglalt állásokról és erőkről, azaz nem adnak át titkos információkat.

34 Alacsony szintű tiltakozás Amennyiben az incidens nem érdemel Erő Parancsnok szintű tiltakozást és az ügy rendezhető egység, alegység szintű parancsnoki szinten használva az egység „forró drót” rendszerét, az egység, alegységparancsnok találkozót fog megbeszélni a már korábban megbeszélt találkozási helyen a helyzet eszkalációjának megelőzése érdekében. A tiltakozás fokozatai az alábbi lépcsőzetes formában épülnek fel: a.) Információkérés b.) Szóbeli tiltakozás c.) Írásos tiltakozás Miután az egység, alegység parancsnok a tiltakozást végrehajtotta, az Erő Parancsnokot tájékozatni kell minden részletről. Tevékenység állandó fenyegetés estén Abban az esetben, ha nincs megfelelő hatása a tiltakozó jegyzéknek, vagy a fenyegetés szemmel láthatóan állandó jelleget öltött, az Erők Parancsnok állandó, folyamatos és rendszeres tiltakozást kell, hogy beindítson. /a rendszeresség a helyzettől függ/ Tiltakozás jelentése Minden szinten regisztrálni kell a tiltakozó jegyzékek küldését és az ügyben lefolytatott tárgyalásokat. A jelentésnek tartalmaznia kell: - Küldési és fogadási dátumokat; - Hivatkozási és nyilvántartási számokat; - Válaszok érkezési dátumait; - Kivizsgálási jegyzőkönyvek, helyzetjelentések főbb megállapításait, adatait; Az ügyiratokat általában „CONFIDENTIAL” minősítésűek.

3. Egyezmények, megállapodások és egyezségek Az erők a SOFA-nak megfelelően fognak működni a műveleti területen. A SOFA-n kívül nagyon gyakran szükséges tárgyalásokat folytatni jó pár gyakorlati (logisztikai, műveleti és adminisztratív) kérdés tisztázása érdekében. A tárgyalásokat le lehet folytatni magas szinten vagy alacsony szinte is, amelyek eredményeképpen létrejöhetnek különböző egyezmények,(agreement) megállapodások,(understanding) és egyezségek.(arrangement) A magyar nyelvben ezek a szavak szinonimák, tulajdonképpen ugyanazon jelentéssel bírnak, de itt a különböző szinten létrejött egyezségeket jelentik, amelyek a formájuk és az aláíró személyében különböznek. A tárgyalási felhatalmazás kérdése az SOP-ban szabályozott. Egyezmény (agreement) Az egyezmény egy írásos formában rögzített egyezség, amelyet az Erők Parancsnoka és az érdekelt felek parancsnokai által aláírt dokumentum. Az egyezményt az Erők Parancsnoksága készíti elő a teljes erőt érintő kérdésekről, problémákról.

35

Megállapodás (understanding) A különbség az egyezmény és a megállapodás között az, hogy ugyan ez is írásos formában készült, de nem írták alá az érdekelt felek. Ugyanakkor a felek egyetértenek a tartalom tekintetében csak politikai okok miatt nem képesek aláírni a dokumentumot.(Pl.: ha hivatalosan el nem ismert mozgalom vagy fegyveres erő képviselőiről van szó) A tárgyalásokon felhatalmazott összekötő csoport vagy valamely egység képviselője vesz részt, mivel a békefenntartók parancsnoka politikai okokból nem tárgyalhat el nem ismert erők vezetőivel. Egyezségek (arrangement) Az egyezségek szóbeli megállapodások az érintett felek között. Ez a fajta megállapodás általában alacsony szinten jön létre, és gyakorlati kérdéseket tisztáz, mint például vásárlás, ellenőrző pontok átlépése, közlekedés stb.) Minden egység nyilván kell, hogy tartsa az érvényben lévő megállapodásokat, egyezségeket és egyezményeket.

4. Tárgyalási rendszer a.) A cél A normális katonai szolgálatban a fegyver használata elsődleges fontosságú. A fegyverek használatának kerülése, a tárgyalások és közvetítések kevésbé fontosak és a legfelső szintű vezetés problémája. A békefenntartó missziókban a helyzet jelentősen különbözik. A fegyverek használatának kerülése, a tárgyalásos rendezés és a közvetítések folytatásának elve a békefenntartó missziók alapvető elvei közzé tartozik. A tárgyalások különösen fontosak annak érdekében, hogy elkerüljük a fegyverhasználatot, megoldjuk a problémát mielőtt fegyverhasználatra sorkerüljön. b.) Alapelvek A tárgyalásokat és közvetítéseket a békefenntartók irányításával, lehetőség szerint az általuk ellenőrzött helyen és az általuk biztosított garanciákkal (biztonság) kell lefolytatni. A tárgyalások megkezdése előtt ki kell tűzni az elérendő célt és a lefolyás rendjét, az esetleges következő tárgyalás helyét és idejét. Célszerű eleinte kisebb, de teljesíthető célokat kitűzni, és amennyiben a bizalom kialakul a felek között, ki lehet tűzni nagyobb célokat is. c.) Előkészületek A nagyon előrelátó előkészítés rendkívül fontos. A előkészítés az alábbi kérdéseket foglalhatja magába: 1. Annak eldöntése, hogy mely kérdések kerülhetnek először megtárgyalásra. 2. Tájékozódni, hogy mely egyezmények lehetnek hatással a tárgyalások menetére. 3. Tájékozódni, hogy milyen kérdésekben volt korábban már valamilyen egyezség vagy egyetértés.

36 4. Tájékozódni minden olyan lényeges momentumról, ami hatással lehet a tárgyalások menetére. 5. Amennyiben a tárgyalások valamilyen incidens miatt jön létre, lényeges a történtek minden részletét kivizsgálni.(a résztvevő felek verzióit is és a hivatalos jelentéseket is) 6. Teljesen tisztába kell lenni, hogy a tárgyalásokon kik vesznek részt (név, rendfokozat, személyes szokások, érdekek, a békefenntartókhoz való hozzáállás stb.) 7. Tisztában lenni azzal, hogy milyen érdekek és célok vezetik a tárgyalásokon résztvevő feleket. 8. Ki kell jelölni a tárgyalások vezetőit, biztosítani kell tolmácsokat és jegyzőkönyvvezetőt. Néha nehéz a tárgyalások bizalmas légköre miatt mindezt biztosítani, ezért előfordulhat, hogy a békefenntartó parancsnoknak egyedül kell valamennyi funkciót ellátnia. Néhány helyzetben a tárgyalásokról kényes kérdés feljegyzést vagy hangfelvételt készíteni. Nem felhatalmazott személyeket távol kell tartani a tárgyalások helyszínétől. 9. Időben meg kell jelenni a tárgyalásokon és legyen megfelelő helyszín a tárgyalásokra. A tárgyalást vezető legyen kulturált megjelenésű. Amennyiben szükséges álljon rendelkezésre szállítóeszköz a tárgyaló felek oda és visszaszállításához. d.) A tárgyalások levezetése A tárgyalásokat az alábbi aranyszabályok betartásával vezessük le: • Ne kezdjük a tárgyalásokat azonnal a tárgyalások legfőbb céljával! /Nem szabad egyből „durr bele a közepébe” stílusban tárgyalni!/ • Kezdjük üdvözléssel, majd bemutatkozással és néhány udvarias mondattal, kínáljunk frissítőt (ha minket kínálnak, mondjunk igent/. • Beszéljünk egy kicsit az időjárásról, ez oldja a feszültséget és megnyugtatja a tárgyalásokon résztvevőket. • Próbáljuk elérni, hogy a másik fél nyisson, hagyjuk elmondani a véleményét, de ne hagyjuk a saját véleményünk kifejtésekor, félbeszakítsanak minket. • Ne feledjük, tárgyaló felünk, igyekszik majd a dolgokat a számára legelőnyösebb módon bemutatni. • Amennyiben teljesen egyértelmű, hogy nem igaz információkkal hozakodnak elő, mutassuk be ennek a nem igaz voltát és bizonyítsuk igazunkat. • Amennyiben nézeteltérés van, készítsen feljegyzést a felek véleményéről, amennyiben szükséges tényfeltáró vizsgálat, a tárgyalások későbbi fázisában térjünk vissza a témára. • Legyünk készek arra, hogy bizonyos estekben a tárgyalásokon résztvevő felek panaszkodni fognak, vagy ellentétes álláspontokra fognak helyezkedni. • Amennyire csak lehetséges, ismerjük a részleteket. /Az ördög a részletekben van/ Készítsünk feljegyzéseket! • Ne tegyünk ígéreteket és engedményeket anélkül, kivéve, ha a felhatalmazást adó személy világosan tudtunkra nem adta, hogy erre felhatalmazásunk van! • Ne adjunk át értékes információt még véletlenül sem egyik félről a másiknak! Ez alapvető a pártatlanság fenntartása érdekében. • Amennyiben sértő, lenéző, vagy egyéb negatív véleményt fejeznek ki a tárgyalásokon résztvevők a békefenntartókról vagy a másik félről, hagyjuk figyelmen kívül, vagy reagáljunk nagyon visszafogottan.

37 •

Próbáljuk meg, hogy a felek elfogadják a mi változatunkat, mint egy lehetséges verziót. Használjuk az általunk előre elkészített anyagot, de legyünk taktikusak. • Óvatosan emlékeztessük a tárgyalásokon résztvevő feleket, a régebbi egyezményekre, megállapodásokra és gyakorlatra. /Mindig mindent csak annyira, amennyire a helyzet javítása megköveteli/ • A tárgyalásokat mindig annak a megismétlésével kezdjük, amiben korábban már megállapodás volt. Feltétlenül törekedjünk arra, hogy a tárgyalási nap végén készítsünk feljegyzést az elért eredményekről és írassuk alá a felekkel. A tárgyalást zárjuk le úgy, hogy megegyezünk a következő tárgyalás helyében és időpontjában, és ne sajnáljuk az időt a kötelező udvarias mondatokra./ Köszönjük meg a tett erőfeszítéseket még akkor is ha nem tettek semmit, hiszen legalább ott voltak/ e.) A tárgyalásokat követő tevékenység Mindenképpen tegyünk jelentést az elöljárójának a tárgyalásokon elért eredményekről és az esetleges problémákról is. Készítsünk írásos feljegyzést a tárgyalásokon résztvevő vezetők számára, és mindazon felek számára, akik érintettek lehetnek az eredményekben. Ellenőrizzük le, hogy a jelentés az SOP-ban rögzített formátumban készült.

5. Összeköttetési rendszer Összeköttetésnek nevezzük a szétválasztott erők elemi közötti kapcsolat és információ csere biztosítása a feladataik, küldetésük kölcsönös megértése céljából valamint a végrehajtandó akcióikról szóló információk megszerzése céljából. Másfelől, az összeköttetés alatt értjük a telepített erők valamint a polgári lakossággal és hatalmi szervezetekkel fenntartott illetve a konfliktusban részt vett felekkel kiépített információs rendszert is, amelynek célja egymás tájékoztatása, jobb megértése a béke fenntartása céljából a Műveleti Körzetben. Az összeköttetési rendszer létrehozásának a célja, hogy élő, állandó kapcsolat jöjjön létre a békefenntartó erők, a befogadó ország és a konfliktusban részt vett felek közötti információ csere, valamint a tiltakozó jegyzékek átadás-átvétele céljából. A felekkel fenntartott kapcsolat állandó fenntartása kritikus fontosságú. Ennek érdekében speciális osztály(ok) kialakítása nagy fontosságú az Erő Parancsnokság szintjétől a végrehajtó szintekig. A zászlóalj és század parancsnokok az akciószabadság fenntartása érdekében összeköttetést létesíthetnek a szembenálló felekkel megfelelve a mandátumban foglaltaknak. Az összeköttetés létesítése azonban mindig a biztonsági helyzet függvénye. Amennyiben a helyzet lehetővé teszi, forró vonalat kell létesíteni a zászlóalj, század parancsnokságok és a felek között. A forró drótok kialakítása nagyon hasznos lehet szükség helyzetben. A problémákat a lehető legalacsonyabb szinten kell megoldani, amennyiben ez nem lehetséges továbbítani kell a problémát a felsőbb szintre. A zászlóalj felelősségi körzetében összekötő csoportot lehet létrehozni a konfliktusban részt vett felekkel fenntartandó kapcsolat érdekében. Az Összekötő Csoport tevékenységét az erő Parancsnokság Összekötő Osztálya

38 koordinálja. A zászlóaljparancsnok kijelölhet egy tisztet az állományából összekötő tisztnek vagy kaphat az elöljáró szintről tisztet összekötő tiszti funkcióba. Az Összekötő Tiszt(ek), Csoportok feladatai: • Kapcsolatot kiépíteni és fenntartani a helyi hatóságokkal, katonai szervezetekkel, csendőrséggel, határőrséggel vagy rendőri erőkkel, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel. Az ilyen jellegű feladatok nagymértékben kapcsolódnak a CIMIC tisztek tevékenységéhez is, ezért fontos eldönteni, hogy hova küld ki a parancsnok állandó összekötő tisztet, és mely szervezetekkel tart fenn kapcsolatot a CIMIC tisztjei útján. A gyakorlat azt mutatja, hogy rendszerint fontosabb az Összekötő Tiszt kiküldése a felek katonai szervezeteihez. • Biztosítani a békefenntartók együttműködő imázsát a helyi lakosság körében. • Biztosítani, hogy a helyi lakosság által kért összeköttetés biztosítva legyen./ Lehetséges, hogy valamely polgármester kér külön összekötőt/ • Biztosítani, hogy a bizonytalan helyzet stabilizálódjon, anélkül hogy a békefenntartót veszélyeztetve lennének. • Biztosítani, hogy valamennyi szintű parancsnok jól informált legyen a felelősségi körzetében és az azon kívül zajló eseményekről.

6. Az információszerzés a.) Általános alapelvek A katonai hírszerző szolgálat és a felderítés célja, hogy tanácsokat és információkat adjon a parancsnok számára a Küldetés Körzetében kialakult általános helyzetről, főbb eseményekről és tendenciákról, várható tevékenységekről és ezzel biztosítsák a helyes parancsnoki döntések meghozatalát. A szolgálat ezzel a tevékenységével biztosítja a küldetésben megfogalmazott feladatok végrehajtását. Az információszerzés mechanizmusát az SOP szabályozza. Úgyszintén az SOP határozza meg az Érdekeltségi Körzet határait. A békefenntartók szervezetében ezen feladatok végrehajtására speciális szervezetet hoznak létre. Rendszerint dandár és zászlóalj szinten ez az un S-2 feladata. Amennyiben nem a NATO jelentési rendszerét követik a misszió során, akkor a felderítési információk áramoltatásának rendszerét az SOP szabályozza. Az Észak-atlanti szerződés V. cikkelye szerint végrehajtott hadműveletektől eltérően, a felderítési adatok megszerzésével nagyon óvatosan kell bánni. A konfliktusban részt vett felek és a befogadó ország is rendkívül érzékeny a katonai jellegű információgyűjtésre. Különösen azért, mert a békefenntartók mindkét féllel kapcsolatban állnak és így elvi lehetőség van az „ellenség” informálására. A befogadó ország kormánya és a szemben álló felek vezetői valószínűleg őszintébbek lesznek, ha azt érzik, hogy a békefenntartók a megszerzett információkat valóban csak a saját berkekben hasznosítják. A békefenntartók számára a szembenálló felekről szerzett információk nagy jelentőségűek. A megszerzett információk általában az alábbi területekre terjed ki: • Az erők telepítésére, elhelyezkedésére, mozgásukra vonatkozó információk;

39 • • • • • • •

Létszám, felszerelés, szervezet, készültségi fok és folyamatban lévő tevékenységek (hadműveleti tevékenységek, gyakorlatok is) Elfoglalt állások vagy új állások előkészítése; Aknamezők; Csapatok váltásaival kapcsolatos mozgások; Logisztikai kérdések (ellátási útvonalak, utánszállítás gyakorisága stb.) Híradó hálózat, adatok a terepről, időjárási viszonyokról; A parancsnokok jellemzői (mennyire támaszkodik a törzstisztjeire, mennyire képes helyes döntések meghozatalára, példamutatása, bátorsága, képzettsége, nyelvismerete, kapcsolat a helyi lakossággal, a konfliktusban játszott szerepe és a békefenntartókról alkotott véleménye)

A helyzet politikai értékelése során az alábbi lényeges információkkal kell rendelkezni: • Politikai pártok; • Politikai rendezvények, események; • Helyi hatóságok által hozott döntések; • A térség gazdasági, szociális és humanitárius problémái; • Vallási aspektusok (ünnepségek, összejövetelek stb.) • A helyi lakosság viselkedése a békefenntartók irányában; • A helyi vezetők, fontos személyek jellemzői Amennyiben a következőket tapasztaljuk, számolhatunk arra, hogy valami fontos történt, történik, vagy fog történni: • A helyi lakosság megmagyarázhatatlan mozgása vagy menekülése a területről illetve menekültek érkezése a területre; • A helyi lakosság szokásaiban beálló változás. /Pl.: A helyiek nem művelik földjeiket/ • Hirtelen beálló korlátozások a békefenntartókkal szemben; A békefenntartóknak figyelembe kell venniük, hogy sok pletyka kelhet lábra. Ezek a pletykákat terjeszthetik valamely konfliktusban részt vett fél képviselői és veszélyeztethetik a békefenntartók küldetését. A pletykák szétoszlatása csökkenthetik a békefenntartókkal szembeni fenntartásokat és növelik a bizalmat. Az információk forrásai A szükséges információk megszerzése nyílt formában történik, azért, hogy ne lehessen kémkedésnek minősíteni és ez által, ne veszélyeztesse a békefenntartók küldetését. A források az alábbiakat foglalják magukba: - Ellenőrző Pontot, Megfigyelő Pontot; - Járőrök. A járőröket nem mindig információszerzés érdekében küldik ki, hanem erődemonstráció miatt, és annak érdekében, hogy növeljék a biztonságérzetet a zónában. - Különböző személyekkel folytatott beszélgetések. - A központi kormányzat hivatalos jelentései, a területen dolgozó más nemzetközi szervezetek képviselőinek információi. - Televízió, rádió, nyomtatott média és Internet. - Magán személyek, akik a területre utaztak be. - Helyi rendőrség.

40 Jelentések Amint azt már korábban említettük, nagyon fontos, hogy biztonságos, és titkosított jelentési rendszerrel rendelkezzünk. Nagyon fontos, hogy az információs rendszert megfelelően használjuk. Az alapelv az információk tekintetében az, hogy a megfelelő információt a megfelelő emberek számára biztosítsuk.

7.) Rendőrségi aspektusok A jelenlegi békefenntartó műveletek egyik sajátossága, hogy a katonai békefenntartók mellett rendőri erők is részt vesznek a küldetés teljesítésében. 1994-ben 2000 rendőr teljesített szolgálatot különböző ENSZ missziókban, az a szám mára több mint 8000. Példaként említhetjük a különböző missziókat Kongóban, Iránban, Cipruson, Namíbiában, Kambodzsában vagy Boszniában. A rendőri erők küldetése és felhatalmazása különböző lehet. Kongóban például nem rendelkeztek letartoztatási felhatalmazással, Namíbiában a szavazó helységek biztonságát garantálták, míg Boszniában a több etnikai csoportból felálló rendőrség kiképzése volt a fő cél. Azt mondhatjuk, hogy általában ezek a rendőri kontingensek nem rendelkeznek letartoztatási, nyomozati vagy kihallgatási jogkörrel. Az elsődleges faladat a számukra a megfigyelés, kapcsolattartás, tanácsadás és tárgyalások folytatása. A következő feladataik lehetnek még: - Rendőrőrsök telepítése az érzékeny terültek kulcsfontosságú pontjain; - Járőrözés; - Kapcsolattartás a helyi rendőrséggel; - A helyi rendőrség Ellenőrzési Pontokon folytatott tevékenységének megfigyelése; - Incidensek kivizsgálása; - Tárgyalások folytatása elrabolt személyek kiszabadítása érdekében; - Hadifogoly cserék felügyelete; - Különböző bűncselekmények kivizsgálásában való részvétel; - Polgári konvojok kisérése; - Járművek ellenőrzése; - Részvétel humanitárius és gazdasági jellegű műveletekben; - Tömegdemonstrációk figyelemmel kisérése; A békefenntartásban résztvevő Rendőri Erők Parancsnoksága települhet a Műveleti Körzeten belül vagy kívül, de sokkal elfogadottabb gyakorlat az, hogy belül települ és amennyiben ez lehetséges az Erő Parancsnoksággal azonos vagy közeli helyen. Ennek nem csak a küldetésben játszott szerep az oka, hanem az is, hogy általában a Rendőri Erők Parancsnoka egyben az Erő Parancsnok Rendőri Tanácsadója is. Az egységek szintjén a parancsnok, a saját jól felfogott érdekében, amilyen gyorsan csak lehetséges, kapcsolatot épít ki a felelősségi körzetében jelenlévő rendőri erőkkel. Erre a következő megoldások adódnak: - Összekötő tisztek kölcsönös küldése és fogadása; - A képviselők kölcsönös meghívása a napi jelentésekre /daily briefing/ - A parancsnokok közötti kölcsönös találkozók megszervezése rendszeres időközönként /heti, havi/ - Közös gyakorlatok megszervezése és megtartása

41 Közös gyakorlatok A békefenntartásban résztvevő rendőri és katonai erők számára közös érdek a közös gyakorlatok végrehajtása. Ezen gyakorlatoknak összhangban kell lenni az érvényben lévő műveleti tervekkel, intézkedésekkel és parancsokkal, valamint a kialakított SOP-val. Ezen gyakorlatok során a rendőri erők parancsnoka parancsokat kap a katonai erő parancsnokától /egymás alá és fölérendeltségi viszony van érvényben/ A rendőri erők státusza: A rendőri erők státuszát a SOFA-ban határozzák meg. Lehetnek fegyveres és fegyver nélküli erők, hordhatják a saját nemzeti egyenruhájukat az ENSZ vagy a békefenntartó missziót vezető szervezet megkülönböztető jelvényével, sapkájával. A katonai rendőrség /Military Police, MP/ A katonai rendőrségi egységek, alegységek feladata, az hogy fenntartsák a törvényes rendet és fegyelmet a békefenntartó erők között, valamint a biztonságos közúti közlekedés feltételeit garantálják a katonai járműforgalom ellenőrzésével. /ugyanis legtöbbször a helyi rendőrség nem rendelkezik intézkedési jogkörrel a békefenntartó járművek tekintetében/ A katonai rendőrség hatáskörébe tartozó feladatok: -Az erők között elkövetett bűncselekmények kivizsgálása; -Együttműködés a helyi rendőrséggel és hatóságokkal és a békefenntartásban résztvevő rendőri erőkkel; -Katonai rendőri műveletek tervezése; -Rendfenntartó járőrök kiküldése; -Közúti balesetmegelőző tevékenység; -A bekövetkezett közúti balesetek kivizsgálása; -Ittas vezetés kiszűrése; -Menekült ellenőrzés; -Határforgalom ellenőrzés; -Illegálisan tartott fegyverek elkobzása; Saját erők katonai rendfenntartói /Regimental Military Police RMP/ Általában a nagyobb önálló egységet kiküldő nemzet a katonai rend és fegyelem fenntartása érdekében saját rendészeti erőket is telepít. Ezek az un. Egység Katonai Rendészeti erők, /RMP/, amelyek jogállása és feladatai különböznek a katonai rendőrségétől. A katonai rendőrséghez hasonló karszalagot viselnek, de piros betűkkel a RMP felirat van elhelyezve rajta. Fontos, hogy a civil lakosság tudjon a katonai rendőrség létezéséről és érezzék, hogy bízhatnak bennük. Ezért ismerjék a katonai rendőrség nyilvános hívószámát, és amennyiben bejelentés érkezik fegyelemsértésről /kocsmai verekedés békefenntartók között, vagy békefenntartó által okozott baleset, erőszakoskodás stb./ a katonai rendőrök haladéktalanul és határozottan avatkozzanak be.

42

6. számú ábra: a MFO misszióban résztvevő magyar Katonai Rendőrök adminisztrációs tevékenysége a Sínai-félszigeten

8.) A zavargások ellenőrzése A műveleti területen és különösen városokban, falvakban, a konfliktusban részt vett felek tömegdemonstrációkat szervezhetnek. Ezek a demonstrációk irányulhatnak a békefenntartók ellen is. A demonstrációk gyakran vezethetnek a forgalom akadályozásához, zavargásokhoz, erőszakos cselekményekhez. A békefenntartókat felelősség terhelheti a törvényes rend betartásáért. Ezért az erők kaphatnak olyan parancsot, amelyben lázongó tömeg ellenőrzés alatt tartását kapják feladatul. Ez egy nem egyszerű feladat, speciális ismereteket követel. A parancsnoknak figyelembe kell venni, hogy egy ilyen jellegű műveletben való helytelen tevékenykedés emberi életeket és jelentős károkat követelhet, tehát nem szabad hibázni. Ezért az elöljáró is csak a témában leginkább jártas, legfelkészültebb alakulatainak szab ilyen jellegű feladatot. Természetesen a békefenntartásban résztvevő valamennyi alakulatnak képesnek kell lennie ilyen jellegű feladatok végrehajtására, hiszen a békefenntartásban csakúgy, mint a háborúban bármi megtörténhet. Általában az SOP leírja az ilyenkor szokásos tevékenységi eljárást, de mint lehetséges tevékenységi változatok az alábbiak jöhetnek szóba: Első fázis: - kapcsolatfelvétel a helyi hatóságokkal, állandó kontakt személy kiválasztása, esetleg összekötő tiszt küldése; - a tüntetés (demonstráció, zavargás, lázadás) vezetőinek, szervezőinek beazonosítása;

43 -

próbáljuk meggyőzni a vezetőket arról, hogy fejezzék be az akciót;

Második fázis: - a terület lezárása annak érdekében, hogy megelőzzék további emberek összegyűlését; - a vezetők és hangadók kiemelése a tömegből, elszigetelése; Harmadik fázis: - tömegoszlatás először nagyobb, majd mind kisebb csoportokra, majd teljes ellenőrzés alávonásuk; - kijárási tilalom elrendelése, bizonyos területek, utcák tiltottá nyilvánítása; Amikor tömegoszlatásra kerül sor, a feladat végrehajtható: -járművek (PSZH) használatával; -védőpajzsokkal és speciális védőfelszereléssel ellátott katonák által; -könnyfakasztó gránátok alkalmazásával; -vízágyúk vagy gumilövedékek használatával; Fontos figyelmeztetés: kevés számú erővel a tömegoszlatás és zavargás ellenőrzési művelet nem hajtható végre! A kevés erő gyengeséget mutat, ezért bátorítja a zavargásban résztvevőket! Ugyanakkor a szükségesnél több erő használata is tilos!

7. számú ábra: magyar Katonai Rendőr jármű ellenőrzést hajt végre a Sínai-félszigeten

44

IV. FEJEZET: POLGÁRI ÉS HUMANITÁRIUS FELADATOK 1. A polgári lakosság számára végzendő feladatok A békefenntartó műveletek története azt mutatja, hogy a békefenntartás mind elválaszthatatlanabb a menekültek és hontalanok ügyének felkarolásától. Ugyanakkor az is világos, hogy a polgári lakosság problémáinak rendezése, a menekültek visszatelepítése a legtöbbször nem fér bele a kapott mandátum időtartamába. Ritka az a helyzet, amikor egy katonai szervezet egy összevegyített polgári-katonai szerepet vállal, de még ritkább az, hogy a békefenntartás során nem kerül a figyelem középpontjába a humanitárius probléma vagy a menekült kérdés. A békefenntartás során, mint már korábban hangsúlyoztuk, a polgári-katonai együttműködésnek nagy jelentősége van. Ezért, az ilyen témákkal foglalkozó funkcionális területet meg kell erősíteni, és amennyire lehetőségeink engedik CIMIC alegységeket, egységeket telepítsünk a felelősségi körzetbe. Az iraki háború tapasztalatai azt mutatták, hogy az amerikai hadtest közvetlen alárendeltségébe szervezett CIMIC zászlóalj kevésnek bizonyult a feladatok megoldására. A másik tapasztalat, hogy a CIMIC elsősorban projekteket jelent. Nem lehet elég korán kezdeni a polgári lakosság életkörülményeinek javítását! Eleinte erre leginkább a műszaki alegységek az alkalmasak, hiszen egy-egy út vagy híd megjavításával, vagy a vízvezeték rendszer helyreállításával, kútfúrással, víztisztítással sokat tehetünk a lakosság életkörülményeinek javítása tekintetében. A misszió későbbi szakaszában azonban egyre nagyobb szerepet kell, hogy játszanak a civil vállalatok, akik képesek tartós hidak építésére, áramszolgáltatás kiépítésére, vízvezeték rendszer lefektetésére, oktatás beindítására stb. Az Erő Parancsnokságon létre lehet hozni Humanitárius Ügyek Főnöki beosztást, amennyiben a törzs létszáma kicsi. A feladatkörhöz tartozó feladatok a fentiekben meghatározottak szerintiek. Tekintettel arra a tényre, hogy a polgári lakossággal kapcsolatos ügyek sok tekintetben katonai kérdésekkel van összefüggésben, ezért a beosztásra katonai alapképzettségű személy a legalkalmasabb. A lehetséges feladatok: -részvétel az élelmiszer, ruházat, ágyak, sátrak, orvosi ellátás, építési anyagok szükséglet megállapításában, biztosításában és elosztásában; -részvétel a katonai megfigyelők létszámának meghatározásában; -döntés olyan vitás kérdésekben, minta vízmegosztás, legeltetési jog; -részvétel a műveleti területen a normális közszolgáltatások helyreállításában; -orvosi szolgálat a helyi lakosság számára; -kapcsolattartás a szembenálló felekkel az ipari termékek eladása és elosztása tekintetében; -részvétel a menekültek visszatelepítésében; -részvétel olyan tervezetek elkészítésében és végrehajtásában, mint a templomok vagy iskolák helyreállítása; -a világörökség részét képező vagy kiemelt fontosságú műemlékek, régészeti lelőhelyek védelme és estleges helyreállítása;

45 A békefenntartók gyakran találják magukat olyan szükséghelyzetben, amikor nélkülözhetetlen az éhség és a humanitárius katasztrófa elkerülése vagy csökkentése érdekében, az élelmiszer, ruházat, sátrak szállítása elszigetelt vagy nehezen megközelíthető közösségek számára. Ezt a feladatot akkor is fel kell vállalni, ha egyébként ez más szervezet feladata lenne. Pl.: az ARTEMIS művelet során a Telepített Erők francia parancsnoka /helyesen/ úgy döntött, hogy a Bunia városában kialakult éhség enyhítésére az ugandai Entebbéből a rendelkezésre álló repülő eszközökkel élelmiszert szállítat. Tudta, hogy ez eredetileg a Vörös Kereszt feladata lett volna, de ez e szervezet nem volt képes a szükséges élelmiszer odaszállítására. A mozgási szabadság biztosítása elengedhetetlen olyan személyek számára, mint például az orvosok, nővérek vagy a gyógyszert szállító személyek. Ezért sokszor ezt a feladatot is fel kell vállalni. Ide kell sorolni a sokszor az alapvető szolgáltatásokkal kapcsolatos személyeket is, mint például az építőanyag szállítók, üzemanyag elosztásban résztvevők, mezőgazdasági termékeket szállítók, és alkatrész utánpótlással foglalkozók. Valamennyi segítségnyújtási szándék megvalósulása nagymértékben függ a felek együttműködési szándéktól. Ezért célszerű valamilyen szintű egyezmény elérése, mielőtt a segítségnyújtási akció beindulna. A békefenntartás során nagyon valószínű, hogy a Tűzszüneti Vonal mentén vagy az Ütköző Zónában működő mezőgazdasági termelő egységek, ipari tevékenységgel foglakozó üzemek dolgozói számára biztonságos mozgást kell biztosítani. Ezért ilyenkor szükség van ezen személyek kisérésére. Abban az esetben, ha a közszolgálati szolgáltatások vonalait (víz, áram stb.) a tűzszüneti vonal kettévágja, tárgyalásokat kell folytatni a szolgáltatás újbóli beindítása céljából. Az egészségügyi szolgáltatások az alábbi formákban valósulnak meg: -a békefenntartók által létesített korházakban, békefenntartók állományába tartozó személyzettel; -helyi korházakban békefenntartó személyzettel; -helyi korházakban helyi személyzettel, de az erők által finanszírozva; /Pl.: Kongó Ituri tartományában az ENSZ több mint 10 évig adott fizetést a korházak személyzetének, mivel a központi kormányzat nem volt képes erre. -Egészségügyi evakuáció biztosítása a betegek és sérültek számára és ezek a személyek eljuttatása a helyi korházakba;

2. Humanitárius segítségnyújtás A háborúk, összecsapások és villongások hatásaként gyakran kialakuló nyomor, járványveszélyes helyzetek, menekültek, lakóhelyükről elűzött emberek ezreinek helyzetének kezelése elsősorban az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának a felelősségi körébe tartoznak, abban az esetekben, amikor a hadifoglyokra vonatkozó Genfi Egyezmények alkalmazhatók. A világban végbement vagy folyamatban lévő humanitárius katasztrófát okozó háborúk és összecsapások, etnikai tisztogatások olyan mértékűek, hogy ezek kezelésére se az ENSZ-nek se a többi nemzetközi szervezetnek nincs elegendő pénze. Ezért, az ENSZ az

46 utóbbi években igyekszik előrejelzéseket készíteni és ez által tervezhetővé tenni a békefenntartó missziókat. A békefenntartó egység feladatai a humanitárius segítségnyújtási programokban az alábbiak lehetnek: -a humanitárius segélyprogram katonai biztosítással kapcsolatos feladatainak végrehajtása; -együttműködés szervezése a gazdasági területtel; -részvétel politikai elemző jelentések készítésében, statisztikai adatokat, és más adatok biztosítása segítségnyújtási műveletekhez; -védelem és biztonság biztosítása a kisebbségi csoportok számára; -részt venni az alapvető szolgáltatások fenntartásában; -műveleti területen helyreállítani a normális gazdasági tevékenységet; -a magán és köztulajdon helyreállítása; A békefenntartó egység számára az alábbi feladatok jelentkezhetnek: -információgyűjtés; -a segélyszállítmányok elosztása vagy az elosztásban való részvétel; -személyszállítás evakuálási vagy átszállítási célból; -az alapvető szükségleti cikkek elosztásában vagy az elosztásban való részvétel; -műszaki feladatok végzése humanitárius célból; -eltűnt személyek felkutatása; -menekültek visszatelepítése, helyreállítás; Egy nagy nemzetközi szervezet szempontjából a legjobb információgyűjtő helyzetben lévő szervezet a telepített békefenntartó egység. Az egység képes a menekültek számáról, azok helyzetéről és a szükségleteikről információkat gyűjteni. A zászlóalj általában a misszió kezdeti szakaszában vagy esetleg a kialakuló krízis helyzetben részt vehet a segélyszállítmányok célbajuttatásában az ENSZ, a Vöröskereszt vagy nem kormányzati szervezetek által kialakított központi bázisokról a rászorultakhoz. Később más szervezeteknek át kell venni ezt a feladatot. A békefenntartók kaphatnak veszélyeztetett személyek kimenekítésére vonatkozó feladatokat, elsősorban a további vérrontás megakadályozása céljából. Fontos, hogy ebben a kérdésben felkérés érkezzen az Erő Parancsnokságra, mert különben az a vád érheti a békefenntartókat, hogy asszisztálnak az etnikai tisztogatásokban. Szintén szóba kerülhet személyek szállítása betegek, idősek vagy legyengült emberek korházba vagy biztonságos területre juttatása céljából. Úgyszintén létrejöhet személyszállítási feladat, ha ebben a felek kölcsönösen megállapodtak (Pl.: Cipruson a török és görög közösségek átszállítása egyik területről a másikra.) Műszaki jellegű humanitárius segítségnyújtás A műszaki jellegű humanitárius segítségnyújtás a helyi lakosság érdekében történhet speciális műszaki alegységek közreműködésével, de lövész alegységek is képesek szaktudást nem igénylő munkák elvégzésére (Pl.: vízelvezető árok kiásása, emésztőgödrök vagy szemétlerakó létesítése). Az elvégzendő műszaki munkákat a J-9 Főnök (CIMIC Főnök) vagy a Humanitárius Ügyek Főnök és a J-10 (Műszaki Főnök) közösen koordinálják. Természetesen a projektek pénzfüggők, tehát szükség van a J-8 (Pénzügyi Főnök) együttműködésére is. Amennyiben a tervezet nagyobb volumenű szükséges a feladat

47 megtervezésébe az egységek parancsnokait is bevonni, ebben az esetben a tervező értekezleteket az Erő Parancsnok vagy a Törzsfőnök vezeti le. A tervezetek elkészítésében több szempontot is mérlegelni kell, amelyek néha ellentételesek egymással: -a projekt hasznossága a küldetés szempontjából; -a projekt hasznossága a helyi lakosság, vallási csoportok, szociális szolgáltatást nyújtó létesítmények szempontjából (iskola, sportlétesítmény, egyházi létesítmény stb.) -van-e a tervezetnek politikai üzenete (az addigi szemben álló felek megbékélését mennyire szolgálja) -mennyiben hat azonnal az életkörülmények javulására -mennyibe áll arányban a befektetett anyagi, szellemi és fizikai erőfeszítés a várható szociális és politikai hozadékkal; Láthatjuk, hogy a fenti kritériumok néha valóban egymással ellentétesek, ezért ezen kritériumok alapján azonnal végrehajtandó, rövidtávú és hosszabb távú projekteket alakítanak ki, amelyek végrehajtására egy ütem terv készül. A műszaki jellegű segítségnyújtásnak az alábbi formái vannak: a) Építőanyag biztosítása (Pl.: Boszniában a nyugati államok téglaszállítmányokkal, és helyi téglagyártoktól történő megrendelésekkel segítették a lakásépítéseket) Figyelembe kell venni az ilyen esetekben a helyi építési hagyományokat (a fekete afrikai bennszülött számára a márvány palota nem igazán vonzó) és igyekezzünk helyi építőanyag gyártókat bevonni, ezáltal is élénkíteni a lokális gazdasági életet. A bambusznád felhasználása afrikai vagy dél-amerikai országokban olcsóvá teszi a lakásépítést. b) Számos estben szükség van bizonyos helyi létesítmények védelmének kialakítására vagy megerősítésére, ilyenkor sor kerülhet védelmi jellegű műszaki anyagok átadására (szögesdrót, drótakadályok, útakadályok stb.) c) A tapasztalatok azt mutatják, hogy számos estben, az építkezések egyik akadálya a terület romokkal való borítottsága, ezért szükséges a romok eltakarítása, estlegesen a már nem javítható épületek, hidak lebontása. d) Műszaki gépekkel földmunkák elvégzése, útépítés, ideiglenes hidak megépítése, kompok telepítése, út és vasútvonalak javítása, stb. A fenti munkák mindegyike megtalálható volt a boszniai béketeremtésben szerepet játszó Magyar Műszaki Kontingens feladatlistáján. A műszaki jellegű segítségnyújtás speciális változatát jelenti az aknamentesítés és tűzszerész feladatok végrehajtása. Az ilyen jellegű feladatokra speciálisan kiképzett és felkészített alegységeket alkalmaznak. A többi békefenntartó egység számára az ezek a feladatok végzése tilos. Általában az aknákkal és a fel nem robbant hadianyagokkal kapcsolatos eljárásokat az SOPban szabályozzák.

48

V. FEJEZET: A VEZETÉS ÉSA KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZER 1.

A vezetési rendszer

A vezetési rendszer általában háromszintű: -Felső szint /hadászati szint/ -Közép szint /hadműveleti szint/ -Akció szint /harcászati szint/ A felső szintű vezetés alatt az ENSZ felső vezetési szintjét kell érteni. A középszinten az Erő Parancsnokságot, míg az akció szintű vezetési szint az egységek (dandárok, zászlóaljak) szintje. A már korábban említett ARTEMIS művelet során a vezetési szintek az alábbiak szerint alakultak:

Biztonság politikai szint

Hadműveleti szint

Hadszintéri szint

Az EU Politikai és Biztonsági Tanács

Hadművelet Parancsnoksága OHQ

Erők Parancsnoksága FHQ

Brüsszel

Párizs

Entebbe Bunia

8. számú ábra: az ARTEMIS művelet vezetési szintjei Az Erők Előretolt Parancsnoksága települt Kongó Bunia nevű városában, ahová a mandátum is szólt. Az 1. számú melléklet ábrázolja az ENSZ összeköttetési vonalait és a vezetési szintjeit. A békefenntartó zászlóalj elvi felépítése A békefenntartó zászlóalj (nemzeti kontingens) törzsének felépítése általában megfelel a NATO doktrínákban /AJP-01(B), AJP-3, AJP-3.2.2/ megfogalmazott elvekkel. Ezek alapján a szervezetet a parancsnok vezeti, a parancsnok rendelkezik saját parancsnoki csoporttal. Neki van alárendelve a parancsnok helyettes, akinek a legfontosabb feladata a parancsnok helyettesítése, annak távollétében. A törzset a törzsfőnök vezeti, neki vannak alárendelve a funkcionális területek vezetői. A törzsfőnök rendelkezik koordináló tisztekkel, ezek lehetnek szakmai felügyeletet gyakorló törzsfőnök helyettesek vagy csak egyszerűen koordináló tisztek. /lásd 6. számú ábrát/

49

PK saját csoportja

PK Koordináló csoport

TÖF Szakterületek csoportja

9. számú ábra: a törzsfelépítés modellje A zászlóalj törzs feladatai • információ gyűjtés a műveleti területről a tervezéshez és a folyó művelet vezetéséhez. • Figyelemmel kísérni a folyó műveletet • Parancsok, intézkedések előkészítése • Tervezés végrehajtása a parancsnok számára • Összeköttetés tartása A zászlóalj törzs, a fentiek alapján rendelkezik az S-1…S-6 funkcionális területeihez beosztott állománnyal, amelyet kiegészítenek az összekötő tisztek, vegyivédelmi tiszt, műszaki tiszt, tűztámogató tiszt, pénzügyi tiszt, sebész és lelkész valamint a békefenntartó küldetésekre jellemző plusz tisztek, úgy mint: CIMIC tisztek, tolmácsok.

S1: S2: S3: S4: S5: S6:

A törzsfőnök alárendeltségébe tartozó főnökségek: Személyügyi és adminisztrációs főnökség Felderítő főnökség Hadműveleti főnökség Logisztikai főnökség CIMIC és Műveleti Tervezési főnökség Híradó és informtikai főnökség Összekötő csoport

A törzsfőnök felelőssége A törzsfőnök a parancsnok legfontosabb törzstisztje. Elsősorban a összehangolásáért felel, de felügyeli az alárendeltségébe tartozó szervezetek egyben tervező feladatai is vannak. Biztosítania kell, hogy a törzsmunka információs csatornái a törzs valamennyi beosztott állománya részére jól

törzsmunka munkáját és eljárásai és ismertek. A

50 törzsfőnök tehermentesíti a parancsnokot a rutinszerű és részletekre hajló munkától, annak érdekében, hogy a parancsnok teljesen a döntésre koncentrálhasson. A parancsnok távollétében csak a törzsfőnök jogosult magasabb készültségi fokozat elrendelésére, tűzparancs kiadására. Szabályozza a bázisra való ki- és belépés rendjét. Az S-1 főnökség feladata: • Valamennyi személyüggyel kapcsolatos tevékenység; • Jogi ügyek kezelése, fegyelmi és erkölcsi állapottal kapcsolatos tevékenység; • Valamennyi adminisztratív és humánügyek kezelése • Mentálhigéniás és jóléttel kapcsolatos tevékenység; • Sajtó tevékenység; • Temetésekkel kapcsolatos tevékenységek; • Katonai rendőri tevékenység; Az S-2 főnökség feladata: • Információgyűjtés a konfliktusban részt vett felekről; • A felek tevékenységének létrehozása a Cselekvési Változatokhoz; • Meteorológiai és terepelemzési tevékenység; Az S-3 főnökség feladata: • A folyó műveletek felügyelete, vezetése beleértve az információs, pszichológiai és különleges műveleteket is; • A műveleti helyzet elemzése; • A Cselekvési Változatokhoz a saját erők tevékenységének létrehozása; • Kapcsolattartás az összekötő tisztekkel; • Általános előrejelzés készítése; Az S-4 főnökség feladata: • A logisztikai helyzet állandó elemzése; • A Cselekvési Változatokhoz a logisztikai képességek biztosítása; • Logisztikai biztosítási terv készítése; • A logisztikai biztosítás megszervezése; • Logisztikai előrejelzés készítése; Az S-5 főnökség feladata /CIMIC és Műveleti Tervezés/: • Műveleti tervezéssel kapcsolatos tevékenység /a zászlóalj előrelátása 6-12 óra/; • Különböző egyezmények, megállapodások tárgyalásainak előkészítése, levezetése; • A kormányzati, nem kormányzati és különböző nemzetközi szervezetekkel való együttműködés; • A Felelősségi Körzetben folyó CIMIC projektek összehangolása; • Humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységek; • CIMIC előrejelzés készítése; Az S-6 főnökség feladata: • Híradó és informatikai biztosítás megtervezése;

51 • •

Titkosítás; Információ védelem;

Az Összekötő Csoport feladata: • Mindennemű szervezettel való kapcsolattartás (elöljáró, szomszédok, nem kormányzati szervek, helyi önkormányzat, stb.); • A szervezet képviselete; • Összekötői előrejelzés készítése; A parancsnoki munka rendje Az új küldetés megkapása esetén a törzs végrehajtja a küldetés elemzését és szükség estén kiadja az előzetes intézkedést. A küldetés elemzése során megállapítják, hogy mi az elöljáró által adott küldetés célja és természete, annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az akciónkkal miként tudjuk a közvetlen elöljárónkat támogatni, figyelembe véve az ő szándékát és a kettő szinttel fentebb lévő elöljáró szándékát. Ezután meg kell azt határozni azt, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani a küldetés végrehajtásához, állapítsuk meg az elsődlegességi sorrendet. Majd állapítsuk meg, hogy a küldetésünk végrehajtása függ-e más küldetések eredményeitől, állapítsuk meg a rendelkezésre álló időt, teret, forrásokat. Végezzük el a küldetés összevetését az idővel és a térrel, majd állapítsuk meg változott-e a helyzet. Ezek után a parancsnok vezetésével levezetésre kerül az első törzs értekezlet. 1.Az értekezleten a következők kerülnek tisztázásra: • A küldetés elemzése; • A felek által kialakított helyzet elemzése; • A saját erők helyzetének elemzése; • A törzsmunka tervezete; • Iránymutatás a törzs funkcionális területei számára; 2.A következő kérdésekre kell választ keresni: MIT kell eldönteni; KI ellenőriz és mit; MELYEK a kritikus információk a parancsnok számára; 3. Kiadásra kerül az Előzetes Intézkedés, amennyiben szüksége. Az Előzetes Intézkedés az alábbiakat tartalmazza: - A felek általános helyzete; - A feladat; - Változások a feladat szervezésében; - Változások a készenléti fokban; - Harckiszolgáló Támogatás; - Híradás, összeköttetés; - Az Előzetes Intézkedés kiadásának helye és ideje; - Használandó térképet; - Felderítési Terv és más előkészültek; - Azonnal végrehajtandó változások, feladatok; - Kapcsolatok más egységekkel, alegységekkel; - Megerősítések, elvezénylések;

52 Az első törzsmegbeszélésen tartandó prezentációk: - prezentáció az általános helyzetről; - Feladatok, elsődlegességi sorrendben és a támogatás; - A rendelkezésre álló idő, határidők, a feladatok végrehajtásának időrendje; (Ki, Mit, Hol, Mikor) - A törzsmunka beindítása, feladatok megszabás a törzs tagjainak, határidőszabás a tervező csoport számára (S-5 és a feladatba bevont más személyek) és a csapatokat vezető parancsnoki csoport számára; A törzs által végrehajtandó tevékenységek a második törzsértekezlet előtt: 1.) Az S-1, és az S-5 (Személyügy és a CIMIC) - feladatok a helyi rendőrség számára; - jogi kérdések; - az egyezmények végrehajtásának nyomon követése; - sajtó tevékenység; - humanitárius segítségnyújtás; - kapcsolattartás a Nem Kormányzati Szervezetekkel; /NGO/ 2.) Az S-2 által végrehajtandó feladatok: - terep elemzése; - fényviszonyok (nappal, stb.) - a felek várható tevékenysége, cselekvési változatai; - felderítési terv; - harci képességek összevetése; 3.) Az S-3 által végrehajtandó feladatok: - terep elemzése; - saját erők elemzése; - saját erők cselekvési változata; 4.) Az S-4 által végrehajtandó feladatok: - az I – IV. osztályba tartozó anyagszükséglet meghatározása; - kritikus anyagok elosztása; - a teljes műveletre vonatkozó logisztikai terv elosztása; - utak biztosítása; - megállapodások kötése a helyi hatságokkal; 6.) Az S-6 által végrehajtandó feladatok: - az összeköttetés rendje; - az alkalmazandó informatikai eszközök, eljárások A második törzs értekezlet: - Bemutatásra kerül a felek cselekvési változta; - Bemutatásra kerül a saját erők cselekvési változta; - A változatok összevetése (összehasonlító mátrix vagy más eljárás segítségével) „Hadijáték” végrehajtása; - A parancsnok döntése a Cselekvési Változat tekintetében, majd meghatározza a Műveleti Koncepcióját, utasítást ad a Harcparancs kiadására;

53

10. számú ábra: A döntéshozatali ciklus 2. 2. 2. Törzs értekezlet

Kidolgozás

HDM PCS

1. Törzs értekezlet

Küldetés elemzés analysis

EllenőrzésÚj küldetés Küldetés

A Hadműveleti Parancs öt pontból tevődik össze: 1.) A helyzet; 2.) A küldetés; 3.) A végrehajtás; 4.) Kiszolgáló támogatás; 5.) Vezetés és jelek; Felelősségek az információ áramlás tekintetében: A híradás és információ áramlás a legfelsőbb szinttől az egységek szintjéig a missziót vezető szervezet felelőssége. Általában rádió, telefon és számítógépes kapcsolatokat létesítenek a telepített erők híradói segítségével. Az egység belső kommunikációs rendszeréért az egység a felelős, amennyibe ez nemzeti kontingens, úgy a küldő nemzet felelőssége a rendszer kialakítása, interoperabilitása és fenntartása. A nemzeti kontingensek fenntarthatnak saját kommunikációs vonalat saját országával való összeköttetés céljából. Tekintet nélkül a szinteken elfoglalt pozíciótól, mindenki felelősséggel tartozik a kommunikációs rendszerek fenntartásáért és helyes alkalmazásáért. A használók felelősek a következőkért: -Leellenőrizni az eszközt, hogy helyesen működik-e. -Kicserélni azt a hibásnak ítélt alkatrészt, amelynek a cseréjét a felhasználói kézikönyv engedélyezi számunkra. -Óvni az eszközt eső, hő, nedvesség, és por ellen. -Ellenőrizni a megfelelő áramforrásokat. -Ellenőrizni a különböző kiegészítő tartozékokat. -Elvégezni a megfelelő tisztításokat, esetleges feltöltéseket. -Jelenteni valamennyi meghibásodást.

54 A rugalmasság biztosítása A rugalmasság azt jelenti, hogy egy üzenetet nem csak egyfajta úton jutathattunk el a címzetthez. Másfelől azt jelenti, hogy ugyanazon kiépített rendszer nem csak egy fajta üzenet továbbítására képes, hanem képes például hang kommunikáció mellett adat, kép vagy fax továbbítására is. Ez azt jelenti, hogy a RH vagy URH, mikrohullámú összeköttetés, műholdas rendszerek és vezetékes rendszerek képesek a fentieknek megfelelően a rugalmasság, az alternatív megoldások biztosítására. Nagyon fontos szempont, hogy egy egység ne csak egyfajta összeköttetéssel rendelkezzen, mert ennek valamilyen okból történő kiesése esetén az egység híradás nélkül marad. Nem szabad csak az élenjáró technológiákat favorizálni, hiszen akár a műholdak is elromolhatnak. Ugyanakkor, amennyire csak lehet, próbáljunk számítógépes, és amennyiben erre lehetőség van képátviteli rendszeres kapcsolatokat kiépíteni. Ezek pótolhatatlan segítséget nyújthatnak a parancsnokok számára. Ne feledjük, a konfliktusban részt vett felek megpróbálják a bejutást a kommunikációs rendszerünkbe! Ne becsüljük le képességeiket és lehetőségeiket! Bánjunk óvatosan a rendelkezésünkre bocsátott telefonvonalak biztonságával! /ha csak lehet, használjunk titkosító berendezéseket/A boszniai béketeremtés harmadik évében derült ki, hogy a szerbek a korábbi jugoszláv titkos rendőrség technikai lehetőségeit kihasználva képesek szinte valamennyi telefonbeszélgetés lehallgatására. A rádió rendszerek üzemeltetése során a normál háborús hírváltási előírások a mérvadóak. (hívónév, kódok stb. használata) A híradó rendszerek biztonsága tekintetében az is gondot okozhat, hogy néha a politikai okok miatt, a mandátum meghatározása során korlátozhatják a titkosító berendezések használatát. Előfordulhat, hogy olyan mandátumunk van, hogy a korábbi ellenségeskedő feleknek lehetőséget adnak a kommunikációs rendszer figyelésére. Ilyenkor a kódszavak, jelszók használata a megfelelő megoldás. A híradási képesség nem csak a művelet vezetésének egyik eszköze, hanem a küldetésben résztvevők biztonságának egyik biztosítéka. Minden stacioner állás, figyelő és ellenőrzési pontnak képesnek kell lenni nemcsak a harcászati helyzetjelentést adni, hanem tudni kell jelentést adni balesetekről vagy más a misszióban résztvevő személyt veszélyeztető helyzetekről. Rendszerint tilos a különböző járműveknek a Művelet Körzetében hírközlési eszközök (rádió, mobil vagy műholdas telefon) nélkül közlekedni. Amennyiben a helyzet megengedi, a konvojban közlekedő járművek estében, esetleg megengedhető kevesebb híradó eszköz használata, mint a konvojban résztvevő járművek száma. A meneteket végrehajtó járműnek, járműveknek, konvojoknak szabályzó pontokat kell megadni, amelyek elérését, elhagyását jelenteni kell. Így lehetővé válik a különböző mozgások figyelemmel kisérése. Nagyobb missziók esetében célszerű erre a feladatra külön Mozgás Koordináló Központot /MCC/ létrehozása. Az ezzel kapcsolatos eljárást és előírásokat (hány autó számít konvojnak, konvojok számmal történő ellátásának rendje, éjszakai menetek rendje stb.) úgyszintén az SOP-ban kell szabályozni.

55 2.

Mobil és stacioner hálózatok

A mobil hálózatokat általában a járművek számára alakítják ki, általában URH rádió rendszereket használnak. URH-t használnak általában az egységek belső hálózata számára, Ellenőrzési Pontokkal és a járőrökkel történő kapcsolattartásra. A mobil hálózatok képesek lehetnek a hang kommunikáció mellett adat továbbításra is. Az adat továbbítási képesség magába foglalhatja a GPS által biztosított helyzetjelentési képességet is. A Telepített Erők mobil hálózata gyakran civil eszközökkel kerül kialakításra (Pl.: Motorola adóvevő). Az egységeken belül (pl.: a zászlóaljakon belül) kialakítandó hálózat egy lehetséges példáját a 2. számú melléklet tartalmazza. A felső szintű vezetési szint és a közép szintű vezetési elemek között, valamint a közép és az akció szint között állandó, nem mobil hálózatot építenek ki mikrohullámú hálózat, vezetékes és műholdas eszközök használatával. A vezetékes hálózatot általában a helyi vezetékes hálózat igénybevételével hozzák létre (Pl.: bérlés). Ez a fajta megoldás Európában is okozhat gondokat (kevesebb vonal jut a polgári lakosság számára), de Afrikában vagy más elmaradott infrastruktúrájú területeken ez komoly nehézségeket jelenthet. Képzeljük el, hogy egy település összesen három telefonvonallal rendelkezik (rendőrség, önkormányzat, kórház) és mind a háromra igényt tart a térségbe települt békefenntartó zászlóalj. Ilyen esetekben marad a műholdas vagy a rádiós összeköttetés. A műholdas összeköttetésre használhatnak kereskedelmi vonalakat (bérlés), mint például az Inmarsat rendszer, vagy RH és átjátszók kiépítése estén URH rendszert is. Például az amerikai speciális erők Boszniában a teljes területet behálózták a saját URH átjátszóikkal, így lehetőség volt Motorola rádió adóvevőkkel több száz kilométeres távolságokra kommunikálni. A 3. számú melléklet tartalmazza egy zászlóalj telefonhálózatának lehetséges kiépítési példáját.

3.

Híradó eljárások

A használandó híradó eljárásokat az SOP-ban írják le. A felső szintű és a közép szintű vezetési lépcsőkön az angol nyelv használandó. Úgyszintén az angol nyelv a kötelező a középszintről az akció szintre adandó parancsok kiadása során. A nemzeti nyelv a nemzeti kontingens belső kommunikációja során használható. A híradó készletet a következők szerint kell előkészíteni: - bizonyosodjon meg róla, hogy a megfelelő energiaforrás rendelkezésre áll; - ellenőrizze az antenna és más kábel csatlakozások meglétét; - csatlakoztassa a fejhallgató és beszédváltó készletet és frekvencia tartományt; Döntse el, hogy mit akar mondani, világosan, szabatosan, tömören és röviden. Győződjön meg róla, hogy más nem kezdett el beszélni ugyanazon a hálózaton. Ossza el a mondanivalóját érthető mondatokra, a mondatok között tartson szünetet, beszéljen természetes ritmusban és érthetően, jól artikuláltan. Kerülje a szükségtelen hívásokat és a nem hatékony beszélgetéseket (fecsegés, pletykálkodás). Szabványos kiejtést használjon és tagoltan ejtse ki a magánhangzókat, ne használjon trágár vagy vulgáris szavakat, kerülje a zsargon kifejezéseket, használjon megfelelő hangerőt (ne túl hangosat és ne túl halkat) és ne

56 susogjon. Tartson 5 centiméteres távolságot a mikrofon és a szája között. Védje a mikrofont a háttérzajoktól. A következő nemzetközi fonetikus ABC-t használják: A: ALFA B: BRAVO C: CHARLIE D: DELTA E: ECHO F: FOXTROT G: GOLF H: HOTEL I: INDIA J: JULIETT K: KILO L: LIMA N: NOVEMBER O: OSCAR P: PAPA Q: QUEBEC R: ROMEO S: SIERRA T: TANGO U: UNIFORM V: VICTOR W: WHISKEY X: XRAY Y: YANKEE Z: ZULU 0 : ZERO /NÉHA O/ 1: WUN 2: TOO 3: THUH-REE 4: FO-WER 5: FE-YIV 6: SIX 7: SEVEN 8: ATE 9: NINER

57 A híradás során a gyors és hatékony üzenetváltás érdekében leegyszerűsített szavakat használnak a hozzárendelt értelmezési tartalommal a következők szerint:

KIFEJEZÉS ACKNOWLEDGE

ÉRTELMEZÉS Annak elismerése, hogy vette az üzenetet és végrefogja azt hajtani (WILCO) AFFIRMATIV Igen, helyes NEGATIVE Nem, nem helyes ALL AFTER… Minden amit közölt ….(kulcsszó) után ALL BEFORE… Minden amit közölt….(kulcsszó) elött CORRECT (THAT IS CORRECT) Az amit közölt helyes, igaza van CORRECTION Egy hiba lett ejtve ebben a közleményben. Folytatva lesz az utolsó helyesen közölt szóval (szócsoporttal) Egy hiba lett ejtve ebben a közleményben. A helyes változat a következő…. WRONG Az utolsó üzeneted rossz volt, a helyes változat a következő….. DISREGARD THIS Ez a közlemény egy hiba. Ne vegye figyelembe. (Ez a TRANSMISION-OUT fajta közleményt nem szabad használni olyan közlemények törlésére, amelyeket már leadtak és visszaigazolták a vételüket) SILANCE-SILANCE-SILANCE Minden közlemény leadást meg kell szakítani a hálózaton, és mindaddig fenn kell tartani, amíg meg nem szüntetik az elrendelést. SILANCE LIFTED A rádió csendet feloldották, a hálózat szabad. END OF MESSAGE-OVER (OUT) A közlemény befejeződött. END OF TEXT A szöveg formátumú üzenet adása befejeződött, és következik az instrukcióadással kapcsolatos üzenet. FETCH…..! Beszélni szeretnék ….X személlyel. ….SPEAKING A kért személy van jelenleg a rádiónál. FIGURES Számok következnek. Ezt a fajta kifejezést nem használják koordináták, távolságok, időpontok megadására, kifejezetten előre meghatározott üzenet formátumok megadására. FROM Az üzenetet küldőtől, a feladó TO A címzett THIS IS… Az állomás megnevezése előtti bevezetés, vagyis ez az állomás bemutatkozása, ….x vagyok MESSAGE Üzenetem van a számára MESSAGE FOLLOWS Szabványos üzenetem van a számára, amely a következő… OVER A saját üzenetem befejeztem, válaszra várok, jöhet a válasz. OUT Vége a közleményemnek, visszaigazolás vagy válasz nem várt. OUT TO YOU Ne felelj, nincs több mondanivalóm, meg kell hallgatnom néhány más állomást is. READ BACK! Olvasd vissza az üzenetemet, úgy ahogy vetted

58

KIFEJEZÉS I READ BACK SAY AGAIN! I SAY AGAIN SEND! SEND YOUR MESSAGE! …SPEAK SLOWE! I SPELL RELAY TO RELAY THROUGH… ROGER ROGER SO FAR? WILCO WAIT WORDS TWICE

ÉRTELMEZÉS A következőkben teljesítem az Ön visszaolvasásra vonatkozó kérését. Ismételje meg a legutóbbi teljes üzenetét, vagy ALL AFTER vagy ALL BEFOR szavakkal kombinálva az üzenet egy részét Megismétlem az üzenetemet vagy annak egy megjelölt részét Küld az üzenetedet Küld az üzenetedet, készen állok a vételre. Csökkentsd a közlés sebességét A következő szavat betűzni fogom a fonetikus ABC szerint Közlemény küldése valamennyi címzettnek. A közleményt valakinek az útján küldjük Vettem az üzenetet érthetően. Vette az üzenet eddigi részét érthetően? Vettem az üzenetét és végre fogom hajtani Néhány másodperc szünetet kell tartanom A kommunikáció nehézkes, minden szót ismételj kétszer

Egy példa az üzenet váltásra: ALFA – THIS IS CHARLIE – MESSAGE – OVER FROM ALFA – SEND - OVER THIS IS CHARLIE – WATCH FOR FALLEN ROCKS ON ROAD BIRKET – I SPELL – BRAVO INDIA ROMEO KILO ECHO TANGO – BIRKET – OVER FROM ALFA – WILCO – OUT A vételi szint azonosítása RADIO CHECK : Milyen a vétel, hogyan hallasz engem? YOU ARE : A jelerősség és érthetőség a következő…… A jelerősség LOUD: A jelerősséged erős. WEAK: Nehézségek árán tudlak csak hallani. hallani.

GOOD: A jelerősséged jó. VERY WEAK: Csak nagyon nehezen tudlak NOTHING HEARD: Nem hallak.

Az érthetőség: CLEAR: Nagyon jó minőségű READABLE: Jó minőségű DISTORED: Vannak problémák az érthetőséggel WITH INTERFERENCE: Interferencia miatt problémák vannak az érthetőséggel NOT READABLE: Egyáltalán nem értem. Mellékletek: 1. számú melléklet: Az ENSZ összeköttetési vonalai és a vezetési szintek 2. számú melléklet : A zászlóalj híradó hálózatának egy lehetséges kialakítási példája 3. számú melléklet: Egy zászlóalj telefonhálózat kiépítésének egy lehetséges változata

59

1. számú melléklet: Az ENSZ összeköttetési vonalai és a vezetési szintek

60

2. számú melléklet : A zászlóalj híradó hálózatának egy lehetséges kialakítási példája

61

3. számú melléklet: Egy zászlóalj telefonhálózat kiépítésének egy lehetséges változata

62

VI. FEJEZET: LOGISZTIKAI KÉRDÉSEK A logisztikai támogatás a békefenntartó műveletekben kettő összetevőből áll, a polgári és a katonai komponensből. A polgári komponens általában az adminisztratív kérdésekkel, míg a katonai komponens az erők mindennapi ellátási, elhelyezési és a technikai eszközök fenntartásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A NATO vezetésű műveletekben a polgári összetevő szerepe minimális, hiszen az adminisztratív kérdésekkel a J-1, az ellátási, elhelyezési és technikai problémákkal a J-4 foglalkozik. A művelet logisztikai rendszeréért az Adminisztratív Főnök a felelős. Az erők mindennapi ellátásáért az Erő Parancsnoksághoz tartozó katona személy , a Logisztikai Főnök a felelős. Normális törzsstruktúrában és a NATO vezetésű műveletekben elég gyakran létrehoznak egy törzsfőnök helyettesi beosztást, amely szakmailag irányítja az 1, 4, és 8-s funkcionális területeket. /ugyanis ezek a támogató jellegű funkcionális területek/. A békefenntartó műveletek egyik sajátossága, hogy a törzsek nem a szabványos módon szerveződnek, és így az un. Adminisztratív Főnöknek az alábbi feladatokat kell megoldania: -beszerzések irányítása; -pénzügyi egyezmények kötése (kifizetések és bevételek); -polgári szállítás igénybevétele; -helyi civilek alkalmazása; -csapatok váltásának irányítása; -elszállásolási kérdések; -polgári távközlési eszközök igénybevétele; -postai és kikapcsolódási létesítmények (sport, kulturális stb.) igénybevétele; A műveleti környezet nagymértékben befolyásolja a logisztikai rendszer kiépítésének formáit. (kikötők, repterek út és vasútvonalak kapacitása, a szállítások baráti vagy ellenséges környezetben realizálódnak, meteorológiai viszonyok, stb.) A logisztikai biztosítás terve a Műveleti Terv részét képezi. A végrehajtás szervezése a Logisztikai Főnök feladata. A logisztikai egységek és alegységek általában az Erő Parancsnokság közelében települnek. A logisztikai szervezetek az alábbi kérdésekkel foglalkoznak: - Ellátás; - Karbantartás és javítás; - Szállítás; - Orvosi ellátás; - Elhelyezés; - Egyéb szolgáltatások; Az ellátás a beszerzéseket, raktározást és az élelmezéssel kapcsolatos valamennyi tevékenységeket foglalja magába. A karbantartás és javítás azon tevékenységeket foglalja magába, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a technikai eszközeink hadrafogható, üzemképes állapotban maradjanak. Az egyéb szolgáltatások alatt a ruházati ellátást, fürdetést, útkarbantartást és elhelyezési szolgáltatást jelentik.

63 A parancsnok felelős a csapatai mindennapi ellátásáért. Meg kell terveznie a logisztikai ellátás ritmusát (az utánszállítások idejét). Az ellátás, tartalék alkatrész, a lőszer, a víz vagy üzemanyag hiánya nagymértékben csökkentheti az erők hatékonyságát. Ne feledjük, csak a logisztikai szempontból jól felkészült békefenntartó kontingens képes a küldetése teljesítésére! A zászlóaljparancsnok teljes felelősséget visel a járművezetői felkészültségéért. Ezért nemzeti nyelven intézkedéseket ad ki, amelyek összhangban állnak az Erő Parancsnok direktíváival. Ezek a parancsnoki intézkedések az alábbi témákat foglalja magába: -forgalom szabályzás; -közlekedési szabályok; -járművezetői kiképzés; -sebességkorlátozási kérdések; -konvojban végrehajtott menetek során betartandó rendszabályok; -veszélyes anyagok (lőszer, üzemanyag, robbanóanyag stb.) szállításával kapcsolatos rendszabályok; -biztonsági rendszabályok; -baleset esetén végrehajtandó rendszabályok; Különböző épültek elfoglalása Az épületek elfoglalásának kettő kategóriáját különböztetjük meg: -épületek normál szükségletek miatti elfoglalása (szállás, egyén adminisztratív okok); -épületek harcászati szükséglet miatti, legtöbbször ideiglenes elfoglalása; Megjegyzés: vallási jellegű épületek, kórházak, iskolák nem kerülhetnek elfoglalásra, kivéve a harcászati szükséghelyzeteket, vagy az egyezmények erre engedélyt nem adnak. Amennyiben az egység valamilyen épületet vagy területet kíván elfoglalni, szükséges az elöljáró parancsnokság engedélye. Természetesen, amennyiben lehetséges, meg kell állapítani a tulajdonost, és szerződést kell vele kötni. Az Erő Parancsnokság meg kell küldje az elfoglalási kérelmet a befogadó ország kormányának (koordinátákkal, vázlattal és a tulajdonos megnevezésével). A kormányzati jóváhagyást követően az Erő parancsnokság meghatározza az elfoglalás időpontját, amikor a megfelelő képviselőknek jelen kell lenniük. Abban az esetben, amikor valamilyen épületet harcászati okok miatt foglalunk el, az elöljáró parancsnokságnak jelentést kell küldeni 24 órán belül. Az épület visszaadása estén az alábbiakra kell tekintettel lennünk: -a villany-, víz- és gázóraállásokat le kell olvasni (már amennyiben van ilyen) -az elöljáró parancsnokságot írásban értesíteni kell legalább egy hónappal a visszaadás előtt; -a tulajdonossal alá kell íratni egy jegyzőkönyvet, amely rögzíti milyen állapotban került visszaadásra az épület (földterület); -a dokumentumokat 4 példányban kell készíteni (egy marad az egységnél, hármat el kell küldeni a parancsnokságra);

64

A járművek karbantartása, technikai kiszolgálás és javítás Az egységek teljes egészében felelősek a járműveik karbantartásáért. A békefenntartás során a technikai kiszolgálási rendszer három lépcsőben épül fel. Első lépcső: az alegységek szintje, az igénybevétel előtti és utáni technikai kiszolgálásokat foglalja magában. Úgyszintén ide tartoznak kisebb javítások, gumijavítási munkák, beállítások elvégzése, elsősorban a rendelkezésre álló csere alkatrészek felhasználásával. Második lépcső: a javító alegységek szintje: nagyobb alkatrészek cseréje (motor, sebességváltó, futómű javítás, karosszéria munkák és fényezés elvégzése, elsősorban műhelyekben. Harmadik lépcső: nagyobb alkatrészek teljes helyreállítási munkái (motorok, sebességváltók, futóművek felújítása, beleértve egyes alkatrészek legyártási képességét is. Ezeket a munkákat az Erők Javító Műhelye végzi el, nyilvánvalóan civil cégek bevonásával, esetleg honi területen települt cégek bevonásával. A javítások során betartandó elsődlegességi sorrend: -A műveletek által támasztott szükségletek kielégítése elsődlegességet élveznek. Idetartoznak a művelet szempontjából kulcsfontosságú járművek és a híradó járművek. -Másodlagos fontosságú a sebesültszállító, javító járművek, generátorok, vízszállító járművek. -A többi jármű és felszerelés harmadlagos fontosságú.

65

VII. FEJEZET: A JÓLÉTET BIZTOSÍTÓ TEVÉKENYSÉGEK A jólét biztosítása valamennyi békefenntartó misszió kulcsfontosságú eleme. A jólét biztosításának fontosságát aláhúzza az a tény, hogy a békefenntartás a Felelősségi Körzetben a helyzet viszonylagos normalizálását követően, gyakran elhúzódó, unalmas és monoton tevékenységgé válik. A személyi állomány morális állapotának fenntartása érdekében szükségessé válik speciális tevékenységek beiktatása a békefenntartók programjaiba. Másfelől a mentálhigéniás kérdések megoldását úgyszintén szem előtt kell tartani a szélsőséges klimatikus és műveleti helyzetű környezetben. (elég, ha az amerikai katonák drogfogyasztására gondolunk a vietnámi háború idején) A jóléti tevékenységeket össze kell hangolni a műveleti feladatokkal és helyzettel. A zászlóalj és századparancsnokok elsődleges feladata, hogy vezessék ezen fajta tevékenységeket. Ennek a munkának a megszervezése zászlóalj szinten az S-1 részleg feladata. Úgyszintén nagy fontosságú a tábori lelkész, a fizikai felkészítéséért felelős tiszt és a sajtó tiszt tevékenysége. Az egység (zászlóalj, vagy nemzeti kontingens) lelkésze látogatásokat tesz valamennyi századnál és elfoglalt állásoknál, és ellenőrző pontokon. Egy jó lehetséges megoldás a közvetlen kapcsolatok kialakítására, ha a lelkész teljes napot(kat) tölt egy-egy helyen. A négyszemközti vagy kiscsoportos beszélgetések segíthetnek a problémák őszinte feltárásában és megoldásában. Ez főleg akkor célravezető, ha az egyéni véleményt üldöző, ősbolsevik, sztálinista, „amit nem én találtam ki, az eleve rossz” és a kritikát nem tűrő vezetői stílusú parancsnokkal van „megáldva” az alegység, egység. (a békefenntartás során nem lehetünk eléggé nyitottak!) Normális vezetésű alegységeknél, egységeknél is hasznos az ilyen jellegű megbeszélések folytatása, mert lehetőséget ad a vélemény-, és gondolatcserére. Nyilvánvaló, hogy a tábori lelkésznek nem szabad ortodoxmódon képviselnie egyik vagy másik vallási felekezetet és nyitottnak kell lennie az emberek problémáira. A zászlóalj S-1 főnöknek (amennyiben nincs ilyen a zászlóalj Jóléti Tiszt) megfelelően képzettnek kell lennie, hogy a jóléti kérdéseket képes legyen kezelni. Az S-1 főnök rendelkezzen magas szintű kreativitással, hogy ötletgazdag javaslatokat tudjon adni a parancsnoknak. Század szinten általában a századparancsnok helyettes a jóléti ügyek szervezéséért. Az egységek (zászlóaljak, kontingensek) részt vehetnek az Erő Parancsnokság által szervezett tevékenységekben. Az Erő Parancsnokság szintjén a J-1 főnök felelős ezen tevékenységek szervezéséért. Példák a jóléti tevékenységekre: kötélhúzó versenyek, különböző jármű versenyek, futó versenyek vagy labdajátékok, vagy műemlékek, kulturális értékeket képező helyszínek meglátogatása, és pihenő központok látogatása. Természetes igény a békefenntartásban résztvevők részéről, a hazai sajtótermékek iránti igény, kapcsolattartás telefon, Internet és postai úton. Távoli szolgálatok esetén videokazettára felvett üzenetek továbbítása is egy lehetséges megoldás. A legtöbb esetben a

66 személyi látogatók fogadása tilos. Azonban, abban az estben, amennyiben erre lehetőség van, a műveleti területen kívül, az erre a célra speciális helyeket is ki lehet alakítani. A zászlóaljakon belüli öntevékeny csoportoknak, mint a zenekarok, előadó csoportok, stb. nagy szerepe lehet a jóléti tevékenységekben. A speciális esték szervezése általában a S-1 Főnök és a Logisztikai Főnök együttesen felelős. Amint láthatjuk, a jóléti tevékenységek költséges dolgok. Ezért, nagyon fontos, hogy a költségek előzetes tervezésekor vegyük figyelembe ezek pénzügyi kihatásait. Negatív példa erre, az ARTEMIS művelet, amikor az európai uniós számlák késői megnyitása miatt nem volt lehetőség a jóléti tevékenységek finanszírozására. A jóléti érzés eléréséhez szüksége a megfelelő étkezés kialakítás is. A hazai ízvilág kialakítása mellet, fontos a megfelelő mennyiség és minőség is és természetesen a változatosság is.(gyümölcsök, zöldségek, sajtok, édességek és frissítők biztosítása)

67

VIII. FEJEZET: AZ AKNA ÉS TŰZVESZÉLY 1. Aknák, meglepő aknák, a fel nem robbant bombák és különböző robbanótestek okozta fenyegetettség Az utóbbi időkben végrehajtott békefenntartó küldetések mind összefüggésbe álltak a Művelet Körzetében található aknákkal. Példa erre az SFOR misszió, ahol kb. 3 millió akna volt található Boszniában. Az Ottavai Konvenció ellenére ma több millió gyalogsági van telepítve a világ feszültségekkel teli övezeteiben, sokszor úgy, hogy nincs nyilvántartás a telepített aknákról. Az SOP minden esetben foglakozik az aknahelyzettel, illetve a robbanótestekkel és aknákkal kapcsolatos eljárásokkal. Ebben a fejezetben az a cél, hogy útmutatást adjunk arra az esetre, ha aknát találunk, mi a teendő, ha aknamezőre tévedtünk, vagy ha akna miatti sérülés történt. Nagyon fontos az aknatérképek tanulmányozása. A hadműveletek befejezése után jelentős mennyiségű akna maradhat a területen a harcoló felek kivonása után. Az aknák, bombák a különböző lőszerek gyakran a legváratlanabb helyen vannak szétszóródva, és jelentős veszélyt jelentenek mind a telepített erők, mind a helyi lakosság számára.

2. Felelősség Az aknamezők az őket lefektető harcokban részt vett fél (felek) tulajdonát képezik. Általában az aknamezők felszedése az őket lefektetők felelőssége. Ebből következik, hogy a békefenntartók számára tilos ezen aknák eltávolítása. Ez alóli kivétel a mozgást akadályozó aknák eltávolítása, vagy ha erre külön egyezmény született. Ugyanakkor, biztosnak kell lennünk abban, hogy az aknamezőket helyesen jelölték meg. Minden aknamezőt meg kell jelölni, és el kell határolni a tiszta területtől. Amennyiben a békefenntartók jelöltek meg egy aknamezőt a Felelősségi Körzetükben, ők a felelősek a jelölések karbantartásáért is. Továbbá, a helyi lakosságot, rendőrséget és önkormányzatot is informálni kell az aknamezőkről. A telepített erők valamennyi tagjának ismerni kell az aknamezők jelölését. Nemcsak a békefenntartók által használt jelöléseket, hanem a konfliktusban részt vett felek jelöléseit is. A békefenntartók általában az alábbi jelet alkalmazzák az aknamezők megjelölésére: 29 cm (11 inches)

MINES 20 cm (7,9 inches)

20 cm (7,9 inches) 11. számú ábra: aknásított terület jelölése

68 A békefenntartás során a műszaki szolgálat felelős az aknahelyzet nyilvántartó térkép adatai frissítéséért. A Műveleti Körzetben követendő, az aknamentesítéssel kapcsolatos eljárásokat a fejezet C melléklete tartalmazza.

3. Az új aknamezőkről szóló információk megosztása Amikor új aknamezőt találnak, az erről szóló információkat meg kell osztani a helyi lakossággal és a szomszédos egységekkel is. Továbbá jelentést kell küldeni az elöljáró szintre is, ahol a Műszaki Főnök intézkedni fog az aknamező határai megjelöltetésére. Mindegyik békefenntartó misszió SOP-ja rendelkezik az aknákkal és a fel nem robbant bombákkal (UXB) kapcsolatos részletes eljárások leírásával. Abban az esetben, ha az aknamező megjelölése több napot vesz igénybe, az aknamezőt állandó őrséggel kell őriztetni, mindaddig, amíg a helyszín nincs megfelelően megjelölve. Az aknamezőkről szóló információk nagyon bizonytalanok is lehetnek. Az aknamezők osztályozása az alábbiak mehet végbe: 1. azok az aknamezők, ahol az aknák, fel nem robbant bombák és lőszerek nagy valószínűséggel vannak jelen; 2. azok az aknamezők, ahol az aknák, fel nem robbant bombák és lőszerek valószínűleg jelen vannak; 3. azok az aknamezők, ahol az aknák, fel nem robbant bombák és lőszerek kis valószínűséggel vannak jelen; 4. azok az aknamezők, ahol az aknák, fel nem robbant bombák és lőszerek semmilyen valószínűséggel sincsenek jelen;

Ne feledjük, csak műszaki tiszt vagy tűzszerész tiszt ítélheti meg, hogy mely terület aknásított és mely terület nem aknásított. Rendszerint azt a területet, amelyről semmilyen információnk nincs, aknásítottnak kell tekinteni. Ne kockáztassunk szükségtelenül! 4. Aknák, meglepő aknák vagy bombák áruló jelei

Amennyiben nincsenek kihelyezett jelek, vagy határoló jelzések vagy amennyiben lehetetlen felfedezni az aknákat, az alábbiak utalhatnak aknákra: felrobbant autók, halott állatok (esetleg emberek), a helyi lakosság elkerül bizonyos helyeket vagy figyelmeztet aknák jelenlétére. Drótok, vezetékek, rádió adóvevők és antennák gyakran utalnak meglepő aknákra. Elhagyott fegyverek, lőszerek, játékok, élelmiszerek vagy bizonyos csoportokból gyűlöletet kiváltó képek, fotók vagy szimbólumok úgyszintén utalhatnak meglepő aknákra. A tüzérségi lőszereket és bombákat gyakran speciális célok ellen alkalmazzák, mint ellenséges tüzelő állások, erődítmények stb. Így gyakran felfedhető a fel nem robbant lőszerek és bombák jelenléte. Olyan területen, ahol harcok folytak mindig számíthatunk ezekre. Különösen figyelnünk kell a tüzérségi eszközök és a nyitott lőszeres ládák környékét.

69

BOOBY TRAPS

12. számú ábra: meglepő aknák jelölése

13. számú ábra: fel nem robbant bombák jelölése A terroristák által elhelyezett robbanó szerkezetek gyakran nagyon jól álcázottak, ezért a felfedésük nagyon nehéz. Gyakran helyezik szemétgyűjtőkbe, szemét alá, egyszerű műanyag szatyrokba, táskákba vagy dobozokba. Segíthet a problémán valamelyest a szemét távoltartása az utaktól. A bombákat könnyű autókba rejteni. Az Ellenőrzési Pontokon végrehajtandó járműellenőrzési feladatokat későbbi fejezetekben részletezzük. Amennyire csak lehet, ne menjünk le a szilárd burkolatú útról, ne menjünk olyan utakra, amelyet nem használunk napi rendszerességgel. Amennyiben meneteket hajtunk végre, haladjunk az aknatérképek alapján tisztának tartott területeken vagy sziklás altalajú terepen, ahol normális estben nem lehet aknát telepíteni.

A lazaság az aknákkal kapcsolatban előbb vagy utóbb tragédiához vezetnek! Tevékenység akna észlelésekor Amennyiben aknát, illetve robbanószerkezetet észlelünk, meg kell állni, abba kell hagyni az addigi tevékenységünket, és mozdulatlanságra kell figyelmeztetnünk a társainkat is. Amennyiben az aknát közvetlen közelünkben észleljük, keressünk valamilyen szükség eszközt (kő, ág stb.) és helyezzük el az akna közelébe (kb. 0,5 m) és így jelöljük meg a helyet.

70 Amennyiben távolabbi helyen észleltük az aknát (1-2 m), álljunk meg, jelöljük meg azt a helyet és a saját nyomunkba lépkedve haladjunk visszafelé, amíg biztonságos területre nem érünk és tegyünk jelentést.

Ne próbálkozzunk az akna eltávolításával, és ne érjünk hozzá! Ne feledjük, az akna más aknával, vagy meglepő aknával lehet összekötve, illetve felszedés ellen biztosított lehet! Ne dobjunk követ a veszélyes tárgyra! Amennyibe baleset következett be akna következtében, őrizzük meg a nyugalmunkat, ne kezdjünk el össze-vissza futkosni. Kövessük a már korábban említett eljárást, fém szúróbottal, vagy tőrkéssel próbáljunk meggyőződni arról, hogy az út tiszta a sérültig és részesítsük elsősegélyben. A sérült evakuálásával kapcsolatos eljárást a MEDEVAC-al kapcsolatos fejezetben részletesen tárgyaljuk. Általános szabály, hogy meg kell várni a műszakiakat és az egészségügyieket. Amennyiben járművünkkel aknát vettünk észre, álljunk meg. Tegyünk rádión jelentést, ne forgassuk a kormányt. A járművet a hátsó ajtón (5. ajtón) keresztül hagyjuk el, amennyiben nincs ilyen, másszunk fel az autó tetejére és a jármű hátsó részén másszunk le. Csak a jármű kerekeinek nyomait használjuk! Amennyiben ez nem lehetséges, fém szúróbottal vagy tőrkéssel a nyomok között és azt övező 50 cm-s sávot vizsgáljunk át és úgy vonuljunk vissza a tiszta, biztonságos területre. Várjuk meg a segítséget! Amennyiben feltétlenül mozogni kell a járművel, az utasokat a fent leírt módon szállítassa ki a golyóálló mellényükben. Amennyiben lehetséges nappal mozogjunk, éjszaka esetén várjuk meg a nappalt. Egy személy maradjon csak az autóban. Tolassunk vissza a régi keréknyomokon. Néha nem árt, ha van valaki, aki segít a tolatás közben (hang vagy karjelzésekkel) a régi nyomokon haladni. Tegyünk jelentést, és ha erre van lehetőségünk, tegyünk ki jelzést, ne csak az akna közelében, hanem az útra ráhajtó irányban is.

5. Tűzoltással kapcsolatos feladatok Amennyiben tűz üt ki valamely házban vagy lakott településen, területen, normál rend szerint járunk el. A tevékenység szokásos volta az aknaveszély jelenlététől függ. Ugyanakkor, ha a terület valamilyen szinten aknaveszélyes övezet, a következő rendszabályokat kell foganatosítani: - Ne lépjünk be olyan területre, amely aknaveszélyes! - Próbáljuk a tüzet a tiszta területről oltani, vagy a terjedését csökkenteni! - Ne menjünk közel a tűzhöz, mert az aknák a hőtől beindulhatnak! Harckocsi elleni aknák esetén ez a távolság legalább 50 méter Egyszerű, az egységek által is elkészíthető, biztosítható eszközök: -víztároló hordók; -homokos ládák, szóró lapátokkal együtt; -víztároló gumifalú tartályok; -tűzoltó tömlők; -szikracsapók;

71 A tűzveszély csökkentése érdekében az alábbi rendszabályokat foganatosítsuk: -az épületeket alacsony gyullékonyságú anyagokból készítsük; -automata hőszabályzás beépítése; -tartsuk be az anyagok együtt tárolási szabályait; -megfelelő távolságok betartása az épületek között; -az aljnövényzet nyírása; -az épületek körül homokos területek kialakítása; -megfelelő megközelítési útvonalak kiépítése; Szükséges speciális tűzoltó eszközök beszerzése, mint például a különböző tűzoltó készülékek. Úgyszintén szükséges megfelelő kiképzés tartása a tűzoltó alegység és a teljes személyi állomány számára. A tűzoltó alegységet megfelelő készenlétben kell tartani, szükséges kiegészítő és tartalék erők különböző fokozatban tartása is. A tűzoltó eszközökön kívül szükséges megfelelő tervek elkészítése is, amely az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: -kiürítési terv, -betartandó biztonsági rendszabályok; -a személyi állomány tevékenység tűz esetén; -tűzoltó alegység tevékenysége tűz esetén; -híradás; -vízlelőhelyek térképe; -elektromos kapcsoló szekrények, gázelzáró szerkezetek helyei; Mellékletek: 1. 2. 3. 4.

számú: Bomba és terroristafenyegetettség jelentési formátuma; számú: Légiszórású kazettás bombák; számú: Aknamentesítési szabályok műszakiak számára; számú: Aknák és fel nem robbant lövedékek, robbanótestek megsemmisítésével kapcsolatos eljárások;

72

1. számú melléklet: Bomba és terrorista fenyegetettség TITKOS (kitöltés után) 1. Általános a.) Jelentő személy és szervezet b.) Jelentő személy címe 2. Bomba fenyegetettség a.) Hol található a bomba? b.) Mikor találták meg? c.) Hogyan néz ki (leírása)? d.) Nagysága? e.) Detonátor típusa (elektronikus, mechanikus)? 3. Terrorista fenyegetettség a.) Jelentő személy és szervezet b.) Mi a fenyegetés (bombarobbantás stb.)? c.) Hol fog történni? d.) Mikor fog történni? e.) Mi a fenyegetés oka? 4. Részletek (tegyen X-eket) a.) Neme : Férfi, Fiú, Magas, b.) Hang: Mély, c.) Nyelv, dialektus: d.) Háttérzaj: Forgalom, Zene,

Nő, Lány Részeges, Drogos, Hangok, Lövések,

Jelentést vette : Nyomtatott betűkkel írva Egység: Dátum: Tett intézkedések:

Műveletlen Egyéb

73

2. számú melléklet: Légiszórású kazettás bombák

1. 2. 3. 4. 5.

A repülőgép ledobja a kazettákat szállító konténert A légnyomás kinyitja a konténert A biztonsági szerkezet ledobja a konténer fedelét kb. 650 db kazetta szóródik ki Becsapódáskor a kazetták felrobbannak

Nagyon fontos figyelmeztetés! A fel nem robbant kazetták a legkisebb érintésre is felrobbanhatnak!

74

3. számú melléklet: : Aknamentesítési szabályok műszakiak számára Ennek a mellékletnek az a célja, hogy megfogalmazza a teendőek azon műszakiak számára, akiknek a feladata a megtalált aknákat hatástalanítása. Általános szabály, hogy a nemzeti előírásokat és az Erő Parancsnok által kiadott intézkedéseket is követni kell, ahol az egyik vagy másik szigorúbb előírásokat takar, ott azt kell betartani. Az aknamentesítést csak jól felkészített műszaki (tűzszerész) tiszt által irányított műszaki (tűzszerész) alegység hajthatja végre, akik a területen valószínűleg előforduló aknákból megfelelő típusismerettel rendelkeznek. Az aknamentesítés kiválasztott módszere függ a valószínűleg található aknák típusától, a terep adta lehetőségektől, az éghajlati és időjárási viszonyoktól és a talaj fajtájától is. Általános elv, hogy terület akkor tekinthető aknamentesítettnek, ha kettő egymástól teljesen független módszerrel is tisztának minősítették a kérdéses körzetet.(Pl.: szúróbotos átvizsgálás után aknakutató kutyákkal történő átvizsgálás is tisztának minősítette a területet) Az aknamentesítést végző alegység és a műveleti központ valamint a területileg illetékes egység között a lehető legjobb és biztosabb összeköttetést kell tartani. A munkát végző személynek viselnie kell a tűzszerész személyek számára előírt védőfelszerelést. Az aknamentesítés különböző módszerekkel történhet: -aknataposóval felszerelt harcjárművekkel; -akna kifordító ekékkel felszerelt harcjárművekkel; -külön erre a célra kialakított speciális járművekkel (pl.: forgó lánchengeres jármű stb.) -kézi aknamentesítés, alapvetően szúróbot segítségével; -kézi aknamentesítés, detektorok segítségével (Pl: indukciós) -aknamentesítés robbantásos módszerrel (Pl.: nyújtott töltetek kilövése és robbantása) -aknamentesítés üzemanyag-levegő aeroszol keverékek robbantásával (ez a módszer jobbára hadműveletek során használatos) A gépi módszerek alkalmazása az egyenes és puhatalajú (nem túl köves) területeken célravezető. Itt megfelelően gyors és hatékony lehet a gépi aknamentesítés. A kézi aknamentesítés az egyik leglassúbb módszer, de az egyik legbiztosabb egyúttal. Néha, egyes területeken nyári időben a talaj túl kemény, (vagy éppen a téli időjárás miatt fagyott a talaj) ezért az aknaszedés csaknem lehetetlen. Ügyelni kell arra, hogy egyes esetekben az esőzésekkel az aknák mozoghatnak. Az esővíz a kisebb, főleg a fa vagy műanyag burkolatú aknákat odébb moshatja, és az addig tisztának vélt területen egyszer csak aknák jelenhetnek meg. Ugyan ez igaz a patakok, vagy folyók partjaira és árterületekre. Ne feledjük, számos modern gyártmányú akna műanyag vagy faburkolattal rendelkezik, ezért a fémkeresős detektorokkal nagyon nehéz őket megtalálni. Ilyen estekben nagy szolgálatot tehetnek a jól kiképzett aknakereső kutyák, akik a TNT szagát képesek azonosítani.

75 Egészségügyi biztosítás Az egészségügyi biztosítás szintje nagymértékben függ az aknamentesítés helyszínétől, azaz mennyi idő szükséges egy estleges sérült korházba szállításához. Amennyiben a korház közelében folyik a munka (ez a ritkább eset), elegendő egy mentő vezetővel és felcserrel. Távolabb eső terület esetén, mentő (vagy mentő helikopter) vezetővel, felcserrel és orvossal (lehetőség szerint sebésszel). A szolgálatot adó személyek alegység, egység és központi szinten) állandóan informáltnak kell lenniük a munkálatokról. Aknák megtalálása esetén, jelentést kell tenni az elöljárónak, az előbb említett szolgálatoknak az akna helyéről, típusáról, nagyságáról. Sokszor ez már csak az után lehetséges, hogy a kérdéses akna felrobbant (gépi mentesítés estén). 14. számú ábra: az egészségügyisek munkában

76

4. számú melléklet: Aknák és fel nem robbant lövedékek, robbanótestek megsemmisítésével kapcsolatos eljárások Az aknák, robbanóanyagok és fel nem robbant lövedékek, robbanótestek megsemmisítésével a tűzszerész alegységek és tisztek foglalkoznak. Hasonlóan az aknamentesítéshez, itt is a nemzeti és az Erő Parancsnokság előírásait követik egyidőben. Aknák találása estén, az az általános, hogy helyben semmisítik meg őket, de lehetnek helyzetek (épület közelsége stb.), amikor el kell őket szállítani a helyszínről. Az erre vonatkozó döntés felelőssége a tűzszerész alegység parancsnokáé. Amikor a szállításra sor kerül, az alábbi eljárásokat követik: - a lehető legkevesebb számú személy tartozódjon a körzetben (nem szabad megengedni a bámészkodást); - szállíthatóvá kell tenni a szóban forgó tárgyat; - valamilyen védőeszközbe kell helyezni (homokos láda stb.); - egy fülkevédelemmel ellátott gépkocsira kell helyezni; - a gépkocsi platóján legyen homok réteg (legalább 40 cm) és képezzünk falat a test körül; - győződjünk meg arról, hogy a sofőr minden rendelkezésre álló védőfelszerelést visel, kiképzett a járműre, megfelelő tapasztalattal rendelkezik és képes a feladat végrehajtására; - zárjuk le a szállítás útvonalát; Az egészségügyi biztosítás Amennyiben a eléggé korház közelében folyik a munka , elegendő egy mentő vezetővel és felcserrel. Távolabb eső terület esetén, mentő (vagy mentő helikopter) vezetővel, felcserrel és orvossal (lehetőség szerint sebésszel). Kiképzési jellegű megsemmisítés A tűzszerész alegységnek megfelelően gyakorlott állománnyal kell rendelkezni. A kiképzés során az állománynak meg kell szereznie (védenie) a szükséges bizonyítványokat. A kiképzést alacsonyabb szintű egészségügyi biztosítással is végrehajtani lehet hajtani, mint az éles bevetéseket. Az alábbi felszerelésnek ajánlott a kiképzés helyszínén jelen lenni: -sebesült szállító gépkocsi és felcser; -vérplazma és morfium; Normális, állandó jellegű összeköttetést kell létesíteni a zászlóalj műveleti szolgálatával. A helyi lakosságot, az éles lövészetekhez hasonlóan értesíteni kell a robbantási gyakorlatról. A megsemmisítés végén összefoglaló jelentést kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: -a megsemmisített aknák (más anyagok) számát, típusát, idejét; -a megsemmisítés sikerességét, a felhasznált saját robbanóanyagot (típus, mennyiség) -a környezetben esetlegesen okozott kárt;

77

IX. FEJEZET: EGÉSZSÉGÜGYI ÉS HIGÉNIÁS ELJÁRÁSOK 1. Az elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtás adás valamennyi békefenntartó alapvető képessége kell, hogy legyen amikor a küldetés körzetében tevékenykedünk. Ne feledjük, a békefenntartás nem életbiztosítás! Ezért, az élet kérdése perceken, esetleg másodperceken múlik. Az estek kisebb százalékában van kéznél szakképzett orvos vagy felcser, tehát a bajtársi segítségnyújtáson múlik katonatársunk élete. Természetesen, a parancsnokok igyekszenek a feladatok végrehajtását a lehető legjobb egészségügyi biztosítással szervezni, de tudnunk kell, hogy egyrészt a lehetőségeink mindig korlátozottak, másrészt az időben megkezdett első segélynyújtásnak valóban életmentő szerepe van. Tehát, sérülés estén tudnunk kell, hogy mi a teendő. A fentiekből következik, hogy valamennyi békefenntartót ki kell képezni elsősegélynyújtásra. Itt nem arról van szó, hogy a katonáinkat átképezzük egészségügyi szakra, hanem, hogy megtanítsuk a katonáinkat a legelső beavatkozásra, amivel stabilizálhatjuk a sérült állapotot, megelőzhetjük az állapota további romlását és felkészíthetjük a sérültet a szállításra. A felkészítésnek mindaddig folynia kell, amíg a megfelelő kézség nem alakul ki a személyi állománynál. A felkészítésen mindenkinek részt kell venni és mindenkinek vizsgát kell tenni az elsajátított ismeretanyagból. Nincs kivétel, a parancsnoktól az utolsó lövész katonáig kötelező a részvétel! Ne feledjük, a parancsnoki példamutatás ebben a tekintetben is elkerülhetetlen! A felkészítést a témában járatos egészségügyis személynek, orvosnak kell vezetnie. Célszerű a felkészítést a későbbiekben komplex begyakorlásokkal összekötni. Harckészültségi fokozatok elrendelésével, tüzelőállások elfoglalásával, a sebesültek alegység szintű ellátó fészkekbe szállításával, majd zászlóalj segélyhelyre továbbításával és MEDEVAC hívással, sérült helikopterbe juttatásával egybekötni. A MEDEVAC hívást célszerű különböző terep és fényviszonyok közepette gyakorolni. Az elsősegélyadás elsődlegességi sorrendje: 1. a légzés biztosítása; 2. a sérült állapotának ellenőrzése, a sérülések jellegének megállapítása; 3. elsősegélynyújtás; 4. MEDEVAC hívás; A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a megmenthető sérültek és betegek 20-40 %-a, az egyébként könnyen megoldható, légúti elzáródás miatt hal meg a helyszínen. Az elsősegélynyújtók egyik, ha nem legfontosabb teendője tehát a szabad légutak biztosítása. Eszméletlen sérült estében feltétlenül végezzük el a szájüreg vizsgálatát. Nézzük meg van-e a szájban kivehető műfogsor, vér, hányadék, étel, egyéb idegen test és a nyelve nem akadályozza-e a légzést. A fenti esetek bármelyikében a légutakat azonnal szabaddá kell tenni, (még az álkapocs eltörésének árán is). Miután a légutat szabaddá tettük, ezt az állapotot fenn is kell tartani, erre a legelfogadottabb megoldás az un. „stabil oldal fekvési helyzet” (más néven NATO-helyzet) kialakítása.

78

Kivitelezése fázison keresztül történik: 1. a hanyatt fekvő sérült mellé térdelünk és lábait térdben felhúzzuk; 2. az ellenoldali karját, a felénk billentett törzse alá helyezzük; 3. a felénk eső válla és combjai alá nyúlva a beteget oldalára billentjük és az így alulra került lábát térdben behajlítva hagyjuk; 4. a felülre került lábát kiegyenesítjük és végül a kezét (kézhátat) az arca alá helyezzük; 15. számú ábra: a stabil oldalfekvés felvétele 1. 2.

3. 4.

Előnyök: - nem igényel közvetlen őrzést - a sérült nyelve nem zárhatja el a légutat - a sérült viszonylag nyugalomban van

A leggyakoribb a helyszínen elkövethető tévedések A helyszínen végrehajtandó elsősegélynyújtásra a kompromisszum a jellemző. Teljesen természetes, hogy az elsősegélynyújtás során nem tudunk a korházi pontosságú diagnózist megállapítani és precíz terápiát felállítani, de nem is ez a célunk. A gyors döntés néha kockázattal jár. Alapvető azonban, hogy a helyszínen mindig a súlyosabb helyzetet tételezzük fel. Abban az estben ugyanis, ha a súlyosabb kórképet tételezzük fel a valóságosnál, a reális kockázat mindig kisebb, mintha fordítva cselekednénk. Mind a hivatásos, mind a nem hivatásos elsősegélynyújtóknak két szélsőséges típusa van. Az egyik, aki rosszul értelmezett félelemből a helyszínen nem avatkozik be; a másik, aki rosszul értelmezett segíteni akarásból mindenáron a helyszínen akar gyógyítani. Természetesen mindkét álláspont helytelen. A be nem avatkozás veszélyei érthetőek, tehát a helyszínen a szükséges mértékben be kell avatkoznunk, de éppen a helyszíni körülmények (Pl.: sterilitás hiánya) miatt kerüljük az „extra” beavatkozásokat. A tévedések közül az egyik leggyakoribb a gyógyszerbevitel útjának téves meghatározása. A helyszíni kezelés során a vénás gyógyszerelés az elsődleges, ugyanis gyors hatást akarunk elérni, és azt akarjuk, hogy a gyógyszer el is érje a hatását. Az izomzatba adott injekció nemegyszer nem eléggé hatásos, mert a sérült, pangó vérkeringés miatt a felszívódás nem

79 történik meg. Gyakran, a felszívódás a keringés helyreállása után következik be, ami váratlan dolgokat eredményezhet. Fokozottan érvényes ez a kábítószerekre (pl.: morfium). Sebek fajtái Ha a sérülést rendszerint kés vagy más éles szerszám okozta, akkor metszett sérülésekről beszélünk. Mindig vannak figyelmetlen, késükkel, szamuráj kardjukkal játszadozó vagy munkájuk során balesetet szenvedő békefenntartók. A sérülés súlyossága attól függ, milyen mélységbe hatoltak, ott milyen eret sértettek meg (külön veszély az artériás ér sérülése) és hogy a sérülés üreges szervez megnyitott-e. A metszett sebre jellemző vonás, hogy a sebszél tátong és a vérzés általában erős. Ellátás: sebszél fertőtlenítése és a vérzés jellegének megfelelő kötéstípus alkalmazása. A szúrt sebekre a fentiek vonatkoznak, az alábbi kiegészítésekkel: -nagyobb a fertőzés veszély; -üreges testrészek sérülései kötelezően feltárandók, tehát korházi kezelés szükséges; -nagyobba rejtett érsérülés veszélye is; Harapott sebek Általában állatok okozzák, ritkán emberek is (elmebetegek, ittas, drogos egyének). Sajnálatos tény, hogy számos békefenntartó misszióban többen vesztik életüket különböző vadállatok (krokodil, oroszlán vagy hiéna) harapásaitól, mint lőtt sebektől. Az ilyen sebek fertőzöttnek és súlyos roncsolt sebeknek minősülnek, mindenképpen korházi kezelés szükséges. Az elsősegélynyújtást a vérzés jellege határozza meg. Lőtt sebek Általában súlyosnak értékelendő, mert nagy a fertőzés veszélye, nemcsak a lágy rész sérülhet, nagy az érsérülés veszélye. Az elsősegélynyújtás steril fedőkötésből és vérzés csillapításból áll. A vérzések típusai A sérülések egyik legnagyobb veszélye a vérzés, illetve az ennek a következtében fellépő vérveszteség. Három alapvető (nemegyszer természetesen ezek egymással keverednek, ezzel is megnehezítve a békefenntartó egyébként sem könnyű küldetését)) vérzéstípust különböztetünk meg, súlyossági sorrendben: -Hajszáleres vérzés: inkább csak szivárgó jellegű, néhány percen belül magától is megszűnik. Amennyiben szükséges, fedő kötést alkalmazunk. -Vénás vérzés: folyamatos, de nem pulzáló vérzés, a vér színe sötét vörös (még az arisztokrata származású egyéneknél is), a vérvesztés nagysága életet is veszélyeztethet, ha nagyobb véna sérült; -Artériás vérzés: pulzáló, periodikus vérzés, élénk piros vér, önmagától nem áll el, a még relatíve kicsi artériák vérzése is életveszélyes lehet! Sérülések, vérzések során: A sebek bekötésének a célja kettős: egyrészt a vérzés megállítása és ezzel a vérveszteség csökkentése, másrészt a fertőzés megakadályozása. Ezekből nyilvánvaló, hogy csak steril

80 sebfedést alkalmazunk, ez alól kivételt képeznek azok a szükséghelyzetek, amikor nem áll a rendelkezésünkre steril kötszer és a vérzés olyan mértékű, hogy szükséges az alkalmi eszközzel végzett sebkötözés. A kötözés a sebellátással kezdődik, ez a seb környékének megtisztítását jelenti, majd a sebkörnyék fertőtlenítését kell végrehajtani (pl.: jóddal). Az így ellátott sebet kötözzük be, ne használjuk kenőcsöket és porokat, ezeknek több a kára, mint a haszna. Fedőkötés: A seb befedésére, a szövetnedvek és a minimális vérzés felfogására használjuk. -a fent leírt módon ellátott sebre a seben túlérő steril lapot teszünk, majd a gyorskötöző pólyát nem túl szorosan rátekercseljük. Jól kötözni az orvosok számára is kihívást jelent (saját tapasztalat), ezért jó szolgálatot jelent az un. csőkötszer (Ramofix) használata, amely igen rugalmas, különféle méretű, cső alakú háló. Nyomókötés: Mind vénás, mind artériás vérzésnél ezt használjuk, a szorító kötés csak nagy artériás vérzésnél más eszköz hiányában (Pl.: ércsiptető) használható. Az ércsiptetők felcserek általi használatát jól mutatta be a „Black Hawk Down” című amerikai film is.

A nyomókötés kivitelezése: -végtagi sérülés estén a végtagot felemeljük (kart a fej fölé, a lábat a test síkja fölé) ezzel is csökkentve a vérzés intenzitását; -a sebet sterilen fedjük, a steril lapot két-három pólyamenettel rögzítjük; -a seb fölé a rögzített steril lapra 1-2, lehetőleg kis felületű (5 cm-es vagy ketté részre összehajtott 10 cm-s) gézpólyát, ennek hiányában vattacsomót teszünk, s ezt szorosan körülpólyázzuk. A nyomóerőt, ha a körülfutó gézt menetenként egyszer-egyszer hossztengelye körül megcsavarjuk. Amennyiben rendelkezésünkre áll használhatunk rugalmas, gumiszálakkal erősített pólyát is. - a sérültet felemelt végtaggal helyezzük el, a szállítása is így történjen;

Ütőeres vérzés estén: a vérzés elállítása bármilyen módón, a hüvelyujjas elszorításos módszert is beleértve (a Pearl Harbour című filmben láthattunk erre egy klasszikus példát); A közepes vérzések esetén nyomókötés alkalmazásával állítsuk meg a vérzést. A belső vérzéseket nagyon nehéz felfedezni, figyelni kell a sérült hasát, hogy puffad-e és figyelni, hogy a sérült nem-e lesz rosszabbul, esetleg nem kerül-e sokkos állapotba. Tudnunk kell, hogy a nagy törések általában belső vérzéssel járnak együtt;

Törések estén: - minden törést sínekkel vagy más módon rögzíteni kell; - el kell kerülni, hogy a felesleges mozgatást; - a nyílt törések a veszélyesebbek a nagy vérveszteségek miatt;

81

Bőrfelületek lehorzsolódása és leégése estén: A megégés, a forrázás, a maró hatású vegyszerek (savak, lúgok) felületi hatása hasonlóan bírálandó el. A testfelület sérülésének százalékos megállapítása az alábbi ábra alapján történik: Fej: 9% Kar (egyenként): 9% Lágyék: 1 % Has: 18 % Hát: 18 % Láb (egyenként) : 18 %

16 számú ábra: az égés kiterjedésének meghatározása Az égési sérülések jellemzői: -az égés fokozata; -a sérült testfelület mértéke (%); -a bőrfelületek lehorzsolódása esetén nagy az elfertőzés, és a begyulladás veszélye; -a test felület 20 % feletti megégése elsőfokú égési sérülést jelent; -a napsugárzás okozta leégés is okozhat elsőfokú égési sérülést; -az általánosan elfogadott eljárás az, hogy az égett részt tegyük hideg vízbe mintegy tíz perc időtartamra; -az égéseknél tartsuk be az un. „Három F” szabályt: Folyadékpótlás, Fertőtlenítés, Fájdalomcsillapítás;

A meleg okozta sérülések Az extrém klimatikus viszonyok között (trópusi, sivatagi) az egyik legnagyobb veszély a békefenntartókra a kiszáradás. Egyébként a kiszáradás nem feltétlenül függ össze a nagy meleggel, hiszen létrejöhet magas hegyi, azaz hideg körülmények között is. A tünetek meglehetősen nem specifikusak, tehát nem direkt módon utalnak a kiszáradásra, ezek: fejfájás, gyengeség, szárazság érzet a szájban, stb. Amikor észrevesszük, hogy kiszáradásról van szó, addigra legtöbbször már súlyos állapotba került az illető. Ezért, a parancsnoknak szabályozni kell a vízfogyasztást a katonái között, ha szükséges, parancsba kell adni, hogy fogyasszanak több vizet a megszokottnál (X liter/óra, vagy nap). Az ízesített ásványvizeket könnyebb nagyobb mennyiségben fogyasztatni. A napszúrás oka a sugárzó hő, mely a fejet éri, a hő leadás gátolt az időjárási, vagy helyi tényezők vagy a célszerűtlen ruházat miatt. A túlhevülés estén a hőleadás nincs arányban a hő felvétellel, nem megfelelő ruházat, magas páratartalom és hőmérséklet a leggyakoribb oka. Itassunk a sérülttel egy kulacsnyi vizet (legalább 1 liter), helyezzük árnyékos, hűvös helyre és itassuk tovább. A hőkimerülés a nagy melegben végzett extrém fizikai teljesítmény (Pl.: futás) „eredménye” lehet. Tünetek: fejfájás, szédülés, összeesés, szapora pulzus, akár 42 fokos testhőmérséklet is. A teendők: a sérültet hűvös helyre tétele, hideg vizes borogatás az egész testre, folyadék és só

82 pótlás, cukor oldat bevitele, ami az elvesztett energia pótlására is szolgálhat, de az agynyomás növekedés elkerülésére is jó.

Kígyómarás estén helyezzük a sérültet nyugalomba, adjunk Cortison tablettát és feltétlenül hívjunk orvost. Amennyiben ételtől vagy más ok miatt keletkezik mérgezés az alábbi szempontok lehetnek irányadóak: 1. Késleltetni vagy megakadályozni a méreg felszívódását; 2. Tünetek kezelése; 3. A mérgező anyagot közömbösíteni vagy eltávolítani; 4. Ellenmérgek adása; Természetesen az elmélet mindig könnyű válaszokat ad, a gyakorlatban azonban sokszor még a mérgezés megállapítása sem könnyű. Segítségként néhány tünet: -tudatzavar; -légzési nehézségek; -szívritmus zavarok; -hőszabályozási zavarok; -veseműködési problémák; -látható bőrjelek (harapásnyomok, hólyagok stb); -hányás, hasmenés; Teendők: hánytatás, gyomormosás, szájon át adható felszívást eredményező anyagok adása(aktív szén). Tilos a hánytatás maró hatású mérgezés estén! Biztosítjuk a légzést és szívműködést, ha kell, élesszünk újra! Látható bőrjelenség (kígyóharapási nyom) estén a nyom körüli bemetszés és a seb kivéreztetése a feladat.

Teendők áramütés esetén Alacsony feszültség estén: lekapcsolni az áramot, kiszabadítani a sérültet az áramkörből (gumikesztyű vagy száraz farúd segítségével), megkezdeni az újraélesztést, égési sérülések kezelése; Nagy feszültség estén: Nem szabad a személyhez érni, mindaddig, amíg az áramot le nem kapcsoltuk! Azután járjunk el az előzőek szerint.

Teendők különleges helyszíneken Ritkán ugyan, de az elsősegélynyújtó kerülhet olyan helyzetbe, amikor extrém körülmények között kell elsősegélyt nyújtani. Ezek közül leggyakoribb a vegyi anyagokkal előforduló baleset, vagy lőszer és robbanóanyag-raktárak környezetében történt baleset. Az ilyen esetekben a következők okoznak problémát: -mérgezés veszély; -robbanásveszély; -a körülmények ismeretlen, tisztázatlan volta;

83 Tanácsok az ilyen esetekre: 1. Védjük a saját egészségünket, és testi épségünket. Ne feledjük, a halott hősök nem menthetnek életet! 2. Határozzuk meg az érkező mentőkocsik legkisebb biztonságos tartózkodási távolságát! 3. Ha lehet, szerezzünk pontos információt a veszély természetéről! 4. Derítsük fel van-e a környéken tűz vagy tűzveszély, szabad elektromos vezeték, közlekedési akadály, törmelék, omlásveszély és van-e a segítségnyújtásba bevonható segédszemélyzet; Teendők tömeges sérülések estén: Az utóbbi években a terrorista akciók hatására sajnálatosan megnőttek a tömeges sérülések számai. Különösen jellemzővé vált az iraki béketeremtés során a tömeges sérültek ellátásának szükségszerűsége.(Pl.: az iraki ENSZ központ elleni öngyilkos merénylet) Sajnos, ilyenkor feltétlenül szükséges a sérültek osztályozása. Elsődlegességet élveznek a súlyos és életveszélyes sérültek az életveszélyt elhárító mértékig. Ezután következnek a többi sérültek. A haldoklók vagy reménytelenül súlyos sérültek ellátása csak végül következhet. Az elsődlegességet élvező csoportba tartoznak a légút-elzáródásos, az áthatoló mellkasi sérüléssel rendelkezők, a szívmegállásos, és az ütőeres vagy nagy vénás-eres sérültek. A sérültek osztályozása mindig a legfelkészültebb orvosok feladata.

2. Jelentési kötelezettségek halál, súlyos sebesülés és komoly betegségek esetén Haláleset, komoly betegség vagy súlyos sérülés estében az Erő Parancsnokságot az egységnek haladéktalanul értesíteni kell. A jelentésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia: - a szóban forgó személy azonosítási száma; - a küldetés megnevezése; - név (teljes név, a vezetéknév nyomtatott nagy betűkkel) - nem; - nemzetiség; - legközelebbi hozzátartozó; - alakulat; - az esemény szolgálatban történt-e? (IGEN vagy NEM) - dátum, időpont; - hely; - a sérülés típusa; - a sérülés oka; Amennyiben nemzeti kontingensről van szó, a jelentést meg kell tenni a nemzeti parancsnokság irányába is. A jelentést követően a szállító eszközök elérhetőségének függvényében a sérültet hazaszállítják, ez legtöbbször végleges hazatelepítést, a misszió befejezését is jelenti egyúttal. A hazatelepítési formátumot az 1. számú melléklet tartalmazza. Az elhunyt temetésével, hazaszállításával kapcsolatos eljárás A teendők pontos meghatározására az Erő Parancsnokság Törzsfőnöke megbeszélést vezet le a zászlóalj (kontingens) parancsnok, a vezető orvos, az Erő Parancsnok jogi tanácsadója,

84 média műveleti tisztje, a Pénzügyi Főnök (J-8), valamint a Személyügyi Főnök (J-1 részvételével). A megbeszélésen át kell tekinteni az alábbi kérdéseket: - az esetről elérhető valamennyi információ; - a holttesttel kapcsolatos további teendőket; - amennyiben a holttest szállításra kerül, meghatározni az időt és helyet, amikor és ahonnan a szállítás végrehajtásra kerül (ez legtöbbször légi szállítás); - meghatározni, hogy milyen szertartás kerül végrehajtásra (amennyiben a műveleti területen bármilyen ceremónia is megtartásra kerül); - kíséret kijelölése; A személyügyi főnök felel a holttest honi területre történő hazaszállításáért. Úgyszintén ő felel bármilyen hazatelepítés megszervezéséért. Az engedélyezés joga az Erő Parancsnoké, kivéve, ha nem adta le ezt a jogot. Általában a személyügyi főnök felel valamennyi a halálesettel kapcsolatos adminisztratív ügyintézésért. Az Erő Parancsnok (vagy valamelyik helyettese) ír levelet az elhunyt legközelebbi hozzátartozójának. A pletykák elkerülése érdekében az erőkön belül is tájékoztatást kell adni, és nagyon fontos a különböző sajtószervek megfelelő tájékoztatása. Ha szükséges sajtókonferenciát kell tartani, de mindenképpen célszerű közlemény kiadása az estről. A kiadott információk legyenek tényszerűek és csak a leglényegesebb tényeket kell megemlíteni.

17. számú kép: halott német katona hazaszállítása

85

3. A higénia Nagyon fontos, hogy a higéniával kapcsolatos rendet a telepített erők teljes állományánál magas szinten tartsuk. A békefenntartók a műveleti hadrafoghatóságukat, és képességeiket gyorsan elveszítik, amennyiben nem fordítanak megfelelő figyelmet erre a területre. A magyar békefenntartó katona nagyon ritka helyeken találhat a magyarországihoz hasonló klimatikus, és vízrajzi viszonyokat. Még a nem túl messzire lévő balkáni országok (Bosznia, Románia) mikroklímája is jelentősen különbözhet a magyar megszokottól. Különösen éles lesz a kontraszt akkor, ha mellé tesszük a higéniás körülményeket is. Természetesen Európától távol még inkább jelentősebbek lesznek a különbségek. Ezért, valamennyi békefenntartónak ügyelni kell a következőkre: - személyi higénia; - malária veszély; (hogy ez mennyire fontos, jól példázta az ARTEMIS művelet, ahol, a véglegesen hazatelepített állomány felét a maláriás megbetegedések miatt harcképtelenné vált katonák tették ki, nem azért, mert nem rendelkeztek ellenszerrel, hanem azért, mert nem szedték azokat) - konyhai és étkezdei higénia; - rovar és rágcsálóírtás; - szálláshelyi higénia; - szemétkezelés; - mosdó helyiségek higéniája; - hasmenéses megbetegedések elkerülése; Annak érzékeltetésére, hogy mennyire mások a higéniról alkotott nézetek Európában és Afrikában, a következő fotó megfelelő példa. A kép a kongói BUNIA város (100 000 lakos) központi húsáruházát ábrázolja.

18. számú ábra: húsbolt Buniában

86 Legyünk készek rá, a meleg klíma biztos, hogy kényelmetlenséget és betegségeket fog okozni. A kérdés az, hogy mennyire vagyunk felkészülve erre. Az okok számosak, de talán a legfontosabbak a következőek: a szokatlan meleg, állandó izzadás, a ruhák szárazon tartása nehéz, a baktériumok és paraziták állandó jelenléte és aktivitása, valamint a környezeti változás. A személyi higénia A személyi higéniával kapcsolatban három fontos tényező van: - saját magunk tisztán tartása; - ruházat tisztán tartása és cseréje; - általános rendtartás; Naponta legalább kétszer mosakodjunk (este, reggel). WC használat után mindig mossunk kezet! Különösen nagy figyelmet fordítsunk a hónaljak, a hajlatok, a lágyék, az ujjközök, tenyerek, talpak és a nyak tisztántartására. Gőzfürdő, szauna, és uszodahasználat után mindig mosakodjunk meg alaposan. Naponta legalább kétszer (reggel és este) mossunk fogat. A ruházatunkat tartsuk tiszta, rendes állapotban. A fehérneműt és zoknikat mossuk naponta, és szárítsuk meg teljesen. A napi használat során a bakancsot, amennyiben erre lehetőségünk van, időközönként vegyük le és szárítsuk ki. Az ágyneműt rendszeresen cseréljük, és vasaljuk, ne feledjük a vasalás is fertőtlenít. Általános szabály, többet kell a fertőtlenítéssel törődnünk, mint otthon. A leglényegesebb tanács…..Kerüljük a szexuális kapcsolatot ismeretlen személyekkel!!!! (az óvszer lényegesen olcsóbb bármely gyógykezelésnél!) A szálláshelyeket mindig tartsuk tisztán és rendben. A szállások rendjét naponta le kell ellenőrizni. A rovarokat, rágcsálókat, macskákat és a kutyákat a szálláshely (tábor) területén irtani kell. A legyek a legveszélyesebbek, ezek (akárcsak a csótányok) közvetlenül hordhatnak baktériumokat a szemétből az ételre. Ezért a legyeket (és a csótányokat is) bátran, minden eszközzel irtsuk. Használjunk moszkitó hálót! Mindig hordjunk valami fejfedőt a napszúrás megelőzése érdekében. Ne nézzünk a napba, hordjunk napszemüveget. Próbáljunk trikót hordani, olyan gyakran amennyire csak lehetséges. Igyon gyakran vizet. Nappal kerüljük az alkohol fogyasztást, az alkohol is „vízfogyasztó”, ezért fokozza a dehidratálódás veszélyét. A konyha és élelmiszerraktárak A konyhai és élelmiszerraktárak különösen fontos a higénia szempontjából. Ezekben a létesítményekben legalább három havonta teljes fertőtlenítést kell végrehajtani. A teljes fertőtlenítések között, az egység, alegység feladata, a létesítmények tisztán tartása. A parancsnokok felelőssége ebben a tekintetben oszthatatlan. Ezen létesítményeket nem csak fertőtleníteni, hanem védeni kell az illegális behatolók ellen és a különböző kisebb-nagyobb állatok bejutása ellen is. A meleg miatt gyakran az ablakokat ki kell nyitni, ebben az esetben hálókkal védekezzünk a szúnyogok és legyek ellen. A légypapírok és különböző légyfogók szintén szükségesek. A konyha gyakran túl párás, ezért amennyire csak lehet, kerüljük a nedves felmosást, vagy gondoskodjunk a szárításról is.

87 Ne feledjük, a konyha és környékének hanyag higéniája nagyon komoly következményekkel járhat! A főzés megkezdése előtt, a szakácsoknak, a főzésben segédkezőknek, alaposan kezet kell mosni, más ruhát kell felvenni, a hajat le kell fedni. A nyers anyagokat, az ételeket mindig fedett állapotban kell tartani és tilos az ételek szabad kézzel való érintése. Amennyiben mindenképpen szükséges az étel kézzel való érintése, az csak abszolút tiszta kézzel történjen. A víz tisztasága kulcsfontosságú a mindennapi élethez. A legbiztosabb a palackozott víz fogyasztása. Amennyiben vezetékes vizet fogyasztunk, rendszeresen ellenőriztessük a víz minőségét. A legkisebb bizonytalanság estén is azonnal térjünk át a palackozott vízre és a vezetékes vizet forraltassuk fel (legalább 20 perces forralás). Az ételt és a nyersanyagokat tartsuk hűtőben. Az ételt az elkészítés után azonnal fogyasszuk el, a maradékot dobjuk ki, ne tároljuk. Az előkészített, a félig előkészített ételt ne tároljuk együtt a nyers ételekkel. Az edények tisztításának legegyszerűbb módja az egyszer használatos edények, evőeszközök alkalmazása, amennyiben ilyen nem áll rendelkezésre, rozsdamentes vagy máskönnyen tisztítható edényeket alkalmazzunk. Lehetőleg kerüljük a műanyag edényeket! Az edényeket háromfázisos mosogatásnak vessük alá, a forró vizes fázis legalább 85°-os legyen. A konyhában kerüljük a máshol bevett szokásainkat, orrtörlés, tüsszentés, köpködés, kézfogás és dohányzás. A szemetet el kell távolítani a táborhelyről rendszeresen. Amennyiben szállítassuk el helyi vállalkozóval vagy szolgáltatóval, amennyiben ez nem lehetséges égessük el (kerozin erre a legmegfelelőbb anyag) vagy ássuk le olyan mélyre, hogy állatok ne tudják kiásni. Amennyiben lehetséges, mészpéppel vagy más fertőtlenítővel kezeltessük. A szennyvizet az előírásoknak megfelelően kezeltessük.

4. A mentálhigénia A békefenntartás összehasonlítva a békeidejű katonai szolgálattal, lényegesen keményebb szolgálat, ráadásul sokszor unalmas, rutin jellegű tevékenységek sorozata. A viszonylag hosszúidejű küldetés során gyakran előjönnek a személyiségi hibák, családi problémák, és az összezártság kiélezheti az egyének vagy kisebb csoportok közötti nézeteltéréseket. A parancsnok a mentálhigéniás tevékenységgel kell, hogy kezelje ezeket a kérdéseket. Minden szintű parancsnoknak figyelnie kell a saját beosztottjait, a szokásaikat, reakcióikat, véleményüket és mindennapi hatékonyságukat. A mindennapi munkakapcsolat a beosztottak és elöljáróik között még fontosabb, mint a békefeladatok megoldása során. A parancsnoki példamutatás rendkívül fontos a küldetés során. Az őszinte légkör és nyíltság, a teljesítmények elismerése az egyik kulcseleme annak, hogy a beosztottak megbecsültnek érezzék magukat. A vezető részéről, mivel őszinte légkör uralkodik, (ez azt jelenti, hogy odafigyelnek a beosztottak véleményére, amennyiben kritikai észrevételük van, nem kell retorziótól tartaniuk) annak köszönhetően, hogy küldetés orientált és emberközpontú vezetési stílusuk van, lehetőség van a beosztott állomány morális állapotáról állandó információkkal rendelkezniük. Ne feledjük, a nyílt légkör nem pótolható semmivel!

88 Az ilyen légkörben könnyű felfedezni a labilis embereket, akik mentális problémákkal küszködnek. A nehezen kezelhető személyeket haza kell küldeni. Az incidensek vagy balesetek után estlegesen kialakuló nem kívánatos légkör elkerülése érdekében, meg kell beszélni az eseményeket az állománnyal. Az a fajta parancsnoki vezetői stílus, „így döntöttem és kész” nem működik a békefenntartás során, igazán nem működik semmikor, de itt különösen káros lehet. A legkomolyabb problémákat a drog fogyasztása jelenthet. Ez megbontja az egység morálját és leépíti, megbízhatatlanná teszi a békefenntartó katonát. Azonnali hazaküldés a megoldás! A drogos problémák kezelésével kapcsolatosan a Szárazföldi Haderő Mentálhigéniás Doktrínájában találhatunk több tudnivalót. A hosszú idejű távollét a családtól, ismerősöktől az érzelmi szálak elszakadásához vezethetnek. A szerelmi ügyek, néha a személyi állomány tagjai között problémákat okozhatnak. A parancsnoknak nagyon nehéz a szexuális ügyekkel megbirkózni, egy biztos, a szexuális zaklatás, mindegy kinek a részéről, üldözendő. Az ilyen ügyben vétőket azonnal haza kell küldeni. A más jellegű szexuális ügyekben az az eljárás, hogy az érintett felekkel megbeszélést kell folytatni, amennyiben ez nem vezet eredményre, a hazatelepítés a megoldás. A személyi állományt minden estben megfelelőem kell informálni a pletykák elkerülése érdekében.

Mellékletek: 1. számú melléklet: A holttest hazaszállításának engedélyezési formátuma

89

1. számú melléklet: A holttest hazaszállításának engedélyezési formátuma Első rész (a kontingens parancsnok tölti ki) 1. Rendfokozat_______ Keresztnév_______ Vezetéknév (nyomtatott nagy betűkkel)____ Azonosítási szám (a misszióban kapott ID szám)_______ Szolgálati szám (nemzeti)_______ Honnan (a holttestet hazaszállító repülő gép felszállási helye)________ Hová (célállomás)_______ Járatszáma (civil vagy szolgálati)______ 2. A fent nevezett személy elhunyt (dátum, időpont)________,(helységnév)_________, (a halál oka)_________________________(az elhunyt kora) 3. Az elhunyt országba érkezésének ideje:_____________ 4. A holtest szállítás kíséretet igényel. 5. A kíséret visszatér /nem tér vissza a műveleti területre. Dátum ________Aláírás (kontingens parancsnok)_______________

Második rész (az Erő Parancsnokság Vezető Orvosa tölti ki) A hazaszállítás (név, rendfokozat)___________________________estében indokolt. Dátum ________Aláírás (vezető orvos)_______________

Harmadik rész (az Erő Parancsnokság Személyügyi Főnöke /J-1/ tölti ki) A hazaszállítás (név, rendfokozat)___________________________estében indokolt. Dátum ________Aláírás (Személyügyi Főnök)_______________

Negyedik rész (az Erő Parancsnokság Törzsfőnök Támogató Helyettese tölti ki) Javaslom (név, rendfokozat)___________________________hazaszállítását. Dátum ________Aláírás (Törzsfőnök Támogató Helyettese)_______________

Ötödik rész (az Erő Parancsnok tölti ki) Engedélyezem (név, rendfokozat)___________________________hazaszállítását. Dátum ________Aláírás (a Telepített Erők Parancsnoka)_______________

90

X. FEJEZET: FELKÉSZÍTÉS ÉS KIKÉPZÉS A küldetés kezdetén a megfelelő rutin megszerzése érdekében és a viszonylagosan nyugodt időszakokban a képzettség szintentartása érdekében fontos a felkészítések és kiképzési foglalkozások betervezése és megtartása. Természetesen lehet villongásokkal terhelt időszakokban is gyakoroltatni erődemonstráció céljából, de ebben az estben kerüljük a gyakorlat esetleges provokatív jellegét. A megfelelő erődemonstráció elegendő lehet a felek közötti összecsapások elkerüléséhez. Normális esetben a békefenntartó katona legalább hat hónapot töltött már el hazai területen katonai szolgálatban. A békefenntartásnak az otthoni területen kapott kiképzésen kell alapulnia. Mint már említettük, minden misszió különböző, másrészt a magyar gyakorlat az, hogy önkéntes alapon toborzott alegységeket küldenek külföldi missziókba. Ennek az az egyszerű oka, hogy kisebb-nagyobb alegységeink még nincsenek abban az állapotban (személyi állomány feltöltöttsége, logisztikai biztosítás, nyelvismeret, szervezeti felépítés, stb.), hogy komplett alegységeket vezényelhessünk külföldre. Ezért, helyes az a gyakorlat, hogy a külföldi misszió előtt felkészítési, összekovácsolási gyakorlatot tartunk a kiválasztott állomány számára. A kiválasztásnál, tekintettel a békefenntartó missziók szárazföldi jellegére, a szárazföldi haderőhöz tartozó állományt kell preferálni. A küldetést megelőző felkészítés A küldetés megkezdése előtt, amennyiben erre lehetőség van, célszerű még az ugyanazon alegységhez, egységhez tartozó katonák számára egy 4-5 hetes felkészítési periódus beiktatása. A tiszti állománynak a fenti perióduson felül, 1-2 hetes plusz felkészítést célszerű tartani. Ne feledjük, a hatékony, küldetésorientált felkészítés nagy segítség a misszió megkezdésében. A következő témaköröket célszerű oktatni a felkészítés során: -

ROE /az erő alkalmazásának szabályai/ Megfigyelő Pont /OP/, Ellenőrző Pont /CP/ telepítésének és működtetésének technikái; Lőgyakorlatok (speciális békefenntartó lőgyakorlatok); A szemben álló felek és fegyverzeteik; Aknaismeret; Műszaki ismeretek (fedezékek, óvóhelyek kiépítése); Elsősegély nyújtási ismeretek és MEDEVAC hívása; A műveleti területen lévő helyzet, a felek szándékai, legutóbbi fejlemények, biztosítással és biztonsággal kapcsolatos rendszabályok; Térkép olvasás, GPS használat; Nyelvi felkészítés; Vezetési és szállítási gyakorlatok; A küldetés során alkalmazott híradó és informatikai eszközök használatának készségszintű elsajátítása; MEDEVAC Egyéb kiképzés /Pl.: a szállító zászlóalj esetében mozgás konvojban, támadás elhárítás stb./

Kiképzés a műveleti területen Az egyéni kiképzést az alegység parancsnokok vezetik, tisztek a tiszthelyettesek felkészítését, a tiszthelyettesek a tisztesek és rendfokozat-nélküliek felkészítését vezetik.

91 A kiképzési célokat mindig a század parancsnokok szabják meg. A heti kiképzési program egy változatát az 1. számú melléklet tartalmazza. A kiképzési célok elérése nagyon fontos. Néha nem elegendő a katonák hivatástudata a célok eléréséhez. Szükség van valami másra. Az egyik megoldás egyfajta ösztönző rendszer kiépítése jelenthet. Például: pontrendszer kiépítése és a magasabb szintet elérőknek megkülönböztető jelvény, jelzés adása. A fő kiképzési ágak között szerepeltessük a fegyver és lőismereteket, a híradó ismereteket, az elsősegélynyújtó ismereteket valamint az alapvető békefenntartó ismereteket. Természetesen a speciálisan felszerelt alegységek (harckocsi, aknavető, egészségügyi, műszaki) eszközeinek használata szakismereteket követel, amely úgyszintén része lehet a versenynek. A műveleti tevékenység során nincs sok idő az egyéni képességek fejlesztésére, nyugalmasabb időszakokban fontos az egyéni kézségek szintentartása vagy fejlesztése, mert ez az alapja az egész egység, alegység hatékonyságának, a katonatársunk iránti bizalom kiépítésének.(bízhatom a társamban, mert ős jól kiképzett és segít a bajban, és ő is számíthat rám hiszen én is tudom a dolgomat). Az alegység szintű kiképzést a műveleti területen Egy egység vagy alegység hatékonysága a tagjai egyéni kiképzettségétől nagy mértékben függ. Az egység, alegység szinten a szinte állandó váltások miatt nagyon fontos az összekovácsolási gyakorlatok végrehajtása. A kiképzést a kisebb alegységek kiképzésétől felfelé haladva el kell jutni a teljes egység (zászlóalj, kontingens) szintig. Amikor a megfelelő szintet elértük végre kell hajtani az egység szintű begyakorlást és a más egységekkel történő együttműködési gyakorlatok végrehajtását. Az egység szintű gyakorlatokon az alábbiakat kell gyakorolni: -ROE, éles lövészet végrehajtása; -készültségi fokozatok begyakorlása; -védelmi állások megerősítése, járőrözés, Ellenőrzési Pontok és Megfigyelő Pontok megerősítése, tevékenység támadás esetén; - terület lezárás, egység méretű művelet végrehajtása; - tevékenység tartalékként; - aknaismereti felkészítés; - elsősegély nyújtási gyakorlás, MEDEVAC hívás; Vannak más fontos területek, amelyek gyakoroltatása fontos. Ezek közzé tartozik az őrzésvédelmi rendszer tökéletesítése, valamint a védelmi állások tökéletesítése. Ezek sohasem tökéletesen készek, mindig van mit javítani, karbantartani. Szinte ugyanez vonatkozik a fegyverek karbantartására, különösen fontos ez az extrém viszonyok között (párás, poros, koszos viszonyok közepette). Az előbb említett képességek közül talán kettő, ami mindenki számára (a tábornoktól az egyszerű lövész katonáig ) alapismeret, kell hogy legyen, ez a elsősegélynyújtás és a lőismeret. Ez, amit bármikor, bárkivel lehet gyakoroltatni, és ez az amit, a parancsnoknak rendszeresen ellenőriznie kell. A legjobb alegységeket, katonákat jutalmazni kell. Mellékletek: 1. számú: példa egy alegység heti kiképzési programjára 2. számú: a KFOR misszióra felkészülő állomány felkészítésének fázisai 3. a KFOR misszióra felkészülő állomány zárógyakorlata /változat/

92

1. számú melléklet: példa egy alegység heti kiképzési programjára

HÉTFŐ

Fegyver karbantartás: - könnyű géppuskák; - nehézgéppuskák; - könnyű páncéltörő fegyverek;

KEDD

Műveleti kiképzés Szd.pk.helyettes - tüzelő állások elfoglalása, őrség megerősítés; Szd.pk.helyettes - elsősegélynyújtás, MEDEVAC hívás; Szd.pk.helyettes

SZERDA

Híradó kiképzés -rendszeresített hiradó eszközök használata; -üzenetek küldése és fogadása;

szakasz pk.-k szakasz pk.-k szakasz pk.-k

CSÜTÖRTÖK

Műveleti kiképzés -aknaismeret; -GPS használata; -Térkép ismeret;

Szd.pk.helyettes Szd.pk.helyettes Szd.pk.helyettes Szd.pk.helyettes

PÉNTEK

Lőkiképzés -fegyverismeret; -éleslövészet végrehajtása; -fegyver karbantartás;

Szd.pk.helyettes Szd.pk.helyettes Szd.pk.helyettes Szd.pk.helyettes

SZOMBAT

Karbantartás -Felszerelések karbantartása -óvóhelyek és járművek karbantartása -szálláshelyek karbantartása;

szakasz pk.-k szakasz pk.-k szakasz pk.-k szakasz pk.-k

VASÁRNAP

Pihenőnap - Tábori mise

Lelkész

Vezető: szakasz pk.-k szakasz pk.-k szakasz pk.-k

93

2. számú melléklet: a KFOR misszióra felkészülő állomány felkészítésének fázisai A békefenntartó kötelékek kiképzése négy fázisra osztható:

1.) Első fázis (békehelyőrségben, vagy központi gyakorlótéren) Egyes katonák és alegységek alapkiképzése. Végre kell hajtani: - 7; 8 –as különleges békefenntartó lőgyakorlatot /lásd 12. számú kép/; - Ellenőrző pontok telepítése, járművek, személyek átvizsgálása,

-

Ellenőrző Pont biztosítása;

-

Az erő alkalmazásának elvei;

-

A kötelék mandátumban rögzített feladatai;

-

Elsősegélynyújtás;

-

Fizikai felkészítés (futás, fekvőtámasz, felülés, stb.);

-

Híradó kiképzés;

-

Vegyivédelmi kiképzés;

94 -

Forgalomszabályzó kiképzés;

-

Éjjellátó eszközök használata;

-

Pszichikai felkészítés;

-

Nyelvi felkészítés.

2.) Második fázis (békehelyőrségben, vagy központi gyakorlótéren) Egyéni kiképzés folytatása, kötelék kiképzés megkezdése. Végre kell hajtani: - Ellenőrző Ponton folytatandó tevékenység, biztosítási feladatok; - Járőrtevékenység végrehajtására; - Tábori egészségügy;

-

Gép- és harcjármű vezetési gyakorlatok;

-

Alapvető műszaki munkák;

-

Egészségügyi kiképzés;

-

Jelentések;

-

Térképolvasás, GPS műszer kezelése, alkalmazása;

-

Éjjellátó berendezések alkalmazása;

-

Helikopter leszálló helyek telepítése, biztosítása;

-

Híradó kiképzés;

-

Tevékenység szállítmány kísérés esetén;

-

Tevékenység begyakorlása, konvoj és VIP személyek

kisérése estén.

95

3.) Harmadik fázis (békehelyőrségben, vagy központi gyakorlótéren) A teljes békefenntartó kötelék felkészítése. Végre kell hajtani: -

Békefenntartó szituációs gyakorlatok;

-

Békefenntartó kötelék zárógyakorlata.

4.) Negyedik fázis (alkalmazási területen) A teljes kötelék szintentartó kiképzése az elöljáró intézkedésének megfelelően kerül végrehajtásra. Végre kell hajtani: -

Lőkiképzés: 7-es, 8-as klgs. lőgyak;

-

Műszaki kiképzés (aknaismeret);

-

Híradó kiképzés (hdm.-i területen alkalmazandó híradó

eszközök); -

Egészségügyi kiképzés;

-

Vegyivédelmi kiképzés;

-

Forgalomszabályzó kiképzés.

A lőgyakorlatokat a lőkészség szintentartása érdekében háromhavonta végre kell hajtani az alkalmazási területen lévő lőterek biztonsági előírásainak megfelelően, a LÖV/2 Egységes lövészeti szakutasítás megfelelő pontjainak szigorú betartásával.

96

3. számú melléklet: a KFOR misszióra felkészülő állomány zárógyakorlata /változat/ Levezetési terv a békefenntartó alegységek békefenntartói záró gyakorlatához Mottó:„ Peacekeeping is not a job for soldiers, but only a soldier can do it.” (Former UN Secretary-General Dag Hammerskold)

1.) A záró gyakorlat tárgya: A békefenntartó kötelék állományának gyakorlati és elméleti képzésén alapuló, vizsgáztatása, a valóságot megközelítő helyzetben. A békefenntartó kötelékében alkalmazott békefenntartó tevékenységek és béke támogató műveleti vezetés begyakorlása. Az állomány "terhelés alatt"-i pszichológiai felmérése.

2.) A gyakorlat célja: Begyakoroltatni az állománnyal a békefenntartó erők kötelékében alkalmazott béke támogató műveleti tevékenységek folyamatos végrehajtását. Felmérni a parancsnoki állomány vezetői készségeit és gyakoroltatni a parancsnokokat a döntési helyzetekben. Felmérni az állomány elméleti és gyakorlati felkészültségét. Felmérni az állomány pszichológiai állapotát a feladat végrehajtása közben.

3.) A gyakorlat ideje: 4.) A gyakorlat módszere: békefenntartói harcászati gyakorlat A gyakorlat szolgálati személyei: Gyakorlatvezető: Gyakorlatvezető HDM. segítője: Imitációs helyettes:

A gyakorló állomány: a békefenntartó kötelék teljes személyi állománya a rendszeresített eszközeivel.

97

I.) A kialakított harcászati helyzet Általános helyzet "PIROS” 1999 elején etnikai konfliktus alakult ki a „PIROS „ország déli tartományában, Európa egyik legelmaradottabb régiójában. A tartomány etnikai többségéhez tartozó népcsoport elszakadási törekvéseit a „PIROS” kormány a belügyi erők és a hadsereg bevetésével kívánta elfojtani. 1999 márciusára háborús helyzet alakult ki a tartományban. A PNH,(Piros Néphadsereg) a rendőri erők és zsoldosokból alakult félkatonai bandák módszeresen űzték el a lakosságot. 1999 júniusára a tartomány elnéptelenedett, a lakosságból gyakorlatilag csak a TFH (Tartományi Felszabadítási Hadsereg) tagjai maradtak. Az etnikai tisztogatás során az emberi jogok megsértése mindennapossá vált. A „PIROS” kormány nem fogadta el a nemzetközi közösség és a NATO békés rendezésre tett javaslatait és feltételeit a válság megoldására, ezért a humanitárius katasztrófa elkerülése céljából a NATO március 23.-án légi csapásokat indított a „PIROS” ország stratégiai objektumai és katonai célpontjai ellen. A légi csapások eredményeként a „PIROS” kormány június 03.-án elfogadta a NATO feltételeit.

Az ENSZ BT. határozata alapján PFOR erők kerültek kijelölésre a NATO parancsnoksága alatt azzal a feladattal, hogy biztosítsák

a

békeszerződésben

elfogadott

kötelezettségek

maradéktalan betartását. Katonai helyzet A „PIROS” hadsereg: A kialkudott béke aláírása után a hadsereg és a milícia megkezdte a tartományból való kivonást, amelyet június 21.-re befejezték. A hadműveletek során nagy mennyiségű gyalogsági és harckocsi aknát telepítettek, melyeket nem kerültek felszedésre.

98 A helyzetet bonyolítja, hogy félkatonai milíciák és köztörvényes bűnözőkből álló bandák maradtak vissza a tartományban, amelyek folyamatosan rettegésben tartják a visszatelepülő lakosságot. Az utóbbi időkben elszaporodtak a nemzetközi segély

szervezetek

emberbaráti

segély

szállítmányainak

feltartóztatása,

fosztogatása, illegális ellenőrző- áteresztő-pont telepítések, túszszedési akciók, demonstrációk, fekete piacok, PFOR gépjárművek eltulajdonítása, békefenntartók provokálása, élet elleni bűncselekmények.

"KÉK” A PFOR erők A szövetséges csapatok több mint 30 ország részvételével a békekötést követően megkezdték a bevonulást a térségbe. A tartományt a NATO öt övezetre osztotta fel, az angol övezet központja a tartomány fővárosában van, ahol a magyar békefenntartó zászlóalj őrzés-védelmi és biztosítási feladatokat lát el. Az ENSZ határozat értelmében a KFH lefegyverzésre kerül és tagjaiból rendőri erőket, hoznak létre. A rendelkezésre álló adatok alapján még a lakosság körében több ezer fegyver van. A tartományban ENSZ felügyelet alatt polgári közigazgatás szerveződik és nemzetközi rendőri erők, települnek. A PFOR erők részére a kontingens parancsnoka „BRAVO” készültségi helyzetet rendelte az utóbbi időben elszaporodó bűncselekmények miatt. A nagy értékű szállítmányok, konvojok kisérését megerősítették. Fokozták a közúti és vasúti hidak ellenőrzését, az ENSZ és PFOR objektumok, táborok és parancsnokságok őrzését.

Feladat A

magyar

békefenntartó

kötelék

parancsnoka,

……………………-…n

összekötő tiszten keresztül azt a feladatot kapta a törzstől, hogy szervezze meg, készítse fel, majd ………………–tól léptessen szolgálatba a(z) …………… őrséget, kiemelt fontosságú objektum őrséget, működtessen EÁP -ot, legyen készen konvoj őrzésére és kisérésére, biztosítsa a szállított anyagok ENSZ raktárban

99 történő elhelyezését, működtessen közel biztosító alegységeket a saját táborában. Képezzen tartalékot előre nem látható, váratlan események kezelésére. Jelentéseit összekötő tiszten keresztül írásban, azonnali beavatkozást igénylő esetekben a megadott hírhálózaton keresztül az érvényben lévő utasításoknak megfelelően tegye meg.

100 II.) Fsz.

A gyakorlat levezetésének rendje

IDŐ

OKTATÁSI KÉRDÉSEK

1.

A szolgálatok megszervezése.

2.

A szolgálatok felkészítése.

3.

A szolgálatok felállítása.

4.

5.

6.

VÉGREHAJTÓK Az őr és biztosító zászlóaljtörzs, szd. pk.-ok A(z) ……….. őrzés védelme: 1/1 őb. sz. ……………. őrzés védelme: 2/1 őb. sz. Tábor őrség, EÁP őrzése: 1/2 őb. sz. Készenléti sz.: 2/2 őb. sz. Őr és száll. kis. rlg. 1/1, 1/2, 2/1, 2/2, őb. sz., őr és száll. kis. rlg., hir. rlg.

JELZŐK TEVÉKENYSÉGE

VÉGREHAJTÓK TEVÉKENYSÉGE Az őrzésre kijelölt objektumok előkészitése.

A kijelölt állomány részt vesz az eligazitáson.

A kijelölt szolgálatok elfoglalják az objektumokat, őrhelyeket.

Oszlop biztosítása, jelentés a parancsnokságra, tárgyalás a Civil csoport helyi képviselővel. megállítja a konvojt Szállítmánykísérő „A” változatban: konvoj élelem szerzés Konvoj kisérése. részleg, szállító tovább kisérése erőszak céljából ( 30 fő szakasz alkalmazása nélkül gyalogos ) „B” változatban: minimális erő alkalmazása 2/1 őb. sz.pk-a jelent a PkTisztázatlan ságra, majd egy rajt eredetű kivezényel járőrözni a Hang jelzők 2/2 őb. sz., fegyverhasználat készenléti állományból, ill. készenléti sz -ból robbantása, 1-2 rövid az őrzött megerősíti az őrséget. sorozat lövése egy raj objektum A Pk-ság a készenléti közelében. szakaszból egy rajt útba indít a(z) …… megerősítésére. A kijelölt részlegek biztosítják a helyszint majd a sérülteket Balesetet első orvosi segély után A készenléti szenvedett elszállítják, a technikai Két sérült személy és szakaszból egy személyek és biztosító raj, eü-i eszközöket a vontató részleg sérült technika gépjárművek imitálása. részleg, tech-i mentő elvontatja, a helyszínről mentése. részleg. felvételeket készítenek, a jegyzőkönyvet felveszik és felterjesztik.

101

Fsz.

7.

8.

9.

10.

11. 12.

13.

14.

15.

IDŐ

OKTATÁSI KÉRDÉSEK

Szolgálatok váltása.

VÉGREHAJTÓK A(z) ……… őrzés védelme: 1/3 őb. Sz. ………….. őrzés védelme: 2/3 őb. Sz. Tábor őrség, EÁP őrzése: 2/2 őb. Sz. Készenléti sz.: 1/1 őb. Sz. Őr és száll. Kis. rlg.

JELZŐK TEVÉKENYSÉGE

VÉGREHAJTÓK TEVÉKENYSÉGE

A kijelölt állomány részt vesz az eligazításon és végrehajtják a váltást.

Békés tüntetők demonstrálnak a A készenléti szakasz biztosítja tábor előtt, később Polgári a tábort, minimális erő provokátorok rendzavarás Készenléti szakasz alkalmazásával távol tartja a ( 1/1 őb. Sz.) verekedést kezelése. tüntetőket, a provokátorokat kezdeményeznek a kiemelik, letartóztatják. tüntető tömegben és a békefenntartókkal. Fontos A kijelölt részlegek a Tartalék szakasz, 1/1 A fontos személyek személyek találkozási ponttól a Pk- ságra szállítmánykísérő megérkezése a fogadása, kísérik, ahol fogadják a fontos raj. találkozási pontra. kisérése. személyeket. A kijelölt szakasz Polgári 1/1 őb. Sz. szétválasztja a verekedőket, a A két etnikai rendzavarás hangadókat foglyul ejti, a (készenléti sz.), népcsoport közötti kezelése, eü-i részleg, sérülteket ellátja és vita, majd verekedés sebesültek 1/2 száll. kis. raj. szállításukhoz légi mentést, alakul ki. ellátása, kér. szállítása. 1/3 őb. sz. kijelölt Személy és gépjármű Civil gépjármű EÁP működése. raja. átvizsgálása. érkezik az EÁP-hoz. A konvoj biztosítása, jelentés A konvoj Szállítmánykísérő Áthaladás a kialakult helyzetről, a megállítása, részleg, szállító illegális EÁP-on. helyzet tárgyalásos úton áthaladás szakasz. történő rendezése. megakadályozása. A kijelölt állomány a A jelzők a megadott Kutatás, keresés, 1/2 szakasz feltételezett területen blokkirozás helyre kiállítanak (tartalék) végrehajtja az eltűnt gépjármű végrehajtása. egy gépjárművet. keresését. A tábor kiürítésére A gyakorló és vonatkozó parancs vétele, a alájátszó állomány. feladat megszervezése. A gyakorlat Teljes állomány. zárása, értékelése

102

A közlések táblázata A közlést

A közlés ideje A közlés módja

Reagálás, intézkedés

5.

6.

7.

1.

Tájékoztató megadása a kialakult helyzetről, az azonnal alkalmazandó rendszabályok és a feladat. (boriték)

Ök. Ti.

2.

A készenlét elérésének jelentése

szóban

3.

Az összekötő tiszt angol nyelvű irásos paranccsal(boriték) megérkezik a parancsnokságra, a törzs megkezdi a feladat feldolgozását a konvoj fogadására és kisérésére.

Ök.ti.

4.

Jelentem, az utat civilek torlaszolták el, megkerülésre nincs lehetőség, utasítást kérek.

TBK

5.

jelentem a tábor mellett az őr gyanus mozgást észlelt, kérek engedélyt egy járőr kiküldésére.

TBK

6.

Jelentem, egy harcjármű felborult, egy gépjármű árokba csúszott, két fő súlyosan megsebesült, kérek egy mentőt sürgősen és technikai segítséget.

7.

A helyi média képviselői tájékoztatást kérnek, az eseményről.

Fsz.

1.

adja

veszi

Csill – i

2.

3.

4.

A közlés tartalma

103

A közlést Fsz.

1.

A közlés ideje

adja

veszi

Csill – i

2.

3.

4.

A közlés tartalma

5.

A közlés módja

Reagálás, intézkedés

6.

7.

A szolgálatok váltása 8.

9.

A pk. –ság előtt civilek a KFOR kivonulását követelik, a média a helyszínről közvetít, a tömegben verekedés tört ki, több helyen lövések dördültek, a békefenntartókat kővel dobálják

10.

A parancsnokságra összekötő tiszt érkezik, magas rangú NATO tisztek és politikusok látogatják meg a tábort

11.

A pk.-ságra összekötő tiszt érkezik, a közelben albán és szerb fegyveresek között tűzharc alakult ki, a feleket válasszák szét, ha szükséges kérjenek segítséget

12.

A művelet során 6 békefenntartó megsebesült, helikopteres mentés érkezik kérésre

13.

A média folyamatosan közvetít, interjút kérnek a rangidős parancsnoktól

A zpk. –ság tájékoztatót tart az eseményről

104

A közlést Fsz.

1.

A közlés ideje

adja

veszi

Csill – i

2.

3.

4.

A közlés tartalma

5.

14.

Jelentem az EÁP-hoz civil gépkocsi érkezett, az átvizsgálást megkezdem.

15.

Jelentem az ellenőrzött járműben fegyvereket találtunk, négy polgári egyént előállítottunk.

16.

Jelentem a térképen nem jelölt EÁP-hoz közeledem, helyzetem 12/14, az úton.

17.

A Pk-ságra Ök. Ti. érkezik, a békefenntartó erők gépjárműveiből egyet eltulajdonítottak, feltételezett helye a közeli település nyugati szegélyén lévő tanyák valamelyike. A pk szervezze meg a keresést.

18.

A pk-ságra ÖK. Ti. érkezik, a készenlét fokozása, készüljön fel a tábor P+24 óra alatti evakuálására.

A közlés módja

Reagálás, intézkedés

6.

7.

rádió

105

Döntnöki elemzés (Változat)

Fsz.

Feladat

Végrehajtó

Észrevételek (megállapítások)

A századparancsnoki állomány a rendelkezésre álló idő alatt a beosztott parancsnoki állományával feldolgozta az elöljáró intézkedését és harcintézkedését. A feladatot megértette. Képes volt a feladatokat szakasz szintre lebontani és a parancsnoki állomány részére a feladatot meghatározni. Intézkedéseit röviden és Harcászati tömören adta ki. A készenléti szakasz feladat készenléti fokozatával, azok tartalmával, feldolgozása, végrehajtandó feladatokkal tisztában volt. Törzs szd. parancsnoki Állományát a korábbi időpontokban pk. munka végzése. ŐB szd. pk- felkészítette. Intézkedések ok. 1.) kiadása az A feladat-végrehajtás során Log. szd. alárendeltek (készenlét fokozása, menet végrehajtása, pk. felé, elgondolás szétbontakozás terepszakaszra, jelentése, incidensek ) a parancsnok képes volt a harcparancs kialakult helyzetnek megfelelően kiadása gyorsan és egyérteműen a feladatok meghatározására. Feladatszabásai logikusak voltak. A gyakorlat során vezette az „INCIDENS TÁBLÁZAT”-ot és ennek megfelelően a „TETT INTÉZKEDÉSEK”-et.

Javaslatok (Indoklás) - a különböző szintű parancsnokok részére az ismert szolgálati helyekre, beosztásokra tartozó adattárak elkészítése (SOP megfelelő szintű kijegyzetelése); - szükséges okmánycsomagok elkészítése (rádió híradás, névjegyzék, menetparancs, előzetes intézkedés, harcparancs, biztosítás, terepszakasz okmányai, tevékenység rendje a különböző incidensekre); - a harcfeladatok eredményes feldolgozása érdekében tanulmányozni kell az ide vonatkozó NATO munkamódszereket .

106

Fsz.

Feladat

2.) Besorolás

5 perces készenlét 3.) (azonnali készenlét)

Végrehajtó

ŐB szd. pk.

ŐB szd. pk.

Észrevételek (megállapítások)

Az alegységet az ügyeleti szolgálatok rövid időn belül értesítették. Az alegységek saját felszereléseiket rövid időn belül összekészletezték és az R + 5 percre a fegyverkonténer előtt sorakoztak a fegyverek felvételére. Az anyagszállító gépjármű az R + 6. percre előállt és megkezdhették az egyéni anyagok felmálházását. A fegyver felvételezés a szakasz részére R + 15-ig tartott. A gépjárművekkel a besorolást R + 13-ra befejezték. A beosztott állomány a készletekkel és azok tartalmával tisztában van, ennek ellenére vétettek hibát. A 15 perces készenlétnél a gépjárműveket nem állították le és a személyi állományt nem rendelték a gépjárművek mellé. Az 5 perces készenlétben 8 perc alatt voltak képesek elfoglalni a helyeiket és jelenteni a készenlétet.

A feladat megkezdésekor az századparancsnok a táborban tartózkodott, irányította a készenléti szakaszok tevékenységét. Az őrség átalárendelése nem megfelelő időpontra volt időzítve (túl későn), nem kapott semmiféle tájékoztatást az őrparancsnok jelentésén kívül. Nem volt egyértelmű, hogy ki a parancsnok, sok külső utasítás érkezett az alárendeltekhez.

Javaslatok (Indoklás) - a fegyverkonténerből a fegyverek felvételének meggyorsítása, csoportos fegyverkiadás, zsetonos fegyver kiadás engedélyezése; - készenléti fokozatok újraértelmezése; - 5 perces készenléti fokozat felesleges; - NSZP-t kiadni felesleges (nem hatékony, kevés van belőle, alkalmazási ideje rövid); - a tábor területén nem kell őriztetni a harcés gépjárműveket (tábor megerősítés); - a készenléti szakasz állományának nem kell pisztoly (a szakasz feladatához nem hatékony.

feladat A a megkezdésekor századparancsnoknak a feladatot végrehajtó kell alegységnél tartózkodni, így meghatározható az átalárendelés konkrét ideje és tartalma.

107

Fsz.

Feladat

Incidens a 4.) 2. sz. EÁPon

5.) 1. sz. EÁP

Végrehajtó

Észrevételek (megállapítások) Az incidenst követő első 30 mp-ben a beosztott állomány képtelen volt bármilyen reakcióra. Kidolgozott azonnali cselekvéssorozattal nem rendelkeztek. A támadás utáni percben a tevékenység szervezetlensége miatt további veszteség elszenvedésének veszélye fennállt. A fedezék kiválasztás és annak elfoglalása gyorsan megtörtént, viszont a fedezék kihasználása nem az elveknek megfelelően történt. A helyzet megoldásához szükséges eszközökkel rendelkeztek a helyszínen (rádió, tűzoltó eszköz, elsősegély felszerelés). A sebesülés rendkívüli módon sokkolta a katonákat. A különböző sérülések felismerésére, a sérülés esetén való teendőkre teljesen kiképzetlenek. Nincsenek tisztában, hogy a jelentéseket mikor és milyen tartalommal kell megtenni. Az elvesztett parancsnok feladatát senki nem vette át. Tevékenységük ezzel teljesen szervezetlenné vált. Az EÁP állománya a feladatát ismeri és nagyon jó szinten képes is ellátni, angol nyelvtudása alapvetően megfelel a feladatának végrehajtásához. A fegyver hordmódja megfelel a szabályoknak, a gépjárművek átvizsgálása szabályszerű. A 2. számú EÁP-ot ért támadás után az 1. számú EÁP. a megerősítésén kívül más nem történt. A beosztott állomány a gyakorlat teljes ideje alatt abban az öltözetben volt, amelyben az őrség parancsnoka. A készültségi szintben beállt változásról nem volt tudomásuk. Az EÁP állománya nem tudta, hogy a többi szolgálati helyen, terepszakaszokon mi történik. A mindennapos élettel kapcsolatos feladataikat (beléptetés, gépjármű átvizsgálás) remekül oldották meg, bár a szolgálatuk 27. órájában már egyre több hibát követtek el a fáradtság miatt.

Javaslatok (Indoklás)

A szolgálati helyre ki kell dolgozni a lehetséges cselekvési változatokat. A kiképzés menetében nagy hangsúlyt kell fordítani az ön- és kölcsönös segítségnyújtás tárgyköreinek az elsajátítására, a sérülések felismerésére. kiképzés A menetében igénybe az kell venni egészségügyi szakállomány segítségét.

Az EÁP működtetésénél a 6 fős összlétszám sok, mindig van 1 esetleg 2 fő aki éppen csak „lézeng”. Ennek elkerülése véget lehetett volna pihentetni 1 főt, így talán a fáradság is kevésbe befolyásolta volna az állományt; A nap folyamán többször előfordult, hogy 10-15 gépjármű tolódott fel az EÁP előtt. Ezt a problémát csak az EÁP átépítésével lehet megoldani.

108

Fsz.

Feladat

Végrehajtó

Észrevételek (megállapítások) A menet alatt biztosított volt a folyamatos összeköttetés az elöljáróval és a beosztottakkal. A menetet fegyelmezetten hajtották végre.

6.)

Menet ŐB szd. pk. végrehajtása

A menet alatt biztosított volt a folyamatos összeköttetés az elöljáróval és a beosztottakkal. Körülményes volt a rádió forgalmazás, hiszen a gyakorlatnak ennek a fázisában érthetetlen módon a biztosítási elemek mindegyike ezen forgalmazott.

Őrparancsno k tevékenység e 1/1 szpk. 7.) (IMP, MED TEAM, EOD értesítése)

8.)

Őrparancsno 2/1 szpk. k helyettes

Az őrparancsnok vette az incidenst, intézkedett a VIP kapu kinyitására. 2 fő járőr került kirendelésre a 2. számú EÁP megerősítésére, amikor az EÁP parancsnok jelentette a visszavonulás tényét. (Engedélyt nem kapott rá.) A magasabb készenléti fok (B – B – 2) elrendelésekor a felszerelés nem került kiegészítésre. Az őrparancsnok és néhány beosztott nem viselt RABINTEXet, a személybeléptetést okmányolók egyáltalán nem viseltek semmit. Az IMP, MED TEAM, EOD értesítését az őrpk. h. hajtotta végre önállóan. A „MED TEAM”-t összeköttetés hiányában értesíteni nem lehetett minimum 2 percig. A századparancsnok megérkezése után korrekten tájékoztatva lett az addig végrehajtott feladatokról. A parancsnoki teendők átadása után az őrparancsok csendes szemlélője volt az eseményeknek. Az őrparancsnok helyettes gyorsan reagált az eseményekre. A készenléti rajt szervezetten irányította. Az épületet úgy hagyta hátra, hogy nem intézkedett arról, ki veszi át a parancsnokságot. A parancsnokságot automatikusan a 2. sz. EÁP pihenő szolgálatának rajparancsnoka vette át. Valójában a rajparancsnok feladatát végezte ……. óra ……. percig.

Javaslatok (Indoklás) A menet végrehajtása folyamán nagyobb figyelmet kell fordítani a rádió hírváltás szabályaira (sok a szöveg). A kiképzési foglalkozásokon el kell sajátítatni a beépített rádió eszközök kezelését, a híradó szakállomány szakmai segítségnyújtásával. Az őrparancsnok és az őrparancsnok helyettes által végrehajtandó feladatokat a felkészülés folyamán le kell modellezni, azokat egyértelműen le kell osztani. Minden készenléti fokozatnál az elrendelt öltözetet, felszerelést ellenőrizni kell. Pontosítani kell a kiértesítendő és együttműködő részlegek telefonszámait.

Az őrpk. h. feladatát konkrétan meg kell határozni (nem rajparancsnok). A pk-i teendők átadás – átvételét a feladattal összefüggő tevékenység esetén is át kell adni.

109

Fsz.

9.)

Feladat

Készenléti raj

10.) MP DESK

Végrehajtó

2/2/1 rpk.

MP DESK pk.

Észrevételek (megállapítások) A raj állóképessége és stressztűrése jó, harcszerűen mozogtak, feladataikat ismerték, a tájékozódási pontok jók, azok a terepen összhangban vannak, összeköttetés folyamatos volt, a rádióforgalmazás rövid és érthető, az előírt lőszermennyiséggel rendelkeznek, ruházat felszerelés megfelelő, a raj fegyelmezetten állt a feladatokhoz. A raj tagjai képesek röviden és pontosan jelenteni, átlátják a helyzetet, a váratlan kérdésekre is tudnak jelenteni, a eszközök üzemképesek, technikai karbantartottságuk jó. A feladat-végrehajtás során esemény, baleset nem történt. A géppuskás rádióján nincs rögzítőcsiptető, ezért egyik keze foglalt. Több műanyag kulacs lyukas. A katonák a repeszállóban igen nehezen mozognak. Viszonylag kevés volt a ki- és beléptetések száma. A feladat elrendelésekor – parancsnoki tanácstalanság miatt képtelenek voltak bármilyen reakcióra. A helyzetfelismerés lassúsága miatt a riadó elhangzását követő első perc után a katonák tevékenysége határozatlan volt, de végül a megfelelő lépéseket megtették. A hat fő szolgálat közül egyedül a parancsnok helyettes volt képes önállóan cselekedni, megítélésem szerint nélküle a szolgálat megbénult volna. A parancsnok helyettesnek köszönhetően más szervekkel (IMP, MED.TEAM, EOD) az együttműködés jól megvalósult. A feladat vételekor a parancsnok helyettes kezdeményezésére (nem parancsára) megszigorították a beléptetést. A kapott információkat a szolgálat nem rögzítette, ugyanakkor azokat megfelelő tartalommal, részletességgel adta tovább. Összességében a parancsnok helyettes feladatismeretének, a szolgálat alaprendeltetéséből adódó feladatok végrehajtása jó szintű volt, az elrendelt feladatokra történő reagálás, együttműködés más szervekkel megfelelő volt.

Javaslatok (Indoklás)

kiképzés A menetében fel kell használni az eddig végrehajtott gyakorlatok tapasztalatait. Ki kell használni a felkészülés folyamán a tábor adta lehetőségeket a készenléti raj feladatainak begyakoroltatásához.

Angol nyelvű szószedet kiadása MP DESK részére rövid, lényegretörő vezényszavakkal. Tevékenységi rend meghatározása, illetve kiadása az MP DESK beosztottai részére, adott feladat végrehajtására. (Pl. bombariadó esetén, sérülés esetén, gyanús civil személy előállítása esetére). A kapuk kulcsainak felcímkézése, pontosítása, a régiek nem oda valók kidobása. A kapott információkat minden esetben okmányolni kell.

110

Fsz.

Feladat

Végrehajtó

Terepszakaszok elfoglaláŐB szd. pk. 11.) sa, járőrözés megszervezése.

Parancsnoki 12.) teendők átadásátvétele.

1/1 szpk. ŐB szd. pk.

Észrevételek (megállapítások) Javaslatok (Indoklás) A századparancsnok a 11., 12. és 13. terepszakaszok elfoglalására időben intézkedett. Figyelemmel kísérte azt a szempontot, hogy lehetőségekhez mérten az alegységek a mozgást harcszerűen hajtsák végre. A parancsnok intézkedése alapján a szétbontakozás rendje 11., 12. 13. számú terepszakasz volt. A 11. és 12. számú terepszakaszra az alegységek 5 perc alatt bontakoztak szét és jelentették a végrehajtást. A 13. számú terepszakasz elfoglalása 20 percet vett igénybe. Az elfoglalás során megszakadt az összeköttetés. A beosztott rajparancsnok nem tett semmit azért, hogy az összeköttetést helyreállítsa. Várta a szakaszparancsnok feladatszabását. A harcálláspontját az 1. számú kapu helyiségében foglalta el, tartalékként az „ANNA” őrtornyot határozta meg, a biztosítás, járőrözés intézkedett megszervezésére. Fölhívta a figyelmet a különösen fontos dolgokra. A terepszakaszon a mozgás nem felelt meg a harcszerűsége követelményeknek. Az „ECHO” terepszakasz harcszerű megközelítése, harcjármű tüzelő állásának elfoglalása, a raj állományának meghatározott feladatok kiadása, tüzelési rádió szektorok meghatározása, szervezetten összeköttetés felvétele megtörtént. A ………….-n tevékenykedő őrparancsnokot és annak helyettesét szóban értesítette a parancsnokság átvételéről. Ez az információ tovább nem jutott le. Az alárendelt pk-knak önálló döntéshozatali jogot biztosított, azok viszont az 1. szpk. kivételével, nem informálták hozott döntéseikről, így a szd. pk. nem volt a kialakult helyzettel minden esetben tisztában. (pl: nem tudta, hogy ki értesítette az EOD-t, az hol van és ki biztosítja a tevékenységét) A szd pk minden előfordult incidensről időben informálta a zpk-ot.

Az otthoni felkészítés folyamán célszerű harcászati kiképzésből szakasz szintű tárgyköröket és betervezni végrehajtani vonatkozó mértékben (előrevonás, szétbontakozás, terepszakaszok elfoglalása, stb.). Nagy figyelmet kell fordítani a terepen való harcszerű mozgásra.

A tevékenység végrehajtása folyamán a szd pk-nak olyan helyen kell tartózkodni, ahonnan vezetni, irányítani tudja a végrehajtók tevékenységét. A feladat végrehajtásába bevont a együttműködőkkel folyamatos ök-t a gyakorlat befejezéséig fenn kell tartani.

111

Fsz.

Feladat

Végrehajtó

Szerelt jármű 13.) megtalálá- ŐB szd. pk. sa, biztosítása.

Terepszakasz 14.) zárása, kiürítése, biztosítása

Meghibásodott 15.) BTR80/A javítása

Észrevételek (megállapítások) A szd pk nem koncentrált eléggé a potenciális bombaveszélyre. Az alárendeltek felé tett intézkedések után sem ő, sem a mellette tevékenykedő 2. szpk. nem győződött meg, hogy az alárendelt tisztában van-e feladatával. Szabályzó pontok nem voltak a járőrnek meghatározva. Ennek eredménye az lett, hogy a járőr a kerítés belső oldalán ment és épp az ellenkező irányban. 45 perc után sem találta a bombával szerelt autót egy 300 m-es kerítésszakasz mellett. A parancsnoknak nem volt pozitív kontrollja az alegység felett, pedig ez rendkívül szükséges. Az alegység a biztosítást és a járőrözést megszervezte, ennek eredménye képen felderítette az egyedülálló gépjárművet, amely feltehetőleg bombát rejtett. Az esetnél jellemző volt, hogy az eset jelzése után a rendszabályok bevezetésére és végrehajtására századparancsnok intézkedett. A feladatok végrehajtását nagyfokú értetlenség jellemezte. A „bomba” biztosítása nem a követelményeknek megfelelő módon történt.

Javaslatok (Indoklás) Járőr tevékenység esetén meg kell határozni a járőr kötelező bejelentkezésének idő pontjait, a helyzetjelentés szempontjait. A szd pk.nak minden esetben tájékoztatni kell az alárendelteket döntéseiről. A járőr tevékenység végrehajtására bevont személyi állományt szigorúan fel kell készíteni a „gyanús” gépjárművek észlelése esetén való tevékenységre, a biztosítására és jelentések megtételére.

ŐB szd. pk.

A szd. parancsnok a vezetési pontjának távolsága miatt nem tudta megfelelően ellenőrizni a terület kiürítését. Több katona és civil a bomba veszélyes közelében kóborolt. A szd pk csak rádión igyekezett az eltévedt járőreit vezetni, teljesen sikertelenül. A biztosítást végző alegységek nem lettek kellő módon felkészítve a terület kiürítés, terület zárással kapcsolatos feladatok végrehajtására.

A szd. pk. vezetési pontját olyan helyen kell telepíteni, ahonnan az alegysége tevékenységét látja és vezetni tudja. Be kell építeni a kiképzés menetébe a területzárással kapcsolatos feladatok végrehajtását.

1/1/2 rpk.

A parancsnok képes volt a helyzet gyors felismerésére és döntéshozatalra, rendelkezett a helyzet megoldásához megfelelő ismeretekkel, önállósággal. A katonák tevékenységére nem minden esetben volt jellemző a gyors helyzetfelismerés. A szimulált feladatot az alegység harcszerűen, fegyelmezetten hajtotta végre.

Célszerű az alegységek havi elfoglaltsági terveiben technikai kiképzéssel kapcsolatos kiképzési feladatokat tervezni (nem csak karbantartás).

112

Fsz.

16.)

Feladat

Eredeti helyzet visszaállítása

Végrehajtó

ŐB szd. pk.

Észrevételek (megállapítások) Az alegységek a terepszakaszokat megfelelő időnormával, a szükséges szervezettséggel végrehajtották. A terepszakasz elhagyásának elrendelése után a rajok a „BP”-ra 8 perc alatt besoroltak és képesek voltak arra, hogy a menetet megkezdjék a táborba. A 2. szakasz 1 óra 10 perc alatt sorolt be. A századparancsnok részéről nem történt intézkedés a besorolási pont meghatározására és a besorolás rendjére, ezért a készenléti szakaszok a gyakorlat utolsó mozzanatában 1 óra 18 perc alatt érték el a menetkészséget. A menetet megfelelő szervezettséggel, balesetmentesen végrehajtották. A menetet a táborba 8 perc alatt végrehajtották. A fegyver, lőszer felszerelés ellenőrzését és végrehajtották.

Javaslatok (Indoklás)

Az otthoni felkészítés folyamán célszerű harcászati kiképzésből szakasz szintű tárgyköröket betervezni és végrehajtani vonatkozó mértékben (menetrend felvétele harcalakzat-ból, stb.).

113

XI. FEJEZET: AZ ELLENŐRZŐ ÉS A MEGFIGYELŐ PONTOK MŰKÖDTETÉSE 1. Az Ellenőrző Pont és a Megfigyelő Pont telepítésének célja: -

-

az ENSZ vagy más békefenntartást vezető szervezet (Pl.: NATO, EBESZ, EU) jelenlétének demonstrálása a konfliktusban részt vett valamennyi fél részére, valamint a lakosság részére a műveleti területen. Ellenőrizni minden tevékenységet a terepen, az utak mentén és a lakott területeken. Ellenőrizni/megvizsgálni és regisztrálni a be-, és kilépő személyi és gépjármű forgalmat a műveleti zónában. Megakadályozni a fegyver, lőszer és robbanóanyag be, illetve kicsempészését az általunk ellenőrzött zónából. Számolni a különleges járművek forgalmát, mint pl.: katonai járművek, harckocsik, páncélozott szállítójárművek, tüzérségi eszközök, stb. Ellátni az ellenőrzési, megfigyelő feladatokat és együttműködni más megfigyelő és ellenőrző pontokkal. Megfigyelni a légteret, a tengerparti területeket, a repülőtereket, tűzszüneti vonalat és a határokat. Jelenteni a konfliktusban érintett felek tevékenységét és minden ismeretlen és a normálistól eltérő, rendkívüli eseményt a Telepített Erő Parancsnokságra. Külön parancsra legyen képes lezárni az Ellenőrző Pontot vagy a Megfigyelő Pontot és lezárni az utakat.

4. Megfigyelés és jelentés elvei -

Kutatás és meglátás. Figyelés és meghallás. Megérteni, amit észlel. Jelenteni, amit észlelt.

-

A jelentés nagyon fontos feladat. A jó jelentés elkészítését a kiképzés során és minden felkészítő foglalkozáson külön oktatni kell és ezt a kézséget fejleszteni kell. Jelentés készítésénél döntő fontosságú, hogy megbizonyosodjon a következőkről: Csak pontos és ellenőrzött állításokat tartalmaz. Tisztázatlan megfigyeléseket egyeztetni kell. A tartalom tiszta és tömör, és nem kétértelmű vagy félreérthető; (Ne feledjük, amit a katonai parancsban félre lehet érteni, azt félre is értik!) Amikor lehetséges, jelentés kitöltése előtt vegyük számba az áthaladó repülőgépeket, járműveket és embereket.

-

5. A Megfigyelő Pont és az Ellenőrzési Pont telepítési helyének kiválasztása

a. Látni és látszani A Megfigyelő Pont elhelyezéséért a parancsnok a felelős és a következőket kell figyelembe vennie: - A feladatnak megfelelően el kell dönteni, hogy a parancsnok mit akar ellenőrizni. Ez a szempont gyakran el is dönti, hova kell a Megfigyelő Pontot telepíteni. - A konfliktusban részt vett felek elhelyezkedése. - Milyen területeket vagy irányokat kell megfigyelés alatt tartani.

114 -

Vajon van-e holttér a felállítandó Megfigyelő Pont és következő Megfigyelő Pont között. A Megfigyelő Pont magassága önmagában is nagyon fontos. Az épület földrajzi elhelyezése vagy annak bonyolult megközelíthetősége. Az ilyen jellegű problémára lehet az megoldás, ha például, ha egy állandó Megfigyelő Pontot könnyen megközelíthető helyre telepítenek (út vagy ösvény vezet oda) és kiküldenek egy mobil Megfigyelő Pontot, amely csak nappal üzemel. A sötétben való megfigyelést is figyelembe kell venni a Megfigyelő Pont telepítése során. Ezért a Megfigyelő Pont elhelyezését nagyon gondosan kell megtervezni és feltérképezni az építés előtt. A békefenntartó erőknek gyakran szüksége van Megfigyelő Pontra településen belül vagy a külvárosi részén. Ez fogja biztosítani a jó viszonyt a helyi lakosokkal. b. Mozgó Ellenőrző Pont

A Mozgó Ellenőrző Pont alkalmazása nagyon hatékony, mert senki nem tudja előre, hogy hol fognak időlegesen települni. Ez segít megelőzni a fegyverek és robbanó anyagok csempészését. Mozgó Ellenőrző Pont telepítésének az a célja, hogy megerősítse az ellenőrzést és szorítsa vissza a csempészést és a beszivárgást. A Mozgó Ellenőrző Pont normál körülmények között tartalmaz egy járművet, egy páncélozott szállító járművet vagy egy harckocsit és összecsukható gyorsan telepíthető drótakadályokat /GYODA/, "Ellenőrző Pont” jelzéseket és személyzetet. Egy keskeny út ellenőrzéséhez 3-6 fő szükséges. Álcázott helyett kell kiválasztani, hogy a közeledő személyek részére meglepetés legyen az Ellenőrző Pont ottléte. Más küldetések során lehetnek más prioritások is (nagyobb távolságra kialakítandó gépkocsi várakozó helyek, stb.) Kettő fontos tanács az Ellenőrző Pont személyzete számára: 1. Viselkedj oly módon, hogy ne okozzon félreértést! 2. Az Ellenőrző Pont személyzetének teljesen ellenőriznie kell a környező területet! A Mozgó Ellenőrző Pont telepítését egyeztetni kell a többi Megfigyelő Ponttal és Ellenőrző Ponttal. A Mozgó Ellenőrző Pont 30-60 percig üzemelhet. A Mozgó Ellenőrző Pont helyzete kb. 1 óra múlva ismert lesz és csökken a hatékonysága. c. A Megfigyelő Pont és az Ellenőrző Pont egyesítése nagyon költségkímélő hatású Ha például két út találkozik és egy útban folytatódnak, akkor az Ellenőrző Pontot néhány száz méterrel a találkozás után elhelyezve, megspóroltunk egy Ellenőrző-áteresztő Pont letelepítését. /lásd 19. számú ábra/ Ellenőrző Pont

Esetlegesen Tervezett Ellenőrző Pontok 19. számú ábra: Ellenőrző Pontok lehetséges kiváltása

115 Még jobb, ha olyan helyet választunk az Ellenőrző Pontnak, ahol nincs, vagy nagyon kicsi az Ellenőrző Pont észrevétlen megkerülésének lehetősége akár gyalogosan, akár gépjárművel. Ha határ megfigyelő pontot helyeznek el, akkor egyértelműen jelezni kell, hogy hol helyezkedik el a határvonal, és ezért sokkal nehezebb megtalálni az Ellenőrző Pont megfelelő helyét. A határ megfigyelő pont általában a határvonalra vagy a tűzszünet vonalára van telepítve. Még egy keskeny völgyben vagy hasonló helyen is lehetséges az Ellenőrző Pont megkerülése. Ezért az Ellenőrző Ponton kívül elhelyezett kerítéssel vagy egyéb akadállyal kell megakadályozni a megkerülést. Annak érdekében, hogy elérjük a legnagyobb hatékonyságot az átszivárgások megakadályozásában, a különböző Megfigyelő Pontoknak és Ellenőrző Pontoknak hatékonyan kell együttműködni. Az Ellenőrző Pont felépítése viszonylag egyszerű, néhány kővel vagy betonnal megtöltött hordó kell hozzá és drótakadály. Ha viszont a területen nehéz fegyverzetű elemek vannak, vagy nagy a pokolgépes merénylet kockázata, akkor az Ellenőrző Pont felépítése teljesen más. (lásd a 3. számú mellékletet) Az eszközökkel és a személyzettel való takarékoskodás érdekében gyakran alkalmazzák a kétféle Pont /CP, OP/ egyesítését. Ebben az esetben (de más estekben is előnyös) a Megfigyelő Pontnak képesnek kell lennie az Ellenőrző Pont megfigyelésére és megvédésére. Általában a Megfigyelő Pontot telepítik a: - A határ vonalára. - Közel a tűzszüneti határvonalhoz. - Közel az átszivárgás útvonalaihoz. - Közel a városhoz vagy bent a városban, településen. - Az uralkodó hegycsúcsokon. A Megfigyelő Pont telepítése során nagy a jelentősége annak, hogy a pont széles területet lefedjen. Ellentétben az V. cikkely szerinti műveletekkel, amikor a Megfigyelő Pontokat a lehető legjobban elrejtik, addig a nem V. cikkely szerinti műveletek során az /ENSZ vagy más szervezetek által vezetett békefenntartó műveletekben/ a Megfigyelő Pontot gyakran befestik vagy más módon megjelölik, hogy messziről is látható legyen. Ha a Műveleti Körzetében (Area of Operation) lakott települések is vannak, akkor a Megfigyelő Pontot általában egy településen belül vagy annak közvetlen környékén kell telepíteni. A Megfigyelő Pontot inkább a forgalmas utaktól vagy egyéb zajforrásoktól messze kell telepíteni. A parancsnoknak tanulmányozni kell a település be és kimenő úthálózatát, egyéb utakat, ösvényeket, hogy a legmegfelelőbb helyet tudja kiválasztani. A katona feladata, hogy tekintetbe vegye, hogy melyik épületet vegye igénybe a Megfigyelő Pont telepítéséhez. A Megfigyelő Pont átlagos magassága 4-8 méter, területtől függően. Néhány misszió során, a helyzet olyanná válhat, hogy a Megfigyelő Pont evakuálását gyorsan végre kell hajtani. Ebben az esetben a Megfigyelő Pont elhelyezkedése tegye lehetővé, a személyzet tűzfegyverek (harckocsi, páncélozott harcjármű) fedezete alatti kivonását. A Megfigyelő Pont elhelyezkedésének biztosítani kell a mentő helikopter leszállását is /MEDEVAC/ sérültek evakuálása céljából. /lásd 5. számú mellékletet/

116

6. Megfigyelő Pontok és Ellenőrző-áteresztő Pontok tervezése és telepítése A.) Amikor a parancsnok egy új, gyakran bonyolult békefenntartó feladattal találja magát szembe: Kezdetben a Megfigyelő Pontok és az Ellenőrző Pontok legyenek mozgó pontok. Telepítsük őket nappal és közvetlenül a sötétedés beállta előtt vissza kell őket telepíteni. Ez több időt ad az állandó Megfigyelő Pontok és Ellenőrző Pontok telepítési helyeinek megtervezéséhez és segít megérteni a területen kialakult helyzetet. Kettő tanács a telepítéssel kapcsolatban: 1. A Megfigyelő Pontok és az Ellenőrző Pontok az új feladat nagyon korai szakaszában kerülnek telepítésre. 2. Ne kezd el megépíteni a Megfigyelő Pontot, mielőtt teljesen nem győződtél arról, hogy ez a megfelelő hely. Rendes körülmények között a Megfigyelő Pontot és az Ellenőrző Pontot három szakaszban tervezik és építik: - Tervezés és előkészítés. - Létesítés és szervezés. - Megépítés és fejlesztés. 1. szakasz: tervezés és előkészítés - a küldetés és a feladatok értelmezése; - kézikönyvek és instrukciók kiadása a Megfigyelő Ponthoz/Ellenőrző Pontok készítéséhez; - kiválasztásra került a felelős személy és a végrehajtó egység, alegység; - tervegyeztetés és megbeszélések lefolytatása /kommunikáció az érintettekkel, önkormányzattal stb./; - a szembenálló felek és a helyi lakossággal való egyeztetés; - az általános helyzet és veszélyek tisztázva; - szükséges eszközök, építési anyagok és felszerelések meghatározása; Az építmény megépítésének módját az 1., és a 2. számú mellékletek tartalmazzák. 2. szakasz: létesítés és szervezés - konkrét hely meghatározása; - a Megfigyelő Pont működik, elérte a helyzetét, a békefenntartók zászlaja felvonva; - kommunikációs eszközök telepítve vannak; - terület elkerítve, a békefenntartók által birtokolt terület gondosan ki van jelölve; - az egyszerű óvóhelyek és védelmi helyek ki vannak építve; - a figyelmeztető rendszerek (pl.: jelzőrakéták) telepítve vannak a Megfigyelő Pont körül. 3. szakasz: megépítés és fejlesztés - a Megfigyelő Pont tornya megépítve; - a terület szöges dróttal el van kerítve legalább 40-50 méterrel a védelmi helytől, így biztosítva a védelmi távolságot a kézigránátoktól; - a védelmi helyek és óvóhelyek megszervezése; - rácsatlakozás a villamos hálózathoz;

117 - kézikönyvek, fényképek a megfigyelt területről stb., elkészítve. Az Ellenőrzési Pontot az alábbi elvek szerint létesítik: -az Ellenőrző Pont Épületét legalább 15-30 méterre az úttól kell megépíteni. A távolság semmi estre se haladja meg a beszédtávolságot, az ellenőrzést végző és a biztosító között. -az Ellenőrző Pontot legalább 12,7 mm lőszerek elleni védelemre kell méretezni és kivitelezni. -az Ellenőrző Pont bejáratát védeni kell kézigránátdobás ellen. /dróthálós védelem/ -minden védelmi tüzelőállás nyílását dróthálóval kell védeni a kézigránátdobás ellen, de ugyanakkor a háló lehetőséget ad a figyelésre és a tüzelésre. -az Ellenőrzési Pontot GYODA-val vagy más szögesdróttal kell védeni. Egyedüli szűk nyílásnak /mozgatható zárórésszel/ a bejáratnál kell lenni. A bejáratot könnyű géppuskával kell biztosítani. A szögesdrótoknak hosszabbnak kell lenni, mint a lezárandó távolság. /nem szabad takarékosság miatt túlságosan kifeszíteni/ -mindkét megközelítési irányban legalább 3-3 nehéz beton blokkot kell telepíteni. -álljon rendelkezésre könnyen mozgatható a forgalom gyors lezárása érdekében. -a szögesdrót akadályok és védelemi elemek az út mentén és a pont körül akadályozzák az ellenséges szándékú elemek bejutását. -szakasz befogadására képes óvóhelyet(ket) kell létesíteni az Ellenőrző Pont közepén. 1-2 félig fedett állást kell kiépíteni a PSZH-k számára. -erős dróthálót kell telepíteni 10-15 méterre a harcjárművek fedezékei elé a kézindítású rakéta páncéltörő fegyverek elleni védelemre. -Külön védelmi állást kell kiépíteni a távcsöves puskás lövészünk (mesterlövész) számára. -a pontot lehetőség szerint egy, az útra jó megfigyelési lehetőséggel rendelkező dombra építsük -a pont személyi állománnyal való feltöltését rejtetten hajtsuk végre (ne reklámozzuk, hány fő teljesít szolgálatot a ponton/ -tegyük lehetővé a jó célzást az út felé /akadályozó fa, bokor kivágása stb./ -a pont kivilágítását, szükséghelyzeti megvilágítását úgy oldjuk meg, hogy az a saját erőket ne vakítsa. -alkalmazzunk jól látható jelzéseket (zászló, feliratok) -alkalmazunk jelző rakétákat és más riasztó rendszereket. -vágjuk le a növényzetet a pont környékén (beszivárgás megakadályozása céljából) Példa a Megfigyelő és Ellenőrző Pont szolgálati utasítására: A pont feladata; Szomszédos pontok; Állomány, időbeosztás, váltások, működtetési rezsim; Legközelebbi egység (ahonnan segítség várható szükség estén) A konfliktusban részt vett felek legközelebbi állásai, irány, távolság, főbb fegyverzet, létszám. 6. Fő megfigyelési irány és technika a. Jobb szárny, határvonal b. Balszárny, határvonal c. Terep jellegzetességek d. Korlátozások, ha vannak e. Különösen figyelendő helyek és tevékenységek 7. Minden megfigyelést a naplóban rögzíteni kell, és alá kell írni 8. Összeköttetés rendje 1. 2. 3. 4. 5.

118 9. Az erő alkalmazás szabályai (lőfegyver, gumibot, könnyfakasztó gránát stb.) 10. Egyéb rendszabályok (átadás-átvétel, fedezék elfoglalása, védelem és megerősítés, kivonás rendje stb.) 11. Felszerelés, öltözet 12. Más fontos információk: riasztási rend, fegyverek elkobzásának rendje, ID kártyák mintái stb. B.) Megfigyelő Pont elhelyezkedése az éjszakai megfigyeléshez Ha az éjszakai megfigyelés a cél, akkor a következőket kell értékelni: A tüzérségi tűz vagy fontos katonai tevékenységek nagy távolságból történő megfigyeléséhez, a Megfigyelő Pontot a nappali telepítéshez hasonlóan kell végrehajtani, általában a terület magasabb pontjaira. A beszivárgás megfigyeléséhez és megakadályozásához a Megfigyelő Pontot a völgy oldalába kell telepíteni, nem túl messzire a beszivárgás lehetséges útvonalaitól, a fő útvonalaktól és a természetes ösvényektől. Gyakran tanácsolható, hogy a Megfigyelő Pontot a településen belül vagy közel a településhez helyezzük el, mert a beszivárgóknak gyakran van kapcsolatuk a lakossággal. Így könnyű megfigyelni, mi történik a településen. Itt jó lehetőségek vannak a különös zajok megfigyelésére. Emiatt kell engedélyezni a megfigyelés és a fülelés egyesítését. A harckocsikat, páncélozott harcjárműveket és a repülőgépeket gyakran sokkal előbb lehet meghallani, mint meglátni, különösen éjszaka. A békefenntartó erőforrások, eszközök, és a technikai eszközök értékelésekor figyelembe kell venni, hogy hol települtek a Megfigyelő Pontok vagy az Ellenőrző Pontok. Tekintettel arra, hogy a Megfigyelő Pont egy békefenntartó objektum, képesnek kell lennie önmaga megvédésére is, ha szükséges. Mozgatható szögesdróttal kell körülvenni a Megfigyelő Pontot, és ha van megfigyelő torony, akkor a védelmi állásokon átvezető utat onnan jól kell látni. A megfelelő védelmi helyeket, óvóhelyeket és a jelzőrakéták indító helyeit ki kell építeni. A páncélozott járművek éjjellátó készüléke teljesen képessé teszi őket az éjszakai megfigyelésre. Ezért a Megfigyelő Pontokat időről-időre meg kell erősíteni ilyen járművekkel. 7. A Megfigyelő Pont és az Ellenőrző Pont személyzete a. Megfigyelő Pont személyzete A Megfigyelő Pont személyi állományát általában 24 órás tevékenység ellátásához szükséges katonaállománnyal töltik fel. A Megfigyelő Pont egyéb rendszereit fel lehet tölteni csak éjszakai vagy csak nappali tevékenységre. Éjszaka legalább két főnek kell lennie a Megfigyelő Ponton szolgálatban. Az egyik végzi a megfigyelést, a másik pihen. Távoli területeken vagy feszült helyzetben több személlyel kell megerősíteni a Megfigyelő Pontot biztonsági és megfigyelési feladatok ellátására. b. Ellenőrző Pont személyzete Legalább két katona szükséges az Ellenőrző Pont működtetéséhez a forgalom és az általános helyzet függvényében. Az egyik ellenőrzi a személyeket és a gépjárműveket. A

119 másik felügyeli a területet, ahol a személyek és gépjárművek ellenőrzése folyik. Az a katona, amelyik a területet felügyeli, fel van fegyverezve, és a közelében van a rádió és a telefon. Ha több katona üzemelteti az Ellenőrző Pontot, akkor az egyik kész arra, hogy telepítse az akadályokat, hogy megakadályozza az Ellenőrző Pont áttörését gépjárművel. 8. Működéssel kapcsolatos szabályok a. Alapvető szabályok Az első szabály, hogy a Megfigyelő Ponton és az Ellenőrző Ponton minden rádió, zseblámpa és felszerelés működik és minden könyv, térkép vagy fájl készen áll a használatra. Felesleges képek, stb. nincsenek kitéve a Megfigyelő Pont belső részén. Saját rádió, magnó és újság szigorúan tilos a megfigyelő toronyban.

Megfelelő parancsok kiadásának és a szisztematikus megközelítésen van a fő hangsúly b. Módszeres megfigyelés Megfigyelő Ponton lévő munkát módszeresen meg kell szervezni. A Megfigyelő Pontok rendelkezései alapján a megfigyelőnek alaposan végig kell kutatnia a területet és az utakat. A távcsövet annyit kell használni, amennyit csak lehetséges. A területet sávokra kell osztani, és ezeket kell folyton kutatni, először jobbról balra, majd pedig balról jobbra. A megfigyelést a tornyon kívül is folytatni kell. Minden eseményt, még ha nem is tűnik fontosnak, jelenteni kell és beírni a naplóba. Éjszaka, ha Megfigyelő Pont fel van szerelve éjjellátó készülékkel, a megfigyelő ne használja azt 3-5 percnél tovább, majd pihentesse a szemét 10-15 percig. A megfigyelő egyben a Megfigyelő Pont őrkatonája is, ezért felügyelni kell a létesítményt és különösen a Megfigyelő Pont bejáratát. Megfigyelő váltásakor, és 20-30 perccel a váltás előtt már kint kell lennie a Megfigyelő Ponton. Ez biztosítja, hogy az új megfigyelő értesül minden eseményről, és a szeme hozzászokik a sötétséghez. Ha nő a tevékenységek száma, akkor a Megfigyelő Pontot meg kell erősíteni egy híradó katonával. A megfigyelési feladat nem tarthat tovább 4 óránál nappal és 2 óránál éjszaka. c. Riasztási szabályok Ha veszélyes helyzet keletkezik, mint pl. lövés a létesítmény közelében, akkor a megfigyelő riasztja a pihenőket. Készen kell lennie arra, hogy riasztó lövéseket adjon le saját fegyverével és riasztó rakéta pisztollyal. A megfigyelő keze ügyében kell lennie a fegyverének. Egy lövés általános segítséget jelent, több lövés azt jelentheti, hogy el kell foglalni az előkészített lő (védelmi) állásokat. A riasztó lövéseket akkor alkalmazzuk, ha az építményben nem létezik teljesen kiépített hangosbeszélő rendszer. A megfigyelőnek képesnek kell lennie arra, hogy fedezze a Megfigyelő Pont környékét. A szakaszparancsnok engedélye nélkül senkis sem léphet be a Megfigyelő Pont területére. Kiépített telefonvonalnak kell lennie a Megfigyelő Pont és az elhelyezési körlet között.

120 d. Jelentések: Példa a Megfigyelő Ponton adandó jelentésre: Uram, XY őrmester jelentem: 1. A pont elhelyezkedése 2. A pont feladata 3. Fő Megfigyelési Irány, korlátozások, alkalmazott technikák 4. Szomszédok, legközelebbi békefenntartó bázis 5. A konfliktusban részvett felek legközelebbi állásai 6. Személyi állomány, működtetési rendszabályok, váltások rendje 7. Felszerelés, rövid bemutató 8. Híradás és összekötetés rendje 9. Logisztikai biztosítás rendje 10. Különleges rendelkezések 11. Legutolsó események Jelentés vége, kérdések? Mindig tartsuk szem előtt a következőket: Tartsuk tisztán a Megfigyelő/Ellenőrző Pontot! Öltözködjünk helyesen! Viselkedjen udvariasan! Gyakorolja a jelentést! Ne feledjük, egy érdekes és jól kivitelezett prezentáció vagy jelentés a hallgatóság számára a küldetés és feladatok jobb megértését eredményezik, és pozitív érzelmeket váltanak ki. 12. Híradás és Kommunikáció Minden Megfigyelő Pontot és Ellenőrző Pontot be kell kötni saját egységéhez vagy közvetlenül a zászlóalj hadműveleti központba rádió vagy telefonvonalon keresztül. Ha szükséges tartalék rádióval és elemmel (akkumulátorral, tartalék aggregátorral) kell ellátni a Megfigyelő Pontot és az Ellenőrző Pontot (különösen a távoli Megfigyelő Pontot veszélyes körzetekben). A rádió és telefon ellenőrzését 24 órán belül legalább kétszer kell végrehajtani, de a háromszori ellenőrzés az elvárható. Különleges kódszavakat kell előkészíteni használatra bizonyos szituációs helyzetekre. A körzetben lévő egyik félre vonatkozó párbeszédeket kódolni kell. Különben a másik fél előnyt szerezhet a békefenntartó személyektől származó információk felhasználásával és ez súlyos eseményekhez vezethet. Tartalék frekvenciák is felhasználhatók. Bizonyos területeken és eseményeknél a rádióhasználatot a minimális szintre kell csökkenteni. A felelőtlen rádióhasználat az érintett katonai fél reakciójához vezethet. A Megfigyelő Pontok és az Ellenőrző Pontok nagy harcászati értéke lehet, ha közvetlen földkábellel vannak összekötve, ami biztosítja a gyors egyeztetést sürgős esetekben.

121 Nem hivatalos megjegyzéseket, amik személyekre, a résztvevő felekre vagy a vezetőkre vonatkoznak, tilos továbbítani. Diszkriminatív szavak vagy olyan szavak használata, ami az egyik félre vonatkozik, a telepített erők szükségtelen problémáinak forrásai lehetnek. Ezen kívül még egyszer szükséges kihangsúlyozni, hogy a békefenntartásban résztvevő állomány és személyzet szabályszerűen és semlegesen viselkedjen.

Ne feledd, rádióadásaidat lehallgathatják és rögzíthetik! 13. Felszerelés e. Ruházat és személyes felszerelés -

Szabályos egyenruha. Békefenntartó szolgálati okmányok. Személyes lőfegyver. A tárban az első három lőszer nyomjelző lőszer legyen. Sisak, golyóálló mellény (külön parancsra kell viselni). Vegyivédelmi felszerelés (külön parancsra kell viselni). Személyi elsősegélynyújtó felszerelés. f. A Megfigyelő Ponton és az Ellenőrző Ponton előírt felszerelés a.) Megfigyeléshez szükséges felszerelés

Távcső 7x50, látcső 2x120 lehetőséget adva a Megfigyelő Pontoknak a jó megfigyeléshez nagy távolságra vagy különösen feszült vagy kritikus területre.

Éjszakai megfigyelői felszerelés. Látcső vagy távcső (ha lehetséges), lézeres távolságmérő, reflektor, az ENSZ zászló (békefenntartást vezető szervezet zászlaja) megvilágítása, tompított fényű lámpa vagy vörös fényű lámpa a térképek és dokumentumok olvasásához, keresőlámpa(k) a Megfigyelő Pont tetején, és kellékek, anyagok a lencsék és ablakok tisztításához. b.) Harcászati felszerelés Hadműveleti területről térkép, amin jelölve vannak a különleges objektumok. Körkörös vázlat vagy fénykép a domborzati adottságokkal és távolságokkal. Ez ad a megfigyelőnek értékes segítséget arra, hogy gyorsan meghatározza a megfigyelni kívánt objektum konkrét helyzetét. A fényképeket a megfigyelő előtt kell elhelyezni. Az összes térképet és dokumentumot fóliával kell védeni. Eseménynapló, szolgálati beosztás, feladat lista, tájoló, felfestett égtájak. Ezek adnak egyszerű segítséget ahhoz, hogy azonnal meghatározhassuk a megfigyelt objektum irányát. A tájolónak a megfigyelő előtt kell lennie és a Megfigyelő Pont plafonján (vagy a padlóján) fel kell festeni az égtájakat. Szükség van még a szemben álló felek repülőinek, helikoptereinek, harckocsijainak, páncélozott harcjárműveinek, különböző ruházatainak, egyenruháinak, rendfokozatainak felismerési jegyzéke, üzenet formátumokkal előkészítve. Az üzenetek formanyomtatványit elő kell készíteni. A napi helyzetjelentés formátumának egy példája található a 4. számú mellékletben található. A Megfigyelő ponton rendelkezni kell az un. Esemény Naplóval, amelyben rögzíteni kell valamennyi incidenst, megfigyelést, adott és kapott parancsokat, eseményeket. Az Esemény Napló egy példáját a 7. számú melléklet tartalmazza.

122 c.) Híradó és kommunikációs felszerelés Rádió, telefonok, frekvenciák. Minden kódszót, kódot, kritikus szót, nevet könnyen meg kell tudni találni és el kell tudni olvasni (még sötétben is). Azok az időpontok, amikor a kódolt üzeneteket továbbítani kell. Abban az elsőbbségi sorrendben, amelyben az üzeneteket el kell küldeni, amennyiben több incidens történne ugyanabban az időben. Az üzeneteket különkülön kell leírni, és a naplóban alá kell írnia a megfigyelőnek. d.) Felderítő felszerelés A felderítő felszerelések használatának célja, hogy növeljék a felderítés hatékonyságát és vagy csökkentse a felderítésre és megfigyelésre használandó személyi állományt. Minden eszköznek megvannak a maga alkalmazási korlátai. Ezek lehetnek időjárási viszonyok (hideg, meleg párásság, köd, homokvihar. Bármely kis piszok problémát okozhat a szenzor vagy a kamera működésében. Az összekötő vezetékeket elszakíthatják járművek, állatok vagy emberek. Csak kevés felderítő eszköz teszi lehetővé különböző durvakörülmények közötti információszerzést. Ezért, célszerű több rendszert párhuzamosan működtetni. A felderítő felszerelést lásd a 6. számú mellékletben.

Ne feledjük, nincs olyan technikai eszköz, ami pótolhatná az emberi értelmet, szemet és fület. A terep önmagában is okozhat korlátozást. A nagyon dombos, hegyes terep, erdőségek is korlátozzák a felderítés hatékonyságát. Az erdő, az aljnövényzet is korlátozza a hatékonyságot, mert eltakarja a terep egy részét és nehéz észrevenni a számunkra fontos dolgokat. Nagy előnnyel jár, ha össze tudjuk kötni a különböző rendszereket. Az S-2, G-2, J-2 vagy a CJ-2 feladata, hogy koordinálják a különböző rendszerek használatát. A legbiztosabb megoldás, ha a technikai rendszerek adatait, az emberi felderítéssel tudjuk visszaigazolni. Ezért célszerű néhány felderítő alegységet (járőrt) készenlétben tartani. A technikai rendszerek kezelő személyzetét hosszabb idejű felkészítésnek kell alávetni. (2-3 hónap) A jól kiképzett kezelő képes megkülönböztetni az emberek mozgásfajtáit, és számát, a járművek számát, fajtáját. Természetesen az ilyen rendszerek külön karbantartó személyzetet követelnek meg, akiknek állandó készenlétben kell állni (a szükséges tartalék eszközökkel és alkatrészekkel) a keletkező meghibásodások elhárítására. A különböző talajra telepített érzékelők: a.) Hangérzékelők A hangérzékelők (kifinomult mikrofonok) érzékelni fogják a különböző, nagy távolságból érkező hangokat és zajokat. Az érzékelők vezetéken vagy rádión továbbítják a jeleket egy feldolgozó központba, ahol a kiképzett személyzet képes a jelek értelmezésére, szétválogatására és meg tudják állapítani kik, milyen irányban, milyen sebességgel haladnak. b.) Szeizmikus érzékelők A szeizmikus érzékelők a talaj rezgéseit érzékelik, amelyeket kisebb-nagyobb objektumok mozgása okozott. Az érzékelők páncélozott eszközök mozgását képesek felfedezni több száz kilométeres távolságból.

123

b.) Talajnyomás érzékelők A talajba helyezett nyomás érzékelők érzékelni tudják az érzékelő és környezete nyomás viszonyinak változását. Elektro-optikai és optikai eszközök A fotoelekton sokszorozás elvén működő éjjellátó készülékek lehetővé teszik az emberek észlelését több kilométeres távolságról, ráadásul passzív rendszerük miatt gyakorlatilag nem detektálhatóak. Amennyiben van erre lehetőségünk, alkalmazzuk az éjszakai járőrözések során. Távcsövek A normál békefenntartó legmegfelelőbbek.

műveletekben

a

15-30

szoros

nagyítású

távcsövek

a

Infravörös távcsövek és kamerák Ezek is nagyon hasznosak lehetnek, nagy hátrányuk, hogy aktívak és így felfedezhetőek. Hőkamerák A környezet különböző hőmérsékletű elemeinek detektálásán alapszik, nagyon hasznos lehet a más típusú eszközökkel kombinált alkalmazása. Televíziós kamerák Szintén nagyon hasznos eszközei a megfigyelésnek, kombinált alkalmazása éjszakai megfigyelő eszközökkel még hatékonyabbá teszi őket. A kamerák lehetnek távirányíthatóak, ebben az estben a távirányítást (irányváltoztatás, fókuszolás stb.) a központból kell végrehajtani. Radarok Ezek lehetnek rövid hatótávolságú vagy nagy hatótávolságú rendszerek. A rövid hatótávolságúak hordozhatóak és akkumulátorról is lehet őket üzemeltetni. A rendszer képes személyek mozgását megállapítani 2500 méteres távolságra valamint járművek mozgását 5 km-es távolságra. A pontosságuk + 15 m. Mozgásérzékelők és riasztók Ezek általában infravörös érzékelők vagy fotocellák összekötve riasztókkal. Ezek egyszerű eszközök, jók riasztásra, de nem adnak információt arról, hogy milyen objektumtól származik a riasztási jel. Légi felderítő és műholdas felderítő eszközök A,) Repülők, helikopterek

124

Ahogy több végrehajtott misszió is bizonyítja, a merevszárnyú vagy forgó szárnyas repülő eszközök alkalmazása nagyon hatékony lehet a terület megfigyelésére, felderítések végrehajtására. Különösen igaz ez akkor, ha különféle kamerákat, és egyéb eszközöket telepítettünk a repülőkre, helikopterekre. Pl.: az ARTEMIS küldetés kapcsán jól vizsgáztak az eredetileg az illegális bevándorlási hullám miatt a francia partvidék ellenőrzésére kifejlesztett „ATLANTISZ” repülők. Gyorsan és hatékonyan adtak információt területen történő mozgásokról. B,) Pilótanélküli repülő eszközök Ezen eszközök nem olcsó, de nagyon hatékony eszközei az információgyűjtésnek. Az újabb generációs eszközök már jóval olcsóbb előállítású eszközök, amelyek már képesek valós idejű adattovábbításra. Abban az estben amennyiben a normál repülőeszközök nem állnak rendelkezésre, vagy azok használata nem célszerű, hasznosak lehetnek a különböző pilótanélküli eszközök. Az ár mindig relatív, drága, de mihez képest. Ha lelőnek egy repülőt, elvesztünk egy eszközt és a személyzetet is, egy pilótanélküli eszköz elvesztése estén egy viszonylag olcsóbb eszközt vesztünk és emberi élet nincs kockára téve. C,) Műholdak A műholdas eszközök hatékonyak, de néha elég költségesek. Továbbá, esetenként az időjárási körülmények (felhők, homokvihar) akadályozhatják az adat szerzést. Vannak azonban ma már olyan technikai lehetőségek, amik képesek ezekkel a problémákkal megküzdeni /Pl.: SAR rendszer/. A jó parancsnoknak tudnia kell a rendelkezésére álló eszközök között úgy manőverezni, hogy mindig biztos és friss információ álljon a rendelkezésére. e.) SOP, védelmi terv és megerősítés A Megfigyelő Ponton rendelkezésre kell állni az SOP, a ROE és egyéb listáknak, amelyek tartalmazzák a Megfigyelő Pont riasztási rendszerét, védelmi tervét, megerősítését (harckocsival vagy páncélozott szállító harcjárművel történő megerősítést is) és a Megfigyelő Pont kiürítési terve. További szükséges okmányok: a kutyák alkalmazásának rendje a Megfigyelő Ponton, az ellenőrzési terv, kulcs szavak (rövidítések), a tűzvédelmi terv, behatolás megakadályozásának terve, készültségi ellenőrzés, riasztási terv, előírások a felszerelések kezelésére, ellenőrzésére. f.) Fegyverek és lőszerek, stb. A Megfigyelő Ponton szükséges fegyverzet: rakéta riasztó pisztoly különböző színű rakétával, puska, kézi világító rakéták, kézigránátok (elsődleges sokk okozásra), könny-gránát, füstgránátok, tartalék lőszer az egyéni lőfegyverhez, figyelmeztető fáklya. Felszerelés a Megfigyelő Ponton: - Emelvény fehérre festett nyilakkal, a terület fontos tereptárgyainak irányával és távolságával (puskával történő tüzeléshez). - Helikopter leszállóhely közel a Megfigyelő Ponthoz (a távolság, a helikopter típusa, a terep fogja meghatározni a legkisebb távolságot). Rádiófrekvenciák leírása a le-, és felszállás végrehajtásához sötétben is. - Tartalék étel és ital adagok az óvóhelyen.

125 -

Raj, szakasz szintű elsősegély felszerelés. Különböző tabletták malária és egyéb betegségek ellen. Tartalék elemek. Egyszerű javítási eszközök és szerszámok. Fehér és fekete festék. Tűzoltó készülék. Generátor az elektromos hálózathoz. Tartalék zászlók. Különleges eszközök a személyek és gépjárművek átvizsgálásához.(Pl.: fémdetektor); Tükör, vékony fém bot (egy hosszú és egy rövid), fém drót az üzemanyag ellenőrzéséhez (nem-mágneseződő és antisztatikus), ha lehetséges, kábítószer és robbanóanyag kereső kutya. g.) Felszerelés

Nagyon sok dolog van, amit fel lehet használni a Megfigyelő Pont és az Ellenőrző Pont megerősítéséhez. Ezek közül néhány: - ENSZ jelek, amelyek megmutatják, hogy milyen személyeknek, fegyvereknek, mely egyenruhát viselőknek stb. tiltott az ENSZ zóna. - Kék Vonalas Megfigyelő Pont esetén a Megfigyelő Pont 100-150 méteres körzetében nagy betűkkel a következő szöveget kell kiírni: „Ön most lép be (hagyja el) az ENSZ területet. Csökkentse a sebességet xx mérföld/óra vagy km/óra sebességre. Készítse elő személyi azonosító kártyáját (személyi igazolványát, útlevelét).” Tilos az ENSZ területre kést, fegyvert és robbanóanyagot bevinni. A szöveget angolul és a helyi nyelven is ki kell írni. - Erős beton blokkok (2 tonna vagy nehezebb). - Úttorlaszok (ezek üres műanyag házak, amiket vízzel vagy homokkal lehet feltölteni); - Drótkerítés, szögesdrót, gyorsan telepíthető drótakadály, homokzsákok, különböző hordók és fekvőrendőrök a sebesség csökkentésére, védelmi helyek, szöges szalag vagy hasonló a kerekek kilyukasztására. 14. Ellenőrzés Az a személy, aki beléphet az ENSZ vagy más békefenntartó szervezet által ellenőrzött területre, az csak az SOP szabályai alapján teheti. A fő cél, amiért ellenőrizni kell a személyeket, a személyi azonosítás végrehajtása és az illegális anyagok bejuttatásának megakadályozása a hadműveleti területre az Ellenőrző Ponton keresztül. A személyeknek önmagukat kell igazolniuk személyes okmánnyal, útlevéllel, ID kártyával, stb., általában ezek az okmányok a helyi nyelven íródtak (kivéve, ha a békefenntartást vezető szervezet adta ki az okmányokat). Ezért ezekből mintaokmányokat kell tartani az Ellenőrző Ponton. Háborús helyzetben a civil közigazgatás nem működik. A menekültek gyakran próbálnak bejutni a biztonságosnak ítélt, békefenntartók által ellenőrzött területre. Példa erre az ARTEMIS művelet, ahol három hónap alatt BUNIA város lakossága 60 000 fővel növekedett, és ezzel komoly élelmezési probléma keletkezett. Különleges szabályok és nyilvántartások szükségesek ezekhez a csoportokhoz, menekültekhez, ezen adatok általában nagyon hasznosak a Vöröskereszttel számára. Személyek átvizsgálását különböző módon hajtjuk végre. Pl.: keresni kell, azon személyeket, akik furcsán vagy zavaradottan viselkednek, kibuggyanó ruhát viselnek stb.

126 Ha fennáll a bombamerénylet veszély, akkor különösen figyelni kell az egy fős gépjárművekre. Motozás A személyzet fogja meg a ruhákat, és ne csak megérintse (simogassa) őket. Különös figyelmet kell fordítani a hát alsó részeire és a cipőtől a térdig. A hónaljat is ellenőrizni kell. Különösen a bő nadrágot használó muzulmánokat kell gondosan megvizsgálni. Ellenőrizni kell a csizmát, kalapot, stb. is. Keresés fémdetektorral A fémkereső nagyon hatékony, lassan kell mozgatni a ruházat mentén az egész testet átvizsgálva. Nők és papok vizsgálata A nők és egyházi személyek motozása nagyon bonyolult a muzulmán országokban, és igen erős reakcióhoz vezethet a békefenntartókkal szemben. Ezeket a kérdéseket tisztázni kell a helyi hatóságokkal, polgármesterekkel. A parancsnokoknak ezért találkozókat kell szervezni ezekkel a hatóságokkal és személyekkel, nagy fontosságú ebben a tekintetben a CIMIC tisztek (J-9) és a tájékoztató tisztek (PIO) munkája. Általában a nőket, amennyiben kézi motozásnak kell alávetni, női katonáknak kell megmotozni, amennyiben nincs ilyen akkor fémdetektorokkal kell megvizsgálni, bár ezek nem mutatják ki a robbanóanyagokat (öngyilkos merényletek veszélye). Általában ezért célszerű a női katonák beosztása is az Ellenőrző Pont állományába. A leellenőrzött személyt léptessük el az ellenőrzés helyétől 5 méterre és vizsgáljuk át a járművet illetve a többi személyt. Amennyiben fennáll annak a gyanúja, hogy az átvizsgáltak mégis csak megszegték a szabályokat, hajtsunk végre újabb és alaposabb ellenőrzést. a.) Regisztrálás A forgalom ellenőrzése során jegyezzük fel az alábbi adatokat: -Időpont, Vezető neve, Autó típusa és rendszáma, Célállomás és indulási hely; Az Ellenőrzési Ponton az ellenőrzés alatt értjük a következők ellenőrzését: - személyek száma; - járművek típusa, színe, rendszáma, vezetői engedély száma, rakomány; - minden egyéb körülmény, mint például szamarak, öszvérek vagy tevék és azok rakománya; Amennyiben az ellenőrzött személynél találunk fegyvert, lőszert vagy robbanóanyagot (esetleg azok alkatrészeit, összetevőit), ezeket el kell kobozni, és a személyeket a Katonai Rendőrségnek ki kell kérdeznie. Az ellenőrzött területen folytatott vadászati tevékenységet a SOFA és az SOP szabályozza, amennyiben megengedett, azt nem lehet lőfegyverekkel a védelmi állásoktól számított 2-300 méternél közelebb folytatni, és a vadászpuskákat nem lehet töltött állapotban szállítani. A nyíllal vagy csapdával folytatott vadászat általában nem esik tilalom alá.

127 Az Ellenőrző Ponton általában szabad az átjárás a misszióban résztvevőknek, más nemzetközi szervezetek tagjai részére, a helyi rendőrség és hatóságok részére. Tilos a belépés: - fegyveres személyek részére; - ID kártya nélküliek részére (akik személyi azonosságukat nem tudják igazolni); - Kitiltott személyek számára; - Kijárási tilalom ideje, vagy éjszaka, amikor pont zárva tart, mindenki számára tilos az átjárás; (általában a békefenntartók számára is tilos az éjszakai menetek végrehajtása); Fontos személyek áthaladása: A helyi hatóságok képviselői, orvosok, polgármesterek, törzsfőnökök, és más törzsi vezetők általában kapnak békefenntartó ID kártyát és ezen személyek ellenőrzés nélkül haladhatnak át (amennyiben szemmel láthatóan nem szegik meg a szabályokat), ugyanakkor regisztrálni kell az áthaladásukat. Abban az estben, amikor az Ellenőrző Pont erős forgalmú úton létesül, akkor egy sávot fenn kell tartani a saját erők forgalmára, vagy állandó elsőbbséget kell biztosítani nekik. Ha a civil forgalom is erős speciális forgalmi rendszert kell működtetni. (lásd a 14. és a 15. számú ábrákat) 20. számú ábra: az Ellenőrzési Pont forgalmi rendszere, amennyiben csak a műveleti területre behajtó forgalmat ellenőrizzük. Az ellenőrzendő forgalom sebesség csökkentés után sávot vált

ENSZ

Az Ellenőrző Pont

Járművezető A nem ellenőrzött a területről kifelé haladó forgalom

Visszatérés az eredeti sávba lassú sebességgel

128 21. számú ábra: az Ellenőrzési Pont forgalmi rendszere, amennyiben a műveleti területre behajtó és a területről kihajtó forgalmat egyaránt ellenőrizzük.

ENSZ Ellenőrzési Pont

Ellenőrzési Pont

ENSZ

Megjegyzés: Amennyiben a forgalmat mindkét irányban ellenőrizzük az Ellenőrző Pontok telepítésével, a forgalomelterelés a megfelelő megoldás. A saját erők forgalma így biztosított a legjobb mértékben. Ellenőrzés éjszaka Minden autónak kivétel nélkül meg kell állnia ellenőrzésre, és fel kell venni az adatokat. Minden polgári személyeket szállító járművet az ellenőrzés és az adatok felvétele után vissza kell fordítani. A szomszédos Ellenőrző Pontokat és a közelben lévő Megfigyelő Pontokat értesíteni kell. Néhány ellenőrzési módszer Annak érdekében, hogy többször ugyanazt az autót ellenőrizzük, a következő módon válasszuk ki az ellenőrizendő járművet (kivéve, ha nincs olyan parancs, hogy minden járművet ellenőrizni kell): - minden harmadik jármű; - szín vagy típus, vagy rendszám alapján történő kiválasztás; - minden férfi (15-40 éves közötti) által vezetett jármű; - nem a körzetben élő személyek (felbukkanó idegenek);

129 -

bizonyos célállomás felé igyekvő járművek (vagy ha hirtelen sokan akarnak egyazon település felé menni); egyedül utazó férfi vagy nő által vezetett jármű;

Egy hatékony rendszer létrehozása érdekében célszerű több Ellenőrző Pont munkáját összehangolni. Pl.: az 1. számú Ellenőrző Pont ellenőrzi a csak sofőrrel haladó járműveket, a 2. számú pedig a 15-40 év közötti férfiak által használt járműveket. A válogatási szempontokat a pontok között időközönként variáljuk. Egy másik módszer lehet a lepecsételt „ellenőrzési jegyek” kiadása az első ellenőrző ponton. A jegyen eltüntetik a belépés idejét, amely lehetőséget ad a következő pontnak arra, hogy tudja nem töltött-e az autó „túl sok” időt a két ellenőrzési pont között (illegális célú út, gyanús tevékenység kiszűrése). Viszont amennyiben minden rendben van, esetleg a jármű ellenőrzés nélkül haladhat tovább. A bélyegző színét időközönként változtatni kell. Az utakra rálátó Megfigyelő Pontok figyelmeztethetnek a gyanúsan viselkedő járművekre. Az erő használata A Megfigyelő vagy Ellenőrző Pont állománya erőt alkalmazhat és tüzelhet az alábbi estekben: -Ha fegyveres támadás érte; -Ha a saját biztonsága vagy a békefenntartó misszióban résztvevő más személy biztonsága veszélybe kerül; -Ha elrablás, letartoztatás vagy sérülés okozás veszélye áll fenn; -Ha a békefenntartót feltartoztatják vagy akadályozzák a küldetése végrehajtásában; -Ha megpróbálják a pontokat megrongálni, vagy valamilyen felszerelését ellopni;

Eljárások Behatolós jármű esetén (jármű nem akar megállni): -amennyiben az idő lehetővé teszi figyelmeztető lövést kell leadni; -a fegyvert újra kell tölteni, és biztosítani (tűzkésszé tenni, de biztosított állapotban tartani) -amennyiben az idő megengedi, a szöges akadály lefektetése (annak érdekében, hogy a kerekeket kilyukassza) -a személyi állomány elfoglalja a védelmi állásokat; -amennyiben az idő lehetővé teszi, segítséget kell hívni; -amennyiben az autó továbbra is közeledik, lövést kell leadni elé, ezután a kerekekre, motorháztetőre, fényszórókra, stb. Amennyire csak lehetséges, használjunk nyomjelzős lőszert, és kerüljük a személyi sérülést. Személy esetében: 1. Lövés leadása a lába elé; 2. Még egy lövés leadása a lába elé; 3. Célzott lövés leadása a lábára; Az erő alkalmazását nem szabad tovább fenntartani, mint ameddig a veszélyhelyzet fennáll. A könnyfakasztó gázokat használjunk abban az estben, amennyiben a Figyelő vagy Ellenőrző Pontunkat tömeg fenyegeti.

130

Gyalogsági vagy harckocsi elleni aknák használata szigorúan tilos! Az utakat torlaszokkal (amennyiben erre lehetőségünk van, hidraulikusan működtetett útzárak), beton blokkokkal, feltöltött (vízzel vagy homokkal) benzines hordókkal, útzáró elemekkel, szögesdrótokkal, gyorsan telepíthető szögesdrót akadályokkal, nagyobb sziklákkal vagy más kéznél lévő eszközökkel zárjuk le. A személyi állománynak el kell hagyni az utat, és el kell foglalni a védelmi tüzelő állásaikat. Tegyünk jelentést és hívjunk segítséget. Amennyiben valaki(k) megpróbálják eltávolítani az útakadályokat, figyelmeztető lövést kell leadni. Ha nem ad fel tevékenységével, könnyfakasztó gázt vagy füstgránátot kell használni. Ha ez sem elég, akkor a személyek elé a földre kell figyelmeztető lövés(eke)t leadni, vagy a járművek kerekeire, fényszórókra.

Eljárások emberrablás esetén Amennyiben emberrablás (személyek, járművek vagy mindkettő) történt, az alábbiak szerint kell eljárni: -Rádión jelentést kell tenni; -Valamennyi Ellenőrzési Pontot le kell zárni; -Az emberrablás helyének, megállapítása; -Az alkalmazott járművek (az eltérített járművek is) adatai /szín, darabszám, rendszám, fegyverek, menekülési út, egyéb körülmények) Valamennyi Figyelő pontot, Ellenőrző Pontot készenlétbe kell helyezni, meg kell erősíteni plusz személyi állománnyal, PSZH-kal, harckocsikkal, kutyákkal stb. Minden békefenntartó szervezetet informálni kell, ezen felül a polgármestereket, helyi hatóságokat, rendőrséget, törzsi vezetőket is értesíteni kell. A zászlóalj parancsnoknak haladéktalanul vizsgálatot kell kezdenie. Járőröket kell kiküldeni az elrabolt személyek felkutatására. Mobil Ellenőrző Pontokat kell telepíteni, a tartalékokat teljesen készenlétbe kell helyezni. Az Ellenőrző Pontok figyelmét fel kell hívni, hogy a rablók erővel is áttörhetik a pontokat, vagy megfenyegethetik az állományt, hogy megölik a túszokat, amennyiben nem engedik át őket. Speciálisan felkészített tárgyaló tiszteket (CIMIC), összekötő tiszteket kell küldeni a pontokra a veszélyes helyzetek kezelése érdekében. Mellékletek: 1. számú melléklet: Megfigyelő Pont teljes eszköztárral telepítve; 2. számú melléklet: a Megfigyelő Pont Megfigyelő Állásainak (földre vagy toronyra telepített) felszerelése; 3. számú melléklet: az Ellenőrző Pont Felépítése nehéz fegyverzettel ellátott elemek jelenléte vagy öngyilkos merényletek veszélye esetére. 4. számú melléklet: Példa a napi helyzetjelentés /Daily SITREP (Situation Report) formátumára 5. számú melléklet: Megfigyelő Pont tűzfedezet alatti kivonása 6. számú melléklet: az elektro-optikai felderítő felszerelések telepítése 7. számú melléklet: Példa az Esemény Napló formátumára

131

1.számú melléklet: Megfigyelő Pont teljes eszköztárral telepítve;

Radarok (telepítésük függ a terep adta lehetőségektől és az összekötő kábelek hosszától

Jelmagyarázat: Figyelő Állások 1. Tartózkodó szoba; 2. Konyha; 3. Szálláshelyek; 4. Szeméttároló; 5. Óvóhely a konyha számára; 6. Üzemanyag tároló; 7. Lőszerraktár föld és homokzsákos védelemmel; 8. WC 9. Zuhanyzó; 10. Belépő zsilip; 11. Szélzsák; 12. „Szputnyik” piszoár 13. Mosókonyha és szárító helyiség; 14. Áram ellátó egység (aggregátor); 15. Óvóhely; 16. „T” beton elemekből épített fal;

Védelmi tüzelőállások legalább 2 fő részére

132

2. számú melléklet: a Megfigyelő Pont Megfigyelő Állásainak (földre vagy toronyra telepített) felszerelése;

Fő Figyelési Irány

Fotók a területről Térkép Jelölésekkel és irányokkal Fő Térkép Forgószék az égtájakkal SOP, ROE

Tűzoltó készülék Fegyver Bejárat Sisak, golyóálló mellény, gyapjú mellény (pulóver) 1. Távcső és éjjellátó készülék; 2. Esemény Napló 3. Feljegyzések a helyes üzenetek számára; 4. Megfigyelések; 5. Megfigyelő Pont kézikönyv (szolgálati utasítás); 6. Kódszavak; 7. Riadó jelzések; 8. Kódszavak; 9. Híradási Vázlat; 10. Hívónevek; 11. Tartalék hely; 12. Közvetlen telefonvonal a parancsnokság hadműveletére; 13. Közvetlen telefonvonal a Megfigyelő Pont szálláshelyeire; 14. Rádió; 15. Íróeszközök; 16. Fonetikus ABC (A-Alfa, B- Bravo stb.) 17. Tervek, egyenruhák stb. 18. Állások távolságai és irányai (falon vagy táblán);

133

3. számú melléklet: az Ellenőrző Pont Felépítése nehéz fegyverzettel ellátott elemek jelenléte vagy öngyilkos merényletek veszélye esetére.

Forgalom lassító blokkok

Könnyű páncéltörő fegyverek elleni védőháló

Ellenőrző Pont /CP/ Fekvő rendőr Vezetékkel távirányított sorompó

Erős sorompó /szükség helyzetre/ Világító rakéta, Füstjelző PSZH tüzelő állás

Beton védelem a járművet ellenőrző személy számára

Kézigránát elleni védelem

134

4. számú melléklet: Példa a napi helyzetjelentés /Daily SITREP (Situation Report) formátumára Jelentő alegység (század, szakasz, x számú Megfigyelő Pont, y számú Ellenőrző Pont) Dátum és időpont: A jelentés tartalma: 1. Általános helyzet;

2. Műveleti tevékenységek;

3. Összeköttetések ( alárendeltekkel, szomszédokkal, elöljáróval, a konfliktusban részt vett felekkel, más szervezetekkel);

4. Mozgással kapcsolatos korlátozások (akadályok stb.);

5. Személyügyi és logisztikai kérdések;

6. Egyéb (következő napi fő tevékenységek)

Jelentést készítő neve, rendfokozata, beosztása

Jelentést vevő személy neve, rendfokozata, beosztása

135

5. számú melléklet: Megfigyelő Pont tűzfedezet alatti kivonása

Jelmagyarázat: Tervezett kivonási útvonal A PSZH vagy harckocsi által lefedett terület

136

6. számú melléklet: az elektro-optikai felderítő felszerelések telepítése

Beszivárgás feltételezett irányvonala

Megfigyelő pont tornya ●●●

●●●

Lövész szakasz Műholdjel vevő antenna Vezetési Központ Járművek útvonala

Pilóta nélküli repülő eszköz indítóhelyei Nyomásérzékelő

Távirányítású TV kamera

Hangérzékelő

Távirányítású kutató reflektor

Szeizmikus érzékelő

Képerősítő berendezés

Megjegyzés: az érzékelők jelei továbbíthatók vezetéken vagy rádión /mindkettőn/

137

7. számú melléklet: Példa az Esemény Napló formátumára Jelentő egység /zászlóalj, század, x számú Megfigyelő Pont, y számú Ellenőrzési Pont/: Dátum, időpont: Szolgálatban lévő személy /név, rendfokozat/: 1. FSZ No 001 002 003

2. Helyi idő

3. -TÓL

4. -IG

5. Esemény, incidens, stb.

6. Tett intézkedés

7. Jelentve /előljáró pk.-ság stb./

138

XII. FEJEZET: KUTATATÁSI MŰVELETEK Kutatási Műveletek épületekben a. Cél Házon belüli kutatás célja: - elszigetelni egyik házat a másiktól; - ellenőrizni, hogy van-e behatoló, beszivárgó vagy egyéb személy, akinek nincs engedélye a békefenntartó által ellenőrzött területen való tartózkodásra; - ellenőrizni (felkutatni) a robbanószereket, fegyvereket, sok esetben kábítószert vagy egyéb dolgokat, melyek tartását a békefenntartó parancsnokság nem engedélyezett, vagy megtiltott; - megmutatni a lakosságnak és a lehetséges behatolóknak, a potenciális beszivárgóknak, fegyverkereskedőknek, stb., hogy a békefenntartók a házakban is képesek kutatni, amennyiben ez szükséges; - Ellenőrizni az épületeket, hogy nincsenek-e túszok az épületben; Sok esetben a békefenntartó csapatokat is használják az épületen belüli kutatásra. Tekintettel arra, hogy az épületen belüli kutatás nem egyszerű feladat, hiszen az épületet könnyű védelmezni, vagy meglepő aknákkal felszerelni, ezért ezeket a feladatokat nem a normál békefenntartó csapatokkal oldják meg, hanem speciális erőkkel. A meglepő aknákkal felszerelt (aknásított) épületek kutatására, felderítése különlegesen képzett személyzet és különleges technika és felszerelés szükséges. (tűzszerészek, speciális alakulatok) Az ENSZ alárendeltségben végrehajtott békefenntartás esetén általában a tisztek és katonák általában nem kapják meg ezeket a speciális felszereléseket. Ilyen estekben, ha gyanítható, hogy az épület védett, vagy aknásított az ENSZ csapatok nem léphetnek be. Ugyanakkor, szükség helyzetben nem kizárt bármilyen békefenntartó alakulat számára ilyen jellegű feladatok végrehajtása. b. Végrehajtás Amennyiben sorkerül egy ház vagy lakás átkutatása, a végrehajtást a zászlóalj parancsnoknak kell jóváhagyni és az érvényes SOP alapján kell végrehajtani. További nagyon fontos szempont, feladat az átkutatást végrehajtó személyek irányítása. További szempont, hogy nem szabad vallási rendezvényeket, ünnepségeket megzavarni, ha feltétlenül szükséges a megjelenésünk a területen (szökés lehetősége stb.), akkor felügyeljük a vallási ünnepséget és később avatkozzunk be. Általános szabály tehát, hogy a békefenntartó katonáknak nem szabad vallási ünnepségeket, szertartásokat megszakítania, de ha szükséges az ünnepséget ellenőrizni kell, majd később folytatni a kutatást. Sosem szabad a nőket egyedül hagyni egy UN katonával. Ez hátrányt jelenthet a békefenntartó szervezet számára és sérti a nőt. /így talán el lehet kerülni a későbbi vádaskodásokat/ Az épületen belüli kutatáshoz hozzátartozik a személyes tárgyak ellenőrzése is. Általában jó ötlet, ha lakókkal vetetjük ki a ruhákat a szekrényből, stb.

HA LEHETSÉGES LEGYEN JELEN A KUTATÁS SORÁN EGY HELYI RENDŐR VAGY VEZETŐ SZEMÉLY, AKIT ELFOGAD A LAKOSSÁG.

139

KOMOLY NÉZETELTÉRÉSEKET, VAGY FÉLREÉRTÉSEKET LEHET EZZEL MEGELŐZNI. c. Szervezés Az alegység egy kutató részlegre és egy fedező részlegre bontható. Lásd: a 2. számú és a 3. számú mellékleteket. 1. Az oltalmazó részleg min. egy raj, amely képes a ház teljes külső ellenőrzését végrehajtani. Két csoportra osztható: - Az egyik csoport az épület összes ki és bejáratait ellenőrzi; - A másik csoport megakadályozza, hogy egyéb személyek bejussanak az épületbe. További feladata lehet, hogy a másik csoportot megerősítse vagy a szemlélődőket, bámészkodókat távol tartsa a háztól. Az oltalmazó részlegnek el kell foglalnia a helyét mielőtt a kutató részleg belép az épületbe. 2. A kutató részlegnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy az épület kutatását rendesen végre tudja hajtani. Ha túl sok szoba van az épületben a kutató részleget meg kell erősíteni. A kutató részleg több, minimum 3 fős csoportra osztható. A csoportokon belüli felosztás: - az első ember a felderítő és biztosító; - a második a járőr vezető; - a harmadik szintén biztosító. Ő kezeli a fémdetektort, a könnygránátot és egyéb eszközöket, amelyek szükségesek a kutatáshoz. d. Elvek

Épületen kívül: 1. A feladatot titokban kell tartani. 2. A csoportot a feladat végrehajtás előtt jól fel kell készíteni. 3. Az épületbe lépés előtt a parancsnoknak teljesen ellenőrzése alatt kell tartania az épület körzetét. A valamennyi kijáratokat ellenőrizni kell, és az utakat le kell zárni. Nem lehet átjáró forgalom és a szomszédokat megfelelő távolságon kell tartani. Az épület felé irányuló forgalmat olyan távolságon kell megállítani, hogy ne veszélyeztesse a feladatvégrehajtást. A teljes ellenőrzés magába foglalja a háztető, a csatornahálózat és a szellőző rendszer ellenőrzését is. 4. A tartaléknak képesnek kell lennie arra, hogy az épületbe való belépést megakadályozza. 5. A kutatást módszeresen kell végrehajtani. A behatolás változatait az az 1. számú melléklet tartalmazza. 6. Egyszerre egy szoba átvizsgálása folyjon. A korábban elmondottak alapján egy lakost kell igénybe venni arra, hogy a szobában kinyissa az ajtókat, a szekrényeket, stb. Lehetőleg férfi legyen ez a személy. 7. HA FENNÁLL A MEGLEPŐ AKNÁK HASZNÁLATÁNAK VESZÉLYE, AKKOR EGY HELYI LAKOSSAL KELL AZ AJTÓKAT KINYITTATNI. 8. Az átkutatott szobák ajtóit jelölni kell, megelőzve a zűrzavart. 9. Jelenteni kell a parancsnoknak, amikor befejeződött az egész épület átvizsgálása, illetve amikor találnak valamit.

140 e. Szobák kutatása 1. Figyelni kell, hogy van-e valamilyen szokatlan dolog. Figyelni kell arra, hogy a lakosság nem viselkedik-e szokatlanul. Dolgozz módszeresen. Egy három fős csoportból két fő végzi a kutatást. A járőr parancsnok biztosítja a szobát és tartja a kapcsolatot a többi csoporttal és segíthet megvilágítani a szobát az elemlámpájával.

MEGJEGYZÉS: A LEFOGLALT FEGYVEREKET SZÉT KELL SZERELNI ÉS A RÉSZEKET KÜLÖNBÖZŐ HELYEKRE KELL ELHELYEZNI. 2. Dolgozz a mennyezettől a padlóig a szóba egyik felén, majd a másikon. 3. Keresd az ál falakat, deszkaborításokat a szinten. 4. Fém-detektort kell használni a falak, bútorok, ágyak átvizsgálásakor. Ha nincs lehetőség a fém-detektor használatára, akkor kopogtatással kell a falon az üregeket megkeresni. f. Felszerelés Azokat a felszereléseket kell használni, amit a járőrözés fejezetben vázoltunk. Kiegészítve rádiókommunikációs eszközzel és igen erős elemlámpával. Egy hosszú fémrúd (pálca) is a felszerelés része. Ha van fém-detektor, akkor inkább azt kell használni, mint a fémpálcát. Kutya használata a keresés során nagyon hasznos és segít vigyázni a lakosokra a kutatás során. Ha a behatolás a tetőn vagy a felső szint ablakán keresztül történt, akkor szükség lehet egy kampós kötélre leereszkedni az alsóbb szintre. Különleges esetben szükség lehet könnyfakasztó gránát/lőszer használatára a lakosság ellen, amely segít távoltartani őket az épülettől. A védőálarc kötelező felszerelés a békefenntartásban résztvevők részére.

FIGYELEM:

HA KÖNNYFAKASZTÓ GRÁNÁT/LŐSZER HASZNÁLATÁRA KERÜLT SOR ZÁRT HELYISÉGBEN, AKKOR LEHET, HOGY A BENNTLÉVŐ EMBEREK RÉSZÉRE ORVOSI SEGÍSÉG SZÜKSÉGES. Személyek és autók átkutatása a.

Cél: - megelőzni a csempészést; - megelőzni a fegyveres elemek beszivárgását; - megvédeni a UN személyeket és vagyontárgyakat.

b.

Eljárási mód: Egyidőben csak egy autó tartózkodhat az Ellenőrzési Ponton vagy az ellenőrzési helyen. A többi autónak 40-50 méterrel távolabb kell várakoznia

141 kikapcsolt motorral. Az Ellenőrző Ponton személyzet jelzésére a következő autó beindítja a motort és lassan megközelíti az ellenőrző pontot.

AZ ÖSSZES ELLENŐRZÉSRE VÁRÓ AUTÓNAK EGY ÉSSZERŰ TÁVOLSÁGON KELL VÁRAKOZNIA, ÉS MEGFIGYELÉS ALATT KELL TARTANI ŐKET. A vezetőtől és az utasoktól el kell kérni a személyes okmányaikat, és udvariasan fel kell szólítani őket a gépjármű elhagyására. Az utasokat kb. 5 méterre kell kísérni és ott kell megvárniuk a gépjármű átvizsgálást. Ezen idő alatt a biztosító személyeknek folyamatosan figyelni kell őket. Mielőtt elhagyják a gépjárművet a vezetőnek ki kell nyitni az összes ajtót, a motorháztetőt és a csomagtartót. Az idősebb emberek és a fiatal gyerekek maradhatnak a gépjárműben.

AUTÓBA REJTETT POKOLGÉP VESZÉLYE ESETÉN KIEMELT FIGYELMET KELL FORDÍTANI AZ EGYEDÜL UTAZÓKRA. Ha az utasokat felszólították a gépjármű elhagyására, akkor hátukkal a biztosító felé kell állniuk. A biztosítónak a fegyverét vagy a géppisztolyát az utasokra kell irányítania, de nem ellenséges viselkedéssel. A biztosító személynek szabályosan kell biztosítani egész idő alatt. A legkisebb gyanúra a biztosító személynek ki kell biztosítani fegyverét figyelmeztetésképpen.

AZ ÖSSZES ELLENŐRZÉSRE VÁRÓ AUTÓNAK EGY ÉSSZERŰ TÁVOLSÁGON KELL VÁRAKOZNIA, ÉS MEGFIGYELÉS ALATT KELL TARTANI ŐKET. Gépjármű átvizsgálásakor a következő listát kell követni: Motor rész. A vizsgálatot az egyik részénél kell megkezdeni és módszeresen továbbhaladni. Figyelni kell az idegen vagy új elektromos vezetékre (bombához kapcsolódhat). Az autó alatt és a nehezen hozzáférhető helyeken tükröt kell használni. Részegységek: Napellenző Ülések alatt, különös figyelemmel a vezető ülésére Ülések hátulja Szőnyegek vagy gumiszőnyeg alatt (elektromos vezeték!) Kesztyűtartó Ülések között (elektromos vezeték vagy kapcsoló!) Ajtó zsebek Hátsó ülések Hátsó szélvédő alatti rész (kalaptartó) Ellenőrizni kell a hangszigetelő rétegeket is!

SOHA NE ÉRJ KAPCSOLÓKHOZ VAGY EGYÉB GYANÚS RÉSZEKHEZ. ÉRTESÍSD A SZAKÉRTŐKET! Csomagtartó rész: Pótkerék és alatta; Vigyázni kell az ártalmatlannak tűnő dolgokkal, pl. boríték vagy újság. Összes csomag és poggyász

142

Alváz: Lökhárító; Kerékdob és sárvédő; Alváz. Az átvizsgáláshoz tükör szükséges. A szállítmányt is ellenőrizni kell! Vékony fémrudat kell használni, ha a szállítmány gabona, fa, stb. Minden ládát, csomagot, táskát fel kell emelni és ellenőrizni kell. Ha a szállítmány homok, cement, sóder, stb., ami nagyon időigényes, akkor a szállítmány el kell kísérni a kirakóhelyre és ott kell ellenőrizni a kirakás után.

Saját erők járművei A saját gépjárműveket is ellenőrizni kell a biztonság kedvéért. /hátha ellopta valaki, vagy engedély nélkül használja vagy lopott jelzésekkel teszi saját erők járműveihez hasonlóvá/ A saját erők járműveiben csak speciális engedéllyel rendelkező személyek szállíthatók. A vezetőnek rendelkezni kell vezetői engedéllyel és az Erő Parancsnokság által kiadott engedéllyel, hogy vezetheti a gépjárművet. Néhány esetben sisakot és védő felszerelést kell viselni, de legalábbis velük kell, hogy legyen a gépjárműben. Az elsősegély nyújtó felszerelést vagy nyakvédőn elhelyezett számot vagy a személyi azonosítót és a vércsoport jelzőt (dögcédula) is ellenőrizhetjük. Mellékletek: 1. számú melléklet: Behatolás a házba különböző módon 2. számú melléklet: Behatolás a házba a tető felől 3. számú melléklet: Hogyan kell mozogni szobáról szobára.

143

1. számú melléklet: Behatolás a házba különböző módon

Jelmagyarázat: 1. Behatolás létra segítségével 2. Behatolás mászókötéllel 3. Mászórúd

144

2. számú melléklet: Behatolás a házba a tető felől A. B. C. S.

Alegység parancsnok /szakasz, század/ Parancsnok helyettes Híradó Biztosítók

Jelmagyarázat: 1. Feljutás az ereszre létra segítségével 2. Feljutás a teraszra 3. Biztosító/ eszközkezelő (fémdetektor stb.) 4. Feljutás a tetőre létra segítségével 5. Bemászás a szellőző ablakon át 6., 7., Lejutás a felső szintekről az alsókra 8. A ház teljes ellenőrzés alá vonása

145

3. számú melléklet: Hogyan kell mozogni szobáról szobára.

Jelmagyarázat: 1. Biztosító/felderítő 2. Csoportvezető 3. Biztosító/ eszközkezelő (fémdetektor stb.) A. B. C. S.

Alegység parancsnok /szakasz, század/ Parancsnok helyettes Híradó Biztosítók

146

XIII. FEJEZET: JÁRŐRŐZÉS

A járőrözés a békefenntartó műveletek egyik alapvető tevékenységi fajtája. A járőrözés célja: - a Figyelő Pontok és az Ellenőrző Pontok által le nem fedett területek felügyelet alatt tartása; - a különböző incidensek kivizsgálása; - mutatni a békefenntartók jelenlétét a Művelet Körzetében; - információgyűjtés; - a mozgás szabadság biztosítása a békefenntartók számára; A járőrözés minden békefenntartó tevékenység kulcsfontosságú eleme és amennyiben jól tervezett és végrehajtott nagy harcászati előnyöket képes biztosítani a saját erők részére. Természetesen a járőrözés bizonyos kockázati tényezőket is magába foglaló tevékenység és a vállalt kockázatnak mindig arányban kell állnia a várható „hozadékkal”. A teljes mozgásszabadság nem mindig garantált, ezért a járőrözés számos estben lehet titkos is. A jó jelentő képesség a járőr nagyon fontos kézsége, hiszen a pontos, szabatos nyelvezetű, jó időben tett jelentés nélkül a megszerzett információk értéke jelentősen csökkenhet vagy akár teljesen el is veszhet. Ezért a járőrök felkészítése során külön figyelmet kell szentelni a jelentési kézségek begyakorlásának. A legáltalánosabb ok a járőrök kiküldésére a Figyelő Pontok és az Ellenőrzési Pontok által le nem fedett, un. „Holt Területek” lefedése. A beépített, városias jellegű területeken előnyösebb a gyalogos járőrök kiküldése. Ez jobb kapcsolatokat tud biztosítani a helyi lakossággal, amely nagyon fontos a békefenntartás során. A jó kapcsolatok hasznos információkat eredményezhetnek. Ugyanakkor kezeljük ezeket az információkat óvatosan, mert hatással lehet az információadókra a politikai hovatartozásuk, vagy a szándékosan terjesztett rémhírek, pletykák, fenyegetések, és esetleg lehet megtévesztési szándékuk is. Ne feledjük, a járőrözés során a az elsődleges célunk a Felelősségi Körzet teljes ellenőrzése, a beszivárgó elemek távoltartása és a helyi lakosság számára a biztonságérzet fokozása. A járőrözés jól kiképzett, felkészített és motivált személyi állományt követel meg. Szintén fontos a modern, a helyzethez legjobban adaptált technikai eszközök használata, a parancsnokok rugalmas reagálási képessége és a magas fokú együttműködés más járőrökkel, Ellenőrzési Pontokkal és Megfigyelő Pontokkal. A járőrök típusai: -

Rutinszerűen kiküldött járőr; Un. „állandó járőr”; Orvlövész elleni járőr; Felderítő járőr; Kutató járőr; Kijárási tilalmat ellenőrző járőr; Akna és bombakutató járőr; Mélységi járőr; Megerősítő járőr;

147

A járőr a végrehajtási eszköze alapján lehet: -

Járműves; Gyalogos; Repülőeszközzel felszerelt vagy motorcsónakos járőr;

A kiválasztott eszköz függ a tereptől, a műveleti helyzettől és a saját erőkön belül rendelkezésre álló eszközöktől. Járműves járőr Járművel felszerelt járőrt küldünk ki: -ha kevés a rendelkezésre álló személyi állomány; -ha nagy a Felelősségi Körzet; -amikor gyorsaságra van szükség; -amikor nagy vagy nehéz felszerelést kell szállítani; Nyilvánvalóan vannak a járművel felszerelt járőröknek előnyei a gyalogos járőrrel szemben: - a gyorsaság miatt egységnyi idő alatt több járőrt lehet kiküldeni; - jobb híradó eszközökkel lehet ellátni; - jobban bizonyítja a békefenntartók jelenlétét a Felelősségi Körzetben; - nagyobb kereső lámpákkal lehet ellátni a járőrt; Ha a járműként vagy harckocsi-t alkalmazunk, a járőr védettsége jelentősen megnövekszik. Ezek a járművek általában nagy terepjáró-képességgel rendelkeznek és gyakran magas színvonalú megfigyelő és híradó eszközökkel látták el őket. Vannak a járműves járőrök alkalmazásának korlátai is. Ilyenek például az ingoványos terep vagy csak gyalogosan járható hegyes területek. A járműves járőrözés során ne törekedjünk az „ülésből” történő megfigyelésre, azaz rendszeresen álljunk meg a járművel, szálljunk ki és úgy végezzünk megfigyeléseket. Gyalogos járőrök A gyalogos járőrök a járőrök hagyományos formája. Hátrányaik a járműves járőrrel szemben: - korlátozott rugalmasság; - korlátozott hatótávolság és járőrözési időtartam; - kisebb súlyú eszközállomány szállítható; - a járőrnek jól látható jellel kell rendelkezni, ami a gyalogos járőrnél valami extra felszerelést jelent (Pl.: zászló), stb.; Ugyanakkor számos estben csak a gyalogos járőr kiküldése a megfelelő, a helyzethez és terephez alkalmazkodó megoldás. (Pl.: hegyes terep) Légi járőrök A légi járőrözés megvalósítható helikopteren vagy könnyű repülőgépeken. A légi eszközök előnyösen használhatóak akkor, ha nagy távolságra és gyorsan kell kiküldeni járőröket. A járőrözés megvalósítható pilótanélküli repülőeszközök alkalmazásával. Ezek készíthetnek

148 fényképet, videofelvételt és néhány korszerűbb változatuk akár digitális jelek formájában képesek azonnali információszolgáltatásra. A légi járőrök hasznosak lehetnek a már rendelkezésre álló információk visszaigazolására vagy információszerzésre olyan területről, ahol összecsapások, villongások vannak. A légi eszközök használatának azonban korlátai is vannak, ezek az időjárási viszonyok, leszálló helyek, logisztikai biztosítás, stb. Lehetnek a tűzszüneti egyezményben megfogalmazott korlátozások is (útvonal, magasság, bejelentési kötelezettség, stb.) Ezért célszerű minél nagyobb légi mozgásszabadságot biztosítani az egyezmények megkötése során. A járőrök felkészítése A járőrök felkészítése nagyon fontos kérdés, általában a honi területen folytatott felkészítés során hangsúlyozottan foglalkoznak a különböző, járőrözés során várhatóan kialakuló szituáció során való tevékenységre. Az eszközök kipróbálása és az eszközök használatának besulykolása úgyszintén nagyon fontos. A járőrök személyi állományának összekovácsolása lehetővé teszi az önbizalom kialakulását, valamint a biztonságos és magas szintű küldetésteljesítést. Valamennyi hagyományos járőr típus számára (gyalogos, járműves, páncélozott) az alábbi szituációk begyakorlása kötelező: - tevékenység csapdába esés, de nincs sérült és akkor, ha van sebesült személy; - tevékenység abban az esetben, ha fogságba estünk, vagy ha valamely fél fogságba akarja vetni a járőrt, vagy a fegyvereit akarja elvenni; - tevékenység eltévedés esetén; - tevékenység abban az estben, ha aknamezőre jutottunk, de nincs sérültünk és abban az estben, ha sebesülés történt; - tevékenység abban az estben, ha feltehetően azonosítási probléma miatt rálőnek a járőrre; - ha a járőr ellenséges tűzbe kerül; - a beszivárgók feltartoztatása; - MEDEVAC hívás; A járőrözési tevékenység tervezése A járőrözési tevékenység tervezése során a következőket kell figyelembe venni: - milyen az általános helyzet a Műveleti Körzetben, ezen belül a saját egység Felelősségi Körzetben; - hol vannak a „holt területek”, Ellenőrzési Pontok, Figyelő Pontok, és milyen információkat kell megszerezni; - merre vannak a beszivárgási utak, normál utak, a felek pozíciói, lakott területek, a beszivárgók lehetséges célpontjai; - a területen lévő speciális veszélyforrások; - vallási szokások, szenthelyek, események, esetleges merényletek vagy bombatámadás veszélye; - aknaveszély; - a járőrözést milyen fényviszonyok közepette kell végrehajtani (nappal, éjszaka, köd stb.)

149 A fenti faktorokat alapján össze kell hangolni valamennyi járőr, Ellenőrzési Pont, Megfigyelő Pont tevékenységét. A hadműveleti tevékenységet tervező részlegeknek (S-5, G-5) a járőrözés kiismerésének elkerülése, csapdák érdekében gyakran kell változtatni a járőrözési útvonalat, indulási és érkezési időket, járőrök számát, járőr méretét, összetételét. A járőrök parancsnokai mindig tegyenek „élménybeszámolót”, olyan jelentést, ami alapján a tervezők hasznos információkhoz juthatnak a következő tevékenység megtervezéséhez.

22. számú ábra: magyar békefenntartók járőröznek Cipruson

150

Járőrözés éjszaka A békefenntartó missziók során nagyon valószínű éjszakai járőrözés végrehajtása. Olyan területeken, ahol a konfliktusban részt vett felek találhatók, sötétedés után a felek sokkal idegesebben reagálnak, habozás nélkül lőnek mindenre, ami mozog, vagy amit hallanak. Ezért, az éjszakai járőrözést csak korlátozottan tervezzük, csak akkor, ha valóban szükséges. Nagyon hasznos éjjellátó készülékek alkalmazása az éjszakai járőrözés során. Annak érdekében, hogy elkerüljük a félreértéseket, hibákat a következő megelőző rendszabályokat kell foganatosítani: - a konfliktusban részt vett felek közelében végrehajtott járőrözés során a feleket előzetesen a járőrözés tényéről értesíteni kell; - a saját erőket részletesen informálni kell; - a járőrparancsnoknak állandó kapcsolatot kell tartani a Folyó Műveleti Központtal és rendszeresen (az előzetesen meghatározottak szerint) jelentést kell tennie; - valamennyi járőrtagnak viselni kell a megkülönböztető jelzéseket, a járműnek ugyanúgy; - indulás előtt le kell ellenőrizni a járőrtagok felkészültségét, és meg kell szervezni a figyelést a járőrtagok között; - valamennyi járőrtagot el kell igazítani a tevékenység rendjéről ellenséges tűz, tüntetők, a járőr megállítása és egyéb problémák esetére; - tisztázni kell a legfrissebb aknahelyzetet; Biztonság Amennyiben aknaveszély indokolja, létre kell hozni, a járőrözés szempontjából tiltott területeket. Amennyiben nincs rendelkezésre álló információ vagy térkép, a területet aknásítottnak kell tekinteni. Ebben az esetben az akna ellenőrzéses járőrözés kombinálása a megfelelő minőségű út kiválasztásával (betonozott út stb.) adhat megfelelő megoldást. Úgyszintén a biztonsághoz tartozik a járőrtagok elsősegély nyújtó képzettsége és megfelelő motiváltsága a szükség estén történő elsősegélynyújtásra. Természetesen, amennyiben a járművünk rendelkezik biztonsági felszereléssel (ABS, biztonsági, öv, stb.) használjuk őket. A járőr személyi állománya A járőr általában három főből áll, de legkevesebb kettő főből. Természetesen az összetétel szigorúan függ a műveleti helyzettől, a végrehajtási időtől és feladatoktól. A mélységi járőrök általában egy rajból állnak. Amennyiben van kutya is a járőrben, a kutyavezető is a járőr tagja. Felszerelés Általános felszerelésbe tartozik a személyi fegyver, egyenruha, golyóálló mellény, sisak, ID kártya, elsősegélynyújtó felszerelés, rádió (tartalék frekvenciák és kódszavak), tájékozódáshoz szükséges eszközök (térkép/titkos információk nélkül/, tájoló, távcső), élelem és ivóvíz.

151 Kiegészítő felszerelések körébe tartoznak azok a felszerelési eszközök, amelyek a specifikus feladatok ellátásához szükségesek. (aknakeresők, éjszakai figyeléshez szükséges eszközök, stb.) A végrehajtás A végrehajtás az alábbi fázisokból áll, tervezés, előkészítés, felkészülés, jelentés a felkészültségről /ellenőrzés/, végrehajtás, jelentés a végrehajtásról, szóban és írásban. Jelentés indulás előtt Az indulás előtt a járőrnek tisztába kell lenni a műveleti helyzet legutolsó változásaival, az akna helyzettel és a különböző helyzetben követendő eljárásokat. Az indulás előtti jelentésnek a következőkre kell kitérni: - a végrehajtandó feladat; - az általános helyzet a kérdéses területen, speciális események, amelyek hatással lehetnek a feladat végrehajtására; - akadályok, aknák, stb. - a térségben lévő saját erők és azok tevékenysége, amely hatással lehet a feladat végrehajtására; - a kérdéses területen lévő nem saját erők és azok tevékenysége, várható reakcióik; - a helyi lakossággal kapcsolatos információk; - tartalék feladat, amennyiben az elsődleges feladat nem végrehajtható; - az útvonal; - indulási és érkezési idő /szabályzó pontokon történő átlépés éllel, véggel/; - MEDEVAC eljárás; - Időjárás; - Jelentések rendje - Kérdések? /ha vannak/; Minden tagnak felkészültnek kell lennie arra az esetre, ha át kell vennie a járőrparancsnoki teendőket. A járőrözés során lényeges az alábbiak betartása: • a járőr tervet szigorúan kell követni, és kerüljünk minden olyan cselekedetet, amely negatívan hathat a járőrözés sikerére. • fel kell jegyezni minden lényeges történést, ne hagyatkozzunk a memóriánkra egy estleges későbbi feljegyzés során /Bárki emlékezete véges lehet/ • feltartoztatás esetén álljanak meg és azonosítsák magukat, tájékoztassák a központot • tartsanak fenn állandó rádió kapcsolatot, amikor szükséges tájékoztassák az előljárót, amennyiben a harcászati helyzet úgy követeli meg, hogy korlátozni kell a rádió használatot, a járőr csak a megszabott helyeken fog jelenteni rövid kódszavak használatával • jelentsenek miden szokatlant és a bekövetkezett változásokat • biztosítsák a felszerelések és dokumentumok biztonságát A járőrözés befejezése után a járőrnek azonnal jelentést kell tenni a leglényegesebb eseményekről, tapasztalatokról, ellenőrizzék le a járművet, felszerelést, majd készüljenek fel részletes jelentésre vázlatokkal, térképekkel, fotókkal, videofelvételekkel stb.

152 Mélységi járőr A mélységi járőr kiküldésének ugyanaz a célja, mint a normál járőröknek. A kiküldés ideje lehet 24 órától 7-8 napig terjedő időtartam. A mélységi járőrök kiküldésével a parancsnok elérheti bizonyos területek jobb megismerését, több és alaposabb információ szolgáltatását, beszivárgás megakadályozását. A mélységi járőr általában egy rajból áll, felszerelését tekintve is több, hiszen szükséges hálózsák, sátor, élelem, víz stb. Az un. ”állandó járőr” Az állandó járőr kifejezésnek több értelmezése is lehet, a békefenntartás estében azonban a beszivárgás megakadályozására szolgáló járőrökről van szó. A terepnek döntő jelentősége van az állandó járőrök kiküldésében, hiszen el kell döntenünk, hogy melyek azok a helyek, ahol a legvalószínűbb a beszivárgók megjelenése. Továbbá a terep adta lehetőségeket maximálisan ki kell használni a megfigyelés, a saját erők rejtése és védelme szempontjából. A legjobb uralkodó magaslatok kiválasztása, hiszen ezek lehetőséget nyújtanak a nagy távolságú figyelésre és elősegítik a híradást is és védelmet nyújtanak a meglepés ellen is. A követendő elv az, hogy előbb vegyük észre a beszivárgót, mint ő minket. A beszivárgást végrehajthatják nappal és éjszaka egyaránt. Nappal valószínűbb a beszivárgók elvegyülése a helyi lakosokkal valószínűbb, és éjszaka pedig jobban kell számítanunk az ösvényeken, kevésbé használt utakon való beszivárgókra. A tevékenység általában hosszabb időtartamot vesz igénybe (10-12 óra). A járőr általában rádió híradást csak induláskor és visszatéréskor használ, mivel a tevékenységet a lehető leghalkabban hajtja végre, gyakori megállásokkal, hallgatózással. A leshelyet maximális óvatossággal kell elfoglalni. Amennyiben rendelkezünk kutyával, célszerű, ha a kutya szaglászással felderíti a leshelyet az elfoglalás előtt. A leshelyhez való közeledés során a járőr több rövid megállást hajt végre, annak érdekében, nehogy a lehetséges beszivárgók figyelmét felkeltsék. Közvetlenül a leshely elfoglalása előtt a parancsnok rövid instrukciókat ad, lehetőség szerint csak jelekkel. Legjobb pozíciófajta a vonal elrendezés, amely szinte kizárja a baráti tüzeléstől való sebesülés lehetőségét. A járőrparancsnok elrendezheti a járőrt „U” alakban is vagy „V” alakzatban is a terep adta lehetőségek függvényében. Figyelembe kell venni azt a lehetőséget is, hogy a járőr a pozícióból gyorsan és minél jobban fedetten kivonható legyen. A szélirányt szintén figyelembe kell venni. A szélnek a járőr felé kell fújni, ez különösen fontos a kutyával felszerelt járőrök estében. /lásd a 16. számú ábrát/ Ne feledjük, a kutyának a széllel szemben KELL elhelyezkednie és lehetőség szerint a lehető legközelebb a beszivárgás irányába! A kutya az ember legjobb barátja, különösen igaz ez a járőrben lévőkre és egyben a legnagyobb segítség a korai riasztás tekintetében.

153 A beszivárgás várható iránya A szél iránya

Jelek: Kutya vezető Járőrtag Járőr parancsnok Megfigyelési és tüzelési szektor Alternatív megfigyelési és tüzelési szektor 23. számú ábra: Állandó járőrök alkalmazási formációi

Megjegyzés: az „U” és a „V” formáció problémákat okozhat a világító és jelzőrakéták fellövése, illetve a tüzelés során

A pozíció elfoglalása során a kutya az aki, először közelíti meg az állást. Amennyiben nincs probléma, a tagok 10-20 méterre (olyan távolságra, hogy egymásnak jeleket tudjanak adni) egymástól közelítik meg az állást. Minden járőrtag készenlétbe helyezi a felszerelését (jelző és világító rakéták, éjjellátó eszközök, távcső, fegyver stb.) Meg kell várni a jelet a kutyától vagy a járőrtagtól arra vonatkozóan, hogy egyértelműen beszivárgók közelednek. A beszivárgó elemeket meg kell állítani, és az azonosságukat meg kell állapítani. Leltárba kell venni a beszivárgók felszerelését, ha lehet állapítsuk meg úti céljukat.

154 Amennyiben a beszivárgók közelednek, a járőr parancsnok jelző (világító) rakétát lő fel és rájuk kiált: „ÁLLJ! ÖNÖK AZ ENSZ ZÓNÁBAN VANNAK, DOBJÁK EL FEGYVEREIKET ÉS EMELJÉK A KEZÜKET MAGASBA! /STOP! YOU ARE IN A UN ZONE, DROP YOUR WEAPONS AND PUT YOUR HANDS UP!” Nagyon fontos a határozott és gyors cselekvés. A hangerőnek, a világító rakéta fény és hanghatásának megrettenést, meglepetésszerű hatást kell okoznia. Éjszaka a világító rakéta kilövésért felelős fellő egy újabb rakétát, és a területet szükségszerinti újabb fellövésekkel állandóan megvilágított állapotban tartja. A kutyavezető a lámpáját a beszivárgókra irányítja, miközben önmaga rejtve marad, amennyiben feláll, a lámpát egyik kezéből a másikba teszi, ezzel is csökkentve azt a veszélyt, hogy a beszivárgók tüzet nyissanak rá (célzott lövéssel). Ezek után a járőr parancsnoka és a kutyavezető a kutyával együtt gyorsan megközelíti a beszivárgókat a többi járőr tag fedezete alatt. A beszivárgókat ez alatt folyamatosan vakítani kell lámpákkal és a környezetüket meg kell világítani. A járőr ezután meg kell kezdeni a fegyverek és robbanó anyagok keresését a beszivárgóknál. A beszivárgókat meg kell kötözni (a legcélszerűbb az un. „gyors bilincsek” alkalmazása) és a legközelebbi úthoz kell őket kísérni kikérdezés céljából. A központot értesíteni kell a kialakult helyzetről lehetőleg rövid és kódolt üzenettel. Rendszerint megerősítő járőrt küldenek ki a beszivárgók elszállításához a kikérdezés céljából. A Folyó Műveleteket Irányító Központ feladata eldönteni, hogy megerősítést küld ki vagy a járőr feladata lesz a beszivárgók kikérdezése. Amennyiben a rendet nem sikerül kialakítani, fenntartani az erő használatára is sor kerülhet, beleértve a kutya bevetését is. Amennyiben a beszivárgók szökni kezdenek a járőrnek figyelmeztető lövést kell leadni, de nem szabad őket lelőni. A járőrnek követni kell őket, meg kell próbálni őket elfogni, de nem szabad őket hosszasan üldözni, mert a járőr csapdába eshet. Legyünk mindig felkészültek arra, hogy az első beszivárgók mögött újabbak mozoghatnak, és ez komoly helyzetet okozhat a járőr számára. A lakott területen alkalmazott és a kijárási tilalmat ellenőrző járőrök Az ilyen járőröket lakott területek utjainak, tereinek ellenőrzésére, a kijárási tilalom ellenőrzésére, a bárok és éttermek ellenőrzésére, a piacok és más forgalmas helyek ellenőrzés alatt tartására küldik ki. A nappal általában hasznosabb a járőr kiküldésére amennyiben a lakossággal való kapcsolatok fejlesztése a cél. Különösen alkalmasak erre a piacok a vásári napokon, így egyszerre lehet prezentálni a békefenntartók jelenlétét valamint a kapcsolatok építését a helyi lakosság széles rétegével. Éjszaka a beszivárgás megakadályozása, a ki és behajtó utak ellenőrzése valamint a nyugalom ellenőrzése lehet a feladat. A kijárási tilalmat ellenőrző járőr a kijárási tilalom kezdete előtt kezdi a járőrözést és megkaphatja néhány kiemelt fontosságú objektum ellenőrzésének feladatát. Akna és bombakutató járőr A járőr kiküldésének célját az 1. számú melléklet tartalmazza.

155

-

Az ilyen járőröket az alábbi eszközökkel szerelhetik fel: az átlagostól vastagabb és hosszabb golyóálló mellény, esetleg külön repeszálló betéttel és speciális csizmák; speciális sisak, amely a teljes fejet védi, erős szemüvegek a szemek védelmére; rádió adóvevő készülék; fémdetektor; speciálisan kiképzett kutyák; nagy erősítésű távcső; 12,7 mm-s mesterlövész puska többcélú lőszerrel az útszéleken esetlegesen elhelyezett bombákba való belelövés céljából;

A szállító jármű általában PSZH, de ha nem áll rendelkezésre ilyen jármű, és csak normál terepjáró áll a rendelkezésünkre, akkor a következő rendszabályokat kell foganatosítani: - a jármű ablakait vagy le kell szerelni, vagy speciális üvegűre kell cserélni; - a jármű alját homokzsákokkal kell lefedni /figyeljünk a teherbíró képességre/; - a fényszórók üvegeit, tükröket, irányjelzőket le kell ragasztani; - a gépjárművezetőt teljes védőfelszereléssel kell ellátni; - kerüljük az olyan járművek alkalmazását, amelyek első kerekei a sofőr vonalában (vagy hátrább) vannak /ha robban valami, az ne a vezető alatt robbanjon/ A járőr feladata lehet a saját erők vagy a helyi lakosság által gyakran használt utak, helyek ellenőrzése. A járőrt nappal alkalmazzák, mert az éjszakai kiküldés túlságosan kockázatos. Amennyiben az ellenőrizendő útszakasz túlságosan hosszú, úgy több járőrt küldnek ki. A bomba és aknakutató tevékenység során be kell tartani az SOP-ban előírt munkaidőt /általában ez jóval rövidebb a szokásos szolgálati időnél/. A végrehajtás során a járőr lassan mozog és különös figyelmet fordít a következőkre: - ásások nyomai; - aszfalt és betonréteg eltávolításának nyomai; - lyukak és mélyedések az úton; - dobozok, elhagyott szatyrok, táskák és szeméttárolók vagy szemétkupacok az mellett; - vezető nélküli parkoló autók, motorok egyéb járművek; - elektromos vezetékek és eszközök; - mechanikus szerkezetek; - állatok pásztorok, felügyelők nélkül; Amennyiben a járőr gyanús objektumot talál, biztonságos távolságra megáll tőle és távcsővel szemügyre veszik a tárgyat és környékét. Ebben az estben három lehetőség közül lehet választani: - megvizsgálni a tárgyat; - rálőni kis kaliberű fegyverrel, mesterlövész puskával vagy nehéz géppuskával; - segítséget hívni; Ne feledjük, az elsődleges feladat az akna vagy bomba megtalálása és jelentése! Másik jó tanács: tartsunk biztonságos távolságot a tárgytól, amennyiben rádiót vagy mobil telefont használunk. Amennyiben a járőr gyanús tárgyat, bombát, aknát vagy ezekhez hasonlatos tárgyat talál, a következő szerint kell eljárni: - jelentéstétel /beleértve minden gyanús körülményt is/;

156 -

amennyiben lehetséges rá kell lőni a tárgyra, bár ez nem minden estben tanácsos; meg kell jelölni a helyet és jelentést tenni; segítséghívás; mások távoltartása területtől; várni, amíg a tárgyat eltávolítják vagy felrobbantják;

A konfliktusban részt vett felek szétválasztására szolgáló járőrök A korábbi harcoló felek szétválasztásra szolgáló járőrök kiküldésének célja lehet a felek szétválasztása, a Szétválasztási Zóna figyelése, ellenőrzése, az újbóli összecsapások megelőzése, a különböző egyezmények betartásának ellenőrzése. A szétválasztási műveletnek előzetesen tervezettnek és a felekkel egyeztetettnek kell lenniük. A járőr létszáma a helyzettől függő, lehet néhány fős, de akár egy század is részt vehet benne. A felek összekötő tisztjeinek jelenléte nagyon hasznos lehet a szétválasztás során. A járőrnek ki kell az olyan terepszakaszokat kiválasztani, ahonnan jól szemmel tudják tartani a feleket és a saját erők is jól láthatóak a felek számára. Szintén fontos a megközelíthetőség, mozgási lehetőség járművekkel /nehezekkel is/. Az időzítés nagyon fontos és nehéz jól kiválasztani a megfelelő időpontot. Általában elég sürgős a szétválasztás végrehajtása, annak érdekében, hogy megelőzzük az összecsapások kitörését vagy újbóli fellángolását. Amikor a gyorsaság elsődleges prioritást élvez, speciális előrevetett járőröket küldenek ki fő szétválasztó erők beérkezéséig fedező függöny létrehozása érdekében. A szétválasztó járőrök megtervezése során az alábbi faktorokat kell figyelembe venni: -

a rendelkezésre álló idő; terep; milyen járművet használjunk /PSZH, harckocsi/; az erő és elszántság demonstrálása; vezetés kérdései; jelentési lehetőségek; a felek szokásai, várható reakciói; összeköttetési (beleértve az összekötő tisztek küldésének lehetőségét is) és tárgyalási lehetőségek;

157

1. számú melléklet: néhány járőr típus és felszerelésük A járőr típusai Rutinszerűen kiküldött járőr

Cél

Személyi állomány Járőr pk. Felügyelni a Járőrtagok Megfigyelő és Biztosító Ellenőrző Pontok közötti le nem fedett Jelentő területeket.

Állandó járőr

Megállítani és letartóztatni az illegális beszivárgó elemeket

Kutyavezető (kutyával együtt), Járőr pk., Járőrtagok, Megvilágítást végző személy

Kijárási tilalmat ellenőrző járőr

A kijárási tilalom betartásának ellenőrzése, a békefenntartók jelenlétének demonstrálása, éttermek és bárok valamint kiemelten fontos helyek ellenőrzése

2-3 fő

Akna és bombakutató járőr

Ellenőrizni a különböző közlekedési utakat aknák, bombák és meglepő aknák szempontjából

Speciális és plusz felszerelés Világító és jelzőrakéták, füstgránátok, rádió, távcső, világító rakétakilövő pisztoly, könnygáz gránát, térkép, tájoló, feljegyzési füzet, kódfüzet, elsősegélynyújtó felszerelés, víz, élelem Jelző és megvilágító rakéták, könnyfakasztó gránát, rádió, távcső, elsősegélynyújtó felszerelés, távcső, tartalék elemek, akkumulátorok, elemlámpák Gumibot, könnyfakasztó gázszóró palack, város térképe

Sisak, golyóálló mellény, speciális aknakutató felszerelés, távcső, füstgránát, szúróbot, elsősegélynyújtó felszerelés, rádió, transzfúziós folyadék, útjelzések, lámpák

Egyéb Az indulási és érkezési időket gyakran kell változtatni. Csak annyi eszközt vinni, amennyire szükség van, jelentés a legrövidebb időn belül Járőr állomány 4 főnél több lehet, vinni kell a kutyához tartozó felszereléseket, (póráz, szájkosár, víz, élelem stb.) Amennyiben a helyzet eléggé nyugodt, elegendő 2-3 fő. A helyiek az ilyen létszámú járőrt nem fogják provokatívnak ítélni, ugyanakkor nagyon fontos megerősítést rövid riasztási idővel készenlétben tartani.

A járőr nem végez aknamentesítést és bombák hatástalanítását. A feladat az aknák, meglepő aknák és bombák helyének megállapítása. A személyi állomány 4-6 fő, beleszámítva a járőr pk.-t. /Amennyiben a jármű PSZH, 1-2 fővel több/

158 A járőr típusai

Szétválasztó járőr

Cél

A felek közé való bejutás és az összecsapások megelőzése vagy megállítása Tűzszünet létrehozása. A felek erőinek jelenlegi állásaiból való kivonása.

Személyi állomány

Amennyi szükséges (lövész, szakasz, század)

Speciális és plusz felszerelés

Megfelelően megjelölt járművek, karjelzések. Világító felszerelés a saját állások megjelölésére, jól látható zászló, rádió felszerelés, amely lehetővé teszi a felekkel való kapcsolattartást is.

Egyéb

A szétválasztó járőrt gyakran akkor alkalmazzák, amikor a helyzet eszkalálódik, a felek kisebb erő harcolnak egymással. Olyan megvilágító eszközt és jelöléseket válasszunk, amelyet valószínűleg a felek nem használnak.

Megjegyzés: a járőrözés témaköre a fejezetben vázoltaktól jóval részletesebben került kidolgozásra a MH Szárazföldi Parancsnokság gondozásában megjelent „Járőrözés” című kézikönyvnek, amelyet a Szárazföldi Parancsnok 652/2003-s intézkedése léptetett hatályba.

24. számú ábra: békefenntartók gyakorlaton

159

XIV. FEJEZET: KÖVETÉS -

A követési tevékenység célja a következőek lehetnek: a civil lakosság elleni zaklatások, fosztogatások, erőszakoskodások és más veszélyes tevékenységek megelőzése, olyan estekben, amikor egy ellenséges erő tart megszállás alatt valamely települést; a magántulajdon védelme;

A követési tevékenységet végre lehet hajtani a Megfigyelő Pontról végrehajtott figyeléssel vagy követő járőrökkel. A megfigyelt tevékenységet részletesen meg kell állapítani és jelentést kell róla tenni. A zászlóalj parancsnokságnak készen kell állnia a megfelelő reagáló tevékenységek végrehajtására. A követő járőr felépítése, személyi állomány és mozgékonysága különböző lehet. A gyalogos járőr estében a személyi állomány legalább kettő fő, járműves járőr estében pedig három fő. A személyi állományt 24 órás váltással kell szolgálatba vezényelni, az induláshoz való készenlét ideje nem haladhatja meg a kettő percet. A követő tevékenységet jó előre be kell gyakorolni különféle eshetőségekre. A járőrnek be kell járnia a kérdéses települést, hogy megfelelő helyismerettel rendelkezzenek. Ne feledjük, a békefenntartók állandó jelenléte lecsillapítja a feszültséget egy megszállt településen. A követő tevékenységet folytató járőrök tevékenységét közvetlenül a század parancsnoka vagy helyettese irányítja. Mindegyik járőr külön-külön kap feladatot arról a Megfigyelő Pontról, ahonnan a kérdéses tevékenységet észlelték. A századparancsnok dönt a kiegészítő, plusz járőrök kiküldéséről. Ezek a járőrök annak a századparancsnoknak közvetlen irányítása alatt tevékenykednek, aki kiküldte őket és feladatot szabott a számukra. A járőrök a század műveleti rádió hálóját használják. Soha ne feledjük, a rádiót mások is hallgathatják! A végrehajtás során a járőr tartson a célszemélytől (objektumtól) olyan távolságot, amely biztonságot szavatol a járőr számára. A megfelelő távolság általában: - 100-200 méter jármű esetén; - 50-100 méter gyalogos célszemély estén; Sötétben ezek a távolságok rövidebbek lehetnek. A végrehajtás során mindig ügyeljünk az aknaveszélyre, útszélén elhelyezett bombákra vagy rálövés lehetőségére. A célszemélyt követni kell épületbe is. Az épületbe való behatolás legyen határozott, az utunkat esetleg elálló személyt be kell lökni az épületbe. A helyieket fenyegető tevékenységet meg kell szakítani szétválasztásos módszer alkalmazásával. Fel kell készülni a tüzelésre is. A járőrnek védelmezni kell a magántulajdont. Amennyiben letartoztatják a fosztogatókat, erőszakoskodókat, jegyzőkönyvet kell felvenni (mi történt, tanuk, stb.), fotókat és videó felvételeket kell készíteni. Amennyiben helyi lakos került letartoztatásra, a személyi azonosságát mindemképpen meg kell állapítani.

160

XV. FEJEZET: A BESZIVÁRGÓKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK Ebben a fejezetben a beszivárgókkal kapcsolatos helyes eljárások tekintetében útmutatást adni, különös tekintettel arra, hogy az elfogottakról ne szivárogjanak ki információk a másik fél számára és az emberi jogok tiszteletben tartva és a saját erők SOP-ja is be legyen tartva. Valamennyi személyt, aki engedély nélkül az általunk ellenőrzött területre belép, beszivárgónak kell tekinteni. A beszivárgókat letartoztathatják a Műveleti Körzet határán, vagy az egység Felelősségi Körzetében. Viselhetnek egyenruhát vagy civil ruhát. Összetételül lehet nagyon vegyes is, nők, férfiak, gyerekek és öregek is. A beszivárgók lehetnek menekültek vagy különleges feladattal „beküldöttek” is, akik végrehajthatnak merényleteket, szabotázs akciókat, öngyilkos merényleteket, terroristatámadásokat vagy politikai izgató tevékenységet, olyanokat is, amelyek nem mindig függnek össze a békefenntartók küldetésével. A tevékenység módjának részletes leírását általában a Telepített Erők SOP-ja tartalmazza. Általános szabály, hogy a beszivárgó csoportot hangos rákiáltás közepette határozottan kell megközelíteni. A fegyveres csoportot mindenképpen fel kell tartoztatni, de kerülni kell a közvetlen összecsapást velük. Nyugalom és türelem valamint kifinomult tárgyalás vezethet eredményre. Ebben a fejezetben arra akarunk választ adni, hogy hogyan tevékenykedjünk azután, hogy elszigeteltük, elfogtuk és lefegyvereztük a beszivárgót. A női beszivárgókat is meg kell motozni, de amennyiben erre lehetőségünk van, női békefenntartóval motoztassuk meg. Ha nincs, akkor az is megoldás lehet, hogy későbbre halasszuk a motozást, de addig is tartsuk erős őrizet alatt. (ha engedi a ROE, megbilincselve) A beszivárgókkal való eljárás a során a következő általános irányelveket vegyük figyelembe: - határozzuk meg a beszivárgók tartózkodási megállítani a beszivárgókat; - bizonyosodjunk meg arról, hogy elegendő erő (személyi állomány) áll a rendelkezésünkre, a csoport kezelésére; - amennyiben a beszivárgók egyetértenek a terület elhagyásában, ki kell őket kísérni a szektorból a békefenntartó erőivel (amennyiben van MP erőkkel); - minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a következő információk ne szivároghassanak ki; • a beszivárgók személyes adatai; • alakulat azonosító vagy szervezet; • a beszivárgás célja; • fegyverek, lőszerek; Legyünk figyelmesek, amikor a rádiókat használunk, mert mások is hallhatják az adásunkat, hacsak lehet, használjunk kódszavakat. Amennyiben a beszivárgók elutasítják a terület elhagyását, akkor el kell őket szigetelni (elvágni a visszavonulás útját). Azonban számítani kell, arra, hogy az ilyen szituáció veszélyeket is hordoz magában, amelyek a következők lehetnek: - a beszivárgók megpróbálnak kitörni vagy elszökni; - más erők megpróbálják kiszabadítani őket; - a másik fél fegyveresei kihasználva a helyzetet, megpróbálhatják őket elfogni vagy megölni;

161

A beszivárgókat biztonságos helyre kell kísérni, szállítani és ki kell őket kérdezni. Az őrizetnek 24 órásnak kell lenni. Ezzel kell biztosítani, hogy a beszivárgók ne tudjanak elszökni, nehogy bántalmazzák őket, vagy esetleg megöljék őket. A beszivárgókat őrző személyeknek nem szabad olyan szituációba kerülniük, amikor esetleg lefegyverzik őket. Egy estleges lehetséges megoldás az, hogy fegyvertelenül lépünk be közéjük, de kintről biztosítanak minket fegyveresen. A kihallgatáson részt kell venni a felderítő tisztnek (S-2), hadműveleti tisztnek (S-3) és MP tisztnek. Gyakran szükséges tolmács, de biztonsági okokból, a saját erők tolmácsait használjuk. A katonai rendőrtiszt fogja vezetni a kihallgatást. A katonai rendőr határozza meg a kihallgatás módszerét, ami között a beszivárgó fenyegetése nem szerepelhet. Szintén a katonai rendőr felelős a kihallgatás jegyzőkönyvének elkészítéséért, és az ő feladata a bizonyítékok, térképek, fotók őrzése is. A beszivárgók kezeinek szabaddá tétele mindaddig nem történik meg, amíg veszélyesnek ítélik őket meg. Természetesen a bilincselt állapotot a lehető legrövidebb időre kell korlátozni, de csak a saját biztonságunk teljes garantálása mellett. A beszivárgókat nem szabad nemük, bőrszínük, törzsi hovatartozás, nemzetiség vagy vallásuk szerint megkülönböztetni, zaklatni. A letartóztatottak ütése szigorúan tilos! A sérülteket vagy betegeket megfelelő orvosi ellátásban kell részesíteni. A kihallgatást követően a beszivárgókat szabadon kell engedni (terroristák, háborús bűnösök, egyéb bűncselekményeket elkövetett körözött személyek kivételével). Ez a feladat megfelelő körültekintést követel. El kell kerülni, hogy a másik fél elfogja vagy megölje az elfogott beszivárgókat. Néhány estben (amennyiben az SOP így rendelkezik) elképzelhető a fegyverek, kések stb. visszaadása is. A lőszer, robbanóanyag, harci felszereléseket általában el kell kobozni, és meg kell őket semmisíteni. A fogvatartás időtartama nem húzódhat hetekig. Általában az SOP konkrét instrukciókat ad ebben a tekintetben, a normál eljárás az 1-2 napot jelenthet. Ezzel lehet elkerülni, hogy a békefenntartók bázisa közönséges börtönné változzon. Általában a kihallgatást követően szabadon engedik a beszivárgó elemeket, de ez függ a már említetteken kívül a napszaktól és időjárástól is. (éjszaka és nagyon rossz időjárási viszonyok közepette általában nem engednek szabadon). A beszivárgók letartóztatásával, szállításával és kihallgatásával kapcsolatos eljárások: 1. A beszivárgókat le kell fegyverezni (mindennemű fegyver, lőszer és robbanóanyagot el kell venni); 2. Iratokat, dokumentumokat és térképeket el kell venni; 3. Haladéktalanul jelentést kell tenni; 4. A beszivárgókat a kihallgatás helyére kell szállítani; 5. A kihallgatást a Katonai Rendőrség tisztje vezeti; 6. A kihallgatás után a beszivárgókat vissza kell adni az elfogást végrehajtó alegységnek. Ezután a beszivárgókat a határsávon működő Ellenőrzési Pontra kell szállítani és szabadon kell őket engedni; 7. A lőszert és robbanóanyagot el kell kobozni, és meg kell semmisíteni. A fegyverek visszaadására a Telepített Erők Parancsnok Direktívája vagy az SOP szerint kell végrehajtani. /általában ezek is elkobzásra kerülnek/

162

XVI. FEJEZET: FEGYVEREK, ROBBANÓANYAGOK ÉS LŐSZEREK ELKOBZÁSA Általában a fegyverek, robbanóanyagok és lőszerek elkobzásával kapcsolatos eljárások az SOP-ban vagy a békefenntartó erők parancsnoka által kiadott intézkedésekben kerülnek meghatározásra. A különböző konfliktusban részt vett erők fegyveres tagjainak tilos fegyveresen belépni az általunk ellenőrzött területre vagy köteles fegyvereit a saját állásaiba hagyni, vagy az ellenőrzés során el kell kobozni. Ha fegyvereket, robbanó anyagot vagy lőszereket találunk az ellenőrzés során, ezen személyek számára a belépést meg kell tiltani és a fenti tárgyakat el kell kobozni. A személyek nevét és más adataikat fel kell jegyezni, és jelentést kell tenni, továbbá a Katonai Rendőrséget is értesíteni kell. Valamennyi elkobzott lőszert, robbanóanyagot nagy óvatossággal kell kezelni. A kezeléssel kapcsolatban mindig kérjük ki a tűzszerész vezető tiszt véleményét (EOD Officer). Ha robbanóanyagokat, bombákat stb. találunk, jelenteni kell mit találtunk, mikor és hol, meg kell jelölni a helyet, abból a célból, hogy később megtaláljuk és tartsuk távol a felhatalmazás nélküli személyeket biztonságos távolságra. Általában a Katonai Rendőrség kezeli az elkobzott tárgyakat. Ha a Katonai Rendőr nincs jelen az Ellenőrző Ponton, akkor egy felelős, kijelölt tiszthelyettesnek kell kezelnie az elkobzott tárgyakat feljegyezve a tulajdonos nevét, korát, címét, a tárgy megnevezését és azonosítási számát stb. Később a tárgyakat a Katonai Rendőrségnek az elkészített jelentéssel együtt át kell adni. Célszerű megoldás un. „elkobzási bizonylat” átadása a kérdéses személynek. Néhány misszió során elképzelhető, a misszió létrejötte során létrejött megállapodások miatt, hogy az elkobzott tárgyak nem kerülnek megsemmisítésre, hanem raktározni fogják őket a Katonai Rendőrség raktárában. Ha sok fegyvert kell raktározni, ez mindenképpen felveti a biztonság kérdését. Amennyiben az egyezmény erre lehetőséget ad, vagy nagy annak a kockázata, hogy a fegyvereket ellopják, a következőket tehetjük: - megsemmisíteni a fegyvereket; - a fegyverek fő részegységeit eltávolítani (Pl.: ütőszeg) A fegyverek megsemmisítését akkor lehet végrehajtani, ha erre felhatalmazásunk van és annak megfelelően kell eljárni, amit az SOP előír. Az autóba rejtett pokolgépek megtalálása esetén, tartoztassuk le a jármű utasait, de legyünk óvatosak. Az Ellenőrző Ponthoz közelében tartsuk a személyi állomány távol a járműtől (általában a biztonsági távolság minimálisan 250 méter) vagy amennyire lehet, tartsuk fedetten (óvóhelyen) őket. Tegyünk jelentést a zászlóalj parancsnoknak és a Folyó Műveleteket Irányító Központnak. Hívjuk ki a Katonai Rendőrséget és a tűzszerész tisztet. Amennyiben lehetséges, vitessük az egyik utassal a járművet biztonságos helyre, ahol a bomba hatástalanítása megtörténhet. Ha az utas elkezd mozogni a járművel, biztosítsuk, hogy ne térhessen le az útról, és ne juthasson más értékes területre.

Ne feledjük, tilos a rádió vagy mobil telefon használata az autó 100-150 méteres körzetében, mert ha a bomba rádió távirányítású, úgy ezek a készülékek működésbe hozhatják! Minden egyéb az elkobzással kapcsolatos teendő az SOP-ban (Hatályos Műveleti Eljárások) vagy az Erő Parancsnok erre vonatkozó utasításaiban kerül szabályzásra.

163

XVII. FEJEZET: KONVOJOK ÉS AZOK KISÉRÉSE Általában a békefenntartó egység rendelkezik logisztikai alegységgel és ezen belül szállító alegységgel. Ha ez egy zászlóalj, akkor a logisztikai századában találhatunk egy szállító szakaszt. Ez a szakasz nagyon fontos feladatokat kaphat az egység különböző anyagokkal való ellátásában (élelem, üzemanyag, alkatrészek, víz, gyógyszer, lőszer stb.). A konvoj az egység által kiküldött, számos járműből álló szervezett menetoszlop. A konvoj általában biztonságos és jól ismert utakat használ, amennyiben a biztonsági helyzet lehetővé teszi, külön kíséret nélkül. Abban az estben, ha fennáll a konvoj bármilyen formájú megtámadásának veszélye vagy a szállítmány megdézsmálása, ellopása, akkor a konvojt fegyveres kíséret fogja védeni. A kíséret nélküli konvojt a Konvoj Parancsnok vezetése alatt küldik ki. A tervező tevékenysége néhány nappal az indulás előtt kezdődik, és a következőket fogja magába foglalni: - annak vizsgálata, hogy milyenek az út környékén a műveleti viszonyok, a járhatósági körülmények; - a konvoj állományának megállapítása /járművenként legalább kettő fő, és szükség szerint tartalékvezetők/; - a konvoj megszervezése; - adminisztrációs ügyek rendezése /menetlevelek, szállító levelek, menetparancs, konvoj lista, stb./; - logisztikai biztosítás megszervezése (egészségügyi biztosítás, élelmezés, víz, üzemanyag, térképek); Az indulást megelőző napon a technikai eszközöket le kell ellenőrizni és a járműveket fel kell tölteni üzemanyaggal. A Konvoj Parancsnok újra leellenőrzi az utakkal kapcsolatos helyzetet, majd végre hajtja a legfrissebb jelentések áttanulmányozását. Ezek után a Konvoj Parancsnok megtartja a tájékoztató jelentését, amely az alábbiakat foglalja magába: - a menetvonalat; - az Ellenőrző Pontokon való áthaladás rendszabályait; - az erőszak alkalmazás szabályait /ROE/; - a konvoj felépítése, sebesség, követési távolság; - felszerelés /sisak, golyóálló mellény, egyenruha, stb/; - helyzet a Felelősségi Körzetben; - időjárás előrejelzés; - MEDEVAC hívási eljárások; - eljárások támadás estén, feltartoztatás estén, vagy technikai meghibásodás esetén; - vezetési kérdések, összeköttetés; 25. számú ábra: példa a kíséret nélküli konvoj felépítésére

164 Jelmagyarázat: CC : Konvoj Parancsnok terepjáró járművel és állandó rádió összeköttetés a konvoj többi járművével, valamint vagy rádió vagy műholdas összeköttetés a kiküldő egységgel; 1-8 : Szállító járművek (amennyire lehetséges rádióval), és a vontatáshoz szükséges eszközökkel, felszereléssel; 9 : sebesültszállító jármű /mentő/ a szükséges felszereléssel és szakképzett állománnyal, rádió kapcsolattal a Konvoj Parancsnok irányába; 10 : javító jármű /vontató, karbantartó/, a járművet el kell látni táblával a következő felirattal: „ CONVOY, DO NOT OVERTAKE”, rádió kapcsolat a Konvoj Parancsnok felé. A követési távolság kb. 50 méter, de legyen mindig láthatósági kapcsolat a járművek között, a sebesség tekintetében tartsunk olyan nagy sebességet, amilyet csak tudunk. Természetesen az út és időjárási viszonyoknak megfelelő sebességet válasszunk. Megállások estén vagy vonalban álljunk meg vagy oszlop megállás esetén, úgy állítsuk meg a járműveket egymás után, hogy ki tudjunk venni őket az oszlopból. A parancsnok tájékoztató jelentése során meg határozni az indulási időt. Közvetlenül az indulás előtt le kell ellenőrizni az ID kártyákat, a rádió összeköttetés meglétét, fegyverek állapotát (az ROE-nek megfelelően). A megérkezést követően a Konvoj Parancsnok kötelessége jelentést tenni a feladat végrehajtásáról. Kíséret A kísérés célja az, hogy védjük a konvojt vagy más jármű oszlopot a lehetséges támadások ellen, biztosítsuk a célállomásra való biztonságos megérkezését. A kíséretnek lehet az is célja, hogy bizonyos személyeket /saját erőket, VIP személyeket, egyéb személyeket/ eljuttassunk biztonságosan egyik helyről a másikra. Abban az estben, ha a konvoj kísérettel hajtja végre feladatát, akkor a konvoj parancsnoka a korábban említett tervezési feladatokat fogja végrehajtani, de a következőket is figyelembe kell venni: - azokat a területeket, ahol a veszély a legmagasabb, és ahol a helyzet kritikus vagy kritikussá válhat (tüntetés, orvlövészek); - a konvoj felépítésébe hová kerüljenek a páncélozott szállító járművek vagy a harckocsik; - van-e szükségessége annak, hogy biztosító csoportokat küldjenek ki; Az utóbbi kettő pont tekintetében a Kíséret Parancsnoka dönt, aki felelős a konvoj biztonságáért és védelméért. Ő tesz javaslatokat a Konvoj Parancsnoknak valamennyi biztonsággal kapcsolatos kérdés tekintetében. Amennyiben a konfliktusban részt vett felek közötti összeütközési vonalat átlépik, célszerű az áthaladás idejére a parancsnokság átadása a Kíséret Parancsnoknak. 26. számú ábra: példa a kísérettel ellátott konvojra

165

Jelmagyarázat: 1, 2 és 11 : a kísérő páncélozott eszközök (harckocsi, PSZH), általában a Kíséret Parancsnoka a 2. számú járműben foglal helyet. Amennyiben a konvoj több mint tíz járműből áll egy plusz páncélozott járművet lehet a konvoj közepén elhelyezni. A páncélozott eszközökben 1-3 biztosító katonát kell elhelyezni (lehet több is) a helyzettől függően. 3-8 : Szállító járművek, általában a Konvoj Parancsnok az első járműben foglal helyet, állandó rádió összeköttetéssel a konvoj többi járművével, valamint vagy rádió vagy műholdas összeköttetéssel a kiküldő egységgel; 9 : sebesültszállító jármű /mentő/ a szükséges felszereléssel és szakképzett állománnyal, rádió kapcsolattal a Konvoj Parancsnok irányába; 10 : javító jármű /vontató, karbantartó/, a járművet el kell látni táblával a következő felirattal: „ CONVOY, DO NOT OVERTAKE”, rádió kapcsolat a Konvoj Parancsnok felé. Tevékenység váratlan helyzetekben A,) Baleset estén az alábbiak szerint kell eljárni: - ha sebesülés történt, hívjuk előre a sebesültszállító járművet /mentő/ a sebesülés helyszínére; - le kell zárni a baleset helyszínét; - hívjuk ki a Katonai Rendőrséget; - amennyiben jármű is sérült hívjuk előre a javító /vontató/ járművet, és amennyiben lehetséges háríttassuk el a hibát a helyszínen; - amennyiben nem lehetséges a helyszíni javítás, vontassuk a járművet, amennyiben ez sem lehetséges, hagyjuk a helyszínen a járművet a vezetővel és egy biztosítóval; B,) Csapdába esés vagy orvlövésztámadás estén a következők szerint járjunk el: - ha a konvojra rálőnek és a helyzet nem teszi lehetővé a megnövelt sebességgel való helyszínelhagyást, akkor azonnal állítsuk meg a konvojt és a könnyű célpontnak számító páncélvédelem nélküli járműveket védjük a páncélozott járművekkel, harckocsikkal; - amennyiben szükséges /általában szükséges/ a PSZH-k (vagy harckocsik) viszonozzák a tüzet, figyelem bevéve a ROE-t és ugyanakkor igyekezzünk elkerülni a helyzet eszkalációját; - küldjünk jelentést a műveleti központba, akik küldhetnek összekötő tisztet a kérdéses félhez, vagy küldhetnek erősítést vagy más segítséget; - amennyiben sikerült a helyzetet ellenőrzés alá vonni, a konvojnak folytatnia kell az útját; Azokon a területeken, ahol a tapasztalat szerint nagy az orvlövész veszély egy páncélozott eszközt előre lehet küldeni védelmi pozíció elfoglalására és a biztosítás végrehajtására még a konvoj beérkezése előtt. Miután a konvoj – a lehetőség szerinti legnagyobb sebességgel – áthalad ezen a veszélyeztetett szakaszon, a páncélozott eszközök elhagyják állásaikat és utolérik a konvojt. Az orvlövész veszélyes területen való áthaladás mindig kockázatos. Ezért az ilyen területeken a konvojoknak mindig szüksége van kíséretre. Továbbá kiemelten orvlövészveszélyes területen a figyelmet az orvlövészek megjelenésének környékére kell koncentrálni. (magas épületek, a szétválasztási vonalak, volt frontvonalak környéke). Kerülni

166 kell a páncélvédelem nélküli járművek alkalmazását és a lehető legnagyobb sebességgel, megállás nélkül haladjunk át az ilyen területeken. 27. számú ábra: példa a kísérő járművek tevékenységére orvlövész veszélyes területen A konvoj előtt mozgó kísérő páncélos eszköz

A konvoj szállító járművei

Védelmi pozícióban lévő felügyeletet ellátó jármű orvlövész Személyek kisérése A személyek kisérése magában foglalja az alábbi tevékenységeket: - a saját személyek kisérését (váltások, áttelepülések estén); - VIP személyek kisérése, általában 1-2 személy, (államfők, miniszterek, magas rangú békefenntartó személyek); - A konfliktusban részt vett felek magas rangú képviselőinek kisérése; Minden helyzetben nagyon fontos a kérdéses személyek biztonságban megérkezzenek a célállomásra. A Kíséret Parancsnoka viseli a teljes felelőséget a biztonságért. 28. számú ábra: Példa a személyek kisérésére

Jelmagyarázat: 1. Kísérő PSZH (harckocsi) 2. PSZH a belsejében a VIP személy és a Kíséret Parancsnoka. A jármű ablakai és ajtai zárt állapotban kell lenniük és a megérkezésig semmilyen körülmények között nem szabad őket kinyitni. 3. Kísérő PSZH, biztosítókkal (2-3). Ha a konfliktusban részt vett feleket kell kísérni, akkor egy plusz páncélozott járművet kell tenni a második jármű mögé, abból a célból, hogy ne utazzanak együtt. Ha a járművekkel meg kell állni, például Ellenőrzési Pontnál, úgy kell megállni a kísérő járművekkel, hogy azok védjék a személyszállítást végző járművet (az utolsó fedezi a jármű hátsó ajtaját). Az Ellenőrzési Ponton való áthaladás mindig kiemelt fontosságú, kritikus tevékenység, mert fennáll az oszlop szétszakadásának veszélye. Ezért, ha csak lehet, egy hullámban haladjunk át a ponton.

167

XVIII. FEJEZET: A PARANCSNOKSÁGOK ÉS A FONTOS OBJEKTUMOK ŐRZÉSE Ebben a fejezetben általános iránymutatást kívánunk adni az objektumok őrzésének megszervezésével és végrehajtásával kapcsolatos eljárásokra, példákkal illusztráljuk a különféle objektumok (mint például parancsnokságok, híradó központok, fegyverraktárak, stb.) őrzésének módozatait, az egyszerű riasztó berendezések kialakításnak lehetőségeit, valamint épületek, fontos felszerelések és személyek kiemelt védelmének megvalósításának módozatait. Természetesen, a békefenntartók valamennyi felet tisztelik, ennek ellenére komoly fenyegetések, veszélyhelyzetek alakulhatnak ki. A legveszélyesebb fenyegetést az alábbiak jelenthetik: - különböző dokumentumokat, üzemanyagot, fegyvereket, lőszert és robbanóanyagokat ellopni szándékozó elemek; - közvetlen veszélyt jelentő elemek (bombával való fenyegetés, bombák elhelyezésének szándéka, orvlövészek); Az őrök általános feladatai: - a járművek és személyek ellenőrzése; - az objektum területén való járőrözés; - bizonyos terület felügyelete (kutató lámpákkal, éjjellátó készülékkel, távcsövekkel); Az őrség elhelyezése Az őrséget megfelelő szobában, épületrészben vagy épületben kell elhelyezni. A helyiségnek az alábbi kritériumoknak kell megfelelni: - helyiség a váltás számára, a szolgálaton kívüliek számára, lehetőség szerint pihenő helyiséggel; - rádió és telefon kommunikációs eszközök; - eszkalálódó helyzetben az őrséget meg kell erősíteni és a maradék erőt magas készenlétbe kell tartani (készenléti alegységet kell kijelölni); - az őrszobának az objektumon belül kell lennie, amennyire lehet a helyiség ne legyen látható az objektumon kívül; Az őrszemek az őrszolgálat legfontosabb elemei, amelyek lehetnek felállított őrök és járőrök is. Általában a felállított őrök jobbak, mint a járőröző őrszemek. A felállított őrök előnyei: - a felállított őr jobban hall; - jobb védelmet lehet kialakítani a számára; - nehezebb felfedezni; A békefenntartó csapatok elhelyezésére szolgáló tábor őrzés-védelmi rendszerének kialakításának egy példáját mutatja az 1. számú melléklet. Az őröknek két fajtája van, a felállított őrök és az ellenőrző őrök. A felállított őrök az objektumot őrzik és felügyelik felállítási helyeken. Általában a felállítási helyeket magasra helyezik (őrtornyok), amelyeken tüzelő állásokat alakítanak ki homokzsákok alkalmazásával. A torony felső szintjén több pozíciót kell kiépíteni, de általában csak egy-két pozíciót foglalnak el. /lásd a mellékleteket/ Amennyire lehet a növényzetet, vágassuk ki, vagy

168 nyírassuk le a minimális magasságra. A magas növényzet árnyékot vethet, amely korlátozza a megfigyelést és látást. A felállított őrség helyeinek kialakítására szolgáló példát a 2. számú melléklet tartalmazza. Az ellenőrző őrséget a belépő személyek és járművek ellenőrzésére használják. Az objektum területére történő belépéshez azonosító kártyákat /ID card/ adnak ki, amelyeket megfelelő módon védik (fénykép, hologram, vízjel), annak érdekében, hogy nehezen lehessen hamisítani. A parancsnokságokon, vagy egyéb fontos objektumokban lehetnek területek, ahová a belépés korlátozott számú személyek számára engedélyezett (restricted area). Ilyen területek lehetnek például a műveleti központok, híradó helyiségek, jelentésekre kijelölt helyiségek (briefing room), a szolgálatok helyiségei (különös tekintettel az őrségek helyiségei), fegyver, lőszer és robbanóanyag raktárak, korlátozott minősítésű (vagy magasabb minősítésű) iratok kezelésére, tárolására szolgáló helyiségek, titkosító berendezések helyiségei, korlátozott betekintésű és zárt csatornás informatikai és kommunikációs eszközök termináljai, stb. Az ilyen helyiségekbe való belépések ellenőrzésére külön őrségeket, szolgálati személyeket vagy belépést ellenőrző rendszereket (számkódos zárak, mágneskártyás belépő kapuk) alkalmaznak. Amennyiben erre anyagi lehetőség van, rendkívül hatékonnyá teheti a beléptetési és mozgáskövetési rendszereket egy gyors riasztó rendszerrel összekötött és mozgásérzékelőkkel kiegészített videokamerás figyelő hálózat kiépítése. A járművek ellenőrzése során az első megoldandó kérdés a megfelelő parkolási rendszer kialakítása. Általános szabály, hogy csak saját erők járművei parkolhatnak az objektum közelében. A más tulajdonú járművek számára legalább 100 méterre kell az objektumtól parkolót kialakítani (teherautók számára 200 méter). Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy rendkívül tanácsos az objektumok körül erős beton blokk elemekből álló (ki lehet egészíteni harckocsi akasztókhoz hasonló műszaki akadályokkal) akadályrendszert létrehozni, sebesség lassítókat, fekvő rendőröket, hidraulikusan felemelhető akadályokat, forgalomirányító lámpákat telepíteni. Az objektumot védelmező beton blokkoknak olyan erőseknek kell lenniük, hogy még nehéz teherautóval se lehessen behatolni az objektum területére (öngyilkos merényletek). A kapun való belépés rendszerét az Ellenőrzési Pontokon alkalmazott elveknek és gyakorlatnak megfelelően kell kialakítani. Általános elv, hogy valamennyi járművet ellenőrizni kell, át kell vizsgálni a motorház teret, a rakteret, a csomagtartókat, az utasteret és a jármű alját is. A normál békefenntartó műveletekben (ENSZ vagy EBESZ vezetésű) a parancsnokságok épületeit, a saját erők egyéb objektumait fehérre festik és jól látható jelekkel, feliratokkal látják el. Általában az ENSZ nem használ álcázást az épültek rejtésére. A kiválasztott épületnek megfelelő szilárdságúnak kell lennie (tégla, beton). Az épület teteje nem lehet könnyen gyulladó szerkezetű. A műveleti központ, a kommunikációs központ, az őrség helyiségei és a segélyhely nem lehet a felső szinten elhelyezve. Ezeknek az épület jobban védett helyein (alsó szint, belső helységek) kell elhelyezni. Általános elv, hogy ne lehessen be látni ezekbe a helyiségekbe. Nagyon praktikus tükröző fóliák alkalmazása (vagy reluxa jellegű árnyékoló), (mi látunk kifelé, de minket nem látnak kintről), és ez véd a napfénytől is. A már említett fontos helyiségeket célszerű tartó gerendákkal, áthidalókkal összeomlás ellen megerősíteni. A tetőrészen és az ablakok környékén célszerű homokzsákokat alkalmazni, azonban ne feledkezzünk meg a zsákok okozta súlytöbbletről.

169 Problémás időszakokban célszerű az alsó szintek ablakait leszerelni, a nyílásokat homok zsákokkal feltölteni és csupán kis kémlelőket hagyni. A felsőbb emeletek ablakai dróthálóval kell védeni. Tartalék energiaforrásokat kell létrehozni (aggregátor). Arra az estre, ha az épület összeomlana külön menekítő eszközöket kell telepíteni, mind az épületen belül, mind az épületen kívül. Az épületbe megfelelő tűzvédelmi berendezéseket kell kialakítani (füst, hőmérsékletemelkedés sebesség érzékelők és automatikusan beinduló vízzel oltó szórófejek /sprinkler/). Tudni kell, hogy a technikai berendezések nem helyettesítik a jól begyakorolt tűzoltó alegységet, ezért ezt is létre kell hozni. Az elsősegély nyújtó felszereléseknek úgyszintén elérhetőnek kell lenni az épület különböző pontjain. Az objektum területén megfelelő óvóhelyeket kell kialakítani, ezeket pedig el kell látni vízzel, élelmiszerrel, elsősegélynyújtó felszereléssel és minden olyan eszközzel, ami a hosszabb idejű ottlétet lehetővé teszi (Pl.: WC). Óvóhely elfoglalási tervet kell készíteni, amely azt a kérdést részletezi, hogy ki melyik óvóhelyet foglalja el. Az objektum őrzés-védelmi tervét jól átgondoltan kell kialakítani és gyakran kell gyakorlatokat tartani. Az objektum elhagyását gyakorolni kell különböző változatokra, mint például tűzriadó, bombariadó vagy tüzérségi támadás este. Ezekben a változatokban gyakorolni kell azt is, hogy mikor mit vigyünk magunkkal, vagy miket semmisítsünk meg (dokumentumok, merevlemezek, vágy más anyagok). A helyesen kialakított tervek, motiváltság és begyakorlás nagy segítséget nyújt balestek, incidensek esetén. A NATO vezette békefenntartó műveletekben a Szövetségesek Európai Parancsnokságának 70-1 számú direktívája alapján kell eljárni (ACE 70-1 Security Directive) a biztonsági követelmények megvalósítása során. A legjobb riasztó eszközök a személyi állomány szemei és fülei. A riasztó eszközök kialakítása során nem szabad robbanóanyagokat felhasználni, ellenben célszerű világító és jelző rakétákat alkalmazni. Szintén hasznos lehet füstjelzők vagy ködgránátok alkalmazása. Néhány egyszerű és célszerű alkalmazást vázolnak a 2., 4., és 5. számú mellékletek. Mellékletek: 1. számú: példa a békefenntartó csaptok elhelyezésére szolgáló tábor őrzésvédelmének kialakítására; 2. számú: példa a felállított őrség helyeinek kialakítására; 3. számú: példa a parancsnokság őrzés-védelemének kialakítására; 4. számú: példa az egyszerű riasztó berendezésekre I.; 5. számú: példa az egyszerű riasztó berendezésekre II.; 6. számú: példa az egyszerű akadályokra; 7. számú: példa a világító eszközök használtára; 8. számú: az átjárás ellenőrzés elvei;

170

1. számú melléklet: példa a békefenntartó csaptok elhelyezésére szolgáló tábor őrzés-védelmének kialakítására

Az őr tüzelési szektora

Biztosító őr

Könnyű géppuska fedezék

Sebesség lassítók

Világító rakéta

171

2. számú melléklet: példa a felállított őrség helyeinek kialakítására

Őrszem

Őrszem telefonnal

Sebesség lassítók és fekvő rendőr Az őrszem elhelyezésének helyes módjai

Az őrszem elhelyezésének helytelen módjai Egy 6 sarkú épület őrzéséhez 3 őrhely szükséges, mert mindegyik 2 falat fog őrizni

Rossz elhelyezés

172

3. számú melléklet: példa a parancsnokság épületének őrzés-védelmére Őrszem

Őrszem védelmi állásban az épületen belül

Szálláshely

Parkoló a saját erő járművei számára

Védelmi pozíció

Acélajtó és csengő

Öngyilkos merényletek vagy gépjárműbe rejtett pokolgépes merényletek veszélye estén az Ellenőrző Pont teljes védelmét ki kell építeni

A Folyó Műveleteket Irányító Központ bejáratának őre A védelem növelése érdekében homokzsákokat és földhányásokat alkalmazhatnak

173

4. számú melléklet: példa az egyszerű riasztó eszközökre

A száraz ágakat a kerítésen kívülre kell elhelyezni, az ágak magassága nem haladhatja meg az egy métert és legalább három méteres sávot kell kialakítani, de a normális hatékony sáv szélessége 10-20 méter között van. Az ágakat egymásra kell helyezni, hogy nehezebb legyen áthaladni észrevétlenül közöttük. A talajnak a kerítés és az ágak között tisztának kell lennie, ha lehet, használjunk homokot.

Üres konzerves dobozok

Kiegészítő fényjelző rakéta

Ha a kerítés nincs beásva a talajba, akkor egyes mélyedéseken keresztül a kerítés alatt be lehet jutni a bázisra, ezért füstjelzőket helyeznek el

174

5. számú melléklet: példa az egyszerű riasztó eszközökre II. Szöges drótakadály

Fehér fényjelző

Összekoccanó üres konzerves dobozok

Száraz ágak

U szög és botló drót

Botló drótra szerelt üres konzerves dobozok, amelyek összeütközhetnek, a drót mozgásakor

175

6. számú melléklet: példa az egyszerű akadályokra A lépcső szélén elhelyezett gyalogsági drótakadály vagy szögesdrót henger hatékony akadály. Ne fejtsük el rögzíteni az akadályt!

A szögesdrót henger hatékonyan védi az alagsori és földszinti ablakokat valamint azokat a holt tereket, amelyeket nem lehet a az őrhelyekről belátni.

A faltetején elhelyezett szögesdrót, üvegdarabok és szögek hatékony védelmet jelentenek, de felirattal kell figyelmeztetni a veszélyre.

176

7. számú melléklet: példa a világító eszközök használatára

í A kutató lámpák az őrszem ellenőrzése alatt állnak, míg saját maga sötétben marad. Amikor nincs elektronikus fényforrásunk, akkor olajlámpát használhatunk, erre a célra legjobb a petróleum vagy a kerozin. Fém lappal képezhetünk tükröző felületet, de ügyeljünk arra, hogy saját szemünket ne vakítsa az eszköz.

177

8. számú melléklet: az átjárás ellenőrzés elvei

Amikor a jármű az Ellenőrzési Ponttól 50100 méterre van, az őr fényjelzést ad a járműnek, hogy csökkentse a sebességét. /szaggatott fényjelek/

Az Őr folyamatos fényjelzéssel megállítja a járművet 20-30 méterre a járműtől.

Az ellenőrizendő jármű vezetője leállítja a motort, leállítja a reflektorokat, lépjen el a járműtől és az okmányokat (ID kártya, vezetői engedély, menetlevél, stb.) tegye az előre kijelölt helyre.

A sofőr lépjen vissza és várja meg a dokumentumok ellenőrzésének eredményét.

178

XIX. FEJEZET: A KUTYÁK ALKALMAZÁSA

1.) Kutyák alkalmazásának célja: A kutyákat általában az alábbi célokkal használják: - őrzés; - járőrözés; - kutatás; - bizonyos terület lezárása; - személyek elfogása, letartóztatása; - ENSZ vagy más VIP személyek biztosítása; - akna és robbanó szerkezetek felkutatása; - aknától mentesített területek ellenőrzése; - drogok felkutatása; - szállító járműveken elrejtőzött emberek (esetenként állatok) felkutatása; A kutyák alkalmazása nagy pszichológiai hatást válthat ki. A kutyákat így szintén fel lehet használni erődemonstrálásra is. A kutyák használatának leghatékonyabb időszakai az éjszaka és a nap hidegebb időszaka, amikor a kutya legaktívabb élettani szempontból. Továbbá ezek az időszakok, amikor az ebek riasztó képessége és érzékelő képességei (szaglása, hallása) a legjobb.

2. Szervezés A kutyákat oda lehet adni a békefenntartó erőknek egyenként vagy kutya szakasz formában is. Mindegyik kutyának rendelkeznie kell gazdával (kutya vezető) és másod gazdával is. A kutyák csak a felügyelő személy vezetése alatt tevékenykedhetnek. A kutya tulajdonosának mindig az ellenőrzés alatt kell tartani a reá bízott ebet.

3.) Felszerelés A kutyákat el kell látni szabványos pórázzal és szájkosárral. A kiképzés során a kutyákat hozzá kell szoktatni ezen felszerelési tárgyak viseléséhez.

4.) Különböző helyzetek a.) Őrzés A kutyákat eredményesen lehet használni állandó és ideiglenes bázisok, figyelőpontok őrzésére. A kutyák használata és a gyalogsági radarok használatának ötvözésével nagyon jó eredmények érhetők el. Amikor egy állomáshelyet őrizhetünk kutyákkal a kutyákat épületen kívül kell elhelyezni őket egyedül vagy a gazdával együtt. A kutya jelzi az ismeretlen személy közeledését, a cél személyt ugatással, amikor egyedül őrködik vagy a cél irányába való nézéssel, meredt testtartással, morgással, amikor a tulajdonossal együtt tevékenykedik. Amikor a kutya fülel, hallgatózik, a kutya jelezni fogja a személyek mozgását morgással vagy a cél irányába való nézéssel.

179 A fenti faladatok végrehajtása során a kutyát pórázon kell tartani. Az időjárási viszonyoktól függően a kutya képes személyek jelzésére több mint 1000 méteres távolságról. b.) Járőrözés A kutya alkalmazható gyalogos és gépkocsi járőrként egyaránt. A gépjárművek járőrben a kutyát mindig a gazdájával együtt kell alkalmazni. Gyalogos járőrözés során a kutya mozoghat a járőrök előtt szabadon vagy a gazda oldalán, pórázon. A leghatékonyabb módja a kutya használatának a csapat előtti szabad mozgás, mint „élőrs”, „előrevetett járőr”. Amikor a kutya talál egy látható, vagy rejtőzködő személyt, megáll és a cél irányába néz. Ha szükséges, a gazda pontosítja a cél helyzetét az állattal. Ha szükséges a kutya megállítja a cél személyt mozgással vagy a kéz elkapásával. c.) Kutatás A kutató eb képes felvenni 1 órával korábban keletkezett nyomot és jelezni tárgyak helyzetét. Továbbá, a kutya képes robbanóanyagot, aknát, bombákat kiszagolni. A körülményektől függően a kutya képes személyek jelzésére 50-100 méteres távolsásról. A kutatás általában pórázos vezetéssel kerül végrehajtásra. d.) Terület blokkolás Terület blokkolás során közúti baleset során vagy kiképzési célból kutyás járőröket is lehet használni. A kutya ilyenkor általában pórázon van tartva. A járőr a zárt terület határvonala mentén mozog a helyzettől függően annak érdekében, hogy megakadályozzák a területen történő áthaladást. e.) Egyéb feladatok Kutyákat használhatják készültségi helyzetben és az ENSZ állások megerősítésére. A helyzettől függően, a kutyákat használhatják a kapuknál vagy ellenőrző pontoknál. Ezekben az esetekben, amikor a kutyák az erő demonstráció részét képezik, a kutyák a helyzet lecsitításának hatékony eszközei.

180

XX. FEJEZET: A PÁNCÉLOZOTT SZÁLLÍTÓ HARCJÁRMŰVEK HASZNÁLATA 1. A páncélozott szállító harcjárműveket az alábbi célokból használhatják: Általában a páncélozott szállító harcjárműveket az alábbi célokra használják: - személyek és anyagok szállítására; - könnyű fegyverek lőszerei és gránátok repeszei elleni védelemre; - erődemonstrációra. A zászlóalj mozgó tartalékja használhat páncélozott szállító harcjárműveket a zászlóalj felelősségi körzetében. A kerekes páncélozott szállító harcjárművel felszerelt mozgó tartalék mozgékonyabb, gyorsabban alkalmazható, rugalmasabban és gyorsabban reagálhat a helyzet változásaira. A páncélos eszközök szállíthatnak ideiglenes ellenőrző pontokat és megfigyelő pontokat. A páncélozott szállító harcjárművek alkalmazása nagy tűzerőt, mozgékonyságot, nagyfokú védelmet és pszichológiai hatást jelent.

2. Szervezési kérdések A páncélozott szállító harcjárművek feladatai a műveleti helyzet által diktált helyzettől függnek össze. A műveleti parancsokat ugyanazon az úton kapják, mint a többi alakulat. PL.: amikor szakasz erejű szervezetbe vannak szervezve, a parancsot a szakaszparancsnok kapja. Az elfoglalt pozíció megerősítése esetén a páncélozott szállító harcjárművel felszerelt alegység parancsnoka az, aki az alárendeltjeinek parancsot ad. A páncélozott szállító harcjármű személyzete parancsnokból, géppuskásból és vezetőből áll általában. A műveleti feladat végrehajtása során a páncélozott szállító harcjármű teljes személyi állománnyal hajtja végre a feladatot.

3. Felszerelés Minden PSZH szabványos felszerelése az alábbiakat tartalmazza: - rádió és belső kommunikációs rendszer; - térkép a műveleti körzetről; - világító rakéta pisztoly és jelzőrakéták; - páncéltörő fegyver; - ködgránát; - éjjellátó eszköz; - elsősegély felszerelés; - nehéz géppuska. A nehéz rakományokat rögzíteni kell a páncélozott szállító harcjármű harcterében. Az ajtóknak nyithatóknak kell lenniük belülről is.

4. A páncélozott szállító harcjárművek telepítése A PSZH elhelyezkedése a műveleti helyzettől függ. A békefenntartó taktikának megfelelően a páncélozott szállító harcjárműveket a következő módon és az alábbi célokra alkalmazzák: - ideiglenes ellenőrző pontok; - útzárak, területzárások; - elfoglalt pozíciók megerősítése; - ütköző zóna létrehozása;

181 -

fedezés és kísérés; erő demonstráció; ideiglenes óvóhely; személyek evakuálása; helyi lakosság biztonságos helyre szállítása.

Továbbá minden század rendelkezhet 1-3 páncélozott szállító harcjárművel tartalékban, azzal a feladattal, hogy a zászlóalj Felelőségi Körzetében zászlóalj érdekű műveletek hajtson végre vagy biztosítson. A zászlóalj szintű tartalék általában a zászlóalj parancsnokság, a század szintű

5. A páncélozott szállító harcjárművek alkalmazása különböző helyzetekben Ütközéséi Zóna kialakítása során a páncélozott szállító harcjárművek előre megtervezett pozíciókat foglalnak el. A Felelősségi Körzetben a forgalom lezárása után a páncélozott szállító harcjárműveket szintén előzetesen már megtervezett állásokat foglalnak el. A forgalom lezárása elérhető a járművek az utakon történő keresztbe állításával, vagy beton blokkok, más útzárak alkalmazásával. Eszkalálódott helyzetben a páncélozott eszközöket konvojok, fontos személyek és más személyek kisérésére alkalmazhatják.

29.számú ábra: magyar BTR-80A Koszovóban

30. számú ábra: magyar BTR gyakorlaton

182

XXI. FEJEZET: A HARCKOCSIK ALKALMAZÁSA 1. A harckocsikat az alábbi célokból használhatják: Általában a harckocsik nagyon jól alkalmazhatóak veszélyes területeken védelem biztosítása céljából vagy kaphatnak speciális feladatokat, mint például megfigyelés, kíséret és felügyelet. Úgyszintén jól használhatók a harckocsik erődemonstráció céljából, ugyanakkor nagyon körültekintően kell eljárni az ilyen esetekben, mert a kényes egyensúlyt kell tartani a provokatív fellépés és a valódi erődemonstráció között. A harckocsik nagyon jól alkalmazhatóak lövész békefenntartó csapatok megerősítésére az Erő Parancsnokság tartalékaként. A harckocsik mozgékonyságuk, tűzerejük, páncélvédettségük és sokk okozó hatásuk miatt alkalmasak az eszkaláció letörésére a fegyverzet alkalmazása nélkül is. A harckocsikat általában az Erő Parancsnokság tartalékaként alkalmazzák.

2. Szervezési kérdések A harckocsikat nem szabad egyedül telepíteni (egy tank az nem tank). A harckocsikat legalább szakasz nagyságú szervezeti elemként kell telepíteni (négy harcjármű).

3. Felszerelés Minden harckocsi szabványos felszerelése az alábbiakat tartalmazza: a. rádió és belső kommunikációs rendszer; b. térkép a műveleti körzetről; c. harckocsi ágyú, különféle lőszerekkel (páncéltörő, repesz, köd, stb.); d. párhuzamosított géppuska; e. torony géppuska (leszerelhető); f. éjjellátó eszköz; g. elsősegély felszerelés; h. ködgránátvető; i. infravörös irányzó eszközök az ágyúhoz és a géppuskához; A nehéz rakományokat rögzíteni kell a páncélozott szállító harcjármű harcterében. Az ajtóknak nyithatóknak kell lenniük belülről is.

4. A harckocsik telepítése A harckocsikat alegységben szervezik és telepítik a Műveleti Területre. A műveleti helyzetnek megfelelően a harckocsikat az alábbi módon alkalmazhatják: - erődemonstráció; - útzárás, területzárás; - állások, alegységek megerősítése;

183 -

ideiglenes Megfigyelő Pont telepítése, különösen éjszaka; ideiglenes Ellenőrző Pont telepítése; kisérés;

A hatékony telepítés és alkalmazás feltétele a jó helyismeret és begyakorlottság. Ismerni kell a tervezett telepítési helyeket és sokat kell gyakorolni a lövész alegységekkel.

31.számú ábra: dán Leopárd II harckocsik kelnek át a boszniai Doboj városában a Magyar Műszaki Kontingens által épített pontonhídon

184

XXII. FEJEZET: ÉPÍTKEZÉSEK A békefenntartó műveletekben különösen fontos, hogy a rendelkezésre álló műszaki erőforrásokat a lehető leghatékonyabban használjuk fel. Ebben a fejezetben arra kívánunk példákat adni, hogy az anyagokat hogyan használjuk helyesen és az egyszerűbb építmények hogyan nézzenek ki. Annak érdekében, hogy hatékonyan koordináljuk a műszaki munkálatokat, építkezéseket, valamennyi az egység (zászlóalj) Felelősségi Körzetébe lévő tervezett feladatot egy tervbe kell felsorolni, az un. Zászlóalj Terep Munkálatok Tervébe. A tervben ki kell alakítani a prioritási sorrendet, amely függ a küldetéstől és a műveleti helyzettől. Úgyszintén nagyon fontos, annak megállapítása, hogy milyen és mennyi nehéz műszaki gépre van szükségünk. Szintén nagyon fontos, annak felbecsülése, hogy mekkora területet kell aknamentesíteni (hozzávetőleg), mennyi cementre, homokra, beton acélra, faanyagra, szögesdrótra, homokzsákra és más műszaki anyagra van szükség. Úgyszintén fontos annak megállapítása, hogy kézi erővel mennyi munkát kell elvégezni és hogy a zászlóaljunknál mennyi és milyen civil képzettségű szakemberünk van (ács, asztalos, kőműves, villanyszerelő, stb.) Annak érdekében, hogy elkerüljük azt a nem kívánt helyzetet, hogy egy nem annyira lényeges munkát végeztessünk el, vagy rossz prioritási sorrendet állítsunk fel, meg kell különböztetnünk, hogy melyek a lényeges (emberi életet óvó) és a feltételek esetén megvalósítandó munkák. Amennyiben erre lehetőségünk van, célszerű a helyi vállalkozók és munkások bekapcsolása a tervezetek megvalósításába. Ezek általában tisztán civil jellegű munkák, mint például házépítés, útkorszerűsítés, és más munkák lehetőleg távolabb a saját erők elhelyezési körleteitől és védelmi állásaitól. A zászlóalj telepítése alatt és után (ha lehet előtte is) a műszaki tiszt (főnök) gyűjti a szükséges munkálatokkal kapcsolatos információkat. A zászlóaljparancsnok, egyetértésben a századparancsnokaival fog arról dönteni, hogy mely projekteket valósítják meg és milyen sorrendben és melyekhez szükségesek esetleg a Telepített Erők műszaki erői, azaz az elöljáró segítsége. Az egységnek (zászlóalj) megfelelő mennyiségű tartalék építő és műszaki anyaggal kell rendelkezni, annak érdekében, hogy el tudják végezni az állandóan felmerülő karbantartási munkálatokat, vagy a váratlanul jelentkező, de sürgős munkákat. Ne feledjük el azt sem, hogy egy Ellenőrző vagy Megfigyelő Pont sohasem kész, mindig van mit javítani, fejleszteni rajta. A nagyobb volumenű munkákat mindenképpen az Erők Műszaki Főnökével kell egyeztetni (J-10). A kiépített tüzelő állások, akadályok, óvóhelyek karbantartása a használók feladata, azaz amelyik alegység használja, annak kell a karbantartásokat is elvégeznie. Nagy mennyiségű felesleges vagy elkerülhető munkát spórolhatunk meg az időben végrehajtott ellenőrzésekkel. A napi ellenőrzéseket a rajparancsnoknak, a heti ellenőrzéseket a szakaszparancsnoknak kell végrehajtani. A századparancsnok legalább havonta hajtson végre ellenőrzéseket. Hasonló rendszerességgel ellenőrizzenek a többi szakemberek, mint például a vezető orvos (higénia), műszaki tiszt, stb.

185 A saját tapasztalatom azt is mutatja, hogy a megfelelő anyagok kiválasztásával úgyszintén sok munkát spórolhatunk meg. Például a Magyar Műszaki Kontingens bázisán Okucaniban a tüzelő állások homokzsákokból voltak megépítve, de ezek nem voltak időtállóak a jutaszövet miatt. Tudni kell, hogy a szövetségesek műanyag zsákokat használnak, ezek nyilvánvalóan nem rohadnak el egy tél alatt. Az egyre növekvő zsákszükséglet, és az állandó munkaigény miatt a tüzelőállásokat átépítettük faanyagú fedezékekké. Ez a megoldás egyszerre adott hosszú távú megoldást és nagyobb védelmet, hiszen a FA-HOMOK-ACÉLLEMEZFŰRÉSZPOR-FA szendvics nagyobb golyófogó képességgel rendelkezett, mint a régebbi homokzsákos változat. Mellékletek, amelyek példát adhatnak a tábori építményekre: 1. számú: Figyelő Pont kialakítása; 2. számú: a sátor felállítás és a kígyófogó verem kialakításának elvei; 3. számú: példák egyszerű zuhanyzók kialakítására; 4. számú: példák egyszerű latrinák és szeméttárolók kialakítására; 5. számú: példák egyszerű üzemanyag és lőszerraktár kialakítására; 6. számú: példák a szögesdrót alkalmazására; 7. számú: a kézifegyverek lövedékeinek megállításához szükséges anyagvastagságok; 8. számú: a homokzsákok használatának elvei; 9. számú: a kőtároló rácsok használatának elvei; 10. számú: a „T” blokkok használatának elvei; 11. számú: az „U” blokkok használatának elvei; 12. számú: az egyszerű óvóhely építés elvei; 13. számú: az un. „Damaszkusz” óvóhely építésének elvei; 14. számú: a kézi páncéltörő fegyverek elleni védőháló; 15. számú: helikopter leszállóhely; 16. számú: helikopter leszálló pont; 17. számú: példa a lakosság számára adandó tájékoztató plakátra, röplapra

186

1.számú melléklet: Figyelő Pont kialakítása Visszavágott növényzet

Homokos sáv

Normál növényzet

lőszerraktár Raktár helyiség

Szemét tároló

Parkoló a készültségben lévő járművek számára

Vészkijárat személyek számára

Földfal

KI

BE A Megfigyelő Pont tornya

Üza. Raktár, óvóhely

Sorompó, fekvő rendőr Sebesség lassítók

Jelmagyarázat: Drótháló a könnyű páncéltörő fegyverek ellen (Pl.: RPG-7) Tüzelő állás HESCO bástyák, legalább kettő sor magas /Kettő alul egy felül módon megépítve/ Gyalogsági drótakadály a bázis körül Dróthálóval összefogott kőblokkokból épített védőfal (vagy „T” beton blokkokból kialakított védőfal)

187

2.számú melléklet: a sátor felállításának és a kígyófogó verem kialakításának elvei

Szögesdrót henger

A felhúzható híd csökkenteni fogja a ragadozók okozta veszélyt és megkönnyíti a belépés ellenőrzését

Kötél Bejárat Felhúzható híd

Kígyófogó verem

homokfal Szögesdrót henger Kigyófogó verem

Felhúzható híd

Megfigyelő Pont torony

Tűzoltó víz és homok

Bakancstartó állvány

A sátrakat kézi lőfegyverektől jól védett helyre kell állítani. A bejáratnak a széllel szemben kell felállítani. A sátor legyen megfelelő távolságra a lőszer és üza. Raktártól, a WC-től és a szeméttárolótól. A tűzoltó homoknak és víznek kéznél kell lennie. A sátrak között 5 méteres távolságot kell tartani. A sátrat 15-30 cm-es vízelvezető árkot kell ásni.

188

3.számú melléklet: példák egyszerű zuhanyzók kialakítására

189

4.számú melléklet: példák egyszerű latrinák és szeméttárolók kialakítására Hasmenéses latrina

WC papír

Homok vagy klórmész

A cső anyaga rozsdamentes acél, napi fertőtlenítés szükséges, 25-35 főre kell egy-egy szükség piszoárt kialakítani

Normál latrina egy gerenda az ülésnek és egy a háttámasznak

Szemétégető hordó, a szemetet naponta el kell égetni

A hordó alján lyukakat kell fúrni

Ételmaradék

Éghető szemét

Nem éghető szemét

190

5.számú melléklet: példák egyszerű üzemanyag és lőszerraktárak kialakítására

Az üzemanyag tárolót megfelelő távolságra kell elhelyezni a szálláshelyektől, a járműparkolóktól, lőszerraktáraktól és más gyúlékony objektumoktól. A tűzoltó anyagoknak és eszközöknek elérhetőnek kell lenniük.

A készenléti lőszerraktár kapuja általában erős acélból készül, és biztonsági lakattal kell bezárni. A raktárt a tábor középső szektorában kell elhelyezni, és állandóan védeni kell, láthatónak kell a Figyelő Pont tornyáról. A lőszerraktárban robbanó anyagot nem szabad tárolni, a lőszeres ládáknak árnyékban kell lenniük.

191

6.számú melléklet: példák a szögesdrót használatára A kerítés tetején és a kapuszárnyak tetején is szögesdrótot vagy szögesdrót hengert /GYODA/ kell elhelyezni.

A bázisra való bevezető utat és az Ellenőrző Pont tartózkodó épületének és a Megfigyelő Pont tornyához vezető utat szögesdróttal kell védeni. A kapukat biztonsági lakatokkal kell zárni. Az utat betonnal vagy beton lapokkal kell burkolni.

192

7. számú melléklet: példák egyszerű üzemanyag és lőszerraktárak kialakítására

Téglafal : kb. 50 cm.

Homokzsákból készített fal: Kb. 75 cm

Homok vagy döngölt föld

Laza talaj, homok, füves talaj

Óvóhely vagy tüzelőállás egy fő részére

Homokkal töltött kopott gépjármű gumikból készített fedezék Három 200 literes benzines hordóból készített tüzelőállás

Vizet ne használjunk a hordók feltöltésére A kopott gumiköpenyeket homokkal kell feltölteni

A három hordót szorosan egymás mellé kell helyezni Homok kavics

193

8. számú melléklet: a homokzsákok használatának elvei

Homokzsákok használatának elvei Fém hullámlemez

A homokzsákokat kötésben kell elhelyezni, kettő embernek egy óra alatt hatvan homokzsákot kell tudni feltölteni

Az építést az egyik sarokból kiindulva folyamatosan hajtsuk végre A homokzsákokat kötésben kell elhelyezni, a felsősort hosszában kell elhelyezni

Homokzsákok használata egyszerű építményekhez

A kézifegyverek elleni védelemhez 4 homokzsák keresztben vagy 2 zsák hosszában elhelyezve szükséges

Homokzsákokat helyezhetnek a hullámlemez tetőre Bejárat Megfigyelő nyílás A felépítéshez 475 db homokzsák szükséges Megfigyelő nyílás

194

9. számú melléklet: a kőtároló rácsok használatának elvei

Horganyzott vagy cink bevonatú drótból font háló alapú kőtároló rácsok, amelyeket cellákra osztanak. Műanyag fóliát is használhatnak a rácsok megerősítésére.

195

10. számú melléklet: a „T” beton blokkok használatának elvei

A T blokkokat használhatjuk a tábor körül, speciális épület körül, vagy védelmet nyújthatnak bizonyos irányokban.

A egységnyi hosszhoz a lefektetett T blokkokból kevesebb szükséges, mint az állókból, de a szükséges magasság eléréséhez többet kell egymásra helyezni.

196

11. számú melléklet: az „U” beton blokkok használatának elvei

Az „U” blokkokat használhatják tüzelőállás és óvóhelyet 2-4 fő részére.

Az „U” blokkokat szintén fel lehet használni kisebb, egyszerűbb Ellenőrzési Pont tartózkodó épületének építéséhez. A daruval való mozgatáshoz füleket építenek be az elemekbe.

197

12. számú melléklet: az egyszerű óvóhely építés elvei

Tüzelés vérható iránya

homokzsákok

Példa arra, hogy hogyan készítsünk egyszerű óvóhelyet a kézifegyverek tüzétől védett helyeken Óvóhely kialakítása ároklefedéssel fa cölöpök segítségével

Óvóhely építése betongyűrűk segítségével

A gyűrűk belmagassága 200 cm, szélessége 50 cm.

Az óvóhely födém megerősítése Megerősítő fa rudak, szigetelő fólia Födém

Erős fa vagy acéltartók

Lehetséges műanyag vagy acélcső használata is, középen fa tartózkodó résszel.

198

13. számú melléklet: az un. „Damaszkusz” óvóhely építésének elvei Acélcsöveket hajlítanak meg boltíves alakúra, az íveket merevítő gerendákhoz erősítik a talajon. A távolság az ívek között 50 centiméter. Az íveket négy acélmerevítő fogja össze. Az acélmerevítők négy méter hosszúak és lyukak vannak rajtuk a rögzítőknek. Az íveket patkó alakú rögzítő csavarok fogják a merevítőkhöz. Az ívekre hullámlemezeket szerelnek. A hullámlemezeket dróttal fogatják az ívekhez.

199

14. számú melléklet: a kézi páncéltörő fegyverek elleni védőháló

15. számú melléklet: a helikopter leszállóhely A műveleti területen kiemelt figyelmet kell fordítani a helikopterek leszálló helyeinek helyes kialakítására. Az időjárási viszonyok és a szálirány, valamint a szélsebesség nagyon fontos paraméterek a helikopter vezető részére. Minden állandó helikopter leszállóhelyet az előírásoknak megfelelően kell kijelölni. A helikopter leszállóhely legfontosabb felszerelési eszközei a lámpák, a színváltós lámpák, és a szélzsák. Amennyiben nem állnak rendelkezésre lámpák, vagy szélzsák, füstjelzőket használhatnak nappal a szélirány megjelölésére. A füstjelző színe szintén fontos lehet, jelezheti a leszállás engedélyezését vagy tiltását is. Amennyiben a színváltós lámpa ki van kapcsolva, normális estben a helikopter nem száll le. Azokon a helikopter leszálló helyeken, ahol nincsenek színváltós lámpák, a helikoptereket kézjelekkel irányítják, egyéb esetben füstjelzőt használnak. A színek jelentése: PIROS: veszély, tilos leszállni; ZÖLD : nincs veszély, a leszállás engedélyezett;

200

16. számú melléklet: a helikopter leszállópont

Lámpák használata sötétben A széliránya

Gépjármű Megközelítési irány Teljesen elsimított terület; Egyenes terület, 30 cm-nél nem nagyobb akadályokkal; Terület, 60 cm-nél nem nagyobb akadályokkal;

Szélzsák

Megközelítési irány a helikopter számára

201

17. számú melléklet: Példa a lakosság számára adandó tájékoztató plakátra, röplapra

BUNIA EST UNE ZONE SANS ARMES Ne transportez pas et n’utilisez pas d’armes à Bunia. C’est interdit par la Force Multinationale et dangereux pour ceux qui le font

La Force Multinationale est à Bunia pour assurer la protection, la sécurité et la stabilité en ville et ses environs immédiats en soutien de la MONUC

202

XXIII. FEJEZET: A MEDEVAC HÍVÁSA

A békefenntartó műveletekben és a háborús tevékenységekben egyaránt nagyon fontos az egészségügyi kimenekítést végrehajtó helikopter hívásával kapcsolatos ismeretek magas szinten tartása, a hívás végrehajtásának begyakorlottsága. Ne feledjük, a MEDEVAC életet ment! (adott estben lehet, hogy a mienket) A MEDEVAC helikopter hívásához szükséges felszerelés: - rádió a megfelelő frekvenciára hangolva; - helikopter leszálló pont megjelöléséhez szükséges eszközök /lámpák, füstjelzők, stb./; - elsősegélynyújtó felszerelés, beleértve a vérkészítményeket és morfiumot is. A személyi állományt ki kell képezni a hívási eljárásokra, gyors és korrekt jelentés (sérülés jellege, koordináták), jelek telepítése, stb. A kiképzés valamennyi fázisát egészségügyi és hadműveleti előképzettségű szakembereknek kell felügyelni és értékelni, valamint javaslatokat kidolgozni a hatékonyabb végrehajtás érdekében. A gyakorlást a legkülönbözőbb körülmények között kell végrehajtani (éjszaka, „aknásított területen”, lakott területen, durva terepen, „többsérüléses gépkocsi baleset” estén. A fenti fajta begyakorlás biztosítja a gyors, határozott, és helyes reakciókat valamennyi szinten, szinte minden fajta terepviszonyok között. A gyakorlatokon készített magnófelvételek nagy segítséget nyújthat a kiképzés értékelés és a készségfejlesztés során. A legrosszabb helyzetek egyike, amikor a sérült aknamezőn fekszik és a társai nem tudnak számára elsősegélyt nyújtani. Azonban van néhány általánosan betartandó szabály, amely minden baleset típusra alkalmazható: - tevékenykedjünk nyugodtan, és határozottan; - törekedjünk szemkontaktus fenntartásra a sérülten; - beszéljünk a sérülthez és mondjuk neki, hogy mi történik; - próbáljuk meg rávenni, hogy ne mozogjon (aknaveszély); - sötétben világítsuk meg a sérültet és környékét; - ha a távolság nem nagy, akkor bot segítségével benyújthatunk neki elsősegély felszerelést, vizet. A sérült kihozatala hosszabb időt is igénybe vehet. A halottakat a sérülttől távol kell tartani (ha erre van lehetőség), a káros pszichológiai hatás elkerülése végett (hisztéria roham, stb.). A halottakat tartsuk lefedett, letakart nem megalázó testhelyzetben. Minden zászlóaljnak kettő speciálisan felkészített csoporttal kell rendelkeznie a balesetek pszichológiai hatásainak kezelésére. Nagyon fontos a sérültekkel való pszichés foglalkozás, erre szükség van a sérült ellátása és a balestet követő időszakban is. (látogatás a korházban) Az ilyen csoport állhat: - parancsnok /pszichológus/ - személyügyi tiszt - lelkész - orvos

203

Valamennyi zászlóaljnál rendelkezni kell a következő adatokkal: - név, rendfokozat, alegység; - katonai azonosító szám /ID/; - vércsoport, RH faktor; - különböző érzékenységek; - korábbi betegségek vagy műtétek; Amennyiben baleset történik a következőket kell végrehajtani: -

amennyiben nincs parancsnok, parancsnokot kell a helyszínen kijelölni; elsőséget kell adni a híradás terén, a többi adást el kell halasztani; a zászlóalj Műveleti Központ fog közvetlenül irányítani; nyitni és zárni bizonyos Ellenőrző Pontokat; /elsőség a mentőnek, a MP közvetlenül fogja a forgalmat irányítani/ külön személynek kell a híradásokat venni a Műveleti Központban; a Műveleti Központnak értesíteni kell a sérülés helyszínén lévőket mikor szállt fel a helikopter és mikorra várható a leszállása /ez az idő az SFOR misszióban 7 perc volt/; a sérült fegyverét nem lehet vele szállítani; az 1. számú melléklet tartalmazza a helyszíni parancsnok ellenőrzési listáját, amely alapján végrehajtja a tevékenységét;

Annak érdekében, hogy az egységek, alegységek gyorsan reagálhassanak, több alegységből álló készenléti rendszert hoznak létre, amelybe beosztanak: - egy századnyi tartalék erőt, amely képes MEDEVAC hívásra és fogadásra; - egészségügyi szakasz; - Katonai Rendőrség /MP/ forgalom szabályzás és más feladatok; - Aknamentesítő csoport; - Tűzszerész alegység; - Híradó szakasz; - Kutyavezetők és kutyák; - Logisztikai alegységek (szállító, javító, stb.) A készenléti rendszer Normál viszonyok közepette minden egység különböző alegységekre osztható fel a különböző készenléti fokuk alapján. Az egészségügyi szakasz három készenléti csoportra oszlik. A csoport Készenléti idő 1-2 perc. Kijelölt helyen felöltözve kell tartozódniuk, rádió, mentő gépkocsi készenlétben. B csoport Készenléti idő 20-30 perc, a bázison kell tartozódniuk.

204 C csoport A készenléti idő 60 perc. Csak olyan távolságra távolodhatnak el, hogy 50 percen belül visszaérkezzenek. Az alkohol fogyasztása tiltott. /természetesen a másik kettőnél is/ A szakasz többi része normál szolgálatot lát el. A szolgálatok vezénylését legalább egy hétre előre elkészíteni és megküldeni az Ellenőrzési és Megfigyelő Pontokra, a híradó szakasznak, a Katonai rendőrségnek és a készenléti rendszerben résztvevő többi alegységnek. A csoportok személyi állománya egyforma, általában egy vezető orvosból áll (sebész), kettő nővér (felcser), gépjárművezető, híradó katona. Mellékletek: 1. számú: Az ellenőrzési Lista; 2. számú: Az előírt Felszerelés a műszaki és egészségügyi szakasz valamint a MEDEVAC-ra használt helikopter számára; 3. számú: MEDEVAC kérési nyomtatvány formátuma;

205

1. számú melléklet: az Ellenőrzési Lista 1. A baleset helyszínére kiküldött parancsnoknak az alábbiakat kell végrehajtani a parancs vétele és a baleset helyszínére való megérkezés után: a.) Vigye magával a következőket: -

rádió kettő készlet; 3-4 ember segítségnek; hordágyakat; jelölő készletet; elsősegélynyújtó felszerelést; erős fényű lámpákat; b.) A lehető leggyorsabb utat használva menjenek a balest helyére c.) Menet közben gondolja át, hogyan fogja kezdeni a tevékenységet d.) Gondolja át a MEDEVAC-al kapcsolatos tevékenységet

2. A baleset helyszínére való megérkezést követően a.) Álljanak meg rövid távolságra a baleset helysínétől b.) Lépjen kapcsolatba a helyszínen lévőkkel és gyűjtsön információt arról, hogy ki és hol sérült meg, milyen jellegű a sérülése, valamint a helyszín közvetlen közelére vonatkozó helyzetről (akna, tűzveszély, ellenséges tevékenység, stb.). 3. Kezdje meg a tevékenységet, először aknamentesítés,( ha szükséges), elsősegély és a sérült kényelembe helyezése a.) Jelentse, hogy mikor kész átadni a parancsnokságot b.) Zárja le a balest helyszínét c.) Telepítse az egészségügyi csoportot (mentő, sátor, stb.), a logisztikai támogató csoportot és a MP erőket (forgalomszabályozás, stb.) d.) Keressen egy közeli leszállóhelyet a MEDEVAC helikopter számára e.) Tegyen jelentést a Műveleti Központnak és ahányszor a helyzet megköveteli, jelentsen a következőkről: -

milyen balest történt (autó baleset, akna, stb.) hol történt (koordináták, ismert helyiség vagy más tájékozódási pont) hány fő sérült meg helyzet a helyszínen (lövöldözés, stb.) technikai támogatási kérelmek, aknamentesítő felszerelés, daru, stb. szükség van-e helikopteres mentésre egyéb információk

206

2. számú melléklet: az előírt felszerelés a műszaki, és egészségügyi szakasz, valamint a MEDEVAC-ra használt helikopter számára Eszköz és anyag megnevezése

Műszaki szakasz

Egészségügyi szakasz

Fejre vagy sisakra helyezhető gumiszalagos lámpa, amely lehetővé teszi mindkét kéz használatát Vegyi reakción alapuló fluoreszkáló világító eszközök Hordozható reflektorok, kézi hordozható kerettel ellátott aggregátorral Hordozható kereső lámpák, kézi hordozható kerettel ellátott aggregátorral Teleszkópos rudak, amelyek lehetővé teszik kisebb tárgyak benyújtását a sérültnek 6-8 méteres távolságból Kis rádiók fej és gége szettel, amelyek lehetővé teszik mindkét kéz szabad használatát (hatótávolság legalább 500 méter) Helikopter reflektorok

X

X

X X

X X

X

X

Darura, helikopter vonóhorgára szerelhető hordágy, amely képes 300 kg-os teher felemelésére Sérültek szállítására és aknásított terülten való tevékenységre speciálisan kiképzett PSZH-k

Helikopter

X X X X X

Megjegyzés : a helikopternek képesnek kell lenni a földi erőkkel való kapcsolattartásra

207

3. számú melléklet: MEDEVAC kérési nyomtatvány formátuma Kitől: Kinek: Mikor: MEDEVAC kérése a Telepített Erő Parancsnokság Műveleti Központja számára a) Mentő gépkocsi vagy helikopter kérése az Erő Parancsnokságtól az xxxxx egység, alegység számára b) Kérő egység, alegység c) A sérült elhelyezkedése (koordináták, egyéb referencia /pl.: templomtól Északra 100 méterre/) d) A sürgősség foka e) A baleset bekövetkeztének ideje f) Az elszállítandó személyek száma g) A helikopter leszállására kijelölt hely koordinátái (amennyiben van ilyen, ha nincs a sérült közelében száll le a helikopter a megjelölt helyen) h) A sérültek leírása 1. Sérült: 2. Sérült: 3. Sérült: i) Szükség van-e korházi orvos csoportra? j) A repülőgépes szállítás esetére kijelölt leszálló hely

208

1. számú függelék: a KFOR alárendeltségben működő magyar Őr- és Biztosító Zászlóalj Szervezeti és Működési Szabályzata 1.) A parancsnokság rendeltetése Az Alapító Határozatban meghatározottakkal összhangban, a zászlóaljparancsnok közvetlen alárendeltségében, a szervezetébe tartozó más szervek és szervezeti elemek közvetlen operatív vezetésének megvalósítása. A magyar és a nemzetközi elöljáró parancsnokságtól kapott feladatok végrehajtási feltételeinek és a végrehajtás rendjének megtervezése, megszervezése és irányítása. A zászlóalj állományának életével, feladat végrehajtásával, szerződésekkel összefüggő jogi szabályozás biztosítása és az érdekképviselet ellátása.

2.) A parancsnokság feladata Az alárendeltségébe tartozó szervek, szervezeti elemek alkalmazhatóságának, működőképességének fenntartása. A személyi állomány állandó és eseti, vagy időszakos feladatra történő felkészítésének, kiképzési színvonala fenntartása megtervezése. A zászlóalj személyi állománya anyagi javai és eszközei biztosítása érdekében teendő intézkedések időbeni foganatosítása, valamint a szükséges ideig történő fenntartása. A zászlóalj alaprendeltetéséből adódó szakfeladatok végrehajtása során szerzett tapasztalatok gyűjtése és elemzése. Szilárd katonai rend és fegyelem fenntartása. Munkavédelemmel és baleset elhárítással kapcsolatos feladatok megszervezése. A vegyivédelem és tűzvédelem feladatainak megtervezése, megszervezése, végrehajtása, ellenőrzése. A zászlóalj egészségügyi ellátásának megszervezése és az ehhez kapcsolódó helikopter leszállóhely berendezésére és működtetésére történő felkészülés. Felelős a gazdálkodás vezetéséért és irányításáért. A személyi állomány természetbeni és pénzbeli járandóságai biztosításának megszervezése. A lehetőségei által behatárolt keretek között a személyi állomány kulturális, pihenése, információs és kapcsolattartási szükségletének kielégítése. A személyi állomány jogi és érdekképviseletének biztosítása. A rendszeresített technikai eszközök szabályos üzemeltetésének és karbantartásának megszervezése. A BÉKEFENNTARTÓ KÖTELÉK VEZETÉSÉNEK RENDJE (Változat)

1.) A békefenntartó kötelék vezetése A békefenntartó köteléket a kötelékparancsnok vezeti.

2.) A kötelék parancsnoka A zászlóalj élén álló egyszemélyi vezető, oszthatatlan felelősséggel, aki mint egységparancsnok a jogi szabályozók keretein belül, valamint a szolgálati elöljáró által meghatározottak szerint gyakorolja jogkörét a neki alárendelt személyi állománnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, vezeti a rábízott katonai

209 szervezetet. Vezetői tevékenységét közvetlenül a zászlóaljparancsnokságon keresztül gyakorolja a vezető szervek teljes bevonásával, illetve közreműködésével. Vezetői tevékenységét közvetlenül a SZFPK szolgálati alárendeltségében végzi. Részére egyedi utasítást vagy parancsot kizárólag a SZFPK és a békefenntartó erők kijelölt parancsnoka adhat, távollétükben az őket helyettesítő személy. Szolgálati elöljárója a zászlóalj teljes személyi állományának. Szolgálati elöljárói minőségében jogosult a zászlóalj teljes személyi állomány részére parancsok és intézkedések kiadására. A hatáskörébe utalt ügyekben dönt és ellátja a számára jogszabályokban meghatározott feladatokat. Jogosult szolgálati titok minősítésére. A zászlóaljparancsnok a beosztásához kötött jogkörét, vagy az ehhez tartozó jogosítványát az SZFPK egyetértésével állandó, vagy ideiglenes jelleggel a törzsfőnökre (parancsnok helyettes), vagy más szolgálati beosztású személyre átruházhatja.

Felelőssége Általános felelőssége, fő feladatai és kötelességei vonatkozásában a Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata parancsnokra vonatkozó pontjai az irányadók. Mint egyszemélyi vezető felelős a zászlóalj szolgálatának, tevékenységének tervezéséért, szervezéséért, irányításáért, a kiképzettség színvonalának fenntartásáért, fejlesztéséért. Felelős az elöljáró parancsnokok által meghatározott feladatok maradéktalan végrehajtásáért. Felelős a vezetés következetességéért és folyamatosságáért. Felelős a gazdálkodás vezetéséért és irányításáért, a gazdálkodási elveinek, szabályainak betartásáért. Felelős a devizaellátmány-kiegészítés képzéséért és folyósításáért. Felelős a rendelkezésre bocsátott vagyon rendeltetésszerű használatáért. Felelős a személyi állomány ellátásáért. Felelős a törvényesség maradéktalan érvényesüléséért. Felelős a titokvédelmi jogszabályok és ügyviteli előírások betartásáért.

Feladata A békefenntartó erők belső szabályozásával (SOP) összhangban az MK Fegyveres Erői Szolgálati Szabályzatának egységszintű parancsnokra megállapított feladatok és kötelességek teljesítése. Vezetői értekezletek tartása és a résztvevő körének meghatározása.

210 A munkatervben meghatározottaknak megfelelően feladatszabó és értékelő értekezlet tartása. A szükséges gyakorisággal állománygyűlések és zászlóalj sorakozó tartása. Az 1996. évi XLII. törvény IV. fejezetében foglaltaknak megfelelően az érdekképviseleti szervezet működési feltételeinek biztosítása. A zászlóalj logisztikai biztosításának megszervezése. A zászlóalj tűzvédelmi és vegyivédelmi biztosításának megszervezése. Panaszokkal és beadványokkal kapcsolatos tevékenység érvényre juttatása. Havonta egy alkalommal fogadó óra tartása. Az őr- és ügyeleti szolgálatok, valamint az őrzésvédelem helyzetének rendszeres ellenőrzése. A hatás- és jogkörébe tartozó jogi és igazgatási tevékenység végzése. Az illetékes katonai ügyészséggel kapcsolattartás. A zászlóalj alaprendeltetéséből adódó sajátos élet-, szolgálati- és munkakörülmények, valamint kulturális és sporttevékenység biztosítása. A honvédségi érdekvédelmi és érdekképviseleti szervekkel való kapcsolattartás és együttműködés. A tevékenységi körzetért felelős nemzetközi haderő parancsnoksággal való együttműködés megszervezése, biztosítása. A táborba érkező magyar és külföldi delegációk fogadása és tájékoztatása. A gazdálkodás követelményeinek, aktuális célkitűzéseinek meghatározása. A gazdálkodás belső szabályainak előkészítése, kiadása. A költségvetési előirányzat-, illetve keret felhasználási jogkör gyakorlása.

A zászlóaljparancsnok helyettesítésének rendje A zászlóaljparancsnokot távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes hatáskörrel a törzsfőnök (parancsnok helyettes) helyettesíti. A zászlóaljparancsnok és a törzsfőnök (parancsnok helyettes) egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén a közülük utoljára parancsnoklást ellátó személy által kijelölt szolgálati személy – a zászlóalj működéséhez szükséges halaszthatatlan ügyekben – látja el a parancsnoki teendőket.

A zászlóaljparancsnok közvetlen szolgálati és irányítási alárendeltségébe tartozó személyek: -

Törzsfőnök (parancsnok helyettes);

-

Hadijogász tiszt;

-

Biztonsági tiszt;

-

Összekötő tiszt;

-

Pénzügyi és számviteli részlegvezető;

-

Törzs századparancsnok;

-

Őr- és biztosító századparancsnokok;

-

Logisztikai századparancsnok;

-

Segélyhely parancsnok.

211

3.) A törzsfőnök (parancsnok helyettes) Közvetlen a zászlóaljparancsnoknak van alárendelve. A zászlóaljparancsnok kivételével szolgálati elöljárója a zászlóalj teljes személyi állományának. A zászlóaljparancsnok távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes hatáskörrel helyettesíti a zászlóaljparancsnokot. Közvetlen szolgálati és szakmai alárendeltségébe tartozik a humán részlegparancsnok (S1), a felderítő részlegparancsnok (S2), a hadműveleti részlegparancsnok (S3), a logisztikai részlegparancsnok (S4), a vezetési részlegparancsnok (S6), vezetőorvos, tolmácsok valamint a törzsszázad. A törzsfőnök (parancsnok helyettes) átruházott jogkörben a zászlóalj fő titokvédelmi felügyelője, közvetlenül irányítja az ügykezelő-gépíró (S6) tevékenységét. A törzsfőnök (parancsnok helyettes) távolléte vagy akadályoztatása esetén a hadműveleti részlegparancsnok (S3) helyettesíti. Amennyiben a törzsfőnök (parancsnok helyettes) távolléte a zászlóaljparancsnok helyettesítése során merül fel, akkor a parancsnoki teendőket a zászlóalj működéséhez szükséges halaszthatatlan ügyekben az S3 hadműveleti részlegparancsnok látja el.

Felelős A zászlóalj harcértékének nyilvántartásáért. A felderítés megszervezéséért és irányításáért. A zászlóalj alaptáborának (elhelyezési körletének) fedező biztosításáért és őrzés-védelméért. A híradás és az informatikai rendszer egészének megszervezéséért, alkalmazásáért. A titokvédelmi rendszabályok, illetve a számítástechnikai védelmi előírások betartásáért és ellenőrzéséért.

Feladata A zászlóalj belső életének megtervezése, megszervezése és a szolgálati rend betartatása. A híradás megszervezése és biztosítása. A szolgálati alárendeltségébe tartozók munkájának vezetése, irányítása és ellenőrzése. A törzs munkájának összehangolása. A parancsnoki elhatározáshoz szükséges adatok beszerzése. A parancsnoki elhatározások, parancsok megszerkesztése és a vonatkozó mértékben való közzététele. A titokvédelmi rendszabályok betartása és ellenőrzése. A térképészeti biztosítás megszervezése. A 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat vezénylése, ellenőrzése, felügyelete. A harckészültségi feladatok tervezése, a tervek naprakész pontosított állapotban tartása. További feladatait a zászlóaljparancsnok határozza meg. Távolléte vagy akadályoztatása esetén a hadműveleti főtiszt helyettesíti. Nem lehet egyszerre távol a parancsnok és a törzsfőnök. Amennyiben távolléte a zászlóaljparancsnok helyettesítése alkalmával merül fel, akkor a parancsnoki

212 teendőket a zászlóalj működéséhez szükséges halaszthatatlan ügyekben az általa megbízott személy látja el.

4.) A hadijogász tiszt Közvetlenül a zászlóalj parancsnoknak van alárendelve. Szakmai elöljárója a Szárazföldi Parancsnokság Jogi és Igazgatási Iroda vezetője. Bűncselekmények nyomozása esetén tevékenységét a Budapesti Katonai Ügyészség irányítja. Felelős a zászlóaljparancsnok vezetési tevékenységének a jog eszközével történő szakmai támogatásáért, a parancsnoki joggyakorlat törvényességének elősegítéséért és érvényre juttatásáért. Távolléte vagy akadályoztatása esetén a megbízott nyomozótiszt helyettesíti. A hadijogász tiszt feladatkörét ezen szabályzatban meghatározottakon túl a 61/1996 (HK.24.) HM utasítás, a 46/1998 (HK.14.) HM utasítással módosított 87/1997 (HK.28.) HM utasítás, a háború áldozatainak védelméről szóló 1949. évi Genfi Egyezmény 1977 évi I. Kiegészítő Jegyzőkönyvének 82. cikkelye és a MH SZFVKF 41/1999 számú intézkedésében foglaltak szerint látja el.

Feladata Közreműködés a személyi állomány jogait és kötelezettségeit megállapító, valamint a zászlóalj működésére vonatkozó jogszabályok és belső rendelkezések alkalmazásában. Részvétel az általános érvényű intézkedések, parancsok és egyéb döntések jogi szempontból történő előkészítésében, kidolgozásában és végrehajtásában. Közreműködés a zászlóalj jogait és kötelezettségeit érintő szerződések előkészítésében és megkötésében, valamint az ezen szerződésekből eredő jogi igények érvényesítésében. A nemzetközi szerződésekből eredő katonai feladatok végrehajtásának segítése. Külön jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a zászlóalj jogi képviseletét. A zászlóalj személyi állományának jogi felvilágosítása, tájékoztatása, folyamatos képzése a feladatok ellátásához kapcsolódó szabályozókból. Külön rendelkezés szerint gyűjti, feldolgozza és elemzi a zászlóalj fegyelmi helyzetének értékeléséhez szükséges adatokat, közreműködik a fegyelmi helyzet értékelésében. Állást foglal a kártérítési ügyek jogalapja, valamint a kárfelvételi eljárások szakszerűsége tárgyában. Külön jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a bűncselekmények parancsnoki nyomozásával kapcsolatos feladatokat, szakmailag irányítja a megbízott nyomozótiszt munkáját. Részvétel a szabálysértési, fegyelmi ügyek kivizsgálásában, döntésre történő előkészítésében. A zászlóaljparancsnok belső rendelkezései tervezetének jogi véleményezése. A zászlóalj működéséhez kapcsolódó nyomozó és más hatóságokkal való folyamatos kapcsolattartás.

213

5.) A vezetőorvos Közvetlenül a törzsfőnöknek (parancsnok helyettes) van alárendelve. Szakmai elöljárója a Szárazföldi Parancsnokság egészségügyi szolgálatfőnök, közvetlenül alárendeltségébe tartozik a segélyhely teljes személyi állomány. Felelős a zászlóalj személyi állománya részére az első orvosi, fogorvosi, illetve életmentő orvosi segélynyújtás feltételeinek megszervezéséért. Felelős a zászlóalj közegészségügyi és járványvédelmi, valamint munkaegészségügyi tevékenységgel kapcsolatos feladatok tervezéséért és végrehajtásának megszervezéséért. Felelős a gyógyító-megelőző munka irányításáért. Felelős a segélyhely anyagi készletének feltöltöttségéért és az orvosi eszközök, műszerek technikai állapotáért. Távolléte, vagy akadályoztatása esetén a segélyhely parancsnok (belgyógyász) helyettesíti.

Feladata A zászlóalj segélyhely technikai eszközeinek és anyagi készleteinek használható, rendeltetésszerű, feltöltött állapotban tartása. A segélyhely telepítése és funkcionális működtetése. A zászlóaljparancsnok által meghatározottak szerint a különböző feladatokra kikülönített alegységek, munkacsoportok egészségügyi biztosításának megtervezése és megszervezése. A járó- és fekvőbeteg ellátás segélyhelyen történő megszervezése és irányítása. Az egészségügyi anyagellátás megtervezése és megszervezése. A zászlóalj személyi állománya egészségügyi állapotának nyilvántartása. A nem szervezetszerű egészségügyi katonák felkészítésének, felszerelésüknek szakmai felügyelete, ellenőrzése. Segélyhely ügyeleti szolgálat megszervezése, működtetése. Az előírt okmányok, nyilvántartások naprakész vezetésének megszervezése. Sürgős esetben súlyos, életveszélyes betegek, sérültek legközelebbi kijelölt kórházban történő szállításának megszervezése a zászlóaljparancsnoknak történő egyidejű jelentéssel.

6.) A biztonsági tiszt Közvetlenül a zászlóalj parancsnokának van alárendelve. A folyamatos szakmai együttműködés a feladat végrehajtásért felelős szervezeti egység vezetői szintjén valósul meg. Szakmailag a KBH 2. KBI igazgató alárendeltségébe tartozik.

Felelős A zászlóalj táborát, (elhelyezési körletét) illetve a működési területek, feladatvégrehajtási körzetek biztonságát veszélyeztető információk gyűjtéséért.

Feladata Az 1995. évi CXXV. törvény 7. §-ában meghatározottak maradéktalan végrehajtása.

214

A zászlóalj táborát, illetve a biztosítási területek biztonságát veszélyeztető információk értékelése. A tapasztalatok, következtetések eredményeiről (a szakmai elöljáró engedélye alapján) a zászlóaljparancsnok tájékoztatása. A várható feladatok helyszínének biztonsági szempontból történő bejárása, szemrevételezése. A zászlóaljparancsnok felkérésére – lehetőségek figyelembevételével – a hatáskörébe nem tartozó bűncselekmények felderítése, megakadályozása. A személyi állomány biztonsági felkészítése.

7.) A tolmács Közvetlenül a törzsfőnöknek (parancsnok helyettes) van alárendelve. Felelős a parancsnok jelentései, tárgyalásai közben a szakszerű tolmácsolási feladatok ellátásáért.

Feladata A törzsfőnök utasításai alapján a zászlóaljhoz érkező idegen nyelvű ügyiratok, levelek magyar nyelvre történő fordítása. A törzsfőnök utasítása alapján a zászlóaljtól küldendő iratok és levelek magyarról idegen nyelvre történő fordítása. Szinten tartani és fejleszteni a nyelvtudását úgy az általános társalgási, mint a szakmai területen.

8.) Humán részleg A humán részlegparancsnok vezeti. A humán főtiszt a tábori lelkészt lelkészi tevékenysége körében nem utasíthatja.

Rendeltetése A zászlóalj humán, személyügyi, pszichológiai, lelkészi, valamint tájékoztatási feladatainak ellátása.

1.) A humán részlegparancsnok Közvetlenül a törzsfőnöknek (parancsnok helyettes), szakmailag a SZFPK-ság humán csoportfőnöknek van alárendelve.

Felelős A szervezeti hatékonyság működéséért, konfliktus- és krízishelyzetek kezeléséért. A személyi állomány erkölcsi helyzetére, emberi viszonyaira, szociális, mentálhigiénés állapotára vonatkozó, szolgálati adatok, információk feltárásáért, elemzéséért, a következtetések alapján intézkedések kezdeményezéséért.

215 Az érdekképviseleti szerv szakmai segítségéért. A külső és belső kommunikációs tevékenység sajtónyilvánossági feladatok végrehajtásáért.

szervezéséért,

a

A személyi állomány rekreációs, szabadidős sporttevékenysége szervezéséért.

Feladatai A humán területen dolgozók és külső segítők munkájának összehangolása a szervezeti hatékonyság és működőképesség fenntartása érdekében. A pozitív emberi és munkakapcsolatok, a megfelelő munkahelyi légkör kialakításának és fenntartásának segítése.

A személyi állomány időszerű tájékoztatásának szervezése. A személyi állomány körében keletkező szociális természetű problémák megoldásának segítése. Konfliktus, illetve a krízis helyzetek elemzése és megoldásuk érdekében javaslat elkészítése. A krízishelyzetben lévők (pszichikai sérüléseket szenvedettek stb.) problémáinak sürgős, átmeneti rendezésére javaslattétel.

216 A személyi állomány élet- és munkakörülményeinek kialakítására vonatkozó javaslat elkészítése.

A személyi állomány mentálhigiéniás állapotából levont következtetések alapján a szükséges beavatkozás kezdeményezése a zászlóaljparancsnok felé. A nehezen beilleszkedők segítés. A humán szakterületek értékeléséről szóló jelentések elkészítése. A szakterületről történő adatszolgáltatás a zászlóaljparancsnok döntésének, illetve munkájának segítése érdekében. Adatszolgáltatás az elöljáró humán szervek részére. A zászlóaljparancsnokság és a személyi állomány kapcsolattartásának és az információk kétirányú áramoltatásának segítése. A

személyi

állomány

kulturális

és

szabadidős

sportrendezvényeinek

megszervezése és irányítása.

Az elöljárók és vendégek fogadásának megszervezése és előkészítése. Az állománygyűlések, megemlékezések előkészítése és megszervezése. A zászlóalj történetével kapcsolatos archiválási munka végzése. A családdal, hozzátartozókkal való kapcsolattartás szervezése.

217 A sajtó szervekkel való kapcsolattartás.

2.) A pszichológus A pszichológus szolgálatilag közvetlenül a humán részlegparancsnoknak, szakmailag az elöljáró humán szervezet pszichológusának van alárendelve.

Felelős A zászlóalj szociális és mentálhigiénés állapotának pszichológiai eszközökkel való fenntartásáért. Prevenciós tevékenység végzéséért a rizikótényezők speciális tesztekkel való folyamatos szűréséért, a jelentkező problémák (konfliktushelyzetek) kezeléséért, megoldásának segítéséért, eszkalációjának megakadályozásáért. A krízis helyzetben lévő (pszichikai sérüléseket szenvedettek stb.) problémáinak sürgős, átmeneti rendezéséért, megoldásáért. A nehezen beilleszkedők segítéséért a parancsnokok megismerő, személyiségfejlesztő munkájának szervezése, módszertani támogatásáért. Lelki tanácsadás végzéséért.

Feladata Szűrővizsgálati feladatok a zászlóalj szociális és mentálhigiénés állapotának pszichológiai eszközökkel való feltárása. Őrszolgálatot teljesítő állománynál időszakonként az őrszolgálatra való alkalmasság felülvizsgálata. A beilleszkedési zavarok és a szolgálati leterheltségből fakadó pszichikai elváltozások pszichológiai eszközökkel való feltárása. Mentálhigiénés feladatok: a veszélyeztetett mentálhigiénés jellemzőkkel rendelkező egyének kiszűrése és részükre szakmai segítség biztosítása. A mentálhigiénés tevékenységet folytató szakmai szervezetekkel való hatékony együttműködés kialakítása. A zászlóalj egészét átfogó mentálhigiénés ellátásban való aktív részvétel. Tájékoztató előadások és programok szervezése. Mentálhigiénés szaktanácsadás. Személyiségfejlesztő módszerek igénybevételének biztosítása. Terápiás feladatok: a beilleszkedési zavarok és a szolgálati leterheltségből fakadó pszichikai elváltozások megoldása érdekében, honvédségi környezetben terápiás tevékenység folytatása, a Pszichológusok Szakmai

218 Etikai Kódexének figyelembevételével.

terápiás

tevékenységre

vonatkozó

szempontjai

Krízishelyzet kezelő feladatok: a személyi állomány pszichikai állapotát veszélyeztető események bekövetkezésekor az állományt ért pszichikai hatások felmérése. A krízishelyzetben hatékony egyéni- és csoportmódszerek alkalmazása. Az eseménnyel kapcsolatos tapasztalatok feldolgozása és a szakmai tájékoztató rendszerbe történő eljuttatása. Tanácsadói feladatok: a zászlóalj teljes személyi állományára vonatkozóan egyéni pszichológiai tanácsadás végzése. A parancsnokok és vezető beosztásúak részére vezetői pszichológiai tanácsadás végzése. Pszichológiai javaslattétel a személyi állományt pszichikailag fokozottan terhelő katonai feladatok, szolgálati tevékenységek tervezésében és döntés előkészítési folyamatában. Kutatási feladatok: a zászlóaljban zajló folyamatok pszichikai, emberi összetevőinek feltárása. A szolgálati-, élet és munkakörülmények javítására irányuló parancsnoki munka segítése. A hatékonyan alkalmazható pszichológiai módszerek kiválasztása és széleskörű alkalmazásának elősegítése. Együttműködési feladatok: a zászlóalj más szakmai személyeivel a humán szervezet meghatározott feladatainak keretén belül, a zászlóalj vezető állományával a személyi állományt pszichikailag fokozottan terhelő katonai feladatok keretén belül az orvossal a pszichológiai ellátásra megjelenő személyek ellátásában.

3.) A személyügyi tiszt Közvetlenül a humán részlegparancsnoknak, szakmailag a Szárazföldi Parancsnokság Humán Csoportfőnökség, személyügyi főnökének van alárendelve.

Felelős A zászlóalj személyi állománya nyilvántartásának naprakész vezetéséért. A zászlóalj működéséhez szükséges humán erőforrás biztosításával kapcsolatos szaktevékenység végzéséért.

Feladata

219 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a végrehajtására kiadott kormány- és honvédelmi miniszteri rendeletek alapján végezni a személyügyi munkát. Egységszintű személyügyi nyilvántartás, valamint az elrendelt személyügyi okmányok elkészítése és naprakész vezetése. (beosztási könyv, járandósági terv, szabadságolási terv, növedék-fogyatéknyilvántartás, parancsnyilvántartó könyv, személyügyi nyilvántartó lapok). Az állomány feltöltés helyzetének nyilvántartása, naprakész vezetése. Állományváltással összefüggő belső átcsoportosítások előkészítése döntésre. Zászlóaljparancsnok hatáskörébe tartozó személyi javaslatok és parancstervezetek előkészítése. Zászlóaljparancsnok által lefolytatott személyi beszélgetések előkészítése. Részvétel a személyi beszélgetéseken, azokról feljegyzések készítése. Részvétel a fegyelmi ügyek kivizsgálásában. A személyi állomány pihentetésének, szabadságolásának naprakész nyilvántartása. Részvétel az állományváltással kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Részvétel a kegyeleti ellátással kapcsolatos feladatok végrehajtásában.

4.) Tájékoztató tiszt Közvetlenül a humán részlegparancsnoknak van alárendelve. Távollétében a humán részlegparancsnok helyettesíti.

Felelős A békefenntartó kötelékhez, a zászlóaljparancsnok személyéhez kötődő sajtó és nyilvánossági munkával összefüggő feladatok tervezéséért, szervezéséért és végzéséért. A NATO és a Békefenntartó Erők Parancsnoksága által kiadott követelmények alapján a zászlóaljparancsnok kommunikációs – és kapcsolatszervező (PR) tevékenységének tervezéséért és szervezéséért. A nemzetközi, valamint a hazai írott és elektronikus médiának adandó interjúk koordinálásáért. A NATO és a zászlóaljparancsnok követelményei alapján a külföldi, illetve a hazai média folyamatos tájékoztatásáért a békefenntartó kötelék tevékenységéről.

Feladata A békefenntartó kötelék sajtónyilvánosságával tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése.

kapcsolatos

feladatok

220 A békefenntartó kötelék nyilvánossági rendezvényeire vonatkozó időszakos (a zászlóaljparancsnok által meghatározott időtartamra) sajtónyilvánossági terv összeállítása, a végrehajtás irányítása, szervezése és koordinálása. A NATO és a Békefenntartó Erők Parancsnoksága sajtóközpontjaival, a hadszíntéri írott és elektronikus katonai sajtó, valamint a helyi média szerkesztőségeivel, azok vezetőivel, tudósítóival, munkatársaival rendszeres munkakapcsolat kialakítása és tartása. A zászlóaljhoz érkező haza média tudósítói, munkatársai akkreditálásának segítsége a NATO által kiadott követelmények alapján. A békefenntartó kötelék vezető állománya és a hadszíntéren működő NATO és helyi sajtószervek vezetői, tudósítói rendszeres találkozóinak előkészítése, szervezése. A békefenntartó köteléknél látogatást tevő külföldi és hazai delegációk programjának kialakításában való közreműködés, illetve a látogatások sajtónyilvánosságának biztosítása. Folyamatos kapcsolattartás a Honvédelmi Minisztérium sajtószóvivőjével, a Honvédelmi Minisztérium Sajtófőosztály főosztályvezetőjével, a MH SZFVK Titkárság titkárságvezetőjével, valamint a MH SZFVK Titkárság társadalmi kapcsolatok és sajtóosztály vezetőjével.

5.) A tábori lelkész Közvetlenül a törzsfőnöknek (parancsnok helyettes) van alárendelve. Lelkészi tevékenységét illetően a parancsnok nem utasíthatja, abban a katonai körzet vezető tábori lelkészével működik együtt.

Feladatai A parancsnok munkájának segítése a fegyelem megtartásában. Folyamatos odafigyelés a katonákra, a problémák érzékelése, fogadóórák tartása, segítség a távollétből fakadó pszichés nehézségek oldására. Igény szerint vallási alkalmak tartása, bibliaolvasások, istentiszteletek, szentmisék celebrálása, egyéni lelki vezetés. Részvétel és segítés az adott környezettel történő kapcsolatfelvételre, kapcsolattartás más nemzetek tábori lelkész szolgálataival. Szabadidő hasznos eltöltésének segítése, adott esetben bekapcsolódás a különböző programokba. Nagy ünnepek családiassá tétele, megszervezése, megtartása. Nagy vallási ünnepek méltó közösségi megünneplése. Minden egyéni és szervezeti vallási tevékenység koordinálása a parancsnokságon belül.

221

Sebesült, vagy megsérült, illetve beteg katonák rendszeres látogatása, lelki gondozása. Folyamatos kapcsolattartás saját elöljáróival.

6.) Állománykezelő statisztikus A humán részlegparancsnoknak van alárendelve.

Feladatai A törvényesség és jogszerűség fenntartása érdekében, az 1996. évi XLII. törvényben, a végrehajtására kiadott HM rendeletekben előírtak, továbbá az elöljárói parancsok, utasítások, intézkedések érvényesítése a zászlóaljnál. A személyügyi tiszt irányításával a zászlóaljnál szolgálatot teljesítő tiszt, tiszthelyettes, szerződéses állomány napi személyi ügyeinek intézése az érvényben lévő jogszabályok szerint. A 127/1997 (HK. 18.) HVK HFCSF intézkedése szerinti nyilvántartások naprakész vezetése. Nyilvántartást vezet az állomány szabadságáról és figyelemmel kíséri – a személyügyi tiszttel együttműködve – a betervezett szabadságok érvényes jogszabályok szerinti letöltését, azokat parancsban rögzíti. A személyügyi tiszttel együttműködve figyelemmel kíséri az állomány járandóságait, azok kifizetését parancsban rögzíti. Naprakész nyilvántartást vezet a személyügyi tiszttel együttműködve az idegen nyelvismerettel rendelkezőkről és az állomány elismeréseiről. Vezeti a zászlóalj naplóját.

222

9.) Felderítő részleg Rendeltetése A zászlóalj érdekében szükségessé váló felderítési feladatok tervezése, szervezése és végrehajtása.

1.) Felderítő részlegparancsnok Közvetlenül a törzsfőnöknek (parancsnok helyettes) van alárendelve. Feladata a mindenkori helyzetnek és felderítési szükségletnek megfelelő szakmai feladatok megtervezése, megszervezése, végrehajtása a felderítési adatok nyilvántartása, elemzése és értékelése. Javaslatok előkészítése és jelentése a zászlóalj törzsfőnöknek. Feladata a térséggel kapcsolatos politikai, biztonságpolitikai, katonapolitikai elemzések, értékelések végrehajtása. A MK vezető politikusai és a MH magas beosztású parancsnoki állománya részére a fentiek alapján a térséggel kapcsolatos átfogó, igény szerint specifikus tájékoztatók, előadások elkészítése, bemutatása. Feladata a NBE Parancsnoksága J2 tevékenységében való részvétel, valamint a NATO tagállamok minden más felderítési információkkal rendelkező szervezetével való együttműködés. Készen áll minden időpontban a zászlóalj, illetve a MK érdekei céljából történő információszerzésre, ennek érdekében a nap bármely szakában történő mozgásra, valamint a rendelkezésre bocsátott megfelelő technikai eszközökkel a zászlóaljparancsnok, a törzsfőnök (parancsnok helyettes), illetve a zászlóalj ügyeletes szükség esetén azonnali értesítésére.

2.) Felderítő hadműveleti tiszt A felderítő részlegparancsnok alárendeltségébe tartozik. Feladatait a felderítő részlegparancsnok határozza meg.

10.) Hadműveleti részleg A hadműveleti részlegparancsnok vezeti. Rendeltetése a hadműveleti jellegű feladatok tervezése, szervezése, a végrehajtás irányítása.

1.)

A hadműveleti részlegparancsnok Közvetlenül a törzsfőnöknek (parancsnok helyettes) van alárendelve. A törzsfőnök távolléte vagy akadályoztatása esetén – meghatározott korlátozásokkal – gyakorolja a hatáskörét.

223

Feladata A hadműveleti részleg vezetése, a törzsfőnök szolgálati alárendeltségébe tartozó munkájának vezetésében, irányításában és ellenőrzésében való részvétel. A parancsnoki elhatározások, parancsnok megszerkesztésében a törzsfőnök segítése. A hadműveleti részleg felelősségi körébe tartozó, elöljáró parancsnokságra felterjesztendő rendszeres jelentések kidolgozása, döntésre történő előkészítése és eljuttatása. A harckészültségi feladatok tervezése, a tervek naprakész pontosított állapotban tartása. A hadműveleti napló, a napi élettel kapcsolatos okmányok és nyilvántartások vezetése. A zászlóalj szintű kiképzési feladatok okmányainak, terveinek kidolgozása és ellenőrzése. További feladatait a törzsfőnök határozza meg.

2.)

Hadműveleti biztosító tiszt A hadműveleti biztosító tiszt közvetlenül a hadműveleti részlegparancsnoknak van alárendelve. Felelős a vezetési pontok és az őrzött objektum (-ok) őrzésének megszervezéséért, valamint a kijelölt alegységek felkészítésének és a feladat végrehajtásának vezetéséért, EÁP igény szerinti telepítésének megszervezéséért, a különböző objektumokba történő ki- és beléptetések rendszabályainak kidolgozásáért.

Feladata A vezetési pont és más őrzött objektum (-ok) őrzés-védelmével kapcsolatos feladatok tervezése, szervezése és vezetésében való részvétel. Az őrzés-védelemmel, valamint személyek biztosításával kapcsolatos okmányok kidolgozása és vezetése. Az őrzés-védelemmel, valamint személyek biztosításával kapcsolatos okmányok kidolgozása és vezetése. Az őrzött objektumra való beléptetés szabályozásának kidolgozása és annak betartásának ellenőrzése, a személyek és járművek ellenőrzésével kapcsolatos szabályok kidolgozása.

224 A hivatásos és szerződéses állomány havi szolgálatvezénylésének összeállítása. 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat vezénylése, ellenőrzése, felügyelete. A további feladatait a hadműveleti részlegparancsnok határozza meg.

3.)

Az összekötő tiszt Közvetlenül a zászlóaljparancsnoknak van alárendelve.

Feladata A nemzetközi elöljáró parancsnokság, a támogató parancsnokság és a békefenntartó kötelék közötti kapcsolattartás biztosítása. A szükséges információk gyűjtésével a zászlóalj munkájának segítése. A zászlóalj szervezetének, tevékenységének naprakész ismerete. Az érvényes parancsok, egyezmények és a mindenkori műveletek célkitűzéseinek ismerete.

4.)

Hadműveleti tiszthelyettes A hadműveleti tiszthelyettes közvetlenül a hadműveleti részlegparancsnoknak van alárendelve. A hadműveleti okmányok és térképészeti szakanyagok előkészítésével, kidolgozásával, illetve vezetésével és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységek végrehajtása. Legyen tisztában a hadműveleti okmányok vezetésének szabályaival és azok használatával. Legyen képes a Hadműveleti részleg által kidolgozott térkép vezetésére a NATO-ban alkalmazott jelek, jelzések alkalmazásával. Ismerje a számítógép használatát. Ismerje a térkép felvételezésével, előkészítésével, kidolgozásával, kiadásával, nyilvántartásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat. A további feladatait a hadműveleti részlegparancsnok határozza meg.

11.)

Logisztikai részleg A logisztikai részlegparancsnok vezeti.

Rendeltetése A zászlóalj logisztikai feladatainak tervezése, szervezése, a végrehajtás irányítása.

1.) Logisztikai részleg parancsnok Közvetlenül a törzsfőnöknek (parancsnok helyettes) van alárendelve. Szakmai elöljárója a SZFPK Logisztikai főnök. Szolgálati és szakmai elöljárója a logisztikai szakállomány és a logisztikai század személyi állományának. Távollétében a logisztikai tiszt helyettesíti. Felelős a logisztikai részleg vezetéséért, a logisztikai támogatás

225 megszervezéséért, a logisztikai szervezeti elemek működőképességéért és a logisztikai támogatás végrehajtásának irányításáért. Feladata A logisztikai biztosítás tervezése, szervezési, irányítása és ellenőrzése. A békefenntartó kötelék fegyverzeti-, páncélos-, gépjármű-technikai, élelmezési, ruházati, üzemanyag és egyéb logisztikai szakanyaggal történő ellátásának megszervezése.

A haditechnikai eszközök üzemeltetésének biztosítása. A békefenntartó kötelék szükségletének megfelelően a szállítási tevékenység szabályozása. Az anyagmozgatási, raktár-gazdálkodási, tárolási, valamint állagmegóvási feltételek megteremtése.

Az előírt logisztikai nyilvántartások felfektetésének, vezetésének, a szakági analitikus nyilvántartó programrendszer működtetésének biztosítása, ellenőrzése. A békefenntartó kötelékparancsnok elhatározásához szükséges adatok biztosítása. A békefenntartó kötelék munkavédelmi, a logisztikai objektumok tűzrendészeti rendszabályainak kidolgozása. A békefenntartó kötelék alegységei logisztikai biztosításának megszervezése.

226

Az ellátás folyamatossága érdekében együttműködés a nemzeti támogatást végző 64. logisztikai ezreddel, részükre igénylések, információk megadása, a szakmai feladatok, a nyilvántartások egyeztetése, pontosítása.

2.) Logisztikai tiszt A logisztikai részlegparancsnoknak van alárendelve, feladatait annak utasításai szerint végzi. Részletes feladatait a „Munkaköri leírás”-ban határozzák meg.

3.) Nyilvántartó A nyilvántartó a logisztikai részlegparancsnok követelményei szerint végzi feladatát.

szakmai

alárendeltségében,

annak

Felelős A logisztikai szakanyagok mozgásbizonylatai alapján a számítógépes nyilvántartás naprakész, pontos vezetéséért. Az „eszköz” program vezetéséért. Feladata Az anyagi eszközigénylés és teljesítés közötti eltérések rögzítése, nyilvántartása, arról a logisztikai részlegparancsnok folyamatos, azonnali tájékoztatása. A logisztikai részleg ügyiratainak nyilvántartása, vezetése, a gépelések végzése. A logisztikai részlegparancsnok által meghatározott egyéb szakfeladatok végrehajtása. A békefenntartó kötelék anyagi készleteinek eszköz programon történő nyilvántartása.

4.) Beszerző A beszerző a logisztikai részlegparancsnok szakmai alárendeltségében, annak követelményei szerint végzi feladatát. Felelős A logisztikai szakterületek vezetői által számvetett anyag, eszköz beszerzések, utánszállítási igények határidőre történő összeállításáért, jóváhagyás után annak postázásáért.

227

Feladata Az összesített logisztikai szakanyag, eszközigény hetenkénti elkészítése szakági felelősök számvetése alapján. A jóváhagyott logisztikai szakanyag, eszközigények, megrendelők továbbítása az ellátó szervezetekhez. Az ellátási utalási renddel, a beszerzési forrásokkal kapcsolatos igények rendszeres pontosítása, az ellátó szervezettel közvetlenül, vagy összekötő útján. A logisztikai részlegparancsnok által meghatározott egyéb szakfeladatok végrehajtása.

12.)

Híradó részleg /S-6/

A vezetési részlegparancsnok vezeti.

Rendeltetése A vezetés híradó és informatikai feltételeinek tervezése, szervezései és biztosítása, az ügyviteli feladatok végzése.

1.) A vezetési részlegparancsnok A törzsfőnök közvetlen alárendeltségébe tartozik. Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrizi a zászlóalj belső híradását, gondoskodik a mindenoldalú feltételek biztosításáról. Folyamatos híradást biztosít Magyarország és a zászlóalj parancsnokság, az elöljáró parancsnokság és a zászlóalj parancsnokság, a zászlóalj parancsnokság és a kikülönített részlegek között. Biztosítja a törzs által kiadásra kerülő intézkedések továbbítását. Intézkedéseket ad ki a megszakadt összeköttetések helyreállítására, ellenőrzi azok végrehajtását. Biztosítja a hírrendszer biztonságát, védettségét és ellenőrizze a kiadott rendszabályok betartását. Az MH Informatikai Szabályzata (Ált/210) alapján kidolgozza és naprakészen tartja a szervezetre vonatkozó Számítástechnikai Védelmi Szabályzatot, továbbá ellenőrizi a benne foglaltak szigorú betartását.

Felelős A vezetési részleg munkájának irányításáért, a békefenntartó kötelék híradásának megtervezéséért és folyamatos, megbízható működéséért, a híradó állomány szakkiképzéséért, a híradó eszközök hadrafoghatóságáért.

Feladatai Gondoskodjon a híradó eszközök szakszerű üzemeltetéséről és biztosításáról. Az elrendelt híradó helyzetjelentések időbeni összeállítása és felterjesztése. A híradó-, PKSZ- és SZÜNY anyagok logisztikai nyilvántartása. Az elektronikai szakanyagok igénylésének, raktározásának, ellátásának, javításának és nyilvántartásának megszervezése és felügyelete. Az elektronikai vonatkozású feladatait a „Munkaköri leírás”-ban határozzák meg a logisztikai főnök által meghatározottak szerint.

228

2.) Az ügykezelő-gépíró Közvetlen a vezetési részlegparancsnoknak van alárendelve. Szakmai elöljárója a SZFVK Titokvédelmi és Ügyviteli Osztályvezető.

Felelős A vonatkozó törvények és szabályzatok alapján a békefenntartó kötelék ügyintézéséhez tartozó irat titokvédelmi, iratkezelési feladatok végzéséért, az iratok őrzéséért, ellenőrzési és gépelési feladatok végrehajtásáért.

Feladatai A békefenntartó kötelék „Titokvédelmi Szabályzata”, a titokvédelmet és ügyvitelt érintő intézkedések kidolgozása. Az iratkezelési okmányok felfektetése, nyilvántartása és vezetése. A minősített és nyílt iratok nyilvántartásba vétele, bemutatása, kiadása és visszavétele, továbbítása, gépelési feladatok végzése. A feleslegessé vált iratok irattári kezelésének végrehajtása. A készített iratok szabályosságának (forma, címzés, kötelező záradékok) folyamatos, az iratok meglétének meghatározott időnkénti ellenőrzése. A személyi állomány magánküldeményei (értékküldemények) nyilvántartásának, átadásának és továbbításának végzése.

13.)

Pénzügyi és számviteli részleg A pénzügyi és számviteli részlegvezető vezeti.

Rendeltetése A békefenntartó kötelék pénzügyi és számviteli feladatainak végzése az érvényben lévő gazdálkodási szabályozók és a gazdálkodási parancsban rögzítettek maradéktalan végrehajtása.

1.) A pénzügyi és számviteli részlegvezető A pénzügyi és számviteli részlegvezető közvetlenül a zászlóalj parancsnokának alárendeltségében, a HM 2. sz. TPSZI szakmai irányításával tevékenykedik. Távollétében, illetve akadályoztatása esetén a pénztáros helyettesítése.

Felelős A pénzügyi részleg munkájáért, a személyi állomány devizajárandóságainak helyszíni kifizetéséért. A házi pénztár szabályos működtetéséért. A készpénz és pénzhelyettesítő okmányok biztonságos tárolásáért, a pénzforgalom rendjéért. A parancsnok pénzügyi kereteinek (jutalmazási, reprezentációs) nyilvántartásáért, kezeléséért. A zászlóalj gazdálkodási parancsában foglaltak betartásáért és betartatásáért.

229 Feladatai A költségvetési gazdálkodás szakterületi feladatainak szervezése, koordinálása.A személyi állomány devizaellátmányát a besorolási parancs és a kézhez fizetendő hányadra vonatkozó személyes nyilatkozatok alapján történő kiosztása, adminisztrációja. A parancsnok hatáskörben felhasználható gazdálkodási keretek, előirányzatok (illetményelőleg, reprezentáció, jutalmazás) nyilvántartása és kezelése. Együttműködés a logisztikai, illetve az egyéb erőforrás gazdálkodásában érintett részlegekkel. A műveleti területen keletkező gazdálkodási események pénzügyi biztosítása, azok bank-, illetve pénztárnaplóban történő rögzítése, a bizonylatok eljuttatása az ellátó katonai szervezethez. Az ellenjegyzési és érvényességi jogkör gyakorlása. A szerződések alapján keletkezett kötelezettségek kifizetése. A zászlóaljat illető bevételek beszedése, azok szabályos okmányolása, rögzítése, a bank-, illetve pénztárnaplóban. Kapcsolattartás a helyi bank, illetve szolgáltatók megbízottjaival. Könyvelési, valamint deviza- és hazai járandóságokhoz szükséges adatok továbbítása a hazai ellátó katonai szervezethez az előírt rendszerességgel. A kantin működéséhez kötődő pénzügyi feladatok végrehajtása. A személyi állomány szükség szerinti tájékoztatása a rájuk vonatkozó és a szakterületet érintő rendelkezésekről, döntésekről. A HM 2. TPSZI intézkedése szerint a pénzügyi, illetve pénzszükségleti terv összeállítása, adatszolgáltatás a költségvetés elkészítéséhez. Pénzügyi belső ellenőrzések végrehajtása, dokumentálása. A szakági analitikus nyilvántartáshoz kötődő feladatok ellenőrzése, azok naprakészségének biztosítása, együttműködve a logisztikai főnökkel. Rendszeres jelentések küldése.

2.) A pénztáros A pénztáros közvetlenül a pénzügyi és számviteli részlegvezető alárendeltségében látja el feladatát. Távollétében, illetve akadályoztatása esetén a pénzügyi és számviteli részlegvezető látja el a pénztáros feladatait.

Felelős A pénztárszolgálat szabályainak maradéktalan betartásáért. A pénzkészlet biztonságos tárolásáért.

Feladata A pénzügyi és számviteli részlegvezető által meghatározott feladatok végrehajtása. A gazdálkodási parancsban meghatározott pénztári órákban a pénztár előírás szerinti üzemeltetése. A pénzügyi és számviteli részlegvezető távolléte, akadályoztatása esetén annak helyettesítése. A részére előírt ellenőrzési feladatok végrehajtása.

230

2. számú FÜGGELÉK: AZ ENSZ ALAPÍTÓ OKIRATA

CHARTER OF THE UNITED NATIONS

231 INTRODUCTORY NOTE The Charter of the United Nations was signed on 26 June 1945, in San Francisco, at the conclusion of the United Nations Conference on International Organization, and came into forte on 24 October 1945. The Statute of the International Court of Justice is an integral part of the Charter. Amendments to Articles 23, 27 and 61 of the Charter were adopted by the General Assembly on 1 December 1963 and came into forte on 31 August 1965. A further amendment to Article 61 was adopted by the General Assembly on 20 December 1971, and came into forte on 24 September 1973. An amendment to Article 109, adopted by the General Assembly on 20 December 1965 came into forte on 12 June 1968. The amendment to Article 23 enlarges the membership of the Security Council from eleven to fifteen. The amended Article 27 provides that decisions of the Security Council on procedural matters shall be made by an affirmative vote of nine members (formerly seven) and on all other matters by an affirmative vote of nine members (formerly seven), including the concurring votes of the five permanent members of the Security Council. The amendment to Article 61, which entered into forte on 31 August 1965, enlarged the membership of the Economic and Social Council from eighteen to twenty-seven. The subsequent amendment to that Article, which entered into forte on 24 September 1973, further increased the membership of the Council from twenty-seven to fiftyfour. The amendment to Article 109, which relates to the first paragraph of this Article, provides that a General Conference of Member States for the purpose of reviewing the Charter may be held at a date and place to be fixed by a two-thirds vote of the members of the General Assembly and by a vote of any nine members (formerly seven) of the Security Council. Paragraph 3 of Article 109, which deals with the consideration of a possible review Conference during the tenth regular session of the General Assembly, has been retained in its original form in its reference to a "vote, of any seven members of the Security Council", the paragraph having been acted upon in 1955 by the General Assembly, at its tenth regular session, and by the Security Council.

232

CHARTER OF THE UNITED NATIONS WE THE PEOPLES OF THE UNITED NATIONS DETERMINED to save succeeding generations from the scourge of war, which twice in our lifetime has brought untold sorrow to mankind, and to reaffirm faith in fundamental human rights, in the dignity and worth of the human person, in the equal rights of men and women and of nations large and small, and to establish conditions under which justice and respect for the obligations arising from treaties and other sources of international law can be maintained, and to promote social progress and better standards of life in larger freedom, AND FOR THESE ENDS to practice tolerance and live together in peace with one another as good neighbors, and to unite our strength to maintain international peace and security, and to ensure, by the acceptance of principles and the institution of methods, that armed force shall not be used, save in the common interest, and to employ international machinery for the promotion of the economic and social advancement of all peoples, HAVE RESOLVED TO COMBINE OUR EFFORTS TO ACCOMPLISH THESE AIMS Accordingly, our respective Governments, through representatives assembled in the city of San Francisco, who have exhibited their full powers found to be in good and due form, have agreed to the present Charter of the United Nations and do hereby establish an international organization to be known as the United Nations.

CHAPTER I

233 PURPOSES AND PRIPCIPLES Article 1 The Purposes of the United Nations are: 1. To maintain international peace and security, and to that end: to take effective collective measures for the prevention and removal of threats to the peace, and for the suppression of acts of aggression or other breaches of the peace, and to bring about by peaceful means, and in conformity with the principles of justice and international law, adjustment or settlement of international disputes or situations which might lead to a breach of the peace; 2. To develop friendly relations among nations based on respect for the principle of equal rights and self-determination of peoples, and to take other appropriate measures to strengthen universal peace; 3. To achieve international co-operation in solving international problems of an economic, social, cultural, or humanitarian character, and in promoting and encouraging respect for human rights and for fundamental freedoms for all without distinction as to race, sex, language, or religion; and 4. To be a center for harmonizing the actions of nations in the attainment of these common ends. Article 2 The Organization and its Members, in pursuit of the Purposes stated in Article 1, shall act in accordance with the following Principles. 1. The Organization is based on the principle of the sovereign equality of all its Members. 2. All Members, in order to ensure to all of them the rights and benefits resulting from membership, shall fulfill in good faith the obligations assumed by them in accordance with the present Charter. 3. All Members shall settle their international disputes by peaceful means in such a manner that international peace and security, and justice, are not endangered. 4. All Members shall refrain in their international relations from the threat or use of force against the territorial integrity or political independence of any state, or in any other manner inconsistent with the Purposes of the United Nations. 5. All Members shall give the United Nations every assistance in any action it takes in accordance with the present Charter, and shall refrain from giving assistance to any state against which the United Nations is taking preventive or enforcement action. 6. The Organization shall ensure that states which are not Members of the United Nations act in accordance with these Principles so far as may be necessary for the maintenance of international peace and security.

234

7. Nothing contained in the present Charter shall authorize the United Nations to intervene in matters which are essentially within the domestic jurisdiction of any state or, shall require the Members to submit such matters to settlement under the present Charter; but this principle shall not prejudice the application of enforcement measures under Charter VII. CHAPTER II MEMBERSHIP Article 3 The original Members of the United Nations shall be the states which, having participated in the United Nations Conference on International Organization at San Francisco, or having previously signed the Declaration by United Nations of 1 January 1942, sign the present Charter and ratify it in accordance with Article 110. Article 4 1. Membership in the United Nations is open to all other peace-loving states which accept the obligations contained in the present Charter and, in the judgment of the Organization, are able and willing to carry out these obligations. 2. The admission of any such state to membership in the United Nations will be effected by a decision of the General Assembly upon the recommendation of the Security Council. Article 5 A Member of the United Nations against which preventive or enforcement action has been taken by the Security Council may be suspended from the exercise of the rights and privileges of membership by the General Assembly upon the recommendation of the Security Council. The exercise of these rights and privileges may be restored by the Security Council. Article 6 A Member of the United Nations which has persistently violated the Principles contained in the present Charter may be expelled from the Organization by the General Assembly upon the recommendation of the Security Council. CHAPTER III ORGANS Article 7 1. There are established as the principal organs of the United Nations: a General Assembly, a Security Council, an Economic and Social Council, a Trusteeship Council, an International Court of Justice, and Secretariat. 2. Each subsidiary organs as may be found necessary may be established in accordance with the present Charter.

235 Article 8 The United Nations shall place no restrictions on the eligibility of men and women to participate in any capacity and under conditions of equality in its principal and subsidiary organs. CHAPTER IV THE GENERAL ASSEMBLY Composition Article 9 1.

The General Assembly shall Consist of all the Members of the United Nations.

2.

Each Member shall have not more than five representatives in the General Assembly.

Functions and Powers Article 10 The General Assembly may discuss any questions or any matters within the scope of the present Charter or relating to the powers and functions of any organs provided for in the present Charter, and, except as provided in Article 12, may make recommendations to the Members of the United Nations or to the Security Council or to both on any such questions or matters. Article 11 1. The General Assembly may consider the general principles of co-operation in the maintenance of international peace and security, including the principles governing disarmament and the regulation of armaments, and may make recommendations with regard to such principles to the Members or to the Security Council or to both. 2. The General Assembly may discuss any questions relating to the maintenance. of international peace and security brought before it by any Member of the United Nations, or by the Security Council, or by a state which is not a Member of the United Nations in accordance with Article 35, paragraph 2, and except as provided in Article 12, may make recommendations with regard to any such questions to the state or states concerned or to the Security Council or to both. Any such question on which action is necessary shall be referred to the Security Council by the General Assembly either before or after discussion. 3. The General Assembly may call the attention of the Security Council to situations which arc likely to endanger international peace and security. 4. The powers of the General Assembly set forth in this Article shall not limit the general scope of Article 10.

236 Article 12 1. While the Security Council is exercising in respect of any dispute or situation the functions assigned to it in the present Charter the General Assembly shall not make any recommendation with regard to that dispute or situation unless the Security Council so requests. 2. The Secretary-General, with the consent of the Security Council, shall notify the General Assembly at each session of any matters relative to the maintenance of international peace and security which arc being dealt with by the Security Council and shall similarly notify the General Assembly, or the Members of the United Nations if the General Assembly is not in session, immediately the Security Council ceases to deal with such matters. Article 13 1. The General Assembly shall initiate studies and make recommendations for the purpose of: a. promoting international co-operation in the political field and encouraging the progressive development of international law and its codification; b. promoting international co-operation in the economic, social, cultural, educational, and health fields, and assisting in the realization of human rights and fundamental freedoms for all without distinction as to race, sex, language, or religion. 2. The further responsibilities, functions and powers of the General Assembly with respect to matters mentioned in paragraph 1(b) above are set forth in Chapters IX and X. Article 14 Subject to the provisions of Article 12, the General Assembly may recommend measures for the peaceful adjustment of any situation, regardless of origin, which it deems likely to impair the general welfare or friendly relations among nations, including situations resulting from a violation of the provisions of the present Charter setting forth the Purposes and Principles of the United Nations. Article 15 1. The General Assembly shall receive and consider annual and special reports from the Security Council; these reports shall include an account of the measures that the Security Council has decided upon or taken to maintain international peace and security. 2. The General Assembly shall receive and consider reports from the other organs of the United Nations.

237 Article 16 The General Assembly shall perform such functions with respect to the international trusteeship system as are assigned to it under Chapters XII and XIII, including the approval of the trusteeship agreements for areas not designated as strategic. Article I7 1.

The General Assembly shall consider and approve the budget of the Organization.

2. The expenses of the Organization shall be borne by the Members as apportioned by the General Assembly. 3. The General Assembly shall consider and approve any Financial and budgetary arrangements with specialized agencies referred to in Article 57 and shall examine the administrative budgets of such specialized agencies with a view to making recommendations to the agencies concerned. Voting Article 18 1.

Each member of the General Assembly shall have one vote.

2. Decisions of the General Assembly on important questions shall be made by a two thirds majority of the members present and voting. These questions shall include: recommendations with respect to the maintenance of international peace and security, the election of the non-permanent members of the Security Council, the election of the members of the Economic and Social Council the election of members of the Trusteeship Council in accordance with paragraph 1(c) of Article 86, the admission of new Members to the United Nations, the suspension of the rights and privileges of membership, the expulsion of Members, questions relating to the operation of the trusteeship system, and budgetary questions. 3. Decisions on other questions, including the determination of additional categories of questions to be decided by a two-thirds majority, shall be made by a majority of the members present and voting. Article 19 A Member of the United Nations which is in arrears in the payment of its financial contributions to the Organization shall have no vote in the General Assembly if the amount of its arrears equals or exceeds the amount of the contributions due from it for the preceding two full years. The General Assembly may, nevertheless, permit such a Member to vote if it is satisfied that the failure to pay is due to conditions beyond the control of the Member.

238 Procedure Article 20 The General Assembly shall meet in regular annual sessions and in such special sessions as occasion may require. Special sessions shall be convoked by the Secretary-General at the request of the Security Council or of a majority of the Members of the United Nations. Article 21 The General Assembly shall adopt its own rules of procedure. It shall elect its President for each session. Article 22 The General Assembly may establish such subsidiary organs as it deems necessary for the performance of its functions. CHAPTER V THE SECURITY COUNCIL Composition Article 23 1. The Security Council shall consist of fifteen Members of the United Nations. The Republic of China, France, the Union of Soviet Socialist Republics, the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland, and the United States of America shall be permanent members of the Security Council. The General Assembly shall elect ten other Members of the United Nations to be non-permanent members of the Security Council, due regard being specially paid, in the first instance to the contribution of Members of the United Nations to the maintenance of international peace and security and to the other purposes of the Organization, and also to equitable geographical distribution. 2. The non-permanent members of the Security Council shall be elected for a term of two years. In the first election of the nonpermanent members after the increase of the membership of the Security Council from eleven to fifteen, two of the four additional members shall be chosen for a term of one year. A retiring member shall not be eligible for immediate re-election. 3.

Each member of the Security Council shall have one representative.

Functions and Powers Article 24 1. In order to ensure prompt and effective action by the United Nations, its Members confer on the Security Council primary responsibility for the maintenance of international peace and security, and agree that in carrying out its duties under this responsibility the Security Council acts on their behalf.

239

2. In discharging these duties the Security Council shall act in accordance with the Purposes and Principles of the United Nations. The specific powers granted to the Security Council for the discharge of these duties are laid down in Chapters VI, VII, VIII, and XII. 3. The Security Council shall submit annual and, when necessary, special reports to the General Assembly for its consideration. Article 25 The Members of the United Nations agree to accept and carry out the decisions of the Security Council in accordance with the present Charter. Article 26 In order to promote the establishment and maintenance of international peace and security with the least diversion for armaments of the world's human and economic resources, the Security Council shall be responsible for formulating, with the assistance of the Military Staff Committee referred to in Article 47, plans to be submitted to the Members of the UnitedNations for the establishment of a system for the regulation of armaments. Voting Article 27 1.

Each member of the Security Council shall have one vote.

2. Decisions of the Security Council on procedural matters shall be made by an affirmative vote of nine members. 3. Decisions of the Security Council on all other matters shall be made by an affirmative vote of nine members including the concurring votes_ of the permanent members, provided that, in decisions under Charter VI and under paragraph 3 of Article 52, a party to a dispute shall abstain from voting. Procedure Article 28 1. The Security Council shall be so organized as to be able to function continuously. Each member of the Security Council shall for this purpose be represented at all times at the seat of the Organization. 2. The Security Council shall hold periodic meetings at which each of its members may, if it so desires, be represented by a member of the government or by some other specially designated representative. 3. The Security Council may hold meetings at such places other than the Beat of the Organization as in its judgment will best facilitate its work.

240

Article 29 The Security Council may establish such subsidiary organs as it deems necessary for the performance of its functions. Article 30 The Security Council shall adopt its own rules of procedure, including the method of selecting its President. Article 31 Any Member of the United Nations which is not a member of the Security Council may participate, without vote, in the discussion of any question brought before the Security Council whenever the latter considers that the interests of that Member are specially affected. Article 32 Any Member of the United Nations which is not a member of the Security Council or any state which is not a Member of the United Nations, if it is a party to a dispute under consideration by the Security Council, shall be invited to participate, without vote, in the discussion relating to the dispute. The Security Council shall lay down such conditions as it deems just for the participation of a state which is not a Member of the United Nations. CHAPTER VI PACIFIC SETTLEMENT OF DISPUTES Article 33 1. The parties to any dispute, the continuance of which is likely to endanger the maintenance of international peace and security shall, first of all, seek a solution by negotiation, enquiry. mediation, conciliation, arbitration, judicial settlement, resort to regional agencies or arrangements, or other peaceful means of their own choice. 2. The Security Council shall, when it deems necessary, call upon the parties to settle their dispute by such means. Article 34 The Security Council may investigate any dispute, or any situation which might lead to international friction or give rise to a dispute, in order to determine whether the continuance of the dispute or situation is likely to endanger the maintenance of international peace and security. Article 35

241 1. Any Member of the United Nations may bridge any dispute, or any situation of the nature referred to in Article 34, to the attention of the Security Council or of the General Assembly. 2. A state which is not a Member of the United Nations may bring to the attention of the Security Council or of the General Assembly any dispute to which it is a party if it accepts in advance, for the purposes of the dispute, the obligations of pacific settlement provided in the present Charter. 3. The proceedings of the General Assembly in respect of matters brought to its attention under this Article will be subject to the provisions of Articles 11 and 12. Article 36 1. The Security Council may, at any state of a dispute of the nature referred to in Article 33 or of a situation of like nature, recommend appropriate procedures or methods of adjustment. 2. The Security Council should take into consideration any procedures for the settlement of the dispute which have already been adopted by the parties. 3. In making recommendations under this Article the Security Council should also take into consideration that legal disputes should as a general rule be referred by the parties to the International Court of Justice in accordance with the provisions of the Statute of the Court. Article 37 1. Should the parties to a dispute of the nature referred to in Article 33 fait to settle it by the means indicated in that Article, they shall refer it to the Security Council. 2. If the Security Council deems that the continuance of the dispute is in fact likely to endanger the maintenance of international peace and security, it shall decide whether to take action under Article 36 or to recommend such terms of settlement as it may consider appropriate. Article 38 Without prejudice to the provisions of Articles 33 to 37, the Security Council may, if all the parties to any dispute so request, make recommendations to the parties with a view to a pacific settlement of the dispute.

CHAPTER VII ACTION WITH RESPECT TO THREATS TO THE PEACE, BREACHES OF THE PEACE, AND ACTS OF AGGRESSION

Article 39

242 The Security Council shall determine the existence of any threat to the peace, breach of the peace, or act of aggression and shall make recommendations, or decide what measures shall be taken in accordance with Articles 41 and 42, to maintain or restore international peace and security.

Article 40 In order to prevent an aggravation of the situation, the Security Council may, before making the recommendations or deciding upon the measures provided for in Article 39, call upon the parties concerned to comply with such provisional measures as it deems necessary or desirable. Such provisional measures shall be without prejudice to the rights, claims, or position of the parties concerned. The Security Council shall duly take account of failure to comply with such provisional measures. Article 41 The Security Council may decide what measures not involving the use of armed force are to be employed to give effect to its decisions, and it may call upon the Members of the United Nations to apply such measures. These may include complete or partial interruption of economic relations and of rail, sea, air, postal, telegraphic, radio, and other means of communication, and the severance of diplomatic relations. Article 42 Should the Security Council consider that measures provided for in Article 41 -would be inadequate or have proved to be inadequate, it may take such action by air, sea, or land forces as may be necessary to maintain or restore international peace and security. Such action may include demonstrations, blockade, and other operations by air, sea, or land forces of Members of the United Nations. Article 43 1. All Members of the United Nations, in order to contribute to the maintenance of international peace and security, undertake to make available to the Security Council, on its call and in accordance with a special agreement or agreements, armed forces, assistance, and facilities, including rights of passage, necessary for the purpose of maintaining international peace and security. 2. Such agreement or agreements shall govern the numbers and types of forces, their degree of readiness and general location, and the nature of the facilities and assistance to be provided. 3. The agreement or agreements shall be negotiated as soon as possible on the initiative of the Security Council. They shall be concluded between the Security Council and Members or between the Security Council and groups of Members and shall be subject to ratification by the signatory states in accordance with their respective constitutional processes.

243 Article 44 When the Security Council has decided to use force it shall, before calling upon a Member not represented on it to provide armed forces in fulfillment of the obligations assumed under Article 43, invite that Member, if the Member so desires, to participate in the decisions of the Security Council concerning the employment of contingents of that Member's armed forces. Article 45 In order to enable the United Nations to take urgent military measures, Members shall hold immediately available national air-force contingents for combined international enforcement action. The strength and degree of readiness of these contingents and plans for their combined action shall be determined, within the limits lord down in the special agreement or agreements referred to in Article 43, by the Security Council with the assistance of the Military Staff Committee. Article 46 Plans for the application of armed force shall be made by the Security Council with the assistance of the Military Staff Committee. Article 47 l. There shall be established a Military Staff Committee to advise and assist the Security Council on all questions relating to the Security Council's military requirements for the maintenance of international peace and security, the employment and command of forces placed at its disposal, the regulation of armaments, and possible disarmament. 2. The Military Staff Committee shall consist of the Chiefs of Staff of the permanent members of the Security Council or their representatives. Any Member of the United Nations not permanently represented on the Committee shall be invited by the Committee to be associated with it where the efficient discharge of the Committee‘s responsibilities requires the participation of that Member in its work. 3. The Military Staff Committee shall be responsible under the Security Council for the strategic direction of any armed forces placed at the disposal of the Security Council. Questions relating to the command of Such forces shall be worked out subsequently. 4. The Military Staff Committee, with the authorization of the Security-Council and after consultation with appropriate regional agencies, may establish regional subcommittees. Article 48 1. The action required to carry out the decisions of the Security Council for the maintenance of international peace and security shall be taken by all the Members of the United Nations or by some of them, as the Security Council may determine. 2. Such decisions shall be carried out by the Members of the United Nations directly and through their action in the appropriate international agencies of which they are members.

244 Article 49 The Members of the United Nations shall join in affording mutual assistance in carrying out the measures decided upon by the Security Council. Article 50 If preventive or enforcement measures against any state are taken by the Security Council, any other state, whether a Member of the United Nations or not, which finds itself confronted with special economic problems arising from the carrying out of those measures shall have the right to consult the Security Council with regard to a solution of those problems. Article 51 Nothing in the present Charter shall impair the inherent right of individual or collective selfdefence if an armed attack occurs against a Member of the United Nations, until the Security Council has taken measures necessary to maintain international peace and security. Measures taken by Members in the exercise of this right of self-defence shall be immediately reported to the Security Council and shall not in any way affect the authority and responsibility of the Security Council under the present Charter to take at any time Such action as it deems necessary in order to maintain or restore international peace and security.

CHAPTER VIII REGIONAL ARRANGEMENTS Article 52 1. Nothing in the present Charter precludes the existence of regional arrangements or agencies for dealing with such matters relating to the maintenance of international peace and security as are appropriate for regional action, provided that such arrangements or agencies and their activities ere consistent with the Purposes and Principles of the United Nations. 2. The Members of the United Nations entering into such arrangements or constituting such agencies shall make every effort to achieve pacific settlement of local disputes through such regional arrangements or by such regional agencies before referring them to the Security Council. 3. The Security Council shall encourage the development of pacific settlement of local disputes through such regional arrangements or by such regional agencies either on the initiative of the states concerned or by reference from the Security Council. 4. This Article in no way impairs the application of Articles 34 and 35.

Article 53

245 1. The Security Council shall, where appropriate, utilize such regional arrangements or agencies for enforcement action under its authority. But no enforcement action shall be taken under regional arrangements or by regional agencies without the authorization of the Security Council, with the exception of measures against any enemy state, as defined in paragraph 2 of this Article, provided for pursuant to Article 107 or in regional arrangements directed against renewal of aggressive policy on the part of any such state, until such time as the Organization may, on request of the Governments concerned, be charged with the responsibility for preventing further aggression by such a state. 2. The term enemy state as used in paragraph 1 of this Article applies to any state which during the Second World War has been an enemy of any signatory of the present Charter. Article 54 The Security Council shall at all times be kept fully informed of activities undertaken or in contemplation under regional arrangements or by regional agencies for the maintenance of international peace and security.

CHAPTER IX INTERNATIONAL ECONOMIC AND SOCIAL CO-OPERATION Article 55 With a view to the creation of conditions of stability and well-being which ere necessary for peaceful and friendly relations among nations based on respect for the principle of equal rights and self-determination of peoples, the United Nations shall promote: a. higher standards of living, full employment, and conditions of economic and social progress and developments b. solutions of international economic, social, health, and related problems; and international cultural - and educational cooperation; and c. universal respect for, and observance of, human rights and fundamental freedoms for all without distinction as to race, sex, language, or religion. Article 56 All Members pledge themselves to take joint and separate action in co-operation with the Organization for the achievement of the purposes set forth in Article 55.

Article 57 1. The various specialized agencies, established by intergovernmental agreement and having wide international responsibilities, as defined in their basic instruments, in economic,

246 social, cultural, educational, health, and related fields, shall be brought into relationship with the United Nations in accordance with the provisions of Article 63. 2. Such agencies thus brought into relationship with the United Nations ere hereinafter referred to as specialized agencies. Article 58 The Organization shall make recommendations for the co-ordination of the policies and activities of the specialized agencies. Article 59 The Organization shall, where appropriate, initiate negotiations among the states concerned for the creation of any new specialized agencies required for the accomplishment of the purposes set forth in Article 55. Article 60 Responsibility for the discharge of the functions of the Organization set forth in this Chapter shall be vested in the General Assembly and, under the authority of the General Assembly, in the Economic and Social Council, which shall have for this purpose the powers set forth in Chapter X.

CHAPTER X THE ECONOMIC AND SOCIAL COUNCIL Composition Article 61 1. The Economic and Social Council shall consist of fifty-four Members of the United Nations elected by the General Assembly. 2. Subject to the provisions of paragraph 3, eighteen members of the Economic and Social Council shall be elected each year for a term of three years. A retiring member shall be eligible for immediate re-election. 3. At the first election after the increase in the membership of the Economic and Social Council from twenty-seven to fifty-four members, in addition to the members elected in place of the nine members whose term of office expires at the end of that year, twenty-seven additional members shall be elected. Of these twenty-seven additional members, the term of office of nine members so elected shall expire at the end of one year, and of nine other members at the end of two years, in accordance with arrangements made by the General Assembly. 4. Each member of the Economic and Social Council shall have one representative. Functions and Powers Article 62

247

1. The Economic and Social Council may make or initiate studies and reports with respect to international economic, social, cultural, educational, health, and related matters and may make recommendations with respect to any such matters to the General Assembly to the Members of the United Nations, and to the specialized agencies concerned. 2. It may make recommendations for the purpose of promoting respect for, and observance of, human rights and fundamental freedoms for all. 3. It may prepare draft conventions for submission to the General Assembly, with respec to matters falling within its competence. 4. It may call, in accordance with the tines prescribed by the United Nations, international conferences on matters falling within its competence. Article 63 1. The Economic and Social Council may enter into agreements with any of the agencies referred to in Article 57, defining the terms on which the agency concerned shall be brought into relationship with the United Nations. Such agreements shall be subject to approval by the General Assembly. 2. It may co-ordinate the activities of the specialized agencies through consultation with and recommendations to such agencies and through recommendations to the General Assembly and to the Members of the United Nations. Article 64 l. The Economic and Social Council may take appropriate steps to obtain regular reports from the specialized agencies. It may make arrangements with the Members of the United Nations and with the specialized agencies to obtain reports on the steps taken to give effect to its own recommendations and to recommendations on matters falling within its competence made by the General Assembly. 2.

It may communicate its observations on these reports to the General Assembly.

Article 65 The Economic and Social Council may furnish information to the Security Council and shall assist the Security Council upon its request.

Article 66 1. The Economic and Social Council shall perform Such functions as fall within its competence in connection with the carrying out of the recommendations of the General Assembly. 2. It may, with the approval of the General Assembly, perform services at the request of Members of the United Nations and at the request of specialized agencies.

248 3. It shall perform such other functions as are specified elsewhere in the present Charter or as may be assigned to it by the General Assembly. Voting Article 67 1. Each member of the Economic and Social Council shall have one vote. 2. Decisions of the Economic and Social Council shall be made by a majority of the members present and voting. Article 68 The Economic and Social Council shall set up commissions in economic and social fields and for the promotion of human rights, and such other commissions as may be required for the performance of its functions. Article 69 The Economic and Social Council shall invite any Member of the United Nations to participate, without vote, in its deliberations on any matter of particular concern to that Member. Article 70 The Economic and Social Council may make arrangements for representatives of the specialized agencies to participate, without vote, in its deliberations and in those of the commissions established by it, and for its representatives to participate in the deliberations of the specialized agencies. Article 71 The Economic and Social Council may make suitable arrangements for consultation with nongovernmental organizations which are concerned with matters within its competence. Such arrangements may be made with international organizations and, where appropriate, with national organizations after consultation with the Member of the United Nations concerned.

Article 72 1. The Economic and Social Council shall adopt its own rules of procedure, including the method of selecting its President. 2. The Economic and Social Council shall meet as required in accordance with its rules, which shall include provision for the convening of meetings on the request of a majority of its members.

249

CHAPTER XI DECLARATION REGARDING NON-SELFGOVERNING TERRITORIES Procedure Article 73 Members of the United Nations which have or assume responsibilities for the administration of territories whose peoples have not yet attained a full measure of self-government recognize the principle that the interests of the inhabitants of these territories are paramount, and accept as a sacred trust the obligation to promote to the utmost, within the system of international peace and security established by the present Charter, the well-being of the inhabitants of these territories, and, to this end: a. to ensure, with due respect for the culture of the peoples concerned, their political, economic, social, and educational advancement, their just treatment, and their protection against abuses; b. to develop self-government, to take due account of the political aspirations of the peoples, and to assist them in the progressive development of their free political institutions, according to the particular circumstances of each territory and its peoples and their varying stages of advancement; c.

to further international peace and security;

d. to promote constructive measures of development, to encourage research, and to co-operate with one another and, when and where appropriate, with specialized international bodies with a view to the practical achievement of the social, economic, and scientific purposes set forth in this Article; and e. to transmit regularly to the Secretary General for information purposes, subject to such limitation as security and constitutional considerations may require, statistical and other information of a technical nature relating to economic, social, and educational conditions in the territories for which they are respectively responsible other than those territories to which Chapters XII and XIII apply.

Article 74 Members of the United Nations also agree that their policy in respect of the territories to which this Chapter applies, no less than in respect of their metropolitan areas, must be based on the general principle of good-neighborliness, due account being taken of the interests and well-being of the rest of the world, in social, economic, and commercial matters.

CHAPTER XII INTERNATIONAL TRUSTEESHIP SYSTEM

250 Article 75 The United Nations shall establish under its authority an international trusteeship system for the administration and supervision of such territories as may be placed there-under by subsequent individual agreements. These territories are hereinafter referred to as trust territories. Article 76 The Basic objectives of the trusteeship system, in accordance with the Purposes of the United Nations laid down in Article 1 of the present Charter, shall be: a.

to further international peace and security;

b.

to promote the political, economic, social, and educational advancement of the

c. territories voluntarily placed under the system by states responsible for their administration. Article 77 1. The trusteeship system shall apply to such territories in the following categories as may be placed thereunder by means of trusteeship agreements: 2. It will be a matter for subsequent agreement as to which territories in the foregoing categories will be brought under the trusteeship system and upon what terms. a. territories now held under mandate; b. territories which may be detached from enemy states as a result of the Second World War; and inhabitants of the trust territories, and their progressive development towards selfgovernment or independence as may be appropriate to the particular circumstances of each territory and its peoples and the freely expressed wishes of the peoples concerned, and as may be provided by the terms of each trusteeship agreement; c. to encourage respect for human rights and for .fundamental freedoms for all without distinction as to race, sex, language, or religion, and to encourage recognition of the interdependence of the peoples of the world; and d. to ensure equal treatment in social, economic, and commercial matters for all Members of the United Nations and their nationals, and also equal treatment for the latter in the administration of justice, without prejudice to the attainment of the foregoing objectives and subject to the provisions of Article 80. Article 78 The trusteeship system shall not apply to territories which have become Members of the United Nations, relationship among which shall be based on respect for the principle of sovereign equality. Article 79

251 The terms of trusteeship for each territory to be placed under the trusteeship system, including any alteration or amendment, shall be agreed upon by the states directly concerned, including the mandatory power in the case of territories held under mandate by a Member of the United Nations, and shall be approved as provided for in Articles 83 and 85. Article 80 1. Except as may be agreed upon in individual trusteeship agreements, made under Articles 77, 79, and 81, placing each territory under the trusteeship system, and until such agreements have been concluded, nothing in this Chapter shall be construed in or of itself to after in any manner the rights whatsoever of any states or any peoples or the terms of existing international instruments to which Members of the United Nations may respectively be parties. 2. Paragraph 1 of this Article shall not be interpreted as giving grounds for delay or postponement of the negotiation and conclusion of agreements for placing mandated and other territories under the trusteeship system as provided for in Article 77. Article 81 The trusteeship agreement shall in each case include the terms under which the trust territory will be administered and designate the authority which will exercise the administration of the trust territory. Such authority, hereinafter called the administering authority, may be one or more states or the Organization itself. Article 82 There may be designated, in any trusteeship agreement, a strategic area or areas which may include part or all-of the trust territory to which the agreement applies, without prejudice to any special agreement or agreements made under Article 43. Article 83 1. All functions of the United Nations relating to strategic areas, including the approval of the terms of the trusteeship agreements and of their alteration or amendment, shall be exercised by the Security Council. 2. The basic objectives set forth in Article 76 shall be applicable to the people of each strategic area. 3. The Security Council shall, subject to the provisions of the trusteeship agreements and without prejudice to security considerations, avail itself of the assistance of the Trusteeship Council to perform those functions of the United Nations under the trusteeship system relating to political, economic, social, and educational matters in the strategic areas. Article 84 It shall be the duty of the administering authority to ensure that the trust territory shall play its part in the maintenance of international peace and security. To this end the administering

252 authority may make use of volunteer forces, facilities, and assistance from the trust territory in carrying out the obligations towards the Security Council undertaken in this regard by the administering authority, as well as for local defense and the maintenance of law and order within the trust territory. Article 85 1. The functions of the United Nations with regard to trusteeship agreements for all areas not designated as strategic, including the approval of the terms of the trusteeship agreements and of . their alteration or amendment, shall be exercised by the General Assembly. 2. The Trusteeship Council, operating under the authority of the General Assembly, shall assist the General Assembly in carrying out these functions.

CHAPTER XIII THE TRUSTEESHIP COUNCIL Composition Article 86 1. The Trusteeship Council shall consist of the following Members of the United Nations: a. those Members administering trust territories ; b. such of those Members mentioned by name in Article 23 as arc not administering trust territories; and c. as many other Members elected for three-year terms by the General Assembly as may be necessary to ensure that the total number of members of the Trusteeship Council is equally divided between those Members of the United Nations which administer trust territories and those which do not. 2. Each member of the Trusteeship Council shall designate one specially qualified person to represent it therein.

Functions and Power Article 87 The General Assembly and, under its authority, the Trusteeship Council, in carrying out their functions, may: a. consider reports submitted by the administering authority; required in accordance with its rules, which shall include provision for the convening of meetings on the request of a majority of its members.

253 b.

accept petitions and examine them in consultation with the administering authority;

c. provide for periodic visits to the respective trust territories at times agreed upon with the administering authority; and d. take these and other actions in conformity with the terms of the trusteeship agreements. Article 88 The Trusteeship Council shall fot7nulate a questionnaire on the political, economic, social, and educational advancement of the inhabitants of each trust territory, and the administering authority for each trust territory within the competence of the General Assembly shall make an annual report to the General Assembly upon the basis of such questionnaire.

Voting Article 89 1. Each member of the Trusteeship Council shall have one vote. 2. Decisions of the Trusteeship Council shall be made by a majority of the members present and voting. Procedure Article 90 1. The Trusteeship Council shall adopt its own rules of procedure, including the method of selecting its President. 2. The Trusteeship Council shall meet as required in accordance with its rules, which shall include provision for the convening of meetings on the request of a majority of its members.

Article 91 The Trusteeship Council shall, when appropriate, avail itself of the assistance of the Economic and Social Council and of the specialized agencies in regard to matters with which they are respectively concerned.

CHAPTER XIV THE INTERNATIONAL COURT OF JUSTICE Article 92

254 The International Court of Justice shall be the principal judicial organ of the United Nations. It shall function in accordance with ,the annexed Statute, which is based upon the Statute of the Permanent Court of International Justice and forms an integral part of the present Charter. Article 93 1. All Members of the United Nations are ipso facto parties to the Statute of the International Court of Justice. 2. A state which is not a Member of the United Nations may become a party to the Statute of the International Court of Justice on conditions to be determined in each case by the General Assembly upon the recommendation of the Security Council. Article 94 1. Each Member of the United Nations undertakes to comply with the decision of the International Court of Justice in any case to which it is a party. 2. If any party to a case fails to perform the obligations incumbent upon it under a judgment rendered by the Court, the other parry may have recourse to the Security Council, which may, if it deems necessary, make recommendations or decide upon measures to be taken to give effect to the judgment. Article 95 Nothing in the present Charter shall present Members of the United Nations from entrusting the solution of their differences to other tribunals by virtue of agreements already in existence or which may be concluded in the future. Article 96 1. The General Assembly or the Security Council may request the International Court of Justice to give an advisory opinion on-any legal question. 2. Other organs of the United Nations and specialized agencies, which may at any time be so authorized by the General Assembly, may also request advisory opinions of the Court on legal questions arising within the scope of their activities.

CHAPTER XV THE SECRETARIAT Article 97 The Secretariat shall comprise a Secretary-General and such staff as the Organization may require. The Secretary-General shall be appointed by the General Assembly upon the recommendation of the Security Council. He shall be the chief administrative officer of the Organization.

255 Article 98 The Secretary-General shall act in that capacity in all meetings of the General Assembly, of the Security Council, of the Economic and Social Council, and of the Trusteeship Council, and shall perform such other functions as are entrusted to him by these organs. The SecretaryGeneral shall make an annual report to the General Assembly on the work of the Organization. Article 99 The Secretary-General may bring to the attention of the Security Council any matter which in his opinion may threaten the maintenance of international peace and security. Article 100 1. In the performance of their duties the Secretary-General and the staff shall not seek or receive instructions from any government or from any other authority external to the Organization. They shall refrain from any action which might reflect on their position as international officials responsible only to the Organization. 2. Each Member of the United Nations undertakes to respect the exclusively international character of the responsibilities of the Secretary-General and the staff and not to seek to influence them in the discharge of their responsibilities. Article 101 1. The staff shall be appointed by the Secretary-General under regulations established by the General Assembly. 2. Appropriate staffs shall be permanently assigned to the Economic and Social Council, the Trusteeship Council, and, as required, to other organs of the United Nations. These staffs shall form a part of the Secretariat. 3. The paramount consideration in. the employment of the staff and in the determination of the conditions of service shall be the necessity of securing the highest standards of efficiency, competence, and integrity. Due regard shall be paid to the importance of recruiting the staff on as wide a geographical basis as possible.

CHAPTER XVI MISCELLANEOUS PROVISIONS Article 102 l. Every treaty and every international agreement entered into by any Member of the United Nations after the present Charter comes into force shall as soon as possible be registered with the Secretariat and published by it. 2. No party to any such treaty or international agreement which has not been registered in accordance with the provisions of paragraph 1 of this Article may invoke that treaty or agreement before any organ of the United Nations.

256

Article 103 In the event of a conflict between the obligations of the Members of the United Nations under the present Charter and their obligations under any other international agreement, their obligations under the present Charter shall prevail. Article 104 The Organization shall enjoy in the territory of each of its Members such legal capacity as may be necessary for the exercise of its functions and the fulfillment of its purposes. Article 105 1. The Organization shall enjoy in the territory of each of its Members such privileges and immunities as arc necessary for the fulfillment of its purposes. 2. Representatives of the Members of the United Nations and officials of the Organization shall similarly enjoy such privileges and immunities as arc necessary for the independent exercise of their functions in connection with the Organization. 3. The General Assembly may make recommendations with a view to determining the details of the application of paragraphs 1 and 2 of this Article or may propose conventions to the Members of the United Nations for this purpose.

CHAPTER XVII TRANSITIONAL SECURITY ARRANGEMENTS Article 106 Pending the coming into force of such special agreements referred to in Article 43 as in the opinion of the Security Council enable it to begin the exercise of its responsibilities under Article 42, the parties to the Four-Nation Declaration, signed at Moscow, 30 October 1943, and France, shall, in accordance with the provisions of paragraph 5 of that Declaration, consult with one another and as occasion requires with other Members of the United Nations with a view to such joint action on behalf of the Organization as may be necessary for the purpose of maintaining international peace and security. Article 107 Nothing in the present Charter shall invalidate or preclude action, in relation to any state which during the Second World War has been an enemy of any signatory to the present Charter, taken or authorized as a result of that war by the Governments having responsibility for such action.

CHAPTER XVIII AMEADMENTS

257 Article 108 Amendments w the present Charter shall come into force for all Members of the United Nations where they have been adopted by a vote of two thirds of the members of the General Assembly and ratified in accordance with their respective constitutional processes by two thirds of the Members of the United Nations, including all the permanent members of the Security Council. Article 109 1. A General Conference of the Members of the United Nations for the purpose of reviewing the present Charter may be held at a date and place to be fixed by a two-thirds vote of the members of the General Assembly and by a vote of any nine members of the Security Council. Each Member of the United Nations shall have one vote in the conference. 2. Any alteration of the present Charter recommended by a two-thirds vote of the conference shall take effect when ratified in accordance with their respective constitutional processes by two thirds of the Members of the United Nations including all the permanent members of the Security Council. 3. If such a conference has not been held before the tenth annual session of the General Assembly following the coming unto force of the present Charter, the proposal to call such a conference shall be placed on the agenda of that session of the General Assembly, and the conference shall be held if so decided by a majority vote of the members of the General Assembly and by a vote of any seven members of the Security Council.

CHAPTER XIX RATIFICATION AND SIGNATURE Article 110 1. The present Charter shall be ratified by the signatory states in accordance with their respective constitutional processes. 2. The ratifications shall be deposited with the Government of the United States of America, which shall notify all the signatory states of each deposit as well as the SecretaryGeneral of the Organization when he has been appointed. 3. The present Charter shall come into force upon the deposit of ratifications by the Republic of China, France, the Union of Soviet Socialist Republics, the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland, and the United States of America, and by a majority of the other signatory states. A protocol of the ratifications deposited shall thereupon be drawn up by the Government of the United States of America which shall communicate copies thereof to all the signatory states. 4. The states signatory to the present Charter which ratify it after it has come into force will become original Members of the United Nations on the date of the deposit of their respective ratifications.

258 Article 111 The present Charter, of which the Chinese, French, Russian, English, and Spanish texts are equally authentic, shall remain deposited in the archives of the Government of the United States of America. Duly certified copies thereof shall be transmitted by that Government to the Governments of the other signatory states. IN FAITH WHEREOF the representatives of the Governments of the United Nations have signed the present Charter. DONE at the city of San Francisco the twenty-sixth day of June, one thousand nine hundred and forty-five.

259 3. számú FÜGGELÉK: AZ UNMIB MISSZIÓ ÁLLANDÓ MŰVELETI ELJÁRÁSAI (SOP)

UNMIB /UNITED NATIONS MISSION IN BOGALAND/

STANDING OPERATING PROCEDURES (SOPs)

This SOP is an example only. SOPs vary from mission to mission!

260

This edition of UNMIB Standing Operating Procedures is hereby authorised by the Special Representative os Secretary General. Esklistuna 11 April 1968 Wong Fong Sing SRSG

261

Correction and amendments No.

Date

Signature

……

……

………..

262 UNMIB

SOP

Page 1 (50) Section 1

SECTION l : AIM AND SCOPE The aim of these SOPs is to set out the procedure to be followed by UNMIB Force in carrying out its mission as well as to indicate principles upon which these procedures are based. This SOPs should be read in conjunction with: - The Security Council resolution 12345 also - The report of the Secretary-General on the implementation of Security Council resolution 12345. The SOPs have been worked out to meet situations according to experience. It is, however, not possible to foresee every possible occurrence. In foreseen situations, all are expected to refer to higher authority in their chain of command. If that is not possible, all should take necessary action as best as they can in accordance with the intents expressed in these SOPs.

TABLE OF CONTENTS SECTION 1: AIM AND SCOPE SECTION 2: TERMS OF REFERENCE AND GENERÁL CONSIDERATIONS SECTION 3: COMMAND, LIAISON WITH THE PARTIES AND ORGANISATION SECTION 4: CONFERENCES AND BRIEFINGS SECTION 5: OPERATIONS BRANCH Appendix A to Annex 7: Unit SOI example 14 Appendix A to Annex 7: Units INFSUM example 15 Annex 8: UNMIB summary of incidents (SOI) 16 SECTION 6: AIR OPERATIONS 17 Annex l: Flight requests 19 Annex 2: Aeromedical Evacuation 20 Appendix A to annex 2: Aeromedical evacuation request 21 SECTION 7: COMMUNICATIONS 22 SECTION 8: MILITARY PERSONNEL 23 SECTION 9: HUMANITARIAN 25 SECTION 10: LOGISTICS 27 Force Engineer Officer 29 Medical Services 30 Annex 1: UNMIB hospital 32 Annex 2: Senior medical officers/contingent medical units 33 Annex 3: MEDEVAC/Airevac of UNMIB personnel 34 Annex 4: Health reports 36 37 Annex 5: Repatriation - medical grounds Annex 6: Medical service for Bogaland people and the local staff 38 Annex 7: Procedure in the event of death or serious injury 39 Annex 8: Medical equipment and supplies 40 SECTION 11: SECURITY 41 SECTION 12: PRESS AND INFORMATION 43 SECTION 13: CAMP COMMANDANT 44 SECTION 14: UNCIVPOL 45 SEC"FION 15: UNMO 47

263

UNMIB

SOP

Page 2 (50) Section 2

SECTION 2: TERMS OF REFERENCE AND GENERAL CONSIDERATIONS Terms of reference 1. a. b. c. d. 2. a. b. c. d. e. f.

The terms of reference of the United Nations Force in Bogaland (UNMIB) are: The Force will determine compliance with paragraph of Security Council resolution 12345 dated Feb 8 . The Force will supervise the armistice between Kasura and Bogaland. The Force will establish and maintain itself in the area of operation defined later in paragraph The Force will use its bent effort to de-escalate the tension in its A0 General considerations The Force must at all times have the confidence and backing of the SC. Secondly, it must ensure the full cooperation of all parties concerned. Thirdly, the Force has the following characteristics: The Force will be under the command of the United Nations, vested in the SecretaryGeneral, under the authority of the Security Council. It is composed of a number of contingents drawn from selected nations. The Force will be provided with light, defensive arms only. It shall not use force except in self-defense. The Force will enjoy full freedom of movement in its entire AO. The Force members are granted all privileges and immunities provided for by the Convention on the Privileges and Immunities of the United Nations.

SECTION 3: C0MMAND, LIAISON WITH 'THE PARTIES AND ORGANISATION Command 1. The command of the mission in the field is exercised by the Special Representative of Secretary General (SRSG), appointed by the Secretary General with the consent of the Security Council. The Force Commander is responsible to the SRSG. In the absence of the Force Commander for reasons of duty or levee, command will be exercised by the Chief of Staff who then becomes the Acting Force Commander. HQ UNMIB 2. The HQ consists of a military and civilian staff. The military staff compromises the customary branches for a military operation of this kind. It is headed by the Chief of Staff (COS). He is responsible to the Force Commander for the proper functioning of the military staff and the Force. Chief Administrative Officer (CAO) 3. The head of the civilian administrative staff is the Chief Administrative Officer (CAO). He is responsible to the SRSG for the administrative support of the mission and for ensuring that the administrative and financial procedures applicable to the Force are adhered to. Chief Civil Affairs (CCA) 4. The Chief Civil Affairs is responsible to the SRSG for the coordination of economic- and humanitarian affairs, human rights, cooperation with other agencies and political matters as well as legal advisory support to the Force. UNCIVPOL Commissioner.

264 The CIVPOL Commissioner is responsible to the SRSG for the functioning of the UNCIVPOL branch of UNMIB in accordance with the mandate. Liaison with the parties 6. Special arrangements have been made to provide effective and controlled liaison. It is important that these arrangements, which are set out below, are closely adhered to. Liaison with the Bogaland authorities 7. Liaison with the Republic of Bogaland is effected through, the UNMIB Political and Legal Advisors on the civilian side and through Liaison Branch on the military side. Unit commanders are encouraged to exercise liaison at the local level if it is a concern of the unit and the matter has already been initiated by HQ UNMIB. Liaison with the Kasurian authorities 8. Liaison with the Kasurian authorities is effected through UNLOC (United Nations Liaison office in Caramia, capital of Kasura). Force matters should be mixed only with this office. Organization 9. The organizational chart of UNMIB is contained in Annex 1 . Organization of HQ UNMIB 10. The organizational chart of HQ UNMIB is contained in Annex 2 SECTION 4: CONFERENCES AND BRIEFINGS SRSG Conference l. A SRSG's conference is held once every month, normally in HQ UNMIB. Force Commander's Conference 2. A Force Commander's Conference is held once every month. Although normally held at HQ UNMIB the Conference may take place in any designed location. The Conference is attended by: a. Contingent Commanders CO BATs c. Military Chiefs of Branches d. Representatives of CAO and CCA and members of their staffs as desired e. Other members as the Force Commander may direct Participants in the Force Commander's Conference may suggest items for the agenda. Proposed items for agenda should be Bent to HQ (Ops) one week before the Conference. Chief of Staff s Conference 3. A Chief of Staff s Conference is held daily at 0800 hrs LT. Attendance is normally restricted to Chiefs of Military Branches with representation from the Chief Administrative Officer, the Chief Civil Affairs and UNCIVPOL. Representatives from contingents may be ordered to attend. Operations briefings 4. Operations briefings are held frequently, conducted by the Operations staff at dates and times published by COO. These briefings will be attended by unit operations officers. Other members of the unit may be ordered to attend. The conference may take place at HQ or any designed location. Logistics briefings 5. Logistics briefings are held frequently, usually on Mondays every second week. These briefings will be attended by unit Logistics officers. Representatives from HQ civilian staff will attend. The conference may take place at HQ or any designed location.

265 Other conferences / briefings 6. Other conferences / briefings may be convened as deemed necessary. Chief Administrative Officers and Chief Civil Affairs conferences are held once every month. COS will normally attend and co-ordinate the work of military component accordingly. SECTION 5: OPERATIONS BRANCH General 1. Operations Branch is responsible for operational planning, the conduct of operations, training and collecting of military information. This branch will man the Ops-room on a 24 hr a day basis. Organization OPS-Info Ops Officer 6 staff officers (Duty Officers) Ops Info Office 3 staff officers Chief Operations Officer (COO) 2. He is responsible for planning, execution and supervision of all Ops activities. COO will inform and advice FC and COS on operational matters. Senior Operations Officer (SOO) 3. When COO is not available, he will act on has behalf SOO is responsible for the supervision of all operations procedures and coordination of the activities of the Ops Branch. Operations Officer 4. Ops cell is headed by Operations officer. He is responsible for the supervision of the Ops room activities. He is responsible for the efficient running of the Ops room on a day/night basis and is especially responsible for: a. maintenance of Ops situation map; b. supervision of safe falling of all classified papers; c. preparation of Ops briefings when required; d. submission of daily SOI to UN New York; e. preparation of special cables to New York on incident of immediate importance; f. issue of weekly summary of operational incidents to units. g. prepare Ops-orders and plans as detailed by COO, normally paras "UN Forces" Duty Officers Operations (DO-OPS) 5. DO-OPS are normally assigned to OPS. a. DO-OPS must be capable of operating the various communication systems within the Ops room; b. he is responsible for the accurate Jogging of all incoming and outgoing messages; c. any incident of a serious nature will be brought to the immediate attention of the SOO or Ops Officer and, if necessary, to higher authority; d. in the case of incidents involving Kasurian or Midian forces, he will take immediate action to contact LO of the force concerned; e. he will compile the daily SOI; f. he will give the morning briefings; g. on assuming duty he will familiarize himself with the current operations situation; h. he is responsible for updating Ops maps and officer location board; i. he will ensure that only those persons whose duty requires them to be there are present in the Ops duty room; j. he will carry out such other duties as may be assigned to him by COO, SOO and Ops Officer.

266 Ops Info Officer 6. He is responsible for collecting and analyzing the information situation and advising the COO accordingly. a. Collecting. He will collect information from: (I) unit Ops officers; (2) daily SOI from units; (3) other branches of UNMIB HQ; including CCA's, CAO's offices etc. (4) any other agencies which may be available. b. Analyzing (I) He will analyze the information collected to keep up-to-date records of the strength and deployment of the different forces and groups within and outside LINMIB HQ.(Non-L1N forces) (2) He will produce a weekly assessment of the trends and developments in the AO. Additional and special assessments may be required from time to time. c. Other Special Responsibilities. He will also be responsible for: (1) informing on villages and population movements; (2) ensuring the safe custody and maintenance of accurate records on all weapons and ammunition confiscated; (3) procurement and issue of maps. (4) prepare Ops orders and plans, especially para "Non-UN Forces" and EEI's as detailed by COO. ANNEXES TO SECTION 5 Annex 1 Guide to the use of force by UNMIB military personnel. Annex 2 Procedures for dealing with infiltration's. This Annex incorporates the following: Appendix A: Directive on armed infiltration. Appendix B: Directive for supply of already established isolated group elements. (Omitted) Annex 3 Procedure for searching persons and vehicles at checkpoints. Annex 4 Shootrep. (Omitted) Annex 5 Handling of explosive devices. (Omitted) Annex 6 Handling of Ordnance - Weapons/ammunition/explosive located in UNMIB AO. (Omitted) Annex 7 Instructions for unit Summary of Incidents (SOI) and information Summary INFSUM. Appendix A: UNIT SOI. Example. Appendix B: UNIT INFSUM. Example. Annex 8 Perform for UNMIB daily Summary of Incidents (SOI) to New York.

Annex 1 Guide to the use of force by UNMIB military personnel The annex of this directives is to specify the circumstances under which force may be used by UNMIB military personnel. Definition of force 1. Force is the use if physical means to impose the will of UNMIB. For the purpose of this directive, force will be divided in two parts: a. Unarmed force is the employment of all means, other than weapons, to impose the will of UNMIB. Examples are the use of vehicles and personnel to prevent passage of armed persons and vehicles or to remove military equipment.

267 b. Armed force is the use of any weapon, military or non-military. Examples are clubs, rifle butts, bayonets or the opening of fire. Principles 2. Incidents should be prevented and stopped by negotiation and/or persuasion rather than by the use of force. Force will only be used when all peaceful means have failed. Use of armed force 3, The use of armed force is authorized only: a. In self-defense; or b. In resisting attempts by forceful means to prevent from discharging its duties Circumstances under which force may be used 4. Only the minimum force necessary is to be used. The only circumstances in which fire may be opened are: a. Self-defense, including defense against attempts by force to disarm UNMIB personnel or to prevent it by forceful means from carrying out its tank; b. In the defense of UNMIB posts, premises and vehicles under armed attack; and c. In support of other troops of UNMIB under armed attack Commanders at all levels should attempt to foresee dangerous situations and seek guidance from HQ UNMIB when force if considered as an alternative action. The decision to use armed or unarmed force will always rest with the Commander on the spot. Some examples of when force might be employed are as follows: d. Self-defense, including attempts to disarm UNMIB personnel; e. When the safety if UNiv1IB personnel is endangered; f. When attempts are made by force to compel UNMIB personnel to withdraw from a position which they occupy under orders from their commanders, or to infiltrate and envelop these positions; g. When attempts by force are made to prevent UNMIB personnel from carrying out their responsibilities as ordered by their commanders; h. When violation by force is made on UN premises; and i. When attempts are made to arrest or abduct UN civilian or military personnel

Action before opening fire 5. Observing the principle of minimum force, the commander should attempt to give: a. A warning before commencing fire; and b. Two warning shots before resorting to aimed fire. Action on commencing (aimed) fire 6. a. While aimed fire will be for effect, it should be directed low at the legs of the attackers whenever possible; b. Automatic aimed fire is not to be used except in an extreme emergency; c. In all cases, aimed fire will continue only as long as it is necessary to achieve the immediate aim; d. Aimed fire will be controlled and will not be indiscriminate; and e. Record to be kept of fire returned - type of weapons used, number of rounds. Action after faring 7. a. Wounded will be given medical aid; and b. A report will be dispatched to UNMIB as soon as possible after the incident Orders 8.

268 a. Contingent Commanders will prepare orders for their respective units on the use of force, based on the guidance laid out in these directives; and b. Contingent Commanders will ensure that all UNMIB personnel under their command are briefed and understand these directives. Annex 2: Procedure for dealing with infiltration's 1. Unit commanders will ensure that their units prevent infiltration of their AOs by groups/elements, whether armed or in uniform or both. The following procedures will be followed: a. . . ....Armed personnel in uniform will not be permitted to enter UNMIB AO b. Civilian persons who are strongly suspected of being members of armed groups/elements will not be permitted to enter UNMIB AO. Civilians (excepting women) and their vehicles will be searched upon entering units AO to ensure that neither arms not ammunition are being carried c. Units are to conduct foot and vehicle patrols by day and by night to locate infiltration attempts 2. The problem of handling armed groups/elements must be approached with sound judgment and determination. Should armed or uniformed infiltrators be located, every effort Should be made to avoid direct confrontation; patient negotiation Should be the rule. Appendix A to Annex 2: Directive on armed infiltration General 1. To deal with armed infiltration in the UNMIB AO, the guidelines to meet different situations are: a. Fix the armed- infiltrators and stop them from moving around b. If the armed infiltrators agree to leave the AO they will be escorted out by UNMIB c. Every effort to be made to secure the following information: 1) names and origin of infiltrators; 2) parent units or organization; 3) the specific objective of their infiltration; 4) ammunition and weapons state Containment If the armed infiltrators refuse to leave the AO they will be contained within a fixed area. Their routines of supply and of ex filtration will be cut off. Negotiations 3. a. Unit/sub-unit commanders make early contact with commander of isolated group/elements b. Where necessary, contact to be made with the LO of the force concerned; this can be arranged through UNMIB Ops or Liaison Branch. Annex 3: Procedure for searching persons and vehicles at checkpoints Checking of persons 1. a. Persons, whether in vehicles or on foot, will be checked for identity, and all male .. .persons searched, to ensure that neither weapons nor ammunition are being carried. b. In Bogaland, identity cards can be acquired and changed with ease. The services of Bogaland Gendarmerie, where available, should be availed of to examine identity cards in order to establish the authenticity of the holders Check in-of vehicles 2.

269 a. All occupants must leave the vehicles before the search commences b. Lists of suspect vehicles should be maintained and constantly updated in each battalion area and subjected to special searches when the occasion arises c. Trucks, tractor-trailers and water containers present special problems and several searchers should be used to examine such a vehicle so as to avoid undue delay. Section 5 Annex 3: Procedure for searching persons and vehicles at checkpoints Checking of persons 1. a. Persons, whether in vehicles or on foot, will be checked for identity, and all male .. .persons searched, to ensure that neither weapons nor ammunition are being carried. b. In Bogaland, identity cards can be acquired and changed with ease. The services of Bogaland Gendarmerie, where available, should be availed of to examine identity cards in order to establish the authenticity of the holders Checking-of vehicles 2. a. All occupants must leave the vehicles before the search commences b. Lists of suspect vehicles should be maintained and constantly updated in each battalion area and subjected to special searches when the occasion arises c. Trucks, tractor-trailers and water containers present special problems and several searchers should be used to examine such a vehicle so as to avoid undue delay. Annex 7: Instruction for unit summary of incidents (SOI) and information summary (INFSUM) SOI 1. a. As units are already aware, a daily SOI is forwarded to UN New York by HQ. b. Unit SOIs will be submitted in accordance with the following instructions: 1) SOIs will cover the 24 hours reporting period, 03002-03002; 2) SOIs will be submitted to UNMIB Ops by priority message via UNMIB Operations net to arrive not later than 004002; 3) All times used in SOI will be Zulu; 4) SOIs must be accurate in all details - AMRs, etc.; 5) The submission of the daily unit SOI does not exclude the requirement to immediately report all shooting incidents involving UNMIB forces and all significant events occurring within the unit's area of operation. However, the SOI should include a summary of incidents of immediate nature previously reported. 6) Sensitive or classified reports should be forwarded by SDS only 7) Example of SOI is attached as Appendix A INFSUM 2. a. All military information will be submitted by letter. In no case should MI be entered in SOI b. This INFSUM will cover a weekly period from Wednesday to Wednesday and should arrive every Wednesday at UNMIB Ops. However, any important MI should be reported immediately but not by means of radio c. Example of units INFSUM is attached as Appendix B Appendix A to Annex 7: Unit SOI example Priority DTG To: UNMIB From: Unit Subject: SOI for period

270 1. Assessment. (This paragraph should contain a brief statement by the Commanding Officer giving his assessment of the situation for the specified reporting period). Strength. (Not to be used except when changes occur. Strength will be submitted to CMPO with a copy to UNMIB Ops by SDS means). 3. Deployment. (This paragraph should contain small changes in deployment, giving position number, AMR and strength. Major changes with overlay by SDS}. 4. Summary. (This paragraph should contain a detailed summary of all incidents occurring within the unit's area of operation during the specified reporting period. All incidents reported in this paragraph should contain specific information including, but not limited to: the position, reporting, DTG of incident, event, location (AMR), action taken, and, in the case of during incidents, the number and type of round, origin of fire, and target). 5. Logistics. (Not to be used except in priority cases. Logistics demands will be submitted to CLO as required by SDS means). 6. Other. (This paragraph is to be utilized to report matters of interest not other vise covered in paragraphs I through 5). Appendix B to Annex 7: Units INFSUM example PRIORITY: UNCLASS TO: ~ ~ UNMIB OPS : FINBAT SUBJECT: SOI PERIOD 0203002 TO 0303002 OCTOBER 79 1. ASSESSMENT: GENERALLY CALM 2. STRENGTH: NO CHANGE 3. DEPLOYNIENT: NO CHANGE 4. SUMMARY: A. BETWEEN 0208302 AND 0208402 DFF FIRED 16 LMG RDS FROM AMR 171-279 TO AN UNKNOWN TARGET. B. AT 0217362 DFF FIRED 3 RIFLE RDS FROM AMR 177-281 TO AN UNKNOWN TARGET. C. BETWEEN 0219002 AND 0219102 11 EXPLOSIONS WERE HEARD IN AREA OF AMR 182-291. NO FURTHER DETAILS AVAILABLE. 5. LOGISTICS: NTR 6. OTHER MATTERS: NIL Annes 8: UNMIB summary of incidents (SOI) (UNMIB report to NEW YORK) l. General. The SOI is a summary of all significant events which occurred in and/or outside UNMIB AO as reported by the UNMIB forces and UN Observers. It is a combined 24hour operational/logistical report to UN New York, covering the period O5OOZ to OSOOZ. It is also important to notice that relevant info from CCA's and CAO's offices have to be included, although they submit their own reports to New York. 2. Preparation. The SOI is prepared by, Duty Officer, UNMIB OPS and will be forwarded daily to the UN radio room HQ UNMIB, in 2 copies, prior to 0800Z. After; (A) Having been checked by S00/D000; and (B) Having been concurred by SPA/PIO. 3. Description. The description of incidents will be given in full detail and times mentioned will be in Zulu. Reference to cables is permitted, except for Code cables.

271 Section 6 SECTION 6: AIR OPERATIONS l. General Air Operations are responsible for tasking and clearances of all UNMIB aircraft in the UNMIB area of operations and other UN authorized airports in Bogaland. Clearance outside UNMIB area of operations will be made in close cooperation with the nations involved. Air Operation will give all possible flight information to known air traffic in the UNMIB area of operations though Ops. Air Operations is located at HQ UNMIB. 2. Air Liaison Officer (ALO) He is responsible for Air Operations. ALO will inform and advise Force Commander and Chief of Staff on operational matters. 3. Type of flights a. Scheduled flights. These flights operate on a regular basis and published itinerary. Schedules are published monthly by ALO but may be altered on short notice to meet changes in operations, user requirements, seasonal weather conditions, etc. Requests for changes in scheduled flights should be forwarded to ALO. For guidance in requesting flights, see Annex l. All user agencies should use the schedule flights when possible rather than request special flights. b. Special flights. These flights are tasked to meet airlift requirements which cannot be accomplished by scheduled flights. In the case where a request for a special flight is not in direct support of UNMIB operations, the request should be passed to UNMIB HQ as early as possible to allow for higher authorization, which is usually necessary. Such cases may involve purposes not clearly stated as priority missions, and may involve non-UN personnel. c. Emergency flights. These flights are primarily for medical evacuation and search and rescue missions. One helicopter is maintained, on stand-by 24 hours a day at HQ UNMIB for this purpose. Some of the restrictions currently in effect are: (1} No navigation aids in UNMIB area of operation. (2) Night flying will only be accomplished in utmost emergencies, and the final decision rests with the pilot in command. He wi11 judge weather conditions, darkness, terrain, navigation, possibilities, etc. (3) Lighting facilities at helipads are not fully completed yet. For these reasons, alternative methods for MEDEVAC must always be considered. Requests for air MEDEVAC, especially at night and in marginal weather, must be closely synchronized and documented to assure that an urgent need exists. For more details on medical evacuations Booking Booking of passengers and cargo for UNi~1IB aircrafts is forwarded to ALO UNMIB HQ. Bookings should always be done well ahead of time of flight, and latest at 1200 LT the day before the flight. Accept/refuse message will be given by ALO within 1430 LT. When Booking, give full name of passenger, ID card number, point of departure, point of destination and reason for flight. Priority will then be given by ALO. Since passenger capacity is very restricted, the number of pax should be kept to a minimum. If an alternative schedule can be accepted, state this in the request and ALO will advise. Air Operations can assist in planning flights. 5. Clearance a. All flights outside UNMIB airspace require special Clearance. These will be handled by Air Operations/ALO. As conditions change within UNMIB area of operations, certain

272 clearances for flights are also at times necessary. ALO will utilize all available liaison means to obtain such clearances When necessary. b. Normally clearances will be obtained the day before flight. Minimum Clearance time for a normal flight outside UNMIB airspace is 1-3 hours. For MEDEVAC flights, Clearance will normally be given on short notice, Air operation will only attempt to get short notice Clearance When a definite need for such exist. 6. Security There is no secure means of requesting or providing Clearance for UNMIB flights. Such clearances and flight plans are open traffic in all countries. 7. Flying safety Pilots and flight engineer at the Air Unit and Air Staff will advise on special restrictions or procedures in connection with flying. The Unit commanders and other user agencies are reminded of their responsibility for keeping their own helipads cleared and safe. Give information to ALO and if necessary directly to helicopter crew by all available means When any hazard to flying exist. Examples of such hazards are: a. Firing, training or actual hostilities, which may influence flying safety. b. Power lines, cables, masts or other obstruction to safe flight. c. Dangerous, sensitive, fragile cargo of any kind. Annex 1: Flight requests Annex 2: Aeromedical evacuation Appendix A. Aeromedical evacuation request. Annex 1: Flight requests (Priority) (Classification) (Message number) (Requesting unit) TO: HQ UNMIB FOR: ALO INFO: OPERATIONS, MOVEMENTS (as applicable) SUBJECT: FLIGHT REQUEST 1. (Nature of flight: Special or Scheduled) 2. (Task to be performed) 3. (Cargo, passengers, Special load, etc.) 4. (Date, times required. Give alternatives if possible) 5. (Requester, contact or project officer) 6. (Remarks if any) Annex 2: Aeromedical Evacuation l. General Aeromedical Evacuation (MEDEVAC) can be accomplished by UNMIB helicopters. At present; night MEDEVAC capability is restricted and final decision to fly rests with the pilot in command. Unit which have a MEDEVAC request at night should transmit that request immediately. A helicopter will be tasked as soon as possible. 2. Action Request for MEDEVAC are to be sent to HQ UNMIB by the fastest means available. Information required is shown at Appendix A. Units are not to delay the transmission of a MEDEVAC request if all details are not immediately available. HQ UNMIB should be notified that a MEDEVAC is required. Further messages should pass additional information; the first message should state if possible the type of injury. Example: bead wound, chest wound, stomach wound, leg wound.

273 3. During MEDEVAC operations, radio traffic nets being used to organize and control the operations will be restricted to "most immediate" or higher precedence. Appendix A: Aeromedical Evacuation Request.

Appendix A to annex 2: Aeromedical evacuation request MOST IMMEDIATE UNCLASS (Message Number) (Requesting unit) TO: HQ UNMIB FOR: OPERATIONS ALO SUBJECT: MEDEVAC 1. Contingent or unit and location of patient 2. Degree of urgency: a. Most Immediate - 30 minutes b. Immediate 1 hour c. Routine 1-2 hours 3. Type of injury, accident 4. Nature of injury/accident 5. Number of persons to be evacuated 6. If MO or MA is required 7. Area and marking of landing zone SECTION 7: COMMUNICATIONS General 1. The importance of communications in any military operation can not be stressed enough. Without efficient communication, UNMIB would fend it very difficult to function. Speed is a critical factor in preventing cease-fire violations, renewed fighting and the passing of essential information for use by higher headquarters in reducing tension and possible outbreak of violence. Categories of communications 2. There are three level of communications within UNMIB as follows: a. Action level This consists of normal contingent/unit communications systems (radio, line, DR) organized and operated by the contingent/unit, normally using the standard equipment and procedures of its national armed forces. The equipment resources are part of the domestic equipment that the contingent/unit brings to the mission area. The Commander contingent/unit will control these domestic systems. b. Medium level (1) Radio communications are provided by the Field Service Organization, and the installations are manned by signalers from the CCO Office. (2) A Signal Dispatch Service (SDS) and Air Dispatch Service (ADS) is provided between UNMIB HQ and contingent/units on a regular basis. c. Top level This consists of a world-wide communications network under the Chief Communications Officer (CCO) and provides UNMIB with teleprinter link via radio or satellite to the United Nations Headquarters, New York, as well as other mission areas. This link is provided and manned by civilians of the Field Operations Service of the United Nations. Force Signal Officer (FSO) 3. a. He will advise the Force Commander on communications and control the direct communications within the Force.

274 b. Ensure that proper interface exists between three categories of communications within UNMIB. c. Advise and co-operate with CAO and CCO on matters affecting; procurement and interface of related communications systems. d. Prepare budget forecasts for communications-related equipment and facilities. e. Assist contingent Signal Officers with internal communications. f. Co-ordinate the operation and maintenance of equipment within the mission area. g. Prepare Standing Signal Instructions (SSI) so that all users conform to standardized procedures. h. Prepare plans/instructions for special operations. i. Liaise with Bogaland authorities on matters dealing with communications, e.g. frequencies, frequency interference, leased land lines, telephone, etc. SECTION 8: MILITARY PERSONNEL General 1. The role of the Military Personnel Branch at HQ UNMIB is to implement and coordinate the Military Personnel, Welfare and Military Police activities and requirements of UNMIB. The Branch is headed by the Chief Military Personnel Officer (CMPO). Organization Staff Force Force Military Provost Welfare Persstaff Officer Staff Marshal Officer Officer ti (FPM) (FWO) `(MPSO) D (SOSD) Tasks and responsibilities 2. The main tasks and responsibilities of the Military Personnel Branch are as follows: a. Implementation of amendments to establishments of the Force, including HQ UNMIB and contingents. b. Military Personnel operations planning and rotation of contingents. c. Personnel records, registration and strength reports including publication of staff lists. d. UNMIB ID cards. e. Personnel replacements and repatriation of personnel for: (1) Compassionate or disciplinary reasons; (2) Medical reasons as determined by FMO. f. Personnel instructions. g. Injuries, dangerous illnesses, deaths and burials. h. Privileges and immunities. i. Traffic accident prevention. j. Force Welfare policy and directives, recreation and sports events. k. Leave policies and travel. 1. Ceremonies and entertainment's. m. UNMIB flags, uniforms and medals. n. Personnel medical matters. o. Education / local courses policy. p. Claims review Board. q. Military Police matters, including: I) Liaison with local policy, in cooperation with Legal Adviser, and UNCIVPOL; 2) Supervision and enforcement of disciplinary regulations; 3) Prevention and detection of crime and other offences; 4) Traffic control and regulations, including road patrolling;

275 5) Accident investigation, analysis and statistics; 6) Accident prevention policy. r. Military Boards of Inquiry. s. Clearance for contingent members making recreational visits to places of interest. t. UNMIB Routine Orders. Chief Military Personnel Officer-~CM~ UNMIB SOP Page 24 (50) Section 8 The Chief Military Personnel Officer is responsible for: a. Branch co-ordination and policy b. Implementation of amendments to establishments of the Force c. Personnel instructions d. Military Personnel operations planning e. Manning policy f. Personnel services and welfare policy g. Visits/ceremonial parades h. Liaison Force Welfare Officer (Recreation and Welfare) (FWO RIW) 4. The schedule of responsibilities of the Force Welfare Officer is as follows: a. Responsible to CMPO for all welfare matters b. Force welfare policy and directives c. Recreation d. Ceremonies and entertainment e. Inter-contingents sports events £ Establishment of rest centers for leave and travel g. Welfare funds and grants h. Military Personnel Security Officer military Personnel Staff Officer (MPSO) 5. The schedule of responsibilities of the MPSO is as follows: a. Discipline b. Boards of Inquiry c. Write-offs d. Pay and allowances e. General returns f. Personnel records, registration and strength reports g. Military staff list h. Travel and clearance of military personnel making visits to places of interest. Staff Officer Staff Duties (SOSD} 6. The schedule of responsibilities of the SOSD is as follows: a. Organization of the FC, COS and personnel officers' conferences b. Reviewing the UNMIB SOP in close cooperation with CCA's and CAO's offices. c. Compilation of T `NMIB history. Force Provost Marshal (FPM) 7. The schedule of responsibilities of the Provost Marshal is as follows: a. Responsible to the CMPO for all Military Police matters b. Liaison with the local policy through Legal Adviser and UNCIVPOL. c. Supervision and enforcement of disciplinary regulations d. Prevention and detection of crime and other offences e. Traffic control and regulations f. Accident investigation, analysis and statistics g. Accident preventing policy

276

SECTION 9: HUMANITARIAN Aim l. The aim of this chapter is to establish guidelines for carrying out the humanitarian and economic functions of UNMIB. Background to present humanitarian / economic activity 2. Humanitarian / Economic Function. The pattern of the humanitarian and economic activity of UNMIB is determined by the existence of the Buffer Zone. The Buffer Zone provides the main focus of UNMIBs economic activity. Escorts are provided for farming; assistance is given in preserving and recovering valuable property; in a limited number of cases industrial enterprises are permitted to operate; and liaison is provided, where necessary, to ensure that water and electricity services which cross the Buffer Zone operate efficiently. When requested UNMIB assists with the transfer of peoples to join their own communities, ensuring to the best of its ability, that such transfer is voluntary, and it provides foodstuffs and other necessities for the minority groups in need of them. In addition, UNMIB provides assistance in the transporting of foodstuffs and medical supplies, provides for medical evacuation and the supply of medicines as necessary and it carries out certain functions in the humanitarian field formerly discharged by the International Committee of the Red Cross. All functions are co-ordinated by CCA's office, but military component very often implements the tasks in close cooperation with CCA's office. This requires an overall good working relation from all staff members and "alertness" by specially CMO, SMTO, MOVCON etc. It is to be emphasized that information from and to both directions (Mil-Civ) have to be passed. 3. Humanitarian / Economic Status Quo. Unlike the military status quo, the humanitarian/economic status quo should not be regarded as a fixed state, other than in the sense that there is to be no retrogression. The essence of the humanitarian/economic function is that it should be progressive not static, leading on to the restoration of normal conditions. The humanitarian/economic status quo may therefore be defined as the level of agreement preventing at a given time based upon the principle of "past practice" or upon specific agreements to cover a particular area of activity. Hopefully, in the path towards restoration of normal conditions, more favorable levels of status quo should be reached as time goes on. 4. Guidelines. The purpose of UNMIB guidelines is to state the policy approach to be adopted towards problems which are not, in general, capable of being dealt with by a predetermined response. The following guidelines cover the range of situations and activities likely to face Commanders in the humanitarian and economic fields. Humanitarian 5. Refugee transfer. An agreed procedure exists for handling transfers with the primary aim ensuring that transfers are made voluntarily. 6. Medical Evacuation: It has been agreed that displaced persons may be evacuated for medical treatment and be permitted to return after treatment. 7. Re-supply and supply. UN1~1IB co-operates with UNHCR (United Nations High Commission for Refugees) and WFP (World Food Programme) in providing foodstuffs and fuel for the needy people of all communities in Bogaland. Supply consists of the transporting

277 of foodstuffs and medical equipment. Both re-supply and supply operate in accordance with an accepted procedure. Military and civil components have to cooperate in order to combine and rationalize limited resources. 8. Medicine Runs. Three times weekly UNMIB negotiates the purchase of medicines on behalf of the Red Cross. 9. Red Cross Functions. The withdrawal of ICRC (International Committee of the Red Cross) had resulted in UNMIB carrying out such Red Cross functions as may be requested from time to time by ICRC. Economic 10. Agriculture. a. It is UNMIB policy to encourage farming in the Buffer Zone as part of its contribution to the restoration of normal conditions provided that this does not conflict with operational requirements. b. Members of one community must not be permitted to farm the land of the other. UNMIB should work out acceptable arrangements using the principle that farming should be permitted over the maximum amount of land, ensuring the safety of farmers and maintaining the operational status quo. 11. Industries. Industrial activity in the Buffer Zone is permitted provided it does not conflict with operational considerations. Where industrial enterprises are permitted to operate, UNMIB should ensure that they are aware of the nature of the enterprise, the numbers employed, times of operation, and routes used by personnel and vehicles. I2. Pro ert . a. UNMIB is not accountable for property in the Buffer Zone. Where necessary and within the limits of its scarce resources, UNMIB provides protection for property from looting and damage. b. In exceptional circumstances Sectors may deem it prudent to maintain a fist of moveable items of property. c. Owners may be permitted to remove property from the Buffer Zone. 13. Mail. It is UNMIB policy to assist, Where possible, the passage of mail between the local postal authorities. 14. Public Utilities. In certain cases public utilities, such as water and electricity, which have their source in an area controlled by one community, supply an area controlled by the other community. In such cases the task of UNMIB is to ensure that adequate liaison is effected among all concerned in order that the supply may be maintained. SECTION 10: LOGISTICS General 1. Logistics Branch (LOG) is responsible for the planning, execution and supervision of Logistics services within UNMIB including provision of water, rations, medical supplies, POL supply of vehicles, stores and equipment, transport, maintenance, movement Control,

278 engineer, postal and medical services. UNMIB Logistics Directives provide units with instruction and procedures on the logistics system. Organization

MAIN T

FOOD SUPPLY

MEDICA L

Chief Logistics Officer (CLO) 2. He is responsible for planning, execution and supervision of all LOG activities. CLO will inform and advice Force Commander and Chief of Staff on all logistical matters. CLO will also work in close cooperation with CAO. Transportation 3. a. b. c. d. e. f.

Transportation is responsible for: Issuing of transport directives and instructions. Coordinating requests for second line transport and submitting orders to transport company. Briefing of convoy leaders and receiving their reports. Monitoring position and progress of all convoys and transport vehicles. Computing transport statistics such as monthly total mileage, monthly POL consumption and number of accidents. Keeping the situation map up-to-date

Movement Control 4. Movement Control is responsible for: a. All movement Control matters in the Ui`1MIB operational area b. Issuing of directives and instructions relating to Movement Control c. Movement of personnel and material through air or sea ports Postal Service Postal Service is responsible for: a. Issuing of directives on postal procedures b. Receiving and dispatching of mail from units c. Receiving all incoming mail and dispatching it to units Other Staff members C. Responsibilities of staff functions are not completely covered person.) Supply 7. Supply is responsible for all supply and supply matters with the exception of food supply and postal services. Responsibility includes: a. m/out surveys and handovers b. Budget c. Scales of issue d. Directives and routines e. Demand for supply and service, through CPO Specifications g. Control of unit demands h. Priority of issue to units (IOR) i. Storage

279 j. k.

Stock control: maximum and minimum level Issuing of supply directives and instructions

Maintenance 8. Maintenance is responsible for: a. Special periodic vehicle inspections in cooperation with Chief Transport Officer (CTO). b. Investigating minor problem areas based on units vehicles and trailers c. Reporting on unserviceable vehicles and equipment and advise on condemnation and write-off of such equipment d. Preparing directives to co-ordinate second line recovery and maintenance for all units Food Supply 9. Food Service is responsible for all food supply including a. Compiling report scales b. Ensuring that report accounting returns are received monthly from every unit. c. Issuing directives on drinking water and report procedures d. Consulting with and advising units on food problems e. Authorizing the condemnation and write-off of rations Relationships between LOG Branch and Service Units 10. The Service Units are the executing units of all logistical decisions taken in Log Branch. Log Branch will supervise the execution. Section 10 Force Engineer Officer General I. The Force Engineer Officer (FEO) is responsible for all engineering activities within the Force, and he controls all engineering resources allotted to UNMIB. In addition he handles fire fighting and prevention. Main tasks 2. FEO's main tasks are: a. Advising the Force Commander, the Chief Civil Affairs, the Chief Administrative Officer and the military and civilian staff on all engineering matters, both operational, Works services and getting clearance from legal point of view if land ownership etc. matters are dealt with. b. Technical and staff control of all engineer troops allotted to UNMIB. c. Liaison with appropriate civilian and other military authorities on engineering matters. d. Liaison with contingents on engineering matters. e. Exploiting the engineer resources available to UNMIB to the maximum advantage, ensuring that coordination with CAO's office is exercised. f Coordination of all engineer tasks, operational and Works services, at force and unit level. g. Allotment of resources, material and labor, for engineer tasks, in close co-operation with Ops branch and CAO's office. h. Engineer planning to include budget estimates. i. Control of engineer finance. j. Organization and supervision of contract Works in cooperation with CAO's office. k. Inspection of unit project and ensuring that they are technically sound and in accordance with the guidelines. 1. By periodic inspections, ensuring that materials allotted to units are correctly used. m. Carry out inspections and organize training in fire fighting and prevention.

280

Medical Services Responsibilities I. The medical services of the UNMIB are responsible for the care and treattnent of sick and injured personnel and for advising the Force Commander on matters affecting the health of the troops. Organization CMO FORCE HYGIENI~ OFFICER FORCE MED. SUPPLY OFFICER UNFIB HOSPITAL CONTING ENT MEDICAL UNITS

Tasks 2. a. b. c. d. e.

The tasks of the medical services are: Prophylactics, epidemic and hygiene control Treatment policy Transport and evacuation of sick and injured personnel Issuing of medical equipment and supplies Medical reports and returns

Chief Medical Officer (CMO) 3. The CMO advises the Force Commander on all matters and problems concerning the health of UNMIB and is responsible for the management, co-ordination, control and supervision of the activities of all UNMIB medical services. Force Hygiene Officer 4. The CMO is assisted by a Force Hygiene Officer on matters concerning hygienic conditions of the UNMIB. The Force Hygiene Officer Works through the UNMIB hygiene team who conducts periodic hygiene inspection of contingents, consults on questions concerning water supply, protection of water supply/sources, examination of water and treatment of water. The UNMIB hygiene team is situated in the UNMIB hospital and reports to the Force Hygiene Officer, who also supervises the UNMIB hygiene team. The Force Hygiene Officer advises the CMO and assists in the preparation of hygiene statistics and reports, consults on questions relating to food hygiene, conducts periodic food hygiene inspections and periodic check on the quality of food. Condemnation of food items for hygienic reasons should always pass through Force Hygiene Officer. Force Medical Supply Officer 5. The Force Medical Supply Officer handles all demands for medical, dental and veterinary equipment and supplies and is responsible for all medical "scales of issue" and catalogues, and advice and information on matters concerning medical supplies to UNMIB. In conjunction with CMO and CLO, the Force Medical Supply Officer will make directives, instructions and procedures for demanding, receipt, holding, issuing and documentation of medical stores. Annexes to Section 10

281 Annex 1 Annex 2 Annex 3 Annex 4 Annex 5 Annex 6 Annex 7 Annex 8

UNMIB hospital Senior Medical Officers/Contingent medical units MEDEVAC/Airevac of UNMIB personnel Health reports Repatriation - Medical grounds Medical services for Bogaland people and local staff Procedures in the event of death or serious injury Medical supply

Annex 1: UNMIB hospital I. The UNMIB hospital has facilities for 30 in-patients. It includes the following services. a. Surgery b. Anesthesia c. Internal medicine d. Clinical-bacteriological laboratory e. Out-patient department (OPD) £ Dental clinic g. Medical equipment and supply depot (MESD) Hospitalization of patients 2. Sick and injured personnel from the UNMIB should preferably be referred to UNMIB hospital with exceptional cases as judged by the CMO, may extend the holding policy to 30 days. Patients requiring long-term treatment will be evacuated to their home countries. Civilian hospitals in the area may be used. Patients should be evacuated from civilian hospitals to a UN medical facility or to homeland as soon as possible. The CMO supervises the treatment of UNMIB personnel in civilian and UN hospitals. Annex 2: Senior medical officers/contingent medical units l. The Contingent Commanding Officer is responsible for the medical services within his unit contingent. He is assisted by his Senior Medical Officer. Senior Medical Officers will: a. Provide medical care for all unit personnel. b. Supervise hygiene and sanitation. c. Inform CMO in the event of death, serious injury, infections diseases, admissions and discharges from other than UNMIB hospital and any serious charges in the medical situation within the Force. d. Enforce the medical aspects of UNMIB Staff Regulations e. Confirm that all incoming personnel have a chest X-ray, vaccination and medical examination before entering the UNMIB service. f. Familiarize himself with the current medical instructions and documentation. g. Submit a medical and hygiene report to CMO every two weeks. 2. The first echelon of care and treatment will be the contingents responsibility. Patients requiring care beyond capability will be evacuated to a higher echelon of care, i.e. UNMIB hospital, civilian hospital or home country. All contingents will provide time-saving and stabilization care as a Standing Operating Procedure for all UN personnel regardless of

282 nationality. This will be followed by evacuation of the patient to the echelon of care required. Maximum holding policy for contingents treatment of patients will preferably be seven days. 3. The contingent SMO will complete all necessary medical documentation containing information for future investigation/treatment in home country. The contingent SMO mill also, if CMO finds it necessary, send a report on serious injuries or illness through C ~10 to LJN New York. Annex 3: MEDEVAC/Airevac of UNMIB personnel I. Each contingent carries the primary responsibility for medical evacuation of its personnel. In lack of own suitable vehicle for medical transport (degree of urgency and nature of disease/injury), request for MEDEVAC assistance should be forwarded to UNMIB Ops. 2. Ops will call on: a. Airevac (helicopter) b. Ambulance from UNMIB hospital c. Ambulance from other contingent (depending on location) If necessary, a medical rescue team from UNMIB hospital will accompany the helicopter or ambulance mentioned in a and b above. 3. Personnel authorized to request assistance as per para. 2 above: a. MO (or MA if authorized by MO) of each contingent. b. CMO UNMIB and all MOs of UNMIB hospital. c. The senior officer present on the scene of accident/injury if devoid of medical advice. 4. Assistance to be requested by radio to UNMIB Ops, giving the following information: a. Contingent, unit and location of patient. b. Degree of urgency: 1. Most immediate - 30 minutes 2. Immediate - 1 hour 3. Routine - more than 1 hour c. Time of injury/accident. d. Nature of injury/accident e. Number of persons to be evacuated. f. If MO or MA is required to accompany patient (s). g. Area and marking of LZ in case of Airevac. Information to be sent with patient(s) if possible: a. Medical history steenbok if available; if not, send b. Number, rank, name, age, nationality, blood group c. Record of all receipt injections/inoculations. d. Any known allergies to medication/injections. e. Any personal items necessary in a marked container 6. a. b. c. d. e. f.

As soon as possible, the following information should be given to UNMIB Ops: Number, rank, name, age, nationality, blood group. Record of all receipt injections/inoculations. Any known allergies to medication/injections. Hospital to which patient has goon. Time of MEDEVAC lift-off. State whether doctor/medical orderly on board.

283 7. Action to be taken at LZ if helicopter is required: follow procedures laid down by Air Liaison Officer UNMIB.

Annex 4: Health reports l. The Chief Medical Officer is responsible for preparing the following periodic reports on the health situation in the UNMIB. a. Report showing hospital listings by contingent, patients admitted, patients discharged and remaining patients under treatment. b. General Force health report listing the number and categories (including patients admitted to hospitals). c. Report on infectious diseases. d. Report on the general health situation of the Force. 2. Copies of these reports will be submitted to the Force HQ and forwarded by CAO to UN HQ in New York. It is therefore necessary and essential that all contingent SMO return the questionnaire form from A every two weeks and the questionnaire form B at the arrival /turnover of new troops (periodically 3-6 months). Annex 5: Repatriation - medical grounds 1. The Chief Medical Officer recommends that an individual be repatriated on medical grounds. To recommend repatriation on medical grounds, the CMO needs the following information: a. Name, rank, unit, contingent. b. Diagnosis, medical status. c. Time of admission in hospital/sick bay. d. Time of departure from hospital /sick bay. e. Name of hospital. f Name of hospital and town (if referring to hospital in home country). g. If patient can be transported without medical escort. h. If patient must be transported with medical escort. i. If patient must be transported on litter. 2. In anticipation of more than 30 days duration of illness, patients should, if possible, be repatriated to home country. Annex 6: Medical service for Bogaland people and the local staff I. Medical treatment of local staff should be limited to emergencies due to or during duty. Medical routine examinations of this personnel should be carried out only on requisition of the CAO. Obvious emergencies, life and death type situations (serious infections, accidents, intoxication's, bleedings etc.) among local people shall be treated initially but handed over to appropriate authorities as soon as possible. 2. For other treatment of local people or local staff:

284 a. Treatment can be carried out within limited ways if the contingent/unit Medical Officer feels they have the capacity to do so. b. Treatment of UNMIB personnel must at all times take priority. c. If treatment can be carried out within reasonable expense for UNMIB. d. If treatment does not interfere or intrude with medical systems. Annex 7: Procedure in the event of death or serious injury 1. In the event of death or serious injury, the CMPO or CCPO and CMO will be informed of the following: a. Rank/service number. b. ID Card number. c. Full name. d. Contingent/unit. e. Place and date of birth. f. Religion. g. Marital status. h. Name, relationship and address of next of kin. i. Date, time, place and certified cause of death. j. When evacuated. k. Whether on duty or not. 2. The remains will be transported to the home country. All formalities required by local authorities will be initiated by CAO. Autopsies will be conducted under supervision of contingent MO.

Annex 8: Medical equipment and supplies 1. The final responsibility for the supply of drugs, medical and dental equipment rests with CMO and the Force Medical Supply Officer. MedCoy handles the requisitioning, the receipt, storage, etc. of all medical supplies in accordance with the Medical Supply Directives. If required, CMO and the Force Medical Supply Officer may appoint task-forces to provide advice and support the coordination or medical supplies to UNMIB hospital and the Force at large. Section 11 SECTION 11: SECURITY l. General All documents will bear one of the following security classifications prefixed by UN, e.g. UN SECRET: a. UNCLASSIFIED (UNCLAS) b. RESTRICTED (REST) c. CONFIDENTIAL (CONFD) d. SECRET (SECRET) e. TOP SECRET(TOPSEC) 2. Office security of documents is the responsibility of the units and the HQ branches concerned with those documents. UNMIB Security Orders are defined as follows:

285 a. b.

TOP SECRET and SECRET: 1) Letters, materials, maps and overlays are to be handled only by the authorized officers in the various units and HQ branches; 2) Letters and parcels are to be opened only by a senior staff officer and, after normal working hours, by the officer on duty in that unit or HQ branch. 3) All such Letters, material, maps and overlays are to be kept in steel cabinets and locked up when not in use; 4) All envelopes are to be destroyed as classified waste under supervision of a staff officer or NCO; and 5) Circulation is restricted to those officers who are required to take action upon or to be informed of the contents. b. CONFIDENTIAL Letters, parcels and other material may be opened by all duty officers who will take necessary action as required. c. RESTRICTED 1) Letters and material so marked are restricted to certain staff officers; and 2) Staff officers are to ensure that all Letters and material so marked are distributed only on a need-to-know basis. d. 1) 2) 3) 4)

UTNCLASSIFIED: This is material of a routine nature such as: Changes in battalion positions; Aircraft booking for passengers; Ration indents; and Furniture indents, etc.

Responsibilities 3. Units and HQ branches are responsible for: a. ensuring that no papers are left unsecured outside working hours b. ensuring that arrangements are made for the destruction of all waste paper and carbons especially TOP SECRET and SECRET carbon papers c. arrangements for checking the identity of visitors to all locations d. the provision of guards at all centers, where necessary, after normal working hours e. Security is the responsibility of every member of the Force as an individual during his or her tour of duty. Security of non-operational material 4. In these Security Orders, it is not practicable to give a full lest of suggested contents of all material which must be safeguarded. However, as a working guide, the following material should be given the same Security classification and care as operational material: a. Routine distribution lists b. Lists of unit vehicles, serial numbers and signs (if any) c. Standard composition of transport echelons d. Skeleton organization diagrams for all unit under command e. Location board f. Accommodation charts

286 Classified registers 5. a. All units and HQ branches are to keep a classified register for all incoming classified material. Classified letters are to be entered into the registers upon receipt and passed on to the officer responsible for action b. All classified documents circulated for action or information are to be signed for by each recipient c. All classified material, files, etc., are to be checked monthly under arrangements to be made by the Security officers of each unit and HQ branch. SECTION 12: PRESS AND INFORMATION (Belongs to office of CCA) General. The overall responsibility of UN1~~1IB Press and information is that of the SRSG. He may; however, delegate this to Press and Information Officer (PIO), through CCA. 2. Press and Information Officer (PIO): The PIO is directly responsible to the CCA on all matters of press and information. His schedule of duties include: a. Preparation and distribution if military public information within UNMIB b. Preparation of UNMIB newsletter, which is to be published monthly. Material for it is to be obtained from all contingents, branch and section chiefs in UNMIB HQ c. Coordinating activities of contingents Public Information Officers (PIO) and advising them when necessary. d. Liaison with UNMIB HQ branch heads for coverage of activities or events of their departments e. Liaison with PIO of other UN missions and other military press in and around mission area f. Coordinating all press visits to UNMIB HQ and contingents g. Disseminating press information to HQ UNMIB and units in form of press reviews, press relays, press releases and news cuttings h. Paying regular visits to units 3. Contingents Public Information Officer (PIO) The PIOs, also called Contingent Press Officers, are responsible to their Commanding Officers in matters dealing exclusively with national interest. They are not authorized to involve themselves in matters relating to United Nations information policy or coordinating information activities which concern other contingents or the Force as a whole. The contingents PIOs are responsible for informing the public of their home countries on the activities of personnel of their particular contingents and for providing members of their contingents with news from their home countries as well as from within the contingent itself. 4. Press visits fail into two categories: a. Sponsored visits: These are generally visits arranged by participating governments for the express purpose of viewing the activities of a particular contingent. These visits require clearance by UN HQ New York and Force Commander. b. Casual visits: A considerable number of press correspondents will visit UNMIB contingents at sport notice. Such visits must be authorized by the Force Commander. When requests are granted for visits to contingents, Contingent Commanders are expected to provide the necessary facilities where possible.

287 5. Communication with press, radio, etc. will be maintained under the following provisions: a. Authority by HQ UNMIB b. Contingent Press Officer is present c. Only statements of facts are expressed and no views on political, military or any controversial issues d. Under no circumstances will military matters of a classified nature be discussed

SECTION 13: CAMP COMMANDANT General l. The Camp Command is responsible for the supervision of security, safety, maintenance, supply and administration of Headquarters camp. Organization I- - - - - - - - CAMP COMMANDANT

1. LOCAL LABOUR (employed by CCPO) - and under CGS control Camp Commandant 2. He is responsible for providing overall control and supervision of all Camp Command tasks. He keeps the Chief of Staff, the Chief Administrative Officer and the Chief Civil Affairs informed on security, safety, maintenance, logistical and administrative matters for Headquarters camp. Assistant Camp Commandant 3. He is a Field Service Officer and is responsible to the Camp Commandant. His main duties are: a. To act as assistant to the Camp Commandant whenever possible b. To assist and advise the Camp Commandant regarding matters of policy and procedure to ensure compliance with UN rules and regulations c. To supervise, evaluate and assign staff members within Camp Command and to supervise local employees d. To supervise and account for the petty cash expenditure as allotted e. To supervise and control contractual services, i.e. laundry, cleaning, barber and tailor f. To co-operate with sections and branches within HQ UNMIB. Deputy Camp Commandant and CO HQ Col

288 4.

He will assist the Camp Commandant in his responsibilities as set out in paragraph 2.

Camp Administrative Officer 5. He is responsible for the administration of HQ UNMIB. His responsibilities are: a. To ensure the effective operation of the I-IQ Command organization b. To co-ordinate the arrival and departure routine of rotating personnel, HQ UNMIB as per fist issued by CMPO c. To prepare the strength and rabon return for the mess to enable proper pre-planning for rations. To supervise the accounting of meal card, meal tickets and the meal register. d. He is in charge of all UN property within the camp area and the area of HQ Coy. Staff Officer Security and Safety (SO SS) 6. He is responsible for HQ UNMIB Security and safety. His duties are: a. To ensure the Security of personnel in HQ UNMIB by: 1) controlling access to the HQ UNMIB, 2) maintaining s fist of and checking UNMIB ID cards issued to staff members in conjunction with the CMPO and CCPO, 3) issuing and controlling UNMIB camp passes for contractors employees, temporary passes for short-term employees and visitors 4) supervision of defense and Security program for HQ UNMIB b. To ensure the provision of escorts as required c. Inspecting the HQ camp area and guards d. To maintain camp Security Standing Orders and ensure they are complied with e. To supervise the operation of the Report Center and its duty NCOs f. As Camp Security Officer, responsibility for the dissemination of all information on the safety of equipment and safety practices within the HQ camp g. To co-operate with CO MP Coy h. As Camp Fire Officer, responsibility for the preparation of Camp Fire Orders, training of the guard as the fire brigade, camp fire defense and control and inspection of all camp fire fighting equipment.

Section 14 SECTION 14: UNCIVPOL General The mandate for UNCIVPOL are to monitor the local police, to ensure that they carry out their tasks without discrimination on any grounds of ethnic origin, culture, religion, sex or nationality and with full respect for the human rights. To assist the UNHCR and Civil Affairs in support of their work to facilitate the return of civilians who have been displaced by the conflict, in safety and security. UNCIVPOL have no executive power or responsibility within the mission area for maintaining law and order. UNCIVPOL monitors are unarmed. Responsibilities

289 UNCIVPOL to maintain a close working relationship with the Civil Affairs and military components of UNMIB. UNCIVPOL to establish a harmonious relationship with all factions of the population in their AOR. Monitors to record and report any complaints of discrimination and other abuse of Human Rights. Monitors to perform their duties in accordance with the Directives and Guidelines issued by the UNCIVPOL Commissioner of UNMIB. Monitors to perform functions of an operational and administrative nature as required for the efficient operation of the UNCIVPOL organization. Monitors to keep in mind that they are members of the UN and speak they will be deemed by the local population to be speaking on behalf of the UN. Monitors to act and be seen to with complete impartiality. Monitors not to seek or accept instructions in respect of their duties from their home Government or Military or from any other authority external to the UNCIVPOL Commissioner. Duties. To observe the conduct and performance of the local police and judicial investigative authorities in the arrest, detention, interrogation of persons charged with a crime, general handling of prisoners, and the searching of residences. To accompany local police on patrol. To attend scenes of crime with local police. Conduct investigations, in exceptional cases, as directed by as directed by the Commissioner where the investigations by the local police is seen to be inadequate due to bias, carelessness or deliberate item to mislead the course of justice. Visit prisons to observer the treatment of prisoners of minority groups. Assist the efforts of humanitarian aid agencies such as United Nations High Commissioner for Refugees ( UNHCR ), International Committee of the Red Cross ( ICRC ) and agencies recognized by UNMIB. Help to diffuse inter-communal tension. Organization. UNCIVPOL will be organized with a small HQ component within UNMIB HQ and with Police Monitors deployed in the field as decided by UNCIVPOL Commissioner in coordination with the SRSG All reports from the field will be passed through the chain of command to UNCIVPOL HQ: Section 15 SECTION 15: United Nation Military Observer General. The United Nation Military Observers is part the of the military component of UNMIB, under the command of the FC. The UNMOs are unarmed and operate independent from the military units. The Chief Military Observer ( CMO ) reports directly to the FC and operate the UNMOs in the field through his HQ, collocated with UNMIB HQ. Responsibilities. The Military Observers to maintain a close liaison with the UN military units in their AOR.

290 The Military Observers to establish contact with military commanders from the averring parties. To observe and report any incidents that might effect UNMIB and their mission. In performing their duties always to keep in mind that they are members of the United Nations and that any statements made, will be interpreted as official by the local parties. In performing their tasks always to maintain their impartiality. Duties. The Military Observers will be deployed initially to establish liaison with the averring parties. To patrol outside the AOR of the military units. To assist the military units in their deployment. To observe and report any violation of the cease-fire Agreement. Organization. The Military Observers will be organized with a small HQ collocated with UNMIB HQ and divided into two groups in the field. The CMO is reporting directly to the FC and reports from the field to be passed through the chain of command to UNMO HQ. Végső mottó: a magyar békefenntartók eljutnak a világ bármely pontjára és mindenhol megállják a helyüket!

291

A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK 2 IC ALO AO AOI AOR APC APPROX ASAP BN BDE BDRY BZ CFL CO COS COY DCOS DIV DO EOD ETA ETD FC GPS HMG HQ LMG MOR MSN N/C NLT NSTR OC POW ROE RV SO SOP SSO TGT UXB WPN

Second in Command Air Liaison Officer Area of Operaion Area of Interest Area of Responsibility Armoured Personnel Carrier Approximately As soon as possible Battalion Brigade Boundary Buffer Zone Ceasefire Line Commanding Officer Chief of Staff Company Deputy Chief of Staff Division Duty Officer Explosive Ordnance Disposal Estimated Time os Arrival Estimated Time of Departure Force Commander Ground Positioning System Heavy Machine Gun Headquarters Light Machine Gun Mortar Mission No Change Not Later Than Nothing Special To Report Officer Commanding Prisoner of War Rules of Engagement Randezvous Staff Officer Standing Operating Procedures Senior Staff Officer Target Unexploded Bomb Weapon

Parancsnok helyettes (szd. szinten) Légi Összekötő Tiszt Műveleti Körzet Érdekeltségi Körzet Felelősségi Körzet Páncélozott Szállító Harcjármű Megközelítőleg Amilyen hamar lehetséges Zászlóalj Dandár Sávhatár Ütköző Zóna Tűzszüneti Vonal Parancsnok (zászlóalj szinten) Törzsfőnök Század Törzsfőnök helyettes Hadosztály Ügyeletes Tiszt Tűzszerész Körülbelüli Érkezési Idő Körülbelüli Indulási Idő Erő Parancsnok Helyzetmeghatározó Rendszer Nehéz géppuska Parancsnokság Könnyű géppuska Aknavető Küldetés Nincs Változás Nem Később Mint Nincs Különösebb Jelentenivaló Parancsnok (szd. szint) Hadifogoly Az Erőszak Alkalmazás Szabályai Találkozó Törzstiszt Állandó Műveleti Eljárások Törzsbe beosztott főtiszt Cél Fel nem robbant bomba Fegyver

292

FELHASZNÁLT IRODALOM AJP-01(B) : AJP-3: AJP-3.4 AJP-3.4.1: AJP-3.4.1.1:

ALLIED JOINT DOCTRINE ALLIED JOINT OPERATIONS NON ARTICLE 5 CRISIS RESPONSE OPERATIONS PEACE SUPPORT OPERATIONS PEACE SUPPORT OPERATIONS TECHIQUES AND TACTICES „OPERATIONAL PLANNING PROCESS COURSE” TANFOLYAM ANYAGA /1998 GÖD/ „PEACE SUPPORT OPERATIONS AND PSO TTP COURSE” TANFOLYAM ANYAGA /1998 SVÉDORSZÁG/ STAFF OFFICER CORSE /1998 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG/ NORDIC UNITED NATIONS TACTICAL MANUEL 2ND EDITION MC 133 NATO’S OPERATIONAL PLANNING SYSTEM MC 362 NATO ROULES OF ENGAGEMENTS MC 327/2 NATO MILITARY POLICY FOR CRISIS RESPONSE OPERATIONS (CRO) MCM-198- ASSURED EU ACCES TO NATO PLANNING 02 CAPABILITIES ABLE TO CONTRIBUTE TO MILITARY PLANNING FOR EU-LED OPERATIONS

293

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS……………………………………………………….………………….3. oldal I.FEJEZET : ÁLTALÁNOS ALAPELVEK…………………………………………5. oldal 1. AZ ENSZ…………………………………………………………………….6. oldal 2. A BÉKEFENNTARTÁS JOGI HÁTTERE…...…………………………..9. oldal 3. ÁLTALÁNOS ELVEK………………………….………………………...10. oldal 4. AZ ERŐ ALKALMAZÁSA…………………………….…………………13. oldal 5. A BÉKEFENNTARTÓ ERŐK BIZTONSÁGA…………..……………..17. oldal 6. KAPCSOLAT A SAJTÓVAL…………………………………………….19. oldal 7. MAGATARTÁS……………………………………………………………19. oldal II. FEJEZET: BÉKEFENNTARTÓ MŰVELETEK………………………………21. oldal 1. A BÉKEFENNTARTÁS FORMÁI…………………….…………………21. oldal 2. A MŰVELETEK VÉGREHAJTÁSA………………….…………………22. oldal III. FEJEZET: MŰVELETI KÉRDÉSEK………………………….……………...32. oldal 1. TERVEK ÉS PARANCSOK……………………………….……………..32. oldal 2. TILTAKOZÁSI RENDSZER……………………………………………..33. oldal 3. EGYEZMÉNYEK, MEGÁLLAPODÁSOK ÉS EGYEZSÉGEK…………………………………………….…………………34. oldal 4. TÁRGYALÁSI RENDSZER……………………………….……………..35. oldal 5. ÖSSZEKÖTŐ RENDSZER……………………………………………….37. oldal 6. AZ INFORMÁCIÓSZERZÉS………………………….…………………38. oldal 7. RENDŐRSÉGI ASPEKTUSOK………………………………………….40. oldal 8. A ZAVARGÁSOK ELLENŐRZÉSE………………….…………………42. oldal IV. FEJEZET: POLGÁRI ÉS HUMANITÁRIUS FELADATOK…………………………………………………………………………44.oldal 1. A POLGÁRI LAKOSSÁG SZÁMÁRA VÉGZENDŐ FELADATOK…………………………………………………………….44. oldal 2. HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS……………………………..45. oldal V. FEJEZET: A VEZETÉS ÉS A KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZER……………………………………………………….………………….48. oldal 1. A VEZETÉSI RENDSZER…………………………….………………..48. oldal 2. MOBIL ÉS STACIONER HÁLÓZATOK……………………………..55. oldal 3. HÍRADÓ ELJÁRÁSOK…………………………………………………55. oldal VI. FEJEZET: LOGISZTIKAI KÉRDÉSEK……………………………………...62. oldal VII. FEJEZET: A JÓLÉTET BIZTOSÍTÓ TEVÉKENYSÉGEK………………………………………………………………....65. oldal VIII. FEJEZET: AZ AKNA ÉS TŰZVESZÉLY……………….………………….67. oldal 1. AKNÁK, MEGLEPŐ AKNÁK, A FEL NEM ROBBANT BOMBÁK ÉS KÜLÖNBÖZŐ ROBBANÓTESTEK OKOZTA FENYEGETETTSÉG……………………………………………………67. oldal 2. FELELŐSSÉG………………………………………….…..…………….67. oldal 3. AZ ÚJ AKNAMEZŐKRŐL SZÓLÓ INFORMÁCIÓK MEGOSZTÁSA…………………………………………………………..68. oldal 4. AKNÁK, MEGLEPŐ AKNÁK, VAGY BOMBÁK ÁRULÓ JELEI………………………………………….………………...68. oldal 5. TŰZOLTÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK….………………..70. oldal IX. FEJEZET: EGÉSZSÉGÜGYI ÉS HIGÉNIÁS ELJÁRÁSOK…………………………………………………………………………77. oldal

294

1. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS…………………………..………………77. oldal 2. JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK HALÁL, SÚLYOS SEBESÜLÉS ÉS KOMOLY BETEGSÉG ESETÉN.……………………...83. oldal 3. A HIGÉNIA…………………………………………………………….…85. oldal 4. A MENTÁLHIGÉNIA……………………………………………….…..87. oldal X. FEJEZET: A FELKÉSZÍTÉS ÉS KIKÉPZÉS………………….……………...90. oldal XI. FEJEZET: AZ ELLENŐRZŐ PONT ÉS A MEGFIGYELŐ PONT MŰKÖDTETÉSE……………………………………………….…………………..113. oldal XII. FEJEZET: KUTATÁSI MŰVELETEK……………………………………..138. oldal XIII. FEJEZET: A JÁRŐRÖZÉS………………………………….……………...146. oldal XIV. FEJEZET: A KÖVETÉS………………………………………………..……159. oldal XV. FEJEZET: A BESZIVÁRGÓKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK……………………………………………………..…………………160. oldal XVI. FEJEZET: FEGYVEREK, ROBBANÓANYAGOK ÉS LŐSZEREK ELKOBZÁSA………………………………………………………..162. oldal XVII. FEJEZET: KONVOJOK ÉS AZOK KISÉRÉSE………….……………...163. oldal XVIII. FEJEZET: A PARANCSNOKSÁGOK ÉS A FONTOS OBJEKTUMOK ŐRZÉSE……………………...………………………………….167. oldal XIX. FEJEZET: A KUTYÁK ALKALMAZÁSA……………………………..….178. oldal XX. FEJEZET: A PÁNCÉLOZOTT SZÁLLÍTÓ HARCJÁRMŰVEK ÉS HARCKOCSIK HASZNÁLATA….…………………...180. oldal XXI: FEJEZET: AZ ÉPÍTKEZÉSEK…………………………….………………184. oldal XXII. FEJEZET: A MEDEVAC HÍVÁSA………………………..………………202. oldal 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK: A KFOR ALÁRENDELTSÉGBEN MŰKÖDŐ MAGYAR ŐR- ÉS BIZTOSÍTÓ ZÁSZLÓALJ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA……………………………….208. oldal 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK: AZ ENSZ ALAPÍTÓ OKIRATA…………………….230. oldal 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK: AZ UNMIB MISSZIÓ ÁLLANDÓ MŰVELETI ELJÁRÁSAI (SOP)………………………………………………….259. oldal RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE………………………..…………………………….291 . oldal FELHASZNÁLT IRODALOM:…………………………………………………...292. oldal TARTALOM JEGYZÉK:………………………………………...………………..293. oldal