Bejcgyertyános község településfejlesztési koncepciója jóvágyott munkarész
2009. december 14.
TARTALOMJEGYZÉK
I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. HATÁROZAT
I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BEVEZETÉS A településfejlesztésben rendszerint számos dokumentum (turisztikai, kulturális, környezetvédelmi, ingatlanhasznosítása, településrendezési stb. terv) van párhuzamosan jelen, melyek közti koherencia jelentősége rendkívül nagy. Annak érdekében, hogy a kívánatos összhang meglegyen egy dokumentumnak átfogó jellegűnek, a többit integrálónak kell lennie, ezt a funkciót jellemzően Bejcgyertyános község településfejlesztési koncepciója tölti be. A településfejlesztési koncepció meghatározza a hosszú távú, átfogó fejlesztési célokat, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára A dokumentummal kapcsolatosan – az alábbiak értelmezés során - tisztában kell lenni azzal, hogy a tervezést számos dolog teszi bizonytalanná, szorítja keretek közé. A települések – a fejlesztéspolitika struktúráiból fakadóan - fejlesztéseik, beruházásaik megvalósításában döntően külső (túlnyomórészt EU, vagy EU-társfinanszírozású) pénzügyi forrásokra kell hagyatkozniuk (alapvető kérdés tehát, hogy a fejlesztési célokra reálisan mennyi támogatási forrást tudnak bevonni), e szempont kulcsfontosságú a programozás folyamatában is. A hazai fejlesztéspolitikát teljes mértékben a “közösség fejlesztés” elvei hatják át, és fogják meghatározni a jövőben is, és ezen elvek szerint bevonható források fognak meghatározó szerepet játszani a sikeres megvalósítás tekintetében. Ebből következően a terület- és településfejlesztési tervezés minden szinten összhangba kell hozni az EU fejlesztési elveivel és gyakorlatával, valamint az azt tükröző pénzügyi háttérrel. Bejcgyertyános községre 1972-ben a ZALATERV, majd 1988-ban a VASITERV készített rendezési tervet. Az új szabályoknak megfelelő településrendezési terv elkészítését az Önkormányzat 2010. végéig kívánja elkészíttetni, ennek előkészítése jelen dokumentum. A koncepció hosszú távra, 10-12 évre készül. A hosszú távú fejlesztési koncepció filozófiája szerint olyan jövőképet és fejlesztési célokat kell megfogalmazni, amelyek a község minden lakójának érdekét tükrözik, amelyek jóval túlmutatnak a politikai ciklusokon és függetlenek azoktól, végül, amelyek megmutatják, hogy milyen településen szeretnénk majd élni a jövőben. A képviselő-testület feladattervének fő célkitűzése a község közigazgatási területének legmegfelelőbb terület-hasznosítása, továbbá az egészség, az oktatás és a szociális ellátás szintjének emelése, a biztonság és az általános jólét előmozdítása.
TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
A JÖVŐKÉP ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSI CÉLOK A jövőkép megvalósításának középtávra rögzíthető vetületeként megfogalmazhatók bizonyos koncepcionális célok és körvonalazhatók a fejlesztés fő irányai, melyek bizonyos mértékben konkretizálják a tudatos cselekvés fókuszait és a beavatkozások lehetséges területeit. A település fejlesztési céljainak kijelölése nem csak a belső adottságok alapján történik, a területfejlesztési környezet sajátosságaira tekintettel figyelemmel kell lenni a – Nemzeti Fejlesztési Terv elveit és fejlesztési irányait tükröző - regionális szintű célokra is. A tervezett jövőkép és a hosszú távú stratégiai célok teljesülését segítik a fejlesztés fő prioritásai. A négy fő prioritás a község vizsgálati eredményeiből fakad, a lehetőségeket vázolja föl, elsősorban az erősségekre támaszkodik, illetve a gyengeségeket és a veszélyeket küszöböli ki. A megjelölt prioritások messzemenően figyelembe veszik az Európai Unió és hazánk terület- és településfejlesztési alapelveit és pilléreit, valamint illeszkednek a Nyugat-Dunántúl és Vas megye elfogadott területfejlesztési dokumentumainak fejlesztési céljaihoz és prioritásaihoz.
A célok közül az alábbiak helyezhetők a fejlesztési koncepció középpontjába: I. Gazdaságfejlesztés II. A humán erőforrások fejlesztése, a társadalmi-kulturális közeg ápolása III. Infrastruktúra fejlesztése IV. Települési környezet értéknövelése FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK 1. Prioritás: Gazdaságfejlesztés Területkimutatás 2009.: Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés
földrészletek száma
összes terület (m2)
belterület
578
815181
külterület
466
30276424
zártkert
352
338263
összesen:
1396
31429868
Földrészlet statisztikai művelési áganként művelési ág
erdő
földrészletek száma
alrészletek száma
összes alrészlet terület (m2)
legkisebb alrészlet terület (m2)
legnagyobb alrészlet terület (m2)
átlagos alrészlet terület (m2)
185
198
23038582
38
2869435
116356
fásított terület
9
9
11063
466
2780
1229
gyep (legelő)
37
37
1148809
141
150092
31049
gyep (rét)
87
90
697534
36
139971
7750
118
118
403698
61
103840
3421
30
31
15196
65
1002
490
kivett
709
714
1837731
29
107353
2574
szántó
210
249
4170628
122
268475
16750
szőlő
147
149
106627
72
2443
716
gyümölcsös kert
A településen a korábban meghatározó mezőgazdasági tevékenység, valamint a kosárfonás jelentősen visszaszorult. A községben több őstermelői igazolvánnyal rendelkező gazdálkodót tartanak nyilván, de elsődleges megélhetési forrásként ezt csak egy-két fő és egy kft. jelezte. A növénytermesztés sokrétű. E mellett megtalálható a korszerű kertészeti és erdőgazdasági tevékenység, valamint a szőlőtermelés is. Az aktív korosztály helyben történő foglalkoztatására csak részben nyílik lehetőség. A Mezőgazdasági Szövetkezet helyzetét az ágazat hanyatlása megrendítette, így egyre kevesebb embernek nyújt munkalehetőséget. Ezenkívül a Szombathelyi Erdészeti Zrt-nél, a Főkefe Nonprofit Kft. (volt Savaria Nett-Pack) üzemében, valamint a község intézményeiben tudnak a helybeliek munkát vállalni. A lakosság jelentős része Sárváron létesített munkahelyeken dolgozik. Kiugrási lehetőséget jelenthet a falusi turizmus erősödése. Ennek alapja lehet a nagykiterjedésű szőlőhegy, a Farkas-erdő turisztikai vonzereje, valamint Sárvár közelsége. Meg kell célozni a kerékpárturizmus és a különféle túraútvonalak, a patakmenti vizes élőhelyek kialakításával kapcsolatos szabadidő hasznosítási programok, az ezekre lehetőséget adó építményi feltételek megteremtését. Általános célok •A foglalkoztatás javulása •Idegenforgalom jelentős bővülése: szállás, vendéglátás, egyéb kapcsolódó szolgáltatások támogatása, fejlesztése •Falusi turizmus indítása •Helyi tulajdonú, illetve bázisú vállalkozások támogatása, befektetéseinek növekedése •Gazdasági területek fejlesztése, új területek kialakítása a felmerülő igények figyelembevételével
2. Prioritás: A humán erőforrások fejlesztése, a társadalmi-kulturális közeg ápolása A lakosság korcsoportos megoszlása 2009-ben 300 250
258
200 150 100 50 40 0
8 0-2 év
12
3-5 év
6-13 év
55 31
23 14-17év
18-54 év
55-59 év
60-69 év
43 70-79 év
31 80- év
Az Együtt Bejcgyertyánosért Egyesület által létrehozott Teleház alapvető célja a benne összpontosuló és általa elérhető számítás- és irodatechnikai eszközök igénybevételével, szakértői közreműködéssel, a lakosság részére olyan szolgáltatások nyújtása, melyek hozzájárulnak a település gazdasági, szellemi és kulturális felemelkedéséhez. Iskolán kívüli oktatások, tanfolyamok és kulturált szabadidős rendezvények szervezése. A Teleház tevékenysége során különös figyelmet fordít a gyermekek és a fiatalok részére szervezett oktatások, tanfolyamok és szabadidős tevékenységek szervezésére. Továbbra is feladata közé tartozik a lakosság részére munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása, tanfolyamok, képzések biztosítása. Fontos cél az óvodai oktatás színvonalának növelése. Az iskolai oktatásban résztvevők támogatása. Cél a felsőfokú képzésben résztvevők számának növelése. Mindez a népességmegtartó erő javulását eredményezi. A szociális ellátás kielégítő, a falugondnoki szlgála és a Pátria Kkt. által működtetett házi segítségnyújtásnak köszönhetően a megyei átlagnál jobbnak mondható. A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében fontos feladat a szociális ellátáson túl a sportolási lehetőségek megteremtése. Ezen belül a meglévő, működő egyesületek, csoportok támogatása, új lehetőségek megteremtése.
3. Prioritás: A terület-, infrastruktúra fejlesztése Lakónépesség változása 1980. és 2009. között: 800 759
600
656
400
647
598
589
589
583
560
514
523
479
467
200 0 1980 1985 1987 1990 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2007 2009 Területfejlesztés: Bejcgyertyános lakosságának létszáma 1980 és 2007 között, a megye településeinek többségéhez hasonlóan, folyamatosan csökkent. Ezt a természetes fogyáson túl a be- és elvándorlók száma is befolyásolta. Amennyiben figyelembe vesszük az üres házak számát, azokat a lakóházakat, melyekben idős egyedülálló személy él és a meglévő lakótelkeket, a telek és lakóház vásárlási igényeket hosszú távon kielégíthetné. Az igények azonban nem ilyen formában jelentkeznek. Már nincs akkora igény a falusi ún. parasztházakra. Legnagyobb igény az önkormányzati tulajdonú építési telkek területén jelentkezik. Az ilyen ingatlanok iránti kereslet oka, hogy ezek a telkek olcsóbbak, mint a szabadkereskedelemben vásárolhatók. Amennyiben a lakosság számát érezhetően növelni kívánjuk viszonylag olcsó telkeket, nagyobb támogatást kell nyújtani a fiatalok részére. Lakóterület fejlesztésre ettől függetlenül csak kis mértékben, ütemezetten van szükség. Elsődleges cél a foghíj telkek beépítése. A lakóterület fejlesztés irányát a többi településrendezési eszköz elkészítésekor részletesen vizsgálni szükséges. Gazdasági terület bővítésére van lehetőség a jelenlegi sportpálya területének felhasználásával. A sport terület megosztását, felszámolását megelőzően vizsgálni kell az ilyen irányú igényeket. A község központjában lévő volt TSZ ingatlan egy része az Önkormányzat tulajdonába került. A terület központi elhelyezkedése miatt ideális egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó központ kialakítására. Területet kell biztosítani a rendezési tervben önálló szennyvíztisztító-telep elhelyezésére. Vizsgálatokat kell készíteni a turizmus fellendítése szempontjából a Petőfi Sándor utca északi részén elhelyezkedő ingatlanok, valamint a szőlőhegyi ingatlanok üdülőterületi besorolásának létjogosultságát. A község jelentős zöldfelületekkel, közterületekkel rendelkezik. Fontos ezek karbantartása, fejlesztése, rendezése. Kiemelkedő feladat a településkapuk méltó kialakítása. Mindezek érdekében közterületalakítási terv készítése indokolt.
Környezetvédelmi szempontból szükséges a szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása. Közlekedés: 8439. jelű Kám- Sárvár összekötő út (0+ 000 - 12+ 311 km szelvények között külterületen) Év
Személy-gépkocsi Kisteher-gépjármű Autó-busz Nehéz-jármű Motor-kpár Kerék-pár
2007.
583
256
10
315
15
16
2027.
834
366
9
504
18
16
Lassú ÁNF jármű összesen 83 1278 83
1830
84153. jelű Bejcgyertyános bekötő út (0+ 000 – 1+111 km szelvények között belterületen) Év
Személy-gépkocsi Kisteher-gépjármű Autó-busz Nehéz-jármű Motor-kpár Kerék-pár
2007.
390
53
11
92
9
22
2027.
558
76
10
147
11
22
Lassú ÁNF jármű összesen 40 617 40
864
Közlekedéssel kapcsolatos gondot elsősorban a közutak állapota jelent. Egyik fő feladat az utak, útburkolatok felújítása, megerősítése. A 8439. jelű Kám-Sárvár összekötő út burkolatszélességének 6,5 m-re való növelése 1,5 m szélességű padka kialakítása a megnövekedett forgalom és annak biztonságossá tétele miatt, szükségessé vált. A község többi útjának esetében is szükség van a folyamatos felújításra, a csapadékvízelvezető-rendszer kialakítására, felújítására, járdák korszerűsítésére, kiépítésére. Mindezek nem csak közlekedésbiztonsági szempontból fontosak, hanem a turisztikai vonzerőt is növelik. Káld község tervbe vette a Bejcgyertyános-Köcsk településközi összekötő út kiépítését, míg Bejcgyertyános a Meggyeskovácsival összekötő út és hidak rekonstrukcióját. A nagyobb forgalmat vonzó létesítmények, intézmények (Polgármesteri Hivatal, Kulturház, óvoda, orvosi rendelő, temető) környezetében megfelelő számú és minőségű parkoló kialakítása is szükségessé vált. A település belső úthálózata megfelelő forgalomtechnikai átalakításokkal alkalmassá tehető a kerékpáros forgalom fogadására, viselésére. A kerékpáros- és lovagló turizmus elterjedésének támogatása céljából egyes mezőgazdasági, erdei utakat célszerű felújítani, megerősíteni. A irányukat a rendezési terv készítése során szükséges megvizsgálni és rögzíteni.
Villamosenergia ellátása: A község területén esetlegesen fellépő villamos energiaigényt az E-On Zrt. biztosítani tudja, annak módját, műszaki-gazdasági feltételeit az energiaigény alapján az áramszolgáltató határozza meg. Ezzel kapcsolatban fő feladat az OTrT-nek és a VmTrT-nek is megfelelve a hálózat tájba illeszkedésének megoldása. A jelenleg meglévő kézműipari, mezőgazdasági, illetve erdészeti tevékenység a mai ismeretek szerint további energiaigényt nem támaszt, fejlesztése nincs tervben, azonban bármilyen fejlesztés során fellépő villamos energia igény biztosítható, rendelkezésre áll, illetve többlet energia biztosítható. A villamos energia a különböző igények ismeretében áramszolgáltató részéről biztosítható, azonban a konkrét igények ismeretében az E-On Zrt. Tervezői Csoportját (Győr, Kandó K. u 13) kell megkeresni, akik meghatározzák az ellátás módját, távlati fejlesztések lehetőségét és ennek pénzügyi feltételeit.
Földgáz-, víz- és szennyvízcsatorna ellátás: A községben a földgázellátás és a vezetékes vízellátás megoldott. Nagy gondot okoz a szennyvízelvezetés megoldása. Egyik fő cél a szennyvíztisztító-rendszer megvalósítása. 4. Prioritás: Települési környezet értéknövelése Fentiek alapján kiemelt figyelmet kell szentelni a történelmileg kialakult „szabálytalanabb“ telekadottságok fenntarthatóságára, a meglévő lakótelkek beépíthetőségének biztosítására. Ugyanakkor ezeken a településképi vagy tájvédelmi szempontból értékes területeken a szokásosnál szigorúbb értékvédelmi szabályozás indokolt. Új lakóterületek feltárásával csak azokon a helyeken kell számol, ahol a szűkös út keresztmetszetek felnövelése érdekében magán terület igénybevételére kerül sor, illetve ahol a településkapuk tudatos alakítása, illetve a közterületek térképzése ezt megköveteli. Ezeken a helyeken ugyanis a finanszírozás egyik lehetséges módja az, ha az érintett tulajdonosok is érdekeltté tehetők. Fontos a belső természeti területek feltárása, turisztikai célú hasznosításának előmozdítása (szőlőhegyek, Farkas erdő, Terézia-forrás, Rába-Herpenyő völgye). A szőlőhegy táji és építészeti értékeinek megőrzése érdekében holisztikus szemléletű értékvédelmi és zöldfelületi szabályozás kidolgozására van szükség, melyhez a hegyközségi törvények és hagyományok felkutatása adhat támpontot. A gyepüelv tisztázása, a szokásjog alapú úthasználat legalizálása az egyedi tájértékek rögzítése és az új műszaki kihívások tudatos kezelése nélkül kedvezőtlen állapotokat előidéző, gyors és spontán átalakulás várható.
ÖSSZEFOGLALÁS: CÉLOK ÁLTALÁNOS
KONKRÉT
Lakoság
- lakosságszám növelés
- 10 év alattiak számának 10% növekedése - betelepülők számának 5% növekedése
Gazdaság
- A foglalkoztatás javulása - Idegenforgalom jelentős bővülése: szállás, vendéglátás, egyéb kapcsolódó szolgáltatások támogatása, fejlesztése - Falusi turizmus indítása - Helyi tulajdonú, illetve bázisú vállalkozások támogatása, befektetéseinek növekedése - Gazdasági területek fejlesztése, új területek kialakítása a felmerülő igények figyelembevételével - foglakoztatottság javítása
- a falusi turizmus elindítása 5 éven belül, - megfelelő adók kidolgozása, bevezetése, - támogatási rendszer vizsgálata a gazdaságok fejlődése érdekében. - új gazdasági területek kialakítása a felmerülő igények ütemében.
ÁLTALÁNOS
KONKRÉT
Út-, közmű-, infrastruktúra
- úthálózat minőségének javítása; - településközi összeköttetések erősítése; - mezőgazdasági utak helyreálítása; - szennyvízcsatorna hálózat kiépítése; - felszíni vízelvezetés megoldása.
- Meggyeskovácsi Bejcgyertyános - Köcsk településközi összekötő út nyomvonalának tervezése 10 éven belül; - egykori “Mise út” helyreállítása 5 éven belül. - szennyvízcsatornarendszer megvalósítása 5 éven belül - meglévő utak burkolatának megerősítése, javítása 2 éven belül - csapadékvíz elvezető árkok mélyítése, átfolyók tisztítása
Természetes környezet
- természeti környezet lehetőségeinek kiaknázása - zöldterületek gondozása, fejlesztése - településkapuk kialakítása
- tárgyalások kezdése az Erdészettel a Farkaserdő turisztikai célú felhasználásával kapcsolatosan - természetjáró utak kialakítása - Mária-Terézia forrás helyreállítása - kertészeti terv készítése a településkapuk megfelelő kialakítása érdekében
Épített környezet
- foghíjtelkek beépítése - meglévő intézmények karbantartása
- orosz katonák sírjának felszámolása - értékvédelmi rendelet kidolgozása
Jegyzőkönyvi kivonat
Bejcgyertyános Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. december 14-én megtartott üléséről.
83/2009. (XII. 14.) számú képviselő-testületi határozat Bejcgyertyános Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a község településfejlesztési koncepcióját a határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja.
Felelős:
Németh Imre polgármester
Dr. Lendvai Róbert körjegyző
Határidő:
azonnal
Bejcgyertyános, 2009. december 14.
.................................... Dr. Lendvai Róbert körjegyző
