Bejárható Magyarország Program Éves jelentés 2017

Bejárható Magyarország Program Éves jelentés 2017. 31

Tartalomjegyzék

Tanulj az Edutus Főiskolán! Köszöntők

A Bejárható Magyarország Program jelentősége és szerepe a köznevelésben 4 A Bejárható Magyarország Program turisztikai jelentősége

5

Állami Szervezetek

Az Edutus Főiskola több, mint húsz éves fennállása alatt számos jelentős változáson ment keresztül: az eredendően tatabányai főiskola egy budapesti, majd később határon túli, székelyudvarhelyi tagozattal bővült, majd Tatabányán az üzleti szakok mellett elindult a műszaki képzés is. Az Edutus Főiskola nemcsak méreteinél fogva emberközeli főiskola, itt a diák személyes kapcsolatba kerül az oktatóval, valamint speciális programmal segítjük a sportoló hallgatók és a fogyatékkal élők tanulmányait. Magánfőiskolaként kínálatunkban szerepel a vállalati-, városi- és egyéb ösztöndíj, a ledolgozható tandíj, a webes oktatás és a külföldi részképzés is.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: [email protected] • www.edutus.hu www.facebook.com/edutus.hu EDUTUS ZÖLD SZÁM: 06 (80) 911 688 (ingyenesen hívható) Tatabánya: 2800 Tatabánya, Stúdium tér 1. | 2800 Tatabánya, Béla király krt. 58. Budapest: 1114 Budapest, Villányi út 11-13. | 1055 Budapest, Falk Miksa utca 1. Sümeg: 8330 Sümeg, Petőfi Sándor utca 18. Székelyudvarhely: MÜTF Oktatási Központ 535600 Székelyudvarhely, Kőkereszt tér 1.

• • • •

2

13 milliárd forint az aktív turizmus fejlődésének szolgálatában - interjú Révész Máriusz kormánybiztossal

6

Digitális Jólét Program - Digitális Oktatási Stratégia - Digitális Szabadidő Térkép az oktatás szolgálatában

7

Tananyag fejlesztés - A BMP törekvéseinek applikálása a közoktatásba

8

Hazánk vízrajzi tevékenysége

9

Nemzeti Erdőstratégia és az Erdei Iskolák oktatást támogató programjai

10

64 Hungarikum, 152 érték az Értéktárban - interjú V. Németh Zsolt államtitkárral

11

Fejlődő Nemzeti Parkok Aggteleki Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park

12

Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park

13

Erdőgazdaságok a turizmus szolgálatában

Gazdasági alapképzések: • gazdálkodási és menedzsment (magyar nyelven) Budapesten, Tatabányán, Sümegen • gazdálkodási és menedzsment (angol nyelven) Budapesten • kereskedelem és marketing Budapesten, Tatabányán • nemzetközi gazdálkodás Budapesten • turizmus-vendéglátás (magyar nyelven) Budapesten, Tatabányán • turizmus-vendéglátás (angol nyelven) Budapesten Műszaki alapképzések: • mechatronikai mérnöki Tatabányán • műszaki menedzser Tatabányán Mesterképzés: • marketing Budapesten (államilag finanszírozott helyek is!) Felsőoktatási szakképzések: • gazdálkodási és menedzsment (magyar nyelven) Budapesten, Tatabányán • gazdálkodási és menedzsment (angol nyelven) Budapesten • turizmus-vendéglátás (magyar nyelven) Budapesten, Tatabányán • turizmus-vendéglátás (angol nyelven) Budapesten EGYEDI LEHETŐSÉGEK - Duális képzés – fizetés egész évben | 3,5 év munkatapasztalat - Webinárium – online tananyagelérés - Nemzetközi hét - Pegazus Program – Ledolgozható tandíj - Sportolói program – Egyéni tanrend - Ösztöndíj lehetőségek

Pilisi Parkerdő: Turistaparadicsom a főváros mellett

14

Zalaerdő - Erdészek az erdőért

15

BMP jármódok Magyar Természetjáró Szövetség - 2017-2020 szakági tervek

16

Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség - Magyar modell a lovasturizmusban

17

Magyar Kajak - Kenu Szövetség - Kikötőfejlesztések, Vándortábor

18

Magyar Vitorlás Szövetség - A magyar vitorlázást is segíti a Bejárható Magyarország Program

19

MaKeTuSz - Országos kerékpáros turisztikai szövetség alakult - Új projektek, nagy volumenü fejlesztések

20

Integrált közösségi hálózatok bemutatása MÁV Start Zrt. - Fejlesztések a vasúti közlekedésben

21

A VOLÁN integrált közösségi hálózatának bemutatása, további fejlesztéseik felvázolása

22

Területi fejlesztések Bejárható Ős-Dráva - Turisztikai fejlesztések az Ormánság területén

23

Bejárható Balaton - A Balaton Kiemelt Térségben megvalósult fejlesztések és további tervek

24

Bejárható Gerecse - Turisztikai fejlesztési elképzelések és megvalósult programok a Duna-Gerecse térségben

25

Esettanulmányok A Bejárható Magyarország kerettanterv megvalósítása - interjú az ajkai Borsos Miklós Általános Iskolával

26

A Digitális Szabadidő Térkép továbbfejlesztése a legújabb körpanorámás GeoMeter technológiával

27

Tradíció, turizmus, világörökség: Sárospatak

28

Vándortábor-vezető akkreditált pedagógus továbbképzés indul a Testnevelési Egyetemen

29

Bejárható Magyarország Program képzési központ létesül Balatonfüreden

30

Bejárható Magyarország Keretprogram Bejárható Magyarország, Bejárható Kárpát-medence

31

3

Köszöntők

Köszöntők

A BEJÁRHATÓ MAGYARORSZÁG PROGRAM JELENTŐSÉGE ÉS SZEREPE A KÖZNEVELÉSBEN

A BEJÁRHATÓ MAGYARORSZÁG PROGRAM TURISZTIKAI JELENTŐSÉGE

DR. LIPTAI KÁLMÁN

DR. JANDALA CSILLA

rektor, Eszterházy Károly Egyetem

rektor, Edutus Főiskola

A Bejárható Magyarország Keretprogram célja hazánk megismerése és turisztikai népszerűsítése. A Keretprogram túlmutat egy turisztikai fejlesztésen, mert támogatni kívánja a magyar családokat a kulturált szabadidő eltöltésében, a nemzeti identitás erősítésében. Az egészséges életmód támogatását, a természetjárás és a testmozgás lehetőségét kívánja biztosítani. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az oktatás- és képzésfejlesztés oldaláról kapcsolódik be a projektbe. A kormányhatározat /1184/2013. (IV. 9.)/ szerint a köznevelési célok megvalósítása érdekében – a Keretprogram részeként – a köznevelés számára olyan nevelési-oktatási program kidolgozása a feladat, amely segíti az egészséges életmódra nevelést, a természetjárást, az aktív testmozgást, valamint hazánk természeti és kulturális értékeinek megismerését. A köznevelési rendszer folyamatos átalakulása, átalakítása azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket és tanulókat minden területen készítse fel a megfelelő ismeret és tapasztalatszerzés biztosításával a XXI. század követelményeire. A Keretprogramhoz csatlakozás kitágítja az iskolák fejlesztési lehetőségeit, ezen a területen is támogatva a tanuló ifjúság testi-lelki egészségének megőrzését. A program komplexitása többirányú, a Nemzeti Alaptanterv prioritásaival összhangban van, és az abban megfogalmazott köznevelési feladatok megvalósításához illeszkedik. Lehetőséget biztosít a honismeret keretén belül a történelmi, kulturális emlékhelyek megismerésére. Segítheti hazánk értékeinek és a környezetvédelem feladatainak tapasztalati úton történő megismerését. A gyermekek megértik, hogy a természet, a kultúra és a gazdaság milyen szoros kapcsolatban vannak egymással. Az aktív testmozgás kiemelt terepe lehet a természetjárás keretében megvalósítható öt járásmódnak, melyek a gyermekek számára élménygazdagságot adnak. Minden gyermek számára fontos a közösségi élmény megtapasztalása, segíti a toleranciára nevelést, erősíti az ön- és társismeretet egyaránt. Összességében támogatja az egészség és környezettudatos életmódra nevelést, továbbá a kulturált szabadidő eltöltést. A Keretprogram köznevelésben történő megvalósításához nevelési-oktatási programot dolgoznak ki. Ez rendszerszemléletével biztosítja a közismereti tantárgyakban a megfelelő ismeretek és tartalmak megjelenítését és azok gyakorlatban történő megvalósítását. Tehát a

4

Bejárható Magyarország Programja a kerettantervben egy rendszerbe foglalt ismeretanyagot biztosíthat valamennyi résztvevő számára. Fontos a pedagógus társadalom felkészítése e nemes feladatra. A kihívás sokszereplős, aktív részesei kell hogy legyenek a tanítók, a tanárok, az osztályfőnökök és a szabadidő szervezők. A pedagógusképzést folytató intézményeknek fel kell készíteni hallgatóikat az alapképzésben és a mesterképzésben megszerzendő megfelelő ismeretanyag és szemléletmód elsajátítására. A pedagógus továbbképzés kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a gyakorló pedagógusok felkészítésében, hogy ezt a komplex feladatot szakszerűen legyenek képesek ellátni. Az Eszterházy Károly Egyetem elkötelezett támogatója a Bejárható Magyarország Programnak. Képzési területeink (pedagógusképzés, turizmus-vendéglátás, sporttudomány, természettudomány, társadalom- és bölcsészettudomány, valamint a külön megemlítendő kulturális örökség szakunk) jó alapot adnak ahhoz, hogy részt vegyünk az oktatási és képzésfejlesztési feladatokban. Terveink között szerepel e hiányt pótló nagyívű projekthez kapcsolódó pedagógus továbbképzési, szakirányú továbbképzési és pedagógus szakvizsga programok kidolgozása és indítása. Szeretnénk, ha az általunk tanított tanárok diákcsoportjai és tanári közösségei idelátogatnának, hogy megismerjék, megismertessék ennek a csodálatos vidéknek minden szegletét, a kultúra mélységét és a földnek az illatát. Egyetemünk Tokaj-Hegyalja szőlészeti és borászati tudáscentrumává kíván válni. A különböző szintű oktatási ajánlataival, alap- és mesterképzéseivel, továbbképzéseivel, oktatási kínálatával kívánja szolgálni a térség felemelkedésének nemes ügyét. Az egyetem és a helyi közösségek, a kutatók és a helybéli borászatból élők még nem találták meg minden szinten a közös hangot, az egymáshoz vezető utat. A Keretprogram, mint projekt sikere ezt a kapcsolatot is valósággá nemesítené, hidakat építene ott, ahol most még nem mindig találunk átkelőt. Elkötelezettségünket az is jelzi, hogy a Keretprogramon belül a Bejárható Tokaj Szakmai Műhelykonferenciának az Eszterházy Károly Egyetem Sárospataki Comenius Campusa ad otthont. Ígérjük, hogy az első lépéseket továbbiak fogják követni: a mostani fogadkozások és tervek mindennapi gyümölcsöket fognak teremni közös örömünkre. A Bejárható Magyarország Program sikere azon is múlik, hogy színvonalasan készítsük fel oktatóinkat, hallgatóinkat, a köznevelésben dolgozó pedagógusokat erre a feladatra.

A BMP, MINT TURISZTIKAI TERMÉK LÉNYEGE

AZ EDUTUS FŐISKOLA SZEREPVÁLLALÁSA

A Bejárható Magyarország Program (BMP) a természetjárás legtágabb körű értelmezésével határozza meg a szabadban megvalósítható, a környezetvédelmet, és honismeretet előtérbe helyező tevékenységeket és fontosnak tartja az ezekhez szükséges feltételek javítása mellett a programnak az oktatásba- és továbbképzésekbe valamint a turizmus- és gazdaságfejlesztési koncepciókba történő integrálását is. Célkitűzései komplexek, hiszen a lakosság aktív szabadidő eltöltését, a belföldi turizmus élénkítését, az egészség- és környezettudatos szemléletmód kialakítását és a felelősségteljes gondolkodást egyaránt szolgálja. A BMP beindítását a 1184/2013 (IV.9.) számú kormányhatározat alapozta meg. A Programban szereplő 5 jármód (gyalogos, kerékpáros, lovas, vitorlás és túrakenus) segítségével megismerhetőek hazánk természeti- és kulturális értékei, a magyar és magyarországi örökséghelyszínek.

A Bejárható Magyarország Program célkitűzéseinek megvalósítására, és a programnak az oktatásba történő integrálására az Edutus Főiskola megalapította a Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhelyt. Célkitűzéseink között szerepelt a Bejárható Magyarország Program végrehajtásával és jövőbeni fejlesztésével kapcsolatos legfőbb stratégiai irányok meghatározása, a Bejárható Magyarország Programmal összefüggő tudományos és szakmai tevékenységek összehangolása, kezdeményezés és közreműködés a Bejárható Magyarország Program alap-, közép- és felsőoktatási, valamint felnőttképzési integrációjában. Szeretnénk aktívan közreműködni a Bejárható Magyarország Programmal kapcsolatos, a trendeknek megfelelő, az aktív- és örökségturisztikai kínálat összekapcsolását megcélzó turisztikai termékfejlesztésben. Ösztönözni kívánjuk a Bejárható Magyarország Program határon túli kiterjesztését, a bevont határon túli térségek megismerését célzó aktív turizmust.

A BEJÁRHATÓ MAGYARORSZÁG PROGRAM EDDIGI LEGFŐBB MÉRFÖLDKÖVEI A Bejárható Magyarország Program eddigi eredményei között említésre méltó a BMP nevesítése a Nemzeti Alaptantervben. Kidolgozták az általános iskolák 5-8. évfolyamai számára a Bejárható Magyarország Kerettantervet, melyhez a TÁMOP 3.1.15. projekt keretében az 5 jármódra vonatkozóan tananyagok, a tananyaghoz kapcsolódó módszertani ajánlások és a pedagógusok számára összeállított továbbképzések is rendelkezésre állnak. Megkezdődött a Digitális Szabadidő Térkép fejlesztése is, ami hasznos segítséget jelent a túrák megtervezéséhez, lebonyolításához, hiszen tartalmazza azokat az alapvető információkat, amelyek nélkülözhetetlenek a felkészüléshez, illetve a túra során felmerülő problémák megoldásához. Megkezdtük a BMP határon túli kiterjesztését, elsőként Székelyföldön. Helyi szereplők bevonásával, határon átnyúló turisztikai termékfejlesztés ösztönzése érdekében négy jármód kapcsán (gyalogos, kerékpáros, lovaglás, túraevezés) esetében indultak el a PILOT felmérések. (A projekt kidolgozása, továbbfejlesztése a rendelkezésre álló finanszírozási források függvénye.)

A BEJÁRHATÓ MAGYARORSZÁG PROGRAM JÖVŐKÉPE Az eddigi eredmények alapján meggyőződtünk arról, hogy a Bejárható Magyarország Program közép- és hosszú továbbfejlesztése során elengedhetetlen a közoktatási integráció az általános iskola 1-4. osztályában és a középiskolai képzés keretein belül. Ehhez kapcsolódóan nélkülözhetetlennek tartjuk további szakember- és pedagógus képzési programok kidolgozását, megszervezését együttműködésben az egyes jármódokat képviselő szakmai szervezetekkel. Szükségesnek tartjuk újabb magyarországi útvonalak digitalizálását, a DSZT és a TTR tovább fejlesztését, hosszabb távon egységes digitális adatbázis létrehozását, jármódonkénti klaszterek kialakítását, valamint egy, hozzájuk kapcsolódó kártya rendszer kidolgozását. Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk közreműködni a nemzetközi és hazai turisztikai keresleti-kínálati trendeknek megfelelő turisztikai termékfejlesztésekben, például tematikus útvonalak kidolgozásában az egyes jármódok vonatkozásában.

5

ÁLLAMI SZERVEZETEK

13 milliárd forint az aktív turizmus fejlődésének szolgálatában A KERÉKPÁROZÁS ÉS AZ AKTÍV KIKAPCSOLÓDÁS FEJLESZTÉSÉVEL ÉS NÉPSZERŰSÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ELLÁTÁSÁÉRT FELELŐS KORMÁNYBIZTOSSAL BMP: Kinevezését követően a figyelem központjába került az aktív turizmus. Miként értékeli a 2016-os évet a Bejárható Magyarország Program, az aktív turizmust érintő fejlesztések kapcsán?

Révész Máriusz: A kormány valóban kiemelten kezeli az aktív turizmust, ezt jelzi a kinevezésem is, és pályázati úton 13 milliárd forintnyi uniós forrást biztosított közvetlenül az aktív turisztikai járásmódok fejlesztésére. A vitorlások és a vízitúrázók már a teljes keretükre beadták a pályázataikat, a lovas, gyalogos és a kerékpáros jármódok ezeknek egy részével készültek el, a megvalósításuk még az idei esztendőben megkezdődik. Bízom abban, hogy a vízitúrázók már idén nyáron találkozhatnak a vízpartokon a megújult megállópontokkal, amelyek már komfortosabbak, színvonalasabbak lesznek, mint tavaly. Érdemes kiemelni, hogy a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére is óriási összeget biztosít a kormány, akár 70 milliárd forint is juthat erre a célra a következő években. Az új utak megtervezése már folyamatban van. Sajnos a közbeszerzési szabályok miatt a munkálatok a következő évben kezdődhetnek csak meg. A hazai erdőkben pedig évről évre kilátók, turistaházak, kisvasutak újulnak meg, s a turistautak táblázása és festése is folyamatosan zajlik.

tani a költségvetésből. Megállapodtunk abban is, hogy az erdészeti és a vízügyi létesítmények útjai kerékpározásra is használhatók lesznek a jövőben. Még az idén kidolgozunk egy nemzeti kerékpáros programot, mely’ országos szinten tesz javaslatot a jövőbeni fejlesztések összehangolására, a kerékpárutak komplex, hálózatos fejlesztésére, és egyéb fejlesztésekre a szemléletformálástól kezdve a kerékpárosbarát településekig, üdülőhelyekig, azaz átfogóan érinti a biciklis turizmus minden szegmensét. BMP: Az előzetes terveihez mérten elégedett-e az eddig elért változásokkal, a fejlesztések mértékével?

Révész Máriusz: Kicsit türelmetlen vagyok, örülnék, ha a fejlesztések gyorsabb ütemben valósulnának meg, gördülékenyebben zajlana a tervező, kivitelező cégek kiválasztása, gyorsabban működne a magyar közigazgatás. Ugyanakkor jövőre a tervezett beruházások nagy része el tud készülni, az eredmény pedig rendkívül látványos és érzékelhető lesz. BMP: Tapasztalatai alapján melyik jármód igényli a legnagyobb fejlesztési tőkét és mi ennek az oka?

Révész Máriusz: Messze a kerékpáros jármód igényli a legtöbb forrást, hiszen itt magát az útvonalat is ki kell építeni, ez más esetben nem szükséges.

BMP: Mik azok az aktív turizmust érintő legalapvetőbb fejlesztések az 5 jármód tekintetében, amelyek hazai megvalósítását elengedhetetlennek tartja az elkövetkező évek során?

BMP: Az infrastruktúra fejlesztése önmagában nem elegendő, szükséges a társadalmi szemléletformálás is, hogy minél többen igénybe vegyék az új szolgáltatásokat. Ennek érdekében milyen lépéseket terveznek?

Révész Máriusz: Az aktív turizmus területén soha nem látott mértékű fejlesztések történnek Magyarországon. Megújul például a balatoni bringakör, szintén a kerékpárosok örömére összekötjük a Balatont Budapesttel, Győrrel, a Fertő-tóval és befejezzük a Tisza-tavi kerékpárkört is. A Duna-menti kerékpárutat a jobb parton is megépítjük Pestig, aminek keretében két kerékpáros hidat építünk a Szentendrei-szigeten. Hamarosan átadják a Tokaj-Nyíregyháza kerékpárutat is, de például a Zemplénben is nagy fejlesztések várhatók. A balatoni túravitorlásoknak a megállópontok fejlesztésével kön�nyebben körbehajózhatóvá tesszük a tavat. Lovas turista útvonalakat is kijelölünk, és új megállópontok kiépítését támogatjuk országszerte. Az osztrák, svájci példák alapján fontos célkitűzésünk, hogy járásmódok esetén egységes, összefüggő táblázási és információs rendszert alakítsunk ki Magyarországon. Nagy előrelépés, hogy a legfontosabb kerékpárutak kezelését és üzemeltetését átveszi a Magyar Közút Zrt., és erre sikerült plusz pénzt biztosí-

Révész Máriusz: A cél valóban az, hogy mind többen ismerjék fel az aktív élet szépségeit, ennek kialakítását már a gyerekkorban érdemes elkezdeni, ezért hirdettük meg a gyalogos és vízi vándortáborokat, és az ehhez kapcsolódó tanári továbbképzéseket. Másik kezdeményezésünk az olimpiai ötpróbázás fellendítése, melynek célja, hogy minél többen csatlakozzanak a szabadidősport-rendezvényekhez. Szemléletformálás szempontjából fontosak a szabályok is, ezért civil szervezetekkel együttműködve dolgozunk a kerékpárosbarát KRESZ összeállításán, és javasoljuk, hogy a gyerekek már az iskolában ismerjék meg az alapvető közlekedési szabályokat. Hasonló megfontolásokból a vízitúrázók és vitorlások érdekében javaslatokat készítünk elő a hajózási szabályzatok módosítására is, szintén civil szervezetek, szövetségek együttműködésével. Ha az aktív kikapcsolódást népszerűsítő terveink, a tervezett fejlesztések megvalósulnak, Magyarország jó eséllyel a legélhetőbb országok egyike lesz.

6

A Digitális Szabadidő Térkép az oktatás szolgálatában Fotó: NFM - Pongrátz Anita

INTERJÚ RÉVÉSZ MÁRIUSZ

DIGITÁLIS JÓLÉT PROGRAM – DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIA

A Bejárható Magyarország Program (BMP) már a legelső pillanattól kezdve él a modern kor adottságaival, a digitalizáció legújabb vívmányaival. A program fejlesztései közül talán a legkézzelfoghatóbb a természetjárók tájékozódását segítő, a kulturális épített és természeti értékekre reflektáló, a legközelebbi szolgáltatások elérhetőségét megkönnyítendő térinformatikai rendszer: a Digitális Szabadidő Térkép (DSzT). A DSzT képében rendelkezésünkre áll egy szabadon felhasználható, bővíthető és minőségbiztosítással rendelkező térinformatikai rendszer és a hozzá tartozó szerkesztőségi felület, mely lehetővé teszi hazánk egyedi és különleges természeti valamint épített értékeinek „digitalizálását”. A DSzT használatával gyermekjáték egy kirándulás megtervezése, bármely jármódot preferáljuk is. A rendszer segítségével, kirándulás közben pedig a nyomon követés is lehetséges a külön rendelkezésre álló mobil felület alkalmazásával, kizárva ezzel az eltévedés lehetőségét. A szerkesztői, minőségbiztosítási opciók arra is kínálnak lehetőséget, hogy a felhasználóknak ne maguknak kelljen akár ismeretlen terepen megtervezniük a sok alternatíva közül a számukra megfelelő nehézségű és kellőképpen élménygazdag útvonalat, hanem profik által előre összeállított lehetőségek közül válogassanak. A DSzT alkalmazása jelentősen minimalizálja a hazánk bejárásához szükséges erőfeszítéseket, és megkíméli a természetjárással még csupán ismerkedőket a kezdeti csalódásoktól, mi több, szélesre tárja számukra a felfedeznivalók tárházát. Mindennek fényében kiválóan alkalmas akár iskoláskorú gyermekek, vagy családok által történő használatra, a természet megszerettetésére már egészen kisgyermekkortól. A kormány a Digitális Jólét Program (DJP) útján elkötelezte magát az oktatás digitalizációja mellett. Elkészült Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS), amely a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése mellett a „hagyományos” tantárgyak digitalizációját is célul tűzte ki. A stratégia intézkedéseinek eredményeképpen stabil digitális készségekkel rendelkező, a digitális eszközöket és

Szöveg: Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely Jobbágy László informatikai szakértő

az internetet tanulásra, információszerzésre használni képes fiatalok kerülnek majd ki az iskolákból a közeljövőben. A DOS és a DSzT lehetséges szinergiája már nagyon korai fázisban felmerült, és kiemelt helyen szerepel a DJP intézkedései sorában. A térképes rendszer kiváló szemléltető eszköze lehet a földrajz, a történelem, de akár a biológia vagy a művészettörténet tárgyaknak. A diákok könnyűszerrel elsajátíthatják általa a térképolvasást, az érdekes helyekhez (POI) tartozó szöveges, fényképes vagy akár három dimenziós információkkal pedig testközelbe hozható egy-egy természeti képződmény, egy történelmi emlékhely vagy akár egy különleges növény is, élményszerűvé, interaktívvá téve ezáltal a tanulás folyamatát. A DSzT mindemellett kiválóan használható iskolai tanulmányi kirándulások megtervezésére is. A DSzT szerkesztői munkája hatékonyabbá tehető pedagógiai-szakmai kibővítéssel, amely a tantervhez igazodva ajánl tematizált túrákat életkor, tájegység vagy akár tantárgy szerint. Például a hatodikasok számára a történelmi tematikában a honfoglalás korabeli érdekességeket érintő útvonalak is elérhetőek, míg a kilencedikeseknek már a reneszánsz műemlékek is érdekesek lehetnek. Ez a kirándulástervezési funkció akkor lehet teljes, ha a tömegközlekedési- és szálláslehetőségek, esetleg a jármódhoz szükséges egyéb kisegítő funkciók is megjelennek a DSzT-ben. A lehetséges fejlesztések sora a végtelenségig bővíthető. A valóságban a földrajzi távolság miatt bejárhatatlan, de tematikusan kapcsolódó tartalmak közös virtuális térbe illesztésével, a virtuális „tanösvény” létrehozásától kezdve a túraútvonalak utcaképszerű digitális térben elhelyezett, háromdimenziós bejárásán keresztül a közös érdeklődésen alapuló ad hoc szabadidős tevékenységszervezés közösségi támogatásáig bezárólag. A lehetőségek tárháza végtelen, a kezdeményezés sikere azon múlik, hogy mennyi érdekes és hasznos tartalmat sikerül a rendszerbe összegyűjteni, és mennyire sikerül a pedagógusok és diákok számára is vonzóvá, élményszerűvé tenni a DSzT használatát. Az eszköz mindenesetre már létezik, kizárólag rajtunk múlik, mihez kezdünk vele...

7

ÁLLAMI SZERVEZETEK

ÁLLAMI SZERVEZETEK A BEJÁRHATÓ MAGYARORSZÁG PROGRAM TÖREKVÉSEINEK APPLIKÁLÁSA A KÖZOKTATÁSBA

Tananyagfejlesztés Az iskolák pedagógiai programjainak elkészítésében lényeges változás történt 2013-ban. Ennek az az oka, hogy az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek – amelyeket a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelettel (kerettantervi rendelet) hirdettek ki – , a 7. számú mellékletben tartalmazzák már a miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek körét is, ilyen a Bejárható Magyarország kerettanterve az általános iskola 5-8 évfolyamára. Ez a kerettanterv könnyedén elérhető az Eszterházi Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő intézetének a honlapján is (http://kerettanterv.ofi.hu/07_ melleklet_miniszter/index_miniszter.html) vagy természetesen a hatályos jogszabályok gyűjteményében. Mivel az iskolák számára a Nemzeti alaptanterv (NAT) alkalmazása kötelező és a NAT iskolai alkalmazását a kiadott kerettantervek támogatják illetve határozzák meg, az iskolák a szabad időkereteik terhére szabadon építhetnek be a helyi tanterveikbe olyan tartalmakat amelyeket a kerettantervi rendelet tartalmaz. Így a 7. számú mellékletben kihirdetett Bejárható Magyarország kerettanterve az általános iskolák 5-8 évfolyamaira egy kiváló lehetőség ahhoz, hogy az iskolák Magyarország megismertetését a kerettantervben bemutatott jármódok tanításán keresztül elvégezhessék. Mert mint régi bölcsesség közismert, hogy ex katedra frontális óravezetéssel sok mindent meg lehet tanítani, ám az oktatás sokkal eredményesebb ha olyan gyakorlati tudásokkal, kreatív és csoportdinamikai eszközöket is alkalmazó óravezetéssel társul, amelyekre a Bejárható Magyarország Kerettanterve lehetőséget biztosít.

8

Szöveg: Oktatási Hivatal Brassói Sándor köznevelési elnökhelyettes A kerettanterv bevezetője magáért beszél, pontosan megadja a tantárgy célját, kereteit: „A Bejárható Magyarország tantárgy fő célja hazánk összetett, ökoturisztikai szemléletű, sajátos nézőpontból való bemutatása és a természetjárás népszerűsítése. Komplex ismeretanyagával hozzájárul a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott köznevelési feladatok megvalósításához, a kiemelt nevelési célok eléréshez, az aktív, cselekvő ismeretszerzés megalapozásához, elsajátításához. A tantárgy legfőbb feladata, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését és kialakítsa bennük az igényt olyan „értékproduktív” és értékek mentén szervezett, természetben megvalósuló, környezetbarát szabadidős tevékenység végzésére, amely során kiemelkedő szerepet kap a testmozgás és az ismeretek kreatív feldolgozása. Felkészít a biztonságos és élményszerű természetjárásra az alapvető ismeretek, szabályok megismertetése és gyakorlati alkalmazása által, nyitottságot alakít ki a természetjárás különböző módon való kipróbálására, a jelentősebb túraútvonalak „bejárása” révén pedig megismerteti hazánk természeti és épített kincseit, nemzeti értékeinket.” A Bejárható Magyarország Kerettanterve tehát öt jármód (gyalogos, kerékpáros, lovas, túrakenus, vitorlás) mentén mutatja be hazánkat, lehetőséget adva arra, hogy bármely magyar iskola gyakorlatba építetten ismerje meg az országot, annak természeti, történelmi, ökológiai, néprajzi látványosságait és a tanulók rendszerszinten ne csak a hagyományos tantárgyak keretei közt hanem projektszerűen, a más tantárgyak mentén tanultakat ötvözve, gyakorlatorientált kerettantervi tartalmak mentén ismerkedhessenek hazánkkal és főleg azzal, ha túrázni, kirándulni indulnak, mire figyeljenek, mit hogy tervezzenek. A térképhasználat, a kirándulások alatti egészségvédelem, a biztonságos túrázásra nevelés, a lehetséges veszélyek bemutatása, de a magyar természetjárás történetének főbb elemei is mind megtalálhatók a tantervben így azok a tanulók akik olyan iskolában tanulnak akik ezt a kerettantervet használják, bizonyosan alapos tudással és készségekkel rendelkeznek természetjárásából, országismeretből. Ugyancsak nagyon hasznos mindez a pedagógusok számára is, hiszen napjainkban már egy iskolai tábor, egy iskolai kirándulás tervezését a Bejárható Magyarország Program is nagyban segíti. A program honlapja a http://www.bejarhatomagyarorszag.eu/ olyan hasznos, naprakész információkkal segítheti a pedagógusokat amelyek mentén az iskolai és osztálykirándulások, tematikus táborozások akár az öt jármód mentén szervezhetők lesznek így ma már nem kell egy pedagógusnak hosszú órákat töltenie a web-en böngészve egy iskolai táborozás, vagy kirándulás megszervezésére történő felkészüléssel hiszen a honlap szolgáltatásai naprakész információkat adnak jármódonként az aktuális programokról, az adott térséget érintő aktuális tudnivalókról.

ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Hazánk vízrajzi tevékenysége

Magyarország hidrológiai mérlege Magyarország átlagos évi hidrológiai mérlegének bemutatásához az egyes vízmérleg-elemek – követve a Meteorológiai Világszervezet (WMO) ajánlását – hosszú idejű (1981-2010) adatsorait használtuk fel. A vízmérleg bevételi oldalát a csapadék és az ország területére a felszíni vízfolyásokon érkező vízmennyiség összege jelenti. A csapadék évi átlagos mennyisége – az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján – országos területi átlagban 600 mm/év. Az átlagos évi csapadékmennyiség Magyarország területén belül 450-900 mm között változik. Átlagosan legszárazabb területeinken (Jászság, Borsodi-Mezőség, Hortobágy, Nagykunság, Tiszazug, a Maros-Körös köze nyugati része, Kiskunság, Pesti-síkság, a Mezőföld északi része) az évi átlagos csapadékmennyiség 450-550 mm/év, míg a legnedvesebb területeken (a Szentgotthárd-Pécs vonaltól délnyugatra eső országrész, valamint középhegységeink 700 m feletti régiói) 700-900 mm/év között alakul. A csapadék éven belüli eloszlását tekintve átlagosan a január-március időszak a legszárazabb, a május-július időszak a legnedvesebb. Sokévi átlagban az ország területére hulló csapadék túlnyomó része (átlagosan 8590%-a) a párolgás útján visszakerül a légtérbe. A számított tényleges párolgás (a talaj és a növényzet együttes párolgása/párologtatása) országos területi átlaga 530 mm/év. A párolgás területi változékonysága a csapadékhoz képest lényegesen kisebb. Átlagosan a legalacsonyabb (430480 mm/év) évi párolgás a Duna-Tisza közi Homokhátságon, a legmagasabb (600 mm/év) a Dunántúl délnyugati peremén fordul elő. A Vízügyi Szolgálat adatai alapján a felszíni vízfolyásokon sokévi átlagban 3564 m3/s vízhozam érkezik az ország területére

Szöveg: Országos Vízügyi Főigazgatóság Lábdy Jenő főosztályvezető, Varga György vízrajzi referens

és onnan 3713,0 m3/s-os vízhozam távozik. Ez azt jelenti, hogy a Magyarország területéről felszíni vízfolyásokon kifolyó vízmennyiség mintegy 96%-a külföldi eredetű. A kifolyó-befolyó vízhozam sokévi átlagos különbsége (az országhatáron belül keletkező lefolyás 148,5 m3/s, országos átlagban vízoszlopban kifejezve 51 mm/ év). Az átlagos évi lefolyás jelentős területi változékonyságot takar. Legszárazabb területeinken átlagosan 20-25 mm/év, ugyanakkor a legnedvesebb országrészekben átlagosan 160-180 mm/év érték között alakul.

A vízrajzi mérőhálózat Az árvíz, belvíz és aszály elleni védekezés és a vízkészletekkel történő hatékony gazdálkodás támogatására a Vízügyi Szolgálat, világviszonylatban is fejlett észlelő, megfigyelő hálózatot működtet. A jelenleg üzemelő, mintegy 7300 mérőállomás a víz valamennyi földi előfordulási helyére kiterjed, így mérik a felszíni vizek vízállását, vízhozamát, vízhőmérsékletét, a felszín alatti vizek mélységét és - kiegészítve az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőhálózatát - a csapadékot, hóvastagságot, hó-vízegyenértéket és a léghőmérsékletet is. A vizek minőségének javítása, védelme is a Vízügyi Szolgálat feladata. E feladat ellátásához a Vízügyi Szolgálat részben saját vízminőségi méréseket végez, másrészt koordinálja és értékeli a Kormányhivataloknál működő laboratóriumok méréseit. A jelenlegi EU költségvetési időszakban megvalósuló, szinte valamennyi vízgazdálkodás fejlesztési beruházás tartalmaz monitoring építést is. Ezen felül két nagyobb projekt valósul meg. Egy a tiszai árvízvédelmi célú tározók hatékony működtetését segítő fejlesztés, illetve a Víz Keretirányelvben megfogalmazott monitoring feladatok megvalósítását szolgáló fejlesztés.

9

ÁLLAMI SZERVEZETEK

ÁLLAMI SZERVEZETEK

BESZÁMOLÓ

Nemzeti Erdőstratégia és az Erdei Iskolák oktatást támogató programjai Az erdők megőrzésének, védelmi, közjóléti és gazdasági szolgáltatásaik társadalom részére történő biztosításának és fejlesztésének nemzetközi szinten is elfogadott normatívája a fenntartható erdőgazdálkodás. Az erdők emberi léptékben mért hosszú életciklusait figyelembe véve kijelenthető, hogy fenntartható erdőgazdálkodást csak hosszú távú stratégiai gondolkodás mentén lehet megvalósítani. Ezen gondolat mentén fogadta el a Kormány 2016-ban a korábbi Nemzeti Erdőprogram alapjaiból táplálkozó Nemzeti Erdőstratégiát. A stratégia a 2016-2030 időszakra határozza meg az ország területének egyötödével való gazdálkodás irányait, és az erdő sokrétű funkciói között a megfelelő egyensúly megteremtését szolgálja. Keretet biztosít az aktuális kihívások, így például a klímaváltozás, birtokpolitika, energiafüggőség, természetvédelemi területek kezelése, közjóléti fejlesztés irányainak megválaszolására is. További célja a gazdálkodás és az erdei ökoszisztémák folyamatainak összehangolása, illetve az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások megvalósítása. Az Erdőstratégia keretet ad a gazdálkodást végző cégek és magánszemélyek résztvevőin túlmenően az erdészeti igazgatás, a jogalkotás, valamint az ágazathoz kapcsolható szakmai szervezetek, illetve szakértő kollégák mindennapi feladataihoz is. Bemutatja a szakpolitikai területeken elérendő rövid- és középtávú célokat miközben deklarálja, hogy az erdőket társadalmi jelentőségüknek, természetvédelmi szerepüknek és környezetgazdálkodási súlyuknak megfelelően kell a következő évtizedekben is kezelni. Az erdő a biodiverzitás struktúrájának fontos eleme, ugyanakkor megújuló erőforrásként gazdasági hasznosítása rendkívül fontos. Mindemellett egészségügyi-szociális, kulturális, turisztikai, illetve oktatási, kutatási célokat szolgáló szerepe is növekszik. Az Erdőstratégia érinti az erdőre épülő iparágak, mint a fafeldolgozó ipar kérdéskörét is. Célként jelöli meg az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar gazdasági versenyképességének növelését, de

10

Szöveg: Földművelésügyi Minisztérium Ugron Ákos Gábor állami földekért felelős helyettes államtitkár

az erdők egyéb funkcióinak sérülése nélkül. Foglalkozik a fa ipari célú felhasználásával, szem előtt tartva a globális környezetvédelmi és iparfejlesztési, energetikai feladatokat is, mint például a légköri szénmegkötés és a tárolás elősegítését. A faállományok hosszú életciklusuk és korlátozott természetes migrációs képességük miatt a gyors klimatikus változásokat nem képesek természetes úton követni, ezért a fenntartható erdőgazdálkodás keretei között erdészeti beavatkozásokkal kell csökkenteni a klímaváltozás erdőkkel szembeni kockázatát. Ezért az Erdőstratégia kiemelt prioritásként kezeli a klímaváltozást, amelynek kezelése és az arra való felkészülés világszerte az egyik legaktuálisabb kihívás. Továbbá a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi és hazai vállalások (pl. energiahatékonyság növelése, megújítható energiaforrások előtérbe helyezése, importfüggőség csökkentése) jelentősen növelték a fa, mint megújítható energiaforrás jelentőségét. Mivel az EU legfontosabb megújuló energiaforrása a fából származó biomassza, a 2020-as megújuló energia célkitűzésének elérése a fafelhasználás 20-30%-os növelése nélkül nem valósítható meg. Ennek egyik eszköze az ország fával való borítottságának növelése, amelyet az Erdőstratégia is kiemelt célként jelöl meg.

Erdészeti Erdei Iskolák - az erdők szerepe az oktatásban Jelenleg hazánkban mintegy 200 erdei iskola működik, amelyből 36 erdészeti erdei iskolát az állami erdészeti társaságok, 15 erdei iskolát pedig a nemzeti parkok üzemeltetnek. Az erdei iskolák jelentőségét jól mutatja, hogy csak az erdészeti erdei iskolákat tekintve több mint 1300 fős befogadóképességükkel, évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozás keretében, közel 80 ezer gyermeknek nyújtanak tanulási és egyben kikapcsolódási lehetőséget. Az erdei iskola a környezeti nevelés egyik leghatékonyabb formája. A hazai erdei iskolák és óvodák elhelyezkedésüket, programkínálatukat és infrastruktúrájukat tekintve is nagyon változatos képet mutatnak, azonban többségükről elmondható, hogy az óvodástól a középiskolás korosztályokig bezárólag a gyerekek tudásalapú, szemléletformáló megszólítását, a természeti környezet szeretetére, tiszteletére irányuló nevelési tevékenységüket széleskörű tudással és tapasztalattal végzik. Az erdei iskolák és óvodák módszertana a személyes megtapasztaláson, az élményszerzésen, a felfedezés örömén keresztül történő tudásgyarapításon alapszik. A természeti közegben megvalósuló interaktív tanulási lehetőség hozzásegíti a gyerekeket a természetben való viselkedés, a természethez való megfelelő viszonyulás alapnormái, valamint a természetes életközösségekhez kapcsolódó alapismeretek játékos elsajátításához, ezáltal a felnövekvő nemzedék környezettudatos szemléletformálásában kiemelkedő szerepet játszik.

64 Hungarikum, 152 érték az Értéktárban INTERJÚ V. NÉMETH ZSOLT KÖRNYEZETÜGYÉRT, AGRÁRFEJLESZTÉSÉRT ÉS HUNGARIKUMOKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRRAL BMP: A Bejárható Magyarország Program kiemelten érinti a helyi élelmiszerek és értékek, valamint hungarikumok turisztikai hasznosítását határon innen és túl. Az FM a BMP-vel közös megállapodásának mentén milyen kiemelt, közös együttműködést tervez a közeljövőben?

V. Németh Zsolt: A Bejárható Magyarország Program egyszerre szolgálja a belföldi turizmus élénkítését, az egészség- és környezettudatos szemléletmód és a felelősségteljes gondolkodás kialakítását. A Földművelésügyi Minisztérium az erdőgazdálkodás, a földügy-termőföld, környezetvédelem, természetvédelem, térképészet, valamint a helyi értékek és hungarikumok hasznosítása területén kíván együttműködni a Bejárható Magyarország Programmal. BMP: Magyarországon törvény óvja a hungarikumokat, a nemzeti értékek ilyen típusú megbecsülése az egész világon egyedülálló. Milyen kiemelt eredmények születtek az elmúlt évek során a hungarikum mozgalomnak köszönhetően?

V. Németh Zsolt: A hungarikum törvény hatálybalépése óta az értékgyűjtő munka valóságos mozgalommá nőtte ki magát, mindez azon sok ember közös munkájának a sikere, akik Magyarország-szerte lelkesen számba vették értékeinket. A megyei és települési értéktár bizottságok képviselőinek és kutató, gyűjtő, segítőiknek köszönhetően mostanra szépen bővül a hivatalos lajstroma mindannak, amire büszkék vagyunk, amit megőrzésre, bemutatásra és továbbörökítésre érdemesnek tartunk. Az elmúlt négy évben Magyarországon összesen 19 megyei értéktár bizottság alakult meg, eddig közel 800 települési - köztük nyolc tájegységi értéktár bizottság jött létre. Országosan több mint 1300 megyei és 5800 települési értéket tartunk nyilván. 2014-2017 között a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő értékek száma 25-ről 64-re emelkedett. A Magyar Értéktárban szereplő kiemelkedő értékek száma pedig 91-ről 152-re nőtt. BMP: A tervek szerint a jelenlegi hétéves ciklusban a korábbinál jóval több, összesen 2800 milliárd forintot fordítanak környezetvédelmi és természetvédelmi célokra, amihez még hozzáadható a mezőgazdaság „zöldítésére” szánt 740 milliárd forint. Vannak-e már konkrét tervek, kiemelt projektek, amik létrehozásába, fejlesztésébe egészen biztosan invesztálnak a keretösszegből?

V. Németh Zsolt: Valóban, a környezet- és természetvédelmi fejlesztések igen nagy súlyt képviselnek a 2014-2020-as EU-s programozási időszak magyarországi keretében, amit az is bizonyít, hogy az összes hazai operatív program közül, a támogatási források 13

százalékával rendelkező Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) a harmadik legnagyobb önálló operatív program. A Kormány a jövőben is hasonlóan nagy volumenű fejlesztéseket tervez, mint a 2007-2013-as időszakban. A környezetvédelem területén a Földművelésügyi Minisztérium szakmai felelősségébe tartozóan a természetvédelem és a hulladékgazdálkodás, illetve kármentesítés azok a szakterületek, amelyekre a legtöbb beruházás koncentrál majd. A természetvédelemre a következő 7 év során több mint 30 milliárd forintot terveztünk fordítani, ez főként élőhely-fejlesztési, faj-megőrzési beavatkozásokat, a szükséges kezelési infrastruktúrát, azaz gép- és eszközbeszerzést, monitoringot és a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztését foglalja magában. A természetvédelemre fordítható kiadások kiegészítő forrása a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), ahol turizmusfejlesztéssel összekapcsolva kerülhet sor fejlesztésekre. A hulladékgazdálkodás területén az Országos Hulladékgazdálkodási Terv foglalja össze az elkövetkező időszak legfontosabb tennivalóit, amely alapján ilyen célra mintegy 95 milliárd forintot tudunk fordítani a 2014-2020 közötti időszakban, míg kármentesítésre ös�szesen 22,7 milliárd forintot. A 2014-2020 tervezési időszak fontos eredménye, hogy sikeresen integráltuk a környezetvédelmi fejlesztéseket más operatív programokba is. Már elkezdődött az egyik legnagyobb volumenű, 1,7 milliárd forint összköltségű természetvédelmi projekt: A Hanság természetes élőhelyeinek komplex helyreállítása és fejlesztése a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban. Úgy gondolom, nagyon fontos a - sok esetben a közvéleményben és médiában is tematizált - szennyezett ipari vagy katonai területek kármentesítése is, amilyen az egykori bombázó lőtér tájrehabilitációja volt a Hortobágyi Nemzeti Parkban vagy az esztergomi Strázsa-hegyi elhagyott szovjet gyakorló- és lőtér területének környezeti kármentesítése. Jelenleg összesen mintegy 26 milliárd forintnyi természetvédelmi és kármentesítési nagyprojekt van vagy már előrehaladott előkészítési szakaszban vagy megvalósítás alatt. Természetesen ezek mellett számos kisléptékű fejlesztésre is jut pénz 2020-ig, és mivel azok sok esetben településen belül valósulnak meg, ahol a parkok minőségi fejlesztése és területének növelése egy örökzöld téma és – valljuk be – hálás feladat, hiszen a lakosok a mindennapi életükben és a fejlesztés után azonnal érzékelhetik a zöldítés kedvező hatásait.

11

ÁLLAMI SZERVEZETEK

ÁLLAMI SZERVEZETEK

FEJLŐDŐ NEMZETI PARKOK

FEJLŐDŐ NEMZETI PARKOK

AGGTELEKI NEMZETI PARK Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI) alapfeladata a működési területe alá eső természeti értékeket bemutatása, megőrzése és az infrastrukturális háttér korszerűsítése. Ennek érdekében amellett, hogy az elmúlt években számos projektet zárt már sikerrel, jelenleg is több beruházásban lát el projektgazdai feladatokat.

Jelenleg futó fejlesztések Az ANPI egyik legnagyobb büszkesége a Világörökség részét is képező kiterjedt barlangrendszere, melyet egy 300 millió forintos támogatásból korszerűsít. Az eljárás részeként eltávolítják a barlangidegen műtárgyakat, majd az omladékokat és ezután stabilizálják a bejáratokat. A munkafolyamatok nagyban elősegítik a további kutatásokat, kedvezőbbé teszik a denevér-élőhelyek feltérképezési lehetőségeit, és a barlangok látogatása is biztonságosabb lesz. Hasonló fejlesztés valósul meg közel 22,5 millió forintból a felszínen is. A nemzetközi elismertséggel bíró földtani alapszelvények a rekonstrukciót követően könnyebben lesznek bejárhatóak és tanulmányozhatóak. A beruházások a 2018-as év során fejeződnek be.

Szöveg és fotó: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

A Zempléni Tájegységben már 2015-ben is jelentős fejlesztést hajtottak végre – akkor a Bodrogzug területén található vizes élőhelyek vízpótlásának javítása volt cél, s a Széchenyi 2020 program keretén belül megvalósuló célkitűzés sok egyéb mellett a víz szabadabb áramlását elősegítő új átereszek építését eredményezte, és a helyi fauna védelmére vadmenekítő dombokat is létesített. Az így megemelkedett vízszint kedvezően hat a vízi turizmus fejlődésére is. A 2016-ban elindult, egymilliárd forintos támogatást élvező új projekt, amely egészen 2020-ig elhúzódik, a további élőhely-rekonstrukcióra helyezi a hangsúlyt. 1986-ra datálódik, hogy a hucul kisló génmegőrzése céljából néhány kanca az ANPI használatába került. A mára közel 200 egyedre duzzadó ménesre épülő, 650 millió forintos, 2020-ig tartó munkafolyamat célja a legeltetéssel megvalósítandó élőhely- és területkezelés, valamint az állomány ellátásához szükséges takarmány, s a tenyésztéshez elengedhetetlen infrastrukturális háttér folyamatos biztosítása. Mindezek mellett három különálló pályázat részeként 2019-re, illetve 2020-ra nemcsak a kipusztulás által fenyegetett denevérfajok megőrzésére indul védelmi beavatkozás, de a védett gyepterületek rehabilitációja és a nemzeti park őrszolgálatának komplex fejlesztése is lezajlik.

Fertő-Hanság Nemzeti Park A nemzeti park tavaly ünnepelte 25 éves fennállását, mely’ alkalomból egy konferencia során összegezték az elmúlt negyed évszázad történéseit, a park fejlődésének az indulástól napjainkig eltelt időszak jelentősebb állomásait. Az elmúlt időszak eredményei többek között a védett területek állapotának javulásán is lemérhetők, de a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítása, a fajvédelmi programok sikerei, a területek megőrzése érdekében tartott régi magyar háziállatok állományának gyarapodása és a nemzeti park új infrastruktúrájának kialakítása - a nemzeti park központja, a Kócsagvár, a Kutatóház, a Hídi-major vagy a Természetiskola - is mind egy-egy többéves projekt sikerének lenyomatai. A természetvédelem szolgálatában álló objektumok sora kilátótornyokkal, tanösvényekkel, kiállítóhelyekkel, bemutató majorsággal bővült az elmúlt időszakban. A napi feladatok ellátását az eszközpark folyamatos bővülése segítette, melyek jelentős részét határon átnyúló pályázatok és saját források felhasználásával sikerült beszerezni.

Szöveg: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Fotó: Goda István

A környezettudatos szemléletet erősíti többek között a nemrégiben üzembe állított két, napenergia felhasználásával közlekedő úgynevezett szolárhajó is, amelyek segítségével a Fertő vizeinek és nádasok szegélyezte csatornáinak mindennapjaiba kaphatnak betekintést a hajós túrák résztvevői. Természeti értékeink állapota és a látogató közönségtől kapott visszajelzések fontos motiváló erőt jelentenek a park igazgatóságán tevékenykedő szakgárda mindennapi munkája számára. Jövőbeli terveink között kiemelt helyen szerepelnek a fogyatékkal élő embertársaink számára, a természeti élmények akadálymentes hozzáférését segítő beruházások megvalósítása. Ezen elvek alapján készül például a Bemutató Majorság új interaktív elemeket felvonultató kiállítása is.

Tervek a jövőre nézve Az ANPI az elkövetkező évekre is rendelkezik tervekkel. Szlovákiai együttműködéssel, a határtérség vonzerejének fokozása érdekében geofizikai kutatásokat is magába foglaló termálvízre épülő turisztikai fejlesztésbe; a vízi-, kerékpáros- és lovas túraútvonalak korszerűsítésébe; továbbá egy vasúti nosztalgiajárat létrehozásába szeretne belevágni. Jóllehet, a projektek még elbírálás alatt állnak, pozitív döntés esetén a lebonyolítás mindegyik esetben 2017 májusában indulna, a munkálatok pedig várhatóan 24 hónapot ölelnének fel.

Duna-Dráva Nemzeti Park Az európai mércével is egyedülállóan nagy kiterjedésű hullámtéri és ártéri rendszer természeti értékekben rendkívül gazdag. Különlegessége az egybefüggő vizes élőhelyek, melyek többek között a fokozottan védett rétisasoknak és fekete gólyáknak biztosítanak otthont. Ugyanekkora jelentősége van a területnek a halfauna szaporodásában is. Az Igazgatóság különös hangsúlyt fektet a vizes élőhelyek kezelésére. Az egyedülállóan nagy kiterjedésű folyó menti vizes élőhelyek hosszú távú megőrzése és rehabilitációja elsődleges szempont. Átfogó rehabilitációs program segíti a meglévő élőhelyeket (holtágakat, mellékágakat) megőrizni a jövő számára. Európa-szerte növekvő jelentőségű a különleges természeti értékek felkeresésre irányuló, természetkímélő ökoturizmus. A Duna és a Dráva folyók mentén rendelkezésre álló bemutatóhelyek alkalmasak az ökoturizmus igényeinek kielégítésére: a Fehér Gólya Múzeum Kölkeden, a Boki-Duna halászati bemutatóhely, az Ős-Dráva

12

Szöveg és fotó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Látogatóközpont Szaporcán, a Dráva Kapu Bemutatóközpont Drávaszentesen. Az értékek megismerését tartalmas ökoturisztikai és környezeti nevelési programok szolgálják az igazgatóság teljes működési területén. Az elmúlt években lezajlott fejlesztéseknek köszönhetően a turisták több bemutatóhelyhez kapcsolódóan kerékpárokat bérelhetnek, a Duna és a Dráva mentén több helyszínen indulhatnak kenu- vagy kajaktúrákra. Célunk és törekvésünk, hogy a világon a leginkább veszélyeztetett vizes élőhelyek megfelelő állapotban őrizzék meg egykori jellegzetességeiket, hogy az eljövendő nemzedékek is rácsodálkozhassanak a természet szépségeire.

Őrségi Nemzeti Park Évről évre mind többen keresik fel az Őrséget, melyet a „Kiváló európai célterület” kitüntető cím elnyerése mellet Magyarország 7 csodája közé is beválasztottak. Az Őrségi Nemzeti Parkba látogatók szinte mindegyike felkeresi a térség ikonikus helyét: Pityerszert. A műemlékegyüttest a 10 éve fenntartói státuszba kerülő Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Regionális Operatív programból újította fel, a bemutatási feltételeket azóta is folyamatosan fejleszti. Itt található, a 2004-ben az „Év tanösvénye” kitüntető címet szerzett, „Élet a kaszálógyümölcsösben” című, szintén pályázati forrásból létrehozott interaktív, szabadon látogatható tanösvény is. A pityerszeri fejlesztések folytatását már 2017-ben két újabb projekt segíti. Az Interreg Ausztria-Magyarország program során a családok, gyermekcsoportok játékos élménygyarapítását célzó élményközpont épül. Az Interreg

Szöveg: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság - Kevy Albert Fotó: Tamaskó Szandra Szlovénia-Magyarország, Green Exercise programból pedig zöld élményparkot létesítenek. A határmenti együttműködési programok a határokon átívelő természetvédelmi, ökoturisztikai és környezeti nevelési célokat szolgálják. Tavasztól őszig kiváló lehetőség nyílik a természeti értékek bringás felfedezésére is. Az Interreg program keretén belül pedelec típusú E-bike kerékpárok beszerzését tervezik. Ezzel párhuzamosan a helyi önkormányzatok összefogásával 6 őrségi kerékpárút kijelölése, kitáblázása realizálódott. A kerékpárutak illeszkednek a határ túloldalán a Goricko Tájpark (Szlovénia) határmenti csatlakozási pontjaihoz. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság ezt a folyamatot szeretné folytatni a Vend-vidék irányába is. A célkitűzések között szerepel a víziturizmus fejlesztése is. A Rába-menti Csákánydoroszlóban KEHOP forrásból egy korszerű kenukikötőt és kerékpárkölcsönzőt kívánnak létrehozni. A térségi turizmus segítését jelenti 2018-tól a Natura 2000 látogatóközpont és annak Vas megye területén kialakított végpontjainak kiépítése is.

13

ÁLLAMI SZERVEZETEK

ÁLLAMI SZERVEZETEK

ERDŐGAZDASÁGOK A TURIZMUS SZOLGÁLATÁBAN

ERDŐGAZDASÁGOK A TURIZMUS SZOLGÁLATÁBAN

Pilisi Parkerdő: turistaparadicsom a főváros mellett A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt csaknem 65 ezer hektáros terület közvetlen közelében nagyjából 3 millió ember (tehát megközelítőleg az ország lakosságának egyharmada) él, évente több mint 20 millió látogatónapot regisztrálnak. Ezért az erdőgazdaság arra törekszik, hogy a természetjárókat megfelelő infrastruktúrával és szolgáltatásokkal fogadó turistaparadicsomként működhessen. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén jelenleg több mint 1000 km-nyi karbantartott erdei turistaútvonal kanyarog, melyeken elindulva olyan, országosan is kiemelt jelentőségű és népszerűségű kirándulócélpontokat érinthetünk, mint például a Budai-hegység, a Rám-szakadék, a Dera-szurdok, a Holdvilág-árok, a visegrádi Fellegvár, a Prédikálószék, vagy épp a Vadálló-kövek. Az erdőgazdaság 2013 óta szinte minden hónapban közjóléti és turisztikai fejlesztések megvalósítását jelentette be, a természetjárók így az elmúlt évek során megújult, a modern kor kívánalmainak maradéktalanul megfelelő turistaházaknak (Som-hegyi Turistaház, Kő-hegyi Menedékház), és gyönyörű panorámát nyújtó kilátóknak (Boldog Özséb-kilátó, Pilis-tető; Dévényi Antal-kilátó, Nagy-Kopasz hegy; felújított Kaán Károly-kilátó, Nagy-Hárs-hegy) örülhettek. A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb és leglátogatottabb pontján, a 639 méteres Prédikálószéken található kilátó pedig az erdőgazdaság 2016-os évének egyik ékköve lett. A jövőbeni fejlesztéseket eztán a Gödöllői-dombságra és a Budai-hegység rejtettebb szegleteire összpontosítják, de napirenden van egy lovas turisztikai úthálózat kialakítása is.

Hármashatár-hegy 2.0 A Pilisi Parkerdő Zrt. mint a fővárosban és környékén található, kiemelt turisztikai funkcióval és látogatottsággal bíró erdőterületek kezelője 2012-ben kezdte meg a Hármashatár-hegy újjászületésével kapcsolatos munkálatokat. A cél az volt, hogy ZöldBázis Turistaközpont néven egy korszerű ökoturisztikai létesítményt hozzon létre: 2013 őszén indult a hármashatár-hegyi Erdő Ajándéka Erdei Iskola kialakítása, amelyet 2014 tavaszán adtak át. 2014-ben a Hangár Bistro kialakítása, felújítása és a rendezvényhangár tetejének korszerűsítése követett, 2016-ban pedig már a Guckler Károly-kilátópontot és Hármashatár-hegyi Turistaházat vehették birtokba a (nem csupán) főváros közeli természetjárók. A közönség és a szaksajtó tetszését is hamar elnyerő Hármashatár-hegyi Turistaház épületében összesen 38 férőhelyet alakítottak ki: a vendégek 12 kétágyas, valamint egy 8, illetve egy 6 ágyas szobában hajthatják álomra fejüket. A látogatók rendelkezésére áll még egy kö-

14

Szöveg és fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

zösségi helyiség is, teljesen felszerelt konyhával és Wi-Fivel. (Bővebb információ és online szállásfoglalás: http://hhkk.hu/)

A kerékpáros turizmus új lehetőségei A Pilisi Parkerdő Zrt. tapasztalatai szerint egyre többen keresik fel két keréken is az erdőket, a kerékpáros turizmus, és a kerékpáros turizmusról való gondolkodás az utóbbi években hatalmas fejlődésen ment keresztül. A 2016 áprilisában átadott Pilis Bike erdei kerékpáros úthálózattal az erdőgazdaság korszerűen, minden igényt kielégítően biztosítja az erdei biciklizés infrastrukturális és kényelmi feltételeit. A túrakerékpárosok ugyanis minél változatosabb és hosszabb útvonalakon szeretnének kerekezni, a városban élő szabadidő kerékpárosok legnagyobb problémája ezzel szemben az, hogy örömmel bicikliznének a természetben, ám a legtöbbjük nem szívesen használja a belvárosból az erdőkbe vezető kerékpárutakat. A Pilis Bike projekt az egyre növekvő közösségi igényeknek megfelelően így két szinten kínál megoldást: • kilenc, személygépkocsival könnyedén megközelíthető, úgynevezett „Parkolj és bringázz!” (P+B) kiindulópontokról, 28 különféle távú és nehézségű túrával mindenki számára elérhetővé teszi az erdei kerékpározás lehetőségét – például a visegrádi Telgárthy-réttől, a Budakeszi Vadasparktól, a szentendrei Skanzentől, vagy épp Nagykovácsitól; • a túrakerékpárosok számára pedig az eddiginél is hosszabb és komplexebb útvonalhálózatokat alakítottak ki. A Pilis Bike összefüggő, csaknem 330 km-es úthálózatához a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai erdei üzemi utakat nyitottak meg és erdészeti utakat kötöttek össze, új túraútvonalakat jelöltek ki, továbbá információs táblákat helyeztek ki és új jelzéseket festettek. Azt azonban mindenképpen fontos szem előtt tartani, hogy a kerékpározók előtt megnyitott erdészeti utak nem kizárólagosan kerékpáros turistaútvonalak, ezeken a jövőben továbbra is várható erdőgazdasági jellegű forgalom. A kerékpárosok útját ezen kívül gyalogosok (köztük gyerekek), és erdei állatok is keresztezhetik. Ezért természetesen az erdei kerékpározást is a szabályok betartása teszi biztonságossá! A Pilis Bike-ról az összes fontos információt és a 28 ajánlott túraútvonal részletes leírását a www.pilisbike.hu oldalon találhatják meg az érdeklődők.

Zalaerdő – Erdészek az erdőért Egyre több tanösvényt, arborétumot, kilátót, erdei szállást, erdei iskolát és erdei vasutat állítanak az állami, illetve a magán erdőgazdaságok a természetet kedvelők szolgálatába. Nincs ez másképp a Zalaerdő Zrt.-nél sem. Az elmúlt öt évben útjára indítottunk két erdészeti erdei iskolát, szállásokat építettünk és alakítottunk ki, vasúti mozdonyokat újítottunk fel, tanösvényeket hoztunk létre és folyamatosan gondozzuk horgásztavainkat is. Két erdei iskolánk teljes erőbedobással működik: Csömödérben a Zakatoló, Obornakon a Nyitnikék. Előbbihez szervesen kapcsolódik – az országban egyedülálló módon – egy úgynevezett oktatókocsi, amely guruló osztályteremként funkcionál. Például, amikor egy csapat diák az erdei vasút nyomvonala mentén, adott helyszínen vízmintát gyűjt, akkor azt a helyszínre szintén kihúzott kocsiban mikroszkópokkal meg tudják vizsgálni a gyerekek. Az oktatókocsi más, a mai technikának megfelelő eszközökkel is rendelkezik, így fényképezőgépek, tabletek és egy televízió is segíti a modern oktatást. A Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola 2016-ban egy 44 férőhelyes turistaszállóval bővült, mely’ lehetőséget teremtett arra is, hogy ne csak napközis táborokat indítsunk nyáron a gyerekeknek, hanem a tábor ideje alatt ott is tudjanak aludni. Így a saját tábori turnusaink száma is megugrott, továbbá helyszínt tudunk biztosítani a külsős táborszervezők számára is. Erdei szállásainkat sorban, egymás után újítjuk fel, legutóbb a Zsigárdi Erdei Lak és a Szaplányosi Erdei Lak kapott új külsőt és belsőt. A kis házikók nagy előnye, hogy a vendégek a város zajától távol, természetközeli helyen nyugalmat találhatnak az erdők csendjében, maguk mögött hagyva a mindennapi stresszt és rohamtempót. A Zalaerdő Zrt. összesen nyolc szálláshelyet kínál a pihenni vágyók számára, némelyikben teljes ellátás is igényelhető annak érdekében, hogy az aktív pihenést főzéssel se kelljen félbe szakítania a vendégeknek. Weboldalunkon számos programlehetőséget kínálunk a foglalható szálláshelyek környékén, de ha igény mutatkozik rá, akkor más módon is szívesen segítünk. Erdeinkben, arborétumainkban tanösvényeinken rengetegen megfordultak már, s mi azon vagyunk, hogy ez a szám minél tovább növekedjen, kortól függetlenül minél többen megismerkedjenek a bennünket körülvevő természet szépségeivel. A Föld Napján, a Növények Napján, az Erdők Nemzetközi Napján, az Erdők Hetén előre meghirdetett időpontokban vezetnek kollégáink

Szöveg: Zalaerdő Zrt. - Steyer Edina Fotó: Zalaerdő Zrt.

túrákat egyebek mellett a zalacsányi Körtvélyesi tanösvényen, a nagykanizsai és a zalaegerszegi Madárerdő tanösvényeken és a zalakarosi Csiga-túra tanösvényen (természetesen igény esetén egyéb időpontokban is állunk rendelkezésre). Ez utóbbi helyszínen, amely a Zalakarosi Parkerdőben található, Gál Sándor kerületvezető erdész kollégánk vezeti az ismeretterjesztő túrákat, aki az „Év erdésze” verseny történetében egyedülálló módon kétszer is a dobogó legfelső fokára állhatott az országos fordulóban. A már említett beruházások kapcsán szeretnék kiemelni még egy, számunkra kiemelkedő fontosságú projektet, mégpedig a nagykanizsai Csónakázó-tónál található kilátót. A létesítmény alapja egykor az olajiparban „teljesített szolgálatot” fúrótoronyként, majd amikor a ’70-es években leselejtezték, Nagykanizsa város önkormányzata a rendelkezésére bocsátott toronyból kilátót építtetett. A szebb napokat is megélt torony az elmúlt években olyannyira tönkrement, hogy le kellett zárni. Többéves tárgyalás, több sikertelen pályázat után végül idén sikerült nekiállni a rekonstrukciónak. Reményeink szerint a megtervezett torony egy Magyarországon egyedülálló kilátó létesítmény lesz, több mint 40 méteres kilátó magaslattal. Felújítása során a kivitelező látványos földszinti rendezvényteret alakít ki, a panorámát pedig két kilátó teraszról lehet majd megcsodálni. Az építményt díszkivilágítással is szeretnénk felszerelni a teljesebb élmény érdekében. Sokakban felmerülhet a kérdés, vajon miért is csináljuk mi mindezt a Zalaerdőnél, hiszen az erdészek, erdőmérnökök feladata a kezdetektől fogva nem az, hogy a kirándulókat „szórakoztassák”, hanem, hogy gazdálkodjanak az erdővel, kezeljék az ország óriási értékű erdeit. Mégis, aki elmegy egy-egy túrára, meghallgatja kollégáink ismeretterjesztő előadását, láthatja-hallhatja, hogy szakembereink szívvel-lélekkel végzik munkájukat, s mindezt szívesen be is mutatják az érdeklődőknek. Fontos számunkra, hogy az emberek megismerjék a környezetüket, s lássák, hogy az őket körülvevő erdők nem csak „teremnek”, hanem azok bizony gondos munka eredményei. Mindemellett fontosnak tartjuk a természet rekreációs hatásait, és azt is, hogy felhívjuk a figyelmet a természet tiszteletére!

15

BMP JÁRMÓDOK

BMP JÁRMÓDOK

MAGYAR LOVAS TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ SZÖVETSÉG

MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG

2017-2020 szakági tervek Mai rohanó, sokszor túlcivilizált, túlgépesített világunk egyik legfontosabb társadalmi kihívása az egészségtudatos életmódra nevelés, valamint a természeti kincsek és a kulturális értékek ökoturisztikai szemléletű megőrzése. Az emberek mindennapi életük során szívesen fordulnak a természethez, illetve az egészségtudatos életmód zászlaja alatt aktívabb kikapcsolódási formákat részesítenek előnyben. Így a turizmusban egyaránt különösen nagy jelentőséget kap a természet és annak védelme, a tömegturizmus által eddig még nem tönkretett természeti környezet vonzereje pedig hihetetlenül megnőtt. Ennek a kihívásnak próbál megfelelni a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ), az 1873 óta alakult természetjáró szervezetek hagyományainak folytatója és ápolója. Az MTSZ tagszervezetein keresztül az egyik legnagyobb, tízezres létszámú aktív tagsággal rendelkező nonprofit szervezet, jól kiépített és működő országos hálózattal. Tagszervezetein keresztül tevékenysége az ország teljes területére kiterjed. Az elmúlt években jelentős anyagi forrás áramlott a természetjárásba, így megkezdődhettek a már jó ideje szükségessé vált fejlesztések. Jelenleg éves szinten több ezer kilométernyi jelzett gyalogtúrautat újítunk, festünk, mérünk fel. Célunk, hogy a magyarországi, közel 25 ezer kilométeres turistaút-hálózat ötéves forgóban, egy évi ötezer kilométert feldolgozó rendszerre alapozva újuljon meg. Ezzel egy mindenki számára elérhető közkincset tarthatunk fenn, biztos alapokra helyezve azt. A jól kiépült és karbantartott turistaút-hálózat mentén következnek az észszerű és szükségszerű tárgyi és technikai fejlesztések. 2010 óta 33 turistaház újult meg és 10 új létesült. Az MTSZ által kezelt és koordinált, nagy népszerűségnek örvendő Országos

16

Szöveg: MTSZ – Németh Csaba Fotó: MTSZ - Burger Barna

Kékkör mentén számtalan fedett és fedetlen pihenő, 8 kilátó, 11 híd és 23 forrás épült vagy újult meg. Az ország kiemelt regionális területein szeretnénk folytatni a felújításokat valamint az új közjóléti és rekreációs célú turistaobjektumok létesítését. Különböző statisztikák és terepi igényfelmérések alapján úgy gondoljuk, hogy a túrázás rekreációs és sportértéke felértékelődött. A felméréseink során választ kerestünk a természetjárók igényeire, amelyek megkönnyítenék számukra a szabadidő aktív eltöltését. Ekkor merült fel: a turistautak jelzéseinek pontosítása, karbantartása, információs és irányító táblák kihelyezése, a kijelölt utak karbantartása, az útvonalak fontosabb állomásaihoz kapcsolódóan a közösségi közlekedés fejlesztése, parkolóhelyek kialakítása, az egyre népszerűbb sportlétesítmények, fitneszparkok, játszóterek építése, további tanösvények kijelölése. A megkérdezettek többsége – életkortól függetlenül – kevésnek érzi szabadidejét. Ezért is fontos, hogy a túrázáshoz kapcsolódó fejlesztések fókuszában a lakóhelyekhez viszonylag közeli területek létesüljenek. A megkérdezettek többsége komplex élményekhez szeretne jutni, azaz akkor túrázik szívesen, ha azt valamilyen nevezetesség, látnivaló felkeresésével párhuzamosan teheti. A kirándulások célja lehet többek között kilátók, tanösvények, erdei tornapályák, rendezvények felkeresése. A kirándulók nyitottak lennének az olyan előre összeállított túrajavaslatokra, amelyek az útvonal részletes leírása mellett a látnivalókra is felhívnák a figyelmet. Éppen ezért csak Pest megyében több száz útirányjelző és információs tábla, 83 erdei bútorgarnitúra, 56 tűzrakó hely, 20 védőház és 8 erdei játszótér épül a jövőben, 8 új, a mai kor elvárásainak megfelelő erdei kondiparkot alakítunk ki, felújítunk 16, iható vizet adó forrást, 4 kilátóval bővül a panorámahelyek száma, továbbá 4 új tanösvény is létesül. Épülnek új parkolók, gyaloghidak, erdei illemhelyek is. Mintegy 180 kilométeren megújul a Pest megyét körbeölelő piros sáv turistajelzés, hiszen a felsorolt ökoturisztikai, aktív turisztikai attrakciók hasznosulásához elengedhetetlen a fejlesztések közötti kapcsolat megteremtése. A felújított gerinchálózat továbbfejlesztését egységesen, rendszerszerűen szeretnénk megvalósítani, hozzájárulva ezzel a kínálat azonos minőségi színvonalú bővítéséhez, a turisztikai szezon meghosszabbításához, ezáltal a látogatószám növekedéséhez. A fejlesztések elsődleges haszonélvezői az infrastruktúrát, az ökoturisztikai lehetőségeket pihenési, rekreációs és sportolási célzattal használók, akik számára a megfizethető kikapcsolódás jelenti a fő motivációt. A célcsoportok további keresleti elvárásainak jobb megismerése biztosíthatja a fejlesztések hatékonyabb illeszkedését a keresleti elvárásokhoz. Ennek eredményeként a jelenleg még inaktív célcsoportok bevonása is könnyebben megvalósíthatóvá válik. Fő célunk a látogatói élmények maximalizálása, fejlesztéseink a fenntartható turizmus megvalósítását szolgálják.

Magyar modell a lovasturizmusban

A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség (MLTSZ) azon dolgozik, hogy a lovasturizmus területén létrejöjjön a világon egyedülálló magyar modell: a Magyarországról induló, a Kárpát-medencére is kiterjedő, hálózatszerűen működő, más turisztikai attrakciókkal összekötött, egységes lovastúra útvonal hálózat, mely a világ leghosszabb összefüggő lovastúra útvonala: cca. 10 000 km. Országunk éghajlata, domborzata, a kiváló magyar lófajták és a szabályozott keretek között működő, valamint a szövetség által létrehozott „Patkós” minősítési rendszerhez egyre nagyobb számban csatlakozó lovas-szolgáltatók bázisán nemzetközi szinten is versenyképes szolgáltatás építhető ki. Az átalakulóban lévő turisztikai igények is kedvező feltételeket teremtenek fejlesztési elképzeléseink számára: a szabadidő természetben való aktív eltöltése, továbbá a különleges élményt nyújtó programok iránt egyre intenzívebb kereslet mutatkozik a hazai és a nemzetközi turizmus területén is. Mindezen igényekre, egységes kínálat létrehozásával a lovasturizmus is képes megoldást kínálni: lóháton egy egészen más világ nyílik meg az ember előtt, olyan közeli kapcsolatba kerülhetünk a természettel, amelyre ritkán adódik lehetőség. Összhangban a Kincsem Nemzeti Lovas Programmal, valamint a Bejárható Magyarország Keretprogrammal, a GINOP 7.1.2-15 és a VEKOP-4.1.1-15 felhívások keretein belül olyan lovasturisztikai gerinchálózat létrehozását tervezzük egy egyedi szolgáltatásokat

Szöveg és fotó: Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség

kínáló budapesti központ létrehozásával, melynek működtetésében kiemelt szerep jut a lovas-szolgáltatóknak. A program előkészítésébe is bevontuk a helyi szereplőket: széleskörű társadalmi egyeztetési programunk során az ország számos pontján szerveztünk fórumokat a térségi turisztikai szolgáltatók, polgármesterek, önkormányzati képviselők számára a projekt adta fejlesztési lehetőségekről. A létrejövő minőségbiztosított lovastúra-útvonalhálózaton a jogszabályi feltételek betartásával, a lovas turisták szakképzett vezetővel, vagy akár vezető nélkül is lovagolhatnak. Az útvonalakon való végig haladást GPS alapú rendszerek teszik lehetővé, információs táblák kihelyezése így csak az egyes megállópontokon szükséges. Terveink szerint régiónként minimum 15 helyszínen történik lovas megállópont infrastrukturális fejlesztése, továbbá a szolgáltatók lovas-turisztikai szakmai felkészítését is megvalósítjuk. A mintegy 700 millió forintos költségvetésű, Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiókra vonatkozó pályázatunk jelenleg elbírálás alatt áll, a Közép-Magyarország régióban tervezett, nagyságrendileg 800 millió forintos fejlesztést előirányzó támogatási kérelmünk benyújtása megtörtént. Terveink szerint 2017ben minden régióban elindítjuk projektjeinket, melyek megvalósítása 2019-ben fejeződhet be. Az aktív lovas-turisztikai hálózat egy újabb, belföldi kikapcsolódási lehetőséget megvalósító, különleges élményt nyújtó kínálati elem lehet a hazai turisztikai palettán. Az a tény pedig, hogy a tervezett budapesti központból a turisták egy világvárosból indulva lóháton járhatják be az országot, egész Európában egyedülálló.

17

BMP JÁRMÓDOK

BMP JÁRMÓDOK

MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSÉG

MAGYAR VITORLÁS SZÖVETSÉG

Kikötőfejlesztések, Vándortábor 4000 kilométernyi folyószakaszon és állóvizen újulnak meg vízitúra megállóhelyek a Bejárható Magyarország Program (BMP) keretében hamarosan. Európai Uniós és hazai forrásoknak köszönhetően 2020-ra a Tiszán, a Körösökön, a Dunán, a Bodrogon, a Túron, a Szamoson, a Sajón, a Balatonon és a Velencei-tónál is minőségi, XXI. századi körülmények között lehet vízitúrázni. Természeti adottságainak köszönhetően tökéletes kikapcsolódási lehetőséget kínál az aktív turizmus kedvelői számára Magyarország. Reneszánszát éli a gyalogos és kerékpáros turizmus, és közkedvelt úticélt jelentenek a vízpartok is, álló és folyóvizeink számtalan aktív programlehetőséggel kecsegtetnek. Ezt felismervén a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSz) már 2010-ben elkezdte kidolgozni új szabadidős programját, amelynek középpontjában a vízi turizmus fejlesztése állt. Az MKKSz - amellett, hogy projektgazdaként és az önkormányzatok által létrejött konzorciumok vezetőjeként felvállalta a megállóhelyek, eszközparkok, létesítmények felújításának, bővítésének koordinálását - létrehozott egy új vízitúra tervezőrendszert is, amelyben minden túrázó előre kijelölheti, „megrajzolhatja” a saját túraútvonalát. Az internetes programnak köszönhetően rengeteg információ válik elérhetővé az adott régió megállóhelyeinek felszereltségéről, a helyi programlehetőségekről, kulturális vagy természeti látványosságairól. A túratervezőben azok a megállóhelyek jutnak felülethez, amelyek regisztráltak az MKKSz és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által közösen létrehozott úgynevezett Lapátos védjegy-rendszerben. (A védjegy egytől négy lapátig terjedő skálán osztályozza a megállóhelyeket. Az egy lapátos helyek a minimális felszereltséggel:hideg vizes blokkal, sátorozási lehetőséggel, tűzrakó hellyel felszereltek. A legmagasabb fokozat részeit olyan extrák képezik, mint az apartmanház, étterem, teniszpálya és internet hozzáférés.) „Elengedhetetlennek tartjuk a védjegy-rendszer kialakítását ebben a programban, hiszen az EU-s forrásoknak köszönhetően megújuló megállóhelyek az alapot jelentik, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy az üzemeltetés, a szolgáltatás az állami védjegy-rendszer kritériumainak megfelelő minőségben működjön is. Bár különböző forrásokból újul meg a magyarországi vízitúra-hálózat, minőségben, arculatban, szolgáltatásban a Lapátos védjegyeknek megfelelő színvonalat szeretnénk biztosítani” – mondta Antal Ferenc, az MKKSz projektvezetője. 2017 tavaszán és nyarán a Felső- és Alsó-Tiszán már meg is kezdődnek a megállóhelyek rekonstrukciói, az előbbi szakaszon öt, utóbbin hat létesítmény újul meg, valamint több helyszínen

18

Szöveg és fotó: Magyar Kajak-Kenu Szövetség

jelentős eszközfejlesztéseket visz véghez a helyi önkormányzat és az MKKSz. „Jelen állás szerint száz-százhúsz helyszínen lesz lehetőségünk fejleszteni. A Felső- és Alsó-Tiszán, a Duna középső szakaszán és a Balatonnál már elnyert pályázati forrásokból el is kezdődhet a munka, de több pályázati anyagunk van előkészítési fázisban, hiszen szeretnénk Magyarország teljes vízfelületét lefedni a programunkkal” – folytatta Antal Ferenc, aki kitért a célcsoportokra is. „Főként családokra specializálódott megállóhelyeink lesznek, ahol úgy alakítjuk ki a szolgáltatásokat, hogy a gyerekek a vízparton is megtalálják a kedvükre való szórakozási lehetőséget, de mellettük más célcsoportokat is szeretnénk megszólítani. Egyik nagyobb szegmens az iskolás és középiskolás réteg, amelyet a Vízivándor programunkkal is ösztönzünk a túrázásra, valamint az egyetemi és munkahelyi közösségek. A másik az idősödő, ötvenöt év feletti korosztály, akik nem elsősorban a teljesítményre fókuszálnak, hanem arra, hogy jól érezzék magukat. Nem szaladnak, nem sietnek, szépen nyugodtan haladnak, megnézik a környékbeli látnivalókat. Igénylik, hogy többféle komfort-fokozatból tudjanak választani akár szállás, akár étkezés tekintetében. Célcsoportnak mondanám még a külföldieket. A szomszédos országokból belépő turistákon kívül jó lenne, ha a Rajna-völgyének mintájára ide is sokan eljönnének.”

Vízivándor - Vándortábor 2017 A magyar kormány támogatásával létrehozott Vándortábor program régi hagyományokat elevenít fel, egyben új lehetőséget kínál a hazai diákok számára, akik erdei és vízitúrázás közben fedezhetik fel Magyarország természeti és kulturális értékeit. A hegyek, völgyek és folyók legszebb szegleteit feltáró, változatos túrák a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében, együttműködésében valósulnak meg. A vízi vándortáborokban összesen négy útvonalon: a Dunán, a Mosoni-Dunán, illetve Északkelet-Magyarországon, a Tiszán ismerkedhetnek a vízitúrázás élményével a gyerekek. A 6 napos, 5 éjszakás tábor ára fejenként 18 000 forint. Az erdei vándortáborok esetében 5 útvonalon: a Mátrában, a Börzsönyben, a Pilisben, a Bakonyban és a Mecsekben, mintegy 130 túra indítására lesz lehetőség. Minden útvonalon 6 éjszakát és 7 napot töltenek majd el az iskolai csoportok, ennek részvételi díja fejenként 22 000 forint. A vándortábor programmal párhuzamosan indulnak a kísérő pedagógusoknak szóló, a Testnevelési Egyetem akkreditált vándortábor-túravezetői tanfolyamai. A 30 órás tanfolyamot elvégző szakemberek számára ingyenes a vándortáborokon való részvétel és a táborok időtartama alatt napi bruttó 10 000 forintnyi térítésben részesülnek, ha csoportot kísérnek a természetbe.

A magyar vitorlázást is segíti a Bejárható Magyarország Program Kevés természetközelibb sport létezik, mint a szél erejét kihasználva suhanni a víz felett. Mind többen ismerik fel ennek a sportágnak a szépségeit, s a versenyvitorlázás mellett egyre szélesebb közönség hódol a túravitorlázás szenvedélyének. „A vitorlázás egyik vonzereje éppen abban rejlik, hogy életkortól függetlenül művelhető” – mondja Dr. Kollár Lajos, a sportágat irányító Magyar Vitorlás Szövetség (MVSz) elnöke. Nem szabad csak a Balatonra gondolni, amikor vitorlás turizmusról beszélünk. Már évtizedek óta komoly vitorlás élet folyik kisebb tavainkon, a Fertő-tavon, a Velencei-tavon, a Pécs melletti Orfűn vagy Borsodban a Mályi-tavon és Hejőkeresztúron. Lendületesen fejlődik a sportág a Tisza-tavon is, de sok kisebb vízfelületen is megjelennek már a vitorlás hajók: a budapesti Lágymányosi-öbölben, a szegedi Tiszán vagy a tatai Öreg-tavon. A Gazdságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megvalósuló fejlesztések nagy előrelépést jelentenek, amelyek első gyümölcsei 2017-ben érnek be a vitorlás sport számára. A tematikus túralehetőségek mentén létrejövő, összehangolt, gyalogos, kerékpáros, vitorlás, kenus és lovas turisztikai hálózatfejlesztés Európai Uniós forrásokból valósul meg. A két és fél milliárd forint összértékű beruházásoknak köszönhetően eszköz- és szolgáltatás fejlesztés, valamint Balatonfüred városával együttműködésben egy balatonfüredi megállópont-fejlesztést valósítanak meg, ami hozzájárul a turisztikai szezon meghosszabbításához és a vendégszám növekedéséhez. A programot 2017 áprilisában közösen mutatta be Révész Máriusz kormánybiztos, Balatonfüred városa és az MVSz. A kormány döntése szerint az MVSz – a Bejárható Magyarország programhoz kapcsolódva – az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztésére több más sportági szövetséggel együttműködve európai uniós támogatásban részesül. Az MVSz sikeres pályázatának eredményeképpen eszköz- és aktív turisztikai hálózat, valamint Balatonfüred városával együttműködésben egy balatonfüredi megállópontfejlesztés valósul meg. A beruházások célja, hogy a vitorlás sport népszerűségét motivációként alkalmazva minél több ember kedvet érezzen arra, hogy szabadidejében járja a vizeket, edzettebb, egészségesebb legyen, és közben ismerje meg Magyarország történelmi, kulturális és természeti szépségeit. Fontos elv, hogy a megállóhelyek (kikötők) fejlesztésén keresztül a különböző aktív turisztikai módok (gyalogos, kerékpáros, kenus, lovas, vitorlás) közötti kapcsolat erősödjön, az egyes megállóhelyek fejlesztése és hálózatba kapcsolása révén növekedjen az adott helyszínen és régióban eltöltött vendégéjszakák száma, illetve a szolgáltatások nyújtásából származó bevétel. A Magyar Vitorlás Szövetség az elmúlt tíz évben jelentős fejlesztéseket valósított meg a vitorlás sport terén. Az MVSz fejlesztési

Szöveg: Magyar Vitorlás Szövetség Dr. Kollár Lajos elnök Fotó: MVSz - Szekeres László

koncepciója szerint különös hangsúlyt kap a sportág közösségének bővítése, kiemelten kezelik az oktatást, a következő nemzedék tagjainak megnyerését. „Az MVSz érdeke, hogy a jelenleg inaktív, de potenciális vitorlázók számára innovatív szolgáltatások útján olyan szervezett turisztikai lehetőségeket kínáljon, amely meghatározóvá teszi a Balatont, mint vitorlás turisztikai desztinációt” – mondta az MVSz elnöke. A projekt első ütemében tizenhárom Balaton-parti és öt Balatonon kívüli helyszínen történnek fejlesztések. A kikötők hálózatba kapcsolásával, minősítési rendszerének kialakításával és a kialakítás alatt álló online információs rendszerrel az ország tizenegy megyéjében lesz elérhető a vitorlázás a turisták számára. Ehhez kapcsolódóan a megfelelő minőségű eszközpark biztosítása és a szükséges biztonsági háttér megteremtése valósul meg az eszközbeszerzési és hálózatfejlesztési projekt keretében. Pályázati forrásból eszközbeszerzésre 525 millió forint, a lehetőségek és a minősítési rendszer népszerűsítésére pedig 80 millió forint fordítható.

Bóka István, Balatonfüred polgármestere szerint városa büszke vitorlás múltjára és jelenére, tevőlegesen hozzájárul a sportág fejlődéséhez. A vitorlás és vízi turizmus hatása óriási jelentőségű a régióban. Számos szabadidős tevékenység valamint rangos nemzetközi verseny vonzza az érdeklődőket és a versenyzőket Balatonfüredre. Az összesen 1,7 milliárdos balatonfüredi megállópont fejlesztés keretében a város a sportági szakszövetségekkel közösen egy 150 hajó fogadására alkalmas kikötői fejlesztést tervez megvalósítani. A kemping területén tervezett kikötő olyan sport- és szabadidős turisztikai létesítmény lesz, amely világ- és európai színtű sportesemények, rendezvények lebonyolítására is alkalmas. A projekt sikeréhez Balatonfüred egy közel 1,5 hektáros területtel és 200 millió forint támogatással járul hozzá. A fennmaradó összeget a Magyar Vitorlás Szövetség és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség pályázati forrásból biztosítja. A beruházás kivitelezése várhatóan 2017 októberében kezdődhet el.

19

BMP JÁRMÓDOK

MaKeTuSz - ORSZÁGOS KERÉKPÁROS TURISZTIKAI SZÖVETSÉG ALAKULT

FEJLESZTÉSEK A VASÚTI KÖZLEKEDÉSBEN

Új projektek, nagy volumenű fejlesztési ötletek

MÁV-START Zrt.

2017. március 22-én, 25 alapító taggal bejegyezeték és megkezdte munkáját az országos lefedettségű, kerékpáros turizmus fejlesztése érdekében létrehozott Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MaKeTuSz). Tagjai között megtalálhatók a nagyobb hazai kerékpáros szervezetek és a régiós kerékpáros, turisztikai fejlesztési egyesületek. Az elnökségi tagok a kerékpározás, a projektmenedzsment és a turizmus területén jártas szakemberek. 2016 augusztusában, egy tisza-tavi turisztikai témájú konferencián számos olyan, a kerékpározásban és aktív turizmusban jártas szakember gyűlt össze, akik kifejezték igényüket, hogy szükség van egy ilyen szervezet létrehozására. A kerékpárutak és kerékpározható utak fejlesztése, a kerékpáros turisztikai hálózat megvalósítása, a turisztikai trendek azt mutatják, hogy a kerékpáros turizmus fontos része lehet a hazai aktív turisztikai kínálatnak.

Szöveg: MaKeTuSz Pénzes Erzsébet elnökségi tag

• a magyarországi kerékpáros turisztikai infrastruktúra, szolgáltatási rendszerek fejlesztésének szakmai támogatását és összefogását. A fenti célok megvalósításának biztosítéka a 25 alapító és a további jelentkezők birtokában lévő tudás, tapasztalat és elkötelezettség.

A szövetség missziója érdekében számos feladatot vállal: • Érdekképviseleti tevékenysége körében törekszik a kerékpáros turisztikai fejlesztések szakmai tartalmának meghatározására, befolyásolására. • Projekteket generál, pályázatokat nyújt be, pályázatokat valósít meg. • Rendezvényeket, programokat, szervez, támogat. • Közreműködik a céljaihoz kapcsolódó szakmai, országos, területi a kerékpározást támogató stratégiák és fejlesztési tervek elkészítésében és megvalósításában. • Nemzetközi kapcsolatokat alakít ki, különös tekintettel a közös, határon átnyúló fejlesztésekre, valamint az EuroVelo hálózatra. Részt vesz a Magyarországot is érintő európai fejlesztési tervek elkészítésében és megvalósításában.

Az országos működési terület fontossága

A MaKeTuSz céljai A szövetség általános célja olyan szellemi és szakmai műhely létrehozása, amely a kerékpáros turizmus hazai terjedésének elősegítéséhez, kultúrájának megteremtéséhez és infrastruktúrájának, illetve szolgáltatásainak fejlesztéséhez nyújt szakmai támogatást. A szövetség a céljaihoz kapcsolódó vállalkozói, állami, non-profit hálózatok közreműködésével elősegíti a szabadidő eltöltésének kulturált, hagyományőrző és teremtő, környezettudatos és szemléletformáló tevékenységeket. Célja a kerékpározáshoz kapcsolódó projektek megvalósítása, a szabadidős sport, az oktatás, a szórakozás, valamint a turisztikai közösségformáló programok ösztönzése és szervezése. Külön célként fogalmazták meg többek között: • a kerékpáros turisztikai szolgáltatások színvonalának emelését, ezen keresztül a belföldi és külföldi kerékpáros túrázók számának emelését; • a hazai kerékpárosbarát turisztikai szolgáltatások fejlesztését, illetve a fejlesztéseket végző szolgáltatók szakmai támogatását; • a kerékpáros képzések szervezését;

20

A kerékpáros turizmus esetében is sok olyan fejlesztés van, amely szigetszerű. A források által létrehozott fejlesztések is sokkal hatékonyabbak lennének, ha azokat együttműködésben, egységesebb formában valósítanák meg. Az országot átszelő gerincútvonalak (pl. EuroVelo) sikere is az egyes régiók szereplőitől függ, ezeket is szeretné a szövetség összefogni. Távlati cél, hogy olyan országos kerékpáros hálózat jöjjön létre, amely minden, kerékpáros turizmusra alkalmas területet bekapcsol a működésbe. A célok és tevékenységek tökéletesen illeszkednek a Bejárható Magyarország Programba, annak megvalósítását is szolgálják.

Szöveg : MÁV-START Zrt.

Az idén 10 éve alakult MÁV-START Zrt. alapvető célkitűzése, hogy szolgáltatásai folyamatos fejlesztésének eredményeként egyre többen válasszák a vasutat munkába vagy iskolába járáshoz, szabadidős, belföldi és nemzetközi utazásaikhoz egyaránt. A társaság több mint 7200 kilométeres vasúthálózaton, összesen 1344 ponton szolgálja ki utasait, napi több ezer járattal. 2016ban csaknem 140 millió utazással nagyjából 7 milliárd kilométert tettek meg a vasutat választók. A vasúton utazók fele a budapesti elővárosban veszi igénybe a MÁV-START szolgáltatásait. Az elővárosban számos fejlesztés történt az elmúlt években – állomás- és pályafelújítások, P+R parkolók kiépítése, korszerű motorvonatok és felújított kocsik forgalomba állítása, csökkenő menetidők, javuló menetrendszerűség, új jegyértékesítési rendszer bevezetése – aminek köszönhetően egyre többen választják a vasúti közlekedést. Az elővárosi közlekedéshez kapcsolódóan a vasút városon belüli szerepének erősítését is célul tűzte ki a társaság: az agglomerációból a városközpont jobb elérhetőségét szolgálják a Martonvásár–Kőbánya-Kispest között közlekedő S36-os, illetve a Székesfehérvár és Kőbánya-Kispest között közlekedő G43-as jelzésű vonatok. A MÁV-START folyamatosan fejleszti járműparkját is, 133 korszerű villamos és 31 darab dízel motorvonattal rendelkezik, melyek teljes mértékben kielégítik a kor igényeit: utastájékoztató rendszerrel, légkondicionált, tágas, kerekesszékek és kerékpárok

fogadására alkalmas utasterekkel, ingyenes wifi használati lehetőséggel. A vasútvállalat keretszerződést kötött 40 darab 600 ülőhelyes emeletes motorvonat vásárlására. Az első csomagban érkező járművek a nagy forgalmú Budapest–Vác–Szob és Budapest–Cegléd–Szolnok elővárosi vasútvonalakon állnak majd forgalomba 2019-2020. között. A tervek szerint a hétvégi időszakban az utasok egyes kiemelt forgalmú távolsági vonatok esetében is találkozhatnak majd az új járművekkel: iskolaidőszakban Debrecen és Nyíregyháza térségében, a nyári szezonban pedig a Dél-Balatonnál és a Velencei-tónál. A MÁV-START folyamatosan korszerűsíti jegyvásárlási lehetőségeit is. Az utasok számítógépen vagy mobiltelefonon is megvehetik vonatjegyüket, amelyet kinyomtathatnak vagy akár erre alkalmas eszközük (okostelefon, laptop) képernyőjén is bemutathatnak. A hagyományos vasúti pénztárak mellett jelenleg több mint 100 modern jegykiadó automatából és 2 mobilpénztár autóból lehet már jegyet vásárolni. Az automaták száma a következő években további 400 automata beszerzésével növekszik, így biztosítva a jegyvásárlás infrastrukturális feltételeit. A fejlesztések folytatódnak, a MÁV-START, a hazai közlekedési ágazat egyik legnagyobb szereplőjeként az egyre jobb minőségű szolgáltatások biztosításával igyekszik megfelelni az utazói elvárásoknak.

last minute konferencia | executive rendezvények | üzleti tárgyalások | csapatépítés | továbbképzés | sajtórendezvények | bankett és bál

Együttműködés – nem csak a területi szereplők esetében A Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség alapvető feladatának tűzte ki a turizmus, a kerékpározás és a vidékfejlesztés szerveivel közös együttműködést is. A MaKeTuSz egyfajta hídként, lobbiszervezetként szeretne közreműködni a központi irányítás és az egyes területek között, segítve azok céljainak megvalósítását. A szövetség jelenleg az intenzív fejlődés szakaszában jár, a jelentkezők számából arra lehet következtetni, hogy nyárra az összes megyében aktív tagszervezetekkel fognak rendelkezni. A megalakulás óta már több elnökségi ülést is tartottak, ahol a 9 tagú elnökség hamar konszenzusra jutott az alapvetések, a kezdeti feladatok és az akcióterv elkészítésében.

Professzionális rendezvényhelyszínek díjnyertes környezetben www.cegesrendezveny.eu 21

TERÜLETI FEJLESZTÉSEK

TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK AZ ORMÁNSÁG TERÜLETÉN

INTEGRÁLT KÖZÖSSÉGI HÁLÓZATOK BEMUTATÁSA, TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK FELVÁZOLÁSA

VOLÁN Egyesülés

A közlekedési szektor a gazdaság egyik legjelentősebb mozgatórugója. A közlekedés kapocs, amely hozzájárul a javak, áruk és más szolgáltatások elérhetőségének javításához, a gazdaság növekedéséhez, a személyi szükségletek kielégítéséhez, azok szervezettségéhez és megbízhatóságához. A személyközlekedés legjellemzőbb céljai a gazdaság és a társadalom működőképességének biztosítása, ehhez a mindennapi munkába és iskolába járás, a közigazgatási , kulturális és turisztikai , kereskedelmi és egészségügyi ellátással kapcsolatos valamint, emberi kapcsolattartással összefüggő és a hivatalos utazások (kiküldetések) biztosítása. Magyarországon a személyközlekedésben – csakúgy, mint a fejlett országokban mindenhol – a személygépkocsi használat tölti be a vezető szerepet. A belföldi utazások 62%-a ilyen módon történik (3,9 millió személygépkocsi használatával). Ez a szám az EU-átlag 72%-tól jelentősen alacsonyabb, így hazánkban az Uniós átlagnál jelentősebb szerepet tölt be a nemzetgazdasági szinten, fajlagosan jóval üzemanyag-takarékosabb, egyben környezetkímélőbb közösségi közlekedés. A hazai személyközlekedési munkamegosztásban második helyen a menetrendszerinti autóbusz közlekedés áll, amely az elmúlt évek során a magyar közbeszédben és gondolkodásban - teljes joggal - összenőtt a VOLÁN márkanévvel. Magyarország 3155 települése közül 3145 érhető el a VOLÁN jogutód társaságok - 2015 januárjától hat regionális Közlekedési Központ és a Volánbusz Zrt. – menetrendszerinti helyközi autóbusz közlekedési hálózatán. Ez a nagyarányú földrajzi lefedettség az EU 28 országában is kimagasló. A belföldi autóbuszos közlekedést igénybe vevő utasok száma 2015-ben 506 millió fő, volt, míg az utaskilométerben mért teljesít-

22

Szöveg és fotó: VOLÁN Egyesülés mény meghaladta az évi 13 milliárdot. A menetrendszerinti helyközi autóbuszos szolgáltatás gazdasági, társadalmi és szociális súlyát érzékelteti, hogy a hazai települések háromnegyede a közforgalmú közlekedési módok közül csak a menetrend szerinti autóbuszjáratokkal érhető el, azaz a VOLÁN autóbuszok kapcsolják be az ország vérkeringésébe. A hazai személyszállítást vasúton - amely a személyszállítási módok közt nagyságrendben a harmadik – döntő hányadban a MÁV és a GYESEV látja el, menetrend szerinti vasúti személyszállító szerelvényeikkel cca. 840 település érhető el. A helyi menetrendszerinti személyszállítást a Fővárosban a BKK szervezésében többségében a BKV, illetve nagyobb városokban (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Kaposvár) önkormányzati tulajdonú közlekedési szolgáltató társaságok, kisebb településeken egyes helyi szolgáltatók, további 73 településen éves szinten 317 millió helyi utast szállítva - a VOLÁN jogutód társaságok látják el. A helyközi autóbuszos közlekedést a VOLÁN cégcsoport munkanapokon 40 540 (vasárnap 16 114) autóbuszjárattal, országszerte 138 autóbusz állomást üzemeltetve, 40 960 autóbusz megállót érintve látja el, a megrendelt menetrendjük szerinti pontokon vasúti átszállási lehetőséget biztosítva. A cégcsoport által üzemeltett járműállomány – 2017. év elején 6497 db autóbusz –főként helyi és elővárosi közlekedésben használt része, 1276 autóbusz akadálymentesített, azaz alacsony belépésű vagy alacsony padlós jármű, míg az országos, távolsági járatokon közlekedő autóbuszok jelentős része már ingyenes, fedélzeti wi-fi szolgáltatással is ellátott. Jelentős számú különjárat teljesítésével és korszerű távolsági kivitelű autóbuszaikkal a VOLÁN jogutód társaságok részt vesznek hazánk belső és nemzetközi idegenforgalmi tevékenységében is. Az utasok minél szélesebb körű és egyszerűbb tájékozódása, a helyközi utazások megkönnyítése, a tervezhetőség elősegítése céljából a VOLÁN cégcsoport - 2016. április 01-től már a MÁV és GYESEV vasúti, valamint a BAHART balatoni hajó járataira is kiterjedően – közös, integrált menetrendi keresőt, utazástervező rendszert üzemeltet, amely interneten a „menetrendek.hu” weboldalon érhető el. Ez a rendszer rendkívül hasznos segítséget nyújt a belföldi utasok számára a különböző közlekedési alágazatok aktuális, hivatalos helyközi menetrendi adatait felhasználva a belföldi autóbuszos, vasúti vagy balatoni hajózást érintő utazásaik egyetlen, közös felületen történő megtervezéséhez. A tervek közt szerepel a www.menetrendek. hu rendszer kibővítése a helyi menetrend szerinti közlekedési adatokkal, valamint az egyes megállók közti átszállási, „rágyaloglási” idők feltüntetésével, továbbá valamennyi, az utazástervezőben fellelhető közösségi közlekedési eszközre – autóbuszra, vonatra, hajóra - kiterjedő közös internetes menetjegyvásárlási lehetőséggel.

Bejárható Ős-Dráva

Szöveg: Tiffán Zsolt miniszteri biztos

Az Ős-Dráva Program (ŐDP) egy komplex, a természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő területfejlesztési program, amely hosszútávon a fenntartható fejlődés feltételeit teremti meg az Ormánságban. A Program a tartós megoldásokat eredményező területés vidékfejlesztés első hazai mintaprogramja, és sikere esetén nemzetközi léptékben is modellértékű lehet.

A kivitelezési munkálatok befejeződtek. Az elkészült Látogatóközpontot 2015. május 12-én adták át, s még abban az évben az év ökoturisztikai látogatóközpont kategóriájának nyertese lett. Azóta a látogatók száma meghaladta a 10 000 főt. A Látogatóközpont részét képező három tanösvényen kialakított változatos programok (madárgyűrűzés, madárvilág megismerése, természetfotózás stb.) szintén népszerűek.

Magyarország Kormánya 2012. július 17-én hozott először határozatot az Ős-Dráva Programról. A Program külön felelőst és apparátust 2013 márciusában kapott.

A fejlesztésnek köszönhetően egy Magyarországon eddig egyedülálló elektromos rásegítésű kerékpárhálózattal gazdagodott a térség. A projekt kapcsán elkészült a Drávaszabolcsot Harkánnyal összekötő, közel 3 kilométeres kerékpárútszakasz, s használni kezdték az elektromos rásegítésű kerékpárokat is. Az érintett településeken töltőállomásokat és kölcsönzőhelyeket helyeztek el, a látványosságokat kínáló pontokon pihenőhelyeket alakítottak ki. A megvalósult kerékpárút túlnyomó részben azonos nyomvonalon halad az EuroVelo 13 és a Három Folyó nemzetközi nyomvonalával, így Dél-Baranya bekapcsolódott a nemzetközi kerékpárút hálózat rendszerébe. Az új szakasznak köszönhetően máris jelentősen megnőtt az ormánsági településekre látogatók száma.

A következő beavatkozási célterületek fogalmazódtak meg az ŐDP-t illetően: • a térség kulturális hagyományain és természeti adottságain alapuló gazdálkodási mód megteremtésével fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása; • előtérbe kell kerülnie a táji adottságokhoz igazodó víz- és tájgazdálkodásnak, amely a jelenlegihez képest a helyi lakosság szélesebb köre számára biztosíthat megélhetési lehetőséget; • e változások következményeként a térségi társadalmi-kulturális élet újjászervezése; • egy sikeres, a helyi adottságok segítségével prosperáló térség turisztikai fejlesztése. A célok kivitelezése és megvalósítása az eredeti elgondolás alapján a Program hét alappillére: • Vízrendezés • Tájhasználat-váltás és tájtagolás • Állattenyésztés • Feldolgozás, gazdaságfejlesztés, megújuló energia • Turizmus • Humánerőforrás-fejlesztés A fenti hat projektcsoport egységes projektmenedzsmentje és kommunikációja.

Megvalósult fejlesztések Az Ős-Dráva ökoturisztikai látogatóközpont, tanösvény és a hozzá kapcsolódó tematikus ökoturisztikai elemek létrehozása érdekében - a cún-szaporcai holtág területén kiemelt projekt nevesítéséről 1 090 810 400 Ft lekötésével a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program 2011-2013. évi akcióterve „2.2.1./E-12 Komplex turisztikai termékcsomag kialakítása” című konstrukcióban.

Kerékpáros turizmus fejlesztése Dél-Baranyában

Templomok felújítása, átalakítása A Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) benyújtott nyertes pályázat eredményeként 8 ormánsági fakazettás református templom (Kórós, Drávaiványi, Zaláta, Vejti, Nagycsány, Kémes, Szaporca, Vajszló) felújítása valósulhat meg. A kivitelezés elkezdődött, a rekonstrukciós folyamatok még zajlanak. A református templomok műemléki felújítása során felmerült többletköltséget az 1321/2016. (VII.1.) Korm. határozat 4. melléklete szerint hazai forrásból finanszírozzák. Az első körös felújítási programban nem szereplő templomok felújítása is tervben van. A térség komoly szálláshely-kapacitás lemaradással küzd, a meglévők száma nagyon csekély és nincsenek megfelelően kiaknázva a természeti, táji, épített és környezeti adottságok sem. A Dráva-menti víziturizmus fejlesztése ugyancsak fontos szegmense a térség turisztikai fejlesztésének, csakúgy, mint a vadászturizmus. A turisztikai fejlesztéseknél fontos megemlíteni a térségben a kerékpáros fejlesztést is, amelynek egyik vezérfonala, hogy a korábbi időszakban megépült, de össze nem kötött szakaszokat rendszerbe fogja, s a hiányzó összekötő szakaszok megépülését támogassa. Ezen belül kiemelten kezelendő az ŐDP kerekpáros fejlesztéseiről szóló jelentés szerinti kerékpárút és Pécs Megyei Jogú Város közötti összeköttetés megteremtése is. A térségben jelenleg elérhető pályázati lehetőségek nem teszik lehetővé a szálláshely-fejlesztést, így a tervezett beruházások csak hazai forrásból valósíthatók meg. Éppen ezért jelent meg az 1838/2016. (XII.23.) Korm. határozat, amely az Ős-Dráva Program keretében turistaházak építéséhez szükséges források biztosításáról rendelkezik. A térség fejlődése érdekében kiemelten fontos az aktív turisztikai lehetőségek számának növelése, amelynek egyik hatékony eszköze lehet a turistaház-fejlesztési program.

23

TERÜLETI FEJLESZTÉSEK

TERÜLETI FEJLESZTÉSEK

A BALATON KIEMELT TÉRSÉGBEN MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK ÉS TOVÁBBI TERVEK

TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS MEGVALÓSULT PROGRAMOK A DUNA-GERECSE TÉRSÉGBEN

Bejárható Balaton

Bejárható Gerecse

A Balaton hazánk egyik legnagyobb természeti kincseként közkedvelt turisztikai célterület. Vonzerejét azonban nem csak a változatos szépségű tájnak, a homokos strandoknak, valamint a térségben megtalálható jelentős kultúrtörténeti értékeknek köszönheti, hanem számos további kikapcsolódási és programlehetőséget kínál az aktív pihenésre vágyók, valamint az egészségmegőrzésben és a helyi gasztronómia iránt érdeklődők számára is. A Balaton, főként idegenforgalmi bevételeinek köszönhetően, jelentős tényezője a nemzetgazdaságnak, ezért a térség folyamatos fejlesztése kiemelt fontosságú.

Szöveg és fotó: Balaton Fejlesztési Tanács

kalehetőséget találjanak a közelben. A munkalehetőségek leghatékonyabban a turizmus fejlesztésével, a térségbe érkező vendégek számának, valamint tartózkodási idejük növelésével javíthatóak.

Várható turisztikai fejlesztések Elsődlegesen olyan turisztikai szolgáltatások fejlesztése javasolt, melyek hozzájárulnak a Balaton térségében található turisztikai kapacitások egész éves - kiemelten tavaszi, őszi időszaki kihasználtságának javításához -, azaz nem feltétlenül a nyári balatoni fürdőzéshez kapcsolódnak, de egyúttal remek kiegészítő programot is kínálnak a nyaralások során. A turisztikai szolgáltatásokat nem csupán a part menti sávban, hanem lehetőség szerint a parttól távolabbi településeken is fejleszteni kell, kihasználva a természeti, táji adottságokat, illetve az egyedi helyi termékkínálatot. A Balaton térségében az egyedi természeti adottságokra építve a Bejárható Magyarország Program keretében lehetőség nyílik a kerékpárutak, kerékpárturisztikai szolgáltatások fejlesztésére, víziturisztikai valamint komplex szolgáltatásokat nyújtó kikötőfejlesztésekre, öko és lovas turisztikai attrakciók kialakítására. Ezen projektek az országos szakszövetségek gesztorálásával valósulnak meg.

További közlekedés-fejlesztési beruházások a térségben Az elmúlt időszak legjelentősebb feladataként a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) kidolgozta a Balaton Kiemelt Térség 2014-2020 időszakra szóló fejlesztési terveit. Elkészült többek között a térség területfejlesztési koncepciója, valamint a középtávú fejlesztési stratégiája és a térségi operatív program is. E fejlesztési dokumentumokra építve fogadta el a kormány 2016 végén a balatoni kormányhatározatot a „Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról és a térségben megvalósítandó egyes fejlesztések megvalósításához szükséges források biztosításáról” (1861/2016 (XII.27.) számú Kormányhatározat), mely szerint 365,4 milliárd forintot terveznek fordítani a balatoni fejlesztésekre a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban.

A fejlesztések célja A Balaton Régió fejlesztési programja komplex, átfogó célokat fogalmaz meg. A fejlesztések célja a térség dinamizálása, a fenntartható gazdasági fellendítése, hogy a régióban élők és dolgozók számára egész évben biztosítható legyen egy kiszámítható élet- és munkakörnyezet. A fejlesztések alapkoncepciója, hogy a Balaton térségét egy olyan hellyé alakítsuk, ahol egyaránt jó élni, jó dolgozni, és nem utolsó sorban, ahol jó pihenni. A Balaton a lenyűgöző táji és területi adottságainak köszönhetően megfelelő lakóhelyként szolgál. Az itt élő emberek megélhetéséhez azonban elengedhetetlen, hogy megfelelő mun-

24

A Balaton térségében a közlekedési rendszer fejlesztésénél fontos szempont a környezetbarát megoldások alkalmazásának előtérbe helyezése, illetve a változó vendégforgalmat és speciális igényeket is rugalmasan kiszolgálni képes közlekedési rendszer működtetése. Az elfogadott balatoni kormányprogram tervei között szerepel többek között a 710. sz. út Balatonkenese–M7 közötti pályaszakasz megvalósítása (autópálya csomóponttal), valamint a Szántód–Kőröshegy–Balatonszentgyörgy vasút vonalszakasz felújítása, a 36-os Fonyód–Kaposvár vasútvonal állapotjavítása, a 29-es vasútvonal Szabadbattyán-Aszófő szakaszának villamosítása, vasútállomások rekonstrukciója, illetve a központi forgalomirányítás kiépítése. A fejlesztések során kiemelt szerepet kap az elektromos közlekedés ösztönzése. A tervekben elektromos autóbuszok beszerzésre szerepel, valamint elektromos autó, hajó és kerékpár töltőhálózat kiépítése.

A Balaton Fejlesztési Tanács célja A Balaton Fejlesztési Tanács a térség fejlesztési programjában meghatározott célkitűzések megvalósítását ösztönzi. Célja, hogy a Balaton egy vonzó, attrakciókban és rendezvényekben gazdag térségként jelenjen meg a vendégek és a lakosság körében, hozzájárulva a természeti és kulturális értékek megismeréséhez, a szabadidő aktív eltöltéséhez és az egészséges életmódra való neveléshez.

Szöveg: Duna-Gerecse Turisztikai Nonprofit Kft. - Magyarics Gábor ügyvezető Fotó: Duna-Gerecse Turisztikai Nonprofit Kft.

Az elmúlt nyolc évben a Duna-Gerecse térségben kiépült az alulról felfelé építkező modellt követő, helyi és térségi szintet is magába foglaló rendszere a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezeteknek. Ez a tény nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az önálló földrajzi egységként lehatárolható fogadóterületen a Bejárható Magyarország Programhoz is kapcsolható turisztikai fejlesztések egymásra épülve és ös�szehangolt formában valósulhatnak meg. A Gerecse hegység területe hosszú időn keresztül a turisztikai szempontból kevésbé feltárt magyarországi régiók sorába tartozott. Az aktív és ökoturisztikai szolgáltatások, programok iránti kereslet élénkülésének köszönhetően azonban ma már jól érzékelhető érdeklődést tapasztalhatunk a térség természeti és kulturális értékeinek, épített örökségének gazdag tárháza iránt. Ennek alátámasztására elég, ha megemlítjük a Gerecse 50-t, amely napjainkra a legkedveltebb és legnagyobb résztvevői létszámot produkáló hazai teljesítménytúrává nőtte ki magát. 2013-ban, hazánk 7. hivatalosan kihirdetett natúrparkjaként megalakult a Gerecse Natúrpark. A natúrparkok által végzett tevékenységek négy pilléréből (értékőrzés, környezeti nevelés és szemléletformálás, vidékfejlesztés és természetgazdálkodás, turizmus és rekreáció) ez utóbbi hatékony ellátását segíti a Duna-Gerecse térségben a TDM szervezetek példaértékűen kialakult rendszere. Az alulról felfelé építkező szervezeti modell lényege éppen az, hogy a helyi szinteken a lehető legszélesebb együttműködés alakuljon ki a turizmusban érdekelt különböző szektorok között, majd az ott felmerülő elképzeléseket összehangolva a térségi szinten egy egységes turisztikai fejlesztési stratégia kidolgozása és tudatos megvalósítása történjen meg.

A Duna-Gerecse térséget is magába foglaló Komárom-Esztergom megyében négy helyi szintű TDM-szervezet működik (Tata és Környéke Turisztikai Egyesület, Komáromi Turisztikai Egyesület, Dorog és Térsége Turizmus Egyesület, Esztergom és Térsége Turisztikai Egyesület). Az első három és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat a tulajdonosa a Duna-Gerecse Turisztikai Nonprofit Kft.-nek, mint térségi szintű TDM-szervezetnek. Emellett már kialakult az informális együttműködés az esztergomi turisztikai egyesülettel, valamint határon átnyúló programok kidolgozása és megvalósítása érdekében a szlovákiai Podunajsko (Dunamente) TDM-szervezettel is. A Gerecse térségében a különböző szereplők kezdeményezésére már megvalósult turisztikai fejlesztések, valamint a jövőbeli tervek köre igen széles. A cikk keretében ezek teljes körű bemutatására nem vállalkozunk, inkább a Bejárható Magyarország Programhoz illeszkedő elemeket emeljük ki. Az Országos Kékkör megújításának kiemelt programjához illeszkedve felújításon esett át (jelzésfestés, kitáblázás) a Gerecse teljes turistaút-hálózata, valamint újdonságként nordic walking túraútvonalak létesültek. A Gerecse Natúrpark tanösvény-hálózata immár 10 helyszínt foglal magába (Komárom-Koppánymonostor, Bajót-Péliföldszentkereszt, Tardos, Süttő, Kocs, Tata 3 db, Tatabánya, Által-ér-völgye), és 2017 végére elkészül a dunaalmási kőfejtők bemutatóhelye is. Az ökoturisztikai kínálat részét jelentő látogatóközpontokkal jelenleg még nem rendelkezik a terület. Ez a helyzet azonban nemsokára változni fog, ugyanis nyertes pályázatok segítségével három modern létesítmény (Tatabánya, Bajót-Péliföldszentkereszt, Lábatlan) épülhet meg a közeljövőben. A tatai Új Kajakház Ökoturisztikai Központ épületének beruházásával párhuzamosan a város környékét és a Gerecse hegységet feltáró terepi kerékpáros túraútvonalakat mértek fel és jelöltek ki. Közben két ütemben elkészült az Által-ér völgyi kerékpárút Tatabánya és Dunaalmás között. Ennek további bővítése a vízfolyás felső szakaszán, valamint a Gerecse kerékpáros úthálózatának összekapcsolása a szomszédos régiókkal (pl. a Vértesen át a Velencei-tóval), illetve a remélhetőleg végre teljes hosszában elkészülő Duna menti EuroVelo6-os kerékpárúttal az elkövetkezendő évek feladata. A Dunán, mint a térség legfontosabb vízi útján, az országos kiemelt fejlesztési program keretében a víziturizmust kiszolgáló táborhelyek fejlesztése megkezdődött. Megszülettek az első elképzelések az Által-ér egész éves hajózhatóságára Tata és Dunaalmás között, így elképzelhető, hogy a kajakosok és kenusok számára a Duna hamarosan elérhető lesz a tatai Öreg-tó felől is.

25

ESETTANULMÁNYOK

ESETTANULMÁNYOK

INTERJÚ AZ AJKAI BORSOS MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLÁVAL

A Bejárható Magyarország kerettanterv megvalósítása

Fotó: Borsos Miklós Általános Iskola

A 2013/2014-es tanévben vágott bele az ajkai Borsos Miklós Általános Iskola a Bejárható Magyarország kerettanterv bevezetésébe. BMP: Miért döntöttek a Bejárható Magyarország Program Kerettanterv bevezetése mellett?

Még a Bejárható Magyarország kerettanterv kiadása előtt felmerült iskolánkban egy természetjáró-természetbarát osztály indításának ötlete. Számos érvet sorakoztattunk fel elképzelésünk mellett. Ajka a Déli-Bakonyban, a Kab-hegy lábánál fekszik, könnyen elérhető a Somló, a Magas-Bakony és a Balaton-felvidék is, mindegyik számtalan kalandot, látnivalót kínál. A város és a környék történelme sokszínű, hiszen az őskortól folyamatosan lakott, múltunk megannyi emlékét várostörténeti tanösvény, Városi Múzeum, Bányászati Múzeum, Őslény- és kőzettár, Ajka Kristály Múzeum őrzi. Az ipartörténet szintén kínál látnivalókat. Mindezek szinte tálcán kínálják szűkebb szülőföldünk hagyományos tanulási formáktól és módszerektől eltérő, izgalmas tevékenységekre épülő „élményalapú” felfedezését. A 2013 tavaszán megjelent Bejárható Magyarország kerettanterv újabb lendületet adott elképzeléseink megvalósításához. Nagy előnye a programnak, hogy minden tantárgyhoz illeszkedik, valamennyi tanulói kompetenciát fejleszti, mindezek mellett a gyerekeknek változatos tevékenységrendszert kínál, ráadásul a már működő ökoiskolai programunkhoz is jól kapcsolódik. BMP: Hogyan értékelik az eddigi tapasztalatokat?

Személyes tapasztalataim pozitívak, a gyerekek szeretik a Bejárható Magyarországot. A program jelenleg három osztályunkat érinti, heti két ”tanítási órában”. Az órák többnyire nem a többi tantárgynál megszokott keretek között zajlanak: terepi foglalkozásokon veszünk részt (pl. tájfutás az iskola előtti parkban, evezés a Csónakázó-tavon, feladatlapos csapatverseny a várostörténeti tanösvényen, múzeumlátogatás), külső előadókat hívunk egy-egy témához (élménybeszámoló Dunai vízitúráról, a Dunamenti kerékpárút osztrák szakaszáról, a „Magyarok a világ nyolcezres csúcsain” expedíció két tagjának kalandjairól, a Magyarország összes települését kerékpárral bejáró ajkai sporttársunk kerekes élményeiről). Mindezek mellett a feldolgozandó témáinkba vágó IKT eszközökkel és megoldásokkal, okos telefonos alkalmazásokkal is megismerkednek a gyerekek. Minden tanévben elvégzik például a közlekedésbiztonsági akcióprogram e-learning tanfolyamát, ahol a biztonságos közlekedés tudnivalói mellett ezzel a ma már gyakran alkalmazott tanulási móddal is megismerkednek. A heti két tanórához havonta 2-4 fakultatív nyílt túra kapcsolódik, ezeken családtagok, barátok is velünk tarthatnak. Egy-egy tájegy-

26

séget többnapos tanulmányi kirándulásokkal, nyári táborozásokkal barangolunk be. Az eddigi tanévek statisztikája azt mutatja, hogy sikeresnek mondható a program. BMP: Milyen új kihívások elé állította a Bejárható Magyarország Kerettanterv bevezetése az iskola pedagógusait?

Amikor bevezettük a programot, járatlan úton indultunk el, bár a gyalogos, kerékpáros és vízi túrázásnak, táborozásnak voltak előzményei iskolánkban. Szerencsére Ajkán nagy hagyománya, komoly múltja van a természetjárásnak, így a helyi civil szervezetektől, egyesületektől sok szakmai segítséget kaptunk. A legnagyobb kihívást talán az jelentette, hogy a kerettanterven kívül kezdetben nem állt rendelkezésünkre semmilyen pedagógiai segédanyag, taneszköz, így a tervező munka, az órák, programok előkészítése, a szükséges eszközök beszerzése – sok esetben házilagos előállítása – rengeteg időt és energiát igényelt. BMP: Mely jármódok kipróbálására van lehetősége az ajkai Borsos Miklós Általános Iskola diákjainak?

A program öt jármódja közül a gyalogtúrázás kapott elsőbbséget, praktikus megfontolásból. Szerveztünk már világ gyalogló napi városismertető sétát, vártúrát, geotúrát, tanösvény túrát, részt vettünk túraversenyen és teljesítménytúrákon. A kerékpározás főként a 3-4. évfolyamon kerül előtérbe a Bringa Akadémia kerettanterv alkalmazásával. Felsőseink számára alkalmanként eddig is szerveztünk rövidebb kerékpártúrákat például az autómentes világnapon. Az ajkai Üveggyári Flottának köszönhetően tanulóink több alkalommal túrakenuba, kajakba is szállhattak. Volt víz világnapi hajós tótakarítás, gyakorló evezés, gyermeknapi evezős verseny, Fagyi Kupa evezősverseny, sőt, még sárkányhajóztunk is. A gyerekek megtanulták az evezés alapjait, a hajóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, teendőket, közben „egy csónakban ülve” a közösség is kovácsolódott, formálódott. A vitorlázás ugyan egyelőre kimaradt a jármódok közül, de a balatonfüredi Vitorlázeumban izgalmas interaktív kiállítás keretében már ismerkedhettek diákjaink a sportággal. Egyedül a lovas jármódot nem tudtuk még kipróbálni. Bár a feltételek adottak lennének, sajnos a költségek miatt még nem sikerült beépíteni a programunkba.

Szöveg és fotó: INTERMAP Térinformatikai és Közigazgatás-fejlesztési Iroda Kft. - Nikl István ügyvezető igazgató

A Digitális Szabadidő Térkép továbbfejlesztése a legújabb körpanorámás GeoMeter technológiával Korunkban az aktív kikapcsolódás és a szabadidő sportok szerelmeseit is elérte a digitalizáció. Leginkább az aktív korú és ifjabb generáció az, aki laptopon vagy mobiltelefonon előre tájékozódik a helyszínről, mielőtt eldönti melyik lehetőséget is válassza. Nyilvánvaló, hogy a reklámzajból azok a portálok, app-ok emelkednek ki legjobban, amelyek valamilyen különleges szolgáltatást is nyújtanak a felhasználóiknak. Ilyen látványos továbbfejlesztési lehetőség, a túraútvonalak körpanorámás, 3D-s felmérése az új GeoMeter technológiával, amivel megvalósul az adott terület virtuális bejárásának lehetősége, számítógépen és mobil telefonon egyaránt. A Bejárható Magyarország Program (BMP) részeként létrejött Digitális Szabadidő Térkép (DSzT) több célt valósít meg egy egységes, integrált rendszerben: • Naprakész útikönyv • Intelligens térkép • Navigációs eszköz • Élmény és teljesítmény rögzítő • Közösség és közönség szervező eszköz A publikus részek, úgymint az internetes felület és a mobil app-ok csak a jéghegy csúcsát jelentik. A lényeg (a jéghegy víz alatti része) a komplex jogosultságkezeléssel ellátott térképes szerkesztési felület, ahol több száz objektumtípus jelenik meg, pl. pad, tűzrakóhely, kút stb. jelkulcsi jelekkel (piktogramokkal) ellátva, egységes hierarchikus struktúrába szervezve és ezen belül akár több millió egyed feltöltési lehetőségével. Az automatikus adattisztítási folyamatok, az adatok aktualizálása, nyomvonalak, túrák szerkesztése, ellenőrzött publikálása is megoldott. Ezen funkciók is mutatják, hogy a DSzT rendszer egy jelentős 6-10 éves gyakorlati tapasztalatot és know-how-t hordoz magában. A projekt során bebizonyosodott, hogy a létrejött termék felhasználható országos rendszerként is, sőt határokon átnyúló közösség kovácsoló eszközként is kiválóan alkalmazható. A DSzT-ben pl. a felmért lovas, vízitúra- és vitorlástúra-útvonalak egy strukturált hálózatba szervezve jelennek meg, ahol a túratervezés és bejárás, a barátságos felhasználói felületeknek köszönhetően gyerekjáték. Ezen komplex, több platformos (Web böngészők, iOS és Android app-ok), több jármóddal is egyeztetett rendszer továbbfejlesztése a legújabb technológiák irányába, kiemelkedő felhasználói élményt biztosít a szabadidősportok kedvelőinek, de jelentős előnyöket nyújt a rendszer üzemeltetői és a felmérők számára is.

Mit nyújt az új körpanorámás 3D-s felmérés? A 360 fokos körpanorámás felmérést az elsők között alkalmazták Erdélyben a Bejárható Székelyföld Programban. Több kiváló felmérő csapat járta be, a közel 600 kilométert a GeoMeter felmérő műszerrel, ahol az eredmények feldolgozása is megtörtént. Továbbá, több száz kilométer hazai felmérést is elvégezve, előállt egy több jármóddal egyeztetett egységes rendszer és módszertan. A felesleges redundanciák elkerülése érdekében egységes felmérési technológiát biztosít a különböző jármódok közös szakaszainak kezelésére. A GeoMeter 6 db kalibrált kamerája és speciális térszenzorai segítségével körpanorámásan, 3 dimenzióban örökíti meg maga körül a teret. Ezáltal a bejárt területen elhelyezkedő objektumok földrajzi pozíciója és méretei utólag az irodában lemérhetők. Tehát bejárásnál nem kell minden mérendő pontnál pl. jelzőtáblánál, pihenőhelynél (POI) megállni, hanem folyamatos haladás mellett nagyságrendekkel, akár 2050 szer hatékonyabban végezhető el a felmérés, mint a hagyományos módszerekkel. További jelentős előnye, hogy ha valamelyik tereptárgy bemérése elmaradt, akkor nem kell visszamenni a helyszínre, hanem az irodában utólag a körpanorámás képeken bemérhető. Továbbá a tereptárgyak állapotáról, az útviszonyokról és nehézségi fokokról is pontos képet kapunk egyazon felmérés keretén belül, egyszeri bejárással. A felmérés szinte nélkülözhetetlen új nyomvonalak tervezésénél, alternatívák vizsgálatánál és bemutatásánál is, de jól használható a jelzésfestés és állagmegőrzés területén is. Virtuális bejárás mint marketing eszköz Az útszakaszok érdekesebb részei, vagy akár a teljes útszakasz bejárható virtuálisan az interneten és mobil telefonon, pl. évszakonként bemutatva a terület jellemzőit és vonzerejét. A rendszer felhasználója bárhol megállhat, körülnézhet, átléphet egy másik helyre így több oldalról is szemügyre veheti az érdekességeket. További lehetőség a „virtuális tanösvény” funkció, ahol mint egy virtuális idegenvezető, a rendszer automatikusan bejárja a területet, meg-megállva és automatikusan „rázoomolva” az érdekesebb részekre. Tehát a DSzT kibővítése a 3D-s körpanorámás bejárással egy komplex rendszerré, a digitalizáció korában is kiemelkedő megoldás lenne az aktív szabadidősportok hazai és külföldi rajongói számára és további jelentős tömegeket tudna aktivizálni ezen a területen.

27

ESETTANULMÁNYOK

ESETTANULMÁNYOK Szöveg és fotó: Testnevelési Egyetem (TF) Szöveg: Sárospataki Polgármesteri Hivatal - Prokop Viktor Fotó: Sárospataki Polgármesteri Hivatal

Vándortábor-vezető akkreditált pedagógus továbbképzés indul a Testnevelési Egyetemen A Testnevelési Egyetem 2017 májusától a júniusig terjedő időszakban Vándortábor-vezető akkreditált pedagógus továbbképzést szervez gyalogos- és vízitúravezető területeken.

Tradíció, turizmus, világörökség: Sárospatak Észak-Magyarország legszebb kisvárosa a több száz éves történelmi örökségére építve alakítja jövőjét.

Megvalósult tervek Az utóbbi években számos, a helyieket és a turistákat is szolgáló fejlesztés valósult meg a városban. A Bodrog folyó partján kishajó kikötő létesült, új mobil stég és pihenőövezet fogadja a kajakkal vagy éppen kenuval érkezőket, mi több, egyre több helyi fiatal ragad lapátot a néhány éve újjáélesztett szakosztályban is. Az aktív turizmust kedvelők kedvelt célpontja a Megyer-hegyi Tengerszem, amely az ország egyik legkedveltebb természeti képződménye cím birtokosa. Világszerte ismert a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára, amely közel 400 000 kötetes állományával páratlan értéket rejt - nem csak a Rákócziak és Dobók korából -. Néhány éve a látogatható nagyterme újult meg, ezzel elősegítve az 1531-ben alapított Kollégium védett örökségének megőrzését. A több mint 50 éve fellelt termálvíz messze földön híres, aki ízületeire keres gyógyírt, a térség egyetlen termálfürdőjét, a Végardó Fürdőt kell zászlajára tűzni. A Makovecz Imre tervezte impozáns fogadóépületen túl hat medence és számos élményelem szolgálja a vendégek igényit. A nyári fürdőben már készül az új szauna világ: infra- és finn szaunákkal, csobbanó medencével. A fürdő fejlesztés 1,5 milliárd forintból valósul meg, hamarosan pedig új téli komplexummal is bővül.

A jövő zenéje 14 milliárd forintot is meghaladja a Sárospatakot érintő fejlesztések sora. A Gyógyhelyek fejlesztése részeként a már említett - évente több mint 200 ezer vendéget fogadó - Végardó Fürdő fejlesztésére 1,5 milliárd forint fordítható. Sikeresen pályázott a Római katolikus egyház a Szent negyedben található épületének kulturális turizmust szolgáló fejlesztésére, a Szent Erzsébet Zarándok- és Látogatóközpont kialakítására több mint másfél milliárd forintos támogatást nyertek el. Sárospatak városa híres a Makovecz Imre által tervezet épületekről, melyek közül a Művelődés Háza és Könyvtára felújítására 1,3 milliárd forintot fordíthatnak.

28

Európa egyetlen feltárt és bemutatott ágyúöntő műhelyének kialakítását követően újabb állomásához érkezik a nemzeti várprojektben a Rákóczi-vár fejlesztése és bővítése. A fenntartó Magyar Nemzeti Múzeum és a helyi önkormányzat által elnyert együttes forrásból majd 1,6 milliárd forintból valósul meg a beruházás. A fejlesztési szándék a helyben élők komfortját is fókuszba helyezte. 2,5 milliárd forint értékben újul meg a szennyvíz hálózat, az utak felújítására 100 millió forintot szánnak csak az idei éven, míg a helyi közösségek erősítésére és a gazdaság élénkítésére több forrásból, majd 1 milliárd forint áll a város rendelkezésére. Számos beruházás kapcsolódik majd a Területfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) összesen 2,5 milliárdos keretösszeggel. Az iskolavárosban, ép testben ép lélek elve alapján is zajlanak beruházások. A Református Egyház alapítványa TAO-s támogatásból 1,3 milliárd forintból épít új sportcsarnokot. A város által üzemeltett Sportpályán pedig nemrég adták át – Erdei Zsolt, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnökének jelenlétében – a mintegy 200 millió forintból elkészült kiszolgáló épületet és az új rekortán futópályát. Hamarosan egy műfüves pályával is bővül a sporttelep.

Világörökség a középpontban A világ első zárt borvidékén található Sárospatakon arra is törekszenek, hogy elérhető közelségben, a lehető legmagasabb színvonalon szolgálják a városba érkezőket. Ezért kiemelt jelentőségű a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vasútvonal fejlesztése 21,1 milliárd forint értékben, ami a térség lakosait valamint az egyre jelentősebb turizmust szolgálja majd. A becsatlakozás a borvidéket keresztülszelő kerékpárút hálózatba szintén a fejlesztések részét képezi. Az elektromos autók, a túra terepjárók igénybevételi lehetősége azért is kiemelkedő, hiszen nem csak védett természeti értékek mentén csodálhatja meg a látogató a Longi-erdőt vagy éppen a Tengerszemet, hanem eljuthat a világörökség részét képező Gombos-hegyi pincesorra is. Sárospatak egységben gondolkodik, így a szomszédos sváb községgel, Hercegkúttal közösen is biztosítanak kiváló programokat. Sárospatak minden értékét felsorolni végtelen hosszú lista lenne. Ezért is fontos, hogy a „Bodrog-parti Athént”, ne csupán az 500 forintos bankjegyről ismerjék az emberek.

A magyar kormány támogatásával létrehozott Vándortábor program régi hagyományokat elevenít fel, egyben új lehetőséget kínál a hazai diákok számára, akik erdei és vízitúrázás közben fedezhetik fel Magyarország természeti és kulturális értékeit. A hegyek, völgyek és folyók legszebb szegleteit feltáró, változatos túrák a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében, együttműködésében valósulnak meg. A vándortáborokra jelentkezéssel párhuzamosan indulnak a kísérő pedagógusok számára összeállított, akkreditált vándortábor-túravezetői tanfolyamok. A 30 órás tanfolyamot végzett szakemberek számára ingyenes a vándortáborokon való részvétel és a táborok időtartama alatt napi bruttó 10 000 forintnyi térítésben részesülnek, amennyiben csoportot kísérnek a természetbe. A képzés célja a pedagógusok felkészítése a természetjáró a gyalogos és a vízi vándortáborok vezetésére. A tanfolyamon többek között megismerik a túrázáshoz, táborozáshoz szükséges normákat, szabályokat és jogszabályokat, valamint felkészítik őket a veszélyhelyzetek kezelésére, az esetleg szükséges egészségügyi tennivalók megvalósítására, továbbá térképolvasói és tájékozódási gyakorlatra is szert tesznek.

Miért érdemes a képzésben részt venni az érintett pedagógusoknak? • A kötelező pedagógus továbbképzésnek megfelelően biztosítják a kreditpontok megszerzését. • Táborszervezőként vagy kísérőként részt vehetnek a 2017-ben induló erdei- és vízivándortábor programban. A képzést elvégző pedagógusoknak a táborban való részvételért nem kell önrészt fizetniük, és a táborozás időtartamára bruttó 10 000 forint napidíjat kapnak. • Képesek lesznek a tanulók átlagéletkorának megfelelő hazai vándortábor biztonságos és tartalmas levezetésére. • Megismerik és alkalmazzák a túrázáshoz, táborozáshoz szükséges normákat, szabályokat, jogszabályokat. • Alkalmassá válnak a veszélyhelyzetek elkerülésére, az esetleg szükséges egészségügyi tennivalók kiválasztására és megvalósítására. • Térképolvasói, tájékozódási illetve vízitúravezetői gyakorlatra és a túraterületek bemutatására alkalmas ismeretekre tesznek szert.

résztvevők aktív tevékenységére, csoportos feladatmegoldására és terepi gyakorlatokra épít. A képzés során kialakulnak, fejlődnek a megvalósításhoz szükséges kompetenciák. A gyalogos túravezetői képzés több témakört érint, úgy mint: turista etika, jogi felelősség; környezet- és természetvédelem, tájékozódási ismeretek; túra- és táborszervezés, egészségügy; a terület (útvonal) jellemzése, értékei, erdőpedagógia, játékok. A vízi-túravezetői képzés érintett témakörei: a víziturizmus tevékenységek, a vízitúra története és hagyományok; a víziturizmus jogi szabályozása; a kijelölt vándortábor útvonalak; a vándortábor pedagógiai koncepciója és feladatai; a biztonság, mentés és higiénia; a felkészülés és tervezés a vándortáborozásra; a terhelés-élettani, edzéselméleti folyamatok a vízitúrázás kapcsán; a magyarországi víztestek általános leírása; a Duna-vízgyűjtő általános földrajza, vízrajza, a vízitúrázás, vándortáborozás térszínei, gyakorlati tapasztalatok; az evezés túrahajó típusokban (evezés, kormányzás elmélete és gyakorlata, versenytechnikák alkalmazása); a vízitúrázás eszközei, hajóbeosztás, elhelyezkedés, a szerepkörök kialakítása; a vízitúrázás kialakult típusai, túratípusok jellemző összetevői; a szakmai kompetenciák (hajószállítás, optimális útvonal tartása, hatékony evezés, eredményes kormányzás, vészhelyzetek elkerülése, biztonsági követelmények betartása); a teljesítménykritériumok (hajóba történő beszállás, átszállás, hajótípusok szerinti evezési technikák alkalmazása, haladási iránycélok elérése, haladás folyóvízen és állóvízen, kikötési technikák alkalmazása, víz- és időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás, biztonságos segítési és mentési technikák begyakorlása). A sikeres vizsgát tett hallgatók államilag elismert tanúsítványt kapnak az akkreditált pedagógus továbbképzés elvégzéséről. A jelentkezések még az utolsó napokban is folynak. Lapzártáig, mintegy 300 gyalogos és 60 vízi vándortábor vezető jelentkezését regisztráltuk.

A továbbképzés lebonyolítása A képzés 1 napos elméleti oktatással kezdődik, ezt követően indul a 2 napos terepi gyakorlat. A program döntően az előadásokra, a

29

ESETTANULMÁNYOK Szöveg: Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely - Pénzes Erzsébet

Bejárható Magyarország Program képzési központ létesül Balatonfüreden A tatabányai székhelyű, de budapesti és székelyudvarhelyi tagozattal, valamint Sümegen is képzési hellyel rendelkező Edutus Főiskola - amely immáron közel 25 éve meghatározó szereplője a magyar felsőoktatásnak -, új képzési telephelyet szeretne létrehozni Balatonfüreden. A főiskola által gondozott Bejárható Magyarország Program balatonfüredi központja elsősorban turisztikai képzési kínálatot tervez. A BMP-hez kapcsolódó képzések mellett az Edutus új telephelye balatoni fejlesztési tudásközponttá is szeretne válni, ahol Balatonfüred és vonzáskörzete, valamint a Balaton-régió lakossága számára a munkaerőpiac igényeinek megfelelő felsőoktatási képzések egy balatonfüredi képzési helyszínen válnának elérhetővé. A felsőoktatási és felnőttképzési centrum közvetlen segítséget és interszektorális együttműködési lehetőséget nyújt a turizmus terén tevékenykedő szervezeteknek, vállalkozóknak is.

Tervezett állandó képzések: • turizmus-vendéglátás alapszak (BSc, levelező képzés), • Bejárható Magyarország Program koordinátor szakirányú továbbképzés (felsőfokú végzettséggel már rendelkezők számára),

• gasztronómiai jellegű képzések, • akkreditált túravezető-képzések (vízitúrázó, kerékpáros, gyalogos, lovas járásmódok számára), • vendéglátó képzések a helyi igényeknek megfelelően Az állandó képzések mellett turizmusfejlesztés, területfejlesztés, humán erőforrás fejlesztés, egészséges Balaton, gasztronómia stb. témában is működne a tudás- és fejlesztési központ. Mindez kiegészülne rendezvények, workshopok, nyári egyetemek és turizmus akadémiák szervezésével, ahol aktuális és területspecifikus tematikákkal találkoznának a résztvevők. A rövid, tanfolyam jellegű képzésekkel a tágabb földrajzi értelemben vett helyi igényeket is szeretnék kielégíteni. A Bejárható Magyarország Program, Bejárható Balaton Program képzés mellett egy innovatív gasztronómiai élmény- és képzési központ létrehozását is tervezi a főiskola Balatonfüreden, amely képes egyszerre turisztikai és gasztronómiai élményt adni, valamint könnyen összeköthető az aktív turizmus különböző termékeivel. A központ egyben vendéglátás-szakmai műhellyé is válna, kapcsolódó képzések, kutatások, kiállítások és szakmai rendezvények otthonaként. Az első képzéseket 2017 őszén tervezik indítani.



„…Az nagy széles mezõ, az szép liget, erdõ sétáló palotájok; Az útaknak lese, kemény harcok helye tanuló oskolájok; Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség s fáradtság: mulatások...” (Balassi Bálint: Egy katonaének)

BEJÁRHATÓ MAGYARORSZÁG, BEJÁRHATÓ KÁRPÁT-MEDENCE

Az út, ami adja magát! A Bejárható Magyarország Program (BMP) abból a felismerésből fakad, hogy Magyarországot földrajzi adottságai, közbiztonsági helyzete

és birtokrendszere különösen alkalmassá teszik arra, hogy szabadon és önfeledten bejárható legyen.

Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program 12.0 (KIM, 2012. augusztus 31.) Átfogó feladat, kezdeményező kommunikáció, 3.2.3.5.2. Egyedi megoldások: Bejárható Magyarország Program: „Aki szenvedélyes szeretettel a természetet járja, gyakran az államot, a maga szabályaival inkább gyarló, bosszantó akadálynak érzi és nem elsősorban segítséget vár tőle. Ugyanakkor jól látható módon Magyarországot földrajzi, (köz)biztonsági és ingatlan-használati viszonyai különösen képessé teszik arra, hogy meghatározott szabadtéri sportok tekintetében az egyik legnagyobb vonzerő és lehetőség a szabad barangolás, nagy térségek korlátozásmentes, élvezhető, szakaszolható bejárásának lehetősége biztosítva legyen. A „Bejárható Magyarország” programja ebből, és abból a felismerésből fakad, hogy 5 járásmód esetében a fent írt lehetőség kiaknázáshoz szükséges fejlesztések azonos szerkezetben, ezért igen hatékonyan valósíthatóak meg. Az öt számba vett járásmód: gyalog, kerékpárral, lóval, vitorlással, túrakenuval. Ehhez képest a kormány kellő távolságtartással, de szervezéssel (az állami közlekedési és turisztikai cégek szerepvállalása), jogszabályalkotással (erdőtörvény, NAT) és célzott forrásokkal, infrastrukturális fejlesztésekkel – és a lovaglás, valamint a gyalogos és kerékpáros fejlesztések esetében miniszterelnöki megbízottak kinevezésével – támogatja, hogy Magyarország egyre jobb bejárhatósága a több százezer honfitársunk számára okozzon egyre nagyobb örömöt, és emellett a turizmus, az érintett iparágak (hajós-, lovas-klaszter) is jelentős erőforrást találjanak ebben a programban és új megközelítésben.”

Vegyük azért sorra, melyek is ezek a kedvező jellemzők, adottságok, ha másért nem, hogy a program megalapozottságáról megbizonyosodjunk! A földrajzi adottságok közül ki kell emelni, hogy Magyarország a Kárpátok óvó ölelésében, a Duna vízgyűjtő medencéjében számos jól járható és „összekötetett” természetes vízi úttal, valamint csendes természetes és duzzasztott tavakkal rendelkezik, amely vizek partjai mentén lassan mindenhol körben és hosszában futnak a kerékpárutak. A jelenlegi Magyarország hegységei és dombságai kivétel nélkül feltártak, mind gyalog, mind kerékpárral, mind lóval biztonsággal és szakaszolható módon bebarangolhatóak, nincs olyan természeti akadály, élőlény jelenlét, ami komoly veszélyt vagy megközelíthetetlenséget okozna. Magyarország éghajlata klas�-

30

Szöveg és fotó: Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely

szikus kontinentális, azaz csak nagyon ritkán és - a meteorológiai szolgálatnak köszönhetően - előreláthatóan mutat olyan jelenségeket, viharokat, amelyek a természetjárást ellehetetleníthetik. Magyarország biztonságos ország, azaz az országnak nincsenek olyan részei, ahol a túrázók élet- és vagyonbiztonságát komoly veszély fenyegetné, illetve ahol ne tudnának oly módon bizalommal a hatóságokhoz - adott esetben éppen a vidéki turizmusból élő lakossághoz fordulni -, hogy hatékony, kedves és szolgálatkész segítséget kapjanak. Évszázadok óta, minden idegen dúlás ellenére a magyar tájat szerte a Kárpát-medencében békés és vendégszerető népek lakják, és változatlanul így van ez a XXI. században is. Hazánkban mind az erdőgazdálkodás, mind a mezőgazdaság, mind az örökség- és természetvédelem kezdetektől tekintettel volt

31

arra, hogy a saját állagmegóvási, termelőképességi érdekei mellett érvényesüljenek a túrázók szempontjai is. A legértékesebb magyar természeti és épített környezetet gondozó, óvó szervezetek – zömében állami intézmények – jelentős fejlesztéseket hajtanak végre mind az infrastruktúra (turistaházak, erdei pihenők, kilátók etc.), mind a személyi állomány képzése területén, hogy éppen tevékenységük fontosságának bemutatása végett a lehető legtöbben keressék és ismerjék meg a rájuk bízott javakat. De általánosságban is: a magyar magángazdálkodók a jogszabályi keretek szerint biztosítani tudják, hogy a Magyarországot bejárni szándékozók a vidéki dűlőkön, erdei utakon, ösvényeken el tudjanak jutni a céljukhoz. Összességében kijelenthető tehát, hogy hazánkban a tulajdonos személyétől és

a használat módjától függetlenül minden szereplő képes elősegíteni a túrázók át- és továbbhaladását. A lehetőségek, adottságok számbavétele végén szólni kell arról, hogy a hazai iparban egyre jelentősebb erővel bír és átlag feletti növekedést produkál - a főleg belföldi – turizmus, és a jelentős tömegbázissal rendelkező szabadidős sportok. Szintén nemzetgazdasági jelentőséggel bír, hogy miképpen tudjuk a lakosság egészségi állapotát javítani, ahol kiemelt hangsúlyt kap, mint a legköltséghatékonyabb megoldás: a megelőzés, az egészséges életmód népszerűvé tétele. A BMP mindhárom ágazat (turizmus, sport, egészségügy) tekintetében jelentős energiát leadni képes motor, azaz a BMP-t nem csak kedves bája, hanem hasznossága miatt is lehet szeretni.

A HAGYOMÁNY Magyarországon a természetjárásnak nem csak a fentiek szerinti jó adottságai vannak, hanem – nem meglepő módon pontosan ezért - jelentős hagyományai is. Csak néhány történelmi tény álljon itt bizonyságul. 1930. január 1-én a Magyar Turista Szövetség hatályba léptette a turista útjelzések egységes szabályzatát, amelynek köszönhető, hogy már 1938-tól létezik – a mai nevén és a Rockenbauer Pál (1933-1987) által mozgóképre festett - Kék Túra. De már jóval korábban, a XIX. század végén komoly társadalmi aktivitás volt a turista mozgalom, hiszen 1879-ben alapították meg a Magyarországi Kárpát Egyesületet (ez volt a világon sorrendben a hatodik ilyen célú szervezet), amely 1891-ben alakult át Magyar Turista Egyesületté. A magyar gyalogos természetjárás bölcsője a jelenleg Szlovákiához tartozó felvidéki Magas-Tátra volt, ahol az 1870-es évektől sorra nyíltak a menedékházak. Itt fejtette ki meghatározó szervező és felfedező tevékenységét dr. Téry Ödön (1856-1917) is, akinek köszönhetjük a Pilis, a Börzsöny és a Budai-hegység feltárását, és a dobogókői báró Eötvös Lóránd Menedékház alapítását. A túrakenuzás hagyományaira is méltán lehetünk büszkék, hiszen a Nemzetközi Duna-túra (TID) a világ leghosszabb, legrégebbi szervezett vízitúrája, melyet 1956-ban alapítottak magyar és szlo-

kus ügyességet - a nyeregben lehetővé tette, hogy robbanásszerűen megnőtt a bringások száma és ezzel együtt a századfordulóra valódi városi szabadidős programmá vált a kerékpáros túrázás. Nem véletlen tehát, hogy Budapest mellett kiadták a Duna-kanyar (1896.) és az Erdélyi részek (1905.) kerékpáros térképét. Ami ebben érdekes, hogy az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) 2015-ben közzé tett felmérése szerint Magyarország a lakosság számra vetített kerékpáros turizmus aktivitás tekintetében Finnország és Svédország után a 3. helyen állt. Végezetül szóljunk a magyarok (és a nemzetbe beolvadt népek: kunok, besenyők, jászok) által legrégebben és leghíresebben űzött természet- és világjáró jármódról, a lovaglásról. Az ember és ló viszonyában az eredeti, fő érdekkapcsolat éppen a természetjárás

A PROGRAM vák kajakosok. Az első túra Pozsonyból indult és Budapestig tartott. Pozsony - Belgrád, Bécs - Belgrád, majd sokáig Ingolstadt - Silistra jelentette a TID távját. Így érte el túra a mai Ingolstadt – Sfantu Gheorge (Duna torkolat a Duna-deltában) közötti 2455 km-es távját. A vitorlás jármód esetében nem feledkezhetünk meg arról, hogy a Kékszalag az 1934-es alapításával Európa legrégebbi és egyben leghosszabb tó kerülő túraversenye. A kezdeményező a kor meghatározó sportszervező államférfija, a Magyar Vitorlás Szövetség akkori elnöke és az első Kékszalag győztese: Ugron Gábor (1880-1960) volt. A modernkori, összetettebb terepekre is alkalmas kerékpár első példánya, az ún. Rover féle biztonsági kerékpár (lánchajtás, Dunlop és Michelin találmányai nyomán gumitömlős gumikerék, elől-hátul fékkel lassítható kerekek) csak 1885-ben jelent meg, de Magyarországon az első nagy kerékpáros túrát már 1880-ban feljegyezték és Zmertych Ivánhoz kötik, aki 1880 júniusában három hét alatt kerekezett haza Londonból. Az óbudai vámnál megjelent kis létszámú közönség elégedetten látta, amint a “25 éves, kifejlett, csinos fiatalember” alaposan elpiszkolódva bár, ámde jó egészségben szökken le magas kerékpárjáról – “csak nyakcsigája és hátgerincze fájt néha” a hosszas görnyedéstől és a hosszú út alatt elszenvedett háromszori felbukástól. Az új típusú bicikli, láncos áttételű alacsony gép, - amely már nem igényelt atleti-

Magyarországon tehát erős a hagyomány és kedvezőek a környezeti feltételek, azonban annak érdekében, hogy a természetjárás és Magyarország bejárhatósága igazán kibontakozzon, fontos a természetet különbözőképpen, eltérő céllal és jármódban használók között a megfelelő párbeszéd, sőt a tárgyi és személyi fejlesztések összehangolt, adott esetben közös megvalósítása jelentős hatékonyság javulást eredményezhet. Ezt felismerve szövetkeztek a Bejárható Magyarország Program támogatásáért a 2013. március 12-én kelt együttműködési megállapodásukban az érintett kormányzati és

szakmai szervezetek: Garancsi István a kerékpáros és gyalogos turizmus fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott és a Magyar Természetbarát Szövetség elnöke; Horváth László, a Nemzeti Lovas Stratégia kialakításáért és végrehajtásáért felelős miniszterelnöki megbízott; Dr. Gál András Levente, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke valamint Dr. Guller Zoltán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa, majd kezdeményezésükre emelte a Bejárható Magyarország Programot kormányzati keretprogrammá Magyarország kormánya 1184/2013 (IV.9.) sz. határozatával.

A Kormány 1184/2013. (IV. 9.) Korm. határozata a Bejárható Magyarország Keretprogramról A Kormány támogatja a Bejárható Magyarország Keretprogramot (a továbbiakban: Keretprogram), mint az egészséges életmódra nevelést, sport, turisztikai és szabadidős tevékenységeket (ideértve a gyaloglást, kerékpározást, lovaglást, vitorlázást, túrakenuzást) népszerűsítő kezdeményezést és fontosnak tartja a programban foglaltak megvalósulását, ennek érdekében felhívja 1. a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a feladatkörében érintett miniszterekkel és civil szervezetekkel hangolja össze a Keretprogramhoz kapcsolódó feladatok végrehajtását, különös figyelemmel a jogszabályi környezet felülvizsgálatára, továbbá felhívja az érintett kormányzati szerveket, intézményeket a támogató együttműködésre a Keretprogram hatékony végrehajtása érdekében; Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter belügyminiszter emberi erőforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter vidékfejlesztési miniszter Határidő: folyamatos

32

volt, a ló sebessége, az elérhető magasabb látószög és az állat-ember együttműködésből nyerhető további előnyök (többes érzékelés) okán. A lovas-turizmus kezdetei - amikor már egy kifejezetten ezzel foglalkozó szolgáltató nyújt tereplovas programot a turista vendégeknek - 1930-ban Pápán történt először a szakirodalom szerint. Aztán a 70-80-as években a nyelveket beszélő és a világszerte a legjobb lovas szakemberek között számon tartott, zömében „örkénytábori” volt katonatisztek bevonásával alapvetően az IBUSZ szervezésében indult el a magyar lovas turizmus nagy korszaka, amikor a Balaton-felvidéktől a Hortobágyon át a Zempléni-hegység Rákóczi túrájáig bezárólag a zömében nyugati közönség máshol el nem érhető szabadsággal kószálhatott a festői magyar tájakon lóháton.

2. az emberi erőforrások miniszterét, hogy a köznevelési célok megvalósítása érdekében készüljön a Bejárható Magyarország Keretprogram részeként a köznevelés számára olyan nevelési-oktatási program, amely az egészséges életmódra nevelést, a szabadidő aktív, testmozgással járó természetben megvalósuló formáit, hazánk természeti és kulturális örökségének, épített kincseinek megismerését, ökoturisztikai szemléletű bemutatását, közvetetten a hazai turizmus népszerűsítését célozza; Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: folyamatos 3. a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg a Keretprogramhoz kapcsolódó feladatok végrehajtásához rendelhető európai uniós forrásokat és tegyen javaslatot a feladatkörében érintett miniszterek bevonásával a 2014– 2020 közötti időszak forrásfelhasználására. Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter belügyminiszter emberi erőforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter vidékfejlesztési miniszter Határidő: folyamatos

33

A BMP keretében meghatározták az öt legjellemzőbb túrázási jármódot úgy, mint: gyalog, kerékpárral, lóval, kenuval, vitorlással. Így nem része a BMP-nek a kizárólag motorral hajtott járművekkel megvalósított túrázás, csakúgy mint a repülés különböző válfajai, vagy éppen a vadászat keretében megvalósuló cserkelés, hajtás sem. Ugyanakkor éppen a program egyik fontos igazgatási hozadéka lehet, hogy a konkurens használók számára jó keretet teremt a párbeszédre, érdekegyeztetésre. A BMP lényege a fentiekhez képest: • Az öt jármódra vonatkozóan meghatározza azokat a fejlesztési területeket, amelyeken közös vagy legalább összehangolt fela-

dat-végrehajtással hatékonyabban valósulhatnak meg a célok, mintha minden jármódban külön-külön haladnának előre. • Az egységes fogalom-használatával és egyszerű áttekinthetőségével a természetjárásban érintett minden személy és szervezet számára könnyebb eligazodást és jobb hozzáférést tegyen lehetővé a szolgáltatásokhoz, erőforrásokhoz és fejlesztésekhez, ezzel növelje az egyes jármódok, mint szabadidős tevékenységek és általában is a természetjárás népszerűségét. • A kormányzat, a szakmai szervezetek, az önkormányzatok, vállalkozások számára fejlesztési céljaik és működésükkel kapcsolatos elvárások meghatározását hatékonyan segítse egy tiszta és átlátható működési rendszer által.

A TÍZ SZABADSÁGFOK A könnyen érthetőség és az eredményes megvalósítás érdekében a BMP-vel összefüggő tevékenységet tíz szakmai területre: szabadságfokra oszthatjuk. Azaz, ha valaki gyorsan és könnyen meg akarja érteni a BMP lényegét képzeljen maga elé egy öt oszlopból (jármódok) és tíz sorból (szabadságfokok) álló táblázatot, ahol szüntelenül azt vizsgáljuk, hogy az egyes sorok és oszlopok közötti együttműködéssel és egymásra hatással miképpen tudunk elérni szinergikus előnyöket, természetesen önmagában az egyes táblázati cellákban megfogalmazott célok elérése mellett. Az alábbiakban vegyük számba az egyes szabadságfokokat. 1. A minél kevesebb adminisztratív terhet és akadályt jelentő, élet- és célszerű jogi szabályozás és jogalkalmazás kialakítása, módosítások kezdeményezése. A természetjáró ember sokszor abban leli örömét, hogy a terhesnek ítélt „városi” kötöttségek, irritációk alól szabadul. Mert végső soron a természet különös emberi szabályok nélkül az idők kezdete óta működik magától. Ehhez képest különös figyelmet kell fordítania mind a jogalkotónak, mind a jogalkalmazó hatóságoknak és akár civil szervezeteknek is arra, hogy kizárólag csak a természet fenntartható védelme és a természetet használó, adott esetben konkuráló érdekek (túrázás, fakitermelés, vadászat, halászat vs. vízi sportok) összeegyeztetését szolgáló, feltétlenül szükséges szabályokat, korlátozásokat alkossák meg, vezessék be. A természetjárás szabályozása esetében is igaz, a kevesebb több, azaz kevés, jól érthető, életszerű, de következetesen érvényesített és az érintettek megfelelő tájékoztatása mellett alkalmazott szabályozás többet ér, mintha túl sok és életidegen, ugyanakkor ezért csak hellyel-közzel érvényesített szabályt hoznak meg és próbálnak alkalmazni. Az egyszerű szabályozásnak ki kell terjednie, nem csak a közlekedés, a terephasználat szabályaira, hanem a járművek, létesítmények engedélyezésére, az egyes személyi, túravezetői, oktatói jogosítványok kiállítására, vagy éppen a környezetkárosítás bejelentésére és az ezzel kapcsolatos erélyes fellépésre. Van más irányú szabályozási munka is, ami ha tetszik nagyobb innovációt igényel, nevezetesen amikor a természetjárás jogi érdekeinek védelmében kell a jogalkotónak (állam, önkormányzatok) eljárnia, így például az egyre intenzí-

34

vebbé váló erdő és mezőgazdasági művelés miatt a turista utak egyfajta dologi hatályú ingatlan szolgalomkénti meghatározása, vagy a természetben az egyes károkozások speciális fajtáinak rendezése. A BMP-n keresztül eredményesen lehet végrehajtani azt a folyamatos szakmai egyeztetést, aminek az eredménye lehet a fenti elvárásoknak megfelelő szabályozás, hatósági fellépés. 2. Az egyes jármódokhoz kapcsolódó termékeket gyártó magyar vállalkozások versenyképességének támogatása, elsősorban klaszterek szervezése által. A jármódok művelésének költségét, biztonságosságát és élvezeti értékét is jelentősen befolyásolja, hogy az öltözet, a jármű, a felszerelés mind-mind hozzáértő kezek által készüljön. A hozzáértés egyik feltétele a helyi adottságok ismerete. Hasonlóképpen fontos eleme lehet ezeknek a tevékenységeknek, hogy ezen felszereléseket Magyarországon tudják javítani, pótolni, végső soron gyártani. Minden túlzó lokálpatriotizmus nélkül törvényszerű is és a jelentős globális piaci nyomás miatt különösen támogatandó is, hogy az egyes jármódokhoz felszerelést, eszközöket gyártó, speciális szolgáltatásokat nyújtó magyar mestereket megbecsüljük, gazdasági működésüket támogassuk. Az európai uniós szabad piac működési feltételei között elsősorban a klaszter szervezet az, amely mind a piacra jutatásban, marketingben, mind a termékfejlesztésben, mind az erőforrások feltárásban célzottan tudja segíteni a magasabb színvonalat képviselő magyar vállalkozásokat. A BMP szerepe ebben az, hogy egyrészt kitartóan rávilágít a fenti összefüggésre, másrészt mint a versenyben nem részes szereplő segít megszervezni ezeket a klasztereket, klaszter jellegű tömörüléseket, harmadrészt általában is népszerűsíti a magyar tájra igazán jól illő magyar termékeket. 3. A tervezhető, biztonságos és tartalmas túrázást szolgáló digitális szabadidő térkép kiépítése, az ehhez kapcsolódó informatikai háttérrel, jelrendszerrel és adatfeltöltési szervezettel. A Digitális Szabadidő Térkép (DSzT) jelmondata: „Egy eszköz a tervezhető kalandért”. Ebben a mondatban lényegében minden benne van. A túrázok többsége igényli, hogy tudja merre jár, be tudja azonosítani mit lát, kapjon információt elérhető szolgáltatásokról, látnivalókról, tudjon tervezni, a közlekedési kapcsolatokat

szervezni, biztonságáról gondoskodni, céljának és erőnlétének megfelelő útvonalat választani. Bizonyosan mindig lesznek, akik éppen ezek hiányától, a teljes bizonytalanságtól, a veszélyek reális közelségétől érzik magukat jól, de a többség mégis legalább a lehetőségét igényli ezen információk, tájékozódási pontok elérésének. A mai digitális világ pedig pont azt tudja szállítani nekünk, hogy ezen sokrétű információs igényünket könnyű, zömében amúgy is nálunk lévő eszközökkel (mobiltelefon), az egyes adatrétegeket egymáshoz kapcsolva, grafikusan és hitelesen tudjuk kielégíteni. Külön érdemes hangsúlyozni, hogy a jövő egyik legérdekesebb ipara az adatipar, így fontos, hogy ki és miképpen dolgozza fel a térinformatikai adatokat (jelentős részben az állam által előállított közadatokat) és milyen felületen, szoftverrel jelenik meg az adatkarbantartás és tisztítás legjobb eszközeként is számon tartott felhasználók számára. Korunk digitális világában döntő jelentősége van, ha tetszik szuverenitási kérdés annak, hogy hazánk kibernetikus megjelenítése és emberek által befogadása állami és magyar közösségi szervezésben és közhasznú módon, a valódi értékek mentén valósuljon meg, ne pedig pusztán egy multinacionális cég által, sokszor nehezen kivehető érdekei és szándékai szerint. Ezért is fontos célja kell, hogy legyen a BMP DSzT-nek, hogy az állami közadatokat lehetőleg hazai digitális környezetben tudjuk feldolgozni és az ügyfélhasználatba bocsátani. A DSzT első változata ennek a kívánalomnak megfelelt, 2015-ben a pontos GPS meghatározás és képi rögzítés magyar fejlesztésű szoftverrel valósult meg. A DSzT pilotprogramja 2015-ben zárult, ahol vitorlázás tekintetében a Balaton egészét, a túrakenu jármodban a Duna felső szakaszát, a lovaglás tekintetében a Balaton-felvidéket és a Budai-hegységet mérték fel. A DSzT nyitott rendszer tehát képes egy felületen összehozni a további felméréseket, így különösen a TTR (Természetjáró Térinformatikai Rendszert), amely nagy lendülettel dolgozta fel a Kék Kör útvonalat, mint a legjelentősebb gyalogos túrarendszert. A DSzT fejlesztési iránya, hogy egyrészt az egész ország területére kiterjedjen, sőt a teljes Kárpát-medencére, másrészt a jelentős állami adatbázisok (közösségi közlekedés, ingatlan-nyilvántartás, ortofotó, hungarikumok, helyi értéktárak, erdészeti-vadászati-mezőgazdasági-nemzeti parki információk) és az egyes civil szervezetek szolgáltatásait feltöltsék. Harmadrészt vagy állami alapfeladatként (erdészetetek, nemzeti parkok) vagy oktatási programként (földrajz és természetismereti taneszköz, mindennapos testnevelés), civil mozgalomként megoldott legyen a folyamatos frissítés és feltöltés. Negyedrészt elvárás, hogy az egyes jármódok speciális és közös információi, adatai megfelelő módon jelenjenek meg a DSzT-n. A BMP megközelítése ugyanakkor itt is nyitott kell, hogy maradjon, egyrészt az egyes a DSzT-től eltérő jelentős népszerűséggel rendelkező, nagy adatháttérrel bíró térkép-rendszerekkel meg kell teremteni az összhangot, az egyes felületek és térképek közötti átjárás lehetőségét. Végezetül éppen a digitális ökoszisztéma nagyon gyors változása és fejlődése okán szinte évente érdemes értékelni, milyen megoldás, keret, applikáció etc. szolgálja leginkább a természetjárók, szolgáltatók érdekeit, és kérlelhetetlenül folyamatosan fejleszteni kell.

4. A túrázás során igénybe vett szolgáltatások költséghatékony, egyszerű és minőségbiztosított igénybevétele egy jármódonként külön-külön is működő BMP azonosító és kedvezmény-rendszer által. A BMP keretében – összhangban a DSzT által létrejött jelentős adatbázissal – érdemes a jelentős létszámú túrázó sokaság számára kedvezményt nyújtó azonosítási rendszert létrehozni, amely a jogosulti kör számára megfelelő minőségbiztosított szolgáltatásokat, árelőnyt, a szolgáltatások illetve termékek vásárlása során további információkat tud nyújtani. Egy jól kiépített azonosítási (a legegyszerűbb esetben kártya) rendszer továbbá képes a személyazonosításra, így beléptetésre, jogosítvány és engedélyek igazolására, nevezések intézésére. Figyelemmel arra, hogy az egyes hivatalok és szakmai szövetségek folyamatosan fejlesztik a saját azonosítási, kártya-rendszerüket - amelyhez jelentős érzelmi és szervezeti elkötelezettség is társul -, így az alapvető cél, hogy ezen kártyák, azonosítási rendszerek befogadják a BMP által javasolt funkciókat – ami a mai digitális fejlettség mellett nem jelent sem gondot, sem többlet költséget -, és ezen hivatásrendi, szövetségi kártyák képesek legyenek hozzáférést engedni - a megfelelő minőségbiztosítás mellett - a BMP szolgáltatásokhoz. Egy jól működő, átlátható és az elvárásokat megfelelően érvényesítő minősítő és azonosító (kártya-) rendszer hatékonyan tudja segíteni a szolgáltatási kör folyamatos fejlődését és csökkenteni a BMP résztvevő személyek, szervezetek adminisztrációs terheit, valamit megalapozni a forgalmi adatok összegyűjtésével és értékelésével a döntéshozók munkáját az egyes turisztikai, sport és más kapcsolódó projektek előkészítése során. 5. A BMP bekapcsolása a környezettudatos és sportos, egészséges életmódot népszerűsítő oktatást célzó köznevelés rendszerébe, mind a tantervek, mind a tananyagok, mind a pedagógus (tovább)képzés területén. A BMP eredményesen tud beépülni a XXI. század magyar köznevelésének jobbá tételébe. Könnyen belátható, hogy bármilyen jármódban a diákok számára feltárni a természetjárás élményét milyen jótékonyan hat, akár a környezettudatosságuk, a természet- és honismeretük, akár sport és egészséges életszervezésük területén. A BMP-ben való részvétel jó alkalom az iskoláknak, hogy partneri együttműködést alakítsanak ki a környékbeli erdőgazdaságokkal, lovardákkal, vízi sporttelepekkel. A diákok BMP-be való részvétele a jármódokból merítő sportegyesületek számára is jelentős utánpótlást jelenthet. A fenti közvetlen hasznokhoz járul még, ha a diákok a szüleiket, családjukat is ráveszik a természetjárásra, az egyes jármódok rendszeres művelésére, illetve a BMP iskolai elterjedése során alkalom adódik az egészséges, természetes, adott esetben a helyi termékeket előtérbe állító táplálkozás népszerűsítésére is. Az elmúlt időszakban a köznevelés tartalmi vázát adó Nemzeti Alaptantervbe bekerült a BMP, és elindultak az ezzel kapcsolatos tananyag és pedagógus továbbképzési programok. Feladat, hogy minél több intézményben alakuljon ki a fentiekben írt partneri rendszer által szinte a teljes diákságot megszólító mozgalom. Fontos szinergia, hogy amennyiben az iskolákban

35

jól működik a BMP, akkor hatékonyan tudnak vállalkozni arra, hogy a környékbeli utakat, területeket a DSzT-be feltöltsék és az adatokat folyamatos frissítsék, hiszen a DSzT ebben a körben egy jó IT taneszköz, nem véletlenül számolhat vele a kormány által 2016ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégia (DOS). A továbblépéshez minél hamarabb meg kell találni a magyar pedagógusképzésben és pedagógus továbbképzésben a BMP helyét, létre kell hozni magas színvonalú műhelyeit. 6. A túrák szervezőinek és vezetőinek megfelelő kiképzése, hogy ezek a szakemberek a túrázók elvárásai és képességei szerint tudják a feladatukat teljesíteni, a megfelelő szakemberképzés, a helyi és országos átképzési programok (honvédségi és rendészeti életpálya) e törekvések szempontjából is kiemelt jelentőséggel bírnak. A BMP által leginkább érintett területeken jelentős – a vidéki, falusi turizmushoz kapcsolódó – foglalkoztatási lehetőség, ha jelentős számban képeznek és alkalmaznak túravezetőket és szervezőket. Ehhez kapcsolódóan kell vizsgálni, hogy a korábbi magyar és nemzetközi példákat követve a leszerelő pedagógusok, sportszakemberek, rend- és honvédelmi állomány tagjai megfelelő átképzés után ezen a területen lehetnek ismét hasznos tagjai a társadalomnak és a helyi közösségnek. Könnyű belátni, hogy a kellő ember- és helyismerettel rendelkező, jól felkészült, az adott jármód(ok)ban jártas, magukkal szemben is igényes szakemberek milyen mértékben tudnak hozzájárulni egy túra élvezeti értékéhez, a környezeti infrastruktúra megőrzéséhez, jobbá tételéhez. Ennek érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – összhangban a rend- és honvédelmi életpályákkal - el is indította az ilyen irányú tanfolyamait. 7. Az egyes jármódokhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés, ahol új szempont a jármódok és a motorizált, különösen a közösségi közlekedés összekapcsolása, a vendéglátás, a pihenő illetve ellátó helyek biztosítása. A természetjárás megfelelő hálózati gondolkodást igényel, annak érdekében is, hogy a „városi ember” miképpen tudja magát a környezetet leginkább kímélő módon belevetni a „vadonba”. Fontos, hogy a modern közlekedési eszközökkel elérjük azokat a megfelelően kiépített csomópontokat (kikötők, lovardák, turistaházak és pihenők), ahol a jármódok szerint eszközökhöz (hajók, kerékpár) illetve lóhoz hozzájutunk és a túrázáshoz megfelelő tájékoztatást, szakmai segítséget kaphatunk. A jelenlegi Magyarország a BMP szemüvegén keresztül egy olyan a természeti adottságokhoz illeszkedő, útvonalakat követő szövedékként is látható, ahol a lehető legtöbb helyen kell majd jól észlelni tudni a megfelelően kiépített kerékpárutakat, jelzett vízi, gyalogos, kerékpáros és lovas útvonalakat, parkolókat, és a fentiekben írt csomópontokat. A hálózatfejlesztés során jelentős hozzáadott értéke lehet a BMPnek, hogy ezen speciális infrastruktúra fejlesztésnek mind a kivitelezése, mind az üzemeltetése során kialakul az a tudástár, ún. „know-how”, ami a költséghatékonyságot, fenntarthatóságot és a rendeltetésszerű használhatóságot szolgálja. Látni kell, hogy több jármódban ez a szolgáltatás-minősítő rendszer (lovas - patkóminősítés és túrakenu-lapátminősítés) már jól működik, így ezt kell

36

országossá tenni és a többi jármódban is megfelelően alkalmazni. Külön érték lehet, ha egy-egy csomópont több jármódot is ki tud szolgálni (kikötőkben kerékpár, lovardák a turistaútvonalak mentén), mert ez többek között segítheti a szezonalitás nehézségeinek kiküszöbölését, és az egyes jármódok megfelelő illesztését a terepen (pl. lovas, kerékpár, gyalogos erdei utak elhatárolása). Végezetül meg kell említeni, hogy a BMP rendszer tudja a megfelelő alapot szolgáltatni a nemzeti parki, erdészeti létesítményeknek (látogató központ, madármegfigyelő, erdei kisvasút). 8. A magyarországi turizmuson, mint húzóágazaton belül a fürdő-, konferencia- etc. turizmus mellett helye van a BMP-nek, mint a turisztikai termék fejlesztésének, a belföldi és külföldi népszerűsítésének, ezzel is biztosítva a BMP szolgáltató rendszerének fenntarthatóságát. Ahhoz, hogy Magyarország még versenyképesebb turisztikai kínálatot tudjon nyújtani a természetjárás területén - azon túl, hogy megfelelően feltárjuk a természeti adottságokat és kulturális kincseket, kellő számban biztosítunk jól felkészült szakembereket és kiépítjük a vonalas és a csomóponti infrastruktúrákat -, szükséges ezen lehetőségeket „csomaggá”, termékké szervezni, megfelelő ár és marketing politikával a turisztikai piacon elhelyezni. Az idegenforgalom világszinten is egyre inkább gazdasági húzóágazat, ennek megfelelően egyre nagyobb a verseny mind a belföldi, mind a külföldi piacon, és ennek logikus következménye, hogy egyre profes�szionálisabb szakma a turizmus. A fentiek alapján a BMP-t ilyen szempontból, a turisztikai termékként is meg kell fogalmazni, azaz az igen eltérő igényű és lehetőségű célcsoportok szerint kell kínálatot alkotni és azt kiajánlani, vendégeket toborozni. Mindeközben külön is figyelni kell arra, hogy a profi megközelítés ne rombolja le a természetjárás üde és civil báját, lényegét adó spontaneitását, és meg tudjuk őrizni a rendkívül értékes szakmai szervezetek közhasznú elkötelezettségét. A fentiek alapján a magyar turizmussal foglalkozó képző helyeknek, elsősorban felsőoktatási intézményeknek, TDM és Leader szervezeteknek, kormányzati szerveknek kiemelt feladata, hogy más turisztikai termékcsoportok (fürdő-, gyógy-, vadász-, konferencia-, fesztivál-turizmus stb.) mellett és velük jól összekapcsolva a BMP is értett, alkalmazott és fejlesztett eleme legyen a helyi és országos idegenforgalmi kínálatnak. Az elmúlt időszakban a fenti felismerésből el is indultak a szakmai képzések, és az említett a jelenlegi tervezési időszakban (2014-2020) már rendre szerepeltetik is a BMP-t. Külön fejezete lehet a BMP történetnek, hogy amennyiben ez a rendszer a teljes összetettségében és szinergikus erejében kiépül, láthatóan jól alkalmazhatóak lesznek a szervezeti, IT megoldások, akkor egyfajta exportképes termékként a magyar turisztikai „know-how” értékesíthető lesz nem csak a Kárpát-medencében, hanem minden olyan országban ahol az outdoor illetve aktív turizmus kínálatukat most alakítják ki. 9. Mind népegészségügyi, mind a környezetvédelmi, mind pedig vidékfejlesztési szempontból kiemelt jelentősége van annak, hogy Magyarországon minél többen és minél gyakrabban járják a természetet, és fedezik fel a magyar tájakat, vidékeket,

a hungarikumokat, ehhez pedig hathatós segítséget jelent a BMP-t népszerűsítő kommunikáció is. A modern ember számára szinte már szenvedélybetegség, hogy mindig keresi az újat, az ismeretlent, sokan „eredetiség-függőek”. Így a szabadidőben végzett tevékenység, a természetjárás tekintetében is nem kizárólag és elsősorban a régi szokások, a családi hagyomány az irányadó, hanem ami a – szintén rendre és egyre gyorsabban megújuló – kommunikációs csatornákon, mint érdekes, új és hasznos aktivitás feltűnik. Ennek megfelelően a BMP-nek mint egyfajta mozgalomnak, kommunikációs szempontból alkalmas hordozónak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy általa mind többen saját maguk megtapasztalják, majd példájukkal és megnyilatkozásaikkal terjesszék, hogy a természetjárással egészségesebbek leszünk, védjük a természetet és segítjük az élhető, értékteremtő és - megőrző magyar vidék fennmaradását. Fontos, hogy ezek a szempontok mind a túra-tervezés, mind az infrastruktúra illetve a szolgáltatásfejlesztés során is érvényesüljenek, az élelmezéstől a közösségi közlekedésen át egészen a környezetkímélő útkijelölésig. A BMP kiteljesedése érdekében szükséges források feltárása során is jelentős szempont, hogy ezeket a kapcsolódási pontokat lássuk, és a BMP-t például népegészségügyi, környezetvédelmi és vidékfejlesztési, belföldi turizmust támogató programok során beépítsük. A fentiek szellemében fontos, hogy kialakult a BMP arculata (logó, jelmondat) és az érintett, megszólítandó szervezetek körében ismert és elfogadott program lett, azaz reális célnak mutatkozik, hogy ezt a sokszínű világot egy nem fojtogató, hanem inkább minőségi keretek között tartani képes értelmezési tartomány és pozitív védjegy tud lenni.

10. A természetes- és épített környezetünk fenntartható és konfliktusmentes használatának érdekében fontosak az egyes jármódok, és az érintett területen folytatott egyéb, sokszor konkuráló tevékenységek (fakitermelés, vadászat, mezőgazdaság, közlekedés, vízgazdálkodás) közötti egyeztetések, koordinációs tevékenységek. Az eltérő használatot, üzemeltetést végző szervezetek közötti kommunikációval megvalósított rendszerintegráció segíti a zavartalan természetjárást. Környezetünknek a gazdasági fejlődéssel és a tömegesedő turizmussal együtt egyre nagyobb terhelést kell kiállnia. Rajtunk - a természetjárással foglalkozó, programot alkotó embereken - múlik, hogy ez a terhelés ne nőjön károsan nagyra, azaz a különböző, az esetek nagy részében egymást zavarni képes - a természetben jelenlévő emberi tevékenység gyakorlása során - sem az emberi élet és biztonság, sem a természetvédelem szempontjai ne sérüljenek a kelletténél jobban. A modern térinformatika, a környezetünk pontos feltárása, a magasan képzett szakember gárda minden ágazatban és a terület-használatok pontos szabályozása, végezetül a kellő emberi rugalmasság és lényeglátás teszi a feladatot megoldhatóvá. Amivel a BMP ehhez a folyamatos egészséges egyensúly-teremtéshez hozzá tud járulni, hogy a természetjárás és az érintett ágazatok (vadászat, halászat, horgászat, erdészet, mezőgazdaság, vízgazdálkodás, motorizált közlekedés, eltérő célú turizmus) közötti információ-áramlás megfelelő felületekkel, a szakemberek képzésével és a jelentős adatmennyiséget kezelni képes élő erővel, továbbá pontos tájékoztatási szolgáltatások kialakításával (pl. a DSzT-ben a természetjárásra korlátozást jelentő tevékenységek pontos jelzése térben és időben) folyamatosan, széles körben és ténylegesen biztosított legyen.

37

BEJÁRHATÓ KÁRPÁT-MEDENCE XXI. század eleje, Kárpát-medence. Egy nemzet lassan 100 éve igazságtalanul meghúzott közigazgatási határokkal szabdalt történelmi szállásterületén igyekszik keményen azon, hogy a szellemi haza egy és oszthatatlan legyen. Ne vesszen ember, hely és rítus, ha lehet egy se! Nemzetpolitikai szempontból két okból is különös jelentősége van annak, hogy lehetőség szerint kiterjesszük a Bejárható Magyarország Programot az egész Kárpát-medencére, de mindenek előtt a jelenleg is magyarok lakta területekre, tájegységekre. Szóljunk először a magyarnak megtartandó Emberről! Az embereket, közösségeket akképpen lehet leginkább megőrizni, boldog magyarnak, ha szülőföldjükön annak adottságai szerint tudnak megélhetést, anyagi és szellemi fejlődést elérni. Ha végig tekintünk a Csallóköztől a Székelyföldön át egészen a Muraközig és az Alpokaljáig, azt látjuk, hogy a magyarság jelentős része olyan vidékeken él, ahol ideális adottságok mutatkoznak a falusi és aktív turizmus számára, és egyben a legtöbb jármód használatára. Azzal együtt így van ez, ha láthatóan jelentős fejlesztési tartalékkal rendelkeznek ezek a vidékek. A fentiek alapján megfelelően értékelve külföldi, vidékfejlesztési és turisztikai mintákat, a BMP lehet az egyik olyan új hálózati megközelítés, amivel ezeket a tájegységeket jól értelmezhető egységben tudjuk mind a magyar turizmushoz, mind a nemzetközi turizmus vérkeringéséhez kapcsolni, és a helyi vállalkozások, szakemberek, települések számára a fejlődést, végső soron a helyi magyar közösségek megmaradását biztosítani. Ehhez társulnak természetesen a BMP olyan szabadságfokai mint az oktatás, vagy éppen a helyi termelők támogatása, amelyek mind-mind identitás megtartó erővel bírnak. A másik megközelítés alapja a Helyek és Rítusok megőrzése. Sajnos a történelem viharai és a magyarság számára kedvezőtlen változások miatt folyamatos küzdelem folyik azért, hogy a Kárpát-medencében a ma magyar vonatkozású helyek és a hozzájuk kapcsolódó rítusok, szokások megmaradjanak legalább részben magyarnak, attól függetlenül, hogy jelenleg éppen nem magyar joghatóság alatt állnak. A BMP a korszerűségével és egyben a nemzeti szellemi tartalmak felhasználásával (értéktárak a DSzT-ben, a honismereti oktatás támogatása), és azzal, hogy az egész program magyar nyelven a maga természetességével fogadja el a természeti adottságokat azaz, hogy a Kárpát-medence nagy sokszínűségével egy természetes egység, mind-mind hozzá tud járulni ahhoz, hogy ezek a veszélyeztetett helyek a szokásaikkal együtt megmaradjanak, adott esetben a turizmus, az osztálykirándulások, a DSzT adatfelvétele kapcsán gazdaságilag fenntarthatóak és jó irányba fejleszthetőek legyenek.

38

A fentiek alapján nem meglepő, hogy elindult a gondolkodás, miképpen lehet akkor a gyakorlatban a BMP kiterjesztését megvalósítani az adott tájegységekre. A program helyi kiterjesztésénél kiemelt figyelmet kell fordítani minden esetben arra, hogy az ott már jól működő, beágyazott helyi szakmai szervezetekre, egyesületekre és vállalkozásokra támaszkodjunk. A határon túl először a Bejárható Székelyföld Program az Edutus támogatásával 2015 nyarán indult el, amikor az Erdélyi Kárpátok Egyesület (gyalogos), a SzeklerTeker (kerékpáros) és a Gáll Levente (lovas) vállalkozott arra, hogy a három jármódban elvégzi a pilot felméréseket a DSzT keretében: gyalogos 171 km, kerékpáros 215 km, lovas 75 km. Ezen pilot felmérések, a szakmai egyeztetések valamint a 2017. május 5-7. Székelyudvarhelyen megtartott konferencia és képzés alapján kialakult és méretezhető, hogy szervezeti, személyi, eszköz és pénzügyi szempontból mit igényelne a Bejárható Székelyföld Program ütemes megvalósítása. Jól látszik, hogy civil szervezek mellett érdemes bevonni a turisztikai vállalkozásokat, oktatási intézményeket, szükséges – főleg a 2014-2020-as EU fejlesztési időszakra tekintettel – a forrástérkép összeállítása, a pályázati aktivitás növelése, és a mások mellett a vidékfejlesztési intézményrendszert is mozgósítani (LEADER-ek). A Bejárható Székelyföld esetében a túraevezés kis mértékben (a Maros bizonyos szakaszain), a vitorlázás egyáltalán nem működik, viszont bekerült a javaslatba a „sítalpon”, mint itteni ötödik jármód, figyelemmel a sífutás, túrázás lehetőségére. A Bejárható Székelyföld Program jó fogadtatása alapján érdemes felvetni, hogy hasonló tájegységi programmal lehetne segíteni, keretbe foglalni Kárpátalján, Délvidéken a magyar állam támogatásával megvalósuló gazdaságfejlesztési programok egyes turisztikai elemeit. Kisebb területek esetében érdemesebb az adott tájegységek magyarországi vidékekhez csatolása, így a Bejárható Tokaj esetében lehetővé tenni az északi területek csatlakozását, Csallóköz esetében a Mosoni-vidék, Gömör esetében a Nógrád megyei fejlesztések szolgálhatnak támaszul, ahogy egyébként ez civil összefogásban vagy éppen egy EGTC keretében történik is. A Bejárható Magyarország a 2013-as indulása óta az egyes jármódok és szabadságfokok tekintetében eltérő lendülettel, de mindenhol elindult és szervesen, sokszor szinte lassúnak tűnő módon fejlődik és terjed. De valószínűleg jól is van ez így, mert hosszú távú megmaradásának éppen az lehet az egyik lényege – a természet építkezéséhez hasonlatos módon – kellő türelemmel, az egyes saját független működésünkre érzékeny és büszke emberek, szervezetek önkéntes csatlakozására építő módon teljesedjen ki, alakuljon egyre jobbá.

1 EGYETEM, 4 CAMPUS, 5 KAR Eszterházy Károly Egyetem 3300 Eger, Eszterházy tér 1. +36 36 520 400 www.uni-eszterhazy.hu facebook.com/unieszterhazy 39

Bejárható Magyarország Program Az út, ami adja magát

EDUTUS FŐISKOLA Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely 2800 Tatabánya, Stúdium tér 1. [email protected] ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM 3300 Eger, Eszterházy tér 1.

www.bejarhatomagyarorszag.eu

Kiadó: Eszterházy Károly Egyetem Szerkesztés: Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely Tördelő szerkesztő: Molnár Erzsébet

40 2