Befektetések, megtakarítások

Befektetések, megtakarítások

2005. szeptember A megvalósításhoz pénzügyi támogatást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyújtott, a hatályos jogszabályok szerint kiírt nyilvános pályázatra benyújtott pályamunka alapján.

2

Összefoglaló •

Tízből hat magyar elégedetlen a gazdasági helyzetével, és lényegesen többen helyezik magukat az 5. fok alá a 10 fokú gazdasági létrán, mint a közép fölé.

•

1-2 év távlatában a többség inkább a gazdasági helyzet és az életszínvonal romlására számít, 5-10 év távlatában viszont sokkal többen bíznak gazdasági előrelépésben, mint ahányan lecsúszástól tartanak.

•

Az 1-2 év távlatú gazdasági várakozásokra erősen hat a politikai orientáció, az 5-10 év távlatúakra viszont egyáltalán nem, illetve csak áttételesen.

•

A felnőtt magyarok 42 százaléka elégedetlen pesszimistaként jellemezhető, negyedük elégedetlen optimistaként, és csak a harmaduk elégedett optimista.

•

A gazdaság iránti érdeklődés gyakorlatilag teljesen egybeesik az általános közéleti érdeklődéssel. Az általános gazdasági kérdések általában érdeklik az embereket, a pénzügyek, árfolyamok iránt viszont csak kevesen érdeklődnek.

•

A gazdasági beszámolókat, híreket mindössze a magyarok 6 százaléka érti meg teljesen (saját bevallás szerint), 41 százalékuk csak kisebb részben érti ezeket, 28 százalékuk pedig alig.

•

Az infláció jelentésével a megkérdezettek 70 százaléka teljesen tisztában van, a részvények mibenlétével viszont csak a felük, a reálhozam szó jelentése pedig mindössze ötödük számára teljesen tiszta.

•

A gazdasági, pénzügyi kérdésekben azok a legtájékozottabbak, akik az internetet is használják gazdasági tájékozódásra.

•

A tipikus magyar kockázatkerülőnek és (pénzbeosztás értelemben) takarékosnak tartja magát, ugyanakkor azt is gondolja magáról: nem ért a pénzügyekhez.

•

A vállalkozó kedv – kockázat kerülés skála átlaga a 44 évnél fiatalabbak és a módosabb 50% körében a vállalkozó kedv felé billen, az idősebbek és a szegényebbek körében viszont nagyon erősen a kockázat kerülés felé.

•

Minél módosabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel gondolja azt, hogy 510 év távlatában a saját erőfeszítésein múlik a gazdasági előrelépése. A szegényebbek és az idősebbek viszont hajlamosak külső tényezőknek (a politikának, az általános gazdasági helyzetnek) tulajdonítani nagyobb jelentőséget a saját gyarapodásukban.

•

A gazdaságpolitikába vetett bizalom felértékeli a külső tényezők jelentőségét, a bizalmatlanság, pedig leértékeli.

•

A megkérdezettek 19 százaléka nem vállalkozott arra, hogy becslést adjon az infláció nagyságára. A válaszadók 52 százaléka 10 százalék alatti becslést mondott, 16 százalékuk pont 10 százalékra becsülte a pénzromlást, harmaduk, pedig még ennél is magasabbra. A hivatalosnak tekinthető 4 százalékos értéket mindössze a válaszadók 11 százaléka találta el.

Marketing Centrum ● 1055, Budapest Szent István krt. 17. ● T: 332-9909, F: 331-6343 www.marketingcentrum.hu

3 •

Nincs olyan megtakarítás-, befektetés jellegű pénzpiaci konstrukció, amelyik teljesen közismert lenne a magyar lakosság körében. Mindazonáltal a közönség azért meglehetősen tájékozottnak bizonyult a megtakarítási, befektetési konstrukciókról.

•

A részvény konstrukciót a megkérdezettek 47 százaléka véli teljesen ismerni, az állampírokat 44 százalékuk, a befektetési alapokat viszont mindössze 27 százalékuk.

•

A háztartások 35 százalékának egyáltalán nincsenek megtakarításaik, 23 százalékuk csak egyféle megtakarítással rendelkezik (tipikusan készpénz vagy folyószámla), 16 százalékuknál kétféle megtakarítást említettek (tipikusan készpénz és folyószámla vagy takarékbetét), és mindössze a háztartások 27 százalékánál áll három vagy több elemből a „portfolió”.

•

A felnőtt magyarok 48 százaléka alulinformáltnak érzi magát a befektetési döntésekhez, további 41 százalékuk, pedig csak részben érzi megfelelően informáltnak magát, és mindössze 9 százalékuk véli úgy, hogy informált.

•

A magyarok bizalmatlanok a pénzpiaci tanácsadókkal szemben, és így éppen azokat kérdeznék meg a legkisebb valószínűséggel az esetleges befektetési döntéseik előtt, akiktől igazán hasznos tanácsokat kaphatnának.

•

Az „objektív” pénzpiaci termék-tájékoztatók viszont hasznosak lehetnek, különösen interneten. Ezeknek hajlamosak hinni az emberek, ráadásul az az élményük is megmarad, hogy saját maguk hoztak döntést a szükséges információk begyűjtése után.

•

A magyar közvélemény alapvetően bizalmatlan a különböző pénzpiaci szereplőkkel szemben, és egyedül a nyugdíjpénztárak esetében billent át a pozitív tartományba a válaszok mérlege.

•

A biztosítótársaságoknak és a biztosítási ügynököknek különösen sok bizalmatlansággal kell szembenézniük. E mögött egyrészt az ügynökökkel szembeni általános bizalmatlanság-, másrészt a „beszedik a pénzt, de nem fizetnek” gondolat elterjedtsége húzódik meg.

•

A pénzügyekkel, pénzpiacokkal kapcsolatos állításokkal való egyetértést 6 alapattitűd határozza meg.

•

Az első attitűd skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó hajlamos egyetérteni a vagyontalanság önigazolására szolgáló véleményekkel, a negatív értékek, pedig azt, hogy a válaszadó szerint meg lehet gazdagodni tisztességes úton, és ennek útja mindenki számára nyitott.

•

A második faktorban a pénzpiac pozitívumairól szóló állítások kaptak súlyt. Az attitűd skála átlaga +31 pontnak adódott, és a megkérdezettek 76 százaléka körében pozitív a skálaérték. A magyar közvélemény nagy többsége tehát hasznosnak, fontos szerepet betöltőnek érzi a pénzpiacot.

•

A harmadik skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó szerint mindenkinél csak a profit számít, nincs tisztesség a pénzpiacon.

•

A negyedik attitűd-skála pozitív értékei a befektetői konzervativizmust jelzik, a negatív értékei pedig a kockázat vállalási hajlandóságot.


4 •

Az ötödik attitűd-skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó szerint a pénzpiaci szereplők csalók, akik megrövidítik a gyanútlan ügyfeleket, a negatív értékek pedig ennek az ellenkezőjét.

•

Végül a hatodik attitűd-skála azt méri, hogy a válaszadó mennyire nyitott pénzügyi ismereteinek bővítésére.

•

A pszichológiai töltésű (attitűd és ismeret skálák) alapján három egymástól eléggé markánsan elkülönülő csoport valamelyikébe sorolhatjuk be a felnőtt magyarokat.

•

A megkérdezettek 35 százalékát „célcsoportként” címkéztük, lévén az e csoportba kerülőknél kell a legkevesebb lelki ellenállással számolni a különböző pénzpiaci marketing tevékenységek során.

•

A második tipológia csoport legfőbb jellegzetessége a bizalmatlanság. E kör tagjaiból csak ennek csökkenése után válhat előítélet-mentes, racionálisan döntő pénzpiaci szereplő. E csoportba a megkérdezettek 36 százaléka került.

•

Végül a harmadik csoport (29%) tagjaira az alulinformáltság a legjellemzőbb, és nyilván ennek tudható be az is, hogy sokkal kevésbé sarkosak a véleményeik, mint a bizalmatlan csoport tagjainak.

•

A megkérdezettek 70 százaléka a megtakarítás, befektetés biztonságát preferálja a hozam nagyságával szemben, 54 százalékuk, pedig a hozzáférhetőséget is a hozam elé helyezi.

•

Ugyanakkor a közepes hozam – közepes kockázat opciót a megkérdezettek 47 százaléka választotta, az alacsony hozam – minimális kockázat opciót, pedig csak 38 százalékuk. A magas hozam – viszonylag magas kockázat lehetőség azonban mindössze 7 százalékuk számára tűnt vonzónak.

•

A megkérdezettek 58 százaléka szerint 10 év múlva a kockázat vállaló, pénzforgató „Takács” gazdagabb lesz, mint a spórolós, takarékos „Kovács”, ugyanakkor 45 százalékuk szerint Kovács lesz a boldogabb, és 56 százalékuk szerint Ő fog kiegyensúlyozottabban élni.

•

A tőzsdei befektetésektől elsősorban a kockázatoktól való félelem tartja vissza az embereket. Másrészt viszont az is, hogy a legtöbben úgy vélik: a tőzsdézés csak a gazdagoknak való.

•

A befektetési alapokkal hasonló a helyzet, de itt még az is nehézséget okoz, hogy nagyon kevéssé ismert ez a pénzügyi konstrukció.

•

Az aktív korúak 23 százaléka gyakran töpreng azon, hogy miként fog megélni nyugdíjas éveiben, 40 százalékuk pedig legalább időnként gondol erre. 38 százalékukat viszont nem foglalkoztatja a kérdés.

•

A 4. pillér esélyeit jelentősen javítja az adókedvezmény, ugyanakkor az alulinformáltság és a bizalomhiány komoly gátja lesz a konstrukció terjedésének.


5

Tartalom Összefoglaló

2

Tartalom

5

Elégedetlenség, pesszimizmus

6

Érdeklődés, tájékozódás

13

Ismeretek

19

Vállalkozó kedv , beosztás

23

Min múlik?

26

Infláció

29

Pénzpiaci ismeretek

31

Megtakarítások

33

Hitelek

46

Befektetési döntések

47

Bizalmatlanság

54

Attitűdök

63

Tipológia

69

Preferenciák

74

Tőzsde

90

Befektetési alapok

95

Nyugdíj-megtakarítások

97

Módszertan

100


6

Elégedetlenség, pesszimizmus Tízből hat magyar inkább elégedetlen, mint elégedett a jelenlegi anyagi helyzetével és a jövőbeli kilátásaival is. Ugyanakkor mindent egybevetve azért a megkérdezettek hat tizede inkább elégedett az életével.

Mennyire elégedett a következőkkel? teljesen

inkább igen

11

az életével

jövőbeli kilátásai

életszínvonala

6

8

0%

nt. nv.

inkább nem

50

31

30

20%

1

3

0

40%

nagyon elégedetlen

28

40

20

39

60%

10

23

80%

100%

A válaszok mérlege az életszínvonal esetében -19 pont, a jövőbeli kilátások esetében -18 pont, a „mindent egybevetve az életével” válaszok esetében viszont +11 pont1. Ugyanakkor mind a három mutató meglehetősen szorosan korrelál a másik kettővel2, így a három válasz átlaga az alapválaszoknál finomabban és megbízhatóbban méri a válaszadók általános elégedettségételégedetlenségét. Az általános elégedettség mutató átlaga -9 pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 55 százaléka körében negatív, 3 százalékuk körében 0, és csak 42 százalékuk körében pozitív. 1

teljesen elégedett=+100 pont; inkább elégedett=+50 pont; nem tudja=0 pont; inkább elégedetlen=-50 pont; nagyon elégedetlen=-100 pont 2 A korrelációs együtthatók: r=0,6, r=0,6 és r=0,7.


7 Az általános elégedettséget a válaszadók vagyoni helyzete3 befolyásolja a legerősebben,

de

életkor

szerint

is

jelentősek

a

különbségek.

Ráadásul

szignifikáns a vagyoni helyzet - életkor interakció is. Ez utóbbi abból adódik, hogy a középkorúak körében erősebben befolyásolja a vagyoni helyzet az általános elégedettséget, mint a legfiatalabb-, illetve a legidősebb korosztálynál.

Az elégedettség-elégedetlenség alakulása életkor és vagyoni helyzet szerint 18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év

30 21 20

13

9

6

10

19 12

7

0 -5

-10

-2 -10

-20 -30 -40

-27

-31

-33 -40

-37

-50 -60

-51 alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

Amikor arra kértük az embereket, hogy helyezzék el önmagukat egy 0-tól 10 fokig terjedő gazdasági létrán a 3. a 4. és az 5. létrafok bizonyult a legvonzóbbnak. Ez alá mindössze a megkérdezettek 15 százaléka helyezte magát, e fölé, pedig csak a tizedük. A 8-10. fokra azonban mindössze 5 fő merészkedett fel az 1002 megkérdezett közül. A megkérdezettek 98 százaléka arra is vállalkozott, hogy az 5-10 év múlva várt helyzete szerint is meghatározza a helyét a gazdasági létrán. A válaszadók 45 százaléka nem számít változásra, 16 százalékuk pesszimista és lejjebb lépett, 39 százalékuk viszont optimistának bizonyult. 3

A kérdőíven számos kérdés szerepelt a vagyoni helyzetre vonatkozóan (havi jövedelem, megtakarítások, a háztartás felszereltsége, a vagyoni helyzet szubjektív megítélése stb.). E kérdések főkomponens-analízise alapján képeztünk egy 0-tól 100-ig terjedő skálát, amely finoman és megbízhatóan méri a válaszadók relatív vagyoni helyzetét. Az elemzések során e skála quartiliseit használtuk.


8 Hova helyezné magát a gazdasági létrán? És 5-10 év múlva hol fog elhelyezkedni? jelenleg

5-10 év múlva

29

30

24

24

22 20

20

18

12 10

10

9 7

7

4 4 2

1

4

3 0

0 0

szegények

1

2

3

4

5

6

7

1

0 8

9

0

1

10

gazdagok

Az összesen 38 százaléknyi optimista közül 22 százalék egy létrafokkal lépett feljebb, 10 százalék 2 fokkal, és mindössze a megkérdezettek 6 százaléka remél igazán jelentős, azaz 3 vagy több fokozatnyi ugrást a gazdasági helyzetében. A 16 százaléknyi pesszimista közül 10 százalék szintén csak egyfoknyi lecsúszásra számít, 3 százalék kétfoknyira, és 3 százalék azok aránya, akik nagymértékű elszegényedéstől

tartanak.

A

két

szubjektív

gazdasági

önbesorolás

különbségének átlaga mindennek megfelelően +0,39 foknak adódott. Az optimisták arányára leginkább az életkor hat: a 18-29 évesek 62 százaléka számít legalább egy foknyi feljebblépésre 5-10 év távlatában, míg a 60 évnél idősebbek körében mindössze 16 százalék ugyanez az arány. Ezek a kérdések szerepeltek a Marketing Centrum júniusi és júliusi „omnibusz” kérdőívein4 is, és a három felmérés adatait egybevetve azt látjuk, hogy a kormány nyári „kirobbanó siker” offenzívája erősen hatott a 44 évnél fiatalabbak véleményeire. A 45 évnél idősebbek körében viszont nem növekedett az optimisták aránya a gazdaság sikerességét hangsúlyozó üzenetek hatására. 4

E kutatások keretében 1200-1200 fő válaszolt a kérdésekre.


9 Az 5-10 év távlatában gazdasági előrelépésben bízók aránya – életkor szerint június

július

szeptember

70 62 60 52 50

50

45

45

40

37 30

30

33 26 19

20

19

16

10

0 18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év

Egy-két év távlatban gondolkozva azonban továbbra is inkább pesszimisták, mint optimisták a magyarok. Az emberek életszínvonalát tekintve -30 pontnak adódott az ábrán bemutatott válaszok mérlege, az ország gazdasági helyzetét nézve -23 pont, a saját anyagi helyzet esetében pedig -14 pont az átlag. A három válasz természetesen szorosan korrelál egymással, ugyanakkor a jövőbeli

kilátásokkal

való

elégedettséggel,

illetve

az

5-10

év

távlatú

várakozásokkal meglehetősen laza a mutatók kapcsolata (de azért szignifikáns). A legszorosabb együtt járást az életszínvonal és az ország gazdasági helyzetének megítélése közt találtuk (r=0,81). A saját helyzet várható alakulása viszont csak r=0,61 szinten korrelál a másik két mutatóval. Mindennek hátterében az áll, hogy

az

életszínvonallal,

illetve

a

gazdaság

helyzetével

kapcsolatos

véleményekre a pártállás hat a legerősebben, míg a saját anyagi helyzettel kapcsolatos véleményekre, illetve a hosszabb távlatú optimizmusra az életkor és az anyagi helyzet hat erősen, a pártállás, pedig semennyire sem. A legfőbb tanulság mindebből az, hogy az 1-2 év távlatú gazdasági várakozások erősen átpolitizálódtak Magyarországon.


10 Ha a jövőre gondol, mit tart valószínűnek, a következő 1-2 évben hogyan alakul? javul

gazdasági helyzet

18

életszínvonal

40

39

18

0%

romlik

42

15

anyagi helyzete

nem változik

46

50

20%

40%

32

60%

80%

100%

Az ország gazdasági helyzetére, illetve az emberek életszínvonalára vonatkozó válaszokat érdemes integrálni. A két mutató átlaga -26 pontnak adódott. Az integrált mutató értéke a megkérdezettek 47 százaléka körében negatív, 34 százalékuk körében 0, és mindössze 19 százalékuk optimista. (Emlékeztetőül: 510 év távlatában a megkérdezettek 38 százaléka optimistának bizonyult, és csak 16

százalékuk

pesszimistának!)

Ugyanakkor

a

gazdaság

sikerességét

hangsúlyozó üzenetek hatására egy kissé csökkent az 1-2 év távlatú gazdasági pesszimizmus is. Némileg meglepő módon elsősorban az ellenzék hívei körében. A pártorientáción túl a lakóhely hat a legjobban az 1-2 év távlatú gazdasági várakozásokra. A pártorientáció - lakóhely interakció nem szignifikáns, de az azért figyelemreméltó, hogy a kistelepüléseken élő bizonytalanok a legpesszimistábbak, és egyedül a fővárosban élő kormánypártiak körében billent át optimizmus irányba a mutató átlaga. A vagyoni helyzet szerinti különbségek is számottevőek, de itt inkább az az érdekes, hogy e szempont szerint kisebbek a kontrasztok, mint pártorientáció és lakóhely szerint. Az alsó negyed átlaga -30 pont, a felső negyedé pedig -15 pont.


11 Az 1-2 év távlatú gazdasági optimizmus-pesszimizmus alakulása pártorientáció szerint június

július

szeptember

10 2 0 -6

-10

-6

-20

-30 -35

-36

-40

-35

-36 -39

-42 -50 ellenzéki

bizonytalan

kormánypárti

Az 1-2 év távlatú optimizmus-pesszimizmus pártorientáció és lakóhely szerint Budapest

nagyváros

kisebb város

kistelepülés

15 6 5 -5

-3

-3

-15

-14 -18

-25

-22 -27

-28

-35

-34

-36 -45 -49

-55

-58

-65 ellenzéki

bizonytalan

kormánypárti


12 Az összes eddig tárgyalt kérdést egyszerre nézve válaszmintázataik alapján besorolhatjuk három csoport valamelyikébe az embereket. A felnőtt magyarok 42 százaléka elégedetlen pesszimista, negyedük szintén elégedetlen, de inkább optimista, mint pesszimista, végül harmaduk elégedett és 5-10 év távlatában egyértelműen optimista, 1-2 év távlatában viszont általában nem számít se ilyen, se olyan gazdasági változásra. Mindezt a vagyoni helyzet befolyásolja a leginkább, mindazonáltal a felső negyedbe tartozók 29 százalékának is az elégedetlenség és a pesszimizmus a jellemző vonása, és az alsó negyedbe tartozók ötödét is az elégedett optimisták közé sorolta az algoritmus5. A vélemény-csoportok arányai vagyoni helyzet szerint elégedetlen pesszimista

felső negyed

29

felső közép

elégedetlen optimista

21

39

50

22

alsó közép

49

alasó negyed

49

0%

elégedett optimista

39

27

24

31

20%

40%

20

60%

80%

100%

Az elégedetlen pesszimisták az átlagosnál valamivel nagyobb valószínűséggel támogatják a Fideszt, és az átlagosnál lényegesen kisebb valószínűséggel az MSZP-t.

E

csoport

tagjai

azonban

leginkább

a

bizonytalanok

körében

felülreprezentáltak. Az elégedett optimisták viszont sokkal hajlamosabbak a kormánypártokat

támogatni,

mint

az

ellenzéki

pártokat,

az

elégedetlen

optimisták körében, pedig átlagos a pártok támogatottsága. 5

A csoportokba sorolás klaszter-analízissel történt. Az iterációs algoritmus a csoportokon belüli szóródásokat minimalizálja, a csoport-köztieket pedig maximalizálja.


13

Érdeklődés, tájékozódás Az emberek szeretnek magukról kedvező képet festeni, ezért aztán a kultúra iránti érdeklődés került a rangsor élére annál a kérdésblokknál, ahol azt firtattuk: mennyire érdekli őket 8 média-témakör. A kultúra mellett a belpolitika, közélet és a gazdaság is dobogóra került, a pénzügyek, árfolyamok iránti érdeklődés viszont meglehetősen mérsékelt. Az utolsó helyre azonban a sztárok élete, a bulvártémák kerültek.

Mennyire érdeklik Önt a következő hír-témák: nagyon, közepesen egy kicsit vagy egyáltalán nem? nagyon közepesen

egy egyáltalán 100 fokú kicsit nem skálán

1. kultúra

22

41

26

11

58

2. belpolitika, közélet

15

37

26

22

49

3. gazdaság

15

35

29

21

48

4. bűnügyek

13

38

29

21

47

5. sport

21

26

22

32

45

8

32

30

30

40

11

25

29

34

38

7

21

27

45

30

6. külpolitika 7. pénzügyek, árfolyamok 8. sztárok élete, bulvártémák

A nézetségi, olvasottsági adatok nagyon nincsenek szinkronban ezekkel a válaszokkal, így biztosak lehetünk abban, hogy erős volt sznobság faktor hatása. Az

adatok

együtt-járásainak

elemzése

azt

jelzi,

hogy

ez

a

faktor

a

bulvártémáknál, illetve a kultúránál hatott a legerősebben, de a bűnügyek és a sport esetében is számottevő a hatása. Ha ezektől a témáktól eltekintünk, akkor a maradék négy válasz alapján létrehozhatunk egy integrált mutatót, amelyik finoman és megbízhatóan méri a válaszadók „közéleti témák” iránti érdeklődését. A gazdaság, illetve a pénzügyek, árfolyamok iránti érdeklődést integrálva képezhetünk egy a kutatás főtémájához jobban illeszkedő speciálisabb mutatót is, de ez r=0,91 szinten - tehát csaknem függvényszerűen szorosan – korrelál az általánosabb mutatóval, így nincs sok értelme külön is elemezni.


14 A legfőbb tanulság itt az, hogy a gazdasági témák iránti érdeklődés nem válaszható külön az általánosabb közéleti érdeklődéstől, a két dolog gyakorlatilag teljesen egybeesik. A 100 fokú skálára vetített közéleti érdeklődés mutató átlaga 43 pontnak adódott, ami kicsivel „az egy kicsit” válasznak megfelelő 33 pontos érték fölött van, viszont a „közepesen” válasznak megfelelő 67 pontnál jelentősen lejjebb. A skála értéke a megkérdezettek tizede körében nulla, 18 százalékuk körében pedig 25 pontnál kevesebb. Ugyanakkor 16 százalékuk körében 75 pontnál magasabb a skálaérték. A közélet iránti érdeklődést elsősorban az iskolai végzettség befolyásolja, és ezzel szinkronban vagyoni helyzet szerint is nagyon nagyok a különbségek. Ezeken túlmenően pártállás szerint is szignifikánsak a különbségek, és az is megállapítható, hogy az elégedett optimisták érdeklődnek a leginkább a közélet iránt, és az elégedetlen pesszimisták érdeklődés-átlaga a legalacsonyabb. Végül életkor és nemek szerint is számottevőek a különbségek. A közélet iránti érdeklődés skála átlagai 100 fokú skálára vetítve 8 osztály vagy kevesebb

34 pont

szakképzett

40 pont

érettségizett

50 pont

diplomás

61 pont

alsó negyed

32 pont

alsó közép

42 pont

felső közép

44 pont

felső negyed

56 pont

SZDSZ támogatók

57 pont

MDF támogatók

51 pont

MSZP támogatók

49 pont

parlamenten kívüli pártok támogatói

47 pont

Fidesz-MPSZ támogatók

44 pont

bizonytalanok

34 pont

elégedetlen pesszimista

39 pont


44 pont

Elégedett optimista

48 pont


15 A közélet iránti érdeklődés átlagai – életkor és nemek szerint férfiak

nők

70

60 50

49

50 43

48

43

41

43

40

37

30

20

10

0 18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év

Más dolog az érdeklődés, és megint más a tájékozottság, noha ezek azért természetesen korrelálnak egymással. A pénzügyi gazdasági tájékozottság szubjektív megítélésével kapcsolatban 3 kérdés szerepelt a kérdőíven. Először is arra kértük az embereket, hogy jellemezzék önmagukat ellentétes tulajdonságpárok

segítségével,

és

e

tulajdonság-párok

között

szerepelt

az

„ért

a

pénzügyekhez – nem ért a pénzügyekhez” dimenzió, illetve a „tájékozott a gazdaságról – tájékozatlan a gazdaságról” dimenzió is. A válaszok átlaga mindkét kérdésnél a negatív pólus felé esik (-23, illetve -18 pont), és a két válasz természetesen szorosan korrelál egymással (r=0,54). Másrészt

azt

is

megkérdeztük:

mennyire

érti

a

válaszadó

a

gazdasági

beszámolókat, a gazdasági híreket. A válaszok szerint a felnőtt magyarok 28 százaléka alig érti ezeket, 40 százalékuk csak kisebb részben érti, teljesen pedig mindössze 6 százalékuk (saját bevallás szerint). A válaszok mérlege így ennél a kérdésnél is határozottan negatív (-29 pont). Értelemszerűen ez a mutató is korrelál a másik két szubjektív tájékozottsági mutatóval, így a három válasz alapján most is integrálhatunk egy finom és megbízható skálát.


16 Önjellemzések az „ért a pénzügyekhez – nem ért a pénzügyekhez”, illetve a „tájékozott a gazdaságról – tájékozatlan a gazdaságról” dimenziók szerint pénzügyek

30

gazdaság

28

23 20

19

19 16

16 14

15

14

13

10

8

7

4

4

0 -100

-67

-33

0

33

67

100

Mennyire érti Ön a gazdasági beszámolókat, a gazdasági híreket?

teljesen 6

alig 28

nagyobb részben

25

41

kisebb részben


17 Az integrált szubjektív gazdasági tájékozottság mutató átlaga végül is -23 pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 61 százaléka körében negatív, azaz a magyarok nagy többsége alultájékozottnak érzi magát gazdasági, pénzügyi kérdésekben. A mutató értéke a megkérdezettek 14 százaléka körében nulla körüli, és mindössze a negyedük körében egyértelműen pozitív. A szubjektív tájékozottság mutató természetesen szorosan korrelál (r=0,54) a közéleti érdeklődés-mutatóval, és ezzel összhangban itt is ugyanolyan jellegű eltéréseket találtunk, mint az érdeklődésnél. Az igazán figyelemre méltó azonban az, hogy csak a vagyoni helyzet szerinti felső negyedbe tartozók, a diplomások és az SZDSZ támogatói körében billent át a pozitív tartományba a tájékozottsági mutató átlaga, az összes többi-társadalmi demográfiai csoportban határozottan negatív az átlag. A szubjektív gazdasági tájékozottság mutató átlagai mérleg-indexre vetítve 8 osztály vagy kevesebb

-42 pont

szakképzett

-25 pont

érettségizett

-12 pont

diplomás

+9 pont

alsó negyed

-44 pont

alsó közép

-29 pont

felső közép

-21 pont

felső negyed

+1 pont

SZDSZ támogatók

+2 pont


-14 pont


-17 pont

MDF támogatók

-20 pont

MSZP támogatók

-23 pont

bizonytalanok

-36 pont


-29 pont


-27 pont


-13 pont

férfiak

-18 pont

nők

-28 pont


18 A felnőtt magyarok 46 százaléka nem szokott rendszeresen tájékozódni a gazdaságról, a gazdasági-, pénzügyi hírekről, 18 százalékuk pedig csak egy féle forrásból (tipikusan tévéműsorokból) tájékozódik rendszeresen, 21 százalékuk kétféle forrást is említett, végül 21 százalék azok aránya, akik rendszeresen többféle forrásból tájékozódnak.

Szokott-e Ön tájékozódni a gazdaságról, a gazdasági-, pénzügyi hírekről: rendszeresen

alkalmanként

nem szokott

1. tévé műsorokból?

47

34

19

2. napilapokból?

25

36

38

3. rádióműsorokból?

24

33

43

4. hetilapokból?

11

36

53

6

11

83

5. az Interneten?

Az internetet kevesen említették a gazdaságról való tájékozódás forrásaként, viszont

éppen

e

tájékozódási

csatorna

használata

húzza

a

legélesebb

választóvonalat az emberek közé. Ha egyszerre nézzük az összes választ, akkor a megkérdezetteket 3 csoportba sorolhatjuk6. A magyarok 46 százaléka legfeljebb csak alkalomszerűen tájékozódik a gazdaságról, 40 százalékuk csak a hagyományos médián keresztül tájékozódik, 14 százalékuk pedig az internetet is használja a gazdaságról való tájékozódásra, és egyedül e csoport tagjai körében billent át a pozitív tartományba a szubjektív tájékozottság mérlege. Az internethasználatnak azonban generációs aspektusai is vannak, így nem meglepő, hogy a csoport életkor átlaga 10 évvel alacsonyabb a lakossági átlagnál.

A gazdasági tájokozódási szokás-csoportok néhány jellegzetessége érdeklődés 100 fokú skála

tájékozottság életkor mérleg-index átlag

nem tájékozódik

27 pont

-44 pont

47 év

hagyományos médiából tájékozódik

54 pont

-10 pont

49 év

internetről is tájékozódik

60 pont

+7 pont

37 év

6

Klaszter-analízissel.


19

Ismeretek A gazdasági, pénzügyi tájékozottságot megpróbáltuk objektíven is mérni. Ennek érdekében

megkérdeztük

az

embereket,

hogy

ismernek-e

15

pénzügyi,

gazdasági fogalmat. A listát úgy állítottuk össze, hogy szerepeljen rajta 5 közismertnek tekinthető fogalom, 5 közepesen nehéz fogalom, és 5 szakszó jellegű fogalom. Később majd kiderül, hogy ez csak részben sikerült. Mennyire ismeri Ön a pénzügyi, gazdasági fogalmak jelentését? pontosan tudja mit jelent

hallotta, de nem érti pontosan

még csak nem is hallotta

1. infláció

70

27

3

2. részvény

50

44

6

3. árfolyam

49

46

5

4. hozam

47

44

10

5. tőzsde

46

48

6

6. bróker

37

53

10

7. jegybanki alapkamat

37

48

14

8. BUX index

29

59

12

9. GDP

27

46

27

10.tőkegarancia

27

43

30

11.befektetési alap

26

60

14

12.reálhozam

20

43

37

13.likviditás

19

42

39

14.portfolió

16

37

47

15.monetáris politika

15

37

48

A

kérdezőbiztosoknak

természetesen

nem

állt

módjában

levizsgáztatni a

megkérdezetteket, így mindenki úgy válaszolt, ahogy akart, mindazonáltal a 15 válasz átlaga finoman és eléggé megbízhatóan7 méri a megkérdezettek valós pénzügyi, gazdasági ismereteit. A 100 fokra vetített skála átlaga végül is viszonylag magasnak adódott (56 pont), és értéke mindössze a megkérdezettek 2 százaléka körében 0, miközben 7 százalékuk körében 100 pont. 7

Cronbach α=0,95!


20 Az „objektív” és a szubjektív tájékozottság skála természetesen szorosan korrelál egymással (r=0,55), de azért távolról nem függvényszerűen szoros ez a kapcsolat.

A

tájékozódási

források

közül

a

napilapok

használatával

a

legszorosabb a mutató kapcsolata, ám itt is gyengébb a kapcsolat, mint ahogy azt előzetesen vártuk (r=0,35).

A gazdasági ismeretek mutató átlagai 100 fokú skálára vetítve 8 osztály vagy kevesebb

40

szakképzett

54

érettségizett

69

diplomás

81

alsó negyed

41

alsó közép

53

felső közép

59

felső negyed

75

SZDSZ támogatók

65

MDF támogatók

64


62


59

MSZP támogatók

56

bizonytalanok

53

nem tájékozódik

48


61


75

Természetesen ennél a mutatónál is számottevő különbségeket találtunk nemek és életkor szerint, és itt is szignifikáns a nem * életkor interakció. Ez itt abból adódik, hogy a 18-29 éves korosztály körében nincs nemi különbség, 60 év fölött viszont annál nagyobb. Az egységes „ismeretek” skála felbontható két egymással nagyon szorosan (r=0,76) korreláló alskálára. Az első a közbeszédben gyakran szereplő fogalmak ismeretét méri, míg a második speciális pénzügyi fogalmak ismeretét.


21 A gazdasági ismeretek mutató átlagai – életkor és nemek szerint férfiak

67

70 60

nők

59

61

65

62

57

50

57

44

40 30 20 10 0 18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év

A gazdasági, pénzügyi ismeretek faktorai 1. faktor: köznapi fogalmak

faktor súly

2. faktor: speciális fogalmak

faktor súly

infláció

0,89

monetáris politika

0,93

tőzsde

0,84

portfolió

0,91

részvény

0,93

likviditás

0,84

árfolyam

0,77

reálhozam

0,79

hozam

0,74

tőkegarancia

0,66

bróker

0,68

GDP

0,64

BUX index

0,54

befektetési alap

0,41

jegybanki alapkamat

0,51

jegybanki alapkamat

0,36

Az 1. faktor átlaga értelemszerűen lényegesen magasabb (61 pont), mint a 2. faktoré (43 pont), és a 2. faktor esetében általában nagyobbak a társadalmidemográfiai kontrasztok, mint az 1. faktor esetében. Kivéve nemek és pártállás szerint, ahol ez pont fordítva van. A nők és a bizonytalanok ismeret átlaga tehát elsősorban azért alacsonyabb, mert rájuk kevesebb pénzügyi, gazdasági fogalom ragad rá a közbeszédből.


22 A gazdasági ismeret faktorok átlagai köznapi

speciális

8 osztály vagy kevesebb

48

26

szakképzett

60

39

érettségizett

70

56

diplomás

77

75

alsó negyed

48

26

alsó közép

58

38

felső közép

64

44

felső negyed

73

64

SZDSZ támogatók

67

52

MDF támogatók

65

51


63

50


63

44

MSZP támogatók

60

42

bizonytalanok

58

39

nem tájékozódik

54

32


63

48


73

66

Budapest

65

50

nagyváros

63

46

kisebb város

60

43

kistelepülés

57

37

18-29 év

64

45

30-44 év

65

50

45-59 év

62

46

60+ év

52

31

férfiak

64

47

nők

58

40

főátlag

61

43


23

Vállalkozó kedv, beosztás A szubjektív gazdasági ismeretekre vonatkozó két kérdéseken túl további 8 önértékelésre kértük a megkérdezetteket. E 10 kérdésnél a válaszadóknak ellentétes tulajdonság párok közé kellett elhelyezniük magukat egy 7 fokozatú skálán8. A válaszokat -100-tól +100-ig terjedő mérleg-indexekre vetítettük, ám a pólusok pozitív, illetve negatív jelölése sok esetben önkényes és esetleges. A válaszok átlaga szerint a tipikus magyar takarékos és óvatos, de nem ért a pénzügyekhez. Többen érzik magukat nyitottnak, mint zárkózottnak, ugyanakkor a többség inkább a kipróbált dolgokat szereti, mint az újdonságokat.

Önjellemzések tulajdonság-párok segítségével pozitív oldal mérleg-indexre vetítve negatív oldal takarékos

+32

szeret költeni

nyitott

+22

zárkózott

sokat gondol a jövőre

+12

inkább a mának él

bízik a jövőben

+5

fél a jövőtől

szerencsés

-12

peches

az újdonságokat szereti

-12

a kipróbált dolgokat szereti

vállalkozó kedvű

-12

kockázatkerülő

tájékozott a gazdaságról

-18

tájékozatlan

ért a pénzügyekhez

-23

nem ért a pénzügyekhez

merész

-30

óvatos

Ha megvizsgáljuk a 8 személyiségvonás jellegű önértékelés együtt-járásait, akkor azt látjuk, hogy két faktor9 szerint rendeződnek a válaszok. Az első faktor a vállalkozó kedv – kockázatkerülés dimenziót méri, a második pedig a megfontoltság – mának élés dimenziót, és e faktorban nagy súlya van a takarékosságnak is. 8

A pszichológia irodalmában Osgood - skálázásnak nevezik a módszert. A két ortogonális faktor a teljes variancia 52 százalékát „magyarázza”. A tájékozottságra vonatkozó válaszok valójában külön faktort alkotnak, de ennek variancia magyarázó ereje gyenge.

9


24 Az önjellemzések faktorszerkezete 1. faktor: vállalkozó kedv

faktor súly

mérleg index

vállalkozó kedvű – kockázatkerülő

0,76

-12

merész – óvatos

0,74

-30

az újdonságokat szereti – a kipróbált dolgokat szereti

0,70

-12

bízik a jövőben – fél a jövőtől

0,69

+5

nyitott – zárkózott

0,67

+22

szerencsés – peches

0,51

-12

faktor súly

mérleg index

sokat gondol a jövőre – inkább a mának él

0,74

+12

takarékos – szeret költekezni

0,73

+32

2. faktor: takarékosság

A vállalkozó kedv faktorban nagy súllyal szerepel az optimizmus. Ugyanakkor korábban láttuk, hogy az 1-2 év távlatú várakozásokra erősen hat a pártpolitika, és ez azt is jelenti, hogy a politikai propaganda szövegek hatnak az emberek vállalkozó kedvére, ennek viszont gazdasági következményei is vannak. A faktor átlaga végül is -7 pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 48 százaléka körében negatív, 16 százalékuk körében 0 körüli, és mindössze 36 százalékuk körében pozitív. A „takarékosság” faktor átlaga viszont +22 pont. Értéke a megkérdezettek 63 százaléka körében pozitív, 16 százalékuk körében 0 körüli, és csak 21 százalékuk körében negatív. A faktor azonban a pénzbeosztás értelmű takarékoskodásra való hajlamot méri, nem a megtakarítási hajlandóságot. A „takarékosság” faktor átlagaiban csak nemek szerint találtunk számottevő eltérést. A férfiak átlaga +18 pont, a nőké viszont +26 pont. A vállalkozó kedv faktorra az életkor és a vagyoni helyzet hat a legerősebben, de számos más szempont szerint is jelentősek a különbségek, például nemek szerint is. A nők sokkal inkább kockázatkerülők, mint a férfiak (-13 pont vs 0 pont). A pártorientáció azonban csak az életkorral interakcióban hat a vállalkozó kedvre. A vállalkozó kedv faktor viszonylag szorosan korrelál a gazdasági ismeretekkel (r=0,40) és az elégedettség skálával (r=0,32). Továbbá szignifikáns a kapcsolata az 1-2 év távlatú gazdasági optimizmussal (r=0,21) és az 5-10 év távlatúval is (r=0,18). A „takarékosság” faktor viszont ezek közül egyik skálával sem korrelál.


25 A vállalkozó kedv faktor átlagai mérleg-index alsó negyed

-29

alsó közép

-18

felső közép

+2

felső negyed

+18

18-29 év

+22

30-44 év

+3

45-59 év

-17

60+ év

-31

nem tájékozódik

-15


-6


+18


-18


-9


+9

A vállalkozó kedv faktor átlagai pártorientáció és életkor szerint 18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év

35 27 25

22 17

15 5

7

6

4

-5 -7 -15 -16 -25 -28

-35

-28

-29 -35

-45 ellenzéki

bizonytalan

kormánypárti

Végül az is megállapítható, hogy a városokban élők valamivel vállalkozókedvűbbek, mint a kistelepüléseken élők.


26

Min múlik? A magyar közvéleményt megosztja az a kérdés, hogy min múlik a következő 510 évben a személyes gyarapodás. A megkérdezettek 53 százaléka arra hajlik, hogy inkább a saját erőfeszítésein múlik, 42 százalékuk viszont inkább külső tényezőkhöz, a politikához, az ország gazdasági helyzetéhez köti ezt. (A hiányzó 5 százalék nem tudott állást foglalni e kérdésben.) A válaszok mérlege végül is +10 százalékpont, amennyiben a saját erőfeszítések felé hajláshoz rendeljük a pozitív értéket. Ezt azonban nagyon erősen befolyásolja a megkérdezettek vagyoni helyzete. Az alsó negyedben -12 százalékpont az átlag, míg a felső negyedben +30 százalékpont. Vagyoni helyzet és iskolai végzettség szerint általában párhuzamosan szoktak alakulni a különböző mutatók átlagai. Itt azonban ez nem így van. A szakképzettek és az érettségizettek körében határozottan pozitív a válaszok mérlege, a szakképzetlenek és a diplomások körében viszont negatív. Az elkövetkező 5-10 évben min fog múlni az Ön személyes gyarapodása, sikere: inkább a saját erőfeszítésein vagy inkább külső tényezőkön: a politikán, az ország gazdasági helyzetén? saját erőfeszítés

felső negyed

nem tudja

64

felső közép

3

56

alsó közép

20%

44

6

40

0%

33

6

50

alasó negyed

külső téynezők

44

8

40%

52

60%

80%

100%


27 Az elkövetkező 5-10 évben min fog múlni az Ön személyes gyarapodása, sikere: inkább a saját erőfeszítésein vagy inkább külső tényezőkön: a politikán, az ország gazdasági helyzetén? saját erőfeszítés

diplomás

nem tudja

44

külső téynezők

5

51

60

érettségizett

szakképzett

3

57

szakképzetlen

4

44

0%

37

39

9

20%

47

40%

60%

80%

100%

Az elkövetkező 5-10 évben min fog múlni az Ön személyes gyarapodása, sikere: inkább a saját erőfeszítésein vagy inkább külső tényezőkön: a politikán, az ország gazdasági helyzetén? saját erőfeszítés

34

60+ év

külső téynezők

10

48

45-59 év

nem tudja

56

3

49

62

30-44 év

5

68

18-29 év

0%

20%

33

3

40%

60%

29

80%

100%


28 A „Min múlik?” kérdés a Marketing Centrum június eleji „omnibusz” kérdőívén is szerepelt, és ha az akkori válaszokhoz hasonlítjuk a szeptemberieket, akkor azt látjuk, hogy a külső tényezők felé tolódtak el a vélemények. Elsősorban a kormánypártiak körében. Mindebből arra következtethetünk, hogy a gazdaság sikerességébe

vetett

gazdaságpolitikával

hit

felértékeli

szembeni

a

külső

bizalmatlanság

tényezők a

szerepét,

saját

míg

a

erőfeszítéseknek

tulajdonított jelentőséget növeli.

„A „Min múlik?” kérdésre adott válaszok mérlegének alakulása pártorientáció szerint június

25

szeptember

25 22

21

15

7 5

2

2

bizonytalan

kormánypárti

-5 ellenzéki


29

Infláció A megkérdezettek 19 százaléka nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje: mekkora ma Magyarországon az infláció. A többiek 2 és 30 százalék közötti számokat mondtak, és a válaszok átlaga 10%-nak adódott. A KSH 2005. szeptember 7-i gyorsjelentése szerint az adatfelvétel idején 3,7% volt az infláció és ezt mindössze a válaszadók 11 százaléka találta el (az összes megkérdezett körében ez 9 százalékot jelent). A tippelésre vállalkozók 5 százaléka 4 százaléknál kisebb számot mondott 85 százalékuk viszont nagyobbat. 10 százalék alatti becslést a válaszadók 52 százaléka adott, pontosan 10 százalékra 16 százalékuk becsülte a pénzromlást, és harmaduk vélte 10 százaléknál is nagyobbnak ezt. Az inflációs becslések negatívan korrelálnak a közéleti érdeklődés skálával, a gazdasági ismeretek skálával és a gazdasági optimizmus skálákkal is. Ez azt jelenti, hogy minél tájékozatlanabb valaki, annál hajlamosabb felülbecsülni az inflációt, és minél nagyobbnak gondolja valaki az inflációt, annál hajlamosabb a gazdasági borúlátásra. A kormány nyári gazdasági siker offenzívája e területen sem maradt teljesen hatástalan. Július elején a megkérdezettek 78 százaléka vállalkozott az infláció becslésére, és akkor 12 százaléknak adódott a válaszok átlaga, miközben a válaszadók 92 százaléka felülbecsülte a hivatalos inflációs adatot. Az inflációról gondolt kép tehát valamivel közelebb került a valósághoz, de azért még mindig sokkal sötétebb annál. Márpedig az infláció tömeges felülbecslésének nagy valószínűséggel infláció gerjesztő hatása is van. A Fidesz-MPSZ támogatói különösen hajlamosak felülbecsülni az inflációt, a leglátványosabban pedig az SZDSZ hívei körében csökkent az inflációbecslések átlaga. Másrészt a szegényebbek és a kevésbé iskolázottak infláció becslései lényegesen magasabbak az átlagosnál, és különösen magasak az elégedetlen pesszimisták körében.


30 Infláció becslések átlag alsó negyed

11,3%

alsó közép

10,5%

felső közép

9,4%

felső negyed

9,2%

szakképzetlen

11,8%

szakképzett

10,2%

érettségizett

9,3%

diplomás

7,8%

nem tájékozódik

11,0%


9,7%


8,6%


11,2%


9,5%


9,1%

Az infláció becslések alakulása pártpreferencia szerint július

szeptember

12.5 11.1

11.5

11.5 10.3

10.5 9.4

10

9.5

10.1 8.9

8.8 7.2

0 Fidesz

bizonytalan

MSZP

MDF

p.k.p

SZDSZ


31

Pénzpiaci ismeretek A felmérés egyik legmeglepőbb eredménye az, hogy nincs olyan megtakarítás-, befektetés jellegű pénzpiaci konstrukció, amelyik teljesen közismert lenne a magyar lakosság körében. Mindazonáltal a közönség azért meglehetősen tájékozottnak bizonyult a megtakarítási, befektetési konstrukciókról.

A lapon különböző pénzpiaci termékeket, konstrukciókat soroltunk fel. Mennyire ismeri Ön ezeket: részletesen ismeri a konstrukciót, hallott már róla, de nem ismeri pontosan a konstrukciót vagy még csak nem is hallott róla? ismeri a konstrukciót

hallott róla, de nem ismeri

még nem is hallott róla

1. folyószámla

77

21

2

2. takarékbetétkönyv

76

21

2

3. lekötött betét

68

28

4

4. nyugdíjpénztár

64

32

4

5. megtakarítási életbiztosítás

54

37

9

6. részvény

47

49

4

7. kötvény

44

50

6

8. állampapír

41

54

5

9. deviza alapú hitel

35

51

13

10.befektetési jegy

27

59

14

11.garantált befektetési alap

21

49

30

A legkevésbé ismert konstrukciónak a garantált befektetési alap bizonyult, és ez egy kicsit rontaná is annak a skálának a megbízhatóságát, amit az összes válasz integrálásával képezhetünk, és ami finoman és megbízhatóan méri a válaszadók pénzpiaci ismereteit10. A pénzpiaci ismeret skála átlaga végül is 73 pontnak adódott, és a megkérdezettek 18 százaléka körében a maximális 100 pontra állt be a skála értéke, miközben csak 5 főnél 0 pont az érték.

10

Ha a garantált befektetési alapot is benne hagynánk a skálában, akkor a skála reliabilitását mérő Cronbach α érték 0,89-re csökkenne, ennek kihagyása után viszont Cronbach α=0,92!


32 A pénzpiaci ismeret skála természetesen szorosan korrelál a gazdasági fogalmak ismerete alapján képzett skálával (r=0,78), és ez mindkét skálát validálja. Ez a szoros együtt-járás viszont azt is jelenti, hogy tulajdonképpen azonos dolgot mér a két skála: gazdasági tájékozottságot. Ugyanakkor a pénzpiaci ismeret skálánál nincs pártállás szerinti különbség az átlagokban, ami azt jelzi, hogy a konkrét pénzpiaci tudást nem befolyásolja a politikára figyelés, míg a gazdasági fogalmak ismeretére ez erősen hat.

A pénzpiaci ismeretek

100 fokú skálára vetítve


60

szakképzett

73

érettségizett

82

diplomás

90

alsó negyed

60

alsó közép

70

felső közép

78

felső negyed

86

nem tájékozódik

66


77


86

Budapest

76

nagyváros

76

kisebb város

74

kistelepülés

69

18-29 év

76

30-44 év

79

45-59 év

77

60+ év

63

férfiak

76

nők

71


33

Megtakarítások A jövedelmük-, vagyonuk-, illetve megtakarításaik nagyságát firtató kérdésekre sokan nem válaszolnak szívesen. Ennek több oka is van - például a gyanakvás. Másrészt az is, hogy nem is olyan egyszerű ezekre a kérdésekre válaszolni. Nem mindenki vezet naprakész könyvelést a fejében. Ugyanakkor azt pontosan tudják az emberek, hogy rendelkeznek-e valamivel vagy sem, és ezt nem is szokták titkolni. Éppen ezért először is azt kérdeztük meg, hogy rendelkeznek-e a felkeresett háztartások különböző megtakarítási, befektetési formákkal, és e kérdésekre a megkérdezettek 98 százaléka válaszolt. Rendelkeznek-e Önök a következő megtakarításokkal, befektetésekkel? van nincs 1. 100 ezer forintnál több készpénz megtakarítás

30

68

2. magán nyugdíjpénztári tagság

27

71


23

75

4. folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz

21

77

5. megtakarítással egybekötött életbiztosítási konstrukció

19

79

6. 1 hónapnál hosszabb időre lekötött bankbetét

16

82

7. önkéntes nyugdíjpénztári tagság, nyugdíjbiztosítás

13

85

8. állampapírok / kötvények

5

93

9. deviza alapú megtakarítások, betétek

4

94

10.ingatlanbefektetés

4

94

11.tőzsdei részvények

2

96

12.egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések

2

96

13.befektetési, megtakarítási céllal vásárolt arany, nemesfém

2

96

14.befektetési céllal vásárolt műtárgyak (pl. festmény)

1

97

(0,4)

98

15.befektetési alapok jegyei

A háztartások 35 százalékának semmilyen megtakarítása, befektetése sincs, 23 százalékuk csak egy féle, 15 százalékuk pedig kétféle (tipikusan készpénz, illetve folyószámla) megtakarítással rendelkezik. Így mindössze a háztartások 27 százalékának van 3 vagy többféle megtakarítási formából álló „portfoliója”.


34 Állampapír-, kötvény-, deviza-, részvény-, egyéb értékpapír- és befektetési alap megtakarítása, illetve befektetése gyakorlatilag csak azoknak a háztartásoknak van, ahol 3 vagy több féle formából áll a „portfolió”. A jövedelmi, vagyoni helyzet szerint az alsó negyedbe tartozó háztartások 73 százalékáénak semmilyen megtakarítása sincs, negyedüknek csak 1-2 féle van, és 2 százalékuknál áll 3 vagy több féle elemből a „portfolió”. E körben a takarékbetétkönyv a legáltalánosabb (13%), és ezen kívül csak a készpénz, a folyószámla, a lekötött bankbetét, a nyugdíjpénztári tagság és az életbiztosítás fordult elő 1% fölötti említési gyakorisággal. Az alsó középhez tartozó háztartásoknak viszont már 65 százaléka rendelkezik legalább egy féle megtakarítással, de csak 17 százalékuk 3 vagy több félével. A felsőközéphez

tartozó

háztartások

80

százalékának

van

valamilyen

megtakarítása, és 35 százalékuknál 3 vagy több féle elemből áll a „portfolió”. Végül a felső negyed háztartásainak 91 százaléka rendelkezik megtakarításokkal, és e körben 58 százalék a 3 vagy több féle megtakarítási formával rendelkezők aránya.

Megtakarítások, befektetések – vagyoni helyzet szerint 3 vagy több féle

felső negyed

1-2 féle

58

felső közép

33

35

alsó közép

17

alsó negyed 2

0%

nincs

9

45

20

48

25

35

73

20%

40%

60%

80%

100%


35 Rendelkeznek a megtakarítási formával – vagyoni helyzet szerint alsó alsó felső felső negyed közép közép negyed 100 ezer forintnál több készpénz

9

23

34

57

magán nyugdíjpénztári tagság11

5

18

37

52

megtakarítással egybekötött életbiztosítás

1

10

22

45

folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz

2

16

30

40

önkéntes nyugdíjpénztár

2

5

15

32

takarékbetétkönyv

13

26

28

29

lekötött bankbetét

4

17

17

27

állampapírok / kötvények

0

4

5

11

ingatlanbefektetés

0

0

4

11

deviza alapú megtakarítások, betétek

0

1

4

10

egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések

0

1

3

5

tőzsdei részvények

0

1

3

5

arany, nemesfém

0

1

1

3

műtárgyak (pl. festmény)

0

1

1

3

Érdemes

szemügyre

venni

a

különböző

megtakarítási

formák

említési

gyakoriságait a portfolió változatossága szerint is. Ebből az derül ki, hogy a befektetés jellegű megtakarítási formák csak a 4 vagy többféle elemből álló portfoliókban jelennek meg számottevő gyakorisággal. Ez azt jelzi, hogy gyakorlatilag csak azok kezdenek el befektetéseken gondolkozni, akik különböző megtakarítási formákban felhalmoztak egy bizonyos nagyságú tőkét.

11

Magán- és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással egyszerre a háztartások tizede rendelkezik.


36 Megtakarítási formák – a „portfolió” változatossága szerint 1

2

3

több


29

29

39

50

magán nyugdíjpénztári tagság

25

39

53

62

100 ezer forintnál több készpénz

23

39

55

79


8

24

46

66


6

28

31

59


4

14

31

57

önkéntes nyugdíjpénztár

2

16

26

44


1

2

4

23


0

1

2

18

ingatlanbefektetés

0

3

4

15


0

1

1

12


1

1

3

9

arany, nemesfém

0

2

2

7


1

1

2

4

Hosszú távon a megkérdezettek 22 százaléka az ingatlanbefektetést tartja a legnagyobb

hozamúnak,

ingatlanbefektetése

azonban

mindössze

4

százalékuknak van. Viszonylag sokan tartják a tőzsdei részvényeket és az állampapírokat is a legjobbnak a hosszú távú hozam szempontjából, de ilyennel is csak kevés háztartás rendelkezik. Mindez azt is jelzi, hogy sokan vannak tisztában azzal, hogy nincs ideális helyen a pénzük, de ilyen-olyan okok (leginkább pénzhiány) miatt mégsem váltanak. Néhány hónap lekötés esetén nagyon nagy a tanácstalanság a hozam szempontjából ideális megtakarítási formát illetően, de azért itt jobban szinkronban vannak a vélemények a gyakorlattal. A megkérdezettek 27 százaléka nem tudott válaszolni arra, hogy melyik befektetési formának a legalacsonyabb a hozama, 58 százalékuk viszont jól tudja, hiszen csak a folyószámlát (30%), a takarékbetétkönyvet (16%) és a készpénzt (12%) említették számottevően sokan. A megtakarítási formák kiválasztásában a biztonság általában nagyobb szerepet játszik, mint a hozam, és ez a legbiztonságosabbnak, illetve legkevésbé biztonságosnak ítélt megtakarítási formák említési gyakoriságain is látszik.


37 Hosszútávon melyik megtakarítási formának a legnagyobb a hozama? És néhány hónapra lekötve melyiknek a legnagyobb a hozama? hosszú távon néhány hónapra ingatlanbefektetés

22

3


14

11


13

12


6

10


4

7


3

12

arany, nemesfém

3

1


3

0


2

0


2

3


1

0


1

8

befektetési alapok jegyei

1

3

25

30

nem tudja

Melyik megtakarítási forma a legbiztonságosabb és melyik a legkevésbé biztonságos? legbiztonságosabb legkevésbé állampapírok / kötvények

28

0

ingatlanbefektetés

16

2


16

4


4

2


3

0


3

2


2

3

arany, nemesfém

2

3


2

3

100 ezer forintnál több készpénz

2

4


1

42


1

0


0

5

befektetési alapok jegyei

0

4

20

26

nem tudja


38 Amikor az összes megtakarítás nagyságrendjére kérdeztünk rá, akkor a megkérdezettek 13 százaléka nem kívánt vagy nem tudott válaszolni, 37 százalékuk pedig azt mondta, hogy egyáltalán nincsenek megtakarításaik, további 12 százalékuk pedig azt, hogy mindent egybevetve 100 ezer forintnál kevesebb megtakarítással rendelkeznek. 100-500 ezer forint megtakarítást a felkeresett háztartások 21 százalékánál említettek, 0,5-1 millió forintot, illetve 1 millió forintnál jelentősebb megtakarítást pedig 5-5 százalékuknál. Ha hihetünk a válaszoknak, akkor számottevő - tehát 100 ezer forintnál jelentősebb – megtakarítás a magyar háztartások kevesebb, mint négytizedénél halmozódott fel. E szempont szerint szintén érdemes megnézni a megtakarítási formák említési gyakoriságait, még akkor is, ha a válaszok nemritkán ellentmondásosak, ami javarészt abból adódik, hogy a válaszadók nem tekintenek mindent megtakarításnak (pl. nyugdíjpénztári tagság, folyószámlán lekötött pénz stb.).

A megtakarítási formák említési gyakorisága az összes megtakarítás nagyságrendje szerint m=0 eFt

m<100 eFt

m>100 eFt

1. 100 ezer forintnál több készpénz

2

17

67

2. folyószámlán 1-2 hónapra lekötve

4

17

39


3

29

38

4. lekötött bankbetét

1

10

34

15

35

33

6. életbiztosítás

8

19

28

7. önkéntes nyugdíjpénztár

4

13

22

8. állampapírok / kötvények

0

0

12

9. deviza alapú megtakarítások

0

2

7

10.ingatlanbefektetés

1

2

6

11.tőzsdei részvények

1

1

5

12.egyéb értékpapírok

0

1

5

13.arany, nemesfém

1

1

3

14.műtárgyak (pl. festmény)

1

1

2

15.befektetési alapok jegyei

0

0

1

5. magán nyugdíjpénztári tagság


39 A háztartások 21 százalékánál nem tudtak vagy nem kívántak válaszolni arra, hogy várhatóan (nagyságrendileg) mekkora megtakarítást, pénz-befektetést tudnak majd felhalmozni a következő 5-10 évben, 35 százalékuknál azt nyilatkozták, hogy egyáltalán nem fognak tudni megtakarítani, 12 százalékuknál pedig 100 ezer forintnál kevesebbet mondtak. 100-500

ezer forintot a

megkérdezettek 16 százaléka említett, 0,5-1 millió forintot, illetve 1 millió forintnál többet pedig 8-8 százalékuk. Mindkét kérdésre mindössze a megkérdezettek 76 százaléka adott egyértelmű választ. E kör tagjainak 35 százaléka nem rendelkezik megtakarításokkal, és úgy véli, 5-10 év távlatában sem fog rendelkezni. A mindkét kérdésre választ adók 29 százaléka viszont határozottan optimista, amennyiben úgy véli: 5-10 év távlatában több megtakarításuk lesz, mint jelenleg van. Másik 22 százalékuk pedig

abban

bízik,

hogy

5-10

év

távlatában

is

nagyjából

ugyanannyi

megtakarításuk lesz, mint most is van. A pesszimisták aránya itt 14 százalék, ennyien gondolják azt, hogy 5-10 év távlatában kevesebb megtakarításuk lesz, mint jelenleg van. A nincs megtakarítás és nem is lesz csoportba értelemszerűen a legszegényebbek kerültek be a legnagyobb valószínűséggel, és az optimisták a leggazdagabbak. Ezenkívül e körben pozitív a vállalkozó kedv faktor átlaga, és ők a legtájékozottabbak a pénzügyi és a gazdasági kérdésekben. Továbbá e csoport életkorátlaga a legalacsonyabb. A megtakarítások felélésével való számolás viszont az idősebbekre jellemző. A megtakarítási gyakorlat és az 5-10 éves megtakarítási egybevetése alapján kirajzolódó csoportok jellemzői

tervek

pénzpiaci gazdasági vállalkozó életkor ismeretek ismeretek kedv átlag nincs és nem is lesz

66 pont

48 pont

-18 pont

49 év

csökkeni fognak

76 pont

61 pont

-9 pont

54 év

marad a jelenlegi nagyságrend

76 pont

60 pont

-12 pont

49 év

gyarapodni fognak

80 pont

64 pont

+11 pont

37 év

Egyfelől tehát azt mondhatjuk, hogy a megtakarítási, befektetési konstrukciók marketing tervezéskor a vállalkozó kedvű, pénzügyekben jártas fiatalok és középkorúak jelenthetik az elsődleges célcsoportot, másrészt a pénzpiaci ismeretek terjedése önmagában is ösztönözi a megtakarítási-, befektetési kedvet. Mindez persze közhely, amit a jelen adatok csak megerősítenek.


40 A felnőtt magyarok 34 százaléka semeddig sem tudna megélni a jelenlegi megtakarításaiból, további 16 százalékuk pedig csak egyetlen hónapot tudna kihúzni ezekkel. Néhány hónapnyi tartaléka a megkérdezettek 27 százalékának van, félévnyi pedig a tizedüknek. Több évig mindössze a magyarok 3 százaléka élne meg a megtakarításaiból, élete végéig pedig csak 1 százalékuk. (A hiányzó 9 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre.) Pedig a megkérdezettek 22 százaléka csak akkor érezné anyagi biztonságban magát, ha élete végéig meg tudna élni a megtakarításaiból, és egyébként is a vésztartalék

képzés

bizonyult

a

legerősebb

megtakarításra

ösztönző

motívumnak.

Meglátása szerint mennyi ideig tudna megélni Ön a jelenlegi megtakarításaiból, ha váratlanul elapadnának a jövedelmei? És milyen hosszú időre kellene biztosítania a megélhetését a megtakarításainak ahhoz, hogy anyagi biztonságban érezze magát? élete végéig

több évig

22

kellene

jelenleg 1 3

0%

6 hónapig

néhány hónapig

34

10

27

20%

12

16

40%

9

60%

1 hónapig

6

2

13

nt.

semeddig

13

34

80%

100%


41 Az emberek különböző célokra szoktak pénzt gyűjteni, megtakarítani. Ön elsősorban miért takarékoskodik, illetve takarékoskodna? A lapra olyan célokat írtunk fel, amelyekre sokan szoktak pénzt gyűjteni. Ön szerint ezek közül melyek miatt érdemes takarékoskodni, és mely célok miatt nem érdemes? nem spontán érdemes nt. említés lenne érdemes nv. 1. vésztartalék váratlan eseményekre

39

52

8

1

2. lakásvásárlásra, építésre

15

35

48

2

3. lakásfelújításra, modernizálásra

14

57

28

1

4. temetésre

14

39

44

3

5. gyerekek taníttatására

12

43

42

3

6. megélhetésre, ha elvesztené a munkáját

11

52

33

4

7. gyerek életkezdésének támogatására

11

45

42

2

8. utazásra, nyaralásra

9

41

48

2

9. nyugdíjra, a nyugdíjas évekre

9

53

36

2

10.autóvásárlásra

9

35

54

2

11.tartós fogyasztási cikkekre

7

46

45

2

12.tanulásra, tanfolyami díjakra

7

33

57

3

13.ruházatra, öltözködésre

6

34

58

2

14.esküvőre, nászajándékra

3

28

66

3

15.saját vállalkozás indítására

3

26

67

4

A megkérdezettek tizede egyetlen megtakarítási célt sem említett spontán módon, 48 százalékuk pedig csak egyetlen egy célt említett, tipikusan a vésztartalék képzést. A két célt említők aránya 22%, a három célt említőké 12%, a négy vagy több célt említőké pedig 8%. A spontán említett célok számának átlaga végül is 1,7-nek adódott. Ezt a vagyoni helyzet és a lakóhely befolyásolja a leginkább. A felső negyedbe tartozók átlaga 2,1, míg az alsó negyedbe tartozóké csak 1,4. Végül a budapestiek is lényegesen több okot tudnak a pénzmegtakarításra, mint a vidékiek. A fővárosban 2,1 volt a spontán említett célok átlaga, míg a vidékiek körében csak 1,6. Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy a felkeresett háztartások 48 százalékában azt nyilatkozták a válaszadók: ha akarnának, félre tudnának tenni havi 5-10 ezer forintot hosszú távú megtakarításra, 47 százalékuk viszont nem tudna ennyit félre tenni. A válaszok mérlege tehát gyakorlatilag nulla.


42 Az, hogy egy háztartás képes lenne-e havi 5-10 ezer forintot hosszú távra megtakarítani természetesen elsősorban a vagyoni helyzetén múlik. Az viszont nem ennyire magától érthető, hogy a megkérdezettek életkora és lakóhelye is erősen befolyásolta a válaszmegoszlásokat. Ez viszont arra utal, hogy nem pusztán pénzkérdésről van szó, hanem különböző attitűdök és a fogyasztási szokások is befolyásolták a válaszokat. Például a gazdasági, illetve pénzpiaci ismeretek és a vállalkozó kedv is, és ezek hatása akkor is szignifikáns marad, ha az összefüggésrendszerből kiszűrjük12 a vagyoni helyzet hatását. És persze ugyanezt jelzi az is, hogy a gazdasági helyzet szerinti felső negyedbe tartozó háztartások 16 százalékában is nemmel válaszoltak a kérdésre.

Tudnának-e Önök havi 5-10 ezer forintot hosszabb távra megtakarítani, ha akarnának? igen

felső negyed

nem

81

felső közép

3

54

alsó közép

8

41

alsó negyed

14

0%

12

nem tudja

7

4

16

39

52

82

20%

40%

60%

80%

100%

Kovariancia-analízissel.


43 Tudnának-e Önök havi 5-10 ezer forintot hosszabb távra megtakarítani, ha akarnának? igen

nem tudja

43

kistelepülés

5

46

kisebb város

nem

51

4

nagyváros

50

60

5

44

Budapest

0%

35

6

20%

50

40%

60%

80%

100%

Tudnának-e Önök havi 5-10 ezer forintot hosszabb távra megtakarítani, ha akarnának? igen

60+ év

36

45-59 év

nem

4

47

30-44 év

18-29 év

48

6

60

20%

60

5

49

0%

nem tudja

45

6

40%

60%

34

80%

100%


44 Ha egyszerre nézzük a megtakarításokkal kapcsolatos válaszokat, akkor három csoportba sorolhatjuk az embereket. A felnőtt magyarok 47 százalékának csak elvétve van 100 ezer forintnál több megtakarítása, úgy érzik nem tudnak havi 510 ezer forintot hosszú távú megtakarításra félretenni, kisebb megtakarításaikat 1 vagy 2 féle megtakarítási formában tartják (tipikusan készpénzben és/vagy folyószámlán és/vagy takarékbetétkönyvben), és az átlagosnál kevesebb (1,4) megtakarítási célt említettek. A továbbiakban a „nem megtakarítók” címkével hivatkozunk a csoport tagjaira. E csoport ellentéte az a 25 százaléknyi válaszadó, akiknek 100 ezer forintnál jelentősebbek a megtakarításaik, megtakarításaikat átlagosan 3,3 megtakarítási formában tartják, tudnának havi 5-10 ezer forintot félretenni hosszú távú megtakarításra, és az átlagosnál több (1,9) megtakarítási célt említettek. Őket a „megtakarítók” címkével jelöljük. Végül a felnőtt magyarok 28 százaléka olyan háztartásban él, amelyik általában nem rendelkezik 100 ezer forintnál jelentősebb megtakarítással, de ha akarnának, félre tudnának tenni 5-10 ezer forintot, és e csoport tagjai is átlagosan 1,9 megtakarítási célt említettek. Mindezek alapján a „potenciális megtakarítók” címkével jelöljük őket. A megtakarítók életkor átlaga átlagos (46 év), ugyanakkor e csoport tagjai körében a legkevésbé negatív (-7 pont) a szubjektív gazdasági tájékozottság mutató, őket érdeklődnek a leginkább a közéleti és a gazdasági kérdések iránt, és ennek megfelelően ők a legtájékozottabbak a gazdasági fogalmakról és a pénzpiaci konstrukciókról is. A potenciális megtakarítók életkor átlag 41 év, és a csoport tagjai kevésbé érdeklődnek a gazdasági, pénzügyi kérdések iránt, és így kevésbé tájékozottak, mint a megtakarítók. Végül a nem megtakarítók életkor átlaga 50 év, és őket érdekli a legkevésbé a gazdaság, és természetesen ők a legkevésbé tájékozottak. A

megtakarítók

aránya

nagyjából

minden

életkori

csoportban

azonos,

ugyanakkor potenciális megtakarítókat a 18-29 éves korosztályban találunk a legnagyobb valószínűséggel, és nem is csak a módosabbak között. Márpedig igazán sok új pénzt elsősorban ők hozhatnának a pénzpiacra, a megtakarítók inkább csak átcsoportosítják a már meglévő megtakarításaikat, ha megtetszik nekik egy-egy új konstrukció.


45 A megtakarítás csoportok arányai életkor szerint megtakarító

60+ év

24

45-59 év

24

30-44 év

potenciális megtakarító

16

60

28

29

48

26

22

18-29 év

0%

nem megtakarító

45

44

20%

40%

34

60%

80%

100%

A megtakarítás csoportok arányai vagyoni helyzet szerint megtakarító

felső negyed


50

felső közép

34

25

alsó közép

6

0%

16

36

17

alsó negyed

nem megtakarító

39

30

53

12

82

20%

40%

60%

80%

100%


46

Hitelek A felkeresett háztartások 53 százalékában azt nyilatkozták, hogy egyáltalán nincsenek hiteleik, tartozásaik. 1 millió forintnál jelentősebb hitelről pedig mindössze a háztartások tizedénél tettek említést, és ez gyakorlatilag minden esetben lakáshitelt jelentett. Mindent figyelembe véve nagyságrendileg mekkora megtakarítással, pénzbefektetéssel rendelkeznek Önök? Mindent figyelembe véve nagyságrendileg mekkora hiteleik, tartozásaik vannak Önöknek? nincs

hitel

nt/nv

x<100 eFt

1-500 eFt

53

megtakarítás

37

0%

20%

3

13

40%

0.5-1 mFt

15

19

60%

Vannak-e Önöknek hiteleik, tartozásaik?

x>1 mFt

14

16

80%

5

10

8

9

100%

van%

1. banki személyi kölcsön

16

2. áruvásárlási hitel

14

3. autóvásárlási hitel

11

4. lakásvásárlási hitel

10

5. készpénzhitel rokontól, ismerőstől, magánszemélytől

8

6. egyéb pénzintézeti hitel, kölcsön

7

7. zálogházi hitel, tartozás

2


47

Befektetési döntések A felnőtt magyarok 48 százaléka alulinformáltnak érzi magát a befektetési döntésekhez, további 41 százalékuk pedig csak részben érzi megfelelően informáltnak magát, és mindössze 9 százalékuk véli úgy, hogy informált. A hiányzó 2 százalékból 1 százalék „nem tudommal válaszolt”, és akkor járunk el helyesen, ha őket is a részben informáltakhoz soroljuk. Másik 1 százalékuk viszont egyáltalán nem válaszolt, és esetükben akkor járunk el helyesen, ha az alulinformáltak közé soroljuk őket. Ha ezek után 100 fokú skálára vetítjük a válaszokat (informált=100 pont, részben informált=50 pont, alulinformált=0 pont), akkor 30 pontnak adódik az átlag. Az így képzett mutató r=0,52 szinten korrelál a szubjektív gazdasági tájékozottság mutatóval (Mennyire érti a gazdasági, pénzügyi híreket, beszámolókat?), és r=0,44 szinten az objektív gazdasági, pénzpiaci ismeretmutatókkal (a fogalmak és a pénzpiaci konstrukciók ismeretével). A mutató átlagára a válaszadók vagyoni helyzete és iskolai végzettsége hat a legjobban, de vagyoni helyzet szerint nagyobbak a kontrasztok, mint iskolai végzettség szerint. Jelentősek a különbségek életkor és nemek szerint is. Ez utóbbi különbség azonban csak a 18-29 éves, illetve a 60 évnél idősebb korosztályok tagjai körében szignifikáns.

Meglátása szerint Önnek elegendő információja van a befektetési döntésekhez? informáltnak érzi magát

csak részben érzi informáltak magát

alul informáltnak érzi magát

alsó negyed

4

23

73

alsó közép

4

38

58

felső közép

10

48

42

felső negyed

16

61

23


48 Tájékozottság érzet a befektetői döntésekhez – életkor és nemek szerint férfiak

nők

50

40 34

33

36

35

34 30

28

30

18

20

10

0 18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év

A befektetési döntésekre a családtagok és a banki alkalmazottak tanácsai tudnak a leginkább hatni. A biztosítási ügynökökre, a brókerekre és a nyugdíjpénztárak szakembereire viszont kevesen hallgatnának. Kiknek a segítségét igényelné Ön befektetési döntései meghozatalában? Igénybe venné-e a döntésekről van szó?

LAPON

személyek

segítségét,

ha

befektetési

spontán említés

hallgatna rá

nem nt. hallgatna nv.

1. családtagok, rokonok

33

31

34

2

2. banki alkalmazottak

22

39

35

4

3. ismerősök, barátok, munkatársak

13

32

52

3

4. pénzügyi, befektetési tanácsadók

12

33

51

4

5. befektetési alapok szakemberei

9

35

51

5

6. brókerek

5

16

73

6

7. nyugdíjpénztárak szakemberei

2

30

63

5

8. biztosítási ügynökök

2

14

78

6


49 A megkérdezettek tizede senkinek a segítségét sem venné igénybe, ha befektetési

döntésekről

van

szó,

és

ennek

hátterében

alapvetően

a

bizalmatlanság húzódik meg. Ez abból derül ki, hogy a gazdasági, pénzpiaci ismeretekkel negatívan korrelál az, hogy ki hány szereplő segítségét fogadná el a döntéshozatalnál. Ugyanakkor a befektetési alapok szakemberei és a brókerek esetében pozitívan (és viszonylag szorosan r=0,31, illetve r=0,28) korrelálnak a válaszok13 a pénzpiaci ismeretek skálával. Ha megvizsgáljuk a válaszok együtt-járásait, akkor azt látjuk, hogy ezek két faktor köré szerveződnek. Az első faktor az intézményes tanácsadók iránti bizalmat méri, a második pedig a személyes ismerősök iránti bizalmat. A banki alkalmazottak egyik faktorban sem kaptak nagy súlyt, ezért őket ki is hagytuk az integrált

mutatók

képzéséből.

Ez

viszont

azt

is

jelenti,

hogy

a

banki

alkalmazottak valahol a személyes ismerősök és a hivatásos tanácsadók között helyezkednek el az emberek fejében. A befektetési tanácsot nyújtók iránti bizalom faktorszerkezete 1. faktor: intézményes tanácsadók

faktor súly

100 fokú skálán

nyugdíjpénztárak szakemberei

0,72

17

befektetési alapok szakemberei

0,72

26

pénzügyi, befektetési tanácsadók

0,71

29

brókerek

0,70

13

biztosítási ügynökök

0,59

9

faktor súly

100 fokú skálán

családtagok, rokonok

0,82

49

ismerősök, barátok, munkatársak

0,75

30

2. faktor: személyes ismerősök

Az intézményes tanácsadók faktor átlaga 19 pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 38 százaléka körében 0, és mindössze 8 százalékuk körében 50 pont fölötti. Magyarán: a magyarok bizalmatlanok a pénzpiaci tanácsadókkal szemben, és így éppen azokat kérdeznék meg a legkisebb valószínűséggel az esetleges

befektetési

döntéseik

előtt,

akiktől

igazán

hasznos

tanácsokat

kaphatnának. 13

A válaszokat 100 fokú skálára vetítettük. spontán említés=100 pont, igénybe venné=50 pont, nem venné igénybe=0 pont.


50 A személyes ismerősök faktor átlaga viszont 39 pont. Tulajdonképpen ez az átlag is alacsony, ám azért jóval magasabb, mint az intézményes tanácsadók átlaga. A megkérdezettek 31 százaléka körében e faktor értéke is 0, ám 32 százalékuk körében 50 pont fölötti. A két faktor gyengén, de azért szignifikánsan és pozitívan korrelál egymással (r=0,15). Ez azt jelenti, hogy a válaszokat egy általános bizalmi attitűd is alakította. Ugyanakkor a pénzpiaci- és a gazdasági ismeretekkel csak az intézményes tanácsadók iránti bizalom korrelál, és ezzel magyarázható az is, hogy az iskolai végzettségnek, illetve a lakóhelynek is csak erre a faktorra van hatása. Vagyoni helyzet, és megtakarítási hozzáállás szerint viszont mindkét faktor átlagai eltérőek. A módosabbak, illetve a megtakarítók és a potenciális megtakarítók nagyobb valószínűséggel támaszkodnának mind az intézményes tanácsadók-, mind pedig személyes ismerőseik tanácsaira, mint a szegényebbek, illetve a nem megtakarítók. Végül a fiatalabbak sokkal nyitottabbak mások tanácsaira, ha befektetési döntésekről van szó, mint az idősebbek.

Tanácsadókra hagyatkozás faktorok átlagai életkor szerint intézményes

személyes ismerős

48

50

38

40

37

36

30 25

23 19

20

11 10

0 18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év


51 Tanácsadókra hagyatkozás faktorok megtakarítási hozzáállás szerint intézményes

személyes ismerős

50 45 40

40

36

30 25 21 20 15 10

0 megtakarítók

potenciális megtakarítók

nem megtakarítók

Tanácsadókra hagyatkozás faktorok vagyoni helyzet szerint intézményes

személyes ismerős

50 44 41 38

40 34

28

30 21 20

16 13

10

0 alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed


52 Tanácsadókra hagyatkozás faktorok iskolázottság szerint intézményes

személyes ismerős

50 40

39

40

40

39

30

26

25 19

20 12 10

0 szakképzetlen

szakképzett

érettségizett

diplomás

Tanácsadókra hagyatkozás faktorok lakóhely szerint intézményes

személyes ismerős

50 41

40

39

40

37

30

20

20

22

21 15

10

0 Budapest

nagyváros

kisebb város

kistelepülés


53 Tanácsadókra hagyatkozás faktorok gazdasági tájékozódás szerint intézményes

személyes ismerős

50

46 38

40

38

29

30 21 20 14 10

0 nem tájékozódik

hagyományos médiákból tájékozódik

az internetről is tájékozódik

Milyen forrásokra hallgat, hallgatna Ön pénzügyi, befektetési kérdésekben? Milyen források befolyásolják Önt pénzügyi, befektetési döntései meghozatalában? Figyelembe venné-e az ajánlásait, ha befektetési döntésekről van szó? spontán hallgatna nem nt. említés rá hallgatna nv. 1. tájékoztató kiadványok, ismertetők

14

37

43

6

2. tematikus tévé-, rádióműsorok

13

29

52

6

3. gazdasági lapok írásai

11

39

43

7

4. tévé reklámok ismertetői

9

17

67

7

5. az interneten megjelenő információk

7

20

64

9

6. napilapcikkek, elemzések

5

31

57

7

7. napilapok reklámismertetői

3

17

73

7

8. egyéb spontán

6

X

X

X


54

Bizalmatlanság A normális pénzpiaci működés alapja a bizalom. Ehhez képest a biztosítási ügynökök, a brókerek, a biztosítótársaságok, a befektetési tanácsadók és a bankárok iránt alapvetően bizalmatlan a magyar közvélemény, és csak a nyugdíjpénztárak, illetve a kereskedelmi bankok esetében billent át a válaszok mérlege a pozitív tartományba. A bizalmatlanság elsődleges okát egyértelműen az egymást érő botrányok jelentik. Illusztrációnak néhány nyitott kérdésre adott választ mutatunk meg, minden kommentár nélkül. Mi jut eszébe a biztosítással egybekötött megtakarításokról, befektetésekről? említette (fő) nem bízom benne, csalás, nem jó, stb.

205

hosszú távú befektetés, megtakarítás

77

jó

67

biztonság

63

a befektetések biztosításként is működnek

28

életbiztosítás

24

kis hozam

24

számomra elérhetetlen

24

biztosítók

22

magas hozam

15

van ilyen megtakarításom

14

ha valami történik, van mihez nyúlni

13

lejáratkor és balesetkor fizet

10

adókedvezmény igénybevételének lehetősége

9

fiataloknak való

8

nyugdíjpénztárak, nyugdíjas évek

8

ha meghalnék, kifizeti a biztosító

6

lejáratkor nagyobb összeg, amiről dönthetek

5

előtakarékosság; garantált pénz; kevés kockázat; pénz

3-3

díjfizetés mentesség betegség esetén; hitellehetőség; sokan megkerestek ez ügyben 25 éves koromban felvehetem, amit a szüleim raktak el; a jövő; brókerbotrány; esetleg sok idő múlva lesz sok pénzem!; most szeretnénk megkötni; National Nederlanden; Providencia; nem mindegy melyik cég; a biztosítás csak biztosítás legyen; rendszerességet kíván; tartalékképzés alacsony kamattal; több lábon kell állni

2-2

1-1


55 Mi jut eszébe a befektetési alapokról? említette (fő) csalás, lopás, csak a saját hasznukat nézik, bizalomhiány

94

kockázatos, bizonytalanság

42

jó, jó hozam

32

nem kispénzű embernek való

22

értékpapírba való befektetés

20

szakemberek

18

sok-sok pénz

16

forgatják a pénzt

8

jól utána kell nézni, hova teszi az ember a pénzét

8

biztonságos

7

csak a maga hasznát nézi az én pénzemen

7

csak hosszú távon alkalmas

6

sok mindenbe van fektetve a pénz

5

akinek van pénze, befektet

4

állampapírokat, részvényeket is tartalmaz

4

erőszakosak

4

macerás

4

többféle kockázatú dologba fektetik a pénzt

4

alacsony kockázat

3

brókerek

3

Kulcsár Attila

3

nagy tőke kell hozzá

3

sok figyelmet igényel

3

több pénz, több kockázat

3

érdemes; ingadozó, középrétegnek befektetési lehetőség tisztes haszonnal, nem vagyok befektető, pénzmozgás, Raiffeisen Bank, rejtélyes, stabil háttér, alacsony hozam, takarékosság, változik a hozam alacsony kamat; attól függ, mit ajánlanak; az alapösszeget biztosítják, a nyereség kétséges; bebiztosítom a jövőt; betétszámlák; biztosítók; cégek gyűjtik a pénzt valamire; egyre népszerűbb; Fundamenta, Optima, OTP-hitel, ingatlanokba fekteti és részesedésem van; ingatlanspekuláció; jelenleg elhatárolom magam; jó munkahelyük van; a visszafizetést az állam szavatolja; kezelik a pénzem; kis pénzzel is el lehet kezdeni; kispénzűeknek jó; kötvény, magán-nyugdíjpénztár, modern dolog, nagy pénzekről van szó, reklámok, részvény, rövidebb idejű befektetés, spórolás, tanáccsal látnak el embereket, több lábon állás, tönkremennek sorra, törlesztés, végzik a munkájukat sok pénzért, vegyes érzelmek, viszonylag új konstrukció, tisztes haszon

2-2

1-1


56 Mi jut Önnek eszébe a PSZÁF-ról, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről?

felügyelik a bankokat, pénzintézeteket

említette (fő) 91

nem hatékony

59

Szász Károly-ügy

44

ellenőrző szervezet

40

korrupció, csalás

38

balhék, botrányok

36

megbízhatatlanok

13

szükség van rá

13

Kulcsár-ügy

9

tőzsdei felügyelet

9

fel nem derített pénzügyi visszaélések

6

nem is érezni, hogy csinálnának valamit

6

garancia

5

megbízható

5

politika rátette a kezét

5

jól betölti a funkcióját

4

nem elég szigorúak

4

remélem, jól végzik a dolgukat

4

elengedhetetlen, eszük ágában sincs kispénzű embereket védelmezni, szigorúak, védik az ember / befektető érdekét, zsíros állásban nem akadályozzák meg a korrupciót, állami költségvetés ellenőrzése

3-3

hivatalos elkenő szervezet, nem hatékony, Nemzeti Bank, ők vizsgálják, hogy a pénzünk jó helyre kerüljön, politikai szerv, szükséges rossz

2-2

a magán-nyugdíjpénztárt is felügyeli, Állami Pénzeltüntető Szervezet, állami pénzintézetek pénzügyeit intézi, bábszervezet, bizonyos emberek jutnak előnyhöz, Budapesten van, civakodás, elég labilis, eléggé lecsúsztak, ellenőrzik a pénzintézeteket, de a befektetési szövetkezeteket nem, felelőtlenek, felesleges, felügyelik az árfolyam stabilitását, garantálják a pénz hozamát, gennyes társaság, ha pártatlan lenne, jó lenne Ha van felügyelet, a bankok miért jelentenek csődöt? hazudnak, hivatal, jó sokat keresnek, jobb lenne, ha jobban kezelnék a pénzt, nem zsebre, jobban kellene figyelni a politikusokat, káosz, Kurva sokan vannak, jó fizetéssel. macerálás, Magyarországon túl sok a pénzügyi botrány. Még sosem figyelmeztették az embereket, hogy baj van valami befektetéssel. minősíthetetlenek, munkájukat nem publikálják, nagyfőnök a pénzügyek területén, nem eléggé ismert, nem elfogadható, nem emberközeli, nem igazságosak, Nem tettek semmit a Baumag ügy károsultjaiért. Nesze semmi, fogd meg jól. nevetséges, nincs kellő tekintélye, nudlit se érnek! Nyilván azért dolgoznak, amit a nevük mutat. Jól elosszák a pénzt a politikusoknak, ezért nem jut nekünk. panasszal lehet hozzá fordulni, politikusaink meggazdagodása, Próbálkozik, hogy a pénzintézetek kiskirálykodását törvényes keretek között tartsa. Reálisan dolgoznak, mégis eltűnnek a pénzek. szép neve van, szerteágazó kapcsolatok, szervezetlen forma, Tocsik-ügy, a valóságot soha nem halljuk, védelem a bankokkal szemben, zsiványok

1-1


57 Mennyire bízik meg Ön a következőkben: teljesen, inkább igen, inkább nem vagy egyáltalán nem? inkább inkább egyáltalán nt. nv. teljesen igen nem nem 1. orvosok

24

55

1

14

6

2. bíróságok

15

46

2

25

12

3. nyugdíjpénztárak

10

49

8

24

10

4. közvélemény-kutatók

9

55

5

22

9

5. ügyészek

9

40

5

30

17

6. ügyvédek

9

36

4

34

17

7. kereskedelmi bankok

7

51

5

23

14

8. bankárok

5

36

3

37

19

9. befektetési tanácsadók

3

32

9

38

18

10.befektetési alapok

3

29

13

36

19

11.újságírók

3

24

3

45

25

12.biztosító társaságok

3

23

2

43

29

13.biztosítási ügynökök

2

15

4

45

34

14.politikusok

2

10

2

42

44

15.brókerek

1

18

11

37

33

Ha megvizsgáljuk a válaszok együtt-járásait, akkor azt látjuk, hogy ezeket három egymással korreláló faktor alakítja. Az első faktorban közfunkciót betöltő szereplők kaptak súlyt, akiknek a tevékenységét többnyire közbizalom kíséri14. A második faktorban a pénzpiaci szereplők kaptak nagy súlyt. Végül a harmadikban azok a szereplők kaptak súlyt, akikhez valamilyen botrány kötődik. A biztosító társaságokat a „beszedik a pénzt, de nem fizetnek” gondolat köti ehhez a faktorhoz. Az, hogy a három faktor korrelál egymással, azt jelzi, hogy egy általános bizalmi – bizalmatlansági attitűd is hatott a válaszokra.

14

A közvélemény-kutatók is e faktorban kaptak súlyt, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy általános közbizalom kíséri a közvélemény-kutatásokat. Itt nyílván erősen hatott a válaszokra az is, hogy egy a közvélemény-kutatókat képviselő kérdezőbiztos arcába, nem szívesen mondják bele az emberek: egyáltalán nem bíznak a közvélemény-kutatókban.


58 A bizalom válaszok faktorszerkezete 1. faktor: közfunkciót betöltő szereplők

faktor súly

mérleg-index

Ügyészek

0,80

-3

Bíróságok

0,72

+14

Ügyvédek

0,71

-7

Orvosok

0,70

+38

Nyugdíjpénztárak

0,60

+13

Közvélemény-kutatók

0,59

+18

Kereskedelmi bankok

0,58

+8

Újságírók

0,50

-34

Bankárok

0,49

-13

faktor súly

mérleg-index

Befektetési alapok

0,82

-20

Befektetési tanácsadók

0,81

-18

Brókerek

0,72

-41

Bankárok

0,71

-13

Kereskedelmi bankok

0,65

+8

Biztosítási ügynökök

0,53

-48

Biztosító társaságok

0,53

-36

Nyugdíjpénztárak

0,45

+13

faktor súly

mérleg-index

Politikusok

0,74

-58

Biztosítási ügynökök

0,70

-48

Biztosító társaságok

0,67

-36

Újságírók

0,65

-34

Ügyvédek

0,43

-7

Ügyészek

0,40

-3

Brókerek

0,40

-41

2. faktor: pénzpiaci szereplők

3. faktor: botrányok szereplői

A közfunkció faktor átlaga végül is +5 pontnak adódott. A faktor értéke a megkérdezettek 35 százaléka körében negatív, 18 százalékuk körében nulla körüli, és 47 százalékuk körében pozitív. A felnőtt magyarok fele tehát hajlamos megbízni a közfunkciót betöltő szervezetekben és szereplőkben.


59 A pénzpiaci szereplők faktor átlaga viszont negatív: -20 pont, és a faktorérték csak a megkérdezettek negyede körében pozitív, miközben 58 százalékuk bizalmatlan. A

magyar

közvélemény

természetesen

a

különböző

közéleti

botrányok

szereplőiben bízik meg a legkevésbé. E faktor átlaga ennek megfelelően –36 pontnak adódott, és a faktor alapján képzet skála értéke a megkérdezettek háromnegyede

körében

negatív,

12

százalékuk

körében nulla

körüli,

és

mindössze 13 százalékuk körében pozitív. A három faktor mindegyike nagyon szorosan korrelál a másik kettővel (r=0,73, r=0,75 és r=0,77), azaz az általános is bizalmi – bizalmatlansági beállítódásnak is nagyon nagy a szerepe a válaszok alakulásában. A

pénzpiaci

szereplők

faktor

viszonylag

szorosan

(r=0,36)

korrelál

az

intézményes tanácsadókra hagyatkozás faktorral, és ez mindkét skálát validálja. A

botrányfaktor

legszorosabban,

viszont azaz

az minél

általános

elégedettség

elégedetlenebb

skálával

valaki,

korrelál

annál

a

nagyobb

valószínűséggel vonja meg a bizalmát a közéleti botrányok szereplőitől.

Bizalom faktorok gazdasági tájékozódás szerint közfunkció

pénzpiac

botrány

30 18

20 10

3

2 0

-3

-10 -20 -30 -40

-22

-24

-29 -38

-35

-50 nem tájékozódik

hagyományos médiákból tájékozódik

az internetről is tájékozódik


60 Bizalom faktorok megtakarítási hozzáállás szerint közfunkció

pénzpiac

botrány

30 20

13

10 0

6 0

-10

-9

-20

-18

-30

-27 -31

-34

-40

-39

-50 nem megtakarító


megtakarító

Bizalom faktorok pártorientáció szerint közfunkció

pénzpiac

botrány

30 20 10

8

6

0 -1 -10 -20

-15 -20

-30

-27 -32

-33

-40

-43

-50 ellenzéki

bizonytalan

kormánypárti


61 Bizalom faktorok vagyoni helyzet szerint közfunkció

pénzpiac

botrány

30 20

14

10

6 2

0 -3

-10

-5

-20

-19

-30

-28

-29

-29

-36

-40

-36 -42

-50 alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

Bizalom faktorok lakóhely szerint közfunkció

pénzpiac

botrány

25 15

10

8

6

5 -5 -15

-8 -15

-15 -21

-25 -35

-32

-21

-34 -38

-45 -46 -55 Budapest

nagyváros

kisebb város

kistelepülés


62 Bizalom faktorok életkor szerint közfunkció

pénzpiac

botrány

25 15

13 5

5

1

1

-5 -15

-10 -19

-25

-21

-30

-35

-30 -37

-37

-39

-45 -55 18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év

A budapestiek kevésbé bíznak a különböző szereplőkben, mint a vidékiek, és mindhárom faktor értéke a legfiatalabbak és a felső negyedbe tartozók körében a legkevésbé kedvezőtlen. A pártorientáció annyiban befolyásolta az átlagokat, hogy a bizonytalanok a legbizalmatlanabbak, a kormánypártiak és az ellenzékiek átlagai között viszont nem szignifikáns a különbség. Végül a gazdasági kérdésekről (is) sokoldalúan tájékozódók és a megtakarítók körében mindhárom mutató magasabb az átlagosnál.


63

Attitűdök A pénzügyekkel kapcsolatos attitűdöket azzal vizsgáltuk, hogy mennyire értenek egyet a megkérdezettek 23 állítással.

Mennyire ért Ön egyet a következő állításokkal: teljesen, inkább igen, inkább nem vagy egyáltalán nem? mérleg-indexre vetítve Manapság csak annak van esélye a meggazdagodásra, akik ügyesen forgatja a pénzét. Befektetni, pénzből pénzt csinálni csak az tud, akinek nagy vagyona van.

átlag 59 58

A bankok az egyszerű emberek pénzén gazdagodnak meg. 48 A bankok nélkül nehezen jutnánk pénzhez, amikor szükség lenne rá. 48 Aki okosan dönt a pénzéről, az boldogabb kiegyensúlyozottabb életet él. 47 Manapság csak annak van esélye a meggazdagodásra, akik ügyesen 46 forgatja a pénzét. Ha egy befektetési forma kockázatos (pl. a részvény), akkor a szerencsén 46 múlik a hozama. Az iskolákban kötelező tárgyként kellene oktatni a pénzügyi ismereteket. 44 Ma Magyarországon nem lehet tisztességes úton meggazdagodni. 44 A biztosítók beszedik a díjakat, de nem fizetnek, amikor kellene. 41 A PSZÁF nem elég határozott a pénzügyi visszaélések leleplezésében. 39 Fontosabb, hogy a pénz azonnal hozzáférhető legyen, mint a 33 megtakarítások hozama. A nyugdíjpénztárak segítségével gondoskodni tudunk idős korunk anyagi 25 biztonságáról. A befektetési alapok segítségével a kispénzű emberek is befektethetik a 21 megtakarításaikat. A legtöbben mindent az államtól várnak, ahelyett hogy gondoskodnának 20 magukról. Szívesen gyarapítanám a pénzügyi ismereteimet, jó lenne megtanulni 16 okosan bánni a pénzzel. A nyugdíjpénztárak csak a saját hasznukat nézik, nem érdekli őket a 16 nyugdíjunk. A bankok, a tőzsde és más pénzügyi szereplők nélkül elértéktelenedne a 16 pénz. Kockázatos befektetésekkel (pl. a részvényekkel) hosszútávon csak 5 veszíteni lehet. Manapság nem érdemes takarékoskodni, mert a félre tett pénz csak 0 elveszíti az értékét. A tőzsdén meggazdagodni tisztességtelen dolog. -25 Ha befektetem a pénzem, akkor inkább a várható nyerség érdekel, mint a -25 biztonság. A magyar gazdaság dinamikusan fejlődik, mindenki előtt nyitva áll a tisztes -26 gyarapodás útja.


64 A különböző állításokkal kapcsolatos egyetértések – elutasítások mérlegét mindig torzítani szokta az úgynevezett „say yes” hatás. Ez itt azt jelenti, hogy a bizonytalan

véleményű

válaszadók

nagyobb

valószínűséggel

hajlanak

az

egyetértésre, mint az elutasításra. A „say yes” hatás általában akkor jelentős, ha olyan

dolgokról

kérünk

véleményt,

amelyekről

a

válaszadó

a

kérdezést

megelőzően nem nagyon töprengett, így nincs is erős és rögzült véleménye. Márpedig a táblázatban szereplő állítások sokak számára ilyenek lehettek. Mindazonáltal ha megvizsgáljuk a válaszok együtt-járásait, akkor azt látjuk, hogy ezeket alapvetően hat attitűd alakította, és ezek az attitűdök finoman és eléggé megbízhatóan mérhetőek, a faktorok alapján képzett skálák segítségével. Az első attitűd skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó hajlamos egyetérteni a vagyontalanság önigazolására szolgáló véleményekkel, a negatív értékek pedig azt, hogy a válaszadó szerint meg lehet gazdagodni tisztességes úton, és ennek útja mindenki számára nyitott.

faktor mérleg súly index

a vagyontalanság önigazolása Ma Magyarországon nem lehet tisztességes úton meggazdagodni.

0,66

+44

A bankok az egyszerű emberek pénzén gazdagodnak meg.

0,58

+48

0,47

+59

0,46

+58

0,44

+41

0,38

0

-0,65

-26

Manapság csak annak van esélye a meggazdagodásra, akik ügyesen forgatja a pénzét. Befektetni, pénzből pénzt csinálni csak az tud, akinek nagy vagyona van. A biztosítók beszedik a díjakat, de nem fizetnek, amikor kellene. Manapság nem érdemes takarékoskodni, mert a félre tett pénz csak elveszíti az értékét. A magyar gazdaság dinamikusan fejlődik, mindenki előtt nyitva áll a tisztes gyarapodás útja.

Az

attitűd-skála

átlaga

+40

pontnak

adódott.

Értéke

mindössze

a

megkérdezettek tizede körében negatív és 11 százalékuk körében 0 körüli. 79 százalékuk körében viszont határozottan pozitív, és a megkérdezettek 4 százaléka körében a maximális 100 pontra ált be az érték, miközben a minimum érték (-59 pont) meg sem közelíti az elméletileg lehetséges –100 pontot.


65 A második faktorban a pénzpiac pozitívumairól szóló állítások kaptak súlyt. Az attitűd skála átlaga +31 pontnak adódott, és a megkérdezettek 76 százaléka körében pozitív a skálaérték, azaz a magyar közvélemény nagy többsége hasznosnak, fontos szerepet betöltőnek értékeli a pénzpiacot, és csak 12 százalékuk körében negatív a skálaérték.


a pénzpiac pozitívumai A nyugdíjpénztárak segítségével gondoskodni tudunk idős korunk anyagi biztonságáról. A bankok nélkül nehezen jutnánk pénzhez, amikor szükség lenne rá. A bankok, a tőzsde és más pénzügyi szereplők nélkül elértéktelenedne a pénz. A befektetési alapok segítségével a kispénzű emberek is befektethetik a megtakarításaikat. Aki okosan dönt a pénzéről, az boldogabb kiegyensúlyozottabb életet él.

0,69

+25

0,68

+48

0,55

+16

0,54

+21

0,46

+47

A harmadik faktorban a „csak a profitra hajtanak” állítások és a nyereség vs. biztonság preferálás kaptak súlyt. A skála pozitív értékei tehát azt jelzik, hogy a válaszadó

szerint

mindenkinél

csak

a

profit

számít,

nincs

tisztesség

a

pénzpiacon. A negatív értékek viszont azt jelzik, hogy a válaszadó nem osztja ezt a nézetet.

mindenki csak profithajhász A tőzsdén meggazdagodni tisztességtelen dolog. Ha befektetem a pénzem, akkor inkább a várható nyerség érdekel, mint a biztonság. A nyugdíjpénztárak csak a saját hasznukat nézik, nem érdekli őket a nyugdíjunk. Manapság nem érdemes takarékoskodni, mert a félre tett pénz csak elveszíti az értékét. Kockázatos befektetésekkel (pl. a részvényekkel) hosszútávon csak veszíteni lehet. A biztosítók beszedik a díjakat, de nem fizetnek, amikor kellene.

faktor mérleg súly index 0,66

-25

0,55

-25

0,52

+16

0,48

0

0,44

+5

0,36

+41


66 A profithajhászás feltételezése, illetve az ehhez való viszonyulás nagyon megosztja a magyar közvéleményt. A skála értéke a megkérdezettek 44 százaléka körében negatív, 21 százalékuk körében 0 körüli, 35 százalékuk körében viszont pozitív. Ennek megfelelően a skála-átlag –2 pontnak adódott. A profithajhászás skála pozitívan és viszonylag szorosan korrelál az önigazolás skálával (r=0,42). A pozitívumok skála esetében viszont negatív a gyenge, de azért szignifikáns korreláció előjele (r=-0,10). (Az önigazolás skála és a pozitívumok skála közt nincs korreláció.) A negyedik attitűd-skála pozitív értékei a befektetői konzervativizmust jelzik, a negatív értékei pedig a kockázat vállalási hajlandóságot. A skála átlaga +37 pont, értéke a megkérdezettek 77 százaléka körében pozitív, 14 százalékuk körében 0 körüli, és mindössze 9 százalékuk körében negatív.


befektetői konzervativizmus Fontosabb, hogy a pénz azonnal hozzáférhető legyen, mint a megtakarítások hozama. Kockázatos befektetésekkel (pl. a részvényekkel) hosszútávon csak veszíteni lehet. Ha egy befektetési forma kockázatos (pl. a részvény), akkor a szerencsén múlik a hozama. Befektetni, pénzből pénzt csinálni csak az tud, akinek nagy vagyona van. Aki okosan dönt a pénzéről, az boldogabb kiegyensúlyozottabb életet él.

0,66

+33

0,64

+5

0,62

+46

0,60

+58

0,40

+47

A skála viszonylag szorosan korrelál az önigazolás skálával (r=0,43) és a profithajhászás skáláéval is (r=0,41). Ugyanakkor pozitív a kapcsolat előjele a pozitívumok

skála

esetében

is

(r=0,17).

A

befektetői

konzervativizmus

természetesen negatívan korrelál a vállalkozó kedv faktorral (r=-0,20). Az ötödik attitűd-skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó szerint a pénzpiaci szereplők csalók, akik megrövidítik a gyanútlan ügyfeleket, a negatív értékek pedig ennek az ellenkezőjét. Az attitűd-skála átlaga +32 pont! A skála értéke a megkérdezettek 69 százaléka körében pozitív, 16 százalékuk körében 0 körüli, és csak 15 százalékuk körében negatív.


67 faktor mérleg súly index

Csalók A PSZÁF nem elég határozott a pénzügyi visszaélések leleplezésében. A nyugdíjpénztárak csak a saját hasznukat nézik, nem érdekli őket a nyugdíjunk. A biztosítók beszedik a díjakat, de nem fizetnek, amikor kellene.

0,76

+39

0,56

+16

0,42

+41

A skála szorosan korrelál (r=0,56) a profithajhászás skálával, és az önigazolás skálával

is

(r=0,48).

A

„csalók”

skála

pozitívan

korrelál

a

befektetői

konzervativizmussal is (r=0,28), a pozitívum skálával viszont sehogy sem korrelál, azaz negatív összefüggés sincs.


nyitottság az ismeretszerzésre Szívesen gyarapítanám a pénzügyi ismereteimet, jó lenne megtanulni okosan bánni a pénzzel. Manapság csak annak van esélye a meggazdagodásra, akik ügyesen forgatja a pénzét. Az iskolákban kötelező tárgyként kellene oktatni a pénzügyi ismereteket. Manapság csak annak van esélye a meggazdagodásra, akik ügyesen forgatja a pénzét. Aki okosan dönt a pénzéről, az boldogabb kiegyensúlyozottabb életet él.

0,73

+16

0,67

+46

0,58

+44

0,50

+59

0,40

+47

Végül a hatodik attitűd-skála azt méri, hogy a válaszadó mennyire nyitott pénzügyi ismereteinek bővítésére. A skála átlaga nagyon kedvező: +43 pont. Értéke a megkérdezettek 81 százaléka körében pozitív, tizedük körében 0 körüli és mindössze 9 százalékuk körében egyértelműen negatív. A nyitottság skála a pozitívumok skálával korrelál a legszorosabban (r=0,37), de viszonylag szoros a kapcsolata az önigazolás skálával is (r=0,27), és a pénzpiaci ismeretek skálával is (r=0,21). Az attitűd skálák átlagaira a válaszadók vagyoni helyzete hat a legerősebben, és részben

ezzel

összefüggően

nagyon

jelentősek

a

különbségek

gazdasági

tájékozódási szokások és megtakarítási hozzáállás szerint is.


68 Az attitűd-skálák átlaga vagyoni helyzet szerint alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

A vagyontalanság önigazolása

+46

+47

+39

+29

A pénzpiac pozitívumai

+25

+29

+35

+36

Mindenki profithajhász

+9

+2

-4

-14

Befektetői konzervativizmus

+46

+45

+35

+21

Csalók

+35

+37

+29

+26

Nyitottság az ismeretszerzésre

+37

+40

+48

+46

Az attitűd-skálák átlaga gazdasági tájékozódás szerint Nem tájékozódik

Hagyományos forrásokból

Internetről is


+45

+39

+31


+26

+34

+39


0

-1

-10


+39

+38

+25

Csalók

+31

+36

+21


+38

+45

+52

Az attitűd-skálák átlaga megtakarítási hozzáállás szerint nem megtakarító


megtakarító


+47

+36

+31


+25

+35

+40


+6

-4

-15


+42

+37

+26

Csalók

+37

+31

+22


+38

+46

+48

Élekor szerint csak a pénzügyi ismeretek bővítésére való nyitottság skála átlagainál találtunk szignifikáns különbséget: a 60 évnél idősebbek körében mindössze +31 pont a skála-átlag, míg 45 évnél fiatalabbak körében +49 pont, a 45-59 évesek körében pedig +43 pont.


69

Tipológia A hat attitűd-skálán kívül a vállalkozó kedv – kockázatkerülés skála, a pénzügyiés az általános gazdasági ismeretek skála, továbbá a pénzpiaci szereplők iránti bizalmat mérő skála is pszichológiai töltésű mutató. Ha mindezeket egyszerre nézzük,

akkor

besorolhatjuk

három

tipológia-csoport

valamelyikébe

a

válaszadókat.

Az attitűd- és ismeret skálák alapján kirajzolódó tipológia-csoportok célcsoport

bizalmatlan

alulinformált


+21

+67

+30


+46

+33

+11


-29

+26

-4


+22

+58

+27

+4

+68

+19

Nyitottság

+53

+61

+8

Bizalom

+11

-42

-30

Vállalkozó kedv

+17

-13

-28

Gazdasági ismeretek

69

54

45

Pénzpiaci ismeretek

83

73

62

35%

36%

29%

Csalók

A csoport nagysága

Az első tipológia-csoportot „célcsoportként” címkéztük, lévén az e csoportba kerülőknél kell a legkevesebb lelki ellenállással számolni a különböző pénzpiaci marketing

tevékenységek

során.

A

második

tipológia

csoport

legfőbb

jellegzetessége a bizalmatlanság. E kör tagjaiból csak ennek csökkenése után válhat előítélet-mentes, racionálisan döntő pénzpiaci szereplő. A nagyfokú bizalmatlanság csökkentése azonban nem reménytelen, mert éppen ez a csoport a legnyitottabb pénzpiaci ismereteinek a bővítésére. Végül a harmadik csoport tagjai a legkevésbé informáltak, és nyilván ennek tudható be az is, hogy sokkal kevésbé sarkosak a véleményeik, mint a bizalmatlan csoport tagjainak.


70 A

tipológia-csoportokba

kerülés

valószínűsége

összefügg

a

megtakarítási

hozzáállással, de azért távolról sem esik egybe a két kategorizálás. A tipológiacsoportok ugyanis pszichológiai jellegűek, míg a megtakarítási hozzáállás kategorizálásánál a gyakorlat volt a döntő, és itt elméletileg sem várható függvényszerűen szoros kapcsolat, hiszen a tényleges pénzpiaci viselkedés sokkal jobban függ sok minden mástól (pl. a pénztől), mint a beállítódásoktól. A vagyoni helyzet viszont erősen hat a beállítódásokra. Ezen kívül az iskolai végzettség, a lakóhely az életkor és a gazdasági tájékozódási szokások is erősen módosítják a tipológia-csoportokba kerülés valószínűségeit.

Megtakarítási hozzáállások tipológia-csoportok szerint megtakarító

célcsoport


37

bizalmatlan

18

alulinformált

17

0%

33

27

27

55

24

20%

nem megtakarító

59

40%

60%

80%

100%


71 A tipológia-csoportok arányai vagyoni helyzet szerint célcsoport

bizalmatlan

alulinformált

60

felső negyed

21

39

felső közép

alsó közép

38

23

23

44

18

alsó negyed

19

33

43

0%

20%

39

40%

60%

80%

100%

A tipológia-csoportok arányai iskolázottság szerint célcsoport

diplomás

bizalmatlan

alulinformált

62

érettségizett

19

43

szakképzett

32

30

szakképzetlen

25

42

23

0%

19

28

41

20%

40%

36

60%

80%

100%


72 A tipológia-csoportok arányai lakóhely szerint célcsoport

bizalmatlan

30

kistelepülés

40

37

kisebb város

alulinformált

nagyváros

30

33

30

44

35

30

Budapest

0%

21

38

20%

40%

32

60%

80%

100%

A tipológia-csoportok arányai életkor szerint célcsoport

60+ év

19

45-59 év

alulinformált

38

30

30-44 év

bizalmatlan

43

41

42

18-29 év

29

36

51

0%

20%

22

30

40%

60%

19

80%

100%


73 A tipológia-csoportok arányai gazdasági tájékozódás szerint célcsoport

internetről is

bizalmatlan

alulinformált

60

hagyományos forrásokból

26

35

41

27

nem tájékozódik

0%

14

25

36

20%

40%

37

60%

80%

100%

Szignifikáns eltérések a megtakarítási célok motivációs jelentőségében Célcsoport

Bizalmatlan

alulinformált

Lakásfelújítás, modernizálás

46

40

41

Megélhetés biztosítása

45

36

34

Nyugdíj

41

35

32

Lakásvásárlás, építés

40

28

30

Utazás, nyaralás

40

28

21

Autóvásárlás

34

23

22

temetés

30

35

40

Tanulás, tanfolyami díjak

30

21

21

Saját vállalkozás indítása

24

12

13


74

Preferenciák A hosszabb időre lekötött megtakarítási-, befektetési formák hozama mindig magasabb, mint az azonnal, vagy gyorsan kivehető formáké. Az Ön számára mi a fontosabb: az, hogy gyorsan kivehesse a pénzét, amikor kell

54%

az elérhető hozam nagysága

35%

nem tudott dönteni

11%

A pénzpiacok úgy működnek, hogy a biztonságosabb megtakarítási-, befektetési konstrukcióknak mindig alacsonyabb a várható hozama, mint a kockázatosabb konstrukcióknak. Az Ön számára mi a fontosabb: a megtakarítási-, befektetési konstrukció biztonsága

70%

az elérhető hozam nagysága

19%

nem tudott dönteni

11%

Ha a hozampreferenciához rendeljük a pozitív értéket, akkor az első kérdésnél –18 százalékpont a válaszok mérlege, a másodiknál pedig –51 százalékpont. A két válasz természetesen korrelál egymással, de azért ez az együtt-járás korántsem szoros: r=0,32. A megkérdezettek 45 százaléka egyik esetben sem preferálta a hozamot, mindkét esetben pedig 14 százalékuk preferálta ezt. A hozam vs. hozzáférés válaszok negatívan korrelálnak a vagyontalanság önigazolása skálával és a befektetői konzervativizmus skálával. A hozam vs. biztonság válaszoknál azonban nincsenek szignifikáns együtt-járások az attitűd skálákkal. Ugyanakkor a hozam vs. biztonság válaszok pozitívan korrelálnak a vállalkozó

kedv

skálával

és

negatívan

a

beosztás

skálával.

Végül

a

hozampreferálás mindkét esetben együtt jár az ismeretekkel. Megtakarítási preferenciák

hozzáférés nem tud dönteni hozam

biztonság

nem tud dönteni

hozam

45%

4%

5%

4%

7%

0%

21%

1%

14%


75 Hozam vs. hozzáférés életkor szerint hozzáférés

nt.

hozam

52

60+ év

19

60

45-59 év

30-44 év

7

48

0%

33

10

53

18-29 év

29

42

9

20%

40%

38

60%

80%

100%

Hozam vs. biztonság életkor szerint biztonság

60+ év

71

45-59 év

71

30-44 év

71

18-29 év

nt.

hozam

16

11

8

65

0%

20%

13

21

11

40%

60%

18

24

80%

100%


76 Hozam vs. hozzáférés lakóhely szerint hozzáférés

nt.

hozam

58

kistelepülés

11

kisebb város

55

10

nagyváros

56

6

40

Budapest

0%

30

35

38

18

20%

42

40%

60%

80%

100%

Hozam vs. biztonság lakóhely szerint biztonság

kistelepülés

nt.

hozam

75

kisebb város

69

nagyváros

69

Budapest

13

10

0%

20%

21

6

62

25

17

40%

60%

12

21

80%

100%


77 Hozam vs. hozzáférés vagyoni helyzet szerint hozzáférés

46

felső negyed

nt.

3

51

55

felső közép

alsó közép

56

alsó negyed

57

0%

hozam

10

35

10

33

21

20%

40%

22

60%

80%

100%

Hozam vs. biztonság vagyoni helyzet szerint biztonság

felső negyed

nt.

hozam

70

felső közép

4

74

alsó közép

8

71

alsó negyed

14

64

0%

20%

26

20

40%

60%

18

15

16

80%

100%


78 Hozam vs. hozzáférés iskolázottság szerint hozzáférés

46

diplomás

szakképzett

hozam

7

49

érettségizett

nt.

47

8

58

43

9

56

szakképzetlen

0%

33

17

20%

40%

27

60%

80%

100%

Hozam vs. biztonság iskolázottság szerint biztonság

nt.

hozam

diplomás

73

érettségizett

72

7

szakképzett

71

12

szakképzetlen

7

65

0%

20%

20

21

17

40%

60%

17

18

80%

100%


79 Hozam vs. hozzáférés megtakarítási hozzáállás szerint hozzáférés

nem megtakarító

nt.

hozam

59


15

53

8

44

megtakarító

0%

26

39

6

20%

50

40%

60%

80%

100%

Hozam vs. biztonság megtakarítási hozzáállás szerint biztonság

nem megtakarító

67


68

megtakarító

nt.

hozam

18

9

76

0%

20%

40%

23

3

60%

15

80%

21

100%


80 Hozam vs. hozzáférés gazdasági tájékozódás szerint hozzáférés

internet is

48

hagyományos források

nt.

5

47

56

9

53

nem tájékozódik

0%

hozam

35

15

20%

40%

32

60%

80%

100%

Hozam vs. biztonság gazdasági tájékozódás szerint biztonság

internet is

nt.

hozam

64

hagyományos források

5

31

74

9

67

nem tájékozódik

0%

20%

16

40%

60%

17

17

80%

100%


81 Hozam vs. hozzáférés tipológia-csoportok szerint hozzáférés

alulinformált

nt.

hozam

57

bizalmatlan

18

53

15

49

célcsoport

0%

25

32

7

20%

40%

44

60%

80%

100%

Hozam vs. biztonság tipológia-csoportok szerint hozzáférés

alulinformált

nt.

hozam

68

bizalmatlan

71

célcsoport

70

0%

20%

18

11

7

40%

60%

15

18

23

80%

100%


82 Hozam vs. biztonság nemek szerint hozzáférés

nt.

hozam

72

nők

12

67

férfiak

0%

20%

11

40%

60%

16

22

80%

100%

Melyik befektetési formát választaná a legszívesebben? Magas hozam – viszonylag magas kockázat

7%

Közepes hozam – közepes kockázat

47%

Alacsony hozam – minimális kockázat

38%

nem tudott dönteni

8%

A kérdésre adott válaszok valamivel szorosabban korrelálnak a biztonság vs. hozam válaszokkal (r=0,31), mint a hozzáférés vs. hozam válaszokkal (r=0,21). A vállalkozó kedv skálával r=0,33 a korreláció, a vagyoni helyzettel r=0,29 az életkorral pedig r=0,30.


83 Melyik befektetési formát választaná a legszívesebben? magas - magas

5

nők

alacsony - minimális

47

48

9

férfiak

közepes - közepes

56

0%

20%

35

40%

60%

80%

100%

Melyik befektetési formát választaná a legszívesebben? magas - magas

60+ év 1

45-59 év

33

6

11

18-29 év

12


66

55

30-44 év

0%

közepes - közepes

39

55

35

60

20%

40%

28

60%

80%

100%



diplomás

közepes - közepes

12

érettségizett

61

9

szakképzett

6

szakképzetlen

5

0%


27

61

30

53

41

35

60

20%

40%

60%

80%

100%


felső negyed

közepes - közepes

11

felső közép


68

8

21

54

alsó közép

5

alsó negyed

4

36

0%

20%

38

44

51

60

40%

60%

80%

100%



közepes - közepes

12

internetről is

hagyományos forrásokból

7

nem tájékozódik

6


66

22

52

41

45

0%

49

20%

40%

60%

80%

100%


nem megtakarító

5


42

12

0%

32

61

20%


53

56

7

megtakarító

közepes - közepes

40%

32

60%

80%

100%



alulinformált

6

bizalmatlan

6

közepes - közepes

38

55

49

45

10

célcsoport

0%


62

20%

28

40%

60%

80%

100%

Ön vállalná-e, megfontolná-e vagy nem vállalná a következők kockáztatását annak érdekében, hogy a szokásos banki kamatnál sokkal nagyobb legyen a lekötött pénze várható hozama? vállalná

A legrosszabb esetben:

megfonnem nt. tolná vállalná nv.

kisebb lesz a hozam az előre vártnál?

17

37

42

4

a befektetés értéke változik, néha csökken, néha növekszik?

15

34

44

7

kisebb lesz a hozam az inflációnál?

12

31

51

6

a befektetett pénzéhez hozzájut, de esetleg nem lesz hozam?

11

30

55

4

elveszti a lekötött pénze 5 százalékát?

11

20

65

4

a befektetés értéke tág határok között ingadozik?

9

27

58

6

elveszti a lekötött pénze 10 százalékát?

6

14

77

3

elveszíti a lekötött pénze 20 százalékát?

4

11

81

4

A 8 válasz alapján a megkérdezettek 97 százaléka körében képezhetünk egy 100 fokú

skálát,

amelyik

megbízhatóan

méri

a

válaszadók

kockázatvállalási

készségét. A mutató átlaga meglehetősen alacsony: 25 pont.


87 A válaszadók 28 százaléka körében 0 a skálaérték, ők tehát nem hajlandóak még csak megfontolni sem semmi féle kockázat vállalását. Pontosan 50 pontra15 a válaszadók 5 százalékánál állt be a skálaérték, 50 pont fölé pedig 13 százalékuk körében emelkedett. A maximális 100 pontot a válaszadók 1 százaléka érte el. A kockázat vállalási készség erősen függ a válaszadók vagyoni helyzetétől, továbbá a nemétől, életkorától, lakóhelyétől és iskolai végzettségétől is. Ez utóbbi összefüggések akkor is szignifikánsak maradnak, ha kiszűrjük a vagyoni helyzet hatását. Az internetről is tájékozódók és a célcsoportba tartozók kockázatvállalási készsége lényegesen magasabb az átlagosnál.

Kockázat vállalási készség skála szignifikáns korrelációi

r=

Gazdasági fogalmak ismerete

0,38

Vállalkozó kedv skála

0,33


-0,21

Közéleti érdeklődés

0,20


-0,13


0,13

Kovács és Takács tehetséges pályakezdő fiatalok. Mindketten kapnak 5 millió forintot a szüleiktől. Kovács spórol, takarékosan él, igyekszik minél több pénzt félretenni anyagi biztonsága érdekében. Az 5 millió forintjához sem nyúl, hozzá, azt is a bankban tartja. Takács forgatni kezdi a pénzét, kockázatot vállal, részvényeket vesz és ad, befekteti a pénzét. Ön szerint 10 év múlva: Kovács

Takács nt. nv.

1. melyikük lesz gazdagabb?

26

58

16

2. melyikük fog boldogabb életet élni?

45

32

23

3. melyikük fog kiegyensúlyozottabban élni?

56

25

19

15

A skála megbízhatóságát (reliabilitását) ez a „középre menekülő” 5 százalék egy kicsit lerontja, így Cronbach α=0,88.


88

Kockázatvállalási készség

100 fokú skálára vetítve


15

szakképzett

25

érettségizett

31

diplomás

32

alsó negyed

16

alsó közép

21

felső közép

27

felső negyed

35

Budapest

25

nagyváros

26

kisebb város

28

kistelepülés

20

18-29 év

34

30-44 év

31

45-59 év

21

60+ év

13

férfiak

27

nők

22

nem tájékozódik

19


26


39

Célcsoport

33

Bizalmatlan

22

Alulinformált

17

Megtakarítók

29

Potenciális megtakarítók

31

Nem megtakarítók

18


89 A többség a meggazdagodás szempontjából a kockázatvállaló, pénzforgató stratégiát tartja jobbnak, ugyanakkor azok is többségben vannak, akik szerint a mértékletes,

takarékoskodó

pénzkezelési

stratégia

boldogabb,

kiegyensúlyozottabb életet eredményez. A három válasz természetesen korrelál egymással, de azért nem túl szorosan. A melyikük lesz gazdagabb kérdés r=0,38 és r=0,32 szinten korrelál a másik két kérdéssel, a melyikük fog boldogabb életet

élni

kérdés

viszont

r=0,63

szinten

korrelál

a

melyikük

fog

kiegyensúlyozottabban élni kérdéssel. Ha a kockáztató, pénzforgató stratégia választásához +100 pontot rendelünk, a spórolós, takarékoskodó stratégiához pedig –100 pontot, akkor a mutatók természetesen pozitívan és viszonylag szorosan korrelálnak a vállalkozó kedv – kockázatkerülés skálával. A melyikük lesz gazdagabb kérdés ezen túlmenően szignifikánsan korrelál az ismeretszerzés attitűd-skálával, a tájékozottság, illetve érdeklődés skálákkal, a vagyoni helyzettel és az életkorral is. Ez utóbbi esetben negatív a korreláció előjele, azaz minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel gondolja azt, hogy a kockáztató, pénzforgató stratégia eredményesebb a meggazdagodáshoz. A boldogabb, illetve kiegyensúlyozottabb kérdések esetében viszont csak a vagyontalanság önigazolása skála és a beosztás skála esetében szignifikánsak a korrelációk, azaz e két kérdésnél a válaszoknak nincs kapcsolata az életkorral és a vagyoni helyzettel sem.


90

Tőzsde A legtöbb embernek a kockáztatás volt az első asszociációja a tőzsdére, a tőzsdézésre. A második leggyakoribb említés: „gazdagoknak való”. Kulcsár Attila neve viszont meglepően kevésszer hangzott el, azaz az álbróker inkább a bankszektor renoméját rontotta, mint a tőzsdéét. Ezzel együtt azért jóval többen mondtak negatív töltésű-, mint pozitív töltésű választ a nyitott kérdésre. A

tőzsdei

árfolyamok

alakulását

a

megkérdezettek

4

százaléka

szokta

rendszeresen figyelemmel kísérni, további 18 százalékuk pedig időnként. A tőzsdei

árfolyamok

figyelése

viszonylag

szorosan

korrelál

a

közéleti

érdeklődéssel, illetve a gazdasági és pénzpiaci ismeretekkel. Továbbá a vállalkozó kedvvel és a kockázat vállalási készséggel is. Tőzsdei részvénye a felkeresett háztartások 2 százalékának van, és az itt válaszolók gyakorlatilag mind figyelemmel kísérik az árfolyamokat. A BUX index becslésére mindössze a megkérdezettek tizede vállalkozott, és az Ő válaszaik átlaga 17 ezer pontnak adódott. A válaszadók 54 százaléka helyesnek tekinthető (20 ezer pont körüli) számot mondott, 4 százalékuk viszont felül-, 42 százalékuk pedig durván alul becsülte a BUX indexet. Ez utóbbiak körében a 10 ezer pont volt a tipikus válasz. A részvény tulajdonosok döntő többsége azonban helyesnek tekinthető választ adott. A

megkérdezettek

12

százaléka

azt

mondta,

hogy

biztosan

vásárolna

részvényeket, ha lenne elegendő pénze, 44 százalékuk viszont határozottan elzárkózott ettől. Az ábrán ismertetett válaszok mérlege végül is –29 pontnak adódott, azaz a részvényvásárlás gondolata inkább taszítja, mint vonzza a közvéleményt. A részvényvásárlási hajlandóság pozitívan korrelál a tájékozottsággal és a vállalkozó

kedvvel,

illetve

kockázatvállalási

készséggel.

A

befektetői

konzervativizmus skálával és a pénzhajhászás attitűd-skálával viszont negatív a mutató kapcsolata. A legszorosabb negatív együtt-járást azonban a vagyoni helyzettel találtuk, de az életkor is csaknem ugyanolyan erősen hat a részvényvásárlási kedvre, mint a vagyoni helyzet.


91 Mi jut Önnek eszébe a tőzsdéről, a tőzsdézésről? említette (fő) kockáztatás 182 gazdagoknak való 95 pénz 60 részvénykereskedelem 47 nagybani pénzforgatás 44 nagy hozam 32 befektetés 29 jó dolog lehet, ha van mit befektetni 28 nyereség-veszteség 24 sokat bukik az ember 23 szerencse 23 adás-vétel 21 jó játék sok-sok pénzzel 21 brókerek 18 veszélyes 16 érteni kell hozzá 16 értékpapírok 15 árfolyam 14 pénzpiac 13 csalás 12 BUX-index, Kulcsár Attila, nyüzsgő kiabáló emberek 8-8 pénzemberek, pénzkereseti lehetőség, rövid úton való pénzhezjutás 7-7 folyamatosan mozog, gabona 6-6 nem bízok benne, spekulánsok, tőzsdekrach, annak jó, aki bukni is tud 5-5 arany, csúcson van, naprakésznek kell lenni, pénzmosás 4-4 a gazdaságot fellendíti, a nyereséges cégek papíralapú értékesítése, a világ tőzsdéi 2-2 össze vannak kötve, állami befektető cég, árucsere, erős visszaesés várható, figyelni kell, hogy hogyan változik, kamatok, manipuláció, merész vállalkozás, nagy cégek, pénzügyi hadszíntér, távol akarom magam tartani tőle!, telefonnal a kezükben rohangálnak, ügyeskedés, üzlet, versengés


92 Egyedi említések: a gyerekek elveszítették a MOL-részvényt, a háttérből az életünket befolyásolja, a kisrészvényesek mindig rosszul járnak, a múlt század gazdag emberi, akik nagyot buktak, a nagyok ott verik el a pénzt, a régi világ, ajánlatok cseréje, alkuszok, állampapírok, állandó monitorfigyelés, Amerikába való, Amerikában élő ismerősöm férje, az elnök fizetése, be kéne zárni, bonyolult, egy rahedli pénz nagyon jó lenne, eltűnik a kisember pénze, felfordulás, férjem kedvenc ténykedése, fiataloknak való, folyamatosan romlik a befektetett tőke, fontos, gazdasági válság, hadonásznak ott telefonokkal a kezükben, nézik a tv-monitorokat, harcolnak egymás ellen, hiénák, hosszú távon gazdaságos, izgalmas lehet, kapcsolatok kellenek hozzá, kapkodás, kereskedés, kiabálnak, kontraktusok kötése, kormányfüggőség, korrupció, laikus vagyok, linkség, maffiózóknak való, megbízhatatlanság, MOLrészvények, nemzetközi kiszolgáltatottság, nincs értelme, olaj, pénzbefizetések, pénzért kiabáló férfiak egy tábla előtt, pénzeszsákok, pénzforgatás idegbeteg módján, pénzintézetek, pénzvilág, pénzzel való lobbizás, rafináltság, régen tőzsdézett egy családtag, rengeteg pénz, ami irányítja a hatalmat, sok ember nem szeret dolgozni és ebből akar meggazdagodni, sok hülye ott áll és lesik az árfolyamokat, sok pénz cserél gazdát, sosem próbálta, tiszta idegek ott, tőke, tőkefelvétel, tömeg, túl gyors nekem, vadkapitalizmus, veszekedés, zsiványság, zűrzavar

Ha lenne elegendő pénze, Ön vásárolna-e részvényeket?

12 44

21 15

8

A részvényvásárlási hajlandóság korrelációi

biztosan valószínűleg igen nt. valószínűleg nem biztosan nem

r=

Az árfolyamok figyelemmel kísérése

0,36

A pénzpiaci konstrukciók ismerete

0,32

Vállalkozó kedv skála

0,31

A gazdasági fogalmak ismerete

0,30

Közéleti érdeklődés

0,23


0,18


-0,17

Profithajhászás

-0,16


93

Részvény vásárlási hajlandóság

Mérleg-indexre vetítve16

alsó negyed

-57

alsó közép

-40

felső közép

-20

felső negyed

-1

18-29 év

-8

30-44 év

-27

45-59 év

-25

60+ év

-56

Férfiak

-22

Nők

-36

nem tájékozódik

-46


-23


+4

Célcsoport

-3

Bizalmatlan

-33

Alulinformált

-57

Megtakarítók

-12

Potenciális megtakarítók

-19

Nem megtakarítók

-44

A részvényvásárlási hajlandóság mutató csak két (nem túl népes) társadalmi csoportnál billent át a pozitív tartományba. Egyrészt azoknál, akiknek vannak tőzsdei részvényeik, másrészt azok körében, akik az internetet is használják gazdasági tájékozódásra. Ez viszont azt is jelenti, hogy egyértelműen az internet a tőzsdével kapcsolatos marketing tevékenységek legalkalmasabb terepe. A részvényvásárlás terjedésének legnagyobb korlátja az, hogy a megkérdezettek 45 százaléka szerint 1 millió forint fölött van az a minimális összeg, amivel már érdemes tőzsdei befektetéseken gondolkozni. Ennél kisebb nagyságrendű választ mindössze a megkérdezettek harmada mondott.

16

Biztosan vásárolna=100 pont, valószínűleg vásárolna=50 pont, nem tudja=0 pont, valószínűleg nem vásárolna=-50 pont, biztosan nem vásárolna=-100 pont


94 Véleménye szerint nagyságrendileg mekkora az a minimális összeg, amivel már érdemes tőzsdei befektetéseken gondolkozni?

21%

3%

x<100 eFt 100-500 eFt 0.5-1 mFt 1-3 mFt 3-5 mFt 5-10 mFt x>10 mFt nt.

13%

6% 18% 6% 11%

22%

Mi tartja Önt vissza attól, hogy tőzsdei részvényeket vásároljon? Játszanak-e szerepet ebben a LAPON olvasható dolgok? spontán vissza említés tartja

nem tartja vissza

nt.

nincs befektetni való pénzem

74

17

8

2

túl kockázatos

20

50

29

4

nem nekem való, idegen tőlem

11

54

32

4

nem tudom miként kezdhetnék hozzá

7

44

45

4

csak a nagyon gazdagoknak való

6

56

34

4

nem bízok meg a brókerekben

5

53

38

5

nincs időm állandóan az árfolyamokat lesni

3

45

48

4


95

Befektetési alapok A befektetési alapokat kevesen ismerik, ezért az erre vonatkozó kérdések feltevése előtt röviden informáltok a megkérdezetteket:

A befektetési jegy megvásárlásával egy közös vagyontömegbe rakjuk be a pénzünket, és megbízzuk az alapkezelő szakembereit, hogy az összegyűjtött

pénzt

különféle

értékpapírokba,

pl.

állampapírokba,

részvényekbe, vagy ingatlanokba fektessék be. A befektetések hozamból tulajdoni hányadunk arányában részesülünk.

Ezen ismertetés elhangzása után a megkérdezettek 9 százaléka mondta azt, hogy biztosan vásárolna befektetési jegyeket, ha lenne elegendő pénze. 44 százalékuk viszont mereven elzárkózott ettől. A válaszok mérlege tehát negatívabb (-34 pont), mint a részvényeknél (-29 pont).

Ha lenne elegendő pénze, vásárolna-e? biztos igen

9

befektetési jegyet

12

részvényt

0%

valószínűleg igen

20

8

21

20%

nt.

valószínűleg nem

19

8

40%

biztos nem

44

15

44

60%

80%

100%


96 Ebben nyílván szerepet játszik az is, hogy kevésbé ismert dologról van szó. Ezt jelzi az is, hogy a megkérdezettek 26 százaléka nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy nagyságrendileg mekkora az a minimális összeg, amivel már érdemes befektetési jegyeket vásárolni. Ugyanakkor a válaszadók nagyobb hányada

mondott

1

millió

forintnál

kisebb

összeget,

mint

a

tőzsdei

befektetéseknél. Ezzel együtt itt is a pénzhiánnyal indokolták a legtöbben azt, hogy mi tartja őket a leginkább vissza a befektetési alapjegyek vásárlásától.

Véleménye szerint nagyságrendileg mekkora az a minimális összeg, amivel már érdemes befektetési jegyeket vásárolni?

3%

26%

19%

4% 4%

x<100 eFt 100-500 eFt 0.5-1 mFt 1-3 mFt 3-5 mFt 5-10 mFt x>10 mFt nt.

19% 6%

19%

Mi tartja Önt vissza attól, hogy befektetési jegyeket vásároljon? Játszanak-e szerepet ebben a LAPON olvasható dolgok? spontán vissza nem nt. nv. említés tartja tartja vissza nincs befektetni való pénzem

77

15

8

1

túl kockázatos

13

46

37

4

nem tudom miként kezdhetnék hozzá

6

43

47

4

ezt csak a nagyon gazdagoknak való

6

48

41

5

nem bízok meg az alapkezelőkben

4

48

42

6


97

Nyugdíj-megtakarítások A felmérés során megkérdezettek 47 százaléka aktív pénzkereső, 6 százalékuk GYES-en, GYED-en van, illetve háztartásbeli, 6 százalékuk tanul, 5 százalékuk munkanélküli, 34 százalékuk öregségi nyugdíjas, további 2 százalékuk pedig 60 évnél fiatalabb inaktív (pl. rokkant). A nem nyugdíjasoktól megkérdeztük, hogy milyen gyakran szoktak azon gondolkodni: miként fognak megélni a nyugdíjas éveikben? Az aktív korúak 23 százaléka gyakran töpreng ezen, 40 százalékuk pedig

időnként.

38

százalékukat

viszont

nem

foglalkoztatja

a

kérdés.

Természetesen minél közelebb van valaki a nyugdíjas korhoz, annál nagyobb valószínűséggel gondolkozik nyugdíjas évei megélhetésén, de azért a 45-59 éves korosztály 18 százaléka is azt nyilatkozta, hogy nem szokott ezen töprengeni.

Szokott-e Ön azon gondolkozni: miből, miként fog megélni a nyugdíjas éveiben? gyakran

45-59 év

időnként

38

30-44 év

44

22

7

18-29 év

0%

nem szokott

18

33

35

33

20%

60

40%

60%

80%

100%


98 A nem nyugdíjasokat arra is megkértük, hogy helyezzék el magukat a 10 fokú gazdasági létrán a nyugdíjas éveikre gondolva. A megkérdezettek 34 százaléka ugyanoda helyezte magát, mint a jelenlegi helyzet alapján, 35 százalékuk viszont úgy vélte lejjebb fog csúszni nyugdíjas éveiben, 31 százalékuk pedig úgy, hogy jobb lesz a gazdasági helyzete. A jelenlegi önbesorolások átlagosan 0,13 fokkal bizonyultak kedvezőbbnek, mint a nyugdíjas korra vetített önbesorolások. A jelenlegi- és a nyugdíjas évekre vetített gazdasági önbesorolások különbsége 40 34

átlag=-0.13 fok 30

20

18

18

10

10

8 4 2

3

1

1

1

+4 fok

+5 fok

0 -5 fok

-4 fok

-3 fok

-2 fok

-1 fok

marad

+1 fok

+2 fok

+3 fok

Mindez elsősorban életkor függő. A 18-29 évesek körében +0,22 fok a gap, a 3044 évesek körében –0,11 fok, a 44-59 évesek körében pedig –0,53 fok. Vagyoni helyzet szerint nincsenek szignifikáns különbségek, és az sem befolyásolta a különbség átlagát, hogy ki milyen gyakran gondol nyugdíjas évei megélhetésére. Az összes megkérdezett 29 százaléka tagja valamelyik magán nyugdíjpénztárnak (is), és 12 százalékuk pedig valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak (is). (Azok aránya, akik mindkét fajta nyugdíjpénztárnak a tagjai: 7%) A megkérdezettek 62 százaléka viszont semmilyen nyugdíjpénztárnak sem a tagja, 3 százalékuk pedig nem tudott vagy nem kívánt válaszolni a kérdésre. A nyugdíjpénztári tagok azonban semmivel sem gondolnak gyakrabban a nyugdíjas évek megélhetésére, mint mások, és a várakozások tekintetében sincs különbség.


99 A nyugdíjpénztári tagok 36 százaléka csak saját maga fizet be a pénztárba, 47 százalékuk esetében pedig csak a munkáltató fizet. Végül 17 százalék azok aránya, ahol a pénztártag és a munkáltató is fizet. A megkérdezettek többsége (53 százalékuk) nem szeretné, ha saját maga dönthetne nyugdíj célú megtakarításainak a befektetéséről, ezt inkább a nyugdíjpénztárak szakembereire bízná. 26 százalékuk szerint viszont jó lenne részt venni a befektetési döntésekben. (A hiányzó 21 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.) Némileg meglepő módon itt sincs szignifikáns különbség a pénztártagok és a többiek véleménymegoszlásai között. Ugyanakkor azok aránya, akik azt nyilatkozták, lenne elég idejük és energiájuk saját nyugdíj-megtakarításaik kezelésére mindössze 13 százalék, azoké pedig, akik eléggé felkészültnek érzik ehhez magukat mindössze 5 százalék. Igaz, a beleszólást igénylők többsége (60 százalékuk), úgy véli: bele tudna tanulni a dologba. A nyugdíj portfolió összeállításáról összesen 53 válaszadónak volt valamilyen ötlete,

és

az

ötletek

átlaga

szerint

valamivel

nagyobb

hányadot

kéne

részvényekbe fektetni, mint állampapírokba és kötvényekbe.


100

Módszertan A kutatás keretében összesen 1002 országszerte véletlenszerűen kiválasztott felnőtt válaszolt a kérdésekre. A mintavételi eljárás első fázisában kijelöltök a mintavételi pontokat, összesen 125-öt (23 fővárosi kerület + 102 vidéki település). A mintavételi pontokat úgy tűztük ki, hogy azok mind regionálisan, mind pedig urbanizációs szintek szerint fedjék az ország település-szerkezetét. Az egyes mintavételi körzetekben az ott élők számával arányosan készítettünk interjúkat. A kész mintában a véletlen mintavételi eljárás miatt a társadalmi-demográfiai jellemzők eloszlása kismértékben eltér a valós arányoktól. Ezt az adatfeldolgozás során – a KSH 2001-es népszámlálása alapján – több szempontos súlyozással korrigáljuk. A súlyozás után az alapbecslések bizonytalansága kisebb, mint ±3%. Az integrált folytonos skálák esetében az átlagok megbízhatósági intervalluma mindig kisebb mint ±2. A tanulmányban csak olyan társadalmi-demográfiai különbségekről, illetve belső összefüggésekről számoltunk be, amelyek matematikai-statisztikai értelemben szignifikánsak. Az adatfelvétel 2005. szeptember 1-je és 7-e között történt.


Befektetések, megtakarítások

Recommend Documents