I
I <
T · JT� -R,. N,
,j
, .. IrT, Jt1----r.-:--rrl ff'HI
ri
Mrr--nn rt, .•
Ji
;, f
F"JJ
'CJ,TI1
2�gt9/eln.. fbü. 1940. sz. körrendelethez. lIonvédségl Közlöny Uj. sz.
A-46.
�
BECSÜlETUGYI· SZABálYZAT A M. IUN. lIONVEDSÉG ÉS A 1\1. KIR. CSENDőRSÉG SZÁMÁRA
\
1i:RV1!lNYES 1940. l!:VI SZEPTEMBER
HO
1.-TOL. •
A M. KIR. HONVÉDELMI MINISZrl'JnRIUM
•
KIADVÁNYA
•
...
BUDAPEST STÁDIUM
l"
,
�.
SAJTóVALLAL.A.T R.-T., NYOMDAJA "
1940
"
'Vi �'
•.
mLllii'; '• •_
23.3Ig/eln.
A.
-
{bii. 19W. sz. körrendelethez.
Honvédségi
Közlöny
16.
sz.
46.
BECSÜlEfÜGYI SZABÁLYZAT A M. KIR. HONVEDSEG ES A M. KIR. CSENDőRSÉG SZAMARA
1l:RV1l:NYES 1940. 1l:VI SZEPTEMBER Hú 1 .-TOL.
A M. KIR. HONVÉDELMI
BUDAPEST STADIUM SAJTúVALLALAT R.-T. NYOMDAJA 1940
L FEJEZET. I
Altalános rendelkezések. A
becsülemgyi eljárás célj a és tárg-ya.
1. A becsületügyi eljárás célja mind a
Stádium Sajtóvállalat Rt. •
Felelős: Győry Aladár igazgató.
tisztiállás közös becsületének, mind az egyes tisztek becsületének megóvása és épségben tartása. 2. Becsületügyi eljárásnak akkor van helye, ha tiszttel szemben olyan magatartás (cselekmény vagy mulasztás) gyanuja merül fel, amely nem egyeztethető össze a tisztiállás közös becsületével, vagy a tiszt be csületével és ezért kérdésessé válik, vajjon az illető tiszt a tisztiállás közös becsületének sérelme nélkül rendfo kozatában meghagyható-e. 3. Csupán fegyelmi megtorlásnak van helye a tiszti állás közös becsületét, vagy a tiszt becsületét csak kisebb fokban érintő magatartás esetén, amidőn teM.t már eleve kétségtelenül megállápítható, hogy az vétke:;, séget kimondó becsületügyi határozatot amúgy sem von hat maga után. Ily esetben fegyelmi fenyítést az állományvlszonyra (Szolg. Szab. L R. 640. pont ) , valamint az elévülésre (Szolg. Szab. r. R. 643. pont) vonatkozólag egyébként fennálló korlátozásokra való tekintet nélkül ki lehet szabni. 1*
1. §.
2. §.
A
5
becsületügyi szabályzat hatálya.
� .a
l. A becsületügyi szabályzat r�ndelkezéseine
r�.
kir. honvédség és a m. kir. csendőrseg val�mennyl tl�ztJe . ' és tisztjelöltje állománycsoportjára es allomanyvlszu· nyára való tekintet nélkül alá van vetve:* 2. A "tábornokok", "törzstisztek" és "főtisztek" . a k to a megjelölés alatt e szabályzatban ?em csupan � � állománynak, hanem a többi tisztikarnak hasonlo. allasu. egyéneit is értjük. . .. 3. Tiszten a jelen szabályzatban mmdenutt tiszt jelöltet (zászlós és hasonlóállású) is érteni kell.
3. §. Megelőző bűnvádi eljárás után becsületügyi elbírálás. 1. Katonai vagy polgári bűnvádi (ügyészi) , továbbá rendőri vagy polgári fegyelmi eljárásnak akár ítélett el, akár megszüntető végzéssel, félretételi határ ozatta l tör tént jogerős befejezése után az illető tisztnek a bűnügyi stb. iratok tartalma alapján terhére róható minde nnem ű cselekményét vagy mulasztását becsü letüg yi szempont. ból is mindig el kell bírálni. .r,.* 2. ilyenkor a bűnvádi eljárás keretében már elbírált magatartás (cselekmény vagy mula sztá s) miatt becsü letügyi eljárásnak csak akkor van hely e, ha a 4. §-ban részletezett esetek egyike sem forog fenn és az emlí tett magatartás természeténél fogva a közös állás becs ületet, vagy az illető tiszt egyéni becsületét oly fokban látszik érinteni, hogy kérdésessé válik, vajjon az érde kelt tiszt
" A honvéd lelkészek az A-19., a honvéd tisztviselők és tisztviselő jelöltek az A8., a karpaszományosok pedig az E-36. jelzéaü szabál yzat hatálya alá tar toz nak . ** Az egyenruhaviselési jog időközben való eset leges felfüggesztése tekintetében a Szolg. Szab. I. R. 335. pontja tartalmaz rendelkezések et.
a tisztiáll ás közös be csü let én ek sé re lm e né lkü l re nd fokozatában me gh ag yh at óe. 3. A bű nv ád i eljárás so rá n el ne m bír ált ma ga ta r tás (cs ele kmény va gy mu las ztás) tekintetében az 1. §. re nd elk ez és ei mérvadók. 4. Meg elő ző ka ton ai bű nvádi eljárás ut án az ér de h It tis zt magatartásának a jel en §. alapján be csü let üg yi szempontból va ló elb írá lás ár a mi nd en ko r a bű nvádi üld öz és elrendezés ére ille ték es parancsngk. me !5e lőz ő polgári bű nv ád i stb . elj ár ás ut án pe dig a 6. §. sz er int jo go su lt parancsnok hi va to tt.
Rendfokozatból elbocsátás be csületüg' y i eljárás nélkül. . 4 §.
1. Becsületügyi eljárás me llő zé sé ve l közigazgatási Büntetőúton ke ll rendfokozatából elbocsátani azt a tisztet b' , .
r.
a:kit a po lg ár i bü nt et ő bí róság a) bűntett. b) az 1913 :X XX IV. t.c .-be·x, ütköző vétség, az 1921 :III. t.- c.-ben*�� meghat ározott, vagy az ál la m ir ánti hű sé g kötelmeit sértő bárm ely'más vétség., c) szemérem ell en i vétség, d) nyereségvágyból er ed ő v6.tség vagy kihágás miatt jogerősen elítélt; II.
akit a pOlgári bű nt ető bírós ág hivatalvesztésre, a poli . . . tlkal Jo go k gyakorlatától va ló felfüggesztésre, vagy a viselt hivatal vagy áll ás , ill et őle g az ügyvédség elves z tésére jogerősen elítélt; * A király (államfő) m egsértéséről és a ki rá lyság in tézményének megtáma dá,,;áról szóló törvény. ** A z állami és társ adalmi rend hatályos abb védelmé ről szóló törvény.
.
.
rrosagJ el járás után
-
6
7 llr.
akire me�előző katonaI vagy polgári bűnvádi eljárás során az I. pontban részletezett cselekmények vagy mulasztások valamelyike rábizonyult ugyan, de emiatt őt elévülés, magánindítvány hiánya vagy vIsszavonása, kegyelmi vagy közkegyelmi tény (pertörlés) folytán el ítélni nem lehetett:* 2. Mindezekben az esetekben a becsületügyi elbírá lásra jogosult parancsnok az általa beszerzett bűnper iratok alapján az illetékes becsületügyi választmánytól vélemény t követel be abban a tekintetben, vajjon az ér dekelt tiszt magatartása a közös állásbecsületet oly fok ban érinti-e, hogy annak következtében rendfokozatá ban meghagyhatónak nem látszik és hogy kitüntetéseit - elbocsátása esetén - neki meghagyják, vagy tőle elvonják-e.H A jogosult parancsnok a becsületügyi választmány véleményét a bűnügyi iratok csatolása mellett és saját véleményének jelentésével szolgálati úton a honvédelmi miniszterhez terjeszti elő. Az előterjesztésre nézve az elöljáró hadtest - hasonló állású magasabb - parancs nok, valamint a m. kir. honvéd vezérkar főnöke (csend őrség felügyelője) is á!llást foglal. 3. A honvédelmi miniszter az előterjesztést felül bírálja abban a tekintetben, vajjon az elbocsátásnak fe) tételei fennállanak-e és megfelelő esetben az elbocsá tásra intézkedik, ha pedig a kellő feltételek fennforgása
* 1:- polgári tisztviselői, továbbá ügyvédi, orvosi stb. kamaral fegyelmi eljárások nem tartoznak e §. hatálya alá, , akkor sem, ha azok eredm meg ényeképpen esetleg a viselt �ivatal vagy állás elvesztésére hoztak jogerős ítélet et. Ily ugyeket a 3. §. értelmében kell elbfrálni. ** A Btk. 55. §-a értelmében a hivatalvesztésre ítélt egyén belföldi rend- és díszjeleit, illetve a külföldi rend- és díszjelek viselhetésének jogositványát is elvesztette ezért ily mellékbüntetésre történt elítéltetés esetében a kitÜnteté sek elvonása tárgyában intézkedésre nin cs szükség.
híján és az eset természetéhez képest a bü. eljárás le folytatását látja szükségesnek, a felterjesztett összes iratokat a bü. elbírálásra jogosult parancsnoknak vissza adja. Ez esetben a további eljárás a 3. §. értelmében történik. Amennyiben kitüntetések elvonása iránt kell intéz kedni, a honvédelmi miniszter megelőzőleg az Államfő legfelsőbb elhatározását kéri ki. 4. Ugyancsak nincs becsületügyi eljárásnak helye, Elmeha megállapítást nyer, hogy valamely tiszt a beszámít- belegség hatóságot kizáró, korlátozó vagy csökkentő kóros elme - �agy állapotban követett e l kétségtelenül beigazoltan oly csökkent cselekményt, mely a közös állásbecsülettel össze nem beslámit egyeztethető, vagy a tisztiá:llás tekintélyének súlyos haló ság eselén sérelmére szolgált. Ily esetben a bü. elbirálásra jogosult parancsnok beszerzi az ügyben esetleg már lefolytatott bűnvádi, fegyelmi stb. eljárás iratait, ilyenek híján pedig - az illetékes büv. útján - a bizonyítékok beszerzéséről és a tényállás pontos megállapításáról gondoskodik, azután - amennyiben szakorvosi lelet az iratok között még nem volna - az összes iratokat ennek beszerzésp. vp gett a honvédelmi miniszterhez közvetlenül előterjeszti.* A honvédelmi miniszter a beszerzett szakorvosi leletet a jogosult parancsnokhoz ugyancsak közvetlenül juttatja vissza. 5. A szakorvosi lelet beérkezte után a jogosult pa-
* Szakorvosi lelet alatt mindig valamely honvéd ( hely
őrségi ) kórház elmeosztályának két szakorvos által kiállí tott kórházi bizonyftványát értjük. A szakorvosi lelet és vélemény megszerkesztésére vonatkozó rendelkezéseket a 9. §. 4. p. tartalmazza. Az elmeállapot megfigyelésénél ellen őrző elmeszakorvos közrem üködését meg lehet engedni. Az ebből felmerülő költségek azonban a kincstár terhére nem számíthatók fel. Eltérő vélemények esetén a m. kir. honvéd egészségügyi tanács véleménye a döntő
9
8
rancsnok beszerzi az illetékes becsületügyi választmány véleményét atekintetben, hogy a) a cselekmény a közös állásbecsületet érinti-e és hogy - hasonló eseteket a tisztiállás becsület-védelme érdekében megelőzendő - az érdekelt tisztet rendfokn. zatából el kell-e bocsátani, vagy hogy b) a cselekmény csupán a tisztiállás tekintél y sén'l mét jelenti-e és ezért elbocsátását egyelőre mellőznj lehetne-e, a tisztiállás tekintély védelp:1e érdpkében pe dig mindaddig, mig elmebeli fogyatkozása fennáll, csak egyenruhaviselési jogát kellene-e megvonni. ,. Amennyiben a becsületügyi választmány az érdekelt tiszt elbocsátását javasolja: kitüntetéseinek megha gyása, vagy megvonása tekinteté·ben is véleményt ter jeszt elő. 6. A jogosult parancsnok a becsületügyi választ mány véleményét felülbírálás végett a tisztigyűlés (23. §. ) elé terjeszti*·x. és ennek határozatát saját véle ményével kiegészítve az összes iratok csatolásával SZOl gálati úton döntésre a honvédelmi miniszterhez ell1terjeszti. Az előterjesztésre nézve az elöljáró hadtest - ha sonló állású magasabb - parancsnok, valamint a m. kir. honvéd vezérkar főnöke (csendőrség felügyelője) 18 állástfoglal. 7. A honvédelmi miniszter az ily módon felül bírált előterjesztés alapján dönt abban a tekintetben, hogy az érdekelt tisztet rendfokozatából --elbocsássa -e vagy sem és döntéséből folyó egyéb intézkedéseit IS -
Az egyenruhaviselési jog esetleges visszaadása te kintetében - újabb szakorvosi lelet alapján a honvé deimi miniszter hivatott dönteni. ** A tisztigyülésre az érdekelt tisztet megidézni és neki a becsületügyl választmány véleményét �iadni nem kell. *
_
megteszi:X' Egyebekben a jelen § . 3. pontjában fog lalt rendelkezések ezekre az esetekre is érvényesek 8. Ha a tiszt beszámíthatósága tekintetében a ma.r elrendelt bü. eljárás (előzetes megállapítás) folyaman merül fel kétely, a követendő eljárást a 9. § . szabá. lyozza. 9. Ugyancsak nincs becsületügyi eljárásnak helye, Tiszti a) ha utólag megállapítást nyer, hogy az 1. pont I. (lis z! vagy II . alpontja alá tartozó elítéltetés alapjául szolgált je/ölli! ki bűncselekmény t a tiszt még tiszt té történt kinevezése nevezés előtt követte el, m�g ha elítéltetése kinevezése után kö- megsem vetkezett is be, továbbá, ha a tisztté történt kineve- misílése zése előtt elkövetett cselekménye tekintetében az lill. pontban megjelölt esetek valamelyike forog fenn, b) ha utólag megállapítást nyer, hogy a tiszt még ki nevezése előtt olyan cselekményt követett el, amely nem illeszthető be ugyan az előbbiekben felsorolt keretek közé, de amely - ha azt mÍnt tiszt vitte volna véghez - a s2..abályzat 1. §-a értelmében bü. eljárást vont volna maga után. 10. Mindezen esetekben a tiszti (tisztjelölti) ki ne vezés mel]semmisítésének van helye . 11. Ily esetekben a bü. elbírálásra jogosult parancs nok beszerzi az ügyben esetleg már lefolytatott bűn vádi, fegyelmi stb. eljárás iratait, ilyenek híján - az illetékes büv. útján - a bizonyítékok beszerzéséről és a tényállás pontos megállapításáról gondoskodik, ugyan aJkkor a bü . választmány véleményét atekintetben köve-
Ténylges állományba tartozó elmebeteg tisztnek * ( hasonlóállásúnak) ren'dfokozatból való elbocsátása minden kor csak nyugállományba való helyezése után következ het be. Nyugállományú tisztnek jelen §. 7. bekezdése értelmé ben közigazgatási úton való elbocsátása az 1921. évi XXXII. t.-c. ( Katonai Ellátási Törvény) 15. §. kj pontja értelmében nyugellátását nem érinti.
10 teli be vajjon az érdekelt tiszt kinevezésre - szolg ála tonkí li tekintetben- akkor is alka lmas ett �oln�, ha a szóbanforgó cselekmény vagy mulasztas mar kI nevezése előtt ismeretes lett volna. Amennyiben a büv. az érdekelt tiszt kinevezésének megsemmisítését jav�solj�, kit nte ései?ek me �hagy ás,� vagy megvonása tekmteteben IS velem�.nyt.. te�Jes�t elo. 12. A jogosult parancsnok a becsuletugYI valas zt mány véleményét, felülbírálás v gett, a t.i�zti�yűlés . . (23. §.) elé terjeszti'* és ennek hatarozatat saJat veleme nyével kiegészítve, az összes iratok csatolá sával, szolgá lati úton döntésre a honvédelmi miniszterhez előter jeszti. Az előterjesztésre nézve az elöljáró hadtest- - ha sonlóállású magasabb - parancsnok, valamint a m. kir. honvéd vezérkar főnöke (csendőrs.ég felügyelője) is állástfoglal. 13. A honvédelmi miniszter az előterjesztést felül bírálja abban a tekintetben, vajjon a kinevezés meg semmisítés ének feltételei fennállanak-'e és megfelelő esetben tisztjelölt ügyében maga határoz, tiszti kineve zés megsemmisítése esetén, valamint a kitüntetések el vonása tekintetében pedig megelőzőleg az Államfő leg felsőbb elhatározását kéri ki. 14. Ha a honvédelmi miniszter, a kellő feltételek fennforgása híján, vagy az eset természetéhez képest a becsületügyi eljárás lefolytatását látja szükségesnek, a felterjesztett összes iratokat a becsületügyi elbírálásra jogosult parancsnoknak adja vissza, aki azután a bü. el járás lefolytatására intézkedik.
.I
vU
� : �
tisztigyülésre az érdekeltet megidézni és neki a be csületügyi választmány véleményét kiadni nem kell. * A
II. FEJEZET.
A becsületügyi eljárásról általában. Becsületügyi eljárás megindítása. 1. A becsületügyi eljárást vagy hivatalból, vagy a
5. §.
tiszt saját k3relmére lehet m egindítani. 2. Mindenki jogosu lt, a tiszt pedig kötele s bármely tiszt oly cselek ményé t vagy mulasztását, amely nézete szerint a tisztiállás becsületébe ütközik, vagy a tiszti kar tekintélyének csorbítására alkalm as, az illető tiszt elöljáró parancsnokságának (ható ságának) bejelenteni. Az ilyen jelEntéSben minden bírálat nélkü l kizárólag a cselekmény vagy mula sztás tárgyilagos leírására kell szorítkozni. A jelentéstevőt a Szolg . Szab. I. Rész 111. pontjában meghatározott felelősség terheli. Tényleges katonai egyén ek a jelentést szolgálati úton teszik meg. Ez a bejelentési kötelezettség tisztnél önmagával szem ben is fennáll.
Becsületügyi eljárás elrendelésére jogosult parancsnolwk. 6. §.
1.
Becsületügyi eljárás elrendelésére általában jogosultak : aj mindazok a magasabb parancsnokok, akik a fennálló jogszabályok értelmében a bűnvádi üldözés el rendelésére iIIetékesek,
Allalában
13
12 anc sno kok , fő b) mindazok a katonaállományú par zványo k, szo l nökök' vezetők stb., aki ket szervi határo jog o �ult gálati utasítások, vagy külö n ren dele tek a bü. ek a Jog parancsnoki jogkörrel felruháznak. Mindez yú parancs szabályok azonban csak azt a katonaállomán jogo sult nok ot, főnököt, vezetőt stb.-t ruházhatják fel zti ren d parancsnoki jogkörrel, aki legalább törzstis attest fokozatban van és alárendeltjei fele tt a csap parancsnok fegyelmi fenyítő hatalmát gya koro lja. 2. Az 1. pontban foglalt fel ételek fennforgása melRészletezvelett a bü. eljárás elrendelésére Jogosultak:
�
l. Csapattestek (ezred) önálló zászlóalj és osztály J )
intézetek stb. parancsnokai: csapattestük, intézetük, stb. állományába tartozó, bármely állomány vagy oda tartósan vezényelt főtisztek ellen, kivéve azokat, akikkel csoportbeli szemben a IX. alpont alatti parancsnok jogosult a becsületügyi eljárás elrendelésére. -
b) a hadtestparancsnokság, továbbá az alárendelt hatóságok, (parancsnokságok, csapatok, alakulatok 'ntézetek stb.) állományába tartozó, vagy oda tartósan vezényelt tényleges, úgyszintén a hadtest területén állandó lakóhellyel bíró nemtényleges törzstisztek ellen, I - IX. alpontok kivéve azokat, akikkel szemben a V alatti parancsnokok jogosultak a becsületügyi eljárás elrendelés ére, végül a nekik szervezetszerűleg ugyan alá nem rendelt, de "illetékes parancsnoki" jogkörük alá tartozó mindama törzstisztek ellen, akikkel szemben nem aV III/ b., vagy a IX. alpont alatti parancsnokok jogosultak a becsületügyi eljárás elrendelésére. IV. A légierők parancsnoka) valamint
ll. Csendőrkerületi parancsnokok:
a cs ndőrkerülei állományába tartozó, vagy oda tartósan vezényelt - bármely állománycsoportbeli főtisztek ellen, kivéve azokat, akikkel szemben a IX. alpont alatti parancsnok jogosult a becsületügyi eljárás elrendelésére.
-
lll. A hadtestparancsnokok: .
a) a hadtestparancsnokság, továbbá az alárendelt alakulatok (parancsnokságok, csapatok, hatóságo k, intézetek, stb.) állományába tartozó, vagy oda tartósan vezényelt tényleges, úgyszintén a hadtest területén ,
állandó lakóhellyel bíró nemtényleges főtisztek ellen, kivéve azokat, akikkel szemben az I-II., illetőleg a I - IX. alpontok alatti parancsnokok jogosultak a V becsületügyi eljárás elrendelésére, végül a nekik szer vezetszerűleg ugyan alá nem rendelt, de "illetékes parancsnoki" jogkörük alá tartozó mindama főtisztek ellen, akikkel szemben nem az L, vagy a IX. alpont alatti pk. jogosult a bü. eljárás elrendelésére,
V. A folyamierők parancsnoka:
aj törzsük'höz, továbbá közvetlen alárendelt alaku lataik állományába tartozó, vagy oda tartósan vezé nyelt főtiszt ek ellen, kivéve azokat, akikkel szemben az alpontok alatti parancsnokok jogosul I L, illető�eg a X. tak a becsületügyi eljárás elrendelésére, b) parancsnokiásuk alatt álló alakulatok állomá nyába tartozó, vagy oda tartósan vezényelt törzstisztek I b., illp.tőleg I / ellen, kivéve azokat, akikkel szemben aV I a IX. alpontok alatti parancsnokok jogosllltak a hecsii letügyi eljárás elrendelésére.
-
Hí
14
VI.
Magyarország Kormányzója katonai irodájának főnöke) a m. kir. honvéd vezé1'kar főnökének csoport főnökei) a m. kir. honvédelmi minisztérium katonai főcsoport főnöke és katonaállományú csopoTtfőnökei: a hozzájuk közvetlen beosztott, v.alamint a szerve zetszerűleg alájuk rendelt alakulatok és osztályok állo mányába tartozó, vagy oda tartósan vezényelt főtisztek és törzstisztek ellen, kivéve azokat, akikkel szemben valamely közöttes elöljáró, vagy a V III/ b., illetve IX. alpontok alatti parancsnokok jogosu,ltak a becsület ügyi e'járás elrendelésére.
a) törzséhez, továbbá közvetlen alárendelt alaku latai (csapatok, hatóságok, tanfolyamok stb.) állomá nyába tartozó, vagy oda tartósan vezényelt főtiszte k ellen, kivéve azokat, akikkel szemben a IL, illetőleg a IX. alpontok alatti parancsnokok jogosultak a becsület ügyi eljárás elrendelésére, , ,b) a m. ir. csendőrség állományába (nyiIvántar t�sab�) tartozo, va� oda tartósan vezényelt összes orz�t1,Sztek ellen, klveve azoka t, akikkel szemb en aV L, �lletol. eg aI X. alpontok alatti parancsnokok (főnökök) Jogosultak a becsületügyi eljárás elrendelésére.
�
VIII. A m. kir. honvéd vezérkar főnöke: a) az állományába tartozó, továbbá a neki közvet len a�árendelt alakulatok (parancsnokságok csapatok hatósá?ok, intézetek, tanf olya mok stb.) á lom ány áb tartozo, vagy oda tartósan vezényelt főti szte k és törzs . t��z �k elle�, i�éve azokat, akikkel szem ben valamely . ozottes elolJaro, vagy a IX. alpont alatti par ancsnok J ogosult a becsületügyi eljár.ás elr end elé sér e b) a tábornokí kar tagjai, tábornoki elyen be osztott ezredesek, csapat- és intézetpa rancsn oko k, vég ül
�
:
�
i
h
-
IX.
A bűnvádi üldözés e lrendeZésére illetékes parancs
nok ok: megelőző katonai bűnvádi eljárás, vagy ilgyeszi előzetes megállapítások után mindazok ellen, akikkel szemben az illetékes parancsnoki jogokat gyakorol ták.
�
•
VII. A m. kir. csendőrség felügyelője:
�
csapatparancsnoki fegyelmi fenyítő hatalommal fel ruházott valamennyi parancsnok és vezető ellen, kivéve azokat, akiklke,l szemben aV II., illetőleg a IX. alpontok alatti parancsnokok jogosultak a becsületügyi eljárá� elrendelésére.
�
3 . A parancsnokok jogosultsága mindenkor a szerve-
z'etszerű tagozás értelmében neki !közvetlenül aláren� delt tisztekre (Szolg. Szab. I. R. 63. pont) , valamint a hozzájuk tartósan vezényeltekre terjed ki, nem terjed ki azonban a tartósan elvezényeltekre. E rendelkezések alól kivételt képeLinek azok az ügyek, amelyekben a parancsnok a 2.jIX. alpont alapján gyakorolja a jogosult parancsnoki jogokat. Ha e�y és ugyanabban az ügyben több tiszt van ; gyut tesen erdeke ve, artozzanak azok bár különböző , allomanytestekbe, allomanycsoportokba, vagy rangosztályokba, a parancsnoki jogokat és ezáltal aLi ügy egységes elbírálását a2J a parancsnok gyakorolja, aki az érintett tisztek rangban legidősebbjének jogosult parancsnoka.*
.�.
:
�
* Ha. egy becsületügyben tiszteken kívül karpaszomá nyos is érintve t"dn, magatartását - még az esetleges becsü letügyi eljárás lefolytatása előtt - csapatparancsnoka által külön el kell bíráItatni. Célszerüségi szempontok fogják ily esetben meghatározni azt, hogy az elbírálás alapján esetleg szükséges - az E-36. jelz. Utasítás szerinti - bizottsági el járás a tiszti becsületügyi eljárást megelőzze, vagy kö vesse-e. A két eljárást egyesíteni nem lehet.
Eljárás
ha (öbb
liszt van együt tesen erd e kelve
- -
17
16 5. Kétes esetekben a bü. jogosultság tekintetében
a
honvéd vezérkar főnöke dönt . Bt6. Becsületügyi eljárás alá vont tisztet az eljárás helyezés befejeztéig elvíleg nem szabad áthelyezni. Ha azonban az állástekintély fenntartására irányuló kivételes és különös okok az áthelyezést mégis szükségess é teszik, a bü. jogosultság az áthelyezés megtörténtével önma gától megváltoL'ik. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyekben a be csületügyi eljárást, vagy egy már korábban folyamatba tett eljárás során szükségessé vált vádkiterjesztést a 2·fIX . alpont alatti parancsnok rendelte el, mert ily eset ben a bü. jogosultság az eljárás alatt álló tiszt áthelye zése esetén sem változik, illetőleg csak akkor változik meg, ha ezt a m . kir . honvéd vezérkar főnöke kivételes és különös körülményekre való tekintettel külön eIrE::n deli és az ügyet egy más, illetékes parancsn01n jogkörrej felruházott parancsnok bü. jogosultságába. átutalja. Valamely becsületügynek az első bekezdés alapján az új jogosult parancsnoknak történt átadását - nyil vántartás végett - sl;'olgálati úton a m. kir. honvéd ve zérkar főnökének (a csendőrség felügyelőjének) be kell jelenteni .
7. §. A becsületüg�i eljárás tagozódása, a jóváhagyásra hivatott parancsnolwl., becsületii.gyek bejelentése.
4z eljárás
1 . A becsületügyi eljárás a jogosult parancsnoknal\. lago- az eljárást elrendelő intézkedésével kezdődik fl!'. magá ban fo.glalja : a) a becsületügyi választmány által megejtett ténymegállapításokat (ténYfelderítő eljáTás) , b) a tisztigyűlés határozatát a végtárgyalás szük sege, vagy a becsületügy fegyelmi befejezése teki nte+ében (tisztigyűlés) ,
zódása
•
c
c) a bü. tanács véghatározatát (végtárgyalás) . A becsületügyi eljárás az eljárás befejezésére, illetve jóváhagyására hivatott parancsnok erről szóló döntésével nyer befejezést. (22." 28. és 38. ��.) 2. A becsületügyi eljárás befejezésére, illetve jóváhagyására az alábbi parancsnokok hivatnttak:;o.
nz eljárás befeje zésére, illetve
I. a hadtestpara;ncsnokok:
a) a szervezetszerűleg alárendelt, továbbá a nekik szervezetszerüleg ugyan alá nem rendelt, de "illetékes parancsnoku-i jogkörük alá ta7·tozó jogosult parancsnokok által megindít ott főtiszti becsületügyek befejezésére, illetve jóváhagyására, b) az általuk, mint jogosult parancsnokok által meg indított, úgyszintén a 6. §. 4. és 6. pontjai, végül a 19. §. 1. pontja értelmében hozzájuk taTtozó, vagy oda utalt főtiszti és tÖTzstiszti becsületügyek befejezésére .
��Vtására hiVa�OIt parancs nOkok
ll. A légierők parancsnoka, III. A folyamierők �arancsnoka,
-
valamint IV. a m. kir. csendőrség felügyelője:
a) a szervezetszerűleg alárend�U jogosult parancs nokok által megindított főtiszti becsületügyek befejezé sére, illetve jóváhagyására, b) az általttk-, mint jogosult parancsnokok által megindított, úgyszintén a 6. �. 4. és 6. pontjai, végül a 19. §. 1 . pontja é'r telmében hozzájuk tartozó, vagy oda utalt főtiszti és törzstiszti becsületügyek befejezésére.
* Esetleges újrafelvételi eljárás tekintetében a határozványai mérvadók.
42.
§. 2
19
18 V. A m. kir. honvéd vezérkar főnöke: az általa, mint jogosult parancsnok, úguszintén a 6. §. 2/VI. pont alatti jogosult parancsnokok által meg indított, vagy a 6. §. 4., illetve 6 . pontja értelmében köz vetlenül az Ő, vagy az említett parancsnokok jogosult sága alá került becsületügyek befejezésére, ilIetve jóvá hagyására . 3. A becsületügyi eljárás meginditását, annak eset Becsületügyek be- leges átadását (6. §. 6. pont ) , átutalását, megszakitását jelenté se vádkiterjesztést, a tisztigyűlés, valamint a bü. tanác összehívását, esetleges kiegészítő ténymegállapítások el rendelését, az eljárás alatt álló ( állók) személyi adatai nak (név, névváltoztatás esetén az előbbi név is, rendfo kozat, állományviszony, állományilletékes csapattest, szü letési év és hely, szülőanya leánykori neve ) , a vád (ter helő körülmények) lényegének, az ügyben eljáró bü. szervnek, végül az esetleg alkalmazott szigorításoknak felemlítésével a jogosult parancsnok szolgálati úton a jóváhagyásral hivatott parancsnok útján a m. kir. hon véd vezérkar főnökének nyilvántartás végett mindenkor és késedelem nélkül bejelenteni köteles:" A csendőrség felügyelőjének alárendelt jogosult pa rancsnokok eme jelentést a csendőrség felügyelőjéheLi terjesztik elő, aki az abban foglaltak ról a honvéd vezér kar főnökének jelentést tesz. Ugyanígy be ken jelenteni az eljárás jogerős be fejezését is, amikor is egyben a bü. iratokat - Ro be csületügyi eljárás befejezését tartalmazó intézke dések csatolásával - megőrzés végett a m. kir. honvéd vezér kar főnökéhez kell felterjeszteni
�
* A
m. ,kir. ho�véd vezérkar főnöke a bü. eljárás ada " � ,a szukseghez kepest a m. kir. honvédelmi miniszterium llletekes osztályaival közli. . alt
jo gosu lt
A
parancsnok
kötelességei
feljelentés ll!.etén.
8. §.
1. A ténymegállapítás ok elrendelésére jogosult pa-
Becsület rancsnok elvileg és elsősorba n az érdekelt tisztet uta- ügyi elb irálá s sítsa felderítő, vagy igazoló jelentés felterjesztésé re:x, 2. Az 1. pontban említett jelentés beérkezte után a jogosult parancsnok azt mérlegelje, vajjon a följelentett, illetve bármely úton tudomására jutott cselekmén y vagy mulasztás : aj bűnvádi megtorlást igényel-e? bJ fegyelmi úton elintézhető-e? ( Szolg. Szab. r. R. 637. és a jelen szabályzat 1. §-ának 3 . pontja) , ej a bü. eljárás megindítását teszi-e szüksége ssé? dJ csupán a Szolg. Szab. r. R . 121. pontjában kör vonalozott valamely intézkedés t követeli-e meg? ej mindenne mű intézkedé st mellőzhetővé tesz-e? Az elbírálás eredményéhez képest a jogosult pa rancsnok a megfelelő további intézkedé seket megteszi. 3. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet határozottan megállapítani azt, hogy a bü. eljárást fel tétlenül el k<')ll-e rendelni, akkor a jogosult parancsn ok döntéshez szükséges további támponto k beszerzés e a. végett becsületügyi előzetes megállapításokat rendel el és ezek végrehajtásával a becsületü gyi választmányt bízza meg, esetleg más célhoz vezető utat választ.H A parancsnok ily esetben határozottan jelölje meg azokat a körülményeket. amelyeknek felderítését és megállapítását szükségesnek tartja és amelyekre vonat kozólag a büv. véleményét meghallgatni kívánja. 4. A büv. az előzetes megállapításokat az érdekelt tiszt meghallgatásával a lehető legrövide bb időn belül -
Névtelen feljelentések esetén követendő eljárást a Szolg. Szab. I. R. 692., adóssági feljelentések tekintetében zza. követendő eljárást pedig a. 721. pOl'ltja szabályo ' is szol célt a ** A bü. előzetes megállapítások azt gálják, hogy a parancsnok becsületügyi eljárást kellő *
2*
� ---
20 foganatosítsa és eljárá sában - anélkül, ho gy ez a po n tosság vagy alaposság rovására m en ne a le gc él ra vezetőbb utat válassza . A feltétlenül sz ük sé ge s ta nu kihallgatásokat is csak a parancsnok ál ta l m eg je lö lt köriilmények megállapí tására ke ll ko rl át oz ni . A becsületügyi választm ány az el őz et es m eg ál la pí tá _ Rok eredményét vélem ényes jelentésben fo gl al ja ös sz e. 5. A jo go su lt parancsn ok a kivizsgálás er ed m én yé _ ről és döntéséről a fe ljelentőt - a tisztiál lás tekintély védelmét szem előtt tartva - megfelelően értesítse. 6. A ténymegállapításo k elrendelése ellen kifogásnak, panasznak , vagy felleb bezésnek nincsen helye. _
9.
§
•
Bűnv ádi becsüJetügyi eljárás meg szakítása. ellárással kapcsOlaI- az elJar '" � Soran az . : H, a a w ecsu : t"�gYI. elJara u "1 k 'l, h ogy as ban bűnvádi megalatt allo cselekmenye vagydermula sztása torlás 1
A
"
"1
,
t igényel: a jogo sult parancsnok a becsületügyi eljárást megszakí tja és az ügyiratokat 1) bűnvádi üldözés elrendelésére illetéke s parancsnokhoz, avagy az illetékes POlgári igazságügyi hatósághoz el bírálás végett előt erjeszti, illetŐleg átteszi. Ha a bűn vádi eljárást elre ndel ik, a beCSületüg Yi eljárás megsza-
ok és szűkség nélkül meg ne indítson és aláre gesen vagy meg nem ndeltet járás alá ne vonjon. érdemelten ily súlyos jelentőséfelesle gü el járást elvileg bü. előzeEzért a becsü letü gyi tényfelderítő el tes megállapftásoknak A bü. előzetes megá kell llapítások nem tartozna megelőzni. letügyi eljárás kere k a becsü tébe, azok tisztán a hez SZükséges támpont para ncsn ok döntés6nyilvántartás végett -okat szolgáltatják és mint ilyen ek a m. kir. honvéd vezé nek sem jelentendők. rkar főnöké, eredményeként a paraHa azonban az előz. bü. megállapítások Szab ki, a SZol g. Szab ncsnok törzstisztre fegyelmi fenyít lentési kötelezettség . I. R. 663. pontjában körvonalazott ést je helyett a büv. Összefoily esetre is fennáll. Ilyenkor indokolás sát és véleményét kell A bü. előzetes meglalá gálla pítások elrendeléséről csatolni. nyéről a pk. az érint és eredmé ett tiszteket is érte síti. _
21
kí tá sá t és en ne k ok ai t sz ol gá la ti út on a m . ki r. ho nv éd vezérkar fő nö ké ne k (c se nd őr sé g fe lü gy elő jé ne k) ny il vántartás végett be ke ll je le nt en i; el le nk ez ő es et be n pe di g a becsületügyi el já rá st folytatni ke ll. 2. H a a becsületügyi " . elj ár ás fo ly am án az de ru l kl , ho gy az elj ár ás al at t ál ló t a becsületüg-.vi elj ár ás tárgyát képező cs ele km én ye n kí vül va la m ely bűnvádi m eg to rlá st ig én yl ő cselekmény is te rh el i, ak ko r a becsül etügyi el já rá s jóváhagyására hi va to tt parancsnok dö nt ab ba n a tekintetben, hogy a be csületügyi eljárást fü gg et le nü l az es et leg folyamatba te en dő vagy te tt bű nv ád i elj ár á tó l - fO ly ta tn i) vagy a bű nv ád i el já rá s id ej ér e m eg sz ak íta ni ke ll- e. A z es et le ge s m eg sz ak itá st és ok ai t, nyilvántartás vé ge tt , sz olgálati úton a ho nv éd :,ezérka� főnökének (csend őr sé g felügyelőjéne k) be ke ll Je len te m . 3. Ha a becsületügyi elj árás folyamán ké ts ég m er ül fel arra vonatkozólag, ho gy az eljárás al at t ál ló a te tt elkövetése id ej én be sz ám íth at ó ál la po tb an vo lt- e, va gy ho O'y a becsületügyi elj árás id ej én beszámíthat ó-e, az el j rá st a jogosult pa ra nc sn ok megszakítja és a 4. §. 4. pontban foglaltak szerin t intézkedik szakorvo si le le t beszerzése irá nt . A megszakításról sz ol gá la ti út on a ho nv éd vezérk ar főnökéhez (csendőrség felügyelőjéhez) je len té st ke ll tenn i. 4. A szakorvosi leletbé n* határozottan nyilatk ozni ke ll arranézve, vajjon az elj ár ás alatt álló : a) a cselekmény elkövet ésekor elm eb et eg volte, avagy kivételes elmeálla pota folytán szabad akar atának elhatározási képességével bírt-e, vagy _
�
*Szakorvosi lelet tt 'mindig valamely honvéd (h őrségi ) kórház elmeoszala tá nak két szakorvosa által J:iáely tott kórházi bizonyítványtlyá llí tjük. Az elmeállapot megflgye lésénél ellenőrző elmeszakéérrtő közremüködését m e leh et engedni. Az ebből fe lm er ül ő � terhére ne m számíthatók fel. költségek azonban a k mcstár m. kir. honvéd egészségügyi Eltérő vélemények esetén a tanács vpIeménye a döntő.
Besza"mrf ",alal/an sao ese/eben .
23
22
csökkent beszámítható elmebeli állapotban követte-e el, vagy c) a cselekmény elkövetésekor beszámítható volt ugyan, de jelenleg olymérvű elmezavarban szenved, amely miatt a tárgyalást vele megfelelően megtartani nem lehet. d) a cse:ekmény elkövetésekor kétségtelenül beszá , mIthato, volt es vele a tárgyalás jelenleg is megtartható. 5. A szakorvosi lelet beérkezte után a parancsnok az a)-c) alatti esetekben - ha a tényfelderítő eljárás . , befeJezve meg és az előadás még megszerkesztve nem V?�a n - az ill ;té �es bűv. útján a bizonyítékok beszer , , � tenyallas zeserol es pontos megállapításáról gondos . kodik, �zutan a 4. §. 5. és 6. bekezdése szerint jár el. A Jogosult parancsnok előterjesztéséhez az előljáró had�est- - hasonló állású magasabb - parancsnok va la�mt n� m . k� . honvéd vezérkar főnöke (csendŐrség . , foglal. A honvédelmi miniszternek felugyeloJe) IS allast a 4.,,§, !. b eke �dé,se értelmében hozott döntése után a . , b :c�uletugYl e��aras megszüntetéséről a honvéd vezérkar fonoke (csendorség felügyelője) gondoskodik. A d) alatti eSf't.ben a becsületügyi eljárást folytatni kell. b) a cselekményt
10.
§.
.
=
K.izárási okok. 1. A. becsületügyi eljárásban va16 közreműk"d' o esbnl o
kl van zarva: a) ak� az ügyben mint sérte tt érdekelve van b) a�l az esetről jelentést tett , kivéve, ha jelen-
tés SZOl
:�ia �� �
�
l ye et tartalmaz, ,a�elyek a jelentéstevőnek t l g J. tott ak tudomasara ej aki az eljárás alatt állón�k aláren deltje akI. az eljárás alatt állónak fel- vag; lemenő , be l rok ag ona, vagy sógora,* unokatestvére vag mé g y * Ak i az egyik h' azastársnak rokona, az a másik ház.astársnak sógora.
f)
közelebbi rok ona , tová bbá , aki az eljárás alatt állóval gyámsági, gon dno ksági, nevelőszülői, vagy örökbefoga dói viszonyban áll, vagy állott, t kie) akit az ügy ben tanúként, vag y szak értő kén hallgattak, vagy előreláthatóan kihallgatni fogn ak, f) aki a becsületüggyel esetleg kapcsolatos lovagias ügyben megbízott volt, kén t g) aki a megelőző bűn vád i el,iárásb an bíró nt, (hadtörvényszéki tagként), vizsgálóbíróként, vád lóké vagy véd őkén t közreműköd ött, vagy akit ann ak sorá n tanú kén t kihallgattak. van h) aki elle n bűnvádi, vagy becsületügyi eljárás folyamatban, vagy aki inté s hatá lya alatt áll. Az a)- h) alatt felsorolt oko k fennállása eset én ninc s hely e szavazásnak, han em az érdekelt feltétlenül ki van zárva a becsületügyi eljárásban való köz rem űkö se désből. Fennállásuk előzetes és idej eko rán való felfedé mindenkinek kötelessége. véd ője, 2. Ha az eljárás alat t álló , vagy ann ak avagy képviselője a bü. választmány, tisztigyűlés, vagy a bü. tanács valamelyik tagja ellen, az előbbi pon tok t ban felsorolt okokon kívülálló okb ól kizárási indí az ványt tesz, annak teljesítése vagy elutasítása felöl tvány érintett bü. szerv maga azonnal hat áro z. Ily indí lyt alapjául szolgálhat bármely ok, amely alapos kéte tel alkalmas támasztani a kizárni indítványozottnak ott jes elfogulatlanság a iránt. Az indítványt és a hoz vbe dön tést rövid indokolással a tárgyalási jegyzőköny kell foglalni. űlés vagy 3 . A becsületügyi választmány, a tisztigy felől a bü. tanács elnöke ellen emelt kizárás i indítvány tt parancs a bec süle tügyi eljárás jóváhagyására hivato nyt nok dön t . Ily esetben azonban a kizárási indítvá nek) az eljárás alatt állónak (védőjének, képviselőjé nnal az idézés átvétele után Írásban közvetlenül és azo lás elő kell terjesztenie, hogy a döntés még a tárgya
25
24 megkezdése előtt megtörténhessék. Elkésve, avagy a tárgyaláson előterjesztett indítványt el kell utasítani. 4. Aki a becsületügyi eljárásban a parancsnok jo gait gyakorolja vagy gyakorolta, ugyanabban az ügy ben becsületügyi szervnek elnöke vagy tagja nem lehet. Éppen így az is, aki a bü. eljárás során valamelyik bü. szervnek már elnöke vagy tagja volt, ugyanabban az ügyben más bü. szervnek elnöke, vagy tagja nem lehet. 11. §.
Az eljárás alatt álló jogai és kötelességei.
. 1. Az eljárás alatt állo védő.iét az alábbi korlát o zásokkal szabadon választhatja : védő bármely állománycsoportbeli tényleges, vagy hivatásos állományból származó nemtényleges tiszt le het. aki az eljárás alatt állóv al legal ább egyenlő az illetékes bü. választmány elnökénél pedig nem maga� abb rendfokozatú. 2 . Az eljárás alatt álló a 10. §. 2 . bekezdése értel mében kizárási indítványt terjeszthet elő. " ' �. Az, eljárás, alatt álló az ellene folyó becsületügyi elJaras tenume.qallapítási szakában kivételes méltány lást érdemlő körülmények, vagy nyomatékos indo kok alapján ügyének átutalását kérheti egy más bü. szerv hez. A kérelem tekintetében, amennyiben az átutalás ugyanannak a hadtestparancsnokságnak (légierők pa ran��oka, folyamierők parancsnoka. csendőrség felü g�elo�: ) parancsnoklási körletében állomásoz (mű ó kö do) bu. szerv�ez történik, az ille tő hadtes stb t. pa , ranc�nok, egyebkent a honvéd vezérkar főnöke dön t. A �erel�et a jogosult parancsnok útján kel l előterjesz ten l, aki ann�� tárgyában az esetleg szü kséges pu ha , k megeJtes tolaso e után állást foglal. Az eljárás késleltetésére irányuló törekv ést me oO' kell akadályozni.
4. Az eljárás alatt állónak joga van első kihallgatá sakor (20. § . 4/e. pont) , valami nt végkih allgatásakor (20. § . 5. p.) , azonkívül az esetleges kiegészítő ténymeg állapítás során ugyanily alkalma kkor a bü. iratokb a betekin teni. Egyéb kivétele s méltány lást érdemlő al kalmak kor a büv. adhat erre engedél yt. Tisztigyűlési és bü. tanácsi jegyzőkönyvekbe, valamin t parancs noki in tézkedésekbe és döntésekbe, úgyszintén a jogosul t pk. által külön megjelö lt egyes iratokb a betekin tést enge délyezni nem szabad. A betekintés alkalmával mindig a becsületügyi vá lasztmány két tagjának kel! jelen lenni. 5. Az eljárás alatt álló a ténymegállapítások és a kiegészítő ténymegállapítások során tanukih-allgatásokat és kiegészí tő megálla pításoka t javasolh at. A javaslat teljesítése felől a büv. dönt. Az eljárás késleltetésére irányuló törekvést ebben az eselben is meg kell akadá lyozni. 6. Az eljárás alatt álló mindenkor személy es és szóbeli vallomástételre van kötelezve. A ber.sülp.tügyi választmánynak azonban joga van arra, hogy írásbeli vallomást követeljen be, vagy az eljárás alatt álló ké relmére írásbeli jelentés előterjesztését engedélyezze. Az eljárás alatt álló vallomását nem erősíti meg becsületére és kötelességére való hivatkozással, azonban tudatában kell lennie annak, hogy tudatos hamis vallom ás vagy jelentés külön megtorlást - vádkiterjesztést - von maga után. 7. Az eljárás alatt álló köteles védőjét kihallgatá sának, valamint a tisztigyűlés és tanács tárgyalásának helyéről és idejéről értesíteni. 8. Az eljárás alatt álló köteles a tisztigyűlés és a bü. tanács tárgyalása alkalmával előadott védelmét írás· ban összefoglalva a védőbeszéd befejezésekor az elnök nek átadni. 9. Az eljárás alatt állónak jogában áll, . hogy a
•
26
tisztigyűlésen és a becsületügyi tanács tárgyalásán oly beesületügyi irato k felolvasását kéTje) amelyekét az elnök esetleg nem rendelte el. Ez a joga védelmének előadása közben is fennáll. 10. Az eljárás alatt álló védelmének előadása alkal mával mindazt felhozhatja, amit igazolására vagy ment ségére felhozni jónak és szükségesnek lát és eközben véleményét is szabadon nyilváníthatja . Ha azonban a védelem megengedett határait alaki vagy tartalmi te �intetben túllépi, a parancsnok vagy a bü. szervek , mtezkedéseit vagy eljárását tiszteletien és fegyelmetlen módon bírálja, az illendőség és kölcsönös megbecsülés elle� �ét, az állásfelfogás és állástekintély követelmé nyeIt Jogosulatlan bírálat tárgyává teszi, vagy egyes szem«;, lyek becsület�t szüks�g nélkül és alaptalanul . az elnok - egYlzbeni figyelme megtamadJa, ztetés után - a szót tőle megvonni köteles. 12. §
A védő (képviselő) jogai és kötelességei.
1: A védőt . (képviselőt) ·;+ mindazok a jogok és kö tele�seg�k megIlletIk, amelyek az eljárás alatt állót megIlletIk. !'- védő (képviselő) az eljárás alatt álló érdekében . :elkllsmer�te�en, megfontoltan és tapintatosan járion el es oly me�t��ben v�sse latba egyéniségét, ame�nyire , ese , koveteli és amily mértékben ez az �t meggyozod allásbecsületről alkotott fogalmakkal összeegyeztethető.
k����S�l � tllomán!,viszOnya, rendfokozata, valamint mÜk;d�e In e é en, mIben sem különbözik a védötöl. . ás alatt álló érdekeinek Mindketto.. az . eljár lelkiismeretes . , sá a hivatott. Különbsé megova g csupán alak i tekintetben áll � fenn annyIban hogy a védöt e lJ' áras ' alatt nevezi meg, a képviselöt � I. a� e!öírt esetekben a paraálló ncsn ok hivatalból rendeli kr:.' fo . t pon és ej bek ., továbbá 2 5. §. 4. pont v égül 36 " §" 3' . pont 2. bJ bek.) , .
�
27
2. Nem lehe t védő (kép vise lő) az a tiszt : aj akir e néz ve a 10. §. 1 . pon tjáb an fels orol t
kizá et, rási okok valamelyike forog fen n, kivéve azt az eset amikor a megelőző bűnvádi eljárásban védőként műkö· dött közre, des bJ aki oly állandó becs ület ügy i szer vne k ren el vagy póttagja, ame ly az eljárás alatt álló ügyébenítél járni, vagy ítélkezni hivatott, avagy eljárt, vagy kezett, ben ej' aki az eljárás alatt álló nak , vagy az ügy közreműködésre hivatott bü. szerv bármely tagjának előljárója. 3. A védő a véd elem elvállalását - az eljárás alatt álló írásbeli meghatalmazásának csatolása mellettbeje személye szerint jogosult parancsnokának írásban lent eni köt eles . Ha a jogosult parancsnok a véd elem lát, ellátása tekintetébim akadályt fennforogni nem ő az hozzájárulását a meghatalmazásra rávezeti. Aői véd ekként láttamozott meghatalmazást első véd tényke dése alkalmával az elnöknek átadja. tény 4. A védő a ténymegállapítások (kiegészítő atá l:lá megállapítá sok ) során az eljárás alatt álló kihallgeljárás nál jele n lehe t. A kihallgatás helyét és idejét az alatt álló köteles a védővel közölni. védő díjazásra anyagI 5. Bec sül etü gyb en eljá ró igényt nem támaszthat és ilyet el sem fogadhat. . Az állásbecsület megóvásánal{ Mtelezettsége, a ténymeg- 13. § állapítások gyors végrehajtása, titoktartás.
Mindenkit, aki a becsületügyi eljárásban közre működik, előkelő gondolkodás. valamint a közös állás becsület és a tisztikar tekintélyének megóvására és fenn tartására irányuló törekvés vezéreljen. Tartsa mindenki 1.
28
szem előtt, hogy ezt a megtisztelő feladatot bajtársai bizalmából teljesíti. 2. A tisztiállás közös becsülete és a tisztikar tekin télye megköveteli, hogy az, aki a tiszti rendfokozatra érdemtelenné vált, a tisztikarból mielőbb kiváljék, de a bajtársiasság is azt parancsolja, hogy az eljárás ok és szükség nélkül el ne húzódjék. Különösen a ténymegállapításokat, mint az egész eljárás alapját kell minden fölösleges körülményesség nélkül alaposan, de a lehető leggyorsabban elvégezni. Ennek során a becsületügyi választmány a jelen sza bályzatban bárki számára biztosított jogokat lelkiisme retesen óvja ugyan meg, de szegüljön ellen minden olyan kísérletnek, amely az eljárás elhúzódására vezet hetne. Ugyanez a kötelesség hassa át az ügyben intézkedő összes parancsnokokat, valamint a tisztigyűlés és tanács elnökeit is. 3. Becsületügyi eljárásban közreműködő mind en tisztnek be�s�letbeli, e�yben bajtársi kötelessége is, . as folyaman tudomás hogy az elJar ára jutottakat titok ban tartsa (Szolg. Szab. r. Rész 75. pont ) . Az e tekin tetben netán elkövetett kötelességszegéseket meg kell torolni.
III. FEJEZET.
A tény felderítő eljárás. A
tényfelderítő eljárás elrendelése.
tényfelderítő eljárás a jogosult parancsnoknak a 8. §-ban körvonalazott idevonatkozó rendelkezése alapján indul meg. A jogosult parancsnok a tényfel derítő eljárást elrendelő parancsában a vádakat pon tokba foglalva felsorolja':+ és a tényfelderítő eljárás el rendeléséről mind a becsületügyi választmányt, mind az eljárás alatt állót értesíti és a 7. §. 3. pontja értelmében egyidejűleg a honvéd vezérkar főnökéhez (csendőrség felügyelőjéhez) is - szolgálati úton - jelentést tesz. Egyúttal a becsületügyi választmánynak az ügyben ke letkezett összes iratokat - ideértve az előzetes bü. meg állapítások, valamint az esetleg megelőző bűnvádi eljárás iratait is, - továbbá az eljárás alatt álló minösítvényi táblázatának rövid és jellegzetes kivonatát, anyakönyvi lapjának másolatát, végül büntetési jegyzőkönyvének ki -vonatát kiadja:x-,x, 1. A
vádpontokban az elkövetett cselekményeket vagy mulasztásokat röviden és jellegzetesen, de a szereplő szemé lyek nevének megemlítése nélkül kell összefoglalni. * * A bü. választmánynak, amennyiben előadásának megszerkesztéséhez bizonyos adatok ellenőrzésére vagy ki egészítésére van szüksége, jogában áll a minősítvényi táblá zatba betekinteni, vagy a jogosult parancsnoktól a minősít vényi táblázat kivonatában nem szereplő . adatok közlését kérni. * A
14. §.
•
31
30
•
A tényfelderítő eljárás megindítását, valamint az esetleg alkalmazott szigorításokat annak a csapattest nek, alakulatnak stb. tisztikara előtt, amelyhez az eljá rás alatt álló (állók) tartozik - a vádak ismertetése nélkül - ki kell hirdetni. 2. A jogosult parancsnok akár a tényfelderítő el járás elrendelésével egyidejűleg, akár az eljárás későbbi szakában arra utasíthatja az eljárás alatt álló t, hogy állomáshelyét további rendelkezésig ne hagyja el, ' eset leg, hogy tartózkodási helyét a büv. állomáshelyére tegye át. l""...ivételes esetben, amikor az állástekintély megköve teli, a jogosult parancsnok az e:járás alatt álló t a szol gálat alól is felmenthe ti és a tiszti intézmények látoga tásától is eltilthatja. Ily kivételes esetnek kell tekinteni pé�dául azt, amikor az eljárás alatt álló cselekményével közbotrányt okozott, vagy azt az esetet. amikor a CSf' lekményt a tiszti rendfokozattal, vagy az egyenruhával való visszaéléssel követte el. Az egyenruhaviselési jug felfüggesztése tekinteté ben a Szolg. Szab. L R. 335. pontja tartalmaz rendelke zéseket. � �me pont értelmében - úgyszintén az esetleg , lefolytatott bűnvádi eljá megelozoen rással kapcsolatban � alkalmazott korlátozó intézkedések (szigorítá ) ha talya elvI, leg a becsületügyi eljárás jogerős befsok ztéig t�r:. Indokolt e�etben korábbi megszüntetésük aejeszi go , ere j ogosult parancsno r�tas �l�endeles k egyenruha . eteben , I Jog tekmt vIseles a honvédelm i miniszter ha táskörébe tartozik. _
_
Becsületügyi választmányok.
15. § .
1. A tényfelderítő eljárás lefolytatására becsü?et ügyi választmány ok vannak hivatva. Becsületügyi vá
lasztmányok főtisztek, törzstisztek és a tábornoki kar tagjai számára külön-külön alakulnak. 2. A becsületügyi választmányok az elnök bő" , két rendes és két póttagból állanak. 3. A becsületügyi választmányok elnökét mindenkor a jogosult parancsnok nevezi ki, tagjait pedig az érde kelt alakulatok hivatásos tisztjei titkos szavazással vá lasztják. 4. Az elnök és a tagok a jogosult parancsnok és a tisztikar bizalmának letéteményesei. akiknek az állás becsület és állástekintély fenntartására irányuló előkelő gondolkodást, önzetlenséget es fáradtságot igénylő mun kásságát elismerni és megkönnyíteni a jogosult pa rancsnok feladata. A jogosult parancsnok a tényfelderítn eljárás, különösképpen pedig a tanukihallgatások gyors lebonyolítása érdekében a büv. működését a szükséghez és lehetőséghez képest szolgálati időn belül is engedé lyezzp.. ,x·
választás idejét a jogosult parancsnok mindenkor úgy rendeli el, hogy a surlódás nélküli átmenet biztositva legyen. Szavazatok szétforgácsolódásának elkerülése, valamint egyes szolgálatilag különösképpen elfoglalt tisztek kivételes tehermentesitése céljából a jogosult parancsnoknak jogában áll megfelelő számú tisztet jelölni. A választás borítékba zárt szavazójegyekkel a rendes és a póttagokra együttesen történik. A legtöbb szavazatot ka pott két tiszt a rendes tag, a két utánuk következő a pót tag. Egyenlő számú szavazat esetében a rangban idősebb tiszt a megválasztott tag. A választás eredményét a büv. (első választáskor pedig egy, a jogosult parancsnok által kUlön erre a célra kirendelt háromtagú bizottság) összegezi és jegyzőkönyvbe foglalja. A szavazójegyeket meg kell semmisíteni. * A
..� '" -
32 5. A büv. elnöke és tagjai csak hivatás os, vagy a hivatásos állományból származott (ny. áll állományú Lisztek lehetnek. A póttago ., szkv.) katona szolgálati akadályoztatása vagy távok a rendes tagok szabadsága) esetén azok helyettesítés lléte (betegSége, Az elnök esetenkénti helyettesítésére ére vannak hivatva. nok intézkedik. Valamely végleg a jogosult parancs legtöbb szavazatot kapott - rend kilépő tag helyébe a - póttag lép be. A hiányzó pótt fokozatának megfeleló ag he lyét pótválasztás sal kell betölteni. 6. A büv. elnökének és gjainak megbízatása egy aránt három naptári évre szta . Csonka év egész évnek számít. Az első megválasztáó! megválasztás alól az érdekeltst el ke ll fogadni. Ujabb rancsnok annyi időre, mint kérelmére a jogosult pa büv. rendes tagjaként eltölött amennyit az ill ető tiszt a , felmp.l1tést köteles adni. 16.
Füt1szti becsilletüg'yj vá lasztmányok.
1. §. kulnak :Állandó főtiszti becsületügyf vltlasztmánYOk al a" al. mi�den csapattest (ezred, ön
álló osztály ) , cs en d ol'kerulet es m in den intézet pattest stb. állományába tarttörzsállomásán az ill et ő cs a ozó főtisztek b) minden hadtestpa rallcsnokság áll�máshelyén hadtestparan csnok közvetle a n jog osults ága alá tartozó főtisztek, , . e� egy-egy főtiszti bü. Vála sztmány Budapesten a leglE;rok p ��ancsnok ának, illetve a folyamierők paran cs nokanak kozvetlen jogosults ága alá tartozó főtisztek cl) egy főtiszti büv. a , n védelmi minisztérium ke belebe a �: �. �/VI. és VIII. hon alpontokban felsorolt parancs . nokok, fonokok Jog osul tsága alá tartozó főtisztek nek intézésére. ügyei Parancsnokságok, csapat testek ' mtézetek stb. csak akkor alakítalJ ak külön főtiszti becsületügyi választ-
33
mányt, ha rendszeresített állom ányuk legalább egy ön álló osztály létszámának (két törzstiszt, 12 főtiszt) meg felel egyébként hovatartozandóságukat előljáró hadtest par�ncsnokságUk, illetve a m. kir. honvéd vezérkar főnöke szabályozza. ( 19. §. 3. pon t.) 2. A főtiszti, becsületügyi választmány elnöke törzs tiszt (ran gidős százados) , rendes tagjai egy százados (rangidős főhadnagy) és egy alantos tiszt, póttagjai pedig egy százados (rangidős főhadnagy) és egy alantos tiszt, valamennyien a büv. megalakulása helyén szolgá latot teljesítő hivatásos katonaállományú tisztek közül. 3. Választók : az érintett tisztikarok össz es tény leges főtisztjei, állo mán ycso portjukra való tekintet nélk ül.
1.
Törzstiszti becs ület ügyi választmányok.
Állandó törzstiszti becsületügyi vála:,ztmányok alakulnak : q) minden hadtestparancsnokság állomáshelyén a hadtestparancsnok jogosultsága alá tartozó törzstisztek ügyeinek intézésére, b) egy-egy törzstiszti bü. vála sztm ány Bud apes tell a légierők par anc sno ka, illet ve a folyamierők parancs noka jogosultság-a alá tartozó törzstisztek ügyeinek intézésére, e) egy törzstiszti bü. választmány Bud apes ten a m. kir. csendőrség felügyelője jogosultsága alá tartozó törzstisztek ügyeinek intézésére, d ) egy törzstiszti bü. választmány a honv édel mi minisztérium kebelében a 6. § . 2/VI. és VIII . alpontok ban felsorolt parancsnokok és főnökök jogosultsága alá tartozó törzstisztek ügyeinek intézésére. 2. A törz stiszti becsületügyi választmány elnö ke táborn ok (tábornOki helyen beosztott ezredes) , rendes tagjai egy ezredes és egy alezredes vagy őrnagy, pát3
1 1. §.
---
34
tagjai pedig egy ezredes és egy alezre des a becsületügyi választmány megalakulá vagy őrnagy, sa gálatot teljesítő hivatásos katonaállo helyén szo l mányú tisztek közül.* 3. Választók : az érintett tisztikarok összes t ényle ges törzstiszt iei, állományc soportjukra, való tekintet nélkül. 18. §.
Tábomoki becsületügyi vála sztmán.y. 1. Ha a m . ki r. honvéd vezérkar főnöke a tá bo rn ok i kar tényleges szolgálatban ál ló ta gj a, va gy tá bo rn ok i helyen beosztott ezredes el len rendel el becsületügyi el járást, akkor a tábornoki karnak eg y m aO"asabb re nd fokozatú ta gját a táborn oki büv. elnökéUl ki ne e?Yúttal a tábornoki bü v. ve rendes és póttagjaiul ké zi t-két tabornoknak, vagy tábo rnoki hely en beos ztott ezredes ne k megválasztása irán t intézkedik �: Válasz:ók : a m. kir. honvéds t>g tábornok i kará nak OSSzes tenylegese n szolgáló tagjai és a táb(}rnoki helyeken beosz tott ezre desek. .3:. Ha a tábornok .. i ugY:�ol van szó, a tábo kar nyug-állományú tagjának tagJaI nyugáEo mányú rnoki becs ületűgYi választmány . tábornokok is lehetnek .� . �gyr�szt � tábornoki kar ny ' ugáIlományú tagjai b�csuletu emek mtéz ésére, m ásrészt azért, k l: . hon � hogy a m. . ed vezerkar főnökén ek � jelen szabályzat 48 . �aba� �orvOnal�z tt eset ekb ? en meghozandó döntéséhez gy �. lasfoglalasahoz időveszteség nélkül . menyez vele megfelelő ? szer v álljo n . ren del kezés ére , végül a tábor nokI kar tenyleges és nemtényleges tagjai lovagias
;
.To�osult parancsnoki hat áskörrel bíró csapat stb a nt � aga ����n������\ sab b ancsnokságok bű. elő� g ;:i �,m Jonnek tekipar ezre ntet desi re df?kozatu tag meg be. Ha ilyképpen az ne' k. al ezre �eSI rendfokozatú választása akad taggal pótolható. ályba ütköz *
35
ügyeiben a 4 8 . § . 3 . pont szer inti taná csad ásra , Bu dapesten a tábo rnok i kar egy mag asab b rendfokozat ban levő tényleges állományú tagjának elnö klet e alatt nyugállományú tábo rnok okbó ! állandó tábornoki büv . alakul. Ez az álla ndó tábo rno ki becsüleWgyi vála sztm ány , mel yne k illetékessége elvileg a tábornoki kar nyu g állományú tagjaira terjed ki, jogosult a hon véd vez érkar főnökének rendeletére a tábornoki kar tényleges állo mányú tagjai becs ületügyeiben is közreműködni. illetve eljárni. Kivételek a becsületügyí választmányok álta lános ilIeté- 19 §. I{essége aló l. 1. A bec sül etügyi választmányoknak jele n szabály zat 16-18. §-ában megállapított általános ille ték essége alól kivé telt képe znek : a) az egy ütte s becsületügyek, amelyekben sult ság a 6. §. 4 . bekezdése értelmében a ran a jogo gban leg
idősebb tiszt jogosult parancsnokára száll át. Ebben az ese tbe n a rán ézv e illE ték es büv . valamennyi többi tisztr!' nézve is ille ték es, b) az eljá rás ala tt álló kér elm ére a 11. § . 3. be kezdése értelmében engedélyezett átutalás ese ben az esetekben a jog osu lt parancsnoki hat tei. Ezek áskörnek az új parancsnokra való átszállásával együtt az utóbbi parancsnokságnál alakított büv. válik ille ték ess é, c) vég ül azolr az ese tek , am iko r kü nyek folytán - akár előterjesztésre, aká lön ös körülmé r az erre hivatott parancsnok szükségesnek ené lkü l is _ látja, hog y a ténymegállapítások végreha jtá.'lá val az illetékes büv. helyett egy má s becsületügyi választmány t bízz on meg. Ezzel együtt a jogosult parancsnoki hatáskör is az új parancsnokra szá ll. 3*
I
7
e
zs
-
s
::
:=
- --
..
'"' --
37
36
A b) és e) alatti esetekben az átutalást, amennyi ben az a hadtest területén, illetve a légierők, folyamierők, vagy csendőrségen belül megtörténhetik, a hadtest stb. parancsnok, egyébként a m. kir. honvéd vezérkar főnöke rendeli el. Az előbbi esetekben az átutalást nyil vántartás végett a honvéd vezérkar főnökének jelenteni kell. Amennyiben az átutalás csendőrtisztet is érint, arról a csendőrség felügyelőjét is értesíteni kell. 2. Az 1. pont alapján jogosulttá vált új parancsnok a becsületügynek esetleges fegyelmi úton történő befeje zése esetén a fegyelmi fenyítő hatalom gyakorlására js hivatva van. 3. Amennyiben különös rendelkezések vagy viszo nyok következtében csapattestek szolgálatukat tartósan szétszórt elhelyezésben látják el, avagy létszám-viszo nyok következtében (16. §. 1. pont) állandó büv. meO" alakítására vagy fenntartására nincsen lehetőségük, :z egyes parancsnokságoknak, osztályoknak, alosztályok nak, avagy akár egész csapattesteknek, intézeteknek, va�am:ly más csapattest (intézet) becsületügyi választ :na?�ahoz Vialo, utalását az előljáró hadtest - hasonló allas� ma�asabb - parancsnokság, illetve a m. kir. honved vezerkar főnöke szabályozza. Az érintett alaku lato� ti�ztjei az odautalás folytán rájuk nézve illeté k�sse ':�� becsületügyi választmány megválasztásában kozremukodnek. �z az od�utalás a csapattest- (intézet stb.) parancs nok Jogosultsagát nem érinti. 4. A honvéd vezérkar főnöke, ha szervezési változá �ok vagy egyéb különös körülmények szükségessé teszik, Jogosult �rra, � ogy )elen szabályzat 16- 18. §-ában rendszeresIte;:t alla,ndo választmányokon felül más ideig l�n�s , vagy allando becsületügyi válaRztmányok megal.'1. . kItasat - ny. a' II . tl'Sztelrb"ol IR elrendelje.
A
tényfeldel'ítő eljárás végrehajtása
A tényfelderítő eljárás célja az, hogy az eljárás alatt álló cselekményeinek és mulasztásainak jölderítése. majd a megállapított tényállás összejoglabása által a parancsnok döntése, valamint a tiszti gyűlés és bü. ta nács határozatai számára megbízható alapot biztosítson. A tényfelderítő eljárást tehát mindaddig nem szabad be fejezni, amíg kétségtelenül meg nem állapítható, hogy a vád tárgyává tett cselekmények és mulasztások valóban fennállanak-e vagy sem és ha igen, milyen mértékben . 2. A becsületügyi választmány mint hatóság a fenti cél elérése érdekében a következőkre jogosult : a) a feljelentő (sértett), továbbá az eljárás alatt álló, valamint az általuk bejelentett, vagy egyébként is·· meretessé vált tanuk személyes (jegyzőkönyvi) kihall gatására vagy írásbeli nyilatkozataiknak (jelentéseik nek) bekövetelésére, b) az üggyel kapcsolatos bűnügyi, becsületügyi, fegyelmi iratokba, ítéletekbe, határozatokba stb. való 1.
betekintésre, e)
a feljelentő (sértett) és az eljárás alatt álló, valamint a tanuk esetleges szembesítésére, d) különleges bizonyítélwk, ú. m. szakértői vélemé nyek, íráspróbák stb. beszerzéséTe. 3. A tényfelderítés vezetését a büv. tartsa minden kor szorosan kezében. Ezért, noha kitűzött célja eléré sében mindenkor lelkiismeretes kötelességteljesítés ve zesse, gátoljon meg minden olyan törekvést, amely a:z: eljárás elhúzására irányulna. A tényfelderítés során előterjesztett bármely indít vány felett a bü. választmány dönt. Ilyenkor tartsa min dig szem előtt, hogy a tisztikar bizalmának letétemp nyese, döntését tehát mindenkor megfontoltság, igazság érzet, határozottság és méltóság jellemezze. Az indítványt és a büv. döntését annak rövid indo-
20. § .
38 kolásával együtt, mindenkor írásba is kell foglalni. A döntés akár magában a jegyzőkönyvben, akár külön fel jegyzés gyanánt rögzíthető, de azt minden esetben a becsiHetügyi iratokhoz kell csatolni. 4. A tényfelderítő eljárásra yonatkozó további szabályok a következők : aj az eljárás alatt állót a büv-nak úgy kell megidéznie, hogy az idézést legalább 8 napnal kihallgatása előtt kézhez vehesse. Az idézéshez átvételi elismervény t kell csatolni és tértivevénnyel kell feladni. Az idézésben a büv. kö zölje az eljárás alatt állóval, hogy távolmaradása nem fogja gátolni a tényfelderítő eljárás lefolytatását, egy úttal hívja fel figyeImét a rendfokozatról való lemondás tekintetében fennálló jogára, (43. § . ) b J ha az eljárás alatt álló az idézést átvette ugyan, de a büv. előtt annak ellenére nem jelent meg, illetőleg akadályoztatását elfogadhatóan nem igazolta, vagy, ha az idézés átvételét megtagadta, avagy a kézbesítést meghiusította, akkor a büv. a tényfelderítő eljárást az eljárás alatt álló távollétében is lefolytatja. Ilyenkor a jogosúlt parancsnoktól azonnal képvi,seZő ( 12 . § . ) ki rendelését kell kérni, ej ha az eljárás alatt állónak az idézést valamely rendkívüli körülmény* következtében kézbesíteni nem lehetett, avagy ily körülmény következtében a megje lenésben huzamosan akadályozva van, akkor a jogosult parancsnok dönt afelett, hogy a bü. eljárást az akadá lyoztatás tartamára szünetelteti-e, vagy pedig - ha különösen súlyos cselekmények következtében a tiszti kar érdekei úgy kívánják - a tényfelderítő eljárást az eljárás alatt álló távollétében is, védő vagy képviselő közbejöttével lefolytattatja. nven rendkívüli körülmények lehetnek: eljárás alatt állónak külföldre való távozása, esetleg valamely bünü gy gyel kapcsolatban letartóztatása stb. •
Az eljárás alatt állót a döntésről lehetőleg értesí teni, az eljárás esetleges szüneteltetését pedig szolgá lati úton a m. kir. honvéd vezérkar főnökének ( csendőr ség felügyelőjének) nyilvántartás végett bejelenteni kell, dJ az eljárás alatt állónak első kihallgatása alkal mából személyesen kell a büv. előtt megjelenni és vallo mását kimerítően é,s összefüggően jegyzőkönyvbe mon dania. ( 1 . melléklet.) Későbbi személyes megje)enés alól a büv. felmentést adhat és neki az írásbeli vallomást (védekezést) engedélyezheti, esetleg jegyzőkönyvi ki hallgatása céljából a lakóhelyéhez legközelebb eső büv�t is megkeresheti, avagy' kisebb helyőrségben, ahol büv. nincs, e célra az állomásparancsnokságtól 2 tisztből álló bizottság kirendelését kérheti. Hasonló jog illeti meg a büv-t a tanukihallgatások tekintetében is, e) első kihallgatásának befejezte után az eljárás alatt állónak jogában áll, hogy a büv. két tagjának je lenlétében az iratokba - a 1 1 . §. 4. pontban foglalt korlátozások mellett - betekintsen és azokból jegyze teket készítsen. A betekintés megtörténtét, vagy azt a körülményt, hogy ezzel a jogával az eljárás alatt álló nem kívánt élni, az iratjegyzéken aláírásával köteles megérősíteni, f) az eljárás alatt álló első kihallgatásánál, va lamint a végkihallgatásnál a büv. elnökének és két tag jának ( p óttagjának) , eljárás alatt álló esetleges egyéb személyes kihallgatásánál, úgyszintén a büv. által foga natosított tanukiha1lgatásoknál az elnöknek és a büv . egy rendes vagy p6ttagjának kell jelen lennie, g) minden honvéd (csendőr) egyén köteles a büv. előtt vallomást tenni, vagy a tőle kívánt felvilágosítást a büv. által meghatározott módon megadni.* •
* A 10. §. 1. dJ pontban felsorolt rokonokat a tanú vallomás alól kérelmültre fel kell menteni.
40 Ha valamely honvéd (csendőr) egyént a hivatali vagy szolgálati titoktartás kötelessége által védett oly ténykörülményre kell kihallgatni, melyet az illető kato nai ténykedése során tudott meg, akkor a büv. előtti kihallgatásához a titoktartás kötelessége alól való fel mentésére csak akkor van szUkség, ha oly tényekre vagy körülményekre vonatkozólag kellene vallomást tennie, amelyek tekintetében a titoktartásra a tanút kü lönleges rendelkezések vagy külön parancs kötelezik. A felmentés megadása a honvédelmi miniszter ha táskörébe tartozik. A felmentésre irányuló megkeresésben mindig le kell írni, még pedig lehetőleg kérdőpontokba foglalva, azon ténykörülményeket, melyekre vonatkozólag a tanu kihallgatása szükségessé vált, (2. melléklet.) h) polgári személyeket az állami és velük egy tekintet alá eső tisztviselők kivételével - tanukihallga tásuk céljából való megje!enésre a büv. közvetlen ül fel kéri. Ha az ily módon felkért polgári személy a felkérésnek nem tett eleget, a büv. kihallgatásának foganatosí tása iránt az illetékes közigazgatási hatóság hoz (m. kir. rendőrség) fordul,?- (3. mell. ) iJ állami vagy ezzel egyenlőnek tekint endő vár megyei, városi stb . közszolgálatban álló tisztviselők et a becsületügyi választmány az általuk teend ő tanuv allom ás fontossága szerint, vagy közvetlen elöljá ró ható sá<7uk (hiva a főnökük) útján személyes tanuvallomás célj ból meghlV]a, vagy pedig elöljáró hatóságukat kihal l <7atásuk b megejtése végett megkeresi. Ha a tanut hivatali vagy szolgálati titok tart ás köte less ge által védett oly ténykörülményre kell kiha ll gatm, amelyro" l a pOlgári közszolgálat köré ben szer zett tudomást, kihallgatása előtt min den kor ki kell eszk ö-
c
r
��
t
�
'" Polgári tanUk iIletményei tekinte tében talmaz rendelkezések et.
a
46.
§. t ar
zölni az illetékes polgári hatóságtól a tanu hivatali titok tartás kötelessége alól való felmentését. Azok a tanuk, akik a polgári büntetőbíráskodás alá tartoznak, a tanuzás kötelessége alól akkor is mentesek, ha oly körülmények forognak fenn, amelyek a polgári bűnvádi perrendtartás szerint a tanuságtétel akadályait képezik, vagy a tanuzás alól mentességet állapítanak meg,* j ) küljöldön tartózkodó honvéd ( csendőr) és polgári személyek kihallgatása, különösen, ha vallomásuk na gyobb fontossággal bír, rendszerint külföldi követsé geink útján történik. Idevonatkozó kérelmet a kérdőpon tok csatolásával közvetlenül a honvédelmi miniszterhez kell előterjeszteni, aki a tanuval felvett jegyzőkönyveket vagy beszerzett nyilatkozatokat a büv-hoz ugyancsak közvetlenül juttatja vissza. A diplomáciai út mellőzése lényegesen gyorsítja az eljárást. Ezért különösen csekélyebb jelentőséggel biró tanuvallomások esetén - feltéve, hogy a bejelentett tanu magyar állampolgár és megbízható címe ismeretes - a büv. a tanut írásbeli nyilatkozatra közvetlenül is felhívhatja. Byenkor azonban a különös katonai érdekeket és az államvédelmi szempontokat a megkeresés (levél) külső alakja tekintetében is, a katonai jelleg feltüntetésének és bélyegző használatának mellőzéséve
*
; ;
-- -- «:: -
--
-
-
c
XXXIII. t.-c.-nek
t.-c.
204.
§-ának 2. és 3.
az 1930. nl. t.-c.
73. § -ával
- .
állapítása céljából szükségesnek taláJIj a, a val lom ásnak esküvel való megerősítését rendeli el. Az eskü Szövege, tekintet nél kü l esk üttevő hit va l lására, a következő : "Én X. Y. esk üsz öm a mi nd enh ató és mindentudó Istenre, ho gy legjob b tud om áso m és lel kiismeretem szerint a tiszta és tel jes igazat és csakis az igazat vallottam és abból semmi t el nem ha llg attam . Isten engem úgy segéljen ! " Tisztek és hasonlóállásúak mint tanuk jegyzőkönyvi vallomásukat (írásbeli nyilatkoz atukat) " becsületükre és kötelességükre" való hivatko zással erősítik me g, leg én y ségi és polgári személyeket sz ük sé g es et én me g ke ll esketni. A tanuk az eskütevésnek kö telessége al ól me nt es ek , ha oly körülmények forogn ak fenn, amelyek a ráju k nézve mérvadó bűnvádi perrendtartás szerint a m eg esketés akadályát képezik, vagy az eskütevés kö te les sé ge al ól mentességet állapíta nak m eg :* 5. Mihelyt a büv. a tekintetb VéOkiha lle jöv ő ÖSSzes tanukat gatá s kihallgatta, a szÜikségesnek mutatko zó ÖS sz es m eg ál la pí tásokat befejezte és vá a dbeli cselekmények teki ntetében a tényállást tisztázottn ak látja, a beigazolt vá dbeli cse lekményeket (terhelő kö rülményeket) , valamin t a sú ly o sító és enyhítő körÜlm ényeket röviden össL.:ef og la lja és egyidejű közlésükkel az eljárás alatt ál ló t vé gkihallga tásra megidézi. A végkihallgatás, am elyen eljárás alatt ál ló na k ugyancsak személye sen kell megjelennie, célja az, hogy az eljárás alatt állón ak az iratokba való egyid ejű bete kintésH által módot és alkalmat nyujtson arra, hogy
" A katonai büntetöb írásk odás alá n�zve az tartozó egyénekre . t.-c. §-a, a polgári büntetö blras kodá s alá tart ?zó egyénekre nézve pedig az évi es § §-ai tartalm rendelkezeseket. azna k idevonatkozó Korlátozások tek intet ében lásd a ll. § . 4. pontját.
1912. Xxx:nI. XXXIII. !.-c. 205. 221. **
200.
1896.
43
mindazokat a kö rü lm én ye ke t, am ely ek et a me gá llapított tényállás, a biz on yít ék ok, va lam int a sú lyo sít ó és enyhítő körülmények tek intetében pó tló lag még elő ad ni kív án , vagy vé de lm ér e fe lho zn i szü ks ég esn ek lát , elő ad ha ss a vagy felhozhassa és a ténYfelderí tő eljárás megbízható ságát és teljességét ily módon is előmozdítsa. El já rá s alatt áll ón ak jo ga va n arra is, ho gy a tény felderítés kiegészítésére tegyen jav as lat ot. E jav as lat fel ett a büv. dönt.. Az elj ár ás ala tt áll ó javasl atát és a büv. döntését, en ne k rö vid ind ok olásá va l együtt, mi nd en ko r írásba ke ll fog lal ni. A bü v-n ak jog áb an áll , ho gy a vé gk iha llgatást a bizonyítás kie gé szí tés e cél jáb ól bá rm iko r és ismételten is megszakítsa és a szü ks ég he z és leh etöséghez ké pe st később fOl yt as sa , ille tve fejezz e be , Az elj ár ás ala tt áll ó idé zés e és me gje len ése tekIn tetében a 4. po ntb an fog lal t ren de lke zés ek a vé gk iha ll gatás alk alm ár a is érv én ye sek . Az elj ár ás ala tt áll ó a végkihallgatás befejeztével azt a körülményt, ho gy . aL.: iratokba betekintett, va gy , ho gy ezzel a jog áv al ne m kívánt éln i, az iratjegyzéken aláírásával megerősíteni köteles. 6. Ha a tényfelderítő eljárás sor án az eljárás alatt áll óv al sze mb en oly an úja bb vá da k me rül nek .fe l, me lye ket a jog osu it parancsnok mé g nem bírált el, illetve vád tárgyává nem tett : a büv. a tén yá llá s és a bizonyítékok rövid össL.:efog lal ása , va lam int a bü. iratok csatolása mellett a jog osu lt parallc sno kh oz megfelelő előterjesztésseI él, ille tOl eg a vádkite1'jesz tést javasolja. A jog osu lt parancsnok eljárását a 8, illetve 41. § . szabályozza . A vádkiterjesztést a jog osu lt parancsnok a 7. § . 3. pon tja értelmében a m. kir , hon véd vezér kar főnökének (cs end őrs ég fel ügy elő jén ek) bejelenti. Ha a jog osu lt parancsnok vádkiterjesztés t rendel el,
Vá dkiter jesztes
'I.....i
7
.-
-
"' 1í4!
s
=
--
.
44
45
a büv. a tényfelderitést az új vádak ra vonatkozól ag IS jelen §. 4. és 5. pontja szerint folytatja le. 7. A végkihallgatás befejezte után a tényállásban nem szabad ?J.iánynak vagy hézagnak lnutatkoznia . .A teljesen befejezett tényfelderítő eljárás eredményét, tehát a tényállást, bizonyítékokat, a beigazolt vád. beli cselekményeket (terhelő körülmények ) , végül a súlyosító és enyhítő körü]ményeket a büv. beható eszme csere és mérlegelés után az "Előadás"-ba* foglalja, egy úttal a szavazás aránylÍnak feltüntelésével indítványt terjeszt elő az iránt, vajjon a becsületügyben : a) a tisztigyűlés egyhehívása szükséges-e, avagy b) a tisztigyűlés egybehívása nem szükséges. Á fennforgó körülmények által indoko lt esetbe n a büv. a tisztigyűlés egybehívásának mellő zésér e irányuló i nd tványával egYidejűleg javaslatot tesz az eljárá s ,alatt , allov al szemben esetleg teendő egyéb intéz kedé sek iránt mint pId. az 1. §. 3. bekezdése szer inti fegy elmi felelős� ségrevonás. A javaslatot min dig indo koIn i kell . 8. Ha a tényfelde Eovüt tes tese� kellett lefoly atllltő eljárást több tiszt ellen együt (6. § . 4. pontja és a 1 9 . § lia. pontja ) akkor a buv . egy ütte s előadást*) szer kes zt és eb en a� egész ügyre áttekintést nyu jtó rövi d összefog , bocsata , , sa után lalas :lore a tényfelderítő eljá rás ered. , e , �eny tehát a tényállást, bizonyítékokat, a beigazo lt vad e l cselekme, nyeket (terhelő kör ülm ény ek) a sú. , eny ít IYOSltO es körülményeket, végül indítván át min d�n egyes �IJaras alatt álló tisztre von atk ozó lag külön .. kulon sorolja fel, illetŐleg teszi me g. 9. Az előadás és indítvány meg szerkesztése után a " buv a becsületugY " l" Jra tokat a jogosult par anc snokhoz terl.'eszh. eli>.
Eföadásé s indilvány
!
előadás
�
�
��
*
�
Lásd
�
� ?
4.
mellékIetet és annak megjegyzését.
;
A jogosult parancsnok teendői a becsületügyi választ- 21. §. mány indítványának előterjesztése után . 1 . A jogosult parancsnok a hozzá előterjesztett elő adás és bü. iratok alapján elbírálja, vajjon a tényfel derítő eljárás érdemi és alaki tekintetben egyaránt helyt állónak és teljesnek tekinthető-e, avagy ennek kiegészí tése szükséges-e és ha igen, mely irányban. 2. Ha a jogosult parancsnok a tényfelderítést hiányosnak vagy helytelennek találja, akkor annak ki egészítését, illetve újbóli lefolytatását rendeli el.l' Ha pedig helytállónak tartja, a büv. indítványa fe lett az alábbiak szerint érdemben dönt : a) ha a büv-nak csak egy tagja is a tisztigyűlés egybehívását tartja szükségesnek, intézkedik a tiszti gyűlés (25. § . ) egybehívása iránt, b) ha a büv. egyhangúlag a tisztigyűlés egybehívá sának mellőzését javasolja, a jogosult parancsnok meg ítélése szerint azonban az eljárás alatt álló terhére meg állapított cselekmények. vagy mulasztások olyan súlyo sak, hogy azok az álláskövetelmények szem előtt tartá sával fegyelmi úton kellőkép megtorolhatónak nem lát szanak, indokainak egyidejű közlése mellett, ugyancsak a tisztigyűlés egybehívása iránt intézkedik, o) ha a büv. nem tartja szükségesnek a tisztigyű lés egybehívását és a jogosult paranosnok ezzel az indít vánnyal egyetért, akkor az esetleg indítványozott vagy szándékolt fegyelmi megtorlás egyidejű bejelentésével a bü. iratokat a jóváhagyásra hivatott parancsnokhoz
-
-
pi;
--
,
':
-
8
;C
*
A büv. a kiegészítő tényfelderítést a tényfelderítő el járással teljesen azonos módon fOlytatja le és megállapítá sai eredményét "Kiegészítő elöadás"-ban foglalja össze. Ha azonban a kiegészítések során a tényállás előreláthatóan lényeges vagy többirányú változást fog szenvedni, a jo gosult pk. - tévedések elkerülése érdekében - kiegészítő előadás helyett az egész "Előadás" újbóli megszerkesztését ts elrendelheti.
,M -
- -
'
--
=.
46
előterjeszti, illetve amennyiben a jogosult parancsnok a 7. §. 2 . pont értelmében egyben az eljárás befejezésére is hivatott, akkor az eljárást a 22. § . értelmében befejezi.
22. §.
A jóváhagyásra hivatott paranrsnok teendőit 1. A bü. eljárás Jóváhagyására, illetve befejezésére
hivatott parancsnok a hozzá a 21. §. 21c. pontja alapján előterjesztett bü. iratokat felülbírálja és a bü. eljárás befejezése tekintetében véglegesen dönt. 2. Ha a bü. eljárás jóváhagyására. illetve befeje zésére hivatott parancsnok a becsületügynek fegyelmi úton való befejezéséhez hozzájárul, hozzájárulását a jo gosult parancsnokkal közli, aki azután a fegyelmi tekin tetben szükséges intézkedéseket a Szolg. Szab . r. R. xm. fejezete, illetőleg jelen . szabályzat 1. § . 3. bekez dése értelmében megteszi, majd a biL irat okat a jogerős döntéssel és a büntetési jegyzőkönyvi kivon attaI kiegé szítve, nyilvántartás és megőrzés végett a honvéd vezér kar főnökéhez előterjeszti. A bü. eljárás a jóváhagyásra, illetve befejezésre hivatott parancsnok döntésének napjával nyer jogerős befejezést. 3. Ha a jóváhagyásra, illetve befejezésre hivatott parancsnok a becsületi eljárásnak fegyelmi úton val6 befej ��éséhez a 21 . § . 2fb. pontjában megjelölt okból nem Jarul hozzá, a tisztigyűlé-st egybe kell hívni.
NEGYEDIK FEJEZET
A tisztigyűlés. J\
tisztigyűlés rendeltetése.
1. A tiszti gyűlés a m. kir. honvédseg (csendőrség)
tisztikarának képviselete, felrogásának az adott becsü letügyben kifejezője, határozatával a tisztikar tekinté lyének fenntartója és óre. 2. A tisztigyűlés rendeltetése az, hogy határozzon afelől, vajjon a tényfelderítés által az eljárás alatt álló terhére immár megbízhatóan megállapított cselekmÁ nyek, illetve mulasztások : a) az 1. § . 2. bekezdése szermt minősülő becsület csorbító cselekmények vagy mulasztások-e és ehhez ké pest a becsületügyi tanácsot végtárgyalás céljából egybe kell-e hívni, avagy b)
seges.
FI.
becsületügyi tanács egybehívása
nem
23. §.
-
szük
Indokolt esetben a tisztigyűlés a bü. tanács egybe hí vásának mel1őzésére irányuló határozata mellett ja vaRlatot tehet az eljárás alatt állóval szemben esetleg tE'endő egyéb intézkedésre, pl. az 1. §. 3. bekezdése sze rinti fegyelmi felelősségrevonásra is. 3. A tisztigyűlés határozatának meghozatala alkal mával ne tévessze szem elől, hogy méltatlannak kím&
, -
4
48
lés�" v gy becstele n cselekedetnek hely � telen Ül felfogott , , l való ha.ltarsIassagbo palástolása (Szolg. Sza b. I . R. 30, Dont.la) nem szolgálj a a tisztikar érdekeit .
§.
24 .
t··
l:
?
4\
tisztigyűlés megala kulása.
l" tiszti ügyek
or�StIS��I: a táborn ben főtiszt!. törzstiszti oki kar tagjain
ugyekben ak ügyeiben táb nokI gyules van or. . . hivatva hdtarozato t hozni. 2. A �IS Zh?y�,lé� ��ybeh l vását a jogosult paran nok e eh l e cs. � � o J:l ?h ki a tisz tigy űlés eln öké t. " I Z. gyules elnökt:: tör gyűlé eln zstiszt. a törzstiszti , ok gy ta � ezredes, a tábo urnokI helyen beosztott , es n gyu elnoke pe dIg a . ka ak egy az tábornoki ? elJa, rás alatt álló za u va� rangban nál magasabb ren dfoko. idős ebb ta�;ja . legy A fOtIszh gy en. űlés tag ' . f" . . ' s Z t ag ai z t t � t r o ű s t e yen eosztú 4 A tisztigy '" tt ezredes ek. ul es ann ak a p " arancsnoksáO'nak sa�ak, csapat testnek. intézet h t?' . nek stb. helYb sozo. mm denkor három n llo a mal th ' de leg hivatásos katona Z alább 12 állományú t t ol alakul. az eljárás alatt amelyhez álló tiszt tarto * 5. Ha a bec sületügyI elJ'árá s nem katon aállományú
;�
;
�
:�! � � : ��f �
�
J!� ��::�!� � i ;����i� � � : !������� �; �:�:;� �: ��? :�� . •
� zi
�
'" lgálati elhelyezést' v a fenti Szo agy létszámvIszonYO irá nyelvektől szük é ara okából nek lehet hel Igy létsz:r!hI:t ncsolta mértékbenk elté gylilés . helYbenye.állo rés eset é n a m : � iI ásoz eték � ó e � s tiszt! más l kUlatok tIsz hető kl, a tisztlgyÜlé tJei s vel kÜl ső áll?má,son , egy egészit �II. tisztek b. ügy ebe beh n ivh eln ató ök , ny. " l bevonhatók stb, Ny. tag okk én t ny. áll. áll. mel kell ni a G-tisztek ti�te� bev.onása ese I O. je1zéS ti I té n figy zet 14. � len l�etnleny Szabályzat elem _ . 4. pon t aj O) díjak). �.�nak rendelkezésére I . Feje esetleges í{lzaráals�1 ont célszerli Az tisz Itván�okr:;t való tek (napi tigyülésre 'Z_3 piónttag ot klrendelni. intettel IS
IS
11
IS
49
tiszt elle n folYIk, a tisztlgyűlés az érinte tt tiszt állo . mánycsoportJaból és ren dto koz ata sze rint vezényelt -3 főtiszti, törzstiszti, vagy tábornoki, ille től eg hasonrangú taggal kiegészül . Ez utóbbi tagoknak azo nban, ha együt tes becsületügyről van szó, mindenkor csak a saját állo mánycsoportjukhoz tartozó tiszt ügyébe n van szavazati joguk. 6. Ha ugyanabban az ügyben több tiszt van érde kelve (6. §. 4. pon t) , a tisztigyűlést a rangban leg idősebb eljá rás ala tt álló tiszt rendfo kozatának me g felelően kell egybehívn i.-x, 7. A bec sül etügyben parancsnoki jogoka t gyakorló elöljárók, a tényfelderítő eljárásban közrem űködött büv. tagok, valamint a kizárási okok (10 . §.) álta l érintett tisztek a tisztigyűlésnek sem eln öke i, sem tagjai nem lehetnek. 8. Ha az érintett rulakulat, ille tve a jog osu lt pa rancsnok a 3-6. pontokban meghatározot t rendfokozatú elnököt vagy tagokat saját állományából nem tudja vezényelnl és ez okból a tisztigyűlésnek más alakulatok állományába tartozó tisztekkel való kieg észítése válik szükségessé, a tisztigyű�és kiegészítése irán t az állomás. parancsnok és ha ez sem tud ná az előí rt léts zámot biz t.osítani, a bü. eljárás jóvá hagyására hiva tott parancs. nok (7. § . ) intézkedik.
,. Szolgáljon útmutatásul a következő péld a: ha egy olyan együttes becs ületü l van szó, melyben eljárás alatt állóként egy főtörzsorvosgyrő , egy katonaállományú százados és egy gazd. főhadnagy szerepel, a törzstiszti gyülést legalább 12 katonaállományú törzstiszt tagg kell egybehívni és azt 3, az V-VII . rangosztályban levőalorvos és 3, a VIII-X. rangosztályban levő gazdászati tiszttel sal kell kiegé�zíteni, egy� ú.ttal megfelelő számú póttagról kell gondoskod ru. SzavazatJ joguk az orvosoknak csak a főtörzsorvos, a gazd i tisz. teknek csak a gazd. főhadnagy ügyében van. a ászat kat n ��llo mányú százados ügyében csak a 12 katonaállományu? torzs tiszt szavaz. 4
•
az G 4
_
E
so 9. Terjedelmes vagy bonyol ft bü. ul lőa e dó tén a jogosult parancsnoknak jo t ügy tárgyalása eSe. gában ál l, ho gy a tiszt . i gyűlés akadálytalan és gyor s lefolytatása érdekéb en becsületügyi előadót rendeljen ki . BecsületügYi előad ként rendszerint az ügyet le ó. galaposabban is m er ő bü v. t agot kell a büv. elnöke útjá n kirendelni . A bü. előadó a tisztigyűlés elnökét kötelességén teljeSítésében, így főleg a ek bü . eljárás anyagának is tetésében és a jegyzőköny v kifogástalan megsz mer. erkes7' tésében támogatja, érdem ben azonban ne m m űködik közre és sem a tanácskozásba n. sem a szavazásban n em vesz részt.
25. §.
A jogosult parancsnok intézkedései a tisztigy űlés egybehívására. 1. Mihelyt a jogosult parancsnok a tisztigy e?ybehí:ása tekinteté űlés ben döntött, kijeJ1öli annak elnökét, k ��end t;h a �agokat, szüks ég eset én előterjesztést tesz a . vagy hlanyzo elnok tago k Pótl ásár a adott esetben nem k ��on�álIományú tiszt ek be vonásá;a, gondoskodik S�uk�eg��z képest bü. li előa dóról, azután a bü. trsztIgyűles megt��t iratokat II � sa vége tt a kijel ölt ugyanak� o: �z t;IJar elnöknek kiadja. as alatt áll , ót (állÓ e?ybehlvasarol es kat) a tisztigyűlés az esetleg szükség , esnek látott szigorí. tasokr�l p4. §. 2 . pont ja) érte síti, végü e�y�e�vasat a be . lgazolt vádbeli csele l a tisztigyűlé.'l kor�lmenyek) , a s kmények (terheW úly osít ó és enyhítő körÜlmények, va. l �mll1t �z esetleg alkal m azot t szigorítások rövid s�vel nYIlVántartá közli• . s végett Szolgálat i úton a honvéd ve. zerkar főnökén ek (csendőrség felügye Ő l jén ek) bejelenti. 2. Az :ljárás alat . t álló ho . etke a kov zoket kell tartalm z intézendő rendelkezésnek aznia : a). a !i�ztigyŰlé s egyb ehí vására, vala ges sZIgontasokra mint az esetle. vonatkozó értesíté st •
51 b) a tisztigyűlés elnö kén ek nevét. hivatkozással az
eljárás alatt álló nak a 10. és 11. § -ban biztosított kizárási jogára, e) azt az érte síté st, hogy a tárgyalas ' nap Ja " t a t'ISZt'J_ gyűlés elnö ke fogja az eljárás alatt állóval közölni, még pedig legalább 8 nap pal a tárgyalás megtartása előtt A kiadott értesítéshez csat olni kell az előadásn.ak egy az eljárás alatt álló számára szerkesztett példányát.* Az értesítést és az előadást átvételi elismervénnyel és térti vevénnyel kell az eljárás alatt állónak kézbe síteni. 3. Ha az eljárás alat t álló az idéz és átvétele ellen ére nem jelenik meg a tisztigyűlésen. sem véd őt nem küld , sem védőiratot nem terjeszt elő, vagy ha az idézést neki saját hibá jábó l kézbesíteni ne;n lehetett. anna� á� vételét megtagadta vagy meghiusltotta. akkor a tIsztI gyűlést távollétében is meg kell tartani. 4. Ha azon ban az ejárás alatt álló nak az idéz ést valamely rend kívü li körülmény következtében'x"x- nem lehe tett kézbesíteni, vagy ha az eljárás alatt álló ily kör ül mény következtében a megjelenésben huzamosabb időn át akadályozva van , a jogosult parancsnok dönt afelől, hogy a tisztigyűlést el kell -e nap olni , vagy pedig, hog � , különösen ha sú�yos cselekmények következtebe n a tIsztI állásbecsül et érdekei úgy kívánják - a tisztigyűlést képviselő bevonásával ( 12. § . ) az eljárás alatt álló tá�?l létében is meg ken tartani. A jogosult parancsnok don tés éről a tisztigyűlés elnö két. valamint a lehetőséghez képest az eljárás alatt állót is értesítse. _ .
�
�
* Ha együttes ( társa s) bÜ.-ről van szó. akk r � �den egyes eljárás alatt állón ak csak az előadás áttekmtő ossze foglalását és a rávonatkozó részt kell kiad ni. ( 20. §. pont . ) * * 20. § . 41c. pon t.
8.
52
26. §.
A tisztigyűIés elnöl{ének kötelességei, 1.
a tisztigyűlés lefolyása.
A tisztigyűlés elnöke a jo gosult parancsnok neki kiadott becsűletűgyről a lehető legrövidebb id által ő alatt mindamellett oly alaposan tá jé ko zó dj ék , ho gy az anya?,ot teljesen ismerje , egyrészt, hogy a tisz egés� tigyűlés aka?a�ytalan �eg��rtását bizt osíth assa, másrés aZ allasfelfogas kovet elte megnyugtató határ zt, hogy jöttét lehetővé tegye. ozat létrf! 2. Mi�elyt a tisztigy �lés elnöke a becs ületűgy �n��ga, t ISmerI,. meghatar ozza a tisztigyűlés hel teljes , td�!e� es yét és a tárgyalásra a tisztigy űlés tag jait, elJar�s ala�� álló t valamint az - ez utóbbit l egalább 8 nappal a tár �y�las na�Ja� m�gelőzően átvé teIí elismervény csato lasavaI ( �erbvevennyel ) � egid ézi. Egyben felhívja arra, hogy � !arg!.al�, � on szem elyes en jelenjen meg, vagy . zol� vedot �uldJon, iga :. a � y védőiratát az elnökhö terJ �ssze e�o, mert z idejében kulonben a tisztigyűlés , 1.1eg�! laplta� ok ere csupán a ténydménye és a ren del kezésre álló iratok alapJa� fogJa hatá rozatát meghozni. meztetI hogy a 11 ancsak figyel. ' Ugy . " § ' 8 p ontJa ' er t ' elmeben szemelyes ; �e�? elen?s eset�" ben IS. vede lmét írásba vedobeszed befeJe ztekor az elnöknek n ÖSszefoglalva a ' átadni ko"tel es. , t 3 . A targy alas a tis ztig yűl és elnöke vezeti őrködik annak �yugalma és te kint élye felett és meggát;l , ol�a� �orekvest, minden am ely ann ak , ves zavartalan lefolyását meltosagat zélyezte vag.y Az elnök�e� erre tné. e�del1�e�e�ere : a célra a következő eszközök álla á ;s klzaras, a a helyszínen figyelmeztetés, szóm egto " " e 1o 1Jar o pa:an�sn?kság vábbiakban pedig az illető tiszt ához teendő jele ntés . bszbgYUle, s�ől az 5. ! mell köny4. ékle vet kell felven nI. Az elnök a tis t szerinti jegyző ztigyűlés t az alábbi * A tisztigYÜlésrő l eg
�:: �
yu"ttes Ctársas ) bu." egy jegyzőkönYVet k .n I is csak I állóra vonatkozólag k� ����tni, de minden esete tot is kÜlön-külön ke r'on-.l{UIO� ��1 I szavazni éseljárás alatt II a Jegyzőkonyvbe a foglalni. határoza-
53 alakszerűségek betartásával köt eles vezetni : a) az eln ök a tis zti gy űlé st megnyitja és me
gállapítja,
vajjon a kir end elt tag ok jele n vannak-e és az öss zes megjelent egyének, ú. m . tagok, póttagok, eljárás alatt ál1ó, védő stb. nevét jegyző kön yvb e foglalja, b) az eln ök ezután me gál lap ítja , van-e a tisztigyűlés tagjai között olyan, aki .a bű. eljárásból ki van zárva, illetve van-e kizárási indítvány. (10. §.) A kiz árás tekin tetében - esetleg tanácskozás és szavazás útján a tisztigyűlés dön t. A tanácskozás és szavazás idejére az eljárás alatt állónak (vé dőj éne k, képviselŐjén ek) a tár gyalási termet el kel l hagynia. A szavazás nyiltan tör ténik, a döntés szavazattöbbségen alapul, egyenlő sza vazat esetén az eln öki szavazat dönt. A döntés megtörténte után az elnök az ese tleg ki _ .
zárt tagokat SDr'shúzás 'Út.ián a pót tag ok közül pótolja,
majd ennek röv id jegyzőkönyvi feljegyzése után az im már határozatképes tisztigyűlés érdemi tár gyalását meg nyitja, c) állást.
az elnök az elő adá s alap.ián ismerteti a tény Ennek során bemutatja és felolvastatja azokat az iratokat és egyéb bizonyítékokat, melye k a leglényege sebb megállapításokat támogatják, ille tve bizonyítják. A felolvasott ira tok iratjegyzéki számá t jegyzőkönyv bo
véteti,
d) ezután ism erte ti az elnök a beigazolt vádbeli cselekményeke t (ter helő kör ülmények) , a súlyosító és enyhítő körülményeke t, a bűv. indítványát és adott esetben (21. §. 2. b pon tja) a jogo sult parancsnoknak
a tisztigyűlés egybehívására von atkozó rendelkezését és annak indokolásá t, e) ezt köv etőe n az elnök kérd ést intéz a tisztigyűtés tagjaihoz , vajjon kív
ánnak-e még valamely irányban felvilágosítást vagy tájékoztatás t, avagy a tényállást
54
•
tisztán látják ? A kívá nt felvilágosításokat esetén az eljárás alatt szükség állóhoz intézett kieg észítő k érdés után - megadja (a bU. előa dóv al meg adatja ) , az esetleg pótlólag felolvasott iratok iratjegyzéki jegyezteti, számát eIéi. f) az elnök meg állónak (Védőjének, adja az engedélyt az eljárás alatt képviselőjének) a .sára. A védőbesz védelem előadá. éd írott példányát a jegyzőköny vhQ csatol}a. z A védelem előa dása után a jegyzők alatt állóval (vé öny dőjével, képviselőjév vet az eljárás (aláíratja) és táv el) hítelesítteti ozás ul,ra engedélyt ad, g) az elnök eset leg szü net közbeiktatása megnYit.i� a tan után ácskozást azzal, hogy az ügyet rö 8zefogla��s�an, vid ösza�elyet írásban csatol, tomor is a jegyzőkönyvhö . n � megeg�szer ismert z . g�S rendelkezeseIr eti és a 23. § . lénye. e met azokra a k valo utalással felhívja a tagok figy suk ban dön tő szeörÜlményekre, amelyeknek elhatár el repet kell játszan ozá_ iOk h! az eln ök , . , , alkalma: ad a tagoknak v�n:tas:a, llld vélemé , Itva k oru. lmenyek megnyok elo terjesztésére, döntő fon nynuil_ te, �re s�b. A fel tárgyalására, az iratokba val tOSSágú ó betekin s , ony a Jegyzok .. vbe zólalók nevét és a felszólalás n rögzíti lényeg-él i J a taná sk � ozás bef� ieztév , t, 8zavazas el az eln ök elr meg pedig elő endeli a ször ezekre az sekre : előzetes kérd p �em SZüksége� a _: ténymegállapitások Ha Igen, mely kieqészítése ? lranyban, vagy , ve ? nez mely körülmény ekrf> n�� merült- e fel a tisztigy az elJara,s ala űlés tagjainak tt álló beszá kételye mítha tó�" áaa't nem sz u" kseg ' I'11 et oen .. , ava �v l Ője) álta es-e az eljárás al att . l áll o ' ( ve'doJe '" , kepV " vetett , ' Ise. ' Zl, UsI, eSetIeg fol val OS es orvosi biz 1� tett ily kétely onyítvánnyal tekintetében beszerzese. szakorvosi Úlet _
,
,
o.
55
A tisztigyűlés az elő zet es kérdésekre nyiltan sza. ."az, a dön tés hez szavaz att öbb ség elégséges, szavazat. d't gyenlőség ese tén az eln ök dön t, az egyes III l Ványo ka t. azok tárgyában hoz ott dön tés t jegyzőkönyvbe kel l foglalni, . k) ha az elő zet es kér dés ekr e lefolytatott szavaza, � eredménye úgy kívánja, az el�ök a tá gy l �st ber : � e�esz� , a bü. ira tok at a SzÜlkseges tovabbI mtezk , ede sek ' egtétele vég ett a jog osu lt parancsnokhoz előter jeszti. A jog osu lt parancsnok a továbbiakban a 27. § 2. . pontja szerint jár el, l) az elő zet es kér dés ekr e lefolytatott sza , , u �an vaz as az elnök elrendeli a szavazást a főkérdésre.* , e Ez elor elkészített szavazójegyekokel titkosan és pon tonként az alábbiak szerint tört énik. .. A szavazójeg yek a köv etk ező szöveggel készuln ek : 1.. " A bec sül etü gyi tan ács ot véghatározat meg. , hozatala céljából egybe kel l hIV nl.· u " sa ne szu. . k 2. "A bec sül etü gyi tan ács egybehIva � séges (eljárás ala tt álló magatartását feg yel mIl eg kell elbírá lni ") . A tisz tig yűl és min den egyes tagja akép szavaz. hogy a szavazójegy szövegének azt a részét, me ly nem felel me g véleményének, törli. Az elnök ne m szavaz, m) a szavazás me gtörté nte utá n az elnök az eg es � rendfo kozatok rangban legidősebb tis zt jei vel egy utt pontonkén
:s
:
t me gá llapítja a sz.avazás eredm ényét és ezt . mint a tisztigyűlés hat ározatát a tisztigy 23. § . 2. pon t b) alpontja értelmében ese tleg űlésnek � fegyelmi
-
* Ha egy ütt es ( társas ) bÜ. -ről van szó, a s ava� m�n den egyes eljárás ala � �� . .. ontt álló ra von atk ozó lag kul kul on t?r ténik. Az a körülmény, hogy egy es eljá rás alat állÓ t k tekm tetében a főkérdésbe n ese tleg . má r nem leh et szayazm, oem akadályozza azt, hogy azo . e. kra az eljá rás alat t áll�kra z:ezv akiknél ily akadály nem mer ült fel. a szav azás a fökérdesben [s megtörténjék .
57
56
fenyítésre tett javaslatával kiegészítve - a titoktar. tási kö .elezettségre való egyidejű figyelm eztetéssel ki. hirdeti, jegyzőkönyvbe foglalja, azután a szavazójegye. ket megsemmisíti. Ahhoz, hogy a becsületügy a végtárgyalás mellőz '. s�vel befejezhető le en, l gal bb kéth arma d szava za . � .. � , tobbsegre van szukseg, egyebkent a bü. taná cso t a v ' . eg tárgyalás céljából egybe kell hívni, -Y,. n) az elnök a tisztigyűlés jeg yző kön yvé t a sarat' valamint minden egyes rendfokozat rangban leo-i osebb b d" ' t.le tISZ " r:e k a.al l " rasa " val hitelesíti, a tár gya lást bez , árJa ' es . tJegyze . " az Ira gf 1 'k me e el o kIe gés zíté se után a bü. irat okat . a .logosult parancsnokhoz előterjeszti.
�
27. §.
�
A jogosult parancsnok teendöi a tiszti gyűlés után. .
�.
� , j ?g?Sult " parancsnok
a ho zzá előterjesztett tIsztJgy � eSl Jegyzokönyvet � ellenőrzi abban a tekintet ben, vajjon a tisztigyűlés eg ybehívása e' s ta' rgyal asa ' során - I'd ee tve a tisztigymé s dö :nt ése it is ne m tör, tek-e alakI va ten " , gy a b " u. e l jar ' as ' len yeg es ala pelveibe , ütk"ozo" h'b I a ' k, azutan a következőkép já r el : ha csekélyebb jelentőségű, a ho zo tt határozatot , dem e n e fo lyá sO lÓ � :� alaki hibák mutatkoznak , , e a o kl.ku. _"zo. bo. >eser tisztigyűlés el no" ke'n e k b evonasa· " val mtézkedik, b) ha azonban a , hatar ' ozat. erd " em et befolyásol!5 alaki hiba' t esz ' l el, akkor a tisztigy űlé st az ügy újbóli '
:�
�
a�
_
}
Miután a tisztigy"lé u s t agl�tszáma hárommal mindig maradék nélkül os . ' th t nélkül megállapfth:tó � o, a % tob bs ég is mind ig maradék hívását mellőzö hat ' O esz. Ezek szerint a bü . tanácS" egybe legalább 8 : 4 ne �atzathoz ka�onaál iományú tiszt ügyében 10:5 szavaz�ti a�nyna°knaáliomanyú tiszt ügyében l egalább kell mutatkoznI *
.
letárgyalásá ra és az észlelt hiba kiküszö bölésér e uta· sítja. 2. Ha a tisztigyűl és az előzetes kérdésekr e ( 26. �. lefolytatott szavazás eredményeképpen : 4 . i . alpont ja) a) a ténymegá llapítások ki"egészítését tartotta szük ségesnek, a jogosult parancsn ok erre vonatko zólag intéz kedik és a becsületüg yi választmán yt a kívánt irányban kiegészítő előadás (21. § . lábjegyzet e) megszerkesztésére utasítja, majd ennek beérkezése után a tisztigyűlést újra egybehívja, b) ha a tisztigyűlé s a beszámíthatóság kérdéséne k eldöntésére szakorvosi lelet beszerzés ét tartotta szüksé gesnek, a jogosult parancsnok a 9. §. 3., illetve 5. pontja értelmében jár el. 3. Ha a jogosult parancsn ok a tisztigyű lésnek a fő kérdésben hozott határozatát érdemben helytállónak tartja, akkor erről szóló vélemén yének kifejezése mel lett a bü. iratokat a tisztigyűlés határozata szerint szük· séges intézke dések - ide tartozik a fegyelmi fenyítés kiszabása is - megtéte le végett szolgálati úton a bü. eljárás jóváhagyására hivatott parancsnokhoz előter jeszti, illetve amenny iben a jogosul t parancs nok a 7. § . 2. pontja értelm ében egyben az eljárás befejezésére is hivatott, akkor a 28. § . 1 . pont értelmében jár el. 4. Ha azonba n a jogosu lt paranc snok úgy véli, hogy a tisztigyűlésnek a becsületügyi tanács egybehivásának mellőzésére szóló határozata - akár csak a beigazolt vádb eli cselekm ények (terhelő körülm ények) egyike tekintetében is - az állásbees ületnek és a tisztikar ezen alapuló tekinté lyének hátrányára szolgálhat, akkor idevonatkozó észrevét eleit és indokait a bü. eljárás jó váha gyására hivatott paran csnok elé terjeszti, aki az után a 28. §-ban meghatározott jogai alapján végérvé nyesen dönt. Amenn yiben a jogosu lt parancsnok a 7. § . 2. pont értelm ében egybe n az eljárá s befejezésére is hivatott, akkor a 28. § . 2. pont értelmében intézk edik.
59
58
28. §. t\ bü.
eljárás jóváhagyására hiva!ott parancs �? k intéz. kedései a tisztigyűlés hatarozata alapJan.
1. A bü. eljárás jóváhagyására, illetve befejezésére hivatott parancsnok (7. § . ) a hozzá előterjesztett bü. iratokat a 27. § . frtelmében felülbírálja) azután a bü. eljárás folytatása vagy befejezése tekintetében az alábbiak szem előtt tartásával végérvényesen dönt ,' a ) ha a tisztigyülés a végtárgyalást szükségesnek lartotta, intézkedik a vég tárgyalás (35. § . ) megtartása iránt, b) ha a tisztigyUIés a bü. tanács egybehívás ának melIőzésére szóló határozatot hozott és ezzel a határo zattal, valamint a netán javasolt egyéb intézke désekk el a bü. eljárás jóváhagyására, illetve befejez ésére hivatott parancsnok egyetért, megteszi a javasol t intézke déseket , erről a jogosult parancsnokot, valamint az eljárá s alat1 állót értesíti. azután a bü. iratokat - a bü. eljárá s be fejezésére vonatkozó rendelkezéseivel kiegé szítve nyil vántartás és megő rzés végett a m. kir. honvéd vezérkar főnökéhez előterjeszti. A jóváhagyásra, ilIetve befejezésre hivatott pa rancsnoknak ezzel a döntésével a bü. eljárás végle ges befejezést nyert. 2. Ha a tisztigyűlés egybehívása vagy tárgyalása során - ideértve a tisztigyülés dönt éseit is oly hibák fordultak elő, amelyek a bü. eljá rás lény eges alapelveibe ütköznek. avagy a tisz tigy űlés nek a bü. tanács egybehívásának melIőzésére szól ó határoza ta akár csak a terhelő körÜlmények (bei gaz olt vád beli cse lekmények) egyikére is - nem felel meg a 23. §-ban megállapított elveknek, a bü. eljárás jóv áha gyására, ilIetve befejezésére hivatott par anc sno kna k jogá ban áll az állásbecsÜlet és a tisz tika r eze n ala puló tekintélyének védelme érd eké ben , indo kainak közlésével egy más tisztigyűlést egyízben akár az
_
_
_
ye k ké rd és es te rh elő kö rü lm én a ak cs ár ak , y , , egesz üg tá ro za th oz at aI ra utaha b ab új es a ár ás újbóli tá rg y al sítani, . , " ' tárgyalása ,. zt�gyules a bü. újabb t�s b ab Uj ez a H 3. , I '.; : n gorá , gtárgyalás megtara) akk ént hat �rozott ' h y a vé . váha gya's , illet ve bef ejez ésér e hiv a . JO , . a s . kse' ge tása szu , Ik ed zk té in en ele lő gf e k ne en ok sn n: nc to tt pa ra a kifejtett indokok s ' "lé I t t a n ba � o � b) ha az . ácS egybehívásának m el a IS l ve le te vé be figyelem váhagyásra, ill et ve jó a tt o az t to za ' ro tá lőzésére sz ól ó ha ok a becsületügyet a sn nc r pa tt to va hi � re . befejezésé, ' ez l. f eJ . be , t m er sz a at oz . ' ar " es h at tiszhgy ul eet lv fe be cs ül et üg y úJra tt ' e ez f eJ be ód m ily 4. Az �� alapján, idevonat ei és ez lk n re k na Ja nt lét a 42. §. 2 . po " l is a m . ki r. honvéd U e e g va . tra sla va � � kozó ja e ) re nd el he ti el . őj el g u l" f e eg rs do en cs ( vezérkar fő nö ke
:.\
�!
� f:: � ��
�
•
V. FEJEZET.
A becsü letügyi tanács tárgy al ása, v égtárgyalás.
A
végtárgyalás célja.
1. A végtárgyalás célja az, hogy a tisztigyűlés által
bü. tanács elé utalt cselekmények felett a bü. tanács végsőfokon határozzon abban a tekintetben, a) vajjon a cselekmények, a kisérő körülményeket is Iigyelembevéve ( ilyenek lehetnek a tiszti rendfoko zattal vagy bajtárs bizalmával való visszaélés, egyenru hában elkövetett botrányos cselekmények következté ben nyilvános megszégyenülés stb. ) , az egyéni és tiszti állás közös becsületét oly mértékben érintik- e, hogy az eljárás alatt álló a tiszti állástekintetek sérelme nélkül rendfokoza.tában meg nem hagyható (sértő határozat) vagy b) bár a cselekmény ek becsületcsorbító jellege két ségbevonhatatlan, méltánylást érdemlő körülmények (mint amilyenek véletlen események közrejátszása, első botlás, a jóvátételre való törekvés stb.) megengedik, hOgj a tisztikar a legsúlyosabb megtorlást ezúttal még mellőzze ( veszélyeztető határozat) vagy végül e) a l'Ü. tanács úgy találja , hogy a cselekmények a tisztiáll�s becsületét nem érintik, ennélfogva eljárás alatt állót azon vád alól. hogy magatartásával a tisztiála
J
J
19. §.
62
lás becsületét érintette, fe lmenti és in do l'o ' lt esetben vele szemben fegvelmi feny . ' ítést, vagy mas Inté zkedést javasol. (Felrnen tő határo zat.) 2. A bü. tanács határoza tána - k megh ozat alak or Szem előtt ' hogy ha.tar tartsa ' ozata' val a be cs ül , . et ü'" v�nyes befeJeze" sere kell . , . o Y v.e" �el' a be cs ül et ü gy Jovahagyasara hIvatott parancsnok szám ' a r a 1ap ot ny uJ'ta a . ni a, ennelfogya azt eg:vr észt lelkiismer:t S es �, , ' illfogulatlan m érlegelésből folvó szab" d me OZ� d�S, m sr szt a kar tekintélyének f� l� tiszti. � ntart ra lranyulo� kot eles törekvés jellemezze.
ls?
30. §. t
Becsületügyi tanácsok általában.
, 1.
A végtárgyalás meg tartására a becs ület ,ana csok vann ak ügyi hivatva Becsü) etügYi tunácsok foTls� t�k, törzstis táb ornoki kar tagJ'ai ztek és a , " Szamara kulón-kül on 2 " a1 akulnak. , A bu . tanács az elnök b ! s 4 ta gb ól áll. Ese ges helyettesítéRükre egy e 1 �k elyette� és 8 pótttle· no szolgál. .::. ag 3 . A tü. tanárs €ln " t ' " ,e es elnok letügyek jóváhagy helyettesét a becsü. ' ásár l ' l let ;re ?efejezés ére hivatott parancsnok nevezi kl' ' . , rendes- es pat dekeI t ttsztik arok tagJa�t pedig az értitko v�z� ss al válasz tj H ák. a e az ljárás l 4. . allo nem tIszt, akkor a bü . katonaállományú ' 2 katona 1 (anacs állom ányú tagja he . * Az elnö khelyettes � é � p �ttagOk az t�gok Szolgálati vag e é a adályoztat elnök és a rendes �;aetv szabadsága stb.y eseté ása, ú. m. betegn az o k . he ly et � . tesitésére vannak KlVetel es körülmén�:k lyene� a becsüJetü fennforgáSa esetén, gye k amig yo bb Száma vagY t mint menetrleg két egYId . ' eJüJ . or lod ás a, áteg működ" t nác tam Il e or a sot i ás tanács� �agJ.alke�n odi k tanács e�no,,:e az eln� lehet alakí nt pedig a okhelyettes a i s és póttagok egyar vehetők. Mindez 1��r �� ::: Ánt eket h lyOznl. a tanács elnöke o . d
"
:
"
.
.
•
: :::
.
�
: .
lyébe az eljárás alatt álló állománycsoportjához tartozó, legalább azonos rendfokozatú (rangosztályú) két tiszt lép. Esetenkénti kirendelésükre a jóváhagyásra, illetve befejezésre hivatott parancsnok intézkedik. (35. § . ) 5 . A tanács elnökének, elnökhelyettesének, tag jainak és póttagjainak megbizatása három nap tári évre szól. Csonka év egész évnek számít. A vá lasztás idejét a parancsnok úgy rendelje el. hogy az át· menet fennakadás nélkül biztosítva legyen. Az évközben beálló hiányokat akként kell pótolni, hogy a végleg ki· lépő rendes tag helyébe a legtöbb szavazatot kapott pót I:ag, a kieső póttag helyébe pedig az a tiszt lép, aki a legutóbbi választáson a következő iegtöbb szavazatol kapta. Az első megválasztást el kell fogadni. újabb meg· választás alól az illető tisztnek - kérelmére - felmen· tést kell adni annyi időre, mint amennyit a bü. tanács rendes tagjaként eltöltött. A. bü. tanácstagok választását is a 15. § . 3. pontjá boz fűzött lábjegyzetben foglaltak szerint kell megejteni. /). A bü. tanács elnöke és tagjai a parancsnok és a tisztikar bizalmának letéteményesei. Az állásbecsület és állástekintély fenntartására irányuló, előkelő gondolko· dást, önzetlenséget és fáradságot igénylő munkásságu· kat minden parancsnok elismerni és előmozdítani kéi· tel(�s. Fötiszti becsületügyi tanácsok. 1.
Főtisztek számára állandó alakítani :
bü. tanácsokat kell
a) minden hadtestparancsnokság
állomáshelyén
a
hadtestparancsnokság állományába tartozó. továbbá a hadtestnek alárendelt. vagy területén elhelyezett összes parancsnokságokhoz. csapatokhoz, intézetekhez. hatósf! gOkhoz, szervekhez stb. beosztott vagy oda tartósan ve zényelt, végül a hadtest területén állandó lakóhellyeJ
31. §.
64 65
biró mindazon főtisztek becsületűgyeinek in té zé sé re a ikkel szemben a hadtest parancsnoka a 7. § . ér te J � n:eben a bü. eljárás jóváhagyásár a, illetve befejezésére hl�atott parancsnoki jogo kat gyakorolja, úgys zintén akIknek becsületügye kü lö n rendelettel od a utaltato tt. b) e�y-egy főtiszti bü . tanácsot a m . ki r. légi , erők es a 0:' kI r. folyamierők kötelékében Bu da pe st en . , mind ama fobsztek becsületűg yeinek intézésére, ak ik ke l Szem ben a bü. eljárás jóvá hagYlÍsára, illetve befeje zésére hj . �a ot pa:ancsnok jogait a 7. §. értelmében a m . kir . legler?,k, Illetve a m ki r. folyamierők pa ra nc sn . ok a gya korolJa, c) �gy csendőr főtiszt i bü. tanácsot a m . ki , " r. cs en d. or��g kotele, ke, ben BUd apesten, m in da m a főti sztek be cR ii �t�gyein�k inté�ésére, ak ik ke l sz em be n a bű . eljá;ás � ova agyasa, r�, Il1et�e befe jezésére hivatott para ncsnoll JogaIt a § . ertelmeben a m. ki r. cs en dő rs ég felügvelőJ'fl gyakorolJ a, dJ egy főtiszti bü. tanácsot Budapesten a m ki r hon��de�mi r;ninisztéri um kebelében, minda . m � főti�ztP.l b�cs��e�ugyel�e� int ézésére. akikk el sze mben a bű. eljá. ras J va�agyasara, . Illetve befejezésére hivatott parancs JogaIt a 7. értelmébell a m . ki r. ho nv éd vezérkar f�noke gyakorOlJa, , ugyszin tén, akiknek becsületügye kü l rendelettel oda on utaltato tt. e 2. A főtiszti b� . ta �ács elnöke és elnökhely zr�d�s. rend�� ta�J . ettes@ al ket törzstiszt és , két főtiszt, pót. �egy torzsbszt és négy főti szt, valamennyien FI U. anacs meg�laku ás � hely én Szolgál atot teljesí , os ilatas tő h i. katonaallomanyu .. tisz tek l wzu"l . * ' 3 : Val �� ztÓk : �z érintett . tiszt ikarok ÖSSzes tényl , ges fobs , ztJel allo e. manycsop ortjukra v aló tekintet nélkül.
�
'
� �
�
�
�?�.
?
��g,1;1
30. § .
*
T·
.
•
;
�.
!
Nem katonaállományú tiszt becSÜletügyében lásd 4. pontját.
a
Törzstiszti becsületügyi tanácsok.
32. §.
1. Törzstisztek számár a álland ó bű. tanács ok
ala
kulnak :
a) minden hadtes tparan csnoks ág állomá shelyén
a
hadtestparancsnok ság állomán yába tartozó, továbbá a hadtestparancsnokságn ak alárende lt, vagy területén elhelyezett alakula tokhoz, parancs nokságo khoz, csapa tokhoz, illtézete khez, hatóság okhoz, szervek hez stb. beosztott vagy oda tartósa n vezénye lt, végül a hadtest területén állandó lakóhe llyel bíró törzsti sztek mindam a becsületűgyei nek intézé sére, amely ekben a jogosu lt pa rancsnoki jogok at a 6. § . értelm ében a hadtestparancs noka gyako rolta, úgysz intén, akikn ek becsü letügy e külön rendelettel oda utal tato tt, b) a m. kir. légierő k és a m . kir. folyamierők köte lékében Budapesten, mindam a törzstisztek becsület ügyeinek intézésé re, akikkel szembe n a jogosul t parancs noki jogokat a 6. § . értelmé ben a m. kir. légierők, illetve a m. kir . folyam ierők paranc snoka gyakor olta, c) egy csendőr törzstiszt i bű. tanács a csendőrsé g kötelékében Budapes ten, mindama törzstisztek becsület ügyeinek intézésére, akikkel szemben a jogosult parancs noki jogokat a 6. § . értelmében a m. kir. csendőrség fel ügyelője gy ak oro lta , dJ egy törzstiszti bű. tanács Budapestell a honvé delmi minisztérium kebelében, mindama törzstisztek be csületügyeinek intézésére, akikkel szemben a jóváha gyásra, illetve befejezésre hivatott parancsnok jogait a 7. §. értelmében a m. kir. honvéd vezérkar főnöke gya ko rolja, úgyszint én, akiknek becsületügye külön rende lettel oda utaltatott. 2. A tör:lstiszti bű. tanács elnöke és elnökhelyettese tábornok (tábornoki helyen beosztott ezredes) , ren��s tagjai : 1 ezredes és 3 alezredes vagy őrnagy, póttagJal : 2 ezrede s és 6 alezredes vagy őrnagy valamennyien a
5
b
ft·
�.!; )
ip; ze
66
67
bÜ . tanács me�alakulása helyén szo. lgálatot tel jes ítő hl. , os katon vatas aallományú tisztek kö zü l. * 3. Választók : az érintett tis ztikarok ÖS sze s tényle . ges törzstisztjei állományc soportjukra való tek inte I nélkül.
33. § .
TábornoIti becsületügyi tanács.
. , , 1 . Ha, a m. I?r. honvéd vezérkar Jarast a tabornokl kar tagja,
fő nö ke a bű. el vagy tábornoki he ly en osz�ott ezredes ellen re be ndelte el , akkor a tá bo rn ' ok tanacs me alakít�sa al l b"u. ábbiak szerint történ �. ik : " �) a bu . a�a s elnökéÜl a tábornoki ka rn ak e � gy a7 �l��ras alatt allon al magasabb rendfo ko za t ' u va gy rang· ldosebb tag.la " t a m. kIr. · honvéd vezérkar . fo"no"k e ne · veZI ki, h ) a bű. tanács 4 rendes e' s 2 po' tta " Ja t az űgybe illetékes bíbornoki gy űlés ( 24 § 4 . pon � � tJa ) a ta, bornokJ ' , " kar k tonaa' ll omany , u tenyleges tagja i közÜl választja meg :" Ha II tábornoki kar " nyuga' II omany u tagJanak becsű. letügyér "l van sz ' , , a t bo nok i bű. taná cs tagjai a bornoki ar nyug�allo � : tá. manyu tagjai is lehetnek.
:
:
34. §. A
�
"
':HH�
becsületiigyi tan ácso l. illetékessége, átutalás stb.
A b" ta ' eté essé�e . bec ület lása. �gyÜ �S � ügyek átuta. ye le ta rg yala§la, fegyelmi fe· nyítések kiszabása " �l , vegu esetleges egyéb intézke dések 1
� �:�:��:� �
* Nem kato naállományu' 30. § . 4. pont ját. h A táb ornoki
. zt tlS becsületügyében lásd a letügyében lásd a 30 kar nem k?-tonaa' U ományú tagja becsü § 4 * * * Nyu ' U á" Ú .ábpontJát. lemmel keU 1��n�� d � �rnok�k bevonása esetén figye l . JeIzésti II�e�m fejezet 1 4. § . 4 p ont aJ , b ) alpontJaln ény Szabályzat r. (napidíjak ). ak rendelkezésére
tekintetében a hÜ. választmányokra fennálló rendelkezé sek (19 . §.' értelemszerűen a hü. tanácsok ra is érvénye· sek. azon eltéréssel, hogy a parancsno ki jogokat itt oa bű. eljárás jóváhagyására, illetve befejezésére hivatott parancsnok gyakorolj,a. . Kétes esetben a döntés joga a m. kir. honvéd vezér kar főnökét illeti meg. 2. A' honvéd vezérkar főnöke, ha szervezé si válto· zások vagy egyéb különös körülmény ek szűkségess é te, szik, jogosult arra, hogy a 31-33. § . szerint rendszer e síte tt állandó bü. tanácsn okon felül további ideiglen es vagy állandó bü. tanácsok nak megalak ítását is eIren· delje.
A
jóváhagyásra hivatott parancsnok intézkedése végtál'gyalás megtartá sa céljából.
a35. §.
Ha a tisztigyűl és akként határozot t, hogy a vég tárgyalás megtartása szükséges, a bü. jóváhagyására, illetve befejezésére hivatott parancs nok a bü. eljárás eddigi lefolyását a 28. § . 1 . pontja értelmében idővesztés nélkül !elülbí1'álja, azután a végtárgyalás megtartása iránt intézkedik. Ebből a célból a tisztigyíílés által a bű. tanács elé utalt cselekmények (terhelő körülmé nyek ) fels orolása m ellett* a bü. iratokat a bü. tanács elnökének kiadja és a bü. tanácsot véghatározat hozata lára utasítja,** egyúttal az eljárás alatt álló t és annak a csapattestnek, alakul tnak stb, tisztikarát, amelyhez a az eljárás alatt álló tartozik. a végtárgyalás elrendelé sérőI , a tanács elé utalt cselekményekről és az alkalma zott szigorításokról értesíti, végül összes intézkedéseit 1.
oldal * alatti lábjegyzetet . katonaállományú tiszt becsüleWgyében a bü tanácsot előbb két nem katonaállományú tiszti taggal ki kell egészíteni. ( 30. § , 4. pont.) Póttag kirendelése célszerű . *
Lásd
*'" 't-1<'''1.
29.
5*
-
68 nyilvántartás végett a honve' d vezérka r főnökének jelenti. 2. A parancsnok az el járás alatt ál ló t a " , vegtargya. las elrendelésével egyi . dejűle'" d 2 n setbe n fel menti II szolgálat alól és eltiltja a ti zt .n t �z �enY 1. Megfelelő esetben �k látogatásá. a Szolg. a . Resz 335. pont· Janak 3. bekezdése ér : telmébe e vi se lé si jo g felfügge . �Y�ttal az egyenruha· sztése iran ' IS m t ezkedik 3 . A ve' gtárgyalás m egt r t ' sa c , Jabo:l � Szükséges további intézke dések �� " et a bu. anacs elnoke teszi meg. .
7 � �� ; :
�
�?
36. §. A
"
becsüI etügyi tanács elnökének jogai és k" o tel essegel.. . 1. A bü . tanács el nö '
ke mln denekelott " tájékozódjék a becsületügy anyagá . ról an n lr a, og :r � ! ��na k sajátos sága és terjedelme sz eri nt a targyalas Id ejet minél köze. le bb i időpontr"" " kl'tUZ " hes se - azután . ]" . Je o lJe . ki a tanács tagjai közül az ügy előad !" oJ a t es m m d ezt, m in d , er a tanács " tesIts többi tagJ.at e a végtárgy , al ' ás " id eJ-ero"1 es ' helye' ro1.* Ezekután érte sítse az elJa" ras ·alatt ál ló t a végtárgyalás idej"ero"l es ' h elyéről m ég p e d ' ' g o l � m od on , hogy ezt az átvétel i el is m ? " .e rv en ny el (ter , t ve ve nn ye l) m eg küldött idézést l egal , : abb 8 na pp al a ta rg ya lás előtt kézhez vegye. , 2. Az el "aras al at t ál ló sz ám ár a kiad � , andó értesítés. nek az alab blakat ke ll tartalmaz nia : a) a ta, rgyalás he ly ét és id ej ét ' b) figyelmeztetést eg yf�n �, arr a, ho gy joga van a tárgyaláson szemely ' �sen, vedoJevel együ tt megjelenni, . vagy igazolt ve' dO" ku lde m . avagy vé de lm ét irásb an elő· , , terjeszteni, m as fe 01 " arra, ho gy a bü . taná cs egyébként '
_
,
_ ,
;
. d' '-' Esetleges ki rás'i lD I tVányo kra vagy akadályoztatásra való tekintettezá l él szer ü a felül már eleve 1-2 C, tt . s kt�nácsba a rendes tagokoD en�.elni ° .: Nem katonaáll o��n 3 �i�z t. �ecsu l etugyéb en a tanács tagjai tekintetében lásd a 30 . § . 4. po nt já t.
;
69 határozatát csupán a rendelkezésre álló iratok alapján fogja meghozni, végül, hogy a 11. § . 8. pontja értelmében személyes megjelenés esetében is védelmét írásban össze foglalva a védőbeszéd befejeztekor az elnöknek átadni köteles. e) tájékoztatást arról, hogy ha a személyes megjele nésben elfogadható és igazolt körülmények akadályoznák és ezeket az elnöknek idejében bejelenti, az elnök a jelen §. 3. pontja értelmében a végtárgyalás megtartása vagy elnapolás a tekintet.ében dönteni fog és döntését velE' közli. 3 A szabályszerűen és kellő időben elrendelt tár gyalást csak igen fontos okból szabad elnapolni. Az esetleges elna,polás kérdésében a bü. tanács elnöke dönt és határozata ellen az eljárás alatt álló nem emelhet ki· fogást. _
A bü. tanács elnöke döntésének meghozatalakor a méltányossági szempontok mellett a 25. §. 3. és 4. pont jának rendelkezéseit is tartsa szem előtt és főleg az el· járás késleltetés ét akadályozza meg. 4. A bü. tanács tárgyalását minden tekintetben maga az elnök vezeti, köteles ennélfogva a tárgyalás napjáig, az ügy előadójának közreműködésével a becsű letügy teljes anyagát oly alaposan megismerni, hogy a végtárgyalás akadálytalan lefolyását és az állásfelfo gásnak megfelelő határozat létrejöttét biztosíthassa. 5. A tárgyalások nyugalmának és méltóságának biz tosítására szolgáló és a 26. §. 3. pontjában meghatáro zott eszközök a bü. tanács elnökét is megilletik. 6. Az ügy kijelölt előadójának kötelmei tekinteté ben a 24. § . 9. pontjának a bü. előadó ra vonatkozó ren delkezései értelemszerűen érvényesek, azzal az el téréssel, hogy a bü. tanács előadója az ügy érdemi tárgyalásában és a határozat meghozatalában mint a tanács tagja, résztvesz.
70
37. �.
71 A
végtárgyalás lefolyása.
1. A végtárgyalásról a " 6. m el le' kl et sz er in ti jegyzŐkonyvet ke ll ve ze tn i.* !t végtárgyalást a bű .. . t anac ' s elnok e az ala' bbI' alakzlag is kötelezo re nd eI kez es ' ek sz em el őt t t val vezeti .' artasá' a) az el nö k a véglár al �' st m ?��yitja, számbaveszi a megj-elent eket és nevü Jegyzo, konYVbe fogla ltatja b) fel sze' l't I Ja · a je le nl eV "k et , . eset leg es kizárási indít� vanyalk előterjeszt ésére ad t es e be ezek fe lő l a 26. § 4/ b al po ntja értelm .� � ébe d nt' Sz ük :. se g es et én kiegészít a bu . ta ná cs ot , ej megnyitj a az " Imm r hata,rozatkép , es b�. " tanács erde mi tárgyala'sa' t es ' sz � em el ye sen ' vagy az ügy , ., . ado' �a utJa előn Ismerteti a t ' , " as len yegét, bemutatja a eglenye�eSebb m egállap t at tar�almazó bizony okat, Ismerteti a íté beig azolt va, �b h cs ele km " ényeket (t;rhelo körüImény ; , eket ) , a ��' lyoSIto es en yh ít ő körülmenyeket, a tisztigy űlesen ' eloadott ve' dele m lénye gét. végu " l a tisztigyűlés , h atar ' ozatat , . d) felh'IVJa a tagoka . t hogy nyIla tkozzanak abban � teki.ntetben, vajjon tis a �ttnak l t ák-e a tényállást � � s nen; kívánnak�e esetl �:os Iranyban m ég táié ��t�tast . Ha igen, a kíván �? ta� ekoztatást - esetleg 'az el]aras alatt állóh oz intez ' e t kIegéSzítő kérd és utan megadja, "
-
:� � � �
�
�
.
i
;7s��
t '�
�
:
_
�) �?gedélyt ad az el " , ara� al:-t� alIónak (védőjének, kepVISelOjének) a ,
� védele
,
elo adasara, jegyzőkönyvho"z csatoltatja az el o"te . rJesztett ve' doIr '" atot, azután a jegyző k ony " vet az eljá rás alatt a Uov al védő jév el, ké pviselőjé \ vel) aláiratva, távo zásUkra en ge de ly t ad, '
'
� A végtárgyalásról e U.. t " tes bu. elj.árás estén is csak e�J; Jeg�zökönyvet ke l! . ve�:tn
á e� ve külön-külön l{el! ;za de . m mden eljárás alat t � :' f: . kü k ulon ke l! a jegyzökönyv vaZlll és a határozatot is be foglalni.
J
f) esetleges szünet közbeikatatása után az elnök y az ügyet elnöki megnyitja a taná csko zást azáltal, hog satol, - még összefoglalásban, - mel yet írásban is bec a tagok figyeI egyszer töm ören ism erte ti, maj d felh ívja tározásukban mét azokra a körülményekre, amelyek elha döntől szerepet kel l, hog y játsszanak, sra, g) alkalmat ad a tago kna k véleménynyilvánítá jelentőségű esetleges indítványaik előt erjesLitésére, döntő betekin� részletek megtárgyalására, az iratokba való lénye tésre. stb. A felszólalók nev ét és a felszólalás gét a végtárgyalás jegyzőkönyvében rögzíti, szavazást, hj a tan ácsk ozá s befejeztével elrendeli a szavazás még pedig először az eZőzetes kérdésekre. A a 26. § . minden tekintetben a tisztigyűlésre vonatkozólag 4/i. pontjában foglaltak szer int történik, szavazás i ) ha az előzetes kérdésekre megejtett ást be eredménye úgy kív ánj a, az elnök a tárgyal l;'kedések rekeszti és a bű. irat oka t a sz;űkséges inté ejezésére megtétele vég ett a jóv áha gyásral, lilletve bef hivatott parancsnokhoz előterjeszti.* k a továbbiak A jóv áha gy ásra hiv ato tt parancsno ban a 27. � . 2. pont ja szer int jár el, ás után j) az eln zet es kérdésekre lefolytatott szavaz szavazást. az elnök elre ndeli a főké1'dés1'e való ul szol A tanács tag jai a főkérdésre a vád -tárgyá ponton gáló cselekmények (JUulasztások) tekintetében san sza ként, előre elkészített szavazójegyeken, titko vazna.k. készülnek : A szavazójegyek a következő szöveggel , a szavazás mi� * Ha együttes be csületügyről van szótör ténik. Az a ko den eljárás alatt állóra nézve külön-külön főkér
tően a rÜlmény, hogy egyes eljárás alatt állókat illeadá ozza meg désre esetleg már nem lehet szavazni, nem ak iknly ily aka a�t. hogy azokra a tisztekre vonatkozólag, ak él k. daly nem merült fel, a szavazást a főkérdésben is megejtsé
-
E
12 1. "Eljárás alatt álló magat artása az állásbec sérti", süIetet 2 . "Eljá rás alatt álló magatartása az álIá sbecsüIetet t:eszélyezteti", 3. "A z el já rá s alat t ál ló az el lene em el t vá da k alól felmentendő, magatartá sát fegyelmiIeg kell elbírálni". A szavazás úgy Törté nik, hogy a bü. taná a szavazójegy Szöv cs tagjai egének azt a részét, me ly nem felel meg meggyőződésiiJi nek. törl ik. A szav azásban az elnök is részt vesz.
kj ahh oz, hogy a szavazás eredménye határoza ttá váljék, szótöbbs
ég, trhát legalább 3 azon os szavazat SZ ksé es. Ha a �:zav � aza1 ok ezt a szótöbbs éget nem ered menyezIk, azaz a hár om lehetőség közt akként oszla nak meg, hogy egyik re sem esik három szavazat. veszé lyeztető határ ozatot kell kim ondani.* lj a szavazá s megt örténte után az elnö k a tanács tagokkal együtt m eg ál la pí tj a, majd ki hírdeti a szavazás eredményét és ezt m in t a ta ná cs véghat ározatát ponton ként kü lö n- kü lö n a jegyzőkönYVbe fogl alja és meg indokolja. ** A hü . ta ná cs végh atározatát a követk ezőképpen kell megfogalmazni : 1. ha a bü . ta ná cs ha tá rozata az, ho gy az eljárás alatt álló rendfo kozatában me!{ ne'TI ha�yh 'ttó. 'll{l{or : (N. N ., rendfokozat) a ti sz ti ál lá s be cs üI et ét azál sértette m eg , hogy ta! . . . . . következik az eljárás alatt ál ló terhére m eg ál la pí to tt té ny ál lá s rövi d leírása. Indo-
?
_
.., Legalább három sért ő és bármely más sértő határozatot jelen Legalább három vet.szély eztető és bármely vazat veszélyeztető határ ozat Legalább három felmen ot jelent. tő és bármely m ás Felm entő határozatot jelen t. Bármely más lehetőség a veszélyeztető jelenti. " Lásd a 29. ol da l * alat ti lábjegyzetét. .
két szavazat más két sza két szavazat határozatot
73
� � �� : � :
kolás : . . . . . . . követ kezik a határozat indok lá a a " 29. § . l/a. alpon tjában fogla ltak szem elott r asavaL 2. ha a tanác s határ ozata az, hogy az elJaras latt álló magatartásáv al a tisztiá llás becsü lete el en vetett ugyan, de nem oly fokban, hogy rendfokozatat el kel lene vesztenie, akkor : (N. N., rendfokoza t) a tisztiá llás becsü Ietét a Ital � , tleszélyeztette. hogy . . . . . . . k ve kezik a el � } ras , r .. ld alatt álló terhér e megál lapíto tt tenyallas O� Imrasa. , , - Indokolás : . . . . . . . következik a hatarozat mdokolasa a 29. § . l/b. alpon tjában foglaltak szem előtt tartásával 3. ha a bü. tanác s határ ozata az, hogy a eljárás � alatt álló az ellene emelt vádak alól felmentheto,, akkor a határozat :
? �
� �
}
(N. N . , rendfokozat) -t fölmenti az alól a vád aló ,
�
hogy a tiszti állás becsüI etét megs rtette . vagy v sz: � . lyeztette volna azálta l, hogy . . . . . ko vetkezIk az elJ�, r�s alatt álló terhér e rótt cselekmény vagy mula zta, s ro d � � leírása, esetleg ehhez folytatólag : ellenben a tIsztI. tekm télyt érintő ama cselek ménye miatt, hogy . . . . fegyelm]: úton lenne felelő sségr e vonan dó. - Indokolás : . . . . . vetkezik a határozat indoko lása a 29. § . 1. e) alpont]a ban foglaltak szem előt t tartásával, m) sértő határoza t esetében, ha az eljárás alatt lló olyan rendjelek, érdemrendek, kitüntetések vagy sz . jelvények birtokosa amelyeket mint tiszt vagy t szt � jelÖlt érdemeIt ki a kor a bü. tanács indítványt terjeszt ' elő arra nézve is vajjon az eljárás alatt állótól cselek ménye jeIlegét gyelembe véve kitüntetéseit stb. m g: . " kellene-e vonni vagy sem . - Az' mdI tvany e' lőszóval tor, a tént szavazás útjá� létrejött határoz ton ala ul es � � . a szavazatar ány feltün tetésé , Jegyzo vel a targyalasI könyvbe fel ke ll ve nn . i
�?
fi
k
� �
:t
LegénYSégi állományban kiérdemelt kitüntetések (vitézségi érmek) , továbbá a Károly csapatkereszt, a
rt .. = .
,i
4 .
- ...:._-
r
-
74
75
sebesülési érem, valamint egyéb dísz- és emlékjelek bü. eljárás eredménye alapján nem vonhatók meg, n) sértő határoza t esetén indokolt indítványt kell előterjeszteni a bü. tanácsnak abban a tekintetben is, hogy az érintett tiszt - a cselekm ények jellegét és az eljárás alatt álló életkorát figyelem bevéve altiszti vagy tisztesi rendfokozat odaíté lésére méltó -, illetve alkalma s-e vagy sem. Az indítvány alapjáu l szolgáló. élőszóval történt szavazás útján létrejö tt határozatot a tár!;Ya 1ási jegyzőkönyvbe ugyancsak a szavazatarány feltüntetésével fel kell venni, o) a véghatározat meghozatala és az indítvány ok előterjesztés a után az elnök a végtárgyalási jegyzőköny vet a tanácstagokkal aláiratja és saját aláírásával is el látja, majd a szavazójegyeket megsemmisíti, végül a titoktartási kötelességre való figyelmeztetésseI a vég tárgyalást b�rekeszti. 2 . A végtárgyalás befejeztével az elnök a bü. irato kat az iratjegyzék megfelelő kiegészítése után idővesz teség nélkül a bü. eljárás jóváhagyására, illetve befeje zésére hivatott parancsnokhoz terjeszti elő, aki azután intézkedéseit a 38. § . szerint megteszi. _
38. §. A jóváhagyásra hivatott parancsnok intézkedései
a
vég
tárgyalás után.
1 . A bü. eljárás jóváhagyására, illetve befejezésére hivatott paranc snok a 37 . § . 2 . pontja értelmében hozzá előterj esztet t becsül etügyi iratok at minde nekelőtt felül bírálja abban a tekinte tben, vajjon a bü. tanács egyb e hívása és tárgyalása során - ideértve a bü. tanács ha tározatait is, - nem merül tek-e fel alaki, vagy a bü. el járás lényege s alapelve ibe ütköző erdemi hibák, azután az eljárás folytatása, illetve befejezése tekintetében az alábbiak Szem előtt tartásával végérvényesen dönt :
aj ha csekélyebb jelentőségű, a határozatot érdem m �t � k ����k, ezeket ben nem befolyá soló alaki hi á . , · tése előtt a tanács elnöke utJan klkuszob oltetl, d·on ló a a i hiba b) ha a határozat ér emét bet? ly .. el az indokam ak egyldeJU kozlesev mut atkozik , akkor , ' l eIt hib a ügy újbóli letárgyalás a és ennek soran az esz kiküszöbölése iránt intézk edik, . ej ha a bü. tanács az előzetes kérdésekre megeJtett szavazás eredményeképen a tényfelde:ítő �ljárás k g . , eldonte szítését avagy a beszámíthatóság kerdesenek sére sz korvosi lelet beszerzését tartotta szükségesnek, akkor a parancsnok a 27. § . 2. pontja értelmében jár el, dJ ha a jóváhagyásra, illetve befejezésre hivatott parancsnok a bű. tanács határozatát érdemben és alaki lag is helytállónak tartja, azt tudomásul veszi és a 40. §. értelmében kihirdeti, e j ha azonban a jóváhagyásra, illetve befeiezésre hivatott parancsnok nem tartja érdemben helytállónak és az álláskövetelmé nyeknek megfelelőnek a bü. tanács határozatát, hanem úgy véli, hogy a becsületügynek a határozat szerinti befejezése az állásbecsűletnek és a tisztikar ezen alapuló tekintélyének hátrányára szol gálhat, jogában áll, hogy indokainak e�idej k �lé� é . . vel a becsületügyi tanácsot egyízben az ugy �Jboh tar gyalá sára és újabb határozat hozatalára utasItsa . .. .. Ha a bű. tanács ezen újabb tárgyalása a kozolt indokok figyelembevételével IS ugyanazt a véghatáro zatot eredményezte, a jóváhagyásra hivatott pa:a�cs nok a becsület ügyet a véghatár ozat szerint befeJezI . 2. Az ily módo n befejezett becsületügy újr �felvéte . lét a 42. § . 2. pontja alapján - idevonatkozo J �vas latra vagy enélk ül is - a rtl . kir. honvéd vezerkar főn öke (csendőrség felügyelő je) rendelheti el.
�
��
�
�{)
��
��
�
=
-
--
� ?
=:
77
76
A jogerős véghatározat következményei. 1. Az a tiszt, akit a tisztiállás becs ületé nek megsér tésében vétkesnek mondottak ki, elve szti rendfoko zatát. Ténylegesállományú tiszteknél a rendfokozat elvesz tésével a rendfokozatszerű illet mén yek (tén yleg es vagy várakozási illetmények) elvesztése is együtt jár. * Nyugállományú tiszt rendfokozatának bec sületügyi úton történt elvesztése esetében is megtar tja nyugellá tása további élvezetére vonatkozó igé ny jog osultságát. (1921 :XX1XI . tc. 15. § . k ) pontja . ) Ha a bü. tanács a kit ünt eté sek elv oná sát indítvá nyozta, vagy ha elvonásukat a jóváha gyásra, ille tve be fejezésre hivatott parancsnok, vagy a m. kir . honvéd vezérkar főnöke (csendőrség felü gye lőj e) tartja szüksé gesnek, az Államfő idevonatkozó elhatározásának ki eszközlése iránt a hon véd elm i minisz terhez kel l felter jesztést ten ni. Hasonlóan előterjesztést kel l ten ni az ese tleg javasolt (37 . § . 1 ./n . pon t) altiszti vagy tisz tesi rendfokozat oda ítélése tekintetében is. 2. Az a tiszt, akit a tisztiállás bec sül eté nek veszélyez tetésében találtak vétkesnek, int ésben részesül, aminek * Az állá sbe csü let megsér ben vétkesnek talált és eI!llek �OIY�á� rendfokozatát vesztésé tett tényleges tisztet a hon vedelml mlDlszter a m. kir. honvédség szól ó 192 1 :XLIX. t.-c. 19. §-ának 5. bekezdésében foglalt ről rend elkezésekhez ké pest a honvédség kötelékéböl elbocsátja. Az érintett tiszt rendfokozatszerü illetményeit a bü. határozat joge rőre emel kedése után a fogyatéki esetekre nézve fennálló elvek szerint végleg be kell szüntetni. ( G--10. Illetmény Szabályzat r. Fejezet 24. §. 4. pont. ) Az ilyen volt tiszt a katonai ellátás ról szóló 192 1 : XXXII. t.-c. 6. §-ának dJ pontjához képest nyugellátásra v�ló igényét is elveszti. A honvédelmi minisz ter azonban a most idézett törvény 9. §-ának 1. bekezdése alapján beigazolt rászorultság és érde messég esetén a tör vényes mérték teljes összegéig terjedhető ellát ási illetménye ket ( különleges ellát ás) ítélhet oda.
., tkezme'nyekép pen őt a honvéd elmi miniszter az A-7 kove , , . , . § ' -4. Je l ze'sű Rangm eghata rozasI Szabalyzat 5 . -ana k 14 , " pontja értelmében rangb an - fel evfo lyame' vvel - ha' trább helyezi. ., .. Az intést hatályb alépése napJana k f�ltuntet� � evel a . t·ISZt minősítvényi tábláz atában ,elő kell JegyeznI.'" k �ap' " Ha a meginte tt tiszt az intes ha ta' lyba lepesene abb olyn�mű c elekmen jától számított 1 éven belül ., , k"ovet el , amely miatt ellene bu. elJaras mdul es ez a bu. ' ''dik e�ek eljárás is veszély eztető határozattal ..vegzo : az újabb veszélyeztető atároz�tn�k kOvetkezmenyeI és , kihatásai ugyanazok, mmt a ser o hat�;o� atna . Veszélyeztető határozat eseten a Jova agyasra, il letve befejezésre hivatott parancs nok a hataroza.t alap , jául szolgáló cselekmé nyek (m� laszt�S k). n;r latt az adott intéssel egyidejű leg fegyelmI fenYlte t IS lns:abh �t. 3. Ha az eljárás alatt állót akár veszel�ez eto, akar felmentő határozattal kapcsola tban fegyelmI �ton m.e� fenyítik, a fegyelm i fenyítés kiszabására, vegrehaJta , a Szolg. sára kihirdetésére és előjegyzésére vonatkozolag Sza . r. R. XIII. fejezetben, valamint a jelen szabá yzat 1 . §. 3. bekezdésében foglalt rendelk ezések irányadok. "
�
�
�
�?
�
? �
�
�
:
�
b
•
�!�:!t
* Az A-7.-3. jelzésü Szabályzat a minösí� vényi zatok szerkesztésére c. szolgálati könyv �. mellekl t� !l az intést az időpont feltüntetésével a mrnősítvé nYl� ablázat 4. lapo ldalának 11. rovatába kell bevezetni. Oly (nyugállományú. szolgálaton kivül i ) tiszteknél. ��'k= ről minösítvényi táblázatot már nem szerke�z��nek a , intést utolsó évi minősíté sük 11. rovatán klvul nyilvanta� tási lapjukban is elő kell jegyezni. •.
=
78
40. §.
79
A véghatározat közlése, kihirdetése, a bec süle tügy� -, iratok előterjesztése.
1. A becsületügyi tanács ha tár oza ta a jóv áh agYásra,
ille tve befejezésre hivatott parancsn ok döntés év el, a dön. tés aláírása 'napján emelkedik jogeröre és lép ha tályba ' (véghatározat) . 2, A jóváhagYásra, ille tv e befejezésre hivatott pa. rancsnok az eljárás alatt áll óva l a véghatározatot min de nk or teljes tartalmában, ind ok olá sá va l együtt közli, egyúttal öt a határozat hatál ybalépésének napjáról és kö vetkezményeiről, va lam int az es etl eg es fegyelmi meg. torlá3ról értesíti. Az idevonatkozó értesítést az eljárás ala tt álló ne. vére :=,z ójó an , szolgálati úton , át vé tel i eli sm ervény elle. nében, es et leg térti vevénnye l ke ll me gk üld en i.-x, 3, A vé�határozatot a 2. po nt ér tel mé be n történő közlésen felül ki is kell hirdetni. A kihirdetésre nézve az aláb bi rendelkezések irányadók : a) ha a véghatározat az áll ás b� csü let megsértésére sz ólt , a m . kir honvéd vezé , rkar főnöke ( csendőrség fel. ügyelője) azt tiszti paranc sban teszi kö zz é, b) ha a ha tá ro za t veszélyez tetésre sz ólt , a jóvá hagyásra. ille tve befejezésre hivatott parancsnok dönt afelől, hogy a kih ird eté s csu pán az érintett csapattesten,
Ha a véghatározatot ily módon nem lehet kézbesíteni, a kézbesítést - zárt borítékban - közigazgatási úton (kÖZ' ségi elöljáróság, m. kir. államrendőrség, csendőrség stb. út ján) kell megkísérelni. Ha a kézbesítésnek ez a módja sem vezetne eredményre és a kézbesítést kétségtelenÜl az eljárás alatt álló magatar. tása hiusitotta meg, a véghatározatot a kézbesítése tárgyá ban keletkezett iratokkal egyUtt a bU. eljárás irataihoz kell csatolni. Ily esetben a véghatározatot utólag mindenkor AltaIá nosan is ki kelJ hirdetni. *
..
bel ü l , avagy ezen túlmenően is
para ncsnokságon, stb . ' . e' k , t enJ tor ' ben rték . e m ' Jly ID és
e) a Je lmen te's?'e szóló határozatot annak a csa-
n l l Pl3tt�stnek, a l ak latnak stb. tisztikara elott k e II k"h"r eljárá s alatt álló a bű. eljárás megdetm, amelyhez indítás �kor tart, oz o tt ha pedig az eljárás befejeztekor stb. teljesít szolgámá r ma s csa pat t es t n l ' alakulatnál . n IS, ara elott laiot, enne l tisztik . ' tése7c kihirdetése tekintete, ben d) te {lY� elmt J pontjának b ) alpontja szerint a Szolg. S za b , l . kell eljárni. " e IJ'árás során oly tiszt ellen hoztak 4 Ha a b u, ' ,1 , oz � . Ot olgári viszonyában a'll amt' vagtl s érto hatar P t ' a k' � la n es o szolg álatb an álló tisztviselő) , l e gy te7'tn t et a e",ze ' dokoJás ával együtt az l'lle ton akkor a veghatarozat ot III . ' " tiszt polgan e IoTJaro ' , h atóságával is kbzolm kell. , , k ar főnöke (csendIly esetben a m, kIT, honved vezer , orseg " , f el"ugyeróJ'e ) a 47. § . rendelk ezéseine k flgyel�mbe vételével, az illető tiszt polgán, e I oTJa' ró (felügy eletI) ha . " st en getóságának a becsűletű gyi iratokba IS betekmte
�z
é
Ré�;'Y�86. ,
"
'
,
v
-'
,
.
,
délye zhet.
. " becsu " l e t.ugy l" elJaras J'ó váh a gya'sa'ra , illetve ' befejezett és , k ep befejezésére hivatott parancsnok a veg , t tt az elj rás befeJeze" �e lez árt bü. eljárás iratait, tn ' tez ' l�edes ' é2' t ( lásd 38 § ljd. pontJa) tartalmazo at k_ n " vegett a m. kal kiegészítve , nyilvántartas es I eg�rze� ? kir. honvéd vezérkar főnökéhez terJesztI elő. 5, A
•
•
�
"
�; :