BŐCS KÖZSÉG TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERV ÉS TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSI KONCEPIÓ KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA 2015
1
JÖVŐKÉP Bőcs Község Önkormányzata 8/2006.(XII.29.) rendeletével elfogadta, majd 9/2011.(VII.28.) és 8/2015.(IV.27.) önkormányzati rendeletével módosított Bőcs Község Településszerkezeti, Építészeti, Településrendezési Tervét a fejlesztési irányelvek meghatározásával, ami hosszabb távon tervezi Bőcs Fejlődési lehetőségeit. Az időközben bekövetkezett gazdasági világválság, az időközben eltelt 2013-2017 Európai Uniós pályázatokkal megvalósított fejlesztések, az elkövetkezendő 2014-2020-as Széchenyi Uniós fejlesztési lehetőségek, valamint a község lakóinak szélesebb körű véleménynyilvánítási lehetősége felveti a fejlesztési koncepció módosítását, változtatását. A jövőkép kialakításánál ezen érvek közül is a 2014-2020 Uniós fejlesztési lehetőségekre koncentrálunk a legjobban. Jelen módosításban csak azokkal a körülményekkel foglalkozunk, ami változott, vagy változni fog. A 8/2006.(XII.29.) önkormányzati rendelettel elfogadott Települési rendezési Terv vizsgálati munkarész és Települési Fejlesztési koncepcióban és kiegészítésként szerepel. A Magyar Kormány és Bőcs község fejlesztési iránya megegyezik. A Magyar Kormány az elképzeléseit leginkább gazdasági fejlesztések elsődlegességéhez köti, a rendelkezésre álló EU-s pályázatok 60%-a erre van tervezve, ezáltal az új munkahelyek létrehozása prioritást élvez. A fejlődő magyar vállalkozások, az innováció és tudomány (K+F), az új energiapolitika, a megújuló energiák fejlesztése, a fejlődő vidék, a területfejlesztés. A kormány a területfejlesztési elképzelései között rögzíti, hogy Magyarország számára, a cél, a vidék felzárkóztatásának segítése. A fejlesztési irányok kihatnak az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseire is. A kormány fejlesztési programjait legfőképp az EU által finanszírozott operatív programokon keresztül megvalósítani. Az EU és hazánk célkitűzései hasonlóak, a foglalkozási ráta és a K+E szint emelkedése az energia hatékonyság növelése, az üvegházgáz kibocsájtás csökkentése, az iskolázott emberfő növekedése, a szegénység csökkentése, mind megtalálhatók a 2020-ig terjedő programokban: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP ( EFOP) Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) Környezeti és Energiahatékonysági OP (KEHOP) Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési OP (KÖFOP) Vidékfejlesztési Program (VP) Magyar Halgazdálkodási OP (HALOP) Külön foglalkozni kell a megye határokon keresztül megvalósítható, az integrált területű program keretében, Borsod megyei TOP-on belül elfogadott 93 milliárdos gazdasági fejlesztés lehetőségével. Miskolc, mint Megye Jogú Város részére biztosított nagyobb gazdasági fejlesztés Bőcs lakosaira is pozitív hatással lesz. A Magyar Kormány a területfejlesztési elképzeléseivel segíti a vidék felzárkóztatását. A bőcsi önkormányzat alapvető és nagyon fontos feladata, hogy a kitűzött célok eléréséhez a kiírt pályázatokat figyelje, gazdasági programját úgy kell összeállítani, hogy minél több pályázaton 2
részt tudjon venni, azoknak megvalósításával a falu lakosságának minél jobb megélhetését, minél komfortosabb élet lehetőség kialakítását tudja biztosítani. Figyelembe kell azonban venni, hogy a települést körülvevő gazdasági, politikai folyamatok módosíthatják az elképzelésünk megvalósítását. Az évenkénti közmeghallgatásokon, a lakosság részéről nagy számban látogatott falugyűléseken elhangzott javaslatok, valamint a civil szervezetek számának szaporodása és megnövekedett aktivitásuk alapján ismertté és kialakíthatóvá vált a közakarat, hisz a napi, heti találkozások a község lakóival, a szervezetek vezetőivel erre alapot adnak. A képviseleti demokrácia alapján az önkormányzati képviselők is a köz akaratát továbbítják a fejlesztési koncepció, Bőcs jövőképének kialakításában is. Civil szervezetek száma: 2006. évben
2014.évben
Nyugdíjas Klub
„Életet az éveknek” Nyugdíjas Egyesület
Bőcsi Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Bőcsi Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Bőcsi Gyerekekért Alapítvány
Bőcsi Gyerekekért Alapítvány
Tudás Hatalom Alapítvány
Tudás Hatalom Alapítvány
Bőcsi Község Sport Club (BKSC)
Bőcsi Község Sport Club (BKSC)
Bőcs és Vidéke Vadász Társaság
Bőcs és Vidéke Vadász Társaság
Bőcs és Vidéke Vadászokért Alapítvány
Bőcs és Vidéke Vadászokért Alapítvány
Bőcsi Református Nőszövetség
Bőcsi Református Nőszövetség Idősekért Bőcs Alapítvány „Rózsafa” Hagyományőrző Egyesület Bőcsi Horgász Egyesület IKSZT „Élhetőbb Bőcsért” Nonprofit Kft. Vállalkozói klub Sporttal a bőcsi gyermekek egészségéért Alapítvány
A minél több és aktívabb társadalmi csoportok, a véleménynyilvánító személyek számának növekedésével egyértelművé vált, hogy az önkormányzatiság kialakulása óta folyamatos a község fejlődése. Sok csatornán, a civil szervezetek tagjai, a helyi vállalkozók, a helyi intézmények vezetői, a helyi értelmiség tagjai részéről jött vissza az az igény, hogy mivel a község fejlettsége elérte, de mindenképp megközelítette a városias szintet, ezért az a társadalmi igény fogalmazódott meg, hogy el kell indítani Bőcs Község várossá nyilvánítását. Ezt az igényt a Képviselő-testület együttes akarattal el is fogadta és megindult hivatalosan is a 3
várossá nyilvánítási kezdeményezés folyamata. Várossá válásunk akarata minden téren befolyásolja céljainkat, az így kialakult jövőképünk ösztönzőleg fog hatni nemcsak minden bőcsi lakosra, hanem minden jövőképünket befolyásolni képes és akaró személyre is. E társadalmi igény és akarat alapvetően meghatározta Bőcs jövőképének alakulását. E cél megvalósítása segíti a község lakóinak további összefogását, ösztönzi a község vezetőit olyan gazdaságpolitika kialakításában, olyan gazdasági célok megfogalmazásában és megvalósításában, ami kellő gazdasági alapot ad mind természeti, mind az épített környezeti értékek megtartásához, fejlesztéséhez, így a fenntartható fejlődés biztosításához. Jövőképünk szerepe térségünkre Bőcs Község B-A-Z megyében, a Miskolci Járásban, Miskolctól délkeletre, Miskolcról három útvonalon is, átlagban 20 km-en belül megközelíthető. Autópálya (M30) felhajtási lehetőség 11 km, négy sávos útra (E37) 6 km belül lehetséges. Gazdaságilag nagyon jelentős, hogy a legkörnyezetkímélőbb közlekedést biztosító fő vasútvonal vasútállomással érinti községünket. A Hernád folyó kettévágja a települést, ez is nyugodt falusi hangulatot ad, de nem lehet a miskolci agglomeráció egyik központi településének tekinteni, funkciója, gazdasági ereje miatt, így inkább tehető Hernád menti mikrotérség központnak. Bőcs a térségben betöltött szerepe vitathatatlan, munkaerő piaci (Borsodi Sörgyár, Haladás Szövetkezet, vállalkozások) oktatási (létszám: általános iskolai tanulók létszáma 372 fő, ebből más településről bejáró 133 fő, szakiskola tanulók száma 60 fő, ebből bejáró 45 fő) tekintetben. A községben működik bölcsőde, hat csoportos óvoda, az egészségügyi ellátást felnőtt-, gyermekorvos, fogászati rendelés biztosítja. A sportolási lehetőségek is színvonalasabbak a környéktől, hiszen megyei I. osztályú labdarúgó csapata van és NBII osztályú kézilabda csapat van a településnek. Az gyermek játszóterek és kalandpark, továbbá az idősek részére szolgáltatást nyújtó Idősek Otthona a község méretét meghazudtoló módon elől jár a térségben, biztosítva ezzel más települések számára is a különböző szolgáltatásokat, lehetőségeket. A Borsodi Sörgyár és a környéke, mint ipari területek (GIV), ha nem megyei szinten, de a környék infrastruktúrával ellátott vagy, könnyen ellátható legnagyobb területe (35 ha) található, ami szintén térségi kiemelkedő szerepvállalásra ad lehetőséget. A terület rendezési terv módosítása is ebbe az irányba mutatnak.
4
Bőcs község vonzás körzete
Településfejlesztési elvek: Élhetőbb Bőcsért program folytatása Infrastruktúra fejlesztés Lakosság megtartó és bővítő intézkedések és tervek, Beruházások elindítása és folytatása Faluközpontok, közterületek bővítése, fejlesztése Energiatakarékossági intézkedések, beruházások Megújuló energia termelése, felhasználása Gazdasági vállalkozók segítése Egészség megőrzés, sport Árvízvédelmi képesség növelése Célok: A településfejlesztési elvek megvalósítását a célok, részcélok kidolgozásával, elfogadásával kell folytatni. Az „Élhetőbb Bőcsért” programba alapvetően a lakosság közérzetének javítását és e célt elérő összes terv, elképzelés beilleszthető, ezért nem külön részcélként kezeljük.
5
Bőcs lakásállományának megoszlása a szobák száma szerint 2011-ben Forrás: KSH
Bőcs lakásállományának megoszlása alapterületük szerint 2011-ben Forrás: KSH 6
Bőcs népességszámának alakulása 1880-2011 között (fő) Forrás: KSH, Népszámlálási adatok
Bőcs korfája Forrás:KSH,Népszámlálás 2011 7
Bőcs népességének végzettsége a megfelelő korúak %-ában A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2014. szeptemberében a településen élő 1987 főnyi munkaképes korú lakosságból 172 fő minősült munkanélkülinek, ez 8,66 % mutató.
Regisztrált munkanélküliek száma
8
Munkanélküliségi ráta (százalék)
Tartós munkanélküliség (ezrelék) 9
Pályakezdő munkanélküliek száma
Év
2001 2011 Országos átlag (2011) Községek, nagyközségek átlaga - BAZ (2011)
10-X évesek, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el
15-X évesek, akik legalább az általános iskola 8. osztályát elvégezték
18-X évesek, akik legalább középiskolai érettségivel rendelkeznek Fő %
Fő
%
Fő
%
33 21
1,5 0,9
1749 2014
86,4 92,4
581 813
-
0,6
-
95,1
-
1,0
-
90
25-X évesek, akik főiskolai, egyetemi oklevéllel rendelkeznek Fő
%
30,5 39,5
105 205
6,3 11,5
-
49
-
19
-
30,5
-
8,1
Bőcs népességének végzettsége a megfelelő korúak %-ban Forrás: KSH Népszámlálás, 2001, 2011. Ezen adatokat azért szükséges ismerni, mert ezek alapján kell a fejlesztés irányát megválasztani. Az adatokból az látszik, hogy növekedett az évek során Bőcs Község lakossága, a gazdasági világválság hatására sem csökkent. Ez alapot ad arra, hogy a helyi gazdasági fejlesztésekkel tovább növelhető a lakosság létszáma. Nem hagyható azonban 10
megemlítés nélkül az a tendencia, hogy növekszik az üresen álló házak száma és növekszik a kis alapterületű házakban lakók száma. Az a statisztikai szám, ami kb. 30m2 mutat az egy főre eső lakóterület arányainak, nem szabad mutatóként elfogadni… Szegregáció: Nemzetiségi összetételről a 2011. évi népszámlálás során a lakosság 10%-a vallotta magát romának. A népesség összetételének vizsgálata során azonban azt látjuk, hogy a romák aránya nő, a szegregációs mutató már egy-két utcában eléri a településtípusra adott határt, ezért intézkedési terv kidolgozására, a felzárkóztatási (telep) programok figyelése elsőrendű feladat. Az üres lakóházak felvásárlásával és azoknak a dolgozó, gyermekes családoknak a „Javíts rajta, te laksz benne” programon keresztül nemcsak a szegregációt csökkenthetjük, hanem az új munkahelyekre jelentkező nem bőcsi lakosokkal is bővülhet. Infrastruktúra: Bőcs infrastruktúrája (víz, szennyvíz, gáz, telefon, szilárd burkolatú út stb.) 100%. A víz és szennyvíz bekötések számának növelése nemcsak emberibb körülményeket, a lakosság komfortérzetének növelését jelenti, hanem egészségügyi és környezetvédelmi hatása sem lebecsülendő. Kedvezményes, kamatmentes hitelekkel, környezetvédelmi bíráságok elengedésével ösztönözni kell a víz és szennyvíz rákötések számát. A közterületek fejlesztése: A Hernád két partján épült Bőcs községre jellemző, hogy a folyó ártere miatt a két településrész beépítése távol esik egymástól. A község területe elnyúlt, a folyóhoz igazodóan kanyargós, jellemző a szűkös utcák, egyes helyeken a kis telekméretek. A későn kezdődött faluközpontok kialakítása nehézségekbe ütközik. Az önkormányzatoknak a közterületek fejlesztése elsőrendű feladatuk. A lakosság komfortérzetét növeli, népességmegtartó erővel rendelkezik. Rákóczi utca komplex felújítása: A leghosszabb főutcát, a Rákóczi utcát nemcsak a nagy átmenő forgalomba részt vevő, hanem helyi lakosaink többsége is naponta használja. Az utca szűkössége, az eddigi nem odafigyelés (villanyoszlopok, póznák rendszertelen telepítése, kizárólag egyéni kezdeményezések az árok, behajtók építésére) indokolják egy reprezentatívabb rendezett főutcakép kialakítását. Meg kell oldani „Bőcs rózsájának” egész utcaképi megjelenítését, egységes árok, árokszél, behajtók, virágos, bokros, fás és új zöld területek kialakítását. Faluközpontok bővítése: A közterületek folyamatos karbantartása mellett több kiemelkedő közterület fejlesztési igénye merült fel, amit célként meg kell jelölni. Az egyes részfeladatokat a már meglévő, vagy ezután fejlesztésre kerülő részeken lehet és kell megoldani. Erre példa az új építésű sűrűbben lakott Alkotmány, Móricz Zs. utca játszótere. A faluközpontjainkban meg kell oldani a község lakói igényének nagy részét. 11
Egészségmegőrzés, sport Folytatni akarjuk a műfüves pályák környékének több generációs lakosság kiszolgáló szabadidős, rekreációs központ fejlesztését. Ez magába foglalhat egy konditermet, szaunát, kül és beltéri gasztronómia célokat szolgáló berendezéseket (szalonnasütő, kemence, sparhet, aszaló stb.) Az egyházakat is be kell vonni a fejlesztésekbe, közösen az „Ép testben, ép lélek” programnak megfelelően, így nemcsak testi, hanem egyben lelki felüdülés is lenne. A terület biztosítására nemcsak vásárlási, hanem szükség esetén kisajátítási eljárást is lehet kezdeményezni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnál. Iskolai konyha bővítése A megváltozott étkeztetési szabvány miatt a bölcsőde és óvoda ellátásához az iskolai konyha bővítése szükséges. A vásárolt étkeztetés kiváltásához ésszerű az óvodától 10 méterre levő konyhánk bővítése. Energiatakarékosság Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az energiatakarékosságra. Nemcsak jelentős kihatása miatt, hanem környezetkímélő volta miatt is, hisz minden elhasznált energia környezetkárosítással jár, vagy közvetlen felhasználásakor (fosszilis energia hordozók) vagy előállítsuk során (elektromos) használnak fosszilis energiát. Az energiatakarékos szemlélet más takarékos gazdálkodásra is felhívja a figyelmet. Csupán odafigyeléssel energia %-ok tucatját lehet megoldani. Az erre felállított energia figyelő csoport tagjai beruházás nélkül tudnak megtakarítani milliókat. Ösztönzésükre a nem öncélú és vállalt megtakarítás bizonyos %-át ki kell fizetni. Közvilágítás A közvilágítás költsége energiatakarékos lámpatestek felszerelésével jelentősen csökkenthető, a megtakarítás könnyen kiszámítható. Középületek energiatakarékossága: Középületeink hőszigetelése, nyílászárócserével is jelentős energia megtakarítással jár. Energiatakarékos világítás, energiatakarékos fűtési mód, eszközök kazánok beépítése. A Polgármesteri Hivatal és a Faluház együttese, amit tervezni kell ilyen munkálatok elvégezésére. Faluház komplex program: A Faluháznál egy komplex programot tervezünk pályázati pénzügyi megoldással. A program alapja, egy nagy teljesítményű fűtőközpont és/vagy az önállóan tervezhető Faluház szigetelés és nyílászárók cseréje. A komplexitást az adja, hogy ezeken felül a fűtőközpontot és a Faluházat, valamint a szomszédos orvosi rendelőt közös fűtésrendszerre kell tervezni. A fűtőközpont megújuló 12
biomassza, mezőgazdasági melléktermék (szalma) anyagot használna. A fűtési alapanyag előállításához, tárolóba szállításához, valamint a fűtőműben pedig az alapanyag berakásához egy kiszolgáló traktor alapgépet (adapterekkel) szükséges beszerezni, ami a szalmabálák elkészítéséhez is szükséges. A jól működő rendszer alapja az, hogy az alapanyag tárolásához egy minimum 800 m2-es bálatárolót kell építeni. A Faluház üzemeltetéséhez szükséges elektromos áram előállítását képző napelemeknek kedvező déli fekvésű helye rendelkezésre áll. Napelem park: A megújuló energia termelést egy 500kW-os napelem park tenné teljessé, ami biztosítaná közüzemeinek elektromos energiafogyasztását. E beruházás megvalósítását az teszi gazdaságosabbá hogy van területünk a közmű betáplálási hely közelében. Gázmotor: Magas környezetvédelmi értéke lenne a Borsodi Sörgyárral közös beruházásként épülő, a Borsodi Sörgyár a jelenleg működtetett technológia során képződött metán gázmotorral történő hasznosításának, mellyel elektromos áramot és a technológiához meleg vizet tudnánk előállítani. Gazdasági vállalkozások segítése Ipari területek kialakítása, ipari park létrehozása. Ahhoz, hogy vállalkozások létrejöhessenek, abban nagy szerepe lehet az önkormányzatoknak. Először is biztosítani kell a helyet (iparpark és/vagy ipari terület), ahol a vállalkozás elindul. A legnagyobb feladat a település rendezési terv olyan módosítása, ami a fennálló törvényeknek, előírásoknak megfelel és kialakításra kerül a vállalkozások részére az ipari park területe. A vállalkozások okozta kisebb-nagyobb gondok elhárítása az önkormányzat feladata. A legjobb megoldás, ha az ipari park részére lakott területen kívül biztosítunk ingatlant.
13
Az elkövetkezendő időszak legnagyobb feladata a bőcsi 9402 hrsz alatt lévő 2000 m2 alapterületű ipari csarnok hasznosítása. Ennek az ipari területnek kell lenni a kiindulópontnak, ami Bőcs fejlődését majd leginkább meghatározza. A körülötte kialakított ipari terület biztosítani tudja az újabb és újabb vállalkozások betelepedését. Az infrastruktúra közelsége jó alapot ad a bizakodásra. Az első lépés, a félkész üzemcsarnokunk eladásához kell megfontoltság, számítás és közös akarat. Üvegházi kertészet Nagy reményt fűzünk a területrendezési módosításunkon átesett üvegházi kertészet kialakításához. A szükséges energiát (fűtés, hűtés) a környezetvédelmi engedéllyel rendelkező kútpár biztosítaná. A szükséges földterület is a vállalkozás tulajdonában van. A 60-80 munkaerőt foglalkozató mezőgazdasági üzem is sokat segítene Bőcs munkanélküliségi helyzetén. Körömi haltelep Haltelepünk eladásával nemcsak gazdaságilag erősödne önkormányzatunk, hanem a térség talán legtöbb munkanélkülivel rendelkező települése jutna munkalehetőséghez. Új lakópark kialakítása A gazdaság fejlődésével, az egyre élhetőbb környezet kialakulásával. a község a népességmegtartó erejének növekedése azt eredményezi, hogy biztosítani kell előre az új lakóházak és ahhoz tartozó kiszolgáló egységek helyét. Így kerülhet sor az üvegházi programban maradék termál-hő hasznosítására az új Külső-bőcsi telek kialakítása esetén.
14
Árvízvédelmi képesség növelése A Hernád egyre nagyobb áradásai, valamint a folyó felső részein történt egyre erősebb és magasabb gátrendszer kiépülése miatt az alsó részeken (Gesztely-Hernádnémeti-Bőcs) megemelkedik a vízszint. A jelenlegi gátrendszerünk így már sem magassági, sem szélességi szempontból nem felel meg. Mindaddig amíg árapasztó területek nem lesznek kijelölve és megvalósítva, addig a mi gátrendszerünket kell erősíteni, mivel a vízügyi szakemberek sem adnak egyértelmű feleteket.
15
