BÁTASZÉK-ALSÓNYÉK-PÖRBÖLY MIKROTÉRSÉGI NEVELÉSI- OKTATÁSI KÖZPONT

BÁTASZÉK-ALSÓNYÉK-PÖRBÖLY MIKROTÉRSÉGI NEVELÉSI- OKTATÁSI KÖZPONT KANIZSAI DOROTTYA ÁLTALÁNOS ISKOLA BÁTASZÉK és ÁLTALÁNOS ISKOLA PÖRBÖLY Pedagógiai Program

(Általános iskola) Beköszöntı " A derék kora követelményeinek tesz eleget, a derekabb a jövınek is lerakja alapját." (Eötvös Lóránd) 1. Az intézmények adatai Az intézmények megnevezése, címe és székhelye : Kanizsai Dorottya Általános Iskola 7140. Bátaszék Budai út 9-11. Általános Iskola Pörböly Pörböly Bajai út 69. A többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény alapítója: Bátaszék Város Önkormányzata 7140. Bátaszék, Szabadság. u. 4. Alsónyék Község Önkormányzata 7148. Alsónyék, Fı u. 1. Pörböly Község Önkormányzata 7142. Pörböly Óvoda utca 1.

Mőködési területe: Bátaszék, Alsónyék, Pörböly közigazgatási területe. Jogállása : Közös igazgatású közoktatási intézmény szakmailag önálló intézményegysége. Típusai : • általános iskola; • alapfokú mővészetoktatási intézmény • gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; • pedagógiai szakszolgálat intézményei: - logopédiai intézet Évfolyamainak száma : Bátaszéken 8 osztály, Pörbölyön 4 osztály

KANIZSAI DOROTTYA ÁLTALÁNOS ISKOLA BÁTASZÉK és ÁLTALÁNOS ISKOLA PÖRBÖLY

1Nevelési Program

1.1. Pedagógiai alapelvek Preambulum

Tanulóink kisgyermekként nyitott szívvel lépik át az iskola küszöbét és mi segítünk, hogy nyitott szemmel és befogadó értelemmel ismerjék meg és vegyék birtokba az egész világot. Iskoláink ezt adják a szárnyaló tehetségnek, az igyekvı lemaradónak, a fogyatékossággal együttélınek. Humánus nevelést a társadalmilag elismert és elvárt ismeretek, értékek közvetítésével harmónikus egyensúlyban. Az alapfokú mővészetoktatásban megkülönböztetett nevelést-oktatást az abban tehetségeseknek. Fejlett nemzeti és nemzetiségi azonosságtudatot. A test egészséges és a szellem érzelemgazdag fejlıdését.

1.1.1. Az iskoláink által közvetítendı értékek A közvetítendı értékek meghatározásakor a közvetlen, és a tágabb társadalmi környezet valamint az értékeket átszármaztató tantestület elvárásai, a mérvadóak. Az iskola ethoszát e két oldal harmóniája adja, s mőködése akkor lesz hasznos és eredményes, ha köztük mind kevesebb az értékkülönbségbıl származó ellentét. Másik fontos alapkövetelmény, hogy nevelésfilozófiánk célja legyen a gyermekek egyéni és a társadalom közös szükségleteinek összehangolása. DEKLARÁCIÓK: 1. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvek, célok, feladatok a helyi intézményi sajátosságokhoz, egyéni tanulási utakhoz alkalmazkodó, pedagógiai programban, helyi tantervekben és minıségirányítási programban (továbbiakban: dokumentumok) öltenek testet. 2. A fenti dokumentumokban kifejezıdı értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket; 3. A dokumentumok használata során érvényesülhetnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlıség; 4. A dokumentumokban azonosíthatók a Nat-ban kiemelt kompetenciák, a bennük foglaltak alkalmasak azok fejlesztésére;

5. Azonosítható az általuk követett - koherens és indokolt - szaktudományi és tantárgy-pedagógiai paradigma, illetve mőveltségkép; 6. Segítik a differenciált tanulást, a sajátos nevelési igényő tanulói csoportok fejlesztését; 7. Érvényesíthetı útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind az egyes mőveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok teljesítéséhez; 8. A dokumentumok kellıen nyitottak a továbbfejlesztésre, az adaptív felhasználásra. 9. Elfogadjuk a NAT-2007-ben megfogalmazott iskolai nevelés-oktatás közös értékeit. 10. Nem szakrendszerő oktatás megszervezése a magyar nyelv és irodalom valamint matematika tantárgyból történik. 11. Iskolánk megvalósítja a kompetencia alapú oktatási programot.

Az iskoláink által meghatározott alapértékek Ezek az emberi tulajdonságok, jellemvonások, magatartás-minták, erkölcsi alapelvek az emberi élet, az emberi kapcsolatok minıségét javítják, ezért ezeket kötelessége átszármaztatni az iskolának. A meghatározott értékek két csoportra oszthatók. Az egyik az egyénre, a tanulóra, a leendı állampolgárra vonatkozik, a másik az iskolára, mint intézményre. •

Léteznek olyan - az emberiség történelme során kialakult -eszmék, amelyek az egyén belsıvé válása és megvallása az egyes ember, a társadalom és benne az iskola érdeke. Ezen eszmék sorában, az emberi értékek élén áll a humanizmus. Benne elsırendő a mőveltség, a tehetség, a szorgalom, stb. Alapvetı polgári értékek a szabadság, és az egyenlıség eszméje. A demokratizmus minden demokratikus társadalomban olyan érték, amelynek elfogadása, megismertetése, gyakoroltatása, alapvetı társadalmi érdek. Az ember kialakulása óta társas lény, a kisebb, nagyobb közösségek tagja. A valahová tartozás különbözı fokozatait jelentik a kollektivizmus és a hazafiság eszméje. Ezek az eszmék jelentenek értelmes korlátot a határtalan egyéni érdekekkel, az önzéssel, a nihilizmussal szemben. Ezen eszmék sorába tartozik az értelmes, hasznos munka megbecsülése, tisztelete.

•

Mivel az ember társadalmi lény, magatartását, viszonyulásait csak ebben a közegben értékelhetjük. Az átszármaztatandó értékek között nagy jelentısége van a társadalmi magatartásoknak. Az ember folytonos érdeklıdése, aktivitása éppen a társadalmi lény mivolta melletti elkötelezettségét jelenti. (Érdeklıdés a világ dolgai, az emberiség globális problémái iránt.) Ebbıl a helyzetébıl adódóan pozitív érték a társadalmi hasznosság, amellyel folyton gyarapítja az anyagi vagy szellemi javakat. A társadalom tagjaként fegyelmezettnek és felelısséget vállalónak kell lennie. Közösségi magatartást kell tanúsítania, amelynek megnyilvánulásai a kooperatív magatartás (együttmőködés) és a szolidaritás. Az értékek sorában az eszméknél már említettük a hazafiságot. Társadalmilag azonban az a hazafiság eredményes, amely megismerı, cselekvı, példaadó. Így a társadalmi magatartások közé tartozó érték a társadalmi nyitottság más népek, nemzetek, nemzetiségek megértésére, azok kultúrájának, szokásainak megismerésére, értékelésére. Különösen fontos ez egy nemzetiségi iskolában.

•

A társadalomban élés elemi építıkövei az interperszonális magatartás-minták (a másokhoz való viszony). Benne a másik ember személyes méltóságának, mások életének, testi épségének, egészségének védelme. A személyes tulajdon védelme, a másik ember meggyızıdésének, nézetének, szokásainak tiszteletben tartása. Az interperszonális magatartások tartalmazzák az olyan tradicionális keresztény értékeket is, mint a szeretet, a türelem, az együttérzés, a segítıkészség, az önzetlenség, áldozatkészség, tisztelet, tolerancia. A társadalom életében fontos a két fél kapcsolatában az információk megbízhatósága, a partner hitelessége.

•

Az ember a társadalomban mindig elhelyezi önmagát. A helyes értékrend az intraperszonális magatartásokban ( az egyén viszonya önmagához) nyilvánul meg. Jelenti ez a személyes méltóság megtartását, a kellı önismeretet és önkontrolt, a felelısségvállalást önmagáért. Ezek a személyiséggel

harmóniában fejlıdnek, mint például az fokmérıje az önfejlesztés, önnevelés.

önállóság. E magatartás-mintának különösen magas értékő

•

Az iskola, amely az értékek közvetítıje, - évszázadok óta hagyományosan - a kulturális magatartásformákat is értékként kezeli. Ezért is tekintjük értéknek azt a magatartást, amely tiszteli a kulturális értékeket, érdeklıdik a kulturális javak iránt, sokféle kapcsolatra törekszik a kultúrával, s általában nyitott és érzékeny a kultúra értékei iránt. Ezzel együtt kulturális tolerancia jellemzi az idegen, a sajátjától eltérı kultúrák iránt.

•

Az elızıekben az ember társadalmi-lény mivoltát hangsúlyoztuk az értékek, magatartás-minták megfogalmazásakor. Az ember azonban természeti lény is. Nem hanyagolható el viszonya a természet világához. Ennek megnyilvánulni a természet szépségének szeretetében, az élet tiszteletében kell. Törekednie kell az ember és természet kapcsolatára. Ami megjelenik a természet erıinek okos az ember és a természet harmónikus, nem kizsákmányoló kihasználásában, a környezet védelmében. A természeti és épített ( kultúr-) környezet megırzésében, s továbbadásában a következı generációk számára.

•

Az ember természeti-társadalmi lény mivolta együttesen képvisel egy speciális érték-rendszert, a testilelki egészséget. Mint tudjuk ez szoros összefüggésben van az életmóddal. Így az egészséget szolgáló helyesen kialakított életmód is az értékrendszer része.

1.1.2. Az iskolára, mint intézményre vonatkozó értékek. Iskoláinknak a helyi társadalomban betöltött szerepe A Kanizsai Dorottya Általános Iskola, valamint a pörbölyi Általános Iskola a helyi kulturális élet egyik központja. Ez két területen jelentkezik. Részben a korosztály számára szervezett kultúra-átszármaztató tevékenységek szervezésével : hangversenyek, színházlátogatások, író-olvasó találkozók, iskolakönyvtári szolgáltatások, mővészeti szakkörök, iskolatárlatok, irodalmi színpadok, stb. Részben pedig a város kulturális igényét kiszolgáló tevékenységgekkel: növendék-hangversenyek, kulturális bemutatók, szavalóversenyek, ünnepi megemlékezések, városi szintő kiállítások tartása, stb. Az iskolánk részese a népi, nemzetiségi hagyományápolásnak, amikor tanulóink a székely kórus illetve a nemzetiségi tánccsoportok tagjaiként közremőködnek. A helyi sportélet korosztályos központja is az iskola, az utánpótlásnevelés szinhelye. A BSE több szakosztályának bázisa (karate, sakk, labdarúgás).

Az iskoláink által képviselt, a tanulóra, a tanárra, a tanuló és a tanár iskolai szerepére vonatkozó nézetek Iskolánk vallja, hogy a gyermek alapvetıen érdeklıdı, befogadni akaró, az önmegvalósítás motívumával rendelkezik. Mivel céltételezésünk gyermekközpontú, személyiségfejlesztı, ezért elfogadjuk a gyermeki személyiségekben rejlı különbözıséget, illetve a személyiségfejlıdésben lévı eltéréseket. Ez viszont az iskola értékeként feltételezi a differenciált nevelés-oktatást. A tanulók közti differenciálás alapja az éppen aktuális tudásszintjük, fejlıdési állapotuk. A tanulók társadalmi különbségébıl, személyiségfejlıdésük egyéni különbözıségébıl adódó fejlıdési eltéréseket az iskolai esélyegyenlıség garantálásával igyekszünk csökkenteni. Olyan szervezési megoldásokat kell elınyben részesíteni, amelyek elımozdítják a tanulás belsı motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttmőködı (kooperatív) tanulás technikáit, formáit, a projektoktatást. Ezzel együtt a hagyományos tanító-, tanárszerep is átalakul. Az "elıadó" szerep helyett döntıen a munka irányítójává, segítı munkatárssá, tanulási partnerré kell válnia. Ismernie kell a tanulók aktuális fejlıdési szintjét, pillanatnyi érzelmi-hangulati állapotukat (empátia) , érdeklıdésüket, de ugyanakkor tisztában kell

lennie egy-egy képesség, készség kialakulásának apró lépcsıfokaival is, hogy tudja, milyen feladatra késztesse az egyes gyerekeket. A differenciálás nemcsak a tanulóra, hanem a tananyagra is érvényes. Mivel minden gyermeket a képességei szerinti legnagyobb tudáshoz kell juttatnunk, ezért a mindenki számára kötelezı alapkövetelményeken túl az egyéni képességek szabják meg a tananyagot. A gyermekközpontúság, illetve a személyiségfejlesztés iskolánk alapértéke. Ezért nevelési-oktatási folyamatunkban a gyermekek teljes személyiségére, annak változásaira koncentrálunk, nem kizárólag a tanulói szerep a fontos.

1.1.3. A közvetítendı tudásról vallott nézeteink Általánosan képzı iskola lévén figyelmünk középpontjában a képességfejlesztı elemek vannak. A képességfejlesztésben kiemelt szerepe van a NAT-2007-ben megfogalmazott kulcskompetenciáknak: anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, a hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, idegennyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség. Az elméleti ismereteknek a képességfejlesztést, személyiségfejlesztést kell szolgálniuk. A sokféle képességgel, családi szociális háttértıl determináltan iskolánkba érkezı gyermekek nagy része számára fontos az az ismeret is, amely a gyakorlati élet problémáira ad választ, megoldásokat. Összefoglalva: kompetenciafejlesztést saját szintjéhez igazodva - mindenkinek; az átlagot meghaladó elméleti ismereteket - a befogadókész, szárnyaló tehetségnek; a hétköznapi problémákra gyakorlati megoldásokat mindenkinek, de különösen a hátrányos élethelyzetbıl indulóknak, akik számára ezek az ismeretek az életminıség javulását eredményezik - nyújtson az iskola.

2. Az iskoláink funkciói Az iskola mőködése során igen sokféle funkciót hordozott, vállalt, illetve vállalni kényszerült. Ha a feleslegestıl, a társadalmilag szükségtelentıl megszabadítjuk, a következı funkciók azok, amelyeket helyzetlébıl adódóan, illetve a jelen társadalmi körülményeket figyelembe véve hordoznia kell: • A gyermekek társadalmi szocializációra való felkészítése. • Személyiségformálás, személyiségfejlesztés. • Felkészítés a társadalmi munkamegosztásra. • A mővelıdésben, közmővelıdésben való részvétel. • A társadalmilag hasznos és az egyén elırehaladásában, fejlıdésében fontos mőveltség és erkölcsi értékek átszármaztatása, különös tekintettel az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákra. • Gyermekvédelmi, gondozási funkció - összhangban a gyermeki jogok nemzetközi chartájával. • A tehetség és szorgalom felismerésével, fejlesztésével részese a társadalmi mobilitásnak. • Sajátos eszközeivel mérsékelni igyekszik a tanulási esélykülönbségeket, megteremti minden tanuló számára az iskolai esélyegyenlıséget. • A sajátos nevelési igényő tanulók, valamint a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrációjának megvalósítása.

3. Az iskoláinkban folyó nevelı-oktató munka céljai (stratégiai célrendszer) Az iskolai nevelés-oktatás alapvetı célja – a NAT-2007-tel összhangban : a kulcskompetenciák fejlesztése. Ezzel közremőködni kívánunk egy jobb, egy tökéletesebb nemzedék létrejöttében. Ez egyet jelent azzal, hogy a nevelés célja mőveltséget adni, az embert kultúrlénnyé tenni, életminıségén javítani. A nevelésünket, amelyet egy demokratikus iskolarendszer determinál, két tényezı határozza meg: - a társadalmi igények és az iskola használóinak igényei. Ezek a tanulói személyiség pszichikus komponenseinek és azok rendszereinek fejlesztését várják el az iskolától.(Ezek adják az iskola céljait, személyiségfejlesztési, nevelési feladatait.) Az iskola nevelési stratégiája, amelyet úgy is megfogalmazhatunk :

Milyen legyen az általános iskolát elvégzett serdülı? A célok, ha elegendı konkrétsággal rendelkeznek, megfogalmazásukban szinte követelményként jelennek meg. A következıkben felsorolandó "kimeneti" célok követelményeknek is tekinthetık: • Legyen képes a testileg , szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. • Legyen szellemileg fogékony, érzelmileg gazdag és erkölcsös. • Legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes a kudarcok leküzdésére. • Rendelkezzen a megújulás és az egész életen át tartó tanulás képességével. Legyen képes a társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódásra (továbbtanulás és munkavállalás). • Rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával. • Jellemezze a tágabb és szőkebb haza szeretete, a közösségi, a valahová tartozás érzése. • Érezzen és vállaljon felelısséget önmagáért , közösségéért. • Legyen határozott, de toleráns, következetes, de változásokra, változtatásokra is képes, legyen állhatatos. • Tudjon a helyzethez illıen viselkedni. • Rendelkezzen a korszerő társadalom- és természettudományi, esztétikai, szomatikus és technikai általános mőveltség alapjaival, szilárd alapképességeivel, ezeken belül a szakmai tevékenységek alapelemeivel. • Rendelkezzen az informatikai és kommunikációs technikák fejlıdésükkel arányos alkalmazási képességével. • Legyen tanulni vágyó és tanulni tudó. • Legyen a világról és önmagáról reális képe. • Tudjon rövidebb és hoszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni.

Intézményi célok Az iskoláink Bátaszék Város, és Pörböly Község egyetlen általános iskolája, ezért sokrétő tevékenységet kell folytatniuk, többféle célnak kell eleget tenniük. Ezért célunk: • A változatos gyermeki adottságokra építve különféle emeltszintő oktatási formák mőködtetése (rajz, mővészetek), • A szerzett képességekkel megerısített adottságok kihasználása a tehetséggondozás formáira, • Az iskolánkba járó gyermekek szerezzenek versenyképes tudást a továbbtanulásukhoz, illetve olyan ismereteket, amelyekkel a munkaerıpiaci versenyben eredményesen vehetnek rész, • A képességbeli hátrányok, a szociális helyzetbıl adódó hátrányok csökkentése a felzárkóztatás, és az integrált oktatás különféle formáival, az esélyegyenlıség biztosításával. • Az emeltszintő rajz és az alapfokú mővészetoktatás mőködésébıl származó esztétikai nevelés pozitív kisugárzásának jobb kihasználása az egész iskolai nevelési rendszerben,

• Az emelt szintő rajz lényeges célja, hogy megırizze a kisgyermekkori alkotási bátorságot, ennek kihasználásával teremtsen fokozatos átmenetet az iskola és óvoda között, fejlessze inspiráló légkörben a felfedezési vágyat és az alkotóképességet, a szöveges értékelés segítse a kudarcélmény és elismerésvágy egyensúlyban tartását, a közösen végzett alkotómunka erısítse a közösségi szellemet; a tagozat kiemelt feladata a tehetséggondozás, amellyel sokak számára pályaorientációt is megvalósít; az élményszerően megtapasztalt alkotómunka az egész életre szóló belsı töltést, fokozottabb érzékenységet, a világ dolgaival szembeni nyitottságot, a környezettel és saját magával szembeni igényességet biztosítson. • Felzárkózni a életkori lehetıségeknek és a kor színvonalának megfelelı információs és számítógépes kultúra közvetítésével. • Különösen fontosnak tartjuk, hogy a Kisebbségi népismeret tananyagának helyi ismeretanyaga minél sokrétőbb, színesebb legyen, • A német nemzetiségi iskolai létünkbıl, valamint hazánk európai integrációjából adódóan növelni szükséges a nemzetiségi osztályokba járók nyelvi kommunikatív képességét, távlatban meg kell teremteni a kétnyelvő oktatás tárgyi és személyi feltételeit. • Továbbra is mőködtetni kell az iskola meglévı belföldi és külföldi kapcsolatait. • Az emberiség globális problémáira való odafigyelésre nevelésben kapjon kitüntetett szerepet a környezeti nevelés, • Az iskolai környezet nevelésre alkalmasabbá tételével javítsunk a tanulók környezetükkel kapcsolatos igényességén, • A sajátos nevelési igényő tanulók számára teremtsük meg a lehetı legalkalmasabb képzési formákat (gyógypedagógia, gyógytestnevelés, logopédia, speciális felzárkóztatások, egyéni fejlesztések). • A szülık igénye alapján tartsuk fenn az egész napos ellátás, valamint az iskolai étkezés lehetıségét • A társadalmi beilleszkedés segítése az integrációs programmal, különösen a hátrányos helyzető, ingerszegény környezetben élı, devianciára hajlamos tanulók esetében. • Mikrotérségi szintő kapcsolatépítés a környezı nevelési-oktatási intézmények közti szakmai együttmőködés fejlesztésére, a jó pedagógiai gyakorlatok átadására, átvételére. • Kapcsolatépítés az óvodával az óvoda-iskola átmenet problémáinak csökkentésére.

4. A nevelı-oktató munka pedagógai feladatai, eszközei és eljárásai A követelményrendszer) A NAT-2007-ben megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása: • Énkép és önismeret • Hon- és népismeret • Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés • Gazdasági nevelés • Környezettudatosságra nevelés • A tanulás tanítása • Testi és lelki egészség • Felkészülés a felnıttlét szerepeire

A követelményrendszer meghatározza a nevelıi erıfeszítések irányait és formálja az igényes, az egyértelmő nevelıi, nevelıközösségi magatartást. A nevelı-oktató munka feladatai a nevelés célját közvetítı normák, normarendszerek, amelyeknek döntı befolyása, szabályozó szerepe van a személyiség erkölcsi, esztétikai, stb. tudatának, magatartásának formálásában. A követelmények hatékonysága függ: • a követelmények rendszerré fejlesztésétıl, • a fokozatos, fokozódó követelmény-támasztástól, • a differenciált követelmény-támasztástól.

4.1. Az általános emberi személyiségvonások fejlesztése, a közösségformálás feladatai, eszközei és eljárásai A nevelési célok és feladatok témakörben a személyiségfejlesztés és közösségformálás négy fı kompetencia-rendszerét vettük száma - kiemelt szerepet tulajdonítva az alábbi kulcskompetenciáknak: • Az értelem kimővelése, az érzelmek fejlesztése – részeként: a szövegértési és szövegalkotási; matematikai-logikai; információs és kommunikációs technológiák használata; idegennyelv ismeret • A személyes életmódra nevelés – részeként: az életpálya-építési komptencia • A segítı életmódra nevelés – részeként: a szociális kompetencia, közösségfejlesztés. • A szakmai képzés alapozása. E kompetenciák kialalkításának van motívum-rendszere (többnyire öröklött motívumok, hajlamok) és van képesség-rendszere (melyek egy része öröklött, más része tanult képesség, ismeret). Az öröklött motívumokkal, hajlamokkal kapcsolatos általános követelmény, hogy minden pozitív személyiségösszetevıt, amely az iskola által megfogalmazott értékek irányába fejleszti a tanulói személyiséget erısíteni, a megfelelı életkori szinten tartani, a személyiségfejlıdés értelmében optimalizálni kell. A képesség-rendszer elemeit, ha az iskolába kerülés elıtt kialakul: fejleszteni, egyébként az életkori sajátosságok szerint kialakítani, fejleszteni és optimalizálni kell. A személyiségfejlesztést és közösségformálást jól szolgálja a nem szakrendszerő oktatás kiterjesztése az 5 – 6. évfolyamra, segítve az átmenetet.

4.1.1. Személyiségfejlesztési feladatok, eljárások Az értelem kimővelése - A tanulási motívumok fejlesztése Motívumok Megismerési vágy fejlesztése. A kiváncsiság öröklött motívumának kihasználása; Néhány területen gazdagabb és mélyebb érdeklıdés létrehozása (pl.olvasás);

Feladatok A tanulási kompetencia fejlesztése. Digitális-kompetencia fejlesztése. Az iskolai élet változatos információkkat élményeket kínáljon. A megismerés minél több fajtáját kell kínálni, alkalmazni, követelni. A világ megismerésére való törekvés motívumait fenn kell tartani és fejleszteni kell. A közölt ismeretnek mindig legyen hír értéke. Biztosítani kell a szellemi siker örömét. A feladatok legyenek rendezési, rendszerezési, analizáló és önálló szintetizáló természetőek.

Eljárások A motiváció a teljes nevelı-oktató munka alapvetı eljárása. Szükséges a bıséges szemléltetés. Az érdeklıdés fenntartása érdekében tevékenykedtetéssel, cselekedtetéssel kell motiválni. Megfelelı élményeket kell biztosítani (mesék, könyvek, vizuális élmények). Az érdeklıdés felkeltése információhordozók segítségével(újság, Tv, internet) is történjen. A személyes példamutatás szükséges az elérni kívánt érzelmi minta nevelıi kifejezésével. Az érdeklıdés széles körben tartása mellett egy-egy területen az elmélyült érdeklıdést is ki kell alakítani. Minél több területen kell alkalmazni az oktatás hagyományostól eltérı eszközeit: úgymint – témanap, témahét, projekt, erdei iskola, informatikai eszközök.

A felfedezési vágy fejlesztése.

Egy-egy felfedezés történetének A felfedezı tanulás módszereit kell ismertetése. alkalmazni. A korábban tanult ismeretek és az új ismeret közti kapcsolat felismertetése – koncentráció. Digitális-kompetencia fejlesztése.

Megfigyelési késztetés;

A megfigyelés fejlesztése. Az észlelt jelenségek közti viszonyok értelmezése.

Értelmezési vágy fejlesztése.

Sok megfigyelést, összehasonlítást igénylı feladatot, kísérletet kell alkalmazni.

A játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése

A tanulási teljesítményvágy optimalizálása

Tanulási életprogram A tanulás gyakorlati értéke. Továbbtanulási szándék. Önfejlesztési igény.

A tanulók elıfeltétel-tudásától és életkorától függıen fokozódó komplexitású játékokat és szimulációkat kell alkalmazni. Az öröklött motívumokat gyakoroltatni kell, valamint újabb fejlesztı hatású alkotó tevékenységeket kell a tanulókkal megismertetni. Az alkotásvágy fejlesztésének álladó színtere az emelt szintő rajztanítás. Szükséges a siker és kudarcélmény megfelelı, még ösztönzı mértékő szintentartása. A nevelı személyiségével alakítsa ki a tantárgyához való tanulói kötıdést. Reálisan elvégezhetı feladatmennyiséggel, a teljesítés rendszeres, következetes értékelésével kell a kötelességtudatot fejleszteni. A megfelelı szintő tanulási ambíciót kell kialakítani tanítványainkban. Életpálya-építési kulcskompetencia fejlesztése Meg kell ismertetni a tudás és a társadalmi státusz, az abból származó életminıség összefüggéseit. Digitális-kompetencia.

Az életkornak megfelelı szintő didaktikus játékok alkalmazása. Önálló alkotásokra késztetés. Ki kell használni a különféle pályázatok (pl.rajzpályázat) adta lehetıségeket. Rendszeres iskolai tárlatokat kell szervezni a tanulók munkájából. Kooperatív technikák alkalmazása. Projektek.

Nevelıi figyelem, pozitív megerısítés, türelem, sikerélmény biztosítása. Ösztönzı eljárások: dícséret elismerés, jutalom, büntetés. Különleges, változatos tanulási formák alkalmazása. Verbális tanítás helyett tanulásirányítás. Kooperatív technikák alkalmazása. Projektek. Következetes számonkérési eljárások alkalmazása. Alkalmazni kell a gyakorlati pályorientációt. (Munkakörök megismerése, munkahelyek látogatása, stb.)

Az értelem fejlesztése – a kognitív kompetenciák fejlesztése Feladatok Mozgáskoordináció fejlesztése. Artikuláció fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A gyerekek szókincsének gyarapítása. A nyelvi kompetencia fejlesztése. Mennyiségi összevonásÖsszevonás; összeadás fejlesztése. Halmazképzı összevonás tulajdonságok alapján. Megkülönböztetı tulajdonságok Összehasonlítás győjtése, tulajdonságfogalmak Azonosítás és besorolás; kialakítása. A tapasztalati következtetéshez sok gyakorlati tapasztalatszerzési lehetıséget kell alkalmazni. Matematikai-logikai kompetencia Sorrendfelismerés és fejlesztése. A gondolkodási kompetencia fejlesztése. sorképzés; Elemi kombinálás; Tapasztalati következtetés

Kognitív mőveletek Felismerés és kivitelezés, kapcsolás, aktivitás és elırejelzés; Gondolatképzés és igazságértékelés;

Megismerés Megfigyelés; Átkódolás;

Értékelés; Értelmezés; Bizonyítás Kognitív kommunikáció Ábraolvasás és ábrázolás; Tapasztalati és értelmezı nyelvtudás; Beszéd és beszédértés; Írás és olvasás; Formalizált kommunikáció

Eljárások Utánzás, hangoztatás.

Igazságértékelı feladatokat kell alkalmazni minden tantárgy ismeretanyagának tanítása során.(igaz-hamis)

Tárgyak manuális csoportosítása adott tul.szerint. Ugyanazon dolgok minél több szempont szerinti halmazokba csoportosítása.

A sorrendképzéshez, azonosításhoz, besoroláshoz, összehasonlításhoz szükséges a sok, konkrét szemléltetıeszköz használata. A megfigyelés fejlesztéséhez sok Megfigyelési és olyan tanórát kell szervezni, ahol tanulókísérleti feladatok ennek teret adunk. adása. A problémafelvetések megoldására megoldási kódrendszereket kell alkalmazni – formalizálni. Sok gyakorlati mérési Mérési és értékelési képességek feladatot kell adni az életkori kialakítása sok mérési feladattal. sajátosságoknak megfelelıen. Alsó tagozaton : egyszerő megfigyelési feladatok; a A matematikai-logikai felsı tagozaton: ellenırzı, kompetencia fejlesztése. kísérleti megfigyelések. Ábraolvasási és ábrázolási képességek fejlesztése.

Megfelelı didaktikus ábrájú tankönyvek használata.

Fogalmazástanítás fejlesztése Szövegértés és szövegalkotás fejlesztése. A nyelvi kompetencia Könyvtárhasználat és fejlesztése. számítógéphasználat minél Digitális-kompetencia fejlesztése. több megismerési folyamatban.

Gondolkodás Viszonyítás; Általánosítás és osztályozás; Problémamegoldás;

A gondolkodási kompetencia fejlesztése. A több szempontú viszonyítást kell gyakoroltatni.

Problémamegoldó helyzeteket kell teremteni komplex feladatok adásával. A matematikai-logikai kompetencia fejlesztése A tanulási kompetencia Tanulás Tanulási módok fejlesztése. optimalizálása; A tanulás tanításának alapvetı módozatait kell közvetíteni. Tapasztalati és értelmezı A tanulásmódszertan elemeinek tanulás; beépítése tantárgyanként az oktatási folyamatba. Önálló és szociális tanulás Hatékony önálló tanulás.

Tantárgyi koncentráció, komplex szakkörök.

Az ismétlés, mint alapvetı tanulási rutin állandó alkalmazása. Minél több szemléltetés a tanításban. Idınként önálló tananyagfeldolgozás. Feladatmegoldási stratégiák felkínálása.

a) A személyes motívumok fejlesztése Motívumok Önkiszolgálási motívumok

Feladatok A személyi higiénés nevelés követelményei 1-4.osztály: Ismerje meg saját testét és annak mőködését életkorának megfelelıen. Vigyázzon ruházatának tisztaságára. Tudjon önállóan mosakodni. Ismerje a zuhanyozás elınyeit. Igényelje a személyi tisztaságot. A biológiai Tudja, hogy mikor kell feltétlenül fogat mosnia, kezet mosnia. Testnevelés óra szükséglet után mosakodjon meg, étkezés után mosson fogat. Legyen tisztasági csomagja. Öltözködjön kis segítséggel az évszaknak megfelelıen. Éljen a (Lásd még: helyes napirend szabályainak megfelelıen. Ismerjen fel alapvetı Egészségnevelési betegségtüneteket. Tudja, hogy az alapvetı fertızı betegségek fertızései ellen program) hogyan lehet védekezni. 5-6.osztály: Erısíteni kell a testápolást, azon belül a tisztálkodást, bırápolást, haj-, kéz-, körömápolást, a száj higiéniáját. A kislányokat fel kell készíteni a menstruációra és az ezzel járó tisztálkodásra, viselkedésre. Az idıjárásnak megfelelı, réteges öltözködés, minden nap tiszta fehérnemő. Tudjon az alkohol, dohányzás és drogok egészségromboló hatásairól. Ismerje néhány speciális fertızı betegség tüneteit. 7-8.osztály: Tudatosuljanak a testápolás alapvetı szabályai, a tisztálkodóeszközök használata. Tudják testük mőködését, a nemi szervek felépítését, tisztántartását. Legyen fogalmuk a fogamzásgátlásról, a szexuális élet higiéniájáról. Legyen tisztában az alkohol, a dohányzás és a drogok káros, egészségromboló, életveszélyt okozó hatásaival.Tudják, hogy a betegségeknek milyen fizikai, mentális, társdalami hatásai vannak.Tudjanak a stressz hatásairól és csökkentésének lehetıségeirıl. Komfortszükséglet A környezeti higiénés nevelés követelményei 1-4.osztály: Rakjon rendet maga körül, igényelje a rendet, tisztaságot szőkebb-tágabb környezetében. Óvja az ıt körülvevı természetet. Tevékenyen vegyen részt a növényápolásban, növényültetésben. Télen etesse a madarakat, (Lásd még: készítsen madáretetıt. Vállaljon felelısi teendıket. Legyen állandó otthoni Környezeti nevelési program) munkája. Ismerje és tartsa be a megfelelı megvilágítást. Tudja az egyes tevékenységekhez szükséges ideális hımérsékleteket. Ismerje a légszennyezés, a tiszta vizek fogalmát. Ismerje a szelektív szemétgyőjtés fogalmát és is be. Vegyen rész papírgyőjtésben, és törekedjen az újrahasznosított papírok használatára. 5-6.osztály: Ráhangolás az egészséges környezet-egészséges ember viszonyra. Legyen tisztában a levegı, a víz, a talaj szennyezı anyagaival, ezek káros hatásaival. Ismerje fel az ember természeti környezetet károsító hatásait. Tudja a megelızés és megoldás lehetıségeit. Érezze fontosságát az állatok téli etetésének. Ismerje a nemzeti parkok jelentıségét, védelmét. Kiránduláskor környezetbarátként viselkedjen. 7-8.osztály: Ismerje a zajártalmat, megelızésének lehetıségét. Legyen tisztában a ház körüli munka értékével. Tudatosuljon benne a felelısség a saját egészségének védelmében és a környezet védelmében. Eljárások

Olyan iskolai légkört alakítunk ki és tartunk fenn, amelyben lehetıség van a biológiai szükségletek egészséges és kultúrált kielégítését szolgáló motívumok elsajátítására, a hátrányos szokások, minták lebontására. Az iskolai tisztaság, rend, esztétikus környezet szolgálja ki a tanulók konfortszükségletét és keltsen igényt ilyen konfort fenntartására. A tanulók közremőködjenek annak kialakításában és fenntartásában.

Mozgásszükséglet; Az egészséges életmódra neveléssport.

(Lásd még: Egészségnevelési program)

Eljárások

Élményszükséglet

Eljárások

Az iskolára nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. A mindennapos testmozgás lehetıségének megteremtésével a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését szolgáljuk. Növelnünk kell a testmozgás, a sport propagandáját a versenyszellem kialakításával, az eredmények megfelelı publikálásával. Feladataink: - Tanulóink egyre nagyobb részének bevonása a rendszeres mozgástevékenységbe, a sportolás megszerettetése, elfogadtatása, mint az egészséges életmód alapja. - Az egészséges életmód feltétele. - Az általános higiéniai szabályok ismertetése és gyakorlása - Tisztálkodás, fogmosás, öltözködés, napirend, fertızı betegségek (tüneteik, megelızésük), alkohol, dohányzás, drog káros hatásai, szexuális nevelés - Táplálkozáskultúra (egészséges ételek készítése) A mindennapos testedzés jogszabályi megteremtése. A diáksportkör szakosztályainak mőködtetése. Úszásoktatás. Az óraközi szünetek alkalmával az udvarra vonulás – mozgás. Hagyományos iskolai versenyek szervezésével biztosítjuk tanulóink részvételét a versenysportban (lsd. Iskolai hagyományok) A sport közösség és személyiségfejlesztı lehetıségének kiaknázása a következı területeken: ıszi – tavaszi sportnapok, sportbemutató, sporttáborok, foci, aerobic, karate. A tehetséges gyerekek kapcsolódjanak be a városi sportéletbe. Az iskola mindennapos feladata, hogy a tanulók lelki egyensúlyának fenntartásához, ápolásához az élményekkel járuljon hozzá. Olyan mintákat, attitüdöket, meggyızıdéseket kell kialakítani, amelyek igényes esztétikai élmények keresésére és létrehozására késztetnek. A mővészeti tantárgyak alapfeladata ennek megvalósítása. Az emelt szintő rajzoktatás mőködtetése. Mővészeti szakkörök indítása. Iskolai tárlatok fenntartása. A zeneiskolai oktatás. Énekkar, zenekar mőködtetése. Mővészeti pályázatokon indítunk tanulókat. Mővészeti bemutatókat, versenyeket rendezünk. Az ilyen élmények biztosítására szervezünk színházlátogatást, tanulmányi kirándulást, kiállításlátogatást.

Önvédelmi motívumok Identitásvédı motívumok Eljárások (Lásd még: Egészségnevelési program)

Feladatunk a tanuló önazonosságtudatának fejlesztése. Azokat az egyéni értékrendet, meggyızıdést, nézetet kell fejleszteni atanulóban, amellyel ezeket erısíteni lehet. Mivel az önazonossági védelme különféle konfliktusokban nyilvánul meg, ezért a legfontosabb eljárás a spontán keletkezı konfliktusok kezelése. Erre célszerő konfliktus kezelı továbbképzésen résztvenni a nevelıtestület minél több tagjának.

Egészségvédı motívumok (Lásd még: Egészségnevelési program)

A tapasztalati úton elsajátítható betegségmegelızı motívumok nem elegendık a az egészséget veszélyeztetı helyzetek elkerülésére. Tudatos prevencióra van szükség a gyermekek nevelésben-oktatásában. Ezért feladatunk az egészségvédı- és egészségkárosító motívumok mind teljesebb megismertetése a tantárgyi rendszer szinte minden területén.

A szuverenitás motívumai Szabadságvágy

Az iskola feladata, hogy olyan légkört, szellemet fejlesszen ki és tartson fenn, amelyben nem sérül a nevelık és a tanulók szabadságvágya, amelyben a korlátok egymás szabadságvágyának érvényesülését szolgálják.

Eljárások

Ezek gyakorlati megvalósítása az iskolai élet minden területén napi feladatokat ad a nevelıtestület minden tagjának. Több konfliktus forrása, ezért itt is elengedhetetlen a megfelelı konfliktuskezelés. A szabadságfogalom megfelelı kialakításához nélkülözhetetlenek a történelem- és irodalomtanítás nagyhatású eszközei. Ezen túlmenıen fel kell vállalni minden ezzel kapcsolatos vitát. Az iskolai nevelés feladata az önállósulási és öntevékenységi vágy – életkori sajátosságoknak megfelelı – optimális szocializálódásának elısegítése. Ennek szolgálatában kell külön eljárásokat kidolgozni, alkalmazni az optimálistól bármely irányba eltérı tanulókra vonatkozóan. Az osztályfınöki órák keretében kell – a családi életre nevelés témakörében – optimalizálni (különösen serdülıkorban) ezeket problémákat, belıle ébredı konfliktusokat. Feladatunk a tanulók reális önbecsülésének kialakítása, megerısítése. A tanulók önértékelését figyelemmel kell kísérni, segíteni kell. Az átlagtól eltérı képességő, alkatú, fejlıdéső, stb.tanulók önértékelését, a belıle következı önbecsülését segíteni kell. Kezelni kell mind a kisebbségi komplexusokat, mind pedig az indokolatlan önteltséget. A tanulók rendszeres önértékelésre késztetésével és egymás értékelésének igényével, a közösség értékelésének kikérésével kell alakítani a gyerekek önértékelését, önbecsülését. Ezt segíti a rendszeres, reális nevelıi értékelés. Az iskolai nevelésünk feladata a reális önbizalom kialakítása, fenntartása. A tanulók elé mindig olyan feladatot kell kitőzni, amely megfelel a tanuló kompetenciájának: legyen erıfeszítést igénylı, de sikert igérı. A teljesítmény értékelése legyen reális – ne csak az eredményt, de a tanuló képességeit, aktuális teljesítıképességét is vegye figyelembe.

Önállósulási és öntevékenységi vágy

Önértékelési motívumok Önbecsülés

Eljárások

Önbizalom Eljárások

b) Személyes képességek fejlesztése Önkiszolgálási képességek Testi képességek Önkifejezési képességek Önellátási képesség

Eljárások Befogadóképesség

Eljárások

A testi képességek (kondíció, koordináció) elsısorban a testnevelés és sport feladatkörébe tartozik. A tánc és dráma modulnak szintén feladata. A vizuális nevelésben és a technikai nevelésben rejlı lehetıségeket is ki kell használni. A nevelésben a szabadidı hasznos eltöltését is szervezetten, vagy a figyelem ráirányításával kell felhasználni. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségi terület – technika tantárgy képességfejlesztési feladatköre az aminek teljesítésével – az életkori sajátosságoknak megfelelıen – látja el ezt a feladatot. A fejlesztésének egyik legfontosabb területe a napköziotthon. A napköziotthonban a mindennapi élet legfontosabb eseményei során (pl. étkezés) kell fejleszteni ezt a képességet. A befogadóképesség (pl. esztétikai befogadóképesség) fejlesztésére – a fokozatosság elvét követve – az alapvetı jelrendszerek értelmezı megismertetése a feladatunk. Az iskola is legyen esztétikus közeg. Fejleszteni kell ezzel a tanulók ízlését, igényességét. Az esztétikai befogadóképesség fejlesztése csak annak megismerésén keresztül lehetséges. Ezt szolgálják a rendszeres színház-, tárlat-, hangversenylátogatások. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıkészség fejlesztése.

Önkifejezési képességek

Eljárások

Önvédelmi képességek Egészségvédı képesség (Lásd még: Egészségnevelési program, Fogyasztóvédelmi program) Eljárások

Identitásvédı képességek A szuverenitás képessége

Önreflexív képességek Önértékelés Önmegismerés

Az iskolai nevelésünk feladata az önkifejezés gazdag és igényes repertoárjainak elsajátíttatása, azok elegendı gyakoriságú alkalmazása, a kialkult képesség fejlesztése. Ennek színterei az ének-zene, a vizuális kultúra, az irodalom, a tánc és dráma, stb. mőveltségi területek. A fejlesztendı képességek: az elıadói, az improvizációs, a vizuális, a szövegalkotó, mőértelmezı) Emelt szintő rajz tanórái, mőhelymunkái. Iskolai ünnepélyek mősorai. Kutúrális bemutatók elıadásai. Vers- és prózamondó versenyek, énekversenyek, dramatizált jelenetek elıadása, stb. Az egészségvédı képességek kialakítása az iskola komplex feladata, amely több tantárgy, mőveltségi terület között oszlik meg. Feladat az egészséges táplálkozás, életmód, a testi-lelki egészség védelmének képességét fejleszteni. Fontos az egészségromboló káros szokások veszélyeinek reális megismertetése (dohányzás, alkohol, drogok, stb.)

Az egészséges táplálkozáshoz a technika tantárgy: háztartási ismeretekben valósul meg gyakorlati fızésekkel. Az osztályfınöki órák egészségvédelmi foglalkozásai, valamint az azonos nevő modul valósítja meg a fenti területek mindegyikét. Diákönkormányzati feladat az iskolai étrend kialakításában közremőködni. A teljes iskolai pedagógiai folyamat feladata a tanulók ilyen képességeinek fejlesztése. A tanulói értékrend és értéktudat fejlesztésével fejlıdik ez a képesség. Az iskolai nevelés során meg kell találni azt az egyensúlyt, amellyel a tanulók individuális és közösségi nevelése egyensúlyban van. Ki kell alakítani a tanulókban, hogy szabadságukat, önállóságukat, öntevékenységüket megırizzék és tudják mőködtetni. Az önértékelés meglévı motívumait fejleszteni kell. Az önértékelés képességének kialakítása a személyiség fejlıdése szempontjából nagy jelentıségő. Az önismeret fejlesztése az iskolai nevelés-oktatás minden folyamatában feladat. Ehhez a nevelıi, osztályközösségi, és önértékelés gyakori alkalmazása szükséges.

c) Az egyén tudati fejlesztése Tudatfejlesztés Általános személyes világtudat Természettudat (Lásd még: Környezeti nevelési program)

Feladatok

A természettudat kialakításának feladata a természettudományok által feltárt ismeretek, összefüggések átfogó rendszerbe –életkori sajátosságoknak megfelelıen – rendezésével valósul meg. A tanításukban érvényesíteni kell a tudománytörténeti vonatkozásokat (természeti népek világképe, ısmagyarok világképe, keresztény vallások világképe) A természettudat napjainkban fontos része – a globális problémákat okozó – környezetszennyezés, ember által okozott környezeti változások. Ennek a problémának a nevelés-oktatás folyamatában kiemelt szerepet kell kapnia. A biológiai tudat kialakítása során hangsúlyos feladat az egészsége séletmódra nevelés. A természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudat kialakítását a tantárgyi ismeretek közlésén kívül gyakorlati Eljárások (Lásd még: eljárásokkal kívánjuk erısíteni. Különösen fontos rendszeres Környezeti nevelési tevékenységgel erısíteni ezt a veszélyes háztartási hulladékok iskolai program) győjtésével (kimerült elemek), az iskolai szelektív hulladékgyőjtés kialakításával, vagy a környezetszennyezı anyagok rendszeres győjtési akcióival. Társadalomtudat A társadalomtudat kialakítása – benne a tanuló fejlıdı világnézetével – az iskolai nevelés-oktatás egyetemleges feladata, kiemelten az Ember és társadalom címő mőveltségi területet. Ehhez kell erısíteni a tanulók értékrendjét, eszméit. Ki kell használni a rendelkezésre álló – életkori sajátosságoknak megfelelı – tudománytörténeti vonatkozásokat (természeti népek vallásfelfogása, középkori és ókori népek eszmevilága, nagy világvallások) Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. Kezdeményezıképesség, vállalkozói kompetencia fejlesztése. Az éntudat kialakításának feladata az elızı fejlesztési feladatok Éntudat legtöbbjének megvalósulásával teljesül. A NAT és a Kerettantervek tantárgyi rendszere erısíti ezt a folyamatot. Azzal, hogy nagyobb teret kapnak az embertudományok (biológia, egészségtan, pszichológia, ökológia, jog, etika, stb.) elısegítjük az ember és a társadalom jobb megértését. Ezek az ismeretek az összehasonlító önreflexió, az éntudat fejlıdésének forrásaivá válnak.

4.1.2. Segítı életmódra nevelés - közösségfejlesztés A szociális értékrend szociális motívumainak fejlesztése Motívumok Szociális hajlamok Kötıdés Ragaszkodás, szeretet Rangsorképzés

Csoportképzés

Birtoklás

Párképzés Szexualitás Utódnemzés Szociális attitüdök és meggyızıdések Tanult motívumok (érzelmek: empátia, megértés, együttérzés, részvét, stb.) Meggyızıdések (elfogadóelutasító)

Feladatok Eljárások A szociális kompetencia fejlesztése. Erısíteni kell a tanulók kötıdését családhoz, csoporthoz, osztályfınökhöz. A tanulókat, családi A szeretet a kötıdés érzelmi megtestesítıje, viszonyaikat meg kell aminek megnyilvánulása ne legyen szégyen. ismerni az osztályfınöknek és a Ki kell alakítani azokat az iskolai sajátosságokat, nevelıknek. amelyek olyan rangsorképzı tulajdonságokat Irodalmi és történelmi hordoznak, amelynek alapján mindenkinek minták. megvan az elıbbre jutás lehetısége. Olyan hovatartozási kötıdések kialakítása, amelyek nem a másik csoport lenézésében, Osztálytársak elıítéletben, szembenállásban nyilvánulnak meg, ünnepeinek(névnap, hanem megértésben. IPR-program születésnap) megünneplése. Közös mőködtetése. készülés iskolai és A megosztás, felajánlás, adakozás, ajándékozási nemzeti ünnepekre. hajlam rendszeres mővelésével kell a birtoklás Szituációs helyzetek teremtése pl.:játékok öröklött hajlamát szabályozni. használata a napköziben. A családi életre nevelés feladatai: a családmodellek megismerése.

Ki kell emelni azokat a legfontosabb magatartási, viselkedési módokat, szociális, történelmi, vallási eseményeket, színbólumokat, amelyek iránt pozitív vagy negatív attitüdök kialakítását tartjuk szükségesnek.

A pozitív attitődöket kellemes élményekkel, ismételt kell megerısítéssel kialakítani.

A meggyızıdéseket igazolt ismeretekkel kell erısíteni. Az emberekre, etnikumokra, nemzetekre vonatkozó szociális meggyızıdéseket pozitív, elfogadói irányba kell fejleszteni. Az elıítéletes meggyızıdések, általánosítások hibás voltát irodalmi, történelmi, napi politikai példákkal kell indokolni.

A negatív attitődöket kellemetlen, irodalmi, történelmi, olvasmány élményekkel kell kialakítani – szembe állítva velük a pozitív attitüdöket. Nemzetiségi és etnikai oktatás népismereti tananyagai.

A szociális képességrendszer fejlesztése Képességek Szociális komponenskészletek Szokások, minták

Szociális készségek pl.:kapcsolatteremtés empátia, tolerancia, érdekelemzı-egyeztetı, elismerés-bírálat, konfliktuskezelés, vitakészség, alkalmazkodás, szervezıkészség, vezetıi készség, kooperáció

Feladatok A szociális kompetencia fejlesztése. A személyiségfejlesztésben nagy szerepe van az észlelhetı, elsajátítható szociális mintáknak. Ellenpólust kell mutatni a tömegkommunikációs eszközökbıl áramló antiszociális mintákkal szemben.

Az eredményes fejlesztéshez lehetıvé kell tenni a szociális képességek mőködését, a segítést, a szociális kommunikációt, együttmőködést, demokratikus vezetést, tisztességes versenyzést. Önálló munkavégzés, munkaszervezés. A nevelés - oktatás mind több területén kell alkalmazni a kooperatív tanulás módszereit. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése.

Eljárások

Személyes példamutatás, történelmi, irodalmi példák. Spontán és mesterséges szituációk, a drámapedagógia eszközeinek bevezetése. Diákönkormányzat mőködtetése. Csoportos munkavégzés, együttmőködés. Felelısi hálózat kiépítése. Iskolai hagyományápolás. A közösségi rendezvényekkel az együttléteket élményszerővé kell tenni. Demokratikus elvő tanárdiák kapcsolat.

Szociális ismeretek

A szociális ismeretek alapvetı iskolai forrása az irodalom és történelem tantárgy ismeretanyaga. Új ismeretanyagban: társadalmi, gazdasági ismeretek, állampolgári, emberismeret. A szociális A nyelvi kompetencia fejlesztése. Alapvetı feladat a gyakori érzelmi kommunikáció Érzelmi kommunikáció kontaktus és a környezet érzelmi kommunikációjának pozitív megnyilvánulásainak erısítése. Dominánsan pozitív érzelmi légkört kell a tanulóközösségekben kifejleszteni. Ez tartja fenn a személyiség biztonságérzetét.

Szóbeli kommunikáció

Az elmarasztaló érzelmi reagálások is bizalomra, szeretetbe ágyazódjanak. Konfliktuskezelı technikákat kell alkalmazni az iskolai nevelés minden területén. A nevelıtestület tagjait megismertetjük az EQ fontosságával és Tudatos fejlesztése szükséges az egyes eljárásaival. verbális komponenseknek (meggyızés, A számonkérési formák feladatadás, utasítás, beszámoló, között növelni kell a elismerés, bírálat, stb.) szóbeliséget. Szituációs gyakorlatok

A szociális érdekérvényesítés fejlesztése A segítıképesség

Az együttmőködési képesség A vezetésképesség

Az önkormányzás képessége

Az iskola feladata, hogy a megfelelı mőveltségi területekrıl az alkalmas mintákat kiemelje, azokkal az életkori sajátosságoknak megfelelıen szembesüljenek a tanulók. Alkalmazni kell a mindennapi iskolai életben az együttcselekvést, közös feladatmegoldást. A tanulóknak legyen elegendı alkalmuk a segítı együttmőködést gyakorolni. Kooperatív technikák, projekt-oktatás. Mivel a pedagógus-tanuló viszony szükségszerően vezetıvezetett kölcsönhatás, de képessé kell hogy tegye a tanulót a helytállásra – ezért segítı vezetésként kell mőködnie. Ebben a folyamatban a segítı vezetés, a demokratikus vezetés és az együttmőködés szabályainak egymást támogatva kell mőködniük. Ez a segítı életmódra nevelés hatékony mintája. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy vezetıi segítséggel tőzzenek maguk elé célokat, annak elérése érdekében összahangolt tevékenységet folytassanak az elvégzett munkát értékeljék. A közösség tevékenysége épüljön be az iskola tevékenységi rendszerébe. Élményszerővé kell tenni a közösségi követelményeket. A közösség véleménye váljon az egyén magatartásának szabályává. A közösség keltse fel az egyén aktivitását.

Az elızı képességek alapján mőködı közösségek fejlesztése

A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartásokhoz: a kisgyermek heteronóm – a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. A felelısi feladatok közvetlen ellenırzés nélküli teljesítésének megvalósítása. A közös tevékenység egyes mozzanatainak megszervezésére való megtanítás. A pedagógus szerepének csökkentése. A fegyelem továbbfejlesztése, a felelısség alapjainak lerakása, a segítés közösségi indítékainak növelése.

A versenyzés képességének fejlesztése

Az iskola feladata a segítı versengés képességének kifejlesztése a tényleges versengési lehetıségek gyarapításával. El kell ismerni, ill. meg kell követelni a szabályozottság, az esélyesség és a segítés (fair play) megtartását. Kezdeményezıképesség, vállalkozói kompetencia fejlesztése.

Irodalmi, történelmi példák filmélmények bemutatása. Alkalmazni kell a kooperatív tanulást: pl. tanulópárok létrehozásával.

A diákönkormányzat tervezı, szervezı feladatainak nevelıi segítése, döntéseik elıkészítése. Közös kultúrális, sport és szabadidıs programokat kell szervezni az egyes közösségfajták számára, minél sokrétőbb közösségi élményszerzési lehetıséggel A versenyzés, harc pozitív és negatív módjainak összehasonlítása, értelmezése különféle sportés történelmi példákon.

5. Az iskolai hagyományápolás, mint közösségfejlesztés Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei A bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény hagyományrendszere: Tanévnyitó ünnepély: Itt történik az elsı osztályosok fogadása, megajándékozása. Október 6.: ünnepély az Aradi Vértanúk napján. Külön az alsó tagozatnak és külön a felsınek. Október 23.: Megemlékezés és ünnepség az l956-os forradalom és szabadságharc emlékére. December 6. Mikulásnapi sportnap. December: Nemzetiségi nap – karácsonyi vásár Karácsony elıtti utolsó tanítási nap: karácsonyi ünnepség. Február: Dorottya nap - Farsang Március 15.: Megemlékezés és ünnepség az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján. Nyuszis sportnap. Április 11.: Megemlékezés a költészet napjáról. Anyák Napi ünnepség. Május elsı vasárnapja: Június: utolsó tanítási hetén: A diáknap. Június: utolsó tanítási nap: Búcsúzó 8.osztályosok bababallagása. Június: utolsó hét szombatja: 8.osztályosok ballagása. Iskolai szintő versenyek: Sport: Kölyök Kupa - november, Suli Kupa - december (szünet elıtt) Kalász János Torna: január utolsó szombatja Szaktárgyi: Tanulmányi versenyek (iskolai) Alsósok:tantárgyi versenyek – december Felsısık: tantárgyi versenyek Bátaszéki matematika verseny: 3. forduló – március Jékely Zoltán szavalóverseny: március Szórakoztató rendezvények December: Karácsonyi bál - külön alsó és külön felsı tagozat Február: Farsangi bál A hagyományápolás külsıségei Név Címer Sportruházat Zászló Ünnepi viselet Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A tanévek visszatérı gyakorlatában nevelık, szülık és tanulók körében törekszünk az elvi és a gyakorlati egység megteremtésére. Az iskola gondoskodjon arról, hogy a hagyományok dokumentációit (írásos anyagok, képek, oklevelek, tablók stb.) kellı tisztelettel és hozzáférhetı formában ırizzük iskolánkban. A nyilvántartás és nyilvánosságra hozatal évenként visszatérı formája egy idıszakos kiadvány, a Célfotó.

Az iskola névadójával –„Kanizsai Dorottyá”- val kapcsolatos hagyományok
Ismerkedés a névadó életével, történelmi érdemeivel.
Iskolai jelképek (jelvény, oklevélnyomtatvány, embléma ) tervezése – versenyszerően – az iskola tanulóival. A jelképek alkalmazása.
Dorottya nap (február 6): Dorottya-bál. Hozzá kötıdıen jelmeztervezı verseny kiírása.
Dorottya napi hangverseny a zeneiskolások elıadásában.
Kortörténeti vetélkedı a mohácsi csata és történetei korából.
Rendszeres tanulmányi kirándulások a mohácsi emlékhelyre.
Házi múzeum: amelyben állandó kiállítás van a korról és Kanizsai Dorottyáról. Táborok – erdei iskolák Az iskolában évente szervezünk tanulóink számára üdülı- és szakmai táborokat. Ezek fajtái eddigi gyakorlatunk szerint: - Balatonszepezdi nyári tábor a felsı tagozatosoknak (üdülı és szaktábor) - Fadd-Dombori nyári tábor az alsó tagozatosoknak (üdülıtábor)

6. A szakmai képzés alapozása-személyiség- és közösségfejlesztési vonatkozásai Az általános kompetenciák (személyes, szociális, kognitív) az egyes ember mindennapi egyéni és szociális létéhez szükségesek. A speciális kompetenciák a sajátos motívumok és tudás rendszerei. Speciális kompetenciákat az emberek csak néhányat sajátítanak el. A speciális kompetencia funkciója, hogy az ember mások érdekében valamilyen állapotváltozást, produktumot hozzon létre. Ennek alapja az alkotóképesség. Ha a speciális kompetenciához szükséges öröklött komponensek és az átlagosnál jobbak: akkor adottak a tehetség kialakulásának feltételei.

Komponensek Alkotóképesség kreativitás

Tapasztalati alkotóképesség

Feladatok

Eljárások

Az iskolai ismeretszerzésben uralkodó reprodukció mellett növelni szükséges az alkotó, kreatív tevékenységet. Az egyes szakterületeken szükséges az alkotóképesség mőködésének feltételét képezı tudás tanítása. Pl. a rajz tagozatosok ismerkedjenek meg változatos technikákkal. Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a tanulók minden korosztályban rendszeresen végezhessenek alkotó tevékenységet. Esztétikai - mővészeti tudatosság és kifejezıképesség fejlesztése. Minden évfolyamra meg kell tervezni a tárgyiasított alkotás lehetıségét, tartalmát. Gazdag tartalmi és mőfaji változatosságot kell biztosítani. A tapasztalati szintő alkotóképességet alkotó jellegő feladatok adásával végezzük. A feladat, hogy a tanuló a létrehozandó produktum esetén a létrehozás módját, részben vagy teljesen maga fedezze fel, kísérletezze

Az alkotóképesség fejlesztéséhez olyan tevékenységek alkalmazása szükséges, amely lehetıvé teszi a véletlent, a hibát, a próbálkozást, az önálló problémamegoldást. Rajzpályázatok, versíró és prózaíró pályázatok. Önálló dramaturgiát igénylı jelenetek írása, elıadása. Komponált videófelvételek készítése. Mővészeti oktatásba irányítás.

Rajzok, munkadarabok, fogalmazások. Speciális témájú pályázatokra kell indítani a tanulókat, közösségeket (pl. környezetvédelem).

Értelmezı alkotóképesség

A tanulói tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenységek (Lsd: Okt.tv. 48.§ (1)/a 5.bekezdés)

A differenciálás formális eszközei

A differenciálás szervezeti lehetıségei

ki. Feladat: a szabályhasználat és szabályalkotás képességének fejlesztése. Feladat a fejlesztés során a tervhasználat kialakítása.

A szabályhasználathoz meg kell tanítani a tanulókat a könyvtár, a lexikonok, szótárak használatára. A szabályalkotást a problémamegoldás lépésekre bontásával, azok lejegyzésével lehet fejleszteni. (a megoldás menetének leírása, vázlatkészítés). A tehetség kibontakozását segítik: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése, a tudatos differenciálás. Lehetıség szerint nívócsoportos oktatás szervezése A nem kötelezı (választható) tantárgyak tanulási lehetıségének biztosítása Tehetséggondozó foglalkozások: Nem szakrendszerő oktatás Szakkörök Az igényekhez és a lehetıségekhez mérten minél szélesebb skála biztosítása Mőhelymunka Edzés A szakkörök készítsenek fel a különféle, elıre meghirdetett versenyekre. Versenyek, vetélkedık, bemutatók szervezése Helyi szervezéső, megyei és országos versenyek Bátaszéki Matematikaverseny Jékely Zoltán szavalóverseny Dorottya-napi pályázatok Iskolai versenyek Alsó tagozatban: matematika, helyesírás, német, angol, rajz verseny ıszi és tavaszi fordulója 5.-8.osztályokban az Évfolyam legjobb helyesírója verseny Iskolai kiállítások Más iskolák által meghirdetett versenyek Levelezı versenyek Megyei, országos, nemzetközi rajzpályázatokon való részvétel Mővészeti oktatásban részt vett tanulók éves bemutatói.

A tehetségeket képességeik szerint a következı kategóriákba sorolhatjuk: • Intellektuális tehetség („tudományos” tehetség) • Mővészi tehetség (képzı-, zenemővészet-, elıadói tehetség) • Pszichomotoros tehetség (sport, mozgásmővészetek) Általános feladatunk, hogy eredményesen tudjuk kezelni a tanulók közötti fejlettségbeli, fejlıdési, valamint a sajátos adottságbeli, érdeklıdési, tanulási stílusbeli különbséget. Változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat kell alkalmazni, hogy a tanulók elsajátítsák a társadalmi beilleszkedéshez és a szakma elsajátításához szükséges színvonalú általános felkészültséget. E minimum felett minden tanuló optimális alkalmat és segítséget kapjon, hogy adottságbeli lehetıségeinek megfelelı határáig eljuthasson. A tantárgyi tananyagok elrendezésével biztosítani kell a képességek, a személyiség hatékonyabb fejlesztését, a mélyebb elsajátítást. Ezzel elı kell segíteni az iskolaváltásból, átjárhatóságból, alsóból a felsı tagozatba történı átmenet nehézségeinek megoldását. Minden mőveltségi területre nézve alkalmazni kell az osztályon belüli csoportos és személyre szóló differenciálást. A kiscsoportos differenciálás során erısíteni kell a kooperatív tanulás módszereinek alkalmazását. Iskolán kívüli szervezeti formákat kell alkalmazni, megfelelı érdeklıdés és létszám esetén már az alsó tagozat Továbbtanulásra, felvételire 3.osztályától kezdve.

Az iskolai könyvtár, az iskola számítógépparkja (Internet), valamint más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használathoz álljon a tehetséggondozás rendelkezésére.

elıkészítı foglalkozások a jelentkezık számától függıen (magyar, matematika, német, rajz tantárgyakból) A nemzetiségi német nyelvet tanuló osztályokban a tehetséges tanulók alapfokú nyelvvizsgára való felkészítése Az egyéni versenyzık felkészítésére órakeret biztosítása Szabadidıs foglalkozások: Színház, múzeum, hangverseny, kiállítás látogatása Szaktáborok

A nevelési célokból származó feladatok(követelmények) Törekedni kell arra, hogy a kompetencia alapú oktatás keretében minél több tanuló találkozzon a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztés gyakorlatával. Különösen fontos, hogy ennek a kompetenciának a fejlesztése közvetlenül az iskolába lépéssel egyidıben megkezdıdjék. A nevelés-oktatás eljárásaiban a kompetencia alapú programcsomag alkalmazásán kívül is jelenjenek meg azok az eljárások, amelyekkel a szocális kompetencia fejleszthetı: kooperatív technikák, projekt módszer. Az általánosan megfogalmazható követelmények szinte azonosak a "Milyen legyen az általános iskolát elhagyó serdülı? fejezetben megfogalmazott célokkal. A részletes követelmény-megfogalmazás ugyanakkor személyre szabott is, amit aktuálisan minden nevelınek meg kell határoznia tanulónként.

7. Neveltségi követelmények

• A gyermekek életkoruknak megfelelı formában és fejlettségi szinten legyenek képesek kommunikálni - a metakommunikáció eszközeit megfelelıképpen használni - egymással, nevelıikkel, idegen felnıttekkel. A kommunikáció során tartsák be a nyelvi illem szabályait : megszólításban, válaszadásban, alkalmazott hangerıben, köszönési formákban. Fejlıdjön vitakészségük, véleményalkotási készségük. • Rendelkezzenek az együttélés képességeivel : türelem, tolerancia, alkalmazkodás, empátia, kapcsolatkezelési, kötıdési képességek, konfliktuskezelés. • Együttmőködési képességek : felelısségvállalás, segítségnyújtás, szabályalkotás és szabálykövetés. • Rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyekkel képesek a helyzetfelismerésre, az ahhoz való alkalmazkodásra. Tudjanak természetes módon udvariasan viselkedni. Illedelmes megjelenés, kommunikáció. • A gyermekek életkoruknak megfelelı érzelmi gazdagsággal rendelkezzenek (szeretet, győlölet, tisztelet, elkötelezettség). Érzelmi megnyilvánulásaikban legyenek képesek a helyzetnek megfelelı érzelemnyilvánításra típus és mérték szerint. • Az iskola, a társadalom, az emberiség elırevivı, pozitív céljai és az ehhez kötıdı egyéni céljaik iránti megnyilvánulásaikban legyenek céltudatosak, határozottak, kitartóak, dönteni képesek – rendelkezzenek az érdekérvényesítı képességekkel, versengési-, vezetési képességekkel, a siker, kudarc elfogadásának képességével, alá-fölérendeltség elfogadásának képességével, legyenek bizonytalanságtőrık. • Legyenek becsületesek, amely egyéni és közösségi követelmény is. Legyenek képesek felismerni, elválasztani a jót a rossztól, s a közösség céljait szolgálva e szerint éljenek, s erre bíztassák társaikat is.

8. A mőveltségi anyag ismeret-és tevékenységi körének követelményei: Ezeket a követelményeket részben a Nemzeti Alaptanterv, az OM Kerettanterv egységes módon tartalmazza, részben a helyi tanterv az Alaptantervet meghaladó mőveltségi és ismeretanyagára kidolgozott követelmények tartalmazzák. Szükséges a tantárgyak évfolyamokra lebontott követelményeinek pontos

meghatározása. A tanulás eredményét, a tudást, a képességeket követelményekben fejezhetjük ki.- a mőveltségi anyag követelményrendszere : Az affektív tanulással összefüggı követelmények : • Befogadás (készség az érdeklıdések, attitüdök, értékek befogadására) • Válaszadás (reagálás az érdeklõdések, attitüdök,értékek szerint) • Értékek kialakítása (értékkülönbségek érzékeltetése) • Értékrendszer kialakítása • Az értékrendszer belsı, jellemképzı erıvé alakítása(világnézet) A pszichomotoros követelmények • Utánzás (mozgások másolása, izomkoordináció nélküli mozgások) • Manipulálás (szenzoros korrekciók, felesleges mozdulatok kiküszöbölése, mozgási sebesség növelése, módosítások) • Artikuláció (mozgások koordinálása, hasonló mozdulatok egymást követı végzésének képessége) • Automatizálás (rutin és spontán mozgások végrehajtása) Kognitív követelmények • Ismeret (tények és elemi információk,fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok) • Megértés (egyszerő összefüggések, bonyolult összefüggések-értelmezés, átkódolás, transzformálás) • Alkalmazás (ismert szituációkban és új szituációkban) Magasabb rendő mőveletek (analízis, szintézis, értékelés)

9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
















A gyermek és ifjúságvédelmi védelmi felelıs munkájához szükséges feltételek biztosítása. A szülık tanév eleji tájékoztatása az ifjúságvédelmi felelıs személyérıl, tevékenységi körérıl. A tanulók tájékoztatása a gyermekvédelmi felelıs tevékenységérıl. A hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető és veszélyeztetett tanulók nyilvántartása, az okok feltárása, helayzetük, sorsuk nyomonkövetése. Állandó kapcsolattartás a veszélyeztetett gyermekek családjával, probléma esetén azonnali reagálás. Mint elsıdleges jelzırendszert értesíteni kell a Gondozási Központ munkatársait (nyilvántartásba, gondozásba vétel). IPR-program mőködtetése (esetmegbeszélések). Védeni kell a tanulókat a káros szenvedélyektıl, a negatív hatásoktól. Ebben nagy szerepet kap az iskolai védını (egészségmegırzésrıl elıadás, szexuális és családi életre felkészítés, drogproblémák megelızése…). A lelki eredető problémák elszaporodása miatt mentálhigiéniás szakemberhez irányítás, elkísérés. Esetenként segítség nyújtás a rászorulóknak. Akciószerő ruhasegélyek szervezése. Jogszabály szerinti ingyenes tankönyv biztosítása, tankönyvkölcsönzés. Tanulmányi kirándulások, nyári táborozások anyagi támogatása (önkormányzat, diákönkormányzat). Rászorulók kedvezményes és ingyenes étkeztetése. A kirívóan problémás gyerekek, családok esetén kapcsolattartás a rendırséggel, polgárırséggel (éjszakai csavargások megelızése).

10. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység, a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység. IPR. E két jelenség az esetek nagy százalékában együtt jelentkezik, ezért gyakran ugyarra a tanulóra érvényes a szociális hátrányból és a magatartási zavarból származó pedagógiai tevékenység. Mindezek miatt és mindkét

hátrány, illetve zavar miatt az alábbi tevékenységformák folyamatos alkalmazása szükséges e hátrányok enyhítéséhez: 1. Szoros kapcsolat kiépítése a helyi óvodákkal, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelısökkel, a Gondozási Központtal és a Nevelési Tanácsadóval, Kölcsönös információcsere.
Óvodalátogatás a beiskolázás elıtt, hogy a leendı tanítók már az iskolába kerülés elıtt tájékozottak legyenek a tanulók helyzetérıl.
Azonnali jelzés a gyermek és ifjúságvédelmi felelısöknek az indokolatlan mulasztásokról, csavargásokról, a szülıi gondoskodás romlásáról, a családok állapotában bekövetkezı változásokról.
Együttmőködés a Nevelési Tanácsadóval (észrevételek, konkrét segítségkérés pl.serdülıkori magatartászavarok esetén)
Rehabilitáció 2. Különös figyelmet kell fordítani az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók beilleszkedésére az osztály- és iskolaközösségbe. Mivel e tanulók nem feltétlenül elsı osztályos koruktól lesznek tagjai e speciális osztályoknak, fontos kivédeni az áthelyezésükbıl adódó traumákat, személyiségfejlıdésükben jelentkezı lehetséges törést. 3. Az egyéni képességekhez igazodó tanóra szervezése. Toleráns nevelıi magatartás, türelem, a szociális hátrányokból származó, vagy egyéb ebbıl következı frusztráció kialakulásakor. 4. Differenciált munka: • Csoportmunka • Korrepetálás • Egyéni foglalkozás • Kooperatív munkaformák • Napköziotthon: törekedni kell arra, hogy a szociális hátrányban lévı tanulók minél nagyobb számban legyenek napközisek. • Az iskola étkezési és felügyeleti, tanulást segítı ezen szolgáltatásai önmagukban hátránykompenzáló hatásúak. • A problémás gyerekek fokozott figyelemmel kísérése. Tanulmányi helyzetük és tanórán kívüli, iskolán kívüli tevékenységük követése. • Egyéni tanulási módszerek kialakítása • Egyénre szabott szabadidı eltöltési ajánlatok adása. 5. IPR-program 6. Közösségvizsgálatok – szociometria készítése idıszakonként, s az abban peremre került tanulók helyzetének állandó figyelemmel kísérése. 7. A beilleszkedés segítése a közösségi magatartási normák elfogadtatásával és a magatartászavaros tanuló elfogadtatásával. 8. Szoros kapcsolat nevelı és tanuló között. Az osztályfınök feladata, hogy a problémát észrevegye, és megkeresse az okát a változásnak (osztályfınöki óra, szociometriai felmérés, kérdıív összeállítása, egyéni beszélgetések), megoldja az új közösségbe kerülı tanuló beilleszkedési gondjait. 9. A szülıkkel való kapcsolattartás • A szülık gyermekeik nevelési gondjainak megoldásában való aktív közremőködés • Az iskola és a család nevelési elveinek egyeztetése, közelítése, közös követelmények állítása. • Családlátogatás, a tanuló otthoni környezetének megismerése. • Ajánlás otthoni szabadidıs tevékenységre • Szülıi értekezlet – közös, több tanulóra is érvényes nevelési probléma megbeszélése. • Esetmegbeszélés a képességkibontakoztató és integrációs felkészítésben résztvevık szülei számára. • Fogadóóra – tájékoztatás a tapasztalt változásokról. • A tanulók érdeklıdési körének megfelelı tevékenységi formák keresése: sport, szakkör, zeneiskola.

10. A szociális hátrányok kompenzálásának fontos eszközei: • Napköziotthonos, iskolaotthonos ellátás. • Kedvezmények biztosítása az étkeztetésben és a tankönyvellátásban. • Táborozások, kirándulások költségeihez hozzájárulás kérése a Bizottságtól, a Kisiskolásokért Alapítványtól. • Olyan iskolai kirándulás szervezése, amelyben az anyagi feltételek nem korlátozzák a hátrányos helyzető tanulók részvételét.

11. Intézkedési terv a HH-s és HHH-s gyermekek felzárkóztatására, hátrányos helyzetük leküzdésére vonatkozóan. 11.1.

Esélyegyenlıségi fejlesztések/Célmeghatározás

Rövidtávú célok (max. 1 év) a. Legyen napra kész az intézményben a HH-s és HHH-s tanulók listája. b. A kompetenciaméréseknél a HH-s és HHH-s tanulók eredményei a párhuzamos osztályok és az évfolyamok között legyen összehasonlíthatók. c. Az intézmény valamennyi dokumentumában elıírt rendelkezések, szabályok nem lehetnek ellentétesek az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség biztosításáról szóló törvény elıírásaival. A dokumentumok folyamatos felülvizsgálata és szükség szerint a rendelkezések módosítása. Középtávú célok (max. 3 év) d. Halmozottan hátrányos helyzető gyerekek helyzetének javítása érdekében a következı tanévekben is igényelni kell az integrációs támogatást, mőködtetni kell IPR programot. e. Növelni kell a jogosultak körében a propagandát, hogy az iskolai végzettségükrıl nyilatkozók száma növekedjen, s ezzel együtt a HHH-s tanulók lehetséges aránya közeledjen a 100%-hoz. f. Az érintett tanulók szülei ismerhessék meg az Útravaló és Arany János programokat. g. Az esélyteremtés érdekében növelni kell az esélyteremtı Útravaló és Arany János programban való részvételt h. Szorgalmazni kell a HHH tanulók iskolán kívüli segítı programokban való részvételét, az esélyegyenlıség biztosításának és hátrányok csökkentésének az érdekében. Növelni kell a HHs és a HHH-s tanulók napközis és tanulószobai foglalkozáson való részvételének arányát. Törekedni kell arra, hogy a szakköri munkában, az alapfokú mővészetoktatásban a HHH-s tanulók nagyobb számban vegyenek részt. i. A módszertani képzettség további erısítése. A pedagógiai-módszertani kultúra további fejlesztése érdekében szükséges a differenciált tanulásszervezéssel kapcsolatos ismeretek bıvítése egyrészt az integrált formában történı oktatásban részt vevı tanulók, valamint az évfolyamismétlı tanulók további fejlesztése érdekében. j. Valamennyi tanuló továbbtanulásának biztosítása. Hosszútávú célok (max. 6 év) k. Biztosítani kell a teljes körő szakos ellátottságot. Megfelelı szakember ellátottság feltételeinek javítása. Megfelelı szakember biztosítása az oktatás területén az SNI-s tanulók megfelelı fejlesztése érdekében. l. A HH-s és HHH-s tanulók esélyegyenlıségének biztosítása és a hátrányok csökkentése érdekében növelni kell a kompetencia alapú oktatási programba bevont érintett tanulók számát, javítani kell a kompetencia mérés során nyújtott teljesítményüket.

m. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók érettségit adó iskolákban történı továbbtanulási arányának növelése szükséges.

11.2. Akcióterv (beavatkozások)

Adott tanévi Több tanévi Fejlıdési összehasonlítást össz. trendeket lehetıvé tevı hasonlítást mutató lista. eredménylista. lehetıvé tevı lista.

Kódok használata javasolt: 1. elıkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képviselıtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelısök és határidık kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további elıre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve

Az intézkedés státusza∗

Teljes körő Teljes körő napra kész napra kész tanulói tanulói lista. lista.

Megvalósításhoz szükséges erıforrás

Indikátor (hosszú távon)

Teljes körő napra kész tanulói lista.

Indikátor (Közép távon)

A folyamatos Nem releváns nyilvántartás kialakítására 2009.ápr.30. Majd: folyamatos A komp. Nem releváns mérések eredményeinek nyilvánosságra hozatalától számított 1,5 hónap.

Indikátor (rövid távon)

Kiinduló érték

∗

A megvalósítás határideje

Az intézkedés felelıse

Intézkedés leírása

Cél megfogalmazása

Helyzetelemzés megállapítása

A HH-s és HHH-s Legyen napra kész az A HH-s és HHH-s Az oktatási terület tanulók listája intézményben a HH-s és tanulók listáját az igazgatóhelyettesei HHH-s tanulók listája. önkormányzatok adatszolgáltatása alapján naprakész módon kell vezetni. A HH-s és HHH-s A kompetencia A A terület tantárgyi tanulók kompetenciaméréseknél kompetenciaméréseknél eredményeinek mk. vezetı. rögzíteni kell a HH-s és a HH-s és HHH-s (magyar, alakulása tanulók eredményei a HHH-s tanulók matematika) párhuzamos osztályok és eredményeinek az évfolyamok között alakulását. A legyen párhuzamos évfolyamok, összehasonlítható. tanulócsoportok közötti HH-s és HHH-s arány paramétereit rögzíteni kell.

Önkormányzati adatszolgáltatás, a változások ütemes jelzése.

2.

KIR-adatok, kiértékelést lehetıvé tevı szoftver. Tanulói mérési kódok. HH-s és HHH-s tanévi listák.

1.

Intézményi dokumentumok elemzése esélyegyenlıségi szempontból.

Az intézmény valamennyi dokumentumában elıírt rendelkezések, szabályok nem lehetnek ellentétesek az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség biztosításáról szóló törvény elıírásaival. A dokumentumok folyamatos felülvizsgálata és szükség szerint a rendelkezések módosítása.

Intézményvezetı Az intézmény (igazgató) dokumentumait, az azokban elıírt szabályokat felül kell vizsgálni esélyegyenlıségi szempontból. Az esélyegyenlıséget sértı rendelkezéseket meg kell változtatni, vagy szőntetni. A dokumentumok változtatásai alkalmával meg kell vizsgálni az új szöveget az esélyegyenlıség szempontjából.

Elsı Nem releváns. alkalommal a 2008/2009-es tanév vége: 2009.június 20. Majd: a dokumentumok módosítási idıpontjai.

Intézményvezetı, Az IPR program IPR csoport folyamatos vezetıje. mőködéséhez minden tanévben – követve a támogatás igénylésének jogszabályi feltételeit – meg kell pályázni a program mőködtetéséhez szükséges integrációs támogatást.

Tanévente a pályázat beadásának konkrét határideje.

Nem releváns

Az aktuális tanévre vonatkozó pályázat elkészülése és benyújtása

Tanévente a tanév elsı szülıi értekezletét követı 2 hetet követıen.

A 2008/2009. Az aktuális tanév tanév saját jogon ugyanezen HHH-s módon számolt tanulóinak és az arány %-os értéke legalább együtt nem mőködık 5 %-kkal legyen nagyobb létszámával növelt HHH-s az elızı tanévi létszám aránya értéknél.

Az Cél a 100%-hoz A HH-s és HHHugyanezen közeli érték s tanulók módon elérése. érvényes listái számolt tanévenként. érték tanévenként növekedjen

Integrációs normatíva igénylése

Halmozottan hátrányos helyzető gyerekek helyzetének javítása érdekében a következı tanévekben is igényelni kell az integrációs támogatást.

Az IPR-es programban részt venni jogosultak számát növelni szükséges.

Növelni kell a jogosultak Az IPR program körében a propagandát, elınyeinek, céljainak hogy az iskolai megismertetése az végzettségükrıl érintett tanulók nyilatkozók száma szüleivel. Meggyızı növekedjen, s ezzel munka folytatása azért, együtt a HHH-s tanulók hogy együttmőködık lehetséges aránya legyenek. közeledjen a 100%-hoz.

Intézményvezetı IPR csoport vezetıje, érintett osztályfınökök

A felülvizsgált, korrigált hatályos dokumentumok.

A HHH-s tanulók számának megfelelı elnyert integrációs támogatás.

SZMSZ, pedagógiai program, MIP, jelen akcióterv, esélyegyenlıséget biztosító jogszabályok

1.

Az integrációs támogatás révén mőködı IPR program.

2.

1.

Útravaló és Arany IPR csoport Az érintett tanulók szülei A HH-s és HHH-s János program vezetıje, érintett ismerhessék meg az tanulók szülei számára osztályfınökök Útravaló és Arany János tájékoztatást kell adni a programokat. programok elınyérıl, gyakorlatáról. Útravaló és Arany Az esélyteremtés János program érdekében növelni kell

Az érintett tanulók és szüleik körében az esélyteremtı Útravaló összehangolt és Arany János propagandát kell programban való folytatni a programok részvételt. mellett.

Iskolán kívüli Szorgalmazni kell a segítı programok HHH tanulók iskolán kívüli segítı programokban való részvételét, az esélyegyenlıség biztosításának és hátrányok csökkentésének az érdekében. Növelni kell a HH-s és a HHH-s tanulók napközis és tanulószobai foglalkozáson való részvételének arányát. Törekedni kell arra, hogy a szakköri munkában, az alapfokú mővészetoktatásban a HHH-s tanulók nagyobb számban vegyenek részt.

IPR csoport vezetıje, érintett osztályfınökök

A szeptemberi Nem releváns. szülıi értekezlethez csatlakozó idıpontban.

Folyamatos

Osztályfınökök, Folyamatos Osztályfınöki, alapfokú szaktanári propagandával növelni mővészetoktatásban tanító, szakköröket kell a HHH tanulók tartó nevelık. iskolán kívüli segítı programokban való részvételét, az esélyegyenlıség biztosításának és hátrányok csökkentésének az érdekében. Növelni kell a HH-s és a HHH-s tanulók napközis és tanulószobai foglalkozáson való részvételének arányát. Törekedni kell arra, hogy a szakköri munkában, az alapfokú mővészetoktatásban a HHH-s tanulók nagyobb számban vegyenek részt.

Az aktuális tanévben megtartott tájékoztatón részt vett érintettek száma. A 2008/2009. A HH-s, ill. tanévi HHH-s tanulók résztvevı, legalább 1%-a beiskolázásra vegyen részt az kerülı létszám. Útravaló programban.

A 2008/2009. A kiinduló tanévi arányokkal résztvevı, HH-s megegyezı HHH-s létszám arány. aránya az összes HH-s, HHH-shoz képest.

A tájékoztató Bonyhádi Petıfi A S. Ev. Gimn.-ból tájékoztató beépül a autentikus következı beépül a következı tanévek tanév elıadó. helyi rendjébe. tanévek tanév helyi rendjébe. A HH-s, ill. A HH-s, ill. A már részt vett HHH-s HHH-s tanulók diákok példája, tanulók legalább 2-3 %- beszámolói. legalább a vegyen részt 2%-a az Útravaló vegyen részt programban. az Útravaló programban. A kiinduló A kiinduló Szakköri munkát, arányoknál arányoknál alapfokú mőv. legalább legalább 2%-kal oktatási munkát 1%-kal magasabb arány népszerősítı magasabb tartós bemutatók, arány. fennmaradása. kiállítások, versenyeredmények nyilvánossága.

1.

1.

1.

A módszertani A pedagógiaiképzettség módszertani kultúra további erısítése. további fejlesztése érdekében szükséges a differenciált tanulásszervezéssel kapcsolatos ismeretek bıvítése egyrészt az integrált formában történı oktatásban részt vevı tanulók, valamint az évfolyamismétlı tanulók további fejlesztése érdekében.

A nevelıtestület további tagjai vegyenek részt a TÁMOP 3.1.4 pályázat tevékenysége nyomán kompetencia alapú oktatás elterjesztését szolgáló, valamint az IPR-es program együttnevelést erısítı módszertani továbbképzéseken.

Intézményvezetı.

HH-s és HHH-s Valamennyi Valamennyi tanuló A HH-s és HHH-s tanulókat tanító tanuló továbbtanulásának tanulók mindegyikének nevelık, alkalmassá tétele a továbbtanulásának biztosítása. osztályfınökök. biztosítása. középfokú tanulmányokra.

Megfelelı szakember ellátottság feltételeinek javítása.

Biztosítani kell a teljes körő szakos ellátottságot. Megfelelı szakember biztosítása az oktatás területén az SNIs tanulók megfelelı fejlesztése érdekében.

A nem megfelelı szakképesítéssel tanító nevelık átcsoportosítása, beiskolázása a megfelelı szakképesítés megszerzésére, ill. megfelelı szakképesítéső nevelı felvétele.

Intézményvezetı

A TÁMOP pályázat benyújtásának idıpontjában meglévı képzettségek mennyisége.

Folyamatos

Folyamatos

A TÁMOP pályázattal vállalt indikátorérték

Nem releváns

A 8. osztály elvégzése nélkül az iskolánkból kimaradó tanulók száma kisebb, mint 0,5%.

A 8. osztály elvégzése nélkül az iskolánkból kimaradó tanulók száma kisebb, mint 0,2%. Nem megfelelı A 2008/2009-es A szakképesítéssel tanévi értéknél 2008/2009megtartott nem nagyobb es tanévi tanórák száma a tanóraszám. értéknél 2008/2009-es legalább tanévben. 25%-kal kisebb érték.

A HEFOP 3.1.3mal kiképzett pedagógusok ismeretei, gyakorlata. A TÁMOP által igényelt szakértıi tevékenység.

2.

Nincs ilyen tanuló.

1.

Nincs olyan Tanévenkénti óra, amit nem beiskolázási terv. megfelelı szakképesítéssel látunk el.

1.

Osztálytanítók, A kompetencia alapú szaktanárok az oktatás által javuljon a érintett HH-s és HHH-s tanulók kompetencia kompetencia mérési területek tanítói. eredménye.

Folyamatos

A kiinduló A 2008. évi A 2008. évi kompetencia értéknél kompetencia legalább mérések mérések eredményei - a eredményeinél - 5%-kkal 4. – 6. és 8. a 4. – 6. és 8. jobb évfolyamokon a évfolyamokon a eredmények HH-s és HHH-s HH-s és HHH-s elérése. tanulók körében tanulók körében – nem rosszabb eredmények.

Szaktanárok, HHH-s tanulók A halmozottan hátrányos A HHH-s tanulók közül osztályfınökök. továbbtanulása. helyzető tanulók érettségit több tanulót kell adó iskolákban történı alkalmassá tenni az továbbtanulási arányának érettségit adó növelése szükséges. középfokú tanulmányokra.

Folyamatos

A 2008/2009-es A 2008/2009-es A A 2008/2009-es tanévben tanévi aránynál 2008/2009- aránynál érettségit adó nem kisebb es aránynál nagyobb arány. középiskolába arány. nagyobb felvett HHH-s arány. tanulók aránya az összes végzıs HHHshoz képest.

A kompetencia alapú oktatási program alkalmazása.

A HH-s és HHH-s tanulók esélyegyenlıségének biztosítása és a hátrányok csökkentése érdekében növelni kell a kompetencia alapú oktatási programba bevont érintett tanulók számát, javítani kell a kompetencia mérés során nyújtott teljesítményüket.

A kiinduló értéknél legalább 8%kkal jobb eredmények elérése.

A KIR évenkénti nyilvánosságra hozott adatsorai.

1.

1.

12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok •

• •

• • • • • • • •

• • • • • • •

A tanulási nehézségekkel küzdı tanulók személyiségének megismerése (negatív-pozitív tulajdonságainak feltérképezése az óvónıi vélemény, az iskolaérettségi vizsgálat, a nevelı tapasztalatai és a családi körülmények figyelembe vételével). A tanulási kudarcnak kitett mentálisan retardált, részképesség zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) tanulók kiszőrése, irányításuk a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi Bizottsághoz és a Pedagógiai Szakszolgálathoz.. Az értelmileg enyhe fokban akadályozott tanulók beilleszkedését, felzárkóztatását az erre kjelölt gyógypedagógiai osztályban valósítjuk meg. A feladatott gyógypedagógus végzi speciális tanterv alapján. A tanterv tartalmazza az egyéni korrekció feladatait is. Minden iskolai pedagógus feladata, hogy segítse ezen tanulók beilleszkedését az iskolaközösségbe, hogy ne legyenek kitéve a többi tanuló általi kiközösítésnek. Az osztályfınök együttmőködése a szaktanárral, az osztályban tanító más nevelıkkel, logopédussal, gyógypedagógussal, gyógytestnevelıvel. Esetmegbeszélés a képességkibontakoztató és integrációs felkészítésben résztvevık szülei számára. Fejlesztı hatású, apró, egymásra épülı, koncentrikusan bıvülı ismeretek nyújtása, rögzítésük tevékenykedtetéssel, eszközök használatával, ismeretelsajátítás algoritmusának megadásával. Új tantárgy belépése esetén a kudarc elkerülése végett a helyes tanulási módszer megtanítása. A kiválasztott tanmenet aktualizálása az osztályra, az egyes egyénre. Az értékelés vagy osztályozás alól felmentett, mentálisan retardált, részképességzavaros tanulók egyéni fejlesztése a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi Bizottság javaslata alapján. A személyiség komplex fejlesztése, korrekciója, kompenzációja (különös tekintettel: figyelemkoncentráció fejlesztése, mozgáskoordináció fejlesztése, beszédfejlesztés, motivációs bázis fejlesztése, pozitív nevelıi beállítottság kialakítása, a tanuló reális önértékelése kialakítása). A nem szakrendrendszerő oktatás kiterjesztése szolgálja a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása az 5. és 6. évfolyamon. Nem szakrendszerő oktatás keretében a kulcskompetenciák fejlesztése csökkenti a lemaradást. Az osztályfınök és a szülı együttmőködése a tanulási kudarcnak kitett tanulók érdekében: a fejlesztı feladatok kijelölése, közös megbeszélése, (szülıi értekezlet, fogadó óra, nyílt nap), a fejlıdését elısegítı, sikereket nyújtó életritmus kialakítása. A tanuló képességeinek és a szülı elvárásainak egyeztetése. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következı tevékenységek során történik: Gyógypedagógiai oktatás 1-8.évfolyamig. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (differenciálás) Napköziotthon Egyéni fejlesztések Felzárkóztató foglalkozások Az iskolai könyvtár és az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. Továbbtanulásra irányítás segítése

13. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek A nevelés – oktatás ezen területe a pedagógia program : A szakmai képzés alapozása – személyiség- és közösségfejlesztési vonatkozásai kerültek kidolgozásra. Nem szakrendszerő oktatás keretében a kulcskompetenciák fejlesztése tehetségfejlesztést, a képességek kibontakoztatását.

fejezetben segíti

a

14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke A címben szereplı felszerelések jegyzéke a tantárgyi tantervekben találhatók meg. 15. Együttmőködési formák 15.1.

Az iskolai közösségek és kapcsolati formák

Az iskolaközösség: az alkalmazotti, szülıi és tanulói közösségek összessége. Az alkalmazotti közösség: az iskola nevelıtestületébıl és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. A szülıi munkaközösség: A szülıi munkaközösség dönt saját szervezeti és mőködési rendjérıl, képviseletérıl. A SZMSZ a következı jogokat állapítja meg a szülıi munkaközösség számára: A szülıi munkaközösség joga, rendszeresen tájékoztatást kapni az iskolaszék tevékenységérıl, rendszeresen tájékoztatást kapni azon alapítványi, diák-önkormányzati pénzek felhasználásáról, amelyek jótékonysági rendezvények bevételeként szolgálják az iskola tanulóinak jutalmazási és egyéb, a nevelést, oktatást segítı céljait. Az osztályok szülıi munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfınökök segítik. A szülıi munkaközösségek véleményeiket, javaslataikat a választott SZMK elnök vagy az osztályfınök közvetítésével juttatják el az iskola vezetıségéhez. A szülıi választmányt az igazgató tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól. Az SZMK elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. Az iskolaszék. Az iskolaszék a saját szervezeti és mőködési szabályzata alapján végzi tevékenységét. A diákönkormányzat. Az iskola diákönkormányzatának a tantestület által jóváhagyott szervezeti és mőködési rendje az SZMSZ melléklete. Az iskolai diákönkormányzat élén a mőködési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetısége és a nevelıtestület elıtt az IDB képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait. A diákönkormányzatba a 4.- 5.-6.-7.-8. osztályok küldhetik képviselıiket. A diákközgyőlés (iskolagyőlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekbıl áll. A diákközgyőlésen lehet közérdekő észrevételeket, javaslatokat, kritikai megjegyzéseket tenni. A diákközgyőlés az igazgató által (lsd. tanév rendje), illetve a diákönkormányzat mőködési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Az osztályközösség. Az osztályközösség az iskola diákönkormányzatának legkisebb egysége: megválasztja az osztály titkárát és helyettesét küldötteket delegál az iskola diákönkormányzatának vezetıségébe és a diákközgyőlésbe - így dönt saját diákképviseletérıl. Az osztályközösség vezetıje: az osztályfınök. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezetı, az osztályfınök áll. Az osztályfınököt a tagozatvezetı igazgatóhelyettes és az osztályfınöki munkaközösségvezetı javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az of. jogosult az osztályában tanító pedagógusok mikroértekezletét összehívni, levezetni. Az osztályfınöki feladatra történı kijelölés szabályai: A megbízásnál a nevelı pedagógiai felkészültsége az elsıdleges szempont. Az osztályfınök megbízatása idején szaktanárként is minél több idıt tölthessen együtt tanítványaival. Az alsó és felsı tagozatos tanulmányok során lehetıleg ne kerüljön sor osztályfınök-változásra. A nevelı kérésére - ha ezt a személyi feltételek lehetıvé teszik - biztosítani lehet, hogy egy két évig ne legyen osztályfınök. Az osztályfınök feladatai és hatásköre: Alaposan meg kell ismernie tanítványait. Az iskola pedagógiai elvei szerint nevelje osztálya tanulóit, a személyiségfejlıdés tényezıit figyelembe véve. Mőködjön együtt az osztály diákbizottságával, segítse a tanulóközösség kialakulását. Koordinálja és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogassa óráikat. Tartson fenn aktív pedagógiai kapcsolatot az osztály szülıi munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait

segítı személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelı, gyermekvédelmi felelıs, gyámügyi munkatárs, stb.) Kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi elımenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minısíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minısítési javaslatát a nevelıtestület eléterjeszti. Szülıi értekezletet és mikroértekezletet tart. Rendszeresen tájékoztatja a szülıket a tanulók magatartásáról, tanulmányi elımenetelérıl. Saját hatáskörben - indokolt esetben- évi 3 nap távollétet engedélyezhet tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola elıtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közremőködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. Részt vesz az of. munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel elısegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Nevelı - oktató munkájához tanmenetet készít. Különös figyelmet fordítson a gyerekek egészségnevelésére. A belsı kapcsolattartás általános formái és rendje. Az iskola különbözı közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógusvezetık, a választott közösségi képviselık segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: értekezletek, fórumok, iskolagyőlés, tanácskozások, nyílt napok, fogadóórák. A rendszeres és konkrét idıpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, amellyel minden pedagógus rendelkezik. Az alkalmi idıpontok a hirdetıtáblákon jelennek meg. Szülık tájékoztatásának formái Az oktatási törvény 13.-14.§-nak megfelelıen az iskola a tanév során szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidın túli idıpontokban (szülıi értekezletek, fogadóórák), rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében). Az osztályok szülıi közössége számára a szülıi értekezleteket az osztályfınök tartja. Évente szeptember végén, január elején és május elején tartunk szülıi értekezletet. Ezeken a tanév rendje, az osztály általános tanulmányi, neveltségi állapota, a jobb tanulmányi és neveltségi állapot eléréséhez szükséges feladatok összehangolása kerül napirendre. Az aktuális osztályt érintı eseményekre történı felkészülés (pl. kirándulás), a továbbtanulással kapcsolatos információcsere szintén témája egy-egy szülıi értekezletnek. Rendkívüli szülıi értekezletet az of. és a szülıi munkaközösség vezetıje hívhat össze - a felmerülı problémák megoldására. Esetmegbeszélés a képességkibontakoztató és integrációs felkészítésben résztvevık szülei számára. A szülıi fogadóórák. Az iskola valamennyi pedagógusa a tanév során minden hónap elsı hétfıjén fogadóórát tart 16 órától 17 óráig. Kivéve, ha arra a napra esik a szülıi értekezlet. A fogadóórán kívüli idıpontban egyeztetés után is lehetséges a szülı és nevelı találkozása. Rendszeres írásbeli tájékoztatás. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztatófüzetében is feltüntetni. A tájékoztatófüzetben minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni.

15.2.

Az iskola külsı kapcsolatainak

rendszere, formái és módja

Intézményünk rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következı szervezetekkel: Szervezet

A kapcsolattartás formája, módja, tartalma

Kapcsolattartók

A kapcsolattartás idıpontja, tartama Állandó kapcsolat.

A fenntartó: Bátaszék-AlsónyékPörböly intézményfenntartó társulás

Elıterjesztések készítése. Statisztika. Részvétel önkormányzati döntések elıkészítésében. Határozatok végrehajtása. Önkormányzati pályázatok. Költségvetés és beszámoló. Tantestületi értekezletekrıl jegyzıkönyvek adása, határozatok.

Polgármesterek, jegyzı, irodavezetık. Igazgató, helyettesek, gazdasági vezetı, gyermekvédelmi felelısök.

Iskolaszék: Külön a bátaszéki intézményegységben és külön a pörbölyi tagintézményben.

Iskolaszéki ülésékre készített beszámolók, határozati javaslatok. Az iskolaszék által kért információk nyújtása.

Igazgató, igazg.helyettesek. Az iskolaszék tantestületi tagjai.

Az iskolaszék Mőködési Szabályzatában meghatározott iskolaszéki ülések, rendkívüli ülések.

„Kis iskolásokért” Alapítvány

A tantestület tagjai közül delegál kuratóriumi tagokat. Elıterjesztésével, támogatási igényeivel orientálja a kuratórium döntéseit.

A kuratórium tantestületi tagjai.

Folyamatos.

II. Géza Gimnázium Munkaközösségi intézményegység megbeszélések. A tanév rendjének összehangolása. A 6 osztályos gimnáziumba való áttanítás. Órarend összehangolás. Rendezvények tartásában közremőködés. Ebédszállítás a gimnázium menzájára. Beiskolázás a 7. és a 9. osztályokba. Városi Óvoda Az óvodai tantestület és az intézményegység alsó tagozatos munkaközösségek kapcsolata az iskolába kerülı gyerekek érdekében. Gyermekek étkeztetése az iskola konyhájáról, ételszállítás. Gazdasági csoport óvodai feladatellátása.

A jogszabályok által elıírt kötelezı kapcsolati formák: az intézményi döntések elıtti Roma Kisebbségi véleményezési és egyetértési Önkormányzat jog gyakorlása.(Pedagógiai Alsónyéki és pörbölyi program, SZMSZ, házirend, stb.) hagyományırzı Oktatási programok csoportok. fejkvótáinak felhasználási módja, elszámolások: német nemzetiségi oktatás, cigány kisebbségi program. Német Kisebbségi Önkormányzat

Igazgatók, Folyamatos. igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetık. Gazdasági vezetık. Élelmezésvezetı. Továbbtanulási felelıs.

Vezetı óvónı. Alsó tagozatos igazgató helyettes. Munkaközösség vezetık. Élelmezésvezetı. Gazdasági vezetı.

Kisebbségi önkormányzati képviselıtestületek és vezetıik. Igazgató, igazgatóhelyettesek, nemzetiségi munkaközösség vezetıje.

Folyamatos. Kiemelt kapcsolati formák: Beiratkozás, leendı elsıs tanítónık hospitálása az óvodában. Szeptemberben óvónık hospitálása az elsı osztályokban. Folyamatos.

Városi Könyvtár

Városi Mővelıdési Ház

Könyvtárhasználati órák tartása az informatika mőveltségterületen belül. A hagyományırzéssel kapcsolatos iskolai feladatokban közremőködés. Iskolai rendezvényekhez helybiztosítás. Iskolán kívüli szakkörök, tánccsoportokban való tanulói részvétel. Városi rendezvényekre mősor szolgáltatása. A rajztagozat kiállításainak megrendezése. Évente kulturális bemutató.

Igazgatóhelyettesek. Folyamatos. Könyvtárvezetı. Munkaközösség vezetık. Napközis nevelık. Igazgatóhelyettesek. Folyamatos. Nevelık. A mővelıdési ház munkatársai, tánccsoportvezetık.

Minden szaktanár, Folyamatos. aki eredményeket kíván közzétenni. Igazgató, igazgató helyettesek. A KHT vezetıje. A Népújság területi referense. Az iskolai könyvtáros. Igazgató, ISK Folyamatos. tanárelnök, testnevelés munkaközösség vezetıje, sportcsoportvezetık .

CIKÁDOR szerkesztıség Tolnai Népújság

Az intézmény eseményeirıl, rendezvényeirıl, eredményeirıl rendszeresen tájékoztatnak. A sajtó nyilvánossága szükséges az iskolai történésekrıl való tájékoztatás miatt.

A város sportegyesületei, szabadidıs társaságai.(pl. BSE)

Tanulóink tagjai ezeknek az egyesületeknek. A sportolás támogatása, a szabadidı hasznos, kultúrált eltöltésében való közremőködése a civil szervezeteknek fontos az iskola számára. Ezeket megállapodási szerzıdésekkel erısítjük. Rendszeres támogatást kapunk Igazgató, gazdasági Eseti. az iskola különféle kiegészítı vezetı. tevékenységeinek, versenyeinek lebonyolításához. Ennek fejében szükség szerint rendelkezésre bocsátjuk az intézmény egy-egy helyiségét.

Gazdálkodó szervezetek, vállalkozók.

Gondozási Központ

Iskolaegészségügyi ellátás

Iskolafogászat

A gyermekek veszélyeztetettségének megelızésében és megszüntetésében állandó kapcsolatot tartunk fenn a szolgálattal. Információt kérünk a családokról és információt nyújtunk a tanulókról. Ennek indítékai:
Igazolatlan hiányzások
Romló tanulmányi eredmány
Hirtelen magatartásváltozások
Láthatóan romló életfeltételek
Szülıi tettlegesség nyomai
Ok nélküli kiiratkozás a napközibıl Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás és a kötelezı szőrési, gondozási, megelızési feladatok az iskolavédını teljeskörő közremőködésével történik. Az elıírt szőrések, védıoltások, vizsgálatok, beutalások, valamint a gyermekorvossal történı koordinálás, együttmőködés az ı feladata. Ennek részletes kifejtése az iskolavédını munkaköri leírásában található. Az évenkénti fogászati ellenırzés, a fogászati szakrendelı felszólítására a tanulók kísérete, felügyelete a feladatunk. Az osztályfınök feladata év elején összegyőjteni azokat a nyilatkozatokat, amelyekben a szülık esetleg kérik, hogy gyermekük fogászati kezelését maguk intézzék.

Igazgató, igazgató helyettesek. Gyermekvédelmi felelısök. Osztályfınökök.

Folyamatos.

Igazgatóhelyettesek. Folyamatos. Iskolavédını, gyermekorvos.

Igazgató helyettesek. Kísérı nevelık. Fog szakorvos.

Folyamatos.

Pedagógiai Szakszolgálatok Nevelési tanácsadás Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság

A nevelési problémákkal küszködı családok és pedagógusok jelzései alapján a problémás gyerekeket a nevelési tanácsadóhoz küldjük. A tanulási nehézségeket mutató tanulók – enyhén értelmi fogyatékosság gyanúja, részképesség hiány,stb. – esetén javasoljuk a tanulókat a bizottság elé.

Igazgató helyettesek. Osztályfınökök. Szülık.

Folyamatos.

61

ÁLTALÁNOS ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 1. Helyzetelemzés (az iskolai egészségnevelés alapján): a. Az egészségnevelés tárgyi feltételei: • • • • • •

Az iskola épülete, udvara biztosítja a hatékony nevelımunka feltételeit. Azonban mind az épület, mind pedig az udvari környezet folyamatos karbantartásra, fejlesztésre szorul. Az osztálytermek nem felelnek meg teljes mértékben a jól takaríthatóság, az utcai zajtól való hangszigetelés, valamint a szélsıséges téli hideg, de különösen a nyár eleji meleg esetén a hıszigetelés szempontjainak. Az udvar kellı nagyságú, azonban a létszámhoz mérten nem eléggé tagolt, illetve a mozgásigényhez illeszkedı udvari gyermekjátékokban szegényes. A tornacsarnok megfelelı kihasználtságú. Rossz idı esetén, amikor minden testnevelésóra a terembe szorul, zsúfolt. A kiszolgáló helyiségek (WC, mosdó) jól kialakított, de egy része folyamatos, ütemezett felújításra szorul. Az elıterek, nevelıi szobák, szertárak az egyes épületrészekben hiányoznak, vagy szőkösek. Az iskola helyiségeinek bútorzata és berendezési tárgyai általában megfelelnek a gyermekek fejlıdéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet szükségleteinek. Az intézmény felszereltsége, eszközzel való ellátottsága (tisztálkodási felszerelések, felnıttek munkavégzését segítı eszközök, nevelımunkát segítı játékok és egyéb eszközök, speciális eszközök, egészség-, és munkavédelmi eszközök) biztosítják az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegırzés szokásainak alakítását. Praktikus lenne, ha minden alsó tagozatos osztályteremben a folyóvíz rendelkezésre állna.

b. Az egészségnevelés személyi feltételei: •

•

•

Szülık : A szülıkkel együttmőködve kell a gyermek helyes napirendjét, szokásait kialakítani. Csak kevés tanulónak van tervszerően összeállított – a tanítási nap egészére érvényes – napirendje. A gyermekek elmondásából ismert, hogy közülük sokan egészségtelen életmódot folytatnak: rossz táplálkozási szokások (tízórai helyett zsebpénz édességre, üdítıitalra), napi rendszeres testmozgás hiánya, éjszakába nyúló televíziózás, stb. Pedagógusok, iskolai alkalmazottak: Nincs olyan tanóra, szakkör, verseny, óraközi szünet, szabadidıs tevékenység vagy egyéb nevelési terület, amelyben a nevelınek ne lenne egészségnevelési feladata. Ma még hiányzik az a tudatosság, amellyel a családi egészségnevelési hiányosságokat az iskola teljes körően pótolni lenne képes. Iskolaorvos, védını: Az egészségügyi ellátás következı területein nyújtanak ismereteket: Az életmód és betegségek összefüggési. Az iskola tanulóinak egészségi állapota. A serdülıkori változások ismerete. Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdések Az Egészségügyi-szociális és Családügyi Minisztérium az Egészség Évtizedének Johan Béla programjához illeszkedve módszertani ajánlásokat tett közre az alábbi témakörökben: - táplálkozási ajánlás- HIV-AIDS megelızés

62

•

Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó A gyermekvédelmi munkában, a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani.

•

Rendvédelmi szerve A rendırkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bőnmegelızési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, drogprevenciós, rendészeti közlekedési témájú elıadások tartásával segítenek.

•

Pszichológus, mentálhigiénés szakember A gyakori családi, iskolai konfliktusok kezelésére csak krízis helyzetekben áll rendelkezésre szakember. Azonban ezt a feladatot sem helyben tudjuk elláttatni, hanem a megyeszékhelyen. Többnyire a sajátos nevelési igényő gyermekek komplex gondozásának részeként.

2. Küldetésnyilatkozatunk az iskolai egészségnevelésrıl: „Ép testben ép lélek” Az iskolai nevelés fontos és elengedhetetlen része az egészségnevelés. Ez a pedagógiai folyamat kétrétegő. Egyrészt a tantervekben, tanítási gyakorlatban szerepet kapnak az egészségre, az egészség megırzésére vonatkozó ismeretek, fogalmak, adatok és összefüggések. Másrészt az iskolai élet mindennapos gyakorlatában - az iskola üzemeltetésében, fenntartásában- kell gondoskodni az iskolában dolgozók és tanulók egészségérıl. Az egészség a WHO meghatározása szerint egybefoglalja a testi, a mentális-lelki és a szociális jólétre való képességeket, állapotokat. Ezért az iskolai egészségnevelés nemcsak a fizikai, hanem a mentálhigiénés és a társas viszonyok terén is átfogó feltétel-együttest kell, hogy biztosítson a felnıttek és gyerekek életminısége, jóléte érdekében.

Jövıkép az iskolai egészségnevelés hatásáról: Az egészségnevelési és egészségfejlesztési program hatásaként el kívánjuk érni, hogy a tanulók egészségfejlesztési attitődjének, magatartásának, életvitelének kialakítása révén a felnövekvı nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belsı és a külsı környezeti tényezık megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintı hatásokat és ez által képessé váljanak az egészség megırzésére, illetve a veszélyeztetı hatások csökkentésére. Az iskolai nevelésben a testi, a fizikai mellett a lelki higiénének is helyet kellene adni. A tájékoztatással a diákok életkorához kell alkalmazkodni. Az összefüggéseket gyakori példák és élményszerő illusztrációk kövessék.

3. Pedagógiai elveink, értékeink az egészségnevelés területérıl: Az egészség az ember legdrágább kincse, ettıl függ biológiai és társadalmi életének zavartalansága. Az egészség megvédése ezért az egyes embernek és a társadalomnak is alapvetı érdeke. Napjainkban mindjobban kibontakozik az egészségvédelem össztársadalmi jellege: az egyének öntudatos, aktív egészségvédelme mellett a mások egészségéért vállalt társadalmi felelısség. Az egészség megvédéséhez, megedzéséhez, visszaszerzéséhez megfelelı ismeretekre van szükség. Ezt segíti az egészségnevelés.

63 A nevelımunka megtervezésénél abból kell kiindulni, hogy az egészséges életmód, az edzett, egészséges szervezet a nevelés egyéb területein végzendı munkának is alapját képezi. Valamennyi nevelınek- elsısorban az osztályfınöknek- tekintettel kell lennie a gyermek egészségére is az oktató-nevelı munka tervezése során. Az egészségnevelés a mindennapos nevelımunka szerves részét képezi. Az ember – a diák és a tanár – közösségi lény. Az iskola természetébıl fakadóan természetes és mesterséges közösségeket teremt. Az osztályközösség, a szakköri csoport, az énekkar vagy a sportkör, de a „haveri kör” is közösség. Olyan tér, ahol tanulható szerepeket kapunk, ahol folyamatos a visszajelzés, a reflexió és sokszor a kontroll, ahol – ha figyelünk – rengeteg információt szerezhetünk magunkról. A közösség megtanít bizonyos viselkedésmintákat, amelyek sehol máshol nem sajátíthatók el. Az iskola vezetıinek, a tantestület tagjainak nemcsak a tanítás, hanem a közösségteremtés is feladatuk. A közösség létrehozása, majd késıbb vezetése nem könnyő feladat. A status quo-ból adódó hatalommal és vezetıi pozícióval jól kell tudni bánni, tisztában kell lenni bizonyos csoportdinamikai törvényszerőségekkel és veszélyforrásokkal. A közösségi létforma megélése a diák szempontjából terápiás jelentıségő is lehet. A közösség megtartó erejő. A csapatban megélhetı a valahová tartozás érzése, a megértés és az elfogadás. Megtanulható az alkalmazkodás, a lojalitás, segítıkészség.

Érdemes tehát odafigyelnünk arra, hogy az iskola az utolsó reális esély arra, hogy diákjaink, gyermekeink közösségi élményhez, tapasztalathoz jussanak, és ezzel (is) felkészüljenek a felnıtt életre.

4. Fı egészségnevelési céljaink: Az egészségnevelés célja az, hogy a teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezetı, egészséget védı, és a környezet védelmére is figyelı optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget, mint a mindennapi élet erıforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erıforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Minden tevékenységével az iskolának szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését. Személyi és társi környezetével segítse az iskola azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, melyek a gyerekek egészségi állapotát javítják.

Az egészségnevelési feladatok megvalósítását segítik a nevelési tervünk célkitőzései: • • • • • • • • • • • • • • •

az életkornak megfelelı egészségügyi szabályok megismertetése és megvalósításához szükséges motiváció, az egészséges napirend összeállítása és megvalósítása, a rendszeres testedzés szokássá alakítása, a pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy önálló, felnıtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életmódot kialakítani, konfliktusokat megoldani. a beteg, sérült és fogyatékkal élı embertársaik iránti elfogadó és segítıkész magatartás kialakítása a környezet elsısorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok- leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztetı hatásainak megismertetése figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, készítmények helyes kezelésére, felismerésére, tárolására a pedagógusok nyújtsanak támogatást a káros függıségekhez vezetı szokások és életmódok kialakulásának megelızésében a betegségek és balesetek elleni védekezés szabályainak ismertetése és gyakoroltatása az élet és testi épség védelmének tudatosítása az egészségfejlesztése, egészséggondozás, egészséges táplálkozás elegendı mozgáslehetıség, rendszeres testedzés és játéklehetıség biztosítása4 a szocializáció – beilleszkedés segítése, a világ tevékeny megismerése, az egészségnevelési célú értelmi és érzelmi fejlesztés megvalósítása.

A fenti célok megvalósításához a gyermek életkori sajátosságait figyelembe kell venni. Az egészségnevelés tervezésénél a követelményekre és megvalósításukhoz szükséges tevékenységi formákra kell gondolni.

64

5.Feladataink az egészségnevelési fı célok megvalósításához: Célok

Feladatok

Tevékenységek

1. Iskolánk legyen tiszta, esztétikusan dekorált, otthonos intézmény.

Udvarunk szépítése, növények ültetése, ápolása. Tisztaság megóvása. A tantermek berendezéseinek megóvása.

Telepítsünk minél több növényt. Győjtsük össze az eldobott szemetet. Osztályok közötti tisztasági és dekorációs verseny. A tanulói tevékenységeket követı rendrakás.

Osztálytermek. Folyosórészek. Étkezési színterek. Iskolaudvar. Tornacsarnok. Az iskola épületének környéke. Technika, osztályfınöki órákon, a napköziben és a gyerekek szabadidejében valósítható meg.

A tanulóknak legyen igénye a szép, tiszta környezetre, óvják, ápolják azt. Minden osztály gondozza az általa vállalt területet.

2.Az alapvetı higiénés szabályok gyakoroltatása, szokássá alakítása.

Az iskola biztosítson lehetıséget minden tanulónak ezen alapvetı szabályok betartására. Legyen szappan, törölközı az ebédlıben és a vizes helységekben.

Alapvetı higiénés szabályok betartatása (étkezések elıtt kézmosás, lehetıség szerint fogmosás a táplálkozás után.)

Osztályközösségek, napközis csoportok. Az egyes tantárgyak ide illı témaköreinél.(magyar, környezet, technika, of.i)

Az alsó tagozatos gyerekeknek legyen tisztaság csomagja, amit rendszeresen használnak. A napközisek, menzások ebéd elıtt mossanak kezet. Osztályfınökök és választott felelısök ellenırzik és értékelik a követelmények betartását.

Az öltözködéssel kapcsolatos egészségügyi és illemszabályok megtanítása. A különbözı tevékenységekhez megfelelı öltözet kiválasztása.

hogy az évszaknak, Minden nevelı naponta figyelemmel Tudják, napszaknak megfelelıen kell öltözni. kíséri a gyerekek öltözködésének A helyes öltözködéssel a betegségek megfelelıségét. is megelızhetık. Az osztályfınökök, szaktanárok ellenırizzék az alkalomnak megfelelı öltözködést.

3.Minden gyereknek legyen az iskolai Öltözködési tanácsokkal segíteni a programokhoz megfelelı egészséges, szülıket. Tudatosítani a tanulókban kényelmes öltözete. az idıjárásnak megfelelı öltözködést. A rászorult családok segítése (megfelelı fórumokhoz irányítással.)

A tevékenységek színterei

Követelmény a célok teljesülésének értékelési mutatói

65

Célok

Feladatok

4. Helyes napirend kialakítása a Helyes napirend kialakítása, szülıi ház közremőködésével. megfelelı életritmus kialakítása a tanuló életkorához igazodva.

5. A táplálkozás nyugodt körülmények között az életkori szükségleteknek megfelelıen történjen.

6. A gyermekek minél több idıt töltsenek a szabad levegın.

Fontos tényezı a táplálkozási kultúra alakulásában, hogy milyen a terítés, az ételek tálalásának esztétikája. Minél több zöldség és gyümölcs fogyasztása. Az iskolai étrend igazodjon a nevelési célokhoz.

A tanórák közti szünetekben az idıjárás lehetıségei szerint a gyermekek tartózkodjanak az udvaron. Az ıszi és nyári idıszakokban a testnevelésórákat a szabadban kell tartani.

Tevékenységek

A tevékenységek színterei

Napirend készítése és rendszeres információszerzés annak betartásáról. A napirend iskolai részének segítése megfelelı órarenddel. Az órát tartó nevelı felügyeljen a tízórai szünetben. Az ebédeltetés is nevelıi felügyelettel történjen.

Osztályfınöki óra. Diákönkormányzati program. Minden tanító és tanár feladata.(különösen az órarendkészítıké) Technika, biológia, egészségtan és természet-illetve környezetismeret órákon ismerjék meg a táplálkozás élettani hatásait. Az iskola nyújtson modellt a családoknak, az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakításában.

A diák-önkormányzat közremőködjön a heti étrendek összeállításában. Ismerjék meg és gyakorolják az egészséges ételek elkészítését. Az óraközi szünetekben a tanulók az udvarra mennek.

Az udvarra, sportudvarra kell szervezni. A mindennapos testmozgás követelményei szerinti foglalkozások, a napközisek játékos testmozgása.

Követelmény a célok teljesülésének értékelési mutatói Legyen képes minden tanuló az életkorának megfelelı, az egészségvédelem szempontjait érvényesítı napirend készítésére. Kultúrált körülmények között, ülve fogyasszák el a tízórait és az ebédet. Az iskolabolt kínálatában egészséges ételek is szerepeljenek. A gyerekek úgy jöjjenek iskolába, hogy elıtte reggeliztek.

Az idıjárás által lehetséges foglalkozások 80%-a a szabadban kerüljön megtartásra.

66

Célok

Feladatok

Tevékenységek

7. Gyermekeink egészséges testi fejlıdése, fejlesztése nem képzelhetı el rendszeres, a gyermek életkorának, fejlettségi szintjének megfelelı idejő, tartalmú testnevelés nélkül. Cél a mindennapos testedzés igényének kialakítása.

A gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése a motoros képességek fejlesztése. A vázizomzat erısítése, a helyes testtartás kialakítása a mozgás és játékigény természetes gyakorlatokkal és játékokkal történı kielégítése.

Órarend szerinti testnevelésórák. Délutáni sportfoglalkozások, edzések. Természetjáró tevékenység. Iskolai sportversenyek. Osztályok közötti bajnokságok. Óraközi szünetre és a délutáni napközis idıszakra szervezett játékos testmozgások. Rendszeres úszásoktatás. Nyári táborok. Megismerkednek a serdülıkori változásokkal. Az alsó tagozatban, a nemi érést megelızıen is fontos a szexuális nevelés. Filmvetítés az AIDS-rıl, a látottak megbeszélése. Ismeretszerzés elıadásokból, filmekbıl, bemutató kísérletekbıl. A drogprevenció projet-szerő feldolgozása.

Lásd még: Mindennapos testedzés programja 8. Családi életre nevelés, családtervezés: anatómiai és szexuális felvilágosítás és az ezekkel kapcsolatos betegségek (AIDS) megismerése, hatásai.

A gyerekek életkorának megfelelı szintő felvilágosítás.

9. Tanulóink minél több elrettentı példával találkozzanak a drog, alkohol és dohányzás egészségkárosító és társadalomromboló hatásáról.

Káros szokások kialakulásának megelızése. Fontos a pedagógusok és az iskolában dolgozók példamutatása. Az egészségkárosító hatások élményszerő szemléltetése.

A tevékenységek színterei

Követelmény a célok teljesülésének értékelési mutatói

Tornacsarnok. Iskolaudvar. Turisztikai helyszínek. Uszoda. Nyári táborhelyek.

A mindennapos testnevelés révén erısödjön a gyerekek ellenálló képessége, fejlıdjön az izomzata. Minél kevesebb gyereknek legyen szüksége gyógytestnevelésre, de akinek szükséges az is kapja meg a megfelelı fejlesztést.

Osztályfınöki, egészségtan és biológia órákon. Az iskolai védını is tart felvilágosító elıadásokat.

Ismerjék meg a serdülıkorban bekövetkezı testi és lelki változásokat, a nemi betegségeket és a fogamzásgátlás módjait. A tanulók merjenek nevelıikhez fordulni kérdéseikkel, problémáikkal.

Osztályfınöki, biológia, egészségtan órák. Projekt. A drogprevenciós projekt megvalósításában rendvédelmi szakemberek is részt vesznek

Legyen fogalmuk az egészségkárosító hatásokról, és azok megelızésérıl. Minél kevesebben fogyasszanak alkoholt, kevesebbet dohányozzanak.

67

Célok

Feladatok

Tevékenységek

A tevékenységek színterei

Követelmény a célok teljesülésének értékelési mutatói

10. Cél a lelki egészség megóvása, az A tevékenységiskolán belüli bántalmazás tudatos megelızése, a fogyatékosok és rendszerben hátrányos helyzetőek integrációja. nevelıi magatartással Fontos az elfogadó magatartás csökkentsük az iskolai kialakítása a fogyatékosokkal és hátrányos helyzetőekkel szemben és stresszt. A követelményrendszer és a tanulói az agresszivitás csökkentése. képességek egymáshoz igazítása. A terhelés egyenletessé tétele. A minél több területen alkalmazott iskolai integráció.

Az órarend kialakításánál Tanórai konfliktusok. figyelni kell az egyenletes Versenyek, sportnapok, ünnepélyek, stb. terhelésre. Nemzetiségi nap, Iskolai Közös programok és diákfórumok. Tanár-diák közös azonos lehetıségek az szabadidıs rendezvények. iskola minden tanulója számára. Konfliktuskezelı technikák elsajátítása a nevelıknek. Tolerancianövelı rendezvények.

Csökkenjen az iskolai tanulói stressz. A konfliktusok ott oldódjanak meg, ahol keletkeztek. Ne fokozódjanak a tettlegességig a konfliktusok. Az iskola legyen képes mentálhigiénés helyzetek kezelésére.

11.A gyermek testi épségének védelme, a baleset megelızése.

A gyermekek figyelmének felhívása az iskolában, otthon, utcán, játék, sport közben elıforduló veszélyhelyzetekre és azok megelızésére.

Balesetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztı filmek bemutatása, megbeszélése. Esetmegbeszélések. Balesetveszélyes eszközök helyes használatának gyakoroltatása.

Tanórákon,(kémia, fizika, technika, stb.),napközis foglalkozásokon, sportfoglalkozásokon és minden szabadidıs tevékenység alkalmával. (kiránduláson, táborozásokon)

Ismerjék a balesetek megelızésének módját. Csökken a tanulóbalesetek száma.

12. A tanulók ismerjék meg az elsısegélynyújtás és az életmentés módszereit.

Tanítsuk meg a gyerekeknek az elsısegélynyújtás és az életmentés alapvetı technikáit.

Ismeretszerzés, a tevékenységek gyakoroltatása.

Legyen képes ellátni egyszerőbb Osztályfınöki óra, biológia óra. sérülések esetén a sérültet. Speciális szakkör. Egy-egy balesetveszélyes tevékenység elıtt. A gyakorlati bemutatás az iskolaorvos vagy védını segítségével.

68

Célok 13. Ismerjék meg a környezetükben, a háztartásban használt veszélyes anyagok leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztetı hatásait.

Lásd még: Környezeti nevelési program

14. A tanulók legyenek képesek balesetmentesen közlekedni gyalogosan és kerékpárral. Tudják használni a tömegközlekedési eszközöket.

Feladatok

Tevékenységek

A tevékenységek színterei

Követelmény a célok teljesülésének értékelési mutatói

Tanulóink legyenek tisztában a levegı, a víz, a talaj szennyezı anyagaival, ezek káros hatásaival. Ismerjék fel az ember természeti környezetet károsító tevékenységét. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok helyes kezelésére, a legfontosabb szabályokra (felismerésükre, tárolásukra)

Ismeretszerzés. A háztartásban használt vegyi anyagok (tisztítószerek, üzemanyagok, 7-8.osztályos tanulóknál növényvédı szerek, gyógyszerek) dobozainak, a veszélyességet jelzı leírásainak győjtése, értelmezése. A szelektív hulladékgyőjtés iskolai bevezetése.

Osztályfınöki óra, biológia óra, kémia óra, technika óra.

Ismerjék a szelektív hulladékgyőjtés fogalmát. Az iskolai szelektív hulladékgyőjtéssel és veszélyes anyagok (pl. elemek)győjtésével érjük el, hogy a családokban is növekedjék a szelektív hulladékgyőjtés igénye. Ismerjék a nemzeti parkok jelentıségét, védelmét. Ismerjék a zajártalmat, megelızésük lehetıségét. Kevesebb élelmiszer, és környezetet szennyezı anyag kerüljön a kukákba.

Ismerjék meg a gyalogos- és kerékpár-közlekedés szabályait. Gyakorlással alakuljanak ki a képességeik.

Ismeretszerzés a tanórákon. Tanulmányi séták, kerékpárkirándulások. Tömegközlekedési eszközök használata: bejáró tanulók, kirándulások, színházlátogatások, stb.

Technika és környezetismeret órák. KRESZ-szakkör, verseny. Háziversenyek, kirándulások, vetélkedık.

Utazáskor a nevelı feladata az önálló utazásra felkészítés, az utazás szabályainak, a közlekedésnek a gyakorlati életben való használatát gyakoroltatni.

69

A MINDENNAPOS TESTEDZÉS PROGRAMJA

„…föltétlenül szükséges, hogy az iskolában a test épségének fenntartására, a testi erı edzésére szintén kiváló figyelem fordíttassék…”

(Eötvös József) Sajnálatos ténykérdés, hogy országunk lakosságának egészségi állapotával, fizikai teljesítıképességével problémák vannak. A kedvezıtlen egészségi mutatók egyik fı okozója a lakosság mozgásszegény életmódja. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a lakosság egészségi állapotát - 43 %-ban az életmód határozza meg. - 27 %-át genetikus tényezık determinálják. - 19 %-ban a természeti és környezeti hatásokra vezethetı vissza. - 11 %-ban függ csak az egészségügyi ellátástól. Következésképpen a prevencióra-promócióra vonatkozó legfontosabb és legsürgetıbb korszerő stratégiáknak életmódbeli, magatartásbeli tényezıkre kell összpontosítaniuk. A rendszeres testedzés, a sportolás, az egészséges életmód különösen fontos napjainkban, hiszen a felfokozott tempó, a kihívások egymásutánisága, alkalmazkodni jól tudó egyéneket kíván. Különösen vonatkozik ez a felnövekvı nemzedékre, akik egyre inkább az „ülı” életmódra vannak szoktatva ( a televízió, és a számítógépek révén) és egyre több káros hatásnak vannak kitéve (mint a cigaretta, az alkohol és a drogok). Az egészséges életmódra nevelés feladatát az iskolai testnevelésnek kell felvállalnia. Mivel a testi nevelés, az egységes nevelési folyamat egy sajátos része, ami a többi nevelési területtel egységet alkot, de külön mőveltségtartalommal, cél és feladatrendszerrel, eszközökkel, következményrendszerrel rendelkezik. Olyan komplex terület, amelyben a legkülönbözıbb tudományterületek érintettek (biológia, történelem, szociológia stb.) Ennek következtében feladatait nem csupán a testnevelı tanárnak kell megoldani, hanem az egész tantestület szemléletében érvényesíteni kell. A „testi nevelés” fı feladata: az egészséges testi fejlıdés biztosítása, az egészség megırzése, megszilárdítása, a rendszeres testedzési igény felkeltése. Összességében az egészséges életmód kialakításáról van szó, amelybe természetesen beletartozik a mindennapos mozgás, testedzés is. A Közoktatási Törvény 48.§ (2), az 52.§ (9)-(10) és az 53.§ (9) bekezdése megfogalmazza, hogy az iskola köteles biztosítani a tanulók részére a mindennapos testedzést és az iskolai sportkör mőködését. Az iskola gondoskodik a könnyített és a gyógytestnevelés megszervezésérıl. A Közoktatási Törvény megteremti a jogi feltételeket – a lehetıségeket és kötelezettségeket egyaránt – a tanulóifjúság kiegyensúlyozottabb testi-lelki fejlıdéséhez, a fejlesztési program megvalósításához. Iskolánk a mindennapi testnevelést úgy igyekszik megvalósítani, hogy a tanórai és a tanórán kívüli mozgástevékenységek, testedzési programok naponta biztosítsanak a gyerekeknek szervezett testedzési lehetıséget.

70 Tanórai feladatok

Célok Testnevelés órák

Alsó tagozat

Cél a mindennapos testedzés igényének kialakítása.

Választható, rendszeres sportfoglalkozások (Mindennapi testedzés) A mindennapos testedzés A jogszabály szerinti heti 3 Az alsó tagozatban a tanórai testnevelési érdekében a testnevelés órák órás testnevelés biztosítása. feladatokon túl választható tanórán kívüli Az alsó tagozatosok idıszakos, nélküli napokon a harmadik óra sportfoglalkozások is rendelkezésére állnak rendszeres úszásoktatása második felében (20 perc), és az a tanulóknak: beszámítható a órát követı 20 perces szünet elsı • Tömegsport foglalkozás alsósoknak testnevelésórák, vagy a játékos felében (10 perc) kell megszervezni • Nemzeti Atlétikai Program alsó testmozgások közé. a 30 perces játékos testmozgást. Az tagozatosoknak. (Egy úszásoktatási alkalomnak alsó tagozatos nevelıknek az • Mazsorettek csoportja. órarendjük összeállításakor megfelel egy testnevelésóra, • Zászlóforgatók csoportja. gondoskodniuk kell arról, hogy vagy egy 30 perces játékos • Karate-edzés testmozgás.) éves átlagban – az egyes • Labdarúgó edzés (Bozsik program) tantárgyak óraszámát is figyelembe • Aerobic. véve – arányosan osztódjék el a 20 • Modern tánc – „Táltos” mővészeti perces „tanóra terhére” iskola. megszervezett testedzés.

Játékos egészségfejlesztı testmozgás

Tanórai feladatok

Célok Testnevelés órák

A jogszabály szerinti heti 2,5 órás testnevelés biztosítása.

Felsı tagozat

Cél a mindennapos testedzés igényének kialakítása.

Tanórán kívüli feladatok

Játékos egészségfejlesztı testmozgás

Alkalmi sportfoglalkozások, iskolai hagyományokban meglévı sportrendezvények • „Mikulás” és „Nyuszis” – sportnap. • „Kölyök” kupa – labdarúgó torna • Napközis sport-délután. • Mezei futóversenyek. • Megyei és meghívásos labdarúgó tornák, játékos sportversenyek. • Diákolimpiai versenyek (labdarúgás, karate, atlétika) • Diák-turisztika, nyári országjáró tábor, edzıtábor. • Tanév végi sportbemutató

Tanórán kívüli feladatok Választható, rendszeres sportfoglalkozások (Mindennapi testedzés) A felsı tagozatban a mindennapi testedzés a tanórákon kívül a délutáni iskolai sportköri, városi sportköri (BSE), és egyéb, mozgásra épülı foglalkozásokon valósul meg: • Nemzeti Atlétikai Program felsısöknek. • Korosztályos labdarúgók edzései. • Kosárlabda edzések. • Mazsorettek – csoportja • Aerobic – csoport • Tömegsport felsısöknek • Karate – edzés (BSE) • Modern tánc – „Táltos” mővészeti iskola • Hétvégi turisztikai rendezvények

Alkalmi sportfoglalkozások, iskolai hagyományokban meglévı sportrendezvények • „Mikulás” és „Nyuszis” – sportnap. • „Suli” kupa – labdarúgó torna • „Kalász János” labdarúgó torna. • „Novák István” duatlon verseny • Megyei és meghívásos labdarúgó tornák, játékos sportversenyek. • Diákolimpiai versenyek (labdarúgás, karate, atlétika) • Diák-turisztika, nyári országjáró tábor, edzıtábor. • Tanév végi sportbemutató

Napközi

71 A napközis programba, ha az meghaladja a napi három órát, - a napközis szabadidıt is beleszámítva - 45 perces játékos testmozgást szervezünk. Ezt a testmozgást, ha az idıjárás megengedi, a szabadban kell megtartani.

•

Napközis sport-délután.

Ezekhez társulnak még az iskolán kívüli néptánc együttesek – Felvidéki, Német nemzetiségi, Magyar tánccsoportok – ahol szintén igényes mozgáskultúra fejlesztés folyik, ami kemény sporttevékenységként is felfogható. A tánc és dráma önálló modulként vagy tantárgyakba építve is a tanulók mozgásigényének kielégítését segíti.

Az iskolai testnevelés és sport alapvetı célja -

A testmozgás, a testnevelés tantárgy megszerettetése. A tanulók egészséges testi, lelki és értelmi fejlıdésének biztosítása, és cselekvéskultúrájának (fejlettségi szintjükhöz igazodó) konkrét mozgásos feladatokkal való fejlesztése. Általános és speciális, valamint a sportági mozgásanyag közvetítése, amelyek tartalmazzák, és alapját képezik a szabadidıs tevékenység egészségmegırzı szerepének. A testalkati kóros elváltozások megakadályozása, a kialakult betegségek megállítása, javítása. A tanulók készségeinek, képességeinek fejlesztése. A kultúrált viselkedés társadalmilag kialakult és kialakulandó mozgásismeretének közvetítése és alkalmazásának elısegítése. A tanulók kedvezı erkölcsi és akarati tulajdonságainak formálása. A közösségi, társadalmi és természeti környezethez alkalmazkodó és azt védı, valamint a közlekedéshez és honvédelemhez szükséges jártasságok, készségek és képességek kialakítása. A cselekvés szabadságának és örömének biztosítása. A rendszeres sportolás igényének és az iskola sportéletének kialakítása.

Felmentett tanulók Az orvosi vizsgálat alapján tanítványaink 4 csoportba kerülhetnek: -

egészséges könnyített testnevelésre utalt: - I. kategória - II. kategória gyógytestnevelésre utalt teljes felmentett

Az I. és II. kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akiknek kisebb vagy nagyobb mértékő egészségi (funkcionális) állapotváltozásuk van, vagy az iskolai testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre tartanak igényt. Iskolánk az egészségileg sérült gyerekek részére megszervezte (1 csoport) a könyített és gyógytorna foglalkozásokat.

72

A testnevelés és sport létesítmény-feltételei A hazai idıjárás és klimatikus viszonyok miatt a testnevelési és sportfoglalkozások jelentısebb része (októbertıl-áprilisig) fedett létesítmény igényel. A 3 részre osztható tornacsarnok mind délelıtti, mind a délutáni programokhoz - ésszerő, pontos - idıbeosztással megfelelı.

A kinti tananyag végzésére az iskola sportudvara szolgál némi felújítással (távolugró gödör létrehozásával, kosárlabda palánkok létrehozásával). Bármikor igénybe vehetjük a városi sportpályát is.

Eszközeink A testneveléshez szükséges alapvetı eszközök biztosítottak. Felújításuk, pótlásuk, bıvítésük folyamatos. Továbbra is indokolt és legfontosabb feladat a testnevelési órák számának és színvonalának emelése, hogy Korányi Sándor gondolatai ne valósulhassanak meg: „Az ember míg fiatal, mindent elkövet egészsége ellen, s ez rendszerint sikerül. Aztán öregkorában mindent elkövet a gyógyulásért, s ez rendszerint nem sikerül.”

73

ÁLTALÁNOS ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Helyzetelemzés: A Bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskola épülete a város központi részén épült a harmincas évek elején. Az épület tehát adott, de mindig van néhány teendı azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetıségeit. Az épület együttes több hullámban készült, vannak modern és kevésbé modern iskolaszárnyak, ezért más és más egy-egy osztály környezete. Fontosabb teendı lenne, a régi iskolai szárnyakban a nyílászárók szigetelése vagy cseréje. Megvalósult az iskola világításának felújítása, az energiatakarékos izzók beszerelésével. Főtésünk korszerő, gázfőtéssel üzemel. Lehetıségeinkhez mérten folyamatosan történik a vizesblokkok átépítése. Az iskolát minden oldalról épületek veszik körül, ezért jelentısebb zöld terület csak a városon kívül található. Az udvar egy kisebb területét befüvesítettük, bokrokat ültettünk és padokat helyeztünk ki. Itt halad át az 56-os út, ezért elég nagy a zaj szint az utcára nyíló tantermekben. Az áthaladó forgalom miatt a levegı tisztasága sem megfelelı. Két év óta sikeresen mőködik a tisztasági verseny az osztályok között. Azóta tisztább és barátságosabb az iskola épülete. A folyosók díszítettsége sokat változott, a gyerekek rajzai, munkái mindenki számára megtekinthetı, de szükség lenne további tárlókra és faliújságokra. Az osztályokon belül folyamatosan zajlik a padok és székek cseréje. Lehetıség szerint a régi szekrények helyett is újakat kapunk. Az iskola technikai felszerelése fejlıdik, új számítástechnikai termet alakítottunk ki. Egyre több informatikai eszköz áll rendelkezésünkre, melynek egy része az iskolai könyvtárban található. Az iskolában jelenleg a tantestület egy jelentıs része foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik idınként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk elıre. A további munkában is szükség van az iskolavezetıség, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák együttmőködésére.

Küldetésnyilatkozatunk az iskolai környezeti nevelésrıl: „Ki-ki dolgozhat a maga hivatásában a „környezet” – a világ és az ember jövıje érdekében. A legfontosabb azonban a nevelés.” Dr. Sólyom László

Jövıkép az iskolai környezeti nevelés hatásáról:

74

Jövıképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani

-

a környezettudatos magatartást és életvitelt;

-

a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı takarékos magatartást és életvitelt;

-

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelıs magatartást, annak megırzésének igényét és akaratát;

-

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség ırzését;

-

a rendszerszemléletet;

-

tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;

-

az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezetı technikákat, módszereket;

-

értékelés és mérlegelés készsége;

Pedagógiai elveink, értékeink a környezeti nevelés területérıl: Olyan gyermeket kell nevelnünk, aki a jövıben környezetéért felelıs állampolgárrá válik, aki kezdeményezı szerepet játszik, a település környezettudatos szemléletének kialakításában. Tartsuk szem elıtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttmőködésre alkalmas, felelıs magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Tanulásszervezési és tartalmi kereteken belül a szakórákon minden lehetıség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei). Továbbá a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon ( a környezet szennyezés hatása, a természeti – és az épített környezetre és az emberre). Multimédiás módszerek alkalmazása és a számítógép felhasználása a tanórákon.

Fı környezeti nevelési céljaink: -

alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

-

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód

75 -

szintetizálás és analizálás;

-

problémaérzékenység, integrált megközelítés;

-

kreativitás

-

együttmőködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítı életmód;

-

vitakészség, kritikus véleményalkotás;

-

kommunikáció, média használat;

-

konfliktuskezelés és megoldás;

-

állampolgári részvétel és cselekvés;

-

értékelés és mérlegelés készsége;

Feladataink a környezeti nevelési fı célok megvalósításához: -

az egészségnevelési program elkészítése;

-

a tantestület minden tagjának megnyerése a környezeti nevelési munkához;

-

tiszta környezet érdekében az iskolában és a településen hulladékgyőjtés, kezelés és felvilágosítás

-

az iskolai kirándulási nap és az erdei iskola hagyománnyá tétele

Célok

Feladatok

Tevékenységek

Színterek

Módszerek

A célok teljesülésének értékelési mutatói, követelmények

76 1.

Legyen tiszta,

Az eredményesen mőködı,

Szemétgyőjtés,

Az iskola környéke,

Tisztasági felelısök, hetesek

egészséges az iskolai

osztályok közötti és a

a virágok ápolása délután is.

udvara, folyosói és

és a tanulók tevékenykedtetése az osztályok közötti verseny

környezet. Minél több

napközis tisztasági verseny

Az osztályok dekorálása

tantermei.

az osztályfınökök és a

osztály tekintse

folytatása. A

faliújságok felfrissítése a

A tanulói tevékenység

napköziben is

minden tanórára,

feladatának a tiszta, ápolt füvesítés, virágosítás és virágos környezet

folytatása.

szakkörre, napközis és

kialakítását.

Szeméttárolók sőrítése.

szabadidıs tevékenységre

Gondozás a parlagfő

Akciónap a parlagfő ellen.

kiterjed.

Tiszta, kultúrált környezet,

gyızteseinek jutalmazása.

diákönkormányzat irányításával. Versenykiírások és értékelések. Iskolai területek felosztása

mentesítés érdekében.

patronáló osztályok, napközis csoportok között. Szelektív hulladékgyőjtés az iskolában. 2.

Településünk

Részvétel az ıszi takarítási

Osztályonként, illetve

Városunk, iskolánk és

tisztántartása.

napon. Lehetıség szerint

napközis csoportonként egy

környéke.

(szept. 3. péntekje)

terület megtisztítása

Tanórán kívüli tevékenység.

Minden osztály vegyen részt az akcióban.

Közösségépítés

Mindenkiben tudatosítani kell környezete tisztaságának fontosságát, a megtisztított területek a takarítás után is tiszták maradjanak.

3.

Olyan osztályrész t alakítsunk Élısarok kialakítása,

Osztálytermek,

Kooperatív módszer

Kísérletek és megfigyelések

„Élısarok” kialakítása a

ki, ahol zöldnövény,

növényültetés, locsolás,

szaktantermek.

kreatív tevékenységek

a megadott szempontok

lehetıségek szerint egy-

akvárium, terrárium

állatok gondozása,

Környezetismeret,

egyszerő megfigyelések.

alapján, minél több élılény

egy osztályban.

elhelyezésével biológiai

természetismeret és

Kis csoportok megbízása a

megfigyelésére nyíljon

kísérletek megfigyelésére

biológia szaktárgyak órái,

feladat elvégzésével.

lehetıség.

nyílik lehetıség, és javítja a

napközis foglalkozások.

terem esztétikáját.

Kísérletek sikeres megfigyelése.

77 4.

A szabadidı hasznos

Ajánlás a gyerekeknek, jeles

A gyerekek értesülhetnek az

Az iskola és a város

Riportok, tesztek, feladatsorok,

Minél több sikeres

eltöltése a természeti

napokkal kapcsolatos

új könyvek, kiadványok

könyvtára, a mővelıdési

játékos feladatok teljesítése. CD-

pályamunka beérkezése.

környezet megismerése,

megemlékezések, csoportos

érkezésérıl,

otthon kiállításai, a

k videók megtekintése.

A gyerekek váljanak

megóvása érdekében.

és pályázati munkák kiírása

felhívásokról és

település tájháza, a

A megadott irodalmak olvasása,

érdeklıdıvé, és kísérjék

és a díjnyertes pályázatok

versenyekrıl.

délelıtti tanórák és a

természetfilmek megtekintése.

figyelemmel a kiadott

értékelése és bemutatása a

Részvétel a pályázatokon,

délutáni szakkörök, az

feladatokat és azok

napközis csoportok között is.

versenyeken.

iskola épülete és udvara.

eredményeit.

A természet megismerését

Kirándulások alkalmával

célzó kirándulások

a természeti környezet,

szervezése.

arborétumok, turistautak,

Két faliújság kihelyezése

stb.

(egyik a könyvtár mellé). A pályamunkák folyamatos beérkezése és azok értékelése.

67 5.

Minél több idıt töltsenek Iskolai kirándulási nap

Ajánlott irodalom

Az ajánlott kirándulási terv Terepgyakorlati módszer.

Ismerjék meg egy-egy

a gyerekek a

szervezése évfolyamonként

áttanulmányozása,

helyszínei, az iskola

Térképkészítés, olvasás,

terület élıvilágát, ok-

szabadlevegın*

adott útvonaltervek alapján.

versenyfeladatok,

épülete és udvara, az

Megfigyelések.

okozati összefüggéseket.

Osztálykirándulások

győjtımunkák

iskolai és városi könyvtár,

Madárvédelmi feladatok

Kiemelten foglalkozzanak a

szervezése,

szempontjainak kiadása,

a város sportpályája,

Szituációs játékok,

Duna-Dráva Nemzeti Park

évenként más-más nemzeti

parkok élıvilágának

szakköri és tanórai

győjtımunkák, tablók készítése,

területével. Új fajok

park megismerése.

megismerése CD-k és videók tevékenységek. segítségével

környezetvédelmi tevékenységek. megismerése, élıhelyek megırzése, hulladékgyőjtés, A gyerekek minél több szempont szerint ismerjék meg környezetüket, védjék és óvják.

6.

Komplex

A mindenkori 5. osztályosok

Egy újfajta környezethez és

A megszervezett erdei

Projekt oktatás,

Az együtt élés szabályainak

természetismereti,

részvételével a

egymáshoz való

iskola színhelye.

terepgyakorlati módszer

betartása. Óvják az erdı

környezetvédelmi

környezettudatos szemlélet

alkalmazkodás. az erdei

térképkészítés olvasás,

növényeit, állatait, vízének

ismeretek szerzése a

érdekében erdei iskola

környezet céltudatos

megfigyelések,

és talajának tisztaságát. A

terepen – erdei iskolai

szervezése.

megfigyelése és az adott

madárvédelmi feladatok

megadott szempontok

módszerek

Az ok-okozati összefüggések

feladatok megoldása.

szituációs játékok, győjtımunkák, alapján a feladatok

alkalmazásával.

meglátása, és a folyamatok

tablók készítése,

eredményes megoldása. Az

megfigyelése.

környezetvédelmi tevékenységek

ok-okozati összefüggések meglátása.

7.

A tanórákon felmerülı

Tantárgyanként a problémák

Győjtımunka,

Különbözı tantárgyakhoz

Kísérlet, megfigyelés,

Sikeres a tanóra akkor, ha a

környezetvédelmi

megoldási lehetıségeinek

környezetszennyezési

kapcsolódó tanórák

győjtımunka, terepgyakorlat,

tananyagban rejlı

problémák

összegyőjtése.

problémák rendszerezése

elemzés, térképkészítés, projekt

környezetnevelési célok

(talaj, víz, levegı).

oktatás, tablók.

megvalósítása eredményes.

Vízszennyezettségi mérések

Koncentráció az egészségnevelés

végzése.

területeivel.

megbeszélése.

* Az iskola összes tanulója számára kirándulás szervezése évfolyamonként, ajánlott útvonaltervek alapján (Alsó tagozat: helyi sportpályát körülvevı erdı, Sárvíz part, Orbán-hegy, Kövesdi erdészház. Felsı tagozat: Bárányfok ( trófea múzeum, tanösvény), Pörböly (kisvasút), Kövesd (Marika-forrás), Báta (tájház, Mélygödör). A kirándulás ajánlott idıpontja Az Állatok Világnapja (okt. 5.). Más órákkal történı integráció érdekében a kiránduláshoz megfigyelési szempontok kidolgozása és győjtımunka végzése szükséges (rajz, technika, magyar és környezetismeret). Kiemelten kezelendı a környezetünkben található és a kirándulásokkal érintett Duna-Dráva Nemzeti Park területe, annak élıvilága, ismerjék meg és óvják annak védett növényeit és állatait (tablók készítése).

69

„A TUDATOS FOGYASZTÓVÁ NEVELÉS” - ISKOLAI PROGRAM

Helyzetelemzés: Az elmúlt évek oktató-nevelı munkájában a fogyasztóvédelemmel összefüggı feladatok nem szerepeltek. A fogyasztóvédelmi törvény valamint az EU jogharmonizáció alapján a közoktatási törvény 2003.évi módosításában megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a „felkészülés a felnıtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. Küldetésnyilatkozatunk az iskolai „fogyasztóvá nevelésrıl”: Ha a gyermek befogadó értelemmel ismeri meg és veszi birtokába az egész világot, képes lesz tudatos és tervszerő fogyasztással megvédeni és óvni azt. Jövıkép az iskolai „fogyasztóvá nevelés” hatásáról: „Sok minden megeshet, míg a dolgok sikerre jutnak”, és hogy sikerre juthassanak ezért kell a cselekvési kompetenciákat fejleszteni. Pedagógiai elveink, értékeink a területérıl: Az ember fogyasztó lény. Ezért törekedni kell az ésszerő fogyasztói kultúra kialakítására, mely óvja a környezetet az egészséget, nem zsákmányolja ki Földünk erıforrásait. Fı céljaink: A fogyasztói kultúra, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése. Feladataink a „fogyasztóvá nevelés” fı céljainak megvalósításához: A fogyasztás során a tájékozódás képességének kialakítása, a döntési helyzet felismerése, a döntésre való felkészítés. A piac, a marketing és a reklám szerepének megismerése. A minıség és a biztonság, valamint a gazdaságosság és takarékosság jelentısége a fogyasztás során.

70

Célok

1.Kritikus fogyasztói magatartás kialakítása

Feladatok

Olyan viselkedéskultúra kialakítása, amelyet a szuggesztív, marketing hatásoktól való távoltartás képessége, a fogyasztói szükséglet mérlegelése, a fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

Tevékenységek

Médiamegfigyelés Médiaelemzés Reklámok győjtése

Felmérés a család vásárlási és fogyasztói szokásairól Eladói és vásárlói érdekek megfigyelése Az udvarias vásárlás kommunikációjához szükséges szókincs fejlesztése.

Követelmény

Alakuljon ki a helyes fogyasztói magatartás. Legyen képes a szuggesztív marketing hatásoktól távol tartani magát. Helyesen mérlegelje a fogyasztói szükségletet. Fejlıdjön kommunikációs képessége.

Módszerek

Győjtött anyag feldolgozása csoportmunkában

Kérdıívek összeállítása, elemzése Vita Szituációs játékok, érveléstechnikai gyakorlatok

Az oktatás színterei

A célok teljesülésének értékelési mutatói

Magyar: reklámnyelv, Távol tartja magát a reklámfeliratok, a reklám félrevezetı reklámoktól kommunikációs csapdái Tudja mire van szüksége Az érvelés Osztályfınöki: szituációs játékok Történelem: reklám Problémáit megfelelıen története, kommunikálja fogyasztástörténet Informatika: az „e”kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások Médiaismeret: a reklám képi, nyelvi hatásai Projekt: hogyan készül a reklám Milyen fogyasztói jogokkal rendelkezem?

71

Célok

2.Ökológiai fogyasztóvédelem

Környezettudatos fogyasztás

Feladatok

Tevékenységek

Ökológiailag tudatos Fogyasztói kosár fogyasztók nevelése, akik készítése vásárlási választásaikkal környezetük megtartására törekednek A javak gazdaságos fogyasztására történı nevelés (villany, víz, gáz, Családi költségvetés telefon, üzemanyag, stb.) készítése Találják meg a középutat Földünk erıforrásait gyorsulva felélı fogyasztás és a környezeti erıforrásokat Győjtımunka: bolygónk nem kizsákmányoló erıforrásai fogyasztás között. Grafikon készítése (a felélı fogyasztás következményei)

Követelmény

Tudja, hogy a környezeti problémák gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendı. A javak pazarló elıállítási technológiája, fogyasztásuk ön vagy vállalati profitcélú volta, mennyisége hozzájárul környezetünk elszennyezıdéséhez. Törekedjen a Földünk erıforrásait kizsákmányoló fogyasztás ellen.

Módszerek

Adatgyőjtés, feldolgozás Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével.

Kérdıívek összeállítása, elemzése

Az oktatás színterei

Biológia: a génmódosított élelmiszerek Technika: áruismeret, gyártás- és termékminıség összefüggései Fizika: mérés, mérıeszközök Matematika: fogyasztói számítások

Adatgyőjtés, feldolgozás, grafikonok készítése. Projekt: hogyan osztom be a zsebpénzem Bolygónk kincsei Környezettudatos fogyasztás Családi költségvetés

A célok teljesülésének értékelési mutatói A tanulók tudatosan megélik családjuk fogyasztói szokásait. Az információk ismeretében a gyerekek a pedagógusok segítségével pozitívan befolyásolhatják a család vásárlói, fogyasztói magatartását. Védi környezetét.

72

Célok

3.Fenntartható fogyasztás

Feladatok

A szolgáltatások és a termékek felhasználása jobb társadalmi életminıséget eredményezzen. Csökkenjen a mérgezı és a szennyezı anyagok kibocsátása. A jövı nemzedék egészsége ne kerüljön veszélybe.

Tevékenységek

Követelmény

A szolgáltatói hálózat felmérése pl.kozmetika, fodrász, stb.

Tudja, hogy a mérgezı anyagok kibocsátása környezetét, egészségét károsítja.

Üzemlátogatások (Paks Erımő – atomtemetı, autószerviz, stb.) Élelmiszerek összetevıinek megfigyelése

Törekedjen az egészséges táplálkozásra.

Módszerek

Az oktatás színterei

Piaci séták, délutáni Riportok, interjúk készítése (pl. ki milyen vetélkedık anyaggal dolgozik?, hogyan hatnak termékeik a környezetükre) Üzemlátogatások helyszínei Kémia: élelmiszerbiztonság, Vásárlói kosárban élelmiszer-származékok, Elévı anyagok számok, elemzése vegyszermaradványok, Vita. háztartási vegyszerek, kozmetikumok Biológia: táplálékkiegészítık, egészséges táplálkozás

A célok teljesülésének értékelési mutatói Környezetkímélı anyagok fogyasztása a háztartásban A génmódosított élelmiszerek fogyasztása helyett a biotermékek elıtérbe helyezése.

Mindezek ismeretében megteremthetjük a preventív fogyasztóvédelmet. Tudják érvényesíteni jogaikat, nem lesz szükség panaszbejelentésre, bírósági perre.