A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály
Az előadás tartalma: • • • •
Az EU Közös Halászati Politikájának (KHP) reformja Az akvakultúra ágazat szerepe és lehetőségei a KHP reformjában A magyar halászati és haltermelési ágazat jövőbeni fejlesztési irányai A VM stratégiája az ágazat fejlesztésére
OECD‐FAO mezőgazdasági kilátások 2011‐2020
• „A mezőgazdasági termékek árai magasabb árszínvonalon fognak beállni mint az elmúlt évtizedben” • „A halliszt árának emelkedésével , növekedni fog a különbség a termelt és a fogott halak ára között” • „A haltermékek mennyiségének növekedését az akvakultúra termelés bővülése fogja fedezni”
A Közös Halászati Politika (KHP) reformja EU 27 Halászat és akvakultúra (tonna)
EU 27 Halászat és akvakultúra 2008
A Közös Halászati Politika (KHP) reformja •
A halászati erőforrások az egész világon kimerülőben vannak, de különösen az EU által halászott vizeken, ahol -
•
Halászflotta túlzott kapacitása: túl sok a hajó a csökkenőben lévő erőforráshoz képest. -
•
a fogások 88 %-a túlhalászott állományból származik. sok halásztevékenység azon fiatal egyedek halászatán alapul, amelyeket ivarérettségük elérése előtt fognak ki. Túl sok a pazarló visszadobás
alacsony jövedelem a konjunkturális válságokkal szembeni sérülékenység a közpénzekből való támogatástól való függőség
EU lemaradása az akvakultúra fejlődésében
A Közös Halászati Politika (KHP) reformja
A Közös Halászati Politika reformja: hogyan? • • • • •
•
Bemutatása: július 18-19, a lengyel elnökség alatt első Halászati Tanácsi ülésén történt, kezdődik a vita, mely hónapokig tart Közlemény, amely átfogóan mutatja be a javaslatcsomag egészét és rávilágít a rendeleti úton nem szabályozandó kérdésekre is. Közlemény a reform nemzetközi vonatkozásairól: RFMOs, FPAs Rendelet javaslat a KHP működtetésének keretrendszeréről. Rendelet javaslat a piac politika reformjáról: a. ágazati önszabályozás (PO) b. halászati és akvakultúra termékek marketingje c. fogyasztó tájékoztatása, tanúsítványok November: rendelet javaslat az Integrált Tenger-politika, a KHP és az akvakultúra reform megvalósításának finanszírozására: új pénzügyi eszköz
Akvakultúra a KHP reformjában
Forrás: Eurostat/FAO
Akvakultúra a KHP reformjában A KHP-nak támogatnia kell az akvakultúra környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható fejlesztését Nemzeti Akvakultúra Stratégia (NAS): több éves stratégiai dokumentum, amelyben a tagállamok felmérik a következőket: Ágazati fejlesztés lehetőségei Adminisztratív akadályok csökkentése: hozzáférés az erőforrásokhoz Környezeti, gazdasági és fenntarthatósági indikátorok kidolgozása
A Bizottság Akvakultúra Tanácsadó Testületet hoz létre Akvakultúra Termelői Szervezet külön is megjelenik, saját elismerési feltétel rendszerrel: nagyobb hangsúly a termelői szervezeteken Piac szabályozás egyszerűsítése, szigorodó termék jelölés: fogás, akvakultúra
Magyarország haltermelése 2001-2010
Forrás: Váradi 2011
Az ágazat statisztikai mutatói: Halászati vízterületek Halászati vízterületek méret szerinti eloszlása Méret tartomány 1 ha alatt 1-5 ha 5-10 ha 10-50 ha 50-100 ha 100-500 ha 500 ha felett Összesen:
Forrás: HAKI, Halászati Adattár
Darabszám 164 631 290 405 79 59 31 1659
Összes terület 107,9964 1 694,1516 2 156,4767 8 882,4632 5 816,0530 11 742,6477 110 344,8314 140 744,6200
A halászati haltermelési ágazat gazdasági jelentősége 2010-ben a magyar mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása 2,9 % volt A halászati ágazat a hazai állattenyésztés bruttó termelési értékének mintegy 2,3 %-át, a hazai összes mezőgazdasági termelésnek pedig megközelítőleg 0,8%-át adja. Egyéb gazdasági jelentőségek
Horgászat Természetvédelem Egészséges élelmiszer ellátás Vidékfejlesztés, turizmus
A magyar halászati ágazat alap célkitűzései a Közös Halászati Politika reformjában • Tógazdasági haltermelés jövedelmezőségének biztosítása, ágazat gazdasági stabilitásának növelése • Az EU akvakultúra fejlesztésében történő részvétel, hozzájárulás a termelés növeléséhez • Édesvízi halászati erőforrások vidékfejlesztési hasznosításának fejlesztése
A halgazdálkodás ágazati szabályozása
NHST - HOP Halászati Kutatás
A magyar haltermelés fejlődésének stratégiai irányai A pontynak van jövője és helye az EU akvakultúra fejlődésében: o Egészséges táplálék, fenntartható termelési mód, tömegtermelési lehetőség o Minőségi termékekre és marketingre van szükség
A tógazdasági haltermelés ökológiai értékei o A haltermeléstől függő ökoszisztémák fenntartásának támogatása
Minden tógazdaság potenciális lehetőség az intenzív haltermelés fejlesztésére
A természetes vízek halászati hasznosításának stratégiai irányai • Kereskedelmi halászat és horgászat egymás melletti működésének fenntartása • Halászati őrzés fejlesztése • Horgászat, horgásztatás fejlődésének elősegítése • Természetes és mesterséges állománypótlás lehetőségeinek jobb kihasználása
Köszönöm a figyelmet!
