BÁNTALMAZOTTAK RÉSZÉRE NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK

BÁN

BÁNTALMAZOTTAK RÉSZÉRE NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK

IRÁNYELVEK

Készítették: Gyurkó Szilvia Mózes Ernőné Németh Margit Papp Krisztina

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók Tartalomjegyzék

1.

Bevezetés........................................................................................................................ 3 1.1 A bántalmazás definíciója: ..................................................................................... 3 2. Kapcsolat a többi normatív szabályozóval..................................................................... 8 3. Hazai és nemzetközi tapasztalatok, legfrissebb tudományos eredmények irodalmi áttekintése............................................................................................................................... 8 4. Meglévő hazai szabályozások (normatív dokumentumok) .......................................... 12 Jogszabályok: ................................................................................................................... 12 Módszertani levelek, szakmai kiadványok: ..................................................................... 17 5. Lehetséges módszerek, eljárások, megoldási módok (alternatívák) - Igénybevevők szerinti felosztásban ............................................................................................................. 19 5.1 A gyermek:............................................................................................................... 19 5.2 A család .................................................................................................................... 20 5.3 Intézmények, szolgálatok, szervezetek .................................................................... 20 5.3.1 Gyermek-egészségügyi szolgáltatók .................................................................... 21 5.3.2 Közoktatás............................................................................................................ 23 5.3.3 Nevelési Tanácsadó.............................................................................................. 25 5.3.4 Családsegítő Szolgáltatás ..................................................................................... 25 5.3.5 A gyermekvédelmi rendszer szereplőinek feladata.............................................. 26 5.3.6 Társadalmi és civil szervezetek............................................................................ 31 5.4 Gyermekjóléti szolgálat............................................................................................ 33 5.5 Jogalkalmazók - hatóságok ...................................................................................... 35 5.5.1 A jegyzői gyámhatóság feladata .......................................................................... 35 5.5.2 A városi gyámhivatal feladata:............................................................................. 36 5.5.3 A rendőrség feladata: ........................................................................................... 37 5.5.4 Bíróság, ügyészség ............................................................................................... 39 5.5.5 Pártfogó felügyelet ............................................................................................... 39 5.5.6 Igazságügyi Hivatal – Áldozatsegítő Szolgálat.................................................... 40 6. Lehetséges módszerek, eljárások, megoldási módok (alternatívák) - Igénybevevők szerinti felosztásban ............................................................................................................. 45 6.1 A felnőtt.................................................................................................................... 45 6.2 A család .................................................................................................................... 45 6.3 Szolgáltatást nyújtók ................................................................................................ 46 6.3.1 Egészségügyi szolgáltatók ( alap-, és szakellátás ) .............................................. 46 6.3.2 Szociális szolgáltatók ........................................................................................... 47 6.3.3 Krízis-ellátás, Családok átmeneti otthonai........................................................... 49 6.3.4 Társadalmi szervezetek ........................................................................................ 52 6.3.5 Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata..................................................... 52 6.3.6 Pártfogó Felügyelői Szolgálat .............................................................................. 52 7. Előnyök, hátrányok, feltételek elemzése...................................................................... 53 8. Az irányelv alkalmazására vonatkozó javaslatok......................................................... 54 8.1 Javaslat a bántalmazás áldozatává vált gyermekkel való interjúkészítéshez: .......... 54 8.2 Javaslat a fizikai abúzus vizsgálatához: ................................................................... 57 8.3 Javaslat bántalmazott felnőttel történő interjú felvételére........................................ 58 Mellékletek........................................................................................................................... 59

BAN.doc

Létrehozás dátuma: 2007. 02. 01

2 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók

1. Bevezetés A munkacsoportban részt vett, és hozzáértésével, tapasztalatával, szakmai ismereteivel hozzájárult

az

irányelv

elkészítéséhez:

Boross

Sándor

(Fővárosi

Önkormányzat

Gyermekotthon), Stark Julia (Főv. Ifjúsági és Pályaválasztási Tanácsadó - INO), Szőke András (E.Sz.T.E.R. Alapítvány), Virág György (Országos Kriminológiai intézet).

1.1 A bántalmazás definíciója:

Bántalmazás: Bármely olyan magatartás, amely fizikai, lelki vagy szexuális sérelmet okoz, vagy annak veszélyével jár. Bántalmazásnak számít minden olyan korlátozó intézkedés, amelyet büntetésként alkalmaznak, továbbá kínzást, kegyetlen, megalázó bánásmódot jelent. A bántalmazás tipológiája áldozatok szerint: 1. gyermekbántalmazás 2. intim partner (házastárs/partner, volt házastárs/partner) sérelmére elkövetett bántalmazás – az áldozat nemétől függetlenül 3. idősbántalmazás (idős személy, felmenő sérelmére elkövetett erőszak) 4. egyéb családtag sérelmére elkövetett bántalmazás 5. nem családtag, ismerős személy sérelmére elkövetett abúzus 6. idegen személy sérelmére elkövetett bántalmazás BAN.doc


3 / 59


Családon belüli erőszak: Családtaggal, közös háztartásban, vagy intézeti ellátásban együtt élő személyek közötti erőszaknak tekintendő a családtag, együtt élő személlyel szembeni bármely olyan magatartás, mely fizikai, pszichológiai vagy szexuális sérelmet okoz. Az ilyen magatartások közé tartoznak – a fizikai agresszió cselekményei – mint a pofon, a megütés, a rúgás, a megverés; – a pszichikai bántalmazás – mint a megfélemlítés, a folytonos lebecsülés vagy megalázás; – az erőszakos közösülés vagy a szexuális kényszerítés más fajtája; és – a különböző kontrolláló magatartások – mint a családtagoktól és barátoktól való elszigetelés, a mozgás korlátozása, az információhoz vagy segítséghez való hozzájutás korlátozása. Gyermekbántalmazás: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása „magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul”. A gyermekbántalmazás a gyermek veszélyeztetettségének egyik megnyilvánulási formája, de a gyermek veszélyeztetettsége bántalmazás nélkül is megvalósulhat, így például a gyermek magatartása, a szülő egészségi állapota, anyagi körülménye, életvitele lehet veszélyeztető körülmény anélkül, hogy ez a gyermek bántalmazását is jelentené. A bántalmazás típusa szerint: fizikai erőszak (1), lelki bántalmazás (2), szexuális abúzus (3) és elhanyagolás (4) (1) Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) (2) Az érzelmi, lelki bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó iskolai követelmények). Ide tartozik a

BAN.doc


4 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. (3) Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység e személy szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: -

egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen

szexuális aktivitásra, -

a gyermek kizsákmányolása gyermek prostitúció, vagy más jogellenes

szexuális aktivitás formájában, a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. (4) Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. - Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben.

BAN.doc


5 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók - Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. -

Oktatási-,

nevelési

elhanyagolás,

amely

az

iskolalátogatási

kötelezettség

elhanyagolását, vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési, egészségügyi szolgálatok igénybevételének elmulasztását jelenti.

A gyermekbántalmazás különleges esetei Méhmagzatot károsító magatartás, amikor a várandós anya – az erről való felvilágosítás ellenére - életmódjával magzata egészségét veszélyezteti, - így elsősorban a terhesség alatti drog és alkoholfogyasztás, a mértéktelen dohányzás, a prostitúció tartozhat ide. A várandós bántalmazása, a nem gondozott, titkolt terhesség is árthat a méhmagzatnak. Ebbe a csoportba sorolandó a újszülött megölése, amikor az anya (általában titkolt terhességet követően) közvetlenül a szülés után, illetve néhány órán belül az újszülött halálát okozza tevőlegesen, vagy magára hagyással. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Ide kell sorolnunk még a gyermekek védelmére, gondozására, ellátására létrehozott ellátórendszeren

belüli

rossz

bánásmódot

(például

oktatásban,

egészségügyben,

gyermekvédelmi ellátásban). Rendszer abúzusról beszélünk, ha a gyermekek védelmét szolgáló tevékenység, vagy rendszer nem létezik, vagy diszfunkcionálisan működik, ezzel hozzájárul a bántalmazás, elhanyagolás megelőzésének elmulasztásához, késedelmes elhárításához, vagy be nem avatkozásával a folyamatos károsodáshoz. Ebbe a körbe tartozik a gyermek tájékoztatásához és véleménynyilvánításhoz fűződő jogainak figyelmen kívül hagyása, vagy megtagadása, a szülőktől való indokolatlan elválasztás.

BAN.doc


6 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók Idősbántalmazás: A nemzetközi dokumentumok és a kutatások alapján az idősbántalmazás esetén önálló bántalmazási formának minősül a rendszerbántalmazás, azaz amikor az idős személyek ellátására, a róluk való gondoskodásra hivatott szociális, egészségügyi szektor nem működik megfelelően. Ehhez a területhez tartozik, és az idősbántalmazás tekintetében a legsúlyosabb kockázati tényezőnek minősül a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés a kor alapján. Az ENSZ Társadalmi Fejlődésért felelős Bizottsága 5/2002/PC/2 sz. jelentése szerint az idősbántalmazások tipológiája a következő: -

fizikai bántalmazás,

-

szexuális bántalmazás (egy másik idős, egy fiatalabb, vagy a gondozásra, felügyeletre kijelölt személy részéről),

-

lelki bántalmazás, verbális abúzus (így különösen a tisztelet hiánya, a magánszférához/magánélethez való jog megsértése, a kapcsolattartás jogának megsértése, az idős személy véleményének, kívánságainak figyelmen kívül hagyása),

-

pénzügyi, gazdasági kihasználás (például az idős személy tulajdonának, anyagi eszközeinek jogtalan használata, kihasználása, elvétele; a végrendeleti akarat erőszakos megváltoztatása; a saját jövedelem feletti rendelkezés jogának elvétele, korlátozása,

-

elhanyagolás/önelhanyagolás.

A magyar joganyagban - gondozás elmulasztása tényállásaként - az idősbántalmazás fogalmát a Btk. 173. §1 adja meg. Eszerint csak az elhanyagolás tekintetében szankcionált elkövetési forma az idősbántalmazás.

Pszichiátriai beteg személy bántalmazása az egészségügyi ellátás során: A pszichiátriai beteg ellátása során alkalmazott korlátozó intézkedés hatálya alatt álló személy jogai csak annyiban korlátozhatóak, amennyiben azok gyakorlása meghiúsítja vagy veszélyeztetni a korlátozó intézkedés célját. A korlátozó intézkedés elrendelése során és alkalmazásának teljes időtartalma alatt az emberi méltósághoz való jog nem korlátozható, a testi épséghez és az egészséghez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Egyébként az

1

„Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

BAN.doc


7 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók bántalmazásnak minősül. Minden esetben bántalmazásnak minősül a hálós ágy és az ahhoz hasonló, zárt szerkezetű, ketrecre emlékeztető, rácsos eszközök alkalmazása.

2. Kapcsolat a többi normatív szabályozóval - strukturális standardok (I.); - szolgáltatási standardok/irányelvek (II), ezen belül az „otthoni vagy családi önálló életvitelt segítő szolgáltatások”(11), „támogató szolgáltatás” (15), „közösségi ellátások” (16), „rászorultak elérése” (17), „gyermekjóléti szolgáltatás”(18), „gyermekek napközbeni ellátása” (19), „gyermekek átmeneti gondozása” (20), „nevelőszülői, gyermekotthoni ellátás” (21), „TEGYESZ” (22), „információszolgáltatás” (23), - igénybevevő szerinti protokollok: „időskorúak részére nyújtott szolgáltatások”(25), „fogyatékkal élő emberek és krónikus betegek részére nyújtott szolgáltatások” (26), „pszichiátriai betegek részére nyújtott szolgáltatások” (27), „szenvedélybetegek részére nyújtott

szolgáltatások

(28),

„hajléktalanok

részére

nyújtott

szolgáltatások”

(29),

„bántalmazottak részére nyújtott szolgáltatások” (30), „családok, gyermekek segítése”(31). - eredmény standardok (III.).

3. Hazai és nemzetközi tapasztalatok, legfrissebb tudományos eredmények irodalmi áttekintése

Szerző / Kiadvány

Kutatás

/

Publikáció

Kutatási eredmények

témája WHO Violence Report, 2000.

Az erőszak elterjedtsége –

A gyerekbántalmazásokat illetően a WHO

nemzetközi adatok

becslése szerint 2000-ben 57 000 15 év alatti gyereket öltek meg a világon. Leginkább csecsemők és az egészen fiatal gyerekek veszélyeztetettek: a 0-4 éves korcsoportban a gyilkossági arány kétszerese az 5-15 éves korcsoporténak.2 A felnőttekkel gyerekkori bántalmazásukról

készült

különböző

2

KRUG, E. G. et al. - eds. – (2002) 60. old. Általánosan elfogadott egyébként, hogy a halálos eredményű gyermekbántalmazások ténylegesen sokkal gyakoribbak, mint amit a hivatalos adatok jeleznek. Ezt szinte minden országban igazolták, ahol vizsgálták a gyerekhalálok okait.

BAN.doc


8 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók felmérésekben a gyerekkori szexuális visszaélés aránya a férfiak körében 1% és 19% közé esett a, míg a nőknél 0,9% és 45% közé, annak függvényében, hogy mennyire szűken vagy szélesen határozták meg a szexuális abúzus fogalmát. Az 1980 óta végzett nemzetközi vizsgálatok publikált eredményei szerint a gyerekkori

szexuális

abúzus

előfordulási

arányának középértéke nők esetében 20%, férfiak esetében 5-10% között van. Tjaden, P. - Thoennes, N.

Családi

(2000): Full report of the prevalence, incidence, and

erőszak

Az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán

kiterjedtsége – nemzetközi

Szolgáltatások

felmérés (USA)

Közegészségügyi Központ (Centres for Disease

consequences of violence

Minisztériumához

tartozó

Control and Prevention) adatai szerint a családi

against women: Findings from

erőszak

the national violence against

komoly

és

megelőzendő

közegészségügyi probléma, amely több, mint

women survey (No. NCJ

32 millió amerikait, vagyis az Egyesült

183781) Washington, DC: U.S.

Államok lakosságának több, mint 10%-át érinti.

Department of Justice, Office of Justice Programs.

Brzank, P. – Hellbernd, H. – Maschewsky - Schneider, U. – Kallishnig, G. (2005): Domestic

Családi

erőszak

erőszak

közegészségügyi

felmérés (Németország)

lehetőségeit

áldozatává ellátásának

vizsgáló

német

vált

nők

fejlesztési felmérés

eredményei szerint a 16 év feletti nők 37%-a

health care demands. Results of

legalább egyszer átélt családi erőszakot. A

a female emergency department survey

családi


violence against women and

patient

A

berlini egyetemi kórház baleseti osztályán

In:

sérülései ellátását kérő 806 nő 1,5%-a kereste

Bundesgesundheitsblatt

fel azért a kórházat, mert otthon bántalmazták,

Gesundheitsforschung

míg a válaszadók 5%-a számolt be arról, hogy

Gesundheitsschutz. 2005 Mar;

az elmúlt egy évben átélt családi erőszakot.

48(3):337-45.

Relevant concerning

international violence

texts against

women. Steering Committee For Equality Between Women And Men. 1992. CDEG (92) 4 ADD. REV [www.coe.int/t/e/integrated_project

BAN.doc

Családi

erőszak

A személyközi erőszak széles körben elterjedt


Angliában és Walesben is, és hozzávetőleg a

felmérés (Anglia)

népesség egyharmadát (36%) érinti élete során valamikor. A 16 év feletti népességben minden huszadik nő válik súlyos szexuális támadás, minden ötödik nő és minden tizedik férfi


9 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók s/violence]

családi erőszak áldozatává, míg a felmérést megelőző egy év során a nők 13%-a és a férfiak 9%-a

volt

a

családi

erőszak

valamely

formájának sértettje. A vizsgált felnőtt (16-59 éves) populációban a legsúlyosabb abúzusok elszenvedőinek nagy többsége nő - a négy vagy több súlyos családon belüli bántalmazásról beszámolók 89%-a volt nő. Az áldozattá válási kockázat tekintetében a nők, a fiatalabbak, valamint

az

alacsonyabb

jövedelemmel

rendelkező háztartásokban élők rizikó faktora magasabb. A látenciát illetően elgondolkodtató, hogy a nő áldozatok 31%-a, míg a férfi áldozatok 63%-a az előző évben elszenvedett bántalmazást - a felmérésen kívül - senkinek nem mondta el. A legsúlyosabb családi erőszakokat elszenvedők között a nők 23%-a, a férfiaknak pedig csupán 8%-a hozta a rendőrség tudomására a történteket. Virág Gy.: Családi iszonyok,

Családi

Budapest, OKRI-KJK Kerszöv,

kiterjedtsége

2005.

magyarországi adatok

A regisztrált bűnelkövetőknek átlagosan

erőszak –

5-6%-a

(OKRI)

2004-ben

végzett

családon

belüli

erőszak

kutatása]

mintegy

7500

elkövető)

valósítja meg a bűncselekményt a családon belül

[Országos Kriminológiai Intézet

(évente

(hozzátartozója

negyedik

ismertté

bűncselekmény

sérelmére). vált

valamely

Minden

személy

elleni

családtag

ellen

irányul, a súlyos testi sértések harmadát (30%), a befejezett és megkísérelt emberöléseknek pedig már majdnem a felét (43%) családon belül, hozzátartozó sérelmére követik el. Az elkövetők nagy része (83%) – hasonlóan a többi bűncselekményhez - felnőtt férfi. A női elkövetők száma – mind általában, mind a családon

belüli

cselekmények

körében

–

jelentősen alacsonyabb, mint a férfiaké, a valamilyen

bűncselekményt

elkövető

nők

között a cselekményüket a családon belül elkövetők aránya viszont rendre magasabb, mint a férfiak esetében. Az élet elleni bűncselekmények

egyes

kategóriáiban

a

tényleges elkövetői számok is közelítenek: a

BAN.doc


10 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók jelenlegi vagy volt partner (házastárs/élettárs) sérelmére elkövetett emberölések esetében az évi átlag nyolcvan cselekmény közül ötvenet férfiak, harmincat nők követnek el. A családon belül a legtöbb erőszak (a családon belüli elkövetések 43%-a) a partner vagy a volt partner

ellen

irányul.

Magas

(21%),

és

sajnálatosan emelkedő tendenciájú a szülők által

gyerekük

sérelmére

elkövetett

3

erőszakcselekmények aránya. A családon belül elkövetett legsúlyosabb életelleni cselekmények elsősorban a férfiak ellen irányulnak. Az emberölések kétharmadának (63%) áldozata férfi, egyharmadé nő. A kiskorú veszélyeztetése esetében is a legtöbb sértett (a sértettek 2/3-a) fiú. Tóth O. (1999):

A gyerekverés széles körben elfogadott

Erőszak a családban

„nevelési eszköz” a mai magyar társadalomban.

TÁRKI,

A megkérdezett felnőtt nők 5 %-át rendszeresen

Társadalompolitikai

verték a szülei, 13 %-át pedig legalább egyszer

Tanulmányok 12.sz.

brutálisan megverték. A mintában szereplő anyák 18%-a verte már meg nagyon a

Tóth O. (2003):

gyermekét. A megkérdezett nők 8%-ával

A családon belüli,

fordult elő gyerekkorában, hogy egy felnőtt

partner elleni erőszak

szexuálisan közeledett hozzá, és ugyancsak majd 8%-uk mondta, hogy férje/partnere

Századvég Kiadó 1. sz.

erőszakkal kényszerítette szexuális életre. A magyar felnőtt lakosság 35%-a (vagyis minden

harmadik

legalább

egy

felnőtt

olyan

nőt,

magyar) akit

ismer partnere

bántalmazott, és a bántalmazás gyakorisága az alacsony iskolázottságú, alacsony jövedelmű, illetve vidéki családokban magasabb.

Morvai K.: Terror a családban.

feleségbántalmazás

A magyar kutatások és publikációk sorában

A feleségbántalmazás és a jog.

úttörő

1998. Budapest. Kossuth Kiadó

feleségbántalmazással

jellegű

volt

Morvai

Krisztina

kapcsolatos

könyve,

amelynek jelentős szerepe volt abban, hogy a

3

Az ilyen szülők/nevelők döntő többsége vér szerinti gyermekét bántalmazza.

BAN.doc


11 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók családon

belüli

erőszak

megkerülhetetlen

témájává váljon a közgondolkodásnak. A módszertanilag

inkább

szociografikus

monográfia publikálást követően jelentek meg az

első

valódi

empirikus

szociológiai

vizsgálatok. Seminar on the therapeutic

Terápiás segítség a családi

treatment of men perpetrators of

erőszak elkövetőjének

violence

within

the

- Portugáliában 1974-ig, mintegy 50 éven keresztül az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a családon belüli viszonyok

family

kérdéseivel nem foglalkoztak. Ennek

(2004. nov. 18-19, Strasbourg)

eredményeként történetileg, kulturálisan sokan és sok helyen a családi erőszakot a nők „hibájaként, szégyeneként” értékelik. - 1991-től van lehetősége a bántalmazott nőnek jogi védelmet kérni - 1999-ben fogadták el az első nemzeti akciótervet a családi erőszak ellen, ami tartalmazta az elkövetőnek és az áldozatnak nyújtandó terápiás segítséget is - az önsegítő bántalmazói csoportokat erős kritika éri -pszichoterápiás programok vannak

4. Meglévő hazai szabályozások (normatív dokumentumok) Jogszabályok: 2005. CXXVI. törvény

a családtámogatási rendszer átalakításáról

2005. évi CLXXIV. törvény a fiatalok életkezdési támogatásáról 2005. évi CXL. törvény

a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló

intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetéséről

BAN.doc


12 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók 2004. évi CXI. törvény

a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája

88. ülésszakán elfogadott, az anyaság védelméről szóló 183. számú Egyezmény kihirdetéséről 2004. évi LXVIII. törvény

a gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok

elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról szóló, 1980. május 20. napján Luxemburgban kelt európai Egyezmény kihirdetéséről 2003. évi LXXX. törvény

a jogi segítségnyújtásról

2001. évi LXXXV. törvény a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról 2001. évi XXVII. törvény

a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és

felszámolására irányuló azonnali lépésekről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182. számú Egyezmény kihirdetéséről 2000. évi LXIII. törvény

a föld alatti bányamunkában foglalkoztatott fiatalkorúak orvosi

alkalmassági vizsgálatáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1965. évi 49. ülésszakán elfogadott 124. számú Egyezmény kihirdetéséről 2000. évi L. törvény

a gyermekek és fiatalkorúak nem-ipari munkára való

alkalmasságát megállapító orvosi vizsgálatról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1946. évi 29. ülésszakán elfogadott 78. számú Egyezmény kihirdetéséről 2000. évi XLIX. törvény

a gyermekek és fiatalkorúak nem-ipari munkára való

alkalmasságát megállapító orvosi vizsgálatról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1946. évi 29. ülésszakán elfogadott 78. számú Egyezmény kihirdetéséről 1999. évi C. törvény

az Európai Szociális Karta kihirdetéséről

1999. évi LXIX. törvény

a szabálysértésekről

1998. évi XIX. törvény

a büntetőeljárásról

BAN.doc


13 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók 1997. évi CLIV. törvény

az egészségügyről

1997. évi XXXI. törvény

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1996. évi I. törvény

a rádiózásról és televíziózásról

1993. évi LXXIX. törvény

a közoktatásról

1993. évi III. törvény

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről 1991. évi LXIV. törvény

a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án

kelt Egyezmény kihirdetéséről 1978. évi IV. törvény

a Büntető Törvénykönyvről

1959. évi IV. törvény

a Polgári Törvénykönyvről

1952. évi IV. törvény

a házasságról, a családról és a gyámságról

1949. évi XX. törvény

a Magyar Köztársaság Alkotmánya

1948. évi XII. törvény

az Egészségügyi Világszervezet Alkotmányának

becikkelyezéséről 1986. évi 14. törvényerejű rendelet a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről 1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án, New Yorkban elfogadott egyezmény 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról BAN.doc


14 / 59


1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és intézkedések végrehajtásáról 1958. évi 18. törvényerejű rendelet a rabszolgaságra vonatkozóan Genfben, 1926. évi szeptember hó 25. napján kelt Egyezmény módosítása tárgyában New Yorkban, 1953. évi december hó 7. napján kelt Jegyzőkönyv és Melléklete, továbbá a rabszolgaság, a rabszolga kereskedés, valamint a rabszolgasághoz hasonló intézmények és gyakorlatok eltörlése tárgyában Genfben, 1956. évi szeptember hó 7. napján kelt Kiegészítő Egyezmény kihirdetéséről 1957. évi 18. törvényerejű rendelet a kiskorú gyermek tartózkodási helyének kijelöléséhez szükséges gyámhatósági engedélyről 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 1/2006. (I. 6.) IM rendelet

az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes

szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet

a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 10/2004. (III. 30.) IM rendelet

a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes

szabályairól BAN.doc


15 / 59


1/2004. (I. 5) ESzCsM rendelet

a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő

működésének feltételeiről 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról 26/2003. (V. 16.) ESzCsM-GyISM együttes rendelet

a kábítószer-függőséget gyógyító

kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól 19/2003. (VI. 24.) IM rendelet

az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői

Szolgálatánál foglalkoztatottak képesítési követelményeiről, munkaköri elnevezéseiről és ügyviteli vizsgájáról 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet

a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának

kiadásáról 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények

szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 5/1998. (III. 6.) IM rendelet

a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló

15/1998. (IV. 30.) NM rendelet és az azt módosító 46/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyerekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet

a Nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelésének

irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet

BAN.doc

az iskola-egészségügyi ellátásról


16 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók 51/1986. (XI. 26.) MT rendelet

a kiskorúakról való állami gondoskodásról, valamint a

szülő és a gyermek kapcsolattartásának szabályozásáról 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat

a romák társadalmi integrációját elősegítő

kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 2034/2002. (II. 18.) Korm. határozat a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményhez fűzött 2000. évi Fakultatív Jegyzőkönyv és a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményhez fűzött 2000. évi Fakultatív Jegyzőkönyv aláírásáról 11/1987. Legf. Ü. Utasítás

a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok

ellátásáról

Módszertani levelek, szakmai kiadványok: 1. sz. Módszertani levél. A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, felismerése és kezelése. Országos Gyermekegészségügyi Intézet. Budapest. 2004.

Papp K.(szerk.): Kézikönyv a Gyermekjóléti Szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátásához és kezeléséhez. Budapest, 2005.

Spronz J. – Wirth J.: A nők elleni erőszak áldozatainak integrált ellátása. Egy kísérleti program tapasztalatai és eredményei. Ajánlások a családon belüli erőszak hatékony megelőzéséhez és kezeléséhez. NANE Egyesület – HCM. Budapest. 2006.

NANE Egyesület: Miért marad? Feleség- és gyermekbántalmazás a családban. Hogyan segíthetünk? Kézikönyv segítő foglalkozású szakemberek számára. NaNe-Daphne. Budapest, 2006.

BAN.doc


17 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók Módszertani útmutató rendőröknek a családon belüli erőszak kezeléséhez (Országos Rendőrfőkapitányság). 2005. Budapest (www.police.hu)

Rácsok B. (szerk.): Regionális Kríziskezelő Központok Szakmai Protokollja. Budapest. 2006. (kézirat)

BAN.doc


18 / 59


5. Lehetséges módszerek, eljárások, megoldási módok (alternatívák) - Igénybevevők szerinti felosztásban A) Bántalmazott gyermek esetén a gyermekvédelmi és a szociális ellátórendszer működése és kapcsolatai más szektorokkal: 2. Család Gyerek 1. Gyerek

3. A bántalmazást észlelő Intézmény, szervezet / személy jelzés

4. Gyerekjóléti szolgálat

hatós. elj. kezdeményezése

5. Hatóság

5.1 A gyermek: A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak. A gyermek őt ért bántalmazás esetén segítségkéréssel fordulhat bármely intézményhez, szervezethez, vagy személyhez, akik gyermekekkel hivatásszerűen foglalkoznak. A gyermekeket erről a jogukról tájékoztatni kell a gyermekintézményekben. Az Országgyűlés 2005. november 29-én fogadta el A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005 évi CXXXV. törvényt.

BAN.doc


19 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók A törvény célja a társadalmi szolidaritás és méltányosság elvei alapján a bűncselekményt elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése.

5.2 A család A Családjogi törvény alapján a kiskorú gyermek szülői felügyelet, vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek folyamatos szem előtt tartásával és annak megfelelően kell gyakorolni. A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában az őt érintő döntések előkészítése során a gyermek is véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét korára, érettségére figyelemmel tekintetbe kell venni A gyermek szüleinek, törvényes képviselőjének nemcsak joga, de feladata, kötelessége is a gyermeket ért bántalmazás és a bántalmazás körülményeinek megszüntetése, a további abúzusok megelőzése és a gyermek segítése a bántalmazás feldolgozásában, valamint minden olyan lehetséges ellátás, szolgáltatás igénybevétele, amely a gyermek állapotának segítését célozza és a kialakult helyzetet megszünteti.

5.3 Intézmények, szolgálatok, szervezetek A Gyermekvédelmi törvény rögzíti a nem gyermekvédelmi alapfeladatot ellátó, de a gyermekvédelemhez kapcsolódó egyes szervek kötelező feladatát, jelzési és együttműködési kötelezettségét. A gyermekvédelemhez kívülről kapcsolódó egyes szervek számára a Gyermekvédelmi törvény 17.§-a jelzési, együttműködési kötelezettséget állapít meg. Ennek a jelzőrendszernek kell felismernie és jeleznie, ha a gyermek bántalmazását, elhanyagolását vagy egyéb veszélyeztetettségét észleli. Ezek a szervek, személyek: •

az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,

•

a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,

•

a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó,

• BAN.doc

a rendőrség, Létrehozás dátuma: 2007. 02. 01

20 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók •

az ügyészség,

•

a bíróság,

•

a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,

•

a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

A jelzőrendszer tagjai kötelesek: a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

Ezek a személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Minden szakterületnek a saját kompetenciája szerint kell meghatároznia a feladatait. Jelzéssel élhet bárki, aki hivatalból, vagy magánszemélyként gyermekbántalmazást észlel, vagy annak gyanújával él.

5.3.1 Gyermek-egészségügyi szolgáltatók A gyermek-egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények szerint az orvosi titoktartás nem vonatkozik arra az esetre, ha az egészségügyi dolgozó a gyermek érdekében, a Gyermekvédelmi törvényben meghatározottak szerint jelzési kötelezettségének tesz eleget. Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben: a) ezt törvény rendeli el (a gyermekvédelmi törvény elrendeli az adatszolgáltatást a szakmai, intézményközi együttműködés során) b) mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi

Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait. A kezelőorvos az a BAN.doc


21 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók beteg személyazonosító adatairól a lehető legrövidebb időn belül értesíti az egészségügyi szolgáltató betegjogi képviselőjét a beteg érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából. A kiskorú érintett első ízben történő ellátásakor az ellátást végző egészségügyi szolgáltató ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha a) feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye, b) a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazásra utaló körülményekről szerez tudomást. A gyermekorvos és a védőnő közös feladata megbecsülni, hogy milyen fokú a bántalmazás, mert ennek függvényében kell dönteni a további teendőkről. A probléma súlyosságától függően kell cselekedni. Jelezni kell a bántalmazás tényét a gyermekjóléti szolgáltatás felé, illetve hatósági eljárást kell kezdeményezni. Bűncselekmény esetén a rendőrséghez kell fordulni. Igénybe lehet venni más szakellátó intézmény (szakorvos, pszichiáter, pszichológus, családterapeuta, egyéb speciális szolgáltató) segítségét. A gyermeket életkorának megfelelő módon, valamint törvényes képviselőjét, tájékoztatni kell a megtett lépésekről és az elérhető szolgáltatásokról. A jelzési, jelentési kötelezettség elmulasztása maga is bántalmazó, elhanyagoló magatartást, de legalábbis foglalkozás körében elkövetett gondatlanságot jelent, mivel ez is veszélyezteti a gyermeket és neki további sérelmet okozhat. Más oldalról a jelzési, jelentési kötelezettség esélyt is jelent minden szakembernek arra, hogy módja legyen megbeszélni az esetet és közös intézkedési, cselekvési tervet készítsen. Ez az eljáró szakember számára is védelmet ad azáltal, hogy több intézmény és szakember között oszlik meg a döntéshozatal felelőssége, így csökken a tévedés lehetősége, ami mindenképpen a gyermek legjobb érdekét szolgálja.

Amennyiben a gyermekjóléti szolgálathoz fordulnak jelzéssel, a családgondozónak hatósági intézkedést kell kezdeményeznie. Amennyiben közvetlenül a gyámhatóságnál kezdeményeznek intézkedést, a gyámhatóság (jegyző, városi gyámhivatal) mérlegelési körébe tartozik a további hatáskörébe tartozó döntéshozatal. BAN.doc


22 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók Fontos hangsúlyozni, hogy a jelzési kötelezettség más oldalról visszajelzési kötelezettséget is jelent, ezért ahogy a gyermekjóléti szolgálat kérheti az egészségügyi szolgáltatók, közoktatási intézmények segítségét, úgy a gyermekjóléti szolgálatnak is tájékoztatást kell adnia tevékenységéről, megtett intézkedéseiről.

5.3.2 Közoktatás Feladatok •

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

•

A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai

eszközökkel

törekszik

a

káros

hatások

megelőzésére,

illetőleg

ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. •

A

nevelési-oktatási

veszélyeztetettségének

intézmények

közreműködnek

megelőzésében

és

a

gyermekek,

megszüntetésében,

tanulók

ennek

során

együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. •

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

BAN.doc


23 / 59


A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: 1. az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, 2. a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, 3. gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, 4. a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, 5. a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, 6. az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekjogi képviselő, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. •

A bántalmazott gyermek és törvényes képviselőjének tájékoztatása az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásiról és elérhetőségéről.

BAN.doc


24 / 59


•

5.3.3 Nevelési Tanácsadó Gyermekbántalmazás észlelésekor jelzési kötelezettség a gyermekjóléti szolgálat felé, valamint hatósági eljárás kezdeményezése elsősorban a gyámhatóság felé. Együttműködés a gyerekjóléti szolgálattal és mindazon intézményekkel, amelyek a gyermek komplex ellátásában

részt

vesznek,

a

probléma

megszüntetésében

/

a

megelőzésben

közreműködnek. •

A bántalmazott gyermek és törvényes képviselőjének tájékoztatása az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásiról és elérhetőségéről.

•

A szülőket a nevelési tanácsadóban dolgozó szakemberek ellátják tanácsokkal, hogy a bántalmazás ne ismétlődjön meg / megszűnjön.

•

A bántalmazott gyermek a nevelési tanácsadóban pszichoterápiás segítségben részesülhet.

5.3.4

Családsegítő Szolgáltatás

A családsegítés, a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Családsegítő szolgáltatás feladata gyermekbántalmazás esetén biztosítani: a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást bántalmazók és bántalmazottak számára, b) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, c) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, d) a bántalmazóvá vagy áldozattá válással veszélyeztetett csoportok, így például tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

BAN.doc


25 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók e)

a

családokon

belüli

kapcsolaterősítést

szolgáló

közösségépítő,

családterápiás,

konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. •

Jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé, valamint hatósági eljárást kezdeményez elsősorban a gyámhatóságnál.

•

Információ ad, szolgáltatást nyújt, vagy közvetít a bántalmazott gyermek családja, vagy törvényes képviselője számára: o a rendőrségi feljelentés lehetőségéről o jogsegély szolgálatokról, o krízis-otthonokról, családok átmeneti otthonairól, o áldozatsegítő szolgálatról, o pszichoterápiás és családterápiás lehetőségekről.

5.3.5

A gyermekvédelmi rendszer szereplőinek feladata

A gyermekvédelmi rendszer szereplőinek feladata a gyermekek védelme a gyermek családban történő

nevelkedésének

elősegítésére,


megelőzésére

és

megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, és egyéb hatósági intézkedések biztosítják. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: - a gyermekjóléti szolgáltatás, - a gyermekek napközbeni ellátása ( bölcsőde, családi napközi, alternatív napközbeni ellátások, házi gyermekfelügyelet), - a gyermekek átmeneti gondozása (helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona). A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: - az otthont nyújtó ellátás (lakásotthon, nevelőszülő, gyermekotthon), - az utógondozói ellátás, - a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

BAN.doc


26 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: - a védelembe vétel, - a családba fogadás, - az ideiglenes hatályú elhelyezés, - az átmeneti nevelésbe vétel, - a tartós nevelésbe vétel, - a nevelési felügyelet elrendelése, - az utógondozás elrendelése, - az utógondozói ellátás elrendelése. A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása. A fiatalkorúak javítóintézeti neveléséről külön törvény rendelkezik. A.) Gyermekvédelmi alapellátás - Napközbeni ellátást nyújtó intézmények feladatai bántalmazás esetén: •

a bántalmazást észlelő szakember a bántalmazást haladéktalanul megszünteti, és segítséget nyújt a bántalmazónak, támaszt nyújt a bántalmazottnak.

•

bántalmazás gyanújának esetén jelzési kötelezettsége van a gyerekjóléti szolgálat felé, ill. hatósági eljárást kezdeményez elsősorban a gyámhatóság irányában.

•

súlyos bűncselekmény gyanúja esetén (pl.: 8 napon túl gyógyuló testi sérülés, emberrablás, szexuális abúzus) a hatósági eljárás kezdeményezése a rendőrség irányában.

•

amennyiben a sérülés egészségügyi ellátást igényel: (1) bölcsőde esetén a bölcsőde orvosa ellátja a gyermeket és 8 napon túl gyógyuló sérülés esetén kötelezően értesíti a rendőrséget; (2) egyéb ellátók esetében [házi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeli ellátás, családi napközi] az ellátást nyújtó teszi

meg a szükséges intézkedéseket a

bántalmazott gyermek egészségügyi ellátása érdekében. •

ha bűncselekményt észlel, vagy annak gyanúja áll fönn, a bántalmazott gyermek és törvényes

képviselőjének

tájékoztatása

az

Igazságügyi

Hivatal

Áldozatsegítő

Szolgálatának szolgáltatásiról és elérhetőségéről. •

a szülő megkérdezése/értesítése/tájékoztatása a bántalmazásról, annak körülményeiről, és a megtett lépésekről.

•

a bántalmazott gyermek számára segítséget nyújt a történtek feldolgozásában és támogatja őt a bántalmazás előtti életminőségének helyreállításában.

BAN.doc


27 / 59


- Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozását szükségessé tevő egyik ok lehet a családon belüli bántalmazás, abúzus. Amikor szülő nélkül kerül a gyermek valamely átmeneti gondozást biztosító ellátásba (gyermekek átmeneti otthona, helyettes szülő), a szülővel, mint bántalmazóval való foglalkozás a szociális vagy gyermekjóléti alapellátás feladata. A bántalmazott gyermek védelme érdekében azok a teendők az irányadóak az átmenti gondozást biztosító számára, melyeket a napközbeni ellátás során megfogalmaztunk. A családok átmeneti otthonában elhelyezésre kerülhetnek azok az egyszülős családok, ahol a bántalmazott gyermek, és vele élő, nem bántalmazó szülője védelmet kapnak, és átmeneti gondozásban részesülhetnek. Továbbá egyes családok, átmeneti gondozása indokolt lehet abban az esetben, amikor a családban életviteli problémák során valamely szülő fegyelmezési módszerei között a bántalmazás szerepel.

Az életvitelszerűen ott tartózkodó, bántalmazó szülő számára a

családok átmeneti otthonának szakemberei intenzív szakmai támogatást, segítséget nyújtanak, vagy közvetítenek, valamint folyamatos kontrollt gyakorolnak a bántalmazói magatartás megszűntetése érdekében. A gyermekek védelme érdekében azok a teendők az irányadóak, amelyeket a napközbeni ellátás során megfogalmaztunk. A krízis-otthonokban, és a családok átmeneti otthonaiban lehetőség van a bántalmazóval való foglalkozásra. Egyes szolgáltatásokat nyújtanak ( pl. mediáció, családi csoport konferencia, pszichológiai tanácsadás, pszichoterápia ). Egyéb szolgáltatásokat közvetíthetnek a bántalmazó részére ( pl. AA klubok, közösségi pszichiátria, családterápia, pszichiátriai szakrendelés, stb. ) B.) Gyermekvédelmi szakellátás A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek gyámságát a számára illetékes városi gyámhivatal által kijelölt gyám gyakorolja. A gyámság ideje alatt a szülő felügyeleti joga részben, vagy teljes mértékben szünetel. A gyámság ideje alatt gyermeket ért bántalmazás esetén, a gyám kötelezettsége a bántalmazás körülményeinek kivizsgálása, a bántalmazási helyzet megszüntetése és szükség esetén a jogi lépések megtétele, valamint a gyermek segítése a bántalmazás feldolgozásában, és minden olyan lehetséges ellátás, szolgáltatás igénybevétele, amely a gyermek állapotának segítését célozza.

BAN.doc


28 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók Amennyiben orvosi ellátás szükséges és az ellátás során nyolc napon túl gyógyuló sérülést diagnosztizálnak, meg kell indítani a hivatalos eljárást, rendőrségi feljelentést kell tenni a bántalmazó ellen. A bántalmazott gyermek számára segítséget kell nyújtani a történtek feldolgozásában és támogatni őt a bántalmazás előtti életminőségének helyreállításában. Bűncselekmény, vagy annak alapos gyanúja esetén a gyermeket, illetve törvényes képviselőjét, gyámját tájékoztatni kell az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásairól, illetve a hivatal elérhetőségéről. Segíteni kell az érintetteket a kapcsolatfelvételben, illetve a törvényes képviselő, gyám írásbeli hozzájárulását a hivatalhoz benyújtott kérelemhez csatolni kell. A gyermekvédelmi szakellátásban előforduló bántalmazási eseteket négy fő csoportra oszthatjuk: o Az intézményben élő gyermeket gyermektársa bántalmazza. o A gyermeket az intézmény dolgozója bántalmazza. o A gyermeket a szülő, vagy más kapcsolattartó személy bántalmazza. o A gyermeket idegen személy bántalmazza.

Abban az esetben, amikor a gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett bármelyik gyermeket másik társa bántalmazza, a szolgálatban lévő nevelőnek kötelessége az eset részleteit felderíteni. Az eseményről írásbeli feljegyzést készít, és azt továbbítja az intézmény vezetőjének. A feljegyzésnek be kell kerülnie mind a bántalmazott, mind az elkövető iratanyagába is. Az eset kivizsgálása után, az intézmény vezetője az igazgató helyettes, a csoportnevelő és a Diákönkormányzat képviselői együtt tárgyalják az esetet. Meghallgatják a gyerekeket, az eseményen jelenlévőket, és a szolgálatban lévő nevelőt. Ezután közösen döntenek és az eset súlyosságától, és az elkövetési szándéktól függően határozzák meg a további teendőket és a bántalmazott gyermek segítésének módját. Abban az esetben, amikor a gyermeket az intézmény valamely dolgozója bántalmazza, az igazgatónak kötelessége először a sértettet, majd a bántalmazót is meghallgatni. Az igazgató az esetről hivatalos feljegyzést készít, amelyet köteles eljuttatni az illetékes városi gyámhivatalnak, a gyámi tanácsadóknak, a gyermekjogi képviselőnek és a területileg BAN.doc


29 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók illetékes gyermekvédelmi ügyosztálynak. Az igazgató a gyermekbántalmazás észlelésekor fegyelmi tárgyalást kezdeményez. Az eljárás lefolytatásakor a Munka Törvénykönyvében leírtak az irányadók. Az eljárás során a bántalmazott gyermek megsegítésének módját és eszközeit is meg kell határozni. Amennyiben a bántalmazás megállapítást nyert, a bántalmazót fel kell függeszteni állásából. Abban az esetben, amennyiben a szülő, vagy más kapcsolattartó bántalmazza a gyermeket, a nevelő, akinek szolgálata alatt érkezik vissza az intézménybe a gyermek, köteles feljegyzést készíteni a gyermek elmondása alapján a történtekről. Szükséges a gyermekkel is írásban megfogalmaztatni a vele történteket. A leírt feljegyzéseket a szolgálatban lévő nevelő juttatja el az intézmény vezetőjének, aki a gyermek személyes meghallgatása után tájékoztatja az illetékes városi gyámhivatalt, a gyámi tanácsadót, a gyermekjogi képviselőt és a szülő tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot. Gondoskodik a szülő és a gyermek kapcsolatának szüneteltetéséről és a lehetséges bántalmazási helyzetek további megszüntetéséről és a bántalmazott gyermek fizikai, pszichés és mentális ellátásáról Abban az esetben, amennyiben a szakellátásban részesülő gyermeket külső személy bántalmazza, a szolgálatban lévő nevelő feljegyzést készít a történtekről a gyermek elmondása alapján. Ebben az esetben is szükséges a gyermekkel is írásban megfogalmaztatni a vele történteket. A leírtak alapján feljegyzéseket a szolgálatban lévő nevelő juttatja el az intézmény vezetőjének, aki a gyermek személyes meghallgatása után tájékoztatja az illetékes városi gyámhivatalt, a gyámi tanácsadót, a gyermekjogi képviselőt és a szülő tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot. Célszerű igénybe venni az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásit.

BAN.doc


30 / 59


5.3.6 Társadalmi és civil szervezetek A) Krízis-telefon Krízisben lévő bántalmazott személyek számára mentális és pszichológiai segítséget, jogi tájékoztatást, krízis-intervenciót nyújt, tájékoztatást ad, információkkal segít helyzetük megoldásában. I) Telefonon történő intervenció, abban az esetben, ha a bántalmazott gyermek maga jelentkezik és anonimitását meg kívánja őrizni: •

Tájékoztat és információt nyújt: o a bántalmazottat a bántalmazással kapcsolatos jogi lehetőségekről, valamint a rendőri eljárás kezdeményezéséről. o az ideiglenes, vagy átmeneti gondozást nyújtókról, o a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók általi segítségről o a bántalmazottat pszichoterápiás lehetőségekről, o szükség esetén az egészségügyi ellátásokról, o amennyiben bűncselekmény áldozata, vagy annak alapos gyanúja merül fel, az Áldozatsegítő Szolgálat szolgáltatásairól és elérhetőségéről.

•

Telefonon krízis-intervenciót végez o Megerősít, o Csökkenti a bűntudatot

•

Motiválja a bántalmazottat, hogy vegye igénybe a gyermekjóléti szolgáltatást, tegyen

lépéseket, illetve fogadjon el segítséget a bántalmazás megszűntetése érdekében. II.) Telefonon történő intervenció abban az esetben, ha nem a bántalmazott jelentkezik, sem maga, sem a sértett anonimitását nem kívánja feladni. •

Tájékoztatja a telefonálót emberi, erkölcsi és állampolgári kötelezettségeiről. o Testi sértés esetén magánszemélyként a rendőrségen tehet bejelentést.

•

A telefonáló segítségét kéri abban, hogy a bántalmazottat ő (a telefonáló) motiválja a bántalmazottak számára nyújtott gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevételére.

•

Tájékoztatja a telefonálót a szociális jelzőrendszer jelzési lehetőségéről.

BAN.doc


31 / 59


III.) Telefonon történő intervenció abban az esetben, ha a bántalmazott felfedi anonimitását A teendőket lásd az I.) pont alatt •

A fentieken kívül bűncselekmény esetében bejelentési lehetősége van a rendőrségre.

•

A krízis-állapotra való tekintettel, jelzéssel élhet a gyermekjóléti szolgálat felé abban az esetben is, ha nem történt súlyos testi sértés.

Megjegyzés: a fentieken túl az OKIT (Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat) a regionális krízis-központok szabad férőhely nyilvántartását vezeti, és koordinatív szerepet játszik átmeneti otthonokban történő elhelyezés során.

B.) Civil szervezetek Azok a társadalmi szervezetek (civil szervezetek, egyházak, alapítványok, stb.) amelyek alapszabályukban, vagy alapító okiratukban meghatározott tevékenységük végzése során kapcsolatba kerülnek/kerülhetnek bántalmazott gyermekekkel: - tájékoztatást, információt kell, hogy nyújtsanak az elérhető segítségnyújtási, szolgáltatási lehetőségekről - a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmény, szolgáltató felé jelezhetik a veszélyeztetés, bántalmazás tényét/gyanúját - bűncselekmény gyanúja esetén hatósági eljárást kezdeményezhetnek. •

A bántalmazott gyermek és törvényes képviselőjének tájékoztatása az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásiról és elérhetőségéről

BAN.doc


32 / 59


5.4 Gyermekjóléti szolgálat Feladatok: Jelzés, illetve segítségkérés esetén: 1. A gyermek bántalmazása - személyes segítségkérés esetén: •

A gyermek megnyugtatása, bizalmának megnyerése, tájékoztatása mindarról, ami történi fog vele.

•

Információk összegyűjtése, az események feltárása.

•

A helyi gyámhatóság értesítése.

•

Ambuláns lap készíttetése gyermekorvossal vagy háziorvossal.

•

A rendőrség értesítése.

•

Szükség esetén azonnali intézkedés (a gyermek kiemelése)

•

A gyermek korától függően az oktatási intézmény értesítése az igazgatón, az ifjúságvédelmi felelősön keresztül.

•

Családgondozás

megkezdése

(nyilvántartásba

vétel,

kapcsolatfelvétel,

adatlapok kitöltése, természetes támaszok megkeresése, a család tájékoztatása a gyermekbántalmazás jogkövetkezményeiről lásd pl.: Gyermekvédelem Hírlevél 2002. októberi szám 6.old., Btk. idevonatkozó paragrafusai). •

Amennyiben a gyermek és családja korábban gondozásban részesült (alapellátott, védelembe vétel melletti) javaslat a gyermek érdekében megteendő hatósági intézkedésre (védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel).

•

A bántalmazott gyermek és törvényes képviselőjének tájékoztatása az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásiról és elérhetőségéről

2. A gyermek bántalmazása - a jelzőrendszer jelzése esetén: •

Telefonon vagy szóban történt jelzés felvételét követően tájékozódás a jelzést adó személytől az eddig megtett intézkedésekről. A jelzés írásbeli megküldése ebben az esetben is szükséges.

BAN.doc


33 / 59


Lehetőség szerint azonnal, azoknak az intézkedéseknek a megtétele, amelyeket a jelzést adó még nem tett meg vagy nem kompetens azok megtételére.

•

A helyi gyámhatóság értesítése.

•

Ambuláns lap készíttetése gyermekorvossal vagy háziorvossal, ha nem ők jeleztek.

•

A rendőrség értesítése.

•

Szükség esetén azonnali intézkedés (a gyermek kiemelése)

•

Családgondozás

megkezdése

a

jelzés

napján

(kapcsolatfelvétel,

nyilvántartásba vétel, adatlapok kitöltése, természetes támaszok megkeresése, a család tájékoztatása a gyermekbántalmazás jogkövetkezményeiről lásd pl.: Gyermekvédelem Hírlevél 2002. októberi szám 6.old., Btk. idevonatkozó paragrafusai). •

A gyermek korától függően az oktatási intézmény értesítése az igazgatón, az ifjúságvédelmi felelősön keresztül, ha nem az oktatási intézmény jelzett.

•

Amennyiben a gyermek és családja korábban gondozásban részesült (alapellátott, védelembe vétel melletti) javaslat a gyermek érdekében szükséges hatósági intézkedésre (védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel).

3. Gyermek bántalmazásának gyanújára vonatkozó jelzés esetén: •

Kapcsolatfelvétel a gyermekkel és családjával három napon belül.

•

Orvosi szakvélemény, illetve látlelet kérése arról, hogy baleset, bántalmazás, vagy nemi erőszak történt-e. Egyidejűleg meg kell tudni, hogy a gyermeknél korábban tapasztaltak-e hasonlókat és mit tettek.

•

A gyermek szűkebb és tágabb (szomszédság, rokonság) környezetének feltérképezése a családgondozó által személyes kapcsolatfelvétel útján.

•

Az eset minősítése és dokumentálása a jelzés felvételétől kezdve.

•

A minősítés alapján a (veszélyeztetettséget megelőző, vagy azt megszűntető) családgondozás

megkezdése

a

szükséges

szakemberek

bevonásával

(pszichológus, pszichiáter, pedagógus, védőnő, gyermekorvos).

BAN.doc


34 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók A gyermekjóléti szolgálat az intézkedésétől függően, minden alaklommal egyeztessen az érintett szakemberekkel, s így hozza meg döntését, javaslatát. (Ez alatt a gyermekkel már kapcsolatban álló, illetve az eset kezelésében a jövőben bevonni kívánt szakembereket értjük, pl. pedagógus, pszichológus, rendőr, stb.) Ennek módja és színtere a szakmaközi esetmegbeszélés, ahol lehetőség nyílik a tények és körülmények teljes feltárására, lehetséges lépések tisztázására. Bántalmazás, vagy annak alapos gyanúja esetén mindenképpen kezdeményezze esetkonferencia összehívását. Ezen az esetkonferencián a bántalmazott gyermek részvétele a másodlagos viktimizáció elkerülése érdekében, különös körültekintést igényel. Ugyanakkor fontos, hogy a gyermek számára lehetőséget adjunk véleménye és szükségletei kifejezésére. A gyermek részvétele a megbeszélésen az eset feltárásának fázisában nem ajánlott, de bevonása és meghallgatása a sorsát érintő konkrét lépések megfogalmazásába életkorának megfelelő módon szükséges. A gyermekjóléti szolgáltatást végző feladata továbbá, hogy a településen élő lakosságot tájékoztassa arról, hogy mindenki jelzéssel élhet, ha gyermekbántalmazásról szerez tudomást! 5.5 Jogalkalmazók - hatóságok 5.5.1 A jegyzői gyámhatóság feladata Ha a gyámhatóság kérelem, jelzés alapján vagy hivatalból tudomást szerez arról, hogy gyermekbántalmazásra, elhanyagolásra utaló körülmények, jelek tapasztalhatók, akkor •

köteles védelembe vételi eljárást lefolytatni és mérlegelni a védelembe vétel elrendelését,

•

mérlegeli, hogy indokolt-e a gyermek családi környezetéből való azonnali kiemelése ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelésével,

•

mérlegeli, hogy indokolt-e a városi gyámhivatal megkeresése a gyermeknek a családból való hosszabb távú kiemelése érdekében,

•

mérlegeli, hogy fennáll-e bűncselekmény, vagy annak alapos gyanúja, ez esetben köteles büntető feljelentést tenni.

•

bűncselekmény, vagy annak alapos gyanúja esetén tájékoztatni a gyermeket, illetve törvényes képviselőjét, gyámját az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásairól, illetve elérhetőségéről

BAN.doc


35 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók 5.5.2 A városi gyámhivatal feladata: Ha a gyámhivatal kérelem, jelzés alapján, vagy hivatalból tudomást szerez arról, hogy gyermekbántalmazásra utaló körülmények, jelek tapasztalhatók, köteles a szükséges hatósági eljárást lefolytatni és •

amennyiben a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket nem tartja indokoltnak, mérlegeli, hogy védelembe vételi eljárást kezdeményez a jegyzői gyámhatóságnál, vagy megszünteti az eljárást,

•

mérlegeli, hogy indokolt-e a gyermek családi környezetéből való azonnali kiemelése ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelésével, esetlegesen gyermek-elhelyezési per indításával,

•

mérlegeli a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perindítást,

•

átmeneti vagy tartós nevelésbe vételi eljárást folytat le és szükség esetén elrendeli a nevelésbe vételt,

•

mérlegeli, hogy fennáll-e bűncselekmény alapos gyanúja, ez esetben köteles büntető feljelentést tenni.

•

bűncselekmény, vagy annak alapos gyanúja esetén tájékoztatni a gyermeket, illetve törvényes képviselőjét, gyámját az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásairól, illetve elérhetőségéről

A kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmények gyanújának észlelését követően lefolytatott eljárások során a gyámhatóságnak tekintettel kell lennie arra is, hogy eljárása - azon túl, hogy a gyermeket közvetlenül veszélyeztető helyzetet megszünteti, majd pedig a gyermek sorsát hosszabb távon megnyugtatóan rendezi – körültekintő és alapos legyen. A lefolytatott eljárások során az eljárási cselekmények dokumentálásánál figyelmet kell fordítania a cselekmény későbbi, esetleges büntetőeljárás során történő bizonyíthatóságának elősegítésére, így különösen a jegyzőkönyvek tartalmi és formai követelményeire. A gyámhatóságok az eljárásaik során kötelesek vizsgálni, hogy a gyermekbántalmazás, elhanyagolás mellett, vagy annak hiányában fennáll-e a gyermek egyéb okból megvalósuló veszélyeztetettsége, és annak fennállása esetén a hatáskörükbe tartozó intézkedéseket kötelesek megtenni.

BAN.doc


36 / 59


5.5.3

A rendőrség feladata:

• Ha az eset összes körülményei úgy kívánják, a rendőrségnek a gyermekvédelmi együttműködés keretében fel kell venni a kapcsolatot a jelzőrendszer tagjaival. Ha indokolt,

esetmegbeszélést

kell

tartania

a

kiskorú


megszüntetése, illetve a további családon belüli erőszakos jogsértések megelőzése érdekében. •

A rendőri szervek erősítsék együttműködésüket a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival, valamint a problémakörben érintett civil szervezetekkel. A konkrét feladatok ellátására szorgalmazzák együttműködési megállapodások megkötését.

•

Ha a rendőri intézkedés, illetőleg a büntető-, vagy államigazgatási eljárás során kiskorú veszélyeztetettsége állapítható meg, a rendszeresített adatlap megküldésével a rendőrségnek haladéktalanul jelzést kell adnia a gyermekjóléti szolgálat felé. Ugyanígy kell eljárni, ha a rendőri intézkedés során megállapítást nyer, hogy a kiskorú a családon belüli erőszakkal kapcsolatban valótlan tényt állított.

•

A kiskorút súlyosan veszélyeztető ok miatt, továbbá a kiskorú önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén haladéktalanul hatósági eljárást kell kezdeményezni a gyámhatóságnál, ha a jelzett körülmények miatti eljárás nem a rendőrség hatáskörébe tartozik.

•

Ha a családon belüli erőszaknak kiskorú is tanúja volt, a rendszeresített adatlap megküldésével haladéktalanul értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot. Amennyiben a bántalmazót előállították, őrizetbe vételét, vagy előzetes letartóztatását rendelték el, a gyermekjóléti szolgálatot – ha lehetséges – még a kényszerintézkedés tartama alatt rövid úton értesíteni kell. Ha szükséges, intézkedni kell a kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezéséről.

•

Haladéktalanul büntető, vagy szabálysértési eljárást kell indítani a kiskorú bántalmazása, súlyos elhanyagolása, illetve egyéb más, a kiskorút súlyosan

BAN.doc


37 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók veszélyeztető ok fennállása esetén, ha annak kezelése a rendőrség hatáskörébe tartozik. Amennyiben a cselekmény magánindítványra üldözendő, annak tárgyában a jogosultat soron kívül nyilatkoztatni kell. Érdekellentét esetén a magánindítvány előterjesztése kérdésében a gyámhatóságot is meg kell keresni. •

Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy fejlődését a családi környezet vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a rendőrség a kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezéséről határozhat. Ebben az esetben is célszerű azonnal értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, hogy az azonnali intézkedés során gondoskodjon a másodlagos áldozattá válás veszélyének csökkentéséről.

•

A rendőrség a kiskorú védelembe vétele érdekében értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét, ha 1.) a fiatalkorú (14-18 éves) szabálysértést követett el, a jogerős határozat megküldésével, 2.) gyermekkorú (14 év alatti) elkövető esetén, a nyomozást megtagadó, vagy megszüntető határozat megküldésével, 3.) a fiatalkorút bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják.

•

A rendőrség a bűnüldözési, illetőleg államigazgatási adatokat a jelzés, illetve a gyermekvédelmi együttműködés keretében a gyermekjóléti szolgálat, a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal részére átadhatja. Az adatok átadása csak konkrét ügyben, a gyermekvédelmi intézkedések foganatosításához szükséges mértékben történhet, és nem veszélyeztetheti az érintett áldozatok biztonságát.

•

Bűncselekmény, vagy annak alapos gyanúja esetén tájékoztatnia kell a gyermeket, illetve törvényes képviselőjét, gyámját az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásairól, illetve elérhetőségéről

BAN.doc


38 / 59


5.5.4 Bíróság, ügyészség A bíróság és ügyészség is a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja, így a tudomásukra jutott gyermekveszélyeztetési ügyekben jelzést kell tenniük a gyerekjóléti szolgáltató felé, valamint bántalmazás gyanúja esetén hatósági eljárást kell kezdeményezniük. A

jelzési

kötelezettség

az

igazságszolgáltatási

jogalkalmazók

esetén

elsősorban

együttműködést jelent az eljárásban érintett gyermekvédelmi szolgáltatókkal (amely magában foglalja a jogerősen lezárt ügyekről az érintett kiskorúval kapcsolatban álló gyermekvédelmi intézmények, szervezetek tájékoztatását is). Ha polgári peres eljárásban merül fel gyermekbántalmazás gyanúja, a bíróságot feljelentési kötelezettség terheli (ennek különös jelentősége lehet házassági bontóperekben, gyermek elhelyezési perekben, vagy a szülői felügyeletet érintő egyéb eljárásokban). A bántalmazás miatt megvont vagy korlátozott szülői felügyeleti jogról szóló, vagy azt érintő határozatot a bíróság megküldi a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságnak, amely értesíti a gyerekjóléti szolgálatot. Amennyiben

gyermekbántalmazás

miatt

az

elkövetővel

szemben

a

bíróság

szabadságelvonással járó büntetést szab ki, a Büntetés-végrehajtási intézet a végrehajtás lejárta előtt kötelezően értesíti a hozzátartozókat, valamint kiskorú családtag esetén a gyámhatóságot. Bűncselekmény, vagy annak alapos gyanúja esetén tájékoztatnia kell a gyermeket, illetve törvényes képviselőjét, gyámját az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásairól, illetve elérhetőségéről

5.5.5 Pártfogó felügyelet Ha a bántalmazó (mivel az elkövetett erőszak bűncselekménynek minősül, és ezért büntetőeljárásban kellett felelősséget vállalnia) pártfogó felügyelet alá kerül: - fiatalkorú bántalmazó esetén az addigi családsegítés megszűnik, - a pártfogó felügyelőnek jelzési kötelezettsége van a gyerekjóléti szolgálat felé, valamint hatósági eljárást kell kezdeményeznie, ha a pártfogás alatt álló személy a pártfogás ideje alatt kiskorú sérelmére újabb bántalmazást követ el, - ha a pártfogó felügyelőt, mint hivatalos személyt feljelentési kötelezettség terheli, ha súlyos (bűncselekménynek is minősíthető) bántalmazás jut a tudomására, BAN.doc


39 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók A pártfogó felügyelő a gyerekvédelmi jelzőrendszer tagja, és mint ilyen együttműködésre és kölcsönös tájékoztatásra köteles a gyermekvédelmi szolgáltatók felé.

5.5.6 Igazságügyi Hivatal – Áldozatsegítő Szolgálat A Szolgálat a társadalmi szolidaritás és méltányosság elvei alapján a bűncselekményt elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítésére hivatott. Ebben a körben a bűncselekmény áldozatának tekinthető: •

a bűncselekmény sértettje, vagy

•

olyan személy, aki bizonyíthatóan a bűncselekmény közvetlen következtében szenvedett sérelmet.

Sérelem különösen a testi, vagy lelki sérülés (súlyos félelem, szorongás) és az érzelmi megrázkódtatás (trauma, pszichés zavar), valamint olyan vagyoni kár, amely a bűncselekménnyel ok-okozati összefüggésben áll. Áldozatsegítő támogatásra jogosult a Magyar Köztársaság területén elkövetett bűncselekmény áldozata, ha: •

Magyar állampolgár

•

Az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára,

•

Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy

•

Emberkereskedelem áldozata

•

Az állampolgársága szerinti államnak a Magyar Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodása, vagy viszonosság alapján erre jogosult.

A törvény értelmében a bűncselekmények áldozatai számára a megyeszékhelyeken, fővárosban elérhető terület áldozatsegítő szolgálatok nyújtanak támogatást, szolgáltatás (érdekérvényesítés elősegítése, szakjogász segítségnyújtás, azonnali pénzügyi segély) vagy állami kárenyhítés formájában. A területi áldozatsegítő szolgálat minden hozzá fordulónak tájékoztatást nyújt függetlenül attól, hogy bűncselekmény áldozata-e.

BAN.doc


40 / 59


Tájékoztatás A területi áldozatsegítő szolgálat minden hozzá forduló ügyfelet tájékoztat. •

A büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről

•

A számára elérhető támogatások fajtáiról és az igénylés feltételeiről,

•

Az Ást.-ben biztosított támogatásokon kívül igénybe vehető egyéb ellátásokról, juttatásokról, jogérvényesítési lehetőségekről

•

Az áldozatsegítésben résztvevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről

•

Az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeiről

Szolgáltatások A területi áldozatsegítő szolgálat az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: •

Érdekérvényesítés elősegítés keretében az áldozat személyre szabott felvilágosítást kap alapvető jogairól és az őt megillető egészségügyi, egészségbiztosítási és szociális ellátásokról, illetve segítséget abban, hogy ezekhez az ellátásokhoz mielőbb hozzá jusson. Ezt a szolgáltatást a bűncselekményt követő hat hónapon belül kell kérni.

•

Szakjogászi segítségnyújtás keretében a „népügyvédjének” ingyenes segítségére válik jogosulttá az áldozat, ha rászorult, azaz havi nettó jövedelme nem haladja meg a 125 302 Ft-ot (2006 évben). A kérelmet a bűncselekményt követő hat hónapon belül kell előterjeszteni.

•

Azonnali pénzügyi segély a lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel, utazással kapcsolatos, továbbá gyógyászati és kegyelet jellegű kiadások fedezésére adható, ha ezek kifizetésére az áldozat a bűncselekmény következtében nem képes. A segély legmagasabb összege 62 651 Ft. (2006 évben) Ennek odaítélése méltányossági döntés. A szolgáltatás iránti kérelmet a bűncselekményt követő három munkanapon belül kell előterjeszteni.

Minden szolgáltatásra bármely bűncselekmény áldozata jogosult lehet. A szakjogász segítségnyújtás kivételével az áldozat jövedelmi viszonyait az Igazságügyi Hivatal nem vizsgálja. Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár szolgáltatásra jogosult akkor is, ha jogszerű külföldi tartózkodása alatt szándékos, személy elleni bűncselekmény áldozatává vált. A szolgáltatások iránti kérelmet bármely területi áldozatsegítő szolgálatnál

BAN.doc


41 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók elő lehet terjeszteni, amennyiben az áldozat kéri az ügyét a lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes áldozatsegítő szolgálathoz kell áttenni. Nem kaphat szolgáltatást az, aki •

A kért támogatást az ügyben korábban már megkapta

•

Korábban benyújtott támogatás iránti kérelmében valótlan adatokat szolgáltatott, az ezt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig

•

A támogatás iránti kérelemben foglaltak ellenőrzéséhez irányuló vizsgálat elvégzését akadályozza

•

A korábbi támogatás iránti kérelmében foglaltak ellenőrzését megakadályozta az ezt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig

•

A korábban igénybe vett pénzben nyújtott támogatást, illetve a jogi segítségnyújtás díját – bár arra köteles lett volna – nem térítette vissza az államnak

Állami kárenyhítés Állami kárenyhítésre jogosult rászoruló áldozat ha: •

Sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el és testi épsége, egészsége a bűncselekmény következményeként súlyosan károsodott, vagy

•

Ilyen sértettnek, illetve a bűncselekmény következtében meghalt sértettnek egy háztartásban élő egyenes ági hozzátartozója, házastársa, élettársa, eltartottja.

A kérelmet a bűncselekményt követő három hónapon belül lehet benyújtani. A vagyoni kár nagyságát, a jövedelem csökkenés mértékét és a testi épség, egészség súlyos károsodását az áldozatnak igazolnia kell. Rászoruló az áldozat, ha •

A havi nettó jövedelme – a közös háztartásban élők esetében az egy főre jutó jövedelem – nem haladja meg a 125 302 Ft-ot (2006.), vagy

•

Rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában részesül

•

Adósságkezelési szolgáltatás, lakásfenntartási támogatás jogosultja

•

A családjában olyan gyermeket gondoz, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították

BAN.doc


42 / 59


Számára egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben szociális rászorultságot állapított meg

•

Ápolási díjban, közgyógyellátásban, rokkantsági járadékban részesül

•

Fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára, vagy magasabb összegű családi pótlékra jogosult

•

Átmeneti szállást, vagy éjjeli menedékhelyet igénybevevő hajléktalan személy

•

Családok, gyermekek átmeneti otthonát igénybevevő személy

•

Magyarország területén menekültügyi eljárás alatt álló személy.

A kárenyhítés: •

Egyösszegű, ha a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kár – részbeni – megtérítését,

•

Járadékjellegű,

a

bűncselekmény

következtében

a

rendszeres

jövedelemben

bekövetkezett csökkenés – részbeni – enyhítését célozza. Az egyösszegű kárenyhítés maximálisan adható összege 939 765 Ft. A járadék legfeljebb három évig adható, összege havonta maximum 62 651 Ft. lehet. A járadék folyósítását meg kell szüntetni ha •

A

bűncselekménnyel

tekintettel

az

áldozat

rendszeres

szociális,

vagy

nyugdíjbiztosítási ellátásra való jogosultságát megállapították és az ellátás folyósítását megkezdték. •

Jogerős bírósági határozat az áldozat részére kártérítésként járadékot állapított meg és annak folyósítását megkezdték,

•

A biztosító az áldozat részére járadék folyósítását megkezdte

•

Az áldozat keresőképtelensége megszűnt

•

Az áldozat a kötelezően előírt orvosi, szakértői vizsgálatról igazolatlanul távol maradt.

Nem kaphat kárenyhítést az •

Aki nem kaphat szolgáltatást

•

Aki a bűncselekményből eredő társadalombiztosítási, egyéb biztosítási igényét nem érvényesítette, illetve kárigényét, biztosítási igényét érvényesítette és kára a kárenyhítési kérelem benyújtásáig megtérült (ideértve a külföldi államtól, biztosítótól, vagy nem kormányzati áldozatvédő szervezettől kapott juttatást is)

BAN.doc


43 / 59


Akinek a magatartása a bűncselekmény kiváltó oka volt, vagy bűncselekmény elkövetésében közrehatott, és azt a bíróság jogerős határozatával megállapította

•

Akinek felróható magatartása okozta a kárt, vagy az közre hatott a kár bekövetkeztében és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította

•

Aki a árenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntető eljárásban a tanúvallomást

jogosulatlanul

megtagadta,

vagy

a

szakértői

vizsgálatban

a

közreműködési kötelezettségét nem teljesítette, illetőleg az idézéssel szembeni mulasztása miatt vele szemben jogerősen rendbírságot szabtak ki •

Aki a kárenyhítési eljárásban az orvosi, szakértői vizsgálatban történő közreműködési kötelezettségét nem teljesíti, a kért kiegészítő adatokat nem szolgáltatja, a meghallgatásról indokolatlanul távol marad

•

Aki a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt nem tette meg

•

Aki a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, illetve bűncselekménnyel összefüggésben a törvényben meghatározott bűncselekményt követett el, és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította

A kárenyhítés iránti kérelmet bármely területi áldozatsegítő szolgálatnál elő lehet terjeszteni. Az áldozatsegítő szolgálat segíti az áldozatot a nyomtatvány kitöltésében, továbbítja a kérelmet a döntő hatóságnak, a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata önálló szervezeti egységének, amely a kérelmet érdemben bírálja el.

BAN.doc


44 / 59


6. Lehetséges módszerek, eljárások, megoldási módok (alternatívák) - Igénybevevők szerinti felosztásban B) Bántalmazott felnőtt korú esetén a szociális ellátórendszer működése és kapcsolatai más szektorokkal:

2. Család Gyerek 1. Felnőtt

3. A bántalmazást észlelő Intézmény, szervezet / személy hatós. elj. kezdeményezése bűncsel. gyanúja esetén

jelzés

4. Szolgáltatást nyújtók

5. Hatóság

6.1 A felnőtt I.) 18 év feletti, gondnokság alatt nem álló, cselekvőképes személy II.) 18 év feletti, gondnokság alatt álló korlátozottan cselekvőképes személy. (függetlenül a bántalmazó és az áldozat közötti viszonytól )

6.2 A család Az irányelv kiterjed az egy lakásban életvitelszerűen tartózkodók összességére, valamint az egyedülálló személyekre, függetlenül attól, hogy a bántalmazás családon belül, vagy családon kívül ( pl. intézményben ) történik. A felnőttek bántalmazását észlelheti bármely magánszemély, hatóság, egészségügyi szolgáltatók, szociális intézmények, civil szervezetek, társadalmi szervezetek.

BAN.doc


45 / 59


6.3 Szolgáltatást nyújtók 6.3.1 Egészségügyi szolgáltatók ( alap-, és szakellátás ) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővé tételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is; egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet; a) Az orvos kötelező feladatai: •

A bántalmazott számára megfelelő orvosi, egészségügyi ellátást nyújtja,

•

Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait.

•

Valamint a kezelőorvos a beteg személyazonosító adatairól a lehető legrövidebb időn belül értesíti az egészségügyi szolgáltató betegjogi képviselőjét a beteg érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából.

BAN.doc


46 / 59


b) A védőnő feladatai: A védőnő, törvényben meghatározott feladatainak ellátása során (így különösen a nővédelem, a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, anyaságra való felkészítés, a várandós anyák gondozása, a családlátogatások, stb.) ha segítségre szoruló családról, személyről szerez tudomást, a családsegítés jelzőrendszerének tagjaként jelez a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek. c) Az egészségügyi szolgáltató feladata: •

Jelzéssel él a lakóhely szerinti családsegítő szolgáltató felé a bántalmazás okozta krízishelyzet miatt, amely nem feltétlenül 8 napon túl gyógyuló sérülést jelent.

d) Az egészségügyi szolgáltató lehetőségei: Kapcsolatba lépni az egészségügyi szolgáltatónál dolgozó szociális munkással Tájékoztatni a bántalmazott felnőttet •

a rendőrségi feljelentés lehetőségéről,

•

jogsegély szolgálatokról,

•

krízis-otthonokról, családok átmeneti otthonairól,

•

áldozatsegítő szolgálatról,

•

pszichoterápiás és családterápiás lehetőségekről.

•

bűncselekmény, vagy annak alapos gyanúja esetén az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásairól, illetve elérhetőségéről

6.3.2 Szociális szolgáltatók Családsegítés: a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Családsegítés jelzőrendszere: A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

BAN.doc


47 / 59


a) Családsegítő szolgáltatás feladata: A családsegítés keretében biztosítani: -

a

szociális,

életvezetési

és

mentálhigiénés

tanácsadást

bántalmazók

és

bántalmazottak számára, - a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, - közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, - a bántalmazóvá vagy áldozattá válással veszélyeztetett csoportok, így például tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal

küzdők,

a

fogyatékossággal

élők,

a

krónikus

betegek,

a

szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, - a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. •

Információ ad, szolgáltatást nyújt, vagy közvetít o a rendőrségi feljelentés lehetőségéről o jogsegély szolgálatokról, o krízis-otthonokról, családok átmeneti otthonairól, o áldozatsegítő szolgálatról, o pszichoterápiás és családterápiás lehetőségekről.

b) Személyes szolgáltatások körébe tartozó alapellátás: (Házi segítségnyújtás, Falugondnoki szolgálat, Támogató szolgálat, Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, Közösségi ellátás, Utcai szociális munka, Szenvedélybetegek közösségi ellátása) Feladatok: •

Jelzéssel él a lakóhely szerinti családsegítő szolgáltató felé a bántalmazás okozta krízishelyzet miatt, amely nem feltétlenül 8 napon túl gyógyuló sérülést jelent.

A személyes szolgáltatások körébe tartozó alapellátók lehetőségei: •

Információ ad, szolgáltatást közvetít o a rendőrségi feljelentés lehetőségéről o jogsegély szolgálatokról,

BAN.doc


48 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók o krízis-otthonokról, családok átmeneti otthonairól, o áldozatsegítő szolgálatról, o pszichoterápiás és családterápiás lehetőségekről. c) Nappali ellátást nyújtó intézmények ( Idősek klubja, Fogyatékosok klubja, Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye) A feladatokat és lehetőségeket lásd a b) pont alatt. d) Bentlakást nyújtó intézmények (Idősek otthona, Pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakást nyújtó intézménye, Drogbetegeket ellátó intézmény, Fogyatékosok tartós bentlakást nyújtó intézménye, Hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó intézménye, Hajléktalanok éjjeli menedéke, és átmeneti szállása, Lakóotthonok) A feladatokat és lehetőségeket lásd a b) pont alatt. A szociális szolgáltatókra vonatkozó megjegyzés: Amennyiben a bántalmazást az intézmény dolgozója követi el: •

Az intézményvezetője fegyelmi eljárást indít.

•

Bűncselekmény esetén hatósági eljárást kezdeményez.

•

A bántalmazást elszenvedő cselekvőképes személy önmaga, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselője, gyámja hatósági eljárást kezdeményezhet.

Az ellátottjogi képviselőnek az intézményen belül az ellátottat érő bántalmazások tekintetében tájékoztatási kötelezettsége van, és az intézmény vezetője, valamint hatóságok felé jelezhet, illetve eljárást kezdeményezhet.

6.3.3 Krízis-ellátás, Családok átmeneti otthonai Krízis ellátás: Komplex, max. 2-8 hetes ellátás biztosítása (élelem, szállás, tisztálkodási és tisztítószerek, szakemberek, egészségügyi ellátás, jogi és szakmai, életvezetési tanácsadás) a családon belüli erőszak áldozatai számára. Célcsoport: családon belüli erőszak elől menekülő, krízishelyzetbe került bántalmazott nők és családok segítése.

BAN.doc


49 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók Családok átmeneti otthona: Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. A krízis-otthon / Családok átmeneti otthon feladatai: •

Szolgáltatást nyújt: o Lakhatási lehetőséget, védelmet biztosít, o Szükség szerint teljes ellátást nyújt, o Szakemberek közvetítésével személyes szolgáltatást nyújt (jogi tanácsadás és képviselet, pszichológiai tanácsadás és kríziskezelés, esetmenedzselés, családgondozás, gondozási tevékenység)

•

A bántalmazás megszűntetése érdekében szorosan együttműködik: o Hatóságokkal (rendőrség, gyámhatóság, bíróság) o Gyermekjóléti szolgálatokkal, o Nevelési-oktatási intézményekkel, o Egészségügyi szolgáltatókkal, o Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal, o Áldozatsegítő Szolgálattal, o Civil szervezetekkel.

Az otthonokban dolgozók, illetve ott elhelyezettek közötti bántalmazások eseteire lásd a 49. oldal „szociális szolgáltatókra vonatkozó megjegyzés” címszó alatt írottakat. Krízis-telefon Krízisben lévő bántalmazott személyek számára mentális és pszichológiai segítséget, jogi tájékoztatást, krízis-intervenciót nyújt, tájékoztatást ad, információkkal segít helyzetük megoldásában. a) Telefonon történő intervenció, abban az esetben, ha a bántalmazott maga jelentkezik és anonimitását meg kívánja őrizni: •

Tájékoztat és információt nyújt: o a bántalmazottat a bántalmazással kapcsolatos jogi lehetőségekről, valamint a rendőri eljárás kezdeményezéséről. o a védett szállásokról, krízis-otthonokról, családok átmeneti otthonairól,

BAN.doc


50 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók o a bántalmazottat pszichoterápiás lehetőségekről, o szükség esetén az egészségügyi ellátásokról, o amennyiben bűncselekmény áldozata, az Áldozatsegítő Szolgálatról. •

Telefonon krízis-intervenciót végez o Megerősít, o Csökkenti a bűntudatot

•

Motiválja a bántalmazottat, hogy vegye igénybe a családsegítő szolgáltatást, tegyen

lépéseket a bántalmazás megszűntetése érdekében. b) Telefonon történő intervenció abban az esetben, ha nem a bántalmazott jelentkezik, sem maga, sem a sértett anonimitását nem kívánja feladni. •

Tájékoztatja a telefonálót emberi, erkölcsi és állampolgári kötelezettségeiről. o Testi sértés esetén magánszemélyként a rendőrségen tehet bejelentést.

•

A telefonáló segítségét kéri abban, hogy a bántalmazottat ő motiválja a bántalmazottak számára nyújtott szociális szolgáltatások igénybevételére.

•

Tájékoztatja a telefonálót a szociális jelzőrendszeri jelzési lehetőségéről.

c) Telefonon történő intervenció abban az esetben, ha a bántalmazott felfedi anonimitását A teendőket lásd az a) pont alatt •

A fentieken kívül bűncselekmény esetében bejelentési lehetősége van a rendőrségre.

•

A krízis-állapotra való tekintettel jelzéssel élhet a családsegítő szolgálat felé abban az esetben is, ha nem történt súlyos testi sértés.

Megjegyzés: az OKIT ( Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat ) a regionális krízis-központok szabad férőhely nyilvántartását vezeti, és koordinatív szerepet játszik átmeneti otthonokban történő elhelyezés során.

BAN.doc


51 / 59


6.3.4

Társadalmi szervezetek

Azok a társadalmi szervezetek (civil szervezetek, egyházak, alapítványok, stb.) amelyek alapszabályukban, vagy alapító okiratukban meghatározott tevékenységük végzése során kapcsolatba kerülnek/kerülhetnek bántalmazott felnőttekkel: - tájékoztatást, információt nyújtson az elérhető segítségnyújtási, szolgáltatási lehetőségekről - a családsegítő szolgáltatást nyújtó intézmény, szolgáltató felé jelezhetik a veszélyeztetés, bántalmazás tényét/gyanúját - bűncselekmény gyanúja esetén hatósági eljárást kezdeményezhetnek.

6.3.5

Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata

Lásd a gyermekkorú áldozatokkal foglalkozó rész vonatkozó részét.

6.3.6

Pártfogó Felügyelői Szolgálat

- jelzi a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. - ha a bántalmazást elkövető személy pártfogás alatt áll, a pártfogó értesíti a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot.

BAN.doc


52 / 59


7. Előnyök, hátrányok, feltételek elemzése

Gyengeségek:

Erősségek:

- a szociális szakma érzékenysége a téma - személyi / tárgyi feltételek hiánya iránt, - képzettség hiánya, a képzési programok - korábban már elkészült módszertani hiányosságai anyagok, kezdeményezések, amelyekre - speciális ismeretek hiánya támaszkodhat az irányelv - előítéletek - holisztikus megközelítésű irányelv - rögzült megoldási panelek - szakmaközi együttműködés fontosságának - jogszabályi hiátusok (pl. titoktartás – jelzési felismerése kötelezettség területén) Előnyök:

Hátrányok:

- az irányelv tartalmazza (illetve elkészítése - interdiszciplináris képzések, tájékoztató során támaszkodtunk) az elérhető hazai és programok nemzetközi eredményekre, tapasztalatokra

/

állásfoglalások

közös hiánya

irányelvek a

és

bántalmazással

érintett rendszerek között (egészségügy, oktatás,

szociális

ellátórendszerek,

igazságszolgáltatás) - a szociális képzésben nem jelenik meg kellőképpen hangsúlyosan a bántalmazás kérdése

BAN.doc


53 / 59


8. Az irányelv alkalmazására vonatkozó javaslatok - javasoljuk (az egységes szemlélet kialakulásának elősegítése érdekében is) az egységes szakmai nyelv kialakítását - javasoljuk az irányelvek, protokollok véleményeztetését a bántalmazással foglalkozó, szociális ellátórendszeren kívüli szervezetek, intézmények képviselőivel

8.1 Javaslat a bántalmazás áldozatává vált gyermekkel való interjúkészítéshez:

1. Teremtsünk biztonságos környezetet és légkört! 2. Nyugtassuk meg a gyermeket! 3. Tisztázzuk a helyzetet és a célokat! 4. Használjunk érthető nyelvezetet! 5. Csökkentsük a gyermek szorongásait, bűntudatát! 6. Ne befolyásoljuk a gyermeket! 7. Helyezzük háttérbe magunkat! 8. Ne lépjük át saját kompetencia-körünket! 9. Ne döntsünk egyedül! 10. Keressünk támaszt a magunk számára is! 1. Az első találkozás kulcsélmény (lehet) a gyermek számára. Itt alapozódik meg a bizalom a gyermekben, illetve hite abban, hogy akarunk és tudunk segíteni helyzetén. Az első beszélgetésben sok információ rejlik a bántalmazott állapotáról, helyzetéről, stb. A bántalmazott gyerekkel folytatott beszélgetés során ezért - mint egyébként minden segítő helyzetben - különösen fontos a biztonságos környezet és légkör megteremtése. Biztosítanunk kell a zavartalanságot, azt, hogy a beszélgetést ne zavarja meg telefon, mászkálás, stb. Lehetőleg ne üljünk asztal mögött - kisgyermekeknél ülhetünk együtt a földön is -, bátorítsuk a gyereket, tartsunk vele szemkontaktust. Az érintésekkel, simogatással

BAN.doc


54 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók viszont óvatosan bánjunk! Vannak gyerekek, akiket ez megnyugtat, másokat azonban elriaszthat. Mondjuk el a gyermeknek, hogy szülei miért nincsenek most vele (ha van rá lehetőség, és a gyermek igényli, akkor a szülők legyenek jelen). Mivel nehéz egy idegennel beszélnie, biztosítsunk lehetőséget arra, hogy olyan felnőtt is legyen jelen az interjú alkalmával, akit a gyermek ismer és bizalmába fogadott. Természetesen mindezt csak akkor tegyük, ha a gyermek igényli. 2. A legtöbb bántalmazott gyermek összezavarodott, zaklatott állapotban van. Gyakran tapasztalhatjuk a krízisállapot jellemzőit (felfokozott feszültség, szorongás, beszűkült tudatállapot, kimerült fizikai és mentális státusz). Súlyosabb esetekben a PTSD (Poszt traumás stressz szindróma) jellegzetes tüneteit is észlelhetjük (trauma ismétlődései az emlékekben, játékban, szorongásos rémálmok, ingerlékenység, dühkitörések, félelem, időiés történeti torzulások, stb.). Elsődleges fontosságú, hogy megnyugtassuk a gyereket, és biztosítsuk őt a támogatásról. A gyereket azzal tudjuk megnyugtatni, amit mondunk és amit teszünk, illetve ahogyan mondjuk és tesszük ezt. Igyekezzünk ezért magunk is nyugodtan, kiegyensúlyozottan viselkedni, ez megnyugtató a gyermek számára is. Először csak egyszerű, könnyen megválaszolható kérdéseket tegyünk fel (olyanokat, amelyekre tudjuk a választ, pl.: hogy hívnak, ki kísért el, hogy érzed magad, stb.). Ezeken a kérdéseken keresztül vesszük fel a kontaktust, illetve teszteljük a gyermek állapotát. Fokozatosan és tapintatosan tudakoljuk meg, hogy mi történt vele, mitől tart, mit érez, stb. Újra és újra biztosítsuk őt támogatásunkról és arról, hogy biztonságban van. Ha a gyermek állapotát súlyosnak ítéljük, rövid tájékozódás után vonjunk be (speciálisan) képzett szakember(eke)t. 3. Fontos, hogy a gyerek számára érthetően tisztázzuk e helyzetet, amiben vagyunk és a célokat. Mondjuk el neki, hogy miért beszélgetünk vele, miért érdekelnek minket a vele történtek, és azt is, hogy az a célunk, hogy segítsünk neki. Mondjuk el, hogy milyen lehetőségeink vannak, hogy mi miben tudunk segíteni, hogy mi fog még történni vele a továbbiakban (más szakemberek bevonása, stb.). Törekedjünk arra, hogy a gyermekkel lehetőleg ugyanaz az ember foglalkozzon, és ne kelljen sokszor, részletesen beszámolnia a vele történtekről. Szexuális bántalmazás esetén általában javasolt, hogy a segítő a gyermekkel azonos nemű legyen.

BAN.doc


55 / 59


4. Beszéljünk a gyerek nyelvén, az ő számára érthető formában. Használjunk olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek életkorának megfelelőek, amelyeket biztosan megért. Ha a gyermek furcsa, vagy oda nem illő kifejezéseket használ, próbáljuk megérteni, hogy mire gondol. Rövid kérdéseket tegyünk fel, amelyek nem túl összetettek, egyszerűen megfogalmazottak. Kicsi gyermekek esetében, vagy ha a beszéd akadályozott, használhatunk babákat és egyéb tárgyakat a történtekben való tájékozódásra. 5. A gyermekek gyakran éreznek bűntudatot, felelősséget azért, ami velük történt. Nem ritkán saját szégyenükként, tehetetlenségükként, értéktelenségükként élik meg az eseményeket. Különösen jellemző ez a családon belüli bántalmazás esetében. A gyermekek érzelmileg kötőd(het)nek a bántalmazóhoz. A szeretet és a félelem egyidejűleg van jelen érzelemvilágukban. Gyakran lojálisak a bántalmazóval, védik a családot a széthullástól, az elkövetőt a börtöntől, stb. Annak érdekében, hogy a gyermeknek ne legyen bűntudata, ne vádoljuk őt, hogy hibázott, és ne ijesszük meg az esetleges következményekkel. Éppen ellenkezőleg: erősítsük meg abban, hogy ami történt, az nem az ő hibája, nem ő a felelős a bántalmazásért, elhanyagolásért, vagy a nyomozással feltárt események következményeiért. Biztosítsuk arról, hogy ő nem tehet a történtekről. 6. Az interjú készítésekor törekedjünk arra, hogy ne befolyásoljuk a gyereket. A beszélgetés során ne tegyünk fel szuggesztív, sugalmazó kérdéseket. Hallgassuk figyelmesen, és kérdezzük nyugodtan. Bátoríthatjuk, hogy tudjuk, hogy milyen nehéz erről beszélnie, és jelezhetjük, hogy többet szeretnénk tudni arról, ami történt. De ne mondjuk helyette el a történteket, ne adjuk a szájába a szavakat. Ne vádoljuk az elkövetőt, ne helyezzünk kilátásba büntetéseket. Ne bátorítsuk arra a gyermeket, hogy szüleivel ellentétes oldaltra helyezkedjen, ne sugalljuk neki, hogy azt gondoljuk, a szülei rosszak, veszélyesek, felelőtlenek, vagy hanyagok, stb. Jelezzük, hogy az egész családnak akarunk segíteni abban, hogy megoldják problémáikat.

BAN.doc


56 / 59


7. Saját élettörténetünk, értékrendünk, vallási, vagy egyéb meggyőződésünk, kulturális hátterünk természetesen jelen van munkánk során. Legyünk ezzel tisztában, és maradjunk nyitottak az információk felé. Ne értékeljük, vagy minősítsük a történteket. Ne akarjunk igazságot tenni, vagy tisztázatlan kérdéseket eldönteni. Ugyanígy távol kell tartanunk személyes nehézségeinket, aktuális problémáinkat is. 8. Ne lépjük át saját kompetencia-körünket. 9. Mindig kérdezzük meg a gyermeket, ő mit szeretne, vonjuk be az őt érintő kérdésekbe (természetesen

életkorának

megfelelő

szinten).

Keressük

meg

az

őt

támogató

hozzátartozókat, felnőtteket és vonjuk be őket a folyamatba. Vegyük fel a kapcsolatot azokkal a szakemberekkel, akik a gyermek komplex ellátását elősegítik. 10. Éljünk minden olyan lehetőséggel, mely szakmai munkánk színvonalát biztosítja (szupervízió, esetmegbeszélés, stb.).

8.2 Javaslat a fizikai abúzus vizsgálatához: A fizikai abúzus vizsgálatánál (csakúgy, mint minden más esetben) a szülőkkel viselkedjünk természetesen, ugyanúgy, mint bármely más gyermeket kísérő szülőkkel. A találkozáskor mutatkozzunk be, fogjunk kezet, és minden részletre kiterjedően próbáljuk rekonstruálni az eseményeket, a sérülés körülményeit. Végezzük el a szükséges vizsgálatokat, és ezek eredményei alapján állítsuk fel a diagnózist. Vegyük szemügyre a gyermeket teljes egészében, minden egyéb, esetlegesen felmerülő egészségügyi panaszt is ideértve. Törekedjünk a családi háttér, szociális helyzet pontos megismerésére is. Tekintsük át a gyermek fejlődéstörténetét, rögzítsük a gyermek aktuális fejlődési állapotának jellemzőit, ezeket vessük össze az általános kritériumokkal, illetve azokkal a jellemzőkkel, amelyek a bántalmazott gyermekek fejlődési sajátságait írják le (pl. a fejlődés jellemző elmaradása, ami az elhanyagolt, érzelmi erőszaknak kitett gyermekekre jellemző). A gyermek fejlettségi jellemzőinek pontos dokumentálása lehetővé teszi fejlődése későbbi alakulásának értékelését. BAN.doc


57 / 59

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók Kerülni kell az elhamarkodott következtetéseket, diagnózist. Megfelelő időt kell szánni az alapos vizsgálatra, feltárni a jelenségek minden kétséget kizáróan teljes körét. Ebben a szakaszban kerülendők az ütközések, a viták a szülőkkel, noha a helyzetfeltárás végső szakaszában a konfrontáció elkerülhetetlen, és a megfelelő diagnózis felállításához is szükség lehet rá.

8.3 Javaslat bántalmazott felnőttel történő interjú felvételére

1. Az interjúra akkor kerüljön sor, amikor a bántalmazott képes / hajlandó / akar kommunikálni bármely segítővel. Az interjú helyszíne megnyugtató legyen, a helyiségben csak azok tartózkodjanak, akik részt vesznek a beszélgetésben. Amennyiben a férfi bántalmazó miatt a bántalmazott idegenkedik a férfi szakembertől ( ennek jelei lehetnek: szóvá teszi, hogy nem szeretne férfi kolléga előtt beszélni, szorong olyan helyzetben, amikor kettesben van egy férfivel, testbeszédje, tekintete zavart árul el, a férfi jelenlétében, stb. ), az interjút bízzuk azonos nemű szakemberre. 2. Mondjuk el a beszélgetés célját (szeretnénk megismerni a történetét azért, hogy megszűntethető legyen a bántalmazottság állapota). Alkalmazzuk az interjúzás általános szabályait, de több időt hagyva a bántalmazott számára a szabad közlésre. Hagyjuk őt beszélni, legfeljebb tisztázó kérdéseket tegyünk fel. 3. A beszélgetés során a bűntudatát próbáljuk oldani. Az önvádaskodó megjegyzéseit ne hagyjuk szó nélkül, reagáljunk rá, elítélve a bántalmazás minden módját. 4. Érzelmi kitöréseit ( sírás, kiabálás, bántalmazóval szembeni indulatosság ) hagyjuk lecsengeni. Ha adott helyzetben az interjút a bántalmazott nem tudja tovább folytatni, biztosítsuk róla, hogy a helyzetét megértjük, és helyezzünk kilátásba a beszélgetés folytatását. 5. A szociális ellátás során ne próbáljunk apró részleteket megtudni a bántalmazás körülményeiről, különösen igaz ez a szexuális abúzusra. Bízzuk a bántalmazottra, hogy annyit és úgy mondjon el, ahogy pszichés állapotából vagy mentális képességeiből adódik.

BAN.doc


58 / 59


Mellékletek 1. sz. melléklet: Társadalmi szervezetek OKIT ( Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat ) – 80 / 20-55-20 ( Ők nem is társadalmi szervezet körébe tartoznak, mert a minisztérium tartja fenn őket, de a tevékenységük miatt szerintem feltétlenül be kell, hogy kerüljön valahova a nevük és a telefonszámuk )

2. sz. melléklet: Gyerekbántalmazás esetén releváns jogszabályok intézményrendszer szerinti bontásban

BAN.doc


59 / 59

BÁNTALMAZOTTAK RÉSZÉRE NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK

Recommend Documents