BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Balkány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2009. AUGUSZTUS 28.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.

-1-


BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

(Az adatgyőjtés lezárva: 2009. augusztus 26.)

Készítette:

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

A TANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEVİ SZAKÉRTİK: Róka László, Gróf Diána, Márkus Györgyi, Gonda József, Ivánka-Tóth Dávid

KÖZREMŐKÖDİK BALKÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA RÉSZÉRİL: Pálosi László, Rau Andor, Kondész Csilla, Tanyi Lívia Ágnes

2009. AUGUSZTUS 28.


-2-


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 3 1

Vezetıi összefoglaló ...................................................................................................... 5

2

Balkány Város szerepe a településhálózatban ............................................................... 5 2.1

Balkány város elhelyezkedése ............................................................................... 5

2.2

Balkány város szerepe az egyes térszerkezeti egységekben................................. 6

2.2.1

Nemzetközi szerepkör........................................................................................ 6

2.2.2

Országos szerepkör ........................................................................................... 6

2.2.3

Megyei és regionális szerepkör .......................................................................... 9

2.2.4

Kistérségi, mikro térségi szerepkör ...................................................................10

2.3 Balkány város vonzáskörzetének bemutatása és szerepe a térségi munkamegosztásban........................................................................................................11 3

Városi szintő helyzetértékelés .......................................................................................15 3.1

Városszerkezet .....................................................................................................15

3.1.1

Településtörténeti tényezık ..............................................................................15

3.1.2

Balkány város településszerkezete ...................................................................15

3.2

Gazdaság .............................................................................................................19

3.2.1

Mezıgazdaság..................................................................................................22

3.2.2

Ipar....................................................................................................................23

3.2.3

Szolgáltatások...................................................................................................24

3.2.4

Turizmus ...........................................................................................................25

3.2.5

Információs társadalom .....................................................................................26

3.3

Társadalom...........................................................................................................26

3.3.1

Demográfia .......................................................................................................26

3.3.2

Képzettség ........................................................................................................28

3.3.3

Foglalkoztatás, munkanélküliség.......................................................................29

3.3.4

Egészségügyi helyzet .......................................................................................31

3.3.5

Jövedelmi helyzet..............................................................................................31

3.3.6

Szociális helyzet................................................................................................32

3.3.7

Társadalmi önszervezıdések, civil szféra .........................................................33

3.4

Települési környezet .............................................................................................33

3.4.1

Természeti környezet ........................................................................................33

3.4.2

Épített környezet ...............................................................................................36

3.4.3

Lakásállomány ..................................................................................................37

3.4.4

Települési környezeti infrastruktúra...................................................................39


-3-


3.4.5 3.5

Közszolgáltatások .................................................................................................41

3.5.1

Oktatás-nevelés ................................................................................................41

3.5.2

Egészségügy ....................................................................................................44

3.5.3

Közigazgatás ....................................................................................................44

3.5.4

Szociális ellátás.................................................................................................46

3.5.5

Sport, szabadidı, közmővelıdés.......................................................................47

3.6

Korábbi idıszak fejlesztései ..................................................................................49

3.7

Összegzés ............................................................................................................50

3.7.1 4

Közlekedési infrastruktúra .................................................................................40

A város egészére vonatkozó SWOT elemzés ...................................................50

Városrészek elemzése ..................................................................................................53 4.1

A városrészek beazonosítása ...............................................................................53

4.2

A városrészek helyzetelemzése............................................................................55

4.2.1

A városrészek összehasonlító helyzetelemzése ...............................................55

4.2.2

Városközponti városrész ...................................................................................57

4.2.3

Keleti városrész.................................................................................................60

4.2.4

Déli városrész ...................................................................................................62

4.2.5

Észak-nyugati városrész ...................................................................................65

4.2.6

Ipari-gazdasági városrész .................................................................................67

4.2.7

Városkörnyéki tanyás városrész........................................................................69

4.2.8

Összegzés a városrészekrıl és azok funkcióiról ...............................................72

5

Mellékletek ....................................................................................................................74

6

Ábra- és táblázatjegyzék ...............................................................................................78

7

Források........................................................................................................................80


-4-


1 Vezetıi összefoglaló 2 Balkány Város szerepe a településhálózatban 2.1 Balkány város elhelyezkedése Balkány az Észak-alföldi régió települése, amely három megyét foglal magába: Hajdú-Bihar, JászNagykun-Szolnok és SzabolcsSzatmár-Bereg megyét. A régió teljes lakossága 2007-ben 1 514 020 fı volt. A 17 729 km2nyi területő régió domborzata alföld, mely a mezıgazdaság alapja.

1. ábra Balkány és környéke

A várost Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén találjuk. A megye 5937 km2-en fekszik, amely közel 571 ezer fı számára ad otthont. Három országgal, Ukrajnával, Romániával és Szlovákiával határos. A legnagyobb városa a megyeszékhely, Nyíregyháza 142 ezer lakossal. Balkány városa a kilenc települést (Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Nagykálló, Szakoly, Újfehértó) magában foglaló Nagykállói kistérség második legnagyobb települése.

Forrás: www.balkany.hu

A kistérség területe 518 km2, 45 123 fı lakost számlál. A Nagykállói kistérség területfejlesztési szempontból, ezen belül a 311/2007 kormányrendelet szerint a 47 hátrányos helyzető kistérség közé tartozik. Balkány város állandó népessége a 2007-es statisztikai adatok alapján 6708 fı volt, ebbıl a lakosok száma 6563 fı. A településhez jelenleg 24 „élı” tanyából álló tanyavilág tartozik, ahol a lakosság közel egyharmada él. Balkány a tanyavilág lakosai számára központi funkciót tölt be. A település Nyíregyházától délkeletre közel 27 km-re, Debrecentıl északkeletre 40 km-re, Nagykállótól délre 14 km-re található. A város mellékutakon közelíthetı meg. Elhelyezkedése speciális, mivel egyrészt Nyíregyházához, mint megyeszékhelyhez; másrész Debrecenhez, mint régióközponthoz kapcsolódik.


-5-


2.2 Balkány város szerepe az egyes térszerkezeti egységekben 2.2.1 Nemzetközi szerepkör Balkány város nemzetközi kapcsolatai jelenleg szerény mértékőek. A város két településsel tart fent testvér-települési kapcsolatokat, a romániai Lázárival és a lengyelországi Slopnicével. Lázárival 2004-ben kötötte meg a város testvér-települési szerzıdését. A megállapodás célja - a Testvérvárosok Világszövetség irányelvei alapján – a helyi lakosok közötti barátság és együttmőködés megteremtése, továbbá a kölcsönös mővelıdési, sport, társadalmi, gazdasági kapcsolatok elısegítése és serkentése. A Slopnicével 2005-ben kötött megállapodás célja szinte teljes mértékben megegyezik az elıbb említett célokkal, szerzıdésükben azonban szerepel az is, hogy a két önkormányzat közösen is részt kíván venni uniós forrásokra meghirdetett és más forrásokra kiírt pályázatok elkészítésében, illetve megvalósításában. Balkány két fontos európai közlekedési folyosó mellett helyezkedik el. A Páneurópai Hálózat vagy közismertebb nevén a ,,Helsinki korridorok” (lásd a lenti ábrát) közül az V. folyosó (Velence-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lviv-Kijev) érinti Balkányt, míg az EUhoz újonnan csatlakozó országok közlekedésfejlesztési szükségleteit összefoglaló TINAhálózatból szintén az V. folyosó érinti a térséget. 2. ábra Balkány elhelyezkedése a „Helsinki folyosók” közép-európai szakaszainak rendszerében

Balkány

Forrás: www.kti.hu

2.2.2 Országos szerepkör A város az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) a rurális (vidékies) térségek közé, ezen belül is a tanyás térségek közé tartozik. A település térszerkezetét jelenleg csak az alsóbbrendő, összekötı utak határozzák meg. Annak ellenére, hogy a település két megyeszékhely, Nyíregyháza és Debrecen közelében fekszik, megközelítése jelentıs mértékben fejlesztésre szorul.


-6-


Az OTK szerint „az európai szinten kultúrtörténeti jelentıséggel bíró tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség fontos részét képezı sajátos térszerkezeti struktúra, melynek fennmaradása, revitalizációja, fejlesztése nemzeti érdek”. Mivel Balkány a hozzá tartozó tanyavilág lakosai számára a közszolgáltatásokat, a szociális és egészségügyi ellátást biztosítja, így ezen funkciók fejlesztése és fenntartása elengedhetetlen a tanyavilág revitalizációjához. Megállapítható tehát, hogy bár Balkány országos szerepkörrel nem rendelkezik, azonban a város integrált fejlesztése, funkcióinak bıvítése jelentıs hatással van a környék fejlıdésére, felzárkóztatására. 3. ábra Tanyás térségek az Országos Településfejlesztési Koncepció alapján, 2005

Balkány és tanyavilága

Forrás: OTK, 2005

Balkány város szerepe az országos közlekedéshálózatban az egyes ágazati koncepciókat integráló Országos Területrendezési Terv (OTrT) alapján a következıképpen foglalható össze: •

Az V. Helsinki folyosó részeként az M3-as autópálya keresztülhalad SzabolcsSzatmár-Bereg megye területén, tervezett nyomvonala (Polgár)- Nyíregyháza – Vásárosnamény – Beregdaróc – (Ukrajna) településeket érinti. Az autópálya 2008-tól közvetlenül érinti a Nagykállói kistérséget, így jelentıs mértékben javultak Balkány országos fıúti hálózati kapcsolatai.

•

Bár egyetlen egy- és kétszámjegyő fıút sem érinti közvetlenül Balkányt, a megyén keresztülhaladó 4. sz., 41. sz. és 471. sz. fıutak révén a település elérhetısége megoldott.

•

A település közvetlen elérhetıségét biztosító utak: o o o

4102. sz. forgalmi út (Nagykálló-Nyíradony), amely egyben települési fıút, 4913. sz. forgalmi út (Balkány-Nyírmihálydi), települési fıút, 4901. sz. forgalmi út (Balkány-Hajdúhadház-Téglás), szintén települési fıút.

Jelenleg a település központi területének úthálózatán keresztülhaladó átmenı fogalom még elviselhetı nagyságú, a jövıbeni fejlesztések hatására azonban várhatóan növekszik a település forgalmi terhelése, így szükségessé válhat egy közlekedési győrő kiépítése Balkány települése körül. •

Fıutak tekintetében a Balkányt közvetve érintı tervezett fejlesztés a Nyíregyháza térsége (M3)- Nyírbátor – Vállaj - (Románia) útvonal kiépítése, mely magában foglalja a Nagykálló-Kállósemjén elkerülı utat. A tervezett útvonal és a kialakításra kerülı nemzetközi határátkelıhely jelentıs mértékben javítaná Balkány kapcsolatát a megyei központtal és felértékelıdne perifériális (határ közeli) helyzete is.


-7-

Balkány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4. ábra Balkány város szerepe az országos közlekedéshálózatban, OTrT alapján

Balkány

Forrás: Balkány város Településrendezési Terve, 2008

A város két országos szövetségnek, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének is tagja. Ezen kapcsolatok nagyban elısegítik az információszerzést, az érdekérvényesítést, közös beruházások megvalósítását, központi költségvetési és Európai Uniós támogatásokhoz való hozzájutást. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) képviseli az ország önkormányzatainak több mint felét. A Szövetség a helyi önkormányzati érdekek és jogok kollektív képviseletére, védelmére, azok érvényesülésének elımozdítására a települési önkormányzatok által létrehozott országos érdekképviseleti szerv. Feladata az önkormányzatok közötti és további szervekkel való érdekegyeztetés, az önkormányzati mőködés fejlesztésének elısegítése, a jogszabályok és más állami döntések tervezeteinek véleményezése, a döntésekkel kapcsolatos egyeztetések lefolytatása stb. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), melynek szintén tagja Balkány Város Önkormányzata is, feladata az önkormányzati érdekek megjelenítése és védelme a kormányzati döntéshozatali eljárás során. A szövetség emellett az önkormányzatokat érintı tárgykörökben konferenciákat rendez, illetve felkészítı tréningeket és szemináriumokat tart annak érdekében, hogy az önkormányzati képviselıtestületek tagjai hatékonyabb és eredményesebb munkát tudjanak végezni feladatkörükben. A Szövetség harmadik feladata az önkormányzatok nemzetközi képviselete, így nem véletlen, hogy kezdettıl fogva tagjai az Európa Tanács Helyi- és Regionális Kongresszusának, továbbá képviseltetik magukat az EU Régiók bizottságában is.


-8-


Mindezeken felül a város további országos szerepköre között említhetjük a balkányi Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékotthon által nyújtott szolgáltatásokat. Ebben az intézményben nyújtanak menedéket az arra rászoruló anyák és gyermekek számára, akik az ország egész területérıl érkezhetnek a balkányi anyaotthonba. A településen a fémmegmunkálási területen tevékenykedı néhány helyi ipari vállalkozó szintén a város országos jelentıségő szerepét támasztja alá, hiszen ezek a cégek az ország egész területére gyártanak olyan fontos ipari produktumokat, mint pl.: hidak, vízi erımővek építéséhez mőtárgyakat, vagy országos jelentıségő építmények acélszerkezeteit.

2.2.3 Megyei és regionális szerepkör Regionális szerepkörrel betöltésére Balkány mérete, városi funkcióinak száma, illetve vonzáskörzete alapján nem alkalmas, a közintézmények által nyújtott szolgáltatások nem terjednek ki, csak a megyei szintig. A régió Stratégiai Programjában kialakított tervezési térkategóriák közül a település a funkciószegény kisvárosok között került említésre, amelyekrıl általánosságban elmondható, hogy gazdasági helyzetük gyenge, infrastrukturális ellátottságuk pedig közepes vagy annál is gyengébb. A stratégiai program elkészítése óta azonban Balkány központi szerepe kismértékben erısödött, a megvalósult fejlesztések hatására pozitív változások indultak el a város életében. A lakónépesség, valamint a gazdasági potenciált kifejezı mérıszámok vizsgálatából kiderül, hogy Balkány nem képvisel húzóerıt a megye gazdaságában: a vállalkozások aránya elmarad a lakosság arányától, a munkanélküliek aránya viszont meghaladja azt. Balkány sok szempontból kötıdik a két közeli megyeszékhelyhez, Nyíregyházához (24km) és Debrecenhez (40 km), mely fıként elhelyezkedésébıl és az említett központok által kínált funkciók magas számából fakad. Az említett települések közszolgáltatási, munkaerı-piaci és oktatási vonzáskörzete egyértelmően kiterjed a település, sıt a Nagykállói kistérség területére is. 1. táblázat Balkány fontosabb gazdasági adatai megyei összehasonlításban, 2007 Megnevezés

Balkány

Állandó népesség száma

Sz-Sz-B megye

Részesedés a megyén belül (%)

6708

587117

1,15%

Nyilvántartott álláskeresık száma

718

52112

1,37%

Regisztrált vállalkozások száma

439

51743

0,8%

0

9706

0%

Összes kereskedelmi szálláshely 1 szállásférıhelyeinek száma

Forrás: KSH T-Star 2007

A helyi vállalkozások között megemlítendı néhány helyi, a mezıgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó vállalkozás. Ezek a vállalkozások a megyében megtermelt gyümölcs és zöldség felvásárlásával, hőtıkben történı tárolásával, elıkészítésével, illetve szállításával foglalkoznak elsısorban az Észak-alföldi régión belül. De az elıkészített mezıgazdasági produktumokat az ország bármely pontjára elszállítják a vevı igénye szerint. Jelentıs mértékő áruforgalmat bonyolítanak le, mely igen fontos a régió, de elsısorban a megyében termelı mezıgazdasági vállalkozások számára.

1

2006-os adat MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.

-9-


2.2.4 Kistérségi, mikro térségi szerepkör A Nagykállói kistérséget a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet az ország 174 kistérségén belül a komplex fejlettségi mutató alapján a 63. helyre sorolta, azaz a régión belül hátrányos helyzető térségnek számít. A Nagykállói kistérségben mőködı Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 2005 februárja óta szervezi a rá ruházott feladatokat. A társulás tagtelepülései között 3 város és további 6 település található, melyek a következıek: Balkány, Biri Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Nagykálló, Szakoly és Újfehértó. (A félkövérrel kiemelt települések városi ranggal rendelkeznek.) 5. ábra A nagykállói kistérség

www.emir.nfu.hu

A társulás feladata a térségi közszolgáltatások közös biztosítása, egyes oktatási-nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási és területfejlesztési feladatok végrehajtása, illetve a kistérség területének összehangolt fejlesztése. A kistérségi társulás központja Nagykálló, a kistérség társzékhely települései között Balkány mellett Újfehértó és Szakoly szerepel. E négy település az eddig kiépült intézményhálózatának köszönhetıen központi szerepkörrel rendelkezik a térségben az alábbi területeken: • • • • • • • • •

közlekedés alap- és középfokú oktatás banki- és pénzügyi szolgáltatások egészségügy, szociális ellátás gazdaság – foglakozatás kultúra szennyvíz-kezelés ivóvíz-szolgáltatás felsıfokú szakképzés

2005-ben négy önállónak mondható mikro térség alakult ki a Nagykállói kistérségben: 1. 2. 3. 4.

Nagykálló – Biri - Kállósemjén Balkány - Geszteréd - Bököny Újfehértó - Érpatak Szakoly


- 10 -


Balkány mikro térségi központként jelentıs szerepet tölt be a szomszédos települések lakosainak ellátásában fıként a közszolgáltatások, egészségügyi és szociális ellátások területén. A kistérségi társulás a térség szociális feladatainak ellátására létrehozta a DélNyírségi Szociális és Gyermekjóléti Központot, mely 8 kirendeltséggel rendelkezik. A balkányi kirendeltség alaptevékenységei közül a jelzırendszeres házi segítségnyújtást nemcsak saját településén, de Szakolyban is ellátja. A település 17 további település2 mellett tagja a Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesületnek. Az Egyesület fıbb feladatai a következık: • • • • • • • •

A Leader program-elıkészítése, térségi koordinálása, lebonyolításának és elkészítésének segítése. Az egyesület mőködési területére vonatkozó fejlesztési stratégiákhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása érdekében szükséges tanulmányok készítése, beruházások elıkészítése és ösztönzése. A mikro vállalkozások létrehozásának fejlesztése és támogatása. A térségi települések falumegújítási törekvéseinek segítése, közösségi terek kialakításának támogatása. A vidéki örökség megırzése és korszerősítése érdekében végzett tevékenység elısegítése. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos feladatok ellátása. A helyi szereplık közötti partnerségek kialakításának támogatása és mőködésében való közremőködés. Egyéb adminisztrációval, szervezéssel kapcsolatos feladatok ellátása.

2.3 Balkány város vonzáskörzetének bemutatása és szerepe a térségi munkamegosztásban A város vonzáskörzetét és térségi munkamegosztásban vállalt szerepét a településen megtalálható funkciók és azok térségi hatásai alapján mutatjuk be. A „Városfejlesztési Kézikönyv” címő módszertani útmutatóban felsorolt funkciók alapján Balkány mikro térségi szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt. Szinte az összes vizsgált területen3 viszonylag széles körő és változatos szolgáltatásokat kínál mind saját lakosainak, mind a környezı települések lakosságának, vállalkozásainak. A város Egészségügyi Központja a mikro térségben élıknek biztosítja az orvosi ellátást, és a folyamatos orvosi ügyeletet. A mentıállomás közvetlen ellátási területe Balkány, Biri, Bököny, Geszteréd és Szakoly községek. 2002 óta további 3 település (Nyírgelse, Nyíradony, Nyírmihálydi) tartozik a mentıállomás hatáskörébe, 45-50000 lakos ellátását biztosítva, így a város szerepe ebben a tevékenységben túlnyúlik a kistérség és a megye határain is. Balkány város önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján végzi kötelezı közszolgáltatási feladatait, amelyek végrehajtásához az állami költségvetés különbözı jogcímeken normatív támogatások nyújtásával járul hozzá. A város által kötelezıen ellátott feladatok (a törvény alapján): • • •

egészséges ivóvíz ellátás óvodai nevelés általános iskolai oktatás és nevelés

2

Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Nagykálló, Szakoly, Újfehértó, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényı 3 Gazdasági funkciók; Közlekedési, távközlési funkciók; Közösségi funkciók; Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók; Humán szolgáltatási funkciók. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.

- 11 -


• • • •

egészségügyi és szociális alapellátás közvilágítás helyi közutak és köztemetı fenntartása nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása

Az önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatok: • • • • • • • • • • • • •

településfejlesztés, településrendezés épített és természeti környezet védelme lakásgazdálkodás vízrendezés és csapadékvíz elvezetés és csatornázás helyi közterületek fenntartása köztisztaság és településtisztaság biztosítása helyi tőzvédelem és közbiztonság feladatai közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban közremőködés a foglalkoztatás megoldásában az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése, a közösségi tér biztosítása, közmővelıdési és mővészeti tevékenység sport támogatása, egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése

A hatósági feladatellátás területén elsısorban a város és a hozzá tartozó tanyavilág településeire terjed ki illetékességi területe, a nagykállói okmányiroda Balkányba kihelyezett alirodájában szinte minden fontosabb okmánnyal (személyi igazolvány, gépjármővezetıi engedély, útlevél stb.) kapcsolatos ügy elintézésére sor kerülhet, kivételt ez alól csak a gépjármő-ügyintézés jelent. Utóbbi csak Nagykállóban elérhetı szolgáltatás. További hiányosságként még az építésügyi hatóság jelentkezik, ami korábban a településen biztosított volt, de ma már csak Nagykállóban érhetı el. A város önkormányzatán minden egyéb lakossági ügyben, mint például a szociális ellátással, közszolgáltatások igénybevételével, tulajdonviszony rendezéssel és egyéb helyi kérdésekkel kapcsolatban tudnak a lakosok intézkedni. Az önkormányzat a kötelezıen vállalt és önként elvállat feladatok mellett – a település érdekében – további feladatokat is végezhet, melyhez csak a rendelkezésre álló saját források vehetık igénybe. Az önkormányzatnak gondoskodnia kell az általa fenntartott intézmények folyamatos mőködésének biztosításáról a mőködés szinten tartása, színvonalának emelése érdekében. Balkány jelentıs szerepet vállal a közoktatás megfelelı színvonalú ellátásában a mikro térségben, a szomszédos településekrıl az óvodába bejárók aránya 20% körül alakul. A város általános iskolája szintén célállomásként szolgál a környezı települések – fıként felsı tagozatos - tanulói számára, arányuk azonban a teljes létszám csak közel 5%-át teszi ki. A városban található Szabolcs Vezér Oktatási Központ, mely az alapfokú oktatás centruma gyógypedagógia ellátást biztosít eseti jelleggel nemcsak a mikro térség, hanem a megye további településeinek tanulói számára. Az önkormányzat elmondása alapján még a megyeszékhelyrıl is járnak ide tanulók, akik nemcsak a gyógypedagógiai nevelésen, de a gyógytornai órákon is részt vesznek.


- 12 -

Balkány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 6. ábra Ingázási viszonyok Balkányban (2001)

478 122 3 294

42 25 102

856 helyben dolgozó lakónépesség

más településre eljáró

kistérségen belülrıl bejáró

szomszédos településrıl bejáró

távoli bejáró

megyén belülrıl bejáró

más megyébıl bejáró

Forrás: KSH, Népszámlálás

A város mikro térségi szerepköre a helyi foglalkoztatottak ingázási viszonyaiból is tükrözıdik. A város közelében elhelyezkedı kistérségi központ, illetve a közeli megyeszékhelyek a foglalkoztatottak igen nagy arányát, közel 35%-át a településrıl való eljárásra ösztönzi. A város munkaerı-piaci vonzását azonban igazolja, hogy más, fıként közeli településekrıl bejárók száma is igen jelentıs, 294 foglalkoztatott ingázik nap, mint nap Balkányba, mely a helyben dolgozók közel egynegyedét jelenti. A város gazdasági funkciói közül leginkább a szolgáltatások köre emelkedik ki, ezek kínálják a legtöbb munkalehetıséget a térségben. A város gazdasági szerepköre azonban – néhány helyi vállalkozás kivételével - nem nyúlik túl a kistérségen, szerepének erısödése csak az ipari területre letelepülı vállalkozások révén várható. A település célja, hogy ipari parkjában a hagyományos fémtechnikai múltjára és jelenére épülı helyi kapacitásokat fejlessze, nagy területet és jelentıs munkaerıt igénylı vállalkozások mőködési feltételeit, minıségi szolgáltatásait biztosítsa. 2. táblázat A város funkcióinak területi hatásköre Országos

Regionális ipartelep

Gazdaság, kereskedelem

távolsági autóbuszmegálló Közlekedés, távközlés

Közösség


Megyei

Mikro térségi, települési piac kiskereskedelmi üzletek bankok pénzügyi szolgáltatók ipari park vendéglátóegységek postahivatal tömegközlekedés (autóbusz) benzinkút közüzemi vízhálózat zárt közcsatorna önkormányzati közmővelıdési könyvtár kulturális központ

- 13 -


Országos

Regionális

Megyei

Mikro térségi, települési mővelıdési otthon mozi sportpálya

okmányiroda kihelyezett aliroda Államigazgatás

mentıállomás

Humán szolgáltatás

általános iskola

önkormányzat rendırırs Balkányi Önkéntes Tőzoltó Egyesület Balkányi Polgárır Egyesület körzeti orvos (háziorvosi) székhely gyógyszertár központi körzeti (háziorvosi) ügyelet fogászati szakrendelés idısek otthona óvoda középiskola (esti tagozatos érettségi képzés)

Összességében megállapítható, hogy a város méretéhez képest arányos térszervezı feladatokat lát el. Ugyanakkor relatív funkcióhiány jelentkezik a településen a következı funkciók tekintetében4: •

bölcsıde,

•

a szolgáltatási tevékenységet végzı vállalkozásokat kiszolgáló irodaház,

•

a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatóház,

•

egy igényesebb vendéglátóhely

•

egy panzió/apartman szálloda

•

strand

•

rendezvényközpont.

Mindezek mellett hiányzik a településrıl - a fentebb már említett – építésügyi hatóság jelenléte és az okmányirodai funkciók közül a gépjármő ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások elérhetısége. A várost körülvevı 24 tanya ellátásában jelentıs szerepe van a településnek, egyrészt a hatósági feladatok, közszolgáltatások ellátásában, másrészt a gazdasági tevékenységek betelepedéséhez szükséges funkciók biztosításában, a gazdasági élet serkentésében. A város gazdasági pozíciójának erısödése jelentıs mértékben hozzájárulhat a kistérségi életben betöltött szerepének növekedéséhez, ebbıl következıen pedig társadalmi folyamataiban is fordulat következhet be.

4

Az önkormányzaton készített mélyinterjúk és a 2009. elsı félévében végzett lakossági kérdıíves felmérés alapján. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.

- 14 -


3 Városi szintő helyzetértékelés 3.1 Városszerkezet5 3.1.1 Településtörténeti tényezık A település neve valószínőleg török eredető, a vizenyıs, lápos hely tájszavakból származik. Balkány, mint lakott település elıször 1214-ben szerepelt a Váradi Regestrumban. İslakosai kazárok és szlávok voltak, akik beolvadtak a honfoglaló magyarok közé. A lakosság a terület magasabb pontjain telepedett le. Az alacsonyabb helyeken található, a Nyírségre egykor igen jellemzı áthatolhatatlan nyírvizek védelmet nyújtottak az ellenséggel szemben. A falu a tatárjárás idején teljesen elpusztult, a törökvész idején szintén porig rombolták, azonban a törökök kiőzése után a település gyorsan felépült és megerısödött. 1628-ban kilenc család birtoka volt Balkány, a jelentısebb birtokló családok között voltak a Csomaközy, Jármy, Bory és a Lónyay családok. Balkány ekkor már nemesi falu volt, a II. József kori népszámláláskor, 1785-ben a lakosoknak már közel 30%-a nemesi származású volt. A 18. században a Gencsy családnak is kiterjedt birtokai voltak itt. Kastélyuk, a Gencsykastély ma is áll, az általános iskola közvetlen szomszédságában. 1890-ben megindult a nyírségi belvizek lecsapolása, mely a község számára is nagy hasznot hozott: Egyrészt újabb területek szabadultak fel mezıgazdasági hasznosításra, másrészt közegészségügyi szempontból is kedvezı hatása volt, mivel megszüntette a malária és a váltóláz gócait. A XX. század elején a településen és környékén egyre több infrastrukturális beruházás valósult meg, átadták a Nyíregyháza-Nyíradony közötti vasutat, közút épült Szakoly és Nagykálló között. Balkány a Nagykállói járáshoz tartozott egészen 1984-ig a hozzá kapcsolódó Abapuszta, Tamástanya, Görénypuszta, Perkedpuszta és Újhelyi-nagytanya területekkel. 1984-tıl, az új tanácshálózatban már önálló tanácsú település. 1971-tıl nagyközség, míg 2004-ben megkapta a városi címet. A település gazdaságára évszázadok óta az extenzív mezıgazdálkodás volt jellemzı, amelynek kiterjesztése azonban jelentıs hátrányokkal is járt, abban a tekintetben, hogy lassította az intenzív mezıgazdálkodásra való áttérést, akadályozta a belterjesebb mővelést igénylı növényi kultúrák elterjedését, a szántóföldön termesztett szálastakarmány-félék csekély aránya pedig az állattenyésztést érintette kedvezıtlenül. A mezıgazdaság súlya bár igen jelentıs volt a település életében, a mezıgazdaság eszközellátottsága, a földek birtokszerkezete, a tıkehiány és a konzervatív szemléletmód miatt a gazdálkodás színvonala, hatékonysága és a népesség anyagi jóléte sosem érte el egy virágzó mezıgazdasági kisváros szintjét. Különösen igaz volt ez a külterületi lakott helyek esetében, melyek számottevıen befolyásolták Balkány kibontakozásának az esélyeit.

3.1.2 Balkány város településszerkezete 3.1.2.1 A településszerkezet történeti kialakulása Balkány szabálytalan alaprajzú halmaztelepülés, településszerkezetének fejlıdésérıl keveset tudni. A legdöntıbb településformáló tényezık között a természeti adottságokon túl, az itt élı lakosságot, azok foglalkozását (állattenyésztés, földmővelés), gazdasági erejét, kultúráját, történelmét, jövedelmi helyzetét említhetjük. A táj természetföldrajzi környezetével összefüggésben (dél felıl erdık, északról vizenyıs területek) jöhetett létre az úthálózat sajátos, kelet-nyugati irányú dominanciája a halmazos

5

Balkány Város Településrendezési Terve (2008) alapján MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.

- 15 -


szerkezeten belül. (Ezt támasztja alá a központ még érintetlen tömbjeinek telekszerkezete is.) A nagymérető tömbök szinte mindegyike mély fekvéső területeket ölel körül, melyeket valószínőleg mezıgazdasági mővelésre használtak. A XVIII. században Balkány dél-délkeleti irányban épült tovább, fejlıdésének tengelye az Abapuszta felé vezetı dőlıút volt. A község határában ekkor jelentek meg a nemesség uradalmi központjai, amelyek a mezıgazdasági termelés jelentıségének csökkenésével jártak együtt a beépített területeken. A község szerkezetének alakítását befolyásoló tényezık közül igen nagy jelentıséggel bírt az 1911-ben átadott vasútvonal, mely nemcsak áruszállítási jelentısége miatt, hanem az építését megelızı belvízrendezés következtében is magához vonzotta az új beépítéseket. A település ebben az idıszakban nyugati irányba terjeszkedett. Ekkor épült be az Árpád és Damjanich utcák nyomvonala, megalapozva a késıbbi rendezési tevékenységek szerkezeti jellegét. A XX. században az utcahálózat és a beépítés jellegének alakulását már elızetes tervek határozták meg, nyugat felé a még meglévı kertségek úthálózatának és telekosztásának megfelelıen épült tovább a város, a jóval jelentısebb déli irányú terjeszkedést azonban mérnöki úthálózat és telekosztás jellemzi, amely nehezen illeszkedik a kialakult településszerkezetbe. A század második felében megjelenı kevés ipari tevékenység a város nyugati részében, a vasút túloldalán kapott helyet. A település külterületéhez tartozó tanyás térség térszerkezeti kialakulása és jelenlegi helyzete külön említést érdemel, mely a következı alfejezetben kerül bemutatásra.

3.1.2.2 A városhoz tartozó tanyavilág Balkány városához jelenleg 24 tanyából álló tanyavilág kapcsolódik, melyekbıl 2 tanya, Perkedpuszta és Abapuszta a város belterületéhez, míg a további 22 a város külterületéhez tartozik a város településrendezési terve alapján. (A településrendezési tervben szereplı áttekintı térképet lásd az 1. számú mellékletben.)


- 16 -

Balkány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 7. ábra Balkány és tanyavilága

Forrás: www.viamichelin.com

A városhoz tartozó telepek a XIX. századi mezıgazdasági konjunktúra idején jöttek létre, részben a középkorban elnéptelenedett falvak alapjain, részben a nemesi udvarházak, mint birtokközpontok mellett. A telepek átlagosan 8,5 km távol helyezkednek el a város központjától, a legtávolabbi telepek közé Trombitás, Kismogyorós és Nagymogyorós sorolható. A legalacsonyabb lélekszámmal rendelkezı tanya Trombitás, mindössze 6 fıvel, de a 22 külterületi tanyából mindössze csak 5 tanya lakosságszáma emelkedik 100 fı fölé. (További részletekért lásd a következı táblázatot.) 3. táblázat A Balkányhoz tartozó településrészek, tanyák Balkány városrészei, a helységhez tartozó településrészek jellege és megnevezése Központi belterület

A népszámlálási lakónépesség

A lakások

száma 2001. február 1-jén, a 2008. január 1-jei közigazgatási állapot szerint 4591 1598

A településrész távolsága a központi belterület centrumától (km) -

Egyéb belterület: Abapuszta Perkedpuszta

345 313

123 117

8,0 7,0

Külterület: Baloghtanya Béketelep Cibakpuszta/Cibak

22 125 231

7 50 83

5,5 8,0 4,0


- 17 -


Balkány városrészei, a helységhez tartozó településrészek jellege és megnevezése

A népszámlálási lakónépesség

A lakások

A településrész távolsága a központi belterület centrumától (km)

száma 2001. február 1-jén, a 2008. január 1-jei közigazgatási állapot szerint Csiffy tanya 34 18 Déssy tanya 134 40 Felszabadulástelep 44 29 Görénypuszta 169 77 Jármy tanya 43 13 Kenderes 15 9 Kiskecskés 32 11 Kismogyorós 26 16 Nádaspuszta/Nádas 74 26 Nagykecskés 70 27 Nagymogyorós 74 31 Ordastelep 28 8 Petri tanya 49 16 Szitás 16 11 Táncsicstelep 41 12 Tormáspuszta 62 23 Trombitás 6 7 Újhelyi tanya 166 62 Vecser 32 9 Forrás: KSH, Magyar Köztársaság helységnévtára, 2008

8,5 9,8 9,5 3,7 9,3 5,3 6,0 15,0 12,0 7,0 15,0 3,2 9,0 7,8 11,0 10, 16,0 3,2 7,5

A tanyák többségére várhatóan a teljes elnéptelenedés vár, fıként elhelyezkedésük (Balkánytól való távolságuk), infrastrukturális ellátottságuk alacsony színvonala miatt, ide sorolható pl.: Kismogyorós, a Trombitás, Dessy, Petri és Csiffy tanyák. A könnyen megközelíthetı Tormáspuszta, Újhelyi tanya, Görénypuszta, valamint az óvodával rendelkezı Cibakpuszta és az iskolával rendelkezı Béketelep helyzete stabilnak mondható, itt az elvándorlás nem ölt fenyegetı mértéket. Újhelyitanyán a fejlesztés további lehetıségét hordozza magában a ma kihasználatlanul álló, idıs fákkal körülvett Újhelyi-kastély, melynek megvásárlását és idısek otthonává alakítását tervezi az önkormányzat. A tanyák csoportosan utcára rendezıdve, vagy csoportosan „bokorszerően”, illetve elszórtan helyezkednek el. Méretüknél fogva karakteres szerkezetük nincs, a legtöbb tanyára jellemzı, hogy a házak egyetlen út két oldalán sorakoznak. A házhoz általában kert, gyümölcsös, szılı kapcsolódik, a tanyákat erdıfoltok veszik körül. Az elhelyezkedés módja, a tanya tájjal való kapcsolata is befolyásolja a tanyáról való elvándorlás mértékét. Megfigyelhetı, hogy az elszórtan, az erdıbe vagy a távoli legelık, szántók közé ékelıdve elhelyezkedı tanyák között több az elhagyott ház, mint a csoportosan települt tanyaközpontokon.

3.1.2.3 A város úthálózati rendszere A településszerkezet és a település karakterének is egyik meghatározó eleme a város úthálózata. Balkány esetében a természetes hálózati elemek kevésbé befolyásolták mind az úthálózati rendszer, mind a tömbök kialakulását. A település úthálózatában feltőnı differenciálódás nem alakult ki, ami azzal magyarázható, hogy szinte mindegyik út valamely határba vezetı dőlıút belterületi szakasza is egyben. A sajátos jellegő „szabályosságot” alkotó úthálózat legkarakteresebb eleme a Kossuth és Ságvári utcák elágazó, majd újra összeérı kettıse, olyan szerkezeti elem, amely nem jellemzı e tájegységre.


- 18 -

Balkány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 8. ábra Balkány város úthálózata

Forrás: www.terkepcentrum.hu

A város utcáira a tágasság, a viszonylag egységes szélesség és egyenes vonalvezetés a jellemzı. Balkány zsákutcái sajátos utcatípusnak tekinthetı, mivel azok a XX. századi utcanyitások következtében váltak ténylegesen zsákutcává. Jelenlegi zegzugos vonalvezetésük világosan mutatja, hogy kisebb jelentıségő utcákról van szó. A települési utcahálózat jól tükrözi a régmúlt, illetıleg a közelmúlt által létrehozott településszerkezetet. A belsı történeti mag megmaradt a lágy ívekkel tördelt beépítési vonalakkal, míg a település peremrészein a szabályos, merev mértani formákból építkezı, egymással párhuzamos utcahálózatok és egyentelkek egysége figyelhetı meg. Ilyen - a közelmúltban kiépített - településrész található a Cibakpuszta felıl érkezı út mentén. A település úthálózatának jellegzetes elemei között említhetıek továbbá a szintén közelmúltbeli tömbfeltárások során kialakított utak, melyek a nagyobb mérető tömböket osztják meg, biztosítva a gyorsabb, kényelmesebb átjárást kerülı nélkül.

3.2 Gazdaság Egy település gazdasági szerkezete az egyes ágazatok szerepét, strukturális megoszlását tekintve a település gazdasági- társadalmi fejlettségét tükrözi. Napjainkra az egyes nemzetgazdasági ágak súlypontjai globális mértékben a mezıgazdaság irányából a tercier


- 19 -


szektor felé tolódtak el. Az ún. gazdasági szerkezetváltás nem minden térségben, illetve nem minden településen zajlott le azonos intenzitással. A mezıgazdaságra berendezkedett Balkányban a primer szektor meghatározó szerepe továbbra is megmaradt, de a gazdasági szerkezetváltozásnak megfelelıen az 1990-s éveket követıen a szekunder és a tercier szektor szerepe is növekedett a térségben. Ezt támasztja alá az egyes nemzetgazdaságokban regisztrált, illetve mőködı vállalkozások számának, valamint foglalkoztatottjai számának változása. Balkányban a regisztrált vállalkozások száma 1997 és 2007 között 74,2%-al nıtt, 2007ben számuk 439 volt. A vállalkozások létszám szerinti megoszlására a legfrissebb adatok 2005-bıl állnak rendelkezésre, ezek alapján a városban 2005-ben a 240 mőködı vállalkozásból 229 1-9 fıt foglalkoztatott, 7 db 10-49 fıt, és mindössze egy vállalkozásnál volt magasabb a foglalkoztatottak száma 50 fınél. Mindezek alapján látható, hogy a vállalkozók többsége mikro- és kisvállalkozás, amely jól tükrözi a város gazdasági szerepvállalását, melyen belül továbbra is a mezıgazdaság foglalja el a központi helyet. 9. ábra Regisztrált vállalkozások száma 1997 és 2007 között Balkányban 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Forrás: KSH T-Star 2007

A város iparőzési adóból befolyó bevételei a 2004-es évet követıen jelentısen megemelkedtek. Az iparőzési adót fizetı vállalkozások száma is növekvı tendenciát mutat: 2004-rıl 2008-ra a fizetı vállalkozások száma 72,89%-al nıtt (196-ról 310-re). A 10 legnagyobb iparőzési adót fizetı vállalkozás névsora 2004-hez képest részben megváltozott, három új vállalkozás tőnt fel a legjelentısebb befizetık között és a 10-ek sorrendje is átalakult. A korábbi legnagyobb befizetı 2007-ben már nem került a 10-es listára és egy teljesen új, húsiparral foglalkozó vállalkozás került az élre. A befizetett iparőzési adóban jelentıs összegek származnak a térség jellegének megfelelıen a mezıgazdasági és ipari tevékenységet folytató cégek mőködésébıl. 4. táblázat A tíz legnagyobb iparőzési adót fizetı vállalkozás Balkányban 2004

2007/2008

Targoforg Kft.

Rohodi Hús Kft.

Szabolcs Coop Zrt.

Szabolcs Coop Zrt.

Magyar Posta Zrt.

Magyar Posta Zrt.

Magyar Agrárház Kft.

Expo Csemege Kft.

Eon Zrt.

Eon Zrt.


- 20 -


2004

2007/2008

OTP Bank Rt.

OTP Bank Rt.

Agrosumma Rt.

Agrosumma Rt.

Mezı Stahl Kft.

Mezı Stahl Kft.

Marján és Társa Kft.

Mezı Stahl Hengerüzem Kft.

Nyírchem Kft.

Nyírchem Kft. Forrás: Balkány Város Önkormányzata

A Balkányban mőködı vállalkozások többsége, az összes mőködı vállalkozás 85,2%-a nem rendelkezett jogi személyiséggel a 2007-es adatok szerint. Nemzetgazdasági ágak szerinti besorolásukat tekintve 1999-2005 között a vállalkozások legnagyobb arányban a kereskedelem, javítás gazdasági ágazatban tevékenykedtek, arányuk 2005-ben az összes mőködı vállalkozáson belül 16% volt. Figyelmet érdemel a vállalkozások számának alakulása a nemzetgazdasági ágak besorolása alapján. A mezıgazdaságban tevékenykedı vállalkozások száma 31 %-kal nıtt 7 év alatt. A legdinamikusabb bıvülést az építıipar könyvelhette el: míg a vállalkozások száma 1999-ben 7 db volt, addig 2005-re már 17 szervezetet regisztráltak. Hasonlóképpen számottevı a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátásban mőködı vállalkozások számának növekedése. További növekedést tapasztalhatunk a tercier szektorban mőködı cégek számánál is, hiszen a szolgáltatási ágban tevékenykedı vállalkozások száma 2005-re 20%-os növekedést mutat. A nemzetgazdasági ágak szerinti foglalkoztatottság helyzetére a 2001-s népszámlálási adatokból következtethetünk. A város jellegének megfelelıen a mezıgazdaságban és az erdıgazdálkodásban dolgozók aránya igen magas, fıként a megyei adatokhoz viszonyítva kiemelkedı (12% a 6%-kal szemben). A kistérségi és megyei tendenciákhoz hasonlóan Balkányban is a tercier szektorban dolgozók aránya a legmagasabb (53%-kal), de ez jelentısen elmarad a megyei átlagtól (63%). 5. táblázat A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2001 Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás

Ipar, építıipar

Szolgáltatási jellegő ágazatok

Balkány

157

12%

461

35%

716

53%

Nagykállói kistérség

721

9%

2555

34%

4324

57%

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

9291

6%

48735

31%

99419

63%

Forrás: KSH, Népszámlálási adatok

Jelenleg Balkányban nem ismert olyan helyi gazdaságfejlesztési eszköz, mely segítené, támogatná a helyi vállalkozásokat gazdasági tevékenységükben. Korábban voltak tervek arra vonatkozóan, hogy egy inkubátorházat hozzanak létre a városban, azonban ez a terv nem valósult meg. Ma a város vállalkozói önállóan hatják végre fejlesztéseiket, és csak kivételes esetekben mőködnek együtt akár az önkormányzattal, akár más vállalkozókkal. Az önkormányzat tervei között szerepel azonban egy olyan szolgáltatóház létrehozása, mely helyszínt teremthet különbözı szaktanácsadások igénybevételére, továbbá a vállalkozók közötti fórumok tartására. Itt lehetıséget teremtenének a helyi gazdasági problémák közös feltárására és a megoldások megtervezésére, megvalósítására.


- 21 -


3.2.1 Mezıgazdaság Balkány mezıgazdasági múltra tekint vissza. A mezıgazdaság biztosítja a lakosság jelentıs részének a megélhetését. Még ma is kiemelkedı a város alma-, meggytermelése, szántóföldi növény- és zöldségtermesztése (pl.:búza, kukorica, napraforgó, burgonya, paprika, paradicsom). Ennek ellenére a város igazgatási területe nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas. A termıterületekre jellemzı aranykorona átlagértéke csak 13 AK. Balkány összes termıterületének jelentıs részét, 52%-át szántók foglalják el. A szántóföldi növénytermesztésben a kukorica, a gabonafélék és a dohány termesztése a jellemzı. A település termıterületének másik jelentıs részén, 30%-án erdı található. Így az Országos Területrendezési Terv elıírásainak megfelelıen a város térsége vegyes területfelhasználású, mezıgazdasági és erdıgazdálkodási térségekre osztható. A település külterületén szétszórtan rét- és legelıterületek találhatóak, ahol leginkább az állattartás volt a jellemzı. A település szılıterületeinek kiterjedése évrıl-évre csökken, ma a szılıtermesztés már csak a kiskertekben jellemzı. Gyümölcsösök Perkedpuszta, Görény puszta, Balkány, Béke telep, Csiffy tanya és Aba puszta lakott területek határában jellemzıek. A helyi mezıgazdaság állapotát a nemzetgazdasági ág szerint mőködı vállalkozások száma mutatja be megfelelıen. 1999 és 2005 között a mőködı mezı- és erdıgazdálkodási vállalkozások száma 31,25%-kal nıtt (32-rıl 42-re). Az egyéni gazdaságok számának alakulása azonban más képet mutat: 1994-rıl 2000-re az egyéni gazdaságok száma 2002-rıl 1777-re csökkent, mely 11%-os visszaesést jelent. Hasonló csökkenés tapasztalható a gazdaságok állandó foglalkoztatottjainak számában is. Ennek ellenére a következı ábrán jól látható, hogy az egyéni gazdaságokban jelentıs mértékő területi növekedés ment végbe 1994-rıl 2000-re, mely azonban együtt járt a földbirtokok további aprózódásával. 10. ábra Balkány város egyéni gazdaságainak földterület felhasználása

Erdı területe Gyep területe Szılı területe

2000

Gyümölcsös területe

1994

Szántó területe

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000 ha

Forrás: KSH, T-Star

Az egyéni gazdaságok változásából is jól látható, hogy a mezıgazdaság több szempontból is jelentıs fejlesztési terület. Egyrészt a termıföldek hasznosítását kell racionalizálni, másrészt a szétszórt gazdaságok versenyképességét kell erısíteni. A település agrárjellegét mutatja, hogy a nemzetgazdasági ágak szempontjából a mezıgazdasági foglalkoztatottak aránya magasabb a kistérségi és a megyei aránynál (5. táblázat). Tovább erısíti a település agrár beállítottságát, hogy a mezıgazdasági foglalkoztatottak 86,62%-a helyben dolgozó, és csak a fennmaradó 21 fı dolgozik más településen. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.

- 22 -


3.2.2 Ipar Balkányban az ipar szerepe fokozatos növekedést mutat az elmúlt években. Az ipar fejlesztését lehetıvé teszi a város kedvezı földrajzi helyzete, közlekedéslogisztikai szempontból szinte egyenlı távolságra fekszik Debrecentıl és Nyíregyházától. Az elmúlt évek fejlesztései is hozzájárultak ahhoz, hogy a város megközelíthetısége jelentısen javuljon fıként a fıutak rehabilitációjának köszönhetıen. A városban ipari tevékenységet folytató vállalkozások többsége, közel 80%-a a város nyugati részén található ipari területen rendelkezik telephellyel. A legjelentısebb ipari vállalkozások a következık: • • • • •

Mezıstahl Kft. (vas, acélszerkezet gyártása) Metal-Rolled Kft. (fémmegmunkálás) Steel-Building Kft. (fémszerkezet gyártás) Targoforg Kft. (fémmegmunkálás, forgácsolás) Spec Profil Kft. (fémmegmunkálás)

Ezek közül több olyan acélipari produktumokat gyárt, melyeket az ország különbözı pontjain épülı hidak, vízi erımővek építésénél használnak fel. A város iparőzési adójának bevételeinek is jelentıs része származik a fent bemutatott néhány vállalkozástól. Indokolt tehát a város vezetésének azon célja, hogy a település hagyományos fémtechnikai múltjára és jelenére épülı helyi kapacitások továbbfejlıdjenek. Ennek érdekében 2005-ben a város 22 vállalkozója, az Észak-alföldi Regionális Ügynökség Kht. és Balkány Város Önkormányzata összefogásával megalakult az Elsı Balkány Fejlesztési Közhasznú Társaság – késıbbi nevén Elsı Balkány Fejlesztési Nonprofit Kft. -, melynek feladata az ipari park cím megszerzése és az ipari park mőködtetése volt. Elsı sikerük 2006-ban a város ipari park címének elnyerése volt. Tevékenységük között jelenleg az ipari parkba betelepülni szándékozó vállalkozások és a területek tulajdonosa közötti megállapodások elıkészítése és lebonyolítása, továbbá az új vállalkozók térségbe csábítása szerepel. 2005-ben az iparban mőködı vállalkozások száma – a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia-, gáz-, gız-, vízellátás, valamint az építıipar nemzetgazdasági ágakat komplexen összesítve - 38 szervezetet tett ki. 1999 és 2005 között a vállalkozási forma fokozatos elterjedése követhetı nyomon: míg 1999-ben ez a szám 17 volt, addig 2005-re megkétszerezıdött. Az ipari foglalkoztatottak aránya Balkányban magasabb, mint a Nagykállói kistérségi és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlag (5. táblázat). A foglalkoztatottak többsége azonban nem a város, hanem a szomszédos települések vállalkozóinál tud elhelyezkedni: 59%-uk más településre jár el dolgozni. Nemzetközi viszonylatban a globalizáció eredményeként a kutatási, fejlesztési tevékenység a nagy tıkeerejő nemzetközi vállalkozásokhoz és specializált K+F központokhoz kötıdik, ez Magyarországon fıként Budapestre és környékére koncentrálódik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén 2007-ben is mindössze 76 kutató-fejlesztı helyet regisztráltak, mely az országban található összes kutató-fejlesztı helynek 2,6%-át jelenti. Ez az arány a K+F tevékenység jelentıs elmaradásait mutatja a megyében, így nem véletlen tehát, hogy jelenleg Balkányban sem található egyetlen K+F tevékenységet folytató vállalat. A legközelebbi kutatóállomás az Újfehértón mőködı Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Kft., melynek kutatófejlesztı témái között a két legfontosabb a biológiai alapok fenntartása és fejlesztése, valamint az integrált termesztés technológia továbbfejlesztése az almatermesztés területén. A Kft. emellett szaktanácsadási munkát is végez, az almatermesztık számára pl.: évenként öt helyszínen megszervezett téli tanfolyamokon a modern technológia és a gazdálkodás legfontosabb elemei kerülnek ismertetésre. Mind a kutatásfejlesztés, mind a szaktanácsadási tevékenysége jelentıs hatással van a környékbeli, így a balkányi mezıgazdasági termelık tevékenységére is.


- 23 -


3.2.3 Szolgáltatások A fejlettebb gazdaságok növekedési pályája azt mutatja, hogy a gazdasági gyarapodás és a modernizáció motorjává a szolgáltató szektor vált. Ezért elengedhetetlen a szolgáltató szektor (különösen a kereskedelem, az üzleti szolgáltatások és az info-kommunikációs szolgáltatások) gyors ütemő fejlesztése. Balkány gazdaságában a szerkezetváltás a kereskedelem és szolgáltatások területén jelentıs változásokat hozott. A rendszerváltozás elıtt a térség minden településén mind fogyasztási cikk, mind iparcikk kereskedelemben a helyi ÁFÉSZ volt szinte az egyedüli, aki a kereskedelmet és szolgáltatást ellátta a térségben. Ma már a legtöbb ilyen jellegő szolgáltatást helyi vállalkozók biztosítják. A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított. Egyes szolgáltatástípusok lendületesen fejlıdtek, s a személyi szolgáltatások széles körét alakították ki (fodrászat, kozmetika, pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, pénzügyi szolgáltatás, oktatás, stb.). A településen mőködik postahivatal és okmányiroda, amely szintén a lakosság kényelmét szolgálja. Hiányoznak azonban a nagyobb kereskedelmi üzletek a városból, így a lakosság nagy része továbbra is a környezı városokat és azok bevásárló központjait választja a hétköznapi ügyintézésre. A mőködı szolgáltató vállalkozások profilja vegyesnek mondható, a lakossági alapszolgáltatásoktól a gazdasági jellegő szolgáltatásokig terjed, de többségük jellemzıen a kereskedelemben tevékenykedik. E szektor domináns szerepét azonban árnyalja, hogy strukturális aránytalanságoktól szenved: bár a vállalkozások nagy hányadát fedi le, de azok jövedelemteremtı képessége alacsony. 2007-ben Balkányban 75 kiskereskedelmi üzlet mőködött, ez az 1998-as szinthez viszonyítva 9,3%-os csökkenést jelent. 6. táblázat Kereskedelmi szolgáltatók összefoglaló táblázata (1997-2007)

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Élelmiszer jellegő üzletek és áruházak száma (db) 34 31 28 28 27 29 27 26 24 28

Iparcikk jellegő üzletek, áruházak száma (db) 1 1 3 4 3 3 5 2 2 2

Ruházati szaküzletek száma (db) 7 7 8 6 7 7 6 6 7 7

Vasáru-, festék-, üveg-, barkácsszaküzletek száma (db) 10 11 12 11 11 11 9 8 8 6

Vendéglátóhelyek száma (db) 23 22 23 23 24 24 22 23 23 25


Az élelmiszer jellegő üzletek és áruházak száma, valamint a vasáru-, festék-, üveg-, barkácsszaküzletek száma hozzávetılegesen csökkenı tendenciát mutat. Az iparcikk jellegő üzletek és a vendéglátóhelyek száma nıtt a vizsgált 9 év során. A ruházati szaküzletek száma stagnáló képet mutat. 2007-es adatok alapján a településen nem találunk bútor,háztartási cikk és elektromos háztartásicikk-szaküzletet.


- 24 -


A KSH adatbázisa alapján 2005-ben a teljes szolgáltató szektorban6 160 vállalkozás mőködött. Ez az érték az 1999-ben regisztrált adatokhoz képest 21,2%-os növekedést jelent. A kereskedelem, javítás; a szállítás, raktározás, posta, távközlés és az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágak kivételével a többi szolgáltató ágban nıtt a vállalkozások száma. A legintenzívebb emelkedés az oktatás (1-rıl 7 db vállalkozásra), ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (8-ról 24-re), a pénzügyi közvetítés (+150%) és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások (+118,2%) terén tevékenykedı szervezetek számában jelentkezett. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a szolgáltató szektorban 716 fı foglalkoztatottat tartottak nyilván. A munkavállalók 74%-a helyben, míg a fennmaradó 186 fı a környezı települések tercier szektorában dolgozott.

3.2.4 Turizmus Mint ahogyan a Nagykállói kistérség sem, úgy Balkány sem tartozik Magyarország kiemelt turisztikai célterületei közé. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján elmondható, hogy Balkány településén a vendéglátás, vendégfogadás palettájáról teljesen hiányoznak a kereskedelmi szálláshelyek. A városban 25 db vendéglátóhely volt 2007-ben, ezek többsége azonban fıként a helyi lakosság igényeit szolgálja ki, turisztikai vonzerıvel nem rendelkeznek. Mindezek alapján látható tehát, hogy ma a település nem képes turistákat csábítani a térségbe, ennek ellenére azonban számos kihasználatlan turisztikai attrakciók található itt. A település földterülete történelmét tekintve nagyobb részt uradalmi terület volt. Így több nemesi kúriával, kastéllyal rendelkezik. Balkány turisztikai attrakciói a következık: • • • • • •

Gencsy kastély Gödény kúria Református templom Római katolikus templom Görög katolikus templom Csiffy tanya, volt Jármy- kastély parkjában található mamutfenyı

A város turisztikai attrakcióit vizsgálva lényeges a közvetett attrakciók számbavétele is. A közeli és szomszédos települések is sok látnivalót biztosítanak a turisták számára. A várostól északra Biriben található a Kállay kúria, délre Nyíradonyban a Gúti földvár, Árpádkori templomrom, kilátó, keletre Szakolyban a 14. századi református templomtorony, továbbá Nyírmihálydiban a magtármúzeum, Árpádkori református templom. Külön figyelmet érdemel a kistérség központja, Nagykálló, ahol számos turisztikai attrakció található: • • • • •

Vármegyeháza épülete, Nagykálló Korányi Frigyes Emlékház Rákóczy torony „Ínségdomb” és a „Csodarabbi sírja” Harangod stb.

Összességében Balkánynak kiemelt figyelmet kell fordítania a város idegenforgalmi kínálatának növelésére. A település rendelkezik azokkal az adottságokkal, mely a turizmus

6

Teljes szolgáltató szektor alatt értve a kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, szállítás, raktározás, posta, távközlés, pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás és egyéb közösségi, személyi szolgáltatási nemzetgazdasági ágakat. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.

- 25 -


fejlıdését elısegíti. Balkány erıssége a település elhelyezkedése, a nagyvárosok közelsége, a természeti jellege, valamint a város arculata.

3.2.5 Információs társadalom A szolgáltatások bemutatását követıen érdemes kitérni az információs társadalomra is. A telekommunikáció három legfontosabb szegmense a telefonhálózat, a kábeltelevízió és az Internet. A magánszemélyek telefonellátottsága tekintetében egyértelmően érezhetı a mobiltelefonok térhódítása, mely az egyéni analóg fıvonalak számának csökkenésében mutatkozik meg: az egyéni analóg távbeszélı fıvonalak (lakásfıvonalak) száma 1998-2007 között 5,54%-kal csökkent. Az üzleti analóg fıvonalak száma (közületi fıvonal) ettıl eltérıen viszont növekedést mutat. 1998 és 2007 között a közületi fıvonalak száma megduplázódott (51 darabról 117-re). Az egyéni analóg fıvonalak számának változásához hasonlóképpen csökkentették a nyilvános távbeszélı állomások számát is. 2007-ben már csak 7 üzemel a településen, a korábbi (1997-es adat) 13-hoz képest. Az információs társadalom fejlettségét mutatja a település kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya is. Balkány kábeltelevíziós hálózatát 2006-ban kezdték kiépíteni, ekkor még csak 38 lakás vette igénybe a szolgáltatást, 2007-ben viszont már 68. A Nemzetközi Hírközlési Hatóság adati szerint 2006 júniusában Balkányban 1000 lakosból 20 fizetett elı szélessávú internetre. Összehasonlításképpen ez a szám Nyíradonyban 27, Nagykállóban 50, Nyíregyházán 90. Akinek nincs elıfizetése, az a város több közösségi intézményében (Mővelıdési Házban található Teleponton, illetve két vendéglátó egységben) veheti igénybe a világhálót.

3.3 Társadalom 3.3.1 Demográfia Balkány város 2007-ben 8 999 hektárnyi területen 6 708 fınyi állandó népességnek adott otthont, melybıl a lakónépesség száma az év végén 6 563 fı volt. Ez a 2001-es népszámlálás idején regisztrált értékekhez képest mindkét vizsgált adat esetében közel 33%-os csökkentést mutat. A 2001-es adatok alapján a város lakosainak közel 22%-a, azaz 1493 fı a 6742 fıbıl a város külterületén található tanyavilágban élt, mely igen magas arányt képvisel. Ha azonban az egyéb belterületi tanyákon élıket, azaz Perkedpuszta és Abapuszta lakosait is ide számítjuk, akkor még magasabb értéket, 32%-ot kapunk. Mindez mutatja a népesség jelentıs mértékő szóródását a város területén, az átlagos népsőrőség 2001-ben mindössze 74,9 fı/km2. Ez az érték jelentısen mértékben elmarad a kistérségi és megyei átlagos népsőrőségi értékektıl (89,9 és 99 fı/km2). Figyelemre méltó a város állandó népességének korcsoportok szerinti megoszlása. Az állandó népesség legnagyobb hányadát a 14-59 évesek korcsoportja képviseli. A vizsgált periódus 6 éve alatt számuk 2%-kal nıtt, 2007-ben az állandó népesség 64%-át tették ki. Mindez feltételezi a népesség fokozatos elöregedését, melyet igazol a 0-14 évesek arányának 3%-os csökkenése és a 60 év feletti korcsoport további 1%-os növekedése is.


- 26 -


•

•

•

A 0-14 éves korcsoport 11. ábra: Balkány lakosságának száma 2001-ben 1473 megoszlása 2001-ben és 2007-ben fı, míg 2007-ben már csak 1236 fı. 2007 A 15-59 éves korcsoportba 2007-ben 18% 18% 4 292 fı tartozott, mely 17% 21% közel 50 fıvel több, mint 6 évvel ezelıtt. 2001 A 60 év feletti korcsoport 2007-ben a teljes állandó népesség 62% 17,6%-át tette ki, számuk 0,6%-kal 64% csökkent.

korcsoportok

szerinti

Állandó népességbıl a 0-14 évesek aránya Állandó népességbıl a 15-59 évesek aránya Állandó népességbıl a 60-x évesek aránya

Forrás: KSH T-Star

A lakónépesség nemek szerinti megoszlását vizsgálva az országos tendenciákhoz igen hasonló arányokat kapunk: a gyermek és fiatal korban jellemzıen magasabb a férfiak aránya, mely érték az 50-59 közötti korosztályban fordul át, ettıl a korcsoporttól kezdve a nık száma egyre magasabb. 2007-ben a 65 év feletti korosztályban a nık száma 291 fıvel volt több, mint a férfiak száma, mely azt jelenti, hogy ebben a korcsoportban már 2 nı jut egy férfira. 12. ábra Balkány korfája (2007)

291

65 felett 156

életkor

433

582 151

60-64 50-59

503

40-49

496

30-39

522

423 441 458 482

20-29 275

651

15-19

259 585

0-14 férfiak

nık

Forrás: KSH, T-Star 2007

A város lakónépessége számának változását több tényezı együttesen befolyásolja. Balkány népessége az elmúlt 10 év alatt 6%-os csökkenést mutatott, melynek egyik oka a természetes fogyás: a halálozások száma már évek óta meghaladja az élveszületések számát, mindemellett a születések száma az elmúlt 10 év alatt 28,5%-kal csökkent, míg a halálozások száma 20%-kal emelkedett.


- 27 -

Balkány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 7. táblázat A lakónépesség számának alakulása Balkányban 1997-2007 között Idıtáv

Élveszületések száma (fı)

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Halálozások száma (fı)

98 77 90 81 72 79 71 80 69 72 70

81 84 83 93 94 96 77 80 92 95 98

Állandó odavándorlások száma (eset) n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 154 174 182 119 142 155

Állandó elvándorlások száma (eset) n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 168 138 163 164 184 216


A lakónépesség korösszetételének kedvezıtlen változását, azaz a fiatal korosztály népességen belüli arányának csökkenését és az elöregedı társadalmi tendenciákat erısítik fel a vándorlási folyamatok is. Bár Balkány térségében is jellemzı, hogy az elvándorlások száma meghaladja az odavándorlások számát, mégis pozitív tendenciát mutat, hogy a településre vándorlók száma is növekedett az elmúlt néhány évben, mely a kisvárosi nyugalmat keresı, fıként fiatal családok beköltözésére utal. Az elvándorlók száma 2002 óta évente átlagosan 5%-kal emelkedett, mely fıként a környezı városok – Nagykálló, Nyíregyháza, Debrecen – gazdasági vonzerejének hatásával magyarázható.

3.3.2 Képzettség Az alap- és középfokú oktatás minısége nemcsak egy település, illetve térség gyermekeinek fejlıdését befolyásolja, hanem hozzájárul a település népességmegtartó erejének növeléséhez mind a pedagógiai munka, mind az infrastrukturális tényezık, és az eszközellátottság tekintetében is. Adott település alap-, közép- és felsıfokú végzettséggel rendelkezı népességének arányát mindez együttesen határozza meg, különösen akkor, amikor kiemelkedı tekintettel kell lenni a környezı városok elszívó hatása által generált magas fiatalkori elvándorlásra. A népesség korösszetétele hasonló súllyal esik a latba egy település lakosságának iskolai képzettsége meghatározásakor, hiszen a fiatalabb korosztály aránya általában magasabb végzettséget is jelent. Balkány az alapfokú oktatást 4 óvodai feladatellátási hellyel és 2 általános iskolai feladatellátási hellyel (Szabolcs Vezér Oktatási Központ) biztosítja. Az általános iskolai osztályok számának fokozatos csökkenése az elmúlt években a fiatal népesség számának fogyásából ered: a tanulói létszám 2001-2007 között mért értéke 14%-kal csökkent. Középfokú oktatás a városban a Szabolcs Vezér Oktatási Központ részeként a 2001 óta mőködı esti tagozatos gimnáziumban, valamint a nappali oktatást is biztosító szakiskolában zajlik. Felsıfokú oktatási intézménnyel Balkány nem rendelkezik, azonban a térség két megyeszékhelye, Debrecen és Nyíregyháza felsıfokú oktatási központként elhelyezkedési lehetıséget kínálnak a település tanulói számára. A 2001. évi népszámlálás következıképpen alakul:

adatai

alapján

a

lakosság

iskolai

végzettsége

a

•

A 10 évnél idısebb lakosság 1,2%-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, mely a megyei átlaggal megegyezı értéket mutat.

•

A 15 év felettiek majdnem 80%-a befejezte általános iskolai tanulmányait, mely kis mértékben a megyei átlag (83,8%) alatt marad.


- 28 -


•

A 18 évesnél idısebbek 17,4%-a rendelkezik érettségivel, míg a felsıfokú végzettségőek aránya a 25 éves és idısebb népességen belül mindössze 4,9%. Mindkét vizsgált érték jóval a megyei és országos értékek alatt marad.

3.3.3 Foglalkoztatás, munkanélküliség Balkányban a foglalkoztatottak száma a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 1 334 fı volt, mely a teljes lakónépesség 19,8%-a. Az alábbi táblázatból is kitőnik, hogy a foglalkoztatottak aránya a településen jelentıs mértékben a kistérségi, megyei értékek alatt marad, mely a település kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzetét vetíti elıre. Tovább rontja a helyzetet, hogy igen magas a gazdaságilag inaktív lakosok aránya, az inaktív keresık és eltartottak aránya 71,5%-ot tesz ki a teljes lakosságból, mely meghaladja a megyei és az országos összesített értéket (66,8%, 59,7%). 8. táblázat A lakosság gazdasági aktivitása, 2001

Balkány Nagykállói kistérség Szabolcs-SzatmárBereg megye Észak-alföldi régió Magyarország

gazdaságilag aktív foglalkoztatott munkanélküli fı % fı % 1 334 19,8% 586 8,7% 7 600 23,4% 2 179 6,7% 157 445 465 758 3 690 269

27,0% 30,0% 36,2%

35 605 89 128 416 210

6,1% 5,7% 4,1%

gazdaságilag inaktív inaktív keresı eltartott fı % fı % 2 542 37,7% 2 280 33,8% 12 191 37,5% 10 556 32,5% 204 391 523 888 3 305 541

35,1% 33,8% 32,4%

184 815 472 397 2 786 295

31,7% 30,5% 27,3%


A foglalkoztatottak összevont foglalkozási fıcsoportok szerinti megoszlása alátámasztja a város munkaerı-piaci kínálatának – és keresletének - eltolódását a primer szektortól a szekunder és tercier szektor irányába. Míg korábban a város környéki tanyákon jelentıs mértékő volt a mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya, addig a rendszerváltást követı évekre a mezıgazdaság szerepe visszaszorult és egyre inkább az ipari vállalkozók és a szolgáltatók kerültek az elıtérbe. A 2001-es népszámlálási adatok alapján a város foglalkoztatottjainak többsége (511 fı, 38%) az iparban dolgozik, de a szellemi foglalkoztatottak száma szintén magas (30,9%) arányt mutat. 13. ábra A foglalkoztatottak száma összevont foglalkozási fıcsoportok szerint, 2001 2280 511 113 1334 248 2542

586

munkanélküli eltartott egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatott mezıgazdaságban foglalkoztatott egyéb foglalkoztatott

115 165

182

inaktív keresı vezetı értelmiségi foglalkoztatott szolgáltatásban dolgozó foglalkoztatott iparban dolgozó foglalkoztatott



- 29 -


A város munkaerı-piaci helyzetét tükrözi továbbá a jelenlegi munkanélküliségi helyzet. Az Állami Foglalkoztatási Szakszolgálat (ÁFSZ) adatai alapján az elmúlt idıszakban jelentıs mértékben emelkedett a nyilvántartott álláskeresık száma, így például 2006-ról 2007-re közel 5 százalékponttal, mely az elmúlt 7 év során a legmagasabb munkanélküliségi rátát jelenti, 16,22%-kal. 9. táblázat Munkanélküliségi adatok 2000 és 2007 között (minden év decemberében) nyilvántartott álláskeresık száma (fı) összesen 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

591 576 559 505 496 549 517 718

ebbıl a 365 napnál régebb óta nyilvántartott álláskeresı n.a. 238 248 208 100 155 153 211

munkaképes munkanélküliségi ráta korúak száma (fı) (%) 4 4 4 4 4 4 4 4

044 204 204 269 274 402 412 427

14,61% 13,70% 13,30% 11,83% 11,61% 12,47% 11,72% 16,22%

Forrás: www.afsz.hu

Az elmúlt évek tendenciáit tekintve hullámzóan alakult a munkanélküliségi helyzet, 2000-et követıen folyamatosan csökkent a munkanélküliek száma és aránya, majd a 2005-ös kisebb emelkedést követıen 2006-ban újra alacsonyabb volt, ezzel ellentétben a Nagykállói kistérségben folyamatosan emelkedett a ráta értéke. A 2007-es év munkanélküliségi adatait havonkénti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy a munkaerıpiacon jelentısebb szezonális ingadozással nem lehet számolni, vagyis az egyes gazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma az év során csak kismértékben változik, illetve utalhat arra, hogy a mezıgazdaságban szezonálisan alkalmazottak nem kerülnek regisztrálásra a munkaerıpiacon. 2007 végére kisebb ingadozások után a regisztrált álláskeresık száma 718-ra, a 365 napnál hosszabb ideje állástalanok száma 211-re nıtt. A tartós munkanélküliek elhelyezkedési esélye igen alacsony, esetükben a munkanélküli státuszt leggyakrabban az inaktivitásba vonulás követi. 14. ábra A munkanélküliségi helyzet alakulása 2007-ben Balkányban

800 700 600 500 400 300 200 100 0

20 15 10 5

2007.12.

2007.11.

2007.10.

2007.09.

2007.08.

2007.07.

2007.06.

2007.05.

2007.04.

2007.03.

2007.02.

2007.01.

0

nyilvántartott álláskeresı 365 napnál régebb óta nyilvántartott álláskeresı munkanélküliségi ráta Forrás: www.afsz.hu


- 30 -


A KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 67 % volt, míg a település tanyás térségében 80,4%, ami régiós összehasonlításban is igen kiugró értéket jelent. A településen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 40,3%, mely azt jelenti, hogy szinte minden második személy legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık között.

3.3.4 Egészségügyi helyzet A társadalom életminıségi szintjének egyik indikátora a népesség egészségi állapota. Balkányban jelentıs környezeti terheléssel járó tevékenységet végzı vállalkozás nem mőködik, így a lakosság egészségügyi állapota e szempontból nem fenyegetett. A lakosság körében egyik betegség típus sem jelentkezik a térségi átlagtól számottevıen eltérı mértékben. A település lakosai körében – hasonlóan az országos tendenciákhoz – az ún. civilizációs betegségek – fıként szív és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések jelentik a fı veszélytényezıt.

3.3.5 Jövedelmi helyzet Az életminıség egyik legfontosabb jellemzıje a jövedelem, a kereseti lehetıségek alakulása. A jövedelmekre, átlagkeresetre vonatkozó adatok települési szinten nem állnak rendelkezésre, így az elemzés kistérségi összehasonlításra támaszkodik. A lakosság jövedelmi viszonyait tekintve megyei összehasonlításban az egy adófizetıre jutó személyi jövedelemadó (SZJA) alapot képzı jövedelem alapján a Nagykállói kistérség a 11 kistérség között a 9. helyen áll (jelentıs mértékben elmaradva a megyei átlag 1 261 640 Ftjától). 15. ábra Jövedelmi helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2006

1 600 000

Megyei átlag

1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0

Baktalórántházai

Csengeri

Fehérgy armati

Ibrány – Nagy halászi

Kisv árdai

Mátészalkai

Nagy kállói

Ny írbátori

Ny íregy - Tiszav as- Vásárosházai v ári namény i

SZJA alapot képezı jöv edelem 1 038 809 1 036 973 1 080 139 1 108 298 1 315 282 1 207 785 1 073 435 1 199 829 1 465 214 1 233 340 1 198 001

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye statisztikai évkönyve, 2006

Az életminıséget, illetve annak anyagi tényezıit áttételesen jellemzı mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékő fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzıbb mutató az 1000 fıre jutó személygépkocsik számának változása. A következı ábra a gépkocsiállomány százalékos változását ábrázolja térségi összehasonlításban, az 1999-es évet bázisévnek tekintve. Balkány városa a Nagykállói kistérségben lezajlott növekedési tendenciához igen hasonló


- 31 -


trendet mutat, míg a megyei és régiós tendenciákat – fıként 2002-t követıen – jelentıs mértékben megelızi. 16. ábra A gépkocsiállomány változás térségi összehasonlításban 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1999

2000

2001

2002

Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

2003

2004

2005

2006

2007

Nagykállói kistérség Észak-alföldi régió


3.3.6 Szociális helyzet Egy város lakosságának szociális helyzetérıl ad kitőnı képet az önkormányzati segélyezés alakulása, azaz a szociális segélyezési rendszer igénybevételének foka. A következı táblázatban a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a következı fıbb megállapítások tehetık Balkány város szociális helyzetére vonatkozóan: •

A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma a vizsgált 10 év alatt majdnem megháromszorozódott, de 2003 óta számuk csökkenı tendenciát mutat;

•

a közcélú foglalkozatásban részt vevık száma 2004-hez képest (93 fı) 2007-re közel 1/3-ára csökkent (36 fı);

•

a lakásfenntartási támogatások (pénzbeni és természetbeni) eseteinek száma az 1999. évi 613-al szemben 2007-ben már 8520 volt, mely kiugróan magas emelkedést mutat;

•

a családok egyre nagyobb számban részesülnek támogatásban (2003-ban 5, 2007-ben 40).


rendkívüli gyermekvédelmi

- 32 -

Balkány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 10. táblázat Önkormányzati segélyezések és támogatások alakulása Balkányban Segély, tám ogatás megnevezése részesítettek átlagos s záma Rendszeres felhasznált összeg szociális segélyben részesítettek közül foglalkoztatásban résztvevık száma Közcélú foglalkoztatásban rés zt vettek száma esetek száma Lak áss egélyezettek átlagos fenntartási s záma támogatás felhasznált összeg esetek száma Átmeneti s egélyezettek átlagos segélyezés s záma Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

felhasznált összeg esetek száma

Mértékegység fı eFt

1999 81 12 028

2000

2001

2002

74 221 342 9 564 33 943 58 110

fı fı db

részesültek száma

fı

felhasznált összeg

eFt

2005

2006

2007

303,81 55 641

241 47 125

212,18 45 830

219 29 550

270 80 592

59

128

115

90

90

93 464

64 3 868

56 8 082

36 8 520

302

171

89

0 80 14

107

689

688

710

1 010 329

609 287

334 405

166 680

289 957

2 010 530

20 685 394

38 300 597

42 334 295

761

290

241

350

222

805

646 6

995

1 863 63

3 578 7

2 647 7

1 893 32

3 471 79

1 251 63

5

6

21

66

40

177

50

133

514

800

1 035

fı eFt es et

2004

613

fı eFt es et

2003

20


A Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat becslése szerint a város cigány lakossága kb. 200 fıre tehetı, akik többnyire a város teljes területén elszórtan helyezkednek el albérletben vagy saját tulajdonú ingatlanban. Az országos tendenciáknak megfelelıen a – fıként szezonális – munkanélküliség és a szakképzetlenség körükben nagyobb arányban fordul elı. Idényjelleggel elsısorban a mezıgazdaságban, az építıiparban és a turizmusban dolgoznak. Foglalkoztatásukat az önkormányzat is segíti közhasznú foglalkoztatással. A roma lakosság földrajzi, területi mobilitására vonatkozóan pontos adatok nem ismertek, de a szociális szakemberek tapasztalatai alapján a vizsgált lakosság körében nem jellemzı a földrajzi mobilitás. Ennek oka elsısorban a városra jellemzı sajátos ingatlanpiaci folyamatokban keresendı: a magas ingatlanárak miatt a rosszabb anyagi körülmények között élık nem a várost, hanem az azt körülvevı tanyavilágot választják letelepedésük helyszínének. Erre a természetes piac vezérelte folyamatra a városnak nincs befolyása.

3.3.7 Társadalmi önszervezıdések, civil szféra Balkány városának társadalmi önszervezıdései, illetve a civil szféra fı aktivitási területei szorosan kapcsolódnak a város sport, szabadidı és közmővelıdési területeihez, így kifejtésükre a 3.5.5-ös fejezetben kerül sor.

3.4 Települési környezet 3.4.1 Természeti környezet Balkány és külterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, a Közép-Nyírség kistáj területén helyezkedik el. Területének tájszerkezete tartalmazza mindazokat a sajátosságokat, melyek a kistájra jellemzı természetföldrajzi adottságokkal vannak összefüggésben. A Nyírség déli része, így Balkány is a mérsékelten meleg, száraz éghajlati övezetbe tartozik. Az évi napsütéses órák száma megközelíti, kedvezı esetben eléri a 2000 órát. Az évi középhımérséklet 10°C, a csapadék átlagosan évi 560-590 mm . Legjellemzıbb az északkeleti és a délnyugati szél a térségben. A kistáj felszínét a szél pusztító és építı munkája révén létrejött különbözı deflációs és akkumulációs futóhomokformák, az egykori folyók elhagyott völgyei, valamint nyírvízlaposok


- 33 -


teszik változatossá. Leggyakoribb geológiai képzıdménye a futóhomok, amely általában folyóvízi homokra, iszapos-agyagos üledékre vagy löszszerő képzıdményekre települt. Kisebb kiterjedésben a város Geszteréddel határos részein löszös homokkal borított felszínt találunk. A nyírvízlaposokban és az elhagyott folyómedrekben öntésiszap, öntéshomok, a várostól északra a mély fekvéső részeken kotu a talajképzı kızet. A település talajminısége az éghajlati viszonyok, a talaj összetétele, a humusztartalom és a hidrológia szempontjából is gyengének tekinthetı. A táj természetes növényzete az Eupannonicum (Alföld) flóravidéken belül a Nyírségense flórajárás része. Erdıtársulásait akácosok és nyárfások alkotják egy kevés tölgy- és fenyıerdıvel. Helyenként éger-, főz- és nyírfacsoportokat is találunk. A vizenyıs laposok jellemzı fái a kecskefőz, a fehér főz és a fehér nyár. Az egykori jellegadó faj a kocsányos tölgy ma alárendelt szerepet tölt be a telepített erdıkben. A lágyszárú növénytársulások az élıhelyek felaprózódása, az intenzív szántóföldi mővelés közvetlen hatása miatt szinte mindenütt idegen, zavarást jelzı fajokkal tarkítottak. Leginkább a nagyobb kiterjedéső vizenyıs részeken maradtak meg az eredeti vízi, mocsári és réti vegetáció jellegadó fajai. Növénytani ritkaságnak számít a Csiffy tanyán álló 150 éves mamutfenyı, amit 1860 körül ültetett egy helyi polgár. Balkány vízrajzára az elmúlt évszázadban jellemzı tavak és mocsarak a 19. század utolsó harmadában végrehajtott belvízrendezés következtében mára csak foltokban maradtak meg, többnyire nádas vagy zsombékos formájában. A városnak nincs természetes vízfolyása, területének északi részét behálózó csatornái a 414,3 km² vízgyőjtıjő VII. számú fıfolyásba, a vízválasztó vonaltól délre esı területen átfolyó csatornák a VIII. számú fıfolyásba ömlenek. A város határában található egy mesterséges halastó, a Téglagödör. Balkány és térsége védett területei: •

Országosan védett természeti területek (gyep, szántó, kivett csatorna, kivett vízállás stb.)

•

NATURA 2000 Hálózat területei között különleges természetmegırzési területek találhatók.

•

o

Libegıs – (HUHN20133)

o

Balkány: 0171/4, 0171/5, 0171/6, 0171/23, 0172, 0173/2, 0177/1, 0177/3, 0177/4, 0180/1, 0180/2, 0180/3, 0185, 0188

Helyi védelemre javasolt természeti értékek (részletek az 2. számú mellékletben)

Érzékeny természeti területtel, illetve különleges madárvédelmi területekkel Balkány nem rendelkezik. Balkány belterületének zöldfelületi rendszere jelenleg nem megfelelı. Az önkormányzat adatai szerint az összes városi belterületi zöldterület 837 956 m² (a város belterületének 13,33%-a), melybıl a rendszeresen tisztított zöldterületek aránya mindössze 4,29% (35 956 m²). A város külterületén jelentıs nagyságú zöldfelülettel rendelkezik, 34 058 185,60 m2-rel, mely a város teljes területének 37,62%-át teszi ki. Utóbbi esetében a zöldfelületek jelentıs részét mezıgazdasági területek teszik ki. A közterek és parkok elsısorban a városközpontra koncentrálódnak, itt található a település legnagyobb kiterjedéső közparkja is, a Kossuth téren lévı park. Kisebb közkertek általában az utcák találkozási pontjaiban találhatók. Általánosságban véve elmondható, hogy a közparkok növényállománya vegyes és felújításra szorul. A város utcafásítottsága jelenleg szintén nem kielégítı, bár a település valamennyi utcája rendelkezik utcai zöldsávval, a fasorhiány továbbra is jellemzı. A virágos területek arányának növelése, valamint a meglévı települési zöldfelületek védelme, fejlesztése mind minıségi, mind mennyiségi vonatkozásban szükséges. A város környezetében az egykori homokbányák területén rekreációs


- 34 -


hasznosítás szükséges, továbbá meg kell szüntetni az itt található illegális hulladéklerakókat is. A település környezeti állapota megfelelınek mondható. Jelentıs mértékő szennyezı anyag kibocsátás nem jellemezı egyik gazdasági tevékenységet végzı vállalkozásra sem a környéken. A levegıminıség állapota kedvezı, a légszennyezés mértéke nem haladja meg a jogszabályok által elıírt – egészségügyi - határértékeket. A lakossági emisszió fıként a főtési szezonban jelentkezik, a közlekedési eredető légszennyezés a településen áthaladó közlekedési út térségében a meghatározó. Emellett jelentıs porterhelést okozhatnak a levegıben a városban és környékén jellemzı gyengén humuszos talajok. Az ipari jellegő légszennyezıanyag-terhelés nem jellemzı a térségre. 11. táblázat A város ismert légszennyezıi

Forrás: Balkány Város Településrendezési Terve, 2008

A település környezeti zajforrásait három csoportba sorolhatjuk: a közlekedési, ipari és az egyéb jellegő zajforrások kategóriáiba. A várost érı zaj- és rezgésterhelések elsısorban a közúti közlekedésbıl származnak, elsısorban a nagyarányú nehézgépjármő forgalom miatt. Az ipari jellegő zajforrások terhelı hatása koncentráltabban, a település keleti részén, az ipari park környezetében jelentkezik, azonban ez a zajterhelés sem lépi túl a határértékeket. A település belterületén mőködı kereskedelmi, szolgáltató létesítmények fıként a szállítási, raktározási tevékenységükbıl eredı zajkibocsátással terhelik közvetlen környezetüket, azonban rendelkeznek a megfelelı engedélyekkel. Az egyéb jellegő zajforrások tekintetében (kereskedelmi, szolgáltató-, szórakoztató létesítmények) meghatározó a szállításból, helytelen magatartásból adódó zajterhelés, és zavaró hatás a közvetlen környezetben. A település jelenleg nem rendelkezik helyi zajvédelmi szabályozási rendelettel, ezért annak megalkotásáról gondoskodni kell. A település természeti környezetére veszélyt jelentı tényezık között elsısorban az ivóvíz minıségét veszélyeztetı veszélyes hulladék tárolási hiányosságok említhetık. Mindemellett a szennyvízhálózat kiépítettségének alacsony foka, az alacsony rácsatlakozási arány és a lakásoknál található emésztıgödrök jelenléte jelenthet veszélyforrást, elsısorban a talajvízre. A település jelenleg nem rendelkezik környezetvédelmi programmal, az önkormányzat célja azonban, hogy az elkövetkezendı években kidolgozza szakmailag megalapozott, mérésekkel alátámasztott környezeti állapotfelmérését, majd környezetvédelmi programját.


- 35 -


3.4.2 Épített környezet 3.4.2.1 Építészeti sajátosságok Mint az már a 3.1-es fejezetben bemutatásra került a város településszerkezete szabálytalan alaprajzú halmaztelepülési sajátosságokat mutat. A város épületei között mind a mai napig találunk olyan házakat, melyek megırizték az elmúlt évszázadok építészeti sajátosságait, a magyar falusi és nemesi hagyományokat. Balkányban a hagyományos telekhasználat három funkcionális zónára tagolódott az utca felıli részen állt a lakóház és a hozzá kapcsolódó udvar, mögötte a szérő és a gazdasági épületek. Mivel mindkét terület a gazdasági tevékenység színtere volt (az udvar az állattartásé és a házimunkáé, a szérő a gabonával és más terményekkel kapcsolatos munkáé), ezért a rövidebb portával rendelkezı telkek esetében a két zóna összeolvadhatott. Kivétel nélkül szinte minden telken megtalálható azonban a kert, amely a zöldség- és gyümölcstermesztés színtere. A telek egyes részeit kerítés választotta el egymástól. A telkek beépítettsége méretüktıl függıen változott. A keskenyebb területeken egymás mögött sorakozott a lakóház, a különféle gazdasági épületek és nyitott színek, szárítók, míg a szélesebb telkeket kétsoros beépítés jellemezte, vagyis a lakóházzal szemközti oldalon nyári konyha és kisebb gazdasági épületek épültek. Jellemzıen az utóbbiak esetében jelentek meg az elsı hajlított házas beépítések is, melyek azonban Balkányban nem csak a polgárosodás, hanem a nagyszámú nemesség reprezentációs igényeinek következményei is voltak. A település központi részén már „városias” karaktert tükrözı többszintes házak is megtalálhatóak. A telkek beépítésére jellemzı, hogy az épületek a telek egyik oldalhatárán állnak, és tervszerően kialakítottak. A város központjában megtalálhatóak még a mezıvárosi karakterő lakóházak, hézagosan zártsorú beépítéssel. Ezek az épületek általában földszintesek, s valamennyi az utcával párhuzamos gerinccel épült. A legfiatalabb épületek a város peremterületein fedezhetık fel, melyeket a 60-as, 70-es évek elején építettek az újonnan kialakított telkeken. Építési sajátosságuk az akkori korszakra jellemzı divatos négyszög alaprajzú, sátortetıs stílus.

3.4.2.2 Mőemlékek Balkány városában két országos jelentıségő mőemlék található, mindkettı a városközpontban helyezkedik el.

17. ábra Balkány református temploma

Az egyik a református templom (Kossuth u. 7.), mely Balkány középkori történetének legjelentısebb tárgyi emléke. A református templom már a XIV. század elsı felében állt, homlokzatán a román stílus jegyei fedezhetık fel. Az építmény jellege szabadonálló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, támpilléres templom. Az épület keleti homlokzata elé a XIX. század elején emelték a mai háromszintes téglából épült tornyot. A másik országos mőemléki védelem alatt álló épület a Gencsy kastély (Rákóczi u. 3.). A kastély szabadon álló, egyenletes, eklektikus, barokk stílusjegyeket magán viselı épület. 1774-ben épült, a ház alapját Gencsy Sámuel vetette meg. A munkálatokat a nagykállói volt vármegyeháza olasz építımestere, Salvatore Aprilis irányította. Gencsy Béla a 19. század MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.

- 36 -


második felében az akkori egyszintes épületet további egy szinttel megemeltette és átalakíttatta. Az épületet 2007-ig gyermekotthonként mőködtette a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, majd 2009 januárjában a város tulajdonába került. A helyi önkormányzat tervei között szerepel a kastély felújítása és (közszolgáltatási vagy gazdasági) funkciókkal való ellátása. 18. ábra Gencsy kastély

3.4.2.3 Helyi építészeti értékek A város településrendezési tervében megjelölt helyi építészeti értékvédelemmel rendelkezı ingatlanok között szerepel a városi könyvtár, a gyógyszertár, a rendırség épülete, továbbá két lakóház, a görög katolikus templom és a temetıben található egyik kripta is. A város tanyavilágának helyi építészeti értékei közül két tanyasi iskolát, az abapusztai vasútállomást és a görénypusztai gazdasági épületet tartják nyilván. A város különbözı fokozatú régészeti védettségő területtel rendelkezik, az elvégzett régészeti kutatások alapján beazonosított régészeti lelıhelyek kataszterét a 3. számú melléklet tartalmazza. A város belterületén csak két kijelölt terület található, az egyik a református templom környéke, míg a másik a szennyvíztelep területe. Ezen felül további régészeti védettségő területek a városhoz kapcsolódó tanyás térségben (pl.: Abapuszta, Czibakpuszta, Görénypuszta stb.) lelhetık fel.

3.4.3 Lakásállomány A város teljes területének (90 543 439 m2) 9,12%-a beépített terület, melybe beletartozik az épület- és lakásállomány és az infrastrukturális hálózatok nagy része is (pl.: utak, járdák stb.). A város beépített területén található lakásállomány vizsgálata azért indokolt, mert képet ad a település jövedelmi viszonyairól és fejlıdésének dinamikájáról, ezen belül pedig az újonnan épült lakások számáról, arányáról, valamint a lakásépítések intenzitásáról.


- 37 -

Balkány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 12. táblázat Épített környezet változása Balkányban az elmúlt tíz évben

Idıtáv

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Lakásállomány (db)

2 432 2 436 2446 2423 2 433 2 436 2 435 2 452 2 464 2 471 2 483

Épített lakások száma (üdülık nélkül) (db)

Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások száma (üdülık nélkül) (db)

52 9 11 16 15 8 7 22 14 11 12

Az év folyamán épített, közüzemi vízvezetékkel ellátott lakások száma (üdülık nélkül) (db)

1 1 1 6 5 4 6 9 4 7 7

52 9 11 16 15 8 7 22 13 11 12

Az év folyamán megszőnt lakások száma (üdülık nélkül) (db)

10 5 1 9 n.a. 5 8 5 2 4 0

Forrás: KSH

A lakások száma Balkányban kismértékő ingadozással kiegyenlített volt az elmúlt 10 évben. 1997 és 2007. között 177 új lakás épült, míg közel 50 lakás szőnt meg. Az új lakások átlagosan alig változó, 0,3-0,9%-os arányt képviselnek a teljes lakásállományon belül. Kiugró évnek az 1997-es év számított, amikor 52 új lakást adtak át. Az új lakások szinte mindegyike ellátott közüzemi vízvezetékkel, de az építéssel ma még csak a lakások közel fele kapcsolódik rá a közcsatornára, még 2007-ben is csak 7 lakás csatlakozott rá a csatornahálózatra a 12-bıl. A városban épített lakások többségét természetes személyek építtetik, a gazdasági szervezetek és az önkormányzat az elmúlt tíz év során egyetlen lakást sem épített. A városban mindössze egy önkormányzati bérlakás található, a város központjában a Rákóczi u. 10. szám alatt. A lakásállomány tulajdonviszonyait tekintve igen kedvezı helyzetet mutat a 2001-es népszámlálás adata, mivel az akkori 2423 lakásból 2399 lakás természetes személy tulajdonában volt, és mindösszesen 24 lakás volt önkormányzati vagy egyéb tulajdonban. Ez a kedvezı tendencia a lakások használati jogcímében is visszatükrözıdik, hiszen a lakások 90%-a tulajdonosi jogcímmel rendelkezett, és csak 1,5%-a volt bérleti, szolgálati jogviszonyban. Balkány „korára” a lakásállomány korából is következtethetünk, segítve annak megítélését, mennyire fiatalos a város településképe. Meghatározó az új/régi lakások teljes lakásállományon belül elfoglalt aránya, és az építkezések dinamikája. A balkányi lakások 2001-es számbavétele alapján a lakásállományban közel 10% az 1945 elıtt épült lakások aránya, mely magasnak mondható. Az építkezések dinamikáját tekintve megállapítható, hogy 1945-tıl kezdve folyamatosan nıtt az új lakások száma, a 2001-ben összeírt lakásállománynak 20%-a (487 db lakás) 1945 és 1960 között épült, majd közel ugyanennyivel nıtt a település lakásállománya az ezt követı évtizedekben is. Összességében azonban továbbra is megállapítható, hogy a 20 évnél régebbi épületek 70%os részarányukkal Balkányt „idıs” várossá teszik. A lakások komfortfokozata viszonylag magasnak tekinthetı. A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakásállomány 35%-a összkomfortos, és 26,6%-a komfortosnak tekinthetı. Az alacsony komfortfokozatú épületek a város egészében 38,4%-ot tesznek ki, ezen belül a szükséglakások száma 115 db volt. Kedvezı tendenciát mutat, hogy a lakások komfortfokozata az elmúlt 20 évben az összkomfortos és komfortos lakások dominanciája


- 38 -


felé tolódott el, de továbbra is magasnak tekinthetı az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (2001-ben 67,3%) a tanyás térségekben, melyeknél javulás nem várható.

3.4.4 Települési környezeti infrastruktúra Bár egy település közmő-ellátottsága önmagában nem indukál fejlıdést a település gazdasági életében, kiépítettsége elısegítheti a gazdasági tevékenységek bıvülését a térségbe érkezı befektetések tekintetében. Balkány közüzemi infrastruktúrája az elmúlt években sokat fejlıdött. Bár a közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza 1998 óta nem változott (54 km), a hálózatra csatlakozott lakások száma az elmúlt 10 évben folyamatosan növekedett, 2007-ben a 2 483 lakásból 84,7% kapcsolódott. A település ivóvíz ellátását a Balkány Nonprofit Kft. látja el. A 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet alapján a településen a vízminıség nem megfelelı, a kifogásolt minıségi paraméterek között az ammónium és mangán került megjelölésre. A település ivóvízhálózata megfelelı állapotban van, azonban az 1960-as évek körül lefektetett eternit csıhálózat hamarosan cserére szorul. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatra kapcsolt lakások aránya 2007-ben 37,09%, mely alacsony arányból látható, hogy a szennyvízhálózat kiépítése nem tartott lépést a vízhálózat fejlıdésével. A szennyvízvezeték-hálózat 1998-ig mindössze 6 km hosszú volt, mely 1999-re 19 km-re bıvült, majd 2006-ban további 5 km-rel bıvítettek, így ma a település közcsatorna hálózatának teljes hossza 24 km. A közcsatornában tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége 89 300 m³. Az önkormányzat középtávú tervei között szerepel a szennyvíztelep bıvítése, továbbá a szennyvízhálózat kiépítésének folytatása (pl.: Szakolyi, Szılı, Petıfi Sándor, Arany János, Nefelejcs és Nyárfa utcákon). A szennyvíztelep bıvítésére a város konkrét építési tervekkel és engedélyekkel rendelkezik. Az ivóvíz ellátás mellett a szennyvízcsatorna hálózat és a tisztító telep üzemeltetését szintén a Balkány Nonprofit Kft. látja el, hatékony szervezeti rendszerben Balkány Város Önkormányzatának felügyeletével. Az ún. közmőolló, mely a két hálózattípusra rákötött lakások arányszámainak különbségét adja, fokozatosan záródni látszik. A város további fejlesztési elképzelései között a közmőhálózatok teljes mértékő kiépítése is szerepel. 19. ábra A közmőolló záródása Balkányban 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)


Bár 1997 és 2007 között a vezetékes gázt fogyasztók aránya folyamatosan növekszik a településen, 2007-ban arányuk mindössze 57,6% (1 431 lakás a 2 483-ból) volt, mely továbbra is a kistérségi átlag (67,3%) alatt marad. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.

- 39 -


A villamos áram a város és a tanyavilág csaknem minden háztartásába be van vezetve, a háztartásoknak szolgáltatott villamos energia mennyisége összességében átlagosan 5 900 e kWh volt 2000 és 2007 között. Az egy lakosra jutó havi energiafelhasználás mértéke átlagosnak mondható, 2007-ben 81,6kWh-t tett ki. Balkány és környéke villamos energia ellátását az E-on Hungária Csoport nyíregyházi kirendeltsége biztosítja. A jelenleg meglévı hálózat - a nyíregyházi 120 kV-os gerincvezetékére csatlakozó al-állomásból indított 20 kVos kiszálló vezetékkel - a további fejlesztési igényeket kielégíti, a hálózat szükséges felújításait és bıvítéseit az áramszolgáltató folyamatosan végzi. A szolgáltató a közeljövıben nem tervez jelentısebb fejlesztést. Balkány város települési szilárd hulladékának elszállítása a nyíregyházi Nyír-Flop Kft.-vel kötött szerzıdéssel megoldott: 2007-ben összesen 1932 tonnát szállítottak el, melynek 99%a származik a lakosságtól. A rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások számát tekintve pozitív helyzetkép körvonalazódik, hiszen a bevont lakások száma (2390 lakás) a 2007-es évi lakásállomány 96,3%-át fedte le. A település a lakossági, illetve közületi igények szerinti rendszeres, szervezett konténeres hulladékszállítást 5 m3 kapacitású konténerekkel heti gyakorisággal, illetve eseti megrendelésre végzi, míg a kiskukás hulladékszállítást 60, 80 vagy 120 literes szeméttároló edényekkel, heti ürítési gyakorisággal látja el. A város korábbi hulladéklerakó telepe 2002-ben került bezárásra. A felhagyott hulladéklerakó területén a rekultiváció érdekében monitoring rendszer kiépítése szükséges talajvízfigyelı kutak telepítésével. A terület fásítása általános környezetvédelmi szempontból is indokolt. A település környékén, az egykori homokbányák területén illegális hulladéklerakás tapasztaltható. E területek rekultivációja szintén javasolt az illegális hulladéklerakás felszámolásával együtt. Balkányban ma két szelektív hulladékgyőjtı sziget található, az egyik a városközponti általános iskola területén, míg a másik a Ságvári úti kiskereskedelmi egység mellett. Az önkormányzat tervei között további szelektív hulladékgyőjtésre alkalmas győjtıpont kialakítása szerepel. A településen olyan jellegő és volumenő tevékenységet nem folytatnak, amelybıl jelentıs mennyiségő ipari hulladék keletkezhetne. Veszélyes hulladékkal fıként az ipari jellegő tevékenységek során kell számolni, pl. a gépmőhelyeknél a gépek karbantartásából származó olajos hulladékok és a különbözı jármővek akkumulátorai, ezek elszállítása legtöbb esetben megoldott.

3.4.5 Közlekedési infrastruktúra Bár Balkány területét az országos fıúthálózat nem érinti, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén keresztülhaladó 4. sz., 41. sz. és 471. sz. fıutak révén a település elérhetısége közvetve megoldott. A település közvetlen elérhetıségét biztosító utak: •

4102. sz. forgalmi út (Nagykálló-Nyíradony), amely egyben települési fıút,

•

4913. sz. forgalmi út (Balkány-Nyírmihálydi), települési fıút,

•

4901. sz. forgalmi út (Balkány-Hajdúhadház-Téglás), szintén települési fıút.

A központi belterületrıl kiinduló, a fıbb irányokba (Biri, Geszteréd, Szakoly, Nyíradony, Perkedpuszta felé) vezetı külterületi utak szilárd burkolattal ellátottak. Azonban a külterületi lakott helyeket egymással összekötı dőlıutak, melyek egyben a mezıgazdasági táblák és a majorok megközelíthetıségét is biztosítják, burkolat nélküli földutak. Ezek az utak igen fontos szerepet töltenek be a település életében, ezért minden évszakban való járhatóságuk létfontosságú lenne. Perkedpuszta, Abapuszta és a külterületi lakott helyek egyutcás szerkezetőek, domináns hálózati elemük az ıket feltáró környezeti adottságokhoz alkalmazkodó dőlıút.


- 40 -


A településen alapvetıen a személygépkocsi forgalom dominál. A városközponton keresztülhaladó 4102. sz. forgalmi úton jelentıs a közúti forgalom, mely ma még elviselhetı nagyságú. A jövıben tervezett fejlesztések hatására várhatóan növekszik a település forgalmi terhelése, így szükségessé válhat egy közlekedési győrő kiépítése Balkány települése körül. Balkányban a közúton történı közösségi közlekedésre a Volánbusz járatai adnak lehetıséget. A vasúti közlekedés megszőnésének hatására a buszjáratok számát növelték, ma közel azonos számú járat biztosítja az összeköttetést Balkány és Debrecen (15 járat), valamint Balkány és Nyíregyháza (20 járat) között. A járatok a településen áthaladva, több ponton is megállnak. A buszjáratok többnyire a két megye irányába történı közlekedési kapcsolatokat szolgálják ki, célcsoportját az alap-, és középfokú oktatási intézményekben tanuló diákok, a szakrendelésekre, gyógykezelésekre járók, a kistérségi (nagyvárosi) közösségi funkciók, illetve a munkahelyük elérésére használó utasok alkotják. Bár a buszjáratok jelenleg kielégítik a lakosság elsıdleges igényeit, a késı esti órákban nincs buszjárat, így a másodlagos igények kiszolgálása, mint pl.: a nagyobb városokban szórakozás, kikapcsolódás nem megoldott. A tanyavilág lakosait kiszolgáló tömegközlekedés szintén nem a legmegfelelıbb (ritkább járatsőrőség, kevesebb buszmegálló), így a Szociális és Gondozási Központ biztosít a tanyasi lakosok számára rugalmas közlekedési rendszert: az intézmény 4 személyszállító jármőve segítségével egyéni igények alapján, elızetes bejelentkezési rendszerben szállítja az utasokat, elsısorban Balkány városába. A város korábban saját vasútállomással rendelkezett, azonban a fıként személyszállításra használt Nyíregyháza-Nyíradony 112. számú vasútvonal gazdaságos üzemeltetése nem volt megoldható, így 2007-ben megszüntetésre került. Kerékpáros úthálózattal a település nem rendelkezik, a városon belüli közúti forgalom jelenleg nem indokolja a kiépítést. A tanyavilágból érkezı kerékpárosok biztonságos utazása azonban nem megoldott, a legtöbb becsatlakozó külterületi útra jellemzı a keskeny nyomtáv és az egyre növekvı teherforgalom, így a város környékén mihamarabb indokolt lenne a kerékpárút-hálózat kiépítése. Ezt felismerve készült el a Nagykállói kistérség megbízásából a Téglás-Szakoly települések közötti kerékpár-úthálózat terve, mely keresztülhalad Balkány településen is. A legközelebbi repülıterek Debrecenben és Nyíregyházán találhatóak, a romániai és ukrajnai határátkelık pedig igen közel vannak a városhoz.

3.5 Közszolgáltatások 3.5.1 Oktatás-nevelés Balkány az alapfokú oktatási-nevelési feladatok ellátásában jelentıs térségi szerepkörrel rendelkezik, feladatellátási körébe nemcsak a város, hanem a környezı kisebb települések is beletartoznak. A város önálló intézményként mőködı oktatási intézményei, az óvoda és az általános iskola révén az alapfokú oktatás-nevelés feltételei adottak, közép- és felsıfokú nappali oktatást végzı intézmény azonban nem található a településen. Óvodák tekintetében a város jól ellátottnak mondható. A Barackvirág Óvoda keretében jelenleg 4 óvodai egység mőködik a településen. Az elsı óvoda még 1909-ben létesült, 1973-tól pedig önálló intézményként mőködik. A növekvı igények következtében 1980-ban tovább bıvítették az óvodai feladatellátási helyek számát (Balkány- Ságvári u., BalkánySzakolyi u., Abapuszta, Cibakpuszta).


- 41 -


20. ábra Barackvirág Óvoda

A férıhelyek száma 238, a beíratott gyermekek száma azonban ennél magasabb, 244 fı volt 2007-ben. Az óvodába beírt gyermekek száma a 2001-2007 közötti idıszakban mindig meghaladta a férıhelyek számát, számuk azonban évrıl-évre kismértékő csökkenést mutat. Mindezek alapján megállapítható, hogy az intézmény egységei maximális kapacitáskihasználtsággal mőködnek, de további bıvítés jelenleg nem indokolt. Ma a 10 gyermekcsoportot 37 szakképzett dolgozó látja el.

A településen a Szabolcs Vezér Általános Iskola Szakiskola Alapfokú Mővészeti Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat, rövid nevén a Szabolcs Vezér Oktatási Központ látja el az alapfokú, általános iskolai oktatási feladatokat hat feladatellátási hellyel és két telephellyel. A feladatellátási helyek közül öt – általános iskola, zeneiskola, szakiskola, logopédia, nevelési tanácsadás – egy telephelyen, Balkány városközponti általános iskolájában található. Az Oktatási Központ másik telephelyén csak általános iskolai képzés folyik, ez a 2. számú Körzeti Iskola, mely a tanyavilág központjában, a Béketelepen helyezkedik el. Az intézményekben tanuló diákok száma 2001 és 2007 között folyamatosan csökkent: 2001ben még 896 fı, 2007-ben már csak 769 fı tanult az általános iskolákban, mely évente átlag 2 százalékpontos csökkenést jelent. Az oktatást ma több mint 80 pedagógus látja el. 13. táblázat Az általános iskolai közoktatás integráltsága a 2007/2008-as tanévben

OM azonosító

Intézmény neve

Tanulólétszám az intézményben

Normál (általános) tanterv Összesen

33534 33534

Tanulólétszám az iskolában az osztálytervezés módja szerint

HHH

SNI

Összesen

Szabolcs- Vezér 635 139 43 635 Oktatási Központ SZVOK 2.sz. Körzeti Általános 129 59 9 129 Iskola Forrás: Balkány Város Önkormányzata

HHH

SNI

139

43

59

9

Az általános iskolák halmozottan hátrányos helyzető, illetve speciális nevelést igénylı diákjainak aránya a 2. számú Körzeti Általános Iskolában magasabb (HHH-ek aránya 45,7%, SNI-sek aránya 6,9%), mint a Szabolcs- Vezér Oktatási Központban. Ennek egyik oka, hogy a tanyasi iskolába ötödannyi diák jár, mint a városi iskolába, továbbá az, hogy az elıbbi iskolába járó tanulók többsége a tanyavilágból, rossz anyagi körülmények között élı családokból érkezik. Az oktatási centrum fejlettségét bizonyítja az a tény is, hogy a speciális nevelést igénylı tanulók magasabb számban ezen iskola diákjai. A feladatellátási helyeken csak normál, általános tantervő oktatás folyik, emelt szintő oktatásban részt vevı, illetve gyógypedagógiai tagozatra járó tanulók jelenleg nincsenek az intézményekben. A Szabolcs Vezér Oktatási Központ városi intézményében a tanulók iskolai oktatásának, fejlesztésének körülményei az elmúlt években jelentıs mértékben javultak. Az intézményben folyamatosak a fejlesztések: új tantermekkel és egy új ebédlıvel bıvült az iskola 2008-ban, jelenleg pedig egy új tornaterem építése van folyamatban.


- 42 -

Balkány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 21. ábra Szabolcs Vezér Oktatási Központ

Az intézményben a diákoknak a kötelezı órákon kívül lehetıségük van mővészeti oktatásra: néptánc, moderntánc, társastánc; zeneiskolai kereteken belül furulya, zongora, fuvola, trombita, gitár, népi hangszer mővészetének elsajátítására. A nyári szünetben hagyományırzı honismereti tábor, úszó- és lovagló, továbbá egyházi táborok nyújtanak kikapcsolódást. A központi általános iskola biztosít helyet a zeneiskolának, a logopédiai oktatásnak és a nevelési tanácsadásnak. De itt mőködik a település szakiskolája is, ahol jelenleg már csak erdészeti szakmunkás képzés folyik. Utóbbi intézmény 2007-ben még 4 osztályban összesen 53 tanulót képzett különbözı szakmákra. A Szabolcs Vezér Oktatási Központ másik feladatellátási helye a Béketelepen található 2. számú Körzeti Általános Iskola. Az intézmény a tanyavilág központjában, a város központjától 7 km-re helyezkedik el. Valamennyi tanuló a várostól délre fekvı tanyavilágból jár naponta az iskolába. Az oktatási intézményben nagy figyelmet fordítanak a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élı gyermekek felzárkóztatására. A kötelezı tanórákon kívül sportkör, matematika-, informatika-, angol-, német-, rajz szakkör és táncoktatás mőködik.

22. ábra 2. számú Körzeti Általános Iskola

Középfokú oktatás 2001 óta van jelen Balkányban. A Budakalász Gimnázium kihelyezett tagozata, a Szabolcs Vezér Oktatási Központban esti tagozatos gimnáziumként mőködik. A középfokú oktatást négy fıállású középiskolai pedagógus három tanteremben végzi. A gimnázium esti tagozatán az elsı két évben több mint 200 fı tanult, ez a szám azonban az elkövetkezı évek során drasztikusan lecsökkent, 2007-ben már csak 67 fı volt. Balkányban felsıfokú oktatási intézmény és kihelyezett tagozat nem mőködik.


- 43 -


3.5.2 Egészségügy A lakosok egészségügyi állapotáért Balkányban 1997 óta 3 háziorvos és 1 házi gyermekorvos felel. 2007-ben az egy háziorvosra jutó lakosok száma a 15-60 és attól idısebb állandó népességet tekintve 1 824 lakos/orvos, mely a nemzetközileg elfogadott ideális 1300 lakos/orvos arányt 40,3%-kal haladja meg. Az egy házi gyermekorvosra pedig, a 0-14 korú népességet alapul véve 1 236 lakos jut. Az orvosi ellátásban megjelentek és meglátogatottak eseti számát tekintve a háziorvosokat 1999-2007 között közel azonos esetszámban (több mint 30 000 eset) keresték fel, a 2006-os évrıl 2007-re azonban drasztikusan lecsökkent az esetek száma, 38 702-rıl 31 879-re esett vissza. A házi gyermekorvosi ellátás eseteinek száma hullámszerően ingadozott az elmúlt 10 évben, 1997-2007 között 6-10 ezer volt a regisztrált megjelentek és meglátogatottak esetszáma (2007-ben 8 775 eset). Balkány lakosai a betegellátást az Egészségügyi Központban tudják igénybe venni. A központ háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi és védınıi szolgálatot, valamint heti rendszerességgel szülész- nıgyógyász és fizikoterápiás szakrendelést biztosít a településen. A központi orvosi ügyelet a térség lakosai számára is rendelkezésre áll, illetve ık is igénybe veszik a szemész szakorvos szolgáltatásait, aki évente kétszer komputeres szemvizsgálatot tart. A település lakosai egészségügyi szakellátást a 12km-re lévı kistérségi központban, Nagykállóban vehetnek igénybe, az ott mőködı járóbeteg szakrendelés kistérségi szintő szolgáltatásokat nyújt. A jelenleg elérhetı betegellátási szakok között megtalálható a fül-orrgégészet, bırgyógyászat, szemészet, nıgyógyászat, reumatológia, cukorbeteg szakellátás, pszichiátriai szakrendelés, illetve tüdıgondozás. A szakellátás 2007-ig 4 helyszínen, összesen közel heti 350 szakorvosi órában történt. Az egyéb szakorvosi - kórházi - ellátást a település lakosai csak a közeli megyeszékhelyeken tudják igénybe venni, a legközelebb esı kórházak Debrecenben és Nyíregyházán találhatóak. A településen 1 gyógyszertár mőködik. A balkányi lakosok sürgısségi betegellátását az Országos Mentıszolgálat Balkányi Mentıállomása látja el, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mentıszervezet 14. mentıállomásaként. A mentıállomás 2001-tıl mőködik a városban, közvetlen ellátási területe közé Balkány, Biri, Bököny, Geszteréd és Szakoly települések tartoznak. 2002 óta további 3 település (Nyírgelse, Nyírmihálydi, Nyíradony) tartozik a mentıállomáshoz alkalmi és esetfeladatok ellátása szempontjából, így már közel 50 000 lakos ellátását biztosítja.

3.5.3 Közigazgatás A közigazgatási funkciójú épületek alapvetıen a belsı városmagban, a polgármesteri hivatalnál és annak környékén helyezkednek el. A www.balkany.hu weboldal biztosítja az önkormányzat internetes megjelenését. Az önkormányzati tisztségviselık és a képviselı-testület bemutatása mellett mindenki számára hozzáférhetıek a város képviselı testületi ülések jegyzıkönyvei, rendeletei és az ügyintézésekhez szükséges hivatalos nyomtatványok. A Polgármesteri Hivatal önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkezı költségvetési szerv. A 12 tagú képviselı-testület határozza meg a Polgármesteri Hivatal mőködéséhez szükséges elıirányzatokat, mőködési, fenntartási költségeket. A képviselı-testület döntéseinek elıkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenırzésére állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Balkány képviselı-testületének négy állandó bizottsága mőködik: •

Ügyrendi Bizottság,


- 44 -


•

Pénzügyi Bizottság,

•

Közbeszerzési Bizottság,

•

és a Jóléti, Oktatási és Sport Bizottság.

Balkány Város Polgármesteri Hivatalát a jegyzı vezeti, szervezeti felépítését az alábbi ábra mutatja be. 23. ábra Balkány Polgármesteri Hivatalának felépítése Polgármester

Alpolgármester

Jegyzı

Aljegyzı

Pénzügyi Ellenırzési és Intézmény Felügyeleti Iroda

Pénzügyi Csoport

Adócsoport

Népjóléti és Igazgatási Iroda

Népjóléti Csoport

Igazgatási Csoport

Szervezési, Településüzemeltetési, Beruházási Iroda

Szervezési és Lakossági kapcsolatok Csoport

Belsı ellenır

Pályázati Csoport

Rendszergazda

Mőszaki, Településüzemeltetési, Vagyonkezelési Csoport

A Polgármesteri Hivatalban a munkamegosztás szempontjából elkülönült belsı szervezeti egységek, irodák mőködnek. A irodák egymással mellérendeltségi viszonyban állnak, és kötelesek együttmőködni közös feladataik megvalósításában, az önkormányzati érdek megjelenítésében, képviseletében. A Hivatal legfontosabb célja a lakosság minél teljesebb körő, magasabb szintő, korrekt, udvarias kiszolgálása. A közigazgatási funkciót ellátó Polgármesteri Hivatal építményi feltételei nem kielégítıek. A jövıben indokolt az építmény felújítása, korszerősítése, vagy a közigazgatási funkciók új épületbe költöztetése a lakosság magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében. A balkányi önkormányzat költségvetési adatai jelen dokumentum elkészítésének idején a 2001-2005 közötti idıszakra vonatkozó elérhetı statisztikai állomány alapján álltak rendelkezésre. A következı táblázat adataiból jól látható, hogy a vizsgált idıszakban az önkormányzat saját folyó bevételei és tárgyévi bevételei fokozatosan emelkedtek, a


- 45 -


tárgyévi bevételek növekedése 5 év alatt 68%-os volt. Mindezzel szemben ugyanakkor az önkormányzat kiadásai is növekedtek, a kiadások jelentıs részét a fenntartási, mőködési költségek teszik ki, de emellett a fejlesztések megvalósításához, a támogatások kiegészítéseként szükséges önkormányzati – saját erı - finanszírozások is megjelennek. 14. táblázat Balkány Önkormányzatának költségvetési adatai

2001 2002 2003 2004 2005

A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei (1000 Ft) 54 528 73 736 69 024 87 268 81 545

A helyi A helyi önkormányzatok önkormányzatok folyó tárgyévi bevételei (mőködési) kiadásai (1000 Ft) (1000 Ft) 716 188 439 251 822 986 572 688 953 724 712 651 1 120 525 783 021 1 205 890 941 464

A helyi önkormányzatok tárgyévi kiadásai (1000 Ft) 685 431 849 276 941 404 1 116 959 1 248 581

Forrás: Balkány Város Önkormányzata, KSH T-Star adatbázis

3.5.4 Szociális ellátás A szociális ellátást alapvetıen az 1994-ben alakult Szociális és Gondozási Központ, mai nevén Dél-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Balkányi Szociális, Gondozási és Gyermekjóléti Központ látja el. Az intézmény 13 munkatársa segíti a lakosság szociális ellátását, feladatuk közé a következık tartoznak: •

Étkeztetés

•

Jelzırendszeres házi segítségnyújtás

•

Családsegítı szolgálat

•

Idısek nappali ellátása

•

Támogató szolgálat

•

Gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása

•

Szociális információs szolgáltatások.

A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ végzi. A lakosság anyagi támogatással kapcsolatos teendıi azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai közé tartoznak. A legfrissebb statisztikai adatok 2007-bıl állnak rendelkezésre, ezek alapján a szociális étkeztetésben részesülık száma a vizsgált évben 77 fı volt, míg a házi segítségnyújtásban részesülık száma 19 fı. A településen a családsegítı szolgáltatást igénybe vevık száma 442 fı volt. A városban bölcsıde nem mőködik, a bölcsıdei ellátásra azonban már régóta mutatkozik a lakossági igény. A MEGAKOM Kft. által végzett kérdıíves felmérés eredménye is azt mutatja, hogy a válaszadók 5%-a lényegesnek tartja a bölcsıde kialakítását Balkányban. A településen 1 idısek nappali intézménye látja el a rászorultakat. A Szociális Gondozási Központ által biztosított férıhelyek száma 2007-ben 50 volt, ahol 37 gondozottat láttak el. A gondozottak száma 2001-tıl fokozatos csökkenést mutat, de a legjelentısebb visszaesés 2005-ben mutatkozott, amikor is az elızı évhez képest az ellátottak száma a felére csökkent. Ez azonban nem az ellátás iránti igény csökkenésével, hanem egy új idıskorúak otthonának építésével magyarázható. A településen két tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény található. A két intézet által biztosított férıhelyek száma 95 db, a gondozottak számát tekintve kapacitásaik maximálisan kihasználtak.


- 46 -


A Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház 1995-ben nyitotta meg kapuit a Görög Katolikus Egyházközség támogatásával, mely jelenleg is a mőködtetı szervezete. A házban idıs emberek és az otthonról menekülni kényszerülı anyák, leányanyák és gyermekek találhatnak menedéket. A Menedékház ad otthont a minden év végén megrendezésre kerülı hagyományırzı betlehemes mősor próbáinak, melynek szereplıi a település lakói. Balkányban a Római Katolikus Egyház 2005-ben építette a Szent Antal Idısek Otthonát, melynek háromszintes épülete rendelıvel, foglalkoztató teremmel, valamint egy önálló kápolnával is rendelkezik. A kápolnát a téli hónapokban misék megrendezésére is használják. Az otthonban 37 gondozott lakik. Az intézmény 24 fı helybeli személynek nyújt munkalehetıséget. Egy település életében fontos szerepet játszik, hogy milyen szociális szolgáltatást nyújtó intézményekkel rendelkezik. Balkány ebbıl a szempontból szerencsésnek mondható. Az önkormányzat kezelésében nincs tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, mégis két ilyen jellegő intézetet az egyház mőködtet, ezáltal nagy szerepet vállalva az idısek gondozásában.

3.5.5 Sport, szabadidı, közmővelıdés A kulturális és szabadidıs szolgáltatások intézményi, szervezeti feltételrendszerét tekintve Balkány helyzete kedvezınek tekinthetı. A város kulturális életének meghatározó részét képezik oktatási intézményei, a könyvtár és a mővelıdési ház. A kultúra központja a József Attila Mővelıdési Ház és Könyvtár. A mővelıdési ház elıadásoknak, irodalmi esteknek, tanfolyamoknak, szakköröknek, konferenciáknak biztosít helyszínt, ezen kívül az állandó Honismereti Kiállításnak is itt található. Az intézmény épületét 2004-ben teljesen felújították.

24. ábra József Attila Mővelıdési Ház

A mővelıdési házban hetente filmvetítésre is sor kerül, így a mozi is biztosított a fiatalok számára. Emellett évente többször színházi elıadásokat is szerveznek az épületben a lakosság szórakoztatására. A könyvtár 32 000 kötettel, friss irodalmi és szakmai folyóiratokkal várja az olvasni vágyókat. Az intézmény a minden évben megrendezésre kerülı író-olvasótalálkozó, versíró pályázat és rajzverseny helyszínéül szolgál. A könyvtárban Telepont is mőködik, ahol nyolc számítógép áll a lakosok rendelkezésére az információkhoz való széles körő hozzáférés érdekében. A mővelıdési ház és könyvtár közösségformáló szerepe mellett a civil szervezetek is hasonló funkciót töltenek be a település életében. A város esetleges problémáinak a megoldását nem kizárólag a helyi önkormányzat, hanem a civil szervezetek is elısegítik. 15. táblázat Balkány kulturális, sport- és egyéb közösségi szereplıi Kultúra Önkormányzat

Civil szervezet

• József Attila Mővelıdési Ház • Városi Könyvtár • Balkányi Nyugdíjas Klub • Balkányi Zenészek Egyesülete • Oktatásért Alapítvány


Sport

• Balkányi Sportegyesület

Egyéb

• Városvédı és Szépítı Természetvédı Baráti Egyesület • Balkányi Fiatalok

- 47 -


Kultúra

Sport

Egyéb Egyesülete • „Esély az akáclombok alatt” Egyesület • Roma Egyesület • Balkányi Önkéntes Tőzoltó Egyesület • Balkányi Polgárır Egyesület

Forrás: Balkány Város Önkormányzata

Balkány városa külön rádióval büszkélkedhet. Az Alfa Rádió, amely kisközösségi rádiónak tekinthetı 2008. november 1-jén sugározta elsı adását. A rádió a helyi lakosságot érintı témákkal, helyi hírekkel foglalkozik, mőködtetésének emellett további kiemelt célja a mőveltségi mősorok sugárzása is. Ezen felül a csatorna szórakoztató és zenei mősorokat is mőködtet. A MEGAKOM Kft. által készített kérdıíves felmérés eredményeként a város egyik legnagyobb erıssége a közösségi összetartás, mely a szervezett kulturális és szabadidıs tevékenységeknek is köszönhetı. Az alapvetı nemzeti és vallási ünnepségeken kívül számos más területen is rendeznek közösségi programokat. A fıbb városi rendezvények a következık: •

Rendezvénysorozat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére (2009. március 10-15.)

•

Majális EU- fesztivál (2009. május 1.)

•

Városi Gyermeknap (2009. május 31.)

•

Nemzeti Ünnep - Szent István Kupa - Sportnap (2009. augusztus 20.)

•

Városnap, Motorosünnep (2009. szeptember 19.)

•

„Szép magyar beszéd”- Kazinczy emlékverseny (2009. október 27.)

•

Városi ünnepség- adventi hangverseny (2009. december 19.)

•

Betlehemes (2009. december 24.)

A sport kiemelkedı szerepet tölt be a város életében. A megrendezésre kerülı Szent István Kupa egyben a település sportnapja is. A sportnap hagyományos eseménye például a 12 órás kosárlabda mérkızés. A mérkızéseken a balkányi lakosságon kívül a környezı települések számos amatır csapata is jelentkezik évrıl évre. A helyi birkózó szakosztály évrıl évre megrendezi területi bajnokságát, amelyen Balkány fiataljain kívül Bököny, Biri, Nagykálló, Nagyrábé, Kazincbarcika, sıt még Nyíregyháza versenyzıi is részt vesznek. Egy város sportéletét jelentısen meghatározza, hogy milyen lehetıségekkel és infrastrukturális háttérrel rendelkezik. Balkány már jelenleg is megfelelı adottságokkal és kedvezı lakossági hozzáállással bír, de a város sportéletének továbbfejlıdése érdekében hamarosan megépül a Szabolcs- Vezér Oktatási Központ új tornaterme is. Az Önkormányzat 2008 februárjában nyújtott be eredményes pályázatot a tornaterem felépítésére és további új szabadtéri sportpályák kialakítására.


- 48 -


3.6 Korábbi idıszak fejlesztései Projekt megnevezése

HOFCEDE hazai forrás

Új Magyarország Fejlesztési Terv

Nemzeti Fejlesztési Terv

Forrás

Projektgazda A jövı iskolája a Dél-Nyirségben I. ütemBalkány Szabolcs Vezér Általános Iskola átalakitása és bıvitése "Egy Szín" "Esélyegyenlıség Szabolcs Vezér Oktatási Gyermekeink Számára Inklúzív Központ Neveléssel" projekt József Attila Mővelıdési Ház Balkány Város Közösségi Identitásának és Városi Nyilvános Könyvtár erısítése Balkány Város Önkormányzata Balkányi Mezıgazdasági Út Ünnepe Balkány Város Önkormányzata

Szabolcs Vezér Oktatási Központ

"EGYSZIN" III.

Balkány Város Önkormányzata Balkány Város Önkormányzata Balkány Város Önkormányzata

Városközponti közterületek rehabilitációja Balkányban Balkányi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése A jövı iskolája a Dél-Nyírségben, III. ütem: Tornaterem építése

Balkány Város Önkormányzata

Balkány Barackvirág Óvoda épületeinek revitalizációja

Támogatási döntés éve

A projekt forrása (pályázat címe és azonosítószáma)

2005

ROP 2.3 Az óvodai és az alapfokú oktatási nevelési intézmények infrastrukturájának fejlesztése

2006

HEFOP 2.1.6 A sajátos nevelési igényő tanulók együttnevelése

2007 2007

2008 2008

A támogatás összege (Ft)

250 000 000

230 000 000

34 967 800

34 967 800

AVOP 3.5 LEADER+

1 175 000

998 750

AVOP 3.5 LEADER+ HEFOP 2.1.9-08/1. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált nevelésbıl történı lemorzsolódásának csökkentése nyári fejlesztı -és szabadidıs tevékenységek megvalósításával

2 353 000

2 000 000

9 038 460

9 038 460

54 714 309

49 242 878

13 929 720

13 929 720

485 387 403

461 069 494

48 303 352

38 642 681

2009

ÉAOP 5.1.1/E Helyi településfejlesztési akciók ÁROP 1.A.2/A A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése ÉAOP 4.1.1/2F-2f Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése

2008

CÉDE 2008. Balkány Barackvirág Óvoda épületeinek rekonstrukciója

2009

A beruházás teljes összege (Ft)

A fenti táblázatban a közszféra projektjei kerültek összefoglalásra, melyek alapján elmondható, hogy a város - céljainak megfelelıen elsısorban a humáninfrastruktúra, illetve a helyi közösségi élet fejlesztését tartotta szem elıtt az elmúlt években. A legjelentısebb projektnek a város központjában található általános iskola, a Szabolcs Vezér Oktatási Központ két ütemben megvalósuló felújítása és új tornateremmel bıvítése tekinthetı, melyet a 2009 I. félévében elvégzett kérdıíves felmérés eredményei is alátámasztják. Szinte valamennyi projekt elıkészítését és lebonyolítását az önkormányzat hajtotta végre, néhány esetben pedig közremőködıként vett részt a beruházás megvalósításában. Ezek alapján az önkormányzat dolgozói elsajátították a sikeres projekt megvalósításához elengedhetetlen készségeket, úgy mint pl. pályázatok kidolgozásához szükséges ismeretek, pénzügyi-, közbeszerzési ismeretek, amelyek megfelelı alapot nyújtanak nagyobb volumenő projektek elıkészítéséhez és lebonyolításához egyaránt.


- 49 -


Az önkormányzat által megfogalmazott legfontosabb tanulság a korábbi fejlesztésekkel kapcsolatban a megfelelı szakmai gárda összeállításának fontossága volt. Ez alatt értve nemcsak a felkészült, körültekintı és precíz munkát végzı tervezıt és kivitelezıt, de a megfelelı, szakmai referenciákkal rendelkezı külsı beszállítókat (pl.: pályázatot és egyéb dokumentációt készítı cégeket) is. Emellett a projektek lebonyolításában nagy szerepe van a projektmenedzsment csapat felkészültségének és az önkormányzat szervezeti hatékonyságának is. Utóbbi érdekében pályázott az önkormányzat hivatalának szervezetfejlesztésére, mely biztosíthatja számára a késıbbi pályázatokban történı sikeres közremőködését. A korábbi idıszak fejlesztéseit tovább vizsgálva megállapítható, hogy a helyi vállalkozók is igen aktívak voltak az EU-s források lehívásában. A legtöbb projektgazda a mezıgazdasághoz, illetve a feldolgozóiparhoz kapcsolódó tevékenységek támogatása érdekében valósított meg – többségében - kisléptékő infrastrukturális fejlesztéseket az elmúlt években. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében került támogatásra például a településen egy tenyészbaromfi telep megvalósítása, illetve egy intervenciós terménytároló építése. Mindezek alapján látható, hogy a városnak a jövıben továbbra is ösztönöznie kell vállalkozóit a fejlesztésekre, illetve újabb cégek érkezésével is számolnia kell a kialakított ipari park területére.

3.7 Összegzés 3.7.1 A város egészére vonatkozó SWOT elemzés

Erısségek • • •

Gazdaság

• • • • • • •

Kedvezı földrajzi elhelyezkedés, 14km-re található a kistérségi központ, Nagykálló, 25 km-re Nyíregyháza Széleskörő vállalkozói tevékenységi spektrum (mezıgazdaság és ipar) Mezıgazdasági hagyományokkal rendelkezı város Kiemelkedı a város alma- és meggytermelése, a szántóföldi növény- és zöldségtermesztése Az ipari vállalkozások közül több vállalat országos jelentıségő acélipari produktumokat gyárt A település ipari park címmel rendelkezik Dinamikusan bıvülı szekunder szektor (1999-ben 17 ipari vállalkozás, számuk 2007-re megkétszerezıdött) A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított Folyamatosan emelkedik a tercier szektorban mőködı vállalkozások száma is Kiaknázatlan turisztikai attrakciók a településen


Gyengeségek •

• • • • • •

A városhoz tartozó tanyák közül Kismogyorós, Trombitás, Dessy, Petri és Csiffy tanyák infrastrukturális ellátottsága alacsony Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikro vállalkozások dominanciája Helyi gazdaságfejlesztési eszközök hiánya A mezıgazdasági termıterületek többsége alacsony minıségő, átlagos aranykorona értékük 13 ÁK A termıterületekre elaprózott birtokszerkezet jellemzı K+F tevékenységet végzı vállalkozás nincs a városban A turisztikai szolgáltatások és kiszolgáló infrastruktúrája kiépítetlen

- 50 -


Erısségek

Társadalom

• •

Fiatal családok beköltözése jellemzı A lakosság iskolai végzettsége a megyei átlaghoz közelítı értékeket mutat

Gyengeségek • • • • • •

• • • • • •

Környezet

• • • • • •

Gazdag flóra- és faunavilág A település környezeti állapota megfelelı A levegıminıség kedvezı Tradicionális kisvárosi épületállomány Két országos jelentıségő mőemlék (Gencsy kastély, református templom) A lakásállomány tulajdonviszonyai rendezettek A jelenleg kiépült 24 km szennyvízcsatorna-hálózat jó állapotú, bıvítése folyamatban van A közmőolló fokozatosan záródik A rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya magas (96,3%) A központi belterületrıl kiinduló, a fıbb irányokba vezetı külterületi utak szilárd burkolattal ellátottak Jól szervezett tömegközlekedés Rugalmas közlekedési rendszert mőködtet a Szociális és Gondozó Központ a tanyavilág lakosai számára

• • • • • • • • • • • •


A város teljes lakosságának 32%-a a tanyavilágban lakik, ahol alacsony az infrastrukturális ellátottság Elöregedı társadalom Igen magas a gazdaságilag inaktív lakosok aránya (71,5% a teljes lakosságból) Magas munkanélküliségi ráta, alacsony foglalkoztatottság Az önkormányzati segélyek igénybevétele növekvı tendenciát mutat A tanyavilágban magas a hátrányos helyzető roma lakosság aránya A város belterületén alacsony a zöldfelületek aránya (0,78%) A közparkok felújításra szorulnak A város környékén egykori homokbányák találhatók, melyek tájképi sebeket jelentenek A település nem rendelkezik környezetvédelmi programmal Elöregedett lakásállomány (20 évnél régebbi épületek aránya 70%) Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya magas (67,3%) a tanyás térségekben Az ivóvíz hálózat nagy része elöregedett, felújításra szorul A szennyvízcsatorna-hálózatra rácsatlakozott lakások aránya alacsony, 37% A város felhagyott hulladéklerakóval rendelkezik, melynek rekultivációja szükséges Illegális hulladéklerakás tapasztalható a település környékén A külterületi lakott helyeket összekötı utak többsége burkolat nélküli földút Kerékpáros úthálózattal a település nem rendelkezik

- 51 -


Erısségek • •

Közszolgáltatások

• • • • •

• •

Minıségi és magas színvonalú alapfokú oktatás A központi általános iskola épülete 2008-ban újult meg, jelenleg a tornateremmel való bıvítése van folyamatban Egészségügyi alapellátás a településen biztosított A település mentıállomása megyei jelentıségő, 8 település tartozik ellátási területéhez A szociális ellátás háttere és szolgáltatásai megfelelıek a településen A város menedékotthona országos jelentıségő A József Attila Mővelıdési Ház és Könyvtár intézményi dolgozói igen aktívak a város közösségi életének szervezésében Aktív civil szervezetek Aktív sportélet a város lakosai körében

Lehetıségek •

Gazdaság

• • • • •

Társadalom

• •

Alternatív mezıgazdasági tevékenységek elterjedése Bio mezıgazdasági termékek iránti kereslet növekedése Növekvı befektetıi érdeklıdés a régió és a település iránt Vállalkozási feltételek kedvezıbbé válása (EU-s támogatási források) K+F tevékenységek megjelenése a primer, szekunder szektorokban Népesség átlagos iskolázottsági szintjének emelkedése Betelepülı fiatal családok érdeklıdésének növekedése a térség és a település iránt Civil szervezetek megerısödése

Gyengeségek • • • • •

Veszélyek • •

• • • • • •

Környezet

•

•

A településen keresztülhaladó tervezett kerékpárút tervvel és engedéllyel rendelkezik (megbízó: Nagykállói kistérség) A várost elkerülı körgyőrő megépülése


A településen nem mőködik bölcsıde A településen nem található felsıoktatási intézmény, vagy annak kihelyezett tagozata Egészségügyi szakellátás a településen nem biztosított (a lakosok Nagykállóban tudják igénybe venni) A legközelebbi kórház Nyíregyházán található A városban szerények a szórakozási lehetıségek

• • •

Kiskereskedelmi tevékenység hanyatlása a multik megjelenése miatt A gazdasági válság hatására csökkenı befektetıi érdeklıdés a terület iránt.

Népesség elöregedése, az inaktívak arányának további emelkedése A hátrányos helyzető csoportok aránya tovább növekedése A fiatalok fokozódó elvándorlása A közeli nagyvárosok elszívó hatásának erısödése A munkanélküliség növekedése A települést körülvevı tanyák elnéptelenedése Közúti teherforgalom növekedése Környezetterhelı ipari létesítmények betelepülése Növekvı személygépkocsi-forgalom a betelepülı ipari vállalkozások hatására

- 52 -


Közszolgáltatások

Lehetıségek • •

Veszélyek

A kistérségek jogkörének és forrásainak növekedése Újabb pályázati konstrukciók megjelenése

• •

Csökkenı források közmőfejlesztésekre Önkormányzatok forrásai/támogatásai csökkennek

a állami

4 Városrészek elemzése 4.1 A városrészek beazonosítása Balkány szabálytalan alaprajzú halmaztelepülési szerkezete jól tükrözi a város szerkezetére ható településformáló tényezık (pl.: vasútvonal kiépítése, belvízrendezés, uradalmi központok megjelenése, mezıgazdasági tevékenység visszaszorulása stb.) hatásait. A település karakterét azonban nemcsak a fent említettek befolyásolták. A XX. századtól kezdve az utcahálózat és a beépítés jellegének alakulását már elızetes tervek határozták meg, amely nehezen illeszkedik a kialakult településszerkezetbe. Balkány településrendezési terve törekszik a még megmaradt hagyományos utcaszerkezet fenntartására, a beépítési módok meghatározásánál pedig a hagyományos kisvárosias környezet kialakíthatóságára. A városrészek lehatárolása esetén nem a teljesen homogén területek funkcionális, illetve településmorfológiai szempontból történı kijelölése volt a cél, hiszen az Athéni Charta „települési funkciók keverhetısége” elvének megfelelıen a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítı területekbıl állnak. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az elızetes egyeztetések alapján a Balkányban jellemzı szerkezeti egységek figyelembevételével 6 városrész került lehatárolásra, melyek a következık: •

Településközpont: igazgatási, (Városközponti városrész)

•

A településközpont környéki lakóterületek (Keleti, Déli és Észak-nyugati városrész): többségében falusias és kertvárosias lakóterületeket foglalnak magukban

•

A település gazdasági-ipari övezete, mely a településen keresztülhaladó vasútvonal nyugati oldalán helyezkedik el (Ipari-gazdasági városrész)

•

A település külterületéhez tartozó tanyavilág (Városkörnyéki tanyás városrész): a hagyományos gazdálkodás, a mezıgazdálkodáshoz való intenzívebb kötıdés, a kisüzemi gazdálkodás helyszínei és a falusias lakóterületek tartoznak ide. A Városkörnyéki tanyás városrészben található a település belterületéhez tartozó két tanya, Abapuszta és Perkedpuszta, illetve a külterülethez tartozó további 22 tanya.

oktatási,

kulturális

és

kereskedelmi

centrum

Az egyes városrészeket bemutató térkép a következı oldalon található. A városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti jellemzésénél a cél az egyes városrészek belsı folyamatainak, inhomogenitásainak, különbözıségeinek feltárása volt.


- 53 -

Balkány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 25. ábra Balkány város városrészeinek térképe


- 54 -


4.2 A városrészek helyzetelemzése 4.2.1 A városrészek összehasonlító helyzetelemzése Az egyes városrészek gazdasági, társadalmi és településszerkezeti szempontú elemzése a 2001. évi népszámlálási adatokra, valamint az önkormányzat adatbázisára épül. Az adatok, fıbb tendenciák probléma- és fejlesztésorientált szemlélető elemzése alapot nyújt a városrészekre vonatkozó stratégia célrendszerének meghatározásához. A városrészek népességszámát tekintve megállapítható, hogy a kismérető, központi funkciókkal ellátott városközponti városrész mindössze 8%-át adja a teljes város lakónépességének. Ettıl kevesebben (3%) csak a nagy kiterjedéső ipari területtel rendelkezı ipari-gazdasági városrészben laktak a 2001-es Népszámlálás idején.

26. ábra Lakónépesség aránya városrészenként

Városkörnyéki tanyás városrész 33%

Városközponti városrész 8% Északnyugati városrész 16%

Iparigazdasági városrész 3%

A legtöbben (33%) a városkörnyéki tanyás városrészben éltek, mely alátámasztja azt, hogy a város külterületén található tanyák továbbra is fontos súllyal bírnak a település lakóterületeinek sorában.

Déli városrész 20%

Keleti városrész 20%

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001.

A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy a munkaképes korúak tekintetében nagy a hasonlóság az egyes városrészek között, a legmagasabb értékkel (65,3%) az ipari-gazdasági városrész rendelkezik. A legfiatalabb városrésznek a Déli városrész tekinthetı, hiszen itt a második legmagasabb a 0-14 évesek aránya és legalacsonyabb a 60-x évesek aránya. A többi városrész a város lakónépességének korcsoportos megoszlási értékeihez hasonló értékeket mutat. 27. ábra A városrészek lakónépességének korcsoportos megoszlása 100% 80% 60% 40% 20% 0%

VárosÉszakIpariVárosBalkány Keleti Déli gazdasági környéki központi nyugati összesen városrész városrész városrész városrész városrész tanyás

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

17,8

20,1

20,1

16,7

12,7

16,3

20,1

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

59,2

58,9

58,4

61,1

63,2

65,3

55,4

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

23,0

21,0

21,5

22,2

24,0

18,4

24,5


- 55 -

Balkány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Forrás: KSH, Népszámlálás 2001.

A városrészek szociális jellemzıinek összevetésébıl kiderül, hogy a városközpont és az ipari-gazdasági városrész szinte minden vizsgált mutató esetében igen kedvezı értékeket mutat. Ez a két városrész rendelkezik a legjobb képzettségi mutatókkal és a legkedvezıbb foglalkoztatottsági adatokkal, és ezekben a városrészekben a legalacsonyabb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Mindezek alapján a városközponti és az ipari-gazdasági városrészek a település leginkább fejlıdı és jelentıs funkciókkal rendelkezı övezetének tekinthetık. Az észak-nyugati, keleti és déli városrészek vizsgált értékei a városi átlagértékek körül mozognak, de pozitív jövıképet vetít elıre, hogy a városrészekben átlag alatti az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, ugyanakkor a foglalkoztatottak aránya a városi átlag fölé emelkedik. A városkörnyéki tanyás városrész az ipari-gazdasági és a városközponti városrész ellenpólusának tekinthetı: itt koncentrálódik a városi népesség alacsony mőveltségő rétege, a lakásállomány rossz állapotú, a munkanélküliség és a foglalkoztatottság igen kedvezıtlen értéket mutat. 16. táblázat A városrészek népességének szociális jellemzıi Városkörnyéki tanyás városrész

Balkány összesen

21,9

71,0

50,4

2,5

20,4

0,7

4,9

58,4

67,2

52,3

80,4

67,0

28,3

26,1

43,3

18,0

60,9

40,3

40,4

36,0

39,0

31,4

44,5

18,2

30,9

44,2

49,9

48,6

51,3

42,1

74,3

57,2

12,4

22,5

28,1

26,7

8,8

67,3

38,4

Városközponti városrész

Északnyugati városrész

33,2

36,5

36,8

55,8

13,9

5,1

7,7

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

58,0

60,7

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (%)

24,8

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (% )

Mutató megnevezése

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában (%)

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)

Jelmagyarázat:

Keleti városrész

Déli városrész

A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvezıtlen irányban

Iparigazdasági városrész

A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvezı irányban

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001.


- 56 -


28. ábra 100 fıre jutó vállalkozások száma városrészenként 25 19,93 20

15,27

15 9,60

10

6,56 3,32

5

1,45 Városkörnyéki tanyás városrész


Déli városrész

Keleti városrész


0 Városközponti városrész

A legfrissebb önkormányzati adatok alapján a regisztrált vállalkozások száma igen aránytalanul oszlik meg az egyes városrészek között. Mint az ábrából is jól látható, a 100 fıre jutó vállalkozások tekintetében az ipari-gazdasági városrész (19,93) emelkedik ki, melynek oka a relatíve alacsony népességszám (542 fı) mellett az igen nagy kiterjedéső ipari területen tevékenykedı magas vállalkozószám (108 db).

Forrás: Önkormányzati nyilvántartás, 2008

Ezen vállalkozások többsége kis- és középvállalkozás, melyek fıként a mezıgazdaságban és az ipari ágazatokban (pl.: fémfeldolgozás) érdekeltek. A második kiemelkedı értékkel bíró városrész a városközpont, ahol szintén magas a 100 fıre jutó vállalkozások száma, de az itt mőködı gazdasági szereplık elsısorban a tercier szektorban, kereskedelem, szolgáltatás területén tevékenykednek. A legalacsonyabb értékkel a tanyás városrész bír, 100 lakosra mindössze 1 vállalkozás jut, mely a magas lakosságszámmal indokolható (közel 2000 fı él a városrészben, mely a város teljes lakosságának 30%-át adja). A tanyás térségben letelepült vállalkozások többsége egyéni vállalkozóként, vagy mikro vállalkozásként mezıgazdasággal foglalkozik.

4.2.2 Városközponti városrész A város központja sajátos településszerkezeti vonással nem rendelkezik, a város magját a Kossuth Lajos út, Ságvári út, Szakolyi út és a Benedek utcák által határolt rész képezi, az innen nyíló telkek hordozzák az intézményi funkciókat. Mivel a város magja igen kis kiterjedéső területen helyezkedik el, ezért a városrész kijelölése során egy nagyobb városközponti terület lehatárolására került sor. A városközponti városrész a több mint hatezer lakosú város közszolgáltatási központjaként funkcionál, ahol a közigazgatási, humán szolgáltatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat nyújtó szervezetek tömörülnek. A városközpontban található közszolgáltató szervezetek a következı táblázatban kerültek összefoglalásra. 17. táblázat A városközponti városrészben található közszolgáltató szervezetek Szolgáltatás típusa

Intézmény neve

Intézmény címe

Polgármesteri Hivatal Balkány Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata Közigazgatás

Okmányiroda

Rákóczi F. u. 8.

Falugazdász Balkányi Polgárır Egyesület

Oktatás

Szabolcs Vezér Általános Iskola Szakiskola, Diákotthon és Alapfokú Mővészeti Iskola - Szabolcs Vezér Oktatási Központ


Kossuth L. u. 5.

- 57 -


Szolgáltatás típusa

Közmővelıdés

Intézmény neve

Intézmény címe

Barackvirág Óvoda

Ságvári u. 11.

József Attila Mővelıdési Ház és Könyvtár

Kossuth utca 1-3.

Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Balkányi Szociális, Gondozási és Gyermekjóléti Központ

Benedek u. 5.

Szent Antal Idısek Otthona

Kossuth u. 28.

Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház

Ságvári u. 33.

Gyermekorvosi rendelı

Rákóczi F. u. 2.

Református Egyházközség

Rákóczi F. u. 1-2.

Római Katolikus Egyházközség

Kossuth L. u. 30.

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Egyházak

A városrészben található a város takarékpénztára, a posta, a helyi piac továbbá két gyógyszertár is. A város vállalkozóinak közel 17%-a a belvárosban tevékenykedik, többségük mikro-, illetve kisvállalkozás, melyek elsısorban a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási ágazatokban tevékenykednek. Ezt támasztják alá a következı táblázat adatai is, hiszen itt található a kiskereskedelmi üzletek 45%-a, illetve a vendéglátóhelyek 41,7%-a. A jelentısebb iparőzési adót fizetı vállalkozás a területen a Magyar Posta Zrt. 18. táblázat A városközponti városrész fontosabb mutatói Mérték- Városközponti egység városrész Lakónépesség (KSH, 2001-es Népszámlálás) Lakónépesség (jelenlegi nyilvántartási adatokból) Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma Vendéglátóhelyek száma Szálláshelyek száma Bölcsıdék száma Óvodák száma Általános iskolák száma Középiskolák száma Idısek bentlakásos intézményeinek száma Idısek bentlakásos intézményeinek kapacitása Idısek nappali intézményeinek száma Idısek nappali intézményeinek kapacitása Lakások száma (jelenlegi nyilvántartási adatokból)

Aránya a város egészéhez képest

fı fı db

542 406 46

8,0% 6,2% 45,1%

db

46

45,1%

db db db db db db db fı db fı db

5 0 0 1 1 1 2 97 1 50 282

41,7% 25,0% 50,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 11,5%


A városközpont társadalmi, demográfiai helyzetét vizsgálva látható, hogy a lakónépesség száma 542-rıl 406-ra csökkent, 2001 és 2008 között. A 2001-es népszámlálási adatok alapján a városrész lakónépességének 21%-a a 14 év alattiak korcsoportjába, közel 60%-a pedig a munkaképes korúak csoportjába tartozott.


- 58 -


A belváros szociális helyzete a többi városrész helyzetéhez viszonyítva kedvezıbb, mindezt alátámasztja egyrészt, hogy a városrészben – a KSH adatai alapján - nem található szegregátum, másrészt, hogy a legtöbb vizsgált szociális jellemzı esetén értékei kedvezı irányú eltérést mutattak a város átlagos értékeitıl. Utóbbira jó példa a felsıfokú végzettségőek magas aránya a 25 éves és idısebb népességen belül, melynek értéke a városi átlag majdnem háromszorosa (13,9% a 4,9%-hoz képest). Az építészeti mozaikosság és változatosság jegyeit magán hordozó településrészt egymástól jól elhatárolható tömbök alkotják, lineáris jellegő struktúrája az egyes intézmények egyszerő megközelíthetıségét biztosítja. A városrészt leginkább a kertvárosias karakter és a zártsorú beépítés jellemzi. A településrendezési terv szerint a területek nagy része településközponti vegyes terület, emellett a városrész déli részén, az Ady Endre utca és a Dózsa György út mentén vannak kijelölve kertvárosias lakóterületek. A központ városképét leginkább meghatározó épületek között a közintézmények említhetık, egyrészt a szocreál stílusban épült épületek, melyek többsége felújításra szorul, másrészt pedig a modernkori, felújított épületek, mint pl.: a mővelıdési ház, az általános iskola épülete. A városközpont egyik különlegessége az országos védettségő Gencsy kastély, melynek arculata szintén meghatározó a település városképében. A városrészben található református templom a település másik országos védettség alatt álló mőemléke. A helyi építészeti értékvédelemre javasolt ingatlanok között a városközpontban található könyvtár, régi gyógyszertár és egy lakóház épülete került említésre. Az épített környezet, az épületek és a lakások többsége rendezett. A 2001-es népszámlálási adatok alapján az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 12,4%, mely az ipari-gazdasági városrész után a második legkedvezıbb értéket adja a városrészek között. A városközpont közmővesítése teljes körő, egyetlen utcában, a városrész határán található Sport utcában nincsenek kiépítve a közmővek (víz, gáz, szennyvíz). A közmőhálózatok megfelelı állapotban vannak, azonban a ’60-as, ’70-es években épült ivóvízhálózat bizonyos részei felújításra szorulnak. Úthálózata szilárd burkolattal ellátott, a legfıbb fejlesztéseket gyalogos járdák, kerékpárutak és forgalom elıl elzárt területek kiépítése, illetve a zöldfelületek arányának növelése jelentené. Jelenleg a városrész területébıl (462 883 m2) 6080 m2, azaz 1,3% a zöldfelületek aránya, mely igen alacsony értéket jelent. Ha ehhez azonban hozzászámítjuk a kiterjedt zöldterülettel rendelkezı intézmények (pl.: általános iskola, Gencsy kastély, mővelıdési ház, református templom környéke) zöldfelületeit, sokkal kedvezıbb megoszlás mutatkozik a beépített területek és zöldterületek között. A belváros közlekedési helyzete megfelelınek mondható, a személygépkocsi forgalom jelentıs része elkerüli a városközpontot. A legjelentısebb gépkocsi forgalmat észak-déli irányban a Kállói, Ságvári, Adonyi utak bonyolítják le, mely Balkányt Nagykállóval, illetve Nyíradonnyal és Debrecennel köti össze. A településrendezési terv alapján három helyi győjtıút található a belvárosban: a Kossuth Lajos utca – Benedek u., a Ságvári u. – Szakolyi u. győjtı utakként haladnak keresztül, míg az Ady E. u. – Jókai M. u. a városmagot elkerülve, a városközpontot délrıl érinti. A városrészben a parkolás mindenhol ingyenes, a közösségi közlekedés a lakosok igényeit kiszolgálja. Jelenleg távolsági buszjáratok biztosítják a lakosság szállítását a távolabbi városokba, a szolgáltatás a városközpont területén öt távolsági autóbuszmegállóban érhetı el.


- 59 -

Balkány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 19. táblázat A városközponti városrész SWOT-elemzése

Erısségek • • • • • • •

•

A lakásállomány állapota és közmő ellátottsága megfelelı Lakosság iskolai végzettsége a városi átlagtól magasabb Lakosság szociális helyzete kedvezı Közszolgáltatási funkciók magas koncentrációja, jó megközelíthetısége Vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek száma magas Városrész megközelíthetısége kedvezı Vendéglátóhelyek koncentrációja/nagy száma Szegregált lakóterület nem található itt

Lehetıségek • • •

Kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bıvülése A városmag központi közigazgatási és közszolgáltatási funkciói tovább erısödnek A város jelentıs pénzügyi forrásokhoz jut a belváros megújítására/Pénzügyi források felhasználása a belváros megújítására

Gyengeségek • • • • • •

A városmag központi területe kicsi Ivóvízhálózat felújításra szorul Kerékpárutak, gyalogos járdák, forgalom elıl elzárt területek hiánya Zöldfelületek aránya alacsony A közterek, parkok eloszlása elınytelen/egyenetlen A zöldterületek minısége/állapota nem megfelelı

Veszélyek • • •

•

Multinacionális kereskedelmi cégek megjelenése, mely a kiskereskedelmi üzletek kiszorításával/bezárásával fenyeget A fejlesztési források szőkössége/nem lesznek elegendık a belvárosi területek teljes rehabilitációjára A térség települései között élesedı versenyhelyzet a településközpont fejlesztései tekintetében/A térség városai között élesedik a verseny a településközpont fejlesztései tekintetében Potenciális befektetıi érdeklıdés csökkenése a városközponti fejlesztések iránt/Csökken a potenciális befektetık érdeklıdése a városközponti fejlesztések iránt

4.2.3 Keleti városrész A keleti városrész nevébıl fakadóan a város keleti részét képezi, funkcióját tekintve a város egyik lakóövezeteként szolgál. Ezt alátámasztja az is, hogy – a településrendezési terv alapján - területét legnagyobb mértékben falusias lakóterület jellemzi. A városrész középsı részén kertvárosias lakóterülettel, illetve a városközponti városrészhez közel esı nyugati részén településközponti vegyes funkciójú területtel is rendelkezik. A településrész szerkezeti jellegzetességét két tényezı határozza meg: egyrészt a városrészen kelet-nyugati irányban keresztülhaladó Szakolyi út, mely helyi győjtıútként is szolgál; másrészt a város XVIII. századi dél-délkeleti irányú terjeszkedése, amikor is fejlıdésének tengelye az Abapuszta felé vezetı dőlıút volt. A város határában ekkor jelentek meg a nemesség uradalmi központjai, melynek nyomai a keleti városrész déli részén még ma is felfedezhetık a telkek kialakításában: jellemzı a nagyobb területekkel, mezıgazdasági épületekkel rendelkezı telkek jelenléte. A keleti övezet másik helyi győjtıútját az észak-déli irányban elhelyezkedı Szılı, Klapka, Táncsics M. utak képezik, melyek a Szakoly felıl érkezı forgalmat vezetik át a város déli részébe, majd tovább Abapuszta felé. A városközponthoz közel esı területen található a város egészségügyi centruma az Egészségügyi Központtal és a mentıállomással. Az intézmény biztosítja a háziorvosi, fogorvosi és védınıi szolgálatot, illetve heti rendszerességgel a szülész- nıgyógyász és


- 60 -


fizikoterápiás szakrendelést. További fontos városi funkciót ellátó intézmény a városrészben a rendırség és a tőzoltóság mellett a Barackvirág Óvoda egyik tagóvodája. A városrész területén 19 kiskereskedelmi üzlet és 4 vendéglátóhely található, melyeket egyéni vállalkozók üzemeltetnek. A város egyetlen bankja szintén ebben a városrészben helyezkedik el. A jelentısebb iparőzési adót fizetı vállalkozók fıként mezıgazdasági áruk termelésével, feldolgozásával és értékesítésével foglalkoznak. Az itt élı lakónépesség nagysága az elmúlt években kismértékben csökkent, 2001 és 2009 között számuk 1365 fırıl 1265 fıre esett vissza. Ma a város teljes lakosságának 19,4%-a él a keleti városrész területén. A népszámlálás adatai alapján a lakosság korcsoportok szerinti megoszlása a következı: a 0-14 évesek aránya 22,2%, a 15-59 évesek aránya 61,1%, míg a 60 éven felüliek aránya 16,7%. A szociális helyzet mutatóit vizsgálva elmondható, hogy bár értékei a városi átlaghoz képest kedvezı irányú eltérést mutatnak, a lakosság szociális helyzete mégsem nevezhetı optimálisnak. Viszonylag magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya (36,8%) az aktív korúakon belül, és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık közel fele – csak - általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Bár a foglalkoztatottak 15-64 éves népességen belüli aránya (39%) magasabb a városi értéknél, ez az arány továbbra is jelentıs mértékő munkanélküliségre utal. A városban a KSH által lehatárolt 4 szegregátum közül a legkevesebb lakóval (67) és a legkisebb kiterjedéső területtel rendelkezı szegregátum található ebben a városrészben, mégpedig az Adonyi – Toldi – Táncsics utcák környezetében. A szegregátum megjelenése a területen figyelemfelkeltıként kell, hogy hasson az önkormányzatra, hiszen ma még ez a szegregátum nem jelentıs nagyságú, így nagyobb esély van a szegregátum növekedésének megállítására, lehetıség szerinti felszámolására. A keleti városrészben több helyi építészeti értékvédelemmel rendelkezı épület található, ezek közül az egyik legkülönlegesebb a Gödény kúria, mely jelenleg a rendırségnek ad otthont.

29. ábra A rendırség jelenlegi épülete

Az épített környezetre jellemzı, hogy magas az 50 évnél idısebb házak száma, illetve egyes területeken a lakásállomány leromlott állapotú (az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 28,1%). Ma a városrész területén 372 lakás található.

A településrendezési terv javaslata szerint a keleti városrészben a mély fekvéső területeken parkok létesítése szükséges egyrészt a zöldfelületek növelése, másrészt a lakókörnyezet javítása, kondicionáló hatásának erısítése érdekében. Ezt támasztja alá az is, hogy jelenleg a városrész 1 877 002 m2-nyi teljes területébıl mindössze 0,51 % a zöldfelületek aránya. A városrészben a közmőellátottság tekintetében a legfıbb hiányosságok a szennyvízhálózat tekintetében tapasztalhatók. Több utcában (pl.: Szakolyi, Klapka, Jókai, Tompai utak) csak részben, míg hét utcában egyáltalán nincs kiépítve a szennyvízhálózat. A hálózat kiépítésének folytatása az önkormányzat fejlesztési tervei között szerepel, így várhatóan az elkövetkezı években újabb és újabb lakások számára válik elérhetıvé a szolgáltatás. Az ivóvízhálózat, a gáz- és áramellátás a városrészben teljes körően biztosított.


- 61 -

Balkány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 20. táblázat A keleti városrész SWOT-elemzése


• •

Gyengeségek

Nyugodt, csendes kisvárosi környezet A város egészségügyi centruma itt található Kiskereskedelmi üzletek nagy száma/Jelentıs számban találhatók a városrészben kiskereskedelmi üzletek, és itt van a város egyetlen bankja is Banki szolgáltatások jelenléte Az ivóvízhálózat, a gáz- és áramellátás teljes körően biztosított.

•

•

• • • •


A 2001. évi népszámlálási adatok alapján kimutatott szegregátumok közül 1 db itt található (a kijelölt 4 szegregátum közül azonban ez a legkisebb)/szegregátum jelenléte Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezı lakosok magas aránya/Magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Az alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya (28,1%) Közösségi terek hiánya Elhanyagolt zöldfelületek Szennyvízhálózat kiépítettsége hiányos/nincs kiépítve több utcában

Veszélyek

Kereskedelmi funkciók erısödése Helyi vállalkozók megerısödése

• • •

Szegregációs folyamatok felerısödése Lakhatási körülmények romlása Fokozódó elvándorlás a településrészrıl

4.2.4 Déli városrész A város déli területén elhelyezkedı településrész a keleti városrészhez hasonlóan szintén lakóövezetként szolgál a város lakosai számára. Elsısorban falusias és kertvárosias jellegő, családi házas beépítéső terület jellemzi, ahol a lakófunkció dominál. A településrendezési terv alapján a városrész déli szegletében ipari-gazdasági funkciójú terület is kijelölésre került, mely a város déli iparterületének ad helyet. 30. ábra Déli iparterület


A déli városrész legfontosabb statisztikai adatait a következı táblázat tartalmazza. Mint látható, a településrész lakónépességének száma csak igen kis mértékben esett vissza az elmúlt 8 év során, mindössze 25 fıvel élnek itt kevesebben 2001-hez képest. A lakosok korcsoportok szerinti megoszlását tekintve a legfiatalabb településrésznek tekinthetı,


- 62 -


hiszen itt a legalacsonyabb a 60 év felettiek aránya (12,7%) és a második legmagasabb a 14 éves kortól fiatalabbak aránya (24%). 21. táblázat A Déli városrész fontosabb statisztikai adatai Mértékegység

Déli városrész


fı

1 381

20,5%

fı

1356

20,8%

db

12

11,8%

db

12

11,8%

db db db db

2 45 0 421

16,7% 10,8% 0,0% 17,1%

Lakónépesség (KSH, 2001-es Népszámlálás) Lakónépesség (önkormányzati nyilvántartási adatokból - 2009) Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma Vendéglátóhelyek száma Regisztrált vállalkozások száma Óvodák száma Lakások száma


E lakóövezetben csak elszórtan található egy-egy élelmiszerüzlet, italbolt és egyéb kiskereskedelmi üzlet, jelentısebb közfunkciót ellátó intézmény (pl.: óvoda, iskola) pedig egyáltalán nincs a városrészben. A helyi lakóközösség kedvezıtlen társadalmi és szociális helyzetét jól tükrözi, hogy több mutató is a városi átlagérték körül alakul. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya 55,8% (városi átlag 50,4%), a felsıfokú végzettségőek aránya a 25 évnél idısebb népességbıl 2,5% (városi átlag 4,9%). A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya 67,2% (városi átlag 67,2%), míg a foglalkoztatottak aránya 31,4%, ami szintén alig haladja meg a város átlagos 30,9%-os értékét. A városrész kedvezıtlen szociális helyzetére utal az is, hogy a városban – a KSH 2001. évi népszámlálásának adatai szerint – kimutatható négy szegregátum közül egy (ábrán az 1. számmal) ebben a városrészben található. Mint az ábrán is jól látható a szegregátum kiterjedése igen nagy, lakosainak száma pedig szintén magas: a KSH adatai alapján 2001ben 882 fı, az akkori lakónépesség (6 742 fı) 13%-a, a városrészi lakosság (1 381 fı) 64%a. A szegregátum az Ady Endre út - Szalai utca - Petıfi Sándor út – Petıfi Sándor köz Akácos utca - Arany János utca - Árpád út – közigazgatási határ által lehatárolt területen található. 31. ábra Szegregátumok Balkányban

Forrás: KSH, 2001


- 63 -


A déli városrész infrastrukturális szempontból legelmaradottabb területe a fent megjelölt szegregátum, de emellett a közmővek kiépítésének terén további elmaradásai vannak a városrésznek. Az áram és közvilágítás csak részben kiépített a Nefelejcs utcában, míg a Dankó Pista úton teljes egészében hiányzik e két közmő. Több utcában még nincs lehetıség a szennyvízhálózatra való csatlakozásra, de az önkormányzat tervei között szerepel a szennyvízhálózat továbbépítése a déli városrész területén is. A gázellátás csak egy utcában, az Akácos utcában nem biztosított. Mindezekkel szemben pozitívumként említhetı, hogy a vezetékes ivóvízhálózat teljes mértékben kiépített a déli városrész teljes területén. A népszámlálási adatok szerint 2001-ben a városrész 457 lakásából 122 tartozott az alacsony komfortfokozatú lakások kategóriájába, azaz a teljes lakásállomány 26,7%-a. Jelenleg, 2009-ben – az önkormányzati nyilvántartások alapján – a lakások száma 421, melynek közel egynegyede tartozik az alacsony komfortfokozatúak közé. A város déli területén a zöldfelületek aránya és állapota az elızı városrészek zöldfelületeihez igen hasonló képet mutat: itt is alacsony a városrész területéhez képest a zöldfelületek aránya (0,14%), és bár e zöldfelületek rendszeresen tisztítottak, kiterjedésük egy lakóövezetként szolgáló területen indokolatlanul alacsony. A településrendezési terv javaslata szerint ligetes közparkok létesítésére van szükség az élhetıbb lakókörnyezet megteremtése és a településkép értékének növelése érdekében. Közlekedési helyzetét tekintve jelentıs forgalmú útszakaszokkal rendelkezik a városrész. Nyugati oldalán halad el a települési fıútként funkcionáló Árpád Út, mely Cibakpusztával és a Déssy tanyával teremti meg a közúti kapcsolatot, keleti oldalán pedig az Adonyi út, mely Nyíradony felé vezeti el a város forgalmát. A városrészben két távolsági autóbuszmegálló található, mindkettı az Árpád út mentén. A városrészben található buszmegállókból a lakosok elsısorban a Volán Nyíradony és Nagykálló közötti járatait tudják igénybe venni. A déli lakóövezet szinte minden utcája szilárd útburkolattal ellátott, csak két utcában, az Akácos utcában és az Ady Endre közben nem biztosított a pormentes út. 22. táblázat A déli városrész SWOT-elemzése

Erısségek • •

• •

A város legfiatalabb településrésze/Magas a fiatalkorúak aránya Közvetlen közúti kapcsolatban áll a környezı tanyákkal/Az Árpád út a település fıútjaként kapcsolatot teremt a környezı tanyákkal Az ivóvízhálózat teljes mértékben kiépített Ipari terület kedvezı elhelyezkedése

Gyengeségek • •

• • • • • •


Befektetıi érdeklıdés emelkedése a déli ipari terület iránt Helyi vállalkozók megerısödése


Közfunkciót ellátó intézmény (óvoda, iskola stb.) nincs a városrészben Szegregátum található a településrészen/A 2001. évi népszámlálási adatok alapján kimutatott szegregátumok közül 1 db itt található (a kijelölt 4 szegregátum közül ez a legnagyobb kiterjedéső és lakosságszámú) A lakosság többsége kedvezıtlen szociális helyzető/Kedvezıtlen szociális helyzető lakosság Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya magas a városrészben (26,7%) Közösségi terek hiánya Zöldfelületek aránya alacsony (0,14%) Szennyvízhálózat kiépítettsége hiányos (több utcában egyáltalán nincs csatornahálózat) Két utcában nincs szilárd útburkolat

Veszélyek • •

Szegregációs folyamatok felerısödése A városrész lakosságmegtartó erejének csökkenése/Környezı városok szívó hatásának felerısödése/Fokozódó elvándorlás a településrészrıl

- 64 -


4.2.5 Észak-nyugati városrész Az Észak-nyugati lakóövezet alapvetıen lakófunkciójú, falusias-kertvárosi jellegő terület. A lakóházakon kívül 6 kiskereskedelmi egység és egy vendéglátó egység található a területén, közfunkciót ellátó intézménnyel nem rendelkezik. A meglévı településrendezési terv és a helyi építési szabályzat alapján elsısorban továbbra is a lakófunkció erısödése várható, a dokumentumok a város északi részén új lakótömbök kialakítását tervezik. A városrész szerkezetének kialakulását jelentıs mértékben befolyásolta az 1911-ben átadott vasútvonal, mely nemcsak áruszállítási jelentısége miatt, hanem az építését megelızı belvízrendezés következtében is magához vonzotta az új beépítéseket. Ebben az idıszakban a városrész nyugati irányba terjeszkedett, ekkor alakult ki a mai Damjanich utca nyomvonala. Mivel ezt a vasúti vonalat alacsony kihasználtság jellemezte, így a vasúti személyszállítást 2007-ben megszüntetették. Emiatt a vasútállomás területén ma funkció nélküli, elhagyott épületek és hasznosítandó/ható üres ingatlanok találhatók. Feltételezhetı, hogy a területen a közeljövıben egy helyi gazdasági szereplı közbenjárása révén logisztikai központ kerül kialakításra a mezıgazdasági termelık terményei számára. Bár a településrészen nem található sok kiskereskedelmi egység, annál nagyobb szerepük van az itt telephellyel rendelkezı gazdasági vállalkozásoknak a város életében. A legjelentısebb iparőzési adót fizetı vállalkozók között a mezıgazdasági árutermeléssel és értékesítéssel foglalkozó vállalkozásokat, illetve a fémmegmunkálás és fémszerkezet gyártás terén tevékenykedı szervezeteket kell megemlítenünk. Az ipari-gazdasági városrész után itt a legmagasabb a regisztrált vállalkozások száma, 91 vállalkozóval a város összes regisztrált vállalkozásának 22%-a található az északnyugati városrészben. 23. táblázat Az Észak-nyugati városrész fontosabb adatai

Adat forrása

Lakónépesség (fı) KSH, 2001-es Lakások száma (KSH, 2001) (db) Népszámlálás Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) Lakónépesség (fı) Kiskereskedelmi üzletek száma (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (db) Balkány Város ÖnkormányVendéglátóhelyek száma (db) zatának Regisztrált vállalkozások száma nyilvántartási (db) adatbázisa Szálláshelyek száma (db) 2009 Bölcsıdék száma (db) Óvodák száma (db) Lakások száma (db)



Balkány város összesen

1 107 383

16,4% 15,8%

6 742 2423

22,5

-

38,4

948 6

14,5% 5,9%

6516 102

6

5,9%

102

1

8,3%

12

91

21,8%

418

0 0 0 429

0,0% 17,4%

0 0 4 2460

A népszámlálási adatok szerint a városrész lakossága 2001-ben 1 107 fı volt, melybıl 21% a 14 év alattiak korcsoportjába, míg közel 60% a munkaképes korúak csoportjába tartozott. A lakóövezet korcsoportos megoszlás értékei és szociális mutatói kedvezıbbek a városi átlagnál, értékei a városközponti városrész értékeihez igen hasonlóak. Az infrastrukturális ellátottságot tekintve a közmővek szempontjából megfelelı a város észak-nyugati részének helyzete, hiszen a legtöbb közmő kiépített és jó állapotban van. Csak a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése várat magára néhány utcában, azonban a város


- 65 -


erre irányuló tervei középtávon megvalósításra kerülnek. Az utak állapota szintén kielégítı, minden út szilárd burkolattal ellátott, néhány kismértékben felújításra szorul. A zöldfelületek aránya a többi városrészhez hasonlóan itt is alacsony, mindössze 16 ezer m2 a közel 1 300 ezer m2 városrészi területbıl (1,24%). A város egyik legjelentısebb közparkja, a Kossuth kert ebben a városrészben található, mely a lakók számára a pihenés és kikapcsolódás, rekreáció helyszíne. A Kossuth kert a város két legfontosabb útvonalának (Kossuth u., Ságvári u.) elágazásában található. Tölcsérré szélesedı alakja miatt a város egyik legkülönlegesebb térszerkezeti formája. 32. ábra Balkány város legjelentısebb közparkja

Kossuth u.

Ságvári u. Kossuth kert

A településrészt két országos mellékút érinti: egyrészt a Kállói út, mely Nagykállóval teremt összeköttetést, másrészt a Bocskai utca, mely Geszteréd, Debrecen települések irányába tartó útszakasz. A Bocskai utca az Útkoordinációs Igazgatóság fenntartásában álló közút, melyen a nagy átmenı forgalom és a minısíthetetlenül rossz állapot miatt a közlekedés egyre veszélyesebbé válik. Felújítása mihamarabb indokolt lenne, azonban erre az önkormányzatnak nincs befolyása, és a fenntartó szervezet tervei között jelenleg még nem szerepel az út rendbetétele. A keskeny útszakaszon a felújítás mellett indokolt lenne a kerékpárút-hálózat kiépítése is, mely a környék tanyáiról való bejárást könnyítené meg. Ebben a Nagykállói kistérség közremőködésével történtek jelentıs elırelépések, hiszen elkészült a Téglás-Szakoly közötti kerékpárút-hálózat engedélyes terve, melynek részét képezi Balkányban a Bocskai utcán kiépülı kerékpárút. 24. táblázat Az észak-nyugati városrész SWOT-elemzése

Erısségek • • • •

Városrész megközelíthetısége kedvezı/Kedvezı megközelíthetıség Lakóterületi tartalékok/Lakóterületi beépítésre váró területek jelenléte Helyi vállalkozók jelentıs gazdasági szereppel bírnak/Jelentıs gazdasági súllyal bíró helyi vállalkozók jelenléte Ebben a városrészben található a város legjelentısebb közparkja, a Kossuth kert/Kikapcsolódási, rekreációs lehetıséget biztosító közpark jelenléte

Lehetıségek •

Betelepülı fiatal családok érdeklıdésének


Gyengeségek • • •

Részben kiépített a szennyvízcsatornahálózat/Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége részleges/hiányos Zöldfelületek aránya alacsony Magas átmenı forgalom

Veszélyek •

Csökkenı

források

a

- 66 -


• •

növekedése a városrész iránt Bocskai út mentén a kerékpárút-hálózat kiépítése a tanyavilágból való bejárás megkönnyítésére A várost elkerülı körgyőrő megépülése

• •

közmőfejlesztésekre/Támogatási források csökkenés emiatt elmarad a közmőfejlesztés Infrastrukturális fejlesztések elmaradása Közúti átmenı forgalom növekedése

4.2.6 Ipari-gazdasági városrész A város nyugati részén elhelyezkedı ipari-gazdasági városrész nevébıl adódóan az iparigazdasági tevékenységek fı központja, itt található a város ipari parkja is. A településrendezési tervben megjelölt területi egységek szerint a városrész a Bocskai út és a Bocskai köz környékén falusias lakóterületekkel rendelkezik, ahol új lakótömbök megjelenésére számítanak az elkövetkezı években. Így várhatóan a városrész funkciói között az ipari-gazdasági funkciók megerısödése mellett a lakófunkció jelentısége is megnı az elkövetkezı években. Ebben a városrészben található a város egyetlen benzinkútja, valamint 6 kiskereskedelmi üzlet, közintézmény azonban egyáltalán nincs a területén. A helyi lakosok száma 2001-ben mindössze 196 fı volt, ebbıl 18,4% volt a 14 évnél fiatalabbak aránya, mely a legalacsonyabb arányt jelenti a 6 kijelölt városrész között. A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása azonban javult az elmúlt években, mivel jelentısen megnıtt a városrészbe betelepülı fiatal családok száma. Ezt a népesség 2009-es nagysága is alátámasztja, hiszen ma 542 fı él ebben a városrészben, mely a 2001. évi érték több mint 2,5-szerese. Az ipari-gazdasági városrészben élık társadalmi és szociális helyzetérıl csak a 2001-es népszámlálás idejérıl állnak rendelkezésre információk, ezek alapján a legkedvezıbb helyzető városrésznek tekinthetı. Mindegyik vizsgált statisztikai mutatója jóval kedvezıbb, mint a városi átlagérték, például a felsıfokú végzettségőek aránya 20,4%, mely a városi átlag 4-szerese. A foglalkoztatottak aránya szintén igen optimális képet mutat, hiszen a 1564 éves népességen belül arányuk 44,5%, mely 15 százalékponttal magasabb, mint a városi érték. A városrész infrastrukturális ellátottsága a lakófunkciókkal ellátott övezetben megfelelı, minden szükséges közmőhálózat biztosított, az utak szilárd burkolattal rendelkeznek, így kedvezı életkörülményeket biztosít az itt élı lakosok számára. 2001-ben 80 lakást regisztráltak a területen, melybıl mindössze 8,8% volt az alacsony komfortfokozatú, ami a legkedvezıbb arányt mutatja a város teljes területén. 2001 és 2009 között 43 új lakás épült a városrészben, a lakónépesség növekedésével arányos ütemben. Az északnyugati városrészhez hasonlóan itt is fontos gazdasági szerepük van a helyi vállalkozásoknak. A város legjelentısebb iparőzési adót fizetı vállalkozásainak többsége itt található, fı profiljuk a mezıgazdasági árutermelés, értékesítés, illetve a fémmegmunkálás és fémszerkezet gyártás. A regisztrált vállalkozások száma az önkormányzat nyilvántartása alapján itt a legmagasabb, a 100 fıre jutó vállalkozásszám 19,93. A vállalkozók többsége egyéni vállalkozó, de van néhány 1-19 fıt foglalkoztató kis- és középvállalkozás a nyugati ipari területen. Ebben a városrészben található a város egyetlen ipari parkja, mely címet a város 2006-ban szerezte meg. Területén korábban állami termelıszövetkezeti telep mőködött, így az ingatlanon a szükséges alapinfrastruktúra (pl.: utak) kiépített, de újabb vállalkozások érkezése esetén bıvítésre lenne szükség. Ilyen például a gázellátás kérdése, mely jelenleg csak a lakossági igények kielégítésére elegendı, az ipari tevékenységhez bıvíteni kell a hálózatot. Az ipari park közmőellátottságának hiánya a szennyvízhálózat kiépítetlenségében is tükrözıdik, az ipari park területén eddig csak néhány vállalkozó tudott rácsatlakozni a hálózatra. A területen a telephelyek kialakításához szükséges telkek kijelölésére még nem került sor, mindez alátámasztja, hogy az ipari park még jelentıs mértékő fejlesztésre szorul,


- 67 -


ha valóban több befektetıt kíván a területre csábítani. Ma az ipari parkban 22 vállalkozás mőködik, fıként mezıgazdasági és ipari tevékenységgel foglalkoznak. 33. ábra Nyugati iparterület


A környezeti állapotra jellemzı, hogy bár ipari-gazdasági tevékenység folyik a területen, jelentıs környezeti veszéllyel nem kell számolni. A városrész teljes területén (209 181 m2) 1,32%-nyi zöldfelület található, mely rendszeres tisztításba bevont terület. A zöldfelületek aránya azonban ennél sokkal magasabb, hiszen egyrészt a lakóövezet kertes házainál is jellemzı a zöldterület, másrészt az ipari park területén is találhatunk beépítetlen részeket. A zöldfelületek valós arányára vonatkozóan azonban pontos adat nem állt rendelkezésünkre. A településrészen keresztülhalad az északnyugati városrésznél már említett Bocskai út, mely országos mellékútnak számít. A keskeny útszakasz felújításra szorul, illetve szükséges az út mentén a kerékpársáv kiépítése is. A fıút Geszteréd és Debrecen településekkel teremti meg a közúti összeköttetést, ezért igen jelentıs az átmenı forgaloma. 25. táblázat Az ipari-gazdasági városrész SWOT-elemzése


• • • •

Ipari-gazdasági központ, itt található a város egyetlen ipari parkja/Ipari park jelenléte Helyi vállalkozók jelentıs gazdasági szereppel bírnak Csekély a lakásállományon belül az alacsony komfortfokozatú lakások aránya/A lakásállomány többsége magas komfortfokozatú Folyamatosan növekvı népességszám A lakóövezet infrastrukturális ellátottsága megfelelı Lakóterületi tartalékok A felsıfokú végzettségőek aránya igen magas, a városi átlag 4-szerese/A lakosok iskolai végzettsége magas


Gyengeségek •

•

Az ipari park infrastrukturális ellátottsága nem megfelelı (gáz, szennyvíz)/Nem megfelelı infrastrukturális ellátottságú ipari park Jelentıs a tranzitforgalom a városrészen keresztül haladó Bocskai úton/Jelentıs tranzitforgalom

- 68 -


Lehetıségek • • • • •

Veszélyek

Növekvı befektetıi érdeklıdés a régió és a település iránt Vállalkozási feltételek kedvezıbbé válása (EU-s támogatási források) Bocskai út mentén a kerékpárút-hálózat kiépítése a tanyavilágból való bejárás megkönnyítésére A várost elkerülı körgyőrő megépülése Beépítésre váró iparterületi tartalékok

• •

•

Közúti teherforgalom növekedése Környezetterhelı ipari létesítmények betelepülése A gazdasági válság hatására csökkenı befektetıi érdeklıdés a nyugati iparterület iránt.

4.2.7 Városkörnyéki tanyás városrész A várost körülvevı tanyás városrészhez zömében a város külterületei tartoznak, ahol a 22 tanya falusias lakóterületei mellett fıként mezıgazdasági területek találhatóak. A városrészhez további két tanya, Perkedpuszta és Abapuszta is hozzácsatolásra került, melyek azonban nem a város külterületén, hanem egyéb belterületén találhatók. A 2 tanya szintén a tanyavilágban helyezkedik el, távolságuk a várostól 8, illetve 7 km, így indokolt volt elhelyezésük a városkörnyéki tanyás városrészben. (A tanyák áttekintı térképét lásd az 1. számú mellékletben.) A térség legnagyobb hányada mezıgazdasági mővelés alá vont terület, szántó vagy rét, de emellett egyre nagyobb kiterjedéső az erdıállománya is. A városrészen belül elhelyezkedı tanyák beépítése, telekstruktúrája falusias jellegő, a telkek egy része több száz méter hosszúságú is lehet, melyeken a lakóépületek mellett egyéb, pl.: gazdasági épületek is megtalálhatóak. A városrészhez tartozó területek és zöldfelületek arányait a következı táblázat részletezi. Az adatok szerint a városrész egyrészt lefedi a város teljes külterületét, de emellett ide tartozik a város teljes belterületének 23%-a is. Utóbbi Perkedpuszta és Abapuszta területét fedi le, ahol igen jelentıs a zöldfelületek aránya elsısorban a mezıgazdasági területeknek köszönhetıen (az összes belterületi zöldfelület 96%-a itt található). 26. táblázat A városkörnyéki tanyás városrész területi megoszlása a városhoz képest Városkörnyéki tanyás városrész 2 (m )

A városrész aránya a város egészéhez képest (%)

1 429 511 802 000

23% 96%

6 284 047 837 956

n.a.

n.a.

35 956

84 259 392 34 058 185

100% 100%

84 259 392 34 058 185

belterület nagysága belterületi zöldterület nagysága rendszeresen tisztított belterületi zöldterületek nagysága külterület külterületi zöldterület nagysága

Balkány város 2 összesen (m )


A városrész elsısorban a mezıgazdasági termelés színtere, az itt regisztrált vállalkozók többsége egyéni vállalkozó. A tanyavilág azonban fontos szerepet tölt be a város lakóövezeteinek sorában is, amit alátámaszt az is, hogy a város teljes lakosságának több mint 30%-a ebben a városrészben él. A következı táblázatban a KSH 2001-es Népszámlálásából lekérdezett adatok kerültek összefoglalásra a városkörnyéki tanyás városrészre vonatkozóan, melyen belül Perkedpuszta és Abapuszta külön is részletezésre került.


- 69 -

Balkány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 27. táblázat A városkörnyéki tanyás városrész statisztikai adatai, 2001 Város-környéki tanyás városrész Mutató megnevezése

Lakónépesség száma (fı) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában (%) Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Állandó népesség száma (fı)

ebbıl PerkedAbapuszta puszta 313 345 30,7 29,9 52,7 54,5 16,6 15,7

összesen

Balkány Város összesen

2 151 24,5 55,4 20,1

6 742 23,0 59,2 17,8

74,5

66,5

71,0

50,4

0,6

0,5

0,7

4,9

117 76,1

123 63,4

825 67,3

2 423 38,4

93,3

76,1

80,4

67,0

71,5

54,3

60,9

40,3

6,2

22,7

18,2

30,9

91,3 318

66,3 353

74,3 2 179

57,2 6 906

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001

A népesség száma 2001 és 2009 között 2 151 fırıl 2 000 fıre csökkent. A korcsoportok szerinti megoszlás alapján (2001. évi adatok) a városrészek közül itt a legalacsonyabb a munkaképes korúak aránya (55,4%), de a tanyavilág pozitív jövıképét vetíti elıre, hogy itt a legmagasabb a fiatal korosztály, azaz a 14 éves vagy annál fiatalabbak aránya. A fenti táblázatból is látható, hogy a városrész szociálisan elmaradott, hiszen a legtöbb mutató esetében a városi átlagtól kedvezıtlenebb helyzet jellemzi. A felsıfokú végzettségőek aránya mindössze 0,7%, de kifejezetten alacsony a foglalkoztatottak aránya is, csak 18,2% a 15-64 éves népességen belül. A városi átlaghoz képest kifejezetten magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya, illetve a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A kedvezıtlen szociális helyzetképhez hozzájárul az is, hogy a KSH 2001-es Népszámlásából legyőjtött adatok alapján a városrészben 2 szegregátum is található, a két belterülethez tartozó tanya, Perkedpuszta és Abapuszta.


- 70 -


34. ábra A városkörnyéki tanyás városrészben kijelölt két szegregátum

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001

A tanyavilágra a részleges közmővesítettség jellemzı: az áramellátás és közvilágítás biztosított, az ivóvízhálózat teljes körően kiépített, jelentıs elmaradások a gázellátás és a szennyvízhálózat kiépítettségében tapasztalhatóak. A város 6 kijelölt városrésze közül itt a legmagasabb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, 67,3%, de Perkedpuszta esetében még kedvezıtlenebb a helyzet, hiszen ott 100 házból 76 rossz állapotú. Mindezek alapján a várost körülvevı tanyás városrész a település legelmaradottabb területegységének tekinthetı. A tanyák többségére várhatóan a teljes elnéptelenedés vár, fıként elhelyezkedésük (Balkánytól való távolságuk), illetve az igénybe vehetı helyi szolgáltatások alacsony száma miatt. Ide sorolható Kismogyorós, a Trombitás, Dessy, Petri és Csiffy tanyák. A könnyen megközelíthetı, illetve jelentısebb városi funkcióval rendelkezı tanyák képesek a lakosság megtartására, így fennmaradásuk továbbra is biztosított. Ide sorolható Tormáspuszta, Újhelyi tanya, Görénypuszta, valamint az óvodával rendelkezı Cibakpuszta és az iskolával rendelkezı Béketelep. A tanyavilág intézményi ellátottsága minimális, két óvoda és egy iskola található a területen. A közfunkciót ellátó intézmények többsége csak a városközpontban érhetı el, amelynek megközelítése nehézkes. A legtöbb tanyáról a városközpontba való eljutás szilárd útburkolaton megoldott, de a tanyákat egymással összekötı dőlıutak burkolat nélküli földutak, melyek jelentıs mértékben rontják a tanyák lakhatási körülményeit. A városrészben mindössze 13 kiskereskedelmi üzlet található, melyek többsége élelmiszerboltot takar. Az alacsony szám arra enged következtetni, hogy nem minden tanyán található élelmiszerüzlet, továbbá az egyéb szolgáltatást nyújtó üzletek csak a városban érhetık el a helyi lakosok számára. 28. táblázat A városkörnyéki tanyás városrész SWOT-elemzése

Erısségek • • • •

Lakóterületi tartalékok Mezıgazdasági tevékenység jelenléte Zöldfelületek nagy aránya Magas a fiatal korosztály aránya (24,5% a városrész lakónépességén belül)


Gyengeségek •

•

A 2001. évi népszámlálási adatok alapján kimutatott szegregátumok közül 2 db itt található (Perkedpuszta és Abapuszta)/Szegregált területek nagy száma A közfunkciót ellátó intézmények elérhetısége a városközpontban a tanyasi lakosok számára nehézkes/Városközpont

- 71 -


• • • • •

Lehetıségek • • • •

Alternatív mezıgazdasági tevékenységek elterjedése Bio mezıgazdasági termékek iránti kereslet növekedése Növekvı befektetıi érdeklıdés a régió és a település iránt Betelepülı fiatal családok érdeklıdésének növekedése a térség iránt

elérhetısége nem megfelelı Részben kiépített szennyvízhálózat Nincs kiépítve szilárd útburkolat több utcában Alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya Kedvezıtlen szociális mutatók A közintézményi ellátottság alacsony

Veszélyek • • • • •

A települést körülvevı tanyák elnéptelenedése Infrastrukturális fejlesztések elmaradása A szegregálódás erısödése Lakhatási körülmények további romlása

4.2.8 Összegzés a városrészekrıl és azok funkcióiról Balkány hat beazonosított és bemutatott városrésze elhelyezkedése, gazdasági szerepe, társadalmi rétegzıdése és egyéb jellemzıi alapján eltérı funkciókat tölt be a város és a környezı települések életében. Balkányon belül egyértelmően a Városközponti városrészben tömörülnek a közfunkciók, a kereskedelmi és szolgáltató szervezetek, intézmények. Mindezek ellenére a városnak ma sincs igazi, funkcionális értelemben vett és reprezentatív célokat is szolgáló közösségi fıtere és fıutcája. A keleti városrész a város legrégebben kiépült övezete, mely elsısorban lakófunkciót tölt be. Lakásállományán belül így nem véletlen, hogy magas az 50 évesnél idısebb lakások aránya, az új építések pedig nem jellemzıek a területre. Lakóterületi tartalékokkal nem rendelkezik. A városrészben további fontos városi funkciók is megtalálhatóak, mint pl.: az Egészségügyi Központ, a rendırség és a tőzoltóság. A déli városrész alapvetıen lakófunkciókat lát el, de közlekedési és gazdasági szerepkörrel is rendelkezik. A lakóházakon kívül csak kevés kereskedelmi és vendéglátó egység található a városrészben, a közösségi terek hiányoznak, az infrastrukturális ellátottságban itt vannak a legjelentısebb elmaradások. A városban kijelölt 4 szegregátum közül itt található a legnagyobb kiterjedéső és legnagyobb népességszámmal rendelkezı szegregátum. Gazdasági jelentısége nıhet, ha a város déli iparterületén jelentısebb fejlesztések kerülnek megvalósításra. Az északnyugati városrész egyértelmően lakófunkciót tölt be a városon belül. Jelentıs lakóterületi tartalékokkal rendelkezik, így várhatóan népessége az elkövetkezı években emelkedni fog. Korábban a városrész jelentıs közlekedési szerepet töltött be, hiszen itt volt a város vasútállomása, melyet azonban 2007-ben a vasútvonal felszámolásának következtében bezártak. Ebben a városrészben található a város egyetlen jelentısebb köztere, a Kossuth kert, mely a pihenés és szórakozás helyszínéül szolgál a lakosok számára. Az ipari-gazdasági városrész a város gazdasági központjaként funkcionál, itt található a legtöbb vállalkozás és a város egyetlen ipari parkja. A városrész keleti részén helyet foglaló lakóövezet népességének folyamatos emelkedése azonban arra enged következtetni, hogy a lakófunkció megerısödése ebben a városrészben is várható. A városkörnyéki tanyás városrész teljes egészében lefedi a város környékén található 24 tanya területét, melyek többsége a város külterületén helyezkedik el. A tanyavilág a


- 72 -


mezıgazdasági termelés színtere, de emellett fontos szerepet tölt be a város lakóövezeteinek sorában is, hiszen a város teljes lakosságának több mint 30%-a ebben a városrészben él. Ide koncentrálódik a városi népesség alacsony mőveltségő rétege, a lakásállomány rossz állapotú, a munkanélküliség és a foglalkoztatottság pedig igen kedvezıtlen értéket mutat. 29. táblázat Balkány városrészeinek jelenlegi funkciói Városközponti városrész

Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezıgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)-központi

Keleti városrész

Déli városrész


Városkörnyéki tanyás városrész

funkciók

Mutató megnevezése


Jelmagyarázat:

domináns funkció

kiegészítı funkció

Mindezek alapján Balkány fejlıdését leginkább dinamizáló városrészek a városközpont, az észak-nyugati városrész és az ipari-gazdasági városrész, amelyek fejlesztése az egész település felzárkózásához nagymértékben hozzájárulnak. Javasolt tehát ezekre a területekre koncentrálni a városfejlesztési tevékenységeket, és itt kijelölni a lehetséges akcióterületeket.


- 73 -


5

Mellékletek

1. melléklet Balkányhoz tartozó tanyavilág ...........................................................................75 2. melléklet Balkány helyi védelemre javasolt természeti értékei ..........................................76 3. melléklet Balkány régészeti védettségő területei ..............................................................77


- 74 -


1. melléklet Balkányhoz tartozó tanyavilág

JELMAGYARÁZAT 1 2 3 4 5 6 7

GÖRÉNYPUSZTA ÚJHELYIT ANYA CIBAKPUSZTA (CIBAK) JÁRMY-, CSIFFYTANYA BÉKETELEP, BALOGHTANYA KENDERES VECSER

8

BAYTANYA (MÉSZÁROS TANYA) PETRI-, DÉSSY-, GENCSI-, KOVÁCSTANYA, NÁDAS, TORMÁSPUSZTA NAGYMOGYORÓS KISMOGYORÓS, TROMBITÁS FELSZABADULÁSTELEP, FINÁNCTANYA SZITÁS KISKECSKÉS NAGYKECSKÉS ORDASTELEP ABAPUSZTA PERKEDPUSZT A

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18


- 75 -


2. melléklet Balkány helyi védelemre javasolt természeti értékei



- 76 -


3. melléklet Balkány régészeti védettségő területei 1. Abapuszta I. 2. Abapuszta II. 3. Abapuszta III 4. Abapuszta IV. 5. Abapuszta V. 6. Református templom környezete 7. Görénypuszta 47. 8. Czibakpuszta külsı része 9. Szennyvíztelep 10. Abapuszta VI. 11. Abapuszta VII. 12. Abapuszta VIII. 13. Abapuszta V. 14. Lajtner-tag 15. Lajtner-tagtól keletre 16. Kenderes I. 17. Kenderes II. Balkány határbéli homokfúvás Balogh környéke

tanya

Verébsár-dőlı, egykori Gaál Elek féle birtok Perkedpuszta Tót-Apa dőlı Nyírbalkány Balkány határa Abapuszta (a félkövérrel jelölt lelıhelyek Balkány város belterületéhez tartoznak)



- 77 -


6

Ábra- és táblázatjegyzék

1. ábra Balkány és környéke ................................................................................................. 5 2. ábra Balkány elhelyezkedése a „Helsinki folyosók” közép-európai szakaszainak rendszerében ........................................................................................................................ 6 3. ábra Tanyás térségek az Országos Településfejlesztési Koncepció alapján, 2005............ 7 4. ábra Balkány város szerepe az országos közlekedéshálózatban, OTrT alapján................ 8 5. ábra A nagykállói kistérség...............................................................................................10 6. ábra Ingázási viszonyok Balkányban (2001).....................................................................13 7. ábra Balkány és tanyavilága.............................................................................................17 8. ábra Balkány város úthálózata .........................................................................................19 9. ábra Regisztrált vállalkozások száma 1997 és 2007 között Balkányban...........................20 10. ábra Balkány város egyéni gazdaságainak földterület felhasználása..............................22 11. ábra: Balkány lakosságának korcsoportok szerinti megoszlása 2001-ben és 2007-ben .27 12. ábra Balkány korfája (2007)............................................................................................27 13. ábra A foglalkoztatottak száma összevont foglalkozási fıcsoportok szerint, 2001 ..........29 14. ábra A munkanélküliségi helyzet alakulása 2007-ben Balkányban .................................30 15. ábra Jövedelmi helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2006..............31 16. ábra A gépkocsiállomány változás térségi összehasonlításban ......................................32 17. ábra Balkány református temploma ................................................................................36 18. ábra Gencsy kastély .......................................................................................................37 19. ábra A közmőolló záródása Balkányban.........................................................................39 20. ábra Barackvirág Óvoda .................................................................................................42 21. ábra Szabolcs Vezér Oktatási Központ...........................................................................43 22. ábra 2. számú Körzeti Általános Iskola ...........................................................................43 23. ábra Balkány Polgármesteri Hivatalának felépítése ........................................................45 24. ábra József Attila Mővelıdési Ház..................................................................................47 25. ábra Balkány város városrészeinek térképe ...................................................................54 26. ábra Lakónépesség aránya városrészenként .................................................................55 27. ábra A városrészek lakónépességének korcsoportos megoszlása .................................55 28. ábra 100 fıre jutó vállalkozások száma városrészenként ...............................................57 29. ábra A rendırség jelenlegi épülete .................................................................................61 30. ábra Déli iparterület ........................................................................................................62 31. ábra Szegregátumok Balkányban...................................................................................63 32. ábra Balkány város legjelentısebb közparkja .................................................................66 33. ábra Nyugati iparterület ..................................................................................................68


- 78 -


34. ábra A városkörnyéki tanyás városrészben kijelölt két szegregátum...............................71 1. táblázat Balkány fontosabb gazdasági adatai megyei összehasonlításban, 2007.............. 9 2. táblázat A város funkcióinak területi hatásköre .................................................................13 3. táblázat A Balkányhoz tartozó településrészek, tanyák ....................................................17 4. táblázat A tíz legnagyobb iparőzési adót fizetı vállalkozás Balkányban ...........................20 5. táblázat A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2001.................21 6. táblázat Kereskedelmi szolgáltatók összefoglaló táblázata (1997-2007)...........................24 7. táblázat A lakónépesség számának alakulása Balkányban 1997-2007 között ..................28 8. táblázat A lakosság gazdasági aktivitása, 2001................................................................29 9. táblázat Munkanélküliségi adatok 2000 és 2007 között (minden év decemberében) ........30 10. táblázat Önkormányzati segélyezések és támogatások alakulása Balkányban ..............33 11. táblázat A város ismert légszennyezıi............................................................................35 12. táblázat Épített környezet változása Balkányban az elmúlt tíz évben .............................38 13. táblázat Az általános iskolai közoktatás integráltsága a 2007/2008-as tanévben............42 14. táblázat Balkány Önkormányzatának költségvetési adatai..............................................46 15. táblázat Balkány kulturális, sport- és egyéb közösségi szereplıi ....................................47 16. táblázat A városrészek népességének szociális jellemzıi ..............................................56 17. táblázat A városközponti városrészben található közszolgáltató szervezetek .................57 18. táblázat A városközponti városrész fontosabb mutatói ...................................................58 19. táblázat A városközponti városrész SWOT-elemzése ....................................................60 20. táblázat A keleti városrész SWOT-elemzése ..................................................................62 21. táblázat A Déli városrész fontosabb statisztikai adatai....................................................63 22. táblázat A déli városrész SWOT-elemzése.....................................................................64 23. táblázat Az Észak-nyugati városrész fontosabb adatai ...................................................65 24. táblázat Az észak-nyugati városrész SWOT-elemzése...................................................66 25. táblázat Az ipari-gazdasági városrész SWOT-elemzése.................................................68 26. táblázat A városkörnyéki tanyás városrész területi megoszlása a városhoz képest ........69 27. táblázat A városkörnyéki tanyás városrész statisztikai adatai, 2001 ...............................70 28. táblázat A városkörnyéki tanyás városrész SWOT-elemzése .........................................71 29. táblázat Balkány városrészeinek jelenlegi funkciói..........................................................73


- 79 -


7

Források •

Balkány Város Településrendezési Terve, 2008

•

KSH Népszámlálás 2001. hivatalos adatszolgáltatás

•

KSH Népszámlálás 2001. statisztikai kiadványok

•

KSH Statisztikai évkönyvei: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2000-2007

•


- 80 -

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents