Balatonudvari Község

Balatonudvari Község Helyi Építési Szabályzat

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

2006. MÁRCIUS 21.

2

Balatonudvari Község Képviselı-testületének 3/2006. (III.31.) számú rendelete Balatonudvari Helyi Építési Szabályzatáról Balatonudvari Község Képviselı-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. Évi LXXVIII. Törvény 7.§-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. Évi LXV. Törvény 8.§. (1) bekezdésében adott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. (A vonatkozó magasabb szintő jogszabályokat a lábjegyzetek jelölik.)

Balatonudvari Község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK Az elıírások hatálya 1.§. Jelen rendelet hatálya Balatonudvari község közigazgatási területére terjed ki. Az elıírások alkalmazása 2.§. 1. A 1.§-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényő rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet elıírásainak megfelelıen szabad. 2. Jelen rendelet kötelezıen alkalmazandó melléklete a település szabályozási tervének (1.sz. melléklet Szabályozási terv-Belterület, 2.sz. melléklet Szabályozási terv –Külterület, 3. sz. melléklet Szabályozási terv Kertes-Mezıgazdasági). A rendelet elıírásai a szabályozási tervvel együtt alkalmazandók. A szabályozás elemei 3.§. 1. Az alkalmazott kötelezı szabályozási elemek: 1 a) Szabályozási vonal b) Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa, c) Területfelhasználási egységek határa d) Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, vonal, beépíthetı legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó elıírások, és a beépítettség környezeti feltételei. 1

az OTÉK alapján 2

3

2. Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntetı jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmő-vezeték nyomvonala. 3. Az irányadó szabályozási elemek elıírásaitól az engedélyhatározat az egyéb elıírások betartása mellett eltérhet. E rendelet alkalmazásában a szintterület-sőrőség számításánál a létesítménynél bruttó szintterülete veendı figyelembe. 4. A kötelezı szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg. Külterület és belterület 4.§. A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható. Területfelhasználás 5.§. 1.

A település területe építési szempontból a. beépítésre szánt területekre b. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik: a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint Lakóterület: − Falusias Lf Vegyes terület: − Településközpont vegyes terület Vt Üdülıterület − Üdülıházas üdülıterület Üü − Hétvégiházas üdülıterület Üh Üm − Minıségi üdülı terület Gazdasági terület − Kereskedelmi, szolgáltató Gksz Különleges terület: − temetı Kte − szabadidıközpont Kszk − sportolási célú terület Ksp − strand Kst − kikötı Kki − bungalow kamping Kbk b.) beépítésre nem szánt területek Közlekedési terület: Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt: − országos közutak − a helyi közutak területe − vasútterület

KÖu külön nem jelölt KÖk

3

4

P

− közterületi parkolók területe Zöldterület: − zöldterület Erdıterület: − védelmi − turisztikai Mezıgazdasági terület: − kertes − általános Vízgazdálkodási terület: − vízgazdálkodási

Z Ev Ee Mk Má V

Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetık el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Falusias lakóterületek (Lf) 6.§. 1. A tervezési területen meglévı és tervezett lakóterületek – az OTÉK kategóriáit is figyelembe véve – falusias lakóterületi besorolást nyertek, amelyek laza beépítéső, akár több rendeltetési egységet is magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. 2. Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következı táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jel

Lf-1 Lf-2 Lf-3

Kialakítható telek min. nagyság (m2)

Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m)

Beépítés módja

Max. beépítettség mértéke (%)

Max. építmény magasság (m)

700 700 450

18 18 14

O O SZ

30 30 30

3,2 4,5 3,5

3. Amennyiben a kialakult telkek paraméterei az elıírtaktól eltérnek (kisebbek) az építési hatóság dönt – az eltérés nagyságának mérlegelésével – a telek beépíthetıségérıl. De 10m-nél keskenyebb telek nem építhetı be. 4. A szabályozási és övezeti tervlapon feltüntetett építési vonalakat irányadó jelleggel kell figyelembe venni. Ettıl eltérést – a környezeti állapot mérlegelésével – az építési hatóság engedélyezhet. 5. A szabályozási és övezeti tervlapon feltüntetett építési vonalakat kötelezı jelleggel kell figyelembe venni. Ahol nem került feltüntetésre építési vonal, ott kialakult környezet esetén az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni. Az Lf-2 -es övezetben az elıkert mérete 5 méter. A többi övezetben a kialakult helyzethez igazodó. 6. Szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani. 7. A falusias lakóterületen nem helyezhetı el:

4

5

−

mezı- és erdıgazdasági (üzemi) építmény

−

szórakoztató épület

−

üzemanyagtöltı

8. Az épületek csak magastetıvel létesíthetık. A fı tömeget meghatározó tetı hajlásszöge 40°nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévık pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. 9. Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához. 10. Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani a használatba vételi engedély megkéréséig. 11. Az Lf-3 övezetben állattartás és épületei nem engedélyezhetık. A többi övezetben az állattartási rendelet szerint. 12. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. A kerítés max. 150 cm magas lehet amennyiben áttört fonatos, ill. léckerítés. Tömör kıkerítés max. 140 cm magas lehet és a helyben szokásos mészkıbıl készülhet, lehetıleg soros rakással. Élısövény estében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belsı kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható. Tőzvédelmi okokból 13. A lakóterületen lakással egybeépített (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) egy építészeti egységben helyezhetı el, úgy, hogy külsı megjelenésében lakóépület összhatását keltse, az övezetre elıírt beépítési %-ok betartásával. A mőködéshez szükséges parkolási lehetıséget az eddigi telken belül kell biztosítani. 14. A lakóépület csak egy épülettömegben helyezhetı el. A telken elhelyezésre kerülı nem lakófunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetık el, kivéve Lf-3-as övezetet, ahol egy telken csak egy épület lehet.. Lakófunkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhetı gazdasági épület. Gazdasági épület, vagy építmény használatbavételi engedélye nem elızheti meg a lakóépület használatbavételi engedélyét.

Településközpont vegyes terület (Vt) 7. §. 1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsısorban központi igazgatási, egészségügyi, oktatási, szórakoztató, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. 2. A településközponti vegyes területen nem helyezhetı el −

Parkolóház, üzemanyagtöltı

3. Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következı táblázat szerint kell meghatározni:

5

6

Övezeti jel

Kialakítható Telek min. nagyság (m2)

Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m)

Beépítés módja

Max. beépítettség mértéke (%)

Max. építmény magasság (m)

Vt

1000

20

SZ

30

4,5

Vt1

K

K

SZ

K

K

K = a meglévı megmaradó templomok paraméterei változtatás kizárólag a mőemléki hatóság elıírásai szerint lehetséges 4. A Vt jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadonálló beépítési móddal, a kialakult állapothoz igazodóan helyezhetık el. Elhelyezésük meglévı vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet, építési helye igazodjon a környezete építési helyeihez.. 5. Az új intézmények létesítésével egyidejőleg az érvényes normatívák alapján számítható parkoló mennyiséget kell megépíteni. 6. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények ezen övezetben nem építhetık. 7. Az épületek csak magastetıvel létesíthetık. A fı tömeget meghatározó tetı hajlásszöge 40°nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, bit. zsindely és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévık pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. 8. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. 9. Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához. Kivéve a Vt1(templomok) övezeti jellel ellátott területeken. 10. A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi elıírások vonatkoznak: a) az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, kivéve a Vt1(templomok) övezeti jellel ellátott területeket. b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintő (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintő (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendı. d) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása, ill. meglévı közintézmény átalakítása esetén az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell tartalmaznia. A kertépítészeti terv kötelezı munkarészei: tereprendezési terv, kertrendezési terv (M 1:200), növénykiültetési terv, részlettervek, továbbá az ezekhez tartozó szöveges munkarészek. e) intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Üdülıterület 8. §

6

7

1. A tervezési területen meglévı és tervezett üdülıterületek – az OTÉK kategóriáit figyelembe véve – üdülıházas és hétvégiházas üdülıterületi besorolást nyertek, amelyek elsısorban laza beépítettségő üdülıépületek elhelyezésére szolgálnak. 2. Az üdülıterületen nem helyezhetı el: −

üzemanyagtöltı és parkolóház

3. A szabályozási és övezeti tervlapon feltüntetett építési vonalakat irányadó jelleggel kell figyelembe venni. Ettıl eltérést – a környezeti állapot mérlegelésével – az építési hatóság engedélyezhet. 4. Szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani. 5. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények ezen övezetben nem építhetık. 6. Az épületek csak magastetıvel létesíthetık. A fı tömeget meghatározó tetı hajlásszöge 40°nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Üü övezetben a tetıhajlás minimuma 30°. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévık pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. 7. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. 8. Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához. 9. Az építési hely meghatározásánál az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.

Üdülıházas üdülıterület (Üü) 9.§. 1. Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következı táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jel

Üü

Kialakítható telek min. nagyság(m2)

Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m)

Beépítés módja

Max. beépítettség mértéke (%)

Max. építmény magasság (m)

1100

20

SZ

10

6,0

2. A több üdülıépület együttes elhelyezésére szolgáló (tömb) telken üdülıépületet elhelyezni csak a terület egészére kiterjedı beépítési tervnek megfelelıen szabad 3. Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az elıkertben: a telek szélétıl min. 5 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétıl min. 5 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétıl min. 6 m-re húzódik. 4. Üdülıházas üdülıterületen a zöldfelületek kialakítására az alábbi elıírások vonatkoznak: a) az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell megtartani, ill. kialakítani. Ez feltétele az építési engedélyezési eljárásnak. b) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintő (gyep- cserjeés lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag

7

8

c) d) e) f) g)

h)

egyszintő növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja. az egyes telkeken a kötelezı zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggıen kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 3 m széles, többszintő honos növényzetbıl (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendı. zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során legalább 50 % arányban honos növényfajok alkalmazandók. az övezetben allergiát okozó, illetve termésükkel szemetelı, valamint mérgezı növények nem ültethetık. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendı. az övezet zöldfelületeinek kialakítása, átalakítása kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti terv kötelezı munkarészei: favédelmi terv, tereprendezési terv, kertrendezési terv (M 1:200), növénykiültetési terv, részlettervek és az ezekhez tartozó szöveges munkarészek. a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Hétvégi házas üdülıterület (Üh) 10. § 1. Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következı táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jel

Üh

Kialakítható Telek min. nagyság (m2)

Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m)

Beépítés módja

Max. beépítettség mértéke (%)

Max. építmény magasság (m)

550

14

SZ

15

4,0

2. Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az elıkertben: a telek szélétıl min. 5 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétıl min. 3 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétıl min. 6 m-re húzódik. 3. Hétvégi házas üdülıterületen az egyes telkek területének legalább 60 %-át zöldfelületként kell megtartani, ill. kialakítani. Ez feltétele az építési engedélyezési eljárásnak.

Minıségi üdülı övezet (Üm) (A Btv. szerinti minıségi turizmusfejlesztési terület) 11.§. 1. Az Üm övezetbe a fövenyesi vízmő és a Balatonudvari Főzfa u. közötti terület, a 71-es és a kerékpárút közötti része tartozik, ami a Btv.-ben minıségi turizmusfejlesztési terület. 2. Az övezetben lakó, üdülı, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épületek, létesítmények, továbbá a szabadidı eltöltését, a pihenést, a testedzést szolgáló létesítmények, építmények helyezhetık el. Az állattartás és épületei nem engedélyezhetık. 3. Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következı táblázat szerint kell meghatározni: 8

9

Övezeti jel

Kialakítható telek min. nagysága (m2)

Beépítés módja

Beépítettség max. mértéke (%)

Minimális zöldfelületi borítottság (%)

Építmény-magasság

Üm

50 000

SZ

8

50

4,5

max. (m)

SZ: szabadon álló 4. a. b. c.

Az övezetben az építési hely határvonalai: építési határvonal az elıkertben: a telek szélétıl min. 10 m-re, építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétıl min10 m-re, építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétıl min. 10 m-re húzódik.

5. Az övezetben a zöldfelületek kialakítása az üdülıházas üdülıterületre vonatkozó elıírások (9.§. (4) bekezdés), valamint az alábbi elıírások szerint történhet: a. a Szabályozási terven természeti területként lehatárolt területen törekedni kell a természetes, ill. természetközeli állapotú gyep- és fás-bokros társulások megırzésére. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során honos növényfajok alkalmazandók. 6. Minden Üm jelő beépítésre szánt területegység csak az egész tömbre kiterjedı egységes elvi építési engedélyezési terv elfogadása után építhetı be. Az elvi építési engedélyezési tervhez minden esetben területismertetı talajmechanikai szakvélemény készítendı. Minden a teljes cterületre kiterjedı elvi építési engedélyezési terv a Balatoni Területi Fıépítészi Hivatal tervtanácsával véleményezendı. 7. Az elvi építési tervnek tartalmaznia kell a teljes területre (tömbre) beépítési terv szinten az épületek elhelyezését, kialakítását, anyaghasználatát, szineit, komplex kertészeti tervét, közmőtervét és belsı úthálózat kialakítását. 8. Az Üm területeken Balatonudvari és a környezı települések hagyományos építészeti és táji adottságaihoz igazodó épületek helyezhetık el, melyek egyenként maximum négy üdülıegységesek lehetnek. 9. Egy-egy üdülıegység maximum 200 m2 szintterülető lehet. 10. Szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani. 11. Az épületek csak magastetıvel létesíthetık. A fı tömeget meghatározó tetı hajlásszöge 40°nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés. 12. Az épületek magasságának illeszkedniük kell a két szomszédos épület magasságához ill. a környezetükhöz. 13. Az övezet telkét a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. A kerítés max. 150 cm magas lehet amennyiben áttört fonatos, ill. léckerítés. Tömör kıkerítés max. 140 cm magas lehet és a helyben szokásos mészkıbıl készülhet, lehetıleg soros rakással. Élısövény estében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belsı kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható.

9

10

Gazdasági terület 12.§. 1.

A Szabályozási terven lehatárolt gazdasági terület sajátos építési használata szerint kereskedelmi, szolgáltató (Gksz) gazdasági terület.

2.

A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen belül kizárólag a vízgazdálkodással, a halés nádgazdálkodással összefüggı épületek és létesítmények helyezhetık el.

3.

A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben az építési telek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következı táblázat szerint kell meghatározni: min. építményépítési kialakítható kialakítható/ Beépí- beépítettség beépíthetı tés max. zöldfelületi magasság övezet telek min. telek módja jele nagysága (m2) mértéke borítottság max. (m) legkisebb (%) (%) szélessége (m) 1500 30 SZ 30 50 4,5 Gksz

4.

A Gksz építési övezetben az építési helyet a kialakult beépítési vonalhoz illeszkedve kell meghatározni.

5.

Az épületek tetıszerkezetének hajlása 15-45° közötti lehet, alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes anyag színéhez közelálló lehet.

6.

Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi elıírások vonatkoznak: a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintő (gyep- cserjeés lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintő növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja. b) a gazdasági övezetben az egyes telkeken a kötelezı zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggıen kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 1 soros fasor, alatta cserjesávval létesítendı. c) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendı. d) zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során honos növényfajok alkalmazandók. e) gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet és mőleírást kell tartalmaznia. f) a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha az elıírásoknak megfelelı, ill. a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Különleges területek 13.§. 1. A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhetı épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak: 10

11

a) b) c) d) e) f)

Kte: temetı területe Kszk: szabadidıközpont területe Ksp: sportolási célú terület Kst: strand területe Kki: kikötı területe Kbk: bungalow kamping

Temetı területe (Kte) 14.§. 1. A “Szabályozási terv”-en temetıként (Kte) lehatárolt terület a kulturális örökségvédelmi törvény hatálya alá tartozó védett temetı. A temetıben az építésügyi engedélyezés szabályai szerint engedélyköteles épületet, építményt elhelyezni, a területet átalakítani, bıvíteni kizárólag a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével lehet. 2. A temetı területén ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetık el. 3. Az övezet részletes elıírásai az alábbiak: Övezeti jel

Kialakítható telek min. nagyság (m2)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítés módja

Max. beépítettség mértéke (%)

Minimális zöldfelületi borítottság (%)

Max. építmény magasság (m)

Kte

K

K

SZ

2

50

5,5

K: kialakult telek, tovább nem osztható SZ: szabadon álló 4. Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az elıkertben: a telek szélétıl min. 10 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétıl min. 10 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétıl min. 10 m-re húzódik. 5. A temetı területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi elıírások vonatkoznak: a) a temetı átalakítása, bıvítése esetén a külsı telekhatárok mentén legalább 3 m széles, többszintő növényzetbıl álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) létesítendı. b) a temetı növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, balesetveszély elhárítása vagy közegészségügyi szempontok teszik szükségessé. c) a temetı átépítése, bıvítése kizárólag kertépítészeti és sírkiosztási terv alapján történhet. d) a temetı területén történı fakivágáshoz és -telepítéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye szükséges.

Szabadidıközpont területe (Kszk) 15.§. 1. A szabadidıközpont területén kizárólag közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó épületek, sport és játék céljára szolgáló építmények helyezhetık el. 2. Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a

11

12

következı táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jel

Kialakítható telek min. nagyság (m2)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítés módja

Max. beépítettség mértéke (%)

Minimális zöldfelületi borítottság (%)

Max. építmény magasság (m)

Kszk

2000

30

SZ

25

50

5,5

K: kialakult telek, tovább nem osztható SZ: szabadon álló 3. Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az elıkertben: a telek szélétıl min. 5 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétıl min. 5 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétıl min. 6 m-re húzódik. 4. Az övezet területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi elıírások vonatkoznak: a b

c d e f g

az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell megtartani, ill. kialakítani. Ez feltétele az építési engedélyezési eljárásnak. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintő (gyep- cserjeés lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintő növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb felét boríthatja. az egyes telkeken a kötelezı zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggıen kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 3 m széles, többszintő honos növényzetbıl (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendı. zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során legalább 75 % arányban honos növényfajok alkalmazandók. az övezetben allergiát okozó, illetve termésükkel szemetelı, valamint mérgezı növények nem ültethetık. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendı. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történı borítása. a kötelezı zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintő növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelezı legkisebb zöldfelület számításnál nem vehetı

figyelembe. h

i

az övezet zöldfelületeinek kialakítása, átalakítása kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti terv kötelezı munkarészei: favédelmi terv, tereprendezési terv, kertrendezési terv (M 1:200), növénykiültetési terv, részlettervek és az ezekhez tartozó szöveges munkarészek. a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Sportolási célú terület (Ksp) 16.§.

12

13

1. A Ksp övezetbe a külterületen található 015/2 hrsz-ú felhagyott bányaterület tartozik. Erre a területre feltételhez kötött építési tilalom vonatkozik a komplex tájrehabilitációs tanulmányterv elfogadásáig, ami meg kell határozza a terület jövıbeni területfelhasználását. 2. A tanulmánynak vizsgálnia kell, hogy a terület alkalmas-e sportolási célú területnek. d) Amennyiben nem alkalmas, úgy rendezési terv készítendı a területre a tájrehabilitációs tanulmányterv alapján. Ebben az esetben a 3.-7. pontok nem lépnek hatályba. e) Amennyiben alkalmas, úgy az alábbi 3.-7. pontok alapján lehet beépíteni a területet. 3. Az övezetben vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épületek, létesítmények, továbbá a szabadidı eltöltését, a pihenést, a testedzést szolgáló létesítmények, építmények helyezhetık el. 4. Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következı táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jel

Kialakítható telek min. nagysága (m2)

Kialakítható Telek legkisebb telekszélessége (m)

Ksp

K

K

Beépí- Beépítettség max. tés mértéke (%) módja

SZ

15

Minimális zöldfelületi borítottság (%)

Építménymagasság max. (m)

50

5,5

K: kialakult meglévı telek, tovább nem osztható SZ: szabadon álló 5. Az övezetben az építési hely határvonalai: a. építési határvonal az elıkertben: a telek szélétıl min. 10 m-re, b. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétıl min. 5 m-re, c. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétıl min. 10 m-re húzódik. 6. A terület újrahasznosítása, az építési engedély kiadásának feltételeként a felhagyott bányaterületet rehabilitálni kell és rekonstrukciós tervet kell készíteni. A területen a 3. bekezdésben felsorolt épületek, létesítmények 4. bekezdés szerinti módon való elhelyezésének feltétele, hogy a készülı bányarekonstrukciós terv erre alkalmasnak minısítse a területet. A tájrehabilitáció a hulladéklerakás felszámolását (a hulladék elszállítását), a szükséges kármentesítést (talajszennyezıdések felszámolás, talajcsere), vízrendezést, valamint az újrahasznosításnak megfelelı tereprendezést és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon. 7. Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi elıírások vonatkoznak: a. törekedni kell a természetes, ill. természetközeli állapotú gyep- és erdıtársulások megırzésére. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során legalább 75 % arányban honos növényfajok alkalmazandók. b. az övezet zöldfelületeinek kialakítása kertépítészeti terv alapján történhet.

Strand területe (Kst) 17.§. 1.

A strand területén az alábbi létesítmények helyezhetık el: a) a strand kiszolgáló létesítményei: fogadó épület, öltözı, vizesblokk, raktárak, stb. b) vízi sport építményei, c) pihenést és testedzést szolgáló építmények pl.: pihenıhely, játszótér, tornapálya, stb. d) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei, 13

14

e) a terület fenntartásához szükséges épület. 2. Az övezet részletes elıírásai az alábbiak: övezeti kialakítható kialakítható Beépí- beépítettség telek legkisebb max. jel telek min. tés 2 nagysága (m ) szélessége (m) módja mértéke (%) Kst

1 ha

60

SZ

8

minimális zöldfelületi borítottság (%)

max. építménymagasság (m)

70

4,5

SZ: szabadon álló 3.

Az építési helyet a kialakult beépítési vonalhoz illeszkedve kell meghatározni, figyelembe véve, hogy a partvonaltól számított 30 m-en belül épületek nem helyezhetık el.

4.

Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi elıírások vonatkoznak: a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/4-ét háromszintő (gyep-, cserjeés lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintő növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja. b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendı. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történı borítása. c) a kötelezı zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintő növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelezı legkisebb zöldfelület számításnál nem vehetı figyelembe. d) növénytelepítés során a termıhelyi adottságoknak megfelelı honos növényfajok alkalmazandók. e) az övezetben allergiát okozó, illetve termésükkel szemetelı, valamint mérgezı növények nem ültethetık. f) a strand zöldfelületének kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell készíteni. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és mőleírást kell tartalmaznia.

Vízi-közlekedési, sport és turisztikai célú kikötı területe (Kki) 18.§. 1. A kikötı területén a kikötı kiszolgálásához, üzemeltetéséhez szükséges épület, építmény, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények helyezhetık el. 2. Az övezet részletes elıírásai az alábbiak: övezeti kialakítható kialakítható Beépí- beépítettség jel telek min. telek legkisebb max. tés nagysága (m2) szélessége (m) módja mértéke (%) Kki

5000

50

SZ

10

minimális zöldfelületi borítottság (%)

max. építménymagasság (m)

40

5,5

SZ: szabadon álló 14

15

3. Az építési helyet a kialakult beépítési vonalhoz illeszkedve kell meghatározni, figyelembe véve, hogy a partvonaltól számított 30 m-en belül épületek nem helyezhetık el. 4. Az 5 gépjármőállásnál nagyobb parkolók telken belül is kizárólag fásítva alakítandók ki: legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendı: a) egyoldali merıleges beállás esetén 3, b) egyoldali párhuzamos beállás esetén 2, c) legalább 2 m szélességő középsı zöldsávval kialakított parkoló esetén 6 parkolóhely után. Bungalow Kemping 1. A Kbk övezetbe a belterületi 710/16-os hrsz tartozik. Az övezetbe kulturális, sport, szállásférıhely és szórakoztatási, valamint oktatási ill. egészségügyi intézmények épületei és építményei helyezhetık el. 2. Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következı táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jel

Kialakítható telek min. nagysága (m2)

Kialakítható Telek legkisebb telekszélessége (m)

Kbk

K

K

Beépí- Beépítettség max. tés mértéke (%) módja

SZ

10

Minimális zöldfelületi borítottság (%)

Építménymagasság max. (m)

50

4,5

K: kialakult meglévı telek, tovább nem osztható SZ: szabadon álló 3. Az övezetben az építési hely határvonalai: a építési határvonal az elıkertben: a telek szélétıl min. 10 m-re, b építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétıl min. 5 m-re, c építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétıl min. 10 m-re húzódik. 4. Az építési helyet a kialakult beépítési vonalhoz illeszkedve kell meghatározni, figyelembe véve, hogy a partvonaltól számított 30 m-en belül épületek nem helyezhetık el. 5. Az 5 gépjármőállásnál nagyobb parkolók telken belül is kizárólag fásítva alakítandók ki: legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendı: a egyoldali merıleges beállás esetén 3, b egyoldali párhuzamos beállás esetén 2, c legalább 2 m szélességő középsı zöldsávval kialakított parkoló esetén 6 d parkolóhely után. 6. Az övezetben az építési hely határvonalai: a építési határvonal az elıkertben: a telek szélétıl min. 5 m-re, b építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétıl min. 5 m-re, c építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétıl min. 6 m-re húzódik. 7. Az övezet területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi elıírások vonatkoznak: a b

az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell megtartani, ill. kialakítani. Ez feltétele az építési engedélyezési eljárásnak. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintő (gyep- cserjeés lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag 15

16

c d e f g

egyszintő növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb felét boríthatja. az egyes telkeken a kötelezı zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggıen kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 3 m széles, többszintő honos növényzetbıl (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendı. zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során legalább 75 % arányban honos növényfajok alkalmazandók. az övezetben allergiát okozó, illetve termésükkel szemetelı, valamint mérgezı növények nem ültethetık. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendı. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történı borítása. a kötelezı zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintő növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelezı legkisebb zöldfelület számításnál nem vehetı

figyelembe. h

i

az övezet zöldfelületeinek kialakítása, átalakítása kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti terv kötelezı munkarészei: favédelmi terv, tereprendezési terv, kertrendezési terv (M 1:200), növénykiültetési terv, részlettervek és az ezekhez tartozó szöveges munkarészek. a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési területek és létesítmények (Kö) 19.§. 1. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védıtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza. 2. A közlekedési területen és a közlekedési védıtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a kezelı hozzájárulásával és elıírásai szerint lehet. 3. A települést érintı országos utak (forgalmi utak): 71sz. út, Badacsonyi út-Füredi út, K. IV., B. IV., 4. A 71sz. út szabályozási szélessége jellemzıen a kialakult marad. A külterületi szakaszon az út mentén a tengelytıl számított 100-100 méteres védıtávolságot kell figyelembe venni. 5. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mezı- és erdıgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen építményt a tengelytıl számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni. 6. A különleges burkolat-kiképzéső közterületek (közös jármő-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását közterület rendezési terv alapján kell megépíteni. A közterület rendezési tervnek tartalmaznia kell a helyszínrajzi elrendezést, a magassági

16

17

méreteket, keresztmetszeteket, berendezéseket, utcabútorzatot burkolatokat, közmőhálózat kialakítását, köz-és díszvilágítás megoldását, parkolás megoldását, a terület kertépítészeti kialakítását. 7. A területen meglévı, vagy elhelyezésre kerülı bármilyen létesítmény parkolását, rakodását az OTÉK elıírásainak megfelelıen telken belül kell biztosítani, közterületi parkolás csak az Önkormányzati Parkolási Rendeletben rögzített feltételek szerint lehetséges. 8. Az OTÉK általános elıírásaitól eltérıen szabályozott közlekedési területek esetén, az ebbıl adódó kártérítési igény az útkezelıvel szemben nem érvényesíthetı. 9. Az útkeresztezıdésekben a rálátási háromszöget a közlekedés biztonsága érdekében szabadon kell hagyni, ezen a területen semmiféle növényzet, létesítmény nem helyezhetı el. 10. A közút és a vasút szintbeni keresztezésénél a vonatkozó rendeletben meghatározott rálátási háromszög területén belül az út és a vasút szintjétıl számított 0.5 méternél magasabb építményt elhelyezni, 0.5 méternél magasabb fát, növényzetet ültetni tilos. 11. A Bp.-Keszthely vasútvonal mentén a szélsı vágánytól számított 50-50 méteres védıtávolság van érvényben. 12. A rálátási háromszögeket biztosítani kell, útcsatlakozásnál a szabadlátást létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

gátló

13. Új utak zöldsávval, ill. fasorral alakíthatók ki: a 12 m, illetve annál kisebb szabályozási szélességő utak mentén legalább az egyik oldalon, a 12 m-nél nagyobb szabályozási szélességő utak mentén mindkét oldalon fasorok telepítendık. A fák telepítési távolsága legfeljebb 10,0 m lehet. Az utak használatbavételi engedélye kizárólag akkor adható meg, ha az útmenti zöldsáv telepítése megtörtént. 14. Az 5 gépjármőállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva alakítandók ki: legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendı: a egyoldali merıleges beállás esetén 3, b egyoldali párhuzamos beállás esetén 2, c legalább 2 m szélességő középsı zöldsávval kialakított parkoló esetén 6 parkolóhely után.

Zöldterületek 20.§. 1. Zöldterület a "Szabályozási terv"-en Z szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység. 2. A zöldterületek funkciójuk, valamint az elhelyezhetı épületek, építmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak: a) Z-1: sportkert b) Z-2: közpark c) Z-3: parti sétány 3. A Z-1 övezetben kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidılétesítmények (pl. lelátó, öltözıépület, szertár, stb.), továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetık el a terület legfeljebb 2 %-os beépítettségével. 4. A Z-2 övezetben: -pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenıhely, gyermekjátszótér stb.), 17

18

-köztárgyak, mőtárgyak (szobor, emlékmő, díszkút, szökıkút stb.) helyezhetık el. A Z-2 övezetben épületek nem alakíthatók ki. 5. A Z-3 övezetben a) pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenıhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.), b) kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon), c) szabadidı létesítmények (pl. szabadtéri színpad), d) a sporthorgászat, a vízi sportolás építményei, e) a terület fenntartását szolgáló épület helyezhetık el. 6. Az 5. d) pontban meghatározott építmények, továbbá a gépjármőforgalom számára tervezett közutak kizárólag a Szabályozási terven kijelölt helyeken létesíthetık. 7. Az egyes övezetek részletes elıírásai az alábbiak: Övezeti jel

Kialakítható/ beépíthetı telek min. nagysága (m2)

Kialakítható/ beépíthetı telek legkisebb telekszélessége (m)

Beépítés módja

Beépítettség max. mértéke

Építmény-magasság

Z-1

K

K

SZ

2

4,5

Z-2

K

K

-

-

-

Z-3

3000

50

SZ

1

4,5

max. (m)

(%)

K: kialakult telek, tovább nem osztható SZ: szabadon álló 8. A Z-1 övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az elıkertben: a telek szélétıl 10 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétıl 10 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétıl 10 m-re húzódik. 9. A Z-3 övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az elıkertben: a telek szélétıl 5 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétıl 5 m-re, c) építési határvonal a partvonaltól 20 m-re húzódik. 10. A zöldterületeken elhelyezésre kerülı épületek, építmények kizárólag tájba illı építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésőek, színezésőek) lehetnek. 11. A zöldterületeken az egyes telkek területének minden 100 m2-e után legalább 1 db lombhullató fát kell telepíteni. 12. A zöldterületeken allergiát okozó, illetve termésükkel szemetelı, valamint mérgezı növények nem ültethetık. 13. A tájkarakter megırzése érdekében zöldterületek kialakítása, növénytelepítés során honos növényfajok alkalmazása javasolt. A Z-3 övezetben a meglévı természetes növényzetet,

18

19

jellemzı vízparti növénytársulásokat, nádasokat meg kell ırizni, növénytelepítés során a természetes galérianövényzethez hasonló természetközeli növényzetet kell kialakítani. 14. Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévı zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. (A kertépítészeti tervnek favédelmi tervet, tereprendezési tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, részletterveket, és az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket kell tartalmaznia.) 15. A település zöldfelületeinek védelme érdekében: a) A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelıen, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérı mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendı növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni. b) A visszapótlásra kerülı növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának elınyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság meghatározhatja.

Erdıterület 21.§. 1. A közigazgatási területen található erdıterületek elsıdleges rendeltetésük és az elhelyezhetı építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak: a) Ev-1: védett, b) Ev-2: védı és c) Ee: turisztikai erdıterületek. 2. Védett rendeltetéső erdıterületek (Ev-1) övezetbe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található erdıterületek tartoznak. Védett rendeltetéső erdıterületen a táji, természeti értékek megırzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett rendeltetéső erdıterületeken kizárólag természetközeli erdımővelés (szálaló vágás, ıshonos fafajokkal történı erdıtelepítés, erdıfelújítás), ill. a természetvédelmet szolgáló vadállománykezelés engedélyezhetı. Védett rendeltetéső erdıterületen épületek nem helyezhetık el. 3. Védı rendeltetéső erdıterületeken (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegő építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegő közmő és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetık el, amelyek az erdıt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védı rendeltetéső erdıterületen épületek nem helyezhetık el. 4. A turisztikai erdıterületen (Ee) a természeti értékek védelmének biztosításával sportolási célú terület alakítható ki. A területen épületek nem, kizárólag sportolási célú létesítmények (lovaglópálya, erdei tornapálya, egyéb, nem szilárd burkolatú sportpálya), nyomvonal jellegő létesítmények (gyalogút, túraút stb.) helyezhetık el. A turisztikai erdı kialakítása, üzemeltetési rendje a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal egyeztetve és egyetértve alakítandó ki. 5. A turisztikai erdıterületen a talajnak legalább 75%-ban az erdei fafajok közé tartozó, a térségben honos fák idıs korára várható korona vetülete által fedettnek kell lennie.

19

20

6. A turisztikai erdıterület kerítéssel körülkeríthetı. A kerítés legfeljebb 1,5 m magas drótfonatos kerítés lehet, a kerítés mindkét oldalán kizárólag ıshonos cserjefajokból telepített, nem nyírott sövénnyel takarva. A kerítések kialakítása építési engedély alapján történhet. Az építési engedélyhez a területileg illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. 7. Az erdıterületeken elhelyezésre kerülı építmények kizárólag tájbaillı, hagyományos szerkezetőek és anyaghasználatúak lehetnek. 8. Amennyiben a jelenlegi elsıdleges rendeltetéső erdıterületen más ajánlott elsıdleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetıség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni. 9. Erdıterületen erdıgazdálkodás kizárólag az erdıtörvény, az erdıterv, ill. a különbözı tulajdonú erdık kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdıbirtokossági társulás) belsı elıírásai szerint történhet. 10. Az erdıterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdıtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdıterületek igénybevételének minısülı tevékenységekhez (kivonás, idıleges kivonás, rendeltetésszerő használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdıterületek megosztásához az erdészeti hatóság és a természetvédelmi hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Mezıgazdasági terület 22.§. 1. A “Külterületi szabályozási terv”-en mezıgazdasági területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a Külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át. 2. A mezıgazdasági területek használatuk jellege szerint: a) Mk: kertes mezıgazdasági területek és b) Má: általános mezıgazdasági területek. 3. A mezıgazdasági területekre az alábbi általános elıírások vonatkoznak: a) Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegő építmény a mezıgazdasági területeken ideiglenesen sem helyezhetı el. b) A mezıgazdasági övezetekben különálló árnyékszék nem létesíthetı. c) Kerítés kizárólag élısövénybıl létesíthetı, kivéve az erdıvel határos mezıgazdasági területeket, ahol legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, vadvédelmi célú kerítés építhetı. d) Vízfolyások mentén 50-50 m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetık el, a gyep mőveléső területhasználat megırizendı. e) A mezıgazdasági területeken ösztönözni kell az extenzív jellegő, természet-, ill. környezetkímélı gazdálkodást.

Kertes mezıgazdasági területek (Mk) 23.§. 1. A kertes mezıgazdasági területbe a „Külterületi szabályozási terv”-en lehatárolt I. osztályú szılıkataszteri területek (volt zárkerti területek) tartoznak. 20

21

2. A kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége min. 14m. 3. A kertes mezıgazdasági területen présház, pince (a továbbiakban: gazdasági épület) helyezhetı el. Gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhetı, ha a telek legalább 80 %-a szılımőveléssel hasznosított. 4. A kertes mezıgazdasági terület részletes elıírásai: Övezeti jel

Épület típus

Beépíthetı min. teleknagyság (m2)

Beépíthetı min. telekszélesség (m)

Beépítés módja

Max. beépítési %

Max. építmény magasság (m)

Mk

G

K:2700 (1500)* m2 Ú:3000 m2

K: 10 m

10-12m:O >12m:SZ

3%**

4,0 m

Ú: 14m

G: gazdasági épület K: a Rendelet hatályba lépése elıtt kialakult telek esetén Ú: a Rendelet hatályba lépése után kialakításra kerülı telek esetén O: oldalhatáron álló SZ: szabadon álló * Lásd még: (5) bekezdés **Lásd még: (6) bekezdés 5. A jelen Rendelet hatályba lépése elıtt kialakult 1500-2700 m2 közötti nagyságú telkeken álló épületek, építmények átépítése, ahol ezzel a lehetıséggel 1989. január 1. után még nem éltek, legfeljebb 25 m2-rel – egy alkalommal engedélyezhetı. Az 1500 m2–nél kisebb telkek nem építhetık be, a területükön álló épületek nem bıvíthetık és nem újíthatók fel. 6. A kertes mezıgazdasági területen egy telken egy gazdasági épület helyezhetı el. A gazdasági épületek alapterülete (a gazdasági pince nélkül) legfeljebb 50m2 lehet. 7. A gazdasági épületek egy max. 20 m2-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas részt is magukba foglalhatnak. 8. Az építési hely határvonalai: építési határvonal az elıkertben: a telek szélétıl 5 m-re, építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétıl 3 m-re építési határvonal a hátsókertben: az elıkerti határvonaltól 20 m-re húzódik.

− − −

9. A tájkarakter erısítése és a tájkép védelme miatt a kertes mezıgazdasági területen épületek, építmények kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelı, tájba illı építészeti kialakítással létesíthetık. a) Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával alakíthatók ki: - az épület falazó anyaga: kı, vagy tégla, - a homlokzat: kıporos vakolatú, fehérre meszelt vakolt felülető, vagy nyers kıhomlokzat, - a nyílászárók: természetes fa színő színő, pácolt vagy mázolt nyílászárók,

21

22

- a burkolat: tégla, fa, vagy kı, - a tetı: cserép-, vagy nádfedéső, 45° tetıhajlásszögő lehet. b) Tilos a mőanyag, fém és szürke eternit lemezek és hullámlemezek alkalmazása. c) Oromfalon terasz, loggia, vagy erkély nem alakítható ki. d) A gazdasági épülettıl különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki. 10. A kertes mezıgazdasági területen állattartó képület, valamint üzemi mérető (saját szükségletet meghaladó mennyiséget elıállító) mezıgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezıgazdasági gépjavító, állattartó telep stb. nem helyezhetık el. 11. Kerítés kizárólag a bejegyzett gyümölcsös mővelési ágú földrészleten engedélyezhetı, ahol csak a vadvédelmi (hálós) kerítés alkalmazható vékony zártszelvényő acél oszlopokkal. 12. A kertes mezıgazdasági területeken a közlekedési és közmőlétesítmények kialakítására az alábbi elıírások vonatkoznak: e) A szabályozási tervben szereplı úthálózat nem bıvíthetı, azok fokozatos önkormányzati kezelésbe vételérıl gondoskodni kell. f) Utak szabályozási tervlapokon feltüntetett 6 ill. 8m-es szabályozási szélességen belül alakíthatók ki. g) A kialakításra kerülı közmőveket (elektromos energia) az úthálózathoz kell igazítani. h) A terep szintjének megváltoztatására, tereprendezés során a felszíni vizek kialakult szabad elfolyását megváltoztatni, akadályozni nem lehet.

Általános mezıgazdasági területek 24.§. 1. A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megırzése érdekében az általános mezıgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következı övezetekre tagolódik: a. Má-1: szılıkataszter II. területek övezete, b. Má-2: árutermelési mezıgazdasági övezet, c. Má-3: korlátozott használatú mezıgazdasági övezet. 2. Az általános mezıgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m2, szélessége min. 30m. 3. Az általános mezıgazdasági terület övezeteinek részletes elıírásai az alábbiak:

22

23

Övezeti jel

Má-1 Má-2 Má-3

Mővelési ág* Beépíthetı min. teleknagyság (m2)

szılı gyümölcs gyep szılı gyümölcs -

Beépíthetı min. telekszélesség (m)

Beépítés módja

20 000 (2ha) 30 000 (3ha)

30

SZ

50 000 (5ha)

50

SZ

-

-

-

Max. beépítési %

1 (max500m2) 0,5 (max500m2) 0,5 (max400m2) 0

Max. építmény magasság (m)

4,5

4,5 -

SZ: szabadon álló * a fel nem sorolt mővelési ágak esetén épületek nem helyezhetık el 4. Az Má-1 és az Má-2 övezetekben az építési hely határvonalai: a. építési határvonal az elıkertben: a telek szélétıl 10 m-re, b. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétıl 10 m-re, c. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétıl 10 m-re húzódik. 5. Az épületek maximális szélessége 12m lehet. 6. A Külterületi Szabályozási terven „kizárólagosan sportolási célú mezıgazdasági terület”-nek jelölt területen* a természeti értékek védelmének biztosításával sportolási célú terület alakítható ki. A sportolási célú létesítmények kialakítása, üzemeltetési rendje (pl.: öntözés módja, vegyszerhasználat, trágyázás módja), a telepíthetı növényfajok a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal egyeztetve és egyetértve alakítandók ki. 7. A „kizárólagos sportolási használatú mezıgazdasági terület” gyepterületként alakítható ki, ill. tartható fenn, a gyepterületek ligetes fásítása megengedett. A kizárólagos sport hasznosítású területen épületek nem, kizárólag a szabadidı eltöltését, testedzést szolgáló létesítmények (pl. lovaglópálya, golfpálya, egyéb, nem szilárd burkolatú sportpálya) alakíthatók ki. 8. A kizárólagosan sportolási célú mezıgazdasági terület kerítéssel körülkeríthetı. A kerítés legfeljebb 1,5 m magas drótfonatos kerítés lehet, a kerítés mindkét oldalán kizárólag ıshonos cserjefajokból telepített, nem nyírott sövénnyel takarva. A kerítések kialakítása építési engedély alapján történhet. Az építési engedélyhez a területileg illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

Szılıkataszter II. területek övezete (Má-1) 25.§. 1. A szılıkataszter II. területek övezetbe a II. osztályú szılıkataszterbe sorolt területek tartoznak. 2. A tájkarakter erısítése érdekében az övezet területe szılımőveléssel, vagy gyümölcstermesztéssel hasznosítandó. Az övezetben gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhetı, ha a telek legalább 75 %-a szılımőveléssel, vagy gyümölcstermesztéssel hasznosított. 3. Az övezetben a termelést és a feldolgozást szolgáló (szılı mővelési ág esetén továbbá a *

OTÉK 7.§.(5) 1. pont szerinti kizárólagos felhasználás 23

24

borturizmushoz kapcsolódó) és a lakófunkciót is kielégítı épület, építmény helyezhetı el. 4. Lakófunkciót is szolgáló épület, épületrész alapterülete legfeljebb az övezetre vonatkozó beépítési % fele, de legfeljebb 200 m2 lehet. 5. Az övezetben a szılı mővelési ágú terület más mővelési ágba nem sorolható át. A meglévı, nem szılı mővelési ágú terület mővelési ágának megváltoztatása esetén kizárólag a szılı, a gyümölcs és a gyep mővelési ág engedélyezhetı.

Árutermelési mezıgazdasági övezet (Má-2) 26.§. 1. Árutermelési mezıgazdasági övezetbe tartoznak az Mk és az Má-1 övezetekbe be nem sorolt mezıgazdasági területek. 2. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei helyezhetık el. Az övezetben lakófunkciót is szolgáló épület nem létesíthetı. 3. Állattartó épületek, építmények a Balaton partvonalától számított 1000 m-en belül, egyéb felszíni vizek partvonalától számított 200 m-en belül nem helyezhetık el. 4. Az övezet Balaton-felvidéki Nemzeti Parkon belüli védett területein, a Natura 2000 területeken és a természeti területeken: a) nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhetı el olyan létesítmény, amely a jelenlegi természeti állapotot rontja, a meglévı növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képzıdményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. b) épületek, építmények kialakításához, mővelési ág megváltoztatásához az elsıfokú természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

Korlátozott használatú mezıgazdasági övezet (Má-3) 27.§. 1. Az övezetbe a Balaton partján található tájképi, természetvédelmi szempontból érzékeny, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képezı mezıgazdasági területek tartoznak. 2. Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhetı el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévı növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képzıdményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. 3. Az övezetben épületek, kerítések nem létesíthetık. Egyéb építmény is kizárólag abban az esetben helyezhetı el, ha az vízgazdálkodási célokat szolgál és a természetvédelmi hatóság az elhelyezésével egyetért.” 4. Az övezetben a gyep mővelési ág megváltoztatása, vízgazdálkodási célokat szolgáló építmények építése kizárólag a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhetı. 5. Az övezetben kizárólag extenzív jellegő, természet-, ill. környezetkímélı gazdálkodás folytatható.

24

25

Vízgazdálkodási Terület (V) 28.§. 1. Vízgazdálkodási területbe a Balaton és a kisvízfolyások medre és partja, valamint a vízmőterületek tartoznak. 2. A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak: a. állóvizek medre és partja (V-1), b. vízfolyások medre és partja (V-2), c. vízmő területek (V-3) 3. A Balaton partvonalától mért 30 m-es területsávban a Szabályozási terv szerinti területhasznosítást lehet folytatni, a beépítésre szánt területeken épületek nem létesíthetık. A tómederbe létesítmények, mőtárgyak a Balaton tv. elıírásai szerint, a természet- és környezetvédelmi hatóság és a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulása, illetve engedélye alapján helyezhetık el. 4. A vízfolyások parti sávja a partélektıl számítva 6-6 m, melyen belül kizárólag gyep mővelési ágú terület alakítható ki. A parti sávban épületek nem létesíthetık. 5. A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelı és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetık el. 6. A felszíni vizek mentén a természetes és természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell. 7. A vízfolyások, állóvizek mentén partrendezési munkálatok a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthetık.

Közmővek Általános elıírások 29.§. 1. Közmőlétesítmények és közmőhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK elıírásait, valamint a megfelelı ágazati szabványokat és elıírásokat figyelembe kell venni. Az elıírások szerinti védıtávolságokat biztosítani kell. A védıtávolságon belül mindennemő tevékenység csak az illetékes üzemeltetı, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhetı. 2. A meglévı és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a és hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati elıírások szerinti biztonsági övezeteik számára közmőterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettıl eltérı esetben -ha azt egyéb ágazati elıírás nem tiltja- a közmővek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közmővek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol új építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemő (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkezı érintett hozzájárulásával engedélyezhetı. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

25

26

3. Felhagyott, feleslegessé vált közmővet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. 4. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhetı, ha az OTÉK 8.§-ban rögzített közmővesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, üdülı-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közmőellátás rendelkezésre áll. 5. A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférıhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevı épület felsorolt célra történı funkció váltása csak akkor engedélyezhetı, ha jelen §. 7.-os bekezdésnek megfelelı egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a 10., a felszíni vízrendezés a 16. bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelıen biztosítható.

Vízellátás 30.§. 1. Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatorna-hálózat kiépítésével egyidejőleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna üzembehelyezését követıen lehet. 2. A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférıhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevı épület felsorolt célra történı funkció váltása csak akkor engedélyezhetı, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tüzivíz ellátás biztosítható. 3. Balatonudvari a 8005/1995 (KHV Ért. 22.) KHVM tájékoztatója szerint az I.1. Fokozottan érzékeny, nyílt karszt területén fekszik, ezért a vízkészlet védelmét szolgáló ágazati elıírásokat be kell tartani. 4. Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszető vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. Az ágazati elıírások szerinti távolságban föld feletti tőzcsapok elhelyezése kötelezı.

Vízelvezetés 31.§. 1. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért: a) A település Balaton parti elhelyezkedése, a Balaton vízminıség védelme, a karsztvíz bázis védelme, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid idıre- sem engedélyezhetı. b) Az esetleg elıforduló nyílt árkokra, patakra, egyéb idıszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történı szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

26

27

c) A csatornázásra kerülı utcákban, a csatorna kiépítését követıen az érintett már beépített telkeket a közcsatornára való rákötésre egy éven belül kötelezni kell. d) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a település szennyvíz közhálózatára történı rácsatlakozásának megoldása esetén adható. e) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhetı építményben keletkezı szennyvizeket, ha: −

−

Ha a napi keletkezı szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenırzötten- zárt szennyvízgyőjtı medencébe kell összegyőjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb elıírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyőjtı medence szippantókocsival történı megközelítési lehetısége nem biztosítható. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. a napi keletkezı szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelı befogadó rendelkezésre áll, egyéb elıírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a VIZIG hozzájárul a keletkezı szennyvizek tisztítására engedélyezhetı helyben létesítendı szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védıtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérı telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz. (amennyiben a keletkezı szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m3-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhetı, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható!)

2. Vállalkozási, gazdasági, ipari területrıl (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési elıírásoknak meg kell felelni, az ettıl eltérı szennyezettségő vizet telken belül létesítendı szennyvízkezeléssel a megengedett szennyezettség mértékéig- elı kell tisztítani. 3. Közvetlen az élıvízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által elıírt megfelelı kezelés után szabad. 4. Az önkormányzati kezelésében lévı vízfolyás partéleitıl 3-3 m, a nyílt árkok karbantartására legalább 2-2 m szélességő sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemő tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkezı hozzájárulásával engedélyezhetı. 5. A Balaton partvonalára, a karbantartást szolgáló part menti sáv biztosítására és egyéb vízgazdálkodási kérdésekre vonatkozóan a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési tervének elfogadott rendeletei a mértékadók. 6. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. 7. A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezıbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére, a készítendı csapadékvíz elvezetési

27

28

tanulmánytervben rögzített lehatárolásnak megfelelıen: a) zárt csapadékvíz elvezetı rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevı nyílt árkos felszíni vízelvezetés a szilárd útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következı rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejüleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. (Ettıl eltérni csak a szakági tanulmánytervben kijelölt helyen lehet.) b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthetı a beépítésre szánt területen belül, ahol ezt a szakági tanulmányterv kijelölte, a beépítésre nem szánt területen általánosan, valamint beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt a hosszabb távon is, a szilárd burkolat nélküli utcák esetén. 8. A csapadékvíz élı vízfolyásba, tóba történı bevezetése elıtt hordalékfogó mőtárgy elhelyezése kötelezı. 9. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenırizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterülető) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelı biztonsággal továbbvezethetı a befogadóig. 10. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyőjthetı legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekrıl a nagyobb parkoló felületekrıl és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belsı útjairól összegyőlı csapadékvíz csak hordalék és olajfogó mőtárgyon keresztül vezethetı a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos!

Villamosenergia ellátás 32.§. 1. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkezı területeken, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségő, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevı hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. 2. Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetıségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetıek. 3. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevı közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhetı. 4. Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

28

29

Földgázellátás 33.§. 1. Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetõk el. A berendezés a telkek elıkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetıek. 2. Földgázvezetéket telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

Hírközlés 34.§. 1. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkezı területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevı rekonstrukcióját, engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkezı utcákban egyelıre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetõségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. 2. Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetıségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetıek. 3. Közszolgálati, iparági (a födémtıl 6 m-t meghaladó magasságban elhelyezendı) hírközlési antennák, létesítmények csak építési engedéllyel helyezhetık el. A födémtıl 6 m-en belül elhelyezendı antennáknál, létesítményeknél a tartók elhelyezésére építési engedélyt kell kérni. A hírközlési antennák, tartó, rögzítı létesítmények telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy elızetesen az önkorkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. 4. Meglevı, vagy tervezett lakóterületet 200 m-en belül megközelítı új közcélú antenna elhelyezése nem engedélyezhetı. 5. Az antenna elhelyezésének engedélyezésénél a Balaton Kiemelt üdülıkörzet területére készített területrendezési tervben rögzítetteket is figyelembe kell venni.

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME 35.§. 1. A táj esztétikai megjelenése érdekében a tájképet károsító épületek közül takarófásítás szükséges. 2. A mőemlék védelem alatt álló és a szabályozási terveken védelemre javasolt épületek állagmegırzése, felújítása, korszerősítése csak oly módon lehetséges, hogy homlokzat és tömegkialakításuk ne változzon. Párkány és gerincmagasságuk, tetıhajlásszögük nem változtatható. Nyílászáróik befogadó mérete, aránya megtartandó. 3. A mőemlék jellegő épületeknek az átalakítása, felújítása, állagmegırzése csak az OMF(KuİM) jóváhagyásával történhet. Bontásuk életveszély esetén engedélyezhetı.

Régészeti, történeti településszerkezet és mőemlékvédelem, település arculatának

29

30

védelme, alakítása 36.§. 1. A mőemléki környezet (az Országos Mőemlékjegyzékben megfogalmazott lehatárolás pontosítása) a szabályozási terv szerint – MK – lehatárolással jelölt terület. 2. A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt mőemléki környezeti területen a kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. Tv–ben és annak módosításában foglaltak szerint kell gondoskodni. 3. A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt mőemléki környezet területén területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, bármely létesítményt elhelyezni, mindennemő építési és bontási munkát végezni csak a mőemléki hatóság által elıírt módon és elızetes hozzájárulásával, továbbá – a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával – a szabályozási terv alapján szabad. 4. A szabályozási elıírásban felsorolt településképi jelentıségő épület - az önkormányzati rendelet elfogadása után - önkormányzati védelem alatt áll, melynek alapján a létesítmények és helyreállításuk terveit településszerkezet megtartási, településképi megjelenési és mőemléki szempontokból is bírálni kell. Az elbírálásnál a területi fıépítész és a mőemléki hatóság véleményét figyelembe kell venni. 5. A mőemléki környezetben lévı ill. településképi jelentıségő területen bármilyen építmény, fı- vagy melléképület bontását az építési hatóság, a területi fıépítész és mőemléki hatóság véleményének figyelembevételével bírálhatja el. 6. Az M 1:2.000-es léptékő Belterületi szabályozási terven jelölt mőemléki, településképi, illetve helyi védettségő, és az Országos Mőemlékjegyzékben nem nyilvántartott épületek védelmérıl megfelelı módon – Országos Jegyzékbe való felvétellel, illetve helyi védelem rögzítésének formájában – gondoskodni kell. A helyi védelem részletes szabályainak megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem lerendelésérıl a képviselı testület külön rendelkezik. 7. A közterületeken a Helyi Önkormányzat (tulajdonosi) hozzájárulásával, a helyi hagyományok szerint az építési hatóság engedélyezi ill. szabályozza: −

Utcabútorok, berendezések elhelyezését

8. A magas építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetık el az egyéb jogszabályok betartása mellett. 9. A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki hogy minden területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közmősávokon túlmenıen. 10. A fentieken túl értelemszerően alkalmazni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány javaslatait.

− − − −

Mőemlékek Lakóházak (Árpád u. 3. és 4., Kerkápoly u. 3.) Református templom (Kerkápoly u. 2.) Római katolikus templom Temetı 30

31

−

Öreghegyi présházak hrsz: 1033/2 ill. Az 1034/2 telken lévı 1037 hrsz-ú épület. Helyi védelmre javasolt épületek: Margaréta u. 3. Kerkápoly u. 17. Kerkápoly u. 12. Kerkápoly u. 19. Árpád u. 7. Árpád u. 4. Árpád u. 3. Balatoni u. 14. Külterületi pince (Borvirág Csárádtól balra)

− −

Mindazon lakóházak és melléképületek tartoznak ide, amelyek jellegükben a népi épületekhez hasonlóak, ezek tömege és formája megırzendı. Külön is megemlítendı az Árpád u. 7. szám és a Kerkápoly u. 17. és 19. között álló kismérető sárga magtár. Ezek az épületek is részét alkotják a település kulturális örökségének, jelen formájukban megtartandóak.

11. Balatonudvari teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelmérıl gondoskodni kell. Ennek megfelelıen az TRT szabályozási tervlapján jelölésre kerültek az ismert régészeti területek. Ezen területeken az építési tevékenység során minden esetben értesíteni kell a régészeti hatóságot a szükséges elızetes feltárás ill. leletmentés érdekében. Az építési tevékenységet csak ez után szabad megkezdeni és bármilyen újabb lelet elıkerülésekor az építkezés szüneteltetésével ismét értesíteni az illetékes hatóságot. 12. „Nyilvántartott régészeti lelıhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. Tv. 63. §-a alapján szakhatóságként jár el. 13. Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék , lelet kerül elı, a Kövt. 24. §-a alapján kell eljárni.

Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek A levegı védelme 37.§. 1. Új légszennyezı létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhetı, ha az elérhetı legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében megállapításra kerülı kibocsátási határértékeket3 teljesíteni tudja. 2. A közigazgatási terület az egyes légszennyezı anyagok tekintetében az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik: a) kéndioxid: F, b) nitrogéndioxid: F, c) szénmonoxid: F, d) szilárd (PM10): E, e) benzol: F 3

a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet elıírásainak megfelelıen (5.§. (2) bek.) 31

32

f) talajközeli ózon: B4. 3. Amennyiben a légszennyezettség mértéke a zónában a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlıdéssel összhangban meg kell ırizni a meglévı jó állapotot5. 4. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe, a szılıkataszteri I. és II. osztályú területek, valamint a település erdıterületei - kivéve a településvédelmi erdıket - levegıtisztaságvédelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendık. 5. Levegıtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylı tevékenység6 a közigazgatási területen nem engedélyezhetı. 6. Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bőzt okozó tevékenységek a közigazgatási területen nem folytathatók.

A felszíni- és felszín alatti vizek védelme 38.§. 1. Balatonudvari a felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny terület besorolású7. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok8 elıírásait figyelembe kell venni. 2. Új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetık, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható. A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezıgazdasági területeken bármely szennyvizet eredményezı létesítmény csak akkor üzemeltethetı, ha a szennyvíz győjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhetı. 3. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyőjtıbe nem vezethetık. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés elıtt a telephelyen belül elıtisztítani, ill. elıkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályok9 elıírásainak megfelelı szennyvizek vezethetık. 4. Az összegyőjtött csapadékvizek élıvízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetık, ha minıségük a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben az 1. vízminıség-védelmi területi kategóriára (Balaton és vízgyőjtıje) vonatkozó elıírásoknak megfelel. 5. Mezıgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet. 6. A felszíni vizek bármilyen jellegő szennyezése tilos. A Balaton és a kisvízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen 4

4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint B: a légszennyezettség a légszennyezettségi határértéket és a tőréshatárt is meghaladja E: légszennyezettség a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van. F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. 5 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 7.§. (10) bek. 6 a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete 7 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 8 219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet, 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 9 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 32

33

−

állattartás a Balaton 1000 m-es, a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható,

−

növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a veszélyességétıl függıen 200 m-en belül korlátozottan folytatható10.

növényvédıszer

7. A felszíni vizek öntisztulásának elısegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell. 8. Balatonudvari nitrátérzékeny területen lévı település, ezért a közigazgatási területen folytatott mezıgazdasági tevékenységek során a jó mezıgazdasági gyakorlatra vonatkozó szabályokat11 be kell tartani.

A termıföld védelme 39.§. 1. Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtıl függıen víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetık. 2. Mezıgazdasági rendeltetéső terület szennyvízzel történı öntözése a közigazgatási területen nem engedélyezhetı. Trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban győjthetı. 3. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület elıkészítése során a beruházónak a humuszos termıréteg védelmérıl, összegyőjtésérıl, megfelelı kezelésérıl és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. 4. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minısített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát. 5. A telkeken rézsők kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézső állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. 6. A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen – kivéve a felhagyott külszíni bánya területét (015/2 hrsz-ú terület) - egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º (=46,5%)-nál nagyobb hajlásszögő rézsők nem alakíthatók ki.

Hulladékelhelyezés 40.§. 1. A keletkezı kommunális szilárd hulladékok rendezett győjtését és a szükséges idıközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkezı hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók. 2. A közigazgatási területen található illegális hulladéklerakásokat fel kell számolni. A felhagyott külszíni bányaterületen található hulladékok elszállítását, az esetleges talajszennyezıdések felszámolását, a terület rehabilitációját legkésıbb a terület újrahasznosítását megelızıen meg kell oldani.

10 89/2004. 11

(V.15.) FVM rendelet 29.§-a 49/2001. (VI.3.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 33

34

3. Új beépítésre szánt területek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhetı, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejőleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható. 4. Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot12 eredményezı tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetık (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.). Üdülıterületen, minıségi turizmus területén veszélyes hulladékot eredményezı tevékenységek nem folytathatók. 5. A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

A környezeti zaj elleni védelem 41.§. 1. Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethetı, ill. engedélyezhetı, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendı létesítmények környezetében nappal (600-2200) a 45 dB, éjjel (2200-600) a 35 dB zajterhelési határértékeket nem haladja meg. 2. A közlekedéstıl származó környezeti zajszint a zaj ellen védendı létesítmények környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban13 az üdülıterületre meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.

Reklámhordozók, parabolaantennák elhelyezése az épületeken. 42.§. 1. A település teljes közigazgatási területén reklámhordozó cég- és címtábla elhelyezése építési engedélyköteles: a) A reklámhordozó engedélyezési tervét csak a magántervezıi névjegyzékben szereplı építész, illetve ipar-, vagy képzımővész készítheti. b) A beadványnak tartalmaznia kell: − az épület, és zártsorú beépítés esetén közvetlen szomszédai, érintett homlokzati tervét (a már engedélyezett reklámok feltüntetésével), − a reklám színezett ábrázolását, vagy fotóját, − a reklám hordozószerkezetét bemutató mőszaki tervet, − további, az építési hatóság által esetenként elıírt munkarészeket, okmányokat. c) A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület 10 %-át. d) Az épületeken csak az épületben tevékenységet folytatók számára engedélyezhetı cégés címtábla, vagy reklámhordozó. 2. A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhetı el, a meglévık megszüntetendık. 3. Az Lf 1 övezetben parabolaantenna létesítése engedélyköteles. A beadványnak tartalmaznia kell a parabolaantenna elhelyezését az épülethomlokzaton alaptérképi megjelöléssel, esetleg

12 13

a veszélyes hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM. rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza 8/2002. (II. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete 34

35

fotóval bizonyítva, hogy az antenna az utcáról a védendı rálátási, kilátási pontokról nem látszik. 4. A város teljes igazgatási területén pavilonok elhelyezése csak közterület-szabályozási, vagy tömbre kiterjedı szabályozási terv alapján lehetséges. 5.

A mőemléki környezetben és a helyi utcakép védelem alatt álló területeken valamennyi utcai homlokzati árnyékoló szerkezet létesítése építési engedélyköteles.

Településképi és egyéb környezetvédelmi elıírások 43.§. 1. A kedvezıtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintő növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületrıl ne okozzanak rendezetlen, kedvezıtlen látványt. 2. A település lakó- és üdülıterületein nem engedélyezhetı a telepengedélyezési eljáráshoz kötött szolgáltató tevékenységek14.

Építési tilalmak, korlátozások 44.§. 1. Építési hatósági engedélyt csak az elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapján olyan területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közmőellátás biztosított. 2. A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem helyezhetı el. 3. Közterületrıl látható épülethomlokzaton, építményfelületen alkalmazott mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése építési engedély alapján alakítható ki. 4. Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad. 5. Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés idıtartamára létesíthetı és a használatba vétel idıpontjáig tartható fenn. 6. Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad. 7. Az újonnan kialakítandó lakóterületek beépítése csak a Balaton törvényben elıírt a szolgáltató igazolásával bizonyított csatornázottsági feltételek teljesülése után történhet. 8. A szerkezeti terven található új beépítésre szánt terület mely a szabályozási tervlapon készítendı szabályozási terv (változási tilalom) határa jellel ellátott területen csak a Balaton törvényben elıírt a szolgáltató igazolásával bizonyított csatornázottsági feltételek teljesülése után készíttethetı el az adott terület szabályozási terve településrendezési tervmódosítás keretében. 9. A Balaton parthoz közeli területek, melyeket a készülı partvonal szabályozási terv szabályoz, a partvonal szabályozási terv alapján készülı rendezési terv elfogadásáig változási tilalom érvényes. Ennek határát a szabályozási tervlapok tartalmazzák. határa jellel láttuk el. 14

e tevékenységek körét a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet tartalmazza 35

36

10. A 015/2 hrsz.-ú volt bányaterületen feltételhez kötött építési tilalom érvényes a tájrendezési terv elkészültéig. A 015/2 hrsz.-ú volt bányaterületen a 13.§. szerinti területhasználat és építési lehetıségek akkor érvényesíthetık, ha a tájrendezési terv igazolja a terület megjelölt funkcióra való alkalmasságát.

Záró rendelkezések 45. §. 1. Jelen rendelet 2006.március 31-én kerül kihírdetésre és 2006. április 10.-én lép hatályba.. 2. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejőleg módosul a Balatonudvari Község Településrendezési tervének szabályozási elıírásáról szóló 9/2003.(XI.3.) rendelet. 3. A Településszerkezeti Tervet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani. 4. Minden új beépítésre szánt területen építési engedély csak akkor adható ki, ha elıtte a szolgáltatók igazolása alapján bizonyítható, hogy a Balaton törvényben elıírt csatornázottsági feltétel teljesült!

46.§. A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı az SZMSZ-ben rögzített módon gondosodik. Balatonudvari, 2006. március 21.

polgármester

jegyzı

36