Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája február

Balatonfűzfő Város komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február

HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: [email protected] www.hbheuroconsulting.hu

Balatonfűzfő Város Komplex városfejlesztési stratégiája

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék........................................................................................................... 1 Bevezetés .................................................................................................................... 3 Bevezető, háttér ....................................................................................................... 3 Módszertan............................................................................................................... 3 Helyzetfeltárás ...................................................................................................... 3 Stratégia .............................................................................................................. 4 Projekttervezés...................................................................................................... 5 Jogszabályi környezet ................................................................................................ 5 Balaton-törvény ..................................................................................................... 5 Balatoni vízpart-rehabilitációs terv ........................................................................... 6 Településrendezési terv, helyi építési szabályzat ........................................................ 8 Országos, regionális és térségi fejlesztési stratégiák ...................................................... 8 Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. .................................................................................. 8 Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program ......................................................... 10 Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve................................................................ 11 Kelet-Balatoni Kistérség Gazdaságfejlesztési Program............................................... 11 Illeszkedés a fenti programokhoz ........................................................................... 12 Egyéb tanulmányok.............................................................................................. 14 Helyzetfeltárás ........................................................................................................... 16 városfejlesztési stratégia feladatai ................................................................................ 26 Célok, Jövőkép........................................................................................................ 26 Alapelvek ............................................................................................................... 29 Stratégiai feladatok ................................................................................................. 29 Prioritások, feladatok ütemezése ................................................................................ 101 Támogatási források .............................................................................................. 101 Közép-Dunántúli Operatív Program pályázati lehetőségei ........................................ 101 Ágazati operatív programok ................................................................................ 106 Norvég Alap pályázati lehetőségei ........................................................................ 114 Kiemelt feladatok, projektek ................................................................................... 115 I. Kiemelt feladat: Működési költségvetés egyensúlyának helyreállítása .................... 121 II. Kiemelt feladat: Vagyongazdálkodás ................................................................ 123 III. Kiemelt feladat: Marketingtevékenység ........................................................... 129 IV. Kiemelt feladat: Városkép fejlesztése .............................................................. 131 V. Kiemelt feladat: Iparfejlesztés ......................................................................... 136

1


VI. Kiemelt feladat: Lakossági szolgáltatások fejlesztése ......................................... 141 VII. Kiemelt feladat: Turizmusfejlesztés ................................................................ 142 Mellékeltek .............................................................................................................. 153 1. Melléklet – Helyzetfeltárás interjúalanyainak, műhelytalálkozó résztvevőinek listája .. 153 2. Melléklet – Kérdőíves megkérdezés eredményei (kérdőív) ...................................... 153 3. Melléklet – Illeszkedés az országos, regionális, kistérségi programokhoz .................. 153 4. Melléklet – Részletes helyzetfeltárás .................................................................... 153 5. Melléklet – Stratégiai feladatok összesített listája .................................................. 153

2


1.

Bevezetés

1.1.

Bevezető, háttér

Balatonfűzfő

Város

Önkormányzata,

felismerve

a

fenntartható

fejlődéshez

nélkülözhetetlen tudatos tervezés fontosságát és szükségszerűségét, megbízást adott a HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft-nek Balatonfűzfő komplex településfejlesztési koncepciójának kidolgozására.

A munka célja egy olyan átfogó fejlesztési stratégia létrehozása volt, amely a városfejlesztés valamennyi területét egybefogva meghatározza a legfontosabb szükségleteket, fejlődési irányvonalakat. A tudatos tervezés rendkívüli jelentőséggel bír, ugyanis – –

egyrészt: a város romló gazdasági és társadalmi pozíciója megköveteli az új körülményeknek, kihívásoknak megfelelni képes struktúrák kialakítását; másrészt: a 2007-től elérhető uniós források megpályázásához elengedhetetlen a csupán korlátozottan rendelkezésre álló saját erőforrások hatékony, ütemezett felhasználása.

1.2.

Módszertan

1.2.1.

Helyzetfeltárás

A településfejlesztési stratégia kialakításának első lépése egy átfogó helyzetelemzés készítése. A munkafázis célja az értékek és hiányosságok feltárása annak érdekében, hogy alapot adjon a stratégiai irányvonalak meghatározásához. Alkalmazott módszerek: –

–

Szekunder adatok elemzése:  rendelkezésre álló tanulmányok, fejlesztési programok a településen, a kistérségben, a régióban és országos szinten  kiadványok, cikkek, jelentések  online adatbázisok, honlapok Primer adatgyűjtés:  mélyinterjúk: a város kulcsszereplőivel (polgármesteri hivatal munkatársai, intézményvezetők, vállalkozások, idegenforgalmi szakemberek, stb.) készített mélyinterjúk célja a belső összefüggések feltárása – az interjúalanyok listáját a melléklet tartalmazza

3




 

1.2.2.

kérdőíves megkérdezés: a lakosság preferenciáinak, értékítéletének feltárása önkitöltős kérdőíves megkérdezéssel – a megkérdezés részletes eredményeit a melléklet tartalmazza helyszíni bejárások workshopok: a műhelymunkák célja a fejlesztési elképzelések, irányvonalak, prioritások megvitatása – a workshopokon résztvevők listáját, valamint a tematikát a melléklet tartalmazza

Stratégia

A stratégiakészítés feladata a fejlesztési prioritások, módok és üzleti megoldások meghatározása: a program olyan általánosan követendő irányvonalakat ad meg, amelynek mentén az egyes konkrét projektek tervezhetővé válnak.

4


1.2.3.

Projekttervezés

A projekttervezési fázis a stratégiai irányvonalak mentén meghatározza egy konkrét projekt fő paramétereit (programkeret, idő- és költségszükséglet). A projekttervezés nem

képezi

részét

jelen

megbízásnak,

kizárólag

javaslattételre

szorítkozunk

az

lehetőségeit

is

elsődlegesen megvalósítandó projektekkel kapcsolatban.

1.3.

Jogszabályi környezet

1.3.1.

Balaton-törvény

A

Balaton-parti

települések,

így

Balatonfűzfő

fejlesztési

alapvetően meghatározza az ún. Balaton-törvény (2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról), amely a tó táji, természeti és települési környezetének minőségmegőrzését tűzte ki célul a területrendezés alapvető szabályainak és feladatainak meghatározásával.

Legfontosabb előírások: –

– –

– –

–

A meglévő erdőterületek beépítésre szánt területté való átminősítése tilos. Az egyes településeken lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet. (5. §) A meglévő zöldterületek más terület-felhasználási egységbe nem minősíthetők át. (6. §) Az üdülőkörzet területén lévő települések beépítésre nem szánt területén, külterületén a még meglévő beépítetlen vízparti területeket - legkevesebb 50 méter széles sávban - … az egyéb terület-felhasználási egységbe kell sorolni. (7. §) Az üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m²-nél kisebb telket kialakítani nem szabad. (8. §) Az üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén - a települési- és tájkarakter védelme érdekében - 2500 m²-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek építését csak a városok beépítésre szánt területén szabad engedélyezni. (8. §) Az üdülőkörzetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a kiemelten védett kategória levegőtisztaság védelmi előírásait teljesítik és nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést. (15. §)

5


–

–

–

A települések beépítésre szánt területe, belterülete a Balaton jogi partvonalával meghatározott vízfelület rovására nem növelhető. További mederfeltöltések, mederkorrekciók a partvonal szabályozási terv alapján végezhetők. (16. §) A települések a beépítésre szánt területeinek, belterületeinek növelésekor a növelés területének legkevesebb 10%-án zöldterületet kell létesíteni. A települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhetők el vendéglátó, sport, szabadidő létesítmények, illetve a terület gondozását szolgáló építmények. (18. §) A meglévő kempingek területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként legfeljebb 4%-os, vagy a turizmus fejlesztését szolgáló területként legfeljebb 10%-os beépítettséggel történhet. A meglévő strandok területe nem csökkenthető és más célra nem vehető igénybe. A

strandok

területének

legfeljebb

8%-a

építhető

be,

és

a

strandterület

legkevesebb 65%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. (19. §) –

Az üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án 5-30 méter széles közhasználatú parti sétány alakítandó ki, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására. A part menti 30 méteres területsávon belül … közterület nem idegeníthető el, nem minősíthető át, új épület nem építhető, és meglévő épület nem bővíthető, kivéve a strandok higiénés és a kikötők használatához nélkülözhetetlenül szükséges épületeket. A part menti 30 méteres területsávra vonatkozóan a települési önkormányzatokat elővásárlási jog illeti meg. A parti sétány kialakítására alkalmas területeket a települések szabályozási tervében zöldterületi terület-felhasználási egységbe kell sorolni. (20. §)

–

A Balaton tómedre az érvényes partvonal szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető; a parti mólók, hullámtörők és kikötői létesítmények kivételével a tómederbe állandó létesítmény, sziget stb. nem építhető; a tómeder nádasaiban, valamint a védett természeti területeken lévő nádasok területén tilos minden mechanikai beavatkozás (kivéve az engedéllyel létesített közhasználatú csónakkikötők esetén és a meglévő közhasználatú strandok előtt, a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával) (38. §)

A törvény emellett részletesen szabályozza – többek között – az üdülőterületen a szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés, hulladékgazdálkodás kérdését (9., 21., 22. §), a településszerkezeti és szabályozási terv elkészítésének követelményeit (10. §), a beépítési szabályokat (11-13. §), a különböző övezetek beépítési, felhasználási előírásait.

1.3.2.

Balatoni vízpart-rehabilitációs terv

A Balaton-törvény záró rendelkezésében felhatalmazást adott

6


– –

A

a Kormánynak a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények meghatározására; a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeket lehatárolására, illetve ennek alapján a szükséges tanulmánytervek elkészíttetésére.

balatoni

vízpart-rehabilitációs

szabályozás

követelményeiről

szóló

283/2002.

(XII.21.) Kormányrendelet alapján a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek az érintett

településeken

külön-külön

meghatározzák

a

parti

sáv

terület-

felhasználását, az egyes partszakaszokon elhelyezhető funkciókat (a Balatontörvénynél részletesebben, pontosabban, nagyobb parti területekre vonatkoztatva). A tanulmánytervek közvetlen építési jogokat és kötelezettségeket nem jelölnek meg, azokat a településrendezési tervek készítésénél kell alkalmazni (megadva az alapvető szabályokat, a tervek tartalmi követelményeit, egyeztetésének

és

elfogadásának

rendjét).

A vízpart-rehabilitáció alapgondolata a Balaton körüljárhatóságának biztosítása a Balaton jelenlegi partvonalától mért 30 m széles parti sáv kijelölésével, akár a magántelkek vízparti oldalán feltöltéssel is (de természetesen a természeti értékek védelme mellett).

23/2005.

(VI.

25.)

TNM

rendelet

Balatonfűzfő


szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról az alábbiakban határozza meg a parti sáv terület-felhasználását:

Forrás: 23/2005. (VI. 25.) TNM rendelet

A rendelet értelmében „a helyi önkormányzat képviselőtestülete a zöldterületen lévő parti sétány

területének

megállapítása

során

eltérhet

a


7


tanulmánytervben meghatározott, újonnan kialakítandó zöldterületen történő teljes vagy részleges kijelölésétől, ha a mellékletben megállapított, zöldterületen lévő parti sétány helyettesítésére olyan területen kerül sor, amely a) a helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterület, továbbá b) a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv szerint zöldterületek kijelölésére alkalmasnak és részlegesen összevont vagy összevont terület-felhasználási kategóriaként szabályozott területnek minősül.”

A rendelet mellékleteként kiadott vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben megállapított különleges strandterületeken telekfelosztás és telekhatár-rendezés nem végezhető.

1.3.3.

Településrendezési terv, helyi építési szabályzat

Az érintett településeknek a településrendezési terveket és helyi építési szabályzatokat e jogszabályoknak megfelelően kell/kellett módosítani illetve elkészíteni (a hatályos településszintű szabályozásokról a vonatkozó fejezetekben ejtünk szót).

1.4.

Országos, regionális és térségi fejlesztési stratégiák

1.4.1.

Nemzeti Fejlesztési Terv I-II.

Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési Terv.

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként 2004-2006 között 107,14 milliárd forint keretösszeg állt a településfejlesztéshez elsődlegesen felhasználható Regionális Fejlesztés Operatív Program rendelkezésére. 2006. november elejéig összesen 2300 pályázat érkezett be, amelyek közül 537 volt sikeres (összesen 107,06 milliárd forintos támogatást ítéltek meg). A szerződött pályázatok között turisztikai (131 db), útfejlesztési (82 db), város-rehabilitációs (33 db), óvoda- és iskolafejlesztési (127 db), képzési- és foglalkoztatási (143 db) projekt szerepelt. A ROP nyertes pályázatok közül 140 teljesen megvalósult és átadásra került, ezek támogatási összértéke 30,28 milliárd forint. 13 központi projekt indult (10,1 milliárd forint támogatási összeggel).

8


ROP nyertes projektek támogatási összege, 2004-2006.nov.

23%

22%

17%

Észak-alföld Dél-alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

16%

8% 7% 7%

Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Közép-Magyarország

A jelenleg társadalmi egyeztetés alatt álló Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik újdonsága, hogy ágazati és regionális szinten fogalmazza meg a 2007-2013 közötti programozási

időszak

mintegy

7000

milliárd

forintnyi

fejlesztési

forrásának

felhasználását. Így a korábbi 5 operatív program helyett 7 ágazati, 7 regionális és 1 végrehajtási operatív program került kidolgozásra.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 5. prioritásában (területfejlesztés) különböző tudomány- és iparágak kiemelésére épülő fejlesztési pólusokat jelöl ki a Budapestközpontúság enyhítése, a felzárkóztatás elősegítése és a versenyképesség javítása érdekében. A fejlesztési pólus szerepét a közép-dunántúli régióban Székesfehérvár és Veszprém társközpontként tölti be, funkciómegosztáson alapuló együttműködés révén. A pólus a logisztika, nano- és biotechnológia, műszaki informatika kiemelt területe.

Bár a közép-dunántúli régió egyike az ország gazdaságilag legfejlettebb régióinak (a rendszerváltás

óta

viszonylag

sok

működő

tőke

áramlott

a

térségbe,

számos

multinacionális cég telepedett le), ugyanakkor a régió gazdasága szerkezetváltás, modernizáció előtt áll, a KKV szektor gyenge, alacsony a K+F potenciál (tudomány, felsőoktatás, szakoktatás, gazdasági

szféra közötti

kapcsolatrendszer

gyenge), a

fejlettségi szint területileg egyenetlen.

Így a régió versenyképességének javítása érdekében elengedhetetlen: – –

–

A helyi kis- és középvállalkozásokra alapozott gazdaság innováció-orientált fejlesztése; A turisztikai szektor szerkezetváltása, a meglévő helyi vonzerőkre épülő, innovatív turisztikai termékek bevezetése a turisztikai infrastruktúra és marketingtevékenység egyidejű fejlesztésével; Az oktatási rendszer fejlesztése, a tudatos humánerőforrás- és foglalkoztatásfejlesztés infrastrukturális hátterének megteremtése;

9


– – –

Az innovatív szociális- és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése; Az alsóbbrendű közúthálózat és a közösségi közlekedési formák támogatása; A régiós lakosság életminőségének javítása a környezetvédelmet szolgáló, helyi léptékű fejlesztések támogatásával.

A társközpontok és regionális decentrumokként működő megyei jogú városok mellett a program nagy hangsúlyt helyez a leszakadóban lévő vagy stagnáló, a szocialista iparosítás gazdasági, szociális és környezeti örökségével rendelkező, regionális szinten kiemelt és jelentős turisztikai vagy gazdasági növekedési potenciállal rendelkező térségeket fejlesztésére. Kiemelten kezeli továbbá a Balaton-térség és a Dunatérség fenntartható (azaz gazdasági, turisztikai és örökségvédelmi szempontokat ötvöző) fejlesztését.

A területfejlesztési prioritásban foglalt stratégia megvalósítására (az ERFA-finanszírozású konvergenciarégiókban1) elsősorban a regionális operatív programok szolgálnak. A regionális szintű források felhasználására valamennyi régiónak el kellett készítenie saját operatív programját, amely a pályázati rendszer alapelemét jelenti: a régiók között szétosztott forrásokat a dokumentumban meghatározott prioritások mentén használhatják fel adott régió kedvezményezettjei különböző típusú pályázati eljárások keretében.

Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program A 2007-2013 közötti időszakra szóló Közép-dunántúli

Közép-Dunántúli Régió nyertes projektjeinek támogatási összege, 2004-2006.nov.

Operatív Program egyeztetési változata szerint a „régió hosszú

távú

jövőképe,

hogy

az

innovatív

8% 9% 42%

14%

megoldások régiójává váljon; olyan figyelemfelkeltő 27%

térséggé,

amely

belső

adottságainak

hatékony

hasznosításával folyamatosan növeli versenyképességét, és

elismert

szerepet

tölt

modernizációjában.”

be

Magyarország

Turisztikai Városrehabilitáció Útfelújítás Képzés, foglalkoztatás Óvoda- és iskolafelújítás

Kulcsszavak: innováció, belső adottságok hasznosítása, versenyképesség növelése, kulcspozíció betöltése az országban.

1

Konvergencia célkitűzés alá tartoznak azok a régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el

az EU-25 GDP-átlagának 75%-át, a 2000-2002 közötti közösségi adatok alapján.

10


A célok megvalósítására a 2007-2013 közötti időszakban kb. 140 milliárd Ft (éves szinten kb. 19 milliárd Ft) támogatási forrás állhat a régió rendelkezésére. A regionális operatív program ennek 39%-át a gazdaság- és turizmusfejlesztésre, 19%-át integrált városfejlesztésre, 42%-át a kohézió prioritás feladataira fordítaná.

1.4.2.

Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve

2006 nyarán készült el a Balaton Régió 2007-2013 közötti időszakára vonatkozó Részletes Fejlesztési Terve, a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája és a Balaton Régió Komplex Térségi Programja alapján.

Bár a Balaton önálló operatív programmal nem rendelkezik az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (területe három regionális operatív program2 között oszlik meg, illetve az egyes ágazati programokhoz tartozik), a Balaton Régió Részletes Fejlesztési Tervének célja, hogy – a fő elvek és kritériumok megadásával – orientálja a programozási időszakban hazánkba érkező uniós források régióban történő felhasználását.

A

Balaton,

mint

egységes

fenntartható

területi

rendszer

fejlesztési

programjának jövőképe az alábbi legfontosabb célállapotokat fogalmazza meg a „mintarégióban”: – – – – – – – – – – –

1.4.3.

Európai viszonylatban is kiemelt életminőség biztosítása Minőségi természeti és kulturális örökség megőrzése Az egységes fejlesztési terület önálló területi egységként történő kezelése és irányítása Jelentős turisztikai desztináció mind bel-, mind külföldi viszonylatban („a napfény kertje”) – főként az aktív egészségmegőrzés és szórakozás központja Új balatoni egészségkultúra kialakítása (12 hónapos gyógyító központ) Helyi adottságokra épülő, versenyképes gazdasági szerkezet, karakteres szolgáltatások, helyi márkák kialakítása Innovatív, tudás alapú gazdasági ágazatok megerősödése Munkahelyteremtés Társadalmi-gazdasági különbségek minimalizálása a térségen belül Magas fokú együttműködés, jelentős térségszervező erő, térségi identitástudat kialakítása Intelligens Balaton Régió kialakítása

Kelet-Balatoni Kistérség Gazdaságfejlesztési Program

A Balatoni Integrációs Kht. által készített kistérségi gazdaságfejlesztési program célja „a gazdaság fejlődési folyamatának felgyorsítása, a térség értékteremtő képességének

2

Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl Operatív Programja

11


fokozása az alapvető ágazatokban, valamint a hozzá kapcsolódó területeken a gazdasági növekedés

feltételeinek

biztosítása,

mindazonáltal

a

térség

versenyképességének

növelése”

1.4.4. A

Illeszkedés a fenti programokhoz

fenti

programok

céljainak,

prioritásainak

részletes

bemutatását

a

melléklet

tartalmazza. Jelen fejezetben a legfontosabb, valamennyi területi szintre vetített programban megtalálható illeszkedési pontokat mutatjuk be.

–

Gazdaságfejlesztés Célok: nemzetközileg is versenyképes gazdaság kialakítása gazdaság jövedelemtermelő képességének erősítése munkahelyteremtés diverzifikált gazdasági szerkezet: hagyományos gazdasági területek és új kitörési lehetőségek  innováció-orientált fejlesztések, tudásintenzív ágazatok  környezetkímélő technológiák  helyi értékek, adottságok hasznosítása  helyi kis- és középvállalkozásokra alapozott fejlődés  területi egyenetlenségek mérséklése Feladatok:    

gazdasági vonzerő fejlesztése (infrastrukturális, szolgáltatási háttér, vállalkozói és intézményi infrastruktúra fejlesztése)  gazdasági hálózatok és együttműködések támogatása (hálózatok, klaszterek, innovatív kísérleti projektek)  a gazdaság innovációs miliőjének javítása, vállalkozások modernizációja, információs társadalomhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése  a képzési és tanácsadási rendszer fejlesztése, gazdaságfejlesztési intézményrendszer kialakítása  a munkaerő-piaci egyensúlytalanságok oldása a hatékony munkaerő-piaci politikák megvalósításával Turizmusfejlesztés Célok: 

–

turisztikai pozíció erősítése, versenyképesség és látogatottság javítása egész évben  a turizmus gazdasági hozamának, jövedelemtermelő képességének erősítése  meglévő adottságok fenntartható hasznosítása  turisztikai ágazat szervezeti hátterének, működésének minőségi megújulása Feladatok: 

  



szerkezetváltás, minőségorientáció meglévő adottságokra, értékekre épülő kínálat kialakítása innovatív, egyedi turisztikai termékek létrehozása (ágazatok: gyógy-és termálturizmus; vízi turizmus; családi üdülés; sportturizmus – vitorlás, horgászturizmus; természeti értékekre alapuló turizmus – öko-, lovas-, kerékpáros, falusi; konferenciaturizmus, kulturális turizmus) a turisztikai fogadókészség minőségi fejlesztése (turisztikai és háttérinfrastruktúra színvonalának emelése) 12


–

 turisztikai menedzsment és marketingtevékenység fejlesztése  együttműködések javítása  turisztikai projektfejlesztés, befektetés-ösztönzés Humán erőforrások fejlesztése Célok: kvalifikált, versenyképes munkaerő, magas szintű szakmai és üzleti kultúra létrehozása  vállalkozások versenyképességének javítása  potenciális munkavállalók körének bővítése  helyi szereplők alkalmazkodóképességének, vendéglátói kultúrájának, környezettudatosságának javítása  humánerőforrást vonzó és megtartó képesség növelése  helyi identitástudat erősítése  lakosság életminőségének javítása Feladatok: 

oktatási rendszer fejlesztése (piaci igényekhez igazodó, magasabb színvonalú ismeretek nyújtása, élethosszig tartó tanulás ösztönzése)  hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítése  tudatos humánerőforrásés foglalkoztatás-fejlesztés infrastrukturális hátterének megteremtése  magas színvonalon működő, elsősorban kistérségi alapon szervezett humán közszolgáltatások működtetése, innovatív szociális- és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése  civil kezdeményezések, térségi együttműködések ösztönzése, a Balaton, mint vezető hazai civil bázis megerősítése  regionális társadalmi-gazdasági tudományos tevékenységek ösztönzése Infrastruktúrafejlesztés Célok: 

–

 megközelíthetőség javítása, vonzóbbá tétele  régiós közlekedési kapcsolatrendszer kialakítása  közúti közlekedés zsúfoltságának csökkenése  környezet közlekedési eredetű terhelésének csökkenése Feladatok: célirányos és integrált infrastruktúra-fejlesztések az elérhetőség fejlesztése (térségi jelentőségű közutak, belterületi utak, kerékpárutak, közösségi közlekedés, repülőterek fejlesztése)  egyedi karakteres közlekedés, mint önálló vonzerő létrejötte Táji és települési környezet fejlesztése Célok:  

–

a települések közcélú fejlesztése, közösségi szolgáltatások hozzáférhetővé tétele  a falvak közcélú fejlesztése, élhetőbb vidéki települési környezet megteremtése  környezeti állapot stabilizálása és integrált minőségi fejlesztése  a táji és kulturális értékek megőrzése  vonzó és élhető balatoni települések kialakítása, a lakosság életminőségének javítása  vonzó környezet megteremtése az idegenforgalom és a vállalkozások számára Feladatok: 

 

település- és településrész-központok értékmegőrző revitalizációja leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja

13


part, magaspartok, omlásveszélyes partfalak rehabilitáció korábbi ipari tevékenység kiváltása, barnamezős fejlesztések (a biztonság és a települési örökség védelme mellett) kiegészítő jellegű falufejlesztés környezeti állapot javítása és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelmet szolgáló helyi léptékű fejlesztések támogatása táji értékek helyreállítása, fenntartható hasznosítása környezetmenedzsment tevékenység kiépítése, működtetése megújuló energiaforrások hasznosítása



    

1.4.5.

Egyéb tanulmányok

Természetesen a település más fejlesztési programjainak figyelembevétele is fontos feladatot

jelent

a

komplex

városfejlesztési

stratégia

kidolgozása

során.

Ezen

tanulmányok legfontosabb elemeit a helyzetfeltárás vonatkozó fejezeteiben ismertetjük. Felhasznált tanulmányok: – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Balatonfűzfő – Városközpont Megvalósíthatósági Tanulmány (M-Teampannon Kft. 2005) Balatonfűzfő projekt audit (HitesyBartuczHollai Euroconsulting, 2006) Balatonfűzfő várossá nyilvánításának pályázati anyaga Balatonfűzfő Helyi Építési Terve és Szabályozása Balatonfűzfő Nagyközség Oktatási Koncepciója, 1997 Jelentés Balatonfűzfő Város Önkormányzata közművelődési feladatellátásának általános, részletes szakfelügyeletéről (Fenyvesi Ferenc, 2004) Balatonfűzfő Sportkoncepció, 2007 Intézkedési terv az óvodai nevelésről és alapfokú oktatásról (Balatonfűzfő Önkormányzata, 2006) Ciklusprogram és jelentés 2002-2006 (Balatonfűzfő Önkormányzata, 2003 ill. 2006) Balatonfűzfő Város Idegenforgalmi Koncepciója (Balatonfűzfő Önkormányzata, 2002) Balatonfűzfő Város Civil Koncepciója (Balatonfűzfő Önkormányzata, 2004) Balatonfűzfő Város Önkormányzatának Közbiztonsági Koncepciója (Balatonfűzfő Önkormányzata, 2005) Balatonfűzfő Nagyközség Nemzetközi Kapcsolatai Koncepció (Balatonfűzfő Önkormányzata, 1998) Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja, 2005 A Fűzfő-Med Kft. tevékenységének elemzése (Szövőszék Kft., 2005) Balatonfűzfő város járóbeteg szakellátásának vizsgálata (Madarászné Kajdacsy Ágnes, 2005) 2007. évi költségvetési koncepció (Balatonfűzfő Önkormányzata, 2006) Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulási Megállapodása (2006) Megyei és kistérségi munkaügyi központ kiadványai Egyéb tanulmányok (pl. országos közútfejlesztési program, közlekedésfejlesztési operatív program, stb.)

14


15


2.

Helyzetfeltárás

A részletes helyzetfeltárást a melléklet tartalmazza. A legfontosabb jellemzőket az alábbiakban SWOT-elemzésben foglaljuk össze. A SWOT-analízis a belső adottságokra vonatkozó erősségek és gyengeségek bemutatása mellett a külső, azaz a település szempontjából közvetlenül nem befolyásolható tényezőket (kihasználható lehetőségeket és elkerülendő veszélyeket) is tartalmazza. ERŐSSÉGEK Jelentős felhasználatlan (hasznosítható) terület

GYENGESÉGEK Jogszabályi előírások miatt a frekventált part-menti területek hasznosításának korlátai

Kedvező földrajzi elhelyezkedés, „északi kapu”

71-es út jelentős zaj- és légszennyezése,

szerepkör (csomóponti település)

közlekedésbiztonsági veszélye

Jó megközelíthetőség:

Közlekedési problémák:

– –

kistérségi közlekedési csomópont Veszprém közelsége (szuburbanizációs településének tekinthető) – kedvező közúti megközelíthetőség, Budapest közelsége – kedvező autóbuszos megközelíthetőség (fővárosból) – viszonylag jó vasúti megközelíthetőség (közvetlen járatok, IC-k átszállással) – ipartelepen vasúti iparvágány, vasúti teherszállítás megléte – vízi közlekedés adottságai, meglévő vitorláskikötők – viszonylag közeli kisrepülőterek – balatoni bringa körút részben kiépített kerékpárútvonalon – burkolt utak mellett járdák – megfelelő nagyságú parkoló terület Előnyös természeti adottságok:

–

–

sajátos táji-tájgazdálkodási arculat (Mezőföld, Balaton-felvidék határa, Balaton-part) – egyik legszebb panorámájú öböl – számos közpark, zöldterület – erdősült területek nagy aránya, amely természetes falat képez a part és az iparterület között – tó gazdag halállománya – kellemes szubmediterrán mikroklíma Önkormányzati működés előnyei:

– – – –

– – –

–

– –

SZMSZ-ben rögzített működési rend bizottságok, hivatali osztályok jó működtetése részben önállóan gazdálkodó intézmények átvilágítása megtörtént szabályozási terv, néhány szakterületen fejlesztési tanulmány áll rendelkezésre önkormányzat elkötelezett a fejlődésre

– – – – – – – –

Vasúton hosszú menetidő, elavult, dízel vontatású pálya Fűzfő–Veszprém közvetlen vasúti összeköttetés hiánya kistérségi tömegközlekedés hiányosságai vízi személyforgalom (működő közforgalmi kikötő) hiánya kikötők megközelíthetőségének problémái (besoroló sáv hiánya) belső tömegközlekedés hiánya kerékpárút hálózat csak részben kiépített (a szükséges kisajátításra nincs forrás) 71-es úton való átkelés problémái (gyalogos átkelők kialakítása forráshiány miatt késlekedik) Fövenyfürdőnél nem kielégítő a parkoló terület nagysága

Természeti adottságok problémái:

–

omlásveszélyes partszakaszok erdősült területek lezárják a balatoni panorámát részben gondozatlan zöldterületek, közparkok kiemelt természeti értékek (különleges növény- és állatvilág, természetvédelmi területek) hiánya zagykazetták korlátozott hasznosíthatósága

Önkormányzati működés hátrányai:

– – –

önálló gazdasági, turisztikai, településmarketing, városgazdálkodási osztály / nevesített szakmunkatárs hiánya stratégiai megközelítés hiánya fejlesztési, hasznosítási koncepciók hiánya több szakterületen átvilágítások tapasztalatainak levonása csak részben történt meg

16


Önkormányzat széles körű feladatvállalása:

Pénzügyi, likviditási problémák a feladatellátásban:

–

–

– – – –

kötelező feladatok mellett számos önként vállalt feladat ellátása támogatásnyújtás civil szervezeteknek, alapítványoknak nem önkormányzati intézmények támogatása önkormányzati (rész)tulajdonban álló vállalkozások működtetése egy épületbe összevont ügyintézés (kedvező a lakosságnak)

Kistérségi szerepkör: – –

kiterjedt – teherbíró képességgel összhangban nem álló – intézményhálózat – önként vállalt feladatok támogatásának anyagi nehézségei – nem elég hatékony adóstruktúra (iparűzési és ifa bevétel csökkenése) – több éves kihatással járó feladatok terhei – polgármesteri hivatal túl nagy épületének fenntartási problémái – jelentős felhalmozott (évről évre emelkedő) hitelállomány – felhalmozási bevételek felhasználása a működési hiánya pótlására (így fejlesztések, beruházások elmaradása) – közbeszerzési eljárás hiánya a városi feladatok ellátására, Sal-X Kft. nem megfelelő működése – sportközpont, strandok üzemeltetésének negatív szaldója – e-ügyintézés korlátozottsága Hanyatló kistérségi pozíció:

egykor erős kistérségi szerepkör hagyományai megmaradt térségi funkciók (tűzoltóság, művészetoktatás, szakorvos, gyámhivatal, okmányiroda, belső ellenőrzés) – kedvező helyzet az ügyfél–hivatal relációban – törekvés a térségi társközponti szerepkör megerősítésére Együttműködési hajlandóság:

–

– –

civil koncepció megléte civil szervezetek (pénzügyi, szakmai, infrastrukturális) támogatása – testvértelepülési kapcsolatok, új szándéknyilatkozat – kistérségi együttműködés, többcélú kistérségi társulás megalapítása (bizonyos fokú együttműködés megindulása – pl. logopédia, központi ügyelet, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, belső ellenőrzés) – szándék az együttműködés fejlesztésére Néhány településmarketing aktivitás:

– –

– – – – – – – –

–

Együttműködés korlátozottsága:

–

gyenge kapcsolat a civil szervezetekkel elhaló testvértelepülési kapcsolatok, nem elég intenzív együttműködés kistérségi együttműködésben rejlő lehetőségek igen korlátozott kihasználása (különösen az oktatás és az egészségügyi ellátás területén)

Hiányos településmarketing tevékenység:

Sajátos, egyedi elemeket is felmutató

korlátozott aktivitás mind a lakosság, mind a vállalkozások, mind a turisták irányában – marketingkommunikációs eszközök hiányos alkalmazása – turisztikai információs pontok hiánya a frekventált területeken – marketingszervezet hiánya (pl. településmenedzser, turisztikai referens foglalkoztatása) – marketing információs rendszer hiánya Településmorfológiai problémák:

településszerkezet:

–

– –

–

–

kiadványok megjelentetése megjelenés térségi kiadványokban honlap működtetése rendszeres (havi) önkormányzati hírújság Öböl-tv támogatása teleház működtetése arculati elemek alkalmazása kitüntetések alapítása

–

kistérségi szerepkör csökkenése, a város térségi pozíciójának leértékelődése romló imázskép, „alvó város” imázs (=lemaradt a fejlődésben a kedvező adottságok ellenére)

Gyártelep egységes építészeti stílusú, ideológiájú, laza beépítésű, parkos terület tobruki városrész szabályos, rendezett utcahálózatú, lakó-üdülő vegyes használatú kertes terület szerény műemléki környezet (pl. országos védelem alatt álló templomrom, a Gyártelep, mint Helyi Értékvédelmi Övezet) törekvés az egységes arculat megteremtésére (pl. homlokzat-felújítási program)

– – – – – –

településrészek elkülönültsége, eltérő fejlődési pályája különböző korok eltérő építészeti stílusainak keveredése alsófűzfői városrész szabálytalanul kialakult utcahálózata és telekstruktúrája nagy kiterjedésű iparterület a lakóövezetbe ágyazva iparterület jelentős része kihasználatlan, leromlott állapotú iparterület látványa és környezetszennyező hatása kevés jelentősebb műemlék

17


–

egységes városkép érdekében bizonyos átalakítások engedélyhez kötöttek a Gyártelepen Meglévő ingatlanvagyon:

Vagyongazdálkodás hiánya:

–

–

– –

forgalomképes, eladásra szánt ingatlanok viszonylag nagy száma bérbe adható területek, épületek tobruki 15,5 hektáros szabad terület értékesítésének lehetőségei

Néhány demográfiai tényező javulása: – – – – – – – – – –

országos, megyei átlagot meghaladó születési arány, születésszám növekedése országos, megyei átlagnál kisebb halálozási arány pozitív természetes szaporulat az elmúlt években kismértékű bevándorlás (főként Veszprémből) megyei átlagnál jobb képzettség speciális tudásbázis, munkakultúra korösszetételnek megfelelően viszonylag jó egészségi állapot aktív részvétel a szűrőprogramokon lakosság önszerveződő erejének hagyományai letelepedési támogatás

Gazdasági hagyományok: – –

– – –

elmúlt években jelentősen csökkenő lakosságszám fiatal, képzett lakosság elvándorlása fokozódó, az országos és megyei szintet is meghaladó elöregedés – monokultúrás iparszerkezethez kötődő, elavult tudásbázis – romló egészségi állapot – a bőrbetegségek és daganatos megbetegedések kiugróan magas értéke (megyei, régiós értékekhez képest) – településrészek lakossága közötti szociális különbségek, szociális helyzet romlása – hagyományok, szerepkörök hiánya – pezsgő közösségi élet, ifjúsági programok hiánya – gyenge összetartás – gyenge alkalmazkodóképesség a változásokhoz – gyenge identitástudat, elégedetlenség Elavult gazdasági szerkezet:

Térségi foglalkoztatási pozíció:

kiemelt üdülőkörzet – iparterület kettőssége monokultúrás gazdasági szerkezet környezetszennyező ipari tevékenység negatív hatásai (szennyezett terület, rossz imázs) – a korábbi Nitrokémia Ipartelepek, valamint a Papírgyár gazdasági visszaesése az egész településre kihatással van – elavult iparszerkezet, innovatív, versenyképes, környezetkímélő iparágak hiánya – alacsony K+F potenciál – környező ipari–logisztikai területek kialakítása előbb elkezdődött, így Fűzfőnek lemaradást kell pótolnia – ipari infrastruktúra túlzott kapacitásai – koncentrált szervezeti struktúra (iparűzési adó közel 2/3-a mindössze 12 cégtől származik) – alacsony iparűzési adóerő-képesség – együttműködés hiánya az egyetemmel – vállalkozásokkal kevés kapcsolat, városi munkák elvégzésére nincs lehetőségük – vállalkozók tájékoztatásának hiányosságai – jelenleg nem elég vonzó az ipari park (talajszennyezettség, közművek magas ára, nem megfelelő minősége, szolgáltatások tulajdonlásának megosztottsága) – önkormányzatnak nincs ráhatása az iparterületre – kevés ösztönzés a betelepedésre (pl. többletszolgáltatások, általános üzletviteli szolgáltatások hiánya) – idegenforgalom szerepe az adottságok ellenére kicsi (ifa-bevétel nagysága elhanyagolható) – parti sáv korlátozott hasznosíthatósága – jelenlegi létesítmények leromlott állapota – hiányos háttér-infrastruktúra Elavult foglalkoztatási szerkezet:

–

–

– – – – – – –

– – – – – – –

jelentős ipari hagyományok egyetlen parti település, ahol az ipari tevékenység engedélyezett néhány jelentősebb vállalkozás viszonylag stabil kisvállalkozói kör némi idegenforgalmi aktivitás részben rehabilitált, jelentős kiterjedésű iparterület kiépült ipari infrastruktúra kedvező háttér a logisztikához (pl. iparvágány, épületállomány, közlekedési helyzet) korábbi tevékenységhez kapcsolódó jelentős K+F potenciál (lőporgyártás, vegyipar, papírgyártás és feldolgozás) két működő K+F cég Veszprémi Egyetem közelsége adókedvezmények az induló kisvállalkozásoknak egyéb lehetőségek a helyi vállalkozásoknak (pl. ingyenes hirdetési lehetőség a honlapon) Ipari Park cím elnyerése működő vállalkozások az Ipari Park területén ipari park terjeszkedésének lehetőségei

jelentős nagyságú értékesített ingatlanvagyon a működési kiadások fedezésére szolgált – áron alul értékesített ingatlanok – a vagyon hosszabb távú érdekeket szolgáló hasznosításának hiánya (hasznosítási koncepciók, projekttervek nincsenek) – értékesíthető területek beépíthetőségének, hasznosíthatóságának korlátai Kedvezőtlen demográfiai helyzet:

térség ipari foglalkoztatásában még mindig

– – –

jellemzően ipari végzettségű lakosság képzettsége

18


jelentős szerep korábbi iparhoz kapcsolódó jelentős tudás, munkakultúra – megyei, kistérségi értéknél némileg kedvezőbb foglalkoztatási arány – Öveges Szakiskola, mint akkreditált felnőttképzési intézmény jelenléte Általában rendezett zöldterületek: –

– –

–

Üdülőhelyi arculat hiánya:

Lakossági szolgáltatások jó színvonala:

parti sétány hiánya part megközelíthetőségének hiánya almádiból bevezető útszakaszon az ipartelepek előnytelen látványa – kenesei szakaszon reklámtáblák, plakátok, rendezetlen magánkertek – helyenként szabálytalanul kialakult utcahálózat, szűk utcák – nemkívánatos beépítések a Gyártelepen – több helyen (pl. beépítetlen területeken, ipari területek környezetében, vasúti töltés mentén) gondozatlan részek – parkterület minőségileg sokhelyütt kívánnivalót hagy maga után – kevés a virágos felület Lakossági szolgáltatások problémái:

–

tűzoltóparancsnokság hatékony, kistérségi munkája – viszonylag jó közbiztonsági helyzet (rendőrség, polgárőrség) – nyilvános internetezési lehetőség (Teleház, könyvtár) – sok eladó terület, kedvező ingatlanárak – építési alapanyagokat helyben, kedvező áron lehet beszerezni – meglehetősen sok civil szervezet, amelyek lefedik a városi élet teljes területét – három egyház Kiépült oktatási infrastruktúra:

–

–

–

– – – – – – –

– –

frekventáltabb területek többnyire ápoltak nagy kiterjedésű parkosított területek

– –

már nem megfelelő, átképzésük nehéz, mobilitásuk kicsi munkanélküliségi ráta emelkedése idénymunkák idején a többletfoglalkoztatás csak kismértékben érinti a települést szünetelő felnőttképzés a kistérségben

kiépült oktatási infrastruktúra (óvoda, általános iskolák, középiskola) összevont szinten stabil óvodai létszám óvoda és bölcsőde intézményi összevonása a hatékonyság fokozására sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, nevelése alapfokú művészetoktatás mikrotérségi szinten Irinyi Iskola innovatív programjai sportiskolai program célzott támogatással, sportegyesületekkel kötött együttműködéssel Irinyi Iskola épülete viszonylag jó állapotú, bővítésre alkalmas, jó tárgyi felszereltség jellemzi (könyvtár, számítógépterem, tornaterem, természettudományi előadó, stb.) ingyenes úszásoktatás az óvodákban és az általános iskolákban középfokú oktatási intézmény megléte (javuló oktatási színvonal, magas hozzáadott érték, speciális szakok, stabil diákszám, kiváló tárgyi feltételek, új programok)

– – –

intézmények tárgyi feltételei hiányosak, nem szabványos épületek (pl. tűzoltóság épülete) – nyári szezonban emelkedő bűncselekményszám – turisztikailag frekventált területen nincs pénzkiadó automata, pénzügyi szolgáltatások korlátozottak – nehezen értékesíthető ingatlanok – parcellázási lehetőségek hiánya – házak romló műszaki állapota – nagyobb bevásárlóközpont, speciális szaküzletek hiánya, kiskereskedelmi kínálat elégtelenségei – civil szervezetek összefogásának hiánya – akadálymentesítés hiánya a közintézményekben Oktatási intézmények fenntartásának nehézségei:

– – – – – –

óvoda 3 telephelyének fenntartási problémái (két épület nem felel meg a követelményeknek) tobruki óvoda csökkenő gyermekszáma szabványos óvodaépület hiánya, épületek leromlott állapota csökkenő gyermekszám az általános iskolákban = megszűnés ill. tagintézménnyé válás veszélye jelentős fenntartási költségek a két iskola miatt korszerűsítés szükséges a középiskolában is szünetelő felnőttképzés

19


Komplex egészségügyi ellátás:

Egészségügyi intézményrendszer fenntartási problémái:

– – –

megfelelő minőségű alapellátás mentőállomás a településen magánpraxisok, civil szervezetek részvétele az ellátásban – járóbeteg szakellátás fejlett eszközparkkal, színvonalas ellátással, kistérségi szerepkörrel – foglalkozás-egészségügy bevételtermelő szerepe (forrás a nem fizetős ellátás finanszírozására is) Széles körű szociális ellátás:

–

–

kötelező és önként vállalt alap- és emelt szintű ellátások – szociális támogatások, segélyek nagy száma – kistérségi együttműködés megindulása bizonyos ellátásoknál – Támasz Kht. színvonalas ellátási formái, növekvő jelentősége (nem igényel önkormányzati hozzájárulást) – maximális kihasználtságú bölcsőde – privát cégek, civilek szerepvállalása a szociális ellátásban Városi szerepvállalás a közművelődésben:

–

– –

problémái:

közművelődési rendelet megléte több közművelődési intézmény szolgálja a lakosság szórakoztatását jelentős könyvtári állomány kistérségben egyedülálló színházterem (Művelődési Központban) különleges érték a csillagvizsgáló több művészeti csoport tevékenykedik

járóbeteg szakellátás növekvő támogatási igénye a működtetéshez – szakrendelő épületének műszaki problémái (felújításra szorul, nem akadálymentesített) – szakellátás országos átlag alatti mutatói – kistérségi együttműködés nem valósult meg az egészségügyi ellátásban – korlátozott wellness-fitness kínálat Szociális intézményrendszer fenntartási problémái: bölcsőde épülete felújításra szorul (műszaki állapot, akadálymentesítés, bővítési szükséglet) – alternatív szolgáltatások hiánya – szociális támogatást igénylők számának emelkedése miatt növekvő kiadások – adósságkezelő program hiánya – szociális segélyezési rendszer problémái – épületek felújításra szorulnak – szociális intézményrendszer jelentős költségei – kistérségi lehetőségek kihasználása nem valósult meg teljes mértékben Közművelődési intézmények működtetési, fenntartási

Jelentős sportmúlt, sportlétesítmények magas

művelődési központ elavultsága (túl kicsi színpad, felújításra szoruló épület és technika, előnytelen megjelenés) – rendelkezésre álló büdzsé kevés, különösen a rendezvényekhez – jelentős önkormányzati támogatási igény – fedett szabadtéri színpad hiánya – vonzó, visszatérő rendezvények hiánya – csillagvizsgáló nem működik, leromlott állapotú – múzeum, kiállítás hiánya – kevés hely a civil szervezeteknek Sportlétesítmények korlátozott hasznosítása,

száma:

fenntartási problémái:

– – – –

sporthagyományok, sportsikerek élénk verseny-, tömeg- és diáksport több (nagy múltú) sportegyesület országos hírű, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas uszoda – gyönyörű panorámájú stadion nagyszámú szabadtéri sportpályával – olimpikonokat adó koronglövő pálya, sportlőtér (három olimpiai versenyszámban a legnagyobb) – vitorlás és szörf sport színvonalas létesítményei, horgászkikötők – egyéb vízi sportok, kerékpározási, kirándulási lehetőségek a környéken Néhány szórakozási lehetőség:

–

–

–

– – – –

–

– – –

színvonalas téli-nyári bobpálya, kalandpark, kapcsolódó programok két strandterület, északi part egyik legszebb természeti adottságokkal bíró strandja (Fövenyfürdő) néhány városi rendezvény, egyesületek által szervezett programok ifjúsági egyesület működése játszóterek kielégítő számban állnak rendelkezésre, többségük EU-konform

–

uszoda szabadidős célú használata korlátozott, a létesítmény felújításra szorul, kiegészítő szolgáltatások száma csekély, fenntartási problémák – fedett sportpályák hiánya, leromlott infrastruktúra, fenntartási problémák, turisztikai célú hasznosítás korlátai – fizetőképes vendégkör alacsony aránya – turisztikai szerepkör betöltésére a lőtér jelenleg nem alkalmas (fejlesztés, kármentesítés, kiegészítő szolgáltatáskör kialakítása szükséges) – téli sportolási lehetőségek hiánya – sportprogramok korlátozott száma Szórakozási lehetőségek alacsony száma:

– – – –

strandok üzemeltetésének problémái, csökkenő vendégszám miatt finanszírozási nehézségek (leromlott infrastruktúra, kiegészítő szolgáltatáskör korlátozottsága, vendéglátó egységekkel kötött kedvezőtlen bérleti struktúra, működtetési problémák) városi programok száma csekély, kis vonzerővel bírnak, turisztikai szerepük minimális civil szervezetek által szervezett programoknál az önkormányzati támogatás hiánya kiszolgáló infrastruktúra hiányosságai kistérségi programkínálat összehangolása nem valósult meg

20


–

Kiépült infrastruktúra:

fiataloknak szóló programok, szórakozási lehetőségek korlátozottsága – tobruki játszótér felújításra szorul Infrastrukturális ellátottság problémái:

–

–

– – – – – – – –

mennyiségileg megfelelő belső úthálózat, zömében burkolt utak szinte teljesen kiépült közműhálózat villamos energia ellátás, közvilágítás 100%-os (utóbbi helyenként energiatakarékos izzókkal) földgázellátás jó közüzemi vízvezetékkel való ellátottság teljes, csatornázottság szinte teljes szennyvíztisztító telep megléte csapadékvíz-elvezetés megoldott intézményes hulladékszállítás megoldott, szelektív hulladékgyűjtő szigetek működnek kiépített távközlési, kábeltelevíziós rendszer

Csökkenő környezetszennyezés: – – – – –

Turisztikai helyzet

jelentős nagyságú területek kármentesítése szükséges – kármentesítés során időszakos jellegű szaghatás lép fel – az ipari tevékenységgel, és a közlekedéssel járó zajhatások – közlekedés légszennyezése – csúszásveszélyes területek – csapadékvíz-elvezetés nyílt árkokban Turisztikai helyzet

Átfogó turisztikai helyzet

Átfogó turisztikai helyzet

–

–

–

–

–

ipari eredetű környezetszennyezés csökkenése kármentesítés folyamatban van jelentős nagyságú zöldterületek, véderdők iskolák környezeti oktatást folytatnak tisztaság a közterületeken

a szolgáltatások a gyártelepi városrész és a további településrészek között részben megosztottak – állami tulajdonú utak tisztításának költségei a várost terhelik – utak minősége nem megfelelő, felújításuk nem valósult meg – utak szélessége, gallyazása helyenként hiányos – áramfogyasztás mérséklésére további rekonstrukcióra van szükség – távhő igen magas ára jelentős problémát jelent a Gyártelepen – nyílt árkos csapadékvíz-elvezető rendszerek megléte – tűzivíz-hálózat fejlesztésre szorul – megosztott a város kábeltelevíziós hálózata Környezetszennyezés negatív hatásai:

Balaton hazánk második legjelentősebb turisztikai vonzereje Budapest, Székesfehérvár, és Veszprém közelsége miatt jelentős az egynapos, illetve hétvégi turizmus önkormányzat értékesíthető-hasznosítható területei révén jelentős hatást gyakorolhat a település turisztikai kínálatának alakulására Meglévő aktív turisztikai vállalkozások a településen, pl. bobpálya, kalandpálya, vitorláskikötők, kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátó egységek

–

– – –

–

Balatonfűzfő alacsony szintű turisztikai kínálattal rendelkezik alacsony a kereskedelmi szálláshelyek mennyisége és minősége szezonális kereslet és kínálat, téli szolgáltatások alacsony szintje korábban az ipari tevékenység erős járulékos szaghatása komolyan akadályozta a turizmus fejlődését, ennek megfelelően nem alakult ki a minőségi turistafogadás kultúrája adóbevétel-kiesés miatt az önkormányzat turizmusirányítási potenciáljának csökkenése

Turisztikai kereslet

Turisztikai kereslet

–

–

a Balatonnál a belföldi vendégforgalmi adatok jelentős növekedést mutattak az elmúlt években

– – – –

a Balatonnál a külföldi vendégforgalmi adatok jelentősen visszaestek az elmúlt években összességében a vendég- és vendégéjszaka szám csökkent a Balatonnál Balatonfűzfő részesedése a Balaton vendégforgalmi adataiból minimális Balatonfűzfőn kevés és többnyire alacsony minőségű szálláshely kapacitás Balaton egészére jellemző a szezonálisidényjellegű kereslet-kínálat

Vízre épülő turizmus

Vízre épülő turizmus

–

–

– –

Balatonfűzfő összefüggő, nagyrészt beépítetlen és turisztikailag hasznosítható Balaton-partja élénk vitorlás-, horgász- és fürdő hagyományok az 1920-as évektől elmúlt évtizedekben komoly szörfkultúra alakult ki

– – –

Balaton vízpartja jelenleg rendkívül nehézkesen hozzáférhető a vízpart nem megfelelően integrált a település életébe Fövenyfürdő leromlott állapota meglévő horgászati infrastruktúrák zárt rendszert

21


– – – – –

vitorlás sportoknak kedvező széljárás üdülésre kiválóan alkalmas part-menti sekély víz jégvitorlázási központ Balatonfűzfő, Balatonfüred és Agárd mellett jó állapotú tobruki strand több vízi rendezvény

képeznek, azok a turisták számára nem vagy csak minimális szinten hozzáférhetők

Sportközpont turisztikai szerepe

Sportközpont turisztikai szerepe

–

–

–

– –

–

Fűzfő sportélete 80 éves múltra tekint vissza (Fűzfői Atlétikai Klub 1928 óta) aktív sportélet: a város uszodája hivatalos olimpiai felkészítő hely, a sportpályák egyéb nemzetközi rendezvények helyszínei uszoda, mint téli-nyári vonzerő szomszédos bobpálya, mint illeszkedő családiszabadidős-aktív kikapcsolódást lehetővé tevő téli-nyári szolgáltatás szomszédos meglévő koronglövő pálya amatőr és profi sportolási funkciója – olimpikonokat ad

– –

–

elavult sportolási infrastruktúra nem illeszkedik a mai keresleti igényekhez sem mennyiségi sem minőségi szempontból Balaton Uszoda helyzetének folyamatos bizonytalansága a jelenlegi önkormányzati tulajdoni és vagyonkezelési helyzet (uszoda kivételével) nem segíti elő a hatékony hasznosítást koronglövő pálya a turisztikai fogadóképesség szempontjából jelenleg minimális kiépítettséggel rendelkezik

Kerékpározás

Kerékpározás

–

–

Balaton körül, így Fűzfőn is kiépült kerékpárút

kerékpáros háttérszolgáltatások kiépítetlensége: pl. szerviz, kerékpáros szállás

Kulturális adottságok

Kulturális adottságok

–

–

–

gazdag kulturális örökség: Avar-kori sírok, Római kori fazekas telep és kemence maradványok, Romtemplom a XIII. századból a korábbi ipari tevékenységből fennmaradt létesítmények egy része az ipari örökség részét képezik

– –

a kulturális örökség nem vagy csak kismértékben hasznosított a turizmus szempontjából közös történelem, közösségi múlt hiánya a településen turisták által is „fogyasztható” kulturális programok alacsony szintje

Turisztikai marketing, arculati és imázselemek

Turisztikai marketing, arculati és imázselemek

–

–

–

–

a Balaton turisztikai régió önálló marketing szervezettel rendelkezik Balatonfűzfő együttműködik a szomszédos települések Tourinform irodáival (Balatonalmádi, Balatonkenese) Balatonfűzfőhöz társítható meglévő pozitív arculati elem a sport, melyre a jövőben építeni lehet

–

Balatonfűzfő minimális turisztikai marketing tevékenységet folytat, önálló Tourinform irodával nem rendelkezik Balatonfűzfő összességében kedvezőtlen iparivegyipari imázzsal-arculattal rendelkezik (szaghatás, környezetszennyezés)

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Jogszabályi környezet kedvező változásai,

Jogszabályi környezet kedvezőtlen változása, további

szabályozás enyhülése

szigorítások

Balaton, mint egységes, fenntartható területi

Balaton integrált területfejlesztésének elmaradása

rendszer fejlődése Székesfehérvár – Veszprém pólus, mint a logisztika,

Statisztikai és turisztikai régió szétválasztásának

nano- és biotechnológia, műszaki informatika kiemelt

problémái

területe Régió fejlődése: innovatív, belső adottságokra

Régió fejlődése elmarad, ill. a nagyvárosok elszívó

alapozó, versenyképességét növelő terület, amely

hatása túlzottan érvényesül

magával húzza a város fejlődését is Rendelkezésre álló uniós források felhasználhatósága

Forrásallokáció nehézségei, kevés forrás jut a régióra,

2007-2013 között

bizonyos feladatcsoportokra

22


Kistérségi együttműködés javul

Kistérségi együttműködés intenzitása nem növekszik

Közúthálózat-fejlesztési program megvalósulása:

Országos közútfejlesztési programok késlekedése,

– –

közlekedésszervezés esetleges változásai (pl.

–

M8-as autóút megépítése 71-es út elkerülő szakaszának megépítésével a belső forgalom tehermentesítése 72-es út megerősítése

buszjáratok, vonatok számának csökkentése, esetlegesen bizonyos járatok megszűntetése)

Vasútvonal fejlesztése: villamosítás, új vasúti

Beruházások megvalósításának elmaradása a MÁV

nyomvonal kialakítása (kapcsolat Tapolca –

forráshiányos helyzete miatt

Balatonfüred felől Veszprém, illetve Székesfehérvár irányába), tervezett új megállóhely a városközponti területen Közforgalmi hajókikötő építése vállalkozások

Fűzfő adottságai, vonzereje nem teszi lehetővé

részvételével

menetrend szerinti hajók indítását (BAHART nem vesz részt a fejlesztésben)

Szentkirályszabadjai repülőtér hasznosítása,

Szentkirályszabadjai repülőtér hasznosítása, fejlesztése

fejlesztése

elmarad, illetve az ott tervezett funkciók (pl. logisztika) versenyhelyzetet teremtenek a térségben

Közútkezelő Kht. megvalósítja a kerékpárút

Közútkezelő Kht. átalakulása miatt a kerékpárút

továbbépítését

továbbépítése késlekedik ill. elmarad

Balatoni Nemzeti Park tartalékterületének kedvező

Balatoni Nemzeti Park tartalékterületének hasznosítása

hasznosítása (pl. a balatoni élővilág bemutatására

nem valósul meg

látogatóközpont, tanösvények, stb.) Vállalkozások javuló helyzete miatt a helyi

Vállalkozások romló helyzete miatt a helyi adóbevételek

adóbevételek nőnek, adóhátralékuk csökken

tovább csökkennek, az adókinnlevőség nő

Jövedelemkülönbség mérséklésére irányuló elvonás

Központi költségvetés által meghatározott általános

megszűnik, esetleg pozitív irányba fordul

finanszírozási feltételek tovább romlanak

Pozitív, fizetőképes érdeklődés az önkormányzat

Területek értékesítése nem, vagy csak áron alul valósul

értékesítendő területei iránt (jó áron)

meg, hasznosítási elképzelések nélkül

Többcélú kistérségi társulás fejlődése, közös

Többcélú kistérségi társulásban a hatékonyságot

feladatok kiterjesztése az intézményrendszer

biztosító közös feladatellátás nem valósul meg

fenntartási költségeit csökkenti Civil szervezetek közötti együttműködés

Civil szervezetek közötti együttműködés nem valósul

hatékonysága javul

meg, így közös fellépésre nincs módjuk

Turisztikai információs rendszer működésének

Turisztikai információs rendszer működésének

hatékonysága javul (pl.

hatékonysága nem javul (pl.

Tourinform iroda nyitása a nyári hónapokban, Öböl-

Tourinform iroda nyitására nincs mód, Öböl-tv szerepe

tv szerepének növekedése, együttműködés

csökken, almádi és kenesei tourinform irodák

fennmaradása az almádi és a kenesei tourinformok

együttműködési hajlandósága romlik)

irodákkal) Támasz Kht. és a tűzoltóság működtetése a

Intézményrendszer fenntartási nehézségei tovább

továbbiakban sem igényel többlet hozzájárulást;

nőnek: állami finanszírozás csökken; TB-támogatás

állami finanszírozás javul más intézmények esetében

csökkenés; megszűnő normatíva a logopédiai ellátásra;

is

állami restrikció súlyos fenntartási nehézségeket okoz a Támasz Kht-nak

Iparfejlesztés megvalósul:

Iparfejlesztés elmaradása:

–

–

Nitrokémia Zrt. új tevékenységi köre,

a nagyobb vállakozások esetleges bezárása

23


Ipari Park működtetése optimális keretek között

magával rántja a kisebb (beszállító) vállalkozásokat is – szennyezett területek miatt a tisztább ipar nem települ be – vállalkozások becsábítására nincs mód – szentkirályszabadjai repülőtér logisztikai funkciójának kialakítása versenyhelyzetet teremt – diverzifikáció nem valósul meg – ipari infrastruktúra leromlik – együttműködés nem jön létre a K+F szervezetekkel, kutatóbázisokkal – vállalkozások piaci ismeretei nem javulnak, versenyképességük csökken – vállalkozók továbbra sem használják ki az önkormányzat által nyújtott támogatási lehetőségeket – ipari infrastruktúra kapacitásainak lekötésére nincs mód, így a terhek nőnek, ami az iparterület vonzerejét csökkenti, erőmű összeomlik, stb. Ipari Park működtetése kedvezőtlen irányt vesz:

zajlik:

–

– – – – –

privatizációja sikeres Papírgyár fennmarad, képes lesz a megújulásra nagyobb vállalatok stabil működése kisvállalatok piaci ismeretei javulnak, versenyképességük nő tőkebevonás együttműködés megvalósul a helyi gazdasági szektorban, K+F szervezetekkel, oktatási intézményekkel

–

önkormányzat érdemi ráhatása az iparterületre, Ipari Park működésére megvalósul – a közszolgáltatások összefogása létrejön a területen – Ipari Park fejlesztése megvalósul, így vonzereje nő (pl. inkubációs ház, innovációs központ) – partneri együttműködés az iparterület hasznosítására a szomszédos településekkel – ipari tevékenységek koncentrálása az ipari park területére (üdülőhelyi kép javul) Foglalkoztatási helyzet javul: – –

– –

munkahelyteremtő beruházások települnek be munkaügyi központ foglalkoztatást elősegítő támogatásait egyre jobban képesek kihasználni a helyi vállalkozások felnőttképzési, átképzési lehetőségek bővülnek munkanélküliek száma csökken, ami a városi kiadásokat is csökkenti

Infrastrukturális feltételek, szolgáltatások javulnak: – –

– – –

Foglalkoztatási helyzet tovább romlik: –

tőkeerős beruházások elmaradnak, munkahelyeket létesítő cégek nem települnek be – munkaügyi központ foglalkoztatást elősegítő támogatásai csökkennek – felnőttképzési, átképzési lehetőségek továbbra sem állnak rendelkezésre – munkanélküliek száma nő, ami fokozódó terhet jelent a városnak is Infrastrukturális feltételek, szolgáltatások romlanak:

Turisztikai környezet, idegenforgalmi pozíció javul

építkezési kedv tovább csökken, ingatlanok eladása továbbra is nehéz (piaci értékük rohamos csökkenése folytatódik a Balatonnal együtt) – házak minőségi állapota a lakosság pénzhiánya miatt tovább romlik – kiskereskedelmi szolgáltatások elégtelensége miatt a lakosság továbbra is eljár bevásárolni Turisztikai környezet, idegenforgalmi pozíció romlik

–

–

–

– – – – – – –

ingatlanok értéke növekszik (balatoni trend) útfelújításnál a helyi jellegű finanszírozás sikeresen megvalósul kiskereskedelmi ellátottság javul

–

Önkormányzatnak továbbra sincs tulajdona az iparterületen, így a területhasznosításra közvetlen ráhatása csak építésügyi kérdésekben lehet Ipari Park fejlesztése nem valósul meg, fennmarad a közszolgáltatások megosztottsága más ipari, logisztikai területek előbb lépnek, így Fűzfő versenyhátrányba kerül együttműködésre nincs mód a szomszédos településekkel ipari tevékenységek koncentrálása az ipari park területére nem valósul meg

Balaton általános idegenforgalmi helyzete javul (vendégszám emelkedése, külföldi vendégkör visszatérése, fizetőképes vendégkör arányának növekedése) elkerülő út (átadás 2007 nyara), illetve hosszabb távon az M8 megépítése Szentkirályszabadjai repülőtér hasznosítása 2007-2013 közötti időszakban megnyíló EU-s források bevonása a fejlesztésekhez rekreációs és aktív szabadidős tevékenységek iránti kereslet növekedése különleges, egyedi-speciális turisztikai termékek iránti érdeklődés növekedése a konferencia-szeminárium helyszínek iránti kereslet folyamatosan növekszik a településen működő tőkeerős és jelentős

–

– – – – – –

–

Balaton idegenforgalmi helyzetének nehézségei fennmaradnak egyre kiszámíthatatlanabb időjárás kockázatot jelent a nyári fürdőzésnek dinamikusabban fejlődő térségek elszívó hatása Balaton partra épülő turisztikai projektek máshol előbb indulnak el magasabb szintű döntési kompetenciába tartozó kérdések körüli bizonytalanság, pl. vasút építés imázsjavulás nem következik be, így a turisták továbbra is elmaradnak tőkeerős beruházások nem valósulnak meg, a kiszolgáló infrastruktúra továbbra is alacsony színvonalú szálláshelyek hiányában az ifa-bevétel nem nő, a vendégeket nem tudják elhelyezni

24


–

– – –

nagyságú vállalkozások tevékenységeik diverzifikálása illetve a turizmus irányába történő elmozdulása révén jelentős hatást gyakorolhatnak a turizmusra tőkeerős beruházások valósulnak meg az attrakciófejlesztésben, kiszolgáló infrastruktúra létrehozásában imázsjavulás következik be a településen, így a turisták száma növekszik szálláshelyek kialakítása következtében az ifabevételek nőnek nem városi sportlétesítményeket a tulajdonos nem adja el, működésük fennmarad, fejlesztésekre van mód

–

–

új vállalkozások elmaradnak, meglévők tönkremennek, így az önkormányzat bevételei nem nőnek Balaton Uszoda, vitorláskikötő, sportlőtér megszűntetése a kínálat attraktivitását nagymértékben csökkenti

A városfejlesztési stratégia célja tehát az erősségekre építő, a gyengeségeket fejlesztő program létrehozása, amely a lehetőségek kihasználására és a veszélyek elkerülésére is figyelemmel van.

25


3.

Városfejlesztési stratégia feladatai

A stratégiai feladatok meghatározása a helyzetfeltárás és a kérdőíves megkérdezés eredményeire épült. A

lakossági

véleményfelmérés

vonatkozó

eredményeit

piros

jelöléssel szemléltetjük. A projektszintű feladatokat narancssárga szín jelöli.

3.1.

Célok, Jövőkép

Stratégiai célkitűzés: kedvezőtlen demográfiai tendenciák megállítása, visszafordítása = fiatal, képzett lakosság elvándorlásának megállítása; = betelepedés fokozása (Veszprém szuburbanizációs települése) a növekvő ütemű elöregedés megállítására3.

Általános jövőkép: Balatonfűzfő élhető, megélhetést és perspektívát nyújtó város, ahol az életminőség és életszínvonal emelkedése a lakosság elégedettségét növeli: – – – – – – – –

a munkanélküliségi ráta alacsony; az életköltségek kedvező szintűek; a közszolgáltatások jó színvonalon állnak rendelkezésre; a lakosságot összetartás, erős identitástudat jellemzi, a közösségi élet pezsgő; a környezet biztonságos; a lakossági szolgáltatások kiépültek; a települési környezet szép, hangulatos; a város kistérségi pozíciója erős.

Balatonfűzfő legfontosabb gazdasági potenciáljai: –

3

Iparhoz kötődő adottságok, hagyományok:  Balaton törvény értelmében az egyetlen parti település, ahol ipari tevékenység folytatható  jelentős kiterjedésű ipari terület (barnamező)  Ipari Park  kiépült, jelentős szabad kapacitásokkal bíró ipari infrastruktúra  vegyipari, gépipari hagyományok  képzett szakemberek, speciális szaktudás  kiépült kapcsolatrendszer  folyamatban lévő rekultiváció, terjedő környezettudatos szemlélet

A lakossági véleményfelmérés szerint közel minden ötödik válaszadó tervezi, hogy 5 éven belül

elköltözik a városból; az elköltözést tervezők elsősorban fiatal, képzett lakosok!

26


–

–

Turisztikai adottságok:  Balaton; egyik legszebb (és helyenként szélvédett) öböl  nem beépített parti területek  nagy kiterjedésű zöldterületek, szép természeti környezet  sportcentrum (sportpályák, uszoda, bobpálya, lőtér, vitorláskikötők, horgászkikötők)  északi-part egyik legszebb természeti adottságokkal rendelkező strandja Mindkét területhez kapcsolódóan:  kedvező földrajzi elhelyezkedés, közlekedési kapcsolatok  kiépült városi szolgáltatáskör, infrastruktúra (oktatás, egészségügyi ellátás, jó közmű-ellátottság, stb.)  viszonylag alacsony árak  Veszprém közelsége

27


Az adottságok kihasználása azonban még nem valósult meg, számos területen jelentős

fejlesztések

szükségesek

(különösen

a

háttér-infrastruktúra

megteremtésében). Legfontosabb feladat a monokultúrás gazdasági szerkezet megszüntetése, a több lábon állás biztosítása. Lehetséges kitörési pontok: –

–

Ipari

Az ipar területén:  környezetkímélő ipar betelepítése (pl. biotechnológia, biodízel gyártás, környezetkímélő ágazat, kínálathoz kapcsolódó elemek, pl. vitorláshajó építő üzem, stb.)  logisztikai bázis kialakítása (beszerzési csoportok, multinacionális cégek kiszolgáló háttérhálózata) A turizmus területén:  minőségi turizmus kialakítása  kiemelt ágazatok: sport-, vitorlás-, horgász, inszentív turizmus, családi üdülés jövőkép:

Balatonfűzfő

versenyképes

iparszerkezettel

rendelkező,

prosperáló gazdaságú város, ahol – – – – – – –

a gazdasági szerkezet diverzifikált (a város gazdaságának helyzete nem függ egy-két nagyvállalattól); környezetkímélő iparágak dominálnak, a turizmus és az ipari tevékenység összhangja megvalósult; az ipari tevékenység innováció-orientált, a K+F potenciál jelentős; stabil, sikeres vállalkozói kör működik, a KKV-k versenyképesek, stabil piacokkal rendelkeznek; a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, versenyképes tudásbázis áll rendelkezésre; a külső működő tőke beáramlása jelentős; a gazdasági élet szereplőinek kapcsolatrendszere kialakult, az együttműködés hatékony.

Turisztikai jövőkép: –

– – – –

– – –

–

A város gazdaságának hagyományosan ipari dominanciáját egyre inkább kiegészíti a turizmus, amely a helyi gazdaság egyre jelentősebb szegmense Balatonfűzfő egyedi, és nemzetközi viszonylatban is MEGKÜLÖNBÖZTETŐ ÉLMÉNYEK nyújtására képes Bizonyos kínálati elemek csak itt találhatók meg a Balatonnál. Turisztikai attrakciói széles körben ismertek, egész évben látogathatóak, és visszatérésre csábítanak. A turisztikai vonzerőfejlesztések következtében Balatonfűzfő turisztikai kínálata BEKAPCSOLÓDOTT a Balaton turisztikai kínálatába, annak szerves részét képezi A város turisztikai kínálata révén színesíti a Balaton sokszínű arculatát Balatonfűzfő új vonzerői révén hozzájárul a Balaton turisztikai kínálatának FELFRISSÍTÉSÉHEZ A város a fejlesztésekkel párhuzamosan tudatosan újrapozícionálta a Balatonfűzfőről kialakult negatív imázst, és elérte, hogy a célcsoportok, a befektetők, és a lakosság fejében pozitív értékek kapcsolódjanak Balatonfűzfőhöz. Létrejött az állam, a régió, a Balatoni Fejlesztési Tanács, valamint a város hatékony együttműködése a turizmusfejlesztés érdekében.

28


3.2.

Alapelvek

A városfejlesztési program kidolgozásának alapelvei:

Stratégiai szemlélet: ad hoc projektek helyett egy átfogó, jövőbe mutató, 10-15 éves fejlődési pályát felrajzoló koncepció kialakítása a tudatos, hosszú távú fejlődés érdekében.

Fenntarthatóság: fenntartható fejlődés biztosítása a gazdasági, társadalmi, környezeti és egyéb hatások együttes értékelésével, irányítható folyamatok révén.

Komplexitás,

szinergia:

a

településfejlesztés

különböző

területeit

összefogó, összehangolt program az egyes funkciók egymást erősítő hatásának

kihasználása

érdekében

(egyazon

célt

szolgáló

funkciók).

Illeszkedés a térségi, regionális programokhoz.

Reális, lépcsőzetes fejlesztés: reálisan megvalósítható célok, mérföldkövek kijelölése alapján egymásra épülő fejlesztési fázisok meghatározása az erőforrások hatékony felhasználása érdekében.

Hatékony

forrásallokáció:

a

piac

működési

mechanizmusainak,

a

magántőke szerepvállalási feltételeinek figyelembevétele (kizárólag olyan programok finanszírozása önkormányzati forrásból, amelyre a magántőke nem hajlandó, illetve amely előfeltételét jelenti a külső tőke bevonásának).

3.3.

Stratégiai feladatok

A stratégiai feladatok meghatározása a fenti alapelveknek megfelelően történt. A teendők összefoglaló listáját az alábbi ábra tartalmazza, a fő területek szerint csoportosítva azokat: –

Önkormányzat pénzügyi helyzetének, térségi pozíciójának javítása 29


– –

Gazdaságfejlesztés Életminőségi tényezők javítása

A településfejlesztés megvalósításához alapot jelent a lakossági támogatottság: a megkérdezettek több mint 70%-a szerint van esélye a városnak a fejlődésre.

Önkormányzat pénzügyi helyzetének, térségi pozíciójának javítása

Gazdaságfejlesztés

Életminőségi tényezők javítása

3. Pályázati lehetőségek kihasználása

7. Iparfejlesztés

6. Identitástudat erősítése

12. Turizmusfejlesztés

10. Lakossági, programok szolgáltatások fejlesztése

2. Vagyongazdálkodás

11. Infrastruktúrafejlesztés

9. Közlekedésfejlesztés 5. Településszerkezet, településkép javítása 8. Biztonságos környezet (imázsának) megteremtése 1. Működési költségvetés egyensúlyának helyreállítása, intézményrendszer racionalizálása 4. Egyéb önkormányzati feladatok fejlesztése

Stratégiai feladatok részletezése:

1. Működési költségvetés egyensúlyának helyreállítása, intézményrendszer racionalizálása .. 33 1.1 Kötelező és nem kötelező feladatok szétválasztása ........................................ 33 1.2 Intézményrendszer működésének racionalizálása .......................................... 34 I.1.1. Összevont óvodák átalakítása, fejlesztése ................................................34 I.1.2. Általános iskolák intézményi átalakítása ...................................................37 I.1.3. Középfokú oktatás – Öveges József Szakképző Iskola fejlesztése ................39 I.1.4. Járóbeteg-szakellátás átalakítása, fejlesztése ...........................................40 I.1.5. Bölcsőde fejlesztése ..............................................................................42 I.1.6. Egyéb szociális ellátási formák fejlesztése ................................................43

30


I.1.7. Művelődési Központ és Könyvtár .............................................................44 1.3 Sal-X Kft. szerepkörének, feladatainak átgondolása ....................................... 45 1.4 Adóstruktúra változtatása ............................................................................... 47 2. VagyongazdálkodáS ................................................................................................ 47 2.1 Vagyongazdálkodó szervezet létrehozása ....................................................... 49 2.2 Területek hasznosítása (értékesítés, bérbe adás, saját célú hasznosítás)....... 49 3. Pályázati lehetőségek hatékony kihasználása .............................................................. 51 3.1 Hatékony pályázati tevékenység ..................................................................... 52 4. Egyéb önkormányzati feladatok fejlesztése................................................................. 53 4.1 Szervezetfejlesztés ......................................................................................... 53 4.2 Együttműködések javítása, fokozása............................................................... 54 4.3 Településmarketing tevékenység fokozása ..................................................... 56 4.4 Önkormányzat szolgáltató szerepének erősítése............................................. 57 5. Településszerkezet, településkép javítása................................................................... 59 5.1 Településrészek összefogása a funkcionalitás megőrzése mellett ................... 59 5.2 Városközponti terület kialakítása .................................................................... 61 5.3 Parti sétány kialakítása ................................................................................... 63 5.4 További feladatok a településkép javítására.................................................... 64 6. Lakosság egészségi és szociális állapotának javítása, identitástudatának erősítése .......... 65 6.1 Lakosság egészségi és mentális állapotának javítása...................................... 66 6.2 Lakosság identitástudatának erősítése ........................................................... 66 7. Iparfejlesztés.......................................................................................................... 69 7.1 KKV-k piaci ismereteinek, innováció-orientáltságának fejlesztése .................. 70 7.2 Gazdasági együttműködések javítása ............................................................. 71 7.3 Ipari park fejlesztése ...................................................................................... 72 7.4 Tőkeerős nagyvállalatok megnyerése.............................................................. 73 7.5 Munkaerő piaci értékének növelése, monokultúrás iparszerkezetre épülő tudás átformálása ................................................................................................. 74 8. Biztonságos környezet (és imázsának) megteremtése ................................................. 76 8.1 Közbiztonsági helyzet javítása ........................................................................ 76 8.2 Közlekedésbiztonsági helyzet javítása ............................................................ 77 8.3 Környezetbiztonsági imázs javítása ................................................................ 77 9. Közlekedésfejlesztés................................................................................................ 79 9.1 Közúti közlekedés fejlesztése.......................................................................... 79 9.2 Vasúti közlekedés fejlesztése .......................................................................... 80 9.3 Vízi közlekedés fejlesztése .............................................................................. 81

31


9.4 Egyéb közlekedésfejlesztési területek ............................................................. 82 10. Lakossági szolgáltatások, program fejlesztése........................................................... 83 10.1 Általános lakossági szolgáltatások fejlesztése .............................................. 84 10.2 Közművelődési és sportintézmények, szórakozási lehetőségek fejlesztése................................................................................................................. 11. Infrastruktúrafejlesztés .......................................................................................... 87 11.1 Belső úthálózat fejlesztése ............................................................................ 87 11.2 Közmű-ellátottság fejlesztése ....................................................................... 89 12. Turizmusfejlesztés ................................................................................................. 90 12.1 Kulturális adottságok megjelenítése ............................................................. 68 12.2 Ipari örökség bemutatása ............................................................................. 69 12.3 Aktív turizmus fejlesztése ............................................................................. 69 12.4 Ökoturizmus fejlesztése ................................................................................ 72 12.5 Turisztikai fogadóképesség javítása .............................................................. 73 12.6 Turiszitkai marketingtevékenységek fejlesztése ........................................... 73

32


1. MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS EGYENSÚLYÁNAK HELYREÁLLÍTÁSA, INTÉZMÉNYRENDSZER RACIONALIZÁLÁSA Jelenlegi helyzet: –

–

Önkormányzat forráshiányos helyzetű, jelentős pénzügyi–likviditási problémákkal küzd:  központi költségvetés által meghatározott általános finanszírozási feltételek romlanak  iparűzési adóerő képesség romlik, helyi adóbevételek csökkennek, jelentős kinnlevőség (adóhátralék) halmozódott fel  a kötelező és önként vállalt, valamint a több éves kihatással járó feladatok, a felhalmozott hitelállomány törlesztése súlyos terhet jelent  a város méretéhez, a lakosságszámhoz és teherbíró képességhez képest túlzott intézményhálózat fenntartása irracionális, fokozódó támogatási szükséglet jellemzi (országos átlag 170%-a a működési kiadások szintje) – valamennyi részben önállóan gazdálkodó intézmény esetében a legnagyobb bevételi forrás a normatíva feletti önkormányzati támogatás; a fűzfői járóbeteg szakellátás hatékonysága – a statisztikai adatok alapján – az országos szint alatt van  önkormányzati tulajdonú Sal-X Kft. nem megfelelő működésű, ami finanszírozási problémákhoz vezet, valamint elégedetlenséget szül a helyi vállalkozások körében Felhalmozási bevételeket a működési lyukak betömésére használták fel, így a fejlesztések, beruházások elmaradtak

Célok: –

Költségvetés egyensúlyának helyreállítása a kiadások csökkentésével, bevételek növelésével  a szolgáltatások szükséges színvonalának biztosítása mellett,  a lakosok, vállalkozások teherbíró képességével összhangban!

Intézkedések és alintézkedések:

KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ FELADATOK SZÉTVÁLASZTÁSA Indoklás Balatonfűzfő önkormányzata kötelező feladatai mellett számos önként vállalt feladatot is teljesít, amelyek ellátása jelentős terhet ró a városra. A település forráshiányos helyzetének, pénzügyi-likviditási problémáinak oldása megköveteli a feladatvállalás átgondolását.

Célok

33


Az ellátás szükséges mértékének meghatározása, a közös feladatvállalási és finanszírozási rendszer kialakítása (pl. helyi vállalkozásokkal) nélkülözhetetlen a működési kiadások lefaragása érdekében. Nagyon fontos az egyensúly megteremtése a költségcsökkentés és a közszolgáltatások városi rangot erősítő, a lakosság életminőségét szolgáló feladatvállalás között!

Megvalósítandó tevékenységek – –

Kötelező és nem kötelező feladatok szétválasztása, az ellátások szükséges mértékének meghatározása Civileknek nyújtott támogatási rendszer átalakítása: a különböző civil szervezetek támogatására vállalkozói segítségnyújtás is igénybe vehető, pl. civil alap felállításának szorgalmazásával. Célszerű a támogatásokat a civil szervezetekkel közösen kidolgozott indikátorok teljesítéséhez kötni, amelyek lehetnek számszerűsített mutatók (pl. rendezett események száma alapján, taglétszám alapján), társadalmi hasznosság alapján meghatározott minősítések, illetve együttműködési kötelezettségek (pl. civil kerekasztal kialakítása; azonos funkciót betöltő szervezetek összefogása, stb.).

INTÉZMÉNYRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK RACIONALIZÁLÁSA Az egyik legégetőbb feladat a részben önállóan gazdálkodó önkormányzati intézményrendszer, valamint az önkormányzat által támogatott intézmények átalakítása: a fenntartás tetemes költségei ugyanis jelentős, már-már elviselhetetlen terhet rónak a városra. Az intézményrendszer racionalizálása során igen lényeges, hogy a

nélkülözhetetlen

közszolgáltatások

továbbra

is

megfelelő

színvonalon

álljanak

rendelkezésére.

Szükséges megoldások: – – – – – – A

Szükséges intézményi átszervezések végrehajtása Többcélú kistérségi társulás keretében intenzívebb feladatmegosztás szorgalmazása Személyi állomány racionalizálása, juttatások csökkentése Dologi kiadások átgondolása Rezsi költségek (pl. energiafelhasználás) csökkentése – ehhez részben felújításokra, korszerűsítésre van szükség Jövedelemtermelő kínálati elemek bevezetése, bővítése

változások

társadalmi

elfogadtatása

érdekében

a

feladatok,

az

azok

megvalósítását szükségessé tevő tényezők, okok, valamint az alkalmazkodást elősegítő támogatások megfelelő kommunikálására van szükség!

Összevont óvodák átalakítása, fejlesztése

34


Indoklás Az elmúlt években összevont szinten vizsgálva az óvoda stabil gyermekszámmal dolgozott, 2007-től az intézményt többcélú igazgatási egységgé vonták össze a bölcsődével, így várhatón kistérségi társulás kialakítására (Fűzfő részéről) nem lesz szükség. Ugyanakkor a telephely megosztottsága a működési kiadásokat növeli, a tobruki egység esetében a gyermekszám csökkenése fenntartási problémákhoz vezethet, az óvodaépületek nem szabványosak, felújításra szorulnak, az akadálymentesítés sem valósult meg.

Célok A fejlesztés célja egy hatékonyan működő, fenntartható, saját bevételek is realizáló óvoda létrehozása és működtetése, amely kedvező feltételeket kínál valamennyi településrész gyermekeinek (könnyű megközelíthetőség, akadálymentes kialakítás, jó felszereltség, kitűnő szakmai program, változatos foglalkozások).

Megvalósítandó tevékenységek Összevont óvodák fejlesztésének projektszintű feladatai: –

Költségcsökkentés:  energiafelhasználás csökkentése  személyi és dologi kiadások átgondolása, racionalizálása  telephelyek összevonása (hosszú távú feladat): - új, megfelelő kapacitású, szabványos óvodaépület kialakítása, pályázati források felhasználásával. Lehetséges helyszínek (más területek, ingatlanok hasznosításának függvényében):  Közösségi Ház: a létesítmény jelenlegi funkciójának megszűntetése esetén az összevont óvoda ide kerülhet. A helyszín ideális a gyermekek számára a szép elhelyezkedés, a sétálóövezethez való közelség miatt (ami a változás elfogadtatását is segítheti). Az épület fizikai alkalmassága vizsgálandó, más funkciókkal történő összevonás is indokolt lehet (pl. háziorvosi rendelő, csecsemővédelem, terhes gondozás).  Jókai Iskola: az eredeti funkció megszűnését követően lehetséges alternatíva az óvoda áttelepítése az épületbe (akár más funkciókkal együtt – pl. háziorvosi rendelő, csecsemővédelem, terhes gondozás). Ugyanakkor véleményünk szerint az iskola frekventált elhelyezkedése miatt az ingatlan igen értékes, turisztikai hasznosításra alkalmas, így ennek értékesítése (pl. szálláshely-beruházásra) kedvezőbb megoldás lehet a város számára.  Bölcsőde melletti terület: a bölcsőde mellett elhelyezkedő barakképület felújítására gazdaságosan nincs mód, így ennek elbontása javasolt. A területen felépíthető az új, szabványos óvodaépület. Az alternatíva indokoltságát erősíti a két funkció illeszkedése (intézményileg is összevont létesítmények), ami a többgyermekes családok számára kedvező lehet. Ez a belső közlekedésszervezést is segíti (iskola, óvoda, bölcsőde egymáshoz közel helyezkedik el, így egy megállóval megoldható a közösségi közlekedés ill. az iskolabusz használata is

35




előnyösebb), a gyártelepi rész intézményi funkcionalitását erősíti. Előnye továbbá, hogy integrált „gyermekcentrum” hozható létre az alternatív szolgáltatások bevezetésével (költséghatékonyabb megoldás). Régi városközponti terület: zöldmezős beruházásként megvalósítható a három városrész találkozásánál lévő területen, a forgalomtól védettebb zónában (így mindhárom településrésztől egyenlő távolságra fekszik). Ugyanakkor a terület funkciókörének kialakulása hosszú folyamat (és várhatóan nem illeszkedik a gyermekfunkciókhoz – forgalmasabb, zajosabb, szennyezettebb terület), számos bizonytalan tényező függvénye.

A

fenti

alternatívák

közül

tehát

elsősorban

a

c),

másodsorban

(amennyiben az óvodát feltétlenül Alsófűzfőn akarjuk tartani) az a) változat megvalósítása javasolt. helyi járat (illetve „iskolabusz) indításával a nagyobb távolság miatti probléma áthidalható Bevételnövelés:  bölcsődével együttműködve alternatív szolgáltatáskör kialakítása (lakosság, turisták számára is igénybe vehető szolgáltatások, programok)  óvodásoknak szóló szabadidős jellegű programok szervezése (pl. torna, nyelvoktatás, kézműves foglalkozások) – akár a nyári szezonban, turisztikai programkínálat elemeként; ill. kistérségi szerepkörrel (busz indításával)  –

Az intézmény átvilágítása megtörtént, a fejlesztési elképzelésekre konkrét tervek még nem születtek.

Pályázati lehetőségek: ROP 2.4.2.1. Az óvodai ellátás infrastrukturális fejlesztése ROP 2.4.3.1. Kistérségi szinten elérhető egészségügyi és szociális ellátás (gyermekek napközbeni ellátása alternatív megoldásokkal) Társadalmi megújulás OP programjai

36


Általános iskolák intézményi átalakítása Indoklás A két általános iskola fenntartása (pl. rezsi költségek, személyi költségek) jelenleg is igen nagy terhet jelent az önkormányzatnak, hiszen a népességhez, gyermekszámhoz képest túlzott, a város gazdasági erején, teherviselő képességén jelentős mértékben túlmutató infrastruktúrát jelent (ami ráadásul nem is felel meg minden elemében

az

elvárásoknak).

A

gyermekszám

folyamatos

csökkenése

miatt

az

összevonás elkerülhetetlen, ellenkező esetben az a veszély fenyegeti a várost, hogy saját

elhatározásától

függetlenül

az

iskolák

tagintézménnyé

válnak.

Emellett

a

megváltozott normatív finanszírozás is egyre súlyosabb helyzetet teremt a jelenlegi rendszer fenntartása esetén.

Véleményünk szerint az Irinyi János Általános Iskola innovatív pedagógiai programja, módszertani központjai, tárgyi felszereltsége megfelelő alapot jelent az intézményi összevonásra (ezt a megoldást indokolja az is, hogy különösen a Jókai Általános Iskolában alacsonyak a csoportlétszámok, és épülete nem felel meg a követelményrendszernek).

Az összevonásra az Irinyi Iskola fizikailag is alkalmas lehet, hiszen a tornatermi szárny tetőtér-beépítésével a jelenleg hiányzó terek (pl. raktárhelyiségek, kiszolgáló helyiségek) kialakítása mellett a megnövekvő helyigény is kielégíthető. Az iskola eredetileg is 16 osztályosra épült, később a tantermekből más helyiségeket (pl. szolgálati lakást,

műhelyeket,

dísztermet)

alakítottak

ki.

Ugyanakkor

a

településrészek

elkülönültsége, a lakossági ellenállás miatt ez a folyamat máról holnapra nem végezhető el, fokozatosságra van szükség. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az oktatási helyzet az életminőségi tényezők rangsorában csak a középmezőnyben (annak alsó részében) helyezkedik el, a kérdőíves felmérésben résztvevők közül ugyanannyian tartják családjuk szempontjából lényeges kérdésnek az iskolák összevonását, mint ahányan nem (igaz, ez az arány az alsófűzfői lakosokra vetítve 60-40%), tehát a változás – a már említett fokozatosság és megfelelő tájékoztatás esetén – megvalósítható.

Célok A fejlesztés célja egy hatékonyan működő, fenntartható, jelentős mértékben saját bevételek is realizáló, kistérségi szerepkörű általános iskola létrehozása

37


és működtetése, amelyet esélyegyenlőség, modern felszereltség, innovatív pedagógia program, széleskörű kiegészítő tevékenység és kapcsolatrendszer jellemez.

Megvalósítandó tevékenységek Általános iskolák fejlesztésének projektszintű feladatai: –

–

Költségcsökkentés:  energiafelhasználás csökkentése  személyi és dologi kiadások átgondolása, racionalizálása  iskolák fokozatos összevonása (lépcsőzetes feladatsor) - 1. lépés: intézményi összevonás (két telephely megőrzése mellett) - 2. lépés: Jókai Iskolában (a szükséges épületrészben) marad a hagyományos alsó tagozat (hiszen ott csak tornaszoba áll rendelkezésre, a multimédiás eszközök átvihetők, illetve speciális foglalkozásokra a gyermekek átjárhatnak az Irinyibe). A sportiskolai osztályok illetve a általános felsős osztályok pedig az Irinyi Iskolába kerülnek át. - 3. lépés: tornatermi szárny tetőtér-beépítésével a teljes összevonás megvalósítása (a szükséges beruházási összeg pályázati támogatásból beszerezhető, az intézmények racionalizációjából eredő költségcsökkentés, a Jókai Iskola épületének hasznosítása pedig az önerőre is forrást teremthet).  az összevonás iskolabusz indítása mellett is költséghatékonyabb megoldást jelent, illetve megfontolandó a helyi belső tömegközlekedés megszervezése Bevételek növelése:  kistérségi kapcsolatok fejlesztése - a többcélú kistérségi társulás szorgalmazása közoktatási területen is (pl. litéri iskola tagintézménnyé alakítása) - iskolarendszerű művészetoktatás szervezése - egyedi oktatási palettának köszönhető vonzerő-emelkedés révén (megfelelő marketingtevékenységgel támogatva) kistérségi beiskolázású lehet az intézmény, ami a normatív támogatást emeli  új típusú oktatás feltételeinek megteremtése - költségtérítéses művészetoktatás kiterjesztése - sportiskolai oktatás célzott támogatásainak megszerzése - lakossági tanfolyamok szervezése, termek délutáni bérbeadása (pl. informatikai oktatás, egyéb foglalkozások) - továbbképzések indítása az oktatásban dolgozók számára (módszertani központokhoz kötődően, diszlexiás képzés terén) - nyári táborok, erdei iskola program, egyéb szabadidős foglalkozások szervezése (turistáknak is)  együttműködés fejlesztése a helyi középiskolával (vonzerő növelésére) - sportiskolai program terén - diszlexiás képzés terén


Pályázati lehetőségek: ROP 2.4.2.2. Az alap- és középfokú oktatás infrastrukturális fejlesztése Társadalmi megújulás és Társadalmi Infrastruktúra OP programjai

38


Norvég Alap (általános iskolák akadálymentesítése, napközi otthonos foglalkozások szervezése)

Középfokú oktatás – Öveges József Szakképző Iskola fejlesztése Indoklás A megyei fenntartású Öveges József Szakképző Iskola és Gimnázium emelkedő oktatási színvonala, speciális ill. a változásokhoz igazodó képzési formái (informatika, elektronika, diszlexiás képzés) stabil tanulószámot biztosítottak az elmúlt években. Az iskola tárgyi felszereltsége kitűnő, a gyakorlat-orientált oktatást a saját laborok, műhelyek mellett külső gyakorlati helyeken biztosítják. Az iskolaépület viszont felújításra, korszerűsítésre szorul, akárcsak a kollégium épülete. Számos szabadidős foglalkoztatást is szerveznek diákjaiknak. Az iskola akkreditált felsőoktatási intézmény, jelenleg azonban ez a tevékenység szünetel. A tervek között szerepel a felnőttoktatás újraindítása, elsősorban hálózati szakemberképzésben, idegen nyelvek oktatásában és villanyszerelő képzésben. Emellett az e-learning rendszerbe szeretnének belépni, valamint

a

lakosság

számára

indítható

különféle

helyi

programokban

is

lehetőséget látnak. Felmerült az Irinyi Iskolával is az együttműködés lehetősége (diszlexiás képzésben, sportiskolai programban).

Az

iskolarendszeren

kívüli

oktatás

fejlesztésével

a

rendelkezésre

álló

infrastruktúra délutáni, esti kihasználására van lehetőség, így az intézmény saját bevételei növekedhetnek, ami a fenntartást segíti.

Célok A fejlesztés célja egy növekvő elismertségű, stabil beiskolázású, színvonalas felszereltségű, gyakorlatorientált, innovatív képzést biztosító középiskola, valamint versenyképes tudást nyújtó, széleskörű együttműködésre építő felnőttképzési központ kialakítása és működtetése, amelyet racionális működés és jelentős nagyságú saját bevételállomány jellemez.

Megvalósítandó tevékenységek Öveges János Szakképző Intézmény fejlesztésnek projektszintű feladatai: – –

Szükséges felújítások elvégzése (iskolaépület, kollégium) Egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítása (iskolaépület hatékony kihasználása, saját bevételek növelése érdekében is):  lakossági tanfolyamok szervezése (pl. nyelvi oktatás, informatika, stb.)  vállalkozások számára tanfolyamok indítása (piaci–gazdálkodási, marketing ismeretek, nyelvoktatás, informatika)

39


továbbképzések szervezése az oktatásban dolgozóknak (speciális területek tapasztalatainak kihasználásával, pl. diszlexiás oktatás) Hatékony együttműködés kialakítása:  gyakorlat-orientált képzési rendszer bővítése a vállalkozásokkal kialakított együttműködések révén (ez egyben segítheti a pályakezdők elhelyezkedését, ezáltal a városban tartását)  felnőttképzési rendszer újraindítása a munkaügyi központtal, vállalkozásokkal, önkormányzattal együttműködve a lakosság munkaerő-piaci lehetőségeinek bővítésére (át- és továbbképzések)  diszlexiás és a sportiskolai képzésben együttműködés az Irinyi Iskolával (biztos beiskolázási csoportok)  együttműködés fokozása a Veszprémi Egyetemmel Egyéb lehetőségek:  kollégium hasznosítása nyáron diákszállóként  több hetes bentlakásos képzések szervezése nyáron (pl. nyelvoktatásra)  termek bérbeadása (pl. vállalati tréningekhez) 

–

–

A fejlesztési elképzelésekre konkrét tervek még nem születtek.

Pályázati lehetőségek: ROP 2.4.2.2. Az alap- és középfokú oktatás infrastrukturális fejlesztése ROP 2.1.3.2. Konstrukció 2: Innovációs menedzsment szolgáltatások fejlesztése Társadalmi megújulás és Társadalmi Infrastruktúra OP programjai Gazdaságfejlesztési OP programjai (képzések, élethosszig tartó tanulás) Norvég Alap (humánerőforrás fejlesztés, oktatás)

Járóbeteg-szakellátás átalakítása, fejlesztése Indoklás Bár a járóbeteg-szakellátás nem kötelező feladat, az önkormányzat felvállalta ennek biztosítását. Az emelt szintű ellátást a Fűzfő-Med Kft. végzi: a korábbi Nitrokémia Ipartelepek széthullását követően az intézmény igen nehéz helyzetbe került, az üzemegészségügy

szerepe

csökkent,

így

a

járóbeteg-ellátás

fenntartásához

önkormányzati támogatásra volt szükség. Ez azóta is fokozódó terhet jelent a városnak, a rendelő mutatói – valamennyi szakellátásnál – az országos statisztikák alatt vannak. Bár a rendelő tárgyi felszereltsége kitűnő, az épület nem felel meg a követelményeknek (korszerűtlen, nem akadálymentes, nem szabványos épület). A rendelő ellátási területéhez tartozik Papkeszi, Litér és Balatonkenese is, ugyanakkor Balatonalmádiban is működik hasonló létesítmény (szakértői vélemények szerint minimum 40 ezer fős ellátási terület szükséges a gazdaságos üzemeltetéshez).

Ugyanakkor a járóbeteg-szakellátás olyan emelt szintű szolgáltatást jelent, amelynek

megszűntetése

nagymértékben

csökkentené

a

lakossági

40


szolgáltatások körét, a lakosok komfortérzetét, a városi rangot: a kérdőíves megkérdezés tapasztalatai alapján az egészségügyi ellátás a lakosok számára a legfontosabb

életminőségi

tényező!

Mivel

ennek

minőségét

meglehetősen

jónak

értékelték, így a színvonal megőrzése fontos feladat, a működési szerkezet átgondolása, a finanszírozhatóság javítása mellett.

Célok A fejlesztés célja egy kistérségi szinten összehangolt ellátási struktúrában helyet

foglaló,

fenntarthatóan

működő,

racionális

gazdálkodású,

térségi

szerepkörű, színvonalas emelt szintű egészségügyi ellátás létrehozása és működtetése.

Megvalósítandó tevékenységek Fűzfő-Med Kft. tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges projektszintű feladatok: – –

–

Dologi kiadások átgondolása, energiafelhasználás csökkentése Többcélú kistérségi együttműködés kiterjesztése:  összehangolt ellátási struktúra kialakítása (erre lehetőséget ad, hogy a kérdőíves megkérdezésben résztvevők fele jobb egészségi ellátásért akár messzebbre – 20 km-es körzeten belül – is elutazna): - reumatológia, radiológiai és fizioterápiai járóbeteg szakellátás a kistérségen belül csak Balatonfűzfőn van, ennek megtartása a lakosság ellátása miatt fontos (különösen, mert ezekre a szakrendelésekre a tágabb környezetből, például Várpalotáról, Csajágról, Küngösről, stb. is érkeznek betegek). - bár sebészeti szakrendelés is csak Balatonfűzfőn működik, az ellátásra szoruló lakosság fele itt veszi igénybe a szolgáltatást, az alacsony teljesítmény, valamint a csökkenő esetszám miatt ennek megtartása vizsgálandó. - a nőgyógyászat és a fül-orr-gégészet csökkenő esetszámot, és igen alacsony értékeket produkál, így ez a tevékenység Almádival összevonható lehet. - habár szemészet Almádiban is működik, a helyi lakosság 65%-a a FűzfőMed Kft. szolgáltatásait veszi igénybe, így ez a szakellátás is megtartandó.  kistérségi szintű finanszírozás lehetőségének vizsgálata Kapacitáskihasználtság, jövedelemtermelő képesség javítása:  háziorvosokkal kialakítandó hatékony együttműködés (rendkívül fontos, hogy a háziorvosok a helyi szakrendelőbe irányítsák a betegeket)  ellátási területet bővítő marketingkommunikációs tevékenység (kihasználva ebben az igen korszerű tárgyi felszereltséget – pl. UH vizsgálat, röntgen diagnosztika, széles skálájú fizioterápiás kezelések, helyben történő vérvétel, stb.; valamint kistérségi szinten az Almádinál kedvezőbb megközelíthetőséget)  preventív illetve rehabilitációs jellegű, költségtérítéses szolgáltatások körének bővítése: a turisztikai célú fejlesztések, valamint a tervezett sportfunkciók bővítésének hatására megnövekvő vendégforgalom, továbbá a gazdaságfejlesztés révén megjelenő menedzseri kör bizonyos preventív szolgáltatások iránti fizetőképes keresletet növelheti (pl. erőnléti felmérések a vitorlázóknak, sportorvosi szolgáltatások, sportmasszázs,

41


–

menedzserszűrés, alternatív kezelések, rehabilitáció, wellness-fitness szolgáltatások, stb.). - részben saját kezelésekkel - részben helyiségek kiadásával külső vállalkozók számára a rendelési időn kívül Új, szabványos épület kialakítása: csak hosszú távon jelenthet reális elképzelést.


Pályázati lehetőségek: ROP 2.4.3.1. Kistérségi szinten elérhető egészségügyi és szociális ellátás ROP 2.4.3.2. Prevenciót előtérbe helyező minőségi szolgáltatások Társadalmi megújulás és Társadalmi Infrastruktúra OP programjai Norvég Alap (egészségügy)

Bölcsőde fejlesztése Indoklás A település bölcsődéje intézményileg eddig a Szociális Szolgáltató Központhoz tartozott, az átalakítást követően az óvodával került többcélú intézményi összevonásra (szakmai önállóság megtartása mellett). Az intézmény 20 fős kapacitású, kihasználtsága az elmúlt években teljes volt, így ha a környező településekről is nagyobb arányban szeretnének

gyermekeket

felvenni

(pl.

Balatonalmádiban

jelenleg

nem

működik

bölcsőde), akkor az alapszolgáltatást is bővíteni kellene. Az épület azonban jelentős mértékű

felújításra

szorul,

az

akadálymentesítés

nem

valósult

meg.

Gyermekfelügyeletre jogosítvánnyal rendelkezik az intézmény, de jelenleg ennek sem a tárgyi, sem a humán feltételei nem biztosítottak.

Célok A fejlesztés célja egy korszerű, az esélyegyenlőséget nagymértékben szolgáló (akadálymentesítés, szülők munkaerő-piaci reintegrációját segítő), kistérségi szerepkörű, saját bevételeket is realizáló, fenntartható bölcsőde kialakítása és működtetése.

Megvalósítandó tevékenységek Bölcsőde fejlesztésének projektszintű feladatai: –

Bölcsőde épületének felújítása, (energiafelhasználás csökkentése)

korszerűsítése,

akadálymentesítése

42


–

Bölcsőde épületének bővítése: tetőtérben, illetve az idősek napközi otthona barakképületének lebontásával új szárny kialakításával (az óvoda áthelyezésének függvényében)  alternatív szolgáltatások bevezetése együttműködésben az óvodával (pl. gyermekfelügyelet, baba-mama klub, tanácsadás, foglalkozások) - egyrészt a szülők munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítésére, tanácsadási tevékenységre - másrészt a saját bevételek növelése érdekében (turisztikai keresletet is kihasználva) Többcélú kistérségi társulásban rejlő lehetőségek kihasználása  alternatív szolgáltatások terén összefogás Litérrel, illetve más térségi településekkel  alapellátásban Balatonalmádival közösen fenntartott intézmény kialakítása a bővítést követően

–

Az

önkormányzat

rendelkezik

a

fejlesztéshez

szükséges

dokumentumokkal,

a

tevékenység megvalósítására a HEFOP4.2 keretében pályázati forrást nyertek.

Egyéb szociális ellátási formák fejlesztése Indoklás Balatonfűzfő Önkormányzata kötelező és önként vállalt alap- és emelt szintű szociális ellátást nyújt lakosainak. A szociális ellátórendszer fenntartása igen nagy terhet ró az önkormányzatra, így annak átalakítása szükséges. Pozitív kezdeményezést jelentett

ebben

a

többcélú

kistérségi

társulás

létrejötte,

az

50%-ban

önkormányzati tulajdonú Támasz Kht-val kötött feladat-ellátási szerződés a nappali ellátások terén. Ugyanakkor az ebben rejlő lehetőségek kihasználása még nem valósult meg teljes mértékben.

Célok A fejlesztés célja, hogy költséghatékonyan működő, színvonalas, az igényekhez alkalmazkodó szociális ellátórendszer jöjjön létre.

Megvalósítandó tevékenységek Legfontosabb feladatok: –

–

Támasz Kht. szerepkörének kiterjesztése  egyrészt kistérségi szinten (közös finanszírozás lehetőségének vizsgálatával)  másrészt további alapellátási feladatok átruházásával (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) Támogatási/segélyezési rendszer átgondolása: részben a költségcsökkentés, részben a lakossági igények jobb kielégítésére  kettős támogatás megszűntetése (pl. temetési segély)  várpalotai Vöröskereszt hajléktalan szállón az igényeknek megfelelő ellátás finanszírozása

43


– –

 adósságkezelő program és tanácsadás bevezetése Együttműködés fokozása civil szervezetekkel a szociális ellátások terén Átalakuló funkciók miatt felszabaduló épületek hasznosítása (ld. vagyongazdálkodás)

Művelődési Központ és Könyvtár Indoklás A közművelődést szolgáló közösségi terek működtetése mindenképpen átgondolást igényel a tetemes fenntartási költségek, a korlátozott hasznosíthatóság miatt. Bár – a kérdőíves megkérdezés eredményei alapján – a kulturális programkínálat rendelkezésre állása nem tartozik a fontosnak ítélt életminőségi tényezők közé (minőségének megítélése is kedvezőtlen), az üzemeltetés gazdaságosságának biztosítása feltétlenül szükséges. A Művelődési Központ és Könyvtár épülete elavult, az intézmény kevés saját bevételt produkál (részben a programszervezéshez rendelkezésre álló korlátozott büdzsé miatt), így jelentős támogatást igényel a várostól.

Célok A fejlesztés célja egy kistérségi szerepkörű, attraktív megjelenésű, mind a lakosság, mind a turisták számára egész évben vonzó programkínálatot nyújtó, rentábilisan működő (jelentős mértékben saját bevételeket realizáló) kulturális létesítmény kialakítása és működtetése.

Megvalósítandó tevékenységek Művelődési Központ fejlesztésének projektszintű feladatai: – –

–

Részletes hasznosítási koncepció elkészítése (pályázathoz is szükséges) Szükséges átalakítások elvégzése:  funkcionális és szervezeti átalakítás: könyvtár és Teleház áthelyezése az épület hátsó, földszinti részébe (intézményi összevonással); közösségi feladatok egy szervezetbe tömörítése  épület felújítása, korszerűsítése (energiafelhasználás csökkentése érdekében is), akadálymentesítése  szükséges tárgyi eszköz fejlesztések végrehajtása (pl. könyvtári állomány növelése) Jövedelemtermelő képesség erősítése:  nagyobb vonzerejű programok szervezése (attraktív programkínálat télen és nyáron)  turisztikai célú programok szervezése  kiegészítő funkciókör kialakítása az üres terek hasznosításával: - vendéglátás (pl. büfé, kávézó – bérleti szerződéssel) - kiállítótér (emeleti részen) - foglalkoztató terek (bérbe adható) - egyéb funkciók (pl. ifjúsági klubhelyiség)

44


alagsori szolgáltató egységek bérleti díjának visszaadása a Művelődési Központnak (programszervezésre)  profitorientált üzemeltetés (lakosság kedvezményes igénybevételének biztosításával) Marketingtevékenység fokozása 

–

A fejlesztési elképzelésekre konkrét tervek még nem születtek.

Pályázati lehetőségek: ROP 2.2.1.3. Konstrukció 3.: Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése Társadalmi Infrastruktúra OP programjai

SAL-X KFT. SZEREPKÖRÉNEK, FELADATAINAK ÁTGONDOLÁSA Indoklás A 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Sal-X Kft-vel kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg a városvezetés, a helyi vállalkozások részéről, részben az elvégzett munka minősége, részben a finanszírozási problémák és a közbeszerzési eljárások hiánya miatt.

Célok A fejlesztés célja, hogy a városi beruházásokban a helyi vállalkozásoknak lehetőséget biztosító, ár-érték arányt követő közbeszerzési rendszer alakuljon ki, valamint az önkormányzati tulajdonú Kft. racionális működtetése valósuljon meg.

Megvalósítandó tevékenységek –

Közbeszerzési eljárás kiírása a városi feladatok megvalósítására: a Sal-X Kft. feladatainak (pl. település-fenntartási, üzemeltetési, parkfenntartási, könyvelési feladatok) ellátására közbeszerzési eljárások kiírása szükséges. Ez egyrészt a kiadások csökkentését eredményezheti, másrészt hozzájárul a helyi vállalkozások foglalkoztatásához (elégedettség növelése). A közbeszerzési eljárás során az ár-érték elvet kell érvényesíteni, azaz a legjobb ajánlat kiválasztásakor a feladat elvégzésének szükséges színvonala (minőség, idő, garancia, stb.) és ára együttesen értékelendő.

–

Sal-X Kft. által működtetett létesítmények működtetésének átgondolása (racionalizálása, piaci alapokra helyezés): a Sal-X Kft. által működtetett létesítmények (városi stadion, strandok) jelenleg nem profitábilisak, a tulajdonos számára bevételt nem, illetve minimális szinten hoznak (ugyanakkor támogatási igényük nagy), holott jelentős értéket képviselnek mind a lakosság, mind a turisták szempontjából. 45


Így ezen létesítmények működésének racionalizálása, az üzemeltetés piaci alapokra

helyezése

rendkívül

fontos

feladat

az

önkormányzat

pénzügyi

helyzetének javítása érdekében. Részletesebben erről a szabadidős programok között ejtünk szót. –

Sal-X Kft. új szerepkörének kialakítása: a fenti feladatok megvalósításával párhuzamosan a Sal-X Kft-nek új funkciókört szükséges adni (az önkormányzati tulajdonú Kft. megszűntetése nem indokolt). Ilyen teendők lehetnek az önkormányzati garanciát igénylő, ugyanakkor gazdálkodó szervezet formájában működtethető szolgáltatások, pl. megvásárlása esetén a vízbázis kezelése, gyártelepi fűtési rendszer kialakítását követő működtetés, stb.

46


ADÓSTRUKTÚRA VÁLTOZTATÁSA Indoklás Az iparvállalatok összeomlásával a helyi adóbevételek jelentősen csökkentek (nemcsak a két nagyvállalat, hanem a hozzájuk szoros szálakkal kötődő beszállítói hálózat részéről is), emellett a felszámolás alatt álló cégeknél tetemes adóhátralék halmozódott fel. Különösen

az iparűzési adóbevétel

esett

vissza, emellett

az

idegenforgalmi adóbevétel is minimális. Az építmény-, a telek- és az idegenforgalmi adó mértéke jelenleg nem éri el a törvényben rögzített maximumot, az iparűzési adó esetében pedig igen széles mentességi, kedvezményezetti körrel számolhatunk.

Célok A fejlesztés célja az érintettek teherviselő képességével összhangban álló, megfelelő

nagyságú

adóbevételt

realizáló,

az

adóhátralékot

csökkentő

adóstruktúra kialakítása és működtetése.

Megvalósítandó tevékenységek A

bevételek

növelése

érdekében

tehát

az

adómértékek

emelésére,

illetve

a

kedvezmények körének szűkítésére van szükség, mely változtatásokra hatástanulmány is készült.

Az

adóstruktúra

meghatározásához

figyelembe

kell

venni

a

vállalkozások teherviselő képességét, a tőkevonzó képesség alakulását is!

Emellett szükséges a kintlévőség behajtása, adósságkezelő program segítségével.

2. VAGYONGAZDÁLKODÁS Jelenlegi helyzet: – – – –

– –

Helyi építési szabályzat és szabályozási terv készült a törvényi előírásokkal összhangban Jelentős nagyságú értékesített ingatlanvagyon szolgált a működési kiadások fedezésére Ingatlanok egy része áron alul kelt el Értékesítés után is meglehetősen nagy önkormányzati ingatlanvagyon áll rendelkezésre (köztük forgalomképes ingatlanok is, pl. tobruki 15,5 hektáros szabad terület értékesítésének lehetőségei) Értékesíthető területek beépíthetőségének, hasznosíthatóságának korlátai akadályozzák a hasznosítást (jogszabályi előírások miatt) Stratégiai irányvonalakat követő vagyongazdálkodás nem folyik, a vagyon hosszabb távú érdekeket szolgáló hasznosítása hiányos 47


–

Hiányoznak a hasznosítási koncepciók, projekttervek az értékesítésre szánt területekre

Célok: – –

Aktív vagyongazdálkodás az önkormányzati tulajdon hosszabb távú, stratégiai érdekeket, célokat szolgáló hasznosításával Forrásteremtés a fejlesztésekhez, beruházásokhoz

48



VAGYONGAZDÁLKODÓ SZERVEZET LÉTREHOZÁSA Indoklás Bár az önkormányzat jelenleg is meglehetősen nagy ingatlanállománnyal rendelkezik, a városi tulajdon hasznosítása az elmúlt években ad hoc jelleggel valósult meg, mivel nem volt (és jelenleg sincs) gazdája a területnek.

Célok Az intézkedés célja az önkormányzati ingatlanvagyon hatékony, stratégiai hasznosítását biztosító szervezeti háttér megteremtése.

Megvalósítandó tevékenységek Az

önkormányzati

vagyon

stratégiai

hasznosítására

vagyongazdálkodó

szervezet létrehozása szükséges, akár önkormányzati tulajdonú Kft-ként a piaci alapú működtetés érdekében: a szervezet feladatai közé tartozna az önkormányzati ingatlanok kezelése, fejlesztése, értékesítése, bérbeadása, a közterületek bérbeadása, városi

tulajdonú

ingatlanok,

építmények

és

területek

gondozása,

karbantartása,

bérlakáskezelés, egyéb saját tevékenységek (pl. társasházak közös képviseletének ellátása).

Célszerű

lehet

a

vagyongazdálkodási

szervezeten

belül

egy

városgondnoksági

feladatkör létrehozása az önkormányzati tulajdonú ingatlanok karbantartására, bizonyos közfeladatok (település-, közterület-fenntartás, parkgondozás, stb.) ellátására. Ennek keretében a tartós munkanélküliek foglalkoztatására közmunka programok szervezhetők bizonyos (jelentős gépesítést és szaktudást nem igénylő) területeken.

TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA (ÉRTÉKESÍTÉS, BÉRBE ADÁS, SAJÁT CÉLÚ HASZNOSÍTÁS) Indoklás Az önkormányzati ingatlanállomány hasznosítása többféle módon valósulhat meg. ezek egy része értékesíthető, bérbe adható, míg más vagyonelemek önkormányzati funkciók, feladatok ellátására szolgálnak. A városi vagyon – jelentős értéke ellenére – jelenleg megfelelő nagyságú bevételt nem hoz a városnak, ugyanis az elmúlt években a fejlesztési bevételeket működési kiadások fedezésére fordították.

49


Célok A fejlesztés célja, hogy aktív vagyongazdálkodás keretében megvalósuljon az önkormányzati tulajdonú ingatlanok hosszú távú, stratégiai célokat szolgáló hasznosítása;

mely

révén

források

teremthetők

a

fejlesztésekhez,

beruházásokhoz.


–

–

4

Vagyonhasznosítási koncepció kidolgozása a településfejlesztési stratégiával összhangban: elsődleges teendő a településfejlesztési stratégiával összhangban álló területhasznosításai koncepció kidolgozása, amely  Meghatározza a területek hasznosítási lehetőségeit, céljait;  Meghatározza azokat a stratégiai fontosságú kérdéseket, amelyek figyelembevétele nélkülözhetetlen a településfejlesztési stratégia megvalósíthatóságához;  Alapot ad a szabályozási terv esetlegesen szükséges módosításainak elvégzésére (pl. területek besorolása). Önkormányzati hasznosítású ingatlanok fejlesztése: az önkormányzat tulajdonában maradó vagyonelemek esetében (a stratégiába illeszkedő hasznosítási koncepció mentén) a szükséges felújítások elvégzése és a működtetés racionalizálása szükséges:  Szükséges felújítások, korszerűsítések elvégzése (energiatakarékossági szempontok figyelembevételével)  Akadálymentesítés a középületekben (törvényi előírások teljesítése)4  Városháza teljes körű rekonstrukciója, utólagos akadálymentesítése és épületének optimális hasznosítása: a Polgármesteri Hivatal új épülete a jelenlegi igénybevételhez képest túlzottan nagy (Családsegítő Szolgálat kiköltözése után még inkább), így –az optimális kialakítást követően – lehetőség lenne az egyik szárny vagy épületrész kiváltására és hasznosítására. Ez egyrészt a működési költségeket csökkenti, másrészt jövedelemtermelő funkciók kialakítását teszi lehetővé. Feladatok: - Koncepció készítése a városháza épületének optimális hasznosítására - Városháza teljes körű rekonstrukciója utólagos akadálymentesítéssel (mozgás-, látás- és hallássérültek számára) - Informatikai rendszer fejlesztése - Hasznosítandó területek bérbeadása – lehetséges új funkciók: o más telephelyen található önkormányzati funkciók összevonása egy épületbe, a felszabaduló területek egyéb hasznosításával vagy értékesítésével (pl. közösségi tér, csecsemőgondozás, védőnői szolgálat, háziorvosi rendelő, stb.) o civil szervezetek klubhelyiségei o profitorientált funkcióknak bérbe adás (pl. bankfiók, üzletek, kávézó, stb.): a hivatalba érkezők forgalma az új funkciók igénybevételét, kihasználtságát javíthatja, ami a bérbeadási feltételeket nagymértékben javítja. Ingatlanok értékesítése: az értékesítésre szánt vagyonelemek esetében elengedhetetlen feladat a hasznosítási kör meghatározása annak érdekében, hogy

A lakosok véleménye szerint is nehéz a mozgássérültek számára a városon belüli közlekedés.

50


–

–

egymást erősítő, a település stratégiai irányvonalát követő funkciókör jöhessen létre. Hasznosítási koncepció kidolgozásával a terület értéke növelhető, így a realizálható vételi ár magasabb. Az értékesítéssel nemcsak egyszeri bevétel elérése a cél, hanem a terület működtetése révén folyamatos jövedelem biztosítására lehet mód (pl. helyi adóbevételből). Feladatok:  Területek előkészítése az értékesítésre: olyan háttérberuházások elvégzése, amelyek feltétlenül szükségesek a terület előnyös értékesíthetőségéhez  Területekre hasznosítási koncepció kidolgozása (projektek készítése az ingatlanérték növelése érdekében)  Területek értékesítése  Kiemelt terület: 15,5 hektáros albeli terület – lehetőség szerint Balatonalmádival közösen meghatározott, regionális, sőt országos vonzerőértékű kiemelt üdülőhelyi funkció létrehozására. Az Önkormányzat feladata a terület előkészítése és értékesítése a magántőke bevonására. Feladatok: - Hasznosítási koncepció készítése - Befektetési ajánlat kidolgozása - Terület értékesítése Stratégiai fontosságú területek megtartása ill. megszerzése: bizonyos területek esetében lényeges, hogy azok önkormányzati tulajdonban maradjanak, illetve városi tulajdonba kerüljenek a stratégia megvalósíthatóságának garanciájaként. Feladatok:  Állami tulajdonban lévő parti-menti zagykazetták megszerzése a tervezett funkciók megvalósítása érdekében (parti sétány kialakítására)  Lobbitevékenység az állami tulajdonú sportlétesítmények funkciómegőrzésére, illetve a hasznosításban városi ráhatás biztosítására (Balaton Uszoda, Sportlőtér közcélú igénybevételének garantálása)  Ingatlanszerzés a papkeszi fennsíkon: bár forráshiány miatt jelenleg erre nincs mód, megfontolandó a Fűzfő és Kenese közötti, Papkeszihez tartozó fennsíkon területek szerzése, mivel az szántóföldnek rossz minőségű, parcellázásra azonban jó lenne. A Balaton-törvény, valamint a iparterületek nagy kiterjedése miatt ugyanis jelentősebb, lakófunkciók kialakítására alkalmas szabad területek nem állnak rendelkezésre. Feladatok: - Területszerzés - Útkialakítás, közművesítés - Építési telkek kialakítása, értékesítése Felhalmozási bevételek beruházási, fejlesztési célokra történő felhasználása: rendkívül fontos, hogy a felhalmozási bevételeket a jövőben ne a működési egyensúly fenntartására, hanem beruházási, fejlesztési célokra használják fel.

A fenti feladatok közül az önkormányzati intézmények akadálymentesítésére, valamint a Városháza átalakítására vonatkozó engedélyezési tervek és építési engedély rendelkezésre állnak, utóbbi esetében a dokumentáció aktualizálása szükséges a tervezett új funkciókörnek megfelelően.

3. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK HATÉKONY KIHASZNÁLÁSA Jelenlegi helyzet:

51


– –

–

Az önkormányzat által beadott, sikeres pályázatok száma kevés volt az elmúlt években A részben önállóan gazdálkodó intézmények egy része sikeres pályázati tevékenységet folytat (jellemzően eszközbeszerzésekre, módszertani fejlesztésekre) A pályázatokhoz a szükséges önerő nem áll rendelkezésre

Célok: – – – –

Sikeres pályázati tevékenység mind az önkormányzat (ill. intézményei), mind a vállalkozások, civil szervezetek és lakosság szempontjából Forrásteremtés a fejlesztésekhez, beruházásokhoz Önkormányzati források kímélése Együttműködések fejlesztése partnerségben megvalósított pályázati tevékenységek révén a szinergiahatás kihasználására


HATÉKONY PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG Indoklás Jelenleg a polgármesteri hivatalon belül nem működik önálló pályázati iroda/munkakör, a pályázati lehetőségek kihasználása (a településfejlesztési stratégia hiánya miatt) ad hoc módon történik.

Célok Kiemelten fontos célkitűzés a településfejlesztési stratégiával összhangban kialakított pályázati tevékenység végzése a források hatékony felhasználása érdekében.


– –

Pályázatfigyelés: folyamatos feladat a stratégiához illeszkedő pályázati lehetőségek feltárására  pályázatfigyelési feladat kiadása külső cégnek vagy pályázati referens munkakör létrehozása (akár a településmenedzseri feladatkörön belül)  pályázati portál kialakítása (városi portálon) a helyi vállalkozások, civil szervezetek, lakosság számára  pályázati segítségnyújtás a vállalkozásoknak, civil szervezeteknek, lakosságnak Partnerségek kialakítása a pályázati tevékenységhez Pályázatok elkészítése és megvalósítása

52


4. EGYÉB ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK FEJLESZTÉSE Jelenlegi helyzet: –

– – –

– – – –

Önálló gazdasági, turisztikai, településmarketing osztály nem található meg a hivatalon belül, sőt nevesített szakmunkatárs sem foglalkozik ezekkel a – településfejlesztési stratégia megvalósítása szempontjából is – kiemelt fontosságú feladatokkal A korábban erős térségi szerep leértékelődése figyelhető meg, kizárólag néhány területen maradt fenn a kistérségi pozíció „Alvó város” imázskép jellemzi a települést Kistérségi kapcsolatok nem megfelelő kihasználása tapasztalható: bár a többcélú kistérségi társulás megkezdődött, az együttműködés területei jelenleg korlátozottak Civil koncepcióval rendelkezik az önkormányzat, támogatja a civil szervezeteket (de ez nem elég hatékony) Balatonfűzfő két testvértelepüléssel rendelkezik, továbbá egy szándéknyilatkozatot is aláírtak, de a tényleges kapcsolat intenzitása csekély Korlátozott településmarketing aktivitás jellemző mind a lakosság (és civil szervezetek), mind a vállalkozások-befektetők, mind a turisták irányában Önkormányzati ügyintézés jelenleg egy épületben folyik, az e-ügyintézés lehetősége viszont igen korlátozott

Célok: – – – – –

Stratégiai szemlélet elterjedése a tervezésben, fejlesztésben Hathatós együttműködési rendszerek a szinergiahatás kihasználására Önkormányzat megítélésének javítása Település rossz imázsképének javítása Fejlesztési feladatok alátámasztása hatékony marketingtevékenységgel


SZERVEZETFEJLESZTÉS Indoklás A polgármesteri hivatal jelenlegi szervezeti felépítése nem szolgálja kellő mértékben a prioritásoknak,

aspirációknak

megfelelni

képes

településfejlesztési

stratégia

megvalósítását.

Célok Az önkormányzati szervezetfejlesztés rendkívül fontos a településfejlesztési stratégia által hosszú távra meghatározott feladatok megvalósítása, nyomon követése, a visszacsatolások elvégzése miatt.

53


Megvalósítandó tevékenységek Legfontosabb teendők: – –

–

Vagyongazdálkodási osztály/pozíció/szervezet kialakítása: vagyongazdálkodásban már részletezett céloknak megfelelően. Településmenedzseri pozíció kialakítása: a városfejlesztési prioritásokat alátámasztó, a turizmuspiaci, gazdasági pozíció erősítésére irányuló aspirációkat megalapozó marketingtevékenység hatékony elvégzésére településmenedzseri/marketingmenedzseri poszt illetve feladatkör kialakítása szükséges a hivatalon belül. A feladatkör részét képezheti a pályázati tevékenység is. Gazdasági-turisztikai pozíció kialakítása: ugyancsak szükség lehet egy gazdasági és/vagy turisztikai pozíció létrehozására is a jövőképben igen hangsúlyosan megjelenő feladatcsoportok kezelésére.

EGYÜTTMŰKÖDÉSEK JAVÍTÁSA, FOKOZÁSA Indoklás Bár Balatonfűzfő jelenleg is több kapcsolatot ápol (többcélú kistérségi társulás, testvérvárosi

kapcsolatok,

civil

szervezeteknek,

helyi

vállalkozásoknak

nyújtott

támogatások, stb.), térségi szerepe és pozíciója leértékelődött, az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználtsága csekély szintű.

Célok Az együttműködések javítása a városfejlesztés valamennyi területén, szegmensében fontos teendő a közös feladatvállalásból, fellépésből eredő előnyök, erőtöbblet kihasználása érdekében.

Megvalósítandó tevékenységek Kiemelt feladatok: –

–

– –

Társközponti szerep erősítése  szakorvosi ellátás összehangolása  művészetoktatás kiterjesztése kistérségi szintre  főépítészeti funkció kistérségi szintre emelése  sportlétesítmények hasznosítása Többcélú kistérségi társulás lehetőségeinek hatékonyabb kihasználása, elsősorban az egészségügyi ellátás és az oktatás terén (együttműködés, finanszírozás) Több települést is érintő területek közös hasznosíthatóságának vizsgálata (pl. iparterület, különleges besorolású terület a 15,5 hektáros telek mellett) Civilekkel kialakított hatékonyabb párbeszéd, kapcsolat  támogatási rendszer átgondolása (ld. működési kiadások)  civil szervezetek közötti együttműködés szorgalmazása  civil szervezetek számára nyújtott nem anyagi jellegű segítség körének bővítése (pl. civil portál kialakítása, fórumok szervezése, ügyviteli szolgáltatások, stb.)

54


hatékonyabb együttműködés a programszervezésben a sport- és kulturális egyesületekkel, szervezetekkel Közszféra és a vállalkozások közötti együttműködés erősítése (ld. iparfejlesztés) Testvértelepülésekkel kialakított kapcsolat fokozása, turisztikai célú együttműködés szorgalmazása 

– –

55


Pályázati lehetőségek: 2.1.2.2.Konstrukció 2.: Vállalkozói alapú stratégiai együttműködések, hálózatok, klaszterek létrejöttének és fejlődésének ösztönzése Gazdaságfejlesztési OP programjai Társadalmi Megújulás OP (Az alkalmazkodóképesség javítása; Az emberi erőforrások fejlesztése a kutatás és innováció területén) Norvég Alap (Humánerőforrás képzés, oktatás; Regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés)

TELEPÜLÉSMARKETING TEVÉKENYSÉG FOKOZÁSA Indoklás A városfejlesztési lépések megalapozásához, támogatásához nélkülözhetetlen a hatékony településmarketing tevékenység, amely éppúgy irányul a lakosság (civil szervezetek), a vállalkozások-befektetők, mint a turisták felé. Jelenleg a város marketingaktivitása csekély, településmarketing stratégiával nem rendelkezik.

Célok A fejlesztés célja a város ismertségének, imázsának javítása mindhárom célcsoport szempontjából. Különösen a fiatalok, elköltözést tervezők megtartására szükséges speciális kommunikációs stratégia kialakítása!

Megvalósítandó tevékenységek Legfontosabb feladatok: – –

Szervezetfejlesztés (ld. előbb) Településmarketing stratégia, operatív program és cselekvési terv kidolgozása a három fő célcsoport irányában (ún. desztinációmenedzsment), ennek alapján  termékfejlesztési irányok meghatározása, csomagajánlatot kidolgozása  árképzési rendszerek kidolgozása  értékesítési csatornák szélesítése  hatékony marketingkommunikációs tevékenység végzése, kiemelten - kiadványok fejlesztése - honlap fejlesztése (tartalomfejlesztés a célcsoportok igényeinek megfelelően, ügyfélbarát rendszer kialakítása, stb.) - PR-aktivitások fokozása - reklámozás (költségkímélő megoldásokkal) - stb.  marketing információs rendszer kialakítása és működtetése - turisztikai információs pont kialakítása

56


-

– – – –

tájékoztató eszközök alkalmazása (hagyományos és innovatív, interaktív eszközök, pl. tájékoztató táblák, touch screen monitorok, audiophone rendszerek, stb.) - lakosság tájékoztatása, pl. fórumok szervezése - vállalkozók tájékoztatása, bevonása a fejlesztésekbe - civil kerekasztal kialakulásának segítése - felmérések készítése a célcsoportok igényeinek, elvárásainak megismerésére - stb. Minőségbiztosítási rendszer, védjegy-rendszerek bevezetése és alkalmazása Imázsépítő arculati elemek hatékony alkalmazása (pl. jelképek, fűzfői ajándéktárgyak) Kistérségi együttműködések fokozása Szolgáltatók piaci kapcsolatainak erősítése

A településmarketing stratégia kidolgozása elsődleges fontosságú feladatot jelent a stratégia, a fejlesztési projektek támogatása érdekében! Ebben – a régió akciótervében meghatározott prioritásoknak megfelelően – hangsúlyos szerepet kap a turisztikai desztinációmenedzsment tevékenység kialakítása.

Pályázati lehetőségek: ROP 2.2.2.1. Konstrukció 1.: Térségi és helyi turisztikai intézmények, együttműködési rendszerek és a turisztikai beruházás-ösztönző tevékenység fejlesztése ROP 2.2.2.3. Konstrukció 3.: A térségi és helyi idegenforgalmi marketing hatékonyságának javítása

ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÓ SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSE Indoklás A modern önkormányzati arculat, az önkormányzat szolgáltató szerepének, ügyfélbarát jellegének erősítése mind a lakosság életminőségének javítása, mind a vállalkozások megnyerése szempontjából lényeges teendő.

Célok A fejlesztés célja a balatonfűzfői Polgármesteri Hivatal ügyfélbarát jellegének, a város szolgáltató szerepkörének erősítése.


Önkormányzati ügyintézés hatékonyabbá tétele (ügyfélbarát ügyintézési rendszer)

57


– – –

Elektronikus ügyintézés kiterjesztése (letölthető nyomtatványok, bejelentőlapok, online ügyintézés, stb.) Városi portál szolgáltató jellegének erősítése (pl. pályázatfigyelési ablak vállalkozások számára, turisztikai jelleg erősítése, stb.) Vállalkozói szolgáltatási centrum kialakítása (ld. ipari park fejezetrészben)

Az együttműködések fejlesztése, az önkormányzat támogató imázsának erősítése, valamint a tájékoztatás, a társadalmi egyeztetés fokozása igen fontos, hiszen a lakossági véleményfelmérésben résztvevők 70%-a nem ért egyet azzal, hogy az önkormány minden lehetőt megtesz a lakosság életminőségének javítása érdekében.

Pályázati lehetőségek: ROP 4.4.1. Közszolgáltatások elérést segítő önkormányzati infrastrukturális rendszerek Államreform és Elektronikus Közigazgatás OP programjai Norvég Alap (önkormányzatok kompetenciájának és adminisztratív kapacitásának növelése, IT eszközök használata)

58


5. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TELEPÜLÉSKÉP JAVÍTÁSA Jelenlegi helyzet: –

– – – – –

– – – – –

Településmorfológiai problémák: a település három, szerkezeti és városképi szempontból is karakteresen eltérő részből áll; településrészek közötti kapcsolat csekély, részben elszeparáltan működnek Lakóterületbe, üdülőterületbe ékelődő iparterület káros hatásai (látvány, környezetszennyezés, imászrontás) Szerény műemléki környezet (pl. országos védelem alatt álló templomrom, a Gyártelep, mint Helyi Értékvédelmi Övezet), jelentősebb műemlékek hiánya Különböző korok eltérő építészeti stílusainak keveredése Törekvés az egységes arculat megteremtésére (pl. homlokzat-felújítási program, bizonyos átalakítások engedélyhez kötöttek a Gyártelepen) Jelentős kiterjedésű, többnyire ápolt zöldterület; iparterület övező erdők egyrészt rekreációs szereppel bírnak, másrészt csökkentik az ipari üzemek légszennyezését és zajhatását Part megközelíthetőségének hiánya Bevezető útszakaszok előnytelen megjelenése (pl. reklámtáblák, plakátok, rendezetlen magánkertek, ipari területek) Több helyen (pl. beépítetlen területeken, ipari területek környezetében, vasúti töltés mentén) gondozatlan részek Kevés a virágos felület Hiányzó városi–üdülőhelyi arculat

Célok: – – – –

– –

Város megújítása, városközponti funkciókör kialakítása a térségi szervezőszerepnek megfelelően Leromlott terület visszaintegrálása a városi vérkeringésbe (elhagyatott területek, elkülönült városrészek, barnamező) Városi-üdülőhelyi arculat megteremtése Hangulatos, attraktív településkép, településmorfológiai szempontból egységes, de funkcionális szerkezetű város, amely kedvező életteret kínál a lakosság, kellemes üdülőterületet a turisták számára Az ipar környezetterhelő hatásának minimalizálása az életminőség javítása, az üdülőhelyi arculat megteremtése érdekében Műemlékvédelem

A városképi adottságok a lakossági véleményfelmérés alapján a fontos életminőségi tényezők közé tartoznak, Fűzfő esetében azonban ennek minősége kedvezőtlen megítélésű, így fejlesztése sürgős teendőt jelent!


TELEPÜLÉSRÉSZEK MELLETT

ÖSSZEFOGÁSA

A

FUNKCIONALITÁS

MEGŐRZÉSE

59


Indoklás A településrészek fizikai elkülönültsége gátolja az egységes városi arculat kialakulását, továbbá súlyos mentális elkülönültséget eredményezett a városrészek lakossága között.

Célok A fejlesztés célja a település szerkezeti sajátosságaiból adódó morfológiai problémák oldása, a funkcionalitás megőrzése mellett.

60


Megvalósítandó tevékenységek Az alábbi területi egységek kialakítása indokolt a meglévő adottságoknak megfelelően, az eltérő hasznosítási/igénybevételi jellemzők alapján (akár több, kisebb alközponti egység kialakításával): – – –

–

Üdülőhelyi terület: part-menti szakaszok Város / üdülőhelyi központi terület: József Attila utca és környezete Intézményi terület: Fűzfőgyártelep (a tervezett városközponti területekre a válaszadók mindössze 7,5%-a helyezne közigazgatási funkciókat, azaz ezek eddigi elhelyezkedése a lakosság számára megfelelőnek mondható) Iparterület: Ipari Park területe (lehetőség szerint minél koncentráltabb formában)

VÁROSKÖZPONTI TERÜLET KIALAKÍTÁSA Indoklás Balatonfűzfő jelenleg egyáltalán nem rendelkezik a városi rangot erősítő, a lakosság életminőségét javító és a turisztikai potenciált erősítő településközponti területtel.

Célok A fejlesztés célja a mindezidáig hiányzó városközponti terület / üdülőhelyi alközpont kialakítása a városi-üdülőhelyi arculat megteremtése, a hangulatos, attraktív településkép

létrehozása,

a

településmorfológiai

szempontból

egységes

megjelenés érdekében.

Megvalósítandó tevékenységek Elkészült a városközponti terület megvalósíthatósági tanulmánya (látványtervekkel). Az M-TeamPannon által készített terv megvalósítása azonban véleményünk szerint rövid- illetve középtávon nem jelent reális elképzelést, – –

–

egyrészt mivel az nem szerves fejlődés eredménye, mindhárom városrésztől távol esik (az integráltságot az elkerülő út és a tervezett új vasúti szárny sem segíti); másrészt a tervben alapfeltételként megjelölt, az önkormányzat hatáskörén kívül eső feladatok megvalósításának bizonytalansága miatt (pl. MÁV fejlesztések, szabályozási korlátok feloldása, magántulajdonban álló telkek bevonásának nehézségei); harmadrészt a beruházás túlzott – a város anyagi helyzetén jelentős mértékben túlmutató, a település nagyságával, népességszámával és idegenforgalmi vonzerejével összhangban nem álló – nagyságrendje következtében.

Ugyanakkor a településkép, az üdülőhelyi arculat javítása érdekében mindenképpen szükség van egy városközponti terület kialakítására, amelyre legkedvezőbb helyszín a József Attila utca területe. Az utca városképi szempontból ugyanis kedvező elhelyezkedésű, hiszen

61


– –

a vasútállomás közelében, térszerű képződményből indul, a mellette húzódó egykori vágánnyal kiszélesítve megfelelő utcaszélességet biztosít a tervezett funkciókör kialakítására (jelenleg is több vendéglátó egység illetve szolgáltatás működik itt), – így a terv megvalósításával a településre érkező turistákat rendezett üdülőhelyi kép és funkciókör fogadhatja. Ez tehát a jelenlegi állapotoknak és a középtávon prognosztizálható keresleti helyzetnek megfelelő, reális léptékű fejlesztést jelent, pótolva a hiányzó üdülőhelyi alközpontot.

A lakosság közel 85%-a szerint is mielőbb ki kellene alakítani egy összefüggő városközponti területet. A tervezett városközpont területére a válaszadók mintegy egyharmada kereskedelmi, szolgáltató létesítményeket helyezne, emellett a közpark, kulturális létesítmény és szabadtéri múzeum kialakítása preferált. Az új vasúti megálló kialakítása, a közigazgatási funkciók áthelyezése a megkérdezettek szerint nem lényeges.

József Attila utcai településközponti, „főutca típusú” övezet kialakításának projektszintű feladatai: – –

– –

–

Részletes hasznosítási koncepció kidolgozása Szabadon bejárható, több funkciót felfűző zóna kialakítása:  terület felfűzése a vasútállomástól a József Attila utcán keresztül a Közösségi Házig (hosszú távú feladat)  felfűzött elemek közötti tartalmi kapcsolat, szinergiahatás biztosítása (pl. Közösségi Ház funkciókörének átalakítása a turisztikai zónába illesztve; kiállítóterek, stb.)  kapcsolat kialakítása a tervezett parti sétánnyal: a városközponti terület megnyújtása a parti sáv felé (az elkerülő út megépítésével a 71-es út forgalma tehermentesül, így erre lehetőség lesz)  hosszú távú fejlesztési lehetőség biztosítása (pl. Gyártelep irányában a tervezett kulturális és kereskedelmi területig, az Árpád utca korszerűsítésével; Jókai Iskola hosszabb távon megszűnő épületének hasznosítása – pl. szállodának) Sétáló utca kialakítása (díszburkolatok, díszvilágítás, utcabútorozás) Üzletsor kialakítása:  funkciók meghatározása: kereskedelmi és szolgáltató egységek számára, nyáron nyitott teraszokkal (pl. vendéglátás, üzletek, ajándékboltok, kerékpárkölcsönzés, stb.); kisiparos tevékenységek látványműhelyekkel, stb.  pavilonsor felépítése, szükséges közművesítések elvégzése  betelepedő vállalkozások megnyerése: az utca kedvező elhelyezkedésének és a távlati fejlesztési elképzeléseknek köszönhetően, valamint a háttérinfrastruktúra megfelelő kiépítésével, hatékony marketingkommunikációs tevékenységgel a siker biztosnak mondható. Élményelemek kialakítása a sétáló terület attraktivitásának fokozására, az arculatépítésre:  pl. kisebb szökőkutak, köztéri alkotások, mini játszótér, stb.  programok szervezése a területen (közösségi programok, utcazenészek, szabadtéri rendezvények – pl. kézműves vásár, stb.)

62


A 71-es és 72-es út találkozásának lévő részben zöldmezős területen (a kedvező megközelíthetőségét, csomóponti szerepet kihasználva, valamint az új vasúti szárnyra is építve) kereskedelmi–kulturális funkciók kialakítására van mód. Ezeket az érintett fejezetrészekben ismertetjük.

PARTI SÉTÁNY KIALAKÍTÁSA Indoklás A Balaton-part megközelíthetőségének, körüljárhatóságának biztosítása a jogszabályi előírások teljesítése, valamint az üdülőhelyi arculat megteremtése érdekében is prioritás. A lakossági véleményfelmérés szerint a válaszadók 2/3-a nem találja kielégítőnek a part jelenlegi megközelíthetőségét (különösen igaz ez a tobruki lakosokra). A parti sétány kialakítása ezen elvárásokat teljesíti, egyben felfűzi a part menti attrakciókat és önálló vonzerőértéket is teremt. A fejlesztés megvalósítására ütemezetten van mód.

Célok A fejlesztés célja a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a településképet nagymértékben javító és a turisztikai pozíciót erősítő parti sétány kialakítása.

Megvalósítandó tevékenységek A parti sétány kialakításának projektszintű feladatai: –

–

–

–

Hasznosítási koncepció kidolgozása az ütemezett megvalósításra:  part-menti attrakciók felfűzése a Fövenyfürdőtől egészen az albeli területig: Fövenyfürdő, horgásztelep, szörfklub területe, Fűzfő Motel körüli területek hasznosítása, vitorláskikötők, Nemzeti Park területe, tobruki stand, horgásztelep, albeli terület hasznosítása; kerékpárút fejlesztése  fizikai kapcsolat kialakítása a városközponti övezettel Együttműködés szorgalmazása az érintett területek tulajdonosaival, kezelőivel:  szükséges állami tulajdonú területek megigénylése  sportegyesületekkel, strandok üzemeltetőivel együttműködés kialakítása  Nemzeti Parkkal kapcsolatfelvétel a tartalékterület hasznosítására (pl. ökológiai bemutatóhely, véderdőkben tanösvények, stb.)  albeli terület kapcsolódó fejlesztésére hasznosítási terv kidolgozása Sétány kialakítása:  sétány útvonalának kialakítása  közvilágítás, díszvilágítás  utcabútorozás  benyúló öblök felett hidak kiépítése a sétány folytonosságának biztosítása, a megjelenés attraktivitások erősítése érdekében  vendéglátó pavilonok építése Élményelemek kialakítása az attraktivitás fokozására:  ivókutak, kisebb szökőkutak 63


    

információs táblák mini játszótér zenepavilon arculati elemek, jelképek, stb. programok szervezése

A parti sétány kialakításának előzményeit a Balaton vízpart rehabilitációs tanulmány tartalmazza, konkrét fejlesztési tervek nem állnak rendelkezésre.

TOVÁBBI FELADATOK A TELEPÜLÉSKÉP JAVÍTÁSÁRA Indoklás Balatonfűzfőn a műemléki környezet szerény, jelentősebb műemlékekkel a város nem rendelkezik. A lakóterületbe, üdülőterületbe ékelődő iparterület káros hatásai, az egységes arculat hiánya, a bevezető útszakaszok előnytelen megjelenése, helyenként a területek rendezetlensége, gondozatlansága is problémát jelent.

Célok A

városi–üdülőhelyi

arculat

megteremtése,

a

rendezett

településkép

létrehozása, az ipari tevékenységből származó káros hatások minimalizálása kiemelt célkitűzés.


Fűzfőgyártelep egységes, korabeli arculatának, hangulatának megőrzése a településmag rekonstrukciójával: Fűzfőgyártelep egykor kerítéssel körülvett területe jelenleg helyi értékvédelmi övezet, amely patinás épületeivel, a korabeli építészeti és közterület kialakítási trendeket követő megjelenésével, parkjaival egyedi hangulatot áraszt. Ugyanakkor a településrész ingatlanállománya meglehetősen leromlott, több helyen nemkívánatos beépítések történtek, így rekonstrukciója az eredeti karakter megőrzése mellett fontos feladat a településkép javítása, attraktivitásának fokozása érdekében. Fűzfőgyártelepi településmag rekonstrukciójának projektszintű feladatai: szabályozási feladatok a helyi értékvédelmi övezetben: egységes koncepció kialakítása és betartatása  támogatások nyújtása az eredeti építészeti stílusjegyek helyreállítására, megőrzésére  zöldterületek, iparterületet elválasztó erdőterületek fenntartása  középületek rekonstrukciója során az eredeti karakter megőrzése Egyéb városképjavító feladatok a városi–üdülőhelyi arculat megteremtése, a rendezett településkép létrehozása, az ipari tevékenységből származó káros hatások minimalizálása érdekében további feladatok megvalósítása szükséges:  szabályozási feladatok a városba vezető főutak megjelenésének javítására (első benyomás javítása érdekében)  zöldterületek, közösségi területek gondozása - területek ápolása, karbantartása 

–

64


-

–

közparkok rekreációs jellegének erősítése (sétautak, padok, szemetesek, ivókutak elhelyezése, látványelemek kialakítása) - közterületek fejlesztése (díszburkolatok, díszvilágítás, utcabútorozás) - virágosítás - tisztaság javítása (különösen az alsófűzfői városrészben)  ipari tevékenységek koncentrálása az iparterületre - ipari tevékenységek áthelyezése az iparterületre - iparterület külső részén kereskedelmi, szolgáltató funkciók engedélyezése Balatonkenesétől átcsatolt területek belterületbe vonása, fejlesztése: Projektszintű feladatok   

szabályozási terv készítése a 17-18 hektáros területre útkialakítás, közművesítés építési telkek kialakítása

A fenti feladatok közül a gyártelepi településmag eredeti állapotára vonatkozó dokumentáció rendelkezésre áll a Nitrokémia Zrt. tervtárában, a Balatonkenesétől átcsatolt területek fejlesztésére pedig vizsgálati munkarész készült közel 10 éve.

6. LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÉS SZOCIÁLIS ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA, IDENTITÁSTUDATÁNAK ERŐSÍTÉSE Jelenlegi helyzet: – – –

– – – – – –

A lakosság általános egészségi állapota a népesség elöregedése miatt romlik (de a korösszetételnek megfelelően viszonylag jó egészségi állapot jellemző) A rendelőintézet és a civil szervezetek által rendszeresen szervezett szűréseken a lakosság részvételi aránya jónak mondható Mind a kistérségi, mind a megyei, mint a régiós értéknél gyakoribbak Fűzfőn az urogenitális megbetegedések, a keringési rendszer betegségei, a táplálkozási és anyagcsere zavarok, a fülbetegségek. Kiugróan magas a bőrbetegségek és daganatos megbetegedések aránya! Szociális romlás tapasztalható, településrészek lakossága között szociális különbségek vannak A településrészek elkülönültsége miatt feszültségek jellemzik a települést, erőtlen a lakossági összefogás A lakosság alkalmazkodóképessége a változásokhoz gyenge, ami nagyfokú elégedetlenséget szül A történelmi múlt, hagyományos szerepkörök hiánya miatt gyenge identitástudat jellemző A közösségi élet hiánya tapasztalható (különösen a fiataloknak szóló programok korlátozottak) Letelepedési támogatást nyújt az önkormányzat

65


Célok: – – –

Lakosság egészségi állapotának javítása, preventív szemlélet elterjedése Szociális romlás megállítása Lakosság identitástudatának erősítése, közösségi erő fejlesztése, a településrészek közötti mentális elkülönültség megszűntetése


LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÉS MENTÁLIS ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA Indoklás Balatonfűzfő lakossága – az elöregedő összetétel miatt – romló egészségi állapotú, bizonyos

betegségcsoportok

(pl. urogenitális

megbetegedések, keringési

rendszer

betegségei, táplálkozási és anyagcsere zavarok, fülbetegségek, bőrbetegségek és daganatos megbetegedések) előfordulása magasabb a térségi, megyei átlagnál. A településen belül szociális romlás tapasztalható.

Célok A

lakosság

életminőségének

javítása,

hosszabb

távon

az

egészségügyi

ellátórendszer kiadásainak csökkentése érdekében nélkülözhetetlen a preventív szemlélet erősítése, különösen a problémás – megyei, országos értékeknél rosszabb mutatókat produkáló – területeken.

Megvalósítandó tevékenységek Kiemelt feladatok: – – –

Lakossági szűrések fokozása (kiemelt területek: daganatos megbetegedések, bőrgyógyászat) Tájékoztató jellegű lakossági programok szervezése (pl. helyes táplálkozás, stressz helyzetek kezelése, prevenció, stb.) Mentális állapot javítása közösségi programok révén (is) Pályázati lehetőségek: Társadalmi Megújulás OP (Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése) Társadalmi Infrastruktúra OP Program (Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése) Norvég Alap (egészségügy)

LAKOSSÁG IDENTITÁSTUDATÁNAK ERŐSÍTÉSE Indoklás

66


A lakosság identitástudatának alakításában rendkívül fontos szerepet játszik a pezsgő közösségi élet. Ez a tényező a válaszadók számára kevésbé fontos életminőségi tényezőt jelent, megítélése ugyanakkor rendkívül kedvezőtlen. Így bár ennek fejlesztése nem kiemelt prioritás, javításával – hosszabb távon – a lakosság elégedettsége emelhető, a város népességmegtartó ereje növelhető. Ebben lényeges szerepet játszik a városi programkínálat színesítése, hiszen jelenleg a válaszadók 70%-a szerint kevés a vonzó városi esemény (különösen a tobruki lakosok számára).

Célok Az elérendő célállapot, hogy a város lakossága jól informált legyen a várost érintő kérdésekről,

a

lakosokat

összetartás,

erős

identitástudat

jellemezze,

megszűnjön a településrészek mentális elkülönültsége, kialakuljanak a közös hagyományok.

67


Megvalósítandó tevékenységek A célok eléréséhez olyan lépések, intézkedések megtétele szükséges, amelyek a mentális integrációt segíthetik, pl. – –

–

–

Iskolák, óvodák összevonásával az egységes közösségtudat, az összetartozás érzése erősíthető (már gyermekkorban) Programszervezés:  lakossági programok szervezése, közösségi élet felpezsdítése (különösen a tobruki városrészben)  településrészeket összefogó programok szervezése (pl. események, pályázatok pl. Fűzfő, a mi városunk címmel gyermekrajzpályázat; fejlesztési ötletdoboz kihelyezése, stb.)  téli-nyári programkínálat fejlesztése  ifjúsági programok szervezése (pl. ifjúsági klub kialakítása)  kistérségi programkínálat összehangolása, közös rendezvénynaptár kialakítása  hagyományteremtés!  a már létező kapcsolatok erősítése (pl. egyházon keresztül), új kapcsolatok kialakítása Lakosság felé irányuló kommunikáció erősítése:  lakosság bevonása a várost érintő fontos kérdésekbe  lakosság szakszerű tájékoztatása a változásokról, azok könnyebb elfogadtatása érdekében  különösen a fiatalok, valamint az elköltözést tervezők felé irányuló kommunikáció erősítése, célcsoport-specifikus kommunikációs érvekkel  civil szervezetek közösségformáló erejének erősítése Egyéb identitásformáló elemek alkalmazása:  arculati elemek, pl. fűzfői jelképek alkotása lakossági pályázatok kiírásával; fűzfői emléktárgyak létrehozása; arculati elemek intenzív használata  névhasználat (pl. Alsófűzfő helyett a lakosság szorgalmazta a Fűzfőfürdő név felvételét)  Fűzfői Hírlap tartalmi fejlesztése, példányszámának növelése

Ezeket a feladatokat a településmarketing stratégia részletezi, így ennek kidolgozása elsődleges prioritást jelent!

Pályázati lehetőségek: Társadalmi Megújulás OP (Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése) Társadalmi

Infrastruktúra

OP

Program

(A

kulturális

infrastruktúra

fejlesztése

a

közösségfejlesztés szolgálatában) Norvég Alap (Gyermek és ifjúság)

68


7. IPARFEJLESZTÉS Jelenlegi helyzet: – – – – –

– – –

– – – –

Egyetlen Balaton-parti település, ahol az ipari tevékenység engedélyezett Jelentős ipari hagyományok vannak, ugyanakkor elavult, monokultúrás gazdasági szerkezet jellemző (függés két nagyvállalattól) Néhány jelentősebb vállalkozás működik, viszonylag stabil a kisvállalkozói kör, de alacsony iparűzési adóképesség jellemzi a vállalkozásokat Részben rehabilitált, jelentős kiterjedésű iparterület, kiépült ipari infrastruktúra áll rendelkezésre, amely azonban túlzott (jelenleg nem kihasznált) kapacitású Korábbi tevékenységhez kapcsolódóan jelentős K+F potenciál volt a településen (lőporgyártás, vegyipar, papírgyártás és feldolgozás), jelenleg az innovációs potenciál kicsi (két működő K+F cég) Veszprémi Egyetem közelsége kedvező, de az együttműködés hiányos Önkormányzat támogatásokat nyújt a vállalkozásoknak (adókedvezmények, egyéb lehetőségek formájában) Ipari Park címet elnyerték, terjeszkedésének lehetőségei adottak, ugyanakkor jelenleg nem elég vonzó az iparterület (talajszennyezettség, közművel magas ára, nem megfelelő minősége, szolgáltatások tulajdonlásának megosztottsága) Környezetszennyező ipari tevékenység negatív hatásai tapasztalhatók (szennyezett terület, rossz imázs) Környező ipari–logisztikai területek kialakítása előbb elkezdődött, így Fűzfőnek lemaradást kell pótolnia Együttműködések korlátozottak (köz- és magánszféra között, vállalkozások között) Jelentős munkakultúra, képzett lakosság áll rendelkezésre (nehézvegyipar, irányítástechnikai műszerész), de ez a tudásbázis már elavult, a munkaerő átképzése a speciális tudás és a gyenge mobilitás miatt nehéz, így a munkanélküliség növekszik

Célok: – – – – – – – – – – –

Diverzifikáció, monokultúrás gazdasági szerkezet feloldása Gazdasági szerkezetváltás: versenyképes, innováció-orientált, környezetbarát ágazatok megtelepedése Kiépült ipari infrastruktúra hasznosítása Összhang kialakítása az ipar- és a turizmusfejlesztés között Helyi KKV-k fejlesztése, versenyképességük fokozása Helyi adottságok hasznosítása Iparterület vonzerejének növelése Működő tőke bevonása a településre Versenyképes munkaerőbázis kialakítása Foglalkoztatási helyzet javítása Iparból származó önkormányzati bevételek növelése

Balatonfűzfő város szempontjából az iparfejlesztésnek nincs alternatívája, egyrészt a rendelkezésre álló, nehezen átképezhető munkaerő, másrészt a meglévő

ipari

területek

miatt.

A

munkalehetőségek

biztosítása

a

kérdőíves

69


megkérdezésben résztvevők szerint a 2. legfontosabb életminőségi tényező, megítélése ugyanakkor igen kedvezőtlen a városban: 1-től 5-ig terjedő skálán mindössze 2,4-es minősítést kapott (negyedik legrosszabb értékelés a 15 életminőségi tényező közül). Emellett: –

a válaszadók közel 85%-a fél attól, hogy munkahelye megszűnése esetén nem talál megfelelő új munkahelyet a településen vagy környékén; – a foglalkoztatottak (ezáltal a jobb anyagi körülmények között élők) a város általános életkörülményeit, a fiatalok számára nyújtott perspektívát is jobban találták; – az elköltözési szándékot elsősorban a munkalehetőségek határozzák meg. A munkahelyteremtés tehát elsődleges prioritás a lakosság elégedettségének fokozására, a fiatal, képzett lakosság megtartására!


KKV-K

PIACI

ISMERETEINEK,

INNOVÁCIÓ-ORIENTÁLTSÁGÁNAK

FEJLESZTÉSE

Indoklás A KKV-k versenyképességének fokozása rendkívül fontos a város számára, mivel jelenleg a településen működő cégek zöme (néhány nagyvállalat kivételével) kis- illetve közepes vállalkozás.

Célok A vállalkozási struktúra következtében mind a munkahelyek száma, mind az önkormányzati bevételek nagysága miatt nélkülözhetetlen a stabil piaccal rendelkező, fejlődésképes vállalkozási kör megléte.

Megvalósítandó tevékenységek A célok elérésében az önkormányzati segítségnyújtásnak is nagy szerepe van, egyrészt konkrét támogatások formájában, másrészt az innovatív, vonzó vállalkozási környezet megteremtésében. Feladatok: – – – – –

Inkubátorház létrehozása Üzletviteli tanácsadás, szolgáltatások kialakítása Tanfolyamok szervezése (pl. számítógépes, nyelvi, piaci ismeretek, stb.) Tájékoztató fórumok rendezése (pl. pályázati lehetőségekről) Induló kisvállalkozások támogatása: a lakossági véleményfelmérés szerint a 18-25 évesek (valamint az elköltözést tervezők!) szívesebben indítanának vállalkozást, mint a többi korcsoport, viszont csak akkor, ha segítséget kapna hozzá (jelenleg azonban elégedetlenek az önkormányzati segítségnyújtással). A vállalkozóvá válás segítése ezért fontos feladat a pályakezdő, fiatal munkanélküliek megtartására.

70


–

Városi beruházásokban való részvétel biztosítása a helyi vállalkozásoknak, közbeszerzési eljárás keretében

GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK JAVÍTÁSA Indoklás Bár ipari park működik a város területén, a gazdasági szereplők közötti együttműködés, a közszféra és a privát szféra kapcsolata gyenge.

Célok A

gazdasági

kapcsolatok

kiszélesítése

a

vállalkozások

piaci

pozícióját

nagymértékben erősíti: a vertikális és horizontális együttműködési rendszerek mellett az iparági érték- illetve terméklánc klaszterek létrehozása segíti a szinergiahatások kihasználását. Emellett a vállalkozások és a szakképző iskolák, felnőttképzési intézmények között létrejövő együttműködés nagyban hozzájárul a munkaerő-piaci trendekhez

igazodó

szakképzési

rendszer,

tudásbázis

kialakulásához.

A

K+F

intézmények, kutatóbázisok kísérleti projektjeinek, innovatív módszereinek gyakorlatba átültetése nélkülözhetetlen alapfeltétele a versenyképesség javításának.

71


Megvalósítandó tevékenységek Kiemelt feladatok: – –

– –

Együttműködések a helyi vállalkozások között (horizontális és vertikális szinten, hálózatok, iparági klaszterek létrehozása, stb.) Együttműködés javítása az iskolákkal, felnőttképzési intézményekkel és a munkaügyi központtal a versenyképes tudásbázis létrehozására, a munkaerőpiaci reintegráció elősegítésére Együttműködés kialakítása K+F intézményekkel, kutatóbázisokkal az innovációt támogató háttérintézmények kialakítására Együttműködés a köz- és a privát szféra között: az együttműködés javítása a köz- és a privát szféra között igen lényeges teendő, hiszen a lakossági véleményfelmérésben résztvevők mindössze fele gondolja úgy, hogy az Önkormányzat segíti a kis- és közepes vállalkozásokat a fennmaradásban, fejlődésben. Különösen elégedetlenek ezzel az elköltözést tervezők (esetükben mindössze 38% értékeli az önkormányzati segítségnyújtást).

IPARI PARK FEJLESZTÉSE Indoklás A fűzfői iparterület elnyerte az Ipari Park címet, adottságai (pl. megközelíthetőség, kiépült ipari infrastruktúra, stb.) is kedvezőek, ugyanakkor az iparterület jelenleg nem elég vonzó a befektetők számára.

Célok Az ipari park fejlesztése rendkívül fontos feladatot jelent a magántőke bevonhatósága érdekében: különösen, mivel – a már meglévő iparterületek mellett – a környéken folyamatban lévő illetve tervezett fejlesztések következtében is fellépő versenyhelyzet elszívhatja a betelepedni szándékozókat a településről. Az Ipari Park fejlesztése ezért elengedhetetlen annak érdekében, hogy képes legyen betölteni a régió akciótervében is előírt térségi gazdaságszervezői funkciót.

Megvalósítandó tevékenységek

Ipari Park fejlesztésének projektszintű feladatai: – –

–

Fejlesztési koncepció kidolgozása Önkormányzati ráhatás biztosítása (pl. az önkormányzat és a vállalkozások által közösen alapított Kft. létrehozásával; bizonyos közszolgáltatás megvásárolásával) Ipari Park szolgáltatásainak javítása:  Közszolgáltatások összefogása (pl. kapacitás megvásárlása a szolgáltatóktól)  Közmű-hálózat, belső úthálózat fejlesztése (különös tekintettel az energiahatékonyság javítására)

72


Inkubációs ház, vállalkozói szolgáltatási centrum kialakítása (vállalkozások számára nyújtott ügyviteli, üzleti szolgáltatások, infocentrum, business center, tanfolyamok és képzések szervezése, egyéb szolgáltatások, stb.) Együttműködések fejlesztése:  partneri együttműködés az iparterület hasznosítására a szomszédos településekkel  együttműködés a Veszprémi Egyetemmel, K+F cégekkel, Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökséggel innováció-orientált kutatási bázis, kutatóközpont, technológiai transzferközpont létrehozására (kihasználva az egyetem biotechnológiai kutatásainak hely- és infrastruktúraigényét)  vállalkozások közötti kapcsolatok, hálózatok (klaszterek) fejlesztése Ipari tevékenységek koncentrálása az ipari park területére (ez az üdülőhelyi képet is javítja) Ipari park területének bővítése a jelenlegi kárelhárítási területekkel (hosszabb távon) Logisztikai bázis kialakítása az igények felmérését követően Befektetési ajánlatok kidolgozása és a területek értékesítése/bérbeadása



–

– – – –

Az iparterület hasznosítására tanulmányterv készült (Nitrokémia Zrt. tulajdona).

TŐKEERŐS NAGYVÁLLALATOK MEGNYERÉSE Indoklás Balatonfűzfő

gazdasága

korábban

szoros

szálakkal

kötődött

két

nagyvállalat

tevékenységéhez. A korábbi Ipartelepek szétválását és a Papírgyár visszaesését követően a működő tőke bevonása még nagyobb fontossággal bír a munkahelyteremtés, az alvállalkozói kör életben maradása, a helyi adóbevételek növelése érdekében. A befektetés-ösztönzési tevékenység intenzitása azonban jelenleg igen csekély.

Célok A város gazdasági fejlődése szempontjából elsődleges fontosságú a tőkeerős nagyvállalatok megnyerése. A diverzifikáció, a gazdasági szerkezetváltás során figyelembe kell venni, hogy a fejlesztések a meglévő adottságokra, helyi értékekre, tudásbázisra épüljenek, emellett rendkívül lényeges az ipar- és a turizmusfejlesztés közötti összhang megteremtése. Ennek érdekében a preferált tevékenységi típusok: környezetkímélő ipari tevékenységek5, bio- és nanotechnológia, szolgáltatásjellegű tevékenységek (pl. logisztika, multinacionális cégek kiszolgáló hálózata, vitorlás hajó készítő üzem, stb.).

5

A lakosság közel 80%-a is támogatná új, környezetbarát módon működő vegyipari üzem

beindítását!

73


Megvalósítandó tevékenységek Az iparterület által biztosított infrastruktúra, szolgáltatáskör rendelkezésre állása mellett további befektetés-ösztönzési feladatot jelent: – – –

–

Befektetés-ösztönzési iroda létesítése kistérségi együttműködésben (a regionális akcióterv prioritásaival összhangban) Igények felmérése, kedvezményrendszer kialakítása (inkább többletszolgáltatások, mint adókedvezmény formájában) Befektetési csomagok, ajánlatok kidolgozása az iparterületre (előnyök: elhelyezkedés, kiépült infrastruktúra – úthálózat, vasúti vágány, közművek, átalakítható épületek, irodák, raktárhelyiségek; kármentesített területek, üzletviteli szolgáltatások, kedvezmények, meglévő beszállítói hálózat, pl. szállítmányozás) Befektetési fórumok szervezése, részvétel befektetési vásárokon, kiállításokon a terület értékesítése/bérbeadása érdekében

MUNKAERŐ PIACI ÉRTÉKÉNEK NÖVELÉSE, IPARSZERKEZETRE ÉPÜLŐ TUDÁS ÁTFORMÁLÁSA

MONOKULTÚRÁS

Indoklás Jelenleg

igen

nagy

probléma

Balatonfűzfőn,

hogy

az

iparvállalatok

megszűnésével jelentős nagyságú, de elavult, nehezen átképezhető humán erőforrás szabadult fel: bár korszerű oktatási palettával és felszereltséggel rendelkező, akkreditált

felnőttképzési

intézmény

működik

Balatonfűzfőn,

a

felnőttképzési

tevékenység jelenleg szünetel. A munkaerő átképzése a lakossági véleményfelmérés szerint is igen lényeges, hiszen az iskolai végzettség és a szubjektív anyagi helyzet között szignifikáns összefüggés tapasztalható: az alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében gyakoribb a rosszabb („jövedelmük még a költségeiket sem fedezi”), míg a felsőfokú végzettségűeknél az átlagosnál jobb („még félre is tud tenni”) anyagi helyzet említése (ezáltal az életkörülmények, perspektíva megítélése is változik).

Célok Egy település gazdasági pozíciójának meghatározó eleme a rendelkezésre álló szabad

munkaerő:

a

növekvő

versenyhelyzetben

a

gazdasági

vonzerő

és

a

foglalkoztatási helyzet javítása érdekében a megváltozott munkaerő-piaci trendekhez, igényekhez alkalmazkodó, versenyképes, innovatív tudásbázis kiemelkedő erőforrást jelent.

Megvalósítandó tevékenységek Kiemelt feladatok:

74


–

– – –

–

Együttműködés fokozása az iskolák, vállalkozások között (gyakorlatorientált oktatás, munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési struktúra, egymásra épülő oktatási szintek) Lakosság átképzése, képzése a versenyképes tudásbázis kialakítására (felnőttképzés) Tanfolyamok indítása (pl. nyelvi oktatás, informatika, idegenforgalom) Egyéni vállalkozóvá válás segítése (elsősorban az idegenforgalom területén, akár kiegészítő tevékenységként: szállásadó, vendéglátó, eladó, turisztikai eszközök üzemeltetője, stb.) Munkaügyi központ által biztosított, foglalkoztatást elősegítő támogatások hatékonyabb igénybevételének ösztönzése (különösen a pályakezdők, valamint a fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása terén) Pályázati lehetőségek: ROP 2.1.1.1. Konstrukció 1.: Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása — a) komponens: Ipari Parkok fejlesztése ROP 2.1.1.2. Konstrukció 2.: A vállalkozásokat támogató szolgáltatói háttér fejlesztése — b) komponens: technológiai inkubátorházak létrehozása ROP 2.1.1.3. Konstrukció 3.: A regionális és helyi befektetések vonzását segítő szolgáltatások hatékonyságának növelése ROP 2.1.3.2. Konstrukció 2. Innovációs menedzsment szolgáltatások fejlesztése ROP 2.1.2.2. Konstrukció 2.: Vállalkozói alapú stratégiai együttműködések, hálózatok, klaszterek létrejöttének és fejlődésének ösztönzése Gazdaságfejlesztési OP (KKV-k fejlesztései) Társadalmi Megújulás és Infrastruktúra OP-k programjai Norvég Alap (Humánerőforrás fejlesztés, oktatás, innovációs központok, tudományos kutatás, K+F)

75


8. BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET (ÉS IMÁZSÁNAK) MEGTEREMTÉSE Jelenlegi helyzet: – – –

– –

– – – – – – –

A fűzfői tűzoltó-parancsnokság hatékony, kistérségi munkát végez, de az intézmény tárgyi feltételei hiányosak, nem szabványos a laktanyaépület Viszonylag jó közbiztonsági helyzet jellemző (rendőrség, polgárőrség), de a nyári szezonban emelkedik a bűncselekmények száma Bár az ipari eredetű környezetszennyezés csökkent, jelentős nagyságú területek kármentesítése szükséges (a munka jelenleg folyamatban van, ám időszakos jellegű szaghatással jár), az ipari tevékenység zajterhelés jelentős A közlekedés lég- és zajterhelése is számottevő Az infrastrukturális ellátottság kedvező a környezeti ártalmak kezelésében (kiépült szennyvízhálózat, szennyvíztisztító telep, intézményi hulladékszállítás, szelektív hulladékgyűjtő szigetek, stb.) A csapadékvíz-elvezetés részben nyílt árkokban történik Jelentős nagyságú zöldterületek, véderdők természetes falat képeznek a Balatonpart üdülőövezete és az iparterület között Az iskolák környezeti oktatást folytatnak A közterületek tisztasága viszonylag jó Csúszásveszélyes területek találhatók a településen A közlekedésbiztonsági helyzet javítandó A település környezetbiztonsági megítélése, imázsa rendkívül kedvezőtlen (ipari tevékenységnek „köszönhetően”)

Célok: – – – –

Tűzoltóság kedvező munkájának fenntartása a feltételek biztosításával Közlekedésbiztonsági helyzet javítása, közlekedés zajés légszennyezésének csökkentése Közbiztonsági helyzet javítása (különösen a nyári szezonban) Település környezetbiztonsági helyzetének, megítélésének és imázsának javítása


KÖZBIZTONSÁGI HELYZET JAVÍTÁSA Indoklás A közbiztonsági helyzet fontos és jónak értékelt életminőségi tényező a lakossági véleményfelmérés

szerint,

így

a

minőségmegőrzés,

és

a

hatékony

marketingkommunikáció (=értékek kommunikálása) mellett csak kisebb fejlesztésekre van szükség (hosszabb távú feladatok).

Célok A fejlesztés célja a lakosság életminőségének javítása, a turisztikai szerepkör erősítése a közbiztonsági helyzet javítása révén (is). 76



–

Tűzoltóság tárgyi feltételeinek javítása  szabványos, megfelelő nagyságú és funkcionalitású laktanya épület kialakítása (ideális helyszín: 71-es, 72-es út találkozásánál zöldmezős beruházásként);  a jelenlegi épület hasznosítása más funkciókörre Közbiztonsági helyzet javítása  együttműködés fokozása a Polgárőr Egyesülettel  lakossági tájékoztatások, programok indítása  szükség esetén térfigyelő rendszer alkalmazása  nyaralók téli védelmének biztosítása (pl. riasztórendszerek)

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI HELYZET JAVÍTÁSA Ld. közlekedésfejlesztési feladatok.

KÖRNYEZETBIZTONSÁGI IMÁZS JAVÍTÁSA Indoklás A környezetbiztonsági elemek közé sorolható „tisztaság” a kérdőíves megkérdezésben résztvevők szerint igen fontos életminőségi tényező (4. a rangsorban), megítélése ugyanakkor rossz (különösen az alsófűzfői lakosok szerint), így ennek javítása az elsődleges prioritások közé tartozik.

Célok A fejlesztés célja a település környezetbiztonsági helyzetének, megítélésének és imázsának javítása (negatív imázselemek megszűntetésével ill. kompenzálásával, aktív marketingtevékenységgel).

Megvalósítandó tevékenységek Kiemelt feladatok: – – –

Iparterületek teljes kármentesítése Ipari tevékenység koncentrálása az iparterületre Környezetvédelmi intézkedések bevezetése:  zöldterületek, véderdők fenntartása, ápolása  virágosítás, faültetési programok (civil szervezetekkel, iskolákkal közösen)  környezetvédelmi oktatás kiterjesztése, környezetvédelmi programok indítása a lakosság, diákok körében (civil szervezetekkel, iskolákkal közösen)  nyílt árkos csapadékvíz-elvezető rendszer arányának csökkentése  szelektív hulladékgyűjtés arányának fokozása  alternatív energiaforrások használata  csúszásveszélyes területek megerősítése  közterületek tisztaságának javítása 77


–

Környezeti imázskép javítása:  marketingkommunikáció hatékonyságának fokozása  környezetvédelemmel, élővilággal kapcsolatos bemutatóhelyek kialakítása (egyben turisztikai termékfejlesztés is) - Balaton látogatóközpont kialakítása a Balaton élővilágának bemutatására, illetve az ökocentrum attraktivitását a településen találkozó három tájegység együttes bemutatásával lehet fokozni. - ipari látogatóközpont kialakítása az ipari tevékenység, a kármentesítési folyamat bemutatására, kapcsolódó szolgáltatásokkal, élményelemekkel. Ez a projekt regionális szinten is kiemelkedő, ún. zászlóshajó projekt lehet! Pályázati lehetőségek: ROP 4.5.2. Omlásveszélyes partfalak állékonyságának javítása ROP 2.2.1.4. Konstrukció 4.: Innovatív kísérleti projektek (látogatóközpont) Környezet- és energiafejlesztései OP programjai Norvég Alap (környezetvédelem)

78


9. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS Jelenlegi helyzet: – – – – –

– – – – –

– –

Balatonfűzfő az északi part csomóponti települése, kedvező észak-déli és keletnyugati közlekedés jellemzi Budapest, megyeszékhely közelsége kedvező adottságot jelent A közúti megközelíthetőség jó Kedvező a távolsági buszos kapcsolat a fővárossal, megyeszékhellyel, ugyanakkor több környező településsel nem megfelelő az összeköttetés Közvetlen vasúti összeköttetésben áll a fővárossal (személy- és gyorsvonatok), ugyanakkor elavult a pálya (80 km/h sebességű, lassú jelekkel erősen tagolt, dízel vontatású), hosszú a menetidő, hiányzik a veszprémi vasúti kapcsolat, az állomásépület leromlott állapotú Ipari vasúti vágány, teherfuvarozás megléte kedvező az ipari-logisztikai tevékenység számára A vízi közlekedés adottságai rendelkezésre állnak (működő vitorláskikötők, egyik személyszállító hajó fogadására is engedéllyel rendelkezik) A belső tömegközlekedés nem megoldott, ez különösen a tobruki városrészben jelent problémát (szerkezeti elkülönültség miatt) Balatoni bringa körút részekén kerékpárút vezet Balatonkenesére és Balatonalmádiba (kiépített kerékpárúton illetve alacsony forgalmú közutakon) Gyalogos közlekedés feltételei részben kiépültek, de közlekedésbiztonsági problémát jelent a nyári szezonban a 71-es úton való átkelés, valamint helyenként járdák kiépítése szükséges Turisztikai közlekedési eszközök nem üzemelnek Parkoló terület a városban megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre, csak a nyári szezonban jelent gondot a Fövenyfürdő strandnál az autók elhelyezése

Célok: – – – – –

Megközelíthetőség javítása közúton, vasúton és vízi úton egyaránt (korszerűsítések, menetidő csökkentése, csomóponti szerep erősítése) Északi kapu szerepkör erősítése Belső forgalom tehermentesítése Közlekedés zaj- és légszennyezésének, közlekedésbiztonsági veszélynek a csökkentése, veszélyes vasúti szakaszok kiváltása Turisztikai infrastruktúra fejlesztése


A megközelíthetőség a városi lakosság számára kevésbé fontos életminőségi tényező, minősége kedvező megítélésű. Ugyanakkor a turisztikai és gazdasági szerepkör erősítése érdekében a közlekedési kapcsolatok, infrastruktúra fejlesztése mindenképpen indokolt.

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE

79


Indokoltság Balatonfűzfő

közúti

megközelíthetősége

jelenleg

kedvezőnek

mondható.

További

közútfejlesztési programok megvalósításával (pl. elkerülő út megépítése, útminőség javítása), valamint a több irányban nem megfelelő távolsági busz-kapcsolat javításával a város kistérségi szerepköre tovább erősíthető.

Célok A közútfejlesztési program megvalósítása nagymértékben hozzájárul a város elérhetőségének javításához, északi kapu szerepkörének erősítéséhez, továbbá lehetőséget ad a belső útvonalak tehermentesítésére, a közlekedésbiztonsági helyzet javítására. A szomszédos településekkel kialakítandó távolsági buszos kapcsolat nemcsak a lakosság életminőségét javíthatja, hanem nagymértékben támogatja a város kistérségi szerepkörét (közszolgáltatások, foglalkoztatás) és turisztikai pozícióját.

Megvalósítandó tevékenységek Kiemelt feladatok: – – – – –

M8-as autópálya megépítése 8-as út Várpalota–Veszprém közötti szakaszán gyorsforgalmi út kiépítése 71-es elkerülő út megépítése 72-es út megerősítése Kistérségi települések közötti autóbuszos kapcsolatok javítása

Az elkerülő utak megépítése folyamatban van, az M8-as autópálya és a gyorsforgalmi út kiépítése az országos közúthálózat-fejlesztési program része.

VASÚTI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE Indoklás A vasúti közlekedés fejlesztése elsősorban az elavult, igen lassú pályaszakaszok felújítására, a veszélyes részek kiváltására irányul.

Célok Az új vasúti szárny nagymértékben javítja a város megközelíthetőségét, erősíti csomóponti szerepét, mivel közvetlen észak-déli és kelet-nyugati vasúti kapcsolatot teremt.

Megvalósítandó tevékenységek Kiemelt feladatok:

80


– – – – Az

Új vasúti nyomvonal kialakítása (Hajmáskér–Balatonfűzfő) Budapest–Székesfehérvár–Tapolca fővonal villamosítása Fűzfőn új vasútállomás létesítése az új nyomvonalhoz kapcsolódóan Régi vasútállomás korszerűsítése, látványának, környezetének javítása

új

vasúti

nyomvonalat

tervdokumentáció

rögzíti,

az

ehhez

kapcsolódó

új

vasútállomást az M-TeamPannon városközponti tanulmányterve is tartalmazza (megvalósíthatósági tanulmány, látványtervek).

VÍZI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE Indoklás Bár Fűzfőn a vízi közlekedés adottságai rendelkezésre állnak, közforgalmi kikötővel jelenleg nem rendelkezik a település.

Célok A kikötőfejlesztéssel a város közlekedési csomópont szerepe a szárazföldi (közúti és vasúti) mellett vízi oldalról is erősíthető, emellett a turisztikai attraktivitása is nagymértékben növelhető.

Megvalósítandó tevékenységek Feladatok: –

–

Közforgalmi kikötő létesítése  állami tulajdonú területek megszerzése  kikötőterület megfelelő közúti kapcsolatának biztosítása (új bejárat, besoroló sáv a 71-es útra)  közforgalmi kikötő létesítése - BAHART szervezésében menetrend szerinti hajójáratok indítása: Fűzfő látnivalói, adottságai ehhez nem jelentenek kellő vonzerőt, a vendégforgalom csekély, így a BAHART ennek kialakítását nem tervezi. - helyi, térségi vállalkozások összefogásával kirándulóhajók indítása: a piaci igényekhez és lehetőségekhez jobban alkalmazkodik, külső tőkét von be, meglévő kikötő alkalmas erre (átalakítással) Vitorláskikötők fejlesztése  kikötőterület megfelelő közúti kapcsolatának biztosítása (új bejárat, besoroló sáv a 71-es útra)  meglévő kikötők fejlesztése: kiszolgáló létesítmények kialakítása, színvonal emelése, kiegészítő szolgáltatáskör fokozása a modern kor elvárásainak megfelelően  új vitorláskikötő létrehozása: Balaton kikötői lefedettsége más országokkal összehasonlítva 10%-os, a meglévő kikötők kihasználtsága alapján igény mutatkozik további hajóállások kialakítására  vízi bázis kialakítása (fentiekhez kapcsolódóan kikötői szolgáltatásokkal, szervizzel, karbantartó részleggel, tárolókapacitással, stb.)

81


A kikötők lehetséges helyszíneit a településszerkezeti terv rögzíti, a fejlesztésre konkrét tanulmánytervek nem készültek.

EGYÉB KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI TERÜLETEK Indoklás A városban a belső tömegközlekedés nem megoldott, ami különösen a tobruki városrész szerkezeti elkülönültsége miatt jelent problémát, valamint megnehezíti a szükséges intézményi átalakításokat is. Fejlesztésre szorul továbbá a kerékpár-úthálózat és a gyalogos közlekedés feltételrendszere is.

Célok A fejlesztés célja a lakosság életminőségének javítása, az intézményi átalakítások elfogadtatása, a turisztikai vonzerő növelése.


–

– – –

Helyi járat indítása: akár több településsel összefogva, mikrobuszos rendszerben is működhet (a belső tömegközlekedés megítélése – különösen a tobruki lakosok számra – igen kedvezőtlen). Kialakítása rendkívül fontos más városfejlesztési feladatok (óvodák, iskolák összevonása) elfogadásának segítésére is, összességében költséghatékonyabb rendszert eredményezve. Új kerékpár nyomvonal kialakítása a Fáy utcától északra eső területen, illetve a tobruki városrészben6  szükséges ingatlanok kisajátítása  kerékpárút megvalósítása  kerékpáros infrastruktúra fejlesztése (pl. kerékpártárolók, szervizpontok)  további feladat: Litér felé vezető kerékpárút kialakítása 71-es sz. főutat keresztező gyalogos-átkelőhelyek kiépítése, meglévő járdaszakasz felújítása Turisztikai közlekedési eszközök működtetése vállalkozási formában Parkolók kialakítása a Fövenystrandnál

A fenti feladatok közül tanulmánytervek állnak rendelkezésre – – –

6

a 71-es sz. főúton kialakítandó gyalogos átkelőhelyek kiépítésére, illetve a meglévő járdaszakasz felújítására (engedélyes tervek) új kerékpár nyomvonal kialakítására (kisajátítási terv, nyomvonal terv) Fövenyfürdőhöz tartozó parkolók kialakítására (Sal-X Kft. által készített koncepció)

A válaszadók 78%-a szerint több kerékpárútra lenne szükség a településen

82


Pályázati lehetőségek: ROP 4.6.1. Térségi jelentőségű közutak fejlesztése ROP 4.6.2. Belterületi utak fejlesztése ROP 4.6.3. Kerékpárút-hálózat fejlesztése ROP 4.6.4. Közösségi közlekedés fejlesztése Közlekedésfejlesztési OP programjai

10.

LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK, PROGRAM FEJLESZTÉSE

Jelenlegi helyzet: – – – – – –

– – – –

– – – – – –

Közművelődési, sportolás intézmények rendelkezésre állnak, ezek infrastruktúrája azonban elavult, a létesítmények jelentős fenntartási problémákkal küzdenek Számos szabadidős sportolási lehetőség található meg a településen Jelentős sportmúlt, neves sportolók, élénk verseny-, tömeg- és diáksport jellemző Különleges érték a Balaton Csillagvizsgáló, azonban ez üzemen kívül van Színvonalas bobpálya, kalandpark működik vállalkozói üzemeltetésben Két strandterület található a településen (Fövenyfürdő egyike a Balaton legszebb természeti adottságokkal rendelkező strandjainak), azonban ezek infrastruktúrája elavult, a programok korlátozottak, jelenős fenntartási nehézségekkel küzdenek Több művészeti csoport, sportegyesület működik a településen Játszóterek kielégítő számban állnak rendelkezésre, többségük EU-konform kialakítású (de a tobruki játszótér felújításra szorul) Kevés a városi program, színvonalas esemény, a kistérségi programkínálat összehangolása nem valósult meg Hiányos a szabadidős infrastruktúra (pl. fedett szabadtéri színpad, múzeumok, fedett sportlétesítmények hiánya, uszoda korlátozott szabadidős célú használhatósága, kevés kiegészítő programelem) Téli programok, sportolási lehetőségek korlátozottak Turisztikai szerepkör betöltésére a lőtér jelenleg nem alkalmas Esti szórakozási lehetőségek, fiataloknak szóló programok korlátozottak Általános lakossági szolgáltatáskör részben kiépült, ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatások, kiskereskedelmi ellátás nem elégíti ki az igényeket Nehezen értékesíthető a lakásállomány, romlik a műszaki állapot A közintézmények akadálymentesítése nem valósult meg

Célok: – – – – – –

Kiépült, a lakossági és turisztikai igényeknek megfelelő kiskereskedelmi ellátottság és lakossági szolgáltatáskör Költések településen maradása Magas színvonalú közművelődési intézményrendszer, sportlétesítmények korszerű infrastruktúrával, változatos programkínálattal Közművelődési, sport- és szabadidős létesítmények fenntartható üzemeltetése a jövedelemtermelő képesség fokozásával Esélyegyenlőség biztosítása, megfelelés a jogszabályi előírásoknak Korszerűsödő lakásállomány, rehabilitált lakóterületek, növekvő ingatlanérték mindegyik településrészen

83



ÁLTALÁNOS LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE Indoklás A lakossági véleményfelmérés szerint a kiskereskedelem, szolgáltatások rendelkezésre állása meglehetősen kedvezőtlen a városban: a megkérdezettek 90%-a máshol intézi nagyobb bevásárlásait (különösen – Balatonalmádi közelsége miatt – a tobruki lakosok). A válaszadók több mint 80%-a szerint igen nehéz a városon belüli közlekedés a mozgássérülteknek.

Célok Az általános lakossági szolgáltatások fejlesztése nélkülözhetetlen egyrészt a lakosság életminőségének javítása, az esélyegyenlőség feltételrendszerének megteremtése, a város szolgáltató szerepének erősítése, másrészt a turisztikai pozíció javítása érdekében. A kiskereskedelmi hálózat fejlesztésével a költések a településen tarthatók.


–

–

Közintézmények akadálymentesítése  Közintézmények akadálymentes megközelíthetőségének biztosítása (mozgás-, hallás- és látássérültek számára)  Közintézményekben a csökkent képességűek foglalkoztatásához szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése Lakóövezetek fejlesztése:  Lakásfelújítási programok, támogatások  Új területek felparcellázása, külső közművesítése (pl. Kenesétől átcsatolt területek, Gyári utcai területek)  Letelepedési támogatás fenntartása, esetleg bérlakás program (pl. helyi középiskolát elvégzők számára), fecskelakás program indítása  Tobruki terület infrastruktúrájának javítása az ingatlanérték növelésére Kiskereskedelmi ellátás, szolgáltatások fejlesztése:  Szolgáltató központ, bevásárlóközpont kialakítása: a zöldmezős „városközpont” területe – kedvező elhelyezkedésének köszönhetően – alkalmas helyszínt jelenthet ezen funkciókör létrehozására. A kereskedelmi központ létrehozásának projektszintű feladatai: - Hasznosítási terv kidolgozása - Befektetési ajánlat kidolgozása, a terület értékesítése - Kapcsolódó funkciók kialakítása (pl. piactér)  Kisebb piactér kialakítása (egyben turisztikai attrakcióként is szolgál)  Fűzfő ajándéktárgyakat árusító üzlet kialakítása (arculatépítés, turisztikai igények kielégítése érdekében)  ATM automaták elhelyezésének szorgalmazása a frekventált területeken

84


–

Ravatalozó bővítése, temető közművesítése, a megközelíthetőség biztosításával (Gyári utca parcellázásából teremthető forrás ehhez)

Az önkormányzati intézmények akadálymentesítésére engedélyes tervdokumentáció készült. A ravatalozó bővítésére, a halott-hűtő kialakítására, illetve a közművesítésre az önkormányzat rendelkezik engedélyezési tervekkel és építési engedéllyel.

85


KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS SPORTINTÉZMÉNYEK, SZÓRAKOZÁSI LEHETŐSÉGEK FEJLESZTÉSE Indoklás Balatonfűzfőn több közművelődési és sportintézmény áll rendelkezésre, a szórakozási lehetőségek száma azonban csekély (különösen a téli és az esti időszakban). A létesítmények infrastruktúrája elavult, jelentős fenntartási problémákkal küzdenek, a szervezett

programkínálat kizárólag helyi

(esetenként térségi) vonzerővel bír, a

szabadidős és turisztikai célú hasznosíthatóság korlátozott.

Célok A közművelődési és sport intézmények esetében igen fontos feladatot jelent az attraktív programkínálat, a színvonalas kiegészítő szolgáltatáskör és infrastruktúra kialakítása a vonzerőérték növelése, a fizetőképes vendégkör megnyerése, a jövedelemtermelő képesség (ezáltal a fenntarthatóság) javítása érdekében. Mind a lakosság, mind a turisták

esetében szükséges

a jelenleg igen korlátozottan

rendelkezésre álló szórakozási lehetőségek bővítése a szabadidő-eltöltés élmény jellegének fokozására.

Megvalósítandó tevékenységek Legfontosabb teendők: – – –

Közművelődési intézmények fejlesztése (ld. turizmusfejlesztés) Sportintézmények fejlesztése (ld. turizmusfejlesztés) Szórakozási lehetőségek fejlesztése  strandok fejlesztése (ld. turizmusfejlesztés)  rendezvénykínálat bővítése, attraktivitásának fokozása (ld. turizmusfejlesztés)  ifjúsági programok bővítése: az ifjúság számára biztosított programok a szabadidő értelmes eltöltése mellett a lakosság összefogásában, a fiatalok megtartásában is fontos szerepet játszanak. Feladatok: - együttműködés fokozása az ifjúsági szervezettel, iskolákkal - ifjúsági klubhelyiség kialakítása (lehetőség szerint önálló bejárattal, saját szervezésű programjaikhoz – pl. Művelődési Központban; illetve az óvodák összevonását követően a tobruki óvoda helyén, szervezetileg a Művelődési Központhoz csatolva) - szórakoztató programok, esti szórakozási lehetőségek biztosítása egész évben  Játszóterek, gyermekprogramok: a gyermekprogramok megítélése általában jónak mondható (nem jelent prioritást), de a tobruki lakosok az átlagosnál kedvezőtlenebbül nyilatkoztak erről. Feladatok: - Kölcsey utcai játszótér felújítása - Gyermekprogramok szervezése (bölcsődével, óvodával, általános iskolákkal együttműködve)

86


Az

Önkormányzat

korszerűsítésére,

korábban így

többször

rendelkezik

pályázott minden

–

sikertelenül

szükséges

–

a

játszótér

műszaki

leírással,

eszközlistával. Pályázati lehetőségek: ROP 2.2.1.3. Konstrukció 3.: Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése Társadalmi megújulás és Társadalmi Infrastruktúra OP programjai Norvég Alap (Gyermek- és ifjúság)

11.

INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS

Jelenlegi helyzet: – – – –

– – – – – –

Mennyiségileg megfelelő, de minőségileg felújításra szoruló belső úthálózat Állami utak tisztításának költsége a várost terheli Utak gallyazása, szélessége helyenként nem megfelelő Jó közműellátottság (villamos energia ellátás, közvilágítás 100%-os, csatornázottság szinte teljes, szennyvíztisztító telep, csapadékvíz-elvezetés megoldott) Közműszolgáltatások szétválása a gyártelepi rész és a további városrészek között (pl. távhő – gázhálózat) Távhő igen magas ára nagy gondot jelent a gyártelepen élőknek Nyílt árkos csapadékvíz-elvezető rendszer nagy aránya Intézményes hulladékszállítás megoldott, szelektív hulladékgyűjtő szigetek működnek Kiépített távközlései, kábeltelevíziós rendszer Megosztott a város kábeltelevíziós hálózata

Célok: – – –

Fűzfő térségi szerepkörének, városi rangjának megfelelő infrastruktúra kialakítása Közműköltségek csökkentése Településrészek szolgáltatásainak összehangolása


BELSŐ ÚTHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE Indoklás A

város

forráshiányos

helyzete

miatt

a

szükséges

infrastrukturális

fejlesztések

elmaradtak, így a belső úthálózat minősége jelentősen leromlott.

Célok

87


A belső úthálózat minőségi javítása, biztonsági kezelése, a településrészek közötti megközelíthetőségi feltételek javítása elengedhetetlen a városi ranghoz méltó, a fejlesztési prioritásokat szolgáló infrastruktúra megteremtéséhez.

Megvalósítandó tevékenységek Kiemelt feladatok: – –

– – –

Helyenként még meglévő földutak burkolása Úthálózat minőségének javítása  gyűjtőutakon önkormányzati beruházás  mellékutakon (főként zsákutcákban) lakossági program indítása a helyi jellegű finanszírozás bevezetésére  kereskedelmi, szolgáltató, ipari létesítmények esetében a beruházáshoz kötött közterület-rendezés is bevezethető Településrészek közötti megközelíthetőségi feltételek kialakítása (különös tekintettel az Alsófűzfő–Fűzfőgyártelep közötti kapcsolatra) Gyalogos közlekedés biztonságának megteremtése Utak biztonsági kezelése (gallyazás, hóeltakarítás és csúszásmentesítés, stb.) a városgondnoksági feladatkörbe utalva (esetleg közbeszerzéssel)

88


KÖZMŰ-ELLÁTOTTSÁG FEJLESZTÉSE Indoklás A lakosság véleménye szerint igen fontos közmű-ellátottság a legjobb minősítést kapta az életminőségi tényezők közül (4,2). A gyártelepi lakosok az átlagosnál rosszabb minősítést adtak, ami valószínűleg a távhő igen magas árával (ezáltal az életköltségekre gyakorolt negatív hatással) magyarázható.

Célok A közmű-fejlesztések megvalósítása, a közműköltségek csökkentése, a távközlési rendszer korszerűsítése indokolt a városi ranghoz méltó, a fejlesztési prioritásokat szolgáló infrastruktúra megteremtésére.


–

–

Meglévő közmű-hálózatok fejlesztése  Gyártelepen alternatív fűtési rendszer kialakítása (pl. földgáz) az igen magas árú távhő kiváltására  áramfogyasztás mérséklésére további rekonstrukció, energiatakarékos izzók bevezetése a közvilágításban  alternatív energiaforrások használatának vizsgálata (pl. napelemes rendszerek)  vízbázis kérdésének rendezése (szükséges lehet az önkormányzati tulajdonszerzés egyrészt a szolgáltatási biztonság garantálása, másrészt az iparterületen pozíciószerzés érdekében)  tűzivíz-hálózat fejlesztése  csapadék-elvezetésben zárt rendszerek kialakítása  szelektív hulladékgyűjtés arányának növelése (önkormányzati intézményekben a rendszer bevezetése, lakosság részére tájékoztatások) Új területek közművesítése, felújítások elvégzése  Kenesétől átcsatolt területek belterületbe vonása, közművesítése  temető közművesítése  Gyári utca melletti terület közművesítése, lakótelkek kialakítása parcellázással  Árpád, Hegyalja és Árok utcák korszerűsítése, csapadékvíz-elvezetési rendszer kialakítása a szükséges kisajátításokkal Távközlési rendszer fejlesztése  kábeltelevíziós hálózatok összekapcsolása  nyilvános Internet-hozzáférési lehetőségek növelése  modern, multimédiás készülékek (pl. érintőképernyős terminálok) elhelyezése a frekventált helyeken (információ, e-képeslap küldés, stb.)

A Gyári utca közművesítésére az önkormányzat rendelkezik engedélyezési tervekkel és építési engedéllyel, illetve a telkek kialakítására vonatkozó telekalakítási tervvel. Ugyancsak

engedélyes

tervek

készültek

az

Árpád,

Hegyalja

és

Árok

utcák

89


korszerűsítésére,

felújítására.

A

Balatonkenesétől

átcsatolt

területek

fejlesztésére

vizsgálata munkarészt készítettek el közel 10 éve, így ennek aktualizálása szükséges.

Pályázati lehetőségek: ROP 2.4.6.2. Konstrukció 2.: Belterületi utak fejlesztése ROP 2.4.5.4. A belvízzel való gazdálkodás fejlesztése Környezet- és energiafejlesztés OP programjai

12. TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS, FOGADÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA ÉS MARKETING Jelenlegi helyzet Balatonfűzfő turisztikai kínálata a Helyzetelemzés című részben leírtak alapján, nem illeszkedik a mai keresleti igényekhez. Ennek következtében a balatoni települések közül az egyik legalacsonyabb vendégforgalmi mutatókkal rendelkezik. A kínálat tehát jelentős fejlesztésre érett meg. Célok – Balaton meghatározó turisztikai célterületévé válni – A turizmus fenntartható fejlesztése a környezeti, a társadalmi, a gazdasági és a turisztikai szakmai szempontok figyelembevételével – Egyedi, differenciált, és speciális kínálat kialakítása – Helyi specialitások kihasználása – Innováción alapuló kínálatfejlesztés, azaz kreatív és újszerű megoldások alkalmazásával (ötletek, találmányok, módszerek) egyedi termékek kialakítása (pozícionálás és differenciálás) – Nemzetközi szinten versenyképes szolgáltatások létrehozása – Komplex szolgáltatások kialakítására törekvés – Élményjelleg növelése – Egész évben látogatható és nem közvetlenül a tóban való fürdéshez kapcsolódó turisztikai termékek kiépítése – Fejlesztések további fejlesztéseket generáljanak (katalizátor hatás) – Fejlesztésekhez pályázati források és magántőke bevonásának ösztönzése – Partnerségi kapcsolatok mentén történő turizmusfejlesztés, elsősorban a vállalkozók, a civil szervezetek, és az önkormányzat együttműködésével A javasolt intézkedések megvalósításának legfontosabb várható eredményei

– – – – – – –

Infrastrukturális feltételrendszer kiépült: elsősorban Balaton-part Vonzó és élhető környezet kialakulása Új szolgáltatások kialakulása, amelyek a helyi lakosságot és a turizmust egyaránt szolgálják Szállás- és vendéglátóhely kapacitás növekedése Vendég- és vendégéjszaka szám növekedése, „napi látogatók” számának, valamint a turizmusból származó bevételek növekedése Turisztikai KKV szektor erősödése Új munkahelyek kialakulása a turizmusban 90


–

Lakosság életminőségének javulása

Intézkedések és alintézkedések

KULTURÁLIS ADOTTSÁGOK MEGJELENÍTÉSE Indoklás Kulturális értékek jelenleg nincsenek feltárva és kihasználva, továbbá hiányoznak a megfelelő minőségű kulturális rendezvények. A turista komplex szabadidő eltöltéséhez azonban nélkülözhetetlenek a kulturális vonzerők.

Célok Kulturális kínálat fejlesztése.

91


Megvalósítandó tevékenységek Avar-kori sírok feltárása és bemutatása Római kori fazekas telep feltárása és bemutatása, régészeti park kialakítása a 71-es és 72-es út találkozásánál fekvő területeken; interaktivitás szempontjainak érvényesítése a fejlesztéseknél, későbbiekben rendezvények szervezése Művelődési központ és könyvtár fejlesztése, kistérségi kulturális funkció kialakítása Közösségi Ház és Művelődési központ azonos szervezeti keretek között történő működtetése Romtemplom környezetének rendezvény szempontú hasznosítása Helytörténeti és/vagy ipartörténeti múzeum létesítése Volt csillagvizsgáló hasznosítása az eredeti funkció helyreállításával, illetve kiállítások szervezésével (pl. régészeti kiállítás, sportcsillagok kiállítás,) Szabadtéri mozi funkciójának diverzifikálása: fedett színpad kialakításával szabadtéri színház funkció létesítése Tobruki színpad fejlesztése: színpad fával történő bevonása, illetve lefedése

-

-

IPARI ÖRÖKSÉG BEMUTATÁSA Indoklás Ipari terület eddig megközelíthetetlen zárt rendszert képezett, „közönséges látogató” számára nem

volt

hozzáférhető. A

település

gazdasági

szerkezetében

várhatóan a jövőben is domináns szerepet játszik a turizmus szempontjából nem kifejezetten vonzó ipari tevékenység, ugyanakkor az ipari területeken megtalálhatók olyan ipari örökségi elemek, amelyek megfelelő fejlesztésekkel bekapcsolhatók a turizmusba. Ezáltal olyan egyedi élményekben lehet része a turistának, amelyet máshol nem talál meg, továbbá az intézkedés segíti az ipari kultúrát és jelenlétet emberi közelségbe hozni.

Az

ipari

örökség

bemutathatóságának

fejlesztését

indokolja

továbbá,

hogy

a

szolgáltatások időjárás-független módon, tehát egész éves nyitva tartással alakíthatók ki (ezáltal a kínálat szezonalitása csökkenthető).

Célok Ipari területen fellelhető ipari örökség turisztikai vonzerővé alakítása, illetve turisztikai célú hasznosítása.

Megvalósítandó tevékenységek -

Gyártelepi óvóhelyek turisztikai célú hasznosítása, elsősorban interaktív élménymotívumok megjelenítésével Ehhez kapcsolódóan ún. Ipari látogatóközpont kialakítása, amely bemutatja az iparterület történelmi hátterét és jelenét 92


AKTÍV TURIZMUS FEJLESZTÉSE Vízre épülő turizmus fejlesztése Indoklás Balatonfűzfő kiváló vízi adottságokkal rendelkezik, elsősorban a Fűzfői-öböl (elvi) körbejárhatósága,

aréna

jellege,

a

jó

szélviszonyok,

továbbá

az

öböl

relatív

biztonságossága révén. A településen a nyári főszezonon kívüli időszakban is van létjogosultsága a víznek. A Balaton Uszoda egész évben üzemel, továbbá a téli időszakban kialakulóban van a jégszörfözés és a jégvitorlázás kultúrája. A település minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy a vízre épülő turisztikai kínálati elemek az év egészében folyamatosan rendelkezésre álljanak.

Célok A vízre épülő kínálat kialakítása az év egészében.

Megvalósítandó tevékenységek

Hajózás -

-

-

Közforgalmú hajókikötő megépítése Hosszabb távon egy újabb vitorláskikötő létesítés alapfeltételeinek megteremtése, mivel várhatóan néhány év múlva a meglévő három kikötő kapacitása nem lesz elegendő, továbbá a NIKE kikötő jövőbeli sorsa bizonytalan Szörfözés feltételrendszerének továbbfejlesztése a 6-os zagykazettát képező partszakasz, illetve a későbbiekben esetleg a 4-es vagy 5-ös zagykazetta korszerűsítésével Balatonfűzfő jégvitorlázási és jégszörfözési központ szerepének továbbfejlesztése-erősítése

Strandolás -

Fövenyfürdő fejlesztése – korszerűsítése, bővítése Strandok esetében az ingyenes hozzáférés lehetőségeinek vizsgálata. Az ingyenes hozzáférhetőség rövid távon az önkormányzati bevételek csökkenésével jár, ugyanakkor hosszabb távon erősödik a település üdülőhelyi jellege, amely hozzájárul a vendég- és vendégéjszakaszám növekedéséhez, ezáltal az idegenforgalmi adóbevételek emelkedéséhez (valamint a strandokon a vendéglátó és kereskedelmi egységek bérleti díja emelhető lehet)

Horgászat

93


-

-

A NIKE horgászegyesület és a Városvédő és Fürdőegyesület által üzemeltetett horgászterületek jelenlegi zárt rendszert képeznek, amelyek fenntartása nem indokolt Nyitott, mindenki által hozzáférhető keretfeltételek megteremtésére van szükség ahhoz, hogy a meglévő horgászati infrastruktúra ne csak az egyesületi tagokat, hanem a turistákat is szolgálja

Rendezvényszervezés -

-

Öböl-part ún. vízi aréna jellege révén a vízi rendezvények ideális helyszíne Meglévő rendezvények továbbfejlesztése: öböl-átúszás, horgászversenyek (Vállalkozók Egyesülete szervezésében), vitorlás- és jégvitorlás versenyek, szörfés jégszörf versenyek és –rendezvények (Szörfklub) Új rendezvények szervezése: pl. Jégkarnevál

Új vízi létesítmények létrehozása -

Vízisí lehetőségeinek megteremtése „Úszófalu” vagy úszóstéges étterem kialakítása a part közelében, amely úszva, illetve hajóval megközelíthető SOKszínű VÍZparti turizmus kialakítása Új, vízre épülő kreatív turisztikai ötletek és megvalósításuk ösztönzése, pl. szökőkút a vízen Minimum egy jelentős vízi vonzerő létesítése, esetleg ötletpályázat kiírása

94


Sportközpont fejlesztése Indoklás Az

iparterülettel

sportközpontja,

határos

a

sportlétesítmények ugyanakkor

a

település

sportterület sportélete

lehetőséget

létesítmény

Veszprém közel

biztosítanak infrastruktúrája

80 a

megye éves

múltra

szabadidős jelenlegi

egyik

és

meghatározó

tekint

vissza.

A

versenysportnak,

állapotában

elavult

és

alulhasznosított, a mai kor keresleti igényeinek nem felel meg. Így a Sportközpont jelentős fejlesztésre érett meg, a terület adottságainak és a jelenlegi keresleti igényeknek megfelelően, azokhoz illeszkedve. A fejlesztés ideális irányvonalai az aktív szabadidőtöltés, és a nagyobb szabású rendezvények lennének.

A Sportközpont környezetében már kialakultak bizonyos élményelemek: téli-nyári bobpálya, valamint egy élménypark (íjászpálya, mászófal, kötélcsúszda, vietnámi híd). Továbbá a Sportközpont kisebb szabadtéri futballpályája a közelmúltban eladásra került, melyen egy holland befektető gyermekek-családosok számára kialakítandó fedett élménycentrumot kíván létrehozni Lurkó-Land néven

Célok A Sportközpont fejlesztése egyrészt az aktív szabadidős (leisure), élmény, család szegmens, másrészt a MICE (Meetings, Incentive, Conference, Events) szegmens megcélzásával.


-

-

Multifunkcionális fedett csarnok kialakítása: tenisz, kosár, röplabda, kézilabda, nagyobb létszámú rendezvényekhez, valamint konferenciák lebonyolításához Új szabadidős illetve „csapatépítő” szolgáltatások kialakítása: fallabda, bowling, stb. Balaton uszoda helyzetének stabilizálása, majd élménymotívumokkal együtt történő fejlesztése: wellness-fitness – „téli strandfürdőzés” feltételeinek megteremtése Szálláshelyfejlesztés – nagyobb létszámú sportoló csoport illetve rendezvények résztvevőinek befogadására méretezve Fentiek figyelembevételével konkrét megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása A terület értékesítése, koncessziója, vagy hosszú távú bérlete csak a közcélú funkciók garanciális átvállalásával lehetséges A terület térbeli kiterjesztésére van lehetőség a szomszédos kertészet területének irányába

95


Kerékpáros adottságok fejlesztése Indoklás A Balaton körül jól kiépített összefüggő kerékpár-körút van, melynek fűzfői szakasza szintén megfelelően kiépített, illetve kitáblázott. Ugyanakkor a kerékpározás adottságai bizonyos esetekben továbbfejlesztést indokol Balatonfűzfőn.

Célok Meglévő nyomvonal, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

Megvalósítandó tevékenységek Kerékpárút nyomvonal fejlesztése a Fáy utcától északra eső területen, ezáltal a Tobruk városrész lakóterülete a Balaton felől elkerülhető – a kisajátítási terv rendelkezésre áll Kiegészítő szolgáltatások kialakításának ösztönzése: kerékpáros szállás- és pihenőhely, szervizállomás Háttértelepülésekhez összeköttetés megteremtése, elsősorban Litérrel

-

-

Sportlőtér fejlesztése Indoklás A Sportlőtér országosan is ritkaságszámba menő lövészeti infrastruktúrával rendelkezik, ahol

egyben

a

Nike-Fiocchi

gyáregység

termékei

is

kipróbálhatók.

A

lövészeti

infrastruktúra ugyanakkor jelenleg elsősorban az amatőr és versenysportot szolgálja, és a turisztikai szerepkör betöltésére csak korlátozottan alkalmas. A fejlesztéseket hátráltatja a terület bizonytalan sorsa, mivel az állami tulajdonú területet kezelő Nitrokémia Zrt. a területet értékesíteni kívánja.

Célok Sportlőtér helyzetének stabilizálása és fejlesztése


-

Olyan garanciák megszerzése az Önkormányzat bevonásával, amelynek eredményeként a terület a jövőben is sportlőtérként funkcionálhat; a terület ideális tulajdonosa Balatonfűzfő Önkormányzata lenne A Fűzfői Lövész Egylettel együttműködve a sportlőtér szolgáltatásainak fejlesztése, és a turizmus számára is nyitott üzemeltetéssel, garantált nyitva tartási idők kialakításával

96


Téli sportolás lehetőségeinek megteremtése Indoklás A téli sportolás már jelenleg is rendelkezik adottságokkal Balatonfűzfőn. A Balaton Uszoda és a Balatoni Bob téli-nyári vonzerőt képeznek, míg a jelenleg kialakulóban lévő helyi jégvitorlás és jégszörf kultúra a téli sportolás feltételeit erősítik. Amennyiben a város a téli-nyári sportolás ideális helyszínévé kíván válni, még számos ilyen irányú fejlesztést kell végrehajtani.

Célok Balatonfűzfőt a téli-nyári sportolás ideális helyszínévé tenni, amely egyrészt a Balatonra, másrészt a Sportközpontra épülhet.


-

Jégszörfözésre és jégvitorlázásra irányuló kezdeményezések támogatása Sportközpontban az egész éves sportszolgáltatások kialakításának ösztönzése, egy részletes fejlesztési koncepció kialakításával, és magántőke bevonásával Téli-nyári jégpálya megvalósíthatóságának vizsgálata, amelynek lehetséges célterülete a Sportközpont, ill. a volt Vegyipari Műveleti Oktató Csarnok lenne (Koronglőtér alatt)

ÖKOTURIZMUS FEJLESZTÉSE Indoklás Balatonfűzfő

nem

rendelkezik

egyedülálló

ökoturisztikai

értékekkel,

ugyanakkor

környezeti adottságai kiaknázásával olyan kiegészítő szolgáltatások hozhatók létre, melyek alkalmasak a tartózkodási idő színesebbé tételére, illetve a strandszezonon kívüli időtöltésre.

Célok Meglévő környezeti adottságok bemutathatóvá tétele, ezáltal turisztikai termékké formálása.


1-es zagykazettán (NP igényt tart a területre) gyalogos ösvények, illetve tanösvények kiépítése, a Tobruki Strand felé gyalogos fahidas összeköttetés

97


-

kialakítása, ezáltal a két strand között gyalogos és kerékpáros összeköttetés biztosítása Kilátó és kapcsolódó turistautak létesítése; lehetséges célterületek: Máma tető, Papvásári hegy (elkerülő út becsatlakozásánál), János-hegy Balaton látogatóközpont kialakítása; lehetséges célterületek: 1-es zagykazetta, fejlesztendő 15,5 ha nagyságú terület

TURISZTIKAI FOGADÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA - SZÁLLÁSHELYFEJLESZTÉS Indoklás Balatonfűzfő minimális kereskedelmi szállásférőhely kapacitással rendelkezik. A kereskedelmi szálláshelyfejlesztésnek ugyanakkor kínálat

fejlesztésével,

illetve

a

település

elsősorban

üdülőhelyi

a turisztikai

hangulatának-arculatának

kialakításával párhuzamosan van létjogosultsága. A kivételesen kedvező adottságú vízparti területeken, illetve a Sportközpont területén ettől függetlenül is elképzelhető olyan szálláshelyek létrehozása, amelyek elég színes szolgáltatás-portfolióval (konferencia-szeminárium, wellness) rendelkeznek ahhoz, hogy a vendég „házon belül” is jól érezze magát, illetve egész évben biztosított legyen a kereslet.

Célok -

-

Elsődleges cél a turisztikai kínálat fejlesztése. Ezzel párhuzamosan van létjogosultsága az elsődlegesen magánforrásokból megvalósítandó kereskedelmi szálláshelyfejlesztéseknek. Másodlagos cél a kivételesen kedvező adottságú – elsősorban vízparti – területeken a komplex szolgáltatás-portfolióval rendelkező szálláshelyek fejlesztésének ösztönzése


-

-

A turisztikai kínálatfejlesztéssel párhuzamosan a szálláshelyfejlesztésre kedvező adottsággal rendelkező területek kijelölése, és azokon kereskedelmi szálláshelyfejlesztés ösztönzése Sportközpont komplex fejlesztésének részeként indokolt a nagy befogadóképességű szálláshely fejlesztése, elsősorban a sport- illetve egyéb nagyobb rendezvények háttér szolgáltatásaként; ennek mennyiségi és minőségi vonatkozásait a területre elkészítendő megvalósíthatósági tanulmány tartalmazza majd. Tudatos befektető keresés

TURISZTIKAI MARKETINGTEVÉKENYSÉGEK FEJLESZTÉSE Indoklás

98


Balatonfűzfő településmarketingjének kialakítása esetében a legfontosabb szempont az arculati kérdésekhez kapcsolódik, ezért a jelen programpontban is erre helyezzük a fő hangsúlyt. A legfontosabb arculati szempontok a következők: -

-

-

-

Balatonfűzfő dominánsan hátrányos ipari-vegyipari arculattal (szaghatás, környezetszennyezés) rendelkezik, ugyanakkor emellett pozitív motívumként megjelenik a sport Üdülőhelyi arculat hiánya A szaghatással járó vegyipari tevékenységek megszűnésével, illetve a kármentesítési program befejeződésével, tudatos termékfejlesztés révén történelmi lehetőség van a negatív imázs megfordítására, illetve ezzel egyidejűleg a már meglévő pozitív sport motívum erősítésére. Egy település-térség arculata hosszú idő alatt alakul ki, és – mint ahogy jelen esetben is tapasztalhatjuk – nem csupán a turisztikai kínálat, hanem bármilyen külső tényező befolyásolhatja azt. Balatonfűzfő esetében például a Budapest közelséget és a Fűzfői-öböl nyújtotta pozitív adottságokat sok esetben képes elnyomni az ipari-vegyipari múlt, illetve jelenlét. További fontos szempont, hogy hosszú távon csak valós teljesítményen alapuló üzeneteket érdemes felépíteni, tehát a kommunikált arculatnak célszerű a valós kínálattal ill. teljesítménnyel szinkronban lennie (ellenkező esetben az idelátogatók csalódni fognak).

Célok -

-

A turisztikai kínálatfejlesztésekkel összhangban lévő arculati elemek meghatározása, majd kommunikálása a célcsoportok felé a már meglévő ill. a kialakítandó kommunikációs csatornákon keresztül. Korábbi negatív imázs megfordítása, egyre több pozitív értéktársítás elérése A turisztikai kereslet erősítése


-

Elsősorban az új arculat megalapozását jelentő termékfejlesztések Kelet-Balaton márka kialakítása a térség önkormányzataival közösen, ebben Balatonfűzfő szerepének „kitalálása” A már létező SPORT arculat erősítése „Fűzfői-öböl” mint márkanév tudatos használata A negatív ipari-vegyipari arculat enyhítése, ártalmatlanítása, diverzifikálása  Iparterületen turisztikai attrakciók fejlesztése (erőmű) – nyitottság üzenete  Balaton élővilágát bemutató látogatóközpont kialakítása – kompenzálás  Tudatos üzenetek eljuttatása a célcsoportok felé, melyek a turizmus és az ipar békés egymás mellett éléséről tanúskodnak; az ipar nem rejthető el, nem is célszerű ezzel kísérletezni, inkább olyan hívó szlogeneket célszerű megfogalmazni, melyek hatástalanítják az ipar közelségét és vélt veszélyességét. Valós kínálaton alapuló arculati motívumok kidolgozása és kommunikálása A kínálati elemek mellett a szlogeneknek is valós értékeket kell közvetíteniük; a kínálat bővítését követően az alábbi szlogenek alkalmazhatók  Aktív szabadidős tevékenységeket kifejező lehetséges szlogenek: 1. SPORT és az AKTÍV KIKAPCSOLÓDÁS városa télen-nyáron 2. SPORT és REKREÁCIÓ városa télen-nyáron

99




Vízre, vízhez kapcsolódó sportra-rekreációra épülő lehetséges szlogenek 3. VÍZI VÁROS télen-nyáron 4. H2O télen-nyáron Nyár: strandolás, vitorlázás, szörfözés, vízisí, gasztronómiai úszó sziget (úszó vízi falu) az önkormányzat és a vállalkozók együttműködésével o Tél: jégvitorlázás, jégszörfözés o Szezonfüggetlen: uszoda, fedett jégpálya, wellness-fitness (aquapark, csúszdaland, szaunaland, gőzfürdő) Víz, mint differenciált kínálati elem, az ÖBÖL jellegre építve o

-

-

Turisztikai szolgáltatások csomagajánlatba történő szerveződésének ösztönzése, pl. bob, uszoda, tenisz, strandbelépés; ezáltal kedvezmények nyújtása, a település identitásának erősítése, a közös marketingben rejlő lehetőségek kihasználása Szolgáltatások bekapcsolódásának ösztönzése a Balaton Kártyához

Pályázati lehetőségek: ROP 2.2.1.1 Konstrukció 1.: Kiemelt vonzerő-, termék-és infrastruktúra-fejlesztések támogatása ROP 2.2.1.2 Konstrukció 2.: Integrált vonzerő- és termékfejlesztések támogatása ROP 2.2.1.3 Konstrukció 3.: Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése ROP 2.2.2.3 Konstrukció 3.: A térségi és helyi idegenforgalmi marketing hatékonyságának javítása ROP 2.4.6.3: Kerékpárút hálózat fejlesztése

100


PRIORITÁSOK, FELADATOK ÜTEMEZÉSE A prioritások meghatározásakor az alábbi alapelveket tartottuk szem előtt: –

–

–

Fejlesztések szükségessége: mely projektek megvalósítása jelent sürgős, nélkülözhetetlen feladatot – egyrészt a jelenlegi fontosság, másrészt a katalizátor hatás (más beruházások, fejlesztések indukálása) miatt Fejlesztések megvalósíthatóságának időtartama, bonyolultsága: mely feladatok előkészítettségi szintje áll olyan fokon, hogy a megvalósítás gyorsan és zökkenőmentesen kivitelezhető legyen Hatékony forrásallokáció:  milyen forrásból valósítható meg adott projekt  mely fejlesztéseknél számíthatunk pályázati támogatásra

Utóbbi szempont igen lényeges elem, mivel a stratégiai kidolgozásával egyidejűleg hozták nyilvánosságra a Közép-dunántúli Operatív Program 2007-2008-ra szóló akciótervét, amely rögzíti a régióban elkölthető pályázati források nagyságát és a támogatott tevékenységeket.

A regionális OP mellett vizsgáljuk a strukturális alapok ágazati programjait, valamint a Norvég Alap pályázati lehetőségeit is.

TÁMOGATÁSI FORRÁSOK Közép-Dunántúli Operatív Program pályázati lehetőségei

101


A Közép-dunántúli Operatív Program 2007-2013 költségvetése prioritásonkénti bontásban:

Részesedési arány (%) I. prioritási tengely: Gazdaságfejlesztés 15,000% 15,00% 1.1. 9,967% 1.2. 2,136% 1.3. 2,136% 1.4. 0,761% 24,00% II. prioritási tengely: Turizmusfejlesztés 24,000% 2.1. 18,960% 2.2. 5,040% III. prioritási tengely: Integrált városfejlesztés 14,000% 14,00% 3.1. 9,077% 3.2. 4,560% 3.3. 0,363% IV. prioritási tengely: Kohézió 43,400% 13,03% Humán infrastruktúra-fejlesztés 4.1. 0,748% 4.2. 6,408% 4.3 5,877% 43,40% 18,37% Közlekedés és intézményfejlesztés 4.4. 0,712% 4.6. 17,656% Környezeti értékek védelme 12,00% 4.5. 12,00% V. prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás 3,600% 3,60% Összesen* 100,000% 100,00% *2004. évi 265 Ft/euro árfolyamon kalkulált forráselosztás Fejlesztési terület

Összes forrás (Mrd Ft) 21 068 831 267 21 068 831 267 14 000 000 000 3 000 000 000 3 000 000 000 1 068 831 267 33 710 130 028 33 710 130 028 26 631 002 722 7 079 127 306 19 664 242 516 19 664 242 516 12 750 000 000 6 404 242 516 510 000 000 18 304 600 605 1 050 000 000 9 000 000 000 8 254 600 605 25 799 486 181 1 000 000 000 24 799 486 181 16 855 065 014 16 855 065 014 5 056 519 504 140 458 875 115

60 959 151 800

5 056 519 504 140 458 875 115

1 évre jutó átlagos forrás (Mrd Ft) 3 009 833 038,2 3 009 833 038,2 2 000 000 000,0 428 571 428,6 428 571 428,6 152 690 181,0 4 815 732 861,1 4 815 732 861,1 3 804 428 960,3 1 011 303 900,9 2 809 177 502,3 2 809 177 502,3 1 821 428 571,4 914 891 788,0 72 857 142,9 2 614 942 943,6 150 000 000,0 1 285 714 285,7 1 179 228 657,9 3 685 640 883,0 142 857 142,9 3 542 783 740,1 2 407 866 430,5 2 407 866 430,5 722 359 929,1 20 065 553 587,9

8 708 450 257,1

722 359 929,1 20 065 553 587,8

Forrás: A Közép-dunántúli Operatív Program 2007-2008-ra szóló akcióterve

102


A teljes költségvetésből a 2007-2008-as időszakra 38,9 milliárd Ft jut, prioritások szerint az alábbi megoszlásban: –

–

–

–

–

KDROP 2007-2008 akcióterv költségvetése 4% 25%

Legnagyobb részarány a helyi és térségi 37% kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztésekre esik (14,5 milliárd Ft), a prioritás támogatása a programozási időszak második felében növekszik. Ezen belül: 27% 7%  A humán infrastruktúra fejlesztésére szánt összeg a 2007-2013 közötti időszak második Gazdaságfejlesztés Turizmusfejlesztés felében emelkedik Integrált városfejlesztés  Az intézményfejlesztésen belül az első két Kohézió évben kizárólag az önkormányzati Technikai segítségnyújtás intézmények utólagos akadálymentesítésére van támogatás (ezt a feladatot az első három évben meg kell valósítani!)  Az elérhetőség javítására fordítható támogatás is kisebb az első két évben, mint ezt követően, a közösségi közlekedés fejlesztésére például csak a harmadik évtől nyílik pályázati ablak  A környezeti értékek védelme, környezet-biztonság növelése intézkedés támogatási összege az első évben a legalacsonyabb, ugyanakkor a helyi és térségi jelentőségű vízrendszerek rekonstrukciójára kizárólag 2007-ben van támogatás Gazdaságfejlesztésre 9,5 milliárd Ft jut. Ez a teljes programozási időszakon belül az első három évben jelent kiemelt prioritást (ezt követően a támogatási összeg csökken), különösen a gazdaság innovációs miliőjének javítása és a régió gazdasági vonzerejének növelése (pl. ipari park) kaphat kiemelt támogatást az akcióterv keretében! Turizmusfejlesztésre 10,7 milliárd Ft-ot különítettek el a vizsgált két éves időszakban, ami éves szinten körülbelül ugyanakkora összeget tesz ki. Intézkedésenként vizsgálva a kiemelt vonzerő-, termékés infrastruktúrafejlesztés különösen támogatott az első két évben. Az integrált városfejlesztésre 2,7 milliárd Ft költhető el a két év alatt, ezen belül az első évben kizárólag az integrált városfejlesztést megalapozó stratégiák elkészítése támogatott. Összességében a prioritásra jutó összeg a programozási időszak második felében növekszik. A technikai segítségnyújtásra 1,4 milliárd Ft áll rendelkezésre az első két évben.

A támogatási arányok ismerete a programozási időszak éveire lebontva nagyon fontos ahhoz, hogy a tervezett fejlesztéseket a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően lehessen ütemezni!

Az alábbi ábra a támogatási intenzitásokat mutatja: adott intézkedésre jutó támogatási összeg a pirossal jelzett időszakban a legnagyobb, a narancssárga kijelölésnél közepes, a citromsárgánál pedig alacsony nagyságrendű. A fehérrel jelölt időszakokban adott intézkedésre nem áll rendelkezésre támogatási forrás.

103


2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 I. prioritási tengely: Gazdaságfejlesztés 1.1. A régió gazdasági vonzerejének növelése 1.2. Gazdasági hálózatok és együttműködések támogatása 1.3. A gazdaság innovációs miliőjének javítása 1.4. Vállalkozói tanácsadás támogatása versenyképes termékek fejlesztése érdekében II. prioritási tengely: Turizmusfejlesztés 2.1.1. Kiemelt vonzerő-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések 2.1.2. Integrált vonzerő- és termékfejlesztések 2.1.3. Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése 2.1.4. Innovatív kísérleti projektek (experimentation) 2.2.1. Térségi és helyi turisztikai intézmények, együttműködési rendszerek és a turisztikai beruházás-ösztönző tevékenységek 2.2.2. Integrált térségi és helyi turisztikai információs rendszerek 2.2.3. A térségi és helyi idegenforgalmi marketing hatékonyságának javítása 2.2.4. Innovatív kísérleti projektek (experimentation) III. prioritási tengely: Integrált városfejlesztés 3.1. Város- és város-részközpontok értékmegőrző revitalizációja 3.2. Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja 3.3. Integrált városfejlesztést megalapozó stratégiák elkészítése IV. prioritási tengely: Kohézió Humán infrastruktúra-fejlesztés 4.1. A foglalkoztatás növelése, a humán szférába történő beruházások ösztönzése 4.2. Közoktatás infrastrukturális fejlesztése 4.3. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése 4.1. Intézményfejlesztés 4.4.1. Közszolgáltatások elérését segítő önkormányzati informatikai rendszerek 4.4.2. Önkormányzati épületek utólagos akadálymentesítése 4.6. Az elérhetőség fejlesztése 4.6.1. Térségi jelentőségű közutak fejlesztése 4.6.2. Belterületi utak fejlesztése 4.6.3. Kerékpárút hálózat fejlesztése 4.6.4. Közösségi közlekedés fejlesztése 4.5. Környezeti értékek védelme, környezet-biztonság növelése 4.5.1. Szennyvízelvezetés és -kezelés fejlesztése 4.5.2. Omlásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása 4.5.3. Helyi és térségi jelentőségű vízrendszerek rekonstrukciója 4.5.4. Belvízzel való gazdálkodás fejlesztése

Ez tehát azt jelenti, hogy a fenti prioritások közül – kizárólag a pályázati forrásokat szem előtt

tartva

–

a

következő

intézkedések

keretében

érdemes

pályázni

a

programozási időszak elején: régió gazdasági vonzerejének növelése, a gazdaság innovációs miliőjének javítása, a kiemelt vonzerő-, termék- és infrastruktúrafejlesztés, innovatív kísérleti projektek, integrált városfejlesztést megalapozó stratégiák készítése, önkormányzati

épületek

utólagos

akadálymentesítése

(2007!),

helyi

és

térségi

jelentőségű vízrendszer rekonstrukciója (2007!).

104


A regionális operatív program konkrét pályázati kiírásainak tartalmát a kiemelt projekteknél ismertetjük.

105


Ágazati operatív programok Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ágazati operatív programjai:

Gazdaságfejlesztési OP –

–

Prioritási tengelyek:  K+F és innováció a versenyképességért: - Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése - Az innovációs, technológiai parkok és hídképző intézmények fejlesztése - A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése  A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) jövedelemtermelő képességének erősítése - Vállalkozások technológiai korszerűsítése - Vállalati szervezet-fejlesztés, korszerű folyamat-menedzsment ösztönzése  Az információs társadalom és a modern üzleti környezet erősítéséért - Korszerű infokommunikációs infrastruktúra - Telephelyfejlesztés - Vállalkozások részére üzleti, információs és piacfejlesztési tanácsadás, szolgáltatás nyújtása  Pénzügyi eszközök technikai prioritás Támogatási összeg: az operatív programokra a végleges döntéstől függően 588-882 milliárd Ft áll majd rendelkezésre, prioritások szerint az alábbi bontásban: Prioritási tengely

–

Részarány

K+F és innováció a versenyképességért

35%

A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) jövedelemtermelő képességének erősítése

30%

információs társadalom és a modern üzleti környezet erősítéséért

12%

Pénzügyi eszközök technikai prioritás

23%

Meglévő pályázati kiírások:  Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése (GOP-2007-2.1.1/A) - pályázó lehet: mikro-, kis- és középvállalkozások (gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó) - támogatható tevékenységek: technológiai fejlesztésekhez kapcsolódó beruházások (új és használt eszközök beszerzése) - típus, költségvetés: vissza nem térítendő támogatás; minimum 1 m Ft, maximum 5 m Ft, önerő: 70%  Komplex vállalati technológia fejlesztés kis- és középvállalkozások számára (GOP-2007-2.1.1/B) - pályázó lehet: mikro-, kis- és középvállalkozások (gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó) - támogatható tevékenységek: technológiai korszerűsítést eredményező eszközbeszerzés, ehhez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás, gyártási licence, gyártási know-how beszerzések; információs technológia fejlesztés (online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, üzleti alkalmazások), piacra jutás támogatása, vállalati HR fejlesztése, tanácsadás igénybevétele, minőség -, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése - típus, költségvetés: vissza nem térítendő támogatás; minimum 5 m Ft, maximum 50 m Ft, önerő: 70%  Munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása (GOP-20072.1.1/C)

106


-





pályázó lehet: gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó támogatható tevékenységek: ld. előbb típus, költségvetés: vissza nem térítendő támogatás; minimum 50 m Ft, maximum 500 m Ft, önerő: 70-80% Munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben kis- és középvállalkozások számára (GOP-20072.1.2/B) - pályázó lehet: mikro-, kis- és középvállalkozások (gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó), hátrányos helyzetű térségekben! - támogatható tevékenységek: ld. előbb - típus, költségvetés: vissza nem térítendő támogatás; minimum 5 m Ft, maximum 50 m Ft, önerő: 60% Munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben (GOP-2007-2.1.2/C) - pályázó lehet: gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó, hátrányos helyzetű térségekben! - támogatható tevékenységek: ld. előbb - típus, költségvetés: vissza nem térítendő támogatás; minimum 50 m Ft, maximum 500 m Ft, önerő: 60%

Közlekedésfejlesztési OP –

–

Prioritási tengelyek:  Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének javítása - vasút - közút - vízi közlekedés  Térségi elérhetőség javítása - 11,5 kt terhelésre történő közútfejlesztések - TEN hálózatra csatlakozó és azokat összekötő utak  Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése - közlekedési módok közötti váltás elősegítése - logisztikai központok, ipari parkok bekapcsolása a fő közlekedési (közút, vasút, légi és vízi közlekedés) hálózatokba  Városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése - kötöttpályás városi és elővárosi közlekedési infrastruktúra - intermodális csomópontok fejlesztése  Technikai segítségnyújtás - az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése Támogatási összeg: az operatív programokra a végleges döntéstől függően 1361-18022 milliárd Ft áll majd rendelkezésre, prioritások szerint az alábbi bontásban: Prioritási tengely Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének javítása Térségi elérhetőség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának

Részarány 58% 14,4% 2,3%

és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése

–

25,3%

Meglévő pályázati kiírások:  Jelenleg nincs

107


Társadalmi megújulás OP –

Prioritási tengelyek:  A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése - Hatékony és korszerű foglalkoztatási szolgálat - Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés - A fiatalok munkába állásának segítése - Az idősebb korosztályok foglalkoztatásának elősegítése - A romák munkaerő-piaci részvételének növelése - Megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatása - Nők és férfiak egyenlő esélyekkel a munkaerőpiacon - Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások  Az alkalmazkodóképesség javítása - A gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés - Átfogó kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és –képzési programok - A hátrányos helyzetűekre irányuló képzési programok - A pályaorientációs, pályatanácsadási és pályakövetési szolgáltatások fejlesztése - Munkahelyi képzések - A gazdasági szerkezetváltás előrejelzése és kezelése - Munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság - A partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői között, a társadalmi párbeszéd intézményeinek és mechanizmusainak fejlesztése, a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának fokozása - Civil szervezetek kapacitásainak megerősítése, a szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásuk segítése - Átlátható munkaerőpiac  Minőségi oktatás és hozzáférés mindenkinek - A kompetencia alapú oktatás és a korszerű pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben - A közoktatási és felsőoktatási intézmények művelődési, szociális, egészségnevelési és szabadidős szolgáltató szerepének erősítése, az oktatási és kulturális intézmények együttműködésének erősítése - Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése - A formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása - Az interkulturális nevelés fejlesztése, a nemzetiségi és migráns tanulók és felnőttek beilleszkedésének támogatása - Átfogó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerek fejlesztése - A pedagógusképzés megújítása, az oktatásban dolgozók továbbképzése - A közoktatás hatékonyságát segítő területi együttműködések támogatása - A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehetőségeik bővítése - A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása - A kiemelkedően tehetséges hallgatók tehetségét támogató és fejlesztő, tehetséggondozó programok elterjesztés  Az emberi erőforrások fejlesztése a kutatás és innováció területén - A felsőoktatás szerepének erősítése kutatás-fejlesztésben (kutató egyetemek, doktori és posztdoktori álláshelyek, hallgatói foglalkoztatás) - Vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek együttműködésének ösztönzése (kutatói mobilitás, közös programok, kutatási szolgáltatások) - A tudományos eredmények társadalmi ismertségének és elismerésének erősítése

108


-

–

Műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezők számának növelése a gazdasági szereplők aktív bevonásával - A felsőoktatási minőségi fejlesztése a Bolognai folyamatra tekintettel a gyakorlati oktatás és az - átjárhatóság erősítésé  Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése - Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok - A leghátrányosabb helyzetű térségek komplex fejlesztéséhez kapcsolódó foglalkoztatási, képzési, oktatási, szociális, egészségfejlesztési elemek - A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerő-piaci integrációjának előmozdítása - Szociális szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása, szakemberek készségfejlesztése - Az akadálymentesítés szakmai hátterének biztosítása, valamint a megváltozott munkaképességűek minősítési rendszerének átalakítása, a rehabilitáció szakmai feltételeinek megteremtése - Helyi közösségek erősítése, felkészítés az aktív állampolgárságra - A diszkrimináció elleni küzdelem - A kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás erősítése érdekében - Az aktivitás növelésének elősegítését az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítását támogató szolgáltatások fejlesztése - Egészségre nevelő, szemléletformáló- és életmódprogramok (lakossági szűrőprogramok és kampányok, szenvedélybetegségek megelőzési programjai - Az egészségügy ágazati szerkezetátalakításának támogatása - Az ellátórendszer hatékony működéséhez szükséges programok - A fogyasztók és ellátottak védelmének megerősítése a civil szolgáltatások és érdekvédelem, ill. a hatósági és jogvédő munka támogatásával - A társadalom biztonságérzetének fokozása közösségi bűnmegelőzési programokkal - A bűnelkövetők hatékony társadalmi visszailleszkedésének elősegítése Támogatási összeg: az operatív programokra a végleges döntéstől függően 810-1027 milliárd Ft áll majd rendelkezésre, prioritások szerint az alábbi bontásban: Prioritási tengely

–

Részarány

A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése

16,87%

Az alkalmazkodóképesség javítása

20,57%

Minőségi oktatás és hozzáférés mindenkinek

20,57%

Az emberi erőforrások fejlesztése a kutatás és innováció területén

11,76%

Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése

18,42%

Technikai segítségnyújtás

11,81%

Meglévő pályázati kiírások:  Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára (TÁMOP2.1.3/07/1) - pályázó lehet: gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó, hátrányos helyzetű térségekben! - támogatható tevékenységek: szakmai, idegen nyelvi, számítástechnikai, informatikai, vezetőképzés, a vállalkozás működésével kapcsolatos képzések, munka- és egészségvédelem (akkreditált intézmények által nyújtott képzésekre) - típus, költségvetés: vissza nem térítendő támogatás; minimum 1 m Ft, maximum 25 m Ft, önerő: 10% 109


110


Társadalmi Infrastruktúra OP –

–

Prioritási tengelyek:  Az oktatási infrastruktúra fejlesztése - Az „intelligens iskola” infrastruktúrájának fejlesztése (pedagógiai, módszertani reformot támogató infrastruktúra, a közoktatás információs rendszereinek fejlesztése, országos mérési-értékelési rendszerek infrastruktúrája) - A Modern Szolgáltató és Kutató Egyetem infrastruktúrájának fejlesztése (a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése; műszaki és természettudományi szakokon tanuló hallgatók számának emeléséhez szükséges infrastrukturális és technológiai fejlesztések; korszerű intézményi és intézményközi irányítás, információáramlás és menedzsment informatikai hátterének kiépítése)  Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - Az egészségügy struktúraváltását lehetővé tévő ellátási formák fejlesztése (regionális járóbeteg-szakellátó hálózat és egynapos sebészeti központok létrehozása, fejlesztése; kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása, fejlesztése; otthonápolás) - A fekvőbeteg ellátási intézményrendszer felkészítése a struktúraváltásra, hatékony ellátási struktúra kialakítása (szűrés, diagnosztika fejlesztése; sürgősségi ellátás fejlesztése; regionális fekvőbeteg-ellátórendszer fejlesztése; korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása; infrastruktúra-fejlesztés a versenyképességi pólusokban)  A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése - A munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (regionális képzési hálózatok; az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális és informatikai feltételeinek megteremtése) - A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése (akadálymentesítés; a komplex rehabilitáció infrastrukturális hátterének fejlesztése; a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer modernizációja; a bentlakásos intézmények modernizációja)  A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában - A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában - Fejlesztési pólusokhoz és társpólusokhoz kapcsolódó kulturális fejlesztések a munkaerő minőségének és adaptivitásának fejlesztése érdekében - Kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttműködésért és a hálózatosodás elősegítése érdekében  Technikai segítségnyújtás Támogatási összeg: az operatív programokra a végleges döntéstől függően 359-634 milliárd Ft áll majd rendelkezésre, prioritások szerint az alábbi bontásban: Prioritási tengely

Részarány

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése

22,88%

Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

51,96%

A

munkaerő-piaci

részvételt

és

a

társadalmi

befogadást

támogató

19,16%

infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában

–

6,00%


111


Környezet- és Energiafejlesztési OP –

Prioritási tengelyek:  Egészséges, tiszta települések - Hulladékgazdálkodás (hulladékkeletkezés megelőzése, települési hulladék hasznosítása, multiregionális, regionális, térségi és kistérségi települési hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása, fejlesztése) - Szennyvízkezelés (Szennyvízgyűjtés, -kezelés és folyékony hulladékkezelés, elhelyezés; iszapkezelés és hasznosítás, települési folyékony hulladék elhelyező telepek és iszaptavak lezárása, rekultiválása) - Vízbázis-védelem és ivóvízminőség-javítás (ivóvíz-kezelési technológiák, más vízbázisra áttérés, csatlakozás másik vízellátó rendszerhez, térségi rendszerek kialakítása, ivóvízhálózat rekonstrukciója)  Vizeink jó kezelése - Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása (Vásárhelyi Tisza Terv céljainak megvalósítása, Duna árvízvédelmi fejlesztése, egyéb árvízvédelmi védvonalak fejlesztése, önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi rendszerek fejlesztése) - Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása (komplex vízvédelmi beruházások, ivóvízbázis-védelmi műveletek, települési hulladékok káros hatásai elleni védelem, kármentesítés) - A VKI végrehajtásának állami intézkedései  Természeti értékeinek jó kezelése - Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése (élőhely-védelem, élettelen természeti értékek megőrzése, gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése, helyreállítása) - Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) - Vonalas létesítmények természet- és tájromboló (károsító) hatásának mérséklését szolgáló beruházások (elektromos vezetékek, közlekedési infrastruktúra, vízelvezető csatornarendszer természetbarát átalakítása) - Erdei iskola hálózat fejlesztése  A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése - Biomassza felhasználás - Hulladékhasznosítás - Trágya és szennyvíziszap hasznosítása - Geotermikus potenciál hasznosítása - Hőszivattyús rendszerek - Napenergia - Vízenergia - Szélenergia - Tanyavillamosítás megújuló energiaforrások segítségével - Közvilágítás energiatakarékos, megújuló energiaforrásokra alapozva  Hatékony energia-felhasználás - Önkormányzati és nem önkormányzati tulajdonú középületek energiafelhasználásának korszerűsítése - Távhőellátó rendszerek korszerűsítése - Vállalkozói területeken megvalósítandó energetikai korszerűsítések - Harmadik feles finanszírozású energiatakarékossági beruházások  Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése - Fenntartható termelés (gondos bánásmód, kiegészítő létesítmények, tisztább technológia bevezetése, vállalatközi beavatkozások, ipari ökológia)

112


-

–

Fenntartható fogyasztás (kampányok, mintaprojektek és beruházások, fenntarthatósággal összefüggő termékcímkék ismertségének és elterjedésének támogatása) - Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések (hazai Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózat fejlesztése, informatikai ill. térinformatikai rendszerek fejlesztése, települési és regionális együttműködések informatikai támogatása, fenntartható termelésre és fogyasztásra irányuló e-szolgáltatások támogatása)  Technikai segítségnyújtás Támogatási összeg: az operatív programokra a végleges döntéstől függően 1037-1430 milliárd Ft áll majd rendelkezésre, prioritások szerint az alábbi bontásban: Prioritási tengely

–

Részarány

Egészséges, tiszta települések

53,8%

Vizeink jó kezelése

34,8%

Természeti értékeinek jó kezelése

2,3%

A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése

4,3%

Hatékony energia-felhasználás

2,0%

Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése

2,8%


Államreform OP –

–

Prioritási tengelyek:  Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés - A jogalkotás minőségének és az önkormányzási képesség javítása (az önkormányzási képesség javítása; a jogalkotás minőségének növelése; a társadalmi partnerek aktív bevonása) - Eljárások és munkafolyamatok megújítása, valamint szervezetfejlesztés (ügyintézési eljárások átalakítása; eredményes és költséghatékony szervezetek kialakítása) - Közigazgatási tudásháttér biztosítása  Az emberi erőforrás minőségének javítása - A nyilvános toborzás és hatékony belső utánpótlás megteremtése - Teljesítményalapú karrierutak - Az elkötelezettség fokozása  A kormányzási és megújulási képesség javítása - A központi közigazgatás fejlesztése - Az innovációs képesség növelése  Technikai segítségnyújtás Támogatási összeg: az operatív programokra a végleges döntéstől függően 3443 milliárd Ft áll majd rendelkezésre, prioritások szerint az alábbi bontásban: Prioritási tengely

–

Részarány

Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés

54,52%

Az emberi erőforrás minőségének javítása

14,44%

A kormányzási és megújulási képesség javítása

31,04%


Elektronikus Közigazgatás OP

113


–

–

Prioritási tengelyek:  A közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak és szervezetének megújítása - A közigazgatási szolgáltatások folyamatának egyszerűsítése és elektronizálása (szabványosítás, közbeszerzési folyamatok elektronikus támogatása, bírósági eljárások racionalizálása, IKT fejlesztés, stratégiák és adatbázisok kidolgozása, rugalmas, elektronikus alapú foglalkoztatás) - Nyilvántartási rendszerek, adatbázisok átalakítása, fejlesztése - Szervezet/intézmény-fejlesztés  A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató infrastrukturális fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez) - Valós és virtuális térségi közös szolgáltató központok és elektronikus ügyintézési pontok létrehozása (térségi közös közigazgatási szolgáltató központok létrehozása, hatósági eljárások egyszerűsítése, speciális társadalmi csoportok szolgáltatás-elérésének biztosítása) - Központi elektronikus infrastruktúra továbbfejlesztése - Közigazgatási közmű, intelligens állampolgári azonosító  Kiemelt fejlesztések (Közép-Magyarországi Régióban)  Technikai segítségnyújtás Támogatási összeg: az operatív programokra a végleges döntéstől függően 33141 milliárd Ft áll majd rendelkezésre, prioritások szerint az alábbi bontásban Prioritási tengely A közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak és

Részarány 30,8%

szervezetének megújítása A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató

47,2%

infrastrukturális fejlesztések Kiemelt fejlesztések

–

3.3.1.

22%


Norvég Alap pályázati lehetőségei

Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok keretében meghirdetett pályázatokból hazánk 2004 és 2009 között évente kb. 27 millió EUR (kb. 6 milliárd Ft) támogatási forráshoz juthat önálló projektek illetve pályázati alapok kidolgozásával. Kiemelt területek önálló projektek esetében: –

– –

–

Környezetvédelem: környezettudatos nevelés; megújuló, illetve alternatív energiaforrások használatának támogatása; zajcsökkentés, zajvédelem; szennyezést nem okozó, „tiszta technológiák” bevezetésének elősegítése Fenntartható fejlődés: organikus mezőgazdaság fejlesztése; innovációs központok létrehozása és fejlesztése; fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése Az európai örökség megőrzése: történelmi jelentőségű helyszínek és épületek hasznosítási tervek alapján történő felújítása; a kulturális világörökség megőrzése; múzeumok felújítása, gyűjtemények létesítése az európai örökség bemutatására; tömegközlekedés fejlesztése az európai kulturális örökség megőrzésével, illetve a környezetvédelemmel összhangban Humánerőforrás-fejlesztés, oktatás: felnőttképzés, szakképzés, élethosszig tartó tanulás; a felsőoktatás és a magánszektor közötti együttműködés erősítése, 114


–

–

–

–

–

a magánszektor igényeinek megfelelő munkaerő képzése; ösztöndíjprogramok; általános iskolák akadálymentesítése, napközi otthonos foglalkozások szervezése; a helyi, regionális, valamint központi hatóságok / önkormányzatok kompetenciájának és adminisztratív kapacitásának növelése beleértve információ technológiai eszközök használatát is Egészségügy: betegség megelőző és egészségfejlesztő tevékenységek ösztönzése; mentálhigiéniai gondozás javítása; a szenvedélybetegségek elleni küzdelem; az AIDS elleni küzdelem, és a HIV fertőzött betegek kezelésének elősegítése; egészségüggyel foglalkozó NGO-k kapacitásának fejlesztése Gyermek és ifjúság: halmozottan hátrányos helyzetű - beleértve a Roma kisebbséghez tartozó, valamint fogyatékos - gyermekek integrációja; integrált helyi ifjúsági információs és tanácsadó központok hálózatának fejlesztése, bővítése; az állami gondozottak életkörülményeinek javítása és a társadalmi beilleszkedésük elősegítése Regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés: tömegközlekedés fejlesztése az európai kulturális örökség megőrzésével, illetve a környezetvédelemmel összhangban; a demokrácia, partnerség és decentralizáció elvének biztosítása az EU külső határainál; a regionális fejlesztés különböző szintjeinek kompetencia növelése (mikro-régiók, önkormányzatok) Bel- és igazságügyi együttműködés: a szervezett bűnözés - beleértve az embercsempészetet és emberkereskedelmet - elleni harc támogatása; a magyar és norvég rendőri szervek együttműködésének elősegítése; a schengeni vívmányok gyakorlati alkalmazása Tudományos kutatás: K+F – közös kutatási tevékenység; az előző kiemelt területekhez kapcsolódó kutatás

A támogatási összeg minimum 250.000, maximum 3.000.000 EUR, az önerő mértéke minimum 15% (ha mindkét finanszírozási mechanizmus támogatja) ill. minimum 60% (ha csak az egyik finanszírozási mechanizmus támogatja).

A pályázatok befogadása jelenleg szünetel, várhatóan 1-1,5 hónap múlva nyitják meg újra az ablakot (egyébiránt a pályázatok befogadása folyamatos, elbírálási időpontok: 2007. március 31. illetve szeptember 30.; valamint 2008. március 31.).

Mivel sem a norvég alap, sem az ágazati operatív programok többségének konkrét pályázati lehetőségei nem ismertek még, így azok csak tájékoztató jelleggel értékelhetők!

3.4.

Kiemelt feladatok, projektek

115


A stratégiai feladatok teljes listáját a megvalósítás időtávlata, a felelősök, partnerek és finanszírozási lehetőségek vázlatos bemutatásával az 5. Melléklet tartalmazza.

A fenti alapelvek (ti. fejlesztések szükségessége, hatásai; megvalósíthatóság időtartama, bonyolultsága; hatékony forrásallokáció) alapján priorizáltuk a feladatokat: ezek összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza.

116


I. prioritás

II. prioritás

III. prioritás

Pályázati lehetőségek kihasználása (folyamatosan) Önkormányzat működési egyensúlyának

Önkormányzat működési egyensúlyának

Önkormányzat működési egyensúlyának

helyreállítása, ezen belül:



– –

prompt és priorizált feladatok kiemelt projektek:  általános iskolák összevonása  bölcsőde fejlesztése Vagyongazdálkodás, ezen belül:

– –

–

Vagyongazdálkodás, ezen belül:

Vagyongazdálkodás, ezen belül:

– –

prompt és priorizált feladatok kiemelt projektek:  vagyonhasznosítási koncepció és projekttervek  önkormányzati intézmények akadálymentesítése  új területek közművesítése, parcellázása (Gyári utca)  15,5 hektáros terület hasznosítása, értékesítése (ld. turizmus) Településmarketing, ezen belül:

– – –

–

Településmarketing, ezen belül:

Településmarketing, ezen belül:

– –

– – –

– –

prompt és priorizált feladatok kiemelt projektek:  településmarketing stratégia kidolgozása (felmérésekkel)

–

járóbeteg szakellátás fejlesztése művelődési központ (és könyvtár, Teleház) fejlesztése középfokú oktatás fejlesztése

városháza felújítása, hasznosítása értékesítésre szánt ingatlanok előkészítése Balatonkenesétől átcsatolt terület fejlesztése

hatékony marketing-tevékenység, imázsépítés marketing információs rendszerek együttműködések fejlesztése

összevont óvodák fejlesztése

ingatlanszerzés a papkeszi fennsíkon

minőségbiztosítási rendszerek piaci kapcsolatok fejlesztése

-

Egyéb önkormányzati feladatok:

Egyéb önkormányzati feladatok: –

Városkép fejlesztése, ezen belül:

– szervezetfejlesztés – együttműködések javítása – városi (pályázati) portál fejlesztése Városkép fejlesztése, ezen belül:

– –

– –

– –

prompt és priorizált feladatok kiemelt projektek:  városközpont kialakítása  parti sétány kialakítása

zöldterületek, közösségi területek fejlesztése Fűzfőgyártelepi településmag rekonstrukciója

önkormányzati ügyintézés hatékonyságának javítása – elektronikus ügyintézés kiterjesztése Városkép fejlesztése, ezen belül: ipari tevékenység koncentrálása az iparterületre zöldmezős beruházások előkészítése

117


Lakosság egészségi és mentális állapotának



javítása, ezen belül:



–

– – –

–

lakossági felé irányuló kommunikáció erősítése (ld. marketing)

lakossági szűrések tájékoztató programok szervezése egyéb identitásformáló elemek alkalmazása

közösségi programok a mentális állapot javítására

Iparfejlesztés, ezen belül:



– –

– –

–

prompt és priorizált feladatok kiemelt projektek  Ipari Park fejlesztése  Inkubátorház létrehozása  Üzletviteli tanácsadási szolgálat  Befektetési csomagok kidolgozása

-

– –

innovációs központ kialakítása befektetési iroda létrehozása kistérségi együttműködésben részvétel befektetési fórumokon, kiállításokon (ill. szervezés) felnőttképzési programok, tanfolyamok

befektetési iroda létrehozása kistérségi együttműködésben

Biztonságos környezet és imázsának

Biztonságos környezet és imázsának

megteremtése, ezen belül:

megteremtése, ezen belül:

– együttműködések fokozása – lakossági programok, tájékoztatások szervezése – nyaralók téli védelmének biztosítása – környezetvédelmi intézkedések – környezeti imázskép javítása Közlekedésfejlesztés, ezen belül:

– új tűzoltó laktanya létrehozása – térfigyelő rendszer kiépítése – iparterület teljes kármentesítése – ipari tevékenység koncentrálása az iparterületre – környezetvédelmi intézkedések Közlekedésfejlesztés, ezen belül:

– –

– – – – – – –

Lakossági szolgáltatások, programok

szükséges területek megszerzése 72-es út megerősítése, 8-as út gyorsforgalmi szakaszának kiépítése – kistérségi buszos kapcsolatok javítása – vasútállomás felújítása, korszerűsítése – kikötőterület közúti kapcsolatának biztosítása – vitorláskikötők fejlesztése, vízi bázis – helyi járat indítása – Fáy utcai új kerékpárút kialakítása, kerékpáros infrastruktúra fejlesztése – 71-es úton gyalogos átkelőhelyek kialakítása, járdaszakaszok felújítása Lakossági szolgáltatások, programok

fejlesztése, ezen belül:



–

–

–

Közlekedésfejlesztés, ezen belül: –

71-es elkerülő út megépítése (folyamatban van)

prompt és priorizált feladatok

lakás-felújítási programok

M8-as autópálya megépítése új vasúti nyomvonal kialakítása új vasúti megálló létrehozása vasútvonal villamosítása közforgalmi kikötő létesítése új vitorláskikötő építése járdaszakaszok fejlesztése

Lakossági szolgáltatások, programok

bérlakás programok

118


–

-

kiemelt projektek  közintézmények akadálymentesítése (ld. vagyongazdálkodás)  sportlétesítmények fejlesztése (ld. turizmus)

– – – – –

szolgáltató-kereskedelmi központ kialakítása piactér kialakítása Fűzfő ajándéktárgyak rendezvénykínálat bővítése, sport- és közművelődési intézmények fejlesztése (ld. turizmus)

Infrastruktúrafejlesztés, ezen belül: – – – – –

úthálózat minőségének javítása, utak biztonsági kezelése településrészek közötti kapcsolat megteremtése közvilágítás energiatakarékos fejlesztése vízbázis kérdésének rendezése szelektív hulladékgyűjtés arányának fokozása

– – –

tobruki terület infrastrukturális fejlesztése ravatalozó bővítése, temető közművesítése rendezvények infrastrukturális hátterének fejlesztése – ifjúsági klubhelyiség kialakítása – Kölcsey utcai játszótér felújítása – sport- és közművelődési intézmények fejlesztése (ld. turizmus) Infrastruktúrafejlesztés, ezen belül: – – – – – – – –

Gyártelepen alternatív fűtési rendszer kialakítása alternatív energiaforrások használata tűzivíz-hálózat fejlesztése zárt csapadékvíz-elvezető rendszerek kialakítása Árpád, Hegyalja, Árok utcák korszerűsítése kábeltévés hálózatok összekapcsolása nyilvános Internet-hozzáférési helyek bővítése multimédiás készülékek elhelyezése

119


Turizmusfejlesztés, ezen belül:



– –

–

– –

prompt és priorizált feladatok kiemelt projektek:  Ipari örökség bemutatása és látogatóközpont kialakítása  Fövenyfürdő fejlesztése  Kiemelt vízi vonzerő létrehozása  Sportközpont szabadidős-MICE hasznosítása  15,5 ha terület hasznosítása  Szálláshelyfejlesztés

– – – – – – – –

Kulturális bemutatóhely létrehozása (Avar-kori sírok, római kori fazekastelep) Balaton Látogatóközpont kialakítása Horgászati szolgáltatások fejlesztése Kertmozi fejlesztési szabadtéri kulturális térként Közösségi Ház fejlesztése Tobruki színpad fejlesztése további szálláshelyfejlesztések vendéglátó szolgáltatások fejlesztése turisztikai információs rendszerek

– – –

Balaton Csillagvizsgáló fejlesztése Romtemplom és római katolikus templom fejlesztése Kerékpárút nyomvonal fejlesztése, háttértelepülésekkel az összeköttetés biztosítása 1-es zagykazettán tanösvények létesítése Kilátók és kapcsolódó turistautak létesítése a Máma-tetőn, Papvásári-hegyen és a János hegyen

120

A településfejlesztési stratégia első szakaszában (rövid távú feladatok) az I. prioritásként

megjelölt

fejlesztések,

továbbiakban

ezeket

feladatcsoportokat,

a

projektek

megvalósítása

illetve

az

azokon

szükséges. belül

A

kiemelt

projekteket részletezzük.

I. Kiemelt feladat: Működési költségvetés egyensúlyának helyreállítása A működési költségvetés egyensúlyának helyreállítása és a további tervezett fejlesztések szoros kölcsönhatásban állnak egymással, hiszen: – –

egyik oldalról a város forráshiányos helyzetének, likviditási problémáinak kezelése nélkülözhetetlen előfeltételét jelenti a további fejlesztések megvalósíthatóságának; másik oldalról viszont a tervezett projektek hozadékai (pl. önkormányzati ingatlanok értékesítési bevételei) az önkormányzat anyagi helyzetét javíthatják – forrást teremtve más fejlesztésekhez, beruházásokhoz.

Az önkormányzat pénzügyi helyzetének javítására a stratégia számos feladatot jelölt ki. Ezek közül az elsődlegesen megvalósítandó teendők bemutatására koncentrálunk, amelyeket két fő irányvonal mentén határoztunk meg: –

–

Az

Prompt feladatok: jelentősebb ráfordítás és előkészítés (pl. építészeti tervezés) nélkül, azaz „gyorsan és könnyen” megvalósítható tevékenységek (jellemzően szervezési, kapcsolatépítési teendők). Ezek:  kötelező és nem kötelező feladatvállalás átgondolása, civil alap felállítása  közintézményeknél a személyi és dologi kiadások átgondolása, energiafelhasználás csökkentésének szervezési feladatai  együttműködések javítása, kistérségi kapcsolat fejlesztése  támogatási/segélyezési rendszer átgondolása  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás átadása a Támasz Kht-nek  adóstruktúra megváltoztatása a hatástanulmány alapján  közbeszerzési eljárások bevezetése Priorizált feladatok az első két évre: jelentősebb ráfordítást és előkészítést igénylő, de kiemelten fontos, a fejlesztési stratégia megvalósításához nélkülözhetetlen teendők. Ezek:  intézményrendszer racionalizálása  Sal-X Kft. tevékenységi körének átalakítása a kezelésében álló létesítmények működtetésének racionalizálásával  adósságkezelő program bevezetése

önkormányzat

működési

egyensúlyának

helyreállításában

legfontosabb

szerepe

az

intézményrendszer racionalizálásának van. Ezen belül kiemelt projektek: – –

Általános iskolák intézményi átalakítása Bölcsőde fejlesztése

I/1. Projekt: Általános iskolák átalakítása

Kiemelés indoklása Az általános iskolák intézményi átalakítása sürgős feladatot jelent az igen jelentős költségteher, a tanulószám csökkenése miatti kényszerhelyzet (ld. tagintézménnyé válás elkerülése), az állami finanszírozási feltételek változása, valamint az oktatási színvonal

Megbízó neve Tanulmány címe

fenntartása miatt. Mivel a változás elfogadtatása nehézségekbe ütközhet, ezért fokozatos megvalósítás szükséges, így a projekt mielőbbi elindítása nélkülözhetetlen.

Projekt előkészítése során elvégzendő feladatok – – –

–

Pályázati lehetőségek konkrét vizsgálata (pályázati kiírások ismeretében) Együttműködési lehetőségek feltárása a potenciális partnerekkel Megvalósíthatósági tanulmány készítése (pályázati előírásoktól függő formában)  Szakmai és műszaki helyzetelemzés  Szakmai program kialakítása az intézményi összevonásra  Építészeti tervezés és eszközbeszerzési terv  Pénzügyi-megvalósíthatósági vizsgálatok  Horizontális szempontok érvényesítése Pályázati dokumentáció elkészítése

Javasolt projektgazda és partneri kör – –

–

Projektgazda: a tulajdonos önkormányzat (teljes körű koordináció és lebonyolítás) Közvetlen partnerek: intézmények (Jókai Mór Általános Iskola; Irinyi János Általános Iskola) – nélkülözhetetlen a szoros partneri együttműködés mind a projekt előkészítése (szakmai program kidolgozása, a szükséges infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések meghatározása), mind annak megvalósítása és működtetése terén. Közvetett partnerek: az alap- illetve kiegészítő tevékenységi együttműködésben érintett szomszédos települések (Litér, Balatonkenese, Balatonalmádi), valamint az Öveges Szakiskola (diszlexiás képzés és sportiskolai program terén)

Finanszírozás lehetséges forrásai –

–

Saját források:  költségvetés (illetve a racionalizálásból eredő költségmegtakarítás)  felszabaduló épület (Jókai Iskola épülete) értékesítési/hasznosítási bevétele Pályázati források:  ROP 2.4.2.2. Az alap- és középfokú oktatás infrastrukturális fejlesztése - a konstrukció célja, hogy az alap- és középfokú oktatás tekintetében egy fenntartható módon és megfelelő színvonalon működő intézményrendszer alakuljon ki. Támogatható tevékenységek: infrastruktúrafejlesztés (felújítás, bővítés, korszerűsítés), új iskolaépület létrehozása (indokolt esetben, más épület hasznosításával lehet), szabadidős programokhoz szükséges terek kialakítása, udvar fejlesztése, eszközbeszerzés, konyha felújítása, akadálymentesítés. - típus: nyílt, egyfordulós pályázat - támogatási összeg: minimum 15, maximum 250 m Ft; önerő mértéke: minimum 10%. Típus: vissza nem térítendő támogatás. A támogatott projektek száma várhatóan a két éves ciklusban: 6 db (átlagosan 125 m Ft támogatással) - pályázók köre: önkormányzatok és intézményeik, kistérségi társulások, egyházak (de: a pályázó minimum két éves lezárt üzleti mérleggel rendelkezik) - esély a támogatás megszerzésére: kicsi, mivel hátrányos helyzetű térségek priorizáltak, a 2007-2008-as időszakban várhatóan mindössze 6 projektet támogatnak  Ágazati strukturális programok: - Társadalmi megújulás OP: „Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek” prioritás keretében rendelkezésre álló programok (elsősorban módszertani, szakmai fejlesztésekre) - Társadalmi infrastruktúra OP-k: „Az oktatási infrastruktúra fejlesztése” prioritás keretében rendelkezésre áll programok 122


Norvég alap: Humánerőforrás fejlesztés, oktatás prioritás (pl. általános iskolák akadálymentesítése, napközi otthonos foglalkozások szervezése) Egyéb külső források:  civil szervezetek támogatásai (pl. Irinyi János Általános és Alapfokú Művészeti Iskoláért Alapítvány)  partnerként bevont települések hozzájárulásai Összességében a finanszírozási források közül a saját, valamint az egyéb külső források felhasználása szükséges, emellett módszertani fejlesztésekhez, a szakmai program javításához az ESZA támogatások elnyerésére is jó esély kínálkozik. A projekt megvalósításának költsége nagymértékben függ az épület jelenlegi műszaki állapotától, a szakmai-pedagógiai és építészeti programtól, a szükséges eszközbeszerzésektől, stb., de nagyságrendileg 100-150 millió Ft-ra tehető (ennek önrésze 10-15 m Ft), amelyet növelnek az iskolabusz indításának költségei (ehhez 2009-től forrást nyújthat a regionális OP a közösségi közlekedés fejlesztése intézkedésben, a Közlekedésfejlesztési OP, valamint a Norvég Alap). 

–

–

Megvalósítás várható eredményei A megvalósítás eredményeként egy gazdaságosan üzemeltethető iskola jöhet létre, amely egy épületben, speciális szakokon biztosítja a település (valamint a kistérség) általános

iskolás

korú

gyermekeinek

alapfokú

oktatását,

ezen

kívül

kiegészítő

programokat nyújt nemcsak a tanulók, hanem a város és a környező települések lakossága, valamint a turisták számára is. – – – – – –

Egy épületbe összevont iskola egyedi oktatási palettával Működési költségek csökkenése Működési bevételek növekedése (normatív és céltámogatások, saját bevételek) Kistérségi vonzerő, szerepkör erősödése Lakosság iskolázottságának, versenyképes tudásának javulása Lakosság identitástudatának, összetartásának erősödése

I/2. Projekt: Bölcsőde fejlesztése

Kiemelés indoklása Bár az önkormányzati intézmények közül a bölcsőde fenntartása jelenti a legkisebb terhet a város számára, megvalósítása a nyertes pályázat miatt kiemelt prioritás (amihez a megfelelő nagyságú önerő rendelkezésre bocsátása szükséges). A projekt részleteit a HEFOP 4.2 pályázati anyag rögzíti.

II. Kiemelt feladat: Vagyongazdálkodás Igen sürgős feladat az önkormányzati aktív vagyongazdálkodás megvalósítása, mivel az – – –

biztosítja a városi vagyon stratégiai célokat szolgáló hasznosítását; csökkenti a fenntartási költségeket; bevételeket hoz a városnak (értékesítés), ezáltal forrást teremt fejlesztésekhez, beruházásokhoz.

a

további

123


A vagyongazdálkodás témakörén belül a stratégia számos feladatot jelölt ki. Ezek közül az első pontban

már

definiált

elsődlegesen

megvalósítandó

(prompt

és

priorizált)

teendők

bemutatására koncentrálunk: –

–

Prompt feladatok:  vagyongazdálkodó szervezet létrehozása (önkormányzati tulajdonban, Kft-ként), ezen belül városgondnoki szerepkör meghatározása  lobbitevékenység (állami tulajdonú létesítmények funkciómegőrzésére; zagykazetták megszerzésére)  felhalmozási bevételek fejlesztési feladatokra történő felhasználása Priorizált feladatok az első két évre:  vagyonhasznosítási koncepció kidolgozása az értékesítésre szánt ingatlanokra projekttervekkel, befektetési ajánlatokkal  önkormányzati intézmények akadálymentesítése  új területek közművesítése, parcellázása (Gyári utca)  15,5 hektáros terület hasznosítása (ld. turizmus)

II/1. Projekt: Vagyonhasznosítási koncepció kidolgozása (projekttervekkel)

Kiemelés indoklása A vagyonhasznosítási koncepció kidolgozása elsődleges fontosságú feladat az önkormányzati ingatlanvagyon

(zöldmezős

területek,

ingatlanok, stb.)

optimális

hasznosítása

érdekében: ezáltal elkerülhető lesz a stratégiába nem illeszkedő hasznosítás, a nemkívánatos hatások kiküszöbölhetővé válnak, az egyes projektek egymást erősítő szinergiája kiaknázható lehet. A projekttervezéssel a területek kiajánlhatóvá válnak a potenciális befektetőknek, a vonzerőérték növelhető, ezáltal az értékesítéskor realizálható ár emelkedhet.

Projekt előkészítése során elvégzendő feladatok – – –

Helyzetelemzés (ingatlankörkép) Vagyonhasznosítási koncepció kidolgozása illeszkedve a településfejlesztési stratégiához (megadva a szükséges szervezeti hátteret is) Projekttervek, befektetési ajánlatok (megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv) kidolgozása az értékesítésre szánt területekre (kiemelten: 15,5 hektáros terület, 71-es és 72-es út csomóponti zöldterülete)


– –

Projektgazda: a tulajdonos önkormányzat vagyongazdálkodó szervezetén keresztül (teljes körű koordináció és lebonyolítás) Közvetlen partnerek: jelenleg működő ingatlanok üzemeltetői – szoros együttműködés szükséges a hasznosítási lehetőségek alapjainak meghatározására, műszaki-pénzügyi paraméterek megismerésére, stb. Közvetett partnerek: vállalkozások, civil szervezetek részvételének szorgalmazása az optimális hasznosítás kialakítására A hasznosítási koncepció és a projekttervek kidolgozása szakértői feladat


Saját források: 124


–

– –

 költségvetési források  részben az érintett intézmények, létesítmények saját bevételeinek felhasználása Pályázati források:  ROP pályázatok: sajnálatos módon az integrált városfejlesztési projektek kizárólag 10.000 főnél nagyobb településeken támogatottak  Más pályázati források nem állnak rendelkezésre Egyéb külső források:  partnerek támogatásai Összességében tehát a projekt megvalósítását saját forrásokból kell fedezni (kisebb mértékben kiegészítve a partnerek hozzájárulásaival), amelynek költsége (helyzetelemzés, koncepció kidolgozása, projekttervek elkészítése) kb. 4-5 m Ft. Erre épül az egyes befektetési anyagok kidolgozásának, kivitelezésének díjazása, valamint a befektetési promóció költsége.

125


Megvalósítás várható eredményei A megvalósítás eredményeként megvalósul az önkormányzati ingatlanvagyon aktív, stratégiai célokat követő hasznosítása: – – – – – – –

Értékesíthető, fejlesztendő, megtartandó és megszerzendő ingatlanok lehatárolása Fejlesztési szükségletek megállapítása Épületek folyamatos, költséghatékony karbantartása Értékesíthető projektek rendelkezésre állása Javuló befektetési kapcsolatok Magas áron értékesített, stratégiai célokat szolgáló vagyonelemek Fejlesztési célú források gyarapodása a felhalmozási bevételek révén

II/2. Projekt: Önkormányzati intézmények akadálymentesítése

Kiemelés indoklása Az önkormányzati intézmények akadálymentesítése elsődleges feladat, mivel a jogszabályi előírások miatt 2010-ig kötelező ennek megvalósítása, továbbá pályázati források is csak az első három évben állnak rendelkezésre (emellett a lakosság is jelentős problémának érzékeli a mozgáskorlátozottak közlekedési nehézségeit).

Projekt előkészítése során elvégzendő feladatok – – – – –

Pályázati lehetőségek konkrét vizsgálata (pályázati kiírások ismeretében) Együttműködési lehetőségek feltárása a potenciális partnerekkel Építészeti tervezés: rendelkezésre állnak a szükséges dokumentumok Részletes költségbecslés Pályázati dokumentáció elkészítése


–

Projektgazda: a tulajdonos önkormányzat (teljes körű koordináció és lebonyolítás) Közvetlen partnerek: érintett intézmények – nélkülözhetetlen a szoros partneri együttműködés az optimális tervezés és a működést minél kevésbé zavaró kivitelezés érdekében Közvetett partnerek: kérdésben érintett civil szervezeteket, fogyatékosok érdekvédelmi szervezetei (optimális, a célcsoport számára maximálisan megfelelő kialakításokra)


–

Saját források:  költségvetés  részben az érintett intézmények saját bevételei Pályázati források:  ROP 2.4.4.2 Konstrukció 2.: Önkormányzati épületek utólagos akadálymentesítése - a konstrukció célja a fogyatékkal élő emberek társadalmi beilleszkedésének és aktív részvételének elősegítése. Támogatható tevékenységek: mozgás-, látásés hallássérültek számára az épületen belüli mozgást, tájékozódást segítő infrastrukturális beruházások, OTÉK megfelelés. - típus: nyílt, egyfordulós pályázat szakaszos döntéshozatallal

126


-

–

–

támogatási összeg: minimum 1, maximum 30 m Ft; önerő mértéke: minimum 10%. Típus: vissza nem térítendő támogatás. A támogatott projektek száma várhatóan a két éves ciklusban: 30 db. - pályázók köre: önkormányzatok és intézményeik - esély a támogatás megszerzésére: közepes-nagy  Társadalmi megújulás OP: Megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatása  Társadalmi infrastruktúra OP: A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése prioritás keretében rendelkezésre álló programok (a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése – akadálymentesítés)  Norvég alap: általános iskolák akadálymentesítése Egyéb külső források:  partnerek támogatásai (pl. Mozgássérült Egyesület Balatonfűzfői Körzeti Csoportja, MOVE Támogató Szolgálat, stb.) Összességében a feladat megvalósításához a ROP, valamint a TIOP pályázati támogatás kínálhat forrást, amelynek elnyerésére – hatékony lobbitevékenységgel és partneri együttműködés kialakításával – jó esély kínálkozik. A megvalósítás becsült értéke a 13 db épületre: kb. 70 millió Ft. Pályázati támogatás esetén ebből 10%-os önrészt, azaz 7 m Ft-ot kell az önkormányzatnak biztosítania.

Megvalósítás várható eredményei A megvalósítás eredményeként akadálymentesített középületek jönnek létre: – –

– –

Megfelelés a jogszabályi előírásoknak Esélyegyenlőség javítása  mozgás-, hallás- és látáskorlátozottak számára is megközelíthető és bejárható közintézmények  akadálymentes munkakörnyezet a közintézményekben Lakosság életminőségének javulása Önkormányzat szolgáltató szerepének, megítélésének erősödése

II/3. Projekt: Új területek közművesítése, parcellázása (Gyári utca, zöldmezős területek)

Kiemelés indoklása Az új területek előkészítésének (közművesítés, parcellázás) kiemelt projektként történő kezelését indokolja, hogy –

a tervezett gazdasági, turisztikai, életminőségi fejlesztésekkel párhuzamosan megnövekvő érdeklődés a település iránt – mind a betelepedő új lakosok, mind a turistaforgalom növekedése miatt – szükségessé teszi új, értékesíthető ingatlanok kialakítását (lakások, üzlethelyiségek); – a további fejlesztések megvalósításához az ingatlanok értékesítésével megteremthető a szükséges saját forrás. A területek vonzerejét, így a realizálható árat növeli az ingatlanok előkészítése (belterületbe vonás, szabályozás, útkialakítás, közművesítés telekhatárig, építési telkek kialakítása).

Projekt előkészítése során elvégzendő feladatok – –

Pályázati lehetőségek konkrét vizsgálata (pályázati kiírások ismeretében) Együttműködési lehetőségek feltárása a potenciális partnerekkel

127


– – – –

Projekttervek elkészítése (területek lehetséges funkciókörének meghatározása a vagyonhasznosítási koncepció alapján) Építészeti tervezés (rendelkezésre áll a közművesítési és telekalakítási terv) Részletes költségbecslés készítése Pályázati dokumentáció elkészítése (ha lehetőség van pályázni)

128


Javasolt projektgazda és partneri kör – – –

Projektgazda: önkormányzat (teljes körű koordináció és lebonyolítás) Közvetlen partnerek: vállalkozások bevonásának lehetőségét vizsgálni feladatok egy részének megvalósítására Közvetett partnerek: -

kell

a


–

–

–

Saját források:  költségvetés  előértékesítés esetleges bevételei Pályázati források:  elképzelhető pályázati források bevonása abban az esetben, ha a fejlesztés valamely más tevékenységhez kapcsoltan megy végbe (pl. terület értékesítése és szálláshely kialakítása) Egyéb külső források:  magántőke bevonás lehetőségeinek vizsgálata  hitelfelvétel: mivel a projekt jelentős bevételt, hasznot hozhat a parcellák értékesítésével, így áthidaló hitelfelvételre kerülhet sor. Összességében a feladat megvalósítására saját források igénybevétele szükséges (kiegészítve hitelfelvétellel), pályázati támogatás elnyerése csak speciális esetekben lehet reális célkitűzés. A megvalósítás becsült értéke magában foglalja az előkészítési költségeket, a kivitelezési kiadásokat, valamint a területek értékesítésének előkészítését és az értékesítés lefolytatásának járulékos költségeit.

Megvalósítás várható eredményei A

projekt

megvalósításának

eredményeként

a

terület

értékesítésének lehetőségei

növekednek, a város vonzereje (a stratégiába illeszkedő hasznosítási szempontok biztosításával) erősödik nemcsak az újonnan betelepedni készülő lakosok, hanem a gazdaságfejlesztéshez kötődő menedzserréteg és a turisták szempontjából is. – – – –

Értékesítésre előkészített területek Jó áron értékesíthető parcellák Önkormányzati bevételek növekedése Város vonzerejének növekedése

III. Kiemelt feladat: Marketingtevékenység A hatékony, tervezett településmarketing tevékenység végzése elsődleges fontosságú a stratégiai célok megvalósítása, a településfejlesztési projektek alátámasztása és támogatása érdekében. A marketingtevékenység fő célcsoportjai: – – –

lakosság (tájékoztatás, identitástudat erősítése) vállalkozások-befektetők (tájékoztatás, bevonás a városi feladatokba, fejlesztésekbe, befektetés-ösztönzés) turisták (ismertség növelése, imázskép javítása, turisztikai pozíció javítása)

A településmarketing témakörén belül a stratégia számos feladatot jelölt ki. Ezek közül az első pontban

már

definiált

elsődlegesen

megvalósítandó

(prompt

és

priorizált)

teendők

bemutatására koncentrálunk: 129


–

–

Prompt feladatok:  szervezetfejlesztés (településmenedzseri pozíció létrehozása, akár a pályázati tevékenységgel összevontan)  együttműködések fejlesztése Priorizált feladatok az első két évre:  településmarketing stratégia kidolgozása

III/1. Projekt: Településmarketing stratégia kidolgozása

Kiemelés indoklása A településmarketing stratégia kidolgozása elsődleges prioritás a tervezett, tudatos, ezáltal az elvárt eredményeket biztosító marketingtevékenység kialakításához. A településmarketing stratégia magában foglalja a lakosság felé irányuló kommunikációnak, a vállalkozások tájékoztatásának és a befektetés-ösztönzésnek, valamint a turisztikai ismertség és imázskép kialakításának stratégiai kérdéseit, irányelveit is.


Pályázati lehetőségek konkrét vizsgálata (pályázati kiírások ismeretében) Helyzetfeltárás (piac-analízisekkel – lakosság, vállalkozások, turisták megkérdezése, imázsfelmérés, stb.), együttműködési lehetőségek feltárása a potenciális partnerekkel Marketingstratégia kidolgozása Operatív program és cselekvési terv kidolgozása Pályázati dokumentáció elkészítése

Javasolt projektgazda és partneri kör – – –

Projektgazda: önkormányzat (teljes körű koordináció és lebonyolítás) Közvetlen partnerek: – Közvetett partnerek: különféle turisztikai szereplők, vállalkozások és civil szervezetek, valamint a kistérségi turizmusfejlesztésben érintett szereplők – szoros együttműködés kialakítása szükséges a hatékony, kistérségi marketingtevékenység kialakításához


–

Saját források:  költségvetés  turizmusban is érintett intézmények (pl. művelődési központ, sport- és szabadidős létesítmények) saját bevételei Pályázati források:  ROP 2.2.2.1. Konstrukció 1.: Térségi és helyi turisztikai intézmények, együttműködési rendszerek és a turisztikai beruházás-ösztönző tevékenység fejlesztése - a konstrukció a térségi turizmusfejlesztést támogató szervezeti rendszer hiányosságainak pótlását, együttműködésében rejlő lehetőségek kiaknázását célozza. Támogatható tevékenységek: turizmustervezés, szervezetfejlesztés, működési feltételek kialakítása, együttműködések fejlesztése, befektetésösztönzés. - típus: nyílt, egyfordulós pályázat

130


-

–

–

támogatási összeg: minimum 5, maximum 50 m Ft; önerő mértéke: minimum 15%. Típus: vissza nem térítendő támogatás. - pályázók köre: önkormányzat által létrehozott, turizmusfejlesztéssel vagy kapcsolódó tevékenységekkel foglalkozó non-profit szervezet és vállalkozás - esély a támogatás megszerzésére: közepes-nagy  ROP 2.2.2.3. Konstrukció 3.: A térségi és helyi idegenforgalmi marketing hatékonyságának javítása - a konstrukció célja a megfelelő termékkínálattal, illetve termékfejlesztési alapokkal bíró települések és térségek arculat- (márka-) építésének támogatása, az ismertség növelésének és a desztináció-imázs javulásának elősegítése. Támogatható tevékenységek: kutatások, arculatterv készítése, márkatermékek kialakítása, kártyarendszerek bevezetése, kiadványok készítése, vásárokon való részvétel. - típus: nyílt, egyfordulós pályázat - támogatási összeg: minimum 5, maximum 50 m Ft; önerő mértéke: minimum 15%. Típus: vissza nem térítendő támogatás. - pályázók köre: gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesületek, egyéni vállalkozók, non-profit szervezetek, ill. ezek konzorciumai (de: a pályázó minimum két éves lezárt üzleti mérleggel rendelkezik) - esély a támogatás megszerzésére: közepes Egyéb külső források:  partnerek hozzájárulásai (pl. Városvédő És Fürdőegyesület, Balatonfűzfői Vállalkozók Egyesülete, Balatonfűzfői Civil Társaskör, Együtt Balatonfűzfőért Egyesület, stb.)  magántőke (pl. turisztikai szervezetek és vállalkozások hozzájárulása a marketingköltségekhez) Összességében a marketingstratégia elkészítéséhez jó lehetőség kínálkozik a ROP támogatás megszerzésére (elsősorban a ROP 2.2.2.1. Konstrukció 1. megpályázása javasolt). A megvalósítás becsült költsége kb. 5-6 m Ft (amelyhez az önerő 750-900 ezer Ft).


megvalósítás

összhangban

eredményeként

álló,

annak

létrejön

egy,

megvalósítását

a

településfejlesztési

támogató

stratégiával

marketingkoncepció,

amely

egyaránt irányul a lakosság, a vállalkozások-befektetők és a turisták felé. Ezáltal: – – – – –

a város marketingaktivitásai koordinálhatóvá, irányítható válnak, ezáltal hatékonyságuk javul (ami költséghatékonyságot is eredményez) a város ismertsége és imázsa javul a változások társadalmi elfogadtatásának esélye javul; a lakosság identitástudata erősödik (hosszabb távon az elvándorlás megállítható) hatékony befektetés-ösztönzési tevékenység valósul meg a turisztikai pozíció erősödik (hosszabb távon a vendégforgalom növekszik, a vendégtartózkodási idő hosszabb lesz, a turizmusból származó bevételek növekednek)

IV. Kiemelt feladat: Városkép fejlesztése A városkép fejlesztése sürgős feladatot jelent a hiányzó üdülőterületi-városközponti arculat kialakítása, a lakosság életminőségének javítása, a turisztikai pozíció erősítése érdekében. A városképet javító projektek megvalósítása előfeltételét jelenti a

131


magántőke

településre

csábításának,

különösen

a

turisztikai

vonzerő-

és

infrastruktúrafejlesztés területén.

A városfejlesztés témakörén belül a stratégia számos feladatot jelölt ki. Ezek közül az előző pontban

már ismertetett elsődlegesen

megvalósítandó (prompt

és

priorizált) teendők


–

Prompt feladatok:  településrészek funkcionalitásának meghatározása  szabályozási feladatok az egységes arculat megteremtésére  zöldterületek gondozása Priorizált feladatok az első két évre:  parti sétány fejlesztése  városközpont fejlesztése

132


IV/1. Projekt: Parti sétány kialakítása

Kiemelés indoklása A projekt kiemelését indokolja, hogy a parti sétány kialakítása egyrészt a Balatontörvényben előírt kötelezettség, másrészt a vízparti panoráma, a Balaton-part megközelíthetőségének

hiánya

nagymértékben

gátolja

a

város

üdülőhelyi

arculatának kialakulását, ezáltal a turisztikai szerepkör javítását, a turisztikai pozíció erősítését. A sétány létrehozása egyben a magánerős beruházások ösztönzésének (pl. turisztikai vonzerő- és infrastruktúrafejlesztése) előfeltételét is jelenti.

Projekt előkészítése során elvégzendő feladatok – – – – – – – – –

Pályázati lehetőségek konkrét vizsgálata (pályázati kiírások ismeretében) Lobbitevékenység az állami tulajdonú területek megszerzésére Kisajátítások Együttműködési lehetőségek feltárása a potenciális partnerekkel, kapcsolódó funkciók gazdáival Előzetes felmérések (műszaki, szakmai) Megvalósíthatósági tanulmány készítése Építészeti tervezés (nyomvonal-terv, engedélyezési és kiviteli tervek) Részletes költségbecslés készítése Pályázati dokumentáció elkészítése (ha lehetőség van pályázni)


–

Projektgazda: önkormányzat (teljes körű koordináció és lebonyolítás a parti sétány előkészítésében és közfunkciónak kialakításában) Közvetlen partnerek:  érintett létesítmények (pl. kikötők, strandok) üzemeltetői, civil szervezetek – mivel a parti sétány több funkciót is érint, fontos feladat a szoros partneri együttműködés ezek üzemeltetőivel, valamint a civilekkel az optimális, partnerségre épülő tervezés érdekében  Balatoni Nemzeti Park – a sétány érinti a Nemzeti Park kezelésében lévő területet (emellett kapcsolódó funkciókör alakítható ki ezen), ezért partneri együttműködés szorgalmazása indokolt Közvetett partnerek:  állam (KVI) – a sétány által érintett, állami tulajdonú területek megszerzési igénye miatt szükséges az együttműködés  vállalkozások – az önkormányzat feladata a sétány nyomvonalának, közterületei funkcióinak kialakítása, előkészítése; ugyanakkor a kapcsolódó elemek, a sétány mellett kialakítható profitorientált funkciók (pl. szálláshelyek, vendéglátás, üzletek, stb.) létrehozása már a vállalkozások, befektetők kompetenciája. Így a tervezés során is figyelmet kell fordítani ezen érdekekre is.  szomszédos települések: a Balaton-part körüljárhatóságának kötelezettsége nem szakad meg a települések határában, így célszerű az együttműködés.  MÁV – a parti sétány kialakítása érintheti a vasútvonalat is, így a tervezés során szükséges lehet a kapcsolatfelvétel a MÁV-val.


Saját források: 133


  

–

–

–

költségvetés érintett (önkormányzati tulajdonban álló) létesítmények saját bevételei értékesíthető területek, létesítmények árbevétele (pl. Fűzfő Motel melletti területek, esetlegesen a strandok)

Pályázati források:  ROP 2.3: sajnálatos módon a városrehabilitációs kiírásokra kizárólag 10.000 főnél nagyobb települések pályázhatnak, így ennek igénybevételére nincs mód.  ROP 2.2.1.2. Konstrukció 2. Integrált vonzerő- és termékfejlesztés támogatása: esetleg – speciális feltételek teljesülése esetén (pl. szomszédos településekkel kialakított együttműködés az integrált fejlesztésre) – ezen pályázati kiírás keretében forrás szerezhető. - a konstrukció célja az önállóan nem piacképes, nagyobb tömegeket megmozgatni kevéssé képes, de turisztikai vonzerővel bíró attrakciók bevezetése. Támogatható tevékenységek: kisebb értékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztése; rendezvény- és programkínálat fejlesztése; tematikus utak létrehozása; kerékpárutak fejlesztése. - típus: nyílt, egyfordulós pályázat - támogatási összeg: minimum 50, maximum 500 m Ft; önerő mértéke: minimum 10%. Típus: vissza nem térítendő támogatás. - pályázók köre: önkormányzatok, azok intézményei és társulásai, egyházak, állami és non-profit szervezetek, gazdasági társaságok, turisztikai szolgáltatók (de: a pályázó minimum két éves lezárt üzleti mérleggel rendelkezik) - esély a támogatás megszerzésére: minimális  Környezet- és Energiafejlesztési OP: esetleg lehetőség nyílhat a KEOP Természeti értékeink jó kezelése c. prioritási tengelyen belül meghatározott „Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése” támogatásainak igénybevételére, mivel az érintett parti terület egy része Natura 2000 ill. Nemzeti Parkhoz tartozó terület (ehhez a pályázati kiírások ismerete szükséges)  Kapcsolódó pályázati lehetőségek lehetnek: KKV-k fejlesztései; turisztikai infrastruktúra fejlesztései; kerékpáros úthálózat fejlesztése, kiemelt vonzerőfejlesztése (pl. albeli terület hasznosítása, vízi vonzerő létrehozása) Egyéb külső források:  partnerek hozzájárulásai: civil szervezetek (pl. Városvédő És Fürdőegyesület, Balatonfűzfői Vállalkozók Egyesülete, Balatonfűzfői Vitorlázó és Sportegyesület, Horgászegyesület, Szörf Egyesület, stb.), Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága, szomszédos települések  magántőke (kapcsolódó beruházások; érintett magántulajdonban lévő létesítmények tulajdonosai – pl. Fűzfő Marina, Balaton Center kemping, stb.) Összességében az igen szűkös pályázati lehetőségek miatt a projekt megvalósítására saját források igénybevétele szükséges, emellett erőteljesen szorgalmazni kell a partnerek anyagi hozzájárulását, valamint a magántőke bevonását is (területek értékesítésével, vállalkozások hozzájárulásaival egyaránt). A megvalósítás költsége magában foglalja az előkészítési feladatokat, a szükséges kisajátítások költségét, valamint a kivitelezést. Az előzetes tervek szerint ennek értéke mintegy 130 m Ft lesz.

Megvalósítás várható eredményei A megvalósítás eredményeként egy attraktív, turisztikai vonzerőként is szolgáló, emellett a városképet javító parti szakasz jön létre, amely integrálja a part-menti funkciókat: 134


– – – – – –

biztosított a vízparti panoráma, a Balaton megközelíthetősége és körüljárhatósága a környezeti értékek fenntarthatósága mellett (irányított útvonal) a település városképi adottságai javulnak, ezáltal a lakosság életminősége javul a település turisztikai vonzereje nagymértékben növekszik, ezáltal imázsa, turizmuspiaci pozíciója javul hatékony beruházás-ösztönzés valósul meg (kapcsolódó funkciók, élményelemek, infrastruktúra) önkormányzat közvetett bevételei növekednek (helyi adóbevételek) együttműködési rendszerek erősödnek (civil szervezetekkel, vállalkozásokkal, szomszédos településekkel, egyéb partnerekkel)

IV/2. Projekt: Alsó-fűzfői (fűzfőfürdői) településközpont kialakítása

Kiemelés indoklása Az alsó-fűzfői (fűzfőfürdői) településközpont kialakításának priorizálását indokolja, hogy jelenleg teljes mértékben hiányzik egy attraktív városközponti terület Balatonfűzfőn, ami a turisztikai szerepkör javítását, a turisztikai pozíció erősítését gátolja, ezen kívül a lakosság életminőségét gyengíti (ti. a kérdőíves megkérdezés során is fontos, de rossznak értékelt tényező a városkép). A városközponti terület létrehozása egyben a magánerős beruházások

ösztönzésének

előfeltételét

is

jelenti

(pl.

turisztikai

vonzerő-

és

infrastruktúrafejlesztése, lakossági szolgáltatások, kiskereskedelmi funkciók kialakítása).


Együttműködési lehetőségek feltárása a potenciális partnerekkel, kapcsolódó funkciók gazdáival Előzetes felmérések (műszaki, szakmai) Megvalósíthatósági tanulmány készítése Építészeti tervezés (engedélyezési és kiviteli tervek) Részletes költségbecslés készítése, pénzügyi-gazdaságossági számítások (hitelkérelem előkészítésére is)


–

Projektgazda: önkormányzat (teljes körű koordináció és lebonyolítás a városközpont előkészítésében, közfunkcióinak kialakításában) Közvetlen partnerek:  érintett önkormányzati létesítmények (pl. kertmozi, Közösségi Ház) üzemeltetői – mivel a városközponti terület több funkciót is érint, fontos feladat a szoros partneri együttműködés ezek üzemeltetőivel az optimális tervezés érdekében  egyéb meglévő funkciók tulajdonosai (pl. posta, ABC, vendéglátó helyek, üzletek) – a tervezett városközponti területen már működnek bizonyos szolgáltatások, így szükséges ezek bevonása a tervezésbe  vállalkozások – az önkormányzat feladata a városközponti terület előkészítése, közterületi funkcióinak kialakítása; ugyanakkor a projekt nagyban épít a magánvállalkozások bevonására (vendéglátóhelyek, üzletek és egyéb szolgáltatások kialakítása a pavilonsoron, kapcsolódó szálláshelyek, programok, stb.). Így a tervezés során is figyelmet kell fordítani ezen érdekekre is. Közvetett partnerek:

135




civil szervezetek: a lakossági igényeknek megfelelő funkciókör kialakítása, a partnerségre épülő tervezés érdekében indokolt a civil szervezetek bevonása a tervezési fázisba


–

–

–

Saját források:  költségvetés  érintett (önkormányzati tulajdonban álló) létesítmények saját bevételei  értékesíthető területek, létesítmények árbevétele (pl. pavilonsor előértékesítése, kapcsolódó területek, stb.) Pályázati források:  ROP 2.3: sajnálatos módon a városrehabilitációs kiírásokra kizárólag 10.000 főnél nagyobb települések pályázhatnak, így ennek igénybevételére nincs mód.  Kapcsolódó pályázati lehetőségek lehetnek: KKV-k fejlesztései; szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat fejlesztései; szomszédos utcák infrastrukturális fejlesztése, stb. Egyéb külső források:  partnerek hozzájárulásai: civil szervezetek (pl. Városvédő És Fürdőegyesület, Balatonfűzfői Vállalkozók Egyesülete, Együtt Balatonfűzfőért Egyesület, stb.)  magántőke (betelepülő vállalkozások, kapcsolódó beruházások; érintett magántulajdonban lévő létesítmények tulajdonosai – meglévő éttermek, posta, ABC)  hitelfelvétel: mivel a beruházás megtérülést hozhat (pavilonok bérbeadása illetve a területek értékesítése), ezért áthidaló hitelfelvételre kerülhet sor. Összességében a pályázati lehetőségek hiánya miatt a projekt megvalósítása saját forrásokból illetve hitelfelvétellel lehetséges, emellett kiemelten kell kezelni a magántőke bevonását, lehetőség szerint már a tervezési fázisban. Az önkormányzat feladata a szakmai előkészítés, tervezés, valamint a terület előkészítése, közművesítése, közfunkciók kialakítása. Az előzetes tervek szerint ennek költsége kb. 500 m Ft, véleményünk szerint azonban a pavilonsor kialakítása nem, illetve csak részben önkormányzati feladat (a szabályozási–arculati megkötések mellett, a terület előkészítése után részben magánberuházásokból is megvalósítható).

Megvalósítás várható eredményei A projekt eredményeként egy attraktív, számos szolgáltatást, kulturális és szabadidős funkciót ötvöző városközponti terület jöhet létre: – – – – – – –

a városképi adottságok nagymértékben javulnak koncentrált kínálat-együttes jön létre a lakosság életminősége javul (városkép javulása, kiskereskedelmi–vendéglátóipari szolgáltatások, programok), identitástudata erősödik a település turisztikai vonzereje nagymértékben növekszik, ezáltal imázsa, turizmuspiaci pozíciója javul hatékony befektetés-ösztönzés valósul meg, vállalkozási környezet javul önkormányzat közvetlen (bérleti díjak, értékesítési bevételek) és közvetett bevételei (helyi adók) növekednek együttműködési rendszerek fejlődnek

V. Kiemelt feladat: Iparfejlesztés A

helyzetfeltárás

és

stratégiaalkotás

során

megállapítottuk,

hogy

Balatonfűzfőn

az

iparfejlesztésnek nincs alternatívája a hagyományok és kapcsolatrendszerek, a kiépült és 136


hasznosításra váró ipari infrastruktúra, a rendelkezésre álló, nehezen átképezhető munkaerő miatt. Az iparfejlesztés tehát a legfontosabb prioritás a foglalkoztatási helyzet javítása, a gazdasági szerkezet diverzifikálása, a helyi vállalkozások versenyképességének javítása, a működő tőke bevonása érdekében.

Az iparfejlesztés témakörén belül a stratégia számos feladatot jelölt ki. Ezek közül az első pontban

már

definiált

elsődlegesen

megvalósítandó

(prompt

és

priorizált)

teendők


–

Prompt feladatok:  tanfolyamok szervezése KKV-knak  tájékoztató fórumok szervezése KKV-knak  induló kisvállalkozások támogatása  városi beruházásokban való részvétel biztosítása a helyi KKV-knak  együttműködések fejlesztése  kedvezményrendszer kialakítása befektetés-ösztönzéshez  foglalkoztatást segítő támogatások kihasználásának javítása Priorizált feladatok az első két évre:  Ipari Park fejlesztése, ehhez kapcsolódva inkubátorház, üzletviteli tanácsadás kialakítása  befektetési csomagok, ajánlatok kidolgozása (kedvezményrendszer átgondolásával)

V/1. Projekt: Ipari Park fejlesztése (inkubátorházzal, üzletviteli tanácsadással)

Kiemelés indoklása Balatonfűzfőn igen fontos teendő a helyi KKV-k segítése versenyképességük fokozására, hiszen a korábbi egysíkú iparszerkezet és a két nagyvállalattól való függés miatt ezek életképessége nagymértékben romlott. Emellett a városi gazdaság fejlődése érdekében, továbbá

a

meglehetősen

magas

árú

közműszolgáltatások

költségmegosztására

nélkülözhetetlen új, tőkeerős beruházók becsábítása az iparterületre. Jelenleg azonban az Ipari Park vonzereje csekély, mivel a közszolgáltatások színvonala nem megfelelő, kiegészítő szolgáltatások sem állnak rendelkezésre. A projekt kiemelését indokolja továbbá, hogy a régió gazdasági vonzerejének növelése, a gazdaság innovációs miliőjének javítása a regionális akciótervben is kiemelten támogatott feladat a programozási időszak első éveiben.

Projekt előkészítése során elvégzendő feladatok – – – – – –

Szervezetfejlesztés (Ipari Park Kft. létrehozása) Együttműködési lehetőségek feltárása a potenciális partnerekkel Előzetes felmérések (műszaki, szakmai vizsgálatok, igényfelmérések) Koncepció, megvalósíthatósági tanulmány készítése Építészeti tervezés (engedélyezési és kiviteli tervek) Részletes költségbecslés készítése, pénzügyi-gazdaságossági számítások (hitelkérelem előkészítésére is) 137



–

Projektgazda: Ipari Park Kft (illetve a közvetlen partnerekkel kialakított konzorcium) / önkormányzat Közvetlen partnerek:  önkormányzat (tulajdonrész ill. ráhatás biztosítása az Ipari Park-ra)  betelepült vállalkozások  közmű-szolgáltatók  Veszprémi Egyetem, egyéb K+F cégek, kutatóbázisok  Litér és Szentkirályszabadja (iparterület által érintett települések)  esetleg a szentkirályszabadjai repülőtér az integrált funkciókör megvalósítása érdekében (logisztikai központ közös létrehozása) Közvetett partnerek:  civil szervezetek – a helyi vállalkozásokat képviselő civil szervezetek bevonása a tervezési fázisba az optimális szolgáltatáskör megteremtése, a partnerségre épülő tervezés érdekében indokolt  Öveges József Szakképző Iskola – a vállalkozások számára későbbiekben indítandó tanfolyamok, felnőttképzési tevékenység, gyakorlati képzőhelyek miatt szükséges a partneri együttműködés  egyéb kistérségi szereplők – mivel az iparterület foglalkoztatási szempontból kiemelt jelentőséggel bír a kistérség más települései számára is


–

Saját források:  Ipari Park Kft. saját forrásai  értékesíthető területek, létesítmények árbevétele (pl. iparterület egy része, ingatlanok, stb.) Pályázati források:  ROP 2.1.1.1. Konstrukció 1.: Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása — a) komponens: Ipari Parkok fejlesztése - a komponens célja a meglévő, helyi-térségi jelentőségű ipari parkok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése. Támogatható tevékenységek: telekhatáron belüli infrastruktúra kiépítése, fejlesztése, bővítése; szolgáltatások fejlesztése (innovációs és technológiai, logisztikai, kommunikációs, informatikai, képzés, távoktatás, befektetés-ösztönzési szolgáltatások); telephelyfejlesztés; eszközbeszerzés; minősített címek elnyeréséhez előzetes tanulmányok készítése - típus: nyílt, egyfordulós pályázat - támogatási összeg: minimum 50, maximum 300 m Ft; önerő mértéke: minimum 15%. Típus: vissza nem térítendő támogatás. - pályázók köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, ipari park működtetői, ipari parkban innováció és általános szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, barnamezős területek kezelői (tulajdonosai), illetve ezek konzorciumai (de: a pályázó minimum két éves lezárt üzleti mérleggel rendelkezik) - esély a támogatás megszerzésére: közepes-nagy (meglévő ipari parkok támogatottak, a támogatott projektek száma a két komponensre várhatóan a két éves ciklusban: 30 db – átlagosan 175 m Ft támogatással)  ROP 2.1.1.2. Konstrukció 2.: A vállalkozásokat támogató szolgáltatói háttér fejlesztése — b) komponens: technológiai inkubátorházak létrehozása - a komponens célja a regionális innovációs infrastruktúra erősítése érdekében technológiai inkubátorházak létesítése, szolgáltatásaik kialakítása. Támogatható tevékenységek: inkubátorház létesítése (meglévő létesítmények átalakítása, új

138


–

épületek építése, alapinfrastruktúra kialakítása); szolgáltatásokhoz szükséges eszközbeszerzés, informatikai hálózat kiépítése; szolgáltatáskör bővítése - típus: nyílt, egyfordulós pályázat - támogatási összeg: minimum 50, maximum 500 m Ft; önerő mértéke: minimum 15%. Típus: vissza nem térítendő támogatás. - pályázók köre: gazdasági társaságok, inkubátorházak működtetői, önkormányzatok, inkubátorházakban szolgáltató szervezetek és önkormányzatok (de: a pályázó minimum két éves lezárt üzleti mérleggel rendelkezik) - esély a támogatás megszerzésére: közepes-nagy (előnyt élveznek az ipari parkokban megvalósítandó inkubátorházak; a támogatott projektek száma a két komponensre várhatóan a két éves ciklusban: 11 db – átlagosan 131 m Ft támogatással)  ROP 2.1.3.2. Konstrukció 2. Innovációs menedzsment szolgáltatások fejlesztése - a komponens az innovációt támogató szervezetek, hídképzők innovációs menedzsment szolgáltatásainak fejlesztése a vállalkozások magas színvonalú innovációs szolgáltatásokhoz jutásának elősegítése érdekében. Támogatható tevékenységek: az innováció térbeli terjedését katalizáló tevékenységek, programok; innováció-orientált tanácsadó hálózat kialakítása; technológiai transzfer irodák létrehozása; kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz köthető regionális tervezési dokumentumok létrehozása; speciális képzések KKV-knak. - típus: nyílt, egyfordulós pályázat - támogatási összeg: minimum 10, maximum 100 m Ft; önerő mértéke: minimum 15%. Típus: vissza nem térítendő támogatás. - pályázók köre: közhasznú társaságok, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmények, költségvetési vagy jogi személyiséggel rendelkező non-profit kutatóhelyek, alapítványok, kamarai- és más érdekképviseleti szervezetek, vagy ezek konzorciumai - esély a támogatás megszerzésére: közepes (nem magterületen van, a támogatott projektek száma a két komponensre várhatóan a két éves ciklusban: 20 db – átlagosan 45 m Ft támogatással)  Gazdaságfejlesztési OP: K+F és innováció a versenyképességért, valamint Az információs társadalom és a modern üzleti környezet erősítéséért intézkedések keretében lehetőség nyílik támogatások szerzésére  Társadalmi megújulás OP: Az emberi erőforrások fejlesztése a kutatás és innováció területén c. prioritás keretében meghirdetett, módszertani fejlesztésekre, képzésekre, innovációra irányuló programok (felsőoktatás és K+F)  Norvég Alap: Fenntartható fejlődés keretében innovációs központok létrehozása támogatott, illetve a Tudományos kutatás prioritáson belül a K+F – közös kutatási tevékenység kapcsolódhat a témához  Kapcsolódó pályázati lehetőségek lehetnek: mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztései; innovatív kísérleti projektek (pl. ipari látogatóközpont kialakítása); logisztikai központ kialakítására irányuló programok – kapcsolódó fejlesztésekkel, pl. logisztikai központok, ipari parkok bekapcsolása a fő közlekedési (közút, vasút, légi és vízi közlekedés) hálózatokba; helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása; gazdasági együttműködések és hálózatok támogatása; munkaerő-piaci integráció, felnőttképzés; a megújuló és hatékony energiafelhasználás növelése; stb. Egyéb külső források:  közvetlen partnerek hozzájárulásai  közvetett partnerek hozzájárulásai (pl. Balatonfűzfői Vállalkozók Egyesülete, Balatonfűzfői Iparosok Egyesülete; kistérségi szereplők)  magántőke (betelepülni kívánó vállalkozások)  hitelfelvétel: mivel a beruházás jelentős bevételek realizálását biztosíthatja, hitelfelvételre kerülhet sor (akár lízingszerződéssel is)

139


–

Összességében jó esély kínálkozik támogatási források megszerzésére, kiegészítve a szükséges önerővel. A projekt megvalósításának költsége a szakmai és műszaki tervezés függvénye.


megvalósítás

eredményeként

egy

korszerű,

színvonalas

szolgáltatásokat

és

kiemelkedő K+F potenciált biztosító, a helyi KKV-kat nagymértékben támogató, jelentős vonzerővel bíró Ipari Park jöhet létre. – – – – – –

Az ipari infrastruktúra hatékony hasznosítása megvalósul, az egységnyi közműköltségek csökkennek Kiemelkedő kutatási-fejlesztési központtá válik a terület A KKV-k versenyképessége és innováció-orientáltsága javul Működő tőke áramlik a településre, a gazdasági diverzifikáció megvalósul Munkahelyteremtés valósul meg, a foglalkoztatási helyzet javul Az együttműködési rendszer fejlődik

V/2. Projekt: Befektetési csomagok kidolgozása, befektetés-ösztönzés

Kiemelés indoklása A projekt kiemelését indokolja, hogy bár a város adottságai a befektetők megnyerésére részben

adottak,

a

nem

elég

hatékony

befektetés-ösztönzési

tevékenység

következtében az új betelepedő vállalkozások száma csekély, kevés működő tőke áramlik a településre. Továbbá a régió gazdasági vonzerejének növelése, a gazdaság innovációs miliőjének javítása a regionális akciótervben is kiemelten támogatott feladat a programozási időszak első éveiben.

Projekt előkészítése során elvégzendő feladatok – – – –

Pályázati lehetőségek konkrét vizsgálata (pályázati kiírások ismeretében) Helyzetfeltárás (piac-analízisekkel, igényfelméréssel), együttműködési feltárása a potenciális partnerekkel Befektetési ajánlatok, csomagok kidolgozása Pályázati dokumentáció elkészítése

lehetőségek


–

Projektgazda: önkormányzat Közvetlen partnerek:  Ipari Park Kft. – iparterület hasznosítására a szükséges információk megadása  esetleg kistérségi társulás  helyi vállalkozások Közvetett partnerek:-


Saját források:  költségvetés  Ipari Park saját bevételei 140


–

– –

Pályázati források:  ROP 2.1.1.3. Konstrukció 3.: A regionális és helyi befektetések vonzását segítő szolgáltatások hatékonyságának növelése - a konstrukció célja pro-aktív, hatékony és hatásos szolgáltatási palettával jellemezhető befektetés-ösztönző regionális hálózat kiépítése. Támogatható tevékenységek: befektetés-ösztönzési iroda létesítése; dokumentációk; szakember alkalmazása; aktív befektetés-ösztönzési marketingtevékenység. szerzés; minősített címek elnyeréséhez előzetes tanulmányok készítése - típus: nyílt, egyfordulós pályázat - támogatási összeg: minimum 5, maximum 20 m Ft; önerő mértéke: minimum 15%. Típus: vissza nem térítendő támogatás. - pályázók köre: kistérségi és önkormányzati társulások, kistérségi és mikrotérségi központi szerepkörrel rendelkező önkormányzatok, non-profit szervezetek (de: a pályázó minimum két éves lezárt üzleti mérleggel rendelkezik) - esély a támogatás megszerzésére: közepes (a támogatott projektek száma a két komponensre várhatóan a két éves ciklusban: 27 db – átlagosan 7,5 m Ft támogatással)  Kapcsolódó pályázatok: Ipari park fejlesztései Egyéb külső források:  partnerek hozzájárulásai Összességében a projekt megvalósításához lehetőség nyílik pályázati forrás megszerzésére, a szükséges mértékű önerő biztosítása mellett. A megvalósítás magában foglalja az előkészítést és a befektetési ajánlatok kidolgozását, értéke kb. 5-6 m Ft.

Megvalósítás várható eredményei A megvalósítás eredményeként aktív, hatékony befektetés-ösztönzési tevékenységre nyílik mód: – – –

Kiajánlható befektetési ajánlatok jönnek létre Működő tőke áramlik a településre Munkahelyek jönnek létre, a foglalkoztatási helyzet javul

VI. Kiemelt feladat: Lakossági szolgáltatások fejlesztése A lakossági szolgáltatások témakörén belül a stratégia számos feladatot jelölt ki. Ezek közül az első pontban már definiált elsődlegesen megvalósítandó (prompt és priorizált) teendők bemutatására koncentrálunk: –

–

Prompt feladatok:  lakás-felújítási támogatás fenntartása  letelepedési támogatás fenntartása  lobbitevékenység az állami tulajdonú létesítmények funkciómegőrzése érdekében  szervezetfejlesztés a közösségi terek intézményileg egységes működtetésére  együttműködések fejlesztése  rendezvényszervezés (jelenlegi infrastruktúra hasznosításával)  gyermekprogramok szervezése Priorizált feladatok:  közintézmények akadálymentesítése (ld. vagyongazdálkodás)  sportlétesítmények fejlesztése (ld. turizmus)

141


VII. Kiemelt feladat: Turizmusfejlesztés A stratégiaalkotás során megállapítottuk, hogy a Balaton az ország legjelentősebb turisztikai desztinációja, ugyanakkor az iránta megnyilvánuló kereslet az elmúlt években hanyatló tendenciát mutatott.

Balatonfűzfő jelenleg minimálisan részesül a Balaton turizmusából, ugyanakkor minden adottsággal

rendelkezik

ahhoz,

hogy

bekapcsolódjon

a

Balaton

turisztikai

vérkeringésébe. Ehhez egyedi és vonzó turisztikai attrakciókat kell létrehozni.

A turizmusfejlesztés témakörén belül a stratégia számos feladatot jelölt ki. Ezek közül az első pontban

már

definiált

elsődlegesen

megvalósítandó

(prompt

és

priorizált)

teendők


–

Prompt feladatok:  Marketingtevékenység fejlesztése elsősorban az Internet, a szomszédos Tourinform irodákkal történő együttműködések, továbbá az évente kiadásra kerülő turisztikai kiadvány tekintetében  Együttműködések katalizálása az önkormányzat, a szolgáltatók és a civil szervezetek között  Horgászkikötők nyitottságának biztosítása azok turisztikai szempontú hasznosulása céljából  Meglévő rendezvények fejlesztésének és új rendezvények kialakulásának ösztönzése  Part-menti területek önkormányzati tulajdonba kerülésének gyorsítása-elősegítése Priorizált feladatok:  Ipari örökség bemutatása és látogatóközpont kialakítása  Fövenyfürdő fejlesztése  Kiemelt vízi vonzerő létrehozása  Sportközpont szabadidős-MICE hasznosítása  15,5 ha terület hasznosítása  Szálláshelyfejlesztés

VII/1. Projekt: Ipari örökség bemutatása és látogatóközpont kialakítása

Kiemelés indoklása Balatonfűzfő ipari örökségének egy része -elsősorban a gyártelepi óvóhelyek-, minden adottsággal rendelkeznek ahhoz, hogy belőlük turisztikai termékek kerüljenek kialakításra. A fejlesztés

során

mindenképpen

előtérbe

kell

helyezni

az

interaktivitás

és

az

élményközpontúság szempontjait. A fejlesztés részeként kialakítandó egy olyan ún. ipari látogatóközpont is, amely hiteles és interaktív módon mutatja be a település ipari múltját és jelenét. Az ipari turisztikai szolgáltatások révén a látogatóknak egyedi, máshol nem hozzáférhető élményekben lehet részük, továbbá azok alkalmasak a helyben egyébként is jelenlévő ipari kultúra emberközelségbe hozására (ezáltal az ipar imázsromboló hatásának mérséklésére). 142


Az ipari örökség bemutathatóvá tételével egész éves turisztikai vonzerők hozhatók létre.

Projekt előkészítése során elvégzendő feladatok A részletes szakmai program kialakítását megelőzően legfontosabb feladat a célterület illetve pályázati nyelven az akcióterület lehatárolása a hozzáférhetőség és megközelíthetőség szempontjainak

figyelembevételével.

Ezt

követően

szükséges

a

tulajdonviszonyok

rendezése, és a hatósági előírások (elsősorban környezeti és műemléki) figyelembevétele illetve érvényesítése. Ezen keretfeltételek teljesülésével, illetve ezzel párhuzamosan alakítandó ki a fejlesztés részletes szakmai programja, mindenekelőtt az interaktivitás és az élménymotívumok szempontjainak érvényesítésével. A szakmai program kialakításához mindenképpen javasolt több külföldön megvalósult föld alatti turisztikai attrakció, ún. jó gyakorlat (best practice) megvizsgálása, elsősorban kínálati, üzemeltetési, valamint marketing szempontból.

Javasolt projektgazda és partneri kör –

–

Javasolt projektgazda:  Az előkészítés szakaszában: Balatonfűzfő Önkormányzata  A megvalósítás szakaszában: fejlesztési konstrukció kialakításától magánberuházó, fejlesztési társaság, stb.) Javasolt partneri kör:  Nitrokémia Zrt.  Civil szervezetek  Ipari területen működő vállalkozások

függ

(pl.

Finanszírozás lehetséges forrásai – – – –

Önkormányzat fejlesztési forrásai Nitrokémia Zrt. Ipari területen működő vállalkozások hozzájárulásai Pályázati források:  ROP 2.2.1.1. Konstrukció 1. Kiemelt vonzerő-, termék- és infrastruktúrafejlesztések támogatása - A konstrukció célja a mozaikszerűen összetett turisztikai kínálat „csúcspontjainak” fejlesztésével a Régió, mint turisztikai desztináció markáns újrapozícionálása, melyhez a fejlesztést komplexen kezelő, térségi összefogáson alapuló, nagyszabású, egyedi vonzerővel bíró projekteket támogatja. - Típus: kétfordulós pályázat - Támogatási összeg: minimum 500 mFt, maximum 2.000 mFt; önerő mértéke: minimum 10%. Típus: vissza nem térítendő támogatás - Pályázók köre: települési és megyei önkormányzatok, települési és megyei önkormányzatok intézményei, egyházak, állami szervezetek (Nemzeti parkok, egyetemek, MÁG, KVI, stb.), non-profit szervezetek, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi, a régióban bejegyzett székhelyű vagy telephelyű gazdasági társaságok, turisztikai szolgáltatók érdekvédelmi, fejlesztési és marketing szervezetei, önkormányzati társulások, szövetségek, fejlesztési tanácsok (de: a pályázó minimum két éves lezárt üzleti mérleggel rendelkezik)

143


Megvalósítás várható eredményei Megvalósul az óvóhelyek turisztikai célú hasznosítása, továbbá létrejön egy korszerű és interaktív elemeket is magában foglaló ipari látogatóközpont, amely hitelesen mutatja be az ipari terület történelmi hátterét és jelenét az év egészében.

VII/2. Projekt: Fövenyfürdő fejlesztése

Kiemelés indoklása Balatonfűzfő

kiváló

vízi

adottságokkal

rendelkezik,

elsősorban

a

Fűzfői-öböl

(elvi)

körbejárhatósága, aréna jellege, a jó szélviszonyok, továbbá az öböl biztonságossága révén. Ahhoz, hogy a település vízi illetve víz közeli kínálatát és arculatát erősítsük, többek között szükség van korszerű és vonzó strandokra. A tobruki strand felújítását követően mindenképpen indokolt a Fövenyfürdő fejlesztése, elsősorban a leromlott állapotú kiszolgáló egységek tekintetében.

Projekt előkészítése során elvégzendő feladatok A fejlesztést megelőzően részletes fejlesztési koncepció illetve megvalósíthatósági tanulmány elkészítése szükséges. Ebben meg kell vizsgálni, hogy az esetlegesen ingyenesen hozzáférhető strandi alapszolgáltatások milyen gazdasági, környezeti, szociális, valamint turisztikai hatásokkal járhatnak. Ezek ismeretében lehet kialakítani az alapvető fejlesztési alternatívákat, a különféle kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatások (pl. vendéglátóhelyek, élményelemek, stb.) körét, illetve az azok üzemeltetésével kapcsolatos legfőbb szempontokat (pl. bérlet, koncesszió, értékesítés). A fejlesztési koncepciót célszerű úgy kialakítani, hogy mind a fejlesztésben mind az üzemeltetésben a térség vállalkozói egyenlő versenyfeltételekkel vehessenek majd részt. Ez elsősorban nyílt pályázati rendszerek érvényesítésével érhető el.


Javasolt projektgazda: Balatonfűzfő Önkormányzata Javasolt partneri kör:  Civil szervezetek  Strand területén jelenleg működő vállalkozások  Vendéglátó ipari és turisztikai szolgáltatók

Finanszírozás lehetséges forrásai – – –

Önkormányzat fejlesztési forrásai Strandi szolgáltatásokat nyújtó konstrukciók kialakításával Pályázati források:

vállalkozások

fejlesztési

forrásai

-

megfelelő

144




ROP 2.2.1.1. Konstrukció 1. Kiemelt vonzerő-, termék- és infrastruktúrafejlesztések támogatása - A konstrukció célja a mozaikszerűen összetett turisztikai kínálat „csúcspontjainak” fejlesztésével a Régió, mint turisztikai desztináció markáns újrapozícionálása, melyhez a fejlesztést komplexen kezelő, térségi összefogáson alapuló, nagyszabású, egyedi vonzerővel bíró projekteket támogatja. - Típus: kétfordulós pályázat - Támogatási összeg: minimum 500 mFt, maximum 2.000 mFt; önerő mértéke: minimum 10%. Típus: vissza nem térítendő támogatás - Pályázók köre: települési és megyei önkormányzatok, települési és megyei önkormányzatok intézményei, egyházak, állami szervezetek (Nemzeti parkok, egyetemek, MÁG, KVI, stb.), non-profit szervezetek, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi, a régióban bejegyzett székhelyű vagy telephelyű gazdasági társaságok, turisztikai szolgáltatók érdekvédelmi, fejlesztési és marketing szervezetei, önkormányzati társulások, szövetségek, fejlesztési tanácsok (de: a pályázó minimum két éves lezárt üzleti mérleggel rendelkezik)

Megvalósítás várható eredményei A mai kor keresleti igényeit kielégítő, a kulturált strandolást lehetővé tevő korszerű strandi szolgáltatások kialakulása.

VII/3. Projekt: Kiemelt vízi vonzerő létrehozása

Kiemelés indoklása Balatonfűzfő kiváló vízi adottságait a turizmus szempontjából akkor tudja leghatékonyabban kihasználni, ha megfelelő számú és minőségű vízre épülő kínálati elemmel rendelkezik. A vízre épülő kínálatot célszerű nem kifejezetten csak a nyári Balatonra, hanem tágabb értelemben, a víz-jég-gőz összefüggésben értelmezni, ezáltal is az egész éves vízre épülő turisztikai kínálatot elősegíteni. Ennek értelmében javaslunk legalább egy kiemelt vízi vonzerő létrehozását.

Projekt előkészítése során elvégzendő feladatok Mindenekelőtt fel kell térképezni a lehetőségeket, esetleg ötletpályázat kiírásával. Néhány, már a stratégiaalkotás során felmerült ötlet például egy vízisípálya létrehozása, egy partközeli ún. „Úszófalu”

gasztronómiai

szolgáltatásokkal

történő

kialakítása,

vagy

egy

vízfelületen

elhelyezendő szökőkút létrehozása. A lehetőségek és ötletek megvizsgálását követően, a vállalkozók és civil egyesületek képviselőinek bevonásával meghatározandók a turisztikai attrakcióvá fejlesztendő vonzerők, melyekre megvalósíthatósági tanulmányt és műszaki terveket kell készíteni.


Javasolt projektgazda: 145


Az előkészítés szakaszában: Balatonfűzfő Önkormányzata A megvalósítás szakaszában: fejlesztési konstrukció kialakításától magánberuházó, fejlesztési társaság, stb.) Javasolt partneri kör:  Civil szervezetek  Térség turisztikai szolgáltatói és vállalkozói  

–

függ

(pl.


Önkormányzat fejlesztési forrásai Vállalkozói fejlesztési források - megfelelő konstrukciók kialakításával Pályázati források:  ROP 2.2.1.1. Konstrukció 1. Kiemelt vonzerő-, termék- és infrastruktúrafejlesztések támogatása - A konstrukció célja a mozaikszerűen összetett turisztikai kínálat „csúcspontjainak” fejlesztésével a Régió, mint turisztikai desztináció markáns újrapozícionálása, melyhez a fejlesztést komplexen kezelő, térségi összefogáson alapuló, nagyszabású, egyedi vonzerővel bíró projekteket támogatja. - Típus: kétfordulós pályázat - Támogatási összeg: minimum 500 mFt, maximum 2.000 mFt; önerő mértéke: minimum 10%. Típus: vissza nem térítendő támogatás - Pályázók köre: települési és megyei önkormányzatok, települési és megyei önkormányzatok intézményei, egyházak, állami szervezetek (Nemzeti parkok, egyetemek, MÁG, KVI, stb.), non-profit szervezetek, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi, a régióban bejegyzett székhelyű vagy telephelyű gazdasági társaságok, turisztikai szolgáltatók érdekvédelmi, fejlesztési és marketing szervezetei, önkormányzati társulások, szövetségek, fejlesztési tanácsok (de: a pályázó minimum két éves lezárt üzleti mérleggel rendelkezik)

Megvalósítás várható eredményei Vízre épülő egyedi turisztikai szolgáltatások és vonzerők kialakulása, amelyek egy része az év egészében üzemel.

VII/4. Projekt: Sportközpont szabadidős–MICE hasznosítása

Kiemelés indoklása A Sportközpont komoly sportolási infrastruktúrája ellenére nem felel meg a mai kor keresleti igényeinek. A terület kedvező elhelyezkedése és fekvése, továbbá a környezetében már kialakult élményelemek és tervezett fejlesztések ugyanakkor indokolják a Sportközpont fejlesztését. A fejlesztési irányok egyrészt az aktív, szabadidős, élmény, családos szabadidőtöltést, másrészt a MICE (Meetings, Incentive, Conference, Events) hivatásturizmust célozzák meg.

Projekt előkészítése során elvégzendő feladatok Döntés

előkészítő

megvalósíthatósági

tanulmány

kidolgozása

szükséges,

melyben

meghatározásra kerülnek a lehetséges fejlesztési alternatívák, és a megvalósítás 146


feltételrendszere, mindenekelőtt a magántőke lehetséges szerepére, az együttműködés konstrukcióira, valamint az önkormányzat által előírt garanciavállalásokra tekintettel. A tanulmányban

meg

kell

határozni

továbbá

az

egyes

fejlesztési

alternatívák

mentén

megvalósítandó projekt ötleteket is. A stratégia alkotás során felmerült projektötletek közül megfontolandó a multifunkcionális fedett csarnok létesítése (tenisz, kosár, röplabda, kézilabda, rendezvények, konferenciák), a Balaton uszoda bővítésével-fejlesztésével a „téli

strandfürdőzés”

feltételeinek

megteremtése

vízi

élménymotívumok

meghonosításával (wellness, fitness), továbbá a nagyobb létszámú sportoló csoportok vagy egyéb rendezvények résztvevőinek befogadására alkalmas szálláshelyfejlesztés. A

megvalósíthatósági

tanulmányban

az

egyes

fejlesztési

alternatívák

kidolgozásánál

figyelembe kell venni, hogy a Sportközpont területe elvileg a szomszédos egykori kertészet területével bővíthető.


–

Javasolt projektgazda:  Az előkészítés szakaszában: Balatonfűzfő Önkormányzata  A megvalósítás szakaszában: fejlesztési konstrukció kialakításától magánberuházó, fejlesztési társaság, stb.) Javasolt partneri kör:  Civil szervezetek  Sportközpont területén működő sportegyesületek  Vállalkozói és befektetői szféra  Regionális Fejlesztési Ügynökség

függ

(pl.


Önkormányzat fejlesztési forrásai Vállalkozói és befektetői tőke - megfelelő konstrukciók kialakításával Pályázati források:  ROP 2.2.1.2 Konstrukció 2: Integrált vonzerő- és termékfejlesztések támogatása - A konstrukció célja: az önállóan nem piacképes, nagyobb tömegeket megmozgatni kevéssé képes, de turisztikai vonzerővel bíró attrakciók bevezetése. A beavatkozási terület ezen vonzerők összekapcsolását, egy adott földrajzi terület, turisztikai ágazat szegmenseinek összehangolt fejlesztéseit támogatja. - Típus: egyfordulós nyílt pályázat - Támogatási összeg: minimum 50 mFt, maximum 500 mFt, min. önerő: 10%. vissza nem térítendő támogatás - Pályázók köre: települési és megyei önkormányzatok, települési és megyei önkormányzatok intézményei, egyházak, állami szervezetek (Nemzeti parkok, egyetemek, MÁG, KVI, stb.), non-profit szervezetek, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi, a régióban bejegyzett székhelyű vagy telephelyű gazdasági társaságok, turisztikai szolgáltatók érdekvédelmi, fejlesztési és marketing szervezetei, önkormányzati társulások, szövetségek, fejlesztési tanácsok. (a pályázó min. két éves lezárt üzleti mérleggel rendelkezik)  ROP 2.2.1.3 Konstrukció 3: Szálláshelyek és turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése 147


-

-

A konstrukció célja: a régió vendégfogadó-kapacitásának fejlesztése, illetve a turisztikai kiegészítő szolgáltatások fejlesztése a piacbővítő célú termékfejlesztéssel összhangban, a látogatók tartózkodási idejének növelése és turisztikai kiadásainak ösztönzése érdekében. Típus: egyfordulós, nyílt pályázat Támogatási összeg: minimum 50 mFt, maximum 300 mFt; önerő min. 60%. vissza nem térítendő támogatás Pályázók köre: települési önkormányzatok és intézményeik, egyházak, non-profit szervezetek, gazdasági társaságok, turisztikai szolgáltatók érdekvédelmi, fejlesztési és marketing szervezetei, önkormányzati szövetségek, Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulások (a pályázó min. 2 éves lezárt üzleti mérleggel rendelkezik)

Megvalósítás várható eredményei Az év egészében üzemelő, európai színvonalú szolgáltatói bázis kialakulása, amely egyrészt lehetővé teszi az aktív szabadidős illetve családos szabadidőtöltést, másrészt a hivatásturizmus valamint a rendezvények (MICE) számára is megfelelő hátteret nyújt.

VII/5. Projekt: 15,5 ha terület hasznosítása

Kiemelés indoklása A Balatonalmádival határos területen a 71-es út és a vízpart között elhelyezkedő 15,5 ha nagyságú terület jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, elsősorban vízparti közelsége, és jó megközelíthetősége révén. A Balaton törvény előírja a terület kiemelt üdülőfunkciójú hasznosítását.

Az

Önkormányzat

az

elmúlt

években

több

kísérletet

tett

a

terület

értékesítésére, ugyanakkor eddig nem történt meg az adásvétel. A projekt kiemelésének célja, hogy az Önkormányzat a jövőben több erőfeszítést tegyen meg a terület befektetők számára történő előkészítése, valamint a befektetők vonzása érdekében.

Projekt előkészítése során elvégzendő feladatok Egy komplex elő-megvalósíthatósági tanulmány keretében kidolgozandók a terület kiemelt üdülőhelyi hasznosításának alternatívái. A stratégiaalkotás során több lehetséges funkció felmerült a terület hasznosítására, amelyek a következők: üdülő villapark, élmény- és témapark, konferencia és wellness szolgáltatások, ökopark, Balaton látogatóközpont, és extrém sportok. Az elkészítendő elő-megvalósíthatósági tanulmányban ezen, illetve a további lehetséges hasznosítási funkciók alapos megvizsgálása szükséges, a pénzügyi-gazdaságikörnyezeti fenntarthatóság elveinek figyelembevételével. A tanulmányban indokolt több fejlesztési-pénzügyi

konstrukciót

kidolgozni, melynek

lehetséges irányvonalai

a terület

értékesítése, hosszú távú bérlete, valamint koncessziója. A projekt előkészítésének folyamatába indokolt bevonni Balatonalmádi Önkormányzatát, tekintettel arra, hogy a terület határos Balatonalmádi külterületével, illetve ezen területek 148


hosszabb távon – a tulajdonviszonyok rendezését követően – szintén alkalmasak lehetnek szabadidős funkciók befogadására. A terület értéke jelentősen növelhető lenne, amennyiben közvetlen vízparti kapcsolattal rendelkezne. Ehhez a vasút felett gyalogos híd létesítése, illetve néhány közvetlen vízparti ingatlan megvétele szükséges. Az Önkormányzat pénzügyi lehetőségeinek függvényében célszerű

ebbe

az

irányba

is

elmozdulni,

mindenképpen

az

elvi

nyilatkozatok

(ingatlantulajdonosok), illetve hatósági szakvélemények (pl. vasút feletti gyalogos híd) tekintetében. A projekt alaposabb előkészítését követően illetve az alapján elkészítendő egy befektetőket megcélzó képes-információs kiadvány és honlap, melyekkel hatékonyan elérhetők a potenciális befektetői csoportok. A befektetői dokumentummal a terület jobb eséllyel, illetve minden valószínűség szerint magasabb áron és jobb feltételekkel értékesíthető a befektetők számára, mint anélkül. A befektetők megcélzását szolgáló eszközök kialakítását ki kell egészítenie az Önkormányzat tudatos befektető keresési tevékenységének. Ennek keretében a befektetői csoportok közvetlen megkeresése, a befektetők által preferált médiumokban

történő

megjelenés,

valamint

a

befektetői

kiállításokon

való

részvétel

szükséges. A befektető keresés során nagyon fontos továbbá, hogy az Önkormányzathoz beérkező befektetői megkeresések hatékonyan és segítőkészen legyenek kezelve. Tekintettel a befektető keresési tevékenység komplex mivoltára, mindenképpen indokolt egy komoly befektetői tapasztalatokkal rendelkező felelős személy kijelölése a feladatra, aki állhat önkormányzati, illetve külső szakértő cég alkalmazásában. A befektetők elérése, illetve a projekt iránti befektetői megkeresések csak ilyen módon kezelhetők hatékonyan.


Javasolt projektgazda: előkészítés szakaszában Balatonfűzfő Önkormányzata, később a fejlesztést megvalósító befektetői csoport Javasolt partneri kör:  Civil szervezetek  Vállalkozói és befektetői szféra  ITD Hungary  Regionális Fejlesztési Ügynökség

Finanszírozás lehetséges forrásai – –

–

Önkormányzat fejlesztési forrásai az elő-megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása, illetve a befektető keresési tevékenység megfinanszírozása tekintetében A projekt pontos szakmai és műszaki megtervezése és megvalósítása tekintetében vállalkozói és befektetői tőke bevonása, valamint pályázati források igénybevétele indokolt Pályázati források a kialakított fejlesztés függvényében:  ROP 2.2.1.3 Konstrukció 3: Szálláshelyek és turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése

149


A konstrukció célja: a régió vendégfogadó-kapacitásának fejlesztése, illetve a turisztikai kiegészítő szolgáltatások fejlesztése a piacbővítő célú termékfejlesztéssel összhangban, a látogatók tartózkodási idejének növelése és turisztikai kiadásainak ösztönzése érdekében. - Típus: egyfordulós, nyílt pályázat - Támogatási összeg: minimum 50 mFt, maximum 300 mFt; önerő min. 60%. vissza nem térítendő támogatás - Pályázók köre: települési önkormányzatok és intézményeik, egyházak, non-profit szervezetek, gazdasági társaságok, turisztikai szolgáltatók érdekvédelmi, fejlesztési és marketing szervezetei, önkormányzati szövetségek, Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulások (a pályázó min. 2 éves lezárt üzleti mérleggel rendelkezik) ROP 2.2.1.1. Konstrukció 1. Kiemelt vonzerő-, termék- és infrastruktúrafejlesztések támogatása - A konstrukció célja a mozaikszerűen összetett turisztikai kínálat „csúcspontjainak” fejlesztésével a Régió, mint turisztikai desztináció markáns újrapozícionálása, melyhez a fejlesztést komplexen kezelő, térségi összefogáson alapuló, nagyszabású, egyedi vonzerővel bíró projekteket támogatja. - Típus: kétfordulós pályázat - Támogatási összeg: minimum 500 mFt, maximum 2.000 mFt; önerő mértéke: minimum 10%. Típus: vissza nem térítendő támogatás - Pályázók köre: települési és megyei önkormányzatok, települési és megyei önkormányzatok intézményei, egyházak, állami szervezetek (Nemzeti parkok, egyetemek, MÁG, KVI, stb.), non-profit szervezetek, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi, a régióban bejegyzett székhelyű vagy telephelyű gazdasági társaságok, turisztikai szolgáltatók érdekvédelmi, fejlesztési és marketing szervezetei, önkormányzati társulások, szövetségek, fejlesztési tanácsok (de: a pályázó minimum két éves lezárt üzleti mérleggel rendelkezik) -



Megvalósítás várható eredményei Az év egészében üzemelő, európai színvonalú kiemelt üdülőfunkciójú komplex szolgáltatói bázis kialakulása.

VII/6. Projekt: Szálláshelyfejlesztés

Kiemelés indoklása Balatonfűzfő jelenleg minimális kereskedelmi szállásférőhely kapacitással rendelkezik. A stratégia mentén fejlesztendő turisztikai kínálat kialakításával párhuzamosan ugyanakkor mindenképpen meg kell teremteni a megfelelő minőségű és mennyiségű kereskedelmi szállásférőhely kapacitást. A kivételesen kedvező adottságú vízparti területeken, illetve a Sportközpont területén a tudatos

turisztikai

vonzerőfejlesztéstől

függetlenül

is

van

létjogosultsága

a

szálláshelyfejlesztésnek.

Projekt előkészítése során elvégzendő feladatok

150


Turisztikai kínálat fejlesztésével párhuzamosan a kereskedelmi szálláshelyfejlesztés feltételrendszerét meg kell teremteni. Ehhez szükséges a fejlesztési területek kijelölése, a hatósági egyeztetések elősegítése, valamint a tudatos befektető keresési tevékenység folytatása. A szálláshelyfejlesztés két elsődleges célterülete a Balaton-part és a Sportközpont területe (nagyobb létszámú sportoló csoport illetve rendezvények résztvevőinek befogadására méretezve). Az önkormányzat tulajdonában lévő Fűzfő Motel területére hasznosítási koncepciót célszerű elkészíteni, amely meghatározza a terület lehetséges jövőbeli funkcióit. A motel területe több alternatíva mentén fejleszthető. Egyrészt közösségi térré alakítható, illetve az Alsó-Fűzfői településközpontba integrálható megfelelő vízparti kapcsolat létesítésével, vagy a magántőke számára értékesíthető, amely kereskedelmi szálláshely vagy egyéb funkció kialakításával profit-orientált módon üzemeltetné, illetve továbbfejlesztené a létesítményt. A jelenlegi motel funkció megtartása az önkormányzat számára nem indokolt. Amennyiben a motel magánkézbe kerül, az a kerékpáros turizmus ideális megálló-, pihenő-, illetve szálláshelyévé alakítható át.


Javasolt projektgazda: előkészítés szakaszában Balatonfűzfő Önkormányzata, később a fejlesztést megvalósító befektetői csoport Javasolt partneri kör:  Civil szervezetek  Vállalkozói és befektetői szféra  Regionális Fejlesztési Ügynökség

Finanszírozás lehetséges forrásai – –

Vállalkozói és befektetői tőke Pályázati források:  ROP 2.2.1.3 Konstrukció 3: Szálláshelyek és turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése - A konstrukció célja: a régió vendégfogadó-kapacitásának fejlesztése, illetve a turisztikai kiegészítő szolgáltatások fejlesztése a piacbővítő célú termékfejlesztéssel összhangban, a látogatók tartózkodási idejének növelése és turisztikai kiadásainak ösztönzése érdekében. - Típus: egyfordulós, nyílt pályázat - Támogatási összeg: minimum 50 mFt, maximum 300 mFt; önerő min. 60%. vissza nem térítendő támogatás - Pályázók köre: települési önkormányzatok és intézményeik, egyházak, non-profit szervezetek, gazdasági társaságok, turisztikai szolgáltatók érdekvédelmi, fejlesztési és marketing szervezetei, önkormányzati szövetségek, Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulások (a pályázó min. 2 éves lezárt üzleti mérleggel rendelkezik)

Megvalósítás várható eredményei

151


Egész éves nyitva tartással és komplex szolgáltatás portfolióval rendelkező kereskedelmi szálláshelyek kialakulása. A szolgáltatások között a helyszíntől és a beruházási összeg nagyságától függően célszerű egész éves tartózkodást lehetővé tevő szolgáltatásokat kialakítani, beleértve a wellness, fitness, és konferencia szolgáltatások különféle módozatait.

152


4.

Mellékletek

1. MELLÉKLET – HELYZETFELTÁRÁS INTERJÚALANYAINAK, MŰHELYTALÁLKOZÓ RÉSZTVEVŐINEK LISTÁJA

2. MELLÉKLET – KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI (KÉRDŐÍV) 3. MELLÉKLET – ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS, KISTÉRSÉGI PROGRAMOKHOZ 4. MELLÉKLET – RÉSZLETES HELYZETFELTÁRÁS 5. MELLÉKLET – STRATÉGIAI FELADATOK ÖSSZESÍTETT LISTÁJA

153

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája február

Recommend Documents