Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének
8/2002. (XII.9.) önkormányzati rendelete1
A helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról. .
1
Módosította a 10/2003. (XII.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2004. január 1. napjától ! Módosította a 21/2006. (XII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2007. január 1. napjától ! Módosította a 1/2010. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2010. január 13. napjától !
2 BALATONENDRÉD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2002. (XII.9.) rendelete2 a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról
A települési önkormányzatok alapvető feladata – a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett- a helyi közszolgáltatások biztosítása. E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása –melynek során nélkülözhetetlen a helyi közösségek kezdeményezőkészsége, áldozatvállalása iselengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. Balatonendréd Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (továbbiakban: Önkormányzat) a terület és település fejlesztéshez, működőképességének biztosításához, valamint a lakossági ellátás színvonalának javításához szükséges források megteremtése érdekében helyi adók bevezetését tartja szükségesnek. Az Önkormányzat a módosított 1990 évi C. törvény 1.§.(1) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján a helyi adók körére, mértékére és az adózás főbb szabályaira rendeletet alkot az alábbiak szerint:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Az adó megállapítás joga és az adókötelezettség
1. §. (1) Az önkormányzat illetékességi területén határozatlan időre bevezeti:
2
10/2003. (XII.12.) rendelet
3 a./ Az építményadót b./ Kommunális adót c./ Idegenforgalmi adót d./ Helyi iparűzési adót. (2)2
2. §. (1) Az önkormányzat adómegállapítási joga az e rendeletben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában adóalany: a./ a magányszemély, b./ a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, c./ a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. (3) Adómentes az (2) bekezdés b/-c/ pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár és költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény3 abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve –költségvetési szerv esetén- eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (4) Az (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. (5) A törvény hatálya –az idegenforgalmi adó beszedése kivételével- nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra, a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra, az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaságra, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, valamint a társsági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. Törvény 4.§-ának 28. pontjában meghatározott külföldön tevékenységet végzőre, utóbbira azonban csak a helyi iparűzési adó vonatkozásában. (6) Ha e törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekintetni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek. 2 3
Az 1.§.(2) bekezdést a 10/2003.(XII.12.) sz. rendelet hatályon kívül helyezte. Kiegészítette a 10/2003.(XII.12.) sz. rendelet 2.§.(2) bek. Hatályba lép: 2004. jan.1.
4 (7) Valamennyi helyi adó alól mentes az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Az Északatlanti Szerződés tagállamainak és az l995. évi LXVII. Törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak, Magyarországon kizárólag szolgálati kötelezettség céljából tartózkodó fegyveres erői –ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is- mentesek a lakásbérleti jog után megállapítható magánszemélyek kommunális adója és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó alól. 3. §. Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: a./ az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékű jogra, b./ munkaerő foglalkoztatására, c./ nem állandó lakosként való tartózkodásra és d./ a törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására (továbbiakban együtt: adótárgy). 4. §.4 (1) Az önkormányzat az adó-megállapítási joga a törvény 6.§. (a)-(e) pontjaiban foglaltakra terjed ki. (2) Az önkormányzat az adó-megállapítási jogát a törvény 7.§. (a)-(e) bekezdéseiben foglalt korlátozások figyelembevételével gyakorolhatja.
MÁSODIK RÉSZ AZ EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK II. fejezet Vagyoni típusú adók 1. Építményadó 5. §. Adókötelezettség
4
A 4. §.-t módosította és kiegészítette a 10/2003.(XII.12.) sz. rendelet 4. §. (1(-(2) bek. Hatálybalépés: 2004. jan.l.
5 (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület és épületrész (a továbbiakban együtt: építmény) (2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére rendeletetéséről, illetőleg hasznosításától függetlenül. (Ht. 11. §.)
kiterjed,
annak
(3) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet. Az Önkormányzat ennek mértékét: a. lakás esetében 900 m2-ben (250 n. öl) b. nem lakás céljára szolgáló építmény esetében a ténylegesen beépített földrészlet nagyságában határozza meg. 6. §. Az adó alanya (1) Az adó alanya (2.§.) az, aki a naptári év ( a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. ( tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (l) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Társasház,- garázs és – üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. (Ht. 12. §.)
7. §. Tárgyi adómentesség Mentes az adó alól: a. szükséglakás, b. gyógy- és üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2, c. szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, d. a költségvetési szerv, a közszolgáltató szervezet, valamint az egyház tulajdonában álló építmény, e. a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek, f. az ingatlan- nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növény-termesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. (Ht. 13. §.)
6 g. az önkormányzat illetékességi területén állandó lakósként bejelentkezett magánszemély tulajdonában álló lakás és hozzátartozó melléképületek, amelyben az adóalany a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is él.5 8. §. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése
(l) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építmények az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettsége nem érinti.(Ht. 14.§.) 9. §. Az adófelfüggesztés Az adófelfüggesztésre vonatkozó szabályokat a Ht. 14/A §. (1)-(6) pontjai tartalmazzák. E rendelet alkalmazása során az ott megfogalmazottak szerint kell eljárni.6 10. §.7
Az adó alapja Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
1l. §. .
5 6
7
Módosította a 10/2003.(XII.12.) sz. rendelet. Hatályos: 2004.jan. 1. Kiegészítette a 10/2003.(XII.12.) sz. rendelet. Hatályos: 2004. jan.1. A §. Számot megváltoztatta a 10/2003.(XII.12.) sz. rendelet
7 Az adó mértéke8,16 (1) Az adó éves mértéke:
900,- Ft/m2
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az adó éves mértéke: a./ közmű nélküli külterületi gazdasági épület, valamint az üzlet, műhely, raktár, iroda, üzemcsarnok és minden egyéb nem lakás céljára szolgáló belterületi épület, épületrész 200,- Ft/m2
III. fejezet Kommunális jellegű adók
1. Kommunális adók
1.1. Magánszemélyek kommunális adója 12. §. Adókötelezettség, az adó alanya (l) Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a naptári év első napján az önkormányzat illetékességi területén lakás, illetve építési telek tulajdonosa. (2) Kommunális adókötelezettség terheli továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás, telek bérleti jogával rendelkezik. (3) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. (4) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az abban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.
13. §. Adómentesség
8
Módosította a 10/2003.(XII.12.) sz. r. Hatályos: 2004. janu. 1. Az adó mértékét megváltoztatta a 21/2006.(XII.15.) sz. r. 1.§-a. Hatályos: 2007. jan. 1-től.
16
8 Mentes a kommunális adó alól minden olyan építmény, mely jelen rendelet 5. §-a alapján építményadó kötelezettség alá esik.
14. §. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése (1) Az adókötelezettség a./ lakás esetén a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján b./ engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett épület esetén a tényleges használatbavételt követő év első napján c./ telek esetén a belterületbe vonást, illetve a telekalakítást követő év első napján, d./ lakásbérleti jog esetén a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettség megszűnik a./ teleknek külterületté minősítése esetén az év utolsó napján, b./ bérleti jogviszony megszűnése évének utolsó napján, c./ a bérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (3) Lakás, telek használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti
15. §. Az adó mértéke9,17 Az adó mértéke adótárgyanként, illetve lakás, telek bérleti jogonként
8.000,- Ft
1.2. Vállalkozók kommunális adója
16.§. Adókötelezettség (1) Kommunális adókötelezettség terheli a 2.§.(2) bekezdésében felsorolt adóalanyok közül a vállalkozót, függetlenül a 12. §. alapján egyébként fennálló adókötelezettségtől. 9
Módosította a 10/2003.(II.12.) sz. rendelet. Hatályos: 2004. jan.1. Az adó mértékét megváltoztatta a 21/2006.(XII.15.) sz. rendelet 2. §-a. Hatályos: 2007. jan. 1-től
17
9
(2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az Önkormányzat illetékességi területén. 17. §. Az adó alapja Az adó alapja az adóalany és az általa az Önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. 18.§. Az adó mértéke (1) Az adó mértéke a 17. §. Alapján számított létszámra vetítve évi 2.000 Ft/fő. (2) Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben, az adó évi mértékének időarányos részét kell számításba venni.
2.
Idegenforgalmi adó 19. §.
Az adókötelezettség, az adó alanya Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. 20. §. Adómentesség A l9. §.-ban foglalt adókötelezettség alól mentes: a)
a 18. életévét be nem töltött magánszemély,3
b./ az egészségügyi, szociális intézményben ellátott személy, c./ a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói, vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság, vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező, vagy a Htv. 37.§.(2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az Önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, 3
Módosította a 1/2010. (I.13.) önkormányzati rendelet 1.§-sa. Hatályos 2010. január 13. napjától !
10
d./ aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa, vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója (Ptk. 685.§.b./pontja) 21. §. Az adó alapja Az adó alapja a 19. §-ban meghatározottak szerint a megkezdett vendégéjszakák száma. 22. §. Az adó mértéke Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 90,- Ft/fő/ vendégéjszaka.
23. §. Az adó beszedésére kötelezett (1) Az idegenforgalmi adót: a./ a kereskedelmi szálláshelyeken a csónakházakban és az üdülőtelepen a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető, b./ a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutalójegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv, c./ a fizető-vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv, d./ az a./-c./ pont alá nem tartozó helyiség üdülés céljára történő bérbeadás, ingyenes használatra átengedés a helyiség bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben a helyiséggel rendelkezni jogosult szedi be. (2) Az (l) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak a beszedését elmulasztotta.
IV. fejezet HELYI IPARÜZÉSI ADÓ 24. §. Az adókötelezettség, az adó alanya
11 (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység). (2) Az adó alanya a vállalkozó. 25. §. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség,- illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. 26. §. Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet véget az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2)
4
27. §. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése11 (l) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. (2) Az Önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. 28. §. Az adó alapja (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.12 (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját– a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemző- a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztani. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
4
Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (I.13.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdése 2010. január 1. napjától ! Módosította a 10/2003.(XII.12.) sz. rend. 12 Módosította a 12/2003.(XII.12.) sz. rend. Hatályos: 2004. jan. 1. 11
12 29. §. (1) A 28.§.(l) bekezdéstől eltérően: a./ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, b./ a Htv. 52.§. 26.pont a./-d./ pontja szerinti más vállalkozó, feltéve, hogy a nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan- nem haladja meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan- a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg. (2) Az (1) bekezdés jövedelemadóról összege, azzal, jövedelemadóról 80 %-a.
a./ pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20 %-kal növelt hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi szóló törvény szerinti –e tevékenységből származó- bevételének
(3) Az (l) bekezdés b./ pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 %-a. (4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (l) bekezdés b./ pontjában említett vállalkozó az adóévben – időarányosan - 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját – az adóév egészére- a 28. §. (l) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (l) bekezdés a./ pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó, illetve ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. 30. §. Az adó mértéke (l) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenyég esetén az adó évi mértéke: az adóalap 2 %-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: a./ a 26 .§. (2) bekezdés a./ pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1.000 Ft. b./ a 26 §. (2) bekezdés b./ és c./ pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári
13 naponként 5.000,- Ft.13 (3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módonlevonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.
31. §. A tételes átalányadózókra vonatkozó különös adózási mód (l) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti tételes átalányadózó vállalkozót az adókötelezettség kizárólag a telephelye, ennek hiányában a székhelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli. (2) Az (l) bekezdésben meghatározott adóalanya az adóévben fennálló állandó jellegű iparűzési tevékenysége utáni adókötelezettségét a (3)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint tételesen is teljesítheti. (3) A tételes adó éves összege, ha az önkormányzat illetékességi területén az iparűzési adó adóévben hatályos legmagasabb mértéke nem éri el az 1 %-ot, akkor 5.000,- Ft, egyébként pedig 10.000,- Ft. (4) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozó esetében, illetve ha az adót az önkormányzat év közben vezeti be, továbbá ha a vállalkozó tevékenységét év közben megszünteti, akkor a fizetendő adó összege a (3) bekezdésben meghatározott tételes adó éves összegének napi időarányosítással megállapított része. (5) A tételes adózás adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző évről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó esetében, illetve, ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz.
V.fejezet 32. §. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
13
Kiegészítette a 10/2003.(XII.12.) sz. rend.Hatályos: 2004. jan. 1.
14 (1) A vállalkozó – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével- a vállalkozók kommunális adójára és a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege:
(3) (4)
(5) (6)
(7)
a./ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál nem rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg, b./ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári alapján adóévre számított összege, c./ az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében. Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. Ha a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn az egész évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a./-b./ pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.
33. §. (1) A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó, továbbá a vállalkozó adóalanyt terhelő építményadó évi két részletben fizethető meg. (2) Az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény állapítja meg. (3) Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. (4) Az önkormányzati adóhatóság – az (5)-(7) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintvekészpénzfizetést nem fogadhat el. (5) Postahivatallal nem rendelkező községekben, továbbá tanyaközpontokban , külterületeken –előzetes kihirdetés mellett- befizetési napokat lehet tartani, amikor az adózók készpénzben fizethetnek. Az illetékhivatal erre kijelölt pénztára ugyancsak elfogadhat készpénzbefizetést. Így történhet a fizetés ingóvégrehajtás során is, ha azt az adózó önként felajánlja, illetőleg, ha az előtalált készpénzt az adóhatóság lefoglalja. Készpénz átvételére vagy lefoglalására kizárólag z jogosult, akit erre az adóhatóság
15 vezetője írásban felhatalmazott és az e célra rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az átvett vagy lefoglalt készpénzről azonnal nyugtát kell adni, s a pénzösszeget az átvétel napján, de legkésőbb a következő munkanapon az adóbeszedési számlára be kell fizetni. (6) Ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenység esetén a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is megfizethető, az (5) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával. (7) Az önkormányzat rendeltében feljogosíthatja az adóhatóságot arra, hogy az (5) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával 5.000 forintot meg nem haladó összegű helyi adóra (adótartozásra) készpénzbefizetést elfogadjon.
VI. fejezet14 ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 34. §. E rendelet alkalmazása során a Helyi Adókról szóló 1990 évi C. tv. 52. §-ban megfogalmazott „értelmező rendelkezések” szerint kell eljárni.
VII.fejezet
Az önkormányzati adóhatóság adómérséklés tekintetében irányadó méltányossági jogkörének gyakorlása során követendő eljárásról.
A Képviselőtestület az 1990.évi LXV.tv.16. §.(l) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. Tv. 68. §. (2) bekezdése 82.§.(4) bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében a következőket rendeli:
35.§. A rendelet hatálya a./ Kiterjed az önkormányzat által bevezetett helyi adókra, b./ Az önkormányzat és annak jogelődje által kivetett együttesen kezelt adókra, c./ Az önkormányzat költségvetése javára teljesítendő adók módjára behajtható egyéb hátralékokra, valamint az adóbírság, a késedelmi pótlék, a mulasztási bírság és az önellenőrzési pótlék (továbbiakban: adóhátralék) méltányosság jogcímén való elengedésére, illetve mérséklésére. 14
A VI. fejezetet a 10/2003.(XII.12.) sz. rendelet hatályon kívül helyezte és a további fejezet megjelöléseket megváltoztatta: Hatályos: 2004. jan.l.
16 36. §. (l) A helyi adó, az együttesen kezelt adó és a 37.§.c./ pontjában meghatározott adók módjára behajtandó hátralék elengedése, vagy mérséklése iránti méltányossági kérelem érdemi elbírálását megelőzően az önkormányzati adóhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólíthatja fel az adókötelezettet. (2) Az adóhatóság az adóhátralékot egyedi elbírálás alapján, az alábbi méltányossági okok figyelembevételével mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetési kedvezményt adhat: a./ A bérből, fizetésből élő és gyermekét egyedül eltartó, b./ A 70 éven felüli minimális nyugdíjjal rendelkező, c./ 3, vagy több gyermek eltartásáról gondoskodó, d./ A 100 %-os mértékben csökkent munkaképességű, egyedül élő és tartásra kötelezhető hozzátartozóval nem rendelkező, e./ A kizárólag munkanélküli segélyre, gyermekgondozási segélyre jogosult, valamint munkanélküli jövedelempótló támogatásos, GyET-es és ápolási díjas, f./ a lakással nem rendelkező pályakezdő fiatal házasok méltányossági kérelmének méltányos elbírálása, g./ további minden olyan tény, körülmény, melyet az önkormányzat fontosnak ítél meg.
VIII. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37. §. (1) E rendelet 2004. január 1. napjával lép hatályba.15 (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról szóló 8/2002. (XII.9.) számú rendelet teljes egészében hatályát veszti. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló, többször módosított 1990 évi C. törvény, és az adózás rendjéről szóló ugyancsak többször módosított 1990. évi XCI. Törvény rendelkezései az irányadóak. (4) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik . Balatonendréd, 2003. december 3.
15
Módosította a 10/2003.(XII.12.) sz. rendelet
17
Lovász Zoltánné Jegyző
Záradék Ezen rendelet kihirdetve! 2003. december 12.-én
Lovász Zoltánné jegyző
Késmárki Tibor polgármester
18 Egységes szerkezetbe foglalási záradék:
A 2004. január 1. napján hatályba lépett 10/2003. (XII.12.) rendelettel módosított egységes szerkezetű szöveg. Balatonendréd 2003. december 12.
Lovász Zoltánné sk. jegyző
A 2007. január 1. napján hatályba lépett 21/2006. (XII.15.) rendelettel módosított egységes szerkezetű szöveg. Balatonendréd 2006. december 15.
Lovász Zoltánné sk. jegyző
A 2010. január 1. napján hatályba lépett 1/2010. (I.13.) rendelettel módosított egységes szerkezetű szöveg. Balatonendréd 2010. január 13.
dr. Laczkó Ilona jegyző
19 l. számú Melléklet a 10/2003. (XII.12.) számú rendelethez A 28. §.(2) bekezdése szerint csökkentett nettó árbevétel megosztása: a./ a megosztás elvét, pontos menetét, az adóelőleg és az adó összegét a vállalkozónak –az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon –a fizetési kötelezettség keletkezésekor írásban rögzíteni kell. b./ a vállalkozási tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevételnek (pl. termelés, forgalom, bér vagy létszám alapján) a tevékenység végzésével arányosnak kell lennie. c./ a vállalkozási tevékenység végzésének helyeire osztott nettó árbevételek összegének meg kell egyeznie a vállalkozó teljes nettó árbevételének összegével. d./ az adóelőleg számításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint az adó számításánál. e./ ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni. f./ a megosztásnál figyelmen kívül kell hagyni a területileg elkülönült segédüzemeket, szolgáltató és energiatermelő, javító,- karbantartó üzemeket, saját erőműveket, gázt, gőzt, sűrített levetőt, vizet szolgáltató üzemeket, raktárakat, ha tevékenységük kizárólag saját termelést szolgál. Ha azonban külső szolgáltatást is végeznek árbevétel ellenében, akkor az ezzel elért árbevételt a megosztásnál figyelembe kell venni.
