Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének

25

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2006./XII.27/, 20/2007./XII.19./, 25/2008./XII.17./, 21/2009.(XII.16.), 16/ 2010.(XII.15.) rendeletei egységes szerkezetben a helyi adókról

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete /a továbbiakban: önkormányzat/ a terület és településfejlesztés, az arányos közteherviselés érvényesítése, valamint a lakossági ellátás színvonalának javítása és az idegenforgalomhoz kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges forrás megteremtése érdekében egyes helyi adók bevezetését tartja szükségesnek. Az Önkormányzat a helyi adók körére, mértékére és az adózás főbb szabályaira az alábbiakat rendeli:

I. fejezet 1. §. Az önkormányzat az 1990. évi C. törvény 6.§-ának a. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a./ az építményadót, b./ a telekadót, c./ a magánszemélyek kommunális adóját, d./ (Hatálytalan 2011.01.01-től) e./ az idegenforgalmi adót, f./ az iparűzési adót határozatlan időre bevezeti.

2.§. 1.

E rendelet alkalmazásában adóalany: a./ a magánszemély, b./ a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, c./ a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

/2/ Adómentes az (1) bek. b. és c. pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési- oktatási intézmény és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. ( módosult 2009.01.01-től) (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem

25 biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. (4) A rendelet hatálya – a 32. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra, a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra, az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaságra, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés végrehajtási vállalatra és annak a fogva tartottak foglalkoztatását végző jogutódjára. (5) Valamennyi helyi adó alól mentes az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak, Magyarországon kizárólag szolgálati kötelezettség céljából tartózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is — mentesek a lakásbérleti jog után megállapítható magánszemélyek kommunális adója és az idegenforgalmi adó alól.(módosult 2011.01.01-től)

3.§. Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: a./ az ingatlanokra, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, b./ munkaerő foglalkoztatására, c./ nem állandó lakosként való tartózkodásra, d./ az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására.

1. II. fejezet Vagyoni típusú adók I. Építményadó Adókötelezettség 4.§. 1.

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.

Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet. 1. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, ill. használatától függetlenül. 2.

Az adó alanya

25

5.§. 1.

Az adó alanya 3. §. az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyon értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.(2008.01.01-től) (3) Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Az adómentesség 6.§. Mentes az adó alól: 1. a szükséglakás 2. a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2, 3. a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetve a nevelési oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, 4. a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, 5. (2009.01.01-től hatályát vesztette.) 6. az ingatlan – nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépület (pl.: istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya tároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, 7. a műemlék, 8. a présház, 9. a gépjármű tároló és a csónaktároló céljára használt építmények adóköteles alapterüle-téből 16 m2, 10.az önkormányzat illetékességi területén a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel rendelkező magánszemély tulajdonát, vagy részben tulajdonát képező lakóház, 11. a fedett és nyitott terasz, 1. a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze esetében a 10., 11. pont nem alkalmazható.

6/A.§.

25

Műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség (1) Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet ( a továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy ( lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész ) a (2)-(7) bekezdésekben meghatározottak szerint a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól. (2) E § alkalmazásában felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Az adó alanya az (1) bekezdés szerinti mentességre vonatkozó igényét az adóhatóságnak bejelenti. (3) Az adóhatóság az adómentességre jogosult kérelmét nyilvántartásba veszi és az adót évente megállapítja. A megállapított, de meg nem fizetett adót és az eredeti esedékességtől számított – 8/A. § (1) bekezdése szerinti – kamatot az adóhatóság az ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja. (4) Az adóhatóság az adómentesség időtartamának lejártát követő év január 30-ig megkeresi a műemlékvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület (2) bekezdés szerinti felújításának tényét és a felújítás befejezésének időpontját. A megkeresett hatóság 15 napon belül válaszol a megkeresésre. (5) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig megtörtént, akkor a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adót és kamatokat törli, valamint haladéktalanul intézkedik az ingatlanügyi hatóságnál a jelzálogjog törlése iránt. (6) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig nem történt meg, úgy a (3) bekezdésben nyilvántartott adót s annak a 8/A. §. (1) bekezdése szerint számított kamatait az adózónak – az adóhatóság határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül – meg kell fizetnie.(6/A.§. 2008.01.01-től) (7) Ha a mentességi időszak alatt az adóalany személye változik, akkor az új adóalany az adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg nyilatkozhat arról, hogy a mentességet a mentességi időszak hátralévő részére is igénybe kívánja venni, azzal, hogy a korábbi adóalany terhére előírt adót és annak 8/A.§ (1) bekezdése szerint számított kamatait – a mentességi feltétel teljesülésének elmaradása esetén – a (6) bekezdésben meghatározottak szerint megfizeti. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak 8/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany terhére az adóalanyiság megszűnését követő február 15-ig határozatban – a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül való megfizetési határidővel – írja elő. Ha a korábbi adóalany megszűnt vagy elhalálozott, akkor az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak a 8/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany azon jogutódja számára írja elő, aki/amely az adómentes adótárgyat megszerezte, több ilyen jogutód esetén az adót és annak 8/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait az adóhatóság a jogutódok által az adómentes adótárgyon megszerzett tulajdoni hányadok arányában írja elő határozatban.( /7/ bek.2009.01.01-től)

2. Adókedvezmény 7.§.

25

1.

A 10.§. szerinti mértéket csökkenteni kell: a./ 10 %-kal ha az építmény falazatának anyaga fa, b./ zártkertben található építmény esetében kizárólag e pont alapján 75 %-kal, c./ 30 %-kal ha az építési idő óta több, mint 100 év igazoltan eltelt és az építmény átépítésére nem került sor, d./ 50 %-kal ha a lakás vagy üdülő tulajdonosai között a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély is van, e./ 50 %-kal ha az építmény tulajdonosa olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tagjai a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkeznek f./ a 10.§. alapján megállapított adó 60 %-ával az a. c. d. e. pontok közül két pont együttes fennállása esetén, g./ a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó megállapítása során az a,b,c,e,f pontokban foglalt kedvezmények nem alkalmazhatók, h./ 400 Ft-al a vállalkozó üzleti célt szolgáló építménye esetében ha az üzlethelyiség, műhely, szállásépület, iroda, vagy raktárként üzemel, i./ 75 %-kal a balatonberényi 049/28, 049/29, 049/30, 049/31, 049/33 hrsz-ú területeken létesített ipari létesítmények esetében a tevékenység megkezdésétől számított 3 évig,

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

8.§. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.(módosult 2009.01.01-től) (2)Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. (3)Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (4)Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

3. Az adófelfüggesztés

8/a.§.

25

1.

Az a 65.életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül legalább 67 %-ban rokkant (III. rokkantsági csoport) rokkant nyugdíjas magánszemély, aki egyedül, vagy kizárólag ugyan ezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó – fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti igénnyel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. A kamatot a késedelmi pótlék számítással azonos módon kell számítani. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, annak (3) bek. szerinti megszűnése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti igényét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15.napjáig jelentheti be az illetékes adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett igényeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.

2.

Az adóhatóság az adófelfüggesztésre jogosultnak az adófelfüggesztés iránti igényét nyilvántartásba veszi. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartama alatt évente az éves adóról határozatot hoz, amely tartalmazza az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.

3.

Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlan nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés földhivatalhoz való benyújtásának napjával, az adófelfüggesztés iránti igény írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső esedékessé vált adót és annak kamatát az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatban közli a kötelezettel.

4.

A (3) bekezdés alkalmazásában kötelezettnek minősül a lakástulajdon, illetőleg a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni értékű jog alapítása esetén a jelzálog joggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg vagyoni értékű jog értékének arányában az azon felüli követelést illetően az adófelfüggesztési jog jogosultja; az adófelfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakás örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog jogosultja. Amennyiben a lakás örököse az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel – legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedéséig – kérheti az adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti időszakra jutó, korábban felfüggesztett adóra is, feltéve ha az arra a lakásra vonatkoztatott, amelyben az örökös lakcím bejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is él.

5.

Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelés esetén az adóhatóság minden adóév február 15-éig az adóévre előírt adóról szóló határozattal megkeresi az ingatlan fekvése szerinti illetékes földhivatalt a tárgyévi adóösszeg és annak e törvény szerinti kamatai jelzálogjog keretén belül történő feljegyzése iránt. A földhivatal a megkeresés alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot az ingatlan nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót és annak kamatát megfizette az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt.

25

6.

E § alkalmazásában a vagyoni értékű jog értékét az illetékekről szóló 1990.évi XCIII.tv. 72.§-ának figyelembe vételével kell megállapítani.

Az adó alapja 9.§. Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

Az adó mértéke 10.§. Az adó mértéke: 900 Ft/m2/év.

4. III. fejezet 2. Telekadó Az adókötelezettség 11.§. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek).

Az adó alanya 12.§. Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetve több tulajdonos esetén e rendelet 5.§. (1-2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.

Adómentesség 13.§. Mentes az adó alól:

25 a./ az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt, b./ a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany az e célra használt telek után c./ a teleknek a rendelet 4.§-ának (2) bekezdésében meghatározott része, d./ a rendelet 6.§. 3.és 4. pontjában meghatározott építményhez tartozó teleknek az a része, amely meghaladja e rendelet 4.§-ának (2) bekezdésében meghatározott mértéket, e./ az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó – jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított – védő (biztonsági) terület, f./ az erdő művelési ágban nyilvántartott telek, g./ A lakással (lakóépülettel) beépített telek e rendelet 4.§ (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó része, kivéve azt a telket, amely két utcával érintkezik és telekalakítással beépíthetővé válik. A magánszemély tulajdonát képező, üdülőövezetben lévő, beépített telek területéből 1500 m2. h./ kérelemre az építési engedéllyel rendelkező adóalany az építési engedély jogerőre emelkedését követő év 01.01-től számított 4 évig. Ha a telket ezen időszak alatt nem építi be, a telekadót visszamenőleg is meg kell fizetnie. A határidő kivételes esetben egy évvel meghosszabbítható, i./ az a telek, amely közúttal nem érintkezik és telekalakítással sem válik beépíthetővé j./ a közművesítetlen utcában lévő telek. A telekadó szempontjából közművesítetlen az az utca, amelyben a víz, villany, szennyvízcsatorna közművek nincsenek kiépítve, k./ a vállalkozó üzleti célt szolgáló telke utáni telekadó megállapítása során a g. és h. pontokban foglalt mentességi szabályok nem alkalmazhatók,

Adókedvezmény 14.§. A 17.§. szerinti mértéket csökkenteni kell: a./211 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosai között az önkormányzat illetékességi területén a lakcímbejelentő szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel rendelkező magánszemély adóalany is van, b./191 Ft-al, ha az üdülőövezetben lévő telek tulajdonosai között az önkormányzat illetékességi területén a lakcímbejelentő szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel rendelkező magánszemély adóalany is van, c./191 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosai között a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély is van, d./161 Ft-al, ha az üdülőövezetben lévő telek tulajdonosai között a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély is van, e./206 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosai között a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély is van és a telek adóköteles alapterülete az 1000 m2t meghaladja, f./191 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosa olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tagjai a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemélyek, g./161 Ft-al, ha az üdülőövezetben lévő telek tulajdonosa olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tagjai a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemélyek, h./161 Ft-al, ha a lakóövezetben lévő telek tulajdonosai magánszemélyek és közöttük a

25 Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély nincs, i./ 101 Ft-al, ha az üdülőövezetben lévő telek tulajdonosai magánszemélyek és közöttük a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magánszemély nincs, j./ adókedvezmény az a. b. c. d. e. f. g. h. i. pontokban felsoroltak közül csak egy jogcímen vehető igénybe, k./ amennyiben a telek szélessége miatt építési engedély nem adható, úgy a 17. §. alapján megállapított és az a.b.c.d.e.f.g.h.i. pontokban foglalt adókedvezmény valamelyikével csökkentett adó 50 %-át kell megfizetni, l./ a vállalkozó üzleti célt szolgáló telke utáni telekadó megállapítása során az a,b,c,d,e,f,g,h,i,j,k, pontokban foglalt kedvezmények nem alkalmazhatók, m./191 Ft-al, a vállalkozó üzleti célt szolgáló- lakóövezetben lévő- telke esetében ha azon üzlethelyiség, műhely, szállásépület, iroda, vagy raktárként üzemelő építmény van, vagy a telek adóköteles alapterülete az 1500 m2-t nem haladja meg. n./ 101 Ft-al, a vállalkozó üzleti célt szolgáló- üdülőövezetben lévő- telke esetében ha azon üzlethelyiség, műhely, szállásépület, iroda, vagy raktárként üzemelő építmény van, vagy a telek adóköteles alapterülete az 1500 m2-t nem haladja meg.

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése 15.§. (1) Az adókötelezettség a földrészlet belterületbe vonásáról szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a telek mezőgazdasági művelés alól kivonását és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján, illetve az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik a telek külterületté minősítéséről szóló önkormányzati határozat közzététele, továbbá a telek művelési ágba sorolása és tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése félévének utolsó napján. (3) Az adókötelezettségben bekövetkező – (1)-(2) bekezdésben nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.(15.§. módosult 2008.01.01-től)

Az adó alapja 16.§. Az adó alapja a telek m2-ben számított területe.

Az adó mértéke 17.§. Az adó évi mértéke: 231 Ft/m2.

IV.fejezet Kommunális jellegű adók

25

1.

Magánszemélyek kommunális adója 18.§.

1.

Kommunális adókötelezettség terheli az 5.§-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése 19.§. 1.

Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 8.§-ban foglaltak az irányadók.

2.

A 18.§-ban foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

3.

A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az adó tárgya 20.§. Az adó tárgya a 4.§. (1) bekezdésben felsoroltak közül a lakás.

Az adó mértéke 21.§. Az adó mértéke adótárgyanként: 13.000 Ft/év.

Adómentesség 22.§. Mentes az dó alól: a./ a 20. §-ban nem említett minden épület,

25 b./ a lakás amennyiben egyik tulajdonosa sem lakóhellyel rendelkező magánszemély a községben. c./ a lakásbérleti jogviszony alapján adókötelezett a 21.§. alapján megállapított adó 50 %-ának megfizetése alól.

V. fejezet A 23-25.§. rendelkezéseit hatályon kívül helyezte a 16/2010.(XII.15.) rendelet. Hatálytalan 2011.01.01-től.

1. VI.Fejezet 3. Idegenforgalmi adó Az adókötelezettség, az adó alanya 26.§. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Adómentesség 27.§. a./ a 18. életévét be nem töltött magánszemély;(2010.01.01-től) b./ az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély, c./ a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy e rendelet 35.§.(2) bek.szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá, d./ aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója. (Ptk. 685.§.b.pontja)

Az adó alapja 28.§. Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

Az adó mértéke

25

29.§. Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 350 Ft.(2010.01.01-től)

Adókedvezmény 30.§. A 29.§. alapján kiszámított adót személyenként és vendégéjszakánként 50 Ft-tal kell csökkenteni az adóév 01.01-től 05.30-ig, illetve 09.01-től 12.31-ig terjedő időszakában.

Az adót növelő tényező 31.§. Az önkormányzat illetékességi területén kempingben tartózkodó vendég a 29.§-ban megállapított adó 50 Ft-tal növelt összegét köteles megfizetni vendégéjszakánként.(módosult 2010.01.01-től)

Az adó beszedésére kötelezett 32.§. 1.

2.

a./ kereskedelmi szálláshelyen, csónakházakban és az üdülőtelepen a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető, b./ a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutaló jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv, c./ a fizetővendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetve a közvetítésre jogosított szerv, d./ Az a-c pont alá nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkező jogosult szedi be. Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

VII.fejezet Helyi iparűzési adó

25

Adókötelezettség, az adó alanya 33.§. 1.

2.

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó.

34.§. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység 35.§. (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, b) bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. (3) Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt – eltérően a 36. § (4) bekezdésében foglaltaktól – az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.(A (2-3) bek. módosult 2011.01.01-től)

25

Az adó mértéke 36.§. 1.

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.

(2) A 35.§.(2) bek. a) és b) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1000 Ft (3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

Adómentesség 37.§. Az önkormányzat illetékességi területén mentes az adó alól a vállalkozó akinek /amelynek a 39.§.(1) bek., illetőleg a 39/A §, vagy 39/B §. alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 300.000,- Ft-ot.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 38.§.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napján keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napján szűnik meg.

Az adó alapja 39.§. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik.(2010.01.01-től)

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően

25 – a vállalkozónak kell megosztania az alábbiak szerint: 1./ Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot a következő 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalap – megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni. 1.1 Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere: a székhely, telephely(ek) szerinti településekhez tartozó foglalkoztatottak – ideértve a magánszemély vállalkozó esetében önmagát is – után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak az tekinthető, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó estében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén – az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül – 500.000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletre feljogosított magánszemély) utána az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel akkor ezen ügyvezető után 500.000,Ft-ot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. A részletszámítás a következő: a./ A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100 %-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát. b./ A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a. pont szerint megállapított százalék képvisel. 1.2 Eszközérték arányos megosztás módszere: A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100.000 Ft beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket – a használat idejétől függetlenül csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek. - termőföld esetében aranykoronánként 500 Ft-ot, - telek esetében a beszerzési érték 2 %-át kell eszközértéknek tekinteni. Ha az eszközérték az előzőek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2 %-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési

25 érték 10 %-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekinthető. A részletszámítás a következő: a./ A vállalkozó összeg eszközértékének összegét 100 %-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközérték %-os arányát. b./ A vállalkozó adóalapjának olyan %-a tartozik az egyes településekhez, amilyen arány az a. pont szerint megállapított % képvisel. 2.1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladja a 100 millió forintot, köteles a következő adóalap megosztási módszert alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1 pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap – részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2 pont) kell alkalmazni. A részletszámítás a következő: a./ Az adóalapot két részre – személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre – kell osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó adóalaprész megállapítása az alábbi képlet szerint történik.

AH =

VAa -----------------------VAa + VAb

Ahol VA a = az 1.1 pont szerinti összes személyi jellegű ráfordítás összege VA b = az 1.2 pont szerinti összes eszközérték összege AH = A VAa és VAb együttes összegén belül a VAa hányada. Az adóalapnak az AH %-ban kifejezett hányadát a személyi jellegű ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között megosztani. b./ Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított részadóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével. 2.2. A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamos energia kereskedő és villamos energia energia elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói enegedélyes végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz

25 értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén – e rendelet 39.§.(2) bek. 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérően – a helyi iparűzési adó alapját {39.§. (1) bek.}: a) egyetemes szolgáltató, villamos energia- vagy földgázkereskedő esetén az önkormányzat illetékességi területén végső fogyasztó részére eladott villamos energia vagy földgáz értékesítéséből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában, b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. (2.2.pont módosult 2008.01.01-től) Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [45. § 29.] – döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően – adóalapját következők szerint is megoszthatja: c.)Az adóalap 50%-át a székhelye és a 45.§.16. pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a 35.§ (3) szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [45.§ 30.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 35. § (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani. d. A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó – a 39.§. 1. és 2.1. pontjától eltérően – a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg. A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó – a 39.§. 1. és 2.1. pontjától eltérően – a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője részére nyújtott szolgáltatás helyének címe, valamint – ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást is nyújt – a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján, a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes, vezetékes és vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.(c. és d. pont 2011.01.01-től) (3) Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. (4) Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. (5) A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak – az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon – írásban rögzítenie kell.

25 (6) Az adóalap megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedes jegy pontossággal kell elvégezni. (7)Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. (2008.01.01.-től) (8) Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1. vagy 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. (9) Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki. (8. és 9. bek. 2011.01.01-től)

39/A §. 1.

A 39.§.(1) bekezdésétől eltérően

a. a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelemmegállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,(2010.01.01-től)

b./ az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben – az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre – is megállapíthatja.(E bekezdés 2009.01.01-től módosult.) /2/ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20 %-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka.(2010.01.01-től)

(3) Az (1) bekezdés b. pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevétel 80 %-a. (4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben - időarányosan – 8 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját – az adóév egészére – a 39.§.(1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bek. a. pontjában említett magánszemély vállalkozó, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió Ft-ot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bek. alkalmazásával is megállapíthatja.(módosult 2009.01.01-től) (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentés az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó, illetve ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető

25 rendeletének hatályba lépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz.

39/B §. 1.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapjáta 39.§.(1)bekezdésében, vagy 39/A.§-ban foglalt előírásoktól eltérően – az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50 %-ban is megállapíthatja.

2.

Az adó alapjának az (1) bek. szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 39./A.§. (5) bek.szerint kell megtenni.

3.

Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bek.szerint a naptári év hátralévő részére a 39.§. (1) bekezdése, vagy a 39/A.§. előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39./A.§ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.

4.

Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor a. köteles az egyszerűsített vállalkozói adókötelezettségéről szóló bevallásbenyújtással egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.(2010.01.01-től)

b./ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizetni, ill. igényelheti vissza.

39/C.§. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentésség 1.

A 39.§. (1) bek.szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő összeggel.

2.

Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.

3.

Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell – két tizedesjegy pontossággal – számítani. Az

25 adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. 4.

Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó – magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó – esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó estén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben különkülön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesület előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni.

(5) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe. (6) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével az e rendelet 39.§. (1) bek. szerinti adóalapot meg kell növelni.

5. VIII. fejezet 40.§. Hatályát vesztette 2010.01.01-től.

6. IX.fejezet 41.§. Hatályát vesztette 2010.01.01-től.

7. X. fejezet 42.§. Hatályát vesztette 2010.01.01-től.

XI.fejezet 43.§. Hatályát vesztette 2010.01.01-től.

25

XII. fejezet Záró rendelkezések 44.§. 1.

E rendeletben nem szabályozott adózási kérdésekben a helyi adókról szóló többször módosított 1990.évi C.törvény, az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990.évi XCI.tv. és a 2003.évi XCII.tv. valamint e rendelet „Értelmező rendelkezése” az irányadó.

2.

Ez a rendelet 2007.01.01-én lép hatályba. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 13/1999./XII.02./, a 14/2000./VIII.31./, 19/2000./XII.28./, 14/2001./ XII.20./, 11/2002./XII.18./, 14/2003./XII.18./, 19/2004./XII.23./, 17/2005./XII.22./ számú önkormányzati rendelet.

3.

2007-ben az építményadó, telekadó, magánszemélyek kommunális adója két egyenlő részletben 04.15-ig illetve 09.15-ig fizethető be késedelmi kamat mentesen.

4.

Ezt a rendeletet 2006.12.31-ig kell kihirdetni. A kihirdetésről az önkormányzat jegyzője gondoskodik.

5.

E rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján 15 napig közzé kell tenni.

XIII. fejezet Értelmező rendelkezések 45.§. E rendelet alkalmazásában: 1.

Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel – és külterület magába foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

2.

Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban: továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit.

3.

Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is – a földhasználat és lakásbérlet.

4.

Építmény: A rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre.(módosult 2009.01.01-től)

25 5.

Épület: Az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló rendeltetésű, a Szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége, vagy helyiség-csoportja, amely a lakás, az üdülő, a kereskedelmi egység és egyéb nem lakás céljára szolgáló épület meghatározása szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.(módosult 2009.01.01-től)

6. Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte- , a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának – a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző – átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.(módosult 2009.01.01-től.) 7. Lakás: A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A.§-a 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.(módosult 2009.01.01-től.) 8. Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Az egy helyrajzi számon lévő, több azonos fajtájú épület, épületrész esetén ezek összesített hasznos alapterületét kell hasznos alapterület alatt érteni.(2011.01.01-től) 9. Kiegészítő helyiség: A lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót.(módosult 2009.01.01-től.) 10.Kistelepülés: a tanya, valamint az a teleülés, ahol az állandó lakosok száma az 500 főt nem haladja meg. 11.Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül. 12.Belföldi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket.

25

13.Netto árbevétel: a. A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összegével, feltéve ha az így elszámolt regisztrációs adó, energia adó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b) – j) alpontokban foglalt eltérésekkel. b. a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/ nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű, c. biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyeletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedelmi célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű, d./ a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel e./ befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségnek/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedelmi célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű. f./ az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a. pont alatti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel

25

g./külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep /telephely/ számviteli beszámolója / ha a telephelynek számviteli beszámoló készítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartási, bizonylatai / alapján kimutatott, az a./ pont szerinti, - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b./, c./ és e./ alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti – nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep /telephely/ szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tőkebefektetésekről , a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j./ alpont szerinti nettó árbevétel, h./ a b. – g. és j. alpontokban nem említett szervezetnél /lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény, stb./ - könyvvezetési kötelezettségtől függően – a vállalkozási tevékenységből származó, az a. pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele. i./ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésében kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel, csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege nem a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra. j./ a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a./ pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések – kockázati tőkebefektetések – eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege. 14.Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a./ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b./ a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000,- Ft-ot meghaladja, c./ a jogi személy, ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d./ egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak; (2010.01.01-től) 15.Vendégéjszaka: vendégként eltöltött – éjszakát is magába foglaló vagy így elszámolt – legfeljebb 24 óra. 16. Telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés

25 magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát; b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek a) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található, b) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint – ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez – azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található,(b) pont 2011.01.01-től) c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergiakereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik;(2010.01.01-től)

17.Idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez. 18. Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Zrt, a Magyar Rádió Zrt, a Magyar Televízió Zrt, a Duna Televízió Zrt, a Magyar Távirati Iroda Zrt, Diákhitel Központ Zrt, a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, továbbá a távfűtés-, a melegvíz-, az ivóvíz-, a csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók – ideértve a víziközmű társulatot is – feltéve, ha nettó árbevételük legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik. Közszolgáltató szervezet továbbá a vasúti pályahálózatot üzemeltető, feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55 %-ban a vasúti pályahálózat működtetéséből származik, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó, feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55 %-ban a tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik.(módosult 2009.01.01-től.) 19. Eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési /beszerzési értéke/.

25 Az egyszeres könyvvitelt, valamint az SZJA törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozások esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti zárókészlet értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitókészlet értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét, az az érték, amellyel az adóalany a 20.pont szerint anyagköltséget, 23.pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. 20. Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak – a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési /beszerzési/ értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a SZJA törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagkészlet beszerzésére fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó készlet értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési /beszerzési/ értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a 19.pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 23.pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. 21. Anyag, áru: A számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, az áruk. 22. Alvállalkozói teljesítés értéke: az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke, feltéve, hogy azt az eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként nem vette figyelembe. 23. Közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel ( a megrendelővel ) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan formában továbbértékesített / továbbszámlázott/ szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészében közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés értékének minősül annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új ( a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített ) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 19. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 20. pont szerint anyagköltségként vagy a 13. pont a) alpontja szerint jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette.(módosult 2009.01.01-től.) 24. Székhely: belföldi szervezet estében az alapszabályban (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakhely. A

25 külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelephelyként kijelölt helyet kell érteni.(2008.01.01-től) 25. Saját vállalkozásban végzett beruházás: a számviteli törvény szerinti tárgyi eszköznek minősülő eszközök saját vállalkozásban végzett megvalósítása, létesítése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése, eredeti állagának helyreállítását szolgáló elújítása – ide nem értve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkákat, továbbá az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújítási munkákat – akkor is, ha az adóalany kizárólag a beruházás megvalósításához szükséges anyagot biztosítja. 26. Építési tilalom: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján elrendelt változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom. 27. Helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedés: a díjfizetés ellenében bárki által igénybe vehető menetrendszerinti személyszállító járatokkal lebonyolított közlekedés. 28. Présház: általában 3 helyiségből álló (1 szoba, előkészítő, bortároló) bor előállítására és tárolására alkalmas épület. Az egynél több szobával, esetleg fürdőszobával, konyhával ellátott épület nem minősül présháznak. 29. építőipari tevékenységet folytató vállalkozó: az a vállalkozó, akinek (amelynek) az adóévben a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értékének együttes összege legalább 75%-ban építőipari tevékenységből származik. 1.

2. 3.

30. építőipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere 2008. január 1-jétől hatályos (TEÁOR’08) besorolása szerint a 41–43. ágazatokba sorolt tevékenységek összessége.

Balatonberény, 2006. december 27.

Horváth László sk. Polgármester

Dr.Kis László sk. mb.jegyző

A 20/2007.(XII.19.) rendelet záró rendelkezései: 7.§. Záró rendelkezések:

25

1. 2.

3.

Ez a rendelet 2008. január 1-én lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ör 45.§. 24. pontjában az „ilyen hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye” szövegrész, 39.§-ának 1.2 pontja harmadik mondatában az „és az azt követő adóévben” szövegrész, továbbá e pont nyolcadik mondata hatályát veszti. E rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján 15 napig közzé kell tenni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Horváth László Polgármester

Schenk István Jegyző

A 25/2008.(XII.17.) rendelet záró rendelkezései: 8.§. Záró rendelkezések: 1.

Ez a rendelet 2009. január 1-én lép hatályba.

2.

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ör 6.§.5. pont hatályát veszti, 6/A.§-ának (1) bekezdésében a „(2)-(6) „ szövegrész helyébe a „(2)-(7)”, 7.§.d. pontjának „hétvégi ház” szövegrész helyébe „üdülő” , 7.§.h., 14.§.m. és 14.§.n. pontjának „kereskedelmi szálláshely” szövegrész helyébe „szállásépület” szövegrész lép.

3.

2009. július 1-jén az Ör 45.§ 16. pontjának c) pontjában és a 39.§-ának 2.2. pontjának felvezető szövegében a „közüzemi szolgáltató”szövegrészek helyébe az „egyetemes szolgáltató” szövegrész lép, egyidejűleg a 39.§ 2.2. pontjának a) alpontjában a „vagy közüzemi” szövegrész hatályát veszti.

4.

E rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján 15 napig közzé kell tenni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Záradék: E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Balatonberény, 2008. december 17.

Horváth László Polgármester

Schenk István Jegyző

25 A 21/2009.(XII.16.) rendelet záró rendelkezései: 10.§.

Záró rendelkezések: 4.

(1)Ez a rendelet 2010. január 1-én lép hatályba.

5.

(2)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ör 40.§., 41.§., 42.§., 43.§. hatályát veszti.

(3) E rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján 15 napig közzé kell tenni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Záradék: E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Balatonberény, 2009. december 16.

Horváth László Polgármester

Schenk István Jegyző

A 16/2010.(XII.15.) rendelet záró rendelkezései:

8.§.

Záró rendelkezések: 1.

Ez a rendelet 2011. január 1-én lép hatályba.

2.

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ör 1.§.d. pont, 23-25.§., hatályát veszti.

(3) E rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján 15 napig közzé kell tenni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Záradék: E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló

25 szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Balatonberény, 2010. december 15.

Horváth László Polgármester

Schenk István Jegyző